Pilisvörösvár városi uszoda és sportcsarnok építészeti tervpályázata

Nyílt tervpályázati dokumentáció

Pilisvörösvár városi uszoda és sportcsarnok építészeti tervpályázata

Kiíró: Pilisvörösvár Város Önkormányzata

2006.

TARTALOMJEGYZÉK

1. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 1.1. A tervpályázat kiírójának megnevezése………………………………………………………… 1.2. A tervpályázat tárgya, célja……………………………………………………………………….. 1.3. A tervpályázat jellege, a vonatkozó jogszabályok megnevezése…………………………….. 1.4. A tervpályázaton való részvétel feltételei (alkalmassági követelmények……………………. 1.5. A tervpályázatról történő kizárás okai…………………………………………………………… 1.6. A tervpályázat lebonyolításának időtáblázata…………………………………………………... 1.7. A tervpályázati dokumentáció beszerzésének módja………………………………………….. 1.8. A helyszíni szemle, a kiírással kapcsolatos kérdések és ezekre adott válaszok, a pályázati dokumentáció véglegesítése………………………………………………………… 1.9. A pályaművek benyújtása………………………………………………………………………… 1.10. A Bíráló Bizottság összetétele………………………………………………………………….. 1.11. A Bíráló Bizottság munkája, döntése…………………………………………………………... 1.12. A pályamunkák díjazása………………………………………………………………………… 1.13. A tervpályázat eredményhirdetése, és nyilvános ismertetése………………………………. 1.14. A továbbtervezésre vonatkozó feltételek……………………………………………………….

old. 3. 3. 3. 3. 4. 4. 5. 5. 5. 5. 6. 6. 6. 7.

2. RÉSZLETES PROGRAM 2.1. Tervezési feladat…………………………………………………………………………………… 2.2. A helyszín adottságai……………………………………………………………………………… 2.2.1. A város története…………………………………………………………………………….. 2.2.2. A tervezési terület ismertetése……………………………………………………………... 2.3. Tervezési program…………………………………………………………………………………. 2.3.1. Építészet……………………………………………………………………………………… 2.3.2. Parkolás………………………………………………………………………………………. 2.3.3. Uszoda………………………………………………………………………………………... 2.3.3.1. Telepítés…………………………………………………………………………….. 2.3.2.2. Funkcionális- és helyiség igény…………………………………………………... 2.3.4. Sportcsarnok…………………………………………………………………………………. 2.3.4.1. Telepítés…………………………………………………………………………….. 2.3.4.2. Funkcionális- és helyiségigény…………………………………………………… 2.3.5. A tervezés során betartandó jogszabályok, előírások…………………………………… 2.4. A pályaművek benyújtandó munkarészei, formai követelmények……………………………. 2.5. Bírálati szempontok………………………………………………………………………………...

7. 7. 7. 8. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 10. 10. 10. 10. 10. 11.

3. MELLÉKLETEK……………………………………………………………………………………………11.

2

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA NYÍLT TERVEZÉSI VERSENYPÁLYÁZATOT HIRDET AZ ÚJONNAN KIALAKÍTANDÓ SZABADIDŐPARKBA TERVEZETT USZODA ÉS SPORTCSARNOK ÉPÜLETEIRE. 1.1. A TERVPÁLYÁZAT KIÍRÓJA Pilisvörösvár Város Önkormányzata 2085 Pilisvörösvár Bajcsy-Zsilinszky tér 1. tel.: (26)-330-410 fax.: (26)-330-132 e-mail: [email protected] A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÓJA Pilisvörösvár Város Polgármesteri Hivatala 2085 Pilisvörösvár Bajcsy Zs. tér 1. Ügyintézők: Dr. Krupp Zsuzsanna tel.: (26)-330-233/127 fax: (26)-330-132 e-mail: [email protected]

Csohány Klára tel.: (1) 317-6870 fax: (1) 317-6633 e-mail: [email protected]

1. 2. A TERVPÁLYÁZAT TÁRGYA: Pilisvörösvár városi uszoda és sportcsarnok építészeti tervpályázata a tervezés alatt álló szabadidő park területén. A TERVPÁLYÁZAT CÉLJA: Az építési engedélyezési eljárást megelőzően a kiírásban megfogalmazott tervezési program megvalósítására pályázati formában keresi a kiíró, Pilisvörösvár Város Önkormányzata a legjobb tervmegoldást és ez alapján a feladat tervezésére legalkalmasabb tervezőt, akivel tervezési szerződést kíván kötni az épületek építési engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítésére. 1. 3. A TERVPÁLYÁZAT JELLEGE ÉS FORMÁJA: a) A tervpályázat jellege: NYÍLT. b) A tervpályázati eljárás formája: ÁLTALÁNOS ELJÁRÁS. c) A tervpályázat: TITKOS. d) A tervpályázat lebonyolítása a: 8 Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, 8 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet, 8 a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzata, 8 valamint a jelen tervpályázati kiírás előírásai szerint történik. e) Jelen pályázati kiírás a Magyar Építész Kamara „Nyílt tervpályázati eljárási dokumentáció” mintájának felhasználásával készült. 1. 4. A TERVPÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI 1.4.1. A tervpályázat résztvevője – pályázó – az a természetes személy lehet: a) aki jelen kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik,

3

b) aki azzal, hogy pályázatát benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezően elfogadja, c) akivel szemben a 137/2004 Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn, d) aki – ha magyarországi letelepedésű a pályázó – a pályázat tervezési feladatának elvégzésére – a vonatkozó jogosultsági szabályok szerint – jogosult, azaz a pályázat eredményhirdetésekor vezető tervezői (É1) névjegyzéki besorolással rendelkezik, e) aki – ha Magyarországon kívüli, de EU tagállambeli országban letelepült pályázó – a tervezési feladat elvégzésére saját országában jogosult és az erről szóló nyilatkozatot a szerzők megnevezéséhez mellékelt borítékba a pályázó elhelyezte, valamint, ha a pályázó a pályázat eredményhirdetésének időpontjában a Magyar Építész Kamaránál regisztrációval rendelkezik, 1.4.2.

A tervpályázat résztvevőjének (szerzőjének) társtervezője, munkatársa az lehet, akivel szemben a 137/2004. Korm. rendelet 13.§ (3) szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn. A társszerzők és szerzők munkatársai (a vonatkozó etikai normák betartásával) több pályázatban is közreműködhetnek.

1.4.3.

A tervpályázat résztvevője – a pályázó – az a gazdálkodó (jogi, vagy jogi személyiség nélküli) szervezet lehet, amely azzal, hogy a pályázatát benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezően elfogadta, amely a pályázat szerzőit – a pályázathoz csatolt lezárt borítékban – név szerint megnevezte, és a megnevezett szerző(-k) a tervezési feladat ellátására jogosultak, amely gazdálkodó szervezet a pályázat eredményhirdetésének időpontjában a szerzőkkel a pályázati feladat továbbtervezésére érvényes szerződéses megállapodással, vagy munkaszerződéssel rendelkezik, amely gazdálkodó szervezettel szemben a 137/2004. Korm. rendelet 13. § (4), illetve a megnevezett szerzőre a Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésében felsorolt kizáró okok egyike sem vonatkozik.

a) b) c) d)

1.4.5.

A tervpályázaton a pályázó csak egy pályaművel vehet részt.

1.5.

A TERVPÁLYÁZATBÓL VALÓ KIZÁRÁS

1.5.1. A Bíráló Bizottság a) a tervpályázatból a tervcsomag felbontása nélkül kizárja a beadási határidő után postára adott küldeményt, b) kizárja a titkosságot sértő pályázatot, c) kizárja a pályázati dokumentációban meghatározott kötelező tartalmi követelményeket nem teljesítő pályamunkát, d) kizárhatja a bírálatból a formai követelményeket nem teljesítő, illetve hiányos pályaműveket, e) kizárja az 1.4. 1-3 pontokban meghatározott „részvételi feltételek”-et nem teljesítő pályázókat. 1.5.2. Amennyiben a kizárás okai a) a lezárt borítékok felbontásakor bizonyosodnak be, a Bíráló Bizottság a pályázatok megállapított sorrendjében nevezi meg a díjazott és megvett pályázatokat, b) amennyiben a Bíráló Bizottság utolsó plenáris ülését követő 2 hónapon belül bizonyosodik be a „részvételi feltételek” teljesítésének elmaradása, úgy a kiíró a szabálytalan pályázó eredményét semmisnek tekinti, és ilyen esetben a pályázati díj, illetve megvétel a kiírónak visszajár. 1.6. A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÁSÁNAK IDŐTÁBLÁZATA a) b) c) d) e) f) g) h)

Tervpályázat meghirdetése, a kiírás árusításának kezdete: Helyszíni szemle időpontja: A tervpályázattal kapcsolatos kérdések postára adásának határideje: A kérdések megválaszolásának határideje: A pályaművek postára adásának határideje: A pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: A tervpályázat nyilvános bemutatása: A díjazásban nem részesült pályaművek visszaadása:

2006. január 5. 2006. január 13. 2006. január 17. 2006. január 27. 2006. március 6. 2006. március 31. 2006. április 3-tól 2006. május 2-től

4

1.7. A TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ ÁRUSÍTÁSA A tervpályázati dokumentációt bruttó 30.000,- Ft-ért Pilisvörösvár Város Polgármesteri Hivatalában dr. Krupp Zsuzsannánál (Pilisvörösvár, Bajcsy Zsilinszky tér 1. I. em. 6. sz. szoba) lehet kiváltani 2006. január 5-től 2006. március 6-ig a pénztár nyitvatartási idejében (hétfő: 13h-15h, kedd: 8h- 12h, szerda: 8h17h, csütörtök: 8h-12h). 1.8. A HELYSZÍNI SZEMLE, A KIÍRÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK ÉS EZEKRE ADOTT VÁLASZOK, A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ VÉGLEGESÍTÉSE Helyszíni szemle A kiíró 2006. január 13-án 11 órakor helyszíni szemlét tart. Találkozás a Polgármesteri Hivatal földszinti tanácstermében, ahol a kiíró képviselője a helyszínnel kapcsolatos tájékoztatást ad, majd az érdeklődők a helyszínt megtekinthetik. Kérdések A pályázók a kiírással és a pályázattal kapcsolatban kérdésekkel 2006. január 17-én 2400-ig postára adott levélben, vagy e-mailen fordulhatnak a kiíróhoz. Postacím: Pilisvörösvár Város Polgármesteri Hivatal, dr. Krupp Zsuzsanna mb. jegyző, 2085 Pilisvörösvár, Bajcsy Zsilinszky tér 1; e-mail: [email protected], vagy [email protected]. Válaszok A határidőben feladott kérdéseket a kiíró, ill. a nevében eljáró Bíráló Bizottság 2006. január 27-ig megválaszolja, és az összes kérdést, valamint az azokra adott válaszokat a pályázati kiírás kivételekor megadott címekre postán megküldi. A kérdésekre adott válaszokkal a kiírás módosulhat. A dokumentáció véglegesítése A kiíró legfeljebb a kérdések megválaszolásának időpontjáig a dokumentációt módosíthatja, kiegészítheti, illetve a tervpályázat lebonyolításától visszaléphet. Ez utóbbi esetben a kiírás árát az azt megvásárolt pályázóknak a kiíró megtéríti. 1.9. A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTÁSA A pályaművek a dokumentációhoz csatolt CÍMZÉSLAP (4. sz. melléklet) felhasználásával kizárólag ajánlott postai küldeményként nyújthatók be. A díjazásban, megvételben nem részesült pályázatok későbbi azonosítása a feladónál maradó feladóvevény ragszáma alapján történik. A pályaművek benyújtásának határideje: 2005. március 6. A benyújtás időpontjának a postai bélyegző keltét kell tekinteni. A késve benyújtott pályaműveket a Bíráló Bizottság a csomag felbontása nélkül a pályázatból kizárja. 1.10. A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE elnök: társelnök: szakmai titkár: tag: tag: jogi szakértő: szakértő: szakértő: szakértő: szakértő: szakértő: szakértő: szakértő: A Bíráló Bizottság póttagja:

Grószné Krupp Erzsébet Fegyverneky Sándor Csohány Klára Jaksics László Skardelli György dr. Krupp Zsuzsanna dr. Gyene István Bruckner Katalin Halmschláger Antal Müller János Molnár Sándor Pándi Gábor Várhegyi Ferenc Károlyi István

Pilisvörösvár polgármestere Az OLÉH építési elnökhelyettese Pilisvörösvár főépítésze Magyar Építész Kamara Magyar Építőművészek Szövetsége Pilisvörösvár mb. jegyzője uszoda szakértő A Sport és Rekreációs Bizottság elnöke a Városfejlesztési Bizottság elnöke a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke helyi képviselő helyi képviselő sportriporter, külső bizottsági tag Magyar Építész Kamara

A Bíráló Bizottság összetételét a kiíró a vonatkozó jogszabályok [Kbt. 158. § (1) – (3), valamint a 173/2003. Korm. rendelet 10. § (1) – (5)] előírásait betartva határozta meg.

5

1.11. A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG MUNKÁJA A Bíráló Bizottság a vonatkozó jogszabályok (lásd 1.3.), valamint a MÉK Tervpályázati Szabályzata, az Elnök által előterjesztett és a tagok által jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját. A Bíráló Bizottság döntéseit többségi szavazással hozza, munkájáról a jogi szakértő folyamatos jegyzőkönyvet vezet. A Bíráló Bizottság a hibás koncepciójú, vagy a gyenge építészeti minőségű pályázatokat zárójelentésében részletes bírálatban nem részesíti. A Bíráló Bizottság munkája nem nyilvános. A Bíráló Bizottság a pályázattal kapcsolatos összegző megállapításait zárójelentésben teszi közzé, részletesen értékeli a megvett, illetve díjazott pályaműveket. A Bíráló Bizottság döntése végleges, a döntés ellen fellebbezni nem lehet. 1.12. A PÁLYAMŰVEK DÍJAZÁSA A pályaművek díjazására és megvételére bruttó 14.000.000,- Ft áll rendelkezésre. A díj legnagyobb összege: 5.000.000,- Ft. A megvétel legkisebb összege: 800.000,- Ft. A Bíráló Bizottság a beérkezett pályázatok egymáshoz viszonyított értéke alapján a fenti értékhatárok között határozza meg a díjak és a megvételek összegét. A díjak és a megvételek 25 % ÁFÁ-t tartalmaznak, és adóköteles bevételek. A Bíráló Bizottság megfelelő színvonalú pályaművek beérkezése esetén a teljes rendelkezésre álló összeget kiadja. A Bíráló Bizottság eredménytelennek minősíti a pályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra, vagy megvételre alkalmasnak, és csökkentheti a díjazásra, vagy (és) megvételre fordított összeget, ha a tervpályázatot a hasznosíthatóság, vagy az építészeti minőség szempontjából csökkent értékűnek minősíti. A díjazásban és megvételben részesült pályamunkák a kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi előírások betartásával. 1.13. A TERVPÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉSE ÉS NYILVÁNOS ISMERTETÉSE A Bíráló Bizottság döntése alapján a kiíró 2006. március 31-én 1100 órakor a Pilisvörösvári Polgármesteri Hivatal földszinti tanácstermében a pályázat eredményét kihirdeti, a pályázati díjakat, illetve a megvételeket a díjazott művek szerzőinek (vagy azok meghatalmazottjainak) legkésőbb a számla benyújtását követő 8 banki napon belül kifizeti. A kiíró az eredményhirdetés idejének és helyének esetleges megváltozásáról levélben értesít mindenkit, aki kivette a pályázatot. A pályázat eredményhirdetése nyilvános. Kiíró a vonatkozó jogszabály előírásai szerint a pályázat eredményét közzéteszi. A pályázat zárójelentését a kiíró mindazoknak postán megküldi, akik a pályázati kiírást megvásárolták. A kiíró, - a Magyar Építész Kamarával történt megállapodás alapján – a beérkezett pályamunkákat nyilvánosan – később meghatározott helyen és időpontban – bemutatja. A tervpályázat nyilvános ismertetésének időpontjáról és helyéről az érdeklődőket és a pályázati kiírást kiváltókat a díjazott és megvett pályázatok szerzőit, a Bíráló Bizottság tagjait a kiíró, vagy az általa felkért szervezet értesíti. A díjazásban vagy megvételben nem részesült pályázatokat a kiíró a pályázónak visszaadja. A pályázó a pályaterv műleírásának végén közölt nyilatkozatban a terv bemutatását megtilthatja, ez esetben az eredményhirdetést követően átvehetők a pályázatok. A bemutatott, díjazásban, megvételben nem részesült pályaművek a nyilvános bemutatást követően vehetők át a kiíró címén. A pályamű azonosítása a feladóvevény ragszáma alapján történik. A kiíró a díjazásban illetve megvételben nem részesült pályázatokat a nyilvános bemutatást követő 30 nap eltelte után megsemmisíti. A Magyar Építész Kamara a kiíróval kötött megállapodás alapján a díjazott és megvett terveket az eredményhirdetés után honlapján bemutatja és a terveket elektronikus formában archiválja.

6

1.14. A TOVÁBBTERVEZÉSRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK A kiíró kötelezettséget vállal, hogy a továbbtervezésre vonatkozó tervezői szerződést a Bíráló Bizottság által I. díjas pályamű szerzőjével köti a Kbt. vonatkozó jogszabálya [125. § (5), 225. § (1)b)] alapján, amennyiben a pályázó a Kbt.-ben meghatározott alkalmassági feltételeknek megfelel. Ha a Bíráló Bizottság megosztott I. díjat ad ki, vagy nem ad ki I. díjat, úgy a kiíró a Bíráló Bizottság ajánlása figyelembe vételével dönt a továbbtervezési megbízásról. A továbbtervezésre vonatkozó tervezői szerződést kiíró a Magyar Építész Kamara Építészeti Díjszámítási Szabályzata alapján kívánja megkötni. A szerződésben kiíró az alábbi tervezési határidők teljesítését várja: a)

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása (a zsüri által megjelölt pályázóval a szerződés megkötése céljából): Tervezői szerződés megkötése (előreláthatólag): Építési engedélyezési terv szállítása

2006. április 3. 2006. április 18. a szerződéskötéstől számított max. 3 hónap* *Az engedélyezési tervek szállítási határidejére Megbízó korábbi ajánlatot és teljesítést elfogad. A pályadíj a továbbtervezés tervezési díjába nem kerül beszámításra. Kiíró fenntartja magának a jogot, hogy a tervezési feladatban megfogalmazott két épület továbbtervezését lehetőségeinek figyelembe vételével ütemezze. Ez esetben fenti határidők csak az egyik épület tervezésére vonatkoznak, a másik épület továbbtervezésére később kerülhet sor. A továbbtervezésre vonatkozó jelen feltételek elfogadásáról a pályázóknak nyilatkozatot kell tenni. A nyilatkozatot az 5 sz. mellékletként kiadott borítékba kell elhelyezni. A borítékot lezárva kell a pályázati csomagba helyezni. b) c)

2.1. TERVEZÉSI FELADAT Pilisvörösvár városa a szabadidő eltöltésének, a sportolás, művelődés, szórakozás lehetőségeinek biztosítására, közösségi terek létrehozására a lakóterületekhez, a városközponthoz közel eső, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló területen szabadidő park, „Városliget” kialakítását határozta el városfejlesztési koncepciójában. Az Önkormányzat első lépésként megkezdte a terület felvásárlását. Folyamatban van a településszerkezeti terv módosítása, és szabályozási terv készítése a területre, mely a tervpályázat lebonyolításának időtartamában kerül várhatóan elfogadásra. Először az uszoda és sportcsarnok épületei épülnek meg a szabályozási terven kijelölt területen. A jelenleg rendelkezésre álló területek elhelyezkedése miatt nincs lehetőség az uszodának és a sportcsarnoknak egy épületben történő megvalósítására, de ez a megoldás a hosszútávú tervek megvalósítását, az uszodának esetleg stranddal való, a sportcsarnoknak a különböző tevékenységeket egy időben megengedő bővítésének egyébként is jobban megfelel. Mindkét épület tervezésénél fontos szempont, hogy minél nagyobb mértékben hasznosítson alternatív energiákat (szél, víz, nap), valamint hogy a szabályozási tervben biztosított terület felé bővíthetők legyenek az épületek. Az uszodának akár fedett, akár szabadtéri strand bővítése lehetséges legyen. Az uszoda a térség gyermekintézményei számára 8 úszásoktatás 8 testnevelés óra, 8 gyógyúszás, 8 valamint a helyi lakosság igényeinek kielégítésére készül. A sportcsarnok elsősorban a helyi lakosok verseny- és szabadidős-sportolási lehetőségeit hivatott biztosítani, ezen felül tegye lehetővé nemzetközi sportesemények, városi rendezvények, előadások, koncertek, kiállítások, vásárok, összejövetelek megrendezését. 2.2. A HELYSZÍN ADOTTSÁGAI 2.2.1. A VÁROS TÖRTÉNETE Vörösvár története akkor kezdődött, amikor a római légiók a mai település északi határán húzódó római úton vonultak a Nyugat meghódítására. A Szabadságliget mai területén római katonai tábor állt, ezt a régészeti kutatások tanúsítják. A mai város helyén több középkori kis falu (Kande, Királyszántó) volt, melyek a török korban elpusztultak.

7

1543-ban Lala Musztafa az utak találkozásánál palánkvárat építtetett – a Buda és Esztergom közötti út védelmére – kőből, téglából, palánkból és vörös agyagból. A vár már messziről vörösen csillogott, ezért a törökök “kizil hiszár palankaszaninak”, azaz vörös palánkvárnak, röviden Vörösvárnak nevezték. (A helyi szóhagyományok alapján, a település neve nem innen, hanem a közeli Vörös-hegyen épült állítólagos vár nevéből származik.) A törökök által feldúlt, kifosztott vidék átmenetileg lakatlan volt. Vörösvár első földesura, gróf Csáky László, I. Lipót császártól német parasztokat, telepeseket kért a földek művelésére. Még abban az évben, 1689. augusztus 11– én megjelentek az első telepesek, négy család Dél–Németországból. Erdőket irtottak, mocsarakat csapoltak le és termékennyé tették a földet. A szorgalmas telepesek virágzó mezőgazdasági kultúrát teremtettek. A XVIII. sz. közepétől érkeztek a zsidó kereskedők is. A korabeli leírások szerint Vörösvár jelentős vidéki központja volt a zsidó hitéletnek. A kor zsidó-kultúrájának ritka síremlékeit a zsidótemetőben találhatjuk meg. Mária Terézia rendeletére 1749-ben elkészült az úgynevezett ’’posta út”. 1752-ben megindult az utasokat szállító deliszánsz (postakocsi járat) is, ennek egyik megállóhelye 1888-ig Vörösváron volt. A posta-állomás a mai városháza épülete volt. A település kedvező fekvése, az áthaladó utak, és a vasút lehetőséget adott a fejlődésre. 1895. november 16-án Vörösváron áthaladt az első vonat, az akkor épült Budapest-Esztergom gőzvasút vonalon. 1896-ban egy belga tőkéscsoport kőszénbányát nyitott a szomszédos Szentiván községben. Hamarosan kiderült, hogy a szénbánya átnyúlik Vörösvár határába. 1903-ban megkezdték az ikerakna mélyítését a község déli részén. A megélhetés és a község fejlődése szempontjából sokat jelentett a bánya. 1923-ban a bányától kapott energiának köszönhette Pilisvörösvár és környéke a villamosítást. A Pilisvörösvár nevet 1901-ben kapta a település, amikor rendezett jogú községgé lett. 1945 után Pilisvörösváron is megtörtént a “téeszesítés”, a kisipari szövetkezetek létesítése. A vidéki iparosítás állami akciója új ipari objektumok létrehozását jelentette. Ez ugrásszerűen megnövelte a helyi iparban foglalkoztatottak számát. A település gazdasági fejlődése biztosította az oktatás, kultúra, egészségügy kiemelt fejlődését is. A város földrajzi meghatározottsága, a rendszerváltozással járó átmeneti gazdaság hatásai, a tőkeszegénység, az infrastruktúra elmaradottsága mind befolyásolják a város fejlődésének ütemét. A 90-es évek gazdasági változásai átalakították a település gazdasági szerkezetét is. Kiépült a települést és környezetét ellátó kiskereskedelmi üzlethálózat. A XX. század fordulóján jellemző kisüzemi, családi vállalkozások ismét a város fejlődésének mozgatóivá váltak. 1997-ben a térség központjaként működő település városi címet kapott. A város megőrizve a sváb jellegzetességeket, hagyományokat, ma Magyaroszág legnagyobb lélekszámú német nemzetiségi városa. Négy műemlék található a városban: a Béke u. 1. sz. alatti Török-kút, a Kápolna u. 139. sz. alatti Erdei kápolna, a Lőcsey utcában a zsidó temető és a Vásár téren a Mária-kápolna. Természetvédelmi terület a dolomit-kúpok vidéke. Mottó: ’’Pilisvörösvár nemzetiségi város, ahol a település társadalmának viszonylagos zártsága, a helyi hagyományok közösség-összetartó, és településfejlesztő erőt képviselnek, a személyes ismeretség, a kisvárosi életérzés pedig meghatározó jelentőségű.’’ A városról további információk gyűjthetők a www.pilisvorosvar.hu és a www.vorosvar.hu honlapokról. 2.2.2. A TERVEZÉSI TERÜLET ISMERTETÉSE A tervezési terület a városközponttól északnyugati irányban található. Jelenleg mezőgazdasági művelés alatt, vagy éppen elhagyatva álló, volt zártkerti terület, mely a településszerkezetbe beharapó beépítetlen területnek a lakóterületekkel közvetlenül határos része. A terület délkeleti és délnyugati oldalán sajnos sem várostervezési, sem építészeti szempontból nem túl igényes kertvárosias, családi házas lakóterület kialakulása van folyamatban. Mind anyaghasználatban, mind stílus tekintetében divatkövető, a helyi hagyományokra nem támaszkodó házak állnak és épülnek. Északkeleten a Háziréti patak és az azt kísérő, keskeny gyepes, nádasos, facsoportos ligetekkel tagolt sáv a szabályozási terv szerint helyi jelentőségű természetvédelmi terület. Ez a természetes állapotú területsáv a mezőgazdasági hasznosítású tájban fontos lokális ökológiai folyosó szerepet tölt be. A terület északnyugati irányban nyitott a pilisi tájra, melyet megőrzendő adottságként kell kezelni. A terep a Kálvária irányából a Háziréti patak medréig enyhén lejt, majd két dombháton keresztül fut fel a hegyek lábáig.

8

A városközpont, valamint a tervezett új 10-es útra rávezető Csobánkai út közelsége indokolttá teszi itt a város és a környező községek lakói számára tervezett közösségi létesítmények elhelyezését. A területre szabályozási terv készítése van folyamatban, mely kijelöli a terület feltárását biztosító közlekedési területeket, a különböző területfelhasználási egységeket és azok övezeti előírásait. A városi uszoda a már önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokon kerül kialakításra. A létesítmények telepítését a szabályozási tervnek megfelelően kell tervezni, azzal, hogy a végleges állapot kialakításáig a két épület közúti feltárása a tulajdonviszonyok rendezéséig ideiglenes jelleggel északkeleti irányból, a temetőtől az Ősz utcáig vezető, jelenlegi földútról lesz lehetséges. 2.3. TERVEZÉSI PROGRAM 2.3.1. ÉPÍTÉSZET A két épület kialakítása tükrözzön összhangot, az épületektől nyugatra a későbbiek során kialakítandó vásártér számára kedvező térfalat biztosítsanak, és lehetőség szerint simuljanak bele a tervezési területtől északnyugatra húzódó hegyvonulat látványába. 2.3.2. PARKOLÁS A funkciókhoz szükséges parkoló mennyiség a szabályozási terven megjelölt területen biztosítható (I. ütemben a 097/90-96 helyrajzi számú ingatlanokon, melyek már az önkormányzat tulajdonában vannak.) A pályázó a beépítési koncepció egészére vonatkozó, indokolható elképzelés esetén ettől eltérő javaslatot adhat. 2.3.3. USZODA 2.3.2.1. TELEPÍTÉS Az épület a 097/90-96 helyrajzi számú telkek déli részén legyen elhelyezve olyan módon, hogy az mind a későbbiek során kialakuló keleti irányú, mind az ideiglenesen észak felől történő közúti feltáráshoz, mind a dél felől történő gyalogos megközelítéshez is alkalmas legyen, és tegye lehetővé a későbbiek során a keleti irányba való bővítést is. 2.3.2.2. FUNKCIONÁLIS-, ÉS HELYISÉGIGÉNY Az uszoda egyidejűleg 100 fő úszását, 300 fő öltözését biztosítsa. Az uszodaépület tartalmazzon 8 előcsarnokot egy pénztárral; 8 egy db 12,5 x 25 m-es, 150-től 160 cm-ig mélyülő, 28°C fokos nagymedencét; 8 egy db 6 x 12,5 m-es, 120-tól 130 cm-ig mélyülő, 33-35°C fokos kismedencét, a nagymedencétől hanggátló elválasztással; 8 200 fős fűtött lelátót [bemutatók kisebb (pl. iskolai) versenyek, szülők, pedagógusok számára]; 8 az uszodatérből nyíló, kültéri kapcsolati lehetőséggel rendelkező, a II. ütemben bővíthető wellness szolgáltatások számára helyiségeket [infraszauna, min. két szauna, masszázs, gőzfürdő, pezsgőfürdő,…]; 8 min. 300 főre zárható szekrényes öltözőt vetközőfülkés kialakítással, valamint 6 db 30 fős csoportos pados-fogasos kialakítású öltözőt. Mindkét típusú öltözőben mozgássérültek számára is legyenek öltözőhelyek és vizes helyiségek kialakítva; 8 az uszodatérből és az előtérből egyaránt megközelíthető büfét; 8 az előcsarnokból nyíló üzlethelyiségeket (fodrászat, kozmetika, szolárium, manikűr, pedikűr, butik,…); 8 az üzemeltetéshez, fenntartáshoz szükséges helyiségeket.

9

2.3.4. SPORTCSARNOK 2.3.4.1. TELEPÍTÉS Az épület a 097/90-106 helyrajzi számú telkek észak-nyugati részén legyen elhelyezve olyan módon, hogy az mind a későbbiek során kialakuló keleti irányú, mind az ideiglenesen észak felől történő közúti feltáráshoz, mind a dél felől történő gyalogos megközelítéshez is alkalmas legyen, és tegyen lehetővé a későbbiek során keleti irányba való bővítést is. 2.3.4.2. FUNKCIONÁLIS-, ÉS HELYISÉGIGÉNY A sportcsarnok tartalmazzon 8 előcsarnokot ruhatárral 8 24 x 46 m-es, 7,00 m tiszta belmagasságú küzdőteret, melyen belül a játéktér 40 x 20 m-es; a küzdőtér 2 részre osztható legyen, kialakítása tartalmazzon szabványos méretű kézilabdapályát, és biztosítsa kosárlabda, röplabdapálya, 1 db versenyteniszpálya, tollaslabda-versenypálya, teremhoki pálya elhelyezését is; 8 1500 fős kétoldali lelátót, mely a küzdőtéren további mobil ülőhelyekkel bővíthető 8 a teremsportokhoz egy eredményjelzőt; 8 külön helyiségként 2 db 120-150 m2-es, különböző sportolási célokra alkalmas termet; 8 4 fallabda pályát; 8 rádiós, televíziós közvetítési lehetőségeket, sajtószobát 8 2 db nagy (50 m2-es) öltözőt 30 db szekrénnyel, 6 db 20 fős szekrényes öltözőt külön-külön vizes csoporttal, melyből 2 db mozgássérültek számára is alkalmas kialakítással készüljön; 8 2 db játékvezetői öltözőt külön bejárattal; 8 2 db 100 m2-es szertárat; 8 orvosi szobát; 8 büfét kívülről és belülről is megközelíthetően 8 150 fő befogadására alkalmas éttermet 50 adagos konyhával, klubhelyiséggel, táncparkettel, 2 állásos bowlingpályával, kerthelyiséggel, klubhelyiséggel, kívülről és belülről is megközelíthetően 8 az üzemeltetéshez és fenntartáshoz szükséges helyiségeket. 2.3.5. A TERVEZÉS SORÁN BETARTANDÓ JOGSZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK 8 8 8 8

1997. évi LXXVII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről; 2004. évi I. törvény a sportról [63. § (1)]; 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről; Pilisvörösvár Szabadidő központ szabályozási terve és Helyi Építési Szabályzata – jóváhagyás előtt álló rendelet, melyet lehetőség szerint kérünk betartani; amennyiben ellentmondás lép fel a tervezési programmal, elsősorban a program kismértékű változtatása lenne célszerű.

A parkoló elhelyezésére a tervező adhat a szabályozási tervtől eltérő javaslatot. 2.4. A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTANDÓ MUNKARÉSZEI, FORMAI KÖVETELMÉNYEK Benyújtandó munkarészek: 8 8 8 8 8

Kertépítészeti és közlekedési javaslatokat tartalmazó helyszínrajz m 1:500 Alaprajzok m 1:200 (mindkét épület eltérő alaprajzai) Metszetek m 1:200 (a megértéshez szükséges számban) Homlokzatok m 1:200 (minden eltérő homlokzatról) Látványterv

10

8 8

Műszaki leírás, mely tartalmazza az épületek és környezetük kialakítását, az építészeti-, szerkezeti- és gépészeti megoldások leírását és indoklását, a parkolási igény kielégítését, a helyiségkönyvet BORÍTÉK (az 5. sz. mellékletként kiadott borítékot kötelező alkalmazni) lezárva, 9 benne a kitöltött ADATLAP a pályamű szerző(i)jének adataival 9 benne a MUNKATÁRSAK felsorolása a 6 sz. mellékletként kiadott lapon 9 benne kitöltött TERVEZŐI NYILATKOZAT a továbbtervezésre vonatkozóan 9 az (esetleges) szabadalmi oltalom megnevezése 9 benne jogosultság igazolása az 1.4. bekezdés hatálya alá tartozó pályázók esetén.

A két épület délkeleti és északnyugati homlokzatait egy tervlapon, vagy látványterven kérjük bemutatni. A pályaművet egy példányban, a tervlapokat 70 x 100 cm-es, kiállításon bemutatható, kasírozott formátumban kérjük benyújtani. Ha a beadott pályaterv a szerző szabadalmi oltalom vagy szabadalmi bejelentés alatt álló műszaki megoldását tartalmazza, úgy erről – a szabadalmi bejelentés tartalmának megnevezése nélkül – a műleírás elején kell a szerzőnek nyilatkoznia. Ha a pályázó a díjazásban, vagy megvételben nem részesült tervének nyilvános bemutatását nem engedélyezi, úgy erről a műleírás végén, külön oldalon kell nyilatkozatot tennie. A pályaművek nem sérthetik a titkosságot. A pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket névaláírással, jeligével, a szerzőkre utaló emblémával, jellel ellátni nem szabad. A pályamű semmilyen, a szerzők vagy azok munkahelyére vonatkozó utalást nem tartalmazhat. A titkossági szabályt megszegő pályaművet a Bíráló Bizottság az értékelésből kizárja. 2.5. BÍRÁLATI SZEMPONTOK 8 8 8 8 8 8 8 8

az épületek környezetbe való illeszkedése az épületek esztétikai megjelenése funkcionális kialakítás a funkció és az építészeti megoldás összhangja a környezeti kapcsolatok, a környezet rendezése költségtakarékos megvalósítás költségtakarékos üzemeltetés a kiírásnak való megfelelés

3. MELLÉKLETEK 1. 2. 3. 4. 5. 6.

alaptérkép (CD-n) légifotó (CD-n) a jóváhagyás előtt álló szabályozási terv, Helyi Építési Szabályzat (CD-n) címzéslap boríték pályázati adatlap

Pilisvörösvár, 2006. január hó

…………………………………………. a Kiíró és a Bíráló Bizottság nevében a Bíráló Bizottság elnöke

11