Pg^;; >SVÍ;;,--V í;í-..í:í;íkv;.k:^í VJ-;; HIQ KERESZTYÉN IGAZSÁG AZ ORDASS LAJOS BARÁTI KÖR FOLYÓIRATA. Cj folyam 3. szám m 1989

P g ^ ; ; • •>SVÍ;;,--V ••í;í- • ..Í:Í;ÍKV;.K:^Í|VJ-;;

HIQ

KERESZTYÉN IGAZSÁG A Z ORDASS LAJOS BARÁTI KÖR FOLYÓIRATA Cj folyam 3. szám

m

1989. szeptember

P g ^ ; ; • •>SVÍ;;,--V ••í;í- • ..Í:Í;ÍKV;.K:^Í|VJ-;;

HIQ

KERESZTYÉN IGAZSÁG A Z ORDASS LAJOS BARÁTI KÖR FOLYÓIRATA Cj folyam 3. szám

m

1989. szeptember

TARTALOMJEGYZÉK Kiáltó

szó!

i

MEDITÁCIÓ

Ordass L a j o s á h i t a t a

TANULMÁNYOK

Boleratzky Lóránd:

DOKUMENTUMOK

Ordass L a j o s : R á d i ó s z ó z a t -

Ittzés

4

Felkészülés

a zsinatra

Gábor: Az e g y h á z k ü l d e t é s é r ő l

Dóka Z o l t á n : N y í l t ÉLŐ TANÚK

Bottá

FÓRUM

Boleratzky Lóránd:

RECENZIÓ

Ittzés

14

1956

24

l e v é l , 1984.

I s t v á n : Schulek

26

Tibor emlékezete

Változások

a

32

vallásügyi

igazgatásban ja: Tartalmi

'^^

Gábor: A k r i t i k a i

Vájta

43

teológiai,

49

felhívás

KERESZTYÉN

52

IGAZSÁG

Kör f ü g g e t l e n ,

kritikai

f o l y a m — 1 9 8 9 . 3. szám szeptember

Megjelenik

példá­

ö s s z e f o g l a l ó , német és angol n y e l v e n Pályázati

Új

szolidaritás

Vilmos k ö n y v é r ő l

Az O r d a s s L a j a s B a r á t i

5

evangélikus,

folyóirata hó

negyedévenként

Szerkesztők:

ifj.FABINY

A szerkesztőbizottság

TIBOR -

ITTZÉS JÁNOS

t a g j a i : Bottá Gábor,

Felelős kiadó: Szerkesztőség

I s t v á n , Dóka Z o l t á n , id.Magassy

i d . Kendeh György / T e l . :

1-662

és k i a d ó h i v a t a l : 1114 B u d a p e s t ,

Egyes szám á r a :

40 F t ;

évi

előfizetési

-

Ittzés

Sándor 523/

Bocskai út

10.

d í j : 160 F t

Csekkszám: O r d a s s L a j o s B a r á t i Kör — Budapest — OTP X I . k e r . 8 1 4 5 - 2 . Készült:

ATE s o k s z o r o s í t ó

üzeme,

Keszthely

ISBN 963 7742 72 7 Törzsszám: 476/89 Engedélyszám: I I I . / E L / 2 0 / 1 9 8 9 .

A c í m l a p és a b é l y e g z ő Dénes P á l

munkája

KIÁLTÓ

SZÚ

a Magyarországi Evangélikus Egyház minden tagjához S z e r k e s z t ő i megjegyzés: ( M i n t i s m e r e t e s , a közelmúltban "Megújulási Mozgalom" néven ú j kezdeményezés s z ü l e t e t t , amely mindazokat sze­ r e t n é ö s s z e f o g n i , akik a h a z a i evangélikus egyház r a d i ­ k á l i s megújulását t a r t j á k szükségesnek. Az Ordass Lajos B a r á t i Kör f o l y ó i r a t a készséggel ad h e l y e t a Megújulási Mozgalom n y i l a t k o z a t á n a k . ) Testvéreink! 19 89. jú liüs 24-2 5-én Kő szege n test véri találkoz ót ta rtottünk, hogy f elmérjük egyházú nk he lyzeté t, és keressü k a k özös cselek vés út ját. Megá llapítü ttuk, hogy 1984 óta tört éntek kísérlet ek egy házi élet ünk meg ú jítáSára. Jelen ünk legf öbb jellemzője é s terhe mégis a z az ellentm ondás, hogy miközbe n az egyházvez etöség a megúju lás jel szava it emí égeti , valójaban s emmi lényeg eset n em tett e bben az irán yban, és íg y tovább foly tatódik eg yházun k romlása . Hogyan tud nánk é vtize deken át züll esztett n emzetU nknek erk ölcsi s egíts éget a dni, amikor m agunk is demora lizált egyház v agyunk? ! Mindnyáju nk sz égyene, hogy mi , a refo rmáció egyháza nem pél dát é s tanitást adunk re f ormokra éhes m agyar népünknek , hanem még a társadalo mban fol yó re f ormoktől is me ssze lema radva k ullog unk a régi hamis ú ton. Jelenünk a múlt árnyéka! Ezért sz ükségesne k l á t j u k , hogy egy mozgalmat h í v j u n k é l e t re, és így t együnk va lóságos lépéseket a megújulás ú t j á n . Ezennel be jelent jük a Meg ú j u l á s i Mozgalom megalakulását. Ebből az Testalkalo mból k iáltó szó v a l f o r d u l u n k egész egyházunkhoz: vérein k! Fog junk ossz e Jézus K r i s z t u s szabad s z o l g á l a t á r a ! Csatla kozzat ok mozgal műnkhöz, amelyben egyedül az evangélium igazsá ga a m érték! Ál Í j o n közénk mindenki, a k i az a l á b b i a k k a l egyeté rt! a./ M egvált ónknak. Jézus K r i s z t u s n a k legyen mindenek f e l e t t i és mind ent meghatározó elsőbbsége egyházi életünk minden terület én! b./ H atárol juk e l magunkat az e l m ú l t évtizedek á l l a m i i r á n y i tást el fogadó e g y h á z p o l i t i k á j á t ó l , amely az egyházak f e l ­ számolá sára t ö r e k v ő hatalom c é l k i t ű z é s e i n e k r e n d e l t e alá az evang é l i u m o t , és ezzel megrontotta egyházunk é l e t é t ! Ez a k ó rszak az Á l l a m i Egyházügyi H i v a t a l megszűnésével h ivatal osan véget é r t ugyan, de t u d j u k , hogy egyes á l l a m i és egyházi személyek — ha más néven és más formában i s — ezt a g y a k o r l a t o t f o l y t a t j á k . c./ tasíts unk v i s s z a minden o l y a n t ö r e k v é s t , amely a p o l i t i umnak r e n d e l i a l á az evangéliumot!

Szükségesnek tartjuk, hogy a megújulás követelményeit fo­ lyamatosan megfogalmazzuk, és tudassuk mind az egyházvezető­ séggel, mind egyházunk népével. Mozgalmunk igényli: 1./ Az egyházvezetőség vegye tudomásul a Megújulási Mozgalom megalakulását, és haladéktalanul kezdjen vele párbeszédet! 1.1 Történjék meg végre az elmúlt évtizedek átfogó kritikai elemzése, amelytől elválaszthatatlan gyávaságaink, hall­ gatásaink, árulásaink, elvtelen megalkuvásaink, szolgalelkűségünk bevallása! Becsüljük meg azokat, akik minden kényszerítő körülmény ellenére ragaszkodtak meggyőződésük­ höz! 3./ Képviselőinek útján minden közegyházi jelentőségű döntés előkészítésében résztvehessen és a reformfolyamatokat el­ lenőrizze! Ki kell zárni annak lehetőségét, hogy az egy­ házvezetőség bármilyen kérdésben a lelkészi kar és egész egyházunk feje fölött — esetleg egy magaválasztotta szűk körben — önhatalmúlag döntsön! 4./ Különösen fontos, hogy a zsinati előkészületeket egész egyházunk végezze. Ezért a zsinattal kapcsolatos minden témát írásban közzé kell tenni, és országos vitára kell bocsátani! Egyházunk anyagi helyzetét fel kell mérni! 5./ Fel kell számolni a személyi- és hivatalkultuszt és a ha­ talom centralizációját! Ezért pl. azonnal meg kell szün­ tetni a "püspök-elnöki" címet! é./ Meg kell valósítani egyházunk hivatalos sajtójában köz­ ügyeink teljes nyilvánosságát! 1.1 Végre kell hajtani a teológiai képzés és továbbképzés re­ formját, és ennek kérdéseit országos nyilvánosság előtt kell megvitatni! 8./ Meg kell kezdeni egyházunk nevelő- és oktatóhálözatának kiépítését, mindenekelőtt egy vidéki, diákotthonos evan­ gélikus gimnázium felállításának előkészületeit! 9./ Fájlaljuk, hogy a múltban egyházunk evangelizációs szol­ gálatát felszámolták. Tudatosítanunk kell, hogy a misszió az egyház lényegéhez tartozik! Ezért alapvető feladatunk azt megújult erővel és felelősséggel végezni. Örömmel veszünk minden hozzászólást. Ezeket levélben a követ­ kező címre kérjük: Ittzés János, 9730 Kőszeg, Gyöngyös u. 29. Testvéreink! Országos találkozóra hívjuk mindazokat, akik e Megújulási Mozgalom céljaival egyetértenek! Találkozónk időpontja: 1989. augusztus 26. (szombat) d.e. 10 ó. helye: Budapest, kelenföldi templom (XI., Bocskai u. 10.) Egyházunkat Isten oltalmába ajánljuk! Kőszeg, 1989. július 25.

Balczó András s.k. Dr. Boleratzky Lóránd s.k. Góka Zoltán s.k. ifj. dr. Fabiny Tibor s.k. Herényi Bulcsú s.k. Dr. Herényi István s.k. Ittzés Gábor s.k. Ittzés János s.k. Ittzés Jánosné s.k. Jankovits Béla s.k. Laborczi Zoltán s.k.

Laborczi Zoltánné s.k. Lupták György s.k. Lupták Gyula s.k. Id. Magassy Sándor s.k. Id. Magassy Sándorné s.k. Ifj. Magassy Sándor s.k. Magassy Zoltán s.k. Nagy Miklós s.k. Rőzse István s.k. Tekusné Szabó Izabella s.k. Weltler Sándor s.k.

Zólyomi Mátyás s.k. 1989. augusztus 26-án az aláírókhoz csatlakoztak:

j, ^

Eszlényi László Eszlényi Lászlóné Isó Zoltán Dr. Kardos Ernő Dr. Kéken Andrásné Marschalkó Gyula Milán Gábor

^

Németh Ernő

,.

Dr. Nóvák Károly Dr. Sorbán Pálné Saródy Gyula Szepesiaívyné Magassy Márta Torda Dóra Wunderlich Sándor ifj. Zászkaliczky Pál VISSZHANG

.

Az itt közölt kőszegi nyilatkozatunkat megküldtük a gyülekezeteknek, a teológiai tanároknak, az egyházvezetöség tagjainak és az Evangélikus Élet szerkesztőségének, de az azóta eltelt egy hónap alatt semmilyen hivatalos visszajelzést nem kaptunk. A Kiáltó Szóról, akárcsak az Ordass Lajos Baráti Kör folyóiratának, a Keresztyén Igazságnak a megjelenéséről a hazai evangé­ likus sajtó mindezideig nem vett tudomást.

f-

^' i '"'"

Iratunk mégsem maradt visszhang nélkül. Egyetértő, támogató levelek és nyilatkozatok mellett számos kritikát is kaptunk. A bírálatok egy része a Megújulási Mozgalom által egybehívott kelenföldi találkozón hangzott el. Felhívásunk sajtóközlése alkalmat ad arra, hogy az eddig tudomásunkra jutott ellenvetésekre röviden reflektáljunk. 1./ Tudatában vagyunk annak, hogy nemcsak mi kívánjuk egyházunk megúju­ lását. Látásunk szerint azonban egyházunk jelenlegi válsága olyan mély, hogy radikális fordulatra van szükség. 2.1 kz elmúlt két évben változások történtek, de tisztulás nem. (Nem történt meg az elmúlt évtizedek egyértelmű felmérése a teológia és a törvényesség szennpontjából; nem történt meg a hierarchikus egyházstruktúra lebontása és az egyházi közélet demokratizálása; nem való­ sult meg a tájékoztatás és az ügyintézés nyilvánossága stb.) 1.1 kz elhangzott vádak ellenére sem akarunk mást, mint érdemi és folya­ matos párbeszédet (pl. a már mások által is javasolt kerekasztalbe­ szélgetés megvalósulását), és a többség akaratának a döntési mecha­ nizmusban való érvényesülését. Győr, 1989. augusztus 28.

A Megújulási Mozgalom Intézőbizottsága

I

Ö

Ordass Lajos Mt 28,19'^ Menjetek el, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében. Mt 28, 19.

URAM! Érdekes volna megszámlálnom, hányszor mondtad ezt; "Jöjjetek!" — és hányszor ezt: "Menjetek!" Nem számol­ tam még meg. Érzésem szerint a hívó szót többször mondtad. Mert ez az első. Hozzád kell találni. Nyil­ ván ez a fontosabb is. De akárhogyan áll is ez a do­ log, kétségtelenül sokszor mondtad a küldő szót is. A mennybemenetel hegyén adott missziói parancsodban is. Erős hangsúlyt helyeztél rá. Tehát az nem lehet hitemnek lényegtelen oldala. Tanítványaidat nem üres kézzel küldted a világ­ ba. A legdrágább kincset: a megváltásról szóló evan­ géliumot bíztad rájuk. Ezt vitték el útjukra. URAM! Többször megfordult már az eszemben: ha tanítvá­ nyaid, az első keresztyének, a misszionáriusok, a reformátorok csak annyira vették volna figyelembe ezt az akaratot, mint én és társaim, akkor mi a Te evangéliumodról talán sohasem hallottunk volna. Va­ lószínűleg sohasem küldesz engem messze idegen po­ gány népek közé, de ez nem jelent fölmentést külde­ tésem alól. Van belmissziói munkaterület is. Talán közelebb, mint gondolnám. Úgylehet — a családi ott­ honomban.

X/

'

Útravaló az év minden napjára. Útitárs, Köln, 1967. 221. oldal. Ordass Lajos Meditációs kötete név nélkül jelent meg. /Szerk./

TANULMÁNYOK BOLERATZKY LÚRÁND FELKÉSZÜLÉS A ZSINATRA A zsinatok történetéről és a megoldásra váró feladatok

'i sí I fe

^ ^, •^.

Társadalmunkat a zsibbadtság évei után a megújulás szellői hatják át. Ebből a folyamatból az egyház sem maradhat ki, ha szolgálatát korszerűen kívánja végezni. Az Országos Presbitérium ezért elhatározta, hogy "egyházi törvénykönyvünk átvizsgálására, illetve új törvénykönyvek alko­ tására 1992 évre a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatát összehívják". A magyar evangélikus egyháznak kétféle autonóm jogalkotó szerve van: a zsinat és az önkormányzati hatóságok. A zsinat határozatai az egyházi törvények (kánonok), az önkormányzati hatóságoké a szabályrendeletek (Statútum, szabályzat, ügyrend, utasítás, rendszabály, ügyviteli, vagy helyi szabályzat, szolgálati utasítás, alapszabály vagy rendezet synonym fogalmak). Egyházi törvény és szabályrendelet fogalma kezdettől fogva nem különült el élesen egymástól, felváltva használják azonos tartalommal. Az Egyházi Alkotmány (1891-94) megalkotása óta azonban egyházi törvény és szabályrendelet fogalma élesen elkü­ lönül egymástól. Ezúttal elsősorban az egyházi törvényhozás el­ sődleges szervével: a zsinattal szeretnék foglalkozni. A magyar evangélikusok a XVI. században több zsinatnak ne­ vezett gyűlést tartottak ; ezek hitcikkelyek megállapításával és hitvallások szerkesztésével foglalkoztak és particulárisak voltak. Az evangélikus egyház szervezetét megállapító zsinat tartá­ sára először az 1608 k.e. I.tc. jogosította fel az egyházat, kimondván annak önállóságát. Ennek alapján hívta össze Thurzó György nádor a zsinatot Zsolnára, amely ott 1610 március 28-30ig ülésezett a meghívott főnemesek, vármegyék és szabad kir. városok, valamint a 11 esperesség lelkész képviselőinek a jelen­ létében. A zsinat a 11 esperességet három superintendenciára osztotta és a superintendenseket is megválasztotta. Szabályozta jogaikat és kötelességeiket. A zsinat az esperességek rendtar­ tásait továbbra is érvényben/hagyta, amennyiben azok a zsinat kánonaival nem ellenkeztek. Az 1614. évi szepesváraljai zsinat Szepes és Sáros vármegyék főnemeseit, nemeseit és az öt szab.kir.város követeit, valamint a két vármegye esperességeinek és iskoláinak képviselőit foglal­ ta magában. A püspökválasztásra vonatkozó szabály kivételével a, / zsinat határozatai megegyeztek a zsolnai zsinat határozataival. Az 1707. április 3-10 között Rózsahegyen tartott zsinat elne­ vezése ellenére (generális nationalis synodus) nem tekinthető

valójában egyetemes zsinatnak; mert azon csupán a Dunán inneni és Tiszán inneni kerületekben fennálló senioratusok és egyház­ községek képviselői vettek részt. A zsinat az egyház területi beosztását, a superintendensek jogkörét, az egyházi szent cse­ lekmények végzésének rendjét újra szabályozza. Az egyházi tör­ vénykezés ellátására két konsistoriumot állít fel, s először tesz említést az egyházközségek és iskolák felügyelőiről. A rózsahegyi zsinat határozatainak végrehajtására sor nem került, mert az 1715. évi országgyűlés a zsinat határozatait megsemmisítette. Csak az 1790: XXVI te. — a protestánsok magna cartájának — hatálybalépése után gondolhatott arra az evangéli­ kus egyház, hogy zsinatot tartson. A zsinatot 1791. szeptember 12-től október 14-ig Pesten, ki­ rályi biztos jelenlétében tartották., A reformátusokkal való összhang biztosítása érdekébe, — akik Budán üléseztek, — vegyes bizottságot küldtek ki. Jóllehet a zsinat részletes egyházi al­ kotmányt készített, a lelkészek és világiak közti viszony elmér­ gesedése miatt, a király nem szentesítette a határozatokat. A gyakorlat ennek ellenére átvette a zsinat rendelkezéseit és a XIX. században lényegében ezek érvényesültek. Az evangélikus egyház életében a Prónay Dezső egyet, fel­ ügyelő és Karsay Sándor püspök elnöklete alatt Budapesten 1891. december 5-én megnyílt és 1894. november 7-én bezárult zsinat volt a legfontosabb, mert ez alkotta meg az egyház új alkotmá­ nyát, amely lényegében még ma is, — bár módosításokkal, — de az egyházi szervezet alapja. A zsinat munkáját 6 ülésszakban végezte, egy-egy ülésszak 2-5 napig tartott, összesen 128 zsinati tag vett részt. A zsi­ nat törvényes megalakulása után az alakuló gyűlésen állapítot­ ták meg, a zsinat tárgyalási és tanácskozási ügyrendjét és meg­ választották a zsinati tisztségviselőket. Ekkor döntötték el azt is, hogy a zsinat milyen ügyekkel foglalkozzon. A kérdések megvitatására és kidolgozására az alkotmányi, tanügyi, pénzügyi, törvénykezési, gazdasági, kérvényi, naplóbíráló és protestáns vegyes bizottságokat állították fel. Az Egyházi Alkotmány hat részből áll: Az első rész: "Álta­ lános határozatok", a második rész "Az önkormányzati testületek, s ezek kormányzati hatóságai és tisztviselői", a harmadik rész "A zsinat", a negyedik "Az egyház iskolái", az ötödik "Az egy­ házi háztartás", a hatodik rész pedig "Az egyházi törvénykezés" címet viseli. A törvénykönyv 443 §-ból áll. A második budapesti zsinat 1913-16. között elkészítve a ja­ vaslatokat összeült ugyan, azonban a közbejött világháború miatt eredményes munkát nem tudott végezni és így feloszlott anélkül, hogy tárgyalás alá vette volna a javaslatokat. Ennek a javaslatai képezték az 1934-37. évi harmadik buda­ pesti zsinatnak. A zsinatot előkészítő bizottság 12 éven át 5 albizottság­ ban (alkotmány és közigazgatási, tanügyi, pénzügyi, törvényke­ zési és egyeztető) dolgozott, azt követően, hogy először az el­ vi álláspontokat már kialakították, A zsinati anyag előkészítő-

sét igen széleskörű irodalmi vita előzte meg, a különféle ja­ vaslatok számára az Evangélikusok Lapja, az Evangélikus Élet és az Evangélikus Lap adott helyet, emellett azonban a különböző egyházkormányzati szervek közgyűléseinis igen bő számban foglal­ tak állást az egyes reformok mellett. A "zsinat végül is 1934 november 10-én ült össze 67 zsinati tag jel'enlétében és 1937, november 9-én zárult. A zsinat elvi jelentőségű tárgya közül az alábbiakat lehet kiemelni: A protestáns tábori püspökség intézményének törvénybe ikta­ tása. Az Egyházi Alkotmány alapszervezetébe a presbitérium in­ tézményének a bevezetése az egyházmegyei, egyházkerületi és egyetemes egyházi közigazgatási fokozaton is; A missziói körök jogállásának rendezése; a nők szavazati jogának kiterjesztése; A fegyelmi felelősség kiterjesztése valamennyi egyházi alkalma­ zottra; továbbá az egyháztagok fegyelmezése, Az egyetemes közgyűlés hite'l'es törvénymagyarázó hatáskörének és a törvény kiegészítő szabályrendelet alkotás jogkörének szabá­ lyozása ; a zsinat szervezetének módosítása az egyházkerületek követküldé­ si jogának bevezetésével; Az 1948. december 8-án Turóczy Zoltán püspök és Mády Zoltán egyetemes felügyelőhelyettes elnöklete mellett 63 zsinati képvi­ selő jelenlétében megnyílt zsinat lényegében az állam és az evangélikus egyház közti egyezmény elfogadása céljából ülése­ zett. A zsinat a szerződéstervezetet lényeges módosító indítvány nélkül fogadta el; Turóczy módosító javaslatát a zsinati állan­ dó bizottság elé utalta azzal, hogy "tétessenek lépések még to­ vábbi középiskolák vagy középiskolának meghagyása érdekében; a meghagyandó középiskola vagy középiskolák kijelölését azonban belső egyházi tárgyalások elé utalja". Megválasztották egyben a szervezeti és kormányzati, az iskolai, a törvénykezési és ház­ tartási . -valamint az egyezmény, egyeztető és naplóbíráló bizott­ ságot."^"^ A zsinat következő ülésszakát 1952. február 5-én tartotta Turóczy Zoltán egyházi elnök és Reök Iván egyetemes felügyelő elnöklete mellett. Reök Iván megnyitó beszédében hangoztatta, hogy törvénykönyvünket alakítjuk újjá, hogy megújhodó egyházunk belső életének megújított külső kereteket biztosítson". A demok­ rácia elleni reakciós gesztusnak minősítette az egyetemes fel­ ügyelői tisztség megszüntetésére irányuló törekvéseket. Mi lesz az 562 lelkésszel — tette fel a kérdést —, ha kiszorítják a vi­ lágiakat az egyház kormányzatából és a közéletből, ne hogy ma­ gukra maradjanak a templomban és a gyülekezetekben is. Beszédének ezt a részét egyesek a véleménynyilvánítás el­ fojtására irányuló kísérletnek minősítették és feltehetőleg 1952. február 6-án ezért mondott le egyet, felügyelői és zsi­ nati világi elnöki tisztéről. Az akkori közhangulatra jellemző­ nek tekinthetjük, hogy a zsinati tagok közül 17-en mondtak le, 10-en pedig különböző bizottsági tagságukról. Sor került ezután

a z s i n a t 1948-ban t ö r t é n t megnyitás ó t a b e f u t o t t j a v a s l a t o k i s ­ mertetésére, melyek közül négyen a k e r ü l e t e k a r á n y o s í t á s á t , v a ­ l a m i n t a s z o l g á l a t i k o r h a t á r bevezetését j a v a s o l t á k néhányan. Az ú j törvény t e r v e z e t e k é n t Dezséry László n y ú j t o t t a be t e r v e ­ z e t é t . Beszédében többek között k i e m e l t e , hogy egyházunkat a valóságos t ö r t é n e l m i magyar evangélikus gyülekezetekre é p í t j ü k . A gyülekezetek s a j á t , belső e r e j é r e . Egyházunk k ü l s ő k e r e t é t odáig bontjuk l e , amíg az életünk a z t k i t ö l t e n i képes és s z e r ­ vezetét akkorává tesszük, amekkorák a valóságban vagyunk... Zsinatunk t ö r v é n y a l k o t ó munkája i s b i z o n y í t é k a annak, hogy m i n t egyház leszárpoltunk a magyarországi m ú l t t a l , s egyek vagyunk hazánkkal.-^'^'^ A z s i n a t végül i s megalkotta az I . t ö r v é n y c i k k e t az egyház ú j t e r ü l e t i b e o s z t á s á r ó l , az V. t c - e t az egyházi h i v a t a l r ó l és az egyház m u n k á s a i r ó l , a V I I . t c - e t az egyház h á z t a r t á s á r ó l , v é ­ g ü l a V I I I . t c - e t az egyház s z e r e t e t s z o l g á l a t á r ó l . Az 1963. december 12-én t a r t o t t egyetemes közgyűlés h a t á r o ­ zata alapján k e r ü l t sor 1966. december 8-án és 9-én a z s i n a t p l e n á r i s ü l é s é r e M i h á l y f i Ernő és D.Dr. Vető Lajos e l n ö k l e t e m e l l e t t . A z s i n a t o n 65 z s i n a t i tag v e t t r é s z t . Vető Lajos z s i ­ n a t i beszámolójában többek között a következőket mondta: "Az 1952-53-as z s i n a t már k i t ű n ő munkát végzett egyházunk ú j t e r ü ­ l e t i beosztásával és több l é n y e g i l e g megfelelő t ö r v é n y t a l k o ­ t o t t . Az e l l e n f o r r a d a l o m k á r t é t e l e u t á n t i s z t u l á s és rendeződés k ö v e t k e z e t t . Az é l e t azonban t e l j e s és egységes törvénykönyvet s ü r g e t e t t , hogy egyházunk törvényes és j ó r e n d j é t a m e g v á l t o z o t t t ö r t é n e l m i viszonyoknak, az ú j t e o l ó g i a i felismeréseknek meg­ f e l e l ő é n értelmesen és korszerűen szabályozzuk". Az ünnepélyes n y i l a t k o z a t o t k ö z f e l k i á l t á s s a l fogadták e l . Az I . törvény a magyarországi e v a n g é l i k u s egyházról s z ó l , a I I . rész Az egyház szolgálatának r e n d j é r ő l , a I I I . rész F e l k é s z í ­ t é s az egyházi s z o l g á l a t r a , IV. t ö r v é n y : Az egyház s z e r e t e t ­ s z o l g á l a t á r ó l , V. törvényi-,Az egyház h á z t a r t á s á r ó l , V I . t ö r v é n y : Az egyházi b í r á s k o d á s r ó l . A n é l k ü l , hogy e z ú t t a l , r é s z l e t e s e n értékelnénk az 1966. é v i egyházi t ö r v é n y k ö n y v e t , annyit mindenképpen meg lehet á l l a ­ p í t a n i , hogy j o g á s z i szempontból semmiképpen sem lehet s i k e r e s munkának t e k i n t e n i , mert néhány o l y a n ú j jogintézményt h o n o s í ­ t o t t meg, mely egyházunk demokratikus jogrendszerével nem egyez­ t e t h e t ő össze. Tanulságként m e g á l l a o í t h a t j u k , hogy jó törvénykönyv a l k o t á ­ sának e l e n g e d h e t e t l e n f e l t é t e l e , hogy a jogalkotásban j á r t a s személyek vegyenek r é s z t a munkában. Fontos teendő egyházjogászaink számbavétele. Ezen a t é r e n komoly nehézségekre számíthatunk, minthogy az egyházvezetés az e l m ú l t évtizedekben k i s z o r í t o t t a a hozzáértőket az egyházi köz­ é l e t b ő l és az u t á n p ó t l á s r ó l sem gondoskodott. Pedig e g y e t é r t ­ hetünk d r . K i l é n y i Géza m e g á l l a p í t á s á v a l , a k i a z t mondta, hogy " t ö r v é n y t a l k o t n i nem jogászként l e h e t ugyan, de abszolút l a i ­ kusként a l i g h a " . A t e o l ó g i a i k é p z e t t s é g f e l t é t l e n ü l e l ő n y ö s , de önmagában nem p ó t o l h a t j a az egyházjogi f e l k é s z ü l t s é g e t .

Kozis mert, hogy a miskolci evangélikus jogakadémiát, amely kifejezét ten az evangélikus egyházjog művelését szolgálta, De 1951-ben megszüntették a jogi ka1949- ben megszü ntették. rokon az egyház jogi tanszékeket is, így a debreceni egyházjogi tansz éket is, a mely a protestáns egyházjog művelését volt hivatva szo Igálni . így aztán nyilvánvaló, hogy ma már csak elvét­ ve, a z id ősebb korosztályhoz tartozók között találunk az egyház jogban is já rtas jogászokat. A zsi natkés zítő munkálatokban résztvevő személyek számbavétele után szüks ég van országos jellegű felmérésre annak megállapít ása érdeké ben, hogy az egyházi közvélemény milyen vonatkozás okba n kívá n változásokat végrehajtani. Nyilvá nvaló , hogy az egyházi alkotmánynak le kell bontani azoka t a h ierar chikus-centralisztikus vonásait, melyek a demokratik US el vekké 1 ellentétesek, másrészt természetesen hitelelvi szemp ontbó 1 is felül kell vizsgálni az alapvető kérdéseket, Felvet ődik a kérdés, hogy van-e szükség új törvénykönyvre, avagy elég endő lenne novelláris úton módosítani a régit. A cél­ szerű ségi szemp ontok új törvénykönyv megalkotása mellett szólnak. Túlsá gosan is sok vonatkozásban kell a régi törvénykönyvet módos ítani , s ezért nemcsak az elegancia legist sértenénk meg, hanem a törvény könyv összhangját is megbolygatnánk kényszerű toldó zássa 1-fol tozással. Célszerűnek látszana az alapvető kérdéseknél alternatív megöl dási mód f elvetése és a zsinati tagokra kellene bízni annak eldöntésé t, hogy melyik megoldás látszik leginkább célravezet őnek.

A leikés zválas ztáss al ka pcsolatba n biztosítani kell a gyülekezetek ma ximáli s autonómi áját. Kör ül kell bástyázni a lelkészi függetle nséget és 0 lyan jogszabál yokat kell hozni, amelyek a lelkésze ket vé dik, kiszo Igáitatot t helyzetüket megszüntetik, Rögzíten i kell azok at a tevékenys égi területeket, ahol a lel­ kész műk ödését kori átlan ul kifejt heti. El kell törölni az "egyházi köz érdekb ól" t örtén 6 áthelyezés intézményét, vagy csak kivételes esetbe n bír ói el járás ala pján lehetővé tenni olyankor, ha a gyü lekeze t és lelké sze közöt t megromlott a viszony. Meg kell szü ntetni a pü spökn ek azt a jogát, hogy a "meghívhatóság" kérdéséb en dön tési joga legyen. Inté zménye sen b iztos ítani kel 1 a nyugdíjba menő lelkészek számára hosszú távú intéz kedések ú tján- a lakáskérdés megoldását. Meg kell vizsgálni, hogy miként lehetne a közgyűlések aktivitását elömozdítani, esetleg a képviselőtestület általánossá tétele r évén, minthogy a közgyűlések iránt jelenleg mérsékelt az érdek lődés. De az is nyilvánvaló, hogy aki részt vesz az egyházi életben és a teherviselésben, minden további nélkül nem üthe tő el attól a jogától, hogy az egyház ügyeinek intézésebe bel e ne szólhasson. Bőví teni kell az e speres i jogkört és a jelenlegi formális szerepét ki kell térje szteni Géls zerűnek 1 átszi k, hog y a püspökök és egyházkerületi, valamint országos felü gyelők a jövőben ne élethossziglan, hanem megh atározott időr e (pl. 12 évre), esetleg az általános lelkészi szolgála t időtartam áig legyenek megválasztva és a visszahí vasukra 1 egyen meg a lehetőség. Ámen nyiben az új V álaszt ójogi törvény lajstromos alapon az evangéli kus egyhá z számára i s kíván képviselői helyet biztositani a t örvényhoz ásban , lehetővé kellene tenni, hogy ezt a személyt té nyleges v álasz tás út ján, lehetőség szerint a világiak sorából lássa el valam elyik kerületi, vagy országos felügyelő. A közeim últban ig en so k olda Írói hangzott el olyan kívánság, hogy nem helyes d olog a püsp ök elnököt automatikusan bevonni a napi pol itikai él étbe, mert ez nem mozdítja elő az egyház tekintélyé t. Az 0 rszágos f elügy elő jo gkörét indokolatlanul szűkítette az 1966. év i törvény hozás , mivé1 eddig az országos felügyelő egy személyb en, — min t Elsass-Lo tharingiában — képviselte az egész evangéli kus egyhá zat. Ez a jogkör hierarchikus irányba tolódott el, s a paritás f elbor ult a lelkészi elemnél — az esperesi fokozat ki vételével - ki alakul t jogkörök túlsúlyával. Pedig a múltban fenséges volt a harm ónia egyházi és világi elem között, s melynek oly kif ejező szimb óluma volt a paritás, egyházunk jövendő fejlődésé nek a zálog a. A vil ági elemn ek bi ztosít ani kell a korábbi jogokat és súlyt. Mindjárt ott lehe tne k ezdeni , hogy az országos felügyelő — a Fasor vi sszaadása kapc sán vi sszanyerhetné az országos egyházi és iskol ai felügy élői címét és jogkörét, amelyet közel kétszáz éven ker észtül vi selt

10

Bántó és méltánytalan a világiak rovására az a megkülönböz­ tetés, hogy az egyházmegyei, egyházkerületi és országos felügye­ lő választásánál csak a közgyűlési tagok lehetnek jelöltek. Mi­ ért ez az indokolatlan zártság? Újra kell szabályozni az alapítványok és iskolákkal kapcso­ latos kérdéseket és ennek kapcsán felmérni, hogy az egyháznak milyen iskola-típusokra van szüksége. Meg kell szüntetni az országos presbitérium törvényerejű rendelet alkotási kiváltságát, amely az állami vonalon az elnö­ ki , tanácsot megillető jogkör átültetéseként jelentkezett. Semmi szükség nincs rá, hogy az országos presbitériumot kivételes tör­ vényhozói jogkörhöz jusson. Következetesen arra kell törekedni, hogy amennyire ez egyáltalán lehetséges, a törvényhozói jogkört elválasszuk a közigazgatásitól. A demokratikus elvek korlátozását jelenti, hogy a presbité­ riumokat ruházta fel az 1966. évi egyházi törvény a magasabb fokozaton levő elnökség megválasztásának a jogával, nem pedig a közgyűlést. Az sem helyeselhető, hogy a zsinat elnöksége hiva­ talból az országos elnökség. Ezt is választás útján kellene el­ dönteni . Ugyancsak helytelen intézkedésként értékelhető az, hogy a felsőbb egyházkormányzati szervek közgyűlése három évenként kö­ teles ülésezni. Ez az ellenőrzés nagyfokú lazulásához vezetett. Célszerűnek látszana az egész pénzügyi gazdálkodási rend­ szert újra szabályozni a takarékosság elvének maximális érvénye­ sítése mellett. Ki kell hangsúlyozni az anyagi felelősség elvét, azt, hogy minden intézkedő egyházi személy anyagilag és erköl­ csileg is felelős intézkedéséért. Szabályozni kell azokat a ha­ szonhajtó tevékenységi területeket (könyvkiadás, bérmunkák, végzése, könyvterjesztés, építőipari vállalat javító tevékeny­ sége stb. )

JEGYZETEK 1./ Zsil inszky Mihály: Visszapillantás a hazai evang. egyháznak XVI. század­ beli zsinataira. Pozsony, 1915. 1-31 I. 1.1 ZsiIinszky Mihály: Az 1610. Zsolnai Evangélikus Zsinat háremszázados emlékünnepén. Selmecbánya 1910. 27-3! I. 3./ Bruckner Győző: Az 1614. évi szepjesvaral jai zsinat és kánonjai, Nyíregy­ háza, !9i4. 4./ ZsiIinszky Mihály: Egy forradalmi zsinat története, Budapest, 1889. 5./ Szeberényi Andor: Az 1791 évi pesti ág.hitv.ev.zsinat története. Pest, 1869. U.az: Censura canonun synodi pestiensis evangelicorun 1781. 6./ Thébusz János: A magyarországi ág.hitv.ev. egyház 1891-94.-i országos zsinatának törtéhete, Budapest, 1895. 602. i.

11

1.1 Kiss Antal: Az 1913-16. évi budapesti országos ág.hitv.ev.zsinat Misl
I.l.

1 2 , / U . 0 . 2 . l a p . Az I. zsinati bizottság elnöke: Dezséry László, a I I . Szabó József, a I I I . dr. Vető Lajos, a IV. d r . Vélsz Aladár. 13./ Egyházi Törvények. A Nfegyarorszáqi Evangélikus Egyház Törvénykönyve. Budapest, 1967. 167 I . 14./ Lóránd Boleratzky: Das neue Gesetzbuch der E v . - l u t h . Kirche Lhgarns. Z e i t s c h r i f t für evangelisches Kirchenrecht. Tübingen 33. Bánd Marz 1988. 53-66 I . "5./ V.ö. Boleratzky Lóránd: Egyház-jogászképzésünk a múltban. Lelkipásztor 63 évf. V I I ! . s z . , 1988. augusztus., 4 15-420 I.

A Norvég I s r a e l m i s s z i ö

magyarnyelvű

adása

szombaton és v a s á r n a p 18 ő r á t ő l a 31 m é t e r e s m o n t e - c a r l ó i

12

hullámhosszon.

18.15-ig

A reformmozgalom Folyóiratunk újítási

egyik

törekvések

dokumentumokat folyamatosan mi

közöljük

vezett

őket

publikálás

198A

Dóka

az

1986

Testvéri

1987

Javaslatok

1988

Dóka

1989

Kiáltó

és

eddig is.

Nyílt

Az

alábbiakban

de

megindult Az

közzétenni,

elhallgatott,

meg­

aktuális

ugyanakkor

imnár

kronológiai

történel­ sorrend­

a megjelenés,

illetve

a

ter­

-

Keresztyén

Igazság

1989/3.

(Szerk.)

levél

szó

Zoltán:

1984 ó t a

a publikálása.

kívánjuk

feltüntetjük

adatait.

Zoltán:

egyházunkban

hamarabb

írásokat

felsoroljuk

az

dokumentumainak

minél

jelentőségű

ben

célja

dokumentumai

Surnna s u m m a r u m

szó

-

Keresztyén

Igazság

1989/4.

-

Keresztyén

Igazság

1990/1.

-

Keresztyén

Igazság

1989/^-2.

-

Keresztyén

Igazság

1989/3.

Az Ordass Lajos Baráti Kör a Budapest-kelenföldi Gyülekezettel közös rendezésben SZABADEGYETEMI ELÖADÁSOKAT-at tart november hónapban minden csütörtöki napon du. 6 órai kezdettel a gyülekezeti tanácsteremben: november 2-án 9-én 16-án 23-án 30-án:

A A A A

keresztyén keresztyén keresztyén keresztyén

ember ember ember ember

(önkritika) és a hivatás és a pénz és a felelősség: család, nép, haza A keresztyén ember és a tudomány

A Baráti Kör és a Gyülekezetnek tagjait, valamint az érdeklődő­ ket szeretettel hívjuk és várjuk. Gazdagodjunk keresztyén hi­ tünk evangéliumi tanításában.

13

ITTZÉS GÁBOR AZ

EGYHAZ

KÜLDETÉSE

MA"

"Az egyháznak nincs más rendeltetése és dolga, mint Isten igéjének hirdetése. Ha nem ezt t e s z i , nem egyház, — legfeljebb névleges. Nem az ige van az egyházért, hanem az egyház van az i g é é r t . Nem azért van ige, hogy az egyház megszólalhasson, hanem a z é r t van egyház, hogy az ige meg­ szólalhasson. Nem az egyház teremt i g é t , hanem az i g e teremti az egyházat. Az i g a ­ z i egyház legfontosabb ismertetőjele az Isten i g é j e . Ahol Isten i g é j é t h i r d e t i k és h a l l g a t j á k , o t t az egyház." (Luther) Egy ügynek nem az e l l e n s é g e i , még csak nem i s az á r u l ó i t u d n a k a l e g t ö b b e t á r t a n i , hanem a h í v e i , — t a l á n éppen meg­ s z á l l o t t és s z e n v e d é l y e s h í v e i , — ha f é l r e é r t i k vagy f é l r e m a ­ g y a r á z z á k a z t . Á l l ez az e g y h á z r a és az e v a n g é l i u m ügyére i s . E l é g i t t J é z u s t a n í t v á n y a i n a k é r t e t l e n s é g é r e g o n d o l n i vagy P á l a p o s t o l k ü z d e l m é r e a t ö r v é n y e s k e d ö j u d a i s t á k k a l , meg L u t h e r harcára a rajongók e l l e n . Ez t e s z i m i n d i g a k t u á l i s s á az e g y h á z , e l s ő s o r b a n a t e o l ó ­ g i a ö n v i z s g á l a t á t : nem é r t e t t e - e f é l r e , a k a r v a - a k a r a t l a n nem m a g y a r á z t a - e f é l r e az e v a n g é l i u m o t , é r t i - e , j ó l é r t i - e ö n m a g á t , s f e l a d a t á t , k ü l d e t é s é t ebben a v i l á g b a n . Ha az e g y h á z n a k , k ö ­ z e l e b b r ő l az egyház t u d o m á n y á n a k , a t e o l ó g i á n a k ez az ö n v i z s ­ g á l a t a — akár b e l ü l r ő l fakadó ö n e l é g ü l t s é g b ő l , akár k í v ü l r ő l j ö v ő , r á e r ő s z a k o l t kényszerből — megszűnik, végzetes h e l y z e t ­ be k e r ü l h e t maga az e g y h á z , s a r á b í z o t t ügy, az e v a n g é l i u m ü g y e i s . Az egyház c é l t t é v e s z t h e t , az e v a n g é l i u m e l t o r z u l h a t , é s p e d i g a n é l k ü l , hogy ez n y i l v á n v a l ó v á , s így k o r r i g á l h a t ó v á lenne. Karner K á r o l y í r j a ( B e v e z e t é s a t e o l ó g i á b a , Bp. 1954. 8 5 . 1 . ) : "A t e o l ó g i a i tudomány e l e v e n c s a k akkor l e h e t , és s z o l g á ­ l a t á t az e g y h á z b a n h e l y e s e n csak a k k o r t e l j e s í t h e t i , ha a t e ­ o l ó g i a i tudomány m ű v e l ő j e t u d a t o s a n és e l e v e n e n benne é l a k e r e s z t y é n h i t k ö z ö s s é g é b e n és o s z t o z i k a g y ü l e k e z e t minden e g y e s t a g j á n a k a h i t v a l l ó szabadságában. Ez a h i t v a l l ó s z a b a d ­ s á g nemcsak az egyház t a n í t á s á h o z f ű z ő l e l k i i s m e r e t b e n k ö t ö t t ­ s é g e t j e l e n t , hanem magában f o g l a l j a a k r i t i k á t i s , mégpedig a k r i t i k á t az e g y h á z o n , a n n a k b e r e n d e z k e d é s e i n á s i n t é z m é n y e i n i s . Sőt magában f o g l a l j a ez a h i t a z t a k r i t i k á t i s , mely az egyház t a n í t á s á t á l l a n d ó a n hozzá m é r i a S z e n t í r á s h o z , m i n t az i s t e n i k i n y i l a t k o z t a t á s e s z k ö z é h e z , a t u l a j d o n k é p e n i és v é g s ő zsinórmértékhez. T e r m é s z e t e s , hogy u g y a n a k k o r a t e o l ó g i a és a t e o l ó g i a i k u ­ t a t á s i s az egyház k r i t i k á j á n a k a m é r t é k e a l a t t á l l . Noha e z t x) Elhangzott Foton, a"Testvéri szó" Közösség első e g y ü t t l é t é n , 1985.nov. 13-án) 14

a kritikát az egyház ismét csak a teológia segítségével tudja gyakorolni, y y cirNuj. u ± i i± , mégis n t c y x D ez ez. a a kritika i N i . ± t ± t \ c i védi v c u j . meg n i c y az ŰZ. egyházat c y y i i c i z . c i u attól, ű t L U X , hogy iiuy egyes kutatók szubjektivizmusa a tudományos kutatás belső füg­ getlenségének és önállóságának az örve alatt tévutakra vezesse az egyházat."

a^L

IS jexeiiLi, iiuyy iiiByNidrdujun az

xyciz.bdy B Ö a

bzeruLKL

együttes jegyében, az megint csak az egyház egészének gondja kell hogy legyen. Visszatekintve egyházunk életének elmúlt évtizedeire, azt kell látnunk, hogy ez a kétirányú teológiai, kritikai munka egyre többet veszített mind teológiai, mind kritikai jellegé­ ből. Teológiai jellege azáltal torzult, hogy egyre több nem teológiai szempont került bele meghatározóként. Kritikai jel­ lege pedig azon ment tönkre, hogy "felül" a hatalmi szó, "alul" pedig a kritizálgatás vagy a megfélemlített elnémulás lett na­ gyon sokszor és sok tekintetben dominánssá. Hogy eközben egyhá­ zunk közéletéből szinte teljesen eltűnt az igazi teológiai esz­ mecsere, s vele az egészséges kétirányú teológiai, kritikai munka, azon semmi csodálkozni való nincsen. Úgy tűnik, e folya­ mat intenzitása egyenes arányban áll a diakóniai teológia egyeduralomra juttatásával. Ez a jelenség éppen ezért már ön­ magában, a később tárgyalandó tartalmi kérdések nélkül is sú­ lyos gondot jelent teológiai koncepcióval kapcsolatban. Ebbe a helyzetbe hozott valami egészen újat és frisset Dó­ ka Zoltán nyílt levele, amelynek jelentősége abban látható, hogy egyrészt rámutatott a szerzője által kritikusnak ítélt pontokra egyházunk teológiájában és életében, másrészt meg­ kezdte a régóta mellőzött, sőt elhallgattatott, de nélkülözhe­ tetlen kritikát. Mint ismeretes, a Nyílt levél nyomán az érdemi teológiai

39 (k mo az eszmecsere megindulásához. 1. Mielőtt az

15

definícióját t aláljuk: "Az egyház a szentek gyülekezete, melyben az eva ngéliumot tisztán tanítják és a szentségeket helyesen szolgál tatják ki...", valamint (a VIII. cikkben:) " a szentek és a z igazán hívők gyülekezete...". A diakóniai teológia ismert k orrektivumával szemben (vö. pl. A diakónia útján, Bp.l979. 69.1. ) állítjuk, hogy ebben a definícióban, ha természetesen nem i s hangzik el minden az egyházról, az egyház fogalmának szüks éges és elégséges feltételei megtalálhatók. Magá­ tói értődőén a kkor, ha az evangélium (és a szentségek), valamint a szentek , illetve igazán hívők fogalmát helyesen értelmezzük.) Ez a mégha tározás mindene kelőtt az t mon dja ki egyért elmQen, hogy az evangé lium és a szent ségek az egyhá z konstituáló tényezői. Ha pedig az evan géliumot a Schmalkalde ni Cikk ek ért elmében vesszük, akkor még rö videbben azt mond hat juk, hogy az ev angélium konstituá Íja az egyházat Ami nem csak azt jel enti, hogy evangélium nél kül nin csen egy ház, hane m azt is, ho gy aho 1 az evangélium hír detteti k, ott V an egyház . Az evangél ium it t természetesen a 3 ézus Kr isztus e vangélium a, am elynek "tárgy a és alanya" a megf eszitet t és fel támadott Jézus (Dóka) . "Tárgya", amennyiben az emberré lett, m egfeszíte tt és feltám adott Jézust hirdeti. Ilyen értele mben teh át az eva ngéli um nem egy el V eszme, hanem e gy tört éneti sz emély, Jé zus K risztus ._ Es a z vagy "alanya" is az eva ngélium nak, mer t általa maga az élő Úr szó 1 és munkálkodik a világba n. Ebből azonban rögtö n következik az evangélium ereje é s haték onysága is. Nevez etese n, hogy valós ágosan adja és munkál ja a bű nbocsána tot, ami nem m ás, min t az e megromlott ala preláci ójának, Isten-vis zonyá nak hel yreáll mber és megoldása, Az evan gélium u gyanis Is ten f előlünk való ítása mes döntésének realiz álása is . Ugyanakkor h atékony abban kegyelis, hogy hallgatói ban ter emti a h itet, ame ly az ember egész egzisztenciáját, ann ak imma nens rel ációit is megh atározó a jándéka az evangéliumnak. Az evangél ium tehát i lyen ér telem ben Is ten e reje (Róm 1,16), ami éppen azér t, mert ala nya mag a az élő Kr isztu s, nem szo rul semmiféle kiég észítésre, vagy ho zzáté télre. (Vö. Nyílt lev él.) Már az edd igiekből is nyilvá nvaló , hogy az e gyház foga Ima, amely számára alapvető az evangé lium, termé szets zerűleg fe Itételezi az embe reket, mini malisán kett őt: ak i hírdeti az ev angéliumot és aki hallja azt. Az Ág. Hitv. idéze tt ci kkei azonb an, túl azon a meg állapításon , hogy ember ékből áll a z egyház, minösítenek is, am ikor "szent ek és i gazán hívők gyűl ékezetéről " beszélnek. (Itt most nem ré szletez hető a cong regat io sanctor um kifejezés mögö tt lévő com munio s ancto rum pr oblem atikája.) Ez a minősítés azon ban koránts em embe ri mi nőség megje lölése. Ha erről lenne szó, tel jesen etika i síkra toló dnék e 1 az egyház def iniciója, ami ala pvető félre értés 1 enne. "Szén tekrö 1" itt(is) a Krisztushoz ta rtozás újsz övetség i értelmébe n van szó. S lé nyegében ugyanez áll az "iga zán hív ők" (vére c reden tes) kifejezés értelmére is, minthogy a z "igaz hit" mindi g ajá ndék, az e vangéliumon keres ztül munkál kodő Sz entlé lek ajándék a. Mindez beletartozik abba a gondolatb a, hogy az e gyház mint az egyház egy-

16

sége is (vö. Ap.Hitv.) a hitnek a tárgya, — a lutheri mondat értelmében: "abscondita est ecclesia, latent sancti", azaz "el van rejtve az egyház, ismeretlenek a szentek" (De servo arbitrio) . Az elmondottakból egyértelműen kitűnik, hogy az egyházban elengedhetetlen primátusa van minden mással szemben az evangé­ lium szolgálatának (ministerium verbi divini), enélkül ugyanis nincs hit a Krisztusban, s így egyház sincs. Ezzel együtt ki kell emelni azonban a dolog másik oldalát is. Hogy ti. — éppen ezért — az egyházban mindent ennek a legfőbb szolgálatnak kell alárendelni. Személyi, gazdasági, jogi, szervezeti stb. kérdé­ sek csak az evangélium szolgálata felől közelíthetők és oldha­ tók meg az egyházhoz illő és az egyház lényegéből fakadó módon. Az evangélium szolgálatának összefüggésében kell szólni ar­ ról is, hogy az evangélium Istennek nem egyetlen szava az em­ berhez. Van egy másik szava is, ez pedig a törvény. Luther és a lutheri teológia közismerten mindig nagy súlyt helyezett ar­ ra, hogy az egyházban a törvény és evangélium dolgában világos és egyértelmű legyen a látás és a tanítás. Luther például az antinomisták elleni disputációk során egyenesen azt hangsúlyoz­ ta, hogy a tiszta tanítás továbbadásának és megőrzésének nincs jobb módja, mint azt a módszert követni, hogy a keresztyén ta­ nítást nyilvánvalóan két részre osztjuk, ti. törvényre és evan­ géliumra" ("A 39,1, 361,1 kk). Ebben a megkülönböztetésben a törvény Isten követelő szava, amely arról szól, hogy mit kell az embernek tennie, s hogyan kell élnie. Elválaszthatatlan tőle mindig a jutalom és a büntetés gondolata is, hogy ti. aki meg­ tartja a törvényt, azt Isten megáldja, aki pedig megszegi, az büntetésre, megtorlásra számíthat. (Vö. a Tízparancsolat zára­ déka). Ilyen módon a törvénynek két funkciója, illetve haszna mutatkozik. Az egyik, hogy korlátot szabva a bűn eluralkodásá­ nak biztosítja az élet rendjét és lehetőségét az emberek között (usus politicus). A másik, hogy feltárja és megítéli a bűnt, elmarasztal és összetör, s éppen így lesz — közvetett módon — "a Krisztusra vezérlő mester" (Gal 3,24). (usus theologicus) — Az evangélium ezzel radikálisan ellentétes irányú és tartalmú szava Istennek. Nem arról szól, amit az embernek kell tennie, hanem arról, amit Isten tett és tesz. Nem arról beszél, hogy mit követel tőlünk az Isten, hanem arról, hogy mit ad 0 nekünk és értünk. Nem feltételeket szab, hanem feltételek nélkül hir­ deti és adja Isten bűnbocsátó irgalmát és szeretetét a 3ézus Krisztusban. Éppen ebben van minden emberi értelmet és elgondo­ lást meghaladó csodája. — Ha ennek alapján akarjuk a kettő egy­ máshoz való viszonyát tisztázni, röviden azt mondhatjuk, hogy egyrészt törvény lehet evangélium nélkül is, de az evangélium mindig a törvény hátterén szólal meg evangéliumként, azaz öröm­ hírként. Másrészt, hogy soha nem az evangélium szolgál a tör­ vénynek, hanem mindig a törvény az evangéliumnak (Elért). S nem utolsó sorban, hogy nem a törvény, hanem az evangélium Isten végső szava az emberhez. A törvény és evangélium különbségének és összefüggésének ebből az értelméből következik sajátos helyük az egyház igehir­ detői szolgálatában. Nevezetesen, hogy az egyház tulajdonképpe-

17

ni feladata az evangélium hirdetése (opus proprium), hiszen ez az az üzenet, amit Dézus Krisztus a tanítványokra bízott. Isten törvényének hirdetése természetesen szintén feladata az egy­ háznak. Tudnia kell azonban egyrészt, hogy szolgálatában ennek mindig az evangéliumra nézve van szerepe, másrészt, hogy ezzel még nem teljesítette legsajátosabb szolgálatát. Ez az értelme annak, hogy a törvény megszólaltatását az egyház igehirdetésé­ ben "opus alienum"-nak mondjuk. Az egyház evangélium-centrikus szemléletéből következik az is, hogy noha az "egy keresztyén anyaszentegyház" térben és időben világméretű valóság, egyház a szó igazi értelmében min­ den gyülekezet, helyi vagy akár házi gyülekezet is, ahol az evangéliumot tisztán hirdetik és a szentségeket helyesen szol­ gáltatják ki. Ott ugyanis megvan az, ami emberek közösségét egyházzá teszi. Innen adódik viszont, hogy az egyházat, mint történelmi valóságot és szervezetet is a gyülekezet felől kell megközelíteni és tekinteni, s nem az úgynevezett egyházi csúcs­ szervezetek (pl. világszövetségek, országos egyházak) felől kell a gyülekezeteket nézni és értelmezni. Ennek nem mond ellent az a sajátos újszövetségi kép sem, amely az egyházat Krisztus testének ábrázolja (1 Kor 12). Mert ennek értelme nem abban van, hogy a hívők összessége testesí­ tené meg Krisztust a világban, s nem is egyszerűen abban, hogy így az egyházban folytatódik a történeti Jézus munkája és mű­ ve. (Hiszen ezzel tagadnánk annak páratlanságát és egyszeríségét.) Az egyház Krisztus teste, ez éppen azt jelenti, hogy az egyház "több, mint tagjainak összessége" (Elért: Der chr. Glaube, 404.1.). így létének alapja és értelme tagjain és tag­ jainak összességén kívül és túl, az élő Úrban van. Ez a Krisztussal való közösség, amely az evangéliumban és a szentségekben, s az általuk teremtett hitben realizálódik, egyértelműen meghatározza az egyház és a gyülekezet belső rend­ jét is. Ez pedig a kölcsönös testvéri szeretet (Jn 13,34) és a szolgálat (Mk 10,42kk). Ilyen értelemben testvéri közösség az egyház, amelyben nincs helye sem a hatalomvágyból fakadó ural­ kodásnak, sem egymás lekicsinylésének, megalázásának. Sőt Jé­ zus szava szerint tanítványainak ez a szeretetközössége egye­ nesen jellé válik a világban, a Jézushoz tartozásuk jelévé (Jn 13,35). A tanítványok mindenkori közössége, az egyház szá­ mára éppen erre figyelve válik állandó feladattá annak kritikai megvizsgálása is, hogy vajon megvalósul-e tagjai között minden irányban a szeretetnek és a szolgálatnak ez a jézusi rendje. Ennek az evangélium által teremtett közösségnek, az egyház­ nak tagjai természetesen benne élnek egy másik szférában is, hiszen Isten nemcsak az evangélium által, "lelki módon" kormá­ nyozza a világot, hanem a törvény által a világi hatalommal is. A keresztyén emberben ilyen módon perszonálunióban van Is­ ten kettős kormányzása, illetve uralma (Elért). Ezt a megálla­ pítást, két megjegyzéssel kell kiegészítenünk. Az egyik, hogy ebből a tényből helyesen következik mindaz, amit Luther a ke­ resztyén ember világi hivatásban, Isten világi rendjeiben való forgolódásáról mond. A másik, hogy ami viszont így érvényes az

18

egyes keresztyénre, az nem transzponálható az egyházra. Nem tekinthető tehát az egyház egy "felnagyított" keresztyér.nsk, akire ugyanúgy állna, hogy "két világ polgára",, miként az egyes keresztyén ember. Az egyház, abban az értelemben, ahogy arról már korábban szóltunk, Isten lelki kormányzásának szfé­ rája és realizálódása. Azért szükséges ezt hangsúlyozni^ mert az elmúlt években egyházunkban gyakran feltűnt az a szemlélet, amely szerint — a keresztyén ember világi hivatásának analógi­ ájára — az egyháznak, mint egyháznak is megvan az Istentől rendelt világi hivatása; társadalmi és politikai feladata, ami ilyen módon mellérendelt pozícióban lenne az egyház evangéliu­ mot hirdető, "lelki" funkciójával. £z a megközelítés azonban nemcsak Luthert érti félre alapvetően, hanem — amint később látni fogjuk — az egyház küldetését xs. Mielőtt azonban erre rátérnénk, szükségesnek látszik az Ag. Hitv. VII. cikkének még egy — ma talán különösen is aktuális — konzekvenciájára rámutatni. Éspedig arra, hogy az evangélium­ ra és a szentségekre vonatkozó egyetértés nem csupán az "embsri hagyományok vagy szokások" dolgában engedi meg az eltérése­ ket, de nyilvánvalóan lehetővé teszi azokat társadalmi, gazda­ sági és politikai kérdések tekintetében is, Másszóvalí az egy­ ház lényegéből nem következik valamiféle meghatározott állás­ pont ezekre nézve. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Is­ ten igéjének nincs mondanivalója az emberi élet társadalmi, gazdasági és politikai összefüggéseiben, s azt sem jelenti, hogy a keresztyén embernek nincs társadalmi és politikai fele­ lőssége. Amikor azonban az egyház Isten igéjének üzenetét, kö­ zelebbről a törvényt az emberi élet különböző összefüggéseire vonatkoztatva megszólaltatja, akkor ezt nem teheti a különböző politikai, társadalmi és gazdasági rendszerek vitájában sommás és általános állásfoglalásként. A törvénnyel mindig a konkrét embert vagy embereket kell az adott kérdésben megszólítania, s nekik a törvényt mindig mint Isten törvényét kell hirdetnie a maga teljes teológiai mélységében. Ami pedig a keresztyén em­ ber társadalmi stb. felelősségét illeti, azt semmiképpen sem lehet megalapozni a keresztyének valamilyen gazdasági, társa­ dalmi, politikai eszme vagy rendszer melletti, a keresztyén hitből szükségszerűen fakadó elkötelezettséggel, Mindebből egyrészt az következik, hogy az evangéliumból fakadó hit és szeretet egysége elviseli és el is kell, hogy viselje a iársadalmi, gazdasági, politikai kérdésekben való véleménykülönbsé­ geket. Másrészt, hogy társadalmi stb. kérdésekkel kapcsolatban keresztyének együttes állásfoglalásáról vagy cselekvéséről so­ ha nem elvi-teológiai megalapozással, hanem mindig csak jure humano és a praktikum oldaláról való megközelítésben lehet sző teológiailag legitim módon. 2. Az egyház küldetéséről szólva mindenekelőtt fogalmi tisztázásra van szükség. Ehhez pedig különbséget kell tennünk a "küldetés" és a "szolgálat" szavak, illetve fogalmak között, mert enélkül semmiképpen sem tudunk eligazodni az egyházunk életét érintő kérdések meglévő szövevényében.

19

Először a "szaigálat" szó jelentéstartalmát, illetve ér­ telmét vizsgáljuk meg. Az adott keretek között arra most nincs rnód,, hogy a "diakonem" és derivátumai újszövetségi slőfordulásait részletesen elemezzük, csupán ennek végeredményét szeretném összefoglalni néhány pontban; általánosságban elmondhatá, hogy "a diakónia" formális fogalom az Újszövetségben", tio abban az értelemben, hogy "egészen külÖnDöző tartalmakat jelölhet az asztal körüli szolgálattól Jézus életét váltságul adó szolgálatáig" (Dóka). Témánk szempontjából pedig két fő irányban figyelhető meg a fogalom előfordulása. "Befelé"; a gyülekezetben a világától gyökeresen eltérő életrend megjelölésére, ~ a gyülekezetet építő apostoli igeszolgálatraj — a karizmatikus szolgálatokra, — az asztalok körüli ás egyéb szeretetszolgálatra. "Kifelé", a nem keresztyének felé pedig csak az igehírdetésrej pontosab­ ban az evangélium hirdetésére. Mindebből az következik, hogy ha szűhaszr.álatunk tartalmi egyértelműségére akarunk törekedni, — elkerülve az olyan meg­ foghatatlan általánosításokat, mint "az egyházban minden diakó­ nia" , — akkor - a diakónia szót — hagyományos értelemben — az egyház belső szeretetszolgálatára kell lefoglalnunk, - a "szolgálat'' szóval kapcsolatban pedig tudatosítanunk kell magunkban, hogy az "formai" kategória: egyrészt az egyhá­ zi tevékenység általános értelmében (igehirdetői szolgálat, kántori szolgálat stb.), másrészt abban az értelemben, hogy az egyház helyes Delső rendje és létformája is — az uralkodás, az erőszak érvényesítése ellentéteként — a szolgálat. Ehhez azonban mindjárt hozzá kell tenni két fontos megálla­ pítást. Egyfelől: az, hogy a "szolgálat"-ot formai kategóriának értjük, nem jelenti annak leértékelését. Főleg azért nem, mert a Zeoedeus-fiak mentalitása sokféle formában újra, meg újra kísértése a keresztyéneknek egyházon belül és "kifelé" is. Más­ felől viszont azzal is tisztában kell lennünk, — a "formai ka­ tegória", értelmében sz is benne van, — hogy a "diakónia" vagy "szolgálat" szó önmagában üres akkor, ha "küldetés"-re gondo­ lunk. Nyilvánvaló ez akkor is, ha Krisztus szolgálatáról beszé­ lünk ("Krisztus azért jött a világra, hogy diakóniát végezzen ás nsm másért", Káldys A diakónia útján, 4ó.lo.), s akkor is, ha az egyház szolgálatáról szólunk. "Üres", mert tartalmilag semmit sem mondtunk, ha csak azt hangoztatjuki Jézus Krisztus azért jött, hogy szolgáljon, vagy az egyháznak az a feladata, hogy szolgáljon. — A probléma lényege egy egyszerű példán ér­ zékelhető; Az orvos tevékenysége az, hogy kezeli a beteget. Ám ha azt mondom; hogy az orvos hivatása vagy küldetése az, hogy kezelje a beteget, akkor ezzel nyilvánvalóan semmit sem mond­ tam az orvosi hivatás lényegérői. Helyesen azt kell mondanom; az orvos hivatása (küldetése) az, hogy gyógyítsa a beteget' vagy legalább enyhítse szenvedéseit. — Ennek megfelelően Jézus esetében a tartalmi kifejtést ez jelenti; "és adja az ő életét váltságul sokakért" (vö. Vájta cikke a LMH-ben). —Hogy sz egy­ ház szolgálatára nézve mi ez a "tartalom", azt a tová.bbiakban szeretném felvázolni.

20

Előbb azonban rá k e l l mutatni a r r a ^ hogy éppen ez az a p o n t , ahol t e o l ó g i a i l a g igazán izgalmassá, de e g y ú t t a l vsszél y e s s é i s v á l i k a kérdés. Ugyanis, ha a s z o l g á l a t k i f e j e z é s t a küldetés értelmében h a s z n á l j u k , az képletesen szólva o l y a n , mintha az egyház Ura egy k i t ö l t e t l e n csekket b í z o t t volna övéi­ r e . De k i határozza meg akkor, hogy mi k e r ü l j ö n az üres h e l y ­ re? Ki í r j a be az összeget, vagyis k i határozza meg a t a r t a l ­ mat? Az egyház közössége vagy az egyház vezetői? A s z i t u á c i ó vagy k í v ü l r ő l jövő elvárások? — Az Újszövetség üzenetére f i ­ g y e l v e egyértelmű, hogy nem ez a h e l y z e t ! — A k ü l d e t é s f o g a l ­ mának k i e m e l é s é v e l , i l l e t v e a " s z o l g á l a t " és a " k ü l d e t é s " f o ­ galmának megkülönböztetésével ezt szeretnénk megmutatni. Amikor " k ü l d e t é s r ő l " beszélünk, a "mandátum" értelmében t e s s z ü k , de úgy, hogy abba b e l e é r t j ü k a megbízatás c é l j á t i s , mert éppen így lesz " t a r t a l m a s s á " a k ü l d e t é s , s e z á l t a l v á l i k v i l á g o s s á és egyértelművéo A küldetésnek ebben az értelmezésében t ű n i k k i igazában annak e l é g t e l e n s é g e , hogyha az egyház k ü l d e t é s é t a különböző s z o l g á l a t o k vagy s z o l g á l a t i ágak megnevezésével akarjuk megha­ t á r o z n i . (Vö. p l . Pröhle: "Régebben v i t a v o l t a r r ó l , ma egyet­ é r t ü n k abban, hogy az egyház küldetése i g e s z o l g á l a t r a és sze­ r e t e t s z o l g á l a t r a s z ó l . Annyira ö s s z e t a r t o z i k ez a k é t f é l e s z o l ­ g á l a t , hogy az Újszövetségnek nincs i s rá két szava, hanem csak egy: d i a k ó n i a . " — I d é z i Káldys A diakónia ú t j á n 5 6 . 1 . ) Ha az Újszövetségben keresünk v á l a s z t a f e n t i értelemben v e t t küldetés kérdésére, akkor döntően két markáns t e x t u s r a k e l l f i g y e l n ü n k . Az egyik a Mt 28 végén t a l á l h a t ó ún. m i s s z i ó i parancs, a másik pedig P á l n á l a 2Kor 5 vége. M i e l ő t t ezeket k ö z e l e b b r ő l szemügyre vennénk, meg k e l l j e g y e z n i , hogy a d i a k ó n i a i t e o l ó g i a összefüggésében e l ő s z e r e t e t t e l hivatkoznak a s z i ­ n o p t i k u s o k b ó l a 72, i l l e t v e 12 t a n í t v á n y kiküldésének t ö r t é n e ­ t é r e . Az érvelésben külön hangsúly k e r ü l a r r a , hogy a t a n í t v á ­ nyok az evangélium h i r d e t é s é r e és gyógyítására kapnak megbíza­ t á s t . Ehhez r ö v i d e n csak két megjegyzésts a. e g z e g e t i k a i l a g v i t a t o t t ennek a hagyománynak a húsvét u t á n i k i k ü l d é s s e l való k a p c s o l a t a , b. az összefüggésből n y i l v á n v a l ó , hogy a g y ó g y í t á ­ soknak, csodatételeknek t a r t a l m i l a g i t t az evangélium h i r d e t é ­ s é t kísérő j e l szerepe van, mint Jézus működésében i s . Ami persze nem j e l e n t i a z t , hogy p l . a gyógyítások nem lennének Jézus szeretetének ajándékai i s e g y ú t t a l . I s t e n országa evan­ géliumához v i s z o n y í t v a azonban semmiképpen nincs ö n á l l ó j e l e n ­ tőségük. Ezért t e o l ó g i a i l a g t a r t h a t a t l a n n a k k e l l mondanunk a kérügma és d i a k ó n i a erre hivatkozva t ö r t é n ő egyenrangúsítását. A f e n t h i v a t k o z o t t két locus c l a s s i c u s közül az első (Mt. 28 vége) v i l á g o s a n és egyértelműen a tanítvánnyá t é t e l b e n f o ­ galmazza meg az egyház k ü l d e t é s é t , A k á t p a r t i c i p i u m pedig (megkeresztelve és t a n í t v a ) a t a n í t v á n n y á t é t e l m i k é n t j é r e u t a l , t i . hogy a keresztség és a t a n í t á s á l t a l tehetnek a t a ­ n í t v á n y o k Jézus t a n í t v á n y a i v á másokat. Nögötte azaz alapvető valóság ismerhető f e l , hogy az embernek Jézusra, a Jézussal v a l ó t a l á l k o z á s r a és a Vele való személyes közösségre? van szük-

21

sége, a r r a , hogy az 6 tanítványává l e g y e n , mert csak így t a ­ l á l h a t j a meg az é l e t e t . Ugyanakkor ez a perikópa Jézus v i l á g ­ r a s z ó l ó igényét i s m e g h i r d e t i . Ö az Úr, mert neki a d a t o t t min­ den hatalom mennyen és f ö l d ö n . S az egyház csak addig egyház, míg Jézusnak, az Urnák ez a parancsa és akarata szabja meg k ü l ­ d e t é s é t a v i l á g b a n . Azt i s j e l e n t i ez, hogy az egyház számára i l l e g i t i m minden ö n k o r l á t o z ó megfontolás, s e l f o g a d h a t a t l a n minden k í v ü l r ő l jövő b e f o l y á s o l á s i szándék, hogy k i k e t keres­ het meg a Jézus követésére hívó s z ó v a l , a tanítvánnyá t é t e l evangéliumával. — Az természetesen n y i l v á n v a l ó , hogy ez a k ü l ­ detés nem t e l j e s í t h e t ő a " c o g i t e i n t r a r e " középkori értelmezé­ sű erőszakosságával, hanem csak a j é z u s i szeretet l e l k ü l e t é v e l , s z o l g á l a t k é n t . De t e l j e s í t é s é n e k k ö t e l e z é s é t nem o l d h a t j a f e l semmi, még az esetlegesen v e l e j á r ó szenvedés menekülésre, t i . önmentésre k é s z t e t ő p e r s p e k t í v á j a sem. — Az í g é r e t : " v e l e t e k vagyok minden napon a v i l á g v é g e z t é i g " f é l r e é r t h e t e t l e n ü l azok­ nak s z ó l , akik f e l v á l l a l j á k ezt a t e r h e s és mégis gyönyörűsé­ ges k ü l d e t é s t . A másik ige (a 2Kor 5 vége) más összefüggéseit mutatja meg az egyház küldetésének. I t t egyrészt k i r a j z o l ó d i k a h á t t é r , amely a k ü l d e t é s t i n d o k o l j a : az I s t e n és ember k ö z ö t t i k o n f l i k ­ t u s , " h a d i á l l a p o t " . Másrészt a küldetés a l a p j a : a Jézus K r i s z ­ tusban adott megoldás, amelynek kezdeményezője és munkálója I s t e n maga. S végül r e n d k í v ü l i h a n g s ú l l y a l kerül szóba a k ü l d e ­ tés tárgya és eszköze, az evangélium, a " b é k é l t e t é s i g é j e " . Összegezve azt mondhatjuk: ezekből az igékből világosan k i ­ t ű n i k , hogy az egyház k ü l d e t é s e nem több és nem kevesebb, mint I s t e n embert k e r e s ő , mentő szeretetnek " r e a l i z á l á s a " , amelynek döntő eszköze és tárgya i s e g y ú t t a l az evangélium, a Jézus K r i s z t u s r ó l s z ó l ó örömhír továbbadása minden embernek. Hogy ez az evangélium, s az á l t a l a l é t r e j ö v ő é l e t ú j í t ó t a ­ l á l k o z á s K r i s z t u s s a l ("ha v a l a k i K r i s z t u s b a n van, ú j teremtés az" 2Kor 5,17) immanens r e l á c i ó k b a n i s gyümölcsöt termő a j á n ­ déka Istennek, az már t ú l v e z e t mostani témánkon. B e f e j e z é s ü l a cím u t o l s ó szavára szeretnék még röviden u t a l ­ n i : Az egyház küldetése ma.*(Röviden, mert ennek k i f e j t é s e k ü ­ lön f e l a d a t . ) Azt remélem, hogy az elmondottakkal — különösebb szándékolt­ ság n é l k ü l i s — s i k e r ü l t é r z é k e l t e t n e m , hogy van az egyház k ü l ­ detésének egy konstans— mert az egyház és a k ü l d e t é s Urában gyökerező — t é n y e z ő j e . Tér és idő k o r T á t a i n á t í v e l v e ez t e s z i ma i s és az idők végéig a k t u á l i s s á az egyház k ü l d e t é s é t , s t e ­ s z i elevenné és hatékonnyá ma i s a k ü l d e t é s é t t e l j e s í t ő egyház szolgálatát. A "ma" szócskának van azonban egy s a j á t o s f i g y e l m e z t e t é s e és egy kötelezése i s a számunkra. F i g y e l m e z t e t é s e , hogy a k ü l ­ detésben j á r ó egyház ne engedje koreszmék és d i v a t o k á l d o z a t á ­ u l esni a r á b í z o t t legdrágább k i n c s e t , az evangéliumot. Köte­ lezése pedig, hogy ne f á r a d j o n e l k e r e s n i azokat a módokat és l e h e t ő s é g e k e t , amelyek révén a ma emberéhez, korunk gyermeké* E r r ő l a t é m á r ó l a " T e s t v é r i szó" f ó t i e g y ü t t l é t e n egy másik előadás i s e l h a n g z o t t . ( S z e r k . ) 22

hez a lehető legjobban tudja közel hozni az evangélium üzene­ tét. Ez elsősorbarr elmélyült és intenzív teológiai munkát igé­ nyel, ds sok szellemi, módszertani stb. frissességet is. Ezen fáradozrii, ennek érdekében minden erőt mozgósítani, ez megint csak az egyház egész népének ügye. Ennek felismerése és válla­ lása azonban elválaszthatatlanul összefügg igazi küldetésünk felismerésével, megértésével és vállalásával.

ELŐZETES TÁaÉKOZTATÁS kz Oldass Lajas Baráti Kör 'ZSINATRA KÉSZÜL EGYHÁZUNK" összefoglalá Gíiusn rayílvános értekezletet és rounkaülést tart MJ?j; szsptgmber 23-án, szomttaton de. 10 órai kezdettel EGYHÁZ ÉS EGYHÁZJOG - A REFORMÁCIÓ FELÖL _lgiB9„ oJktőöeF 21-én> szonsbaton de. 10 árai kezdettel EGYHÁZ É3 EGYHÁZJOG - AZ ÚJSZÖVETSÉG FELÖL Miíidkét előadás a Budapest-kelenföldi gyülekezet tanácstermében lesz (1114 Budapestj Bocskai út 10.) A Baráti Kör tagjait és ininden érdeklődőt szeretettel várunk.

23

DOKUMENTUMOK O.ORDASS LAJOS

-

RAOIÚSZÚZATA

-

1956. november 2~án

Az els5 érzés, melyet szóba öntök, legyen a hálaadás a ha­ talom egyetlen és örök Urának, Istenének. Az Ö sújtó keze je­ lenti számunkra a megpróbáltatást, fölemelő karja juttat minket minden örömünkhöz. Ha sújt, ha áld, Öt magasztaljuk. Szólok hazánk ifjúságához. Ifjúságunk meglátta, hogy az út, amelyen vezetni akarták, nem magyarságunk útja. Éppen ezért nem lehet a magyar jövendőért dolgozó ifjúságunk útja sem. Ennek a fölismerésnek első következménye az volt, hogy az ifjúság nemze­ tünk szabadságáért síkra szállt. Az a reménység éltet, hogy ugyanez az ifjúság fölismerte, vagy most ismeri f ö-l, hogy ma­ gyarságunk jövője csak az örök Isten vezetése mellett találha­ tó meg.

Szólok hazánk evangélikus egyházának gyülekezeteihez és lelkipásztoraihoz. Mi, néhányan — akik a fővárosban össze tud­ tunk gyülekezni — kinyilatkoztattuk, hogy népünk szabadsághar­ cával azonosítjuk magunkat. Ezt kérem most mindannyiotoktól= Meggyőződésem, hogy egyházunk népe, a nemzet összességének leg­ jobban fölfogott ügyét akkor szolgálhatja a legnagyobb hűség­ gel, ha életét és cselekedeteit Isten szent igéjének irányítá_ -

-T

^

l__T

•^ • - " ^ -*-•'" '

1

,,-

V .^ y ^ . _ t _ w

.. ^ i>

r-l.

. ..j

_1

_ ; _ J

.j <„^j j. y u a. «

; _ _

v v j ..

...

-._

,

... v- y ... w . ^ w J. ..^^

X.-J.

w -u vj w . . ^ u.. w i . .

^ ^

. ^ J p "

csolódjatok be az újjáépítés munkájába, És van testvéri szavam a külföldön élő hittestvérekhez is.

ag A szabadság útján elinduló egyházunk és nagyon nehéz meg­ próbáltatás alatt lévő hazánk nevében szólok most hozzátok, drága hittestvérek. A független Magyarország nemzeti kormánya kinyilatkoztatta országunk semlegességét. Kérlek Titeket, hogy minden Tőletek telhető segítséget adjatok meg nekünk ahhoz, hogy hazánknak ez a semlegessége elismertessék és így megtalál­ hassuk a jövendőnk útját.

24

Isten mindenható vezetése alatt mi szeretnénk a legjobb egyetértésben élni a világ minden népével. Jelenleg igen nehéz feladatok előtt állunk. Szabadságküzdelmünk sok életet követelt áldozatul, sokan vannak tehát, akik elvesztették földi támaszu­ kat, sokan sebesültek meg a küzdelmek között, nekik gyógysze­ rekre van szükségük. Sok kárt szenvedtünk épületeinkben és föl­ di javainkban. Jézus Krisztus nevében kérlek Titeket, segítsetek rajtunk. Mindent megteszünk, ami erőnkből telik, hogy hozzánk irányított adományaitokat, egyházi szervezeteink közreműködésével azokhoz juttassuk el, akik legjobban rászorulnak a keresztyén szeretet segítségére. Isten áldása legyen rajtatok.

« « * * X

A fenti rádiószőzat rövidített szövegét beolvasta svéd, német és angol nyelven a külföldi hittestvéreknek. D.Ordass Lajos, mint a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke, és mint a Magyarországi Egyetemes Evangélikus Egyház elnöke állt a mikrofon előtt.

25

Dóka Zoltán a hévízgyörki ev.gyülekezet lelkésze/Magyarország NYÍLT

LEVÉL

Josiah KIBIRA elnök úrnak, CARL MAU f ő t i t k á r úrnak, a LVSZ végrehajtó bizottságának, és mindazoknak, akik a LVSZ-ben felelősséget éreznek a Magyarországi Evangélikus Egyház iránt. Kedves Testvéreim! Bocsássák meg, hogy megterhelem Önöket ezzel a l e v é l l e l . Lelkiismeretem k é n y s z e r í t reá. Tovább nem h a l a s z t h a t ó k ö t e l e s ­ ségemnek érzem, hogy a z t , amit a Magyarországi Evangélikus Egy­ házban (továbbiakban: MEÉ) oly sokan gondolnak, de n y í l t a n k i ­ mondani nem mernek, tudomására hozzam Önöknek. Kérem, hogy az i t t l e í r t a k a t vegyék f o n t o l ó r a I s t e n e l ő t t , a MEE i r á n t i f e l e ­ l ő s s é g g e l , amely engem i s szorongat. A MEE vezetősége mind a mai napig f é l r e v e z e t t e a v i l á g evan­ g é l i k u s s á g á t , amikor azt á l l í t j a , hogy a MEE l e l k é s z e i és g y ü ­ l e k e z e t e i egységesen magukénak v a l l j á k az ún. " d i a k ó n i a i t e o l ó ­ g i á t " (továbbiakban: DT). Ezzel szemben az igazság az, hogy a DT koncepciója e l sem j u t o t t a g y ü l e k e z e t t u d a t á i g és a l e l k é ­ szek közül i s csak egy kisebbség h e l y e s l i a z t . Sőt a h e l y e s l ö k nagy része i s csak érdekből vagy f é l e l e m b ő l mond rá igent a nyilvánosság e l ő t t , de bizalmas körben k r i t i z á l j a és e l v e t i . Ez a belső meghasonlás az egyik l e g j e l l e m z ő b b és legszomorúbb vonása a MEE mai t e o l ó g i a i és l e l k i helyzetének. A következőkben szeretném k ö z e l e b b r ő l m e g v i l á g í t a n i a MEE valóságos h e l y z e t é t , mint aki é v t i z e d e k óta mindmáig k ö z v e t l e n t a n ú j a vagyok mindannak, ami a MEE-ban t ö r t é n t és t ö r t é n i k . Há­ rom kérdésre bontva teszem e z t : 1 . Mik a fő o k a i az e m l í t e t t belső meghasonlásnak? 2. Mi v e z e t e t t a mai h e l y z e t i g ? Mik a l e g ­ főbb j e l l e m z ő i a j e l e n l e g i helyzetnek? 1 . / Mi okozza a MEE belső meghasonlását? Két dolog: a . / a DT t e o l ó g i a i h i b á i és b . / a DT egyházkormányzati alkalmazása. a . / K ö z t u d o t t , hogy a " d i a k ó n i a " nem c e n t r á l i s t e o l ó g i a i fogalom az Újszövetségben, sem a s z i n o p t i k u s , sem a J á n o s i , sem a p a l i irodalomban. Már maga ez a tény i s kérdésessé t e s z i , sza­ bad-e egy t e o l ó g i a i k o n c e p c i ó t , amely hangsúlyozottan " b i b l i k u s " akar l e n n i , egyetlen p e r i f e r i k u s ú j s z ö v e t s é g i fogalomra f e l é p í ­ t e n i . Még fontosabb f e l i s m e r é s , hogy a " d i a k ó n i a " az Ú j s z ö v e t ­ ségben f o r m á l i s fogalom, amely egészen különböző t a r t a l m a k a t vehet f e l magába — az a s z t a l n á l v é g z e t t f e l s z o l g á l á s t ó l J é z u s ­ nak önmagát sokakért v á l t s á g u l adó s z o l g á ' l a t á i g . Éppen e z é r t

26

nagy a veszélye annak, hogy valaki ezeket a tartalmakat teológiailag inkonzekvens, sőt illegitim niódon összevegylti és egy kategóriába sorolja. Véleményem szerint ez történik a DT-ban. Ennek illusztrálására egy eklésiológiai szempontra szeretnék utalni. Arra a kérdésre, hogy mi az egyház feladata a világban, a DT így felel: az egyház feladata az evangélium hirdetése (bele­ értve a szentségek kiszolgáltatását is) és a diakónia gyakor­ lása. Az utóbbinál különös hangsúlyt nyer, hogy nem elég az egyesek felé végzett diakónia, hanem annak ki kell szélesednie szociáletikai irányban, a hazai társadalom és az egész emberi­ ség égető kérdései felé, ami önmagában csak helyeselhető. Mégis azonnal feltűnik ebben a definicióban — lutheránus fülek száma-' ra különösen is —, hogy miért kell a diakőniát külön említeni, hiszen az az evangélium gyümölcse, etikai következmény azok éle­ tében, akik az evangéliumra hittel igent mondanak. A DT-ban azonban külön hangsúlyt nyer, hogy a diakónia nem csupán az evangélium által ébresztett hit gyümölcseként feladata az egy­ háznak, hanem az evangéliumtól elkülönítve, azzal egyenrangú és önálló módon is az. Ezt a megkülönböztetést azzal szokták iga­ zolni, hogy Dézus a szinoptikus evangéliumok szerint nemcsak Isten országa közelségének hirdetésére küldte ki tanítványait, hanem arra is, hogy ördögöket űzzenek ki és betegeket gyógyít­ sanak. Annak, aki az újszövetségi exegézisben némiképpen is já­ ratos, nem kell magyarázni, hogy ez az exegézis téves. A fenti definíció alapján többször is kritika tárgyává lett az Ágostai Hitvallás "egyházról" szóló tétele, mint amelyet még ki kell egészíteni a diakónia gyakorlásának feladatával. E kri­ tika szerint sem Melanchton, sem Luther nem adott teljes választ az egyház feladatának kérdésére, mivel ők csak az evangéliumot és annak hirdetését tartják az egyház egyetlen kincsének és fel­ adatának. Meggyőződésem szerint éppen ez a "kiegészítendő" evan­ gélium a DT legalapvetőbb tévedése és egyúttal az egyháztörténet legrégibb, sőt tulajdonképpen egyetlen tévtanítása. Ez a hamis teológia u.i. nem tesz különbséget Isten cselekvése és az embe­ ri cselekedetek között, hanem összekeveri és egyenrangúvá teszi azokat, sőt mivel Káldy püspök ismételten hangsúlyozza, hogy "az egyház, amely csak evangéliumot hirdet, nem egyház", nyil­ vánvaló, hogy a DT az evangéliumot alárendeli a diakóniának, azaz egy szociáletikai koncepciónak. Az evangéliumnak ez az eti­ kai ideológizálása megfosztja az evangéliumot — mint élő Isten végső és kegyelmes megszólítását a bűnös ember számára — annak minden emberi cselekvéstől független szabadságától és megerőtle­ níti azt. Ugyanakkor a keresztyén erkölcsi cselekvést megfoszt­ ja annak forrásától és cselekedetkegyességgé, érdemkegyességgé torzítja azt. Ez a hibás teológiai alapvetés bizonytalanná te­ szi a lelkészek teológiai gondolkozását és igehirdetését egya­ ránt és az a bizonytalanság kihat egyre inkább a gyülekezetek kegyességére is. b./ Az evangéliumnak ezt a szociáletikai manipulációját kü­ lönösen is nyilvánvalóvá teszi a DT egyházkormányzati alkalma-

27

zása. A z LVSZ tageg yházaiban b izony ára kéve sen tud ják, hogy MEE-ban nincs vállá sszabadság. Hang súlyozom : a MEE-ban nine valláss zabadsá g! A politikai k ormán yzat egy házpoli tikája ma ha vala kit meg is 1 epne ez — s okkal lojális abb a 1 elkészek es gyüleke zetek f elé mint az egy házve zetésé Annál f elháborít óbb és elvi selhete tlene bb, hogy az egyh ázvezeté s a DT-t a MEE h ivatalos é s kötélező t eológiájává nyil vánított a! Aki ennek a k ényszernek a legk isebb mértékben is el lene mon d, exis tentiális fenyegete ttségne k teszi ki magát , ahogy ezt K áldy pü spök mind ig újra ha ngsúlyo zza a lelkészek előtt , megfélemlítő fogalmazá sban, Ked ves Tes tvéreim! Önöknek azt tudniok kell és nem méhe tnek el szó nélkül amellett a tény melle tt, hogy MEE-ba n teológi ai terror van! Ez az igazság, ami t azonban az egyházv ezetés ta gjai és képv iselői minden módon igy ekezn ek ellep lezni , különösen a külföld i egyhá zak előtt. Ezt a terr ort az e gyházve zetés azá Ital tudja f enntart ani, hogy azokat , akik a DT-t kritiz álni meri k, az álla mi ható Ságok előtt úgy állít ják be, mint az állam el lenségeit! így a szakszerű, valód i teo lógiai e szmecse re politi kailag vál ik lehe tétlenné. Ez ám az ig azi és é letvesz élyes rág almazás! Sok lelkésztársammal együtt kész vagyok türelemmel és megértéssé 1 elismerni, hogy az állam számára nem könnyű feladat olyan e gyházpolitikát kiépíteni, amelyben hű marad saját ideológiai álláspontjához és ugyanakkor érvényesíteni az egyetemes emberi jogokra épülő humanitás elvét. De 32 éve, amióta egyházi szolgál atban állok, egyre világosabbá lett számomra, hogy éppen az az e gyházvezetés, amely magát az állam iránt lojálisnak nyilván ította, nem adott valódi segítséget az állam egyházpolitikáján ak kialakításához. Néh any ev e Káldy pusp ök kü lönöse n sokszor hangoztatta szó­ ban és írásba n: nem elég, ha a lelké sz jól végzi munkáját a gyüleke zetben ! Nem elég, ha eg y leik ész engedelmes állampolgár és a he lyi ál lami sz ervek kel jó kapc solatot tart fenn! A MEE lelkész ei akk or végz ik he lyese n, kor szerűen a szolgálatukat, ha a szoci alizmu st (les zámít va az athei zmust) magukévá teszik és az álla m szoc ialista célk itűzé seit a ktívan és közvetlenül támogatjá k. Ily en nyil átkoz átok azonba n nem jelennek meg idegen nyelven csak a magy ar eg yházi sajtó ban! Itt egy s zemélye s megjegyz ést ke 11 tennem, Mindi g érzé keny voltam és vag yok a s zociá lis i gazság kérdéseir e, mer t szeg ény családb ól szá rmazom. Ősei m nag yrészt agrárprol etárok és na pszámosok V oltak. A szoc ializ mus i gazság át én nem könyve kből t anultam meg , hanem anyám könn yeibő 1, aki apámmal e gyütt egy ko rrupt rendsze rben ö t gyerm eket nevel t fel és tanítta tott. De hog y Káldy püsp ök — é ppen mi nt pü spök — nekü nk lelkész éknek a maga DTját, mi nt köt élező t eológ iát é s a szocializmus t, min t kötelező ideológ iát el őírja, az el len t iltako zom és nem vagyo k hajiandó elfogad ni, ho gy ehhe 2 jog a van I _

28

2./ Mi vezetett a mai helyzetig? 1958-ban az állam Káldy Zoltánt ajánlotta a gyülekezet­ nek, hogy püspökké válasszák. A gyülekezetek a javaslatot elfo­ gadták. A lelkészek és gyülekezetek többsége várakozással te­ kintett az egykori pietista evangelizátor tevékenysége elé, mi­ vel beiktatásakor az egyház életének igazságos és az evangélium­ nak megfelelő rendezését ígérte. Akkor még szó sem volt a mai kötelező DT-ről, sőt a teológiai munka szabadságát hangoztatta. Viszont kezdettől fogva voltak ellenfelei az egyházban, akik támadni kezdték. Szégyenletes hatalmi harc kezdődött, amely a MEE igen sok erejét emésztette fel. E harcok során Káldy püspök ötféle módon igyekezett megerősíteni pozícióját: a./ A nyilvánosság előtt vádolta és elítélte Ordass püspö­ köt és munkatársait, mint akik az állam ellenségei és az egyház szekerét árokba döntötték. Ez gyakran és mindig durva, fenyege­ tő hangnemben történt anélkül, hogy a vádlottaknak és elítéltek­ nek módjuk lett volna szabadon védekezni. Az ún. "Ordassügy" mindmáig elintézetlen ügye a MEE-nak. Az 6 haláláig tartó meg­ aláztatása sokak lelkiismeretét terheli! b./ Egy másik eszköze az volt, hogy igyekezett az állam bi­ zalmát megnyerni és így magánál az államnál védelmet találni el­ lenfeleivel szemben. Saját kifejezésével élve: igyekezett ellen­ feleit az államnál "lekörözni". Itt van egész politikai szerep­ lésének egyik legerősebb motívuma. c,/ Különösen fontos eszköze volt külföldi kapcsolatainak kiépítése. Ennek során — ahogy egy balatoni lelkészkonferencián nyilvánvalóvá lett — Káldy püspök kétféle nyelvet használt és használ. Otthoni politizálásának a nyelvét külföldi útjaira nem viszi magával, hanem ellenfeleit jellemzi ezzel, amíg önmagát úgy állítja be, mint az egyház védelmezőjét. Ezzel a módszerrel sikerült számos külföldi egyházat, püspököket, sőt magát a LVSZ-t is megnyernie a maga számára. d./ E hatalmi harc összefüggésében érthető Káldy püspök egy­ házi sajtómunkája is. Beiktatása után hamarosan átvette az egy­ házi sajtó vezetését és azóta minden kiadványon az ő neve a "nihil obstat". Hatalma erősödésével egyre inkább feljogosít va

végbe. Számos cikkemmel és Márk-kommentárommal i s ezt t e t t e . És nincs fórum, ahol ez e l l e n t i l t a k o z n i l e h e t n e , mert a s a j t ó h a ­ talom az ő kezében van. Sajtómunkája egyébként felszínes és f e l e l ő t l e n . Bizonyos k i ­ adványoknál n y i l v á n v a l ó , hogy a megjelenés a szerző személye és nem a mű t a r t a l m a m i a t t t ö r t é n t . Valóban f o n t o s dolgok v i s z o n t nem, vagy csak k i s példányszámban jelennek meg. Ennek l e g u t ó b b i p é l d á j a , hogy az 1982-ben megjelent és kötelezővé t e t t ú j éne­ keskönyv nem kapható. A kevés példány hamar e l f o g y o t t és Káldy püspök b e j e l e n t e t t e , hogy évekig nem i s várható újabb k i a d á s .

29

A lelkészgknek szégyenkezve kell alküldeniök a gyülskezsti tagokatj akik énekeskönyvet akarnak vásárolni. Az ilyen sajíómunka már közvetlenül destruálja a gyülekezsteket„ e,/ Mint később kiderült, Káldy püspök utolsó és legjobb fegyvere ellenfeleivel szemben a DT koncepciójának kidolgozása lett. Ennek csak részben és nem is elsősorban volt az a célja, hogy tisztázza az egyház helyét a szocializmusban. Ezt 5 lánye­ gében már megtettej még mielőtt püspök lett, különben az állam nem tudta volna 5t megválasztásra ajánlani a gyülekezeteknek és akkor még szó sem veit DT~röl. E koncepció fő célja az volt, hogy általa teológiailag is függetlenítse magát néhány teológi­ ai professzorral szemben, őket "lekörözve", mivel az 6 kritiká­ jukra nem tudott politikai vádakkal és megfélerrilítésssl vála­ szolni. Miután pedig sikerült neki a DT-t a MEE hivatalos és kö­ telező teológiájává nyilvánítani, kétségtelenné vált 5 hogy el­ lenfeleit minden ponton, politikailag és teológiailag egyarárít legyőzte. 3./ Mik a legfőbb jellemzői a MEE mai helyzetének? a./ A teológiai nyomás természetes módon jár együtt a sze­ mélyi kultusszal. Ennek legutóbbi megnyilvánulása volt az el­ múlt év őszén a 25 éves püspöki jubileum sokrétű ünneplése. Egy hónapon át ez volt a fö témája az egyházi sajtónak. De Káldy püspök egyébként is a tévedhetetlenség elérhetetlen magasából néz le a lelkészekre magabiztosan és megvetően. Számukra nincs ideje és nincs velük testvéri kapcsolata, így a isikészeknek nincs lelkipásztora és ezért közülük sokan lelki elhagyatott­ ságban élnek, belső keserűséggel és egyre gyengülő munkakedvvel. A havonkénti lelkészgyűlések "erkölcsileg" kötelezők. Minden előadást 3 példányban be kell adni. A hozzászólásokról jegyző­ könyv készül és ennek alapján a hozzászólók időnként utólagos püspöki feddésben részesülnek. Emiatt az együttiétak hangulata nem őszinte és csak ritkán jelentenek valódi segítséget a gyü­ lekezeti munkában. b./ A teológiai terror és a személyi kultusz legsúlyosabb következménye az, hogy a MEE teológiai munkája egyre alacsonyabb színvonalra süllyed, Tudományos munka lehetetlen ott, anol hiányziK a kutatás szabadsága és a kutatónak előre msgadott ered­ ményeket kell igazolnia. Már pedig a teológiai tanárok legfőbb feladata a OT igazolása. Ez azt is jelenti, hogy a MEE teológi­ ai munkájának nincs tudományos világperspektívája, mert nem tud lépést tartani a külföldi kutatással. Ezt a helyzetet Káldy püs­ pök még külön is konzerválja, amikor hangoztatja; Dt a legjobb teológiai koncepció a világon és ezért nincs szüksátnink külföl­ di,, különösen nem "nyugati'' teciógiára. Nem lehet tudni, hogy ez az önigaz teológia mennyi kárt fog még okozni a MEE szellemi és lelki életének. De már az eddigi károk is nagyok, s ezért mindennél fontosabb Isnne & MEE teoló­ giai, egyházkormányzati és egyházpolitikai helyzetét teljes sza­ badsággal és nyíltsággal újra átgondolni, mielőtt az átgondolás­ ra alkalmas lelkészek elfogynak, mielőbb a gyülekezetek- szét-

20'

szélednek vagy szektákba s ü l l y e d n e k , m i e l ő t t a MEE belső élext; végképpen összeomlik. Az LVSZ azzal tenne nagy s z o l g á l a t o t a MEE-nak, ha abban se­ g í t e n e , hogy egy i l y e n szabad, t e s t v é r i beszélgetés mielőbb meg­ indulhasson benne. Addig minden kapcsolat — az anyagi s e g í t s é g k i v é t e l é v e l — csak l á t s z a t , amely s e g í t i e l l e p l e z n i a MEE v a l ó ­ ságos, belső h e l y z e t é t . E s e g í t s é g n é l k ü l a budapesti nagygyű­ lés csak további s ú l y o s károkat f o g okozni a MEE-nak, mert se­ g í t i k o n z e r v á l n i a r o m l á s t . A résztvevők kellemes heteket f o g ­ nak ugyan e l t ö l t e n i Magyarországon. Élvezni f o g j á k a magyar vendégszeretetet. L á t n i fognak még v i r u l ó g y ü l e k e z e t e k e t . H a l l a ­ ni fognak szép üdvözléseket, "minden-rendben"-beszédeket sok b i b l i a i i d é z e t t e l és divatos s z o c i á l e t i k a i , t e o l ó g i a i j e l s z a v a k ­ kal d í s z í t v e . És mégis b e k ö t ö t t szemmel és bedugott f ü l l e l f o g ­ nak h a z a t é r n i és t a l á n egyetlen s z á l k á t sem fognak észrevenni abból a k e r e s z t b ő l , amit a MEE valóban hordoz. Kérek m i n d e n k i t , a k i ezt a n y í l t l e v e l e t o l v a s s a , ne t e k i n t ­ sék ezt támadásnak Káldy püspök személye ellert^ A MEE l e l k é s z e i ­ nek s e g é l y k i á l t á s a ez a l e v é l , amelyet ők — bizonyos vagyok ben­ ne — szívükben h e l y e s e l n i fognak még akkor i s , ha a f é l e l e m miatt a z t nyilvánosan megtagadni kényszerülnek. Bocsánatot k é r e k , hogy ezzel a l e v é l l e l Káldy püspöknek f á j ­ dalmat k e l l e t t okoznom. 0 j ó l t u d j a , hogy többször i s b í r á l ó a n n y i l a t k o z t a m a DT-val szemben és azzal a móddal szemben i s , aho­ gyan a z t az r á e r ő l t e t i . Ö azonban mindig v i s s z a u t a s í t o t t , vagy szóra sem m é l t a t o t t . Ezért vagyok kénytelen a nyilvánosság e l ő t t k r i t i z á l n i . Közben tudatosan mondtam l e a r r ó l , hogy működésének személyes életemet é r i n t ő h a t á s a i r ó l s z ó l j a k . Ha tevékenysége csak engem s é r t e n e , továbbra i s s z ó t l a n u l v i s e l n é m . De i t t nem csupán személyekről van szó, hanem mindenekelőtt I s t e n evangé­ liumának szabadságáról, amely ha e L v é t e t i k t ő l ü n k , mindnyájan elvesztünk! I s t e n irgalma maradjon v e l ü n k ! Testvéri

köszöntéssel

Kuchen, 1984. j ú l i u s

10. Dóka Z o l t á n

31

É

L

ö

I

A

+ Dr= Schylek Tibor

1904-1989

(Emlékbeszéd a Budapest-Kelenföldi Egyházközség templomában d r . Schulek Tibor 1989. május 3 1 - i búcsúztatása a l k a l m á v a l . ) Gyászoló T e s t v é r e i m ! Amikor b a r á t a i és munkatársai nevében búcsúzom, nem embert akarok m a g a s z t a l n i . F e l ü l r ő l az a parancsunk v a n , hogy amikor a keskeny úton j á r ó célhoz é r , k o p o r s ó j a , vagy hamvai m e l l e t t a h a l á l f e l e t t diadalmaskodó é l e t evangéliumának v i g a s z t a l ó szava s z ó l a l j o n meg. A b e l ü l r f i l , s z í v b ő l jövő hang pedig arra k é s z t e t , hogy magunkban számot vessünk: k i v o l t Ö, s mit j e l e n t e t t s z á ­ munkra é l e t e és p é l d á j a . E r r ő l a n y e r e s é g r ő l , s nem a h a l á l a á l ­ t a l okozott v e s z t e s é g r ő l szeretnék s z ó l n i . H a l á l á i g munkálkodott nemzetünk é l e t é b e n j e l e n t ő s szerepet b e t ö l t ő c s a l á d j á r ó l í r t nagy m o n o g r á f i á j á n . Őseit a r e f o r m á c i ó századáig v e z e t t e v i s s z a . 1943-ban Kassán magyarul, majd utána f r a n c i a nyelven i s megjelent egy k i l e n c lapos tanulmánya a c s a ­ l á d egy g e n e r á c i ó j á r ó l : A XIX. század nemzetiségi válsága egy f e l v i d é k i c s a l á d sorsában. Ebben a puszta t u d ó s í t á s o n t ú l i r á n y t i s mutat egy helyes nemzetiségi p o l i t i k a számára, s e r r ő l a t e r ­ jedelmében s z ű k , tartalmában gazdag tanulmányról Mályusz Elemér, t ö r t é n e t í r á s u n k nagy doyenje mondta, hogy Schulek Tibor a l k o t ó munkájának e g y i k csúcspontjao Címe: Tükördarabok a Schulek-csal á d m ú l t j á b ó l . Erre gondolva foglalom össze megemlékezésemet e z z e l a címmel: Tükördarabok tír= Schulek Tibor életéb51„ 1904. f e b r u á r 3-án s z ü l e t e t t Budapesten. Nagyatyja Schulek Frigyes műépítész, akinek gazdag munkásságából közismert a Má­ tyás-templom ú j j á é p í t é s e és a Halászbástya megalkotása. A t y j a , Schulek 3ános ugyancsak műépítész. Ez a templom, ahol Schulek T i b o r t ó l búcsúzunk, az ő t e r v e i a l a p j á n é p ü l t . Szíve s z e r e t e t e azonban egész életében Visegrádhoz k ö t ö t t e . Műemlékeinek f e l t á ­ r á s a , Mátyás k i r á l y p a l o t á j á n a k megtalálása az ö e l nem évülő érdeme. S í r j a i s Visegrádon van, o t t pihennek meg Schulek T i b o r hamvai i s . Édesanyja Gerok Lujza s t u t t g a r t i csellómOvész v o l t . Két e s z ­ tendős v o l t , amikor e l v e s z í t e t t e . F e l j e g y z é s e i b e n megmaradt em­ l é k f o s z l á n y o k alapján a z t írjSs hogy ez a két esztendő v o l t gyermekkorának legboldogabb időszaka. Egy másik tükördarab v á l t o z a t o s és gazdag tanulmányi é v e i t v i l l a n t j a e l é n k . Öt éves korában magánúton végezte e l az e l s ő elemi o s z t á l y t , a másodikat a F e h é r v á r i - ú t i , a h a r m a d i k - n e g y e d i ­ k e t a D e á k - t é r i evangélikus i s k o l á b a n . 1913-ban, k i l e n c éves korában a h e r r n h u t i t e s t v é r e k németországi N i e s k y - i pedagógiumában t a n u l t . Az o t t a n i kegyességi é l e t mély benyomást t e t t r á .

1918 virágvasárnapján^ k o n f i r m á c i ó j a u t á n , a mindig nagy sze­ r e t e t t e i emleget'stt nagynénje, Tóth Báláná Schulek Vilma o t t ­ honába k e r ü l t Rimaszombatba. F i a t a l k o r i f e l j e g y z é s e i b e n i l y e n s z e r e t e t t e l még csak nagyanyjáról emlékezikj johanna R i e c K é r ö l j a k i a Riüiaszombatből menekülni k é n y s z e r ü l ő t otthonába f o g a d t a . A k k o r i f e l j e g y z é s e i b e n e r r ő l így eniiákezik meg: "Nagyanyám e l ­ k é r t s z ü l e i m t ő l , hogy " f é r f i legyen" özvegyi h á z á n á l , a k i r e az 5 gazdag szíve különös gondot v i s e l h e s s e n . " innen j á r t a Lányay u t c a i refűimátus gimnázium h e t e d i k - n y o l c a d i k o s z t á l y á b a , s i t t é r e t t s é g i z e x t 1922-ben. A rimaszombati két és í é l éw és a Lónyay u t c a i giaifiázium döntő hatással v o l t a k h i v a t á s a rfiegtalálásában. Deák János t e o ­ l ó g i a i professzor kérésérej r ö v i d é l e t r a j z á b a n í r j a s "Rireaszombatban nehéz idők jártak? 1919 januárjában csehek s z á l l t á k msg a kedves k i s göíííöri fővárost» később harcok i s f o l y t a k a v i d é ­ ken, sőt "vörös f e l s z s b a d í t á s b a n " i s v o l t részünk. H a z u l r ó l t e l j e s e n e l v o l t a m zárva, még szegény Nagyapám h a l á l á t i s csak sgy kassai lap n e k r o l ó g j á b ó l tudtam meg. A haza r e t t e n é s sorsa i g e n marcangolta szívemet. Komolyan k u t a t t a m a nemzeti elbukásnak okát. Az "Elnémult harangok"-at i s éppen akkor olvastarHi s e regény megrendítő h a t á s s a l v o l t rám. Megsejtettem a megújhodás egyetlen l e h e t ő s é g é t : a magyar­ ságot vissza k e l l vezetni I s t e n h e z . Ebböi azután levontam a rám vonatkozó kcnzekvenciát: 1919 szeptemberében e l h a t á r o z t a m , hogy l e l k é s z i pályára l é p e k . " Elhatározása méginkább m e o é r l s l ö d ö t t , amikor a Lónyay u t c a i gimnázium i g a z g a t ó j a , Ravasz Árpád révén megismerkedett Ravasz László püspökkel, akire s z i n t e példaképként t e k i n t e t t , s a k i ­ hez egy é l e t r e szóló barátság fűzta.. Munkatársakká i s l e t t e k a Ma.gyar Protestáns Irodalmi Társaságban, amelynek i940-ben Schu­ l e k Tibor választmányi t a g j á v á l e t t . A kényszerűen v i s s z a v o n u l t püspököt l á t o g a t t a l e á n y f a í u s i otthonában. 1922~b3ri b e i r a t k o z o t t a budapesti evangélikus T e o l ó g i a i Akadémiát?. Annak Sopronba halyszáss után f é l é v e t a Ráday u t ­ c a i református t e o l ó g i á n h a l l g a t o t t . A t e o l ó g i á v a l egyidőben i r a t k o z o t t be a b ö l c s é s z s t i karra magyar, német, angol szakra. 1924 tavaszán Sólyom 3en6 é v f o l y a m t á r s á v a l együtt a " C i v i t á s í i d e l i s s i m á " - b a t á v o z t a k , s a pécsi Erzsébet Tudományegyetem s o p r o n i T e o l ó g i a i Fekuitásán végezte a harmadik évfolyamot.. A negyediket pedig Lipcsében. Onnan f i n n o r s z á g i meghívást k a p o t t , s maga után Dedinszky Gyulát ö s z t ö n d í j r a a j á n l o t t a . Ezzel f o l y a ­ matossá l e t t e k a finn-magyar ö s z t ö n d í j a s o k c s e r é i . A magyarok hozták a f i n n ébredés á l d o t t é l e s z t ő j é t magyarországi egyháza­ i n k é i a t é b e ; a f i n n e k v i t t é k népünk i r á n t i s z e r e t e t ü k e t hazá­ j u k b a . Közben a németországi Nieskyben, ahol t a n u l t , t a n á r r á l e t t , három ízben i s j á r t a n g l i a i tanulmányúton, a budapesti Tudományegyetemen vizsgát t e t t raagyar, rsémet, angol s z a k b ó l , Sopronban I s t s t t e a t e o l ó g i a i s z a k v i z s g á t , 1928 januárjában Raffay Sándor püspök a D e á k - t é r i templomban l e l k é s s z é s z e n t e l ­ t e , 1938-ban Pécsett'"summa cum iautíe" d o k t o r á l t . Egy évvel k é ­ sőbb Bornemisza P é t e r r ő l í r t k i b ő v í t e t t d i s s z e r t á c i ó j a p á r a t -

33

l a n u l szép és művészi k i v i t e l e z é s b e n j e l e n t meg nyomtatásban. Evangélikus r e f o r m á t o r a i n k közül mindmáig Bornemisza Péteren k í v ü l nem i s j e l e n t meg e g y e t l e n magas tudományos s z í n v o n a l ú , k o r s z e r ű mű. Tanulmányi é v e i b ő l még egy k i s tükördarabot k e l l f e l v i l l a n ­ t a n u n k , s ez a cserkész'ets amely nemcsak I s t e n i r á n t i t i s z t e ­ l e t r e , haza i r á n t i s z e r e t e t r e , emberi t a r t á s r a és h e l y t á l l á s r a n e v e l t e , hanem egész é l e t r e szóló i n d í t á s t i s a d o t t számára. Rimaszombatban akkor l e t t cserkész, "mikor még országunkban i s ­ m e r e t l e n v o l t e pompás intézmény", -• í r j a egyik l e v e l é b e n . A Lónyay utcai gimnáziumban 1920--21. évben a l a k u l t meg a Bethlen Gábor cserkészcsapat, amelynek parancsnoka Ravasz Árpád, i f j ú ­ sági vezetője Schulek T i b o r l e t t . Ök h o n o s í t o t t á k meg a j e l ­ l e g z e t e s magyar árvalányhajas cserkészkalapot. É r e t t s é g i után e l ő s z ö r a D e á k - t é r i , majd Sopronban az evangélikus gimnázium Deákkúti csapatában f o l y t a t t a a cserkész-munkát. Egész é l e t é ­ re szóló i n d í t á s t é r e t t s é g i j e évében, 1922-ben kapta egy " I c h t y s " táborozás a l k a l m á v a l . A dunavecsei táborból j á r t a k a dunap e n t e l e i római ásatásokhoz társadalmi munkára. " O t t t a r t o t t a e l ő s z ö r Karácsony Sándor -- í r j a c s e r k é s z e t r ő l szóló levelében — h í r e s t á b o r t ű z i f i l i p p i k á i t az akkor híg cserkészéneklés e l ­ l e n . . . és hozta a népdalt B a r t ó k , Kodály s z i n t e n . Akkor k e r ü l ­ tem Karácsony Sándor hatása a l á , s maradtam hű t a n í t á s a i h o z , amikor 6 rég e l p á r t o l t a z o k t ó l . " Ennek az i n d í t á s n a k i s v o l t a k é l e t p á l y á j á t és egyházszolgálatát meghatározó gyümölcsei. A himnológiában nemzetközi t e k i n t é l y t s z e r z e t t . Ahogyan B a r t ó k és Kodály k u t a t t á k és é l e t r e k e l t e t t é k nép­ d a l a i n k a t , úgy k e r e s t e , k u t a t t a 6 feledésbe ment magyar egyhá­ z i énekeinket. "Semmiben sem estünk o l y messze a t y á i n k l e l k i hagyományától, — í r j a — mint a közönséges és házi i s t e n i s z o l ­ g á l a t n a k buzgóságos éneklésében"., U n o k a t e s t v é r é v e l , Sulyok Imre orgonaművésszel és zenetudóssal hozzáfog az e l f e l e j t e t t magyar énekkincs felkutatásához« Eredményeiket 1945-ben t e s z i k közzé "Régi magyar i s t e n e s énekek" címmel. Az énekeskönyvet díszes kiadásban az egyháztól később j o g t a l a n u l e l k o b z o t t g y ő r i Ha­ rangszó nyomda adta k i . Az énekkincs f e l t á r á s a után követelő f e l a d a t k é n t j e l e n t k e z e t t az alvó anyag é b r e s z t g e t é s e . E c é l b ó l s z e r v e z t e a " C a n t a t e ! É n e k e l j e t e k ! " mozgalmat, amely a g y ü l e ­ kezetekben országos s z i n t e n ú j r a t a n í t o t t a a rég e l f e l e d e t t e ­ k e t . 1950-ben az ú j énekeskönyv szerkesztését i s szem e l ő t t t a r t v a megjelenik a " C a n t a t e ! " énekfüzet 101 dallammal és szö­ v e g g e l , 5 egy komoly egyházi é n e k k u l t ú r a alapjává v á l i k . A moz­ galmat azonban f e l e l ő t l e n ü l l e á l l í t o t t á k . Schulek T i b o r egy é l e t e n át k é s z í t e t t e a magyar énekesköny­ vek t ö r z s k ö n y v é t , s ez a hatalmas mű csaknem k i a d á s r a kész á l ­ l a p o t b a n van hagyatékában, s ugyancsak egy é l e t e n á t , szegény­ ségében i s gazdag á l d o z a t o k a t hozva g y ű j t ö t t e össze a hazánk­ ban és k ü l f ö l d ö n megjelent magyar énekeskönyveket, s ezt a csaknem t e l j e s gyűjteményt végakarata s z e r i n t egyik egyházi könyvtárunk ö r ö k l i . Nemcsak e l s z o m o r í t ó , t r a g i k u s i s , hogy egy­ házunk l e g j e l e n t ő s e b b himnológusát k i z á r t á k az ú j énekeskbnyv

34

szerkesztőbizottságából. Ez is oka annak, hogy a nemzedékekre tervezett új énekeskönyv 6si örökségeinket tekintve oly sze­ gény, korán divatjukat múló énekekben mértéken felül terjedel­ mes . Egy újabb tükördarab a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diák­ szövetségben, a Pro Christoban végzett munkájáról vet egy fény­ sugarat felénk. Az 1895-ben missziói és ökumenikus felelősség­ ből John Mott amerikai lelkész által indított mozgalom hazánk­ ban is meghonosodva, máig ható, áldott munkát végzett. Ravasz Lászlótól kezdve sokak hitét formálta ez a mozgalom, Schulek Tiborét is. Ennek hatására lutheránus meggyőződését haláláig megtartva, meleg barátságot tudott tartani Krisztus-hívő kato­ likus és református testvérekkel. E mozgalom keretében indította Mády Zoltán a falukutató munkát, írta az első, szinte tankönyvként használt művet a fa­ lu védelmére: "Elsüllyedt falu a Ounántúlon". Ez nemcsak Schu­ lek Tiborra, a Diákszövetség titkárára volt döntő hatással, ha­ nem indítást jelentett a teológusok számára falukutató körök alapítására, amelyek a negyvenes évek közepéig igen jelentős munkát végeztek, többek között azzal is, hogy a népdalok és a Régi Magyar Istenes Énekek visszajutottak azokba a falvakba, ahonnan indultak, de ahol már elfelejtették azokat. Szintén e mozgalom tagjaként és hatására indította 1934-ben Karner Károly teológiai professzor Keresztyén Igazság című nagy­ hatású folyóiratát. Ennek budapesti szerkesztőségét négyen al­ kották: Schulek Tibor, Mády Zoltán, Sólyom Jenő és a később orosz fronton elesett Urbán Ernő. Az újra indított folyóirat nyomdában van. Sajnos, első számában Schulek Tibor ígért cik­ ke helyett nekrológja jelenik meg. Újabb tükördarabkákat veszek kezembe. Egyik része békés fényt sugároz, másik része szúrós szilánkokká töredezett. 1927. évi sorolás után 1930-ban tábori lelkésszé lett. 1932-ben fele­ ségül vette Majoross Edit okleveles rajztanárt. Házasságukat Isten 8 gyermekkel, 26 unokával és eddig 6 dédunokával áldotta meg. Felesége családján kívül az egyházművészetnek szentelte életét. Egyházunk sok temploma lett gazdagabbá munkássága nyo­ mán. Tábori lelkész. Felmérhetetlenül nagy ez a szolgálat, ha valaki a "hit szabályai" szerint végzi. Torz képet fest az, aki lényegét fegyverek megáldásában látja, s torzul teljesíti szol­ gálatát, aki a rábízott nyájat nem pásztorolja, hanem veszély idején hűtlen béresként elhagyja. Schulek Tibor békében a Ludovika akadémia lelkésze, német és ^ngol tanára volt. A háború­ ban, 1940 nyarától, az Ur oda rendelte, ahol emberek végső nyo­ morúságukban segítségért kiáltanak. Testi-lelki sérülteket kel­ lett gyógyítania, Tőle vártak és kaptak az itthon maradtak öröm­ hírt élőkről, szomorú, de vigasztaló üzenetet arról, hogy hol áll egy ágakból összerótt kis kereszt, ahová lélekben elzarán­ dokolhatnak az emlékezés pár szál virágával, vagy mécsest gyújthatnak egy olyan régi hősi emlékmű talapzatán, amelyre ne­ vűket sem volt szabad felvésni. Schulek Tibor először a déli,

35

majd az orosz fronton pásztorolta a messzire szakadt nyájat. Szolgálati jelentései a hadi levéltárban vannak. A fronton is hallatta prófétái intő szavát. 1943. január 24-én érkezett Novy Oskolba, a főhadiszállásra. Jány Gusztáv hadseregparancsnok magához hivatta és elé tette kétségbesésében született, hírhedtté vált hadparancsát. Schulek Tibornak volt bátorsága kimondani, hogy ezt a hadparancsot nem szabad kiadni. Jány elszomorodva csak annyit tudott mondani: Tegnap már kiadtam, s belátva végzetes hibáját, mintegy magára rótt vezeklésként az élvonalakba ment, szinte keresve a halált. Ugyanakkor Schulek Tibor 6 sűrűn gépelt oldalon jelentést küldött a budapesti parancsnokságnak. Ebben így ír az általa is keservesen megélt helyzetről: "A katonák a 30-40 fokos hi­ degben halálra fagynak. Fagyott lábú menekülők, vállukra vet­ ve a bakancs, amely már nem fért dagadt lábaikra, s rongyokba bugyolálva vagy éppen mezítláb.... Szánokon sebesültek vékony takaró alatt, sérült tagjuk csonttá fagyva.... Közben a német, aki majd mindenütt korábban kezdte kivonni csapatait, belelő a nyomorult magyarba, ha gépkocsijába kapaszkodik, leszorítja oszlopainkat az út mellé, s erőszakkal rabol gépkocsit, fegy­ vert a mieinktől. Éjszaka nem engedi tető alá a magyart, úgy­ hogy még a tulajdon visszavonulását fedező magyar utóvéd tiszt­ jeinek, harcosainak is a német által foglalt házak külső falá­ hoz húzódva kell a mínusz harminc fokos éjszakákat eltölteniök.... "Harc a kommunizmus ellen" igen elvont fogalom, s az egyszerű ember nem sokat kezdhetett vele.... A magyar katona nem tudta meggyűlölni az oroszt, sőt a rendkívül egészséges élettartású lakossággal szemben bizonyos rokonszenvet érzett. Az ellenszenv, különösen a visszavonulás közben ért megalázta­ tások óta, egészen más irányban fejlődik." Egy ilyen jelentés akkor nem volt veszélytelen figyelmeztetés. A visszavonulás során, 1945 januárjában, találkozik család­ jával kassai otthonukban, de az őt letartóztatni akaró Gyarmathy nyilas főispán rémuralma elől márciusban először Szombat­ helyre távozik, majd Pozsonyban nem magyar kórházak magyar se­ besültjeinek lelki gondozójává lesz. Hivatalos jelentésében ír­ ja: "Feleségemet és hat kicsi gyermekemet Kassán hagytam, több aggodalommal a még ott maradó németek és nyilasok miatt, mint a közelgő oroszok miatt." Parancs ellenére sem megy a balatoni utóvéd-harcokra és Németországba, hanem május 4-én a már orosz megszállta Budapestre tér, s jelentést tesz a miniszterelnöksé­ gen és a külügyminisztériumban a szlovákiai magyarüldözésekről. Itt tudja meg, — mint írja - hogy "szlovák milicisták kormány­ rendeletre egy órás csomagolási idő engedélyezésével kitolon­ colták családomat", s azok nyíregyházi rokonoknál kaptak ideig­ lenes menedéket. Ez annál fájdalmasabban érintette, mivel po­ zsonyi szolgálata idején szlovák és magyar, a jövő helyes kibon­ takozását látó vezető értelmiséggel életre szóló barátságot tu­ dott kötni. E barátság gyümölcseit tudományos munkásságom során magam is évtizedekig élveztem.

36

C s a l á d j á v a l Nyíregyházáról Debrecenbe k ö l t ö z i k , 1947 j a n u ­ á r j á t ó l pécsi s z o l g á l a t b a k e r ü l , 1948. február 29-én t á b o r i l e l k é s z i t i s z t é t megszüntetik, 1948 j ú l i u s á t ó l komáromi l e l ­ kész a k e t t é s z a b d a l t Komárom kicsinynek maradt magyar részében. Egy i d e i g esperes, de e r r ő l a t i s z t é r ő l lemondani k é n y s z e r ü l t , mert nagy c s a l á d j a m e l l e t t egy segédlelkész és diakonissza e l ­ l á t á s á t csekély f i z e t é s é b ő l v á l l a l n i nem t u d t a . Egy tükördarab a megalázás és újabb nyomorúság é v e i t t ü k ­ r ö z i . Ezek egy 1962-ben t a r t o t t l e l k é s z i munkaközösségi ülésen kezdődtek. Ezek a munkaközösségek a " f r a t e r n i t á s " jegyében s z ü ­ l e t t e k , l e l k é s z e k továbbképzése, o r s z á g o s - , e g y h á z i - , gyüleke­ z e t i - és egyéni kérdések ő s z i n t e , t e s t v é r i megbeszélése c é l j á ­ b ó l , de fokozatosan " p o l i t i k a i átképző intézmény"-nyé deformá-^ l ó d t a k , amelyekben célszerűbb v o l t h a l l g a t n i , mint megszólal­ n i . A megszólalók közül sokan egyéni érvényesülésük érdekében d i c s é r t é k a d i k t a t ó r i k u s e g y h á z p o l i t i k á t , vagy h e l y e s e l t é k a kötelezővé t e t t hamis t e o l ó g i á t , ö s z ó l t , de nem s a j á t érdeké­ ben. T i l t a k o z o t t az a b o r t u s z - t ö r v é n y és az e r d é l y i magyar k i ­ sebbség elnyomása e l l e n . A j e l e n levő püspök, i l l e t é k t e l e n ü l beavatkozva püspöktársa jogkörébe, e z é r t f e l f ü g g e s z t e t t e , h a j ­ s z á t kezdett e l l e n e , s egyházi b í r ó s á g g a l á l l á s v e s z t é s r e í t é l ­ t e t t e . B a r á t a i k i t a r t o t t a k m e l l e t t e . Segítő kéz i s ' n y ú l t f e l é : Klaniczay T i b o r akadémikus meghívta a Magyar Tudományos Akadé­ mia I r o d a l o m t ö r t é n e t i I n t é z e t e Humanizmus és reformáció k u t a t ó ­ csoportjának munkatársává. Hadd mondjam e l , hogy a munkacsoport e g y i k évi k o n f e r e n c i á j á n , amelyen k ü l f ö l d i tudósok i s részt vet­ t e k , a záró vacsorán egy olasz i r o d a l o m t ö r t é n é s z pohárköszöntő­ jében azt mondta: életében már sok tudományos konferencián vett r é s z t , de i l y e n b a r á t i s z e r e t e t t e l együttmunkálkodókkal még nem t a l á l k o z o t t . Schulek Tibor ebben a csoportban f o l y t a t t a tudómá­ nyos munkáját, s j e l e n t e t t e meg é r t é k e s tanulmányait az első magyar é n e k e s k ö n y v - b i b l i o g r á f i á r ó l , a X V I I . század egy d i k t á ­ t o r - p ü s p ö k é r ő l , a csak h í r b ő l ismert, á l t a l a f e l k u t a t o t t ma­ g y a r o r s z á g i n y o m t a t v á n y o k r ó l , kísérő tanulmányt az 1566. é v i v á r a d i református énekeskönyv f a k s z i m i l e kiadásához és még sok mást. 19B8-ban a félelmek és kényszerek oldódása, az egyház b e l ­ ső megújulását követelők évek óta f o l y ó harcának eredményeként az egyházi b í r ó s á g megsemmisítette a hamis í t é l e t e t . Nem embe­ r e k , nem az i d ő , az idő Ura i g a z o l t a ő t . Schulek Tibor még meg­ é r t e h i v a t a l o s r e h a b i l i t á c i ó j á t . Dr. F r e n k l Róbert orvospro­ f e s s z o r , e g y h á z k e r ü l e t i f e l ü g y e l ő e r r ő l így í r : "Mi v o l t a b ű ­ ne? Szót emelt h i v a t a l o s l e l k é s z i összejöveteleken a művi abor­ tuszok e l l e n , az ezzel kapcsolatos döbbenetes g y a k o r l a t o t nem­ z e t g y i l k o s s á g n a k m i n ő s í t e t t e . . . . Schulek Tibor szava máig ható p r ó f é t a i szó v o l t . " S hozzá t e h e t j ü k a z t i s , hogy az e r d é l y i k i s e b b s é g i magyarság érdekében kimondott szava i s p r ó f é t a i szó v o l t , nem alap n é l k ü l i s o v i n i s z t a vádaskodás, s a szó kimondójának sorsa i s p r ó f é t a i sors v o l t . De ezt a s o r s o t Ö megalku­ vás n é l k ü l , á l l h a t a t o s a n v i s e l t e . Tudott Ö e r r ő l már régóta. V a l a k i elmondta . Neki, V a l a k i f e l k é s z í t e t t e r á : "Fogtok h a l l a n i h á b o r ú k r ó l , és h a l l o t o k háborús h í r e k e t . Vigyázzatok, meg ne

37

r é m ü l j e t e k , mert ennek meg k e l l l e n n i e , de ez még nem a vég. Mert nemzet nemzet e l l e n , ország ország e l l e n támad, lesznek éhínségek és földrengések m i n d e n ü t t . A vajúdás k í n j a i n a k kez­ dete ez. Akkor k i s z o l g á l t a t n a k t i t e k e t , hogy meggyötörjenek, megölnek benneteket, és g y ű l ö l majd minden nép az én nevemért. Akkor sokan e l t á n t o r o d n a k , e l á r u l j á k és meggyűlölik egymást. Sok hamis p r ó f é t a támad, és megtévesztenek sokakat. Mivel pe­ d i g megsokasodik a gonoszság, a s z e r e t e t sokakban meghidegül." — S ahogyan mindezt előre t u d t a , s z á m í t o t t r á , át i s é l t e , ugyanúgy hiszünk mi abban a v i g a s z t a l ó í g é r e t b e n , a m e l l y e l Jé­ zus e z t a p r ó f é c i á j á t b e f e j e z i : "De a k i mindvégig á l l h a t a t o s marad, az ü d v ö z ü l . " (Mt 24, 6 - 1 3 . )

Megjegyzés: Az emlékbeszéd énekeskönyvvel f o g l a l k o z ó r é s z é v e l kapcsolatban a t e l j e s igazság érdekében szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a szövegi és d a l l a m i b i z o t t s á g v e z e t ő j e , T r a j t l e r Gábor l e v é l b e n , személyesen i s k é r t e Schulek Tibor egyéni s e g í t s é g é t , de ezzel a k é r é s s e l nem é r v é n y t e l e n í t e t t e azt az egyházi í t é l e t e t , amely Schulek T i b o r t k i z á r t a az egy­ h á z i , l e l k é s z i s z o l g á l a t b ó l , s nem t e t t e lehetővé számára, hogy b i z o t t s á g i tagként nyilvánosan i s érvényesítse á l l á s p o n t j á t . DR. SCHULEK TIBOR MUNKÁSSÁGÁNAK BIBLIOGRÁFIÁJA Magyar szemmel. Képek az angol é l e t b ő l . D i á k v i l á g , a Magyar Evangéliumi Ker Diákszövetség Közlönye. 1927. december 9-12.1. Bornemisza Péter. Keresztyén Igazság 1935.36-37.1. Újabb adatok Balassi B á l i n t életéhez. ProtSzle 1936. 492-497.1. Ismeretlen Bornemisza levelek. ProtSzle 1937. 52-61.1. Bornemisza Péter egyházépítő, egyházszervező és egyházvédő tevékenysége. (Doktori d i s s z e r t á c i ó . ) Győr,1938.105.1. Bornemisza Péter 1535-1584. Budapest-Győr-Sopron 1939. 452 1 . Igazság kiadása.

Keresztyén

Régi magyar imádságok. Evangélikus szakkönyvtár. 5.sz. Győr, 1941. 30 1 . Tükördarabok a Schulek-család m ú l t j á b ó l . I . A XIX. század nemzetiségi v á l ­ sága egy f e l v i d é k i család sorsában. Új Magyar Múseum. I l I . k . / I I . / V I . f . / Kassa 1943. 1 - 1 1 . 1 . Klny i s . Régi Magyar Istenes Énekek. S/chulek/ T / i b o r / és S/ulyok/ I / m r e / . Győr, 1945. 223 1 . / k o t t á s / . dr.S/chuIek T / i b o r / : Javaslat a f a k u l t a t í v h i t o k t a t á s s a l kapcsolatban. L e l ­ kipásztor 1947. 122.1. Helyzetjelentés az énekeskönyvi munkálatról. / D r . S . T . / Lelkipásztor 1948. 60-61.1.

38

Egyházunk anyagi jövője. Lelkipásztor 1948. 494-500.1. Cantate! Énekeljetek! 101 egyházi ének dallama. (Szerk.Schulek Tibor.) Győr, 1950. 126 1. Három "pseudoepigráf" énekünk. Lelkipásztor 1955. 110-113.1. Helyesbítés és kiegészítés a "pseudoepigráf" énekekről szóló cikkhez. Lelkipásztor 1955. 173.1. Bornemisza Péter Ördögi kísértetei. Lelkipásztor 1956. 97-101.1. Az első magyar bibliográfiáról. ItK 1957. 372-375.1. Eltemetett Bornemisza adatok. ItK 1965. 466-469.1. Két ismeretlen lőcsei kiadvány 1694-ből. MKSzle 1966. 177.1. Kurzer Abriss der Geschichte des ungarischen Kirchengesangbuchs und des Standes hymnologischer Forschung in Ungarn. Jahrbuch für Liturgik und Hymnologie. 1968. 130-140.1. XVI. századi magyar nyomtatványok töredékei a wolfenbütteli könyvtárban. MKSzle 1970. 119-129.1. Kálmáncsehi Márton "Reggeli éneklések könyve". ItK 1970. 346-352.1. Klny is. Vorfahren und Nachkommen von Hans Schulek und Luise Gerok. Karlsruhe 1973. 16. 1. A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek. Várad, 1566. Fakszimile kiadás: BHA IX.k. Bp. 1975. Kísérő tanulmány. 34 1. Még néhány szó és új adat Szilvásújfalvi Imréről. Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 4.k. Szenei Molnár Albert és a magyar késő reneszánsz. Szeged, 1978. 293-296.1. Klny is. A magyar evangélikus ébredés kezdeteiről. Diakónia 1988/2. 8-11.1. Megkésett emlékezés az erdélyi magyar evangélikus egyház száz év előtti megalakulásáról. Diakónia 1989/1. szám 16-20. oldal. (Rövid áhítatokat, igemagyarázatokat, prédikációkat nem vettem fel a bib­ liográfiába.) Összeállította: Bottá István

39

F

Ú

R

U

M

BOLERATZKY LÚRÁND VÁLTOZÁSOK A VALLÁSÜGYI IGAZGATÁSBAN Az 1989. évi 14 tvr. 1989. június 30-i hatállyal az 1951ben létesített Állami Egyházügyi Hivatalt megszüntette és az egyes egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájáru­ lásról szóló 1957. évi 22.tvr-t akként módosította, hogy az állami hozzájárulás szükségességét fenntartotta mindazokban az esetekben, amikor az egyházi vezető tisztség betöltése nem a magyar joghatóság alá tartozó szerv hatáskörébe tartozik. Ez tehát azt jelenti, hogy —többek között— az evangélikus egyház fő tisztviselőit: a püspököket, az országos- és egyház­ kerületi felügyelőket teljesen szabadon, az egyházi törvények előírásai szerint, az állami szervek beleszólása nélkül lehet választani. Az evangélikus egyház tehát ezzel a jogszabályi rendelke­ zéssel .szuverenitásának jelentős részét kapta vissza. A fenti jogszabályváltozásból adódó következtetéseket egy­ házunknak le kell vonnia, ha valóban demokratikus irányban kí­ ván megújulni. Talán nem szükséges részleteiben is kitérni azokra a még közelmúltban is jelentkező visszásságokra, amelyek az egyházi tisztségek betöltésénél előfordultak; nemcsak azok­ ra az esetekre gondolok, amikor az állami szervek kifejezetten ateista személyeket juttattak magas egyházi tisztségbe, hanem azokra az esetekre, amikor a hivatalos állami hozzájárulás meg­ előzte az egyházi állásfoglalást, vagy amikor csak azért került sor egyetlen jelölt állítására, hogy ezzel ^ lehetetlenné váljék más jelölt megválasztása. Nyilvánvaló tehát, hogy az 1957. évi 22. tvr.-re tekintettel a választások az evangélikus egyházban sem voltak szabadok. Távol áll tőlem, hogy olyan álláspontot képviseljek, amely szerint egyszerre kellene minden szinten új választásokat tar­ tani. Ez felesleges zűrzavarhoz vezetne. De szinte önként adó­ dik a lehetőség az új országos felügyelő megválasztása kapcsán. A három jelölt közül megválasztandó országos felügyelő nyilván­ valóan közakaratból nyeri el tisztét, az ő legitimitása már igazolva lesz. Az ő feladata lenne, hogy fokozatosan keresztül­ vigye az új, állami befolyástól mentes egyházi választásokat. Annak az egyházi személynek, aki bírja választői bizalmát nyil­ ván nincs oka a bizonytalankodásra, hisz újraválasztása az iránta eddig meglevő bizalom megszilárdítását jelentené. Az egy­ ház vezetősége mosmár tiszta lappal indulhatna az egyház népé­ nek a bizalmából. Állami szinten is belátható időn belül új, feltehetőleg tel­ jesen szabad választásokra kerül sor. Az egyháznak, mint magas­ fokú erkölcsi testületnek sem árt, ha próbatétel alá veti magát:

40

bírja-e a változó körülmények között az egyház népének a bizal-> mát. Ez az önvizsgálat adhat erőt az egyházban új fejezet nyi­ tásához . De nézzük tovább a jogszabály rendelkezéseit. Minthogy a minisztertanács felhatalmazást kapott arra, hogy "az egyházak, felekezetek, vallási közösségek működésével, a vallás gyakor­ lásával összefüggő, jogszabályban meghatározott állami felada­ tok ellátásának szervezeti és hatásköri kérdéseit meghatároz­ za", a 1092/1989. MT sz. 1989. július 1. napján hatályba lépett rendeletével életrekeltette az Országos Vallásügyi Tanácsot és a Tanács működésével összefüggő titkársági feladatok ellátásá­ ra a Minisztertanács Hivatala Egyházpolitikai Titkárságát. Nézzük közelebbről ezeket az új intézményeket, továbbá a művelődési miniszter feladatkörét a vallásfelekezetekkel kap­ csolatos tevékenységre kiterjesztő új rendelkezést, vizsgálván azt is, hogy egyáltalán szükség volt-e ezekre? A lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény irányelveiről szóló első hivatalos javaslat még azt indítványozza, hogy törvény "nevesítse" az egyházügyi igazgatás központi és helyi szerveit. Joggal panaszolja tehát az Egyházfórum Közéleti Bizottsága Sze­ gedről, a minisztertanács elnökéhez írt nyílt levélben, hogy ez az intézkedés megütközést keltett. "Ahelyett — írják — hogy a vallásszabadságról szóló törvény elfogadásáig valamilyen ide­ iglenes államigazgatási szervet állítottak volna fel, egy mi­ nisztertanácsi határozattal egyszerűen kész tények elé próbál­ ják állítani a törvényhozást. Ugyanis honnan tudhatja a minisz­ tertanács, vagy az országgyűlés — a társadalmi vitát is figye­ lembe véve, miként fogja meghatározni az állam és egyház kap­ csolatának jogi kereteit? Különösképpen feleslegesnek látszik ez azért is, mert egy­ idejűleg a 66/1989. MT sz. rendelet a művelődési miniszter fel­ adatkörét a vallásfelekezetekkel kapcsolatban az alábbiakban egészítette ki: a/ Ellátja az egyházak, felekezetek, vallási közösségek (a to­ vábbiakban együtt: egyházak) működésével és a vallás gya­ korlásával összefüggő — jogszabályban meghatározott — igaz­ gatási feladatokat. b/ Gazdálkodik az egyházpolitikai célú központi pénzeszközök­ kel. c/ Közreműködik az egyházak és állam közötti kapcsolatok kia­ lakításában, illetőleg kapcsolattartásban, az egyházpoliti­ kai célok megvalósításában, az egyházi kultúrák ápolásában. Az Országos Vallásügyi Tanácsról a 1092/1989 (VI.30) MT sz. határozat rendelkezik. Eszerint a Minisztertanács a lelkiisme­ reti- és vallásszabadság érvényesülése érdekében, az állam és a magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek kö­ zötti kapcsolatokkal összefüggő kérdések, s az ilyen tárgyú.

41

különösen nagy jelentőségű kormányzati döntések véleményezésé­ re és előkészítésére a Kormány tanácsadó szervként Országos Vallásügyi Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) létesít. A Tanács feladatai: a/ Figyelemmel kíséri a lelkiismereti- és vallásszabadság ér­ vényesülését, időszakonként átfogóan értékeli e jogok meg­ valósulásának helyzetét, b/ megvizsgálja a Kormány, illetve a Tanács tagjai által kie­ melkedő fontosságúnak tartott, s a lelkiismereti- és val­ lásszabadság érvényesülésével összefüggő kérdéseket, c/ elősegíti az állam és az egyházak, felekezetek, vallási kö­ zösségek közötti kapcsolatok ápolását, javaslatokat tesz az ezzel összefüggő állami feladatokra, ál ajánlásokat fogalmaz meg az állami szervek számára a fel­ adatkörébe tartozó kérdéseket érintő jogszabályok alkotásá­ ra, intézkedések megtételére, e/ elősegíti a magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek közötti folyamatos együttműködést, véleménycse­ rét, érdekegyeztetést. A Tanács elnöke a minisztertanács elnöke, elnökhelyettese: a művelődési miniszter, titkára a Minisztertanács Hivatala Egy­ házpolitikai Titkárságának vezetője. Tagjai: a társadalompolitikai feladatokat ellátó állammi­ niszter, a minisztertanács elnökének felkérése alapján, a ta­ nács munkájában részt venni kívánó valamennyi magyarországi egyház, felekezet, vallási közösség egy-egy képviselője. A tanács szükség szerint, de legalább félévenként egyszer ülésezik. Az ülésekről a Tanács elnöke tájékoztatja a minisztertaná­ csot. ft tanács maga határozza meg ügyrendjét, munkatervét, A tanács működésével összefüggő titkársági feladatokat a Minisztertanács Hivatala Egyházpolitikai Titkársága látja el. Bár a 65/1989 (VI.30) MT sz. rendelet szerint az Állami Egyházügyi Hivatal jogutód nélkül szűnik meg, mégis talán nem egészen alap nélküliek azok az aggályok, amelyek az Egyházpoli­ tikai Titkárság felállításában az ÁÉH valamiféle átmentését látják, elsősorban azért, mert annak személyi állományából ala­ kították azt ki. Erőltetettnek és feleslegesnek látszik az Or­ szágos Vallásügyi Tanács, főképp pedig az Egyházpolitikai Tit­ kárság felállítása azért is, mert lényegében egybeesik a műve­ lődésügyi miniszternek újonnan biztosított, s a vallásfeleke­ zetekkel kapcsolatos új feladatkörével. A múltban a miniszté­ rium Katolikus egyházi ügyekkel és nem katolikus egyházi ügyek­ kel foglalkozó I. és II. főosztálya ezeket a feladatokat igen jól el tudta látni. Az Egyházpolitikai Titkárság felállítása csak a bürokrácia fokozására alkalmas és végső soron a- lelki­ ismereti- és vallásszabadság lehetséges korlátjaként jelentke­ zik.

42

ITTZÉS GÁBOR A KRITIKAI SZOLIDARITÁS PÉLDÁJA

Vilmos Vájta: Die "diakonische Theologie" im Gesellschaftssystem Ungarns Verlag Ottó Lembeck Frankfurt a.M. 1987, 188 lap A Lutherische Monatshefte című hamburgi f o l y ó i r a t 1983. m á r c i u s i száma c i k k e t k ö z ö l t Vájta Vilmos, az LVSZ s t r a s b o u r g i ökumenikus intézetének nyugalmazott i g a z g a t ó j a , a Svédor­ szágban élő neves magyar evangélikus teológus t o l l á b ó l . A c i k k — A v i t a t o t t d i a k ó n i a i t e o l ó g i a ( U m s t r i t t e n e Theologie der Oiakonie) —, amely higgadtan és igényesen, de természetesen k r i t i k a i l a g fűz megjegyzéseket a d i a k ó n i a i t e o l ó g i á h o z , rend­ k í v ü l i i n d u l a t o k a t v á l t o t t k i a Magyarországi Evangélikus Egy­ ház a k k o r i v e z e t ő i b ő l . Többen közülük a Hungárián Church Press l a p j a i n közös n y i l a t k o z a t b a n u t a s í t o t t á k vissza V á j t a Vilmos í r á s á t . Felháborodottan t i l t a k o z t a k az e l l e n , hogy egyházunk t e o l ó g i á j a (a d i a k ó n i a i t e o l ó g i a ! ) " k o n f o r m i s t a " l e n n e , s hogy úgymond része lenne a marxizmus i d e o l ó g i a i apparátusának s t b . T i l t a k o z á s u k j e l e n t ő s eleme v o l t , hogy olyan v a l a k i í r t a a c i k ­ k e t , a k i a negyvenes évek e l e j é t ő l fogva k ü l f ö l d ö n é l , s így nem é l t e át velünk sem a f a s i s z t a idők, sem a háború u t á n i ú j ­ j á é p í t é s k ü z d e l m e i t , sem pedig az új helyzetben v a l ó útkeresés g y ö t r e l m e i t . A t a r t a l m i k r i t i k á v a l nem t a r t a l m i e l l e n é r v e t he­ lyeznek szembe, hanem a szerző személyét p r ó b á l j á k így h i t e l ­ t e l e n n é t e n n i . A goromba támadás szerencsére nem t u d t a e l v e n n i Vájta Vilmos kedvét a témával való t o v á b b i f o g l a l k o z á s t ó l . így s z ü l e t e t t meg néhány évvel később a d i a k ó n i a i t e o l ó g i á r ó l szó­ ló ismertetése és alapvető elemzése német nyelven, a könyv, amelyre ezekkel a sorokkal szeretnénk a f i g y e l m e t f ö l h í v n i . V á j t a Vilmos könyve e r e d e t i l e g k ü l f ö l d i teológusoknak í r ó ­ d o t t , olyanoknak, akik n y e l v i nehézségek m i a t t a l i g - a l i g i s ­ merkedhettek meg a d i a k ó n i a i t e o l ó g i á v a l . Ez a magyarázata an­ nak, hogy a k ö t e t meglehetősen sok i d é z e t e t és i s m e r t e t é s t t a r t a l m a z , és bőséges jegyzetanyaggal d o l g o z i k . Igazában azon­ ban nekünk, i t t h o n i evangélikusoknak i s s z ó l , hiszen a diakó­ n i a i t e o l ó g i a tudományos igényű r é s z l e t e s k r i t i k a i elemzésével a mai napig i s adósok vagyunk. Amiben ugyan k ö z r e j á t s z o t t , hogy egyházunk vezetői az elmúlt években mindig ú j r a e l s z a b o t á l t á k a d i a k ó n i a i t e o l ó g i á v a l kapcsolatban megígért t e o l ó g i a i eszme­ c s e r é t . Vájta professzor h e l y e t t ü n k és é r t ü n k i s d o l g o z o t t h á t , amikor megírta k ö n y v é t . A k ö t e t kát f ő f e j e z e t r e o s z l i k . Az első rész magának a d i a k ó n i a i t e o l ó g i á n a k az i s m e r t e t é s e és t e o l ó g i a i é r t é k e l é s e . A második pedig a magyarországi protestáns teológusok és mar­ x i s t a ideológusok d i a l ó g u s á t , i l l e t ő l e g az azzal kapcsolatos kérdéseket v i z s g á l j a .

43

A d i a k ó n i a i t e o l ó g i a t á r g y a l á s a t egy könnyen adódó f é l r e é r t é s t i s z t á z á s á v a l kezdi a szerző, Egyértelművé k e l l t e n n i e ugyanis a k ü l f ö l d i olvasó számára, hogy a d i a k ó n i a i t e o l ó g i á ban nem a hagyományos értelemben ve t t d i a k ó n i á r ó l , a b e l m i s z s z i ó i j e l l e g ű szeretetmunkáról van s z ó . Sőt azt i s v i l á g o s s á k e l l t e n n i e , hogy a d i a k ó n i a i teoló g i a szó t a r t a l m a nem azonos az ökumenében, az egyházi v i l á g s z e r vezetékben használt hasonló k i f e j e z é s e k é v e l . A d i a k ó n i a i teológ i a alapeszméje valójában a magyarországi református teológusok á l t a l sokkal korábban képv i s e l t ún. s z o l g á l ó egyház t e o l ó g i a j a koncepcióból nőtt k i . Abból a g o n d o l a t k ö r b ő l , amely végső soron a háború e l v e s z t é s é b ő i és az azt követő p o l i t i k a i - t á r s adalmi-gazdasági v á l t o z á s o k b ő i I s t e n í t é l e t é t olvassa k i a múl t bűnei, avagy a bűnös múlt f ö l ö t t . Az ú j , s z o c i a l i s t a t á r s a d a l om építésében való közremű­ ködést pedig I s t e n kötelező akarata ként é r t e l m e z i a múlt b ű n e i ­ t ő i megszabadult, bűnbocsánatot nye r t egyház számára. Az evangélikus egyház é l e t e a m ásodik világháború u t á n i e l ső időszakban e r ő t e l j e s e n e l t é r t a református e g y h á z é t ó l . M i n d e n e k e l ő t t a z é r t , mert az evangélik us egyház a k k o r i vezetősége, elsősorban Ordass püspök, h i v a t a l i kötelességének t a r t o t t a , védelhogy az egyház autonómiáját minden körülmények k ö z ö t t mezzé. Ez különösen i s két ponton v á l t izgalmassá. Egyrészt az i s k o l á k á l l a m o s í t á s a , másrészt a sz emélyi ügyek kapcsán. Az Ordass püspök e l l e n i koncepciós per és az azzal összefüggő s ú l y o s kérdések k ö z v e t l e n ü l és közvet e t t módon hosszú időre meghatározó szerepet j á t s z o t t a k a Magy a r o r s z á g i Evangélikus Egyház helyzetében. Csak Ordass püspök másodszori erőszakos e l t á v o l í t á s a u t á n , Káldy Z o l t á n püspöks égével k e r ü l t sor a s z o l g á l ó egyház t e o l ó g i á j a evangélikus vá I t o z a t á n a k , a d i a k ó n i a i t e ológiának a k i d o l g o z á s á r a . Káldy 19 é4-ben először egy t e o l ó g i a i h a l l g a t ó k e l ő t t t a r t o t t előadása ban beszél a s z o c i a l i s t a társadalomban é l ő egyház ú n . ötödik ú t j á r ó l , a d i a k ó n i á r ó l . Majd ugyanezt a gondolatot a pozson y i t e o l ó g i á n t a r t o t t d í s z d o k t o r i s z é k f o g l a l ó j á b a n f e j t i tóvá bb. Előadásának címe: Az egyház é l e t f o r m á j a : a d i a k ó n i a . E f e j t e g e t é s e k s z e r i n t az egyházat megkísértő négy t é v ú t (hierok r á c i a — u r a l k o d á s , k o n f o r mizmus — azonosulás, gettóba vonuló e l k ü l ö n ü l é s és az o p p o z i c i ó — e l l e n á l l á s ) h e l y e t t az egyhá z egyedül helyes ú t j a , mag a t a r t á s a a s z o c i a l i s t a társadalomb an a d i a k ó n i a . Csak ezen az ú t o n , csak így k ö v e t i az egyház Urá t , aki s z o l g á l n i j ö t t ebbe a világba. "Az egyház é l e t f o r m á j a megfelel Urá énak, hogy ti. az diak ó n i a . Ebben az a tendencia tükröző d i k , ami a kés őbbi ek során m i n d i g meghatározó marad. Végül i s Jézu s követésé ről van szó, konkrétan az embernek a v i l á g b a n , a szo cialis ta t ársa dalmi rendszerben való m a g a t a r t á s á r ó l . Az erk ölcsi köve tés a döntő p o n t j a ennek a t e o l ó g i á n a k . A ,diak ó n i a i teológia ' kritikájának az i s m é t e l t t i l t a k o z á s o k ellené r e i gaza v an e bben . Mert bármilyen f o r r á s b ó l t á p l á l k o z i k i s ez a diakó niai teo lógia, az egyháznak a v i l á g b a n való s z o c i á l e t i k a i r vagy ha úgy tetszik, t á r s a d a l o m p o l i t i k a i magatartásában van. Ez a vilá g fe lé fordul ó oldala egyértelműen szorosan öss ze V an köt ve a szo cializmus-

44

s a l , nemcsak mint adott h e l y z e t t e l , hanem mint i d e o l ó g i á v a l i s . Ezzel még nem azt mondjuk, hogy i t t , k e v e r e d é s s e l ' van dolgunky ami e l l e n ez a t e o l ó g i a állandóan védekezik. Alapvetően azon­ ban a . s z o c i a l i s t a é p í t é s ' és ezzel e g y ü t t szükségszerűen az a d o t t t á r s a d a l m i rendszer m e l l e t t i levoksolás határozza meg." ( 3 6 . 1 . ) Mondanunk sem k e l l , hogy ez a f e l i s m e r é s alapvető a d i a k ó n i a i teológiának és e t e o l ó g i a megértésének szempontjából. Később ugyan sor k e r ü l t a d i a k ó n i a i t e o l ó g i a k i e g é s z í t é s é ­ r e és t o v á b b f e j l e s z t é s é r e , de 1 9 6 4 - t ő l kezdve tulajdonképpen ez a t e o l ó g i a i koncepció l e t t a Magyarországi Evangélikus Egy­ ház h i v a t a l o s és kötelező t e o l ó g i á j a . A d i a k ó n i a i t e o l ó g i a k r i t i k a i elemzését Vájta professzor k é t lépésben végzi e l . Az elsőben azt v i z s g á l j a , hogy vajon i n d o k o l t - e a diakó­ n i a i t e o l ó g i a t o t á l i s i g é n y e , ami abban j u t k i f e j e z é s r e , hogy a keresztyén h i t átfogó i n t e r p r e t á c i ó j á n a k t a r t j a magát. Ezzel kapcsolatban í r á s m a g y a r á z a t i , rendszeres t e o l ó g i a i és t ö r t é n e t i - e g y h á z t ö r t é n e t i kérdésekkel k e l l szembenézni. Az e x e g e t i k a i gond már magánál a " d i a k ő n i a " sző középpont­ ba á l l í t á s á n á l m u t a t k o z i k , amint a r r ó l Dóka Z o l t á n i s szól n y í l t l e v e l é b e n . Majd tovább növekszik a " d i a k o n o s - K r i s z t u s " és a " p é l d a - K r i s z t u s " e g y o l d a l ú hangsúlyozásánál. Eközben pe­ d i g s a j n á l a t o s módon e l s i k k a d a Krisztusban I s t e n n e l t ö r t é n ő k i e n g e s z t e l ö d é s " d i a k ó n i á j a " , aminek pedig alapvető t a r t a l m i j e l e n t ő s é g e van az egyház küldetésében. (2Kor 5 , 1 8 k k . ) Rendszeres t e o l ó g i a i szempontból a h i t és a cselekedetek viszonyában jelentkeznek a nehézségek. A h i t és a cselekede­ t e k , a dogmatikum és etikum egymás mellé r e n d e l é s é v e l ugyanis a d i a k ó n i a i t e o l ó g i a f e l b o r í t j a a k e t t ő k ö z ö t t i helyes v i s z o n y t , s messze elkanyarodik L u t h e r t ő l és h i t v a l l á s a i n k t a n í t á s á t ó l . A j ó c s e l e k e d e t , ha úgy t e t s z i k , a b i b l i k u s értelemben v e t t d i a ­ k ő n i a , mindig a h i t gyümölcse. Ez a gyümölcs pedig a h i t evan­ g é l i u m i szabadságában t e r e m , ami azonban l e h e t e t l e n , ha a d i a ­ kőnia gyakorlásában a s z o c i á l i s - g a z d a s á g i - p o l i t i k a i v i l á g b ó l k r i t i k á t l a n u l á t v e t t t e m a t i k a a meghatározó. Ebben az esetben " k ö z e l i a v e s z é l y , hogy a kontextus textussá és a szabadság evangéliuma ennek a v i l á g i kontextusnak a törvény j e l l e g ű k ö ­ vetelésévé v á l i k " . ( 5 6 . 1 . ) Emellett méltán kérhető számon a d i a k ó n i a i t e o l ó g i á n a szentségek jelentőségüknek megfelelő é r ­ t é k e l é s e i s ebben a témakörben, — hangsúlyozza a s z e r z ő . Súlyos problémát j e l e n t az i s , hogy a d i a k ó n i a i t e o l ó g i á ­ ban "a Magyarországi Evangélikus Egyház m ú l t j á t sok vonatkozás­ ban á t é r t e l m e z i k és j e l e n é v e l s z i n t e e l l e n t é t e s e n á b r á z o l j á k . " ( 5 6 . 1 . ) Mindezt elsősorban O t t i y k Ernő e g y h á z t ö r t é n e t i munkái­ b ó l és Pálfy Miklós í r á s a i b ó l v e t t p é l d á k k a l i l l u s z t r á l j a a könyv. Ezekben, sajátos p o l i t i k a i o p t i k á n át v i z s g á l v a , a két háború k ö z t i egyházi h e l y z e t i g a z t a l a n u l sötét s z í n b e n , az 1948 u t á n i pedig v a l ó t l a n u l szépre kozmetikázva j e l e n i k meg. V á j t a j o g g a l t e s z i f e l az e g y á l t a l á b a n nem k ö l t ő i k é r d é s t : "Épülhet a j e l e n t ö r t é n e l m i tények e l h a l l g a t á s á r a vagy szándé­ kosan hiányos ábrázolására? ( 5 9 . 1 . )

45

A mai olvas ó, aki a VI lági s a jtóban na ponta talá Ikozik az elmúl t évtizedek igen krit ikus é rtéke lésév el, V a jta Vilmos könyv ének éppen ezekné 1 a lapjai nál é rzi á t tal án le gfájdalmasabba n az egyhá zunkat terh elő mu laszt ást Vajon nem tudtuk volna -e sok mél ységtől , zsákutcá tói, téved éstől megó vni népünket a z ötvenes években , majd az 56 ut áni é vtize dekbe n, ha a kriti katlanul h elyeslő meg nyilat kozás ok he lyett az i gazi kritikai szolidari tás érv énye sült V olna szolg álatu nkban ? S ha ennek n em is lett volna kézzelfogh ató e redmé nye, legal ább szava­ hihet őségét és erkölcs i hitelét megőr ízte volna egyh ázunk. A diakóniai teológia k ritika i V Í Zsgála ta so rán a szerző a másod ik lépésbe n elgondolk oztató kérd éseke t intéz az "ötödik út" t eológiájáh oz. A diakó niai t eológ ia ál tal e Imara sztalt és elvet ett négy t évútat vesz i sorr a, s az ez ékkel kapc solatban megfő galmazódó kritikát ma gára a diák óniai teol ógiár a fordítja vissz a. így sze llemes ripo szt ez a f ejezet . De nemes ak az, sokkai t öbb is ann ál. Ezért a részi etes elemzés ut án me gfogaímazott végső kérd ésre, hogy ti. "e z a ,tévút aktól ' elhatárolt .ötöd ik út' mag a is nem vi seli-e a tévút V onása it", a szerző által meggyőzőt t olvasó vá lasza: igen A z első fő részt záró rövid fejez étben összegez és következte téseket vo n le Va jta profes szór. "Ha az ember töprengéseine k eredmény eit öss ze a karja fogla Ini, úgy mindenekelőtt azt k ell figyel embe ve nnie , hogy a di akóni ai teológia olyan szitu áciőban ke letkeze tt, amelyb en a marxi sta-leninista szociali zmus uraik odó áll ami ideoló giává lett . Másrészt figyelnünk kell arra az igén yre, hogy a dia kónia i teológia ezzel az ideol ógiával va ló kéve redé snek m inden fajt áját tagadja. Ez mindé nesetre ne m akadá lyoz meg b ennün ket a bban, hogy ezt a teológi át ideológ iának t ekin tsük." (111 .1.) Erre nyilvánvalóan fel jogosíthatja a szer zőt az is, hogy ezt a terminológiát maguk a diakóniai teológ ia k épvise lói i s használják. Diakóniai teoló gia és mar xizmus- leni nizmus : két egym ástól különböző ideológi a, amely a zonban egy platf0 rmra jut a cselekvési program­ ban. Természete sen egy oly an pro gramb an, a melyet mindenestől a párt natároz me g, s am elyn ek kia lakit ásába n az egyháznak egyáltaláb an nincs 1 ehetősé kreatí V egy üttmu nkálkodásra". "Éppen ezért azonban a z a jogge érdes 5 hogy végső soron nem kétes-e OS k 82 a ,szolgálat ' amit keres ztyén lel kiismeretet ,felszabadít ó' teológi ai ideo ez a a a po litik ai ha talomnak tesz. Ponlógi tosan ezért van elsőre erről a teológiáról jelent ősege folyt atott ökum enikus ndű ecseré nek. , egy lyen beszélgetés maeszm Egy i gának egyházn a, hozzásegíthetne s érdékében teoló a magyar pontja ak i tázásá hoz, álln íít beszélgetés révén giai állás tisz és ny segít lágkere énségg el va lő kö zösségét" — fejezi be kö hetné a vi só rész szty z író. nyvének el (115 .k.l. ) ét a A protestán s-marxista párbes zéd p roblé máira térve, a kötet másod ik fő rész ében, mindé nekelő tt ma gának az ún. dialógusnak a tör ténetét te kinthetjük át. Ho sszú út ve zetett odáig, míg — ahogy itthon ne vezték — a keresz tyéne k és marxisták, hívők és nem h ívok hétkö znapi együt tmunká Ikodá sban megvalósuló dialógusától eljutatta k az elméiéti sza kémbe rek, teológusok és ideo-

46

lógusok dialógusáig. Csak a 80-as években, az 1981-es debrece­ ni szimpóziummal indult meg ez az eszmecsere. Ebben nyilvánva­ lóan közrejátszott, hogy a diakóniai teológia, illetve a szol­ gáló egyház teológiája a marxista partnerek számára a dialógus­ ra alkalmasnak bizonyult. A párbeszéd kölcsönösen elismert célja pedig az volt, hogy elősegítse a gyakorlati együttmunkálküdást a szocializmus építésében, A dialógus kapcsán fölvetődő témákat a következő fejezetek­ ben tárgyalja a kötet: 1. A hétköznapok dialógusától a teoló­ gusok és marxista vallásteoretikusok közötti dialógusig, 2. Luther teológiájának jelentősége és a vallás kritikája Kari Marxnál, 3. Individuum és közösség: a kollektíva, 4. Ember és történelem: a haladás, 5. Egyház és társadalom: a struktúra problémái, 6. Egyház és béke: a világkatasztrófa. A könyvnek ebből a részéből egyetlen gondolatkört szeret­ nék csupán most kiemelni, azt, amelyben a keresztyén-marxista dialógus alapproblémájával foglalkozik Vájta Vilmos. A fő kérdés e tekintetben az, hogy az adott körülmények között egyáltalán lehet-e szó igazi párbeszédről. Nevezetesen akkor, amikor az elméleti kérdések nincsenek ugyan hivatalosan kirekesztve a vitából, de eleve kizárt a partnerek világnézeti pozicióinak a megkérdőjelezése. A saját álláspontok elmélyíté­ sén is azért kell munkálkodni, hogy a konkrét gyakorlati együtt­ működés hatékonyabb lehessen. (131.1.) S itt valóban súlyosan vetődnek fel számunkra Vájta kérdései: "... a marxista maga­ tartásnak a következménye volt az, hogy a marxista valláskri­ tikának az ismertetéséhez nem tartottak teológiai korreferátu­ mot? Egyáltalán meglepő, hogy teológusok alig (vagy sose?) fog­ lalkoznak a marxista pozíciókkal. Ezeket csak idézik, és mint a teológiai fejtegetések kiindulópontját, mint adott előfelté­ telt a létező társadalmi rendszerben, egyszerűen elfogadják. A keresztyén álláspontot ugyan kimondják, de csak a marxizmus­ sal találkozó keresztyén teológiához intézett kérdés formájá­ ban. Ilyen körülmények között az ember azt kérdezi, hogy a mar­ xizmussal csak a marxisták... foglalkozhatnak. Vagy csak a teo­ lógusok kötelezettek arra, hogy a marxista kérdésfeltevést teo­ lógiai gondolkodásuk posztulátumaként elfogadják? S megfordít­ va, a dialógusban teológusok nem tesznek fel kérdéseket a mar­ xistáknak? Nincsenek teológusok, akik mint specialisták a mar­ xistákkal kritikus dialógust folytathatnának?" (könntan und dürften) (131.k.l.) Ezekhez a kérdésekhez kapcsolódva hiányol­ ja Vájta azt is, hogy a katolikus teológusok ebből a párbeszéd­ ből kimaradtak. Gyanítható, hogy ennek a dialógus konkrét tár­ sadalompolitikai célkitűzése lehetett az oka. Lényegében ugyanez a kérdés — ti. hogy igazi dialógus-e a dialógus — vetődik fel akkor is, amikor a "világnézet" és "ide­ ológia" Lukács József-féle megkülönböztetéséről van szó. Lukács szerint "minden ideológiának van természetesen — nyílt vagy burkolt — világnézeti töltése, miként minden világnézeti állás­ pontnak van az emberek tevékenységét szabályozó ideológiai

47

f u n k c i ó j a i s . . . Mégis: nem l á t s z i k feleslegesnek megkülönböz­ tetésük sem. A világnézetek az embernek a k ü l s ő világhoz és a t ö b b i emberhez való viszonyát j e l e n í t i k m e g . . . Az ideológiák k e r e t e i ennél j ó v a l tágabbak: i t t már helyet kapnak mindazok az eszmék, e r k ö l c s i és e s z t é t i k a i é r t é k e k , normák, sőt azok a vélekedések és hiedelmek i s , amelyek révén a társadalom o s z t á ­ l y a i s a j á t küzdelmeiket t u d a t o s í t j á k , s amelyek a t á r s a d a l m i mozgás szabályozásában k ö z r e h a t n a k . " (Lukács József: Eszmék és v á l a s z t á s o k , Kossuth, B p . , 1983. 2 9 9 . 1 . ) Joggal f ű z i hozzá V á j t a : "Hogy f o l y t a t h a t ó azonban egy i d e o l ó g i a i dialógus a n é l ­ k ü l , hogy ez e g y ú t t a l , a v i l á g n é z e t i t ö l t é s t ' i s ne é r i n t e n é ? Az i d e o l ó g i a mégiscsak a v i l á g n é z e t gazdasági, s z o c i á l p o l i t i ­ k a i és alapjában az ember lényegének megfelelő k i v e t í t é s e . Cél­ u l tűzhet k i hát akkor egy dialógus együttmunkálkodást a n é l k ü l , hogy az ideológiában tükröződő v i l á g n é z e t i e l ő f e l t é t e l e k e t érintenék? A Lukács á l t a l j a v a s o l t különbségtételben a v i l á g n é ­ zet és i d e o l ó g i a problémáinak i t t mégis mélyreható összekapcso­ lása á l l f e n n . Lehetséges, hogy ez e g y á l t a l á n nem v á l t t u d a t o s ­ sá a keresztyén partnerekben? A kérdés azonban f o r d í t v a i s ér­ vényes k e l l hogy l e g y é n . Lehet i l y e n körülmények k ö z ö t t , az adott k o r l á t o z á s o k k a l d i a l ó g u s t f o l y t a t n i ? Mindenesetre n y i t o t t kérdés, hogy vajon i t t a dialógus ú t j á n végül i s nem az egyház­ nak a m a r x i s t a társadalom s t r u k t ú r á j á b a való bekebelezését ké­ s z í t i k - e e l ő . " (154.1.) Keményen k r i t i k u s gondolatok ezek. A t á r g y i l a g o s olvasó azonban mégis nagy haszonnal ismerkedhet v e l ü k , mert á l t a l u k s e g í t s é g e t kap a t e o l ó g i a i eszmélődéshez, szemléletének t i s z ­ tulásához . B e f e j e z é s ü l pedig hadd á l l j a n a k i t t a könyv záró mondatai bizonyságul e g y ú t t a l a r r a i s , hogy méltán nevezhetjük V á j t a V i l ­ mos munkáját a k r i t i k a i s z o l i d a r i t á s példájának: "A d i a k ó n i a i t e o l ó g i á n a k ezt az a n a l í z i s é t a k r i t i k a i szo­ l i d a r i t á s jegyében k e l l értenünk. Ökumenikus körben f o l y ó d i a ­ lógusunkat ugyanis meg k e l l szabadítanunk a közösség s z e n t i ­ mentális b i z o n y í t g a t á s á t ó l , és e l k e l l jutnunk a lehetséges sokféleség k o n f r o n t á c i ó j á h o z a közösségben. Ekkor épül f e l a K r i s z t u s t e s t e a Lélek különböző adományai á l t a l . Az l e h e t a reménységünk, hogy o t t , ahol K r i s z t u s testében a gyógyulás f o ­ lyamata megkezdődik, o t t megérnek az emberi közösség számára i s az első gyümölcsök. I s t e n országa e l j ö t t , de még nem t ö k é ­ letességben j e l e n t meg. A t e l j e s s é g reménységében élünk, amit K r i s z t u s megígért. A v i l á g nem é l h e t e n é l k ü l a reménység n é l ­ k ü l . A t e o l ó g i á n a k az a f e l a d a t a , hogy minden hamis reménység­ t ő l megszabadulva, minden t á r s a d a l m i rendszerben arra mutasson r á , amit témájával a nagygyűlés 1984-ben Budapesten h i r d e t n i a k a r t : , K r i s z t u s b a n — reménység a v i l á g s z á m á r a ' . " ( 1 8 5 . k . l . )

48

ÖSSZEFOGLALÚ A K e r e s z t y é n I g a z s á g h a r m a d i k száma az 1989 n y a r á n a l a k u l t " M e g ú j u l á s i Mozgalom" ' K i á l t ó s z ó ' című n y i l a t k o z a t á t , majd a s z e r z ő k n e k az i r a t k i v á l t o t t a v i s s z h a n g r a a d o t t v á l a s z á t t e s z i k ö z z é . E z u t á n k ö v e t k e z i k Ordass L a j o s m e d i t á c i ó j a . B o l e r a t z k y Lóránd a " F e l k é s z ü l é s a z s i n a t r a " című t a n u l m á n y á b a n e l ő s z ö r a magyar e v a n g é l i k u s e g y h á z m ú l t b e l i z s i n a t a i n a k t ö r t é n e t é t v á ­ z o l j a , m a j d r á m u t a t az 1 9 6 6 . é v i z s i n a t á l t a l h o z o t t j o g i l a g t a r t h a t a t l a n r e n d e l k e z é s e k r e : az e g y h á z i t ö r v é n y e k v i t a t h a t ó p o n t j a i r a , a gyülekezetek autonómiáját k o r l á t o z ó szempontokra, s t b . I t t z é s Gábor 1 9 8 5 - ö s e l ő a d á s á b a n az egyház h e l y e s f o g a l m á t és a mai f e l a d a t a i t t á r g y a l j a , b í r á l j a a " d i a k ó n i a i t e o l ó g i a " l o g i k á j á t és m o n o p o l h e l y z e t é t , j a v a s o l j a , hogy t e g y ü n k k ü l ö n b ­ s é g e t az e g y h á z s z o l g á l a t a , d i a k ó n i á j a és k ü l d e t é s e k ö z ö t t . F i ­ g y e l m e z t e t , hogy a k ü l d e t é s b e n j á r ó egyház ne e n g e d j e a k o r e s z ­ mék á l d o z a t á u l e s n i az e v a n g é l i u m o t . A "Dokumentumok" r o v a t b a n k é t t ö r t é n e l m i é r t é k ű n y i l a t k o z a t o t k ö z l ü n k : e g y r é s z t Ordass L a j o s 1 9 5 6 - o s r á d i ó s z ó z a t á t , m á s r é s z t p e d i g Dóka Z o l t á n n a k az e g y h á z i r e f o r m m o z g a l m a t m e g i n d í t ó 1984-ben í r t " N y í l t l e v e l é t " , amit a L u t h e r á n u s V i l á g s z ö v e t s é g vezetőségének c í m z e t t a buda­ p e s t i n a g y g y ű l é s i d e j é n . Az ö t é v v e n e z e l ő t t í r t l e v e l e t sokan támadták és v i t a t t á k a h i v a t a l o s e g y h á z r é s z é r ő l , de m i n d e z i d á ­ i g még nem p u b l i k á l t á k . A "Fórum" r o v a t b a n B o l e r a t z k y L ó r á n d a v a l l á s ü g y i igazgatás a k t u á l i s k é r d é s e i v e l f o g l a l k o z i k : 1989. j ú l i u s 1 - v e l megszűnt az Á l l a m i E g y h á z ü g y i H i v a t a l , v a l a m i n t m ó d o s í t o t t á k a z t a r e n d e l e t e t , a m e l y az e g y h á z i t i s z t s é g e k b e ­ t ö l t é s é t az e l ő z e t e s á l l a m i h o z z á j á r u l á s h o z k ö t i k . Mindezek ú j l e h e t ő s é g e k e t t e r e m t h e t n é n e k a MEE d e m o k r a t i z á l ó d á s a s z á m á r a . Ám az Á É H - t k é t másik i n t é z m é n y v á l t j a f e l : e g y r é s z t az " O r s z á ­ gos V a l l á s ü g y i T a n á c s " , másrészt a M i n i s z t e r t a n á c s " E g y h á z p o l i ­ t i k a i T i t k á r s á g a " . A c i k k h e l y t e l e n í t i , hogy a v a l l á s s z a b a d s á g ­ r ó l szóló törvény parlament á l t a l t ö r t é n t elfogadása e l ő t t hoz­ nak l é t r e v é g l e g e s i n t é z m é n y e k e t . Sokan t a r t a n a k a t t ó l , hogy az E g y h á z p o l i t i k a i T i t k á r s á g az ÁÉH á t m e n t é s é t j e l e n t e n é . Az " É l ő t a n ú k " r o v a t b a n S c h u l e k T i b o r a f o l y ó i r a t u n k számára í g é r t v i s s z a e m l é k e z é s e h e l y e t t már csak a B o t t á I s t v á n á l t a l í r t és a templomi b ú c s ú z t a t á s o n elmondott n e k r o l ó g o t o l v a s h a t j u k a harminc é v e n á t m e l l ő z ö t t tudós l e l k é s z é l e t p á l y á j á r ó l . Vége­ z e t ü l I t t z é s Gábor r e c e n z i ó j á t k ö z ö l j ü k V á j t a V i l m o s n a k a d i a ­ k ó n i a i t e o l ó g i á r ó l s z ó l ó német n y e l v ű k ö n y v é r ő l . I t t z é s h a n g ­ s ú l y o z z a , h o g y V á j t a p r o f e s s z o r e k ö n y v e t h e l y e t t ü n k , nekünk és é r t ü n k í r t a , a " k r i t i k a i s z o l i d a r i t á s " p é l d á j a k é n t .

49

ZUSAMMENFASSUNG Die d r i t t e Ausgabe d e r C h r i s t l i c h e n Wahrheit b e g i n n t m i t d e r E r k l a r u n g " S c h r e i w o r t " der " E r n e u e r u n g s b e w e g u n g " , d i e im Sommer 1989 g e g r ü n d e t w u r d e , und d i e R ü c k á u s s e r u n g d e r V e r f a s s e r a u f den d u r c h d i e S c h r i f t a u s g e l ö s t e n Anklang s i n d b e k a n n t g e g e b e n . Darauf f o l g t d i e M e d i t a t i o n von L a j o s O r d a s s . I n seinem A r t i k e l " V o r b e r e i t u n g e n f ü r d i e Synode" g i b t Lóránd B o l e r a t z k y z u n a c h s t e i n e n Ü b e r b l i c k über d i e v e r s c h i e d e n e n Synoden der u n g a r i s c h e n L u t h e r a n e r i n der V e r g a n g e n h e i t . Dann v e r w e i s t er auf d i e r e c h t l i c h u n h a l t b a r e n A s p e k t e der l e t z t e n Synode 1 9 6 6 , d . h . den f r a g w ü r d i g e n Wert der K i r c h e n g e s e t z e , d i e v e r s c h i e d e n e n A s p e k t e der E i n g r e n z u n g der A u t o n o m i e der Gemeinden u s w . . . Gábor I t t z é s , i n s e i n e r 1985 g e h a l t e n e n V o r l e s u n g , e r l á u t e r t den B e g r i f f K i r c h e , d i s k u t i e r t i h r e j e t z i g e n A u f g a b e n , k r i t i s i e r t d i e L o g i k und das Monopol d e r " T h e o l o g i e der D i a k o n i e " und s c h l a g t eine U n t e r s c h e i d u n g zwischen D i e n s t ( D i a k o n i e ) und " S e n d u n g " v o r . Er warnt u n s , dass d i e K i r c h e i n i h r e r Sendung das E v a n g é l i u m n i e m a l s O p f e r von z e i t g e b u n d e n e n I d e e n oder I d e o l o g i e n w e r d e n l a s s a n s o l l t e . U n t e r d e r R u b r i k "Dokumente" v e r ö f f e n t l i c h e n w i r zwei E r k l a r u n g e n von h i s t o r i s c h e r B e d e u t u n g . D i e e r s t e i s t d i e 1956 g e h a l t e n e R a d i o - A n s p r a c h e von B i s c h o f L a j o s Ordass und d i e z w e i t e der " O f f e n e B r i e f " von Z o l t á n Dóka aus dem J a h r e 1984. O i e s e s Dokument, g e r i c h t e t an d i e L e i t u n g der K o n f e r e n z des L u t h e r i s c h e n W e l t b u n d e s w á h r e n d i h r e r Versammlung i n Budap e s t k e n n z e i c h n e t den Beginn d e r Reformbewegung i n der u n g a r i schen K i r c h e . D i e s e r B r i e f , vor f ü n f Jahren g e s c h r i e b e n und von der o f f i z i e l l e n K i r c h e n l e i t u n g v i e l d i s k u t i e r t und s c h a r f a t t a c k i e r t , i s t bisher n o c h n i e v e r ö f f e n t l i c h t w o r d e n . Unter d e r R u b r i k " F o r u m " b e s p r i c h t Lóránd B o l e r a t z k y d i e neuesten E n t s c h e i d u n g e n des S t a a t e s b e z ü g l i c h d e r Handhabung r e l i g i ö s e r Ang e l e g e n h e i t e n . Am 1 . J u l i 89 w u r d e das S t a a t s a m t f ü r K i r c h e n f r a g e n a l s I n s t i t u t i o n g e s c h l o s s e n und das G e s e t z über e i n v o r h e r i g e s E i n v e r s t a n d n i s des S t a a t e s b e i der Ernennung von K i r c h e n l e i t u n g s m i t g l i e d e r n wurde ebenso a u f g e h o b e n . Diese V e r á n derungen k ö n n t e n neue P e r s p e k t i v e n f ü r den D e m o k r a t i s i e r u n g s p r o z e s s i n der l u t h e r i s c h - u n g a r i s c h e n K i r c h e e r ö f f n e n . Jedoch w i r d das S t a a t s a m t f ü r K i r c h e n f r a g é n d u r c h z w e i andere I n s t i t u t i o n e n e r s e t z w e r d e n : den " N a t i o n a l r a t f ü r r e l i g i ö s e A n g e l e g e n h e i t e n " und e i n " S e k r e t a r i a t f ü r K i r c h e n p o l i t i k " , b e i d é dem M i n i s t e r i a l r a t u n t e r s t e l l t . Der A u t o r m i s s b i l l i g t , dass d i e s e I n s t i t u t i o n e n g e s c h a f f e n w e r d e n , bevor das neue Gesetz ü b e r Religionsfragén vom P a r l a m e n t v e r a b s c h i e d e t w i r d . V i e l e b e f ü r c h t e n , dass die z u l e t z t g e n a n n t e I n s t i t u t i o n e n e i n Versuch i s t , d i e S t r u k t u r des a l t é n K i r c h e n a m t e s zu r e t t e n . I n der R u b r i k " L e b e n d i g e Zeugen" w o l l t e n w i r e i g e n t l i c h d i e E r i n n e r u n g e n von T i b o r S c h u l e k v e r ö f f e n t l i c h e n , d i e er uns f ü r unsere Z e i t s c h r i f t z u g e s a g t h a t t e . L e i d e r können w i r nur e i n e n N a c h r u f von I s t v á n B o t t á ü b e r das Lében und den D i e n s t d i e s e s g e l e h r t e n K i r c h e n mannes w i e d e r g e b e n , d e r von s e i n e n V o r g e s e t z t e n über 30 J a h r e l á n g a b g e l e h n t w o r d e n war. S c h l i e s s l i c h v e r ö f f e n t l i c h e n w i r e i n e Rezension von Gábor I t t z é s ü b e r Prof. Vilmos V a j t a s k r i t i s c h e s Buch ü b e r d i e d i a k o n i s c h e T h e o l o g i e . I t t z é s b e t o n t , dass P r o f . V á j t a d i e s e s Buch f ü r uns und s t a t t uns g e s c h r i e b e n h a t , a l s Zeichen " k r i t i s c h e r Solidaritát".

50

SUMMARY In the third issue of "Christian Truth" the editors publish a Manifesto of a "Renewal-Movement" förmed in July 1989. The authors of the Manifesto alsó comment on the echó caused by the circulation of this document. It is followed by a meditation of Lajos Ordass. In his article "Preparation for the Synod" Lóránd Boleratzky first provides a survey about the various synods of the Hungárián Lutherans in the pást, then points out the legally uhtenable aspects of the last synod in 1966 ie. the questionable value of the church laws, the aspects limiting the autonomy of the congregations etc. Gábor Ittzés in his 1985 lecture clarifies the term of the "church", discusses its present tasks, cri-. ticizes the logic and the monopoly of the "theology of diaconia" and proposes a distinction between service (diaconia) and "mission" in the church. He warns us that the church in mission should never let the gospel fali victim to current ideas or ideology. Among "Documents" we publish two declarations of historical importance: the first one is the 1956 Radio-Address by Bishop Ordass and the second one is the 1984 "Open Letter" by Zoltán Dóka. The latter document addressed to the leadership of the Lutheran World Federation during its Assembly in Budapest marks the beginning of the reform-movement within then church. The letter written five years ago was much attacked and debated by the official church-íeadership but has never been published so far. In the section "Forum" Lóránd Boleratzky discusses the most recent decisions of the state concerning the governing of religious affairs. On 3uly Ist 1989 the State Office for Church Affairs (SOCA) ceased to exist as an institution and the law concerning the necessity of the previous state agreement for the appointment of church-leaders was alsó suspended. These changes could provide new perspectives for the democratization of the Hungárián Lutheran Church. However, the SOCA will be replaced by two other new institutions: by a National Council for Religious Affairs and by an Office of Church Politics both of them subordinated to the Council of the Ministry. The author dislikes the idea that these institutions are established before the new Law on Religion is accepted by the Parliament. Many people are afraid that the latter institution is an attempt to savé the structure of the SOCA. In the section "Living Witnesses" we wanted to publish the recollections of Tibor Schulek that he had promised for our Journal. Unfortunately we cön publish only a necrologue by István Bottá on the life and service of this scholar-clergyman who was rejected by his seniors for about thirty years. Finally, we publish a review by Gábor Ittzés about Professor Vilmos Vajta's critical book on the theology of diaconia. Ittzés emphasizes that Professor Vájta wrote this book instead of us and for as, an example of "critical solidarity".

51

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Az Ordass Lajos B a r á t i Kör elnöksége p á l y á z a t o t h i r d e t a d r . Karner Károly á l t a l s z e r k e s z t e t t KERESZTYÉN IGAZSÁG c. f o l y ó i a r t (1934-1945) történetének a f e l d o l g o z á s á r a . A pályázat c é l j a : A pályázó mintegy 25-30 oldalas terjedelemben készítsen egy i s m e r t e t ő és é r t é k e l ő tanulmányt a f o l y ó i r a t t e o l ó g i ­ a i - s z e l l e m i a r c u l a t á r ó l , a két v i l á g h á b o r ú k ö z ö t t i evan­ g é l i k u s é r t e l m i s é g r e gyakorolt h a t á s á r ó l , — mutasson rá a f o l y ó i r a t napjainkban i s r e n d k í v ü l a k t u á l i s j e l e n t ő s é ­ gére. A pályázat f e l t é t e l e i : Pályázhatnak az Evangélikus T e o l ó g i a i Akadémia h a l l g a t ó i , a Teológia nappali vagy levelező tagozatán végzett 35 év a l a t t i l e l k é s z e k és v i l á g i a k . A pályadíjak

összege:

I. díj II. III.

díj díj

-

5 000 Ft

-

3 000 Ft 2 000 Ft

A d í j n y e r t e s pályázat p u b l i k á l á s r a k e r ü l a KERESZTYÉN IGAZSÁG ÚJ FOLYAMÁBAN,

A pályázatok beadása; A p á l y á z a t o k a t 1990. március 3 1 - i g három példányban " j e l ­ igésen" k e l l beküldeni az Ordass Lajos B a r á t i Kör címére: 1114 Budapest, Bocskai út 10. Budapest, 1989. évi szeptember

i d . Kendeh György s.k. a B a r á t i Kör t i t k á r a

52

1-én.

Dr. Boleratzky Lóránt s . k , a B a r á t i Kör elnöke

E számunk

szerzői:

BOLERATZKY LÓRÁND d r . n y . ü g y v é d BOTTÁ ISTVÁN n y . l e l k é s z DÚKA ZOLTÁN g y ű l . l e l k é s z ITTZÉS GÁBOR g y ű l . l e l k é s z

-

A k ö v e t k e z ő számunk BOLERATZKY LÓRÁND d r .

— —

DÓKA ZOLTÁN SCHOLZ LÁSZLÓ —

Budapest Budapest Hévízgyörk Győr

tartalmából:

Az e g y h á z k e r ü l e t e k b e o s z t á s á r ó l V é r t a n ú i n k : d r . Zsedányi Béla I s t e n k i á l t ó emberei B á n o m . . . e l n ö k i m e g n y i t ó — 1956 T e s t v é r i szó — 19B6

SZERKESZTŐI ÉS KIADÓI ÜZENETEK: F o l y ó i r a t u n k b a n megjelent c i k k e k h e z , tanulmányokhoz kapcso­ lódó h o z z á s z ó l á s o k a t , é s z r e v é t e l e k e t k é r j ü k a s z e r k e s z t ő b i z o t t ­ ság c í m é r e k ü l d e n i . A f o l y ó i r a t k ö n y v á r u s i f o r g a l o m b a nem k e r ü l , a k i a d ó h i v a t a l ­ ban s z e r e z h e t ő b e . A f o l y ó i r a t t e r j e s z t é s é h e z a B a r á t i Kör t a g j a i n a k és O l v a s ó ­ inak s e g í t s é g é t k é r j ü k . Az O r d a s s L a j o s B a r á t i 1989. évi október a Budapest-kelenföldi 10.) előadást t a r t :

14-én,

Gyülekezet

D.Dr.Vájta

Vilmos

Kör

rendezésében

szombaton d e .

10 ó r a k o r

tanácstermében ( X I . Bocskai

út

teol.professzor

H I T ÉS ÉLET ÖSSZECSENGÉSE K i e r k e g a r d -

Ordass

Lajos

tolmácsolásában (Az e l ő a d á s h o z k é r d é s e k — h o z z á s z ó l á s o k

csatlakozhatnak)

E r r e az e l ő a d á s r a és t a l á l k o z á s r a s z e r e t e t t e l h í v j u k és v á r j u k a B a r á t i Kör és a G y ü l e k e z e t e k t a g j a i t , v a l a m i n t az é r d e k l ő d ő k e t .

Örömmel adunk h í r t

a r r ó l , hogy k i a d á s e l ő t t

TERRAY LÁSZLÓ: Ö m á s k é n t nem című O r d a s s L a j o s r ó l

szóló é l e t r a j z i

áll:

tehetett!

munkája.