Neveléstörténet 15. témakör:
A magyar pedagógia teoretikusai
Háttéranyag
Polyákné Kovács Mária: A regöscserkészet a cserkészmozgalom tükrében I.
A cserkészmozgalom története A cserkészet megalapítója Lord Baden Powell of Givel (1857-1941), egy angol katonatiszt, aki a kallódó utcagyerekek számára hozta létre a mozgalmat. Felesége Lady Olave (St. Claire Soanes) munkatársként vett részt a leánycserkészet megszervezésében (1889-1977). A Dél-Afrikai gyarmatokon még a XVII. sz.-ban letelepedett holland parasztok, a búrok, a XIX. sz. derekára önálló államokat hoztak létre (Oranje és Transzwaal), melyeket azonban az angol hatalom sehogyan sem akart eltűrni. Lázongások és bekebelezések után végül is 1895-ben az angol telepesek megtámadták a búrokat, majd segítséget kértek az anyaországtól. Kezdetben a búrok komoly sikereket értek el az angolokkal szemben, 1899-ben bekerítették az egyik fő támaszpontot: Mafekinget.
Az erődítmény parancsnoka, Robert Baden-Powel ezredes bizonyos katonai segédszolgálatra bevonta a gyerekeket is. A cadetoknak nevezett fiúk csapatokba verődtek (Boys Brigade) és nagy lelkesedéssel teljesítették a rájuk bízott feladatokat: őrállást, hírvivést, sebesültek ápolását. Ez Baden-Powelt meglepte; 6-8 tagból álló őrsöket szervezett, melyeket ezután egymással versenyeztetett. A háború után Baden-Powel hazatért Angliába, de egyre fontosabb feladatának érezte a gyerekek igaz életre nevelését. 1907-ben négy őrsbe osztott 24 fiúval kivonult táborozni Bronwnsea szigetére. A fiúknak nagyon megtetszett az általa viselt dél-afrikai rendőregyenruha, s ekkor határozott úgy, hogy fiainak ez lesz a formaruhája. Jelvényként pedig az iránytű É-i irányát jelző háromlevelű virágszirmot választotta, majd később a Bourbon-liliomot, a két szélső sziromban 1-1 ötágú csillaggal, alul mondatszalag, rajta BE PREPARED!, azaz Légy készen! – ebből lett a Légy résen! jelmondat. Nevelési tapasztalatait már 1908 januárjától papírra vetette és Scouting for Boys címmel közreadta. Alcíme: Handbook for Instruction in Good Citizenship, azaz Kézikönyv a jó polgár kiképzéséhez. Huszonnyolc tábortűzi elbeszélésben meséli el B.P. (Baden-Powel közismert beceneve) a cserkészéletet, cserkésztudományt, amelynek lényege a 10 törvény, erre utal a két ötágú csillag is a jelvényen. A mozgalom megalakulását 1908. jan. 4-én hirdette ki Birkenheadben, a Young Men`s Christian Association (YMCA) székházában, igaz maga a mozgalom az 1907-es táborozással kezdődött. Az addigi kis közösségeket, amelyekben a fiúk éltek, őrsöknek nevezték el. Az őrsöknek állatokról való elnevezése is B.P.-től származik. Az első 4 őrs a Hollók, Bikák, Farkasok, és Szalonkák őrse volt. A Scouting for Boys, megjelenése után hamarosan alakultak az őrsök. Ez késztette B.P.-t arra, hogy a mozgalmat egyetlen szervezetté fogja össze. Persze a fiúk lelkesedésének hatására a lányok is szerveztek őrsöket. Így alakult meg 1909 szeptemberében a londoni Kristálypalotában a leány cserkészcsapat. Jelvényüknek a fiúk a liliomot, a leányok a háromlevelű lóherét választották. Hamarosan rájöttek, hogy a fiatalabb és az idősebb testvérek is szeretnének együtt dolgozni, ehhez azonban szükség van az egyes korosztályok csoportosítására. Így jött létre 1916-ban a Farkaskölykök (nálunk most kiscserkészet) és 1918-ban a Roverek (Serdültek)korosztálya a fiúknál; a lányoknál a Manócskák és a Rangerek csoportja. Egyes csoportok speciális területeken óhajtottak működni, így keletkeztek a vízi-, a lovas-, a repülő cserkészek. Az első nagy cserkésztalálkozó Londonban volt 1920-ban. B.P. az indián nyelvből vett nagy, békés találkozót jelentő JAMBOREE szóval jelölte ezeket a találkozókat, hiszen ezután - néhány kivétellel - 4 évenként tartottak jamboreet a Föld különböző pontjain. Minden találkozónak saját egyéni jelvénye volt. A cserkészet pedagógiai nézeteinek fő jellemzője a gyermekközpontúság, az életkori sajátosságok figyelembe vétele, az öntevékenységre és önállóságra szoktatás, az individuális és közösségi nevelés, optimizmus és gyakorlatiasság. Nézetei nyitottságuk, rugalmasságuk, alkalmazkodóképességük folytán széles lehetőséget biztosítottak a sajátos értelmezésre, alkalmazásra is. Minden nemzet olyan sajátos ifjúsági mozgalmat teremthetett, amely nemzeti érdekeinek legjobban megfelelt. Baden Powell már kezdetben üzenetet tett közzé a szülők számára, amelyben 12 okot sorol fel, amiért érdemes cserkésszé válni. E 12 pontban is már tükröződik a szellemiség. 1. A cserkészet egészséges társaságban, hasznos elfoglaltsággal tölti ki fia szabad idejét. 2. Jellemet ad fiának, amely nélkül semmiféle pályán sem lehet sikert elérni.
1
Neveléstörténet 15. témakör:
A magyar pedagógia teoretikusai
Háttéranyag
3.
A cserkészet nem katonai mozgalom. Arra törekszünk, hogy egyénileg neveljünk jó honpolgárokat, nem akarunk fiú-katonaságot! 4. A cserkészet alkalmat ad a szolgálatra, Isten dicsőségére és embertársaink javára. Ez az igazi vallásosság alapja. 5. A cserkészet ügyessé teszi fiát. A fúrás-faragás éppoly hasznos az otthonnak, mint amennyire érdekli az Ön fiát. 6. A cserkészet a fiába oltja a becsületesség és tisztelet érzését. Fia nem lesz tiszteletlen és nem fog hazudni. 7. A cserkészet fiát önbizalomra tanítja, mert megismeri, hogy miképpen segíthet önmagán és másokon. 8. A cserkészet egyéniséget ad, mert fiát a szabad levegőre és magavigyázására szoktatja. 9. A cserkészet kikutatja a fia hajlamait, és segítségére van a pályaválasztásban. 10. A cserkészet boldoggá teszi fiát, mert kedves barátokkal és a természet szépségeivel veszi körül. 11. A cserkészet kiszélesíti fia világ-látását. Mióta a cserkészet elterjedt minden művelt országban, a fiúk állandó kapcsolatban vannak egymással. 12. A cserkészet férfit akar nevelni a fiából, olyan férfit, amilyennek Ön látni szeretné. (Új magyar cserkészkönyv i.m. 12. o.). Ezt fejlesztette tovább a 10 cserkésztörvényben. A cserkésztörvények közérthetően összefoglalják a cserkésztevékenység fő követelményeit, nevelési feladatait. Már számukban is utalnak vallási ősforrásukra: a kőtáblára vésett 10 törvényre. Két fő csoportra oszthatók: van egy ún. elemi erkölcsi törvények alapjait tartalmazó kör, ez sugalmazza a természethez, az egész élővilághoz való viszonyt és megfogalmazza a mindennap fejlesztendő magatartásformákat, jellemvonásokat. Ezen kívül vannak a konkrét társadalmi körülményekhez alkalmazkodó törvények, ezek kerültek később heves összetűzések középpontjába, főleg kiélezett társadalmi, politikai helyzetek idején. A mózesi kőtáblán szereplő törvények annak idején kemény tiltásokat, parancsokat közöltek a zsidó néppel, pl. Ne lopj, ne ölj, stb. Ma már mindinkább tért hódít az a vélemény, miszerint az erkölcsi törvényeket nem tiltó, parancsoló formában kell normaként állítani. A cserkésztörvények ereje is főként ebben áll, elsősorban nem tilt, hanem pozitív cselekvésre szólít fel. Mivel a törvények betartása a cél, szinte észrevétlenül harcol a negatív tulajdonságok ellen. A törvényeknek több változata is ismert. Angol változat: 1. 2. 3. 4.
A cserkész becsületében bízni kell. A cserkész hű a királyhoz és tisztjeihez, szüleihez, hazájához és munkaadójához. A cserkésznek kötelessége hasznosnak lenni és másokon segíteni. A cserkész mindenkinek a barátja és testvére minden más cserkésznek, bármely társadalmi osztályhoz tartozzék is. 5. A cserkész udvarias. 6. A cserkész barátja az állatoknak. 7. A cserkész szülei, őrsvezetője vagy tisztje parancsainak kérdés nélkül engedelmeskedik. 8. A cserkész mosolyog és fütyül minden körülmények között. 9. A cserkész takarékos. 10. A cserkész tiszta gondolatban, szóban és tettben (Gergely Ferenc i.m. 16-17. o.).
Az amerikai változatban a legfontosabb jellembeli tulajdonságok szerepelnek törvényként, mint pl. a megbízhatóság, bátorság, szolgálatkészség, külső és belső tisztaság és a feltétlen Istenhit. Az adott társadalmi berendezkedés kívánalmai e törvények megfogalmazásában tükröződnek. A bennük foglalt erények mutatják a mozgalom emberideáljának alapvetően polgári karakterét is. Kizárólagosságra törekednek. A tömören, egyszerűen megfogalmazott törvények a különféle időszakokban más-más magyarázatot kaptak. A mozgalom elterjedésének okai valószínűleg az önkéntes részvétel, az Istenben hívő valláserkölcsi alap, a politikamentesség, az önkéntes vállalt fegyelem volt és az, hogy az egyéni érdeket nem helyezi a haza érdeke elé. A cserkészéletre való nevelés a próbarendszer keretein belül folyik. A próbarendszer 4 próbára oszlik. Az első az újoncpróba, melyet egyévi felkészülés után tesznek le 11-12 éves korban. Ennek a próbának a teljesítésével, a jelöltek, azt a tudást szerezhetik meg, ami a fogadalom letételéhez szükséges. Az erre való készülés közben tapasztalhatják meg, hogy igazából mi a cserkészet. A további lépcsőfokok a harmadosztályú, másodosztályú és első osztályú próbák. Ezek letételével az életkoroknak megfelelő cserkésztudás megszerzését bizonyítják. Mindhárom próba kb. két-két év alatt teljesíthető. A harmadosztályú próba 13-14 éves korban, a másodosztályú 15-16 éves korban, az els ő osztályú pedig 17-18 éves korban tehető le. A próbarendszer általános cserkésztudást követel. Az egyes részterületekben való elmélyedést a külön próbák teszik lehetővé, melyek általában a másodosztályú próba teljesítése után tehetők le. Az újoncpróba hat, a többi hét részre osz2
Neveléstörténet 15. témakör:
A magyar pedagógia teoretikusai
Háttéranyag
lik. Ezek a részek a cserkésztudás főbb irányait foglalják magukban. Az első három részben az Isten, haza, embertárs iránti kötelességteljesítés fogalmazódik meg. Az első rész a hitélet, mely az elkötelezett, gyakorlati keresztény életre való eljutást és az Istennel való helyes kapcsolat kialakítását segíti. Ezután következik a magyarságismeret, amely a haza iránti szeretetet és kötelességteljesítést mozdítja elő. A harmadik rész a közösségi élet, melyben az embertársak iránti szeretet és szolgálat követelményei fogalmazódnak meg. A következő, negyedik rész a gyakorlati tudását öleli fel. Magába foglalja azokat az ismereteket, amelyek elsősorban a cserkészetre jellemzők. Ezt követi a természetjárás, mert ahhoz, hogy megszeresse a természetet, ami az egyik fő működési területe, meg kell azt ismernie. A hatodik részben kapott külön helyet az egészségügy, amely a mindennapi élet és a természetjárás területén szükséges elsősegélynyújtási ismereteket tartalmazza. Az utolsó, hetedik rész a testi teljesítmény. Célja az életkornak megfelelő állóképesség és testi teljesítőképesség megszerzésének elősegítése. Ez olyan középszintű követelményt nyújt, amelyet minden cserkésznek el kell érnie. Sok próbarészben két szempont kapott teret. Az egyik a próbapontok, amelyek a próbán ténylegesen előkerülő kérdéseket, feladatokat tartalmazzák. Ezt azonban megelőzik sokszor a követelmények melyek azokat a feladatokat foglalják össze, amit hosszabb időn át vagy életvitelszerűen kell gyakorolni, pl. ilyen az időpontok betartása. Ez utóbbiakat elsősorban az őrsvezető, a próbapontok letételét viszont tisztek ellenőrzik, aláírásukkal igazolják.
II.
A regös cserkészet
A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a regös főnév a néprajzban a karácsony és újév tájékán ősi népszokás szerint házról házra járva regöséneket (énekes köszöntő) mondó jelmezes fiúk, legények csoportját jelenti; az irodalomtudományban középkori énekmondót értenek alatta. A regöl szó a néprajzban a regös énekmondással felel meg, tárgyas tájszóként pedig mondogat, híresztel valamit. A regös cserkészettel annyi az összefüggése, hogy ők is házról házra, faluról falura járva gyűjtötték, gyűjtik a néprajzi anyagot; viszont nincs meghatározva konkrétan az időpont, az év bármely idejében végezhetik kutatásaikat. A magyarságot megtartó néptömegek a falu lakói. Az elnemzetietlenedés a magyar szó gátlásával kezdődik és a lelki kincsek, a népi kultúra szétszórásával válik teljessé. Ha a magyar falvak népe elfelejti ősi, szép dalait, ha már nem tud egyetlen népmesét sem, ha szégyenli ezredéves szokásait, ha padlászugba rejti népviseletét; áldozhat ugyan hamis ideológiák látszólagos egyenlőségelvének, megszűnik magyarnak lenni. Meg kell közelíteni a falu népét, mégpedig a fiatalságot úgy, hogy örömmel fogadja a vele együtt feltárt kincseket, s ne csak egyszer örüljön azoknak, de szívébe is zárja. Ez a felismerés hozta létre a regösmozgalmat. Kik a regösök? Erre a kérdésre a választ Arady Zsolt így fogalmazza meg 1927-ben: ”A regösök cserkészfiúk, akik csoportosan keresik fel az egyes falvakat, összegyűjtik a falu apraja-nagyját és mesélnek nekik. Minden csapatnak van egy körzete, azzal tartja fenn az összeköttetést. ... Feladatuk mesélni, nótákra, játékokra tanítani a falusi fiúkat, de nem átplántálni a városi cserkészetet.” A munka azzal kezdődik, hogy már az egyes cserkészkirándulások, majd táborozások során egyebek mellett fokozottan igyekeznek a vezetők a magyar tájjellegek, az ott élő falusi nép életmódjának, kultúrájának megismertetésére. Ennek szervezett formája, amikor egy-egy csapatban, esetleg őrsönként akad olyan fiú, akit ez személy szerint különösen érdekel, tehetsége van a népi zene, tánc elsajátítására, vagy egy másik fiúnak a látottak képi megörökítésére, rajzok, fényképfelvételek segítségével. Ezek munkáját leghelyesebb, ha a csapaton belül egy regöstiszt fogja össze. A csapat regöstiszt3
Neveléstörténet 15. témakör:
A magyar pedagógia teoretikusai
Háttéranyag
jeinek szakirányú képzését regöstáborokban a kerületi, vagy országos regös vezetőtiszt irányítja, végzi. Ezidő szerint Csizmazia András orsz. regös vezetőtiszt. A cserkészet megalapítója – a századfordulón észrevéve az ipari társadalom embernyomorító hatásait – indította el azt a mozgalmat, amely a test edzését is kihasználva az erkölcsi hozzáállásra építve sajátos módszereivel a teljes emberségű felnőtté nevelést célozta meg. Több ország cserkészete programjába építette a kulturális értékek művelésére irányuló tevékenységet, hiszen a teljes emberré válás a fizikai mellett az értelmi és érzelmi kiteljesedést is jelenti. Miért nálunk magyaroknál alakulhatott ki a regös munka? Valószínűleg a magyar hagyományozó kultúra rendkívüli gazdagsága motiválta egy speciális ág, a regös cserkészet elindulását. Ennek fő jellegzetessége az volt, hogy a népi kultúra iránt érdeklődő fiatalok – a megfelelő műveltség birtokában – elmentek az ország egy- egy falujába vagy vidékére, ahol gyűjtöttek és a gyűjtött anyagból válogatva azt megtanulták a saját gazdagodásukra és előadták azoknak, akiktől gyűjtötték, mintegy tükröt tartva eléjük, hogy a saját értékeiket viszontláthassák. Ennek eredményei a magyar cserkészetet is átjárták (pl. a magyar cserkészdal kultúrája), de jelentős eredményeket hoztak a magyar néprajz területén is. A tevékenység súlypontja a szellemi néprajzra és azon belül is a népdalra és a néptáncra helyeződött. Nem véletlen, hogy a hetvenes években elindult táncház mozgalom a regös cserkészetben jelöli meg az elődjét. Gyönyörű példa a regös munka sikerére a magyar cserkészetben betöltött szerepe, ahol szimulálták a magyar környezetet a táborok során, és a regösség a magyarság megtartásának döntő tényezőjévé vált. A hetvenes években a táncház mozgalom egy olyan új jelenséget hozott a városokba a paraszti kultúrából, melyet a nagyvilágban a magyar közösségi modellként emlegetnek. A regös mozgalom valójában a roverek, serdültek (16-18 évesek) és az öregcserkészek tevékenysége volt. A regös utak célja találkozni a falusiakkal, tanulni és tanítani, de nem előadások formájában. A regölés a húszas évek végétől egyre nagyobb teret hódít, sőt 1930-ban Budapesten regösiskola is nyílt, két év múlva pedig Baden-Powell az angol öregcserkészeknek is melegen ajánlja a regölést, amely boldogabbá teszi az embereket, nagyobbá a cserkész mozgalmat és szebbé az országokat. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1934-ben rendeletileg is pártolja a regölést, mondván ez a legszorosabb értelemben vett népművelési tevékenység, a cserkészek váljanak egyre inkább a falu életének tényezőivé; segítsék elő az általános műveltség terjedését, a magyar társadalom lelki összefogásának ügyét. A cserkészvezetők azt akarták, hogy a falujárás ne reklámmozgalom legyen, de ne is egyszerű néprajzi adatgyűjtés. Ezért egy tizenegy pontos regösszabályzatot adtak ki, kérve a csapatokat, hogy a táborozások alkalmával ismerkedjenek a népi szellemmel és küzdjenek elsekélyesedése ellen. “A külföld sem azt értékeli, hogy mennyire tudsz utánozni, hanem azt, amiben meg tudod mutatni az általad és csak általad hordozott értékeket. Itt ötvöződik a regös cserkészetben az emberebb ember és a magyarabb magyar eszménye.” (Új magyar cserkészkönyv II. i.m. 439. o.) Érdemes összevetni a régi és a mai regös cserkészetet a céljai szempontjából, ugyanis ezek nem teljesen azonosak. Régen a Szövetség a nagy többséget alkotó városi, kisvárosi gyerekekkel kívánta megismertetni a falu életét, értékeit. Ma a helyzet kicsit megváltozott: a csapatok fele, kétharmada falusi, nagyközségi környezetben dolgozik. Ez nem jelenti azt, hogy számukra legtöbbször ne lenne ismeretlen a népművészet, de ők kevésbé állnak idegenül vele szemben, mint a városi társaik. A cél is általánosabb lett: a népi kultúra megismertetése, megszerettetése a gyerekekkel; hozzásegítése ahhoz, hogy e kulturális örökségünk beépülhessen az életükbe. Talán a regös cserkészetben valósult meg legteljesebben a B.P.-i cselekedve tanulás módszere. Hisz ezek a táborok alapfeladatuknak tekintik, hogy a gyerekek, szakavatottak vezetésével minél több művészeti ágat próbálhassanak ki, ezáltal megismerve azt. A másik lényeges módszertani építőelem az élményszerűség; a regöstáborok tudatosan a gyermek érdeklődésére épülnek, azaz viszonylag kevés a kötött program (naponta kétszeri énektanulás, egy-egy előadás, hangszerbemutató, esti táncház). A fennmaradó időben érdeklődésük, kedvük szerint választhatnak a felkínált programok közül, így ez is szükségessé teszi az altáborra osztást. Vajon mi viszi ide a fiatalokat? Egyrészt a kíváncsiság: kik voltak az elődeink, hogyan éltek, ruházkodtak, honnan jöttünk, kik vagyunk? Aki pedig – választ keresve – népünk történelmével kezd foglalkozni, előbb-utóbb találkozik a népművészettel, néprajzzal, mivel ez a történelem folyamatosan teremtő, mély áramlata. Másrészt a tiltakozás. Ma úgy tűnik, a népművészet, a népdal nem kell senkinek. Megszűntek az őket éltető és újra teremtő közösségi alkalmak. Ez ellen tiltakoznak azok a fiatalok, akik a regöstáborokban megpróbálnak a saját képükre saját kultúrát teremteni. Harmadsorban pedig a hazaszeretet, a táborok után nem kell a résztvevőknek elmagyarázni a haza, hűség, szülőföld, gyökér szavak értelmét. Fontos, hogy csapatonként legyen egy regös vezető. A táborok mellett nagy lehetősége van az önképzésnek is. A kereteket mindig a helyi környezet adottságai határozzák meg. Milyen eredményeket érhet el egy regöstábor? A legfontosabb eredmények a belsők; élményekben részesülnek és ezáltal gazdagodnak érzelmileg, tudásukban és világképükben. Olyan képességeket ismerhetnek fel magukban, amelyekről korábban nem is álmodtak, sőt a csapatok is gazdagodhatnak általuk, ugyanis a regös cserkészet olyan tudást, ismeretet ad, ami hazavihető, és közkinccsé tehető a sok élmény, amit az előadásokból kaptak. Továbbá az, hogy a határainkon túl élő magyarok is bekapcsolódtak ebbe a munkába. 4
Neveléstörténet 15. témakör:
A magyar pedagógia teoretikusai
Háttéranyag
A mozgalom két alappillére a Biblia és a magyar kultúra. E kettőre épül fel a teljes, a gyakorlati és elméleti cserkészet. Ez az a lelki bázis, amely összekovácsolja. Három dimenziója a valláserkölcsi alap, mások szolgálata és az egyén önfejlesztése. Célja a valláserkölcsi alapokon álló, felelős, önállóan gondolkodó emberek nevelése. Aki belép a mozgalomba, az a fogadalom és a tíz törvény alapján saját elhatározásából vállalja, hogy önmagával szemben igényes, szavatartó emberré válik. Kezdettől fogva politikamentes mozgalom. Pedagógiájában világszerte két nagy irányzat és ezek számtalan ötvözete figyelhető meg. Az egyik az angolszász iskola, amely a praktikusságra és az oktatásra; a másik a latin és germán országokra jellemző, ez utóbbi a pedagógiára, a nevelésre helyezi a hangsúlyt. Vállalt feladata a magyar néphagyomány megszerettetése és megismertetése meghatározott élményeken keresztül; ez lesz a regös cserkészet célja. A cserkészet az egész embert igénybe veszi, leköti, foglalkoztatja, fejleszti. Akarva-akaratlanul is hat mind az iskolai és iskolán kívüli nevelőmunkára. Fontos a közösségi szerepe. A közösség teszi lehetővé a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását, segíti és serkenti a szocializációt. A csoport életében kezdettől fogva jelentős közösségformáló szerepe van az állandó személyes érintkezésnek, a kommunikációnak. Az egyén és a közösség nevelése szervesen összefonódik, a csoport az egyént, az egyén a csoportot gazdagítja. A csoport annál jelentősebb, minél gazdagabb lehetőséget biztosít a sokszínű tevékenységre, a társas együttműködésre, szerepvállalásra, élményszerzésre. A gyerekek alkalmazkodnak egymáshoz és maguk is alakítják a közösségi szokásokat. Az együttes tevékenység, a másokra figyelés biztosítja a közösségi magatartás fejlődését. Mindehhez a cserkészet csoportkeretei nagyon megfelelőek. A nevelő munkába nagyon jól beépíthető a szellemisége. Mindazokat a nevelési feladatokat, etikai elveket megfogalmazza a tíz törvényben, amit az iskolai oktatás is feladatai közé sorol. S amiben az ereje leginkább áll – már a lelkiségnél szó volt róla – az, hogy elsősorban nem tilt, hanem pozitív cselekvésre szólít fel; így hatékonysága jobban lemérhető. A cserkészet az ifjúság nevelésének egy nagyszerű, hatékony módja. Számtalan ismerettel, tapasztalattal bővíti, gazdagítja a gyermekek világát élmények segítségével. Szépség, jóság, szeretet, igazság, talpraesettség, önbizalom, segítőkézség, szociális érzék és önfeláldozás adta szép élményeken keresztül próbál a boldog élet felé vezetni.
Irodalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Bakay Kornél: Ragyogj cserkészliliom! Metrum, Bp. 1989. Bodnár Gábor: Cserkészkönyv I.-III. Püski Kiadó, Bp. 1990. Bodnár Gábor: A magyarországi cserkészet története Püski Kiadó, Bp. 1989. Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom Püski Kiadó, Bp. 1989. Bossányi Katalin: Szólampróba - beszélgetések az alternatív mozgalmakról Láng Kiadó, Bp. 1989. A Magyar Cserkészszövetség Alapszabálya Márton Áron Kiadó, Bp. 1995. A Magyar Cserkészszövetség Szervezeti és Működési Szabályzata Márton Áron Kiadó, Bp. 1992. Magyar Értelmező Kéziszótár Akadémiai Kiadó, Bp. 1978. 1154. o. Új magyar cserkészkönyv – Cserkészélet fiúknak-lányoknak I-II. kötet Szerk: Csongrádi Jenő Regnum Marianum, Bp. 1991. 10. Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története 1910-1948-ig Göncöl Kiadó, Bp. 1989.
5
