Pedagógiai program K O S D

Pedagógiai program Arany János Általános Iskola 2004

KOSD

Nevelési program

2–☺

Arany János Általános Iskola

Nevelési program

„az iskola dolga: hogy megtanítson hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti vágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni amit csinálunk és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

Tisztelt Olvasó! Kedves Diákok, Szülők, Kollégák! Ez a Pedagógiai program a 2001-ben készült programunkat módosítja. A jogszabály által előírt kötelező módosítás a 2003-ban kiadott – már az unió-s elvárásokat is tartalmazó – új Nemzeti Alaptantervre épül. A hivatkozott jogszabály elvárása a gyermekközpontú szemlélet fokozott érvényesítése a napi nevelő-oktató munkában. Ezzel együtt új célok és tartalmi elemek is megjelentek, amelyek beépítésre kerültek e dokumentumba. Ezek az alábbiak: Az alapozó, készségfejlesztő szakasz meghosszabbodik. A tanulói terhek, ezzel együtt a kötelező tanórák száma csökken. A kisgyermekek teljesítményének szöveges értékelése. A pedagógiai munkában kiemelt szerepet kap az egészség- és a környezeti nevelés. A módosítás elkészítését felmérések előzték meg, az OKAIM minőségbiztosítási modell segítségével, melyeken keresztül megismertük az Önök, a Ti igényeiteket, és a pedagógiai munkánkkal kapcsolatos elégedettség mértékét. Véleményüket, Véleményeteket fontosnak tartjuk, ezért igyekeztünk figyelembe venni azokat. Ezzel együtt elkészítettük intézményünk Minőségirányítási Programját, amely e szakmai dokumentumban megfogalmazott célok megvalósítását hivatott segíteni. Bízom abban, hogy Pedagógiai programunk végrehajtása során diákjaink és munkatársaink osztoznak a sikerben, s a szorgalmas, kitartó munkát kölcsönös elégedettség koronázza.

Kosd, 2004. június

Makkainé File Edit igazgató


☺–3

Nevelési program

INTÉZMÉNYI ADATOK

Az intézmény neve:


Székhelye:

2612 Kosd, Bocskai út 1..

Az intézmény alapítója:

Kosd Község Önkormányzata illetve annak jogelődje

Az intézmény fenntartója és Kosd Község Önkormányzatának Képviselőtestülete felügyeleti szerve: Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy

Gazdálkodása:

Részben önállóan gazdálkodó

Az intézmény típusa:

Általános iskola, 1-8 évfolyammal, évfolyamonként egy-egy tanulócsoporttal

Az intézménybe felvehető

224 fő

maximális tanuló létszám: Alaptevékenysége:

Az iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik, a tanuló felkészül a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, a társadalomba való beilleszkedésre.

Alapító okirat száma:

Az alapító okiratot Kosd Község Képviselőtestülete az 5/1994. sz. határozatával fogadta el. Az egységes szerkezet tartalmazza a 32/2004.(03.31.) sz. határozatával elfogadott módosításait.

4–☺


Nevelési program

HELYZETELEMZÉS Az iskola múltja és jelene A Cserhát-hegység dél-nyugati lábainál, a Duna folyótól 10, Budapesttől 35 km-re fekszik a mindig friss levegőjű Kosd község. A település egyetlen iskolája a magyar romantika legnagyobb költőjének a nevét viseli, akinek költeményeiben egyaránt tovább élnek a magyarság mondai hagyományai és az európai történelem legendái. Ha az iskola múltjába is betekintünk, azt láthatjuk, hogy az államosítást megelőző években Kosdon két iskola működött. A Váci Levéltárban fellelhető adatok szerint a kosdi iskolára vonatkozó legrégebbi anyakönyvek a Katolikus Elemi Népiskolát említik 1897-ből, a Református Népiskola anyakönyvei 1901-ből származnak. 1948-ban a két iskolát összevonták, ettől kezdve lett 8 osztályos a kosdi iskola. 1982-ben került sor az 1 hektáros területen elhelyezkedő új iskolaépület átadására, ami 1990-ben tornateremmel bővült. Iskolánk 176 tanulójával a közepes nagyságú intézmények közé tartozik. Alapfeladatai mellett szívesen foglalkozik a gyerekekkel a tanítást követő szabad időben is. A művészeti tevékenység, a népi hagyományápolás talán a legfontosabb és legeredetibb vállalkozásunk. A tanulási folyamatok ugyanis ma már elviselhetetlenek a lelki-szellemi frissességet nyújtó kiegészítő tevékenységek nélkül. A matematika, a természettudományok, a nyelvtanulás, a testedzés kevésbé unalmas és megerőltető a tánc, a rajz, a kézművesség, az éneklés felszabadító élménye mellett. A gyerekek régi népi játékokat elevenítenek fel, és maguk is megtapasztalják a gyöngyfűzés, a textilfestés, a kerámiakészítés, a nemezelés mesterfogásait. Nagyon szeretünk kirándulni, szánkózni a környező domboldalakon, évente egyszer pedig a középkori lovagok életét elevenítjük fel: bátorságpróbát, ügyességi párbajt vívunk a rangos címek elnyeréséért. A szervezésben sokat segítenek a szülők is, a pedagógusok pedig számos ötletet hoznak, így sohasem kell töprengenünk azon, hogy mivel töltsük a szebb napokat. Az iskolának kosárlabda-, kézilabda-, futballcsapata is van. Egyre többen ismerkednek meg a legmodernebb számítógépekkel is. Az itt folyó munkát igyekszünk mind színvonalasabbá, otthonosabbá tenni a könyvtárban kialakított Teleház szolgáltatás széleskörű kihasználásával. Szeretjük és ápoljuk hazánk és lakóhelyünk értékeit.

A családi háttér, a tanulóközösség jellemzői A szülők foglalkozása széles skálán mozog, dolgoznak iparban, szolgáltatásban, vállalkozási szférában. A szülők nyitottak az intézmény felé, az együttműködés általában jónak mondható. A kapcsolattartásban az iskola a kezdeményezőbb, felhasználva a családpedagógia hagyományos és új eszközrendszerét.


☺–5

Nevelési program

Intézményünkben a tanulólétszám 176 fő, az évfolyamonkénti 1-1 tanulócsoportban a létszám 18-26 fő, a fluktuáció minimális. A beiratkozott tanulók 98%-a iskolánkban fejezi be általános iskolai tanulmányait. A tanulócsoportok összetétele a családi háttér, a képességek szintje, a tanulási attitűd vonatkozásában is heterogén.

A humán erőforrás jellemzői A kosdi Általános Iskola nevelőtestülete a pedagógiai programban vállalt célkitűzéseket a közvetlen, helyi sajátosságok figyelembevételével alakította ki, ezért a pillanatnyi állapot elemzését – az intézményi adottságokból következően – ezúttal is a realitásokhoz kívánjuk igazítani. Elsődlegesnek kell tekintenünk az iskola igényeinek figyelembevétele mellett az itt dolgozó pedagógusok elvárásait. Vannak olyan pedagógusok, akik hosszabb távú elképzeléseiket nem csupán az önképzéssel fejleszthető szaktudással szeretnék megalapozni, hanem a mindennapi gyakorlatot is analizálják. Ebben a folyamatban a nevelőtestületi tagok szorosabb együttműködésére kell és lehet építeni, hiszen az optimális problémakezeléshez a pedagógus egyszemélyes reakciói kevés esetben vezetnek el. Jogos elvárás az, ha a belső kapcsolatokban a segítségnyújtás, a tapasztalatcserét is jelentő együttműködés dominál. Nevelőtestületünknek nyitott, a megújulást akaró kollektívává kell válnia. A növekvő követelmények egyre több szakmai-módszertani továbbképzés, szakvizsga teljesítését jelentik, ennek vállalásától nem zárkózhatunk el Célunk, hogy minél több szakvizsgázott, egyetemet végzett pedagógus oktasson az intézményben. Mindezt annak a távlati célkitűzésnek a szolgálatában vállaljuk, hogy az alapfokú művészeti iskolává alakulás feltételeinek alapjait lerakhassuk. Kollektívánk innovatív, az új iránt nyitott, fogékony. A fokozódó követelményeknek történő megfelelés érdekében rendszeresen részt veszünk a különböző szakmai továbbképzéseken, programokon (tantárgyi, módszertani, vezetési ismeretek, informatika, minőségbiztosítás, mentálhigiénia). 17 főből álló tantestületünk értékrendje, hozzáállása kellő alapot biztosít az együttműködéshez, a gyermekközpontú pedagógiai gyakorlat megvalósításához. Ügyviteli és technikai dolgozóink a maguk területén szintén nagy segítséget nyújtanak céljaink elérésében. Lehetőség szerint részt veszünk a különböző városi, megyei, országos pályázatokon, melyek hozzájárulnak a szakmai programok megvalósulásához, a tárgyi feltételrendszer javításához. Iskolánk 2002-ben elkezdte Közoktatási Minőségfejlesztési Program OKAIM intézményi modelljének szakértő segítségével történő kiépítését. 2004 szeptemberében vehettük át a minőségbiztosítási védjegyet.

6–☺


Nevelési program

Az intézményi helyzetfelmérés tapasztalataiból adódó feladatok Arculattervezés A belső jövőkép meghatározásának lényeges elemei: az intézmény gyermeklétszáma a demográfiai előrejelzések és a településfejlesztési koncepciót figyelembe véve jelentősen nem változik majd; az iskola megtartó erejét a színvonalas működés biztosítja; az iskola fenntartója, felügyeleti szerve továbbra is a helyi költségvetésért felelős önkormányzat; az iskola tárgyi és szellemi vagyonának gyarapodásáért az intézmény minden dolgozója felelősséget vállal; személyiségközpontú nevelés csak kiegyensúlyozott alkotói légkörben, felkészült nevelők munkája révén valósulhat meg. A külső intézménykép meghatározásának lényeges elemei: az iskolahasználók (szülők, gyermekek) iskolával szemben támasztott igénye a hatékony képességfejlesztő pedagógia; a család által elképzelt életút folyamatába szervesen és eredményesen illeszkedjék a tanulók továbbhaladásának megteremtése; a fenntartó elvárja az intézmény gazdaságos működtetését, és a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokkal való fokozott foglalkozást, mivel nincs gyermekjóléti szolgálat; az iskolának biztosítania kell minden tevékenységi körben az egyenlő esélyek elvét; az iskola legyen a település egyik fő szellemi-közösségi bázisa. Iskolánk nemrég megjelölt névadó személyiségének, Arany Jánosnak a szellemét követve szerényen, de képességeink és tudásunk legjavát hasznosítva szeretnénk dolgozni a jövőben. Ez küldetéstudatunk lényege.

A tárgyi eszközrendszer alakulása Az intézmény adottságai, a meglévő infrastruktúra behatárolja, korlátozza bővítési lehetőségeinket. Ezért a meglévő épületegyüttest próbáltuk, próbáljuk évről-évre barátságosabbá tenni, hogy jól érezzék magukat tanítványaink és munkatársaink is. Tárgyi feltételrendszerünk összességében átlagosnak mondható. 8 tanterem, 2 csoportszoba, számítástechnikai és könyvtárterem, egy könyvtárszoba, egy átlagos méretű tornaterem biztosítja a napi pedagógiai munka helyiségigényét. Ugyanakkor a számítástechnikai szaktanterem a lakosság számára is nyitott, lehetőséget biztosít könyvkölcsönzésre, Internetezésre, Teleházas szolgáltatások igénybevételére. A tanulók és dolgozók étkezésére kisméretű ebédlő és tálalókonyha áll rendelkezésünkre. Az iskola gondozott udvara, igényesen kialakított szabadidőparkja biztosítja a tanulóknak a szabadban tartózkodás lehetőségét, a sportpálya pedig a testnevelés és udvari játék feltételeit.


☺–7

Nevelési program

Az informatika-oktatáshoz szükséges géppark minőségi fejlesztést igényel. Az intézmény átlagos szinten rendelkezik az oktatáshoz szükséges audiovizuális technikai eszközökkel, szemléltető eszközökkel, sportszerekkel.

A nevelő-oktató munka jellemzői Az iskola tanulóinak létszáma évek óta stabil, 160-190 fő között mozog, beiratkozott tanítványaink 98%-a intézményünkben fejezi be általános iskolai tanulmányait. A kedvező adottságok (a szülők közeli munkahelyei, jó megközelíthetőség) s remélhetően pedagógiai munkánk eredményeit is figyelembe véve a szülők szívesen választják iskolánkat a váci színes palettájú kínálattal szemben. A fenntartó önkormányzat közigazgatási területéről és lakott külterületéről bejáró tanulók alkotják a tanulóifjúság létszámát. Ettől eltérő gyakorlatot a szülők munkahelyre történő ingázása, vagy a családi kötődések szerinti ideiglenes tartózkodás befolyásolja, így nem számottevő létszámú a településről eljáró, vagy bejáró tanuló. Pedagógiai eszköztárunkban az elfogadás, a tolerancia, a pozitív megerősítés, a dicséret és az elismerés dominál, a tanulók motiválása, sikerélményhez juttatása. Tanuló összetételünk heterogén. Az egyik legnehezebb pedagógiai feladat a tanulók egyéni adottságaira épülő képességfejlesztés gyakorlatban történő megvalósítása. Már első osztályban diagnosztizáljuk a tanuláshoz szükséges gondolkodási képességek (részképességek) szintjét, majd erre építjük a felzárkóztató munkát, melyet fejlesztőpedagógus és külső szakember is segít. Nevelőink szívügyüknek tekintik a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanítványaink megsegítését, felzárkóztatását. Kiemelt figyelmet fordítunk a kulturális eszköztudás (olvasásértés, matematikai műveletvégzés, kommunikáció) biztos elsajátíttatására, folyamatos mérésére. Belső értékelési rendszerünkben kitüntetett szerepe van a tanulási teljesítmények nyomon követő vizsgálatának, elemzésének. A tehetséggondozás rendszere, kínálata az utóbbi években folyamatosan bővül, a helyi szervezésű versenyeket egyre több körzeti, továbbá levelező verseny egészíti ki. Tanítványaink közel harmada kapcsolódik be valamilyen tehetséggondozó programba, (tanulmányi munka és a sport területén egyaránt), melyeken kiváló, illetve jó teljesítményt nyújtanak. A beiskolázási statisztikák alapján megállapítható, hogy a végzős tanulók többsége az első helyen megjelölt intézménybe nyer felvételt. Tanítványaink többsége –tanulmányi eredményüktől függően– a váci szakközépiskolákban, illetve szakiskolákban és gimnáziumban folytatják tanulmányaikat.

8–☺


Nevelési program

N EVELÉSI PROGRAM


☺–9

Nevelési program

10–☺


Nevelési program

TARTALOMJEGYZÉK 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................................................... 13 1.1 Pedagógiai alapelveink .................................................................................... 13 1.2 Az iskola nevelési-oktatási céljai, feladatai .................................................... 14 1.4 A nevelő-oktató munkában alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer ............... 17

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................... 19 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok............................................. 23 3.1 A közösségfejlesztés színterei, tevékenységformái ........................................ 24 3.2 A diákönkormányzat működtetésének feladatai ............................................. 25 3.3 A hagyományápoláshoz kapcsolódó feladatok ............................................... 26

4. Egészségnevelési program ........................................................................... 27 4.1 Helyzetelemzés................................................................................................ 27 4.2 Állapot felmérés-elemzés ................................................................................ 27 4.3 Az egészségnevelési program célja ................................................................. 29 4.4 A célok érdekében végzett tevékenységek, azok színterei .............................. 30 4.5 Segítő kapcsolatok........................................................................................... 30 4.5 A program ellenőrzési-, értékelési rendje ....................................................... 30

5. Környezeti nevelési program ....................................................................... 32 5.1 A környezeti nevelés előzményei iskolánkban ............................................... 32 5.2 Alapelveink ..................................................................................................... 32 5.3 A környezeti nevelés célja............................................................................... 32 5.4 Tartalma, tanulásszervezési kereti................................................................... 33 5.5 Belső-, külső segítők, támogatók .................................................................... 35

6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................... 37 7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................... 39 8. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ............................................................................ 41 9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ....... 43 10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ............................... 45 11. A szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ................................................................... 47 12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök- és felszerelések jegyzéke ....................................... 49 Záró gondolatok ............................................................................................ 53


☺–11

Nevelési program

12–☺


Nevelési program

1 . A n e v e l ő- o k t a t ó m u n k a p e d a g ó g i a i a l a p e l v e i , céljai, feladatai, eszk özei, eljárásai „…ha emberek közt élsz, vedd ki a magad részét minden igaz, becsületes, jogos küzdelemből Állj a védtelenek, gyengék közé; az erősek, hatalmasok oldalán harcolni nem virtus.” Benedek Elek

Pedagógiai programunk, iskolánk olyan szakmai stratégiai programja, amely meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, működésének feltételeit. A nevelőtestületünk által létrehozott és elfogadott szakmai alapdokumentum átfogja az iskola működésének minden területét. Rögzíti intézményünk nevelő-oktató munkájának szakmai szabályait és feltételeit, tájékoztatja a szülőket és tanulókat az intézményünkben igénybe vehető közoktatási szolgáltatásokról, és rögzíti azok igénybevételének feltételeit. A 2004-ben elkészített Intézményi Minőségirányítási Program, e szakmai alapdokumentumban megfogalmazott célok megvalósítását hivatott segíteni. Pedagógiai programunk két, egymástól elhatárolható, de nem különálló része a nevelési program és a helyi tanterv. Ez utóbbihoz Függelék is kapcsolódik. Nevelési programunk tartalmazza a helyi tanterv végrehajtásának legfontosabb általános szabályait, meghatározza mindazokat a pedagógiai célú feladatokat és módszereket, amelyekkel a helyi tantervekben foglaltakat végre kell hajtani.

1.1 Pedagógiai alapelveink Alapelvünk lényegét az alábbi törekvések határozzák meg.

Olyan iskola szeretnénk lenni, kívánunk maradni: ☺ ahol a tanulók, és az ott dolgozók jól érzik magukat, ☺ ahol a korszerű ismeretek oktatásával felkészít a középiskolai tanulmányok folytatására, ☺ ahol minden gyermek megkapja azt a pedagógiai gondoskodást, amely adottságai kifejlesztéséhez szükséges, ☺ ahol a gyermek nem csupán alanya az nevelő-oktató munkának, hanem tevékeny résztvevője, ☺ ahol a tehetséges és a hátrányos helyzetű gyermek is sikereket érhet el, ☺ ahol a gyermekközpontú szemlélet nemcsak szólam, hanem életforma, ☺ ahol bátorítást kap a kezdeményezés és az alkotó munka, ☺ ahol a problémák keletkezésekor közösen keressük a megoldási lehetőségeket. Arany János Általános Iskola

☺–13

Nevelési program

1.2 Az iskola nevelési- oktatási céljai és feladatai Pedagógiai alapelvünk értékpreferenciáit, iskolánk arculatának jellemzőit –az elfogadó, humánus és gyermekközpontú pedagógia, az egyéni képességfejlesztés, biztos alapozás, jól működő belső- és külső kapcsolatok, családias légkör határozza meg. „Isten minden kis tücskének akad hely a kórusban. Némelyik hangja mély, a másiké magas. Megint másik hangosan ciripel a telefondróton és aki csak tapsolni tud, olyan is akad.” (Margaret Martle)

Kiemelt céljaink Az alapkészségek fejlesztése, tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni képességfejlesztés, melyek kifejtése a programunk további részében találhatóak. Fejlesztési célok, feladatok a bevezető és kezdő szakaszban Fejlesztési főfeladatok

Bevezető szakasz (1-2. évfolyam)

Kezdő szakasz (3-4. évfolyam)

Énkép, önismeret

A személyes képességekbe vetett hit A személyes képességekbe vetett és önbizalom megteremtése. hit és önbizalom megóvása, megerősítése. Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével.

Hon-és népismeret

A tanulók ösztönzése saját környe- A tanulók érdeklődésének felkelzetük megismerésére, megértésére. tése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt.

Környezeti nevelés Az információs és kommunikációs kultúra terjesztése

A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása.

Tanulás

A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése. A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. Lehetőségek és minták adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz

14–☺

Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. Ismeretek közvetítése a természetről, társadalomról, művészetekről, az emberiség a haza történelméről. Lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.


Nevelési program

Testi és lelki egészség

A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban.

A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése. Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése.

Felkészülés a felnőtt lét A társakkal végzett közös tevékeny- A társas kapcsolatok kialakításához ségek élményének és örömének és gazdagításához szükséges beállíszerepeire megerősítése. tódások, képességek gyakoroltat. A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatias ismeretek nyújtása. Képességek: Koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése.

Fejlesztési célok, feladatok az alapozó és fejlesztő szakaszban Fejlesztési főfeladatok Énkép, önismeret

Alapozó szakasz (5-6. évfolyam)

Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam)

Az önértékelés képességének kiala- Az egyéni adottságok, képességek kítása és fejlesztése. megismerésén alapuló önismeret A megbízhatóság, becsületesség, fejlesztése. szavahihetőség értékének tudatosítása.

Hon- és népismeret

Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. Európai azonosságtudat Más népek és kultúrák megismerése iránti igény, beállítódás kialakítása. – egyetemes kultúra Környezeti nevelés

A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése. Információs és A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése. A komplex és kommunikációs kultúra különböző forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. A komplex és különböző forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. Tanulás


Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése.

A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer kiépítése. Az általános műveltség megalapozásához szüks. ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. A tudományos ismeretek megértéséhez, elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése.

☺–15

Nevelési program

Testi és lelki egészség

A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése. Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartásoknak és szokások megerősítése. Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik.

Felkészülés a felnőtt lét A tanulókban meglévő szolidaritásszerepeire érzés, együttműködő- és segítőkészség értékének tudatosítása, fejleszt. A közösségek demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek megismertetése.

A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása. Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása. A tanulók felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra.

Módszerek: Aktív tevékenységre, önálló munkára lehetőséget adó feladatokat adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek stb. Képességek: Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása. A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása, a kreativitás fejlesztése. A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása. A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése. A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre.(7-8.) A képi reprezentációk értelmezéséhez szükséges vizuális képességek fejlesztése. (7-8.) A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása.(7-8.)

16–☺


Nevelési program

1.3 A nevelő-oktató munkában alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer A nevelési módszer a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti, amely egymagában nem létezik, mindig eljárások rendszerében gondolkodunk. A nevelés módszereit, eszközeit, eljárásait meghatározó tényezők: a nevelési cél és feladat, a tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képessége, a nevelők személyisége, pedagógiai kulturáltsága, felkészültsége, vezetési stílusa, a pedagógiai szituáció és annak tartalma. Pedagógiai munkánkban alkalmazott módszereink alapértékeinkből (PP 1.1 fejezet) adódnak. Az értékeinkhez megválasztott, illetve alkalmazott módszereinket az alábbi táblázat foglalja össze. Gyermekközpontúság

megértés, türelem, tolerancia

Egyéni képességfejlesztés

követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, gyakorlás pozitív megerősítés, dicséret, biztatás

Együttműködés, kapcsolatok

példaadás, beszélgetés, biztatás, elismerés, dicséret, jó tanár-diák, diák-diák, tanár-tanár kapcsolat.

Családias légkör

elfogadás, tolerancia, szeretet, bizalom.

A nevelési eredmények teljesülésének kritériumai Pedagógiai alapelveink szerinti működés biztosítása. Az iskolánk megtartja népszerűségét, vonzerejét. Intézményünk megőrzi gyermekközpontú szemléletét, módszereit, eljárásait. Pozitív visszajelzést kapunk partnereinktől. (Tanulási teljesítmény, viselkedésmagatartáskultúra.) A kritériumrendszer mérésének és értékelésének rendjét az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza.


☺–17

Nevelési program

2 . A szem élyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „Vagyok, mint minden ember: fenség Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény.”] Ady Endre

A lírai én rejtőzködése Adynál nem csupán poétikai eszköz, hanem a jellem sokrétűségét is példázza. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatrendszere ezért –éppen a személyiség összetettségét figyelembe véve– nevelő-oktató munkánk legátfogóbb területe. Hagyományos színterei: a tanóra, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli nevelés. A nevelési programban szereplő értékek az egységes, alapvető követelmények, és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók –adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal– minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Alapelvünk a személyiségfejlesztés, az önfejlődés elősegítése, melynek során arra építünk, ami a gyermekekben adott. Legfontosabb feladatunk, hogy a tanítványainkban felismerjük a domináns tulajdonságokat és erre építve egyénre szabott pedagógiai módszereket alkalmazzunk. Olyan széleskörű tevékenységrendszerrel, tapasztalatszerzéssel, élményekkel szolgáljuk a fejlesztő munkát, amelyben a gyermek önmaga is rájöhet arra, hogy mire képes, s ezt miként fogadják majd társai. A képességek fejlesztésének színtereit a kötelező és választható tanórák, a tanórán kívüli tevékenységek s különböző szabadidők programok biztosítják.

Céljaink A tanulók –adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban– minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Szeretnénk, ha tanulóink legalább 60%-a az alábbi személyiség jegyeket hordoznák: kreatív (képes váltani és változtatni, megújulni, önállóan alkotni), szorongás- és feszültségmentes, vágyai és igényei összhangban vannak a realitással, ambiciózus (de ne legyen törtető), szorgalmas, kitartó, 18–☺


Nevelési program

együttműködő (de ne legyen komformista), közéleti, aktív, egészséges, edzett. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat táblázatos elrendezésben a következő oldal tartalmazza.


☺–19

Nevelési program

Feladat

Eszköz, eljárás

A teljesülés kritériuma

Lehetősége legyen a tanulóknak a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon az alkotó tevékenység végzésére. Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása. Megismerési vágy kielégítése, fejlesztése. (Értelmi nevelés.)

Lehetőség biztosítása a gyermekeknek az önálló munkára, alkotásra, gondolkodásra. Háziversenyek Könyvtári búvárkodás A tanulók számára kiírt pályázatokon való részvétel (tantárgyi, képzőművészet, versírás, stb)

Tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon lehetőség szerint egyénre szabott feladatokat is adunk a tanulóknak, s azokat mindig számon is kérjük.

A tanórai légkör oldottságának, Pozitív, motiváló értékelés, a Tanulóink érzik a fejlődéfeszültségmentességének biztosí- hiányok feladatként való megje- süket segítő motiválást, a sikerélményhez való juttatása. lölése. tást. A magatartás, szorgalom, a szóbeli feleletek értékelését önmaga is elvégzi, képes értékelni, és reális képet kialakítani önmagáról (magatartásáról és Lehetőséget adunk az önértéke- Osztályfőnöki órák személyiség- szorgalmáról, teljesítm-é lésre. Önvizsgálat, önismeret, fejlesztő programjai. nyéről) és társairól az reális énkép kialakításának segí- Empátia- és kommunikációfej- 5. évfolyamtól kezdődően. tése lesztő tréningek, gyakorlatok. Követelménytámasztás. Házirend, tantárgyi követelméRendszeres szóbeli és írásbeli nyek. értékelésben részesítjük a ta- Tantárgyi értékelések, magatartás nulóinkat. és szorgalom értékelése. Szülői értekezlet, fogadóóra.

Önirányítás, önalakítás, önfej- Szociális készségfejlesztő módlesztés lehetőségének biztosítása. szerek a beilleszkedésre, a helyes viselkedési normák kialakítására. Munkához szoktatás, kitartás, Aktivizálás, motiválás a tanórá- Érték a tanulóknál az aktimunkabírás fokozása, akarati ne- kon és tanórán kívüli foglalkozá- vitás. velés. sokon. Szeretetteljes légkör, személyi- Állandó kommunikáció a biza- Az iskolában a tanulóink ségközpontú nevelés megvalósí- lom jegyében (tanuló-tanár, többsége „védettnek” érzi magát. tása. tanár-tanár, tanuló-tanuló) Pozitív megerősítés. Nehézségek, konfliktusok megol- Személyes példamutatás, komdásához vezető technikák, utak munikáció. megmutatása. DÖK tevékenysége. A tanulók bevonásával történő közös esetmegbeszélés.

Tanulóink többsége konfliktusait erőszakmentesen megoldja, vagy kéri a nevelő segítségét.

Ismerjék tanulóink a szülőhely a Ünnepélyek, kirándulások, osz- Ünnepélyeken, kiránduláhaza a lakóhely, iskolánk és tályfőnöki és tantárgyi órák. sokon, egyéb rendezvémúltját és jelenét, névadónk Vetélkedők, Dornyay napok nyeinken tanulóink 90%-a életútját. fegyelmezetten részt vesz.

20–☺


Nevelési program

DÖK tevékenysége, osztályszintű feladatok, felelősi rendszer működtetése. Városi szintű diákéletbe bekapcsolódás (városi DÖK, SIT). Tanulmányi, művészeti versenyeken való részvétel.

Tanulóink 100%-a úgy érzi, hogy véleményezési, választási joga van az iskolai életben. A diákok 10%-a aktív feladatot vállal.

Tanulóink egészségesen éljenek, ISK foglalkozások szervezése, népszerűsítése. legyenek edzettek. Osztályfőnöki órán szakemberek felvilágosító óráinak beépítése. Napközis foglalkozások sportfoglalkozásai. Kirándulások, túrák. Személyes példamutatás. Mentálhigiénés programok.

Tanulóink 60%-a aktív ISK tag (3 sportágba kapcsolódhat be, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás).

Tanulóinkban felkeltjük az igényt a közösségi tevékenységekre, az iskolai közéletben való aktív részvételre.

Segítő életmódra nevelés, pozitív Tanórai és tanórán kívüli alkal- Tanulóink többsége renmak „teremtése”, kihasználása. delkezik a szociális képesértékrend elfogadtatása. ségekkel. Szociális képességek kiépítése, Példaadás, pozitív megerősítés. szabálytudat, döntési szabadság és felelősség elsajátíttatása. Preventív védelem. Problémafelismerés és-kezelés. Kapcsolati, beilleszkedési, közösségi problémák feldolgozása. Személyiségkorrekció, pótló fejlesztés (tartós, illetve alkalmi tüneti viselkedés, magatartási probléma, teljesítményzavar felismerése, kezelése).

Tanórán és tanórán kívül. Együttműködés a nevelési tanácsadóval, közös ellátási terv kialakítása. Pedagógus, pszichológus együttműködése. Pedagógus, pszichológus, családsegítő központ, iskolaorvos, Gyermekjóléti Szolgálat.

A személyiségfejlesztés során jelentkező problémák (magatartás, teljesítményzavar) időben történő észlelése, diagnosztizálása, kezelése (szakember segítségével). A szülők érzik a pedagógus segítő szándékát.

Esztétikai élmények szerzése, nyújtása. Önfegyelem, viselkedés gyakoroltatása.

Osztályterem rendje, tisztasága Irodalom, zene, képzőműv. tánc. Hangverseny, múzeum, színházlátogatás, galéria, mozi

Igény ébred a tanulókban környezetük rendjének megőrzésére, érzelmi életük gazdagítása iránt.

A sajátos nevelési igényű tanulók Az érintett tanulók szükségle- Sikeres integráció, a integrált nevelése a humán és teihez igazodva. tanuló jól érzi magát az tárgyi erőforrás lehetőségének iskolában. függvényében.


☺–21

Nevelési program

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok „A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze.” Hankiss Elemér

A család, az iskola és az iskolán kívüli közösségek alkotják azt a társas mezőt, ahol az autonóm egyének – kialakult elvárások nyomán – szabályozott csoportokban tevékenykedve dolgoznak. Az így kialakult közösségek iskolai életünk legfontosabb színterei. hatékony személyiségfejlesztés mellett fontos feladatunk a tanulók tevékeny, aktív közösségi életének megszervezése. Arra kell törekednünk, hogy minden tanuló ismerje meg a társas együttélés azon alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenül szükségesek.

Céljaink Biztosítsuk a közösség demokratikus működésének feltételeit, felkészítsük tanulóinkat későbbi felnőtt életükre, a társadalomba való beilleszkedésre. A tanulók közösségben és a közösség által történő nevelésének, oktatásának, megszervezése, irányítása. A személyiségfejlesztés közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül is érvényesüljön. Feladat

Eszköz, eljárás


Az együttélés, együttműködés (egymás iránti tisztelet) készségeinek és szokásainak, kialakítása, erősítése.

Tanórai és tanórán kívüli tevé- A tanulók 85%-a képes az kenységek. együttműködésre. DÖK – diákközgyűlés. Humánus magatartás- és viselkedéskultúra jellemzi Szabadidős programok. tanítványaink többségét. Az érintkezés stílusának, hang- Példaadás, pozitív megerősítés. nemének, fejlesztése. Elismerés, dicséret, segítő korrekció. Az együvé tartozás élményének Tanórai és tanórán kívüli alkalbiztosítása, az egyén és a közös- mak teremtése, érdekek szembeség érdekeinek összehangolása. sítése, döntési helyzetek. Hagyományápoláshoz kapcsolódó programok. Ünnepélyek, megemlékezések. Különböző versenyek.

22–☺

Tanulóink 70%-a szívesen vesz részt a különböző programokon, elfogadja a közösség érdekeit, alkalmazkodik azokhoz.


Nevelési program

A társakért érzett felelősség Szerepjátékok, modell-követő vi- Tanulóink többsége segíkialakítása, egymás segítése. selkedés előhívása. tőkész és rendelkezik szociális képességekkel (emAz életkori sajátosságok figye- Megerősítési technikák. pátia, türelem, megértés). lembevétele mellett a fiúk és DÖK működtetése. lányok közötti harmonikus kapcsolat megteremtése. A jó baráti kapcsolatok kialakulását elősegítő tulajdonságok felismertetése, erősítése (őszinteség, megbízhatóság, segítőkészség, becsületesség, figyelmesség).

Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek. Beszélgetés, bírálat, önbírálat, vita módszere, szerepjátékok. Szociometriai vizsgálat, Kérdőíves módszer.

A társas kapcsolatok mezőben nincs, vagy csak 1-2 fő a magányos tanuló. Segítik egymást a tanulásban. Igénylik egymás társaságát.

A beteg, sérült és sajátos Adott helyzetek pozitív lerea- Az érintett tanulók befoganevelési igényű embertársak gálása közvetlenül vagy közve- dása, segítése. iránti elfogadó és befogadó tetten. segítőkész magatartás fejlesztése. A tanulócsoportok Tanórai és tanórán kívüli tevé- Bekapcsolódás a tanterem, bekapcsolódá-sának segítése kenységek. az udvar, a tágabb környeközvetlen környe-zetük Kirándulás, séta, túra. zet tisztaságának megőrzéértékeinek megőrzésébe, sébe, gondozásába. gyarapításába. Kultúrált magatartás (kirándulás, múzeum, könyvtár, színház).

3.1 A közösségfejlesztés színterei, tevékenységformái A közösségfejlesztés területeit a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, a diákönkormányzati munka, az ünnepélyek, megemlékezések, és a hagyományápoláshoz kapcsolódó programok biztosítják. Iskolánkban a 8 évfolyamon keresztül kevés változás van a tanulócsoportok összetételében, és ez biztosítja a közösségfejlesztés folyamatosságát. Az újonnan érkező tanulók beilleszkedése a már kialakult közösségekbe könnyebbé válik. Az iskolai közösséget hagyományaink ápolásával, közös rendezvények, iskolagyűlések, diákközgyűlések megtartásával, a diákönkormányzat működtetésével erősítjük. A közösségfejlesztésben fontos szerepe van a különböző versenyeknek, rendezvényeknek is. Az osztályközösség fejlesztése szempontjából kiemelkedő az osztályfőnöki órán végzett pedagógiai tevékenység. A nevelési folyamat mindhárom mozzanatának – a tapasztalásnak, a tudatosításnak, a helyes magatartás gyakorlásának – is helyet ad, miközben a közösségi elv és az egyéni bánásmód is érvényesül. Itt nyílik lehetőség a tanulók erkölcsi, társadalmi tapasztalatáról való tájékozódásra, azok elemzésére, megfelelő általánosítására, a kötetlen, őszinte beszélgetésre, valamint az eltérő vélemények megvitatására.


☺–23

Nevelési program

Tanítási óra, ahol a tanulók motiválását, aktivitását, az együttműködés biztosítását kiemelt feladatnak tartjuk. Napközi otthon, tanulószoba hatékonyságának fokozása, a tanuláshoz való pozitív viszony erősítése, egymás segítése. Iskolai étkeztetés, feladata tanulóink kultúrált étkezésének megoldása és megtanítása. Tehetséggondozó szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, amelyen tanulóink érezzék a személyes törődést tehetségük kibontakoztatására, illetve a segítséget a felzárkóztatásban. Iskolai könyvtár, tanulóink egyéni és csoportos tanulásának, önképzésének segítése. Felkészítés versenyekre, részvétel azokon, iskolai és városi szinten, egyéni és csapatban is. A tanulók motiválása, hogy szívesen mérettessék meg magukat a különféle területeken. Iskolai és osztálykirándulások. Iskolai kirándulásokat évente két alkalommal, osztályszintű tanulmányi kirándulásokat évente legalább egyszer szervezünk. Színház-, múzeumlátogatás, kiállítások megtekintése. Az Iskolai Sportkör a testnevelési órákkal együtt biztosítja a mindennapi testedzést és a tanulók felkészítését az egyes sportágakban megrendezett diákolimpiai versenyekre.

3.2 A diákönkormányzat működtetésének feladatai A tanulók és közösségeik érdekeinek képviselete (önirányítás, beleszólási jog és kötelesség). Öntevékenységre, állampolgáriságra, konfliktusmegoldó készségek fejlesztésére, a vélemények szabad, kultúrált formában történő elmondására nevelés. A tanulók vitakészségének fejlesztése, az érvelés megtanítása, a másik ember véleményének meghallgatása, tiszteletben tartása. A tanórán kívüli szabadidős tevékenység megszervezése, segítése. Szervezőkészség fejlesztése, felelősségérzet kialakítása a közösség irányában. Mások munkájának megbecsülésére és értékelésére nevelés. Különböző akciók (hulladékgyűjtés, környezetvédelem) szervezésével hozzájárulás a DÖK működési feltételeinek javításához. A teljesülés kritériumai A tanulók képesek lesznek érdekeik védelmére, érvényesítésére, véleményük kultúrált formában való közvetítésére. A diákönkormányzat működtetésével a tanulói érdekérvényesítés, az önkormányzás biztosítása mellett e szervezet aktívabb szerepet vállal a viselkedés- és magatartáskultúra fejlesztésében, a pozitív közvélemény formálásában, alakításában.

24–☺


Nevelési program

A tanulók szintjén felmerülő problémák, konfliktusok az esetek többségében tisztázódnak, szükség szerint felnőtt segítséggel megoldódnak. Az éves munkatervben szereplő programok megvalósulnak.

3.3 A hagyományápoláshoz kapcsolódó feladatok A hagyományrendszer elemei Névadónkra évente ünnepi program keretében emlékezünk iskolai szervezésében „Arany nyomdokain…” iskolai és körzeti szintű versenyekkel adózunk Arany emlékének, továbbá szakköri keretek között ismerkedünk Arany munkásságával. Megkoszorúzzuk az iskola épületében lévő Arany tablót. Arany-díjat alapítottunk, s adományozunk kiemelkedő munkát végző pedagógus kollégáknak és kiváló teljesítményt nyújtó diákjainknak, illetve azon felnőtteknek, akik több éven keresztül sokat tettek az iskola érdekében. Minden évben iskolai keretek között készülünk adventre és karácsonyra, karácsonyi zsibvásár keretében nyitjuk meg az iskola kapuit az érdeklődők számára. A Madarak és Fák napjához kapcsolódóan komplex természettudományi vetélkedőt szervezünk és a község területén szemétszedési akciót indítunk. Végzős diákjaink a farsangi mulatságon nyitótáncot mutatnak be. A szülőkkel közösen gyermeknapi kavalkádot rendezünk a tanulóifjúságnak. A tanévet Lovagi Hagyományőrző programmal zárjuk. A gyermekek aktív bekapcsolásával megünnepeljük nemzeti ünnepeinket, megemlékezünk ismert történelmi események, személyiségek, írók, költők aktuális évfordulóiról, a Kultúra napjáról. Október 23.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a köztársaság kikiáltásának ünnepe.

Március 15.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának ünnepe.

Augusztus 20. Az államalapítás, Szent István ünnepe. (Tananyaghoz kapcsolva történelem és magyar irodalom órákon és a községi ünnepségen.) Pedagógiai munkánkban a népszokások (szüreti bál, Mikulás, farsangolás, betlehemezés,) felelevenítésével, ünnepei megjelenítésével alkalmat teremtünk a szűkebb közösségen túl a történelmi nagy közösséghez, a nemzethez tartozás intuitív megélésére is.


☺–25

Nevelési program

4. E gészségnevelési program 4.1 Helyzetelemzés Társadalmi környezeti, családok jellemzése Mint azt egy 1999-ben elvégzett felmérés is kimutatta az iskolai egészségnevelési munkában jelentkező nehézségek legnagyobb része a kommunikáció hiányosságából erednek. Nehéz bevonni a közös tevékenységekbe a szülők szélesebb rétegeit, valamint az iskolán belül is hiányzik a szervezett egészségneveléssel foglalkozó munkacsoport. A humán erőforrás jellemzői Iskolánkban 1 fő testnevelés szakos pedagógus és 1 fő szociálpedagógus dolgozik.

4.2 Állapotfelmérés-elemzés 4.2.1 Közegészségügy Közétkeztetés Egy helyiségből álló melegítő konyhával rendelkezünk, továbbá egy kisméretű (egyszerre 50 fő étkezését biztosító), ennélfogva szűkös, de barátságos és tiszta ebédlő biztosítja a tanulók étkeztetését. Iskolai ellátás Az iskola gyermekorvosával a kapcsolatunk jó. Minden kötelező szűrővizsgálatot, oltást maradéktalanul elvégez. A védőnő közvetlen kapcsolatban áll a tanulókkal, tanárokkal, aktív segítője az iskolaorvosnak. Kapcsolatunk minőségi fejlődését abban látjuk, ha az elkövetkezendő időszakban felvilágosító, egészségfejlesztő és osztályfőnöki órákat is tart majd. Az iskola fogorvossal is kielégítő a kapcsolatunk . A szűréseket elvégzi. Felvilágosító, ismeretszerző munkát iskolánkban nem végez. Balesetmegelőzés, baleseti ellátás Minden tanév első tanítási napját az osztályfőnökök a tanulók balesetmegelőzési ismereteinek tudatosítására használják. A szaktanárok az első órán tantárgyaknak megfelelő baleset megelőzést végeznek. Könnyű sérüléssel járó baleseteket helyben kezeljük. Súlyosabb sérülésnél az iskolaorvost, vagy a mentőket értesítjük a szülőkkel párhuzamosan. Az iskola helységei Tornatermünk a követelményeknek megfelelő, nagy és világos. Helyiségeink egy része kisméretű csoportszoba, nagyobbik hányada tágas, világos tanterem, tisztasága megfelelő. A neonvilágítás a tantermekben már korszerű, energiatakarékos, de az irodák, kisebb

26–☺


Nevelési program

tantermek még elavult neonvilágítással rendelkeznek. A fűtés elavult, a radiátorok és kazánok cserére szorulnak.(kivéve a tornaterem). A mellékhelyiségek állapota kielégítő, a kézmosók száma kevés. Munkavédelem Minden évben az OIGSZ által megbízott szakképzett oktató tartja az iskola összes dolgozójának a kötelező munkavédelmi oktatást. 4.2.2 Személyi szokások kialakítása, gondozása Személyi tisztaság Tanulóink döntő többségének megfelelő a személyi higiéniája. Ritkán előforduló esetekben elegendő a szülő-pedagógus négyszemközti, javítószándékú beszélgetései, a pozitív irányú változásra. Egészséges öltözködés A réteges öltözködés helyes szokása általában jellemző a tanulókra. 4.2.3 Testi nevelés Testi nevelés a helyi tantervben A testnevelés órák száma a közoktatási törvényben előírtaknak megfelelő, nincs többletóra erre a feladatra. 1. osztályunkban tanulást segítő mozgásfejlesztő óra van heti 3 alkalommal. Évenként kétszer mérjük (ősz-tavasz) tanulóink fizikai állóképességét. Diáksport ötödik osztálytól-nyolcadikig heti 4 óra tömegsport foglalkozás van, amin kb. 50 tanuló vesz részt rendszeresen. 6 fő versenyszerűen sportol szervezett sportegyesületi keretek között Mindennapos testnevelés, testmozgás napközis keretben Mindennapos testnevelés nincs iskolánkban, azonban 1-8. osztályig a napközis foglalkozások tartalmazzák a napi 45-60 perc (min.) szabadban végzett játékot, sportjátékokat. 4.2.4 Drogprevenció Iskolánk 7-8. osztályos tanulói ismeretterjesztő kisfilmeken keresztül ismerkedtek a szenvedélybetegségben szenvedőkkel.


☺–27

Nevelési program

4.3 Az egészségnevelési program célja Céljaink megfogalmazása során figyelembe vettük az OM javaslatát: „Ajánlás az iskolai egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok végrehajtására”. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Közvetlen célunk a tanulók egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életmódra történő felkészítése. Ebből adódóan programunk az egészség megőrzését, kondicionálását, erősítését, fejlesztését célozza. Ezt úgy tudjuk elérni, ha tanulóink a célhoz vezető szabályokat megismerik, elfogadják majd mindennapi gyakorlattá tudják tenni. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások – hatékonyan – a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki.. Céljaink elérése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani: a tanulók viselkedésére, az életvezetésük helyes alakítására, a korai szűrésekben való részvétel biztosításával a betegségeket megelőzni, az egészséges táplálkozás érvényesítésére, az aktív testmozgás elterjesztésére, tudjanak mozgásprogramot érdekében,

(étrendet)

kialakítani

egészségük

megőrzése

az egészségkárosító magatartásformák elkerülésére: az alkohol-, drog- és dohányzás visszaszorítására, a lelki egészségvédelem megerősítésére, a társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére, a konfliktusok megoldására, az egészséget támogató környezet biztosítására, elfogadó, segítőkész attitűd, magatartás alakítására, veszélyhelyzetek (közlekedés)

egyéni

és

közösségi

szintű

megelőzésére,

kezelésére

veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, használatuk szabályaira.

28–☺


Nevelési program

4.4 A célok érdekében végzett tevékenységek, ezek színterei Tanórai tevékenységek, módszerek

Tanórán kívüli tevékenységek

–

– – – – – – –

Osztályfőnöki óra (serdülőkori önismereti és csoportfoglalkozások, problémamegoldó gyakorlatok, esetelemzések) egészségnevelés, egészséges napirend DADA program egészséges életmód és személyiség (lelki egészség) fejlesztő foglalk. – Egészségtan, technika és életvitel, társadalmi ismeretek – Biológia, környezetismeret, kémia óra – kapcsolódó ismeretek átadása – Testnevelés – testi nevelés, edzés

túrák, kirándulások mozgásfejlesztő órák tömegsport foglalkozások sport és egészségnap, lovagi hagyományőrzés, terepfutás, a szabadidő hasznos, értelmes eltöltését segítő egyéb programok

Az iskola helységeinek rendje:

öltöző használat, mellékhelyiségek, mosdók helyes használatának ismerete, szellőztetés tanórák közti szünetekben, világítás napszaknak, időjárásnak megfelelően, padban történő helyes ülésmód elsajátítása, ebédlőben való viselkedés, étkezés intelligenciájának ismerete, alkalmazása.

4.5 Segítő kapcsolatok Intézményen belüli segítők

Intézményen kívüli segítők

–

– – – – – –

osztályfőnökök – mint elsődleges oktató, nevelő, – testnevelő – a tanulók testi, fizikai állapotának fejlesztője, a sport, a mozgás, mint életmód kialakításáért felelős személy. – ifjúsági és gyermekfelelős tanár – az összes nevelő, tanár, aki a tanulóval napi munkakapcsolatban áll.

szülők iskolaorvos iskolai védőnő DADA programot vezető Vöröskereszt ANTSZ egészségfejlesztő csoportja

4.6 A program ellenőrzése, értékelésnek rendje A program célkitűzésének megvalósulását évente értékeljük. Így válik követhetővé, mi az, amit meg lehetett valósítani, melyek voltak a sikeres tevékenységek, melyek a kevésbé megvalósítható elemek. Ezek alapján módosítható a célkitűzés, a feladatok, megváltozhatnak a hangsúlyok.

Az ellenőrzés, értékelés felelőseit és határidejét az intézményvezető jelöli ki.


☺–29

Nevelési program

5. K örnyezeti nevelési program 5.1 A környezetei nevelés előzményei iskolánkban Az iskola a falu központi részén, zöld övezetben épült, így fekvése, környezete alapvetően meghatározza nevelőmunkánk tartalmát és lehetőségeit. A szilárd alapon álló FORFA épület tantermei világosak, folyosóit, falait faliújságok, tablók, növények teszik barátságossá, emellett a tanulók kényelmét szép ízléses padok is szolgálják. Valljuk, hogy környezetünkben azt kell megbecsülnünk, azokat az értékeket kell megőriznünk, amelyek hozzájárulnak a kellemes közérzet megteremtéséhez, amelyek látványa örömmel, jó érzéssel tölti el az embert. Az elmúlt 22 év alatt sok eminens diák került ki iskolánkból a környező középiskolákba, illetve onnan felsőoktatási intézményekbe. Az ő szellemiségük mind a mai napig érezhető. Iskolánk tanárai készek a megújulásra és a modern irányzatok befogadására. A környezeti nevelés terén már rendelkezünk olyan hagyományokkal, amelyek kifejezetten a környezeti nevelést szolgálják. Van iskolakertünk, játszóterünk, részt veszünk a falutakarításon, papírt- és fémhulladékot gyűjtünk, és a falu hagyományőrző műsorainak aktív szervezői és szereplői vagyunk. Hagyományaink közé tartozik a Kihívás Napja, iskolánk névadójának megünneplése, környezetünk tisztán tartása. Számunkra alapérték, ezért fontos feladat iskolánk és környezetének tisztasága, a falut körülövező csodaszép természeti környezet megismerésére, megóvására nevelés Ebből adódóan kiemelt figyelmet fordítunk a környezettudatos magatartás erősítésére.

5.2 Alapelveink Az alapelvek megfogalmazásához felhasználtuk az OM környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására készített ajánlását. A természeti, az épített a társas-társadalmi környezet fenntarthatósága (és ezen belül a fenntartható fejlődés és fogyasztás) érdekében szükséges ismeretek, magatartás minták, értékek és életviteli szokások megtanítása. A fenntarthatóságra nevelés, amely azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hoz létre a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között azért, hogy megértessük a kapcsolatok működési szabályait. A széles értelemben vett környezetvédelem magában foglalja az alábbi területeket: a növekedés korlátai, a Föld, a földi erőforrások végessége, alapvető emberi szükségletek kielégítése,

30–☺


Nevelési program

az elővigyázatosság elve, ökológiai folyamatok figyelembe vétele. kölcsönös függőség a természeti rendszerekben.

5.3 A környezeti nevelés célja Általános célja elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. (UNIÓ, NAT). Iskolánk környezeti neveléssel kapcsolatos célja Tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük gyarapításába.

értékeinek

megőrzésébe,

Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Ennek érdekében: 1. Fejleszteni szükséges a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, érzékenységet egyéni és közösségi szinten egyaránt. 2. Be kell vonni a felnövekvő nemzedéket a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. 3. El kell ismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség: • az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása, az ökológiai egyensúly fenntartása, • a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása, • minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez. A környezeti nevelés céljaiból adódó feladatok: Környezetbarát attitűdök, szokások kialakítása a tanulókban, A természeti és társadalmi környezetről tények, ismeretek, problémamegoldó gondolkodás közvetítése, A környezeti folyamatok, összefüggések megértésének segítése. Környezeti változások megfigyelésének élményé tétele. Értékrend alakítás, amely a mindennapi szokásokat erősíti, felelős cselekvésre szoktat. Ökológiai ismeretnyújtás.

5.4 Tartalma, tanulásszervezési keretei Hitvallásunkban megfogalmaztuk, hogy környezeti nevelésünk átfogja az iskolai élet mindennapjait, a tanulást, a játékot, a tanórán kívüli programokat is. E tevékenység


☺–31

Nevelési program

folyamatos és rendszeres közös munkát jelent, amelyben a gyerekek nem passzív szemlélők, hanem aktív résztvevői a különböző programoknak. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Ebből adódóan a családban és az iskolában kell a környezetvédelmi nevelést megalapozni. Környezet -és természetvédelmi tevékenységrendszerünk kiemelt területei Célrendszer

Eszközrendszer

1.

Az iskola és környékének rendje Tantermek, folyosók virágosítása. tisztasága, esztétikája. Rendszeres tisztasági ellenőrzések

2.

Ismerkedés olyan falusi, városi, Személyes beszélgetések szakkör megyei, (országos) szakemberekkel, osztályszinten akik elkötelezettek az ügy iránt. Filmvetítés védett természeti értékeinkről. Közvetett tájékozódás a természetről (szakirodalom, film).

3.

A természet szépségeinek, csodálatos világának közvetlen megismerése. Védett növények és állatok. Turista jelzések.

4.

A család bevonása, motiválása Részvétel a szervezett természetvédelmi és családi együttes élmények szerzése. túrákon,

5.

Madárvédelem

6.

Tevékenységrendszerünk kiszé- Kistérségi környezet- és természetvédelmi vetélkedő lesítése a környékbeli iskolák megszervezése, lebonyolítása 2-3 évenként. bevonása (kistérségi) a környezetvédelmi munkába.

32–☺

vagy

Kirándulások, túrák a közeli és távoli természetvédelmi területekre. Előzetes feladatadás – a tanulók felkészítése az aktív munkára. Megfigyelési vizsgálatok (víz, növény, kőzet). Szemétgyűjtés.

Odúk, etetők készítése, kihelyezése. Madármegfigyelő napon részvétel.


Nevelési program

Környezeti nevelés a tanórákon Tanulásszervezési forma

Feladat, program

Módszer

Sikerkritérium

Terepen végzett mérések, gyűjtések, megfi-gyelés, vizsgálódás, fela-datos feldolgozás, gyűj-tés, kiállítás. Kosd és Vác szűkebb Növény, állat meghatárokörnyékével zás, helytörténet, közvetismerkedés len megfigyelés, séta, gyűjtőmunka.

A programot valamennyi tanuló teljesíti.

Minden tanuló

Felelősi rendszer működtetése.

Tiszta virágos tantermek, folyosók.

Osztályonként felváltva naponta.

Felelősi rendszer működtetése

Tiszta iskolakörnyezet

1-4. évf.: szülők bevonásával.

Takarítás, játékok karbantartása.

Világtakarítási nap

Akciók szervezése, az intézmény területén és környékén. Játszótér és környékének tisztítása. Bekapcsolódás helyi programokba

1-4. évf. tanulói rendszeresen felügyelik a játszótér állapotát. Iskolánk tanulói részt vesznek a jeles napok ünnepség sorozatán.

Egy évszak, egy nap. Egy nap a természetben Ősz Tél Tavasz

Az általános iskolai tanulmányok végzése alatt a tanulók rendszeresen részt vesznek tanulmányi Kitekintés kicsit Közvetlen megfigyelés, kirándulásokon távolabb, ismerkedés a múzeumlátogatás, gyűjpalóc múlttal, tőmunka, (kőzet, nötermészeti értékek. vény), élménybeszámoló napló.

Tanulmányi kirándulás

Iskolai tantermek, folyosók esztétikus díszítése, virágosítás, tisztasága. Iskola környékének rendben tartása: egy osztály – egy nap Játszótér gondozása

Jeles napok Szeptember 20.

Szeptember bányásznap Április 22.

- koszorúzás, túra

Föld napja


Koszorúzás műsor:

és

részt emlék- Tanulóink vesznek az iskolai programon. naphoz A programokon való cselekvő részvétel, osztályszinten.

Osztályonként kapcsolódva: – virágosítás, virágrendezés, – iskola környékének rendbetétele, – túra (időjárástól függ), előadás a természetről.

☺–33

Nevelési program

Május 10

Madarak és fák napja

Iskolánk e naphoz közel rendezi a lovagi hagyományőrző programját

Osztály kirándulás

1-8. évfolyamig meg- Előadás, gyűjtés, megfihatározott terv szerint. gyelés. Lsd. függelékben

A benevezett tanulók aktív közreműködőként részt vesznek a versenyen.

5.5 Belső, külső segítők, támogatók Iskolánkban minden pedagógus kiemelt feladata a környezetvédelmi nevelés. A szervező és koordináló munkát az osztályfőnökök végzik az iskola tanulóközösségének bevonásával. Szervezet, intézmény neve

Terület, téma

Bükki Nemzeti Park helyi tagja

Előadás, diavetítés

Göncöl Alapítvány

Akciók szervezése, versenyek (szakmai, túrák vezetése).

Szabadfelfogású Természetvédők Köre (SZTK)

Programok szervezése, lebonyolítása, szakmai támogatás, kapcsolatok kiépítése.

34–☺

támogatása


Nevelési program

6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek „Minden ember, kiben az égi láng lobog, Kincset bír, mit nem ád könyv és professzorok. Okos megszállottság, szent hévtől tüzelve, És még sok jelenség, lásd: ez a lángelme”] J. Perrault

Iskolánkban kiemelt feladatnak tartjuk az átlagosnál jobb adottságokkal, képességekkel rendelkező gyermekek fejlesztését. A tehetséget mi tágabb értelemben használjuk, nemcsak az intellektuális, hanem más területen (sport, képzőművészet, zene, kommunikáció, stb.) megmutatkozó adottságok fejlesztését, kibontakoztatását is segíteni kívánjuk. Alapelvünk értelmében feladatunk nem csupán az ismeretek gyarapítása, hanem a képességek, a készségek, a kreativitás fejlesztése. „Minden tanuló tehetséges valamiben”, s a nevelőtestület közös feladata, hogy felfedezze azt, hogy egy-egy tanulónak mik az erősségei. Az eredményes tehetséggondozás jótékony hatással van a gyermek személyiségének fejlődésére, és ez kihat azon területekre is, amelyekben kevésbé lenne eredményes, azaz motiváló eszközként is használható. Tanulócsoportjaink optimális létszámúak, ezért a célirányos tehetséggondozás a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységrendszerben valósul meg (különböző szakkörök, versenyekre való felkészítés).

Céljaink A gyermekekben rejlő tehetség, adottságok, képességek felismerése és fejlesztése, kreativitásuk, intellektusuk ösztönzése. A tehetséges tanulók számára tehetségük kibontakoztatásához a lehetőségek megteremtése, biztosítása. Az érintett gyermekek szükségleteinek kielégítése (megismerés, alkotás, biztonság, elfogadottság, megmérettetés, szereplési vágy). A tehetségek, valamint annak „egyedi” megjelenési formáinak megértése: tolerancia, segítőkészség, alkalmazkodó képesség, társakkal való elfogadtatás.


☺–35

Nevelési program

Feladat

Eszköz, eljárás

A tehetségek kiválasztása, felis- Tanórán és tanórán merése. alkalmak felhasználása.

A teljesülés kritériuma kívüli A tanulók kiválasztása megtörténik.

Sokszínű tevékenység biztosítása. A tehetségígéretek folyamatos fejlesztése.

Tanórákon plusz feladat adása Szakkörök, kiscsoportos, egyéni foglalkozások megmérettetési, fellépési lehetőségek biztosítása. Szülők, tanulók tájékoztatása a lehetőségekről.

Akaraterő, kitartás edzése.

Pozitív megerősítés, bíztatás.

Kapcsolatok kiépítése külső megerősítés céljából.

Más intézmények (pedagógiai intézet, művészeti iskola, nyelviskola, egyesületek) bevonása a fejlesztésbe.

Biztosított az érintett tanulók folyamatos fejlesztése. A tehetség megmutathatja „önmagát”.

dicséret, A tehetségígéretek 70%-a „kitart” 8. évf. végéig. Működő kapcsolatok, amelyek visszajelzéssel segítik az érintett tanulók fejlődését.

A tehetséges tanulók nyomon Az érintett tanulók figyelemmel Sikeres életpálya, elégekövetése. kisérése, beszélgetés, közvetett dettség a tanuló részéről. információk útján.

A tehetséggondozás színterei Tanítási órákon Differenciálás nehézségi fokban, mennyiségben. Az érdeklődő tanulók számára kiegészítő ismeretek nyújtása. A feldolgozás módszereiben való differenciálás – az önálló ismeretszerzés előtérbe helyezése. Gyűjtőmunka. Differenciálást segítő taneszközök alkalmazása. Nívócsoportos oktatás biztosítása lehetőség szerint. Választható tanórák kínálata a tanulók és szülők igénye szerint. Tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek Egyéni és csoportos tehetséggondozó foglalkozások, felkészítés versenyekre Szakkörök, fakultációk. Tanulóknak kiírt pályázatokon való részvétel. Iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken bemutatkozás. Tömegsport-foglalkozások. Külső intézmények által szervezett foglalkozásokra irányítás.

36–☺


Nevelési program


☺–37

Nevelési program

7 . A gyerm ek- és ifjúságvédelem m el kapcsolatos feladatok „A veszélyeztetettség olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.” A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi xxxI. tv. 5 § n.) bek.

A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülő, vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küszködő gyermekek számára nyújtott speciális segítségadás. A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai átfogják iskolánk teljes pedagógiai tevékenységét. A legnagyobb hangsúlyt a preventív gyermekvédelem megerősítésére helyezzük. Az eredményes prevenció érdekében kiemelkedő fontosságúnak tartjuk, hogy az osztályfőnök jól ismerje a tanulók környezetét, neveltségi szintjét, egyéni problémáit. Valamennyi tényező elemző egybevetése segít annak felismerésében, milyen károsodás fenyegeti, vagy fenyegetheti az egyes tanulók fejlődését. A gyermek- és ifjúságvédelem az iskolánkban a tantestület valamennyi tagjának, de különösen a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, akinek koordináló, kezdeményező, intézkedő szerepe van ezen a területen. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók kiszűrése a tünetek alapján elsősorban az osztályfőnökök feladata, a nyilvántartásba vétel, gondozás, a veszélyeztetettség típusának és súlyossá-gának mérlegelése, a gondozás segítése a gyermekvédelmi felelőssel együtt történik.

Céljaink A gyermekvédelem munkáján keresztül a problémák korai felismerése, minél hatékonyabb kezelése, megelőzve súlyosabbá válásukat. A gyermekek érdekeinek védelme, képviselete. A tanulók magukkal és a környezetükkel felelősségteljesen szembe tudjanak nézni, a nehézségeket, konfliktusokat próbálják megoldani.

38–☺


Nevelési program

Feladat az intézmény valamennyi tanulójára vonatkozóan

Eszköz, eljárás


Általános prevenciós tevékeny- Drog- és bűnmegelőzési prog- A prevenció elősegíti a ség, szülők bevonása a preven- ramok szervezése (előadás, ta- tanulók ismereteinek bővüciós tevékenységbe. nácsadás, beszélgetés). lését, a döntési szituációkban a pozitív kimenetelű Mentálhigiénés programok. DADA, osztályfőnöki órák. döntés meghozatalát. Folyamatos kapcsolattartás a csa- Családlátogatás, fogadó órák, ládokkal. szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekről. Együttműködés és szemléletformálás, szakirodalom-ajánlás. Hasznos szabadidős elfoglaltság Kirándulás, túra, kulturális prog- Az érintett tanulók részt biztosítása (lehetőség szerint). ramok, osztály- és iskolai rendez- vesznek a szabadidős vények. programokon. Az érintett tanulók tanulmányi előmenetelének és szabadidős tevékenységének megismerése, figyelemmel kísérése. A hátrányok és veszélyeztetettség okainak feltárása. Családi, és szociális helyzet megismerése. A megismert tények dokumentálása, feladatterv készítése.

Kötelező napközis, menzás ellátás, segélykérés (gyermekvédelmi támogatás). Beszélgetés a problémák feltárására. Elfogadó pedagógus magatartás. Családlátogatás, fogadó óra.

Az érintett tanuló elfogadja a napközit vagy tanulószobát (60%). A tanuló bizalommal fordul az osztályfőnökéhez, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőshöz. Jól érzi magát az iskolában (50%).

Az okokhoz kapcsolódóan a segítségnyújtás, gondozói tevékenység megszervezése. Intézkedések kezdeményezése a tanuló érdekében. A tanulmányi munka figyelemmel kisérése, egyéni segítségnyújtás.

Tankönyvtámogatás. Táborokba, különböző programokra irányítás. Az osztályfőnök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős felkeresi a családot, „elbeszélget” a tanulóval, szülővel.

A gyermekek magukkal és a környezetükkel szembe tudnak nézni, a nehézségeket, konfliktusokat próbálják megoldani.

A szülő elhanyagoló nevelése Probléma jelzése a Gyermekjóléti A tanuló helyzete „rendeesetén. Szolgálatnak. ződik.” Iskolaváltás, magántanulói jogviszony létesítése. Magatartás- és viselkedészavar.

Kidolgozása a 8. fejezetben.

Egészségügyi problémák. (beteg- Fokozott odafigyelés, segítség- A tanulók elfogadó segítő ség, alkohol, drog stb.) nyújtás, iskolaorvos, védőnő, magatartást tanúsítanak. Kortárs Segítő Szolgálat


☺–39

Nevelési program

Alsó tagozat

Prevenciós programunk

Balesetmegelőzés Egészséges életmód- és táplálkozás Mentálhigiénés programok, testi higiénia.

40–☺

Felső tagozat

Egészséges életmód- és táplálkozás, mentálhigiénés programok, testi higiénia. DADA program. Ismeretterjesztő kiadványok, szórólapok. Felvilágosító előadások.


Nevelési program

8 . A beilleszkedési, m agatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek magatartása jelentősen eltér az adott életkorban elvárható helyes magatartástól. Az általánosan használt pedagógiai eszközök velük szemben eredménytelennek bizonyulnak. Ezek a tanulók az esetek többségében tanulási nehézségekkel is küszködnek.

Céljaink Az érintett tanulók időben történő kiszűrése, a személyiségük megismerésével a problémák okainak feltárása. A gyerekek személyiségének fejlesztése, hogy tanuljanak meg erőfeszítéseket tenni a saját gyengeségeik leküzdése érdekében, energiájuk pozitív irányba terelésének segítése. Az érintett tanulók számára legcélravezetőbb pedagógiai módszerek alkalmazásával a magatartási- és beilleszkedési nehézség enyhítése. Feladat

Eszköz, eljárás


A beilleszkedési és magatartási Családlátogatás, fogadó óra, zavarral küzdő tanulók korai egyéni beszélgetések. kiszűrése, nyilvántartása. Vizsgálatok elvégzése. Külső szakemberek (Nevelési tanácsadó) bevonása. Szakértői vélemény készíttetése.

A diagnosztizálás megtörténik. A család és az iskola kapcsolata szorosabbá válik, rendszeres a kölcsönös tájékoztatás.

A magatartászavarral küzdő gyerekek beilleszkedésének segítése az adott közösségbe. A gyerekek megsegítése érdekében tett intézkedések dokumentálása.

Az érintett tanuló a tanítási órán bekapcsolódik a munkába. A házirend szabályait igyekszik betartani. Megpróbál alkalmazkodni az elvárásokhoz. Reális önismerettel rendelkezik.


Egyedi, korrekciós terv készítése az adott tanulóra vonatkozóan, amely az osztályfőnöki munkaterv része. Támogató háttér, a tanulóközösség tagjainak pozitív hozzáállása. A pedagógus toleranciája, együttműködése. Szülőkkel való együttműködés fokozása (tanácsadás, szakemberhez irányítás).

☺–41

Nevelési program

Feladat Az érintett tanulók segítése. Tanítsuk meg a kéréseknek, igényeknek, utasításoknak engedelmeskedni.

Eszköz, eljárás


A viselkedés gyakoroltatása A tanuló elfogadható vikülönböző élethelyzetekben (is- selkedést tanúsít. kolában, iskolán kívül) Tudja azt, hogy mit várunk el, hogyan kell, és hogyan viselkedjen? Pozitív mintaadás.

Az agresszív viselkedés kia- Az örökös fegyelmezés nem Az agresszív viselkedés lakulásának megelőzése. célravezető. csak ritkán tapasztalható, Bátorítsuk, erősítsük a pozitív kezelhető. tulajdonságait (pl. szereplés, feladatok). Kerüljük a megszégyenítést. A tanulót szembesítsük önma- Önismereti kérdőív. Reális önismeret, elfogadó gával. Hogyan látod magad? Hogyan magatartás. Erősítsük az önbizalmát. látnak téged? Miként gondolkodnak a toleranciáról? Ki-ki megvizsgálhatja mennyire megértő, türelmes másokkal szemben. Szükség esetén külső segítség igénybevétele.

42–☺


Nevelési program

9 . A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók valamilyen oknál fogva lemaradtak a tanulásban, de rendelkeznek a fejlődés potenciális lehetőségeivel. A tantervi követelményeknek nem, vagy csak nehezen tudnak megfelelni. Speciális bánásmóddal, szülői, külső szakember segítségével lemaradásuk csökkenthető vagy behozható, tanulmányi teljesítményük emelhető.

Céljaink Egyéni bánásmód alkalmazásával, személyre szabott feladatokkal képességeik, tulajdonságaik, figyelembevételével az érintett tanulók megsegítése, a továbbhaladáshoz szükséges minimum-szint elsajátíttatása, valamilyen területen sikerélményhez juttatása. Feladat

Eszköz, eljárás


Az okok feltárása, megismerése, dokumentálása. Mi az oka, hogy így teljesít? Milyen körülmények fejthették ki hatásukat? A sajátos nevelési igényű tanuló állapotának megfelelően gyógype dagógiai vagy egyéb speciális ellátásban részesüljön.

Diagnosztizáló mérés, szakvélemények megismerése. Pozitív, segítő attitűd a pedagógusok kommunikációjában, a tanulás irányításában, dicséretek fokozása. Szülőkkel való együttműködés, tanácsadás.

Az érintett tanuló elsajátítja a továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményeket (90%). Az érintett tanuló a szakszerű gondozás, foglalkozás következtében fejlődik.

A tanulás- tanítás hatékonyabbá A tanulás tanítása célirányosan. tétele. A készségfejlesztés erősítése, hiányos ismeretek pótlása. Tanítási órán lehetőség szerinti differenciálás. Kiscsoportos vagy egyéni fejlesztő foglalkozás biztosítása. Felzárkóztató programok.

Adekvát körülmények biztosítása az egyéni segítségnyújtáshoz (több szemléltetés, közvetlen tapasztalatszerzés, tevékenykedtetés). Több idő biztosítása a feladatok megoldására. Egyénre szabott feladatok. Dicséretek fokozása. Együttműködés a napközis nevelőkkel és az osztályban tanító szaktanárokkal. Tanórán kívüli felzárkóztatás egyéni foglalkoztatás. A tanulói érdektelenség csökken- A tanulók motiválása. tése.


☺–43

Nevelési program

A felzárkóztatás lehetőségei: A felzárkóztatást igénylő tanulók korai kiszűrése, abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló tanulási nehézséggel küzd a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. [Kt. 30. § (8)] Tanórai differenciált fejlesztés. Belső értékelési rendszerünk szemlélete és gyakorlata (folyamatos értékelés, ellenőrzés) nemcsak előtérbe helyezi, de hatékonyan segíti a felzárkóztató munkát. A napközi és a tanulószoba lehetőséget nyújt az egyéni és a kiscsoportos munkához. A magyar nyelv és irodalom és a matematika (alapozó jellegű) tantárgyakat óraszámkiegészítéssel kívánjuk bővíteni a helyi tantervben, hogy a korrepetálások számát növelhessük. Felzárkózás szervezhető továbbá nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanulók érdeklődése, igénye szerint. [Kt. 52. § (7)] Felzárkózás szervezhető adott képességű tanulónak a tantestület döntése alapján egyéni- egy-három tanuló részére szervezett –foglalkozás. A foglalkozások szükségességét az érintett tanuló tanító szaktanárok állapítják meg. Ha az 1-4. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészítése ezt szükségessé teszi vagy a tanköteles tanuló második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, heti két alkalommal egyéni foglalkozás adható. [Kt. 71. § (4)] Az egyéni foglalkozáson való részvétel nem kötelező, a tanuló választásától, hozzáállásától függ. Az iskolának azonban fel kell ajánlani ezt a lehetőséget a tanuló részére és erről a tanulót (szülőjét) írásban értesíteni kell. Ha a kitartó rendszeres segítségnyújtás sem vezet eredményre (vö. a továbbhaladáshoz szükséges tantervi minimummal) fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus tanácsát, vizsgálatát kérjük.

44–☺


Nevelési program

1 0 . A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociális hátrányok enyhítéséért végzett hatékony munka elengedhetetlen feltétele a szülők, a pedagógusok és a diákok jó kapcsolata. Az érintettek köre a folyamatos anyagi veszélyeztetettségben élő családok gyermekei, valamint a családok szerkezetében történt átmeneti változás (pl. válás) miatt megromlott anyagi helyzetbe került családok gyermekei. Iskolánk életébe egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeljük be, amely kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Differenciálással a gyermek komplex személyiségének, igényeinek, törekvéseinek leginkább megfelelő fejlesztést szeretnénk biztosítani.

Az integrációs felkészítés kétéves bevezetési ütemterve Feladat Hátrányos helyzetű tanulók felmérése. Célrendszerünk megfogalmazása. Szervezetfejlesztési terv.

1. év Helyzetelemzés.

2. év Helyzetelemzés aktualizálása. Célok felülvizsgálata.

Együttműködés a középfokú oktatási intézményekkel.

Helyi sajátosságok alapján célok megfogalmazása. Technikai és módszertani feltételek, pedagóguskészségek listájának elkészítése. Fejlődésvizsgálat megtervezése. Egyéni fejlesztési terv. Kommunikációs terv a szülőkkel való kapcsolattartáshoz. A tanulók utánkövetése, várható eredményeik.

Az integrációt segítő szabadidős tevékenységek.

Kiegészítő programok listájáról lista készítése.

Az integrációt segítő módszertani elemek megismerése a pedagógusok részéről. Differenciált tanulásszervezés.

Továbbképzéseken, szakmai fórumokon, hospitálásokon való részvétele a pedagógusoknak. A módszer helyének és szerepének meghatározása. Technikai feltételek listájának elkészítése.

Óvoda – iskola átmenet segítése. Partnerségi kapcsolat kiépítése a szülői házzal.


Szükséges korrekciók elvégzése.

Vizsgálati anyag korrekciója.

A kapcsolatrendszer működtetése beépült a pedagógia programba. A kapcsolatrendszer működtetése beépült a pedagógia programba Éves szinten a munkatervben megjelennek ezek a tevékenységek. Továbbképzéseken, szakmai fórumokon, hospitálásokon való részvétele a pedagógusoknak. A pedagógusok alkalmazzák a differenciálást.

☺–45

Nevelési program

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetésével az elkövetkező években az alábbi eredményeket várhatjuk: o Iskolánk tartósan képes lesz a különböző háttérrel és fejlettséggel rendelkező gyerekek eredményes együttnevelésére, o minden szülővel párbeszédet alakítunk ki, o nő a bukás nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma, o csökken iskolánkban a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma, o az országos kompetenciaméréseken elért eredményeink javulnak. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák, programok szolgálják: o o o o o o o o o o o o o o o o

46–☺

tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok, felzárkóztató, tehetséggondozó programok, tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek, drog- és bűnmegelőzési programok, mentálhigiénés programok, pályaorientációs tevékenység, kirándulások, országjárások, fesztiválok, bemutatók, felvilágosító munka szülői értekezleten, családlátogatáson, motiválás arra, hogy a gyermek napközi otthonos, tanulószobás legyen, kapcsolat a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal, tankönyv támogatási elv meghatározása, pályázatok, ösztöndíjak figyelése, kommunikációs képességet fejlesztő programok, előítéletek kezelését szolgáló programok, drámapedagógia.


Nevelési program

Céljaink A szociális hátrányok mérséklése, az esélyteremtés, az eltérő családi, anyagi helyzet különbségeinek mérséklése, lehetőség szerinti kompenzálása, amelyre a jogszabály változás a képesség kibontakoztató normatívával is lehetőséget biztosít. Feladat

Eszköz, eljárás


A szociális hátrányban lévő tanulók megismerése. A szociális hátrányok mérséklése, ellensúlyozása.

Felvilágosító munka a szociális ellátások lehetőségeiről. Napközis ellátás biztosítása. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása. Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon. Fogadó óra, családlátogatás.

Az érintett tanulókat megismerjük, feltérképezzük a segítségnyújtás lehetőségeit.

Felzárkóztató és tehetséggondo- Felzárkóztató, illetve tehetség- Az érintett tanuló lehetőzó programokhoz juttatás bizto- gondozó programok. ség szerinti megsegítése sítása. Dramatikus, művészeti, zenei megtörténik. foglalkozás. Vakációs törődés (napközis tábor, nyári tábor). Új típusú segélyezési formához juttatás (karitatív szervezetek). Együttműködés a különböző civil szervezetekkel. Együttműködés a helyi és a városi támogató szervezetekkel (Nevelési tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, drogambulancia, pszichiátria). Kisebbségi érzés csökkentése. Elfogadás, fokozott odafigyelés.


Önismeret, kommunikációs képesség fejlesztése. Mentálhigiénés programok.

☺–47

Nevelési program

1 1 . A s z ü lő, t a n u ló é s a p e d a g ó g u s e g y ü t t m űk ö d é s é n e k f o r m á i , t o v á b b f e j le s z t é s é n e k l e h e t ős é g e i „A szülő az iskolában háromféle szerepben van jelen: a gyermek gondozója és nevelőjeként, a tanuló törvényes képviselőjeként és iskolahasználóként.” Bíró Endre

A társadalmi változásokkal lépést tartó, alulról építkező, autonóm iskola számára nem közömbös, hogy a családok milyen információkra alapozva fogalmazzák meg igényeiket, elvárásaikat. Ahhoz, hogy erre képesek legyenek, minden lehetséges információt biztosítani kell számukra, azaz nyilvánosságot kell az iskolának teremtenie. Fontos az iskolai marketing, amely az iskola és különböző közösségei közötti szerepkapcsolatok hatékony megvalósításának az eszköze. Pedagógiai munkánk alapvető eleme a pedagógus és a szülő közötti egyenrangúságán alapuló partneri kapcsolat, ezért iskolánk erre a partneri kapcsolatra, optimális együttműködésre törekszik, lehetőséget adva a szülői jogok gyakorlására.

Céljaink A gyermek nevelésének két fő színterén az iskolában és a családban összhangot teremteni. A kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megértésen alapuló tanár-diák, tanár-szülő kapcsolat biztosítása. Minőségirányítási programunk (MIP) „Partnerkapcsolatok irányítása” című fejezetének eljárásrendje részletesen tartalmazza a partnerazonosítás felülvizsgálatának, az elégedettség/elégedetlenség, igénymérés meghatározásának rendjét, ütemezését, amelynek nyomon követése segítséget nyújt céljaink megerősítésében, szükség szerinti módosításában.

48–☺


Nevelési program

Az együttműködés fórumai a szülőkkel

Feladat


Iskolai szintű összevont szülői Tájékoztatás az iskola program- A SZMK szülők értekezlet. jairól, az aktuális feladatokról. megjelenése 70%-os. Beszámoló a nevelő-oktató munka eredményeiről. Osztályszintű szülői értekezlet Szülők tájékoztatása a feladatok- A szülők évente 2 alkalommal, 3 és 8. ról, programokról, egy-egy neve- 70%-os. osztályban záró szülői értékez lési probléma megbeszélése. letet tartunk, a többi évfolyamokon tanévzáró értekezleten, illetve a bizonyítványosztást követően kerül sor az értékelésre.

megjelenése

Leendő 1. osztályos szülők szülői Az iskolában folyó munka megis- A szülők értekezlete. mertetése. 90%-os.

megjelenése

Pályaválasztási szülői értekezlet.

Tájékoztatás a lehetőségekről.

továbbtanulási A szülők 90%-os.

megjelenése

Rendkívüli szülői értekezlet.

Halmozottan előforduló magatar- A szülők tási problémák, teljesítményrom- 80%-os. lás miatt, konfliktusok tisztázása érdekében. Megoldási lehetőségek keresése.

megjelenése

Fogadó óra: október, november, Egyéni információk nyújtása a január, április. gyermekek előmeneteléről, maA szülők részéről megnyilvánuló gatartásáról, tanácsadás. beszélgetési, tájékozódási igényt minden alkalommal kielégítjük. Rendkívüli esetben behívása írásban.

Osztályonként 4-5 szülő érdeklődik. A behívott tanulók szülei megjelennek.

szülők Rendkívüli problémák megbe- Az érintett szülők eljönszélése. nek.

Nyílt tanítási órák 1-5. évfolyam.

Betekintés a tanulmányi munká- A szülők ba. 60%-os.

megjelenése

Családlátogatás: 1. évfolyamon A tanuló megismerése otthoni A család megismerés, problémák kezelése megminden tanuló, a további évfolya- környezetben. történik. mokon elsősorban a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók családjánál. Iskolai szülői munkaközösség


Tájékoztatás, a törvényben bizto- Évi 1-2 alkalommal. sítottak szerint (véleménynyilvánítási, egyetértési, döntési). Tájékoztatás az iskola életéről, munkájáról, programokról.

☺–49

Nevelési program

Az együttműködés fórumai a tanulókkal

Feladat

Iskolai szinten: diákönkormány- A tanulók érdekeinek képvisezat. lete, véleményalkotás a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A teljesülés kritériuma A tanulók élnek a vélemény nyilvánítási lehetőséggel. Iskolai programok vannak, jó az együttműködés.

Diákközgyűlés félévkor.

A diákönkormányzat és az Működik a rendszeres igazgató beszámol a Házirend kommunikáció. betartásáról.

Közös ünnepélyek

Tájékoztatás, informálás, értéke- Működik a kommunikáció. lés.

Osztályszinten: osztályfőnöki Az osztály, mint közösség for- A tanulócsoportok közösórák, osztályrendezvények. málása. ségként működnek. Részletes kifejtés a 2. fejezetben.

50–☺


Nevelési program

12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató m unkát segítő eszközök- és felszerelések jegyzéke Intézményünk a kötelező (minimális) eszközök és felszerelések jegyzékét az 1/1998. (VII.42.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról c. jogszabály alapján elkészítette. A részletesen kidolgozott dokumentum az alábbiakat tartalmazza Szükséges helyiségek. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai. A nevelő-oktató munkát segítő funkcionális taneszközjegyzék tantárgyanként összesítve. Az elkészült jegyzékben rögzített igényeket felülvizsgáltuk, priorizáltuk, ütemeztük a teljesítés a jogszabály módosítás értelmében 2008-ig kitolódik.

A tantárgyak eszközigénye 1-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Tankönyv, munkafüzet, szöveggyűjtemény, házi olvasmányok, kézikönyvek, újságok, folyóiratok, írók, költők arcképei, életrajzi kiadványok, hangkazetták, videofilmek, betűtáblák, betűkártyák, szóképek és más szemléltető fali táblák, eseményképek, az anyanyelvés irodalomtanítás témaköreinek megfelelő könyvtári állomány. Idegen nyelv Tankönyv és munkafüzet, írásvetítő, fólia anyagok, magnetofon, hangkazetták, módszertani könyvek, készségfejlesztő könyvek, képes könyvek, életkornak megfelelő folyóiratok, (könyvtári példányok,), videokazetták, falitáblák, szemléltető tárgyak, tematikus képsorok, térkép, gyakorló, oktató szoftverek. Matematika Tankönyv, feladatlapok, füzet, korong, pálcika, játékpénz, számegyenes, mérőszalagok, logikai készlet, táblai vonalzó-, körzőkészlet, geometriai testek, mérőeszközök tömeg hosszúság és űrtartalom, hőmérséklet mérésére, fólia- és diasorozatok, falitáblák, oktató tablók, számképek, applikációs képek, tantárgyi gyakorló szoftverek.


☺–51

Nevelési program

Történelem és állampolgári ismeretek Tankönyv, képes történelmi atlasz, fali- és kontúrtérképek, videofilmek, mondagyűjtemény, történelmi olvasmányok, folyóiratok, a Magyar Köztársaság Alkotmánya, törvény A gyermekek jogairól, az ENSZ alapokmánya, statisztikai zsebkönyv, Tények könyve, múzeumi kiadványok (könyvtári állomány).

Környezetismeret, természetismeret, biológia, egészségtan, földrajz Tankönyvek, munkafüzetek, füzet „Első atlaszom”, falitérképek, földgömb, mérőeszközök (hőmérő, mérleg, óra mérőszalag, lázmérő, mérőhenger, barométer, csapadékmérő), biológiai album, tanulói képkártya sorozat. Kis növényhatározó, Állathatározó, növényi modellek, preparált élőlények, vázkészítmények, kitömött emlősök, madarak, modellek (torzó, emberi szervek), mikroszkópok, biológia egységcsomag, applikációs képek, transzparens-sorozat, diaképek, videofilmek, számítógépes szoftverek, videofilmek, terepasztal, ásvány- és kőzetgyűjtemény, iránytű, tájoló, nagyítók. Csillagászati Földgömb, fólia sorozatok. A könyvtárban a tantárgyhoz kapcsolódó nagy enciklopédiák, könyvsorozatok, folyóiratok, környezetvédelmi könyvsorozat. Fizika Fólia-sorozat, videokazetták, elektrovaria, tápegység (áramalakító), optikai pad, folyadék áramlás hő hatására, gázok tágulása hő hatására, indukciós tekercspár, Gravesande készülék, merülőforraló, elektroszkóp. Colbe-féle elektrométer, eszköz a Lenz-törvény vizsgálatához. Mechanika I.-II., hőtani készlet, SI mértéktáblázat, mágneses rúd, rúgós erőmérő, mérőműszerek, karos mérleg súlysorozattal, hőmérő, transzformátor modell, kétütemű, négyütemű motorminta, fizikusok arcképcsarnoka, prizmatartó. Kémia Tankönyv, munkafüzetek, feladatgyűjtemények, felmérő lapok, diagnosztikai felmérők, tanári kézikönyv, kémiai kísérletező eszközök (hőmérő, kémcsövek, kémcsőállványok, borszeszégő vagy gázégő, főzőpohár, lombikok, vegyszerkanál, üvegbot, szűrőpapír, tölcsér, vasállvány, vasháromláb, fogók, üvegkád, csipesz, tanulói mérleg, tára-mérleg, tálcák, óraüveg, hordozható kislabor terepvizsgálatokhoz). Vegyszerek, oldatok, faliképek, táblák, modellek, videofilmek, oktatási programok. Periódusos-rendszer, Hoffmann-féle vízbontó készülék, kémikusok arcképcsarnoka. Applikációs modellek a molekulához, piktogramm. Ének-zene Magnó, CD-lejátszó, hanghordozók, kazetták, CD, hangvilla, hangjegytábla, ritmus- és kottaolvasó készlet, ritmushangszerek, tankönyv. Tánc és dráma Videokamera, Hi-fi torony, video- és hangkazetták, ritmushangszerek, metronóm, ollók, varrófelszerelés, dekorációs anyagok, papírok, tanári szakkönyvek, anyag a báb-, a maszkés jelmezkészítéshez, kézműves jellegű foglalkozásokhoz.

52–☺


Nevelési program

Rajz és vizuális kultúra, Mozgókép és médiaismeret Fényképezőgép, reprodukciós sorozat 1-4. osztály, könyvtárban albumok, reprodukciók, videofilm, lexikonok, diaképek, rajzasztalok, modell állványok, mértani testek, természeti formák, vízcsap a teremben, tárlószekrények, edények, kéziszerszámok, mintázó agyag, kéziszerszámok. Informatika Számítógépek perifériákkal, szerverrel, hálózatba kötve, írásvetítő LCD-s kivetítővel, jogtiszta szoftverek hálózati telepítési joggal (Dos, Norton, Windows, Win. Office csomag), egyéb perifériák gépenként egy CD driver, lézernyomtató a hálózatra. A könyvtár számára egy nagy teljesítményű számítógép INTERNET-es üzemmóddal E-mail levelezési lehetőséggel. Falitáblák a számítógép részeiről, demonstrációs készlet algoritmus leírásához. Logowriter programnyelv, kézikönyvek a program használatához, oktató- és rajzoló programok, játékok. Technika és életvitel Mechanikai, elektromos, elektronikus szerelőkészletek, működő modellek, számítógép, modellező szoftverek (pl. Edison), Lego, kézi- és gépi szerszámok, fa, fém, műanyag alapanyagok és a megmunkálásukhoz szükséges szerszámok. Testnevelés és sport Sportpálya, sportudvar felújítása, homokgödör nekifutóval, öltözők, szertárak, sportszerek. Eszközök: bordásfalak, tornapadok, ugrózsámolyok, ugrószekrények, ugródeszkák, talajszőnyeg, műszókötél, mászórúd, húzókötél, ugrálókötél, gumikötél, medicinlabda, kislabda, műanyag labdák, súlygolyó, szivacsdomb, váltóbot, magasugró állvány és léc, mérőszalag, stopperóra, jelzőszalag, magnó, pumpa, súlypontemelkedés mérők, kézi súlyzók, síp. Sportjátékok eszközei: ping-pong asztal, háló, tollaslabda - háló és ütők, labdák, kosárlabda, futball-labda, kosárlabda palánk gyűrűvel, hálóval, kézilabda kapuk, Hon- és népismeret, Ember és társadalomismeret, etika Tankönyvek, munkafüzetek, füzet, kiadványok, egyéb szemléltető eszközök. Osztályfőnöki Megfelelő segédanyagokkal felszerelt könyvtár, videotár. Új igény: Az Uniós-s csatlakozáshoz, annak működéséhez kapcsolódó szemléltető anyagok, videofilmek.


☺–53

Nevelési program

ZÁRÓ GONDOLATOK

A gyermekek az iskolában a pedagógusokra vannak bízva. Felelősek vagyunk testi, lelki, szellemi fejlődésükért, ezért egész személyiségét kell formálni, elfogadva a tanulás fogalmának tág értelmezését, felismerve, hogy a tanulás színtere minden olyan hely és alkalom lehet, ahol az iskola közvetlenül vagy közvetve, tudatosan alakítja a tanulók személyiségét. Az iskolai munka eredményességében meghatározó szerepe van a pedagógusnak. A tanár modell, mind szavaival, mind cselekedeteivel mintát ad. Az iskola kulcsszava az együttműködés –a tanítványok, a szülők és a pedagógusok között– mivel hosszú távon csak a közös munka hozhat eredményt. Olyan iskolát szeretnénk, ahol mindenki előtt nyitva áll a sikerhez jutás útja. Ám a sikerhez hozzátartozik a küzdelem, az akaraterő próbára tétele, az akadályok leküzdése. Pedagógiai programunk megvalósítása érdekében szeretettel és szakmai felelősséggel foglalkozunk tanítványainkkal, hogy mindig szívesen emlékezzenek iskolájukra, és boldog felnőttekké váljanak.

54–☺


Pedagógiai program K O S D

Recommend Documents