Mesterlovász - mestervizsga szint és szakmai követelmények
1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA A korszerő mezıgazdasági viszonyokhoz alkalmazkodó, a szakmáját jól ismerı és azt a gyakorlatban alkalmazó szakemberek tevékenységük magasabb szinten történı végzése érdekében olyan ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, amelyek által a mester a lótenyésztés-tartás és használat szerteágazó területén vállalkozni tud. A vállalkozást meg tudja tervezni, be tudja indítani és azt folyamatosan mőködtetni és fejleszteni képes. Pedagógiai és pszichológiai ismeretei alapján fel tudja vállalni a tanulók gyakorlati képzését, valamint partnereivel és beosztottjaival megfelelıen tud kommunikálni. Munkáját a munka- és állat-egészségügyi, a baleset-, tőz- és környezetvédelmi követelményeknek megfelelıen szervezi, valamint eleget tud tenni a tulajdonosi és a társadalmi elvárásoknak.
2. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELE 2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítés adatai: A szakmai (képesítés) Megnevezése Azonosító száma Lótenyésztı 3162030522 2 6134 06 10 04 Általános állattenyésztı (4 éves) 1801 Belovagló (BEREITER) 3362030122 2 6139 06 40 01 Lótenyésztı szaktechnikus 53620303 22 5 3124 16 63 05 Lovastúra vezetı 34787201 42 2 5129 08 20 05 2.2 A mestervizsga elıfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat A szakmában eltöltött gyakorlat szakiránya, idıtartama Általános állattenyésztı munkakörben 5 év Lótenyésztı szakmunkás munkakörben 5 év Belovagló szakmunkás munkakörben 5 év Lótenyésztı szaktechnikus munkakörben 4 év Lovastúra vezetı munkakörben 4 év A felsorolt munkakörök szakirányú felsıfokú végzettséggel történı ellátása esetén 3 év Megjegyzés: A vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és a 2.2 pontok alatti feltételek együttes megléte, valamint az egészségügyi alkalmasság szükséges.
3. A MESTERLOVÁSZ MUNKATERÜLETE A mesterlovász szakmájának gyakorlása során önállóan kell, hogy ellássa az alábbi munkatevékenységeket: – – – – – – –
a lótenyésztéssel kapcsolatos eljárásokat és módszereket, a fedeztetéssel és az elletéssel összefüggı tevékenységeket. a lóhasználattal – elhelyezésével, tartásával, gondozásával, betanításával és különbözı használatával – munka, sport, verseny – kapcsolatos tevékenységeket. a lovaglás és hajtás alapfokú végrehajtását. a ló takarmányozásával – a takarmányok minısítésével, az adagok összeállításával, az egyedi takarmányozással – összefüggı feladatokat. az állategészségüggyel kapcsolatos – a lovászra tartozó, az állatorvos irányítása alapján történı – feladatok ellátását. a baleset-, tőz- és környezetvédelmi feladatok, valamint a legszükségesebb elsısegélynyújtási – ember és állat – teendık elvégzését. a lovasetikával és az általános társadalmi együttélési szabályokkal összefüggı viselkedési normákat.
A mesterlovász – szakmai elméleti és gyakorlati tudása mellett; jogi, pénzügyi, piaci és adminisztrációs ismeretei birtokában – alkalmas a lóval kapcsolatos különféle tevékenységek – tenyésztés, tartás, használat – ellátására, ezek irányítására, illetve lovasiskolák, lovaspanziók szakszerő mőködtetésére. Ezekkel összefüggésben a feladatai: – – – – –
a piackutatás, az adminisztrációs tevékenységek ellátása, az anyagok, eszközök, berendezések beszerzése, a munkások szakszerő irányítása, a biztonságtechnikai szabályok betartása.
A mesterlovász feladatkörébe tartozik még a tanulók gyakorlati képzése; a beosztottak és a tanulók emberi és szakmai irányítása.
4. A SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK 4.1. A mesterlovász szakmájának gyakorlása során elıforduló legfontosabb feladatok: – – – – – – – – – – – – – –
a lovak szakszerő tenyésztése, tartása, gondozása, felnevelése, takarmányozása és használata (munka, sport és verseny), a szerszámok, felszerelések, eszközök, jármővek és épületek szakszerő használata, ápolása és karbantartása, az istálló, a lovarda és a körlet rendben-tisztántartása, a ló- és a lovassportok szabályainak és pályaépítésüknek ismerete, a beteg és a rosszindulatú állatok felismerése, a szükséges kezelések és óvintézkedések elvégzése, a lovak takarmányozása, a biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítása, a lovasetika és az általános viselkedési normák be- és megtartása, a lovak és lovasok alapvetı kiképzése a baleset-, tőz- és környezetvédelmi elıírások betartása, a legfontosabb elsısegély-nyújtási teendık – embernél és állatnál – ellátása, a bizonylatok és nyilvántartások szakszerő vezetése, a munkák szervezése, a munkások irányítása és ellenırzése, a gazdasági számítások elvégzése,
–
a szakképzett munkaerı-utánpótlás biztosítás.
4.2. Szakmai gyakorlati követelmények A munkatevékenység ismerete szintjén tudja: – – – – – –
a ló- és lovassportok, valamint a lovasjátékok és -bemutatók szabályait, ezek pályaépítési és pályaszolgálati teendıit, a lótenyésztésünk történelmi vonatkozásait és a ló rokonfajait (állatkerti, múzeumi és méneslátogatási programok segítségével), a lótakarmányozás jelentıségét és a takarmányvizsgálati eljárásokat, az állategészségügy általános gyakorlati alapelveit, a lótartással és -használattal kapcsolatos környezetvédelmi elıírásokat, a lovasetika fogalmát.
Jártasság szintjén tudja: – – – – – – – – – –
a ló külsı és belsı értékmérı tulajdonságait, a mesterséges termékenyítéssel kapcsolatos teendıket, az állati erıvel vontatott jármővek fajtáit, típusait és ezek részeit, karbantartásukat, tárolásukat, a takarmányok csoportosítását, összetételét és szakszerő tárolását, a ló különbözı betegségeinek a felismerését, a külsı hatásra bekövetkezett sérülések ellátását a sántaság felismerését és típusait, a pata betegségeit és kezelését, a lótartással és -használattal összefüggı baleset- és tőzrendészeti, valamint munkavédelmi szabályokat, az általános viselkedési alapelveket.
Készség szintjén tudja: – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
a ló életkorának meghatározását a fogazat alapján, a testtáji ismeretet, a ló küllemi megítélését, a méretek levételét, a jármódok és mozgásformák megítélését a hazai és külföldi lófajták ismeretét és jellemzését a lovak azonosítását – szín, jegyek és bélyegzés alapján a törzs- és méneskönyvek használatát a ló szaporításával kapcsolatos feladatok ellátását az istállómunkákkal és a körletrend kialakításával kapcsolatos tevékenységek ellátását, a lovak szakszerő tartását, elhelyezését, azok megkötését, rögzítését, fékezését és döntését a lóápolás napi és speciális feladatait, az ehhez szükséges eszközök és felszerelések szakszerő használatát a ló elıvezetését, felállítását és bemutatását a lovak kantározását, nyergelését, szerszámozását, futószárazását, valamint fogatba történı be- és kifogását, betanítását, a patkoláshoz szükséges elıkészületeket, a szükséges közremőködést, szerszámok, felszerelések és jármővek használatát, beállítását, ápolását és szakszerő tárolását, a lovaglást és hajtást alapfokon, valamint az idevonatkozó közlekedési szabályokat, a tartástechnológia gyakorlati alkalmazását, az állatorvosnak adandó segítségnyújtásokat, a megadott szempontok szerinti kezelések és gyógyszerbeadások végrehajtását, a lótakarmányok felismerését, érzékszervi vizsgálatát és minıségi megállapítását, a takarmányok elıkészítését, az adagok gyakorlati és számítási összeállítását, a takarmányozási ártalmakat, a kólikás megbetegedések tüneteit, a lovas balesetek megelızésének a szabályait, a baleset- és tőzvédelmi elıírásokat,
– – – – – –
az elsısegélynyújtás gyakorlati teendıit, a mindennapi életben elıforduló esetekhez kapcsolódó együttélési szabályokat, a lovasetikával kapcsolatos alapelveket, a lovak és lovasok alapkiképzését, oktatását, az összefüggı gyakorlat során kell számot adni az elméleti és gyakorlati oktatás során elsajátítottak szakszerő alkalmazásáról, a gyakorlati oktatás egy speciális területe a lovaglás és a hajtás alapfokú ismeretének elsajátítása és gyakorlatban történı végrehajtása.
4.3. A szakmai elméleti követelmények Ismeret szintén tudja: – – – – – – – – – –
az élı szervezet felépítését, az életjelenségeket, az egészség, a betegség fogalmát, a ló kialakulását, evolúcióját, származását, rendszertanát, a rokonfajokat, valamint a háziasítást, a lótenyésztésünk múltját és a tradicionális ménesek történetét, a magyar lótenyésztés jelenlegi helyzetét és szakmai irányítását, a ló- és lovassport versenyszabályait és pályaszolgálati teendıinek az ellátását, a különbözı lovasbemutatók és játékok lebonyolításának a lehetıségeit, a lovak különbözı feladatokhoz történı betanításának elıírásait és lehetıségeit, a takarmányozás célját, jelentıségét, feladatait és a takarmányvizsgálati eljárásokat, a lóval kapcsolatos szakterületen alkalmazott gépek és berendezések biztonságtechnikáját, a tőz- és környezetvédelem fogalmát és feladatait, a társadalmi érintkezés legfontosabb általános szabályait.
Megértés szintjén tudja: – – – – – – – – – – – – – – –
a szervek és szervrendszerek felépítését, mőködését, a lovak fontosabb betegségeit, megbetegedéseit, a lovak elbírálásának a szabályait, a hazai fajtatenyésztı egyesületek mőködését és feladatait, a ló külsı és belsı értékmérı tulajdonságait, a mesterséges termékenyítés, az embrió-átültetés és a biotechnológia jelentıségét, a lógénbank feladatát, az állati erıvel vontatott jármővek részeit, a takarmányok összetételét, alkotórészeit, a lótakarmányok csoportosítását, eltarthatóságát és tárolását, a kórokokat és kórokozókat, az általuk okozott megbetegedéseket, a ló vírusos és baktériumos megbetegedéseit, ezek tüneteit és felismerését, a foglalkozási ártalmakat és betegségeket, az érintésvédelmi elıírásokat, a levegı, a talaj és a víz környezetvédelmét, az általános viselkedés-etikai normákkal kapcsolatos alapelveket, a lovasetikát (viselkedés, öltözet, edzés, versenyzés).
Alkalmazás szintjén tudja: – – – – – – – – –
a testtáj ismeretét, a fogazat alapján történı életkor-meghatározást, a mén és a kanca nemi szerveinek felépítését, a mőködésüket és ezek megbetegedéseinek felismerését, a testtájak ismeretét, a küllem, a jármódok és a mozgás megítélését, a hazai lófajták ismeretét, jellemzését és felismerését, a törzskönyvezés, az egyedi tartós megjelölés és a névadás szabályait: a ménes- és a törzskönyvek használatát, a tenyésztési módszereket és eljárások ismeretét, a ló szaporításával kapcsolatos teendıket, a teljesítményvizsgálat rendszerét, az istállómunkákkal és a körletrenddel kapcsolatos feladatok ellátását,
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
a lovak tartásának és elhelyezésének a szabályait, a lóápolás munkafolyamatait, a speciális ápolások elvégzését és az ehhez szükséges eszközök és felszerelések használatát, a lovak különbözı feladatokhoz történı elıkészítését, a lószerszámok részeit, azok használatát, beállítását, ápolását, karbantartását és szakszerő tárolását, a lovak táplálóanyag igényét és a takarmányok tápértékét, a lovak takarmányait, azok minıségi követelményeit, felismerésüket és érzékszervi vizsgálatukat, a takarmányok elıkészítését, az adagok összeállítását és az egyedi takarmányozás lényegét, végrehajtását, az etetés és itatás, valamint a legeltetés helyes módját, ezek szakszerő gyakorlati végrehajtását, a teendıket a kólikás megbetegedések esetében az anyagforgalmi megbetegedéseket, azok tüneteit és felismerését, a sántaság fogalmát, típusait és ezek felismerését, az állatorvos megérkezéséig elvégzendı feladatokat, a munka és munkakör ellátásával kapcsolatos elvárásokat, a lovaglási és hajtási alapismereteket, valamint az idevonatkozó közlekedésrendészeti szabályokat, a lovak vételével és eladásával kapcsolatos teendıket, az általános biztonsági elıírások alkalmazását a tőzvédelmi elıírásokat, az elsısegély-nyújtási alapismereteket, a lovasetikával összefüggı, alapvetı ismereteket, a kezdı lovasok futószárazását és alapkiképzését, a csikók és lovak különbözı feladatokra történı betanítását, a lovak igénybevételének a mértékét.
5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZİI Mesterlovász vizsgát tehet az a természetes személy, aki: – – –
elsajátította a szakmája magas szintő gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati és elméleti ismereteket: valamint a vállalkozási ismereteket és a pedagógiai alapismereteket, képes munkáját magas színvonalon, önállóan elvégezni és a beosztottjai munkáját irányítani; a vállalkozást fenntartani, alkalmas a tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésükre, vizsgára történı felkészítésükre és nevelésükre.
5.1. A mestervizsga szervezeti rendje: A mesterlovász-vizsga csak az Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság elıtt tehetı le. Mestervizsgát csak olyan, oktatásra jogosult szervezet vagy intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre elıírt iratkezelési szabályzata van, és a területileg illetékes agrárkamara jogosultnak minısítette.
A mestervizsga részei: 5.1.1. Írásbeli vizsga 5.1.2. Gyakorlati vizsga 5.1.3. Szóbeli vizsga 5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga anyagát a vizsgatárgyak szakmai követelményrendszerébıl kell összeállítani. A kérdéseket a Magyar Agrárkamara állítja össze; ennek kezelése a kiegészítı vizsgaszabályzat szerint történik. Az a jelölt, aki nem éri el a megfelelt szintet, a vizsga további részeit folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie. 5.1.2. A gyakorlati vizsga A vizsgatételek összeállításánál a tantárgyak gyakorlati követelményei az irányadók. A gyakorlati vizsga négy részbıl tevıdik össze: a) mindenkinél azonos – egy ló szakszerő ápolása, majd ennek kihozott feladatra történı elıkészítése; ezt követıen az elıvezetés, felállítás és bemutatása, b) szerszám (nyereg, kantár, szügyhám, kumet); jármő (szekér, homokfutó) és takarmányismeret bemutatása, c) a különbözı vizsgatárgyak gyakorlati követelményeibıl összeállított, egymástól független tételsor kihozása és megválaszolása, d) a jelölt választása alapján lovaglás, vagy hajtás végrehajtása. Minden jelölt minden gyakorlati részbıl – tétel-hozás alapján – vizsgázik. A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze. Térben és idıben egymástól szétválaszthatók. A gyakorlati vizsga elbírálása során a szakszerőség mellett a gyors és pontos végrehajtás, valamint a szervezıkészség megítélése is érvényesüljön. A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani. A mestervizsga gyakorlati részét megelızıen munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére. Az a jelölt, aki nem érte el a megfelelt szintet valamennyi vizsgarészbıl, annak minısítése nem megfelelt és a vizsgát nem folytathatja. A gyakorlati vizsga lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az elért eredményekrıl. 5.1.3. A szóbeli vizsga A szóbeli vizsga tételei magukban foglalják a vizsgatárgyak elméleti témaköreit. A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki, rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg. A vizsga rendjérıl tájékoztatni kell a megjelenteket. 5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga A vizsga során számot kell adni az elsajátított szakmai elméleti ismeretekrıl. A mesterjelölt önállóan számol be a tételen szereplı kérdéskörökrıl. A tételeken a vizsgatárgyak témaköreibıl összeállított kérdések szerepelnek, ezek; – állategészségügy, baleset-, tőz- és környezetvédelem, lovasetika, lóhasználat, lótakarmányozás és lótenyésztés.
5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek A vizsgabizottság elıtt számot kell adni a vállalkozás tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez és fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési, szabvány- és áruismereti, adózási és üzleti partnerkapcsolati ismertekbıl. A tantárgy vizsgája írásban is elfogadható. 5.1.3.3. Pedagógiai ismeretek A szóbeli vizsga keretében alapvetı pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani és pedagógiai elméleti kérdésekbıl kell a vizsgabizottság elıtt a jelöltnek számot adni. A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni. A jelölt – kellı felkészülési idı után – önállóan számol be a tételeibıl. Az a vizsgázó, aki a szóbeli vizsga valamely részébıl nem érte el az elfogadható szintet, nem felelt meg; de az adott vizsgarészbıl javítóvizsgát tehet. 5.2. A mestervizsga minısítése A mestervizsgán elérhetı minısítési fokozatok: – –
megfelelt nem felelt meg
Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarészek mindegyikébıl az 50%-ot meghaladó teljesítményt elérte. Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészek valamelyikén nem megfelelt szintet teljesített, elméleti vizsgafeladatok során valamely részbıl nem érte el a megfelelt szintet. 5.3. A javító-pótló vizsgára vonatkozó elıírások Az írásbeli vizsgát meg kell ismételje az, aki nem érte el a megfelelt szintet. Meg kell ismételje teljes egészében a gyakorlati vizsgát az, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelı szinten teljesítette. A szóbeli vizsgát abból az elméleti vizsgarészbıl kell megismételnie a jelöltnek, amelybıl a számonkérés során nem felelt meg. 5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható. Az elméleti vizsga tárgyai alól – a jelentkezı kérelmére – a mestervizsgát szervezı, az egyes vizsgatárgyaknak megfelelı szakirányú felsıfokú képesítéssel rendelkezıknek a Kiegészítı Vizsgaszabályzatban meghatározott módon felmentést adhat. 5.5. A mestervizsga szervezése: Mestervizsgát csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi, személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre elıírt iratkezelési szabályzata van, és a területi Agrárkamara jogosultnak minısítette.
5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei: A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg, de különösen szükségesek: – –
– –
minden vizsgázó részére – a gyakorlati vizsgán – kötelezı a lovas öltözet, a l tenyésztésével, tartásával és használatával kapcsolatos eszközök, anyagok, felszerelések és szerszámok, amelyek az oktatás során is a rendelkezésre álltak, illetve amelyekre a vizsgatételek alapján is szükség lehet, a lovaglás-, illetve a hajtásvizsgához szakszerően elıkészített négyszög; valamint a feladatok végrehajtásához elegendı létszámú, jól felkészített ló, az esetleges elsısegélynyújtáshoz szükséges felszerelés; de a lovaglásvizsgánál ajánlatos orvos jelenléte.
5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei A segítı tanároknak szakirányú felsıfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük. 5.5.3. Az iratkezelési szabályok A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályozó ív) köziratok; ezért ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mester képesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos elıírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történı átadási lehetıséggel. Emiatt a szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetıleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények mőködésérıl kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályai és eljárási rendjérıl kiadott jogszabályok az irányadók.
6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A vizsgáztatás jelen követelményben nem szabályozott kitételeire a 10/1993. (XII. 31.) sz. MÜM rendelet, a Gazdasági Kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítı szabályzata az irányadó. A mestervizsgára történı szervezett felkészítés lehetıségét minden jelentkezınek biztosítani kell. Szervezett felkészítést csak olyan, oktatásra jogosult szervezet vagy intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra elıírt személyi és tárgyi feltételekkel.