PETKUS A MEGBÍZHATÓ TECHNOLÓGIA

agrarium 2009_12.qxd

2009.12.10.

18:31

Page 1

19. évf. 2009/12. december

agrárium

Ára: 287 Ft

A Magyar Agrárkamarák lapja

AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG

PETKUS A MEGBÍZHATÓ TECHNOLÓGIA

8000 Székesfehérvár, Móri út 116. Tel.: 00-36-22/504-664 - Fax: 00-36-22/504-665 Mail: [email protected] - Web: www.mepet.hu


2009.12.10.

18:31

Page 2


2009.12.10.

18:31

Page 3

Tartalom 3

Tisztelt Olvasó! Rémesen közeledik az új esztendô, az új évezred elsô évtizedének utolsó esztendeje. Ilyenkor szoktunk számadással, egyfajta mérlegkészítéssel foglalkozni, elemezve az agrárium várható teljesítményét. Mi is megpróbálkozunk ezzel, de csak dióhéjban. A sokat hangoztatott világgazdasági válság hatásai nem érintették olyan mértékben az agrárgazdaságot, mint a többi magyar ágazatot – legalábbis a kutató szakemberek véleménye szerint. A lényeg: a mezôgazdaság teljesítménye ugyan jelentôsen elmarad a tavalyi kiemelkedô mutatóktól, de azért a „közepes” vagy „átlagos” jelzôk talán nem tûnnek megalapozatlan optimizmusnak. Termelési színvonalunk várhatóan minimum tíz százalékkal fog elmaradni a múlt évitôl, miközben a termelôi árak is lényegesen alacsonyabb szinten realizálódnak. A magyar élelmiszerpiac zsugorodása tovább folytatódott, viszont a fogyasztók szempontjából kedvezô, hogy az idén az élelmiszerárak emelkedése éves szinten öt százalék körül alakult. Ám idén az exportpiaci kereslet trendje is visszaesett. Például a gabonaféléknél közel kétszázmillió euró volt az exportbevétel-kiesés, míg az olajos magvak esetében bô hatvanmillió. Mindezeken túl a behozatal mértéke növekedési pályára lépett. A hazai élelmiszerpiacon az árak emelkedése ez évben nagy valószínûséggel elmarad a tavalyitól (11,5%), illetve az azt megelôzô esztendôtôl (10,2%). Az elemzôk prognózisa szerint ez a mutató öt százalék körül fog alakulni. A termelôi árak sorában a legnagyobb mértékû áresés a gabonánál, az olajos magvaknál és a tejnél volt tetten érhetô. Mindenesetre némi bizakodásra ad okot, hogy hazánk agrárökológiai viszonyai kiválónak minôsíthetôk, mivel termôföldjeinknek csupán egyötöde nem alkalmas valamilyen szintû mezôgazdasági termelésre. Megállapításunkat alátámasztandó hangsúlyozzuk: megfelelôek az idôjárási viszonyok, kiválóan képzett a szakembergárda, következésképpen elegendô mennyiségû és minôségû élelmiszert tudunk elôállítani. S hogy ez utóbbi következtetés a jövôben is megállja a helyét, ahhoz mindenképpen az eddigieknél is racionálisabb gazdálkodás, az új technikák és technológiák alkalmazása szükséges. Nos, ehhez minden olvasónknak jó erôt, egészséget és kitartást kívánunk az új esztendôben huszadik évfolyamába lépô lapunk kiadója és szerkesztôsége nevében! Szalay Attila

Kamara

4 Kötelezô adatszolgáltatás 2009. december 31-ig

Agrárstratégia 6 A Közös Agrárpolitika

Interjú 11 Szétaprózott birtokméret kontra parlagfû...

Növénytermesztés

16 Növekvô szójatermesztési kedv

Baromfi

Agrárfinanszírozás 24 Hitelkonstrukciók agrárvállalkozások számára

16

Agrárenergetika 34 A megújuló energiaforrások

20 A magyar baromfiszektor 2009. I–IX. havi teljesítménye

Vidékfejlesztés 26 Cselekvési terv a vidéki foglalkoztatás bôvítésére 28 Húszéves a falugondnoki hálózat 29 Ôshonos baromfi és biogázüzem 30 A belecskai modell 31 Békési LEADER ajándékkosár 32 A sikeres magyar vidékstratégia alapjai – II.

Környezetgazdálkodás 36 Bemutatkozik a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat

Kaleidoszkóp 38 A hannoveri Agritechnika aranyérmesei

tartalom

26

31

2009. december

agrárium


2009.12.10.

18:31

Page 4

4 Kamara

Kötelezô adatszolgáltatás 2009. december 31-ig Segít a kamarai tanácsadó Az idei évben új határidôben kell benyújtani a nitrátadatszolgáltatást a mezôgazdasági termelôknek. Az elôzô években a tárgyidôszakot követô február 28. volt a határidô, amely most mind a bevallási idôszakra, mind a benyújtási határidôre vonatkozóan megváltozott. Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet „nitrátrendelet” alapján adatszolgáltatásra kötelezettek: 1. Az ország egész területén a háztartás igényeit meghaladó mértékben állattartást folytatók. (Magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó állattartás: vegyes állattartás esetében 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlan felett.) Ezen termelôknek a 78/2007. (IV.24.) Korm. rendelet szerinti KÜJ-, KTJszámok szükségesek. 2. Mindenki, aki állattartással nem foglakozik, de a mezôgazdasági tevékenysége során nitrátérzékeny területen gazdálkodik (az egyes állattartó telepeken kívül nitrátérzékeny területek a 43/2007.(VI.1.) FVM rendelet szerinti nitrátérzékeny blokkok, belterület, kivéve, ha a felszín alatti víz nitráttartalma nem haladja meg az 50 mg/l értéket, és állattartás folytatható; bányatavak 300 méteres parti sávja).

Forrás: MVH-FÖMI

agrárium

2009. december

Az adatszolgáltatást a hatályos 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet 6. számú mellékletében lévô adatlap kitöltésével kell végrehajtani. Az adatszolgáltatási kötelezettség az elmúlt gazdálkodási évre, tehát a 2008. szeptember 1. és 2009. augusztus 31. közötti idôszakra vonatkozik. A kitöltött adatlapot 2009. december 31-ig kell a telephely/székhely szerint illetékes megyei Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságra eljuttatni. Fontos, hogy amennyiben hígtrágya, egyéb nem veszélyes hulladék, vagy szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt nevesítésre kerül az adatlapon, úgy ahhoz a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges, s a helyszíni ellenôrzéshez be kell tudni mutatni. Szükséges, hogy a mûtrágya felhasználására tápanyag-gazdálkodási terv alapján kerüljön sor a tápanyag visszapótlás során. Így az akkreditált talajlaboratórium által 5 évente 5 ha-oként begyûjtött talajminta alapján kell tervezni és megvalósítani a szántóföldi növények tápanyagpótlását az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet 3. illetve 4. számú mellékletében lévô növényi tápanyagigény–talajellátottság függvényében, a maximum korlát figyelembevételével. Fontos nyomon követni a szervestrágya-kijuttatás hasznosulási értékét a rendelet 2. melléklete szerint, különösen azon esetben, ha ugyanazon tábla több éven keresztüli trágyázása történik. A növényi tápanyagigény szerves és mûtrágyával történô biztosítása ennek megfelelôen évente differenciált megosztásban történhet: például vályogtalajon a N-hatóanyag négy évig történô szervestrágyázással 40, 70, 90 és 100%-ban számítandó be a tápanyagmérlegbe (pl. 170 kg/ha/év szerves eredetû nitrogén kijuttatásánál vályogtalajon a növény számára „csak” 68 kg hozzáférhetô a 40%-os hasznosulást tekintve elsô évben. Ugyanitt a 4. évben már a teljes kivitt mennyiséget hasznosulónak kell tekinteni, ami egyes növények esetében – kalászosok – már túlzott tápanyagbevitelt jelent). A szerves trágyák átlagos beltartalmi mutatói – legeltetéssel történô kijuttatás, valamint különbözô tárolási formák esetében – a rendelet 1. mellékletébôl olvashatók ki.


2009.12.10.

18:31

Page 5

Kamara 5

Például: Tejelô tehén (650 kg) egész évre vonatkoztatott legeltetés esetén 125 kg/ha N hatóanyagot juttat ki. A tárolt szerves trágya vonatkozásában 6,1 kg/t, mélyalomnál 7,1 kg/t N hatóanyagot kell figyelembe venni.

Fontos tudnivalók A legeltetetés során, illetve az egyéb trágyázási eljárásokkal kijuttatott szerves trágya/szerves eredetû trágyázó szer esetében se kerüljön a 170 kg/ha N hatóanyag túllépésre a nitrátérzékeny területeken! A trágya (szerves/ásványi) kijuttatására vonatkozó november 15. – február 15. közötti tilalmi idôszakot – a téli legeltetési korlátot is beleértve – figyelembe kell venni (kalászosok fejtrágyázása esetén február 1-jéig tart). Az istállózott idôszak tekintetében a keletkezô trágya mennyiségét csak erre az idôszakra vonatkoztatva kell kiszámolni a rendelet 5. számú mellékletében szereplô irányszámok alapján. Ugyanakkor az adatlap 3.1. pontjában lévô legeltetéssel hasznosított terület kerüljön feltüntetésre összhangban a 2.2. és a 2.3. fejezetekben rögzített keletkezô szerves trágya és tárolt szerves trágya meghatározásokkal. Fontos ugyanakkor, hogy amennyiben az állattartó nem rendelkezik a trágya elhelyezéséhez szükséges földterülettel, vagy egyéb módon történô hasznosítás nem igazolható – pl. saját biogáz-elôállítás stb. –, úgy a 3.3. pontban fel kell tüntetni az átvevô adatait (név, cím, regisztrációs szám). Amennyiben más gazdálkodótól átvett trágya kerül felhasználásra, a trágyát átadó gazdálkodó adatait kell megadni. Ez esetben a megjelölt gazdálkodó is szerepeltesse az átvett mennyiséget, ha a felhasználás nitrátérzékeny területen történt. Figyelem! Az ellenôrzô MGSzH, mint hatóság az alapbizonylatokat (átadás, átvétel stb.) is ellenôrizheti egy helyszíni ellenôrzés során! Az adatlap beszerezhetô: • A megyei Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságain (elérhetôségeik a www.mgszh.gov.hu honlapon); • a Gazdálkodói Információs Szolgálat kamarai tanácsadóinál (http://umvp.agrarkamara.hu);

• a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu honlapon a JFGK4 menüpont alatt – ahol a még hiányzó KÜJ-, KTJ-igénylôlapok is letölthetôk a kitöltési útmutatókkal együtt. A 43/2007.(VI.1.) FVM rendelet szerinti nitrátérzékeny blokkok beazonosításához, valamint az adatlap értelmezésében a kamarai tanácsadók is segítséget nyújtanak: e-mail: [email protected]. Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet szerinti adatlapok kitöltési útmutatója szerint a háztartási igényt meghaladó állatlétszám: Állatfaj ló szarvasmarha növendék marha, vagy csikó (idôsebb 1 évesnél)/szarvas növendék marha, vagy csikó (idôsebb 1 évesnél)/ôz sertés/vaddisznó strucc süldô juh bárány tojótyúk/kacsa/liba/fácán broiler csirke

1 számosállat (500 kg) (db) 1 1

5, ill. 3 számos állat (db) 5 5

2

10

4

20

5 6 10 10 20 167 333

25 18 50 50 100 501 999

„Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.”

Kamarai vélemény a vízkereteirányelvrôl A megyei kamarák elnökei ülésükön foglalkoztak a röviden és közkeletû néven vízkeretirányelvként emlegetett szakértôi anyaggal, mely az ország vízkészletével történô jövôbeni gazdálkodás szabályait tartalmazza majd elfogadását követôen. A tanulmányt a környezetvédelmi tárca készítette. A Magyar Agrárkamara elnöksége sok ponton kritizálta, kiegészítéseket, pontosításokat javasolt. A köztestület tiltakozik például az ellen az anyag egészén áthúzódó megállapítás ellen, miszerint döntôen a mezôgazdaság felelôs a vizeket érintô terhelésekért. Emellett a tanulmányt aktuális adatokkal kellene feltölteni, mert sokszor azok hiánya miatt megállapításai sem pontosak. Ezért

is kell a további tárgyalásába bevonni a szakmai szervezeteket és érdekképviseleteket. A kamara szerint az agrárgazdálkodók kapjanak fokozott beleszólási lehetôséget a végsô álláspont kialakításába. Emellett javasolják, hogy jelenjen meg a vízgazdálkodási társulatok, az öntözés szerepe, támogatása és jelentôsége az anyagban. Végül, de nem utolsósorban a Magyar Agrárkamara szerint a végsô szabályozást nem egyedül a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban kell elkészíteni, hanem a társintézményekkel, agrárszervezetekkel közösen kell kialakítani, s a végsô döntést Kormányszinten kell meghozni.

2009. december

agrárium


2009.12.10.

18:31

Page 6

6 Agrárstratégia

A Közös Agrárpolitika A vártnál jóval nagyobb érdeklôdés mellett rendezték meg „A Közös Agrárpolitika” címû konferenciát a Gödöllô környéki Domony-völgyben. Az országos tanácskozáson elôadást tartott Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke, Róna Péter közgazdász, Popp József professzor, az MTA doktora, Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet fôigazgatója, valamint Font Sándor, az Országgyûlés Mezôgazdasági Bizottságának elnöke. A konferenciáról szóló, részletes elemzô írásunkat lapunk januári számában olvashatják.

A

z Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében mûködô Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által szervezett tanácskozáson Font Sándor bevezetôjében elmondta, hogy Magyarország az elmúlt két évtizedben az agrártermékek exportja helyett importra szoruló országgá vált. Szerinte az élelmiszer-feldolgozó ipar elsorvadt, 300 ezer hektár föld „zsebszerzôdésekkel” külföldi tulajdonba került, jövôre pedig 80 milliárd forintot von ki a kormány az ágazatból, aminek következtében még az uniós támogatások egy részét sem tudják a gazdálkodók felvenni. Az ország fellendítéséhez az agrárgazdaság lehet a kitörési pont a következô években, ennek azonban feltétele a hazai föld és a vízkincs megôrzése. Egy új agrárpolitika ugyanakkor tíz éven belül egymillió új munkahely megteremtését teheti lehetôvé, tette hozzá a politikus. Szerinte új munkahelyekre azért is szükség van, mert alig négymillió munkavállalóra hatmillió eltartott jut, s ez az aránytalanság tovább nem tartható. Mint ahogyan szakítani kell azzal a gyakorlattal is, hogy Magyarország nem magyar érdekeket képvisel Brüsszelben, hanem Brüsszel érdekeit képviseli itt Magyarországon. Gôgös Zoltán, az agrártárca államtitkára elôadásában kifejtette: szükség van egy olyan, a társadalmi szervezetekkel közösen kialakított agrárstratégiára, amit az ország az EU-ban is érvényre juttat. Ennek homlokterében a minôségi termelésnek kell állnia, ilyen termékekre ugyanis van kereslet a külpiacon. Az államtitkár szerint a közös álláspont annál is inkább fontos, mert a 2014 utáni agrárrendszer kialakítását több gyenge mezôgazdaságú tagország a támogatások eltörlésével képzeli el. Ezzel szemben Magyarország érdekeinek a jelenlegi támogatási rendszer fenntartása felel meg. Ám a sikerhez további 18-20 ország meggyôzése szükséges. Ugyancsak intenzív diplomáciai munkát kell az EU-n belül kifejteni a 2011-ben lejáró földmoratórium meghosszabbítása érdekében is. Az Unió átlagához képest olcsó magyar termôföld vonzza a külföldi pénzügyi befektetôket, márpedig a földvagyont meg kell védeni – hívta fel a figyelmet Gôgös Zoltán. Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy az európai gazdáknak a következô költségvetési ciklusban kevesebb pénzbôl kell majd gazdálkodniuk. Ám az, hogy ez a mi gazdáinkat hogyan érinti

agrárium

2009. december

majd, az nagyrészt rajtunk is múlik. Éppen ezért szükséges egy az ágazat minden szereplôje által elfogadható stratégia, fejlesztési irány megfogalmazása, amely mentén érvelhetünk a magyar érdekek mellett közösségi szinten is. A költségvetés és a reform folyamatát nehezítik a strukturális problémák, a költségvetési keretek, térségünk világgazdasági lemaradása és természetesen a világgazdasági válság következô évekre való kihatása is, amelyek így együttesen a tagországok érdekeit a korábbinál is nehezebben összeegyeztethetôvé teszik. A vidékfejlesztési politika megerôsítése, a környezetvédelmi szempontok növekedése és a „társadalmi szolgáltatások” nyújtása azonban megfelelôen átgondolt keretek mellett mind-mind jó lehetôséget jelent számunkra. A legtöbb támadás jelenleg is a közvetlen kifizetések rendszerét éri, amelynek alakulása a hazai termelôinket is komolyan érinti. Ezzel kapcsolatban mára leginkább négy álláspont körvonalazódott. Elsôként kell megemlíteni a status quo fenntartását. Ha ez történik, a közvetlen támogatások terén nem lesz lényeges változás, ám ez a költségvetés szûkössége és a világpiaci folyamatok tükrében nehezen lenne fenntartható. Második verzió lehet, hogy egy mérsékelt reformmal bevezethetô volna a nemzeti társfinanszírozás. A mezôgazdasági támogatások egy részét a tagállamnak kellene kifizetnie. Így jelentôsen csökkenhetne a Közös Agrárpolitika költsége,


2009.12.10.

18:31

Page 7

Agrárstratégia 7

s a megtakarított összegek egy részét (vagy akár az egészet) a vidékfejlesztési politika céljaira lehetne felhasználni. A harmadik megoldásként szóba jöhet egy radikális reform: a közvetlen támogatások fokozatos megszüntetése. Ez a leépítés csak több év alatt lenne megvalósítható, és az új tagok „kárpótlásként”, a felzárkózás elôsegítésére továbbra is megkapnák a nekik elvileg járó támogatás felét, amit akár vidékfejlesztési programokra is felhasználhatnának. Végül nem kizárható egy olyan alternatíva sem, hogy az agrárpolitika visszakerülne a tagállamok nemzeti hatáskörébe. Az EU ugyanakkor ügyelne a versenyszabályok betartására, felsô korlátot állapítana meg a mezôgazdasági támogatásokra és megôrizné a biztonsági korlátokat is. Kérdés persze, hogyan hat a világgazdasági válság a nettó befizetôk gazdaságára, hiszen stagnálás és romlás esetén a reform várhatóan radikálisabb irányba tolódhat el. A kamara elnöke megerôsítette azt a kormányzati álláspontot, hogy a Közös Agrárpolitika reformja érdekünk, de ez csak úgy képzelhetô el, hogy minden tagországra azonos feltételek és arányaiban azonos pénzügyi keretek vonatkozzanak. Világos célokat kitûzô közösségi politikában és az ahhoz rendelt finanszírozásban kell megegyezni. – Természetesen egyetértünk Mariann Fischer Boel biztos asszonnyal – a legutóbbi nyilatkozatai alapján – abban, hogy erôs Közös Agrárpolitikára van szükség, amely nyitott és a paci viszonyokra rugalmasan képes reagálni, de az átgondolatlan reformok több kárt okozhatnak, mint elônyt, ezt a tejpiac jelenlegi helyzete ékesen bizonyítja – mondta Forgács Barna. A globális élelmiszerár-emelkedés új helyzetet teremt, bár annak összetett okairól és az egyes tényezôk szerepérôl még vita folyik. Az Európai Uniónak félre kell tennie a Közös Agrárpolitikával kapcsolatban eddig követett termeléskorlátozó intézkedéseit, és a termelés növelésére, az európai mezôgazdasági potenciál mind teljesebb kihasználására kell törekednünk. A hazai érdekeknek leginkább a következô ciklus folyamán történô fokozatos költségvetési átalakítás lenne a leginkább elfogadható. A közvetlen kifizetések teljes megszüntetése és a harmadik országokból jövô import elôtti teljes piacnyitás – különösen a tengerrel nem rendelkezô országok esetén – gyakorlatilag árutermelô mezôgazdaságunk még gyorsabb ütemû felszámolódásához, piacról való kiárazódásához vezetne. – A közösségnek tekintettel kell lennie az új tagországok történelmi helyzetére. Nekünk nem volt több évtizedünk ma-

gas támogatási szint mellett – piacgazdasági keretek között – feltôkésíteni és felfejleszteni gazdaságainkat, így a mezôgazdasági kérdés nálunk egyben szociális és foglalkoztatási kérdés is, különösen a hátrányos helyzetû régiókban. Fontosnak tartjuk, hogy a költségvetés reformja mellett 2014-re elérjük, hogy a Közös Agrárpolitika szabályzórendszere is egyszerûsödjön, a termelôk által átláthatóbbá és követhetôbbé váljon. A renacionalizáció kiszélesítése (nemzeti forrásból kiegészíteni a támogatásokat) a közvetlen kifizetésekre vagy a vidékfejlesztési intézkedésekre nem járható út számunkra, hiszen egy ilyen terhet a hazai költségvetés vélhetôen 2014-tôl sem tud érdemben felvállalni. Meg kell találnunk azokat a megoldásokat, amelyek a kedvezôtlen helyzetû, zömmel állattenyésztési ágazataink további mélyrepülését megállíthatják. Ez lehet a közvetlen támogatások részleges termeléshez kötésének további fenntartása vagy egyfajta regionális kompenzációs támogatás. Az viszont nem képzelhetô el, hogy egy költségvetési átalakítás miatt közösségi szinten gyakorlatilag beáldozzuk az állattenyésztésünket (például a tejágazatot vagy a föld- és gabonapiac miatt a sertés- és baromfiágazatot, vagy a szállítási gondok miatt a gabonaszektort). Ki kell alakítani az európai uniós kockázatkezelési alapokat, és azokhoz kellô forrásokat kell rendelni, amelyek a piacon kialakuló válságokra idôben és rugalmasan képesek reagálni. Támogatjuk a bizottság és a parlament azon kezdeményezését, hogy vizsgáljuk felül az élelmiszerlánc szereplôinek helyzetét, és hozzunk létre olyan szabályozást, amely a méltányos jövedelemmegosztásra ösztönzi/kötelezi a termelés–feldolgozás–kereskedelem szereplôit, mert a jelenlegi helyzet fennmaradása esetén termelôinken a támogatások sem lesznek képesek segíteni. Tehát reformokra szükségünk van, de elsôdlegesen gazdálkodóink érdekeit kell szem elôtt tartanunk, nem mehetünk bele olyan megállapodásokba, amelyek komplett ágazatok és a hozzá tartozó munkahelyek ellehetetlenülését eredményezik – összegzett a Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara elnöke. Valkó Béla

EREDETI NÉMET MINÔSÉG!

2009. december

agrárium


2009.12.10.

18:31

Page 8

8 Technológia

Új csillagok a DEKALB kukorica palettáján! A mögöttünk álló szezont értékelve elmondható, hogy egyáltalán nem átlagos évjáratunk volt, hanem nagyon is speciális, mely alig hasonlítható az elmúlt néhány évhez. A „száraz évjárat” jellemzés igaz ugyan, de nem úgy, mint ahogyan azt az elhíresült 2007-es évjáratról mondtuk. Idén nagyon száraz volt az április és a május, mely a vetési idôszakra, a kelésre, a gyomirtásra és a korai fejlôdésre volt kedvezôtlen hatással. Sok helyütt lépcsôs keléssel, hiányos keléssel, eredménytelen preemergens gyomirtással, heterogén korai fejlôdéssel kellett szembenéznünk.

agrárium

2009. december

Hihetetlen különbségek mutatkoztak a hibridek korán – 8-10 leveles állapotában – kimutatható szárazságtûrésérôl. Fényképeink tucatja bizonyítja, hogy a DK hibridek és hibridjelöltek igen jól tolerálták a hosszan tartó tavaszi vízhiányt. A júniusi csapadékbôség az utolsó pillanatban érkezett, és fôleg az igen korai-korai érésûeknek nyújtott jó lehetôséget a zavartalan pollenképzôdéshez és a jó megtermékenyüléshez. Ezért fordulhatott elô, hogy nemesítô kollégám szavait idézzem: a koraiak „túlvállalták” magukat, nagyon sok és

szép csô- és magkezdeményt fejlesztettek, aminek kineveléséhez aztán a késôbbiekben nem állt rendelkezésre a megfelelô mennyiségû csapadék. A vízhiány miatt az asszimiláció is lelassult, megállt és a növények, mint „jó anyák” a saját szárukban, levélzetükben lévô keményítôt mobilizálták a csôbe, ami a szár szöveteinek elvékonyodásához és ennek következményeként esetenként szárdôléshez vezetett. Mindenesetre egy nagyon fontos tanács megfogalmazható ezzel kapcsolatban: aki FAO 300 eleji hibridet választ, törekedjen kihasználni


2009.12.10.

18:31

Page 9

Technológia 9

a korai betakarítás lehetôségét elkerülendô a szárdôlésbôl eredô termésveszteséget! Idén a közép- és késôi érésû hibridek virágzása sok helyütt már újra kedvezôtlenül száraz idôszakra esett, ezért eredményeik relatíve elmaradtak a koraiak teljesítményétôl. A délkeleti és keleti területek, valamint Tolnaés Fejér megyék egyes részein ezek a közép- és késôbbi érésû hibridek a várakozások alatt teljesítettek. Ezért fontos, hogy vetésszerkezetünkben ne csak egyféle érésû hibrid szerepeljen, hanem legalább két éréscsoport 3-4 hibridje! Mielôtt megismerkedünk a 2010ben bevezetendô hibridjeinkkel, nem szabad elfelejtenünk, hogy ezeket a hibrideket bevezetésük elôtt már három, a kukoricatermesztés szempontjából gyökeresen eltérô idôjárású évben teszteltük és bátran mond-

hatjuk, hogy mindannyian kiállták „a három próbát”. Jól teljesítettek 2007-ben a virágzáskori aszályban. 2008-ban kiemelkedô terméspotenciáljukat és kitûnô vízleadásukat bizonyítottak, majd az idén jól viselték a tavaszi és az augusztusi stresszes idôjárást is.

„A legelsô” EE3802 (DKC4082) Az igen korai éréscsoportban, az EE3802 (leendô kereskedelmi nevén a DKC4082) „A legelsô” az eddigi legkorábbi „sztárjaink”: a DKC391 és a DKC3511 közé illeszthetô érésidôben (FAO 300–310) –, mely a tavalyi kedvezô évben a DKC3511 termésszintjét kevesebb vízzel érte el, az idei sokkal szárazabb és kedvezôtlenebb évben szintén megismételte remek teljesítményét, ami kiemelkedô alkalmazkodóképességre és szárazságtûrésére utal.

A hibrid széles vetésidô- és tôszámoptimummal rendelkezik. Korai fejlôdés és szárszilárdság tekintetében határozott elôrelépést jelent az említett két korábbi nemesítésû hibridhez viszonyítva.

„Mindig több” EE4605 (DKC4685) A korai éréscsoportban az EE4605 fajtajelölt (leendô kereskedelmi nevén DKC4685), a DK440 érésidejével kínál annál határozottan nagyobb termôképességet, kiemelkedô stabilitást – összefüggésben kiváló alkalmazkodóképességével és szárazságtûrésével. Rendkívül jól alkalmazkodik a korai vetésidôkhöz, ami jó hidegtûrését, korai fejlôdési erélyét bizonyítja. Jó szárszilárdsága lehetôséget ad a tôszám növelésére, ami a 60-80 ezer termôtô/ha széles tartományban optimalizálható.

2009. december

agrárium


2009.12.10.

18:31

Page 10

10 T e c h n o l ó g i a

„Az eminens” DKC4590 A DKC4590 mely a tavaly bevezetett DKC4490 fantasztikus aszálytûrését briliáns termôképességgel ötvözi. Ez a 300-as éréscsoport közepén érô hibrid megnyerô termésfölényt mutatott már a tavalyi jó évjáratban is, amit megismételt az idei szárazságban is. Ez mindenképpen nagyfokú stabilitását bizonyítja. Kiemelkedô teljesítôképessége elsôsorban kiváló termesztéstechnológiával, intenzív feltételek között bontakozik ki, ezért elsôsorban a magasabb színvonalú termeléshez, kedvezôbb feltételek közé ajánljuk. Vetésidô-reakciója azt mutatja, hogy az április 20. és 30. közötti vetésekben volt a legjobb, de a legkorábbi és a legkésôbbi vetések sem jártak lényeges termésdepresszióval. Tôszámkiegyenlítô képessége is kiváló: a 60 és 80 000 termôtô/ha-os, míg intenzív helyeken a 90 000 termôtô/ha-os

agrárium

2009. december

állományokban is közel azonos, nagy termést produkál.

„Aszálylovag” DKC4795 A DKC4795, a FAO 300–400 határán különleges aszálytûréssel jellemezhetô, nem véletlenül kapta az „aszálylovag” jelzôt. Már a 2007-es aszályos évben a nemesítôi kísérletekben is kiválóan vizsgázott, majd tavaly, a „kukoricaévben” is a legjobbak között végzett. Idén, a kedvezôtlenebb viszonyok között is minden régióban és minden termésszinten a legjobbnak bizonyult. Mondhatni, hogy a 30-50 FAO-számmal késôbbiek ellen is egyenrangúként állja meg a helyét. Széles vetésidô és tôszámoptimum jellemzi. Terjedelmi okok miatt most nem térünk ki a többi reményteljes fajtajelöltre, melyek minden éréscsoportban felfedezhetôk, és a további

elôrelépési lehetôségek ékes bizonyítékai. Összefoglalóan elmondható, hogy a DEKALB hibridek sikersorozata töretlennek látszik. Új hibridjeink az új kihívásokra válaszolva már nemcsak kiváló termôképességgel és vízleadással bírnak, hanem kifogástalan stressz- és szárazságtûrésük eredményeként stabilitásuk is kiemelkedô. Az elôrelépést a termôképesség és a szárazságtûrés folyamatos javulásán túlmenôen, az agronómiai tulajdonságok – korai fejlôdés, szárszilárdság határozott javulása kíséri. Reményeink szerint 2010-ben ismét olyan új hibridekkel gazdagodik a DEKALB ajánlata, melyek használata hozzásegíti a magyar gazdálkodókat termelési kozkázataik csökkentéséhez, eredményességük növeléséhez. dr. Kiss Erzsébet Monsanto Közép-európai Technológia Fejlesztési Menedzser


2009.12.10.

18:31

Page 11

I n t e r j ú 11

Szétaprózott birtokméret kontra parlagfû… Úgy hírlik szakberkekben, hogy a Fejér Megyei Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága az ország egyik legrangosabb, legeredményesebb intézménye az agrár-szakigazgatás területén. Fennállásának 55 éves évfordulója alkalmából nagyszabású rendezvénnyel hívták fel ismét magukra a figyelmet. Dr. Pálmai Ottó, a velencei intézmény igazgatója nyilatkozik lapunknak az esemény kapcsán. – Az utóbbi évek egyik slágertémájának sokan a parlagfû körüli anomáliákat tartják. Kérem, próbáljuk ezt a témát kivesézni! – Kétséget kizáróan egy különleges gyomnövényrôl van szó, amelyet elôször az 1920-as években találtak meg Somogy megyében, valószínûsíthetôen az USA-ból érkezô gabonaszállítmányok kísérô szennyezôjeként. Viszont érdemes megvizsgálni, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan vált elsô számú domináns gyommá, majd napjainkban közellenséggé. – Mely tényezôk kedveztek az elterjedésének? – Az élô szervezetekrôl tudni kell, hogy ahol egy új károsító vagy kártevô megjelenik, és az életfeltételek megfelelnek számára, ott szinte lehetetlen késôbb elpusztítani, kiirtani. Vagyis számolni kell a jelenlétükkel, „együtt kell élnünk velük”. Ez történt az 1947-ben megjelent burgonyabogárral, de az 1995-ben fellelt amerikai kukoricabogárral is, és a sort hosszan folytathatnám. Természetesen hasonló a helyzet a parlagfûvel is. Mint említettem, egy rendkívül agresszív gyomnövényrôl van szó, és nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egész európai térségben a Kárpát-medence ökológiai adottságai felelnek meg legjobban a gyomnövény igényeinek. Ismert amerikai irodalmi adat, hogy a parlagfû magja több mint 50 évig csírázóképes, tehát ilyen szempontból is különleges növényrôl van szó. Tehát ha mostantól

let, és minden üzemben jelen volt a növényvédelmi szakember. A tulajdonváltás, a termôföldek magánosítása azonban teljesen új helyzetet teremtett a ’90-es évek elején, az úgynevezett rendszerváltás után.

egyetlen parlagfû növény sem tudna virágozni és magot fogni – ami természetesen képtelenség –, még akkor is lenne esélye az ükunokámnak ezzel a növénnyel találkozni. Természetesen ezeket a tôlünk független, makacs tényeket alapvetôen figyelembe kellene vennünk, amikor a védekezési stratégiában gondolkodunk. – Mindezeket ismerve, mégis fel kell tenni a kérdést, hogyan és miért alakulhatott ki a jelenlegi súlyos parlagfû terhelés hazánkban? – Természetesen miattunk, az emberi tényezô következtében. A ’80-as évek végéig a régi nagyüzemi gazdaságok még kézben tudták tartani ezt a kérdést, a jó gazda gondosságával volt mûvelve a hazai mezôgazdasági terü-

– Amennyiben?… – Létrejött egy mai napig kezelhetetlen, szétaprózott birtokméret, a világon egyedi tulajdonosi formával, az „osztatlan közös tulajdonnal”, miközben a nyugat-európai országokban már régóta éppen ellenkezô irányú folyamatok zajlottak, s javában folyt a birtokok koncentrációja. Kezdetektôl határozott véleményem, hogy az akkori politikai döntéshozók végképp nem lehetnek büszkék erre a döntésükre, és nem véletlen, hogy a mai napig tabutéma ennek a kérdésnek az említése. Ebben a helyzetben a megjelent új földtulajdonosok jelentôs részének egyáltalán nem volt semmilyen képesítése és szakmai ismerete arról, amire e különös politikai döntés után vállalkozott. Sokan kezdeményeztük ebben az idôben, hogy a pénzügyi támogatások feltételeként kezdjünk el a téli idôszakban szakmailag célirányos, különbözô szintû képzéseket az új agrárszereplôk számára, de ezt sem akarta (merte) felvállalni a politika. Nincs pontos statisztikai adatom, de elképesztôen sok pénzt osztottunk ki fiatal agrárvállalkozók szakmai tevékenységének megalapozására. Itt sem volt semmilyen képzettségi feltétel. Ezután nem kell csodálkozni, 2009. december

agrárium


2009.12.10.

18:31

Page 12

12 I n t e r j ú

hogy egy részük ma már nem is agrárszereplô, a pénz pedig elfolyt valahova.

dig senki sem gondozza, a tulajdonosi réteg kiöregszik, a mai fiatal generációt pedig nem érdekli ez az egész téma.

– A rendszerváltásnál elkerülhetetlen volt az eredeti földtulajdonosok kárpótlása, nem? – Természetesen nem azzal volt a probléma, hogy visszakapták jogos földtulajdonukat azok, akiktôl valamikor jogtalanul elvették. A baj ott kezdôdött, hogy az akkori politikai hatalom el is hitette ezekkel az emberekkel, hogy mindennemû szakismeret nélkül eredményesen gazdálkodhatnak néhány hektáron. Ellenpéldaként megemlíteném a volt kelet-német területeket, ahol szintén megtörtént a termôföldek magántulajdonba adása, de a mai napig egyben mûködnek az átalakult szövetkezetek szakmailag jól képzett menedzsment irányításával, és a tulajdonosok nem gazdálkodnak, hanem osztalékként pénzt kapnak.

– Hogyan mûködik az eljárás parlagfû fertôzés esetén? – Külön tanulmányt érdemelne, ahogyan a politika rátelepedett erre a témára. Az elmúlt öt évben fokozatosan szigorították a parlagfûfertôzéssel kapcsolatos hatósági eljárásrendet és drasztikusan emelték a növényvédelmi bírság mértékét. Az FVM-hez tartozó Földmérési és Távérzékelési Intézet távérzékelési módszerekkel próbálja meg beazonosítani a parlagfûvel fertôzött területeket (a pontosság alig több mint tíz százalék – verébre lövünk ágyúval?), amit a területileg illetékes földhivatalok mezôgazdászai derítenek fel. A parlagfûvel fertôzött terület és a földhasználó beazonosítása után elektronikus formában kapja meg a növényvédelmi hatóság ezeket az információkat digitális fényképekkel kiegészítve. Ezek után a növényvédelmi hatóságnak minden mérlegelési lehetôség nélkül ki kell szabni a jogszabályban területegységre meghatározott, nagyon magas összegû növényvédelmi bírságot (minimum 15 ezer forint, maximum 5 millió forint) és el kell rendelni a kényszerkaszálást.

– Ennél jóval rosszabb a helyzet nálunk… – Valóban, hiszen a nem átgondolt módon (vagy éppen tudatosan, irányítottan?!) létrehozott, szétaprózott birtokméretek problémájára hazánkban még rátelepült a spekulatív tulajdonszerzés, valamint az érvényes jogszabályokkal ellentétes külföldi földtulajdonszerzés (zsebszerzôdés: ahol a mai napig nem nyilvános, hogy ki a tulajdonos) problémaköre. A legfrissebb becslések szerint ma már közel 1 millió hektárra teszik a külföldi személyek földtulajdonát hazánkban. Valaki válaszoljon végre arra a kérdésre, ez hogyan lehetséges, ha a jogszabályi alapok ezt nem teszik lehetôvé. Máris súlyos mulasztásban vagyunk, sürgôsen vissza kell állítani a jogállamiságra jellemzô állapotokat. Ráadásul a nemzeti természeti kincsünk minimum negyedét kitevô termôföldrôl van szó, ezért alapvetôen nem mindegy, hogy mit és milyen állapotban hagyunk az utánunk következô generációkra. Tovább bonyolítja és súlyosbítja a földhasználati helyzetet a ’60–80-as években hazánkban kialakult kirívóan magas zártkerti ingatlantömeg („kertMagyarország”), amely mára elvesztette funkcióját – döntô többségét pe-

agrárium

2009. december

– Mi ezzel a gond? – Az azért nem korrekt és szakmailag is elfogadhatatlan, hogy számos esetben egyértelmûen bizonyítható, a földhasználó a „jó gazda gondosságával” járt el, a legjobb növényvédelmi, termesztéstechnológiai megoldást választotta, de az extrém idôjárási körülmények (például gyomirtás után a bemosó csapadék hiánya, késôbb nyár közepén az átlagosnál nagyobb csapadék) miatt lehetetlen a parlagfû megjelenését megakadályozni. Ez fôleg a napraforgó kultúrákra, kisebb mértékben a kukoricára is igaz. – Úgy tûnik, ez nem éppen ügyfélbarát eljárás, akkor viszont miért így csináljuk? – A növényvédelmi hatóság és a gazdálkodók között évtizedek alatt kialakult korrekt munkakapcsolatot teljesen szétzúzzuk ezekkel az intézke-

désekkel, ellenségeinkké tesszük az amúgy is ezer problémával küzdô agrárszereplôket ahelyett, hogy szakmai segítséget nyújtanánk számukra. A parlagfûvel kapcsolatos intézkedéseink lassan már kimerítik a „boszorkányüldözés” fogalmát. A tavalyi évben több mint 400 millió forint növényvédelmi bírságot szabott ki a növényvédelmi hatóság, ennek ellenére augusztus végén a parlagfû pollenkoncentrációja minden korábbi értéket meghaladott. Akkor mi volt ennek az értelme? – Mi lehet a továbblépés? – Itt az ideje, hogy újragondoljuk a parlagfû-mentesítéssel kapcsolatos rossz hazai gyakorlatunkat. Be kellene látni, hogy az elmúlt években járt út nem vezetett és nem vezethet sehova, vissza kell helyezni ezt a témakört a szakmai környezetébe. Nem a parlagfüvet kell tûzzel-vassal irtani, hanem meg kell szüntetni azokat az okokat, amelyektôl ez az állapot kialakult. A birtokviszonyaink alapvetô rendezése nélkül esélyünk sincs komoly eredményt elérni. A mezôgazdaság szereplôi számára pedig az eddigieknél sokkal több naprakész, gyakorlatias szakmai információt kell adni, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelôzésre. Önmagában büntetéssel ezt a problémát nem lehet megoldani! Törekedni kell és esélyt kell adni arra, hogy a gazdálkodók a „jó gazda gondosságával” folytassák az agrártermelést, kirívó esetben pedig az agrártámogatások egy részének visszatartásával a parlagfû kérdés kezelhetô, mint ahogy a tôlünk nyugatabbra lévô mezôgazdasági területeken ez jól látható. A parlagfûmentesítés ügyében azonban a fentiek miatt nem várható gyors és látványos eredmény, ebben senki se reménykedjen, mert csak további csalódást okozunk egymásnak. A beszélgetés végére azért még maradt egy „eretnek” gondolatom: ha a parlagfû problémát közegészségügyi kérdésként kezeljük és éljük meg, akkor ennek a kérdésnek a megoldását miért a növényvédelmi hatóságtól várjuk? Szalay Attila


2009.12.10.

18:31

Page 13


2009.12.10.

18:31

Page 14


2009.12.10.

18:31

Page 15

P r 15

Folyamatosan fejleszti gyártmányait az OPTIGÉP Kft. Az OPTIGÉP Kft. a mezôgazdaság gépigényeit figyelembe vevô fejlesztési munkájának eredményeként korszerû termékskálával áll megrendelôi rendelkezésére. Kereskedelmi tevékenységünk a saját fejlesztésû termékeinkre terjed ki. Ajánlatunk! NAS-típusú napraforgó-betakarító adapter család. Immár 15 éve van piacon. Ismert a hazai és külpiacon az USA-tól Novoszibirszkig. Hatékonyan és minimális veszteséggel végezhetô velük a napraforgó betakarítása. Hatsoros géppel 20 ha/nap. Széles választék! Fém- vagy mûanyag orral kapható. • Fix változat: 4 sorostól 16 sorosig (50–55–60–70–76,2 cm-es sortávval) • Csukható változat: 6-8 soros (76,2 cm-es sortávval) • Szárzúzós változat: 6-8 soros (76,2 cm-es sortávval). Univerzális, valamennyi kombájntípusra adaptálható. Az adapterek szabadalommal védett rázóasztalos megoldásúak, ami lehetôvé teszi az alacsony adapterépítést, ezáltal a ledôlt vagy beteg napraforgó is a legkevesebb veszteséggel takarítható be. Ebben segítenek a mozgatható orrok is. A veszteségcsökkenés következtében már egy év alatt megtérülhet az adapter ára (6 soros gép kb. 350 ha). A veszteségcsökkenés a 100–150 kg-ot is elérheti hektáronként.

A szárzúzós változattal a talajmûvelés már közvetlenül a betakarítás után végezhetô. A csukható változat a fenti elônyein túl gyors területátállást tesz lehetôvé. A folyamatos, tervszerû fejlesztés eredményeként 2009-tôl megjelentünk a piacon a PSM-típusú szárzúzós napraforgó-betakarító adapter 6–8 soros, 76,2 cm sortávolságú, fix változatával, majd a 12 soros változattal is. 2010-tôl ezek csukható változataival is szolgálhatunk kedves megrendelôinknek. Az új fejlesztésû PSM szárzúzós napraforgó-betakarító adapter a korábbi és meglévô NAS-változatok minden elônyével rendelkezik. Újdonsága az alacsony építésû szárzúzó – a zúzási magasság hidraulikával állítható –, így alacsony, dôlt állományban is használható. A PSM adapterek használatával megtakarítható: • a külön erô- és munkaigény; • külön menetben történô szárzúzás munkaidôigénye, költsége; • a talajtaposási kár is csökken. OptiCorn típusú kukoricacsô-törô adapter 2007-tôl ezeket az adaptereket 6–8 soros, 70– 76,2 cm-es sortávú, szárzúzós kivitelben gyártjuk és forgalmazzuk. Univerzális, bármely ismert kombájntípusra adaptálható. Speciális törôhengerek biztosítják a hatékony szárlehúzást. A törôlécek központi vezérléssel állíthatók. Törôegységek védelme soronkénti biztosítással történik. A zúzók

igény szerint egységenként kikapcsolhatók. A fejlesztés továbbra is folyamatban van: mûanyag burkolatos kialakítás, sorszámnövelés és ezek összecsukott változatai. OPTI-RAK 150/M szemestermény-felszedô és rakodógép Optimális választás nagy teljesítményigényû terményrakodáshoz. Traktorral üzemeltetett, amelylyel a gép mozgatható telepen belül, így könnyen, gyorsan lehet átállni az egyik rakodási helyrôl a másikra. Garatnélküli változat, sík területen tárolt szemes termény felszedésére, szállítójármûre való rakodására, szellôztetô átrakodására alkalmas. A rakodógarattal szerelt változat alkalmas a szemes termények szállítójármûrôl közvetlenül vagonba történô berakodására, silóba vagy tárolóba való rakodásra. Teljesítményigény: 37 kW. Rakodási teljesítmény búzából: 150 t/óra. Ajánlatunk kiterjed a szántóföldi zöldségtermesztés gépeire is. Bakháthúzó gépek: 2 és 4 soros kivitelben készülnek. Bakhátkészítés sárgarépa, petrezselyem és hasonló gyökérnövényeknek. Burgonyaültetéshez bakhátkészítésre és töltögetésre is alkalmas. Alkalmas szélesebb ágyás készítésére is: dinnye, paprika, hagyma számára. Az OPTIGÉP Kft. folyamatos fejlesztéssel biztosítja az általa gyártott gépek korszerû színvonalát.

2009. december

agrárium


2009.12.10.

18:31

Page 16

16 N ö v é n y t e r m e s z t é s

Növekvô szójatermesztési kedv Magyarországon a szójatermesztés nem ismeretlen gazdasági tevékenység, hiszen már a múlt század elsô felében is termesztették a gazdák. Azóta hol kisebb, hol nagyobb területen, de rendszeresen szerepelt a vetésszerkezetben. Igazán átütô sikert hozó területnövekedés, termesztéstechnológiai áttörés azonban nem következett be, még a ’70-es és ’80-as években sem, amikor a magyar állattenyésztés fénykorát élte, a maihoz viszonyítva óriási mennyiségû takarmányfelhasználással. Ebben az idôszakban indult meg a fehérjehordozó növények átrendezôdése és a szójadara-import elôretörése.

A

zóta és ma is, évente mintegy 400-800 ezer t szójadarát importálunk 100-200 millió dollár értékben, miközben hazai szántóterületekbôl legalább 600 ezer ha alkalmas lenne szójabab termesztésére. Négyéves vetésváltást feltételezve évente 150 ezer ha-t vethetnénk be szójával rendszeresen, amihez a technológia és a megfelelô tenyészidejû fajtaszortiment is rendelkezésre állna. Ekkora területen 250-350 ezer t szójabab termelhetô a jelenlegi termelési színvonalon, a mindenkori idôjárás függvényében. Ehelyett csupán 30-36 ezer ha-on 30-80 ezer t szójababot termelünk meg évente. Kicsit átgondolva a hazai szójaprojektet, teljesen ésszerûtlennek látszik az itthon is megtermelhetô szóját tízezer kilométerekrôl, Dél-Amerikából ideszállítani, miközben a gabonáink exportját többek között éppen a nagy szállítási költségek hátráltatják. A hazai szójatermelés fontosságának ma különös hangsúlyt ad a forint gyengélkedése és az import drágulása, vagyis az örökös rettegés a kiszámíthatatlanul magas importfehérjeáraktól. Fontos lenne tehát a hazai szójatermelés növelése az élelmiszerbiztonság, a nyomonkövethetôség javítása szempontjából is. Mint ismeretes, a zömmel brazil és argentin importból származó szójadara genetikailag módosított szójababtermesztésbôl származik. Ahhoz képest, hogy a magyar GMOs kukoricatermesztés ellen óriási elvi és gyakorlati küzdelemben sikerült a termesztési moratóriumot fenntartani, a GMO-s szójadara a takarmánykeverékekben akadálytalanul van jelen és épül be a húshasznú állatok szervezetébe. Az ellentmondás nyilvánvaló, viszont a hazai szójatermesztés fellendítése kiváló lehetôséget kínál a szójadara hazai „tiszta”, GMO-mentes elôállítására. Agronómiai akadálya pedig nincs, hiszen a szója minden olyan hazai szántóföldön sikerrel termeszthetô, ahol 8 t/ha kukorica termeléséhez adottak a termôhelyi viszonyok és az agrotechnikai feltételek. A szójatermesztés ökonómiai értelemben is indokolt, hiszen már 3 t/ha-os termésszinten mindenképpen nyereséget termel, ugyanakkor független a világpiaci ártól.

Szójatermesztés a világban A statisztikai adatok szerint a szója az utóbbi évtizedek egyik sikernövénye volt a világon. Világpiaci árát ma már a bioüzemanyagok iránti növekvô globális kereslet hajtja felfelé,

agrárium

2009. december

aminek következtében például Brazíliában évente 325 ezer hektár esôerdôt égetnek fel emiatt. Lendületben van tehát a növény, s talán túl nagy buzgalommal is folyik elônyeinek kiaknázása, elsôsorban a dél-amerikai országokban. A világ szójatermô területe a ’60-as évektôl napjainkig közel megnégyszerezôdött, s mára meghaladja a 94 millió ha-t. Talán a legszomorúbb, hogy különösen a brazíliai esôerdôk bánták a szójaterület növekedését, amellyel óriási ökológiai károkat okoztak. Arányaiban a legnagyobb növekedés mégis Argentínában történt, ahol a vetésterület a korábbi százszorosára nôtt. Hazánkban a növekedés üteme csak nagy termelôi/termeltetôi önmérséklet mellett folyik, s jelenleg mintegy 35 ezer ha vetésterülettel rendelkezünk, amelynek egy-két éven belül közel háromszorosára várható a felfutása. A legnagyobb szója vetésterülettel jelenleg még mindig az USA rendelkezik, a világ szójatermô területének mintegy harmada ott található. A hektáronkénti magtermések az elmúlt 50 év alatt közel megduplázódtak, s a világátlag is elérte a 2,34 t/ha-t. Az USA-ban mért hozamok még ezt a szintet is meghaladták, hiszen 2001–2005 között a fajlagos hozam 2,65 t/ha volt. Az utóbbi évtized hazai évenkénti terméseredményei nagyarányú ingadozás mellett, 1,39–2,39 t/ha között változtak.

Új szójafeldolgozó-üzem épül A magyar szántóföldi növénytermesztés meglehetôsen gabonacentrikus, hiszen mintegy 70% feletti a gabona aránya, a többi olajos, alternatív és takarmánynövény. Nagyon kicsi hányadot foglal el jelenleg a szója, pedig a termesztését kiszolgáló termeltetô cégek számos kiváló fajtával és technológiai ajánlásokkal sietnének a termelôk segítségére. Emellett az éghajlat-változási hatások is hajlamosítanak a szójatermesztésre, hiszen a globális felmelegedés akkor is elérte térségünket, ha egyelôre nem akarunk tudomást venni a változásokról. A káros üvegházhatás, a légköri szén-dioxid egyre növekvô mennyisége kedvezôtlen irányban változtatja meg hazánk idôjárását is. A szélsôségek, a csapadékszegénység válik gyakorivá, amely a növénytermesztés számára változásokat hoz a termôhelyi viszonyokban. Egyes növények termesztésének határai északabbra tolódnak, másoké kedvezôtlenné válnak, esetleg csak öntözéssel folytathatók ugyanazon helyen. A szója talán éppen az a növény, amelynek ter-


2009.12.10.

18:31

Page 17

N ö v é n y t e r m e s z t é s 17

mesztési határai az ország északi felére is jobban kiterjedhetnek a talajadottságok ismeretében. Talán éppen ezt ismerik fel azok a szakemberek, akik a GMO-mentes élelmiszer-ipari alapanyagok, valamint húsipari termékek iránti fokozódó igény miatti keresletnövekedés ismeretében szorgalmazzák a szója vetésterületének növelését. Ugyancsak örvendetes tény, hogy egy új, most épülô Glencore-beruházás kapcsán a közeljövôben hazánkban is megoldódni látszik a 20% olajat tartalmazó szójababból történô olajkinyerés. A Duna melletti Foktô határában épülô gyár feldolgozó kapacitása a tervek szerint évi 600 ezer tonna lesz. Az üzemben napraforgóból, repcébôl és szójából sajtolnak olajat. Kezdetben évi 60 ezer tonna szója feldolgozását tervezik, amihez – ismerve a hazai terméseredményeket, – legalább 30 ezer ha új vetésterületre lesz szükség. Következésképpen a szójafeldolgozás aránya az új üzem jelentette piaci lehetôségek hatására minden bizonnyal jelentôsen emelkedni fog a jövôben. Az sem mellékes szempont, hogy az így melléktermékként állati takarmányozás céljára felhasználható pogácsa garantáltan GMO-mentes fehérjeforrást biztosítana. A kedvezô piaci helyzetet érdemes lenne tehát jól kihasználni a hazai állattenyésztés részérôl. A fehérjeimport nagyobb arányú kiváltása, illetve a már említett olajnyeréshez szükséges alapanyag elôállítása miatt a közeljövôben 90–100 ezer ha-os vetésterület kialakítása prognosztizálható. Mindehhez szerencsére a termesztés feltételei is adottak, hiszen a talajadottságok alapján közel 400 ezer ha, a klimatikus feltételek alapján pedig 300 ezer ha olyan szántóterülettel rendelkezik az ország, amely szójatermesztésre kiválóan alkalmas lehet.

Jól illeszkedik a vetésszerkezetbe és gazdaságos A szója mint pillangós növény mindig is kedves növény volt a gabonatermesztôknek, hiszen elôveteményként nagyon kitett magáért. Az utána következô ôszi búza mérsékeltebb nitrogénadagok mellett is mintegy 10%-os terméstöbbletet produkált. A szója nitrogéngyûjtô gümôi nem tétlenkednek a tenyészidôszak alatt és szorgalmasan kötik meg a levegô nitrogénjét az utóvetemény számára. A növény gyökérzete pedig alaposan átjárja a talaj alsóbb rétegeit és levegôsen hagyja vissza a talajt aratás után. A szójatarlón sokkal könnyebb ezáltal dolgozni, tarlót hántani és az ôszi kalászosok alá vetôágyat készíteni. Különösen jól jön a szójatermesztés az újraindult Agrárkörnyezetgazdálkodási Program (AKG) résztvevôinek, ahol elôírás a pillangós kultúrák vetésváltásban szerepeltetése.

Nem kell tehát pillangós takarmánynövénnyel vagy egyébbel veszôdni, ami esetleg nem vagy csak csekély gazdasági hasznot hozna. A szója alkalmas arra, hogy a program keretei közt teljesítse küldetését és komoly nyereséget is hozzon. A szója felvásárlási ára 70–75 ezer Ft/tonna között mozog termeltetôtôl, termelési helytôl függôen, ami stabil ár. Ez azt jelenti, hogy nem fordulhat elô olyan hektikus ármozgás, mint a gabonaféléknél, ahol 2-3 éven belüli 10%-ot meghaladó ármozgás is elôfordult az elmúlt idôszakban. A terméseredmények a kifejezetten jó termôhelyeken 4 t/ha körül alakultak, míg az átlagos termôhelyeken a 3 t/ha volt jellemzô az idei évben. Ezek a termésszintek a fent említett árak ismeretében már átlagosan 250 ezer Ft/ha árbevételt jelentettek, amelynek hozzávetôlegesen a fele volt csak a termelési költség. Azért is gondolkodnak a jövô évben egyre többen a szójatermesztésben, mert tisztes nyereségre számíthatnak, felfrissítik talajaikat, és jólesô érzéssel tesznek a fenntartható gazdálkodás érdekében. A szójatermesztés ma Magyarországon nagyrészt termelési integráció keretében folyik, amelynek területi nagyságrendje az elmúlt egy-két évben csökkent. Ennek alapvetô oka a szójatermesztési kedv országos – de remélhetôleg csak átmeneti – csökkenése volt. A gazdálkodók inkább a klasszikus és egyéni beszerzési-értékesítési formákat preferálják, mintsem „lekössék” magukat egy integráció keretein belül, tartva a költségek további növekedésétôl. Persze termelési sikerek esetén álláspontjuk megváltozhat és ismét az integrációt helyezik elôtérbe… GyZ

Tel.: (1) 460-10-20, fax: (1) 460-10-21; [email protected]; www.belarustraktor-mtz.hu

AGROKER HOLDING ZRT. 4402 Nyíregyháza, Kinizsi u. 2. Telefon: (42) 342-211 Fax: (42) 598-469 BEREG-AGRO KFT. 2351 Alsónémedi, Ócsai út 3. Telefon: (29) 337-628 Fax: (29) 337-652

MTZ-920.3

80 LE

4X4

MTZ-952.3

91 LE

4X4

MTZ-1025.3 105 LE

4X4

MTZ-1221.3 132 LE

4X4

MTZ-1523.3 151 LE

4X4

SOLÁRKER KFT. 6000 Kecskemét, Könyves Kálmán krt. 109. Telefon: (76) 494-534 Fax: (76) 494-561

2009. december

agrárium


2009.12.10.

18:31

Page 18

18 P r

Nitrogénmûvek Zrt. a magyar termelôk szolgálatában – 1931 óta! A hazai mûtrágyapiac meghatározó szereplôjeként a Bige Holding csoporthoz tartozó társaságok (Nitrogénmûvek Zrt., Bige Holding Kft., Bige Holding Genezis Kft., Nádudvari Agrokémiai Kft. és a Péti Nitrokomplex Kft.) elsôdleges feladatuknak a magyar mezôgazdaság teljes körû mûtrágyaellátását tekintik. A Bige Holding csoport tagjainak célja a vevôi igények magas minôségi színvonalon és rugalmas kiszolgálással történô kielégítése. A környezetvédelmet a termelési tevékenység és vállalati kultúra alapértékének tekintik. A Nitrogénmûvek Zrt. közel 80 éve a magyar piac meghatározó fontosságú mûtrágyatermelôje. Az elmúlt évtizedek alatt egyes termékei, mint például a Pétisó fogalommá váltak a magyar gazdálkodók számára. A Nitrogénmûvek Zrt. termelôüzemei az elmúlt években jelentôs korszerûsítésen mentek át. Ennek köszönhetôen egy biztonságosabb és hatékonyabb gyártási eljárással mûködô technológia került bevezetésre a Társaságnál. 2008-ban a Nitrogénmûvek Zrt. törekvéseit több elismeréssel jutalmazták. 2008. március 28-tól a Nitrogénmûvek Zrt. hivatalosan a Magyar Innovációs Klub tagja, valamint elnyerte a Business Superbrands 2008 címet is. A Bige Holding Kft. tevékenységi köre 2004-ben kibôvült kompaktált NPK mûtrágyák gyártásával, kiszerelésével. A modern technológiával dolgozó szolnoki üzem a vevôi igények alapján bármilyen összetételû komplex mûtrágya elôállítására alkalmas. Ennek révén 2009-ben új összetételû Prémium és Starter NPK mûtrágyákkal jelent meg a piacon. A nyíregyházi székhelyû Bige Holding Genezis Kft. 2004-ben kezdte meg mûködését. Tevékenységének meghatározó eleme az anyavállalat mûtrágyatermékeinek kelet-magyarországi országrészben történô forgalmazása. A Nádudvari Agrokémiai Kft. két évtizede mûködteti korszerû folyékony mûtrágyázási rendszerét. A gazdaságos mezôgazdasági termelés érdekében 1986-ban épült a folyékonymûtrágya-gyártásra specializálódott üzem. A Társaság különbözô összetételû NPK alap, starter és kiegészítô folyékony szuszpenziós mûtrágyát, valamint nitrogénoldatot gyárt nagy pontosságú számítógép-vezérléses technológiával, valamint mûtrágya-értékesítéssel is foglalkozik. A Péti Nitrokomplex Kft. közel két évtizede folytatja a makro- mezo- és mikroelem-tartalmú mûtrágyák gyártását, forgalmazását és fejlesztését. A speciális, kertészeti, oldat és szilárd mûtrágyák gyártása, forgalmazása mellett a Nitrogénmûvek Zrt. és a Bige Holding Kft. által gyártott alapmûtrágyák – hobbikerti felhasználású – kis kiszerelését és forgalmazását is ellátja. Mikroelemkészítményei ökológiai termesztésben is használhatók.

agrárium

2009. december

A Bige Holding csoport a végfelhasználók jobb kiszolgálása és a kereskedelmi tevékenység megújítása érdekében 2009-ben Genezis Partnerhálózatot hozott létre. E direkt értékesítési csapat a már mûködô forgalmazói hálózat mellett ajánlja a gazdálkodóknak a teljes Genezis mûtrágyaválasztékot. A nitrogén- és komplex NPK mûtrágyák, szilárd és folyékony alap- és fejtrágyák, valamint öntözô- és lombtrágyák képezik a széles Genezis termékpalettát. Az új szervezet legfontosabb feladata, hogy a fenntartható fejlôdést szem elôtt tartva személyre, gazdálkodóra, földterületre szabottan kínálja a megfelelô típusú és árú mûtrágyát. Az új értékesítôi rendszer lehetôvé teszi, hogy közvetlen kapcsolat jöjjön létre a gyártó és a végfelhasználó között, hiszen az 56 fôbôl álló kereskedelmi, üzletkötôi hálózattól közvetlenül beszerezhetô valamennyi mezôgazdasági munkához szükséges mûtrágya termék. A szaktanácsadással kiegészített teljes mûtrágyakínálat segítségével garantált a költséghatékony gazdálkodás. A közvetlen értékesítés eredményeként a végfelhasználók a tavalyi mûtrágyaáraknál lényegesen kedvezôbb áron – kevesebb, mint a feléért – tudják megvásárolni a termékeket. A Genezis Partnerhálózat tagjai 2010-ben is biztosítják Önök számára a megfelelô minôségû és mennyiségû mûtrágyát az eredményes gazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez.

A Genezis Partnerhálózatról további információk a www.genezispartner.hu oldalon találhatók. Nitrogénmûvek Zrt. 8105 Pétfürdô, Hôsök tere 14. Tel.: 88/620-100 • Fax: 88/620-102 www.nitrogen.hu Tisztelt Gazdálkodók, Mûtrágya-felhasználók! A Nitrogénmûvek Zrt. és a Genezis Partnerhálózat tagjai köszönik az egész éves együttmûködést és kívánnak kellemes karácsonyi ünnepeket, valamint sikerekben és termésben gazdag boldog új esztendôt!


2009.12.10.

18:31

Page 19

H i r d e t é s 19

2009. december

agrárium


2009.12.10.

18:31

Page 20

20 B a r o m f i

A magyar baromfiszektor 2009. I–IX. havi teljesítménye A magyarországi állatitermék-elôállítás egyetlen még talpon maradó ágazata a baromfitermelés. Ez a „sommás” vélemény a terméktanács I–IX. havi értékelése során hangzott el és a realitásokat nézve ez akár sokkoló hatással is lehet az állatiterméktermelôk körében, akik nem mondhatják egyébként sem, hogy az utóbbi 3–4 évben el lettek volna kényeztetve. 2008 azonos idôszakához képest 2009-ben 6,5%-kal nôtt a csirkehústermelés, a pulykatermelés 8%-kal esett vissza, a vízi szárnyasok közül a kacsahús-elôállítás 30%-kal nôtt, míg 2009 a lúdágazat egyik legrosszabb éve, hiszen az EU-csatlakozáskor még 50 ezer tonnás vágóliba-felvásárlás 38 ezer tonnára csökkent 2009-ben. A Baromfi Termék Tanács (BTT) számításai szerint az összes vágóbaromfi-termelés éves szinten elérheti a 458 ezer tonnát. Az év elsô részében a baromfihús piacán a csirkehús iránti viszonylag élénk kereslet jó helyzetbe hozta a termelôket, feldolgozókat Európa-szerte. A magyar piacon az általános gazdasági válság az elsô idôszakában paradox módon segítette a magyar baromfitermelôket. A forint árfolyamának romlása jelentôsen megnehezítette az importáru beáramlását, ugyanakkor kivitelre ösztönzött. A harmadik negyedév végére a hazai piacon a kereslet megtorpanni látszik. A piaci gondot egyértelmûen a 25%-osra növelt ÁFA-val sújtott csökkenô vásárlóerô okozza.

Baromfi Termék Tanács: változások A baromfiágazat szakmai koordinációs és érdek-képviseleti tevékenysége során a terméktanács ebben az évben is számos problémával szembesül. Az alábbi, szakembereik által háromnegyed éves értékelésben jelzett súlyos általános gondok mellett az ügyintézô apparátus szervezetét és tevékenységét is meg kívánják újítani, mind a költségkímélô gazdálkodás, mind a szakmai, mind a kommunikációs tevékenység korszerûsítése céljából. A szervezeti átalakítás ez év utolsó negyedévében kezdôdött az elnökség határozatai szerint. A változtatásokról és azok végrehajtásának eredményeirôl még nem áll rendelkezésre elegendô információ. A termékta-

agrárium

2009. december

A gazdasági válság elsôsorban a drágább mellhús forgalmát csökkentette, míg az olcsóbb részek iránt megnôtt a kereslet. Megjegyzem, hogy Magyarországon az egy fôre jutó pulykahús fogyasztás ugyanúgy 8 kg, mint az éllovasnak tekintett USA-ban, csak nálunk ezen belül inkább csontot, míg ott tényleg húst esznek. Nôtt az aprólék és a pulykahús alapú továbbfeldolgozott termékek iránti kereslet. Az éttermi kínálatban jelentôs szerepe van a pulykamellnek. A vízi szárnyas ágazatokban a piaci irányok igen sokszínûek. Ennek oka a több fajból és a hasznosítási módok különbözôségébôl adódó nagy választék már az alapanyagban is. A kacsaágazaton belül elsôsorban a pecsenyekacsa növekszik. A hízott kacsa, mely elsôsorban mulardra alapozódik, visszaesett. Hasonló az átrendezôdés a húsliba javára a lúdágazatban is. Itt nagy gond, hogy a válság közepette a felvevô piacokon is nagy raktárkészletek vannak. Óriási károkat okoz a megkülönböztetô bojkott néhány kereskedôláncban a magyar áruval szemben. Állatvédelmi akcióknak álcázott aljas osztrák és svéd lejáratás folyik a magyar víziszárnyas-ágazat ellen. Az étkezési tojás piacán a gondot a lecsökkent tyúkállomány jelenti. Ma az ország nem önellátó ebbôl az olcsó, de tökéletes fehérjeforrást nyújtó termékbôl. A fogyasztói árak az EU-csatlakozás óta több mint 40%-kal emelkedtek. A fogyasztóiár-növekedésbôl az állam a 25%-os ÁFA-val, a kereskedelem pedig a legkevesebb 30%-os árréssel jócskán kiveszi a maga részét. 1. táblázat. 2008–2009. I. félévének magyarországi baromfihús külkereskedelmének alakulása (tonna) 2008. I. félév

2009. I. félév

Export

55 564

57 651

Import

29 183

22 075

nács apparátusának költségvetését – úgy gondolom, ez ma nem szorul magyarázatra – jelentôsen csökkentik, a szervezetet és a feladatokat ennek megfelelôen kívánják módosítani. Eddig az apparátus vezetésében és az információs rendszer irányításában dolgozó munkatársakat érintô néhány személyi változásra került sor. A közeljövôben az irodák az Akadémia utcai székházból másik, budapesti helyre települnek át, ami ugyancsak a költségkímélés okán történik. A jövô év elsô felében remélhetôleg alkalmunk lesz a terméktanács vezetôivel interjú formájában tájékozódni a közérdeklôdésre számot tartó részletekrôl. Addig is érdemes a Baromfi Termék Tanács http://www.magyarbaromfi.hu honlapján figyelemmel kísérni a szakmai szervezet eseményeit.


2009.12.10.

18:31

Page 21

B a r o m f i 21

2. táblázat. Tenyésztés, szaporítás, árutermelés 2009. I–IX. hó Faj brojler tojóhibrid pulyka liba hústípusú májtípusú kacsa pekingi mulard barbarie Faj brojler tojóhibrid pulyka liba hústípusú májtípusú kacsa pekingi mulard barbarie

napos keltetés (1000 db) 2009 szept. jan.-szept. 13 693 121 653 261 4 564 540 6 555

napos keltetés (1000 db) 2008 szept. jan.-szept. 13 656 113 804 401 5 417 576 7 694

3 107

3 192 1 339

4 137

2 413 2 549

1 432 314 21

12 926 3 260 225

974 214 34

10 822 2 123 277

napos ár (Ft/db) 2009 szept. jan.-szept. 83,7 82,9 165,3 166,9 360,0 360,0

4) 4)

takarmányár nevelôtáp (Ft/100 kg) takarmányár nevelôtáp (Ft/100 kg) 2009 2008 szept. jan.-szept. szept. jan.-szept. 7 174 7 066 7 757 8 436 1) 5 520 5 518 1) 5 110 6 624 2) 3) 6 470 6 600 3) 7 225 7 995 5 946 5 825 6 680 7 612

6 360

6 283

6 985

572,7 717,4

504,3 536,9

136,5 421,3 -

137,4 426,1 360,0

felvásárlási ár (Ft/kg) 2009 szept. jan.-szept. 218,8 215,9 18,14 18,34 310,3 311,4

napos ár (Ft/db) 2008 szept. jan.-szept. 80,8 83,8 160,0 167,1 360,0 379,0

4) 4)

2)

748,2

598,0 644,1

119,7 370,0 360,0

120,8 370,0 360,0

felvásárlási ár (Ft/kg) 2008 szept. jan.-szept. 228,3 234,0 16,23 16,83 326,8 324,7

394,0 469,5

401,3 473,3

521,6 558,8

509,9 563,0

253,1 439,0 -

251,2 420,3 393,0

261,5 466,0 435,3

274,6 475,1 441,4

7 796

Megjegyzés: 1) takarmányár: tojótáp I.; 2) tojás termelôi ára (Ft/db); 3) befejezôtáp; 4) gácsér

Forrás: BTT

A baromfiágazat tehát igen vegyes képet mutat 2009-ben. A jövôt illetôen nem lehetünk túl optimisták, mert számos kihívásnak kell megfelelni. Ezek csak felsorolásszerûen a következôk: • A szalmonella program elôírásainak teljesítése. A tojástermelés és a húscsirke után 2010-ben belép a pulykaágazat is. A program egyre szélesül, az anyagi forrás azonban ezzel egyáltalán nem tart lépést. A BTT mindent megtesz, ami erejébôl telik: oktatást szervez, együttmûködik a hatósággal, felhívja tagjai figyelmét a tennivalókra, jó gazdálkodási útmutatókkal látja el az érdekelteket. Az igazi veszélyt a kereskedelem igényei és a zsákmányt megragadni készülô versenytársak jelentik. Ha nem tudunk a szalmonella ügyekben elôrelépni, ezzel az ürüggyel megfojtják a magyar baromfitermelést. • Állatvédelem. Harcias és gátlástalan pénzgyûjtô állatvédô szervezetek folyamatosan támadják a magyar baromfitermelést. Az EU-s bürokrácia pedig politikai okokból inkább akar megfelelni a nyugat-európai városi értelmiségnek, semmint az európai állattartókat megtartani, a lakosságot olcsó és biztonságos termékkel ellátni. • A globalizmuson alapuló kereskedelmi láncok állandó fenyegetése a magyar beszállító termelôket, így a baromfitermelôket is igyekszik prés alatt tartani. A baromfiszektor faj- és hasznosítás szerinti, tehát brojlercsirke, tojóhibrid, pulyka és vízi szárnyas ágazatainak részletes értékelésére itt a terjedelem korlátai miatt nem tudunk kitérni, de a fenti áttekintô értékelés mellékleteként a mellékelt táblázatban közöljük a tárgyidôszak tenyésztési és árutermelési adatait a legfontosabb inputok áraival együtt. Összeállította: Kállay Béla 2009. december

agrárium


2009.12.10.

18:31

Page 22

22 S z e l l e m i t u l a j d o n - v é d e l e m

Védjegy Mi a védjegyoltalom? A védjegy az árujelzôk legfontosabb fajtája. A védjegy, mint árujelzô, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának elômozdítására szolgáló jogi oltalom. A gazdasági verseny alapvetô eszköze, kiemelkedô szerepet játszik a marketing és a reklám területén.

Milyen megjelölésre szerezhetô védjegyoltalom? Védjegy lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betû, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a cso-

magolás formáját, és ezek kombinációja, ha • megkülönböztetésre alkalmas és grafikailag ábrázolható, • nem áll fenn a lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok (pl. általánosan használják az áru megjelölésére), vagy • viszonylagos kizáró ok (pl. más javára azonos vagy azzal összetéveszthetôségig hasonló védjegy már oltalmat nyert).

Ki szerezhet védjegyoltalmat? Védjegyoltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet.

Mire jogosít fel a védjegyoltalom? A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az áru-

Szabadalom A szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja azáltal, hogy a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest elônyösebb pozíciót teremt a termékek és technológiák piacán. A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van a találmány szerinti megoldás hasznosítására, azonban a szabadalmi oltalom idôtartama és területi érvényessége nem korlátlan, az oltalom a szabadalmi bejelentés napjától számítva legfeljebb 20 évig lehet érvényes, és csak abban (azokban) az ország(ok)ban, amely(ek)ben engedélyezték. A Magyar Köztársaságban érvényes szabadalmat vagy nemzeti vagy európai vagy a Szabadalmi Együttmûködési Szerzôdés (PCT) keretein belül indított szabadalmi bejelentéssel lehet szerezni, amennyiben a bejelentés és a bejelentett találmány megfelel a jogszabályi elôírásoknak. Külföldi jogszerzés a nemzeti hivataloknál tett bejelentéssel, az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) tagországai esetében ezen túlmenôen európai úton is kezdeményezhetô. A bejelentés közvetlenül vagy a Szabadalmi Együttmûködési Szerzôdés (PCT) keretein belül nyújtható be. Az oltalom az illetékes szerv elôtt folyó engedélyezési eljárás eredményeképpen keletkezik. A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak a szabadalmi oltalommal kapcsolatos egyéb eljárások is. A belföldi, iparjogvédelemmel kapcsolatos jogvitás ügyekben megbízás vagy bírósági megkeresés alapján a Magyar Szabadalmi Hivatalban mûködô Iparjogvédelmi Szakértôi Testület ad szakértôi véleményt. A Magyar Szabadalmi Hivatal elôtti eljárásban külföldi személy – nemzetközi szerzôdés eltérô rendelkezése hiányában – köteles képviselôt megbízni, továbbá esetenként a magyar bejelentôknek is képviselôvel kell rendelkezniük a külföldi hivatalok elôtti eljárásokban. Kötelezô képviseletet Magyarországon szabadalmi ügyvivôk vagy ügyvédek láthatnak el. A nyilvánosságra hozott szabadalmi dokumentumok kutathatósága mindenki számára nyitott, a dokumentumok kutatásával a mûszaki fejlôdést elôsegítô értékes információk nyerhetôk.

agrárium

2009. december

jegyzékben szereplô árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licencia) adjon.

Hogyan szerezhetô védjegyoltalom Magyarországon? • A Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentéssel, • Európai közösségi védjegybejelentéssel, • Külföldiek számára nemzetközi bejelentéssel a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzôkönyv alapján is. Külföldi bejelentôknek belföldi lakóhellyel rendelkezô képviselôt kell megbízniuk képviseletükkel. Hazai bejelentôknek nem kötelezô képviselôt megbízni, de szükség esetén a bejelentés elkészítésében a szabadalmi ügyvivôk vagy ügyvédek nyújtanak segítséget.

Hogyan lehet külföldön védjegyoltalmat szerezni? • Védjegyoltalom szerezhetô az illetô ország/ok iparjogvédelmi hivatalához benyújtott védjegybejelentéssel, • a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzôkönyv alapján megtett ún. nemzetközi bejelentéssel, • európai közösségi védjegybejelentéssel. A Magyar Szabadalmi Hivatal továbbító hivatalként elvégzi a magyar bejelentôk nemzetközi és közösségi védjegybejelentéseinek továbbítását is.

Mit tehet a védjegyjogosult jogainak megsértése esetén? Védjegybitorlás miatt pert indíthat a bíróság elôtt, követelheti például a bitorlás megállapítását, a bitorlás abbahagyását, illetve a törvényben meghatározott egyéb igényeket támaszthat.

Mennyi a védjegyoltalom oltalmi ideje? Az oltalom, amely a lajstromozással keletkezik, a bejelentés napjára viszszaható hatállyal és a bejelentéstôl számított tíz évig tart. A jogosult kérésére további tíz-tíz éves idôtartamokra megújítással meghosszabbítható.


2009.12.10.

18:31

Page 23

S z e l l e m i t u l a j d o n - v é d e l e m 23

Sikerrel zárult a regionális konferencia a közösségi és nemzeti védjegyrendszerek európai együttélése témájában 2009. november 3-án a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) adott helyszínt „A közösségi és nemzeti védjegyrendszerek együttélése Európában” címû regionális konferenciának. Az eseményt közösen szervezte a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Belsô Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH). A konferenciát megtisztelte jelenlétével és elôadásával António Campinos, a Portugál Nemzeti Iparjogvédelmi Intézet és egyben a BPHH Igazgatótanácsának elnöke,

valamint Edmond Simon, a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal fôigazgatója. A konferencia további elôadói voltak: dr. Ficsor Mihály, az MSZH elnökhelyettese, dr. Lendvai Zsófia ügyvéd és dr. Gödölle István szabadalmi ügyvivô. Az elôadások hasznos ismereteket nyújtottak a közösségi védjegyrendszer és a nemzeti védjegyrendszerek viszonyáról, és érintették a védjegyhasználati kötelezettség kérdését is, különös tekintettel a közösségi védjegyek használatának területi hatályára.

Fehér Könyv a szellemi tulajdon védelmérõl – 2008–2009 „Fehér Könyv a szellemi tulajdon védelmérôl – 2008–2009” címmel megjelent a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács kiadványa, amely a szellemitulajdon-védelem idôszerû stratégiai irányaira, a szakmai elôtt álló legújabb kihívásokra, valamint a legfontosabb szabályozási kérdésekre kívánja irányítani a gazdasági és politikai döntéshozók figyelmét. A szellemitulajdon-védelem stratégiai kérdéseivel foglalkozó elsô fejezet részletesen bemutatja az iparjogvédelmi jogalkotás terén mérföldkônek tekinthetô, legfrissebb törvénymódosításokat. Megismerkedhetünk a Kormány által elfogadott Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiával, továbbá áttekintést kapunk az OECD magyar innovációs rendszerrôl készített országjelentésének szellemitulajdon-védelmi vonatkozásairól.

A kötet második fejezete a fontos versenyeszközként funkcionáló védjegyoltalom aktuális hazai és nemzetközi szabályozási kérdéseit tárgyalja. Áttekintést kaphatunk a hazai védjegyrendszerben az elmúlt években végbemenô nagy jelentôségû változások eddigi tapasztalatairól, a közösségi és a nemzeti védjegyrendszerek közötti együttmûködésrôl, valamint megismerkedhetünk a nemzetközi védjegyek lajstromozásáról szóló, ún. madridi rendszer reformjának jogi aspektusaival. A kötet harmadik fejezete a szellemitulajdon-védelmi szolgáltatások, valamint a szerzôi jog aktuális kérdéseit tárgyalja. Jól hasznosítható összefoglalást kapunk az Európai Unió tagországainak nemzeti innovációs struktúrájáról, továbbá a szellemitulajdon-védelmi szolgáltatások sokszínû kínálatáról. A kiadvány megismertet az árva mûvek felhasználásának engedélyezési el-

A konferencia további értékes témáját képezte a BPHH és a nemzeti hivatalok közötti együttmûködési keretmegállapodás és annak jövôbeni formái. A rendezvényt sikeresnek értékelték az Ausztriából, Cseh Köztársaságból, Lengyelországból, Spanyolországból és Szlovéniából érkezett résztvevôk is, mivel olyan aktuális témát dolgozott fel, amellyel az Európai Bizottság is kitüntetett helyen foglalkozik. Az elôadások megtekinthetôk a konferencia honlapján.

járásával, továbbá arra keresi a választ, hogy a klasszikus szerzôi jog vajon mennyire képes reflektálni az új társadalmi jelenségekre, technikai kihívásokra. A Magyar Szabadalmi Hivatal és a Magyar Szellemitulajdonvédelmi Tanács ezzel az újabb tanulmánykötettel hozzá kíván járulni a szellemitulajdon-védelmi szakmát érintô új kihívások hatékony kezeléséhez, új szabályozási javaslatok kimunkálásához és nem utolsósorban a szellemitulajdon-védelmi tudatosság további erôsítéséhez. A tanulmánykötet megvásárolható a Magyar Szabadalmi Hivatal ügyfélszolgálatán: 1054 Budapest, Akadémia u. 21. Telefon: 474 5561.

Magyar Szabadalmi Hivatal 1054 Budapest, Garibaldi u. 2. Tel.: 312-4400 Fax: 331-2596 E-mail: [email protected] Web: www.mszh.hu

2009. december

agrárium


2009.12.10.

18:31

Page 24

24 A g r á r f i n a n s z í r o z á s

Hitelkonstrukciók agrárvállalkozások számára A magyar mezôgazdaságnak óvatos becslés mellett is legalább 100 milliárd forint hitelre lenne szüksége a közeljövôben. Csak ezzel a külsô forrással biztosítható a termelés és a fejlesztés folyamatossága, az uniós támogatások igénybevételérôl nem is beszélve. Ezért – a Magyar Bankszövetséggel tárgyalva – a Magyar Agrárkamara ez év júliusában arra kérte a hazai pénzintézeteket, hogy teremtsék meg e forrásigényhez szükséges hátteret.

A

finanszírozás egyre fontosabbá válik az agrárszektor szereplôi számára. A Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium adatai alapján az agrárium hitelállománya 350–370 milliárd forint összegû, amelybôl a támogatott kölcsönök 130 milliárd forintot tesznek ki. Magyarországon mintegy 220 ezer agrárvállalkozás mûködik, és az agrárszektor adja a magyar GDP 3,9 százalékát. A globális pénzügyi válság hatására más ágazatokhoz viszonyítva az agrárium gazdasági teljesítménye kisebb mértékben csökkent, viszont az ágazat finanszírozása nehezebbé vált. A lehetséges finanszírozási eszközök származhatnak saját belsô felhalmozásból, állami támogatásból és hitelek igénybevételébôl. Mivel az ágazat általában alacsony jövedelmezôséggel mûködik, így a saját erôforrásokból való boldogulás szinte elérhetetlen álom. Az agrárszabályozás alapvetôen az állami kezességvállalás és kamattámogatás eszközrendszerét mûködteti. A különbözô hitelek igénybevételével versenyképesebbé tehetik magukat az agrárium piaci szereplôi. Az állam döntôen a kis- és középvállalkozások helyzetén kíván támogatott hitelekkel, garanciavállalással vagy elôfinanszírozással javítani. A hitelszerzôdéseket tartalmuk alapján három osztályba lehet sorolni: 1. pénzhitel (folyószámlahitel, számlahitelezés); 2. hitelszerû kihelyezés (váltóleszámítolás, követelések megvásárlása, áruvásárlási hitel); 3. kötelezettségvállalási hitel (bankgarancia, bankkezesség, hitelkeret). A hitelfajták kamatozása lehet fix, változó vagy változtatható. A mezôgazdasági hiteleket alapvetôen két csoportra lehet osztani. Az egyik csoportba az általános hitelek tartoznak, a másik csoportot pedig a specifikusan erre az ágazatra kidolgozott agrárhitelek alkotják. Az általános hitel lehet folyószámlahitel, szabadfelhasználású jelzáloghitel és hasonlóak. Ezek a hitelek semmiben nem térnek el a más ágazatok által igénybe vehetô hitelektôl. A vonatkozó kondíciókat – úgymint kamat, kezelési költség és egyebek, mindig az aktuális piaci helyzet határozza meg. Az átmeneti likviditási nehézségek kezelésére folyószámlahitel, a készletfinanszírozásra forgóeszközhitel

agrárium

2009. december

vehetô igénybe. A szabad felhasználású vállalkozói hitel gyors, egyszerûen elérhetô, bármely gazdasági célra felhasználható finanszírozási megoldás. Ez a hitelforma egy olyan, ingatlan fedezete mellett nyújtott, szabad felhasználású konstrukció, amelyben a hitelintézet – akár a vállalkozás pénzügyi minôsítésétôl függetlenül is – finanszírozási támogatást nyújt. A szabad felhasználású vállalkozói hitelek futamideje általában rugalmas és választható, a maximális futamidô rendszerint 15 év. A másik csoportot a speciális agrárhitelek alkotják, ezek alapja viszont minden esetben valamely mezôgazdasági jogszabály. Jelenleg a speciális agrárhitelek az alábbiak: • intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó közraktári hitelezés; • közraktárjegy fedezetû hitelek; • európai uniós és nemzeti közvetlen támogatások elôfinanszírozása; • Birtokfejlesztési hitel; • Új Magyarország Agrár Fejlesztési Hitelprogram; • Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram; • Új Magyarország Gabona Forgóeszköz Hitelprogram; • Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitel. Intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó közraktári hitelezés: Amennyiben a vállalkozás pénzeszközökhöz szeretne jutni, mielôtt az Európai Unió intervenciós felvásárlás keretében megvásárolná terményeit, akkor ezt a finanszírozási módot is választhatja. A közraktárba helyezett termékeinek fedezete mellett hitelhez juthat, ezáltal áthidalhatja azt az idôszakot, amíg az intervenciós felvásárlásból pénzéhez jut. A konstrukcióban kizárólag csak olyan termékek vehetnek részt, amelyre az Európai Unió intervenciós felvásárlást hirdet. Ennek a hitelnek a segítségével a bevétel nagy hányadához szinte azonnal hozzájuthat, a terményeit elôre rögzített fix áron adhatja el, és azonnal hozzájuthat a bevétel nagy részéhez. Ezáltal megôrizheti a likviditását is. Törleszteni és kamatot fizetni csak a futamidô végén szükséges. Az intervenciós finanszírozás futamideje a felvásárlás idôpontjához alkalmazkodik. A hitel futamideje egy éven belüli. Közraktárjegy fedezetû hitelek: Ha pénzeszközökre van szüksége a vállalkozásnak, de nem kedvezôk a piaci árak, és


2009.12.10.

18:31

Page 25

A g r á r f i n a n s z í r o z á s 25

emiatt nem szeretné a terményeit idô elôtt értékesíteni, akkor ez a finanszírozás jó megoldást jelenthet. A közraktárba helyezett termékek fedezete mellett hitelhez jut, így megvárhatja, hogy a piaci árak emelkedésével magasabb bevételhez juthasson. Ebben a konstrukcióban a Budapesti Árutôzsdén jegyzett termékek finanszírozhatók. Vannak olyan hitelintézetek is, amelyeknek szerepel a palettáján a tôzsdén nem jegyzett speciális közraktári termékek finanszírozása. A hitelhez jutás a közraktárjegy birtokában egyszerû eljárás, és nem szükséges más biztosíték. A finanszírozásnak ez a módja rendkívül költséghatékony. Futamideje éven belüli. Európai uniós és nemzeti közvetlen támogatások elôfinanszírozása: Az agrárium számára a mezôgazdaság és vidékfejlesztés területén az Európai Unió, illetve a nemzeti költségvetés által nyújtott támogatások széles köre érhetô el. A támogatás kifizetésének jóváhagyása a kifizetô ügynökség erre vonatkozó határozata (támogatási okirat, igazolás) alapján történik. A kifizetô ügynökség (MVH) határozata, illetve egyes konstrukcióknál az ügyfél kérelme alapján történik az EU-forrásból származó, illetve a társfinanszírozásban történô támogatások EU-forrásának elôfinanszírozása. Birtokfejlesztési hitel: Termôföldvásárlásra nyújtott hitelkonstrukció. Igényelhetô kamattámogatással, illetve kamattámogatás nélkül. Amennyiben megfelelô kiegészítô hitelfedezet kerül bevonásra, abban az esetben a vásárolt termôföld vételára hitelintézettôl függôen 80-100%-os mértékben finanszírozható ebbôl a hitelbôl. Állami kamattámogatással is igényelhetô, melynek mértéke jelenleg 50%. Termôföld is elfogadott fedezetként. Ez a hitel forintban igényelhetô, így elkerülhetôvé válik az árfolyamkockázat. A hitel fedezete lehet a megvásárolt termôföld, vagy akár egyéb ingatlan. Amennyiben termôföld a fedezet, akkor akár a hitelbiztosítéki érték 90%-a is lehet a hitelezés mértéke. A támogatott Birtokfejlesztési hitelt azok vehetik igénybe, akik a 17/2007. (III. 23.) FVM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelnek. Kamattámogatásra jogosult az a mezôgazdasági termelô, aki • a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatot követi; • megfelel a gazdaságilag életképes üzem kritériumának; • rendelkezik mezôgazdasági szakirányú képzettséggel vagy mezôgazdasági vállalkozó (OKJ 32 6201 02); ezüstkalászos gazda (OKJ 21 6201 01), aranykalászos gazda (OKJ 32 6201 01) szakképesítés megléte esetén a falugazdász által igazoltan legalább ötéves mezôgazdasági szakmai gyakorlattal. Nem támogatott Birtokfejlesztési hitelt vehetnek igénybe azok a vállalkozói ügyfelek, akik jogosultak földet vásárolni: ôstermelôk, mezôgazdasági kistermelôk, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók. Új Magyarország Agrár Fejlesztési Hitelprogram: Amennyiben valamilyen beruházást kíván megvalósítani, akkor ennek keretében nyílik mód kedvezményes forrás igénybevételére. A program támogatja az agrárium versenyképességének fokozását, fejlesztéseket, minôségi termékek elôállítását, környezetvédelmet és a hatékony, költségtakarékos módszerek bevezetését. Ez a hitelfajta EMVA-pályázatos beruházásokhoz is kapcsolható. A hitelfelvevôk köre igen széles körû, az ôstermelôtôl az részvénytársaságig terjedhet.

Ezt a hitelt jogosultak igénybe venni a fiatal mezôgazdasági termelôk, ha a KKV törvény hatálya alá tartozó, Magyarországon székhellyel, vagy az EGT területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezô vállalkozást indítanak el, amennyiben 40 évesnél fiatalabbak és elsô alkalommal kezdenek mezôgazdasági üzem vezetôjeként gazdálkodni, továbbá rendelkeznek a megfelelô szakképzettséggel, szakmai alkalmassággal és üzleti tervvel a gazdálkodási tevékenységük fejlesztésére vonatkozóan. Ezt a hitelt kérhetik vállalkozói igazolvány nélkül tevékenykedô ôstermelôk is. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázatok esetében kiegészítô finanszírozására is igénybe lehet venni. Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitel: Amennyiben a mezôgazdasági termelô vállalkozás a versenyképességét kívánja fokozni, akkor ezt a hitelt célszerû igénybe venni. Ennek a programnak a fô célkitûzése a mezôgazdasági termelés, ezen belül kiemelten az állattenyésztés támogatása. Forrásokat biztosít a jó minôségû termékek elôállításához a mezôgazdasági termékek elsôdleges elôállításával foglalkozó vállalkozások részére. Éven túli kedvezményes forgóeszköz hitelt nyújt a gabonafélék és a hústermékek piacán világszerte kialakult, a hazai mezôgazdaságot érzékenyen érintô folyamatos költségnövekedés ellensúlyozásához. Új Magyarország Gabona Forgóeszköz Hitelprogram: Amennyiben a vállalkozás saját termelésû vagy vásárolt gabonakészlettel rendelkezik, akkor annak finanszírozására ez a hitelfajta szolgálhat. A finanszírozható készlet lehet akár saját termelésû vagy vásárolt gabona is. A hitellel támogatott terményfajták kukorica, búza, árpa, triticale, zab, rozs, nemes cirok valamint napraforgómag. Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitel: Ez a hitel forgóeszközök finanszírozására szolgál a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelet szerint véglegesen elismert termelôi szervezet és az elôzetesen elismert zöldség-gyümölcs termelôi csoport esetében. A www.fvm.hu honlapon lévô jegyzékbôl lehet tájékozódni a véglegesen elismert termelôi szervezetekrôl és az elôzetesen elismert zöldség-gyümölcs termelôi csoportokról, amelyet tevékenységükben ez a forgóeszköz hitel hivatott támogatni. Timári Judit, fiókvezetô MKB Bank Zrt., Debrecen

Malom eladó Teljesen felújított, automatizált malom Jászladányban eladó. Kapacitás: 40 t / 24 h Érdeklôdni: (06-30)688-4700, (06-29)564-090 [email protected]

2009. december

agrárium


2009.12.10.

18:31

Page 26

26 V i d é k f e j l e s z t é s

Cselekvési terv a vidéki foglalkoztatás bôvítésére A vidéki foglalkoztatás bôvítésére cselekvési tervet dolgozott ki a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) több érintett tárcával és szervezettel együttmûködésben. A javaslatcsomag azt ígéri, hogy az országszerte megvalósuló fejlesztések, közmunkaprogramok, vállalkozásokat támogató intézkedések segítségével belátható idôn belül több lesz a munkalehetôség vidéken.

M

agyarországon a vidéki foglalkoztatás gyakorlatát jelenleg az elaprózottság, a szerteágazó struktúra jellemzi, ráadásul az agrárfoglalkoztatás speciális viszonyait a vonatkozó jogforrások döntôen figyelmen kívül hagyják. Ez a rendezetlen helyzet, a jogszabályok és a gazdálkodási gyakorlat összeegyeztetlensége a feketemunka kényszerû megjelentését idézi elô. Mint Gôgös Zoltán államtitkár a terv végrehajtásának indításakor elmondta, e helyzet megváltoztatásában, az elôirányzott feladatok teljesítésében számítanak a LEADER program, a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat (MNVH), a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH), a Magyar

agrárium

2009. december

Agrárkamara, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vidéken mûködô hálózatára. Ezektôl két hónapon belül konkrét javaslatokat várnak térségükben a foglalkoztatás bôvítésére. Természetesen sokat segítenek a célkitûzések elérésében a 2007–13-as idôszakra szóló Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) vidék- és vállalkozásfejlesztési konstrukciói is. A kormány által is elfogadott program prioritásként jelöli meg a vidéki munkalehetôségek bôvítését, a vidéki életminôség látványos és stabil javítását – közölte dr. Kis Zoltán, a megvalósítást koordináló programiroda vezetôje. Az általuk elkészített intézkedési terv öt célterületen irányoz elô konkrét

lépéseket. Ide tartozik a közmunka alkalmazása során a további lehetôségek kiaknázása, az idény- és alkalmi munka feltételeinek egyszerûsítése, a szociális földprogram lehetôségeinek feltárása, a szociális szövetkezetekben rejlô foglalkoztatás-élénkítés fejlesztése, valamint a zöldenergia felhasználásához kapcsolódó foglalkoztatás hatékonyságának fokozása. A foglalkoztatás feltételeinek egyszerûsítésénél mielôbb szükség van a jogszabályok és a gyakorlat harmonizálására, az igények és a lehetôségek összhangjának elérésére. Az FVM és a programiroda az illetékes tárcákkal szoros együttmûködésben gondoskodik a megfelelô jogszabályi feltételek kialakításáról, egyebek mellett a 40 százalékos mértékû közteher felülvizsgálata és az elektronikus foglalkoztatási kártyarendszer bevezetése terén. Az intézkedési terv másik fontos eleme az ÚMVP fejlesztéseinek foglalkoztatási szempontból legmegfoghatóbb kitörési pontjainak, lehetôségeinek feltárása és kiaknázása. Még tovább nô a jelentôsége az ÚMVP III. és IV. tengelyeinek: sokak számára biztosíthat megélhetést ugyanis a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének, a turisztikai tevékenységek, a falumegújítás és a vidéki örökség megôrzésének európai uniós támogatása. Az itteni pályázati kiírásokra beérkezett támogatási kérelmek feldolgozásának gyorsítása, a beruházási projektek és komplex programok mielôbbi végrehajtása, a felgyorsított ütemû kifizetés és a példaként szolgáló mintaprojektek elterjesztése ugyancsak hozzájá-


2009.12.10.

18:31

Page 27

V i d é k f e j l e s z t é s 27

rulhat a vidéki foglalkoztatás bôvítéséhez. Az FVM szakértôi arra is felhívták a figyelmet, hogy sokat segíthet a terv végrehajtásában a bankok kocká-

zatkerülô magatartásának megváltoztatása, valamint az ÚMVP és az ÚMFT célcsoportjai közötti lehatárolás további pontosítása is.

Ami pedig konkrétan a közmunka lehetôségeit illeti: a terv számol a vízi társulatok és a magán-erdôgazdálkodói szféra közvetlen részvételével, továbbá a bioenergetika területén adódó foglalkoztatási lehetôségek kihasználásával, uniós mintákon alapuló közmunka- és alkalmi/idényjellegû munkaprogrammodellek kidolgozásával is. A terv zökkenômentes megvalósítása érdekében a programiroda gondoskodik a megfelelô szervezeti háttérrôl, a sikeres munkához nélkülözhetetlen helyzet- és igényfelmérésrôl, a jó foglalkoztatási gyakorlatok összegyûjtésérôl és közkinccsé tételérôl, nem utolsósorban pedig ezek mindenki által elérhetô adatbázisának kialakításáról is. Forrás: umvp.eu

Közös cselekvéssel a vidéki munkahelyekért A konferencián szó volt arról, hogy a kormányprogram prioritásai között van a vidéki munkalehetôségek bôvítése, az életszínvonal növelése, a vidék népességmegtartó képességének erôsítése és ezen részterületek fejlesztésén keresztül a vidéki életminôség látványos és stabil javítása. Eme alapvetô célkitûzés kulcsfontosságú eleme a vidéki foglalkoztatás megôrzése, bôvítése, új munkalehetôségek, munkahelyek létrejöttének közvetlen és közvetett elôsegítése, ezáltal a vidék jövedelemtermelésének fokozása. Gôgös Zoltán – 2013 után gyökeresen át fog alakulni az Európai Unió támogatáspolitikája, és ha nem lesz Magyarországon olyan végrehajtási rendszer, amely majd a más módon nekünk jutatott európai forrásokat fogadni tudja, akkor sajnos nem fogjuk tudni az akkori uniós lehetôségeket kihasználni – mondta az FVM államtitkára. Az államtitkár ennek kapcsán utalt arra, hogy rengeteg a jogalkotási feladat. Az utóbbi idôszakban a minisztérium ugyan komoly változtatásokat tett a kisebb feldolgozók költségcsökkentése érdekében, a különbözô piacra jutási nehézségek leküzdésére, de még mindig nem tudtunk áttörést elérni közbeszerzési ügyekben. Az agrárium foglalkoztatási támogatásának ügyeiben sok esetben az EU-s korlátok nehezítik a dolgunkat. Miután mi is részei vagyunk az uniós döntéshozatalnak, nem szabad bele-

nyugodnunk, hogy a regionális támogatásokból a vidéki foglalkoztatási szektor szinte teljes egészében ki van zárva. Dr. Kis Zoltán Az FVM fôosztályvezetô-helyettese a programiroda cselekvési tervének ismertetése során egyebek mellett elmondta, hogy a kormány által a napokban elfogadott dokumentum fô célként a vidéki munkalehetôség bôvítését, a vidék életminôségének látványos és stabil javítását jelölte meg. Az elsô lépések már megtörténtek. – Az egyszerûsített munkavállalás szabályairól szóló törvénytervezet, amelyben a mezôgazdasági idénymunkára, valamint a mezôgazdasági alkalmi munkavállalásra alakítottunk ki egy sajátos szabályozó rendszert – amit a társminisztériumok jó ideig elleneztek –, most úgy tûnik, a kormány döntése alapján elfogadásra

kerül. A tervezet arról szól, hogy amennyiben a mezôgazdasági munkaadó idénymunkát végeztet, választhat egy olyan bejelentési kötelezettséget is, amely alapján úgynevezett járulékelôleget fizetnek az általuk tulajdonolt vagy bérelt föld kézimunka igényének megfelelô százalékában. A kézimunka vállalásánál már nem kell majd azt a bonyolult szabályrendszert alkalmazni, mint az egyéb munkavállalók esetében. Egy jelenéti ívvel, ami kvázi egy egyszerûsített munkaszerzôdés, rendezik azt a jogviszonyt, amely alapján náluk a bevallás, illetve a bejelentés megtörténik. A náluk alkalmi munkavállalással, illetve idénymunkával foglalkoztatottakról az adatokat havonta egyszer, összesítve küldik meg az APEH-nek az adóbevallással együtt – fogalmazott Dr. Kis Zoltán, a programiroda vezetôje. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával. • Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekben beruházó Európa.

2009. december

agrárium


2009.12.10.

18:31

Page 28


Húszéves a falugondnoki hálózat A Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség november 24-én nagyszabású konferenciával ünnepelte a hálózat fennállásának 20. évfordulóját a budapesti Vajdahunyadvárban. Az esemény fôvédnöke Gráf József agrárminiszter volt, a jövôbe tekintô tanácskozáson pedig dr. Forgács Barnabás, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) újonnan megnyílt forrásaira hívta fel a figyelmet.

A

rendezvény látványos nyitóprogramjaként – amelyet a kisbíró is kidobolt – egy 57 falubuszból álló konvoj vonult végig a Városligettôl a Lánchídon át Budára, majd a Hôsök terén keresztül vissza a Mezôgazdasági Múzeum épületéhez. A néhol kisebb közlekedési fennakadást okozó, figyelemfelkeltô akció célja az volt, hogy ha csak rövid idôre is, ám annál nyomatékosabban felhívja a fôvárosiak és a döntéshozók figyelmét a fejlôdô, de még számos tekintetben fejlesztendô vidéki kistelepülések, tanyás térségek helyzetére. – Most elôször sikerült uniós forrásból, az ÚMVP III. tengelyének keretében meghirdetett kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése jogcímen támogatáshoz jutnunk. A csaknem 9 milliárd forint összegû támogatásból 1086 különbözô típusú, legalább 8 + 1 személyes kisbuszt vásároltak a fenntartók, amelybôl hétszáz segíti a falugondnoki feladatok ellátását – mondta Csörsz Klára, a Magyar Tanya- és Falugondnok Szövetség társelnöke, aki szerint még legalább 200 gépjármûre lenne szüksége a hálózatnak. Az 1989-ben mindössze 24 településsel útjára induló falugondnoki szervezôdés a falvakban és szórványtelepüléseken lakók életkörülményeinek javítását tûzte ki célul. Mára egy 1204 szolgálatot képviselô országos érdekvédelmi szervezetté nôtte ki magát. 2005-ben a falu- és tanyagondnoki szolgálatot az Európai Unió szociális és vidékfejlesztési szakemberei a magyarországi szociálpolitika legjobb gyakorlatának választották. Az ingyenesen elérhetô szolgálat, amelynek küldetésérôl, munkájáról és tagjairól a www.falugondnok.hu oldalon tájéko-

agrárium

2009. december

zódhat az érdeklôdô, ma a lakosság egyhuszadát, közel 500 ezer embert lát el. Alapfeladataik közé tartozik az étkeztetésben, a házi segítségnyújtásban, a rászorulók egészségügyi ellátáshoz való hozzájuttatásában, valamint az óvodába és iskolába szállításban való közremûködés. Emellett részt vesznek a közösségi, mûvelôdési, sport- és szabadidôs tevékenységek szervezésében, de az egyéni hivatalos ügyintézést és az információáramlást is segítik. Mindennapi tevékenységük során nagy hasznát látják az ÚMVP segítségével beszerzett új jármûparknak. Dr. Forgács Barnabás az FVM közösségi ügyekért felelôs szakállamtitkára elôadásában rámutatott a hálózat és az ÚMVP végrehajtásában érintett helyi szereplôk, például a LEADER Helyi Akciócsoportok, a Helyi Vidékfejlesztési Irodák, a falugazdászok és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tagjai közötti együttmûködés fontosságára. A szakállamtitkár hangsúlyozta: az idei évben számos olyan forrásra lehetett – és némelyikükre most is lehet – pályázni, melyek jelentôsen javítják a falusi, tanyai élet minôségét. Az intézkedések közül, a falubuszokon túlmenôen, kiemelte a tanyavilág közúti elérhetôségének javítását kitûzô Mezôgazdasági utak fejlesztése jogcímet, a LEADER programot, illetve a december 16-ig nyitva álló III. tengelyes lehetôségeket. Ehhez kapcsolódva jelezte, hogy a mikrovállalkozások fejlesztésére és létrehozására, a turisztikai tevékenységek ösztönzésére, falumegújításra és a vidéki örökség megôrzésére rendelkezésre álló keretbôl a 2009 januárjában zárult kör értékelését követôen már 50 milliárd forintot meghaladó kötelezettségvállalás van kilátásban. Különösen so-

kat vár az integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítását és mûködtetését célzó kiírás eredményétôl, amelyre október közepéig több mint 800 támogatási kérelmet nyújtottak be a címbirtokosok, hiszen ezzel több százezer ember számára válnak 2010-tôl helyben hozzáférhetôvé különféle közösségi, kulturális, közmûvelôdési, szociális, egészségügyi, üzleti, információs, kommunikációs, adminisztratív és egyéb szolgáltatások. Valamennyi elôadó és résztvevô szakember egyetértett abban, hogy a vidéki életszínvonal emelése, az infrastruktúra és a szolgáltatások minôségének javítása, illetve a munkahelyek megtartása és újak teremtése Magyarország jövôjének a záloga. Ehhez azonban a szükséges támogatások mellett, illetve ezek segítségével rá kell ébreszteni a vidéken élôket térségük és saját adottságainak felismerésére s kiaknázására, valamint ösztönözni kell az együttmûködést úgy az ágazatokat felügyelô tárcák, mint a helyi szereplôk között. Ennek jegyében a 2010 elején megszületô támogatási döntések kapcsán az FVM jelenleg is tárgyalásokat folytat a Pénzügyminisztériummal annak érdekében, hogy az utófinanszírozott projektek gazdái minél szélesebb körben élhessenek a 20%-os elôleg-felvételi lehetôséggel. Forrás: umvp.eu Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával. • Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekben beruházó Európa.


2009.12.10.

18:31

Page 29


Ôshonos baromfi és biogázüzem Felújított buszmegálló, virágládák, köztéri padok, frissen aszfaltozott belterületi út – néhány dolog abból a számos fejlesztésbôl, ami az alig negyvenlelkes Veszprém megyei kisfaluban, Megyeren az utóbbi három évben megvalósult. Pedig néhány évvel ezelôtt úgy tûnt, hogy a településnek nincs jövôje, 25 házának fele üresen állt. – Három éve fogtunk hozzá egy tízéves terv megvalósításához, és abból indultunk ki, hogy nem törvényszerû a Megyerhez hasonló méretû törpefalvak megszûnése. Mindenütt megtalálhatók ugyanis azok a helyi értékek, amelyekre alapozva egy kisközséget is élhetôvé és fejlôdôképessé lehet tenni – állítja Pajer Kristóf, Megyer fiatal polgármestere, aki végzettségére nézve kohászmérnök, és Budakeszirôl került ide, majd vállalt közéleti feladatot. – Az osztrák és német kisfalvak mintájára egy zöldenergiára épített, önellátó települést szeretnék megteremteni – teszi hozzá. Tavaly 58 millió forint volt a költségvetés fôösszege, amelynek túlnyomó részét a különbözô pályázatokon elnyert támogatások adták. Vettek falubuszt, korszerûsítették az orvosi rendelô és a kultúrház fûtését, megszervezték a mezôôri szolgálatot. Az újonnan létrehozott Megyerért Egyesület irányításával beindították az úgynevezett Hungaricum Baromfigén-megôrzô Háztáji Programot, amivel igyekeznek kedvet csinálni a helyieknek a hagyományos állattartáshoz való viszszatéréshez. A szomszéd falu hívására Megyer is csatlakozott a Baromfi Mintafalu Programhoz, amelynek fô célja az ôshonos magyar baromfifajták megôrzése, az állomány szaporítása és népszerûsítése, továbbá különleges minôségû termékek elôállítása. Megyeren az egyhektáros közkertben több száz ôshonos tyúk, kakas, liba, kacsa látható. A Magyar Kisállatnemesítôk Génmegôrzô Egyesületével (MGE) kötött együttmûködés nyomán igény szerinti mennyiségben és térítésmentesen hozhattak településükre tavasz elején libákat, júniusban pedig ôshonos magyar

tyúkfajtákat. Napjainkra ugyanis világszerte kialakultak vagy kialakulóban vannak az alternatív baromfitenyésztési és -tartási rendszerek – ideértve az ökológiai tenyésztést is –, melyek közös jellemzôje, hogy természetszerû vagy ahhoz közelítô tartási feltételek között termelik a különbözô márkanévvel és védjeggyel ellátott, az ipari csirke korszaka elôtti, hagyományosan kiváló minôségû baromfitermékeket. – Vállalkozó ismerôseim közül többen a cégük számára új telephelyet vagy fióktelepet hoztak létre a faluban, így többletbevételhez juttatták az önkormányzatot, ezzel segítik a települést – tájékoztat a polgármester. Errôl szól az egyedülálló biogázerômû-beruházás terve is. A megyeriek példátlan beruházásra készülnek: a falu távfûtô-hûtô rendszert és aszalóüzemet építene. Az áramot is maguk termelnék – mindezt egy zöldenergia-projekt tenné lehetôvé. Megyer, hazánk legkisebb települése jövôre elektromos- és hôenergiaszükségletének nagy részét maga termelheti meg, sôt szolgáltatóvá is válhat. A falu ugyanis biogázüzemre, majd biomassza kazánra és távfûtés kiépítésére pályázik. A zöldenergia minden egyes kalóriáját hasznosítani kívánják.

A biogázból elsô körben elektromos energiát állítanak elô, és a keletkezô hôenergia nagyobbik részét egy gyümölcsaszaló kisüzem kiszolgálására használják. A fennmaradó hôvel pedig a település 25 házát fûtik. Ezt a rendszert egy hôcserélô berendezés beiktatásával mûködtetik majd. Fûtési szezonban azonban ez a hômennyiség nem lesz elegendô, ezért a falu a biogázerômû mellett egy biomasszakazán-beruházásra is pályázatot nyújt be. A két berendezés együttesen már alkalmas arra, hogy a település teljes elektromosenergia- és fûtésihô-igényét döntô részben kielégítse. Nyári idôben pedig akár a házak hûtése is megoldható vele. Az erômû által termelt áram jócskán meghaladja majd a település igényeit, ezért a többletet be kívánják táplálni a térség energiahálózatába. Ezzel bevételhez is juthat a falu. A biogázüzem energiaellátását elsôsorban a környéken termelt kukorica szárából, hulladékából biztosítják. A biomassza kazánban pedig fôként az árkok, közterületek tisztításakor, rendben tartásakor keletkezô, a mezôgazdaságból, illetve a kiskertekbôl származó növényi hulladékot, füvet, gazt, gallyakat használják majd fel. A falu a zöldenergia hasznosításában segítséget kíván majd nyújtani mindazon településeknek, ahol hasonló megoldásokban gondolkodnak. A 2006 óta hivatalban lévô fiatal polgármester szerint maximálisan ki kell használni az összes adódó pályázati lehetôséget, s nem árt, ha a környezetében vannak olyan vállalkozók, akik képesek és hajlandók is anyagilag támogatni a falu elképzeléseit. Megyer sikerének is ez a kulcsa.. V. B. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával. • Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekben beruházó Európa.

2009. december

agrárium


2009.12.10.

18:31

Page 30


A belecskai modell Belecska, ez a Tolna megyei apró falu a rendszerváltás után sorstársaihoz hasonlóan kihalásra ítéltetett. A termelôszövetkezet felszámolását követôen megszûnt az egyetlen számottevô munkaadó, és dr. Jakab Róbert helyi állatorvos sokadmagával együtt hirtelen munkanélkülivé vált. Kényszerbôl, rábeszélésbôl jelöltette magát polgármesternek, s a tisztségre persze meg is választották. Belecska azóta túl van a krízisen. Az elmúlt években fölújították a mûvelôdési házat, kiépült a telefonhálózat, bevezették a gázt, és húsz iskolásuk 15 számítógéphez jutott. Mi lehet a falu kiemelkedésnek titka, s vajon másutt is megvalósítható-e a belecskai modell?

A

z alig több mint 400 lakosú Tolna megyei Belecska legnagyobb problémája a 32 százalékos munkanélküliség volt. Mára elmondhatják, hogy az 1998-ban fél hektáron indított szociális földprogram e tekintetben valódi áttörést hozott. A programnak köszönhetôen hatodik éve nem osztanak rendszeres szociális segélyt, és hat éve nincs a faluban tartós munkanélküli. A program folyamatosan fejlôdik, mind több ember eltartására lesz képes. – Az elgondolásom az volt, hogy ha a munkanélküliek foglalkoztatása után a munkaügyi központ 70 százalékos munkabér-támogatást ad, akkor a 30 százalékot kitermelik, így nem kerül pénzbe a foglalkoztatás. Ha a termelést növelni tudjuk, akkor már bevételünk is lesz – magyarázza a polgármester. Szamócával kezdték, aztán gyümölcsfákat ültettek. Jelenlegi faállományuk 400 cseresznyébôl, 800 meggybôl, 1500 ôszibarackból, 200 kajsziból 800 körtébôl, 460 almából és 300 szilvából áll. Korai csemegeszôlô 4000 tôkén terem, de rendelkeznek 2 hektár szamócával, hét 8×30 méteres alapterületû fóliaházzal, 3 traktorral, 2–3 hektáron szabadföldi paprikát termesztenek. Kapcsolatban állnak a Kecskeméti Vetômagtermeltetô Zrt.-vel, a cég szá-

agrárium

2009. december

mára vetômagnak való babot állítanak elô. Jelenleg 25 hektárt mûvel meg a korábban állás nélküli 23 helyi lakos. Náluk nincs gond a roma kisebbséggel, nincs sem pozitív, sem negatív diszkrimináció. – A 17 aranykoronás homokon csak olyan terményt termelünk, amit keresnek, amiért a vevô helybe jön. Ezek a termékek árban és minôségben is versenyképesek – érvel beszélgetôpartnerem, hozzátéve, hogy a fekete fólia alatt termelt, kilónként 400 forintért értékesített szamócából 1,6 millió, a 150–200 forintért eladott korai csemegeszôlôbôl 3 millió forint az árbevételük, de jól fizet a paprikavetômag is, amelynek kilójáért 11 ezer forintot kapnak. A belecskai önkormányzat 2007ben pályázat útján 3 millió forintos támogatást nyert el napkollektoros aszaló építésére. A beruházáshoz az önkormányzatnak 330 ezer forint önrészt kellett biztosítania. Az aszalóból az idén igen jó ízû megy, kajszi, alma, körte, szilva került ki, és a berendezés a fûszerpaprika-készítésben is jó bevált. – Az elmúlt években „profi” pályázó lettem – teszi hozzá dr. Jakab Róbert –, pályázati úton jutottunk hozzá például a három alacsony fogyasztású traktorhoz

és a hozzájuk kapcsolódó gépsorokhoz is. Az idén pedig az úgynevezett „Sorsfordító program” keretében a Tolna Megyei Munkaügyi Központ finanszírozásával 12 fô vett részt gyümölcskertészeti képzésen. Sikerrel. A kérdésre, hogy vajon alkalmazható-e másutt is ez a modell, a polgármester így válaszol: – Nincs két egyforma adottságú település, mégis úgy gondolom, a belecskai modell az ország más tájain is megvalósítható. Az érdeklôdôkkel szívesen megosztjuk tapasztalatainkat. Tíz szociális földprogram-vázlattal rendelkezünk, köztük mezôgazdasági gépi szolgáltatásokra; fekete fóliás szamócaültetvényekre; sütôtök-, patisszon-, sárgadinnye-, paprika-, paradicsom- és csemegekukorica-termesztésre; gyógyés fûszernövény-termesztésre és -értékesítésre; brojlernevelésre; keltetéskihelyezésre és -értékesítésre; takarmányelôállításra, -keverésre és -értékesítésre. Belátható idôn belül szeretnénk egy savanyítót tetô alá hozni Tolnanémedivel közösen. Nekik ugyanis káposztatermesztésre alkalmas földterületük van, mi pedig rendelkezünk megfelelô számú kézi munkaerôvel, fóliaházzal és gazdasági épülettel. Ami pedig a legközelebbi elképzeléseinket illeti, jövô februárban a LEADER támogatási pénzekbôl gyümölcsléüzem építését tervezzük – zárja mondandóját dr. Jakab Róbert. VB Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával. • Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekben beruházó Európa.


2009.12.10.

18:31

Page 31


Békési LEADER ajándékkosár A Körösök völgye települései számára az egyik kitörési pont a turizmus, illetve a helyi speciális termékek elôállítása vagy piacra segítése, eszköze pedig a LEADER program lehet. Az ország egyik legsikeresebb helyi akciócsoportja máris figyelemre méltó eredményeket ért el.

A

Körösök völgye Békés megyében, az ország délkeleti határán, gyakorlatilag a Kárpátmedence centrumaként sajátos elhelyezkedésû terület, hiszen egyszerre országon belüli periféria, s egyben hazánk kapuja Délkelet-Európa felé. A Körösvölgy csaknem egésze védett, akárcsak a határos kunsági puszták túzoktelepei, a vízi- és énekesmadarak fészkelô helyei, a gazdag apróvadés ôzállományú vidék. A turizmus, a halászatot felváltó horgászat, a vadászat, a területet sûrûn átszelô holtágak, a mesterségesen kialakított horgásztavak, a csónak- és hajókikötôk, a nyugodt pihenés színterei vonzzák a turistákat. Az agrárszektor – bár veszített jelentôségébôl – az akcióterület lakosságának még mindig jelentôs hányadát (11,5%) foglalkoztatja, különösen a falvak népességének megélhetésében játszik kiemelkedô szerepet. Az ipar tönkrement, romjain új vállalatok próbálnak felkapaszkodni – kevés eséllyel. Az agrárium általános válságban van. Mindenki kiutat keres. Kézenfekvô volt, hogy a kistérség minél hamarabb csatlakozzon az Európai Unió egyik legsikeresebb közösségi programjához, a LEADER-hez, amely egyebek között az elszegényedô vidéki térségek további leszakadását kívánja megállítani. – A Körösök Völgye Akciócsoport 2005. július 12-én, Dobozon alakult meg, 11 önkormányzat Csárdaszállás, Bélmegyer, Mezôberény, Tarhos, Kamut, Murony, Doboz, Telekgerendás, Kétsoprony, Csabaszabadi 9 civil szervezete, 8 vállalkozása részvételével, és hamarosan az ország legsikeresebb „leaderesei” lettek – tájékoztatta lapun-

kat Debreceni Lajos, a munkaszervezet vezetôje. Mint elmondta, a 2007-es újjáalakulást követôen az akciócsoport 2008 tavaszán dolgozta ki a térség sajátos természeti, gazdasági és kulturális adottságaira épülô Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájukat. E stratégia sikeres megvalósulása érdekében a Békési, Békéscsabai és a Szarvasi kistérség településeinek önkormányzatait, civil szervezeteit, egyházait, valamint vállalkozásait egyaránt képviselô tagok 2008. július 5-én 18 település részvételével létrehozták a Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft.-t, és tavaly a Magyar Vidék napján vehették át az elismert LEADER csoport címet bizonyító oklevelet. Az akciócsoport 2007 és 2013 közötti idôszakra tisztán fejlesztésre 1,4 milliárd forintot fordíthat. A fô kitörési pont változatlanul a turisztika. Nem véletlen, hogy az Akciócsoport által elfogadott Sokszínû természet, sokszínû társadalom a Körösök Völgyében c. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia egyik fô prioritása a helyi turizmus ágazat fejlesztése, a helyi természeti és kulturális értékekre alapozott turisztikai beruházások, szálláshelyek kialakítása, a szolgáltatások mennyiségi és minôségi fejlesztése. Erre a célra az ÚMVP III. tengelye keretében elérhetô forrás több mint 45 százaléka, azaz több mint egymilliárd forint áll rendelkezésre. A

Körösök Völgye Akciócsoport, az ÚMVP IV. LEADER tengelye keretében elérhetô támogatási összegbôl szintén jelentôs mértékben kívánja támogatni a programot. – Tavaly a vidéki örökség megôrzésére, falumegújításra, turisztikai fejlesztések és a mikrovállalkozások ösztönzésére lehetett pályázni. A pályázatok elbírálása megtörtént. A csoport ezen a címen 400 millió forintot kötött le az 1,2 milliárd forintból. November 16-tól újra megnyílt erre a jogcímre a forrás, és várják a beérkezô pályázatokat. A IV-es tengelyre megítélt 200 millió forintból, 185 milliót nyitottak meg, amelyre 25 pályázat érkezett be, a feldolgozás folyamatban van – sorolja a milliókat a munkaszervezet vezetôje. – Szerencsére nem nekünk kell kitalálni a csabai kolbászt – Békéscsaba és külterülete a csoport zászlóshajója! –, mert rendelkezünk olyan helyi termékkel, mint a hungaricumnak számító békési pálinka, a békési vesszôkosár, a különbözô helyi kézmûipari áruk. Így azután a békési kosárba képletesen és valóságosan bele tudjuk tenni a berényi textilt, a textilbe a békési pálinkát és kolbászt, majd mellé tudunk tenni egy kis csabacsûdi mézet, köröstarcsai porcelánt, s persze még sok más egyebet is – mondja derûsen Debreceni Lajos. E.I. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával. • Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekben beruházó Európa.

2009. december

agrárium


2009.12.10.

18:31

Page 32


A sikeres magyar vidékstratégia alapjai – II. Az utóbbi húsz év bebizonyította, hogy az új keletû magyarországi kapitalizmus nem volt képes arra, hogy az ország természeti és társadalmi adottságait és erôforrásait hasznosítva megteremtsen egy olyan világot, amelyben a vidéki lakosság is boldogul. Eddigi vidékfejlesztési kutatásaink alapján összefoglaljuk felemelkedéshez/sikerhez vezetô vidékstratégia alapvetô tényezôit, melyek közül ezúttal elsôsorban az élelmiszeriparra, az élelmiszer-termelésre, mint a vidék mégiscsak legalapvetôbb tevékenységére koncentrálunk.

A

magyar mezôgazdaság fejlôdése szempontjából rendkívüli fontosságú állattenyésztés és kertészeti ágazat jövôjét alapvetô módon határozza meg a hozzájuk kapcsolódó feldolgozóés/vagy élelmiszeripar. Márpedig ezen a téren egyre rosszabb a helyzet. Az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás teljesítménye 2008-ban 7,7%-kal alacsonyabb volt, mint 2007-ben. Az iparág a több évi drasztikus eredménycsökkenés után 2008-ban 7,4 Mrd Ft veszteséget termelt. Növeli a gondot, hogy a hazai élelmiszer-termelés az utóbbi 7 évben mindig csökkenô teljesítményt produkált, csökkent az iparág által elôállított termékmennyiség. Ráadásul ennek az éves csökkenésnek a mértéke is növekedett. Míg 2003-ban „mindössze” 1,2% volt a csökkenés az elôzô évihez képest, 2004-ben 4%, 2005-ben 5,4% 2007-ben pedig 4%. A visszaesés nagyobb mértékben növekedett a belföldi értékesítésnél, mintsem az exportnál. A 2003–2008 közötti 6 évben az iparág összes értékesítése 18%-kal csökkent, s ezen belül a belföldi értékesítés 24%kal. Márpedig köztudott, hogy a nemzetközi versenyképesség, az exportképesség alapvetô feltétele a hazai piacon elért kedvezô pozíció. Már 2004-ben is mindössze 3,4% volt a nemzetgazdasági összes beruházáshoz képest az élelmiszeriparé, azonban miközben a nemzetgazdasági öszszes beruházás 10%-kal növekedett 5 év alatt, addig az élelmiszeripar rész-

agrárium

2009. december

aránya 1/3-dal 2,5%-ra csökkent. Meggyôzôdésünk, hogy ez nem egyezik a nemzeti érdekkel, sôt ellene hat. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a közérdek által nem korlátozott piac is sok kárt okoz. A piaci fundamentalizmus alig okoz kevesebb kárt, mint akármely más fundamentalizmus. A károk minden további nélkül összevethetôek a vallási fundamentalizmus által okozottakkal. Teljesen biztos, hogy rosszul járunk, ha az 1945-tôl 1990-ig kívülrôl (is) ránk erôszakolt az állam mindenhatóságába vetett hitet felváltjuk a piaci fétissel. (Persze ugyanide jutunk, ha a munka fétist váltjuk fel a tôke fétissel.) Mert ha a piac mindent megold, akkor hogyan fordulhat elô, hogy az Európai Unió egyik legnagyobb hipermarketláncában rendszeresen átcímkézik az élelmiszereket? Ha a piac mindent megold, akkor hogyan fordulhat elô, hogy miközben a tejtermelô az önköltséget sem kapja meg, és egyre kevesebbet kap a tejért, azon közben a kereskedelmi mamutok nem csökkentik az eladott tej árát? A szerzô kutatásainak az a végkövetkeztetése, hogy a legfontosabb élelmiszer-ipari ágazatokban állami többségi tulajdonlást kell megvalósítani, és abban az államnak hosszú távon is legalább 25% + 1szavazatot meg kell tartania állami tulajdonban. Vagyis az állam a stratégiai döntéseket lehetôvé tevô pozíciókat nem adhatja fel. E nélkül nem következhet be a magyar agrári-

um és ezzel együtt a magyar vidék tartós felemelkedése. Az állami többségi tulajdon 10–15 év alatt csökkenhet 25% + 1 szavazatra úgy, hogy például a zöldség-gyümölcs feldolgozásban érdekelt élelmiszer-ipari vállalkozásokban a TÉSZ-ek, a másodfokú TÉSZ-ek és/vagy a harmadfokú TÉSZ-ek kapnak még tulajdonosi lehetôséget, valamint legfeljebb 25%-os arányig más szakmai befektetôk. Az élelmiszeripar visszaállamosítása nélkül a fejlôdés alapfeltételeit jelentô élelmiszer-ipari klaszterek kialakítására és tartósan eredményes mûködésére nincs semmi esély. Márpedig az élelmiszeripar visszaállamosítása nélkül az összes inputtermelési, feldolgozási, forgalmazási tényezô rendszerszerû, a nyugat-európai országokban évtizedek óta megvalósított együttmûködése sem jöhet létre, vagyis versenyképességi hátrányunk mind a belsô piacon, mind az exportban e nélkül nem csökkenthetô. Már hallom az ellenérveket, hogy az állam rossz gazda, hogy nem mûködik az érdekeltség, hogy túlságosan bürokratikussá válik a szervezet. Igen. A rossz állam, a rosszul irányított állam valóban rossz gazda. Ha az állam abban teszi érdekeltté az állami tulajdonú vállalkozások vezetôit, hogy a céget szándékosan lerobbantva minél olcsóbban vegyék meg, privatizálják az állami tulajdont, ebben az esetben az állami tulajdonú élelmiszeripart, akkor nem kell azon csodálkozni, hogy rosszul mûködik az


2009.12.10.

18:31

Page 33


állami tulajdonú vállalkozás. Ennek a kivédésére, ha kell népszavazással szükséges megerôsíteni azt, hogy mely nemzetgazdasági ágazatokban kell megmaradnia véglegesen, az idôk végezetéig a legalább 25% +1 állami szavazataránynak, illetve tulajdonhányadnak. Ha nem a legrátermettebbek kerülnek a legfontosabb pozíciókba, hanem a karrieristák, a rokonok és a százalékot fizetôk, akkor lehet számítani arra, hogy az állami tulajdon tolvajok kezén eltûnik. Ennek ellenszere a stratégia, a nyíltság és az átláthatóság. Ugye nem gondolja senki komolyan azt, hogy csak a francia, a német, a svájci, a holland és a norvég állam a jó tulajdonos, a magyar állam viszont képtelen azzá válni? Abból kell kiindulni, hogy ha Magyarország az agrártermelésben, -feldolgozásban, -forgalmazásban nem fog öszsze, akkor tovább fog folytatódni a piacvesztése, termelésének zsugorodása. Annak ellenére, hogy Európában az egyik legjobb adottságú ország vagyunk ezen a téren (is). A vidéki felzárkóz(tat)ás és siker tényezôinek szentenciája az, hogy hosszú távú, legalább 15–25 éves nemzeti stratégiára alapozott regionális stratégia, valamint az abból levezetett, illetve azzal szinergikus hatásrendszerben lévô kistérségi stratégia nélkül nem lehetséges a vidék felemelkedése. A területfejlesztési támogatások ugyan nélkülözhetetlen szerepet játszanak a vidéki felzárkóz(tat)ásban, azonban sikerre csak akkor van esély, ha sokrétû tudományos kutatómunkával további feltáró tevékenység során megállapítják a kistérségek/települések komparatív elônyeit és a fejlesztéseket ezekre a belsô tartalékokra alapozzák. Ilyen komparatív elônyök a lenyûgözô szépségû táj és természeti környezet, a levegô és a víz kiváló minôsége, a gyógyforrások és a termálvíz, a zöldség-gyümölcs, a szôlô-bor, az állattenyésztési-növénytermesztési kultúra és az ezekre alapozható turisztikai ipar. További komparatív elôny a közel kétszáz éves ipari és bányászati kultúra, amely olyan készségeket honosított meg az ipari központokban, amelyek kiváló alapot jelentenek az újraiparosításhoz; természetesen a szükséges képzésekkel, átképzésekkel együtt. Komparatív elôny a fás szárú zöldenergia-

növények termeléséhez rendelkezésre álló több százezer hektár. A területfejlesztési támogatások területi koncentrációját a hátrányos helyzetû kistérségek javára úgy kell véghezvinni, hogy az a kistérségi komparatív elônyök hasznosítását támogassa. Ehhez tevékenységi és erôforrás-koncentrációra van szükség, mert ennek hiányában egyetlen területen sem lehet áttörést elérni. Növelni kell a munkahelyteremtô, vállalkozástámogató, vállalkozási környezeti feltételeket javító, humáninfrastruktúra-fejlesztô tevékenységek regionális, megyei és kistérségi szintû összehangolását. A területfejlesztési és humáninfrastruktúra-harmonizálási tevékenység felértékeli a kistérségi centrumok és városok szerepét és felelôsségét anélkül, hogy hátrányt jelentene a kisebb településeknek. Sôt, a kisebb települések csak az elôbbiek révén szerezhetnek esélyt arra, hogy kikerüljenek hátrányos helyzetükbôl. Ehhez azonban alapvetô módon kell javítani a forráskoordinációt, mert még mindig kevés a stratégiának alárendelt helyi döntés és a tevékenységdecentralizálás. Márpedig csak az ezt támogató, átfogó szemléletû szabályozás segíthet hatékonyan a hátrányos helyzetû kistérségeken is. Az ágazati és regionális célok között folyamatos tervezési és végrehajtási kölcsönkapcsolatokat kell kialakítani. Sokkal jobb hatásfokúvá kell tenni a szektorok, ágazatok, tárcák, szakterületek terveiben és törekvéseiben a régiós, megyei, kistérségi összhangot. Mentalitás- és attitûd-váltás, amely a kitartó szorgalmat, az igényességet, az összefogásokat, a tiszta eszközökkel megvalósított teljesítményt helyezi elôtérbe. A verseny és kooperáció olyan, a konkrét helyzetekhez alkalmazott egy-

velege, amely növeli az ország és a vidék versenyképességét. A vidék versenyképességének növelésében a kulcsot a tudáshozzáférés esélyével megvalósuló humán fejlesztés jelenti, aminek azt kell eredményeznie, hogy megváltozik a tudáskészlet, a mentalitás, és a munkamotiváció. Nyilvánvaló, hogy a jelenleginél jobb helyzetet a magyar vidéken csak a tudás általános szintjének alapvetô mértékû növelése által lehet elérni. Az élethosszig való tanulás éthoszának térnyerése a vidéki térségekben is alapvetô tényezôje a felemelkedésnek. Kutatásaink által is alátámasztott meggyôzôdésünk az, hogy a magyar vidék felemelkedésének jó esélyei vannak, mint ahogy a magyar nemzetnek is, hiszen gazdagok vagyunk a jó minôségû, gazdag ízû élelmiszer termelési lehetôségeiben, bôségesen állnak rendelkezésünkre a megújuló energiaforrások és az élet alapját jelentô ivóvíz, de szellemi vagyonunk is nagy, noha annak kiaknázásában (is) van még mit javítani. Rajtunk áll, hogy egy közösen megalkotott nemzeti stratégia alapján fölemelkedünk-e a harmóniában élô nemzetek közé. A vidéki felemelkedés feltételeinek kimunkálása és mûködtetése pedig az új keletû magyar demokrácia egyik legnagyobb, legszebb és tovább már nem halogatható feladata. Dr. Gergely Sándor Károly Róbert Fôiskola Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával. • Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekben beruházó Európa.

2009. december

agrárium


2009.12.10.

18:31

Page 34

34 A g r á r e n e r g e t i k a

A megújuló energiaforrások – ezen belül a biomassza hô hasznosításának lehetôségei Bevezetés A fosszilis energiaforrások kimerülése elôtérbe helyezte a bioenergiára alapozott erôforrások térnyerését. Napjainkban az atomerômûvek biztosítják a világ energiafogyasztásának 6,5 százalékát. Az egyéb energiaforrások aránya jelenleg csupán 1,4 százalék. Az energiatermelés a globális felmelegedés miatt nem növelheti a szén-dioxid-kibocsátást. A többlet energiaigény kielégítésében ezért fontos szerepet kaphatnak a megújuló energiaforrások.

A fás szárú energiaültetvények hasznosításának lehetôségei Magyarországon Jelenleg a fás szárú energiaültetvények területe hazánkban mintegy 2000 ha, mely a tervek szerint 2015-re 90 000 ha-ra fog bôvülni. Ez legalább 9000 termelônek segítheti a megélhetését, biztosíthatja jövedelmének egy részét. Magyarországon a hôenergia-hordozók terén a tüzelôolajat és a földgázt lehetne nagyobb mértékben kiváltani biomaszszával, melyhez meg kell oldani az energiaerdôk termelése és betakarítása során felmerülô mûszaki, szervezési és logisztikai problémákat. Hazánkban jelenleg mintegy 2000 haon található fás szárú energiaültetvény, melynek 60%-át nyár, 20%-át fûz, 15%át akác, 5%-át egyéb növény borítja. Kutatások és kísérletek alapján hazánk talaj- és klimatikus viszonyai között a mini (2-4 év) vágásfordulójú ültetvényeket javasolják a szakemberek.

Foglalkoztatás és hôhasznosítás A magyar mezôgazdaság fontos szerepet játszik hazánk gazdaságában, mivel éghajlati, talaj- és szaktudásbeli adottságaink kiválóak. Azonban az adottságokban rejlô lehetôségeket, komparatív elônyöket nem aknázzuk ki kellôképpen. Az egyes kistérségeket településeket sújtó inaktivitás, munkanélküliség, az extenzív termelés túlsúlya, a technológiai fejlesztés elmaradása, a gazdaságosan nem mûködtethetô üzemmére-

agrárium

2009. december

tek, a fosszilis energiahordozóktól való egyoldalú függés jelentôs mértékben hátráltatja az agrárium fejlôdését. A hajtatott zöldségtermelés mennyiségének, minôségének és értékének nyereséges, fenntartható növelésével, a hazai zöldenergia és termálenergia-források hasznosításával növekedhet a hazai zöldségfogyasztás és a zöldségexport, miközben csökken a zöldség és fosszilis energiahordozó importfüggôségünk. Magyarországon a hajtatott zöldségtermesztés az 1970-80-as években élte fénykorát, amikor az olajkutató fúrások nyomán feltárt hévízkészletet kertészeti célokra fordították, és az állam jelentôsen támogatta a termesztô berendezések létrehozását. A zöldséghajtatás rendkívül sok élômunkát igényel, ami által sok ezer ember foglalkoztatását oldotta meg a munkanélküliséggel erôsen sújtott régiókban, miközben a megtermelt jó minôségû primôr zöldség csökkentette importfüggôségünket, területegységre vetítve nagy bevételt és nyereséget hozott. Ezzel hozzájárult a hajtatott zöldséggel foglalkozók gyarapodásához, életszínvonalának növeléséhez. A kilencvenes évtized gazdasági-társadalmi változásai a korábbiaktól teljesen eltérô, számtalan és tartós feszültséget hordozó foglalkoztatási helyzetet idéztek elô, amelyek kedvezôtlenül hatottak a mezôgazdaságból élô vidéki lakosság társadalmi és szociális helyzetére. A gazdasági-társadalmi rendszerváltás kezdeti idôszakában Magyarországon jelentôs illúziók fûzôdtek a kertészeti ágazat, s benne a növényházi hajtatás térnyeréséhez, optimista piaci prognózisokkal a nyugat-európai zöldségpiaci lehetôségekrôl, csökkentve a nagyüzemi technológiákra alapozott szántóföldi növénytermelés szerepét. Lakonikusan vehetjük tudomásul, hogy az ambiciózus program megvalósulása helyett tovább erôsödött az alacsony élômunkaigényû szántóföldi kultúrák szerepe. A jelenlegi gazdasági körülmények között olyan nemzeti stratégiákra van szükség, amelyek biztosítják a magas tôkeigé-

nyû és egyben hatékony beruházások megvalósítását elsôsorban azokban a térségekben, ahol a természeti erôforrások (termálvíz, megújuló fás szárú növények elôállítására alkalmas területek, növényházak fûtésére alkalmas hulladékhô) és a munkaképes, de jelenleg munkanélküli szorgalmas lakosság részaránya jelentôs. A munkanélküliség nagyarányú növekedése elsôsorban az olyan jellegû beruházások megvalósításával csökkenthetô, amelyek képesek nagy létszámú munkaerô egész évben való folyamatos foglalkoztatására. Erre a mezôgazdaságon belül csak a magas jövedelmezôséget biztosító zárt térben történô hajtatás ad lehetôséget. Különösen a hátrányos helyzetû kistérségekben van nagy szükség erre, ahol a munkaképes lakosságban az alacsony képzettségûek aránya igen jelentôs. Számukra megfelelô feltételek biztosításával, képzéssel, továbbképzéssel kombinálva, a zöldséghajtatás kiemelkedôen jó foglalkoztatási lehetôségeket kínál, folyamatos foglalkoztatást tesz lehetôvé; miközben a technológiai intenzitás és az elôállított termékek jellemzôi révén magas terület- és árbevétel-arányos jövedelem elérését teszi lehetôvé.

Fûtési módok üzemi eredményre gyakorolt hatása a talaj nélküli zöldséghajtatásban A talaj nélküli zöldséghajtatás egyik legmagasabb költsége az energia, ezen belül a fûtési energia. A fosszilis energiahordozóknál tapasztalt importfüggôségünk kiszolgáltatott helyzetbe hozza a talaj nélküli zöldséghajtatással fogalakozó üzemeket. A hazai zöldenergia és termál energiaforrások hasznosításával ez a függôség jelentôs mértékben csökkenthetô, és ebbôl a szempontból nézve Magyarország adottságai kiválóak. Ezért kiemelendô a fûtési módok hatékonyságát és jövedelemtermelô képességét meghatározni az üzemméretek függvényében. A gyakorlatban a hajtató berendezések egész éves fûtésének méretezésénél 150-200 Watt fûtési teljesítménnyel számolnak négyzetméterenként. A kor-


2009.12.10.

18:31

Page 35

A g r á r e n e r g e t i k a 35

szerû fóliaborítású növényházak és az üvegházak fûtése esetén 175 Watt teljesítménnyel lehet kalkulálni. Ezt a fûtési teljesítményt négyzetméterenként, egy fûtési évet alapul véve 5 m3 50-60 ºC-os hômérsékletû termálvíz, 100 kg I. osztályú szén, 100-120 kg 25%-os nedvességtartalmú 14,5 MJ/kg energiatartalmú faapríték vagy 40 m3 földgáz képes biztosítani. Mivel az összehasonlítása a különbözô fûtési módoknak csak azonos dimenziók alapján lehetséges, ezért kutatásomban kidolgoztam egy mutatószámot. A mutatószám 100 Watt fûtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulását mutatja be. A mutatószám értékét több tényezô is befolyásolja, hiszen a jövedelemtermelô

képesség függ a termelési költségeken belül a négyzetméterenkénti amortizáció, a munkabér, a felhasznált anyagok és szolgáltatások költségétôl és számos egyéb tényezôtôl, például az elérhetô árbevételtôl is. A zöldséghajtatásban az egyes fûtési módok költsége jelentôs eltéréseket mutat, amit a fûtésre felhasznált anyagköltségen kívül az üzemi méretek is befolyásolnak, hiszen a fûtôberendezés beruházásával kapcsolatos költségek az üzemméretek növelésével fajlagosan csökkennek. A 100 Watt fûtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulását a paprika, paradicsom és az uborka talaj nélküli hajtatásában különbözô üzemméreteknél 1–3. ábrák mutatják be. Az ábrákon jól látható, hogy az egyes konstrukciókon belül (berende-

1. ábra. 100 Watt fûtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulása talaj nélküli paprikahajtatásban különbözô üzemméreteknél (Forrás: Tégla, 2008)

2. ábra. 100 Watt fûtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulása talaj nélküli paradicsomhajtatásban különbözô üzemméreteknél (Forrás: Tégla, 2008)

3. ábra. 100 Watt fûtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulása talaj nélküli uborkahajtatásban különbözô üzemméreteknél (Forrás: Tégla, 2008)

zés/fûtési mód) a 3, 5 és 10 ha-os üzemméreteknél csak kis eltérések láthatók a mutatószám értékében. Az üzemméret növelésébôl származó méretgazdaságossági elônyök a 3 ha-os zöldséghajtató üzemekben jelentkeznek elôször, azonban a méret növelésével az 5 és 10 ha-os üzemeknél a mutatószám értéke csak kis mértékben emelkedik.

Összefoglalás Magyarországon a termálenergiára és a megújuló energiára (faaprítékfûtés) alapozott hajtatásos zöldségtermesztésnek van jövôje. Emellett a hulladék hôvel fûtött berendezéseknek lehet még jelentôsége. A zöldséghajtatás méretgazdaságossági szempontjait figyelembe véve elsôsorban a 3 és 5 hektáros méretû üzemek azok, amelyek geotermikus energiával és biomasszával fûtve képesek olyan mértékû üzemi eredményt elérni, amely nagy biztonsággal megalapozhatja az ágazat fejlesztését. Az egészségtudatosság növekedésével alapvetô igény az élelmiszer-biztonság, ez pedig a termékeredet nyomonkövethetôsége nélkül nem valósítható meg. Márpedig a vevô nem kíván zöldségáru-eredettel kapcsolatos kockázatot vállalni. Értékeli és elônyben részesíti a bevezetett és minôségbiztosítással rendelkezô márkákat. Az egyöntetû, nagy mennyiségû, biológiai növényvédelemben részesített, vegyszermentes, kiváló minôségû márkázott magyar primôr zöldségnek a kereskedelmi versenyelôny biztosítható. Éves szinten 10-15 db 3-5 hektáros méretû üzem 30-75 hektár új zöldséghajtató felület beruházása 300-750 ember számára teremthet új munkalehetôséget. Mindehhez 17–32 milliárd forint tôkére van szükség, ami nagy hatékonysággal mûködve részben megoldhatja a munkanélküliséggel erôsen sújtott térségek gondjait, és csökkentheti a zöldségfélék importfüggôségét. Az exportpiacokon az erôs piaci pozíció biztosításához azonban 250-300 hektár zöldséghajtatófelület-növekedés szükséges. Ez azonban csak világos stratégiai célok mentén valósítható meg, jelentôs mennyiségû beruházásra fordítható tôke felhasználásával. Dr. Tégla Zsolt Károly Róbert Fôiskola Vállalatgazdaságtan Tanszék 2009. december

agrárium


2009.12.10.

18:31

Page 36

36 K ö r n y e z e t g a z d á l k o d á s

Bemutatkozik a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat A Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat 2008 áprilisában ünnepelte „újkori megalakulásának” 50 éves évfordulóját. Elôdeink a Sövényháza–Szeged Társulat 1836-ban alakult, majd 1840ben a Felsô-torontáli Ármentesítô és 1855-ben a Szeged–Martonosi Társulat végezte a külterületek vízmentesítését. A társulat jelenlegi mûködési területe 22 önkormányzat – Szeged, Ásotthalom, Algyô, Baks, Deszk, Domaszék, Kübekháza, Mórahalom, Ópusztaszer, Pusztamérges, Öttömös, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Sándorfalva, Dóc, Tiszasziget, Újszentiván, Zákányszék, Kiszombor, Ferencszállás, Klárafalva – által határolt 129 000 hektár. Vízkárelhárítási mûvek – csatornák – teljes hossza 680 km. A közbensô belvíz szivattyútelepek száma 16 db. A létesítmények könyvértéke közel 200 millió Ft, az újra-elôállítási érték meghaladja a 8 milliárd Ft-ot. Az alaptevékenységen kívül a területen két fô öntözôvíz-kivételt üzemeltetünk, a Tiszából Levelénynél – Baks alatt – vesszük ki az öntözôvizet, míg Ferencszállásnál a Maros folyóból látjuk el az érdekelteket megfelelô minôségû felszíni vízkészletbôl nyert öntözôvízzel. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 2009-ben elnyert pályázat segítségével a Ferencszállási fôvízkivétel rekonstrukcióját elvégeztük. Az elsôrendû árvízvédelmi földgát keresztezése az érvényben levô elôírásoknak megfelelôen lett átépítve. A kettôs elzá-

agrárium

2009. december

rást biztosító tolózár beépítésre került, új nyomócsövet fektettünk le és egy darab Flygt búvárszivattyú beszerzése is megtörtént. Ezen rekonstrukcióval a Kiszombor és Ferencszállás környékén gazdálkodók öntözôvízzel történô ellátását biztonságossá tettük úgy, hogy a növénytermesztéshez szükséges öntözôvíz az év bármely szakaszában rendelkezésre áll. A területen 1500–2000 ha öntözhetô terület van, melybôl évente a vetésforgót figyelembe véve 700–1000 ha-t öntöznek. A fô vízkivétel rekonstrukcióját követôen a rendszerben további fejlesztési lehetôség is van. A Levelényi fô vízkivétel vonzáskörzetében 4-5000 ha-ra tehetô az öntözhetô területek nagysága. Az elkövetke-

zendô idôszakban ismét várható fejlesztés új Lineár pályák kialakításával, valamint a korábbi berendezett területek felújításával. A Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulatnak az elkövetkezendô évekre a legfontosabb célkitûzései közé tartozik, hogy a mezôgazdasági termelôk számára minden olyan lehetôséget megkíván teremteni, amely a növénytermesztés vízigényeit biztosítja. A Duna–Tisza-közi Homokhátság vízhiányos problémáinak enyhítésére a vízvisszatartási lehetôségek minden formáját meg kell találnunk annak érdekében,

hogy a termelôk a jó minôségû zöldségés gyümölcstermesztést minél nagyobb biztonságban tudják végezni. Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal közösen dolgoztuk ki Mórahalom, Zákányszék, Domaszék térségének Tiszai felszíni vízkészletbôl történô vízellátását. A Vízkeret Irányelv EU-s követelményrendszere megfelelôen szabályozza a Vízgyûjtô Gazdálkodási Tervek készítését annak érdekében, hogy a területen minden érdekelt igénye figyelembe legyen véve. Ehhez kérjük a gazda társadalom minden tagjának segítségét úgy, hogy mi is minden tôlünk telhetôt megteszünk annak érdekében, hogy a vízzel történô gazdálkodás jó színvonalú legyen. Miután az év végéhez közeledünk, engedjék meg, hogy minden kedves olvasónak ezúton kívánjak nagyon jó egészséget, békés nyugodt karácsonyt és sikerekben gazdag új évet. Kádár Mihály igazgató

6701 Szeged, Cserzy M. u. 30/a, Pf.: 518


2009.12.10.

18:31

Page 37


2009.12.10.

18:31

Page 38

38 K a l e i d o s z k ó p

A hannoveri Agritechnika aranyérmesei Idén sem volt könnyû dolga a hannoveri Agritechnika szakkiállítás zsûrijének, amikor arról kellett döntenie, hogy a nemcsak erkölcsi elismerést hozó, hanem komoly üzleti sikereket is ígérô érmeket a több mint 300 egymással versengô pályázó közül mely gépek, cégek kapják. Végül is összesen 5 aranyérmet és 28 ezüstérmet osztott ki a szigorú zsûri. A bizottságban a tudomány, a kutatás és a szaktanácsadás független, tárgyilagos szaktekintélyeivel azonos súllyal vettek részt a mezôgazdaság mindennapos gyakorlatában sikeres, jövôbe tekintô gazdálkodók. Aranyéremmel azokat a termékeket tüntették ki, amelyek koncepciója eleve újszerû funkciókat valósít meg, vagy pedig ismert eljárások lényegi továbbfejlesztését jelenti. A megítélés döntô jelentôségû szempontjai: gyakorlati jelentôség, üzemviteli és munkagazdaságossági elônyök, környezetvédelem és energiatakarékosság, illetve a könnyebb és biztonságosabb munkavégzés lehetôsége. Ezüstéremmel díjazták azokat a gépeket és berendezéseket, amelyeket úgy fejlesztettek tovább, hogy mûködésük, illetve az általuk megvalósított eljárás lényegesen javult, de a termék az aranyérem odaítéléséhez szükséges feltételeknek azok teljes terjedelemében nem felel meg. Az elbírálásnál a következôket tartották szem elôtt: gyakorlati jelentôség, a munkateljesítményben jelentkezô elônyök, illetve az üzembiztosság növekedése. A díjazott újdonságoknál az elektronika, a vezérlés- és szabályozástechnika, valamint az adatfeldolgozás lendületes fejlôdése tükrözôdik vissza. Érdekes, hogy egyszerre – de minden bizonnyal egymástól függetlenül! – két cég azonos fejlesztéssel jelent meg, és mindkettô aranyérmet kapott! A csúcstechnikai újdonság: 3Ds szkennerre (képfeldolgozásra) alapozott automatikus kifúvótorony-tájolás és terelôlemez-vezérlés a járva szecskázóknál. A két boldog kitüntetett: a CLAAS Vertriebsgesellschaft mbH és a New Holland Agriculture Equipment Spa. A CLAAS „AUTO FILL” vagy az NH egyszerûen „toronyvezérlésû” rendszere, illetve megoldása éjjel-nappal képes követni a pótkocsi kontúrjait, s ehhez igazodva irányítja a terménysugarat. A magajáró gép kezelôjének ezzel többé már nem kell törôdnie, így javul a munka minôsége, hatékonysága és biztonsága. További aranyérmesek a „John Deere ActiveCommand Steering” elektronikus kormánymû. Az úgynevezett „Steer by Wire” mechanikus vagy hidraulikus kapcsolat nélküli kerékkormányzás. Ezzel az „elektronikai trükkel” kiküszöbölhetô a traktor akaratlan belengése például többtengelyes, nehéz, merev vonórudas vontatmány esetében is. Hatása hasonlít a személyautóknál alkalmazott ESP-rendszerekéhez. Az autógyárak azonban mindeddig nem merészkedtek el odáig, hogy tisztán az elektronikára bízzák a kormánykerék és a kormányzott kerék közötti összhang megteremtését. Ezzel a lépéssel a traktorgyártók abszolút technológiai elônyre tettek szert. A „CEMOS” elektronikus gépoptimalizálás (CLAAS) lépésenként vezeti a gépkezelôt a kombájn valamennyi fôdarabjának legjobb beállítása irányába, a legkülönfélébb termények és betakarítási körülmények esetében is. Ez a rendszer elemzi a tényleges eredményt, és az egészben „gondolkodva” javasol továbblépést a vezetônek. Ha a vezetô a javaslatot elfogadja, akkor azonnal visszajelez az ezzel elért eredmény. A bármely gyártó által használható ISOBUS egyfajta kezelési koncepció Az egymással sok esetben versenyben álló munkagépgyártók azonos menüszerkezeteket, beállító és adatbeviteli maszkokat, azonos értelmû piktogramokat fogadtak el a gyakorlati tapasztalatokon alapuló, ösztönös használat és vezérlés érdekében. A gépoldali terminál cseréjével a különbözô gyártók és gépeik a gyakorlatban realizálják az ISOBUS eddig jórészt csak elméleti elônyeit.

agrárium AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 2009. december 19. évfolyam 12. szám z Szerkesztôbizottság Elnök Dr. Szalay Attila Tagok Dr. Jávor András Gondos Imre Dr. Deme Pál Torma Gyula z Felelôs szerkesztô Szujó Béla z Kiadó Szaktudás Kiadó Ház Zrt. 1142 Budapest Erzsébet királyné útja 36/B Telefon: 273-2180, 273-2181 z Felelôs kiadó V. Farkas József z Lapigazgató Kovács Ildikó Tel.: 273-2180, fax: 273-2189 E-mail: [email protected] z Nyomdai elôkészítés Bencze Sándor z Nyomás e-Print Magyarország Zrt. Oravecz Ákos vezérigazgató

HU-ISSN 1215-8380

agrárium

2009. december


2009.12.10.

18:31

Page 39


2009.12.10.

18:31

Page 40

PETKUS A MEGBÍZHATÓ TECHNOLÓGIA

Recommend Documents