PANNON EGYETEM Interdiszciplináris bölcsészet- és társadalomtudományok (nyelvtudomány és neveléstudomány) Doktori Iskola
A MAGYAR FELNİTTKÉPZÉS AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATÁBAN - különös tekintettel a jogi szabályozásra
PhD értekezés tézisei
Várnagy Péter Témavezetı: Kiss László egyetemi tanár, az MTA doktora
Pécs, 2007
I. ELİZMÉNY, CÉLKITŐZÉS, HIPOTÉZIS Értekezésemben a mintegy évtizedes kutatási tapasztalataimat foglalom össze. Témaválasztásomat elsısorban az orientálta, hogy a mindennapi gyakorlati munkám során folyamatosan találkoztam azokkal a problémákkal, kérdésfelvetésekkel, amelyekre most írásomban keresem a választ. A felnıttképzés fogalmi rendszerében ezt az oldalt, illetve ágazatot az interdiszciplinaritás jegyében „anragogia iuridicalis”-nak nevezem, amely diszciplina tehát azt vizsgálja, hogy a közhatalom milyen – elsısorban jogi – eszközökkel befolyásolja a felnıttképzés folyamatát. Indoklásként említjük, hogy a jognak, mint eszköznek tudatos felhasználása a társadalom alakításában – így a felnıttek képzésében is – fokozottabban elıtérbe kerül napjainkban, azaz megjelenik a jog erıteljesebb aktivitása életünkben. Támaválasztásom aktualitását az említett folyamatos motiváció mellett kezdetben hazánk európai integrációs törekvéseinek megindulása, majd napjainkban már az Európai Unióban elfoglalt tagállami státusunk indokolta. Az évek során egyre inkább nyilvánvalóvá vált elıttem, hogy a felnıttképızés jogi szabályozásának kérdésköre az emberi méltóság személyi önrendelkezésének és kibontakozásának szolgálatát jelenti, amely a gyakorlatban fıleg a szakmai képzéshez való jogban nyilvánul meg. Felismertem, hogy napjainkban a globalizáció folytán fokozottan jelentkezik az ember minden oldalú fejlesztésének gyorsítása. A különbözı nemzetközi jogi dokumentumokban ezeket a változásokat elemeztem. Feltételezésem, hogy a felnıttképzés jogi szabályozásában is az Európai Unió és a tagállamok viszonylatában kölcsönös összefüggéseket, sokrétő kapcsolódásokat, egészséges kiegyenlítıdéseket, továbbá saját speciális mőködések általi egymást erısítı segítséget építhetünk ki. Célkitőzésem,
hogy értekezésemben
nyomon
kövessem
azt
a
folyamatot, amely bizonyítja az Európai Unió jogrendje és hazánk jogrendje
1
kapcsolódását és egyúttal egymástól való függését is, azaz a kölcsönhatásban való kiegészítıdésüket.
II. MÓDSZERADAPTÁCIÓ Kutatási módszerünket illetıen a dokumentumelemzés metódusát választottuk. Indoklásként tömören azt mondhatjuk, hogy a keresett és megtalált dokumentumok sokfélesége és színessége olyan rétegeket tett számunkra megközelíthetıvé, amelyek más módszerrel alig-alig vagy csak nehezen érhetık el. Nevezetesen ezen belül több irányú kutatásra irányítottuk a figyelmünket,
amelynek
során
problématörténeti
analízist,
komparatív
vizsgálatokat és forráselemzéseket végeztünk. Mindezek érdekében több dimenziós
empirikus
Értelmezésünkben
vizsgálatok
eredményeit
dokumentumnak
is
tekintünk
tekintetbe minden
vettük.
olyan,
a
közelmúltban vagy napjainkban készült anyagot, amely elengedhetetlen a problématörténeti elemzés számára. Elkülönül a forráselemzéstıl, mely lényegében a múlthoz kötıdik, míg a dokumentumelemzés a jelenben él. Mégis vállalkoztunk az elıbb említett rész-módszerek adaptálására annak érdekében, hogy elemzésünk komplex jellege a kutatás céljával adekvát legyen. A dokumentumok világában két csoportot különítünk el. Találkozunk olyan írásokkal, melyek kifejezetten a jogtudománnyal vannak kapcsolatban, de elemzünk olyanokat is, melyek az andragógiához (felnıttképzés) kötıdnek. A dokumentumelemzés „mőfaji” módszerén belül a tartalomelemzésre fektettük a fı hangsúlyt. Ennek tágabb értelmezése azt jelenti, hogy a tartalomelemzés csupán üzenetek, jelentések vizsgálata. Egy szőkebb definíció szerint a tartalomelemzés olyan kutatási módszer, amely adatokból azok
összefüggésrendszerére
levonható
következtetéseket fogalmaz meg.
2
érvényes,
megismételhetı
Fontos megjegyeznünk, hogy sok olyan dokumentummal is találkozunk, amelyek nem kifejezetten jogi aspektussal rendelkeznek, - vagy netán „csak” a soft law tekintetében érdekesek. Többségében azonban az ún. hivatalos, tehát a nyilvánosság – különbözı rétegei – számára készült dokumentumokat elemzünk, melyek között találunk eredeti dokumentumokat. Ezek abban a formában és azzal a tartalommal állnak rendelkezésünkre, ahogyan elkészültek. Másrészt a hivatalos dokumentumok között vannak összegezı jellegőek is, amelyek az eredeti dokumentumok alapján készített, összesített, rendezett írások.
III. EREDMÉNY, JELENTİSÉG Felvetıdik a kérdés, hogy problématörténeti elemzéseink során milyen javaslattevı konklúziók születtek a jövı számára, mint eredmények. A következıkben tézisekben szeretnénk tömören vázolni meggondolásainkat. 1. Úgy tőnik, hogy a felnıttképzés formális jogi szabályozása hazánkban erıteljesebben nyilvánul meg, mint általában az EU tagállamaiban, annak ellenére, hogy a gyakorlati megvalósulás számos kihívást jelent még a jogalkalmazóknak. (Így például a felnıttképzési törvény lehetıvé teszi, hogy a képzésre jelentkezı felnıtt kérje tudásszintjének elızetes felmérését, amelyet a felnıttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni. Ennek
gyakorlata
azonban
számos
nehézség
elé
állítja
a
képzı
intézményeket.) Az EU és a tagállamok jogi szabályozási rendszerében élı kapcsolódásokat, harmonikus
kiegyenlítıdéseket,
ugyanakkor
sajátos
mőködési
me-
chanizmusokat, de egyúttal egymást erısítı összefüggéseket találunk. A két jogrend (Európai Unió és tagállamok) kapcsolódik egymáshoz, de egyúttal függ is egyik a másiktól. Nem egymásra épülı jogrendet alkotnak, hanem kiegészítı jellegük van.
3
Dokumentumelemzéseink során bizonyossá vált, hogy az elıbbiekben vázolt kapcsolatrendszer – különösen a soft law vonatkozásában – reálisan épül a kongruencia elvére, azaz „puhaságuknál fogva” könnyebben vágnak egybe (congruus = egybevágó), illeszkednek egymásba. Véleményünk szerint a soft law-nak nem csak a nemzetközi környezetvédelmi jogban vagy a gazdasági kapcsolatok vonatkozásában, hanem a felnıttképzés szabályozásában is meghatározó szerepet kell betöltenie. 2. Módszeradaptációnk tekintetében adekvátnak éreztük a tartalomelemzési technikát,
mert
gyakran
a
„rejtett”,
implicite
„kiásott”
felnıttképzési
mondanivalók vezettek el bennünket a további mélyebb rétegek feltárásához a jogi szférán belül. Így például Európa legkiemeltebb feladatai közé tartozik a szakképzés
közös
minıségbiztosítási
keretének
megvalósítása
(a
koppenhágai nyilatkozatnak megfelelıen) és a minıségbiztosítás közösen elfogadott normái, eljárásai és irányelvei a kidolgozása. 3. Véleményünk szerint az integrálódás – a soft law jellegébıl adódóan, mivel nem kötelezı erejő, de hatása mégis meghatározó – feltétlenül differenciált integrációt eredményez a felnıttképzésben, ugyanis az Unió hatáskörei tipizálásából ez következik. Hiszen vannak olyan, az Unió hatáskörébe tartozó területek, amelyek közvetve érintik a felnıttképzést (pl. foglalkoztatás – szakképzett, képzett és alkalmazkodásra képes munkaerı). Itt az asszimiláció a jellemzıbb, míg ott, ahol az Európai Unió támogató, összehangoló és kiegészítı intézkedések megtételére jogosult, a szubszidiaritás és az arányosság elvei az irányadók.
Utóbbi estekben akár a szegregáció is
megjelenhet. Szinte valamennyi dokumentum olvasata alapján evidens, hogy elengedhetetlen követelmény a szubszidiaritás elvének érvényesítése, amely szerint az Unió csak akkor jogosult cselekedni, ha olyan kérdés kerül elıtérbe, amelybıl kitőnik, a tagállamok a saját kezdeményezéseikbıl nem vagy nem eléggé hatékonyan tevékenykednek, illetve ahol az uniós cselekvés úgynevezett „hozzáadott értéket” hoz létre.
4
A felnıttképzéshez való jognak ténylegesen szociális és kulturális joggá kell válnia, valamint be kell épülnie a nemzeti és a nemzetközi szabályozásba, hiszen e nélkül az csak üres „szólam” marad. Így a magyar jogalkotásnak is feladata az általános mőveltség szélesítését erıteljesebben támogató szabályozás kialakítása. Ennek szükségszerősége elsısorban abban van, hogy ez az alapja minden további képzésnek, tehát az egyén esélye is ebben rejlik. Jelenleg a felnıttképzés számos területére nem, vagy nem megfelelıen terjed ki a reguláció! (Hiányzik például andragógia és a közmővelıdés kapcsolódásának megfelelı szabályozása stb.) 4. A felnıttképzés sokszor nem eléggé tisztázott fogalmi rendszerét írásunkban sikerült körülhatárolni. Ezen belül világossá válik, hogy e fogalmak ma már jogi, azaz szabályozási, gazdasági, társadalompolitikai és egyéb kérdéseket is magukba foglalnak. Feltétlen figyelembe kell vennünk hazánkban is a felnıttképzés korszerő modelljét, mely szerint a résztvevık között a munkaerıpiac áramkörébe még be nem kapcsolt fiatalok is számosan jelen vannak a képzésben, akik tehát már nem diákok, de még nem dolgozók. Fontos tudnunk, hogy a felnıttképzés szakmai megújulása nélkül nem képes a jogszabályi környezet a szektor önállósodására. 5. Igaz, hogy az egész életen át tartó tanulás (LLL) nem jogi fogalom, mivel azonban része a
napjainkban
világszerte jelentkezı
perszonalizációs
folyamatnak, elkerülhetetlen a vele kapcsolatos kulturális és gazdaságiszociális jogok biztosítása a polgárok részére. Nevezetesen – többek között – elı kell mozdítani a felnıtt dolgozók részére a megfelelı és kényelmesen elérhetı képzési lehetıségeket, hiszen az oktatáshoz, képzéshez való hozzáférés anyagi és technikai feltételeinek hiánya, valamint az intézményi egyenetlenség is a tudásalapú társadalom kialakulásának az akadálya. Az egész életen át tartó tanulás a felnıttképzés irányító elve legyen, amelynek az elkövetkezı évtizedekben a gyakorlati életben kell realizálódnia. Felvetıdik a kérdés, vajon mi az oka az egész életen át tartó tanulás sürgetı megvalósításának? A válasz kettıs: egyrészt a munkaerı foglalkoztathatóságának és alkalmazkodási képességének fokozása, másrészt az
5
egyének élettervezésének optimalizálása. E változások kiteljesedéséhez a tagállamok kezdeményezése adhatja meg az indító lökést, hiszen elsısorban ık a felelısek a saját oktatási és képzési rendszerükért, de elengedhetetlen a közösségi támogatás és könnyítés is. Az Európai Unió Tanácsa állásfoglalása alapján (LLL) született meg a Magyar Köztársaság Alkotmányának csak részben megfelelı keretjellegő szabályozás hazánkban a felnıttképzés tekintetében. Konkrétabban: mivel az emberi és társadalmi tıke a munkahelyeken pénztıkévé alakul át, napjainkban a gazdaságnak fontos érdeke legyen a szociális juttatások mellett a felnıttek oktatásával is fejleszteni alkalmazottaik emberi tıkéjét. A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok, mint az emberi jogok második generációja alapvetıen a társadalmi egyenlıség igényét célozzák és elvileg azonnal végrehajtandó kötelezettségeket fogalmaznak meg, véleményünk szerint azonban – különösen a felnıttképzéshez való hozzáférés tekintetében – csak fokozatos bevezetéssel valósíthatók meg eredményesen. 6. A közösségi programok az uniós célkitőzések gyakorlatba való átültetése révén közvetve igen fontos szerepet vállalhatnak a tagországok nemzeti szabályozásának kialakításában. (Például a Socrates, az Európai Bizottság oktatást támogató programjának Grundtvig elnevezéső alprogramja a felnıttképzés minıségének és hozzáférhetıségének javításában játszik fontos szerepet, amely lényeges kérdés lehet a tagállami regulációban is.) Fontos tanulság számunkra, hogy az állásfoglalások az Európai Unió részérıl mindig rugalmas eszközök maradhassanak és ne szorítsa ıket korlátok közé a túl sok jogi követelmény és kötelezettség. 7. Ami a harmonizációt illeti, az alapszerzıdések és az azokat módosító további szerzıdések oktatással foglalkozó cikkelyei kifejezetten ellenzik az olyan törekvéseket, amelyek az Unió és a tagállamok oktatási rendszereinek – így a felnıttképzésnek is – harmonizálását szorgalmaznák. E helyett annak az igyekezetnek kell eleget tenni, hogy az EU akciók az oktatás tekintetében csak kiegészítsék és támogassák mindazt, amit a tagállamok egyébként is folytatnak. Vagyis az uniós befolyás programokon keresztül történı realizálása
6
egészséges egyensúlyt teremt az aktív beavatkozás és a tagállamok önállósága között. Harmonizáció helyett információ cserére, a tapasztalatok megosztására, a nemzeti oktatáspolitikák összevetı elemzésére van szükség. Az Unió ne törekedjen a nemzeti rendszerek harmonizálására, azaz direkt eszközökkel ne fejtsen ki hatást a tagállamok oktatási rendszereire sem. A felnıttképzés nemcsak a fejlıdı országok számára szükségszerő, ha-nem a fejlettebb országokban is elfogadják a szakmai és mőszaki oktatásra vonatkozó elképzeléseket. Az ember, mivel sokoldalú, ezért a felnıttképzés összetettségének, sokszínőségének meg kellene jelennie. A kormányoknak arra kell törekedniük, hogy a felnıttképzést az általában elfogadott oktatási rendszer szerves és egyenrangú szeletének, területének tekintsék. 8. Ami a közelmúlt és a közeljövı andragógiai kutatásait illeti, fontosnak tartjuk az erıteljesebb részvételt azokban a kutatásokban, amelyek a jog-alkotási szempontokat is figyelembe veszik. Szükséges lenne az ilyen megközelítéső andragógiai kutatómőhelyek létesítése, az intenzívebb együttmőködés az andragógusok között. A gazdasági jellegő közösségi jogot még jobban kellene érvényesíteni a felnıttképzésben is, amelyet fıleg az Unión belüli munkaerı szabad áramlása indokol. Következésképpen az eddigi hagyományos modell helyett, amely az EU államok többségében az oktatást javarészt a kultúrához illeszti, a jövıben inkább a gazdasághoz kell kötni. 9. A kötıerıvel rendelkezı nemzetközi jogi normák szerepe viszonylag elenyészı az oktatás vonatkozásában, sıt a közösségi jog alapvetıen tagállami hatáskörben hagyta az e területre vonatkozó belsı szabályozást. Különösen érvényes ez a felnıttképzésre. Ugyanakkor a soft law nagyon fontos az Európai Unió jogában, valamint a nemzetközi szervezetek, konferenciák által elfogadott – elsısorban ajánlás jellegő – nemzetközi normáknak jelentıs a szerepük a felnıttképzésre vonatkozó belsı szabályozások kialakításában. Hazánkban egyértelmően nyomon követhetı ez a tendencia, hiszen a 2001ben megszületett felnıttképzési törvény az Európai Unióban kialakult puha jog figyelembe vételével jelölte ki a törvény által szabályozni kívánt kérdéseket,
7
valamint megteremtette az EU támogatások befogadásához szükséges adminisztratív hátteret. Majd a törvény 2003-ban bekövetkezett módosításakor az Európában végbemenı gazdasági és társadalmi folyamatok, a tudásalapú gazdaságra és társadalomra történı áttérés új ki-hívásainak megfelelıen a felnıttek átfogó, egész életen át tartó szakmai fejlıdésének biztosítására fektette a hangsúlyt. 10. A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok, mint az emberi jogok második generációja alapvetıen a társadalmi egyenlıség igényét célozzák és elvileg azonnal végrehajtandó kötelezettségeket fogalmaznak meg, véleményünk szerint azonban – különösen a felnıttképzéshez való hozzáférés tekintetében – csak fokozatos bevezetéssel valósíthatók meg eredményesen. A tanuláshoz való jog egyetemes, nem korlátozódhat egy szőkebb körre. Éppen ezért ezt a jogot minden államnak biztosítania kell és meg kell teremtenie a szükséges feltételeket (pl. az egyéni szükségletekhez igazodó differenciált támogatási rendszerrel). A mővelıdéshez való jog egyetemes jog minden ember számára. Míg elméletileg egyetértés van abban, hogy a felnıttkori tanulást mindenki számára hozzáférhetıvé kell tenni, a valóság mégis az, hogy nagyon sok társadalmi csoport ki van rekesztve a felnıttképzésbıl, úgy mint az idısek, bevándorlók, cigányok és más hazátlan népek, mint például a nomád népek, a menekültek, továbbá a kirekesztettekhez tartoznak a fogyatékosok és a fogvatartottak. Ezeket a csoportokat is be kell vonni a felnıttképzésbe, mővelıdésbe, olyan programokba, amely által stabilitásukat, teljes részvételüket a társadalomban a megfelelıen alkalmazott egyéni bánásmód segítségével biztosíthatjuk, figyelembe véve sajátos igényeiket, illetve azok sokféleségét. Különbséget kell tennünk az egész életen át tartó oktatás és az egész életen át tartó tanulás között, valamint a felnıttek képzése és a felnıttek tanulása között is. Mivel a tanulás a formális mővelıdési rendszereken kívül is zajlik, ezért elkerülhetetlen a különbözı tanulási környezetek elismerése. A formális, nem-formális és informális oktatás újradefiniálása szükségessé válik, mivel a rögzített mővelıdéspolitikai realitásoknak már nem felel meg.
8
Hazánkban meg kell teremteni az esélyegyenlıséget a felnıttképzés területén. Biztosítani szükséges a felnıttképzéshez való hozzáférést a hátrányos helyzető munkavállalóknak, és az elmaradt kistérségek lakóinak. Segítségre szorulnak a pályakezdık, a kisgyermeket nevelı édesanyák, a 45-50 év fölötti munkavállalók, a fogyatékosok és a romák. Erre kiváló lehetıséget biztosít az Európai Unióval közösen finanszírozott humánerıforrás-fejlesztési program (HEFOP – pl. az integrációs oktatással kapcsolatos programok kifejlesztése, a nık munkaerıpiacra való visszatérésének ösztönzése stb.). Szakképzéshez való jog: Témánkat illetıen e jog tényleges gyakorlásának biztosítása érdekében a tagállamoknak kötelezettséget kellene vállalni arra, hogy szükség szerint elımozdítsák a felnıttek részére a megfelelı és könnyen elérhetı képzési lehetıségeket, továbbá a felnıttek átképzését szolgáló, az új foglalkoztatási irányok által szükségessé vált speciális törekvéseket. Mindezek érdekében olyan formát kell kifejleszteni, amely kikerüli a direktívákon és határozatokon
keresztül
történı
jogalkotás
klasszikus
formáit.
Ennek
„gyújtópontja” lehetne az alkotmányi szabályozás módosítása (lásd a normaszövegre tett javaslatot az értekezés 75. oldalán), amely jogalapot adna a
szaktörvény
hatályának
kiterjesztésére
a
felnıttképzés
valamennyi
területére, így alkotmányi alapjogként való érvényesülésére. 11. Az európai dimenzió fogalma, bár sokféle uniós tevékenységhez adhat jogalapot, következésképp maga a jogalap bizonytalanná válik. Mégis vannak olyan célkitőzések
(pl. tagállamok
nyelveinek oktatása, a távoktatás
fejlesztésének ösztönzése, az oktatási-képzési rendszerek minıségének és hatékonyságának javítása stb.) az Európai Unióban, amelyek közelíthetnek a fogalom tartalmi jegyeinek definiálásához, és egyúttal uniós nevelési/oktatási fogalmakként is felfoghatók. Prognózis: Magyarországnak az Európai Unióhoz történı csatlakozása mind az árupiaci, mind a munkaerıpiaci verseny további élezıdéséhez vezetett. Földünk robbanásszerő fejlıdése a meglévı tudásunk karbantartásán túl az ismeretek permanens frissítését igényli. Ma már a társadalom számos tanulási lehetıséget nyújt az iskolai oktatáson kívül a legkülönbözıbb területeken, míg
9
a hagyományos értelemben vett szakképzettség átadja a helyét a fejlıdésre és alkalmazkodásra képes szakértelemnek. Az Európai Szociális Alap (ESZA) a foglalkoztathatóság, a vállalkozói szellem, az esélyegyenlıség támogatásával, továbbá a humán erıforrásokba történı beruházásokkal ténylegesen elısegíti a foglalkoztatás fejlesztését. Ugyanis a HEFOP forrásának több mint a felét az ESZA biztosítja. Növelni kell a jövıben az emberi erıforrásokba történı egy fıre jutó éves befektetést. Ez magába foglalja a közpénzek növelését, és – ahol ez célszerő – a magántıke-befektetések
fokozását,
különösen a
felsıoktatás,
a
felnıttképzés és a szakképzés mint továbbtanulási lehetıségek terén. A humán tıke fejlesztésének támogatásában fokozni kell a közösségi, többek között a strukturális alapokból történı finanszírozás szerepét. A valóságban ugyanis sok tagállamban a jelenlegi befektetési szintek túl alacsonyak. Ugyanakkor azon is el kell gondolkozni, mi számít egyáltalán befektetésnek. A vállalatok emberi erıforrásokba való befektetése nem kezelhetı ugyanúgy, mint általában a tıkebefektetés. Egyébként ezt nem is kívánja meg az Unió, hiszen egyik kiemelkedı fontosságú elve éppen a sokféleség tisztelete. 12. Az Európai Unió Alkotmányáról szóló szerzıdés. Az összegezı következtetéseink 3. pontjában definiált kapcsolatrendszer jellegét követi az Európai Unió Alkotmánya, amikor megkülönböztet kizárólagos és megosztott hatásköröket, továbbá meghatározott területeken – mint az oktatás, a szakképzés tekintetében is – az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítı intézkedések végrehajtására. Ez utóbbiakhoz kapcsolódóan az Unió cselekedhet a felnıttképzés területén, különösen a szakmai alap-, tovább- és átképzés vonatkozásában. Hangsúlyozottan fontos, hogy az Európai Unió különbözı programjai a nemzeti szakpolitikák Európán belüli összehangolásának ösztönzésére szolgáljanak komplementer és nem alternatív alapon. Igaz, a felnıttképzésrıl a Magyar Köztársaság Alkotmánya szinte semmit sem mond, mégis határozottan állíthatjuk, hogy bár alaptörvényünk állam-polgári
10
jogon a felnıttek oktatását nem biztosítja, a részvétel joga azonban az alkotmányos rendelkezésbıl indirekt módon következik. Véleményünk szerint az alkotmányi szabályozás újragondolásakor a képzéshez való hozzáférés egyértelmőbb megfogalmazása szükségszerő, az alaptörvény a módosítása esetén a jelenleg hatályos rendelkezések bıvítendık. Figyelembe véve az Európai Unió tagországainak alkotmányi szabályozásait és az Európai Unió Alkotmányát is, az elıbbi meggondolásunk idı-szerőnek tőnik. Ennek ellenére a mővelıdéshez való jog legfontosabb tar-talmi elemei a nevezett szakaszok alapján meghatározhatóak. A mővelıdéshez való jog deklarálása még nem jelenti a jog érvényesíthetıségét és érvényesülését. Szükség van az alkotmányos jog részletes kifejtésére, a jogérvényesítés szervezeti és anyagi jogi garanciáinak jogszabályi megjelenítésére, a jogszabályok végrehajtásának megszervezésére. A mővelıdéshez való jog érvényesülését törvényekben és egyéb jogszabályokban kell biztosítani. Mivel a Magyar Köztársaság Alkotmánya – valamennyi magyar állampolgár számára – biztosítja annak jogi alapját, hogy a képzéshez bárki hozzá-férjen, ezért célszerő a törvénynek is deklarálni a képzésben való részvételt, mint állampolgári jogot. 13. Vegyük fontolóra jobban, hogy a felnıttképzési törvény, mint keret-törvény kiegészítı jelleggel viszonyuljon a hatályban lévı szabályozáshoz. Ez bizonyos értelmő flexibilitást is jelenthet, ami persze nem ment fel bennünket a felnıttképzést érintı jogszabályok alaposabb ismerete és alkalmazása alól. A felnıttképzést érintı jogi szabályozás teoretikusan és praktikusan is követi az európai szintő dokumentumok direktíváit a puha jog vonatkozásában. Sıt, pregnánsan
jelentkezik
a
kifejtett
„differenciált
integráció”
alapelvi
megfogalmazása a mindennapi élet „felnıttképzéshez való jog” gyakorlatában is. Jó példa erre többek között az Európai Parlamentnek „a végzettségek elismerésével kapcsolatos egységes keretrendszer létrehozásáról” szóló jogalkotási állásfoglalása (Europass - A képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes kerete), amelyet 2004 decemberében fogadott el (12242/1/2004 – C6-0158/2004 – 2003/0307(COD)).
11
14. Véleményünk szerint a nemzeti vagy etnikai kisebbségi felnıttképzési intézményeket akkor és úgy kell létrehozni, amikor és ahogy az érdekeltek részérıl
arra
igény
van,
még
konkrétabban
a
helyi
körülmények
szükségleteinek megfelelıen, melyet a kisebbségi önkormányzatok realizálnak. Ez tehát azt jelenti, hogy az adott kisebbségek tagjainak, csoportjainak álláspontja, vagyis az érdekeltek nélkül, a feladat ellátásra kötelezett helyi önkormányzatok nem hozhatnak érdemi intézkedést. A „kisebbséghez tartozók képzése” fogalom is okozhat értelmezési dilemmákat, ugyanis az általános pedagógiai terminológia szerint a képzés fogalmat többnyire a szakképzésben használják. Evidens, hogy a kisebbségek jogairól szóló törvény valamennyi rendelkezését tekintve, képzésen a teljes közoktatás-szolgáltatást kell érteni az óvodai neveléstıl az iskolai oktatásig, továbbá az iskolán kívüli oktatást, benne a felnıttképzést is. E tekintetben is különösen fontos az érdekeltek igényeinek egyetértı figyelembevétele. Elengedhetetlen követelmény, hogy érvényesítsük a második esély biztosítását. Ha ugyanis az oktatási intézmény adott korban nem tudja biztosítani azt a képzettséget, felkészültséget, az elsı esélyt, amely a munkaerı-piacon való elhelyezkedést, s így a személy biztonságát, jólétét képes garantálni, akkor szükséges, elengedhetetlen a társadalomból kirekesztıdöttek és ezáltal veszélyeztettek számára olyan lehetıség kidolgozása, amely a beilleszkedést hivatott elısegíteni. A
foglakoztatás
vonatkozásában
meg
kell
vizsgálni
a
regionális
munkaerıfejlesztı és -képzı központok hátrányos helyzető, tartós munkanélküliek – ezen belül a cigányság – számára meghirdetett, a munkaerıpiacon jól felhasználható programjainak és képzéseinek bıvítési lehetıségeit. Át kell tekinteni a kistérségi fejlesztési programokba való részesedés és a decentralizált szervezés gyakorlatát annak érdekében, hogy a tanfolyamokon nagyobb arányban vegyenek részt kiemelkedıen magas munkanélküliségi rátájú, a kistelepülések halmozottan hátrányos helyzető polgárai.
12
Fontos feladat, hogy megkezdjük az elıítéletességbıl fakadó konfliktusok kezelését és megelızését célzó technikák alkalmazását. Az elıítéletek csökkentése és megszüntetése társadalmi párbeszéd révén képzelhetı el, amelyben nagy segítség lehet az oktatás. Ilyen eszköz lehetnek például a roma értékek és kultúra megismertetése elıadások formájában; toleranciaerısítı képzések szervezése a közhivatalok, egészségügyi intézmények dolgozóinak és a munkáltatóknak; iskolai keretek között jól használható oktatófilmek összeállítása; általános és középiskolai tanárok, a felnıttképzésben dolgozók, kisebbségi illetve települési önkormányzati képviselık képzése; médiatermék készítése. A felnıttképzés szerepét a roma kisebbségnél elsıdlegesen a munkaerıképzés körében kell keresnünk, oly módon, hogy az iskolarendszerő képzés hiányosságait és a pótló képzések arányát az utóbbiak javára növeljük. Való igaz, az iskolai kereteken kívüli munkaerıpiaci felnıtt szakképzésnek építenie kell a közoktatásban elért eredményekre, de feltétlen nagy hangsúlyt kell arra fektetni, hogy a roma fiatalok nagyobb létszámban legyenek részesei a szakmai felnıttképzési formáknak. Még konkrétabban: a munkaerıpiacról tartósan kiszorulók részére komplex reintegráló programok kellenek. 15. A Keretegyezményben foglalt elveket a csatlakozott államoknak – így hazánknak is – még fokozottabban tiszteletben kell tartani és alkalmazásukat a nemzeti szinten elfogadott törvények, valamint a megfelelı jog-gyakorlat útján kell biztosítani. Ilyenek például: a törvény elıtti egyenlıség, a kultúra védelme
és
fejlesztése,
az
önazonosság,
a
vallás,
a
kisebbségi
nyelvhasználat és a hagyományok megırzése, a tömegtájékoztatási eszközökhöz való hozzáférés, a határokon átnyúló szabad kapcsolatépítés és békés együttmőködés más országbeli, törvényesen ott élı személyekkel. Hazánkban is erıteljesebben érvényesíteni kellene a gyakorlatban a felnıttképzéshez való jog „feljogosításának” magvalósulását. Fontos lenne ennek a jognak lehetıvé tétele az egyén számára, hogy ezáltal alakítsa életét, illetve annak irányítását átvegye az államtól. Másszóval: ez a jog majd
13
felhatalmazza az egyént a döntések befolyásolására, az aktivitásra és a demokratikus élet tökéletesítésére. Ily módon a felnıttképzéshez való jog egyúttal a sokféleséghez való jogot is jelentené, azaz a személyiségfejlesztéshez és az identitáshoz való jogot, a különbözıséghez való jogot, a személyi választás jogát, valamint a személy igényeihez legjobban adaptálható bánásmód jogát. A hátrányos helyzető rétegek – köztük a roma népesség jelentıs része – társadalmi integrálódásának egyik alapvetı célja a foglalkoztatás elı-segítése legyen, amelynek sarkalatos eszköze a felnıttkorúak második esélyt biztosító oktatása-képzése.
14
IV. PUBLIKÁCIÓ Az értekezés témájához kapcsolódó írások Könyv Jogi alapismeretek: Az oktatás (mővelıdés) szabályozásának megismeréséhez Pécs, JPTE Távoktatási Központ, 1998. 66 p. Kultúra és képzés jogi szabályozása különös tekintettel a felnıttek oktatásáraképzésére / Váradi László, Várnagy Péter. - Pécs : PTE TTK FEEFI, 2001. 448 p. - (Humán szervezı (munkaügyi) menedzser). A hátrányos helyzet pedagógiája / Várnagy Elemér, Várnagy Péter. - [Bp.] : Corvinus, 2003. - 196 p. - (A hét szabad mővészet könyvtára). Átdolgozott második kiadás. Jogi alapismeretek / Barakonyi Eszter, Várnagy Péter. - Pécs : PTE FEEK, 2006. - 160 p. - (Humán szervezı (munkaügyi) menedzser). Átdolgozott második kiadás. Könyvrészlet Kisebbségjogi vonatkozások. In: Romológiai alapismeretek. (Szerk. Várnagy Elemér). Bp., Corvinus K., 1999. 161-180. p. (A hét szabad mővészet könyvtára) The concept of lifelong learning in the Hungarian Adult education act / Peter Varnagy. In: Adult education at the beginning of the 21st century : Theoretical and practical contexts / ed. by Eleonora Sapia-Drewniak, Zenon Jasinski, Henryk Bednarczyk. - Opole : Univ. of Opole ; Radom : Institute for Terotechnology in Radom ; Bonn : Inst. for Int. Cooperation of the German Adult Education Association ; Opole : Higher School of Management and Administration in Opole, 2002. - 168-171. p. Szócikk: Felnıttképzési jogelmélet / Várnagy Péter. In: Felnıttoktatási és képzési lexikon A-Z / fıszerk. Benedek András, Csoma Gyula, Harangi László. - Bp. : Magyar Pedagógiai Társaság : OKI Kiadó ; Szaktudás Kiadó Ház, 2002. - 165. p. [tévedésbıl Váradi László neve alatt szerepel!] A felnıttoktatás és képzés jogi szabályozása, a tanuláshoz való jog kérdése : Gondolatok a felnıttképzési törvény margójára / Várnagy Péter. In: Magyar-
15
német együttmőködés az európai partnerségben : Konferencia. Pécs, 2002. szept. 27-28. / szerk. H. Hinzen, Horváthné B. Mária, Koltai Dénes, Németh Balázs. - Bp. : IIZ/DVV; Pécs : PTE TTK FEEFI, 2003. - 211-213. p. The legislation and legal background of Hungarian culture and education / Várnagy Péter. - In: Actas VII Congreso "Cultura Europea" / . - Pamplona : Thomson-Aranzadi, 2005. - 779-783. p. Reisegenossen – Minderheiten des Ungarntums / Bebesi György, Sári Mihály, Várnagy Péter. - In: Migration in Geschichte und Gegenwart / szerk. Wichard Rudolf. - Frankfurt am Main : STIFTUNG HAUS der action 365, 2006. - 49-60. p. A képzéshez való „hozzáférés” feltételeinek alakulása / Várnagy Péter. - In: Az andragógia korszerő eszközeirıl és módszereirıl : Tanulmánykötet / szerk. Koltai Dénes. - Budapest : Nemzeti Felnıttképzési Intézet, 2006. - 55-71. p. (Felnıttképzési Tanulmányok) Folyóiratcikk, tanulmány Személyzeti/emberi erıforrás menedzsment Vezetéstudomány, 26. évf. (1995) 4-5. sz. 88. p.
/
Várnagy
Péter.
-
A magyar felnıttoktatás jogi környezete / Koltai Dénes, Várnagy Péter. = Iskolakultúra, 10. (2000) 10. - 61-65. p. A mővelıdés alkotmányjogi szabályozásának kérdései földünk néhány országában, különös tekintettel az oktatásra / Várnagy Péter. = Tudásmenedzsment, 1. (2000) 2. - 93-103. p. Felnıttoktatás (-képzés) és kisebbségi jogok az európai integráció dimenziójában a roma népesség vonatkozásában / Várnagy Péter. Tudásmenedzsment, 6. (2005) 2. - 81-84. p. Szociális-jóléti ismeretek / Várnagy Péter. - Humánpolitikai szemle, 18. (2007) 3. - 70-72. p. Elıadáskivonat (konferencia abstract) Economic knowledge in human manager's training / Nemeskéri Zsolt, Várnagy Péter. In: Geschichte der Erwachsenenbildung in Zentraleuropa : VI. symposium (Pécs-Pécsvárad 02-05. 7. 2000.) / Red. László Bodó. - Pécs : PTE FEEFI, 2000. - 50. p.
16
Development possibilites of legal background of the Hungarian adult education /Várnagy Péter. In: Grenzüberschreitende Erwachsenenbildung : 7. Symposium zur Geschichte der Erwachsenenbildung in Zentraleuropa 28. Juni bis 1. Juli 2001 / Retzhof. - Leibnitz : Bildungshaus Retzhof, 2001. - [1-5] p. A jogi stúdiumok bevezetésének tapasztalatai és távlatai a felnıttképzésben. / Várnagy Péter. In: A felnıttoktatás kutatása : Gondolatok a felnıttképzéskutatás helyzetérıl a dunaújvárosi konferencia után (szerk. Basel Péter – Eszik Zoltán). Budapest : Német Népfıiskolai Szövetség Nemzetközi Együttmőködési Intézete – Oktatáskutató Intézet, 2001. 207. p. The concept of life-long learning in the Hungarian Act on adult education / Péter Várnagy. In: Task of adult education at the beginning of 21st century : Theory and practice : 8. symposium zur Geschichte der Erwachsenenbildung in Zentraleuropa 30. Juni bis 02. Juli 2002. / . - Opole : Universytet Opolski, 2002. - [4.] p. A felnıttoktatás és -képzés jogi szabályozása, a tanuláshoz való jog kérdése / Váradi László, Várnagy Péter. In: A mővelıdés hete - a tanulás ünnepe Magyarországon : Programfüzet az országos rendezvényekrıl. 2002. szept. 27-október 04. konferencia: Pécs, 2002. szept. 27-28. Magyar-német együttmőködés az európai partnerségben / szerk. Mihályfi Márta. - Bp. : Magyar Népfıiskolai Társaság, 2002. - 26. p. The legislation and legal background of Hungarian culture and education / Péter Várnagy. In: VII. congreso cultura Europea. Navarra, 23-26. 10. 2002. / . - Navarra : Universidad de Navarra, 2002. - [48.] p. The legislation and the legal background of the Hungarian Adult education act / Péter Várnagy. In: Globalisation and adult education: Past and present : 9th international conference on the history of adult education. Leiden, 28-31 August 2002 / . - Leiden : Leiden University, 2002. - [2.] p.
17
