PIACI HÍREK Gyömölcs automaták Olcsó import helyett hazai minôséget! Rekord paradicsomtermés Olaszországban

Tartalom MAZSOLÁZÓ

HÍREK, ESEMÉNYEK . . . . . . . . A WTO támadásba lendült . . . . . Az angol kertészek klímaváltozásra készülnek . . . . . . . FAO-MÉBIH Konferencia az élelmiszer-biztonságról . . . . . Ülésezett a Magyar-Német Agrárgazdasági Munkacsoport . . . Csökkent az állatlétszám . . . . . . EUREPGAP a Hortus Hungaricuson . . . . . . . . . . . . „Ifjú” nyugdíjasok hada Lengyelországban . . . . . . . . . . . . . . . Kényszer vagy hóbort? . . . . . . . . Feszültséget okoz a lepárlás . . . . Vadásznap Tarjánban . . . . . . . . . Természetközeli erdôgazdálkodás FAO pénzekbôl . . . . . . . . . . . Szent-Donát-napi ünnepség . . . . VIDÉKFEJLESZTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Változások kora . . . . . . . . . . . Az EU új vidékfejlesztési politikája 2007–2013 . . . . . A LEADER elérhetôvé tette a vidéket . . . . . . . . . . . . . . Rendeletben a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv . . . . . . . . . Csemegeszôlô-fesztivál Domoszlón . . . . . . . . . . . . .

3 4

Gomolyog és fojtogat . . . . . . . . . A biztos kezû gyilkos . . . . . . . . . Dionüszosz szent itala . . . . . . . . Boristen sem segít . . . . . . . . . . . Szôlô és Bor Termelôi Csoportok Országos Szövetsége . . . . . . .

23 24 24 25 26

4 5 5 5 6 6 7 7 8 8 8

PIACI HÍREK Gyömölcs automaták . . . . . . . . . Olcsó import helyett hazai minôséget! . . . . . . . . . . . . . . . Rekord paradicsomtermés Olaszországban . . . . . . . . . . . . . . . Heinz ébredezik . . . . . . . . . . . . . Új címkék? . . . . . . . . . . . . . . . . . Svájci csemege . . . . . . . . . . . . . . Mire jó a tökmag? . . . . . . . . . . . . Szilvadömping . . . . . . . . . . . . . . Hódít az óriás fokhagyma? . . . . . Kinek a dinnye, kinek a sör! . . . A grapefruit segít a fogyókúrázóknak . . . . . . . . . . A bôség gondja? . . . . . . . . . . . . .

27 27 27 27 27 28 28 28 28 29 29 29

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2004. 9. évfolyam 10. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected]

. . 10

KÖNYVESPOLC Hol? Mit? Biogazdáktól! . . . . . . . 30 Könyv a nem üzleti szférának, marketingrôl, menedzselésrôl 30

. . 12

KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

Szerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn

..

9

Fôszerkesztô: Tamás Enikô

. . 13 Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Baintner Ferenc Jazigián Dikránné Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán

. . 13

HÍR TERMÉK Lekvárium Penyigén . . . . . . . . . 15 FOGYASZTÓVÉDELEM AZ EURÓPAI UNIÓBAN GMO vagy BIO? . . . . . . . . . . . . . . 17 Visszavont növényvédô szerek . . 18 Vegyszerek a mezôgazdaságban, táplálékainkban . . . . . . . . . . . 20 ARCKÉPCSARNOK Mariann Fischer Boel, az új mezôgazdasági biztos jelölt . 22 Kinevezése politikai vihart kavart 22 FÓRUM A föld szent . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Hogyan segíthetünk a határon túli magyar gazdáknak? . . . . . . . . 23

2004. 9. évfolyam 10. szám

Készült: AGROINFORM Kiadó Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. Képek Brüsszel ôsszel Borító 2. Lesz még Budán biovásár Belsô színes Bábolna, múlt és jelen képei Belsô színes Csemegeszôlô-fesztivál Domoszlón Borító 3. Európai Uniós Agrár ABC Borító 4.

HU-ISSN 1416-6194 A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája. A címképen a 102 méter magas Atomium Brüsszel egyik jelképe – eredetileg kiállítási célra épült. A vasmolekulát modellezi 165 milliárdos nagyságban.

1

Contents BROWSER NEWS, EVENTS . . . . . . . . . . . .

3

WTO attacks . . . . . . . . . . . . . . . . British gardeners are prepairing for climate changes . . . . . . . . FAO-MÉBIH Conference on foodsafety . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Meeting of the Hungarian-German Agricultural Working Party . . Number of animals is falling . . . EUREPGAP on the Hortus Hungaricus Exhibition and Fair Host of “young” retired ones in Poland . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pressure or hobby? . . . . . . . . . . . Distillation is causing tensions . Hunters’ Day in Tarján . . . . . . . . Quasi-natural forestry from FAO sources . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fest on the day of St. Donatus . .

4

Wreathing and choking . . . . The safe handed killer . . . . . Holy drink of Dionysos . . . . . Dionysos can not help . . . . . National Association of Wine Production Groups . . . . .

. . . .

. . . .

. . . .

23 24 24 25

. . . 26

4 5 5 5 6 6 7 7 8 8 8

RURAL DEVELOPMENT IN THE EUROPEAN UNION Time of changes . . . . . . . . . . . . . 9 The new Rural Development Policy of the EU, for 2007–2013 . . . . 10 LEADER made rural areas accessible . . . . . . . . . . . . . . . 12 Decree on the National Rural Development Plan . . . . . . . . . 13 Table grape festival in Domoszló 13

MARKET NEWS Tomato yield record in Italy . . . . Heinz is beginning to awake . . . New labels? . . . . . . . . . . . . . . . . . Swiss delicatesse . . . . . . . . . . . . . What is pumpkin seed good for? Plum dumping . . . . . . . . . . . . . . Trouble of plenty . . . . . . . . . . . . Giant garlic on the market? . . . . Watermelon and beer . . . . . . . . Grapefruit in the diet: help for overweighed . . . . . . . . . . . . .

29

BOOKSHELF Where and what? From ecofarmers! . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 Book on marketing and management, not for businessmen . . . . . . . . . . . . . 30 BULLETIN

. . . . . . . . . . . . . . . . 31

Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Editor-in-chief: Tamás Enikô Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Baintner Ferenc, Jazigián Dikránné, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán

HÍR PRODUCT “Lekvárium”, the house of plum jam in Penyige . . . . . . . . . . . . 15 CONSUMERS’ PROTECTION IN THE EU GMO or ECO? . . . . . . . . . . . . . . . 17 Agro-chemicals withdrawn . . . . 18 Chemicals in agricultural production and food . . . . . . . 20

27 27 27 27 27 28 28 28 29

AgraEconomy of the European Union Volume 2003/9., Issue 10.

Printed in: AGROINFORM House 1149 Budapest, Angol u. 34. Pictures HU-ISSN 1416-6194

PORTRAIT Mariann Fischer Boel, the new agricultural commissioner . . 22 Her posting caused political disturbances . . . . . . . . . . . . . 22 FORUM Land is sacred . . . . . . . . . . . . 23 How to help foreign Hungarian farmers . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

2

Brussels in autumn Cover 2 Still will be biomarket in Buda Inner cover, coloured Bábolna: pictures of past and present Inner cover, coloured Table grape festival in Domoszló Cover 3 Agri ABC in European Union Cover 4

Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes. On the cover: The 102 m high Atomium, the symbol of Brussels – built originally for on exhibition. It represents as iron crystal enlarged 165 billion times.

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó •

Óvatos becslések szerint idén 710 000 tonna szôlô termett. Az idei és a tavalyról maradt borfölösleg meghaladja az 1 millió hektolitert. Hogyan lehetne levezetni a borfölösleget? Létrejön-e valaha a Nemzeti Boriroda? Részletek a 24. oldalon.

•

Aki Németországban akarja eladni az áruját, annak meg kell ismerkednie egy még szigorúbb minôségbiztosítási rendszerrel, a QS-sel (Qualität und Sicherheit). Az Euregap minôségi tanúsítványt a beszállítóktól a TESCO üzletlánc már kéri. (A 6. oldalon.)

•

Sokan az erôs dán befolyástól tartanak, mivel Mariann Fischer Boel személyében új mezôgazdasági fôbiztos váltja föl Franz Fischlert. A határozott egyéniségû asszony a jelek és hírek szerint állja a sarat (Továbbiak a 22. oldalon.)

•

A SAPARD program sikere minden várakozást felülmúl. 64 milliárd forint értékû megkötött szerzôdés bizonyítja, hogy egyetlen fillér sem marad kihasználatlan a SAPARD forrásokból, mondta többek között Németh Imre miniszter a Bábolnai Gazdanapokon. (Többet a témáról a belsô színes oldalakon.)

•

A korai nyugdíjazás iránt a lengyel gazdák igen nagy érdeklôdést mutatnak. A nagy érdeklôdésre való tekintettel a lengyel agrárvezetés kezdeményezni fogja a források kibôvítését az Európai Bizottságnál. (A 6. oldalon.)

•

Az USA által nyújtott élelmiszersegélyek a fölöslegtôl való megszabadulást szolgálják. A WTO tagországai minden erôfeszítést megtesznek a piactorzító támogatások megszûntetése érdekében. Mennyiben érinti ez az európai termelôket? Részletek a 4. oldalon.

•

Legyünk vegetáriánusok? A Föld népességének növekedése következtében a fogyatkozó édesvíz készletet nem az állattenyésztésre kellene pazarolni. Az állattenyésztésnek ugyanis ötször nagyobb a vízszükséglete, mint a növénytermesztésnek. (Érdekes részletek a 7. oldalon.)

•

A Mátrai Borvidék híres csemegeszôlô termelésérôl is. Idén elôször rendezték meg a csemegeszôlô fesztivált Domoszlón. Az új fajták kipróbálása az OMMI-val karöltve folyik a térségben. Részletek a 13. oldalon.

•

Biotermesztôk, biotermékeket forgalmazók számára jó hír, hogy megjelent a Termelôi lista 2004. címû kiadvány, a Sárközy Péter Alapítvány gondozásában. (Részletek a 30. oldalon.)

•

Penyige, az ország legkeletibb csücskében, a Szatmári Tiszahát és Erdôhát kapujában van. Híres kitûnô szilvalekvárjáról, amelynek eredetvédelme földrajzi árujelzôre folyamatban van. Hogy sikerül felfuttatni ezt a terméket? Küzdelmekrôl és eredményekrôl szól a Lekvárium Penyigén címû írás a 15. oldalon.

•

A zöldségnövények gyomirtására engedélyezett készítmények közül mindössze 4 herbicidet vontak vissza. Az EU csatlakozás következményeként a növényvédô szerek felhasználhatósága is változik. Sajnos az engedély visszavonások mögött nem élelmezés-egészségügyi, hanem gazdaságossági megfontolások húzódnak. (Bôvebben a 18. oldalon.)

•

A 91/414 EGK irányelv által szabályozott módon már engedéllyel rendelkezô növényvédôszereket az Unió 1993-tól kezdôdôen vizsgálja felül. Részletek a 20. oldalon.

•

Új távlatokat nyit az Európai Unió vidékfejlesztésében a Franz Fischler leköszönt fôbiztos által szeptember 16-án Brüsszelben elôterjesztett új vidékfejlesztési terv, amely 2006–2013-ra vonatkozik. (Részletek a 9. és a 10. oldalon.)


3

Hírek, események

A WTO támadásba lendült Az augusztus 1-jén aláírt megállapodás veszélyezteti az exporttámogatásokat és a vám-szabályokat Egy hétig tartó vita után a WTO 147 tagországának sikerült megegyeznie az általános feltételekrôl a világkereskedelem liberalizálását érintô tárgyalások újraindítását illetôen. A tavaly szeptemberben Cancúnban (Mexikó) megrendezett konferencia bukása ugyan már feledésbe merült, konkrét döntés azonban most sem született. A részletek és az idôrendi beosztás a soron következô tárgyalások témája lesz. A következô konferenciát 2005 decemberére, Hong-Kongba tervezik. A most aláírt megállapodás igyekszik a lehetô legjobb esélyt nyújtani a fejlôdô országok mezôgazdasági termékeinek a fejlett országokkal szemben. Ezért cserébe a fejlôdô országok biztosítják a fejlett országok számára az ipari piacokhoz és szolgáltatásokhoz a könnyebb hozzáférést. A megállapodásban lefektették az exporttámogatások fokozatos felszámolásának elvét is, egy nem meghatározott idôintervallumon belül. Ezalatt elsôsorban azokat az európai exporttámogatásokat értik, melyekrôl Brüsszelben májusban döntöttek. Annak az évi, csaknem 2,5 milliárd eurónak a folyósítását, melyet eddig mezôgazdasági támogatás címen adtak, várhatóan 2015 ill. 2017-ig meg fogják szüntetni. Ez bizonyos kérdéseket vet fel az elônyt élvezô ágazatok – cukor, tejpor, vaj, marhahús, baromfitermékek, sertéshús – számára, melyek ezen kívül nem részesülnek semmiféle támogatásban. Ezzel szemben a 6 hónapot meghaladó amerikai exporthitelek (körülbelül évi 3,5 milliárd euró) eltörlését a megállapodás fenntartással kezeli. Az Egyesült Államok figyelmét felhívták arra is, hogy korlátozza az általa nyújtott élelmiszerse-

gélyeket, melyek a legtöbb esetben a feleslegektôl való megszabadulást szolgálják. Ezentúl említést tesznek a kvázi monopol helyzetben lévô vállalatok kereskedelmi cserét torzító tevékenységérôl is, értve ezalatt például az ausztrál, új-zélandi és kanadai tej- és gabonakereskedelmet irányító multinacionális szervezeteket. A piacok megnyitását illetôen a megállapodás a vámok csökkentését helyezi kilátásba, mégpedig a legmagasabb vámtarifák nagyobb arányú csökkentése mellett. Ennek ellentételeképpen a fejlett országok megôrizhetik a magas vámokat, hogy megvédjék „érzékeny” termékeiket. Ez a rendszer az Európai Unió számára, különösképpen a tej és a hús tekintetében elônyös. A többi termék esetében további tárgyalásokra van még szükség. A WTO tagországai elkötelezték magukat, hogy minden erôfeszítést megtesznek a piac mûködését leginkább veszélyeztetô támogatások megszüntetése érdekében. A közvetlen támogatásoknak ez a csökkentése azonban nem érinti az európai termelôket, miután a megállapodás a legutóbbi KAP reform során meghatározott feltételeket tartja szem elôtt, tehát elsôsorban az Egyesült Államokra vonatkozik ez a felszólítás. Kérdéses marad azonban, hogy a diplomatikusan megfogalmazott szöveg rábírja-e majd az amerikaiakat mezôgazdasági politikájuk megreformálására. Úgy tûnik, hogy sokan Brazília és más fejlôdô országok támogatásellenes álláspontjára számítanak a támogatások eltörlésének kikényszerítését illetôen. Fordította: Papp Mónika Forrás: La France agricole, 2004. augusztus 6.

Az angol kertészek klímaváltozásra készülnek A 21. század vége elôtt Skócia irányába terjednek a gyümölcsöskertek, a The Times riportja szerint. 2080-ra skóciai Angus és Perthshire völgyei és mezôi lesznek az alma, körte, a cseresznye a és fekete ribiszke fô termôhelyei Kenti gyümölcsösök helyett? Yorkshire, Sunderland és ÉszakAnglia más vidékei szintén elônyt élveznek majd, minthogy a klímaváltozás miatt a forróbb nyarak

4

és az enyhébb telek mind jellemzôbbek lesznek Anglia délebbi területeire. A dél-angliai kenti területek a dél Mediterráneum és Kalifornia éghajlatára emlékeztetnek majd, és a kajszi, az ôszibarack, valamint a nektarin ültetvényeknek adnak jó termôhelyet. T. E. Fruit and Vegetables Markets 2004. szeptember, 168. szám


Hírek, események

FAO-MÉBIH Konferencia az élelmiszerbiztonságról Szorgalmazzák a kormányok melletti szakmai testület létrehozását Az Európai Unió idei bôvítését követôen elsô ízben – 2004. szeptember 6–8. között – a magyar fôvárosban tartotta „Az élelmiszer-biztonság nemzetközi stratégiája” elnevezésû konferenciáját az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezetének (FAO) budapesti székhelyû Subregionális Irodája (FAO Subregional Office for Central and Eastern Europe – SEUR). Az iroda vezetôje, Maria Kadlecsikova, Prof. Dr. Biacs Pétert, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBIH) fôigazgatóját kérte fel a konferencia közös megszervezésére. Ez valószínûleg annak is köszönhetô, hogy a hivatal képviselôi tavaly igen aktívan vettek részt a SEUR Prágában tartott elsô, élelmiszer-

biztonsággal foglalkozó konferenciáján. A konferencia célja a térség – benne az Európai Unió – élelmiszer-biztonsággal foglalkozó intézményeit, illetve legfontosabb területeit irányító szakemberek tapasztalatcseréje, egy hosszabb távú közös stratégia alapjainak megtárgyalása volt. A tanácskozást a FAOiroda budapesti, VI. kerület, Benczúr u. 34. szám alatti tanácstermében tartották meg. A SEUR szervezésében 2003 októberében elôször találkoztak a csatlakozás elôtt álló országok, valamint Albánia, Bulgária és Románia élelmiszer-biztonsággal foglakozó intézményeinek, szervezeteinek szakemberei – tájékoztatott

Ülésezett a Magyar–Német Agrárgazdasági Munkacsoport A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban tartotta 9. ülését szeptember 2-án a Magyar–Német Agrárgazdasági Munkacsoport. A megbeszélésen német részrôl Alexander Müller, a német szövetségi Fogyasztóvédelmi, Élelmezési és Mezôgazdasági Minisztérium államtitkára, magyar részrôl Benedek Fülöp, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté-

rium közigazgatási államtitkára vett részt. Az agrártárca államtitkára ezúttal is méltatta azt a támogatást, amellyel Németország hozzájárult Magyarország sikeres uniós csatlakozásához. Az eszmecsere során egyetértés volt abban, hogy a versenyhelyzetben tovább kell erôsíteni a két ország közötti szakmai együttmûködést. Kölcsönös érdek – hang-

Maria Kadlecikova. Azon a tanácskozáson a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal képviselôje a hagyományosnak mondható témákon kívül (kockázat-becslés, gyors vészjelzés, az élelmiszerek nyomon követése) kiemelten foglalkozott a fogyasztóvédelem, az élelmiszerhigiénia és a HACCP kérdéseivel. A csehországi konferencián merült fel annak igénye, hogy a subrégió élelmiszer-biztonsággal foglalkozó intézményeinek vezetôi, szakértôi rendszeresen találkozzanak. Idén 11 ország élelmiszer-biztonsággal foglalkozó intézményeinek csúcsvezetôi vettek részt a konferencián. Biacs Péter profeszszor, a MÉBIH fôigazgatója egyebek közt elmondta: a tanácskozáson számos ajánlást fogalmaztak meg a résztvevôk, így azt, hogy országonként szorgalmazzák a nemzeti élelmiszerbiztonsági stratégia kidolgozását. Fontos volna a kormányok mellett mûködô élelmiszer-biztonsági tanácsadó testület létrejötte is. Fehér István zott el a tanácskozáson –, hogy a tapasztalatokat, az álláspontokat rendszeres találkozókon ismertessék meg egymással, különösen olyan fontos területeken, mint a Közösségi Agrárpolitikai Reform, vagy a vidékfejlesztés témaköre. A távlatos témákon túl a német és magyar agrárszakemberek véleményt cseréltek a cukoripari rendtartás tervezett reformjáról, a génmódosított termékek szabályozásáról, valamint a 2007–2013 közötti uniós költségvetésrôl. FVM, Kommunikációs Önálló Osztály

Csökkent az állatlétszám Magyarország szarvasmarha-állománya 38 ezerrel csökkent, 2004 augusztusában 728 000 volt a Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint. A tehenek száma 342 000, 17 ezerrel kevesebb, mint 2003 augusztusában. A sertéslétszám 756 ezerrel csökkent az elôzô évihez képest, jelenleg 4 382 000. A tenyészkocák száma 49 ezerrel csökkent, 304 ezerre. Ugyanakkor a juhlétszám nôtt 1374 ezerre, amely 148 ezerrel több, mint az elôzô évben. T. E. Forrás: AgraFood EastEurope, 2004. szeptember, 264. szám.


5

Hírek, események

EUREPGAP a Hortus Hungaricuson Idén immár tizenegyedszer szeptember 24–26-án rendezték meg a Hortus Hungaricus nemzetközi szakkiállítást és vásárt. A szigetszentmiklósi nagybani virágpiacon a magyar kertészet képviselôi mellett több európai ország, sôt Jordánia is bemutatkozott. A látogatókat sokszínû kiállítás és növényvásár várta. Az esemény fô támogatója, az Agrármarketing Centrum, ugyancsak szerepelt a kiállítók között. Az AMC gasztronómiai bemutatóval csábította a nagyközönséget a „Kiváló Magyar Élelmiszer” tanúsítványt elnyert termékek megismerésére, valamint tovább népszerûsítette az „Egyen zöldséget-gyümölcsöt naponta háromszor három félét az egészségért” programot. Mindemellett egy újabb kampányba kezdett: „Tedd színesebbé az életed – VIRÁGGAL” címmel. A programmal a magyar, jórészt alkalmi és szezonális, virágvásárlási szokások kibôvítését szeretnék elérni. A szakmai napokon az érdeklôdôk a Dísznövény Szövetség szakmai fórumán és a jordán-magyar üzletember-találkozón kívül a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szervezésében egy újabb minôségbiztonsági rendszerrôl szóló elôadáson

vehettek részt. Ez a minôségmegfelelést tanúsító rendszer az EUREPGAP, amely kifejezetten a termelôknek hasznos. Lassan viszont nemcsak hasznos, hanem kötelezô is lehet néhány éven belül, ugyanis Európában egyre több cég kéri a beszállítóktól ezt a tanúsítványt (nálunk például a TESCO üzletlánc). Természetesen a rendszer hasznos, hiszen a feldolgozás mellett már a termelés is nyomonkövethetôvé válik, viszont a gazdáknak ismét komoly összeget kell áldozniuk az élelmiszer-biztonságért. A nyomonkövetés pedig része a 2005. január 1-jén hatályba lépô 178/2002es EK-rendeletnek. Sajnos jelenleg csak a nagy szövetkezeteknek, vállalatoknak van esélyük pályázni a rendszer kiépítéséhez szükséges pénz megszerzésére, esetleg az AVOP-on belül, holott számukra a rendszer bevezetése eleve költséghatékonysággal jár. Az egyéni, vagy néhány tíz taggal szervezett vállalkozásoknak viszont maguknak kell elôteremteniük a forrást. Ráadásul, aki Németországban akarja eladni áruját, annak meg kell ismerkednie egy még szigorúbb, de a teljes vertikumot felölelô minôségbiztonsági rendszerrel, a QS-sel (Qualitäät und Sicherheit).

Az EUREPGAP egyébként a ,,Európai Kiskereskedelmi (friss) Termék Munkacsoport” platformja, amely a Jó Mezôgazdasági Gyakorlat és a HACCP általános elveit alkalmazza, valamint a foglalkoztatottak egészségét, biztonságát és jólétét igyekszik figyelembe venni. Európában alakult ki, és a világ több mint negyvenöt országában használják a kertészetben és a szántóföldi növénytermesztésben. A tanúsítványt a fogyasztó nem látja, csak érzékeli, kizárólag a termelô és a kereskedô, feldolgozó közötti (üzleti) kapcsolatot könnyíti meg. Az EUREPGAP-ot lehet kérni GMO-termelôknek és biogazdálkodóknak egyaránt. Tizenöt irányelvnek (ebbôl 11-et mindenképp teljesítve) kell megfelelni, amelyekkel átvilágítják a termelés teljes folyamatát, nem kihagyva a munkabiztonságot sem, sôt önellenôrzésre is tanítják a gazdát. Magyarországon eddig mindössze tíz végzett szakoktató van (köztük a terméktanács munkatársai is), hozzájuk lehet fordulni tanácsért; a tanúsítványt pedig a Control Union Hungária Kft.-nél lehet megszerezni. K. V.

„Ifjú” nyugdíjasok hada Lengyelországban Hatalmas érdeklôdést mutatnak a lengyel gazdák a korai nyugdíjazás iránt. Az Európai Bizottság megnyitotta a strukturális alapból finanszírozandó, úgynevezett korai nyugdíjazás jogcímét Lengyelországban. A pénzügyi lehetôség napvilágra kerülését követôen szinte megrohamozták a gazdák az irodákat. Lengyel napilapok szerint eddig 50 ezren igényeltek formanyomtatványt és közel 4 ezren már be is nyújtották az igénylésüket. Az Európai Bizottság illetékesei úgy nyilatkoznak, hogy a rendelkezésre álló forrás 100 ezer gazda korai nyugdíjazását teszi lehetôvé. A rendkívül nagy érdeklôdés mind a lengyel, mind az uniós szakembereket megdöbbentette. A lengyel agrárvezetés valószínû-

6

leg kezdeményezni fogja a források kibôvítését az Európai Bizottságnál. Erre viszont csak akkor van esély, ha bizonyos összeget átcsoportosítanának más programokból. Magyarországon idén nem tervezi a tárca bevezetni a gazdák korai nyugdíjazását. A tervek szerint a magyar gazdák csak 2005-ben pályázhatnak elôször a korai nyugdíjazásra, és a nyugdíjak folyósítása pedig 2006 januárjától válna esedékessé. Jelenleg a gazdák méltóságteljes visszavonulására a „Földért Életjáradék” program nyújt megoldást. B. B.


Hírek, események

Kényszer vagy hóbort? Túlélési stratégia lehet a növényevés A Nemzetközi Vízkészlet-gazdálkodási Intézet kutatói kedvezôtlen üzenetet intéztek a Föld húst kedvelô népességéhez. Racionális elvek azt indokolják, hogy a Föld lakói vegetáriánusok legyenek elôbb vagy utóbb. Egyes kutatók véleménye szerint a Föld népességének gyarapodása következtében a fogyatkozó édesvízkészletet nem az állattenyésztésre kellene elpazarolni. Az állattenyésztésnek ugyanis ötször nagyobb a vízszükséglete, mint a növénytermesztésnek. A Med

Novoszti orosz nyelvû hírportál szerint egy kilogramm búza megtermelése mintegy 1790 liter vizet igényel, míg ugyanennyi marhahús elôállításához átlagosan 9680 liter vizet használnak fel. Mivel az édesvíz-fogyasztás 90 százalékát a mezôgazdaság használja fel, olyan okszerû gazdálkodásra van szükség, amely figyelembe veszi az adott térség vízkészletét. Korszerûbb öntözési technikákkal és szárazságtûrô növények termesztésével könnyebben megoldható lesz a küszöbön álló világélelmezési probléma. A fenntarthatóság érdekében a szennyvíz mezôgazdasági felhasználását is fontolóra kell venni, hiszen a víz másodlagos felhasználásával növelhetô lenne a víztakarékosság. Forrás: MTI B.B.

Feszültséget okozhat a lepárlás Az Európai Unió borirányítói bizottsága engedélyezte Magyarország számára, hogy a 2004–2005-ös borászati évben a kötelezô lepárlás csak azokat a termesztôket érintse, akik 500 hektoliternél több bort vagy mustot állítanak elô. A döntés nagyban megkönnyítette Magyarország helyzetét, hiszen az elôírások szerint 80 hektoliter felett már kötelezô lett volna a melléktermékek (törköly-, illetve borseprô) lepárlása. Az intézkedés azért volt indokolt, mert Magyarország jelenleg még nem rendelkezik megfelelô lepárló-kapacitással. A következô borászati évtôl kezdve azonban változatlanul a 80 hektoliteres határ lesz érvényes a magyar szôlôsgazdákra is. Ebbôl az következik, hogy Ma-


gyarországon egy éven belül ki kell építeni a megfelelô lepárló bázist. Ennek egyik fontos pillére lehet az Aranykapu Rt. 1 milliárd forintos beruházása, amivel az eddig rendelkezésre álló 40 ezer tonna törköly lepárló-kapacitás mellett, további 10–12 ezer tonna törköly lepárlása válna lehetôvé. (Természetesen a kötelezô lepárlás alól felmentett gazdáknak a melléktermék megsemmisítését regisztrálni kell, a kivonás tényét és módját be kell jegyezni a pincekönyvbe, amit a vám- és pénzügyôrség szúrópróbaszerûen ellenôrizhet.) A borelôállítás melléktermékeit a termelôk komposztálhatják, elégethetik, pálinkát fôzhetnek belôle, vagy akár talajjavításra is felhasználhatják.

A feszültséget az okozza, hogy a lepárláshoz 7000 Ft/tonna uniós támogatás igényelhetô. A 7000 forintban benne van a szállítási költség is, ezért a törkölyleadás legfeljebb csak a lepárlók közelében levô termelôknek lehet igazán üzlet. Szakértôi vélemények és a jelen gyakorlati tapasztalatok nem támasztják alá azt a feltételezést – ami elvileg nem kizárt, – hogy a lepárlási keretet a lepárlásra nem kötelezett kisebb termelôk a haszon reményében kimerítik. (Sajnálatos módon az uniós jogalkotásba csúszott technikai hiba folytán, az 500 hektoliteres értékhatárt tartalmazó rendelet késik. Így a magyar rendelet kihirdetésére elôreláthatóan november végéit kell várni. A Szerk.) B.B.

7

Hírek, események

Vadásznap Tarjánban Tarjánban, a festôi szépségû településen, egy gyönyörû szeptemberi hétvégén nyílt meg a KomáromEsztergom megyei Vadásznap. A Tarján és Tatabánya közötti útról eligazító táblák segítették a több mint 3 ezer vadászt, kísérôiket és az érdeklôdôket a vadásznap helyszínére. A Tarjáni Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábort a Község Önkormányzata a Magyar Köztársaság és Németország anyagi támogatásával hozta létre. A Vértes és a Gerecse ölelésében nyugvó hegyvidéki helyszín méltó otthont adott az egész napos rendezvénynek. Lukáts Péter, az Országos Magyar Vadászkamara KomáromEsztergom megyei elnöke nyitotta meg ünnepélyes keretek között a szakmai napot. A Bárdos Lajos Vegyes Kórus elôadásában elhangzott a vadászhimnusz. A kiváló eredményeket elért és a természetvéde-

lemben is jeleskedô vadászok kitüntetése után a tarjáni római katolikus plébános, Szabó Zoltán celebrálta a Hubertus misét. (Szent Hubertus a vadászok védôszentje.) Az új vadászok fogadalomtétele után íjász, bôgôkürt és csalsíp bemutató zajlott. Sor került az I. Gerecse Vadászkürt versenyre, valamint fegyverhajító versenyre is. Míg a több ezer résztvevô élvezte a vadpörköltet, a fôzôversenyben résztvevô vadászok ízes fôztjét, a szervezôk vendégszeretetét, addig az Ifjúsági Tábor központi épületében ülésezett a sportvadász szekció vezetôsége. A rendezvényt trófeakiállítás, képzô- és iparmûvészeti kiállítás is gazdagította. Az Országos Magyar Vadászkamara Komárom Esztergom megyei Területi Szervezete kifogástalan, szakmailag jól átgondolt programmal mutatta be a jól mûködô kö-

Szóljon a vadászürt! Kép: Mayer Sándor zösség, a megyei vadásztársadalom életét. Maradjon ez a jó hangulat, ez az összefogás, s akkor a további sikerekre sem kell sokáig várnunk. G. P. E.

Természetközeli erdôgazdálkodás FAO pénzekbôl A természetközeli erdôgazdálkodás támogatásáról írt alá megállapodást 2004. szeptember 8-án Maria Kadlecikova, a FAO Középés Kelet-európai Alregionális Hivatalának vezetôje, és Dr. Nyujtó Ferenc, az FVM EU Tagállami és Nemzetközi helyettes-államtitkára.

A megállapodás értelmében a FAO 271 000 USD értékû technikai támogatást biztosít azon gazdálkodóknak, akik a természet „önmegújító” képességére hagyatkozva végeznek erdôgazdálkodást. A természetközeli erdôgazdálkodás során a gazdálkodó vállalja, hogy

az erdôt – erdôgazdasági jelentôségén túl – a társadalom szociális, kulturális és környezetvédelmi igényeinek megfelelôen a köz javára bocsátják. Forrás: FVM – Kommunikációs Önálló Osztály B.B.

Szent-Donát-napi ünnepség A Gerecseháti Hegyközség hagyományteremtô céllal Szent Donát napja alkalmából, augusztus 7-én rendezte meg elsô alkalommal a Gerecseháti szôlô- és borünnepet. Az ünnepi rendezvény helyszínéül az újonnan, közadakozásból megvalósult nyergesújfalui Szent Donát szobor tere, valamint a Szénásvölgy szolgált. A térség települé-

8

seinek lakossága az összefogás remek példáját mutatta be a félnapos rendezvény során. Tát fúvószenekara fogadta a rendezvény résztvevôit, majd az ünnepi mise elhangzása után a vendégek szüreti felvonulásban gyönyörködhettek. A borünnep hivatalos megnyitása után került sor a hagyo-

mányôrzô kulturális programra, melyen Tát, Bajót, Lábatlan, Nyergesújfalu, Esztergom ének-, valamint tánccsoportjai vettek részt. Bemutatkoztak a szlovákiai Kéménd, Ebed és Kürt települések ének- és tánccsoportjai, citerazenekarai is. A borünnepet borkóstolás, valamint szôlô- és borbál tette teljessé. G. P. E.


Vidékfejlesztés az Európai Unióban

VÁLTOZÁSOK KORA Francz Fischler beszéde a 25 EU-s tagállam újságírói elôtt 2004. szeptember 16-án tartott sajtókonferencián Hölgyeim és Uraim! Köszönöm, hogy elfogadták a Mezôgazdasági Fôigazgatóság meghívását erre a sajtókonferenciára. A reform folyamaton belül a vidékfejlesztés egyre nagyobb súlyt kap a közös agrárpolitikában. És ennek jó oka van! A modern mezôgazdaság Európában sokkal többet jelent, mint élelmiszertermelést. A mai társadalom minôségi élelmiszert, az állatjólét megteremtését, valamint környezet-megôrzô szolgáltatást is vár az agráriumtól. És ezeknek a plusz szolgáltatásoknak – amelyeket az ausztrál, vagy az amerikai farmereknek nem kell nyújtania – megvan az ára. A számlát a mi vidékfejlesztési politikánk állja. Az elmúlt 10 évben sok minden megváltozott. Ma már elmondhatom, hogy a 25 tagállamra kibôvült Európai Uniónak következetes vidékfejlesztési politikája van. 10 évvel ezelôtt a Közös Agrárpolitika alig költött valamit is a vidékfejlesztésre. Ebben a financiális periódusban azonban az e célra fordított összeg még csak 7 milliárd euróra növekedett. A Bizottság 2004. júliusi javaslata szerint ez az összeg még tovább emelkedhet és elérheti ennek több mint a dupláját, 14,2 milliárd eurót, a 27 tagra bôvült Unióban, 2013-ra. Ez az összeg magában foglalja a modulációs összeget, durván 1 milliárd eurót. A fentiek talán jól illusztrálják azt a hatalmas változást, amely a Közös Agrárpolitikában az elmúlt években végbement. A vidékfejlesztésre szánt összegek minden eddiginél magasabbak, sajnos még nem 100%-ig biztosak. Mert miközben a piacfejlesztésre szánt összeget egyhangúlag elfogadták, a 2007–2013-as évre szánt vidékfejlesztési kiadásokat részleteiben még csak ezután vitatják meg. A pénzalapok körüli vita már elkezdôdött. Amikor hallgatom némely nettó befizetô retorikáját, igazán aggódom a vidékfejlesztés sorsáért. De a nap végén nyilvánvalóvá válik, hogy éppen ezek a tagállamok gondolják nagyon komolyan és állnak ki az Európai Unió fenntartható fejlôdése mellett. Ha én lennék a tagállamok helyében, kétszer is meggondolnám, hogy elôterjesszem az új vidékfejlesztési politikát azzal a financiális fegyelemmel, azzal az egyetlen céllal, hogy spóroljunk meg pénzt, hogy elmondhassuk, hogy pénzt spóroltunk.


Franz Fischler: Sok száz millió európai él vidéken, falvakban Fotó: Tamás Enikô

A pénz természetesen kemény dolog. Tény, hogy a mezôgazdaságra szánt kiadások csökkentek és csökkenni is fognak, farmerekre lebontva is. Míg a tagállamok közös kiadásai meredeken emelkedtek az elmúlt néhány évben, a mezôgazdasági kiadások valós értéken csökkentek. Míg 1993-ban az Európai Unió költségvetésének 0,61%-át költöttük mezôgazdaságra, addig ma ez az arány csak 0,43%, és 2013-ra az Unió össznemzeti termékének csupán a 0,33%-a lesz. És ez a lényeg. A vidékfejlesztésnek minden mást megelôzô jelentôsége van az Európai Unióban. Európa 90%-a vidéki kategóriába tartozik, sok százmillió európai él vidéken. Még inkább vonatkozik ez az új tagállamokra, hozzátéve azt, hogy a vidékfejlesztés katalizálja az elengedhetetlenül fontos modernizációt és a vidék revitalizálását ezekben az országokban. Mivel nyilvánvaló, hogy a költségvetési összeg maximum 1%-a fordítható vidékfejlesztési politikára, ez nemcsak hogy tovább nem növekedhet, hanem éppen ellenkezôleg, a környezetvédelemre, az állatjólétre és élelmiszerminôségre szánt összeget drasztikusan csökkenteni kellett. Ez azonban nem mehet a fenntarthatóság rovására. Mint azt Önök is tudják, a Bizottság idén júliusban elfogadott egy javaslatot az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának megerôsítésére és a kivitelezés egyszerûsítésére. Az uniós polgárok kívánságával összhangban – a környezetvéde-

9

Vidékfejlesztés az Európai Unióban lemre, a biztonságos élelmiszerre összpontosítva – a Bizottságnak az a szándéka, hogy az Unió vidékfejlesztési politikája az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kapjon a Közös Agrárpolitikában. Az új vidékfejlesztés politika átláthatóbb, végrehajtása és ellenôrzése sokkal egyszerûbb lesz. Következetessége, láthatósága és átláthatósága növekedni fog. A tagállamok és a régiók sokkal több döntési és választási szabadságot kapnak a programok megvalósításában. Egy pénzügyi alap, egy program, egy ellenôrzés. Ezek a legfôbb jellemzôi az új, hatékony erôs és átlátható vidékfejlesztési politikának. Ez jó hír, különösen azok számára, akik az új tagállamokban, vidéki térségekben élnek. A javaslatok tekintettel vannak a speciális szükségletekre és azokra az emberekre, akik ott élnek. Az új vidékfejlesztési politika legfôbb jellemzôi – egy pénzügyi alap és program csomag, amely az Európai Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Alaphoz (EARDF) tartozik.

Ennek jellemzôi: – Hiteles uniós stratégia a vidékfejlesztési politikában, amely jobban összpontosít az Unió prioritásaira. – Megerôsített ellenôrzés, értékelés és jelentés. A vidékfejlesztés minden területére ki fogjuk terjeszteni az egységes pénzügyi felülvizsgálatot. – Erôsíteni fogjuk az alulról jövô kezdeményezéseket. A tagállamoknak a helyi akció csoportoknak, civil szervezeteknek az eddiginél sokkal több szavuk lesz a helyi sajátosságok érvényesítésére a programok egyeztetése során. Kollegáim már a finom részleteket dolgozzák ki. Készen állok kérdéseiket megválaszolni. Köszönöm. Franz Fischler fôbiztos

Az EU új vidékfejlesztési politikája 2007–2013 2004 júliusában az Európai Bizottság megjelentette az Európai Unió 2007-2013 közötti új vidékfejlesztési politikájának alapját képezô jogszabály tervezetét, amelyet a Tanács munkacsoportja tárgyal 2004 ôszén, majd a munkacsoport javaslatai alapján átdolgozott jogszabály kerül a Mezôgazdasági Különbizottság, végül majd az agrárminiszterek elé. A jogszabály elfogadása 2005 elsô felében várható. A jogszabály-tervezet szerint az EU teljesen új alapokra helyezi vidékfejlesztési politikáját. A változások lényegi elemei a következôk: – egységes vidékfejlesztési alap jön létre Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA, angolul European Agricultural Fund for Rural Development, EAFRD) néven; – az egységes alaphoz egységes finanszírozás társul, ennek

10

megfelelôen a tagországoknak egységes vidékfejlesztési tervet kell készíteniük. (Ezzel megszûnik a jelenlegi állapot, mely szerint a vidékfejlesztési politikai intézkedéseket kétféleképpen finanszírozták, így két programot is kellett készíteni az intézkedések egy-egy csoportjára.) Az egységes finanszírozásnak megfelelôen a vidékfejlesztési intézkedések teljes egészében kikerülnek a strukturális alapok finanszírozásából, az új vidékfejlesztési terv leginkább a mai Nemzeti Vidékfejlesztési Tervhez (NVT) fog hasonlítani, az új Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai közül kikerül a mai Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programnak (AVOP) megfelelô dokumentum, így természetesen Program-kiegészítô Dokumentum (PKD) sem készül. A Strukturális Alapoktól való elkülönülés

abból a szempontból mindenképpen elônyös az agrárágazat számára, hogy forrásait nem a Nemzeti Fejlesztési Terven belül, a többi fejlesztési céllal versengve kell megszereznie, mint az AVOP esetében, hanem az EMVA költségvetésébôl a Magyarországnak juttatott forrás egészére kell tervet készítenie. Az új rendelet-tervezet megpróbálja összegyûjteni a jelenleg finanszírozható összes vidékfejlesztési intézkedést, és ezeket egységes keretbe foglalja. Így alapját képezi a jelenlegi 1257/1999-es rendelet, amely a jelenlegi finanszírozási idôszakra érvényes keretjogszabály a vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozóan, a 1783/ 2003-as rendelet, amely a 2003as KAP-reform következtében bevezetett új intézkedéseket foglalja össze, illetve a Csatlakozási Szerzôdések, amelyek az új tagországokra nézve alkot-


Vidékfejlesztés az Európai Unióban tak egyes átmeneti intézkedéseket. A rendelet-tervezet ennek megfelelôen rendkívül nagyszámú intézkedést tartalmaz. Az intézkedéseket négy ún. tengelybe sorolja, ezek I. versenyképességi tengely II. környezet-gazdálkodási tengely, földterület termôképességének fenntartása III. vidékfejlesztési tengely, diverzifikáció és életminôség IV. LEADER

Összesen 35 intézkedés Az I. tengely (versenyképesség) 15 intézkedést tartalmaz, a következô csoportosításban: • Emberi erôforrások fejlesztése: szakképzés, fiatal gazdák induló támogatása, korai nyugdíjazás, szaktanácsadás • A termelôeszközök modernizációja: beruházások a termelés, a feldolgozás és az értékesítés fejlesztése érdekében • A mezôgazdasági termékek és a termelés fejlesztése: az új EU-elôírásokhoz való alkalmazkodás, részvétel az élelmiszer-minôségi rendszerekben, minôségi termékek marketingje • Átmeneti intézkedések az új tagországok számára (2008ig): félig önellátó gazdaságok támogatása, termelôi csoportok felállításának támogatása A II. tengely (környezet-gazdálkodás, földhasználat) 12 intézkedést tartalmaz: • A mezôgazdasági földterület fenntartható használatát célzó intézkedések: hegyvidéki területek, egyéb hátrányos helyzetû területek, Natura 2000 területek, agrárkörnyezet-védelem és állatjólét,


nem termelô beruházások támogatása • Az erdészeti földterület fenntartható használata: elsô erdôsítés, mezôgazdaságierdészeti rendszerek bevezetése, Natura 2000, erdészeti környezetvédelem, az erdészeti termelôi potenciál fenntartása és megelôzô tevékenységek bevezetése, nem termelô beruházások támogatása A III. tengely (diverzifikáció és életminôség), 8 intézkedést tartalmaz • A vidéki gazdaság diverzifikációját célzó intézkedések: a mezôgazdaságon kívüli jövedelem-források támogatása, mikrovállalkozások támogatása, turizmus, a nemzeti örökség védelme és fenntartása • Az életminôség javítását szolgáló intézkedések: alapvetô szolgáltatások, falumegújítás/vidéki örökség • Képzés és kapacitásfejlesztés

Végsô szó a minisztereké Az I. tengely intézkedései tehát alapvetôen beruházási támogatások, ahol a támogatás összegéhez utólagos elszámolással jutnak hozzá a kedvezményezettek, a II. tengelyben területi alapon járó, normatív támogatások kaptak helyet, ahol a támogatások feltételeinek való megfelelést ellenôrzik, illetve a nem megfelelést szankcionálják, a 3. tengely intézkedéseit pedig alapvetôen helyi fejlesztési stratégiák megalkotásához kötik és itt van különös jelentôsége a strukturális intézkedésektôl való pontos elhatárolásnak. A közösségi társfinanszírozás mértéke az I. és III. tengely esetében max.50%, illetve a

konvergencia-régiók (volt 1. célterület) esetében 75%, a II. és IV. tengely esetében max. 55%, illetve a konvergencia területeken 80%. Magyarországot az új szabályozás tehát ilyen szempontból nem érinti hátrányosan. A közösségi társfinanszírozás kötelezô legalacsonyabb szintje 20%. A tengelyekre nézve a Bizottság azt javasolja a tervezetben, hogy azokhoz minimum finanszírozási arányok társuljanak, a tagországok tehát programjaikban legalább 15%-ot fordítsanak az I. és III. tengelyekre, legalább 25%-ot a II. tengelyre, a LEADER-re pedig, valamiképpen elosztva a három másik tengely között, de nyilvánvalóan a III. tengelyre koncentrálva legalább 7%-ot, ez utóbbi azonban nem adódna hozzá a másik három tengely arányához. A tagországok nagy része a felosztás ilyen korlátokhoz kötését erôsen vitatja arra hivatkozva, hogy a tagországok érdekei és preferenciái olyan mértékben eltérôek, hogy még ez a – viszonylag tág kereteket nyújtó – megkötés sem tenné számukra lehetôvé, hogy az igényeiknek megfelelô programot tudjanak készíteni. A tagországok és a Bizottság közötti vitában a végsô szót vélhetôleg a miniszterek fogják kimondani. A programozási dokumentumok az új helyzetnek megfelelôen szintén változni fognak. Vidékfejlesztési programból ugyan csak egy lesz, de ennek benyújtását meg kell elôznie egy nemzeti vidékfejlesztési stratégia elkészítésének. Hogy pontosan mit kell tartalmaznia a stratégiának és mit a programnak, azt a Bizottság egy, a jövô év elsô felében kiadandó útmutatóban fogja elôírni. Anynyit azonban ki lehet következtetni, hogy a stratégia a mai AVOP, illetve NVT helyzetfeltá-

11

Vidékfejlesztés az Európai Unióban rását, SWOT-elemzését, illetve az ezek alapján kitûzött prioritásokat kell, hogy tartalmazza, a program pedig magukat az intézkedéseket, a konkrét szabályozással együtt.

Az idô sürget Az intézményrendszer az új programnak megfelelôen lényegesen változik. Legnagyobbrészt leképezi a strukturális politikák jelenlegi, illetve a szintén változó szabályozás szerinti intézményrendszerét. A program végrehajtásáért Irányító Hatóság felel, a program lefolyását Monitoring Bizottság kíséri figyelemmel. A kifizetést Kifizetô Ügynökség végzi, az ellenôrzésért pedig Igazoló Szerv felel. Bár úgy tûnik, mintha a program-dokumentumok elkészítésével még bôven idôben lennénk, ez azonban koránt sincs így. 2007-ben ugyanis már az új program alapján kell a forrásokat elosztani, tehát addig el kell fogadni a jogszabályt, a Bizottságnak ki kell adnia az útmutatót, a tagországoknak el kell készíteni a stratégiát és a tervet, amelyet azután a Bizottságnak, illetve a tagországok képviselôibôl álló szakbizottságnak el kell fogadnia. Ha mindehhez figyelembe vesszük, hogy 25 ország 25 tervérôl beszélünk, akkor a jog-

szabály, illetve a stratégia elfogadásától a program kezdetéig tartó 1,5 év nem is olyan hosszú idô. A bizottságnak továbbá folyamatosan dolgoznia kell a végrehajtási rendeleteken is, hiszen az „új 1257-es” csak keretjogszabály, a részleteket külön rendeleteknek kell tartalmaznia. A rendelettôl, illetve annak vitájától elkülönítve kell kezelnünk a vidékfejlesztési politika finanszírozásának kérdését. Az új jogszabály melléklete ugyan tartalmaz egy összeget (88 milliárd euró), amely a hét éves finanszírozási idôszak alatt a 2527 tagország vidékfejlesztési politikáját finanszírozná, részleteket azonban nem közöl arra nézve, hogy ez az egyes tagországokra nézve mekkora összeget jelentene. A Bizottság az összeget úgy kalkulálta, hogy összeadta a jelenlegi programidôszakban az EMOGA orientációs alapra, a garancia alapból a vidékfejlesztési intézkedésekre jutó összeget, továbbá a moduláció (a meghatározott plafonnál nagyobb jövedelemhez jutó gazdaságok támogatásainak csökkentése és az így nyert összeg átirányítása a vidékfejlesztés céljaira) révén a brüsszeli költségvetésben szereplô összegeket. A számítási mód azonban ily módon nem vette figyelembe, hogy a vidékfejlesztésnek – a tavalyi salzbur-

gi konferencián meghatározott alapelveknek megfelelôen – a jelenleginél nagyobb forrásokhoz kell jutnia. Nem véletlen, hogy a tanácsi munkacsoporton a tagországok nagy része jelezte, hogy ilyen nagy számú intézkedést ilyen kevés pénzbôl aligha lehet megvalósítani. A Bizottságnak ráadásul több szempontból is meg van kötve a keze. A tagországi befizetéseket nagy valószínûség szerint nem növelheti, hiszen a nagy tagországok többször jelezték, hogy nem hajlandóak nemzeti jövedelmük (GNI) 1%-ánál nagyobb összeget a brüsszeli kasszába fizetni. A Közös Agrárpolitika elsô pillérétôl, az új nevén Európai Mezôgazdasági Garancia Alapból (EMGA) a moduláción túl további összegek nem valószínû, hogy elvonásra kerülhetnek, ha csak az exporttámogatások terén nem történik lényeges csökkentés a jelenlegi WTO forduló következményeként. A 88 milliárd euró tehát minden bizonnyal reális összeg, esélye csak az új tagországoknak van, hogy ezen összeg felosztásakor számukra kedvezôbb arányokat harcoljanak ki arra való következetes hivatkozással, hogy a közvetlen kifizetésekbôl még jó ideig nem részesülhetnek teljes mértékig. Dr. Maácz Miklós FVM

A LEADER elérhetôvé tette a vidéket Az EU LEADER programja megkönnyíti a kirándulók dolgát. 13 000 euró körüli összeget használtak fel az alapból az ír vidék elérhetôségét szolgáló szabályozás megalkotására turista utak jelzésére. A jelrendszert 2004. július 13-án az ország keleti részében fekvô Wicklow megyében próbálták ki elsôként. A szabályozást az Agri Aware készítette. Szakértôk szerint a LEADER-pénz segített Wicklow megye területeit megközelíthetôvé ten-

12

ni, egy olyan eljárás felhasználásával, amely mintaértékûvé válhat az ország más területein is. Paddy Healy, az Ír Farmerek Szövetségének Wicklow megyei elnöke szerint az ír vidék hosszú kiránduló ösvényei kiválóan alkalmasak a kikapcsolódásra. Fordította: Sólyom Alexandra Forrás: Rural Europe, 2004. augusztusi száma


Vidékfejlesztés az Európai Unióban

Rendeletben a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Az NVT-t 2004. aug. 27-én fogadta el az EU Bizottság. Ezt követôen kerülhetett sor a tervben szereplô támogatási jogcímek meghirdetésére, melyek közül 4 jogcímet a közelmúltban kihirdettek: 1. a termelôi csoportok létrehozásához és mûködtetéséhez, 2. a mezôgazdasági területek erdôsítéséhez, 3. a félig önellátó mezôgazdasági üzemek szerkezetének átalakításához, 4. és az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai elôírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatásról szóló rendelet. A rendeletek tartalmazzák a támogatható célt, a feltételeket és a támogatás mértékét is. A gazdálkodók érdekeit figyelembe véve talán legfontosabb megemlíteni a támogatások igénylésének határidejét. A termelôi csoportok vonatkozásában

2004. november 1. és 30. között, 2005-tôl kezdôdôen pedig évente, augusztus 1. és 31. között igényelhetô támogatás. A mezôgazdasági területek erdôsítéséhez az Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes igazgatóságához lehetett benyújtani az igénylést, 2004. évben szeptember 15. és október 15. között, 2005. és 2006. évben június 1-tôl július 1-ig. Az MVH területileg illetékes kirendeltsége fogadta a félig önellátó gazdálkodások támogatási kérelmeit, 2004-ben október 1. és október 31. között, illetve az ezt követô években április 1. és 30. között. Az állattenyésztô gazdaságokat érintô elôírásoknak való megfelelés elôsegítését célzó támogatásokra 2005. évtôl kezdve lehet pályázni. A pályázati felhívásokról szóló rendeletek teljes szövegét a Magyar Közlöny tartalmazza. (Konkrétan a Magyar Közlöny 131., 132., 133. száma.) B.B.

Csemegeszôlô-fesztivál Domoszlón A Mátrai Borvidék mindamellett, hogy hagyományosan kitûnô borszôlô-termô vidék, mindig is figyelemreméltó csemegeszôlô-termesztést mondhatott a magáénak. A szôlôtermesztés kezdete 1042-re nyúlik vissza. A mai Abasáron alapított bencés kolostorhoz szôlôbirtok is tartozott. 1664ben, a török hódoltság idején, Evlia Cselebi török történetíró ezt írta: „Édes ízû, bô levû, tizenhétféle szôlôje van, s közte hétféle muskát szôlô.” Sajnos 1888-ra a filoxéra szinte a teljes borvidéken kipusztította a szôlôket. Ennek nyomán teljesen újra kellett telepíteni a szôlôültetvényeket. Furcsa módon jótékony hatása is lett a filoxéra-vésznek, hiszen az ezt követô idôben terjedt el az oltványok használata. A XX. század 20-as 30as éveire a Mátraaljáról és Gyöngyösrôl származó csemegeszôlô még lengyel, német, svéd, angol és francia piacokon is megjelent. A borvidék meghatározó csemegeszôlô fajtája a Chasse-las volt, s azt lehet mondani, még ma is az, hiszen a fajtaszerkezet átalakulása lassú folyamat. Szerencsére manapság már az újabb telepítéseken többféle, „piacos” csemegeszôlô fajtát ültetnek. Ezek mind íz, mind küllem tekintetében, mind pedig egyéb nagyon fontos tulajdonságokban is felülmúlják az elôbb említett fajtát. A környéken élô és szôlôtermesztéssel foglalkozó emberek számára nagyon fontos jövedelemszerzési lehetôséget adott és ad a csemegeszôlô, csak már megváltozott körülmények között.


Eddig is, és ezután is a csemegeszôlô termesztésnél nagyon fontos volt a minôség, amely a szemnagyságban, a szôlôfürt bogyószámában, a termés frissességében, és nem utolsósorban a csomagolás minôségében mutatkozott meg. Kevesen tudják, hogy a csemegeszôlô az egyik legértékesebb gyümölcsünk. Jótékony hatása van a szívre, étrendi hatása kitûnô. Hozzuk vissza a Domoszlói muskotályt! Domoszló a Mátrai Borvidéknek mindig is az egyik meghatározó települése volt, ha nem is a legnagyobb szôlôterülettel rendelkezett. Az egykori Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaság, valamint a Mátragyöngye Mezôgazdasági Termelôszövetkezet a maguk korában jól csengô nevek voltak. Mind a szôlôtermesztés, mind pedig a borászat területén maradandót alkottak, hiszen a „Domoszlói Muskotály” az 1960-as években megteremtette az egész Mátraalja számára a nyugati országokba irányuló borexport alapjait. Sajnos, egy idô óta kereskedelmi forgalomban már nem kapható ez a finom, „konty alá való”, méltán híres bor. Manapság az Önkormányzat a hegyközséggel, a mezôgazdasági szövetkezettel, a falugazdász hálózat képviselôivel, a helyi vállalkozókkal, a társadalmi szervezetekkel, és nem utolsósorban a lakossággal közösen azon fáradozik, hogy a település a fenntartható fejlôdés ismérveinek meg-

13

Vidékfejlesztés az Európai Unióban felelôen erôsítse megtartó erejét, megtartsa az itteni lakosságot. Ebben a törekvésben nagyon fontos szerephez jut a kertészet, hiszen az itt élô emberek többsége hagyományosan kötôdik a szôlô és gyümölcstermesztéshez. Reméljük, hogy a jövôben meghatározó szerephez juthat a község területén lévô hûtôház is. Rangos elôzmények 2003-ban sok – sok évi kihagyás után, megszerveztük a szüreti felvonulást, nagyon szép sikerrel. 2004-ben immár második alkalommal rendeztük meg a Mátrai Hegyközséggel a Szent György napi Muskotály Borünnepet és ennek szerves részeként az Országos Muskotály Borversenyt, amelyet a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatott. Mindezen elôzmények után idén, augusztus 28-án, hagyományteremtô szándékkal elindítottuk a Domoszlói Csemegeszôlô Fesztivált. A település régóta csemegeszôlôs falu, viszont a jelenben is történtek már nagyobb területen új, a mai kor igényeinek megfelelô fajtaszerkezetû telepítések. Ebben nagyon sokat segít az, hogy néhány termelô helyet ad az Országos Mezôgazdasági Minôsítô Intézet fajtakísérleteinek. Jelenleg mintegy 250 fajtával folyik a munka. A megnyitóbeszédet mondó Dr. Magda Sándor professzor, országgyûlési képviselô, az Országgyûlés Mezôgazdasági Bizottságának elnöke, a gyöngyösi Károly Róbert Fôiskola rektora hangsúlyozta az ilyen és ehhez hasonló rendezvények fontosságát. Egy kistérség és ezen belül sok-sok család megélhetésének, vagy kiegészítô jövedelemforráshoz jutásának lehetôségeit teremti meg a csemegeszôlô termesztés. Erre a termékre az Európai Unióban nincs kvóta, ültetvények telepíthetôk, és jó minôségû, a régi hagyományokat az újabb minôségi elvárásokkal ötvözô, eladható csemegeszôlôt-termesztenek az itt élôk. A marketing fontosságára mindenki figyelmét felhívta. A rendezvényre a házigazda Domoszló a Mátrai Borvidék települései közül meghívta Abasárt, Gyöngyöstarjánt, Gyöngyöspatát, Markazt és Visontát. A csemegeszôlô-verseny céljaként fogalmaztuk meg, hogy elsôsorban a térségben (Gyöngyösi Kistérség) régi hagyománnyal bíró csemegeszôlô szedését, csomagolását felelevenítse. Mindezek mellett arra törekedtünk, hogy nyújtson a rendezvény kitekintést a jelenlegi tendenciák, piaci elvárások, az új csomagoló anyagok, csomagolási módok irányába. A versenybe 3 fôs csapatok nevezhettek. A csapatoknak a szedéshez, csomagoláshoz szükséges eszközökrôl maguknak kellett gon-

14

doskodni. Négy fajta szôlôt (Cardinal, Favorit, Irsai Olivér, Pannónia Kincse) kellett csomagolni, 2–2 rekesznyi mennyiséget. Az értékelés szempontjai a következôk voltak: a szôlô szedése, esztétikai megjelenés, láda, díszítés. A csomagolás egyenletessége („tükrösség”), a csomagolási minta ötletessége, a csapat összeszokottsága. A bírálati szempontok között szerepelt: a szedés, a csomagolás gazdaságossága (kihozatali arány), valamint a csomagolás egyöntetûsége és a súlyazonosság, ugyanígy a gyorsaság szedésben és a csomagolásban. A szakmai zsûrit komoly feladat elé állította az értékelés. Mindent figyelembe véve a Domoszlói Hegyközség által felajánlott kupákat, az alábbi sorrendben nyerték meg: I. helyezés: Gyöngyöstarján, II. helyezés: Domoszló, III. helyezés: Visonta csapata. Lángos és pampuska A Bánszki Sándor családi vállalkozó ötletébôl kiinduló rendezvényen megmutatkozott egy kisközség tenniakarása, a jó és új dolgok iránt érzett fogékonysága, nem kevésbé a túlélés akarata és reménye. A Falugazdász hálózat, a Mátragyöngye Mezôgazdasági Szövetkezet, a Hegyközség, a helyi Gondozási Központ, a Domoszlói Idegenforgalmi Egyesület, Bánszki Pincészet, Kecskés Zsolt és Csordás János vállalkozók és nem utolsósorban a Községi Önkormányzat által szervezett program hozzájárult a község és a borvidék ismertségének, elismertségének javításához, a csemegeszôlô-fogyasztás növeléséhez. A látnivalók között a gasztronómiai bemutatók során a helyiek által készített rétes, lepény, palacsinta, „pampuska”, kemencében sült „domoszlói lángos”, és a „kapusznyík”, – amelyek mindegyike csemegeszôlôvel volt ízesítve–, olyan sikert arattak, hogy arra a legmerészebb álmaikban sem számítottak a szervezôk! A fazekasok, hímzôk, fafaragók, csuhébábukészítôk, és más kiállítók sikere is szívet melengetô volt. A rendezvényt támogatta a Contstar Hungary Kft. Szolnokról, a Yuki Kft. Budapestrôl, a Régi Kaszinó Jászfényszaruról, valamint a Mátra-gyümölcs Kft. Domoszlóról amelyet ezúton is köszönünk. Hiszünk és bízunk abban, hogy e hagyományteremtô rendezvény hozzájárul ahhoz, hogy a térség csemegeszôlôjét az Európai Unió piacain is keressék, megszeressék! Bízunk abban is, hogy a sikeres rendezvényt követôen évrôl-évre több érdeklôdôt tudunk fogadni a hagyományteremtô szándékkal elindított Domoszlói Csemegeszôlô Fesztiválon. Gyurkó Béla polgármester, Domoszló


Hír termék

Lekvárium Penyigén Mint arról már néhányszor hírt adtunk, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1998ban indította be – európai mintára – a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) programot a hagyományos és tájjellegû élelmiszerek összegyûjtése céljából. A gyakorlati teendôk az FVM Agrármarketing Centrum Kft. irányította és jelenleg is népszerûsíti. A penyigei szilva is része a gyûjteménynek. Penyige az ország legkeletibb csücskében, a Szatmári Tiszahát és az Erdôhát kapujában található. A falut alig 800-an lakják, az egyedüli foglalkoztató mára szinte csak az önkormányzat, a munkaképes korú lakosság egy része a közeli Fehérgyarmatra ingázik. A foglalkoztatottak nagy része minimum bérért dolgozik, a családok egy része kiegészítô jövedelemszerzési céllal gyümölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkozik, mára ez már nem ad számottevô jövedelmet, a jelenlegi piaci árak miatt. Az önkormányzat forráshiánnyal küzd, s minden lehetôséget igyekszik kihasználni azért, hogy a lakosság számára biztosítani tudja az esélyegyenlôséget. Minden kezdeményezést támogat. Ilyen volt a Penyigéért Kulturális Egyesület részérôl a „Penyigei szilva” hírnevének visszaszerzése, és e szilvafajta földrajzi árujelzôvel való megjelölése.

Hagyományokra építve Ahhoz, hogy ez az ízletes gyümölcs és a belôle készített lekvár visszanyerje ismertségét, s ezáltal a térségnek kiegészítô jövedelmet is adjon, széles körben kellett megismertetnünk a penyigei asszonyok által készített finomabbnál finomabb ételeket, süteményeket. Az önkormányzat és az egyesület asszonyai az ország különbözô helyein vettek részt gasztronómiai bemutatókon, ahol az FVM és az Agrármarketing Centrum által készített HÍR gyûjteményben szereplô Szatmárra jellemzô termékeket kóstoltattak és kóstoltatnak a látogatókkal. (Az Országos Mezôgazdasági Könyvtárban 2004. március 4-én tartott „Élelmiszerbiztonság és eredetvédelem” címû rendezvényen bemutattuk és kóstoltattuk is a penyigei szilvalekvárt.) A település megismertetéséhez négy évvel ezelôtt megszerveztük a Szenkeparti Nagyvásárt, az elmúlt évi és idei rendezvényen is közel 30.000 vendég jött el hozzánk. E vásár jellegzetességé, hogy kereskedelmi forgalomban nem kapható termékeket árulnak. A Szenke patak partján, a vásár központi helyén kialakított ideiglenes LEKVÁRIUM-ban fôzik az ízletes penyigei szilvalekvárt, mely nem tartalmaz hozzáadott cukrot vagy más adalékanyagot, így tartósítószert sem. A vendég megkóstolhatja a ciberét, és vásárolhat ízléses szilkékben e különlegességbôl. Itt kínáljuk eladásra a település másik fontos gyümölcsének,


Így készül a szilvalekvár

a somnak a kissé fanyar, de nagyon finom és C vitaminban gazdag lekvárját. A penyigei szilvalekvár iránt évrôl évre nô a kereslet, ezért is tettük meg 2003 januárjában a földrajzi árujelzôre vonatkozó bejelentést, és várjuk, hogy minél elôbb meg is kapjuk. Az önkormányzat 2002-ben megvásárolta a múlt század elején épített szatmári parasztházat, melynek felújításra és bôvítésre pályázatot nyertünk 2003. végén. A munkálatok végeztével 2004. augusztus 23-án átadásra került, s ezzel létrehoztuk a régió elsô szilva- és lekvármúzeumát. Az épület elsô helyiségében a Penyigén megtalálható szilvafajták fotói, üvegben elhelyezett termések, szilvával kapcsolatos leírások, szilvapálinka, a tárolására használt korsók, üvegek, az aszaláshoz használt kasok láthatók. Ebben a helyiségben nyert elhelyezést az FVM Agrármarketing Centrum Kht. HÍR (Hagyományok Ízek Régiók) programjának kiállítási anyaga is. A középsô helyiségben – az úgynevezett pitvarban vagy pitarban – régi paraszti bútorokon szilvalekvár és somlekvár, üvegben, köcsögben található. A „hátsó házban” a szilvalekvár fôzéshez használt tárgyak, eszközök, a lekvárfôzés fotói, a folyamat leírása láthatók. Az új bôvítésben bemutatóhelyet alakítottunk ki kiszolgáló helyiségekkel, ahol a vendég élôben tekintheti meg augusztus végén, szeptember elején a lekvárkészítés folyamatát. A látványt az udvaron lévô „ökrös szekér” teszi még élôbbé, melynél a szilvapalolást láthatjuk látványos szalmabábuk felhasználásával. Az önkormányzat az Agrármarketing Centrum támogatásával 2001-ben kiadta Kiss József: Könyv a szilváról címû könyvét. 2003-ban pedig a Penyigéért Kulturális Egyesület: Szatmár gyümölcsei a penyigei konyhában címû könyvet, melyekkel népszerûsíteni kívánjuk a Penyigei szilvát és a belôle készült finomságokat. A szilvalekvár Magyarországnak – és szûkebben az ország szatmári, beregi részének – fontos

15

Hír termék árucikke volt. A híres, történelmileg kialakult, több évszázados kiviteli cikkek mellett a XIX. század közepétôl a szilvalekvár is egyre nagyobb mennyiségével hívta fel a figyelmet a szilva jelentôségére. A szilvát a szegény emberek gyümölcsének is nevezték. A szilvalekvár fontos népélelmezési cikk volt. Mind a paraszti, mind pedig a nemesi-polgári étkezésben használták. Étrendi hatása kiváló. A penyigei szilvának különleges, sajátosan finom íze van. A vízközeli helyeken, partmenti lankákban, kertekben termett szilva zamatos, értékes. Más tájak talajába ültetve jellegét elveszíti. Régen a szilvások háborítatlanul nôttek a Szamos árterében, patakok, folyók, holtágak, lankás, lejtôs partjain.

Hagyományos eszközök a Lekváriumban

Hogyan készül a penyigei szilvalekvár? Penyigén a szilva feldolgozásának legelterjedtebb módja annak lekvárrá fôzése. A penyigei szilvalekvár nem üzemszerû körülmények között készül, elôállítása egyedi, semmilyen más termék elôállításához nem hasonlítható módon történik. Az elsô feladat a katlan megrakása, az üst tapasztása. A katlan megrakásához vályog és pelyvás sár kell. A katlant mindig az üst méretének megfelelô nagyságúra rakják, erôsre készítik, kívül-belül jól kitapasztják, hátul lyukat hagynak rajta füstkivezetônek. Míg a katlan szárad, elôkészítik az üstöt. A penyigei szilvalekvár hagyományos vörösrézüstben készül. Az üst elôkészítése külsô felületének sárral való betapasztásából áll. Az üstöt a karimától lefelé tenyérnyi, ujjnyi vastagon betapasztják. Tapasztósárnak legjobb a lótrágya, tehéntrágya, pelyva, búzakorpa, agyagos sár és víz keveréke. A kitapasztott üstöt behelyezik a katlanba, vízszintbe állítják, a pereménél betapasztják, utána tisztára törlik. Elôkészítik a lekvárfôzéshez szükséges többi eszközt is: teknô, rosta, szûrô, szilke, merítô, fakanál, lapocka, dagasztóláb, fazék, tál. Ezek után következik az alapanyagul szolgáló szilva fáról történô leverése, majd a levert szilva kézzel történô felszedése. A felszedett szilvát tiszta vízben, egymás után többször át kell mosni, mosás közben válogatni, hogy hibás gyümölcs ne kerüljön az üstbe. A szilvát az utolsó mosóvízbôl szûrôedénybe rakják, ahonnan a teknôbe kell tenni. A szilvát nem magvalják, hanem fôzés elôtt egy kisebb mennyiséget kézzel összetörnek, hogy levet eresszen és a szilva ne ragadjon az üst aljához. A már levet engedett szilvához fokozatosan adják hozzá a többi mennyiséget. Az üstbe tett szilvát kavarófával, úgynevezett lapockával kavarják. Addig kell így kavarni, fôzni, míg elválik egymástól a gyümölcs héja, a húsa, valamint a magja. Ez a folyékony, híg állagú anyag a cibere. Ekkor a tüzet átmenetileg hagyni

16

kell leégni, és hosszú nyelû merôedénnyel ki kell szedni a forró ciberét az üstbôl. A csak erre a célra használatos fateknôre keresztben teszik a rostaaljat, ami egy szögletes fakeret és erre helyezik a ciberézô rostát. Amíg a cibere forró, fakanállal, mikor hûlni kezd, csupasz kézzel átdörzsöljük a rostán. A most már mag nélküli ciberét visszaöntik az üstbe. Ekkor kezdôdik a lekvárfôzés második szakasza, melynek során elkészül a végtermék, a szilvalekvár. E készítési szakaszban a kavarás már nem lapockával, hanem speciális, fából készült, kézzel mûködtetett, úgynevezett vitorlával történik. A vitorla két deszkalapból áll, melyeket kereszt alakban, egymásra merôlegesen helyeznek el. A vitorla alsó része gömbölyített, az üst aljához illeszkedik. A jó vitorla nem szorul az üstben, de egyetlen szilvamag sem férhet alá. Tengelyéhez facsappal csatlakozik a kavarófa. Egyenletes jobbra-balra mozgatásával a készülô lekvárt állandó mozgásban tartjuk. A vitorla behelyezése, rögzítése, a cibere üstbe történô visszaöntése után ismét meggyújtják a tüzet a katlanban, és megkezdôdik a kavarás. A tüzelés és a kavarás nagy figyelmet igényel, mert a lekvár nagy tûznél könnyen odaég, gyenge tûznél pedig nem fô kellôen, a cibere nedvességtartalma nem fô el megfelelô ütemben. Amíg a vöröses színû, édes, híg állagú ciberébôl sötét színû, sûrû lekvár lesz, több óra telik el, nagyobb mennyiségû szilva kifôzése több napig is eltarthat. Hosszú órák alatt a cibere egyre sûrûbbé válik, víztartalma csökken. A lekvár akkor van kész, ha kanálra véve, a kanalat felfordítva, arról nem esik le, vagy papírra téve a papír nem nedvesedik át. A még forró, kész lekvárt fateknôbe kell szedni és hagyni kell kihûlni. Kihûlés után a lekvárt erre a célra készített cserépszilkékbe, vagy befôttes üvegekbe kell rakni. Kôrösi Miklósné polgármester


Fogyasztóvédelem az Európai Unióban

GMO vagy BIO? Az Eurobarométer 2001 decemberében végzett felmérése szerint az európai polgárok több mint 70%-a elutasítja a genetikailag módosított (GM) termékek fogyasztását. A magyar agrárpolitika szempontjából sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 2001-ben végzett felmérése szerint ez az arány hazánkban 74%! Noha a brit élelmiszervizsgáló-hivatal (Food Standards Agency, FSA) jelentése szerint nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a GM élelmiszerek akár egészségünkre, akár környezetünkre veszélyt jelentenének; fontos a korrekt és felelôsségteljes szakmai vélemény-nyilvánítás arról, hogy az élelmiszerek génmanipulált voltának kimutatása mennyire megbízható és ellenôrizhetô. Az Európai Unió által kezdeményezett Twinning program keretében létrejött Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Food Safety Office) project célja, hogy e kérdés tudományos és fogyasztóvédelmi-politikai aktualitását hangsúlyozva a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal mûködését és fejlesztését elôsegítse. Ennek jegyében idén ôsszel Budapesten került megrendezésre neves német és magyar szakemberek bevonásával a Genetikailag módosított szervezetek élelmiszerekben történô kimutatásának jelentôségérôl folytatott szakmai eszmecsere, melynek a Német Szövetségi Köztársaság Nagykövetsége adott otthont. Ursula Seiler-Albring nagykövet asszony köszöntôje után a szakmai találkozót Alexander Müller német közigazgatási államtitkár és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) képvisele-


tében Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár nyitotta meg, miután a Twinning program tanácsadója, Somogyi Árpád prof. biztosította a szép számban megjelent érdeklôdôket, hogy a „vita nem a tudósok elefántcsontornyában fog lezajlani”. Az elôadásokban kulcsszerepet játszó kérdést, miszerint a forgalmazott élelmiszeripari termékek milyen arányban tartalmazhatnak GM adalékokat, az 1829/2003 EK számú Európai Parlament által hozott rendelet szabályozza, amely kimondja, hogy a termékek csomagolásán kötelezôen fel kell tüntetni, ha azok 0,9%-nál több biotechnikai beavatkozáson átesett alkotórészt tartalmaznak. Ez a rendelkezés 2004. május 1. óta hazánkra is vonatkozik. A meghívott német szakemberek (Hermann Broll és Hans-Ulrich Waiblinger) elôadásából az derült ki, hogy a legkorszerûbb PCR-analitika segítségével, abban az esetben, ha ismerik a GM termény DNSszekvenciáját és a kutatók számára megfelelô referenciaanyag áll rendelkezésre (ami 2003-tól az EU-ban központosított adminisztráció alatt áll), akkor az adott élelmiszerben fellelhetô GM adalékanyagok ezen eszközökkel kimutatható határtértéke 0,05%. Hozzátették azonban, hogy a vizsgálat eredménye megkérdôjelezhetô, ha az élelmiszer feldolgozottsága miatt az adalékból eliminálódik a DNS (pl.: szójaolaj), vagy ha a vizsgált minta DNS-szegény élelmiszer (pl.: szójalecitin). Erre a problémára az nyújthat megoldást, ha nem csupán végtermék-, hanem alapanyagvizsgálatot is alkalmazunk. Ez utóbbi véleményt erôsítette meg elôadásában Ba-

lázs Ervin prof., a gödöllôi Mezôgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont Környezeti Biológiai Biztonsági Kutatóintézetének igazgatója, aki szerint az európai folyamatszabályozás ezen elvek mentén halad, míg pl. az amerikai ellenôrzés csak a végtermékek szabályozására szorítkozik. (Nézete szerint azonban a 0,9%-os jelölésköteles határérték az „ésszerû érzékenységet meghaladja”, azaz a túl alacsony érték miatt még a legkorszerûbb tudományos eljárásokkal is fals eredményeket kaphatunk. Balázs Ervin a Japánban szokásos 5%-os határértéket tartaná megfelelônek.) Az elôadások során viszont olyan vélemény is elhangzott, mely szerint a százalékos arány feltüntetése önmagában még nem elégséges: „A cimkézés csak a felelôsség áthárítása a fogyasztóra.” – fejtette ki Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár (FVM), hozzátéve: „közös felelôsségünk, hogy a tudománytól korrekt és egyértelmû érvek jussanak el hozzánk a genetikailag módosított élelmiszerek fogyasztása mellett vagy ellen”. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy módot kell találni az EU által egyik leginkább preferált ágazat, az ökogazdálkodás nagyobb mértékû támogatására. Dr. Bálint Tibor, a FVM Állategészségügyi és Élelmiszerellenôrzési Fôosztályának vezetôje felszólalásában a vitát kiegészítve elmondta, hogy a Minisztériumhoz ezidáig nem érkezett kérelem GM növények termesztésének ügyében. Alexander Müller német közigazgatási államtitkár pedig arra mutatott rá, hogy az élelmiszerbiztonság jelenleg a legérzékenyebb területe az agrárpolitikának, s nem csak ha-

17

Fogyasztóvédelem az Európai Unióban zájában, hanem az egész világon. Hangsúlyozta, hogy a gazdaság-irányítók felelôssége az élelmiszerbiztonság anyagi feltételeinek megteremtése, az agrárpolitika feladata pedig a rendszer – megfelelô tudományos felkészültség mellett történô – ellenôrzése és mûködtetése. „A géntechnológia egy újabb olyan technológia, mely-

tôl egyre nagyobb mértékben függôvé válunk?” – teszi fel a kérdés dr. Vida Gábor akadémikus egyik tudományos munkájában. Ki az illetékes a GMügyekben? A molekuláris genetikusok nem léphetnek fel úgy, mintha a génmanipuláció pusztán a géntechnológia szakmai ügye volna. Számos tudományág képviselôjének kell a témában véleményt nyilváníta-

nia, mint pl. az orvostudomány, az ökológia, a közgazdaságtan, a szociológia és a jogtudomány mûvelôinek. Csak így kerülhetnek a politika képviselôi felelôsségteljes döntési helyzetbe, illetve kizárólag így kap esélyt és lehetôséget a laikus társadalom a géntechnológia elfogulatlan megítélésére. Navratil Andrea

Visszavont növényvédô szerek Alig fél év telt el az unióhoz történt csatlakozásunk dátuma óta és máris sokszor egymásnak is ellentmondó hírek terjedtek el a növényvédelmi szakma berkeiben. Mára elég világossá vált, mely hatóanyagok sorsa bizonytalan, melyek forgalmazása, vagy felhasználhatósága szûnik meg a következô években. Emlékeztetôül álljon itt egy összefoglaló táblázat a 2004. május elsejével visszavonásra került növényvédô szerekrôl. Sokan ugyanis a csatlakozás következtében hazánkban érvényüket vesztô engedély-okiratok mögött olyan szigorúbb felhasználási elôírásokat gyanítanak, amelyek az eddigieknél biztonságosabb és egészségesebb kemizálási gyakorlat bevezetését sugallják, és ezzel mintegy megfogalmazzák a korábbi gyakorlat kritikáját. Hallani tehát olyan véleményeket, mintha ezidáig hazánkban növényeink védelmét környezetünket és egészségünket a nyugati gyakorlatnál jobban veszélyeztetô készítmények forgalmazásával, illetve felhasználásával akartuk volna megoldani. Különösen nagy hangsúlyt kaphatna ez a kérdés, ha tovább szûkítjük a termékek körét a sokszor közvetlen fogyasztásra is kerülô zöldség növények védelmére használt készítményekre. A tény sajnos sokkal prózaibb: az engedélyokiratok sorsát a gyártók cégek finanszírozási szándékai – mondhatni üzleti érdekei – határozzák meg elsôsorban. Tehát nem az élelmiszerbiztonság, vagy annak javítása, hanem a profit dönti el ezt a szelekciót. Tekintettel arra, hogy az engedélyezô hatóságok által elôírt vizsgálatok a technikai lehetôségek és eszközök fejlôdése következtében az adatok egyre részletesebb elemzésére képesek, célszerû a már engedélyezett és forgalmazott növényvédô szerek engedélyét is bizonyos

18

1. sz. táblázat Az EU csatlakozás megváltozott növényvédô szer engedélyezési szabályozása következtében 2004. május 1-jei hatállyal visszavonásra került engedély-okiratok Hatóanyag

Termék neve

1. Acephate

Orthene

2. Acifluorfen

Blazer 2 S, Galaxy

3. Alanycarbe

Orion 30 EC

4. Aldicarb

Temik 10 G

5. Amitraz

ByeBye 200 EC, Mitac 20 EC

6. Azafenidin

Evolus 80 DF

7. Barium polysulfide

Báriumpoliszulfid 45

8. Bioresmethrin

Vape

9. Brompropylate

Neoron 500 EC

10. Bronopol

Faplaszt

11. Cartap

padan 50 SP

12. Chlorfluazuron

Atabron 120 EC

13. Cyanazine

Bladex 500 SC

14. Dichlofluanid

Euparen

15. Dioxacarb

Rovlinka 50 WP

16. Diphenamid

Rideon 80 WP

17. DNOC

Novenda

18. Fenpropathrin

Danirun11 EC, Danitol 10 EC

19. Fentin hydroxide

Brestanid

20. Flamprop-M

Suffix BW

21

Andalin DC-25

Flcycloxuron

22. Hexaflumuron

Ekos 100 EC

23. Imazethapyr

Pivot

24. Imazapyr

Arsenal,

25. Methidathion

Ultracid 40 EC, Suprathion 20 EC

26. Naptalam

Alanap

27. Nonylphenol ether

Nonion

28. Oxycarboxin

Plantvax 20 EC, Plantvax 75 WP

29. Parathion methyl

Parashoot CS, Penncap M


Fogyasztóvédelem az Európai Unióban Az 1. sz. táblázat folytatása Hatóanyag

Termék neve

30. Permethrin

Reslin 25 SE, Coopex

31. Phenthoat

Cidial 50 L

32. Phosphamidon

Dimecron 50

33. Pirimisulfuron

Ring 80 WG

34. Pyridafenthion

Ofunack 40 L

35. Quinalphos

Chintop

36. Sethoxydim

Nabu-S

37. Sulfotep

Bladafum

38. Terbacil

Geonter 80 WP

39. Tetradifon

Pol-Akaritox

40. Tetramethrin

Chinetrin 25 EC

41. Triadimefon

Bayleton 25 WP, Folicur Top

42. Triazophos

Hostation 40 EC

43. Tridemorph

Calixin, Tango, Cerelux

44. Triforin

Saprol

45. Zineb

Cuprosan Super D, Miltox Special, Perocin 80 WP, Perotox WP

között azonban az utóbbiak körébôl egyet sem találunk, valamennyi kivonásra ítélt készítmény engedélyét gazdaságossági okokból nem újítják meg a gyártó cégek. Az ún. EU normatívák következtében – élelmezésegészségügyi szempontok vezérelte szigorítások a gomba és rovarölô szerek megengedett szermaradvány-értékeinek meghatározásában várhatók. Ezek a szigorítások pedig alkalmazástechnológiai, illetve kijuttatás-technikai kérdéseket vetnek fel, és nem a készítmények veszélyességének kockázatát teszik mérlegre. A teljesség igénye nélkül a 2. sz. táblázatban felsoroltam néhány gyakrabban használt inszekticid és fungicid szermaradvány-értékeinek megváltozott értékeit. Milyen változások várhatók a zöldségfélékben alkalmazható herbicidek engedélyeinek sorában?

idôközönként, a legújabb vizsgálati módszerek alkalmazásával, megújítani. A megújítás költségei azonban nem mindig térülnek meg egy-egy, a piacon már életgörbéjük csúcsán túljutott termék esetében, ezért a visszavonásukról nem élelmezés-egészségügyi, hanem ökonómiai – gazdaságossági – megfontolások döntenek. Természetesen a szélesebb körû és alaposabb, részletesebb vizsgálatok költségei is magasabbak, így az újabb ráfordítások megtérülésének valószínûsége is csökken az egyre kisebb forgalomra számítható termékek esetében. Ugyanakkor azt sem lehet kizárni, hogy egyes esetekben az újabb adatok ismerete is közrejátszik a visszavonást hozó döntésben. A hazai növényvédôszer-engedélyek

Borsó gyomirtására a magról kelô egy és két szikû gyomok ellen számításba jöhetô készítmények közül a Pivot 100 LC (100g/l imazetapir), valamint elsôsorban a magról kelô kétszikûek ellen alkalmazott Buvirex 240 EC (240g/l etoxifen) herbicidek engedélyének visszavonása történt meg. Paprika és paradicsom gyomirtására engedélyezett készítmények száma csupán az állományban egyszikûek irtására alkalmazható Nabu-S (12,5% szetoxidim) kivonása miatt csökken, míg az uborka esetében a kiültetés elôtt alkalmazható készítmények közül az Alanap (237g/l naptalam), valamint a vetés után, kelés elôtt kijuttatható Nabu-S készítménnyel nem számolhatnak a termelôk. A burgonya gyomirtó szerei közül is kimarad az egyszikû gyomok ellen, állományban használ2. sz. táblázat

Rovar- és gombaölô-szerek szermaradvány-értékeinek várható változása Készítmény neve

Hatóanyaga

EU határérték mg/kg

Hazai határérték mg/kg

Technológiai változtatás a kultúrákban

Chimnix 5EC

béta-cipermetrin

0,05

1

gyökérzöldségek

Basudin600 EC

diazinon

0,02

0,5

káposztafélék

Thiodan 35 EC

endoszulfán

0,05

0,5

zöldségnövények

Lannate 20 L

metomil

0,05

0,5

paprika,paradicso

Sumi-Alfa 5EC

eszfenvalerat

0,02

1

káposztafélék,

Dithane DG

mankoceb

0,05

1

bab, borsó

Buvicid F

folpet

0,1

5

uborka

Merpan 80 WG

kaptán

0,1

2

uborka

Topsin Metil 70

tiofanát-metil

0,1

1

uborka


19

Fogyasztóvédelem az Európai Unióban ható Nabu-S. A káposztafélék, bab, sárgarépa, petrezselyem, zeller és fejessaláta gyomtalanítására engedélyezett herbicidek sora viszont nem változott, de a kabakosok és a vöröshagyma esetében a már korábban említett Nabu-S, Alanap és Buvirex 240 EC herbicidek használatáról le kell mondaniuk a termesztôknek. Más a helyzet a csemegekukorica esetében, mert az engedélyezett gyomirtó szerek közül az atrazin tartalmúak sorsa kétségessé vált. A Gesaprim 500 FW, Gesprim 90 WG, Aktikon 80

WP, Hungazin PK 50 WP, Atrazin 500 FW és Atranex 50 SC, valamint a Primextra Gold 720 SC márkanevû atrazin hatóanyagú herbicidek az EU listán a kivonásra kerülô készítmények közé lettek besorolva. Hazánkban ezek a herbicidek éppen a nagy felületen történô felhasználásuk leváltásának fokozatossá tétele érdekében halasztó hatályú kategóriába kerültek, eszerint elôreláthatólag 2007-ig még szemes- és csemegekukoricában meghosszabbítja alkalmazhatóságukat. Inczédy Péter

Vegyszerek a mezôgazdaságban, a táplálékainkban A környezeti tudatosságot szolgáló rendezvények sorában rangos helyet foglalt el a Környezettudományi Központi Alapítvány által szeptember 16-án „Kémiai és genetikai biztonság a mezôgazdaságban” címmel megrendezett konferencia. A konferencia célja az volt, hogy elsôsorban a mezôgazdaság által felhasznált vegyi anyagok, illetve genetikai szennyezô elemek széleskörû bemutatásával, azok engedélyezésének szabályozásával felhívja a társadalom figyelmét a nap mint nap fenyegetô veszélyekre. 2004 májusa a tavaszi szellô mellett számos jogi változást hozott Magyarországra. A peszticidek vonatkozásában a csatlakozás pillanatától új engedélyezési eljárás lépett hatályba. A növényvédô szerek engedélyezési eljárásrendje korábban szigorúan laboratóriumi vizsgálatokra támaszkodott, mostanra azonban kiegészült a kockázatbecslés módszerével, elôadásából derült ki dr. Pethô Ágnes a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat tanácsosának. A kockázatbecslés egy-egy hatóanyag laboratóriumi körülmények közötti viselkedésén túl annak egészségügyi vonatkozásait, az általa szennyezett környezetben okozott károk kockázatát, illetve ezen belül az

20

egyes élôlénycsoportok veszélyeztetettségét is bemutatja. A 91/414 EGK irányelv által szabályozott módon, a már engedéllyel rendelkezô növényvédô szereket az Unió 1993-tól kezdôdôen vizsgálja felül. Pillanatnyilag az 1113 hatóanyagból mindössze 91 darabot fogadtak el újra, 461 vegyi anyagnak vonták vissza az engedélyét, és mintegy 521 hatóanyag engedélye van függôben. A hatóanyagok felülvizsgálatát 2008-ig kell befejeznie a tagállamoknak. A kockázatbecslésnek is vannak kockázatai Az eljárás jogi hátterét Magyarországon a fent említett uniós direktíván túl a 89/2004. évi XXXV. növényvédelmi törvény szabályozza. A hatóanyagok közösségi szinten történô engedélyezése mellett nemzeti elbírálás alá esik a készítmények (formált termékek) köre. Mihály Botond a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részérôl ismertette elôadásában a szakhatóságok feladatköreit. Az engedélyezésben Magyarországon az Országos Tisztiorvosi Hivatal és a Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium rendelkezik a szakvéleményezés jogával. A Természetvédelmi Hivatal Ökológiai

osztályának vezetôje a kockázatbecslési módszer hiányosságaira hívta fel a figyelmet. A kockázatbecslési modellekrôl általánosságban elmondható, hogy az expozíció, a hatás, a veszély, az ökológiai megalapozottság és a kockázat egyszerre van jelen. Igaz, hogy a kutatók mindig a legkedvezôtlenebb forgatókönyvvel számolnak, de minden esetben a „Jó Mezôgazdasági Gyakorlat” (GAP) betartása mellett végzik a vizsgálatokat. Abban az esetben, ha a mezôgazdasági gazdálkodó nem tartja be a szabályokat, és esetleg a vegyszerbôl kétszer nagyobb mennyiséget használ a megengedettnél, a kockázatbecslési modell felborul, annak eredményei használhatatlanok, a következmények tehát ismeretlenek és elôre meg nem jósolhatók lesznek. A kockázatbecslési modell beépítése az eljárási rendbe tehát alapjában véve jó gondolat, csak egy hátulütôje akad: nem számol az emberi tényezôvel, a környezeti tudatosság hiányával. Mielôtt az olvasóban feltámadna a biztonságérzet, – hogy a növényvédô szer gyártó cégek „jó útra tértek” és az egészségmegôrzést, a környezetvédelmet elôtérbe helyezik az anyagi érdekekkel szemben – tanúságos lehet a témához kapcsolódó


Fogyasztóvédelem az Európai Unióban cikk: Inczédy Péter: Visszavont növényvédô szerek címmel. (Minthogy azonban a növényvédô szerek igen sok pénzbe kerülnek, a termelôknek elemi érdeke betartani a javasolt töménységet; ha dupla töménységet használ a biztonsága kedvéért, duplát fizet és a védekezés nem lesz hatékonyabb, sôt. A Szerk.) Hasonlóan tudatlanul állunk a vegyi anyagok együttes (szinergista) hatásaival szemben. Egy-egy hatóanyag alapos laboratóriumi vizsgálata, igaz, kiegészült a fent említett környezeti kockázatbecslés módszerével, de a hatóanyagok együttes hatására vonatkozóan eddig egyetlen egy vizsgálat sem született a világon. Nem éri meg! Akkora összeget igényelne egy több kockázati tényezôvel számoló kísérlet felállítása, hogy a növényvédôszer-gyártó cégek nem is próbálkoznak vele. Majd a természet megoldja! Mennyit ér a növényvédô szer? Az 1988-ban alakult Levegô Munkacsoport új kutatásba kezdett, ami a növényvédô szer használat külsô költségeinek elemzésére terjed ki. A vizsgálatok eddigi eredményeirôl Simon Gergely vegyészmérnök számolt be. A technikai fejlôdés


következtében az emberi tevékenységnek számos olyan káros következménye van, amit annak okozója soha sem fizet meg. Egy egyszerû példát említve, ilyen a savas esô is. A peszticid használat tekintetében gondos közgazdászok számos elemzésben kimutatták, hogy egy egységnyi peszticid költsége négyszer térül meg a felhasználás során. Arra vonatkozóan azonban, hogy a külsô költségek, az egész társadalom által megfizetett költségek, mennyit tesznek ki, nem szívesen nyilatkozik senki. A káros következményekbôl pedig adódnak költségek jócskán. Ilyen keveset hangoztatott következmény lehet egészségügyi károsodás, haszonállatok megbetegedése és halála, kártevôk és károkozók természetes ellenségeinek elvesztése, peszticid rezisztencia, méhpusztulás, terméskiesés, halpusztulás, madárpusztulás, vagy talajvíz szenynyezés. A hazai növényvédôszer-használat externális költségeit kutatva ez hektáronként 45 ezer forintot jelent termelônként, ami évente összességében 250 milliárd forintot tesz ki. 250 milliárd forintnyi a környezet károsodása évente, de vajon tíz, húsz, esetleg ötven év elteltével mennyit ér majd a tiszta környezet! És mennyit ér most?

Peszticid a növényben, a talajban… és az ivóvízben? Növényvédô szerek széles skáláját lehet kimutatni tudományos kísérletekkel a talajból és felszíni vizeinkbôl. A növényvédô szerek által okozott magyarországi szennyezések vizsgálatáról dr. Székács András az MTA Növénytani Kutató Intézetének osztályvezetôje számolt be. A 3 éves vizsgálat során 90 mintavételi helyrôl összesen 346 mintát elemeztek a szakemberek. A minták felénél volt kimutatható növényvédôszer-maradvány, amibôl 16%-nál volt a megengedett értéken felül, 10%-nál pedig a megengedett értéknek több mint tízszerese volt a szennyezôanyag-tartalom. Általában kiugró értékeket mértek az atrazin és az acetoklór vonatkozásában. A vizsgálat legsokkolóbb eredménye, hogy a kavicságyon történô szûrés és a víztisztítás nem ad védelmet a szerves növényvédôszer-maradványok ellen. Azaz az otthonainkban csordogáló ivóvíz növényvédôszer-tartalma csupán a vízbázisainkban található növényvédô szer mennyiségétôl függ. Minél többet permetezünk, annál több vegyszert iszunk meg belôle! Balogh Beáta

21

Arcképcsarnok

Mariann Fischer Boel, az új mezôgazdasági biztos jelölt 1943. április 15-én született a dániai Funen szigetén, Aasumban, Hans Boel és Valborg Boel földbirtokos lányaként. 1963-ban kezdte el fôiskolai tanulmányait a modern nyelvek és a közgazdaságtan területén. Diplomáját 1965-ben szerezte meg. 1965 – 1967 egy koppenhágai export cég ügyvezetô titkára, majd 1967-1971 között a vállalat pénzügyi igazgatója. 1982 – 1991 Munkebo város Helyhatósági Tanácsának tagja. Közéleti szerepléseit példázza számos tisztség betöltése: 1986 – 1990 Munkebo alpolgármestere. 1987 – 1989 a dán Liberális Párt kendeminde-i választó testületének az elnöke.

Mariann Fischer Boel

1990 – tôl a Dán Parlament (a Folkening) tagja. 1991 – tôl egy biztosító cég képviselô bizottságának tagja. 1992 – tôl a Boel Found vezetô testületének tagja. 1994 – 1997 Munkebo város Helyhatósági Tanácsának újraválasztott tagja.

1994 – 1998 a dán Nemzeti Értékelô Tanács tagja. 1994 – 1998 a dán Parlament Mezôgazdasági, Élelmiszeripari és Halászati Bizottságának elnöke. 1996-tól tagja a Kreditforeningen Denmark helyi tanácsának, (Odense). 1998 – 1999 a dán Parlament Kereskedelmi és Ipari Bizottságának elnöke. 1998 – 2001 tagja a dán Nemzeti Adó Törvényszéknek. 1999 – 2001 a dán Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke. 2001 – 2004 dán agrárminiszter. 2004-tôl az Európai Unió Bizottságának tagja, mezôgazdasági és vidékfejlesztési biztos. Forrás: www.europarl.eu.int B.B.

Kinevezése politikai vihart kavart Az új mezôgazdasági biztos, Mariann Fischer Boel csak néhány napig élvezhette a biztosi kinevezéssel járó dicsfényt. Bizonyos politikai erôk munkálkodása nyomán hamar botrány ütött ki, a volt dán agrárminiszter asszony körül. Köztudott, hogy a férje által vezetett farm, egyike a legmeghatározóbb mezôgazdasági vállalkozásoknak Dániában. A 204 hektáros gazdaság évente körülbelül 60-80 ezer euró támogatáshoz jut az Unió mezôgazdasági alapjaiból. A családi háttér ismeretében könnyen felmerül mindenkiben a kérdés, mennyire összeegyeztethetô a mezôgazdasági poszt és egy mezôgazdasági vállalkozásban komolyan érdekelt feleség szerepe. A Nizzai Szerzôdés 213. cikkelye mondja ki, hogy a Bizottság tagjai, kinevezésük ideje alatt semmilyen más hivatással nem rendelkezhetnek. Ennek a feltételnek eleget tesz Boel asszony, hiszen a Funen mezôgazdasági vállalkozást a férje vezeti,

22

ô a felelôs igazgató, aki az állam felé elszámolási kötelezettséggel tartozik. A sajátos helyzet miatt Boel asszony politikai pályafutása során többször volt politikai támadások célpontja. Karakterisztikus egyénisége miatt azonban komoly tiszteletnek örvend. Az agrárminisztersége alatt sokszor bizonyította már, hogy Dánia érdekeit messzemenôkig tudja képviselni az Európai Unióban. Az ország kiemelkedô mezôgazdasági tevékenysége és a maximális érdekérvényesítése révén Dánia elképzeléseit a környezô tagállamok, de még a kívülálló Norvégia is figyelembe veszi. Mindezekbôl egyenesen következik, hogy Mariann Fischer Boel által még erôteljesebben fog érvényesülni az Unióban a dán befolyás. Biztonsággal mondható, hogy érdekes 4 éves ciklus elé néz az Unió közös agrárpolitikája. B.B.


Fórum

A föld szent A magyar gazdatársadalom kitart a földtulajdon sérthetetlensége mellett. A Magyar Gazdák Országos Szövetsége egyértelmûen tiltakozik a földtörvény módosításában szereplô javaslat ellen, ami alapján a gazdasági társaságok számára is lehetôvé válna a földtulajdonszerzés. A szervezet 2004. szeptember 14-i sajtótájékoztatóján Jakab István elnök többek között hangsúlyozta, hogy nem támogatják a birtoknagyság módosításának megváltoztatását. Véleménye szerint a jelenlegi birtokméret 300 hektárban maximalizált értéke megfelel a hazai viszonyoknak és e határ eltörlése kizárólag a latin-amerikai típusú multigazdaságoknak kedvezne, ez azonban nem szolgálná a magyar gazdák érdekeit. Obreczán Ferenc, a MAGOSZ fôtitkára, az agrártárca késlekedô intézkedéseit méltatta az intervenciós raktárak kijelölésének vonatkozásában. Véleménye szerint felkészületlenül áll az ország az intervenciós idôszak elôtt, hiszen mindmáig nem tudják a gazdák, hogy hova kell beszállítaniuk a gabonát. A MAGOSZ állásfoglalása értelmében tragédia a Pick Rt. körül kialakult helyzet. Szégyen, és a magyar állam részérôl meg nem engedhetô, hogy egy tradicionálisan magyar alapanyagokból elôállított nemzeti termékhez a közeljövôben külföldi alapanyagot használjanak fel, pusztán nyereségvágyból. Ezzel nemcsak 6000 gazda megélhetése kerül veszélybe, hanem a magyar termékek imázsa is romba dôlhet a külföldi piacokon. B.B. Forrás: MAGOSZ Sajtótájékoztató, 2004. szeptember 14.

Hogyan segíthetünk a határon túli magyar gazdáknak? 2004. szeptember 15-én Szanyi Tibor, az FVM akkor még hivatalban lévô politikai államtitkára beszámolt Erdélyben tett látogatásának tapasztalatairól. Aradi látogatása során találkozott a határon túli gazda-szervezetek képviselôivel, akikkel a közös tervekrôl beszélgetett. Románia csatlakozása az Európai Unióhoz új jelentést ad a határok légiesedésének és az újraegyesítés valódi értelmének. A magyar agrárvezetés rendkívül fontosnak tartja a határon túli magyar gazdákkal való együttmûködést. A közös munka eredményeként 2004-ben számos program valósult meg Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és a Vajdaságban. Románia vonatkozásában Szanyi Tibor felhívta az erdélyi gazdák figyelmét az alapos felkészülés szükségszerûségére. Magyar segítséggel az erdélyi magyar gazdatársak elkerülhetik azokat a hibákat, amiket Magyarország követett el a felkészülés során. A román agrárkormányzatnak törekednie kell az intézményrendszer mihamarabbi felépítésére, a gazdák összefogásának idejében történô megszervezésére és a közösségi jogrend gyors átvételére. A Nemzetközi Fejlesztési Együttmûködés szervezetének köszönhetôen 2004-ben 34 millió forint körüli támogatásra pályázhatnak azok a magyar szervezetek, akik a határon átnyúló programokban vesznek részt, ezzel is segítve a határon túli gazdák felkészülését a csatlakozásra. B.B. Forrás: Sajtótájékoztató, FVM, 2004. szeptember 15.

Gomolyog és fojtogat Minden rendelet annyit ér, amennyit betartanak belôle. A gyakorlat azt mutatja, hiába a szabályozás, erre a legtöbb községben fittyet hánynak. Sokan nem tudnak a létezésérôl, s ha tudnak is, nem veszik komolyan. Ennek következménye, hogy településeink nagy része napjainkban fojtogató füstben úszik, mérgezve a lakosságot, a környezetet. A lakosság szemléletén is múlik, hogy meddig tart ez az állapot. (A háztartási és kerti szerves hulladék komposztálása kínálna megoldást. A Szerk.) Forrás: Heves Megyei Hírlap, 2004. szept. 17.


23

Fórum

A biztos kezû gyilkos Döbbenetes, hogy miközben az áhított fejlôdés útján diadalmasan lépked elôre az emberiség, a technika és tudomány eredményeit felhasználva válunk önmagunk pusztítóivá. Kémiai anyagok százezrei termelôdnek évrôl évre, mérgezve vizeinket, földjeinket és közvetlenül táplálékainkat. Csak az Európai Unióban több mint 100 ezer vegyi anyag van forgalomban, aminek legalább 80%-át még soha senki nem vizsgálta, hogy vane rákkeltô hatása, okoz-e genetikai károsodást. Még jó, hogy az Unió elkezdte felülvizsgálni vegyszereit, és létrehozni egy ún. pozitív listát. Az 1113 hatóanyagból eddig mindössze 91 került fel erre a listára, míg körül belül 450-et tiltottak be. Hogy is van ez? Akkor eddig azt sem tudtuk mit használunk? De vajon tudjuk-e ma? Ismerjük-e majd a holnap kémiai csodáit? A haladás és fejlôdés nemes útjára lépett Európai Unió tagjaiként uniformizálódott szabályoknak kell megfelelnünk. Sokszor nagyon is jogos és okszerû ez a megközelítés, azonban számos problémát vethet fel. Jó példa erre a

Szôlész – borász körökben ismert az a mondás, hogy akkor örül a gazda, ha egy termés a tôkén van, egy termés a pincében, és egy termés a bankban. Az elsô kettôt nagyjából minden borász tudja teljesíteni, a harmadikkal azonban gond van. Hiányzik a pénz! Az elmúlt 15 év decentralizációs törekvéseinek köszönhetôen napjainkra a szôlôültetvények mérete az 500 m2 és a 150 hektár között ingadozik, de úgy, hogy a mintegy 100 000 termelô 90%-a rendelkezik 1 hektár alatti szôlôtermô területtel. Szétvált a szôlôtermelés és a borászat, ezáltal kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a szôlôtermelôk, összegezte a szôlô és bor ágazat jelenlegi problémáit Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a 2004. szeptember 22-én rendezett „Szüret 2004” címû konferencián.

24

növényvédô szerek forgalmazása. A 20. oldalon található cikkben részletesen bemutatásra került a növényvédô szerek engedélyezése az Unióban. Minden tagállamra érvényes a már bemutatott hatóanyag-lista, amelyre a jól mûködô lobbynak köszönhetôen felkerülhetett a paraquat, a híres halálosztó. A paraquat rendkívül mérgezô anyag, képes meggátolni a sejtek elektronforgalmát. Bármely növényi résszel érintkezve elpusztítja azt, ezért totális gyomirtó szerként volt használatos Magyarországon mindaddig, míg ki nem derült, hogy számos véletlen halálos baleset okozója is volt. Akut mérgezéskor kicsi eséllyel lehetett megmenteni a beteget. A csatlakozásig érvényben lévô vegyszerlistán a paraquat szigorúan korlátozott anyagként volt feltüntetve, mivel az Unióban azonban engedélyezett hatóanyag, csak a magyar hatóságok „szigorától” és a hazai növényvédôszer-forgalmazók érdekein múlik, hogy ismét használatba kerül-e. B.B.

Dionüszosz szent itala Rekordtermés van szôlôbôl, de sajnos mégis savanyú! Óvatos becslések alapján az idei termés 710.000 tonna szôlô, azaz 5 millió hl bor, ha ehhez hozzáadjuk a pincékben tavalyról megmaradt borkészletet, ami 3.3 millió tonna, akkor mintegy 1,1 millió hl borfelesleggel kell szembenézniük a szôlôsgazdáknak és borászoknak az idén. Mibôl adódnak az értékesítés gondok? Évente minimum 600 000 hl illegális úton-módon értékesül a hazai piacon. Ugyanakkor a borimport folyamatos növekedése figyelhetô meg. Csak 2003-ban 20%-ot emelkedett a külföldi borok eladása Magyarországon. Ehhez hozzájárul az export fokozatos csökke-

nése. Számokban kifejezve az 1995–2003 idôszakban 1,4 millió hektoliterrôl 700 ezer hektoliterre esett vissza a magyar bor kivitele. Ilyen körülmények között kell a magyar szôlôtermelôknek és borászoknak szembenézni a 2004. évi szürettel és a közös borpiaci szabályozással az Unióban. Hogyan lehetne a kialakult helyzetre megoldást találni? A konferencia résztvevôinek egybehangzó véleménye, hogy a termelôk érdekérvényesítô képességét növelni kell, és nagyobb energiát kell a piacmarketingbe fektetni. Kérdés csak az, mindezt hogyan, ha nincs „termés a bankban”. A nagy hal megeszi a kis halat. Akinek van pénze reklámra, többet ad el. De ki fogja felkarolni a 100 000 magyar szôlôsgazda ügyét? Létrejön-e valaha a Nemzeti Boriroda, amely intézményesült formában, állami támogatással


Fórum egyengethetné a magyar bor útját? A másik dolog, amivel mindenki egyetért: meg kell szüntetni a borhamisítást. Mégsem tesz senki semmit. Szarka Péter az Országos Borminôsítô Intézet (OBI) igazgatója a borhamisítás felszámolásához egy 8 pontban szedett intézkedési programot tárt a döntéshozók elé a konferencián. Számos vizsgálat során „jóhiszemû borhamisítást” állapított meg az OBI, ami egyszerûen megelôzhetô lenne, ha a borászati vállalkozás elindításához a szakértelem, a közép- vagy felsôfokú borász szakképzettség kötelezô feltétel lenne. Második pontként a zárjegy visszaállítását jelölte meg, ami az árumozgatás ellenôrzésének legkönnyebben használható eszköze. A hamisítók ellen az üzem bezárásával kellene fellépni. A javaslat értelmében a hegyközségi védôár bevezetése, nagymértékû köz-

úti ellenôrzés és a jogerôs államigazgatási határozatok rövid idôn belül történô végrehajtása sokkal hatékonyabbá tenné a borhamisítás elleni harcot. Az OBI szakmai ellenôrzése pedig csak akkor lehet sikeres, ha megfelelôek az intézmény személyi, tárgyi és anyagi feltételei. Jelenleg 12 felügyelô végzi az ellenôrzéseket országszerte, és 42 belsô munkatárs vizsgálja laboratóriumi körülmények között a bormintákat. Vas Elek, – a Vám és Pénzügyôrség Országos Parancsnoksága részérôl – a borhamisítók ellen folytatott oknyomozati eljárás nehézségeirôl beszélt. Véleménye szerint komoly hiba volt a termelôi szektort bevonni a jövedéki termékekrôl szóló szabályozás alá. A termelôk adminisztrációval és adókkal túlterheltek, ezzel szemben ahol ténylegesen nagy érték keletkezik, az értékesítés, szinte alig ellenôrzött terület. A helyzetet

súlyosbítja, hogy a vendéglátóipari egységek ismételten elkerülték a standolás bevezetését. A konferencia mondanivalóját jól összegzi Kerekes János, aki felszólalásában az kérdezte a hallgatóságtól, hogy vajon mindenki megtette-e a tôle maximálisan elvárhatót a magyar bor érdekében? A kérdésre adott válasz egyértelmû volt. Az állam késlekedett a bortörvény megalkotásával, a rendeletek módosításával, és hiányzik a piacépítés. A hegyközségek a termés szabályozásban nem tevékenykednek hatékonyan, így ugyanolyan felelôsek a kialakult helyzetért. De hasonló hiányosságok illetik magukat a termelôket is. Piackutatás és piacépítés helyett, maguk a termelôk is megtûrik a borhamisítást egymás között. És közben folytatódik a bûnbak-keresés és az egymásra mutogatás… Balogh Beáta

Boristen sem segít Sok baj van idén a szôlôvel, meg a borral. Parasztlázadás készül például a Bács-Kiskunban, mert harminc-negyven forint körül akarják átvenni a szôlô kilóját, ami olyan, mintha arcon ütnék a gazdákat. Több évvel ezelôtti árakat kínálnak, mintha tényleg a háromhatvanas kenyér korszakában élnénk! A szôlôsgazdák a borászok maffiáját emlegetik, a borászok meg a piaci helyzet nehézségeit. Bezárult a kör? Mindenki tudja, hogy harminc forintért nem lehet egy kiló szôlôt megtermelni, még akkor sem, ha senki nem nyúl a tôkéhez egész évben. A borászok is tudják, hogy hatvan forintért nem lehet egy liter bort elôállítani – még ha Dionüszosz, a boristen áldása segít, akkor sem. Pedig ennyiért is kapható – úgynevezett – bor a piacon. Mi a megoldás? A magyar bor bekerülhet a múzeumba, mint rég letûnt korok emléke, vagy csinálunk cukorból, miegymásból ezután is gyanús lôréket. Aztán jól megisszuk a levét határainkon belül. Forrás: Heves Megyei Hírlap


25

Fórum

Szôlô és Bor Termelôi Csoportok Országos Szövetsége HANGYA Szakági Szövetség Székhely: 7773 Villány, Hochman u. 1. Levélcím: 6070 Izsák, Dózsa tér 3. Tel/Fax: 76/374-036 Mobil: 20/5693-783 E-mail: [email protected]

A Szôlô és Bor Termelôi Csoportok Országos Szövetsége, mint az ország legjelentôsebb szôlô-bor termelôi érdekképviselete 2004. augusztus 17-i közgyûlésén áttekintette a 2004. évi szürettel kapcsolatos országos helyzetet, és az alábbi, határozatban megfogalmazott

NYILATKOZATTAL fordult a mai napon a kormányzathoz, különös tekintettel a Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, a Pénzügyminisztériumhoz, valamint a Vám- és Pénzügyôrség Országos Parancsnokságához: A borhamisítás visszaszorításának érdekében elengedhetetlennek tartjuk a forgalomban lévô borok rendszeres és átfogó ellenôrzését, a vizsgálati eredmények nyilvánosságra hozatalát, és a nem megfelelô tételek megsemmisítését. Az OBI, a VPOP rendszeres termelôi, borászati, kereskedelmi egységek mintavételezését, a forgalmi tételek kijelölését, forgalombahozatali engedélyek ellenôrzését a helyi hegyközség bevonásával végezzék. A termelôk követelését tolmácsolva csatlakozunk azokhoz a szakmai szervezetekhez és borászati üzemekhez, akik szigorúbb fellépést szorgalmaznak a magyar borok minôségi ellenôrzése, jó hírének megôrzése érdekében. Tagszervezeteink jelentése alapján ebben az évben is minden híresztelés ellenére, országosan csupán az átlag évekhez hasonló mennyiségû szôlôtermés várható, amely a növényvédelmi, anyag-, élômunka-ráfordítás, és szolgáltatási költségek (input) jelentôs emelkedése miatt várhatóan tovább csökkenti a termelôk jövedelmét. Ezért semmi sem indokolja, és nem is tudjuk elfogadni tavalyi, az áraknál alacsonyabb felvásárlási árak felelôtlen, a feldolgozó monopóliumok érdekét szolgáló, hangulatkeltô híreszteléseket. A szövetség tagjai és az általuk képviselt 6700 szôlôt termelô jogi és magánszemély nevében Oreskó Imre Szôlô és Bor Termelôi Csoportok Országos Szövetségének elnöke

26


Piaci hírek

Gyümölcs automaták Olaszország úgy tûnik kezdi elveszíteni azt a kitüntetett helyzetét, mely szerint Európa egyik legnagyobb zöldség és gyümölcs termelôje és egyben exportôre. – Az elôbbi szorosan összefügg az export csökkentésével és az import növekedésével. 2004. elsô 6 hónapjában 644 millió euróval 399 millió euróra csökkent az export. A Coldiretti termelôi szervezet felismerte a veszélyt, a belsô fogyasztás növekedését szorgalmazza. Figyelemre méltó javaslattal álltak elô: Olaszország összes iskolájában be kell vezetni a gyümölcs automatákat, hogy az iskolás gyermekek körében növeljék a gyümölcsfogyasztást. T. E. Fruit and Vegetable Market 2004/szeptember, 164. sz.

Rekord paradicsomtermés Olaszországban Ebben az évben Olaszországban 5,8 millió tonna paradicsomot takarítottak be, ez 4,5%-kal haladja meg az elôzô évit. A hektáronkénti hozam 70 tonnáról 90 tonnára nôtt az idén. Míg 2002-ben 68 000 hektáron termesztették Olaszország legnépszerûbb zöldség növényét, idén már 88 200 hektáron. T. E. Fruit and Vegetable Market 2004/szeptember, 164. sz.

Heinz ébredezik Elfogadta a kritikát a Heinz cégóriás. Jó néhány terméküknek ugyanis túlzottan magas sótartalma, különösen a leves-konzerveknek. Ezek sótartalmát legalább 20%kal, cukortartalmukat 10%-kal, zsírtartalmukat 18%kal kívánják csökkenteni. A Heinz paradicsomlevesek nátrium tartalmát a felére, 0,4 g-ról 0,2 g-ra, a cukortartalmát 5,7 g-ról 4,9 g-ra, a zsírtartalmat 3,6 g-ról 3 gra kívánják csökkenteni. A magas sótartalom növeli a vérnyomást és egyik fô elôsegítôje a szívbetegségeknek és agyvérzéseknek. A fogyasztók általában túl sok sót vesznek magukhoz az Egyesült Királyságban. A felnôtt ember napi sóigénye 6 g, a szigetországban ezzel szemben 9,5 g sót fogyasztanak naponta. A feldolgozott ételek sótartalma még ezen felül is növeli a napi só bevitelt. (Ami a „mûleveseket” illeti, bármilyen márkanév alatt is futnak, legjobb mégis az, amikor friss zöldségekbôl friss hús felhasználásával, zöld fûszerekkel ízesített leves kerül a család asztalára. A szerk.) T. E. Fruit and Vegetable Market 2004/szeptember, 164. sz.


Olcsó import helyett hazai minôséget! Köztudott, hogy Magyarország egyike a világ legnagyobb fûszerpaprika termelôjének. A múlt évi fûszerpaprika termés azonban 25 000–27 000 tonna volt, fele csupán a szokásos évi mennyiségnek. Az ôrlemény mennyisége épphogy elérte a 4000 tonnát. A hazai fogyasztás körülbelül 4000 tonna. Ezen felül mintegy 1000-1500 tonnát kistermelôk ajándékoznak el rokoni-baráti körben. Éppen a szerény tavalyi termés miatt kényszerültek importra a kereskedôk. A csatlakozás után egyszerûsödött az import, a vám 42,5%-ról 5%-ra csökkent. Ebben az évben a jóval kedvezôbb fûszerpaprika termésnek köszönhetôen az ôrlemény mennyisége elôreláthatóan eléri a 8000 tonnát, amely bôven elég a hazai szükségletre. Ugyanakkor az olcsó import csábító, ezért a hazai paprika ôrlemény piac valószínûleg változni fog a közeljövôben. A friss fûszerpaprika kilója 10 Ft-tal nôtt ebben az évben, így kilónként 80 Ft, ugyanakkor a termesztôk szikrányival sem jártak jobban mivel a 10 Ft/kg-os állami támogatás megszûnt. (Igazán most szorulna az ágazat hathatós marketingra. A szerk.) A Szegedi Paprika Rt. egyike a két legnagyobb fûszerpaprika ôrlemény gyártó cégnek, amely eredetvédelemért folyamodott az Európai Unióhoz, ezt elnyerve a fogyasztók bizalma még inkább fokozódni fog. A földrajzi eredetvédelemnek már a birtokában van a cég, ami azt jelenti, hogy mind a termôhely, mind pedig a technológia elfogadott az Európai Unióban. T. E. Fruit and Vegetable Market 2004/szeptember, 164. sz.

Új címkék? Fogyasztóbarát címkézési rendszer bevezetését szorgalmazza fôleg a kis- és középüzemeknél a francia mezôgazdasági miniszter. A fogyasztónak ugyanis joga van tudni, hogy a gyümölcs vagy zöldség, amiért pénzt ad milyen ízû, milyen növényvédô szerrel kezelt. Különösen fontos, de még a termelôi szervezetekkel folytatott vita tárgyát képezi, hogy mi legyen a címkén föltüntetve. A szüreti idôpont, a csomagolás dátuma, vagy a fogyaszthatóság határideje, esetleg mind a három. (Ami a gyümölcs/zöldség ízét illeti, arról a legegyszerûbb helyszíni kóstolással meggyôzôdni, természetesen korlátozva a kóstolási mennyiséget. A szerk.) T. E. Fruit and Vegetable Market 2004/szeptember, 164. sz.

27

Piaci hírek

Svájci cseresznye Az asztali minôségû friss cseresznye mennyisége 18%kal nôtt – 2000 tonnára 2004-ben Svájcban. A lepárlási minôségi kategóriában 50%-kal 5500 tonnára emelkedett a cseresznyetermés. Csupán a konzervipari cseresznye mennyisége csökkent 35%-kal 1200 tonnára. T. E. Fruit and Vegetable Market 2004/szeptember, 164. sz.

Mire jó a tökmag?

Hódít az óriás fokhagyma? Az Egyesült Királyságban több fokhagymát fogyasztanak az emberek, mint valaha. A legutóbbi hónapban 3500 tonnát, ami 70 millió fej fokhagymának felel meg! A Sainsbury’s elôállt az Elefánt fokhagymával, ami a legnagyobb méretû, amit valaha is eladtak a szupermarketekben. Argentínában és az Egyesült Államokban termesztik, ugyanolyan körülmények között, mint a közönséges fokhagymát. Átmérôje elérheti a 9 cm-t, körülbelül teniszlabda méretû és egy-egy fej súlya elérheti a 60-70 dkg-ot. Egyetlen gerezdje akkora, mint egy egész fej közönséges fokhagymáé. Íze azonban lágyabb és édesebb, kevésbé csípôs, ezért nyersen is fogyasztható.

Az Egyesült Királyságban az a hír járja, hogy a tökmag sokkal több, mint kellemes rágcsálnivaló tévézés közben. Az vagy, amit megeszel címû televízió mûsor nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a tökmag növeli a libidót a nôknél. Ezért a tökmagot ezután úgy reklámozzák, mint természetes Viagrát. (Arról nem szól a híradás, hogy szegény férfiak maradjanak meg a kék tabletta mellett…) Tény, hogy a Sainsbury’s áruházlánc a televíziós riport elhangzása után mintegy 250%-kal növelte tökmag eladását. A tökmag egyike csupán a 60, úgynevezett szex tápláléknak, mint amilyen az aduki bab vagy a vad lazac (azaz nem tenyésztett lazac). Ezek növelik a potenciát férfiaknál, a nôknél pedig a termékenységet fokozzák. T. E. Fruit and Vegetable Market 2004/szeptember, 164. sz.

Szilvadömping Az idei hazai szilvatermés mintegy 10–15%-kal több az elôzô évinél. 80–85 000 tonna termett az ízletes gyümölcsbôl. Mindamellett a termelôk nem elégedettek. Az árudömping levezetése nehézségekbe ütközik, a balkáni országokból származó még olcsóbb szilvának köszönhetôen; azaz a magyar termelôk nem tudtak elônyt kovácsolni maguknak a csatlakozás után eltörölt belépési árakból. Vagyis a magyar hatóságok elmulasztották ellenôrizni a szállítmányokat az Európai Unió külsô határainál… Ezért juthatott be Szerbiából, Romániából és Bulgáriából az olcsó áru Nyugat-Európába. A magyar szilvatermés a világ szilvatermésének 6–9%-át teszi ki, a magyar szilva export fô iránya Németország, Ausztria és a Cseh Köztársaság. A 2003. évi export 15 000 tonnát tesz ki. A hagyományos vásárlókon kívül Hollandia is tetemes mennyiségeket vásárol Magyarországról. A Magyar Gyümölcs és Zöldség Szövetség véleménye szerint az ideihez hasonló értékesítési nehézségek elkerülésére még inkább termelôi szervezetekbe kell tömörülnünk, amelyek a piacot is megszerzik. T. E. Forrás: AgraFood EastEurope, 2004. szeptember, 264. sz.

28

Az Egyesült Királyságban évente körülbelül 15%kal növekszik a fokhagyma fogyasztása, újabban konyhakész állapotban, darált formában is árusítják tubusban, fokhagyma pasztaként. Gyors közvélemény-kutatásnak vetették alá a vásárlókat az Elefánt fokhagymát illetôen. Általános vélemény szerint az Elefánt fokhagyma igen nagy és nagyon amerikai… Nincs olyan erôs íze, zamata, mint a közönséges fokhagymának, a leheleten nem lehet olyan sokáig érezni, mint kisebb méretû fajtársait. Ebbôl viszont az is következik, hogy gyengébb az egészségmegôrzô hatása is. A fokhagymát a perzsák és a kínaiak kezdték termeszteni Krisztus elôtt 2000-ben. Az ôsi Egyiptomban fejfájás, valamint tumorok és szívbetegségek kezelésére használták. Természetes antiszeptikum, gomba elleni és antibakteriális hatása régrôl ismert. Koncentrált formában csökkenti a vér koleszterin szintjét. Rendszeres fogyasztása többek között jótékony hatással van a csepegô orra, étvágytalanságra és gyomorbántalmakra. Európában máig él az a közhiedelem (babona), hogy a fokhagyma elûzi a gonosz szellemeket, és a vámpírokat a háztól. T. E. Fruit and Vegetable Markets 2004/szeptemberi számából, No. 168.


Piaci hírek

Kinek a dinnye, kinek a sör! Finnországban is kegyetlen vevôcsalogató háborúba kezdtek a „szuper-hiper-marketek”. Magyarországon a görögdinnye verhetetlen árával taroltak a „multik” – ahogy arról elôzô számunkban beszámoltunk–, míg Finnországban a sör bizonyult a leghatékonyabb vevôcsalogatónak. A korábbi évek statisztikái szerint az Unió legdrágább sörét a finnek vásárolták, átlagosan 2 euróért. A legolcsóbb sör litere is 1,6 euróba került tavaly. Igaz a finn kormány 10 százalékkal csökkentette a szeszesitalra kivetett adót, ez mégsem indokolja, hogy a 12–13 eurót érô 12 dobozos sörcsomagokat 8–10 euróért értékesítsék a kereskedôk. Amíg Finnországban tart a sörháború, nálunk szép lassan ôszbe borul a táj, de sejteni lehet, hogy a vevôcsalogató marketing- „hóhér” sem rest, és máris lecsapott ôszre kiszemelt áldozatára: az olcsó magyar szôlôre. Mit tehetünk ez ellen? Forrás: euro.hu B. B.

A grapefruit segít a fogyókúrázóknak Naponta étkezések elôtt fél grapefruit éhgyomorra (vagyis napi másfél grapefruit) segít megszabadulni a fölösleges kilóktól. Dr. Ken Fujioka errôl tartott elôadást az Amerikai Kémiai Társaság 228-ik találkozóján, a kaliforniai San Diegoban. A grapefruitot rendszeresen fogyasztókat a szív- és érrendszeri betegségek is elkerülik. A grapefruit ezen jótékony hatása már az 1930-as évek óta ismert 12 hét alatt már eredményt lehet elérni. 100 túlsúlyos egyén vállalkozott a grapefruit kúrára. Naponta háromszor – étkezések elôtt – a páciensek fél grapefruitot ettek, vagy friss levét itták a kesernyés gyümölcsnek, vagy beszedhettek egy tablettát, amely grapefruit-kivonatot tartalmazott. Étkezési szokásaikon nem változtattak a résztvevôk. Azok a páciensek, akik a friss gyümölcsöt ették, csaknem 2 kg-ot fogytak 12 hét alatt, anélkül, hogy fogyókúrával kínozták volna magukat. (Akár van alapja, akár nincs, mindenesetre ügyes marketing fogás a grape-fruit fogyasztás növelésére. A szerk.) T. E. Fruit and Vegetables Market 2004/168. szeptemberi szám


A bôség gondja? Magyarország a bôség zavarával küzd. Mind a kukoricatermés mind az export mennyisége megduplázódott az elôzô évihez képest. Július végén az Agrograin igazgatója szerint 6–6,5 millió tonna kukoricával és ezen felül 2–2,5 millió tonna kukoricaexporttal kell számolni. A kukoricaexport vagy az EU országaiba irányul vagy az EU intervenciós raktáraiba. A megnövekedett kukoricaexport szoros összefüggésben van az állatlétszám Magyarországon tapasztalható csökkenésével. Ugyanakkor az olcsóbb takarmányárak pozitív lökést adhatnak a sertéstenyésztésnek, amelynek hatása akár fél éven belül is megmutatkozhat. A magyar exportôrök kénytelenek bizonytalansággal számolni az EU-s piacokat illetôen, éppen a magas termésátlag miatt, ez Európa-szerte probléma. A magyar exportôrök, abban reménykednek, hogy az exportárak tonnánként 20–25 euróval lesznek magasabbak, mint az intervenciós árak, ami a magyar gazdák számára az exportot kifizetôdôvé tenné. Franciaország Magyarország erôs vetélytársa az olyan tradicionális importpiacokon, mint a Benelux államok és Németország. A kukorica intervenciós ára 101,30 euró tonnánként, ami körülbelül 25 300 Ft/tonnának felel meg. Ehhez adódik hozzá havonta 0,46 euró/t (~115 Ft), a növekedési rendszer szerint. Ez azt jelenti, hogy a tonnánkénti kukoricaárak nem esnek 25.000 Ft alá, a bô termés ellenére sem. Ez azonban jóval alacsonyabb az elôzô évi piaci árnál, ami a kukoricahiánynak köszönhetôen 30–40.000 Ft volt tonnánként. A kukoricatermelôk hiányos, elégtelen tárolókapacitással szembesülnek. A teljes tároló kapacitás körülbelül 12 millió tonna gabonára elég, a learatott gabonamennyiség azonban az idén összességében elérheti a 17–18 millió tonnát. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy augusztus közepén a tárolókapacitásnak még csak a fele állt rendelkezésre, a hosszan elhúzódó engedélyezési eljárás miatt. A csekély tárolási kapacitás miatt a termelôk egy része kénytelen az intervenciós ár alatt eladni a termést. A gazdák egy része azt veszi fontolóra, hogy decemberig kint hagyja a termést – nem takarítja be. Ez azonban vissza is üthet, mivel minôségromlással járhat, a termény alkalmatlanná válhat intervenciós felvásárlásra – figyelmeztetnek a szakértôk. Fordította: T. E. AgraFood EastEurope, 2004. szeptember, 264. szám

29

Könyvespolc

HOL? MIT? BIOGAZDÁKTÓL! Termelôi Lista 2004. A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért közhasznú alapítvány újra megjelentette az ökogazdálkodók, boltok, piacok stb. címjegyzékét, a Termelôi Lista 2004-et. A Biogazda füzetek sorozatban megjelent kiadványban megtalálhatók az ökogazdálkodók (878), a feldolgozók-integrátorok (82), bioboltok (138), piacok (10), éttermek (13), a hazai öko(bio)szervezetek (59), a bemutató gazdaságok (26), a biomozgalom kitüntetettjei (20), az öko témájú cikkeket közlô folyóiratok (11) címei. (Összesen 1237 db). A gazdálkodók, feldolgozók neve, címe, telefon/fax száma, e-mail elérhetôsége, gazdálkodás jellege (növénytermesztés, zöldség, gyümölcs, állattartás stb.), régiós, ezen belül megyei csoportosításban jelent meg. A bioboltok, és -piacok címeit budapesti, illetve vidéki régionként tartalmazza. A termelôi lista hasznos adatbázis a gazdáknak a partnerkeresésben, a bioélelmiszert fogyasztóknak a beszerzés lehetôségében. Különösen ajánljuk azoknak, akik nem csak elkötelezett bioélelmiszer fogyasztók, de egészségi állapotuk miatt számukra (allergia, rák, Gerson-kúra, liszt-, tej-érzékenység stb.) a vegyszermentes élelmiszerek beszerzési lehetôsége fontos. Sajnos egyre több olyan betegséggel találkozunk (pl. Gerson-terápia), ahol az élelmiszer csakis vegyszermentes alapanyagokból, zöldségekbôl állhat. Számukra létfontosságú a bioélelmiszerek fogyasztása. De egyre nô az igény az egészséges táplálko-

zás, a vegyszermentes, a génmódosítás és a hormonfokozók nélkül elôállított élelmiszerek iránt. Fontos, hogy a fogyasztók az ország minden részén hozzájuthassanak a bioélelmiszerekhez. Ehhez az országban lévô biopiacok, az ún. bioboltok szûk kínálata nem nyújt elegendô lehetôséget. Az alapítvány fontosnak ítélte meg, hogy a fogyasztók tudomására hozzuk, hogy lakóhelyükhöz legközelebb hol találhatók olyan termelôk, feldolgozók, akik garantáltan ellenôrzött bioélelmiszereket állítanak elô. A termelôi lista lehetôséget nyújt egyrészt arra, hogy a fogyasztók felvegyék a kapcsolatot a hozzájuk legközelebb lévô biogazdasággal. Másrészt a gazdálkodóknak is hasznos információról szolgál ahhoz, hogy kapcsolatot teremtsen minôsített biogazdálkodó társaikkal. A címlista alapján az érdeklôdôk megtalálhatják a lakóhelyükhöz legközelebb élô, gazdálkodó termelôt és felvehetik vele a kapcsolatot. A Biogazda füzetek eddigi számai: 1. Biotermények aszalása 2. Bio-kalendárium 3. Termelôi lista A termelôi lista és a Biogazda füzetek beszerezhetôk a Sárközy Péter Alapítványnál, valamint a mezôgazdasági könyvesboltokban. (További információ: [email protected]). Solti Gábor

Könyv a nem üzleti szférának, marketingrôl, menedzselésrôl A közelmúltban jelent meg négy egyetemi tanár – Dinya László (Károly Róbert Fôiskola, Gyöngyös), Farkas Ferenc (Pécsi Tudományegyetem), Hetesi Erzsébet (Szegedi Tudományegyetem) és Veres Zoltán (Budapesti Gazdasági Fôiskola) – könyve „Nonbusiness marketing és menedzser” címmel, amelybôl Gyöngyösön már tanítanak is. A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized változásait a hazai üzleti szféra gyökeres átalakulása jellemezte, de a nem üzleti (azaz nonbusiness) szektor ehhez képest alig változott. A következô másfél évtizedben a közszféra (közszolgáltatások) és a civil (nonprofit) szféra hasonló léptékû reformja következik, amely ennek a két szférának a szereplôit és „játékszabályait” alaposan átrendezi. A kimutatások szerint több mint 160 ezer szervezetrôl és csaknem 1 millió alkalmazottról van szó. Elsôsorban nekik szól a napokban a KJKKerszöv Kiadó gondozásában megjelent mû. Szerzôi átfogóan tárgyalják az említett folyamat ki-

30

hívásait, az azokra adható válaszok marketing és menedzsment vonatkozásait. A szakkönyv – azon túl, hogy az említett szféra menedzsmentje számára több mint érdekes, tanulságos is lehet – a szerzôket adó négy felsôoktatási intézményben mostantól már tankönyvként szolgál. Megállapításai között számos olyan kutatási eredményen alapul, amit máshol eddig még nem publikáltak. Megállapításai között számos az olyan, amelyeket eredeti (máshol eddig még nem publikált) kutatási eredményre alapozták. Másrészt: ebben a témakörben ilyen átfogó mû még nincs a piacon. A gyöngyösi Károly Róbert Fôiskolán – mint azt Magda Sándortól, a fôiskolai rektorától, az Országgyûlés Mezôgazdasági Bizottsága elnökétôl megtudtuk – az új könyvet "Közszolgáltatási közgazdász" szakon tanuló hallgatók három tantárgyánál (a Közszolgálati menedzsment, a Nonprofit menedzsment és a Nonprofit marketing tárgyaknál) használják tankönyvként. Fehér István


Közlöny

A Hivatalos Lapban (Official Journal) megjelenô rendelkezések Az Hivatalos Lapban (Official Journal) megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Official Journal L sorozatának augusztusban és szeptemberben megjelent számaiból válogattuk. A lista a teljesség igénye nélkül szelektálja mindazokat a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket, amelyek hazánkat bármilyen módon érinthetik. Az Európai Unió teljes magyar nyelvû joganyaga elérhetô az Európai Unió Hivatalos Lapjának különkiadásában. Magyarország A Bizottság 1407/2004/EK rendelete (2004. augusztus 2.) a Cseh Köztársaságra, Észtországra, Ciprusra, Lettországra, Litvániára, Magyarországra, Máltára, Lengyelországra, Szlovéniára és Szlovákiára vonatkozó egységes területalapú támogatási rendszer 2004. évre alkalmazandó átváltási árfolyamának megállapításáról Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L256, 2004. augusztus 3. 6. oldal A Bizottság 1419/2004/EK rendelete (2004. augusztus 4.) az egyrészrôl az Európai Közösséget képviselô Európai Bizottság, másrészrôl a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia között megkötött többéves finanszírozási megállapodások és éves finanszírozási megállapodások alkalmazásának érvényben tartásáról és a többéves finanszírozási megállapodásoktól és az 1266/1999/EK és a 2222/2000/EK rendelettôl való bizonyos eltérések engedélyezésérôl Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L258 2004. augusztus 5. 11. oldal 2004/599/EK A Bizottság határozata (2004. augusztus 17.) a Magyar Köztársaság által az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alapján benyújtott, a bortermelési potenciálról szóló kimutatással kapcsolatban (Az értesítés a B(2004) 3117. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L270 2004. augusztus 18. 16. oldal Zöldség-gyümölcs A Bizottság 1431/2004/EK rendelete (2004. augusztus 10.) a gyümölcsés zöldségfélék (paradicsom, narancs, csemegeszôlô és alma) exportálására vonatkozó, A3 rendszerû kiviteli engedélyek elosztásával kapcsolatos pályázat meghirdetésérôl Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L264 2004. augusztus 11. 4. oldal A Bizottság 1438/2004/EK rendelete (2004. augusztus 11.) a termelôknek fizetendô minimumár megállapításáról az aszalt szilva esetében, valamint az aszalt szilvára vonatkozó termelési támogatás összegének meghatározásáról, a 2004/2005-ös értékesítési kampányra vonatkozóan Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L265 2004. augusztus 12. 5. oldal A Bizottság 1469/2004/EK rendelete (2004. augusztus 18.) az 1555/96/EK rendelet módosításáról az almára vonatkozó kiegészítô vámok küszöbszintjei tekintetében Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L271 2004. augusztus 19. 20. oldal A Bizottság 1470/2004/EK rendelete (2004. augusztus 18.) bizonyos aszalási célú mazsoalaszôlô fajták mûvelési támogatási összegeinek, és a filoxérával sújtott szôlôültetvények újratelepítési támogatásának meghatározásáról, a 2004/2005-ös értékesítési kampányra vonatkozóan Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L271 2004. augusztus 19. 22. oldal A Bizottság 1473/2004/EK rendelete (2004. augusztus 18.) a feldolgozatlan mazsolaszôlô és aszalt füge 2003/2004-es gazdasági évre vonatkozó raktározási támogatásának meghatározásáról Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L271 2004. augusztus 19. 28. oldal Gabona A Bizottság 1410/2004/EK rendelete (2004. augusztus 2.) az 1185/2004/EK rendelet módosításáról, a német intervenciós ügynökség birtokában lévô rozs exportjára vonatkozó folyamatos pályázati eljárás meghirdetésérôl Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L256, 2004. augusztus 3. 13. oldal Tejtermék A Bizottság 1448/2004/EK rendelete (2004. augusztus 13.) a vaj- és tejszínpiaci intervenció tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2771/1999/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L267 2004. augusztus 14. 30. oldal


A Bizottság 1449/2004/EK rendelete (2004. augusztus 13.) az 1609/88/EGK rendelet módosításáról a 3143/85/EGK és a 2571/97/EK rendelet szerint értékesítendô vaj beraktározása legkésôbbi idôpontjának tekintetében Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L267 2004. augusztus 14. 31. oldal Cukor A Bizottság 1409/2004/EK rendelete (2004. augusztus 2.) a 2003/2004-es, 2004/2005-ös és 2005/2006-os gazdasági évre bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások szerinti nádcukor-behozatalra vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról, valamint az 1464/95/EK és a 779/96/EK rendelet módosításáról szóló 1159/2003/ EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L256, 2004. augusztus 3. 11. oldal A Bizottság 1462/2004/EK Rendelete (2004. augusztus 17.) a B termelési illeték maximális összegének felülvizsgálatáról és a cukorágazatban a B cukorrépa 2004/2005-ös gazdasági évre vonatkozó minimálárának módosításáról Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L270 2004. augusztus 18. 4. oldal Növényvédelem, takarmányozás 2004/597/EK A Tanács határozata (2004. július 19.) az Európai Közösségnek a FAO-Konferencia huszonkilencedik, 1997. novemberi ülése 12/97 határozatában felülvizsgált és jóváhagyott Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményhez való csatlakozásának jóváhagyásáról Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L267 2004. augusztus 14. 39. oldal A Bizottság 1453/2004/EK rendelete (2004. augusztus 16.) az egyes takarmányadalékok állandó engedélyezésérôl (1) Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L269 2004. augusztus 17. 3. oldal A Bizottság 1455/2004/EK rendelete (2004. augusztus 16.) a kokcidiosztatikumok és egyéb gyógyászati anyagok csoportba tartozó Avatec 15 % adalékanyag takarmányokban való felhasználásának tíz évre történô engedélyezésérôl (1) Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L269 2004. augusztus 17. 14. oldal A Bizottság 1463/2004/EK rendelete (2004. augusztus 17.) a kokcidiosztatikumok és egyéb gyógyászati anyagok csoportjába tartozó Sacox 120 microGranulate adalékanyag takarmányokban való felhasználásának tíz évre történô engedélyezésérôl (1) Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L270 2004. augusztus 18. 5. oldal A Bizottság 1464/2004/EK rendelete (2004. augusztus 17.) a kokcidiosztatikumok és egyéb gyógyászati anyagok csoportba tartozó Monteban adalékanyag takarmányokban való felhasználásának tíz évre történô engedélyezésérôl (1) Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L270 2004. augusztus 18. 8. oldal A Bizottság 1465/2004/EK rendelete (2004. augusztus 17.) egy takarmány-adalékanyag végleges engedélyezésérôl (1) Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L270 2004. augusztus 18. 11. oldal 2004/626/EK A Bizottság határozata (2004. augusztus 26.) a 66/400/EGK, 66/401/EGK, 66/402/EGK és 69/208/EGK tanácsi irányelvek szerinti vetômag-mintavétellel és vetômagvizsgálattal kapcsolatos átmeneti kísérlet megszervezésérôl szóló 98/320/EK határozat módosításáról (Az értesítés a B(2004) 2942. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L283 2004. szeptember 2. 16. oldal 2004/627/EK A Bizottság határozata (2004. augusztus 31.) a tagállamoknak az etoxazol és karvon új aktív hatóanyagokra adott elôzetes engedélyek meghosszabbításának engedélyezésérôl (Az értesítés a B(2004) 3136. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L283 2004. szeptember 2. 17. oldal

Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Európai Integrációs Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a www.eu-info.hu oldalon.

31

Tájékoztató

Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE Könyvtárunk a magyar agrárágazat gazdag EU-információs gyûjteményével várja tisztelt olvasóit:

hétfôn, szerdán és pénteken: 9.00–16.30; kedden és csütörtökön: 9.00–19.00 között Tel.: 489-4900, Tel./Fax: 489-4939 • A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtárba beiratkozott olvasók használhatják az éves beiratkozási díj megfizetésével. • A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1000 könyv- és 50-féle folyóiratállomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. • A könyv- és folyóiratállomány használatát kézikönyvtár, lexikonok és szótárak egészítik ki. Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának nyomtatása, ill. floppyra mentése azonban térítésköteles.

MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A bibliográfia áttekintést ad a hazai mezôgazdaság és a határterületek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett kiadvány használatát Tárgy- és Névmutató könnyíti meg. Megjelenik évente egyszer CD-n és nyomtatott változatban. A CD ára: 2000,– Ft + ÁFA (és az esetleges postaköltség). A nyomtatott változat ára: 7000,– Ft + ÁFA (és az esetleges postaköltség). Az adatbázishoz on-line kapcsolódási lehetôség is van. Megrendelhetô telefonon: 489-4910 és e-mail-en: [email protected]

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente, térítésmentes. Megrendelhetô telefonon: 489-4960 és e-mail-en: [email protected]

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT

1012 Budapest, Attila út 93. 1253 Budapest 13, Pf. 15. Telefon: 489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532 32


PIACI HÍREK Gyömölcs automaták Olcsó import helyett hazai minôséget! Rekord paradicsomtermés Olaszországban

Recommend Documents