PÉNZ PÉNZÜGYI ÖSSZEFÜGGÉSEK Gondolkodjunk együtt

PÉNZ – PÉNZÜGYI ÖSSZEFÜGGÉSEK Gondolkodjunk együtt

Budapest, 2006

Pénz – pénzügyi összefüggések

2

Szerző: Gyulaffy Béláné dr. Berényi Mária PhD. AVS. Tanszékvezető

Lektor: Dr. Balogh László PhD. Tanszékvezető

ISBN-10 963 638 ISBN-13 978 963 638

Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős kiadó: Dr. Bokor Pál, a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. ©A SALDO Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármely (papír, elektronikus stb.) adatrendszerben való tárolása a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül TILOS!


TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés...................................................................................................................9 1. Gazdaságpolitikai és pénzügypolitikai ismeretek .............................................11 1.1. A gazdaságpolitika fogalma, célja, feladatai...............................................11 1.2. A pénzügypolitika fogalma, részterületei, ezek jellemzői, cél és eszközrendszere.................................................................................17 1.3. A közpénzügyek fogalma, szerepe, alapvető ismeretei...............................21 2. A pénz a korai és a modern gazdálkodásban....................................................35 2.1. A pénz fogalma, kialakulása, fajtái .............................................................35 2.2. A modern pénz, a pénzteremtés mechanizmusa..........................................40 2.3. Pénzmegtakarítás – pénzkereslet, pénzkínálat, pénzközvetítés módjai............50 2.4. A különböző időponti pénzek szerepe a gazdaságban, az átszámítás technikái és értelmezése ........................................................55 2.4.1. A pénz időértékének számítása – kamatszámítás és diszkontszámítás ...........56 2.4.2. Speciális pénzáramok – annuitás, örökjáradék.........................................62 3. A pénzközvetítés közvetett formája – bankrendszerek......................................68 3.1. A bankrendszer kialakulása, jellemzői, a bankok fejlődése, a bankrendszer felépítése.............................................................................68 3.2. A modern bankrendszer felépítése, a központi bank és az üzleti bankok jellemzői, feladatai.......................................................76 3.3. A magyar bankrendszer felépítése ..............................................................81 3.3.1. A Magyar Nemzeti Bank..........................................................................84 3.3.2. A pénzügyi intézmények formái ..............................................................92 3.4. A hitelintézetek működésének keretei.........................................................95 3.5. Bankműveletek............................................................................................97 3.5.1. Passzív bankműveletek.............................................................................99 3.5.1.1. Számlanyitás, betétgyűjtés, pénzalapok, alapítványok kezelése ...........99 3.5.1.2. Banki értékpapírok kibocsátása...........................................................102 3.5.1.3. Jegybanki refinanszírozási hitelek igénybevétele ...............................102 3.5.1.4. Váltók viszontleszámítolása, egyéb értékpapírok fedezete mellett igénybe vehető hitelek.........................................................................103

3

4


3.5.1.5. Bankközi hitelfelvétel..........................................................................103 3.5.1.6. Nemzetközi közvetlen hitelfelvétel .....................................................104 3.5.1.7. Tőkeemelés..........................................................................................104 3.5.2. Aktív bankműveletek..............................................................................105 3.5.2.1. Hitelnyújtás, hitelközvetítés ................................................................105 3.5.2.2. Betételhelyezés más bankoknál vagy jegybanknál..............................109 3.5.2.3. Követelést megtestesítő értékpapírvásárlás .........................................109 3.5.2.4. Tőkeérdekeltségek megszerzése..........................................................109 3.5.3. Fizetési forgalom ....................................................................................110 3.5.3.1. Készpénzforgalom...............................................................................110 3.5.3.1.1. A házipénztár pénzforgalma.............................................................112 3.5.3.1.2. Bankjegyismeret ...............................................................................113 3.5.3.2. Számlapénzforgalom ...........................................................................119 3.5.3.2.1. Átutalás.............................................................................................121 3.5.3.2.2. Beszedési megbízás ..........................................................................121 3.5.3.2.3. Akkreditív, vagy okmányos meghitelezés........................................122 3.5.3.3. Készpénzhelyettesítő fizetési eszközök...............................................123 3.5.3.3.1.A csekk ..............................................................................................123 3.5.3.3.2. Elektronikus fizetési megoldások.....................................................126 3.5.4. Speciális finanszírozási formák ..............................................................129 3.5.5. Bankszolgáltatások .................................................................................132 3.5.5.1. Valuta, deviza, váltó és csekkműveletek .............................................132 3.5.5.2. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése........................................................135 3.5.5.3. Alap és vagyonkezelés ........................................................................135 3.5.5.4. Letéti szolgáltatás és széfszolgáltatás..................................................135 3.5.5.5. Hitel referencia szolgáltatás.................................................................136 3.5.5.6. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások.....................................................136 3.5.6. Bankgarancia és bankkezesség...............................................................136 3.5.7. Biztosítók................................................................................................140 3.5.8. Befektetési alapok ..................................................................................143 3.6. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ................................................145 3.7. Országos Betétbiztosítási Alap..................................................................146


4. Pénzügyi piacok és részpiacaik – a tőzsde ......................................................149 4.1. A koncentrált piacok .................................................................................149 4.2. A pénz és tőkepiac fogalma, fajtái, eszközei.............................................151 4.3. A tőzsde kialakulása, fogalma, fajtái, ezek jellemzői, a BÁÉT ................162 4.4. A pénz és tőkepiaci ügyletek fogalma, fajtái, jellemzői............................174 4.4.1. Kamat és árfolyamkülönbségek a piacon – a spot ügylet.......................174 4.4.2. Arbitrage.................................................................................................175 4.4.3. Határidős vagy terminügyletek ..............................................................177 4.4.3.1. Forward és futures ügyletek ................................................................178 4.4.3.2. Egyszerű spekuláció ............................................................................179 4.4.3.3. Fedezeti ügylet (hedge) .......................................................................180 4.4.3.4. Opció ...................................................................................................182 4.4.3.5. Swap ügyletek .....................................................................................184 4.5. Tőzsdeindexek...........................................................................................185 4.6. A tőzsdei ügyletek elszámolása és a befektetők biztonsága......................186 5. Nemzetközi kapcsolatok – valuta és devizarendszer.......................................189 5.1. Devizapolitika. Valuta és devizagazdálkodás ...........................................189 5.2. Devizaárfolyamok elmélete.......................................................................191 5.3. Valuta és deviza fogalma, jellemzői, értékelése, értékváltozása és ennek hatásai .................................................................192 5.3.1. Az elszámolások eszközei ......................................................................192 5.3.2. Valuták, devizák átváltása, az árfolyam .................................................195 5.3.3. A valutaárfolyam változásának hatásai a gazdasági élet szereplőinek döntéseire ..........................................................................197 5.3.4. Szabad átválthatóság – konvertibilitás ...................................................197 5.4. A nemzetközi kereskedelem speciális jellemzői .......................................199 5.4.1. A külkereskedelmi ügyletek...................................................................203 5.4.2. A nemzetközi kereskedelemben dolgozó kereskedők rendszerezése..........................................................................................212 5.5. A nemzetközi pénzforgalom fogalma, jellemzői, az elszámolási forgalom ............................................................................214 5.6. Kockázatok, kezességek, garanciák a nemzetközi együttműködésben...............................................................220

5

6


5.7. Nemzetközi pénzkapcsolatok mérése........................................................221 5.7.1. A külkereskedelmi mérleg......................................................................222 5.7.2. A nemzetközi fizetési mérleg .................................................................223 5.7.3. A fizetési mérleg felépítése és összefüggésrendszere ............................224 5.7.4. A fizetési mérleg egyenlegének értékelése, összefüggései az államháztartás finanszírozási kérdéseivel ...................225 6. EU – EMU (gazdasági és monetáris unió) együttműködés fogalma, jellemzői ..................................................................231 6.1. Integrált Európa igénye .............................................................................231 6.2. Szervezeti és intézményi rendszer az Európai Unióban ............................233 6.3. Monetáris integráció..................................................................................236 7. A nemzetközi és regionális együttműködés és intézményei ............................243 7.1. A Nemzetközi Valutaalap megalakulása, szerepe, működése...................244 7.1.1. Az IMF létrejötte és feladatai .................................................................244 7.1.2. Az IMF szervezete..................................................................................245 7.1.3. A kvóta jellemzői és szerepe ..................................................................246 7.1.4. Az árfolyamok, tartalékok – SDR ..........................................................247 7.1.5. Az 1976. évi Alapokmány módosítás.....................................................249 7.1.6. Az IMF pénzügyi forrásai és hitelezési tevékenysége............................250 7.1.6.1. Az IMF pénzügyi forrásai ...................................................................250 7.1.6.2. Az IMF által nyújtott hitelek rendszerezése ........................................251 7.2. A világbank szerepe, működése ................................................................256 7.2.1. Világbank – IBRD ..................................................................................257 7.2.2. Nemzetközi Pénzügyi trásaság – IFC.....................................................260 7.2.3. Nemzetközi Fejlesztési Társaság – IDA.................................................262 7.2.4. Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja – ICSID.............263 7.2.5. Nemzetközi Beruházásvédelmi (Beruházásbiztosítási) Ügynökség – MIGA ...............................................................................263 7.3. EBRD, EIB ................................................................................................264 7.3.1. EBRD – Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank ...................................264 7.3.2. EIB – Európai Beruházási Bank.............................................................266 7.4. BIS – Nemzetközi Fizetések Bankja ........................................................ 267


8. A globalizáció hatása a nemzetközi pénzügyi folyamatokban .......................270 8.1. A globalizáció fogalma, jellemzői, értelmezése........................................270 8.2. Globalizáció, banki és cégegyüttműködés (fúziók, multik) ......................272 8.3. A pénzügyi globalizáció jellemzői, a spekuláció ......................................275 8.3.1. A pénzmosás jellemzői és szabályai ......................................................280 8.3.2. Adóparadicsomok és magánemberek, PT – permanens turista, az elegáns világcsavargó ........................................................................284 8.4. A magyar gazdaság a globalizálódó világban ...........................................285 Felhasznált irodalom.............................................................................................291 Idegen nyelvű szakmai cikkek ................................................................................293 Internetes anyagok és címek..................................................................................294

7

8

Pénz – pénzügyi összefüggések mindenkinek


9

BEVEZETÉS Üdvözlöm a Kedves Olvasót. Kérem, hogy egy kényelmes karosszékben foglaljon helyet és kezdjük meg együtt a pénzzel kapcsolatos ismereteket az alapozástól az összefüggésekig áttekinteni. Köszönöm, hogy időt szakít (és pénzt fordít) ismereteinek bővítésére. Köszönöm, hogy mindannyiunk jövőjét saját ismereteinek növelésével próbálja jobbá tenni. Köszönöm, hogy a gazdaságnak és a gazdálkodásnak olyan területével foglalkozik, amely naponként jelenik meg mindannyiunk életében, alakítja életünket, döntéseinket, lehetőségeinket és visszatükrözi a reáljavakban elérhető lehetőségeinket. (Mert ugye erről van szó, Kedves Olvasó?) Ez a pénzügyi folyamatokkal foglalkozó könyv megpróbál segítséget adni a pénzügyi összefüggések közötti eligazodásra mindazok számára, akik hajlandók leülni egy kis időre, hogy egy-egy részterületet átolvasva az összefüggések keresésére is energiát és időt fordítsanak. Fontos az összefüggések átgondolására időt szánni. Részben azért, mert a nagyobb gazdasági összefüggések alakítják a gazdasági és az épített környezetünket, részint azért, mert ez saját jól felfogott pénzügyi érdekeinket is befolyásolja. Naponként értesülünk arról, hogy épített környezetünkben lényeges változások történtek, amelyek mindannyiunk számára kockázatot hordoznak, és pénzügyi következményekkel járnak. A pénzügy tükröt tart elénk, a reálfolyamatok tükörképét mutatja. Ez igaz az egyéni döntések kapcsán, a kisvállalkozásoknál hozott döntésekre és a multicégek döntéseire is. Amennyiben pénzügyi gondok jelennek meg, azt mindig a reálfolyamatok nem megfelelő volta okozza, de mindig jól fellelhető a pénzügyi folyamat elemzése kapcsán a reáljavaknál megjelenő nehézség. Ezt fontosnak tartom hangsúlyozni, mert jó lenne, ha az oktatási rendszerben a gazdaság és a pénzügyi kérdések alapvető ismeretei, az összefüggésrendszer áttekintése mindenki számára elérhető lenne kötelező ismeretként. Ez a továbbiakban számos nehézség megelőzését lehetővé tenné (pl. fiatal éveinkben fontos tartós fogyasztási cikkek gyors megszerzése esetén hosszú időre eladósodás jelenik meg, és többféle kötelezettségünk időnként szinte tarthatatlan fizetési kötelezettség teljesítésével járhat. Ennek elkerülése egy pénzügyi terv elkészítésével, a folyamat hosszú távú átgondolásával lehetséges lenne).

10


Ez a könyv alapvetően a Bachelor (BsC) oktatás számára készült alapozó pénzügyi ismereteket tartalmazó pénzügyi tananyag, de más szempontnak is eleget tesz. Tematikáját tekintve alkalmazkodik a mérlegképes könyvelők számára előírt vizsgakövetelményekhez is, amennyiben az általános pénzügyi folyamatok és ezek összefüggésrendszerének tananyagaként szereplő ismereteivel foglalkozik. Ugyancsak sikerrel forgathatják a pénzügyeket is tanuló felsőfokú szakképesítést szerző szakügyintézők (banki-, pénzügyi, számviteli csoportok), de az ügyintézők számára is közérthetően megfogalmazott ismereteket közvetít. Szólni kell a szerkesztés egy fontos sajátosságáról is, amely biztonsággal eligazítja az olvasót az ismeretek megszerzésében. A kisebb betűméret utal arra, hogy a tananyagban vagy történeti áttekintés, vagy további részletezett ismeret található, amely nem képezi a bachelor tananyag részét, de mindenképpen komplexebbé teszi az ismereteket. A fejezetek végén a feldolgozás során felhasznált szakirodalom található, amely lehetőséget biztosít az adott részterülethez kapcsolódóan mélyebb ismeretek megszerzésére. Kívánom, hogy a megszerzett ismeretek mindannyiuk számára hasznosnak bizonyuljanak a pénzügyi nehézségek megelőzése ill. elkerülése érdekében. Az ismeretek megszerzéséhez erőt, egészséget és kellő kíváncsiságot kíván

tisztelettel, a szerző.


11

1. GAZDASÁGPOLITIKAI ÉS PÉNZÜGYPOLITIKAI ISMERETEK 1.1. A gazdaságpolitika fogalma, célja feladatai A gazdaságpolitika végső célja a jólét növelése, amely mennyiségi és minőségi feltételekkel jellemezhető, és a gazdasági nehézségek megoldása. A végső cél eléréséhez vezető megoldások során a közbülső célokat kell megvalósítani, amelyek rövid távon sok esetben jelentős ellentmondásokat hordoznak (pl. belső és külső gazdasági egyensúly, foglalkoztatás, felhalmozás és fogyasztás aránya, regionális fejlesztések stb.). Minden ország esetében fontos az alapvető egyensúlyi feltételek biztosítása, ennek megfelelően a stabilizációs gazdaságpolitika kialakítása. Több szakértő megfogalmazta a stabilitációs gazdaságpolitika céljait, amelyek a stabil gazdasági növekedés, stabil fizetési mérleg, alacsony inflációs ráta és alacsony munkanélküliség. Ezek megvalósítása önmagában rövid- és hosszútávú ellentmondást hordoz, hiszen folyamatok alakulását fogja a gazdaság elemzője éves aggregátumok alakulásával mérni. A folyamat hosszú távon tud csak kedvező megoldást hozni, az aggregátum pedig rövid távon jelez pénzügyi és reálfolyamatok esetében kedvezőtlen adatokat. (Ezek az ellentmondások nemcsak adott ország gazdasági fejlődésében, hanem a nemzetközi szervezetek – pl. IMF – számonkérő rendszerében is sok nehézséget okoznak.) Sokféle megfogalmazás megjelent már, a legrövidebb, tartalmában mégis korrekt, hogy a gazdaságpolitika az állam és a vállalati szektor kapcsolatával foglalkozó tudomány. A legáltalánosabb fogalmazás szerint a gazdaság mozgásába történő tudatos és célszerű beavatkozás a kitűzött célok elérése érdekében. Minden esetben meghatározza a gazdaságfejlesztés jellemzőit, és alapvetően befolyásolja a már kialakult társadalom, gazdasági környezet alakulását (pl. fontossá válhat egy nemzetközi szervezetben csatlakozási folyamat erősítése, a versenyfeltételek javítása, az esélyegyenlőtlenségek mérséklése, vagy a cégek, kis-, és középvállalatok (KKV-k) támogatása stb.). A gazdaságpolitika az általános politika része, ahhoz szorosan kapcsolódik, mivel minden időszakban a kormány feladata az elérendő célok kijelölése és ehhez az eszközrendszer kidolgozása is. Minden – az adott ország számára – jelentős kérdés a gazdaságpolitika része, megvalósítása pedig állami feladat. Az általános gazdaságpolitikai célok többféle területen konkretizálódnak, ilyenek a szektorális (pl. agrár,

12


ipari, kereskedelmi stb.) politikák és a funkcionális (pl. külgazdasági-, pénzügyi stb.) politikák. Egy-egy ország esetében a gazdasági fejlettség adott szintjéből a gazdaság adott pozíciójából, külső egyensúlyi viszonyaiból, növekedési feltételeiből vezethető le, hogy mit tekint elsődleges célnak. A fejlődés adott pontján (szintjén) működő gazdaság esetében a politikai szempontból legjelentősebbnek megfogalmazott célok kitűzése, az irányok kijelölése az arányok meghatározása a módszerek kidolgozása és a gyakorlat jelenti a feladatot. Ez biztosíthatja a gazdaságpolitikai koncepció és a gyakorlat összhangját. A gazdaságpolitika a célok elérésének eszközrendszerét és a gazdaságirányítás elveit is meghatározza. Ez a következő fontos gazdaságirányítási funkciókat jelenti: – tervezés (cél és a megvalósítás útja), – szervezés (célhoz intézményrendszert alakít ki, amelynek személyi és tárgyi feltételeit létrehozza), – operatív irányítás (létrehozott szervezetek működtetése), és – ellenőrzés (célok megvalósulása, követelményekkel való összhangja, eltérés mértéke, javaslat a feltételek változtatására ill. szükség esetén szankcionálásra). A modern polgári közgazdaságtan megközelítésében a gazdaságpolitika fogalma a makroökonómiáéval azonos szemléletű. A makroökonómia a gazdaság, mint egész működését vizsgálja, ahol a gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság, az árszínvonal alakulása valamint a külgazdasági kapcsolatok a fizetési mérleg és a költségvetési mérleg egyenlegének alakulása képezik a célokat, és amelyhez a szükséges eszközrendszert a költségvetési politika a monetáris politika a jövedelempolitika a fizetési mérleg politika és a külgazdaságpolitika adja. A makroökonómia a gazdasági folyamatok átfogó aggregátumainak alakulásával foglalkozik. Azért fontos a megismerése, mert az egyes országok a gazdaság teljesítményét jelentős mértékben alakíthatják a gazdaságpolitika révén. A gazdaságpolitika a rendszer és folyamatszabályozás együttes megvalósulása, amelyben a részérdekek összekapcsolása, koordinálása útján meghatározható a gazdaság szereplőinek lehetősége és mozgástere.


13

A gazdaságpolitika a kormányzati munka során tudatosan kialakított feltételrendszer, amely a gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében történik, a lehetséges megoldások, irányok a következők lehetnek: – expanzív (fejlesztő, kiterjesztő) gazdaságpolitika, amely a gazdaság szereplői számára a korábbihoz képest nagyobb mozgásteret biztosít, bővülő gazdasági folyamatokat jelent, pl. monetáris expanzió esetében ez a pénzkínálat növelése, a kamatlábak csökkentése útján történhet, a gazdaság élénkítése érdekében, – restriktív (visszafogó, szűkítő) gazdaságpolitika, amely a gazdaság szereplői számára szűkebb mozgásteret jelent, ilyen lehet pl. a monetáris restrikció, ha a kamatlábak emelkednek, a pénzkínálat csökken, így szükségképpen mérséklődik a gazdaság fejlődése. Az utóbbi évek egyik fontos kérdésévé vált a fenntartható fejlődés biztosítása, amely a világgazdaság egésze számára jelent kihívást. Ez nemcsak hosszú távú és tudatos magatartást igényel a gazdaság szereplőitől, hanem tudatosan kidolgozott gazdaságpolitikai kompromisszumokat is szükségessé tesz (hiszen a környezeti ártalmak kapcsán nemcsak a fejlődés lehetséges maximumát, hanem a környezet megóvásának feltételeit is szükséges megteremteni). A gazdaságpolitika megvalósulása az egyes résztvevők döntésein keresztül történik, így nem mindegy, hogy a saját érdekkel azonos, vagy attól eltérő következményt hordoz a megjelenített központi akarat. Adott időszakban nem lehet minden részterület sikeres, adott részterület kedvező változásai esetleg másutt feszültségeket eredményeznek. Mindig a feltételek ismeretében kell dönteni, hogy mely területek változtatása szükséges az elérendő cél érdekében, de fontos a várható következmények felmérése modellezés útján. A gazdaságpolitika gyakorlatában két elemet kell elkülöníteni a célok és az időhorizont alapján, ezek: – gazdaságpolitikai stratégia, amely a hosszú távú célok, a változás irányai, a feladatok és az eszközök megfogalmazását jelenti, természetesen az éppen uralkodó nemzeti és nemzetközi trendek figyelembe vételével, és – gazdaságpolitikai taktika, amely a rövid távú szabályozás, azaz meghatározza, hogy a kijelölt gazdaságpolitikai célok elérése érdekében milyen tevékenységre és eszköztárra van szükség.

14


A cselekvés módja szerint is csoportosíthatók a gazdaságpolitika részterületei, ennek megfelelően lehet: – gazdaságpolitikai koncepciót kidolgozni, amely átfogó formában a fő célokat tartalmazza, a tudatosan kialakított gazdaságpolitika megvalósításához szükséges átfogó elképzelések és variánsok komplex rendszerét, részkoncepciók és részdöntések összefüggő rendszerét, amely az egymástól egyébként elkülönülő ipari, agrár-, külgazdasági-, pénzügyi és egyéb koncepciók, ill. politikák összefüggésrendszerét jelenti és – gazdaságpolitikai gyakorlatot, amely időhorizottól függetlenül a cselekvés módjára vonatkozik. A gazdaságpolitika tehát minőségében több, mint az egymástól elkülönült részpolitikák összessége, ezek együttműködését, a fejlődés feltételrendszerének együttesét jelenti, azaz érvényesül a szinergiahatás. A gazdaságpolitika szinte mindig döntéshozatalt tesz szükségessé. A döntés tekintetében a meghatározó környezetet több tényező jelenti, amelyek figyelembe vételével kedvező megoldás alakulhat ki. A döntéshozó sok esetben igen szűk mozgástérhez kényszerül alkalmazkodni, különösen szoros nemzetközi együttműködés esetén. A meghatározó környezeti feltételeket röviden a következők jelentik: – jogi-, intézményi tényezők, azaz törvények, rendeletek, nemzetközi szerződések, egyezmények, fennálló, működő intézmények stb. Ez különösen az EU csatlakozás fényében okoz feladatokat, mivel az Alapító Szerződés 3. rész VII. cím. 1. fejezete éppen a gazdaságpolitikai együttműködést szabályozza, a következőképpen „A tagállamok a 99. cikk (2) bekezdésben előírt általános iránymutatás keretei között folytatják gazdaságpolitikájukat, azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a Közösség célkitűzéseinek megvalósításához, ahogyan azokat a 2. cikkben meghatározták. … A tagállamok gazdaságpolitikájukat közös érdekű ügynek tekintik, és azt … a Tanácson belül egyeztetik”. (KJK-Kerszöv: Az Európai integráció alapszerződései I. kötet 94-95. oldal). (Ez a meghatározás felveti az EU kapcsán a demokrácia deficit kérdését, de ez nem tartozik a témához, jelentős szakirodalma van, amely segíti a megismerését). – társadalmi tényezők, azaz adott társadalmi struktúra, amely a történelmi változásokon keresztül alakult ki, amely hatalmi viszonyokat, érdekeket, ideológiákat, gondolkodásmódot, elvárásokat stb. jelent,


– – -

15

bel-, és külföldi gazdasági alanyok, ezek a fogyasztók, a termelők, a beruházók, a kereskedők stb. magatartásformái, elvárásai, műszaki, gazdasági tényezők, mint kapacitások, ismeretek, erőforrások, stb. és egyéb tényezők.

A gazdaság szereplői döntéseik során cselekvési alternatívák között választhatnak, amelyeket mód van irányítani eszközök segítségével a következőképpen: – gazdaságpolitikai eszközöket állapít meg az irányító, ekkor olyan tényezők alkalmazása jelenik meg, amelyek a gazdaságpolitika számára ellenőrizhetőek, de megállapítható (meghatározott korlátokon belül) kvantifikálható változó vagy változócsoport is. A jogi és intézményi keretek meghatározzák az alkalmazható gazdaságpolitikai eszközöket, – gazdaságpolitikai intézkedéseket hozhat, amely az eszközök alkalmazását teszi lehetővé, és – cselekvési alternetívát jelenthet a lehetséges gazdaságpolitikai intézkedések összességére vonatkozóan, amelyből a számára legkedvezőbbet választhatja a gazdaságpolitika szereplője.

A gazdaságpolitikus adott feltételek ismeretében magatartását alakíthatja, jövőbeli cselekvési lehetőségét három formában jelenítheti meg: –

megvalósíthat esetenként mérlegelő, vagy diszkrecionális gazdaságpolitikát, amikor a döntéshozó csak az adott helyzet feltételeit veszi figyelembe, és eseti döntést hoz

–

szabályokhoz kötött politikát, vagy szabálymechanizmust, amikor a korábbi politikai döntések és előre meghatározott eszközök korlátozzák a döntést, ezekhez mindenképpen igazodni kell az együttműködés hosszú távú biztosíthatósága érdekében, általában ez a jelen időszakra jellemző gazdaságpolitikák sajátja,

–

automatikus gazdasági szabályozás, vagy automatizmus, amelynek alkalmazása során a korábbi gazdaságpolitikai döntések teljesen megszüntetik a gazdaságpolitikai cselekvési lehetőségeket.

PÉNZ PÉNZÜGYI ÖSSZEFÜGGÉSEK Gondolkodjunk együtt

Recommend Documents