PÉNZÜGYTAN Pénz, pénzteremtés. A pénz funkcionális definíciója. Néhány idézet a pénzről:

2015.11.06.

Néhány idézet a pénzről: „Én csak arra figyelmeztetlek benneteket, hogy a pénzszerzés ne legyen életcélotok. A lélek nem gazdagszik pénzzel. És nem is szegényedik a pénz fogytával.” (Gárdonyi Géza)

PÉNZÜGYTAN

„Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb Gonosz, miatta városok pusztultak el.” (Szophoklész: Antigoné)

4. Pénz, pénzteremtés

„A pénznek nincs szaga. (Pecunia non olet.)” (Titus Flavius Vespasianus római császár) „A kormány az a testület, ami mindig megtartja, amit ígér. Ha pénzt ígér, azt is megtartja.” (Karinthy Frigyes)

Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár, mesterpedagógus

„Jogállamban pénz a fegyver.” (József Attila) „A pénz a gazdaság és társadalom felett gyakorolt hatalom alapvető eszköze.” (Max Weber)

1

A pénz funkcionális definíciója

2. A vagyontartás eszköze: bár vagyontartásnak a pénzen kívül vannak egyéb (esetenként jobb) eszközei (pl. nemesfémek, ingatlanok, értékpapírok stb.), de likviditása miatt a pénz a legelső helyen áll az őrzött értékek sorában (A pénz a leglikvidebb jószág.)  értékőrző: a felhalmozott pénz vásárlóértéke az idő függvényében viszonylagosan állandó  felhalmozási funkció: alkalmas a fogyasztásra fel nem használt jövedelmek jövőre történő átmentésére

Pénz: az az instrumentum, amely betölti a pénz valamely (esetleg egyszerre több) funkcióját. A funkcióknak való megfelelés nem abszolút (igen / nem), hanem mértékek kérdése. Pénzfunkciók: 1. A gazdasági elszámolások eszköze: a különbözőbb fizikai megjelenésű jószágokat gazdasági jelentőségük, hasznuk szempontjából úgy hasonlítjuk össze egymással, hogy e mérés egységeként a pénz egységét használjuk  kalkuláció eszköze: a gazdasági szereplők számára az értékek (költségek, árak) meghatározása során  aggregálás eszköze: a gazdasági tevékenységek eredményei összegzésének (aggregálásának) és a mérésnek instrumentuma

2

3

4

A pénzfunkciók marxi megközelítése:

3. Tranzakciós eszköz:  Csereeszköz (forgalmi eszköz): minden munkamegosztáson, cserén alapuló gazdasági rendszer használta, használja a pénz valamilyen formáját  az áruk cseréjét közvetíti Áru  Áru Pénz  fizetési eszköz: az előrehozott vagy elhalasztott fizetések eszköze (előleg fizetése, utólagos fizetés), az áruforgalomtól független fizetések eszköze (adófizetés, hiteltörlesztés, stb.)  a pénzmozgás ideiglenesen, vagy véglegesen elszakad az árumozgástól Míg a pénz gazdasági elszámolási eszköz funkciója a fizikai jelenlétét, birtoklását nem kívánja, addig vagyontartási és tranzakciós eszköz funkció megköveteli a pénz jelenlétét, birtoklását. 5

1. Értékmérő (elszámolási) funkció: képes arra, hogy minden áru, követelés, kötelezettség értékét saját egységére vetítve meghatározza, mely révén azok egymáshoz való viszonya, értékaránya is meghatározható. Így a piaci cserearányok száma és a csere információs költsége csökkenthető. 2. Forgalmi eszköz funkció: az áruk forgalmában a tranzakciók a pénz segítségével bonyolódnak le. A pénz és az áru azonos időben, de ellentétesen mozog. Áru  Pénz 3. Fizetési eszköz funkció: a pénz és az áru eltérő időben ellentétesen mozog (pl. előleg fizetés, vásárlás értékének utólagos kiegyenlítése), vagy árumozgás nem kapcsolódik pénzmozgáshoz (pl. hiteltörlesztés, adó befizetése, segély kifizetése stb.).

6

1

2015.11.06.

4. Értékmegőrző, felhalmozási eszköz (kincsképző) funkció: A felhalmozott pénz vásárlóértéke az idő függvényében konstans (ugyanannyi áru szerezhető be érte később, mint birtokbavételének napján). A vagyon felhalmozásának egyik formája a pénz tartalékolása  állandó igény, hogy stabil, ne csökkenő értékű legyen. 5. Világpénz: egyes pénznemek képesek a nemzetközi forgalomban is betölteni az 1-4 funkciót, vagyis konvertibilisek (pl. USD, EUR, CHF)

A pénz tulajdonságai:  tartósság (nem romlandó)  oszthatóság (korlátlanul osztható értékvesztés nélkül)  ritkaság (kis mennyiségben is nagy értéket képvisel)  könnyű felismerhetőség (minden darabja azonos értéket képviseljen)  kellemes esztétikai megjelenés  elfogadhatóság (az emberek a gazdasági szereplők mindegyike elfogadja)

7

Egyéb pénzfogalmak:

8

A pénz kialakulásának elméletei

 Pénz minden olyan meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi forgalomban hosszabb-rövidebb ideig mint állandó fizetési eszköz használatos, amelynek átadásával dolgokat lehet megvásárolni, illetve adósságokat törleszteni.  A pénz az általános egyenértékes szerepét tartósan betöltő csereeszköz. A pénz olyan fizetési eszköz, amely az árucsere közvetítő eszközeként szolgál és széles körben elfogadott.  A pénz az a jószág, amely azonnal felhasználható bármely termék, vagy szolgáltatás megvásárlásakor. Tartalmában termelési viszony, anyagában kezdetben áru, majd viszonylagosan értéktelen papír vagy fémdarab és bankszámlán megjelenő könyvelési tétel, illetve elektronikus jel.

1. Klasszikus – neoklasszikus elmélet (Adam Ricardo)  A pénzt a gazdaság működési szükségletei miatt az emberek társadalmi közmegegyezés révén hozták létre (a közvetlen csere /barter/ problémáinak /szükséglet – felesleg kölcsönös találkozása, oszthatóság, időtényező/ kiküszöbölésére)  Gazdasági kényszer  a fölösleges megjelenése  az árutermelés kialakulása  a csere közvetítése (árupénz, nemesfémpénz, pénzhelyettesítők, mai pénz)  A pénz csereeszköz funkciója az elsődlegesm  ami betölti a csereeszköz funkciót, az tölti be a többi pénzfunkciót is.

 A pénz olyan eszköz, amely bármikor felhasználható tranzakciók lebonyolítására.

9

2. Történelmi –szociológiai megközelítés (Max Weber)  A pénz keletkezését és működését az állam tevékenységéből vezeti le  Az államot finanszírozni kell  az állam adókat (egyoldalú, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli kötelezettség) szed (lehet gabona, marha stb.  felhasználás célja a háború)  Kényelmes egyfajta „áruban” szedni az adót  A fő adófizetési eszköz a pénz lesz (a pénz fizetési eszköz funkcióba kerül)  A pénzt az adófizetés hívta életre  a fizetési funkció az elsődleges 3. Antropológiai megközelítés (Polányi Károly)  A pénz a különféle (vallási) kötelezettségek teljesítése során alakult ki  a fizetési funkció az elsődleges

11

10

Pénzrendszerek Pénzrendszer: a pénz anyagát, forgalomba kerülésének és mennyiségének alakulását szabályozó mechanizmusok együttese. 1.Árupénz rendszerek 2.Nemesfémpénz és pénzhelyettesítők rendszere

3.Hitelpénz rendszerek 4.E‐money

12

2

2015.11.06.

1. Árupénz rendszerek: a történelmi fejlődés folyamán a termékek közül kiemelkedett néhány áru, amelyek különleges tulajdonságai alapján alkalmasak voltak arra, hogy csereeszközül szolgáljanak. Ilyen árupénz volt pl. sórúd - Etiópia, állati bőr – nomád népek, kauri kagyló - Kína stb. Hosszú időn át az árupénz töltötte be az általános csereeszköz szerepét. Előzménye: Egyszerű v. véletlen csere korszak nehézségei: termékfelesleget cseréltek el másik, egyéni szükséglet kielégítésére alkalmas áruért Jellemzői:  az ősközösségi társadalom pénztörténeti korszaka  a csere csak akkor jöhetett létre, ha a feleknek kölcsönösen éppen egymás termékére volt szükségük (a felesleg és a szükséglet találkozott)  lebonyolításában gondot okozott az egyes javak oszthatatlansága, pl. 1 db kőbalta = ? db bivaly

Az árupénzrendszer jellemzői:  az ősközösségi társadalomra jellemző pénzrendszer  az árupénz kelendőbb volt a többi árunál  mindenki szívesen elfogadta (még akkor is, ha az árupénzt nem kívánta elfogyasztani, hiszen tudta, hogy bármikor a neki megfelelő termékre cserélhető)  az árucsere létrejöttének nem volt feltétele a feleslegek és szükségletek kölcsönös találkozása  az árupénznek értéke (munkatermék, azaz munka testesül meg benne) és használati értéke is volt (szükséglet elégíthető ki vele).

13

2. Nemesfémpénz és pénzhelyettesítők rendszere: a pénz szerepét a nemesfémek (arany, ezüst, réz) töltötték be, amely pénznek értéke volt (munka testesült meg benne), de használati értékkel nem rendelkezett (közvetlen szükséglet kielégítésre nem alkalmas)  nemesfémek első használata pénzként – Mezopotámia, majd Egyiptom (Kr.e. 4500-tól)  első pénzérme – Lydia, Törökország (Kr.e.7. század)  első bankjegy – Kína (Kr.u. 11. század) Kínálata nem tudott megfelelően alkalmazkodni az igényekhez (a pénzkereslethez)  pénzhelyettesítők iránti igény (váltó és bankjegy forgalom) megnő  az arany demonetizálódása következett be  A pénzhelyettesítők első formáját (aranyara szóló jegy) bankok bocsátották ki érmeletét ellenében  klasszikus bankjegy (kibocsátója az állam / uralkodó)

15

Formái: • készpénz: bankjegy és érme (csak a központi bank bocsátja ki) • számlapénz: bankszámlán nyilvántartott, bankkal szemben fennálló látra szóló követelés (bármelyik bank teremtheti)

14

 Ipari forradalom tömegtermelés relatív pénzhiány – bankári váltó  Klasszikus papírpénz: az állam adósságlevele (háborúk finanszírozása) 3. Hitelpénz rendszerek – belső érték nélküli pénz: Jellemzői: • a pénz belső értékkel nem bír: a pénz anyaga – ha egyáltalán van – értéktelen • Hitelpénz: hitelnyújtással keletkezik, a hitel visszafizetésével szűnik meg • bankpénz: • törvényes fizetőeszköz:

16

4. E‐money (elektronikus pénz) rendszer: Elektronikus pénz: olyan elektronikus fizetési eszközön tárolt digitális, hitelviszonyt megtestesítő pénzérték, amely  kibocsátóját kötelezi,  bemutatóra szól (anonim) és  amit a kibocsátón kívül más is elfogad fizetésként. Fő fajtái:  Kártyapénz: értéktárolós chipkártyába (elektronikus pénztárca) épített mikroprocesszor memóriája tárolja. (A POS terminálnál való fizetéskor az előre befizetett értéket „leemelik”.)  Hálózati pénz: az értékegységeket a vásárló számítógépének memóriája, vagy egy szerver tárolja, és telekommunikációs hálózat (pl. Internet) útján történik az elektronikus pénz továbbítása.

Eredete (pénzteremtés): • Jegybankpénz: kibocsátója a jegybank – lehet készpénz és számlapénz is • kereskedelmi bankpénz: kibocsátója üzleti bank – csak számlapénzt teremthet Pénzteremtés módozatai: • hitelnyújtás • a bank devizavásárlása • a bank értékpapír vásárlása

17

18

3

2015.11.06.

Pénzkínálat és pénzkereslet Pénzkínálat: a rendelkezésre álló pénz mennyisége, amelynek a nagyságát az állam által felruházott javarészt független intézmény (központi bank) szabályozza  A pénzkínálat szabályozását monetáris politikának nevezzük.

A pénzkereslet (pénztartás) motívumai:  Tranzakciós motívum: a rendszeres vásárlásokhoz szükséges pénzösszeg tartására irányuló a penzkereslet  Óvatossági motívum: az előre nem lathato esemenyek fedezetét biztosítja  Vagyontartási (spekulációs) motívum: a vagyon megőrzését vagy likviditását biztosító pénztartási igény

Pénzkereslet: a gazdasági szereplők mekkora pénzösszeget szándékoznak tartani, azaz mekkora pénzmennyiség fölött kívánnak bármikor rendelkezni Alakulását két tényező határozza meg:  a jövedelem (egyenes arányosság)  a kamatláb (fordított arányosság) MD=MD(Y, i)

19

Infláció fogalma, típusai, mérése

20

Infláció típusai:  kúszó infláció: az árszínvonal mértékletesen, néhány százalékkal nő (egyszámjegyű) nem zavarja a gazdasági tisztánlátást

Vásárlóerő: egységnyi pénzért vásárolható áruk mennyisége Árszínvonal: egységnyi áruért fizetendő pénzmennyiség (p)  mérése: árak súlyozott átlaga (p)  változása: az átlagos árszínvonal változása (p1÷ p0 = ip)  árindex: az árak fogyasztói kosárral súlyozott átlagos változása (Ip) Árstabilitás: 3% alatti általános árszínvonal emelkedés Infláció: a pénz vásárlóerejének tartós csökkenése  olyan gazdasági helyzet és folyamat, amelyben az árukért és szolgáltatásokért egyre többet kell fizetni  az árszínvonal állandóan emelkedik. Az alacsony infláció kedvező a gazdaság működésének

 vágtató infláció: a pénz gyorsan veszít az értékéből, rátája két v. három számjegyű a gazdasági szereplőket arra készteti, hogy vagyonukat inkább külföldi fizetési eszközökben, vagy értékálló tárgyakban tartsák

 hiperinfláció: a pénznek oly mértékű (min. négyjegyű) elértéktelenedése jellemzi, amely a gazdaság zavartalan működését már nem biztosítja  napról napra változnak az árak

21

Az infláció kiváltó okai: A. Keresleti infláció: a kínálathoz képest megnövekedett kereslet az előidézője a tartós árszínvonal emelkedésnek. Ennek okozói lehetnek:  háztartások fogyasztási szokásainak, keresleti szerkezetének megváltozása miatt (pl. áremelkedéstől tartanak, ezért „előrehozzák” vásárlásaikat)  Pénzjövedelmek, pénzbeli társadalmi juttatások túlzott mértékű növekedése  vállalati beruházások emelkedése  lakossági megtakarítások állományának csökkenése  lakossági hitelállomány növekedése  lakosság külföldi pénzbeli jövedelmének növekedése  fogyasztási cikkek exportjának növekedése, importjának csökkenése

23

22

B. Kínálati (vagy költség-) infláció: változatlan árak mellett csökken a vállalatok termelése  az „áruhiány” miatt a változatlan szintű kereslet túlkeresletként jelenik meg Ez árszínvonal emelkedést indít el A keresleti és kínálati infláció egyaránt egyensúlytalanságot fejez ki, és hasonló jelenségekhez vezet ha kezelni akarjuk, fontos tudni, hogy mi indította el. Infláció mérése: Fogyasztói kosár: azok a fogyasztási cikkek és olyan arányban szerepelnek benne, amelyek jól tükrözik Magyarország lakosságának fogyasztását (a KSH alakítja ki) Fogyasztói árindex: a fogyasztói korárba sorolt fogyasztási cikkek árszínvonal alakulását (az árak súlyozott együttes átlagos változását) kifejező %-os mutatószám  más elnevezése: Inflációs ráta

24

4

2015.11.06.

Az infláció költségei 1. Torzítja az árjelzéseket 2. A magas infláció esetén magas inflációs kockázati felár  beruházási kedv csökken (magas kamatláb) 3. A pénzügyi megtakarítások vonzereje csökken  háztartások inkább reáljószágokat halmoznak fel 4. Nem szándékolt jövedelem- és vagyon újraelosztást eredményez 5. Nominálisan növekvő állami bevételek, reálértékben csökkenő állami kiadások

25

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

26

5