PÉTERI TAKÁTS JÓZSEF IRODALMI KAPCSOLATHÁLÓJA A MAGYAR MINERVA KÖRÜL Stohl Róbert főiskolai tanársegéd, Könyvtártudományi tanszék „Hálót sző, de nem takács…” (De. Az.) Abstract The aim of this study is to add further viewpoints and data to the history of a publisher called Magyar Minerva (1797-1808) by presenting a literary network of the chief organizer (later maecenas), József Péteri Takáts around the company. The source of my work is a register, found in the Library of the Hungarian Academy of Sciences (Nr. MS 5086/47), including the contents of letters related to the publisher’s operation. The value of this manuscript is in its unique being: the biggest part of these letters are ruined with the inheritance of József Péteri Takáts. The purpose of the publisher was to control all unpublished literary works of his age; producing books and distributing in an efficient way; and (unusually) recompensing the authors. The request was succesful: many scholar and author joined from all parts of the country with his works and helped in distributing. Most of them were personally aquainted with József Péteri Takáts, known from the circle of György Festetics, or from his early years, or were members of the Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság. A „Magyar Minerva” történetének legalaposabb kutatója mindezidáig Takáts Sándor volt, aki Péteri Takáts Józsefről szóló monográfiájában1 sok, mára már elveszett forrásra hagyatkozva írhatta meg neves rokonának életművét. Ennek csupán egy fejezete foglalkozik a kiadótársasággal2, az utókor még ennyire sem volt bőbeszédű: Csányi László tanulmányán3 kívül az irodalomtörténet-írás csupán (korántsem egységes) utalásokat tartalmaz a kiadó történetére vonatkozóan. A Magyar Minerva történetének megírására jelen dolgozatomban magam sem vállalkozom, célom az, hogy további szempontokat, adatokat szolgáltassak ehhez. A vállalkozás tervezetét, „A’ Magyar Országi Írók’ munkájiknak Könnyebb kinyomtatását tárgyazó Gondolatok” címen, a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára4 őrzi a Kisfaludy Társaság iratai között. Ide feltehetően Brocskó Lajos adománya révén jutott, aki Péteri Takáts egyetlen fiának halála után mentett meg néhány iratot az elkótyavetyélt családi hagyatékból. Jelen dolgozatom ezen forrásra alapozva mutatja be, miként működött a kiadótársaság, kik tartoztak annak köréhez, és milyen szerepet vállaltak célkitűzései megvalósításában?
1
TAKÁTS Sándor: Péteri Takáts József, Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1890 TAKÁTS 1890, 97-112. 3 CSÁNYI László: Első könyvkiadói vállalkozásunk a Magyar Minerva, in: Új Helikon 1962, 51-56. 4 MTA Kézirattár, MS 5086/47; részlegesen közli: Zalai Közlöny, 1882, 13. sz.; TAKÁTS 1890, 100-102; HARMATH István – KATSÁNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai, Veszprém, 1984, 52-53 2
229
A forrásról Dolgozatom forrása a szakirodalom előtt nem teljesen ismeretlen, értékét leginkább az adja, hogy az irat tartalmaz egy autográf regestrumot, amelyet Péteri Takáts vezetett mintegy naplószerűen, a Magyar Minerva tervezetének benyújtása után az 1797-1802. években, de találhatunk benne (utólagosan beszúrt) 1805-ös bejegyzést is5. Regestrum, mert annak a több tucat levélnek tartalmi összefoglalását adja, melyeket a vállalkozással kapcsolatban írt vagy kapott. Péteri Takáts töredékesen fennmaradt levelezésének ismeretében is elmondható6, hogy nem minden eseményt rögzít, és nem mindent pontosan – többek között az Enyedi Sándor által közölt három levélből7 is csupán egynek található itt összefoglalója –, mégis kiadás- és kapcsolattörténeti szempontból tartalmaz érdeklődésre számot tartó adatokat: általa bepillantást nyerhetünk a XVIII. század végi irodalmi élet működésébe, és segítségével próbálok meg felvázolni egy működő irodalmi kapcsolatrendszert. „A’ Magyar Országi Írók’ munkájiknak könnyebb ki-nyomtatását tárgyazó Gondolatok” 1797-ben keletkezett, inspirálója (megalkotója) lehetett Batsányi János, Péteri Takáts József, de akár Festetics György is. Mivel Péteri Takáts kézírásával maradt fenn, legtöbben neki tulajdonítják. Azonban éppen ugyanezen ok miatt képzelhető el, hogy Festetics íratta le Péteri Takátssal a tisztázatot, ugyanis a tervezet 18. pontja után található megjegyzés8 alapján valószínűsíthető, hogy a beszélő nem azonos a szöveg lejegyzőjével, hanem annak hivatali feletteseként nyilatkozik. Elképzelhető, hogy nevelői szerződésének mintájára9, amelyet a Festetics-család levéltárában őriznek, két másolat készült: egy Festetics, egy pedig Péteri Takáts számára, s utóbbi hozzákapcsolta levelezésének kivonatát. Péteri Takáts érdeme ennek ellenére vitathatatlan a Magyar Minerva történetében, hiszen előbb egyik fő szervezője, majd fenntartója, mecénása lett a vállalkozásnak. Szerkezetét tekintve, a „Gondolatok” 1797-ben írt, 18 pontból álló vázlata adja az első elemet, ehhez kapcsolja időrendben a „Gondolatok” megvalósításával kapcsolatos történéseket. Az első három év (1797-1799) bejegyzései terjedelmükben is elkülönülnek a következő évekéitől. Minőségét tekintve ezen évek bejegyzései bővebbek, magyarázó elemekkel, idézetekkel tarkítottak. Az 1800-as évtől azonban lecsökken a bejegyzések terjedelme akár egy-egy sorra is. Ezek a terjedelem változásával együtt egy fontos, tartalmi változáson is átesnek. Az első két évben írottak leginkább az újonnan szerveződő társaság működésére, a korabeli irodalmi termés felmérésére vonatkoznak, az 1799. év utániak azonban egyre erősebben munkanapló, végül pénzügyi elszámolás jelleget öltenek. Ebben az időszakban (1799-ig) Péteri Takáts a Festetics-család alkalmazásában állt mint nevelő, majd a veszprémi káptalan ügyésze lett. Nyilván ráfordítható idejének csökkenésével is magyarázható a bejegyzések későbbi leegyszerűsödése, lerövidülése.
5
MTA Kézirattár, MS 5086/47 Ezekből a legnagyobb egységet a Magyar Országos Levéltár őrzi: MOL, Festetics-család Levéltára, P 279 7 Péteri Takáts József levelei Aranka Györgynek (közli ENYEDI Sándor), in Magyar Könyvszemle 1990/1-2. 69-74. 8 „…adgyák Takáts Józsefnek értésére, a’ ki mind a’ revisionak, mind a’ közre-botsáttásnak elő-mozdításában egész hivséggel el fog járni, és bizonyosá teszi őket a’ 9dik szám alatt’ meg igért jutalomnak meg-nyeréséről.” 9 MOL Festetics-család Levéltára, P 246 5. cs. 9. 6
230
A kiadó szervezeti felépítése A tervezet részletesen foglalkozik a társaság szervezetével is. A kiadatlan kéziratok számbavételét egy felhívás nyomán szeretnék megvalósítani: elismert tanárok segítségére számítanak egy olyan lista készítésében, „a’ mellyből ki lehessen venni, kik, és miben dolgoznak most a’ litteraturában, vagy millyen munkáik vagynak már készen kéz-írásokban”. Szintén őket kérik fel a megjelent munkák terjesztésére is, hogy a „könyvárosok’ mértékletlen nyerekedésének gát vettessék, és a’ bé-vett pénz annál bizonyosabb kézhez kerűllyön”. Ilyen tanár volt az elsőként megszólítottak közül Keszthelyi László (Nyitra), Szatmári Pap Mihály (Kolozsvár), Révai Miklós (Győr), Szabó Dávid (Kassa), Dugonics András (Szeged), Virág Benedek (Buda), Kultsár István (Esztergom). A kiadásra szánt műveket előbb „némelly tudós urak” gondjaira bízzák, értékelés végett (köztük volt Batsányi János, és Báróczy Sándor), majd a cenzori engedély után nyomattatják, a társaság által meghatározott sorrendben. Emellett megbíznak egy levelezőt a társaság írásainak összegyűjtésével (valószínűleg ezt a szerepet Péteri Takáts vállalta), és egy személyt „a’ ki a’ helyben hagyott munkák’ tsínos, ’s a’ nyomtatásbéli hibáktól ment közrebotsátására figyelmezzen; a’ nélkűl, hogy a’ Szerző’ meg-egyezése ellen valamit meg változtatni merészellyen”. Erre a szerepre (és a vele járó feladatra, egy egységes helyesírás kidolgozására) Baróti Szabó Dávid ajánlkozott. Az irodalmi termés számbavétele A közvetlen kapcsolatot kezdetben olyan személyekkel vették fel, akikről joggal feltételezhették, hogy saját maguknak, vagy ismeretségi körükben valakinek, van a fiókjukban kiadatlan munkája. Ha megnézzük az ő tartózkodási helyeiket, világosan látszik, hogy országos szintű vállalkozás indult. Ez az állapotfelmérés – a forrás alapján, összesítve – a következőket eredményezte: Szerzők, akik a felhívásra maguk jelentkeztek munkájukkal: 1. Baróti Szabó Dávid10 ajánlja Költeményes munkáinak második kötetét; 2. Bessenyei György11 ajánlja nyomtatásra L’ Esprit des Monarques Philosophes12 és Pope: Essay sur l’homme13 című munkák fordítását, és vállalja a Társaság által később megnevezett német vagy francia munkákét is; 3. Csizi István14 ajánlja a maga Fábián Juliannával15 váltott verses leveleit.
10
Baróti Szabó Dávid (1739-1819), jezsuita, majd világi pap, tanár, Nagyszombatban, Kassán tanult, Székesfehérváron, Kolozsvárott, Egerben, Nagyváradon, Besztercebányán tanított, 1777-1799 között Kassán élt, ezután Virtre költözött barátjához és mecénásához, Pyber Benedekhez; munkája sorozaton kívül jelent meg, Komáromban, 1802-ben 11 Bessenyei György (1747-1811), a testőrírók egyike, ekkor már Pusztakovácsiban visszavonultan él 12 La Porte, Joseph de: L’Esprit des Monarques Philosophes, Amsterdam, 1764 13 Pope, Alexander: Essai sur l'homme, poeme philosophique. Első francia fordítása: hely nélkül, 1736; majd Utrecht és London, 1737; Lausanne, 1738, 1752. Ötnyelvű kiadása Strassburg, 1762, 1772 – Bessenyei forrását, pontosabb adatok hiányában, nem tudom megadni, ezek közül bármelyik lehet 14 Csizi István (1728-1805), katonatiszt, nyugalmazása után, 1794-tõl haláláig Tokajban élt
231
4. Czinke Ferenc16 Köszöntő versek 5. Földi János17 Magyar természeti historia első kötete18; Scheller: Lexikonjának19 fordítása 6. Hegyi József20 Gebhardi: Magyar Országi Historiájának fordítása21 7. Káts István22 A kézi mesterségekről; De calendo hexapedali; A palatinusról 8. Kósa György23 Költemények 9. Kultsár István24 Quis gaudet Jure Curandi educationem?, Per quos hoc Jus exercendum sit?, Quomodo administrandum sit?; Zoroaster 10. Mészáros József25 Rédén tarott prédikációja 11. Molnár Borbála26 Szerentsétlen szerelem; Épületes barátság 12. Nagy János27 Nyájas kötet (Richter szatíráinak fordítása), Józan érzések (antológia) 13. Nagy Sámuel28 Huffeland-fordítás 14. Németh László29 Magyar Tudós Ujság megindítását tervezi 15. Rájnis József30 Magyar Helikonra vezérlő Kalauz (új kiadás) 16. Révai Miklós Bécsben talált magyar nyelvű Biblia-fordításról 17. Sárvári Pál31 Theologia moralis (gimnáziumi tankönyv) 18. Vályi András32 Az árva magyar nyelv 19. Virág Benedek Énekeskönyv, Horatius-fordítás33, Cato: De senectute34
15
Fábián Julianna (1765?-1810); költőnő, Komáromban élt, Bédi János csizmadia mester feleségeként. Levelezett Gvadányival (kiadása: Verses levelezés…, Pozsony, 1798), Széchényi Ferenccel (kéziratban, OSZK, Qu. H. 534.), és Csizi Istvánnal is (ennek lelőhelye egyelőre ismeretlen) 16 Czinke Ferenc (1761-1835) egyetemi tanár, 1793-1801 Sopronban, majd Budán élt. Kézirata feltehetően tartalmazta az OSZK Qu. H. 513. jelzetű versét, melyet Széchényi Ferenchez írt 1798-ban, a többi helye ismeretlen 17 Földi János (1755-1801) orvos, 1790-től Hajdúhadházán élt 18 Megjelent sorozaton kívül: Pozsony, 1801 19 Scheller, Immanuel Johann Gerhard (1735-1803): Ausführliches und möglichst vollständiges lateinisch-deutsches Lexicon oder Wörterbuch zum Behufe der Erklärung der Alten und Übung in der lateinischen Sprache, Lipcse, 1783 (2. kiad. 1788) vagy Ausführliches und möglichst vollständiges lateinisch-deutsches Lexicon oder Wörterbuch zur Übung in der lateinischen Sprache, Lipcse, 1784 (2. kiad. 1789) vagy Lateinisch-deutsches und deutsch-lateinisches Handlexikon vornehmlich für Schulen, Lipcse, 1792 (2. kiad. 1796) c. munkák közül bármelyik lehet 20 Hegyi József (1756-1827) piarista pap, előbb Vácott, Pesten, majd Kalocsán, végül Szegeden élt 21 Gebhardi, L. A.: Magyar ország históriája, magyarázta Hegyi Jósef, 1803-ig folytatta Kultsár István, Pest, Trattner, 1803 22 Káts (Bukovecz) István (+1812) nagyváradi plébános 23 Kósa György, pettendi plébános 24 Kultsár István (1760-1828) komáromi, szombathelyi, majd esztergomi tanár, 1799-től a Festetics-családnál nevelő, 1806tól szerkesztő, kiadó 25 Mészáros József (1764-1839) székesfehérvári kanonok, 1794-től váli plébános, majd esperes; munkája „Egyházi beszéd a papi rendrõl. Mondotta Rédén pünkösd utánn X. vasárnap eggy új misének szolgáltatásakor” (Veszprém, Szammer Mihály, 1801) 26 Molnár Borbála (1760-1825) költőnő, 1794-ben Abaúj vármegyéből Vácra költözik, majd Erdélyben (Egeresen és Kolozsvárott) Mikes Anna grófné társalkodónője lett; beküldött munkái közül az „Épületes barátság” a „Barátsági vetélkedés, vagy Molnár Borbálának Máté Jánosné aszszonnyal két nem hibái és érdemei felöl folytatott levelezései” (Kolozsvár, Ref. Koll., 1804) első kézirata lehet, a „Szerentsétlen szerelem” feltehetően a „Szerentsétlen indulat, vagy Sarolta és Sándor, mellyet versekbe szedett Molnár Borbála” (Kolozsvár, Ref. Koll., 1804) 27 Nagy János (+ 1808 k.) szolgabíró Győr vármegyében 28 Nagy Sámuel (+1810) orvos, 1799-től Komáromban lakik 29 Németh László (1770-1806) 1796-tól győri rektor 30 Rájnis József (1741-1812) volt jezsuita, győri tanár 31 Sárvári Pál (1765-1846) debreceni tanár 32 Vályi András (1764-1801) 1792-től a pesti egyetem tanára 33 Q. Horatius F. Poeticája Virág Benedek által (Pest, Trattner Mátyás, 1801) 34 Az idősb Kátó vagy M. T. Cicerónak beszélgetése az öregségről. Magyarázta Virág Benedek. Pest, Trattner J. Tamás, 1803)
232
Akik más munkáit ajánlották: 1. Aranka György – Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társasághoz beküldött nagyobb terjedelmű munkákat ajánlja (Salzmann: Emberi nyomorúságokról; Archenholtz: Anglia) 2. Bölöni Sámuel35 – Viski Pálnak36 Ovidius: Metamorphosis-fordítását ajánlja 3. Csizi István – Bessenyei György: Marcus Aurelius, Julianus Apostata, Stanislaus király, II. Frigyes mondásait 4. Festetics György – Teleki Domokos: De administratione legali comitatuum c. munkáját kéri a Minerva második köteteként kiadni 5. Gvadányi József – Molnár Borbála munkáit ajánlja 6. Jordánszky Elek37 – Szentiványi38 püspök Vergilius fordítását nem találta ugyan a bíboros könyvtárában, de helyette tudósít két másikról, egyikük egy Gyárfás nevezetű munkája, másik szerzője anonim 7. Kultsár István – Varga Márton39tól Arithmetica; A természe közönséges historiája; Pyber Benedek40től Seneca filozófiai munkái; Barkótzi Rosti Antaltól éneke és elmélkedések; Virág Benedek versei; Dugonics Andrástól A Szeretsenek, Köz-mondások; Schedius Pesti Német Ujság 8. Szatmári Pap Mihály41 – Viski Pál Ovidius-fordítását ajánlja 9. Weszprémi István42 – Földi János Természethistóriáját ajánlja; egy Szikszai nevezetű fordítását Bonnet: Contemplation de la nature c. munkájáról; Sárvári Pál Theologia moralis c. munkáját Tizenkilencen ajánlkoztak szerzőként kész(ülő) munkáikkal, kilencen „közvetítőként”. Többen vállaltak kétféle szerepet is a vállalkozásban: Csizi mint ajánló, Sárvári, Németh és Káts mint a megjelent kötetek terjesztője is. Varga Márton ugyan csak terjesztőként kapcsolódik be a munkába, de szerzőként is ajánlják. Mindannyiuk közül a legtöbb munkát azonban Kultsár végezte, jelentkezett saját munkáival, de tudósított mások tevékenységéről, és nem utolsó sorban szerepet vállalt a kiadványok értékesítésében is. Aranka György és Varga Márton neve nem véletlenül szerepel a közreműködők között: mindketten annak az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaságnak tagjai, amely Péteri Takátsot szintén tagjának tudhatta. Terjesztés A megjelent írásokat kétféle módon árusították. Egyrészt kihasználták a meglévő könyvkereskedői hálózatot, és jelentékeny számban halmoztak fel raktáraikban (főleg Kis 35
Bölöni Sámuel, az erdélyi udvari kancellária ágense, később a Theresianum tanára Viski Pál, marosvásárhelyi ref. prédikátor 37 Jordánszky Elek (1765-1840) 1792–1798 között szentszéki jegyző, a prímási levéltár őre, majd Batthyány bíbornok titkára, 1798-tól 1805-ig Szölgyénben plébános, majd nagyszombati, pozsonyi tanára, esperes, 1830-tól tinnini püspök 38 Szentiványi Rafael (1722-1783) a nagyszombati papnevelde rektora, arbei püspök 39 Varga Márton (+1818) 1796-tól az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság tagja, komáromi, nagyváradi, majd győri tanár, végül a zirci apátság nagyvenyimi jószágkorményzója 40 Pyber Benedek Pyber Ferenc Komárom megyei főjegyző fia, Döme Károly, Baróti Szabó Dávid barátja és mecénása 41 Pap Mihály (1737-1812) 1767-től a kolozsvári kollégium teológia tanára 42 Weszprémi (Csanády) István (1723-1799) 1757-től Debrecenben gyakorló orvos 36
233
Istvánéban) példányokat. Ez a könyvterjesztési mód leginkább az ország középső és nyugati (dunántúli) részén jellemző.Másodsorban, ugyanilyen fontos a keleti országrészen (a Tisztántúlon és Erdélyben) azok tevékenysége, akik (a célkitűzésnek megfelelően) önszorgalomból, minimális költségtérítés fejében ismerőseik körében terjesztették ezeket a nyomtatványokat. Utoljára maradt az egyik legfontosabb központ: Bécs. A sorozat első két kötete itt látott napvilágot, és a többi is bizton eljutott ide: a Magyar Hírmondó íróinak, illetve Légrády Imrének jóvoltából. A terjesztők a következők (működési terület, terjesztett mű/vek/): Magánszemélyek: 1. Antal János43 (Marosvásárhely, Minerva, 1-2.) 2. Bajkor József44 (Minerva 1.) 3. Benke Mihály45 (Nagyenyed, Minerva 2.) 4. Döme Károly46 (Pozsony, Minerva, 1., 3.) 5. Juranits László47 (Értény, Minerva 2.) 6. Káts István (Nagyvárad, Minerva 1.) 7. Keszthelyi László48 (Nyitra, Minerva 1-3.) 8. Kis Ferenc (Minerva 1-2.) 9. Kondé [NN] (Himfy) 10. Kultsár István (Keszthely, Minerva 1-2., Gebhardi-ford.) 11. Nemes György49 (Bécs, Minerva 1.) 12. Németh László (Győr, Minerva 1-3.) 13. Rosenbacher Ferenc50 (Kolozsvár, Minerva 1-3.) 14. Sárvári Pál (Debrecen, Minerva 1-2.) 15. Szoboszlai József51 (Bécs, Minerva – sz. n.) 16. Teleki Domokos52 (Marosvásárhely, Minerva 1.) 17. Varga Márton (Győr, Minerva 1-2.) A „hivatásos” könyvterjesztők között természetesen megtaláljuk olyanok nevét, akik saját nyomdával is rendelkeztek (Eggenberger József pesti, Schwaiger András pozsonyi, Weber Sinom Péter pozsonyi árusok), mellettük Kis István, Müller [Ferenc?] 53, Földesi István54, 43
Antal János (1767-1854) erdélyi ref. püspök, 1798-tól marosvásárhelyi prédikátor, 1801-től a kollégium tanára, 1836-tól püspök 44 ügyvéd 45 Benke Mihály (1757-1817) Teleki Lajos nevelője, 1791-től nagyenyedi tanár 46 Döme Károly (1768-1845) pap, költő; 1794-től tanfelügyelő Pozsonyban, 1800-1816 között izsai plébános, 1817-től rövid erdélyi tartózkodás után szintén Pozsonyban kanonok, iskolaigazgató 47 Juranits László (1765-1850) értényi plébános 48 Keszthelyi László (1732-1803) piarista pap, 1776-tól a nyitrai iskola igazgatója 49 Nemes György, erdélyi udvari ágens Bécsben 50 Rosenbacher Ferenc (1758-1822) piarista pap és tanár, 1799-1803 között Kolozsvárott tanít 51 Szoboszlai József, erdélyi származású bécsi orvos 52 Teleki Domokos (1773-1798) az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság tagja; nála 100 példány lett elhelyezve a Minerva 1. kötetéből, halála után kerültek a kötetek Antal Jánoshoz és feltehetően Nemes Györgyhöz is 53 Müller Ferenccel lehet azonos, aki 1789 után Győrben nyitott kereskedést
234
Zsoldos István55 és Weingandt56 neve szerepel. Figyelemre méltó azonban, hogy egyikük sem jegyezheti neve mellett egyik sorozatbeli kötet kiadását sem. Megvalósult álmok Péteri Takáts József kiadói tevékenységét nem csupán a Magyar Minerva négy kötete jellemzi. Ugyanígy fontos része Péteri Takáts kiadói tevékenységének a (forrás alapján is nyomon követhető) Kisfaludy Sándor Kesergő szerelem és Boldog szerelem c. köteteinek kiadása, melyek időben is jól illeszkednek a sorozatba57, bár nem viselik a címét, vagy Pázmándi Horvát Endrének Zirtz emlékezete c. munkája (Buda, 1814), melynek Dréta Antallal58, egykori iskolatársával közös mecénása volt. Mindenképpen érdemes megvizsgálni, a kortárs irodalmi művek megjelentetésének szándéka miként valósult meg? A Gebhardi-fordítás, vagy Mészáros József rédei prédikációjának példáján látható, hogy valószínűleg a társaság támogatásával, bár nem a sorozat tagjaként megjelenhetett munka. A sorozat rövid élete alatt nyilvánosságot nem kapó szerzők a későbbiekben is biztosan megpróbálták kinyomtattatni munkáikat. További források természetesen előkerülhetnek a nyomdák iratai közül is. Ami a sorozat tagjaként megjelent: 1. Ányos Pál’ munkáji (Bécs, özv. Alberti Ignácné, 1798) 2. Péteri Takáts József: Erköltsi oktatások (Bécs, özv. Alberti Ignácné, 1799) 3. Virág Benedek’ poétai munkáji (Pest, Trattner Mátyás, 1799)59 4. Pápay Sámuel: A magyar literatúra esmérete, (Veszprém, Számmer Klára, 1808) Ami nem fért bele a sorozatba, de később biztosan megjelent: (a Petrik Géza-szerkesztette Magyar Könyvészet 1712-1920 alapján) -
Baróti Szabó Dávidnak meg-jobbított, s bővített költeményes munkáji (Komárom, özv. Weinmüller Klára, 1802) Földi János: Magyar természeti historia, első kötet (Pozsony, Wéber Simon Péter, 1801) Gvadányi József: Verses levelezés, a mellyet folytatott ~ nemes Fábián Juliánnával… (Pozsony, Wéber Simon Péter, 1798) Mészáros József: „Egyházi beszéd a papi rendről. Mondotta Rédén pünkösd utánn X. vasárnap eggy új misének szolgáltatásakor” (Veszprém, Szammer Mihály, 1801) Q. Horatius F. Poeticája Virág Benedek által (Pest, Trattner Mátyás, 1801) Az idősb Kátó vagy M. T. Cicerónak beszélgetése az öregségről. Magyarázta Virág Benedek (Pest, Trattner J. Tamás, 1803)
54
Földesi István, keszthelyi könyvkötő Zsoldos István, szombathelyi könyvkötő 56 Weingand János Mihály – 1774-ben Pesten nyit Köpf János Györggyel közösen könyvkereskedést, majd 1778-ban Budán, 1784-ben Kassán nyit üzletet 57 A kiadásuk (Buda 1801, 1807) körüli levelezést Légrády Imrével ld. MTA Kt. M. Irod. Lev. 4o 138. sz. 58 Eredeti nevén Dréta János, zirci apát 59 A forrás kronológiai okokból, csak az első háromról emlékezik meg. 55
235
A kéziratok, amennyiben a Péteri Takáts-levéltárban maradtak, nagy valószínűséggel elvesztek. Péteri Takáts József hagyatéka egyetlen fia, Takáts Sándor (aki nem azonos a monográfiaíróval) 1873-ban bekövetkezett halála után ugyanis szétszóródott, nagyobbrészt megsemmisült. Részlegesen megmaradt Brocskó Lajosnak60 köszönhetően, aki a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta az általa megvásárolt részt, ezek a Kisfaludy Társaság jelzetét viselik az Akadémia kézirattárában. Más része a monográfus Takáts Sándor állítása szerint a rokon családokhoz, az Ányos és Ghyczy famíliákhoz került. (Ennek akár valóságalapja is lehet: azt ugyanis nem tudni, hogy pontosan milyen méltatások hangzottak el Takáts József sírja felett, de az Országos Széchényi Könyvtár őriz két kéziratos verset is, egyiket Szép János tollából „T. Téthi Takács József Urnak halálára” címmel61, másikát egy anonim szerzőtől „Téthi Takács József emlékezete” címmel62. Utóbbi azért érdekes, mert a kéziraton két tulajdonbélyegző is szerepel, egyik a Képviselőházi Könyvtáré (dátum nélkül), másik – sorrendben a valószínűleg korábbi possessoré – Ghyczy Ignácé 1872-ből.) A teljes hagyaték feltárásának tehát elképzelhető egy olyan iránya, mely a rokon családok kézirattári és levéltári anyagát célozza. A felhívás mindenesetre célt ért: neves irodalmárok, tudósok igyekeztek segíteni a kiadó munkáját. Legtöbbjük közvetlenül kapcsolódik Péteri Takáts személyéhez: iskolai évei és nevelői pályafutása alatt kötött ismeretséget a dunántúli írók körével, az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság tagjaival (ennek a társaságnak Péteri Takáts is tagja lett), valamint a bécsi magyar értelmiséggel.
60
Brocskó Lajos (1851-1932) árvaházi igazgató OSZK Kézirattár Qu. H. 858 62 OSZK Kézirattár Oct. H. 1711 61
236
