3. Függelék
POP- TARTALMÚ NÖVÉNYVÉDÕSZER MARADÉKOK FELLELTÁROZÁSA A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A KGI megbízásából készítette a REFLEX Környezetvédõ Egyesület Gyõr 2003
1. Bevezetés A REFLEX Környezetvédõ Egyesület, közösen a szlo vákiai IPEL UNIÓ Egyesülettel egy felmérésbe kezdett 2002. végén. A felmérés célja az volt , hogy a közép-dunántúli régióban valamint az Ipoly vízgyûjtõ területén feltérképezzük azokat a raktárakat, ahol lejárt szavatosságú (felhasználásra már nem alkalmas ) növényvédõ szer maradékokat illetve szermaradékkal szennyezett göngyölegeket tárolnak. Ezen felmérés kapcsán kereste meg a KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INTÉZET egyesületünket azzal a kéréssel, hogy az elfekvõ, lejárt szavatosságú vagy használaton kívüli POP készleteket mérje fel egy adott reprezentatív területen, kapcsolódva az országos POP leltár adataihoz. Magyarországon érvényes engedéllyel rendelkezõ szerek közel felét a 70-es évek elõtt fejlesztették ki. Bizonyítottan ezekkel van a legtöbb toxikológiai pr obléma, hiszen kifejlesztésük idején a toxikológia tudománya még nem rendelkezett azzal az ismeretanyaggal, amellyel most. A hazánkban felhasznált korszerûbb szerek aránya csupán 36 % - ra becsülhetõ, melyeket azonban drágaságuk miatt a gyakorlatban alig használnak. Erre utal, hogy a magyarországi cégek portfolió - elemzésekor azt találjuk, hogy az úgynevezett generikus szerek köré csoportosul a legnagyobb kereskedelmi aktivitás. 1990-ben 48.817 tonna , 1994-ben 17.119 tonna , 1998-ban 12.458 tonna növényvédõ szert értékesítettek Magyarországon. 1998- ra a mezõgazdaság fokozatos elszegényesedése miatt a peszticidértékesítés az 1990. évi (8,75 kg/ha) mennyiség negyedére csökkent (2,23 kg/ha). A csökkenés 1993 -ig volt igen jelentõs, ezt követõen egy alacsony szinten való stagnálás a jellemzõ.
2. A felmérésre kiválasztott reprezentatív terület bemutatása
2.1.
Földrajzi fekvés , idõjárás , mezõgazdaság
A kiválasztott terület a közép-dunántúli régióhoz tartozó két megye: Komárom - Esztergom és Fejér megyék. Néhá ny adattal Veszprém megyébõl is rendelkezünk. A felmérés közel 6600 négyzetkilométerre terjedt ki a mai napig. 2.1.1. Fejér megye A megye háromnegyed részét a Mezõföld foglalja el, amelyet részben síkság és hullámos felszín alkot. Önálló arculatú táj, alaktanilag, földtanilag átmenet az Alföld és a Dunántúli 2
dombság között. Az alföldi jelleg kiváltképp az éghajlatban mutatkozik meg. Klímája mérsékelten meleg és hûvös. A megye legértékesebb természeti kincse a mezõföldi kiváló termõtalaj. A mûvelési ágak megoszlása a következõ: •
szántó: 56,6 %
•
gyep (rét, legelõ) 8,24 %
•
erdõ 6,84 %
•
nádas 0,87 %
•
szõlõ 0,81 %
A megyében termesztett fõbb haszonnövények : •
búza
•
kukorica
•
cukorrépa
•
õszi árpa
•
szõlõ
•
alma, barack
•
zöldségfajták
A megyében a védett területek nagysága 23.700 hektár, ebbõl 12 országos jelentõségû védett terület. A mezõgazdaság részesedése a megye GDP eredményeiben egyre kisebb, a rendszerváltás elõtt azonban jelentõs szerepet játszott a mezõgazdaság a megye gazdaságában.
2.1.2. Komárom- Esztergom Megye A megye a 2251 négyzetkilométeres területével a legkisebb megye az országban. Idõjárásában a szubatlanti hatások érvényesülnek. Területén áthúzódik a Dunántúliközéphegység és a Kisalföld egy része. Kiemelkedõ természeti értéke a Duna, a tatai Öreg- tó, a Cseke - tó , a Környei - tó, a Majki-tó , illetve az Esztergom - Búbánatvölgyi tavak. A megye gazdasági életének második meghatározó eleme a mezõgazdaság. A mintegy 200 ezer hektáros termõterület fele szántóföld, szõlõ termelést 3 ezer hektáron folytatnak, s közel 2 ezer hektárra terjed ki a kertgazdálkodás. A megyében számos, országos mértekben is jelentõs mezõgazdasági termelõ szervezet mûködik.
3
3.
A felmérés célja
A felmérés célja, hogy a magyarországi viszonyokat jól reprezentáló területen megvizsgáljuk a következõket: •
az adott területen hány településen (raktárban ) tárolnak POP tartalmú növényvédõ szereket, szermaradékokat;
•
milyen összetételûek ezek az anyagok (a POP vegyületcsoport mely alkotói találhatóak bennük);
•
a POP tartalmú szermaradékok mennyiségi meghatározása, térfogat és súly- egységek becslése;
•
a begyûjtött és feldolgozott információk alapján egy országos helyzetkép felvázolása.
A fentiek alapján elmondható, hogy a felmérésbe bevont területek jól reprezentálhatnak egy országos helyzetképet a POP tartalmú vegyszerek felhasználása terén.
4.
A felmérés módszertana
A felmérésben 7 fõ kiképzett terepmunkás vett részt. A felmérést megelõzõen az Ipel Unió projektjéhez kapcsolódva demonstrációs ártalmatlanításokat hajtottunk végre a következõ településeken: •
Naszály (Komárom - Esztergom Megye)
•
Vanyola (Veszprém Megye)
•
Csót (Veszprém Megye)
•
Szápár (Veszprém Megye)
•
Kisigmánd (Komárom - Esztergom Megye)
4.1.
Demonstrációs ártalmatlanítás
A tevékenység során az adott raktárakból, megfelelõ felszereléssel és engedélyekkel rendelkezõ szállító jármûvel a gyõri égetõmûbe szállíttattuk a hulladékot (szermaradék , göngyöleg ). Mivel a szermaradékok egy része ismeretlen eredetû illetve POP tartalmú volt, ügyeltünk a biztonsági és munkavédelmi elõírások messzemenõ betartására. A demonstrációs ártalmatlanítás célja a következõ volt: •
segítse az információhoz való hozzáférésünket;
4
•
érintettek figyelmét felhívja a projekt fontosságara;
•
segítséget nyújtson azon településeknek, önkormányzatoknak, akiknél a betárolt szermaradékok közvetlen veszélyt jelentenek a környezetre (nem megfelelõ tárolás, raktározás miatt) és nincs elegendõ forrásuk a probléma elõírásoknak megfelelõ megoldásához.
Az ártalmatlanítások eredményeként számos információt kaptunk betárolt szermaradékokról, göngyölegekrõl, a tárolt anyagok mennyiségi és minõségi összetételérõl. Ezen információk tették lehetõvé, hogy kapcsolódva az országos POP leltár készítéséhez, 2003-ban a Középdunántúli régiót mint reprezentatív mintaterületet feltérképezzük POP tartalmú szermaradékok után kutatva. A korábbi, 2002-es nemzetközi projekt keretében az ártalmatlanítás költségeit a Brit Környezetvédelmi és Élelmezési Minisztérium fedezte.
4.2.
Képzés
A képzés célja, hogy a terepen felmérést végzõ személyeket kiképezze a felmérésre. A képzés során a felmérõk a következõ ismeretanyagot sajátították el: •
a POP tartalmú vegyszerek veszélyei,
•
a Magyarországon felhasznált POP tartalmú növényvédõ szerek listája (6. melléklet), a lista kezelése és használata terepen;
•
a felméréshez kapcsolódó munkavédelmi elõírások.
4.3.
Felmérés
A felmérések helyszíni bejárások alapján történtek. A felmérõk a két megye (Komárom Esztergom és Fejér Megye) összes települését bejárták növényvédõ szer raktárak után kutatva. A raktárak felkutatásához kiinduló információt nyújtott a KGI Kármentesítési Koordinációs Központ, valamint a megyei talajvédelmi szolgálatok. A helyszíni bejárások eredményeit a felmérõk raktározási ûrlapokon rögzítették (5. melléklet). A raktározási ûrlapok a FAO hasonló felméréseinek tapasztalatait felhasználva lettek összeállítva.
5.
A beérkezett adatok összesítése, feldolgozása
A begyûjtött információkat a következõ szempontok alapján értékeltük: •
Hány településen találtak szermaradékot vagy göngyöleget tartalmazó raktárt ?
•
Hány raktárban voltak azonosíthatatlan szermaradékok?
5
•
Hány raktárban voltak POP vegyületet tartalmazó szermaradékok, vagy POP - os vegyszerek göngyölegei?
•
Mekkora mennyiségû és milyen halmazállapotú volt a talált POP vegyület illetve POPos gö ngyöleg?
6.
A begyûjtött és feldolgozott információk alapján egy országos helyzetkép felvázolása
A beérkezett és feldolgozott adatok alapján a következõket vizsgáljuk: a./
Az összes felmért vegyszermennyiség hány %-a POP tartalmú ,
b./
Az összes bejárt település közül hányban találtunk POP tartalmú vegyszereket.
7.
Az adatok értékelése
7.1.
A helyszini bejárások eredménye
A helyszíni bejárással felkutatott települések száma: 197 •
Komárom-E. megyében:74 település
•
Fejér-megyében:108 település
•
Veszprém megyében:15 település
Megyénként felderített raktárak száma (azon raktárakat is ide soroltuk, melyekben szarmaradékok és több éve tárolt göngyölegek nem voltak): •
Fejér-megyében: 33 településen 38 db raktár
•
Veszprém megyében: 10 településen 14 db raktár
•
Komárom- Esztergom megye: 9 településen 12 db raktár
Megyénként felderített azon raktárak, melyekben szermaradékoka t és/vagy több éve tárolt göngyölegeket találtunk: •
Fejér-megyében: 9 raktár
•
Veszprém megyében: 5 raktár
•
Komárom- Esztergom megye: 11 raktár
Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a kutatott területen 64 raktárból 25- ben (a raktárak közel 40 % -ában) tárolnak szermaradékot. Ez az arány Fejér megyében a legjobb, Komárom –
6
Esztergom Megyében a legrosszabb. Veszprém megyérõl nincs annyi adat, mely elegendõ lenne egy reprezentatív mintához. Itt kell megemlítenünk, hogy egy településen (Fejér megye ) nagy mennyiségû elásott vegyszerrõl szereztünk tudomást.
7.2.
A betárolt szermaradékok mennyisége
A felmérések összesítésébõl kiderül, hogy a vizsgált raktárakban 8690 kg szilárd halmazállapotú (1.sz. melléklet) és 15,766 m3 folyékony szermaradék (2.sz. melléklet), valamint 143,5 m3 növényvédõ szerrel szennyezett göngyöleg található (3. sz. melléklet). A felmérés alapján a valószínûsíthetõen POP tartalmú vegyszerek mennyisége : 1910 kg szilárd, illetve 2760 liter folyékony (4. sz. melléklet) azonosítatlan szermaradék. Ez az összes szilárd halma zállapotú szermaradék 22 % -a, ill. a folyékony halmazállapotú szermaradékoknak 17,5 % -a. Az egyértelmûen megállapítható POP tartalmú szermaradékok mennyisége: 1075 kg (szilárd) ill. 118 liter(folyékony) . A bizonyosan POP tartalmú szilárd szermaradék mennyiségbõl (1075 kg): •
525 kg DDT+ methidathion,
•
550 kg Campheclor.
Ez az összes szilárd halmazállapotú szermaradék 12,4 %-a, melyet a vizsgált települések közül 3 helyen találtunk. Az összesen 118 liter folyékony halmazállapotú bizonyosan POP tartalmú szermaradékot 3 településrõl leltároztuk fel. Összetételük alapján ezek a következõk: •
30 liter Dieldrin
•
2 liter Camphechlor
•
86 liter 2,4,5 -T.
Ez a POP mennyiség a folyékony halmazállapotú szermaradékoknak 0,75 %-a.
7.3.
A POP tartalmú szermaradékok mennyiségének vizsgálata a kutatott települések számának és területének függvényében
A 197 kutatott településbõl 9 településen találtunk nem azonosított (valószínûsíthetõen POP tartalmú) szermaradványokat. Ez a települések 4, 5 % -a. További 4 településen POPtartalmú szermaradékokra akadtunk, ez a települések 2,09 %-a.
7
7.4.
A POP tartalmú szermaradékok felmérésének alapján országos helyzetkép felvázolása
Megállapíthatjuk, hogy a korábban a talajvédelmi szolgálatok szervezésében lebonyolított POP begyûjtési akciók ellenére még mindig vannak települések, ahol azonosítatlan vagy POP tartalmú szermaradékok vannak betárolva. A kapott eredmények a dunántúli területekre vonatkoznak. Félõ, hogy a nehezebb gazdasági helyzetben lévõ alföldi területeken rosszabb a helyzet. Ha a vizsgálati eredményeink alapján az ország mintegy 3200 településére vonatkozóan szeretnénk adatokat kapni, országos átlagban valószínûsíthetjük, hogy közel 80 településen biztosan van betárolt POP tartalmú szermaradék és az is feltételezhetõ, hogy az azonosítatlan szermaradékok további 150 településen megtalálhatóak.
7.5.
Javaslat a probléma megoldására
A Reflex Környezetvédõ Egyesület felmérése jól mutatja az együttmûködés lehetõségét a hatóságok és a civil szféra között a tárgyalt probléma megoldására. A jövõben a kiterjedtebb és pontosabb felmérések érdekében szorosabb együttmûködésre van szükséges az alábbi területeken: •
Forrásteremtés, pályázatok készítése;
•
Rendszeres és folyamatos információcsere a programban együtt dolgozók között;
•
Közös megjelenés a médiákban, közös PR tevékenység és tudatformálás.
-----------
8
