Philosophia a középiskolában

EME 41 I R O D A L M I

SZEMLE.

gely, A p p o n y i Albert, B a r t h a Miklós és M o c s á r y Lajos felfogását. „ . . . Véleményem szerint az eddigi kormányok nem ismerték fel, mondja Tibád, a bajokat a magok valódi mivoltában; részemró'l a diagnózist illetó'leg Kolozsmegye polgárainak, Jancsó Benedek és Moldován Gergely által is támogatott felfogásához állok közelebb, kik a román kérdés felöl alaposan lájékozva vannak, s ennélfogva azt eléggé fontosnak tartják arra, hogy a magyar nemzet végre-valahára komolyan és egész eró'vel foglalkozzék vele. A kibontakozást illetó'leg különösen a Moldován felfogása érvényesül Tibád könyvében, az állam feladatát két irányban körvonalozván, Romániát a mi dolgainkban való beavatkozástól egyszersmindenkorra el kell tiltani; — benn oly szervezetet kell adni a közigazgatásnak melyben az egészen alkalmassá válik a nemzetiségi mozgalmakban rejlő veszélyek alapos és biztos felismerésére és legyőzésére s a mely egy czélirányos kultur- és közgazdasági politikával kombinálva, ismét az érdekek ezerféle nagyobb és apróbb szálaival csatolhassa vissza hozzánk a nemzetiségeket. Tibád könyve bár új dolgokat nem hoz felszínre, igen alkalmas arra, hogy a nemzetiségi kérdés egyes fázisai, jelen állapota és állása felől az olvasót tájékoztassa. (o.)

Philosophia a középiskolában. A r d y Lajos Ferencz a philosophia tanára a Sanremoi k. lyceumban a tanítványainak kidolgozásra adott feladatokból egy gyűjteményt tett közre ily czímmel: Tomi di Psicologia, Logica ed Etica assegnati agli alunni del R.°Liceo di Sanremo nel triennio scolascico 18iS9—1892. Col discorso preliminare intorno all'insegnamento delle discipline filosofiche. Sanremo, 1793. Ebben a bevezető értekezés méltó párja a Trendelenburgénak, s azon tárgyat fejtegeti és magyarázza más szempontokból. Azért hát ezt is közlöm ezennel kivonatosan. A philosophia

tanításáról.

1- §•

A ki elfogulatlanul akarja megvizsgálni azt a kérdést, hogy mi a philosophia foganata az elme és lélek kimivelésében, szükséges hogy merőben eldobjon bizonyos előítéleteket, a melyeket a korunkbeli élet az ő fiatal, türelmetlen forrongásában oltott sokakba és a melyet a kagylókhoz, hínárhoz és kavicshoz lehet hasonlítani a melyek elcsúfították,

EME 42

IRODALMI

SZEMLE.

elferdítették a tengeri Glaukos alkatát, a kihez oly bölcsen hasonlította Platón 1 ) az ember lelkét, a mint ez a testtel való közösülésében tűnik szemünkbe. Leghatalmasabb köztök az, hogy az iskolának nincs más czélja, mint valami mesterséghez vagy nemesszerű hivathoz j u t á s ; igen súlyos tévedés, a mely megint másokat szül, mentó'l tovább távoztatván az igazságtól az elméket, a melyeket az életgazdasági haszon szemfényvesztése elragad és nem veszik észre, hogy eló'bb létezik az ember, mint a mesterség, hogy ez nem a valóság benne, hanem alig csak egyik alakja, mivel az egyén becsértéke terjedelmes és szövevényes nevelés eredménye és hogy az életnek legfoganatosabb tehetségeit és legkedvesebb gyönyöreit azok a legmagasabb igazságok és legválogatottabb érzelmek szolgáltatják, a melyekre csak a philosophia sugározza az öntudat világát. Ez a tudásnak az az alakja, a mely egyetemességi s okvetetlenségi jelleménél fogva a legszorosabb viszonyban van az élettel, a melynek minden erőfeszítését kutatja, fontolgatja és tökéletesíti; az adja meg azt a teljes önismeretet, a melynélfogva az ember, bár külön lény s mégis érzi, hogy ő a világegyetem egységének alkatrésze; következőleg a philosophiát gondolkodásban, a mely kimutatja az emberi szellemnek legfelsőbb működéseit, a dolgok legbensőbb okait, minden létezés törvényeit; abban táplálékot és megnyugvást lelnek a legmagasb értelmiségek, és a mívelődés minden elélépése a philosophiai gondolkodás tovább fejlődésével találkozik össze. A többi tudományokkal való viszonyukban a philosophiai tudományok adják meg az átalános mívelt.ségnek azt az alapot, a mely oly szükséges a kormányzó osztályoknak, midőn oly alapeszmék és alapszabályok forognak kérdésben, a melyek a pillanat esetességein és a sokaságon fölül emelkedjenek, és a melyek nemcsak lelki tehetségei hasznos tevékenységére az embert, hanem a polgárt is a közérdekű ügyekben való részvételre elkészítsék. Csak azok birják megismertetni a valóban tudhatók terjedelmét és kielégítni, a mennyiben emberi értelemtől kitelik, az egységre való törekvést és Danteként 2) tetőről tetőre hajtják föl az állandó törvények és tények kutatására. Csak azok tesznek eleget teljesen az egyetemesség, a fokozatosság és a megélhetőség paedagogiai rendszabályainak, a mennyiben gerjesztik s elősegítik a lélek erőfeszítéseit, a melyek kifejlődve kölcsönösen hatnak egymásra, hogy a többi tanítás ne maradjon eldarabolva, hanem termékeny egységbe tartson össze a philosophiában. Imígy egyeztetvén össze a szellemnek különbféle tevékenységét keltik azok a tanulmányok azt a benső öszhangol, a mely az elmét egészségessé és rendezetté teszi, megadván neki a sulyegyenlőséget, a melynélfogva tehetségei karöltve járnak el a dolgukban és létre jön az eszmék és érzelmek egyessége, a miben áll az emberi élet boldogsága.

') R e s p u b l . X . (p. 611. D . Steph.) -

») P a r a d . IV.

132.

EME 43 I R O D A L M I

SZEMLE.

Iliik is ez a liatal korhoz, a mely miután az életre tüzetesen szolgáló és mellékesen segédkező ismereteket elsajátította, abban jár, hogy azokhoz emelkedjék, a melyek a tudományos és művészies átalános nevelésoktatásra vonatkoznak és a melyek a társadalmi viszonyok fentartására czéloznak Az oly tanulmányok tehát a paedagogia épülete koronázata: az a magasabb tudás alakját állítja elénk, a mely az átgondolás 3) bámulatos erejével egy végső öszvezetté 4 ) alkotja az értelmi élet különböző szakaszaiban szerzett ismeretek mindnyáját, a mely öszvezet nélkül a tudományos és irodalmi oktatás nem tökéletes, czélját vesztette és nem szolgálhat az erkölcsiség sinormértékéűl. Ezek az előnyök nemcsak a felsőbb philosophiában vagy metaphysicában leledzenek, hanem a philosophia külön ágazataiban is, a melyek, ha a józanokosság 6 ) elvei elemi módon, de mindenesetre észszerűen és rendszeresen kifejtetnek, nem semmisíttetnek meg már előre, hanem ezeknek logikai kiegészítményei s a paedagogia rendjén béavató tudományt 6 ) alkotnak. Mindezek megfontolásából kitűnik világosan, mily megkívántatok az oly tanulmányok a felsőbb középiskolában, kivált a felgymnasiumban, a melyben az ifjú a tudás különféle ágait összejárja és nemcsak a természetnek és a mostani míveltségnek tényeivel és törvényeivel ismerkedik meg, hanem átmegy gondolkodásával a múltba és a kettőt összevéve szerzi meg a történelmi, nyelvészeti, lélektani és világegyetemi ') általános törvények tudomását, a melyek a benső és külső valóságot 8) kormányozzák. A liajdankori szerzők nemcsak megkívánják a philosophia ismerését, hanem el is készítik másfelől olvasójuk lelkét a vele való foglalkozásra; valamint a tudományos kutatások is arra a mintegy véghatárszélre vezetnek és utoljára — ismételjük — a neveléstanításba és a szellemnek általános tökéletesítésébe vágó minden tanulmány; holott arra a szétszórt és töredékes ismeretek máinem elégségesek, ha csak valami módon egységgé nem gyűjtetnek. E még nem elég. A philosophiai külön tanulmányok, melyek a középiskolai tanulás főtárgyai keli hogy legyenek, bizonyos, bár gyakran feltett, de a többi tanulmányokban rendszeresen nem tanított új igazságokat, szolgáltatnak nekünk. Az elemző lélektan 9 ) a szellem tehetségei vizsgálatával s osztályozásával feltárja az értelem előtt és tudomására hozza a benső jelenségek legváltozatosabb és legszövevényesebb világát, a mi első feltétele annak, hogy az igaz tudományhoz és igaz erényhez juthassunk. A logika a világegyetem valóságáról vissza tükrözött ész legfelsőbb törvényeiből indulva ki megmutatja nekünk, miképp kell működni szükségképp3n a gondolkodásnak a dolgok fölfogásában és teljes tudomást szerezvén róluk, erőszerű 10) és nem gép») Reflexió. 4) Synthesis. ) Sensus communis, sana ratio, gemeiner Menschenverstand, bonsens, sens commun. — 6) Propaedentica. — ') Cosmicus. — Realitas. — 9 ) Psycho logia analytica. — l0 ) Dynamicus. 3

EME 46 IRODALMI

SZEMLE.

szerű tudást nyújt az által, hogy elésegíti bennünk az észrevevés, a szemmeltartás n ) , az osztályozás 12 ), az okoskodás szokásait. Az erkölcstan az erkölcsiség igazi mivoltát kutatva és kimutatva az embert és polgárt kötelező cselekvényeket, a mennyiben szabadon kell alkalmazniok magukat a törvényhez, az észszel vezetteti a szellemet egy erkölcsi legfőbb rendszabás 14 ) fogalmára, a mely szerint az erény az értelemmel világított önerejű akarat működésében áll és meggyőz arról, hogy nemes érzésből s nem büntetés félelméből kell jót cselekedni. Végre, az aesthetika, meghatározva a mennyire lehet, a szépség eszméjét és különbféle kifejezéseit a művészetben, feltárja ennek a kincseit é.s reánk való hatását, a mi életünkben oly nagy helyet foglal, élénkebbé teszi. A különbféle tehetségeinket, ügyességeinket és lelkivágyainkat tárgyaló tanúlmányainkkal belénk oltott tudomás töménytelen előnyt nyújt a tudománynak és az életnek. A legderekabb értelmek olyanok, hogy ha a nekik tanított ismeretek lazák és nincsenek egymással kapcsolatban, és csak a legközelebbi és esetékes előzményekből következtettek, ők azoknak nem sok hasznát veszik és nem lelik tudás vágyukat kielégítettnek ; holott mihelyt azok a legbensőbb viszonyaikban az észszerűség világával sugározva jelennek meg előttök, a legélénkebb örömmel fogadják és ama rendben a dolgok valóságára ismervén, akkor kezdenek igazán tudni, Aristoteles mondása szerint: A k k o r h i g y j ü k , h o g y ezt vagy a m a z t t u d j u k , ha o k á t i s m e r j ü k. 16 ) Ez idő szerint vált különösen szükségessé a philosophiai míveltség. Az emberi tevékenység minden ágában győzedelmeskedő észszerűség I6 ) követeli, hogy a világegyetemi s lélektani minden jelenségnek az alapokát 1 7 ) a legbensőbb természetében s a szellem erejéhez való viszonyában külön tanálmányozzuk a végett, hogy biztos alapot vessen minden dolgunknak s végképp felváltsa a vakhitet és a tekintélynek l ö ) szintoly romboló más alakjait és sugározza bé, mint egy új világító torony az új vizsgálódást és a létezés új módját. A nagyobb míveltség, a kritikai szellem gyarapodása, a tudományos, művészeti, polgári és politikai életben való bővebb részesedés, a mely alól az új intézeteknél, a hírlapirodalom terjedtségénél fogva magát valamire való ember, ha u ) Observatio = B e o b a c h t u n g kettőt t e s z : a) észrevételt (Wahrnehmen, Bemerketi), bi tartós figyelést (Betrachten). A bévett megfigyelés csak az első jelentébét fejezi k i ; f i g y e l é s , t a r t ó s ; m e g f i g y e l é s pillanatnyi actus, m i n t látás — meglátás. 12 ) Classificatio. — " ) N o r m a .

'») Metaph. I. 2, 13. Az idézet n e m egészen h ü . Az eredetiben ezt olvassuk : fj ERAOTÍJ]J.Y] StSaaxaXtxr] h;s f/ xwv aiuwv SsoDprjxixYj. |ia/Áov" ooxoi 'fáp StSáCBMuaiv ol Tág íxíag XéfovTss ;ispi Ixaoxov. L a t i n u l : Bessarion igy fordítja : illa scíentia magis docet, quae causas s p e c u l a t u r : ii enim docent q u i causas sing u l o r u m dicunt,. I6 ) Rationalitas. — " ) P r i n c í p i u m . — 18) Autoritás.

EME IRODAI,MI

SZEMI.E.

45

akarná is, ki nem vonhatja, a kutatás sarkantyújától ösztökélt szellemeket sürgeti, hogy tanulmányozzák a tényeket és az egyetemes élet jelenséges valóságát kormányzó törvényeket Ez az oka, hogy a legmagasabb, a legfontosabb kérdések, a melyeket egykor csak az akadémiákban vagy rejtett gyűlésekben bizgattak, ma már béhatottak a munkás szerény hajlékába és az új vágyaktól eló're készített eldöntésök megint új szokásokat és rendtartásokat készít eló're. Még a bölcseló'bbé vált művészet is elsajátította azokat, és a legnagyobb remekműveket azok sugallják és azzal keltenek átalános bámulatot, hogy a kor szükségleteire vonatkoznak. Az imígy rohamosan haladó míveltségtó'l elragadva az emberiség magasra hág és nem hagyja magát leveretni a mult romjaival, bármennyire próbálja is az lenyűgözni a szokás erejével vagy az álokoskodás 19) fogásaival. Az ó'si eszmények enyészte kénszeríti az embert visszahúzódni a maga tanúlmányozására és magában keresni az erőfeszítés elvét. Az elmélkedő 30 ) életet, egy mysticus vallásos gondolkodásban való örökös ringatódzást a tudományos gondolkodás lázas tevékenysége váltotta fel és mindenki csak ettől a gondolkodástól várja a lélek megnyugvását és a gazdasági s társadalmi javúlást. Annálfogva egy kor sem volt hajlandóbb, mint a miénk, a philosophiára, a nagy tudományra 2 1 ), mely az átalános törvényeket kutatva az élet eszményeit észszerűbb, tehát igazabb, szebb, tartósabb alakokban állítja helyre. 2- §•

A philosophiai tanúlmányoknak a nevelés-oktatásbeli foganatos és szükséges voltát bizonyító számos és hatalmas érvekből mindenki könnyen kiveheti, hogy korunknak irántuk viseltető közönbösségét nem kell valódinak és állandónak, hanem csak múlékonynak és látszólagosnak tartani. Okai különbfélék, szövevényesek és rejlők; némelyikeket magában, másokat történelme körülményeiben, másokat a társadalmi, vallási politikai és nevelésoktatási gondolkodás fejlődésében kereshetni. Mindenekelőtt az, hogy a philosophia fogalma tetemesen megváltozott, mivel a külön tudományok hovátovább kiváltak belőle, a minélfogva az egyetemes tudomány követelményével felhagytak és a philosophiai vizsgálódás arra szorítkozott, hogy a többi tudományok egyesítését kísértse meg, mint nem már alapjok, hanem eredményök. Aztán a tapasztalati tudományok, melyek közzé a történelmet is számítom, a végett, hogy a magukféle feladatokat jobban tanúlmányozhassák, sajátszerű módszerökkel elzárkóztak és természetesen fölülkerűltek eredményeik biztosságánál fogva a tapasztalást megelőző s meg10

) Sophistica. ) Contemplativus. ) Universalis scientia, absoluta scientia.

20 21

EME 46

IRODALMI

SZEMLE.

haladó 22) tudományokon, a miért az általános és különös 23 ) közti sulyegyenló'ség megbomlott és az elmék nem bírnak amaz elsó'bbek fölé emelkedni s meggondolni mily számos, különböző és mélységes viszonyok kapcsolják össze a tudás minden alakjait és fejezik ki a tárgyalt feladatoknak egymástól való kölcsönös függését 2 4 ); szóval nem emelkednek fel a törvényekhez, a melyek azokat egységesítik és kibékítik, és a melyeket a philosophia kutat ki és állapít meg. A mely változás a mult időknek a p r i o r i való hiú és terméketlen vizsgálódás elleni természetes és jogszerű visszahatás 2B) gyorsan átömlött a tudományból a lelki élet minden más alakjaiba és a viszonytalant 2G ) a viszonyossal, a természetfelettit a természetessel, a feltevést a bizonyossággal, meg nem bizonyított elvek vak követését a jelenségek s okaik felfedezhetése tudomásával helyettesítette. Ez viszhangzott minden lélekben és mindnyájok kezdett kétkedni, az ősi eszmények valósága felől ; megégetni, a mit azelőtt imádott és imádni, a mit az előtt megégetett ; mindnyájok a csiiggedtség és vágy kimondhatlan fájdalmában küzdő, a hajdani alakok ellen lázzadozó és egy fény nyel s szeretettel teljes életre sóvárgó Fausttá vált. 27) No már ennek a küzdelemnek, a mely kiválóan forrongóvá lett a mi százunkban, a metaphysica fitymálása ló'n a következménye, mint a mely tudománynyal a modern élet követelményei miatt különben is a hosszas és sanyarú tanulmányokra kevéssé hajlandó mívelt és értelmes közönség összevétette az egész philosophiát, azt hívén, hogy az a külön szaktudományoktól nem csak független, hanem velők merőben ellenkezik és rakva van ködös eszményiségekkel. -H) Azonkívül a lejárt és egymásközt meghasonlott, de mindenikük az igazságot magának követelő összemények 29) összeférhetetlensége és kibékűlhetetlensége ; aztán a százunk második felében elharapódzott tagadó kritika, a mely minden iránt kétséget hirdetett, szembeállítva az óvatos és biztos eljárá-

2i

22 ) Transcendentalis. — ) Reac.tio. — 2l!) Absolut.

23

) Generális,

speciális. —

24

) Solidaritas.

—

'-') H a j ! két lélek lakja mellemet, El akar válni egyiktől a másik ! Az egyik a világhoz van tapadva A durva kéj láaczaival kötözve. A más erővel kél porából S emelkedik nagy ősei hónába. Goethe. Faust. I. R. Faust és Wagner. Érzem hiába haJmozám magamba Az ember szellem minden kincseit, S aztán ha neki ülök a dolognak Bensőmben új erő nem csergedez. Nem hágtam fen ebb egy hajszálnyival sem A végtelenhez közelebb nem jutottam. Szintén Faust és Mephistopheles. 3

») Ideál. —

2S

>) Systema.

EME 47 I R O D A L M I

sával a p h y s i c a i s á l t a l á b a n egymással

természeti

tudományoknak,

elé s észszerű és szembeszökő' 3 U )

haladnak

körülményeknek

minden

kedvezőtlenül

bajosan birták

zása a mindenkitől

alakban

kellett h a t n i

melyek

táplálják

élet k e l l é k e i t ; a

mi 3

oldalát,

m.

azoknak,

a

Es m é g az olasz g o n d o l k o d á s

nem

p á p a s á g k ö z t i k i b é k ü l é s nem

tanulmányo-

32

veszteglése 3 3 )

) terméketlen

a lélek m e g n y u g v á s á t életre

lenni, az a vélemény, h o g y csak m e g o l d h a t a t l a n o k n a k

közetlenűl

gátolják. szolgáló

a p h i l o s o p h i a i eszmék tartott

feladatok

vésbbé elmés és önkényes m a g y a r á z a t o k szerekhez r a g a s z k o d á s a , (a c s a l á d o k b a n i f j a k n a k az előbbi t a n f o l y a m o k b a n

34

)

És különösen már

említet-

czéljának

fejlődéséből

körűi

forgó,

a

kell

csupán

többé-ke-

sora ered ; a classicüs

t ú l z o t t követelései; a m ú l t k o r i t a n í t ó k n a k

évi vizsgák a l k a l m á v a l

elmé-

tették b e n n ö k a b i z o n y t a l a n s á g o t

a classica i s k o l á b a n , a z o n az előítéleten k i v ű l , a melyet az

az

sikerülte, a d o g m a t i s m u s t ü r e l m e t l e n mér-

béoltották a lelkekbe s m a r a d a n d ó v á

t ü n k , t. i. h o g y a n n a k

öntu-

és élet m o z g a l m a

m á s mezejére terelte, és az o l a s z s á g és

gelődése, v a l a m i n t a kételkedő p h i l o s o p h i a és féltékenységet, melyek

tanítás

p h i l o s o p h i a i szélső rend-

tüzes v i t a t k o z á s o k f o r r á s a ) ; az

r e n d k í v ü l kergetett

tanítása

és

t a n ú s í t o t t r e n d k í v ü l i engedékenység m i a t t i

d a l m a terjesztett a közönségben,

b é h a t o t t a fiatalok

tette őket a p h i l o s o p h i a i t a n u l m á n y o k t ó l , és az

természetéhez A min

embernek az i g a z s á g

a melyek p e d i g a

ismeretére

tu-

elidegenílegmagas-

ernyedetlenűl

törekvő

legméltóbbak. k i vü 1 s e m m i

A dolgoknak

igaz

nem

leledzik.35)

ezt az á l l a p o t á t m e g s z ű n t e t n i remélhető orvosszerek

k ö z z ű l némelyek h a t a l m u k b a n független

lelkébe,

az

készű-

letlensége, és végre a b i z a l m a t l a n s á g , melyet m i n d e z e n o k o k zavaros

sabbak

a

levén

melyek

is, mely a félsziget egyesültét és függetlenségét létre h o z t a , ket az értelmi tevékenységnek

a

mindezen

tanulmányunkra,

')

szükséges lenne a rendszeres

t u d o t t tényeknek, u

keletkeznek.

igazságaikkal az

m e g l e l n i az életbevágó

másfelől m e g g y ő z ő d v e , h o g y datunkban

a

nem h o g y ellenkeznének, de e g y m á s t v i l á g o s í t v a s egészítve

szellemet, tökéletesítvén melynek

a

SZEMLE.

vannak, mások

nincsenek. A k a r a t u n k t ó l

az, a melyet a v i s s z a h a t á s t ö r v é n y é t ő l 3 6 )

á t a l á b a n a tények történelmében

várhatni,

és k ü l ö n ö s e n a g o n d o l k o d á s

ben sohasem h a z u d t o l t a m e g m a g á t .

Átmenet

érlelik, n é m i p e t y h ü d t s é g bélyegét

viselik m a g u k o n , teljesen s az ú j a k 30

a j ö v e n d ő csiráit a

mikor

az

öreg

eszmények

még

a

mely

miénk, m i d ő n

azok

időszakai,

a

fejlődésé-

nem

nem v á l t a k é l e t r e v a l ó k k á s f o g a n a t o s o k k á .

milyen haltak A

a ki

léteit

) Evidens. — 3l) Practicus. — 32) Scepticismus. — as) Inertia. ) Probléma 3Í ) Dante. Par. IV. 126. 86 ) „Actio est a qualis reaetioni" Newton szerint: de megfordítva a r e a c t i o nemcsak egyenlő, de erősebb is lehet az a c t i o n á l . Példa a röppentyű. 31

EME 48

IRODAI.MI

SZRMI.E.

magát u. m. a viszonytalant S 7 ) és az öntudat átalános törvényeit és tényeit illető kérdések iránti közön bőséget, a mely a mint látszik, a társadalmi feladaton kivűl a tapasztalati tudományoktól lelkesült s bámulatos eredményeiktől elragadt elméket terheli, minden bizonynyal felváltja, minthogy az ember nem változtathatja meg a természetét, a mely végzetesen sarkalja őt a távoli okok nyomozására, a végokokon és a mibe ezek mint sugarak egy pontban tömörülnek, a legfelsőbb egységen való elmélkedésre; felváltja mondom a mi idősza kunkat — és mutatkoznak is már jelei — egy öszvezetnek t. i. világegyetemi és lélektani kutatásoknak új időszaka :i8) Hogy minő természetű lesz az az időszak a tudományban és életben véghezmenő rendkívüli átalakulás után, nem könnyű előrelátni. Népszerű tekintetből, a mennyiben más körülmények és különös módú fájdalmas viszontagságok járúlnak öszsze 39), fájdalom levén a vallásosságnak mint érzelemnek első kútfeje, a szellemnek a vallásos gondolkodásra való új felemelkedésében fog az az időszak nyilvánulni, de a mely meg lesz változtatva és szabadítva a kötelékektől és nyűgöktől, a melyekben most béfogva van. úgy hogy a középkori c r e d o q u i a a b s u r d u m o t a kereszténység első korabeli r a t i o n a l e o b s e q u i u m fogja felváltani; tudományi szempontból, mindaddig, mig az emberiség új rázkódás és új hátrálás nélkül halad előre, megépülhet a társadalom, rátérva az átalános feladatok megoldására annál nagyobb biztossággal, mivel a tapasztalati 40) tudományok segítni fogják a kutatásban ; hacsak a spiritista elméletek, jobban meghatározva és állapítva tartalmukat — a miről a nekik kedvező mostani mozgalom sem győz meg minket — nem fognak új láthatárokat nyitni. A második rendbeli orvosszert, a mely a mint mondók, hatalmunkban van, az oktatók működése nyújtja. Ezt három szempontból lehet tekinteni. Tartalmára nézve régóta uralkodik az az előítélet, hogy a tanítás sikere mindenekfelett a programmoktól függ, a melyeknek, sajnosan gyakori változtatásának nézetünk szerint csak másodrendű fontossága van a középiskola ügyében. Az (olasz) ministeriumnak a gymn a s i u m o k a t " ) illető rendeletei némi szabadságot engednek a tanítás tárgyai megválasztásában és fejtegetésében. Ki van zárva a rendszeres oktatásból a metaphysica, de nem úgy, hogy főfeladatai ne érintessenek, valahányszor a philosophiai külön tudományok illő alkalmat ad37 ) Absolu: en termes de metaphysique, qui n'est pas rélatif. (Littré.) Ha h á t r e l a t i v = viszonyos; a b s o l u = viszonytalan. ,Conficiens causa est alia ahsoluta et. perfecta per se; alia aliquid a d i u v a n s et efficemli socia q u a e d a m . " Cic.Partit..26.94. „ I n h i s e t s i m i l i b u s f o r m u l i s a b s o l u t u m e s t 1 i b e r u m ab o m n i c i r c u m s c r i p t i o n e , r e s p e c t u eonditiono. »») Periódus. a9 ) Concurro. („Összejár*, régi szó.) so) Positiv. 41 ) I t a l i á b a n : lyceum.

EME 49 I R O D A L M I

SZEMLE.

nak reá. Kutatás tárgyai a középiskolában a paedagogusok közmegegyezése szerint a lélektanban a beltények és különösen az elme tehetségei osztályozása 42) és természete és az észnek, értelmi tehetségünk kútfejének 43 ) fő elvei; a logikában a gondolkodás alapforrásai : a fogalom, az itélet, a következtetés, az ismeret és módszer elmélete és a tudományok osztályozásai; az ethikában az erkölcsiségnek alanyias és tárgyias elemei, a kötelesség, a jog és az erény elmélete; az aesthetikában a művészeti tehetségek és érzelmek, a szépművek osztályozása, a legismeretesebb remekművek példái alkalmazásával ; és végezetre a philosophia történelmében futólagos pillanatok vetése a különböző' öszszeményekre, a melyek felett, kivált az erkölcsi tudományokban eltérnek egymástól a bölcselők állítmányai. 4 4 ) De mint igazságszeretők és mint polgárok nem tehetjük, hogy mindamaz ismeretek közt meg ne említsük azokat is, a melyek a dogmatismus és rationalismus, az egyház és állam közti korunkbeli viszszavonást illeti, meggyőződve először arról, hogy az iskolaintézetekben tekintetbe kell venni mind a tudomány 4 0 ) elélépteit, mind a népek új életét; másodszor arról, hogy még csak egy középiskolánk sincs, a mely ne sorakoznék a szabad gondoskodás és a polgári tekintély s egyházi tekintély elkülönzése pártolóihoz. A hagyományos vallás 4G) az emberiségnek az a törekvése, hogy a viszonytalan fogalmát a belnézetnél 47 ) és érzelemnél fogva határozza meg. Egyfelől azt czélozza, hogy a tudásra való ellentálhatatlan vergálást 4 8 ) kielégítse, másfelől pedig az erkölcs fogalmának első kifejezése, midőn a legfőbb jót személyesíti és megszabja, hogy az emberi cselekvényekkel a világegyetemben az attól megállapított rendtartás teljesíttessék. Ezen tisztek egyikében a metaphysikát, és a valónak 49) más tudományait helyettesítse, a másikában az erkölcstant s a jogtant, és ez okból a Hugó Viktor kifejezése szerint, egy ragyogó égi 42

) Classificatio. — 43 ) Orio. ) Egy miniszteri n.jabh (1893) rendeletet felhasználva ebben (1893) az évben némi ú j í t á s t h o z t u n k be a g y m n a s i u m felsőbb osztályai oktatásába. Tan í t á s á u n k két részre oszlik. E g y i k ü k a hagyományos e t h i k a eléadása; a másikok a szoros értelemben vett erkölcsi kérdések r ö v i d ismertetése. Erre az a meggyőződés ösztönzött, hogy némelyikök, m i n t pl. a melyek a p o s i t i v i s m u s r a és a socialismusra vonatkoznak, h a t a l m a s a n v o n j á k m a g u k r a m i n d e n k i n e k , bármely néposztályba tartozzék, a figyelmét; azok m á r m a t u d o m á n y o s fontosságra vergődtek; a hírlapokban, folyóiratokban, t á r s a d a l m i gyűlésekben, parlamenteken vitatkoznak felettök; tehát bizonyos h a t á r o k a t szabva nem lehet távol tartani a z o k a t az iskolától, mert k ü l ö n b e n abban a veszélyben forgunk, hogy a fiatalság beléjök keveredik s megvesztegette!i m a g á t a t ú l z ó t a n o k k a l , a melyek az olniéket elszédítvén csak rontanak, de nem építnek. 41

4b

) ) ') 48 ) «)

46 4

Az e x a c t t u d o m á n y o k a t érti. Religi'>ne positiva. Intuitio. Tendentia. — K ö z h a s z n á l a t ú szó. Reale.

Erdélyi Múzeum. XII.

4

EME 50

IRODALMI

SZEMLE.

tünemény, a mely az emberiség első lépteit sugarával világította és a polgári létezés első alakját adta neki. De mint meggyőződés és érzelem a lelkiismeretnek sérthetetlen birtoka levén, ha tapasztalatfeletti 50) természetes határán túl lép és őt nem helyesen érző szervei működésével belevág a társadalmi és tudományos életbe, időjártával tévedést szülhet és minthogy tanainak nem mindig észszerűség az alapja, elméleti és cselekvényi képtelenségbe bukik, a honnan származik — hozzájárulván a lelkekben az emberinek az isteni feletti túlhatalma, mozzanata -- a dogma és a tudomány, a vallási kötelességek és a társadalmi kötelességek közti küzdelem. Hogy erről a küzdelemről, a mely ebben a százévben kiválóan forrong, bizonyos határok közt, de világosan és megnyugtatólag ne értesítsük az állami középiskolák tanulóit, az nem látszik nekem helyes eljárásnak; sőt szükt-ég, hogy belévegyük oktatásunkba necsak a tudomány elméletét, hanem a közjog elveit is, bő részt juttatván az állam természete, létrejötte s a tekintély más nemeihez való viszonyú kérdés' it. Azonban bár mennyire legyünk meggyőződve arról, hogy arra szorítkozva a középiskolákban, hogy az elméket a philosophia kérdések tehetségére s érdekességére irányozzuk és némelyiküket tárgyiasan megvitassuk, hibának tartjuk azt, ha a tanító azokba nagyon mélyen elmerülve, eléadásával a tanulók felfogása felett lebeg vagy pedig valamelyik rendszerhez mód nélkül ragaszkodva, csak azt sürgeti és védelmezi tüzesen más rendszerek ellenében. Az ily szenvedély megfékezését egyik első kelléknek tartsa, a ki oktatásából komoly és tartós eredményeket akar nyerni; s ha nem teszi, szükségfelettinek s szédelgó'snek fog nézetni és oktatásának nem lesz életbeli alkalmazása, sőt a hall gatók értelmére nézve veszélylyel jár. Egy más tévedés, mely a tanítás felőli véleményeken áthúzódik, abban a hiedelemben áll, hogy annak a foganata a mester tudósságától függ. Sőt inkább azt mutatja ki számos tapasztalat, hogy a legtudósabb és leghíresebb emberek, éppen szellemüknek gátat nem tűrő áradozása miatt csekély hasznot hajtottak középiskolai működésökkel ; holott noha értelmes, de kevéssé ismert szerény egyének oktatása sokkal gyümölcsözőbb volt. Ez a bármily csudásnak látszó, de tagadhatatlan valóságú tény azt bizonyítja, hogy a tudomány, ha szinte voltaképpi tényező a tanításban, nem teszi egyedül az egész tanítást; mert annak sikere a tanító ismeretein és nagy eszén kivűl, még — és engedjék kimondanom — főképp attól az eljárástól és módszertől függ, a melyet ő az illető tanulmány előadásában követ és az eszközöktől, melyekkel azt a tanítványok felfogásához alkalmaztatni bírja. A tudós és a tudomány tanára közt az a különbség, a mi a művész és kriti-

i0

) Transcendentalis.

EME KÜLÖNFÉLÉK.

51

kus 61) közt, és ha néha találkozik is olykor együvé a vizsgálódó 62 ) tehetség a tanítóéval azon egyénben, de a kettó'nek különböző természetök lévén, különböző utakon járnak. Ha hát megkívántatik, hogy birja a tanár összeségében és részleteiben azt a tudományt, a melyet tanítani akar, az is szükséges, hogy jó rendben — az ismerttől menve át az ismeretlenre — tudja eléadni és mindazon eszközökkel, a melyeket a módszer sugall és a tanítványok lelkiállapota tanácsol neki, világossá és megfoghatóvá tenni. Es most már bérekesztőleg, ha mindnyájunk ha nem terjesztjük mód nélkül tantárgyunk tartalmát, ha untalan abban járunk, hogy láttassuk magasra tartva azokat az eszményeket, a melyek iránt lelkesülniük kell a fiataloknak, ha nem tartjuk magunkat az igazság iránti meddő közönbösségben, hanem az alantas és vitás elvektől való függetlenségben ; ha működésünkben ész és módszerű eljárást követünk, a minő a tantárgy gondos beosztása, a tanítványok elméjének, tevékenységének s elélialadásának figyelmes kémlelése; észrevételeik és kérdéseik kész megengedése a végett, hogy szokják meg maguk erején is keresni az igazságot: szóval, ha az iskolában nem philosophusok, hanem philosophia tanárai leszünk, akkor törekvéseink kétségen kivűl sikeresek fognak lenni, úgy hogy azok a tanulmányok, a melyek ama feltételek hiányában szárazok és unalmasok, most a valódi tudást fogják gyümölcsözni és a legkedvesebbek lesznek tanítványainknak, a kik később életükben is édesen emlékezendenek róluk, mint főképpi oktatóikról. 63 )

Különfélék. Milleniumi képtárgyak Kolozsvármegye történetéből. Kolozsvármegye azzal a megkereséssel tisztelvén meg bennünket, hogy ajánljunk a vármegye történetéből az ezredéves ünnep alkalmából készítendő kép tárgyáúl valamely nevezetesebb, a vármegye területén történt eseményt: megbízatásunkhoz képest hazafias készséggel jelöljük bl ) Értekező ezt a kissé merész analógiát bővebb részletezéssel törekszik igazolni; de én azzal szótszaporítani szükségtelennek tartam. Csak annyit jegyzek meg, hogy a , k r i t i k u s " szót a e s t h e t i k u s s a 1 szeretném fölváltani. 3a ) Speculativ. 5S ) Ezt a saj ít tapasztalásomból igazolt gondolatot örömmel látom kifejezve Prof Sante Ferrarinak „La scuola classica l'insegnamento della filosofia" czímü könyvében. — B Annyira igaz az, — írja — hogy a philosophia az egész neveléstanításnak hasznára válik, hogy e tanúlmánynak nem egy derék tanárát hallottam magasztalni annak jótékony hatását, a legkülönbözőbb pályákra készülő ifjakra. Egyetemi hallgatók és valamely tudománynak szabad tanulói, a kik évek óta léptek ki a gymnasiumból, hálásan és örömmel emlékeztek az igazságkutatásra ösztönző lendületről, a melyet a philosophiai első leczkéken kaptak." (Szerző jegyzése.)

4*