PILISI ZÖLDÚT, TERMÉSZETJÁRÓ ÉS TEMATIKUS TÚRA UTAK ÚJSZERŰ MEGKÖZELÍTÉSBEN

PILISI ZÖLDÚT, TERMÉSZETJÁRÓ ÉS TEMATIKUS TÚRA UTAK ÚJSZERŰ MEGKÖZELÍTÉSBEN Szakmai tanulmány

Felelős kiadó: Magosfa Alapítvány 2010 A kiadvány az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával jött létre, a KMOP-3.1.1/A-2008-0006 projekt keretében

1

Pilisi Zöldút, természetjáró és tematikus túra utak újszerű megközelítésben

Érintett terület: Budakalász, Budapest III. kerület, Csobánka, Dunabogdány, Kisoroszi, Leányfalu, Pócsmegyer, Pomáz, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Visegrád, Üröm természetjárásra alkalmas részei, elsősorban a jelzett turistautak és környékük. Összefoglaló Projektünk alapja a világszerte elterjedt Zöldutak (Greenways) szemléletnek megfelelő turizmusfejlesztés, melynek egyik legmarkánsabb jellemzője a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság szem előtt tartása a motormentes közlekedési eszközök használata, környezeti szemléletformálás, közösségi részvétel, látogatók helyi költésének és tartózkodási idejének növelése révén. A Pilisi Zöldút gondolata az elmúlt két év során a természetjáráshoz kapcsolódó helyi és regionális szervezetek részéről egyre szélesebb körű elfogadottságot szerzett, ami a jelen projektre megalakult széles körű konzorcium és tágabb partneri együttműködés tényében is megnyilvánul. A Pilisi Zöldút keretében a pilisi Dunakanyar három fő turisztikai vonzerőközpontja: Szentendre, Dobogókő és Visegrád között hozunk létre kapcsolatot oly módon, hogy a természetjárás különböző változatait tesszük vonzóvá és élményszerűvé a térségbe érkezők és az itt élők számára. Egynapos kirándulóutak, erdei sétautak, városi természetjáró ösvények, tematikus útvonalak, tanösvények és kincskereső ösvények alkotják azt a hálózatot, melyet egységesen, (Föld Szíve) Pilisi Zöldútként kommunikálunk, utalva Dobogókőre, mint Magyarország egyik legerősebb spirituális turisztikai célpontjára. Fejlesztésünkre egyaránt jellemző a fizikai és az infokommunikációs akadálymentesítés, valamint az innováció, melynek egyik legmarkánsabb példája a vakok és gyengénlátók tájékozódását is segítő, GPS-információk alapján hangos turisztikai információkkal működő innovatív mobil készülék (Pocket Guide – hangos zöldutitárs). Közvetlen projektcélok voltak: •

a térség településeit a pilisi erdőkön át összekapcsoló, korszerű túrautak fejlesztése;

•

szolgáltatói hálózat kiépítése a túraútak mentén 2

•

infokommunikációs akadálymentesítés;

•

a

térség

természeti-spirituális

vonzerejének

és

történelmi-kulturális

örökségközpontjainak szinergiája csomagkapcsolt túrák és programajánlat révén; •

a térség természeti értékeinek népszerűsítése, védelme;

•

kapcsolódás nemzetközi ökoturisztikai rendszerekhez.

A kitűzött célokat az alábbi tevékenységeken keresztül értük el: •

turistaút-hálózat felújítása ;

•

együttműködő panziók, turistaházak és egyéb szolgáltatók bevonása, képzése;

•

zöldturisztikai információs pult és „segítőkész” tájékoztató táblák rendszerének kialakítása

•

dobogókői gerinc felújítása, visegrádi, pilisszentkereszti, szentendrei sétautak rákapcsolása térségen átívelő tematikus túrautakra, helyi rendezvényekre

•

„kincskereső” környezeti nevelési módszer beemelése a turisztikai kínálatba;

•

hazánk egyetlen hosszú távú zöldútjának („Borostyánkő-út Greenways”; BudapestKrakkó-Gdańsk) térségi szintű létrehozása, országos és nemzetközi promóciója

•

hangnavigációs mobil GPS-eszközök üzembe állítása (H2, K3)

A projekt eredményei a tervezésekor kitűzött célok és tevékenységek tükrében: • Az érintett terület teljes turistaút-hálózatának felújítása (jelzésfestés, iránytáblák kihelyezése) Æ 300 km felújított jelzésekkel, iránytáblákkal ellátott turistaút; • Erdei pihenők felújítása, újjáépítése • Információs táblák kihelyezése Æ 20 db információs tábla a túrautak mentén • Dobogókői sétautak megújítása • A turistaút-hálózaton belül természetjáró és tematikus útvonalak zöldutas turisztikai, valamint környezeti nevelési szemléletű fejlesztése Æ 24 sétaút, 3 túraút létrejötte a hozzájuk kapcsolódó komplex szolgáltatásrendszerrel, 10 új „kincskereső-ösvény” • Szolgáltatói hálózat kiépítése a túraútak mentén Æ 70, a zöldutas hálózatba partnerként bevont szolgáltató, szállásadó, vendéglátó, kézműves

3

• Természetjáró programcsomagok kialakítása, honlapfejlesztés, promóció • Zöldturisztikai információs pont kialakítása Szentendrén • 380 km hosszú (Budapest-Krakkó) egységesen promotált ökoturisztikai folyosó bekapcsolása a térségbe • 100 db speciális hangnavigációs szoftverrel ellátott GPS-készülék

A tanulmány célja: projekt zöldutas szakmai tevékenységei során felhalmozott tapasztalatok összefoglalása és javaslat a projekt eredmények fenntartására.

4

1. ZÖLDUTAKRÓL ÁLTALÁBAN

Elmondhatjuk, hogy az ember hatása a környezetre mára már olyan méreteket öltött, hogy naponta szembesülünk drámai következményeivel és ellentmondásaival. A klímaváltozás, a levegőszennyezés, a legtágabb értelemben vett fenntarthatóság és a globalizáció kérdései mindennapjaink részévé váltak, és számos politikai konfliktus mélyén is környezeti okok rejlenek. Minden mindenre hatással van, de éppen ez a világméretű, bizonyított egymásra hatás adhat reményt arra, hogy a pozitív változások is terjednek, és bármilyen kicsinek is tűnik egy-egy lépésünk, a világot jobbítjuk vele. Örvendetes, hogy ma már egyre nagyobb igény mutatkozik a helyi értékek, a megőrzött természeti és kulturális kincsek, a hagyományok és a közösségi kapcsolatok megismerésére, megőrzésére – és erre adhat esélyt a zöldút. Amikor zöldútról beszélünk, helyi, térségi és pozitív, jobbító hatásról beszélünk. A zöldutak fogalma, jelentése, egyre ismertebb hazánkban, és általában a környező országokban, de a program fejlesztőinek továbbra is célja, hogy a fogalmat még szélesebb körben ismertté tegyék. Ugyanakkor kifejezett cél az is, hogy a zöldút módszere ötleteket, ösztönzést adjon a helyi közösségeknek kerékpárút, tanösvény, tájház kialakításához, és ha ezt átgondoltan, tágabb program részeként teszik meg, eljuthatnak a zöldút kialakításához. Minden olyan gyalogút, kerékpárút vagy egyéb, nem motoros közlekedésre alkalmas út jelentősége, amely egy-egy zöldút program keretében jön létre, messze meghaladja annak közlekedési és összeköttetési szerepét. A zöldutak szerepüket akkor töltik be a legjobban, ha a gondolat megszületésétől a megvalósításon át a folyamatos karbantartásig helyi kezdeményezésen alapulnak, helyi lakosok, szervezetek állnak mögötte, és a munka során megnyerik különféle partnerek támogatását. A zöldutak időszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy megoldást kínálnak néhány olyan problémára, mint az egészséges életmód, a biztonságos, nem motoros közlekedés, a fenntarthatóságot szem előtt tartó helyi gazdaság sikere, eredményei. (1)

5

1.1 KÖRNYEZET-, TERMÉSZETVÉDELEM ÉS SZELÍD TURIZMUS A ZÖLDUTAKON Fontos, hogy a zöldutak mindig pozitívan hassanak a természetre és a környezetre. Az út alakjával, felszínével, útvonalvezetésével és kialakításának módjával első látásra elkülönül a műutaktól, és új szemléletet sugall, miszerint hogyan lehet környezetbarát módon közlekedni. A településeken belül a zöldutak mint természeti elemek, zöld felületek, esetleg vízfelületek már a jelenlétükkel is javítják a környezet állapotát. Az élővizekhez, folyókhoz kapcsolódó utak lehetőséget adnak a vízminőség védelmére, part menti vegetáció telepítésére, védelmére. A zöldutak kiváló lehetőséget nyújtanak a környezeti tudatosság erősítésére. Információs táblákon bemutathatjuk a helyieknek és az oda látogatóknak egyaránt, hogy miért értékes a terület, milyen természeti szépségeket vagy ritkaságot láthatnak a környéken. Ezzel támogatókat szerezhetünk a helyi természetvédelmi tevékenységekhez. A zöldutak „emberek az emberekért” szemlélete lehetőséget teremt számunkra, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljünk a természettel, a környezettel és az ott élőkkel (például hagyományőrző kisiparosokkal). A zöldutak nem igényelnek nagy beruházásokat, nincs szükség nagy szállodákra, nagy forgalmú közlekedési utak építésére, sokkal inkább helyi szolgáltatókra. Segítenek a látogatottság növelésében, figyelik az érdeklődők mozgását, irányítják is, és ezzel védik a környezetileg érzékeny területeket. A zöldutak természetes módon lépik át a fogyasztói társadalmi sztereotípiákat, a régiók és államok határait.

1.2 ÖKOTURIZMUS – ZÖLDUTAS TURIZMUS Az ökoturizmus célja a területet oly módon megismertetni a vendéggel, hogy a turistaforgalom se mennyiségével, se minőségével ne zavarja meg a helyben élők mindennapjait, és ne tegyen kárt a természeti és kulturális értékekben. Ezért az ökoturisták kis csoportokban, lehetőleg környezetkímélő közlekedési eszközöket igénybe véve érkeznek utazásuk célterületére. A látnivalók bemutatásán túl a program az élet helyi sajátosságaira, aktuális problémáira is ráirányítja a látogatók figyelmét, akik ez által valósághűbb és árnyaltabb képet kapnak úti céljukról, mint a tömegturizmuson keresztül. Az ökoturisták látogatásuk során nemcsak kapni, hanem adni is szeretnének, ezért hangsúlyosan helyi tulajdonú kisebb szálláshelyeket és éttermeket vesznek igénybe, helyi termékeket fogyasztanak, költésükkel tudatosan is hozzájárulva a térség fejlődéséhez. Így az ökoturizmus a nagy fajlagos költésű és kiemelten jövedelmező turisztikai ágazatok közé sorolható. A komplex ismeretszerzésen, a térség életének sokoldalú megismerésén keresztül a látogató a 6

folyamatok miértjén elgondolkozva tanulságokat fogalmazhat meg, melyeket saját élethelyzetére alkalmazva az ökoturisztikai program mondanivalóját otthoni környezetében válthatja valóra. Ez a szemléletformálás tekinthető az ökoturizmus hosszabb távon is érvényesülő pozitív hozadékának. Míg az ökoturista általában már tudatos, „képzett” természetvédő és határozott, pozitív elvei vannak, tudja, miért jön az adott területre, a zöldutas turista még „keres", így a zöldút és a hozzá kapcsolódó élménylánc a helyiek, és a kívülről érkezők számára a szemléletformálás hatékony eszköze lehet. A zöldutakat elsősorban a helyben lakók, gyerekek, felnőttek, családok, csoportok használják, akik akár naponta közlekedhetnek és kikapcsolódhatnak a közutaktól távol, a jó levegőn, biztonságosan, egészségesen. Mindez számukra nem turizmus, hanem életmód! Zöldutakon „szomszédolhatnak" is olcsón, szinte ingyen a térség közeli településeire, ez már turizmus, bár még nem generálja feltétlenül a szolgáltatások bevételeinek növekedését. A kívülről érkező zöldutas turista általában kerékpárral, vagy gyalogosan, esetleg vízen barangolva szeretné megismerni a tájat és az ott élőket. Az ökoturistával ellentétben gyakran vegyítve veszi igénybe és élvezi a hagyományos turizmus és a zöldút által kínált lehetőségeket, élményeket, tehát sokkal kevésbé „elvből" választja a zöldutat, viszont nyitott és formálható. A zöldút üzenete nem csak a turizmus kínálta élménylánc. Komplexitása már az ötlet megszületésétől magában foglalja a közösségi összefogást, a hagyományőrzést, az értékmentést, sőt értékteremtést, a természet tudatos, aktív és elkötelezett védelmét célzó szemléletformálást, a kulturális élet fellendülésének lehetőségét, akár új rendezvények születését. Minderre épülhetnek sikeres vállalkozások, falusi szálláshelyek, vendéglők, lovas szolgáltatások, kézműves műhelyek, vagy helyi termékeket forgalmazó üzletek. A zöldút megfelelő és elkötelezett marketinggel való népszerűsítése természetszerűleg vezet a turizmus olyan irányú fejlődéséhez, mely nem rombolja, és nem változtatja meg a környezetet, a helyiek életterét, mégis gazdasági fellendülést, bevételnövekedést eredményez.

7

1.3 KÖZMŰVELŐDÉS, FELVILÁGOSÍTÁS, OKTATÁS AZ UTAK MENTÉN Általában a zöldutak különböző típusú természeti elemet kapcsolnak össze, így a diákok számára szabadtéri osztályteremként szolgálhatnak természettudományi, történelmi vagy akár közgazdasági tárgyakból, illetve erdei iskolák részévé válhatnak. A zöldutak a helyi lakosok, közösségek programjai lehetnek, amelyekbe sikeresen kapcsolódhatnak iskolai osztályok vagy szakkörök is. A pihenőhelyeken jó lehetőség kínálkozik arra, hogy a látogatóknak bemutassák a természeti értékeket és a helyi érdekességeket. A történelmi helyeket összekötő utak növelik a lakosok tudatosságát saját örökségükkel kapcsolatban, és előbb-utóbb a helyi különlegességek bemutató színtereivé válnak. A látogatottság pedig ösztönzőleg hat az emlékhelyek és környékük rendben tartására. A zöldutak mentén lehetőség nyílik kulturális rendezvények szervezésére (például az arra alkalmas műtárgyak, művészeti alkotások kiállítótermei is lehetnek), amellyel növeljük az út és a település ismertségét. A zöldutak üzemeltetői „örökbe fogadhatnak” emlékhelyeket, ezzel megteremtik azok védelmének, felújításának, karbantartásának lehetőségét.

2. ZÖLDUTAK A PILISBEN - A PROJEKT SORÁN KIALAKÍTOTT TÚRAUTAK, EGYEDISÉGÜK, VONZEREJÜK) 2.1 A PILISI TURIZMUS ÁLTALÁNOS PROBLÉMÁI A Pilisi térség kiemelkedő természeti, kulturális és turisztikai vonzerejének kihasználtsága jelenleg messze elmarad az optimálistól. A térség küzd a vendégforgalom területi eloszlásaránytalanságának problémájával. A vendégforgalmat erős szezonalitás jellemzi, és az erősebb időszakokban sem kielégítő a program- és szolgáltatás kínálat. Elmondható, hogy alacsony a turizmus jövedelemteremtő képessége, nem megfelelő a turizmusban dolgozók szakképzettsége, nyelvismerete. A térségben nincsen olyan markáns intézmény, mely turisztikai kapuként” szolgálna. Általában a térségi szereplők (civilek, önkormányzatok) alulfinanszírozottak, csak pályázati forrásokból tudnak fejleszteni – ebből adódóan a fejlesztések esetlegesek. Ezekre a problémákra is komplex megoldást kínálnak a jelen projekt keretében fejlesztett, zöldutas funkciókkal bővített túrautak

8

2.2 A PILISI ZÖLDÚT TERMÉSZETJÁRÓ ÉS TEMATIKUS TÚRAUTAK INFRASTRUKTÚRÁJA A Pilis jól megközelíthető vasútvonalon, magyarok és külföldiek számára folyami hajóval, busszal vagy autóval. Pomáz illetve Szentendre felől a pilisi térség belsőbb részeire, településeire is ellátogathatunk. Számos település között vagy csak nagyobb kerülővel, vagy a zöldutas módokon közlekedhetünk. A Dunán az Esztergom- párkányi határátkelőhelyen, valamint Basaharcnál, Pilismarótnál, Dömösnél, Visegrádnál, Leányfalunál, Szentendrénél, Budakalásznál átkelő kompokkal közelíthetjük meg. Az autósok elől igyekeznek minél több erdei utat lezárni, támogatva a nem motoros közlekedést. A turistajelzések kapcsolódnak a tömegközlekedés által érintett pontokhoz. A Pilisi Zöldút projekt tagjai megállapodása szerint prospektusok, térképek, útikönyvek, honlapok, illetve az útvonal mentén található tájékoztató rendszerek (jelzések, táblák, pavilonok stb.) segítségével teszik elérhetővé azokat az információkat, melyek a térségi zöldútra és a kapcsolódó tevékenységekre vonatkoznak. A Pilisben számtalan, más-más jelzéssel ellátott, különböző jellegű és nehézségű túraútvonal, tanösvény húzódik. Az egymást keresztező utakról könnyen áttérhetünk más irányokba. A tanösvényeket egyedi jelöléssel különböztetik meg. A hagyományos zöld vagy a piros jelzésű utak könnyebben teljesíthetőek. A utak fontossági hierarchiájában is csak követik a kék jelzésű utakat. A kék a turista főútvonal, a nagyobb tájegységeken, illetve az egész országon átvezető turistaút. A piros jelzés egy tájegységen átmenő utat jelez, míg a zöldön egy tájegységen belül található rövidebb vándorutat járhatunk be. A sárga jelzés egy tájegységen belüli hosszabb kiránduló utat jelöl. A kék, piros, sárga, zöld sávval jelzett főútvonalakat kiegészítő turistautak színe azonos a főútvonal színével, csak az ábra változik. Az Országos Kéktúra útvonala a Pilisi Zöldutat is érinti. Az útvonalak jellemzően jól kitáblázottak, segítik a tájékozódást. Az útelágazásokban is egyértelmű iránymutatást nyújtanak, sokszor táblával kiegészítve. A táblák gyakran azt is jelzik, hogy mennyi idő szükséges a terep bejárásához, illetve hány kilométer a távolság a következő állomásig. A Pilisi Zöldút projektnek köszönhetően új táblák és erdei bútorok is kihelyezésre kerültek. A térséget a ma kapható turistatérképek segítségével könnyen bejárhatjuk, de ez igényel némi térképolvasási készséget. Vannak olyan tanösvények, melyekhez bemutató anyagok,

9

kiadványok is készültek. Ezekhez például interneten vagy az általuk érintett településen juthatunk hozzá. 2.3 A PILISI HÁRMASÚT TURISZTIKAI KÍNÁLATA ÉS ATTRAKCIÓI A hármasút végpontjait Szentendre, Dobogókő és Visegrád alkotják, középpontjában –illetve metszéspontjában - pedig a Lajosforrás található. A Hármas út első, visegrádi ága: A visegrádi révtől a piros turistajelzésen kezdjük utunkat Pilisszentlászlóig az Apátkúti-völgyön és a Szent László-völgyön keresztül. Az első látnivaló az Ördögmalom vízesés, mely után a Bertényi Miklós Füvészkertet, majd a Telgárthy-rétet tekinthetjük meg. Az Ördögbányát követően az Apátkúti-patak mentén jutunk el Pilisszentlászlóra. A központban a Kálvária fogad bennünket. A hármasút központjához, a tiszta, iható vizű Lajosforráshoz a kék jelzésről letérve a kék kereszt jelzés vezet át. A Bükkös-patak mentén érdemes kitérőt tenni a zöld háromszög jelzésen Dömörkapu felé, ahol a dömörkapui vízesést és a dömörkapui régi kőbányát találjuk. A Lajosforrástól északi irányba folytatjuk utunkat Pilisszentkereszt mellett elhaladva. A sárga jelzés mutatja az utat Dobogókőre (Hármas út második, dobogókői ága). A Hosszú rét után többek között a Tölgyikrek, majd a Kövecses-hegy és a Morgó-hegy tárul elénk. Kopaszhegy és a Pereshegyi nyereg irányába a Hosszú-hegyen át vezet utunk Dobogókőre. Dobogókő a Kárpát-medence energetikai szempontból kitüntetett helye, amely őseink szerint egy olyan pont, ahol "az Ég és a Föld összeér". A dobogókői kilátóból belátható a Dunakanyar egy része, például a Rám-hegy illetve a Vadállókövek sziklavonulata. A Thirring-sziklákat a kilátó mellől induló sárga körrel jelzett, egy izgalmas, kissé meredek hegyi körúton közelíthetjük meg. Itt található a Siketnémák Mária kegyhelye is. Dobogókő látnivalói közé tartozik még az Eötvös Loránd Turistamúzeum, és a Rezső-kilátó. Télen a népszerű sípálya várja látogatóit. Dobogókőről több úton is lejuthatunk Pilisszentkeresztre. A kék jelzésen ereszkedhetünk le a Zsivány-sziklákhoz, majd a Kakas-hegyen keresztül érkezünk Pilisszentkeresztre. A falu közepétől a sárga kereszt vezet a Szent-kúthoz, melyhez kis szabadtéri oltár tartozik, A 10

népszerű zarándokhely melletti forráshoz naponta több tucat ember tesz kitérőt frissítő forrásvízért. A község templomához zarándokturizmus kapcsolódik. A templom mellett található Szlovák tájház a régmúlt idők emlékét őrzi. A tájházat gondozó helyi bácsi élvezetes elbeszéléseivel, hatalmas ismeretanyagával különleges színfoltja a település „turisztikai kínálatának”. A környékhez tartozó Som-hegyen rejtőzik a jól felszerelt, szépen karbantartott Hóvirág kulcsosház. A túra folytatásához egy másik utat, a kék jelzésűt is ajánlhatom, melyen továbbhaladva érdemes bejárni a szentkereszti Dera-szurdokot. A végén található kék kereszt jelzésen is eljuthatunk a Szent-kúthoz, ahonnan a sárga jelzés vezet a Lajosforráshoz. Pilisszentkereszt megközelíthető a Két-bükkfa-nyereg felől is a zöld turistajelzésen, a Római úton. A látnivalók közé tartozik az Ördög-lyuk, a Vaskapu-völgy, a Mária-pad, a Vaskapuszurdok, a Vaskapu sziklái a Lepke barlanggal. A zöld jelzésen a község határán a Ciszterci kolostorrom és Klastromkert tekinthető meg. Lajosforrástól a hármasút harmadik ágán Szentendre felé vesszük az irányt, a sárga jelzésen. Az útvonal attrakciói közé soroljuk a Csepel forrást, a Vasas-szakadékot, a Cseresznyéshegyet, és Kő-hegyet a ma is üzemelő Czibulka János (Kő-hegyi) menedékházzal. A Gombaszikla és a Petőfi pihenő kis kitérőn a zöld jelzésen található. Visszatérve a sárga jelzésre jutunk Szentendrére. A Szentendrei-sziget legdélebbi települése Szigetmonostor, ahol a zöldutas szolgáltatók példaértékű vendéglátó egysége, a Rosinante fogadó várja vendégeit. Szentendre északi részen helyezkedik el a Kada-csúcs. Mindkét helyen zöldutas táblát helyeztek el, melyek felhívják figyelmünket az értékes növényvilágra. 2.4 BOROSTYÁNKŐ TÚRAÚT – NEMZETKÖZI ZÖLDÚT, BUDAPEST-KRAKKÓ KÖZÖTT

2.4.1 A kereskedelmi utakról „Amikor még valóban nagy volt a világ, amikor az emberek még jellemzően ott élték le az életüket, ahol születtek, amikor az utazás még fárasztó, lassú és veszélyes volt, és csak néhány embercsoport utazott, akkoriban sokaknak az utazó kereskedők, pásztorok, zarándokok jelentették a kapcsolatot a tágabb világgal. Legtöbbször a kereskedelem volt az utazások

11

hajtóereje, kialakult útvonalak mentén, országokon át szállították az árukat, a termékeket, a nyersanyagokat, hajtották az állatokat, és közben hozták-vitték a híreket, más népek szokásait, kultúráját, zenéjét, táncait, segítettek a világ jobb megértésében és megismerésében. A történelmi, kereskedelmi utak vagy a pásztorutak mint jelképek mentén most újra felfedezhetjük a történelmi hagyományok, a saját kultúra, a természet és a sokféleség megőrzésének fontosságát”. (1) Bár a borostyánkő kultuszának kezdete az évezredek ködébe vész, a bronzkor embere már bizonyíthatóan kereskedett a megkövült, tengermosta fenyőgyantával. Ekkor alakultak ki az első kereskedelmi útvonalak is, melyek a borostyánkő fő lelőhelyéről, a Balti-tenger partvidékéről, a kontinens belsejébe vezettek. Később, történelmi korok szerint váltakozó útvonalakon, de folyamatosan hordták, cserélték, adták-vették az ékszerként, talizmánként és orvosságként egyaránt nagyra becsült kövületet. A történeti borostyánkőutak mentén mindig virágzó városokat, kultúrát találunk. A Borostyánkő Túraút kezdeményezőinek is ez adta az indíttatást 1996-ban Selmecbányán, hogy világörökségi helyszíneket összekötő ökoturisztikai folyosót hozzanak létre Krakkó és Budapest között, melyet később egészen a lengyel tengerpartig meghosszabbítottak. A túraút kiváló lehetőséget biztosít a zöldturizmus szinte összes lehetséges válfaja számára: gyalogos turisták, kerékpározók, evezősök, lovasok, sífutók és a nordic walking szerelmesei egyaránt megtalálhatják itt a maguk zöldútját és kedvenc helyeit. A zöldutak egyszerre népszerűsítik

az egészséges életmódot,

védik közösségi értékeinket,

és

szerepet

játszhatnak fenntartható helyi gazdasági modellek kialakításában is. A Borostyánkő Túraút a Pilis térségében észak-déli irányban halad keresztül. A Borostyánkő Túraúton gyalogló turista Visegrádtól indulva Pilisszentlászló, Lajos-forrás, Csobánka érintésével Pilsiborosjenőn keresztül Csillaghegynél éri el Budapestet, ahol a túraút érinti a Budai Várnegyedet, mint világörökségi helyszínt. 2.4.2 A Pilisi Zöldút Borostyánkőút által érintett területének turisztikai kínálata és attrakciói A Borostyánkő úton, Szentgyörgypusztáról az Áprily-völgyből indulva Mogyoró-hegyen át Visegrád érintésével a kék jelzésen is eljuthatunk Pilisszentlászlóra. Ez az útvonal a már bemutatott piros jelzésű úttal majdnem párhuzamosan vezet minket idáig. Visegrád és Pilisszentlászló között található a Nagy-Villám hegyen a Zsitvay kilátó melletti bobpálya. A

12

Nagy-Villám, a Mogyoró-hegy és a Kis-Villám hármas közepén a Mogyoróhegyi Erdészeti Erdei Iskolát találjuk. Következő állomásunk a csodálatos kilátást biztosító Borjúfői kilátóhely valamint a Moli-pihenő, melyek a legszebb részei az útvonalnak. Az Ötszögű rétet és a Pap rétet elhagyva érjük el Pilisszentlászlót. Innen a már ismertetett kék jelzésen haladhatunk tovább a Bükkös-patak mentén a Lajosforráshoz. Lajosforrástól a már említett Borostyánkőút további szakasza felé vesszük az irányt. Így jutunk el a sárga kereszt jelzésen Csikóváralján át Csobánkára. Csobánkán többek között a Szent Hubertusz kápolnában és a Margit ligeti kastélyban gyönyörködhetünk. Az Oszolyszikla a Mackó-barlanggal, valamint a denevérlakta Macska-barlang a Dinórejtekkel igazi kihívást jelent Utóbbi tulajdonképpen egy szűk rés, ahová csak kúszva juthatunk be. Szép látványt nyújt a járat pókhálós, csillogó páracseppes felülete. A Macska-barlang elemlámpával végig járható, mélyén geoláda rejlik. Itt találjuk a Tavasz kunyhót is, melyhez érdekes legenda fűződik. Csobánkán négy tanösvényt, az Erdőszéli, az Oszoly, a Fehérsziklák és a Mackó-barlang ösvényt ismerhetjük meg. A csobánkai tanösvényeket elhagyva a Kis-kevély, a Kevély-nyereg, a Nagy-kevély, és az Ezüst-kevély köszöntenek ránk. Pilisborosjenő és Üröm útvonalon át Csillaghegyig juthatunk el különböző variációkban a sárga, a piros vagy a kék, esetleg a zöld turistajelzéseken. Az útszakaszon megpihenhetünk a leégett Stromfeld Aurél turistaház romjainál, mely egyben az Országos Kéktúra bélyegzőhelye. Utunkat a 2008 óta bejárható Pilisborosjenői Kevélyhegyi Tanösvényen folytathatjuk tovább. A tíz kilométer hosszú út a környék fontosabb kultúrtörténeti és természeti kincseit tárja fel előttünk, melyhez segítségünkre lehet a község könyvtárában beszerezhető tanösvény-füzet. A vadregényes táj érdekes természeti formája a Nagy-kevélyi-kőfülke, ahonnan izgalmas ösvény vezet le az Egri csillagok című film forgatásának helyszínére, az „egri várromhoz”. A völgy tövises cserjése után a Magas-erdő cseres-tölgyesén keresztül kapaszkodunk fel a hegyoldalba. Érdekes eleme a tájnak a dolomitból formálódott Teve-szikla, mely alakjáról kapta nevét. A Nagy-kevély felé a dolomit-sziklagyepek ismert fajaival találkozhatunk, a csúcsról pedig csodálatos a panoráma. Ellátunk a budapesti Gellért-hegytől a Hármashatár-hegyen át Pilisborosjenőn, Solymáron túl Pilisvörösvár és Pilisszántó területéig, de látjuk a Pilis-hegyet, valamint Pilisszentkeresztet is. Az Ezüst-Kevély geológiai feltárások és a hárshegyi homokkő lelőhelye. Az Ürömi tanösvény után a Rókahegyi kőfejtő fogad minket, mely igen kedvelt kirándulóhely.

13

2.5. KINCSKERESŐ ÖSVÉNYEK A PILISBEN 2.5.1 A Kincskereső ösvények meghonosítása Magyarországon A magyarországi zöldutak kezdeményezői és aktív fejlesztői adaptálói az Amerikai Egyesült Államokból indult Questing – kincskereső ösvény módszernek. Ennek lényege, hogy a kincskeresés a települést és környékét alapos megfigyeléseken keresztül, izgalmas és élvezetes útvonal bejárásával mutatja be a résztvevőknek. Cél, hogy az élményt minél több kalandvágyó iskolással, családdal, baráti társasággal megosszuk. A felfedezők az ösvény elején kapnak egy térképet, amely egyben feladatlap is, és e kérdések megoldásával jutnak egyre közelebb a célhoz.

A módszer rendkívül természetbarát, ahhoz gyakorlatilag

semmilyen eszköz nem szükséges, a hagyományos turista felszerelésen kívül. Ez egy kreatív és inspiráló eszköz, melyet a környezeti nevelésen túl akár a helytörténeti, földrajz tanulmányokhoz is nagyszerűen illeszthetnek pedagógusok és a szabadidő hasznos eltöltésére vállalkozó szülők, családok, vagy éppen baráti társaságok. A kincskereső ösvényeket gyerekekkel közösen alakíthatjuk ki, együtt felfedezve az adott környék értékeit, örökségét. Az ösvényeket a kialakításban résztvevők saját kezűleg megrajzolt, egyéni jelzésekkel ellátott térképei teszik még vonzóbbá, érdekesebbé. A magyarországi zöldutak közül az Örökségeink Útján Zöldút volt az első, ahol a módszert ismertető képzés keretén belül elkészült két kincskereső útvonal: az Ipoly-menti sorsok fehéren-feketén az Ipoly partjára és a település egy részére, a Drégelyvölgy Csillaga a faluból a Hont-Tsitári kegyhelyig készült. Mindkét útvonal érint zöldutas megállóhelyeket, így szerves részét képezik a térségi zöldútnak. A Pilisi Zöldúton a magyarországi zöldutak legaktívabb önkéntesei számára az Ökotárs Alapítvány szervezett kincskereső képzést – ennek keretében gazdagodott Pilisszentlászló környéke két szép nevű kincskereső ösvénnyel: Özséb Ösvényével és Vendelík Útjával. A rendszeres kincskeresés igazi közösségépítő folyamattá és érdekes oktatási módszerré válhat. 2.5.2 A Pilisi Zöldút Kincskereső ösvényei A Pilisi Zöldút területén, annak védettségénél fogva gondos odafigyelést igényel, hogy a „kincses dobozok” a környezet megóvásának fokozott figyelembevételével kerüljenek 14

kihelyezésre. Esetünkben a kitáblázás kiemelten fontos, mert a zöldutat jelző tábla mellett a védettség miatt fel kell tüntetni a Nemzeti Park jelképét is. Zöldutas rendezvények keretei között már szerveztek kincskereső módszertani képzések is. A képzések eredményeként jött létre Szentendrén a Kőhegyi Kincskereső ösvény, Pilisszentlászlón a Kincskereső ösvényen a Királyok útján elnevezésű kincskereső út, Pilisszentkereszten a Táltos dobogószívek útja, valamint a Szentkereszt csoda falu útja. Szigetmonostoron A szigetmonostori Szent Jánoska nevű út és a Vata útja, illetve Pilisborosjenőn a Kincses-Kevély útja. A képzéseken környezeti nevelő pedagógusok, helyi zöld óvoda nevelői, általános iskolai tanárok, helyi civil szervezetek tagjai vettek részt, akik rendelkeztek az ösvények kialakításhoz szükséges helyismerettel. 3. SZOLGÁLTATÓI HÁLÓZAT ÉS INNOVÁCIÓ: A ZÖLDUTIKALAUZ 3.1 HELYI VÁLLALKOZÁSOK A zöldutak egyik fő jellemzője, hogy együttműködésre sarkallja a helyi élet minden szereplőjét. A zöldút minősítését, védjegyét megszerző vállalkozók szem előtt tartják a fenntarthatóság

elveit,

a

természettel

összhangban

tevékenykednek

és

jellemzően

kisméretűek. Ilyenek például a kerékpárkölcsönzők és -szervizek, a falusi vendéglátók, népi kismesterségek művelői, mezőgazdasági vállalkozók és az őstermelők. A szelíd turizmus megfelelőjeként talán a szelíd (közvetlen) kereskedelem fogalma fedi leginkább e tevékenységi kört. A zöldutak kiépítésében a helyi vállalkozásoknak a kezdetektől részt kell venniük. A helyi vállalkozások pénzzel, anyaggal, munkával segíthetik a zöldutak kialakítását. Beruházásuk megtérül, hiszen a fellendülő zöldút számukra is hasznot hoz (nem csak anyagi értelemben). 3.2 HELYI TERMÉKEK PIACA A zöldutas kezdeményezések a helyi kézműves mesterek mellett a kisebb önellátók gazdaságait is támogatják, amelynek fellendítése állami törekvések középpontjában lenne a helye. A helyi kiskereskedők bevonása azért nehézkes, mert anyagilag nem érdekeltek a magassabb árú és viszonylag kiszámíthatatlan rendszerességű és mennyiségű, helyben megtermelt alapanyagok, termékek felvásárlásában. Mivel a helyi termékek piacán jellemzően 15

nem kapható meg minden, illetve nagyobb utánajárást, szervezést igényel a beszerzés, ezért a kereskedők – intézmények és magánszemélyek is - gyakrabban választják vásárlásuk színhelyéül a nagyobb bevásárlóközpontokat. A nagykereskedőkön keresztül történő beszerzés ellensúlyozására a megoldás lehet az egyes szakágak saját termékelosztásának megszervezése. A magyar élelmiszer-gazdaságra jellemző, hogy az ország sajnos egyre inkább az exportra támaszkodik. A térség lakóinak többsége is vásárlásaival az exportált termékek piacát támogatja: a vásárlás jellemzően nem tudatosan történik. A helyi termékek népszerűsítésével, szolgáltatók bevonásával, a tudatosabb életmód elterjesztésével van esély a változtatásra. Erre jó példa lehet, ha az önkormányzatok, intézmények, szervezetek helyben előállított vagy megtermelt alapanyagból készített termékekkel gazdagítják pl. reprezentációs ajándékaik körét. Ha egy település helyi termék vásárt szervez valahol, vagy egy kerékpáros napot a térségben, azok mind zöldutas programnak tekinthetők. Szentendrén voltak zöldutas kezdeményezések a helyi termékek támogatására. Néhány településről partnereket kerestek, és az adventi vásáron felállították helyi termékeik standját. A megjelenés egyelőre nem bizonyult kifizetődőnek, de a kezdeményezést minden képen folytatni szeretnék a kezdeményezők. Hasonló módon Szigetmonostoron, Tahiban, Pilisvörösváron, Kisorosziban időszakos vásárokon várják a helyi termelőket, kézműveseket. A helyi piacokon inkább a kistermelők jelennek meg. Jó példa a zöldutas projektben résztvevő Dunanyar Erdei Iskola is,melynek épületében nincs büfé. A helyi termékek támogatására ezért az iskolai rendezvényekre ökovásárt szerveznek. Ilyen jellegű rendezvények esetén helyi családellátó gazdaságból szerzik be a húsféléket, a gyümölcsleveket. Helyben készült lekvárt és mézet is felhasználnak. Az egészséges, tiszta ivóvíz is fontos, ezért a Kaán-forrás vizét isszák a gyerekekkel, ezt tudatosítják is bennük. Az iskola területén helyet szoktak biztosítani a helyi kürtőskalács árusítására.

16

3.3 A PILISI ZÖLDÚT PROJEKT SZOLGÁLTATÓI HÁLÓZATÉPÍTÉSE A projekt egyik fő feladata volt, hogy a Pilisi zöldúthoz valamilyen formában kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozásokat, turisztikai szolgáltatókat hálózattá szervezzék. Mivel a turisztikai ágazatban országszerte nő a belföldi és ezen belül a szelíd turizmus (falusi, öko-, agro-, fenntartható, zöld turizmus stb.) részaránya, az egyik feltételezett alap motiváció volt, hogy ezek a szolgáltatók szívesen részt vennének a Pilis vidéki szelíd turizmus fejlesztésében, iletve szívesen részesülnének ennek eredményeiből. A szolgáltatói hálózat, valamint az innovatív, GPS alapú Pocket Guide („zsebkalauz – vagy Zöldutikalauz) egy olyan rendszer kialakulását jelentette, amely a helyi tudást a modern technológiával ötvözve elébe megy a turisztikai trendeknek. Vonzóvá teszi a hálózathoz való csatlakozást, hogy a szentendrei Dunakorzón található Zöldpont Irodában a rendszerbe bekapcsolódó szolgáltatók saját szóróanyagukat ingyenesen elhelyezhetik. A Pilisi Zöldúthoz való csatlakozás a szolgáltatóknak további előnyöket jelent: •

Ráfordítás nélkül jelenhetnek meg kínálatukkal a Magyarországon és Európában ökoturisztikai élményt kereső közönség széles rétege előtt.

•

olyan új vendégre tehetnek szert, akiket más módon nem tudnak elérni,

•

Folyamatos marketing és kommunikációs jelenlétet és naprakész információ áramlást biztosít a Pilsi Zöldút Egyesület és a térségi TDM szervezet közötti szoros kapcsolat.

A projektben a térség turisztikai szolgáltatóinak adatbázisából összeállított listán azok a szolgáltatók szerepeltek, amelyek a zöldutas turizmushoz valamilyen formában kötődnek. Ezek számára egy képzés sorozatot szerveztek a projekt keretén belül, ahol a vállalkozók megismerhették a zöldút fejlesztési módszert, magát a Pilisi Zöldút kezdeményezést, ismertetőt hallhattak a PocketGuide eszközök sikeréről és a velük kapcsolatos tapasztalatokról, valamint tájékoztatót hallhattak egy sikeres, zöldút-kompatibilis szolgáltatói hálózatról, a „Stílusos Vidéki Szállodák” elnevezésű laza szövetségről. 3.3.1 A zöldutas szolgáltatások mintaprojektje: a Rosinante fogadó A szigetmonostori Rosinante fogadó – és az általa szervezett helyi és országos hálózat -kiváló mintát ad a Pilisi Zöldút projekten belül szerveződő szolgáltatóknak. A fogadó képviselői és 17

munkatársai a Pilisi Zöldút szerveződés kezdetétől aktívan részt vesznek a tervezési folyamatokban, valamint több, országos és térségi szinten is meghatározó rendezvénynek adtak már otthont. A fogadó tulajdonosainak alap filozófiája a térségbe ágyazottság megvalósítása: Több tevékenységük arról szól, hogy miként vonjuk be a környezetünkben élő helyi lakosokat és a távolabbról érkező szelíd turistákat a környezetünk alaposabb megismerésébe. A fogadó számára elsősorban az összefogás és az együttgondolkodás a legfőbb szempont amiért csatlakoztak a projekthez. A szállodát a Duna-Ipoly Nemzeti Park öleli körül. A Szentendreisziget egyik legelrejtettebb helyén fekszik, távol a környezeti ártalmakat jelentő forgalmas utaktól, így teljes szívvel tudtak a program mellé állni. Az összefogás része, hogy vannak olyan csomagajánlataik, melyeket a szentendrei éttermekkel közösen alakítottak ki, más csomagok a szigeti szolgáltatókkal –például lovas iskolákkal, madarászokkal, túravezetőkkel, bio gazdaságokkal - együtt valósulnak meg. Rendszeresen együtt dolgoznak a Szeresd Szentendrét Egyesület szolgáltatóival is. A Rosinantéban fontosnak tartják, hogy a szigeten beszerezhető termékeket használják fel ételeik elkészítéséhez. Például a közeli bio gazdaságban külön termesztenek néhány zöldségfélét a fogadó számára. A szomszédos méhésztől vásárolják a mézet, amit a mindennapi főzésben használnak fel. A séf missziója, hogy minél több, a Rosinantéban készült terméket vihessenek haza az érkező vendégek, olyan termékeket, melyek a már ismert E-betűs anyagokból a lehető legkevesebbet tartalmazzák. Hagyománnyá vált, hogy félévente különleges vásárt tartanak, ahonnan a látogatók ehető ajándékokkal térhetnek haza; például kézműves házi sajtokat, kenyeret, lekvárokat, fűszereket, befőtteket, friss zöldségeket, süteményeket, tejtermékeket vásárolhatnak. Igazi családi program keretein belül a kicsiket mini süti iskolával, mesesarokkal, kézműves játékokkal, a felnőtteket kóstolókkal várják. A fogadó éves szinten átlagosan ötven százalékos kihasználtságnak örvend. A január és a február a holt szezont jelentik, míg a főszezon április-május, illetve szeptember-október hónapokra tehető. A forgalmat leginkább a „FINOmÁNIA főzőiskola” létrehozása és felfuttatása – illetve az ennek köszönhető, újszerű, főző-tréningek növelték meg. Sikeres kommunikációjuk része, hogy számos kampányban, és turisztikai rendezvényen, vásáron jelennek meg a fogadó jó hírnevének öregbítése érdekében.

18

3.4 HANGOS ZÖLDUTIKALAUZ – AUDIOGUIDE AZ ERDŐBEN A Zöldútikalauzt, a Pilisi Zöldút térségébe látogató turisták számára fejlesztik, az Európában egyedülálló, több innovációs nívódíjat is elnyert PocketGuide rendszerre alapozva. A Zöldútikalauz segítségével a látogató vezetett túrákat tehet a Pilis hegyeiben és a Dunakanyarban anélkül, hogy idegenvezetőt, útikönyvet vagy turistatérképet venne igénybe. A Zöldútikalauz ugyanis mindezt egyetlen érintőképernyős informatikai eszközbe sűrítve kínálja az ajánlott útvonalakkal, látnivalókkal és szolgáltatásokkal együtt. A túra útvonalához közel eső látnivalókat és a csatlakozó szolgáltatókat a Zöldútikalauz GPS-jelek segítségével azonosítja, majd azokról hangzó, képi és szöveges formában nyújt részletes információt. A szolgáltatói

hálózat

számára

a

Zöldútikalauzhoz

kapcsolódó

internetes

háttér

(www.pilisizoldut.hu), valamint a Pilisi Zöldút túraútvonalain elhelyezésre kerülő információs táblák további ingyenes megjelenési lehetőséget biztosítanak. A Zöldutikalauz kölcsönözhető eszköz, melynek kölcsönzési rendszere egyik alapelem a Pilisi Zöldút szolgáltatói hálózatának együttműködésében. A kölcsönzést összefogó, koordináló munkatárs, valamint az eszközök éppen nem forgalomban lévő darabjai a szintén ezen projekt keretében kialakított Zöld Pont irodában, a szentendrei Dunakorzón vannak elhelyezve. Innen irányítják azt a rendszert, amely a turisták bejelentkezésétől az eszközök kiadásán, a tartalomfrissítéseken át, a szükséges karbantartásokig sokféle tevékenységet lefed. Az eszközök a projekt partnereinél is megtalálhatók, illetve kölcsönözhetők és leadhatók. Az alábbi szolgáltatók vesznek részt jelenleg a kölcönzési hálózatban: Zsindelyes Büfé – dobogókő, Sípálya (10 db PocketGuide eszköz) Dalmát kávéház – Szentendre, Szamárhegy (5 db PG) Kőhegyi menedékház – Szentendre, Kő hegy (8 db PG) Erdei Iskola – Visegrád (10 db PG) Polgármesteri Hivatal, Visegrád (5 db PG) Zsitvay Kilátó – Visegrád (5 db PG) Pilsisszentlászló, Együtt Szentlászlóért KHE székhelye (10 db) Szigetmonostor, Rosinante Fogadó (10 db) Kisoroszi, Rácz Fogadó (10 db) Szentendre, Zöld Pont Iroda (27 db)

19

4. PARTNEREK A „Pilisi Zöldút, természetjáró és tematikus túra utak újszerű megközelítésben” című projekt az EU Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, civil szervezetek és a kistérség közösségi szintű szerveződésének eredményeképp valósult meg. A résztvevő hat partner, a Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása, a Pilisi Parkerdő Zrt., a Magyar Turista Egyesület, a Dunakanyar Erdei Iskola Egyesület és az Együtt Szentlászlóért Egyesület konzorciumot hoztak létre, melynek vezetőjeként Pilisszentkereszt Község Önkormányzatát jelölték ki. Tevékenységüket a Duna-Ipoly Nemzeti Park felügyelte, és több mint 30 négyzetkilométernyi területet érintett. A konzorcium a pályázatot 2008-ban nyerte, és a megvalósítása eredeti tervek szerint 2009.év elején indult volna, de eltolódott 2009 augusztusára. A befejezés 2010.december 31-ével történt meg. A projekt két jól különváló részből állt. Az egyik az elméleti, a zöldutak bevezetése, elterjesztése Magyarországon, mivel Európában már ezek működő utak. A másik pedig a konkrét fejlesztések, melyek kapcsolódnak az elméleti elképzelésekhez. A Pilisi Parkerdő Zrt. segítette a tagokat, hogy a pályázáshoz szükséges önrészt biztosítani tudják. Belépése a többi partnerhez hasonlóan a fejlesztési célok elérésén túlmenően az érintett terület kezelőjeként érdekében állt. Pilisszentkereszt Önkormányzatát választották az egymással kapcsolatba kerülő szervezetek vezetőjévé, mivel a Pilisi Parkerdő Zrt. más, nagyobb pályázatok törekvéseire nagyobb hangsúlyt fektetett. 4.1 A TAGOK CÉLJAI ÉS VÁLLALT FELADATKÖRE A projekt keretében szentendrei turisztikai információs pont, dobogókői sétautak és újszerű információs rendszer épült ki a Visegrádi-hegységben, a Szentendrei-szigeten és a Pilisben a gyalogos természetjáró turisták szolgálatában. A feladatok szétosztását az határozta meg, hogy melyik résztvevő melyik feladat elvégzésében tudja a leghatékonyabb munkát végezni. A Parkerdőt a technikai rész kivitelezésével bízták meg. Az egyes bútordarabok, mint például pad-és asztalgarnitúrák elkészítését, tűzrakóhelyek illetve esőbeállók kihelyezését vállalta. Az információs táblák alapját, táblatartókat is ők gyártották, helyezték ki. A jelzésfestéseket 20

megelőzően pedig jelzőfestő-képzést finanszíroztak, melyet a „Hód” Honismereti Túraegylettel együttműködve szerveztek meg Dobogókőn. A Magyar Turista Egyesület a jelzésfestés képzés során nyújtott szakmai segítséget a résztvevők számára. A táblákhoz a tartalmi részt, vagyis a betéttáblákat az Együtt Szentlászlóért Közhasznú Egyesület biztosította. A túraútvonalak vonalvezetése, a csomópontok megjelölése is a feladatukhoz tartozott. Ez alapján táblázták ki az útvonalakat. Továbbá a zöldútikalauz hangos guide használati lehetőségének megteremtését, és e mobil eszköz hangnavigációs fejlesztését valósította meg az ESZKE. Feladati között városi sétautak, kincskereső együttműködés, és szolgáltatók képzésének lebonyolítása is szerepelt. Zöldutas elveknek megfelelő szolgáltatói hálózat kiépítését, valamint a pilisi zöldút arculat, kiadványok és rendezvények szervezeti láncának kialakítása is célként jelent meg. Pilisszentkereszti önkormányzat célja volt a dobogókői gerinc-sétány felújítása és bővítése, valamint a kilátó lekövezése, a Pihenő sétány rendbetétele, és pihenőhelyek kialakítása volt. Kilátásba helyezett irányjelző -és információs táblák biztosítását Dobogókőn és Pilisszentkereszten. A sétány új fedőanyagának választásakor erdészek, turisztikai szakemberek véleményét kérték ki. A parkosítási munkák során a növényzet vágva lett, a cserjéket és bokrokat eltávolították. A beteg fák kitermelésekor negyven tuskót kiszedtek. Gallyazással, koronaalakítással, a balesetveszélyes elszáradt részek eltávolításával egészült ki a munkafolyamat. A Dunakanyar Erdei Iskola egy tanösvény létrehozását tűzte ki céljaként. Ezzel a zöldutakhoz olyan módon kívántak hozzájárulni, hogy felhívják a látogatók figyelmét az erdő értékes élővilágára, ezért a sétautat csak gyalogosan bejárhatóvá tervezték. Egyéni céljuk az általuk oktatott gyerekek számára környezettudatosságra nevelő, a tanórákhoz is kötődő gyakorlati terep létrehozása volt. Tervben voltak

kisebb táblák elhelyezése, melyeken állatok és

növények képei szerepelnek, közvetlenül ott ahol megtalálhatóak az út mentén. 4.2 A PILISI ZÖLDÚT PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ TAGOK MEGVALÓSULT EREDMÉNYEI Elkészült és kihelyezésre került 15 db információs tábla, melyekre az információkat tartalmazó szöveget és grafikát az Együtt Szentlászlóért Közhasznú Egyesület állította össze, tervezte meg. A Pilisi Parkerdő Zrt. készítette bútorok két helyszínen kerültek kihelyezésre. 21

Ennek eredményeként Szentendrén, a Kőhegyen egy esőbeálló, tíz darab asztal, húsz darab pad és egy darab tűzrakóhely található. Szentendrén, a természetvédelmi területhez tartozó Szirom utca környéki Kada-csúcs egy darab esőbeállóval, három asztallal és hat paddal gazdagodott. A Kőhegyi Cibulka János menedékház környezetében található bútorokat is lecserélték. A projekt keretében tizenöt pilisi zöldutas tábla került ki az ESZKE és a Pilisi Parkerdő koprodukciójában. A Parkerdő a táblák kereteit készítette el. Kihelyezésük több helyen történt meg. Pilisborosjenőn és Szigetmonostoron egy tábla, Szentendrén és Visegrádon négy, míg Pilisszentkereszten három, Pilisszentlászlón pedig két tábla jelzi a zöldutat. A

Dunakanyari

akadálymentesített,

és

Pilisi

Önkormányzatok

szentendrei

Dunakorzón

Többcélú megépülő

Kistérségi Zöldpont

Társulása

információs

egy iroda

létrehozásában vette ki részét. A pénzügyi menedzsmentet ingyen és bérmentesen vállalta fel a kistérségi iroda, itt végezték a projekt pénzügyeivel kapcsolatos teendőket. A Dunakorzó 18. szám alatti épület alsó szintjét alakították át, amelyhez elkészült az információs iroda, és hozzátartozik egy akadálymentes mellékhelység is. Az épület bejáratához akadálymentesített feljáró, mozgáskorlátozott parkolóhely épült ki. Az épületben a vakok- és gyengénlátók számára megvalósították a vezetősávot és Braille tábla szintén kihelyezésre került. A Magyar Turista Egyesület feladataként Dobogókő környékén irányjelző táblák kihelyezését, valamint tagszervezetük, a Hód Honismereti Túraegylet bevonásával jelzésfestést képzést fogalmaztak meg. Az irányjelző, túraútvonalakat és térképeket tartalmazó táblák és oszlopok, az erdei bútorok nagy része Dobogókőre került, ebből négy táblát Pilisszentkereszt Község Önkormányzata készíttetett. Tizenkét padot helyeztek el a pilisszentkereszti Szent-kúthoz, valamint egy esőbeálló-asztal-pad-tűzrakóhely garnitúrával gazdagodott a Klastrom-kút is. Dobogókőn felújították a sétautat, elkészítették az új sétányt. Pihenőket alakítottak ki. Pilisszentkereszten is találhatunk táblákat, melyek a pilisszentlászlóiak munkája volt. Az eredmény egy burkolt és biztonságos sétány. A Zöldutak kommunikálása céljából egy nagyobb táblát is kihelyeztek Dobogókőn. A Dunakanyar Erdei Iskola sétaútként nevezte meg a számukra eredetileg tanösvénynek induló 22

szakaszokat, melyek már korábban is sétautakként funkcionáltak. Erről készítettek tehát egy tanulmányt „Sétautak az Apátkúti-patak mentén” címmel, mellyel az alap elgondolás szerint a tanösvényt kívánták bemutatni. Egyes részek a patak vízrendezésére irányítja a figyelmet, más szakasz a füvészkertet mutatja be. Az útvonal nem lett kitáblázva, ezért csak kezünkben tartva az elkészült útmutatóban található térkép alapján tájékozódhatunk. Az Erdei Iskola munkájából sajnos eddig mindössze két példány készült el. Törekednek az internetes kommunikációjára A Projekt kapcsán kijelölték a Pilisi Hármasút és a zöldutakhoz kapcsolódóan a nemzetközi Borostyánkő Zöldút nyomvonalát is. A kialakítás során igyekeztek olyan alapokra építeni a zöldutak kiépítésének tervezett útvonalát, melyek az egész Pilist felölelik. A jelzésükre szolgáló információs táblák kihelyezésére sikerült megszerezni a települések engedélyét.

23