SZEGEDI
ÍTÉLŐTÁBLA
POLGÁRI KOLLÉGIUM
TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK IV.
VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL
2004. szeptember 1-től 2004. december 31-ig.
Belső használatra!
-2-
ESETI DÖNTÉSEK SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK, SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGVÉDELME TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS (1-12. számú jogesetek)
1. Pf.II.20.425/2004. szám: A sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. A sajtóhelyreigazítás teljesítésének nem megfelelő módja az, ha a sajtó olyan megjegyzéseket fűz a helyreigazító közleményhez, amely a kifogásolt közlemény tartalmát erősíti meg. Nem kötelezhető a sajtó olyan nyilatkozat közlésére, amely a jogosult által érvényesített igény körében a helyreigazításhoz szükséges mértéket akár tartalmában, akár terjedelmében túllépi. 2. Pf.III.20.237/2004. szám: Az értékítélet – a véleménynyilvánítás, bírálat, jellemzés – csak akkor eredményezi a jó hírnév sérelmét, ha valótlan tényállításokon alapszik, vagy a téves következtetés levonására ad alapot. Ha a véleménynyilvánítás a való tényekből okszerűen levont következtetésnek minősül – ha kifejezésmódjában nem indokolatlanul bántó, sértő, lealacsonyító – a jó hívnév megsértését nem okozza akkor sem, ha egyébként negatív vagy téves értékítéletet alkot. 3. Pf.III.20.231/2004. szám: Amennyiben az érintett személy a képmása elkészítéséhez és felhasználásához csak abban a körben ad hozzájárulást, amely a vele készült interjú illusztrálását célozza, a fényképfelvétel újból nem használható fel az érintett személy hozzájárulása nélkül az adott személyt érintő, jóval későbbi, bármilyen tartalmú hír közlése során. 4. Pf.II.20.289/2004. szám: Személyiségi jogainak védelme iránt igényt az terjeszthet elő, akinek a személyére a kifogásolt sajtóközlemény vonatkozik. Ennek megállapításához azonban nincs feltétlenül szükség arra, hogy az érintett személyt az újságcikk név szerint megjelölje, elegendő, ha a körülményekből személye azonosítható, őt szűkebb környezete, ismerősei felismerhetik. 5. Pf.III.20.248/2004. szám: A rendőrség a köznyugalmat megzavaró vagy más súlyos bűncselekmény körülményeiről, az eljárás állásáról a nyilvánosságot – a közbiztonság érdekének megfelelő módon – tájékoztathatja, ennek során a bűnelkövető külön jogszabályban felsorolt adatait a szükséges terjedelemben nyilvánosságra hozhatja. A jó hírnév megsértése megvalósulhat a sajtóban közzétett, nyíltan ki nem mondott, csak sejtetett, kétértelmű célozgatásokkal és utalásokkal is.
-36. Pf.II.20.140/2004. szám: A jó hírnév megsértése miatti nemvagyoni kártérítés összege szempontjából figyelembe kell venni, ha a politikusról a televízió műsorban elhangzott kijelentés valótlan és olyan súlyos tényállítást tartalmaz, amely alkalmas arra, hogy a politikus környezetében élő emberek – akiknek érdekeit a politikus képviseli – tartósan elveszítsék a képviselőjükbe vetett bizalmukat. 7. Pf.III.20.232/2004. szám: Az intézmény gazdálkodása hiányosságainak feltárását és kiküszöbölését célzó, belső használatra készült „Ellenőrzési jelentés” nem nyilvános adatokat tartalmaz, az abban foglaltak csak az intézmény vezetőjének engedélye alapján ismerhetőek meg, függetlenül attól, hogy azokat üzleti titokká minősítették-e avagy sem. Ha a sérelmet szenvedett fél kártérítési igényt nem terjeszt elő, de a jogsértés indokolatlanul súlyos, az ahhoz vezető magatartás pedig felróható, és igényérvényesítés esetén a kártérítési felelősség nem zárható ki, a közérdekű bírság kiszabásának a feltételei megvalósulnak. 8. Pf.II.20.169/2004. szám: A síremlékkel kapcsolatos nyilatkozatokat, intézkedéseket bármelyik jogosult önállóan megteheti, de a többi kegyeleti jogosult együttműködése mellett. A kegyeleti jog megsértését eredményezi, ha az áttemettetésről rendelkező jogosult nem értesíti a kegyeleti jog másik jogosultját az anyja újratemettetéséről. A halott emlékét sérti az a magatartás, hogy a nevét nem tüntetik fel az új fejfán, holott az a korábbi síremléken külön szerepelt. 9. Pf.III.20.287/204. szám: Az elhalt személy hozzátartozója a kegyeleti jog megsértése címén nem kifogásolhatja, ha az önkormányzat az elhalt személyről utcát nevez el, és ez – az utca településen belüli elhelyezkedése miatt – a hozzátartozó szerint nem méltó az elhalt személy érdemeihez. 10. Pf.II.20.433/2004. szám: Az előadóművész (színész) nevében az előadás sugárzásának vagy nyilvánossághoz egyéb módon történő átvitelének engedélyezési jogát a MSZSZ-EJI gyakorolja, és az köti meg a szerződést a felhasználóval a díj mértékéről is. Az előadás sugárzása, a nyilvánossághoz történő közvetítése miatt a díjigény az ún. kisjogos joggyakorlás körébe tartozik, és csak a közös jogkezelő által érvényesíthető. 11. Pf.II.20.368/2003. szám: A szolgálati találmány feltalálóját hasznosítás esetén díjazás illeti meg. Az eljárási szabadalom alá eső gyógyszert a szabadalmaztatott eljárással előállítottnak kell tekinteni, ha a szabadalmas az adott helyzetben általában elvárható intézkedések megtétele után sem tudja meghatározni a ténylegesen alkalmazott eljárást. 12. Gf.III.30.139/2004. szám: Nem ütközik az üzleti tisztesség követelményébe a versenytárs részéről tett olyan szerződési ajánlat vagy felhívás, amely kedvezőbb üzleti feltételek kilátásba helyezésével kísérli meg elérni, hogy a dolgozó a munkaviszonyát mondja fel és az ajánlatot tevővel kössön munkaszerződést. A „munkaerőcsábítás” nem csupán a munkahely megváltoztatására való rábírást jelenti, hanem – adott esetben – egy komplett üzem átvételét, azt, hogy az érdekelt féltől távozó munkaerő a személyhez kapcsolódó tevékenységi kört, üzletágat is a versenytárshoz juttatja.
-4SZERZŐDÉSEK JOGA (13-30. számú jogesetek) 13. Gf.I.30.332/2004. szám: I. A mögöttes (másodlagos) felelősség sajátossága, hogy a mögöttes felelős – a felelősségátvitel folytán – annak a személynek a jogi pozíciójába kerül, aki mögött felelősséggel tartozik. A felelősségátvitel lényege, hogy a jogosult (hitelező) követelésének jogcímét nem változtatja meg, hanem a kötelezett (adós) helyébe belép a mögöttes felelős, és az eredeti jogcímen, ugyanazon esedékességi időponttól köteles helytállni. II. A mögöttes (másodlagos) kötelezett a jogosulttal szemben a teljesítést – a főkötelezettel szembeni behajthatóságra hivatkozva – megtagadhatja (sortartási kifogás). A teljesítés jogszerű megtagadásának ideje alatt a mögöttes felelőssel szemben csak jövőbeli feltételtől függő, összegszerűségében meg nem határozható marasztalás kérhető. A jogosult szabadon választhat abban a kérdésben, hogy a behajtás reális esélyének fennálltáig csak a főkötelezettel szemben érvényesíti az igényét, vagy pedig – a későbbi költség kímélése érdekében – már a sortartási kifogás ideje alatt él azzal a lehetőséggel, hogy a mögöttes felelőst is perli. III. Mindaddig, amíg a mögöttes (másodlagos) felelős – a főkötelezettel szemben a behajthatóság reális esélye miatt – a vele szembeni igényérvényesítést, azaz a teljesítést megtagadhatja, az elévülés a mögöttes felelőssel szemben nyugszik. Nem állhat elő olyan helyzet, hogy a másodlagos kötelezett a teljesítést még megtagadhatja, de vele szemben az elévülés már bekövetkezik. IV. Az elévülés nyugvásának megszűnése nem feltétlenül esik egybe a főkötelezettel szembeni felszámolási eljárás jogerős befejezésével. Amennyiben a felszámoló a hitelezővel már ezt megelőzően közli, hogy igényének kielégítésére – a főkötelezettel szembeni behajtásra – reálisan nincs esély, a menthető ok – a közvetlen igényérvényesítés akadálya – ezzel megszűnik. 14. Pf.I.20.188/2004. szám: Az ingatlanközvetítésre irányuló szerződés jogi természete. A díjfizetés eltérő feltételei az eredménykötelem, illetve az ügyviteli jellegű kötelem esetében. Az ingatlanközvetítő által alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességtelenségének vizsgálata ügyészi, közérdekű megtámadási kereset alapján: a kizárólagossági kikötés, a szerződés megszűnése után az ingatlanközvetítő jutalékigénye, a szerződés felmondása esetén az átalánydíj megítélése. 15. Gf.I.30.187/2004. szám: I. A félbemaradt építmény elkészítéséért a vállalkozónak járó díjat a vállalkozási szerződés alapján felvállalt össz műszaki tartalom és a ténylegesen elért műszaki készültség egymáshoz viszonyított százalékos arányának meghatározásával, és ennek a vállalkozási szerződésben szereplő átalánydíjra való vetítésével kell számítani. Azt kell meghatározni, hogy a vállalkozó költségvetési számításai alapján – amelyen a közbeszerzés során a munkát elnyerte – mennyi a részarányos, a készültségi fokhoz igazodó, a kikötött átalányárból az elvégzett munkára eső hányad. A félbemaradt létesítmény felett tulajdonjogot a vállalkozó nem szerez, ezért az el nem készült építmények forgalmi értéke a vállalkozói munkavégzés elszámolása szempontjából közömbös. II. Amennyiben egy és ugyanazon magatartás kimeríti egy bűncselekmény törvényi tényállását, és egyúttal polgári jogi jogellenes magatartást is megvalósít, a magánfél
-5által előterjesztett polgári jogi igény elbírálása során a büntetőhatóságnak (bíróságnak) a polgári jog irányadó jogszabályanyagát kell alkalmaznia. Amennyiben a vállalkozási szerződés jogi személyek között jött létre, a túlfizetett vállalkozói díj tekintetében a visszafizetési kötelezettség a vállalkozó gazdálkodó szervezetet – és nem a társaság nevében eljárt, egyébként bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható természetes személyeket – terheli. 16. Gf.I.30.256/2004. szám : Az ingatlan tulajdonjogának nem végleges jelleggel, hanem biztosítéki céllal történő átruházására irányuló szerződés – önmagában a biztosítéki szándék miatt – nem színlelt, ezért nem érvénytelen. Érvénytelen azonban az olyan kikötés, ahol a hitelező az adott vagyontárgy tulajdonjogát a fennálló követelése fejében elszámolási kötelezettség nélkül, a vagyontárgy valóságos, forgalmi értékének számbavétele nélkül szerzi meg. A vételár meghatározása – az összegszerű megjelölés mellett – történhet közvetetten úgy is, hogy a felek a szerződésben harmadik személy vagy szerv értékmeghatározására, vagy egyéb módon a piaci árra utalnak. A törvényi előírásoknak megfelelően tartalmazza a vételárat az olyan szerződés is, amely a vételár meghatározását eredményező eljárási mechanizmust rögzíti. 17. Gf.I.30.311/2004. szám: Amennyiben a felek között olyan megállapodás jön létre, melynek értelmében a kötelezett nemteljesítése esetén minden további jognyilatkozat nélkül, automatikusan átszáll a biztosítékul lekötött ingó vagyontárgyak tulajdonjoga a jogosultra, nem vételi jog kikötés, hanem ingó jelzálogszerződés keletkezik. Semmis a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött olyan megállapodás, amelynek alapján a jogosult a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén – minden külön jogcselekmény nélkül – megszerzi a biztosítékul lekötött vagyontárgyak, azaz a zálogtárgy tulajdonjogát (lex commissoria). 18. Gf.I.30.190/2004. szám: A vezető tisztségviselő részéről a részvénytársaságnak nyújtott jelentős összegű kölcsön biztosítékául érvényesen köthető ki vételi jog. Ha az adós a kölcsönszerződés alapján lejárt, esedékes tartozását nem egyenlíti ki, a jogosult a vételi jogát gyakorolhatja, és a vételár fizetésével kapcsolatos tartozásába a kölcsönszerződés alapján fennálló követelését beszámíthatja. A Cstv. 40. § (1) bekezdés c./ pontjára alapított megtámadás esetén a jogosultnak bizonyítania kell a felek rosszhiszeműségét, vagyis azt, hogy a nyilvánvalóan csődközeli helyzetben lévő adós és a másik fél szerződése nem korrekt üzleti célt, hanem nyilvánvaló módon a hitelezők kötelező kielégítési sorrendjének kijátszását szolgálta. 19. Gf.I.30.362/204. szám: A fellebbezési jog független attól, hogy a fél milyen álláspontot foglalt el az elsőfokú eljárás során, így a felperes a keresetének helyt adó ítélet ellen is fellebbezhet, az alperes pedig a keresetet elutasító ítélet ellen akkor is fellebbezhet, ha addig a kereset teljesítését ellenezte. A hitelező az adós által kötött szerződés érvénytelensége iránti perben az eredeti állapot helyreállítása körében az adós javára történő marasztalást kér, ami egybeesik a felszámolás alatt álló adós érdekeivel. A hitelező által megindított perben eljárásjogi okokból a felszámoló által képviselt adós alperesi pozícióba kerül, a vele szembeni keresetet elutasító ítélettel szemben a jogi érdekeltsége folytán maga is érdemi fellebbezést terjeszthet elő.
-620. Pf.I.20.184/2004. szám: A felszámoló az adós vagyonának értékesítésére kiírt pályázatok elbírálását követően az eredményt nyilvánosan hirdetheti ki. Amennyiben a nyilvános pályázati felhívás tartalmazza a döntés nyilvános kihirdetésének helyét és időpontját, továbbá azt is, hogy az elővásárlásra jogosultak e jogukat kizárólag a nyilvános eredményhirdetésen gyakorolhatják, akkor az értékesítés a beérkezett ajánlatok elbírálásával és a döntés nyilvános kihirdetésével lezárul. A felszámolónak az elővásárlásra jogosultakat külön, névre szólóan értesítenie nem szükséges, mert a Cstv. szerint lefolytatott eljárás megelőzi a Ptk-nak az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseit. Amennyiben viszont a felszámoló nyilvános eredményhirdetést nem tart – ezt a Cstv. kötelezően nem írja elő -, speciális törvényi rendelkezések hiányában az elővásárlásra jogosult a jogát a Ptk. rendelkezései szerint gyakorolhatja. A pályázatok elbírálása előtt az elővásárlásra jogosultat előzetes nyilatkozattételre kötelezni nem lehet. 21. Gf.III.30.340/2004. szám: Amennyiben a felek a kezesi helytállást is tartalmazó okiratot az okirat szerkesztő ügyvéd jelenlétében anélkül írják alá, hogy a szerződés tartalmával, jogi következményeivel kapcsolatosan a számukra bizonytalan kérdésekben felvilágosítást kérnének, jogi kérdésben való tévedésre utóbb nem hivatkozhatnak. 22. Gf.I.30.323/2004. szám: A szerződés tartalmát a felek megállapodása, továbbá – eltérő megállapodásuk hiányában – a diszpozitív törvényi rendelkezések határozzák meg. A szerződés tartalmává válnak azonban – külön kikötés nélkül, hallgatólagosan is – mindazon kötelezettségek, amelyek az adott szerződés természetéből és céljából, a felek közötti korábbi gyakorlatból, valamint a kialakított szakmai szokásokból szükségszerűen következnek. A szakmai szokások alatt azt a szakmai gyakorlatot, szakismeretet kell érteni, amelyet a felekkel azonos helyzetben lévő személyek általánosan alkalmazandónak, irányadónak tartanak. 23. Gf.I.30.344/2004. szám: A hibás teljesítés miatt a jogosult elállási joggal akkor élhet, ha bizonyítja a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnését. Érdekmúlás címén jogszerű a jogosult elállása akkor is, ha a dolog üzemeltetése során rendkívül nagy számú meghibásodás következik be, és ennek alapján a jövőben is sorozatos – bár javítható – hibák előfordulásával lehet számolni, és így a megrendelő bizalma okkal megrendül. 24. Gf.I.30.412/2004. szám: Általában olyan esetben, amikor az egyenként kisebb-nagyobb súlyú hibák rövid időközönként visszatérően, ismétlődően jelentkeznek, az egyes javítások ellenére rövid idő alatt a dolognak újabb és újabb hibái jelennek meg, ez azt eredményezi, hogy a kijavítás rövid idő alatt a jogosultnak a folyamatos használathoz fűződő érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, ezért a jogosult a szerződéstől jogszerűen elállhat. 25. Pf.III.20.316/2004. szám: Önmagában a vételár részletek teljesítésének naptári időpont szerinti meghatározása nem jelenti azt, hogy a felek ún. fix határidőt, szigorú lejáratot kötöttek ki. Amennyiben az ún. szigorú (fix) lejárat nem következik egyértelműen a szolgáltatás rendeltetéséből, a feleknek az ilyen határidő tűzésében külön, kifejezetten kell megállapodniuk, és e megállapodás tényét a jogosultnak kell bizonyítania.
-7A kötelezett fizetési késedelmére alapítottan a jogosultat az elállási jog – fix határidő kikötése és póthatáridő elmulasztásának hiányában – az érdekmúlásának bizonyítása esetében illeti meg. Érdekmúlás akkor következik be, ha a szerződés megkötésével elérni kívánt cél a kötelezett késedelme miatt többé már nem valósítható meg. 26. Gf.III.30.345/2004. szám: Az anyagbeszerző beosztásánál fogva rendszeresen tárgyalásokat folytat, ezért a kívülállók alapos okkal következtethetnek arra, hogy az anyagbeszerzés körében a szerződés megkötése során nyilatkozatok megtételére képviseleti jogosultsággal rendelkezik. A szerződési nyilatkozatot a Bécsi Vételi Egyezmény értelmében elsődlegesen a fél szándéka szerint kell értelmezni, feltéve, hogy a másik fél e szándékról tudott vagy arról tudnia kellett. Ennek hiányában a fél nyilatkozatát vagy más magatartását úgy kell értelmezni, ahogy azt a másik félhez hasonló, ésszerűen gondolkodó személy azonos körülmények között érthette volna. 27. Gf.II.30.244/2004. szám: Kiállítás, vásár megszervezése érdekében kötött bérleti szerződés körében a bérlő – a szervező – üzleti kockázatába tartozik, ha a piaci viszonyok változása miatt a vásárra bejelentkezett résztvevők aránya a számítottnál lényegesen alacsonyabb. A kereskedelmi kockázat folytán az érdekbeli lehetetlenülésre a bérlő nem hivatkozhat, és a bérleti díj kifizetése jogszerűen nem tagadható meg. 28. Pf.II.20.239/2003. szám: A Ptk. 241.§-a alapján a bíróság által a szerződés módosítására kivételesen akkor van lehetőség, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan lényegi körülményváltozás következik be, melynek folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A tartós jogviszonyban utóbb bekövetkezett változás miatt az érdeksérelemnek általában olyan mértékűnek kell lennie, ami miatt a fél eredeti tartalommal a szerződést nem kötötte volna meg, ugyanakkor mindkét fél érdekét együttesen kell mérlegelni, a módosítás nem sújthatja egyoldalúan az egyik felet. 29. Gf.I.30.293/2004. szám: A termálvízre épülő használati melegvíz szolgáltatás ellenértékére nem vonatkozik a földgáz hatósági ára, ezért az erre vonatkozó jogszabályváltozás a szerződés tartalmára önmagában nem hat ki, a díj mértékét nem módosítja. 30. Pf.III.20.214/2004. szám: Amennyiben az örökhagyó még életében a devizaszámlája vonatkozásában elhalálozási rendelkezést tett, a jogcselekményével a számlán levő és a bankkal szemben fennálló követelését a hagyaték tárgyai közül kivonja, egyúttal e jogcselekménye a kedvezményezett vonatkozásában ajándékozásnak minősül. Miután a megajándékozott megszerzi a devizaszámlán szereplő pénzösszeg tulajdonjogát, utóbb arról az örökhagyó érvényesen már nem rendelkezhet, és tartási szerződéssel sem ruházhatja át a pénz tulajdonjogát. KÁRTÉRÍTÉSI JOG (31-45. számú jogesetek)
31. Pf.III.20.255/2004. szám: A jogi személy kft. tevékenységi körében eljárt taggal szemben a polgári jogi jogkövetkezmények közvetlenül a külső harmadik személy károsultak részéről
-8kivételesen csak akkor érvényesíthetőek, ha a kft. tagja a korlátolt felelősségével visszaélt (joggal való visszaélés tilalma), vagyis olyan célból hozták létre, vagy működtették, amely a jogrenddel ellentétes, így különösen külső harmadik személyek kifejezett megkárosítását célozta, a tevékenység körében kifejtett magatartás bűncselekmény törvényi tényállását is megvalósítja, és a jogi személyiség kifejezetten a természetes személy taggal szembeni közvetlen polgári jogi felelősségi jogkövetkezmények elhárítását célozta. 32. Pf.III.20.158/2003. szám: A vagyoni kár megtérítése iránti igény szempontjából a jogellenesség a kár okozásából következik, ugyanis – ha törvény kivételt nem tesz – minden károkozás jogellenes (a károkozás általános tilalma, neminem laedere elve). A nemvagyoni kár tekintetében a jogellenes magatartás valamely személyhez fűződő jog megsértésében áll. A gyógyító tevékenység során a szakmai előírásoknak megfelelő magatartásnak nem a jogellenesség, hanem a felróhatóság vizsgálata körében van jelentősége. A betegellátás során akkor jár el az orvos megfelelően, ha az általában elvárható legnagyobb gondosságot tanúsítja, a szakmai és etikai szabályokat és irányelveket betartja. 33. Gf.II.30.157/2004. szám: A természetvédelmi hatóság csak a környezetvédelmi miniszter rendeletében meghatározottak szerint és mértékben jogosult a tulajdonos számára használati és gazdasági korlátozást elrendelni. Miniszteri rendeleti szabályozás hiányában a hatósági jogkör nem gyakorolható, a természetvédelmi hatóság határozata jogellenes. A használat és gazdálkodás jogellenes korlátozása miatt a tulajdonosnak okozott kárt meg kell téríteni, azonban a tulajdonost kármegelőzési kötelezettség terheli. A természeti értékek és területek csak olyan mértékben hasznosíthatók, hogy a védett természeti helyek és folyamatok fennmaradjanak, a gazdálkodáshoz fűződő érdekek másodlagosak. 34. Pf.III.20.315/2004. szám: A mobiltelefon átjátszó-torony (ún. bázisállomás) létesítése miatt a szomszédos ingatlanok tulajdonosai a berendezés ártalmas hatásával összefüggésben az ingatlanaik értékvesztése miatt kártalanításra jogosultak. A közcélú mobilszolgáltató nem kártérítési, hanem kártalanítási kötelezettséggel tartozik, a felróhatóság alóli kimentésnek ezért nincs helye. 35. Pf.III.20.313/2004. szám: Amennyiben a kőolaj szállítóvezeték megcsapolása miatt a kőolaj elfolyása következtében a mezőgazdasági földingatlan károsodik, a kőolajvezeték üzembentartója a kár megtérítése alól mentesül, mivel az üzemanyagvezeték megfúrása a működési körén kívüli, külső harmadik személy elháríthatatlan károkozásának minősül. 36. Pf.III.20.277/2004. szám: Jogellenes magatartás hiányában az önkormányzat kártérítési felelősségét nem alapozza meg az a körülmény, hogy az ingatlantulajdonossal szomszédos tanyába olyan családot költöztet, amely a szomszédos ingatlantulajdonos számára nem kívánatos. 37. Pf.II.20.290/2004. szám: Ha az önkormányzat – jogszabályban előírt kötelezettségei elmulasztásával – nem akadályozza meg, hogy a területén üzemelő presszó működése ne sértse az ott
-9lakók érdekeit, ezáltal nem biztosítja az egészséges környezethez való jogukat, a személyhez fűződő jogok megsértése miatt kártérítési felelősséggel tartozik. A nem vagyoni kártérítés összegszerűsége körében mérlegelni kell a károsultak életkorát, a megélt zajhatás határértéket többszörösen meghaladó jelentős, az éjszakai nyugodt pihenés hiányának az életvitelre gyakorolt hátrányos hatását, a károkozás több évig elhúzódó, tartós jellegét. 38. Pf.II.20.054/2004. szám: Amennyiben a fogvatartott betegsége börtönviszonyok között nem kezelhető megfelelően, igényt tarthat polgári járóbeteg szakrendelésre, illetve a fogvatartottat fekvőbeteg gyógyintézetbe kell utalni, ha gyógykezelése járóbeteg-ellátás keretében nem biztosítható. Az intézkedés elmulasztása vagyoni és nemvagyoni kártérítési igényt alapozhat meg. 39. Pf.II.20.096/2004. szám: Az elítélt csak olyan tartamú büntetést köteles letölteni, amelyet a bíróságok rá kiszabtak. Ha az elítélt két hónappal hosszabb büntetést tölt le, mint amennyit a jogerős összbüntetési ítélet rá kiszabott, ez a körülmény nem vagyoni kárpótlás igényét megalapozza. A börtönviszonyok fizikai és pszichikai vonatkozásban egyaránt megterhelőek, az ennek során elszenvedett sérülések önmagukban is a szabadulást követő életvitelben hátrányt jelentenek. 40. Pf.II.20.182/2004. szám: A büntetőeljárás során lefoglalt járművek megőrzésre történő elhelyezése során az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint kell eljárni. A bűnjelként lefoglalt vagyontárgyak elvesztése, megrongálódása folytán keletkezett kárért az eljáró szerv letéteményesként tartozik felelősséggel. 41. Pf.III.20.273/2004. szám: Amennyiben a földhivatal alkalmazottai valótlan tartalmú, hamis közokiratot adnak ki, ezért a cselekményért a földhivatal munkáltató felelőssége fennáll. A munkáltató helytállási kötelezettsége szempontjából közömbös, hogy alkalmazottai külső harmadik személlyel összejátszva, bűncselekményt megvalósító magatartással – a hamis adatok kiszolgáltatásával – okozták a kárt. Elvárható, hogy a földhivatal olyan adatkezelési rendszert építsen ki és működtessen, amely megfelelően biztosítja a közhiteles adatok biztonságos kezelését és kizárja az illetéktelen módosítás lehetőségét. 42. Pf.II.20.310/2004. szám: Ha az ügyféllel a határozatot az államigazgatási eljárás során nem közölték, de arról bizonyíthatóan más módon tudomást szerzett, és ezt követően csak évek múlva kéri a kézbesítést és nyújt be jogorvoslati kérelmet, levonható az a következtetés, hogy az ügyfél megszegte a jóhiszemű közreműködés elvét, és az ilyen fellebbezés érdemi elbírálására nincs lehetőség. Az államnak olyan jogszabályokon alapuló tulajdonszerzése, amelyet időközben megsemmisítettek, önmagában nem ad alapot a hatósági határozat alapján bekövetkezett tulajdonszerzés felülvizsgálatára és az eredeti tulajdoni állapot helyreállítására. 43. Pf.III.20.308/2004. szám: Az egészségbiztosítási pénztár által kibocsátott fizetési meghagyás támadására a bírósági felülvizsgálat nem rendes jogorvoslati eszköz, ezért a károsult erre nem köteles, hanem választása szerint indíthat pert a határozat hatályon kívül helyezése vagy kártérítés iránt. Az egészségbiztosítási pénztár a károsult részére kifizetett társadalombiztosítási ellátást, mint kárt a munkahelyi baleset bekövetkezéséért felelős munkáltatóra
- 10 regressz igényként átháríthatja. A regressz igény érvényesítésére nem vonatkozik az ügyintézésre nyitvaálló határidő, és azt nem a társadalombiztosítási kifizetéstől számított 30 vagy 60 napos határidőn belül lehet érvényesíteni. Azt ugyanis, hogy a munkáltató felelőssége a balesetért fennáll-e vagy sem, munkaügyi per vagy büntetőeljárás hivatott vizsgálni, amely eljárás jogerős befejezéséig az egészségügyi pénztár nem kerül abba a helyzetbe, egyértelműen megállapítsa, az általa kifizetett ellátás összegét regressz igényként átháríthatja-e másra vagy sem. 44. Pf.II.20.101/2004. szám: A végrehajtó törvénysértő intézkedése miatt előterjesztett kárigények eredményes érvényesítésére kivételesen akkor is sor kerülhet, ha a károsult végrehajtási kifogással nem élt, azonban kétséget kizáróan megállapítható, hogy a rendes jogorvoslat adott esetben alkalmatlan lett volna a kár elhárítására. 45. Pf.III.20.294/2004. szám: Az ügyvédnek megfelelő tájékoztatást adni az ügyfelének az igazolási kérelem előterjesztésének jogi feltételeiről kell, arra nézve azonban útmutatást nem adhat, hogy az igazolási kérelem alapjául szolgáló orvosi igazolás milyen tartalmú, terjedelmű legyen, és ennélfogva a mulasztás alóli kimentésre hogyan tehető alkalmassá.
FELSZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK (46-60. számú jogesetek) 46. Fpkf.I.30.297/2004. szám: Általában nem vezet a szerződés érvénytelenségére, ha valamelyik szerződő fél a részére jogszabályban egyoldalúan előírt kötelezettségét elmulasztja, és a másik (jóhiszemű) féllel így köt szerződést, a szerződéses szolgáltatást, a szerződés tartalmát azonban a jogszabályban előírt egyoldalú kötelezettség elmulasztása nem érinti. Az állami vállalatokra bízott vagyon elidegenítése során, amennyiben az eladó az ÁVÜ irányában fennállott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, ez önmagában érvénytelenséget nem eredményez, ehhez azt is bizonyítani kell, hogy a konkrét esetben olyan okok állottak fenn, amelyek miatt az ÁVÜ a szerződéskötést – mint a társadalom érdekeit nyilvánvalóan sértőt vagy a nemzetgazdaság megkárosítását eredményezőt – ténylegesen meg is tilthatta volna. Az érvénytelenség oka utóbb kiküszöbölhető és az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítható, ha a szerződéskötés idején hatályos azt a jogszabályt, amely a szerződés érvénytelenségét okozta, utóbb hatályon kívül helyezik. 47. Fpkf.I.30.511/2004. szám: Amennyiben a hitelezőnek a felszámolási eljárás iránti kérelemtől elállást tartalmazó beadványa olyan időpontban érkezik a bírósághoz, amikor a bíróság a határozatát már meghozta, azonban a határozat közlése még nem történt meg, a kötőerő beálltának hiányában az eljárást az elsőfokú bíróságnak kell megszüntetni, és rendelkezni a mérsékelt illeték megfizetéséről. 48. Fpkf.I.30.524/2004. szám: Az egyszerű kötőerő a határozat közlésétől kezdve áll be. Ha a hitelező a fizetésképtelenséget megállapító végzés kézhezvétele után terjeszti elő az eljárás megszüntetésére irányuló, elállást tartalmazó kérelmét, azt fellebbezésnek kell tekinteni. A hitelező kérelmének helyt adó és a felszámolási eljárás lefolytatását elrendelő határozat közlését követően – a fellebbezési határidő alatt – mód van arra,
- 11 hogy a hitelező kérelmétől elálljon vagy a felek közösen kérjék az eljárás megszüntetését, ezért a másodfokú bíróság ilyen esetben a Pp. 157. § e./, vagy f./ pontja alapján az eljárást megszünteti, és az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 251. § (1) bekezdés alapján hatályon kívül helyezi. 49. Fpkf.I.30.461/2004. szám: Az Itv. 58. § (5) bekezdése értelmében az 58. § (1) bekezdésének a./ pontja szerinti illetékkedvezmény megfelelően irányadó a nemperes eljárásban, így a felszámolási eljárásban is. A felszámolási eljárásban a bíróság tárgyalást nem tart, ezért az illeték ilyen címen történő mérséklésének addig van helye, amíg a bíróság az ügyben nem hozott érdemi határozatot. Ebben az esetben a lerótt illeték 90 %-a tekintetében áll fenn a hitelező visszatérítés iránti igénye. 50. Fpkf.I.30.342/2004. szám: Ha a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően történik az adós székhelyének a megváltoztatása, amelynek bejegyzésére a felszámolási kérelem benyújtásáig nem került sor, függő jogi helyzet keletkezik, amely a székhelyváltozás bejegyzése iránti kérelem elbírálásával szűnik meg. A felszámoló bíróság akkor jár el helyesen, ha megvárja az illetékességet meghatározó székhelyváltozás cégbírósági bejegyzését. A felszámolás iránti kérelem benyújtását követően elhatározott székhelyváltozásnak az illetékesség szempontjából jelentősége nincs. Ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésének csak a 2004. május 1. napját követően benyújtott felszámolási eljárás iránti kérelmek esetén van helye. 51. Fpkf.I.30.440/2004. szám: Amennyiben az adós teljes vagyonára vezetett végrehajtás folyamatban van, úgy a hitelező - a fizetésképtelenség megállapítása érdekében - azt köteles igazolni, hogy megfelelő fedezet hiányában a nagyszámú végrehajtást kérő igénye mellett a követelése behajthatatlannak tűnik. Ilyennek minősül, amikor az adós lefoglalható vagyona hiányában szünetel a végrehajtás, vagy ha a végrehajtási eljárás adatai alapján egyértelmű, hogy a hitelezői igények kielégítésére nincs fedezet, és ezzel már most igazolja a hitelező a végrehajtás várható eredménytelenségét. 52. Fpkf.I.30.378/2004. szám: A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi kereskedelmi képviseleteire a Cstv. személyi hatálya nem terjed ki. A jogalkotó csak a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei vonatkozásában szabályozta a fizetésképtelenség esetén követendő eljárást. 53. Gf.I.30.295/2004. szám: A felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljáráson kívül az egyébként jogszerű követelések kiegyenlítésére sincs lehetőség. Nincs jelentősége a jogosult jóhiszeműségének sem, a képviseleti jog nélkül eljáró volt törvényes képviselő rendelkezéséhez joghatályok nem fűződhetnek. Az így kifizetett követelést a hitelező a felszámoló felhívására köteles visszafizetni. 54. Gf.I.30.411/2004. szám: A felszámolás kezdő időpontja után a hitelezők még a folyamatban lévő végrehajtási eljárás során sem juthatnak jogszerűen a Cstv. kötelező kielégítési sorrendre vonatkozó szabályainak megsértésével a követelésükhöz, a hitelezőnek a részére behajtott összegeket az adós javára a felszámoló felhívására vissza kell térítenie. 55. Fpkf.I.30.282/2004. szám: A felszámolási eljárás keretében csak a pénzkövetelések érvényesíthetők, ezért a felszámolónak is csak az ilyen követeléssel kapcsolatos intézkedései, mulasztásai támadhatók kifogással. A tulajdoni, az ingó kiadása iránti igény az általános
- 12 hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt érvényesíthető, a felszámolási eljárásban előterjesztett ilyen tárgyú kérelmet és kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. 56. Fpkf.I.30.193/2004. szám: A felszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésével kapcsolatos intézkedése miatt a pályázaton résztvevő ajánlattevők jogosultak a felszámolási eljárásban kifogással élni. A pályázati felhívás alapján önmagában a pályázat elfogadása – a pályázó nyertessé nyilvánítása – a szerződést nem hozza létre. A kiíró azon jognyilatkozata, amely szerint a pályázat nyertesével fogja megkötni a szerződést legfeljebb az előszerződés létrejöttének megállapítására lehet alkalmas. Ha a szerződéskötés végül nem a kifogásolóknak felróható okból hiúsul meg, hanem azért, mert arra a felszámoló csak az általa egyoldalúan módosított feltételek szerint hajlandó, a letett bánatpénz visszajár. A pályázók által befizetett bánatpénz nem része az adós vagyonának. 57. Fpkf.I.30.212/2004. szám: A felszámolási eljárásban kifogás előterjesztésére jogosult a sérelmet szenvedett fél. Ebben a körben a felszámoló intézkedését olyan személy kifogásolhatja, akinek anyagi jogi kapcsolata áll fenn az adóssal, anyagi jogi értelemben minősül félnek. Ha olyan kifogás elbírálása van folyamatban, amelynek szükségképpen érdemi, anyagi jogi kihatása lehet külső harmadik személyre, érinti anyagi jogosultságát, úgy ő is félnek minősül, és a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. 58. Fpkf.I.30.225/2004. szám: Az egyezségi tárgyalás nem tartható meg, ha az adós a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot a bírósághoz nem terjesztette be, azt a hitelezők nem kapták kézhez, és így nem állapítható meg, hogy az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik-e. Ha a hitelező követelése az összes hitelező követelésének 2/3-át meghaladja, hozzájáruló nyilatkozata hiányában kényszeregyezség nem köthető. A bíróság ebben az esetben nem vizsgálhatja az egyezségtől való elzárkózás lehetséges indokait és az egyezségkötés elmaradásának következményeit. 59. Fpkf.I.30.310/2004. szám: A felszámolási eljárás során a reorganizációs program előterjesztését nem pótolja, ha az adós csak a bíróságnak hajlandó bemutatni az erre vonatkozó tervét üzleti titokra hivatkozással. A fizetőképesség helyreállítására irányuló tervet a hitelezők rendelkezésére kell bocsátani, és ha azt a hitelezők a saját gazdasági érdekeik mérlegelésével nem tartják kielégítőnek, nem jöhet létre olyan egyezség, amelyet a bíróság jóváhagyhatna. 60. Fpkhf.I.30.537/2004. szám: Amennyiben a fél a határozat megváltoztatását az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontjának fenntartásával, a korábbi okfejtésre hivatkozással kéri, a fellebbezés – az indokok hiánya miatt – hiánypótlásra nem adható vissza, és a hiánypótlás elmulasztása miatt nem utasítható el.
- 13 TÁRSASÁGI JOG CÉGEK ÉS CÉGNEK NEM MINŐSÜLŐ SZERVEZETEK (EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK STB.) NYILVÁNTARTÁSA (61-82. számú jogesetek) 61. Pf.I.20.525/2004. szám: I. A jogosultat a betéti társasággal szembeni követelése peres úton történő érvényesítésénél szabad választás illeti meg: választásától függ, hogy követelését kizárólag a társaság ellen érvényesíti, vagy a társaság mellett az egyes beltagokkal szemben is. A beltagok magánvagyonukkal való mögöttes felelőssége azonban csak akkor áll fenn, ha velük szemben személy szerinti perben állásuk mellett – a védekezés lehetőségét biztosítva – marasztaló határozatot hoztak. II. A beltagokkal szemben indított perben a betéti társaságnak a perbenállása szükséges, hiszen a követelés fedezetéül elsődlegesen a társasági vagyon szolgál. Ez alól kivételt jelent, ha a társaság ellen felszámolási eljárás indult, ilyenkor ugyanis a betéti társasággal szemben csak a felszámolás keretében lehet az igényt érvényesíteni. A folyamatban levő felszámolási eljárás azonban nem akadálya a beltagok elleni perindításnak, a felszámolás ugyanis a társasági vagyonra folyik, a peres eljárás a tagok magánvagyonát érinti. A beltagokat marasztaló ítélet alapján a beltagok magánvagyonára mindaddig nem vezethető végrehajtás, amíg nem bizonyosodik be, hogy a felszámolási eljárás során a hitelező követelésének kielégítésére nincs esély, mert az behajthatatlan. 62. Gf.I.30.566/2004. szám: A Gt. kifejezett rendelkezése lehetővé teszi, hogy a betéti társaság kültagjai az egyetlen beltag kizárása iránt a perindítás kezdeményezéséről határozzanak, azaz pert indíthassanak. A jogosultságuk ezért szükségképpen arra is kiterjed, hogy a per vitelére, a társaság képviseletére meghatalmazást adjanak. Amennyiben a kültag vezetékneve szerepel a cégnévben, a beltaggal azonos módon felel a társaság tartozásaiért, ebből következően ilyenkor a kültag a társaság képviseletére is jogosult. 63. Gf.III.30.230/2004. szám: Mindaddig, amíg az üzletrész társasággal szemben hatályos átruházása nem történt meg, helye van az átruházó taggal szemben kizárási per megindításának, a per lefolytatásának. Más jogokkal és kötelezettséggel jár a tagsági jogviszony, és más felelősségi szabályok kapcsolódnak az ügyvezető tisztséghez, ezért az ügyvezetői ténykedés során elkövetett rendellenességek, hibák a tagként való kizárásnak alapjául nem szolgálhatnak. 64. Pf.I.20.337/2004. szám: A szavazatok legalább 1/10-ét képviselő tagok a kisebbségi jogok védelmében az igényüket a társaság nevében érvényesíthetik keresettel, ilyen perben tehát csak a társaság lehet felperesi pozícióban. A perben a társaságban véleményükkel kisebbségben maradt tagok (részvényesek) a keresetlevél benyújtásán túl jogosultak a perbeli képviseletükre megbízást adni, és az általuk meghatalmazott személy (ügyvéd) a perben a felperest – a gazdasági társaságot – képviselheti. Amennyiben ugyanis a társaság nevében pert indított, kisebbségben levő tagok jogosultsága kizárólag a keresetlevél benyújtására terjedne, és a perben a társaságot csak valamely vezető tisztségviselő képviselhetné, a kisebbségi jogok érvényesítése és gyakorlása önmagában ezáltal veszélyeztetetté válna, illetve meghiúsulna.
- 14 65. Gf.I.30.386/2004. szám: A létesítő-módosító okirat érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset elbírálása során, az érvénytelenség megítélésénél abban az időpontban hatályos szabályozást kell figyelembe venni, amely időpontban erre a keresetben először hivatkoztak. A Gt. és ehhez kapcsolódóan a Ctv. a társasági szerződés (alapító okirat) érvénytelenségének a lehetséges okait és az érvénytelenség kiküszöbölésének módját a Ptk. rendelkezéseihez képest eltérően, speciálisan szabályozza, ezért etekintetben a különös jogszabályi rendelkezések az irányadóak. 66. Pf.III.20.386/2004. szám: Az elsőfokú bíróságnak ítéletében meg kell indokolnia, hogy a kifogásolt küldöttgyűlési határozatok miért ütköznek, vagy miért nem ütköznek jogszabályba, illetve az alapszabályba. Az eljárás lényeges szabályainak megsértését jelenti, ezért abszolút hatályon kívül helyezi ok, ha az elsőfokú bíróság nem tesz eleget az ítélet indokolási kötelezettségének. 67. Cgf.III.30.474/2004. szám: Anyagi jogi határidő elmulasztásához, az időmúláshoz jogvesztés csak akkor fűződhet, ha a jogszabály erről kifejezetten rendelkezik (jogvesztő határidő). Valamely anyagi jogi határidő elmulasztása kivételesen akkor is jogvesztéssel járhat, ha a normaszöveg a „jogvesztő” szót ugyan nem tartalmazza, azonban a norma megszövegezése, a jogszabály egyéb rendelkezéseinek logikai értelmezése egyértelműen – kétség nélkül – kizárják a határidő elévülési természetét, azt, hogy adott esetben a kimentés lehetőségét (elévülés nyugvása, félbeszakadása, igazolási kérelem) a jogalkotó biztosítani kívánta volna. A betéti társaság megszűnésére vonatkozó, a Gt. 104. § (2) bekezdésében meghatározott három hónapos határidő – a Gt. 101. § (3) bekezdése folytán megfelelően irányadó Gt. 98. § (1) bekezdésére figyelemmel – jogvesztő határidő, és ez független attól, hogy az egyedüli beltag (kültag) döntése miatt, avagy halála folytán szűnt meg tagsági viszonya a bt-ben. A jogalkotói szándék kétséget kizáróan következik abból, hogy a három hónapos határidő leteltét követően a betéti társaság a törvény erejénél fogva szűnik meg. 68. Cgf.III.30.296/2004. szám: A Gt. 104. § (2) bekezdésében szereplő három hónap határidő nem elévülési, hanem jogvesztő határidő, ezért elmulasztása miatt igazolási kérelemmel élni nem lehet. 69. Cgtf.III.30.551/2004. szám: A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása elsődlegesen nem a jogalanyok anyagi jogi igényeinek érvényesítésére szolgál, ezért a cégbíróság ilyen eljárásban – főszabályként – a jogalanyok anyagi jogi igényeiről nem dönthet. A részvényesek személye tekintetében a cégen belül kialakult vita ezért a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása keretében hozott intézkedéssel nem dönthető el. Az érdekeltek a tulajdonjog megállapítása és meghatározott cselekmény – a tulajdonosváltozás részvénykönyvbe való bejegyzése – tevésére kötelezés iránti pert indíthatnak, jogaikat e peres eljárásban gyakorolhatják, ezért kizárt a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének lehetősége. 70. Cgf.III.30.334/2004. szám: Nincs arra mód, hogy a cégbírósághoz a törvényességi felügyeleti eljárásra nem tartozó kérdések tekintetében beadott kérelmet a cégbíróság – tartalma szerint – keresetlevélnek tekintse és annak áttételéről rendelkezzen a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, hanem az ilyen kérelmet el kell utasítani.
- 15 71. Cgf.III.30.391/2004. szám: Amennyiben a cégbíróság bocsát a társaság rendelkezésére változásbejegyzési kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatványt, úgy utóbb nem lehet a társaság terhére értékelni, hogy kérelmét nem megfelelő nyomtatványon terjesztette elő. Ha tehát a hiánypótló végzés teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat a cégbíróság bocsátotta rendelkezésre, és az általa adott felvilágosítás alapján a hiánypótló végzésben felsorolt adat változásokat ezen a nyomtatványon terjesztették elő, a társaság hátrányára a nyomtatványon előterjesztett kérelem nem értékelhető. 72. Cgf.III.30.333/2004. szám: A közkereseti társaság és a betéti társaság esetében a társasági szerződés csak valamennyi tag által aláírt szerződést módosító okirattal, vagy valamennyi tag által aláírt taggyűlési jegyzőkönyvvel módosítható. 73. Gf.I.30.381/2004. szám: Jogi személyiséggel nem rendelkező társaság közoktatási intézményt nem alapíthat és nem tarthat fenn, ezért az intézményi keretek között folytatható alapfokú, általános középfokú és szakmai középfokú oktatási tevékenységeket a társasági szerződésben a tevékenységi körök közé nem veheti fel, a cégbíróság pedig alapítási engedély hiányában nem jegyezheti be azokat a cégjegyzékbe. 74. Cgf.III.30.405/2004. szám: A pótbefizetésről a taggyűlés rendelkezik döntési jogosultsággal, ilyen döntési joga azonban csak akkor keletkezik, ha a társasági szerződés a Gt-vel összhangban a pótbefizetés elrendelésének lehetőségét előzetesen rendezte. 75. Cgtf.III.30.513/2004. szám: A cég központi ügyintézésének helyén a cég működtetése, irányítása történik, ami azt feltételezi, olyan helyről van szó, ahol a cég képviselője, alkalmazottjai a cég tevékenységére jellemző üzleti órákban az üzleti partnerek vagy hatóságok rendelkezésére állanak. Ha a cég üzletszerű gazdasági tevékenységét szünetelteti, a küldemények átvételéről akkor is gondoskodnia kell. Az új székhelycím bejelentésére, az ezzel kapcsolatos változásbejegyzési kérelem előterjesztésére vonatkozóan indokolt lehet törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése. 76. Cgf.III.30.324/2004. szám: Nincs helye törlési eljárásnak a végelszámolás vagy felszámolás alatt álló céggel szemben, ha a végelszámoló, illetve a felszámoló – mint a cég törvényes képviselője – a cégjegyzékbe bejegyzett címen elérhető a cégbíróság számára. Ha azonban a bejegyzett végelszámoló a megadott címen ismeretlen, a cégbíróság a végelszámolóval kapcsolatot teremteni nem tud, úgy a hivatalbóli törlési eljárás akkor is megindítható, ha a cég végelszámolás alatt áll. 77. Cgtf.III.30.425/2004. szám: A végelszámoló a zárómérleget, vagyonfelosztási javaslatot csak akkor nyújthatja be a cégbírósághoz, ha nincsenek kielégítetlen hitelezői igények. A végelszámoló a hitelezői igények kielégítésének tényét igazolni köteles, és azt is, hogy a záró adóbevallást az adóhatóságnak megküldte. A cégbíróság az adóst csak akkor törölheti, ha az adósnak rendezetlen tartozásai nem állnak fenn. Azt, hogy az adósnak a hitelezőivel szemben fennállnak-e tartozásai vagy sem, adott esetben törvényességi felügyeleti eljárás keretében kell vizsgálni. 78. Knyf.II.20.304/2004. szám: I. A nyílt alapítvány esetén az alapítvány által rendelkezésre bocsátott vagyon csak az alapítvány működésének megkezdését szolgálja, hiszen a későbbiek során a vagyon a csatlakozó személyek felajánlásával, esetleg az alapítvány
- 16 gazdálkodásával tovább gyarapodhat. Az alapító okirat azonban még nyílt alapítvány esetén sem rendelkezhet úgy, hogy az induló vagyon nem használható fel. Az induló vagyon hozadékainak képződéséhez idő szükséges, a csatlakozók felajánlásai pedig esetlegesek, a működés megkezdése pedig vagyon nélkül nem lehetséges. Az alapítónak azon rendelkezése, hogy az induló vagyon és a csatlakozók felajánlásai csak a hozadék mértékéig használhatók fel, nem szolgálja a működés megkezdésének lehetőségét, és a cél eléréséhez sem elegendő. II. Az alapítvány kezelő szerv egyes tagjait nem lehet visszahívni. Ha a kuratórium összetételét meg kell változtatni, az egész kezelő szerv kijelölését vissza kell vonni, és új összetételű testület bírósági nyilvántartásba vételét kell kérni. 79. Pkf.II.20.568/2004. szám: Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely az alapítványt önkormányzat hatáskörébe utalt hatósági feladatok ellátásával ruházná fel, az alapítvány hatósági feladatokat nem láthat el, egyedi közigazgatási aktust nem bocsáthat ki. Az alapítvány ezért alapító okiratában nem tűzheti célul, hogy rendeletet alkot a háztartási légszennyezés, illetve az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó helyi szabályozás érdekében, mert jogalkotói hatáskörrel sem rendelkezik. 80. Pkf.II.20.482/2004. szám: A jogszabály nem jelöli meg, milyen létszámú az a közösség, amelynek támogatása közhasznú tevékenységnek minősíthető, általában a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló tevékenység a közhasznúság feltétele. Az idegenforgalmi kultúra fejlesztése, ennek során a paraszti kultúra és hagyomány értékeinek felelevenítése, őrzése, az ilyen jellegű ismeretnyújtás és oktatás, kapcsolattartás a határon túli, hasonló tevékenységet végző értékőrző szervezetekkel, az euroatlanti integrációra vonatkozó ismeretnyújtás, partnerkereső programok fejlesztése közhasznú tevékenységnek minősül. 81. Pkf.II.20.599/2004. szám: Az egyesület alapszabályának azok a rendelkezései, amelyek önmagukban ellentmondóak, értelmezhetetlenek vagy végrehajthatatlanok ezen okból jogszabálysértőek. Az alapszabálynak az a rendelkezése, hogy a tagsági viszony megszűnik, ha „a tag vagy szervezete ellen indított büntetőeljárás hatályba lép”, nemcsak értelmezhetetlen, hanem az ártatlanság vélelmének alapelvét is sérti, a büntetőeljárás megindítása nem járhat automatikusan a tagsági viszony megszüntetésének következményével. 82. Knyf.II.20.331/2004. szám: Az olyan reklámközösség, amelynek feladata a tagok összefogásával közös reklámok, akciók, rendezvények lebonyolítása közvetve az alapító tagok gazdasági tevékenységét szolgálja. Az egyesületnek (társadalmi szervezetnek) célja nem lehet gazdasági jellegű tevékenység, az ilyen egyesület nyilvántartásba vételére nincs lehetőség. ELJÁRÁSI JOG (83-101. számú jogesetek) 83. Pkf.I.20.345/2004. szám: Amennyiben a keresetlevél benyújtása 2003. július 1. napja előtt történt, az 5 millió forintot meghaladó pertárgyértékű per a helyi bíróság hatáskörébe tartozik akkor is, ha a hatályon kívül helyezés folytán újraindult eljárás 2003. július 1. napja utáni időpontra esik. Nem minősül ugyanis a törvénymódosítás hatályba lépése után indult
- 17 ügynek az a per, amelyben a jogorvoslatot elbíráló bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. 84. Pf.III.20.234/2004. szám: Amennyiben az eljárásra egy konkrét elsőfokú bíróság kerül kijelölésre, ez értelemszerűen azt is magában foglalja, hogy fellebbezés esetén másodfokú bíróságként az a bíróság járhat el, amelyhez a kijelölt elsőfokú bíróság tartozik. 85. Pkk.III.20.500/2004. szám: A tisztességes eljáráshoz való alapjog biztosítása, az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett bizalom megőrzése érdekében mindenképp indokolt azon bírák kizárása, akik maguk nyilatkoznak úgy, hogy az adott ügyen elfogultnak érzik magukat (Alkotmánybíróság 17/2001. (VI. 1.) Ab. 43/1998. (X. 9.) Ab. határozatok). 86. Pkk.III.20.511/2004. szám: Az elfogultság kérdésében – az elfogultsági kifogás terjedelmétől függetlenül – kizárólag annak a bíróságnak a bíráit kell nyilatkoztatni, amelyik bíróság előtt az ügy folyamatban van. A helyi bíróság előtt folyamatban levő ügyben a megyei bíróság bíráival szemben bejelentett elfogultsági kifogásnak nincs relevanciája, a megyei bírósággal szemben az elfogultsági kifogás csak akkor nyújtható be, ha az ügy másodfokú szakba kerül. Ilyen esetekben ezért a megyei bíróság a kijelölés tárgyában eljárhat. 87. Pkk.III.20.449/2004. szám: Azon bíróság bírái tekintetében, ahol az adott konkrét ügy nincs folyamatban – a másik bíróság arra hatáskörrel, illetékességgel sem rendelkezik – elfogultsági kifogást vagy bejelentést tenni nem lehet. Ebből következik, hogy a kijelölési ügyben eljáró bíróság csak az arra vonatkozó kizárás iránti kérelmet bírálhatja el, ahol az ügy aktuálisan folyamatban van, arra nincs lehetősége, hogy olyan bíróságok kizárása kérdésében is határozzon, amelyek előtt a peres eljárás nincs folyamatban. 88. Pkf.III.20.526/2004. szám: Nincs lehetőség elfogultság megállapítására akkor, amikor az elfogultságra hivatkozó fél általánosságban mozgó hivatkozásával szemben a bírák elfogulatlanságát deklaráló felelős nyilatkozata áll. A Strassbourgi Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatából az következik, ha a visszaélést valószínűsíthető, sorozatos elfogultsági kifogások miatt húzódnak el a bírósági eljárások, úgy a bíróság felelőssége is fennáll annyiban, hogy nem akadályozta meg időben a nem jóhiszemű joggyakorlást megvalósító fél magatartását. Amennyiben az eljárásjog lehetőséget ad arra, hogy preventív eszközökkel (például pénzbírság) kerüljön sor az eljárások gyors, szakszerű és ésszerű határidőn belül történő befejezésének kikényszerítésére, úgy ezen eljárásjogi lehetőségekkel a bíróságoknak kötelezően élniük kell, és meg kell akadályozniuk minden olyan törekvést, ami a felek részéről arra irányul, hogy alaptalan kérelmeikkel az eljárás szükségtelen elhúzódását okozzák. 89. Pkk.III.20.540/2004. szám: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő elmarasztaló ítéleteinek indokolása szerint a bíróságoknak szükséges az eljárásjog adta lehetőségekkel élni és azt a felet, aki nagymértékben hozzájárul az eljárások elhúzódásához, pénzbírsággal sújtani, vagy egyéb eljárásjogi következményeket vele szemben alkalmazni. Amennyiben a jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság perbenálló fél, úgy ezen bíróság bírái a jogvita elbírálásában nem vehetnek részt, az eljárás lefolytatására más, ugyanilyen hatáskörrel rendelkező bíróságot kell kijelölni. Ha azonban a fél visszaélésszerűen, eljárásjogi jogait rosszhiszeműen gyakorolva,
- 18 több ízben azért terjeszt elő kereset kiterjesztéseket, elfogultsági kifogásokat, hogy ezáltal a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, illetve kijelölt bíróság eljárását lehetetlenítse, úgy a kizárás tárgyában határozó bíróságnak minden eszközt kötelezően igénybe kell vennie, hogy az eljárások gyors és ésszerű határidőn belül történő befejezéséhez való alapjogot biztosítsa, a feleket eljárási jogaik jóhiszemű gyakorlására szorítsa. 90. Pkk.III.20.487/2004. szám: Ha a rendelkezésre álló adatokból nyomatékosan lehet következtetni arra, hogy a felperes az eljárás során előterjesztett sorozatos elfogultsági kifogásaival, a visszaélésszerű joggyakorlás kritériumait kimerítő és a bíróságok kizárását maga után vonó kereset-kiterjesztésével tudatosan teremt olyan helyzetet, hogy ügyének érdemi elbírálása a neki „nem tetsző” bíróságok előtt ne történhessen meg, a rosszhiszemű joggyakorlás jogkövetkezményeit (például pénzbírság kiszabása) le kell vonni. 91. Pkk.III.20.402/2004. szám: A rosszhiszeműen vagy már előre teljesen eredménytelennek látszó módon pereskedő fél költségmentességben nem részesíthető, avagy a már engedélyezett költségmentesség megvonásának okául szolgálhat e magatartása, így pártfogó ügyvéd kirendelésére sem tarthat alappal igényt. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő elmarasztaló ítéleteinek indokolása szerint a bíróságok kötelesek élni az eljárásjog adta lehetőségekkel, és azzal a féllel szemben, aki nagymértékben hozzájárul az eljárások elhúzódásához, az eljárásjogi következményeket vele szemben alkalmazni. 92. Pkk.I.20.452/2004. szám: Ha a bíró a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, de az adott bíróságon más bíró (tanács) elfogultság hiányában eljárhat, más tanács, illetőleg bíró kijelölése iránt a bíróság vezetője intézkedhet. Másik bíróság kijelölésére csak akkor kerülhet sor, ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok az egész bíróságra kiterjed. 93. Gpkf.III.30.357/2004. szám: A kis perértékű ügyben a másodfokú bíróság tanácsának elnöke nem utasíthatja el a fellebbezést hivatalból, ha a fellebbező fél megjelöli, hogy az elsőfokú ítélet meghozatala előtti eljárás mely mozzanatát tartja jogszabálysértőnek, illetve az ítélet mely jogát vagy jogos érdekét sérti. A fellebbezés megengedhetőségének nem feltétele az, hogy a fellebbező fél konkrétan, jogszabályhely megjelölésével hivatkozzon valamely anyagi vagy eljárásjogi jogszabálysértésre, elegendő, ha az ilyen irányú hivatkozása a fellebbezés tartalmából megállapítható. Annak eldöntése pedig, hogy a fellebbezés tartalma alapján az anyagi jogi jogszabálysértés fennáll-e, a fellebbezés megalapozott-e, a fellebbezés érdemi elbírálásának körébe tartozó kérdés. 94. Gpkf.I.30.446/2004.: Kis perértékű ügyben a fellebbezés megfelelő, ha a fellebbező fél megjelöli, hogy az eljárást mennyiben véli jogszabálysértőnek, vagyis azt, hogy az eljárás mely mozzanatát tartja sérelmesnek, az ítélet milyen jogát vagy jogos érdekét sérti. Nincs szükség arra, hogy a fél pontos jogszabályi hivatkozással éljen, ennek hiánya miatt elutasításnak nem lehet helye. A másodfokú bíróság tanácselnöke csak akkor utasíthatja el a fellebbezést, ha az érdemleges hivatkozást nem tartalmaz: a hivatkozás megalapozottságát azonban nem bírálhatja el. Ha pedig a fellebbezés ilyen szempontból hiányos, a felet az elutasítás előtt határidő tűzésével a hiány pótlására kell felhívni.
- 19 95. Gpkf.I.30.358/2004. szám: I. A határozat kijavítása csak a törvényi feltételek megvalósulása esetén rendelhető el, a határozatot érdemben megváltoztató kijavító végzés törvénysértő. Amennyiben a visszaigényelhető illeték összegét a határozat rendelkező része tartalmazza, az indokolási rész pedig matematikai számítással alátámasztva, jogszabályhely felhívása mellett azzal egyezően indokolja, az így megállapított összeg kijavítás formájában nem változtatható meg. II. Az illeték visszatérítésével kapcsolatos eljárásban az illetékhivatalt a bíróság döntése az összegszerűség kérdésében nem köti. Az illetékfizetési kötelezettség az illeték fizetésére kötelezett és az állam közötti közigazgatási jellegű jogviszonyt hoz létre, amelynek elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó kérdés. A bírósági határozat kijavítása nélkül sincs akadálya, hogy az illetékhivatal határozatával döntsön a visszatérítendő illeték mértékéről, amellyel szemben az illeték visszautalását kérelmező jogorvoslattal élhet. 96. Pf.I.20.343/2004. szám: Az eljáró bíróság a határozat rendelkező részében megállapítja, hogy a fél milyen összegű lerótt eljárási illeték visszaigénylésére jogosult. A visszafizetés iránti kérelmet azonban az illetékhivatalnál kell előterjeszteni, ugyanis az illeték visszatérítésével kapcsolatos kérelem elbírálása a közigazgatási hatóság, az illetékhivatal hatáskörébe tartozik. 97. Gpkf.III.30.355/2004. szám: A jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, továbbá az egyéni vállalkozók részére a vállalkozásával összefüggő peres és peren kívüli ügyekben személyes költségmentesség nem adható, csak illetékfeljegyzési jog engedélyezhető. 98. Pkf.II.20.405/2004. szám: Külföldiek részére az illetékfeljegyzési jog csak a Magyar Állammal kötött nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén jár. Franciaország és Magyarország között létrejött ilyen egyezmény alapján a két állam bármelyikének polgárai a másik állam területén ugyanúgy részesülnek költségkedvezményben, mint a saját állampolgárok, tekintet nélkül tényleges lakóhelyükre, még ha ez harmadik államban is van. E rendelkezés lehetőséget nyújt az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére is. 99. Gpkf.I.30.547/2004. szám: A fordítás-tolmácsolás díjára vonatkozó hatályos jogszabály (Igazságügyminiszteri rendelet) nincsen, és az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló rendelet sem teszi lehetővé e jogszabálynak a szakfordításra-tolmácsolásra való alkalmazását. 100. Pf.III.20.555/2004. szám: Amennyiben a felperes kártérítés iránti keresetet terjeszt elő az alperessel szemben, adott esetben számolnia kell azzal, hogy az alperessel biztosítási jogviszonyban álló biztosító az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a perbe beavatkozik, így a keresettől való elállás folytán a felperesnek mind az alperes, mind pedig a beavatkozó perköltségét meg kell térítenie. 101. Gf.I.30.389/2004. szám: A bíróság érdekkörében felmerült ok miatti költségek közé azok tartoznak, amelyek a bíróság, mint intézmény működésének zavarával, rendellenességével, illetve adminisztrációs hibákkal kapcsolatosak (például téves idézés, időpont elírás, kézbesítési zavarok, a tárgyalás hivatalbóli elhalasztásának esetei, betegség vagy más akadályoztatás stb.). Nem tartoznak azonban a perköltség körébe azok a kiadások, amelyek a bíró érdemi munkájának esetleges hibáival kapcsolatban merülnek fel (például az eljáró bíró téves tájékoztatása, szükségtelen
- 20 tanúmeghallgatások, felesleges bizonyítás miatti indokolatlan tárgyalás elhalasztás stb.). Az ilyen esetek a bírósági jogkörben okozott kár körébe esnek, és nem várható el, hogy maga az eljáró bíró – az eljárás folyamán hozott saját végzéssel – döntsön a fél által állított téves eljárása miatt a költségigény állam általi viseléséről.
