PÉTFÜRDŐI KRÓNIKA. Döntések a nyaralás előtt

PÉTFÜRDŐI KRÓNIKA

A Pétfürdői Önkormányzat közéleti lapja

XII. évfolyam, 6. szám (130.)

2014. július 31.

Döntések a nyaralás előtt

Június 26-án Pétfürdő Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 6 fővel tartotta meg ülését a közösségi házban. Elsőként módosították a költségvetésről szóló rendeletet. A 2014. évi költségvetést 812 millió 896 ezer Ft bevételi főösszeggel, 2 milliárd 147 millió 1 ezer Ft kiadási főösszeggel és 1 milliárd 334 millió 105 ezer Ft hiánnyal állapították meg, melyet az előző évek pénzmaradványából pótolnak. A testület a kiadások között 149 millió 755 ezer Ft általános és 300 millió 528 ezer Ft céltartalékot különített el. Megtárgyalták a Pétkomm Kft. ügyvetőjének prémiumkiírását is. Elfogadásra kerül a „Panelkuckó” Napköziotthonos Óvoda 2013/14es nevelési évéről szóló beszámoló. A 2013. szeptember 30-ai statisztikai létszám 168 fő volt, a 2014. május 31-ei adatok alapján pedig 194 gyerek járt az óvodába. A tanévben 7 vegyes és 1 tiszta életkorú csoport működött. Iskolaérettségi vizsgálatra 3 gyermeket küldtek a Várpalotai Nevelési Tanácsadóba. Logopédiai fejlesztő foglalkozáson 31 gyermek vett rész az év során. Első osztályban a tanulmányait 48 gyermek kezdi meg ősztől. A TÁMOP Óvodafejlesztés című pályázat lezárása június 30-áig megtörtént. Ennek köszönhetően többek között 30 gyerekágyat, 12 gyerekasztalt, CD-lejátszót, szakmai CD-ket, projektort, vetítővásznat, diavetítőt, sporteszközöket, udvari fejlesztőjátékokat vásároltak. Elfogadták a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár 2013 évi beszámolóját is.

Az intézményben a gyerekeket tavaly nyolcféle szakkör, foglalkozás, a felnőtteket tizenegyféle várta. 2013-ban is, a hagyományoknak megfelelően, a közösségi ház készítette elő, szervezte meg az állami és a nemzeti ünnepeket, a települési évfordulókhoz kötődő megemlékezéseket, a hivatások napjait. Emellett kiállításokat, koncerteket, író-olvasó találkozókat, tematikus komplex napokat, színházi műsorokat is szép számmal rendeztek a ház munkatársai, melyek között a legfiatalabbaktól kezdve az idősebb korosztályig bezárólag mindenki találhatott kedvére valót. Az intézmény helyet biztosított a helyi civilszervezeteknek, hogy saját programjaikat, összejöveteleiket lebonyolíthassák, ilyenkor társszervezőként segédkezett. A könyvtárban 2013-ban összesen 427 főnek volt érvényes olvasójegye. Ebből 221 tanuló, 206 felnőtt olvasó volt. Az év során 4 483 fő fordult meg a könyvtárban. 2013-ban önkormányzati finanszírozásból 1 millió 559 ezer Ft-ot, pályázatból 430 ezer Ft-ot fordítottak a könyvállomány bővítésére. A Pétfürdői Közösségi Televízió évi teljes adásideje 434 óra volt, melybe nem tartozik bele a testületi ülések élő közvetítése. A műsoridő 147 óra 18 perc volt, melyből 32 óra 25 perc élő műsor volt, az ismétlés pedig 114 óra 53 percet tett ki. A képújság összesen 286 órát és 36 percet pörgött. Tavaly a televízióban egy nagyszabású műszaki fejlesztésre is sor került, melynek összértéke bruttó 19 millió 046 ezer 394 Ft volt. A Pétfürdői Krónika 2013-ban kilencszer került a postaládákba, mert

a május-júniusi, a július-augusztusi és a november-decemberi számok anyagtorlódás, -csúszás miatt összevonásra kerültek. Ezen alkalmakkor a lap 20 vagy 24 oldalas terjedelemben volt olvasható. Az újság mindegyik száma színes volt. A beérkezett anyagokkal kapcsolatos háttérmunkát a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár munkatársai végezték, a lapba cikkeket is írtak. Az újság felelős szerkesztője Angeli Katalin. A lapot Monok Petra tördelte, a nyomdai munkálatokat a VSP nyomda végezte. Az újságot a Magyar Posta terjesztette. Ezúton tájékoztatjuk a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár látogatóit, hogy az intézmény beruházási és karbantartási munkálatok miatt július 14-étől augusztus 24-éig zárva tart, továbbá a közösségi televízió műsora is szünetel július 14-étől augusztus 24-éig a szabadságolások miatt. Döntés született arról, hogy a képviselő-testület bruttó 23 millió 500 ezer Ft visszatérítendő átmeneti segítséget nyújt a PMTE-nek egy új, panelborítású tekepálya kialakítására. A fedezet a 2014. évi költségvetés általános tartaléka. Az előzményekről annyit, hogy az egyesület tekeszakosztálya a 2013/14es NB 1-es bajnokságban 2. helyezést ért el. Ez az eredmény a versenykiírás értelmében Szuperliga indulási jogot ér. Ennek technikai feltétele, hogy panelborítású pályával kell rendelkeznie a csapatnak. E beruházás pénzügyi feltételeit nem tudja önerőből biztosítani a PMTE. (folytatás a 2. oldalon)

Pétfürdői Krónika - Pétfürdő Önkormányzatának ingyenes közéleti lapja. A szerkesztőség címe: 8105 Pétfürdő, Hősök tere 5. Telefon: 88/476-891.

Pétfürdői Krónika XII. évfolyam, 6. szám (Folytatás az első oldalról) Ezért Pintér Csaba elnök azzal a kéréssel fordult a testülethez, hogy ha lehetőséget látnak rá, finanszírozzák meg a pálya kiépítésének költségeit. A képviselők végül zöld utat adtak a beruházásnak. A képviselők megszavazták, hogy a Liszt Ferenc utcai szaletli elbontásra kerüljön, mely a későbbiekben a tó környékén lesz újra felállítva. Az önkormányzat május 7-én pályázatot nyújtott be a közfoglalkoz-

2014. június tatás finanszírozására, mely alapján támogatást nyert 15 fő május 12. és július 31. közötti foglalkoztatására, és 15 fő augusztus 1. és szeptember 30. közötti időszakban történő 8 órás foglalkoztatására. A munkabérek járulékokkal együtt: 6 millió 942 ezer 92 Ft-ot tesznek ki, ehhez összesen 4 millió 929 ezer 160 Ft támogatást kap az önkormányzat. A június 3-án benyújtott pályázat alapján támogatást nyert még 5 fő június 10. és július

Pedagógusnap

„Az, aki a pedagógus hivatást választja, egy életre elkötelezi magát a pálya mellett. Ez a szakma többet követel annál, mint megtartani a napi kötelező órákat. A pedagógus egész lényében és életében pedagógus. A tanítók, tanárok, nevelők folyamatosan mintát jelentenek a gyerekek és a felnőttek szemében egyaránt.” Hallhattuk Dombi Norbert beszédében, aki a június 6-ai pedagógusnapon köszöntötte a településen dolgozó nevelőket a közösségi házban. Az ünnepséget majdhogynem száz pedagógus tisztelte meg jelenlétével, köztük jócskán voltak olyanok is, akik már rég a nyugdíjas aranyéveket élvezik. A szokásokhoz híven a rendezvény elején az intézmények vezetői köszöntötték azokat a pedagógusokat, akik pályájuk során most érkeztek kerek évfordulóhoz. Porogi Lajosné, a „Panelkuckó” Napköziotthonos Óvoda veze-

annt pedig 25 éves évfordulója alkalmából köszöntötte.

2

Szabó Orsolya

vánné és Tóth Gáborné 25 éves jubileumát, Németh Andrásnénak és Jungbluth

A jubilánsok

A Kolping Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola és Kollégium címzetes igazgatója, Fodor Tamás és az in-

Az ünnepeltek

tője Domina Anikót 30 éves jubileuma alkalmából, Radovitsné Hornyák Mari-

31. időszakban történő 8 órás foglalkoztatására. A kifizetésre kerülő munkabér a járulékokkal együtt összesen: 858 ezer 996 Ft, az ehhez kapott támogatás pedig: 676 ezer 820 Ft. A képviselő-testület megtárgyalta a Településvédő és Szépítő Egyesület Malomkerék-emlékhely kialakításáról szóló javaslatát. A kivitelezésre maximum 2 millió Ft-ot szavazott meg a testület.

tézményvezető, Bognárné Nagy Tímea méltatta Csóti Tamásné, Sebestyén Ist-

Zsuzsannának pedig immár 40 éves pályafutásukhoz gratuláltak. A Horváth István Általános Iskola pedagógusai közül Somogyi Vera és Szabóné Kramaszta Márta idén 30 éve, hogy megkezdték tanítói pályájukat, őket Kőmives Judit igazgató köszöntötte fel. Majd Jurácsikné Vékony Anna az intézményvezetőt, Kőmives Juditot 25 éves jubileuma alkalmából méltatta. A gratuláció után Hűvösvölgyi Ildikó és Szabó Gyula Győző színművészek pódiumelőadása következett, melyben musicalrészleteket, slágereket, verseket hallhattak a vendégek. Az összességében vidám, ám néhol szomorkás műsor után egy koccintás és egy kis vendéglátás keretei között baráti hangulatban töltöttek el néhány órát a közösségi házban a település tanerői. Sz. O.

Pétfürdői Krónika XII. évfolyam, 6. szám

2014. június

A segítségnyújtók közös ünnepe

sége volt segítségre, mert a munkájából egy időre kiesett, de a számlákat fizetnie kell. Ezért beballagott a hivatalba, ahol megnézte, milyen segítségre számíthat. Az ügyintéző felvette az adatait és tájékoztatta a lehetőségekről. Ezután a kérvénye a bizottság elé került, ahol az a döntés született, hogy a Gondozási Központ segítségével, bevonásával kapjon támaszt és ellátást.” A közös pont tehát nem más, mint a segítségnyújtás és az egymásra figyelés, ehhez pedig komoly elhivatottság, valamint türelem szükséges – szögezte le a képviselő, majd hozzátette; a most ünnepeltek nap mint nap személyes egyéni problémákat igyekeznek megoldani, vagy olyan mederbe terelni, amely a megoldáshoz vezeti azt, akinek erre szüksége van. Minden esztendőben, július 1-jén – Semmelweis Ignác születésnapján – ünnepeljük az orvosokat, ápolókat, védőnőket, gyógyszerészeket. Ennek kapcsán a bizottsági elnök betekintést adott az anyák megmentőjeként számon tartott, világszerte ismert és elismert orvos munkásságába, köszönetet mondva ezzel valamennyi egészségügyi dolgozónak. „Igazából azért az odaadásért és aggódásért, amit személyesen tapasztalok, – kivétel nélkül minden kicsi gyermek esetében –, nem is tudom, milyen szavakkal tudnám megfelelően kifejezni a pétiek háláját. Köszönet jár azért is, ahogy a legidősebbjeinket is fantasztikus odafigyeléssel és Dombi Norbert bizottsági elnök alázattal gyógyítják. Eddig is Adott volt egy beteg ember, aki éppen a rengeteg hálás visszajelzés érkezett hozzám kórházból hazaérkezve gyógyulgat. Szük- emiatt.” Hosszú évek hagyománya, hogy Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata valamint a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár szervezésében együtt emlékeznek meg az egészségügyben, illetve a szociális szférában dolgozókról, és a köztisztviselők és kormánytisztviselők napja alkalmából a Polgármesteri Hivatal munkatársairól. Az ünnepségen ezúttal Dombi Norbert, a Humán Bizottság elnöke mondott köszöntőt. „Kicsit úgy érzem magam, mint az a szakács, aki feladatul kapja, hogy olyan összetevőkből készítsen ünnepi ebédet, melyeket szinte lehetetlen társítani. Ugyanis a mai napon olyan embereket ünneplünk, köszöntünk, akiknek munkája és hivatása látszólag gyökeresen eltér egymástól. Hiszen miként is függ össze az orvosok, a gyógyítók munkája a köztisztviselőkével, vagy a szociális szféra dolgozóinak mindennapos teendőivel. Elsőre megfejthetetlen rejtvény volt számomra is. Aztán néhány nappal ezelőtt, amikor az egyik bizottsági ülésünkön a segélyigénylők kérvényeit olvastam, észrevettem egy érdekes összefüggést, ami tökéletes közös pont lehet a három érintett hivatás között.

Dombi Norbert a továbbiakban külön köszönetet mondott a Gondozási Központ valamennyi munkatársának szívós,

Szabóné Czifra Melinda és Völgyi Györgyné

eredményes és teljes odaadással végzett munkájukért, továbbá a Polgármesteri Hivatal egész kollektívájának segítőkész, rugalmas és naprakész feladatmegoldásuk elismeréséért. A képviselő beszéde után két jubilálót köszöntöttek; elsőként Szabóné Czifra Melindát, a Polgármesteri Hivatal önkormányzati, titkársági és hatósági csoportvezetőjét 35. évfordulója alkalmából méltatta Jánosiné Izsó Ildikó. A jegyzőasszony felelevenítette egyszerre induló köztisztviselői pályájuk kezdetét, hangsúlyozva, hogy az ünnepelt az elmúlt három és fél évtized alatt mindvégig pontosan és precízen végezte a munkáját. Ezt követően Völgyi Györgynét, a bölcsőde kisgyermekgondozónőjét méltatta Nagy Erika, a Szociális és Gyermekjóléti Központ vezetője, 30. jubileuma alkalmából. Az elismerő szavak után a 2008-as Megasztár döntőse, Ásós Attila lépett az ünnepeltek elé; előadásában örökzöld slágereket hallhatott a nagyérdemű, illetve be is kapcsolódhattak a közös éneklésbe. Stéger Ági

3


2014. június

Pétfürdő értékei 2. – A pétisó

A Sorozatunk második tagja, a pétisó története egyúttal Pétfürdő újabb kori történetének sikersztorija, amely megalapozta Pét XX. századi fellendülését és az 1997-es függetlenségét. A mészammonsalétrom (NH4NO3 + CaCO3 vagy CaMgCO3) közismert és elterjedt nitrogéntartalmú műtrágya. Ennek megfelelően hazánkban és Európában több megnevezése is van. Magyarországon először Pétfürdőn állították elő, ezért kapta a pétisó nevet. A „Kalkammonsalpeter” megnevezés tükörfordításaként mészammonsalétromnak is nevezzük, melynek rövidítése a MAS, de külföldön szerepel más rövidítések alatt is (KAS, CAN, ANL). A betűjelek után kötőjellel a termék összes nitrogéntartalmát is megjelölik, így van 25, 26, 27, 28 és 32% nitrogént tartalmazó mészammonsalétrom műtrágya. Szürkésfehér vagy szürke szemcsékből áll. Prillezett és granulált formában is kapható. A pétisó annak az iparszervezésnek az eredménye, amely az I. világháború után kezdődött. Az éppen száz éve megkezdődő „Nagy Háborút” Magyarország vesztes félként fejezte be, és a trianoni békediktátum következményeként óriási területi, gazdasági és lakossági veszteségeket szenvedett el. Az országnak újra kellett szerveznie a gazdasága minden területét, amely 1929re sikeresen meg is történt. Ahogyan Csath Magdolna friss tanulmányában

megállapítja, „… a gyáripar termelési értéke 1921-ben még egymilliárd pengő alatt volt. Az újjáépítés már 1920-ban megkezdődött, és a gazdasági eredmények 1924. körül kezdtek jelentkezni. Az ipari statisztikák szerint az 1921–24-es időszak átlagos ipari termelési értéke még 1 497 millió pengő volt. Az 1929-re megerősödő gyáripar termelése viszont már megközelítette a 3 milliárd pengőt. Ez az 1921. évi teljesítmény közel háromszorosa volt.” Az iparfejlődésen belül a vegyipari termelés értéke is ugrásszerűen nőtt: az 1921. évi 92 millió pengőről 1939-re 438 millióra. A vegyipar fejlesztésének részeként 1930-ban hozták létre Pétfürdőn a Magyar Ammóniagyárat és a Magyar Műtrágyagyárat, melyek már 1932 közepén elkezdtek termelni. A pétisó védjegyet 1932. június 28-án jelentették be szabadalmaztatásra, majd 1933-ban a két gyár egyesülésével létrejött a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. Magyarországon a pétisó szinonimája a műtrágyának. A jelenleg Nitrogénművek Zrt. néven működő cégnek továbbra is vezérterméke maradt a pétisó, amely összetételével (27% nitrogén, 5% magnézium, 7% kalcium) egyedülálló Európában. Gyártását Dr. Schmidt Jenő röviden így ismerteti tankönyvében: „… az ammónium-nitrátot összeolvasztják finomra őrölt mészkőporral vagy dolomitporral, majd a keveréket speciális toronyban hűtik és szemcsézik. Ezáltal javulnak a termék fizikai tulajdonságai, tapadása és higro-

szkópossága kisebb lesz, mint a tiszta ammónium-nitráté, és robbanásveszély sem áll fenn”. Ez a kiváló magyar termék már a nevével is reklámozza a településünket, és hírneve, ismertsége révén alkalmas arra is, hogy hungarikummá váljék. (Küldje el észrevételét, hozzászólását a [email protected] e-mail-re, szívesen fogadom!) Budai László Felhasznált irodalom: Csath Magdolna: A múlt hatásai és a jövő lehetőségei a gazdaság területén. Hitel. 2014/02. p. 22-37. http://www. hitelfolyoirat.hu/sites/default/files/ pdf/05-csath.pdf Katona Zsolt Vazul: A magyarországi nitrogénműtrágya-ipar bölcsője, a Péti Nitrogénművek 80 éve. [Székesfehérvár]: Babilon Design Stúdió, cop. 2011. Schmidt Jenő: Földműveléstan. [S. l.]: Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem, 2011. http://www.tankonyvtar.hu/ hu/tartalom/tamop425/0010_1A_ Book_05_Foldmuveles/ch14.html Mi a pétisó? A mészammonsalétrom és a Pétisó közötti különbségről.http://www. nitrogen.hu/index.php?option=com_ content&view=article&id=210:mia-petisor-a-meszammonsaletromes-a-petisor-koezoettikueloenbsegrl&catid=44:kisokos-amtragyakhoz&Itemid=88

„ÓVODAFEJLESZTÉS A PÉTFÜRDŐI „PANELKUCKÓ” NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁBAN” Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata, mint kedvezményezett által fenntartott „Panelkuckó” Napköziotthonos Óvoda, a TÁMOP 3.1.11-12/2-2012-0093. számú „Óvodafejlesztés a pétfürdői „Panelkuckó” Napköziotthonos Óvodában” projekt végrehajtásához 10 millió 190 ezer 180 Ft uniós támogatást nyert el, melyet udvari és fejlesztő játékok, homokozótakaróponyva, rajzeszközök, informatikai eszközök, szakmai könyvek, óvodai bútorok, szőnyegek beszerzésére, szakmai szolgáltatások, tevékenységek és előadások szervezésére, az óvodapedagógusok és dajkák szakmai továbbképzéseinek lebonyolítására, az intézmény szolgáltatási színvonalának növelésére használt fel. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

4


2014. június

Vitézek találkozója

A vitéz József Árpád királyi herceg által vezetett Vitézi Rend Veszprém megyei Hadnagysága június 21-én ünnepi állománygyűlést tartott a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtárban.

köszöntötte, majd átadta a szót vitéz Horváth Csabának. Az országos székkapitány beszédében kiemelte, lassacskán e környék lesz a vitézi rend jelenkori történetének fellegvára, majd kitért az állománygyűlés

Az emlékmű megkoszorúzása

Az állománygyűlés az 1944. júniusi és júliusi szőnyegbombázás 70. évfordulója kapcsán egy megemlékezéssel vette kezdetét. Elsőként Horváth Éva, Pétfürdő Nagyközség polgármestere és vitéz Horváth Csaba, országos székkapitány helyeztek el koszorút. A Palotai Turul Társaság nevében Gágó Zsolt, az egyesület elnöke, valamint Balogh Tamás koszorúzták meg a szőnyegbombázási emlékművet. Szentesi Vajk, a vitézi várományosok képviseletében helyezte el a megemlékezés koszorúját. Az állománygyűlés résztvevőit vitéz Stéger László, Veszprém megye vitézi hadnagya

egyik apropóját adó első nagy világégésre. A 20. század őskatasztrófája 100 éve robbant ki, mély nyomokat hagyva maga után. 1914-től kezdődően egy, szinte elképzelhetetlen dimenziójú esemény játszódott le, amely szörnyű fizikai, lelki és szellemi pusztítást végzett – fogalmazott Horváth Csaba. Az első világháború szétrobbantotta KözépEurópát, mérhetetlen szenvedést hozva az emberiségre. Horváth Éva, Pétfürdő Nagyközség polgármestere köszönetét fejezte ki, amiért a vitézi rend ezt a települést választotta állománygyűlése helyszínéül. Angeli Katalin,

a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár igazgatója is köszöntötte a megjelenteket, akik szívügyüknek tekintik a hagyományok ápolását, továbbadását. A történelem megismerése ahhoz segíthet hozzá minket, hogy jobban el tudjunk igazodni a jelenben – mondta az igazgatónő. Az állománygyűlésen a magyar történelem sorsfordító eseményeiről hallhattak előadásokat a résztvevők. A második világháborúról, az általa is megéltekről vitéz Pongrácz György hadnagy számolt be. A 100 évvel ezelőtt kirobbant I. világháborúról, illetve annak előzményeiről, eseményeiről és következményeiről Budai László, a várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyvtár igazgatója tartott részletes, vetített képes előadást. Majd hozzászólások, észrevételek következtek, ezt követően pedig Dobszai József nyugállományú alezredes, a Gábor Áron Nyugállományúak Klubjának elnöke ajándékot adott át Horváth Csabának és Stéger Lászlónak. Az állománygyűlést ünnepi műsor zárta, amelyben Kálmánffy Ferenc is közreműködött. A művész a Honvéd Művészegyüttes szólistájaként bejárta az egész világot; harminchat országban énekelt Kínától Mexikóig. A Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével kitüntetett énekművész ezúttal énekes fiával, Kálmánfi Gáborral érkezett Pétfürdőre. Stéger Ági

A nevüket ha ismered, betűzd el...

Június 20-án a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár szervezésében tanévzáró bulit tartott a Hősök zenekar. A 2001-ben alakult, mára három tagúvá vált pétürdői-veszprémi hip-hop formáció koncertje előtt rövid műsort adott a Dance Action Pét csapata. A Hősök két Veszprém megyei település duójából alakult ki. Mind a pétfürdői, mind pedig a veszprémi csapat hasonló mértékű zene iránti rajongással és elköteleződéssel rendelkezett, így nem volt kérdés számukra, tehetségüket miért ne kamatoztassák egy közös produkcióban is. Első közös szerzeményük 2001-re datálható. A megalakulás óta több saját lemez és szólóalbumok sora

jelent meg a mára három tagúvá vált „Hősök” zászlaja alatt. A csapat az évek alatt bejárta az országot; rendszeres fellépői a hazai könnyűzenei fesztiváloknak, természetesen nem lesz ez másként idén nyáron sem. A Pétfürdő Kultúrájáért díjjal is elismert csapat június 20-án hazatért, hogy egy tanévzáró bulival kedveskedjenek a péti fiataloknak. Baranyai Dani „Eckü” a koncert előtt elárulta; nagyon örül a

banda, hogy itt Pétfürdőn is évről évre színpadhoz jutnak, hiszen hazai pályán, ismerősöknek játszani mindig más... S.Á.

5


2014. június

Egész nap – egészségnap Pétfürdőn

A Marathon Tömegsport és Környezetvédő Egyesület június 6-án egészségnapot tartott a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtárban. A TÁMOP 6.1.2 Egészségre nevelő és Szemléletformáló Életmód Programokra kiírt pályázat segítségével nyílt lehetőség arra, hogy a januári állapotfelmérést követően ezt a széles skálán mozgó rendezvényt is meg tudjuk valósítani. Az intézmény munkatársainak köszönhetően egyszerre több helyszínen is zajlottak a sokrétű programok.

a gyógyító és stresszoldó masszázst, valamint számos más, az egészség megőrzését szolgáló technika mellett bepillantást nyerhettek a gyógyító kövek és a számmisztika világába is. Nagy sikere volt az alagsorban megrendezett Kalandozás a sötétben címet viselő bemutatónak, ahol ízelítőt kaphattunk a gyengén látók és vakok világából, megtapasztalhattuk annak nehézségeit. Az érdeklődők megismerkedhettek a csörgőlabdával és hangjával, illetve a szemet bekötve ki is próbálhatták, különböző

Mérések, tanácsadások

Egyesületünk eddigi tevékenységeinek és kiterjedt kapcsolatainak eredményeképpen több közreműködő segítette ezt – a mindenki számára ingyenes – egészségnapot: az Együtt az Egészségért Természetgyógyász Egyesület, a Cukorbetegekért Alapítvány, a Vakok és Gyengénlátók Egyesületének tagjai és a Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Védőnői Szolgálatának lelkes védőnői. Az állapotfelmérő kérdőív kitöltését követően az egészségügyi szakemberek testtömegindex-, BMI- és testzsírszázalék méréseken túl vérnyomást, vércukorszintet is mértek. A kérdőív és a mérések adatainak feldolgozása mellett az egészséges életmóddal és megfelelő mozgásmennyiséggel, valamint helyes táplálkozással kapcsolatosan szakmai tanácsokkal is el tudtuk látni a jelentkezőket. A kiértékelést követően lehetőséget biztosítottunk különböző természetgyógyászati technikák megismerésére az Együtt az Egészségért Természetgyógyász Egyesület tagjainak segítségével. Az idelátogatók kipróbálhatták a reikit, a mágnesterápiát,

6

játékokkal együtt. Ezeken túl a Brailleírás rejtelmeibe is beavatott bennünket a Csehné Huszics Márta vezette csapat. Mindenkinek lehetősége volt e különleges írással leírni a saját nevét, majd „kitapogatni” azt. Az egész napos rendezvény ideje alatt – a szóbeli tájékoztatáson túl – természetesen ízelítőt adtunk az egyszerűen elkészíthető egészséges táplálékokból, amelyeket a büfében alkalma volt mindenkinek megkóstolni, sőt, amennyiben ízlett, az otthoni kipróbálást segítve, a receptek kinyom-

Egészséges és finom!

tatva rendelkezésre álltak. Különböző gyógyteák, gyümölcsitalok és egészséges ételek megízlelésére is lehetőség volt. Étvágygerjesztő köretek, saláták, teljes kiőrlésű gabonából készült kenyerek és sütemények színesítették a tálcákat. A hideg csalánleves volt talán a legkülönlegesebb készítményünk, ami a fogyókúra iránt érdeklődők körében nagy sikert aratott. Több mint százötvenen regisztráltak, akik a kérdőívek kitöltését követően át is estek a vizsgálatokon. Rajtuk kívül még számos érdeklődő látogatta meg rendezvényünket, akik egyelőre csak tájékozódtak, de nem szánták el magukat a „kipróbálásra”. Ezek tudatában örömmel mondhatjuk el, hogy kezdeményezésünk elérte a célját. Bebizonyosodott, hogy a lakosság is szükségét érzi az ehhez hasonló prevenciós programok megrendezésének. A kitöltött és értékelt kérdőívek adatai szerint a 30-as és a 40-es években járó jelentkezők aránya lényegesen kevesebb volt, noha elsősorban – a megelőzés végett – ezt a korosztályt céloztuk meg. Több mint félszáz iskolás korú is átesett az egészségügyi méréseken. Közülük sikerült 6 főt kiszűrni, akik különböző egészségügyi problémával küszködnek. Ezt – a tanulók esetében – azonnal jeleztük nevelőiknek, akik szükség esetén értesítik a szülőkön túl a Családsegítő Szolgálatot is. Így egyben a szociális jelzőrendszer munkáját is segíteni tudtuk. Nagyon kirívó eredmények nem születtek, azonban a jelentkezők közel 25%-ánál megemelkedett rizikófaktort észleltünk. Ezért is volt fontos az érintettekkel átbeszélni, hogyan tovább, milyen életmódot és étrendet kellene választani, valamint mennyi mozgásra lenne szükség ahhoz, hogy jól érezzék magukat a bőrükben. Egyesületünk ezzel a rendezvénnyel is bizonyította, hogy évente egy-egy alkalommal szükség van az ilyen ingyenes felmérésekre, szaktanácsadásokra. Reméljük, hogy az eddigi egészségmegőrző programjaink segítségével Pétfürdő lakossága egészségének megőrzése érdekében egy kis lépést tehettünk. Tamás Ágnes projektvezető


2014. június

„Pár hangnyi dallamok, mintha kőbe vésve állták volna századok viharát…” Akár ez a Kodály Zoltán-idézet is lehetett volna a mottója a május 21-én megrendezésre kerülő IV. Megyei Népdaléneklési Találkozónak, melyet a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár szervezett a Veszprém megyei általános és középiskolás diákok számára. Ezen a napon a népdaloké, a népzenéé volt a főszerep. A félszáznyi résztvevő több mint 500 különböző magyar népdalt válogatott össze a találkozóra azért, hogy a zsűrinek és az érdeklődőknek elénekelhesse. A 6 korcsoportban induló gyerekek több településről érkeztek hozzánk: Balatonfüredről, Berhidáról, Dudarról, Halimbáról, Jásdról, Ösküről, Ősiből, Tihanyból, Várpalotáról, Veszprémből és természetesen a pétfürdői iskolából. A jelentkezőknek először egy népdalcsokrot kellett előadniuk, majd a tíz, előre felsorolt népdal közül egyet-kettőt a zsűri választott. Aki szerepelt már, kézműves foglalkozásokon vehetett részt, ehetett-ihatott a büfében, vagy olvashatott és internetezhetett a könyvtárban. A szervezők arra törekedtek, hogy ezen a napon egyetlen kis vendég se unatkozzon, mindenki jól érezze magát. A résztvevők a KÓTA minősítési rendszere alapján „kiváló”, „dicséretes” illetve „megfelelt” minősítésű oklevéllel térhettek Az izgatott résztvevők haza, melyekről idén is neves, hozzáértő zsűri döntött. A zsűri elnöke Dr. Lovász Irén népdalénekes, néprajzkutató, a Károli Gáspár Református Egyetem docense volt, segítői pedig Dr. Juhász Katalin néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, népdalénekes, valamint Lázár Enikő népiének-tanár. Nem volt könnyű dolguk, hiszen a gyermekeket jól felkészítették pedagógusaik. Számos kiváló és dicséretes minősítés született. Nemcsak a tanulók térhettek haza oklevéllel és ajándékkal, hanem a pedagógusokat is értékelte a zsűri. A Horváth István Általános Iskolából idén is többen képviseltették magukat a találkozón. Énekelt Csere Ildikó, Csere Barnabás és Varga Bence, Sós Viktória és Tóth Vivien, Benedek Patrícia, Medve Ádám, valamint Percze Csenge. Külön köszönet illeti a pedagógusaikat, Pintér Ferencnét és Reichardné Réz Zsuzsannát, akik az egyéb versenyek mellett erre a találkozóra is felkészítették a tanulókat. Reméljük, mindenki szép emlékekkel távozott, és jövő májusban megrendezhetjük az V. Megyei Népdaléneklési Találkozót. L. É. A.

Radírmocsok és verskardigán Május 6-án lelkes, zsibongó pétfürdői és várpalotai kisdiákokkal telt meg a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár emeleti nagyterme, ahol író-olvasó találkozón vettek részt a megjelentek. A vendég ezúttal Lackfi János Prima Primissima-, József Attila-díjas költő, író, műfordító volt, akivel két nagyszerű zenész is érkezett, Gál Hedda énekesnő és Molnár György gitáros. Összeszokott, rutinos csapat az övék, hiszen számos alkalommal lépnek ilyen „formációban” a közönség elé, jó hangulatú műsort adva, amelyet a pétfürdői közönség is megtapasztalhatott. A zenekart idén Fonogramdíjra is jelölték. A gyerekeknek Sajtkukacz, a felnőtteknek pedig Aphonia néven adják elő többek közt Lackfi János megzenésített verseit. A kisdiákoknak szóló műsor kora délután kezdődött, Radírmocsok címmel. A rövid bemutatkozás után azonnal a verseké és a zenéé volt a főszerep. Lackfi János sajátos, egyedi, lehengerlő stílusával, vicces anekdotáival rögtön belopta magát a gyerekek szívébe. Terítékre került a fiú-lány kapcsolat, autósok, motorosok, de még olyan probléma is, hogy vajon egy apa melyik mosdóba vigye be leánygyermekét egy bevásárlóközpontban, ha arra rájön a szükség. A zenészekkel pedig együtt dalolt a mintegy 140 gyerek a vadnyugati nyúlról, a magányos gilisztáról és a répát hámozó Józsi bácsiról. A közönség vastapsával fejeződött be a találkozó, amely után a „bátrabbak” autogramot is kaptak. A program a délután második felében a felnőtteknek szóló találkozóval folytatódott, Verskardigán címmel. A csapat lendületéből, humorából semmit sem veszített, próbára téve ezzel a felnőtt közönség rekeszizmát. Szó volt többek közt például a költő első autójáról – Skoda-dal – , ameTelt ház lyet a zenekar Cseh Tamás stílusában adott elő, arról, hogy milyenek is a magyarok s a költő által „működtetett” Versgyárról (bővebben lásd: http://www.lackfi-janos.hu/index.php?id=136). A találkozó rögtönzött versírással zárult. A közönség tagjainak öt szót kellett mondaniuk, amelyek felhasználásával a költő ott helyben, rövid idő alatt egy verset „faragott”. Mindezt azzal nehezítve, hogy azt egy ismert magyar népdal, a Kiskece lányom dallamára írta. A vers megalkotása után zenekari kísérettel el is énekelte szerzeményét, igen jó énekhangját is megmutatva ezzel. A több mint egy órás író-olvasó találkozóról mindenki vidáman, kellemes élményekkel gazdagodva távozott. Seresné Zsidai Borbála

7


2014. június

Elkezdődött a visszaszámlálás?

2011-ben tisztújítás zajlott a PMTEben. Akkor Pintér Csaba mellett Horváth Krisztián, Kiss Gábor, Szabó Mihály és Fenyő Csaba kapott helyet a vezetőségben. Mandátumuk 4 évre szól. Az eltelt három év sikereiről-gondjairól, az elkövetkező egy év feladatairól kérdeztük Pintér Csaba elnököt. – Mi volt az örökség, milyen állapotban találták a szakosztályokat az átvételkor? – Sportszakmai szempontból a tekéseknél viszonylag rend volt, és ez a szakosztály érdeme. A labdarúgóknál viszont, kimondhatjuk, nem folyt az előző években olyan munka, amelyet az egyesület múltja, a pétfürdőiek elvárása megérdemelt volna. – Milyen tervekkel vágtak neki a négy évnek? Mik voltak a legsürgetőbb feladatok? – Tisztába kellett jönni azzal, milyen fennálló kötelezettségeink vannak, milyen bevételekre számíthatunk.

korábban nálunk sportoltak, és akit lehetett, visszahoztunk. Közben újabb konfliktust szült, hogy a meglevő edzőgárdának, miután lejárt, nem újítottuk meg a szerződését. – Miért történt ez? – Nem illettek bele abba a szakmai elképzelésbe, amit meg szerettem volna valósítani a PMTE-ben. – Kikkel pótolta őket? – Az U16-os csapatot én vettem át, az U19-ben egy ideig jöttek-mentek az edzők, míg sikerült megtalálni a megfelelőt. És a felnőtt csapatnál is váltottunk egy év múlva. – Három év elteltével hogyan áll fel a rendszer? – Az MLSZ folyamatosan alakuló elvárásaihoz kell alkalmazkodnunk. Különvettük a 14 év alattiakat, akik a Bozsikprogram keretében szervezett tornákon vesznek részt, és a 14 év feletti játékosokat, akik már a bajnokságban szerepelnek. Szakmai koordinálásukat is szétválasztottuk. A Bozsik-program szakmai felelőse Magyar József. Az U7es korosztálynál az edző is ő, az U9-nél én vagyok, az U11ben Szabó Patrik, az U13/14ben Simándi Attila és Kaufmann Attila. A nagyobbaknál a szakmai vezető a felnőtt csapat vezetőedzője. Az U17 edzője Sanda Zsolt, az U21-é Mári Attila, a felnőtt csapatnál pedig jómagam és Vaszari László látjuk el az edzői feladatokat. Egyébként az MLSZ azt a szakmai kompetenciát is előírja, amivel edzősködni leAz U9-esekkel het. Hangsúlyt helyeztünk rá, A focistáknál pedig elkezdtük az építke- hogy a PMTE-ben dolgozó valamennyi zést. A futballszakosztály egész működé- edző megszerezze a szükséges végzettsési rendje az alapoktól újra lett gondolva. get. Kiválasztásuknál a szaktudás mellett Az egyesületnek nem volt utánpótlása. nem elhanyagolható szempont volt az Ennek érdekében a Péti Lurkó FC-t emberi hozzáállás sem, az, hogy mennyiMagyar Jóskával együtt visszaintegrál- re illenek bele az egyesület új arculatába. tuk a PMTE-be. Ez akkor 30 gyereket – Hogyan alakultak a létszámok? jelentett. Ezután hozzáláttunk a tömege- – A Bozsik-programban 45–50 gyerek sítéshez. Ez a folyamat egyébként mind vesz részt. Az U17-ben, U21-ben 35 főa mai napig tart. Megkerestük azokat a vel számolhatunk. Ezek nem a végső adagyerekeket, kamaszokat, akikről tudtuk, tok, hiszen még zajlanak a leigazolások.

8

A megyében a PMTE azon kevés egyesület közé tartozik, akinek az év folyamán nem volt létszámgondja. Minden utánpótlás tornán az összes korosztályban részt tudtunk venni. És ha ezt a szakmai munkát következetesen folytatjuk, akkor még több gyerek jön majd hozzánk. – Eredmények? – A Bozsik-programban nem számít a pillanatnyi eredmény. A tornákon való részvétel és a fejlődés mértéke a lényeges. Az én szakmai koncepcióm szerint egy focista 17 éves koráig tanulja a futballt. Egy játékosnak 17-18 éves korára kell késznek lennie. Akkortól kezdve kell az eredményekre helyezni a hangsúlyt. Ahol már a helyezés is fontos, ott a kitűzött cél a PMTE-ben az, hogy a csapat az első 5 hely valamelyikét szerezze meg. Az U17 az elmúlt évben bajnok lett, idén a 2. helyen zártak, az U21 ebben a szezonban az 5. helyen végzett. A felnőttek tavaly ezüstérmesek voltak, idén 16 csapat közül a 4. helyet érték el. Kijelenthetjük, a megyében minden korosztályban meghatározó erőt képviselnek csapataink. – A péti tekésekre is büszkék lehetünk. – Évről évre jó eredményeik vannak. Tavaly 4., idén pedig 2. helyezettek lettek. Kiváló szakmai munka folyik náluk mind a felnőtt gárda, mind az utánpótlás szintjén. Nagy a szurkoló táboruk is, akik lelkesedésükkel, ha kell, képesek átlendíteni a csapatot a holtpontokon. – A sakkszakosztályról még nem esett szó. – A szakosztályvezető mindent megtesz azért, hogy az egyesületet és a sportágát népszerűsítse. – Mennyire tudja felvenni a csapat érdemben a küzdelmet az NB II. többi együttesével szemben? – Változó sikerrel. Ugyanakkor pozitív jelnek tartom, hogy sakkcsapatunk jelentős részét ma már helyi versenyzők alkotják. – Ebben a ciklusban két jelentős beruházás is lezajlott, lezajlik az egyesület háza táján. Az egyiken, a műfüves pálya megépítésén már túl vannak, a tekecsarnok korszerűsítése pedig az idei év feladata lesz. – A futballfejlesztési stratégia részeként az MLSZ 2012-ben írt ki pályázatot műfüves pályák építésére.

»»»


»»» Az első körben csak önkormányzatok vehettek részt benne, a második körben már egyesületek is jelentkezhettek. Az általam elkészített pályázat pénzügyi hátterét a képviselő-testület biztosította. A 130 millió forintos beruházás önrészét, 38 millió forintot, a település költségvetésében – a civilszervezetek pályázatainak önrészére – elkülönített 50 millió forintos keretből kapta meg a PMTE. Egyébként a beruházást az MLSZ intézte, a labdarúgó szövetség választotta ki a kivitelezőt, és kötötte meg a szerződést is a céggel. Az elkészült műfüves pálya az MLSZ tulajdona, de használója a PMTE. 15 év múlva kerülhet az egyesület tulajdonába. A pálya a kistérség összes csapata, közöttük leginkább természetesen a pétiek, számára jobb minőségű, folyamatos felkészülési munkát tesz lehetővé, elsősorban az utánpótlás terén. A működtetés feltételei között szerepel, hogy az MLSZ által rendezett tornákra ingyen kell biztosítani a létesítményt. A nem MLSZ-es programok lebonyolításáért kérhetünk bérleti díjat, ez a pénz az egyesületnél marad. Erről pályanaplót kell vezetni, amelyben külön fel kell tüntetni az utánpótlás és a felnőtt csapatok arányát.

2014. június A bérleti díj összegét is az MLSZ szabja meg, ami jelenleg bruttó 20 000 Ft/ óra. A bérleteztetésből származó bevételt a pálya karbantartására fordítjuk. Negyedévente kisebb, félévente nagykarbantartást kell csinálnunk, amikor többek között a granulátum is pótlásra kerül. A karbantartásokat szigorúan ellenőrzik. A tekések idei, NB I-ben elért második helyezése feljogosítja a csapatot, hogy a Szuperligában induljon. Ehhez a jelenlegi tekecsarnokban nincsenek meg a szükséges infrastrukturális feltételek. Sajnos nem írtak ki tekecsarnok-felújításra pályázatot. De a képviselő-testület gyors és nagyvonalú döntésének köszönhetően Pétfürdőn egy, minden tekés számára élményt nyújtó, korszerű, panelborítású tekepálya készülhet el. A beruházásra 23,5 millió forintot szavazott meg a péti önkormányzat. Reményeink szerint az új pálya még az ősz folyamán átadásra kerül. – A PMTE létesítményeinek működtetését átveszi-e az önkormányzat? Mikor és milyen feltételekkel? – A tárgyalások folynak, az álláspontok közeledtek egymáshoz. A következő egyeztetésre a PMTE tárgyalóküldöttsé-

Mozdulj rá az egészségre!

Pétfürdő Nagyközség Védőnői Szolgálata június 16. és 20. között napközis tábort bonyolított le a településen, melyen 20 gyermek vett részt. A program szükségességét szűrési eredményeink (szűrővizsgálat, megfigyelés, egészségfejlesztő foglalkozások) indikálták. Sajnos a gyermekek egészségi állapota évről-évre romlik, melynek hátterében a civilizációs fejlődés felgyorsulása, a technika fejlődése, a rohanó, de mégis mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a teljesítmény-orientáltság, a túlzott elvárások, mind az iskola, mind a családok részéről, valamint az ezekből fakadó stressz állnak. A játéktevékenység, mely minden életkorban kiemelkedő fontossággal kellene, hogy bírjon, a maga klasszikus formájában kiveszendőben van, eltorzult formái jelentek meg. Egyre több gyermek tölti szabadidejét a tévé, a számítógép előtt.

Mindezek tükrében valami újat szerettünk volna kitalálni. Egy olyan programot, ami kizárólag a testmozgásról,

ge és az önkormányzat között augusztusban kerül sor. – A mostani elnökségnek még egy éve van hátra a mandátuma lejártáig. Mik lesznek az utolsó év feladatai? – A folyamatosan jó színvonalú szakmai munka biztosításával szeretnénk, ha húzósportágainkban, a tekében és a labdarúgásban az előző évekhez hasonló eredményeket érnénk el a bajnokságokban. – Gondoltak-e a szakosztályok számának bővítésére? – A szakosztálybővítésnek infrastrukturális feltételei vannak, ehhez pedig pénz kell. Első körben a Pétfürdőn egykor tradicionális sportágak újraélesztésén lenne érdemes elgondolkodni. Nyilván a legolcsóbb az atlétikához szükséges futó-, ugró- és dobópálya felújítása lenne. De az egykor nagy népszerűségnek örvendő női és férfikosárlabdát ma már nem lehet egy betonpályán újraindítani. Ehhez egy sportcsarnokra lenne szükség. És ekkor már olyan sportágak bevezetését is tervbe vehetnénk, amelyeknek nincsenek kimondottan péti gyökerei, de országosan népszerűek. Ilyen például a kézilabda és a futsal. Mindehhez persze nemcsak pénzre, hanem elhivatott sportemberekre is szükség van. -i

mozgásformákat ismerhessenek meg, melyeket a későbbiek folyamán a szabadidő hasznos eltöltésére használhatnak fel.

Tábortűz az Albert-pihenőnél

különböző mozgásos tevékenységekről szól, hogy a résztvevő gyermekek újra felfedezhessék a játék örömét, élvezetes

A táborba nem lehetett nassolni valót, szendvicset, cukros üdítőitalokat hozni.

»»»

9


»»» A gyerekek hátizsákja mindös�sze váltóruhát, esőkabátot és két üres, fél literes flakont tartalmazott, melyeket mindig feltöltöttünk vízzel, és figyeltünk rá, hogy mindenki megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszon napközben. Az étkezéseket a Nitro Étteremben bonyolítottuk le, ahol a kiadós és ízletes ételek által tölthettük fel a mozgás során kiürült energiaraktárainkat. Az első napon a gyors ismerkedést, csapatépítést játékos reggeli torna követte, mellyel a tábor minden napját kezdtük. Minden reggel valami újat találtunk ki. A bőséges reggeli után kezdetét vette az első foglalkozás, mely a káosz-játék nevet kapta. A két versengő csapat őrült rohanásba, kutatásba kezdett Peytu mezején. Elrejtett borítékokat kellett felkutatniuk, hogy aztán a bennük rejtőző kérdésekre kifulladva adják meg a választ, lehetőleg a másikat megelőzve, hogy szaladhassanak a soron következő borítékot keresni. Az ebéd utáni csendes pihenőben a gyermekek használhatták a közösségi ház könyvtárát, kipróbálhatták a biliárdot, a csocsót, majd Enyingi László vezetésével taekwondoedzésen vettek részt, valamint elkezdtük a felkészülést a péntek délutánra tervezett meglepetés programra. Hazamenetel előtt kiosztásra került 20 üres füzet, melyek élménynaplókká változtak. A gyerekek azt a feladatot kapták, hogy minden nap írják, illetve rajzolják le a táborban szerzett élményeiket, tapasztalataikat. Ipkovich Eszter naplójából: „Nagyon jól éreztem magam az első napon. Jó volt a tábortűz, a tánc, a taekwondo és a többi program.” Vajda Szabolcs tollából: „Délután a taekwondo jó volt, de még jobb volt a meglepi tánc gyakorlása. Este a tábortűz is nagyon jó lesz.” A rövid délutáni pihenő után tábortűzzel zártuk le az első napot az Albertpihenőnél, ahová a résztvevő gyermekek családtagjai is eljöttek. Humoros játékokat játszottunk, interaktív dalokat, mondókákat tanultunk. Sajnos a keddi napra tervezett biciklis túrát és az akadályversenyt az Albert-pihenőnél elmosta az eső. A délelőtt nagy

10

2014. június részében a közösségi házba kényszerültünk, de nem unatkoztunk. Átismételtük a kézmosás, fogmosás helyes technikáját, mert az első napon mindenkit megkértünk, hogy hozzon magával fogkefét. Attól kezdve minden étkezés után figyelmet fordítottunk a fogápolásra. Ezt követően újabb és újabb játékokkal szórakoztattuk a gyerekeket, majd az eső elállta után a csapat egyik fele a sportpályára ment focizni, pingpongozni, míg a másik csapat hatalmas bújócska-csatát vívott. Délután folytatódott a felkészülés a péntek délutáni programra. A harmadik napon Tóth Zsuzsanna és Attila családi gazdaságát kerestünk fel, ahol a gyerekeknek lehetőségük volt a sokféle háziállatot közelről megnézni, néhányat meg is simogathattak. Megnézhették, milyen egy kert, hogyan termelik a zöldségeket, gyümölcsöket. A nagy sikerű túrát egy fergeteges kidobó meccs zárta a réten. Vikor Máté írta: „Nagyon szép, napsütéses időre ébredtem. A reggeli után elindultunk a gazdaságot meglátogatni. Sok állatot és növényt megnéztünk, egy kiskacsának még fészket is készítettünk.” Délután közösen elkészítettük a tábor zászlóját, melyen minden résztvevő elhelyezte kézlenyomatát. Ezt követően Kollarics-Kalocsa Ági, a Dance Action Pét tánccsoport vezetője táncoltatta meg a táborozókat. A negyedik napon a legjobban várt program napja virradt fel. Busszal útra keltünk, a kedden elkészült zászlót kifeszítettük hátul a busz ablakába, és bevettük magunkat a kislődi Sóbri Jóska Kaland- és Élményparkba, ahol a gyerekek alaposan kibetyárkodták magukat. Pluszhelyek birtokában másoknak is meghirdettük a részvételi lehetőséget, így más gyerekeknek is lehetősége adódott rá, hogy bepillantást nyerhessenek táborunk életébe. Reméljük, kedvet kaptak, és jövőre nem csupán egy kirándulás erejéig, hanem a tábor teljes időtartamában csatlakoznak hozzánk. A kalandpark sokak számára igazi kihívást jelentett. Többeknek saját félelmeiket kellett legyőzniük egyik-másik játékot kipróbálva, és mindeközben fantasztikus csapategység kovácsolódott, a gyerekek összetartottak, biztatták, segítették egymást.

Az utolsó napon a PMTE tekepályáját kerestük fel, ahol Kiss Gábor vezette be a gyerekeket a tekézés rejtelmeibe. Négy csapat vívott egymással nagy csatát, fergeteges volt a hangulat. Nagy sikert aratott a program a gyerekek körében. Az ebéd utáni rövid csendes pihenőt követően az utolsó összpróba következett, majd felkerekedünk, és a Szent István téren, a nap legforgalmasabb időszakában előadtuk meglepetéstáncunkat egy fergeteges flashmob keretében. A sikeres szereplést követően fagyival vendégeltük meg a gyerekeket. Este a nap és egyben a tábor lezárásaként ismét összegyűltünk az Albertpihenőnél, hogy utoljára tábortüzet gyújtsunk. A felnőttek kedvükre beszélgethettek, a gyerekek pedig kitombolhatták magukat a jó levegőn. Még egyszer előadtuk a flashmobot a természet lágy ölén is, majd játék és éneklés következett a tűz körül. Felidéztük a tábor legszebb pillanatait. Az esti programot a szeretetkör zárta. Az eddigi visszajelzések alapján mindenképp sikerként könyvelhetjük el a tábort, és reméljük, a jövőben is folytatódhat a program. Védőnőként nagyon sokat beszélünk az egészségmegőrzésről, táplálkozásról, a testmozgás fontosságáról, de a beszédnél sokkal fontosabb cselekedni. Vikor Máté naplójából: „Remélem jövőre is részese lehetek egy ilyen remek tábornak!” Szponzoraink, támogatóink, segítőink voltak: Gazdacenter – Szokoli Ferenc, Szokoliné Nagy Éva, Varga József, Katona Alexandra, Tordai Levente, Szamba Cipőbolt, Újvári Zsuzsanna, Varsányi Krisztina, Szedmákné Gáspár Veronika, Pekker József, Arditti Pékség, Nitrogénművek Zrt., Wimmer Trans, Milán-Ép Kft., Napsugár Alapítvány a Gyermekekért, Mackó Fagyizó, Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár, Pétfürdő Nagyközség Önkormányzatának Humán Bizottsága. Ezúton köszönjük mindnyájuknak, hogy hozzájárultak táborunk magas színvonalához, és bízunk a további sikeres együttműködésben. Mi is reméljük, hogy jövőre találkozunk! Pétfürdő Nagyközség Védőnői Szolgálata


2014. június

A drámapedagógián túl Az utolsó tanítási napok egyikén a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár azzal kedveskedett a péti gyerekeknek, hogy Écsi Gyöngyit, az egyik ma élő, legnagyobb mesemondónkat hívta meg, hogy a vakáció előtt, kicsit lazábban teljenek az amúgy is csigalassúsággal vánszorgó utolsó délelőttök. Angyalbárányok című bábjátékával tanítót és diákot egyaránt levett a lábáról a kedves, őszinte tekintetű előadóművész. Az előadás során a gyerekek is bekapcsolódtak a mese színes kavalkádjába. A fiúk belebújhattak a legkisebb királyfi bőrébe, vagy épp regrutákká avatták őket. A lányok pedig csodaszép hercegnőkké, tündérekké változtak a színpadon. A hangos gyerekzsivajt követően néhány perc erejéig még beszélgettünk a művésszel színházterem egyik sarkában. Écsi Gyöngyi így nyilatkozott arról a csodás hatásról, amit a színházteremben megtapasztalhattunk: „Én ezt nem tudom másként csinálni, játszanom kell a gyerekekkel a színVarázslás közben padon, így sokkal jobban megértik a mese tartalmát, tanulságát. Mindenkiből lehet Jánoska, boszorkány, tündér, sőt nem csak az az egy gyerek, akit felhívok a színpadra, hanem az összes kisgyerek, mivel ők is ugyanúgy bekiabálják, hogy mit kell mondani, mintha ők is ott fent lennének a színpadon. Kicsit olyan ez, mint a drámapedagógia, vagy a pszihodráma.” Ez a módszer meghozta a gyümölcsét, hiszen a műsor közben egy percre nem apadt el a gyerekek figyelme. A maga természetes, közvetlen módján az előadó megnyerte őket teljes mértékben. Nem hiába kapta a hazánk egyik legnagyobb mesemondója címet. De nem csak ez a terület áll hozzá közel, hiszen az éneklés szeretete is igen sajátos jellemvonása a művésznőnek. „Az ének nálam magától jön, nem döntöttem el, hogy énekelek, vagy nem énekelek. Egyszerűen néha könnyebb, mint a beszéd, azért használom sokat az előadásban, mert vannak dolgok, amikre egyszerűen nem jó a szó, nem lehet jól kifejezni, viszont egy énekkel sokkal több árnyalatot és színt lehet elárulni.” Éppen ezért rendkívül kifejezőnek tartja a színpadi játékba belecsempészett népdalokat, énekes elemeket. A gyerekek így egy nagyon komplex interaktív előadáson vehettek részt egy olyan művész vezetésével, aki minden gátlást felszabadítva tündéreket és királyfiakat varázsolt népes hallgatóságából. Sz. O.

Kolping tábor Idén hetedik alkalommal került megrendezésre a KOSZISZ által támogatott ingyenes jutalomtábor a Kolping iskolák diákjai részére. A tábort Juhász Imre, a KOSZISZ igazgatója vezette, Palotai Andrea és Csóti Tamásné pedagógusok segítségével. Pétfürdő nemcsak a pétisóról nevezetes, hanem a Kolping Katolikus Szakiskoláról és Kollégiumáról is. Találó a kollégium elnevezése: TALÁLKOZÁSOK HÁZA. Valóban betöltötte szerepét, hiszen itt táborozhattak hat napig az ország Kolping iskoláinak jutalmazott diákjai. Szép találkozás volt ez! Az első nap visszafogott beszélgetései után, a közös élmények, a sok nevetés, jó közösséggé formálta a 43 fős csapatot. Segítette még a lelki feltöltődést a katolikus értékrend szerinti hitélet gyakorlása Imre atya vezetésével. Nagy élmény volt számunkra a néhány hete pappá szentelt, várpalotai származású Megyesi Ferenc atya újmisés áldása és primíciás szentképe, amiből mindenki kapott egyet. A Várpalotai Mária Rádió egy riportere is kíváncsi volt ránk, és készített a fiatalokkal egy riportot. Nagyon sok helyen voltunk, annak köszönhetően, hogy ingyenes belépőket sikerült kapnunk, vagy csak jelképes összeget fizettünk a belépésért. Köszönet illeti a székesfehérvári Árpád Fürdőt, akik csak nekünk tartottak nyitva egy délelőttön keresztül, eltolva a karbantartási munkák ütemezését! Szintén köszönjük az Agárdi Élményfürdő vezetésének, hogy csekély összeg fejében egész nap fürödhettünk! Ellátogattunk még a Bory-várba, ami Magyarország egyetlen XX. században épített vára. Bejártuk a Balaton-felvidéket, a Tihanyi Apátságban Imre atya megörvendeztetett minket egy misével is. De a messzi tájakon kívül táborozóink megismerhették Pétfürdő történetét, intézményeit, nevezetességeit is. Köszönet a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtárnak, hogy segítették ebben a diákokat, akik hozzájuk fordultak. A második estén a négy csapatra osztott kis társaság bemutató keretében előadást készített ebből a gyűjtőmunkából. Volt még foci, játék, csocsóbajnokság, kosárradobó-verseny és sok-sok sport! Sajnos semmi sem tart örökké, így a tábor hat napja is elrohant. Lassan csomagoltunk, és a búcsúra került a sor! Címek, telefonszámok cseréje után, könnyes szemmel búcsúztak táborozóink. Mindenki azt mondta, hogy jövőre is szeretne jönni, ha lehetőség lesz rá. Ezúton is köszönjük a KOSZISZ-nak, hogy finanszírozta a tábort! Évről-évre népszerűbb a diákok körében, és életre szóló élményt nyújtott már sokaknak. Szintén köszönet illeti a Pétfürdői Kolping Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola és Kollégium vezetőségét és azokat a dolgozókat (gondnok, takarító nénik), akik munkájukkal hozzá járultak a tábor sikeréhez. Csóti Tamásné

11


2014. június

Felvidéki kalandozás

2014. május 8-án, reggel nyolc órakor indultunk Szlovákiába. Az odaút jó hangulatban telt, nevetéssel és viccelődéssel. A határon túl már igazán jól éreztük magunkat, mert egy új környezetbe érkeztünk.

Bősnél

Az első állomás Bősnél volt, ahol a vízi erőművet tekintettük meg. A mély árkok, melyeket általában a Duna vizével töltenek fel, most üresen tátongtak, de így is szédülés fogott el, amikor lenéztem a mélységbe. A kilátón felfelé haladva azért kárpótolt minket a szép táj, a Duna vize, és még egy hajót is sikerült elcsípnünk. A következő állomás Deáki volt, ahol a Szűz Mária templomot néztük meg, és egy rövid előadást is meghallgattunk. Az idegenvezető hölgy megmutatta nekünk a Halotti Beszéd és könyörgés másolatát, és betekinthettünk a Szent István kápolnába is. Innen Galántára mentünk tovább, ahol megcsodálhattuk az Esterházy család kastélyát, ami most eléggé romos volt, így be nem mehettünk. A kastély mögött, Kodály Zoltán szobránál, összeálltunk, és elénekeltük a Madárka, madárka, a Fölszállott a páva, és az A Csitári hegyek alatt című népdalokat. Ezután következett Nagyszombat, ahol az idegenvezetőnk, István bemutatta nekünk a káprázatos várost, és emellett számos esküvői párral is találkoztunk. A városnézés után mindenki nagy örömére megálltunk enni egy jó kis szlovák fagylaltot. Mindezek után következett Pöstyén, ahol a Mankótörő szobrot néztük meg, majd lejjebb haladva nem hittünk a szemünknek. Egy óriási luxushotel volt ott,

12

mindenfélével felszerelve! Szépen nyírt pázsit, szökőkút, szauna, kozmetikumok. Ha valaki ide kapott volna egy ingyenes bérletet, biztos nem utasította volna vis�sza. Ezt követően Mednyánszky László festőművész kúriájának megtekintése következett. Végül továbbutaztunk szállásunkra, Kubricára. A szállás nagyon jó, csendes környezetben volt. Vacsora után összegeztük tapasztalatainkat, és a legfontosabb dolgokat, megfigyeléseket beleírtuk a naplónkba. Ezáltal új élményekkel gazdagodva feküdtünk le aludni. A második napon, május 9-én délelőtt Pogrányba utaztunk a partneriskolánkhoz. A legtöbb gyereknek bemutatkoztunk, és meséltünk egymásnak a saját iskolánkról. A beszélgetéseket azonban a tanárok félbeszakították, és ők is mondtak pár szót innen is-onnan is az intézményekkel kapcsolatosan. Még az osztályunkról és Pétfürdőről is megnéztünk pár Power Pointot, amit tanulóink készítettek. Ezután kisétáltunk a falu focipályájára. Elosztottuk a csapatokat, és elkezdődött a focimeccs. Mi nagyon szurkoltunk a fiúknak, de sajnos ezt a mérkőzést elveszítettük. Miután mindenki elbúcsúzott egymástól, tovább utaztunk Trencsénbe, ahol egy hatalmas várat néztünk meg, ami a Mária-hegy mészkőszirtjén emelkedik a Vág völgye fölött. A nagy alapterületű vár viszonylag jól felújítottnak tűnt, ezért megfigyelhetők voltak a várépítészet jellegzetességei. A várnézés után sétát tettünk Trencsén óvárosában, felkerestük a piarista templomot, a zsinagógát és a várostornyot. Rendhagyó történelem óra keretében felidéztük a Rákóczi-szabadságharc legdicsőbb pillanatait. Nem sokkal később már Trencséntornyoson találtuk magunkat. Ez a város azért volt fontos, mert 1708. augusztus 3-án ezen a területen zajlott a szabadságharc döntő fontosságú csatája. Ezt követően benéztünk Csejtére, Báthory Erzsébet várához. Itt az idegenvezető egy rövid beszámolót tartott a fontos eseményekről, amik a várban és környékén zajlottak. A kiselőadás után visszamentünk a szállásunkra. Megvacsoráztunk, majd értékeltük az elmúlt napot. Este mosollyal az arcunkon aludtunk el.

A harmadik nap reggelén becsomagolva készen álltunk, hogy elhagyjuk a szállást. A búcsúzkodás után Dévény várába indultunk. A várba felmászva nem egy igazi palotát csodálhattunk meg, hanem annak romjait, de talán így még szebb, eredetibb volt. A vár szélére kiállva, érdeklődve szemléltük, ahogy a Morva folyó a Dunába ömlik, majd döbbenten vettük tudomásul, hogy a másik parton már Ausztriával és Morvaországgal szemezünk. Csináltunk fotót egy hajóról is, ami épp vasércet szállított Ausztriába. A táj csodaszép volt, és az ajándékbolt után megannyi emlékkel tértünk vissza a buszba, hogy a végső állomáshelyre, Pozsonyba indulhassunk. A városban megállva megismerkedtünk az idegenvezető hölggyel, aki bemutatta nekünk a koronázási templomot, messziről a várat, a zsidó emlékművet, a sétányt, a városi színházat, és amikor megérkeztünk, egy igazi olasz pizzériába ültünk be ebédelni. Nagyon finom pizzát készítettek ott, el tudtam volna lenni egy ideig abban az étteremben.

Dévény vára

Miután mindenki megebédelt, szabadfoglalkozást kaptunk, így bejártuk Pozsony utcáit, tereit és parkjait. Betértünk számos ajándékboltba és étterembe frissítőt venni. A nap végén egy közös ponton találkozva elbúcsúztunk az idegenvezetőnktől, majd a buszra felszállva, visszaindultunk Magyarországra. Szép hely volt Szlovákia, ott maradtam volna még egy ideig, de azért Magyarország mégis csak az otthonom, hiányzott. Aki bármikor Trencsén, Pozsony vagy akár Dévény közelében jár, nézzen be, bátran állítom, nem fog csalódni! Benedek Patrícia és Németh Emese 7. b


2014. június

A Felvidéken jártunk

Már hónapok óta vártuk, hogy végre mehessünk Szlovákiába. Szervezkedtünk, találgattuk, hány fős szobák lesznek, de legjobban mindenkit az érdekelt, hogy ki kivel lesz egy szobában. Az „előkészítő” órák se maradtak el, minden alkalommal szorgalmasan jegyzeteltünk. 2014. 05. 08. 1. nap Elérkezett a nagy nap, 7:00-kor nagy lelkesedéssel foglaltuk el a buszt. 2 óra múlva már át is léptük a határt. Kb. 30 perc múlva megérkeztünk Bősre. Ott tátott szájjal bámultuk a vízi erőművet. Két 40 méter mély víztároló „medencét” láthattunk. Csak az egyikben volt víz, mivel a másik javítás alatt állt. Szerencsénk volt, hogy látogatásunkkor engedett át a zsilip egy hajót (nem is akármilyet, osztrák luxus üdülőhajót) a „medencéből” a Dunába. Mikor mindenki kinézelődte magát, indultunk is Deákiba. Ott egy Szent István korabeli templomot tekinthettünk meg belülről is. Egy kedves hölgy kalauzolt körbe minket, s bevezetett egy apró kápolnába, amiről kiderült, István idejében ez volt a templom. A többi részét később, több szakaszban építették hozzá. De ez nem minden! Ebben a román kori templomocskában őrizték a Pray-kódexet, amely első prózai irodalmi nyelvemlékünket, a Halotti Beszédet tartalmazza. Készítettünk pár fényképet, és robogtunk is tovább, egészen Galántáig. Itt sétáltunk a parkban, ahol megtaláltuk a Kodály-szobrot. Elénekeltünk néhány dalt a híres zeneszerző tiszteletére, s meghallgattunk pár érdekességet, mint például, hogy az édesapja itt volt államfőnök, Galántát 1200-ban említik először, vagy a kastélyt 1833-ban építették reneszánsz stílusban. Micsoda infóáradat! Ezután Nagyszombat következett, ahol megnéztünk egy-két templomot, az egyetemet, műemlékeket. Majd fagyiztunk egy jót, és már indultunk is tovább. Szlovákia „Rómája” után következett Pöstyén. Erről a városról annyit kell tudni, hogy Csák Máté uradalmához tartozott. Ma gyógyfürdőjéről nevezetes, bár mi nem az iszappakolást élveztük, hanem a szökőkútban hancúroztunk, és

fotóztattuk magunkat a hatalmas székeken. Pöstyénből Beckó várához utaztunk. Ez a vár egy sziklán áll, mesébe illő az egész építmény, sajnos már nem teljes egészében láthattuk.

jával, amit állítólag 40 évig ástak. Több mint 80 lépcsőfokot megjárva felértünk a Lajos-toronyba. Itt is volt egy óra szabadidő, amit persze mi fagyizással, és a belvárosban való sétálással töltöttünk. Majd visszatértünk a szállásunkra.

A szállásunk Kubricán volt, ez a település egy csendes, nyugodt, erdős övezet közepén fekszik. Persze térerő alig volt, azért kisebb-nagyobb sikerrel el tudtuk érni családtagjainkat, de ahogy lenni szokott, a legnagyobb probléma az volt, hogy nem volt wifi. 2014.05.09. 2. nap Reggel 7:00-kor keltünk útnak. Első állomásunk a pogrányi iskola volt. Ös�szeismerkedtünk az ott tanuló diákokkal, és mondanom sem kell, nagyon megkedveltük egymást. Körbevezettek az iskolájukban, és közben elmesélték, náluk fordítva vannak a jegyek, szóval az 1-es a legjobb és az 5-ös a legrosszabb. Az iskolába mindössze 50 tanuló jár, ezért minden osztályban nagyon kevesen vannak. A legnagyobb létszámú osztály a 9. évfolyam, ott 14-en tanulnak, elsősök nincsenek, mert ebben az évben egy elsős sem jött. Miután körbevezettek, és levetítettük a hetedikes osztályokat és Pétfürdőt bemutató PPS-eket, átmentünk a falu sportpályájára, ahol a focimeccsen ők nyertek. Ezután Csejtére vettük az irányt, ahol 3 km gyaloglás után megtekintettük az ottani várromot. Következett Trencsén, ahol megnézhettük a várat, benne a szerelmesek kút-

2014.05.10. 3.nap Következett a „végzetesnek tűnő” 3. nap. Összepakoltuk ruháinkat, s 7:00-kor indultunk is Dévényre. Ez a város volt egykor Magyarország nyugati kapuja. Neve szüzet jelent. A vár 212 méter magas hegyen fekszik. Van egy nagyon mély, pontosan 55 méteres kútja, amiben a beledobott kő csak 6 másodperc után csobbant (mivel a kút nem száradt ki). Mikor lejárt az idő, indultunk Pozsonyba. Itt egy kedves idegenvezető fogadott minket, és körbevezetett a városban. Megmutatta a Szent Márton-dómot, ahol 19 magyar királyt és 1 királynőt (Mária Terézia) koronázták. Áthaladtunk a Mihály-kapu alatt, sétálgattunk a szűk utcácskákban, ámultunk a lebegő máguson, az élő fémszobrokon, láttuk a pestisoszlopot, lefotóztuk az „ufó-hidat” és a várat. Ezek után kaptunk egy órányi szabadidőt, amit fagyizással és vásárolgatással töltöttünk. Megettük a pizzánkat, s 4-kor már ott sem voltunk. 19:00-kor érkeztünk meg Pétfürdőre, s még mindig csodálkoztunk, hogy milyen nagy szerencse ért minket, hogy a Határtalanul pályázat keretében eljuthattunk Szlovákiába. Varga Boglárka 7. b

13


2014. június

Visszatekintés

Pétfürdő – világom közepe: itt születtem, és húsz éve idejöttem haza. Bárhová sodorja is az élet, az ember kötődik a gyökereihez, melyek élete végéig táplálják. A szülői házhoz, a felmenők sírjához, a gyermekkori emlékekhez, barátokhoz, rokonokhoz, iskolatársakhoz. Miután mindezeket felismerjük, átéljük a találkozásokat, felidézzük a múltat, egyre inkább megfogalmazódnak a közös gondolatok, kérdések, hiányérzetek, melyek lassan patriótákká érlelnek minket. Ezt a folyamatot, az elmúlt húsz év történéseit, eredményeit szeretném ös�szefoglalni. Összegezésem fő tárgya Pétfürdő, ahol születtem, és ahová visszatértem. Ezt a döntésemet nem bántam meg. Megdöbbentő tapasztalatom volt, hogy a hazatérésem utáni első időkben még az osztálytársaimat sem ismertem meg. Szerencsére akadt egy társam, Vadász Mártika, akivel helyére tettük a múltat. Azóta is segítő társam az eligazodásban. Nélküle még a saját osztálytalálkozónkat sem tudtam volna megszervezni, ami azóta már természetessé vált. Leginkább a település állapotával kapcsolatban támadt hiányérzetem. Igaz, húsz éve még volt jégpálya, meg egy hidegvizes strand. Bosszantott viszont, hogy a fejlesztési pénzek leosztását Várpalotáról kaptuk, miközben Pétet a helyi szolgáltatások hiánya mellett az eltékozolt Szabadtéri Színpad, murvás utak, elvadult tókörnyék, lepusztult erdei ösvények jellemezték. Igaz, ebben az időben már elkezdődött egy kistérségi projekt japán hitelből, a közműszolgáltatások (gáz, csatorna, víz) fejlesztésére. Még ezt is gyanakvással fogadtam: Várpalota felveszi a hitelt, és legjobb esetben a településrészek (Palota, Pét, Inota) létszámarányosan törlesztenek, holott a településrészeken végzett beruházások bekerülési költsége közel sem volt létszámarányos. Egy nap Veiszhaupt Sanyi bácsival a boltja előtt beszélgettünk arról, miért nem válunk le, miért nem vállaljuk a település üzemeltetésének, beruházásainak költségeit az itt maradó lényegesen több bevételből? Kiderült számomra, hogy a rendszerváltás környékén

14

az SZPÖ (Szövetség Pétfürdő Önállóságáért) nevű egyesület már tett egy sikertelen kísérletet a leválásra. Az Alkotmánybíróság legalizálta ugyan a kezdeményezést, de az iratanyag az illetékes helyen mégis a fiók mélyére került, nem tudom, mi okból. A nagy öregek, Sanyi bácsi és Ury János, ismét összehívták az SZPÖ-t és az érdeklődőket, de a szervezést már nem vállalták. Az új vezetőséget támogatásukról biztosították. Ezután szerveztük meg a nagy csapatot önkéntes névtelenekből, lokálpatriótákból, akikről soha egy szó sem esik az ünnepségeken. A névsor a teljesség igénye nélkül: Stéger Bandi, Hollós Tamás, Horváthné Farkas Zsuzsa, Balogné Márti, Jungbluth Marika, Gelencsér Pista, Vadász Márti, Weiszhaupt Sándor, Ury János és az öttagú vezetőség. Ők nyerték meg az 1996. május 19-ei népszavazást. Kidolgoztunk egy stratégiát, mely végül jó ötletnek bizonyult. A lényege az volt, hogy az aláírásgyűjtés megkezdése előtt egy kérdőívvel házaltunk végig a településen, és érveltünk az elszakadás mellett. Az utolsó éjszakán pedig régi nosztalgia-képeslapokat szórtunk a levelesládákba. A népszavazás érvényessége és eredményessége az erős ellenérdekeltség mellett is összejött. Az eredményes népszavazásból következő aktus volt, amikor 1997. október elsejével önálló községgé nyilvánítottak minket. (Ezt azóta minden évben örömtűzzel ünnepeljük.) Történt aznap délelőtt egy másik esemény is. A Székesfehérvár-Celldömölk vasútvonal 125 éves évfordulójának alkalmából egy nosztalgiavonat haladt végig a szakaszon, amelyik minden állomáson megállt, ahol az adott település vezetői pezsgővel köszöntötték. Egy ötlettől vezérelve a vonatvezetővel egy kérelmet küldtem a szombathelyi igazgatóságnak azért, hogy a gyorsvonatok Péten is megálljanak. Hamarosan pozitív válasz érkezett. Egyeztető tárgyalásra hívták a polgármesterünket. Úgy emlékszem, a településen élők számára kedvező eredmény született. Az első helyhatósági választás erős pártcsatározás közepette zajlott, mivel idő-

közi választásról volt szó, a képviselők egy évre kapták a mandátumukat. Az új SZPÖ-s csapat szétesett. Tisztán látszott, újdonsült településünkön a csapatmunkának nem sok esélye lesz. Ezt már az Előkészítő Bizottság vegyes ös�szetétele is leképezte. Előtérbe kerültek az SZPÖ-s alapítók, akik egy esélyt már kihagytak, és a részönkormányzati tagok, akik a logika alapján akár ellenérdekeltek is lehettek. Az első választáson vesztettem, a másodikon nem indultam, a harmadikon egyetlen szavazat híján lettem póttag. Túlzottan nem keseredtem el. A civil szférában találtam közösségeket és feladatokat. Erre komolyan inspirált Schmidt Ferenc barátom, akivel összehoztuk az első Településvédő és Szépítő Egyesületet. Feri elnöksége idején szerény nyomokat hagytunk magunk után. Részt vettem a „0” kilométerkő és az 56-os emlékmű létrehozásában. Lobbiztunk és dolgoztunk azért, hogy a Templomtér egyre inkább megfeleljen egy komfortos közösségi tér feltételeinek. Sziklakertet, virágágyásokat telepítettünk, fákat ültettünk, karácsonyfát állítottunk. A strand bezárása után teljesen spontán elkezdtem gyűjteni a fürdővel kapcsolatos fotókat, képeslapokat, dokumentumokat. Több kísérletet tettünk arra, hogy bizonyítsuk a fürdő létjogosultságát. Angeli Kati segítségével teadélután keretében fórumot szerveztünk. Szakreferensnek meghívtuk Musitz Lászlót, a Magyar Geotermális Egyesület tagját. Cikksorozatot kezdeményeztünk a Palotai Újságban. Később a péti származású Lencsés Gábor cselekvő részese lett a fürdő látványterve felvázolásának, a forrásfoglalás megtervezésének és a vízügyi engedély beszerzésének. Sikerült egy fórumra Vancsura Miklóst, a fürdőszövetség elnökét is meghívni. Remélem, mára már minden akadály elhárult a hányatott sorsú fürdőnk rehabilitálása elől. Templomba járó pétiként hamarosan tagja lettem (édesapám után) az egyházkórusnak, majd egyháztestületi taggá is választottak.

»»»


»»» Ebben a szerepkörben is voltak próbálkozásaim. A Leader pályázati kiírás keretében pályázatot készítettünk elő a templom restaurálása és a Templomtér további parkosítása céljából. Ha nyerünk, 100%-ban lefinanszírozott pályázat lett volna. Az önkormányzat az előfinanszírozást vállalta. Az elhúzódó egyeztetések miatt az érsekség lemondta a pályázatot. Az egyházkórusból Kárpáti Miklós hívott el a Péti Férfikarba, melynek 18 éve vagyok tagja. Jól érzem magam, de aggódom a kórus elöregedése miatt. 2002-ben életre hívtuk a Zalai György Polgári Kört, melynek tagjai azóta is havi rendszerességgel összejönnek baráti beszélgetésre, szabadtéri főzőcskézésre, kellemes együttlétre. Civilszervezetként önfenntartók vagyunk. Kézzel fogható nyomokat mi is hagytunk hátra. Ma már csaknem helyi szimbólumként mutogatják a tóhidat, amit széles összefogással és médiatámogatással mi mentettünk meg. A híd felújításában dolgozó 64 önkéntest a 2004. májusi Pétfürdői Krónikában nevesítettük. A Templomtéren civil összefogásból létrehoztuk a Trianon-emlékhelyet. Azóta minden év június 6-án ott tartjuk a megemlékezést. Felszenteltettük a nem-

2014. június zeti összetartozás egyik szimbólumát, a székely zászlót. Több éves egyeztetés után megszólaltattunk templomunk harangját a Kossuth rádióban. Elértük, hogy a szerző, Koltai Gergely, hozzájáruljon ahhoz, hogy a Honfoglalás című film betétdala ünnepségeinken Pétfürdő himnuszaként csendülhessen fel. Mindezek után következett a nyolc éves testületi munka. Ez az időszak az én nézőpontomból már kevésbé volt sikeres. Először is azért, mert a jó ötletekhez könnyebb volt társakat találni a civil szférában. A képviselő-testület a presztízscsaták színtere lett. Úgy gondolom, kevesen látják ezt másként. Ugyanakkor felnőtt egy fiatalabb, energikusabb nemzedék, de még sajnos nem találtak egymásra. Az elmúlt húsz év bennem is nyomot hagyott. Második ciklusomat korelnökként kezdtem. Ez a titulus mégsem minden esetben és szituációban váltotta ki társaimból a tiszteletet. A sikertelen kísérletek elbizonytalanítottak. A képviselő-testület eredménytelenségét szembetűnően bizonyítja a péti fürdő körüli huzavona, a jégpálya építésének elpuskázása, a sporttelep elhanyagoltsága, helyi értékeink, úgymint a templom és környéke, valamint a Hősök

tere 14-es épület (a régi Igazgatósági) nem megfelelő módon történő kezelése. Az elbénázott szőlőhegyi népszavazás. Az innovatív beruházások hiánya (bank, Tüzép, piac, szálló, színvonalas vendéglátó egységek). A Várpalota-Pétfürdő közötti vagyonmegosztás elhúzódása, ami mára kiderült, lényeges vagyonvesztéssel jár Pétre nézve. Hátrány jelent bizonyos mértékig a legfőbb adózókkal való konszenzuskereső kapcsolat hiánya (adóliberalizáció, kamionelterelés). Az sem tagadható, hogy a képviselő-testületi munkának eredményei is voltak. A közműszolgáltatások fejlesztéseként befejeződtek az útépítések. Épülnek a járdák, játszóterek, közterek. Javul a közvilágítás színvonala. Folyamatban van az Ifjúsági tó megújítása. Mindezek csúcspontja az új Polgármesteri Hivatal építése. Ez az írás húsz éves közéleti munkámat összegzi a teljesség igénye nélkül. A hosszasra sikerült tényfeltárás megállapításai természetesen vitathatóak, kritizálhatóak. Mindez nem kampánycélból íródott. A társaknak, barátoknak a sok segítséget, Önöknek pedig a türelmet köszönöm. Erdélyi Attila

Zárszámadás más szemszögből

Megint eltelt egy év, a 2013-as, amely kecsegtető gazdasági kilátásokkal indult az önkormányzat szempontjából. Átlagon felüli bevételi forrással, nagy célokkal, tervekkel. De hogyan teljesült? Elértük a kitűzött célt? Az eltelt év után zárszámadás keretén belül kell számot adni vagyona, pénzeszközei változásáról, és arról, hogy az önkormányzat a tárgyévben hogyan oldotta meg a költségvetés végrehajtását, hogyan alakultak a bevételek, kiadások. El kell számolni a közpénzek gazdaságos és hatékony felhasználásáról, nem csak a képviselő-testület, hanem a lakosság előtt is! Sajnos a képviselő-testület elé került zárszámadási anyag nem adott valós képet ezekről. Ellentmondások voltak az előterjesztés szöveges részén belül, de eltérés és hiányosság tapasztalható a beszámoló és a rendelet táblázatai összevetése során is. A követelések, adók elengedése,

a kivitelezések, a felhalmozás elszámolása nem egyértelmű, ellentmondásos, a vagyonkimutatás hiányos. Hasonló hangulatot, zavart, értetlenséget tapasztaltam a zárszámadás pénzügyi, valamint a településfejlesztési bizottsági tárgyalásán is. A feltett kérdésekre a testületi ülésen sem tudtak, vagy csak részben, magyarázatot adni az illetékesek. Nem egy esetben pedig valótlan állítások hangzottak el! Az ellentmondások és hiányosságok ellenére a képviselő-testület 5 igen és 2 nem szavazattal elfogadta a zárszámadást! Hogy miért, ezt csak találgatni lehet, mert rengeteg kérdés feltáratlan, tisztázatlan maradt. Egy logikus magyarázata van. Ez az eltelt egy év zárszámadása, és visszamenőlegesen változtatni a tényeken nem lehet. Amit lehetne, az a számonkérés, a felelősség megállapítása, az esetleges szankciók alkalmazása.

Rossz felfogás érvényesül egyesekben, miszerint a kritika, a bírálat konfliktust, „ellenségképet” szül. Pedig attól, hogy nem fejezzük ki a bírálatot, nem világítunk rá a hibákra, attól még fennállnak, és nem válnak arannyá, nem válnak elismerhetővé! Lehet, hogy a testület nem látta év közben a problémákat, nem figyelt oda, nem törődött megfelelően a közvagyonnal, lehet, hogy kárt okozott? Ezek beismerése viszont rossz fényt vethetne a képviselőkre. Ezért tehát tegyünk úgy, mintha minden rendben volna, mintha éltünk volna a lehetőségeinkkel? Összességében elmondható, hogy számszakilag a tervezettnek megfelelően az önkormányzat mind a kötelező, mind az önként vállalt feladatainak biztosítani tudta a fedezetét.

»»»

15


»»» Működése a tervezettnek megfelelően zavartalan volt, teljesült a tervezett bevétel. Az intézmények működési kiadásainál azonban jelentős fenntartói kiegészítés szükséges a csökkenő központi támogatások miatt. A normatívák, az átengedett központi adók, az SZJA helyben maradó része, a jövedelemkülönbség mérséklése miatti csökkenő támogatások mellett az önkormányzat működési bevételeinek jelentős részét képezik a helyi adók. A helyi adózás három fő rendszerelemre épül, a helyi iparűzési adóra, a vagyoni típusú adóra és a kommunális adóra. Bár az utóbb említett kommunális adót én elfogadhatatlannak és igazságtalannak tartom, elsősorban az elvei miatt. Ehhez társul még az előttünk homályban tartott és tisztázatlan adónemek és ezekhez kapcsolódó követelések milliós összegekben történő leírása, elengedése egyeseknek. Tapasztalatom szerint alapvetően nem a számszaki, számviteli problémák miatt elfogadhatatlan a zárszámadás. Ezt hozzáértő könyvelés és könyvvizsgálat közreműködésével szabályosan lehet elkészíteni. A problémát a végrehajtás számszaki hátterét megalapozó tevékenységek és teljesítmények megvalósítása okozza! A település fejlődését, az életünket befolyásoló változásokat meghatározó évi tevékenységet döntően a tulajdonosi szemszögből történő értékelés, elemzés minősíti! Ezt vizsgálva viszont az a véleményem, hogy az átruházott hatalomból következő közvagyon felhasználása, az önkormányzat 2013. évi működése és gazdálkodása nem elfogadható a gazdaságosság és a hatékonyság követelményei szempontjából. A beszámoló nem vette figyelembe a szükségszerűséget, nem tett rangsort a beruházások, felújítások kivitelezése során. A döntésekben és a végrehajtásban tapasztalható a pazarlás, a felületesség, a közpénzek felhasználásának meggondolatlansága, a hiányos, selejtes teljesítések, jogos igényekről való indokolatlan lemondások, stb. Többek között közel 3 millió Ft-ba került a használhatatlan és balesetveszélyes BMX-pálya. A járda- és a parképítés során az el nem végzett vagy nem

16

2014. június megfelelő minőségben és mennyiségben kivitelezett munkákra 10 millió Ft többletet fizettünk ki. A vállalkozó által elismert határidő csúszása ellenére milliós kötbért engedtünk el. Feleslegesen készítettünk terveket. Sétányt terveztettünk és kiviteleztünk 12 millióért, majd 9 millióért újra csináltatjuk más formában, és ezt a sort még folytathatnám. Röpködnek meggondolatlanul a milliók, ugyanakkor több esetben indokolt felújítást, beruházást (pl. iskolavilágítás) forráshiány miatt nem valósítunk meg! Felmerül a kérdés, hogy tulajdonosként felelősségteljesen használjuk-e fel a közpénzt és gyarapítjuk a közvagyont, a döntéseket minden információ birtokában hozzuk-e meg? Nagy problémának látom, hogy az ellenőrzés működésképtelen. Vagy ha működőképes, akkor a tudás, az emberi tartás, a felelősségteljes munka és a „köz” szolgálata nélkül nem érvényesül! Tapasztalatom, hogy csak látszata van az ellenőrzésnek, amire milliókat költünk. Törvényi szabályozás keretein belül történik látszólag a FEUVE az intézményeken belül, és a folyamatos felügyelet a felújítások, beruházások során, de azt látom, hogy csak egy statisztikai adat kipipálása történik. Elgondolkodtató, hogy más területeken súlyos következményei vannak akár kisebb tévedéseknek is (pl. egy pénztáros pár ezer forintos tévedése miatt kénytelen megválni munkahelyétől), akkor a közszférában még „ejnye-ejnye” sincs! De a félreértés elkerülése végett, nem csak nálunk nincs, sajnos úgy látom, hogy ezzel társadalmi szinten is szembesülhetünk. Ez viszont nekünk nem lehet mentség! A saját cégünket, a Pétkomm Kft.-t még nem is említettem! Tízmilliókkal foltozgatjuk tevékenységét, ezzel kozmetikázva, elfedve a hozzá nem értést, a pazarlást, a hatékonyság hiányát, és kirakatpolitikát csinálva nyereségesként festjük le! De ez egy másik történet. Mindezek alapján egyet megállapíthatunk, hogy e települési szint fenntarthatóságát és a fejlődését csak a képviselő-testület és a lakosság széles körű összefogásával, nagyobb, felelősségteljesebb odaadásával, és ellenőrzése mellett lehet megteremteni. Farkas László

Állampapír befektetések a Magyar Államkincstárban – Sajtóközlemény Az állampapírok jelentik a legbiztonságosabb és az egyik legmagasabb hozamú befektetési lehetőséget, ugyanis az állam biztos pénzügyi partner mindenki számára. Az állampapírok a legbiztonságosabb befektetési lehetőségnek számítanak Magyarországon. Az ok egyszerű: lejáratkor a tőke teljes összegére, valamint az esedékes kamatokra – értékhatártól függetlenül – teljes körű az állami garancia. Nincs forgalmazói kockázat sem, hiszen a forgalmazó Magyar Államkincstár 100 százalékban állami tulajdonú szervezet. A Magyar Államkincstár állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatain igen változatos állampapír kínálatból lehet választani. Mindenki megtalálhatja a számára megfelelő befektetési lehetőséget attól függően, hogy mennyi időre, milyen kamatozás mellett szeretné lekötni a pénzét. Az úgynevezett kincstárjegyek (Diszkont-, Féléves-, Kamatozó Kincstárjegy) 3 és 12 hónap közötti futamidejű, rövid lejáratú állampapírok. A Magyar Államkötvények futamideje ennél jóval hosszabb, 3 évtől 15 évig is terjedhet, fix-, illetve változó kamatozás mellett, tehát azok részére ideális, akik hosszabb távon szeretnék jó helyen tudni a pénzüket. A Kincstár is forgalmazza a 3, illetve 5 éves lekötésű Prémium Magyar Államkötvényt. A hagyományos értékpapír nyilvántartási-számlákon kívül nyithatók adókedvezményre jogosító Tartós Befektetési Számlák, továbbá az életkezdési támogatás befektetésére Start-értékpapírszámlák. A Babakötvény egy olyan egyszerű és átlátható termék, amely a piacon kiemelkedő hozamot biztosít. A gyermekeik számára előtakarékoskodni szándékozók számára a lehető legjobb választás, hiszen megkön�nyíthetik vele a gyermek életkezdését. Az állam által nyújtott egyszeri életkezdési támogatás összege – ami jelenleg 42.500 Ft – a Magyar Államkincstár által vezetett Start letéti-számlán kerül automatikusan elhelyezésre a 2005. december 31. napja után született gyermekek esetében a születést követően. A szülőknek lehetőségük van arra, hogy az összeget a Magyar Államkincstár állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatain díjmentesen nyitható Start-értékpapírszámlára helyezzék át.

Pétfürdői Krónika XII. évfolyam, 6. szám A Kincstár automatikusan kizárólag a gyermek születési évéhez igazodó Babakötvénybe fekteti az áthelyezett összeget, illetve a korábban vásárolt állampapírok tőke és kamat összegét is, amely infláció felett 3%os adó-, járulék- és illetékmentes kamatot garantál a futamidő végéig. A megnyitott számlára a szülők, törvényes képviselők és hozzátartozók, valamint a települések önkormányzatai – korlátlanul – fizethetnek be forint összegeket. Március 3-ától kizárólag a Magyar Államkincstár állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatain lehet vásárolni Prémium Euró Magyar Államkötvényt. A névre szóló, változó, féléves kamatozású, euróövezeti inflációt követő állampapír névértéke egy euró. Március 17-étől kapható a Kincstár országos állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatain, valamint kiegészítő szerződés birtokában elektronikus forgalmazási csatornákon a nagy sikernek örvendő Bónusz Magyar Államkötvény. A BMÁK négy-, és hatéves futamidejű, változó kamatozású, egyforintos alapcímletű állampapír. A Bónusz kötvény többek között azzal a céllal került kibocsátásra, hogy a termékek ne csupán a futamidők tekintetében nyújtsanak alternatívákat a befektetőknek, hanem a kamatozás módjában is. A Kincstárnál állampapír azután jegyezhető, vásárolható, ha a Kincstár állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatán – Veszprémben a Budapest út 4. szám alatti épületünkben, illetve Pápán (Fő u. 5.) a Járási Hivatal Okmányirodájában működő értékesítési pontunkon - egyszeri személyes megjelenéssel értékpapír nyilvántartási-számla szerződést köt az ügyfél. Célszerű azonnal kiegészítő szerződést kötni TeleKincstár, WebKincstár, illetve MobilKincstár szolgáltatásokra is, melyek révén az állampapír befektetéseket kényelmesen (interneten, telefonon, illetve okostelefonon keresztül), akár otthonról is lehet intézni. Az értékpapírnyilvántartási-számlát érintő jóváírási tranzakciókról díjmentes SMS szolgáltatás igénybevételével is értesülhetnek az ügyfelek, amely szolgáltatást az ügyfél a WebKincstáron keresztül is beállíthatja. AKincstárban az értékpapír nyilvántartásiszámla nyitása és vezetése ingyenes, a készpénzfelvételért sem számítunk fel külön díjat. Számos egyéb szolgáltatással állunk rendelkezésre, melyekről ügyfélszolgálatainkon, illetve honlapunkon kaphatnak tájékoztatást. (www.allamkincstar.gov.hu).

2014. június

Beszámoló a könyvtár új programjairól 2014-től több új program is indult a közösségi ház könyvtárában. A Könyvpatika irodalomterápiás beszélgetős olvasókör alkalmain az irodalmat, olvasást szerető emberek találkoztak havonta egyszer, ahol közösen beszélhették meg a foglalkozáson eléjük kerülő irodalmi mű által felhozott témákat, problémákat. A lényeg a saját élményeken és azok megosztásán volt, így gazdagodva, tanulva egymás tapasztalataiból, élményeiből. Az alkalmakon általában 8-10 fő vett részt. A foglalkozások 1-1,5 órásak voltak, amelyek mindig teázással, kötetlen beszélgetéssel zárultak. Az olvasókör jelenleg nyári szüneten van, októbertől azonban folytatódik. Nagy szeretettel hívunk és várunk mindenkit! A foglalkozások ingyenesek, a részvételhez csupán nyitott szív és lélek szükséges. A kisgyerekek számára is szerveztünk olvasóklubot, Mesekuckó címmel, havi egy alkalommal. Olyan, elsősorban alsó tagozatos gyermekeket vártunk ide, akik szeretik a meséket és szeretnek játszani. Egy-egy alkalmon 5-6 kisgyerek vett részt. A meséket élményszerűen, sok, mozgásos játékkal gazdagítva „dolgoztuk fel”. Foglalkoztunk Lotilkóval, a teknőssel, aki elszökött otthonról, nyulacska harangocskájával, a legutolsó alkalommal pedig a Papírszínházzal ismerkedhettek meg a kíváncsi lurkók. Ez a foglalkozás is októberben folytatódik majd. Újabb mesékkel, Papírszínházzal várjuk az érdeklődő gyerekeket. Januártól a legkisebbeket (és persze a nagyobbakat is) diavetítésre hívtuk. A hetente egy alkalommal jelentkező programon általában 6-8 gyermek és szüleik, nagyszüleik hallgatták és nézték lelkesen a vetített diafilmeket. A népszerű program ősztől folytatódik. November 6-án pedig könyvtárunk is csatlakozik, a Nagy Dia Nap – vetít az egész ország című rendezvényhez, amikor is településünkön élő ismert emberek fognak diafilmeket vetíteni, felolvasni. Februárban Házhoz megy a könyv címmel új könyvtári szolgáltatást hirdettünk meg, amelyet több, főleg idős olvasónk igénybe is vett. A cél azon olvasók könyvekkel való ellátása, akik idős koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk vagy éppen kórházi kezelés utáni lábadozásuk miatt nem tudják könyvtárunkat személyesen felkeresni. Továbbra is várjuk azok jelentkezését, akik ezt a szolgáltatást igénybe szeretnék venni, a 88/476-891/2 mellék telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen. Márciustól, havi egy alkalommal Filmklub indult a Kolping szakiskola kollégistái részére. Az őket érintő, érdeklő témákkal, problémákkal kapcsolatos filmeket vetítettünk és beszélgettük meg. Volt film drogról, fiatalkori terhességről, családi problémákról. A filmklub nagyon népszerű volt, ezért amennyiben igény lesz rá, ősztől szeretnénk a településen élő fiatalok számára is egy ilyen programot elindítani. Június közepén hirdettük meg a Megbocsátás hete című akciónkat. Azok az olvasók, akiknél lejárt kölcsönzési idejű könyvek voltak, késedelmi díj megfizetése nélkül visszahozhatták azokat a könyvtárba. Ezzel az akcióval idén még egyszer jelentkezünk majd. Júniusban indult a Könyvkupac olvasópályázatunk, amelyre mind az alsós, felsős, mind a felnőtt olvasókat hívjuk és várjuk. Az alsósok előre összeállított könyvek közül válogathatnak, amelyeket a könyvtár Könyvkupac polcán találhatnak meg. Mindegyik könyvben egy rövid kérdéssor található. A könyvet olvasva ezekre a kérdésekre kell válaszolni, és azt a könyvtárban vagy e-mailben leadni. A legtöbb könyvet elolvasók és helyesen válaszolók értékes nyereményekben részesülnek. A felsősöktől és a felnőttektől pedig egy szabadon választott könyvről írt, 10-12 soros, könyvismertetőt/könyvajánlót várunk. A legjobb ismertetők bekerülnek az adott könyvbe, valamint megjelennek a Pétfürdői Krónikában. Eredményhirdetés október 5-én, a Könyves Vasárnapon lesz. Továbbra is folytatódik a Pétfürdői Krónikában megjelenő Hónap feladványa című nyereményjátékunk is. Nagy öröm számunkra, hogy minden alkalommal rengeteg helyes megfejtés érkezik be hozzánk. Könyvtárunk maximálisan figyelembe veszi az olvasók kéréseit. Amennyiben van olyan könyv, amelyet szívesen elolvasna, de az nem található meg a könyvtár állományában, kérjük, jelezze ezen kívánságát a könyvtárosoknál. Minden kívánságot igyekszünk teljesíteni. Jó olvasást, kellemes időtöltést, szép nyarat kívánunk minden kedves olvasónknak! Seresné Zs. Borbála könyvtáros

17


2014. június

Közlekedésbiztonsági nap

A Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár közlekedésbiztonsági napot rendezett a nyári napközis tábor nyolcvan lurkójának július 9-én. Amíg a társaság egyik fele a STOP! Közlekedj okosan! című gyerekeknek szóló kisfilmeket nézte a moziban, addig a többiekre különböző ügyességi és szellemi próbatételek vártak. Aztán körülbelül egy óra elteltével helycsere következett.

18

A programról senki nem távozott üres kézzel. Mindenki kapott emlékbe egy Pétfürdő feliratú kerámia nyakékszert, valamint egy-egy csokit vagy nyalókát. Reméljük, a gyerekek amellett, hogy jól érezték magukat, a szabályos, biztonságos közlekedéssel kapcsolatos ismereteiket is bővítették ezen a délelőttön.

A program lebonyolításában a közösségi ház munkatársain – LakatosÉzsiás Anita, Nagy Katalin, Navratil Károly, Pintér Csaba, Seresné Zsidai Borbála, Stéger Ági, Szabó Orsolya – kívül részt vettek az intézmény nyári diákmunkásai is: Molnár Ábel, Nagy Regina, Németh Ildikó, Németh Zsuzsanna és Veiszhaupt Kata.


2014. június

60 éves lehetne…

Ha lenne olyan műfaj, hogy „péti népmese”, az nyugodtan kezdődhetne így: Egyszer volt, hol nem volt, talán igaz sem volt, pedig volt egy Szabadtéri Színpadunk… Az idő kerekét visszafelé forgatva, idézzünk föl néhány epizódot a 6 évtizedből. Hát az úgy kezdődött, hogy: A Péti Munkás című üzemi lap írta 1954. március 27-én „Épül a Szabadtéri Színpad” címmel: „Kulturális életünk fejlődését Pétfürdőn nagyban hátráltatta, hogy nem volt Szabadtéri Színpadunk és nem tudtunk olyan nívójú kultúresteket rendezni, amely az egyre kultúrigényesebb péti dolgozók kultúrigényeit kielégíthette volna. Az új kormányprogram lehetővé tette, hogy most végre teljesüljön a péti dolgozók kívánsága és felépüljön a Szabadtéri Színpad. Az 1850 férőhelyes Szabadtéri Színpad a Kertészet mögötti üres telken lesz megépítve, melynek munkálatait már az elmúlt hét folyamán megkezdték. Az első előadást május 1-re tervezi az üzemi bizottság a Szabadtéri Színpadon. A színpad nagysága is kielégítő lesz. A 14 méter széles és 8 méter mély színpad lesz. A Szabadtéri Színpad elkészítése után lehetővé válik neves művészek szerepeltetése és ezzel biztosítva lesz a nyári időszak alatt kultúréletünk további fejlődése. Reméljük az új kultúrotthon építésére is rövidesen sor kerül és a sokat emlegetett kultúrprobléma végre megoldást nyer.” Aztán – mai szóhasználattal: „csúszott a beruházás”, de az 517 000 Ft-os mű az Alkotmányünnepre csak-csak elkészült! A Péti Munkás ünnepi száma címoldali „beharangozójában” még köszöntő verset is közölt. A délelőtti hivatalos ünnepségen Horváth Pista bácsi iskolaigazgatónk úttörőzenekara is föllépett! A Szabad szél című Dunajevszkij nagyoperettel – 4 évvel a fővárosi bemutató után – (dalos források szerint augusztus 28-án) Pétfürdő és környéke közönsége előtt is óriási sikert aratott a péti kultúrgárda. (Volt idő, amikor a gárda helyett a brigád szót használták!) Ezt követően a péti iskolások Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk c. előadása hasonlóan remek produkció volt! A „világot jelentő (péti) deszkákra” lé-

pett az operaénekes Mindszenty Ödön, az operettes Németh Marika, Rátonyi Róbert, Sárdy János, a magyarnótaénekes Vörös Sári is. A balett műfajt

Az avatóünnepség

Csinády Dóra és Róna Viktor jelenítette meg. A humort a felejthetetlen Kiss Manyi, Salamon Béla és a Kibédy Ervin-Hlatky László Hacsek és Sajópárosa hozta Pétre. De járt itt később a „pöttyös labdás” Dévényi Tibi bácsi is! Koncertezett az Express együttes, a Piramis, az Edda, a Korál és a Mini, az East, a Karthago, a Skorpió, a Hobo Blues Band, valamint kétszer az Omega együttes is. Utóbbira külön pótszéksorokat kellett beállítani! A még ma is aktív Kovács Kati az Universal együttessel tisztelte meg településünket. Szinte állandó vendég volt az Állami Bábszínház. Nagymamává, nagypapává „cseperedett” fiatalok emlékeztek-e a Kópémesék, Csizmás kandúr, 2 kicsi pingvin, Az elvarázsolt egérkisasszony vagy éppen a Rókamesék c. előadásra? A teljesség igénye nélkül felsoroltakon kívül az Országos Rendező Iroda (ORI) évről évre „idehozta” a Halló, itt Balaton! című műsorát. Egy alkalommal Szabadtéri Színpadunk adott helyet a Furfangosok Balatoni-bajnoksága című vetélkedőnek is. Ennek a sorozatnak a döntője péti leány sikerét hozta! A nyeremény sem volt éppen semmi: egy balatoni telek!

Az általában teltházas rendezvényre akik nem fértek be, azok a környező jegenyefákról nézték az előadásokat – addig, ameddig a fa bírta. Előfordult olyan eset is, hogy a letört ággal lepottyant fiatalt a mentő vitte el! Biztosan sokan emlékeznek még rá, hogy az előadások végén a normálisan távozó nézők hátulról micsoda „ülőpárna-sorozatot” kaptak. Aztán a tévécsatornák bővülése és a (hadd ne minősítsem) sorozatok elszaporodása erőteljesen leapasztotta a nézőszámot. Egy idő után a Corvin Filmszínháznak, majd Kertmozinak titulált szabadtéri filmvetítések is megszűntek. Pedig akkor úgy rémlik, szúnyog sem volt ennyi… Tényleg csak a nosztalgia jegyében néhány sor a jegyárakról: – Koncertekre 30/28/26, 35/30/28, majd 50/45/40 Ft, – Bábszínházra eleinte 8, később 15 Ft, – Kertmozi egységes helyár 6 Ft, a párnakölcsönzés 1 Ft volt. Persze problémák is merültek fel. Szép emlékű Schmidt Laci bácsi, a József Attila Művelődési Ház vezetője így emlékezett vissza: „A Szabadtéri Színpadunk 1954-ben épült, s a maga idejében rendkívül korszerűen felszereltnek számított. Felújításáról, karbantartásáról azonban nem sikerült megfelelően gondoskodni, ezért az épületek, a berendezések állaga igen leromlott. Mindehhez még hozzájárult az is, hogy az új beruházáshoz vezető 600 mm-es vízvezetéket pontosan a nézőtér közepén vezették keresztül, s emiatt megsüllyedtek az ülések.” A péti köznyelvbe annyira beivódott a „szabadtéri” szó, kifejezés, hogy már a Péti Nyárnak helyet adó ligetet is sokan szabadtéri ligetnek mondják. Anélkül, hogy különösebben nyelvészkedni akarnék, – szerintem minden liget szabadtéri, senki sem hallott még zárttéri-ligetről! A szebb napokat megért létesítmény egyébként 2002 májusa óta magántulajdon. Ha már meseemlegetéssel kezdtem, illik a végére is: így volt, talán igaz sem volt (dehogynem!), aki nem hiszi, járjon utána! Tóth Sándor

19

Pétfürdői Krónika

Hírek - Röviden...

Ezúton tájékoztatjuk a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár látogatóit, hogy a ház beruházási és karbantartási munkák miatt július 14-től augusztus 24-ig zárva tart, továbbá a Közösségi Televízió műsora július 14-től augusztus 24-ig szünetel a szabadságolások miatt. Megértésüket köszönjük!

A IX. Bakony’93 Kerékpáros teljesítménytúra, melyet a Bakony Bike Kerékpáros Egyesület szervez, augusztus 3-án, vasárnap 9 órakor kezdődik. Nevezni a PMTE Sporttelepen, a Szajna Sörözőnél lehet 7 óra 30 perctől 8 óra 45 percig. Nevezési díj: 2000 Ft/fő A táv: 105 km, melyet a következő útvonalon kell megtenniük a versenyzőknek: Pétfürdő–Várpalota–Csőszpuszta–Szápár–Dudar– Bakonyoszlop–Bakonyszentkirály–Cseszneki vár – Bakony s ze nt kir á ly– Réde–BakonyszombathelyÁcsteszér–Súr–Bakonycsernye–Szápár–Csőszpuszta– Várpalota–Pétfürdő. A szintidő: 7 óra, a szintemelkedés pedig 1350 m. A helyszínen csomagmegőrzést is vállalnak, valamint a célba érkezőket zsíros kenyérrel és üdítővel várják a szervezők. ••• Szent István-napi ünnepségre hívja Önt, családját és barátait augusztus 20-án Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata, valamint a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár. 8 óra 30 perctől a pétfürdői római katolikus templomban szentmisére kerül sor, majd kb. 9 óra 45 perctől a Millenniumi téren kenyérszenteléssel kezdődik az ünnepség. A szertartást Halmágyi Zoltán plébános vég-

zi. A műsorban közreműködik a Szent László Kórus, Percze Csenge, valamint a Kurázsi Néptáncegyüttes. ••• A „Panelkuckó” Napköziotthonos Óvodában szülői értekezletre várják augusztus 26-án, kedden 16 órakor a leendő kiscsoportosok és az újonnan beiratkozó gyermekek szüleit. ••• Régi és mai slágerek estjére kerül sor a Horizont mögötti téren augusztus 30-án, szombaton 19 órától a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár szervezésében. Az este kellemes hangulatáról Ihász Irén, Schnöller Hedvig, LakatosÉzsiás Anita és Ásós Attila „Pacsirta”, a 2008-as Megasztár döntőse gondoskodik majd. A koncerten való részvétel ingyenes! ••• Fokozott rendőri jelenlét és ellenőrzések Az ország 19 megyéjére kiterjesztett intézkedési program vette kezdetét 2014. július elsejétől. A célirányos közterületi rendőri jelenlétet biztosító program a lakosság szubjektív biztonságérzetét hivatott tovább javítani. A rendőrök számára meghatározott útirányok kijelölésénél fő szempontként szerepelt a lakosság és az önkormányzatok által tett jelzések, valamint a bűnügyi helyzet alakulása. A kistérségben élők a helyi rendőri erők mellett a főkapitányság munkatársainak jelenlétére, intézkedéseire is számíthatnak, illetve a Készenléti Rendőrség megerősítő erői is segítik a feladatok ellátását. A feladatok végrehajtásába a polgárőr egyesületek tag-

jai is részt vesznek az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek mellett. A program keretén belül, az esetlegesen felmerülő problémák feltérképezése és kezelése érdekében folyamatos kapcsolattartásra kerül sor az önkormányzatokkal, civilszervezetekkel, oktatási intézményekkel, egyházakkal, a lakossággal és a polgárőr egyesületekkel. Kiemelt figyelemmel kezeljük az idős emberek problémáit. Az intézkedések során a leg-

fontosabb, a kiemelt, illetőleg a lakosságot leginkább irritáló, továbbá a közlekedési helyzetet leginkább befolyásoló jogsértések megelőzése, megszakítása, a bűnelkövetők kiszűrése. Ezúton is kérjük a tisztelt lakosságot, hogy észrevételeiket, véleményüket osszák meg az őket megkérdező rendőrökkel, hogy ezáltal a rendőri szolgálatellátás, és közterületi jelenlét még célirányosabb és a lehető leghatékonyabb legyen. Várpalotai Rendőrkapitányság

A polgárőrségünkről A májusi testületi ülés szakmai beszámolója kapcsán merült fel egy igény, miszerint az egyesületünk a Pétfürdői Krónikában a lap terjedelméhez igazodóan bővebben, színesebben tájékoztasson. Esetleg egy-egy komolyabb eseményt részletezzen. Azért néhány száraz adat: május-júniusban 226 óra szolgálatot adtunk. Részt vettünk esetmegbeszélésen, választási előkészületeken, elektronikus hulladékgyűjtésben, a lomtalanításban is, valamint a Péti Nyár rendezvényein. Elnökségi ülést, járási polgárőr-értekezletet tartottunk. A megyei szövetségi közgyűlés komoly vezetői-, személyi problémákat feszegetett. Egy lényeges eseményt és egy, a települést is érintő problémát említek meg. Az elektronikus hulladékgyűjtés napján használtuk először a gépkocsi videokameráját. A felvételeket elemeztük és archiváltuk. Fő tanulság, hogy a „guberálók” gátlástalansága, pofátlansága minden korábbit felülmúlt. A berhidai polgárőr kollégákkal (itt is köszönet a jelenlétükért) szembeállítva akartak kijátszani bennünket. Persze nem gondoltak a kamerára és a rádiókommunikációra. No és a rendőrség eseti megjelenésére. Visszaéltek azzal is, hogy a lakóktól menet közben kérték el a lomot, ami nem szabálytalan(!?). Igen ám, de a faluszélen a lebontott szemetet otthagyták. Ezen a jövőben változtatni akarunk. Folyamatosan kapunk híreket, információkat a Berhidai út 52. háza tájáról. Ezek jelen esetben nem publikusak, de azt kérjük az ott lakóktól, legyenek türelemmel, noha tudjuk, az is véges. Végül tudni kell, hogy a településünket is érinti a 24 órás rendőrségi jelenlét-akció, melyet a Belügyminiszter rendelt el 2014.07.01–2015.06.30 között. Betegség, munka, egyéb feladat mellett a lehetőségeinkhez mérten mi is részt veszünk ebben. Elérhetőségeink: telefonon: 06-30/981-5910, 0630/989-8846, e-mail:[email protected] Gelencsér István

Pétfürdői Krónika - Pétfürdő Önkormányzatának ingyenes közéleti lapja. Kiadja: Pétfürdő Önkormányzata megbízásából a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár. Felelős szerkesztő: Angeli Katalin. Tördelő: Monok Petra. A szerkesztőség címe: 8105 Pétfürdő, Hősök tere 5. Telefon: 88/476-891. A leveleket a szerkesztőség címére küldjék. Névtelen, bérmentesítés nélküli leveleket nem fogadunk. Kéziratot nem adunk vissza. Lapzárta minden hónap 5-én.

PÉTFÜRDŐI KRÓNIKA. Döntések a nyaralás előtt

Recommend Documents