SZEGEDI
ÍTÉLŐTÁBLA
POLGÁRI KOLLÉGIUM
TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK VI.
VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL
2005. szeptember 1-től 2005. december 31-ig.
Belső használatra!
-2-
ESETI DÖNTÉSEK SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK (1-6. számú jogesetek) 1. Pf.III.20.177/2005.: A házastársi hűséghez és a házastársi életközösség alatt a gyermek vérszerinti származásához való jog Alkotmányban meghatározott alapjognak, illetve személyhez fűződő jognak nem minősül, ezért a házastársi hűtlenség személyiségi jogi jogsérelemként nem értelmezhető. 2. Pf.II.20.194/2005.: A napilap kiadója – különösen ha impresszuma feltünteti a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat – az olvasók és a szakma számára felismerhető, ezért a napilapot érintő kijelentések – amennyiben azok jogsértőek – eredményezhetik az újságot kiadó jó hírnévhez való személyiségi jogának sérelmét. 3. Pf.II.20.029/2005.: Valamely rendezvényre tett sértő tartalmú kijelentések a rendezvény szervezőjének jó hírnevét sérthetik, ha a nyilatkozatból következtetni lehet a rendezvény szervezőjére. 4. Gf.I.30.296/2005.: Versenykorlátozó megállapodás hiányában nem valósít meg tisztességtelen piaci magatartást, ha a volt munkavállalók a versenytársnál szabályszerűen szerzett ismereteiket, szaktudásukat az új munkavégzésük során hasznosítják. A foglalkoztatásukat megelőzően a másik cég alkalmazottjaként végzett, egyébként magas szakmai tudást igénylő tevékenység, a kifejtett munka és az előállt eredmény azonban annak a cégnek üzleti hírét növeli, melynek nevében és érdekében a munkavégzés történt. Tisztességtelen piaci magatartást jelent, ha későbbiekben ugyanezen volt munkavállalók a közreműködésükkel megvalósult munkákat egy másik, általuk alapított cég piacra lépését előkészítő tevékenységük, a reklámozás során „referenciamunkaként” használják fel. 5. Pf.II.20.119/2005.: Amennyiben a szerződés jövőben megalkotásra kerülő szerzői mű elkészítésére irányul, vélelem szól amellett, hogy az átadott szerzői művet a megrendelő felhasználhatja, a megállapodás egyúttal felhasználási szerződés. Vélelem szól ezért amellett is, hogy a szerződésben kikötött díj a felhasználás ellenértékét (a szerzői jogdíjat) is magában foglalja. Ennek ellenkezőjét a szerzőnek kell bizonyítania. 6. Gf.I.30.127/2005.: Az előkészítő tervanyagban megjelenő műszaki gondolatok, elképzelések szerzői műnek nem minősülnek, ha az ötlet szintjét nem haladják meg. Szerzői jogsérelem ezért nem valósul meg, ha az új tervező nem műszaki megoldást, hanem legfeljebb az ezzel kapcsolatos ötletet veszi át, és más építészeti megoldást alkot. A bírósági ügyvitel szabályainak (BÜSZ) megsértése önmagában lényeges eljárási szabálysértésnek nem minősül, csak akkor, ha ez egyúttal a Pp. szabályainak lényeges sérelmet okozza és eredményezi. 7. Pf.I.20.165/2005.: Szabadalmi jog, mint vagyoni értékű immateriális jogosultság eszmei hányada végleges átruházására irányuló szerződésre – analógia útján – az adásvétel szabályai az irányadóak.
-3Vételár késedelmes fizetése esetére kötbér nem köthető ki, hanem a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. 8. Pf.II.20.128/2005.: Amennyiben a vendéglátóipari egység a szerzői jogdíj fizetési kötelezettség alá eső zeneszolgáltatás megszüntetését a Szerzői Jogvédő Egyesületnek bejelenti, díjfizetési kötelezettsége nem az érintett negyedév végével, hanem a változás bejelentésének napjával szűnik meg. SZERZŐDÉSEK JOGA (9-23. számú jogesetek) 9. Gf.I.30.266/2005.: I. Amennyiben az ingatlan adásvételi szerződés megkötése háromszemélyes jogviszonyban, „láncolatos” továbbértékesítés formájában történik úgy, hogy a felek egyező szándéka szerint a vevő, egyben továbbértékesítő tulajdonjogot nem szerez, vételárat sem fizet, a szerződés színleltnek minősül, a leplezett adásvétel pedig az eredeti eladó és a tényleges vevő között közvetlenül jön létre. A leplezett megállapodás érvényes függetlenül attól, hogy azt külön – színlelt – okiratok tartalmazzák. II. A végrehajtási árverésen a jóhiszemű vevő eredeti szerzésmóddal szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. A jogszerzés nem szerződésen, hanem más önálló jogcímen – az árverésen – alapul, a szerződésre vonatkozó szabályok ezért nem alkalmazhatók. III. Az elállási jog akkor is gyakorolható, ha az eredeti állapot – a továbbértékesítés miatt – nem állítható helyre. Ilyen esetben az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás (az ingatlan tulajdonjogának átruházása) pénzbeli ellenértéke (a vételár) követelhető a tényleges szerződő féltől, a vevőtől. 10. Pf.I.20.231/2005.: A más jogágak (pénzügyi, közigazgatási jogi) kötelező szabályait sértő szerződés a polgári jog szempontjából akkor érvénytelen, ha a más jogági törvény kifejezetten rögzíti, hogy az adott jogi norma megsértése egyúttal a szerződés érvénytelenségét is okozza, vagy pedig a törvény értelmezéséből, az összes körülményből nyilvánvaló módon megállapítható, hogy a külön jogszabály – az egyéb, más jogági szankciók mellett – a szerződés érvényességét sem kívánja megengedni. A kölcsönszerződés nem érvénytelen önmagában azért, mert megállapítást nyer, hogy a kölcsönvevő ügyletkötési célja üzletszerű pénzügyi tevékenység (betétgyűjtés) volt. A jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekménye miatti elítélés sem eredményezi szükségképpen a szerződés polgári jogi semmisségét, mert a polgári bíróság a bűnösség kérdésétől függetlenül szabadon dönt arról, hogy az ügylet polgári jogi szempontból érvényes vagy sem. 11. Gf.I.30.217/2005.: I. A vételi jog az adásvétel különös nemének számít, a jogintézmény lényegéhez tartozik ezért, hogy a tulajdonként megszerezni kívánt vagyontárgy ellenértéke magának a vagyontárgynak a reális értékéhez igazodjék, nem pedig egy attól független, más jellegű ügyletből eredő követelés aktuális összegszerűségéhez. Érvénytelen ezért az olyan kikötés, ahol a hitelező az adott vagyontárgy tulajdonjogát opciós jog kikötése alapján a fennálló követelése fejében elszámolási kötelezettség nélkül szerzi meg, a vagyontárgy valóságos értékének számbavétele nélkül.
-4II. A törvényi előírásoknak megfelelően tartalmazza a vételárat az olyan szerződés is, amelyben piaci ár kerül kikötésre, illetve a vételár meghatározását eredményező eljárási mechanizmust rögzítik a felek. III. Az uzsora szempontjából a kölcsön felvételével kapcsolatos döntés kockázatát a kölcsönvevőnek kell viselnie még akkor is, ha a szerződés megkötése előtti gazdaságossági számításai nem váltak be. IV. A huzamos időre kötött opciós szerződés bírósági módosítása – akár a vételár tekintetében, az üzleti kockázat körén kívül eső, a módosítást egyébként megalapozó körülményváltozások esetében sem – nem kérhető azt megelőzően, hogy a jogosult a vételi jogát gyakorolná. A vételi jog gyakorlása folytán létrejött adásvételi szerződés esetén pedig a tulajdonos nem a szerződés módosítását kérheti, hanem a szerződést feltűnő aránytalanság címén támadhatja meg ugyanúgy, mint más létrejött szerződések esetén. 12. Pf.III.20.133/2005.: A biztosítéki céllal kötött opciós szerződés – önmagában a biztosítéki szándék miatt – nem színlelt, hanem érvényes megállapodás. Az ingatlan vételárának – amelyre a vételi jog vonatkozik – azonban a vagyontárgy (valóságos) forgalmi értékéhez kell igazodnia és nem határozható meg az adós tartozásának összegében. Érvénytelen az olyan kikötés, ahol a hitelező az adott vagyontárgy tulajdonjogát opciós jog kikötése alapján a fennálló követelése fejében elszámolási kötelezettség nélkül szerzi meg, a vagyontárgy valóságos értékének számbavétele nélkül. 13. Pf.III.20.295/2005.: I. Használt gépjármű eladásakor ha az eladó személyét leplezik, erről azonban a vevő nem szerez tudomást, az adásvételi szerződés nem színlelt, mivel a színlelés tudatos és kétoldalú magatartás. II. A perből történő elbocsátást és a perbevonást tartalmazó határozat nem pervezető végzés, az elbocsátás kérdésében csak indokolt és fellebbezési jogot biztosító határozatban lehet dönteni. Az elbocsátás és az új alperes perbevonása előtt vizsgálni kell azt is, hogy az újonnan perbevont alperesre a bíróság rendelkezike illetékességgel; ennek hiányában a keresetlevél illetékes bírósághoz történő áttételéről kell intézkedni. 14. Gf.I.30.298/2005.: A fizetési felszólítás címzett jognyilatkozat, amelynek hatályosságához szükséges, hogy az a címzetthez megérkezzék. Ha a felek között az elévülés megszakítása szempontjából vitássá válik, hogy a fizetési felszólítás megérkezett-e a kötelezetthez, a postai küldemény feladójának nemcsak a postára adás tényét, hanem azt is bizonyítania kell, hogy a posta a küldeményt a címzetthez eljuttatta. 15. Pf.II.20.109/2005.: A másodfokú eljárásban az elévülésre történő hivatkozás nem tekinthető új tényállításnak, mivel az olyan jogi álláspontnak felel meg, amelynek előterjesztése nem esik a Pp. 235. § (1) bekezdése szerinti tilalom alá. Az állami támogatás részletekben történő visszafizetése esetén az egyes részletek elévülése önállóan, külön következik be. 16. Pf.III.20.131/2005.: A közös tulajdonban álló ingatlan eszmei hányadára létrejött előszerződés megküldése a tulajdonostárs részére az elővásárlási jog gyakorlására történő felhívásnak nem tekinthető. Az előszerződésre tett nyilatkozatnak ezért nincs jelentősége az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából. Az elővásárlási jog jogosultja nem kifogásolhatja a végleges adásvételi szerződésben az eladó javára alkalmazott kedvezőbb fizetési feltételeket, nincsen
-5arra jogosultsága, hogy az adásvételi szerződésbe foglalt vételi ajánlathoz képest magára nézve kedvezőbb, és az eladóra hátrányosabb feltételek kikötését igényelje. 17. Gf.II.30.152/2005.: Az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából nem az a meghatározó, hogy az elővásárlásra jogosult tudott-e az adásvételi szerződésről, hanem az, hogy a vele közölt vételi ajánlat ismeretében az elővásárlási jog gyakorlására való felhívás ellenére az erre megszabott, vagy a körülmények által indokolt időben jogával élt-e. 18. Gf.I.30.241/2005.: I. Amennyiben a vállalkozási szerződés alapján átadott lakásokat a megrendelő önkormányzat továbbértékesíti, hibás teljesítés esetén a vállalkozóval szemben kétféle igénye keletkezik. Egyrészt mint megrendelő saját jogán, a saját vagyoni érdeksérelme miatt érvényesíthet szavatossági igényt, másrészt a vele adásvételi szerződéses viszonyba került lakástulajdonosokat ért érdeksérelem folytán a vele szemben előterjesztett követelés miatt továbbhárítási igénnyel léphet fel a kivitelezővel szemben. Ha a lakástulajdonosok az eladó önkormányzattal szemben külön pert indítottak, továbbhárítási igénye a kivitelezővel szemben attól függően keletkezik, hogy az adásvételi szerződések eladói pozíciójában kötelezettként a hibás teljesítés miatt a vevőkkel szemben helyt kell állnia. A továbbhárítási igény feltétele a megrendelő, eladó marasztalása. II. Nincs perjogi akadálya annak, hogy láncolatos szerződési viszonyok esetén a bíróság az egyik alperest marasztalja a felperes(ek) javára, és ugyanezen ítéletben, ugyanerre az összegre vonatkozóan az alperesek egymás közötti jogviszonyában ugyancsak marasztalásra vonatkozó rendelkezés szerepeljen. A megrendelő, eladó önkormányzat ezért kérheti, hogy ugyanabban a perben kötelezze a bíróság az ugyancsak alperes kivitelezőt azon összeg javára történő megfizetésére, amelyet neki kell a hibás teljesítéssel összefüggésben kifizetnie a lakástulajdonosok javára. 19. Gf.I.30.166/2005.: Az alvállalkozói jogviszonyban az alvállalkozó minősül kivitelezőnek, az alvállalkozók ezért – a generálkivitelezői építési naplótól függetlenül – külön építési naplót vezetnek. Az alvállalkozó az építési naplóban a saját munkáját, az ezt érintő körülményeket, a munkája időbeli lefolyását írja le, a generálkivitelező pedig naplójában a saját építési tevékenységét írja körül, hogy a saját megrendelője irányában tanúsítsa, mikor és milyen munkákat végzett, milyen létszámmal, milyen körülmények között. Az építési napló az ellenkező bizonyításáig vélelmet teremt arra nézve, hogy a kivitelezés a naplóban írtak szerint bonyolódott. Amennyiben a megrendelő az építési naplóba nem tesz bejegyzést, külön szankciója ennek nincs, de önmagát zárhatja el attól a lehetőségtől, hogy a későbbiekben – egyéb bizonyíték hiányában – igazolja, a kivitelezés mégsem az építési naplóban leírtak szerint zajlott. 20. Gf.I.30.259/2005.: Amennyiben mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján a megrendelő tulajdonjog fenntartással helyezi ki a termelőhöz a nevelésre átadott állatállományt, a felek között a Ptk. 417. § (2) bekezdése szerinti ún. vállalkozási típusú termékértékesítési szerződés jön létre. A termelő ilyenkor a megrendelő tulajdonában álló állatok felneveléséhez – mint munkával elérhető eredményhez – adja szolgáltatását, amelynek ellenértéke vállalkozói díj. A díj meghatározható úgy is, hogy a termelő a leadott állatok felvásárlási ára és a megrendelő költségei közötti különbözetre tarthat igényt munkája fejében. Az előnevelt állatok „kiterhelése”
-6ilyenkor nem termelési előleg, hanem csak a termelőnek járó ellenérték (díj) számításának egyik tényezője. A megrendelő által kihelyezett állatok betegsége miatti hibás teljesítés és ennek kártérítési következményei. 21. Gf.I.30.240/2005.: Amennyiben a gépjárműre felszerelt hűtőberendezés üzemanyagellátó rendszerében a felszerelést és üzembe helyezést követően tűz keletkezik, és a szakértő által behatárolt okok – szerelési-vagy anyaghiba – mindegyike a szerelést végző érdekkörébe esik, a hibás teljesítés (károkozó magatartás) bizonyított akkor is, ha a tűz oka konkrétan nem határozható meg. 22. Pf.I.20.244/2005.: A kölcsönszerződés konszenzuál - és nem reál - szerződés, ezért a felek akaratnyilvánításával - és nem a kölcsön átadásával - jön létre. A szerződés nem az okiratot, hanem magát a konszenzust (megállapodást) jelenti, amely a felek között létrejön. A kölcsönszerződés érvényessége írásbafoglaláshoz nincs kötve („alakszerűtlen”), a kölcsönről készült okirat szerepe csupán deklaratív. II. Az elismerés a félnek olyan rendelkező cselekménye, amelyben a vele támasztott jogot – egészben vagy részben – fennállónak, valónak nyilvánítja ki, míg a beismerés az elismert jog alapjául állított tényekre vonatkozik. Azt, hogy a jog elismerése mennyiben foglalja magában a tények beismerését is, a bíróság mérlegeléssel állapítja meg. 23. Pf.I.20.255/2005.: Kölcsönszerződés esetében az adós a kölcsöntartozás esedékességének időpontjáig ügyleti, ezt követően pedig késedelmi kamatot fizet. A késedelem idejére ún. vegyes kamatot kell számítani, a késedelmi kamat mértéke ugyanis a szerződésben kikötött ügyleti kamat – mint a kölcsönösszeg használatáért járó ellenszolgáltatás -, másrészt a törvényben meghatározott kamat együttes összege. A bíróság a felek által túlzott mértékben megállapított ügyleti kamatot mérsékelheti. Ebben a körben vizsgálni kell a felvállalt gazdasági kockázatot, a pénzintézetek által nyújtott kereskedelmi hitelek kamatait, a kölcsönnyújtás és törlesztés idején érvényesülő gazdasági tendenciákat. KÁRTÉRÍTÉSI JOG (24-31. számú jogesetek) 24. Pf.III.20.147/2005.: Nagyvárosi környezetben az élet természetes velejárója az utak számának emelkedése, a gépjárművek és a forgalom növekedése. A közútkezelő társaságnak az a magatartása, hogy jogerős építési engedély alapján a közlekedés feltételeinek előnyös megváltoztatása érdekében meglévő útkereszteződést, csomópontot átépíti, környezetkárosító tevékenységnek nem minősül, veszélyes üzemi felelősség beálltát nem eredményezi. A jogszerű magatartással okozott hátrányokért a közútkezelő kártérítési felelősséggel nem tartozik. A közérdekből végzett tevékenység – a közút átépítése és fenntartása – miatt a környező ingatlanok tulajdonosai az ingatlanban esett hátrány megtérítését nem kártérítés, hanem kártalanítás címén igényelhetik. Nem vagyoni kárigény azonban csak kártérítési felelősséget megalapozó magatartáshoz kapcsolódhat, nem vagyoni kár megtérítésére a kártalanítás fizetésére egyébként köteles személyt kötelezni nem lehet.
-725. Pf.III.20.290/2005.: Érvényes az olyan, atipikus megállapodás, amelyben az ingatlan tulajdonosa az építési engedélyezési eljárás során első fokon hozott határozattal szembeni jogorvoslati jogáról arra tekintettel mond le, hogy az építkező az engedélyes tervek megegyezés szerinti módosítására, ennek hiányában pedig meghatározott összeg megfizetésére vállal kötelezettséget. A megállapodásban rögzített, ügyvédi letétbe helyezett összeg követelése jogellenes fenyegetésnek, joggal való visszaélésnek nem tekinthető. A letétbe helyezett kárösszeg kifizetésének megtagadása miatt az ügyvéd a kötelezettel egyetemlegesen felel. 26. Pf.III.20.252/2005.: A gázrobbanással okozott károkért az üzembentartó objektív alapon felel. Amennyiben a károsult önhibája nem elháríthatatlan oka a káreseménynek, a veszélyes üzem mentesülésére lehetőség ugyan nincsen, azonban a károsult felróhatóságának arányában kármegosztásnak lehet helye. A nem vagyoni kár összegszerű megállapítása és ennek meghatározott arányú megosztása a károkozó és a károsult között nem lehetséges. A bíróság akkor jár el helyesen, ha a nem vagyoni kárpótlás mértékének meghatározása során figyelemmel van arra is, hogy a károsult magatartása közrehatott a kár bekövetkezésében, azaz a személyiségi jogi sérelmek, az életminőség romlása és az annak ellentételezésére szolgáló kárpótlás összegének meghatározásánál – mérlegeléssel, egyik elemként – értékeli, hogy a károsult felróható magatartása nélkül a kár nem, vagy nem ilyen mértékben következett volna be. 27. Pf.III.20.223/2005.: Az oktatási intézmény mentesül a tanulóknak a tanulói jogviszonnyal, illetve a gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott károkért, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, illetve azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A működési körön kívül eső oknak minősül, ha az agresszív természetű károsult magatartása miatt a provokált tanuló társa sérülést okozó ökölcsapást mér rá, amelyet az oktatási intézmény szakoktatója megakadályozni nem tudott. 28. Pf.III.20.279/2005.: Amennyiben a szülés során az orvosi beavatkozás a legnagyobb gondosság mércéje szerint, a szakmai szabályok betartása mellett történt, közömbös, hogy a szülésvezető orvos telefonált-e, mennyi ideig, magánügyben vagy hivatali érdekből. 29. Pf.I.20.229/2005.: A károsultat terheli annak egyértelmű bizonyítása, hogy a gyártótól származó, a kereskedelmi forgalomban vásárolt fertőzött fűszerpaprika fogyasztásával okozati összefüggésben keletkezett egészségkárosodása. 30. Pf.II.20.183/2005.: I. Az APEH területi szervei (megyei igazgatóságok) önálló jogi személyek, a polgári perekben – így a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perben – félként vehetnek részt. II. Közbenső ítélet meghozatalára csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bíróság az érvényesített jog megalapozottságát állapítja meg. Kártérítési perben nem hozható olyan közbenső ítélet, amelyben a bíróság a károsult kártérítési igényét – jogalap hiányában – elutasítja. 31. Pf.II.20.116/2005.: A jogalap nélküli gazdagodás szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha a gazdagodó és a sérelmet szenvedő más jogviszonyban nem áll, illetve ha a jogvita a felek jogviszonyára irányadó speciális szabályok szerint nem bírálható el. Amennyiben a
-8kisajátítási kártalanításra jogosultak többletigényüket a kisajátítási eljárásban nem érvényesítették, ezt elmulasztották, igényüket nem fordíthatják át a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira. FELSZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK (32-38. számú jogesetek) 32. Fpkf.I.30.347/2005.: I. A felszámolási eljárás elsődleges célja nem az adós reorganizációja. A felszámolónak az a kötelessége, hogy az adós vagyonát mielőbb értékesítse és a hitelezői igényeket kielégítse. Abban a kérdésben, hogy az adós gazdasági tevékenységének továbbfolytatása mennyiben ésszerű, kizárólag a felszámoló jogosult dönteni, mivel tevékenységét önálló felelősség mellett végzi. Nincs mód arra, hogy az adós vagy annak legnagyobb hitelezője a felszámolást maga irányítsa. II. A felszámolási eljárásban ideiglenes intézkedés megtételére nincs mód. A bíróság a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogás elbírálása során rendelheti el a kifogásolt intézkedés felfüggesztését. Az eljárásban szabott rövid határidőkre is figyelemmel azonban a felszámolási eljárás csak különösen indokolt esetben szakítható meg az eljárás vagy a felszámoló tevékenységének felfüggesztésével. III. Bűncselekmény miatti nyomozás kapcsán a felszámolási eljárás felfüggesztését előíró rendelkezéseket csak az adós, mint jogi személlyel szemben indult büntető eljárások során lehet alkalmazni. A felfüggesztésre nincs mód, ha a büntetőeljárás nem az adós, hanem a felszámoló ellen indul. 33. Fpkf.I.30.373/2005.: A közbenső felszámolási mérlegre a hitelezőket megillető észrevételezési jog nem veheti át a kifogás intézményének szerepét, még kevésbé helyettesítheti az adós vagy a felszámoló ellen indítható peres eljárásokat. Amennyiben a hitelező a közbenső mérleg adatait nem vonja kétségbe, hanem az adós veszteséges gazdálkodását sérelmezi, ez a közbenső mérleg jóváhagyását nem érintheti, a kifogás elbírálása más eljárásra tartozik. A veszteséges gazdálkodás miatti kifogásolási eljárásban a hitelezőnek nem elegendő azt igazolnia, hogy az adós vagyona csökkent a felszámolás során, hanem azt kell bizonyítani, hogy a felszámoló jogszabálysértő módon, tartósan hátrányos gazdasági tevékenységet folytatott. 34. Fpkf.I.30.348/2005.: Amennyiben az elsőfokú bíróság az adós fizetésképtelenségét végzéssel megállapította, saját határozatához kötve van, azt nem módosíthatja és nem helyezheti hatályon kívül. Arra azonban mód van, hogy a hitelező kérelmének helyt adó, és a felszámolási eljárást elrendelő határozat közlését követően – a fellebbezési határidő alatt – a hitelező kérelmétől elálljon, vagy a felek közösen kérjék az eljárás megszüntetését. Ilyen esetben a másodfokú bíróság az eljárást megszünteti, és az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezi. 35. Fpkf.I.30.294/2005.: A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után az eljárást kezdeményező hitelező kérelmétől való elállása, vagy a feleknek az eljárás megszüntetésére vonatkozó közös kérelme esetén sincs helye a felszámolási eljárás megszüntetésének, még akkor sem, ha a felszámolást elrendelő végzés közzétételére a Cégközlönyben nem került sor. Ilyenkor az adós a fizetésképtelenségének megszűnését csak a felszámolás során kötött egyezségi
-9eljárásban igazolhatja, a felszámolás alatt a hitelezőkkel kötött egyezséggel a felszámolás befejeződik, az adós pedig működését tovább folytathatja. 36. Fpkf.I.30.400/2005.: A hitelező a már befizetett regisztrációs díj visszafizetésére nem tarthat igényt, hanem az adós vagyonából való részesedésre jogosult, ha a felszámolási eljárás befejezésekor elegendő vagyon áll rendelkezésre a befizetett regisztrációs díj fedezetére. A regisztrációs díj visszautalására csak két esetben van lehetőség: ha a hitelező a felszámolási eljárást megelőzően peres eljárást indított követelése iránt, de pervesztes lett, az utóbb megindult felszámolási eljárásban kérheti a befizetett regisztrációs díj arányos részének visszautalását. Visszafizetésre ezen kívül csak akkor kerülhet sor, ha a befizetés jogalap nélkül, tévedésből történt. 37. Fpkhf.I.30.374/2005.: A hitelezőnek nem kötelessége a tulajdonába adni kívánt ingatlanrész elfogadása; ha úgy ítéli meg, hogy az ingatlan forgalmi értékéhez képest kötelezettségei túlzottak lennének, vagy egyéb okból az átruházást nem kívánja, a tulajdonba adást visszautasíthatja. Az el nem fogadott vagyonrésznek a felszámolási zárómérlegben megjelölt értéke erejéig azonban az adóssal szemben érvényesíteni kívánt követelése kiegyenlítetté válik. 38. Fpkhf.I.30.272/2005.: A felszámoló a felszámolói díj alapjául jogszerűen felszámíthatja az adós működése során elért azt az árbevételt is, amely a felszámolás kezdő időpontja után az iratok átvételéig az adós cég volt képviselője által kifejtett tevékenységgel kapcsolatos. Felszámolás alatti tevékenységből elért árbevételnek azonban csak az minősülhet, ami ténylegesen az adóshoz befolyik. A felszámolás alatt igénybevett teljesítési segédek részére kifizetett összegek nem a felszámolói díj alapját, hanem a felszámoló díját csökkentik. TÁRSASÁGI JOG CÉGEK ÉS CÉGNEK NEM MINŐSÜLŐ SZERVEZETEK (EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK STB.) NYILVÁNTARTÁSA (39-52. számú jogesetek) 39. Gf.I.30.306/2005.: I. A Gt. 296. § (1) bekezdése négy elemből álló konjunktív feltételsor bizonyítását kívánja meg a hitelezőtől, aki a többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező uralkodó tag ellen indít pert: igazolnia kell, hogy a befolyással rendelkező tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott; az ellenőrzött társaság felszámolása elrendelésre került; a társaság fizetésképtelenné válása okozati összefüggésben áll az uralkodó tag vállalatirányítási gyakorlatával; és az ellenőrzött társaság vagyona a felszámolási eljárásban előterjesztett, a felszámoló által visszaigazolt vagy a felszámoló bíróság által jogszerűnek és összegszerűségében is alaposnak ítélt hitelezői igények kielégítésére nem nyújt fedezetet. II. Eljárásjogi szempontból az ilyen jogérvényesítés nem megállapítási kereset; a tag mögöttes felelőssége alapján marasztalásnak van helye, annak ítéleti megállapításával, hogy a helytállási kötelezettség akkor és annyiban következik be, amennyiben a társaság vagyonából a követelés nem elégíthető ki. 40. Gf.I.30.447/2005.: Amennyiben a részvénytársaság igazgatósága a részvény átruházásra vonatkozó szerződés jóváhagyását megtagadja, az igazgatóság határozatának bírósági
- 10 felülvizsgálatát nem csak a részvények eladója, hanem a részvénytársaság bármely tagja (részvényese) kérheti. 41. Gf.I.30.268/2005.: A végelszámoló a végelszámolás alatt álló társaság vagyonának értékesítése során vevőként érvényes adásvételi szerződést köthet. A végelszámoló azonban a társaság vezető tisztségviselőjeként jár el, ezért vonatkoznak rá azok a korlátozások, amelyeket a Gt. a társaság és a vezető tisztségviselő egymásközti szerződésére tartalmaz. 42. Gf.III.30.112/2005.: Az ügyvezető tevékenysége során kifejtett magatartás, elkövetett hibák, mulasztások a társaság tagjai sorából való kizárás alapjául nem szolgálhatnak. A vezető tisztségviselővel, így az ügyvezetővel szemben alkalmazható jogkövetkezményeket a Gt. külön szabályozza: a vezető tisztségviselő polgári jogi kártérítési felelősséggel tartozik, és a társaság őt tisztségéből visszahívhatja. Kizárás alapjául kizárólag azok az indokok szolgálhatnak, amelyekkel összefüggő magatartást a társaság tagja nem ügyvezetőként, hanem kifejezetten tagként fejtette ki. 43. Pf.II.20.274/2005.: Az egyház szervezeti egysége – így az egyházközség – akkor jogi személy, ha az egyház alapszabálya (létesítő okirata) így rendelkezik. Amennyiben az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egységét az egyház alapszabálya jogi személlyé nyilvánítja, önálló bírósági nyilvántartásba vételnek nincs helye, az erre vonatkozó bejelentést az önálló egyházi szervezetet nyilvántartó megyei bíróság csupán tudomásul veszi. 44. Cgf.III.30.431/2005.: Nem felel meg a cégnév a cégkizárólagosság elvének, ha két cég nevében kizárólag a cégforma tekintetében van különbség, és az sem, ha a korábban bejegyzett cégnévtől a bejegyezni kért cégnév csak írásmódja tekintetében tér el. Nem elégíti ki a megkülönböztetés követelményét az sem, ha a vezérszó olyan négyjegyű számmal (évszámmal) egészül ki, amely átlagos figyelem mellett már bejegyzett cégnévvel összetéveszthető. 45. Cgtf.III.30.442/2005.: A bíróság által kijelölt végelszámoló – a felszámolóhoz hasonlóan – fellebbezéssel élhet a végzésnek az őt kirendelő rendelkezése ellen. A likvidációval üzletszerűen foglalkozó szervezet azonban a végelszámolói kijelölést finanszírozási okokra hivatkozva nem utasíthatja vissza. 46. Cgf.III.30.397/2005.: A könyvvizsgáló nem vezető tisztségviselője és nem szerve a gazdasági társaságnak, hanem polgári jogi megbízási szerződés alapján látja el törvényi feladatát. A könyvvizsgáló megbízatásának időtartama cégadat, ezért azt az alapító okiratban fel kell tüntetni. 47. Cgtf.III.30.399/2005.: Amennyiben a cégbíróságnak hivatalos tudomása van arról, hogy a végelszámolás alatt álló társasággal szemben polgári peres eljárás van folyamatban, a társaság törlésére nincsen mód, csak akkor, ha az adósnak rendezetlen tartozásai már nem állnak fenn. 48. Pkf.II.20.324/2005.: A nemzetőr szervezet nem jogosult arra, hogy – a társadalmi szervezet bélyegzőjeként – körbélyegzőjében a Magyar Köztársaság címerét feltüntesse. A társadalmi szervezet tagjainak ruházata, rendfokozata nem lehet utánzata a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai egyenruhájának, rendfokozatának.
- 11 49. Pkf.II.20.435/2005.: Az egyesülés koordinatív érdekképviseleti jellegű, nonprofit szervezet, amely társasági formában végzi feladatát és célja tagjai gazdálkodásnak megkönnyítése, előmozdítása, ennek érdekében szakmai koordinációt és érdekképviseletet lát el. Az egyesület és az egyesülés elhatárolásából következik, hogy ugyanilyen szakmai érdekképviseleti célból az egyesület – mint társadalmi szervezet – nyilvántartásba vételének nincs helye. 50. Pkf.II.20.334/2005.: Az alapítvány kuratóriuma egyes tagjait visszahívni nem lehet; ha a kuratórium összetételét kell megváltoztatni, az egész kezelő szerv kijelölését vissza kell vonni és új összetételű testület bírósági nyilvántartásba vételét kell kérni. 51. Pkf.II.20.445/2005.: Társadalmi szervezetnél a bankszámla feletti rendelkezéshez két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges; törvénysértő ezért, ha az egyik kijelölt tag képviseleti jogosultsággal nincs felruházva. Társadalmi szervezetnek beolvadással történő megszűnésére a törvény szerint nincs lehetőség, ezért ilyet a létesítő okirat sem írhat elő. 52. Pkf.II.20.298/2005.: A horgászegyesület sportegyesületként történő besorolására a törvény rendelkezése folytán nincs lehetőség. ELJÁRÁSI JOG (53-61. számú jogesetek)
53. Gf.I.30.300/2005.: A hatáskör és illetékesség szempontjából – ideértve a tág értelemben vett hatáskört, a joghatóságot is – a keresetlevél benyújtásának, azaz az eljárás megindításának az időpontja az irányadó. A gazdasági társaság uralkodó tagjának tartós hátrányokozása szándékos vagy súlyosan gondatlan társasági (tagsági) jogviszonyon alapuló „kvázi deliktuális” magatartás, amely okozati összefüggésben áll az ellenőrzött társaságnál keletkező, a felszámolási eljáráshoz vezető veszteséggel és a társaságot ért károsító eredmény bekövetkeztével. Az ilyen magatartás miatti (konszernjogi) felelősség jogellenes károkozás alá eső cselekménnyel egytekintet alá esik, ezért az ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyek megindíthatók annak a tagállamnak a bírósága előtt, ahol a káresemény bekövetkezett. 54. Gpkf.III.30.430/2005.: Az Európai Unió tagállamának állampolgára a magyar állampolgárokra irányadó feltételek szerint jogosult költségmentességre. A költségmentesség feltételeinek fennálltát ezért a magyar, és nem a fél állampolgársága szerinti jognak megfelelően kell igazolni. 55. Pf.III.20.342/2005.: A személyes költségmentesség feltételeinek fennállását a bíróság az eljárás jogerős befejezéséig – a másodfokú eljárásban is – felülvizsgálja, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek. Nem adható személyes költségmentesség az egyébként rokkantnyugdíjas peres félnek, ha a perben érvényesített, és más perekben megítélt követelései összegszerűségéből megállapítható, hogy jelentős összegű (15 millió forintot meghaladó) kölcsönök folyósítására képes.
- 12 A személyes költségmentesség megvonásának következménye, hogy a fél leletezés terhe mellett köteles leróni az elsőfokú eljárás illetékét, és a másodfokú eljárásban az ítélet elleni fellebbezése hivatalbóli elutasítása terhe mellett köteles leróni a fellebbezési eljárási illetéket. 56. Gpkf.I.30.368/2005.: Amennyiben a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása után bármilyen okból eláll a kérelmétől, a törvény kifejezett rendelkezése folytán illeték visszatérítést nem igényelhet. Az ellentmondás előterjesztése után elállás esetén a mérséklési kötelezettség csak a lerótt, további 3 % illeték 90 %-ára terjed ki. 57. Gf.II.30.317/2005.: A peres eljárás során előterjesztett viszontkereset érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye azon az alapon, hogy a viszontkereset nem tartalmazza az alperes arra vonatkozó nyilatkozatát, a felek között a viszontkereset tárgyában közvetítői eljárás volt-e folyamatban. 58. Gf.I.30.359/2005.: Amennyiben a bíróság jogerős ítéletet hozott, a perújítás előterjesztésének időpontjában azonban már hatályban lévő újabb jogszabály folytán az ügy elbírálása nem tartozna az adott szintű bíróság hatáskörébe, az új jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a perújítási kérelem elbírálása továbbra is az alapügyben első fokon eljárt bíróság hatáskörébe tartozik. 59. Gpkf.III.30.434/2005.: A szakértői tevékenység nem eredménykötelem, a szakértői díj a kifejtett gondos tevékenység fejében illeti meg a szakértőt. A díjazás akkor is megilleti, ha a szakvéleményt a felek vitatják, annak tartalmát nem fogadják el, és akkor is, ha azt a bíróság sem veszi figyelembe – részben vagy egészben – a tényállás megállapítása során. 60. Gpkf.III.30.369/2005.: A szakértőt a ténylegesen kifejtett gondos tevékenységéért illeti meg a díjazás és a költségtérítés, függetlenül attól, hogy azt bármelyik peres fél indokolatlannak vagy szükségtelennek tartja-e avagy sem. 61. Pkf.II.20.311/2005.: Ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében beállott változás a végrehajtható okirat kiállítása után derül ki, a jogutódlás kérdésében a végrehajtást foganatosító bíróság határoz. A végrehajtást foganatosító bíróságnak nem a megyei bíróság, hanem minden esetben a helyi bíróság minősül. A FŐVÁROSI BÍRÓSÁGHOZ 2005. ÉVBEN KIRENDELT SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA TANÁCSAINAK HATÁROZATAI (válogatás) (1-23. számú jogesetek) 1. Gf.75.539/2004.: Ha az épület tulajdonjoga nem válik el a föld tulajdonjogától, az épületet a föld tulajdonától elválasztva nem lehet átruházni. Amennyiben az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, önállóan sem a földrészlet, sem az épület apport tárgya nem lehet. 2. Pf.26.617/2004.: A hibás teljesítésért való felelősség szabályai nem általában a minőséghibát, hanem konkrét szerződés hibás – nem szerződésszerű – teljesítését szankcionálják. Használt házasingatlan adásvétele esetén ezért mindazon köznapi értelemben vett hibák, amelyek a használtság következményei a vevő terhére esnek, mivel azokra
- 13 számítania kell. A hibás teljesítés használt dolog adásvétele esetén jogi értelemben csak akkor állapítható meg, ha a hiba független a használtságtól, illetőleg az elhasználódás számítható mértékét jelentősen túllépi. 3. Pf.632.391/2004.: Házasingatlan adásvételi szerződés hibás teljesítése esetén az épület hibái miatti kár megtérítése alól az eladó nem mentesül önmagában annak bizonyításával, hogy ő maga úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, hanem csak akkor, ha azt is bizonyítja, hogy a vele (közvetlen vagy közvetett) jogviszonyban álló közreműködői – így az épületet kivitelező vállalkozó – úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az eladó megrendelése alapján a kivitelezést végző vállalkozó (közreműködő) felróható magatartásáért a vevő irányában az eladó felelősséggel tartozik. 4. Gf.75.582/2004.: A vevőnek a használt ingatlan megvásárlásakor fel kell készülnie azokra a hibákra, amelyek a használtsággal, az avulási idővel, annak számítható mértékével összefüggésben állnak fenn. A mintegy 20 éves ingatlan Neoacid vízszigetelő rétegének felújítása a tulajdonos karbantartási kötelezettsége. 5. Pf.632.760/2004.: A későbbiekben felépítésre kerülő társasházi lakásra létrejött adásvételi szerződéstől a vevő önmagában az eladó kötelezetti késedelme miatt elállásra nem jogosult, csak akkor, ha a kötelezetti késedelem miatti elállás valamelyik törvényi esetének további konjunktív feltételei is fennállnak. 6. Gf.75.562/2004.: I. Az ún. működési (operatív) lízing a tartós, határozott időre kötött haszonbérleti szerződéshez áll legközelebb. A szerződési cél működési lízing esetén rendszerint nem a tulajdonszerzés, hanem a tartós használat, a bérleti díj azonban a dolog beszerzési árához igazodik. II. Lízingszerződések esetében a szerződésszegésért való felelősség kizárása akkor megengedett, ha a lízingbeadó egyúttal engedményezi a lízingbevevőre a hibás teljesítésből eredő igények közvetlen érvényesítését az eladóval (szállítóval) szemben, amivel olyan kompenzációs előnyt nyújt, amely ellensúlyozza a felelősség kizárásából eredő hátrányt. III. Lízingszerződés esetében a lízingbeadó rendszerint a lízingbevevő által már kiválasztott lízingtárgyat vásárolja meg, majd adja később lízingbe, ennek során a lízingbevevő (megbízó) utasításai szerint jár el. A lízingbeadó a lízingtárgy (gépkocsi) eladóját – közreműködőjét – nem maga választja meg, ezért az eladó felróható magatartásáért a lízingbeadó a lízingbevevő felé a közreműködőért való felelősséggel nem tartozik. IV. A lízingbevevő a hibás terméket értékesítő eladóval szemben jogellenes károkozó magatartása miatt szerződésen kívüli kártérítés címén közvetlenül érvényesíthet igényt. A szerződésen kívüli károkozás nem a hibás teljesítésben, hanem abban áll, hogy olyan műszaki értelemben vett hibás terméket forgalmaztak, amelynek fogyatékossága miatt, azzal okozati összefüggésben más személyt – szerződéstől függetlenül (azon kívül is) – vagyoni hátrány ért. 7. Gf.75.677/2004.: A lízingbeadó a gépkocsi adásvételi szerződés vevője, ebből következően a lízingbeadó a saját jogán (vevőként) felléphet az eladóval szemben a szerződésszegésből, így a hibás teljesítésből eredő jogainak gyakorlása érdekében. A vevőt saját jogon megillető jogosultságok gyakorlása független attól is, hogy a
- 14 lízingbevevő vele – lízingbeadóval - szemben ilyen jellegű igényt érvényesít vagy sem. A saját jogán megillető igényeken kívül a lízingbeadó érvényesítheti továbbá azokat az igényeket is, amelyek abból származnak, hogy a gépkocsi hibája miatt vele szemben indokoltan és eredményesen lépett fel a további jogszerző, a lízingbevevő (áthárításra irányuló megtérítési igény). A lízingbeadó azonban kártérítés címén az eladóra csak az indokolt, jogszerű igényeket háríthatja át. Nem tartozik ebbe a körbe az a kár, amelyet – kármegelőzési kötelezettsége körében elvárható módon eljárva – megelőzhetett volna. A lízingbeadó és a lízingbevevő között folyamatban volt, előzményperben hozott jogerős ítélet önmagában az áthárítási igényt nem alapozza meg, az újabb perben az eladó hibás teljesítésének tényét bizonyítani kell. 8. Pf.24.017/2004.: I. A vevőt a megvizsgálási kötelezettség nem a szerződés megkötése előtt terheli, hanem a vevőnek a teljesítéskor (azt követően) kell a legrövidebb időn belül a szerződésszerű teljesítésről megbizonyosodnia. Amennyiben azonban a szerződéskötés és a teljesítés időben lényegében egybeesik, a vevő a szerződéskötés előtt a megvásárolni kívánt gépkocsit ténylegesen megtekinti, és ehhez képest nyilatkozik vételi szándékáról, vélelmezni lehet, hogy azokat a hibákat, amelyeket a kellően gondos, ésszerű eljárás mellett felismerhetett „ismernie kellett”, ennélfogva a (nyílt) hiba (vélelmezett) ismeretében vette meg a gépkocsit. II. A gépkocsi gyártási éve a szerződésben külön kikötött – a forgalmi engedélyből kitűnő - tulajdonsága, amelyet az eladónak teljesítenie kell, mert a szerződésben a forgalmi engedély szerinti évjáratú gépkocsi eladását vállalja. Általában az évjárat lényeges tulajdonság: a gyártási időtől függ a gépkocsi várható, hátralevő élettartama. Az avulási idő függvénye, hogy milyen természetű, nagyságrendű javításokra, felújításokra kell a vevőnek felkészülni, ezért a gépkocsi tartós használhatóságát, ugyanezen okok miatt a forgalmi értékét jelentősen befolyásolja. 9. Pf.29.214/2004.: A gépkocsi vevője szerződésből eredő igényt – akár a szerződésnek feltűnő aránytalanságra alapított, érvénytelenség iránti megtámadását, akár a hibás teljesítésből eredő árleszállítás iránti szavatossági igényt – kizárólag a gépkocsi eladójával szemben érvényesíthet, akivel szerződéses jogviszonyt létesített. 10. Gf.75.748/2004.: A viszonylag jelentős futásteljesítményű, használt állapotban lévő kamionra létrejött adásvételi szerződés hibás teljesítése megállapítható, ha a gépjármű rövid időn belül kigyullad és leég, a hiba oka pedig a teljesítést megelőző nem szakszerű javítás, illetve a karbantartás-átvizsgálás hiánya volt. 11. Pf.632.468/2004.: A hibás gépkocsi vevője az eladóval szemben a szerződésszegéssel okozott kár megtérítését követelheti akkor is, ha a hiba okozója nem az eladó, hanem közreműködője volt. A károsult vevő – szerződéses jogviszony hiányában is – közvetlenül követelheti kárát a közreműködőtől is, ha annak magatartása a szerződéstől függetlenül, szerződésen kívüli károkozó magatartásnak minősül. A szerződésszegés miatt felelős eladó és a szerződésen kívüli károkozó közreműködő felelőssége a károsult vevővel szemben egyetemleges. 12. Gf.75.584/2004.: A külföldön (Németországban) bekövetkezett gépkocsibaleset esetén a gépjármű magyar üzembentartójának kártérítési felelősségéhez a károsultnak kell bizonyítania a jogellenes magatartást és az azzal okozati összefüggésben bekövetkezett kár összegszerűségét. Amennyiben a külföldi biztosító által kifizetett kárösszeget a
- 15 Magyar Biztosítók Szövetsége kívánja áthárítani a gépjármű magyar üzembentartójára, ez a bizonyítási kötelezettség a perben őt terheli. 13. Gf.75.700/2004.: I. Amennyiben a biztosító társaság a károsulttal vagyonbiztosítási szerződéses jogviszonyban áll, és egyben a károkozó felelősségbiztosítója is, a vagyonbiztosítási szerződés alapján történt kárbejelentés nem eredményezi egyúttal szükségképpen a felelősségbiztosítási jogviszony alapján történő kárigény érvényesítést is. II. A közös károkozók felelőssége egyetemleges, az egyetemleges kötelezettek esetében azonban az elévülés külön-külön következik be. Az egyik kötelezettel szemben az igényérvényesítés nem szakítja meg a másik kötelezettel szemben az elévülést, és fordítva, bármelyik kötelezettel szemben bekövetkező elévülés nem hat ki a többi kötelezettre. 14. Pf.632.466/2004.: A vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosító és a biztosított között a felajánlott kártérítési összegre létrejött megállapodás polgári jogi egyezségnek minősül. A szerződéses jogviszonyt lezáró egyezség megtámadhatóságát a törvény korlátozza. 15. Pf.25.470/2004.: Állatorvosi kezelés alatt álló versenyló megbetegedése esetén is irányadó, hogy a kártérítési felelősség elemeit – az egészségkárosodással okozati összefüggésbe hozható jogellenes magatartást – a károsultnak kell bizonyítania. 16. Gf.75.600/2004.: Az ügynöki (közvetítői tárgyú) szerződéseket – mint önálló szerződéstípust – a Ptk. nem szabályozza; az ilyen tárgyú szerződések az ún. képviseleti megbízások, azon belül pedig a kereskedelmi (piaci) megbízások közé tartoznak. Nincs akadálya, hogy a felek a Ptk. diszpozitív szabályaitól eltérve az ún. jutalékos megbízás keretében az ügynök sikeres közvetítői tevékenységétől tegyék függővé a díjfizetést. A megbízott díjra ilyenkor csak azzal válik jogosulttá, ha eljárása eredményre vezet, a szerződésben meghatározott feltétel teljesül. Amennyiben a felek a megbízási szerződésben kölcsönösen kikötik az indokolás nélküli azonnali hatályú felmondás jogát, abból az következik, hogy a felmondási jog a megbízót a szerződés alapján kifejtett egyes megbízotti tevékenységek vonatkozásában is megilleti. 17. Pf.633.369/2004.: Az ingatlanközvetítő a megbízási szerződés alapján ellenszolgáltatásra csak sikeres, eredményes közvetítés esetén, akkor tarthat igényt, ha az eladó olyan személlyel köt adásvételi szerződést, aki az ő közvetítő tevékenysége révén került jogviszonyba az eladóval. Az „irányártól” eltérő vételár miatt azonban a megbízott csak akkor felel, ha bizonyított, hogy felróható szerződésszegése (mulasztása) miatt tudott az eladó alacsonyabb vételárat elérni. 18. Pf.23.487/2004.: I. A cégbírósághoz a bejegyzésre alkalmatlan, hiányos beadvány benyújtása az ügyvéd részéről objektíve jogellenes, függetlenül attól, hogy a hatályos cégeljárási szabályok a hiányos beadványhoz milyen jogkövetkezményeket fűznek. A hiányosan, ezért jogellenesen benyújtott kérelem tekintetében azonban a megbízott ügyvéd a kártérítési felelősség alól a felróhatósága hiányának bizonyításával mentesülhet. Az ügyvéd bizonyíthatja, hogy a hiánymentes kérelem benyújtása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában – az ügyvédi hivatás gyakorlójától – elvárható volt, így különösen a hiányosság érdekkörében kívüli okra vezethető vissza.
- 16 II. Az ügyvédi megbízással kapcsolatban az ügyfélnek okozott kárért az egyéni ügyvéd, illetve az ügyvédi iroda felel. A jogi személy ügyvédi iroda a helytállásából eredő kárt – belső viszonyban – a mulasztó ügyintéző ügyvédre átháríthatja, arra azonban nincs mód, hogy az ügyvédi iroda és a nevében eljáró ügyvéd egyetemleges marasztalására kerüljön sor. 19. Pf.631.024/2004.: A jogi képviselet ellátására szóló megállapodásnak lényeges eleme a díjban való megállapodás, ennek hiányában a megbízási szerződés nem jön létre. A megbízási szerződés létrejöttének hiányában a megbízás nélküli ügyvitel szabályai az irányadóak. 20. Pf.26.232/2004.: I. Öröklési szerződésben az örökhagyó halála esetére szólóan nemcsak azokról az ingó és ingatlan dolgokról rendelkezhet, amelyeken a halála pillanatában tulajdonjoga áll fenn, hanem mindazokról a vagyoni eszközökről, jogosultságokról és követelésekről is, amelyek a halála pillanatában a vagyonához tartoztak. Az öröklési szerződésben az örökhagyó tartásának ellenszolgáltatása olyan vagyontárgy is lehet, amely kötelmi jogcímen fennálló követelést testesít meg. II. Az öröklési szerződés megkötésének időpontja a megállapodás létrejötte, amikor a felek a szerződést aláírták. Ezt követően – ha az okiratot a végrendelkező nem a két tanú együttes jelenlétében írta alá – a tanúk aláírására a törvény nem szab határidőt. A szerződő felek részéről a későbbi időpontban az aláírásuk sajátjukkénti elismerése és a tanúk által történő aláírás nem eredményezi sem új, sem módosított szerződés létrejöttét, hanem az eredeti öröklési szerződés alaki szempontból ekkor válik perfektté. 21. Pf.23.020/2004.: Az életjáradéki szerződést a bíróság – a tartási szerződés szabályainak alkalmazásával – a felek megfelelő kielégítésével szünteti meg. A megfelelő kielégítés ingatlanilletőség tulajdonba adásával csak akkor történhet, ha a kötelezett a pénzbeli marasztalás megfizetésére nem képes. A jogviszony felszámolásánál a teljesített szolgáltatások és ellenszolgáltatások mellett mérlegelni kell azt is, hogy a szerződés megszüntetésére melyik fél magatartása adott okot, továbbá figyelembe kell venni az értékviszonyok változását is. 22. Pf.634.449/2004.: A tartási szerződés bizalmi viszonyt feltételez, s ha ez megromlott a gondozott nem köteles a tartás elfogadására. A tartási szerződés megszüntetését azonban nem lehet oly módon kikényszeríteni, hogy a jogosult a szerződésszerű teljesítés elfogadását egyoldalúan megtagadja. A természetbeni tartás lehetetlenné válása esetén – amennyiben a szerződés célja így megvalósítható – a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé lehet átváltoztatni. 23. Pf.22.851/2004.: A felek között létrejött életjáradéki szerződés megítélésén nem változtat, ha a kötelezett szívességből tartási jellegű szolgáltatásokat is nyújt az eltartott részére. A bizalmi viszony megromlása önmagában nem veszélyezteti az életjáradéki szerződés céljának és rendeltetésének betöltését.
