1. számú melléklet Polgármesterei és képviselői vagyonnyilatkozat A közhatalmi és más közfeladatok ellátásában, különösen a közpénzekről való döntéshozatalban felelősséget viselő személyekre olyan, törvényben meghatározott követelményrendszernek kell vonatkoznia, amely biztosítja a közbizalom érvényesülését. Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat a 2000. évi XCVI. törvény (továbbiakban: Ökjtv.) tartalmazza, mely 2002. október 20-án az általános önkormányzati választások napján lépett hatályba. Az Ökjtv. 10/A.§ (1) bekezdése kötelezi az önkormányzati képviselőket a megbízólevelük átvételét követően, illetve az azt követő minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az Ökjtv. mellékletében meghatározott tartalmú vagyonnyilatkozat megtételére. Az önkormányzati képviselő nem csak a saját személyére vonatkozóan, hanem a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársára, valamint gyermekére vonatkozóan is köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Az önkormányzati képviselő e kötelezettségét a vagyonnyilatkozatának vagy vagyonnyilatkozatainak az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában erre kijelölt bizottság rendelkezésére bocsátásával teljesítheti. Ha a képviselő az előírt határidő alatt nem vagy csak részben (például a családtagja esetében nem ad le vagyonnyilatkozatot) teljesíti e kötelezettségét képviselői jogait nem gyakorolhatja és nem részesülhet a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 20.§-ban meghatározott juttatásokban. Ez jelenti, hogy a képviselő nem jogosult részt venni a képviselő-testület munkájában. Nem csupán azt jelenti, hogy nem rendelkeznek szavazati joggal, de a képviselő-testület ülésein csak egyszerű jelenlévő állampolgárnak minősülnek tanácskozási jog vagy egyéb további jogosítvány nélkül. Nem gyakorolhatja az Ötv. 19.§ (2) bekezdésében felsorolt jogosítványait sem. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata, mely azonosító adatokat nem tartalmaz, azaz tartalmazza, hogy az adott képviselő rendelkezik például 1.000.000 Ft összegű bankbetéttel, de azt nem köteles közölni, hogy melyik bankban – nyilvános, azt bármelyik érdeklődő állampolgár megismerheti. Azonban az önkormányzati képviselő vele közös háztartásban együtt élő házas- vagy élettársa, illetve gyermekére vonatkozó vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai nézhetnek bele. A képviselő-testületnek az alakuló ülésen kötelessége egy bizottságot létrehozni vagy meglévő bizottság részére a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának és ellenőrzésének jogát, hatáskörét telepíteni, megállapítani. A bizottság a megalakulását és elnökválasztását követően első lépésben ügyrendet kell, hogy elfogadjon. Ebben kell, hogy tisztázza mikor és hogyan lehet leadni a vagyonnyilatkozatot, ki veheti azt át, milyen azonosítót adnak a leadott vagonnyilatkozatnak, milyen átvételi elismervényt állítanak ki, hol őrzik a vagyon-nyilatkozatokat, az állampolgárok számára milyen módon biztosítják a betekintés jogát és persze magát az ellenőrzési eljárást is. A bizottság a vagyonnyilatkozat leadásakor nem kezdi el vizsgálni a vagyonnyilatkozat tartalmát csak azt ellenőrzi, hogy a személyes adatokról szóló rész a személyazonosság igazolására alkalmas módon van-e kitöltve. Ezután egy lezárt borítékba helyezik a vagyonnyilatkozatot és adnak neki egy azonosítót, ami semmilyen módon nem utal arra, hogy kinek a vagyonnyilatkozatát tartalmazza a boríték. Az azonosítóhoz tartozó személyek nevét tartalmazó listát és az átvételi elismervények másodpéldányait is a vagyonnyilatkozatok tárolására alkalmas helyen kell tárolni.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatban bárki tehet bejelentést, azaz bárki kezdeményezheti a vizsgálatot. A bizottság ekkor az ügyrendjében meghatározottak szerint jár el. Azaz első lépésben jegyzőkönyv felvétele mellett, illetve az érintett képviselő előtt felbontja a lezárt borítékot és felszólítja az önkormányzati képviselőt, hogy a saját vagy hozzátartozója bevallásában szerepeltetett adatok azonosító adatait írásban jelentse be haladéktalanul. Az azonosító adatok kézhezvétele és azok leellenőrzése után a bizottság tájékoztatja a képviselőtestületet. A bizottság eljárása a soron következő testületi ülésig be kell, hogy fejeződjön, illetve az azonosító adatokat az eljárás lezárását követő nyolcadik napon törölni kell, azaz azt követően, hogy a képviselő-testület dönt a vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályok megsértése, illetve nem megsértése kérdésében. A képviselő-testület, akárcsak a bizottság egész eljárása során a zárt ülés szabályai szerint jár el az Ötv. 12.§ (4) bekezdés a) pontja értelmében. A képviselő-testület e döntési jogosultságát át nem ruházhatja az Ötv. 10.§ (1) bekezdésének m) pontja értemében. A polgármesterek vagyonnyilatkozat-tételére vonatkozóan egy utaló szabályt találunk az Ötvben, melynek 33/B.§-a szerint: „A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.” Amennyiben a polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagyis határidőig annak nem tesz eleget, az Ötv. 33/C. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz polgármesteri tisztségének megszűntetése érdekében. A képviselő-testület a kereset benyújtásával egyidejűleg kérheti a bíróságtól a polgármester tisztségéből történő felfüggesztését is. Egyéb kérdésekben az önkormányzati képviselők esetében leírtak egy az egyben alkalmazhatók a polgármesterek, alpolgármesterek esetében függetlenül attól, hogy társadalmi megbízatásban vagy főállásban töltik be a tisztséget. A jegyzőnek, körjegyzőnek (továbbiakban: jegyző) is van kötelezettsége a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget illetően. Az önkormányzatok törvényes működéséért a jegyző felelős, így neki kell ellenőriznie, hogy csak olyan polgármester, illetve önkormányzati képviselők vegyenek részt a képviselő-testület munkájában, akik e kötelezettségüket maradéktalanul teljesítették. Ez nem jelenti azt, hogy a jegyzőnek tartalmilag felül kell vizsgálnia a vagyonnyilatkozatokat, elégséges meggyőződnie róla, hogy minden vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett eleget tett a kötelezettségének. Ez gyakorlatilag jelentheti azt, hogy megnézi a vagyonnyilatkozat ellenőrző bizottság által készített átvételről szóló jegyzőkönyveket, átvételi elismervényeket vagy felkéri a bizottság elnökét, hogy számoljon be a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség végrehajtásának állásáról.
2. számú melléklet
Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság tagjai: A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatok 1. Az ügyrendi bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a helyi önkormányzati képviselők és polgármester vagyonnyilatkozatait, valamint lefolytatja a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos eljárást a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. §. (1)-(5) bekezdéseiben meghatározottak szerint. 2. A vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személy nyilatkozatát az ügyrendi bizottság elnökének adja át, átvételi elismervény ellenében. Az ügyrendi bizottság elnöke az átvett nyilatkozatokról, azok benyújtási időpontjáról folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozatokat – az egyéb hivatali iratoktól elkülönítetten – a Polgármesteri Hivatal páncélszekrényében kell őrizni, az ügyrendi bizottság ülésén lehet felbontani; az irat páncélszekrényből való kivételének tényét és okát a nyilvántartásban rögzíteni kell. 3. Az ellenőrzésre irányuló eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezést az ügyrendi bizottság elnökénél írásban kell megtenni. Az ellenőrzésre irányuló eljárás kezdeményezése esetén a bizottság elnöke 8 napon belüli időpontra írásbeli meghívóval hívja össze a bizottság tagjait. 4. Az ügyrendi bizottság, amennyiben a helyi önkormányzati képviselő nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja, erről a tényről értesíti a képviselő-testületet és a mulasztó képviselőt azzal, hogy a vagyonnyilatkozat benyújtásáig képviselői jogait nem gyakorolhatja. 5. Ha a polgármester szándékosan nem tesz eleget kötelezettségének vagy a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat az ügyrendi bizottság határozat meghozatalát kezdeményezi a képviselő-testületnél a polgármester elleni kereset benyújtása tárgyában. A polgármester és a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatok 6. A polgármester ha a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a törvényes határidőn belül nem szünteti meg, úgy bármely képviselő indítványára az ügyrendi bizottság határozat meghozatalát kezdeményezi a képviselő-testületnél. 7. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezést az ügyrendi bizottság a képviselő-testület elé terjeszti döntés meghozatala céljából. A bizottság által ellátandó egyéb feladatok Az ügyrendi bizottság a titkos szavazásnál ellátja a szavazólapok elkészítésével, kiosztásával, összeszámlálásával, a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos feladatokat
3. számú melléklet
Penc-Püspökszilágy Községek Körjegyzőségének ügyrendje A körjegyzőség általános feladata A körjegyzőség ügyintézői kötelesek feladataik ellátása során egymással együttműködni. Az együttműködés során törekedni kell: - tevékenységük összehangolására, - egymás közötti megkeresések gyors és szakszerű intézésére, - több ügyintézőt érintő testületi határozatok összehangolt végrehajtására. A hivatal megnevezése, székhelye: Penc-Püspökszilágy Községek Körjegyzősége (továbbiakban: Körjegyzőség) Székhely: 2614 Penc, Rákóczi u. 18. Tel./Fax.: (27) 528-575 (27) 364-270 E-mail:
[email protected] A hivatal irányítása, vezetése, működése I. a./ A hivatal munkáját a körjegyző vezeti, az irányítást megállapodás alapján Penc község Önkormányzat polgármestere látja el. b./ A körjegyző félévente értekezletet tart, melyben meghatározza a munkavégzés főbb irányait. c.,/ a körjegyzőség szervezeti felépítését az ügyrend 1. számú függeléke tartalmazza. II. a./ A körjegyző ellátja a jogszabályokban és az SZMSZ-ben meghatározott feladatait. b./ Gondoskodik a dolgozók rendszeres továbbképzéséről. c./ A körjegyzőség dolgozói munkaköri leírásának elkészítéséért a körjegyző felelős. A hivatal köztisztviselőinek általános feladata A körjegyzőség valamennyi köztisztviselőjének alapvető feladata a kultúrált ügyfélfogadás, az ügyfelek államigazgatási ügyeinek törvényes, gyors intézése, szakszerű tájékoztatás nyújtása. A köztisztviselő feladatait a köz érdekében, a jogszabályoknak és az irányító testület döntésének megfelelően, szakszerűen köteles ellátni. A köztisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie. A polgármester egyetértésével a körjegyző: • gondoskodik az ügykörébe tartozó rendelkezések végrehajtásáról. Ügyintézők: - feladata az államigazgatási ügyek érdemi döntésre való előkészítése, illetve ilyen irányú felhatalmazás esetén a kiadmányozása, - szakértelemmel foglalkozik a rábízott területtel összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős a saját tevékenységéért és munkaterületén a törvényesség betartásáért, - a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezetője által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével végzi. A kinevezett köztisztviselő esküjének megfelelően köteles az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartani, az állami és a szolgálati titkot megőrizni.
A hivatal működése A körjegyzőség munkarendje a székhelyen: Hétfőtől-csütörtökig: 700-1530 óráig, Péntek: 700-1300 óráig. A körjegyzőség munkarendje a telephelyen: Hétfőtől-csütörtökig: 800-1630 óráig, Péntek: 800-1400 óráig. A körjegyzőség egyes köztisztviselőinek az eltérő munkaidő beosztását a körjegyző határozza meg. A körjegyzőség ügyfélfogadási rendje a székhelyen: Hétfő: 800-12, 13-1530 óráig, Szerda: 800-12, 13-1530 óráig, Péntek: 800-12 óráig. A köztisztviselő részére napi 30 perc munkaközi szünetet kell kiadni. A rendkívüli munka és a készenlét elrendeléséről, nyilvántartásáról és elszámolásának rendjéről a körjegyző külön rendelkezik. A helyettesítést a körjegyző rendel el. A Képviselő - testület a körjegyző javaslatára, a körjegyzőre vonatkozó szabályok szerint aljegyzőt nevez ki a körjegyző helyettesítésére, illetve az általa meghatározott feladatok ellátására. A körjegyző tartós távolléte esetén a helyettesítésről külön intézkedéssel kell gondoskodni. A hivatal működésével kapcsolatos egyéb feladatok 1./ A munkáltatói jogok gyakorlása A körjegyző a székhely község Önkormányzat polgármesterének egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat pl.: - engedélyezi a dolgozók évi rendes szabadságának a kiadását, - igazolja a dolgozók útiszámláit, - dönt a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről, valamint - anyagi és fegyelmi felelősségre vonásának kezdeményezéséről, - az illetményelőlegről. 2./ Ügyiratkezelés, ügyintézés A hivatal ügyiratkezelése központosított (lásd: iratkezelési szabályzat). Az iktatás évente két iktatókönyvben folyamatosan sorszámozással történik. Az ügyintéző az ügyet az ügyintézési határidőn belül köteles elintézni. A titkos, valamint titkosított iratok kezelését és megőrzését a körjegyző által megbízott dolgozó végzi. 3./ A hivatal ügyiratkezelése - a körjegyzőséghez érkező posta bontásáról (a névre szóló küldemények kivételével) a körjegyző, illetőleg az aljegyző gondoskodik. - a postabontást követően a körjegyző, illetve aljegyző szignálja az ügyiratokat és haladéktalanul továbbítja az iktatónak ( az ügyiratok szignálásával egyidejűleg az induló, valamint a már folyamatban lévő ügyeknél szükség esetén feltünteti a leglényegesebb utasításokat ). - a hivatalban az iktatási feladatokat az ügykezelő látja el (valamennyi külső szervtől érkező iratot, továbbá a saját kezdeményezésre irányuló ügyek alapiratát be kell iktatni. Nem kell beiktatni a meghívókat, a tájékoztató jellegű, tudomásvételt igénylő iratokat). - az ügyintézőnek a hozzá érkezett iratokat az előadói munkanaplóba számuk, tárgyuk megjelölésével rögzítik. - az aláírt, ellenjegyzett irat postázásáról az iratot előkészítő ügyintéző gondoskodik. - a postázást minden munkanap - kivéve péntek - 15.00 óráig kell elvégezni. 4./ A bélyegző nyilvántartás, a bélyegzők használata A bélyegzők megrendeléséről a körjegyző gondoskodik. A bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás a használatba kiadott bélyegzők meglétét évenként ellenőrizni
köteles. A bélyegzőfelelős a használatba történő átadás során a bélyegzőlenyomat mellett az átvevővel az alábbi szövegű nyilatkozatot íratja alá: " Alulírott a mai napon az alanti lenyomatú bélyegzőt használatba és megőrzésre átvettem. Gondoskodom arról, hogy a bélyegzők illetéktelenek kezébe ne kerüljön. A bélyegzők csak a hivatal céljára, rendeltetésének megfelelően használom. ". Záró rendelkezések 1./ Jelen ügyrend 2007. május 18-án lép hatályba a testületek egybehangzó Penc 55/2007. (V. 17.), Püspökszilágy 36/2007. (V. 17.) számú Képviselő-testületi határozatok alapján. 2./ Az ügyrendben foglaltak megtartásáért a körjegyző felelős. Babinka Magdolna körjegyző
