50%-kal nőtt a Start Zrt. szerződésállománya A Start Garancia Zrt. 2013-ban 50%-kal, 4,7 milliárd forinttal növelte szerződésállományát, mely december 31-én 13,6 milliárd forintot tett ki. Az immár nyolc éve működő garanciaszervezet a korábbi években is folyamatosan növelte szerződésállományát. A 2013. év azért tekinthető rendkívülinek, hogy a megkötött új szerzések 6,7 milliárd forintos értéke, minden korábbi évet felülmúlt. Az év
folyamán 2 milliárd forint értékű szerződés szűnt meg problémamentesen. A Start Zrt. mindhárom garanciaterméke (pályázati garancia, hitelgarancia, tőkegarancia) 50%-nál nagyobb növekedést ért el.
A Start Zrt. szerződésállománya év végén
Pályázati garancia A Start Garancia Zrt. 11,3 milliárd forint értékű pályázati garancia szerződésállománnyal zárta a 2013. évet. 2013-ban a Start vezértermékére, a pályázati garanciára beérkezett igénylések száma megközelítette a 200-at. Az igénylések javuló minőségére utal, hogy 2013-ban a benyújtott garanciaigénylések 50%ából, míg 2012-ben 40%-ából lett szerződés. 2013-ban is folytatódott a 2011-ben elindult folyamat, hogy nagyszámú pályázat került kiírásra és az odaítélt támogatások értéke is növekedett. 2013-ban pénzügyileg teljesített pályázati garanciabeváltásra nem került sor.
1
Befektetési tőkegarancia
A befektetési tőkegarancia termék szerződésállománya több évi stagnálás után 73%-kal nőtt és elérte az 540 millió forintot. Ennek ellenére a 2013 év végi portfóliójának mindössze 4%-át tette ki. Az év folyamán 13 millió Forint értékben történt pénzügyileg teljesített lehívás.
Hitelgarancia A 2011 májusában bevezetett hitelgarancia termék 54%-os bővüléssel 1,8 milliárd forint értékű szerződésállományt ért el. A társaság kizárólag az Új Széchenyi Hitelprogram keretében folyósított mikro- és kisvállalkozói hitelekre vállal garanciát, melynek kedvezményezettje olyan pénzügyi vállalkozás lehet, aki az Új Széchenyi Program keretében jogosulttá vált hitelt folyósítani hazai kisvállalkozásoknak és akivel a Start Zrt. a garanciavállalás feltételeire vonatkozóan előzetesen együttműködési keret megállapodást kötött. A hitelgarancia 2013-ban is megőrizte 13,5%-os részesedést a portfólión belül.
http://www.startgarancia.hu/
2
Biztos alapokon nem szégyen az előre menekülés A tőkebevonással kapcsolatban sokféle gondolat kering a vállalkozók körében. Sok ilyen igen régi „beidegződésnek” számít, és egymásnak látszólag ellentmondó tanácsokkal is szolgál. Az egyéni utak és megoldások kialakításában mégis ihletadó lehet, és sokat segíthet az átgondolt döntéshozatalban. Ezúttal arról gondolkodtunk el, hogy a befektetők és ismeretségi körük sokéves tapasztalata alapján mikor is jön el az ideje a külső forrásszerzésnek egy-egy vállalkozás életében, és hogy legtöbbször mit mutat a hazai gyakorlat ezen a téren. Először is, azt mondják, azoknak a cégeknek, amelyek teljesen szabadon döntenek arról, hogy mikor vonjanak be tőkét, valójában nincs is szükségük tőkére. Sok, a fennmaradásért küzdő vállalkozás szemszögéből ez igaz lehet, de a jövőképüket ma felvázoló kis cégek számára ez teljesen mást jelent: azt a szerencsés helyzetet, amikor a forrásszerzés nincs szigorú határidőhöz kötve. Mi az SZTA-nál mind a konkrét növekedési lehetőségek támogatását, mind pedig a fiatal vállalkozások jövőkép-alkotásának segítését komolyan gondoljuk, így a mi szemszögünkből nincs rossz válasz arra, hogy mikor történjen a tőkebevonás. A lényeg az, hogy minél több élő példából és cégek, illetve befektetők által leszűrt tanulságból tudjunk tanulni.
Lássunk egy érdekes listát arról, hogy milyen befektetési bölcsességek gyökereztek meg a nemzetközi üzleti életben az elmúlt évtizedekben: - Akkor kell tőkét bevonni, amikor lehetőség nyílik rá – azaz, amilyen korán csak lehet. - Akkor kell tőkét bevonni, amikor még nincs égető szükség rá. - Növekedni akkor is érdemes, ha ezzel a tulajdonrészünk csökken – azaz, egy kisebb szelet egy nagy tortából jobb, mint egy nagy szelet egy kis tortából. - Az intézményi kockázati tőke- befektető jobb partner és megoldás, mint bármi más pénzforrás – ha lehetőség van rá, erre le kell csapni. - Akinek sikerül befektetőt találnia, máris befutott.
Ezek közül több állítás számos vállalatra igaz lehet, azonban nagyrészt abból az időből származnak, amikor az elérhető tőke nagyon korlátozott volt, és csak a legnagyobb globális befektetőcégek foglalkoztak az ígéretes vállalkozások feltőkésítésével. Mára azonban a vállalkozások és a nekik forrást nyújtó partnerek sokfélesége, és persze a világgazdaság pillanatnyi helyzete jelentősen árnyalja a képet. 3
Mai szemmel egyetlen valóban alapvető tanácsot szeretnénk adni: a befektetési formának és időzítésnek azt a kombinációját kell megtalálnunk, amely abban támogatja vállalkozásunkat, hogy a tőke segítségével jóval többet tudjunk létrehozni, mint amennyit a lehetőségért cserébe feladunk. Ha például pénzügyi mutatóinkat, versenyhelyzetünket a friss tőke révén befektetésünknél, saját „ráfordításunknál” nagyobb mértékben tudjuk növelni, jó irányban haladunk. Ennek kialakítása azonban minden vállalkozástól egyéni, vállalati életszakaszhoz is illeszkedő válaszokat követel meg. Ha egy jól működő, organikus növekedésre folyamatosan képes vállalkozás előtt olyan bővülési lehetőség nyílik meg, amely a bevételt és foglalkoztatást tekintve szintugrást tesz lehetővé, eldöntheti, hogy lassan növekszik tovább vagy gyorsabban, tőkebevonással. Természetesen, ez nemcsak elvi kérdés. A tapasztalatok alapján ezt számokkal is érdemes alátámasztania, hogy világosan lássa, mennyivel járhat jobban külső
forrásbevonással. Ha ez utóbbi nagyságrendekkel jobb lehetőséget jelent, azt a vállalatvezetésnek érdemben kell megvizsgálnia.
Saját hazai tapasztalatunk azonban azt mutatja, hogy sok-sok olyan jó magyar cég van, amely ilyen értelemben nem dönthet teljesen szabadon arról, hogy organikusan vagy tőkebevonással, dinamikusan növekszik tovább a következő években. Gyakran látjuk azt – és ezt a válság 2008-as kirobbanása különösen jól megmutatta –, hogy a cégek „kénytelenek” növekedni ahhoz, hogy egyáltalán tovább tudjanak működni. Stagnálás nincs, vagy lemarad a cég és piacot veszít, vagy növekszik. A felsorolt tanácsokkal ellentétben jellemző, hogy akkor nézünk tőke után, ha már égető szükség van rá. Ez nem is csoda, hiszen egy-egy kisvállalkozás számára több évnyi biztos, organikus növekedés után ijesztő lehet egy ilyen döntéshelyzet, azonban ha sikeresen működött, van piacképes tudás, szakértelem, jó a cégvezetés, átgondoltak az üzleti tervek és a piaci várakozásoknak a jövőben is megfelelhet majd az üzleti modell, miért ne döntene a bővülés és a versenyelőny mellett? Az a hazai cég, amelyben mindez megvan, felelősséggel kereshet tőkebefektetőt, hiszen ilyen alapokon soha nem szégyen az előre menekülés.
4
Ha pénzt szeretnél, kérj tanácsot; ha tanácsot akarsz, kérj pénzt! A befektetőkkel történő sikeres kapcsolatépítés nem csupán tőkeemeléshez segíti hozzá a vállalkozást, de egyenes utat jelenthet több évig tartó, kölcsönös előnyökkel járó partnerségek felé is. Bár a Széchenyi Tőkealappal történő társulás letisztultan és átláthatóan szabályozott, de ahogy az üzletrész-vásárlás egyre népszerűbbé válik, egyre több lehetséges befektető és befektetési célpont keresi a tőkepiacon a számára legmegfelelőbb partnereket, akik sokan saját egyéni szempontjaik alapján döntenek a tőkebevonásról vagy tőkekihelyezésről. A jövőbeli befektetői kör sikeres kiépítése érdekében tehát nem árt megfogadni néhány alapvető tanácsot, amelyek betartása nagyobb eséllyel juttatja el a vállalkozót céljai eléréséhez. Az első találkozáskor ne csak a pénzről beszéljünk befektetővel találkozni pusztán azért is, hogy tanácsot, visszajelzést gyűjtsünk, felkészüljünk a „befektetői viselkedésből”. Így már egészen korán kialakulhat egyfajta bizalom, amire a partnerség épülhet, és közben a befektető látja, hogy tisztelik és elismerik a szakmai tudását. Fontos ugyanakkor, hogy a befektetőhöz már világos elképzeléssel menjünk oda finanszírozási igényeinket illetően is.
Egy régi mondás szerint: ha pénzt szeretnél, kérj tanácsot; ha tanácsot akarsz, kérj pénzt! Igaz ez befektető-kereséskor is, hiszen nem túl bizalomgerjesztő, ha a tőkét kereső vállalkozó rögtön azzal kezdi, hogy mekkora összegre van szüksége. Egy vállalkozó nem várhatja el, hogy a másik fél rögtön az első tárgyaláson beleszeressen a cégébe; a jó üzleti kapcsolathoz idő kell. Érdemes lehet még jóval a cégbővítés előtt egy sor lehetséges
A tények elferdítése nem megengedett A befektetői tárgyalások során nagyon fontos, hogy mindkét fél tisztában legyen a pontos adatokkal és tényekkel a másik féllel kapcsolatban. Ha egy-egy félrevezető információ később kiderül, az nem csupán a szakmai kapcsolatot teheti tönkre, de magát az üzletet is. Mindennapos dolog, hogy a vállalkozó a cég első bemutatása során kiemel néhány elemet, amelyek a céget a valóságosnál előnyösebb színben tüntetik fel; az viszont már nem elfogadható, ha nyíltan hazudik a befektetőt érdeklő adatokról. Egy profi befektető előbb vagy utóbb rájön a ferdítésre, amelynek a híre hamar elterjedhet befektetői körökben. Ez pedig egyszerűen nem éri meg a kockázatot. Ne szabjunk feltételeket és ne gyakoroljunk nyomást Érdemes hagyni, hogy a cég érdemeiről a piac beszéljen, a vállalkozó dolga inkább csak az, hogy útmutatást adjon a befektető számára. Ajánlott például bemutatni a versenytársak eredményeit, majd előadni, hogy a vállalkozó cége szerinte miben teljesít jobban. Az a vállalkozás, aki kijelenti, hogy nincsen versenytársa, a legritkább esetben kelti komoly cég benyomását, viszont alkalmas arra, hogy az egyik legfontosabb ismeret hiányát feltételezze a befektető részéről. Érdemes a vállalkozásunkat még a befektetővel való tárgyalások előtt felkészíteni a későbbi jogi és pénzügyi átvilágításra, a gyors és pontos adatszolgáltatásra és a transzparens működésre. Nem biztos, hogy amit mi a vállalkozásunkról 5
gondolunk, az megegyezik azzal, amit egy külső szakértő lát. Erre az esetre készülni kell és akár komoly munka árán változtatni a jelenlegi működésen. Legyünk magabiztosak és határozottak állítások ne legyenek üresek; mindig közvetítsenek valami lényegeset. A tartalom nélküli nagy szavak inkább bizonytalanságot, mint hozzáértést sugallnak. Másik fontos szempont a határozottság: nincs rosszabb, mint amikor a befektető minden feltételét elfogadja a vállalkozás, Ez csak akkor lehet, ha a vállalkozás nem értetette meg a tőkebefektetés formáját, vagy annyira sürgeti a pénz hiánya, hogy mindent elfogad. Egyik esetben sem lesz olyan befektető, aki beszállna a cégbe. A saját érdekek védelme fontos szempont, de nem egyenlő a saját igazunk makacs ismételgetésével.
Egy vállalkozó legyen magabiztos a vállalkozását illetően. Magabiztosságának alapja a cég, a piac és a termékeinek valós
ismerete Elérheti célját, ha azt közvetíti, hogy valami olyat tud, amit más nem. Viszont az
Tartsuk a kapcsolatot és adjunk visszajelzést A legtöbb befektető az első találkozáskor még nem dönti el, hogy ad-e tőkét egy adott vállalkozásnak. Fontos tehát, hogy miután lezajlott az első tárgyalás, a vállalkozó küldjön visszajelzést, időről időre informálja a befektetőt a vállalkozását érintő fontos lépésekről és változásokról. Érdemes jeleznie, például, hogy melyek a cég következő lépései, illetve azt is, ha minden a tervek szerint alakul. Ha a befektetőnek lehetősége van arra, hogy nyomon kövesse a vállalkozás fejlődését, sokkal nagyobb eséllyel dönt a befektetés mellett. Ne égessük fel a hidakat Még ha a befektető úgy is dönt, hogy nem fektet be a vállalkozásba, az is lehet pozitív tapasztalat – nem szabad védekezni, megsértődni vagy feldühödni. Sosem lehet tudni, hogy mikor érnek össze újra a vállalkozó és a befektető útjai, ha pedig egyszer már
felégettük a hidat, nehéz a visszaút. Fontos, hogy a cégvezető a lehetőségeket nyitva hagyva, a negatív érzéseket félretéve lépjen tovább a sikertelen tárgyalásokon is. Ki tudja, lehet, hogy a következő találkozáskor már a cégvezető lesz előnyösebb helyzetben.
Természetesen a tanácsok megfogadása nem jelent egyértelmű garanciát a befektetésre, de bizonyosan megnövelik annak az esélyét, hogy a cég elérje kitűzött céljait. http://www.szta.hu/
6
