Pólus Program és klaszterpolitika kialakítása Magyarországon

Pólus Program és klaszterpolitika kialakítása Magyarországon 2010. november

Ez a dokumentum kizárólag a Megbízó használatára készült. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. Az EPAP előzetes írásos hozzájárulása nélkül a dokumentum semmilyen részét nem szabad idézni, forrásként felhasználni, sokszorosítani vagy harmadik fél részére átadni.

Tartalom

▪ Korai klaszterfejlesztés és Pólus stratégiakészítés Magyarországon ▪ Klaszterfejlesztési politika 2007-től a Pólus Programon belül

17

Magyarországon az első klaszterkísérletek létrejöttében a kormányzati ösztönzések fontos szerepet játszottak – többségében top-down klaszterkezdeményezések Kormányzati klaszterfejlesztési törekvések Magyarországon Az első klaszter Magyarországon

Széchenyi Terv

I. Nemzeti Fejlesztési Terv (GVOP*)

Idő

▪ 2000

▪ 2001-2002

▪ 2005-2006

Támogató szerv

▪ Gazdasági Minisztérium

▪ Kormány

▪ Kormány (Uniós társfinanszírozás)

Eredmény

▪ Létrejött a Pannon Autóipari ▪ Támogatások a klasztermenedzsment szervezet Klaszter (PANAC) három létrehozására és magyarországi autógyár működtetésére kezdeményezésére (Suzuki, GM, Audi) több, mint 50 KKV részvételével ▪ A GM támogató nyilatkozattal csatlakozott a klaszterhez, és 50m Ft támogatást biztosított

* Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Forrás: PPI, EPAP

▪ Támogatások klasztermenedzsment szervezetek felállítására, működtetésére és kisebb közös beruházások megvalósítására

18

A Pólus Program első lépéseként a pólus városok az NFÜ koordinációja mellett kidolgozták saját stratégiájukat A Pólus Program klaszterfejlesztési pillérének fejlődési folyamata Pólus stratégiák kidolgozása és értékelése Időpont Szereplő

Leírás

Eredmény

▪ 2005 - 2006 ▪ Önkormányzatok, helyi szereplők ▪ Kormány (NFÜ*) ▪ Kezdetben 100 mrd Ft-os ígéret minden pólusnak az üzleti környezet fejlesztésére ▪ Erre válaszként a városok kidolgozták saját stratégiájukat ▪ Az elkészült stratégiák jó alapnak bizonyultak, de az értékelések több esetben rávilágítottak a gazdasági megalapozottság hiányára ▪ Pólus stratégiák

* Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ** Hálózatfejlesztők részvételével Forrás: PPI, EPAP

Egységes Pólus Program koncepció megalkotása ▪ 2007 ▪ NFÜ

A Pólus Program megvalósítása ▪ 2008-2010 ▪ Pólus Programiroda** ▪ NFÜ

▪ A pólus városok ▪ A klaszterfejlesztési pillér projektjeinek gondozása megalkotása ▪ A Program koncepciójának ▪ Különböző fejlettségi szintű klaszterek támogatási kialakítása, a megvalósítás rendszerének működtetése előkészítése, a szervezeti ▪ A klaszter akkreditációk és pénzügyi keretek megalapozása és a kialakítása kapcsolódó pályázatok kiírása

▪ Klaszterfejlesztési ▪ Pólus városok és klaszterek pillérrel kibővült program célzott támogatása 19

A Pólus Programra 2006 végén a gazdasági megalapozottság hiánya, az egyetem és önkormányzat-vezérelt fejlesztések és jó kezdeményezések kimaradása volt jellemző A Pólus Program 2006 év végi helyzete – Tünetek Tünetek

Veszélyek

▪ Az elkészült stratégiák és megvalósíthatósági tanulmányok gazdasági megalapozottsága több esetben rendkívül gyenge

▪ Nagy eséllyel nem a rentábilis tevékenységek és beruházások finanszírozása történne ▪ Nincs tényszerű gazdasági alap a projektek közti differenciálásra

▪ A klaszter javaslatok rendszerint az egyetem kutatási területeiből és az önkormányzat kommunális szükségleteiből indulnak ki

▪ Csekély gazdaságélénkítő hatású, az állami szektor további növekedését eredményező programok valósulnak meg ▪ A non-tradable szektor további növekedése jelentős makroökonómiai károkat okozhat

▪ Számos erős piaci visszaigazolással rendelkező innovatív cégnek és klaszterkezdeményezésnek esélye sem volt bekerülni a programba

▪ Nem sikerül kihasználni a valódi gazdasági növekedést élénkítő lehetőségeket

Forrás: EPAP elemzés

A pólus programok akkori állapotában való finanszírozása nagy valószínűséggel káros makrogazdasági hatással járt volna

20

A Pólus Program szereplői az elkészített stratégiákban nem ismerték fel a gazdasági potenciál tényalapú bemutatásának szükségességét A gazdasági megalapozottság hiányának tünetei Tünetek Gazdasági megalapozottság hiánya

Egyetem és önkormányzat saját igényeinek túlsúlya

Piaci szempontból erős kezdeményezések kimaradása


Konkrét példák ▪ „Ezt az üzemet nehéz lenne pusztán profit alapon megépíteni, a technológia ugyanis még mindig fejlesztés alatt áll.” – egy környezetipari projekt vezetője ▪ „A bioenergetikai projektek tekintetében nem merünk előre üzleti hozadékban gondolkozni.” – egy pólus szervezet vezetője ▪ „Számos projektnek semmilyen piaci megalapozottsága nincs, ennek megfelelően még azt sem tudom, hogy fogom megírni a megvalósíthatósági tanulmányokat” – egy pólus titkárság tagja ▪ „Most kezdjük vizsgálni a piaci lehetőségeket a jelenlegi projekteknél” – egy regionális innovációs ügynökség igazgatója ▪ „A projektre van igény, de pusztán piaci igények alapján nem.” – egy pólus város kamarájának főtitkára ▪ „Nem végeztünk megtérülési számításokat. Először kockázati tőkét akartunk bevonni, de nem jött össze, mert nem egyeztek a feltételek.” – egy pólus város vagyonkezelő igazgatóságának vezetője ▪ „Elősegítené a projekt sikerét, ha az önkormányzat vállalná a termelt áram egy részének megvételét, amit fel tudna használni pl. a villamoshálózat fejlesztése után” – egy környezetipari projekt vezetője ▪ „Nincsenek számaim arra vonatkozóan, hogy az új laboratóriumi területből mennyit lehetne már most kiadni.” – egy egyetem intézetvezetője

21

Az egyetemek és az önkormányzatok pólus szervezeteken belüli túlsúlya következtében jelentős részt képviseltek a saját fejlesztéseiket szolgáló projektek Az egyetemek és önkormányzatok túlsúlyának tünetei Tünetek Gazdasági megalapozottság hiánya




Konkrét példák ▪ „A pólus program erősen fókuszál az új utakra, csatornára, villamosra, de mindebből mi az ami valóban segíti a régió felemelkedését?” – egy jelentős biotechnológiai cég vezetője ▪ „Az egészségügyi ipar célja, hogy bevételi lehetőséget kínáljon a kórházaknak.” – egy pólus város iparkamarájának elnöke ▪ „Egy ilyen városnak túl kell mutatnia azon, hogy mikor térül meg a projekt, a munkahelyek teremtése például sokkal fontosabb.” – egy pólus város vagyonkezelőjének igazgatója ▪ „Máshonnan nincs forrás erre a projektre.” – egy pólushoz kapcsolódó község polgármestere ▪ „Azért támogassa a projektet az állam, mert a város másfél évtizede nem kap annyi állami támogatást, mint amennyi járna neki.” – egy pólus város iparkamarájának helyettes vezetője ▪ „A projekt három célja az orvosi ellátás modernizálása, a közszolgáltatások fejlesztése, és a kutatás-innováció” – egy kulcsprojekt intézményének igazgatója ▪ „Az egyetem kezelésében levő volt laktanya területén le lehetne telepíteni az üvegipari vállalkozásokat, de az egyetem nem engedi, mert 900 diáklakást akar kialakítani.” – egy pólus irányító szervezetének vezetője

22

A pólusok körzetében számos, piaci oldalról is visszaigazoltan sikeres vállalkozáscsoportosulás működik, amelyek azonban nem kerültek be a programokba A potenciálisan sikeres kezdeményezések kimaradásának tünetei Tünetek Gazdasági megalapozottság hiánya




Konkrét példák ▪ „Soha nem voltam hivatalosan része a programmal kapcsolatos eszmecserének.” – egy biotechnológiai cég vezetője ▪ „Az XY szektor rendkívül jól megy, 1 milliárddal több iparűzési adó folyt be a tervezettnél, hetente 2-3 fejleszteni akaró céggel tárgyalunk. De mivel az iparág nem tudásalapú, nem került be a pólus programba.” – egy pólus irányító szervezetének vezetője ▪ „Összesen 20.000 főt foglalkoztató 50 KKV-val közösen nyújtottunk be projekt javaslatot a pólus programhoz, de azzal utasítottak el minket, hogy nem illünk bele a nagyobb egységet alkotó csomagokba. Nagyon kiábrándultunk a pályázatokból” – egy 80%-ban exportra termelő niche építőipari vállalkozás vezérigazgatója ▪ „Egyetlen jó ötlet van a klaszter tevékenységén belül, de az sohasem fog bekerülni, mert a tulajdonos nincs jóban az egyetemmel” – pólus szervezet projektvezetője

23

A pólus programmal kapcsolatban felmerülő problémák a koncepcióval, a program szervezettel és a megvalósítással kapcsolatos okokból fakadtak A problémák tünetei mögött álló okok Koncepcionális okok ▪ Túlságosan államilag vezérelt program – Felételezi, hogy a központi vagy helyi vezetés el tudja dönteni, hogy mit érdemes támogatni ▪ A tudás komponens túl- és felértékelése – Innováció=K+F=Egyetem hibás feltételezése ▪ Túlzott súly a horizontális gazdaságfejlesztésen


Szervezeti okok ▪ A pólus programok helyzete az operatív programokon belül mindmáig nem tisztázott ▪ Nem elég hatékonyak a jelentési és számonkérési viszonyok ▪ A pólusokon belül az irányítás/koordináció az önkormányzatoknál/ egyetemeknél koncentrálódik a magánszektor helyett

Megvalósítási okok ▪ Humán erőforrás problémák ▪ Kommunikációs problémák – Központból pólusok felé a célokkal, a támogatási formával és a metodológiával kapcsolatban – Pólusoktól a központ felé és pólusok között limitált ▪ Metodológiai problémák

24

Az első pólus stratégiák elsősorban az állami és egyetemi döntéshozók véleménye alapján alakították a támogatandó tevékenységek listáját A koncepcionális problémák tipikus esetei Koncepcionális okok ▪ Túlságosan államilag vezérelt program – Felételezi, hogy a központi vagy helyi vezetés el tudja dönteni, hogy mit érdemes támogatni ▪ A tudás komponens túl- és felértékelése – Innováció=K+F=Egyetem hibás feltételezése ▪ Túlzott súly a horizontális gazdaságfejlesztésen

„Szerintem a cél nem magas hozzáadott értékű, export-orientált termékek hanem immateriális javak létrehozása.” – egy innovációs szolgáltató cég ügyvezetője


"A kamara teljesen rátelepszik a privát szektor képviseletére, és a szerepük sokkal inkább káros, mint hasznos." – az egyik pólus iroda vezetője

"Túl tudományos, és ha abba az irányba megy el, akkor nem hoz semmilyen eredményt az országnak." – jelentős orvosi műszergyártó cég vezetője

"Nincs alapos tudásunk a vállalkozásokról. Nem volt rá mandátumunk." – pólus központ vezetője

25

Szervezeti problémának a pólusokon belüli önkormányzatok túlsúlya és a program NFÜ-n belüli tisztázatlan szerepe bizonyult A szervezeti problémák tipikus esetei A jelenlegi szervezet hátránya, hogy az önkormányzat erős szerepe miatt nehézkes és bürokratikus a rendszer." – az egyik pólus szervezet vezetője

"A pólus program szó végig megmaradt, de még senkitől nem hallottuk egyértelműen, hogy mit jelent." – az egyik pólus projekt vezetője


Szervezeti okok

„Én meg tudnám a valódi vállalkozókat is szervezni, de velük nem szívesen áll szóba az önkormányzat." – egy pólus szervezet vezetője

▪ A pólus programok helyzete az operatív programokon belül nem volt tisztázott ▪ Nem elég hatékonyak a jelentési és számonkérési viszonyok ▪ A pólusokon belül az irányítás/koordináció az önkormányzatoknál/ egyetemeknél koncentrálódik a magánszektor helyett "Nem tudni, melyik OP-hez forduljunk.„ az egyik pólusváros kamarájának elnöke

26

A megvalósítás során a legnagyobb hiányosság a helyi szint nem megfelelő támogatása volt A megvalósítási problémák tipikus esetei

"Nem tudjuk hány éves üzleti tervet kell készíteni, mit támogat a program." – egy pólus projekt vezetője

"Nem tudunk senkivel kommunikálni, nem tudjuk mit várnak tőlünk, nem ismerjük a játékszabályokat.„ - kamarai elnök

"Semmilyen támogatást nem kaptunk az üzleti és a megvalósíthatósági tervek elkészítésére" – egyetemi intézetvezető


Megvalósítási okok ▪ Humán erőforrás problémák ▪ Kommunikációs problémák – Központból pólusok felé a célokkal, a támogatási formával és a metodológiával kapcsolatban – Pólusoktól a központ felé és pólusok között limitált ▪ Metodológiai problémák

27

Tartalom

▪ Korai klaszterfejlesztés és Pólus stratégiakészítés Magyarországon ▪ Klaszterfejlesztési politika 2007-től a Pólus Programon belül

28

A 2007-es felülvizsgálat javasolta, hogy a pólusoknak ígért infrastruktúra támogatás helyett a fókusz a klaszterek fejlesztésén legyen A Pólus Program klaszterfejlesztési pillérének fejlődési folyamata Pólus stratégiák kidolgozása és értékelése

Egységes Pólus Program koncepció megalkotása

A Pólus Program megvalósítása

Időpont

▪ 2005 - 2006

▪ 2007

▪ 2008-2010

Szereplő

▪ Önkormányzatok ▪ Kormány (NFÜ*)

▪ NFÜ

▪ Pólus Programiroda** ▪ NFÜ

Leírás

▪ A pólus városok ▪ A klaszterfejlesztési pillér ▪ Kezdetben 100 mrd Ft-os projektjeinek gondozása megalkotása ígéret minden pólusnak az ▪ A Program koncepciójának ▪ Különböző fejlettségi szintű üzleti környezet klaszterek támogatási kialakítása, a megvalósítás fejlesztésére rendszerének működtetése előkészítése, a szervezeti ▪ Erre válaszként a városok ▪ A klaszter akkreditációk és pénzügyi keretek kidolgozták saját megalapozása és a kialakítása stratégiájukat kapcsolódó pályázatok ▪ Az elkészült stratégiák jó kiírása alapnak bizonyultak, de az értékelések rávilágítottak a gazdasági megalapozottságuk hiányára

Eredmény

▪ Pólus stratégiák

* Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ** Hálózatfejlesztők részvételével Forrás: PPI, EPAP

▪ Klaszterfejlesztési ▪ Pólus városok és klaszterek pillérrel kibővült program célzott támogatása 29

A Pólus Program a céljai elérése érdekében egy vállalkozásfejlesztési pillérrel bővült ki Koncepcionális újratervezés (2/1) - A Pólus Program felépítése Eszközök ▪ Humán erőforrás Üzleti fejlesztés környezet fejlesztése ▪ Infrastrukturális fejlesztés

Források ▪ Gazdaságfejlesztési OP* ▪ Társadalmi Infrastruktúra OP ▪ Társadalmi Megújulás OP

A Pólus Program pillérei

▪ Gazdaságfejlesztési OP ▪ Együttműködések Vállalko▪ Társadalmi Megújulás OP erősítése zások fejlesztése ▪ Üzleti szolgáltatások ▪ Regionális OP-ok ▪ Célzott HR fejlesztés ▪ Gépek, berendezések ▪ Fizikai infrastruktúra ▪ Pénzügyi eszközök

Forrás: PPI, EPAP

A Pólus Program az üzleti környezet javítását célzó fejlesztések révén és az együttműködés kockázatainak mérséklésével képes támogatni a folyamatot

30

A célok eléréséhez a tervezési fázisban el kellett mozdítani a prioritások súlyait a közvetlen gazdaságfejlesztés irányába Koncepcionális újratervezés (2/2) - Javaslat a prioritási súlyok megváltoztatására Az operatív programok forrásainak megoszlása (%)

A pólus program forrásainak javasolt megoszlása (%)

6500 Mrd Ft*

700-800 Mrd Ft

15 % Fizikai infrastruktúra

61 %

15 %

Fizikai infrastruktúra Humán infrastruktúra Közvetlen gazdaságfejlesztés

Humán infrastruktúra

70 %

23 % 16 % ÚMFT

Közvetlen gazdaságfejlesztés

A pólus program célja a közvetlen gazdaságfejlesztés támogatása

* Technikai segítségnyújtás nélkül Forrás: NFÜ (Operatív programok összesítése 2006.11.22.), EPAP elemzés

Pólus program

31

A Pólus Program végrehajtása egy komplex sok szereplős rendszerben történt, az EPAP a megvalósításért felelős szereplőkkel együtt dolgozott a program sikeréért Szervezeti újratervezés – A Pólus Program komplex projektmenedzsment-rendszere Szereplők feladatai Stratégiai Irányítás

Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Stratégiai Irányító Bizottság (SIB)

Megvalósításért felelős szereplők

Pólus Programiroda és Hálózatfejlesztő Irodák

Közreműködő szervezetek

Irányító Hatóságok

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

▪ A SIB feletti szakmai irányítást a miniszter gyakorolta ▪ A SIB tagjai: NFÜ, PPI*, az érintett szakminisztériumok és IH-k által delegált tagok

▪ A PPI feletti szakmai irányítást a miniszter, illetve a SIB gyakorolta ▪ A PPI feladata a PP** szereplői és kiírásai közötti koordináció ▪ A hálózatfejlesztők szorosan együttműködnek a PPI-vel

Kedvezményezettek Vállalkozások

* Pólus Programiroda ** Pólus Program Forrás: PPI, EPAP

Önkormányzatok

Egyetemek / kutatóintézetek

Kamarák / civil szervezetek

▪ A PP kedvezményezettjei és a végrehajtás közötti kommunikáció folyamatos és kétirányú

32

A Pólus Program vállalkozásfejlesztési pillére az innováció-központú együttműködések, klaszterek erősítésén, fejlesztésén kell alapuljon Megvalósítási újratervezés – Tervezett vállalkozásfejlesztési eszközök Terület

Cél

Alkalmazható eszköz

Együttműködések erősítése

▪ A gazdasági szereplők között együttműködési lehetőségek és előnyök feltárása

▪ Hálózatfejlesztő munkatársak alkalmazása a 7 régióban, akik biztosítják az egyes szereplők közötti folyamatos információ áramlást

Üzleti szolgáltatások

▪ Olcsón, jó minőségű szolgáltatásokhoz juttatni a klaszteresedő vállalkozásokat

▪ Klasztermenedzsment szervezetek támogatása (pl.: közös marketing finanszírozása, üzleti, jogi és K+F tanácsadás)

Célzott HR fejlesztés

▪ A magánszektor igényeinek megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő

▪ Vállalkozások képzési igényeinek felmérése ▪ Munkahelyi képzések támogatása

Gépek, berendezések

▪ Korszerű termelőeszközökkel jó minőségű termékeket előállító vállalatok

▪ Vállalati innováció támogatása ▪ Komplex beruházások támogatása

Fizikai infrastruktúra

▪ A vállalkozások működéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése

▪ Vállalati innováció támogatása ▪ Komplex beruházások támogatása

Kockázati tőkelapok

▪ A magán kockázati tőkebefektetők ösztönzése

▪ A JEREMIE típusú pénzeszközök elérhetőségének biztosítása

Forrás: PPI, EPAP

33

Pólus Program és klaszterpolitika kialakítása Magyarországon

Recommend Documents