Pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés megújítása a Közép-dunántúli régióban

Pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés megújítása a Közép-dunántúli régióban

TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0011 Veszprém 2015

1 Előszó A Pannon Egyetem a Dunaújvárosi Főiskolával és az ASSAS Research Kutatás-fejlesztési Non­pro­fit Kft.-vel konzorciumi együttműködés keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam társ­fi­nan­szí­ ro­zásában elnyert 560 000 000 forint támogatással valósította meg a „Pedagógusképzés, pe­da­ gó­gus-továbbképzés megújítása a Közép-dunántúli régióban” című projektet, melynek fő célja: egy vagy több konvergencia régióra kiterjedő fejlesztések megvalósulása a pedagógusképzésben, kon­vergencia régióbeli felsőoktatási intézmények szervezeti és kapacitás fejlesztése az alábbi rész­ cé­lok mentén: 1. a felsőoktatási, köznevelési térségek pedagógiai kutató- és szolgáltató feladatait ellátó, a kü­ lön­bö­ző, pedagógusképzést nyújtó felsőoktatási intézményeket koordináló és szakmailag támogató térségi pedagógiai központok továbbfejlődése és hálózatának erősödése; 2. a tanárképzés belső szervezeti feltételeinek kiépülése, a működés jogszabályok szerinti ki­a­la­ kí­tása; 3. a pedagógusképzés minőségi fejlesztéséhez, magas színvonalának biztosításához szükséges ku­ta­tási kapacitások és tudástár bővülése; 4. köznevelési intézmények teljes körű hozzáférésének elérése a térségi pedagógiai központok szolgáltatásaiból. A TÁMOP-4.1.2.B.2.-13/1-2013-0011 azonosító számú projekt szakmai megvalósításában a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Kara, a Dunaújvárosi Főiskola Tanárképző Központja, valamint a projektet támogató tevékenységekkel az Assas Research Kutatás-fej­lesz­té­si Non­pro­fit Kft. munkatársai vettek részt. Jelen kiadvány célja a projekt megvalósításában közreműködő konzorciumi tagok, az általuk elvégzett tevékenységek, és az elért eredmények bemutatása.

2 A projekt előzményei és céljai A Pannon Egyetem és a Dunaújvárosi Főiskola együttműködése a tanárképzés területén a Közép-dunántúli régió pedagógusképzését segítő szolgáltató és kutatóhálózat kialakítása című TÁMOP–4.1.2-08/1/B-2009-0007 (2010-2011) projekttel kezdődött. A  projekt a tanárképzés bolognai rend­sze­ré­nek támogatására jött létre, hiszen a pályázat kidolgozása idején a felsőoktatásban az osz­tott tanárképzés dominált, miszerint a szakmai alapképzésre épültek a tanári mesterszakok. Bár a képzési rendszer azóta változóban van, felmenő rendszerben bevezetésre került az osztatlan ta­nár­képzés, a projekt során kidolgozott fejlesztési eredmények mégis olyan produktumok, ame­ lyek a mai rendszerben is felhasználhatók. Különösen igaz ez a szakmai tanárképzésre, ahol az osz­tat­lan képzés bevezetése mellett továbbra is megvan a lehetőség arra, hogy a megfelelő alap­dip­lo­má­val rendelkező kollégák osztott formában, tanári mester szakon tanuljanak tovább. A Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok továbbfejlesztése és kiszélesítése című (TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1 kódszámú) jelenlegi projekt a korábbi projekt együttműködési alapjaira épült. Időközben a köz- és felsőoktatás terén jelentős változások következtek be, amelyekhez al­kal­maz­ kod­ni kellett a célok megvalósításához vezető úton. Ilyen változások például a Klebelsberg In­téz­ mény­fenn­tar­tó Központ létrejötte, a pedagógus-életpályamodell bevezetése, vagy a tanárképzés osztatlan rendszerré való átalakulása. A projekt 4 főirány mentén valósult meg: 1. a pedagógusképzés intézményen belüli szervezeti feltételrendszerének kialakítása, to­vább­fej­ lesz­té­se, Tanárképző Központok kialakítása, fejlesztése; 2. a felsőoktatási, köznevelési térségek pedagógiai kutató és szolgáltató feladatait ellátó, a kü­lön­ bö­ző, pedagógusképzést nyújtó felsőoktatási intézményeket koordináló és szakmailag tá­mo­ ga­tó térségi pedagógiai központok továbbfejlesztése és hálózatának erősítése; 3. a köznevelési és felsőoktatási intézmények együttműködésének bővítése, összehangolása; 4. a felsőoktatási pedagógusképzésben részt vevő köznevelési pedagógusok továbbképzéséhez kapcsolódó fejlesztések megvalósítása. A fenti célok teljesülése érdekében mind a Pannon Egyetemen, mind a Dunaújvárosi Főiskolán szá­mos ku­ta­tás, fejlesztés (tananyagfejlesztés, hálózatfejlesztés), képzés (továbbképzés, fejlesztő tré­ning), rendezvény valósult meg, elkészült több kiadvány. A köznevelés és felsőoktatás ok­ta­tá­ si-képzési rendszerének összekapcsolása, valamint a gyakorlatorientált képzés kialakítása ér­de­ké­ ben együttműködési megállapodások aláírására is sor került. Az Assas Research Kutatás-fej­lesz­tési Nonprofit Kft. tanulmányok, kommunikációs anyagok elkészítésével, számos tréning és ren­dez­ vény megtartásával támogatta a projekt sikeres megvalósítását.

3 A Pannon Egyetem bemutatása A Pannon Egyetem célja, hogy minőségi paramétereinek tekintetében a hazai felsőoktatás él­vo­ na­lá­ba tartozzon. Az Egyetemet 1949-ben alapították; kezdetben mint a Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Ka­ra, 1951-től pedig önállóan, Veszprémi Vegyipari Egyetemként (VVE) működött, s a hazai ve­gyész­mér­nök-képzés nemzetközileg is ismert és elismert központjává vált. 1990-ben a Mérnöki Kar mellett létrejött a Tanárképző Kar, s az intézmény neve Veszprémi Egyetemre változott. A Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdasági Karával létrejött in­ teg­ rá­ ci­ ó­ nak köszönhetően 2000-ben az Egyetem már három karral rendelkezett. A 2000/2001-es tan­ év­ ben a Veszprémi Egyetem keretein belül újra megindult a főiskolai képzés Nagykanizsán. 2001-ben megkezdték működésüket a Doktori Iskolák. A korábban a Mérnöki Kar keretében működő Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Önálló Intézet és a Gazdaságtudományi Önálló Intézet 2003-tól önálló karként (Műszaki Informatikai Kar és Gazdaságtudományi Kar) folytatta működését. Az intézmény országos beiskolázási tevékenységet folytat, a felvett hallgatók és a diplomás vég­zet­tek elhelyezkedése szempontjából az Egyetem vonzáskörzetébe tartozó régiók (Veszprém, Fe­jér, Zala, Vas és Somogy megye) szerepe a meghatározó. Az Egyetem a képzések minden szintjén (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés) széles kínálattal rendelkezik. Az Egyetem célja, hogy a régió gazdasági szereplőinek szakember-utánpótlását és felmerülő igé­ nye­it kielégítse. Képzéseinek tartalomfejlesztésekor gazdasági partnerei véleményét figyelembe ve­ szi, alapszakjain belül folyamatosan arra törekszik, hogy növelje a gyakorlati ismeretek sú­lyát, meg­e­ mel­je a szakmai gyakorlati helyek számát, valamint tovább bővítse szakmai együtt­mű­kö­dé­se­it. A Pannon Egyetem kölcsönös érdekeken alapuló együttműködéseket kezdeményez más régióbeli és magyarországi felsőoktatási intézményekkel. Az együttműködések célja egyebek között a kü­lön­bö­ ző ágazati képzési kínálat és a doktori programok összehangolása, kiegészítése; az alap- és mes­ter­kép­ zés egymásra épülésének kialakítása; az oktatási infrastruktúra hatékonyabb ki­hasz­ná­lá­sa; a hallgatói mobilitási programok kölcsönös erősítése; a hosszú távú gazdasági fenn­tart­ha­tó­ság biztosítása.

Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar a Pannon Egyetem egyik kiemelkedő kara. A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar elődje (Tanárképző Kar) 1990 őszén jött létre ön­ál­ló egyetemi karként. Ezt követően Bölcsészettudományi Kar néven működött, majd pro­fil­ váltás után 2007-től a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar nevet viseli. A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar bölcsészet- és társadalomtudományi szakterületű sza­ko­kat, valamint tanári szakokat gondoz. Az oktatás Veszprém városának két pontján folyik: egy­részt a sajátos hangulatú veszprémi várban, másrészt az Egyetemváros felső kampuszán. A Kar jelenleg 9 alapszakkal, osztatlan tanárképzéssel és 11 mesterszakkal rendelkezik. A humán- és társadalomtudományi diszciplínák művelését, valamint az egyetemes kultúra ér­ té­ke­i­nek közvetítését szemléletileg két alappillérre építi a Kar: a regionalitásra és a műhelyszerű működésre. Ez adja meg a veszprémi humán tudományi képzés sajátos minőségét: a Kar dolgozói

4 vallják, és a pályakövetés eredményei is igazolják, hogy az itt végzett hallgatók felismerhető, meg­ kü­lön­böztethető minőséget és gondolkodásmódot képviselnek szakmájukon belül, és megállják he­lyü­ket mind a nemzetközi mezőnyben, mind az ország doktori iskoláiban, vagy tanárként a köz­ ne­ve­lés­ben. A Kar küldetésének tekinti, hogy olyan korszerű tudással, széles körű tájékozottsággal, magas fokú nyelvi és kommunikációs készséggel, kreativitással rendelkező diplomás szakembereket képezzen, akik képesek a kor elvárásainak megfelelő, európai színvonalú önálló alkotó- és kutatómunkára, a nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek közvetítésére, oktatásszervezési feladatok ellátására, pályázatok menedzselésére.

Neveléstudományi Intézet A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézete Pá­pán működik. 1999. július 1-jén prof. dr. Zsolnai József és prof. dr. Lengyel Zsolt kezdeményezésére szü­le­tett meg a pápai Intézet a Veszprémi Egyetem Tanárképző Karának keretei között, majd a Böl­csé­szet­tu­do­ mányi Kar égisze alatt működött tovább. Létesítésekor oktatás az Intézetben még nem folyt. Az Intézet kutató-fejlesztő tevékenysége átfogta és átfogja a magyar köznevelés és a peda­gó­ gus­kép­zés egészét. Jelenleg három egységből áll: Pedagógiai Oktató- és Kutatóközpont, az Értékközvetítő és Ké­ pes­ség­fejlesztő Program Országos Központja és a Pedagógusképzést Segítő Kutató és Szol­gál­ta­tó Köz­pont. Az Intézet kétéves fennállása után nagy létszámokat mozgatva kapcsolódott be a pedagógusok kötelező akkreditált továbbképzési rendszerébe. Az Intézet 13 féle szakirányú pedagógus-to­vább­ kép­zést tartott éveken keresztül. A Bologna rendszerű felsőoktatás bevezetésével új képzési formák születtek Pápán. Jelenleg a pe­da­gó­gi­a alapszakos képzés és neveléstudományi mesterszakos képzés működik az Ne­ve­lés­ tu­do­má­nyi Intézet égisze alatt. Emellett az Intézet oktatói közreműködnek a Pannon Egye­te­men folyó tanárképzésben, amelynek helyszíne Veszprém. Elsősorban a pedagógiatanár mes­ter­kép­zés­ ben és az osztatlan tanárképzésben oktatnak. A Neveléstudományi Intézet működésének középpontjában kutatásmetodológiai értelemben az akciókutatás áll, amelyet Magyarországon Zsolnai József és a Pápán működő kutatócsoport tagjai munkáltak ki még az 1980-as években. Ugyancsak ebben a Nyelvi, irodalmi és kommunikációs (NYIK) és az Értékközvetítő és képességfejlesztő (ÉKP) programokat kidolgozó műhelyben született meg nemzetközileg is élen járva az a tudománypedagógiai projekt, amelynek a támogatásában a magyar tudományos élet 328 tagja tudását, publikációját ajánlotta fel. Az ÉKP Központ pápai működése során kidolgozta a tudománypedagógia szellemében az általános iskola tehetséges fiataljainak a tudományos kutatásba történő beavatását és alkotási lehetőségét. Ennek eredményeképpen az általános iskolás fiatalok körében eddig több száz dolgozat készült a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája keretében, a 10-14 éves korosztály számára évente kiírásra kerülő versenyfelhívás alapján. A legjobbak meghívást kapnak az országos döntőre. A pápai Intézet 2008-tól Neveléstudományi Intézetté alakult. A Tanárképző Központtal együtt­mű­ köd­ve a pápai Neveléstudományi Intézet a következő szakokon folytat képzést: pedagógia alap­ szak, neveléstudományi mesterszak, tanári mesterszak.

5 A Neveléstudományi Intézet megalakulásától kezdődően sikerrel vesz részt pályázatokon. Az Intézetben az elmúlt időszakban két jelentős pályázat futott, az egyik az OFI által koordinált pályázat: „Az olvasás, a szövegértés és az internet pedagógiai tartalékainak feltárása” (TÁMOP-3.1.1., TÁMOP-6.4.4.), a másik „A pedagógusképzést segítő szolgáltató- és kutatóhálózat kialakítása a Kö­zép-dunántúli régióban” (TÁMOP-4.1.2-08/1/B-2009-0007) című projekt. Jelenleg pedig a „Pe­ da­ gó­ gus­ kép­ zés, pedagógus-továbbképzés megújítása a Közép-dunántúli régióban” (TÁMOP4.1.2.B.2-13/1-2013-0011) című pályázat megvalósításában vesz részt. A pápai Intézet aktív szerepet vállalt a Nyelvtudományi Doktori Iskola életre hívásában és mű­ köd­te­té­sé­ben is 2003 és 2009 között. Az Intézet jelentős kiadói tevékenységet folytat. Az eddigi működése során megjelent kötetek szá­ma eléri a harmincat.

A Pedagógusképzést Segítő Kutató és Szolgáltató Központ A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának pápai képzési he­lyén, a Ne­ve­lés­tudományi Intézetben a „Közép-dunántúli régió pedagógusképzését segítő szol­gál­ta­tó és ku­ta­tó­hálózat kialakítása” című TÁMOP-4.1.2-08/1/B-2009-0007 pályázat ke­re­té­ben Pe­da­gó­ gus­kép­zést Segítő Kutató és Szolgáltató Központ (PKSZK) került kialakításra, melynek működését egy erre a célra kifejlesztett informatikai rendszer támogatja. A Központ to­vább­fej­lesz­té­se a TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0011 a „Pedagógusképzés, pedagógus-to­vább­kép­zés meg­újí­tá­sa a Közép-du­nán­tú­li régióban” elnevezésű projekt keretében történt 2014-ben és 2015-ben. A regionális szolgáltató- és kutatóközpont lehetőséget teremt a pedagógusképzésben érintett in­téz­mé­nyek és szereplők közötti szakmai inno­vá­ci­ónak és a tudásmenedzselésnek. Fontos, hogy a Kö­zép-dunántúli régióban a pedagógusképzéssel foglalkozó intézmények össze­hangol­tan vé­ gez­zék munkájukat, mind a képzési szakaszban, mind azon túlmenően a köznevelés keretei között fo­lyó, gyakorlati képzésben is egy men­tor­há­ló­zat kiépítésével. A központ fő tevékenysége egy dinamikus honlap naprakész működtetése, amelynek használata során a pedagógusképzést érintő regionális és országos jelentőségű hírek, információk elérhetővé válnak az érintettek számára. A honlap a régió pedagógusainak, pedagógusképzésben résztvevő oktatóinak és hallgatóknak je­len­tős fórumává válhat, hiszen interaktív munkatérként is értelmezhető, ahol a regisztrációt kö­ ve­tő­en a felhasználók sokféle értékes szolgáltatást érhetnek el a nap huszonnégy órájában.

Tanárképző Központ A Pannon Egyetem a Tanárképző Központot 2013. szeptember 1-jével alapította meg. A központ u­gyan a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karon belül működik, de két további kar, a Mű­sza­ki Informatikai Kar és a Mérnöki Kar tanárképzési feladatait is ellátja. Tevékenysége két nagy területet foglal magába; a tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos össze­han­go­lá­ sán túl a tanárképzéssel kapcsolatos oktatási feladatokat is végzi. Felelős a kétciklusú ta­nár­képzés BA és MA szintjének pedagógiai és pszichológiai moduljáért, illetve az osztatlan ta­ná­ri mes­ter­kép­ zés pedagógia-pszichológia moduljáért.

6 A Tanárképző Központ nem előzmény nélküli szervezeti egység az egyetemen, hiszen jogelődjei (Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék, Tanárképző Központ) 1991 óta látták el a tanári képzések pe­da­ gó­gi­ai és pszichológiai komponensének gondozását. Első vezetője dr. Orosz Sándor volt. 2013-tól a Központ egyik új feladata a tanárszakokra jelentkező hallgatók kiválasztása. Ennek a te­vé­keny­ségnek a tartalmi, formai újdonságát a felvételi eljárásban 2013. évtől bevezetett pá­lya­ al­kal­mas­sági vizsgálat jelenti. A vizsga előkészítése, megszervezése és lebonyolítása a Tanárképző Köz­pont feladata. Új szerepkörnek számít az is, hogy a Központnak koordináló feladata van a hall­ ga­tói felvétel, az átvétel és a kreditelismerés vonatkozásában.

7 A projekt megvalósítása a Pannon Egyetemen K/1. komponens: Pedagógusképzés intézményen belüli szervezeti feltételrendszerének kialakítása, továbbfejlesztése, Tanárképző Központok A Pannon Egyetem a Tanárképző Központok kiépítésére szolgáló alprojekt három tevékenységi területén végzett fejlesztő munkát: a Tanárképző Központ szervezési feltételeinek biztosítása, a diszciplináris oktatási egységekkel való együttműködés kialakítása és a gyakorló iskolákkal, gyakorlat-vezető pedagógusokkal történő együttműködés terén. Az első témában elkészült a Tanárképző Központ Szervezeti és Működési Rendje. Előzetesen a do­ku­men­tum jogi ellenőrzésen ment át, amely kapcsán megvalósult annak összehangolása a már meg­lé­vő, működést szabályozó dokumentumokkal, elsősorban az MFKT kari szabályzataival. Az Assas Research Kutatás-fejlesztési Nonprofit Kft. közreműködésével felmérés készült a Központ mun­ka­tár­sa­i­nak elégedettségéről, és a köznevelés szereplőinek elvárásairól. Ezt követően a fe­la­ da­tok feltérképezése következett, majd mindehhez a személyi feltételek biztosítása. 2015 tavaszán egy fő tanulmányi ügyintézőt vett fel a Tanárképző Központ, akinek feladata a tanulmányi ügyek szer­ve­zé­sén túl az iskolai gyakorlatok szervezése, a felvételi és záróvizsgák lebonyolításának szer­ ve­zé­si és adminisztratív feladatai, és a Központ koordinációs tevékenységének támogatása az Egye­tem szervezeti egységein kívül a köznevelés szereplőivel. Szintén felvételre került egy ta­nár­ se­géd, aki neveléstudományi PhD-val rendelkezik. Az Assas Nonprofit Kft. közreműködésével a Központ minden dolgozója tréningen vett részt, a­mely­nek az érintett dolgozók által választott témája az együttműködés fejlesztése volt. A vá­lasz­ tást jól indokolta a szervezeti egység megújulóban lévő állapota. A személyi feltételek mellett fe­ lül­vizs­gá­lat­ra kerültek a tanárképzés folyamatával kapcsolatos szabályzatok és eljárási rendek is: az osz­tat­lan tanárképzés pedagógia/pszichológia és gyakorlati képzésének modulja, a záróvizsgák rend­je, az iskolai gyakorlatok rendje és értékelése, a szakdolgozat követelményeinek rögzítése és a felvételi eljárás rendje. A Tanárképző Központ honlapjának is kialakult az új struktúrája, ahova a folyamatosan megújuló dokumentumok és információk kerülnek feltöltésre. A feladatok második nagy egysége a Tanárképző Központ Pannon Egyetemen belüli, a többi szer­ve­ze­ti egységgel való együttműködése volt. Ezek közül is kiemelt szerepet tölt be a Ne­ ve­lés­tu­do­má­nyi In­té­zet. Az együttműködés legfőbb eredményei a közösen szervezett prog­ ra­mok és közösen vég­zett oktatási tevékenységek, illetve egymás munkájának ismertetése az egyetemen belül és azon kí­vül is. Közös szervezésben valósultak meg a men­ to­ rtalálkozók a köznevelésben fog­lal­koz­ta­ tott pedagógusok számára 2014-ben két alkalommal és 2015-ben egy al­ka­lom­mal. A honlapokon meghirdetésre ke­ rül­ nek a társ­szer­ve­zet által ki­dol­go­zott tanár-to­ vább­kép­zé­sek, és kö­zös szer­ve­zésben va­ ló­sul­nak meg a szak­vizs­­gá­ra fel­ké­szí­tő kur­ zu­sok (pl. szep­tem­bertől a Gya­kor­lat­ve­ze­tő men­tor­ta­nár­kép­zés, amelyet a Ne­ve­lés­ tu­do­má­nyi In­té­zet indított, a Ta­nár­kép­ző

8 Központ is meghirdeti). A pá­lyá­zat keretében ajánlások készültek a két szervezeti egység számára, a­mely­ben fel­so­ro­lást nyertek azok a te­rü­le­tek, ahol mind­két egység ok­ta­tó­i/dol­go­zó­i részt vesz­ nek, és a te­vé­keny­sé­gü­ket egyez­te­tik, kö­zö­sen szervezik (pl. oktatás, fel­vé­te­lik, zá­ró­vizs­gák, iskolai gyakorlatok, szak­dol­go­za­ti felkészítés és bírálat, stb.). Rend­sze­res az információáramlás a Dé­ká­ni Hi­va­tal és a Tanárképző Köz­pont, valamint a különböző, tanárképzésben érdekelt in­té­ze­tek között. Ennek fórumai a levelezéseken túl a vezetői értekezletek és a Kari Tanács, illetve a Kari Tanács munkáját előkészítő Bizottságok te­vé­keny­sé­ge. A  legfőbb szakmai kap­cso­lat­tar­tó szervezet a Központ és a Kar (il­let­ve más karok) szervezeti egységei közt a Tanárképzési Bizottság, amelybe minden tanárképes szak, a Tanárképző Központ, a hallgatók, és a köz­ne­velés felelős intézménye is delegál képviselőt. Elkészült a Bizottság ügyrendje, amely összhangban van a Tanárképző Központ SzMR-ével. A Bizottság részt vesz minden olyan döntés előkészítésben, amely a tanárképzéssel kapcsolatos. A 2015. év két legfontosabb tevékenysége az osztatlan tanárképzés pedagógia/pszic­ ho­ló­gia/gyakorlati moduljának módosításra történő előkészítése volt, és a júniusban ren­de­zett fórum, amelyet a vezetőtanárok és az egyetem tanárképzésének képviselői rendeztek. A fórum célja az iskolai gyakorlatok egységesítése volt. Ajánlás készült az alapelvekre, feladatokra/te­vé­keny­ sé­gek­re, értékelési szempontokra és a gyakorlat során készülő dokumentumokra vonatkozóan. Az ajánlást szaktól függetlenül közösen készítették a felsőoktatás és köznevelés tanárai, és közösen fogadták el azt mint az iskolai gyakorlatok mindenkire vonatkozó alapvetését. Az együttműködés formái között nem húzható éles határ az egyetemen belüli és azon kívüli kap­cso­la­tokban. Így a fenti programok kapcsán már áttértünk a köznevelés intézményeivel való együtt­mű­kö­dés leírására. A pályázat során a KLIK közreműködésével sor került az iskolákkal va­ló együtt­mű­kö­dé­si megállapodások megkötésére is, egyben elkészült a vezetőtanárok listája, amely­ nek össze­ál­lí­tásában a szakmódszertanos kollégákkal közösen vettek részt. A köznevelésben dol­gozó pe­da­gó­gu­sok tájékoztatására Tanártájoló címmel a Központ elektronikus hírlapot in­ dí­tott, amelyet meg­fe­le­lő információmennyiség összegyűlésekor e-mailben küld ki a partner intézményeknek. Az újság tartalmaz minden olyan lényeges hírt, amely a tanárképzésre vonatkozik. K/2. komponens: A felsőoktatási, köznevelési térségek pedagógiai kutató- és szolgáltató feladatait ellátó, a különböző, pedagógusképzést nyújtó felsőoktatási intézményeket koordináló és szakmailag támogató térségi pedagógiai központok továbbfejlődése és hálózatának erősödése A téma tervezésekor elsősorban azt tartottuk szem előtt, hogy a meglévő szolgáltatásokat to­vább­ fej­lesszük és korszerűsítsük. Ezek mellett az eddig nem preferált formák (elektronikus könyvtár, e-learning felület, külső adatbázisok közvetlen elérése stb.) előtérbe helyezését is célul tűztük ki. A Neveléstudományi Intézet Pedagógusképzést Segítő Kutató és Szolgáltató Központjának leg­ fon­to­sabb kommunikációs eszköze a www.tanarkepzohalozat.hu dinamikus portál. Ennek in­for­ma­ ti­ka­i és tartalmi továbbfejlesztésének köszönhetően egy igen informatív és könnyen kezelhető fe­ lü­le­tet si­ke­rült kialakítani. A teljesség igénye nélkül a következő tartalmakat találják az érdeklődők a por­tá­lon. Ezek jelentős része a jelenlegi pályázat során került kidolgozásra: 1. A pedagógusképzést é­rin­tő regionális és országos jelentőségű hírek, információk. 2. Információk a Közép-dunántúli régió pe­da­gó­gus- és tanárképzéséről. 3. A köznevelésben dolgozó pedagógusok és a tanárképzésben köz­re­mű­kö­dő oktatók módszertani kultúrájának fejlesztésére, differenciált munkaformák al­kal­ ma­zá­sá­nak elterjesztésére szolgáló tartalmak. 4. A kompetencia alapú oktatási szemlélet és mód­ sze­rek be­á­gya­zá­sá­ra szolgáló tartalmak. 5. A pedagógiai kutatási eredmények köznevelési gya­ kor­lat­ba tör­té­nő beillesztésére szolgáló tartalmak. 6. Pedagógus-továbbképzésekkel kapcsolatos

9 ak­tu­á­lis információk. 7. ZSOLNAI-PEDAGÓGIA menüpont alatt a következő tartalmakat találják: (Zsol­na­i-életrajz, Zsolnai-bibliográfia, Zsolnai József Elektronikus Könyvtár, Az alkotás-pedagógia, A Zsol­nai-emlékkonferencia dokumentumai, Nyelvi, irodalmi, kommunikációs program (NYIK), Ér­ték­köz­vetítő és képességfejlesztő program (ÉKP), Tudománypedagógia, Kutató Gyerekek Tu­do­ má­nyos Konferenciája). 8. A Neveléstudományi Intézet munkatársai válogatott publikációinak di­ gi­tá­lis gyűj­te­mé­nye. 9. Az Iskolakultúra pedagógiai szaklappal közösen lebonyolított Tudós ta­nár pro­jekt­ben született publikációk gyűjteménye (megjelent tanulmányok az Iskolakultúrában, pe­da­ gó­gu­sok jó gyakorlata, konferencia-beszámolók, recenziók stb.). 10. Az Modern Filológiai és Tár­sa­ da­lom­tu­do­má­nyi Kar (MFTK) különböző kurzusait feldolgozó e-learning tananyagok. 11. Az MFTK kutatóműhelyei eredményeinek bemutatása. 12. A  MFTK kutatóműhelyeinek prog­ram­a­ján­la­ta­i. 13. Pe­dagógiai kutatásokat segítő online-katalógus. 14. A Pannon Egyetem Egyetemi Könyv­tár és Levéltár online katalógusában pedagógiai tárgyszavak segítségével történő közvetlen ke­re­sés. 15. Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) pedagógiai és pszichológiai kutatásokkal kap­cso­la­tos in­for­mációk elérése, stb. A fentiek mellett a következőket végeztük el a téma ke­re­té­ben: 1. Elektronikus hír­le­velet adtunk ki a köz­ ne­ve­lés irá­nyí­tá­sá­ban és szervezésében tör­té­nő vál­ to­zá­sok­ról. 2. Nyomtatott tájékoztató fü­ze­tet adtunk ki a régió tanárképzéssel fog­lal­ko­zó fel­ső­ok­ta­tá­si in­ téz­mé­nye­i­ben működő tanárképző köz­pon­tok mun­ ká­já­ról. 3. Nyomtatott füzetben be­mu­tat­juk a Pe­da­ gó­gus­kép­zést Se­gí­tő Kutató és Szolgáltató Köz­pont, a PKSZK szolgáltatásait. 4. Aján­lá­so­kat fo­gal­maz­tunk meg a ta­nár­kép­ző központok és a térségi pe­da­gó­ gi­ai köz­pon­tok munkájának össze­han­go­lá­sá­ra. 5. Dokumentumcsere-rendszert alakítottunk ki a re­gi­o­ ná­lis-térségi pedagógiai szolgáltató és ku­ta­tó­köz­pon­ tok között. 6. Nemzetközi konferenciát szer­vez­tünk „Fókuszban a pedagógus mes­ter­ség. A köznevelés és a felsőoktatás együttműködésének elmé­lyí­té­se a pedagógusképzés megújításáért” cím­mel. A felsorolt nagyon gazdag és változatos formájú, il­ let­ve témájú produktumsor elsősorban a téma meg­ va­ló­sí­tá­sá­ban részt vevő nagyszámú kari oktató és más beosztású szakember hozzáértésének és ki­tar­ tá­sá­nak volt köszönhető. K/3. komponens: A köznevelési és felsőoktatási intézmények együttműködésének bővítése, össze­han­go­lá­sa A téma megvalósítása négy nagy tevékenység köré cso­por­to­sít­ha­tó. Az első tevékenység keretében a­dat­bá­zist állítottunk össze a Közép-dunántúli ré­gi­ ó­ban működő köznevelési intézményekről, valamint

10 a pe­da­gó­gus­kép­zés­sel és továbbképzéssel foglalkozó fel­ső­ok­ta­tá­si intézményekről. A  projekt cél­ ja­ként tűztük ki a térségi pedagógiai szolgáltató és ku­ta­tó­köz­pont­hoz tartozó köznevelési in­téz­ mé­nyek alkotta hálózat bővítését, amelynek meg­va­ló­sí­tása sikerrel járt: együttműködési meg­ál­la­ po­dás született a Pannon Egyetem és az országos KLIK, valamint régióbeli óvodák között, amely­ nek tárgya a pedagógusképző intézmény és a köznevelés együttműködésének szorosabbá tétele és új színtereinek kialakítása. A második tevékenység keretében a régió pedagógusképzési és továbbképzési kínálatának ak­ tu­ali­zá­lá­sát és harmonizációját valósítottuk meg. A régió köznevelési intézményeiben végzett kér­ dő­íves igényfelmérés segítségével feltártuk, hogy az elkövetkezendő 10 évben várhatóan mi­lyen vég­zett­sé­gű tanárokra lesz szükség, illetve milyen pedagógus-továbbképzésekre tar­ta­nak i­gényt az intézményvezetők és a gyakorló pedagógusok. Az igényfelmérés eredményét figye­lem­be véve el­ké­szült a matematikatanári, a kémiatanári, valamint az erkölcstan és etikatanári szak mo­dell­tan­ ter­ve, továbbá két, szakvizsgát adó szakirányú továbbképzési szak tanterve az an­gol­ta­ná­ri, illetve a né­met­ta­ná­ri szakterületen. A régió pedagógusképzési és továbbképzési kínálatának harmonizációja érdekében felmértük a pe­da­gó­gu­sok számára nyújtott képzési és továbbképzési kínálatot, melynek alapján javaslatokat fo­gal­maz­tunk meg a képzési kínálatban mutatkozó átfedések megszüntetésére és a hiányterületek pót­lására. A jelenleg futó képzési kínálatot pedig közzé tettük a www.tanarkepzohalozat.hu hon­la­ pon, ezzel is elősegítve a térség gyakorló pedagógusainak tájékozódását és gyors hoz­zá­fé­ré­sét a képzési és továbbképzési lehetőségekhez. Az elmúlt évek köznevelést és felsőoktatást érintő törvényi szabályozásának változásai mi­att szük­sé­ges­sé vált a régióban jelenleg futó tanári szakok tanterveinek felülvizsgálata és össze­han­ go­lása a nem­ze­ti köznevelési törvényben, a felsőoktatási törvényben, a tanári szakok képzési és ki­me­neti kö­ve­tel­mé­nye­i­ben, valamint a Nemzeti alaptantervben meghatározottakkal. A  tantervek mó­do­sí­tá­sát megelőzően a tanárképzésben érintett oktatók és a közreműködő köznevelési pe­da­ gó­­gu­sok workshop keretében készültek fel a feladat megvalósítására, és közös munkájuk ered­ mé­nye­ként újultak meg a Pannon Egyetem magyartanári, némettanári, angoltanári, dámatanári, a kör­nye­zet­tan és természetismeret tanári, az informatikatanári és pedagógiatanári szak tantervei, valamint a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola hittanár-nevelőtanári szak modelltanterve. A megvalósítás negyedik elemét egy gyakorló pedagógusok körében végzett kom­pe­ten­ci­a­ vizs­gá­lat alkotta. Ennek keretében három szakterületi és két általános tanári kompetenciaterület vizs­gá­la­tá­ra alkalmas eszközt dolgoztunk ki, amelyek gyakorlatban történő beválását 50 fős min­ tán vizs­gál­tuk. A kompetenciamérésre kiválasztott területek a következők voltak: általános és szak­ nyel­vi idegen-nyelvi kompetencia, digitális kompetencia, szaktárgyra vonatkozó kutatások is­me­ re­te és értékelésének képessége, a tanulási nehézségek ismerete és diagnosztizálásának ké­pes­ sé­­ge, valamint az egyéni fejlesztés technikáinak ismerete és alkalmazásának képessége. A kom­ pe­ten­ci­avizsgálatban közel száz fő magyar, német, angol, dráma és színházismeret, ember- és társadalomismeret műveltségterület, pedagógia és hittanár-nevelőtanár szakos gyakorló pe­da­gó­ gus vett részt, melynek eredménye alapján lehetőség nyílt az egyéni fejlesztési irányok meg­ha­tá­ ro­zá­sára és javaslatok megfogalmazására a Pannon Egyetem pedagógusképzési és továbbképzési kí­ná­la­tának a felmerülő igényekkel történő összehangolására.

11 K/4. komponens: A felsőoktatási pedagógusképzésben részt vevő köznevelési pedagógusok továbbképzéséhez kapcsolódó fejlesztések A pedagógusképzésben, illetve a szakirányú és egyéb továbbképzésben az oktatói munka intézményi feltételrendszerének javítása A tevékenység keretében 4 30 órás köznevelési pedagógus pedagógiai továbbképzés program ki­dol­go­zá­sá­ra és 17 30 órás köznevelési pedagógus szakterületi tantárgypedagógiai továbbképzési prog­ram kidolgozására került sor. Az elkészített programok akkreditációja folyamatban van. A to­ vább­kép­zé­si programokhoz digitális tananyagok és módszertani segédanyagok készültek. Kap­cso­ló­dó képzők képzése programok (felsőoktatási oktatóknak szóló képzések) kidolgozása és le­ bo­nyo­lí­tá­sa Felsőoktatási tutor képzés címmel 45 órás képzők képzési program kidolgozása történt meg a köz­ ne­ ve­ lé­ si pedagógus pedagógiai továbbképzéshez, valamint a köznevelési pedagógus szakterületi tan­tárgypedagógiai továbbképzéshez. A képzők képzése programhoz módszertani segédanyagok készültek. A képzők képzése program 2015. május hónapban 15 fő részvételével megvalósult. A résztvevők a képzés sikeres elvégzéséről tanúsítványt kaptak. Az iskolai, folyamatba ágyazott és a tanárok együttműködésre alapozó szakmai továbbképzések ta­ nács­ad ­ ó­i támogatása, hálózat kialakítása térségenként, valamint jó gyakorlatok átadása, ta­pasz­ talat­cse­re ösztönzése A tevékenység keretében – az igényfelmérés eredményeit felhasználva – szakmai workshop prog­ram­já­nak kidolgozására került sor, 2015. június 9-én a programot megvalósítottuk.

12 A Dunaújvárosi Főiskola bemutatása Dunaújváros egyetlen felsőoktatási intézménye a Dunaújvárosi Főiskola, mely a régió meghatározó felsőoktatási intézménye. Elődje az 1953-ban alapított Kerpely Antal Kohászati Technikum, amelyet a városban működő Dunai Vasmű növekvő technikusigénye miatt hoztak létre. Az intézmény 1969-ben főiskolai minősítést kapott, és egyúttal szervezetileg a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemhez kapcsolták, annak Kohó- és Fémipari Főiskolai Karaként (NME KFFK). Az iskola 1990-től – a miskolci változásokkal összhangban – a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kara néven működött, majd 2000-ben, immár önállósult intézményként, felvette a Dunaújvárosi Főiskola nevet. A Dunaújvárosi Főiskola a város központjában található. Az európai szintű Kampusz barátságos környezetet biztosít hallgatói számára. A Főiskola látványos infrastrukturális fejlődésen ment keresztül. Egy regionális könyvtár, számos előadóterem, professzionális laboratóriumok, két nagy konferenciaterem és egy nagyméretű rendezvénycsarnok is található az új, multifunkcionális 4000 négyzetméter alapterületű Kampuszon. Az infrastruktúra fejlesztése következtében diákjainkat és vendégeinket számos felújított kollégium várja, s a főiskola környezetének szépítése is megtörtént. A DF hallgatói, dolgozói és a város lakói a főépület előtt lévő nyilvános, szökőkúttal és dísztóval rendelkező parkot élvezhetik. A hallgatók tanulását segítendő, korszerű, számítógépes hálózatot alakítottunk ki és bocsájtottuk díjmentesen a hallgatóink rendelkezésére. Lehetőség van továbbá kábel nélküli internet csatlakozásra (WiFi) a kampusz egész területén. Képzéseinken arra törekszünk, hogy hallgatóinkat olyan elméleti tudással lássuk el, amely ké­pes­ sé teszi őket tudásuk naprakész bővítésére és annak adekvát gyakorlati használatára. Ehhez min­ den általunk oktatott szakterületen rendelkezésre állnak: az iparban is sikeresen ténykedő szak­em­ ber­gár­da, a szakmai laborok és az ipari, valamint gazdasági kapcsolatok. Azaz a hallgatók a leg­mo­ der­nebb eszközökkel felszerelt környezetben (laborokban, cégeknél) sajátíthatják el a szakmájuk sikeres gyakorlásához szükséges ismereteket. A komplex oktatási megközelítés, valamint a külföldi hall­ga­tók­nak köszönhetően létrejött interkulturális környezet eredményeképpen a Dunaújvárosi Fő­is­ko­lán végzett diplomás szakemberek keresettek mind a verseny-, mind pedig a közszférában Ma­gyar­or­szá­gon és külföldön egyaránt. A DF 2006-tól képzési programjait magyar és angol nyelven is kínálja. A Dunaújvárosi Főiskolán a pedagógusképzés a Tanárképző Központhoz tartozik. A Tanárképző Köz­pont a tanári kompetenciák fejlesztésére és a sikeres hivatásgyakorlást megalapozó, har­mo­ ni­kus tanári személyiség fejlesztésére egyaránt törekszik. Célja: a tanárképzés szakmai, tartalmi és szervezeti feladatainak ellátása, más szervezeti egységekkel való összehangolása, valamint az el­mé­le­ti és gyakorlati képzés szervezése.

Tanárképző Központ A Dunaújvárosi Főiskola Tanárképző Központjában számos képzés folyik, a legtöbb pe­da­gó­gus­ kép­zés vagy pedagógus-továbbképzés. Kivételt képez ezek közül az Andragógia BA szak, amely 2010 szeptemberében indult el két szakiránnyal, ezek a személyügyi szervező és a felnőttképzési szer­ve­ző. Noha az andragógia nem pedagógusképzés, ám felfogható a pedagógia egy speciális

13 te­rü­le­té­nek, a felnőttek oktatásának, a velük való foglalkozásnak, ezért az andragógia tantervébe be­é­pült számos pedagógiai és pszichológiai stúdium. A szak az elmúlt években rendkívül nép­ sze­rű volt, mind nappali, mind levelező tagozaton elindítottuk. A Főiskolán profiltisztítás miatt az Andragógia szakot három évre felfüggesztették. A jelenlegi oktatáspolitikai kormányzat meg­szün­ tet­te az andragógia szakot, helyette 2017 szeptemberétől indulhat a Közösségszervező BA szak. Az Andragógia szakra épül két szakirányú továbbképzésünk: Felnőttképzési szervező és a Sze­mély­ü­ gyi szervező szakirányú továbbképzés. A harmadik, nem andragógiára épülő, de an­nak sze­mély­ ü­gyi szervező szakirányát az andragógiai alapismeretekkel kibővítő szakirányú to­vább­kép­zé­sünk a Személyügyi tanácsadó szakirányú továbbképzés, melyre bármely diplomával lehet je­lent­kez­ni. A bolognai rendszerben az osztott tanárképzés bevezetése szintén hatással volt a pe­da­gó­gus­ kép­zé­sünk­re. Ehhez kapcsolódik, hogy elindult a mérnöktanár MA szinten, majd később a rendkívül nép­sze­rű­nek számító Pedagógiai mérés-értékelés tanára mint MA szintet adó SPM (speciális pe­da­ gó­gi­a­i modul). A Főiskola térségéből számos pedagógus elvégezte ezt a szakot, és az itt tanultakat nagy si­ker­rel alkalmazza a pedagógusi munkájában. Korábbi és jelenlegi hallgatóink között van­ nak és voltak óvodapedagógusok, tanítók, általános iskolában tanító tanárok, középiskolában ta­ ní­tó tanárok, szakoktatók, sőt mérnöktanárok is. A Tanárképző Központ egyik legnépszerűbb képzése, mely több évtizedes, pontosan 45 é­ves múlt­ra tekinthet vissza a főiskolán, a mérnöktanárképzés. Sok érdeklődő van az osztott mér­nök­ta­ nár­kép­zés­re. Bemeneti követelmény BSc vagy MSc szintű mérnöki diploma. A képzés idő­tar­ta­ma 3 vagy 4 félév, a képzés végén a hallgatóknak szakdolgozatot kell írniuk, valamint össze­ál­lí­ta­ni­ uk tanári portfóliójukat. A képzést elvégzők mérnöktanár MA végzettséget szereznek. Az osz­tott mérnöktanárképzés három szakon zajlik: anyagmérnök–mérnöktanár, gépészmérnök–mér­nök­ta­ nár és mérnökinformatikus–mérnöktanár. A  legújabb, 2011. évi CCIV. felsőoktatási törvény és annak módosításai újra változások és kihívások e­lé ál­lít­ják a pedagógusképző intézményeket. A tanárképzés újra osztatlan képzéssé vált. Ehhez i­ga­zod­va kidolgoztuk az osztatlan mérnöktanárképzést. Az osztatlan mérnöktanárképzést két sza­ kon indítjuk: mérnöktanár–gépészet, mechatronika MA és mérnöktanár–informatika MA. A képzés be­me­ne­ti követelménye érettségi vizsga. A hallgatók 10 féléves képzésben vesznek részt, amely so­rán elsajátítják a gépészeti vagy informatikai stúdiumokat, emellett a pedagógiai-pszichológiai tu­dás­ra is szert tesznek. A pedagógus-életpályamodell bevezetése szintén változásokat hozott kép­zé­si szerkezetünkben. A törvény értelmében a pedagógusok előrehaladásának egyik alapvető fel­té­te­le a pedagógus szakvizsga megléte. Ezt figyelembe véve kidolgoztunk négy pedagógus szak­ vizs­gá­ra felkészítő szakirányú továbbképzést, melyekre 2013 augusztusában kaptuk meg az indítási en­ge­délyt. Ezek a szakirányú továbbképzéseink egyre népszerűbbek a pedagógusok körében. A következő területeken kínálunk szakirányú továbbképzéseket a pedagógusok számára: 1. Vizsgaelnöki feladatokra felkészítő pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak 2. Mérési-értékelési feladatokra és pedagógus-szakvizsgára felkészítő 3. Gyakorlatvezető mentortanár pedagógus-szakvizsgára felkészítő 4. Pedagógus szakvizsga e-tanulás szakértői területen A pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzések hossza 4 félév. A szakirányú kép­ zé­se­in­ket valamennyi pedagógus számára kínáljuk, függetlenül attól, hogy a pedagógus milyen szin­ten szerezte diplomáját, és jelenleg az oktatás mely szintjén dolgozik. A jelentkezés feltétele

14 bár­mely pedagógus szakon szerzett végzettség, egyetemen vagy főiskolán szerzett tanári diploma, ta­ní­tó, szakoktató, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szociálpedagógus vagy egyéb, legalább fő­is­ko­la­i szintű pedagógus végzettség. Eddig a legnépszerűbb szakvizsgás képzésünk a Mérésiér­té­ke­lé­si feladatokra és pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés volt, miután sok hallgató folytatta tanulmányait a Pedagógiai mérés- értékelés tanára MA szakon, számukra a ko­ráb­ban teljesített kurzusok validációja miatt rövidített képzési időt tudtunk és tudunk kínálni. A kö­zel­jö­vő­ben különösen megnő a szakirányú továbbképzések jelentősége, és vélhetően sok pe­da­gó­gus érdeklődik majd irántuk, ugyanis a mestertanári fokozat elnyerésének egyik alapvető fel­té­te­le legalább egy pedagógus szakvizsga megszerzése. Egyre nagyobb figyelmet fordítunk felvevőpiacunk, a köznevelési intézmények igényeire. A hosz­szabb, felsőoktatási végzettséget nyújtó képzések mellett – éppen az aktuális projekt e­red­ mé­nye­képp - kínálunk a pedagógusoknak rövid, tanfolyami jellegű képzéseket is.

A projekt megvalósítása a Dunaújvárosi Főiskolán A pályázat kidolgozása és végrehajtása során figyelembe vettük a Dunaújvárosi Főiskola sajátos profilját, helyzetét és hagyományait, a főiskola vonzáskörzetébe tartozó köz- és szakképzési intézmények sajátosságait azzal a céllal, hogy a leginkább megfeleljünk a pedagógusképzés és pedagógus továbbképzés megújításával kapcsolatos elvárásoknak. A projektben konzorciumunk négy komponensre pályázott, az alábbiakban a komponensek főbb eredményeit mutatjuk be. Mivel a komponensek nem függetlenek egymástól, így előfordul, hogy a különböző komponensekben vállalt tevékenységeknek vannak közös elemei, illetve a fejlesztések kapcsolódnak egymáshoz. K/1. komponens: Pedagógusképzés intézményen belüli szervezeti feltételrendszerének kialakítása, továbbfejlesztése, Tanárképző Központok kialakítása, fejlesztése. 2013. július 1-jén a hatályos felsőoktatási törvény előírásainak megfelelően megalakult a Du­na­új­ vá­ro­si Főiskola Tanárképző Központja. A központ élére kinevezett főigazgató: dr. Bacsa Bán Anetta fő­is­ko­la­i docens volt. A Központ vezetését 2015. január 1-jétől dr. Szabó Csilla Ma­ri­an­na fő­is­ko­la­i do­ cens vette át. El­ké­szül­tek a Ta­nár­kép­ző Központ működését biz­to­sí­tó szabályzatok, kom­pe­ten­ci­a-tér­ ké­pek, a köz­pont honlapja, a köz­ne­ve­lés szereplői részéről je­lent­ke­ző igények fel­mé­ré­se. Ku­ta­tások és ta­ nul­má­nyok szü­let­tek eb­ben a té­má­ban. A  köz­ne­ve­lés sze­rep­lő­i ré­ szé­ről je­lent­ke­ző i­gé­nyek­re a ké­sőbb be­mu­ta­tan­dó akk­re­ di­tált pe­da­gó­gus-to­vább­kép­ zé­sek­ben reagáltunk.

15 Az állami fenntartás sze­rep­lő­ivel való együttműködés biz­to­sí­tá­sá­ra együttműködési szerződést írtunk alá a KLIK Dunaújvárosi Tankerületével, az Oktatási Hivatal tanárképzésben illetékes szakemberét konferencia-előadóként fogadhattuk, tanulmányát zárókötetünkben közzétettük. A köznevelés intézményeivel való kapcsolat kialakításában, megerősítésében nagy szerepe volt azoknak a eseményeknek, amelyeket ősszel és tavasszal illetve Tavaszi Szakmai Nap néven hir­det­ tünk a KLIK Dunaújvárosi Tankerülettel együtt, és amelyeken közel 700 pedagógus vett részt a köz­ ne­ve­lés területéről és a szakképzésből. A plenáris előadásokat workshopok követték, amelyek té­ má­i­val az iskolákban dolgozó kollégák igényeinek kielégítésére törekedtünk. A közneveléssel való kap­cso­la­tunk erősödésének egyik mutatója, hogy a tavasszal rendezett szakmai nap témaköreit a pe­da­gó­gu­sok­tól gyűjtött adatokra alapozva határoztuk meg. Míg a fen­ ti­ ek­ ben bemutatott tevékenységek el­ ső­ sor­ban a felhasználók (az iskolák) pedagógiai mun­ká­ja meg­ú­jí­tá­sá­hoz kívántak hozzájárulni, addig az in­téz­mé­ nyen belüli tanárképzés színvonalának e­me­lé­sét is vál­lal­ tuk A  pedagógusképzéshez kap­cso­ló­dó disz­cip­li­ná­ris kép­ zést folytató oktatási szer­ve­ze­ti egy­sé­gek­kel való ha­té­kony együttműködés ki­a­la­kí­tá­sa cím­ben meg­je­lölt te­vé­keny­sé­ günk­kel, mely­nek ke­re­té­ben a ta­nár­kép­zés­ben köz­re­mű­ kö­dő disz­cip­li­náris egy­sé­gek­ben dol­go­zó kollégák szá­má­ ra kü­lön­bö­ző tí­pu­sú képzéseket szer­vez­tünk. Work­shop­ok, ke­rek­asz­tal-be­szél­ge­té­sek, on­line kép­zési prog­ra­mok és se­géd­a­nya­gok létrehozása tet­te le­he­tő­vé a ta­nár­kép­zés­ ben részt­ve­vő, de nem a Ta­nár­kép­ző Köz­pont­hoz tartozó kol­lé­gák to­vább­kép­zését. A  projektben részt­vevő kollégák, de más ér­dek­lő­­dők szá­má­ra is lehetőséget teremtett és teremt az anya­gok­hoz és a do­ku­men­tu­mok­ hoz való hoz­zá­fé­rés­re a pedhalo ne­vű elektronikus felületünk – el­ér­he­tő a pedhalo.duf.hu fe­lü­le­ten.1 A felületen fórumok is találhatók, ame­lyek lehetővé teszik a kollégák közti e­gyütt­mű­ködést. Megjegyezzük, hogy a pedhalo.duf.hu e­lek­tro­nikus felületet a közneveléssel va­ló kap­cso­latunkban is használtuk és hasz­nál­juk. A felsőoktatásban dolgozó kol­lé­gák to­vább­kép­zé­sé­re az Eco­tech Zrt. köz­re­mű­kö­désével dol­ goz­ tuk ki és fogadtattuk el B tí­pu­sú fel­nőtt­kép­zés­ként a fel­nőtt­kép­zés ak­tu­á­lis tör­vé­nyi sza­bá­lyo­zá­sá­nak meg­fe­le­lő­­en a Ma­gyar Ke­res­ke­delmi és I­par­ka­ma­ rá­nál a „fel­ső­ok­ta­tá­si tu­tor” ne­vet vi­se­lő kép­zé­sünk prog­ram­kö­ve­tel­ mé­nye­it.2 A  kép­zés­ben részt ve­vők és vég­zett­sé­get szer­zők szá­ma in­di­ká­tor a pro­jekt­ben, ezért jelezzük, hogy a vál­lalt 5 fő helyett 18 fő i­rat­ko­zott be és szerzett tanúsítványt.  www.pedhalo.duf.hu  A program leírása megtekinthető: http://szpk.mkik.hu/_frontend/index.php?module=programkovetelmeny&type=modify&sub=megtekint&mid=4&id=749

1 2

16 K/2. komponens: A felsőoktatási, köznevelési térségek pedagógiai kutató- és szolgáltató feladatait ellátó, a különböző, pedagógusképzést nyújtó felsőoktatási intézményeket koordináló és szakmailag támogató térségi pedagógiai központok továbbfejlődése és hálózatának erősödése A tevékenységek közül külön kiemeljük a „Tudományos konferencia szervezése és kiadvány a ku­ ta­tá­si eredmények disszeminációjára” című vállalásunkat. Mivel a projektzárás egybeesett a Du­na­ új­vá­rosi Főiskolán tanárképzés elindulásának 45. évfordulójával, összekapcsoltuk a meg­em­lé­ke­ zést és a projekt eredményeinek áttekintését. A konferencia címe: 45 éves a műszaki tanárképzés a DF-en – a kezdetektől a TÁMOP 4.1.2.B – 2 projektig. A tervezett egy kötet helyett kettőt jelentettünk meg, a ju­bi­leumi kötetet Bacsa-Bán Anetta szerkesztette, címe: Mér­nök­ta­nár: tradíció és modernitás: A 45 éves tanárképzés jubi­le­u­má­ra, a zárókötetet Cser­né Adermann Gizella szer­kesz­tet­te pedhalo.duf címmel. Mind­ két kötetet a DUF Press ad­ta ki 2015-­ben. A zárókötet a projekt konk­ rét fejlesztéseinek be­mu­ta­tá­sa mellett konferencia-előadások össze­ fog­la­lóját, és a pro­jekt keretében készült tanulmányokat is tar­tal­maz. Vállalásaink nagy többsége ebben a komponensben olyan volt, amit elektronikusan, a fentiekben említett – és a zárókötetünk cí­mé­ ben is szereplő – pedhalo.duf.hu segítségével működtettünk és ezen az oldalon gondoskodunk a fenntartásról is. Ebből a komponensből még két fontos eredményünkről kell említést tenni: az egyik a mér­nök­ ta­nárok szakmai-módszertani kultúrájának vizsgálata, kutatás és tanulmány, ami a projekt során ki­bő­vült a közismereti tanárok módszertani kompetenciáinak a feltérképezésével is. A vizs­gá­lat ered­ményei több publikációban és konferencia-előadásban is megjelentek. Szin­tén ebben a komponensben kell bemutatnunk azokat az akkreditált pedagógus- tovább­ kép­ zé­ seket, amelyekről már a fentiekben is említést tettünk. A pedagógus-továbbképzési akkreditáció meg­szerzése kifejezetten köznevelési partnereink kérése volt, így a tervezett nyolc, tíz-tizenöt ór­ás tanfolyamot tartalmi koherencia alapján négy 30 órás témakörben vontuk össze, és ezeket akk­re­di­táltattuk a következő címeken: A kutatásmódszertan és a számítógépes adatfeldolgozás alapjai pedagógusoknak; E-tanulási kom­ pe­ten­ci­ák fejlesztése; Alternatív konfliktuskezelési módszerek az iskolában; Gyakornokok mentori tá­ mo­ga­tá­sa a problémaalapú tanulás segítségével. A kreditet érő tanfolyamokat a tanév és a pro­jekt utolsó hetében bonyolítottuk le, összesen 56 fő részvételével. A résztvevők valamennyi tan­fo­lya­ mun­kat 4,5-nél magasabb átlaggal értékelték. Mindegyik tanfolyamhoz tananyag is ren­del­ke­zé­ sé­re állt a résztvevőknek. A K/3. komponensben A köznevelési és felsőoktatási intézmények együttműködésének bővítése összehangolása te­vé­ keny­ség­körben együttműködési meg­álla­po­dá­sokat írtunk alá köznevelési intézményekkel, a 10 iskola vállalását meg­dup­láztuk. Több tanulmány is készült ebben a komponensben, a pedagógusok értékelési kompetenciáinak vizs­gá­la­tá­tól a pedagógiaiasszisztens-kép­zés eredményeiig törekedtünk a rendszer egészének a meg­szó­lí­tá­sá­ra.

17 Külön figyelmet fordítottunk arra, hogy ta­nár­kép­zé­ sünk­ben megfelelő helyet és hangsúlyt kapjon a prob­ lé­ma­a­la­pú és a kutatásalapú oktatás elsajátíttatása vál­ la­lá­sa­ink­nak megfelelően. K/4. A felsőoktatási pedagógusképzésben részt vevő köznevelési pe­ da­gógusok továbbképzéséhez kapcsolódó fejlesztések című kom­po­ nens­ben négy módszertani segédanyagot készítettünk a pe­da­gógusképzés különböző szintjein oktatóknak, és teljesítettük vállalásunkat a jó gyakorlatok gyűjtése és disszeminációja terén (ld. pedhalo.duf.hu). Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy eredményeinket ha­ za­ i és külföldi szakmai körökben minél többen megismerjék, így négy kolléga 3 nemzetközi kon­fe­ren­ci­án vett rész, két szimpóziumot szerveztünk, egyet az ONK-n és egyet az ELTÉ-n, ezen fe­lül más hazai konferenciákon is szerepeltünk. Megjelent és megjelenés alatt lévő publikációink szin­tén az eredmények disszeminációját szolgálják.

Assas Research Kutatás-fejlesztési Nonprofit Kft. Az Assas Research Kutatás-fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013-ban ala­kult, tevékenységének alapját a széles értelemben vett humán és társadalomtudományi, ter­mé­szet­tu­ do­má­nyi és műszaki kutatások, fejlesztések és az innováció differenciált területei képezik. Az Assas a­la­pí­tó­ja és szakmai partneri köre által korábban végrehajtott kutatásokat hazai egyetemekkel, ku­ ta­tó­in­té­ze­tek­kel, szakmájukat kiemelkedően végző tudományos fokozattal rendelkező ku­ta­tók­kal együttműködve valósítja meg. Projektjeinkben kiemelt feladatnak tekintjük a minőségi meg­fe­le­ lést, a környezeti és a projektkeretek nyújtotta lehetőségek kiaknázását. Az Assas jelenlegi tagjainak és partneri hálózatának az elmúlt években megszerzett kutatásfej­lesz­té­si és innovációs tapasztalatai alapján kialakított szolgáltatási portfóliója híven tükrözi a vál­la­la­ti/üzleti, a költségvetési és a civil szektorban alkalmazott intervenciók szerteágazó jel­le­gét, je­len­tő­sé­gét. Projektjeink kivitelezése során a legmagasabb szakmai és tudományos mi­nő­ség el­é­ ré­sé­re törekszünk, elegyítjük a hazai és nemzetközi intézményi ismereteket. Egyedi és in­téz­mé­nyi, valamint szervezeti igényeket és szükségleteket is felkarolni képes projektkeretek között ha­té­ko­ nyan együttműködő képviselőink és partnereink üzleti tapasztalatokkal is felvértezett különböző te­rü­le­te­ket képviselő szakemberek. Felismerve, hogy az összetett társadalmi és egyéb tudományterületekhez tartozó problémákra ön­ma­gá­ban egy szakma és tudományterület sem tud választ adni, szükségét láttuk egy olyan non­ pro­fit társaság létrehozásának, amelynek tagjai különböző nézőpontból, eszközökkel és mód­sze­ rek­kel megközelítve, egymással együttműködve dolgoznak ki interdiszciplináris akciókat. Ami­kor egy adott megbízás olyan speciális kompetenciákat, ismereteket igényel, melyek az Assas szer­ ve­ze­ti keretein belül nem állnak rendelkezésre, további specialistákat vonunk be, hogy a lehető leg­ma­ga­sabb színvonalon tudjunk a velük szemben támasztott elvárásoknak megfelelni. Az így szer­ve­ző­dő szakmai közösség tagjai a munkaerőpiac különböző szegmenseiben tevékenykednek, és így a különböző hátterüknek, tapasztalataiknak köszönhetőn tudnak az információk meg­osz­tá­

18 sá­ból, együtt végzett projektmunkákból profitálni szakmailag és emberileg egyaránt. Amit ki­ma­ gas­lóan fontosnak tekintünk, hogy munkánk során ne csak egy-egy szakterületre, ha­nem a meg­ ol­dan­dó problémákra és kérdésekre a maguk komplexitásában reagáljunk. Kie­melt je­len­tő­sé­ge van a transzdiszciplinaritásnak, a tudományterületek közti párbeszédnek és együtt­mű­kö­dés­nek. Szükségesnek tartjuk, hogy a felmerült, megoldandó feladatokra adandó válaszokat és meg­ol­dá­ sokat is több perspektívából közelítsük meg. Az Assas így tud a humán és társadalomtudományos, valamint a műszaki és természettudományos ku­ta­tás-fejlesztés széles spektrumában szolgáltatásokat kínálni partnerei számára. Saját ku­ta­tó­bá­ zi­sunk tevékenysége mellett nagy hangsúlyt fektetünk a különböző tudományos kutatóműhelyek, fej­lesz­tőközpontok valamint az üzleti és állami szféra közötti kapcsolat erősítésére. Célunk, hogy az üzleti és költségvetési oldalról felmerülő igények, illetve az országban fellelhető szakértői és tudományos kapacitások konkrét és hatékony fejlesztési projektekben találkozhassanak és tel­je­ sed­hes­senek ki. Társaságunk teljes körű szolgáltatásokat nyújt az igények felmérésétől, a kutatások és projektek meg­ter­ve­zésén és lebonyolításán át, a fejlesztések finanszírozását és szakmai megvalósítását érin­ tő tanácsadó tevékenységekig. Komoly tapasztalatokkal rendelkezünk az innovációs ered­mé­nyek­ re építő kutatás-fejlesztési projektek és pályázatok megvalósításában, illetve az ezekkel a te­vé­ kenységekkel kapcsolatos speciális adminisztratív és dokumentálási folyamatok elvégzésében is. Szervezetünk elkötelezett a kutatás-fejlesztés irányába, non-profit jelleggel működik. Gazdasági te­vé­keny­ség­ből származó bevételeinkből kutatások és tudományos projektek, valamint in­for­má­ ci­ó­áram­lást elősegítő programok támogatásával segítjük elő a magyar tudományos-innovációs ka­pa­ci­tá­sok bővülését. Az Assas Research Kutatás-fejlesztési Nonprofit Kft. tagjai, illetve szakmai partneri köre már é­vek óta foglalkozik európai uniós pályázatok megtervezésével és kivitelezésével, így megfelelő szak­ mai tapasztalattal rendelkeztek a TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1 pályázatban való részvételhez. A ko­ráb­bi pályázatok és projektek közül több szorosan is kapcsolódik a pedagógusképzés területéhez: pl. Tér­sé­gi Szakképző Központok (TISZK-ek) TÁMOP-2.2.3. (TÁMOP-2.2.3/07/2 A  szak- és fel­nőtt­kép­zés struktúrájának átalakítása: „TISZK rendszer továbbfejlesztése”, TÁMOP-2.2.3-09/1 A szak- és fel­nőtt­ kép­zés struktúrájának átalakítása – TISZK rendszer fejlesztése) és TIOP-3.1.1. (pl. TIOP-3.1.1/08/1 – TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések), illetve a Megyei és Re­gi­o­ná­lis Pedagógiai In­té­ze­tek tevékenységével és szakmai hálózatával kapcsolatos projektek (pl. TÁMOP-3.2.2). A pá­ lyá­za­tok szakmai koordinációja, a megvalósításban való részvétel is a pro­jek­tek­ben való köz­re­ mű­kö­dés része volt. Emellett más európai uniós projektekben való részvétel (K+F+I, GOP, illetve egyéb, a TÁMOP 3. komponenséhez, vagyis a középfokú képzésre koncentráló pro­jek­tek­ben) is hi­te­le­sí­ti az ASSAS szakmai alkalmasságát. A TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0011 kódszámú „Pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés meg­ú­ jí­tá­sa a Közép-dunántúli régióban” elnevezésű projekt keretében az Assas Research Kutatás-fej­lesz­ tési Nonprofit Kft-hez rendelt projekttevékenységek révén támogatta a projekt szakmai meg­va­ló­ su­lá­sát.

19 Az Assas Research Kutatás-fejlesztési Nonprofit Kft. projektet támogató tevékenységei A projekt előkészítő fázisában, az Assas gondozásában szü­ le­tett meg a megvalósíthatósági tanulmány, mely a pályázat be­nyúj­tá­sá­nak feltétele volt. A tanulmány az útmutató elő­ írá­sa­inak megfelelően készült el, és tartalmazza a költ­ség­ve­ tés­ben feltüntetett egyes tételek részletes szakmai meg­va­ ló­sí­tá­sá­nak leírását. Bemutatásra kerülnek a projekt cél­jai és cél­cso­port­jai, a tervezett tevékenységek, azon te­vé­keny­sé­ gek eredményei, illetve konklúziói, amelyek alá­tá­maszt­ják a fej­lesz­tés stratégiáját, a konzorcium létrejöttét. A ta­nul­mány nagy­mér­ték­ben támaszkodik a törvényi sza­bá­lyo­zás ke­re­te­ i­nek meg­vál­to­zá­sá­val felmerült igények és kö­te­le­zett­sé­gek fel­mé­ré­sé­re, valamint a hallgatók és a köz­ne­ve­lési hálózat szük­ség­le­te­i­nek felmérésére. A Pannon Egyetem és a Dunaújvárosi Főiskola által biztosított belső projektmenedzsment mellé a projekt keretein belül projektmenedzsment tanácsadás is biztosított volt, mely hozzájárult ahhoz, hogy a vállalt projekt minél magasabb színvonalon, és főként minél hatékonyabban valósulhasson meg. A projekt célja volt, hogy a Közép-dunántúli régióban működő valamennyi, a tanárképzésben érin­tett felsőoktatási intézményben a kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos tudás egymás kö­zöt­ti ter­jesz­tése megvalósuljon. Ezáltal lehetővé válik az, hogy a leendő tanárjelöltek gyakorlati kép­ zé­sében olyan mentorokat is felkészítsünk, akik a tanárjelöltek szakmai gyakorlatának vezetése so­rán a mainál magasabb színvonalú pedagógiai tudást, pedagógiaikompetencia-fejlesztést és a ta­nu­ló­i fejlesztésre orientálódó tanári attitűdök tökéletesítését tartják szem előtt. A projekt meg­ va­ló­sí­tás során az Assas szakmai projekttevékenysége a fenti célok elérése érdekében három te­rü­ le­tet foglalt magába: tanácsadások, tanulmányok, tréningek. A projekt keretében megvalósult tanácsadási szolgáltatások két részre terjedtek ki, egyrészt a Tanárképző Központok működésével kapcsolatos tanácsadások: • K/1/3.2. Együttműködések kialakítása és fejlesztése a Klebelsberg Intézményfenntartó Köz­ pont­tal; • K/1/4.1. Szervezeti diagnózis felállítása, szervezetfejlesztési tanácsadás a Pannon Egyetem Tanárképző Központjához kapcsolódóan; • K/1/4.2. A Pannon Egyetem Tanárképző Központ működési hatékonyságának mérése; cél­cso­ portjainak azonosítása, elemzés és fejlesztési javaslatok megfogalmazása (kon­cep­ci­ó­al­ko­tás). Másrészt a pedagógusok lehetőségeivel (térségi szakmai háló, képzési rendszer, életpálya) kapcsolatos tanácsadások valósultak meg az alábbi témákban: • K/2/9.2. A térségi pedagógiai központok hálózatának erősítése: lehetőségek feltárása, mód­ szer­tan, kapcsolat- és hálózatépítés; • K/3/7.2. A felnőttképzés módszereinek alkalmazása a gyakornokok támogatásában, illetve a gya­kor­no­kok számára elérhető mobilitási lehetőségek megismertetése, kulcs­kom­pe­ ten­ciák elsajátítása; • K/3/10.2. A  pedagógusi életpályával kapcsolatos problémák feltérképezése, problémakatalógus készítése, lehetséges megoldások összegyűjtése. A projekt egyes tevékenységeihez kapcsolódóan öt tanulmány készült szakértői kezek gon­do­zá­sá­ ban, melyek a projektcélok megvalósítását szolgálták, támogatták:

20 • • • • •

„Jó Gyakorlatok adaptálása a Pannon Egyetem Tanárképző központjának szakmai munkájához”; „A Tanárképző Központ állami fenntartás és ellenőrzés szereplőivel való együttműködése”; „Közoktatási szükségletek, igények a következő uniós támogatási időszakban”; „Intézményi mentorálási rendszer és gyakorlatok”; „Kapcsolattartó eszközök javítása a felsőoktatási pedagógusképzésben részt vevő köznevelési pedagógusok továbbképzéséhez kapcsolódóan”. A projekt keretében lehetőség nyílt tréningek szervezésére és lebonyolítására. A tréningek két té­ ma­kör­ben kerültek megrendezésre: I. Szervezeti/hálózati működés fejlesztéséhez kapcsolódó tré­nin­ gek: együttműködés fejlesztés; konfliktuskezelés; szervezeti identitás; kommunikáció; II. Pe­da­gó­ gus­kép­zés­hez, a képzés tematikájához kapcsolódó tréningek: önismereti tréning; stresszkezelés; ve­ ze­tés; prezentációtechnika; a tréneri, oktatói munka a módszerek, technikák tükrében. A tréningek cél­cso­portja a pedagógusképzésben részt vevő felsőoktatási oktatók, nappali és levelező tagozatos hall­ga­tók, doktoranduszok, köznevelésben dolgozó tanárok, pedagógusképzésben részt vevő fel­ ső­ok­ta­tá­si nem oktató munkatársak (oktatásszervező és adminisztratív munkatársak). Az összesen 18 tréning pápai és veszprémi helyszíneken valósult meg. Az Assas gondozásában készült el a kommunikációs (cselekvési) terv. Jelen projektben a lakosság nem közvetlen haszonélvezője a projekteredményeknek, azonban na­ gyon fontos a tájékoztatásuk. Ennek elsődleges célja, hogy olyan emberek is tudomást sze­rez­hes­ se­nek a megvalósuló fejlesztésekről, akik esetlegesen nem férnek hozzá az internethez. A projekt összefoglaló adatairól szórólap készült. Létrejött egy új honlap, ahol megjelenik minden, a projekt szem­pont­já­ból releváns és fontos információ. A projekt indítása alkalmából egy nagyobb volumenű, partnertalálkozóra is sor került Siófokon 2014. június 14-én, ahol bemutatásra került a projekt célja, célcsoportjai és szakmai tevékenységei. A rendezvény célja a projekt indulásának minél nagyobb nyilvánosságot biztosító bejelentése volt. A projekt megvalósítására létrehozott legfelsőbb szintű szervezet az ún. Projektirányító Bizottság (PIB), a projekt során három alkalommal ülésezett Veszprémben a Pannon Egyetemen: 2014. ok­tó­ ber 1., 2015. január 27., 2015. május 19. Az ülések gördülékeny lebonyolításához az Assas ren­dez­ vény­szervező céget vont be. Az Assas több szakmai konferencia és fórum megszervezésében, lebonyolításában működött közre külső szolgáltató igénybevételével. A projekt keretében 2014. október 17-én Vonyarcvashegyen nem­zet­kö­zi konferencia keretében a pedagógus mesterképzésről tanácskoztak a résztvevők. A Pan­non Egyetem két alkalommal is helyszínt biztosított a projektcélokat népszerűsítő fó­ru­mok­ nak: 2014. november 26-án a középiskolai igazgatók részére, 2014. december 5-én a kö­zép­is­ko­lá­ sok­nak rendeztünk nyílt napot. 2015. május 12-én a tudós tanár programhoz kap­cso­ló­dó­an szak­ ma­i fórumot szerveztünk. 2015. május 29-én Vonyarcvashegyen szakmai konferencia ke­re­té­ben a kom­pe­ten­ci­arendszerek kapcsolódó kutatási eredmények meg­vi­ta­tá­sa volt a téma. A projekt során minden tevékenységről fotódokumentáció ké­ szült, mely biztosítja a projekt megvalósításának és ered­mé­nye­ i­nek rögzítését. Az elkészült képek meg­te­kint­he­tő­ek a projekt hon­lap­ján. A projekt befejezését megelőzően megrendezésre került egy ki­ sebb sajtónyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény az Assas részéről. Az esemény 2015. június 20-án Siófokon zajlott, a­mely­nek keretében ismertetésre kerültek a projekt eredményei, hatásai.

D U N A Ú J V Á R O SDIUFNŐAIÚS JKVOÁLRAO S I F Ő I S K O L A E ROOFS D U N A Ú J VÁ R O S C O L L E G E O F DC UO NL ALÚEJ G VÁ

Európai Szociális Alap