PÉNZ, DE HONNAN? KONFERENCIASOROZAT INDUL A START ZRT. RÉSZVÉTELÉVEL Újraindult a Piac & Profit Konferenciaközpont ingyenes konferenciasorozata a mikro- kisés középvállalkozások számára rendezett Pénz, de honnan?, melynek előadóihoz az idei évben a Start Garancia Zrt. is csatlakozott. A konferenciasorozat tavaly 14 helyszínen került megrendezésre és a résztvevők száma több mint 1.000 főt tett ki, akik többsége kkv-k képviseletében volt jelen. Az előadássorozat akkori tematikája a hatékony pénzgazdálkodás köré szerveződött. A 2012-es év részvételi sikereire alapozva a Piac & Profit Pénz, de honnan? elnevezésű konferenciája az idén „Pénzek a régióban” címmel, a 2014-2020-as EU-s költségvetési ciklust a fókuszba helyezve a régiók fejlesztési lehetőségéivel foglalkozik. A workshopon ismételten a mikro-, kis- és középvállalkozások kerülnek megszólításra, akik számára a rendezvénysorozat megkísérli részletesen bemutatni a rendelkezésre álló regionális fejlesztési, befektetési és finanszírozási forrásokat, pályázati lehetőségeket, valamint azok igénybevételének feltételeit. A kkv-k képviselői az előadásokból megtudhatják honnan és hogyan szerezhetnek kedvezményesen pénzügyi forrásokat és milyen hatékony eszközöket használhatnak vállalkozásuk fejlesztéséhez, bővítéséhez. Az előadássorozaton résztvevő nívós előadói gárdához (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, MAG Zrt, , Regionális Fejlesztési Holding, RFH Nonprofit Zrt., Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt., OTP Bank Nyrt., Unio Tender Európa Kft., PayU Hungary, KAVOSZ Zrt., Opten Informatikai
Kft., Privátbankár.hu Kft.) az idén a Start Zrt. is csatlakozott, azzal a céllal, hogy megismertesse a vállalkozókkal pályázati garancia termékét, amely a támogatások lehíváshoz használható fel, megkönnyítve a társaságok számára a pályázati pénzekhez való hozzájutást.
Az előadásokon túlmenően az előadók a roadshow minden állomásán a konferencia szüneteiben konzultációs lehetőséget is kínálnak, így a rendezvényeken a konferencia résztvevői személyre szabott tanácsokat kaphatnak vállalkozásuk hatékony forrásszerzéséhez. A konferenciasorozat első rendezvényére 2013. február 7-én került sor Budapesten, mely az év első felében további hat vidéki városban (Pécs, Salgótarján, Szeged, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Szombathely) is megrendezésre kerül. A konferenciasorozat előadásainak időpontjai a Piac és Profit honlapján (http://www.piacesprofit.hu/konferenciakozpont) tekinthetők meg. A konferencián a mikro-, kis- és középvállalkozások részére a részvétel – regisztrációhoz kötötten – ingyenes. Regisztrálni szintén a Piac és Profit honlapján lehet. A „Pénz, de honnan?” című előadássorozatról további felvilágosítás és információ kapható az 1/239– 9597-es telefonszámon, valamint a
[email protected] e-mail címen.
GARANCIASZERVEZETEK SZEREPE A VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁBAN Mivel a KKV-k kiemelkedő szerepet töltenek be az európai gazdaságban és a számukra szükséges forráshoz (hitel, pályázati támogatás, tőkebefektetés) való hozzáférésnek egyre jelentősebb akadályai vannak, szinte minden EU tagállamban, így Magyarországon is, a pénzügyi válság következményeként felértékelődött a már évtizedek óta működő garanciaszervezetek jelentősége. A garanciaszervezetek a kisés középvállalkozások forráshoz jutásának elősegítését szolgálják kezességvállalás által.
Kezességet vállalnak tőkebefektetésekhez, vissza nem térítendő támogatásokhoz, hitelhez, bankgaranciához, lízing- és faktoring ügyletekhez.
A kezességvállalással a garanciaszervezet kötelezi magát arra, hogy az adós vagy kötelezett (hitelfelvevő, pályázati támogatást elnyert társaság, befektetést fogadó társaság) helyett fizet a forrást nyújtónak (banknak, befektetőnek), ha a kötelezett nem tesz eleget fizetési vagy egyéb kötelezettségének. A kezességvállalás lehetővé teszi, hogy olyan életképes üzleti tervvel rendelkező kis- és középvállalkozások is forráshoz jussanak, akiknek nincs elegendő felajánlható biztosítékuk, ezért hitelezésük, támogatásuk túlzottan kockázatosnak minősül.
A garanciaszervezetek általában országos, regionális vagy helyi non-profit szervezetként működnek. Négy fő garanciaszervezet típust különböztethetünk meg: garancia szövetkezeteket, magán garancia szervezeteket, állami garancia programokat, valamint PPP kezdeményezéseket. Az, hogy melyik országban, mely típusok a dominánsabbak általában tükrözi az adott ország gazdasági és jogi környezetét. 1., A garanciaszövetkezeti rendszer lényege, hogy a belépő vállalkozások az általuk befizetett tagi hozzájárulásból képződő közös vagyonnal egymásért vállalnak felelősséget, így a szolgáltatások igénybevételéhez a szövetkezet tagjává kell válniuk. A garanciaszövetkezet tagjai szavazati joggal rendelkeznek és részt vesznek a szervezet közgyűlésének és igazgatótanácsának megválasztásában. A garanciaszövetkezeteket általában vállalkozók vezetik, melyek a KKV-k jellegzetességeit és perspektíváit is érvényesíteni tudják a kockázatelemzési folyamatban. Hazánkban a garanciaszövetkezeti rendszer gyakorlatba ültetésére az Unió Garancia Szövetkezet szolgáltat példát. 2., A privát garanciaszervezetek a magánszektor képviselőinek kezdeményezéseként alakulnak meg (kereskedelmi kamarák, banki szervezetek). Általában részvénytársasági, alapítványi vagy más formában működnek és a szavatoló tőkét a részvényesek hozzájárulásaiból fedezik. Privát garanciaszervezetek közé tartozik a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt (MVA), mely a Start Garancia Alapot kezeli és viszontgaranciát nyújt a Start Zrt. által vállalt garanciák kapcsán. Továbbá privát garancia szervezetnek tekinthető az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány is. 3., Egyes országokban állami garanciaszervezeteket hoztak létre. Ezek általában jogilag független szervezetek, különböző státussal rendelkezhetnek (fejlesztési bank, fejlesztési alap) és teljes mértékben állami forrásból finanszírozottak. Az állami garanciaszervezetek az állam KKV politikájának egyik eszközeként szolgálnak, közvetlen garanciát nyújtanak a KKV-knak, vagy viszontgaranciát
magán garanciaszervezeteknek. Ilyen szervezet Magyarországon a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., mely európai uniós visszatérítendő forrást használ fel garanciavállalási tevékenységéhez. 4., Fentiek mellett megjelennek PPP konstrukcióban alapított garanciaszervezetek is. Ezekben rendszerint az állam kisebbségi tulajdonnal bír. Ilyen tulajdonosi szerkezettel rendelkezik a Start Garancia Zrt.(51% MVA, 49% MFB Invest Zrt.), de a privát garanciaszervezetek és a PPP konstrukcióra jellemzően működik a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. is. Jogi státuszuktól függetlenül, a garanciaszervezetek a legtöbb esetben pénzügyi közvetítői engedéllyel rendelkeznek. Magyarországon a garanciaszervezetek a PSZÁF engedélyével és felügyelete alatt működnek.
Magyarországi garanciaszervezetek A legnagyobb portfolióval rendelkező magyarországi garanciaszervezet a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., melyet 1992-ben alapított a magyar állam és a jelentősebb hazai kereskedelmi bankok. Az állami többségi tulajdonú vállalat a hazai hitelgarancia szerződésállománynak több mint 81%-át tudhatja magáénak. A Garantiqa hitelhez, bankgaranciához, lízingés faktoring ügyletekhez vállal kezességet, melyek mögött általában 85%-os állami viszontgarancia áll.
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány mezőgazdasági területen működő vagy tevékenységük alapján a vidéki térséghez kapcsolódó mikro, kis - és középvállalkozók hiteleihez vállal készfizető kezességet. Az Alapítványt 1991-ben hozta létre a Vidékfejlesztési Minisztérium jogelődje és öt pénzintézet. A szervezet a hazai hitelgaranciák közel 17%-át tudhatja portfoliójában, melyek fedezetét a magyar állam 85%-os viszontgaranciája biztosítja.
A 2007-ben alakult, 100%-ban állami tulajdonú Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., több gazdaságélénkítő programja között, fő tevékenységeként a kezességvállalást jelöli meg. A társaság viszontgarancia programja mellett (mely által 85%-os viszontgaranciát nyújt garanciapartnerei számára) közvetlen hitelgaranciát is vállal a vele szerződött pénzintézetek által nyújtott hitelekhez. A garanciaprogramokon kívül az MV Zrt. olyan programokon keresztül is segíti a hazai kkv-kat – a teljesség igénye nélkül - mint az Új Széchenyi Hitel-, Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel-, illetve Új Széchenyi Kockázati Tőke Programok. Az MV Zrt. által menedzselt programok mögött 85%-ban a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források (JEREMIE) és 15%-ban hazai források állnak.
A 2006-ban alapított Start Garancia Zrt. pénzügyi termékeket kínál, melyek a magyarországi kis- és középvállalkozások fejlesztési tőkéhez, vissza nem térítendő Európai Uniós és hazai támogatáshoz és beruházási hitelhez jutását segítik elő. A Start Zrt. kezességvállalásainak teljesítését a 7,8 milliárd forint értékű Start Garancia Alap biztosítja, mely a társaság fő tulajdonosának, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak a kezelésében van. A Start Garancia Zrt. szerződésállományának értéke 2012 végén megközelítette a 9 milliárd Ft-ot, melynek 84%-át pályázati támogatásokhoz, 14%-át hitelekhez és 2%-át egyedi tőkebefektetésekhez vállalt. A Start Zrt. az egyetlen olyan garanciaszervezet mely a KKV-k finanszírozásának mindhárom lehetőségéhez (hitel, tőke, támogatás) vállal kezességet.
Továbbá megemlíthetjük az Unió Garancia Szövetkezetet, mely 2007 óta működik, azzal a céllal, hogy pályázati- és hitelgaranciát biztosítson a szövetkezet tagjai számára a szervezet közös vagyonának terhére.
A garanciát sok esetben leegyszerűsítve egyfajta biztosításként értelmezik. Az alábbi táblázat mutatja be a garanciavállalás és a biztosítás közötti lényeges különbségeket.
Különbség a garanciavállalás és a biztosítás között Garanciavállalás Háromoldalú megállapodás
Biztosítás Kétoldalú megállapodás
A kezességvállalási ügyletnek három szereplője van. A garantőr ígéretet tesz arra, hogy teljesít a kedvezményezett felé abban az esetben, ha a kötelezett nem teljesíti a kezesi megállapodás alapjául szolgáló kedvezményezett és kötelezett közötti megállapodásban foglaltakat.
A biztosítási megállapodásnak két szereplője van. A biztosító társaság ígéretet tesz arra, hogy közvetlenül teljesít a biztosítottnak a biztosítási szerződésben meghatározott esemény beálltakor.
A veszteségek nincsenek beleszámítva a garanciadíjba
A biztosítási díjak megállapításakor a veszteségekkel is számolnak
Bár némi veszteség (lehívás) mindig keletkezik, a garanciadíj mértéke nem biztosítja az esetleges lehívásból eredő költségek fedezetét. Ezért a kezességet vállaló társaság csak olyan ügylethez vállal garanciát, melyet a saját kockázatelemzése alapján indokoltnak lát.
A biztosítási díjak megállapításakor mindig figyelembe veszik a várható kifizetésekből adódó költségeket (adott ügylet kockázatát) és a díjbevételekből tartalékot képeznek azok fedezetére.
A garancia kifizetéséből fakadó veszteség megtérülhet
A biztosítás esetén a kifizetésből adódó veszteség nem térül meg
A kezesi megállapodás vagy kötelezvény egy Amikor a biztosítótársaság fizet, nem várja el, hogy a hitelnek is tekinthető. A garantőr hitelt nyújt a biztosított visszafizesse az összeget. kötelezettnek. Ha lehívásra kerül sor és a garantőr kifizeti a kedvezményezettet, az összeget megpróbálja behajtani a kötelezettől.
A garanciadíj a kezes költségeit fedezi
A biztosítás díja a biztosító költségeit és jövőbeli veszteségeit fedezi
A garanciadíj lényegében egy szolgáltatási díj, melyet a garantőr azért számol fel, mert elemzései során kiszűri a nem garantálható ügyleteket és ügyfeleket, valamint megköti a kezesi megállapodást és kiállítja a kezesi kötelezvényt.
A biztosításdíjakból a biztosító fedezi a működési költségeit és a várható veszteségeket is. Ha egy biztosító társaság egy biztosítási osztály (fajta) esetében elegendő átlagos kockázatúnak tekinthető kockázatot vállal be, akkor mindig elegendő forrással fog rendelkezni, hogy fedezze a működési költségeit és a kifizetésekből származó veszteségeket.
A garanciavállalás egy szelektíven nyújtott szolgáltatás
A biztosító társaságok lehetőleg minél több biztosítást nyújtanak
A garantőr szervezet alkalmazottai A biztosító társaság a lehető legkülönfélébb típusú kockázatelemzők, kiknek célja, hogy a társaság és kockázatú ügyletekhez nyújt biztosítást a elkerülje a túlságosan kockázatos ügyleteket. megfelelő díjért cserébe. A biztosító társaság üzletpolitikája a nagy volument helyezi előtérbe, melyből fedezni tudja a kiugró kockázatokat.
MIT TEGYÜNK, HOGY A KÖNNYEN JÖTT PÉNZ NE TÁVOZZON KÖNNYEN? Minden harmadik kockázati tőkebefektetésnek bukás a vége – tartja a hüvelykujj szabály a befektetői iparágban. Az üzleti környezetből adódó kihívások amúgy is megtizedelik a beruházási vagy fejlesztési jellegű projekteket, vannak azonban olyan hibák, amelyek kedvező piaci környezetben is súlyos problémákat okozhatnak. Eddigi tapasztalataink, illetve korábbi élményeink alapján elmondhatjuk, hogy számos okból meghiúsulhat egy jól induló közös projekt, érdemes tehát induláskor körültekintőnek lenni bizonyos kérdésekben. Magánemberként is komoly kihívás azt a helyzetet lélektanilag kezelni, ha hirtelen jelentős összegű pénzre teszünk szert. Egy vállalkozásnál ugyanez a helyzet, elbizonytalanítja a cégvezetőt, hogy melyik álmát váltsa valóra, és könnyen hozhat rossz döntést. Ám ezen kívül is számos mód van arra, hogy elillanjon a friss tőke, még akkor is, ha jóhiszeműen állapodtak meg egymással a felek, és nem hiányzik az elkötelezettség és a céltudatosság sem. Egy projekt jövője a befektetett tőke hasznosulásától függ, ezért nem szabad hagyni, hogy a betett tőke azonnal kiáramoljon készpénzben,
vagy rövid idő alatt elcsorogjon nem termelő kiadásokra. A pénzelcsorgás veszélye akkor áll fenn, ha csak a tőkebefektetés után derül ki, hogy éppen lejár az a tagi kölcsön, amelyet a vállalkozás tulajdonosa adott a cégének, s a visszafizetésre nincs más forrás, mint a betett tőke. Előfordulhat olyan eset is, hogy az egyik tulajdonos részvényhányadának csökkentéséhez kapcsolódó sajátrészvényvásárlásra kell elkölteni a befektetett tőke javát.
Hasonlóan végzetes hiba lehet, ha a betett tőke bankhitel-tartozások visszafizetésére megy el. Ezek az események elvileg előre láthatóak egy társaság életében, de ha a kockázati tőkés és a vállalkozás között ezt nem tisztázzák előre, akkor a pénz nem válik működő tőkévé. Résen kell lenni az utazási, konferencia-, kiállítási és egyéb marketing jellegű költségek meghatározásánál. Egyrészt érdemes előre meghatározni a költségvetésben az ilyen jellegű kiadások arányát, másrészt célfüggvényt kell melléjük tenni: csak úgy költhető el rájuk a pénz, ha mérhető a kiadások árbevételemelő és hatékonyságjavító hatása, lehetőleg már középtávú eredményekkel.
Gondosan számba kell venni egy tőkebefektetési döntés előtt az erőforrásokat is, például azt, hogy a cég tulajdonosa tud-e saját forrást mozgósítani veszélyhelyzetben. Az nem elég, ha a cégbeli társ hozományként egy nyertes pályázatot visz be a házasságba, bár sokszor előfordul, hogy a tőkét remélő vállalkozók egy megnyert pályázathoz a saját erőt a kockázati tőkebefektetőtől remélik.
Van azonban arra példa, hogy az így elinduló projekt – finanszírozási tartalék hiányában – megbukik, s a kockázati tőkés is elveszti pénzét. Ritka a 100 százalékra teljesülő projekt, a hiánytalanul lehívható támogatás, és a pénz beérkezése is csúszhat. Ezért tartalékot mindenképpen be kell tervezni, ha másért nem, hát a cash-flow fenntartása érdekében. Mekkora tartalék kell? A tapasztalatok szerint ideális, ha egy cégtulajdonos veszély esetén képes a befektetett tőke 25 százalékának megfelelő összeget biztosítani, például tagi kölcsönként.
A MENEDZSMENT KÉPESSÉGEI A KOCKÁZATI TŐKÉSNEK IS KULCSFONTOSSÁGÚAK Legyen bármilyen jó is az üzleti elképzelés, döntő fontosságú, hogy azt milyen úton, milyen képzettséggel, és a kihívásokra milyen módon reagálva viszi végig egy kisvállalat menedzsmentje. Sok vállalkozó hivatkozik a kiszámíthatatlan piaci folyamatokra, a múltban kitűzött célok gyors elavulására, megvalósíthatatlanságára. Ennek ellenére fontos, hogy minden vállalkozásnak legyen saját jövőképe. Persze formálisan üzleti tervet sok pályázathoz, finanszírozási ügylethez kell készíteni, ami esetleg
technikai kérdésnek tűnik, de nem az! Mi, a Széchenyi Tőkealap-kezelőnél azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb vállalkozásnál igen komoly problémát okoz, ha ezt nem pusztán papíron kell ”legyártani”, hanem részleteiben, okokozati összefüggésben be kell mutatni egy olyan pályát, amit amúgy a cég vállalhatónak tart.
Kell, hogy legyen egy legalább 5 éves üzleti terv, benne a fejlesztési és finanszírozási tervekkel, a humánerőforrásra vonatkozó elképzelésekkel, és a termékek gyártását és piacra juttatását övező jogi, vagy akár szabadalmi dokumentációval. Ehhez a hazai vállalkozástámogatói intézmények már sokféle szolgáltatással tudnak segítségként felsorakozni. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. például nem csak tőkebefektető, hanem komplex vállalkozásfinanszírozási szemlélete miatt egyéb források bevonását is megvizsgálja. Számos olyan iparág van, ahol kisebb súllyal esik latba egy vállalkozás sikerességében a technológiai környezet, vagy a tőkeellátottság, sokkal inkább számít az, hogy milyen üzleti modell mentén tevékenykedik, és azt milyen vezetéssel hajtja végre. Egyes multinacionális cégeknél a beszállítók körébe való bekerülésre
sok alkalmas vállalkozás áll sorba, amelyek valamennyien magas színvonalon, jó minőségben gyártanak, ugyanakkor a kiválasztottak között menedzsmentképességekben plusz tényezőket fedezhetünk fel.
A szakképzett munkaerő folyamatos utánpótlásának biztosítása, a financiális kihívások kezelése, a partnerekkel való gördülékeny kapcsolattartás során a bizalom felépítése, mind nehezen számszerűsíthető tulajdonságok. Ám mégis ezek azok a képességek, amelyek versenyelőnyt biztosítanak, és azt a kicsi pluszt adják, amivel az ember elnyer, vagy nem nyer el olykor milliárdos megbízásokat. Ezekhez nemzetközi gyakorlat, magas szintű nyelvismeret, korábbi vállalatoknál szerzett tapasztalatok, és jó elemzői, rendszerezői képesség is kell. Van, akiben mindez intuitíve megvan, vannak született menedzserek, ám ez annyira ritka, hogy nem szabad erre apellálni, túlbecsülni képességeinket. Ráadásul ezeknek a képességeknek a megléte nemcsak megbízások elnyerésében, hanem a kockázati tőke bevonásához is elengedhetetlen. Az első döntési pont, hogy meg legyen a befektető arról győződve, hogy az a tulajdonos vagy menedzser, akivel üzleti kapcsolatba akar lépni, az számára megbízható partner, és lát-e benne annyi spirituszt, hogy ő egy fejlődőképes vállalatot vezessen.