II. évfolyam ,
6. szám.
1904 juniu8
^lctvC4‘^
L
J*2
i
fi 'A* \
H IT B U Z G A L M I H A V I F O L Y Ó IR A T assisi Sz.-Ferencz tiszteletének és ill. rendjének terjesztése a kathoilkus vallás-erköicsi élet ápolására. M E G JE L E N IK
M IN D E N
H Ó N A P ELSŐ N AP JAIB AN .
Főszerkesztő: Tréfán Xeonard, sz.-fer.-rendi áldozár M.-Vásárhelyt. Társszerkesztök: X i s j jTris^tid , sz.-fer,-rendi áJdozár Budapesten, y
U nghváty JJntal, sz.-fer.-rendi áldozár Baján.
A
Xni. Leó Pápa Ö Szentsége 1903. junlus 11 én Zicty Gyula gróf p. t Umarás ez. apát Úr Öméltósága által apostoli áldásit Eldőlte folyólratuBiüialí.
V
k 'ih\
PÜNKÖSDI IJÍ.
rúz."
irosló nyelvek alakjában szállott le az após*
P
tolokra.
Krisztus
nyájára
a Szentlélek.
Nehány pillanat, s az előbb
még nyul-
szivü tanítványok bátran lépnek az emberek elé. A rcukat lángra gyújtja a lelkesedés heve, szivü ket lázasan dobogtatja a hősi szeretet, szemeik í.rN
ben mennyei tűz ég . . . Ez volt a „pünkösdi tű z-. Mert pünkösd napján tűz szállott le az ég ből. Az erősség és tudomány Lelkének tüzes szeretete. És elindult diadalutra. hogy melegítsen, gyújtson, lángra hevítsen. Mindent föl akart per zselni ez a hatalmas tűz. m i útjába akadt tér jedésében hiába akarták eloltani, lángját hiába akarták elhomályosítani.
em
s i O
-
c a, tűz tern.c.-.-^ termehetett. Ez
"helynek emberi
j
erő nem árthatott. Az
m á rtíro k
a p o s to iü f
iában égett, hovatovább ter-
hitvallók, szu^-K jedetí. Még
p iro sló vérében,
köv-k ;s in ttr !
lek melegeriiek (ui, Ebben a iazbe.i
É rzéketlen, jéghideg keb
s z ív .^ - ;n is kezdtek n y iln i a virágok. r-!-
.
^
eró
átalakította
a
világot.
Lárgoló hit, égő szeretet kt;zdt:t uralkodni a lelkeken. A Szemlélek
ereje volt e.'. tüzes
Ez teremtett ui életet,
szeretetének
s terelte más irá n yb a
Uj szellem, u j’ erkölcsök, uj élet
lettek
m unkái
a v ilá g
virágzóvá.
folyása!. A kérész-
ténységben mint egy leslben, hatalmas erővel lü k te te tt a Szénileiek
szeretete.
A „pünkösdi
tű z “ nem
m arad t
hatástalanul.
Melegsége megtalálta a sziveket. Mintha
pislogó
íénynyé
lett
volna
ez a
tű z . . . ereje,
hatása megfogyatkozott volna napjainkban . . . Pedig ez lehetetlen. ugyanaz, mint az apostoli
Az egyházban időkben.
élő
iste n i erő m a is
Isten szeretete
nincs alá
rendelve az Idó és kor változandóságának. N agysága és csodás hatalma mindenkor ugyanaz marad. A „pünkösdi tű z “ ma is leszáll gyújtson, égessen, sötétség van.
az e m b e rek
melegítsen, s égi fé n yt
A hiba bennünk van, emberekben. gült szivünk,
s halálos
tétlenségig
közé. Hogy
terjesszen
ott, hol
M ik o r a n n y ira elhide-
elernyedt
az
id e g z e tü n k ;
mikor az érzéki világ rabjai lettünk, s az égiekhez fölem elkedni nem tudunk: tűznek ? !
hogyan is lehetne
hatása
rá nk
annak
az égi
Szivünket elzárjuk, s kicsinyes szeretettel a la c s o n y itju k le: elménkét hamis fogalmakkal zavarjuk m e g ; szem einket elkáp ráztatják a föld silány örömei, — nem csoda tehát, ha a böl csesség és szeretet Lelke nem férkőzhet hozzánk.
t I
.'V
283
Sohasem volt oly nagy az aléltság, mint napjainkban. Az éleltelenség tétlensége erőt vett rajtunk. Magasabb eszmékért lelkesülni
nem
tudunk.
Áldozatos, hósi élet nincs bennünk.
H itü n k gyönge, reménységünk csüggeteg, szeretetünk salakkal van tele. A durva önérdek szövevényes szálai fonnak utunkba végzetes akadályokat. Előre haladni, Krisztusban adunk.
fejlődni nem
De bizzunk a Szentlélek erejében. A „pünkösdi tűz“ újjá alakította m ár a világot. Csak érezzük m i is szükségeinket. Hassa
át
öntudatunkat,
Éltető erőre,
melegítő
hogy éhezünk, tűzre van
fázunk,
szükségünk.
szomjazunk
Azián várjunk
m int az apostolok. Alázatos szívvel, imádságos lélekkel. Odaadó készségünk, fogékony lelkületűnk legyen a .pünkösdi tű z“ ha tásának biztosítéka. Jöjj el Szentlélek Isten!
Gyulaszd föl híveidnek szivében
a T e szeretetednek tüzét! A u re u s
>
♦
1
íy
284
i ♦
/• .'.' , ; A
.r/V
¡íohcnstaup 7rí- m á r!
K m i z ö I M ó it v ir á g , j ü
többet,
B ó s z tili hadad a .n c rrc j á r t ; F ü s lő l^ ó roKusnImaz a v á ro s } lá liá b ú -i m ii i d íg ] •ik , A t it u f io iiw i' ¿-(K !Í/ k ifo s z tv a . L a k ó k h t h ő k f f m in te lik . w
Távoshatot k a ja )i ő rö m m c t A z e ltip o rt v ira n y o h ró l, L e van ta ro lv a m á r O la s z h o ti, Sem fé ls z keserves á tk o k tó l? S ó t it t h a g \'o d m éltó frig y e s e e f, A vad, p o g á n y, bősz szaraczént. ií o g y irts a , m i épen m a ra d t fueg, r u s z tiió , gyitko.s k a s z a k é n t? ! Asszisz előtt e/^v csöndes fészek. J á m b o r szüzek z á rd á ja á l l ; berenez rendjének h a le á n y it Vésztől m egóvja ku lcs s a z á r . . . De rá jo k csap az éhes k a r v a lv , S ikong ria d v a sok g a la m b ! Fönn a to ro n yb a n veszt jelezroe, B úson k o n d u l m eg a /ta ra n g . • t
Uvöltve törtetnek előre, H ágesókou m ászszák a f a l a t ; S m i szn'ök mélyén lenn s ő té tlik , Fórielm es, undok g o n d o la t.
J á m b o r ¿züzek ijedve f u t n a k M m h d y t k tr e m i . m y jo k m t ; S z m / K lá r a « , „ z a n g v a llis z la . h l b a r beteg, de ta lp ra áU. H. Frigyes német császár.
285
Sietve lép a szent oltárhoz, k iv e s z i a m onstrancziát. M ely a kenyér színébeii re jti A z t , k it szive f o r r ó n im á d ;
S in d u l ti zárda ajtajához M in t bátorszivü, hős vezér. K is é ri ö t ije d t csapatja. M e rt oly félelmes a veszély. A f ö ld porába mély alázat V onja a szende, gyönge nőt. Ö m lik szeméből a köny á rja , S eseng a legszentebb e lőtt: „ Te g y ü jtö tté l e helyre m inket.
H o l néked élünk és h a lu n k ; A z nem H ie t, hogy most ne lennél E rő s L>ár — s biztos o lta lm u n k ! V adállatok kezébe ju t n i Ne h a g v d C ru n k , a lelkeket. K ik é r t öm ölt p iro s szent vé re d . . . Ű zd messze e vérebeket
.
..
É s csendesül a h a re zi lá rm a H a n y a tt-h o m lo k f u t a pogány, M ik é n th a kergetné titkos kés iV / / . . .o t t a z á r d a f a l fo k á n . . .
Ti'plom ba g y ű l a z á rd a népe. T u rb é k o l sok szelid g ala m b , Tedeumot zen g hálateltcn . . . V id á m a n esrng-bong a h a ra n g ! Tiszabribohio.
•J-:
Bubik József.
•M
A HARMADRENDI T E S T V É R E K É LE T E . 1'/. A z
im a k ö t e le s e t t f ié q e h '.
inden rend, m inden testvérület, az Isten dicsőségét van
M
hivatva előmozdítani. eszköz az ima.
E rre az
egyik
leghatalm asabb
Ha nem kép zelhe tünk
családot ima
nélkül, hisz' mindennek ez az éltető lelke, úgy nem képzelhe tünk el szerzetes
családot, tökélyetesebb életre h iv a to tt katho1^.
likust sem imádság nélkül, M inthogy pedig a h a rm a d re n d i test vér lendhen él, tehát ebbeli kötelm einek teljesítése is kell, hogy rendezett legyen. Most nem akarunk általában foglalkozni a ka th o liku s hivő imakötelezettségeivel, tisztában van ezzel m in d e n ki. M ost csak rendi
kötelezettségről esik szó.
rendelet az imára yln]
^
vonatkozólag
Lássuk a szabályt így s z ó !:
„A
A pápai
m in d ké t rendű
l^oiostori) harm adrendiek, m in th o g y a szent
i m á k r a ^ ^ p o n k i n t elvégzik, általunk nem köteleztetnek egyéb nevezett
^
Mia v i r " ' * ^
zsolozsm át, sem az úgy-
'
tartoznak n a p o n kin t 12
S
D icsőség az A.yá-
I y
ly o z t Í a k
^
rendi testvérnek 9
által
nem akadá-
™ ^ ''° ‘ ®'^"ettség, m elyet a harm ade l tartani. O ly csekélység, hogy alig
287
van nehéz életkörülmény, mely között ezt teljesíteni ne lehetne A zért teszi hozza a pápai rendelet, hogy e tekintetben csak a betegség
ment iti.
Mindazonáltal,
hogy a testvéreket a lelki-
ism ereti aggálytól megmentsük, vagy megszabadítsuk, ki keti jelentenünk, am it már oly sokszor is hangoztattunk, hogy az előirt im ának elvégzése bún alatt nem kötelez. Jól teszi ugyan az a testvér, aki a gyóntatószékben ebbeli mulasztását előhozza gyóntatóatyjának, de ne érezzen miatta semmi lelkiísmeretíurdaiást. Az előirt im át aki nem tudja egyszerre elvégezni, beosztva is teheti, am int ideje, dolga, vagy körülményei engedik. Scí még arra sincs senki sem kötelezve, hogy templomban mondja el, elvégezheti bárhol, esetre
üdvösebb
uton-utíélen. dologközben stb. Minden
azt elvégezni
m ert a harm adrendi testvér,
bárhogyan,
mint sehogysem,
bár e mulasztással nem vétkezik,
sok kegyelem től fosztja meg magát. Azelőtt 45 Miatyánkot kel lett végezni minden testvérnek, de ennek elvégzése már igen soknál
nehézségekbe
ütközött,
s gyakori
felmentésekre volt
szükség, ugyanazért boldog emlékű X lll. Leó pápa, aki a har madrend ügyeit igazi atyai szeretettel karolta fel, a kissé ter hesebb
kötelezettséget
megváltoztatta
és amint említettük 12
M iatyánk, Üdvözlet és Dicsőség stb. elmondására szállította le. Dacára e nagy engedménynek, mégis találtatnak buzgó testvérek, kik a régi kötelezettséget szeretik teljesíteni, s e mel lett elm ondják még a bold. Szúz napi zsolozsmáját is. Kérdés, hogy megmaradhatnak-e ezen jám bor szokásuknál, s mellette kötelez6-e
rájuk
nézve a 12 Miatyánk
stb.?
Egész nyugodt
lelkiism ereltel végezhelik a régi köteles imákat, s nem kel nekik azoníölül az újabban elrendelt imákat is végezni, m a többen bennfoglaltatlk a kevesebb. Megjegyzendő még, og, e rendi im a minden egyéb ima elé teendő, mert a mmt a szabályzat m egjegyzi: ,a rendi ima magának az ^ h á z n a k a szava és az egyház minden érdemeivel az stenhez, enn trónjához száll föl és mint
Krisztus jegyesenek .mája
talál bemenetet az Isten atyai szivébe.“ p . K is s Á r is x t ia .
>
288
: s'
I
I I
V
/
i; I V
• k
i
\
-1Í Í , *k !|
•
•
<
I
VI
'J
PÂDUA1 SZ. A N T A L .
P Á D U A I S ZE N T AN TAL. (Bevezető. I
önyvtáramban keresgélve igen kedves olasz könyvre akadtam. Címe: _S. Antonio dl Padova, il gran taumaturgo deli'
óra presente“ .
Ma
gya ru l: Páduai szent Antal, korunk nagy cso datevője.
A
Francziáui
könyv
tulajdonképen
megírta
Ricard
Antal,
fordítás. az
aix-i
egyházmegye vikáriusa. Olaszra fordította P. Ignudí. Ezt a könyvet lapozgattam, olvasgatva megszerettem és megszeretve nagy lelki öröm mel láttam, valóban Isten milyen remekműve páduai szent A ntal! De elszomorodtam
is.
alacsonynyá, m ily közönségessé,
nevetséges alakká tör-
mily
Mert láttam, minő
pltettük, zsugorítottuk össze, mi, törpe lelkek törpe eszméinkkel, alacsony vágyainkkal páduai szent Antalt. Nem ism erjük öt, korának egyik legnagyobb n /o n u d lo rá l, tengerm ély thcologn^át, lánglelkü szónokát. Félreértettük'teljesen, midőn önzésünk Félreértettük úgym int korát is. Pedig
sarába rántottuk.
minő szép
idő, páduai
szent Antal k o ra ! Lelkes X lll. század, melyben a szegénység után való vágy oly hatalmas volt a szivekben, hogy kiürültek a fejedelmi ud varok, néptelenek lönnek a városok utczái és palotái. . . Ak or a költők csak assisi szent Ferencz énekét zengték, ^ csak az 6 jegyesét, a szegénységet dicsőitették. Megkapó .dók, midőn egy g L
o
ecsetje
a fényes fejedelmi
termek meresz
PB
200
boltivei számára rréítóL-l:--
ii'- iv .u nem
Ferencz eiie^yzésé- ^
.;7 ge!.
önkéntes szegény é’' és királyok sarjci alázatla! s
'- i ő
szent Ferpnci
m in t assisii szent
N agy
idők, m időn 5000
m ellett a szabad ég alatt
r
z
talál,
r
'
F o rciu n ku la e
kap u in
és
kértek
M egrendítő Idők, m idón egy
-..'Kcava kéri a k ö rü lá lló k a t, vegyék
el tóle utolsó aaral ruhajá. ;s. hugy nála
szegényebbet a löld
ne ismerien . . Szép idők: Sótéínek nev v.eU közé pko r! igen. mert letagcaják ¡..upodat és azért látnak fanatizm us!. rajongó koldusokat. Nevetnek, mert nem értenek té g e d e t! A Te embereid gyongédek vo lta k: a férget a v ilá g é rt össze nem tiporták volna: kiragadták a bárányt a m észáros kezébői, csakhogy vért ne lássanak, ők, kik láttak
U gone
íéle farkasokat, sziczíliai
véres
füvei, fával, madarakkal,
m int Thebais a ty á i:
és E zzelino-
v e c s e rn y é k e t. . . K ik a
beszéltek
h o lló k k a l és
oroszlánokkal, m int Gallus az alpesek m edvéivel, m in t C olum ban Luxeníl erdeinek m adaraival. . . kik m egszelídítették a farkasokat, mint szent Ferencz Gubbio vérengző fenevadját e s z ó v a l: ^gyere ide farkas testvér!“ Ének . . . és mégis m in ő erőse k!
Beszéltek
ók Gwelf és Gibellin városoknak is, Padua, C re m o n a és Bologna városaiban . . . békéről! kik sírni tudtak,
m in t
az a 2000 ember, kik viczenzai János
beszédét
egymás nyakába borulva
kibékültek.
S írtak
a
ve ro n a i síkon hallgatták és
énekeikben góth
dómjaikban . . . kik embert egy csapással ketté szeltek és mégis megrepedt a szivük Jeruzsálem láttára! És ennek a kornak volt gyerm eke páduai szent
A n ta l is.
Elveti azért a buillonok nagy nevét és ö rö m é t le li abban. 1
^
L t
-t'
tarisznyát nyakába akaszthatja . . C supa tűz, csupa fü ve l-fá va l, csevegő '^li'ággal! Majd Páduában szónokol, a véres városában oly erővel, hogy vad katonák, selyem-
hallanhallani szent Antalt.
aggastyánok
ro h a n n a k .. ■
291
czézárja, a zsarnok Frigyes Pádua ellen küld, legvérengzőbb hadvezérét Ezzelino da L m a n o , bám ul a V i l á g ! M in. Attila elé a nagy Leó, lé p Antal is a 11
«°rod még Ubbal Isten tö rvé n yé t. . . vadállat t e ! ? , . . “ Kardot rántanak Ezzelino testőrei, hogy leszúrják Antalt, de annak csak eay tekintete is a földhöz szegzi lábukat. . . M iko r volt nagyobb?
Ezzelino
előtt, vagy akkor,
midőn
m in t egy második szent Bernát, Bourges zsinatján 5 érsek, 100 püspök és számos apát elé lépve szent haraggal vágta szemükbe „N e k te k beszélek, zának . .
kik miírával ültök itt, árulói Krisztus Egyhá
E kkor volt-e nagyobb, vagy pedig akkor, midőn ki
bontakozva IX. Gergely ölelő karjai közül a bíbort, pápa neki nyújtott, magányába,
melyet a
messze hajította magától és futott Albernia
hogy leverje a világ porát lá b a iró l.. . mikor volt
nagyobb? Nagy, erős lélek v o l t . . . nagy kornak gyermeke ! r
Es korunkba való ! Én szent Antalban mindig Isten m egvalósítóját láttam. Nem azért
hatalmas terveinek egyik
állította őt Isten a világba,
hogy nábob leányokat és örök ifjúságot, vagy selyemblouzokat osztogasson. Szent
Antalnak
hatalmas missiója volt akkor, a
m iko r a földön járt, hatalmas, fönségesebb a missíója most is, a m iko r az oltárokon áll és oly meglepő elevenséggel lépett a 1
kereszténység öntudatába. Renan nagy szoczialistának,
a keresztény szoczializmus
vezérének, szent szoczialistának nevezte . . kenyeret ad a népnek, nem azért, hogy lázadásra tanit, hanem azzal, hogy a lemondás, ruhájában, az önmegtagadás liliomával k e z é b e n keblére szorítja a szegény Krisztust, ki testvérünk lett, hogy mi is értsük,
ogy
testvérek vagyunk. íme a szoczíalísta szent A n ta l. Ezért fontos az 6 kultusza, ezért kellene ót igazán tisztelni nem pedig a sárba rántani. Szeretem szent Antalt. Jobban dáltam, midőn forgattam a kezembe
aka t
o y
292
lapiain táru't fel előu.ert'. vakító fényében az a kor. néztem a csendes Apoeninek exstatikus koldusait, szívtam be kiszáradt ielkembe az'um brU i zárdák ÍUető lehelletét . . . Ebből a köny'.’c'-: szcre^néív egyet-m ást ha Isten is segii - - megfesteni a
gyengéd
és gyermekded lelkesedés színeivel kedves olvasóinak iU i-fjci-
a
szent
elm o n d an i és szeretet,
m ély hit
F e re n c z H írnöke
szent A n ta lt. A viszontlátásig! ¡J r l l i r s c h l e r József,
JÉ Z U S S Z E N T s z il'E
ÜNNEPERE.
Cuttep va» ma; (is oltárnak Isteu-foglya üjwepel; S2ii’'kwcstárat ímo kitárja, Bőven ömlik a kegy árja, Buldog n hű szív, kihel.
H ádoloan á ld já k Szi'i'ét A hivóknefí ezrei, K ik O i'é i; H o z z á hűek; B u zg a im u k hó, m eg nem ^¡ztoifiek Dicséretéi zengeni.
Vnnep i'an ma: a ssekrntynek Ssent I ’fniit'ge ég, eped; Drága Szive árad lángol, Epedöti ttéz as oltárról. Várja a jó sziivtift.
A z im ának szent iltn tja , S a d a l H o z z á fö lre p ítl S Ő rí5 O ltá r é g i F o g lya Buzgó hii>ét a fk a ro tja , Sziz'ét a dja érdemül.
Forró vágya teljesül ma; Oly édes ma a magánv . . . Ezrek buzgó jámbor keble .ihihittal i'an tua telve, Dal seiig ezrek ajakáu . . .
I t t e Szívben m egpihetw i Oh m ily ö r ö m ! . . . f ő t d i m e n n y ! M ert f ő lü lm n l m in d e n X’d g v a t, A m ié rt a S s iv c.snk v á g y h a t: L a k n i Jézus S z ilib e n .
Oh jóságos, áldott szent S ziv Esdve kérem szent kegyed: H a JÓ étiem végső napja, — Fejem e szent Szivre hajtva Leheljem k i ¡elkentet. V. M anó.
SAVONAROLA. lyan
emberek,
kik
nem
szeretni vallásukat, szándékkal
szeretik,
mert
sokszor mondják,
közeledik feléjük, hogy
nem
a k a rjá k
ha valaki olyan
őket vallási
pontból más nézetekre b ir ja : .Ugyan
hagyja el, meg
lássa, hogy ötven száz-év múlva már híre sem lesz a mai
vallásoknak, de leginkább a katholiküsnak*. H a öreg emberektől kérdezzük,
hogy az ő fiatal
ságukban beszéllek-e igy az emberek ? azt felelik, hogy .igen" és ha megnézzük hogy ötszáz
mondja,
*S y emberekH u m á n iz m u s ! ez volt a jelszó azon
a világtörténelmet az is azt
esztendővel
ezelőtt is beszéltek
korban, amelyről irok.
Huma
nizm us, m ely nem az ember igaz érdemeit karolta fel, hanem hamis érde keket.
Az em bernek igazi
célját
képezi;
, . . . Mit használ az embernek,
ha az egész világot megnyeri, lelkének azonban kárát vallja?“ De a XV-ík század hum anizm usa mig a kétségtelenül
csak a világot akarta követőinek nagyobb
m ivel sok-sok emberre nézve
értékű
(mert örök) lelket el hagyta veszni :
rendkivül kényelmetlen
halhatatlan része is van, mely nem követi azon tanítókat, kik némileg
osztályrészül adni, érzet az, hogy neki
pusztul el vele együtt. S ezért vakon is kétségessé tudják tenni a lélek léte
zését vagy halhatatlar.ságát, Korunkban is van egy humanizmus, mely abban külőmbözik a XV-ik századétól, hogy míg az nyilt sisakkal küzdött a pozitív vallás ellen, addig a m i hum anizm usunk
titokban, de annál
rombolóbban
szórja szét tanait.
m elyek ma m ár áthatották a társadalom legszélesebb köreit. N ag y eszmék forogtak a X V -ik század vezérembereinek fejében! I^eg akarták valósitani
azon terveket,
melyeket
néhány kutató,
gondolkodó
készített, hogy az emberiség azokkal boldoguljon. De éppen úgy, mint nap jain kb an , a kko r is kevélyekké tették a talilm ányok az ^ hitték, hogy most már félre lehet lökni a vallást, mert a találmányok olya
■94
hafási
teszlek és reti-r^
-
e m b e r,--
hogy
felfochatatlan. e.-lhere':::'
vihara elült
-
'oagy akadályb a
el • •■--ykorát.
Eui-'
hitükben.
azo kat
valam i
m űködésének.
' Hanem -io n k t - i . ' - r v ; . - g y Ükus egyház cgvszó' -
könnyen nézi
•-■'¡■r.a ,
a m e n n yib en a z eretnekségek
-'Mhonkus
népei
; /v .. .c '7'a i::rodalom,
Spanyol-. A.‘'.yoi , S . - '-
. j '- s r . j g
a
ü tk ö z te k : a katho-
békésen
élhettek
M ag yarország. Francia-,
róm ai
p áp át
ism eré el lelki
fejének. D? £3
E g y r ii r ii k
olya;,
kolóncs
szokoti reá '¡ezvs a ligkisscbb tonos harcira van
oorsa
van,
hogy
n-i22noi hajtó lenni, m ert
’j ta lv a . A XV-:i; szazad m ásodik
ép a
békesség
A lapitójátó l foly
felében pedig az e m
berek már émelygősnek érezték a békét. A gazdaság is nagyban hozzájárul ahhoz,
hogy az
ember
megfeledkezzék
hivatásáról és
igy
történt,
hogy a vagyonosok anyagilag támogatták azokat, kik m in d e n képességüket arra használlak fei, hogy az alhum anizm ust elterjesszék az e m b e re k között Flórencben, a toscanai vehetővé vált az uj
áram latnak
puhultság ejté meg az latára
szánták
modell
hogy
A
róluk
részére ; persze volt bámulás, kodó donnicella*
térhódítása!
festészet az
s z tfiík i'p fk e f
ugyancsak észre
M in d en felé a legnagyobb ei-
embereket. A m űvészetek
magukat.
gyanánt,
nagyhercegség fővárosában
m in d a puhaság szolgá
ism eretesebb készítsen
szépségeket
az
m ikor v alam ely kegyeivel
érseki
vette
tem p lo m
n em épen fu k a r
valamely oltáron feltűnt, m int szent Ágnes, vag y C e c ília !
Ammek aztán a még csekély számú
ígazhivök vallották
k á rá t, m e rt meg-
botránkoztak és nem is látogatták a tem plom okat. A szobrászat, mely különösen Flórencben dívott m in d ig és a m e ly ott I
niecenásokra. m ár azt a bizonyos fü g efalevelet is sajnálta
var
'
k
'^tkaság. hogy olyan helyre téte ttek a
im á ° d íg a ir ' ^ rántatntt
^
y
i r
Z
X
élbeszéiéseket
^ ^ lovagkor
á rta tla n liliom ait, elposványosodásával ^9®’
'
lépett.
A tisztes hárfa, ^ szenvedélyeket
mindenképen
szintén
a
sárba
szenvedélyteljes dalokat,
kifejezésére
lökete^ e T h e l X
.le p e l n é lk ü l“
szolgáló
verseket,
orgona, kü rt félre
feltüzelni
tudó hegedű
A szónokok vitatkoztak m,«* .£ i amelyekről azelőtt han^m . . nem olyan dolgokról, m int az vitatták, hogy m iként leh etn e a keresztény * Hölgyecske.
f
„
295
T T L f a elszabadltott
f szenvedelyek
41,ai
-a g y a r 4 ..,o ,, mentsége, „yerienek előidéz«, erkölcstelenségek A lta iro s
' ev6f f efejedelm ie d ll™ rh T ? ,r . ház .el)es
erejevel azon fáradozo.l. hogy az ál.alinos erkalcstelenseg m m él melyebb gyökeret verjen. A nép azonban
vallásos maradt.
Mert akár jóérzelmü volt az ura
család a kár ellenseges. a népet egyformán nyüzták a hatalmon lévők ;gy noha észrevehető volt a népen is a süiyedés. arányokat, m int a felsőbb osztályokban. Ezen általános falain. Jóllehet
romlottság
voltak ép azon
hullámai időben
azonban
zárdák,
mégsem öltőit olyan megtörettek
amelyekben
a zárdák
régen , i j é
szakát !“ mondott a fegyelem és erkölcs, mégis a nagyobb rész rrjent maradt a fertőzéstől. A zárdában művelték
az ig m i tudományokat és rnüvé5:?’ í-
ket. És ott tám adtak azon férfiak, kik ki mertek állani a romlásnak rohaa^ világ elé, m o n d v án : .eddig és ne to v á b b !“ A világ megállt velük
szemben és midőn
egy kiáltással van d o lg a : gondolkozott a
látta,
hogy egyelőre csak
védelemről is. Így támad: azon
két tábor, m elyet igen jellemzően frotcschik* (barátmódra imázók) és ar-
ra h b id íik (em iatt felbőszültek) táborának neveztek Toscanában. Elkeseredett harc keletkezett a két
tábor között. A frateschik a nép
érdekeiért szálltak s ik r a : az arrabbiatik ellenben a nép érdekeivel szemben az úri osztály megszokott életmódjának fenntartásáért küzdöttek. H a egy
arrabbiato jött
volt a v ita tk o zá s n a k ;
a frateschik
közé,
ha pedig egy fratesko
akkor vége-hossza
nem
került az arrabbiatik csoport
jáb a, akkor ugyancsak ham ar tettlegességre is került a dolog.
Egymásnak
alkotásait a legnagyobb dühvei igyekeztek lerombolni. Ha pl. egy frateskopárti leány kitűnt jellemerősségével. erkölcsösségével, m inden módon romlásba igyekeztek
akkor az arrabbiatik
dönteni, nem kímélve sem időt, sem
pénzt, (persze mindkettőből volt bőven !) ha azonban egy arrabbita kepzelt erényeiről kellet a leplet
lerántani, ebben a frateschik
voltak a mesterek.
Ezen általános felfordulás íeihatott egészen a pápai trónig, frateschko és arrabbiato pártot teremtve az olasz fő- és alsóbbrendű A pápai trónon az arrabbia.ik
akkor V I. Sándor pár.Já. tim o gana.
(m e lye , olyan el6 szere.et.el
ül., ki a toscánai D e azért Vl-ik
szok.ak
szemünk
* O lv .; íratesici.
ís.
udvar Garatja leven
Sándor
elé tartani
véreink) nem homályositá be a pápai trón fényét.
papság k ö z t
pápa uralkodása pro es ns
296 A
hogy a kor terem ti n e . az - m t e r
’• ic -Ti i V'áio;. AO. - - ,-. --
terem ti a kort és .rd nyzatát,
^m bC '■ ^ _ ^jinb-:
■
az e m b e re k e t valam ely
bukkant
v o ln a
fel, a
rM-;^Prtében egy páratlanul
A fent
frateschik
álló kort töl-
elvan tc u be r-?rdX‘v ú :i gev?:. A s:e;.es.^.>n^.b.n a
^ gyűltek
prédikációra
ossza
/w - , a fló ren ce k.
IraiescP'.K. hogy hallgassák a beszédet és okuljanak b e lő le ; az arrabbia-
A k pedig, hogy látussak magukat és botránkoztassanak. ^ 11 D e c'íend ' Feiaü a szószékre egy beteges kinézésü,
kiaszo tt arczu,
foltos, de tiszta öltözetü szerzetes. Köhécselve.
ziháló m e lle l fog szónokla
tába. Beszél.
jön a
Egyre
hangosabban,
látni vélik némelyek a dicsfényt
tüzesebben
szó
feje körül, m ert a m it
a jk airó l, szinte
m ond,
m in th a lát
hatatlan kezek ;íltal eléje tariott könyvből m ondaná az addig h a lla tla n esz méket. Elmondja, hogy .vt: a baja a flórenci népnek, m ik é n t tá m a d t e baj és mivel lehetne a bajon segíteni. — Elhallgat. A templomban nincs kétféle párt! Egyek lettek a b á m u lá s b a n ! Szinte lenyűgözte, tehetetlenné
tette
az
igaz
szó
h a ta lm a
az
egyeseket.
Soha
szónok olyan hatást nem ért e l ! Lassankint
kiürült a
templom.
Ott
kinn összejöttek
az
arrabbiatik
vezérei és miként a farizeusok az Ú r ellen, ők is tanácsot ta rtá n a k , m ely nek ez volt a íőkérdése; „quid n u n c ? “ mi lesz m ost? És szerintük jogos volt e kérdés, m ert talmas lett szónoklatai révén. A városi
az
a
tanácsban
szerzetes
nagyon ha
u ra lo m ra ju tta tta a nép
embereit, megtisztitá a fogalmakat a közigazgatásban. U j melyben kimondá, hogy az iparosok is bírnak a jó lé t
tö rv é n y t alkotott,
m e g te re m té s e körül
annyi érdemmel, mint a művészek. Inté a népet, hogy éljen vallásosan es kéré, hogy ha már jogokat nyertek cegség ügyeit, viszonzásul
és
legyenek
önm aguk
k o rm á n y o z h a tjá k a her
engedelm esek
a
tö rv é n y e k
jrán t és
vessék meg az arrabbiatik erkölcsrontó, romlást szülő szokásait, intézkedé seit. Az arrabb'atik elveszték minden hatalm ukat a népfenség ilyetén nemes megnyilatkozásával szemben. Ugylátszotí, hogy a szerzetes egészen diadalt fog ülni a romlottságon. A m it azzal tetézett be, hogy egyik feb ru ári napon felhivta a templomban szorongó sok ezer főnyi
népet, hogy megtérésének
igaz voltát bebizonyítandó, adja át a körüljáró fe lh a ta lm a zo tta k n a k az összes
h iú ságokat, melyeket utolsó farsang
napján
menet közben el fognak (g e tn i.
megtörtént
Ez
gyászdalok kb.
éneklése és kör
1493.
v . 9 4 -ben. A
hiúságok közé tartoztak; hamis haj, fogak, m ellek, szépitŐszerek. b u ja képek, zenemüvek, erkölcstelen szobrok, hegedűk, arany-,
ezüst
kodást előidéző öltözetek, kockajátékok, kártyák stb. stb.
ékszerek, hival
297 R en d kívü l
óvatos
körültekintéssel
kezdtek
.
gondolkozni azon eszközökről, melyek a szerretP
fii.«
,
T
h
tendók. K ltalálték. Elhíresztelték a r ó m r u d v a i r Nosza^
m egindult a hajsza a szegény szerzetes elle n ! A
magahoz h.vatta azon célból, hogy valahol „véletlenül- nyoma vesszen D e a szerzetes előre rejtvén a veszpHpimíit • 1 4- . veszedelmet, no meg ertesittetve egy bibornok tisztelőjétől, nem ment el az engedelmességi fogadalom dacára sem Flórencben kezdték hát el. hosszas izgatás
és a
szerzetes rossz hí
rének keltese után a pórt. melyben az oligarchia volt a vádló a nép elle nében. m ely jogainak védőjéül egy olyan nyert, m int a szerzetes.
szép
szavu
hatalmas pártfogót
A pápa eltiltotta a beszédtől, meg is betegedett és az ügyek intézését egyik szerzetes társára bízta.
Nagy
voh
az
arabbiatík
öröme. De annál
nagyobb a frateschik elkeseredése. Hanem a népet mindenféle ígéretekkel el lehetett tántoritani és így történt, hogy egy napon nagy titokban elfogták a szerzetest és városi képviselő-testület börtönébe zárták.
T izc u n é íO ’S zrr vetettek alá a csontig soványodott szerzetest a h-^n ttcn cselib k in z á s n n k , hogy kitudják belőle, váljon beszédei, tettei, jöven dölései k in e k ihletéséből származnak? H iá b a hivatkozott a szegény, hogy a fát gyümölcseiről ismerhetni meg és hogy az ő fájának gyümölcsei Isten és ember előtt jók: ráfogták, anélkül, hogy a legcsekélyebbet bizonyították volna, hogy felbujtó, eretnek, ördöggel cím boráló stb.
Egy
szerzetes, kinek vezetése alatt az emberek szentekké
lettek, azzal vádoltatott, hogy eretnek,
ördöngös!
Hát
nem a legnagyobb
sötétség volt ez ? És elitélték ezt az embert. Elítélték tüzhalálra
azon
helyen, melyen
néhány év előtt a hiúságok roppant máglyáját az ő parancsára gyújtották meg. Ez az ember, ez
a
hazafiak
mintaképe,
az
emberiség jótevője, ki ellenségeinek gunykacaja közt felcsapó lángok közé és a kire a
protestánsok
oly
életszentség hullott
le
tükre, az a fáról a
szívesen hivatkoznak,
m in t a reformáció előhírnökére, mondom ez a mindenképen fénylő csillaga az emberi nagyságnak nem volt más. mint a domonkosrendí
au
Ü N N E P I BESZÉD, MELYET
^
A S2EKESFE1ÉRVÁR1
Í lk a
SZT. FERENCRENDIEK
TEM PLOM ÁBAN
FŐT.
z á r d a f ö n ö k a t y a ÜNNEPELYES FO G A D A LM A N A K ÖTVEN ÉVES JUBILEUMA ALKALM ÁBÓ L MONDOTT'. P. KISS AR ISZTID ,
d
gellert
,É s szenteld meg az esztendőt . . .
ötvenedik
m ert az örvendetes
év az.* Mózes UI. k. 25. 10.
éltán
illeti
hosszú
elismerés
éveket
azt,
tölt e l ;
számitó kor is elismeri
aki
v a la k in e k
niég a
m ai
szolgálatában
kor, ez
azt. átérzi a n n a k
a
rideg
fo n to sság át;
öröműnnepet ül, s jutalom ban részesíti a hűséges szol gát. És ez helyesen hogy
van igy.
m e g ü n n e p e ljé k ;
A m unkás
helyén
v a ló
az
m egérdem li, ünnep,
mások tarfüljanak,
okuljanak, lelkesed jen ek
talódjanak. midőn
látják a verejtékes
hogy
és vigasz
m unka
m egbe
csülését. Hasonló tanulságos ünnepnek v a g y u n k m a tanúi, kedves fejérvári h iv e k ! Egy ősz
te s tvé rü n k öröm ünne
pére jöttünk egybe, ki a mai napon ötven éve kötötte fogadalmával Krisztus szolgálatára . . .
örökre! . . .
le m a g á t szerzetesi
Ö tven év m u n k á já v a l,
fáradalmaival, küzdelmeivel és dicsőségével itt áll e lő t tü n k ; m egtört testtel, fején a halál
virágjával, az ősz hajjal,
van az oltár előtt, hogy
megujitsa hűségesküjét,
gyelemesztendőre is szorosabban jézushoz! De
mielőtt ezt
tenné,
szeretettel
hogy ez
találkozott, s Az, ki
tete en mértéket,
mennyire
ifjú lé le k k e l. Itt
hogy
arra a n éh án y k e
(űzze m agát a lelkek
jeg yeséh ez, az Ú r
lehetetlen,
erzelnnek legnemesebb virága : a hogy ne gondolja át.
de m eg n em tört
hogy szivéből
mélységes hála
ki ne
Isten iránt.
ötven év alatt az Isten
Lehetetlen,
részéről m ily atyai
irgalmasságában nem ism er
elhalmozta
fakadjon az
határt, szere-
őt a term észet és kegyel^rn aján
299 d ék aiv al! A szeretet és hála érzelmeinek árjában U ro s s a l: Quid D o .™ p . „ . „ L , M .vel f,zessek
v.ssza az
Urnák mindazokér,.
felsóhait a királv
, r í
amiben
részesi.et.
engem .
Csak azt adhatom, ami a tied, nekem semmim sincs! Mindezért adok egy hatralevő eletet . . . mindenestől . . . Ötven év ! Midőn e fölött
gondolkodik,
az em lekezet. A múltból m ily kedves pogtat a noviciatus
ajtaján.
Ott
bájos képeket vetít
képek!
mélységes,
leikébe
Ölven év előtt egy iíiu ko áhitatos
csend, komoly
de
szerető atyai arcok, testvéri szivek fogadják. Ott él ő. nem, nem is él, de atálm odik egy
csendes,
boldog
ével. Krisztusból.
Krisztussal táplálkozva
A növendék évekre ez az egy év volt oly nagy befolyással, s érezte, hogy többet
kapott az Urtól,
mennyei
Atyát, anyja
mint
amennyit
helyett az Isten
elhagyott.
Atyja
Anyját, az otthon
hajlékát. T a lá lt testvéreket, rokonokat, kiknek
helyett
kapta a
helyett az Isten
körében oly gyorsan múltak
a kedves növendék élet gondtalan é v e i! Beigazolva látta a zsoltáros sza v a i t ; „Ecce —
quam bonum et quam Jucundum. habitare
fratres in unum*.
ím e m ily jó és kellemes a testvérekkel együtt lakni! De ez évek egy
szersmind a megpróbáltatás tába : Krisztus és a világ.
évei is voltak.
Két Ú r édesgette őt szolgála
Mindegyik biztatta.
Mit kínált,
mivel édesgette
Krisztus? Kináita keresztjét, töviskoronáját. Azt ígérte, azt mondta, hogy A ha Ot követi, akkor az egész életen át a keresztre lesz feszítve, azon fog haldokolni hosszú emberöltőn át. Kináita tövis am it a kereszt szegénysége érzéki élvezeteket.
nyújthat.
S ő mégis
koronáját,
kínálta mindazt,
Mit ígért a világ ? Múló
Krisztushoz
fordult. Csodálatos
örömöket, megfogha
tatlan ez a világ szem ében! Mid van neked Te keresztfán gyötrődő, elha gyatott K ris ztu s ? ! M it tudsz T e nekünk adni? lyekkel
annyi
szegezve !
boldogságot
Ügyes-bajos
osztottál,
dolgainkban
Hiszen
annyi könnyet hogyan tudsz
letöröltél eljárni.
férfia. hisz’ lábaid át vannak v e rv e !? Mi az a varázs, lelkeket ? Pedig a test, a vér. a világ ugyancsak idővel, hisz’ az élet csak merő hangulat!
áldott kezeid, me Te
le
vannak
fájdalmak
ami feléd hajtja a
kínálja öröm eit! Élj az
Minden órának szakítsd le virá
gait ; rövid az élet, örök a s ir! stb. ígér is. ád is itt. de mítsem tud adni amott, csak —
örök boldogtalanságot. S mert a boldogságot nem itt várta,
választotta az Ú r Jézust, s érte
megvetette a világ
pompáját,
gyönyöreit.
V ájjo n mire való volt e lemondás ? Miért választott ő ily rögös, tövi ses utat? A nagy francia író Chateaubriand mondja; Isten nem tiltja meg nekünk,
hogy rózsás
utón
ne
közeledjünk
hozzá,
csak
az az ut hozzá
vezesen. D e erre csak azt felelem, hogy az Ú r Jézus nem mutatott nekünk rózsás utat. ha csak úgy
nem értjük, hogy az az ut
az ő szentséges ve-
rének piros rózsáival van behintve. Az Üdvözitö határozottan mondja; Aki
*. '
300 u tá n a ., akar ]5nni, tagadja meg 6 nn.agát, vegye fel keresztjét m in d en n ap és kővessen engem. Nincs más u. és üdvösségre _
vedd fel hát keresztedet és bemégy
sötét
M in d e n
m ás ut
kétseges. veszedelmes, azért jár eiattünk az „t, az igazság,
az élet,
az U r Jézu=
hogy el ne té v e d jü n k :
az
Aki
té l« -g b e n ' Ezt az utat válasz.ottad
te
örök
m o n dja K e m p , T am ás eletre.
engem követ, az
szeretett
n em já r a sö-
testvérünk,
ahol
a világ
.elfogása szerint nem terem virág! Töviskorona, kereszt, k á lv á ria és az am it Krisztus követőinek ád és mégis m a
50
éve
Ot
választottad ünnepélyes
fogadalmaddal. Szived, lelked mélyéből jött az Ú r Jézusnak tett hűségeskü ;
'1\ í ; o
í
f f v í d ú l és ö w k r e : M a ötven éve, hogy a világnak m eg vag y halva
s Krisztussal eltem etve és csak Istennek élsz. Ö tven éve ?nnak, hogy egy mé’y sirt ástál, s ebbe beietemetted földi rem ényeidet, :ianíohad, hogy
ki ne jöhessenek
életedben ne háborítsanak
s
téged a
a m b itió d a t. Jól be-
csendes,
boldog
szerzetesi
Átérezted, m egfontoltad, a m it a keresztény bölcs
m ond: Aki a szerzetben mást keres,
m int isten dicsőségét és lelki üdvét,
az töviseket és gyötrelmeket talál. Azért nem is kerestél m ást, m in t Istent, nem volt más törekvésed, mint ismerni, tudni a legfőbb tu d o m á n y t: Jézus Krisztust, a megfeszítettet. tárod
Ez voh tudom ányodnak
forrása, ez volt kö n yv
dísze-éke, ebből tanultak a keresztény világ nagy a la k ja i. A kereszt
minden tudomány
forrása, hisz’ Az függ rajta, kin ek szentséges
Szivében
a bölcsességnek és minden tudom ánynak kincsei m egvannak. D e hát mire
is
vállalkozott
a
mi
testvérünk,
életre lekötötte m agát? A világ felfogása öngyilkosságra,
szóval
a
világ
m időn
szerint dőreségre,
szemében
a
a
szerzetesi
esztelenségre.
legnépszerütlenebb
dologra.
Pedig mily mélységes bölcselet rejlik a szerzetesi életben, a lem ondásban! Egykor akarjuk,
nem
akarjuk
le kell
m ondanunk
a
világról —
halálos
I
ágyunkon. Es ez a lemondás könnyű lesz-e annak, aki ezer és ezer érdek szállal van a világhoz fűzve? Szakítani kell ságnak ütni fog
utolsó órája.
a szívbe, ugyan
milyen
földből,
amig
csak az ilyent
gyökerei lehet más
egyszer, m inden földi boldog
H a az érdekszálak m élyen
lesz a
szakítás?
vékonyak, és talajba
A fát addig
nem nyúlnak be
átvinni.
belegyökereztek
kön nyű kivenni a m élyen a
A vastag gyökerű
földbe,
fához fejsze
kell. Azért mond le a szerzetes ifjú korban a világról, m ik o r az könnyebben megy neki, s érdem van benne. Lem ondani, szakítani akkor, a m ik o r m ár nincs más választás, nem érdem. Öngyilkosság-e a szerzetes élet? N e m . A
szerzetes élet n em a gyá
vák asyluma. Ide férfi kell, egész ember kell, aki uralkodni tud, uralkodni akar önmagán. Aki a bűn által megrontott term észetet és akaratot kordába szorítja, a lázadó
indulatokat megfékezi
Ez nem
öngyilkosság, ez még a
világban is a becsületes, tiszta életnek köveikezm énye.
. 1,
30! •
Igaz, manapság
nincs
népszerűtlenebb
valami a
szerzete<;i
nincs népszerotlenebb ruha a ml daröcun.nál. Az a rérnes“ ,smus
mely szabadon
férsadalor.
épulefé,.
hordja magával folyton
a tüzes Qszkö,.
hangoztatja:
íu . a
hogy
‘ci
felgyűl sá
a
Le a csuhával, i T a p a p ^ a P
Es hány félrevezetett lélekben kelt ez viszhangot! Vájjon ez meg j j L z e n ' megrettentsen-e bennünket? Oh nem rettent m eg! A kereszténység hallott m ar más hangokat is: az összevegyült
a
pogány
amphitheatrumban a vadállatok nézőközönség
üvöltésével:
a
ordítását, melv
keresztényeket az
oroszlánok elé ! Mi rettentsen vissza, hiszen nagy költőnk szerint: Voltunk m ár úgy, hogy a koporsó Lett ágyunk és szent asztalunk, S vérünk emésztő máglyatúznél Olvastuk meg: hányan vagyunk? H ányan vagyunk? Istenem, ha szétnézek, mily kevesen! Szinte szivettépő. lelket bánatba merítő látvány! A szerzetesi élet ellenségei s a hűtle nek gunymosolya, szánakodó vállvonogatása
kiséri
désünket, am int szeretik mondogatni. Remény, isteni gondviselés kiváló
szeretetének
működésűnket, erőlkö
bizalom!
s jóságának
Nem látjuk-e az
számtalan
jeleit? Az
Isten ennek a kis csapatnak erőt ád. Érezzük, hogy amidőn a munka terhe alatt roskadni készülünk, egy hatalmas kéz fölemel, az Isten keze. Midőn a gyarló
ember
erőt vesz rajtunk, s tán
könnybe
lábbad
szemünk, egy
szelid kar ölelését érezzük, Isten karja az. azé, aki minden vigasztalásnak Is te n e ! És én kimondom, hogy annak a világot átölelő nagy eszmének, melyei e daróc ruhában képviselünk, diadalmaskodni, győzni kell! Ez a hit erősen él bennünk, ez táplál minket.
Az
a
hit.
melyről
az
Legyen hitetek Istenben. Bizony mondom nektek, ha lesz, mint a mustármag, s
mondja
valaki
a
Üdvözítő csak
hegynek,
mondja;
akkora hitetek
menjen odább. s
menjen a tengerbe, ha nem habozik szivében, meglesz neki. Ez a hegyeket mozgató hit és az Alverno hegyen megjelent Szeraf. Jézus Krisztus táplálja bennünk a reményt, aki megígérte, hogy a kisebb testvérek rendje az utolsó ítélet napjáig fönn fog á lla n i! M ire vállalkozott, ami szeretett testvérünk, midőn pappá íett? A legmagasztosabb feladatra : ugyanazon küldetésben
járni,
mint az
U r Jézus.
És im e feltűnik itt a Mátra kies vidéke, a Kunság kalásztengere s látom, hogy a fiatal apostol felé mily vágyakozással
néznek,
alakján,
beszedem
m ily szeretettel csüngnek, A nép. az ifjúság, szt. Ferencz atyánk ifjú cse metéi tőle tanulnak Isten-szeretetet, erényes életet. A papnak sorsa az ami Krisztusé, aki megjövendölte: ha engemet üldözni fognak, titeket is fognak, m ert a tanítvány nem nagyobb Mesterénéi. íme en kuldelek titeket.
302
a . . . s .
. . . . . a
tp „
™
k . . . = ín ;te .e „ s a ,ö , k a .5 k , t i . ^ s . g o W
a
Krisztus kúldSttjé: iép>„ m a riik , ^'=m iehe, más sorsa, m .n t K nsz.use:
abor’et dolor, mur.ka és s:e„vedés.
.gesz a
ősz tesivérünk jelszava. Mintha « i k boldog^ágos Szúz kerdezte:
r
í
k .m e ru es.g.
E z a „ ,i
!*tt volna az ,fju, a k u M álm áb an a
/
5
;
,
« 5 7 »^
defafic^ationem^ Akarsz-e nekem és fiamnak szolgálni egész a kim erülésig? Az Ur^Jézus a legfőbb pásztor, és a Szent Szűz
a
m e g m o n d h a tó ja , hogy
'V
e kérdésre az ő szerzetesi és papi élete a legszebb f e le le t ! És a lelkek, kiknek gondos vezetője volt, m ily
h álásak
szeretettel gondolnak reá a messze távolban! H ányan lésére bízott lelkek közül
már
az
hozzá, m ily
v a n n a k a gondvise
örökkévalóságban!
L áto m . . . látom . .
mintha a temetőben megnyílnának a sirok . . . kiszálnak onnét le lk i gyerm ekeid szellemei! . . . Eljönnek ide a templomba, körülveszik
ez
kémek ősz fejedre, szerető szivedre I . .
íe jé rv á ri
És ti
kedves
oltárt
oly szerencsések vagytok öt lelki vezérül birni, vegyétek körül
és áldást h ivek. kik ti is szere
tettel, ragaszkodással! És te kedves ősz
Simeonunk ! mi
testvéreid,
rendtársaid fordulunk
feléd. Vedd át tőlünk az Öregség botját. Krisztus keresztjét! H a fárad t leszesz, támaszkodjál reá, nincs Krisztus keresztjénél erősebb tám as z. R ö v id az idő de hosszú az ut az örökkévalóságig, ezt az utat csak Krisztusra tám aszkod va teheted meg. A kereszten látod a
szerzetesi
erények
s y m b o lu m á t; a bo
rostyánt és az ibolyát. Az első a Krisztushoz törekvő, a m ásodik az alázatos lelkek jelképe.
E két erény
diszitett
téged,
e
két
erény
gyakorlatában
múljék el hátralevő életéd. Törekedni Krisztushoz, a legszebb eszm én ykép hez. s emellett gyakorolni az alázatosságot, mely legyen jelszavad, mint volt a
múltban,
a
úgy tegyen
meg minket kedves öreg testvérünk! Az az áldás, remegő kezeidből jő reánk, lesz a
legszebb
törekvésnek élted m ely
em lék,
erőt ád.
a lk o n y á n ! Áldj szerető szivedből
m e ly e t öröm ünne-
pedről magunkkal viszünk. És az az U r Jézus, kin ek m a 5 0 év után meg-
Jr?,
^
legyen életed hátralevő napjaiban vigaszod,
,S %
tám aszod.
0 ogságod. ott a másik életben pedig örök ju ta lm a d . Á m e n .
-r
\
^ ^V A
S
s
JE F T E LEÁN YA. C tközeire készül a két e//eníabot M iu d e u ik harcosa oly elszánt, oly bátor Ütközetre készül: Eleire h a lá lra ,
X t
G y ő zn i va§y m eghalu i! M indem k leikébe E z a p á r rövidke kicsiny szó luifi vésve Ú g y várnak elszán lan m in d a jeladásra.
Gyorsan száll, messze száll a győzelem (kire Jefte leányáfiak f e l dobog a szive S könnyek közölt vár a gyö4elmes apára M a jd meg barátnőit maga köré gyűjtve ; E lin d u l a győztes seregnek eléje Xcm lehel rá b irn i a honn maradásra.
E g y tk f é l vezéri sátor a lá gyűlnek
A OMor, hideg
arccal tanácskozást fülnek, O ttan van közöttük az ősZy öreg je fte H o m lo k a sötétló redőkbe i'an vonva O lyan ntozdnlatlan ntinlhaszobor volna M in th a nem is volna séfnmi élet benne,
p A s f e lá ll m ost lassan, haíavány az arca 9
i í
A /élek küzdelme m eg/álszik még r a j la ^ E sküszik, ha győznek, a nagy feh o vara A k i legelőször jö n k i m a jd eléje E sküszik a z ő szent, az ó nagv fü vére F ö lá ld o zza bárha szive legdragábbja,
•
Jöfi a sereg, jö n m á r legelöl az apja Megroskadt termete, halvány lett az arca H á t am ikor ¡anyái m aga előtt lá tja t Kétségbeesettefi borul le a jö ld re M é rt esküdött, mért a Jehova nettre Ím e elölte intn az ö Ugdrágábbja, Föláhlozzam én ő tf Oh hát odaadjam? Bárcsak pusztult volna oda egész hadam! M é rt esküdtem, m ért a nagy Jehovara ^ Nefn, netn! Nem adofft én, fiem adom fó t soha l W jen meg netn bánóin, vetjén a Jehova Csak fnaradjon ő meg, ssivem légfdrágabbja.
¡*ége van a véres, küzdelfnes csatának S o k k a l több h alo ttja a z am m onilának Tehát g y ő z ö tt végre a z ősz J tjte hadja. A vitézek arcán s z ila j őröm látszik D e a z ősz vezérnek szeme könnyben ázik, B á rh o g y a k a r, nefn tnd örvendem ra jta .
A lány halvány arcát sötét p ir bontja S kél habfehér keiét keblére szőritva M eghajtja a Jejet: Nem ug\' édes apám ! H a t i tw gtskíidlél as ó szent nevére: .Vrf /egy fsitisiegó, dJdoei f ő ! hat érte H is s éti életemet oly ssivesm aducint:
L g y elgondolkozik, fnessze s z á ll a lelke A h o l oly ispnvrós minden bokor, csvje O da s z á ll a kedves, a viruló tá jra A h o l k a r ja it tn á r ölelésre lárva, l '^árakosik az ó kicsiftyke családja : S z e lid felesége, halvány arcú lánya.
X fm a d la k , nem adlak,hiábaki-rss rá ja ! Hissen te vagy éltein miitdeii boldof'sugn, Oh én si>lia udo u<‘tn adnálak, — M it bánom, hát sujfsou Jehova h a ra ^ a B árha megeskiidlent mégsftn adlak oda :Semnii kincséért semeunek avilagnak.
304
Jól Vdtt,
_
„ IO U .Í n
lc
-
¡Vii9ty M'*
j)e '»!•' egyszerre m egzavarják cihmit \!> /.■■!icf nz oka — nem érti e lá rm á t í K w nl világosság — hát m á r reggel ¡v o ln a !
A .„ ,y i M s i ,rö,
£ „ dMozok ¡uita,l!CSo S d megbocsát ,„crt eskiiy.eg4nrlktil. hogy e»gcm >ukt fouűi.ozum S , . f n f o g s ,,ta ,n mn;d Hogyan hagyhaliuim én. — g oltifo ljo /llítWO
S z m te ttfl m-zvf ns ó hős npjnrn H ogy <1Jehvvduak átka snjí^on téged.J — Azután meg csömies, szel h í hangon
{tnvnaja:
Kilép a sátorhol és felnés az égre L.ilm lehet még a csillagot bár jétiye S a n tudni m i okból — ngy elhalváfuyodva. Azuiiin tm-ább megy, de am it ottan lát M igzavnrja leikét, m egzavarja agyát. - . í/dosati o ltá r! — 5 ra jta össeeégve, Ott fc k i-tk előtte m ó szelíd lánya, Pedig nem ö esküdt a nagy Jehovára S a nagy ¡ehovanak dicső, szent nevére.
M fu jjó apam, menj hdf r ji nyngn/vm ra .P ihcnjtd nyngotHan á t o-: Boldogan t'-r JfJtc é ji nyugnhnirn. A m i lelkét otyan nagy lehtrkéiií nyomta ím e nincsen többé, m^-gmnradn idnya — Csakmar hm nénie./Ő laldos <»érte — E$ esküszik í j r a Jehova nevére — Földldo: m ajd mindent, mielótte dragn.
Oda rohan hozzá, s k a rja ira véve, Vadul, atkozódva tekint f ö l a z égre — M ajd meg nyögve, sirva j á r j a be a [tábo rt, S elcsukló hangjával egyre aztsusugja: Oh, megbocsát érzem az a nagy Jehova Hiszen csak ó tudja, hogy a h’g d rá(gább voltl
D obay M a ris ka .
«.',r
V A N N A K -E MA IS HAMIS PRÓ FÉTÁINK? (Folytatása.)
társadalom nyomorúságát ők
okozták,
s mégis azt merik
mondani, hogy Ők a legbecsületesebb munkások, kik leg önfeláldozóbban
harcolnak
élet helyreállitásán. És
az
elnyomoritott
hogyan
működnek?
társadalmi Bár a jelen
ben még több igazságszeretet van az emberiség szivében, hogysem őt elveinek teljességében követné, mégis jellem zően jut a modern hamis próféták
működése
kifejezés'e
Nietzsche Frigyesnek műveiben. Ismerik-e k. olvasóink e szörnyszülöttjét a m últ századnak ? Neve
ma
már
nem
ritkán
ballható.
hát nézzük meg,
hogyan a kar ez az ember boldog társadalmat teremteni. Első terve a jó
és
rossz
világnézetének jelenleg
használt
erkölcsi
jelentését oda módosítani, hogy a jó jelentsen anyagi javakat, minő az erő, hatalom , gazdagság, nagyság, szóval mindazt, a mi a testi életképességnek megfelelő és rossznak az ellenkezőt a gyengeséget, szegénységet, tudatlan ságot. engedelmességet és hasonlókat. A boldog embernek egy képét alkotja mog
„Überm entschében“.
képes
„kiélvezni-
és
ha
egy
olyan
az
neki
embert,
ki
sikerült,
az
elet
összes
jognak
minden
urává válik, és ezen embernek jogában fog állam, ha érdeket ják ,
a
tanulatlan
szegény
vagy
engedelmeskedő
javait
törvényes úgy kíván
emberek 100 ezreit is
feláldozni, m ert ezek a „rossz“ fogalmába tartoznak,
a
mit
pedig a .jó
n a k “ szabad, sőt kötelessége elfojtani, megsemmisíteni. Nitzschében ordít két. s5t négy
dühöngő
midSn összefoglalva minden erkölcstelen
századnak
iröt. hazug
bölcsészt, az igazság Istenét Krisztust gyalázatos
zsarnokn k
.
nős
k
az emberi lelket (ha e fogalom megengedhető) gátöl megfosztotta és a le a lá zí noki igájába hajtá.
Ily
e
3„ha ki nem
e en
utálatos zsarnoknak nevezi, pe-
eszelt. A szelíd és alázatos dig 6 az utolsö koldust is szere t igazi jó anti-krisztusnak. a ki letjogo
^ « csa
^
jóm agát mondja az
L , „ , , „ 3k ad. s a kis em-
berek százezreit gyönyörrel ölné. gyilkolna össze.
306 • j' -.-.v, >/nit Krisztus tám adóival. A m it az „ÉletE2 különben mm m o n d o tta k, ők ép ezen k ie s z e lt b i bén, Útban es lga.ságoan_ k . . , s r ^ Z
r
' Z
I d
“
« ie ie ^
. n .
et.z k és’ m elyik xereszténj e rín y :' Én
. 0, . . . . fe i- l.e k
r i,
is te n it.
elfeledhetitek-e
isten,
szép
le ike le k
eredeti
K .e k
Oh
léket iji
az
emberiség
szépségét ? M e n n y it
korlát nélkül ama kortó! kezdve, melyben képes.
A
^
közerkölcsi nézetén N itzsch en ek am a
utálatos tana is. mely szerint az embernek veleszüíetett nálására, a melyekre
hogy
d u r v a le lk e k
tudna a halálos ágy e kérdésre fe le ln i! D e most hagyjuk Nagy
n em
r^ e g m o n d o m
ki minő bűnben úszik, m.oö g y a ld z a to . p iszkot elrm .tott
te s .,
szűzi
és
joga
mindazon
van m inden
élvezetek kih as z
élet bolondság, a házas élet durva
igazságtalanság, mindkettő utálatos és elpusztítandó szegény beteg társadalom, mily kegyes
gyávaság.
atya a kedves
No látod-e
N itzsche.
Ily esz
mék és elvekkel akarja ő, s akarják a törzs szabadkőmives irá n y zato k m e g orvosolni a bajokat, illetve boldoggá tenni az emberiséget.
V a g y talán til
takoznak a szabadkőművesek e „merész és m eggondolatlan“ á llítá s o m é rt? No csak egyet. Mit tesz
a valláskűlönbség
és
minden
társadalm i
különbség
m eg
szüntetése? Ugyebár azt, hogy vallás ne legyen, házasság ne legyen, rendíentartó és általános
személyi
jogokat
Igen, teiiát? Tehát az a „merész*
bizíositó
hatóságok
ne
le g y e n e k ?
állitás igaz és a „m e g g o n d o la tla n “ régi
tapasztaláson alapszik. H át igy akarják a jövő
boldog
tá rs a d a lm a t
íelépi-
teni ? Hisz épen a vallásosság csökkenése szaporítja és öregbiti a bajokat. Volt-e valaha a történelmi korban nemzet isteni
tisztelet
és
pedig valódi
őszinte lisztelet nélkül boldog? Soha. A római birodalmat
nem
a
kereszténység
döntötte m eg, ha
nem az elvallástalanodás; hisz míg isteneiket tiszta eszm én yekre erősek és hatalmasak voltak, de a mint
gúnyolódni
kezdének
alkották,
saját
iste
neikkel. nem volt többé védelme a tiszta erkölcsnek, meg
k e lle tt dőlni az
óriási bűn birodalmának, dalmat építsen.
és boldog b iro
hogy
a
kereszténység
uj. erős
Míg a kereszteny vallás dogmáit lemosolyogják. tám a d já k , ü ld özik és nem védelmezni, addig mindig inogni fog a társadalom s án L k^ ^ ^ ^ i!-
® ® ház a
társadalmat épiti.
p u s z titiá k ^ L ^ l/^ H T ^ ^ ^ 'T
talp kö ve: E sark-
Ez alapja a boldog-
fogalom, s addig, mig rongálják.
tFolylatjuk).
n
\
A KÉTKEDŐ. Tiroli történet. (Folytatás.)
árta felemelte lesütött fejét s úgy figyelt: a fiú olvasott; ^
— Keplert a hires csillagászt meglátogatta egy barátja, aki maga is nagyon tudós volt, de hitetlen. Márta összerázkódott.
A csillagász megakarta téríteni barátját,
de fáradtsága kárba veszett,
m ert az m egm aradt állítása mellett, hogy Isten
nincs
lett. Egy este a csillagász egy pompás glóbust
--
és a világ magától
tudod
a
glóbus olyan
festett földgömb, magyarázta Péter — tett be a barátja szobájába, ez volt az első, m elyet készített. Mikor a tudós
leakart feküdni,
észre a gyönyörű meglepetést. Elragadtatva szemlélte a
csodálattal vette szép
mű minden
oldalát. Egész éjjel nem tudott aludni és már jókor reggel hívta a szolgát, hogy megkérdezze tőle, honnan van a glóbus, ki
készítette,
ki
küldte. A
szolga nem tudott róla semmit, ő rendbeszedte reggel a szobát és bezárta, oda senki sem mehetett be, rajta kívül. A tudós a csillagászhoz sietett és elbeszélte neki a történteket. —
H a úgy van, a mint a szolga mondja, akkor csak egy magyarázata
van a dolognak, felelt a csillagász.— A glóbusnak magától kellett előállani! — —
Lehetetlen — kiáltott fel a tudós. M iért lehetetlen? Hiszen, amint te állítod, az egész világ magától
lett, akkor m iért nem hihetjük azt egy ilyen
kis
golyócskáról?
néhány szó vissza vezette a tudóst — a hithez. M árta kezei összevoltak kulcsolva és szemeiben
—
Ez a
könnyek csillogtak.
__ T alán nem tetszett neked a történet, nénikém? —
D e igen. nagyon tetszett, válaszolt Márta halkan.
Magához vonta
a flu göndör fejét, megcsókolta és a felolvasásért egy fiuszast
adott neki.
Péter vidám an ment haza. _ Istenem, kegyelmeddel csodákat művelhetsz, imádkozott Márta kegyelmedet kérem annak, aki legközelebb áll hozzám. — A Péter felolvasásának nemcsak Márta volt
V
am
jjallaatója a hallgatója.
308 . ■hh.n haza jött és az istállón Bernat korabban h J szobában ult
a
keresztül m ent
nyitott
be
a
házba
A
e ltem ették, m iko r
g ye rm e kü ke t
" ;u W b a r k e 7 é b e n imakönyvvel állt a h á . előtt. N agyszom bat Maria ünnepi ruhába . eavszer visszanézett és szom orúan í
A
r
_
™
r
Olyan rosszul vagyok,
sápadt ajakkal. -
-
mondá
az
asszony
gyönge hangon
Minden forogni kezdett kórültem es m m d en
a szemeim előtt. _ Kapaszkodj a karomba, menjünk a szobaba
.
ülj le az ablak mellett, ott jó levegő jön
be.
m ár
Mindjárt hozok neked egy pohár bort -
és
Ú gy e m ikor
Ú gy, úgy . . . most
—
mondta
aggodalmasan
—
voltál, mint a fal. — Már egészen jól vagyok —
m ennyire
felelt
M árta,
párkányra tette és levette széles fekete kalapját. —
jobban
előhozta
felesége ajkához tartotta, mig az mind meg nem itta. nézsz ki,
fekete lett
vag y .
gondosan a
M ost m ár jobban
m egijesztettel. im akönyvét
O lyan
az ab lak -
Okosabb lesz,
ha m a
itthon maradok, könnyen rosszul lehetnék a tem plom ban is. — Ölj egész kényelmesen és maradj egy ideig nyugodtan. Az asszony hátradőlt a székben és nézett ki
a
nyitott ablako n, mig
Bernát a szobában sétált. — H a Márta is meghalna, — gondolta — hisz' azt m ondják, a szerencsétlenség
nem jár
egyedül.
Mit tennék
a k k o r?
Hogy b írn á m
k i az
életet? És ha én is meghalnék, nem látnók egymást soha, s o h a! E l lehet viselni ezt a gondolatot? . . . Szegény Annuskám ! Ott fekszel a fekete föld alatt és nem tudsz rólunk semmit, semmit a szép világról, sem m it a nehéz éleiről
. . Megállt és komoran nézett maga elé a földre. A völgy, az erdő, a mező. minden ragyogott az aranyos napfényben.
Megkapó fujdogált.
csend honolt mintha ki
mindenütt.
Madárdal nem
lett volna halva a falu.
hallatszott,
M intha
fojtott lélekzettel várna, a hosszú gyász után az első uj élet első jelére
a
feltámadásra.
A néprege azt
pénteken elutaznak a harangok Rómába
és
szellő nem
a term észet
vissza
vigasztaló szóra, az tartja,
nagyszombaton
hogy n agy térnek vissza
kotelesseguket teljesíteni . . . Most repülnek, előbb csak egy. aztán m indig többen többen előtt először
halljuk a kötelek
mondja ki az Alleluját.
bugnak, örvendeznek
és minden
remeg az örömhangoktól. -
zúgását -
és
m ikor a pap
minden harang
megtelik
kellemes
AHeluja. Alleluja!
az
oltár
m egkondul, zúgnakhangjukkal, a levegő
309
“" tötte a szobát, keserű zokogásban tört ki ; —
Ezelőtt egy évvel még
úgy súgta a
ulembe ;
^ harangkongá. maglói,
velem volt a gyermek
.M am a,
u g y e a harangok
most feltám ad tak? - Oh Annuskám, a te szegény lad. de a lelked örül az angyalokkal ! Bernát
szólni
akart
valamit,
de
tekintete
a templomban és
meg
voltak
halva
ás
kis tested a sirban poregy
kis
avült
fafeszü
létre esett, mely az ajtóra volt akasztva. Nem volt szép. és mégis milyen végtelen áldás volt rajta, olyan kesebb
kincsét.
Mindenki,
ki
tiszteletben tartották, e
házban meghalt,
mint a ház legérté
ezt a keresztet tartotta
hidegülő kezeiben, egész nemzedék erre a keresztre vetette utolsó pillantását. Annuska is e it csókolta meg
utoljára.
Bernát
maga
előtt
látta szeretett
gyerm ekének sápadt arcát, hallja gyönge hangját a mint susogja : „viszont látásra az é g b e n !“ . . .
A kételkedő zilált, tévelygő szivében a lobogó lán
gok m ély árnyékot vetnek. A lélegzet ijedten szalad
hozzá,
Bernát
zihálva
megragadja
tör
a
elő kebléből,
keresztet,
felesége
magához szorítja,
beszélni akar. de csak szakgatott, értelmetlen hangok jönnek ajkaira. Térdre esik,
ajkát
a Megváltó
lábaihoz nyomja és
mintha félelmes, gyötrő átok
alól szabadulna, ügy kiált fel ; — Istenem, újra tudok hinni, kell hinnem! tunk el. viszontlátjuk egymást ! . . .
Annuska,
mi
nem vál
Istenem, segits hitetlenségemen I . . . .
M árta és Bernát egymás mellett térdeltek a feszület előtt. E nap estéjén épen a feltámadás szobájába menve, akkor érkezeit leveleit
ünnepéről
tért
bontotta fel.
vissza a
lelkész,
mikor az ató n ko
pogtattak. Bernát lépett be, zavartan forgatta kalapját a kezében. —
Bernát, le vagy? kérdezte a lelkész barátságosan. —
akarsz va
lam it tő le m ? Tehetek valamit érted? ~
Tisztelendő ur.
felelt és arca csak úgy sugárzott az örömtől, —
holnapra keresztelést jelentek be. —
T e ? ! sok szerencsét Bérnát. sok szerencsét! Nos és a neve ? —
kérdezte egy darab papirt elővéve, hogy arra feljegyezze, — Anna. Mária. A lleluja! ~ A lleluja? kérdi a lelkész, ez szokatlan nálad! Ránéz Bernátra és két boldog szemet lát. telve könnyekkel. — —
Bernát I igaz ? Igen tisztelendő ur, felel és megrázzák
egymás kezet.
sok mindent mondott, hogy mit, azt örömében ő sem
tudja.
A lelkesz
Bemat sem
sokat hallott belőle és mégis jól megértették Hogy Bernát husvét reggelén gyermeke keresztelőjén jelen volt, m.n
BT
310 .V találta denki |„n,ban és a szent áldó. Bernát nen. torod dés megszűnt,
-
V -
,á,uit
régi
ú'.:or néztek nagyot. M.nden kir,zó kétely,
-
eg e-.
zene az angyalok kara
de mikor újra elfoglalta
fá jd a lm a s
kér-
, 5 „ i ^1, A .
,
h e ly é i a te m p -
.j
^ ^ .„ ¡¿ „ ¡a s tte l
legszentebbnek im á ja
az
a ra
az égig hat. Az
f
•
s >
kelni hárman az örökös Allelujátl És az Annuska m ajd enekelve jön e le n k .
Laura.
i
A S Z E P L Ő T E L E N S Z Ű Z HOZ. Lelek olt nigae/ii/ meg az ihlettség szárnyát :f T ö r j f e l a magasba, tú rj a felhőkön á t: S b o ru lj le odafönn a sz. Bölcseségnél S za va ka t a jk a d ra csak Ó tóle k é rjé l; A ttó l, K i az Isten inegtestesídt szava, A ttó l, k it e szép S zífz hozott e vilá g ra , K in e k m a öröm közt h á lá v a l telt szivek Legszebb virá g o kb ó l disz koszornt fűztek. Oh a n y á n k ! Te édes szeplőtelen sz. S z ű z ! G yújtsa fe l kehiemet, hogy legyen az láng, tűz, S e lá n g g a l érinlsetn az egesz világot. O ly tű z hevitse azt, m inőt még nem lá to tt; H o g y ig y h'’lkesűlve zengje a természet: K irá ly n ő n k az Isten Tégedet niegvédett . . . Megvédett, megóvott a ttó l az átoktól, M e lv reánk szárm azott .Adám é)sapánktóL p
Jöjje tek t i gyorsan lepergett századok! S vizsgálódó lelkünk elébe állja tok, T á rjá to k fe l nekünk am a szép kincseket. Melyeket féltékeny kehietek rejteget; S in ig merengve nézem f á jó enyeszteket Keltsétek fe l ú jr a am a nagy hősöket. K ik m in t a sz. Szűznek erős hventei T anitsanak m inket A n yá n ké rt küzdeni.
312
P ( ) / '( í 5 / ’( » / i ' í ' A í ’/ v í X v / / / / ’
s z i h i / r l>oka 'iH
Já r (1 tiu-/ős szt'iui' s tiagy könyvek la p ja in M t-oall í’trv-ri'v ;v'W okoskodás in c lh 'tt; M i c z ^ valóság-c. vagy csupán c lm c h i ? Oh nem elmélet ez, tis z ta valóság a z ] E lfo g ia leikentei élő h it, a lá za t. A n x a n i elismerem, liiszett ezt j ó l tu d o d : „ S ‘ <’/ '/í) n é lkü l volt a Te fo g a n ta tá s o d ". Keskeny k is cellában alázatos a la k Im á d ko zik o lyko r /e s z iile te a l a t t ; F öltekint csöndesen a M a d o n n a képre líhnerengve ra jta ig a z liiv ő le lk e ; Lhnélkedve m élyen: őröm re g y n l szive h s a jn k a n v ilik a legszebb énekre: r Szeplőtelen vagv ölt legkedvesebb A n y a , Szeplőtelen v o ltá l fo g a n ta tá s o d b a n ". Te mennyei s z ik ra , Te em beri lé le k ! A n yá d n a k oromén Te nem in d á in á l m eg? Oh igen — kiá lto m — szeplő nincs Ö benne, M ikén! netn volt biinszenny a legelső fö ld b e ’ . Tiszta fö ld b ő l, m ely bűnt nem ho rd oza m agá n. Ille tt, hogy Jézus is oly S z ű z tő l szülessen, Fogantatásaban tiszta, szeplőtelen . . . Oh őrök Bőleseség! Te k im e rith e te tle n ! Tiszta vagy, világos, hogy lo m é i fé n y te le n ? . . . Igen fényes vagy Te, a n a p n á l fényesebb. Tehát tiszta is ám a Te eredeted i Igen a kedves méh. m ely hordozott Téged. Szép tiszta v irá g s z á l. tis z ta m a ra d t É rted . Szeplőnelküli az ő fo g a n ta tá sa , M n c s az asszonyok közt neki hasonm ása.
313
Isten, k i alkotá a u a g \ törvénveket, K iv é te lt senkivel — m ondod — nem tehetett? Tehetett és tett is. it t a példa r á ja ! Szeplőtelen m a ra d t szeretett a rá ja . Megosztozott velünk, meg természetünkben, D e nem osztozott m á r rettentő bűnünkben -, V elünk együtt Ö is ősapánktól eredt. D e a n n a k bűnében senunikép részt n^m vett. Igen, szeplőtelen vagy Te S zűz M á r ia ! A z egész természet fo ly to n ezt k iá lt ja ; L z t a szép virá g szá l. tnely tiszta kehhével Szeplőtelenséged m u ta tja nekünk fel. E z t a k is m a d á r is, m elv m ik o r énekel, Szeplőtelenséged oly szépen zengi e l; E z t a fu tó csermely - - tova illanásban Szeplőtelen vagy Te! ezt suttogja lágyan. Légy h á t üdvözölve: Te Isten temphvna. F o g a d d e k o s z o rú t: csillogó palota. Szeplőtelen fö ld vagy, s b á r a m i virá g u n k B űnös f ö ld r ő l való, melyei iwked hozunk: N e u tá ld )neg s fo g a d d - - szives az ajándék. Le lkűnkn ek nu'lvéből épen most származék. V iszo n zá su l m i m ást nem kérünk oh A nya, Csak azt, hogy lelkűnknek Te légy é le tfá ja ! P . B é r e s G a u d e tír z .
1*'
A
í sí
314
K E T T Ő B E T Ö R T L IL IO M . szülői édes hajlékben növekedett ez a liliom . Szép hez
volt nem
mint fér
a többi hozzá
liliom ok, m e lye k
a
dermesztő
fagy,
ehhez sem jutott el a hervadásnak ártalm as fuvallata, S m ikor kinyíltak
szirmai,
elérte a teljes
fejlődés
virág
lett
fokát, belőle :
kertbe kívánkozott, hol soha nincsen ősz. V ''
Krisztus kertje ez.
U
hol az
isteni Jegyes-
nek szentelt liliom ok folyton illatoznak a rá juk tetszéséért, szereleiéért. Elet ez. mely több
boldogságot
nyújt, m int a világ
liliom élet, mely önfeláldozást, sok-sok
fáradságot
összes ö r ö m e i:
kiván , de éppen ebben
van meg az édes öröm, a földiek által nem Ízlelt égi gyönyör. Nagy lelkek, hatalmas
szivek, kik erre vállalkoznak.
A világ m érle
gelni sem tudja, vagy szótlan a bámulattól nézi őket, vagy ócsárolja, szé gyenteljes tehetetlenségében gunynyal fizet nekik.
M ert az áldozat, m it ők
hoznak nagyobb minden földi áldozatnál, életük hallgatag szem rehányás, s ez fáj nekik. Liliom-élet ez, a romlás, hervadás korában , . ! N e m baj ! az ellentétek harcaban
annál
jobban
föltűnik a szépség.
Sötét
szinek közül
annál jobban előre fénylik a liliom hófehérsége Szegenyke . . .
És
erre
az életre
allta uíjat. Ilyen hivatásra eljutni, azért olyan edes. Életpálya bálja az embert!
vállalkozóit.
P ed ig
sok
akadály
sok-sok küzdelem be kerül. T alán éppen
ez. mely
m indenek közölt
leginkább m eg p ró
És 0 mégis odament. Telve reménynyel. égő vágyakozással. Az isteni Jegyes szeretetenek tüze lüktetett ereiben,
Érette kész volt m indenre. Még
az edes anya könnyei sem állhatták útját, az édes apa erélyes szavai sem akadályozhatták meg. talált 'T^sga utján. Nyílott, fejlődött a fehér liliom , s egyszerre ott lalta magát a többi liliomok között. Ott volt az ő helye, s olyan jól illett ifju arcához az a fehér fátyol . . .
► •
315 Sok-sok fehér fátyol volt együtt. S úgy vigyáztak rájuk, hogy be ne szennyeződjenek. Liliom -fehér fátylon hamar meglátszik a szenny Renáta nővér boldog volt az ő fehér fátyoléban. Hogy is ne ? Hiszen azt a feher
fátyolt kereste
álm a, ifjiisagának gyakozással.
egész
életében.
boldog ábrándja;
Az volt
gyermekéveinek édes
epedett érette égő vágygyal szent vá-
S m ikor a hosszú folyosón égi méltósággal, tulvllági titokszerüséggel végig lebbent. végig suhogott
a sok fehér fátyol,
mikor a kedves nővérek
karba mentek, hogy elvégezzék az o fficiu m o t: Renáta nővér nyei pír jelent nővér boldog
meg, volt.
a
krisztusi
Nagy
jegyest
boldogságában
van neki egy zokogó édes anyja, őszfűrtQ
arcán meny-
szerető
arának a pirja.
már
is feledte,
el
Renáta
hogy otthon
édes apja, kik mindennap gon-
goinak reá, s olykor mélységes sóhajtás tör fel öreg
keblükből, utána
Még úgy is gondolkoznak, hogy öt m ár elvesziiették, többé már nem övék, hiába marasztották; az ő szivük
lilioma kertbe
kívánkozott, a többi
lilio
m ok közé. Elm ent az ő leányuk, s lett belőle Renáta nővér . . . „K i atyját, anyját, jobban szereti mint engem, az nem méltó H o zzám ', m ondja az Üdvözitő. Örökérvényű szavak, melyeken idő. kor, nem változ tatn ak soha. A Renáta nővér szivét Is meghatották.
Szerette édes szülőit,
de jobban, sokkal jobban szerette az U r Jézust. És ez a szeretet lelkesítette m unkára, sok fáradságra, küzdelemre. A lemondás nem csüggesztette el. a világnak s kiket benne szeretett —
elhagyása nem varázsolt szomorúságot
arcára, tudta azt, hogy most kezd élni igazán. Ez az élet. a liliomok élete volt az ő eleme. A világ szúró tövisekkel van tele. azok között nem élhet a liliom szabadon. A világ levegője sok port, szenynyet
hord
magával, a
liliom hófehérsége veszélynek van ott kitéve. A szenny könnyen ráragadhat, észre sem veszi, a hófehér virág elveszítheti szépségét. nővér, s azért örült; a zárda levegője az ő élete
Tudta ezt Renáta
volt.
Úgy
gondolkozott.
hogy ő csak most kezd igazán élni. Élni . . . élni . . . Pedig napról-napra hervadott. Hervadt az a liliom az em berek szemében. Renáta nővér önfeláldozóan dolgozott. Hivatását
lelkiismeretesen be
töltötte. Kötelessegtudó jó nővérke volt. Istenért tette, szeplőtelen égi Jegyeséért. Arcocskáján élénk pir jelent meg. Rózsák kezdtek
virítani a hófehéi
fátyol alatt. Az örökélet rózsái. A hűn szerető Jegyes csókolta oda Őket. a szeretet bélyegei voltak. Jelei az örök. szent jegyesi hatlan egyesülésnek. A liliomok ezért nyílnak,
köteléknek, elválaszt-
sovárogva
ezért illatoznak
M ert megható látvány: hófehér liliom mezején pirosló vércsöppök . . . Festő ecsetje nem tudja összehozni e két szín ríkitó ellentétjét. . . Szeretve szén védő szivek ben sejéb en azonb an nagyon könnyen megy ez a nehéz művészé . . 3
V
'•
^^'TÍ ^ ^ V a SV; ^
314
K E T T Ő B E T Ö R T L IL IO M .
W i *\
szülői édes hajlékben növekedett ez a liliom . Szép
'?
hez
volt nem
mint fér
a többi hozzá
liliom ok, m e ly e k
a
dermesztő
fagy,
ehhez sem jutott el a hervadásnak á rtalm as fuvallata. S m ikor kinyíltak
elérte a
szirmai, teljes
fejlődés
virág
lett
fokát, b e lő le :
kertbe kívánkozott, hol soha nincsen ősz. r:*>
V '
•'■ % ^^k.U ;.<
Krisztus kertje ez,
/
hol az
isteni Jegyes
nek szentelt liliom ok folyton illatoznak a rá juk tetszéséért, szeretetéért. Elet ez. mely több
boldogságot
nyújt, mint a világ
liliom élet. mely önfeláldozást, sok-sok
fáradságot
összes ö r ö m e i;
kíván , de éppen ebben
van meg az édes öröm, a földiek által nem ízlelt égi gyönyör. Nagy lelkek, hatalmas
szivek, kik erre vállalkoznak.
A világ m érle
gelni sem tudja, vagy szótlan a bámulattól nézi őket, vagy ócsárolja, szé gyenteljes tehetetlenségében gunynyal fizet nekik.
M ert az áldozat, m it ők
hoznak nagyobb minden földi áldozatnál, életük hallgatag szem rehényás, s ez fáj nekik. Liliom -élet ez, a romlás, hervadás korában . . . N e m b a j ! az ellentétek harcában
annál
jobban
föltűnik a szépség.
Sötét
színek közül
annál jobban előre fénylik a liliom hófehérsége Szegényke . . .
És
erre
az életre
állta útját. Ilyen hivatásra eljutni, azért olyan édes. Életpálya bálja az embert!
vállalkozóit.
P ed ig
sok
akadály
sok-sok küzdelem be kerül. T a lá n éppen
ez. mely
mindenek között
leginkább m eg p ró
Es ő mégis odament. Telve reménynyel, égő vágyakozással. A z isteni Jegyes szeretetének tüze lüktetett ereiben,
Érette kész volt m indenre. Még
az édes anya könnyel sem állhatták útját, az édes apa erélyes szavai sem akadályozhatták meg. Ment a maga utján. Nyílott,
fejlődött a fehér liliom ,
s egyszerre ott
ta lá lu magát a többi liliomok között. Ott volt az 3 helye, s olyan jól Illett ifju arcához az a fehér fátyol . . .
315 Sok-sok fehér fátyol volt együtt. S úgy vigyáztak rájuk, hogy be
ne
szennyezadjenek. Liliom -fehér fátylon hamar meglátszik a szenny Renáta nővér boldog volt az 6 fehér fátyolában. Hogy is ne > Hiszen azt a fehér
fátyolt kereste
alm a. ifjuságanaK gyakozással. S
egész
életében.
boldog á b rá n d ja ;
Az volt
gyermekéveinek édes
epedett érette égő vágygyai szent vá
m ikor a hosszú folyosón égi méltósággal, túlvilág! titokszerúséggei
végig lebbent, végig suhogott
a sok fehér fátyol,
mikor a kedves nővérek
karba mentek, hogy elvégezzék az o fficiu m o t: Renáta nővér nyei^ pír jelent nővér boldog
meg. volt.
a Nagy
krisztusi
Jegyest
boldogságában
van neki egy zokogó édes anyja. őszfűrtQ
arcán meny-
szerető
arának a pirja.
rnár
is feledte,
el
Renáta
hogy otthon
édes apja. kik mindennap gon-
golnak reá, s olykor mélységes sóhajtás tör fel Öreg
keblükből, utána
M ég úgy is gondolkoznak, hogy őt m ár elveszítették, többé már nem övék, hiába marasztották: az ő szivük
lilioma kertbe
kívánkozott, a többi
lilio
m ok közé. Elm ent az 6 leányuk, s lett belőle Renáta nővér . . , - K i atyját, anyját, jobban szereti mint engem, az nem méltó Hozzám *, m ondja az Üdvözítő. Örökérvényű szavak, melyeken idő, kor. nem változ tatnak soha. A Renáta nővér szivét is meghatották-
Szerette édes szülőit,
de jobban, sokkal jobban szerette az U r Jézust. És ez a szeretet lelkesítette m unkára, sok fáradságra, küzdelemre. A lemondás nem csüggesztette el. a világnak s kiket benne szeretett —
elhagyása nem varázsolt szomorúságot
arcára, tudta azt, hogy most kezd élni igazán. Ez az élet. a liliomok élete volt az ő eleme. A világ szúró tövisekkel van tele, azok között nem élhet a liliom szabadon. A világ levegője sok port, szenynyet
hord
magával, a
liliom hóíehérsége veszélynek van ott kitéve. A szenny könnyen ráragadhat, észre sem veszi, a hófehér virág elveszítheti szépségét. nővér, s azért ő rü lt; a zárda levegője az ő élete
Tudta ezt Renáta
volt.
Úgy
gondolkozott,
hogy ő csak most kezd igazán élni. Élni . . . élni , . . Pedig napról-napra hervadott. Hervadt az a liliom az em berek szemében. R enáta nővér önfeláldozóan dolgozott. Hivatását
lelkiismeretesen be
töltötte. Kőtelessegtudó jó nővérke volt. Istenért tette, szeplőtelen égi jegyeséért. Arcocskáján élénk pir jelent meg. Rózsák kezdtek
virítani a hófehéi
fátyol alatt. Az örökélet rózsái. A hűn szerető Jegyes csókolta oda őket, a szeretet bélyegei voltak. Jelei az örök, szent jegyesi hatlan egyesülésnek. A liliomok ezért nyílnak,
köteléknek, elválaszt-
sovárogva
ezért illatoznak^
M ert megható lá tv á n y ; hófehér lÜiom mezején pírosló vércsöppök . . . Festő ecsetje nem tudja összehozni e két szín rikító ellentétjét. - ■Szeretve szen vedő szivek bensejében azonban nagyon könnyen megy ez a nehéz művészet 3
3»6
Imádság ideje alatt, s nv.mkak.^-bea R
e
n
á
nővér kebébői.
t a
§
Hervadt
1 ;
d o lg o z o u .
H o va ..vá b t
is.
n - .- ;
ideges
köhögés
gyakoribb
lett
tö rt elő a a köhögés,
ez
. hervadt llt a íö!d.-. i ez a ; r . . r - . . . . D e azért R e n á ta nővér tovább teljesítette k ö te le s '-ig é t,...^ .'
"i.^iko zott.
Égi
jegyesét
nagyon
szerette. Istenért szívesen í'-e n v íd e '’.. i'
Végre egyszer azt mondta .'r, : r
.'^gy R e n á ta nővér
nagyon
be
teg. Le kell feküdnie, gyenge
v.^ysem bírná a m u n k á t. M indenki
látta, csak Renáta nővér nem hit^e
^ ; i 3as2tos h iv a tá s á n a k tud ata erőt
adott neki. Azt gondolta, hogy föld:?e
u ralko d h atik
a
betegség. Oly t
erős volt a ielkülete. — Kedves nővér ön nagyon beteg, —
fi' 'í-
— Oh dehogy, nem
vagyok
én
m ondották társai.
olyan
nagyon
beteg,
holnap már
fölkelek . . . S itt újra nehéz köhögés tört fel földön, de mintha hervadásában
még
k e b lé b ő l. . . a fehérlőbb,
lilio m
h e rv a d t itt a
fényesebb
lett volna ,
ott az égben. Édes atyjának értésére adták, hogy
g yerm eke
nagyon
képzelhetjük, miként járták át a gondolatok agyát. S z iv e
beteg. S el
m a jd
megrepedt.
Mondta ő hányszor, hogy maradjon otthon, ne válassza ezt a nehéz, kinos életet. Ott kinn is lehet jó az e m b e r ; sok gyom között a v ilá g b a n Is meg teremnek az erény virágai. Istennek élni. a zárdán k iv ü l is lehet.
D e nem
lehetet! visszatartani, mert mintha a végzete vitte volna, oda, arra a helyre, hol most a halál martaléka lesz! Ilyen
ifjan . .
ilyen
szépségben . . . Nem
6 nem veszítheti el egyetlen gyerm ekét. . . az a g y e rm e k szaken visszaköveteli. . . neki joga van hozzá, A hatalmas
apai szív
kemény harcot
m ié rt
vívott,
az
ra b o lták a
szülői
haragga fajult, s szívében bosszuló villám ok cikáztak . . . 6
gyermeke beteaár*^'t^^ tovább. Az átok szavait m egbánta,
íáíylos
^SQölelje, szivéhez
a la k ^ r
^
kicsinyke
csüngtek a
Azok
szeretet vad
h a ta lm a s joga
s m ent. sietett
szorítsa,
kolostorban.
el tőle . . .?
g y e rm e k é t nem
avermfl''h^ nem . . . n e m ! Az ő apai szivének van ereje, gyermekehez . . . átok keljen a halál nyomán, m ely . . .
belé.
övé . . . visz-
életet leheljen
az
im ázó
m éltóságteljes
nővér haldokló áovát
félkörben
dezett
virágágy, “melyben
helye.
O ly a n . jól
talál
• ^
od'^'”
Pislogtak a gyertyácskák h T á
^
térdelték
csoport,
9ondozott m intha
v irág n ak nem
pedig mosolygott,
tekintettel a Renáta
m in t egy szépen renm e g van is
nővér sovány, beesett a r c á r ^ ^ ' v e t e t t e k IS. 0
körül
fehér
illenék
a maga be . ■
o ly k o r a Renáta
s szorosan magához
317 vonta elaszott kezeivel az. a
kis
feszületet,
melye,
emlékül
kapo.t vol.
örök eljegyzése ünnepén, akkor, midSn hűsége, fogado.. menynyei Jegyesének, Lassabban es lassabban lélegzet, már, olykor kinos hörgés szaki.o..a meg a szerzetesi cella rém-ünnepélyes csendjét, majd fölhangzofl az imád kozó nővérek ajkán a haldoklók litá n iá ja . . . Olyan S7ép volt ez a kórus . . Bizonyára az angyalok égben s a többi
megdicsőült
liliomok
tak a szeplőtelen Bárány előtt hófehér ruhában, hogy ez a
is imádkoz
most
hervadó
liliom m inél előbb közéjük jusson . . . . 4
Es a Jegyes meghallgatta
az
imát.
halálhoz, nővérkéi hiába szólitották, már
Renáta nővér közel volt már a beszélni
is alig tudott, de annál
többet társalgott Jézusával............Kis feszületét görcsösen szorította kezében. E ljött az édes apa. Azt gondolta, — hogyne is gondolt egy apai sziv —
hogy ő majd kiragadja gyermekét
a
halál
volna ilyent karjai közül.
Lesz, neki. van is ereje hozzá. Ő érzi. hogy hatalmas az ő szeretete, nagy az ő apai szive. Gyermeke nem veszhet el. Nem . . . semmi esetre sem . S m ikor az apai szeretet szárnyain repült, e vítve sietett
beteg
gyermekéhez,
hogy
őt
szeretet
megmentse
visszakérje azoktól a zárdafalaktól. melyek tőle
az
elszakították,
melegétől életnek,
.
he hogy
éppen akkor
érkezett oda. m ikor Renáta nővérnek, az ő gyermekének szive utolsót dobbant itt a földön. Kettőbe tört. lehajtotta koronáját a liliom, s ártatlan szemeinek elhaló pillantása édes apja tekintetével ság árja borította el.
ajkának
mosolyán
találkozott.
Arcát tulvilági boldog
meglátszott
a mennyei vőlegény
üdvözlő csókja . . . . Az ágy körül térdeplő sok fehér fátyol megmozdult, a liliomok öröm könnyeket hullattak társuknak diadalán . . . . Mert az ilyen halál nem reménytelen elmúlás,
az ilyen halál diada!
az enyészetben. A liliom élete tulajdoképpen itt kezdődik. . . Az erős embert földre sújtotta ez a jelenet. Lelke megfürdött ebben a levegőben, mely a halottas szobát betöltötte. Nem halotti szagot erzett itt, hanem a liliom ok éltető illa tá t: szívét nem az elmúlás
és
enyészel
gon
dolata szorította össze, hanem a tündöklő élet elevensége. Az a gyermek mos. volt igazán az övé, mer. nem vesze.. el. V.gasztalás édes derűje
bori.o..a
el
szivét . . . .
gyermeke
élt, a Jézusé volt.
Érezte, hogy neki is a Jézusé kell legyen. H alált, ilyen halált adj nekünk Istenem . . . ! Ezt beszélte erre tanította édes apját és m
i
n
d
e
n
k
i
t
a szegény Renáta
n ív é r fehér fátyola és az, amit jelvényül a jd nővérkék koporsdja lábához t e t t e k : a kettőbe tört fehér liliom . . . .
, l j . ;
'■
: \ ’ ,-r.
$
AZ ŐSZI ASSISI— RŐMAI Z A R Á N D O K L A T F O L Y T A T Á S A . '( zent Ferenc harmadrendeseinek zarándoklata f. év októ ber 3 án délután 4 órakor érkezik Assisiba. Sz. Ferenc éhttörténetének ¡rója P. Bohnert M árián e helyről ezt í r j a ; , Assisi, U m briának gyöngye, a kéjutazóknak és Jámbor zarándokoknak egyaránt célpontja.“ Itt, ebben a város ban pillaniotta meg
sz. Ferenc 1 1 8 2 -b e n
legelőször a
napvilágot. Kiket az lasztottságukat
Isten
nagy dolgokra
születésük
kiválasztott,
előtt, vagy
k iv á
születésükkor is
kiszokta jelenteni. így történt ez sz. Ferenccel is. T ik a , sz
Ferencnek
édes anyja,
születése
előtt
igen
nagy
kinokat szenvedett, midőn házukban egy idegen, kit m indenki Isten an g ya lának tartott, jelent meg. Ez az ismeretlen tette. hogy a születendő
gyermek
nem
férfiú a házbeliek előtt k ije le n
puha
ágyban,
hanem
az
istálló
szalmáján fog születni, hogy születése némileg hasonló legyen Jézus szüle téséhez. kit szigorú életmód állal követni fog anyát csakugyan az istálóba
vezették,
ahol
szentnek. kit mi assisi vagy szeraphikus igen nagy szentet most IS látható, helyet kápolnává olvasható :
tisztelünk. Az istáló.
Ezen kijelentésre a vajudozó életet
adott
sz. Ferencnek
an n ak
nevezünk és mint
melyben sz. Ferenc
csakhogy a
nép
tisztelete,
alakította
át. A
kápolna
a csoda
született még
szeretete és
kegyelete
ajtója
ezen
fölött
latin
ezt a vers
,H o c oratorium fűit bovis et asini stabulum. In quo natus est Franciscus mundí speculum .“ -E z a kápolna volt ökör és szam ár helye, Melyben születeti Ferenc, a világ tűkre."
Ax d in
em.att atyja
a szerzetesi életre magát végkép elhatározta, s miBernardone a szülei háztól kitiltott és kitagadott, sz.
_3_19 Ferencnek
legkedvesebb
lomocska, melyet régen
otthonává
telken
(részecskén)
részecskének,
fogva, mert ez a bencések
volt
építve,
azért
vagyis „Porcziunkulának“
sz. Ferenc legkedvesebb
azon temp
„Santa Maria degli Angelinek- neveztek, de ame
lyet sz Ferencz azon oknál kis
vált a városon kívül áltó
sz.
Ferenc
nevezte el.
tartózkodási helye, ebben
zárdájához tartozó ezt
Ezen
9 templomot templom
volt
emelkedett ő legszíve
sebben im ába merülve az egekbe, Isten trónusa elé. Szentünk ezen templom mellé építette
az első
z á rd á já t;
itt tartotta
az első nagy
tem plom ban jelent meg neki Jézus és Mária,
gyűlését. Ezen
ebben a templomban nyerte
magától Jézustól az úgynevezett porcziunkulai búcsút. A jámbor zarándok azonban a régi porcziunkula templomocskát most hiába keresné, egy óriási bazilikát épített föléje a jám bor hivek készséges adakozása. Ezen bazilikát pedig az apostoli szentszék azzal tüntette ki, hogy csak ennek adatott meg azon kiváltság,
hogy
benne
október
4-én (épen úgy
mint
karácsonykor)
éjféli misék mondassanak, Assisíban pillantotta meg sz. Klára is először a napvilágot 1194-ben. S m iként sz. Ferenc születését, nések előzték
meg.
Mert midőn
szerencsés lebetegedéseért azon szózatot hallotta; dik ki, mely
úgy sz. Klára Klára édes
beragyogja a világot.“
leányai, a klariszszák pedig a földnek Istennek kedves
jámbor Hortulána
imádkozott, az égből
, N e félj Hortulána, mert méhedből csillag emelke
sugaraival
szentek
anyja, a
egy feszület előtt buzgón
mondott. Klára halála után 2 évvel a szentek naventura a
születését is mennyei jele
legendáiban
A
mennyei
közé lett iktatva, sz. Klára
minden részén
akként
nyilatkozik
szüze, a tavaszi virághoz
szózat igazat
elterjedtek- Sz. Bosz. Kláráról:
hasonlóan
terjesztette
„Mint minden
irányban kedves illatát, és tündöklőbb, mint a hajnali csillag.“ — Sz. Klára Assisíban
is halt
meg.
sz.
helyezték
örök nyugalomra.
testét a sz.
Györgyről
nevezett
templomban
Valam int sz. Ferenc testét a „sz. Ferenc sir-
tem p lo m á b a n ”. úgy látogatják a jám bor
zarándokok sz, Klára
sírját a sz.
György tem plom ában, és kérik ezen két tündöklő szentnek égi pártfogását. (FolytatjuJi.)
V o b o z y Ján o m .
■;
ív*
\
;./^N ,-v>
\
1. '-T
/ /
U\ >
V
RÓMA! Z A R Á N D O K L A T O M . 1903.
S t U le t ' B e r n a r r í i u .
'rra
(Folytatás.) t
0
hosszú volt az ut a vasúttól
a
sz.
loma mellett levő
Santa
M arth a
Azt
végre
valah ára
hittük,
m ár
P éter te m p
zarándokházig. célt
Dehogy! itt hosszas várakozás után
értünk.
szétosztottak
bennünket, ki hová megyen szállásra. T ö b b m int egy óráig kellett
pakktáskáinkat
czipelnünk, mig
sok kérdezősködés után lakásunkra
találtunk. Én
a veszprémi polgármester urral kerü ltem egy szo bába, egy m agánháznál
A szállodák m ind töm ve
voltak. Elfeledve az ut fárad alm ait lázas sietséggel rögtön neki indultunk a
tem érdek
látni valónak.
A sz, Péter templom előtt óriási tér van. e térnek közepén obeliszk, s két oldalt szökőkutak, s a tér két szélén óriási
négysoros
oszlopcsarnok, mely eleinte ivalakban húzódik, s azután vonul a templom felé. Ez
az
oszlopcsarnok
284
teljesen nyilt
egyenes vonalban
dórizlésü
erős oszlopot
számlál négy sorban elhelyezve olyképen, hogy oldalt teljesen szabad, felül ^ o n b a n fedett három folyosót képez.
A
folyosókat
felül
isziti. Az obeliszk mintegy négy ezer éves ; az egyiptomi ap ternplom egyik oszlopa volt. Akkor a e ejen
pogányság
292.
sz. szobor
Heliopolisban a
szolgálatában, m a a
evő kereszttel a Megváltó győzelmét hirdeti. Christus vincit. Christus
9 hristus imperat. stb. felírással. Caligula hozatta a vatikáni cirkusz számára: ide 1586-ban V. Sixtus állíttatta. hosszu^^' ^
nevezik.
226
m.
széles. 2 7 3 m.
ernelkedni kezd, P éter és P á l apostolok roppant nagy szobrai állanak kétfelől.
■
321 A templom bejárata előtt óriási lopokból áll s fent
az
oszlopok
előcsarnok
felett
M án an ak s a 12 apostolnak 6 méter
az
van. mely hatalmas osz
oromzaton a Megváltónak szűz
magas
szobraival
kapu vezet az előcsarnokból a székesegyházba. —
a közepén hatalmas kereszttel -
be
van
van
díszítve. Öt
Egyik
ajtó
jobb kéz felől
falazva.
Ez
a szent kapu,
melyet jubileum i esztendőkben szokott megnyitni a szt. Atya. Hogy némi fogalmunk legyen a templom
nagyságáról, vegyük figye
lem be a következő m éreteket: a homlokzat 117 m. széles. a hossza 211
m.
50 m. magas,
a kereszthajó 137 m. hosszú s bent a templom magas
sága 4 6 m. A kupola tetejéig belül 140 m. Midőn a templomba léptem, valami sajátszerü, szavakkal ki nem fe jezhető megilletődés fogta el lelkemet. Soha olyant nem éreztem, mint akkor. Térdre hullottam és imádkoztam szavak nélkül, szivem érzésével. AÜg bírtam kábultságomból magamhoz térni, alig
birtam elhinni, hogy nem ál
modom, hogy valóság, am it látok. Úgy tűnt föl
e templom
előttem, mint
a mennyország egy része a földre varázsolva, hol a
lélek
test bilincseiből s felemelkedik
s egyúttal érezteti a
— fel a magas égbe
megszabadul a
M indenható hatalm át, jelenlétét mindenütt. V an Róm ában nagyon sok templom, szép felülm úlja szépségével,
pompájával
templom,
kincseivel,
de valamennyit
nagyságával
a
szt. Péter
tem plom a. O ly hatalm as és szép mint a katholikus vallás. A tem plom ban van 44 oltár. t. í. 3 0 a bazilikában, sirboltjaiban 11. sekrestyéjében 3, bronzszobra 40. márványszobra
96.
travertin 161 stb. s
tem érdek oszlop. Nero czirkuszának
helyén
áll,
az
mostaninak alapját Bram ante tette le
előtt
is volt
1506-ban.
itt
templom, de a
felszentelése
1626. nov,
18-ikán történt. Az óriási épületet belül teljesen márvány bontja. Több mint 2 5 0 millió koronába került. A tem plom közepe táján a kupola alatt van a pápai oltár, hol csak a pápának szabad misézni. Ez alatt nyugosznak szt. Péter fö lö tt n é g y csavart érczoszlop dúsan
a ra n y o z v a
s tart rem ek menyezetet. Szt. Péter
sírjához
alant V II. Pius szobra
látható
térdelő
hamvai. Az oltár 29 m. magassagra
e m e lk e d ik
márvány
helyzetben.
lépcső '^«et le, s
Szép
márvány
ént s
húzódik az oltártól félkörben, kilenczven érclámpa szórja fényét ejjel-nappa . A pápai oltárhoz közel van szt. Péter ül« bronz jobblábát a hivSk csókái egészen lekoptatták. am int az anyák kis gyermekeiket emelgették
Mily fel,
szobra
is, melynek
megható
hogy
A fíh a jő végén van a főoltár: itt egy érc kathedra rejt. sz.
322 püspöki székét. A főoltár jobboldalán Assisi szt. Ferencz m űvészi m árványszobra látható. Nyáron a főt. Vizitator Atyától, ki ez idő szerint R óm ában
D efinitor
Generalis, kérdeztem, hogyan kerülhetett sz. Ferencz atyánk szobra a világ legszebb templomában a legfőbb helyre? 6
ezt igy m agyarázta meg.
Mikor a templom elkészült, az akkor uralkodó pápa a szerzetes ren deknek tudtára adta. hogy rendalapitóiknak szobrait a tem plom ban elhelyez hetik. még pedig oly sorrendben, am int elkészülnek. Nemsokára ezen értesítés után a főoltár jobb ott volt sí
oldalán
levő fülkében
Ferencz egyszerű fából készült szobra.
Nagy felháborodással értesítik
erről
a
sz.
Atyát.
Hogy
lehetne ily
remek templomban olyan egyszerű szobrot megtűrni! A pápa magához hívatja bizony a rend szegénysége
a
miatt
rend
főelöljáróját,
különb
szobrot
aki
nem
beismerte, birt
hogy
csináltatni, s
mivel az a fülke még nem volt elfoglalva, azért oda tették. A pápa jószívű lévén, megszánta a
rendet
és
a
saját
költségén a
mostani szobrot készíttette. Az egyes pillérek oldalfülkéiben a pápáknak d om borm üvekkel és szob rokkal diszitett síremlékei vannak. Canovátói V I, Piusé és X III. K e le m e n é . Ez utóbbi síremlékén igen megható a Halál géniusza, a m in t a V a llá s alakja felé fordulva fáklyáját a földön kioltani készül. Szép síremlék továbbá V ll. Piusé
Thorwaldsentől.
E zt
Consalvi bi-
bomok készíttette az említett pápa számára, kinek á lla m titk á ra volt. A pápa áldásra emelt
kezekkel
ábrázoltatik;
a
sir
oldalán
a
Bölcseség és Erő
megszemélyesített alakjai láthatók, kik soha nem hagyták et V I I . Piust. Ez a pápa volt. kit I, Napoleon fogságba hurczolt, megalázott. Legnevezetesebb talán Michel Angelónak úgynevezett P ie tá ja . A művész 2 4 éves korában ábrázolja, amint
készítette carrarai
márványból.
A
fájdalm as
sz. Anyát
sz. Fiát a keresztről levétel után térdein nyugtatja. Szinte
látjuk a szerető Anyának kimondhatatlan fájdalm át. Ez a kitűnő m űvésznek legszebb alkotása. Ki tudná elsorolni mindazokat a m űrem ekeket, am iket s z ^ d o k o n keresztül itt összehalmoztak?
Sokszor
voltam
a
pápák év-
e tem plom ban,
soha sem tudtam betelni látásával s azzal az óhajtással léptem ki utóljára ajtajan ; Bár mielőbb viszont lá th a tn á m ! iFolytatjuk.)
SZENT P'KRENC VIRÁGOS KERTJE J ) t n 4s-S/cót J á n o s . Folytatás.
Látta a bold. Szüzet égből, a ki jóságos
leszállani
az
kezeivel letörölte
könnyeit és megigérte neki, hogy ki váló
nagy tudományt fog
de csak ezért
azon
mindig
neki adni.
föltétel alatt, híven
fog
ha neki
szolgálni és
az ő tiszteletét, amennyire csak teheti, minden alkalommal
elő fogja mozdí
tani. Duns-Skóí János
természetesen
ezt a legnagyobb örömmel ígérte meg. Fölébredve álmából magában a
csakugyan érezte
tehetséget,
elméje
mint
egy kinyílt, és mohó vágygyal nyelte el
a
legmélyebb
Isten
Anyjának
tudományokat.
tett
ezen
Az
ígéretéből
magyarázzák meg az ő bátor föllépé sét a szeplőtelen fogantatás érdekében. Hű akart ugyanis maradni ígéretéhez. M iután Duns-Skót
Jánosunk az alapvető
haladást tett és a kellő időkort is elérte, abban az
Istennek és a sz
tudományokban
nagy élő-
sz. Ferenc rendjébe lépett, hogy
tudományoknak szentelje magát.
Hogy mikor
lépett a szerzetbe, arra nézve semmi adataink nincsenek, valószínűleg ifjú ságának
első
vita tárgyát
virágában. A
hely is.
ahol a sz. Ferenc
képezi. Pitsei János azt állítja,
be : de nagyobb
valószínűséggel
ruháját
felöltötte,
hogy Northumbriában öltözött
bizonyítják sok
mások, hogy Oxfordban.
H a következetesen gondolkozunk, nekünk is ez utóbbi véleményt kelt elfo gadnunk, mert ugyan miért ment volna Duns-Skót Northumbriába, hogy a szerzetbe
lépjen, mikor ezt
Oxíordban is megtehette, ahol
már a szerze
teseket is jól ismerte. Meg azután a szerzetbe lépése után őt ismét Oxford-
324 ca-
ahol
.. , /
cU j
ót ugyanaz a V a r r ó Vilm os tanította a theologiára. Ezek
bi.cnvctsá
teszik, hogy Duns-Skót
Oxfordban
lépett a ferenc-
7.Sr-r;?rl-3 léoese után Duns Skót teljesen átadta a v:- :
nem
tett
mccffiiedkezett. H a
m agát az Istennek
egyebet,
mint
im ádkozott
m unkáit
olvassuk,
acjf.iió!. fíogy t-atalságában rendkívül sokat kellett av.K'r apou
cs5zes
tudományágak
a
és
világosan tanulnia,
tanult, kiveszm ert az
legtökéletesebben képviselve vannak
benr;űk. A bcl'seszelben felülmúlhatatlan. A logika és a m etaphisika nagy r-:estere. D e r.em
kevésbé
jártas
a
phisikában.
a m ath em atikáb an és a
geometriában, úgy hogy vannak müveinek egyes helyei, tudomanvok teljes ismerete nélkül nem is lehet
m elyeket ezen
megérteni.
csiliajásrati ismereteket is fődőzzünk föl irataiban. bizonyára c52.k kiváló szorgalom és éles
a
Ilyen
észtehetség
Sőt
mély
által
mi
több
tudom ányt
lehet szerezni.
Nem tévedek tehát, ha azt állitom. hogy ifju szerzetes korában D u n s-S kó t megmérhetíen szorgalmat fejtett nézve kezeim között. Csak
a
ki.
jóllehet
stílusában
sem m i
bizonyiték
ütköznek
meg
sincs erre
sokan
és Skótot
rethorikai tudatlansággal vádolják, mert latinsága rendkívül száraz
és egy
szerű. Az igazat megvallva nyelveze bizony nem nagyon klasszikus, de ez legkevésbbé sem
a
rhetorika
tudomány hiányának
a
jele, ez n em más.
mint a skolasztikusok tannyelve, a mely minden skolasztikusnál, még Aqu. sz. Tam ást sem
véve
ki.
egyforma
százaz
van a maga oka. A skolasztikusoknak gatók őket
megértsék,
ugyanazért
és monoton. D e ennek meg
ugyanis főelvük
egy
pillanatig
sem
magukat a rethorikán és az aesthetikán. ha ezzel nyert
volt,
hogy a h all
haboztak a
tultenni
világosság.
Ez
az elv irányítja Duns-Skótot is a ; Írásban, innen van az. hogy stilusa kevésbbé klasszikus. Hogy pedig a rhetorikában is otthon volt. bizonyítja, m int később látni fogjuk, az ő kölni szereplése, a hol az eretnekek ellen kiváló szónoki tehetségei fejtett ki. E sokoldalú képzettség, tetszik. joggal enged következtetni
arra,
hogy
Vilmos
után
őt,
az
m üveiből k i
D u ns Skót tanulói pályáját
fényes sikerrel futotta meg. és ezt mindenek fölött körülmény, hogy Varró
a m ely
ifju
bizonyossá
teszi az a
szerzetest, egyszerre az
oxfordi egyetem tanári székében találjuk. Hogyan került a tanári kathedrára, az egyetemeire annyira féltékeny középkorban, midőn még akadém iai rangfokozatai sem voltak (ugyanis a bachalaureatust és a doktorátust csak ké sőbb a párisi egyetemen nyerte el) nem tudom.
Valószínűleg az Ő fényes
tehetségei nyitottak neki oda u t a t : a mit talán megkönnyitett is. hogy az oxfordi egyetemen, a
mely csak
kevéssel
azelőtt
ném ikép az keletkezett,
akkor még nem voltak rendezett viszonyok. Annyi tény, hogy 6 m ár 1300. előtt vezette az oxfordi egyetemet,
és
pedig
oly
nagy
szakavatottsággal.
325 hogy keze alatt az egyetem csodálatosan fölvirágzott és éles elm éjének hire
Az 3 tudományának
igen sok tanulót csalt Oxfordba
az ő hírneve egész Európát bejárta.
Majdnem
mindenünnen
hihetetlen,
És
a mit Schwarc
m m ohta Pithseí János tunubizonyságával erősít, hogy Duns-Skótot Oxfordban körülbelül 2 0 ezer
tanuló hallgatta. Ezen
D uns-S kót az 6 első igen
nagy
horderejű
oxfordi tanársága alatt irta
müvét.
Lombardi
Péter négy
könyvének (libri sententiarum) értelmezését, a mely munkának nagy becsét minden theologus elismeri. M ikor vette fel Duns-Skót az áldozópapl rendet, és meddig fordban. azt biztosan nem leheí
tudni. Úgy
elöljárói őt
küldötték,
1304-ben
a párisi őt
egyetemre
m ár egész
tanult, mert ez év
biztosan
látszik, hogy
Párisban
Atya (tehát akkor m ár részint tapasztalásból,
a
1300-ik
év után
doktorátust
találjuk,
decemberéről van keltezve
párisi guardiánhoz Vilmoshoz, a melyben
az
volt Ox-
ahol az
elnyerje. egyetemen
Consalvi generális levele a
elrendeli, hogy Duns-Skót János
áldozópap volt) kinek
szorgalmáról és tehetségéről
részint pedig a mindenfelé
elterjedt jó híréből meg
van győződve, a bachalaureatusra előmozdittassék. E mai napon fennmaract leveléből tudjuk
meg tehát, hogy Duns-Skót
János
csak 1304
után telte
le a bachalaureatust a párisi egyetemen. Párisban Duns-Skót folytatta fáradhatlan munkásságát. Egy órát sem veszített el, a melyben
valami
hasznosat ne tett volna.
A
párisiak, akik
előtt hírből m ár amúgy is ismerős volt. most már tapasztalásból is kezdték ismerni és ünnepelni.
Oly nagy bámulatra
ragadta őket
János csodálatos
tudom ánya, hogy az egész egyetem az ő dicséreteitől visszhangzott, míg ő. a szerény szerzetes észre sem vette a nagy dicsőitést, mely őt környékezi. Iratai, am elyeket Oxíordban és később Párisban készített, az ő igazi puritán szerénységéről és
alázatosságáról
tesznek bizonyságot,
meglátszik
rajtuk,
hogy az ünnepeltetés őt legkevésbbé sem szédítette el. Érveit gyermekded nyíltsággal teszi föl és ha valakivel ellenmondásba keveredik, mindig nagy szeretettel já r el. A nagy Aquinói Tam ás műveit ő több helyen ellenérvek kel tám ad ta meg, de mindig oly tisztelettudóan, hogy megérdemelte Kaje tán bíboros meg róla; m inden
dicséretét, „Duns-Skót
egyes
szó sem jött k i.“ ~
egyik
helyéről
írva
János a legfinomabb elmeéllel
szavát
szellemben, és tollát
aki sz. Tam ás mecdönteni,
törekszik ezen hely
azonban oly szerényen, oly szerzetesi
annyira fékezve,
hogy abból soha
meg egy kemény
Dacára azonban az ő simplex egyszerűségének meg.s
akadlak ellenségei, akiknek fájt. hogy Duns-Skót János homályosltja,
igy emlékszik
azért 6 t minden áron
kisebbíteni
dicsősége okét e -
törekeditek:
és
mmthogy
sehogy nem férheltek az 6 tiszta jelleméhez és mély tudományihoz^ azért aljas
eszközökhöz
nyúltak, hibás
theologiai
munkát
adtak
k, az
neve
326 aiait
D e hegy mily kevés eredményt értek el,
rása IS, mely ót
nemsokára
széket neki adta. Mint a párisi tudományát,
hanem,
egyetem
doktorrá tanára
avatta, sőt m i több. kathedrájával
mély istenszeretetét magasba
nem
is ragyogtatta.
igazságpinak tárgyalásába mindig bele tudott meiylye! taniiványainak szivét a
bizonyítja az egyetem e ljá
megsérti
a
teremtményt,
csak
bámulatos
A theologia örök
illeszteni egy-egy intelm et, a
emelte.
így pl. m iko r a bűnről
tartott előadást, miután álláspontját kifejtette, igy szól: hogy a bűnös
az első tanári
hanem
„N e törődjetek azzal,
hogy
megsérti
m agát a
végtelenül jó T e r e m tő l; és hogy ez meg ne történjék, inkább válasszuk a megsemmisülést; és ezt egyedül az Isten szeretetéből és legkevésbbé sem azért, hogy a gehenna tüzét elkerüljük.“ (in 4. dist. 5 0 quaest. 1 ) (Folytatjuk.)
jp . V n ffh í'á rtf A n t a l.
%*
I
G Y A K O R LA T I KtRKSZTÉNY. ♦
is te n
c s o d á k k a l is u ie f / e r ő s it i a x e í f y h n z u a k húcsiihii'detesét. ogy a katholika egyháznak hatalm a van búcsút engedni, azt hiszem,
H
múlt
alkalom m al
eléggé
világosan
és
meggyőzőleg
bizonyi-
tottam be.
Most még ezekután
szükségesnek
csodákkal erősité meg az egyháznak nelem nyomán
tu d h a tju k : az
tartom
hozzáadni azt. hogy Isten
búcsuhirdetési
apostoli-szék
sokszor
jogát.
Amint a törté
tudós
szent férfiakra
bizta a búcsuk hirdetését, s ezek lángbuzgalommai iparkodtak a megbízatást teljesíteni. Ezen hithirdetők szavait nem ritkán csodákkal erősité meg Isten, Szent Bernát a 12-ik század közepén
hirdeté
pápa a keresztes vitézeknek engedélyezett.
a
búcsút,
Hirdeté
azt
melyet III. Jenő Franczia, Német-
és Olaszországban, szavának megerősítése végett mindenütt számos és bá mulatos
csodákat
miveit
a
sántákon,
némákon,
siketeken
és vakokon.
Egyetlen egy napon több, mint húsz különféle beteget meggyógyított. Midőn a keresztes hadjárat szerencsétlen kimenetelét hibájának és bűnös életmódjának,
hanem
a
nem szent
a
keresztes
vitézek
hirdetőnek rótták fel.
akkor Bernát egy született vakott gyógyított meg. Tette
ezt annak bizony
ságául. hogy ő a Szentlélek sugaimából és különös gyámolitásával hirdeté a búcsút. -j í Szent Brigiltának isteni jelenés által adta tudtára a kegyes Üdvözítő, hogy bizonyos beteg nőnek a búcsuk jelentőségét megmagyarázza. .Jelezd
320 ú g y m o n d az Üdvözítő -
-e’-;- -
hogy a búcsuk által
sokszor igen nagy
l i r ^ e ^ e k eng-díetnek e!, néha pedig a súlyosak igen csekélyekké lesznek.“ %f "
/
/
i gen sokszor csodák által m utatta
ki
az
Ú r, hogy a
Iv'.snk a 'T-.eyhaií (liszlitóhelyen levő) lelkek jav ára is alkalm azh ató k. : : :;:ük felajánlása a meghaltakért szokásban is volt az egyházban. :-5:k - z e i azok a halál
után, s
elégtétel
az
áldozat
bem utatása
•iítcii- mondja sz. Leó szerkönyve. E?ért mondja sz. Ágoston: ..Imádkozom a m eghaltakért, hogyha m ajd benn lesznek a mennyek örök országában, el ne mulasszák értem is im á d k o z n i“ . D e lássuk csak azon csodát, mely 1308-ban. az akkori
világ bám u-
aiára történt. A sz. Ferenc-rendiek történetében olvassuk, hogy egy előkelő űr házgonanoka kíséretében Assisibe zarándokolt, hogy a P o rciu n ku la-tem p lom ban leljes búcsút nyerhessen. Az útban hazafelé
a
gondnok m eg b ete
gedett Nápolyban. Betegségében erősen kikelt ura ellen, a m iért őt e k ö lt séges útra rábeszélte. A nemes úr vigasztalá a beteget s „Szívesen megfizetem, barátom, a
mibe
az
utazás
és
igy szólt hozzá : betegséged kerül,
sőt saját íogatamon haza is szállíttatlak, ha megígéred, hogy a búcsút, m elyet a Purciunkula tem plom ban nyertél, az én
rég
elhalt
fivérem n ek engeded
á t.' A beteg ezt megigéré. S im e, a rákövetkező éjjel m egjelent neki fivére s tudtára adá. hogy a részére átengedett búcsú által
m egszabadult a tisz-
titóhelyről s eljutott Isten színe látására. (Scherer. 1. 3 7 .)
P a zzi szent M a g d o ln á n a k egy szerzetesnővére érdemei
Isten
látomásban
a szent
búcsuk
által, m elyek
reá alkalm aztattak,
tizenöt
órai szenvedés
adta folytán
tudtára,
hogy
Jézus Krisztus
után a
tisztitóhelyről *
megszabadult. Aquinói szent T am ás
határozottan
háznak. nemcsak az élőknek,
mondja,
hogy
„szokása
az egy
hanem a m eghaltaknak is búcsút e n g ed n i.“
Szent Bonaventura pedig határozottan m ondja és irja : „Á llítom , hogy a római pápa,
mivel
hatalommal
bír az
egyház
javai
és kincsei
felett,
abból azoknak is osztogathat, akik a tisztitóhelyen a szeretet köteléke által velünk egyesülve, képesitvék lelki javak elfogadására.“ Ezek után bizonyosak
lehetünk a felől,
vagyis a tisztitó helyen szenvedő
hogy a búcsuk
lelkekre is alkalm azhatók.
a
hnltakta,
Ezt az anya-
szentegyház mindenkor tanította és hitte. Ez azonban csak azon búcsúkról áll melyekről a pápa hatók.
határozottan
Mert csak a pápa.
mint
kijelenti, hogy a holtakra az
anyaszentegyház
szentek elégtételei lelki kincsének kezelője szolgáljanak a búcsuk.
feje,
is a lk a lm a z Krisztus és a
határozhatja meg. kinek jav ára
Minthogy pedig a holtak az
anyaszentegyház bírói
329 pghatösága
alatt
többé nem állanak,
azért öreájuk
nem
bir6 Ítélet által
alkalm azhatók, mint az élő hívekre, hanem csak esedczésképen. Hogy
a
megholtakra
búcsút
alkalmazhassunk
föltétlen
szQkséqes
hogy azt előbb mi megnyerjük. (Kegyelem állapotában kell lennünk.) Me'<^
k i I I It t azt IS jegyezni, hogy a búcsuknak a meghaltakra való alkalmazási nem epen a büntetésektől való (eloldozás, hanem a közbenjárásnak bizo nyos neme. T eh at
sohasem biztos,
hogy a meghalt a teljes búcsú alkal
mazásával azonnal kiszabadul a tísztitóhelyről ; hogy mennyi büntetés elen gedésében részesül, az egyedül Istentől függ. Az eddigiekből lá th a tju k ; az egyház az élőknek engedett búcsút ille tőleg hasonló
azon jótevő
a váltságdíjat, melylyel
emberhez, ki a börtönben
magáf a börtönből
ülőnek
kezébe adja
kiszabadíthatja. A megholtakat
illetőleg pedig a börtön urának adja a váltságdíjat azon kérés mellett, hogy Őket irgalmassága szerint abból szabadon bocsássa. Igen helyénvalónak nem ével
találom itt a k. olvasót
a
búcsuk
egy különös
m eg ism ertetn i: a kiváltság o s o ltá ro k búcsúival, melyek csak a
m e g h o lta k ra alkalmazhatók. Kiváltságos oltárnak
azon oltárt nevezzük,
hol a szentszéktől kapott
kiváltság erejénél fogva a holtak számára teljes búcsú nyerhető, ha ott az áldozár érettük a szent miseáldozatot bemutatja.
Hogy ezen búcsúban va
lam ely szenvedő lélek részesülhessen, szükséges, hogy a pap szent miséjét egyedül
őérette
ható föl
azon
ajánlja föl. sz.
vagy valam ennyi kiváltságos
Egy alkalommal
mise, de a pap szenvedő
oltárnál
lélek számára
végzett
színben mondandó. A búcsuk kozatából
azonban
másokról
kitűnik,
szent mise
is megemlékezhetik.
teljes
búcsú
Több,
nem nyerhető. A
ilyen alkalommal
mindig
fekete
egyesületének 1840. ápril 11-én kelt nyilat hogy a búcsú
nyerhető, ha a szentmise a kiváltságos Megjegyzendő, hogy
csak egy szenvedőért ajánl
csak a
a
meghalt
számára
oltárnál a napi
pápának
van
akkor is
színben mondalik.
hatalma
valamely
oltárt
kiváltságos oltárrá tenni. A pápa e kiváltságot a plébánia és kisebb templo m oknak mindenkor csak hét évre adja meg. Ezen idő
elteltével a püspö
kök e kiváltság megújitásáért ismét folyamodnak. Halottak napján minden oltár kiváltságos. Vagyis
minden
oltárnál lehet teljes
búcsút nyerni azon
szenvedő lélek számára, kiért a pap szent miséjét bemutatja. A k iv á lts á g o s o ltá ro k nagy jótétemények a szenvedő lelkekre nézve, mert azok által ők sok búcsúban részesülnek s a tisztító
helyről szabadu
lást nyernek. V ann ak örök időkre kiváltságolt oltárok, pl. búcsujáró helyeken. A leg több kiváltságos oltáron olvasható: „ A lta r e p riv ile g ia lu m " (kiváltságos oltár)!
I.ambert. -
4
RENDI ÉLET. S z e n t Ferencz a l<ülíöldön. A U ö t t i i i g . (Bayern.) Márczius 22-én
m eglátogatta
a
m odenai her-
czegnö az altöttingi kegykápolnát. D éli 12 órakor érkeztek m e g : egyik atya, P. Cyprián szt. misét végzett a
kegykép
kíséretével együtt végig jelen volt.
előtt,
M ajd
m elyen
m eglátogatta
nevezett szegények házát is, mi nagy örömet okozott. P. Hartm ann, a kiváló zenei
tehetség,
egy
altöttingi kegykápolna részére, melyet a
,A v e
herczeg
a
m agas vendég
a
Szt.
A
Ferenczrő!
sokat em legetett
M a r iá “-t születése
kom ponált az napján végzett
szt. mise alatt adtak elő gyönyörű hatással. T i r o l . N em régen jelent meg az éjszak-tiroli jelentése az előindiai missióállomásuk, 15 Congregaczióból.
Van
missiójukról. papjuk. 3 267
8
Bettiah
lajkus
és
N ep ál
testvér.
katholikus,
156
K apuczinus atyák évi
10
környéken nővér
m e g té rt:
van 12
az Ingenbohli
kereszteltek 9 0 4 ,
megbérmállak 137, köttetett 4 2 házasság. 184. tem ettek, s körülbelül 9 5 7 0 egyénnek kiosztották a szt. áldozást. V an
13 iskolájuk
427
tanitványnyal,
8 árvaházuk 2 7 0 árvagyerm ekkel; prédikáltak 4 6 5 . V a n 2 3 4 világi tertiarlusuk. 23 zárdái életet élő tertiarius —
s a népesség: 1 3 .0 0 0 ,0 0 0 .
tozott P. Cosmas Glader is. kit egy tigris
tépett
szét
s
Ezekhez tar
kiről nem régen
volt e lapokon szó. F r a n c z i a o r s z á g . A francziaországi harm adrendi testvérek szeretetüket az elűzött kapuczinus atyákhoz azzal m utatták 2 0 0 0 frankot gyűjtöttek részükre. A
délfranczia
meg,
hogy
rövid idő alatt
rendtartom ány növendékei
s tanuló ifjai Spanyolországban találtak szives fogadtatásra, mig az éjszakiak Belgiumba vonultak. Párisban az elüzöttek részére a gyűjtést Estissac herczegnő vezeti.
331
S p a n y o lo rs z á g . A Máriáról nevezett franciscana MissiÓnariák Spa nyolországban már második zárdájukat alapították meg Burgosban. A rend általános főnőknője a szeplőtelen fogantatás kihirdetése 50 éves jubilemának emlékére 5 0 nővért fog missióba küldeni. -
A spanyol katolikusok nagy
buzgalmat fejtenek ki szt. Antal tiszteletében s tetemes hálaadományokkal sietnek a szent
pártfogoltjainak
segítségére.
Santiagoban
pesetas gyűlt be s ezen 1 4 8 00 kg, kenyeret vettek
a
1903-ban 4398
szegények részére;
T alav e ra de le Reina bán pedig 439 Pesetas gyűlt be, habár népe földhöz ragadt szegény; Valladolidban 10977 Pesetas jött be s ebből 120 szegényt g y á m o líto tta k ; Huescában pedig 3 6 7 3 P.
osztottak
ki
a
szegények közt.
P e tr o p o lis . (Brasiiia.) Több éve már, hogy a német francziskánusok a még uj városban Petropolisban kikötőből
könnyedén
eljuthatni
letelepedtek, Ez
inkább
hova
egy
a
Rio
villákból
de
Janeíro-i
épült városka,
hova a Riói előkelők nyáron át visszavonulnak, hogy élvezzék a természet szépségét. Itt is m ár virágzik
a
harmadrend.
Nehány
m indent csak a szabadkőművesség szelleme
lengett
évvel
át,
ezelőtt még
mo s t . . . máskép
v a n . P . Z e lle r átültette portugál nyelvre a harmadrendiek vezérkönyvét, mi a mü gyors terjedéséhez jelentékeny segédeszköz volt.
Ott
van
egy 104
éves öreg tertiárius is, ki minden vasár- és ünnepnap egyik templomból a másikba zarándokol, hogy minden szt. misén jelen lehessen. A szerzeteseket nagyon szereti. Minden ünnepnap egy kosár zöldséggel saját kertjéből. Legújabban egyik Páter
kedveskedik nekik
lefotografálta.
s
ezen
ő annyira
örvendett, hogy könnyekre fakadt.
S z e n t Ferenc hazdnl
M ióta csak élek, folytonos lelki nyugtalanság voit üSztAlvrészem.
Minden h iletn el, rem ényem ül elvoszteltein. .Már a iegrossiabra is gondoitam. midőn valaki azt tanácsolta, hogy lépjők be sz. Fercocz harniadrendjébe. MegteUem, 5 rnif most
boldognak
érzem niagam,
hogy hálát mondhatok
sz. Kereiicí
atyánknak a
tapasztalt lelki vigasztalásokért. Ajánjom magam testvéreim imájába.
?■ £■K o lo z s v á r.
A lázattal kérem Sseut Fere nca H im ő k e kedves fog lalják im ájukba sztikségemet. Ha am it kérek a jó Istentől megoyernem, hálás s
lesiek azok iránt, kik im ájukkal gyámohtoltak. P é 0 8 . Igen kérem sz. Ferencz és sz. A atal
i
k
e
r
ü
l
„»íitk»] lAmoüsztelöit,
gassanak, hogy lelkem elveszített nyugalmát visszanyerjem, és oly nehéz az etöhaladás, célt érhessek. K ö r O S - L a d á n y . Bi.ouyos meghallg.Uatásért legszcntcbl) Szivének, a bőid. Snunelc és sz. Ferenci
P \ o ! r a ’ncvé'r. i>liví»n Jézus
^ a lyá iiln a k
r e L i teslvéreim e., hoe,- velőm együt. dicsérjék Isten végtelen D u n a -A d o n y
liedves h ar„.adre„di les>vér.un I A .
k á ib k.Helességünk, hogy az einberck
állal naponkint
elkö e
s f
332
i
dk
'
1
!t-s ;e !ilc b b
O '^ fi^ n y .
Szivei.
kv'íZL’ nlehb
■h o C 'i’i. , ,
•
R ajta t e h á t ! Im ádkozzunk
- •
Szive adta
legyen é r e tte l
nekem a
m indennap
erre a
6 . testvér. kegyelm et, hogy a har-
K érem testvéreim im á já t, hogy egész
hi'sscm azt, m i neki kedves.
J í . }(. J^. nővér.
r ;e £ T h P ‘ > g 'a l t a t é 6 . Hála legyen a szeplötelenöl fo g an lato tt sz. Szűznek, I
; ,
^
sz. Ft-rencz
atyánknak,
a kiknek kö zb en járás ára súlyos
rj'.Ciu; 'Víg-'' : -iiiara. P. i:'fv szegén', iélck, ki m ár évek óta elveszítette lelke nyugalm át ;
t;';v
c , ¡cut r. 5 felhíígyott m indennel,
m i elfltte addig
kedves volt, egyszóval
ut'. n van, hol Dii.i son megállapodás . . . Esedezve ké rem e sorok olva¡n .i ik ;.: 2 f-nL.k '■zegény k ik e m é rt ip-.-ír'-ntehl- v^.lt S z e rz e te s i
Hogy visszanyerjem azt,
m i nekem e földön
i-U eszitett szerzetesi h ivatásom at.
ju b ile u m .
Kud«Mka G ellért
J o lá n .
aty», a szent-Ferenciek
■vV -• :• '..I : , i ........ kf, ;ipr, hó :íT-i. .
ülte meg
\
'^iss A risztid budapesti h ázM n ö k beszéde
..,11'; ¡i'-'i, A jiibiieun ii ü n n e p é ly
Mvi!'.'"!': n;f ¿r. '.'.ki ?/civl i»i e r e d ó és szivh» 'Ur-
fogadalonitételének
székes*
szóló
szavakkal
őO éves év-
ecsctclte a szerzetesi
ía- írfir ;.j(. Mromrií s rám utatott a szt ¿etesaek m agasitos h ivatására. A szent
beszed v t : p r : t o v e l a j u b i l á n s P
Ozorai Izí o r , a ren d tartum ányfönO ke kexeibe nieg*
H jito tu 50 é \ elolt letett fogadalmát, m ire a p ro vin ciális szép n yu jto lla át a jubilánsnak
a rend
által
aján d éko zo tt
beszéd kíséretében
«baculüm
$ene<*tutis**t, egy
díszesen k iá llító it botot, felül a feszülettel, m ely rep kéiiyn yel és ibolyákkal volt föl virágozva. A z őszfűrtü
atya ezzel a bottal kezében
ild á b t
a d o tt
a köoyekig meg-
batoU hívekre. Végül ünnepélyes nagy mise következett. - K u d elka G ellért é le tra jzi adatait a következőkben a d ju k :
1833. ja n u á r
megyében, ott végezte iskoláit is. 1800-ben
2'2-én született
belépett
Gyöngy'ösí^n,
Heves-
szent-Ferenc-rcndjébe
s Szé-
chénybeii, Nódrádmegyében lö ltó tte ujoncéveit. 1854-bcn lete tte a szerzetesi íogadalmát. l^őS-ban áldozópappá szentelték, Is.’üT-töí 15 évig tanári m inőségben
m ükAdött
Oyöngyősón. 1872-töl Ií9 í7 'ig adm inístrator volt K aplonyban, 1887-161 plébános Szol nokon 1892-ig, anükor Szegedre került a rend n ö vendékeinek és az apácák gyóntatójának, llt három évig működött, mldun
életbe lépett a rend
refo rm álása s 1898.
aug\isztus 10-ike óta Székesfehérváron m űködik p á ra tla n buzgósággal és szeretettel. M á r i a R d d n á D május elején ülte meg
a ,CoU egium S e ra p liie u m * kisded
csapata a szeplőtelen fogantatás hitcikkelyiyé való dulüját a következő m úsurral. -
kihirdetésének
ö tven ed ik é v fo r
D élelőtt a zárda nagyterm ében, a gyönyörűen tel-
diszitett oltár elöU lefolyt ünnepély a következő pontokat so ro lja f e l : 1. T o ta Pulchra, \egyeskaru éneL — 2. In n e p i beszéd. T a rto tta a
radoai
rcndcsalád vikáriu sa. —
3. M áriát dicsérni, vegyeskaru ének. ^ 4. Im m aculata. N iki Jenőtől, s z a v a lU H árász Márton 111. oszt. tan. — 5. A ve m undi spes M aria. Pannontól, szavalta M a y e r József I. oszt. tan. --- 6. Az eredeti bűn nélkül fo g an lato tt Szüzhöz, Duns Skótnak, a szt. F e re n o re n d
diszének, Pesti M anó
vegyeskaru ének. —
atyátó l, s z a \a lta Roznik
Im re IV. oszt. tan. — 8. A szeplőtelen fogantatás ju b ileu m a . Unghván^ A ntal atyától, szavalta \ir á g Gábor Ili. oszt. tan. -
9. Intézeti növendékek szórakozás a la t t (Mér*
kőzés a latin nyeltben.) Roznik Im re IV. oszt. tan., Illés M ih íly 111. o s z t tan., Dulka U tv iü I I oszt, U q, M ayer József l
oszt. tan. - -
10. Pápai
Hym nus,
m elyet vala
mint a többi énekeket. Szántó P éter tanár vezetése alatt énekelték a növendékek. nnepély után sz. beszéd, tarto tta fötisztelendö P. Tam ás Alajos tartom ányfőnök, mely után következett az ünnepélyes nagymise .T e D eum -^m al. D é lu tán
órakor
333 a níWendckek felajánlották mog,.kat a botdngságos sz. Szűz oltalmába, melynek jeléül a szcplöte en fogantatás ármével. cgy-két buidító «zó kisér.tében. a kcg,oltár előtt fe lriih á ita tta k . - 3 orakor a ünnepi beszédet tartotta P. Korbulv Igná-- atya moly u U n üQQcpélyes istenilisztciottel véget éri a magasztos ünnep ' Öröm volt n e m i. m int lelkesedett, a szoplöiolen sz. Síüz oltalma alatt álló serogecBke mennyei P ^ ro n áján ak dicsőségéért. Adja az Isten, hog^- valamikor menvnyei Nag^-asszonyunknak a k'ghuzgrtbb harcosokat szolgáltassa!
KÜLÖNFÉLÉK. M agyarország sz. Ferenc harmadrendeseinek jubileumi za rá n d o k la ta Assisi és Róm ába nagymélt. Csaszkn G vő rg y kalocsai ¡n d u lá s :
érsek úr íővédnöksége alatt. óra
30
perczkor.
Cfiiduv:
—
1904. szeptember
29 én esti 8
Budapest— F iu m e — Ancona— Loretto—
Assisi— R óm a és ugyanazon utón (Assisit kivéve) vissza.
U tazási d ij
—
R ó n n ib a és i'iss~a: a vasúton I. oszt., a h a ó n diszterem ,
.
.
285 kor.
11.
.
.
.
1. oszt.......................
233
III.
.
,
„
I I I . .......................... 114
.
.
E ze n á ra k b a n b e n fo g la lta tik : 1. Az utazás Rómába és vissza Bu dapestig. —
2 . Az I. és II ik oszt. részvevők számára
kocsi
lorettói állo
mástól Lorettóig és onnan vissza. A lll-ik oszt, utasok körmenetileg mennek föl Lorettóba, ott mindenkinek szállás, étkezés
nélkül,
az előbbi módszerint mennek vissza a
állomásig.
szállitásáról
lorettói
itt gondoskodva leend. —
3. Mind a
a
három
szére kocsi Assisiba és onnan vissza az állomásig.
III. oszt. utasok A
podgyászok
osit. utasok ré
- 4. 6 napi teljes e l
látás Róm ában és 7 éjjeli szállás. Az I. és II. oszt, utasok a szállodákban, a Ill-ik oszt. utazók a Santa
Mártában
helyeztetnek
kQCsi a vasúti állomástól a szállodáig és vissza. m uzeum ba jegy. —
A
—
el.
— 5. Romában
6 . vezetés,
a pápai
zarándoklat vezetősége elfogad jelentkezőket 1904.
szeptember I ső napjáig,
jelentkezhetni
.S z e n t Ferenc
szerkesztőjénél
Him öke«
főtiszt. (lakik
Tréfán
Leonárd
urnái a
Maros-Vásásárhelyen.
sz
Far. r. zárdában) vagy Dobozy János plébánosnál (lakik Dávodon Bács-m.) a kikhez előlegkép biztosítás végett a jelentkező I. oszt. zarándokok , , . II.
,
-
.
Ili,
.
.
.
. .
.
85 kor.
.
60
.
.
40
.
V
334 .^•ni sriveskedjenek. — H a valaki Florencz,
Bologna.
Piurr>éba hajón akar jutni, az I-s5 oszt. utasok ?0 kor
és 2 f!i
v ;.>-'tató 1
utasok 14
koronával
-arándckok
fölkéretnek,
: ,^df:Őséggel
tudassák.
-
30
többet
hogy
ezen
K e lt
Velencze felé kor., a 11-ik
fizetnek.
—
szándékukat
D ávcdon,
Az még
(Bács m .)
A rc-rdeicség nevében : D obozx Já n o s, plébános.
K:-*-üÍ€T! k e d v e s
o lv a s ó in k h o z .
Az
őszön
megtartandó assisi —
r-? 'rn ú O K i2 t i i í i v e z e t é t már másodízben m utatjuk be teljes egészében ..-¿VJ,-
r.:.jc:'^'-
•c? e i i a j e
r?s:t v í M c - s e n e k
még m ások is
A zarándoklat egyik főcélja az is, hogy éppen a ju b ileu m i
3 szepiofelenQl
evbcr.
sőt
m egválasztott
fogantatott
Szűzanya
tiszteletére
meglátogassuk a
!c'-ci.c! k e a v h e ly e t. M ajd pedig Róm ában, a jubileum ot elrendelő Szentséges .V. /V.v.s pápa előtt bemutassuk hódolatunkat.
A tyánk
k'-re szteny vü=5g b á r m e l y részéről járulnak húsages
Ilyen a lk alo m m al, a
alattvalók a szentséges
a iy a iáoai e!é. mindig meglepik a jó atyát valam i ajánd ékkal. M i szegények
lévén ertékes. drága emléket nem adhatunk, de a zarándoklat rendezősége úgy gondolta, hogy legjobb lesz. ha szerény tehetségünkhöz m érten P é te r40
ji U t 'r r t l 0 $z>'ntsfge
ig a zá n
sulxos
ein va g i g o n d ja in
tudvalevő dolog, hogy amióta megfosztották
Krisztus
e n v h itü n k . Mert
helytartóját földi v a
gyonától, azóta a keresztények könyöradományaiból tartja fönn önm agát és mindazon intézményeket, melyek az Egyház korm ányzatában
szükségesek.
S zcretettd s z o litju k fe l tehát és k é rjü k la p u n k kedves o lv a s ó it, hogy az őszi harmadrendi zarándoklat gükhöz
mérten,
hozzájárulni
által ajándékozandó kegyeskedjenek.
adományt elfogad szerkesztőségünk, s a
Péter-fillérhez
M in d e n ,
beküldött
b árm ily
összeget
tehetsé csekély
esetről-esetre
nyilvánosan nyugtázzuk e lap hasábjain. T eh át Isten nevében! O r s z á g o s e u c h a r is z t ik u s
k o n g res szu s
A szentségi Jézus iránti
mélységes szeretet és hódolat fényes m egnyilvánulása május 17, 18 és 19-én
megtartott
mely tekintve c é ljá t; növelni
a
országos
volt
a Budapesten
eucharisztikus
legfölségesebb
kongresszus,
Oltáriszentség iránti hitet,
szeretetet. minden hivő lélek tiszteletét összpontosítani az Eucharisztiában : ez a kath. gyűlés fényesen sikerült. N em azért, m intha talán nagyon sokan veitek volna részt papok és világiak, henem
m ert
Oltáriszentség köré csoportositván a hivő lelkeket,
ez
a
fényes
kongresszus az hitvallás
volt a
katholikus élet, gondolkozás és érzés mellett. Az üdvös határozatokat, gyűléseken elhangzott gyönyörű beszédeket
folyóiratunk
s a
szűk kerete m iatt
nem hozhatjuk, úgyis benne voltak a napi és heti lapokban azok.
S z e n t F e re n c re n d jé b e fö lv é te tn e k azok, (középiskola) IV. osztályát jó sikerrel elvégezték. Az
kik a gymnasium ilyenek a rendben
335 nyerik további kiképeztetésüket; bölcsészeti és theologiai tánfolyamot hall gatnak és vegeznek.s
majd kellő
szenteltetnek. hogy mint Fölvétetnek
olyanok
képzettséggel
és
megfelelő
korban föl
áldozárok a reájuk bízott kötelességet teljesítsék.
is. kik
gymnasiumi
(középiskolai) tanfolyamot nem az istenes életre vágyódással bír
végeztek ugyan, de vallásos
érzülettel,
nak. kifogástalan elöéletüek,
valam ely iparágban ki vannak képezve, vagy
legalább megvan bennük a hajlam, hogy dolgozni, munkálkodni szeretnek. Az ilyenek nem
lesznek
magasabb
képzettségük
hiánya
miatt felszentelt
papok, de a rendnek bekebelezett, egyenlő jogokat és kiváltságokat tagjaiul
tekintetnek,
kik
Fölvétetnek az olyan vannak a világban, élet, a zárdái
mint
ifjak,
testvérek a házi
kik 16-ik
foglalatosságot végzik el.
életévüket már betöltötték.
kiknek szivében ég a vágy a tökéletesebb
magány vigasztaló
nem is hallották, hogy kezük
levegője
munkája
élvező
után. de talán
Hányan
keresztény
nem is tudják,
árán is lehetnek szerzetesek, egy
rendnek a g y e rm e k e i? ! Pedig lehetnek, ime van rá alkalom, s különösen iparos-munkás ifjaink a sokféle veszélylyel fenyegető világtól megszabadul hatnak, egyetlen, halhatatlan
lelkűket
megmenthetik.
Mert — hála Isten
nek ! — vannak még a mi korunkban is emberek, kik lelkűk üdvére, földi és mennyei boldogságára adnak valamit. Az a kérdés m ár most, rendjébe pedig
óhajtanak
egyszerű
belépni?
testvérek ?
vincia) van a sz. Ferenc
hogy hová forduljanak azok. kik sz. Ferenc Akár
íölszentelt papok akarnak lenni, vagy
Magyarországon
rendje
rendtartomány
részéről, a következő
tisztelendő O zorav J zid o r rendtartományi
(pro
székhelyekkel: fő
főnök ur Budapesten (IV. Bel
Tatuds A la jo s rendtartományi főnök ur főtisztelendő K ó iy O ttó rendtartományi főnök ur Mcd-
város, F e re n c ie k ):
M á n a -R a d n á u ;
három
fötlsztelendő
gvrsf f í (Erdély). Aki tehát
sz. Ferenc
rendjébe akarna
belépni, az ebbeli
szándékát terjessze valam elyik főtisztelendő atya elé, ki neki a továbbiakra nézve szives szeretettel fog útbaigazítást adni. T i s z t e l e t t e l k é r jü k
kedves
olvasóinkat, hogy a nyári
idény beáll
tával tudassák velünk az esetleges lakás- vagy címváltozásokat, hogy folyó iratunk szétküldésénél hibák ne töriénjenek. A s z e p l ő t e l e n f o g a n t a t á s h i t á g a z a t a ünnepélyes kihirdetésének 5 0 éves jubileum ára kiadott „ E m U -s o ro k “ cimü füzetkét fillér 5 0 drb. 10 korona), továbbá a sz. Antal méltd
(1 drb. ára 24
tiszteletének előmoz-
ditására irt kedves imakönyvet, melynek c im e : J ’m tgcsokor ptu iia i szén
A n t a ln a k “ (ára darabonkint 1 korona),
ajánljuk
olvasóink b.
figyelmebe-
Folyóiratunk boritéklapjának első részén van szó róluk. D r. B a lits
A n t a l székesegyházi
apát
kanonok
tudom ányok volt ny. rendes tanára, s a sz. István
urnák,
társulat
i
.rodalm.
tu-
336 dománycs osztályának .a ,i3 , ^ . . r e n d e l h e t i a h
a
s
z
n
o
s
és szükséges n u n k a : , / V m <
ké r.
k a .h c lik u s o k
kezében
,stcm M egváltónk elet..
A , . ::. .
kap h a tó a szerzőnél : D r .
Ara fűzve 2 korona, va^.onkcfé.^ben 3 korona,
B alií< A n la l. szekeseg) naz: .v ití-.v:o;.ű:-- ur, B a b ik J ó z s e f plel-.iroí bírnak n u n k iit . ¿;tatossági, m u latta tó , szónok lati műveit ajánljuk c*ivasóink íjgyelr.iebe.
Vizsgálatokra
C?m : B a h ik
és emlékkönyvekül nagv^.» ¿lar.ia.o.aK
ju ta lm u l, ajándék
J ó z s e f plébános ur.
Tisza-Báboina (u. p. Arokti). Borsod n . ) A z ö rm é n y k e r e s z íé n y s e g
etodete
cím m el
A v é tíik
tudományi alapon megirott niunkát adott ki a szerző zsébetvárosi íőesperes plébános, mely a
sokat
szigorúan
hányatott,
történet-
L u k a c s er
de
az élet ke-
resziüzében megedzett buzgó örmény nép megtérésének történetére v e t élénk világot. A csinosan kiállított munka érdekelni fog m indenkit, á ra Megrendelhető a szerzőnél Erzsébcfvároson
Befolyó
erdélyi katholikus egyetem ¡avára fordtitatík. Tehát
tiszta
maga
1 korona.
jö v e d e le m az
a nem es cél is
megérdemii, iiogy a szerző szándékát pártoljuk.
B ücsus nap o k ju n l u s h ó n a p b a n . lO-én jé zu s legszeritebb S^ive ünnepén általános feíoldoiás. 13-án páduai szünnepén, ki ag elsó rend nagy szentje volt. teljes búcsú.
Szent F e re n c H í r n ö k e p o s tá ja . h-
foglalkozik, a mivel az elflljárók meg.aldozdrok mmdenesetro lelki,.dsztorkodással és tani.ással is. A gvmnasmm I \ . osElály-U elvégzett nőve,„lékek is fölvétetnek. - J{. J ~ n é Pécs ét
“ T íd
, “
mé- nem áll munkáia
I
-S'. Antal ¡n.aeg, e s ü l e í ag véb en tes-
^
“ Dcmes törekvés, csak előre. Mindazonáltil
«2 lorá^tse
adhatnánk neki. De
ugyanettől, ki e külleménvt bekíiídölte^mé dicsérjük a buzgalmat s kit-irií i t x
® ketlOt is kaptunk. Mi nagyou
/*
tesz, a mestert" Majd ha e g é s zV ^ 6] \ o ^ " l ^ T ^ ^ mondjuk, hogy ; .g^-akorlat Addig még jobban tökéletesítse mA.,át a T ® munkái, akkor kinyoinatjuk. SzabaŐKa. Elbeszélését csak uev kürniirí^il ^‘^nnyü művészetében. — j). Tehát legyen snves és veevp múa&r. u
küldje be. -
/; j
po^sonu. Oivan
’
toljcs egészébeo
be tetszik küldeni.
*
hogy az egész munkálatot
lesz, ha a sz. István tiiriuiathoz furri 7 ' sorai mindig örOmmel töltenek el LelkesrtA
»ni nem r?iidelkc2ünk. I.egjobb ~ ^<^^<^zsvár. Kedves
elmaradása -érzékeny vesztesége D o c l »
íf. * a hibáért. -
.
a', .1'
^ »¡rnökOnk Cöbbekqek a ¡övő szán\b
ni
*^ •a
