PETŐFI SÁNDOR Összefoglalás I. Petőfi életének legfontosabb adatai II. A romantika 1.) Irányzatai 2.) Legfontosabb jellemzői III. A népies-nemzeti irányzat IV. Kérdések a verselemzések köréből 1.) Az Alföld Milyen szerkesztési elv alapján épül fel a vers? (A leírás rendje - életképek sorozata) A fent repülő sas szemével látjuk a tájat. Ezután egyre lejjebb és lejjebb ereszkedünk, míg végül leérkezünk a földre. Mindezt apró életképekkel mutatja meg nekünk: gulya, ménes, tanyavilág , a nádas esti élete, a csárda és a betyár, apró növények, állatok ( a vércse fészke, árvalányhaj, a tarka gyíkok). A 4. és az 5. versszak tartalmi erősítése a hangok és a szófajok segítségével 4. versszak: egy gulya A gulya gazdag, jól táplált = mély magánhangzók, lágy mássalhangzók, valamint a jelzők sokasága fejezi ki. (délibábos, száz, kövér, hosszú gémű, széles vályú kettős ága). Az 5. versszak: a ménes Mozgás, lendület, ahogy a ménes száguld a pusztán = kemény, felpattanó mássalhangzók és aktív igék, valamint hangutánzó szavak (zúg, dobog, kurjantás, pattogás) 2.) A Kiskunság Milyen szerkesztési elv alapján épül fel a vers? (A leírás rendje - életképek sorozata) A költő körbefordul a tájon, az őt körülvevő pusztán, és egy-egy irányba egészen a horizontig néz el. Apró életképek sorozatában ismerhetjük meg a Kiskunság világát: a legelőkön keresztülfutó földutat, a gulyát és pásztorukat; egy folyócska élővilágát; a délibábot, a tanyavilágot; a vadvirágokat. A város és az alföld összehasonlításával mutasd be, hogy melyiket szerette Petőfi! (Színek, hangok szerepe, körforgás és állandóság az utolsó versszakban.) A város zajos, szürke, változékony, szemben az alfölddel, amely csöndes, színes és örök. Az alföldön csak a természet biztonságot nyújtó hangjai veszik körül (a patak csobogása, a madarak kiáltása, a szellő susogása). Az alföld a szivárvány színeiben pompázik (kék ég, sárga föveny, sötétzöld káka, barna, föld, piros pipacsok, kék virágok, sötétvörös tüskerózsa, aranyos fellegek).
3.) Reszket a bokor, mert… A népdalok jellegzetességei a versben - A cím és az első sor megegyezik - Népdalokra emlékeztető szavak: bokor, madárka, rózsaszálam - Természeti képpel indul: "Reszket a bokor, mert madárka szállott rá", majd egy gondolatpárhuzammal folytatódik: "Reszket a lelkem, mert eszembe jutottál". - Verselése is rokon a magyar népdalokéval, kétütemű felező hatos 3/3 osztással. 4.) Szeptember végén Vershelyzet A költő áll a kastély ablakában, és az ablak előtt virágzó kertet figyeli. Tekintetét felemelve már a közeli hegyeket látja hótól borított csúcsokkal. A nyár és tél kettőssége indítja el a képzeletét az ifjúságról és az elmúlásról. Az 1. versszak szerkezete Az első felében a természeti képek szerepelnek (kerti virágok, havas hegycsúcsok), a második felében az emberi élet metaforái (lángsugarú nyár, tél dere). Mindkét rész a még szóval kezdődik, így hiába ír benne a nyárról, az ifjúságról, előrevetíti az elmúlás érzetét. Mindkét részben a de szócska indítja a tél, illetve az elmúlás képeit. A romantika jellemzői a 3. versszakban Titokzatos, sejtelmes, misztikus dolgokról ír - sötét éj, temető, éjfél, feltámadó, sírból kikelő halott, félelmetes szél. Erős túlzások, felívelő érzelmek, a mondanivalót kiemelő ellentétek - az élet és halál, a hűség és hűtlenség, a földi és a túlvilág. S az érzelmi túlzásokra jellemző klasszikus példa, a síron túl is tartó rendíthetetlen, örök szerelem. 5.) A XIX. század költői Bizonyítsd be, hogy ez a vers ars poetica • kétféle költői magatartás – melyiket tartja Petőfi a magáénak • a metaforák szerepe a költői magatartások ábrázolásában Ez a vers Petőfi legismertebb ars poeticája. Olyan mű, amely a költő művészi hitvallását, a költészet és a költő feladatát mutatja be. Kétféle művészi magatartásformát mutat be. Az igaz költő, aki a közösséget, a hazát, a haladást szolgálja. Lángoszlopként vezeti a népet egy jobb világ felé. Vele szemben áll a hamis próféta, aki csak a saját problémáival foglalkozik, aki szeretné, ha Magyarországon nem változna semmi. 6.) Egy gondolat bánt engemet… Bizonyítsd be, hogy ez a vers rapszódia • témák - érzelmek - sorok hossza – versritmus A rapszódia sokféle érzelmet felmutató költemény. A csendes, ünnepélyes részeknél hosszabbak a verssorok, míg a mozgalmas képeknél rövidebbek, így pergőbbé teszik a verset. Csendes, feltűnésmentes, felesleges élet (az üres szobában elégő gyertya). A közösségért végzett élet mozgalmas, mindenki számára látványos érzése (a viharban kidőlő fa). A forradalom során érzett szabadságvágy, az élet feláldozása másokért. A temetés ünnepélyessége.
Bizonyítsd be, hogy a romantika aktív irányzatához tartozik a vers! A romantika aktív ága arról szól, hogy az embereknek nem a múlt dicsőségén vagy balsorsán kell gondolkodni, hanem tenni kell a jobb jövőért. Az Egy gondolat c. versben Petőfi arról ír, hogy akár az életét is adná a szabadságért, a jobb jövőért. Széchenyi gondolatainak költői visszhangja • újságcikk - költői képek az elképzelt halálfajtákról Széchenyi ezt írta: Óh, Istenem, ne hagyj elvesznem puha ágyban vagy kályhasut mögött. Ha lehet, hazámat szolgálva haljak meg! Az első részben az elutasított és a kívánt halál képeit mutatja be Petőfi. - Az első kép a betegség okozta halál: ágyban, párnák közt halni meg. - A második kép az öregség okozta halál: elfogyni lassan, mint a gyertyaszál. A vers második része a szabadságharc leírása, amelyben bekövetkezik a költő kívánt halála (ott essem el én, a harc mezején). 7.) Nemzeti dal A vers keletkezése, és a vershelyzet A vers 1848. március 13-án keletkezett. Petőfi március 19-ére szánta, amikor is Pesten országos vásárt tartottak, és nagyon sok ember gyűlt össze a fővárosban szerte az országból. Itt akarta a forradalomra feltüzelő versét előadni. Vershelyzet: Egy szónok lelkesíti a hallgatóságát, tettekre akarja sarkallni őket. Ehhez nagyon jó eszköz a kérdés-felelt forma, valamint a stíluseszközök (felkiáltások, megszólítások, felsorolások, ismétlések, erősítések, ellentétek) gyakori alkalmazása. Mutasd be, hogy úgy építette fel Petőfi ezt a verset, mint egy szónoki beszédet! Bevezetés: A költő kérdez, és a közönséghez beszél. A téma: "Rabok legyünk, vagy szabadok? Elbeszélés: A 2. versszakban mutatja be a költő a korábbi eseményeket. "Rabok voltunk mostanáig " Érvelés és cáfolás: Petőfi hivatkozik a becsületre, a hazaszeretetre, az önfeláldozásra (kinek drágább rongy élete, mint a haza becsülete), és a büszkeségre (fényesebb a láncnál a kard). Befejezés: Az 5-6. versszak a jövő: az egész magyar népé (a magyar név megint szép lesz), és az egyes embereké (unokáink leborulnak). 8.) Föltámadott a tenger Bizonyítsd be, hogy ez a vers allegória! Az allegória hosszabb gondolatsoron, versszakon vagy egy egész versen át kifejtett metafora vagy megszemélyesítés. Petőfi egyetlen szimbólumrendszerre építi fel a verset: a tenger – hajó - vihar. A tenger a nép, a vihar a forradalom, a tengeren hánykolódó hajó pedig az uralkodó osztályt, a nemeseket, a királyt jelképezi. A tengeri vihar bemutatása pedig végig megszemélyesítéssel történik.
9.) Csatában A vers szerkezete Az 1. versszak a várakozás. Csönd van, nincs mozgás. A 2. versszakban megkezdődik az ellenség ágyúzása, és megindul a dragonyosok támadása. (a sűrű, lomha füst sötéten gomolyog). A 3. versszakban megindul a dragonyosok támadása. Az eddigi csöndet váratlanul ágyúk bömbölése és karabélyok ropogása váltja fel (ropog, bömböl, reng). A 4. versszak bemutatja a huszárok rohamát (előrerontok, élek, halok). A vers legfontosabb költői képe a tabló A tabló színes, mozgalmas csoportkép. A tömeget a két szembenálló hadsereg adja. A mozgalmasságot a vers második felében a csata bemutatása aktív igékkel (foly, előrerontok, összeomlotok). A csata bemutatását a hangutánzó szavak (ropog, bömböl, reng) és színek (vörös, fekete, ezüst) teszik teljessé. 10.) Európa csendes, újra csendes A szabadság allegóriája Az allegória hosszabb gondolatsoron, versszakon vagy egy egész versen át kifejtett metafora vagy megszemélyesítés. A szabadságról végig megszemélyesítésekkel beszél. Úgy jelenik meg, mint egy ókori isten, akinek népe van, akinek vérrel kell áldozni. (Tekints reánk, szabadság, tekints meg mostan népedet!) A vers a himnuszok hangján szólal meg: áldásért könyörög az istenhez. Utalás más versekre a költői képekkel Lánc csörg minden kézen, csupán a / Magyar kezében cseng a kard. A Nemzeti dalra emlékeztet, ahol szintén ez a két metafora szerepelt (fényesebb a láncnál a kard), és az emberek lelkesedéstől eltelve zúgták a választ Petőfinek: „Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk”. Mi vagyunk a lámpafény Petőfi a XIX. század költőiben írta: a költők a lángoszlopok, akiknek vezetni kell a népet egy jobb világ felé. Az Európa csendes, újra csendes című versben ezt a feladatot kiterjeszti az egész magyarságra. V. Verselés Időmértékes verselés - jambus - anapesztus - daktilus - spondeus - trocheus
Hangsúlyos verselés - egy sorban hány ütem van - egy sorban hány szótag van - egy-egy ütemben hány szótag van
VI. Összefoglaló a versekről Műfaj
Tanult versek
Verselés
Tanult költői képek
Az Alföld
tájleíró költemény
időmértékes - trocheusok ( ‒ U)
megszemélyesítés
Kiskunság
tájleíró költemény
hangsúlyos - hatos 4/2 - felező 12-es (4/2 // 4/2)
megszemélyesítés
Reszket a bokor, mert…
dal
hangsúlyos - felező hatos
tőismétlés gondolatpárhuzam
Szeptember végén
elégia
időmértékes - daktilus (‒ U U)
ellentét párhuzam
A XIX. sz. költői
óda
időmértékes - jambus (‒ U )
fokozás anafora ars poetica
Egy gondolat bánt engemet
rapszódia
időmértékes - jambus (‒ U ) - anapesztus (U U ‒)
tabló
Nemzeti dal
dal
hangsúlyos - felező nyolcas
refrén
Föltámadott a tenger
óda
időmértékes - jambus (‒ U )
allegória megszemélyesítés
Csatában
dal
hangsúlyos - felező 12-es (sortöréssel)
nominális stílus párhuzam
Európa csendes…
óda
időmértékes - jambus (‒ U )
metafora allegória
Feladattípusok Életrajz kiegészítése Versfelismerés Költői képek felismerése Fogalmak ismerete Versek és műfajok párosítása Versritmusok felismerése Kérdések a verselemzések köréből
