PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága

BÉKÉS MEGYEI TISZA KÁLMÁN KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága 2011. szeptember 1. hatállyal, 182/2011. (VIII.30.) HÜB számú határozatával

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ................................................................................................................... 6 2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI FELTÉTELE, INTÉZMÉNYI ADATOK.............................................................................................................................. 9 2.1. Intézményi jelen – többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény .......................... 9 3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................... 11 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................ 11 3.1.1. Alapelveink ...................................................................................................... 11 3.1.2. Céljaink ............................................................................................................ 12 3.1.3. Az intézményünkben folyó nevelő – oktató munka feladatai .......................... 14 3.1.4. Eszközök, eljárások, módszerek ...................................................................... 18 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 23 3.2.1. A személyiségfejlesztés célja ........................................................................... 23 3.2.2. Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó motívumok......................................... 25 3.2.3. A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok ............................ 26 3.2.4. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok 28 3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................. 30 3.4.1. Az egyes területek közösségfejlesztő feladatai ................................................ 30 3.4.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink ............................................. 32 3.4.3. Az egyes tanárok segítő tevékenységei ............................................................ 33 3.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ..... 34 3.5.1. A tevékenység jellemzői .................................................................................. 34 3.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ........................................ 35 3.6.1. A tehetséggondozás lehetőségei ....................................................................... 35 3.6.2. Egyéb lehetőségek............................................................................................ 36 3.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység.............................................................................................. 37 3.7.1. A tevékenység irányultsága.............................................................................. 37 3.7.2. Intézményi feladatok, lehetőségek a gyermek- és ifjúságvédelem területén ... 37 3.7.3. Az intézményvezető feladata ........................................................................... 40

2

3.7.4. A pedagógusok feladatai .................................................................................. 40 3.7.5. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai ............................................... 40 3.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................... 41 3.9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ........................... 41 3.9.1. Elvek ................................................................................................................ 41 3.9.2. Képesség-kibontakoztató felkészítés ............................................................... 42 3.9.3. Felzárkóztató program ..................................................................................... 42 3.10. A szülő, a tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ......................................................................................... 45 3.10.1. Az együttműködés alapja ............................................................................... 45 3.10.2. Az együttműködés formái .............................................................................. 46 3.11. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya .................................................................................. 48 3.12. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ..................................................................... 50 3.13. Iskolai egészségnevelési program .............................................................................. 51 3.13.1. Bevezetés........................................................................................................ 51 3.13.2. Alapfogalmak ................................................................................................. 52 3.13.3. Egészségfejlesztési stratégiánk ...................................................................... 52 3.13.4. Az egészségnevelés céljai .............................................................................. 54 3.13.5. Az iskolai egészségnevelés területei .............................................................. 54 3.13.6. Az egészségnevelés feladatai ......................................................................... 56 3.13.7. Baleset- megelőzési program ......................................................................... 60 3.13.8. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása ....................................... 60 3.14. Iskolai környezeti nevelési program ........................................................................... 62 3.14.1. Alapok ............................................................................................................ 62 3.14.2. Helyzetkép...................................................................................................... 65 3.14.3. Alapelvek ....................................................................................................... 66 3.14.4. Célok .............................................................................................................. 66 3.14.5. Feladatok ........................................................................................................ 68 3.14.6. Tanulásszervezési és tartalmi keretek ............................................................ 68 3.14.7. Taneszközök................................................................................................... 71 3.14.8. Kommunikáció ............................................................................................... 71 3.14.9. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés .......................................................... 72 3

3.14.10. Továbbképzések ........................................................................................... 73 3.14.11. Ökoiskola ..................................................................................................... 73 3.15. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok, tevékenységek ................................ 77 3.16. Kapcsolatrendszer, hagyományok .............................................................................. 79 3.16.1. Kapcsolatrendszer .......................................................................................... 79 3.16.2. Hagyományok ................................................................................................ 81 3.17. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ..................................................................................... 84 4. ÓRATERVEK ............................................................................................................... 85 4.1. A iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai ......................................................................................... 85 4.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ......................................................................................................... 234 4.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ....................................................... 235 4.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái 237 4.4.1. A beszámoltatás, számonkérés elvei, formái, követelményei ........................ 237 4.4.2. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái .......................................................................................... 241 4.5. Moduláris oktatásban a modulok értékelése, minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe........................................................................................... 244 4.6. A középszintű érettségi vizsga témakörei .................................................................. 244 4.6.1. Magyar nyelv és irodalom.............................................................................. 244 4.6.2. Történelem ..................................................................................................... 248 4.6.3.Matematika...................................................................................................... 251 4.6.4. Idegen nyelv ................................................................................................... 254 4.6.5. Fizika .............................................................................................................. 255 4.6.6. Kémia ............................................................................................................. 260 4.6.7. Biológia .......................................................................................................... 264 4.6.8. Földrajz .......................................................................................................... 269 4.6.9. Informatika ..................................................................................................... 272 4.6.10. Testnevelés ................................................................................................... 275 4.6.11. Belügyi rendészeti ismeretek ....................................................................... 277

4

4.6.12. Utazás és turizmus........................................................................................ 280 4.6.13. Mezőgazdasági alapismeretek érettségi vizsga általános követelményei .... 281 4.6.14. A mozgókép- és médiaismeret érettségi vizsga általános követelményei ... 285 4.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................ 289 4.7.1. A tanulók fizikai állapotának méréséhez felhasznált módszerek ................... 289 4.7.2. A könnyített és gyógytestnevelésre utaltak foglalkoztatásának megszervezése .. ............................................................................................................................. 290 5. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ................................................... 292 6. SPECIÁLIS PROGRAMOK ...................................................................................... 323 6.1. Óvodai nevelési program ............................................................................................ 324 6.2. A sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájának nevelési programja............................................................................................................. 335 6.3. A tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékos tanulók) speciális szakiskolája 9-10. évfolyam nevelési programja ................................................................................... 371 6.4 Speciális szakiskola szakképzési programja 11-12.évfolyam ..................................... 395 6.5. A szakképzést előkészítő (HHR) évfolyam pedagógiai koncepciója ......................... 403 6.6. Az értelmileg akadályozott tanulók általános iskolájának nevelési programja és a készségfejlesztő speciális szakiskola nevelési programja ................................................. 413 8. TANÓRAI TANTÁRGYI TANTERVEK, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK ..................................................................................................... 434 9. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK TANTERVEI ..................................... 435 LEGITIMÁCIÓ ............................................................................................................... 436 ZÁRADÉK ....................................................................................................................... 438

5

1. BEVEZETÉS Mottó: „Mutasd meg, és én talán emlékszem rá. Magyarázd meg, és én megjegyzem. Csináltasd meg velem, és én tudom.” (Confucius) Az Országgyűlés által többször módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 44-51.§-ai rendelkeznek a pedagógiai program készítéséről, annak tartalmáról. A Nemzeti Alaptanterv, a Szakképzési Törvény, az OKJ és a Kerettanterv változásai szintén kötelezettségeket rónak a közoktatási intézményekre, a munka irányításának dokumentálására. E kötelezettségek alapján készítette el intézményük alkalmazotti közössége az iskola Pedagógiai Programját. A hazai közoktatás évek óta rendkívüli kihívások elé állítja vezetőit, pedagógusait, intézményeit. Ezek közül egyik a Nemzeti Alaptanterv, a Kerettanterv, az új OKJ bevezetése és ennek kapcsán – a tantestületeknek az iskolai oktató-nevelő munka jövőjét meghatározó feladat – az iskola pedagógiai programjának elkészítése, újragondolása, felülvizsgálata. Mindez igen átgondolt, megalapozott, felelősségteljes gondolkodást, munkát igényel, hiszen jövőnk a tét. Fenntartónk anyagi pozícióját, oktatásirányítási szándékát, valamint a csökkenő gyermeklétszám tényét mindenképpen figyelembe kell venni az oktatás jövőjének alakításában. Nem szabad figyelmen kívül hagyni viszont, hogy a gyermekek beiskoláztatása egyre jobban létkérdés minden szülő számára, hiszen a mai nemzedéknek egy bonyolult, a mainál valószínűleg még bizonytalanabb munkaerőpiacon kell megtalálniuk a létfenntartásuk és önmegvalósítsuk lehetőségeit és módját. Az elbizonytalanodás jelensége, az értékválság, a tudás leértékelődése társadalmi tünet, nehéz feladat elé állítja az oktatás folyamatában résztvevőket. A nehézségek ellenére hisszük, hogy az ésszerűség a gyermek, a felnövekvő generáció érdekeit állítja a feladatok fókuszába, erősítve a gondolatot, miszerint a megszerzett tudás hatalom, a megszerzett tudás öröm. Tudjuk, hogy a gyermekek iránt érzett felelősség, a tudásba, a tudást közvetítő pedagógusba vetett hit, a szülők támogató segítsége és a fenntartó iskolabarát magatartása lehet a garanciája egy pedagógiailag átgondolt, a szülők által is támogatott program megvalósításának. Programunk egyik alapjaként meghatározó szempontokat ad a Békés Megyei Feladatellátási, Intézményhálózat Működtetési és Fejlesztési Terv. Ebből a tervből néhány alapgondolat: • A 9-10. osztályokat szakmailag és gazdaságilag célszerű a szakképző intézményekben működtetni, hiszen itt a feltételek jórészt adottak. •

Békés megyében nő a gimnáziumba és a szakközépiskolába lépők száma. Ez azt jelenti, hogy az érettségit adó képzésben résztvevők száma jelentősen nő a 9-10. osztályos képzést folytatókkal szemben. Számottevően nő tehát a középiskolai beiskolázás aránya.

• A szakmai, gazdasági, munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás társadalmi igényeinek kielégítése fontos szempont. Ez feltételezi a nehezen konkretizálhatósá-

got, tehát az innovációs lehetőséget is, amely változtatás a programban is jelentkezhet a következő években. • A szakképzés távlataival a mezőgazdaság jövőbeli lehetőségeit, fejlődési irányait is figyelembe kell venni, pl. az általános, univerzális mezőgazdászképzést, az érettségi utáni szakmai felsőfokú akkreditált szakképzést. • Azokban az iskolákban, ahol személyi, tárgyi feltételek adottak, folytatni technikus képzéssel a szakma magasabb szintű elsajátítását. • A 9-10. osztályban illetve a szakközépiskola és gimnázium 9-12., évfolyamain a közismereti képzésben kiemelten kell kezelni az informatikai és idegen nyelvi oktatást. További alapelvek: • Az oktatás feltételeinek fejlesztésével intézményünk arra törekszik, hogy minőségi munkát végezzen. Ezt csoportbontással kívánjuk elérni, feltehetően erre a demográfiai mélyhullám következtében lesz is lehetőség. • Biztosítani kívánjuk az általános műveltség megszerzésén kívül a felsőoktatásba való bekapcsolódás lehetőségét, az érettségire épülő szakmai képzést, ill. a piacképes tudást, a munkaerő-piacon való esélyegyenlőséget (pl. jogosítvány szerzése, számítógép kezelői vizsga, személy- és vagyonőri vizsgára előkészítés, idegenforgalmi ismeretek). Ez állandó fejlődést, változást fog jelenteni, amely a pedagógiai programunk módosítását tételei fel a munkaerő-piaci és képzési igényeknek megfelelően, valamint az ismeretek gyakorlati alkalmazásának érdekében. A módosulását, illetve a pedagógiai program kiegészítését jelenti a tavalyi tantervek folyamatos kidolgozása is. Az MKM minden segítséget megadott az általános iskoláknak a kidolgozott helyi tantervekkel, viszont a középiskolák, különösen a gimnáziumok kevés segítséget kaptak a központi adaptálható tanterveket illetően. Ez vonatkozik a szakmai központi programok hiányára, késésére is. Reméljük, ezek pótlásra kerülnek, s ennek megfelelően fokozatosan beillesztjük ezeket programunkba. Feladatainkat csak akkor tudjuk elérni, ha dolgozóink megértik és elfogadják az intézmény előtt álló feladatokat, és mindent megtesznek azért, hogy a pedagógiai munka a lehető legnagyobb hatékonyságú legyen. Ez a pedagógusok részéről nem passzív végrehajtást, hanem az iskola stratégiai céljainak elérése érdekében végzett aktív kezdeményező tevékenységet jelent, amelyben kiemelkedő szerepet kap: • • • • • • •

az oktatáspolitika céljainak ismerete és figyelemmel kísérése. a szakszerűség, a gondos tervezői és értékelő tevékenység, a tovább képezhetőségre és az átképezhetőségre való hajlandóság, az innovatív készség, a jobb, a hatékonyabb módszer alkalmazása és elismerése, a csoportmunka.

A hatékonyság biztosítása és javítása érdekében lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a tantárgyfelosztásnál az eddigieknél sokkal jobban vegyük figyelembe a pedagógus szakmai tevékenységét, hozzáértését, iskolai végzettségét, illetve annak szintjét, valamint az iskola elfogadott céljaihoz való hozzáállását.

7

A program 2012-ig ad tájékoztatást, tervet elképzeléseinkről, s mindenkinek szól, aki iskolánkkal kapcsolatban áll: diáknak, szülőnek, tanárnak, fenntartónak, külső személynek egyaránt. Intézményünk ápolt, gondozott környezetben, egy jó diák és tanári közösséggel, a tanuláshoz nyújtott megfelelő feltételekkel minden meg fog tenni a program megvalósítása érdekében. Folyamatosan tájékoztatni akarjuk a program „felhasználóit”: diákot, szülőt egyaránt a nálunk folyó következetes, színvonalas oktató-nevelő munkáról, s ehhez kérjük a bizalmukat és érdeklődésüket az elkövetkező esztendők során is. Módosulások lehetnek a jövőben a programot illetően. Hisszük és valljuk, hogy a hagyományok mellett alkalmasnak kell lennünk az új befogadására, változtatására is, ha arra szükség lesz.

8

2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI FELTÉTELE, INTÉZMÉNYI ADATOK 2.1. Intézményi jelen – többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény Mint oktatási, nevelési intézménynek nálunk is egyre nagyobb problémát okoz az egész magyar társdalomban megfigyelhető értékrendi, erkölcsi változások, amikor a tudás, a becsület, a tisztességes munka egyre inkább a háttérbe szorul. Ez hat diákjaink gondolkodására is. A feladatok egyre inkább növekedtek, a társadalmi elvárás is egyre inkább nagyobb az iskolával szemben, a családi nevelést is segítenünk kell, holott ennek fordítva kellene lennie. Általános irányelvek, szempontok A nevelési és pedagógiai program felülvizsgálata során az előző pedagógiai programjainkat áttekintettük, és a szükséges változtatásokat – amelyek törvényi vagy intézményi szervezési okokból adódtak – végrehajtottuk. Különösen figyelembe vettük: • a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényt a közoktatásról, • a NAT-tal kapcsolatos rendeleteket, • 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, amely 2011. június 30-ig írja elő a helyi tanterv teljes körű felülvizsgálatát, • 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet 2. sz. melléklet (emelt és középszintű érettségi), • 71/2003. (V. 27.) kormányrendelet és 25/2003. (X. 26.) rendelet (az érettségi vizsga részletes követelményei), • 10/2003. (IV. 28.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 29.) OM rendelet módosításáról, • szakképzési törvényt, • 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet, • Békés Megye Közoktatási Feladat-ellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Tervét (2003-2008) Milyen legyen intézményünk a jelenlegi nehéz viszonyok közepette? Erre a kérdésre nehéz választ adni. Pedagógiai programunk is segít a válaszadásban, de nem biztos, hogy mindent megold. Az oktatásban teljesítenünk kell a szakképző intézettel, a gimnáziummal szembeni elvárásokat, a biztos, bárhol, bármikor felhasználható alapműveltséget, ismereteket, amelyben a NAT követelményei is segítenek. Szeretnénk, ha a nálunk tanulók elérhetnék céljaikat, a munkába állás lehetőségét, a továbbtanulást. Ezeket az igényeket megfelelően felkészült, gyermekszerető, tanítani akaró tanárokkal, és többre vágyó, tanulni vágyó, tehetséggel rendelkező, viselkedni is akaró diákokkal szeretnénk kielégíteni. Ez csak a hozzánk jelentkezők és a kollégák közös munkájával, akaratával érhető el. Nem csak alkotni, de nevelni is akarjuk a szülők által ránk bízott tanulókat. Ez csak közös erőfeszítéssel érhető el. Az a célunk, hogy jól érezzék magukat diákjaink az alma mater9

ben, s ne csak a tanulás jelentse számukra az ittlétet. Programokat, hagyományápoló rendezvényeket is akarunk, amelyekbe bekapcsolódva, szervezésüket segítve, a saját értékeiket is felfedezhetik neveltjeink. Valljuk, hogy minden emberben van tehetség, csak munka és türelem kell ahhoz, hogy felszínre kerüljön. Egy jó iskolai diákközösséget akarunk, amelynek minden tagja büszke arra, hogy nálunk tölthetett néhány esztendőt fiatal éveiből, amelyek a legszebbek és legtevékenyebbek. Nehéz ma diáknak, tanárnak egyaránt. De együttműködve a közös célok eléréséért, együttegymásért, nagy és hasznos dolgokat lehet létrehozni. Azért fáradozunk az elkövetkező években, hogy a világban tapasztalható nehézségek ellenére sikeres legyen munkánk, legyen velünk elégedett diák és szülő egyaránt.

10

3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA „A jövő nem egy hely, amerre haladunk, azt mi hozzuk létre. Az ösvényeket nem találjuk, hanem megépítjük magunknak.” (norvég közmondás)

3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.1. Alapelveink A közoktatási intézményekben folyó oktató-nevelő munka elsődleges alapelveit a közoktatási törvény 2-5.§-ai határozzák meg. Pedagógiai koncepciónknak, iskola- és nevelésfilozófiánknak az alapja és mozgatórugója a gyermek, hiszen iskolánkban minden őérte történik. A folyamat aktív részese és alakítója a szülő, aki a nevelés, a gyermeki személyiség fejlődésének folyamatában a legfontosabb szerepet játssza, s a legnagyobb felelősséget viseli. Az iskola a szülő partnere ebben a folyamatban a tudásgyarapítással, a személyiségformálás lehetőségeinek gazdagításával. Közös munkánk csak úgy lehet eredményes, ha az „iskolahasználók” köre: a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködve, közös erkölcsi alapvetéssel, közmegelégedéssel élnek és dolgoznak együtt. Erkölcsi értékrendünknek megfelelően olyan iskolai belső világot hozunk létre és tartunk fenn, amely gyermek- és emberközpontú, amely egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére, tiszteletére épül. Az intézményben folyó oktatás nyelve magyar. Ennek érdekében az alábbi alapelveket kívánjuk kiemelten érvényesíteni: A társadalmi igény és az egyéni érdek összhangjának elve: intézményünk, alapozva a múlt értékeire és képviselve a jelenlegi társadalmi értékrendet a gyermekek, tanulók képességeinek kibontakoztatásával és fejlesztésével arra törekszik, hogy társadalmi eligazodásukat, boldogulásukat, mint alapvető emberi érdekeket segítse. Feladatunk, olyan tanulmányok felé irányítani figyelmüket, ahol önmaguk és a társadalom számára hasznos, tartalmas életet tudnak élni. Igyekszünk olyan élethelyzeteket teremteni, ahol a kisgyermek, a serdülő és a fiatal ember egyaránt megtalálja a neki megfelelő alternatívákat, ahol szakemberek segítségével a hétköznapok során alakul ki minden gyerek, tanuló saját sikeres élete. A szabad mozgás elve: azon tanulóink, akik szakiskolai tagozaton szakmai vizsgát tettek, és szeretnének érettségit szerezni, a békési oktatási egységben a szakközépiskola 11. évfolyamán, a dévaványai oktatási egységünkben pedig a 10. évfolyam gimnáziumi osztályában folytathatják tanulmányaikat, tekintve, hogy két idegen nyelvet kell tanulniuk. Az értékek tiszteletének elve: világnézetileg és politikailag semlegesen törekszünk az örök emberi, erkölcsi értékek ápolására, megbecsülésére: személyes, tanári példaadással, mintaértékkel. Tanulóink személyiségét tiszteletben tartva kívánjuk fejleszteni értékrendszerüket. Nyitottak vagyunk az újonnan keletkezett társadalmi értékekre. A természeti és társadalmi értékek közvetítésével előítélet-mentesen kívánunk nevelni az emberek tiszteletére, szeretetére, a másság elfogadására. Az intézményi munkában, életben elvetjük a negatív diszkriminációt. Az egyének jogainak gyakorlása és érdekeinek érvényesítése nem korlátozhat másokat jogaik gyakorlásában és érdekeik érvényesítésében. 11

Az együttműködés elve: Intézményünk minden dolgozója, beiskolázott tanulója és az iskola szülői közössége együttműködik egymással, tiszteletben tartva nemzeti és helyi hagyományainkat nemzeti hovatartozásunkra és európaiságunkra támaszkodva. A programban megfogalmazott valamennyi színtéren és módon törekszünk az intézményhasználókkal a folyamatos kapcsolattartásra. A tanár-diák közvetlen mindennapos kapcsolatában elsősorban a személyességre törekszünk, elkerülendő a sablonosságot, általánosítást. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a nevelői hatások egy irány felé közelítsenek, de elismerjük az egyéniségeket. Igyekszünk megértetni, hogy minden tudást csak munkával lehet megszerezni, ebben társa a tanulónak a pedagógus. Az intézményhasználók igényeit támogató környezet kialakításának elve: intézményünkben érezze jól magát a gyermek, a diák, a tanár, a dolgozó, s a hozzánk bejövő szülő, vagy bárki, tehát jó intézményi légkör legyen, munkáját szerető tanárokkal, s tanulni akaró diákokkal, mivel ez közös életünk, munkánk helyszíne „együtt egymásért” jelszóval. Intézményünkben olyan légkört kívánunk kialakítani, ahol az alkalmazottak és a gyermekek, tanulók egyaránt jól érzik magukat, ahol természetes a jóindulat, segítségadás a tanulmányi munka és az élet adta egyéb problémahelyzetek megoldásában. A személyre szabott oktatás-nevelés elve: következetes, egységes, hiteles, szakmailag és pedagógiailag is igényes nevelői munkával minden tanulónkat életkori sajátosságainak, képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban, tehetséggondozásban, illetve felzárkóztatásban részesítjük. Munkánkban fontos szerepet szánunk az emberi ismeretszerzés folyamatának módszeres elsajátíttatására. Társadalmilag szükséges és egyénileg lehetséges képességek intenzív és differenciált fejlesztésére törekszünk. Fontosnak tartjuk az egyéni bánásmódot, a folyamatos sikerélmény biztosítását, a gyermekek, tanulók teljes személyiségének fejlesztését, melyet elsődlegesen a közvetlen tapasztalatszerzésen keresztül élményszerű oktató-nevelő munkával kívánunk biztosítani. Hisszük, hogy a ránk bízott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók optimálisan fejleszthetők pedagógusaink egymást kiegészítő, segítő nevelőmunkája által. Munkánkat a humanitás, az empátia, az elfogadás és a türelem hatja át. Segít bennünket a tanítványok iránt kialakult szeretet, az elkötelezettség és elszántság. Intézményünk tevékenysége során a különleges sérülékenység figyelembe vételével igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy a fogyatékosságok következményeit enyhítse és a károsodottakat a lehető legjobb életminőséghez juttassa. A személyiségsérülést mérséklő, korrigáló, pozitív érzelmi légkör kialakítására törekszünk a személyes kapcsolatok elmélyítése által is, hogy fiataljainkat felkészítsük az állapotuknak, fejlettségüknek megfelelő vagy irányított, támogatott életútra, a társadalomba való beilleszkedésre vagy visszatérésre a családba, ha az a visszafogadásra alkalmas.

3.1.2. Céljaink Céljaink tekintetében legalapvetőbb szempontok: • fokozatosság • egymásra épülés • az életkori sajátosságok figyelembe vétele • az egyéni képezhetőség figyelembe vétele Ennek megfelelően céljaink: 1. Az országos mérési eredmények értékelése, javítása 12

Sikerkritériumok: • A kompetenciamérések eredményeinek értékelése • Javító, fejlesztő tevékenységek meghatározása • 2. Az intézmény fejlessze partneri kapcsolatait, rendszeresen mérje a partneri elégedettséget, működése legyen összhangban a fenntartói és partneri elvárásokkal. Sikerkritérium • Partneri elégedettség

CÉLSPECIFIKUMOK ÁLTALÁNOS ISKOLAI NEVELÉS, OKTATÁS • A habilitációs, rehabilitációs tevékenység hatékony alkalmazása. • Egyéni és kiscsoportos formában differenciált, a szükségletekhez igazodó fejlesztés biztosítása. • Terápiás eszközök, eljárások alkalmazásával a tartós tanulási akadályozottságot, magatartási zavart mutató tanulókat (korlátaikhoz mérten) hatékonyan fejlesszük. GIMNÁZIUMI NEVELÉS, OKTATÁS • Az egyes diszciplínák koherenciájának megteremtésével elmélyíteni és kiterjeszteni a tanulók általános műveltségét olyan mértékben, hogy lehetőség szerint bekapcsolódhassanak a felsőfokú tanulmányokba, illetve képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékaiknak megfelelően tanulhassanak tovább. • Képessé tegyük a közoktatási rendszerből kilépő diákjainkat arra, hogy helyt tudjanak állni a folyamatosan változó világban. SZAKKÉPZÉS • Az egyéni szocializáció minél teljesebb megteremtése. • A tanulási kudarcok mértékének csökkentése, hogy biztosítsuk az iskola eredményes elvégzését. • Tanulóink segítése abban, hogy alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen a folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a munkaerő-piac elvárásainak teljesítésére. • Olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat, szeretik szakmájukat. • A készségfejlesztő speciális szakiskolában olyan praktikus ismeretek nyújtása, melyek elősegítik a fiatalok mindennapi életben való boldogulását, önálló életvezetésüket, a társadalomba való beilleszkedésüket.

13

FELNŐTTKÉPZÉS • • •

A piaci igények folyamatos elemzésével, értékelésével, az intézmény tárgyi és személyi feltételeinek függvényében érettségi, vagy második, további szakképesítés megszerzése lehetőségének biztosítása. A mestervizsga lehetőségének megteremtése. A hallgatók felkészítése a kor követelményeiből adódó ismeretek, kompetenciák fejlesztésére.

KOLLÉGIUMI, DIÁKOTTHONI NEVELÉS • A bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. • Fogyatékos tanulóknál a fogyatékosság okozta egyéni szükségletek figyelembevételével az életkorukhoz, egészségi és mentális állapotukhoz mért speciális ellátást, segítségnyújtás. • Személyes gondoskodással a kikerülő fiatalok habilitációja, rehabilitációja. • A szülőkkel, nevelőszülőkkel folytatott intenzív munka révén az eredményes szocializáció biztosítása.

3.1.3. Az intézményünkben folyó nevelő – oktató munka feladatai Feladatainkat szakfeladatonként határoztuk meg, melynek részletes kifejtése az adott intézményegység programjában található. 1

Középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) tanulók nevelése-oktatása

A fejlesztő munka 8 évfolyamon folyik az általános iskolában. Célunk, hogy tanulóink be tudjanak illeszkedni a társadalomba, és minél kevesebb segítséget igényeljenek az életvezetésükben. Arra törekszünk, hogy tanulóinkat saját képességeik maximumára juttassuk. Ennek érdekében kiemelt feladatunknak tartjuk a következő területek fejlesztését: • kognitív funkciók fejlesztése • pszichikus funkciók fejlesztése • tájékozódó képességek fejlesztése • az önkiszolgálás, önállóság fejlesztése • magatartási, viselkedési szokások kialakítása • kommunikációs képesség fejlesztése

Enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanulók neveléseoktatása • • • •

1

habilitációs-rehabilitációs foglakozások tartása egyéni fejlesztési terv alapján a sajátos nevelési igényeikből eredő hátrányok csökkentése a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására az eszköztudás fejlesztése, felzárkóztatása

Mellékletben 14

• • •

tanulási technikák elsajátíttatása szociális képességek fejlesztése, mely az önálló életvezetésre irányul a pszichikai, fiziológiai, szociális eredetű funkciózavarok javítása, pótlása, fejlesztése az egyének között mutatkozó különbségek csökkentése, az egyén önmagához is mért fejlődésének elősegítése

A gimnáziumi nevelés-oktatás feladatai •

• • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetítsen, fejlessze tovább a kommunikációs és tanulási képességeket, folyamatosan neveljen az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, a fenntartható fejlődés és a fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal készítse fel a tanulókat arra, hogy a tudás a stabil értékek mellett mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, neveljen együttműködésre, kooperációra, fejlessze a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket (önismeret, önbizalom, alkalmazkodóképesség, kudarctűrés) törekedjen az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására, kapcsolódjon össze a diszciplináris tudás közvetítése az alkalmazás lehetőségeinek megismertetésével, tegye képessé a tanulókat információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra, követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló véleményalkotásra, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre, a képzési folyamatban vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket, törekedjék a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodjék a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számítson kreativitásukra, illetve tudatosan is mozdítsa elő mindezek fejlesztését, alakítsa ki a felelős társadalmi magatartást, készítsen fel az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítására, részesítse előnyben azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkájáért, cselekedetéért érzett felelősség, tudatosuljon a tanulókban a magyar társadalom demokratikus létmódja, az európai integrációs folyamat és hazánk kapcsolódása ehhez a folyamathoz, szembesüljenek a tanulók a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival.

Szakközépiskolai nevelés-oktatás: •

építse tovább, szélesítse ki és mélyítse el az általános iskolai tantárgyi követelményeket,

15

• •

• • • • • • • • •

a nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás szerves egységet alkosson, a nevelés és oktatás rendjébe épüljenek be azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország jövendő európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak, alakuljon ki a tanulókban az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődjék a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony, teremtsük meg a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyát, sajátítsák el a tanulók a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, váljanak nyitottá a tanulók a különböző kultúrák iránt, fejlődjék fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs tudásuk, informatikai tudásuk, neveljük a tanulókat logikus összefüggésben, rendszerben való gondolkodásra, tegyük képessé a tanulókat különböző információk közötti eligazodásra, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre való válaszadásra, a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására a különböző élethelyzetekben, a felelős döntésekre, a személyiségfejlesztésben kapjon kiemelt szerepet: az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek kialakítása, a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés,

Szakiskolai nevelés-oktatás: •

• •

• • •

teremtsük meg a képességfejlesztés, a közismereti oktatás, és a szakmai képzés szerves egységét, a követelményeket igazítsuk a tanulók adottságaihoz, olyan hatékony és motiváló tanulási módszerek alkalmazásának elsajátíttatását szorgalmazzuk, amelyek hatására növekszik a tanulók képessége: o a szakmai és más munkatevékenység értő és alkotó megtanulására, o a folyamatos fejlődésre, o a szakmán belüli tanulásra, o a továbbképzésre, o szükség esetén a szakmaváltásra. konkrét feladatok segítsék a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, ugyanakkor erősítsék meg és fejlesszék az elvont fogalmi gondolkodást is, a tanulók kapjanak alapokat a munkahelyi – szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint a kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességek folyamatos fejlesztéséhez, az új ismeretek átadása mellett felvállaljuk: o az általános iskolai ismeretek rendszerezését, o a hiányok pótlását, o a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbtanuláshoz szükséges szintre, o felzárkóztató oktatás keretében a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint a szocializációhoz szükséges általános műveltségi ismeretekre, képességekre, készségekre is tehessenek szert.

16

Kollégium • • • • • • • • • •

a személyiség fejlesztése, korszerű világkép kialakítása, felkészítés a mindennapi életre felkészítés a közéletiségre a diákjogok gyakoroltatásával a tanulás feltételeinek biztosítása, az órákra való készülés segítése, a tanulási kultúra fejlesztése, felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció segítése, a közösségi értékrend kialakítása, az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az életkori sajátosságnak, érdeklődési körnek megfelelő szabadidős programok biztosítása, kiemelve a sportolási lehetőségeket és a diákközéleti rendezvényeket.

Felnőttképzés • • •

•

az első iskolai végzettség és/vagy – az egyén életpályája szempontjából szükséges – szakképzettség megszerzésének a segítése az egyén életpályája szempontjából szükséges folyamatos szakmai képzés, illetve a magasabb szintű szakképesítés megszerzésének segítése az ún. foglalkoztatást segítő képzésen keresztül segítséget adjon a munkanélküliség időtartama alatt vagy a munkanélkülivé válást megelőzően, még a munkaviszony keretein belül, preventív módon a munkavállaló felnőtt „piacképes” szakmai tudásának és/vagy szakképzettségének a megszerzéséhez. kiegészítő képzésekkel segítse a szakképzés eredményességét, a munkavállalásmunkahelykeresés sikerét vagy a betöltött állásban való eredményesebb munkát.

A feladatok végrehajtásához kapcsolódó tevékenységek A tevékenységek rendszere egyrészt az éves munkatervben jelenik meg, szabályozó dokumentumai az SZMSZ és az IMIP, valamint ezek mellékletei. A tevékenységek nagy többsége a szaktárgyi helyi tantervekben szerepel, ott került felsorolásra, valamint az adott intézményegység programjában található. Napi tevékenységekre bontása a tanmenetekben szerepel. A tevékenységek főbb területei: A testi nevelés az egészséges életmódra, életvitelre nevelést jelenti. Beletartozik az egészség megőrzése, a helyes táplálkozás, a mértékletes életmód, a testápolás, a testedzés, az arányos testfelépítés, a jó testtartás, a helyes mozgáskultúra, a mozgásigény kialakítása, káros szenvedélyektől mentes élet. Az értelmi nevelés az ember gondolkodási tevékenységével kapcsolatos nevelést tartalmazza. Szorosan kapcsolódik az ismeretanyaghoz, éppen ezért jut fontos szerep annak öszszeállításában. A technikai nevelésen a tárgyak, eszközök, anyagok megismertetésén túl azok használatának, kezelésének az elsajátíttatását értjük. Ezen belül történik azon képességek fejlesztése, melyekkel az egyének képesek az új technikát létrehozni és kezelni.

17

Az ökológiai nevelés a természettel való együttélésre nevelést jelenti. A természettudományos ismeretek tanításán túl magában foglalja a természetvédelmet, a környezetismeretet, a környezetvédelmet, beleértve a civilizált környezetet is. A társadalmi nevelés az egyén felkészítését jelenti a társaival való kapcsolatra. A legöszszetettebb és a legkomplikáltabb része a nevelésnek. Ezen belül beszélhetünk erkölcsi, esztétikai, vallási, világnézeti, közösségi, művészeti, stb. nevelésről. Ismeretanyagával a tudatformák társadalomfilozófiai, társadalomtudományi, művészeti és vallási része foglalkozik. Az adott társadalmi rendszer leginkább ezen keresztül tudja közvetíteni értékrendjét, eszményeit. Az ökonómiai nevelés a természet és a társadalom kölcsönhatásában megmutatkozó gazdasági, gazdálkodási, termelési ismeretek tanítását, és az ezzel összefüggő jártasságok és képességek fejlesztését jelenti. Az érzelmi nevelés mindent átfogó sajátos része a nevelésnek. Szorosan kapcsolódik a társadalmi neveléshez, különösen annak művészeti, vallási részéhez.

Az intézményben folyó oktató-nevelő munka emberi feltételei 2 • Állandó egységes követelményrendszerrel és gondolkodással rendelkező tantestület. • A nevelőtestület tagjai közötti széleskörű információs kapcsolat: munkaértekezletek, nevelési értekezletek, beszélgetések, kölcsönös óralátogatások, kapcsolat a kollégiumokkal, tanműhelyekkel, iskolai rendezvényeken való közös részvétel • A munkaközösségek tevékeny szerepvállalása az oktatási-nevelési lehetőségek megvalósításában, a szertárak fejlesztésében, szakmai segítségben, az iskolán belüli tantervi eljárások egységes végrehajtásában, értékelésében, a tantárgyak közötti koncentrációs lehetőségek kihasználásában. • A pályakezdő kollégák segítése a gyakornoki szabályzat, gyakornoki rendszer szerint. • Az iskola és szülő rendszeres kapcsolata. A követelmények, elvárások megállapítása, összhangba hozása az iskola részéről a szülőkkel együttműködve. •

Az intézményben folyó oktató-nevelő munka tárgyi feltételei 3

A tárgyi feltételek ingatlani adatai az alapító okiratban szerepelnek. Az ingó vagyon a felszerelési jegyzékben és a leltárban található.

3.1.4. Eszközök, eljárások, módszerek A nevelési eszközt a köznyelvben gyakran a módszer fogalmával azonos értelemben használjuk. Leggyakrabban a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik.

2 3

A pedagógusok névsorát lásd a mellékletben A teljes felszereléslista a leltárban szerepel. 18

A nevelési módszer pedig nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizálását jelenti. Függ a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól. Eljárás egymagában nem létezik, mindig eljárások rendszerében gondolkodunk. A leírtakból tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy: • A nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemi tényezői. • A nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljától. Vagyis a nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az előzőekben már leírt célokhoz. Mivel a nevelés céljai között szerepeltek általános, konkrét fejlesztési szakaszokra lebontott célok, így az alábbiakban felsorolt (csoportosított) nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani egyrészt, amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl: • igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, • igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához, • igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. Másrészt, mivel nincs két teljesen egyforma szituáció, két egyforma pedagógus, a nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. Az eddigiekből következik, hogy szinte minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldhatunk meg. A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Ezt szem előtt tartva választhatunk a módszerek közül. A nevelés módszereit különféle módon csoportosították (csoportosítják) a neveléselmélettel foglalkozó kutatók. A hagyományos osztályozás (Ágoston György) a nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszert sorol fel. Ezek: a követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés és a büntetés. Nevelési céljaink, feladataink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló közvetlen és közvetett eljárások, nevelési módszerek. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségeken keresztül érvényesül.

19

Közvetlen módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése.

- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.

- Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés

- A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelőoktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsák. •

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei (alapvetően az oktatás valamennyi módszere, de különösen): • meggyőzés • minta • példa • példakép • példakövetés • eszménykép • bírálat • önbírálat • beszélgetés • felvilágosítás • tudatosítás • előadás • vita • beszámoló

•

A tevékenység megszervezésének módszerei: • követés • megbízás • ellenőrzés • értékelés 20

• játékos módszerek • gyakorlás •

A magatartásra ható módszerek: • ösztönző módszerek • ígéret • helyeslés • bíztatás • elismerés • dicséret

• kényszerítő módszerek • felszólítás • követelés • parancs • büntetés • gátlást kiváltó módszerek (Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni.) • felügyelet • ellenőrzés • figyelmeztetés • intés • fenyegetés • tilalom • átterelés • elmarasztalás Előzőekben már szó volt arról, hogy a nevelési eszközt a köznyelv gyakran azonosítja a módszer fogalmával. Az eszköz gyakran használatos leszűkített értelmezésben (tárgy, technikai eszköz), valamint a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidő…). A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik. Ezek a következők lehetnek iskolánkban: 1. Nyelvi (verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk: • beszéd • beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz. Tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos) • interjú 2. Nem nyelvi (nonverbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki. A nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly), vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj, korholás) közleményeinket. 21

• • • • • • •

arckifejezés (mimika) szemmozgás tekintet térközszabályozás testhelyzet, testtartás mozdulatok, gesztusok kulturális jelzések

3. Szociális technikák: Ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés), majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában. •

Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez. Ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit. • fejlesztő interjú • fejlesztő beszélgetés

•

Szociális készségfejlesztő technikák. A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése. • minta és modellnyújtás • megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás) • szerepjáték • dramatizáló tevékenység.

Az egyes módszerek, eljárások során figyelembe veendő területek: Tevékenységközpontúság A tananyag sikeres feldolgozása a tanulók cselekvő részvételét igényli. A nevelés-oktatás minden területén érvényes, hogy a tanulók adottságaiknak, képességeiknek megfelelő feladatokat kapjanak, amelyek sikeres megoldása sikerélményhez is juttatja őket. Differenciálás A pedagógusok és pedagógiai munkát közvetlenül segítők a nevelő és oktató tevékenység során figyelembe veszik a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. Korrigálás, kompenzálás A nevelés-oktatás minden vonatkozásában figyelmet kell fordítani a nem megfelelő képességek lehetőség szerinti javításának elősegítésére, illetve azok más képességekkel való helyettesítésére. Koncentráció Tanulóink számára különösen fontos, hogy a különböző tantárgyakban és időpontokban tanult ismereteket segítsünk összhangba hozni. Ennek is a tanulókkal foglalkozók szoros együttműködése a feltétele.

22

Az általános elemek elsajátításának valamilyen konkrét gyakorlati tevékenység elvégzéséhez, élettapasztalathoz kapcsolására, növeli a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé teszi sikerélményhez jutásukat. Motiválás A tanulók sikerélményhez juttatása, teljesíthető feladatokon keresztül illetve az értékelésben a megerősítés szerepének fontossága. Állapotfelmérés A hátrányok felszámolása érdekében alaposan meg kell ismerni az okokat, ezért – szükség esetén külső szakemberek bevonásával – fel kell mérni a tanulók mentális, egészségügyi, szociális helyzetét és ennek alapján tervezni a tanuló nevelését-oktatását.

3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.2.1. A személyiségfejlesztés célja Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: • a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása, valamint • az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink • • • • • •

a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban

minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magába, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett • kiválasztással, • elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: • műveltségét, • világszemléletük, világképük formálódását, • társas kapcsolatát,

23

• •

eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: • a színes, sokoldalú • iskolai életnek • tanulásnak • játéknak • munkának • fejlessze • a tanulók önismeretét, • együttműködési készségüket, • eddze akaratukat, • járuljon hozzá • életmódjuk, • motívumaik, • szokásaik • az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: • A tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. • Figyelembe véve, hogy az oktatás- nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőket: A személyiség fogalmát másként értelmezi a filozófia, a pszichológia és a pedagógia. A pedagógia szerint a személyiség egyik legalapvetőbb sajátossága, hogy meghatározott szerkezettel rendelkezik, vagyis nem egyszerűen pszichikus folyamatok, állapotok és képződmények összessége, hanem a különböző szintű és funkciójú komponensek strukturált, dinamikus egysége. Mivel ezek a személyiségkomponensek nagyon különböző funkciójúak, valamennyinek az azonos intenzitású fejlesztésére a szélesen értelmezett nevelés nem vállalkozhat. Feladatunk: • • •

a pedagógiai program alapelveihez, cél- és feladatrendszeréhez igazodó, a NAT -ban képviselt értékekre épülő, a helyi sajátosságokból adódó,

24

•

a hagyományokat és (társadalmi, egyéni) szükségleteket figyelembe vevő feladatok meghatározása a személyiségfejlesztéssel kapcsolatosan.

Az iskolai nevelés feladatai az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden késztetésében, valamennyi tevékenységben érvényesítendők. Mégis előnyös lehet, ha a feladatokat a nevelés szokásos színtereire értelmezzük: • tanórai nevelés, • tanórán kívüli nevelés, • iskolán kívüli nevelés. Nagy József a személyiségfejlesztés feladatait az alábbi négy területre bontja: a) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) d) a szakmai képzés alapozása (szociális kompetencia) Nézzük meg, az egyes területekhez milyen motívumokat, képességeket, készségeket sorol:

3.2.2. Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó motívumok TANULÁSI MOTÍVUMOK: • tanulási motívumok és tanulási módok • a megismerési vágy fejlesztése: • különbségképzési és kapcsolási késztetés fejlesztése • érdeklődés fejlesztése • a felfedezési vágy fejlesztése: • megfigyelési késztetés • az értelmezési vágy • a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése • a tanulási teljesítményvágy fejlesztése • a tanulási sikervágy és kudarcfélelem • a tanulási elismerésvágy • a kötődés, mint tanulási motívum • tanulási kötelességtudat • tanulási igényszint • tanulási ambíció • a tanulási életprogram fejlődésének segítése • a tanulás gyakorlati értéke, mint motívum • a továbbtanulási szándék, mint tanulási motívum • az önfejlesztési igény, mint tanulási motívum. KOGNITÍV KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE • kognitív rutinok (műveletek) • felismerés és kivitelezés • gondolatképzés és igazságértékelés • összevonás • összehasonlítás és csúsztatás • azonosítás és besorolás

25

•

•

•

•

• sorrendfelismerés és sorképzés • belátás (összefüggés-felismerés) • (elemi) kombinálás • tapasztalati következtetés megismerés • megfigyelés • átkódolás • értékelés • értelmezés • bizonyítás kognitív kommunikáció • ábraolvasás, ábrázolás • tapasztalati és értelmező nyelvtudás • beszéd é beszédértés • írás és olvasás • formalizált kommunikáció gondolkodás • viszonyítás • általánosítás és osztályozás • problémamegoldás • explicit gondolkodás tanulás • a tanulási módok optimalizálása • tapasztalati és értelmező tanulás • önálló és szociális tanulás

3.2.3. A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok A nevelés szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, kreativitás növekedésének elősegítését jelenti. Ebből következik, hogy a nevelés, személyiségfejlesztés feladata kettős: - a szociális kompetencia komponenskészleteinek gyarapítása, valamint - a pozitív egyéni értékrend és a képességrendszer kiépülésének, kreativitás növelésének segítése. 1. Szociális kompetencia - globális értékrendek kialakítása, fejlesztése, (megalapozza az egyéni értékrend kialakulását) - sajátos egyéni értékrendek kialakítása Feladat: megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság felelősség szerepét - egyéni szociális értékrend fejlesztése

26

A szociális hajlamok (kötődés, rangsorképzés, csoportképzés, birtoklás, párképzés és szexualitás, családi lét és utódnevelés) öröklött motívumok, működésük és szerepük a tudattalan és szándéktalan döntésben, viselkedésben nyilvánul meg. Feladat: olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. A tényleges szociális közegek hatása mellett kiemelt szerepet kell juttatni a közvetett hatásoknak, élményeknek is (élő és történelmi személyek, irodalmi hősök, csoportok, nemzetek kölcsönhatásainak megismerése). 2. Szociális szokások: Hasonló helyzetekben mindig hasonló magatartást, viselkedést váltanak ki. Feladat: a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. 3. Szociális minták: Mások szociális viselkedésének, magatartásának vizuális leképezései, amelyek mintegy tervrajzként szolgálják a megfelelő viselkedés megvalósulását. Feladat: élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. 4. Szociális készségek: Olyan tanult pszichikus összetevők, amelyek sajátos célú, tartalmú szociális viselkedés megvalósulásában működnek közre. Feladat: a szociális készségek sokféleségének gyarapítása, különös gondot fordítva a legfontosabbakra: - az iskola élet olyanná alakítása, amelyben a kívánatos szociális készségek szükségszerűen működnek és ez által kialakulásuk lehetővé válik, - készségfejlesztő gyakorlatok alkalmazása. 5. Szociális ismeretek Olyan tartalmak, amelyek lehetővé teszik, hogy az újszerű, bonyolult helyzeteket előzetesen gondolati szinten, vagyis a tényleges próbálkozások minimalizálásával oldjuk meg. Alapvető iskolai forrásai az irodalom és történelem tantárgyak. Feladat: a lehető legtöbb ismeret cselekvésbe, példákba, esetekbe, „esettanulmányokba”, de legalább szimulatív esetekbe ágyazottan való feldolgozása. 6. Szociális kommunikáció fejlesztése: A szociális kommunikáció két összetevője a non verbális érzelmi kommunikáció és a szóbeli szociális kommunikáció. Feladat: egyrészt a meghatározóan pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben a pedagógusok és a tanulók is biztonságban jól érzik magukat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet, másrészt a verbális eszközök tárházának fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók képesek legyenek minél eredményesebben érvényesülni a mai bonyolult, nyitott világban. 7. Szociális érdekérvényesítés fejlesztése:

27

A szociális érdekérvényesítő viselkedés négy alapvető módja: a megosztás, osztozkodás, elosztás és a megszerzés. Feladat: - a pedagógusok és a tanulók közötti szociális kölcsönhatások optimalizálása, - a tanulók egymás közötti optimális szociális kölcsönhatásainak elvárása, - a szociális kölcsönhatások gyakorlatias megismerése, értelmezése (középiskolában) 8. Segítőképesség fejlesztése: A segítőképesség nagyon sokféle aktuális helyzetben, sokféle sajátos normát, szabályt, szokást követve valósulhat meg. Feladat: - az iskola kínálja fel a segítés sokféle lehetőségét, módját - olyan segítő légkört alakítson ki és tartson fenn, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés tevékenység, - a pedagógus feladata, hogy az alkalmas mintákat a tananyagból kiemelje, azokat úgy ossza el az évfolyamok között, hogy a segítés mintáival a tanulók rendszeresen szembesülhessenek. 9. Együttműködési képesség fejlesztése: Olyan közös érdeket szolgáló viselkedés, amely önállóan vagy a vezetéssel, a segítéssel összefonódva érvényesül. Feladat: - a pedagógus rendszeresen él a segítő együttműködés formáival (együtt cselekvés, közös feladatmegoldás, közös kirándulás…) - az iskola úgy szervezze tevékenységeit, hogy a tanulók minden héten, de legalább havonta vegyenek részt olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg. 10. A versengés képességének fejlesztése: A segítő versengés képességének fejlesztése, gyakorlása azt jelenti, hogy elismerjük, és szigorúan megköveteljük a szabályozottság, az esélyesség és a segítés alapszabályainak megtartását. Feladat: A segítő versengés képességének fejlesztése a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával, a szimulatív versengésben rejlő lehetőségek gazdagításával, jobb kihasználásával.

3.2.4. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. A kulturált életmód a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. Az iskola alapvető feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése. Személyes képességek fejlesztése: 1. Önkiszolgálási képességek: Testi képességek Feladat:

28

-

a sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása, a testnevelési órák, a minél gazdagabb diáksportköri élet, a település sportolási lehetőségeinek optimális kihasználása, a kondicionálási és a koordinációs képességek fejlesztése, karbantartása a különféle táncok tanulásával, a kézügyesség fejlesztése különféle tevékenységek során, a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek (gyurmázás, rajzolás, szövés, batikolás, korongozás…) során.

Önellátási képesség Feladat: az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelőn (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, a háztartási és a ház körüli munkák, a közlekedés, a vásárlás szokásai, mintái, készségei). Befogadóképességek Feladat: - a zenei befogadóképesség szándékos fejlesztése a megfontoltan válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával valósítható meg, - az iskolai élet minden arra alkalmas mozzanata (tanóra, ünnepélyek, versenyek…) legyen alkalmas a művészi értékű zene hallgatására, - a vizuális befogadóképesség fejlesztése érdekében el kell sajátítani a képi – plasztikai kifejezés és a kompozíció jelrendszerének olvasását, - minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, - az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, amiben a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket. Önkifejezési képességek Feladat: az önkifejezés megfelelően gazdag és igényes tárházának bemutatása, gyakorlása, tudatosítása (előadói képesség, szövegalkotó, versíró és műértelmező képesség, befogadó képesség, improvizációs képesség, vizuális önkifejező képesség). 2. Önvédelmi képességek: Egészségvédő képességek Feladat: a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szokások szakadatlan gyakorlása, folyamatosan észlelt minták elsajátítása (sérüléselhárító esések, önvédelmi fogások, balesetvédelmi szokások…) Identitásvédő képesség: a lelki egészség fontos feltétele Feladat: a realitásoknak, a mélyebb, igazabb értékeknek, távlatibb érdekeknek megfelelő viselkedésformák erősítése. 3. Önreflexív képességek: Önértékelő képesség Feladat: - a nevelőmunka során a tanulói önértékelés váljon rendszeressé (vallásos nevelés esetén a lelkiismeret vizsgálat is) Önmegismerő képesség Feladat: - a tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése oly módon, hogy eredményeként az önmegismerő képesség területén egyre nagyobb sikereket érjünk el. 29

Önfejlesztő képesség Feladat: - az önfejlesztő képesség alapozása, a tehetség felismerése (általános iskolában) - olyan szituációk, helyzetek, előadások, beszélgetések szervezése, melyek során az ifjak felfedezhetik ígéretes öröklött adottságaikat, amelyek alapján kialakulhat a meggyőződés, mi iránt van hajlamuk, rátermettségük, - önfejlesztő életprogramok kialakításának segítése, - a tehetség kibontakoztatásának segítése a személyiség fejlesztése érdekében.

3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása nevelő-oktató munkánk egyik kiemelkedő feladata. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A gyermekek, diákok kisebb-nagyobb közösségekben tevékenykednek. Mind a gyermekek életkora, mind egyéni fejlettségi és szocializáltsági szintje meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket munkánk során meg kell valósítanunk. Különösen meghatározó szerepet kap ebben a munkában az óvónő, az osztályfőnök, a kollégiumi csoportvezető tanár, de ugyanakkor minden pedagógus is aktív szereplője ennek a munkának.

3.4.1. Az egyes területek közösségfejlesztő feladatai a) Atanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: a tanulás támogatása:  kölcsönös segítségnyújtással,  közösségi ellenőrzéssel,  tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével,  a tanulók kezdeményezéseinek segítése,  a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,  a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével),  a tanulók önállósságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése,  a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon (iskolafokon) a már elért eredményekre való építés,  olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása), mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja,  különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny…) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. b.) A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai:  nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére, ellenőrzésére,  átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,  Ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, 30

 a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti…) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. c.) A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:  olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,  a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösség építő tevékenységek fejlesztése,  a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,  olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,  a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,  a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,  olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. d.) A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:  jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel,  olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket,  a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,  a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása/fejlesztése,  a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés,  az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor és rétegspecifikus jellemzők figyelembe vétele, és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód,  a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön,  olyan erős érzelmi – értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amelyek során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést,  olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együttérző magatartás kialakulásához,

31

-

a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos, és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve, kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen: - megjelenésével, - viselkedésével, - beszédstílusával, - társas kapcsolatával Mintát adhatnak a tanulóknak. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára.

3.4.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Törekedjünk arra, hogy minden tanuló  ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek,  megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit,  sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek,  legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket,  valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában,  legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát,  váljon érzékennyé környezete állapota iránt,  kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,  életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá,  szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén,  legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni,  tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni,  az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani,

32

 ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait,  kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez,  tanuljon meg tanulni,  tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet,  legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére,  tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

3.4.3. Az egyes tanárok segítő tevékenységei A tananyag elsajátítása  segítse a tanulók kezdeményezéseit,  járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez,  a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel,  biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/ fejlesztésének segítésére,  alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet,  ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására,  késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre,  tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére,  alakítson ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőképet, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitelt, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését,  alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv,  irányítsa a tanulók arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában,  fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét,  adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére,  személyi és tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják,  fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,  irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre,  a tanuló kapjon átfogó képet a munka világáról,  a munkája során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. A felsorolt tevékenységeken túli lehetőségek, feladatok a specifikumokban találhatók.

33

3.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 3.4.1. A tevékenység jellemzői Az életkornak megfelelő szociális normáknak, a szülők elvárásainak, az iskolai szabályoknak a megszegése agresszív viselkedésben nyilvánul meg a magatartászavaros gyermekeknél. Egyesek képtelenek saját kortárscsoportjukba beilleszkedni, nincsenek barátaik, disszociális cselekedeteiket magányosan követik el, míg mások kortársaikkal jó kapcsolatos tudnak kialakítani, normaszegéseik többnyire csoportosan történnek. A magatartásproblémák gyakran társulnak érzelmi és hangulati zavarokkal. A magatartászavarok különböző formáinak hátterében sokféle kiváltó ok, pszichés probléma húzódhat meg. A különböző életkorokban eltérő magatartásformák jelentkezhetnek, amelyek a felnőttek számára nehezen elfogadhatóak. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása intézményünkben a többi tanulóval együtt történik. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlődését, tanulmányi munkáját segítjük, tanulmányi eredményét figyelemmel kísérjük. A rehabilitációs bizottság illetve a nevelési tanácsadó szakmai véleményét figyelembe véve történik ezeknek a tanulóknak az osztályozása. Ehhez kapcsolódóan szükséges:  A hiányzások rendszeres ellenőrzése.  Problémás esetekben az osztályfőnökkel egyeztetve az intézkedések megtétele.  A magatartási zavarral küzdő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai, módszertani továbbképzéseken való részvétel.  Külső szervek kérésére az osztályfőnökökkel pl. vélemény, környezettanulmány készítése.  A magatartási zavarokkal küzdő gyermekeknek pszichológus nyújt segítséget.  Szakirodalom ajánlása, figyelemfelkeltés. Ezek a feladatok jelentkeznek az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységében, valamint a hátrányos és veszélyeztetett tanulókkal való foglalkozási tevékenységekben is. Az iskola jelentős szerepe minden (itt tanuló gyermeki) életkorban, ismeretközvetítő funkciója mellett: - A megfelelő normák közvetítése. - Az osztályközösség formálása, hiszen a kortárscsoportok viselkedése meghatározó (önálló értékrend kialakítása, fokozott törődés, stb.). - A tanulók rendszeres bevonása az iskolai sporttevékenységbe, segítve ezzel más irányú képességeik kibontakozását, sikerélményhez való juttatásukat. - Személyre szabott, feszültség levezető tevékenység kínálása. Bizalmukat megnyerve segíteni abban, hogy önállóan gondolkodva pozitív példaképeket, elfoglaltságot, jövőképet találjanak maguknak, megfelelő érzelmi indíttatással. - A serdülőkori zavarra utaló viselkedés észlelése, jelzése. - A tünetek minősítése, értékelése, továbbá az okok lehetőség szerinti feltárása a szülők bevonásával, határozza meg a további feladatokat. - A szülők tájékoztatása, kapcsolattartás.

34

-

-

Az objektív adatok számbavétele mellett elengedhetetlen a személyes konzultáció, megbeszélés az iskolaorvossal, pszichológussal, annak eldöntése érdekében, hogy milyen segítséget igényel a tanuló (egészségügyi, pszichológiai, speciális pedagógiai, stb.). Ez a kialakított kapcsolat nem egyirányú. Szűrővizsgálat, rendszeres orvosi vizsgálat kapcsán észlelt tünetek alapján az orvos vagy a szülő is kezdeményezheti a konzultációt, hogy tájékozódjon a nevelők tapasztalatairól. A tanuló eljuttatása szakemberhez.

3.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Minden pedagógus és pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatárs segíti a tanuló képességének, tehetségének kibontakoztatását. Az iskolai oktatás minden színterén (kötelező, nem kötelező tanórai, illetve tanórán kívüli foglalkozásokon) fő cél és feladat, hogy az iskolai kudarcokon átesett tanulók sikerélményhez jussanak, előtérbe kerüljenek azok a képességeik, amelyek jobbak az átlagosnál. Ennek a tevékenységnek a fő pedagógiai eszköze a tevékenységközpontúság, gyakorlatorientáltság elvének széleskörű érvényesítése.

3.6.1. A tehetséggondozás lehetőségei • • • • • • • •

Középiskolában: egyetemi, főiskolai továbbtanulásra és érettségire való felkészítés szervezése. Ezen kívül szakkörök, érdeklődési körök működtetése, a Tehetségért Mozgalom nyári táboraiban, felkészítésében való részvétel. Törekszünk az általános iskolai és középiskolás versenyeken való szereplésre. Egyes tantárgyakból házi szaktárgyi versenyeket rendezünk több fordulóban. Segítséget nyújtunk a tanulói egyéni pályázatok elkészítésében is. A felsőfokú intézményekkel rendszeres kapcsolattartást alakítunk ki, nyílt napjaikat, tájékoztató anyagaikat propagáljuk. A TDK-k rendszerét ismét be kívánjuk indítani. Az intézmény térítés nélkül biztosítja a következő szolgáltatásokat a tanulók számára tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények esetében:           

háziversenyek, házibajnokságok, a helyi diáknapok, iskolai sportkörben való részvétel, a mindennapos testedzés lehetőségének kihasználását, az iskolai könyvtár használatát, lovaglás, az iskolák közötti helyi versenyeken való részvételt, a szakmai versenyeken való szereplést, a számítógépterem használatát, s amennyiben énekkar, vagy színjátszó kör alakul az iskolában, az azon való részvételt.

35

3.6.2. Egyéb lehetőségek Alapítványok segítik továbbtanulni akaró diákjainkat, valamint az oktatási feltételek biztosítását, fejlesztését. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti rendje, időbeosztása, az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje az SZMSZ alapján történik. Nagyon fontos a pályázati lehetőségek felhasználásával a nyelvi és tehetséggondozó táborokon való részvétel. Az oktatási törvény 52. §-át figyelembe véve a következő érdeklődés, igény szerinti, nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokon vehetnek részt diákjaink: • • • • • • • • • • •

Közismereti, szakmai tanulmányi versenyekre való felkészítés (OKTV, OSZTV, SZKTV, SZÉTV, stb.) UNIÓS ismeretek Speciális idegenforgalmi ismeretek (Utazás és turizmus) Speciális médiaismeretek (kommunikáció) Számítástechnikai ismeretek Fotó- és videó ismeretek Katasztrófavédelmi, elsősegély-nyújtási, egészségügyi ismeretek KRESZ és közlekedésbiztonsági ismeretek Lövészet (légpuska, kispuska) és íjászat Úszásoktatás, vízi sportok, iskolai sportkörök (atlétika, labdajátékok) Énekkar

A tanulói igényeket minden tanév elején felmérjük, így ez a kör bővülhet, de szűkülhet is, évente változik. A tanulásban akadályozott tanulók érdeklődése, igénye, valamint a nevelési szükségletek alapján nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervezünk az alábbi területeken: • informatika • életvitel és gyakorlati ismeretek • testnevelés, sport • idegen nyelv • felzárkóztatás A foglalkozásokat a KT. 52. § 7. pontja értelmében a felzárkóztatás, a fejlesztés, a tehetséggondozás, a speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából szervezzük.

36

3.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 3.7.1. A tevékenység irányultsága Az utóbbi években a hátrányos, veszélyeztetett helyzetű tanulók száma, ha csak kis mértékben is, de növekedni látszik, amely részben a törvénymódosítások, részben pedig az életkörülmények romlásának a következménye. A veszélyeztetett helyzet kiváltó okai lehetnek: A gyermekek és fiatalok, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők: • A családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, • A családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). A szociálisan hátrányos helyzet kiváltó okai lehetnek: Azok a gyermekek és fiatalok, akiknek alapvető szükséglet kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. „Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskolanyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek” (Kt. 121.§ (14). Segítjük a szociális hátrányok leküzdését, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítésére törekszünk, valamint gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet végzünk. Olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell folytatnunk, amely eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármilyen okból, így a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, születési vagy egyéb helyzete miatt hátrányos megkülönböztetésben részesüljön.

3.7.2. Intézményi feladatok, lehetőségek a gyermek- és ifjúságvédelem területén Az iskolába érkező tanulók otthoni körülményeinek megismerése az osztályfőnökök révén történik. Az ifjúságvédelmi felelős az állami gondozott és veszélyeztetett helyzetű tanulókat nyilvántartásba veszi, a tantestület folyamatosan segíti tanulóinkat. Biztosítja fejlődésüket életkoruknak megfelelően. A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézettel közösen biztosítja folyamatos ellátásukat.

37

A veszélyeztetett helyzetű tanulók esetében felveszi a kapcsolatot az illetékes területi gyámhatóságokkal és a családsegítő szolgálattal. A szociális okokból rászoruló tanulók szüleivel együtt kezdeményezi önkormányzati támogatásukat. Folyamatosan segíti a félárva tanulók tanulmányait, segíti fejlődésüket. A váratlanul felmerülő gondok esetében kezdeményezi a területileg illetékes gyámhatóságoknál a rendkívüli vagy a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Kezdeményezi a kollégiumi, illetve menzadíjaik csökkentését, illetve az ehhez való hozzájárulásukat. Kezdeményezi a tanuló szülőjénél a hét közbeni kollégiumi elhelyezést, ehhez az illetékes önkormányzatok anyagi támogatását. A szociálisan rászoruló de önkormányzati támogatást nem kapott tanuló esetében évente maximum 5 főnek térítésmentes étkezést biztosít. A szociálisan rászorulóknak – évente maximum 2 fő – ballagási ruházathoz való hozzájárulást ad. Azon tanulók, akik ugyan nem jogosultak ingyenes tankönyvre, ám nem tudják a tankönyveket megvásárolni, az iskolai könyvtárból kölcsönözhetik ki azokat. Iskolánkban iskolaorvosi ellátást biztosítunk minden tanuló részére. A napközbeni rosszullétek esetén a kollégiumban és az iskolában az adott esetben szükséges gyógyszert rendelkezésre bocsátjuk. Szenvedélybetegségekről évente egészségügyi felvilágosító előadást szervezünk, elsősorban helyi szakemberek részvételével, az osztályfőnöki órákon. Módszerek: beszélgetés, film, videó, stb. A tanulók és családjaik megismerésére sok időt fordítunk, észrevételeiket, javaslataikat munkánk során figyelembe vesszük. A tanulókkal való törődés az iskola valamennyi dolgozójának fokozott kötelessége. A fenti program megvalósítása érdekében együttműködünk: • a települési önkormányzatok jegyzőivel, • az illetékes polgármesteri hivatalok gyermekvédelmi és gyámügyi vezetőivel, • a megyei gyámhivatallal, • a Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézettel, • a tanuló gondozójával, gyámjával, hivatásos gyámjával, • a családsegítő központtal, családsegítő szolgálattal, • a nevelési tanácsadóval, • a rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal, • a Vöröskereszttel, • társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal. Az együttműködésben természetesen nagymértékben támaszkodunk a szülővel történő kölcsönös együttműködésre is. A szociális ösztöndíj megállapításának és a rendelkezésre álló keret felosztásának elveiről és módjairól az SZMSZ rendelkezik. A felsoroltakon kívül kibővül ez a munka a DÖK együttműködő szerepével, valamint a magatartászavarokkal küszködő gyermekek még fokozottabb segítésével. A hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartásba vétele alkalmával maximálisan törekedni kell a tapintatos és szakszerű adatfelvételre.

38

A szorgalmas, de önhibájukon kívül hátrányos helyzetű tanulók részére a Szakképzésért Alapítvány nyújt támogatást, illetve 2002-től a Farkas Gyula Oktatási Alapítvány, amely elsősorban a tanulmányi eredményt veszi figyelembe a támogatások odaítélésénél. Az iskola munkájában a gyermekvédelem kiemelkedő szerepet tölt be. A gyermeki személyiségfejlődést elősegítő pedagógiai szemlélet célja: elhárítsa, enyhítse azokat az ártó hatásokat, amelyek a gyermek egészséges személyiségfejlődését gátolják, illetve a pozitív hatásokat érvényre juttassa. Megadunk minden lehetséges segítséget ahhoz, hogy a szülők a gyermeket családban nevelhessék, ne váljon szükségessé a gyermek kiemelése a családból. Hatékony és eredményes gyermekvédelmi munka csak összefogással végezhető, ideértve a családok aktív részvételét is. A gyermekvédelmi munka szerteágazó, a gyermekvédelmi felelős irányítja és koordinálja ezt a munkát iskolánkban. Feladatok Felmérések készítése: Év elején felmérés készül a hátrányos és veszélyeztetett gyermekekről, szociális helyzetükről. Továbbá tájékozódunk az újonnan érkező tanulók otthoni körülményeiről, szokásairól (dohányzás, drog, alkohol, stb.). Segítségnyújtás, intézkedések: Kedvezményes étkeztetéshez, ingyenes tankönyvhöz való hozzájutás lehetősége biztosított a rászorultak részére. Anyagi veszélyeztetettség esetén ismertetjük a családokkal a segélylehetőségeket, az igényelhető támogatásokat. Indokolt esetben a helyi önkormányzatok további anyagi támogatását igényeljük. Szociálisan hátrányos helyzetű, de szorgalmas tanulóinkat az intézmény alapítványai támogatják. Kapcsolattartás: Naprakész kapcsolattartásra törekszik az iskolavezetés az osztályfőnökökkel, ezzel egymás munkáját segítve és gazdagítva. Kiemelten fontosnak tartjuk az állandó együttműködést a Diákönkormányzattal és a gyermekvédelmi feladatokat ellátó társintézményekkel (gyámhivatal, népjóléti osztály, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, rendőrség, stb.). Prevenció: A gyermekvédelem egyik legfontosabb részterülete. A gyermek testi, lelki egészségének a fenntartása, a családban történő nevelkedésének biztosítása a cél. E feladatok érdekében az iskola vezetésével, osztályfőnökökkel egyeztetve előadásokat szervezünk szakemberek bevonásával (szakorvos, pszichológus). További feladatok: • tanulmányi eredmény figyelemmel kísérése • hiányzások ellenőrzése az osztályfőnökkel egyeztetve, problémás esetben az intézkedések megtétele • veszélyeztetett tanulók figyelemmel kísérése, segítése, szakemberhez irányítása • szakirodalom ajánlása, figyelemfelkeltés • pályázatok figyelése

39

• •

továbbképzéseken való részvétel külső szervek kérésére az osztályfőnökökkel pl. vélemény, környezettanulmány készítése.

3.7.3. Az intézményvezető feladata A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az intézmény vezetője felel. Feladata: • a gyermek- és ifjúságvédelmi munka megszervezése és irányítása • a diákönkormányzattal történő együttműködés • a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése, • amennyiben az iskolai eszközök már nem elégségesek a gyermekvédelmi feladatok ellátásához az intézményen belül, értesítenie kell a Gyermekjóléti Szolgálatot, illetve köteles hatósági eljárást kezdeményezni

3.7.4. A pedagógusok feladatai A pedagógus oktató-nevelő tevékenységével szemben támasztott alapvető követelmény különösen: • a gyermeki jogok védelme; • nevelő-oktató munkája során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, segítse a gyermek képességének kibontakozását, illetve a hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását, • működjön közre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, • tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát és jogait, • a szülőket, gondviselőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekben rendszeresen tájékoztassa • ahhoz, hogy a gyermek családban nevelkedjen, s családjától megkapja a segítséget iskolai kötelezettségének teljesítéséhez, a családdal, a szülőkkel rendszeresen kapcsolatot kell tartania. Az iskola közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszűntetésében, ennek során együttműködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

3.7.5. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. Feladata különösen: • az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, és az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, • a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése alapján megismert veszélyeztetett tanulók esetében - a veszélyeztető okok feltárása érdekébencsaládlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Feladatok és irányelvek: 40

elsődleges és meghatározó tevékenység a prevenció legyen az életkörülményekben tapasztalható rendellenességek időben való feltárása a szükséges intézkedések megtétele, törekvés az előidéző okok megváltoztatására • gyakori családlátogatás, a szülők meggyőzése, a problémák megbeszélése, lehetőség szerint közös orvoslása • a gyermekvédelmi törvény előírásainak betartása, kapcsolattartás a helyi önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelmi ügyekért felelős szakemberével. Ezen feladatok részletes tevékenységekre bontása az éves munkatervekben történik. • • •

3.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 1. Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése 2. Önismereti csoportok létrehozása (működtetése) 3. Drog- és bűnmegelőzési programok 4. Mentálhigiénés programok 5. Pályaorientációs tevékenység 6. Komplex tehetséggondozó programok, 7. Táborozások, kirándulások, országjárások 8. Fesztiválok, bemutatók 9. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, stb. 10. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése 11. Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi, tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön 12. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel 13. Ösztöndíjak 14. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. 15.

3.9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 3.9.1. Elvek Tanulóink képességszintje a megközelítőleg azonos életkori csoportokban sem homogén. Szükséges tehát pedagógiai szempontból, az iskolai nevelés keretei között, sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú eljárások alkalmazása kiscsoportos, illetve egyéni fejlesztés formájában a megfelelő és szükséges helyszíneken, tanegységekben. A beilleszkedéssel, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára speciális felzárkóztató program végrehajtására törekszünk, valamint differenciált képzésre, csoportbontásra, fokozott törődésre. A rendszeresen lemaradásokkal küszködő diákjaink korrepetálását is megpróbáljuk oldani, amennyiben erre anyagi lehetőségeink teret adnak. Ez vonatkozik mind a kollégista, mind a nem kollégista tanulók korrepetálására, felzárkóztatására is. Intézményünkben az egyéni képességekhez igazodó képességfejlesztés az oktatás - nevelés folyamatában kiemelt jelentőségű.

41

• A fogyatékosság figyelembe vételével, a sérült vagy hiányos funkciókat a korosztály fejlődési szintjének megfelelően korrigáljuk, fejlesztjük. • Az elmozdulást, az elért fejlődést önmagukhoz mérten értékeljük. • A tanulási képességek fejlesztésénél a gyermekek teljes személyiségét vesszük figyelembe.

3.9.2. Képesség-kibontakoztató felkészítés Törvényi módosítás (a 11/1994. VI. 8. MKM rendelet 2003. május 31-i változása) ad lehetőséget a 39/A. § alapján a felzárkóztató oktatás megszervezésére. Ezt a lehetőséget intézményünk nem kívánja igénybe venni. A fenti törvény módosításának 39/D. §-a képesség-kibontakoztató felkészítést tesz lehetővé. Ezzel a lehetőséggel intézményünk is élni kíván. A felkészítés folyamata a következő: Tanév elején iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse az osztályfőnökök, szaktanárok segítségével felméri a szociális helyzetből eredő, tanulási kudarcnak kitett hátrányos helyzetű tanulókat. Alapfeltétele a felkészítésben való részvételnek, hogy a tanuló törvényes felügyeletet gyakorló szülője legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezzen, továbbá a gyermek után a szülő kiegészítő családi pótlékra legyen jogosult. (Az egyik feltételtől el lehet tekinteni.) A felkészítés célja: A tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, felzárkóztatás, a tehetség kibontakoztatása. A képesség kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók oktatás, nevelése a többi tanulóval folyik, azonos osztályban, csoportban. Szükséges a szülő írásban adott egyetértő nyilatkozata is. A résztvevők értékelése legalább 3 havonta történik. A felkészítésben résztvevő tanulók differenciált képzést, rendszeres korrepetálást kapnak. A korrepetálás vonatkozik a kollégista és a nem kollégista diákjainkra egyaránt. Szükség szerint pszichológus segítségét is igényeljük. A tanulókkal való foglalkozás ténylegesen igazodik az egyéni képességekhez, a felkészültséghez, a meglévő hátrányokhoz. A tanulmányi kudarcnak kitett tanulóknak a felzárkóztatása azt a megoldást hordozza magában, hogy a pedagógusok módot kapnak a tanulók eltérő fejlettségének figyelembe vételére. Az érintett szülők, pedagógusok rendszeres kapcsolattartása nagyon fontos ebben a programban, melyet elősegít az értékelés.

3.9.3. Felzárkóztató program 1. Rendszeres képességfejlesztés és rehabilitációs foglalkozások A rendszeres képességfejlesztő és rehabilitációs órák heti egy vagy két alkalommal jelennek meg az órarendben. A kitűzött cél, hogy minden rászoruló gyermek megkapja a szükséges támogatást, és egyben olyan szintre jusson, ami lehetővé teszi számára, hogy év vesztés nélkül végezze el tanulmányait. A foglalkozások nem zajlanak folyamatosan az egész tanévben, és nem vonatkoznak minden tanulóra, csupán alkalomhoz és kiválasztott, jól körülhatárolható célcsoporthoz igazodnak. Minden csoport más-más pedagógiai megközelítést, technikát igényel.

42

A foglalkozások megismerő, megelőző és gyakorló jellegűek lehetnek. 5-8. évfolyamon tanácsadó foglalkozás is kiegészíti a programot, ami az osztályfőnök nevelőmunkáját segíti. A rendszeres képességfejlesztő és rehabilitációs foglalkozásokon kedvező feltételeket kell teremteni a személyiségfejlődésre negatívan ható tanulási sikertelenségek elkerüléséhez, valamint egyes magatartásbeli jellemfejlődési zavarok fellépésének megelőzéséhez. A foglalkozásokat annak a tantárgynak a tanítója, tanára tartja, akinek az óráján a tanulási nehézségek gyakran, nagymértékben jelentkeznek. 2. Beszédhiba javítása A sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott) tanulók nagy része az általános beszédfejlődésben elmaradt, jelentős hiányosságokkal rendelkezik. Alsó tagozaton igen jelentős a beszédhibások száma. Leggyakoribbak az artikulációs hibák, de jellemző, hogy a beszédhibák nem izoláltan, hanem vegyes, kevert formában jelentkeznek. A beszédhiba javítása kiscsoportos formában, de egyéni terápiák alapján, meghatározott heti óraszámban történik. A foglalkozások sikerélményt nyújthatnak, növelhetik a gyermekek önbizalmát, és ez által a tanulás más területein is növekedhet teljesítményük. 3. Dyslexia-reedukáció Tanulóink körében leggyakrabban előforduló hibák az olvasás során jelentkező betű-és hang felcserélések, a szótag- és hangelhagyások, a szótag-és hang felcserélések. Gyakoriak az összeolvasási nehézségek is. Vannak, akik ezeket a hibákat a spontán írásnál követik el, előfordul másolásnál is, mivel már eleve hibásan olvassa el az adott szót. Az említett hibák korrigálása egyéni és kiscsoportos formában valósítható meg a lehetőségek függvényében, heti egy alaklommal. 4. A számítógép felhasználása az egyéni fejlesztésben A hatékonyság fokozása a számítógép előnyös tulajdonságainak kihasználásával történik. Ezek a következők: hatalmas motivációs erő, leköti a gyermek figyelmét, mód van a hibák javítására, az azonnali ellenőrzésre, játékosan oktat, új tárgyi ismereteket szerezhet, növeli az önbizalmat. A különböző számítógépes programok jól használhatók az olvasási, számolási képességek fejlesztésénél. Néhány program fejleszti a síkbeli tájékozódást, az olvasás pontosabbá tételét, a balról jobbra haladás következetes megtartását, az irányok betartását, sőt többnyire bővíti a szókincset is. 5-8. évfolyamon a számítógép segítségével fokozható az olvasási tempó, fejlődik a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás javul a helyesírási készség. 5. Tanórán kívüli foglalkozások A különböző szakkörök (pl. sportkör), melyek heti egy órában, általában kis létszámú csoportfoglalkozás formájában kerülnek megrendezésre. Fontos, hogy a tanulási kudarcnak kitett, de jó kézügyességű, jól sportoló tanulóink is részt vegyenek versenyeken, rendezvényeken. A sikerélmény ösztönző lehet a tanulási nehézségek leküzdésében is. 1-4. évfolyamon • Rendszeres képességfejlesztés • Rehabilitáció • Beszédhiba javítása • Dyslexia-reedukáció • Mozgásfejlesztés, TSMT • Számítógépes foglalkozás • Sportkör 43

5-8. évfolyamon • Rendszeres képességfejlesztés • Rehabilitáció • Dyslexia-reedukáció • Számítógépes foglalkozás • Sportkör 9-10 évfolyamon • Rehabilitáció • Mozgásfejlesztés, TSMT • Számítógépes foglalkozás • Sportkör Napközis és tanulószobai foglalkozások: Minden tanuló számára ingyenesen igénybe vehető. Cél: • A tanulás megszerettetése (örömteli tanulás). • Minden tanuló legyen képes a számára leghatékonyabb tanulási módszer, technika kiválasztására. • A tanulók tudják alkalmazni a tanítási órákon szerzett ismereteket a mindennapi életben. Feladat: • A tanulás feltételeinek megteremtése  Nyugodt légkör biztosítása.  Megfelelő motiváció kialakítása a tanulás terén.  A tanítási órákon szerzett ismeretek felidéztetése.  A többlettudás örömének kifejlesztése (önművelés).  Napi feladatok számbavétele (tanulási terv). • A tanulás folyamatában  El kell érni, hogy a tanulók többsége tudja felismerni, felmérni a tanuláshoz szükséges eszközöket.  Fejleszteni kell minden tanulóban azt a képességet, hogy ki tudja választani a számára leghatékonyabb tanulási módszert, technikát.  Kifejezőkészség fejlesztése szóban és írásban.  Időterv készítése az egyes tantárgyakhoz.  Örömteli tanulás erősítése.  Csoportos, egyéni és társsal való tanulás  Fejleszteni kell az önállóságot, a közösségben való tanulást, a tanulópárok kialakítását, az egymásért való felelősségvállalást.  A tervezés, döntés, szervezés, megvalósítás, ellenőrzés, értékelés mozzanatainak megtanítása.

44

3.10. A szülő, a tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 3.10.1. Az együttműködés alapja Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a tanuló és pedagógus, a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Ehhez szükséges, hogy a pedagógusok, a tanulók, a szülők ismerjék nemcsak a jogaikat, hanem a kötelességeiket is. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon, szakmai gyakorlaton; tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek; életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezete és az általa alkalmazott eszközök rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában. A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke testi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről; biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, tankötelezettségének, képzési kötelezettségének teljesítését; rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógussal; elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a magatartási szabályok elsajátítását; megtegye az intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében; tiszteletben tartsa az iskola dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és koordinált pedagógiai tevékenység. Ezen együttműködés • alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség • megvalósulási formái: o a kölcsönös támogatás és o a koordinált pedagógiai tevékenység. • feltétele: o a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, o az őszinteség. • eredménye: o a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Iskolánk a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: • nyílt napok szervezése, • rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, • változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat, • előre tervezett szülői értekezletek, • rendkívüli szülői értekezletek,

45

• • • • • • • • •

fogadóórák, előadások szervezése logopédus nevelési tanácsadó pszichológus egészségügyi szakember (orvos, védőnő meghívásával) pályaválasztási tanácsadás, családlátogatás, közös kirándulások.

3.10.2. Az együttműködés formái A tanuló és pedagógus együttműködésének formái: • A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. o az iskola igazgatója legalább évente egyszer o a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer o az osztályfőnökök folyamatosan osztályfőnöki órákon. • A tanulót a fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztályfőnökök,szaktanárok folyamatosan szóban, illetve tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül írásban tájékoztatják. • A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásbanegyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, az egyes nevelőkkel, nevelőtestülettel. • Különböző rendezvényeken való részvétel, melyekhez a felkészítést, segítséget, támogatást megkapják tanulóink. Osztálybizottság (ODB) működik minden osztályban. Tisztségviselőit az osztályfőnök irányításával az osztály tagjai választják. Az ODB 3 tagú, az ODB-titkár képviseli a tanulóközösséget az iskolai önkormányzat vezetőségében. Az ODB-titkár a havi megbeszéléseken tartja a kapcsolatot az iskolavezetés-osztályosztályfőnök között. Ezeken a megbeszéléseken is felvethetik a diákok problémáikat, juthatnak az osztályokat érintő információkhoz. Az ODB-titkár a megbeszélésekről tájékoztatja osztálya közösségét. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) tagja iskolánk minden tanulója. Érdekképviseletét a diákönkormányzat elnöksége látja el. Ennek az elnökségnek a tagjai az ODB-titkárok és a DÖK munkáját segítő tanár. A DÖK tevékenységét a működési szabályzatban foglalja össze. Feladata az évi programok szervezése, a diákparlament összehívása, kapcsolatok építése ifjúsági csoportokkal, pályázatok készítése, táborozások, a fiatalokat érintő sport, kulturális programok szervezése. A DÖK elnöksége havonta ülésezik, üléseik nyilvánosak. A DÖK munkáját segítő tanár feladata a tervbe vett feladatok elvégzésének szorgalmazása, a diákok munkájának irányí-

46

tása. A DÖK munkáját segítő tanár az oktatási törvényben biztosított heti órakedvezményben részesül. A diákok véleménynyilvánítási lehetőségei: • minden diák önállóan véleményt nyilváníthat az iskola életében felmerülő problémákkal kapcsolatosan • havi rendszerességgel az osztálytitkároknak tartott megbeszéléseken – az ODBtitkár osztálya problémáit ismertetheti az iskolavezetés előtt • a diákparlamenten a testület és az iskolavezetés előtt önmaga a DÖK láthatja el képviseletét. A felmerült kérdésekre, problémákra az érintettek itt kaphatnak választ. A szülök és pedagógusok együttműködésének formái A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: • Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken • Ötletnyújtás az előadások témáihoz • Együttműködő magatartás • Nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldás • A családi nevelésben jelentkező nehézségek közös leküzdése • Érdeklődő, segítő hozzáállás • Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét • Az Iskolaszék segítő tevékenysége Ismerjék jogaikat, kötelességeiket • Iskolai házirend ismerete Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő tevékenységi formákat ajánlja: • Nyílt napok, nyílt órák szervezése o Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő-oktató munka mindennapjaiba. • Írásbeli tájékoztató o Feladata a szülő tájékoztatása a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, illetve a különböző iskolai vagy osztály szintű programokról. • Szülői értekezlet o Feladata a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása; a szülő tájékoztatása; a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése, továbbítása az igazgatóság felé. • Fogadó óra (előre meghatározottak szerint) o Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló fejlesztésének segítése. • Családlátogatás o Feladata a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése. • Előadások szervezése o Logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával. • Pályaválasztási tanácsadás • Közös kirándulások, rendezvények.

47

Az iskola és a szülő együttműködésének lehetőségei éves szinten

Szeptember

Tevékenység formái, színterei Tanévnyitó, szülői értekezlet, tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról (folyamatos), fogadó óra

Október November December Január Február Március Április Május Június

Tájékoztatás, fogadóóra Szülői értekezlet, nyílt nap Nyílt nap, fogadóóra Félévi értékelés, szülői értekezlet, fogadóóra Fórum (továbbtanulás lehetőségei), fogadóóra Tájékoztatás, fogadóóra Nyílt nap, tájékoztatás, fogadóóra Tájékoztatás, fogadóóra Kirándulás, tanévzáró

Fogadó óra: A gyermekvédelmi felelős heti egy órában tartja, a pedagógusok havonta (középiskolában hetente) egy alkalommal. Előadások: Szülőtanfolyam, fórum, pszichológus, egészségügyi szakember által tartott előadás, városi drogmegelőzési program. Családlátogatás: szükség esetén (gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök, délutános nevelő...) Fejlesztési lehetőség: Osztály-család közös hétvége, kirándulás, közös rendezvények szervezése szülők és pedagógusok részvételével, Iskolaszék bevonása-tájékoztatása. Együttműködés a szülők és napközis nevelők, osztályfőnökök között. Az iskolában működő szülői szervezetek (részvétel a Kt. 14.§ alapján): Szülői munkaközösségek Az osztály szülői munkaközösségnek tagja az adott gyermekközösségbe tartozó fiatal szülője. Az osztályfőnök segítségével 3 fős vezetőséget választanak. A közülük megválasztott szülő képviseli az osztály érdekeit az iskolai szülői munkaközösségben. Az osztály szülői értekezlet megtartására félévente, az iskolai SZMK értekezletet szükség szerint, de legalább negyedévente össze kell hívni az elkészített SZMK-munkaterv alapján. Az SZMK munkáját az intézmény igazgató-helyettese fogja össze.

3.11. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A diákok folyamatos tanulását, felkészültségét, tudását a szaktanár rendszeres számonkéréssel ellenőrzi, melynek egyik módja az írásbeli beszámoltatás. Az írásbeli beszámoltatás intézményi formái: • Írásbeli felelet (szaktanár engedélyével, a diák kérésére, SNI esetén): az előző néhány óra tananyagára korlátozódik, időtartama legfeljebb egy szóbeli felelet idejé-

48

nek megfelelő, bejelentése nem kötelező előre. A naplóba beírt érdemjegy kék színű, egy jegy értékű. Kijavítása a szaktanár számára a következő tanórára kötelező. •

Kisdolgozat (röpdolgozat): az előző néhány óra tananyagára (vagy speciális tudásra: pl. tollbamondás) korlátozódik, időtartama legfeljebb 20 perc, bejelentése nem kötelező előre. A naplóba beírt érdemjegy kék színű, egy jegy értékű. Kijavítása két héten belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap.

•

Nagydolgozat (teszt, feladatlap, esszé: egy témán belüli, legalább 5 tanóra anyagát felölelő): időtartama minimum 45 perc, maximum 90 (szaktárgyi specifikumok esetén ettől el lehet térni), bejelentése előre kötelező, a szaktanárnak legalább 1 héttel az íratás előtt a naplóba az íratás tanórájához ceruzával be kell jegyeznie. A naplóba beírt jegy PIROS színű, két jegy értékű. Kijavítása a szaktanárnak 15 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap.

•

Témazáró (felmérő) (teszt, feladatlap, esszé: egy adott téma anyagának számonkérésére): időtartama minimum 45 perc, maximum 90 (szaktárgyi specifikumok esetén ettől el lehet térni), bejelentése előre kötelező, a szaktanárnak legalább 1 héttel az íratás előtt a naplóba az íratás tanórájához ceruzával be kell jegyeznie. A naplóba beírt jegy PIROS színű, két jegy értékű. Kijavítása a szaktanárnak 15 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap.

•

Házi dolgozat: a tanár által meghatározott formában (műfajban) és mennyiségben (figyelembe véve a tantárgyi specifikációkat). Elkészítéséhez legalább 2 hetet kell adni. A naplóba beírt érdemjegy ZÖLD, értéke egy jegy. Kijavítása a szaktanárnak 15 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap.

•

Helyi és országos felmérések, be- és kimeneti mérések: előre bejelentett időpontokban megíratott írásbeli munkák a rájuk vonatkozó eljárások és előírások alapján. A tanuló írásbeli kérésére beszámítódik piros jegyként az évközi munkája értékelésébe. Abban az esetben, ha bizonyos számú tanuló dolgozatát, felmérőjét központilag be kell küldeni és a dolgozat, munka nem fénymásolható, akkor az adott csoportban dolgozatot írt tanulók esetében a beszámítás nem kérhető (egyenlő esélyek elve alapján). Kijavítása a szaktanárnak 20 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap. A naplóba beírt érdemjegy ZÖLD, értéke egy jegy.

•

Portfolió: az elkészítendő anyag mennyiségétől és minőségétől függően változó terjedelmű, értéke a portfolió kiadásakor ismertetettek alapján van. Elkészítésére legalább 4 hetet kell adni (ebbe beletartozik a konzultációs cheklista megléte is). Kijavítása a szaktanárnak 20 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap. A naplóba beírt érdemjegy ZÖLD.

Egy tanítási napon 1-4. évfolyam csak egy; 5-8. évfolyamon csak két írásbeli íratható; középiskolában: csak két nagydolgozat vagy témazáró íratható (vagy 1 nagy 3 kicsi, vagy 4 kisdolgozat). A nagydolgozatok, témazárók íratásának sorrendjét (időrendjét) azt határozza meg, hogy melyik szaktanár közölte az íratás tényét a tanulókkal hamarabb, illetve jelölte be azt a naplóba. Amennyiben egy tanítási napon egy nagydolgozat vagy témazáró van, 49

akkor ezen felül további legfeljebb 3 írásbeli felelet, kisdolgozat íratható (a tanárok közötti szóbeli megegyezés alapján, a diákok jelzései szerint: jelzik, hogy aznap már írtak hármat). A házi dolgozatok mennyisége legfeljebb az adott szaktárgy heti óraszáma. Portfolió tantárgyanként, tanévenként, tanulónként egy lehet. A tanuló írásbeli kérésére ettől el lehet térni (versenymunkák, felvételi felkészülés indokoltsága stb. esetén). Amennyiben a tanulónak felmentése van valamelyik tárgy írásbeli számonkérési formája alól, akkor a jogszabályban előírtak szerinti eszközöket, lehetőségeket kell számára biztosítani. A szakmai képzésben az írásbeli beszámoltatások formáit kiegészíti az évfolyamfeladat. Amennyiben az írásbeli munkának meghatározott pontozási útmutatója van (azt a tanulóval előzetesen ismertetni kell!), akkor a ponthatárok a munkaközösségek által elfogadottak alapján a következők:

86

-

100

% =

5

70

-

85

% =

4

56

-

69

% =

3

40

-

55

% =

2

0

-

39

% =

1

3.12. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A „házi feladat” céljai: • újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; • készségszintig gyakoroltatni a tanult algoritmusokat; • önálló kutatómunkát végeztetni valamely témában; • alkotómunkára ösztönözni valamely témában. Elveink és korlátok: • Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). • A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-7 órája van, és szinte minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. • Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére / elkészítésére / megtanulására mindenki képes.)

50

• A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. • Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: o nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad; o meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; • Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. • Tanítási szünet (tavaszi, őszi) idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. • A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. • A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

3.13. Iskolai egészségnevelési program 3.13.1. Bevezetés A harmadik évezredben szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása lenne számunkra kívánatos. Ez a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jó-létet valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Mindannyian tudjuk és tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezőtlenül alakult a népesség egészség állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység felelős. Az egészségtelen életmód egyes elemeit illetően (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások, mozgáshiány) Magyarország a nemzetközi statisztikák élén foglal helyet. A halálozások felét az önpusztító életmód következményeként kialakult megbetegedések okozzák. Az egyének egészségi állapota szorosan összefügg társadalmi-gazdasági státuszukkal, jövedelmi helyzetükkel. A kedvezőtlen halálozási arányokért az alábbi kockázati tényezők felelősek: a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, az egészséget károsító környezet hatásai, felelőtlen magatartás a közlekedésben, a ház körüli tevékenységekben, az élet megpróbáltatásaival való megbirkózás képességének hiánya és a rendezetlen, felelőtlen párkapcsolatok. A lakosság egészségügyi állapotának javítsa érdekében készült el az „Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja”. Ez a nemzeti egészségpolitikai stratégia. Célja, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. A program átfogó keretet ad a prioritások kiválasztásához és megvalósításához, az erőforrások és közösségek mozgósításához. Merít a nemzetközi tapasztalatokból, hiszen az Egészségügyi Világszervezet 1986-os Ottawai Chartájában megfogalmazott korszerű egészségfejlesztés főbb kulcsterületeit építette be. Sikeres végrehajtásához ágazati, ágazatközi együttműködés szükséges.

51

Már a fentiekből is látható, hogy az egészségnevelési program összeállítása nem egy pedagógus feladata. Az érdekelt pedagógusok közös munkájára van szükség. Az intézményi szakmai vezetés képviselője az egységes szemlélet kialakításában tud segíteni. A drogügyi koordinátor a drog-prevenciós feladatok összeállítását, beépítését tudja vállalni. A különböző tantárgyak helyi tanterveibe kerülő témák képviselői (osztályfőnöki, emberismeret, biológia, testnevelés, kémia stb.) a szaktárgyakhoz kapcsolódó egészségvédő ismereteket tudják összeállítani. Az iskolapszichológus, iskolaorvos, védőnő, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, balesetvédelmi felelős a program speciális területeinek kidolgozásában működik közre.

3.13.2. Alapfogalmak Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúly fektetni. A másodlagos és harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségnek és hatásainak feltartóztatását vagy lassítását kívánja elérni korai kórmegállapítás és megfelelő kezelés révén, vagy a betegség visszatérését akadályozza, illetve az idült állapot súlyosságának csökkentését célozza, például hatékony rehabilitáció segítségével. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés.

3.13.3. Egészségfejlesztési stratégiánk Az egészségfejlesztés az iskolánk egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősíté-

52

sére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulóink személyiségfejlesztése érdekében. E tevékenység pontos szervezőmunkát igényel a különböző segítői körök aktív bevonásával. 1. Felmérés A fiatalok fizikai, egészségi állapotának vizsgálatát az iskolában az egészségfejlesztésért felelős pedagógus, az iskolai védőnő végzi el és értékeli ki (a tanulók fizikai állapotának mérése, ld. külön fejezet). 2. Egészségfejlesztő team létrehozása, a tantestület részvétele, továbbképzés Egészségfejlesztési tevékenységünk kiemelt része olyan csoport létrehozása volt, amely a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik. Az alábbi szereplők alkotják az egészségfejlesztő csoportunkat: • az intézményvezető, szakmai helyettes, • fejlesztőpedagógus, • a testnevelő, • a szabadidő-szervező, • a diákönkormányzatot segítő pedagógus, • a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Bevonjuk az iskola pedagógiai munkájában kiemelten fontos személyeket pl.: osztályfőnököket is. A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az előbb felsorolt személyek jelentik intézményünkben. A külső kapcsolataink lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munkánk kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására: Szülők (család), iskolaszék, szülői munkaközösség, Iskolaorvos, háziorvos, iskolavédőnő, Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek • Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. • Rendvédelmi szervek: a megyei rendőrkapitányság ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolánknak.

• • • •

Továbbképzési tervünkben évről évre előtérbe helyezzük az egészségneveléssel, prevencióval kapcsolatos továbbképzéseket. 3. Az iskolai egészségnevelési programunk megtervezésének szempontjai: A helyzetkép felvázolása, a feltételrendszer elemzése alapján alakíthatók ki a program céljai, szerkezete.

53

A program megvalósítását az garantálhatja, ha • céljaiban konkrét, reális • az életkori sajátosságokat figyelembe veszi • a tantestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott; • megvalósítási lépéseiben figyelembe veszi az adott lehetőségeket; • a feladatokat tagoltan rögzíti • tartalmazza a módszertani elemeket; • a szükséges forrásokat meghatározza; • valamint kijelöli a határidőket és megnevezi a felelősöket.

3.13.4. Az egészségnevelés céljai Az egészséges életmód programunk célja, hogy az intézmény egységes oktató-nevelő munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, sportági tevékenységek, és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. A fiataljaink ismerjék mozgásképességeik szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgás, a versengés örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, ismerjék fel a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. A rendszeres fizikai aktivitás váljon életük részévé.

3.13.5. Az iskolai egészségnevelés területei Az iskolai egészségnevelés hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: • önmagunk és egészségi állapotunk ismerete • az egészséges testtartás, a mozgás fontossága • az értékek ismerete • az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe • a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat • a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben • a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete • a tanulás és a tanulás technikái • az idővel való gazdálkodás szerepe • a szenvedélybetegségek elkerülése • a tanulási környezet alakítása • a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége A kiemelt területeket intézményünk súlypontozva kezeli, a tanulóink különösen veszélyeztetett helyzete miatt.

54

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott – lehetőleg minden egészséggel kapcsolatos tevékenységre kiterjedő – tervvel rendelkezik. Ezt egyeztesse, a diákokkal és az iskolához szorosan kapcsolódó más szakemberekkel. Fontos, hogy a terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazzon olyan fontos területekre, mint • az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, • az egészséges táplálkozás, • a mindennapi testmozgás: szakiskolánk órabankját a központi programok órakeretei határozzák meg, melyek heti 2 óra testnevelést írnak elő. • A délutáni sportfoglalkozások és egyéb szabadidős tevékenységek révén lehetővé tettük a fiataljainknak a mindennapi testmozgást • a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése, • a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja, • az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére, • a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is. Színterei: Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Osztályfőnöki órák , pl.: ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, az esetelemzések tartoznak ide) Tanórán kívüli foglalkozások • Tanulószobai, kollégiumi foglalkozások • Ha jó a tervezés és az együttműködés a tanítók, szaktanárok és a nevelők között, kitűnően egészítheti ki a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. • Délutáni szabadidős foglalkozások • Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. • Egészségnap • Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok. • Hétvégi iskolai programok • Sportrendezvények, kulturális programok. • Kirándulások, túrák, sportprogramok Tájékoztató fórumok • Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató • Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb. • Szakmai tanácskozások, tréningek • Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja. Iskolán kívüli rendezvények: • Kapcsolódunk más szervezetek, intézmények programjaihoz: Városi Könyvtár, Művelődési Ház, Múzeumbarátok Köre hasonló témájú rendezvényei, Családsegítő Központ, Nagycsaládosok Egyesülete, stb.

55

3.13.6. Az egészségnevelés feladatai Az egészséges életmód programunk feladatai: • Egészségvédelemmel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés, érés támogatása, higiéniai szokások kialakítása, erősítése, az ellenálló-képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások megelőzése. • Mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése, a kondicionálás és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. • Sportélmények nyújtása: sportágak elsajátíttatása, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. • Személyiségfejlesztés: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, az összpontosítás, a feladattartás, a nehézségek leküzdése, az empátia növelése, a kudarctűrés. Mindennapi feladatok: • Szünetekben/óraközi szünetben javasoljuk a levegőztetést, a szabadban eltöltött szünetet. • Minden szünetben kötelező a tanteremben a szellőztetés. • Ebédeltetés a meghatározott rendben. • A tanórákon a tanterem világítása feleljen meg az elvárásoknak. • Csökkentsük az erős zajt, károsító hatására hívjuk fel a figyelmet. • Hívjuk fel a figyelmet a kényelmes ruházat hordására. Fő területek I. II. III. IV. V.

A dohányzás visszaszorítása Alkohol és drog prevenció Az egészséges és korszerű táplálkozás elterjesztése Aktív testedzés beiktatása a mindennapokba Lelki egészségvédelem

I. A dohányzás visszaszorítása Cél: A cigarettafogyasztás, a rendszeres dohányzás illetve a passzív dohányosok dohányfüstben eltöltött idejének a csökkentése a gyermekek körében. A lehető leghatékonyabban próbáljuk a fiatalokat távol tartani a dohányzástól. Megcélozva a 6. évfolyamos korosztályt. Olyan véleményformáló élmények érjék a gyermeket, amelyek hatására később minél kevesebben próbálják ki a cigarettát. Megvalósítás: Leszoktatást segítő programok hirdetése ( diákok által tervezett és kivitelezett, lehetőleg szülők bevonásával) Korosztályra bontva a dohányzás megelőzésének, a dohányzás káros hatásainak ismertetése a diákokkal tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozás keretében.

56

Eredmények értékelése: Ellenőrizni, hogy az adott tanév végére hány gyermeknek sikerült letennie a cigarettát, ha nem sikerült, annak okát felderíteni s megállapítani, hogy mely módszerek voltak hatékonyak, s azok helyett újabb stratégiát felállítani. II. Alkohol- és drogprevenció Cél: Az alkohol és drogfogyasztás illetve az általuk okozott egészségügyi károk visszaszorítása és megelőzése. Az alkohol fiatalkori kipróbálásának lényeges csökkentése és koreltolódása a felnőttkorhoz közeli életszakasz felé. Az illegális drogozás csökkentése. Megvalósítás: Legfontosabb a prevenció fejlesztése, különösen a 7.-8. osztályt célozva. Ismertetni a diákokkal az alkoholfogyasztás és drogozás rövid és hosszú távú hatásait, a társadalomra és a családra gyakorolt negatívumait. Alkoholista családok gyermekeinek preventív védelmére irányuló programok működtetése. Eljárás: Videofilmek vetítése, kérdőívek, tesztek kitöltése a gyerekekkel, az eredmények közös kiértékelése. Iskolai kampány szervezése az alkohol és drogfogyasztás visszaszorítására, plakátkészítő verseny, vetélkedők szervezése. Eredmények kiértékelése: Feltárni azokat a módszereket, melyeket hatékonyan tudtunk alkalmazni az alkohol és drogfogyasztás visszaszorításában. Újabb stratégiák felállítása az eredmények figyelembe vételével. III. Egészséges táplálkozás terjesztése Cél: A táplálkozással összefüggő megbetegedések gyakoriságának csökkentése és a gyerekek egészségi állapotának javítása az egészséges táplálkozással. A diákoknak meg kell ismerkedniük az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudnivalókkal. Meg kell értetni velük, hogy az evési szokások, az elfogyasztott táplálék nagy mértékben befolyásolják egészségüket. Biztosítjuk, hogy az iskolai étkeztetés által hozzájusson a gyermek a korának megfelelő menynyiségű és minőségű táplálékhoz. Az iskolai büfék kínálatában nap mint nap szerepelnek az egészséges ételek. Feladat: Fejleszteni döntési, helyzetmegoldó képességeiket. Minél több egészséges étellel megismertetni a gyermekeket. Tudják alkalmazni ismereteiket az étrend összeállításánál. A tanulók iskolai étkezésénél felügyeletet biztosítani a megfelelő étkezési szokások kialakításához. Annak tudatosítása, hogy a súlyfelesleg betegségek kialakulásához vezethet.

57

Megvalósítás: Védőnői prevenciós és felvilágosító tevékenység. Az egészséges táplálkozás alapelveinek oktatása. Az iskolai étkeztetés rendszeres kontrollálása ( só-, zsír-, cukorfogyasztás háttérbe szorítása, változatos étrend, gyümölcs, főzelék, korpás és barna kenyér beiktatása hetente többször). Egészséges táplálkozás-nap beiktatása az adott tanévben, egészségügyi vetélkedővel, plakátkészítési verseny szervezésével. Az iskolai büfé kínálatában egészséges élelmiszerek is szerepeljenek (pl. friss gyümölcs, tejtermékek. A tevékenység színterei: Osztályfőnöki órák Környezetismeret, életvitel Napközis foglalkozások Kollégiumi foglalkozások

5.-12. évfolyam 1.-4. osztály

Eredmények értékelése, visszacsatolás. IV. Aktív testedzés beiktatása a mindennapokba A rendszeres testmozgás a szellemi, testi fejlődésre, valamint a társas kapcsolatok alakulására egyaránt pozitívan hat. Az iskolai testnevelés segítséget nyújthat bizonyos rendellenességek korai észlelésében, és megelőző szerepet tölthet be több, későbbi betegség kialakulásában. Az étrend mellett a gyermekkori mozgás hiánya is vezető szerepet foglal el a gyermekkori elhízás, magas vérnyomás, mozgásszervi megbetegedések kialakulásában. A mozgás, a sport, a testnevelés értékeinek permanens előtérbe állítását igen jól szolgálják az iskolák sporthagyományai, és olyan rendezvényei, amelyekben a sport ill. általában a mozgásos elemek is helyet kapnak. Az ilyen területen mutatott teljesítmények kellő súlyú és nyilvános elismerésben részesülnek. Testnevelés órán alapvető érték legyen a mozgás és a mozgás megszerettetése. Kerülni kell a monotóniát, a kevéssé életszerű testgyakorlási elemeket. A napirendbe beépített mindennapos testedzést át kell szőnie a játéknak, és lehetőség szerint a szabadban kell történnie. Cél: Testi állapotukhoz és lehetőségeikhez mérten rendszeresen vegyenek részt a gyermekek a testnevelés órákon és a napi mozgásos játékokban, feladatokban. Érjék el mozgásuk fejlődésében a számukra legharmonikusabb állapotot. Feladatok: Rendszeres munkával segíteni kell a fizikai állapot erősítését és az ellenálló-képesség fejlődését. Színesíteni mozgáskultúrájukat. Mozgási-sportolási alkalmak számának emelésével lehetőséget teremteni a mozgás örömének átélésére. Fejleszteni akaraterejüket, kitartásukat. Megismertetni a szabadidőben végezhető sportolási lehetőségekkel a gyermekeket. A gyógytestnevelésben és könnyített testnevelésben résztvevő tanulókat folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

58

Tevékenységek színterei: Testnevelés óra 1.-12. évfolyam Sportkör Napközi: játék és sportfoglalkozás Kollégium: sportklub foglalkozás Tevékenységek: Iskolai versenyek, megyei bajnokságok Városi sportrendezvényeken való részvétel (Madzagfalvi Napok). Kiemelkedő sportrendezvények megtekintése. Alsó tagozatban azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra, biztosítjuk a napi 30 perc mozgást levegőzéssel, szünetben végzett játékos testmozgással. VI. Lelki egészségvédelem Cél: Ismerjék meg önmagukat, lehetőségeiket, korlátaikat. Tudatosodjanak bennük az erkölcsi értékek és az erkölcsös magatartásmódok.. Feladat: Az önismeret fejlesztése érdekében teret kell adni az öntapasztalás, önkipróbálás élményének. Pozitív értékek és normák átadása. Énvédelmi technikák, stresszhelyzetek kezelésének elsajátítása. Tevékenységek színterei: Osztályfőnöki órák Természetismeret, életvitel órák Napközis foglalkozások Kollégiumi foglalkozások Módszerek: Szituációs játékok, beszélgetés, vita, mentálhigiénés előadások feladatlapok kitöltése, értékelése

59

3.13.7. Baleset- megelőzési program Tevékenység Általános balesetvédelmi helyzetek, szabályok az iskolában.

Felelősök

Módszer

Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére. A szakmai gyakorlatokon való eszközök helyes használatának ismertetése, tilos és elvárható magatartásformák megismertetése Baleset-megelőzés az isko- Tanulmányi kirándulások, lán kívül, külső helyszíne- külső gyakorlatok, nyári gyakorlatok. ken. Balesetveszélyes helyzetek a víz mellett, vizeken. Balesetvédelem a szakórá- Gyakorlatokon a szükséges kon. anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használata. Testnevelés, önvédelem óra: a sporttevékenységek sérülések nélküli végzése. Elsősegélynyújtás oktatása. Egészségtan modul keretében.

Határidő

Osztályfőnökök, oktatók - Szeptember, első tanítási az ismertetés tényét, tartal- nap, hosszabb tanszünetek mát dokumentálni kell. után

Osztályfőnökök Kísérőtanárok

Az aktualitásnak megfelelően.

Szaktanárok

Első tanórán, folyamatos

tanárok

A tanítási anyagba építve.

Az általános feladatokon túl a szakiskolában a különböző szakmák elsajátításában a speciális munkakörülmények között végzett munkában különösen fontos szerepet kapnak a munkaártalmakat megelőző és ellensúlyozó mozgástevékenységek is. Ennek érdekében a tanulók ismerjék fel a gyakorlati oktatás illetve szakmájuk szerinti munkaártalmak veszélyeit, az esetleges egyoldalú terhelés káros hatásait. E hatások ellensúlyozására fel kell készíteni a tanulókat a prevenció általános és speciális gyakorlataira. A sportfoglalkozásokkal érzékelhetően növelhetjük teljesítőképességeiket. Feladat az egészségtani szabályok megismertetése, az egészséges életmód részeként a munka és pihenés helyes arányának kialakítása, a lazítás, a relaxáció elsajátítása. Feladatunk, hogy tanulóink életmódjába beépítsük a mindennapi mozgás iránti igényt, s ehhez biztosítsuk a megfelelő hátteret.

3.13.8. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása A Magyar Köztársaság Alkotmánya az Alapvető jogok és kötelességek című XII. fejezete kimondja : A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez és ezt a jogot többek között a rendszeres testedzés biztosításával kell érvényesíteni. Az iskolai egészségnevelési programunk a tanulók edzettségének növelésére, különféle testkultúrák, sporttevékenység megismerésére irányul. Célunk az, hogy a szellemi munka kiegészítője legyen a diákok számára a rendszeres testmozgás, amely növeli fizikai állóké60

pességüket, fejleszti testkultúrájukat, koordinációs képességeiket, a fizikai állapot javításával egészséges életmódra nevel. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Stratégiai cél: - az iskolai testnevelés és sport szerepének fokozása, - a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé, - alakítsa ki a helyes higiéniás szokásokat, - erősítse az ellenálló-képességet, edzettséget, - megelőzze az ortopédiai elváltozásokat, - megfelelően felkészítse a tanulókat a keringési és légzőrendszeri betegségek megelőzésére - ismerjék meg a tanulók a relaxációs eljárásokat, - a tanulók testi, lelki, morális egészségének fejlesztése érdekében, a testkultúra eszközrendszerének hatékonyabb alkalmazása a közoktatásban. Követelmények: - minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgás programban - a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése megfelelő legyen - legyen gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőgyakorlatok - tartsák be a gerinc- és ízületvédelem szabályait - minden testnevelési és sportalkalom örömöt és sikert jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is Programunk megírásánál meghatározó volt számunkra a Sporttörvény és a Közoktatási Törvény 52 §-nak (9-10) bekezdése. Ezek szerint alakítottuk ki az iskolai testnevelés foglalkozási kereteit a tantervekbe építve. Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő, oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek, és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. A tanulók ismerjék motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét és igényeljék is azt. Az 1-4. évfolyamon tanulók a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel, jártasságokkal, készségekkel rendelkezzenek, amelyekre 5-12. évfolyamon építeni lehet, és tovább lehet fejleszteni azokat. 5-12. évfolyamon tovább kell erősíteni a sportági ismereteket, jártasságokat.

61

A testnevelés órák folyamatába be kell építeni a motorikus képességek fejlesztését, erősíteni kell a gyermekek fizikai állóképességét. El kell érni, hogy természetes igényévé váljon a tanulóknak a szellemi munkát kiegészítő mindennapos testmozgás. Évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) fizikai állóképességet mérünk, amely összehasonlítási lehetőséget nyújt arra, hogy megfelelő módon fejlesztjük-e a tanulók fizikai állóképességét. Iskolánkban sportkörök működnek. A kötelező tanórán kívüli foglalkozások szervezését a nem kötelező tanulói foglalkozások időkeretének terhére alakítjuk ki. Ezzel biztosítjuk a mindennapos testedzést tanulóink számára. Hetente legalább kétszer 45 percet biztosítunk az évfolyamok számára, hogy minél több rekreációs lehetőséggel ismerkedjenek meg, élvezzék a szabadban történő mozgáslehetőségek formáit. Igyekszünk elősegíteni a koordinációs képességek minél szélesebb kialakítását, a mozgáskultúra kiszélesítését. A sportjátékok lehetőséget nyújtanak a helyes közösségi szellem kialakítására, erősítik az összetartozást a csoportok között. A sportcsoportok úgy próbálják foglalkozásaikat alakítani, hogy a tanulóban erősödjön az egészséges életmód iránti igény, napirendjébe be tudja illeszteni és igénye is legyen a mindennapos testmozgásra. A szabadtéri testnevelés és sportolás tárgyi feltétele iskolánkban jónak mondható. A sportudvar kedvező lehetőséget biztosít a szabad levegőn történő mozgásra.

3.14. Iskolai környezeti nevelési program 3.14.1. Alapok Törvényi háttér: Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: • 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. • 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. • 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. • 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat.

62

Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program(a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram(1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja:

63

• Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. • A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják.

1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló1995. évi LXXIX. többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” ANemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit ésa Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

64

Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

3.14.2. Helyzetkép Iskolánk Békés városi székhellyel működő középfokú tanintézet, amely Dévaványán is rendelkezik telephelyekkel.. Tanulóink zöme falusias, mezővárosias környezetben lakik. Mindennapos kapcsolatban van a természettel, a környezet épített és természetes objektumaival. Környezetről ismereteiket részben tapasztalati úton, részben tanulmányaikból és a médiából szerzik. Tágabb környezetük az alföldi táj délkeleti része, a Körösök völgye. Történelmi emlékekben nem bővelkedik, inkább természeti értékei a számottevőbbek. Különösen gazdag fajokban a Körösök és a holtágak ártéri erdői, a szikes puszták, legelők még őrzik az egykori gazdag növény- és állatvilág emlékeit is. Területünkön a nevelésben is hasznosítható lehetőség a Körös-Maros Nemzeti Park és a most szerveződő Körösvölgyi Natúrpark, amely az országhatáron is átnyúlva a Körösök vízrendszerének egységes kezelését és hasznosítását tervezi. Békés város Önkormányzati Testülete megtárgyalta és elfogadta a környezetvédelmi és hasznosítási koncepcióját, amely jól alkalmazható az iskola környezeti nevelési programjának megvalósításában. A tanulókban tudatosítani kell településünk természeti, társadalmi-gazdasági adottságainak erősségeit és fejlesztendő területeit. A környezeti nevelés iskolai programjának megvalósításában támaszkodunk a társadalmi, szakmai és civil szervezetekre. Első körbe tartoznak a megyei és települési önkormányzatok szakemberei, a Körös-Maros Nemzeti Park, a Körös-völgyi Natúrpark szakértői. Szakmai szervezetek a műemlékvédelmi, gazdálkodási, építési, szolgáltató intézmények és hatóságok munkatársai, vezetői, szakemberei képviselik. A civil szervezetek közt fontos szerepe van a falu- és városvédő egyesületeknek, szervezeteknek, külön kiemelve a Békési Városvédő- és Szépítő Egyesületet. Kapcsolataink köréhez tartoznak országos szervezetek is, pl. a Magyar Madártani Egyesület. Iskolánk számos eltérő helyen és környezetben található telephellyel működik. Az épületek eltérő időben és nem minden esetben oktatási célra épültek. A legjobb környezeti adottságokkal a békési Hőzső utcai székhelyiskola és a Vásárszél utca épületei rendelkeznek, ahol zöld környezetben, parkban vannak az épületek. Ezt a lehetőséget a jövőben jobban be lehet kapcsolni a környezeti nevelésbe. Az iskolai udvarok, parkok gondozása, takarítása rendszeres, ennek ellenére akad eldobált szemét, sok tanuló csak használója a környezetnek és nem védelmezője, gondozója. Személyi feltételek: Az iskola dolgozói, tanárai abból a környezetből kerülnek ki, ahonnan a tanulóink, így fogalomhasználatban, ismeretben, gondolkodásban a felnőttek és tanulók közt megvan az összhang. A tanárok környezet iránti érzékenysége, igényessége jónak mondható. A pedagógusok, tanárok közül többen maguk is gazdálkodnak, szabadidejükben sok időt töltenek a természetben. Lakóhelyük épített és természeti környezetét jól ismerik, és ismereteiket az oktatásban is sokszor felhasználják. Iskolánk több pedagógusa civil szervezet vagy társadalmi szervezet tagjaként is végez környezetvédelmi tevékenységet.

65

3.14.3. Alapelvek A környezeti nevelés tartalma az utóbbi időben világszerte kiszélesedett. Magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. Ezért a jövőben diákjainknak a mindennapi életükben képeseknek kell lenniük a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket kezelni, megoldani. Nagyobb hangsúlyt kap a környezeti tudat és erkölcs. Ezért szükség van hatékony személyiségformálásra, az önszabályozásra és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítésére. A fenntarthatóságra neveléslényegében azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hozzon létre környezeti, a társadalmi és a gazdaságirendszerközött a célból, hogy megértessük e kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a „környezeti polgárrá” nevelés, azaz a természeti, az épített, a társas-társadalmi környezet fenntarthatósága (és ezen belül a fenntartható fejlődés, a fenntartható fogyasztás) érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. Ez integrált tantárgy- és tudományközi megközelítést igényel, ami nem könnyű lecke a merev szaktudományitantárgyi keretekhez szokott pedagógustársadalom számára.. Pedig a világ egész, egészként éli meg a gyerek, aki a szocializáció során hamar elválik környezetétől. A világ megismerésének ugyanis az egyik legfontosabb útja, az hogy a megismerendő dolgokat részeire, elemeire bontjuk, vizsgáljuk azokat és azok viszonyát. A mai civilizált és bonyolult világ a kultúrát, a felhalmozott tudást is már csak úgy képes átadni a felnövekvő generációknak, ha a világot részekre bontja. A jelenkorban akkor ér el az egyén a társadalomban nagyobb eredményt, ha valamely szakterületen speciálisan magas műveltségre tesz szert. Azonban egyre inkább visszaüt a specializáció, gyakran elvész a lényeg és a valóság, nem látjuk „a fától az erdőt”. A jövő emberének szüksége van a szélesebb látásmódra, a tanulás során megszerzett műveltségi anyag integrációjára. A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös összefüggéseit és egymásrautaltságát. Ehhez hozzátartozik a globális társadalmi és geopolitikai jellemzők, a biológia és a fizika, valamint az emberi szociális és gazdasági rendszerek ismerete. A környezeti kérdések összekapcsolják a természettudományos (biológia, antropológia, földrajz és történelem) és a humán tárgyakat (filozófia, jog, szociológia, történettudományok, művészetek, etika és irodalom). A tanterveknek a fenntartható fejlődés szempontjából a központi tudományágak (tantárgyak) közötti szoros összefüggéseket kell bemutatniuk. Ez a megközelítés azért előnyös, mert a fenntarthatóság ideális rendezőelv az integrált gondolkodás elősegítéséhez. A fenntarthatóság tanulásának szükségszerű velejárója, hogy leomlanak a falak a különböző tudományágak között, talán éppen azáltal, hogy egy bizonyos valós problémára összpontosítunk, és azt különböző szemszögből közelítjük meg. Akármilyen megközelítést is alkalmazunk, helyi szinten kell eldönteni, milyen folyamatok és források használhatók a fenntarthatóság tantervi integrálásához. Kívánatos, hogy a jövő nemzedékek nevelése során az óvodai és az iskolai életet az eddigieknél sokkal jobban hassa át a környezeti nevelés. Feladatunk, hogy általánossá tegyük minden területen, és megvalósítsuk.

3.14.4. Célok A környezeti nevelés általános (hosszú távú) céljai:  elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság 66

      

elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. (NAT) kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé érzékennyé tenni a környezet állapota iránt bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség  az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása,  az általános emberi egészségvédelem,  az ökológiai egyensúly fenntartása,  a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása,  minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez,  képessé válni az élethosszig tartó tanulásra

Helyi célok, értékek • természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése • helyi értékek és problémák feltérképezése • helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék kezelés, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) • lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai) • hagyományok védelme, család – iskola – település – nemzet szinteken • azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken • pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása • a nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel • életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális felé • a közvetlen és tágabb környezettük élő és élettelen elemeinek azok kölcsönös kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése • az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban • legyenek tisztába a történelmi, gazdasági változásokkal, különös figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan • ismerjék meg és kapcsolódjanak be az iskola és a város hagyományőrző programjaiba • tudatosítani a természeti és társadalmi környezet változásait, az urbanizáció, az ipar és a mezőgazdaság termelésével járó, az emberi egészséget veszélyeztető hatásait • a szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát • kialakítani a környezetvédelmet, munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot • szakmacsoportnak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve megismertetni a szakma speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit • legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz-, és energiafelhasználás

67

• • •

a szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra ismerjék meg szakmájuk veszélyes hulladékait, és a kezelésükre vonatkozó szabályokat törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására, újrahasznosítására.

A célok megfogalmazásakor tisztában kell lennünk azzal, hogy • először a gyerek tapasztalat útján érzékeli a teljes világot • óvodás és kisiskolás korban a környezettel kapcsolatos érzelmek, attitűdök, szokások kialakításának nagyobb szerepet kell kapnia, mint a konkrét tudásnak • a 12-16 éves gyerek számára a világról szóló ismereteket részekre bontjuk, és a tényeket, fogalmakat, törvényszerűségeket több tudomány oldaláról is megvilágítjuk • később a megfelelő tudás elsajátítása után szükséges, hogy az ismeretek ismét integrálódjanak, hogy egységes egésszé álljanak össze a gyerekekben, ezért erre meg kell tennünk a megfelelő lépéseket.

3.14.5. Feladatok Speciális nevelési módszereket igénylő gyerekek környezeti nevelése Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megjelenítésének, a céltudatosan kiválasztott tevékenységeknek. A nevelés, oktatás második szakaszába, az 5-8. évfolyamban, a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozólag, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. Magasabb évfolyamokon: A környezeti nevelés céljaiból adódóan feladatunk tehát, hogy • környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítunk ki a tanulókban • a természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítünk • segítjük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését.

3.14.6. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A tantárgyak keretében megvalósítható lehetőségek:  Minden munkaközösség az oktatott tantárgyak keretében megtalálhatja a környezeti nevelés, szemléletformálás témakörébe tartozó példákat.  A környezetvédelem ne csak elvont fogalom legyen, hanem épüljön be a tanulók mindennapi gondolkodásába és cselekedeteibe.  A tanulók ismerjék meg környezetük épített és természeti objektumait, tárgyait, élőlényeit, mert a tanulók és felnőttek csak azt fogják védeni, amit ismernek és

68







szeretnek. Tehát nem elegendő a tanórákon közölni az ismereteket, érzelmileg is közel kell hozni a tanulókhoz a környezetvédelem kérdését. A szaktanárok feladata minél teljesebb képet nyújtani egy-egy környezetvédelmi problémáról, a kérdés globális voltát is értelmezni kell. A helyi példákat nem elég tanteremben, verbálisan megvilágítani, a tanulóknak lehetőséget kell biztosítani a személyes megismerésre, tapasztalatszerzésre. Feladat a környezetvédelemhez kapcsolódó termelő, feldolgozó, ártalmatlanító üzemek, gazdaságok meglátogatása. Ezeknek a látogatásoknak előkészítésére gondot kell fordítani, a tapasztalatok megbeszélése után kövesse a tanultakkal, elméleti ismeretekkel való összevetése, majd az ismeretek számonkérése. Az ismeret csak akkor ér valamit, ha értéket képvisel, ha az aktív, a tanulóink által felhasználásra alkalmas ismeret. Iskolánkban a gyakorlatban is példát kell mutatni. Amit környezetünkben nem tudunk bemutatni, azt a mai modern oktatási eszközökkel kell megoldani. Iskolánk rendelkezik oktatófilmekkel, videokazettákkal. Ezek beszerzését és felhasználását a jövőben is folytatni kell.

Szabadidős tevékenységek felhasználása Osztály- és csoportkirándulások szervezés során legyen az egyik kiemelt cél hazánk és megyénk környezeti értékeinek megismerése. A tanulók a kirándulások során élményszerűen jutnak olyan ismeretekhez, amelyeket a tanórai keretek között nem tudunk biztosítani. A kiránduláson szerzett ismeretek felhasználhatók a tantárgyi ismeretek bővítésére, színesítésére is. A tanmenetben a tanulmányi kirándulást a tanév elején tervezni kell. Pályázatokon, versenyeken minél több arra alkalmas tanuló indítása a cél. A tanulók felkészítése szaktanári feladat, az eredményt elért tanuló és felkészítő tanár részesüljön iskolai elismerésben is. Iskolánk minden osztálya az őszi és tavaszi időszakban vállaljon munkát az iskola környezetének, parkjának rendben tartásáért. A középiskolai végzős osztályok kapjanak lehetőséget 1 – 1 fa elültetésére. Ezekkel az akciókkal célunk az iskolához való kötődés erősítése, környezetünk esztétikusságának növelése. Tanulóinkat ösztönözni kell, hogy lakóhelyükön kapcsolódjanak be a parkosítási, környezetvédelmi, tisztasági akciókba, az ilyen munkában közreműködő tanulók kapjanak iskolánkban támogatást és megbecsülést. A kollégiumi tanulók mellett a városi tanulókat is be kell vonni a „Madárbarát kert” mozgalomba. Minél több tanulók a környezetvédelem aktív résztvevőjévé kell nevelni. Tanulószobai, kollégiumi foglalkozások: ha jó a tervezés és az együttműködés a tanítók, szaktanárok és a nevelők között, kitűnően egészítheti ki a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. Délutáni szabadidős foglalkozások: a témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Környezetvédelemmel kapcsolatos világnapokról való megemlékezés Hétvégi iskolai programok, iskolaszépítés Globális környezetvédelmi problémák megjelenítése iskolánkban: Minden tanulónak legyen ismerete a természet és környezetvédelemhez kapcsolódó mozgalmak, szervezetek létéről és munkájáról. Kapjon iskolánkban nagyobb nyilvánosságot programjuk, munkásságuk és célkitűzéseik. Minden tanuló tudjon a környezetvédelemhez kapcsolódó világnapokról: Föld Napja, Állatok Világnapja, Madarak és Fák Napja, Víz Világnapja. Ezek az események ne kötelezően

69

teljesítendő feladatok legyenek, hanem élményt, aktív cselekvést biztosító eseményekkel minél több tanulót vonjanak be a rendezvényekbe. Az eseményről való megemlékezés legyen a munkaközösségek feladata, kerüljön be az éves programjába az iskolának. Szükséges hulladékgazdálkodással kapcsolatos akciók indítása is. Minden tanuló és minden dolgozó ismerje meg a környezetre veszélyes anyagok (szárazelem, mobiltelefon, golyóstollbetét) összegyűjtésének és ártalmatlanításának fontosságát a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével. A tanulókban tudatosítani kell a fenntartható fejlődés alaptételeit, benne a takarékosság fontosságát a természeti erőforrásokkal, a holisztikus szemlélet kialakítása a cél. Minden tanulónak érteni és tudni kell, hogy a természeti erőforrások végesek, értéket képviselnek, áruk van, a takarékosság egyéni és közösségi érdek Iskolán kívüli rendezvények: – Kapcsolódunk más szervezetek, intézmények programjaihoz: a Városvédő- és Szépítő Egyesület, az általános- és középiskolák hasonló témában szervezett programjai, városi könyvtárak, művelődési házak, Múzeumbarátok Köre hasonló témájú rendezvényei. Az iskola környezettudatos működésének területei • • • •

Az iskolai étkeztetés (élelmiszerbiztonság, háztartási zsiradék, az egészséges táplálkozás ismérvei, fogyasztóvédelem). Vegyszerek az iskolában (takarítószerek, festékek) Tisztaság az iskolában (szemetelés, a tantermek tisztántartása) Energiagazdálkodás (takarékoskodjunk a vízzel, a villannyal és a fűtéssel, értékeink megóvása, takarékosság az idővel)

Tevékenység

Megvalósulás

Az iskolai étkeztetés környezet- Élelmiszerbiztonsági előírások tudatos működtetése betartása, HACCP Az iskola tisztaságának környe- A tantermek tisztántartása, a zettudatos szemetelés csökkentése, Tisztaműködtetése sági Nap, Szemétszedő akciók szervezése Az iskolai vegyszerhasználat a takarítószerek és festékek területén való környezettudatos- vegyszernyilvántartása és biztonság ságos kezelése Az iskolai energiahasználatának Takarékoskodunk a vízzel, vilkörnyezettudatossága lannyal és az idővel. Fokozott figyelmet fordítunk az értékek megóvására

Időpont

Felelős

folyamatos

igazgató

alkalmi és folyamatos

osztályfőnökök, szaktanárok, takarítók, igazgatóhelyettes

folyamatos

takarítók szaktanárok igazgató takarítók szaktanárok igazgató

folyamatos

A környezeti nevelés tartalmi elemei, amelyeknek meg kell jelenni a környezeti nevelésben:  globális problémák (levegő, víz, talajszennyeződés – tisztítás),  természetvédelem,  fenntartható fejlődés,  biológiai sokféleség (diverzitás),  fogyasztási szokások, 70

 szelektív hulladékgyűjtés,  a saját település értékeinek megőrzése  saját település környezeti állapotának megismerése, gondjainak és ezek megoldásának megismerése,  a környezetvédelem egyéni és családi lehetőségei,  anyag- és eszköztakarékosság,  hulladék csökkentése,  energiatakarékosság,  reklámok minősítése. Javaslat a környezeti nevelés tartalmi elemeinek feldolgozására: - évi 5 osztályfőnöki óra témája legyen környezeti kérdés, - minden tantárgyba legyen beépítve a környezeti nevelési rés (a tantárgy jellegének megfelelően) a téma, a tartalom és a tevékenység megjelölésével, - környezetvédelmi témanap – témahét külön program alapján, - megfelelő számú érdeklődés esetén szakkör, fakultáció indítása, - versenyre felkészítés, tehetséggondozó foglakozás, - kiállítások szervezése, - tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, - fásítás, takarítás, gyomtalanítás - versenyek, vetélkedők szervezése és lebonyolítása, - környezetre veszélyes anyagok gyűjtése (szárazelemek, akkumulátorok).

3.14.7. Taneszközök A környezeti neveléshez iskolánkban rendelkezésre álló ismerethordozók, segédeszközök és objektumok: - videó, Internet, CD-ROM, számítógép, folyóiratok, szakkönyvek, szemléltetőeszközök, térképek. - parkok, állattartó tanüzem, tangazdaság, laboratóriumok.

3.14.8. Kommunikáció Iskolán belül • Tanárok–iskolavezetők, tanárok–tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések, • Diákok–tanárok: faliújság, diákönkormányzat, osztályfőnökök tájékoztatása, • Diákok–diákok: faliújság, diákönkormányzat, • Iskola–szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, kiállítások. • Iskola–fenntartó: iskolagyűlés • Iskola–partnerek: programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás. Külső (helyi és országos média) • Települési önkormányzat faliújsága, nyílt programok, zöld hirdetőtábla. • Országgal: adandó alkalom esetén TV, rádió, Internet. A környezeti nevelés partnerei: Belső partnerek: iskolavezetés,

Külső partnerek: szülők, szervezeteik,

71

tantestület tagjai, munkaközösségek, osztályfőnökök, kollégiumi nevelők, szabadidő-szervező, DÖK, könyvtáros.

fenntartó (városi és megyei), helyi és térségi intézmények és vállalatok, hatóságok, helyi, megyei, országos szakmai és civil szervezetek,

Személyi feltételek: Az iskola dolgozói, tanárai abból a környezetből kerülnek ki, ahonnan a tanulóink, így fogalomhasználatban, ismeretben, gondolkodásban a felnőttek és tanulók közt meg van az összhang. A tanárok környezet iránti érzékenysége, igényessége jónak mondható. A pedagógusok, tanárok közül többen maguk is gazdálkodnak, szabadidejükben sok időt töltenek a természetben. Lakóhelyük épített és természeti környezetét jól ismerik, és ismereteiket az oktatásban is sokszor felhasználják. Iskolánk több pedagógusa civil szervezet vagy társadalmi szervezet tagjaként is végez környezetvédelmi tevékenységet.

3.14.9. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés A minőségbiztosítás során a következő sémában gondolkodunk: minden szakképzést folytató közoktatási intézménynek 2008. december 31-ig be kell vezetnie a CQAF európai uniós minőségbiztosítási rendszert. Ennek elemeiben és indikátoraiban fellelhető mindaz, ami ehhez a tevékenységhez kapcsolódik. Ezen indikátorokat a CQAF rendszer előírásainak megfelelően mérjük, és az eljárásrend szerint felülvizsgáljuk, szükség esetén intézkedési tervet készítünk a PDCA logikának megfelelően. A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében • az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása • a szociális képességek alakulása • a beállítódások és értékorientáció fejlődése Osztályközösségek esetében • a csoportviszonyok alakulása • a közvélemény, a morális gondolkodás változása • az informális kapcsolatrendszerek alakulása • a tevékenységrendszer megismerése A pedagógusok környezeti nevelési színvonalának minősítése: • Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak? • Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? • Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között?

72

• Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet? • Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának? • Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését? • Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson? • Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában? Tantárgyak • A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni. A tanulók személyiség-fejlődése • A tanulók személyiségének formálódását kérdőív, szociometriai vizsgálat, megfigyelés, egyéni vagy csoportos beszélgetés keretében vizsgáljuk.

3.14.10. Továbbképzések Belső (helyi) • Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel. • Tanulmányutak • Továbbképzés az iskolában meghívott szakértő segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára. • Külső Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Meg kell tervezni, hogy az iskola egy évben hány főt küld továbbképzésre, és milyen hiányterületek vannak, amihez jó lenne, ha a tantestületből értene valaki.

3.14.11. Ökoiskola Az intézmény orosházi oktatási egységében az ökoiskolai cím elnyerése és megtartása érdekében az oktatási-nevelési feladatok évek óta kiegészülnek olyan szempontokkal és programokkal, amelyek irányítása és szervezése szerves részét képezik a tudatos környezeti nevelésnek. Ezek figyelembe vételével folytatni és kiszélesíteni kívánja az intézmény azt a megfeleltetési rendszert, amely más egységekben is elősegíti az ökoiakolai cím további megtartását a pályázati rendszerben. A. Általános elvárások 1. Az iskola tevékenységeiről és ezek környezetre való hatásáról legalább évente felmérés készül, mely tartalmazza az alábbiakat: a) az iskola minőségbiztosítási programjához illeszkedően a tanulók és a nevelőtestület környezet-tudatosságáról készült beszámoló; b) az iskola mindennapi működése: víz-, gáz,- áram-, fűtőanyag-használat, anyagés hulladékgazdálkodás

73

c) rendezvények, kirándulások környezeti hatásai (utazások módja, keletkezett hulladék) 2. Az iskola arculata (bemutatkozó anyagok, épület, udvar, dekoráció) határozottan képviseli a fenntarthatóság, a környezettel harmonikus (környezetbarát, egészséges) életvitel pedagógiai értékeit. B. Tanítás-tanulás 1. Az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében kiemelten képviseli a fenntarthatóság pedagógiai törekvéseit. 2. A pedagógiai munka a gyermekek életkorát és egyéni sajátosságait messzemenően figyelembe veszi, az iskola sokféle pedagógiai módszert vesz igénybe céljai elérése érdekében. 3. Az iskolában a pedagógiai projektmódszer alkalmazása elfogadott. C. Személyi feltételek, belső kapcsolatok 1. Az iskolában van környezeti nevelési munkacsoport, melynek tagjai közt vannak a reál, humán, illetve művészeti tárgyak és a testnevelés tanárai is, továbbá tagjai lehetnek a technikai személyzetből is. 3. A nevelőtestület minden tagja ismeri a legfontosabb környezeti problémákat és a fenntartható fejlődés elveit. 4. A nevelőtestület képzett a környezetvédelmi, fenntarthatósággal kapcsolatos témák tanításában, jártas a módszertanában, és ezt alkalmazza is. 5. Az iskola valamennyi dolgozója példát mutat a diákoknak a környezetbarát szemlélet, az egészséges életvitel és a fenntarthatóság szempontjait követő magatartás tekintetében. 6. Az iskola vezetője részt vett az ökoiskolák vezetői számára hirdetett vezetőtovábbképzésen. 7. A tantestület évente egyszer részt vesz a tantestület csapattá kovácsolását elősegítő tréningen vagy egyéb programon. D. Tanításon kívüli tevékenységek 1. Az iskola minden tanév munkatervében tervez az ökoiskola arculatához kapcsolódó programokat (akciókat, vetélkedőket, őrjáratokat). 2. Az iskola aktívan részt vesz a helyi közélet ökoiskolai célokkal összefüggő programjaiban (pl. városvédelem, faluszépítés stb.). 3. Az iskola belső kommunikációs csatornái (iskolaújság, rádió, faliújságok) tükrözik az ökoiskolai célokat. E. Társadalmi kapcsolatok 1. Az iskola együttműködik más magyar - és lehetőség szerint külföldi - iskolákkal is.

74

2. Az iskola felhasználja a különböző kommunikációs csatornákat és a helyi médiát annak érdekében, hogy ökoiskolai munkájáról minél többen hírt kapjanak 3. Az iskola együttműködik a helyi önkormányzattal, a helyi hatóságokkal és olyan helyi támogatókkal, vállalkozókkal, melyek az ökoiskola értékeivel és céljaival megegyező célokat szolgálnak. F. Fizikai környezet 1. Az iskolaépület környékén lévő természetes növényzet változatos és megkímélt, és/vagy a telepített növényzet rendszeresen és szakszerűen gondozott. 2. Az iskolában történő építkezések és átalakítások figyelembe veszik a fenntarthatóság szempontjait: a) Az átalakítások, építések biztosítják, hogy az épületek harmonikusan illeszkedjenek környezetükbe. b) Az erőforrások használata és a környezet terhelése minimális az épületek építése, használata és lebontása során. c) Az épültek építése, használata és lebontása nem jár az egészségre káros hatással. d) Az épületek ergonómiailag megtervezettek és esztétikusak. e) Lehetőség szerint már az építés/átépítés során figyelembe veszik az energiatakarékos üzemeltetést (pl. megfelelő tájolás, szigetelés, nyílászárók stb.) G: Az iskola működtetése 1.

Környezetkímélő anyaghasználat megvalósulása: a) Tudatos takarékosság az anyagokkal, termékekkel, vízzel, energiával. b) Környezetkímélő anyagok használata a karbantartási munkákban és a takarításban. c) Környezetkímélő játékok, taneszközök és segédeszközök használata. d) Környezetkímélő anyagok használata az adminisztrációban és egyéb irodai munkákban. e) Környezetkímélő anyagok használata kikapcsolódási és egyéb tevékenységekben f) A kémiai anyagok lehető leginkább környezetkímélő kezelése, tárolása, felhasználása.

2.

Egészséges és környezetkímélő módon előállított ételek felszolgálása: a) Kellemes és a funkciójuknak megfelelő főző- és étkezőhelyiségek. b) Közelből beszerezhető alapanyagok használata. c) A büfében lehet kapni egészséges és környezetkímélő árukat, ha nincs büfé, az iskola más módon hívja fel a figyelmet az egészséges és környezetkímélő ételekre. d) Egészséges, tápláló ételek és italok az iskolai étkeztetésben. e) A vegetáriánus étkezés lehetőségének biztosítása. f) A speciális étrendi megkötésekkel rendelkező tanulók számára a megfelelő ételek biztosítása. g) Eldobható cikkek használata csak abban az esetben engedélyezett, ha nincs más lehetőség. h) A főzés és az étkezés során használt eszközök, környezet- és egészségkímélők

75

i) Az iskolakertben termesztett zöldségek felhasználása az iskola konyhájában. (A vonatkozó környezetvédelmi, élelmiszer egészségügyi szabályok betartásával.) 3.

Az iskola a lehető legkisebb szinten tartja a hulladék-kibocsátását, a keletkező hulladékokat környezetkímélő módon kezeli. a) Ahol lehetséges, törekszik a termékek és anyagok újrafelhasználására, hasznosítására. b) Hulladékok elkülönített gyűjtése: Pl.: fémek, műanyagok, papírok stb. és átadása a hulladékkezelőnek c) A szerves hulladék komposztálása a helyi viszonyoktól függően. d) A veszélyes hulladékok gyűjtése és elhelyezése a helyi hatóság rendelkezése alapján történik.

4.

Az iskola takarékosan és ésszerűen bánik a vízzel. a) Víztakarékos berendezések felszerelése és szakszerű használata. b) A csapok és WC-tartályok rendszeres ellenőrzése, a csepegések, szivárgások azonnali megszüntetése. c) Esővíz használata a lehetséges, arra alkalmas helyeken.

5.

Az iskola takarékosan bánik az energiával. a) Takarékosság a hőenergiával. b) Takarékosság az elektromos árammal. c) Megújuló energiaforrások használatára való törekvés az áramfejlesztés és a fűtés számára.

6.

Az iskola a lehető legkisebb mértékben szennyezi a levegőt. a) A kémények, szellőztető berendezések (ha vannak) anyagkibocsátása szabályozott és rendszeresen ellenőrzött. b) A szabadtéri burkolt felületek (sportpályák, dühöngő) gondozottak, pormentesek c) Az iskolakert mentes az allergén növényektől

7.

Az iskola megközelítése környezetkímélő módon történik. a) A tanulókra, a nevelőtestület tagjaira utazás tekintetében jellemző a gyaloglás, a kerékpározás és a tömegközlekedési eszközök használata. b) Ha a gyalogos, kerékpáros, ill. tömegközlekedéses iskolába járás nem megoldható, a gyerekek iskolabuszt használnak, megszervezik közös autós utjaikat. c) Gyalog, ill. kerékpárral könnyen elérhető, a természet tanulmányozására alkalmas helyek rendszeres látogatása. d) A közlekedés megtervezése a felesleges utazások elkerülése érdekében. e) A szükséges szállítások ésszerű megszervezése.

8.

Az iskola rendezvényei (diáknapok, kirándulások, sportrendezvények) a lehető legkisebb mértékben terhelik a környezetet.

76

3.15. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok, tevékenységek A Kormány 243/2003. (XII.17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeinek is eleget téve a 2003. évi LXV. törvénnyel módosított Közoktatási törvényben is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. Így tehát kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. Iskolánkban a fenti elveknek megfelelő oktatás a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítva jelenik még meg. A ismeretek, készségek elsajátításának alapjai elsősorban a tantárgyi órakeretekben, a helyi tanterv tananyagához kapcsolódóan jelennek meg. Iskolánkban a fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. Ennek érdekében életkori sajátosságaihoz mérten: - El kell érnünk, hogy tanulóinkban – az életkori sajátosságoknak megfelelően – tisztázódjanak a kívánság és szükséglet fogalmai, ezeket el tudja különíteni. - Elvárjuk, hogy – életkori sajátosságaihoz igazodva – a reá érvényes egyéni és társadalmi jogokat tiszteletben tartsa. - Védje a természet értékeit. - A fogyasztás során tudjon tájékozódni, ismerje fel az alapvető döntési helyzeteket, és tudjon felkészülni döntéseire. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. o Az állampolgári kompetenciák kialakításának megalapozásában segítjük tanulóinkat abban, hogy jogaikat érvényesíteni tudják, a csoportos tevékenységekben tudjanak és akarjanak közreműködni. o A társadalmi kompetenciák megalapozásakor igyekszünk tanulóinkban a versenyhelyzetek felismerését, az abban való helytállást és az ehhez szükséges készségek kialakulását segíteni. o A cselekvési kompetenciák megalapozásakor a fogyasztói magatartás alapelemeit kívánjuk kialakítani, melynek során a tanulók megismerik a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulják, hogyan kell viselkedni a fogyasztói viszonyok között, és saját szintjén hogyan tudja érvényesíteni érdekeit elsősorban a természeti erőforrások védelmében. Kisiskolás korban elsősorban az alábbi magatartások fejlesztését tűzzük ki célul: - kiválasztás és ennek gyakorlása - áruismeret - döntés - takarékosság -

- gazdaságosság - minőség - biztonság - kockázatvállalás - bizalmi elv érvényesítése - helyes értékrend kialakítása - a reklám szerepe A középfokú oktatásban ezeket a fogalmakat mélyítjük el a szaktárgyak adta sajátosságoknak megfelelően. Mivel a fogyasztás elemi meghatározója a család, a fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, azért is fontos számunkra a családok bevonása a nevelési folyamatba. Ezen tevékenységek érdekében minden második tanévben felmérést végzünk a fogyasztói szokásokat illetően egyrészt a családok között, másrészt a tanulók esetében. A felmérések eredményeit megvitatja a szülői munkaközösség, a tanuló felmérések eredményeit a tanítók/osztályfőnökök közösen megbeszélik az osztállyal. A teljes felmérési eredményt a nevelőtestület megvitatja, értékeli, s ezek alapján új célokat, feladatokat tűzhet ki. A felmérésekhez megfelelően kipróbált, bemért mérőlapokat kívánunk felhasználni. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei: - az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai (magyar nyelvtan: kommunikáció, döntés; matematika: fogyasztási számítások; környezetismeret, biológia, szakmai tárgyak: eltérő fogyasztási szokások, élelmiszerek, egészséges táplálkozás, vegyszerek stb.) - tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedő, rendezvények) - iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, esetlegesen pénzintézetek látogatása osztálykirándulás esetén) Módszertani elemek A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, egy idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg a családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjtünk a családok vásárlási szokásairól, mely információk lehetővé teszik, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a vásárlói magatartásokat. Ezen kívül szeretnénk felhasználni még az alábbi módszereket (elsősorban a tanítási órákba építve): - interjú, felmérés a vásárlási szokásokról - médiafigyelés, reklám - egyéni és csoportos döntéshozatal - adatgyűjtés - szimulációs játékok - vita, érvelés technika, érdekérvényesítési gyakorlatok.

78

3.16. Kapcsolatrendszer, hagyományok 3.14.1. Kapcsolatrendszer Az óvoda kapcsolatrendszere: • Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az iskolákkal, amelyekben a volt óvodások tovább tanulnak (utógondozás, nyomon követés), a bölcsődékkel, korai fejlesztést végző szakemberekkel. • Kapcsolatot tart fenn a helyi települési önkormányzat óvodájával, a békési óvodákkal, az integrált óvodával. • Szoros kapcsolatot ápol az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének Békés megyei szervezetével, a Harruckern János Közoktatási Intézménnyel, a Hunyadi János Közoktatási Intézménnyel és a Békés Megyei Szociális Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központtal. • Szoros munkakapcsolat van a Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottsággal. • Kapcsolatot tart az illetékes Családsegítő Központtal. A kollégium kapcsolatrendszere: A kollégium, nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében, rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, egyéb törvényes képviselőkkel, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település- a tanulók nevelésében érintett intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. Formái: Napi információk átadása Közös rendezvények (karácsony, farsang, gyermeknap, ünnepségek) Tanévnyitó szülői értekezlet Személyes beszélgetések, levelezés, telefonálás Előadásokon való részvétel A középiskola kapcsolatrendszere: 1. Felügyeleti és együttműködő szervek - Békés Megyei Önkormányzat Szakmai felügyeleti Osztálya Békéscsaba - Békés Megyei Önkormányzat Területfejlesztési Osztálya Békéscsaba Békés Megyei Rendőr-főkapitányság - Békés Város Önkormányzata 2. A működés rendjét szabályozó szervek - minisztériumok (MKM, FM, BM) - OKSZI, NSZI, stb. 3. Gazdasági, társadalmi szervezetek - Békés Megyei Agrárkamara - termelő üzemek, vállalatok, vállalkozások, Kft-k, a szakképzést segítő üzemek, 79

idegenforgalmi és utazási irodák 4. Oktatási, közművelődési intézmények - Békés Megyei Tudásház és Könyvtár (megyei közismereti versenyek közös rendezése) - helyi és körzeti általános iskolák (versenyek rendezése számukra) - Békés Városi Művelődési Központ, Dévaványai Városi Művelődési Központ, Városi Könyvtár, Jantyik Mátyás Múzeum, Galéria, Zeneiskola, Békési Tájház, Békéscsabai Jókai Színház, stb. 5. Társadalmi érdekképviseletek - Városi Diákönkormányzat Békés - Városi Pedagógus Szakszervezet 6. Egyebek - hírközlő szervek, sportegyesületek, ÁNTSZ, Vöröskereszt, Biokultúra Egyesület, Kertbarátok Köre, Munkaügyi Központ, Járművezető-képző Vizsgabizottság Békéscsaba, Városvédő- és Szépítő Egyesület 7. Egyéni, személyes kapcsolatok: Gróf Wenckheim László A kapcsolatok működésének módja: közös programok, rendezvények, pl. szakmai napok, kiállítások, előadások, nyílt napok, bemutatók, pályázatok. Az intézmény érdekképviseleti formái: -

Közalkalmazotti jogviszonyban: Közalkalmazotti Tanács, Agrár Oktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete Szülői körben: Iskolaszék, szülői közösségek Diák érdekképviselet: Diák Önkormányzat, Iskolai Sportkör, Iskolaszék, az iskolai közösségek, diákok, önkormányzati szervek, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolatrendszer formái és rendje az SZMSZ IX. fejezetében részletezve.

A felsoroltak a Médiaismeretek tantárgy oktatásával kapcsolatban bővülnek a következő média-szervekkel: - Békés Megyei Hírlap - Békés Megyei Nap - Torony Rádió Békés - Csaba TV Törekszünk a városunkkal fennálló kapcsolataink további bővítésére (Madzagfalvi Napok, műsorok bemutatása, kiállítások rendezése a tanulók vizsgaremekeiből, részvétel a pályaválasztási vásárok rendezvényein). Külföldi kapcsolataink: Iskolánknak külföldi kapcsolatai is vannak. Ezek közül kiemelhetnénk a németországi Köllitsch-i iskolát, tangazdaságot. Alakulóban van a gyergyószentmiklósi kapcsolatunk is. A gimnáziumi képzésben induló „Utazás & turizmus” orientációt szervező Közoktatási Fejlesztési Alapítvány ígérete szerint angol és ír kapcsolatra lesz lehetőségünk, míg a Bé-

80

kés Megyei Rendőr-főkapitányság révén svájci és holland ismeretségi körünk bővül az eddig is meglévő kapcsolataink mellett. Külföldi kapcsolataink is változtak 1998 óta. A Kolozsvári Mezőgazdasági Líceummal kialakított kapcsolatunk 1999 tavaszán kezdődött, azóta cseregyakorlatok, kölcsönös látogatások, sportrendezvényeken való közös részvétel, találkozások gazdagították együttműködésünket. Az egyesülés kapcsán az elkövetkező években is együttműködünk az esseni középiskolával, amely Németországban található. Az új partnerként jelentkező franciaországi Siqules középiskolájának delegációja 2003 októberében látogatta meg iskolánkat, s tervezzük a viszontlátogatást is. A 2002-es Centenáriumi Évet sok színvonalas rendezvénnyel és egy igényes Centenáriumi Évkönyv megjelentetésével ünnepeltük.

3.16.2. Hagyományok Békés Szabadidős tevékenység - Iskolai Sportkör (ISK) működtetése. Célja a mindennapos testedzés megvalósítása és a sportban tehetséges fiatalok versenyszerű foglalkoztatása. Erős szálakkal kötődik a tanórai testneveléshez, bővíti a tanulók mozgáslehetőségét, a szellemi és lelki összpontosítás készségére nevel. Kapcsolódik a helybeli sportegyesületekhez is. A téli síelési lehetősége kihasználása, sítábor szervezése. Osztálykirándulások a tanév folyamán. - a fonyódligeti nyári üdültetés osztálykeretbe történő kihasználása, - kollégiumi kirándulások, - az EDÜ-n való részvétel, - szakkörök működtetése: média, fotó, motor-barát, citera, stb., - városi diákrendezvényeken való részvétel, - megyei diákolimpián, atlétika, kézilabda, labdarúgás, kosárlabda és más sportágakban való részvétel. Közéleti tevékenység - diákönkormányzati munka, vetélkedőkön való részvétel, - nemzetközi diákcsere-kapcsolat, - az iskolai nyílt napokon való közreműködés, a pályaválasztó tanulók és szüleik tájékoztatásában, - az iskolai újság és rádió beindítása is célként szerepel a tanulók közéleti tevékenységének bővítésére. Iskolánk hagyományrendszere - Sokrétű és változatos programot kínálnak, tanulói igényeket elégítenek ki ezek a rendezvények és visszatérő események. Színvonalas iskola ünnepségek: évnyitó, gólyaavató, megemlékezés október 23-ról, március 15-éről, október 23-ról a Köztársasági Kupa keretében. A tanév során még a következő rendezvények érdemelnek említést: szalagavató, Farkas Gyula napok, amelynek keretében megkoszorúzzuk iskolánk névadójának sírját, a diákpolgármester-választás kampánya, sportversenyek, tanár-diák mérkőzés, városismereti vetélkedő is van.

81

További hagyományok: - Idegennyelvi napok (Haloween-party, Christmas-party) - Kellemes színfoltja a rendezvénykínálatnak az iskolánkban végzett „Öregdiákok találkozója”. - Szakmai napjainkra a bennünket támogató gazdálkodó szervek képviselőit hívjuk meg, s beszámolunk arról, hogy intézményünk a rendelkezésre álló anyagi eszközöket hogyan használta fel. - Több festőművész rendezett már emeleti folyosónkon kiállítást, így az orosházi festőcsoport, Slezák Lajos. - Ballagó diákjaink faültetéssel és koszorúzással búcsúznak az iskolától. - Osztálytermeink nem kabinet jellegűek, így díszítésüket az osztályt használó tanulócsoportok végzik. - Ugyancsak jellemző a rendszeres parkgondozás, az iskola élő környezetének fejlesztése és megőrzése. - Az iskolához való kötődést segíti elő az iskola emblémájával ellátott pólóing, s tervezzük emlékplakett elkészíttetését, amelyet legjobban dolgozó tanárok és diákok kaphatnak. - Hagyomány nálunk a kiemelkedő tanulmányi és sportteljesítményt nyújtó tanulók elismerése. Ennek formái: pénzjutalom, könyvjutalom, oklevél, tárgyjutalom, felterjesztés a jó tanuló, jó sportoló kitüntetésre. - Mikulás sportdélután a dolgozók és gyermekeik részére, - a dolgozók egészségvédő tornája, testmozgása, Az iskola korábban végzett tanulói visszatérésének hagyományai, íratlan szabályai: - kapcsolattartás az osztályfőnökkel, tanárokkal, s általában az iskolával, - rendezvényeinken, programjainkon való részvétel, - osztálytalálkozók szervezése, - tanítási, szakmai gyakorlat intézményünkben, - bekapcsolódás a felnőttoktatásba, - alapítványaink támogatása, az alma mater munkájának segítése, pl. az Internetbe való bekapcsolódás. A szabadidős tevékenység bővülhet az alábbiakban felsoroltakkal, érdeklődés és finanszírozás esetén: - iskolai énekkar, - iskolai színjátszó csoport, zenekar, - kézműves szakkör, - számítástechnikai szakkör, - az intézmény szabadidős közéleti tevékenysége, hagyományrendszere a régieken kívül tartalmasabbá válik a következőkkel: - iskolai Web-lap működtetése, az iskolaújság, iskolarádió további működtetése, fejlesztése, - a katasztrófa-elhárítási, polgárvédelmi vetélkedőkön, a vöröskeresztes, csecsemőgondozó versenyeken való további hagyományos jó szereplés, - a nemzetközi diákcsere kapcsolatok működtetése, - termékbörze a tanműhelyi tanulói termékekből, - tanár – diák mérkőzések, labdajátékok. Békés – kollégiumok Szervezeti hagyományaink

82

Kollégiumunkban szinte a kollégium történetével egyidős a diák-önkormányzati tevékenység. A kollégiumban Diák Önálló Köztársasága működik. A diákokat felnőtt segíti. A kormány heti rendszerességgel ülésezik. A kollégium a szülői házzal a kapcsolatot elsősorban a csoportvezető nevelőtanárokon keresztül tartja. Megszűnt a kötelező családlátogatás hagyománya, de a nevelőtanár szükséges esetekben meglátogatja a családokat. A kollégiumba történő felvételi jelentkezések után júniusban tájékoztató értekezletet szervezünk az érdeklődő szülőknek, diákoknak. Leendő új kollégistáink számára a tanév vége utáni héten megszervezzük az új kollégisták táborát, ahol megismerkedhetnek a várossal, a kollégium egészével és kölcsönösen megismerkedhetnek a nevelőtanárokkal, diák vezetőkkel is. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló hagyományaink A diákok érdeklődési körének, tehetségének megfelelően szervezett diákkörök, házi versenyek. Prózamondó verseny, szavaló verseny Kézműves kör Filmklub Kondi, aerobik, sportkörök Versenyeken való részvétel Hagyományos rendezvényeink, ünnepeink - Nemzeti ünnepeinket, október 23-át, március 15-ét, a holokausztról, a kommunista diktatúrák áldozatairól való emlékezést kollégiumi szinten tartjuk meg. Az aradi vértanúkról történő ünnepségen, Aradon kollégiumunk delegációja rendszeresen részt vesz. - Kollégiumi szinten szervezünk Mikulás estet, amelyre minden csoport saját előadással készül - A tanév ünnepélyes megnyitása - Végzősök búcsúja az iskolai ballagást megelőzően - A diákköztársaság által szervezett tanár-diák sportmérkőzések, bulik. - Tanév végi kirándulások Magyarország különböző tájaira és Gyergyószentmiklósra. - Vezetőképző tábor szervezése a nyári szünetben. - Tanév eleji felkészülés valamelyik középiskolai kollégiumban, tapasztalatcsere.

Értékelési hagyományaink Az értékelési rendszer a felnőttekre és a diákokra egyaránt érvényesek (az SZMSZ szerint). Szánthó Albert utcai kollégium Hosszú évek során kialakult rendben kerülnek megrendezésre a különböző rendezvények, ünnepek. Részt veszünk kollégiumunk nevelőtanára által vezetett egyesület kereteiben sportversenyeken, bérletes színházlátogatásokon, ÉFOÉSZ és egyéb szervezetek által megrendezett eseményeken, kulturális fesztiválokon, kirakodó vásárokon. A diákotthon szervezi évről évre a farsangot és a gyermeknapot, természetesen az iskolák együttműködésével. A régebbi hagyományokból az elkövetkező tanévben a gólya-bál megrendezését kellene feleleveníteni, ezzel is elősegítve az újonnan bekerülő tanulók beilleszkedését, egymás megismerését.

83

3.17. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az eszközök jegyzéke a leltár szerinti eszközök felsorolásban található, valamint a taneszköz-fejlesztési tervben.

84

4. ÓRATERVEK 4.1. A iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai 4.1.1. Gyógypedagógiai Intézményegység, Békés 4.1.1.1.

TANTÁRGYI

RENDSZER

ÉS

ÓRASZÁMOK

AZ

ENYHE

ÉRTELMI

FOGYATÉKOS TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI SZÁMÁRA (1–8. évfolyam)

Szakaszok – Évfolyamok Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom – dráma

Bevezető szakasz

Kezdő szakasz

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

7

7

7

7

Alapozó szakasz 5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

5

4

4

4

1

1

Élő idegen nyelv Matematika

4

4

Informatika Környezetismeret

2

2

Fejlesztő szakasz

4

4

4

4

4

4

1

1

1

1

1

1

2

2,5 2

2

1 1

1 1

Történelem és társadalomi ismeretek (hon- és népismeret)

2

Természetismeret

2

2 2

Természetismeret – Fizika, kémia Biológia, Ének-zene

1 1

Ének-zene – tánc

1

1

1

1

1

1

Rajz és kézművesség

1

1

1

1

1

1

85

1 1

Rajz és médiaismeret Földrajz

1

1

1,5

2

2

Életvitel és gyakorlati ismeretek

2

2

1

3

2,5

2

2

2

Testnevelés és sport

3

3

3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

Osztályfőnöki Kötött óraszám

18,5

18,5

19

21

21,5

22,5

25

25

Kötelező óraszám

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

Rehabilitációs órák száma

3

3

3

3

3

3

4

4

1,5

1,5

1

1,5

1

0

Szabadon tervezhető

0

0

Ez az óraterv a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült. Helyi tantervként a fenti rendelet alapján kiadott irányelveknek megfelelő kerettantervet adaptáltuk.

4.1.1.2. A tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos tanulók) speciális szakiskola 9-10. évfolyamának óraterve Óratervek A középfokú nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakiskolai szakaszára (9-10. évfolyam) az 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet mellékleteként kiadott – Kerettanterv a szakiskolák számára elnevezésű – dokumentumot alkalmaztuk. A szakmák oktatásához az óratervek a központi programok ajánlott óraszámai alapján készültek.

86

Tantárgyi rendszer és óraszámok az enyhe értelmi fogyatékos tanuló általános műveltséget megalapozó szakiskolai szakaszára (9-10. évfolyam) Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Társadalom – és jelenismeret Angol nyelv Matematika Informatika Természetismeret és környezeti tanulmányok Művészetek Pályaorientáció Pályaépítési ismeretek Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó oktatás Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető (helyi tantervben meghatározott) Kötelező óraszám Nem kötelező, választható* Összesen** Kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozás*** Mindösszesen

* ** ***

Kt. 52. § (7) Kt. 52. § (3) Kt. 52. § (6)

87

Szakaszok – évfolyamok Megszilárdító szakasz Éves 9. évfoÉves 10. évfoóraszám lyam óraszám lyam 92,5 2+0,5 92,5 2+0,5 111 2+1 111 2+1 74 2 74 2 92,5 2+0,5 92,5 2+0,5 74 2 74 2 111 2+1 111 2+1 55,5 55,5 1,5 1,5 74 2 74 2 222 6 222 6 74 2 74 2 37 1 37 1 148 148 4 4 1017,5

27,5 2,5 30 4 34

1017,5

27,5 2,5 30 4 34

4.1.1.3. Szakképzést előkészítő évfolyam (HHR) A szakképzést előkészítő évfolyam időkeret Nem lehet mereven kezelni az egyes képzési szakaszok lezárulását a 10 hónapos képzési időn belül a tanulók eltérő egyéni haladási üteme miatt. A szakaszok rendszert alkotnak, egyik nélkül sem lehet elérni a kitűzött célt. Az egyes modulok időkerete részben teljes projektek, részben projekteken belüli tanulási egységek között oszlik meg. A kerettantervi modulok időtartama táblázat formájában, összesítve: MODULOK „A” JELŰ MODULOK

IDŐKERET (ÓRA) 347,5

1/II. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, ÖNISMERET

117,5

2/II. TANULÁS MÓDSZERTANA

70

3/I. ALAPKÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE: ÍRÁS, OLVASÁS, SZÁMOLÁS

60

4/I. SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALKALMAZÁS

60

5/I. ÁLTALÁNOS SZÓBELI KOMMUNIKÁCIÓ

40

„S” JELŰ MODULOK

670

6/III. PÁLYAORIENTÁCIÓ

270

7/IV. SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓ ANYANYELVI, IDEGEN NYELVI

40 60

8/IV. SZAKMAI ALAPOZÁS, PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA

300

KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK

1017,5

SZABADON VÁLASZTHATÓ MODULOK A TANULÓ JAVASOLT ÉVI ÓRASZÁMA

74 1091,5

88

4.1.1.4. Speciális Szakiskola 11 – 12. évfolyam Moduláris Szakképzés A helyi tanterv készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által összeállított adaptált központi program alapján.

Moduláris képzésben oktatott rész-szakképesítések A 2009/2010-es tanévtől folyamatosan bevezetésre kerülő új OKJ szerinti szakmák SORSZÁM

OKJ SZÁM

MEGNEVEZÉS

1. 2. 3. 4.

33 811 03 0100 21 01 31 215 02 0010 31 08 31 622 01 0100 21 04 52 811 02 0100 31 01

KONYHAI KISEGÍTŐ SZŐNYEGSZÖVŐ KERTI MUNKÁS ÉTKEZDÉS

89

BEVEZETÉS ÉVE 2009/2010 2009/2010 2009/2010 2011/2012

A 33 811 03 0100 21 01 azonosító számú, Konyhai kisegítő megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek tanulásban akadályozott tanulók részére

A tananyag egység sorszám

óraszám

1 2 3 4 5 6 7 8

9 10 11 12

13 14

elméleti

azonosító

megnevezés

Elmélet igényes gyakorlat

338st/1.0/1466-07 Élelmiszerismeret I. 0 216 338st/2.0/1466-07 Élelmiszerismeret II. 0 204 338st/3.0/1466-07 Munkahelyi biztonság I. 180 0 338st/4.0/1466-07 Munkahelyi biztonság II 160 0 338st/5.0/1466-07 Takarítási műveletek I. 0 0 338st/6.0/1466-07 Takarítási műveletek II. 0 0 338st/7.0/1466-07 Tálalási műveletek I 0 0 338ST/8.0/1466-07 Tálalási műveletek II. 0 0 Szakmai tananyagegység óraszáma: 340 420 Szabadsáv terhére választott tananyag egységek sh/1.0/2731-08 Munkavállalói ismeretek és 0 136 gyakorlata Szakmai számítások 0 136 Szakmai kommunikáció 0 136 Számítástechnikai alapisme0 68 retek Összes óra: 0 476 Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyagegység Osztályfőnöki 68 0 Testnevelés 136 0 Összes óra: 204 0 Mindösszesen óra: 544 896

gyakorlat

összesen

0 0 180 256 108 160 108 128 940

216 204 360 416 108 160 108 128 1700

0

136

0 0 0

136 136 68

0

476

0 0 0 940

68 136 204 2380

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni.

A tananyagegységek kiegészülnek a szabadsáv terhére választható, illetve kötelezően tervezett tananyagegységekkel. Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 90 óra

90

A Konyhai kisegítő rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek, tananyagelemek időterve évfolyamonként Tananyagegység, tananyagelem 1. évfolyam óraszámai s.sz. azonosító 1.

2.

3.

Elméletigényes gyakorlat

Gyakorlati

összes

0

216

0

216

338st/1.1/1466-07 338st/1.2/1466-07 338st/1.3/1466-07

0 0 0

52 94 70

0 0 0

52 94 70

338st/2.0/1466-07 Élelmiszerismeret II.

0

108

0

108

338st/2.1/1466-07 338st/2.3/1466-07

0 0

48 60

0 0

48 60

180

0

180

360

180

0

0

180

0

0

122

122

0

0

58

58

338st/5.0/1466-07 Takarítási műveletek I.

0

0

108

108

338st/5.1/1466-07

0

0

34

34

0

0

34

34

0

0

20

20

0

0

20

20

338st/7.0/1466-07 Tálalási műveletek I

0

0

338st/7.1/1466-07 338st/7.2/1466-07

0 0

0 0

180 0 0

Élelmiszerek tárolása I. Élelmiszerek előkészítése I. Szakosított tárolási műveletek I. Élelmiszerek tárolása II. Szakosított tárolási műveletek II.

338st/3.0/1466-07 Munkahelyi biztonság I. 338st/3.2/1466-07 338st/3.3/1466-07

338st/5.2/1466-07 338st/5.3/1466-07 338st/5.4/1466-07

7.

Elméleti

338st/1.0/1466-07 Élelmiszerismeret I.

338st/3.1/1466-07

5.

Megnevezés

Munkahelyi biztonsági szabályok megismerése I. Munkahelyi biztonsági szabályok alkalmazása I. Előkészítéssel kapcsolatos élelmiszerbiztonsági, hig.szab. alkalmazása I. Konyhai gépek, berendezések tisztántartása I Falak, munkafelületek tisztántartása I. Edények tisztántartása, mosogatás I. Befejező műveletek végzése I. Ételek tálalása, kiosztása I. Edények, ételmaradék összegy. I.

108 84

108 84

24

24

324 252 72

396 0 0

900 252 72

0 0

36 36

0 0

36 36

Szakmai számítások 0 10. Szakmai kommunikáció 0 11. Számítástechnikai alapismeretek 0 12. Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyagegy. 108 Osztályfőnöki 36 13. Testnevelés 72 14. 1. évfolyam összesen óra: 288

72 72 36

0 0 0

72 72 36

0

0

108

0 0

0 0

36 72

1. évfolyam szakmai órák összesen: Szabadsáv terhére választott tananyag egységek 9. sh/1.0/2731-08 Munkavállalói ismeretek és gyakorlata sh/1.1/2731-08 sh/1.2/2731-08

Pályatervezés Munkavállalási ismeretek és gyakorlatok I.

91

576

396

1260

Tananyagegység, tananyagelem 2. évfolyam óraszámai s.sz. azonosító

Megnevezés

2.

Élelmiszerismeret II.

4.

338st/2.0/1466-07 338st/2.2/1466-07

Élelmiszerek előkészítése II.

338st/4.0/1466-07

Munkahelyi biztonság II.

338st/4.1/1466-07

Munkahelyi biztonsági szabályok megismerése II. Munkahelyi biztonsági szabályok alkalmazása II. Előkészítéssel kapcsolatos élelmiszerbiztonsági, hig.szab. alkalmazása II.

338st/4.2/1466-07

338st/4.3/1466-07

6.

Elméletigényes gyakorlat

96

0

96

96

0

96

160

0

160

0

0

160

0

0

174

174

0

0

82

82

0 0

0 0

0

0

56

56

0

0

24

24

0

0

24

24

338st/6.1/1466-07

338st/6.4/1466-07

Konyhai gépek, berendezések tisztántartása II. Falak, munkafelületek tisztántartása II. Edények tisztántartása, mosogatás II. Befejező műveletek végzése II.

338st/8.0/1466-07

Tálalási műveletek II.

0

0

338st/8.1/1466-07 338st/8.2/1466-07

Ételek tálalása, kiosztása II. Edények, ételmaradék összegy. II.

0 0

0 0

2. évfolyam szakmai órák összese: Szabadsáv terhére választott tananyag egységek: 9. sh/1.0/2731-08 Munkavállalói ismeretek és gyakorlata sh/1.3/2731-08 sh/1.4/2731-08

160

Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok II. Egyéni átvezetés tervezése

Szakmai számítások Szakmai kommunikáció Számítástechnikai alapismeretek

10. 11. 12. Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyagegy. Osztályfőnöki 13 Testnevelés 14 2. évfolyam összesen óra: 1 – 2 évfolyam szakmai órák összesen: 1 – 2 évfolyam mind összesen órák:

416

160

160

56

56

128

128 104 24

104 24

544

0

64

0

800 224 64

0

32

0

32

0 0 0 0

32 64 64 32

0 0 0 0

32 64 64 32

96

96 224

256

0 32

64

256 340 544

0

96

0 0

0 0

32 64

320 420 896

544 940 940

1120 1700 2380

Megjegyzés:Az időterv órái kiegészültek a szabadsáv terhére szabadon választható, illetve kötelezően tervezett tananyagegységgel.

92

összes

0

Takarítási műveletek II.

338st/6.3/1466-07

Gyakorlati

0

338st/6.0/1466-07 338st/6.2/1466-07

8

Elméleti

A 31 215 02 0010 31 08 azonosító számú, Szőnyegszövő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek tanulásban akadályozott tanulók részére A tananyag egység sorszám

óraszám Elmélet igényes gyakorlat

gyakorlat

176

36

72

284

elméleti

azonosító

megnevezés

összesen

1

061st/1.0/1004-07

Általános vizuális, művészeti alapismeretek

2

061st/2.0/1004-07

72

0

0

72

3

061st/3.0/1004-07

Népi kézműves vállalkozási alapismeretek Népi kézműves szakmai elmélet

18

90

0

108

4

061st/4.0/1004-07

0

108

38

146

5

061st/5.0/1004-07

0

36

0

36

6

061st/1.0/1014-07

0

276

302

578

7

061st/2.0/1014-07

Népi kézműves szakmai gyakorlat Népi kézműves szakmai munkaés környezetvédelmi ismeretei Szőnyegszövő vizuális alapismeretek Szőnyegszövő szakmai elmélet

0

0

36

36

8

061st/3.0/1014-07

514

0

1138

1652

Szakmai tananyagegység óraszáma: 780 546 Szabadsáv terhére választott tananyag egységek

1586

2912

9 10 11 12

13 14 15

sh/1.0/2731-08

.Szőnyegszövés technológiai folyamata

Munkavállalói ismeretek és gyakorlata Matematika Szakmai kommunikáció

0

104

0

104

0 0

104 104

0 0

104 104

Összes óra: 0 312 Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyagegység

0

312

Osztályfőnöki Testnevelés Pedagógiai célú rehabilitáció /egyéni fejlesztés/

104 208 104

0 0 0

0 0 0

104 136 104

Összes óra: 416 Mindösszesen óra: 1196

0 858

0 1586

416 3640

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni.

93

A 31 215 02 0010 31 08 azonosító számú, Szőnyegszövő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek, tananyagelemek időterve évfolyamonként Tananyagegység, tananyagelem 1. évfolyam óraszámai s.sz. azonosító

Megnevezés

1.

Általános vizuális, Művészeti alapismeretek

061st/1.0/1004-07

5.

252

36

0

0

36

36

0

0

36

061st/1.3/1004-07

Egyetemes művészettörténet, műalkotás elemzés Magyar művészettörténet, műalkotás elemzés Néprajzi alapismeretek

36

0

0

36

061st/1.4/1004-07

Szakmai néprajz

36

0

0

36

061st/1.5/1004-07

Rajz, szakmai rajz, kivitelezés és műhelyrajz

0

36

72

108

18

36

0

54

18

0

0

18

0

36

0

36

061st/3.0/1004-07

8

Népi kézműves szakmai elmélet

061st/3.1/1004-07

Műhely kialakítás

061st/3.2/1004-07

A kézműves tárgykészítés szemléleti, problémamegoldó folyamata

061st/4.0/1004-07

Népi kézműves szakmai gyakorlat

0

34

38

72

061st/4.1/1004-07

Alapanyagok beszerzésének lehetőségei

0

0

38

38

061st/4.2/1004-07

Technológiai folyamat meghatározása

0

34

0

34

061st/5.0/1004-07

Népi kézműves szakmai munka-és környezetvédelmi ismeretek Munka-,egészség-,tűz-és környezetvédelem Szőnyegszövő vizuális alapismeretek

0

36

0

36

0

36

0

36

0

72

180

252

061st/1.0/1014-07 061st/1.1/1014-07

Szőnyegszövő szakmai rajz

0

36

36

72

061st/1.2/1014-07

Szőnyegszövő mintagyűjtemény, csíkritmusok, zárt és nyitott kompozíciók festékes szőnyegek motívumainak és terveinek készítése Tervdokumentáció készítése, archiválása

0

36

72

108

0

0

72

72

061st/2.0/1014-07

Szőnyegszövő szakmai elmélet

0

0

36

36

061st/2.01/1014-07

A szövőszék típusai

0

0

36

36

061st/3.0/1014-07

.Szőnyegszövés technológiai folyamata

108

0

180

288

061st/1.3/1014-07

7

összes

72

061st/5.1/1004-07

6

Gyakorlati

36

061st/1.2/1004-07

4.

Elméletigényes gyakorlat

144

061st/1.1/1004-07

3.

Elméleti

061st/3.1/1014-07 061st/3.2/1014-07 061st/3.3/1014-07 061st/3.4/1014-07 061st/3.5/1014-07 061st/3.6/1014-07

Szőnyegszövő szakmai anyagismeret elmélete Szőnyegszövő szakmai anyagismeret gyakorlat Az anyagválasztás szempontjainak elméleti ismerete Az anyagválasztás szempontjainak gyakorlati ismerete

Alapanyag választás a borda és a nyüstbefűzés….. elmélet Alapanyag választás a borda és a nyüstbefűzés….. gyakorlat

94

36 0

0

0 36

0

0

0 0

36 54

0

0 36

0

0

54 36

54 0

54 36

72

72

1. évfolyam szakmai órák összesen: Szabadsáv terhére választott tananyag egységek 9.

sh/1.0/2731-08

Munkavállalói ismeretek és gyakorlata

sh/1.1/2731-08 sh/1.2/2731-08

Pályatervezés Munkavállalási ismeretek és gyakorlatok I. Szakmai kommunikáció Matematika

10. 11.

Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyag egy.

Osztályfőnöki Testnevelés Ped.célúrehab. egyéni fejlesztés

12. 13. 14.

1. évfolyam összesen óra:

270 0

214 108

506 0

990 108

36

0

36

0 0

18 18

0 0

18 18

0 0 144

36 36 0

0 0

0

36 36 144

36 72 36

0 0 0

0 0 0

36 72 36

0

414

322

506

1242

Tananyagegység, tananyagelem 2. évfolyam óraszámai s.sz. azonosító

Megnevezés

1.

061st/1.0/1004-07

2.

Elméleti

Elméletigényes gyakorlat

Általános vizuális, Művészeti alapismeretek

32

0

0

061st/1.4/1004-07

Szakmai néprajz

32

0

0

061st/2.0/1004-07

Népi kézműves

72

0

0

72

061st/2.1/1004-07

Kézműves marketing

18

0

0

18

061st/2.2/1004-07

A zsűriztetés szabályai és lehetőségei Vállalkozási alapismeretek, vállalkozási formák Munka szervezésének gazdasági és jogi háttere

6

0

0

6

24

0

0

24

24

0

0

24

54

0

54

0

18 36

061st/2.3/1004-07 061st/2.4/1004-07

3.

061st/3.0/1004-07

Népi kézműves szakmai elmélet

0

061st/3.2/1004-07

A kézműves tárgykészítés szemléleti, problémamegoldó folyamata A kézműves tárgykészítés, a munkafolyamat előkészítésének fázisai

0

061st/3.3/1004-07

4.

36

0

32 32

Népi kézműves szakmai gyakorlat

0

74

0

061st/4.2/1004-07

Technológiai folyamat meghatározása

0

20

0

20

061st/4.3/1004-07

A termék készítése, forgalmazása során felmerülő gazdasági és jogi ismeretek A raktári rend kialakításának szempontjai Szőnyegszövő vizuális alapismeretek Szőnyegszövő szakmai rajz Szőnyegszövő mintagyűjtemény, csíkritmusok, zárt és nyitott kompozíciók festékes szőnyegek motívumainak és terveinek készítése

0

36

0

36

061st/1.0/1014-07 061st/1.1/1014-07 061st/1.2/1014-07

061st/1.3/1014-07

8

0

összes

061st/4.0/1004-07

061st/4.4/1004-07

6.

18

Gyakorlati

061st/3.0/1014-07

Tervdokumentáció készítése archiválása

.Szőnyegszövés technológiai

95

74

0

18

0

18

0

108

122

230

0

36

36

72

0

36

54

90

0

36

32

68

148

0

416

564

061st/3.7/1014-07 061st/3.8/1014-07 061st/3.9/1014-07 061st/3.10/1014-07 061st/3.11/1014-07

061st/3.12/1014-07

061st/3.13/1014-07

061st/3.14/1014-07

061st/3.15/1014-07 061st/3.16/1014-07

folyamata A szövés előkészítése A szövő szerkezetek felvetésének elméleti ismeretei A szövő szerkezetek felvetésének gyakorlati ismeretei A borda a nyüst beállítása A szőnyegszövés technikáinak elméleti ismerete egyszerű mintaelemek A szőnyegszövés technikáinak gyakorlati ismerete egyszerű mintaelemek A szőnyegszövés technikáinak elméleti ismerete két es több szélből készült tárgyak A szőnyegszövés technikáinak gyakorlati ismerete két es több szélből készült tárgyak A szőnyegszövés technikáinak elméleti ismerete kilimtechnikák A szőnyegszövés technikáinak gyakorlati ismerete kilimtechnikák

2. évfolyam szakmai órák összese: Szabadsáv terhére választott tananyag egységek: 9. sh/1.0/2731-08 Munkavállalói ismeretek és gyakorlata sh/1.3/2731-08 10. 11.

Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok II. Szakmai kommunikáció Matematika

Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyag egy. 12. 13. 14.

Osztályfőnöki Testnevelés Ped.célúrehab. egyéni fejlesztés

2. évfolyam összesen óra:

36 36

0 0

0 0

36 36

0

0

108

108

0 36

0 0

72 0

72 36

0

0

108

108

36

0

0

36

0

0

108

108

4

0

0

4

0

0

20

20

252

236

538

0 0

108 36

0 0

108 36

0

36

0

36

0 0

36 36

0 0

36 36

144 36 72 36

0 0 0 0

0

144

0 0 0

36 72 36

396

344

538

1278

Megjegyzés:Az időterv órái kiegészültek a szabadsáv terhére szabadon választható, illetve kötelezően tervezett tananyagegységgel.

96

1026

A 31 215 02 0010 31 08 azonosító számú, Szőnyegszövő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek, tananyagelemek időterve évfolyamonként

Tananyagegység, tananyagelem 3. évfolyam óraszámai s.sz.

azonosító

8

061st/3.0/1014-07 061st/3.15/1014-07 061st/3.16/1014-07 061st/3.17/1014-07 061st/3.18/1014-07 061st/3.19/1014-07 061st/3.20/1014-07 061st/3.21/1014-07 061st/3.22/1014-07 061st/3.23 /1014-07 061st/3.240/1014-07 061st/3.25/1014-07 061st/3.26/1014-07

6

061st/1.0/1014-07 061st/1.1/1014-07

Megnevezés

Elméleti

.Szőnyegszövés technológiai folyamata

Szőnyegszövés technikáinak elmélete kilimtechnika Szőnyegszövés technikáinak gyakorlata kilimtechnika Szőnyegszövés technikáinak elmélete bogos, szedete, stb Szőnyegszövés technikáinak gyakorlata bogos, szedetes,stb

A szőnyegszövés befejező műveleteinek elméleti ismerete A szőnyegszövés befejező műveleteinek gyakorlat ismerete Eldolgozás, szélösszedolgozás módszerek elméleti ismerete Eldolgozás, szélösszedolgozás módszerek gyakorlati ismerete Szőnyeg javításának elméleti ismerete Szőnyeg javításának gyakorlati ismerete

A szőnyeg adjusztálásának elméleti ismerete A szőnyeg adjusztálásának gyakorlati ismerete

Szőnyegszövő vizuális alapismeretek Szőnyegszövő szakmai rajz

3. évfolyam szakmai órák összese: Szabadsáv terhére választott tananyag egységek: sh/1.0/2731-08 Munkavállalói ismeretek és 9.

Elméletigényes gyakorlat

Gyakorlati

összes

258

0

542

800

68

0

68

68

0

0

102

102

54

0

0

54

0

0

126

126

36

0

0

36

0

0

36

0

0

36

0

0

108

108

36

0

0

36

0

0

28

0

0

0

0

96

0

96

0

96

0

96

96 96

542

896 96 32

258

72

72

56

56

0

28

78

78

0

32

0 0

0 0 0

32 32 32

0 0 0

32 32 32

128

0

0

128

32 64 32

0 0 0

0 0 0

32 64 32

386 780

192 547

542 1586

1120 2912

1196

858

1586

3640

gyakorlata sh/1.4/2731-08

Egyéni átvezetés tervezése

Szakmai kommunikáció 10. Matematika 11. Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyag egy. Osztályfőnöki 12. Testnevelés 13. Ped.célúrehab. egyéni fejlesztés 14. 3. évfolyam összesen óra: 1 – 3 évfolyam szakmai órák összesen:

1 – 3 évfolyam mind összesen órák:

97

A 2011/2012. tanévtől A 31 215 02 0010 31 08 azonosító számú, Szőnyegszövő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek tanulásban akadályozott tanulók részére A tananyag egység sorszám

óraszám elméleti

azonosító

megnevezés

Elmélet igényes gyakorlat

gyakorlat

összesen

1

061st/1.0/1004-07

Általános vizuális, művészeti alapismeretek

180

36

72

288

2

061st/2.0/1004-07

72

0

0

72

3

061st/3.0/1004-07

Népi kézműves vállalkozási alapismeretek Népi kézműves szakmai elmélet

18

90

0

108

4

061st/4.0/1004-07

0

108

36

144

5

061st/5.0/1004-07

0

36

0

36

6

061st/1.0/1014-07

0

276

302

578

7

061st/2.0/1014-07

Népi kézműves szakmai gyakorlat Népi kézműves szakmai munkaés környezetvédelmi ismeretei Szőnyegszövő vizuális alapismeretek Szőnyegszövő szakmai elmélet

0

0

36

36

8

061st/3.0/1014-07

512

0

1138

Szakmai tananyagegység óraszáma: 782 546 Szabadsáv terhére választott tananyag egységek

1584

2912

9 10 11 12 13

sh/1.0/2731-08

.Szőnyegszövés technológiai folyamata

Munkavállalói ismeretek és gyakorlata Szakmai számítások Szakmai kommunikáció Vizsgára felkészítő modul Ped. célú rehab.

36

68

0

104

72 72 64 0

0 0 0 104

0 0 0 0

72 72 64 104

0

416

Összes óra: 244 172 Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyagegység 14 15

Osztályfőnöki Testnevelés

1652

104 0

0 208

0 0

104 208

Összes óra: 104 Mindösszesen óra: 1130

208 926

0 1584

312 3640

98

A 31 215 02 0010 31 08 azonosító számú, Szőnyegszövő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek, tananyagelemek időterve évfolyamonként

Tananyagegység, tananyagelem 1. évfolyam óraszámai s.sz. azonosító

Megnevezés

1.

Általános vizuális, Művészeti alapismeretek

061st/1.0/1004-07

252

36

0

0

36

36

0

0

36

061st/1.3/1004-07

Egyetemes művészettörténet, műalkotás elemzés Magyar művészettörténet, műalkotás elemzés Néprajzi alapismeretek

36

0

0

36

061st/1.4/1004-07

Szakmai néprajz

36

0

0

36

061st/1.5/1004-07

Rajz, szakmai rajz, kivitelezés és műhelyrajz

0

36

72

108

061st/3.0/1004-07

Népi kézműves szakmai elmélet

18

36

0

54

061st/3.1/1004-07

Műhely kialakítás

18

0

0

18

061st/3.2/1004-07

A kézműves tárgykészítés szemléleti, problémamegoldó folyamata

0

36

0

36

0

36

36

72

0

0

36

36

061st/4.0/1004-07

Technológiai folyamat meghatározása

0

36

0

36

061st/5.0/1004-07

Népi kézműves szakmai munkaés környezetvédelmi ismeretek Munka-,egészség-,tűz-és környezetvédelem Szőnyegszövő vizuális alapismeretek

0

36

0

36

0

36

0

36

0

72

198

270

061st/1.0/1014-07 061st/1.1/1014-07

Szőnyegszövő szakmai rajz

0

36

36

72

061st/1.2/1014-07

Szőnyegszövő mintagyűjtemény, csíkritmusok, zárt és nyitott kompozíciók festékes szőnyegek motívumainak és terveinek készítése Tervdokumentáció készítése, archiválása

0

36

126

162

0

0

36

36

061st/2.0/1014-07

Szőnyegszövő szakmai elmélet

0

0

061st/2.01/1014-07

A szövőszék típusai

0

0

061st/3.0/1014-07

.Szőnyegszövés technológiai folyamata

108

0

36 36 180

36 36 288

Szőnyegszövő szakmai anyagismeret elmélete Szőnyegszövő szakmai anyagismeret gyakorlat Az anyagválasztás szempontjainak elméleti ismerete Az anyagválasztás szempontjainak gyakorlati ismerete

36

0

0

36

0

0

54

54

36

0

0

36

0

0

54

54

Alapanyag választás a borda és a nyüstbefűzés….. elmélet Alapanyag választás a borda és a nyüstbefűzés….. gyakorlat

36

0

0

36

0

0

72

72

270

216

522

1008

061st/1.3/1014-07

7 8

Népi kézműves szakmai gyakorlat Alapanyagok beszerzésének lehetőségei

061st/4.2/1004-07

061st/5.1/1004-07

6

összes

72

061st/4.1/1004-07

5.

Gyakorlati

36

061st/1.2/1004-07

4.

Elméletigényes gyakorlat

144

061st/1.1/1004-07

3.

Elméleti

061st/3.1/1014-07 061st/3.2/1014-07 061st/3.3/1014-07 061st/3.4/1014-07 061st/3.5/1014-07 061st/3.6/1014-07

1. évfolyam szakmai órák összesen:

99

Szabadsáv terhére választott tananyag egységek 9.

10. 11. 12.

sh/1.0/2731-08

Munkavállalói ismeretek és gyakorlata

sh/1.1/2731-08 sh/1.2/2731-08

Pályatervezés Munkavállalási ismeretek és gyakorlatok I. Szakmai kommunikáció Szakmai számítás Ped. célú rehab. Szabadsáv összes óra:

18 18

0 0

0 0

18 18

36 36

0 0

0 0

36 36

0 108

36 36

0 0

36 144

36 0 36

0 72 72

0 0 0

36 72 108

414

324

522

1260

Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyag egy. 13. 14.

Osztályfőnöki Testnevelés Kötelező óra összesen.

1. évfolyam összesen óra:

100

Tananyagegység, tananyagelem 2. évfolyam óraszámai s.sz.

azonosító

1.

061st/1.0/1004-07

Általános vizuális, Művészeti alapismeretek

36

0

0

36

061st/1.4/1004-07

Szakmai néprajz

36

0

0

36

061st/2.0/1004-07

Népi kézműves

72

Kézműves marketing

18

061st/2.2/1004-07

A zsűriztetés szabályai és lehetőségei Vállalkozási alapismeretek, vállalkozási formák Munka szervezésének gazdasági és jogi háttere

6

0 0 0

72

061st/2.1/1004-07

0 0 0

24

0

0

24

24

0

0

24

0

54

0

54

0

18

0

18

0

36

0

36

2.

061st/2.3/1004-07 061st/2.4/1004-07

3.

061st/3.0/1004-07 061st/3.2/1004-07 061st/3.3/1004-07

4.

Népi kézműves szakmai elmélet

A kézműves tárgykészítés szemléleti, problémamegoldó folyamata A kézműves tárgykészítés, a munkafolyamat előkészítésének fázisai

Elméletigényes gyakorlat

Gyakorlati

összes

18 6

Népi kézműves szakmai gyakorlat

0

72

0

72

061st/4.2/1004-07

Technológiai folyamat meghatározása

0

18

0

18

061st/4.3/1004-07

A termék készítése, forgalmazása során felmerülő gazdasági és jogi ismeretek A raktári rend kialakításának szempontjai Szőnyegszövő vizuális alapismeretek Szőnyegszövő szakmai rajz Szőnyegszövő mintagyűjtemény, csíkritmusok, zárt és nyitott kompozíciók festékes szőnyegek motívumainak és terveinek készítése

0

36

0

36

0

18

0

18

0

108

104

212

0

36

36

72

0

36

36

72

Tervdokumentáció készítése archiválása

0

36

32

68

148

0

416

564

36 36

0 0

0 0

36 36

0

0

108

108

0 36

0 0

72 0

72 36

0

0

108

108

36

0

0

36

061st/1.0/1014-07 061st/1.1/1014-07 061st/1.2/1014-07

061st/1.3/1014-07

8

Elméleti

061st/4.0/1004-07

061st/4.4/1004-07

6.

Megnevezés

061st/3.0/1014-07 061st/3.7/1014-07 061st/3.8/1014-07 061st/3.9/1014-07 061st/3.10/1014-07 061st/3.11/1014-07

061st/3.12/1014-07

061st/3.13/1014-07

.Szőnyegszövés technológiai folyamata A szövés előkészítése A szövő szerkezetek felvetésének elméleti ismeretei A szövő szerkezetek felvetésének gyakorlati ismeretei A borda a nyüst beállítása A szőnyegszövés technikáinak elméleti ismerete egyszerű mintaelemek A szőnyegszövés technikáinak gyakorlati ismerete egyszerű mintaelemek A szőnyegszövés technikáinak elméleti ismerete két es több

101

061st/3.14/1014-07

061st/3.15/1014-07

061st/3.16/1014-07

szélből készült tárgyak A szőnyegszövés technikáinak gyakorlati ismerete két es több szélből készült tárgyak A szőnyegszövés technikáinak elméleti ismerete kilimtechnikák A szőnyegszövés technikáinak gyakorlati ismerete kilimtechnikák

2. évfolyam szakmai órák összese:

0

0

108

108

4

0

0

4

0

0

20

20

254

234

520

1008

0

36

0

36

36 36 0 72

0 0 36 72

0 0 0 0

36 36 36 144

36 0

0 72

0 0

0

36 72 108

520

1260

Szabadsáv terhére választott tananyag egységek: 9. sh/1.0/2731-08 Munkavállalói ismeretek és gyakorlata sh/1.3/2731-08 10. 11. 12.

Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok II. Szakmai kommunikáció Szakmai számítások Ped. célú rehab. Szabadsáv összesen:

Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyag egy. 13. 14.

Osztályfőnöki Testnevelés Kötelező összesen

36

2. évfolyam összesen óra:

362

72

378

A nyári gyakorlat időtartama az első szakképzési évfolyam után : 90 óra , a második szakképző évfolyam után 90 óra.

102

A 31 622 01 0100 21 04 azonosító számú, Kerti munkás megnevezésű részszakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek tanulásban akadályozott tanulók részére A tananyag egység sorszám

óraszám elméleti

azonosító

1 2 3 4

399 st/1.0/2220-07 399 st/2.0/2220-07 399 st/3.0/2220-07 399 st/4.0/2220-07

5

399 st/5.0/2220-07

6 7 8 9 10 11 12

399 st/1.0/2221-07 399 st/2.0/2221-07 399 st/1.0/2718-07 399 st/2.0/2718-07 399 st/3.0/2718-07 399 st/4.0/2718-07 399 st/5.0/2718-07

megnevezés Növénytan Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki ismeretek(alap ismeretek) Műszaki ismeretek(alap ismeretek) gyakorlat Munkavállalói ismeretek I. Munkavállalói ismeretek II. Gyümölcstermesztés Szőlőtermesztés Zöldségtermesztés Műszaki ismeretek (kertészet) Műszaki ismeretek (kertészet) gyakorlat Szakmai tananyagegység óraszáma:

13 14 15 16 17 18

19 20

Elmélet igényes gyakorlat

gyakorlat

összesen

72 180 0 36

0 0 0 36

0 0 360 0

72 180 360 72

0

108

0

108

72 48 64 48 64 64 0

36 16 0 0 0 16 0

0 0 128 96 128 0 128

108 64 192 144 192 80 128

648 648

212

840 1052

Szabadsáv terhére választott tananyag egységek Vállalkozásra nevelés a szakkép0 136 zésben Anyanyelv és kommunikáció 0 68 Társadalmi ismeretek és életvitel 0 68 Matematika 0 68 Informatika 0 68 Egyéni rehabilitáció 0 68 0 476 Összes óra: 0 476 Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyagegység Osztályfőnöki 68 0 Testnevelés 136 0 Összes óra: 204 0 Mindösszesen óra: 852 688

1700

0

136

0 0 0 0 0 0

68 68 68 68 68 476

0 0 0 840

68 136 204 2380

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni.

A tananyagegységek kiegészülnek a szabadsáv terhére választható, illetve kötelezően tervezett tananyagegységekkel. Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 90 óra 14

103

A 31 622 01 0100 21 04 azonosító számú, Kerti munkás megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek tanulásban akadályozott tanulók részére Tananyagegység, tananyagelem 1. évfolyam óraszámai Elméletigényes gyakorlat

s.sz. azonosító

Megnevezés

1

Növénytan A növények külső és belső felépítése A növények életjelenségei Növényrendszertan

72 28

0 0

0 0

72 28

16 16

0 0

0 0

16 16

Környezettan Termesztési ismeretek A kertészeti termesztés tárgyi feltételei Éghajlattan Talajtan Talajművelés Trágyázás Öntözés Növényvédelem Termesztési ismeretek gyakorlat A kertészeti termesztés tárgyi feltételeinek megismerése Éghajlattani gyakorlat Talajtani gyakorlatok Trágyázási gyakorlatok Növényvédelmi gyakorlatok Műszaki ismeretek (alapismeret) Anyagismeret Műszaki ábrázolás alapjai Gépelemek, szerkezeti egységek Belsőégésű motor Az erőgépek szerkezeti felépítése Villanymotorok A termesztés, növényápolás gépei Műszaki ismeretek (alapismeret)gyakorlat Kéziszerszámok, anyagok ism. Gépelemek, szerkezeti egységek Motorok szerkezete, működése Az erőgépek szerkezete, működése Elektromos berendezések, vill.m. Erőgépek, munkagépek összekapcsolása A termesztés, növényápolás gépei

12 180 16

0 0 0

0 0 0

12 180 16

20 20 30 30 30 34 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 360 72

20 20 30 30 30 34 360 72

0 0 0 0 36 4 4 4 8 8 8 0 0

0 0 0 0 36 0 0 0 0 0 0 36 108

72 72 72 72 0 0 0 0 0 0 0 0

72 72 72 72 72

0 0 0 0 0 0

7 7 14 21 7 14

0 0 0 0 0 0

0

38

0

12

0

0 0

12

0

0

12 0

0 0

399 st/1.0/2220-07 399 st/1.1/2220-07 399 st/1.2/2220-07 399 st/1.3/2220-07

2.

3.

4.

5.

399 st/1.4/2220-07 399 st/2.0/2220-07 399 st/2.1/2220-07 399 st/2.2/2220-07 399 st/2.3/2220-07 399 st/2.4/2220-07 399 st/2.5/2220-07 399 st/2.6/2220-07 399 st/2.7/2220-07 399 st/3.0/2220-07 399 st/3.1/2220-07 399 st/3.2/2220-07 399 st/3.3/2220-07 399 st/3.4/2220-07 399 st/3.5/2220-07 399 st/4.0/2220-07 399 st/4.1/2220-07 399 st/4.2/2220-07 399 st/4.3/2220-07 399 st/4.4/2220-07 399 st/4.5/2220-07 399 st/4.6/2220-07 399 st/4.7/2220-07 399 st/5.0/2220-07 399 st/5.1/2220-07 399 st/5.2/2220-07 399 st/5.3/2220-07 399 st/5.4/2220-07 399 st/5.5/2220-07 399 st/5.6/2220-07 399 st/5.7/2220-07

6.

399 st/1.0/2221-07 399 st/1.1/2221-07 399 st/2.1/2221-07 399 st/3.1/2221-07 399 st/4.1/2221-07

Elméleti

Munkavállalói ismeretek I. Munkavédelmi szabályozás és felügyelet Munkáltatók és munk.váll. munk.véd. jogai és köt. Balesetek, baleset-elhárítás A munkavégzés jellegzetességei

104

72

0 16

36

Gyakorlati

összes

72

108

108

108

108

399 st/5.1/2221-07 399 st/6.1/2221-07 399 st/7.1/2221-07

Munkaegészségtan Munkalélektan A kertészeti munkavégzés biztonságtechnikája

1. évfolyam szakmai órák összesen: Szabadsáv terhére választott tananyag egységek Vállalkozásra nevelés a szakkép13. zésben Anyanyelv és kommunikáció 14. Társadalomismeret és életvitel 15. Matematika 16. Informatika 17. Egyéni rehabilitáció 18. Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyagegy. Osztályfőnöki 19. Testnevelés 20. 1. évfolyam összesen óra:

105

16 16

0 0 24

0

360 360

0 0 0

180

360 540

0 0

252 72

900 252 72

0 0

0 0 0 0 0

36 36 36 36 36

0 0 0 0 0

36 36 36 36 36

108 36 72 468

0 0 432

0 0 360

108 36 72 1260

Tananyagegység, tananyagelem s.sz.

azonosító

Megnevezés Elméleti

7

399 st/2.0/2221-07 399 st/2.1/2221-07 399 st/2.2/2221-07

Munkavállalói ismeretek II. Tűz- és robbanásvédelem Környezetvédelem

természetvédelem Munkajogi ismeretek 8 Gyümölcstermesztés Gyümölcstermesztési ismeretek Gyümölcstermesztési gyakorlatok 9 399 st/2.0/2718-07 Szőlőtermesztés 399 st/2.1/2718-07 Szőlőtermesztési ismeretek 399 st/2.2/2718-07 Szőlőtermesztési gyakorlatok 10 399 st/3.0/2718-07 Zöldségtermesztés 399 st/3.1/2718-07 Zöldségtermesztési ismeretek 399 st/3.2/2718-07 Zöldségtermesztési gyakorlatok 11 399 st/4.0/2718-07 Műszaki ismeretek (kertészet) 399 st/4.1/2718-07 Kerti kisgépek csoportosítása, jellemzése 399 st/4.2/2718-07 Kerti kisgépek működése 399 st/4.3/2718-07 A kertészeti termesztésben használatos kerti kisgépek 12 399 st/5.0/2718-07 Műszaki ismeretek (kertészet) gyakorlat 399 st/5.1/2718-07 Kerti kisgépek beállítása, üzemeltetése, karbantartása 399 st/5.22718-07 Kerti kisgépek karbantartása téli tárolása 2. évfolyam szakmai órák összese: Szabadsáv terhére választott tananyag egységek: Vállalkozásra nevelés a szak13. képzésben

48 0 12

399 st/2.3/2221-07 399 st/2.4/2221-07 399 st/1.0/2718-07 399 st/1.1/2718-07 399 st/1.2/2718-07

14. 15. 16. 17. 18.

Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi ism.és életvitel Matematika Informatika Egyéni rehabilitáció

Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyagegy. Osztályfőnöki 19. Testnevelés 20. 2. évfolyam összesen óra: 1 – 2 évfolyam szakmai órák összesen: 1 – 2 évfolyam mind összesen órák:

2. évfolyam óraszámai Elméletigényes Gyakorlati gyakorlat 16 0 16 0 0 0

64 16 12

12 24 64 64 0

0 0 0 0 0

0 0 128 0 128

192

48 48 0 64 64 0 64 4

0 0 0 0 0 0 16 0

96 0 96 128 0 128 0 0

144 48 96 192 64 128 80 4

0 60

16 0

0 0

16 60

0

0

128

128

0

0

96

96

0

0

32

32

288 0

32 224 64

480 0 0

800 224 64

0 0 0 0 0

32 32 32 32 32

0 0 0 0 0

32 32 32 32 32

96 32 64 384 684 888

0 0 0 256 176 652

0 0 0 480 440 840

96 32 64 1120 1700 2380

0

Megjegyzés:Az időterv órái kiegészültek a szabadsáv terhére szabadon választható, illetve kötelezően tervezett tananyagegységgel

106

összes

12 24 192

2011-/2012-es tanévben indított szakmák Az 52 811 02 0100 31 01 azonosító számú, Étkezdés megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek időterve A tananyagegység óraszáma

óraszáma

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

Sorszáma

azonosítója megnevezése

342st/1.0/1496-09 342st/2.0/1496-09 342st/3.0/1496-09

Munkahelyi biztonság I. Munkahelyi biztonság II. Kommunikáció és viselkedéskultúra I. 342st/4.0/1496-09 Kommunikáció és viselkedéskultúra II. 342st/5.0/1496-09 Áruforgalmi ismeretek I. 342st/6.0/1496-09 Áruforgalmi ismeretek II. 342st/7.0/1496-09 Értékesítési ismeretek I. 342st/8.0/1496-09 Értékesítési ismeretek II. 342st/9.0/1496-09 Higiéniai ismeretek 342st/10.0/1496-09 Szakmai idegen nyelv I. 342st/11.0/1496-09 Szakmai idegen nyelv II. 342st/12.0/1496-09 Gazdálkodási ismeretek I. 342st/13.0/1496-09 Gazdálkodási ismeretek II. 342st/14.0/1496-09 Számítástechnika I. 342st/15.0/1496-09 Számítástechnika II. 342st/1.0/1497-09 Élelmianyag ismeret I. 342st/2.0/1497-09 Élelmianyag ismeret II. 342st/3.0/1497-09 Technológiai ismeret I. 342st/4.0/1497-09 Technológiai ismeret II. 342st/5.0/1497-09 Ételkészítés I. 342st/6.0/1497-09 Ételkészítés II. 342st/7.0/1497-09 Kínálattervezés Komplex iskolai csoportos gyakorlat* Szakmai órák Mind összesen szakmai órák Szabadon választható kötelező tárgyak 0001-06 Vállalkozások alapítása működtetése Szakmai számítások St/1.0/2732-08 Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok Vizsgára felkészítő modul Pedagógiai célú rehab. Kötelezően tervezhető órák

107

Elmélet igényes gyakor lati

Gyakor lati

36 0 36

0 0 36

36 32 0

72 32 72

32

0

0

32

36 32 0 0 0 72 32 36 32 0 0 36 32 0 32 54 32 32 0

0 0 0 0 72 0 0 0 0 0 0 0 0 54 0 0 0 32 128

0 0 108 96 0 0 0 0 0 36 32 0 0 0 0 252 224 0 0

36 32 108 96 72 72 32 36 32 36 32 36 32 54 32 306 256 64 128

562 562 140 36

322 1138 336 36

816

0 72 32 0 68

elméleti

összes

0

1700 476 72

136 64

0 0

136 136

32 68 136

0 0

64 68 204

0

0

Osztályfőnöki Testnevelés Mind összesen Órák Nyári összefüggő szakmai gyakorlat + 90

68 0 770

0 0 136 0 794 816 + 90

68 136 2380 2470

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. A tananyagegységek kiegészülnek a szabadsáv terhére választható, illetve kötelezően tervezett tananyagegységekkel. - a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú (re)habilitációs órák számával Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 90 óra

A képzés megszervezésének feltételeit, a tanulók felvételének feltételeit, a képzés célját, a képzés struktúráját, szakmai és vizsgakövetelményeit a mindenkori jogszabályok, illetve a Nemzeti Szakképzési Intézet által készített adaptált központi program tartalmazza. A 2. évfolyam befejeztével /szorgalmi idő vége/ vizsgára felkészítés történik konzultációs óra formájában. A tanulásban akadályozottak kommunikációs problémáik és tanulási nehézségeik miatt a vizsgaszituációra alapos előkészítést igényelnek.

108

I. szakképző évfolyam Az 52 811 02 0100 31 01 azonosító számú, Étkezdés megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek időterve A tananyagegység óraszáma

óraszáma

1

Sorszáma

342st/1.0/1496-09 342st/1.1/1496-09 342st/1.2/1496-09

3

342st/3.0/1496-09 342st/3.1/1496-09

5 7

9

10

12

16

18

342st/3.2/1496-09 342st/3.3/1496-09 342st/5.0/1496-09 342st/5.1/1496-09 342st/7.0/1496-09 342st/7.1/1496-09 342st/7.2/1496-09 342st/9.0/1496-09 342st/9.1/1496-09 342st/9.2/1496-09 342st/10.0/1496-09 342st/10.1/1496-09 342st/10.2/1496-09 342st/12.0/1496-09 342st/12.1/1496-09 342st/14.0/1496-09 342st/14.1/1496-09 342st/1.0/1497-09 342st/1.1/1497-09 342st/1.2/1497-09 342st/3.0/1497-09 342st/3.1/1497-09 342st/3.2/1497-09

azonosítója megnevezése

Munkahelyi biztonság I. Munkahelyi biztonsági szabályok megismerése Munkahelyi biztonsági szabályok alkalmazása Kommunikáció és viselkedéskultúra I. Az értékesítési dolgozóval szemben támasztott követelmények Általános kommunikáció Viselkedéskultúra 1. Áruforgalmi ismeretek I. Beszerzés, készletezés Értékesítési ismeretek I. Értékesítési folyamat 1. Elszámolás 1. Higiéniai ismeretek Személyi és üzleti higiénia Munkahelyi higiéniai tevékenység Szakmai idegen nyelv I. Alapozó idegen nyelv Idegen nyelvű szakmai kommunikáció 1. Gazdálkodási ismeretek I. Gazdálkodással kapcsolatos tevékenységek Számítástechnika I. Szakmai informatika Élelmianyag ismeret I. Táplálkozástani ismeretek Étel-ital ismeret Technológiai ismeret I. Technológiai alapok Az élelmiszerek tápértékének megőrzése a technológiai eljárások során 109

elméleti

Elmélet igényes gyakor lati

Gyakor lati

36 36

0 0

36 0

0

0

36

36

36

0

18

0

0

18 0

0 36

0

36 36 0 0 0 0 0 0

36 36

72

0 0 108 72 36 0

36 108

72

0 0

36

0

0 0 0

36 36

0 0

0 0

36

0 0 36

0 0 0

36 36 0 0 0 0

36

36

0 0

18 18

0 0 0

0 0

72

0 0 0 0 0 0 72

72

összes

54 36 18

0 0

72

36

54

20

342st/5.0/1497-09 Ételkészítés I. 342st/5.1/1497-09 Ételkészítés elmélet 1. 342st/5.2/1497-09 Ételkészítés gyakorlat 1. Mind összesen szakmai óra:

54 54 0 306

0

252

162

0 252 432

0 0 594

Szabadon választható órák összesen 0001-06 Vállalkozások alapítása működtetése Szakmai számítások St/1.0/2732-08 Munkavállói ismeretek és gyakorlatok Pedagógiai célú rehab. Kötelezően tervezhető órák Osztályfőnöki Testnevelés Mind összesen Órák Nyári összefüggő szakmai gyakorlat + 90

110

72 36

180 36

0 0

0 36

72 36

0 0

0 36 36 0 414

36 72 0 72 414

0 0 0 0 432

846 + 90

306

900 252

108

1260 1350

Az 52 811 02 0100 31 01 azonosító számú, Étkezdés megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek időterve II. szakképző évfolyam A tananyagegység óraszáma

óraszáma

2

4

6 8

11

13

15 17

19 21

22

23

Sorszáma

azonosítója megnevezése

elméleti

342st/2.0/1496-09 342st/2.1/1496-09

Munkahelyi biztonság II. 0 Munkahelyi biztonsági 0 szabályok alkalmazása 342st/4.0/1496-09 Kommunikáció és 32 viselkedéskultúra II. 342st/4.1/1496-09 Szakmai kommunikáció 16 342st/4.2/1496-09 Viselkedéskultúra 2. 16 342st/6.0/1496-09 Áruforgalmi ismeretek II. 32 342st/6.1/1496-09 Tervezés, előkészítés 32 342st/8.0/1496-09 Értékesítési ismeretek II. 0 342st/8.1/1496-09 Értékesítési folyamat 2. 0 342st/8.2/1496-09 Elszámolás 2. 0 342st/11.0/1496-09 Szakmai idegen nyelv II. 32 342st/11.1/1496-09 Idegen nyelvű szakmai 32 kommunikáció 2. 342st/13.0/1496-09 Gazdálkodási ismeretek 32 II. 342st/13.1/1496-09 Nyersanyag mennyiséget 32 számít 342st/15.0/1496-09 Számítástechnika II. 0 342st/15.1/1496-09 Szakmai informatika 2. 0 342st/2.0/1497-09 Élelmianyag ismeret II. 32 342st/2.1/1497-09 Élelmiszerromlás és élelmi32 szer fertőzés megelőzése 342st/4.0/1497-09 Technológiai ismeret II. 32 342st/4.1/1497-09 Szakmai ismereteit bővíti 32 342st/6.0/1497-09 Ételkészítés II. 32 342st/6.1/1497-09 Ételkészítés elmélet 2. 32 342st/6.2/1497-09 Ételkészítés gyakorlat 2. 0 342st/7.0/1497-09 Kínálattervezés 32 342st/7.1/1497-09 Gasztronómia 32 342st/7.2/1497-09 Az éttermi kínálat tervezése 0 Komplex iskolai csoportos 0 gyakorlat* Szakmai órák összesen 256 Szabadon választható kötelező órák Szakmai számítások 111

Elmélet igényes gyakor lati

Gyakor lati

összes

0 0

32 32

32

0

0

32

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 96 64 32 0 0

0

0

0

0

0 0 0 0

32 32 0 0

32

0 0 0 0 0 32 0 32 128

0 0 224 0 224 0 0 0 0

32

128

160

384

800

0 0

224

32 96

32

32

32

256

64

544 64 0

160 64

St/1.0/2732-08

Munkavállaói ismeretek és gyakorlatok Vizsgára felkészítő modul Ped. célú rehab. Kötelezően tervezhető órák Osztályfőnöki Testnevelés

32 32 0 32 32 0 352

32

0

32 32 64 0 64 384

0 0 0 0 0 384 768

112

96

1120

4.1.1.5.

FEJLESZTÉSI

TERÜLETEK

ÉS

ÓRASZÁMOK

AZ

ÉRTELMILEG

AKADÁLYOZOTT TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI SZÁMÁRA 1–8. ÉVFOLYAM Fejlesztési terület

Részterület

Évfolyamok óraszámai Bevezető szakasz

Anyanyelv és kommunikáció

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Olvasás-írás előkészítése

2

2

-

-

-

-

-

-

Olvasás-írás

-

-

3

4

4

4

4

4

4

4

4

4

3

4

-

-

-

-

-

-

-

-

3

3

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

2

4

4

3

4

4

-

-

-

-

-

3

3

3

-

-

-

2,5

2,5

2,5

7

7

-

-

-

-

1

1

1

1

1

1

1

1

Beszédfejlesztés és Társadalmi ismeretek

Társadalmi környezet Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés Játékra nevelés és Életvitel és gyakorlati önkiszolgálás ismeretek Életvitel és gondozási ismeretek

Művészetek

Fejlesztő szakasz

Alapozó szakasz

1.

Környezetismeret

Természeti környezet

Kezdő szakasz

Környezetvédelem Egészségvédelem Ábrázolás-alakítás

3

3

2

2

2

2

2

2

Ének-zene-tánc

2

2

2

2

2

2

1

1

Mozgásnevelés

4

4

4

4

3

3

-

-

Testnevelés

-

-

-

-

-

-

2

2

Kötelező óraszám

20

20

20

25

25

Nem kötelező óraszámx(KT. 52.§ (7))

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

3

3

3

3

4

4

2

2

2

3

3

3

3

3

Habilitációrehabilitációxx

22,5 22,5 22,5

(KT.52. § (6)) Egyéni fejlesztésre felzárkóztatásra xxx (KT 52.§ (11))

113

4.1.1.6. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ÉS KÖZISMERETI TANTÁRGYAK ÓRASZÁMAI AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLÁI 9-10. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA

Fejlesztési terület

Részterület

9.

10.

4

4

2,5

2,5

4

4

Informatika

2

2

Osztályfőnöki

1

1

Pályaorientáció Gyakorlati oktatás

2 6

6

Szakmai elmélet

-

2

Környezetvédelem

1

1

Egészségvédelem

1

1

Anyanyelv és kommunikáció

Olvasás-írás

Társadalmi környezet

Társadalmi ismeretek és k l t k Számolás-mérés

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Természeti környezet

Évfolyamok óraszámai

Művészetek

Ábrázolás Ének-zene

1 1

1 1

Testi nevelés

Testnevelés

2

2

27,5

27,5

4

4

31,5

31,5

Kötelező óraszám Habilitáció, rehabilitáció óraszám

114

4.1.1.7. Értelmileg akadályozottak készségfejlesztő speciális szakiskola óraterve Udvaros modul a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók szakmai képzéséhez TANTÁRGY/ÉVFOLYAM ÓRASZÁM

11. ÓRASZÁM 12. CSOPORT CSOPORT UDVAROS KÖZISMERETI TANTÁRGYAK OLVASÁS-ÍRÁS 72 2 72 2 SZÁMOLÁS-MÉRÉS 36 1 36 1 TÁRSADALMI 36 1 36 1 ISMERETEK ÉS GYAKORLATOK TESTNEVELÉS ÉS 72 2 72 2 SPORT OSZTÁLYFŐNÖKI 36 1 36 1 SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TANTÁRGYAK SZAKMAI ELMÉLET 108 3 108 3 MUNKA-ÉS 36 1 36 1 KÖRNYEZETVÉDELEM SZAKMAI GYAKORLAT 720 20 720 20 ÖSSZESEN 1116 31 1116 31 KÖTELEZŐ ÓRASZÁM 31 31 REHABILITÁCIÓ 4 4

Szövött tárgy készítő modul a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók szakmai képzéséhez TANTÁRGY/ÉVFOLYAM ÓRASZÁM

11. ÓRASZÁM 12. CSOPORT CSOPORT SZÖVÖTT TÁRGY KÉSZÍTŐ KÖZISMERETI TANTÁRGYAK OLVASÁS-ÍRÁS 36 1 36 1 SZÁMOLÁS-MÉRÉS 36 1 36 1 TÁRSADALMI 36 1 36 1 ISMERETEK ÉS GYAKORLATOK ÉLETVITEL 36 1 36 1 TESTNEVELÉS ÉS 72 2 72 2 SPORT OSZTÁLYFŐNÖKI 36 1 36 1 SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TANTÁRGYAK SZAKMAI ELMÉLET 180 5 180 5 SZAKMAI GYAKORLAT 684 19 684 19 ÖSSZESEN 1116 31 1116 31 KÖTELEZŐ ÓRASZÁM 31 31 REHABILITÁCIÓ 4 4

115

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS (SZAKKÖZÉPISKOLA) Békés

A szakközépiskolai oktatás tantárgyi rendszere és óraszámai 9-12. évfolyam Gépészet szakmacsoport Tantárgy Osztályfőnöki Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika Történelem Társadalmi ismeretek Idegen nyelv Ének-zene Rajz Testnevelés Biológia Földünk és környezetünk Fizika Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó ismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Összesen

Heti és éves óraszámok évfolyamonként 9. évfolyam 10. évfo11. évfo12. évfolyam lyam lyam 1 3 1 3 2 0 3 2 0 2 2 0 2 1,5 0 1 4

37 111 37 111 74 0 111 74 0 74 74 0 74 55,5 0 37 148

1 3 1 3 2 0 3 0 2 2 0 2 2,5 1 0 1 4

37 111 37 111 74 0 111 0 74 74 0 74 92,5 37 0 37 148

1 3 1 4 2 1 3 0 0 2 0 0 3 0 2 4 4

37 111 37 148 74 37 111 0 0 74 0 0 111 0 74 148 148

1 3 1 4 3 0 3 0 0 2 0 0 3 0 0 5 5

32 96 32 128 96 0 96 0 0 64 0 0 96 0 0 160 160

27,5

1017,5

27,5

1017,5

30

1110

30

960

116

Mezőgazdaság szakmacsoport Tantárgy Osztályfőnöki Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika Történelem Társadalmi ismeretek Idegen nyelv Ének-zene Rajz Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó ismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Összesen

Heti és éves óraszámok évfolyamonként 9. évfolyam 10. évfo11. évfo12. évfolyam lyam lyam 1 3 1 3 2 0 3 2 0 2 2 0 2 1,5 0 1 4

37 111 37 111 74 0 111 74 0 74 74 0 74 55,5 0 37 148

1 3 1 3 2 0 3 0 2 2 0 2 2,5 1 0 1 4

37 111 37 111 74 0 111 0 74 74 0 74 92,5 37 0 37 148

1 3 1 4 2 1 3 0 0 2 0 0 3 0 2 4 4

37 111 37 148 74 37 111 0 0 74 0 0 111 0 74 148 148

1 3 1 4 3 0 3 0 0 2 0 0 3 0 0 5 5

32 96 32 128 96 0 96 0 0 64 0 0 96 0 0 160 160

27,5

1017,5

27,5

1017,5

30

1110

30

960

117

A szakközépiskolai oktatás tantárgyi rendszere és óraszámai 9-12. évfolyam Faipar szakmacsoport Tantárgy Osztályfőnöki Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika Történelem Társadalmi ismeretek Idegen nyelv Ének-zene Rajz Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó ismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Összesen

Heti és éves óraszámok évfolyamonként 9. évfolyam 10. évfo11. évfo- 12. évfolyam lyam lyam 1 3 1 3 2 0 3 2 0 2 2 0 2 1,5 0 1 4 27,5

37 111 37 111 74 0 111 74 0 74 74 0 74 55,5 0 37 148 1017,5

118

1 3 1 3 2 0 3 0 2 2 2,5 2 0 1 0 1 4 27,5

37 111 37 111 74 0 111 0 74 74 92,5 74 0 37 0 37 148 1017,5

1 3 1 4 2 1 3 0 0 2 3 0 0 0 2 4 4 30

37 111 37 148 74 37 111 0 0 74 111 0 0 0 0 148 148 1110

1 3 1 4 3 0 3 0 0 2 3 0 0 0 0 5 5 30

32 96 32 128 96 0 96 0 0 64 96 0 0 0 0 160 160 960

A szakközépiskolai oktatás tantárgyi rendszere és óraszámai 9-12. évfolyam informatika szakmacsoport Tantárgy

Heti és éves óraszámok évfolyamonként 9. évfolyam 10. évfo11. évfo- 12. évfolyam lyam lyam

1 Osztályfőnöki 3 Magyar irodalom 1 Magyar nyelv 3 Matematika 2 Történelem 0 Társadalmi ismeretek 3 Idegen nyelv 2 Ének-zene 0 Rajz 2 Testnevelés 2 Fizika 0 Földünk és környezetünk 2 Biológia 1,5 Kémia 0 Informatika 1 Szakmacsoportos alapozó ismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorla- 4 tok 27,5 Összesen

37 111 37 111 74 0 111 74 0 74 74 0 74 55,5 0 37 148

1 3 1 3 2 0 3 0 2 2 2,5 2 0 1 0 1 4

37 111 37 111 74 0 111 0 74 74 92,5 74 0 37 0 37 148

1 3 1 4 2 1 3 0 0 2 3 0 0 0 2 4 4

1017,5

27,5

1017,5

30

119

37 111 37 148 74 37 111 0 0 74 111 0 0 0 0 148 148 1110

1 3 1 4 3 0 3 0 0 2 3 0 0 0 0 4 6

32 96 32 128 96 0 96 0 0 64 96 0 0 0 0 128 192

30

960

SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS HELYI PROGRAMJA Szakközépiskolai tagozaton (9-12. évfolyam) szakmacsoportos alapozó oktatás történik a 10/2003. (IV. 28.) OM rendelettel kiadott kerettantervek alapján a következő szakmacsoportokban az alábbiak szerint: MEZŐGAZDASÁG SZAKMACSOPORT „A” csoportok 9. évfolyam

Tantárgy Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

Témakörök, tantárgyelemek • • • • • •

Agrometeorológiai és talajtani ismeretek Az állattenyésztés alapjai Műszaki alapismeretek I. Agrometeorológiai és talajtani ismeretek Az állattenyésztés alapjai Műszaki alapismeretek I.

Óraszám hetente

1

Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében

---

--4

10. évfolyam

Tantárgy Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

Témakörök, tantárgyelemek • • • • • •

A növénytermesztés alapjai Az állattenyésztés élettani alapjai Műszaki alapismeretek II. A növénytermesztés alapjai Az állattenyésztés élettani alapjai Műszaki alapismeretek II.

Óraszám hetente

Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében

1

---

4

---

11. évfolyam

Tantárgy Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

Témakörök,tantárgyelemek • • • • • • • •

Növénytermesztés Kertészet Állattenyésztés Műszaki ismeretek Növénytermesztés Kertészet Állattenyésztés Műszaki ismeretek

120

Óraszám hetente 1 1 1 1 1 1 1 1

Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében 25% 25% 25% 25% 25% 25% 25% 25%

12. évfolyam

Tantárgy Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

Témakörök,tantárgyelemek • • • • • • • • •

Növénytermesztés Kertészet Állattenyésztés Műszaki ismeretek Gazdálkodási ismeretek Növénytermesztés Kertészet Állattenyésztés Műszaki ismeretek

Óraszám hetente

Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében

1 1 1 1 1

20% 20% 20% 20% 20%

1, 25 1, 25 1, 25 1, 25

25% 25% 25% 25%

GÉPÉSZET SZAKMACSOPORT „C” csoportok 9. évfolyam

Tantárgy Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

Témakörök, tantárgyelemek • •

Óraszám hetente

Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében

A műszaki ábrázolás alapjai Műszaki ábrázolási gyakorlatok

1

---

4

---

10. évfolyam

Tantárgy Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

Témakörök, tantárgyelemek •

•

Óraszám hetente

Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében

Anyagismeret

Anyag-megmunkálási gyakorlatok

121

1

---

4

---

11. évfolyam

Tantárgy Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

Témakörök,tantárgyelemek • • • • • •

Óraszám hetente 1 1 1 1 2 2

Mechanika Anyag és gyártásismeret Géprajz Az ember és környezete Gépészeti mérési gyakorlatok Géprajz gyakorlatok

Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében 25% 25% 25% 25% 50% 50%

12. évfolyam (A 2011/2012. tanévtől)

Tantárgy

Témakörök,tantárgyelemek

Óraszám hetente

Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében

Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek

• • •

Gépelemek Elektrotechnika Alkalmazott számítástechnika

2 2 1

40% 40% 20%

Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

•

Gépi forgácsolási alapgyakorlatok Szerelési alapgyakorlatok

2,5

50%

2,5

50%

•

A gépészet szakmacsoportban tanuló szakközépiskolai tanulók érettségi tantárgyként a „GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK” tantárgyat választhatják középszinten.

FAIPAR SZAKMACSOPORT „G” csoportok 9. évfolyam

Tantárgy

Témakörök, tantárgyelemek

Óraszám hetente

Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében

Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek

• •

Munkavédelem Fa-anyagismeret

1

---

Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

•

Faipari alapgyakorlatok

4

---

122

10. évfolyam

Tantárgy

Témakörök, tantárgyelemek

Óraszám hetente

Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében

Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek

• •

Fa-anyagismeret Gépészeti ismeretek

1

---

Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

•

Faipari alapgyakorlatok

4

---

11. évfolyam

Tantárgy

Témakörök, tantárgyelemek

Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek

• •

Fa-anyagismeret Faipari szakrajz

Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

•

Faipari alapgyakorlatok (Keresztkötések)

Óraszám hetente

Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében

4

---

4

---

12. évfolyam

Tantárgy

Témakörök, tantárgyelemek

Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek

• • •

Fa-anyagismeret Faipari gépek és technológiák Faipari szakrajz

Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

•

Faipari alapgyakorlatok (Kávakötések)

Óraszám hetente

Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében

5

---

5

---

A faipar szakmacsoportban tanuló szakközépiskolai tanulók érettségi tantárgyként a „FAIPARI ALAPISMERETEK” tantárgyat választhatják középszinten. INFORMATIKA SZAKMACSOPORT „B” csoportok 9. évfolyam

Tantárgy Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

Témakörök, tantárgyelemek • •

A műszaki pályák világa Anyag- és eszközismeret

•

Számítástechnikai gyakorlatok 123

Óraszám hetente

Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében

1

---

4

---

10. évfolyam

Tantárgy

Témakörök, tantárgyelemek

Informatika szakmacsoportos alapozó ismeretek

•

Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

•

•

•

Műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai Számítógép programozás Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások Számítógép programozási gyakorlatok

Óraszám hetente

Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében

1

---

4

---

11. évfolyam

Tantárgy

Témakörök, tantárgyelemek

Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek

•

Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

•

Óraszám hetente

Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében

Számítógép programozás II. 4

Számítógép programozási gyakorlatok II.

---

4 ---

12. évfolyam

Tantárgy Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

Témakörök, tantárgyelemek

Óraszám hetente

Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében

• •

Számítógép programozás III Adatbázis kezelés

4

---

•

Számítógép programozási gyakorlatok III Hardverismeret és gyakorlat

6

---

•

Az informatika szakmacsoportban tanuló szakközépiskolai tanulók érettségi tantárgyként a „INFORMATIKAI ALAPISMERETEK” tantárgyat választhatják középszinten.

124

Szakiskolai képzés(Békés, Dévaványa) Szakiskolai képzés 9-10. évfolyam óraterve (óra/hét) Tantárgyak Matematika Magyar nyelv- és irodalom (egyben) Történelem és társadalomismeret Természetismeret és környezeti nevelés Élő idegen nyelv Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Pályaorientáció és szakmai elmélet Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó képzés (elmélet és gyakorlat) Összesen

9. évfolyam 3 2 2 2 (X) 2 2 2,5 1 5 6 27,5

10. évfolyam 3 2 2 3 (XX) 2 2 2,5 1 4+6 27,5

Megjegyzés: X: földrajz és fizika 1 – 1óra XX: földrajz 1 óra, fizika 1 óra, kémia 1 óra Az intézményben szakiskolai képzésben az alábbi szakképesítések, szakképesítéselágazások megszerzésére van lehetőség: 33 543 01 1000 00 00 31 521 01 0010 31 03 31 341 01 0010 31 02 33 815 01 1000 00 00 33 582 04 1000 00 00 31 521 11 1000 00 00 33 542 05 0010 00 00 31 812 01 0000 00 00 33 582 04 1000 00 00

Bútorasztalos Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító Élelmiszer- és vegyi áru eladó Fodrász Festő, mázoló és tapétázó Hegesztő Női szabó Panziós, falusi vendéglátó Festő, díszítő, mázoló és tapétázó

125

A 33 543 01 1000 00 00 OKJ számú Bútorasztalos megnevezésű szakképesítés óraterve 3 képzési évfolyam (Békés) Elméleti és gyakorlati tantárgyak

11. (36 hét)

A balesetmentes munkavégzés feltételei A gyártás-előkészítés és minőségbiztosítás elmélete Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése A tömörfa megmunkálás elmélete Munkatervezés, szervezési feladatok Alapvető szerelési munkák Lapszerkezetű termékek gyártási lehetőségei

12. (36 hét)

13. (32 hét)

1 3 1 2 3 2 2

Bútorasztalos termékek jellemző típusai Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása Szakmai ismeretek és kompetenciák fejlesztése

10

Heti elméleti óraszám A balesetmentes munkavégzés gyakorlata A gyártás-előkészítés és minőségbiztosítás gyakorlata Mintadarab készítése A tömörfa megmunkálás gyakorlata I. A tömörfa megmunkálás gyakorlata II. Munkatervezés, szervezési feladatok gyakorlata Alapvető szerelési munkák gyakorlata Lapszerkezetű termékek gyártása Bútorasztalos termékgyártás gyakorlata Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása II. Heti gyakorlati óraszám Szakmai tantárgyak heti összes óraszáma Testnevelés Osztályfőnöki Heti óraszám összesen Évi összes óraszám (11-12-13. évfolyamon) 3432+ 208= 3640

9 12 7

3 2

2

10

12

5 4 7 2 8

23 32 2 1 35 1260

126

22 32 2 1 35 1260

8 5 7 20 32 2 1 35 1120

A 31 521 01 0010 31 03 OKJ számú Mezőgazdasági gépjavító, gépszerelő szakképesítés-elágazás óraterve (Békés) 1. szakképzési évfolyam (36 hét, heti 35 óra)

Tantárgy megnevezése

Óraszámok

Általános agrárgépészeti technológiai feladatok Általános agrárgépészeti technológiai feladatok (EGY) Általános agrárgépészeti technológiai feladatok (GY) Agrárgépészeti munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Vállalkozási ismeretek Javítástechnológiai feladatok I. (gépjavítás) Javítástechnológiai feladatok I. (GY) (gépjavítás gyakorlat) Javítástechnológiai feladatok II. (erőgép) Javítástechnológiai feladatok II. (GY) (erőgép gyakorlat) Javítástechnológiai feladatok III. (munkagép) Javítástechnológiai feladatok III. (GY) (munkagép gyakorlat) Járművezetési ismeretek Testnevelés* Osztályfőnöki* Összesen heti Összesen évi

E 2 0 0 0,5 1 2 0 1,5 0 1,5 0 1 2 1 12, 5 450

EGY 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 72

GY 0 0 5 0 0 0 6 0 4 0 4 1,5 0 0 20,5 738

Ö 72 72 180 18 36 72 216 54 144 54 144 80 72 36 35 1260

* Az osztályfőnöki óraszám az elmélet és gyakorlat arányának meghatározásakor nem került beszámításra.

A járművezetési ismeretek tantárgyat osztályzattal értékeljük a KRESZ vizsga elméleti részének eredménye alapján, az alábbiak szerint: • • • • •

A KRESZ vizsga elméleti részeit 1 vizsgával teljesítette: jeles (5) A KRESZ vizsga elméleti részeit 2 vizsgával teljesítette: jó (4) A KRESZ vizsga elméleti részeit 3 vizsgával teljesítette: közepes (3) A KRESZ vizsga elméleti részeit 4 vagy több vizsgával teljesítette: elégséges (2) A KRESZ vizsga elméleti részeit nem teljesítette: elégtelen (1)

Tizenkettedik évfolyamba léphet az, aki az első szakképzési évfolyamon sikerrel teljesítette a KRESZ vizsga elméleti részeit. Nem léphet 12. évfolyamba, aki a KRESZ vizsga elméleti részeit nem tudta teljesíteni a tanév végéig. Ebben az esetben a tanulónak a javítóvizsga időpontjáig lesz alkalma a sikertelen vizsgát pótolni, amennyiben addig nem sikerül, akkor a szakképzési évfolyamot meg kell ismételni. A nyári gyakorlat időtartama az első szakképzési évfolyam után: 140 óra.

127

2. szakképzési évfolyam (32 hét, heti 35 óra) Tantárgy megnevezése

Óraszámok E 2,5 0 0 0 2 2 1 0 1 0 1 0 2 1 12, 5

Mezőgazdasági alapismeretek Mezőgazdasági erőgépek javítása Munkagépek, majori gépek javítása Mezőgazdasági gépek karbantartása Mezőgazdasági gépek javítása Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági gépek üzemeltetése (E) Mezőgazdasági gépek üzemeltetése (GY) Mezőgazdasági gépek diagnosztikai vizsgálatai (E) Mezőgazdasági gépek diagnosztikai vizsgálatai (GY) Vállalkozási ismeretek Informatika Testnevelés* Osztályfőnöki Összesen heti Összesen évi

EGY 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 3

GY 0 6 2 2 0 0 0 8 0 2,5 0 0 0 0 19, 5

* Az osztályfőnöki óraszám az elmélet és gyakorlat arányának meghatározásakor nem került beszámításra.

128

Ö 80 192 64 64 64 64 32 256 32 80 32 64 64 32 32 1120

A 31 341 01 0010 31 02 OKJ számú Élelmiszer- és vegyi áru eladó megnevezésű szakképesítés-elágazás óraterve (Békés, Dévaványa) 1. szakképzési évfolyam

Tananyagegység/Tantárgy

2. szakképzési évfolyam

E

EGY

GY

Ö

Heti

E

EGY

GY

Ö

Heti

Általános áruismeret

48

0

0

48

1,3

0

0

0

0

0,0

Áruforgalmi ismeretek I.

144

0

0

144

4,0

0

0

0

0

0,0

Áruforgalmi ismeretek II.

0

0

0

0

0,0

75

85

0

160

5,0

Áruforgalmi gyakorlat I.

0

0

144

144

4,0

0

0

0

0

0,0

Áruforgalmi gyakorlat II.

0

0

0

0

0,0

0

0

96

96

3,0

144

0

0

144

4,0

0

0

0

0

0,0

Üzleti levelezés

0

0

0

0

0,0

0

32

0

32

1,0

Jogszabályok alkalmazása I.

36

72

36

144

4,0

0

0

0

0

0,0

Jogszabályok alkalmazása II.

0

0

0

0

0,0

0

0

128

128

4,0

Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek

0

0

0

0

0,0

0

48

16

64

2,0

Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I.

0

0

0

0

0,0

0

0

96

96

3,0

Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II.

0

0

108

108

3,0

0

0

0

0

0,0

Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven

0

0

0

0

0,0

64

64

0

128

4,0

Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I.

132

0

0

132

3,7

0

0

0

0

0,0

Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II.

0

0

0

0

0,0

160

0

0

160

5,0

Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I.

0

0

216

216

6,0

0

0

0

0

0,0

Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II.

0

0

0

0

0,0

0

0

128

128

4,0

Vállalkozási ismeretek

36

0

0

36

1,0

0

0

0

0

0,0

Kereskedelmi számítások

36

0

0

36

1,0

32

0

0

32

1,0

Testnevelés

72

0

0

72

2,0

64

0

0

64

2,0

Osztályfőnöki

36

0

0

36

1,0

32

0

0

32

1,0

Nyári gyakorlat

0

0

90

90

0

0

0

0

0,0

Összesen

684

72

594

1350

427

229

464

1120

35,0

Heti

19

2

14

35

13,34

7,16

14,5

35

Kommunikáció idegen nyelven

129

35,0

A 33 815 01 1000 00 00 OKJ számú Fodrász megnevezésű szakképesítés óraterve (Dévaványa) Szakmai követelménymodulok (2 modul) azonosító 1210-06 1212-06

megnevezése Szépítészeti szolgáltatóegység üzemeltetése Fodrász feladatai

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tananyagegységek (13 tananyagegység)

sorszám

azonosító

A tananyagegység megnevezés Elm.

1. (13) 2. (11)

347/1.0/1210-06 347/2.0/1210-06

3. (11) 4. (13) 5. (13) 6. (12) 7. (13) 8. (13) 9. (11) 10. (12) 11. (13) 12. (13) 13. (13)

347/3.0/1210-06 347/4.0/1210-06 347/1.0/1212-06 347/2.0/1212-06 347/3.0/1212-06 347/4.0/1212-06 347/5.0/1212-06 347/6.0/1212-06 347/7.0/1212-06 347/8.0/1212-06 347/9.0/1212-06

Vállalkozási és gazdasági ismeretek Munka- és környezetvédelmi ismeretek Etika és kommunikáció Számítástechnika Anatómia Szakmai ismeretek I. Szakmai ismeretek II. Anyagismeret Szakmai gyakorlat I. Szakmai gyakorlat II. Szakmai gyakorlat III. Szakmai gyakorlat IV. Idegen nyelv Szakmai összóraszám

osztályfőnöki testnevelés Mindösszesen óra

A képzés folyamán az összes óraszám: elmélet: 998 óra (30%) összesen: 3640 óra

130

60 54 108 36 104 126 132 208 0 0 0 0 170 998 104 208 1086

óraszám Elmig. Gyak. összes gyak. 50 0 110 54 0 108 0 54 0 306 32 0 0 0 0 0 38 534

0 0 0 0 0 0 324 720 336 416 0 1796

534

1796

108 90 104 432 164 208 324 720 336 416 208 3328 104 208 3640

gyakorlat: 2330 óra (70%)

1. azonosító

tananyagegység

347/1.0/1212-06 347/2.0/1212-06 347/4.0/1212-06 347/5.0/1212-06 347/6.0/1212-06 347/9.0/1212-06 347/3.0/1210-06 347/2.0/1210-06

anatómia szakmai ismeret I. anyagismeret szakmai gyakorlat I. szakmai gyakorlat II. idegen nyelv etika, kommunikáció munka- és környezetvédelmi ismeretek osztályfőnöki testnevelés

szakképzési évfolyam

elmélet 36 54 72 ----34 108 54

elméletigényes gyakorlat --126 ------38 --54

36 72 466

összesen

gyakorlat

heti

------324 252 -------

1 5 2 9 7 2 3 3

összesen helyi 36 180 72 324 252 72 108 108

--------218 +576= 794

1 2 35

36 72 1260

heti

összesen helyi 36 252 36 72 468 144 72 72 36 72 1260

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat:90 óra 2. azonosító

tananyagegység

347/1.0/1212-06 347/2.0/1212-06 347/3.0/1212-06 347/4.0/1212-06 347/6.0/1212-06 347/7.0/1212-06 347/9.0/1212-06 347/4.0/1210-06

anatómia szakmai ismeret I. szakmai ismeret II. anyagismeret szakmai gyakorlat II. szakmai gyakorlat III. idegen nyelv számítástechnika osztályfőnöki testnevelés

szakképzési évfolyam

elmélet 36 72 36 72 ----72 36 36 72 432

összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat:90 óra 3.

összesen

anatómia szakmai ismeret II. anyagismeret szakmai gyakorlat III. szakmai gyakorlat IV. idegen nyelv számítástechnika vállalkozási és gazdasági ismeretek osztályfőnöki testnevelés

1 7 1 2 13 4 2 2 1 2 35

szakképzési évfolyam

elmélet 347/1.0/1212-06 347/3.0/1212-06 347/4.0/1212-06 347/7.0/1212-06 347/8.0/1212-06 347/9.0/1212-06 347/4.0/1210-06 347/1.0/1210-06

elméletigényes gyakorlat gyakorlat ----180 ------------468 --144 ----36 ----------216+612=828

32 96 64 ----64 --60

elméletigényes gyakorlat --32 --------18 50

32 64 412

131

gyakorlat

heti

------192 416 -------

1 4 2 6 13 2 0,5 3,5

összesen helyi 32 128 64 192 416 64 18 110

--------100+608=708

1 2 35

32 72 1120

A 33 582 04 1000 00 00 OKJ számú Festő, mázoló és tapétázó szakképesítés óraterve(Dévaványa) Szakmai követelménymodulok (6 modul) azonosító 0459-06 0875-06 0878-06 0881-06 0882-06 0886-06

megnevezése Építőipari közös feladatok Falfelületek előkészítése, festése I. Mázolás, festés, felújítási munkák I. Tapétázás Plakátragasztás Általános vállalkozási feladatok A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tananyagegységek (17 tananyagegység)

sorszám

A tananyagegység megnevezés

azonosító

Elm.

1. (11) 2. (11)

196/1.0/0459-06 196/2.0/0459-06

3. (13) 4. (11) 5. (11) 6. (11) 7. (11) 8. (11) 9. (12)

196/3.0/0459-06 196/1.0/0875-06 196/2.0/0875-06 196/3.0/0875-06 196/4.0/0875-06 196/5.0/0875-06 196/6.0/0875-06

10. (12) 11. (12) 12. (12) 13. (12) 14. (12) 15. (13) 16. (13) 17. (13)

196/1.0/0878-06 196/2.0/0878-06 196/3.0/0875-06 196/1.0/0881-06 196/2.0/0881-06 196/3.0/0881-06 196/1.0/0882-06 196/1.0/0886-06

Az építési tevékenység alapfeladatai Balesetmentes munkavégzés feltételei Az anyagszükséglet meghatározása Anyagismeret Szakrajz Falfelületek előkészítése Falfelületek festése Homlokzat festése Különleges festési eljárások, díszítő munkák Anyagismeret Mázolási munkák Felújítási munkák Tapéták, ragasztók Tapétázási munkák előkészítése Tapétázási munkák Plakátragasztás Általános vállalkozási feladatok Szakmai összóraszám osztályfőnöki testnevelés Mindösszesen óra

Összes óra száma: 3640 óra Elméleti órák száma: 998 óra (30%)

74 54

óraszám Elmig. Gyak. gyak. 18 196 -----

288 54

--54 120 18 18 --54

64 36 24 6 31 -----

128 ----174 293 36 144

192 90 144 198 342 36 198

90 60 78 36 54 96 64 128 998 104 208 1310

--12 12 36 --------239

--252 324 -----448 96 --2091

239

2091

90 324 414 72 54 544 160 128 3328 104 208 3640

Szakmai összóraszám: 3328 óra Gyakorlati órák száma: 2330 óra (70%)

132

összes

Tanterv – napló – törzslap – bizonyítvány sorszám 1. (11)

2. (11) 3. (13)

4. (11) 5. (11) 6. (11)

7. (11)

8. (11) 9. (12)

10. (12) 11. (12)

12. (12)

13. (12) 14. (12) 15. (13) 16. (13) 17. (13)

azonosító

A tananyagegység megnevezés Elm.

196/1.0/0459-06

Az építési tevékenység alapfeladatai (E) Az építési tevékenység alapfeladatai (Eigy) Az építési tevékenység alapfeladatai (Gy) 196/2.0/0459-06 Balesetmentes munkavégzés feltételei 196/3.0/0459-06 Az anyagszükséglet meghatározása (Eigy) Az anyagszükséglet meghatározása (Gy) 196/1.0/0875-06 Anyagismeret (E) Anyagismeret (Eigy) 196/2.0/0875-06 Szakrajz (E) Szakrajz ((Eigy) 196/3.0/0875-06 Falfelületek előkészítése (E) Falfelületek előkészítése (Eigy) Falfelületek előkészítése(Gy) 196/4.0/0875-06 Falfelületek festése (E) Falfelületek festése (Eigy) Falfelületek festése (Gy) 196/5.0/0875-06 Homlokzat festése 196/6.0/0875-06 Különleges festési eljárások, díszítő munkák (E) Különleges festési eljárások, díszítő munkák (Gy) 196/1.0/0878-06 Anyagismeret 196/2.0/0878-06 Mázolási munkák (E) Mázolási munkák (Eigy) Mázolási munkák (Gy) 196/3.0/0875-06 Felújítási munkák (E) Felújítási munkák (Eigy) Felújítási munkák (Gy) 196/1.0/0881-06 Tapéták, ragasztók (E) Tapéták, ragasztók (Eigy) 196/2.0/0881-06 Tapétázási munkák előkészítése 196/3.0/0881-06 Tapétázási munkák (E) Tapétázási munkák (Gy) 196/1.0/0882-06 Plakátragasztás (E) Plakátragasztás (Gy) 196/1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok (E) Szakmai összóraszám osztályfőnöki testnevelés Mindösszesen óra

133

óraszám Elmig. Gyak. gyak.

összes

74 288

18 196 54

---

---

64

---

54

192 ---

128

54 36 120 18

24 --6 ---

---------

90 144 198

174

18 342

31 --54

-----

293 36

36 198

90 60

---

144

---

---

90 324

12 252 78

414

12 36 54 96 64 128 998 104 208

--36 ----------239

324 ------

72 54 544

448 160 96 --2091

128 3328 104 208 3640

1. szakképzési évfolyam azonosító 196/1.0/0459-06 196/2.0/0459-06 196/1.0/0857-06 196/2.0/0875-06 196/3.0/0875-06 196/4.0/0875-06 196/5.0/0875-06

tananyagegység/ tantárgy az építési tevékenység alapfeladatai balesetmentes munkavégzés feltételei anyagismeret szakrajz falfelületek előkészítése falfelületek festése homlokzatfestés osztályfőnöki testnevelés

összesen Heti 3 nap a gyakorlat

elmélet 74

elméletigényes gyakorlat 18

gyakorlat

heti

196

2+6

összesen helyi 288

54

---

---

1,5

54

54 120 24

36 24 ---

----174

2,5 4 5+0,5

90 144 198

9+0,5 1 1 2 35

342 36 36 72 1260

18 31 293 ----36 36 ----72 ----452 109+699=808 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 90 óra 2. szakképzési évfolyam

azonosító

tananyagegység

196/1.0/0878-06 196/2.0 196/3.0 196/1.0/0881-06 196/2.0

anyagismeret mázolási munkák felújítási munkák tapéták, ragasztók tapétázási munkák előkészítése különleges festési eljárások, díszítőmunkák osztályfőnöki testnevelés

196/6.0/0875-06

összesen Heti 3 nap a gyakorlat

elmélet 90 60 78 72 54

elméletigényes gyakorlat --12 12 -----

gyakorlat

heti

--252 324 ---

2,5 2+7 2,5+9 1+1 1,5

összesen helyi 90 324 414 72 54

54

---

144

1,5+4

198

36 72

-----

-----

1 2

36 72

35

1260

516 24+720=744 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat:90 óra

3. szakképzési évfolyam azonosító

tananyagegység

196/3.0/0881-06 196/1.0/0882-06 196/3.0/0459-06

tapétázási munkák plakátragasztás anyagszükséglet meghatározás általános vállalkozási feladatok osztályfőnöki testnevelés

196/1.0/0886-06

összesen Heti 3 nap a gyakorlat

elmélet 96 64 ---

elméletigényes gyakorlat ----64

gyakorlat

heti

448 96 128

3+14 2+3 2+4

összesen helyi 544 160 192

86

42

---

4

128

32 64 342

--------106+672=778

1 2 35

32 64 1120

134

31 341 01 0010 31 02 azonosító számú Élelmiszer- és vegyiáru-eladó megnevezésű szakképesítés (Békés, Dévaványa) Szakmai követelménymodulok (3 +2 modul) azonosító 0004-06 0005-06 0007-06

megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése (plusz) A beszerzés és az értékesítés előkészítése, megszervezése (plusz)

0001-06 0067-06

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tananyagegységek (19 tananyagegység)

sorszám

azonosító

A tananyagegység megnevezés Elm.

1. (11) 2. (11) 3. (12) 4. (11) 5. (12) 6. (11.) 7. (12) 8. (11) 9. (12)

309/1.0/0004-06 309/2.0/0004-06 309/3.0/0004-06 309/4.0/0004-06 309/5.0/0004-06 309/6.0/0004-06 309/1.0/0005-06 309/2.0/0005-06 309/3.0/0005-06

10. (12)

309/4.0/0005-06

11. (12)

309/1.0/0007-06

12. (11)

309/2.0/0007-06

13. (12)

309/3.0/0007-06

14 (11).

309/4.0/0007-06

15. (12)

309/5.0/0007-06

16. (11)

309/6.0/0007-06

17. (12)

309/7.0/0007-06

18. (11) 314/1.0/0001-06 19. (11-12.) 313/2.0/0067-06 nyári gyakorlat (11) osztályfőnöki (11-12) testnevelés (11-12.)

Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek I. Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat I. Áruforgalmi gyakorlat II. Kommunikáció idegen nyelven Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása I. Jogszabályok alkalmazása II. Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. Vállalkozási ismeretek (plusz) Kereskedelmi számítások (plusz) Szakmai összóraszám

Mindösszesen óra A képzés folyamán az összes szakmai óraszám: elmélet: 907 óra (40%) összesen: 2266 óra

135

48 144 75 0 0 144 0 36 0

óraszám Elmig. Gyak. gyak. 0 0 0 0 85 0 0 144 0 96 0 0 32 0 72 36 0 128

összes 48 144 160 144 96 144 32 144 128

0

48

16

64

0

0

96

96

0

0

108

108

64

64

0

128

132

0

0

132

160

0

0

160

0

0

216

216

0

0

128

128

36 0 0 68 0 0 0 0 90 907 301 1058 68 0 0 136 0 0 1111 301 1058 gyakorlat: 1359 óra (60%)

36 68 90 2266 68 136 2470

Tanterv – napló – törzslap – bizonyítvány A tananyagegység sorszám

azonosító

megnevezés Elm.

1. (11) 2. (11) 3. (12)

309/1.0/0004-06 309/2.0/0004-06 309/3.0/0004-06

48 144 75 0 0 0 144 0 36 0 0 0

óraszám Elmig. Gyak. gyak. 0 0 0 0 0 0 85 0 0 144 0 96 0 0 32 0 0 0 72 0 0 36 0 128

összes

4. (11) 5. (12) 6. (11.) 7. (12) 8. (11)

309/4.0/0004-06 309/5.0/0004-06 309/6.0/0004-06 309/1.0/0005-06 309/2.0/0005-06

9. (12)

309/3.0/0005-06

Általános áruismeret E Áruforgalmi ismeretek I. E Áruforgalmi ismeretek II. E Áruforgalmi ismeretek II. EGY Áruforgalmi gyakorlat I. GY Áruforgalmi gyakorlat II. GY Kommunikáció idegen nyelven E Üzleti levelezés EGY Jogszabályok alkalmazása I. E Jogszabályok alkalmazása I. EGY Jogszabályok alkalmazása I. GY Jogszabályok alkalmazása II. GY

48 144

10. (12)

309/4.0/0005-06

Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek EGY

0

48

0

Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek GY

0

0

16

64

160 144 96 144 32

144 128

11. (12)

309/1.0/0007-06

Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. GY

0

0

96

96

12. (11)

309/2.0/0007-06

Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. GY

0

0

108

108

13. (12)

309/3.0/0007-06

Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven E

64

0

0

0 132

64 0

0 0

128 132

160

0

0

160

14 (11).

309/4.0/0007-06

15. (12)

309/5.0/0007-06

Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven EGY Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. E Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. E

16. (11)

309/6.0/0007-06

Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. GY

0

0

216

216

17. (12) 309/7.0/0007-06 18. (11) 314/1.0/0001-06 19. (11.) 313/2.0/0067-06 (12.)

Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. GY Vállalkozási ismeretek E Kereskedelmi számítások E Kereskedelmi számítások E

0 36 36 32

0 0 0

128 0 0

128 36

0 907

0 301

90 1058

90 2266

osztályfőnöki (11) E

36

0

0

68

osztályfőnöki (12) E

32

0

0

testnevelés (11) E

72

0

0

testnevelés (12) E

64

0

0

1111

301

1058

nyári gyakorlat (11) GY Szakmai összóraszám

Mindösszesen óra

136

68

136

2470

1. azonosító 309/1.0/0004-06 309/2.0/0004-06 309/4.0/0004-06 309/6.0/0004-06 309/2.0/0005-06 309/2.0/0007-06 309/4.0/0007-06 309/6.0/0007-06 314/1.0/0001-06 313/2.0/0067-06

tananyagegység

elmélet

Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek I. Áruforgalmi gyakorlat I. Kommunikáció idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása I. Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. Vállalkozási ismeretek Kereskedelmi számítások osztályfőnöki testnevelés

összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 90 óra 2. azonosító 309/3.0/0004-06 309/5.0/0004-06 309/1.0/0005-06 309/3.0/0005-06 309/4.0/0005-06 309/1.0/0007-06 309/3.0/0007-06 309/5.0/0007-06 309/7.0/0007-06 313/2.0/0067-06

összesen

szakképzési évfolyam gyakorlat

heti

48 144 0

elméletigényes gyakorlat 0 0 0

0 0 144

1,3 4,0 4,0

összesen helyi 48 144 144

144

0

0

4,0

144

36

72

36

4,0

144

0

0

108

3,0

108

132

0

0

3,7

132

0

0

216

6,0

216

0 0 0 0 72 504 ----72 +504= 576

1,0 1,0 1 2 35

36 36 36 72 1260

36 36 36 72 684

szakképzési évfolyam

tananyagegység

elmélet

gyakorlat

heti

75 0 0

elméletigényes gyakorlat 85 0 32

0 96 0

5,0 3,0 1,0

összesen helyi 160 96 32

Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat II. Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása II. Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. Kereskedelmi számítások osztályfőnöki testnevelés

0

0

128

4,0

128

0

48

16

2,0

64

0

0

96

3,0

96

64

64

0

4,0

128

160

0

0

5,0

160

0

0

128

4,0

128

0 0 --------229+464=693

1,0 1 2 35

32 32 64 1120

32 32 64 427

137

KÉTÉVES SZAKISKOLAI SZAKKÉPZÉS 2010/2011. tanévben, 11. szakképzési évfolyamokon indulnak felmenő rendszerben a három évről két évre csökkentett idejű OKJ szakképesítések: • fodrász, • festő, mázoló és tapétázó • női szabó • bútorasztalos 33 815 01 1000 00 00 azonosító számú Fodrász megnevezésű szakképesítés (Dévaványa) Szakmai követelménymodulok (2 modul) azonosító 1210-06 1212-06

megnevezése Szépítészeti szolgáltatóegység üzemeltetése Fodrász feladatai A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tananyagegységek (17 tananyagegység)

sorszám

azonosító

A tananyagegység megnevezés Elm.

1. (12) 2. (11)

347/1.0/1210-06 347/2.0/1210-06

3. (11) 4. (12) 5. (12) 6. (11) 7. (11) 8(11) 9(12) 10(12) 11 (12) 12 (11) 13. (11) 14. (11) 15 (12) 16(12) 17. (12)

347/3.0/1210-06 347/4.0/1210-06 347/1.0/1212-06 347/2.0/1212-06 347/3.0/1212-06 347/4.0/1212-06 347/5.0/1212-06 347/6.0/1212-06 347/7.0/1212-06 347/8.0/1212-06 347/9.0/1212-06 347/10.0/1212-06 347/11.0/1212-06 347/12.0/1212-0613 347/13.0/1212-06

Vállalkozási és gazdasági ismeretek Munka- és környezetvédelmi ismeretek Etika és kommunikáció Számítástechnika Anatómia Szakmai ismeretek I. Szakmai ismeretek II. Szakmai ismeret III Szakmai ismeret IV Szakmai ismeretV Anyagismeret Szakmai gyakorlat I. Szakmai gyakorlat II. Szakmai gyakorlat III. Szakmai gyakorlat IV. Szakmai gyakorlatV Idegen nyelv Szakmai összóraszám osztályfőnöki testnevelés Mindösszesen óra

A képzés folyamán az összes óraszám: elmélet: 653 óra (30%) összesen: 2176 ór

138

74 57 44 68 70 30 30 12 64 32 104

68 653 68 136 857

óraszám Elmig. Gyak. gyak. 22 0 15 0 10 0 0 0 0

32 0

0 0 0 0 0

0 210 70 244 444 476

79

1444

79

1444

összes 96 72 54 68 70 30 30 12 64 64 104 210 70 244 444 476 68 2176 68 136 2380

gyakorlat: 1523 óra (70%)

Tanterv – napló – törzslap – bizonyítvány

sorszám 1. (12)

2. (11)

azonosító

A tananyagegység megnevezés Elm.

347/1.0/1210-06

347/2.0/1210-06

3. (11)

347/3.0/1210-06

4. (12) 5. (12) 6. (11) 7. (11) 8(11) 9(12) 10(12)

347/4.0/1210-06 347/1.0/1212-06 347/2.0/1212-06 347/3.0/1212-06 347/4.0/1212-06 347/5.0/1212-06 347/6.0/1212.06

11 (12) 12. (11) 13. (11) 14. (11) 15. (12) 16(12) 17. (12)

347/7.0/1212-06 347/8.0/1212-06 347/9.0/1212-06 347/10.0/1212-06 347/11.0/1212-06 346/12.0/1212-06 347/13.0/1212-06

Vállalkozási és gazdasági ismeretek (E) Vállalkozási és gazdasági ismeretek (Eigy) Munka- és környezetvédelmi ismeretek (E) Munka- és környezetvédelmi ismeretek (Eigy) Etika és kommunikáció(E) Etika és kommunikáció(Eigy) Számítástechnika (E) Anatómia Szakmai ismeretek I. (E) Szakmai ismeretek II. (E) Szakmai ismeretek III(E) Szakmai ismeretek IV(E) Szakmai ismeretek V (E) Szakmai ismeretek V (Eigy) Anyagismeret Szakmai gyakorlat I. Szakmai gyakorlat II. Szakmai gyakorlat III. Szakmai gyakorlat IV. Szakmai gyakorlat V Idegen nyelv (E) Szakmai összóraszám osztályfőnöki testnevelés Mindösszesen óra

139

74

óraszám Elmig. Gyak. gyak. 0

összes

96 22 57

0 72 15

44 68 70 30 30 12 64 32 104 0 0 0 0 68 653 68 136 857

0 10

0

54

0 0 0 0

68 70 30 30 12 64 64

79

0 210 70 244 444 476 0 1444

79

1444

104 210 70 244 444 476 68 2176 68 136 2380

0

32 0 0 0 0 0

1.

szakképzési évfolyam

azonosító

tananyagegység

347/2.0/1212-06 347/3.0/1212-06 347/4.0/1212-06 347/7.0/1212-06 347/1.0/1212-06 347/8.0/1212-06 347/9.0/1212-06

Szakmai ismeret I. szakmai ismeret II. Szakmai ismeret III. anyagismeret anatómia szakmai gyakorlat I. szakmai gyakorlat II. Szakmai gyakorlat III. Szakmai gyakorlat IV. idegen nyelv

30 30 12 72 54

etika, kommunikáció munka- és környezetvédelmi ismeretek számítástechnika

44 57

osztályfőnöki testnevelés

36 72 479

347/10.0/121206 347/11.0/121206 347/13.0/121206 347/3.0/1210-06 347/2.0/1210-06 347/.4.0/121006

elmélet

---

347/1.0/1212-06 347/5.0/1212-06 347/6.0/1212-06 347/7.0/1212-06 347/11.0/1212-06

anatómia szakmai ismeret IV szakmai ismeret V anyagismeret szakmai gyakorlat IV. szakmai gyakorlat V idegen nyelv számítástechnika osztályfőnöki testnevelés Vállalkozási és gazdasági ismeretek

347/12.0/1212-06 347/13.0/1212-06 347/4.0/1210-06

347/1.0/1210-06

összesen

heti

-----

2

---

---

-----

210 70

2 1,5 21

összesen helyi 30 30 12 72 54 210 70

244

244

232

232

---

1

36

-----

1,5 2

54 72

1

36

1 2 35

36 72 1260

gyakorlat

heti

32 -----

--------212

0,5 2 2 1 21.5

összesen helyi 16 64 64 32 212

---

---

476

32 32 32 64 74

---

---------

10 15

36

2. tananyagegység

gyakorlat

36

összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 160 óra

azonosító

elméletigényes gyakorlat ---

--------25+756=781

szakképzési évfolyam

elmélet 16 64 32 32 ---

elméletigényes gyakorlat ---

----22

378

54+688=742

140

476 1 1 1 2 3

32 32 32 64 96

35

1120

33 582 04 1000 00 00 azonosító számú Festő, mázoló és tapétázó megnevezésű szakképesítés (Dévaványa) Szakmai követelménymodulok (6 modul) azonosító 0459-06 0875-06 0878-06 0881-06 0882-06 0886-06

megnevezése

Építőipari közös feladatok Falfelületek előkészítése, festése I. Mázolás, festés, felújítási munkák I. Tapétázás Plakátragasztás Általános vállalkozási feladatok

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tananyagegységek (17 tananyagegység) sorszám

azonosító

A tananyagegység megnevezés Elm.

1. (11) 2. (11)

196/1.0/0459-06 196/2.0/0459-06

3. (12) 4. (11) 5. (11) 6. (11) 7. (11) 8. (11) 9. (11)

196/3.0/0459-06 196/1.0/0875-06 196/2.0/0875-06 196/3.0/0875-06 196/4.0/0875-06 196/5.0/0875-06 196/6.0/0875-06

10. (1112) 11. (1112) 12. (12) 13. (12) 14. (12) 15. (12) 16. (12) 17. (12)

196/1.0/0878-06

Az építési tevékenység alapfeladatai Balesetmentes munkavégzés feltételei Az anyagszükséglet meghatározása Anyagismeret Szakrajz Falfelületek előkészítése Falfelületek festése Homlokzat festése Különleges festési eljárások, díszítő munkák Anyagismeret

196/2.0/0878-06

Mázolási munkák

196/3.0/0875-06 196/1.0/0881-06 196/2.0/0881-06 196/3.0/0881-06 196/1.0/0882-06 196/1.0/0886-06

Felújítási munkák Tapéták, ragasztók Tapétázási munkák előkészítése Tapétázási munkák Plakátragasztás Általános vállalkozási feladatok Szakmai összóraszám osztályfőnöki testnevelés Mindösszesen óra

Összes óra száma: 2380 óra Elméleti órák száma: 653 óra (30%)

36 54

óraszám Elmig. Gyak. gyak. 0 108 -----

---

144 54

0

80 ----126 162 72 108

80 36 54 162 216 72 126

86

---

---

86

57

29

308

394

0

160 -----256 48 --1428

36 36 36 54 --18

0 18 --0 -----

32 32 64 32 32 48 653 68 136 857

--------48 95

Szakmai összóraszám: 2176 óra Gyakorlati órák száma: 1523 óra (70%)

141

összes

95

1428

192 32 64 288 80 96 2176 68 136 2380

Tanterv – napló – törzslap – bizonyítvány A tananyagegység sor-

óraszám

szám

azonosító

megnevezés

Elm.

Elmig. gyak.

Gyak.

36

0

0

összes

1. (11) 196/1.0/0459-06

Az építési tevékenység alapfeladatai E

0

0

108

2. (11) 196/2.0/0459-06

Az építési tevékenység alapfeladatai GY Balesetmentes munkavégzés feltételei E Az anyagszükséglet meghatározása GY

54

---

---

54

---

0

80

80

4. (11) 196/1.0/0875-06

Anyagismeret E

36

0

---

36

5. (11) 196/2.0/0875-06

Szakrajz E

36

0

---

Szakrajz EGY

0

18

---

Falfelületek előkészítése E

36

---

0

Falfelületek előkészítése GY

0

---

126

Falfelületek festése E

54

0

0

Falfelületek festése GY

0

0

162

8. (11) 196/5.0/0875-06

Homlokzat festése GY

---

---

72

9. (11) 196/6.0/0875-06

Különleges festési eljárások, díszítő munkák E

18

---

0

Különleges festési eljárások, díszítő munkák GY

0

---

108

196/1.0/0878-06

Anyagismeret E

86

---

---

196/2.0/0878-06

Mázolási munkák E

57

0

0

Mázolási munkák EGY

0

29

0

Mázolási munkák GY

0

0

308

Felújítási munkák E

32

0

0

Felújítási munkák GY

0

0

160

196/1.0/0881-06

Tapéták, ragasztók E

32

---

---

32

196/2.0/0881-06

Tapétázási munkák előkészítése E

64

---

----

64

196/3.0/0881-06

Tapétázási munkák E

32

---

0

Tapétázási munkák GY

0

---

256

Plakátragasztás E

32

---

0

Plakátragasztás GY

0

---

48

Általános vállalkozási feladatok E

48

0

---

3. (12) 196/3.0/0459-06

6. (11) 196/3.0/0875-06

7. (11) 196/4.0/0875-06

10. (1112) 11. (1112) 11-12

13. (12) 14. (12) 15. (12) 16. (12) 17. (12)

54

162

216 72

126

86

394 11

12. (12)

144

196/3.0/0875-06

196/1.0/0882-06

196/1.0/0886-06

142

192

288

80 96

Általános vállalkozási feladatok EGY

0

48

0

Szakmai összóraszám

653

95

1428

2176

osztályfőnöki

68

0

0

68

testnevelés

136

0

0

136

Mindösszesen óra

857

95

1428

2380

1.szakképzési évfolyam azonosító

tananyagegység

196/1.0/0459-06

az építési tevékenység alapfeladatai balesetmentes munkavégzés feltételei anyagismeret szakrajz

36

falfelületek előkészítése falfelületek festése homlokzatfestés különleges festési eljárások,díszítő munkák anyagismeret mázolási munkák osztályfőnöki testnevelés

196/2.0/0459-06

196/1.0/0875-06 196/2.0/087506 196/3.0/0875-06 196/4.0/0875-06 196/5.0/0875-06 196/6.0/0875-06

196/1.0/0878-06 196/2.0/0878-06

összesen Heti 3 nap a gyakorlat

elmélet

elméletigényes gyakorlat

gyakorlat

heti

108

1+3

összesen helyi 144

54

---

---

1,5

54

36 36

18

-----

1 1+0,5

36 54

36

---

126

1+3,5

162

54 --18

---

162 72 108

1,5+4,5 2 0,5+3

252 72 126

54 1,5 25 29 1,5+5 180 36 ----1 72 ----2 349+108 47+756=803 14+21 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 160 óra

54 198 36 72 1260

2.szakképzési évfolyam azonosító

tananyagegység

196/1.0/0881-06 196/2.0/0881-06

Tapéták, ragasztók Tapétázási munkák előkészítése Tapétázási munkák felújítási munkák Plakátragasztás

32 64 32 32 32

-

Általános vállalkozási feladatok Anyagszükséglet meghatározása anyagismeret mázolási munkák osztályfőnöki testnevelés

196/3.0/0881-06 196/3.0/0878-06 196/1.0/0882-06 196/1.0/0886-06 196/3.0/0459-06 196/1.0/0878-06 196/2.0/0878-06

összesen Heti 3 nap a gyakorlat

elmélet

elméletigényes gyakorlat -

gyakorlat

heti

összesen helyi 32 64

-

1 2

-

256 160 48

1+8 1+5 1+1,5

288 192 80

48

48

-

3

96

-

-

80

2,5

80

32 32 32 64

-------

--128 -----

1 1+4 1 2

32 160 32 64

14+21

1120

304+96

48+672=720

143

A 33 542 05 0010 33 03 azonosító számú, Női szabó megnevezésű szakképesítés-elágazás (Dévaványa) Szakmai követelménymodulok (8)

Azonosító

Megnevezése

1088-06

Biztonságos munkavégzés a könnyűiparban

1319-06

Ruhaipari gyártmánytervezés

1321-06

Textiltermékek összeállítása

1322-09

Üzletvitel a könnyűiparban

1323-06

Fehérnemű-készítés

1324-06

Munka- és védőruhák készítése

1325-06

Lakástextíliák készítése

1328-06

Női ruhák készítése

A tananyagegység Ssz.

Évf.

Azonosítója

1.

11.

221/1.0/1088-06

2.

12.

3.

Megnevezése

Elm.

Eigy.

Gyak.

Összes

Munka-, tűz- és környezetvédelem

18

0

18

36

221/2.0/1088-06

Minőségbiztosítás

18

0

14

32

11.

221/1.0/1319-06

Szabásminta készítése

18

0

108

126

4.

11.

221/2.0/1319-06

Gyártáselőkészítés

18

0

36

54

5.

11.

221/1.0/1321-06

Szabásminta használata

36

0

72

108

6.

11.

221/2.0/1321-06

36

0

36

72

7.

11./12.

221/3.0/1321-06

Ruhaipari gépek üzemeltetése Textiltermék-összeállítás műszaki dokumentációja

104

0

0

104

8.

11.

221/4.0/1321-06

Textiltermék készítése

0

0

252

252

9.

12.

221/1.0/1322-09

Marketing és kommunikáció

8

0

8

16

10.

11./12.

221/2.0/1322-09

Anyag- és áruismeret

66

0

36

102

11.

12.

221/3.0/1322-09

Vállalkozás pénzügyi tevékenysége

14

0

4

18

12.

12.

221/4.0/1322-09

Vállalkozás létesítése, üzemeltetése

8

0

8

16

13.

12.

221/5.0/1322-09

Fogyasztói panaszok intézése

8

0

8

16

14.

12.

221/1.0/1323-06

Fehérnemű szabásminta készítése

0

0

32

32

15.

12.

221/2.0/1323-06

Fehérnemű-készítés gyártástechnológiája

32

0

0

32

16.

12.

221/3.0/1323-06

Fehérnemű készítése

0

0

110

110

17.

12.

221/4.0/1323-06

Fehérnemű javító szolgáltatás

0

0

18

18

18.

11.

221/1.0/1324-06

Munka- és védőruha szabásminta készítés

0

0

18

18

19.

11.

221/2.0/1324-06

Munka- és védőruhák gyártástechnológiája

36

0

0

36

144

20.

11./12.

221/3.0/1324-06

Munka- és védőruha készítése

0

0

136

136

21.

11.

221/4.0/1324-06

Munka- és védőruha-javító szolgáltatás

0

0

18

18

22.

11.

221/1.0/1325-06

Lakástextíliák gyártástechnológiája

36

0

18

54

23.

11./12.

221/2.0/1325-06

Lakástextíliák készítése

0

0

136

136

24.

11.

221/3.0/1325-06

Lakástextil-javító szolgáltatás

0

0

18

18

25.

12.

221/1.0/1328-06

Női ruhák modellezése

96

0

0

96

26.

12.

221/2.0/1328-06

Női ruhakészítés gyártástechnológiája

32

0

64

96

27.

12.

221/3.0/1328-06

Női ruha készítése

0

0

352

352

11.

Informatika

18

0

0

18

11.

Szakmai számítás

18

0

0

18

11.

Üzleti kommunikáció

36

0

0

36

656

0

1520

2176

Összes szakmai 11./12.

Osztályfőnöki

68

0

0

68

11./12.

Testnevelés

136

0

0

136

860

0

1520

2380

Összes óra Szakmai elmélet: 656 óra Szakmai gyakorlat: 1520 óra

30% 70%

Tanterv – napló – törzslap – bizonyítvány A tananyagegység Ssz.

Évf.

Azonosítója

1.

11.

221/1.0/1088-06

12.

221/2.0/1088-06

11.

221/1.0/1319-06

11.

221/2.0/1319-06

11.

221/1.0/1321-06

11.

221/2.0/1321-06

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

11./12. 11. 12.

221/3.0/1321-06 221/4.0/1321-06 221/1.0/1322-09

9. 11./12.

221/2.0/1322-09

12.

221/3.0/1322-09

12.

221/4.0/1322-09

12.

221/5.0/1322-09

10. 11. 12. 13.

Megnevezése Munka-, tűz- és környezetvédelem E. Munka-, tűz- és környezetvédelem GY. Minőségbiztosítás E. Minőségbiztosítás GY. Szabásminta készítése E Szabásminta készítése GY Gyártáselőkészítés E Gyártáselőkészítés GY Sza0básminta használata E Szabásminta használata GY Ruhaipari gépek üzemeltetése E Ruhaipari gépek üzemeltetése GY Textiltermék-összeállítás műszaki dokumentációja E Textiltermék készítése GY Marketing és kommunikáció E Marketing és kommunikáció GY Anyag- és áruismeret E Anyag- és áruismeret GY Vállalkozás pénzügyi tevékenysége E Vállalkozás pénzügyi tevékenysége GY Vállalkozás létesítése, üzemeltetése E Vállalkozás létesítése, üzemeltetése GY Fogyasztói panaszok intézése E

145

Elm. 18 0 18 0 18 0 18 0 36 0 36 0

Eigy. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Gyak. 0 18 0 14 0 108 0 36 0 72 0 36

Össz.

72 0 8 0 66 0 14 0 8 0 8

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 252 0 8 0 36 0 4 0 8 0

72 252

36 32 126 54 108 72

16 102 18 16 16

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

12. 12. 12. 12. 11. 11. 11./12. 11. 11.

221/1.0/1323-06 221/2.0/1323-06 221/3.0/1323-06 221/4.0/1323-06 221/1.0/1324-06 221/2.0/1324-06 221/3.0/1324-06 221/4.0/1324-06 221/1.0/1325-06

23. 24. 25. 26.

11./12. 11. 12. 12.

221/2.0/1325-06 221/3.0/1325-06 221/1.0/1328-06 221/2.0/1328-06

27.

12. 11. 11. 11. 12.

221/3.0/1328-06

11./12. 11./12.

Fogyasztói panaszok intézése GY Fehérnemű szabásminta készítése Gy Fehérnemű-készítés gyártástechnológiája E Fehérnemű készítése Gy Fehérnemű javító szolgáltatás Gy Munka- és védőruha szabásminta készítés Gy Munka- és védőruhák gyártástechnológiája E Munka- és védőruha készítése Gy Munka- és védőruha-javító szolgáltatásGy Lakástextíliák gyártástechnológiája E Lakástextíliák gyártástechnológiája GY Lakástextíliák készítése Gy Lakástextil-javító szolgáltatásGy Női ruhák modellezése E Női ruhakészítés technológiája E Női ruhakészítés technológiája GY Női ruha készítése Gy Számítástechnológiai alapismeretek E Szakmai számítás E Üzleti kommunikáció E Textiltermékek műszaki dokumentációja E Szakmai összóraszám Osztályfőnöki Testnevelés

0 0 32 0 0 0 36 0 0 36 0 0 0 96 32 0 0 18 18 36 32 656 68 136

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

8 32 0 110 18 18 0 136 18 0 18 136 18 0 0 64 352 0 0 0 0 1520 0 0

96 352 18 18 36 32 2176 68 136

Mindösszesen óra:

860

0

1520

2380

146

32 32 110 18 18 36 136 18 54 136 18 96

11. évfolyam Ssz. 1. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Azonosítója 221/1.0/1088-06 221/1.0/1088-06 221/1.0/1319-06 221/1.0/1319-06 221/2.0/1319-06 221/2.0/1319-06 221/1.0/1321-06 221/1.0/1321-06 221/2.0/1321-06 221/2.0/1321-06

10.

221/3.0/1321-06 221/4.0/1321-06 221/2.0/1322-09 221/2.0/1322-09

18.

221/1.0/1324-06

19. 20. 21.

221/2.0/1324-06 221/3.0/1324-06 221/4.0/1324-06 221/1.0/1325-06 221/1.0/1325-06 221/2.0/1325-06 221/3.0/1325-06

22. 23. 24.

36. hét

18-18 hét

Megnevezése Munka-, tűz- és környezetvédelem E. Munka-, tűz- és környezetvédelem GY. Szabásminta készítése E. Szabásminta készítése Gy. Gyártás-előkészítés E. Gyártás-előkészítés Gy. Szabásminta használata E. Szabásminta használata Gy. Ruhaipari gépek üzemeltetése E. Ruhaipari gépek üzemeltetése Gy. Textiltermék-összeállítás műszaki dokumentációja E. Textiltermék készítése GY. Anyag- és áruismeret E. Anyag- és áruismeret Gy. Munka- és védőruha szabásminta készítés Gy. Munka- és védőruhák gyártástechnológiája E. Munka- és védőruha készítése Gy. Munka- és védőruha-javító szolgáltatásGy. Lakástextíliák gyártástechnológiája E. Lakástextíliák gyártástechnológiája Gy. Lakástextíliák készítése Gy. Lakástextil-javító szolgáltatásGy. Informatika E. Szakmai számítás E. Üzleti kommunikáció E.

Szakmai óraszámok Osztályfőnöki Testnevelés Összes óraszám

Nyári termelési gyakorlat: 160 óra

147

E.

Eigy.

Gy.

Összes

Heti óra

18 0 18 0 18 0 36 0 36 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 18 0 108 0 36 0 72 0 36

18 18 18 108 18 36 36 72 36 36

0,5 0,5 0,5 3 0,5 1 1 2 1 1

72 0 36 0

0 0 0 0

0 252 0 36

72 252 36 36

2 7 1 1

0

0

18

18

0,5

36 0 0 36 0 0 0 18 18 36

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 72 18 0 18 72 18 0 0 0

1 2 0,5 1 0,5 2 0,5 0,5 0,5 1

378

0

774

36 72 18 36 18 72 18 18 18 36 1152

36

0

0

36

1

72

0

0

72

2

486

0

774

1260

35

32

2. évfolyam Ssz.

Azonosítója

32. hét

18-14 hét

Megnevezése

E.

Eigy.

Gy.

Összes

Heti óra

221/2.0/1088-06

Minőségbiztosítás E.

18

0

0

18

2.

221/2.0/1088-06

Minőségbiztosítás Gy.

0

0

14

14

1

7.

221/3.0/1321-06

Textiltermék-összeállítás műszaki dokumentációja E.

32

0

0

32

1

221/1.0/1322-09

Marketing és kommunikáció E.

8

0

0

8

9.

221/1.0/1322-09

Marketing és kommunikáció Gy.

0

0

8

8

0,5

10.

221/2.0/1322-09

Anyag- és áruismeret E.

30

0

0

30

1

221/3.0/1322-09

Vállalkozás pénzügyi tevékenysége E.

14

0

0

14

221/3.0/1322-09

Vállalkozás pénzügyi tevékenysége Gy.

0

0

4

4

221/4.0/1322-09

Vállalkozás létesítése, üzemeltetése E.

8

0

0

8

221/4.0/1322-09

Vállalkozás létesítése, üzemeltetése Gy.

0

0

8

8

221/5.0/1322-09

Fogyasztói panaszok intézése E.

8

0

0

8

12.

221/5.0/1322-09

Fogyasztói panaszok intézése Gy.

0

0

8

8

0,5

14.

221/1.0/1323-06

Fehérnemű szabásminta készítése Gy.

0

0

32

32

1

15.

221/2.0/1323-06

Fehérnemű-készítés gyártástechnológiája E.

32

0

0

32

1

11. 12.

0,5 0,5

221/3.0/1323-06

Fehérnemű készítése Gy.

0

0

96

96

3

16.

221/3.0/1323-06

Fehérnemű készítése Gy.

0

0

14

14

0,5

17.

221/4.0/1323-06

Fehérnemű javító szolgáltatás Gy.

0

0

18

18

0,5

20.

221/3.0/1324-06

Munka- és védőruha készítése Gy.

0

0

64

64

2

23.

221/2.0/1325-06

Lakástextíliák készítése Gy.

0

0

64

64

2

25.

221/1.0/1328-06

Női ruhák modellezése E.

96

0

0

96

3

221/2.0/1328-06

Női ruhakészítés gyártástechnológiája E.

32

0

0

32

1

26.

221/2.0/1328-06

Női ruhakészítés gyártástechnológiája Gy.

0

0

64

64

2

27.

221/3.0/1328-06

Női ruha készítése Gy.

0

0

352

352

11

278

0

746

1024

32

32

0

0

32

1

64

0

0

64

2

374

0

746

1120

35

Osztályfőnöki

Szakmai óraszámok

Testnevelés

Összes óraszám

148

OKJ 33 543 01 1000 00 00 számú BÚTORASZTALOS szakképesítés óraterve Éves képzési időkeret: Tanítási hetek Évfolyam száma 1/11 36 2/12 32

Tanórák száma/hét

Összes

35 35

Elmélet A balesetmentes munkavégzés feltételei A gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás elmélete A tömörfa megmunkálás elmélete Munkatervezés szervezési feladatok Bútorasztalos termékek jellemző típusai Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése Alapvető szerelési munkák Lapszerkezetű termékek gyártási lehetőségei Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása Szakmai ismeretek és kompetenciák fejlesztése Elméleti órák összesen

1260 1120 2380 1/11 évf. (36 hét) 1 2 3 1 2 -

2/12 évf. (32 hét) 1 1 2 2 1 2

9

9

Gyakorlat A balesetmentes munkavégzés gyakorlata A gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás gyakorlata A tömörfa megmunkálás gyakorlata Munkatervezés, szervezési feladatok gyakorlata Bútorasztalos termékgyártás gyakorlata Mintadarab készítése Alapvető szerelési munkák gyakorlata Lapszerkezetű termékek gyártása Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása II. Gyakorlati órák összesen

3 2

-

7 7 4 23

2 3 7 7 4 23

Szakmai órák összesen Testnevelés Osztályfőnöki Heti óraszám összesen

32 2 1 35

32 2 1 35

Éves óraszám összesen (elmélet+gyakorlat) Nyári összefüggő gyakorlat:

1260 160

149

1120

A 2011/2012. TANÉVTŐL INDULÓ SZAKKÉPESÍTÉSEK ÓRATERVEI Bútorasztalos szakképesítés óraterve (2 éves képzésben)

150

A nyári gyakorlat időtartama az első szakképzési évfolyamot követően: 160 óra

151

Élelmiszer és vegyi áru eladó szakképesítés óraterve (2 éves képzésben)

A nyári gyakorlat időtartama az első szakképzési évfolyamot követően: 160 óra.

152

A panziós, falusi vendéglátó szakképesítés óraterve (2 éves képzésben) 1. szakképzési évfolyam azonosító

tananyagegység

elmélet

336/1.0/1452-06

Vállalkozás alapítása, indítása, fejlesztése

336/1.1/1452-06 336/1.2/1452-06 336/1.0/1453-06

Vállalkozás alapítása, indítása Vállalkozás fejlesztése Családi vendéglátás

72 0

0 36

0 0

336/1.1/1453-06 336/1.2/1453-06 336/4.1/1453-06

Bejelentkezéssel kapcsolatos feladatok I Bejelentkezéssel kapcsolatos feladatok II Idegenforgalmi alapismeretek

36 0 18

0 0 0

0 72 54

336/5.1/1453-06

Falusi turizmus megszervezése

18

0

54

336/1.0/1454-06

Ételkészítés

336/1.1/1454-06 336/1.4/1454-06 336/1.6/1454-06 336/2.0/1454-06

Árubeszerzés A főzés gyakorlata I Főzés a vendéggel Terítés, felszolgálás

36 0 36

0 0 0

0 108 36

336/2.1/1454-06 336/2.2/1454-06 336/3.1/1454-06 336/1.0/1455-06

Terítés, felszolgálás elmélete Terítés, felszolgálás gyakorlata I Takarítás és karbantartás Élelmiszer higiénia és a munkakörnyezet biztonsága

54 0 0

36 0 0

0 36 36

336/1.1/1455-06 336/1.2/1455-06 336/1.0/1456-06

Higiénia a konyhában Munkatársak és a munkakörnyezet higiéniája Állattartás

0 0

72 0

0 36

336/1.1/1456-06 336/1.2/1456-06 336/1.3/1456-06 336/1.4/1456-06 336/1.0/1457-06

Állattartás elmélete Állattartás gyakorlata Az állati termék előállításának elmélete Az állati termék előállítása Lakásgondozás

36 0 0 0

36 0 36 0

0 36 0 36

336/1.2/1457-06 336/1.3/1457-06 336/2.0/1457-06 336/1.1/1458-06 összesen

Tisztítószerek Takarítás a lakásban Ház körüli teendők Szakmai idegen nyelv I

36 0 0 0 342 18 36

osztályfőnöki testnevelés

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 160 óra

153

elméletigényes gyakorlat

gyakorla t

0 0 0 36 0 36 72 0 288+576=864 0 0 0 0

heti

2e 1ei 2 1 1e 2gy 1 2 0,5e 1,5gy 0,5e 1,5gy 2e 4gy 1 3 2 1,5e 1ei 1gy 2,5 1 1 2ei 1gy 2 1 1e 2ei 2gy 2 1 1 1 1e 1gy 1 1 1 2ei 33,5 0,5 1

összesen helyi 108 72 36 108 36 72 72 72 216 36 108 72 162

90 36 36 108 72 36 180

72 36 36 36 72 36 36 36 72 1206 18 36

2. szakképzési évfolyam azonosító

tananyagegység

elmélet

336/2.0/1452-06 336/2.1/1452-06 336/2.2/1452-06 336/3.0/1452-06 336/4.0/1452-06 336/2.0/1453-06 336/2.1/1453-06 336/2.2/1453-06 336/3.0/1453-06 336/3.1/1453-06 336/3.2/1453-06 336/1.0/1454-06 336/1.2/1454-06 336/1.3/1454-06 336/1.5/1454-06 336/1.7/1454-06 336/2.0/1454-06 336/2.3/1454-06 336/4.0/1454-06 336/2.0/1456-06 336/2.1/1456-06 336/2.2/1456-06 336/2.3/1456-06 336/2.4/1456-06 336/1.0/1457-06 336/1.1/1457-06 336/1.4/1457-06 336/1.2/1458-06

Ügyvitel, számvitel, pénzügy Ügyvitel Számvitel, pénzügy Marketing, reklám Képzés, önfejlesztés Programszervezés Szabadidős tevékenység szervezése Gyermekprogramok szervezése Hagyományőrzés Hagyományőrzési ismeretek Hagyományőrzés gyakorlata Ételkészítés Főzés elmélete I Főzés elmélete II A főzés gyakorlata II Speciális étrendi igények kielégítése Terítés, felszolgálás Terítés, felszolgálás gyakorlata II Munkavédelmi ismeretek Kertművelés, kertészeti termékek feldolgozása A kertművelés elmélete Kertművelés Kertészeti termékek feldolgozásának elmélete Kertészeti termékek feldolgozása Lakásgondozás Szállás higiéniai feltételek Mosás, öblítés, szárítás, vasalás, javítás Szakmai idegen nyelv II osztályfőnöki testnevelés

összesen

154

elméletigényes gyakorlat

gyakorla t

0 0 0 0

32 48 32 32

0 0 0 0

0 0

0 0

64 64

48 0

0 0

0 64

54 54 0 0

0 0 0 0

0 0 76 64

0 64

0 16

64 0

64 0 0 0

0 0 16 0

0 48 0 32

16 0 0 16 32 396

0 0 0 48 64 0 0 0 0 0 240+476=716

heti

2,5 1 1,5 1 1 4 2 2 3,5 1,5 2 6,8 1,7 1,7 2,4 2 2 2 2,5 5 2 1,5 0,5 1 2 0,5 1,5 2 0,5 1 35

összesen helyi 32 48 32 32 64 64 48 64 54 54 76 64 64 80 64 48 16 32 16 48 64 16 32 1112

A hegesztő szakképesítés óraterve (2 éves képzésben)

155

A nyári gyakorlat időtartama az első szakképzési évfolyam után: 160 óra

156

A fodrász szakképesítés óraterve (2 éves képzésben)

157

A nyári gyakorlat időtartama az első szakképző évfolyam után: 160 óra.

158

A festő, díszítő, mázoló és tapétázó szakképesítés óraterve (2 éves képzésben)

159

160

A nyári gyakorlat időtartama az első szakképző évfolyam után: 160 óra.

161

AZ ÉRETTSÉGIRE ÉPÜLŐ SZAKMAI KÉPZÉS PROGRAMJA Az érettségire épülő szakmai képzésre csak a sikeres érettségi vizsga letétele után lehet jelentkezni. Békési oktatási egységünkben érettségire épülő képzésben az alábbi szakképesítések megszerzésére van lehetőség: Mezőgazdasági technikus Mezőgazdasági gépésztechnikus Webmester Protokoll ügyintéző Bútoripari technikus

54 621 02 0010 54 02 54 525 02 0010 54 02 54 481 03 0010 54 07 54 812 02 0010 54 01 54 543 02 0010 54 01

Az 54 621 02 0010 54 02 OKJ számú Mezőgazdasági technikus megnevezésű szakképesítés-elágazás óraterve 1. szakképzési évfolyam (36 hét, heti 35 óra) Tantárgy megnevezése

Óraszámok

Munka-, tűz és környezetvédelem Munka-, tűz és környezetvédelem Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel I. Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel gyakorlat I. Gépüzemeltetés és karbantartás I. Gépüzemeltetés és karbantartás gyakorlat I.** Állattenyésztés és tartás I. Állattenyésztés és tartás gyakorlat I.** Növénytermesztés I. Növénytermesztés gyakorlat I.** Növényvédelem Növényvédelem gyakorlat** Járművezetési ismeretek Informatika Osztályfőnöki*

E 1 0 3 0 2 0 2,5 0 2,5 0 2 0 1 0 1

EGY 0 1 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 1,5 2, 5 0

GY 0 0 0 0 0 3,5 0 4 0 4 0 1,5 0 0 0

Ö 36 36 108 72 72 126 90 144 90 144 72 54 90 90 36

Összesen heti Összesen évi

15 540

6,5 234

13,5 486

35 1260

* Az osztályfőnöki óraszám az elmélet és gyakorlat arányának meghatározásakor nem került beszámításra. ** A tantárgyak külön kerülnek bejegyzésre (napló, gyakorlati napló). Félévkor és év végén a tantárgyak külön kerülnek értékelésre, majd az így kialakult osztályzatokból súlyozással kell kialakítani a végleges érdemjegyet. Bizonyítvány bejegyzés: Szakmai gyakorlat I.

A nyári gyakorlat időtartama az első szakképzési évfolyam után: 160 óra.

162

2. szakképzési évfolyam (32 hét, heti 35 óra) Tantárgy megnevezése

Óraszámok

Mezőgazdasági alapismeretek Mezőgazdasági ismeretek gyakorlat Szervezés, ellenőrzés Szervezés, ellenőrzés gyakorlat Növénytermesztés II. Növénytermesztés gyakorlat II.** Állattenyésztés és tartás II. Állattenyésztés és tartás gyakorlat II. ** Gépüzemeltetés és karbantartás II. Gépüzemeltetés és karbantartás gyakorlat II.** Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel II. Kereskedelem, vállalkozás ügyvitel gyakorlat II. Informatika Szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki

Összesen heti Összesen évi

E 2 0 1 0 2,5 0 2,5 0 2 0 2 0 0 1, 5 1

EGY 0 2 0 2 0 0 0 0 0 0 0 3,5 1 0 0

GY 0 0 0 0 0 5 0 5 0 2 0 0 0 0 0

Ö 64 64 32 64 80 160 80 160 48 64 48 112 80 80 32

14,5 464

8,5 272

12 384

32 1120

* Az osztályfőnöki óraszám az elmélet és gyakorlat arányának meghatározásakor nem került beszámításra. ** A tantárgyak külön kerülnek bejegyzésre (napló, gyakorlati napló). Félévkor és év végén a tantárgyak külön kerülnek értékelésre, majd az így kialakult osztályzatokból súlyozással kell kialakítani a végleges érdemjegyet. Bizonyítvány bejegyzés: Szakmai gyakorlat II.

163

Az 54 525 02 0010 54 02 OKJ számú Mezőgazdasági gépésztechnikus megnevezésű szakképesítés-elágazás óraterve 1. szakképzési évfolyam (36 hét, heti 35 óra) Tantárgy megnevezése

Óraszámok

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok (gyakorlat) Mező- és erdőgazdasági gépészeti alapfeladatok I. Mező- és erdőgazdasági gépészeti alapfeladatok II. Mező- és erdőgazdasági gépészeti alapfeladatok II. (GY) Gépészeti kötési feladatok (E) Gépészeti kötési feladatok (GY) Gépelemek szerelési ismeretei Szerelési gyakorlatok (GY) Mező- és erdőgazdasági gépésztechnikusi feladatok I. (E)/erőgép Mező- és erdőgazdasági gépésztechnikus feladatok II. (E)/munkagép Mező- és erdőgazdasági gépésztechnikus feladatok I. (GY)/erőgép gyakorlat Mező- és erdőgazdasági gépésztechnikus feladatok II. (GY)/munkagép gyakorlat Vállalkozási ismeretek Vállalkozási ismeretek gyakorlat Járművezetési ismeretek Informatika Osztályfőnöki* Összesen heti Összesen évi

E 1 0

EGY 0 1

GY 0 0

Ö 36 36

2 2,5 0 3 0 3,5 0 2,5 1,5 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 2 0 3 0 2,5 0 0 1 1

72 90 72 108 108 126 90 90 54 36 36

3 0 1 0 1

0 1 1,5 1 0

0 0 0 0 0

108 36 90 90 36

21 756

4, 5 162

9,5 342

35 1260

* Az osztályfőnöki óraszám az elmélet és gyakorlat arányának meghatározásakor nem került beszámításra.

A járművezetési ismeretek tantárgyat osztályzattal értékeljük a KRESZ vizsga elméleti részének eredménye alapján, az alábbiak szerint: • • • • •

A KRESZ vizsga elméleti részeit 1 vizsgával teljesítette: jeles (5) A KRESZ vizsga elméleti részeit 2 vizsgával teljesítette: jó (4) A KRESZ vizsga elméleti részeit 3 vizsgával teljesítette: közepes (3) A KRESZ vizsga elméleti részeit 4 vagy több vizsgával teljesítette: elégséges (2) A KRESZ vizsga elméleti részeit nem teljesítette: elégtelen (1)

Tizenkettedik évfolyamba léphet az, aki az első szakképzési évfolyamon sikerrel teljesítette a KRESZ vizsga elméleti részeit. Nem léphet 12. évfolyamba, aki a KRESZ vizsga elméleti részeit nem tudta teljesíteni a tanév végéig. Ebben az esetben a tanulónak a javítóvizsga időpontjáig lesz alkalma a sikertelen vizsgát pótolni, amennyiben addig nem sikerül, akkor a szakképzési évfolyamot meg kell ismételni. A nyári gyakorlat időtartama az első szakképzési évfolyam után: 160 óra. 164

2. szakképzési évfolyam (32 hét, heti 35 óra) Tantárgy megnevezése

Óraszámok

Mezőgazdasági alapismeretek A mezőgazdasági termelés elméleti alapjai A termelés gyakorlata Erőgépek és gépcsoportok üzemeltetése, üzemeltetési számítások Vezetés és szervezés elméleti alapjai Beállítási és üzemeltetési számítások Mező- és erdőgazdasági gépésztechnikusi feladatok III. (E)/erőgép Mező- és erdőgazdasági gépésztechnikusi feladatok III. (GY)/erőgép gyakorlat Mező- és erdőgazdasági gépésztechnikus feladatok IV. (E)/gépjavítás, karbantartás Mező- és erdőgazdasági gépésztechnikus feladatok IV. (GY)/gépjavítás, karbantartás Mezőgazdasági munkák szervezése Mezőgazdasági gépésztechnikusi feladatok I. (E)/munkagép Mezőgazdasági gépésztechnikusi feladatok I. (GY)/munkagép gyakorlat Mezőgazdasági gépek üzemfenntartása (E) Mezőgazdasági gépek üzemfenntartása (GY) Informatika Vállalkozási ismeretek Osztályfőnöki

E 1,5 2 0 1 1 1 2, 5 0 2 0 1 6,5 0 1 0 0 1,5 1

EGY 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0

GY 0 0 1 0 0 0 0 1 0 3 0 0 5 0 2 0 0 0

Ö 48 48 32 32 32 32 80 36 48 96 32 208 160 32 64 32 48 32

Összesen heti Összesen évi

22 640

1 32

12 416

32 1120

* Az osztályfőnöki óraszám az elmélet és gyakorlat arányának meghatározásakor nem került beszámításra.

165

Az 54 481 03 0010 54 07 OKJ számú Webmester megnevezésű szakképesítés-elágazás óraterve 1. szakképzési évfolyam (36 hét, heti 35 óra)

Tantárgy megnevezése (Napló, törzslap, bizonyítvány)

Óraszámok

Tantárgyelem (Napló)

E

Informatikai alapismeretek (E) Informatikai alapismeretek (EGY) Munkatervezés és szervezés Projektirányítás (E) Projektirányítás (EGY) Szoftvermenedzsment (E) Szoftvermenedzsment (EGY) Hardvertechnológia (E) Hardvertechnológia (EGY) Vállalkozásmenedzsment (E) Vállalkozásmenedzsment (EGY) Web technológia I. (E) Web technológia I. (EGY) Web technológia II. (E) Web technológia II. (EGY)

4 0 1 1 0 1 0 3 0 1 0 1 0 5 0

0 4 0 0 1 0 1 0 2 0 1 0 1 0 5

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

144 144 36 1 36 36 36 108 72 36 36 36 36 180 180

Programozás alapjai

Programozás alapjai

0

2

0

72

Osztályfőnöki*

Osztályfőnöki*

1

0

0

36

Összesen heti Összesen évi

Összesen heti Összesen évi

18 648

17 612

0 0

35 1260

Informatikai alapismeretek Munkatervezés és szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment Hardvertechnológia Vállalkozásmenedzsment Web technológia I. Web technológia II.

EGY GY

Ö

* Az osztályfőnöki óraszám az elmélet és gyakorlat arányának meghatározásakor nem került beszámításra.

Félévkor és év végén a tantárgyelemek együtt kerülnek értékelésre érdemjegyeikből az óraszám szerinti súlyozás alapján kerül kialakításra a tantárgy érdemjegye.

166

2. szakképzési évfolyam (32 hét, heti 35 óra)

Tantárgy megnevezése (Napló, törzslap, bizonyítvány) Szoftverismeretek Web-technológia II. Web-szolgáltatás Vállalkozási ismeretek Vállalkozások gazdálkodása Szakmai kompetenciák és ismeretek fejlesztése Osztályfőnöki

Tantárgyelem (Napló) Szoftverismeretek (E) Szoftverismeretek (EGY) Web-technológia II. (E) Web-technológia II. (EGY) Web-szolgáltatás (E) Web-szolgáltatás (EGY) Vállalkozási ismeretek (E) Vállalkozások gazdálkodása (EGY) Szakmai kompetenciák és ismeretek fejlesztése

Összesen heti Összesen évi

Óraszámok E

EGY

GY

Ö

6 0 2 0 7 0 2

0 4 0 4 0 6 0

0 0 0 0 0 0 0

192 128 64 128 224 192 64

0

1

0

36

0

2

0

64

1

0

0

36

18 576

17 544

0 0

35 1120

* Az osztályfőnöki óraszám az elmélet és gyakorlat arányának meghatározásakor nem került beszámításra.

Félévkor és év végén a tantárgyelemek együtt kerülnek értékelésre érdemjegyeikből az óraszám szerinti súlyozás alapján kerül kialakításra a tantárgy érdemjegye.

167

Az 54 812 02 0010 54 01 OKJ számú Protokoll ügyintéző megnevezésű szakképesítés-elágazás óraterve Tantárgy megnevezése

Óraszámok

Pénzügyi tevékenységek Adminisztráció Adminisztráció (gyakorlat) Általános kommunikáció Általános kommunikáció (gyakorlat) Rendezvényszervezői munka alapjai A rendezvényszervezés folyamata A rendezvényszervezés folyamata (gyakorlat) Üzleti kommunikáció Üzleti kommunikáció (gyakorlat) Protokoll elméleti ismeretek Protokoll gyakorlata Társadalomismeret Művelődéstörténet Üzleti kommunikáció és ügyintézés Üzleti kommunikáció és ügyintézés (gyakorlat) Informatika Idegen nyelv Osztályfőnöki*

Összesen heti Összesen évi

E 1 1 0 1 0 2,5 3 0 1 0 3 0 1 2 1 0 1 3 1

EGY 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0

GY 0 0 1 0 1 0 0 2 0 1 0 5,5 0 0 0 2 0 0 0

Ö 32 32 32 32 32 80 96 64 32 32 96 176 32 64 32 64 64 96 32

21,5 688

1 32

12,5 400

35 1120

A képzés 1 éves időtartamú. * Az osztályfőnöki óraszám az elmélet és gyakorlat arányának meghatározásakor nem került beszámításra.

168

Az 54 543 02 0010 54 01 OKJ számú Bútoripari technikus megnevezésű szakképesítés-elágazás óraterve Elméleti tantárgyak A balesetmentes munkavégzés feltételei A gyártás-előkészítés és minőségbiztosítás elmélete Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése A tömörfa megmunkálás elmélete Munkatervezés, szervezési feladatok Lapszerkezetű termékek gyártási lehetőségei Bútorasztalos termékek jellemző típusai Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása Kárpitos bútorok gyártásának elmélete Bútoripari technikus elméleti feladatai Nyílászárók Szakmai ismeretek és kompetenciák fejlesztése Heti elméleti óraszám Gyakorlati tantárgyak A balesetmentes munkavégzés gyakorlata A gyártás-előkészítés és minőségbiztosítás gyakorlata Mintadarab készítése A tömörfa megmunkálás gyakorlata I. A tömörfa megmunkálás gyakorlata II. Munkatervezés, szervezési feladatok gyakorlata Lapszerkezetű termékek gyártása Bútorasztalos termékgyártás gyakorlata Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása II. Kárpitos bútorok gyártása Bútoripari technikus gyakorlati feladatai Nyílászárók gyártása Heti gyakorlati óraszám Szakmai tantárgyak heti összes óraszáma Évi összes óraszám (13-14. évfolyamon)2380

13. (36 hét) 2 3 1 4 2 2

14. (32 hét)

3 2 1 5 2 2 15

14 3 4 4

2 5 1 4

21 35 1260

5 3 4 3 3 21 35 1120

Alacsony létszámú, szakképzésben résztvevő csoportok képzési rendje: Abban az esetben, ha egy adott szakképesítésben résztvevők létszáma szakképzési évfolyamon, a szakképzési törvényben meghatározott minimális csoportlétszám (8 fő) alá csökken, akkor az elméleti képzést csökkentett óraszámmal, a gyakorlati képzést pedig a képzésben résztvevők tanulószerződéssel történő kihelyezésével kell megoldani.

169

4.1.6. Gimnázium 4.1.6.1. Dévaványa A gimnázium 9 – 12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok 2010. szeptember 1-től (Dévaványa) Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom (külön) Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján 10 / 2003. (IV. 28.) OM rendelet alapján

9. 148 74 111 111 111 55,5 55,5 55,5 74 37 37 74 37

10. 148 55,5 111 111 111 74 37 74 74 37 37 74 37

11. 148 111 37 111 111 111 74 74 74 37

12. 128 96 96 96 128 32 64 64 32

37 1017,5

37 1017,5

37 37 148 1110

32 32 160 960

Szabadon tervezhető sáv: 11. évfolyamon: (heti 4 óra) 12. évfolyamon: (heti 5 óra) a tanulók felmérés alapján történő választása után. 2008. szeptemberétől felmenő rendszerben rendvédelem, 2010. szeptemberétől a rendvédelem mellett utazás – turizmus specializáció indul.

4.1.6.2. Békés A gimnázium 9 – 12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok Rendvédelem Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom (külön) Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Önvédelem Belügyi rendészeti ismeretek Kötelező óraszám a törvény alapján

9. 148 74 111 111 111 55,5 55,5 55,5 74 37 37 74 37

10. 148 55,5 111 111 111 74 37 74 74 37 37 74 37

11. 148 111 37 111 111 111 74 74 74 37

12. 128 96 96 96 128 32 64 64 32

37 74 1017,5

37 74 1017,5

37 37 148 1110

32 32 128 960

171

A gimnázium 9 – 12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok Utazás és turizmus Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom (külön) Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Utazás és turizmus Kötelező óraszám a törvény alapján

9. 148 74 111 111 111 55,5 55,5 55,5 74 37 37 74 37

10. 148 55,5 111 111 111 74 37 74 74 37 37 74 37

11. 148 111 37 111 111 111 74 74 74 37

12. 128 96 96 96 128 32 64 64 32

37 37 1017,5

37 37 1017,5

37 37 111 1110

32 32 96 960

172

A gimnázium 9 – 12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok Mozgókép és médiaismeret Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom (külön) Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Kötelező óraszám a törvény alapján

9. 148 74 111 111 111 55,5 55,5 55,5 74 37 37 74 37

10. 148 55,5 111 111 111 74 37 74 74 37 37 74 37

11. 148 111 37 111 111 111 74 74 74 37

12. 128 96 96 96 128 32 64 64 32

37 37 1017,5

37 37 1017,5

37 111 37 1110

128 32 960

173

A gimnázium 9 – 12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok Általános gimnázium

Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom (külön) Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Kötelező óraszám a törvény alapján

9. 148 74 111 111 111 55,5 55,5 55,5 74 37 37 74 37

10. 148 55,5 111 111 111 74 37 74 74 37 37 74 37

11. 148 111 37 111 111 111 74 74 74 37

12. 128 96 96 96 128 32 64 64 32

37 1017,5

37 1017,5

37 37 1110

32 32 960

4.1.6.3. Az orosházi oktatási egység képzései Szakközépiskolai óratervek

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Osztályfőnöki óra Testnevelés Rajz és vizuális kultúra Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia

9. 4 2

10. 4 2

3 4 1 1 2

3 4

2 2

2 1 1 2

1

174

1 2

11. 5 2 1 4 4

12. 5 3

1 2 1 2 -

1 2 1 2 -

4 4

Informatika Szakmai orientáció /elmélet+gyakorlat/ Szakmacsoportos alapozó oktatás /elmélet+gyakorlat/ Összesen

2 1+4 29

2 1+4 29

-

-

4+4 30

4+4 30

A választható idegen nyelvek: angol, német. Az idegen nyelvet és az informatikát csoportbontásban tanítjuk. A szakmai orientáció valamint a szakmacsoportos alapozó oktatás      

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció; Vendéglátás-idegenforgalom-egészségturizmus; Egyéb szolgáltatások; Egészségügy; Mezőgazdasági; Gépészet szakmai csoportokban történik.

Szakmacsoportos oktatás óratervei Mezőgazdasági szakmacsoport

mezőgazdasági szakmacsoport orientációs/alapozó ismeretek Agrár orientációs ismeretek Műszaki ábrázolás Agrár gazd.környezete Növénytermesztés Állattenyésztés Műszaki alapismeretek Gazdálkodási ismeretek Agrometerológia és talajtan mezőgazdasági szakmacsoport orientációs/alapozó gyakorlatok Agrár orientációsgyakorlat Labor gyakorlat Műszaki gyakorlat Gazdálkoldási gyakorlat

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

36

1

36

1

144

4

128

4

36 -

1 -

18 18 -

0,5 0,5 -

36 36 36 36

1 1 1 1

32 32 32 32 -

1 1 1 1 -

144

4

144

4

144

4

128

4

144 -

4 -

144 -

4 -

108 36 -

3 1 -

96 32 -

3 1 -

Egészségügyi szakmacsoport 9. évf. Egészségügy szakmacsoport orientációs/alapozó ismeretek Egészségtan Tanulásmódszertan Általános és személyiség lélektan Fejlődéslélektan és szocializáció Egészséggondozás Szociálpszichológia

10. évf.

11. évf.

36

1

36

1

144

4

36 -

1 -

36 -

1 -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

175

12. évf. 128

4

-

-

-

36

1

-

-

36 72 -

1 2 -

32

1

Mentálhigiéné Az emberi test Egészségügy szakmacsoport orien144 tációs/alapozó gyakorlatok Egészségtan (gyak) 36 Kommunikáció 36 Környezetkultúra 36 Ön- és társismeret 36 Egészségügyi pályák világa Szakmai kommunikáció Gondozástan -

-

-

-

-

-

32 72

1 2

4

144

4

144

4

128

4

1 1 1 1 -

36 36 72 -

1 1 2 -

72 72

2 2

32 96

1 3

Gépészeti szakmacsoport 9. évf. Műszaki orientációs/alapozó isme36 retek A műszaki pályák világa Anyagismeret A műszaki ábrázolás alapjai 36 Mechanika és anyagok Géprajz, gépelemek Alkalmazott számítástechnika Elektrotechnika Az ember és környezete Minőségbiztosítási alapismeretek Műszaki orientációs/alapozó gya144 korlatok A műszaki pályák világa: Anyag megmunkálási gyakorlatok: Műszaki ábrázolási gyakorla72 tok: Információ- és adatgyűjtési 72 gyakorlatok Gépészeti mérések: Gépi forgácsolási alapgyakorlatok Irányítástechnikai és villamos alapgyakorlatok

10. évf.

11. évf.

12. évf.

1

36

1

144

4

128

4

1 -

36 -

1 -

72 72 -

2 2 -

32 32 32

1 1 1

-

-

-

-

-

32

1

4

144

4

144

4

128

4

-

-

-

-

-

-

-

-

144

4

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

72

2

-

-

-

-

-

72

2

64

2

-

-

-

-

-

64

2

Kereskedelem-marketing szakmacsoport 9. évf. Kereskedelem-marketing orientációs/alapozó ismeretek Gazdasági környezetünk Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe Gazdasági-szolgáltatási orientációs gyakorlatok Információkezelés:

10. évf.

11. évf.

12. évf.

36

1

36

1

144

4

128

4

36

1

36

1

-

-

-

-

-

-

-

-

144

4

144

4

144

4

144

4

144

4

128

4

72

2

72

2

-

-

-

-

176

Viselkedéskultúra: Kommunikáció: Tanirodai gyakorlatok: Gazdasági környezetünk:

72 -

2 -

72

2

-

-

-

-

72 72

2 2

64 64

2 2

Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport 9. évf. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport orientációs/alapozó 36 ismeretek Gazdasági környezetünk 36 Vendéglátó és turizmus ism. Szállodai ismeretek Marketing Vendéglátás idegenforgalom szakmacsoport orientációs/alapozó 144 gyakorlatok Gasztronómiai alapismeret 72 Viselkedéskultúra 72 Kommunikáció Gasztronómiai gyakorlatok -

10. évf.

11. évf.

12. évf.

1

36

1

144

4

128

4

1 -

36 -

1 -

72 36 36

2 1 1

32 64 32

1 2 1

4

144

4

144

4

128

4

2 2 -

72 72 -

2 2 -

144

4

128

4

Egyéb szolgáltatás szakmacsoport –belügyi rendészet 9. évf. Belügyi-rendészeti orientációs/ala36 pozó ismeretek Kommunikáció 36 Személy- és vagyonvédelmi ismeretek Személy- és vagyonőri ismeretek Országvédelem Kriminológiai ismeretek Polgárjog Speciális társadalomismeret Alkotmányjog Büntető-törvénykönyv Eljárásjog Szabálysértési ismeretek Belügyi rendészeti ismeretek Rendészeti ismeretek Tereptan, alaki ismeretek Rendőrség története Belügyi-rendészeti orientációs/ala144 pozó gyakorlatok Testnevelés, sport és önvédelem Önvédelem 72 Lövészet Személy- és vagyonvédelmi isme-

10. évf.

11. évf.

12. évf.

1

36

1

144

4

128

4

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

36 -

1 -

36 36 36 36 -

1 1 1 1 -

32 64 32

1 2 1

4

144

4

144

4

128

4

2 -

72 -

2 -

36 36 -

1 1 -

32 32 -

1 1 -

177

retek Személy- és vagyonőri ismeretek Országvédelem Kriminológiai ismeretek Polgárjog Belügyi rendészeti ismeretek Rendészeti ismeretek Tereptan, alaki ismeretek Rendőrség története

36 36 -

1 1 -

36 36 -

1 1 -

36 36 -

1 1 -

32 32 -

1 1 -

Szakiskolások kétéves, érettségire felkészítő óraterve A képzés megkezdésének feltétele a tizedik évfolyam elvégzését tanusító bizonyítvány vagy szakmunkás végzettség.

Az iskola a 11. évfolyam kerettantervben meghatározott anyagát a 12. évfolyamra csoportosítja át, a 11. évfolyamon biztosított órakeretben a 9-10. évfolyam tananyagát figyelembe véve felzárkóztatás, a szakiskolai tananyag kibővítése történik meg. A tantervben nem épül be szakmai orientáció és alapozás, ehelyett a közismereti tantárgyak óraszámait növeljük meg. Ugyanígy az érettségi tárgyak óraszámának megnövelésére használjuk fel a nem kötelező órakeret 10%-át is. A 12. évfolyamon a tanulóknak kötelezően választani kell egyet a fizika, a földünk és környezetünk, biológia, a kémia és az informatika tantárgyak közül. Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol vagy német) Matematika Testnevelés Osztályfőnöki óra Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Összesen

11. 5 3 1 5 5 2 1 2 2 2 2 2 32

12. 7 4 1 7 6 2 1

4

32

Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelv és az informatika tantárgyat. Szakiskolai óratervek Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 1 1

Tantárgy Osztályfőnöki 178

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Élő idegen nyelv (angol vagy német) Matematika Informatika Természetismeret és környezeti tanulmányok (9.évf.:fizika, kémia, 10.évf.:biológia, földrajz) Művészetek Testnevelés és sport Pályaorientáció és szakmai elmélet Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó oktatás Összesen:

3 2 2 3 2

3 2 2 3 2

4

4

1 2 3 6

1 2

29

9 29

Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelv és az informatika tantárgyat. A szakképzés előkészítő évfolyam (HHR) A szakképzést előkészítő évfolyamon szakképzést előkészítő, kompetencia-alapú oktatás folyik. Ennek keretében alapkészségek fejlesztése, szocializáció, pályaorientáció és szakmai alapozás történik. Az oktatás cél- és eszközrendszere azonos a békési egységben folyó oktatással. A teljes időkeret 1017,5+74 óra lehet, a szabadon választott órákkal együtt. Szakképzési óratervek

Az óraterekben az osztályfőnöki és testnevelés óraszám az elmélet és gyakorlat arányának meghatározásakor nem került beszámításra.

Mezőgazdasági szakmacsoport 31 521 20 0010 31 04

Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó

Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

179

Tantárgy

hetek száma Munka- tűz és környezetvédelem Mezőgazdasági anyagmozgatás Szakmai gyakorlat Betakarítógépek üzemeltetése Nyári termelési gyakorlat Anyag- és gépelemek ismerete Gazdasági- vállalkozási ismeretek Járművezetési ismeretek Mezőgazdasági erő- és munkagépek Mezőgazdasági ismeretek Osztályfőnöki Informatika Elsősegélynyújtás Testnevelés Összesen: Heti óraszám:

31 621 03 0010 31 01

11. évfolyam

12. évfolyam

36 1 0 21 1

32 4 18 3

1 1 1 3 1 1 1 1 1 1120 35

4 2 1 1 1 1 1 1260 35

Összes óraszám

36 128 1332 132 140 36 32 176 168 68 68 68 68 68 2520

Elmélet óraszám

21 128 0 132 0 36 32 48 100 0 0 68 34 0 667 28%

Gyakorlat óraszám

Kimeneti képesítések száma

15 0 1332 0 140 0 0 128 68 68 0 0 34 0 1749

Állattenyésztő

Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Tantárgy hetek száma Állategészségügy, szaporodásbiológia fea.-i Munka, tűzvédelem, adminisztráció fea.-i Tartástechnológia, fejlesztés feladatai Az állattenyésztés napi és időszakos feladatai Baromfi és kisállattenyésztés feladatai Szakmai gyakorlat Osztályfőnöki Informatika Testnevelés Nyári gyakorlat Összesen: Heti óraszám:

11. évfolyam

12. évfolyam

36

32

2 1 2 2 2 21 1 1 1

2 2 2 1 3 21 1 1 1

1188 33

1088 34

180

Összes óraszám

136 100 136 100 168 1428 68 68 68 140 2412

Elmélet óraszám

136 100 136 100 168 0 0 68 0 0 844 31,1%

Gyakorlat óraszám

0 0 0 0 0 1428 0 0 0 140 1568

Kimeneti képesítések száma

32 4 1 1 7 7 9 1 1

Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport 31 812 01 1000 00 00

Panziós, falusi vendéglátó

Szakképzés megkezdésének feltétele: végzettség

- nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Tantárgy hetek száma Gazdálkodási ismeretek Állattartás, kertművelés Vendéglátás Higiéniás tevékenység végzése Szakmai idegen nyelv Nyári gyakorlat Osztályfőnöki Takarítás Testnevelés Napi tevékenység végzése Összesen:

11. évfo- 12. évfo- Összes lyam lyam óraszám 36 32 3 4 236 3+5,5 2+7 594 2+4 2+4 408 2+2,5 0 162 2 2 136 90 1 1 68 1+1 0,5+4 216 1 1 68 2+4 2+4 408 1224 1072 2522

Heti óraszám: 33 811 02 1000 00 00

34

Szakképzés megkezdésének feltétele: végzettség

33,5 Pincér

Kimeneti Elmélet Gyakorlat képesítések óraszám óraszám száma 204 172 136 72 78 0 0 52 0 136 850

32 422 272 90 78 90 0 164 0 272 1420

1 1 1 1 1

1 1 1

35,6%

- tízedik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Tantárgy hetek száma Vendéglátási gyakorlat Szakmai idegennyelv Szakmai számítástechnika Vendéglátási tevékenységek elmélete Vendéglátó gazdálkodási ismeret Műszaki ismeret Élelmiszer, italismeret Testnevelés Nyári gyakorlat Osztályfőnöki Összesen:

11. évfo- 12. évfo- Összes Elmélet Gyakorlat Kimeneti képesítések lyam lyam óraszám óraszám óraszám száma 36 32 22,5 22,5 1530 0 1530 7 2 2 136 136 0 4 1 1 68 68 0 4 2 2 136 136 0 1 2 2 136 136 0 1 0,5 16 16 0 7 2 2,5 152 152 0 52 1 1 68 0 0 140 0 140 1 1 68 0 0 1206 1104 2450 644 1670 181

Heti óraszám:

33,5

33 811 03 1000 00 00

34,5

28%

Szakács

Szakképzés megkezdésének feltétele: végzettség

- tízedik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Tantárgy hetek száma Alapozó idegen nyelv Alapozó élelmiszerismeret Informatika Vendéglátó gazdasági ismeret Előkészítés elmélete Szakmai idegennyelv Ételkészítés elmélete Ételkészítés gyakorlat Nyári gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Összesen: Heti óraszám:

11. évfo- 12. évfo- Összes Elmélet Gyakorlat Kimeneti lyam lyam óraszám óraszám óraszám képesítések száma 36 32 1 1 68 68 0 7 2 2 136 136 0 4 1 1 68 0 68 4 2 2 136 136 0 1 1,5 1,5 102 102 0 1 1 1 136 136 0 7 3 3 204 408 0 21 21 1428 0 1428 140 0 140 1 1 68 0 0 1 1 68 0 0 1242 1104 2554 782 1636 34,5 34,5 32,3%

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 31 341 01 0010 31 02

Élelmiszer- és vegyi áru- eladó

Szakképzés megkezdésének feltétele: végzettség

- nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Tantárgy hetek száma Áruforgalmi ismeretek Jogszabályok alkalmazása Osztályfőnöki Általános áruismeret Élelmiszerismeret gyakorlat Kereskedelmi gyakorlat Környezetvédelem Üzleti levelezés Jogszabályok gyakorlat Idegen nyelv

11. évfo- 12. évfolyam lyam 36 32 4 3 0.5 1 1 1 1 0.5 3 3 17.5 17.5 0.5 0.5 1 1 1 1 2.5 3 182

Kimeneti Összes Elmélet Gyakorlat képesítések óraszám óraszám óraszám száma 240 50 68 86 204 1190 68 68 68 186

240 50 0 86 0 0 34 34 34 100

0 0 0 0 204 1190 34 34 34 86

15 15 15 2 2 15 15 15 6

Élelmiszer és vegyiáru ismeret Nyári gyakorlat Üzleti etika Pénzforgalmi nyilvántartások Pénztárelszámolás Testnevelés Összesen: Heti óraszám:

2

2

0.5 0.5 0.5 0.5 1224 34

0.5 0.5 0.5 0.5 1088 34

183

136 120 68 68 68 68 2756

136 0 68 0 0 0 782 32,3%

0 120 0 68 68 0 1838

2

Gépészeti szakmacsoport 31 521 09 1000 00 00

Gépi forgácsoló

Szakképzés megkezdésének feltétele: végzettség

- nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Tantárgy hetek száma Anyagismeret-anyagvizsgálat CNC programozási ismeretek Geometriai mérések Gépi forgácsolás Munkavédelem Műszaki dokumentáció Szakmai gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Informatika Nyári gyakorlat

Összesen: Heti óraszám:

11. évfo- 12. évfo- Összes lyam lyam óraszám 36 32 2 1 104 1 2 100 1 1 68 2 3 168 1 2 100 2 2 136 21 21 1428 1 1 68 1 1 68 1 1 68 140 0 0 1188 1120 2448 33 35

Kimeneti Elmélet Gyakorlat képesítések óraszám óraszám száma 104 100 0 168 100 136 0 0 0 68 0

0 0 68 0 0 0 1428 0 0 0 140

676 29,4%

1636

3 1 3 1 20 30 1

31 521 10 1000 00 00

Géplakatos

Szakképzés megkezdésének feltétele: végzettség

- nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Tantárgy hetek száma Munka-,baleset-,tűz- és környezetvédelem Műszaki dokumentáció Műszaki- geometriai mérések Szakmai alapgyakorlat Szerelési gyakorlat Szakmai számítás Anyagok Megmunkálási ismeretek

11. évfo- 12. évfo- Összes Elmélet Gyakorlat Kimeneti lyam lyam óraszám óraszám óraszám képesítések száma 36 32

1 2 21

2 2 2 21 2

2 2

184

64 100 136 756 672 64 72 72

32 100 136 0 0 32 72 72

32 0 0 756 672 32 0 0

15 4 1 1 1 18 1 1

Szerelési- üzembehelyezési ismeretek Gépbeállítások Gépészeti kötések Fémek kézi és gépi alakítása Nyári gyakolat Testnevelés Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám:

1 2

1 1 2 1 1 1224 34

1 1 1088 34

32 100 36 72 140 68 68 2452

32 100 36 72 0 0 0 684 29,5%

0 0 0 0 140 0 0 1632

1 1 8 19

31 521 11 1000 00 00

Hegesztő

Szakképzés megkezdésének feltétele: végzettség

- nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Tantárgy hetek száma Munkavédelem Műszaki dokumentációk Műszaki mérések Anyagismeret Szakmai gyakorlat Hegesztő alapfeladatok Hegesztő feladatok Testnevelés Osztályfőnöki Informatika Nyári gyakorlat Összesen: Heti óraszám:

11. évfo- 12. évfolyam lyam 36 32 2 1 1 2 2 0 1 21 21 2 1 2 4 1 1 1 1 1 1 1224 34

1024 32

185

Kimeneti Összes Elmélet Gyakorlat képesítések óraszám óraszám óraszám száma 104 100 72 36 1428 104 200 68 68 68 140 2388

60 100 36 36 0 104 200 0 0 68 0 604 28,6%

44 0 36 0 1428 0 0 0 0 0 140 1648

1 1 20 20 1 1 1

Egyéb szolgáltatások szakmacsoport 33 815 01 1000 00 00

Fodrász

Szakképzés megkezdésének feltétele: végzettség

- tízedik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Tantárgy

hetek száma Anatómia Anyagismeret Etika és kommunikáció Idegen nyelv Munka- és környezetvédelmi ismeretek Nyári gyakorlat Osztályfőnöki Szakmai gyakorlat Szakmai ismerertek I. Szakmai ismeretek II. Számítástechnika Testnevelés Vállalkozási és gazdasági ismeretek Összesen: Heti óraszám:

11. évfolyam

12. évfolyam

36 1 2 2 2 2

32 1 2

1 14 5 3 1 1

1 14 7 2 1 1 3 1088 34

2

1224 34

186

Összes óraszám

Elmélet óraszám

68 136 72 136 72 140 68 952 404 172 68 68 96 2452

0 136 72 36 0 0 0 0 202 172 68 0 36 722 29,4%

Kimeneti Gyakorlat képesítések óraszám száma

68 0 0 100 72 140 0 952 202 0 0 0 60 1594

1 1 2 2 2

1 1 1 2 2

Építőipari szakmacsoport 31 582 15 1000 00 00

Kőműves

Szakképzés megkezdésének feltétele: végzettség

- nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Tantárgy hetek száma Építőipari közös feladatok Gyakorlat Hagyományos állványzatok készítése Hanyományos zsaluzat készítése Monolit beton készítése Falazás, vakolás Betonozási feladatok Speciális kőműves feladatok Vállalkozási ismeretek Víz, hő és hangszigetelés Osztályfőnöki Informatika Testnevelés Nyári gyakorlat Összesen: Heti óraszám:

11. évfo- 12. évfo- Összes Elmélet Gyakorlat Kimeneti képesítések lyam lyam óraszám óraszám óraszám száma 36 32 1 2 100 100 0 13 18 18 1224 0 1224 1 1 1 1 2 2 1 1 2 1 1

1 1 1 2 2 1 2 1 1 1 1

1152 32

1088 34

187

68 68 68 136 136 68 100 104 68 32 68 140 2380

0 0 68 0 136 68 100 104 68 0 68 0 712 29,9%

68 68 0 136 0 0 0 0 0 32 0 140 1668

2 2 1 1 1 1 19 1

33 582 04 1000 00 00

Festő, mázoló és tapétázó

Szakképzés megkezdésének feltétele: végzettség

- tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Tantárgy hetek száma Munka- és környezetvédelem Szakmai gyakorlat Szakmai ismeret Vállalkozási - és gazdálkodási ismeretek Anyagismeret Műszaki rajz Tapétázási ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés Nyári termelési gyakorlat Informatika Szakmai számítások Épületkarbantartási és felújjítási technológiák Összesen: Heti óraszám:

11. évfo- 12. évfo- Összes Elmélet Gyakorlat Kimeneti lyam lyam óraszám óraszám óraszám képesítések száma 36 32 1 1 68 68 0 1 21 21 1428 0 1428 1 3 2 172 172 2

1 1 1 1 1

1 2 1 1 1 1

1 1

1 1

1152 32

1 1088 34

32 100 68 68 68 68 140 68 68

0 100 68 68 68 68 0 68

32 2380

32 712 29,9%

32 0 0 0 0 0 140 0 68

2 52 20

1668

Faipari szakmacsoport 33 543 01 1000 00 00

Bútorasztalos

Szakképzés megkezdésének feltétele: végzettség

- tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Tantárgy hetek száma Szakmai ismeret CNC-gépismeret Gyakorlat Szakrajz Munka és környezetvédelem

11. évfo- 12. évfo- Összes Elmélet Gyakorlat Kimeneti képesítések lyam lyam óraszám óraszám óraszám száma 36 32 2 3 168 168 0 1 2 2 136 136 0 2 21 21 1428 0 1428 1 1 2 100 100 0 2 1 1 68 0 68 7

188

Szakmai szerszám és gépismeret Minőségbiztosítás Faipari anyagismeret Gazdasági ismeretek Osztályfőnöki Nyári gyakorlat Testnevelés Összesen: Heti óraszám:

1 1 1

2

1

1 1 1

1 1152 32

1 1120 35

100 36 68 32 68 140 68 2412

100 36 0 32 68 0 68 708 29,4%

0 0 68 0 0 140 0 1704

6 33 6 5

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 33 522 04 1000 00 00

Villanyszerelő

Szakképzés megkezdésének feltétele: végzettség

-t izedik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Tantárgy hetek száma Villamosságtan Munkahely- és környezetvédelem Műszaki dokumentáció Villamosgépek Minőségbiztosítás Szakmai alapozó ismeretek Alapfogalmak Kábelhálózatok Villámvédelem Kommunális és lakóépületek, ipartelepek villamaos hálózata Szakmai gyakorlat Számítástechnikai alaptevékenységek Osztályfőnöki Testnevelés Nyári gyakorlat Összesen: Heti óraszám:

11. évfo- 12. évfo- Összes Elmélet Gyakorlat Kimeneti óraszám képesítések lyam lyam óraszám óraszám száma 36 32 2 1 104 104 0 7 1 2

1 1 2 1

2 1

68 104 64 32 72 36 64 32

68 104 0 0 72 0 64 32

0 0 64 32 0 36 0 0

1 6 1 7 6 2 15 1

2 21

1 21

104 1428

104

0 1428

19

1 1

1 1 1

1188 33

1088 34

64 68 68 140 2448

72 0 0 0 756 30,8%

2 1

189

0 0 140 1700

Ügyviteli szakmacsoport 33 346 01 1000 00 00

Irodai asszisztens

Szakképzés megkezdésének feltétele:

-t izedik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Irodai asszisztens - 2 éves képzés Óraterv évfolyamonként a Központi program alapján Központi program Évi óra

I. évfolyam 1/11. Helyi tanterv

Heti

össz

Szakmai tananyagegységek 300/1.0/1611-06 A kommunikáció alapismeretei 300/2.0/1611-06 Hivatali kommunikáció 300/3.0/1611-06 A nyelvi kifejezés eszközei 300/4.0/1611-06 Személyiségfejlesztés 300/1.0/1612-06 Elektronikus írástechnika 300/2.0/1612-06 A szövegfeldolgozás elektronikus módja 300/3.0/1612-06 Elektronikus levelezés 300/4.0/1612-06 Elektronikus írástechnika 300/1.0/1613-06 Iroda és információ 300/2.0/1613-06 Információs folyamatok az irodában 300/3.0/1613-06 Információ- és adathasználat 300/4.0/1613-06 Elektronikus információcsere

190

Évi óra elm. ig. elm. gy.

Heti óra1

Szabad sávból

gyak.

89 34 84 48 18

2,47 0,94 2,33 1,33 0,50

36 36 108 36 72

6 20 45 16 0

19 16 30 0 0

11 0 33 20 72

1 1 2 1 1

1

62

1,72

108

25

0

83

2

1

36

1,00

36

30

0

6

1

19

0,53

36

0

36

0

1

1

300/1.0/1614-06 Gazdasági és jogi alapismeretek 300/2.0/1614-06 Hivatali protokoll 300/3.0/1614-06 A szám.techn. alkalmazása a hiv. protokollban 300/1.0/1617-06 Gépírás és iratkészítés 300/2.0/1617-06 Számítástechnikai alkalmazások 300/3.0/1617-06 Ügyviteli eszközök 300/1.0/1618-06 Dokumentumkezelés 300/2.0/1618-06 Számítástechnikai alkalmazások 300/3.0/1618-06 Dokumentumkészítés 1611-06 Munkahelyi kapcsolattartás - vizsgára felkészítés Idegen nyelv Etika Évfolyamonként szakmai tananyagegységek összesen Testnevelés Osztályfőnöki Szabad sáv (évenként változhat az osztály képessége szerint) Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

172 75 8 26 148 81

900 72 36 252 1260

4,78 2,08 0,22 0,72 4,11 2,25

180 72 36 36 144 72

108 36 25,00 1152 2 72 1 36 7 1260 160

40 58 0 28 34 15

0 0 0 0 20 24

140 14 36 8 90 33

15 80 14 20 346 245

13 2 561

5 2 1 1 4 2

25 2 1

7 35

1. A tanév elején a Központi program alapján meghatározzuk, hogy a tananyagegységek órái közül az aktuális órarendben melyek az elméleti, az elmélet igényes gyakorlati, és a gyakorlati órák.

191

3 1 7

Irodai asszisztens - 2 éves képzés Óraterv évfolyamonként a Központi program alapján II. évfolyam 2/12. Központi program Évi óra

Helyi tanterv

Heti össz

Szakmai tananyagegységek 300/1.0/1611-06 A kommunikáció alapismeretei 300/2.0/1611-06 Hivatali kommunikáció 300/3.0/1611-06 A nyelvi kifejezés eszközei 300/4.0/1611-06 Személyiségfejlesztés 300/1.0/1612-06 Elektronikus írástechnika 300/2.0/1612-06 A szövegfeldolgozás elektronikus módja 300/3.0/1612-06 Elektronikus levelezés 300/4.0/1612-06 Elektronikus írástechnika 300/1.0/1613-06 Iroda és információ 300/2.0/1613-06 Információs folyamatok az irodában 300/3.0/1613-06 Információ- és adathasználat 300/4.0/1613-06 Elektronikus információcsere 300/1.0/1614-06 Gazdasági és jogi alapismeretek 300/2.0/1614-06 Hivatali protokoll 300/3.0/1614-06 A szám.techn. alkalmazása a hiv. protokollban 300/1.0/1617-06 Gépírás és iratkészítés 300/2.0/1617-06 Számítástechnikai alkalmazások 300/3.0/1617-06 Ügyviteli eszközök 300/1.0/1618-06 Dokumentumkezelés

192

Évi óra elm. ig. elm. gy.

Heti óra1

Szabad sávból

gyak.

32

32

0

0

1

16 18 0

30 0 0

50 14 96

2

67

2,09

108

3,38

96 32 96

167 118

5,22 3,69

128 128

35 54

0 0

93 74

4 4

164 108 68

5,13 3,38 2,13

96 128 64 32

52 32 14 0

44 0 0 14

0 96 50 18

3 4 2

1 1

3

1

300/2.0/1618-06 Számítástechnikai alkalmazások 300/3.0/1618-06 Dokumentumkészítés 1611-06 Munkahelyi kapcsolattartás - vizsgára felkészítés Idegen nyelv Etika Évfolyamonként szakmai tananyagegységek összesen Testnevelés Osztályfőnöki Szabad sáv (évenként változhat az osztály képessége szerint) Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

800 64 32 224 1120

32 32 32 96

6 8 0 41

0 0 0 35

26 24 32 20

25,00 1024 2 64 1 32 7 1120

308

123

593

1 1 1 3 25 2 1

7 35

1. A tanév elején a Központi program alapján meghatározzuk, hogy a tananyagegységek órái közül az aktuális órarendben melyek az elméleti, az elmélet igényes gyakorlati, és a gyakorlati órák.

193

7

Előrehozott szakképzés Ügyviteli szakmacsoport 33 346 01 1000 00 00

Irodai asszisztens

Szakképzés megkezdésének feltétele:

- nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 14. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Óraterv évfolyamonként a Központi program és a Kerettanterv alapján I. évfolyam 1/9. Központi program Évi óra

Helyi tanterv

Heti össz

Szakmai tananyagegységek 300/1.0/1611-06 A kommunikáció alapismeretei 300/2.0/1611-06 Hivatali kommunikáció 300/3.0/1611-06 A nyelvi kifejezés eszközei 300/4.0/1611-06 Személyiségfejlesztés 300/1.0/1612-06 Elektronikus írástechnika 300/2.0/1612-06 A szövegfeldolgozás elektronikus módja 300/3.0/1612-06 Elektronikus levelezés 300/4.0/1612-06 Elektronikus írástechnika 300/1.0/1613-06 Iroda és információ 300/2.0/1613-06 Információs folyamatok az irodában 300/3.0/1613-06 Információ- és adathasználat 300/4.0/1613-06 Elektronikus információcsere 300/1.0/1614-06 Gazdasági és jogi alapismeretek

35

194

0,97

36

Évi óra elm. ig. elm. gy.

36

0

Heti óra1 gyak.

0

1

Szabad sávból

300/2.0/1614-06 Hivatali protokoll 300/3.0/1614-06 A szám.techn. alkalmazása a hiv. protokollban 300/1.0/1617-06 Gépírás és iratkészítés 300/2.0/1617-06 Számítástechnikai alkalmazások 300/3.0/1617-06 Ügyviteli eszközök 300/1.0/1618-06 Dokumentumkezelés 300/2.0/1618-06 Számítástechnikai alkalmazások 300/3.0/1618-06 Dokumentumkészítés 1611-06 Munkahelyi kapcsolattartás - vizsgára felkészítés Évfolyamonként szakmai tananyagegységek összesen Kompetenciaterületek Idegen nyelvi kommunikáció A hatékony, önálló tanulás Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Anyanyelvi kommunikáció Közismereti tárgyak összesen Testnevelés Osztályfőnöki Szabad sáv (évenként változhat az osztály képessége szerint) Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

96 66 13 27 150 81

2,67 1,83 0,36 0,75 4,17 2,25

180 72 36 36 144 108

0 43 0 36 32 37

49 15 0 0 20 24

131 14 36 0 92 47

3 1,8 0,4 0,8 4 2

2 0,2 0,6 0,2

468

13,00

612

184

108

320

13

4

108 36 72 72 72 72 36 72 540 72 36 144 1260

3 1 2 2 2 2 1 2 15 2 1 4

108 36 72 72 72 72 36 72 540 72 36

3 1 2 2 2 2 1 2 15 2 1

1260 80

35

4

1. A tanév elején a Központi program alapján meghatározzuk, hogy a tananyagegységek órái közül az aktuális órarendben melyek az elméleti, az elmélet igényes gyakorlati, és a gyakorlati órák.

195

1

Óraterv évfolyamonként a Központi program és a Kerettanterv alapján II. évfolyam 2/10. Központi program Évi óra

Helyi tanterv

Heti össz

Szakmai tananyagegységek 300/1.0/1611-06 A kommunikáció alapismeretei 300/2.0/1611-06 Hivatali kommunikáció 300/3.0/1611-06 A nyelvi kifejezés eszközei 300/4.0/1611-06 Személyiségfejlesztés 300/1.0/1612-06 Elektronikus írástechnika 300/2.0/1612-06 A szövegfeldolgozás elektronikus módja 300/3.0/1612-06 Elektronikus levelezés 300/4.0/1612-06 Elektronikus írástechnika 300/1.0/1613-06 Iroda és információ 300/2.0/1613-06 Információs folyamatok az irodában 300/3.0/1613-06 Információ- és adathasználat 300/4.0/1613-06 Elektronikus információcsere 300/1.0/1614-06 Gazdasági és jogi alapismeretek 300/2.0/1614-06 Hivatali protokoll 300/3.0/1614-06 A szám.techn. alkalmazása a hiv. protokollban 300/1.0/1617-06 Gépírás és iratkészítés 300/2.0/1617-06 Számítástechnikai alkalmazások 300/3.0/1617-06 Ügyviteli eszközök 300/1.0/1618-06 Dokumentumkezelés 300/2.0/1618-06 Számítástechnikai alkalmazások 300/3.0/1618-06 Dokumentumkészítés 1611-06 Munkahelyi kapcsolattartás - vizsgára felkészítés

196

Évi óra elm. ig. elm. gy.

Heti óra1

Szabad sávból

gyak.

90 39 84 48 18

2,50 1,08 2,33 1,33 0,50

72 36 108 36 72

8 36 49 19 18

50 0 36 0 0

14 0 23 17 54

2 1 2 1 1

62

1,72

72

40

0

32

2

22

0,61

36

0

19

17

1

105

2,92

144 72

10 38

27 20

107 14

3

72 72

10 10

16 14

46 48

1 1

1 2

2 2

Évfolyamonként szakmai tananyagegységek összesen Kompetenciaterületek Idegen nyelvi kommunikáció A hatékony, önálló tanulás Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Anyanyelvi kommunikáció Közismereti tárgyak összesen Testnevelés Osztályfőnöki Szabad sáv (évenként változhat az osztály képessége szerint) Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

468

13,00

792

36 72 36 36 36 72 72 360 72 36 324 1260

1 2 1 1 1 2 2 10 2 1 9

36 72 36 36 36 72 72 360 72 36

238

182

372

13

9

1 2 1 1 1 2 2 10 2 1 9

1260 120

35

1. A tanév elején a Központi program alapján meghatározzuk, hogy a tananyagegységek órái közül az aktuális órarendben melyek az elméleti, az elmélet igényes gyakorlati, és a gyakorlati órák.

197

Óraterv évfolyamonként a Központi program és a Kerettanterv alapján III. évfolyam 3/11. Központi program Évi óra

Helyi tanterv

Heti össz

Szakmai tananyagegységek 300/1.0/1611-06 A kommunikáció alapismeretei 300/2.0/1611-06 Hivatali kommunikáció 300/3.0/1611-06 A nyelvi kifejezés eszközei 300/4.0/1611-06 Személyiségfejlesztés 300/1.0/1612-06 Elektronikus írástechnika 300/2.0/1612-06 A szövegfeldolgozás elektronikus módja 300/3.0/1612-06 Elektronikus levelezés 300/4.0/1612-06 Elektronikus írástechnika 300/1.0/1613-06 Iroda és információ 300/2.0/1613-06 Információs folyamatok az irodában 300/3.0/1613-06 Információ- és adathasználat 300/4.0/1613-06 Elektronikus információcsere 300/1.0/1614-06 Gazdasági és jogi alapismeretek 300/2.0/1614-06 Hivatali protokoll 300/3.0/1614-06 A szám.techn. alkalmazása a hiv. protokollban 300/1.0/1617-06 Gépírás és iratkészítés 300/2.0/1617-06 Számítástechnikai alkalmazások 300/3.0/1617-06 Ügyviteli eszközök 300/1.0/1618-06 Dokumentumkezelés 300/2.0/1618-06 Számítástechnikai alkalmazások 300/3.0/1618-06 Dokumentumkészítés

70

198

2,19

Évi óra elm. ig. elm. gy.

Heti óra1

Szabad sávból

gyak.

32

32

0

0

1

14 20 0

17 0 0

33 12 128

2

108

3,38

64 32 128

153 121

4,78 3,78

160 128

51 55

0 0

109 73

5 4

160 108 80

5,00 3,38 2,50

96 96 64 32

53 32 5 0

43 0 10 0

0 64 49 32

3 3 2

32 32

0 0

0 0

32 32

1 4

1

1 1

1611-06 Munkahelyi kapcsolattartás - vizsgára felkészítés Évfolyamonként szakmai tananyagegységek összesen Kompetenciaterületek Idegen nyelvi kommunikáció A hatékony, önálló tanulás Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Anyanyelvi kommunikáció Közismereti tárgyak összesen Testnevelés Osztályfőnöki Szabad sáv (évenként változhat az osztály képessége szerint) Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

800

25,00

32 928

16 278

0 70

16 580

18 18 36

0,5 0,5 1

16 16 32

0,5 0,5 1

18 18 108 64 32 116 1120

0,5 0,5 3 2 1 4

16 16 96 64 32

0,5 0,5 3 2 1

1120

35

23

1 6*

6

1. A tanév elején a Központi program alapján meghatározzuk, hogy a tananyagegységek órái közül az aktuális órarendben melyek az elméleti, az elmélet igényes gyakorlati, és a gyakorlati órák. *Eltérés indoka: gazdasági órák számának csökkentése

199

Emelt szintű és felsőfokú szakképzés 55 343 01 0010 55 01

Banki szakügyintéző

Szakképzés megkezdésének feltétele:

- érettségi - 18. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Tantárgy

Elmélet

Gyakorlat

Összes

Számonkérés

1. félév Vállalati gazdaságtan I. Gazdasági alapismeretek Bevezetés a marketingbe Jogi alapismeretek Pénzügyek alapjai Számvitel alapjai Informatika I. Viselkedéskultúra, üzleti etika Idegen nyelv

2 2 2 2 2 2 0 0 0

1 2 1 0 1 2 3 2 3

3 4 3 2 3 4 3 2 3

gyakorlati jegy kollokvium gyakorlati jegy kollokvium kollokvium kollokvium gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy

Összesen:

12

15

27

Vállalati gazdaságtan II. Gazdasági jog Vállalati pénzügyek Adózási alapok Pénzügyi számvitel Informatika II. Készség és személyiségfejlesztés Idegen nyelv Bankügyletek Devizaügyletek Lakossági bankügyletek

2 2 1 2 1 0

0 0 1 0 2 2

2 2 2 2 3 2

gyakorlati jegy kollokvium gyakorlati jegy kollokvium gyakorlati jegy gyakorlati jegy

0 0 3 3 1

2 3 0 0 1

2 3 3 3 2

gyakorlati jegy gyakorlati jegy kollokvium kollokvium kollokvium

Összesen:

15

11

26

Elmélet 2 1 2 0 1 0

Gyakorlat 0 1 1 2 1 2

Összes 2 2 3 2 2 2

2. félév

3.félév Tantárgy EU-ismeret Vállalati pénzügyek Vezetői számvitel Elemzés Általános statisztika Informatika III.

200

Számonkérés kollokvium gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy

Gazdasági informatika I. Idegen nyelv Üzleti kommunikáció Hitelbírálat

0 0 0 2

3 3 2 0

3 3 2 2

Összesen:

8

15

23

Tantárgy Biztosításismeret Államháztartási ismeret Általános statisztika Gazdasági informatika II. Munkaerőpiaci ism. Idegen nyelv Hitelbírálat Pénzügyi piacok Hitelintézeti számvitel

Elmélet 2 2 1 0 2 0 4 4 2

Gyakorlat 0 0 1 3 0 3 0 0 1

Összes 2 2 2 3 2 3 4 4 3

Összesen:

17

8

25

gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy kollokvium

4.félév Számonkérés kollokvium kollokvium gyakorlati jegy gyakorlati jegy kollokvium gyakorlati jegy kollokvium kollokvium gyakorlati jegy

54 861 01 1000 00 00

Biztonságszervező I.

Szakképzés megkezdésének feltétele:

- érettségi - 18. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

13. évfolyam hetek száma 36 Biztonságszervező alapfeladatok 3 Gyakorlat 14 Biztonságszervező szakfeladatok 3 Személy-és vagyonvédelmi alapfeladatok 4 Testőri feladatok 3 Informatika 2 Gazdasági ismeretek 2 Jogi ismeretek 2 1056 Összesen: Heti óraszám: 33 Tantárgy

201

Kimeneti Összes Elmélet Gyakorlat képesítések óraszám óraszám óraszám száma 96 448 96

96 0 96

0 448 0

1 1 1

128 96 64 64 64 1056

128 96 64 64 64 608

0 0

2 1

448

54 525 02 0010 54 02

Mezőgazdasági gépésztechnikus

Szakképzés megkezdésének feltétele:

- érettségi - 18. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Óraterve megegyezik a békési egységben folyó azonos képzés óratervével. 54 723 01 1000 00 00

Ápoló

Szakképzés megkezdésének feltétele:

- érettségi - 18. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Tantárgy

13. évfolyam

14. évfolyam

15. évfolyam

elméleti hetek száma Kommmunikáció Pszichológia Orvosi latin Idegen nyelv Informatika Etikus-jogszerű kommunikáció Pedagógia Fertőtlenítés-sterilizálás Munkavédelem Elsősegélynyújtás Egészségtudatos magatartás kialakítása Lelki egészség Az emberi test felépítése és működése Ápolástudomány Ápolási feladatok Diagnosztikai ismeretek Terápiás ismeretek Összefüggő nyári szakmai gyakorlat Felnőtt és gyermek betegmegfigyelés Egészséges ember gondozása Fogyatékos ember gondozása Belgyógyászati ismeretek Sebészeti ismeretek Szülészet-nőgyógyászati

35 1 1 1 1 1

24 0

15 0

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Demonstrációs gyak.

Klinikai gyakorlat

30 30 30 30 16

0 0 0 0 0

30 30 30 30 16

0 0 0 0 0

2 1 1 2 3

68 34 34 68 112

68 34 14 58 58

0 0 20 10 54

0 0 0 0 0

2 1

118 44

78 44

0 0

40 0

5 1 4 5 7

173 34 146 180 173

173 34 78 129 156

0 0 68 51 17

0 0 0 0 0

0

90

0

0

90

6

236

122

34

80

5

179

122

17

40

3 4 3 3

94 135 128 94

54 78 71 54

0 17 17 0

40 40 40 40

202

ismeretek Kisklinikumi ismeretek Összefüggő nyári szakmai gyakorlat Gyermekgyógyászati ismeretek Neurológiai és pszichiátriai ismeretek Onkológiai és hospice ismeretek Szakmai etika Szakmai kommunikáció Szakmai idegen nyelv Összefüggő szakmai gyakorlat Összesen: Heti óraszám:

3

68

68

0

0

90

0

0

90

4

150

70

0

80

5

158

61

17

80

4 3 3 3

134 35 35 52

54 35 35 52

0 0 0 0

80 0 0 0

1120

816

0 330

32

34

22

203

602 0 0 602 3600 1800 458 1342 Gyakorlat összesen:1800 óra Elmélet összesen: 1800 óra

54 723 02 1000 00 00

Csecsemő- és gyermekápoló

Szakképzés megkezdésének feltétele:

Tantárgy

Elméleti hetek száma: Kommunikáció Pszichológia Orvosi latin Idegen nyelv Informatika Etikus-jogszerű kommunikáció Pedagógiai feladatok ellátása Fertőtlenítés-sterilizálás Munkavédelem A szervezet működését károsító állapotok Sérülések osztályozása Egészségmegőrzés, egészségnevelés Közösségi, otthonápolás Gondozási feladatok az újszülött ellátásában Gondozási feladatok csecsemő és gyermekkorban Összefüggő nyári szakmai gyakorlat Az ápolás alapjai a gyermekellátásban 1. Az ápolás alapjai a gyermekellátásban 2. Diagnosztikai ismeretek a csecsemő és gyermekellátásában Szakmai etika Kórtan Biokémia Biofizika Terápiás ismeretek a csecsemő és gyermekellátásában Összefüggő nyári szakmai gyakorlat A beteg csecsemő és gyermekmegfigyelése Csecsemő és gyermek bel-

- érettségi - 18. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

13. évfo- 14. évfo- 15. évfolyam lyam lyam

31 1 1 1 1 1

27

Összes Elmélet óraszám óraszám

Demonstrációs gyak.

Klinikai gyakorlat

15 36 36 36 18 18

0 0 0 0 0

36 36 36 18 18

0 0 0 0 0

2 1 1 4

68 36 36 72

72 36 16 62

0 0 20 10

0 0 0 0

1 3

36 54

0 34

36 20

0 0

231 215

170 136

16 34

45 45

2

85

85

0

0

6

284

102

102

80

90

0

0

90

6

193

111

42

40

7

193

111

42

40

5 2 2 1 1

250 30 30 15 15

96 30 30 15 15

34 0 0 0 0

120 0 0 0 0

10

330

240

0

80

90

0

0

90

398 873

170 102

68 51

160 720

6 6

3

15 11 204

gyógyászati szakápolástan Csecsemő és gyermek sebészeti és sürgősségi szakápolástan Összesen: Heti óraszám:

1147

999

7 495

37

37

33

205

170 56 34 80 3938 1689 653 1590 Gyakorlat összesen:2243 óra Elmélet összesen: 1689 óra

52 347 03 0000 00 00

Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens

Szakképzés megkezdésének feltétele:

- érettségi - 18. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Óraterv a Központi program alapján I. évfolyam 1/13. Központi program Évi óra

Szakmai tananyagegységek 303/1.0/1604-06 Az irat és ügyvitel-technikai berendezés kezelése 303/1.0/1605-06 Gépírás és alkalmazott számítástechnika 303/1.0/2567-06 Ügyfél-kommunikáció 303/1.0/1607-06 Ügyfélszolgálati ismeretek 303/1.0/1590-06 Call/Contact Center ismeretek 303/1.0/1591-06 Telemarketing és értékesítés 303/1.0/1588-06 Az adatok, adatbázisok kezelése 303/1.0/1589-06 Távközlés szakismeretek 303/1.0/1587-06 Proaktív ügyfélkapcsolatok Idegen nyelv

43 43 86 86 86 130 130 130 130

Évfolyamonként szakmai tananyagegységek összesen Osztályfőnöki Szabad sáv (évenként változhat az osztály képessége szerint) Mindösszesen

864 32 224 1120

Helyi tanterv

Heti

1,34 1,34 2,69 2,69 2,69 4,06 4,06 4,06 4,06

24,00 1 7

Heti óra1

össz

Évi óra elm. ig. elm. gy.

gyak.

64 192 96 96 64 64 192 128 96 96

21 30 26 26 26 29 52 38 36 42

35 0 18 18 0 0 0 0 0 54

8 162 52 52 38 35 140 90 60 0

2 2 3 3 2 2 4 4 3

1088 32

326

125

637

25 1

1120

Szabad sávból

4

2

3

35

9

54 346 01 0010 54 03

Ügyintéző titkár

Szakképzés megkezdésének feltétele:

- érettségi - 18. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Óraterv évfolyamonként a Központi program alapján I. évfolyam 1/13. Központi program Évi óra

Helyi tanterv

Heti össz

Szakmai tananyagegységek 305/1.0/1617-06 Gépírás és iratkészítés 305/2.0/1617-06 Számítástechnikai alkalmazások 305/3.0/1617-06 Ügyviteli eszközök 305/1.0/1618-06 Dokumentumkezelés 305/2.0/1618-06 Számítástechnikai alkalmazások 305/3.0/1618-06 Dokumentumkészítés 305/1.0/1619-06 Gazdasági-vállalkozási ügyintézés 305/2.0/1619-06 Titkári feladatvégzés 305/3.0/1619-06 Iratfogalmazás 305/1.0/1620-06 Kommunikáció 305/2.0/1620-06 Rendezvényszervezés 305/1.0/1623-06 Munkaügy 305/2.0/1623-06 Szervezés 305/3.0/1623-06 Minőségirányítási folyamatkezelés Idegen nyelv Gyorsírás Évfolyamonként szakmai tananyagegységek összesen

244 110 12 24 228 98

6,78 3,06 0,33 0,67 6,33 2,72

160 96

972 207

Évi óra elm. ig. elm. gy.

Heti óra

Szabad sávból

gyak.

4,44

216 72 36 36 216 72 108 108

70 12 16 23 66 32 68 60

0 35 0 0 60 0 40 25

146 25 20 13 90 40 0 23

6 2 1 1 6 2 3 3

2,67

108

48

0

60

3

27,00

108 144 1224

40 54 489

28 20 208

40 70 527

27

3 4 7

Osztályfőnöki Szabad sáv (évenként változhat az osztály képessége szerint) Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

36 252 1260

1 7

36

1 7

1260 90

35

Óraterv évfolyamonként a Központi program alapján II. évfolyam 2/14. Központi program Évi óra

Helyi tanterv

Heti össz

Szakmai tananyagegységek 305/1.0/1617-06 Gépírás és iratkészítés 305/2.0/1617-06 Számítástechnikai alkalmazások 305/3.0/1617-06 Ügyviteli eszközök 305/1.0/1618-06 Dokumentumkezelés 305/2.0/1618-06 Számítástechnikai alkalmazások 305/3.0/1618-06 Dokumentumkészítés 305/1.0/1619-06 Gazdasági-vállalkozási ügyintézés 305/2.0/1619-06 Titkári feladatvégzés 305/3.0/1619-06 Iratfogalmazás 305/1.0/1620-06 Kommunikáció 305/2.0/1620-06 Rendezvényszervezés 305/1.0/1623-06 Munkaügy 305/2.0/1623-06 Szervezés 305/3.0/1623-06 Minőségirányítási folyamatkezelés

elm.

elm. ig. gy.

gyak.

96

16

0

80

3

0 14 56 42 28

25 0 40 34 4

39 50 0 20 0

2 2 3 3 1

64 42 68 66

0 0 0 0

32 54 60 30

3 3 4 3

192

6,00

24

0,75

64 64 96 96 32

172 102 180 194

5,38 3,19 5,63 6,06

96 96 128 96

208

Heti óra1

Évi óra

Szabad sávból

Idegen nyelv Gyorsírás Évfolyamonként szakmai tananyagegységek összesen Osztályfőnöki Szabad sáv (évenként változhat az osztály képessége szerint) Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

864 32 224 1120

27,00 1 7

96 128

25 14

26 62

45 52

1088 32

435

191

462

3 4 27 1

7 1120

35

1. A tanév elején a Központi program alapján meghatározzuk, hogy a tananyagegységek órái közül az aktuális órarendben melyek az elméleti, az elmélet igényes gyakorlati, és a gyakorlati órák.

209

7

Felnőttképzés – felnőttek középiskolája esti tagozat A középiskolai képzés ideje 4 év, de a felnőttoktatásban lehetőség van arra, hogy a tanulókat ne csak 9. évfolyamra vegyük fel, mert az általánosan művelő évfolyamok számát beszámítva lehetséges a tizedik évfolyamra való felvétel. Óraterv Tantárgy/évfolyam Anyanyelv/Kommunikáció Magyar irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Társadalomismeret Művészeti ismeretek Filozófia/Etika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Heti óraszám

9. 1 2 3 1 3 1 1 1 1 1 1 16

10. 1 2 3 1 3 1 1 1 1 1 1 16

11. 1 2 3 1 3 1 1 1 1 1 1 1 17

12. 1 2 3 1 4 0,5 0,5 Egy tantárgy választandó heti 2 órában

4.1.6.4. A gyomaendrődi oktatási egység képzései

Szakközépiskolai osztályok: Évfolyamok szá- Tanulmányi terület és jellemKépzési idő ma zői 9-12 Kereskedelem-marketing 4 év 9-12 Mezőgazdaság 4 év

Szakiskolai osztályok: OKJ azonosító

Szakképesítések megnevezése Képzés ideje Vendéglátás-idegenforgalom 318120100000000 2+2 év Panziós, falusi vendéglátó Mezőgazdaság 316210400000000 2+2 év Lótartó és -tenyésztő Vendéglátás-idegenforgalom 338110210000000 2+2év Pincér

210

14

338110310000000 335410510000000 336210210000000 315820810000000

Vendéglátás-idegenforgalom Szakács Élelmiszeripar Pék-cukrász Mezőgazdaság Gazda Faipar Épületasztalos

2+2év 2+3év 2+2év 2+2év

Előrehozott szakképzés (9-10-11. évf.) OKJ azonosító 336210210000000 316210400000000 33 541 04 0000 00 00

II.

Szakképesítések megnevezése Képzés ideje Mezőgazdaság 3 év Gazda Mezőgazdaság 3 év Lótartó és -tenyésztő Élelmiszeripar 3 év Pék

Érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők részére:

Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés: OKJ azonosító 556210100105501 556210200105503 556210200105508

Szakképesítések (elágazások) megneKépzés ideje vezése Agrármenedzser-asszisztens (agrárkereske2 év delmi menedzserasszisztens) Agrártechnológus (hulladékgazdálkodási 2 év technológus) Agrártechnológus (vadgazdálkodási tech2 év nológus)

Szakközépiskolai óratervek

211

Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelvtan Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol/német ) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Vállalkozási ismeretek Mezőgazdasági szakmacsoportos ism. elm. Mezőgazdasági szakmacsop. ism. gyak. Összesen: Szabadon tervezhető órakeret terhére a fentieken túl: Mindösszesen:

9. 37 hét ó/h 3 1 2 -

10. 37 hét ó/h 3 1 2 -

11. 37 hét ó/h 3 1 3 1

12. 32 hét ó/h 3 1 3 -

3 3 1 1 2 1 1 1,5 2 1 -

3 3 1 1 2 2 1 1,5 1 1 -

4 4 1 1 2 2 1 -

4 4 1 1 2 2 1 1

1

1

4

4

4

4

4

4

27,5

27,5

31

31

0,5

1

2

28

32

33

27,5

212

Az idegen nyelvet és az informatikát csoportbontásban oktatjuk. A szakmacsoportos oktatás szakmai óraterve megegyezik az orosházi egységben folyó azonos képzés óratervével. SZAKISKOLA A szakiskola 9-10.évfolyamán az SZFP-program befejezése mellett az orosházi egységben folyó oktatás óraterve szerinti beosztást alkalmazzuk.

Tantárgy Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Élő idegen nyelv (angol vagy német) Matematika Informatika Természetismeret és környezeti tanulmányok (9.évf.:fizika, kémia, 10.évf.:biológia, földrajz) Művészetek Testnevelés és sport Pályaorientáció és szakmai elmélet Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó oktatás Összesen:

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 1 1 3 3 2 2 2 2 3 3 2 2 4

4

1 2 3 6

1 2

29

9 29

Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelv és az informatika tantárgyat. Szakképző évfolyamok óratervei A szabad sávra fordítható órakeretet az alábbi programokban megadott tananyagtartalmak nagyobb óraszámban történő feldolgozásra használjuk fel minden egyes szakmában. Az előrehozott szakképzésben indított osztályokban - szakmától függetlenül – az alábbi közismereti órafelosztást alkalmazzuk:

Matematika Történelem Természettudomány Anyanyelvi ismeretek Kommunikáció Idegen nyelv Informatika Tanulásmódszertan Testnevelés Osztályfőnöki

9. oszt. 36 hét 2 2 2 2

10. oszt. 34 hét 1 2 2 2

Összes 11. oszt. 30 hét 136 1 155 0,5 140 155 0,5

1 1 1 1 1

2 1 1 1 1

213

1 1 1

104 100 70 100 100

Összes

13

13

5

860 +200

468

442

150

GAZDA A szakképesítés azonosító száma: 33 621 02 1000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Gazda Szakképesítések köre: Elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: 6140 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 %

Óratervezet (a modulok nevei megfelelnek a tantárgyak neveinek) Tantárgy

(központi programban előírt 2 éves óraszám)

Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel

11. évfolyam elmélet

12. évfolyam

gyakorlat

elmélet

1

2

1

2

3

2

3 + 2,5 1

2,5

3 + 2,5 2

2,5

2

1

gyakorlat

Összes óraszám elmélet

gyakorlat

2

68

136

3

72

204

3 + 3 1

152

390

36

68

3 + 3 2

152

390

68

136

32

54

(52e + 118gy)

Gépüzemeltetés és karbantartás (54e + 116gy)

Növénytermesztés I – II. (I. 25e + 60gy II. 127e + 298 gy)

Környezet-, tűz- és munkavédelem

1

(25e + 60gy)

Állattartás I – II.

2

(I. 25e + 60gy II. 128e + 297gy)

Kertészet

1

1

(51e + 119gy)

Kisüzemi élelmiszertermelés (25e + 60gy)

Informatika Traktorvezetés Nyári gyakorlat Összesen

1 72

64

136 140

716 2302óra

Testnevelés Osztályfőnöki

68

1

31% 1 1

1 1

214

1586 69%

ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉSBEN Tantárgy

9. évf. 36 hét Elm.

Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel Gépüzemeltetés és karbantartás Növénytermesztés I – II.

Elm.

1

1

1

3

1

11.évf. 30 hét

Gyak.

2

Elm.

1

Gyak.

1

Összes óraszám Elm.

Gyak.

100

134

100

1

108 +35 óra tavaszi gyakorlat (11.évf)

1

1

Kertészet

1

Traktorvezetés Összesen

Gyak

1

Környezet-,tűz - és munkavédelem Állattartás I – II.

Kisüzemi élelmiszertermelés Nyári gyakorlat

10. évf. 34 hét

1

3

2

3 + 1

2

2

164

394 +35 óra tavaszi gyakorlat (10.évf)

1

3

5

3

2

1

36

5

164

64

360 +35 óra őszi gyak. (10.évf)

3

1

105

2 + 1

2

100

270

1

3

30

90 245

60

215

+14 óra őszi gyak. (11.évf)

1

140 68

+21 óra őszi gyak. (11.évf)

128 822 2627óra 31%

1805 69%

Lótartó – és tenyésztő A szakképesítés azonosító száma: 31 621 04 0000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Lótartó és – tenyésztő Szakképesítések köre: Elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: 6134 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Óratervezet Tantárgy

(központi programban előírt 2 éves óraszám)

Ló gondozás (42e + 58gy) Takarmányozástan (50e + 30gy) Ló egészségügy (57e + 54gy) Lovak kiképzése (27e + 39gy) Műszaki ismeretek (0e + 48gy) Lovak tenyésztése (72e + 217gy) Lótenyésztés munkavédelme (35e + 36gy) Gazdasági ismeretek (36e + 0gy) Lótenyésztés jogi vonatkozásai (39e + 0gy) Lovaglás (177e + 243gy) Fogathajtás (179e + 246gy) Idegen nyelv Szakmai gyakorlat Nyári gyakorlat Összesen 2196óra

11. évfolyam elmélet

12. évfolyam

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

Összes óraszám elmélet

gyakorlat

54

1,5 1

0,5

52

0,5

1

50

0,5

0,5

34

0,5

16

1,5

0,5

70

1

0,5

52

36

1 1

32

2,5

3

186

1,5

4

182

1

68

1 6 + 12

6 + 12 140

216

1224 140 832 1364 38% 62%

ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉSBEN

9. évf. 36 hét

Tantárgy

Elm.

Ló gondozás Takarmányozástan Ló egészségügy

1,5 1 0,5

Lovak kiképzése Műszaki ismeretek Lovak tenyésztése Lótenyésztés munkavédelme Gazdasági ismeretek Lótenyésztés jogi vonatkozásai Lovaglás Fogathajtás Szakmai gyakorlat Nyári gyakorlat

1

Gyak

10. évf. 34 hét Elm.

Gya.

0,5 0,5

1

11.évf. 30 hét

0,5

Elm.

Összes óraszám

Gyak.

0,5 0,5

54 68 50

0,5 1 0,5 1

51 30 68 30

1

34 30

2 2

181 181

1

1 1

2,5 2,5 10 105

Tavaszi, Őszi gyakorlat Összesen

5+6 140

5 +12

70

70

Gyak.

1244 245

2406óra

217

Elm.

777 33%

140 1629 67%

PANZIÓS, FALUSI VENDÉGLÁTÓ

A szakképesítés azonosító száma: 31 812 01 0000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Panziós, falusi vendéglátó Szakképesítések köre: Elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: 5129 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 %

Óratervek (a modulok nevei megfelelnek a tantárgyak neveinek) Tantárgy

(központi programban előírt 2 éves óraszám)

Gazdálkodás (100e + 128gy) Vendégfogadás (180e + 200gy) Napi tevékenység végzése (265e + 360gy) Ételkészítés (140+230) Higiéniás tevékenység végzése (60gy) Takarítás (30 gy) Munkavédelem (75e) Terítés, felszolgálás (50e)

Állattartás, kertművelés (133e + 170gy) Takarítás, lakásgondozás (48e + 56gy) Idegen nyelv Tanulásmódszertan Informatika Nyári gyakorlat Összesen 2132óra Testnevelés Osztályfőnöki

11. évfolyam elmélet

12. évfolyam

gyakorlat

2

1

3

3

2

4

elmélet

gyakorlat

Összes óraszám elmélet

gyakorlat

4

72

164

3

3

204

204

2

4

136

272

64

2 2

32

1 72

0,5

6

0,5

1

2

50

280

1

2

50

64

2

136 36 136 160 648 1484 30% 70%

2 1 2

2 160

1 1

1 1

218

ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉSBEN Tantárgy

9. évf. 36 hét Elm.

Gazdálkodás Vendégfogadás Ételkészítés Higiéniás tevékenység végzése Takarítás Munkavédelem Terítés, felszolgálás

2 3 2

Gyak

3 2 1

1 1

Elm.

1

1 1 1

1

Állattartás, kertművelés Lakásgondozás 2 Informatika Idegen nyelv Nyári gyakorlat

10. évf. 34 hét Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

2 3 3 1

1 1

2 2 3 1

102 138 106

128 270 264 100

1 2

1 1 1 3 3 1 2

3

1

Tavaszi, őszi gyakorlat Összes

Összes óraszám

11.évf. 30 hét

105

140

70

70

70 70 124 72 34

30 30 100 158 90 30 60 245 140 1645 70%

716 30%

2361óra

Pincér A szakképesítés azonosító száma: 33 811 02 1000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Pincér Szakképesítés-elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: 5123 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % A követelménymodulhoz tartozó tantárgyak (az előírt központi programok alapján 2011/2012 – es tanévtől kezdődően) Tantárgy (központi programban előírt 2 éves

11. évfolyam elmélet

12. évfolyam

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

Összes óraszám elmélet

gyakorlat

óraszám)

Felszolgálás

4

21

Vendéglátó tevékenység

2

2,5

152

1

4,5

180

3

21

240

alapjai Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek

219

1428

Kommunikáció

1

36

Idegen nyelv

0,5

66

1,5

Nyári gyakorlat

150

150

Összesen

674 2252óra

1578 30%

Testnevelés

1

1

Osztályfőnöki

1

1

70%

Az alábbi óratervek már csak a kifutó képzésű osztályokra vonatkoznak:

2éves óraterv Tantárgy

(központi programban előírt 2 éves óraszám)

Pincérismeret Élelmiszer Étel – italkészítés Vezetés és gazdálkodás Kommunikáció Számítástechnika Idegen nyelv Nyári gyakorlat Összesen 2168óra Testnevelés Osztályfőnöki

11. évfolyam elmélet

gyakorlat

elmélet

15

2 2 1 2 1 1 3

Összes óraszám

12. évfolyam 15

2 1 1 2 1

3

gyakorlat

136 104 68 136 68 36 108

3

gyakorlat

1020 204

64 64 160 656 1512 30% 70%

2 2 160

1 1

elmélet

1 1

3éves óraterv Tantárgy

(központi programban előírt 3 éves óraszám)

Pincérismeret Élelmiszer Étel – italkészítés Vezetés és gazdálkodás Kommunikáció Számítástechnika Idegen nyelv Nyári gyakorlat

11. évf. Elm.

4 1 1 1 1 2 2

12. évf

13.évf.

Gyak

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

15

2,5 1 2 2 1 1 2

15

2 1 1

15

3

80

3

Elm.

280 104 140 108 72 108 144

120

Összesen

956 29%

3284óra Testnevelés Osztályfőnöki

3 2 1,5 2 2,5

Összes óraszám

1 1

1 1 220

1 1

Gyak.

1560 312 64 48 64 80 200 2328 71%

Szakács A szakképesítés azonosító száma: 33 811 03 1000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Szakács Szakképesítések köre: Szakképesítés-elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: 5124 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % A követelménymodulhoz tartozó tantárgyak (az előírt központi programok alapján 2011/2012 – es tanévtől kezdődően) Tantárgy

11. évfolyam

(központi programban előírt 2 éves

elmélet

12. évfolyam

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

Összes óraszám elmélet

gyakorlat

óraszám)

Ételkészítési ismeret

4

21

21

Vendéglátó tevékenység

2

2,5

152

1

4,5

180

3

240

1428

alapjai Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Kommunikáció

1

36

Idegen nyelv

0,5

66

1,5

Nyári gyakorlat

150

150

Összesen

674 2252óra

1578 30%

Testnevelés

1

1

1

Osztályfőnöki

1

1

1

70%

Az alábbi óratervek már csak a kifutó képzésű osztályokra vonatkoznak:

2éves óraterv Tantárgy

(központi programban előírt 2 éves óraszám)

Ételkészítési ismeret Élelmiszer ismeretek Gazdálkodási ismeretek Kommunikáció Számítástechnika

11. évfolyam elmélet

4 2 2 1 1

12. évfolyam

gyakorlat

16 2

elmélet

4 2

221

gyakorlat

16 2 2 1 1

Összes óraszám elmélet

272 136 72 36 36

gyakorlat

1088 136 64 32 32

Idegen nyelv Nyári gyakorlat

2

1

104

1

32 160

160

Összesen

656 2200óra

1544 70%

30%

Testnevelés Osztályfőnöki

1 1

1 1

1 1

3éves óraterv Tantárgy

11. évf.

(központi programban előírt 3 éves óraszám)

Ételkészítés Élelmiszer ismeret Gazdálkodási ismeretek Kommunikáció Számítástechnika Idegen nyelv Nyári gyakorlat

Elm.

4 1 1,5 1

12. évf

Gyak

Elm.

16 2

5 1

2

1

13. évf.

Gyak.

16 2 2 1

2

Gyak.

16 2

4 2 2 1 1 2

2 80

Elm.

Elm.

Gyak .

452 136 118 68 68 136

1664 208 72 36 72 72 200

120

Összesen

978 2324 30% 70%

3302 Testnevelés Osztályfőnöki

Összes óraszám

1 1

1 1

1 1

PÉK – CUKRÁSZ A szakképesítés azonosító száma: 33 541 05 1000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Pék-cukrász Szakképesítések köre: Elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: 7216 Szakképzési évfolyamok száma: 3 Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 %

Óratervezet Tantárgy

(központi programban előírt össz óraszám)

Munkavédelem és higiénia (111e + 149gy) Gazdasági ismeretek

11. évf. Elm.

0,5

12. évf

Gyak

2

Elm.

1

1

222

13.évf.

Gyak.

2,5

Elm.

Gyak.

1

0,5

1

Összes óraszám Elm.

Gyak.

86

162

52

32

(37e + 35gy) Élelmiszervizsgálat (18e + 36gy) Pék technológia (428e + 561gy) Cukrász technológia (369e + 487gy) Szakrajz (36e + 54gy) Géptan (117e + 162gy) Biológia Kémia Nyári gyakorlat

0,5

1

36

3

6

5

6

4

9

416

720

5

5

3

5

3,5

9

400

648

1

1

0,5

1

54

72

1,5

4

1

1,5

122

198

1

18 18

0,5 0,5 140

140

280

Összesen

1184 2148 36% 64%

3332óra Testnevelés Osztályfőnöki

18

1 1

1 1

1 1

Előrehozott szakképzésben: PÉK Tantárgy

9. évf. 36 hét Elm.

Munkavédelem és higiénia Gazdasági ismeretek Élelmiszervizsgálat Pék technológia Géptan Nyári gyakorlat

Gyak

10. évf. 34 hét Elm.

2

1

2 1 2

1 5

1,5 1 3

4

0,5

Összes óraszám

11. évf. 30 hét

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

3

106

124

5

1 10

183 70 324

66 684

2

1

77

276

1 2 5 +1 1 +2 140

105

Tavaszi, Őszi gyakorlat Összesen 2295óra

70

Gyak.

245

70

140

760 1535 34% 66%

223

ÉPÜLETASZTALOS A szakképesítés azonosító száma: 31 582 08 1000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Épületasztalos Szakképesítések köre: Szakképesítés-elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: 7342 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 %

ÓRATERVEZET (a modulok nevei megfelelnek a tantárgyak neveinek)

Tantárgy

(központi programban előírt 2 éves óraszám)

Munkavédelem Gyártás előkészítés Üzleti tevékenység Tömörfa megmunkálás Számítástechnika, munkatervezés Szerelési műveletek Nyílászárók gyártása Fűrészáru gyártás Famegmunkálás Nyári gyakorlat Összesen 2188óra Testnevelés Osztályfőnöki

11. évfolyam elmélet

2 2 0,5 2 2

Összes óraszám

12. évfolyam

gyakorlat

4,5 4,5 1,5 6 4,5

elmélet

gyakorlat

104 72 50 72 104

1 1 1 2 2 2 2

1 1

224

elmélet

4,5 7,5 4,5 4,5

64 64 64 64

gyakorlat

162 162 54 216 162

144 240 144 144 102 658 1530 30% 70% 1 1

FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS Hulladékgazdálkodási technológus tantervi hálója a számonkérés típusával ÉVFOLYAM, FÉLÉV, HETEK SZÁMA, HETI ÓRÁK SZÁMA I. II KREDIT 1. 2. 3. 4. ÖSSZES ELM. GYAK. 14 14 14 12 TÁRGYAK ÓRASZÁMA

TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE

1. Alkalmazott matematika

56

28

28

2+2K

3

2. Alkalmazott biológia

56

14

42

1+3K

3

3. Alkalmazott kémia

70

14

56

1+4K

5

4. Alkalmazott fizika

70

14

56

1+4K

5

5. Hulladékgazdálkodás alapjai

70

42

28

3+2K

6. Hulladékkezelési technológiák

70

42

28

7. Informatika és számítástechnika I.

70

14

56

8. Informatika és számítástechnika II.

56

14

42

9. Műszaki alapismeretek I.

28

14

14

10. Műszaki alapismeretek II.

56

28

11. Méréstechnika I.

84

42

5 3+2K

5

1+4G

4 1+3G

3

28

2+2K

4

42

3+3G

5

1+1K

2

12. Méréstechnika II.

56

28

28

13. Vízkezelés, vízminőségvédelem

56

28

28

2+2K

2+2G

4 4

14. Logisztika I.

56

42

14

3+1K

3

15. Logisztika II.

28

14

14

1+1K

16. Környezeti állapotfelmérés

28

0

28

0+2G

2

17. Környezet és természetvédelem

56

28

28

2+2K

4

18. Kommunális hulladékok kezelése

84

56

28

4+2K

6

19. Biztonságtechnika és munkavédelem

28

28

0

2+0K

2

20. Vállalkozási ismeretek I.

56

42

14

3+1K

4

21. Vállalkozási ismeretek II.

60

36

24

22. Kommunikációs technika I.

28

14

14

23. Kommunikációs technika II.

24

0

24

2

3+2G 1+1K

5 1

0+2G

1

23. Közműellátás, szennyvízkezelés

70

42

28

24. Környezetgazdálkodás

42

14

28

1+2K

2

25. Jogi ismeretek

42

28

14

2+1K

2

26. Nyári gyakorlat

160

0

160

27. Idegen nyelv

28

0

28

28. Idegen nyelv

28

0

28

3+2K

5

160

4

0+2G

0 0+2G

0

29. Idegen nyelv

28

0

28

30. Mezőgazdasági ágazati technológiák

60

36

24

0+2G 3+2K

4

0

31. Mezőgazdasági hulladékok kezelése

72

48

24

4+2K

6

32. Élelmiszeripari ágazati technológiák

60

36

24

3+2K

4

33. Élelmiszeripari hulladékok kezelése

72

48

24

4+2K

6

34. Szakdolgozat

48

12

36

1+3G

5

1956

846

1110

Összesen: Tárgyak kreditértékei

32

35

33

33

120

27

28

30

26

111

Szakmai gyakorlat

4

4

Szakdolgozat Mindösszesen

27

225

32

30

5

5

31

120

MODUL tantárgyak (témák)

Agrárkereskedelmi menedzserasszisztens I. év II. év Össz. 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév

Σ

Modul

-

Óra

Kr.

.

Óra

Kr.

.

Óra

Kr.

.

Óra

Kr.

A.Alapismereti képesség-

fejlesztő modulok 1. Technológiai ismeretek T1. Növénytermesztés T2. Állattenyésztés T3. Kertészet 2. Közgazdaságtan K1. Makroökonómia K2. Mikroökonómia K3. Világgazdaságtan 3.Informatika I1. Számítástechnikai alapismeretek I2. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés I3. Hálózati alapismeretek

615 19(8+11)

3(1+2) 3(1+2)

6 3 3

1(1+0) 2(2+0)

3 1 2

10(10+0)

12(6+6)

3(1+2) 3(1+2)

6 3 3

1(1+0) 2(2+0)

3 1 2

3 3(1+2)

2(1+1) 2(1+1)

4 2 2

2(2+0)

2 2

2

3

2(1+1)

3

3(2+1)

3 2

2(2+0)

2 3

4

2

285 120 120 45 150 60 60 30 180 75

4(2+2)

4

2(1+1) 1(1+0)

2 1

90 15

41(24+17) B. Kötelező szakmai modulok 1020

1 Marketing M1 Marketing alapismeretek M2 Marketingkutatás M3 Nemzetközi marketing 2. Jogi ismeretek J1. Jogi alapismeretek J2. Gazdasági jog 3. Kereskedelmi ismeretek KE1. Kereskedelmi- és forgalmazási ismeretek KE2. Külkereskedelmi ism. 4. Vállalkozási ismeretek V1. Pénzügyi ismeretek V2. Számvitel V3. Vezetési ismeretek V4. Tervezés 5. Üzleti idegennyelv Angol/Német

15(9+6)

2 2(2+0)

7(6+1) 2(2+0) 13(6+7)

2

2(1+1) 4(2+2)

2 2

23(13+10)

3(1+2) 2(1+1) 1(1+0)

3(3+0)

2 4

3 3(1+2)

2

2 6 3 2 1

1(1+0)

1 4

3(1+2)

3

4(2+2)

4

3(3+0)

5 1 2 2

3

4 1(1+0) 3(2+1)

1 3 2

2(1+1)

2 4

4(2+2)

4 5

1

2 3

1(1+0) 2(1+1) 2(1+1)

3

3

2(2+0) 2 2(1+1)

10(10+0)

6

225 60 120 45 105 30 75 195

1(1+0) 2(1+1)

7 1 2

2(1+1)

2

4(2+2)

4

3(2+1)

3

135 60 345 75 120 45 105

2(2+0)

2

2(2+0)

2

150

68(44+24) 109(68+41)

1635

C. Kiegészítő választható modulok 1. Szintrehozó ismeretek SZ1. Növénytermesztés SZ2. Állattenyésztés 2. Specializáció S1. Környezetgazdálkodás

90 3(3+0)

2(2+0) 1(1+0)

3 2 1

3(2+1)

3(2+1)

3

45 30 15 45

S2 Marketing kommunikáció

S3. Üzleti kommunikáció S4. Üzleti levelezés 6(5+1)

D. Osztályfőnöki Összes kontakt óra

5(5+0)

1(1+0)

1

1(1+0)

1

1(1+0)

1

2(2+0)

2

75

120

31

31

31

31

28

28

30

30

1800

226

E. Szakmai Gyakorlat

4 hét

8(0+8)

160

Összes óraszám:

1960

A SZAKKÉPZÉSI MODULOK, TANÁRGYAK FÉLÉVES ÓRABEOSZTÁSA, ÉRTÉKELÉSI FORMÁI

ALAPISMERETI KÉPESSÉGFEJLESZTŐ MODULOK MODULOK TANTÁRGYAK 1.Technológiai ismeretek T1. Növénytermesztés T2. Állattenyésztés T3. Kertészet 2. Közgazdaságtan K1. Makroökonómia K2 Mikroökonómia K3. Világgazdaságtan 3. Informatika I1. Számítástechnikai alapismeretek I2. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés I3. Hálózati alapismeretek Összesen:

2.

1+2K 1+2K

1+2K 1+2K

3.

4.

1+1K 1+1K 2+1K

1+0K 2+0K

1+0K 2+0SZ

2+0SZ 2+0K

1+2gyj

1+1gyj 2+2gyj

KÖTELEZŐ SZAKMAI MODULOK MODULOK TANTÁRGYAK 1. Marketing M1. Marketing alapismeretek M2. Marketingkutatás M3. Nemzetközi marketing 2. Jogi ismeretek J1. Jogi alapismeretek J2. Gazdasági jog 3. Kereskedelmi ismeretek KE1. Kereskedelmi- és forgalmazási ismeretek KE2. Külkereskedelmi ismeretek

Összesen

félévek 1.

6+6 180

6+5 165

1.

2.

6+4 150

1+1gyj 1+0gyj 6+2 120

Összesen

félévek

2+0K

3.

4.

1+1SZ 2+2K

1+2gyj

1+0K 2+1K

2+0K

1+0K

1+1K

1+2gyj

1+2K

2+0K

1+1K

285 120 120 45 150 60 60 30 180 75 90 15 24+17 615

2+2K

225 60 120 45 105 30 75 195 135 60

Felnőttek középiskolája esti tagozat A középiskolai képzés ideje 4 év, de a felnőttoktatásban lehetőség van arra, hogy a tanulókat ne csak 9. évfolyamra vegyük fel, mert az általánosan művelő évfolyamok számát beszámítva lehetséges a tizedik évfolyamra való felvétel.

227

A felnőttek középiskolája esti tagozat óraterve azonos az orosházi oktatási egységben alkalmazott óratervvel. 2011.szeptember 1-től a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakmai gondozásába tartozó képzések óratervei intézményünk egységeiben az alábbiak szerint kerülnek bevezetésre: A 11.évfolyam befejezését követően a kötelező nyári szakmai gyakorlat óraszáma 160 óra. Bútorasztalos 33 543 01 1000 00 00 ( 2 éves)

Tantárgy hetek száma

11. évfolyam 36

12. évfolyam 32

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Munka, tűz, környezet- és természetvédelem

1

36

36

Faipari szakrajz

3

108

108

Gyártáselőkészítés

2

1

104

104

Számítástechnika a faiparban

2

64

32

32

Vállalkozás működtetés

2

64

32

32

Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok

3

108

108

Asztalosipari szerelési feladatok

1

36

36

Bútorasztalos termékek gyártási feladatai

5

160

160

Gépkezelési feladatok

2

64

64

CNC gépek kezelésének alapjai

1

32

16

Gyakorlat

23

20

1468

Testnevelés

1

1

68

Osztályfőnöki

1

1

68 2380

Összesen:

Heti óraszám:

16 1468

696

1548+160

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

35

35

11. évfolyam 36

12. évfolyam 32

1

1

68

68

Élelmiszer- és vegyi áru- eladó 31 341 01 0010 31 02 ( 2 éves)

Tantárgy hetek száma Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek

Összes óraszám

1,5

3

150

132

18

Üzleti levelezés

1

0

36

18

18

Jogszabályok alkalmazása

2

3

168

150

18

Pénzforgalmi előírások betartása

1

1,5

84

66

18

2,5

0

90

54

36

1

1

68

Bizonylatkitöltés Áruelőkészítési feladatok gyakorlata

228

68

Értékesítés idegen nyelven

1

2

100

100

2

2,5

152

152

2,5

1,5

138

138

1190

1190

Élelmiszerek- és vegyiáruk áruismeretének alkalmazása Élelmiszerek- és vegyiáruk áruismeretének alkalmazása, gyakorlata Élelmiszerek- és vegyiáruk értékesítése ( Bolti Gyakorlat 17,5

17,5

Osztályfőnöki

1

1

68

Testnevelés

1

1

68 2380

Heti óraszám:

35

35

11. évfolyam 36

12. évfolyam 32

740

1504+160

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Festő- díszítő, mázoló és tapétázó 33 582 04 1000 00 00 ( 2 éves)

Tantárgy hetek száma Munkavégzés komplex feltételei

1

Építőipari műszaki rajz Biztonságos munkavégzés feltételei Építési alapismeretek

Összes óraszám 32

32

1

36

36

0,5

18

18

2

72

72

1

32

32

3

3

204

204

2

2

136

136

2,5

1

122

122

1

32

32

Munkajogi és vállalkozási ismeretek Fafelületek előkészítése, előkezelése, festése, díszítése

Mázolási munkák, fa-,fal-,fém, és speciális felületeken Tapétázás Plakátragasztás Gyakorlat

22

24

1560

Osztályfőnöki

1

1

68

Testnevelés

1

1

68 2380

Heti óraszám:

35

35

11. évfolyam

12. évfolyam

11560

684

1560+160

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Kőműves 31 582 15 1000 00 00 (2 éves)

Tantárgy

229

Összes óraszám

hetek száma Építőipari műszaki rajz

36

32

2

36

36

1

122

122

1

32

32

0

1

32

32

Falazás, vakolás

3,5

1,5

174

174

Beton és vasbeton szerkezeti ismeretek

2,5

2

154

154

1

2

100

100

Vegyes kőműves feladatok

0,5

1,5

66

66

Gyakorlat

21

24

1524

Osztályfőnöki

1

1

68

Testnevelés

1

1

68

Építőipari közös feladatok

2,5

Munkajogi és vállalkozási ismeretek Munkavégzés komplex feltételei

Szigetelések

2376 Heti óraszám:

36

1524

680

1560+160

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

35

35

11. évfolyam 36

12. évfolyam 32

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek

1,0

2,0

100

100

Szakmai számítások

0,5

2,0

82

82

Vendéglátó tevékenység alapjai

2,0

2,0

140

140

Szakmai idegen nyelvi kommunikáció

1,5

3,0

150

118

Ételkészítés I.

4,0

0,0

144

144

Ételkészítés II.

0,0

3,0

96

96

Ételkészítés gyakorlat

24,0

21,0

1536

Osztályfőnöki

1,0

1,0

68

Testnevelés

1,0

1,0

68

Szakács 33 811 03 1000 00 00 (2 éves)

Tantárgy hetek száma

Összesen

Összes óraszám

2384

Heti óraszám:

32

1536

680

1568+160

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

35,0

35,0

11. évfolyam 36

12. évfolyam 32

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek

1,0

2,0

100

100

Szakmai számítások

0,5

2,0

82

82

Vendéglátó tevékenység alapjai

2,0

2,0

140

140

Pincér 33 811 02 1000 00 00 (2 éves) Tantárgy hetek száma

230

Összes óraszám

Szakmai idegen nyelvi kommunikáció

1,5

3,0

150

118

Felszolgálás I.

4,0

0,0

144

144

Felszolgálás II.

0,0

3,0

96

96

Éttermi gyakorlat

24,0

21,0

1536

Osztályfőnöki

1,0

1,0

68

Testnevelés

1,0

1,0

68

Összesen

2384

Heti óraszám:

35,0

35,0

11. évfolyam 36

12. évfolyam 32

32

1536

644

1604+160

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Géplakatos 31 521 10 1000 00 00 (2 éves)

Tantárgy hetek száma

Összes óraszám

Elsősegélynyújtás

1

36

36

Munkabiztonság, környezetvédelem

1

36

18

Műszaki dokumentációk

1

36

36

Gépészeti alapmérések

1

36

36

Anyagismeret, anyagvizsgálat

1

36

36

Fémek alakítása és alapszerelések végzése

2

72

72

Gépészeti kötési feladatok

3

108

108

Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

1

1

68

68

Gépelemek szerelési feladatai

1

2

100

100

18

18

Melegüzemi gyakorlatok

0,5

Megmunkálások

2

64

64

Üzembe helyezés

5

160

160

Gyakorlat

21

23

1492

Testnevelés

1

1

68

Osztályfőnöki

1

1

68 2402

Heti óraszám:

35

35

11. évfolyam 36

12. évfolyam 32

18

1492

756

1510+160

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám 18

Gépi forgácsoló 31 521 09 1000 00 00 (2 éves)

Tantárgy hetek száma Elsősegélynyújtás, munka- és környezetvédelem

Összes óraszám

1,5

36

36

Műszaki dokumentációk

1

36

36

Gépészeti alapmérések

1

36

18

231

18

Anyagismeret, anyagvizsgálat

1

36

36

Fémek alakítása és alapszerelések végzése

1,5

54

54

Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

1,5

1

86

54

Gépi forgácsolás műveletei

4,5

9

450

450

Gyakorlat

21

23

1492

Testnevelés

1

1

68

Osztályfőnöki

1

1

68 2362

Heti óraszám:

35

35

11. évfolyam 36

12. évfolyam 32

32

1492

666

1560+160

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám 18

Hegesztő 31 521 11 1000 00 00 (2 éves)

Tantárgy hetek száma

Összes óraszám

Elsősegélynyújtás, munka- és környezetvédelem

1,5

54

36

Műszaki dokumentációk

1,5

54

54

Gépészeti alapmérések

0,5

18

18

1

36

36

1,5

54

54

Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása és alapszerelések végzése Hegesztés

2

2,5

152

152

Hegesztési eljárások

2

7,5

312

312

Gyakorlat

23

23

1564

Testnevelés

1

1

68

Osztályfőnöki

1

1

68 2380

Heti óraszám:

35

35

11. évfolyam 36

12. évfolyam 32

0,5

0,5

1564

662

1582+160

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Fodrász 33 815 01 1000 00 00 (2 éves)

Tantárgy hetek száma Munka- és környezetvédelem

Összes óraszám 34

34

36

36

2

64

64

Jogi ismeretek

0,5

16

16

Alkalmazott számítástechnika

0,5

16

16

72

72

138

138

Etika és kommunikáció

1

Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek

Anatómia

2

Szakmai ismeretek

2,5

232

1,5

Anyagismeret

2

1

104

104

54

54

Szabadkézi rajz

1,5

Művészettörténet

0,5

0,5

34

34

Hajviselet-történet

0,5

0,5

34

34

2

64

32

22,5

24

1578

Testnevelés

1

1

68

Osztályfőnöki

1

1

68

Hajmunka Gyakorlat

2380 Heti óraszám:

35

1578

634

35

4.1.7. Felnőttképzés - A piaci igényeket folyamatosan elemezve, értékelve, összehasonlítva az intézmény tárgyi és személyi feltételeivel, második vagy további szakképesítés megszerzésének lehetőségét kell évente tervezni. - A várható igényeket számba véve az Országos képzési Jegyzékben szereplő, a mellékleten feltüntetett szakmák oktatására kell készülni. (Táblázatos felsorolás) - Rendelkezni kell a tervezett képzés pedagógiai alapdokumentumaival. - Minden tanítási évre az iskola tárgyi, személyi és közgazdasági körülményeit elemezve képzési költséget kell tervezni szakmánként. - Túl a szakmai pedagógiai alapdokumentum követelményein és annak megvalósításán, fel kell készíteni a hallgatókat a kor követelményéből adódó ismeretek alkalmazására (számítástechnika, nyelvismeret). - A feladat teljesítését fakultatív tárgy oktatásával kell biztosítani. - Meg kell teremteni az alapvizsgán túl a mestervizsga alapfeltételeit (képzés és vizsgáztatás). Az intézmény felnőttképzési stratégiája „az egész életen át tartó tanulás” lehetőségének biztosítása az intézmény vonzáskörzetében élők számára. A többfunkciós térségi integráció szakképző központ kialakítása. Megvalósítási feladatok: - a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő képzés (növénytermesztés, mezőgazdasági gépészet, állattenyésztés), - vállalkozási és gazdasági ismeretek képzése - informatikai ismeretek képzése - nyelvi képzés A cél megvalósításának lehetőségei: 233

32

1610+160

-

új tananyagok, oktatási programcsomagok, segédanyagok fejlesztése, beszerzése a képzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése folyamatos piacfelmérés a képzés igényére minőségbiztosítási rendszer bevezetése a felnőttképzésbe tanári továbbképzések, felkészítések speciális képzési feladatokra is.

4.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Alapelvünk, hogy oktató-nevelő munkánk során csak olyan nyomtatott taneszközöket, segédanyagokat (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatlapok, stb.) használunk a tananyag feldolgozásakor, amelyet az MKM hivatalosan taneszköznek nyilvánított. Ennek a szempontnak az érvényesítéséhez jó segédanyagként áll rendelkezésünkre a Művelődési Közlöny 1998. január 23-i számában megjelent MKM tájékoztató a funkcionális taneszköz-jegyzékről. Előfordulhat olyan eset is, hogy igazgatói engedéllyel tankönyvként nem szereplő de megfelelő színvonalú szakkönyvek is alkalmazhatók a tananyag feldolgozásához. A különböző évfolyamokon a tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a szaktanárok határozzák meg. A tantárgyi és a helyi tantervi követelmények rendszere dominál ebben az esetben. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt iskolánk tájékoztatja legkésőbb a megelőző tanév májusában. A taneszközök beszerzése a szülő kötelessége. Költségtakarító megoldásnak bizonyul, ha a jó állapotú tankönyveket összegyűjtjük a tanulóktól, s újra elosztjuk. Ugyancsak hasonló célzatú az iskolai könyvtár kölcsönözhető tankönyvállományának bővítése. A taneszközök, tankönyvek kiválasztásánál még a következő szempontokat vesszük figyelembe: - osztályátjárhatóság, - tankönyvi egységesség, - gazdaságosság, a fogyasztói ár figyelembe vétele, valamint betartva a tankönyv ingyenes igénybe vétele biztosításának kötelezettségét, Minőség: - logikus, megfelelő felépítettség, - áttekinthető szerkezet, szemléltető ábrák, - tanulási segédletként jól használható legyen, - adott esetben korszerű ismereteket tartalmazzon együtt a szakszerűséggel, - a stabilitásra való törekvés, a több tanéven keresztül való használhatóság, - törekedni kell az olcsóbb, tartósabb taneszközök alkalmazására, de a szakszerűséget, a szaktárgyi követelményeket nem háttérbe szorítva. A közismereti tankönyvek 90 %-át a Nemzeti Tankönyvkiadó szállítja. A tankönyvek kiválasztásánál figyelembe kell venni a 11/1/2004. (I.09.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátást rendjéről szóló 5/1998. (II.18.) MKM rendelet módosításáról, a 2001 évi XXXVII. törvényt a tankönyvpiac rendjéről. A 2003-2004-es tanévben meghatározásra és rögzítésre kerültek az összes képzési formával kapcsolatos következő tanévi tankönyvek, oktatási segédanyagok, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárggyal kapcsolatosan a kötelező olvasmányok jegyzéke. A jegyzékeket a tanulók, szülők és tanárok is megismerték. A tájékoztatást mindig a megelőző tanév végéig végrehajtjuk. Iskolánkban a tanulóknak április 15-ig, a 9. évfolyamos beirat234

kozóknak a beiratkozás napjáig (június utolsó hete). A tájékoztatás része az iskolánkból kölcsönözhető tankönyvek meghatározása, illetve a szülői kiadásokkal kapcsolatos intézkedések megnevezése. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásakor a korábbi szempontokon kívül figyelembe veszszük:  Koherencia a tantervvel  Kezelhetőséget,  Áttekinthetőséget,  Használhatóságot,  A korszerűséget,  A komplexitást,  Az állandóságot. Tanári megítélés alapján, de lehetőleg az egységes kiválasztás domináljon. Ebben a munkaközösségek döntő szerepet kapnak. A helyi tantervekben feltüntetésre kerültek a tankönyvek, a tanári, tanulói taneszközök. A következőkben felsorolásra kerülnek azok a taneszközök, amelyek általában szükségesek a mindennapos oktató-nevelő munkában, csaknem valamennyi tantárgy vonatkozásában:  AV eszközök: írásvetítő, magnetofon, videó magnetofon, videó felvevő, televízió, fényképezőgép, CD lejátszó  Videofilmek, diaképek, kazetták, transzparensek, fóliasorok, applikációs képek, térképek  Számítógép oktató programokkal, számológép  Lexikonok, szótárak, szakkönyvek, szakfolyóiratok, tesztkönyvek stb. 

4.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába általában akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette (KT. 71. §.). A magasabb évfolyamba lépéshez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, - egy tanítási évben a 11/1994-es (VI.8.) MKM rendeletben megengedettnél többet mulasztott, - magántanuló volt. Az első évfolyamra felvett tanuló, ha nem tudja teljesíteni a követelményeket, akkor az igazgató a tanuló egyéni adottságaihoz, fejlettségéhez igazodó továbbhaladási ütemtervet engedélyezhet. Ha az első évfolyamos tanuló mentesül a minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban, előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. A tanuló (1-3. évfolyamon is) évfolyamismétlésre utasítható, ha a követelményeket mulasztása miatt nem tudja teljesítem. 4. évfolyamtól a tanuló akkor léphet magasabb évfolyamba, ha az előírt minimális követelményeket teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A bukásra álló tanulók szüleit az osztályfőnök vagy a szaktanár köteles egy hónappal a félév ill. tanév vége előtt írásban értesíteni.

235

Amennyiben a tanuló egy-egy tantárgyban az évfolyam követelményeit nem teljesítette, úgy engedélyt kaphat a követelmények két év alatt történő teljesítésére, ha ezt a sérülése, a képességek fejlődésének üteme és a tanuló egészségi állapota indokolja. A tanuló a követelmények teljesítése érdekében, a felzárkózás céljából fejlesztő foglalkozáson vesz részt. A tanuló fejlődését folyamatosan pedagógiai diagnosztizálással szükséges nyomon követni. A tanuló fejlesztése érdekében a gyógypedagógusnak együtt kell működnie más szakemberrel, az orvossal, a pszichológussal, a családsegítővel, gyámokkal, gyermekvédelmi felelőssel stb. A továbbhaladáshoz a pedagógiai osztályfokokhoz rendelt minimális teljesítményt kell alapul venni, valamint az egyes tantárgyak tanterveiben évfolyam szinten meghatározott követelményeket szükséges teljesíteni. A tanuló az évfolyamot kérelmére akkor is megismételheti, ha sikeresen teljesítette a tanulmányi követelményeket. A tanuló indokolt esetben az előírt tanulmányi követelményeket egy tanítási évnél rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ebben az esetben mindenképp osztályozó vizsgát kell tennie. A súlyos magatartási rendellenességgel, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küszködő tanuló az egy évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket a tanulmányi idő meghoszszabbításával is teljesítheti. Ilyenkor a magasabb évfolyamra lépés feltételeit (a hiányzásra vonatkozó előírások kivételével), a megnövelt képzési idő végéig kell teljesíteni. Az osztályozó vizsga tantárgyai: Az évfolyamon tanított valamennyi közismereti, valamint szakmai elméleti tantárgy. A javítóvizsgával kapcsolatban eltérünk a hagyományoktól, mert a tanévkezdés előtti hétnek nem az elején lenne, hanem a második felében javítóvizsgáztatunk, s előtte a szaktanárok legalább három napig foglalkoznak a javítóvizsgára kötelezettekkel. A gimnázium tanulója tanulmányait szakközépiskolában, szakiskolában, másik gimnáziumban megfelelő évfolyamon folytathatja. Biztosítani kell a tanuló átvételét szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel Különbözeti vizsgára maximum 3 hónap felkészülési idő után kerül sor. A szülőnek biztosítania kell a felkészítés feltételeit, de a szaktanárok és az osztályfőnök is figyelemmel kíséri azt, s szükség esetén segítséget ad. Idegen nyelv esetében feltétlenül szintfelméréssel is eredményesebbé kell ezt a folyamatot tenni. A kiemelt képzésű orientációs csoport, osztály munkájába a bekapcsolódás bármely évfolyamon történhet, ha azt a tanulmányi eredmények alátámasztják, a szaktanár egyetért a döntéssel, és a tanuló a tantárgyból különbözeti vizsgát tesz (pl. rendvédelmi ismeretekből). A tanulói jogviszonyról, létrejöttéről a közoktatási törvény 66. § 1., 2., 3., 5. bekezdése, valamint a 67. § 1-5. bekezdése alapján döntünk. Alapvető szempont, hogy a tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. A tanulói jogviszony megszűnéséről a közoktatási törvény 75. § 1. bekezdés a-f. pontjai, illetve a h., i. pontok 2-6. bekezdése alapján határozunk. Döntő, hogy a tanulói jogviszony középiskolai tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg. A tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony létesítéséről, a felvételről szóló döntésekkel még az SZMSZ foglalkozik. Amennyiben egészségügyi, családi ok, külföldre való távozás, élsportolás ténye indokolttá teszi a magántanulói jogviszony létrehozását, abban az esetben a tanulónak a közismereti és

236

szakmai elméleti tantárgyakból (adott évfolyam) kijelölt vizsgabizottság előtt kell osztályozóvizsgát tenni az I. félév anyagából a félévi osztályozó értekezletet megelőző egy hétig, a II. félév anyagából az év végi osztályozó értekezlet időpontját megelőző egy hétig. A közoktatási törvény 71. § (1) bekezdésével egészül ki. Amennyiben a különbözeti vizsgára nincs lehetőség – elsősorban a 9. évfolyamon, de a többi évfolyamon is – évfolyam ismétlésére is lehetőséget adunk.

4.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái 4.4.1. A beszámoltatás, számonkérés elvei, formái, követelményei Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellemzőinek megfelelően a tanuló szóbeli felelete, írásbeli munkája és gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Fontos szempont, hogy a tanuló mennyire tud önállóan, segítség nélkül feladatokat, problémákat megoldani. Fokozottan kell ügyelni a szóbeli, írásbeli és gyakorlati munkák ellenőrzésének életkori, tantárgyi és iskolafoknak megfelelő arányára. Fontos értékelési szempont, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak az előző értékelés óta. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból, egy-egy témakörön belül, minden tanulónak legalább egy érdemjeggyel rendelkeznie kell. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A pedagógiai értékelésnek – s ezen belül a tanulói teljesítmények értékelésének – legátfogóbb, az iskoláztatás egész időtartamára kiterjedő célja a személyiség fejlesztése, az összértékelési képesség kialakítása tanulóinkban. Külön figyelmet kell ennek szentelnünk, hiszen alapvető célunk a tanulók önálló tanulásra való képességének és igényének fejlesztése. Márpedig az önálló tanulás és az önértékelés kölcsönösen feltételezik egymás létét. A tanulói teljesítmények értékelésének közvetlen célja, hogy a tanítás-tanulás folyamatának eredményeiből kiindulva az abból származó információk közvetítésével (visszacsatolás) a tanulókat további tanulásra, illetve tanulásának korrekciójára ösztönözzük (motiválás). A tanulók teljesítményének értékelése során a tanulók teljesítményét viszonyítjuk a helyi tantervben meghatározott követelményekhez. Állandóan figyeljük a tanulócsoport feladat-megoldási szintjét, megkeressük azokat a pontokat, amelyek további gyakorlást, kiegészítést kívánnak. A tanulók egyéni teljesítményét viszonyítjuk korábban elért eredményeinkhez, értékeljük fejlődésüket, vagy ha nincs fejlődés keressük annak okait. A tanuló egyéni teljesítményét összehasonlítjuk a tantervi követelményekkel, amelyet osztályzattal minősítünk. Az ellenőrzés értékelés elsődlegesen együttműködési képességre irányul: feladatvégző képesség, alapismeretek tudása, eszközhasználat. Értékeljük minden esetben: a tanuló szóbeli és írásbeli kifejezőkészségét, a tantárgyakra jellemző esetekben az eszközhasználatot (munkafogások célszerűsége, kísérletek, mérések elvégzése). Értékeljük a tanuló fejlődését, munkához való hozzáállását, iskolai és iskolán kívüli magatartását, szorgalmát, társaihoz és a felnőttekhez való viszonyát, közösségi munkáját. A tanulók tanórai tevékenységét elsősorban a szaktanár értékeli, egyénenként és az osztály munkáját egészében minden tanórán. A nevelőtestület által elfogadott alapelv, hogy minden

237

tanuló havonta legalább egy érdemjegyet kapjon. A szaktanár értékeli a tanuló féléves, egész éves tevékenységét, valamint az osztály egészének a követelményekhez viszonyított munkáját, változásait. A tanulók is értékelik egymás munkáját, lehetőséget kapnak véleményük kifejtésére, ezzel fejlődik kritikai érzékük, önértékelésük is. Az osztályfőnökök havonta értékelik a tanuló évközi tanulmányi eredményét, magatartását, szorgalmát, tanórán kívüli tevékenységét. A közbülső minősítéseket a kialakult gyakorlat szerint kell megállapítani. Az osztályfőnök a félév és a tanév zárása előtt a naplóban táblázatot helyez el, amely az osztálynévsort és a tanult tantárgyakat tartalmazza. Ebbe a táblázatba minden az osztályt tanító nevelő javaslatot tesz a magatartás, szorgalom osztályzatokra. Ezt az osztályfőnök tanulóként összesíti. Osztályozó értekezleten felolvassa a nevelőtestület előtt. Vitás esetekben az osztályban tanító tanárok javaslatot tehetnek a magatartás, szorgalom jegy megváltoztatására, a javaslat alapján az osztályfőnök dönt. Az értékelés alapelvei: A tanulók objektív, érvényes és megbízható értékelésének csak egy jól kidolgozott, változatos, sokoldalú értékelési rendszer ad lehetőséget. Az értékelési formák legyenek változatosak, feleljenek meg a tanulók életkori sajátosságainak, egyéniségének, a tantárgy jellegének. Az értékelés szakmai (szaktárgyi) és pedagógiai (metodológiai) kifogástalanságáért a szaktanár felelős. Ehhez szükségesnek mutatkoznak az alábbiak:  A tanulók teljesítményének értékelésének alapelvei, a tanulási célok (tantárgyi követelmények) nyilvánosak.  Az értékelés célja a megfelelő értékelési funkció (diagnosztizáló, formatív és szummatív) megválasztása, ezek világos elkülönítése a tanítási-tanulási folyamatban úgy, hogy a tanulók számára is egyértelmű legyen. (A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy felmérésük, értékelésük milyen céllal, funkcióval történik, miért szükséges az adott értékelés a tanítási-tanulási folyamat szervezése szempontjából, hol és hogyan hasznosulnak az ő számukra az értékelésből szerzett információk.)  A kritérium- és normaorientált mérések tudatos megkülönböztetése.  Az értékelési funkció és az értékeléshez használt eszközök összhangjának megteremtése.  A szóbeli és az írásbeli értékelés egyensúlyának kialakítása.  A szöveges értékelés és az osztályozás egyensúlyának megteremtése, az osztályozás kizárólagosságának visszaszorítása. Az értékelés funkciói  Diagnosztizálás Célja, hogy a tanítási-tanulási folyamat szabályozása érdekében egy-egy nagyobb téma tárgyalásának megkezdése előtt tájékozódjunk a tanulók meglévő ismeretei felől. Az e célból végzett felmérések nem osztályozhatók.  Formatív értékelés Célja az egyes tanulók segítése, a tanulócsoport tanulási folyamatának szabályozása (korrekciója). Nem osztályozható, vagy nem célszerű osztályozni.  Szummatív értékelés Célja a tanulás eredményességének megállapítása, a tanuló tantárgyi tudásának minősítése.

238

Az értékelés formái A tantárgyak jellegétől függően:  szóbeli értékelés (a tanuló iskolai és iskolán kívüli megnyilvánulásai, felelt, csoportmunka, részvétel a projektekben, versenyeken, osztály munkájának havi, félévi, év végi értékelése)  írásbeli értékelés (osztálynaplóban érdemjegyek, ellenőrző könyvben a szülő értesítése érdemjegyekről, dicséretről, elmarasztalásról, félévi, év végi bizonyítvány)  gyakorlati feladat megoldása (projektmunkában részvétel, egyéni gyakorlat, szakmai tevékenységek a szakmai tárgyak esetében)  szimbólumokkal, tárgyakkal (főleg alsóbb évfolyamokon) Az általános iskolában a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni a tanulókat. Kivételt képeznek ez alól az 1-2-3. évfolyam tanulói, valamint a 4. osztályosok az első félévben. A velük kapcsolatos eljárásról a Kt. 7.§ (3) bekezdés rendelkezik. A (2) bekezdés tételesen felsorolja és megnevezi azokat az érdemjegyeket/ osztályzatokat, amelyeket a magatartás, a szorgalom és a tantárgyak tanulásával kapcsolatos teljesítmények értékelésére használhat az iskola: a)A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3) elégséges (2), elégtelen (1) b) A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) c) A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) A (3) bekezdés előírja, hogy az első három évben és a negyedik évfolyam első félévében olyan szöveges értékelést kell kapnia a tanulóknak, amelyik kifejezi, hogy kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, s arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni. A törvény 71.§ (1) bekezdés szerint, a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A törvény 71.§ (7) bekezdésből megtudhatjuk, hogy a tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése 1-4. osztályban abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, de a szülő kéri az adott év megismétlését. A szöveges értékelés mindhárom funkciót képes árnyaltan és differenciáltan ellátni. Lehetővé válik és alapvető elvként a gyakorlatban érvényesíthető a gyerek érdeklődésének, adottságainak, tulajdonságainak, életkori sajátosságainak, saját fejlődési ütemének, otthoni körülményeinek, pillanatnyi állapotának stb. figyelembe vétele. A hangsúly az érés, fejlődés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán van. A gyermek önmagához képest mért fejlődését állítja a középpontba. Természetesen a követelményekhez viszonyított előmenetele is értékelésre kerül. Az értékelés pillanatnyi állapotot rögzít, (s ez még a minősítéskor is igaz), nyitottságot mutat a gyermek problémái iránt, és a fejlődés lehetőségei iránti bizalmat fejezi ki. A személyre szabott differenciált értékelés azért is ösztönző hatású, mert a tanuló megtapasztalhatja a tanítónak az ő személyére irányuló figyelmét, pozitív, bíztató hozzáállását. Harmonikus viszony esetén a gyermek vágyik arra, hogy megfeleljen a pedagógus elvárásainak, jól teljesítsen.

239

A szöveges értékelés, mivel a gyermek sokféle tevékenységére, megnyilvánulására reagál, felszínre hoz olyan értékeket is, amelyek nem kifejezetten a tanulási teljesítményt érintik, de nagyon fontosak a teljes személyiségfejlődés szempontjából. Ezzel a közösség értékrendje is szilárdabbá válik, valamint könnyebben illeszkednek társaik közé a rosszabb tanulmányi eredményű gyerekek is, hiszen elismertté válnak más típusú pozitív értékeik, tulajdonságaik, teljesítményeik is. A szöveges értékelés bevezetése módszertani sokszínűségre is ösztönöz. Természetesen a módszertani megújulás, a személyközpontú pedagógia megvalósításának igénye már nem új törekvés és gyakorlat a közoktatásban. Többféle módszer alkalmazása nagyobb lehetőséget nyit a tananyag megtanítására, a tanóra hatékonyságának növelésére, a gyermekek mindenoldalú fejlesztésére, de az árnyalt értékelésre is. • A tananyag differenciált, különböző képességekhez mért feldolgozása, elsajátíttatása lehetővé teszi az egyéni ütemű haladást, kevesebb kudarcot eredményez. • Az egyéni munka fejleszti az önállóságot, önértékelést. • A projekt alapú, személyes tevékenységekre, tapasztalatokra, élményekre építő tanítás olyan értékeket hozhat felszínre, ami a hagyományos tanítási, tanulási folyamatban sosem derülne ki, s így az értékelésben sem kaphatna helyet. • A kooperatív tanulási technikák fejlesztik a gyerekek felelősségérzetét, együttműködési készségeit és még sok más olyan képességet, amelyek a hosszabb távú sikerességhez nélkülözhetetlenek. A szöveges értékelés hatással van az egész oktatási és nevelési folyamatra, mert ugyan lezárását jelenti egy-egy időszaknak, de hogy az értékelés tartalmilag milyen lesz, milyennek kell lennie, azt tudatos tervezés és folyamat előzi meg. E folyamat több elemet foglal magába: a) a tananyaggal kapcsolatban: • mit tanítunk és miért • mi a célunk vele • milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat alkalmazunk • mi a követelmény • mi az a minimum, amit mindenkinek tudni kell • mit tekintünk optimumnak • milyen készségeket és képességeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint, b) a diákokkal kapcsolatban • önmagához képest hogyan fejlődik a szaktárgyban • milyen lehetőségei vannak a továbblépésre • osztályfőnökként hogyan látjuk a helyzetét, viselkedését, közösségi együttműködésének, személyiségének alakulását. Átgondolt, határozott elképzeléseken nyugvó tanítói munka nélkül nem születhet semmilyen megalapozott, hiteles értékelés. Az érdemjegyek javításának módjánál a tanulási nehézségek és akadályozottságok miatt, a tanulók gyakori egészségi állapotváltozása, romlása és pszichés problémái miatt lehetőséget kell adni, hogy tudásának, képességének gyarapodásáról újból és újból, esetleg más szituációban számot tudjon adni a tanuló. Az átlagok kiszámításának határai: 2,0-tól elégséges (1,75 esetén az átmenő jegyért a tanuló megfeleltethető) 2,75-től közepes 3,75-től jó

240

4,75-től jeles Hiányzás miatt nem osztályozható: Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen − a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, − a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, − egy adott tantárgyból a tanítási órák húsz százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. − Ha a tanuló tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A nevelőtestület engedélyezheti az osztályozó vizsgát. A félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végit a végén kell megállapítani.

4.4.2. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái A magatartás, szorgalom értékelése Célja: Olyan nevelő, ösztönző hatás megteremtése, amely pozitívan hat a pedagógiai programban meghatározott magatartási, viselkedési forma és norma elérésére. Ösztönző hatás elérése főként a tudás, a készség- és a begyakorlottsági szint fejlesztésére, a kötelességtudat és az önállóság minél magasabb fokának elérésére. Formája: - jellemzéssel (írásban vagy szóban) - osztályzattal A jellemzés gyakorisága: - eseti (iskolaváltás, tanóra, tanórán kívüli foglalkozás, magatartási, szorgalmi probléma esetén) - rendszeres – havonkénti (magatartás, szorgalom minősítéséhez) - félévkor, év végén (záró minősítéshez) A minősítést az osztályfőnök készíti el az osztályban tanító pedagógusok, szakmai évfolyamokon a gyakorlóhelyek véleményének figyelembevételével, melyet a nevelőtestület hagy jóvá. Magatartás Példás (5)  ha kötelességtudó munkájával, jó kezdeményezéseivel pozitívan hat a közösségre  magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat  a házirend előírásait betartja, társait is erre ösztönzi  szívesen és önként vállalt feladatait teljesíti  a tanórán és a tanórán kívül társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben példamutatóan viselkedik  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz  megjelenésére, környezete tisztaságára, rendjére igényes, s másokat is a rend megtartására ösztönöz 241

 nincs írásbeli figyelmeztetése és megrovása, igazolatlan órája  öregbíti az iskola hírnevét, pozitív megbecsülését Jó (4)           

iskolai viselkedése általában kifogástalan, a házirendben leírt előírásokat betartja tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik feladatait a tőle elvárható módon teljesíti feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt szívesen vesz részt a közösség életében, bár annak alakítására befolyást nem gyakorol a közösség érdekei ellen nem vét maga nem kezdeményez, nem vezet, de a helyes kezdeményezések mellé áll fegyelmezett, de másokkal nem foglalkozik nincs írásbeli megrovása, legfeljebb 3 igazolatlan órája van

Változó (3)  a házirendben leírtakat gyakran megsérti  ha szaktanári, illetve osztályfőnöki figyelmeztetés kapott  a tanórán vagy a tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, zavarja az iskola rendjét  a feladatait nem minden esetben teljesíti  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik  több szaktanári figyelmeztetése (legalább 5), vagy osztályfőnöki megrovása van  közösségi munkájában ingadozó (legtöbbször csak akkor vesz részt, ha egyéni érdekeivel nem ütközik),  vállalásait csak részben teljesíti,  hangneme, viselkedése társaival, tanáraival, a felnőttekkel szemben is kifogásolható  tudatosan nem árt a közösségnek, de megnyilvánulásai megbízhatatlanok,  a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti,  a közösségben sodródik, esetenként az aktívak, máskor a rosszak befolyása alá kerül  legfeljebb 15 igazolatlan órája van Rossz (2)  ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak  szándékosan árt a közösségnek, szemben áll vele, romboló hatással van rá  többször kapott osztályfőnöki figyelmeztetést, illetve igazgatói felelősségre vonást  a házirend követelményeit gyakran megszegi, magatartásával akadályozza az órai munkát.  a közösség életében nem vesz részt, arra negatív hatással van  a rábízott feladatokat nem, vagy csak ritkán teljesíti,  az intézkedésekkel kapcsolatban cinikus  viselkedése általában durva, goromba, hangvétele megengedhetetlen  magatartása rendszertelen  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, hangvétele goromba  negatív hatással van az iskola hírnevére  igazolatlan óráinak száma több, mint 15 

242

Szorgalom Példás (5)  ha a tanítási órákra való felkészülése képességéhez mérten kifogástalan,  tanórákon aktív  tudatosan törekszik a tudás megszerzésére, ennek érdekében céltudatosan tervezi meg munkáját,  következetesen, pontosan dolgozik, megbízható,  tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye  ésszerűen, önállóan szervezi meg munkabeosztását  minden tantárgyat igyekszik a lehető legjobban elsajátítani  vannak tantárgyak, amelyekben határozottan elmélyül, ebben önkéntesen több feladatot is elvállal  a kötelességtudat magas foka jellemzi,  munkatempója nem lankad, állandóság, rendszeresség, kitartás jellemzi  egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi  szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat legjobb tudása szerint elvégzi  munkavégzése pontos, megbízható  a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz  taneszközei tiszták, rendesek és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza  hármasnál rosszabb félévi, év végi osztályzata nincs Jó (4)             

iskolai munkáját teljesíti vállalt feladatait elvégzi, taneszközei tiszták, rendezettek, felszerelését mindig elhozza az órákra általában lelkiismeretesen felkészül, megfelelő ösztönző hatásokra rendszeresen tanul, segítséget kér problémáinak megoldásához, nem tanul minden tárgyat képességeinek megfelelő szinten figyel az órán lelkiismeretesen készül minden órára rendszeresen, megbízhatóan dolgozik érdeklődése nem lépi túl a szorosan vett iskolai anyag kereteit a tanórákon többnyire aktív többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti  elégségesnél nincs rosszabb félévi, év végi osztályzata

Változó (3)  iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést,  kötelességét, tanórai munkáját csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti,  gyakran hiányos a felszerelése,  munkája nem rendszeres,  otthoni munkáját többször elhanyagolja, vagy pontatlanul végzi, házi feladata gyakran hiányzik,  órán figyelmetlen,  tanulmányi eredménye alul marad képességeinek,

243

 tanulmányi munkában való részvétele ingadozó,  önállóan csak akkor fog munkába, ha erre mindig külön felhívják a figyelmét,  figyelmét szétszórtság jellemzi,  érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja,  önálló munkájában figyelmetlen,  félévkor, év végén nincs elégtelen osztályzata.  Hanyag (2)  képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,  kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan,  munkájában mindenütt közöny tapasztalható,  figyelmetlen, feladatait nem végzi el,  munkavégzésében felelőtlen, felhívás ellenére sem hajlandó dolgozni,  érdektelenség, közöny jellemzi,  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,  az előírt követelményeknek csak minimálisan felel meg,  feladataiban megbízhatatlan,  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, azokat rendszeresen nem hozza el,  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A magatartás, szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok legalább 70%-ának az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

4.5. Moduláris oktatásban a modulok értékelése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe

minősítése,

Ezen fejezet kidolgozása az 1/2006. (VI.29.) OKM rendelet alapján, valamint a fokozatosan életbe lépő SZVK-k alapján történik, melynek bevezetése 2008. szeptember 01-től kötelező.

4.6. A középszintű érettségi vizsga témakörei 4.6.1. Magyar nyelv és irodalom A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a magyar és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világnak, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélőképességhez, az érzelmi, a szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetővé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi műveltségének minősítését és értékelését. Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében; - hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal, szerkezetben és stílusban;

244

- önállóan tud-e reagálni különböző korszakok különböző műfajú szépirodalmi, köznapi, tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire; - képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek, magatartások, szociális beállítódások, elvek, eszmék, érzelmek árnyalt bemutatására, értelmezésére; - teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai; - tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában előadni, véleményt alkotni; - képes-e különböző alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére, összevetésére, különböző szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére, értékelésére; - felismeri-e egy-egy korszak kifejezésmódjának, művészetének találkozási pontjait; - tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében tematikusan és kronológiailag tájékozódni. A középszintű vizsga a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektől a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint az elemzés, az értelmezés és az ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el. Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, összetettebb rendszerezési, alkalmazási összehasonlítási, és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket várja el, az olvasottság, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések tágabb körét kéri számon. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT ÉS EMELT SZINT

Követelmények Témakörök/képességek Szövegértés Információk feldolgozása és Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirámegítélése nyos és kritikus használata. A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmaiSzépirodalmi és nem irodalmi tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek szövegek értelmezése értelmezésével, összehasonlításával. Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása. Szövegalkotás Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény Írásbeli kifejezőképesség megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, a helyesírási és a nyelvhelyességi hibák javításának képessége. Beszéd, szóbeli szövegalkotás A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú, szóhasználatú lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés. Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása. Fogalmi műveltség Fogalomismeret, fogalomhasz- Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának, nálat megfelelő helyénvaló alkalmazása. Fogalmak értelmezése.

245

KÖZÉPSZINT

Követelmények

Témakörök 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv

A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek össze1.2. Kommunikáció függései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. 1.3. A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Máriasiralom. Nyelvművelés. 1.4. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat. 1.5. A nyelvi szintek Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. 1.6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. 1.7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. 1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök.

246

Stílusréteg, stílusváltozat. 2. Irodalom 2.1. Szerző, művek 2.1.1. Életművek a magyar iro- Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, dalomból Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismeretén alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth 2.1.2. Portrék Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, 2.1.3. Látásmódok Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értel2.1.4. A kortárs irodalomból mezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és 2.1.5. Világirodalom a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. 2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. 2.1.7. Az irodalom határterüle- Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltétei szet, folklór. Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. 2.1.8. Regionális kultúra Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egye2.2.1. Témák, motívumok zéseinek és különbségeinek összevetése.

247

Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. 2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszak2.2.3. Korszakok, stílustörténet okban a középkortól a szimbolizmusig.

4.6.2. Történelem A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal; - birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek (időpontok, személyek stb.); - tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet; - képes-e ismereteit szóban és írásban előadni; - elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja; - képes-e a történelmi forrásokat - legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások - vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni; - fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze; - képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben. A követelményekben - hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek; - nagy figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a készségek és ismeretek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek; - fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés- és mentalitástörténetnek. A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el. Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban történelmet tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, összetettebb rendszerezési alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körét kéri számon. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT

Követelmények Témakörök/Kompetenciák 1. Kompetenciák Források használata és értéke- Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtélése se, következtetések megfogalmazása. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése. A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból. A tények és feltételezések megkülönböztetése. 248

A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben

Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata. Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken. A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában. Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése. Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése. Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete. A tanultak okok és következmények szerinti rendezése. Az eseményeket alakító tényeAnnak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általázők feltárása ban több oka és következménye van. Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése. Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről. A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása. Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai. Történelmi események és jelenGazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. ségek problémaközpontú bemuNépesség, település, életmód. tatása Egyén, közösség, társadalom. A modern demokráciák működése. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. 2. Témakörök Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.

249

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

Az oszmán birodalom terjeszkedése. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés.

Szellemi, társadalmi és politiA nagy földrajzi fölfedezések és következményei. kai változások az újkorban Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. Magyarország a Habsburg A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Birodalomban Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. A polgári átalakulás, a nemzet- A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi államok és az imperializmus és Polgári Jogok Nyilatkozata. kora A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdéA polgárosodás kezdetei és sei. kibontakozása Magyarországon A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az első világháborútól a kétpó- Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki bélusú kék. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világ felbomlásáig világban. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következméMagyarország története az első nyei.

250

világháborútól a második világháborús összeomlásig

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

A jelenkor

A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holokauszt Magyarországon. A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai.

A mai magyar társadalom és életmód

Alapvető állampolgári ismeretek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

4.6.3.Matematika A vizsga formája Középszinten: írásbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A matematika érettségi vizsga célja A matematika érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó - tud-e logikusan gondolkodni, rendelkezik-e megfelelő matematikai probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel; - tud-e állításokat, egyszerűbb gondolatmenetű bizonyításokat szabatosan megfogalmazni, áttekinthető formában leírni; - elsajátította-e a mindennapi életben használatos számolási technikákat, rendelkezik-e biztos becslési készséggel, az önellenőrzés igényével; - képes-e statisztikai gondolatok megértésére, intelligens felhasználására, a függvény- vagy függvényszerű kapcsolatok felismerésére és értékelésére; - képes-e a leírt síkbeli és térbeli szituációk elképzelésére, tud-e ezekhez ábrát készíteni, s ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni; - képes-e a tanult ismereteket más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban alkotó módon alkalmazni; - képes-e hétköznapi szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, egy-egy gyakorlati kérdés megoldásához matematikai modellt alkotni, különböző problémamegoldó stratégiákat alkalmazni; - képes-e a különböző matematikai segédeszközök (függvénytáblázat, zsebszámológép) célszerű alkalmazására; a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, azokkal szinkronban a matematikai eszközökkel való problémamegoldásban a programozható számológép, a grafikus kalkulátor és a számítógép használata fokozatosan követelménnyé válhat. Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a tanuló - rendelkezik-e a felsőfokú matematikai tanulmányokhoz szükséges alapokkal; - képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni; - milyen szintű kombinatív készséggel rendelkezik, mennyire kreatív a gondolkodása;

251

- képes-e gondolatmenetében érthetően, világosan alkalmazni a matematikai modellalkotás lépéseit (probléma megfogalmazása, matematikai formába öntése, összefüggések keresése, az eredmények matematikai módszerekkel történő kiszámítása, igazolása, értelmezése). Az ismeretek legnagyobb része a középszinten és az emelt szinten egyaránt megjelenik. Ezen ismeretek feldolgozásában az emelt szintet az igényesebb felépítés, az összetettebb alkalmazás, a nehezebb feladatok jellemzik. A követelmények leírásában gyakran szereplő „szemléletes” jelző azt fejezi ki, hogy az adott fogalom matematikailag precíz ismerete nem követelmény. A matematika tanításában csak spirálisan lehet haladni, s így több téma, pl. az analízis - a felkészülésre fordítható idő alatt - a középiskolai tanulmányok végére is csak szemléletes formában tanítható meg, s csak bizonyos alkalmazásokat tesz lehetővé. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT

Követelmények Témakör 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). Logika A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia Logikai műveletek ismerete, alkalmazása. A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Fogalmak, tételek, Bizonyítások Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. a matematikában Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak. 2. Számelmélet, algebra Számfogalom A valós számkör. A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyi értékes írásmód. Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok. Algebrai kifejezések, műveleMűveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. tek Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatváHatvány, gyök, logaritmus nyok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megolEgyenletek, egyenlőtlenségek dása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes 252

egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenség-rendszerek. 3. Függvények, az analízis elemei Függvények függvények grafikonA függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. jai, függvénytranszformációk Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútértékfüggvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c· f(x), f(c x x) Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, pariFüggvények jellemzése tás. Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok. Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban. Síkgeometriai alakzatok Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakHáromszögek ra - alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaNégyszögek ik. Alaptulajdonságok. Sokszögek Szabályos sokszögek. Kör A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp. Kerület-, terület-, felszín- és Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. térfogatszámítás Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóságarányának viszonya. Vektorok A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. Trigonometria Szögfüggvények fogalma. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel. Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.

253

5. Valószínűség számítás, statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázoLeíró statisztika lásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.

4.6.4. Idegen nyelv Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait megvalósítani. Az idegen nyelvi érettségi vizsga a nyelvoktatás céljai közül (pragmatikus, kognitív, személyiségfejlesztő célok) csak a pragmatikus cél megvalósulását méri, vagyis azt, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a kommunikatív kompetencia meghatározott szintjével. Bár nagyon fontos, hogy a tanulók a tanítási folyamat során ismereteket szerezzenek a világról, a nyelvről és a célkultúrákról, ezeket az ismereteket az idegen nyelvi érettségi vizsga közvetlen módon nem méri. Ezek az ismeretek azonban megjelennek a vizsgafeladatokban használt autentikus anyagokban. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérik. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2-B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg. A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a fontosabb információkat megérteni olyan írott és hallott, köznapi, egyszerű, eredeti idegen nyelvű szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). A vizsga azt is méri, hogy vizsgázó tud-e kommunikálni egyszerű helyzetekben, és tud-e egyszerű, összefüggő szöveget alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e megérteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb, konkrét vagy elvont témájú írott és hallott idegen nyelvű szövegek fő gondolatmenetét, és követni tudja-e a hosszabb, összetettebb érveléseket is. A vizsga azt is méri, hogy a vizsgázó képes-e idegen nyelven mind szóban, mind írásban folyamatosan és természetes módon kifejezni magát, világos, jól szerkesztett szöveget létrehozni, és eközben megbízhatóan használja-e a szövegszerkesztési mintákat, szövegöszszekötő elemeket, továbbá indokolni tudja-e véleményét. KÖZÉPSZINT

Követelmények Témakörök/Kompetenciák 1. Kommunikatív készségek Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges Beszédértés (hallott szöveg információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése) értése. Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és részletinformációk) megértése. Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, Beszédkészség hétköznapi helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott

254

ismerős témákról. A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása. Szövegértés (olvasott szöveg Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, értése) gyakori szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése, vélemény, érvelés követése. Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben Íráskészség általánosan és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott, hétköznapi témákról. A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez Egyéb készségek (stratégiák) szükséges készségek és technikák alkalmazása. A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák alkalmazása. 2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban. Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. 3. Témák Személyes vonatkozások, család Például: a vizsgázó személye, családi élet. Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, Ember és társadalom vásárlás. Környezetünk Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás. Az iskola Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás. A munka világa Például: diákmunka, pályaválasztás. Életmód Például: napirend, kedvenc ételek. Szabadidő, művelődés, szóraPéldául: színház, mozi, kedvenc sport. kozás Utazás, turizmus Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek. Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai Tudomány és technika eszközök szerepe a mindennapi életben.

4.6.5. Fizika A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A fizika érettségi vizsga célja A középszintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező fizikai ismeretekkel; - képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével összekapcsolni; - ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait;

255

- képes-e az alapmennyiségek mérésére, a mért adatokból egyszerű számításokkal meghatározható további mennyiségek értékeire következtetni; - képes-e egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletet elvégezni, valamint a kísérleti tapasztalatokat kiértékelni, grafikont elemezni; - rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias belső látásmóddal és arányérzékkel; - képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag alapvető fontosságú tényeit és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni; - megérti-e a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegét; - ismeri-e a fizikatörténet legfontosabb eseményeit és személyiségeit, a tananyag által közvetített legjelentősebb kultúrtörténeti vonatkozásokat. Az emelt szintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - elsajátította-e a követelményekben előírt ismereteket; - képes-e az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat áttekinteni, felismerni; - tudja-e ismereteit jelenségek értelmezésében, problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - alkalmazni; - járatos-e a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereiben; - ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait, felismeri-e alkalmazásukat; - képes-e a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezésére és elvégzésére, valamint a kísérleti tapasztalatok kiértékelésére, következtetések levonására, grafikonelemzésre; - rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias belső látásmóddal és arányérzékkel, pontosan használja-e a mértékegységeket; - képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag logikai csomópontjait képező, alapvető fontosságú tényeket és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni, megmagyarázni; - képes-e a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségeket értelmezni; - ismeri-e a legfontosabb technikai eszközök, rendszerek működési elveit; - rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldási képességével; - tájékozott-e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban; - képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértésére és elemzésére. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT

Témakör 1. Mechanika A dinamika törvényei

Mozgások

Követelmények A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése. Newton törvényeinek értelmezése. Kényszererők felismerése konkrét példákban. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszerű gépek működésének leírása. A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. 256

Munka és energia

A szabadesés és a függőleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A súrlódás jelensége. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az időmérés kapcsolata. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel. Állóhullámok felismerése. A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia. Az emelési munka, a helyzeti energia. A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. egyensúly Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. A termikus egyensúly értelmezése. Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása. A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége. Összefüggés a gázok állapotAz ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. jelzői között p-V-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete. A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján. A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alTermikus és mechanikai kalmazása. kölcsönhatások A belső energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése. Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata.

257

A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében. A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége. A levegő páratartalma. A légkört érő káros behatások és következményeik. A termodinamika II. főtétele A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon. A hőerőgépek hatásfokának korlátai. 3. Elektromágnesség Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény ismerete. Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség. Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások. Magnetosztatika. A Föld mágnessége, az iránytű használata. A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióEgyenáram mágneses mezője vektor és a mágneses fluxus. Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erő. A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Az elektromágneses indukció Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál. A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramA váltakozó áram erősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor). Elektromágneses hullámok A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete. Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebesséA fény ge. A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.

258

A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei. 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete

Az atom szerkezete

A kvantumfizika elemei

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Sugárvédelem

Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje. Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete. Az elektron kettős természete. A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége. Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az atommag összetétele. Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal. Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája. A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció

Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése. A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet. A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

259

Személyiségek

Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.

Elméletek, felfedezések, találA geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. mányok Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika egyesítése”, a newtoni fizika hatása. A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő nevekkel. A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

4.6.6. Kémia A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A kémia érettségi vizsga célja A középszintű érettségi vizsgán elsősorban a megismert elemek és vegyületek tulajdonságait kell értelmeznie, illetve kísérletekkel igazolnia a vizsgázónak. Ehhez szükség van a kizárólag általános iskolában tanult anyagrészek szintézisére, a középiskolában tanult ismeretek alapján történő újraértelmezésére. A középszintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó - képes-e ismereteit szóban és írásban előadni; - rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival; - ismeri-e a természettudományos megismerési módszereket; - ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait; - ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket; - tudja-e értelmezni a megismert anyagok tulajdonságait és változásait; - képes-e egyszerű kémiai számításokat elvégezni; - képes-e egyszerű kémiai kísérleteket elvégezni, illetve értelmezni; - képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait; - ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit; - kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához. Az emelt szintű vizsgán a kémiatanulás során megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak ismeretén túl a vizsgázó legyen képes megbecsülni különböző elemek, vegyületek tulajdonságait. Az emelt szintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó - képes-e ismereteit szóban és írásban előadni; - rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival; - ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait; - ismeri-e és tudja-e alkalmazni a természettudományos megismerési módszereket, rendelkezik-e a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges természettudományos alapismeretekkel; - ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket; - tudja-e használni a megismert kémiai fogalmakat és összefüggéseket az elemek és vegyületek tulajdonságainak és változásainak értelmezésénél; - képes-e egyszerű kémiai kísérleteket tervezni, szakszerűen elvégezni, illetve értelmezni;

260

- képes-e kémiai számításokat elvégezni, számításai végeredményét megfelelő pontossággal megadni; - képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait; - ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit, a kémiatudomány gyakorlati és műszaki alkalmazásait, hasznosságát, veszélyeit, azok elkerülésének módjait, a kémiatudomány és a vegyipar fejlődésének irányát, az európai normák érvényesülését; - kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT

Követelmények Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származAz elemi részecskék szerepe az atom felépítésében. tatható ionok Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei. Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az amMolekulák és összetett ionok mónium- és az oxóniumion szerkezete. A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete. Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő réHalmazok szecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok érA kémiai reakciók telmezése. Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendeA kémiai reakciók jelölése zése. A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazáTermokémia suk egyszerűbb esetekben. Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezők. Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. Reakciótípusok irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.). Protonátmenettel járó reakciók A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezé-

261

se egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, Elektronátmenettel járó reakciók oxidációsszám-változás). A kémiai reakciók és az elekt- A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galváromos energia kölcsönhatása nelem, elektrolizáló cella működése). A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatTudománytörténet kozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro). 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakés a halmaz-szerkezet kapcso- cióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján. lata) Az elemek és vegyületek fizikai Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szatulajdonságai és ezek anyagbályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajszerkezeti értelmezése donságainak és reakcióinak magyarázatára. Az elemek és vegyületek kémi- Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai ai alapján. Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalasajátságai tok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása. Az elemek és vegyületek előA megismert elemek előfordulásának formái. fordulása Az elemek és vegyületek labo- Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előratóriumi és ipari előállítása állításának elvi alapjai és módjai. Az elemek és szervetlen vegyüAnnak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használnia letek legfontosabb felhasználákörnyezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket. sai Az elemek és vegyületek jelen- Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatátősége sa, gyógyító, károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai.

262

Tudománytörténet

Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környézetvédelem. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).

3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezeA szerves anyag fogalma. te és A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti csoportosításuk kötések szerint. A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A főbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése. A szerves vegyületek fizikai Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és tulajdonságai halmazszerkezeti értelmezése. A szerves vegyületek kémiai A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós sajátosságai csoportok alapján. A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése. A szerves vegyületek előforduA legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei. lása A szerves vegyületek jelentő- A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettasége ni, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok). Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások. Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laA szerves vegyületek laboratóboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási riumi és ipari előállítása módjai. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatTudománytörténet kozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel). 4. Kémiai számítások Általános követelmények Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat Az anyagmennyiség közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadroállandó) és alkalmazásuk. Az Avogadro-törvény Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből követ-

263

kező összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban. Oldatok, elegyek (százalékos Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának összetételek, koncentráció, oldalkalmazása egyszerűbb feladatokban. hatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolatos számítások kapcsolat és annak alkalmazása. A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása. A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és alkalmaTermokémia zása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban. Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidKémiai egyensúly, pH-számítás ion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása. A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje Elektrokémia közötti kapcsolat alkalmazása.

4.6.7. Biológia A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A biológia érettségi vizsga célja A biológia érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - ismeri-e a vizsgálati módszereket (eszközök, eljárások, elméleti háttér), az egyes módszerek korlátait, problémáit; - képes-e egyszerű biológiai vizsgálatokat elvégezni, ezeket értelmezni, értékelni; - érti-e az alapfogalmakat, ismeri-e történeti kialakulásukat, mai értelmezésüket; - képes-e megkülönböztetni a tudományosan megalapozott, de egymással esetleg ellentétes hipotéziseket, különösen az etikailag is fontos kérdésekben; - felismeri-e a betegségekre, diszharmonikus állapotokra utaló tüneteket, ismeri-e a megelőzés és az egészséges életmód szabályait; - ismeri-e a természet- és környezetvédelem alapvető problémáit és azok lehetséges megoldási módjait; - képes-e véleményét - különösen az etikailag is fontos kérdésekben - kifejteni, alátámasztani, ismeri-e a lehetséges ellenérveket. A középszintű követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont és mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szintű követelmények a középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák. Ahol és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az emelt szint alapvetően a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült, ezért lehetővé kell tennie az esetleg szükséges szelekciót is. KÖZÉPSZINT

Követelmények

Témakör 1. Bevezetés a biológiába

A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma. A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biolóFizikai, kémiai alapismeretek giai jelentősége, feltételei. 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóA C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben. elemek: A biológia tudománya

264

Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék

Nukleinsavak, nukleotidok

A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3, CO32-, NO3- ionok természetes előfordulásai. A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban. A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe. A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai. A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe. A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe.

Az anyagcsere folyamatai:

Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata Felépítés és lebontás kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endoés exocitózis. Felépítő folyamatok Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. Sejtalkotók (az eukarióta sejtIsmerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat. ben) A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külső és belső ingerekre. 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Felépítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járváVírusok nyok. Önálló sejtek: Baktériumok A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése. A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük. Egysejtű eukarióták Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon. Többsejtűség Az öt regnum elkülönítésének alapja. Gombák, növények, állatok Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai elkülönülése (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemzői. Szövetek, szervek, szervrend- A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások” a szerek, testtájak harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai.

265

Viselkedés 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás

A táplálkozás

A légzés

Az anyagszállítás

A kiválasztás

A szabályozás

A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció. Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. A homeosztázis fogalma, jelentősége. A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme. A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás jelentősége, folyamatai. Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részei, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai. A légzőrendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők. Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés. A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő).

266

A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata. Az idegrendszer általános jellemzése

A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés.

A gerincvelő főbb funkciói. Az agy főbb részei. A bőr és a belső szervek receptorai. Az érzékszervek működésének általános elvei. A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külső-, közép- és belső fül része, működései. A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szerveződése. A motiváció szerepe. A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Az emberi magatartás biológiAz öröklött és tanult magatartásformák aiÖröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás pszichológiai alapjai és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során. Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei. Megerősítés, szokás, függőség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei. Hormonrendszer, hormonális A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása. működések A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség. Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző Immunrendszer, immunitás sejtjei. A gyulladás. Az immunizálás, a kötelező védőoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megterSzaporodás és egyedfejlődés mékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrio-

267

nális fejlődésének fő szakaszai. Az öregedés során bekövetkező biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése. 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása. Tűrőképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal. A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma. Életközösségek (élőhelytípusok) Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy tó feltöltődésének folyamata. A gyomnövény fogalma. Bioszféra, globális folyamatok A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései. Ökoszisztéma Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői. A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.) Környezet- és természetvédelem A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és „alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja. 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináMolekuláris genetika ció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorrendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai.

268

Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők. A génműködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezők. A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és Mendeli genetika fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szePopulációgenetika és evolúciós lekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A terfolyamatok mészetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége. Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja. A bioszféra evolúciója A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.

4.6.8. Földrajz A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A földrajz (Földünk és környezetünk) érettségi vizsga célja A középszintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező földrajzi-környezeti ismeretekkel; - képes-e összekapcsolni ismereteit a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségekkel, folyamatokkal; - rendelkezik-e a földrajzi-környezeti szemlélet- és gondolkodásmód alapjaival; - képes-e eligazodni a témákhoz kapcsolódó információhordozókban, belőlük adatokat, tényeket megállapítani, tudja-e értelmezni az információkat, illetve tud-e levonni alapvető következtetéseket azokból; - jártas-e a különböző fajta térképeken közölt információk olvasásában, értelmezésében; - képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban; - képes-e egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzésére, az eredmények értelmezésére. Az emelt szintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel; - képes-e felismerni az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat; - tudja-e alkalmazni ismereteit a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti jelenségek és folyamatok értelmezésében; - jártas-e a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók kiválasztásában és használatában, a bennük közölt információk feldolgozásában, értelmezésében; képes-e azokból következtetések levonására, összefüggések és törvényszerűségek megállapítására; - rendelkezik-e a több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő problémák, feladatok felismerésének és megoldásának képességével;

269

- képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban, illetve milyen szinten képes különböző típusú írásbeli feladatok megoldására; - képes-e a földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítésére és azok értelmezésére. A vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanult tananyagrészek szintézisére és a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT

Témakör 1. Térképi ismeretek

Követelmények A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás. Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken.

2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok

A levegőburok

A vízburok

Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei. A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei. A vízgazdálkodás főbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek.

270

A talaj

A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei.

4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák. A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. 5. Népesség- és településföldrajz A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok A gazdasági ágazatok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezőgazdaság termelés jellemzői. Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel. 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői. 8. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medencejelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következmé-

271

nyei a Kárpát-medencében. Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmigazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői. 9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában. 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik. Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

4.6.9. Informatika A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi vizsga célja, hogy a tanuló adjon számot az általános műveltség részét képező informatikai ismeretek elsajátításának mértékéről. Középszinten: A tanuló adjon számot arról, hogy: - képes kiválasztani a munkájához megfelelő informatikai eszközöket; - alkalmazói szinten önállóan tudja használni a számítógépet és a hálózatot feladatai megoldásához; - képes a számítógépet és kiegészítő eszközeit önállóan, biztonságosan használni; - tudja használni a legismertebb alkalmazói rendszereket; - ismeri az információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait és képes a változásokhoz alkalmazkodni;

272

- képes az informatikai ismereteit rendezni és önállóan alkalmazni; - képes a könyvtári informatikai (hagyományos és számítógépes) rendszerek lehetőségeinek felhasználására; - képes a további szakmai fejlődésre. Emelt szinten: A vizsga más ismereteket és képességeket is mér. Nevezetesen azt, hogy a tanuló: - képes az algoritmikus gondolkodásra; - képes problémák megfogalmazására és számítógépes megoldások tervezésére; - képes a számítógépes megoldások elkészítésére. Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért mind az oktatásban, mind a vizsgáztatásban meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani. A középszinten megfogalmazott követelmények szándék szerint megfelelnek az ECDL vizsga követelményeinek. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT

Követelmények

Témakör 1. Információs társadalom

Informatikai alapfogalmak. Információs rendszerek az iskoInformációs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos lában és a gazdaságban meghatározása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével. Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs Közhasznú magyar információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték adatbázisok lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak Jogi és etikai ismeretek ismerete. Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alInformációs és kommunikációs kalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, szótechnológiák a társadalomban rakozásban stb. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait. 2. Informatikai alapismeretek - hardver A számítógépek felépítése, A Neumann-elvű számítógépek. funkcionális egységei, azok A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típufőbb jellemzői sai, főbb jellemzői és feladataik. A számítógép üzembe helyezé- A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legse fontosabb részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése. 3. Informatikai alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói. Az operációs rendszer és főbb Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevefeladatai zése. Keresés a háttértárakon. Az adatkezelés szoftver és Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs hardver eszközei rendszer segédprogramjai. Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, Állományok típusai nyomtatás). Hálózatok működésének alapel- Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférévei, felhasználási területei si jogok, adatvédelem. 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program keze-Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és lése kimentése. 273

Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. Szövegszerkesztési alapfogalmak

A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás.

Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata. Oldalformázás. Szövegjavítási funkciók Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatok, grafikák a szöveg- Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés, szeben gélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása. 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. A program indítása, a munkakörnyezet beállítása. Táblázatok felépítése Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. Adatok a táblázatokban Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, Táblázatformázás tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása. Táblázatok, szövegek, diagraEgyszerű táblázat készítése. mok Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése. Problémamegoldás táblázatkezeTantárgyi feladatok megoldása. lővel 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfoAz adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs. galmai Adatbázis-kezelő program inte- Adattípusok. raktív használata Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása. Alapvető adatbázis-kezelő mű- Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, veletek szűrés, rendezés, összesítés. Képernyő és nyomtatási formáKépernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése. tumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Levelezési rendszer használata. Állományok átvitele, www, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata. Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése Weblapkészítés Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetőségek. 8. Prezentáció és grafika Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ...) és Prezentáció formázása.

274

Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés

Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése. A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. Katalógusok, számítógépes információkeresés.

4.6.10. Testnevelés A vizsga formája Középszinten: szóbeli és gyakorlati. Emelt szinten: szóbeli és gyakorlati. A testnevelés érettségi vizsga célja A tárgy jellegéből következik, hogy a testkultúra értékeinek felismerésével és elsajátításával, illetve a mozgások megjelenítésével és teljesítményszintjével kapcsolatos követelmények külön kompetenciaként jelennek meg a követelményekben. A tanult sportági csoportok és a testkultúra különböző területei külön témaköröket fednek le. A testnevelés érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - képes-e az iskolai testnevelésben tanult sportágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására; - rendelkezik-e a testi képességekhez kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználásával; - képes-e az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek felhasználására és átadására; - rendelkezik-e az egyéni és társasjátékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretekkel, képes-e ezek átadására és bemutatására; - képes-e a mozgás - kommunikáció alkalmazására. Célja továbbá annak megállapítása, hogy a vizsgázó ismeri és tudja-e értelmezni - értelmezni tudja-e a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét és a biológiai fejlődéssel összhangban a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását; - az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, - ismeri-e a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének lehetőségeit, - tudja-e értelmezni a testi és lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket, a higiénés szokások jelentőségét; - ismeri-e a magyar sportsikereket és tudja-e értelmezni az olimpiai eszmét. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT

Követelmények

Kompetenciák/Témakörök 1. Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek

A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika

Atlétika Torna

Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai eredményeiről. A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei. A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása. Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése. A kondicionális alapképességek értelmezése. Az erőfejlesztés szabályai. A bemelegítés szerepének értelmezése. Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a testtartás javítására. A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok. A női és férfi tornaszerek. 275

A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Az RG versenyszámai. Mozgás és zene kapcsolata. Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részéKüzdősportok, önvédelem re. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. Testnevelés és sportjátékok Labdajáték-előkészítő játékok felsorolása. Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése. Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb Természetben űzhető sportok szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés). 2. Gyakorlati ismeretek Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig Gimnasztika mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. Atlétika Futások Egy választott futószám bemutatása 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok minimum idő: 9,8 sec. Fiuk minimum idő: 8,8 sec. 2000 m síkfutás. Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc. Ugrások Egy választott ugrószám bemutatása Magasugrás választott technikával. Lányok minimum magasság: 110 cm. Fiúk 125 cm. Távolugrás választott technikával. Lányok minimum 330 cm. Fiúk 410 cm. Dobások Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával. Minimum szintek: Lányok: Kislabdahajítás: 20 m, súlylökés: 5,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg. Fiúk: Minimum szintek: Kislabdahajítás: 30 m, súlylökés 7,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,00 kg. Torna A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer köTalajtorna telezően választható. Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása, kötelező elemek felhasználásával Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes, széltében állított, fiúk 5 részes, hosszában felállított szekrényen. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutaFelemáskorlát tása, kötelező elemek felhasználásával. Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, Gerenda kötelező elemek felhasználásával. Ritmikus gimnasztika

276

Ritmikus gimnasztika

Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda

Kosárlabda

Labdarúgás

Röplabda

Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek felhasználásával. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint. Dzsúdógurulás előre. Egy választott úszásnemben 50 m úszás. Egy további úszásnemben 25 méter leúszása. Egy sportjáték választása kötelező. Kapura lövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés). Távolba dobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával. Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter. 7 méteres büntető dobás. Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott labdával labda leütés nélkül fektetett dobás. Büntetődobás egy vagy két kézzel. Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db. Szlalom-labdavezetésből kapura lövés. (Szlalompálya hossza 10 méter, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabdakapura.) Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda kapura lövése Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan. Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érintés. Nyitás választott technikával.

4.6.11. Belügyi rendészeti ismeretek A belügyi rendészeti ismeretek tantárgyból a 2009/2010-es tanévtől az érettségi vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A belügyi rendészeti ismeretek érettségi vizsga célja: A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó - ismeri-e a főbb rendészeti fogalmakat, a belügyi rendészeti szervek feladatrendszerét, szervezetét, erőit, eszközeit, - tudja-e a rendészeti szerveket egymástól megkülönböztetni, rámutatni azok azonosságaira és különbözőségeire, - képes-e a belügyi rendészeti szervekkel szemben támasztott elvárásokról önálló véleményt alkotni, véleményét érvekkel alátámasztani,

277

- ismeri-e a belügyi rendészeti szervek működését meghatározó jogszabályok főbb rendelkezéseit, - elsajátította-e azokat az ismereteket, amelyekkel fel tudja ismerni a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat, tudja-e azokat értelmezni, - ki tudja-e választani az elsősegélynyújtáshoz, a terepen történő tájékozódáshoz, a szakmai feladatok ellátásához szükséges eszközöket, - tudja-e az eszközöket szakszerűen és célszerűen használni, - képes-e integrálni a társadalomismeret, az etika, a földrajz tantárgyakban tanultakat a rendészeti ismeretekkel, - képes-e gondolatait szabatosan, szaknyelven megfogalmazni, - teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége. Tartalmi követelmények: Középszint

Témakörök 1. A rendészet alapjai Rendészet, rendészeti szervek

Követelmények

A rend, a közrend (belső rend) és a határrend. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság. A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelme, az államhatár rendjének védelme. A katasztrófavédelem és a polgári védelem. A katasztrófák felosztása. A rendészet szervei. A belügyi rendészeti szervek A BM irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését általános jellemzése meghatározó főbb jogszabályok. A belügyi rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai. A Rendőrség, a Határőrség, a katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erői (személyi állománya) és eszközei. 2. A belügyi rendészeti szervek szakmai tevékenysége A szakmai tevékenység terüleA rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szakmai tevétei, az egyes szervek működése kenységének területei. és irányítása A Rendőrség, a Határőrség, a katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai. A rendészeti szervek irányítása és vezetése. Intézkedések és kényszerítő A rendőri és határőri intézkedések, alkalmazásuk alapvető eszközök szabályai. A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk legfontosabb szabályai. A belügyi rendészeti szervek együttműködése, kapcsolata a Együttműködés, kapcsolatok és társadalmi szervekkel, szervezetekkel, lakossággal és a civil szolgálati tevékenységek kontroll. A rendészeti szervek filozófiája. A Rendőrség, a Határőrség szervei által alkalmazott szolgálati tevékenységek jellemzése. A katasztrófavédelmi szolgálati tevékenységek jellemzői. 3. A belügyi rendészeti szervek funkcionális tevékenysége A személyzeti, munkaügyi és A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célja, szociális tevékenység feladatai. A rendészeti szervek tagjává válásának feltételei. A rendészeti szervek tagjait megillető alapvető pénzügyi és

278

anyagi járandóságok, szociális juttatások. A szolgálattal összefüggő jogok A személyi állomány szolgálatellátással összefüggő jogai és és kötelességek kötelességei. A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények. A környezet-, a munka- és egés- A környezet-, a munka- és egészségvédelem célja és feladazségvédelem tai. Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai. A szolgálati érintkezés Rendfokozatok és állománycsoportok. Fegyelmi és függőségi viszonyok. A szolgálati érintkezés főbb szabályai. Az alaki magatartás Az alakiság jelentősége. A főbb alaki elvárások és követelmények. 4. Tereptan A tereptan alapjai A terep fogalma, fajtái, jellemzői, a világtájak meghatározása. A térkép fogalma, fajtái, méretaránya. A térképi jelek és jelzések. A térkép tájolása. A tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti A terepen történő tájékozódás szervek tevékenységében. Az iránytű, a tájoló és a távcső használata. A közúthálózat számozása, a közúti gépjárművek országjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyei. 5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása, a velük A jogellenes cselekmények szembeni fellépést szabályozó jogszabályok. A szabálysértés fogalma, elkövetői, a felróhatóság és a felróSzabálysértési alapismeretek hatósági akadályok, az elkövetőkkel szemben alkalmazható szabálysértési szankciók. A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban részt vevő személyek. A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának rendje, főbb szabályai. A Rendőrség és a Határőrség tevékenysége során előforduló főbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői. Bűncselekményi alapismeretek A bűncselekmény fogalma, felosztása, elkövetői. A tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete. A büntethetőségi akadályok. Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók. A Rendőrség és a Határőrség tevékenysége során előforduló főbb bűncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői. Nyomozási alapismeretek A büntetőeljárás elvei. A büntetőügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban részt vevő személyek. A büntetőeljárás szakaszai. A bűncselekmény nyomozása során alkalmazható

279

krimináltechnikai eszközök. A büntetőeljárási cselekmények és az azokkal kapcsolatos krimináltaktikai ajánlások és módszerek.

4.6.12. Utazás és turizmus

Az utazás és turizmus középszinten letehető érettségi vizsga. A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó ismereteit tekintve ismeri-, tudja-e: a tanterv 1-4. modulja alapján - a magyar és nemzetközi idegenforgalom fejlődési tendenciáit, főbb jellemzőit, - az idegenforgalom hatását a gazdasági, társadalmi és természeti környezetre, - az utazási döntéseket befolyásoló tényezőket, - a szervezett utak típusait és jellemzőiket, - a szálláshelyek típusait és jellemzőiket, - a közlekedés és idegenforgalom kapcsolatát, - a vendéglátás szolgáltató egységeinek típusait, jellemzőiket, - a programszervezés alapfogalmait; ezenkívül az iskola helyi tantervében szereplő választott moduloknak megfelelően: 5. modul - a fenntartható fejlődés idegenforgalomban történő értelmezését, - a levegő- és vízminőség kölcsönhatását az idegenforgalom területén, 6-7. modul - a vállalkozási formákat, - az idegenforgalmi marketing alapfogalmait, - reklám lényegét és szerepét, - a vállalkozások indításának alapfeltételeit, 8. modul - a falusi turizmus jellemzőit, - a falusi települések idegenforgalmi potenciálját; képességeit tekintve képes-e: - szolgáltatói attitűddel szemlélni környezetét, - önálló, mérlegelő döntéshozásra, - önálló információgyűjtésre, feldolgozásra, alkalmazásra, - véleményalkotásra és véleményének, álláspontjának megvédésére.

280

4.6.13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A mezőgazdasági alapismeretek érettségi vizsga célja A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a mezőgazdasági termelésre vonatkozó olyan szakmai műveltséggel, amely lehetővé teszi a szakképző évfolyamok tananyagának elsajátítását; - képes-e hatékony szóbeli szakmai kommunikációra; - rendelkezik-e az önálló szakmai tanulás készségével; - ismeri-e a mezőgazdasági termelés jelentőségét, főbb ágazatait; - tájékozott-e a környezet- és természetkímélő, anyag- és energiatakarékos mezőgazdasági termelésről; - ismeri-e a mezőgazdasági termelés ökológiai tényezőit; - ismeri-e a növényi és állati eredetű nyersanyagok előállításának alapjait; - alkalmas-e - műszaki alapismeretei alapján - az erő- és munkagéptan elsajátítására; - képes-e - gazdálkodási ismeretei alapján - vállalkozási tevékenységre, majd - szakmai ismeretek birtokában - önálló mezőgazdasági vállalkozásra. Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - a középszintű vizsga céljain túl - rendelkezik-e a szakmai felsőfokú tanulmányokhoz szükséges mezőgazdasági alapismeretekkel; - képes-e felismerni az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat; - rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldásának képességével. A vizsgakövetelmények kötelező (1., 2., 3., 4., 5.) és választható (6., 7.) témakörökből állnak. A vizsgázónak a kötelező témakörök mellé egy választható témakört is választania kell.

Témakörök

Követelmények középszinten

Követelmények kiegészítése emelt szinten

Ismerje a hazai mezőgazdasági termelés történetét, hagyományait, jelenét, várható fejlődését. Ismerje Elemezze egy vállalkozás terme1. A mezőgazdasági termelés jelentősége, a növénytermesztési, állattenyész- lési szerkezetét és egy adott év tési, kertészeti ágazatok összetétel- termelését. főbb ágazatai ét, jelentőségét, a termesztett és tenyésztett fajokat. 2. A mezőgazdasági termelés főbb ökológiai tényezői A mezőgazdasági terme- Ismerje az élettelen és élő környelés környezete zeti tényezők szerepét. Ismerje a meteorológiai alapfoElemezze a meteorológiai jelengalmakat. ségek összefüggéseit, végezze el Ismerje és magyarázza meg a meMeteorológiai ismeretek az alapvető számításokat. teorológiai jelenségeket. Értékelje adott termesztési körzet Mutassa be a meteorológiai mérőmeteorológiai alapadatait. eszközöket. Különböztesse meg az adott földrajzi hely éghajlatát befolyásoló tényezőket. Ismerje az éghajlatot Éghajlattani ismeretek jellemző számértékeket. Jellemez- Jellemezze Magyarország éghajlaze Magyarország éghajlati főkör- ti alkörzeteit. zeteit. Ismerje az agrometeorológia felaAgrometeorológiai isme- datát. Ismerje a növényfenológia és a retek Értékelje az időjárási tényezők kritikus időszak fogalmát. Ábránövények életében betöltött sze- zolja a főbb növények fejlődési

281

repét.

szakaszainak és éghajlati igényeinek összefüggését.

Ismerje a talajok keletkezési folyamatát. Hasonlítsa össze a mállási folyaIsmerje a talaj fontosabb alapkőzematok tényezőit, eredményeit. teit, ásványait. Értelmezze a talajok fizikai, kémiai Ábrázolja a fontosabb növényi és biológiai tulajdonságait. Talajtan tápanyagok körforgalmát. Mutassa be a talaj vizsgálati eszközöket. Ismerje fel a talajtípusokat szelvéVégezze el a genetikai talajosztányük alapján. Elemezze a talajtérlyozást. képeket. Jellemezze a hazai talajok fő típusait. Jellemezze az egyes talajtípusokon belüli eltérő talajhibák javítáMutassa be a savanyú, szikes, hosának lehetőségeit. Ismerje a taTalajjavítás és talajvémok- és láptalajok javítását. Ismerlajjavítás jelentőségét, módjait. delem tesse a talajszennyeződés forrásait Jellemezze a víz- és a szél talajés a talajvédelem lehetőségeit. pusztító hatásai elleni védekezés módszereit. 3. Növényi eredetű nyersanyagok előállítási folyamata Különböztesse meg a talajművelési alapműveleteket, a talajművelő Határozza meg a talajművelési Talajművelés eszközök munkáját. eljárások megfelelő sorrendjét. Ismerje a fontosabb talajművelési eljárásokat. Ismerje a tápanyag-utánpótlás jeKülönböztesse meg az egyes trálentőségét. Tápanyag-utánpótlás gyaféleségek előnyeit, hátrányait Nevezze meg a főbb trágyaanyaés felhasználási módjukat. gokat. Ismerje a szántóföldi és a kertéIsmerje a szaporítási módokat Szaporítás szeti növények generatív és fontomeghatározó tényezőket. sabb vegetatív szaporítási módjait. Ismerje a szántóföldi és a kertészeti növények ápolásának fon- Csoportosítsa a növényápolás foNövényápolás tosságát, nevezze meg a legfonto- galomkörébe tartozó eljárásokat. sabb eljárásokat. Ismerje a legfontosabb gazdasági Ismerje a fontosabb tárolási móBetakarítás növényeink betakarítási módját. dokat. 4. Műszaki alapismeretek Az anyagok jellemző tulajdonsáIsmerje a mezőgazdaságban haszgainak ismeretében tudja kiválaszAnyagismeret nált fémes és nemfémes anyagotani a felhasználáshoz szükséges kat. anyagféleségeket. Ismerje a mezőgazdasági erő- és Műszaki dokumentációk birtokámunkagépeket felépítő fontosabb ban tudja értelmezni a meghibásoGépelemek gépelemek feladatát, felépítését, dási lehetőségeket és ezek javítáműködését. sát. Műszaki ábrázolás Tudja értelmezni a műszaki raj- Elemezze a rajzdokumentációkat.

282

zokat. Ismerje és hasonlítsa össze az Alkalmazza az adott termesztésenergiahordozókat energiatakaré- vagy tartástechnológiához felEnergiahordozók kossági és környezetvédelmi használható energiatakarékos szempontból. megoldásokat. 5. Gazdálkodási ismeretek Ismerje az üzleti vállalkozások formáit, külső és belső kapcsolatait, Ismerje az üzleti terv felépítését, A vállalkozás alapjai az alapítás feltételeit és a jövede- tartalmi és formai követelményeit. lemtermelés folyamatát. Csoportosítsa a mezőgazdasági termelés erőforrásait. Értse a mezőgazdasági termelés A gazdálkodás feltétÉrtelmezze a termelés és a piac támogatási, hitelezési, biztosítási elei összefüggéseit, a marketingszemlé- és jövedelemelvonási rendszerét. letet. Ismerje a ráfordítás, hozam, költség, önköltség, árbevétel, jövedeElemezze a költségek összetevőit A gazdálkodás eredmé- lem fogalmát. Számítson önköltés a jövedelem növelésének lehenye séget, javasoljon költségtőségeit. csökkentési vagy árbevétel növelési lehetőséget. 6. Állati eredetű nyersanyagok előállítási folyamata Ismerje gazdasági állataink jelIsmerje a gazdasági állataink sza- lemző szaporítási módjait, az Szaporítás porításának alapjait. ivarzás, a vemhesség és az ellés folyamatát. Elemezze a hasznosítási irány és a Ismerje a gazdasági állatainkra Felnevelés felnevelési módok közötti összejellemző felnevelési módokat. függéseket. Ismerje a gazdasági állatainknál Jellemzőik alapján különböztesse Takarmányozás alkalmazott takarmányozási meg a fontosabb takarmánycsoporalapelveket és módokat. tokat. Elemezze a hasznosítási irány és az Ismerje gazdasági állataink jelElhelyezés elhelyezés módja közötti összefüglemző elhelyezési formáit. géseket. 7. Kertészeti alapismeretek Ismerje a gyümölcstermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi helyzetét. Ismerje a termesztett fajokat és Gyümölcstermesztési Ismerje a gyümölcstermő növéazok csoportosítását, termőtájaalapismeretek nyek szaporítási módjait, botaniit. kai felépítését, ökológiai igényeit és a termesztés általános folyamatait. Ismerje a szőlőtermesztés történeIsmerje a fajtacsoportokat, a fontét, jelentőségét, jelenlegi helyzetosabb fajtákat, valamint a borviSzőlőtermesztési alap- tét. dékek kialakulása és a szőlő ökoismeretek Ismerje a szőlő szaporítási módjalógiai igényei közötti összefüggéit, botanikai felépítését, ökológiai seket. igényeit és a termesztés általános

283

folyamatait. Ismerje a zöldségtermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi helyZöldségtermesztési alap- zetét. Ismerje a zöldségnövények Ismerje a termesztett fajokat és ismeretek szaporítási módjait, botanikai fel- azok csoportosítását. építését, ökológiai igényeit és a termesztés általános folyamatait. Ismerje a dísznövénytermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi DísznövényIsmerje a legjelentősebb termeszhelyzetét. Ismerje a dísznövények termesztési alapismeretett fajokat és azok csoportosítászaporítási módjait, botanikai feltek sát. építését, ökológiai igényeit és a termesztés általános folyamatait.

284

4.6.14. A MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: projekt és írásbeli. Emelt szinten: projekt és írásbeli és szóbeli. A mozgókép- és médiaismeret érettségi vizsga célja A mozgókép és médiaismeret érettségi vizsga lehetőséget biztosít a különféle mozgóképi szövegek értelmezésében megmutatkozó elemzési-interpretációs és kritikai képesség bizonyítására. A mozgókép/média érettségi alkalmat ad annak megállapítására is, hogy a vizsgázó tisztában van-e a média - s különösen az audiovizuális média - társadalmi szerepével és működésmódjával. A vizsga célja, hogy a jelölt a mozgókép kultúrtörténetének és stílustörténetének, részben a mozgókép formanyelvének ismeretében, illetve adott textus (film, filmrészlet, televíziós műsor-műsorrészlet, digitális szöveg) alapján a következőkkel tudja bizonyítani felkészültségét: - bemutatja, hogy a stílus és a megjelenítés formája hogyan utal a szerzőre, a tapasztalati valóság és a virtuális valóság kapcsolatára, a gyártási, illetve a társadalmi és kulturális körülményekre; - jellemzi valamely tömegfilmi műfajt a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján, egy-egy arra alkalmas film segítségével; - ismertet egy-egy jelentős alkotó életművét a szerző legfontosabb műveinek az alapján; - megtervez és meg is valósít néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szövegrészletet; - bizonyítja, hogy rendelkezik a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével, tájékozódik a sajtóműfajok, az audiovizuális műsortípusok, a globális monitorkultúra világában; - jellemzi azokat az érintkezési módokat, ahogyan a médiaintézmények kapcsolatba kerülnek a politikával, a társadalmi és kulturális eseményekkel, a mindennapi élettel; - ismeri a médiaintézmények működésének gazdasági alapjait, valamint a gyártók és a közönség közötti kapcsolatrendszert; - önálló ítéletet alkot néhány ismert médiakritikai elmélet által megfogalmazott problematikáról és azok helytállóságáról; - teljesítményében kifejeződik önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, mozgóképi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai. A mozgókép- és médiaismeret középszintű érettségi vizsgája lehetővé teszi a jelölt mozgókép-nyelvi kultúrájának, filmműveltségének és a média társadalmi szerepét illető tájékozottságának minősítését és értékelését. A vizsgázó teljesítménye mutatja, hogy milyen minőségű és mélységű tudással rendelkezik ezen a téren továbbá azt is, hogy ismereteit milyen módon tudja önálló produktumok létrehozásával (projektmunka), valamint írásban megjeleníteni. Az emelt szintű érettségi vizsgán részben a mű- és stílustörténeti ismeretanyag, a fogalmi tájékozottság, részben a mű és műsorelemzési képesség, valamint a médiajelenségekre vonatkozó - társadalmi-gazdasági ismeretekre támaszkodó - kritikai képesség tekintetében várható el mélyebb és alaposabb ismeretanyag. A középfokú vizsgától mindennek árnyaltabb-személyesebb alkalmazása és magasabb színvonalú kifejtése különbözteti meg. Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakör Követelmények 1. A média a mindennapi életben A társadalmi nyilvánosság átalakulása a tömegkommunikáció Társadalmi nyilvánosság hatására, a technikai képreprodukció, a másolat és a sokszorosítás jelentőségének kifejtése. A nyilvános szereplés képessége. Annak a feltételezésnek a bizonyítása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a modern tömegtársadalmakban a média tematizálja a közbeszédet. Az egyes médiumokban fellelhető szövegtípusoknak (újságok, Tájékozódás és alkalmazás rádióműsorok, filmek, televízió-műsorok, weblapok, cd-

285

A média és az életmód

romok, digitális archívumok) mint információforrásoknak szelektív és célirányos használata, alkalmazása. Annak bemutatása, hogy a médiumok - elsősorban a rádió és a televízió műsorrendje - hogyan hat a fogyasztó életmódjára (pl. nézői szokások, a műsorválasztás joga, médiaeszközök birtoklása, elhelyezése és használata).

2. A mozgóképnyelv alapjai

A mozgókép előtti mozgásábrázolási és történetalkotási töA képrögzítés és mozgásábrázorekvések azonosítása a képzőművészetben - a barlangrajztól lás a képregényig. A technikai kép létrehozására szolgáló eszközök kezelői szintű ismerete és alkalmazása (pl. fényképezőgép, a videokamera használata a projektmunka során). A technikai kép kettős termé- A mozgókép kettős természetének (reprodukció és ábrázolás) szete felismerése a mozgóképi szövegformálásban. A látvány mozgóképi megszer- A keretezésnek mint a technikai képrögzítés az alkotótól fügvezése gő mozzanatának felismerése. A beállítás és a képkivágat fogalmának pontos használata; a plánok fajtáinak felismerése, megnevezése és alkalmazásuk értelmezése a mozgóképi szövegek elemzésében. Az egyes beállítások felismerése, illetve a kameramozgások azonosítása és használatuk értelmezése adott szövegek elemzése során. A szereplőválasztásnak (civil vagy hivatásos) és a szereplő külső megjelenésének - mint metakommunikációs közlésnek A szereplő a leírása és értelmezése adott mozgóképi szövegek értelmezésében. A viselkedés szóbeli, intonációs és további metakommunikációs eszközeinek felismerése és értelmezése. A montázsjelenség felismerése, a montázs és gondolkodás, ill. Montázs a montázs és az ábrázolás kapcsolatának ismerete (pl. a mozgókép esetében a tér-idő felbontása és újraszervezése). A lineáris/narratív, asszociatív/expresszív és a belső montázs felismerése és montázshatásának értelmezése adott mozgóképi szövegek esetében. A történet mint változássorozat értelmezése, az események időrendi és okozati láncolatának összeállítása, a történet fonMozgóképi elbeszélés tosabb alkotóelemeinek (expozíció, lezárás, fordulat és epizód) felismerése és elkülönítése adott mozgóképi szövegek értelmezése során. A történet, a cselekmény és az elbeszélés fogalmainak helyes használata, alkalmazása a szövegelemzésben. 3. A mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek A médiaszövegek rendszerezésének néhány fontosabb módja, a rendszerezés szempontjainak ismerete, jellemző példák alkalmazása (médiumok szerint: pl. sajtó, rádió, film, televíA médiaszövegek és a mozgózió stb.; a valóság ábrázolásához való viszony szerint: dokuképi alkotások rendszerezése mentum és fikció; az alkotói szándék és a nézői elvárás szerint: műfaji, ill. szerzői; a szöveg keletkezése és stílusa szerint: pl. expresszionista, neorealista, új hullámos stb.; műsor-

286

típus szerint: pl. reklám, hír, show stb.) A valóságos és a valószerű fogalmának ismerete. A valóság ábrázolásához való A fikcionális és a dokumentarista ábrázolásmód felismerése, viszony jellemzése. A képi ábrázolás és a mágikus gondolkodás kultúrtörténeti kapcsolatának ismerete. Jelentéstulajdonítás a legfontosabb filmnyelvi kódok (narráA mozgóképi szövegek jelenció, montázs, látványszervezés, szerepjáték) értelmezésével tése adott mozgóképi szövegek esetében. 4. A mozgóképi szövegalkotás A szövegalkotási ismeretek és képesség bizonyítása (pl. néEgyszerű médiaszövegek meg- hány beállításból álló értelmes mozgóképi szekvencia megszerkesztése tervezésével és kivitelezésével, rövid interjú vagy rádiós híranyag megtervezése és elkészítése a projektmunka során). 5. Műfaj- és műismeret A tömeg- és a magas/artisztikus kultúra fogalmának elhatároA filmkultúra kettőssége lása. A műfaji és a szerzői filmalkotások megkülönböztetése és öszszehasonlítása. A tömegfilmek sajátosságai: sztárkultusz, iparszerűség, gazdasági meghatározottság, nézőszám maximalizálás, szórakoztatás, műfajiság, fogyasztói minták kiváltása és követése, multiplexterjesztés) Két szabadon választott tömegfilmes műMűfaji jellemzők faj (pl. burleszk, western, melodráma, horror, thriller, sci-fi) bemutatása egy-egy - a választott műfajt jellemző film - segítségével, a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján. Egy szabadon választott tömegfilmes alkotói életmű bemutatása (pl. Chaplin, Ford, Hitchcock, Spielberg). 6. Stílus- és műismeret A szereplő- és környezetválasztásban, a kamerahasználatban, a történetmesélésben, a film szerepéről való elképzelésben és a filmtörténeti hagyományokhoz való viszonyban megfigyelhető Korstílusok stiláris jegyek hasonlóságának felismerése a (német) expreszszionizmus, a francia és a szovjet-orosz avantgárd film, az (olasz) neorealizmus, a francia és a csehszlovák új hullám kapcsán. Ezen (film)stílustörténeti korszakból egy-két meghatározó alkotó és mű alaposabb ismerete. A film stílustörténeti korszakokba nehezen sorolható „nagymesterei” (pl. Bunuel, Bergman, Welles, Antonioni, Fellini, Godard, Jancsó, Kuroszava, Tarkovszkij) közül egy alkotó Szerzők és művek életművének alaposabb bemutatása a legfontosabb művek alapján, a szerzőt jellemző témák, stiláris eszközök segítségével. A magyar film fontosabb alkotói (Jancsó, Fábry, Kovács, Az új magyar film a hatvanas- Makk, Huszárik, Gaál, Szabó) munkásságának általános jelhetvenes években lemzése. A Budapesti iskola bemutatása, egy-egy fontosabb mű ismerete. A kortárs magyar film Egy - a rendszerváltozást követően készült - jelentős magyar

287

film részletező ismertetése. 7. A médiaszövegek befogadása, a média közönsége Annak a jelenségnek a bemutatása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a médiaszövegek döntő többségét sorozatként Sorozatelv szerkesztik, ill. a befogadó kizárólag sorozatként képes azokat értelmezni. Annak bemutatása, hogy a szövegen túl milyen tényezők hatnak különösen a befogadásra: így a kulturális kompetencia szerepe (a befogadó tudása, tapasztalata és ízlése); a közönség A befogadást befolyásoló té- kulturális és társadalmi környezetének - szociális, etnikai, nyezők gazdasági helyzetének, életkorának és nemének - hatása, illetve a befogadás környezetének (pl. újságolvasás, rádióhallgatás, tévézés, szörfözés a weben) hatása az egyes médiaszövegek, szövegtípusok elutasítására vagy elfogadására. A médiaipar globalizálódásának jelei és következményei (pl. a nemzeti identitás veszélyeztetése) a médiaszövegek kódolásában és terjesztésében. A sztár szerepének felismerése és értelmezése a médiában és a A sztár filmen, néhány film és médiasztár jellemzésén keresztül. A mediatizált közlésmód új jelenségeinek (interaktivitás, multimédia, hálózati kommunikáció, virtuális valóság) jelAz új médiatechnológiák hatása lemzése, a befogadási folyamatra gyakorolt hatásuk bemutatása és értékelése. 8. A médiaintézmények A tömegkommunikációs gyakorlatra ható főbb gazdasági tényezők bemutatása, az iparszerű, piacelvű működés bizonyítáA médiaszöveg mint termék sa (pl. maximális fogyasztásra késztetés elve; a közönség kettős szerepe: a közönség mint vevő és mint áru; a műsoridő mint tulajdon). Közszolgálati és kereskedelmi, független, ill. alternatív médiaintézmények, szakosított csatornák és bizonyos témákra speA médiaipar intézményei cializálódott médiavállalkozások között különbségek bemutatása néhány jellemző példával. A médiaipar jogi és etikai szabályozásának alapelvei (a váA médiaipar ellenőrzése laszadás lehetősége, a magánélet tiszteletben tartása, hátrányos megkülönböztetés elkerülése). A törvények betartását ellenőrző hazai intézmények megnevezése, jellemző példák a hatóságok beavatkozására (pl. a reklámidő túllépéséért, fiatalkorúak számára káros szövegek túl korai sugárzásáért). 9. A reprezentáció A reprezentáció fogalmának ismerete, a tapasztalati és a médiavalóság eltéréseinek felismerése, bemutatása (elsősorban a A valóság sztereotíp és torzított nemi szerepek, a kisebbségek és az etnikumok, az eszmék, és megjelenítése a médiában politikai formációk) médiaszövegekben megtestesülő reprezentációjának a tekintetében. Azoknak a fontosabb érveknek és ellenérveknek az ismerete és alkalmazása, amelyekkel a média tömegbefolyásolási, közönségmanipulációs hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni. Jellemző sztereotípiák bizonyos társadalmi csoportok reprezen-

288

tációjában. 10. Jellegzetes műsortípusok, médiaszövegek Hírműsorok A hír és a vélemény fogalmainak ismerete és elkülönítése. A hírműsorszerkesztés elemi normáinak ismerete és érvényesülésük kritikus megítélése. A hírek verbális, képi, narratív és szerkesztési eszközeinek felismerése és azok hatásának elemzése. Reklám A reklám mint alkalmazott művészeti forma értelmezése. A reklámok címzettjének/célcsoportjának meghatározása. A reklámok gyakoribb képi, verbális, narratív megoldásainak a leírása és jellemzése; néhány gyakori befolyásolási technika felismerése és értékelése. A szériaelv megjelenési formáinak ismerete és jellemzése. Folytatásos teleregény (szapA teleregény szerkezeti sajátosságainak ismerete és bemutapanopera) tása alkalmas példán.

4.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 2003. évi LXI. törvénnyel történő módosításának 48.§(1)b bekezdése alapján a tanulók fizikai állapotának mérését valamennyi iskolának be kell építenie a tantervébe, amelyet a 2004/2005-ös tanévtől kell végrehajtani. A tanulók általános fizikai teherbíró-képesség mérése során – az egészség szempontjából – feltérképezhetők a kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi felzárkóztatás A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére,, a szükséges szint elérésére, megtartására. A helyi tantervet figyelembe véve, mely tartalmazza az egyes évfolyamokon tanított kötelező és választható fő témáit és követelményeit. (Heti 2 órával tervezve + ISK órák.) A tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal – a tanév elején és a tanév végén – mérjük. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének eredménye nem lehet eszköz a testnevelő tanár teljesítményének, a heti tanórai mozgásanyag hatásának objektív mérésére. A tanulók testnevelési osztályzatának kialakításában részjegyként szerepelhet, kiemelt figyelemmel az önmagához mért fejlődésre. Cél: El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres testedzés, a mozgás, a sport.

4.9.1. A tanulók fizikai állapotának méréséhez felhasznált módszerek 1. Az aerob állóképesség mérése a felsoroltak közül bármelyik alkalmazható: - A Cooper-teszt - A Cooper-úszás - A 2000 m-es síkfutás (egységesen ezt mérjük) max: 77 pont

289

2. Az erő, erő - állóképesség mérésére: - Helyből távolugrás (az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére) - Hason fekvésből törzsemelés (a hátizom erő - állóképességének mérése) - Hanyattfekvésből felülés (csípőhajlító és a hasizmok erő - állóképességének mérésére) - Fekvőtámaszban karhajlítás (a vállöv és a kar erejének erő – állóképességének mérésére) Elérhető maximális pontszám:

max: 21 pont max: 14 pont max: 14 pont max: 14 pont 140 pont

Az általános mérési szempontok külön rögzítve. Pl. a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértékeket (a megadott táblázat segítségével) meghatározni. Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése: 0 - 20 pont igen gyenge 21 - 40 pont gyenge 41 - 60 pont elfogadható 61 - 80 pont közepes 81 - 100 pont jó 101 - 120 pont kiváló 121 - 140 pont extra A tanulók testnevelési osztályzatának kialakításában részjegyként szerepelhet kiemelt figyelemmel az önmagához mért fejlődésre! A vizsgálat életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanulóra kiterjedhet, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést.

A sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott tanulók általános iskolája Iskolánk a Hungarofit módszert alkalmazza, melynek alapján évente kétszer kell a felmérést elvégezni ősszel és tavasszal. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása a tanulók életmódjának ismerete, kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró-képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A Hungarofit tesztek egyszerűek, kevés szerigényűek, bárhol végrehajthatók, megmutatják a gyerekek, fiatalok fizikai felkészültségének mértékét, a mérés eredményeit pedig össze lehet vetni az országosan felmért adatokkal. Békés spec. Az Eurofitt egyszerű és praktikus tesztek sorozatából áll, és általánosan alkalmazható az iskoláskorú gyermekek fizikai állapotának vizsgálatára, az a feladata, hogy e célkitűzést a gyakorlatban valósítsa meg.

4.7.2. A könnyített és gyógytestnevelésre utaltak foglalkoztatásának megszervezése Kategóriák: I.

Könnyített testnevelés

290

II./a. II/b. III.

Gyógytestnevelés – az orvos által előírt gyakorlatokat végezheti csak a tanuló Testnevelés órán nem vehetnek részt, csak gyógytestnevelésen Felmentett

A vizsgálat megkezdése előtt a résztvevőket tájékoztatni kell a vizsgálat céljáról, gyakorlati hasznáról és az elvégzendő feladatokról. A próbák elvégzése, az elért teljesítmény értékelése a tanulók aktívabb bevonásával történik. A tanulók motorikus teljesítményének méréséhez alkalmazott próbák: - 60 méteres futás - függőleges felugrás (súlypontemelkedés) - tömött labdadobás hátra - tartós futás - függés hajlított karral, - szlalom labdavezetés… A tanulók motorikus teljesítményében a gyorsasági erőnek kiemelt jelentősége van, és színvonala döntően meghatározza azt. A testnevelés és sport követelményeit úgy próbáljuk kialakítani, hogy ne okozzanak hátrányos megkülönböztetést. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő tanuló is érezze, hogy tiszteletben tartják személyiségét, segítik hiányosságainak felszámolását, értékelik igyekezetét, fejlődését. Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes csak teljesíteni. (ISK foglalkozások – hétvégi túrák, sítáborok, vízi táborok, kerékpártúrák, házi versenyek, uszodai foglalkozások, stb.) – szervezésével.

291

5. A kollégium pedagógiai programja 1. Bevezetés 1.1.A pedagógiai program összeállításánál alapul vett főbb szempontok 1993. évi LXXIX. tv. továbbá, a 36/2009. (XII.23) OKM rendelet. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.22) OM rendelet módosításáról. Az kollégiumban a mai kornak megfelelő körülmények között élnek diákjaink, nincs zsúfoltság. A tárgyi felszereltségünk megfelelő, a tanulók tanulási, szabadidős tevékenységének széles skáláját képes kollégiumunk biztosítani. Állandósultak a tanulócsoportok, a felvételi követelményeknek megfelelő diákok az iskolai évek teljes időtartamára berendezkedhetnek, és biztonságban érezhetik magukat. Az intézmény szolgáltatásai színvonalasak, vonzóak mind a szülők, mind a diákok számára. A kollégium elismert és jó hírű intézmény, mely sikeres pályázatokkal és forrásbővítéssel növeli anyagi lehetőségeit.

2. A működés belső feltételrendszerének bemutatása 2.1.Személyi feltételek, illetve elvárások A kollégiumi tanáraink képzettsége a törvényben előírtaknak megfelelő, valamennyien felsőfokú képesítéssel rendelkeznek. Ezek részletes felsorolása a mellékletben található. A kollégiumi nevelők élnek a szervezett továbbképzésekbe való bekapcsolódás, szakvizsgával záruló továbbképzésekbe való beiskolázás, továbbképzés, önképzés lehetőségeivel. A kollégium a törvényi előírásoknak megfelelően továbbtanulási, továbbképzési tervet készít, amelyen dolgozóink is részt vesznek. A kollégiumi nevelőtanárokon kívül három fő éjszakai ügyeleti feladatokat lát el. 2.2.Tárgyi, környezeti feltételek illetve elvárások A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálja a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. A kollégium a város középpontjában a Petőfi u. 7. szám alatt található. A kétszintes épület földszintjén egy másik oktatási intézménnyel osztozunk, azonban az első és második emelet teljes mértékben a mi használatunkban van. Az épület 156 diák befogadására alkalmas. 30 lakószobával rendelkezünk. Többnyire 5 ágyas szobáink vannak, amelyekhez saját előszoba, hűtő, fürdőszoba és WC tartozik. Szobáink komfortosak. A diákok rendelkezésére áll még 11 férőhelyes számítástechnika terem, ezen kívül minden tanulószobában egy interneteléréssel rendelkező számítógép segíti a tanulmányi munkát. Különösen büszkék vagyunk 3000 kötetes könyvtárunkra, amelyet szaktanári vélemények és a tanulói igények alapján pályázatok útján igyekszünk folyamatosan korszerűsíteni.

292

A kikapcsolódást segítik a szintenként és a szilenciumos termekben elhelyezett televízió készülékek is. A sportolni vágyók rendelkezésére áll a kondícionáló terem. 2.3.A kollégiumi élet szervezettsége, illetve az ezzel kapcsolatos elvárások Kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük, hogy az egyes tevékenységek belső aránya – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A belső szabályozás kiemelt eszköze a pedagógiai ösztönző rendszer működtetése. A gyerekek kötelességeit és jogait szabályozza a kollégium házirendje. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerik – és a mindennapi gyakorlatban válnak képessé felelősen alkalmazni – a demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit, módszereit. Kollégiumunk a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását. Kollégiumunkban nagy hagyományai vannak, és a kollégium létrejöttével szinte egyidős a diák önkormányzatiság. A hosszú idő alatt nagy változásokon ment keresztül a szervezeti átalakulás és a működés területén egyaránt. A tantestület tagjai felismerték, hogy kollégistáink tevékeny közreműködése nélkül nem lehet eredményes a napi nevelőmunkánk. A felismerés, innovációs törekvéseink és a kollégisták folyamatos fejlődése, a bennük kialakult igény következtében 2001. márciusában létrehoztuk a Diákok Önálló Köztársaságát (DÖK) kollégiumunkban. A DÖK demokratikus felépítésének mintája a Magyar Köztársaság leegyszerűsített közigazgatási rendszere, mely magában hordozza az európai demokráciák legfontosabb vívmányait. Alapvető eszméi a szabadság és a sokféleség, melyeket tisztelünk. Ezek az alapjai a kollégiumi életnek, s ennek eredményeként a fiatalok felnőtt létének. A demokrácia nem jelszó, hanem gondolkodás és életforma, melyért tenni kell minden szinten, bármely közösségben. A DÖK felépítése, működési mechanizmusa a DÖK Alkotmányában került megfogalmazásra, mely az SZMSZ mellékletében található meg. Célunk:

 Segíteni diákjainkat abban, hogy a közösségért tenni akaró és tenni tudó felnőttekké váljanak.  Bevonni őket a kollégiumi döntések előkészítésébe, támogatni őket a diákközösségre vonatkozó döntések meghozatalában, segíteni őket a végrehajtásban.  Fejleszteni önállóságukat.  A közéletiség gyakoroltatása a mindennapok során. 

A cél elérését szolgáló feladatok, tevékenységek: 1. A kollégium biztosítja a DÖK működésének feltételeit. 2. Minden pedagógus támogatja a diákköztársaság munkáját. 3. A kormány heti megbeszélésein a diákönkormányzatot segítő tanár részt vesz.

293

4. A kormány képviselője részt vesz a nevelőtestületi értekezleten, ahol tájékoztatást ad, előterjeszti döntéseit, véleményt mond. 5. A kollégium minden évben lehetővé teszi 15-20 diák diákvezető képzését. 6. A kormány részt vesz a szociális döntésekben, és Független bíróság a fegyelmi ügyekben. 7. A kollégium vezetője felelős, hogy legyen a DÖK munkáját segítő pedagógus. A célok teljesítésével akkor vagyunk elégedettek, ha: •

Van diák önkormányzati szoba.

• A diákvezető képzéseket a kollégium évente megszervezi, és azon a diákok részt vesznek. A képzést a részvevők jónak és hasznosnak minősítik. •

Van kollégiumunkban DÖK segítő felnőtt.

•

A diák köztársaság önállóan működik.

• Kollégistáink a gyakorlatban megszerzett tapasztalataik képesek alkalmazni, átadni, képviselni magasabb fórumokon. A célok eléréshez szükséges feltételek: •

Diák önkormányzati szoba.

•

Támogató felnőttek.

2.4.A kollégium kapcsolatrendszere A kollégium, nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében, rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel a beköltözéstől kezdve. Év elején a kollégium vezetője tájékoztatót tart, majd a csoportvezetők kerülnek szükség esetén napi kapcsolatba a szülőkkel. Szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái: • • •

• • •

félévente legalább 1-1 szülői értekezlet, csoportvezető tanárok bármikor tájékoztatást adnak a tanulókról, a szülők írásbeli tájékoztatása a tanulók tanulmányi munkájával, magatartásával összefüggő eseményekről, különböző kollégiumi szintű programokról, dicséretekről, illetve fegyelmezésekről, Minőségirányítási Programon belül szülői kérdőívek kitöltése, kiértékelése, személyes egyéni elbeszélgetések szülő vagy a tanár kezdeményezésére. telefonos kapcsolattartás

Iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formái: • • •

a nevelők az osztályfőnökökkel személyes munkakapcsolatban állnak, a diákok kollégiumi eredményeiről (versenyek, dicséret, jutalom), fegyelmezéseiről értesíti a kollégium az iskolát, szaktanárokkal a tantárgyi tanulás eredményességének érdekében rendszeresen konzultálnak a nevelőtanárok,

294

•

gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokban különösen fontos az együttműködés kollégium és iskola között.

Különösen büszkék vagyunk nemzetközi kapcsolatainkra, például aradi, gyergyószentmiklósi, kolozsvári testvérintézményeinkkel meglévő együttműködésre. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező.

3. Elvek Kollégiumunk olyan személyiség és jellemformáló, értékteremtő alkotó műhely, amelyben teret kap - a biztonságot adó, jó hangulatú, egymást segítő közösség -

szereteten és bizalmon alapuló családias nevelés

-

a partneri és társadalmi igények figyelembe vétele

-

(partnerközpontú szemlélet kialakítása ill. erősítése)

-

ismeret és értékközvetítés:

Középiskolai Kollégiumunk elsődleges feladata az iskolai tanulmányokat folytató diákok ellátásának és a tanulás feltételeinek biztosítása, továbbá az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. Arra törekszünk, hogy minden kollégistánk olyan alapvető emberi értékeket szerezzen, amelynek birtokában versenyképessé válik a társadalmi munkaerőpiacon, megfelel a társadalmi kihívásoknak. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink az itt töltött évek alatt megtanulják a társadalmi együttélés és konfliktuskezelés alapvető szabályait, felkeltsük a tanulás iránti vágyukat, megszerettessük a csoportban végzett alkotó munkát. Arra törekszünk, hogy a diákjogok gyakoroltatásával diákjaink alapjaiban elsajátítsák a közösségi és személyi demokratikus joggyakorlati technikát, toleránsak legyenek a másik személyiségének, adottságának elfogadására. Ezt megalapozza nevelési elvünk, amely nagy hangsúlyt helyez a közösségi és személyes autonómiára. Kollégiumunk szellemisége arra kötelez bennünket, hogy - az általunk fontosnak tartott érékeket a gyermekközpontúság jegyében kiemelten kezeljük, -

a legjobb szakmai tudásunkkal és emberi képességeinkkel segítsük ezeknek az értékeknek az átadását.

-

elkötelezettek vagyunk önmagunk, egymás és a kollégium egészének fejlődéséért, az értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért.

3.1.Az intézményegység alapvető nevelési alapelvei, céljai és küldetése 1.

Általános pedagógiai elveink:

A Kollégium jelenelvű kollégium.

295

A jelenelvűség azt a meggyőződésünket fejezi ki, hogy az ember hétköznapjait a rövidebb távú sikerekre törekvés, napi apró örömök, felmerült problémáknak, konfliktusoknak a feloldására irányuló cselekedetek hatják át. A kollégium dolga az, hogy olyan élethelyzeteket teremtsen, ahol a serdülő és fiatalember egyaránt megtalálja a neki megfelelő alternatívákat, ahol a felnőtt szakemberek segítségével a hétköznapok során alakul ki minden gyerek saját sikeres élete.A Kollégium szabad kollégium. A szabadság az otthonosságot, a személyességet, a tanár-diák közvetlen mindennapos kapcsolatára épülő együttműködését jelenti. A kollégium a családi viszonyokhoz hasonló módon igyekszik segíteni a diákok mindennapjait. A szabadság a kollégium minden lakója által közösen elfogadott alkotmányos életforma mindennapjait is jelenti. Teljes jogú tagként minden fiatal részt vehet a kollégium belső életének alakításában. A kollégium élettérként, szolgáltató intézményként működik. A Kollégium személyközpontú kollégium. Egyik legfontosabb alapelvünk, hogy a működés középpontjában az egyes gyerek áll. Ez azt jelenti, hogy a kollégium szocializáló, ismeretközvetítő, képességfejlesztő, érték- és normaközvetítő feladatra egyaránt vállalkozik. Minden egyes gyerek számára igyekszünk teljesíteni a számára fontos és szükséges funkciókat. A Kollégium nyitott kollégium. A nyitottság egyrészt fogadókészséget is jelent, mivel sok diák számára a kollégium az egyetlen, ami lehetőséget, elérhetőséget biztosít a szervezett oktatásban való részvételre. Másrészt kollégiumunk nyitott a társadalomban újonnan keletkező szakmai értékekre. Fontosnak tartjuk, hogy helyi, regionális és országos szinten is kollégiumunk a kapcsolatait és a képviseletet úgy alakítsa, hogy a szerzett tapasztalatok fejlődésünket szolgálják. Az elmúlt években intézményünkben is elkezdődött a szervezett minőségfejlesztési munka. Ennek kapcsán kérdőíves módszerrel kerestük a véleményt diákoknál, szülőknél, alkalmazottaknál. Az elégedettség mérés eredményeit, a már mért területek számszerű adatait és a küldetésnyilatkozatunkban megfogalmazottak alapján határoztuk meg a kollégium cél- és feladatrendszerét. 2.

Nevelési céljaink, feladataink és küldetésünk

Célok: Célunk, hogy diákjaink eredményesek legyenek iskolájukban, tanulási kudarcok miatt ne legyen lemorzsolódás. Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek az önálló ismeretszerzés igényével és eszközeivel, alakuljon ki vágyuk a magasabb műveltség megszerzésére. Célunk, hogy önfegyelemmel, önismerettel, hasznosítható ismeretekkel rendelkező diákokat bocsássunk ki kollégiumunkból, akik megállják a helyüket felnőtt életükben, rendelkezzenek olyan önfejlesztő aktivitással, amely képessé teszi őket a továbbtanulás, a munka világába való belépésre. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: • •

tanulástechnikák fejlesztése, önismeret fejlesztése,

296

• személyre szabott tanulási stratégiák kidolgozása, • a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, • megfelelő tanulási környezet biztosítása, • megfelelő humán erőforrás biztosítása, • a szociális hátrányok enyhítése, • beilleszkedési, magatartási nehézségek megoldása, • önálló ismeretszerzés fejlesztése, • könyvtárhasználat fejlesztése, • az információkhoz való hozzájutás módszereinek megismertetése, • folyamatos értékelés, visszajelzés, megerősítés, szokásformálás, • tanulói önértékelés, közösségi értékelés. Célunk elérése érdekében végzett jelentősebb tevékenységeink: • Csoportfoglalkozásokat tartunk önismeret témakörben. • A csoportvezetők figyelembe veszik a tanulás szervezésekor az egyéni diák és szülői igényeket, az eredményességet. • Választandó és választható foglalkozásokat szervezünk a szükséges tantárgyakból, hogy a tudásbeli különbségek a legkisebbre csökkenjenek. • Biztosítjuk az egyéni korrepetálás lehetőségét is. • Pedagógusaink megfelelő időkeretben biztosítják az egyéni törődést. • Minden anyagi és szellemi támogatást megadunk, hogy diákjaink eredményesen szerepeljenek versenyeken, pályázatokon. • A megszerezhető támogatásokról információt nyújtunk diákoknak, szülőknek. • A Hiátus Alapítvány és a Farkas Gyula Oktatási Alapítvány is szociális alapon étkezési támogatást nyújt. • Folyamatosan kapcsolatot tartunk iskolával, szülővel. • A diákok olyan önálló feladatokat kapnak, melyek megvalósításához szükséges a számítógép, könyvtár. • A könyvtári állományt folyamatosan bővítjük. • Lehetővé tesszük, hogy minden diákunk használhasson számítógépet. • Megteremtjük az egyéni és hangos tanulás lehetőségét. • Egyéni és közösségi szinten rendszeresen értékeljük kollégistáink teljesítményét. A feladat teljesítésével akkor vagyunk elégedettek, ha: • csökken a lemorzsolódás tanulási kudarcok miatt. • csökken az elégtelenre lezárt tanulók száma. • diákjaink szívesen és önként vesznek részt csoportfoglalkozásokon, és az ott szerzett ismereteiket hasznosítják mindennapjaikban. • diákjaink kialakítják egyéni szokásrendszerüket, a nekik legmegfelelőbb helyes időbeosztást. • a szülő, diák, pedagógus együttműködése nemcsak eseti, hanem folyamatos. • könyvtári állományunk gyarapításához pályázati támogatást is sikerül szerezni. • a számítástechnikai terem gép- és programállományát bővíteni tudjuk, a régi gépek cseréjét megoldjuk, ehhez anyagi fedezetet tudunk biztosítani. • a diákok az értékelés eredményeként pozitív irányba mozdulnak el. Célunk, hogy az egyén egész személyiségének fejlesztésével egy időben erősítsük diákjaink emberi, erkölcsi tartást adó közösségi nevelését.

297

Célunk, hogy a közéletben, emberi kapcsolatokban, konfliktusokban eligazodni tudó kollégistákat neveljünk. Célunk, hogy felébresszük tanulóinkban az önálló értékrend kialakításának igényét, fejlesszük a felelős döntésképesség és tolerancia személyiségbeli alapjait. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: • • • • • • • • • • •

adjunk példát az erkölcsös magatartásra, ösztönözzük a tanulókat, hogy minél inkább közösségi emberekké váljanak, támogassuk őket abban, hogy megismerhessék és elfogadják önmagukat, a diákok önszerveződésének ösztönzése, támogatása, az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek iránt, igény kialakítása a közéletben való részvételre, segítsük a DÖK működését, a konfliktusokat közösen, a diákokkal együtt oldjuk meg, ezzel is nevelve őket az emberi erkölcsi tartásra, egymás elfogadására, a saját vélemény kultúrált előadására és a helyes vitakultúrára, a személyiségformálás folyamatában tovább erősítjük a következő személyiségjegyeket: egészséges önbizalom, munkaszeretet, igényesség önmagunkra, környezetünkre, humánum, tisztelet, tolerancia, alkalmazkodó képesség, segítőkészség, nyitottság, kompromisszumkészség, az emberek által végzett munka értékének tudatosítása, olyan személyes kapcsolat kialakítása a felnőttek és diákok, diákok és diákok között, amely révén megvalósulhatnak kitűzött céljaink.

Legjelentősebb tevékenységeink: • • • • • • • • • • • • • •

a DÖK működésének megismertetése az új kollégistákkal (Gólya tábor), az érdeklődőbb diákok vezető képességeinek fejlesztése, bekapcsolása a konkrét munkába, előadások, konferenciák szervezése, nyári vezetőképző tábor szervezése, A feladat teljesítésével akkor vagyunk elégedettek, ha: a diákok részt vesznek a részükre szervezett foglalkozáson, önállóan kezdeményezik valamely foglalkozás, program megszervezését, a kollégistákban kialakul az igény a közéleti szerepvállalásra, kialakulnak azon képességeik, melyek segítségével képviselni tudják elért eredményeiket, munkájukat, megbecsülik más ember munkáját, a DÖK jól működik, anyagi lehetőségeink is lehetővé teszik hagyományos vezetőképző táboraink megszervezését, és ezen a fiatalok érdeklődéssel vesznek részt, ápolni tudjuk a kollégium hazai és külföldi kapcsolatait, szereteten és bizalmon alapuló, alkotó kapcsolat alakul ki a felnőttek és diákok, diákok és diákok között.

Célunk, hogy kollégistáinkban igény alakuljon ki tehetségük fejlesztésére, a megmutatkozásra.

298

A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: • • • • • • •

tehetség felkutatása, a képességek feltárása, felismerése, olyan tevékenységformák szervezése, melyek lehetővé teszik a fejlesztést, műsorok, ünnepélyek, rendezvények készítése, előadása, háziversenyek szervezése, a diákok mozgósítása versenyekre, pályázatokra, fejlesztő értékelés tehetséggondozás.

Legjelentősebb tevékenységeink: • új kollégisták táborában olyan tevékenységek szervezése, melyen leendő kollégistáink megmutatkozhatnak, • a diákok érdeklődésének megfelelő foglalkozások szervezése, • az ünnepségeink megszervezése oly módon, hogy a tehetség több területen is mutatkozzon meg, • háziversenyek szervezése tantárgyi ismeretekből, vers- és prózamondás, sport témakörben, • információ nyújtása pályázatokról, versenyekről, a résztvevők anyagi, szellemi támogatása, • az eredmények közösség előtti értékelése, elismerése. A feladat teljesítésével akkor vagyunk elégedettek, ha: • •

minden kollégistánkban felfedezzük azt a területet, amelyben tehetséges, ha tevékenységrendszerünk, műsoraink, ünnepségeink olyan minőségben szerveződnek, hogy diákjaink jelentős számban részt akarjanak venni azokban. • nő azon diákok száma, akik részt vesznek versenyeken, pályázatokon. • háziversenyeinken való szereplés rangot jelentsen, Célunk világossá tenni diákjaink számára az egészség jelentőségét. Fő célunk olyan fiatalok nevelése kollégiumunkban, akik tisztában vannak a testi-lelki egészség fontosságával. Célunk, hogy aminél többen találják meg a fizikum, az értelem, érzelem harmóniáját. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: • • • • •

csoportfoglalkozások, előadások szervezése a témában, tudatosítani a különböző egészségkárosító szerekkel történő élés egészségi és jogi kockázatát, személyes higiéné elsajátíttatása, sporttevékenység megszervezése, sportversenyek, sporttalálkozók szervezése.

Legjelentősebb tevékenységeink: • • •

különböző foglalkozások, előadások szervezése kollégistáinknak, egyéni foglalkozások, napi rendszerességgel tartott sport diákkörök, 299

• • •

nemzetközi sporttalálkozó, részvétel (esetenként szervezés) a Megyei Kollégiumi Sporttalálkozón részvétel az országos Legügyesebb Kollégista versenyen,

A feladat teljesítésével akkor vagyunk elégedettek, ha: • • •

kollégistáink nagy létszámban vesznek részt a foglalkozásokon, előadásokon, ha különböző (a fenti tevékenységekhez kapcsolódó) versenyeken rendszeresen részt vesznek diákjaink. személyi higiéniájuk megfelel az együttélés szabályainak.

Célunk a hagyományok ápolása. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink, tevékenységeink: • •

szervezeti, rendezvény, ünnepség, értékelési hagyományaink megszervezése a tanulók aktív bevonásával, megismertetjük az új kollégistákkal a kollégiumi hagyományokat, a város és a megye történetét.

A feladat teljesítésével akkor vagyunk elégedettek, ha: • hagyományos rendezvényeink éves gyakorisággal lebonyolításra kerülnek • a rendezvényeken résztvevők aktívak Célunk tudatossá tenni diákjainkban az ember és környezete, az ember és természet szoros összefüggésrendszerét, az egymástól való függés és a beavatkozás következményeit, felhívni figyelmüket a környezetminőség jelentőségére. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink, legjelentősebb tevékenységeink: • • • •

környezettudatos életmód elemeinek szocializációja, a lakókörnyezet közös megóvása, a kollégiumi környezet esztétikus fejlesztése, kirándulások szervezése itthon és külföldön.

A feladat teljesítésével akkor vagyunk elégedettek, ha: • • • • •

a környezettudatos életmód megismerése érdekében szervezett foglalkozásokon a diákok részt vesznek, és az ismereteiket megpróbálják alkalmazni, minden diákunk odafigyel a lakókörnyezet állapotára, annak állaga nem romlik gondatlanság következtében, a diákok saját munkáikkal is hozzájárulnak a kollégium környezetének esztétikájához, a kollégium által szervezett kirándulásokon a fiatalok nagy számban részt vesznek, a kirándulások megszervezéséhez a feltételeket biztosítani tudjuk.

3.2.A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A tanulók tanulása szervezésének pedagógiai elvei

300

Minden diákunk számára megfelelő környezetet, a különböző tanulási szokások figyelembe vételével megfelelő, nyugodt tanulási körülményeket biztosítsunk. Egyéni képességekhez, eredményekhez igazodva biztosítjuk az önálló időbeosztás lehetőségét. Folyamatos ellenőrzés biztosítása a hatékony tanulás érdekében. Az iskolai munkára, továbbtanulásra való felkészüléshez mindenki számára megfelelő személyi, tárgyi feltételek álljanak rendelkezésre. Minden gyerek számára biztosítva legyen a tanári segítség. A humán erőforrás fejlesztésénél fontosnak tartjuk az igényeknek leginkább megfelelő végzettségű pedagógusok alkalmazását, hogy a különböző előképzettségű, képességű diákunk hátrányai leküzdéséhez a számára szükséges megfelelő segítséget megkapja. A nevelőtestület elkötelezett, módszereiben, eszközeiben felkészült az egész életen át tartó tanulás igényének kialakítására. A tanulók életrendje, életvitele szervezésének pedagógiai elvei A kollégium külső és belső környezetét úgy alakítjuk ki, hogy családias, otthonos és esztétikus legyen. Minden berendezési tárgy, eszköz, díszítő elem azt szolgálja, hogy a fiatalok otthon érezzék magukat, és a kollégiumot sajátjuknak tekintsék. A különböző szabályozók létrehozásánál figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat. A kollégium tevékenységrendszer kialakításánál figyelembe vesszük az iskolai munkarendet. Az egyéni és közösségi érdekek összehangolásával a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyát biztosítjuk, szem előtt tartva az egészséges életmód, életritmus követelményeit. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A szabadidejével a jogi normák betartása mellett minden tanuló maga rendelkezik. Kollégiumunk biztosítja a feltételeket a szabadidő kulturált eltöltéséhez. A tárgyi feltételeket a kellő időben biztosítjuk számukra. A szabadidős programokat a tanulók igényei szerint szervezzük. A szabadidős foglalkozások szervezésében meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a sport, a környezet megóvása, ápolása. Hangsúlyt fektetünk a fiatalok irodalmi, kultúrális képességeinek fejlesztésére. A diákkörök továbbfejlődését személyi és tárgyi feltételek biztosításával támogatjuk. Megkeressük a lehetőségeket kirándulások szervezésére. 3.3.A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei A tanulók tehetséggondozását segítő tevékenység elvei Minden fiatal tehetséges valamiben. Ennek felszínre hozása érdekében vállaljuk a segítő pedagógus szerepet. Már az új kollégisták nyári táborában ismerkedünk a leendő kollégistáink érdeklődésével, tehetségével. A kollégium tevékenységrendszerét úgy alakítjuk, hogy ingergazdag környezetben, különböző területeken minden diákunknak lehetősége legyen tehetsége kibontakoztatására, a megmutatkozásra.

301

Lehetőséget és segítséget nyújtunk ahhoz, hogy a tudatos önfejlesztés igénye minden fiatalban kialakuljon. A tehetséggondozásban az iskolával, családdal együttműködve az egész személyiség fejlesztésére figyelünk. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei A felzárkóztatást segítő tevékenységek valós igényekhez igazodnak. A lemaradás mértékének megállapításául az egyén képességei adnak alapot. A kollégium olyan támogató környezetet hoz létre, olyan módszerbeli megoldásokat alkalmaz, hogy a tanulók motiváltakká váljanak, a felzárkózás belső igényből fakadjon. Így biztosítjuk annak esélyét, hogy diákjaink választott iskolájukban eredményesen végezzék tanulmányaikat. A felzárkóztatás egyénileg, illetve kiscsoportokban történik a hatékonyság érdekében. A pedagógusok az - igényeknek megfelelően - mindig a diákok rendelkezésére állnak. A tanulók önálló életkezdését, pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei A fiatalokban tudatosítjuk, hogy a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak, és saját szerepében minden egyes ember hasznos lehet. Az intézményen belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével a kollégium elősegíti, hogy kialakuljon a reális önismeret, énkép, ezáltal a belső motiváltság. Személyiségfejlesztés során hangsúlyt kap a sikerorientáltságra, önmenedzselésre nevelés. Olyan hiteles információkat nyújt a kollégium, amely segíti a fiatalokat egy ilyen fontos stratégiai döntés meghozatalában. 3.4.A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A tanulók sportolási tevékenysége szervezésének elvei Minden kollégista számára biztosítjuk a szabadidősport feltételrendszerét, pedagógus nyújtotta segítséget, felügyeletet. Figyelembe vesszük a diákok érdeklődését, igényeit, életkori sajátosságaikat. Változatos sportolási lehetőségekkel esélyegyenlőséget biztosítunk diákjaink számára. A napi rendszerességű foglalkozások segítik az egészséges életmód állandó elemmé válását. A tehetséges diákok versenyeken való részvételét szervezzük, támogatjuk. Külön kiemelendőnek tartjuk, hogy diákjaink sporttevékenységének megszervezésével külön szaktanár foglalkozik intézményegységünkben. A tanulók művelődési tevékenysége szervezésének elvei Minden kollégistánk számára megfelelő információkat nyújtunk az őket körülvevő lehetőségekről. A kollégium olyan támogató környezetet hoz létre, olyan módszerbeli megoldásokat alkalmaz, hogy a tanulók motiváltakká váljanak, a művelődés iránti igény belső indíttatásból fakadjon. Csoportalakítás az érdeklődési körnek megfelelően történik. A tehetséges diákok pályázatokon való részvételét támogatjuk, segítjük.

4. A pedagógiai tevékenység szerkezete 4.1.A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere és szerkezete 302

3.

Felkészítő foglalkozások:

Felkészítő, fejlesztő foglalkozások, amelyek megszervezése során a kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait 1.

Tanulást segítő foglalkozások, amelyek az alábbiak lehnek:

A tanulószobai foglalkozás a napi felkészülést szolgáló tevékenység, közvetlen tanári irányítással, mely meghatározott időkeretben és nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben, csoportos illetve egyéni foglalkozás keretében zajlik. A tanulószobai foglalkozáson való részvétel minden kollégista diák számára kötelező. A kollégiumba bekerült diákok különböző alapismeretekkel rendelkeznek, hiszen az iskolák változó színvonalon oktatnak. A beérkező diákok tudásszintjét felmérve differenciáltan kell a szilenciumokat megszervezni. Úgy az egyéni tanulás, mint a közös szervezésű szilenciumok során biztosítani kell a megfelelően nyugodt körülményeket. A szilenciumra a nevelőnek és a diákoknak is rá kell hangolódnia, oly módon, hogy egyéni problémáikat és iskolai élményeiket még szilencium előtt meg tudják beszélni. Segíteni kell a diákokat a helyes időbeosztás kialakításában a hatékony tanulás érdekében. A tanulószobai munka során fokozottan kell figyelni a gyengén teljesítő diákokra. A valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése, felzárkóztatása, szervezett keretben, tanári tervezéssel folyik. Érdemes kihasználni a közösségben rejlő segítési módokat is, esetenként például tanulópárok kialakításával. A szilenciumi munka segítése és ellenőrzése frontálisan, kiscsoportos formában, valamint egyénileg történhet. Időpontja: hétfőtől csütörtökig 1600 – 1830-ig. A hatékony szilenciumi munkát biztosító módszerek: - a foglalkozások pontos és következetes kezdése, szilenciumi fegyelem biztosítása; - a tanulmányi eredmények nyilvántartása; - a képességekhez viszonyított tanulmányi munka és fegyelem rendszeres értékelése. A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása a speciális szakképesítéssel rendelkező pedagógus vezetésével, egyéni foglalkozás formájában történik. − Az iskolában szerzett ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozásokat szervez a felmerülő tanulói igényeknek megfelelően. Kollégiumunkban idegennyelvi, matematikai illetve egyéb szaktárgyi foglalkozásokat tartunk, melyek tematikáját a foglalkozást tartó pedagógus az adott tanévre vonatkozóan készíti el. A tematika összeállításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: -

az iskolai tanulmányok kiegészítését szolgálja, segítse a tanulók pályaválasztását,

303

-

tanulói és szülői elvárásokra épüljön, vegye figyelembe az eltérő tudásszinteket, ugyanakkor adjon lehetőséget a differenciált haladásra figyelmet kell fordítani a tanulók irodalmi, képzőművészeti, zenei képességeinek fejlesztésére, így nyújtva lehetőséget arra, hogy érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak. 2.

Csoportfoglalkozások

Heti rendszerességgel zajlanak hétfőtől csütörtökig a csoportvezető választása szerinti napon 1900 – 2000-ig. Ilyenkor kerül sor a kollégium és a csoport életével kapcsolatos dolgok megbeszélésére, a végzett munka értékelésére, valamint a Kollégiumi Nevelés Alapprogramjában szereplő témák feldolgozására. Ezek a foglalkozások alkalmat kínálnak tanulóink beszédkultúrájának fejlesztésére, viselkedéskultúrájának az alakítására, az együttélés szabályainak a megvitatására és a tanulóink erkölcsi magatartásának formálására. Fontosnak tartjuk a nevelőtanárok életviteli példamutatását. Szeretnénk elérni, hogy igénnyé váljék az igazmondás, a fegyelmezettség, a pontosság és a felnőttek iránti tisztelet. A csoportfoglalkozásokat tervezzük, ezek az éves munkaterv részét képezik. 4.

Speciális ismereteket adó foglalkozások 1.

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások

A kollégium diákjai szabadon választhatnak a kollégium által szervezett, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozást. Választásukat követően azonban kötelesek heti rendszerességgel részt venni ezen. A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges életmódra nevelés jegyében a sportköri foglalkozás. Kollégiumunk rendszeresen részt vesz kollégiumok közötti versenyeken, bajnokságokon. A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészség és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése. A kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget; A kollégiumi diákok számára a fentieken kívül egyéb, szabadon látogatható foglalkozásokat is szervezünk, például a film- és irodalmi klubot, időszakosan játékokat és vetélkedőket, nyári tábort. Ezen kívül a kollégium életében fontos szerepet töltenek be a diákönkormányzati rendszerbe illeszkedő programok. Diákjainknak 2-3 heti rendszerességgel lehetőséget nyújtunk színház, múzeum illetve egyéb kulturális esemény látogatására. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink kollégiumi éveik alatt el-

304

jussanak színházba, hangversenyekre. Olyan előadásokat igyekszünk megszervezni, amelyek a tanulók általános műveltségét emelik, illetve az iskolai tanulmányokat segítik, kiegészítik. A kollégisták rendszeresen részt vesznek a városi rendezvényeken. 2.

Egyéni törődést biztosító foglalkozások

Az egyéni foglalkozások a személyes törődést biztosítják. Jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy tanulóink feltárják egyéni gondjaikat, problémáikat. Ha a diák igényli és kéri, megszervezzük a segítségnyújtást. Ezek csak részben tervezhetők, illetve folyamatosan kezelhetők napi aktualitással. Az egyéni foglalkozások keretében szorgalmazzuk a tanuló közvetlen környezetének a megismerését, mert csak így segíthetünk egyéni problémáik leküzdésében, szorongásaik feloldásában.

5. Feladatok, tevékenységkategóriák 5.1.Szociális kompetenciák fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. 5.2.Önálló életkezdés támogatása, pályaorientáció 5.

A kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése

A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motivál és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejleszti az idegen nyelvi kommunikációt.

305

A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. A kollégiumi nevelés elősegíti a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatja az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat és a kollégium a programjaival és kapcsolatépítésével elősegíti azok intézményes és személyes hasznosítását. A nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, nyelvének szokásainak ápolása és fejlesztése. 6.

Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás kialakításának segítése

A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. 7.

A társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése- vállalkozói kompetencia

A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diák-önkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális-, állampolgári-, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. 306

5.3.A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve 8.

Szervezeti hagyományaink

Kollégiumunkban szinte a kollégium történetével egyidős a diák-önkormányzati tevékenység. A kollégiumban Diák Önálló Köztársasága működik. A diákokat felnőtt segíti. A kormány heti rendszerességgel ülésezik. A kollégium a szülői házzal a kapcsolatot elsősorban a csoportvezető nevelőtanárokon keresztül tartja. Megszűnt a kötelező családlátogatás hagyománya, de a nevelőtanár szükséges esetekben meglátogatja a családokat. A kollégiumba történő felvételi jelentkezések után júniusban tájékoztató értekezletet szervezünk az érdeklődő szülőknek, diákoknak, de lehetőség nyílik a tájékozódásra a nyílt napjainkon is. Leendő új kollégistáink számára a tanév vége utáni héten megszervezzük az új kollégisták táborát, ahol megismerkedhetnek a várossal, a kollégium egészével és kölcsönösen megismerkedhetnek a nevelőtanárokkal, diák vezetőkkel is. 9.

A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló hagyományaink

A diákok érdeklődési körének, tehetségének megfelelően szervezett diákkörök, házi versenyek: - Szavalóverseny, prózamondó verseny - Kézműves kör - Filmklub - Aerobik - Legnagyobb érdeklődés mellett működő sportköreink: - Kosárlabda - Labdarúgás - Asztalitenisz - Lövészet - Sakk - Kondícionáló verseny Diákjaink hagyományosan jól szerepelnek a megyei kollégiumi sporttalálkozókon és egyéb körben szervezett sportversenyeken. Kollégistáink részt vesznek a Legügyesebb Kollégista versenyen is. 10. -

-

Hagyományos rendezvényeink, ünnepeink

Nemzeti ünnepeinket, október 23-át, március 15-ét, a holokausztról, a kommunista diktatúrák áldozatairól való emlékezést kollégiumi szinten tartjuk meg. Az aradi vértanúkról történő ünnepségen, Aradon kollégiumunk delegációja rendszeresen részt vesz. Kollégiumi szinten szervezünk Mikulás estet, amelyre minden csoport saját előadással készül A karácsonyi műsor 25-30 kollégista közreműködésével a Művelődési Központban kerül bemutatásra. A tanév ünnepélyes megnyitása Végzősök búcsúja, az iskolai ballagást megelőző héten. A Diák köztársaság által szervezett tanár-diák sportmérkőzések. Tanév végi kirándulások Magyarország különböző tájaira és Gyergyószentmiklósra. Vezetőképző tábor szervezése a nyári szünetben.

307

11.

Értékelési hagyományaink

Az értékelési rendszer a felnőttekre és a diákokra egyaránt érvényesek. Belső értékelés A jutalmazási és elmarasztaló rendelkezések (szabályzatok: szervezeti és működési szabályzat, házirend, kollektív szerződés, Diákok Önálló Köztársasága alkotmánya) valamennyi érintett fél számára hozzáférhető, a feltételeknek megfelelés rögzített. Parlamenti ciklusonként megszerezhető elismerések: - Kiváló kollégista - Jó kollégista - Érdemes kollégista - Kiváló tanuló - Jó tanuló Csoport szinten: Folyamatos, az eseményekre reagáló értékelés. Tanulmányi eredményesség, házirend, napirend betartása, önkiszolgálás, aktualitások. Lakószintenként: Az egységes szokásrendszer működésének értékelése havonta, illetve szükség szerinti gyakorisággal. Parlamenti ülés: Félévente, illetve az alkotmányban meghatározottak szerint, ciklusidőszak értékelése. Félévenkénti átfogó értékelés: Munkavégzésen alapuló vezetői értékelés Évenkénti értékelés: A minőségi munkavégzés értékelése az SZMSZ-ben mellékelt szempontrendszer alapján. Külső értékelés: Fenntartói ellenőrzések. A szakmai pályázatokon való részvétel eredményessége. Helyi, megyei, országos versenyeken történő szereplés eredményessége. A minőségirányítási programban meghatározott időközönkénti partneri visszajelzések. 5.4.A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Kollégistáink között egyre több hátrányos helyzetű tanuló található. A hátrányos helyzet szociális, anyagi, kulturális, műveltségi, földrajzi, lakókörnyezeti, vagy ezek együttes megjelenési formájú hátrányait jelenti. Célunk: Lélekben is egészséges új generációt neveljünk, ne kallódjon el tanulónk a gondoskodás hiánya, illetve szociális hátrányok miatt. Segítsük a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat abban, hogy megtalálják helyüket a társaik közt, a kollégiumban, iskolában, családban. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink, legjelentősebb tevékenységeink:

308

A hátrányos és veszélyeztetett tanulók felismerése, hátrányaik csökkentése, helyzetük javítása, segítése (anyagi, erkölcsi, orvosi). Minden kollégistát előítéletek nélkül segítünk, védünk, meghallgatunk, kérdezünk. Tiszteletben tartjuk a fiatalok egyéniségét, emberi, gyermeki, személyiségi jogait, emberi méltóságát. Minden kollégistához szeretettel és tapintattal közelítünk. Az adott helyzet feltárásához szükséges információkat megszerezzük. Ezeket az információkat csak a kollégista helyzetének, problémáinak megoldására használjuk. Védjük kollégistáinkat a káros szenvedélyektől, sorozatos kudarcoktól. Szükség esetén szakemberhez irányítjuk (orvos, pszichológus, nevelési tanácsadó.) Prevenció, megismertetjük a káros szenvedélyek hatásaival, egészséges életmód kialakításával, az egymás iránti toleranciával. Mindig a tanulók érdekeit tartjuk szem előtt. Megfelelő tájékoztatást nyújtunk diákjainknak a létező segélyformákról, azok elérési módjáról. A kollégium Hiátus Alapítványa a személyi jövedelemadó 1 %-ból kapott támogatásból szociális rászorultság alapján étkezési támogatást nyújt diákjainknak. A cél teljesítésével akkor vagyunk elégedettek, ha: Ha közreműködésünkkel csökken a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulóink száma. Kevesebben dohányoznak, italoznak és nyúlnak a kábítószerekhez. Kollégistáink segítik egymást a helyes döntések meghozatalában, megosztják egymással gondjaikat, merik vállalni önmagukat, részt vesznek közös rendezvényeken. Segítséget mernek kérni problémáik megoldásához a nevelőtanároktól, akikkel személyes bizalmi viszony alakul ki. A célok megvalósulásához szükséges legfontosabb feltételek: Személyi feltételek: előadók, nevelőtanárok Tárgyi feltételek: CD-k, filmek, előadásokhoz terem Költségvetési feltételek: CD, film, előadók tiszteletdíja, szakkönyvek Figyelemmel kísérjük a kiírt pályázatokat ebben a témában, és lehetőségeink szerint pályázunk. Kapcsolatot tartunk szülővel, iskolával. Szükség esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőshöz vagy a Békés Városi Nevelési Tanácsadóhoz fordulunk. Együttműködünk a gyermek lakhelyén működő Családsegítő Szolgálattal. Kapcsolatot tartunk a Békési Rendőrkapitánysággal. 5.5.Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái „Az iskolát és a családot együttműködésre utalja minden. Azonos a nevelés tárgya: ugyanazt a gyereket nevelik, csak mások a körülmények a család és iskola számára, mindenki más-más oldalról látja a gyereket és nem azonos mértékkel, méri.” /Imre Sándor/ Célunk, hogy együttműködve a szülői házzal, iskolával segítsük elő a pedagógiai programunkban megfogalmazott céljaink sikeres megvalósítását. A kollégium nevelőtestülete egyet ért abban, hogy -

a nevelés-oktatás folyamatában egyenrangú kapcsolatra törekszünk a szülőkkel, az iskolákkal

309

-

-

az egyenrangú kapcsolatban vezető szerep a pedagógusé, a szakmaiságot ő képviseli egyetértés szükséges a legfontosabb alapértékekben a kölcsönös információcserére, az együttműködésre törekszünk a nevelés nem a kollégium kizárólagos feladata, szülői közreműködés nélkül nem lehet eredményesen nevelni, oktatni a gyermekek érdeke az együttműködés az együttműködés nemcsak pedagógiai belátás és mérlegelés kérdése, hanem az oktatási törvény által előirt jogi kötelezettsége szülőknek és pedagógusoknak egyaránt, a jogszabályok, lehetőségek megismerésére kölcsönösen törekedni kell a jól működő kollégium közös érdekünk, amely a tanár- diák- szülő- iskola együttműködésén alapul.

Az együttműködés tartalmi elemei -

együttműködés alapvető nevelési-oktatási kérdésekben, egymás nevelési elveinek megismerése és közös álláspont kialakítása tanulásirányítás a szabadidő irányítása, szervezése egészséges életre nevelés a családi életre nevelés, felkészítés hátrányos helyzetű tanulók segítése tehetséggondozás továbbtanulás, pályairányítás diák-önkormányzati munka segítése gyermek-és ifjúságvédelem viselkedés és a magatartás formálása

Az együttműködés fórumai, a kapcsolattartás formái, tevékenységek -

tájékoztató szülői értekezlet az új kollégisták nyári tábora előtt szülői értekezlet félévente egyszer telefonon keresztül levélben szülők, osztályfőnökök, szaktanárok fogadása előzetes egyeztetés alapján, vagy a nélkül bármikor szükség szerinti családlátogatás Folyamatos iskolai tájékozódás, szükség esetén személyes kapcsolattartás osztályfőnökkel, szaktanárokkal

Az eredményes együttműködés feltételei -

a rendszeres és folyamatos kapcsolattartás a kölcsönös bizalom és őszinteség megléte a kölcsönös és korrekt tájékoztatásra épül fokozott empátia érvényesül a kapcsolatban nyitott a szülő és a pedagógus egyaránt

310

6. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő- oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A vonatkozó jogszabályokban meghatározott eszközök jelentős részével rendelkezünk. Helyiségek: 6 tanterem 1 informatika szaktanterem 2 raktár 1 szertár 2 teakonyha 1 kondícionáló terem 1 stúdió 1 nevelőtestületi szoba 1 könyvtár Eszközök: 1 db fénymásoló 2 db videó /lejátszó, felvevő) 8 televízió 2 db CD lejátszó 1 db projektor kivetítő vászon 21 számítógép 3 nyomtató 1 digitális fényképezőgép 1 digitális videókamera 1 hangosító berendezés + hangfalak

311

7. A kollégiumi nevelés minőségének, eredményességének értékelési rendszere

A vizsgált terület

Az ellenőrzés, Időpont, értékelés felelőgyakoriság se

tanulmányi munka

kollégiumvezető csoportvezetők

Versenyeredmények

csoportvezetők

Kollégiumvezető elismerések, elmarasztalánevelőtanárok sok DÖK

Módszer

statisztikai elemzés, félévente, félévbeszámoló az értekezlekor és tanév ten végén iskolában személyesen, havonta telefonon tantestületi értekezleamikor aktuális ten, tanév végi beszáés tanév végén molóban félévkor DÖK parlamenten amikor aktuális szóban és írásban

A mindennapi élet kultúrá- Koll.vez. min. f. cs. Évente ja Nevelőtanárok folyamatos

kérdőíves felmérés megfigyelés csoportfoglalkozás kérdőíves felm., megfigyelés csoportfoglalkozás

Az információ forrása (pl. az ellenőrzés, értékelés dokumentuma) félévi, tanév végi beszámoló iskolai naplók of., ellenőrző, szaktanárok szaktanári, illetve diák beszámoló oklevél Napló Független Bíróság jegyzőkönyvei diákok, a koll. dolgozói, szülők szaktanárok, nem pedagógus dolgozók

környezet

Koll.vez. min. f. cs. Évente nevelőtanárok folyamatos

Kiszolgáló helyiségek

Nevelőtanárok naposok

Minden nap az igénybevétel során, után

megfigyelés

Diákok, pedagógusok

önkiszolgáló rendszer

Koll.vez. Nevelőtanárok DÖK

folyamatos

megfigyelés

Diákok, a koll. dolgozói Napló feljegyzés

Egységes szokásrendszer működése

Szintfelelős tanár, diák

Havonta, vagy szóban amikor aktuális

Pedagógus, diákok

A Diákok Önálló Köztársasága munkája

Diák vezetők Koll.vez.

Félévente Tantestületi értekezlet

Diákok beszámolói pedagógusok

Kötelező foglakozások

Koll.vez.

Megfigyelés megbeszélés

Tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások

Koll.vez.

Megfigyelés megbeszélés

Diákköri füzetek

Koll.vez.

félévente

Megfigyelés, megbeszélés

bejegyzés

Ügyeleti napló

Koll.vez.

Naponta, minden hónap első hetében

megfigyelés

bejegyzés

házirend, napirend,

Nevelőtanárok DÖK

évente

Dokumentumelemzés

Pedagógusok, diákok, feljegyzés

szóban

312

8. Záró rendelkezések, legitimáció A program érvényességi ideje: elfogadástól határozatlan ideig. A program felülvizsgálatának és kiegészítésének esedékessége minden tanév végén illetve az új tanév kezdetén. A Pedagógiai Program nyilvános, a hozzáférés lehetősége minden érdeklődő számára biztosított a kollégium könyvtárában elhelyezett példány által, mint olvasótermi dokumentum.

313

5.2. Gyógypedagógiai kollégiumi nevelési program Békés, Szánthó Albert u. 8. 5.2.1. Bevezetés A több évszázados kollégiumi közösségi nevelés története, a magyar és az európai neveléstörténet külön fejezete. Az ilyen intervallum minden diszciplína számára elegendő bizonyíték társadalmi fontosságának igazolásához. A kollégiumok teljesítették a történelmi küldetést és társadalmi funkciót: biztosították a tudás birtokba vételét a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkezett fiataloknak. Magyarországon sajátos iskolai és településszerkezete miatt, már a XVI-XVII. században jelentős bentlakásos intézmények alakultak ki egy-egy város iskolacentrumában. Munkamódszerükben, pedagógiai kultúrájukban, tudás- és értékközvetítésükben a társadalmi haladást szolgálták. Kollégium nélkül nem tervezhető a magyar közoktatási rendszer, mert ilyen intézmények nélkül sérül a szabad iskolaválasztás és az esélyegyenlőség alkotmányos elvének érvényesülése. A kollégiumok a szabad iskolaválasztás, a tankötelezettség megvalósítása, az esélykülönbségek mérséklése, a társadalmi mobilitás elősegítése területén- az iskolák mellett- meghatározó szerepet játszanak. A kollégiumokkal szemben mutatkozó fokozott elvárás a társadalom és a családok azon növekvő igényéből fakad, hogy otthonos körülmények között adjanak lehetőséget az élményszerű közösségi együttlétre, alakítsák ki a családi élethez, a munkába álláshoz szükséges önállóságot, tartást, adják meg az együttműködés képességét és tapasztalatait, fejlesszék a tanuló önmagáért és környezetéért való felelősségének tudatát. A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának közzétételét jelentős állomásnak tekinthetjük a bentlakásos intézmények történetében, mert tükrözi az intézménytípus pedagógiai rangját, hosszútávra ad célt és mércét a kollégiumi nevelésnek, ugyanakkor nem korlátozva a kollégium sajátos arculatának és egyéni tevékenységrendszerének kialakítását, sőt tovább erősíti a szakmai önállóság, az önfejlesztés és az alkotó kollégiumpedagógia lehetőségeit.

5.2.2.Célkitűzések, feladatok 5.2.2.1. A kollégiumi nevelés célja A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Mindezt fogyatékos tanulóknál a fogyatékosság okozta egyéni szükségletek figyelembevételével. Kollégiumunk célja, hogy- biztosítsa tanulóink számára a személyes gondoskodást, - a gyermekek egyéni szükségleteinek megfelelő testi-lelki- szellemi-erkölcsi fejlesztését - az életkorukhoz, egészségi és mentális állapotukhoz mért speciális ellátást, segítségnyújtást, - a kikerülő fiatalok habilitációját, rehabilitációját, a szülőkkel, nevelőszülőkkel folytatott intenzív munka révén, az eredményes szocializáció érdekében. 5.2.2.2. A kollégiumi nevelés feladatai A gyermek- és ifjúkor egész életívét átfogó gondoskodást, speciális megsegítést, fejlesztést kívánunk megvalósítani, hogy gyermekeink, tanulóink, fiataljaink számára minél nagyobb esélyegyenlőséget tudjunk biztosítani. Általános feladatok:

314

• Személyes gondoskodás, a család hiányának pótlása a kollégiumban töltött idő alatt. • A család részleges pótlása a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetből bekerültek számára. • Fontos feladat a felnőttekkel szembeni bizalom, tartós kötődések kialakítása, a pozitív életszemlélet elsajátíttatása. • A közösségért végzett tevékenység fontosságának felismerése. A közösség összefogásának ereje, eredményeinek érzékeltetése. Az egyén és a közösség viszonyának helyes értelmezése. A magántulajdon és a közösségi tulajdon szétválasztásának és tiszteletben tartásának jelentősége az egyén életében. • Az alapvető emberi-erkölcsi értékek felismertetése, elfogadtatása, betarttatása és ezek belsővé tétele. • Optimális higiéniai környezet kialakítása és fenntartása. A testi-lelki egészség megvalósítása a nevelési folyamat egészébe ágyazva. • Egészséges életmód, testi nevelés, a testi higiénia módszeres kialakítása, gyakorlása, mely a nevelők, segítők összehangolt tevékenysége útján, és az optimális higiénés környezet kialakítása és fenntartása által valósul meg. Kiemelt feladatunk a gyermekek, fiatalok figyelmét felhívni az egészséget károsító szerektől való tartózkodásra, annak veszélyeire. Mindezek érdekében felvilágosító előadásokat szervezünk, ahol tanulóinkat, fiataljainkat kellő ismeretekkel igyekszünk ellátni. • Gyermekeink minden évben rendszeres szűrővizsgálatokon vesznek részt, ahol az esetleges problémákat felderítik, a rászorulókat szakorvosi vizsgálatra utalják. • Szabadidős-, és kulturális tevékenységüket adottságainak, igényeiknek, érdeklődésüknek figyelembe vételével szervezzük. A szabadidő felhasználása a megsegítés, a korrigáló nevelés egyik formája, ahol igyekszünk sikerélményhez juttatni a tanulókat. • A különböző korosztályú és értelmi képességű gyermekek és ifjúkorúak eltérő igényeit kielégítő tanítási órákon kívüli foglalkoztatási formák tervezése lehetőségek biztosítása. • A szabadidő változatos, hasznos, az egyéni szükségleteket kielégítő eltöltésére irányuló kulturális nevelés a változatos alkalmak, lehetőségek és tapasztalatok biztosítása során. • Megismertetni és kialakíttatni a saját környezettel szembeni igényességet, a szép észrevevésének és létrehozásának gyakorlását. • A tanulók tevékenységrendszerének célirányos megszervezése az önkiszolgálásra, hasznos munkavégzésre, öntevékenységre nevelés érdekében. • Kiemelt feladat a saját környezetben végzendő tennivalók megismertetése, a munka szeretetének, értelmének elsajátíttatása. Az alkotó munka haszna, az önálló életvitelben. A munka által teremtett értékek megbecsülése. • Feltételek megteremtése az óvodai neveléshez, az iskolai tanulmányokhoz, szakképzéshez azoknak, akiknek a lakóhelyükön nincs megfelelő lehetőségük speciális nevelési-oktatási intézményben tanulni, vagy ha

315

• az óvodai neveléshez, tanuláshoz, szakképzéshez, munkavégzéshez szükséges speciális feltételeket nem tudja biztosítani a szülő, nevelőszülő. • A pályaválasztás, pályairányítás előkészítése, támogatása az iskolák tevékenységéhez kapcsolódva és azzal összhangban. • A későbbi életút előkészítése, megtervezése, támogatása. Az intézmény elhagyását követően is nyomon követés, a sikeres társadalmi beilleszkedés segítése. • Az eltérő értelmi adottságoknak megfelelően jussanak el az életben való tájékozódás alapvető szintjére. • Minél reálisabb pályakép és jövőkép kialakítása.

5.2.3.Helyzetelemzés A kollégium az iskolával szorosan együttműködve segíti a családból érkező gyermekek és fiatalok helyes irányú testi, érzelmi, erkölcsi, szellemi fejlődését. A kollégiumi hálóban történő elhelyezésnél többnyire a hasonló életkorú, azonos nemű, hasonló mentális korú, testvér, barát szempontokat vesszük figyelembe. A kollégiumban a tanulás segítésén túl biztosítjuk a sportolási, művelődési lehetőségeket is. A szülői háttérrel rendelkező diákjaink Békés megye több mint 30 településéről érkeznek hozzánk. A tanulók családi körülményei igen eltérőek. Gyakori a csonka, szétesett, egzisztenciájában elsüllyedt, munkanélküliséggel küzdő család. Mindezek a körülmények a kollégiumi nevelés, ellátás fontosságát még hangsúlyozottabbá teszik. A gyermek- és ifjúkor egész életívét átfogó gondoskodást, speciális megsegítést, fejlesztést kívánunk megvalósítani, hogy gyermekeink, tanulóink, fiataljaink számára minél nagyobb esélyegyenlőséget tudjunk biztosítani.

5.2.3.1 Speciális feladatok: • Szükség szerint átmenetileg gondoskodnunk kell azokról a gyermekekről, fiatalokról, akiknek lakóhelyén nincs olyan intézmény, ahol az állapotuknak megfelelő speciális ellátásban részesülhetnének. • A kollégiumba történő beilleszkedések elősegítése olyan közösségek létrehozásával, akik stabil értékrendjüknél fogva könnyen befogadóvá válnak, ezáltal biztosítjuk az állandóság, védettség, biztonság érzetét. • Olyan légkör megteremtése, amelyben pozitív emberi kapcsolatokat, érzelmi védettséget, tartalmas távlatokat megélhet a tanuló. • A kollégium életmódjának, munkarendjének elfogadtatása. A rendszeres életforma, bizonyos kötöttség, viselkedési szabályok betartása. • Az otthonosság, az anyagi és érzelmi védettség biztosítása a testi, egészségi, neveltségi, értelmi állapotnak megfelelően. • A személyiség sérülését mérséklő, korrigáló pozitív érzelmi légkör kialakítása, személyes kapcsolatok elmélyítése.

316

• A családi funkciók átmeneti átvállalása. Ez szellemi, anyagi feltételek biztosítását, ezen túl családias légkört, pozitív társas kapcsolatokat, érzelmi-fizikai-szellemi-szociális védettséget jelent, amelyek a sérült ember személyiségfejlődéséhez szükségesek. • A családtól való elválás megkönnyítése, mely kisebb tanulókat általában mélyebben érint, ezt próbáljuk kompenzálni. • Családi életre nevelésnél meg kell erősíteni az egészséges családmodell képét, a családalapítás felelősségének pozitív mintáit. • A saját családi életre felkészítés (gazdálkodás, önkiszolgálás, gondozás, gyermeknevelés, művelődés, szabadidő eltöltése). • Az iskolai tanulmányokat, szakképzést segítő felkészítő, felzárkóztató, kiegyenlítő munka. • Korrigáló, pótló nevelés. • A gyermekek felkészítése az állapotuknak, fejlettségüknek megfelelő önálló, vagy irányított, támogatott életútra, a társadalomba való beilleszkedésre. • Az önálló életvitelre való nevelés feladata, a pénz kezelésének elsajátíttatása. • Az önkiszolgálási szint növelése. A fő cél az, hogy önellátóvá váljon a kikerülő fiatal. • A felnőttek iránti bizalom kialakítása, fenntartása. • A családdal való kapcsolat felvétele, fenntartása, a szülőkkel folytatott intenzív munka révén. • A család mellett a társadalmi környezettel való kapcsolat kialakítása. Nélkülözhetetlen az együttműködési lehetőségek kialakítása (családsegítő központok, gyermekjóléti szolgálatok, humán fejlesztési központ, stb.). Ellátunk - az értelmileg akadályozott gyermekek és fiatalok nevelését és oktatását, - a tanulásban akadályozott gyermekek és fiatalok nevelését és oktatását, képességfejlesztését. Az intézmény különösen nagy hangsúlyt fektet a munkára nevelésre. Célja az, hogy az eltartottból minél önállóbb, autonóm személyt formáljon, aki képességeitől meghatározottan hozzá tudjon járulni önfenntartásához. A kollégiumok az iskolákkal szorosan együttműködve segítik a családból érkező gyermekek és fiatalok fejlődését. A hálókban történő elhelyezésnél többnyire a hasonló életkorú, azonos nemű, hasonló mentális korú, testvér, barát szempontokat vesszük figyelembe. A tanulók családi körülményei igen eltérőek. Gyakori a csonka, szétesett, egzisztenciájában elsülylyedt, munkanélküliséggel küzdő család. Mindezek a körülmények a kollégiumi nevelés, ellátás fontosságát még hangsúlyozottabbá teszik. Tanulóink jelentős része hátrányos helyzetű családi környezetből érkezik, akik között sok a munkanélküli, rokkantnyugdíjas, létminimumon élő. A szülők gyakran várják az iskola és a kollégium segítségét a térítési díjak, tanszer, taneszköz ellátás megkönnyítésére. A szülőktől, gyermekektől, hivataloktól kapott információkat felhasználjuk a családoknak nyújtott segítségnél, a növendékek gondozásánál, személyiségfejlesztésnél, egyéni életút megtervezésénél is.

317

5.3.4. Épület, infrastruktúra Gyógypedagógiai kollégiumunk 2008-tól Békésen, a Szánthó Albert utca 8. szám alatt, egy kétemeletes, eredetileg is kollégium céljára készült épületben kapott helyet, amely alkalmas valamennyi kollégiumot igénylő tanuló befogadására. Előnye, hogy a tanításra szolgáló Szánthó Albert u. 10. szám alatt fekvő általános iskolánk, óvodánk, speciális szakiskolánk mellett fekszik, így a sérült tanulók könnyen megközelíthetik az iskolát. Az udvaron kézilabdapályát, játszóteret alakítottunk ki. Az épület az elmúlt időszakban teljes felújításon esett át. A diákok nagy örömmel fogadták a szinte új kollégiumot, melyet nagyon szeretnek és nagy becsben tartanak.

5.2.5. Hagyományok Az eddig kialakult hagyományoknak megfelelően a délutáni tanulmányi munka az iskolában zajlik, a megfogalmazott oktatási-nevelési elvek szem előtt tartásával. A délutáni tanulmányi munka csoportjai a délelőtt működő osztályokból szerveződnek. A csoportvezetők személyét nem változtatjuk indokolatlanul, törekszünk a folytonosság fenntartására, mely nevelési szempontból mindenképpen előnyös. A délutáni tanulmányi munkát az értelmileg akadályozottak általános iskolájában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában gyermekfelügyelők, a tanulásban akadályozottak általános iskolájában és a speciális szakiskolában nevelőtanárok vezetik. A délután folyamán diákköröket, szakköröket tartunk, melyeket tanár, nevelőtanár kollégák, illetve külső személyek vezetnek. Hosszú évek során kialakult rendben kerülnek megrendezésre a különböző rendezvények, ünnepek. Részt veszünk sportversenyeken, bérletes színházlátogatásokon, az ÉFOÉSZ és egyéb szervezetek által megrendezett eseményeken, kulturális fesztiválokon, kirakodóvásárokon. A kollégium szervezi évről évre a farsangot gólyaavatót, diáknapot és a gyermeknapot, természetesen az iskola együttműködésével. Bevezetésre került a havonkénti tisztasági verseny a kollégium hálóiban. A verseny értékelésével egybekötve a kiemelkedő események értékelésére is sor kerül, melynek a magatartás javításában, sikerélmény szerzésében, példaállításban mindenképpen nagy nevelő hatása van. Még kiemeltebb szerepet kívánunk adni a környezet tisztántartásának, rendezésének a kollégium környezetében. Az idén tavasszal felújított virágos kertek, virágágyások gondozásával, tereprendezéssel, szemétszedéssel járulunk hozzá az iskola és a kollégium környezetének szépítéséhez. Nagy hagyománya van intézményünkben a különböző hasznosanyaggyűjtéseknek, melyek gondos szervezés mellett, a szabályok tisztázásával igen előnyös tevékenységek.

5.2.6. Fejlesztési feladatok A kollégiumi fejlesztési feladatok megegyeznek az általános iskola illetve a speciális szakiskola fejlesztési feladataival, kiegészítve mindazon készségek elsajátításával, amelyeket a középiskolai kollégiumi nevelési feladatok között már kifejtettünk.

318

5.2.7. Tevékenységszerkezet TÉMAKÖRÖK

Tanulásmódszertan Önismeret, pályaválasztás Művészet és információs kultúra Környezeti nevelés Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Egyén és közösség Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság

1-8. évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

Készségfejlesztő Speciális szakiskola

3

4

3

3

3

3

3

4

3

3

3

3

2

4

2

2

2

2

2

4

4

4

4

5

3

3

3

3

3

4

3

4

4

3

22

22

22

22

20

Speciális szakiskola

5.2.8. A tevékenységek területei 1. Tanulásmódszertan Célok és feladatok A tanulás legtöbb összetevője tanítható. A kollégiumi foglalkozásokon alapfeladat figyelemmel kísérni, hogyan tanulnak a diákok. A tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozott önállóságra, a sorrendiség felállításának képességére. Az ehhez nyújtott segítség az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését szolgálja. Az eredményes tanulás módszereinek elsajátíttatása az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, az emlékezet erősítését, a célszerű rögzítési és bevésési módszerek kialakítását jelenti.

2. Önismeret, pályaválasztás Célok és feladatok Az általános iskolában és szakiskolában tanuló korosztály érzékeny minden őt érintő érzelmi és értelmi hatásra. Különösen igaz ez intézményünkben tanuló diákjainkra. E hatások feldolgozásában a család helyett (mellett) a diákotthoni közösség nyújt segítséget. Ezen foglalkozások célja a tanulók személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. A pszichés, „belső történések” tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére. A diákotthoni együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi lég-

319

kör kialakítása a csoportban, a közösségben. A jó diákotthoni légkör alapvető feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és tanárok között.

3. Művészet és információs kultúra Célok és feladatok

Sarkaljuk a tanulókat arra, hogy a művészi kommunikáció segítségével fejezzék ki személyes elképzeléseiket. Tegyük lehetővé irodalmi, képzőművészeti, tánc és dráma alkotások létrehozását és bemutatását. Segítsük az egyéni ízlés alakulását. Mutassunk példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra.

4. Környezeti nevelés Célok és feladatok A környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy a tanulók mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tennünk tanulóinkat a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét.

5. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Célok és feladatok Ezen foglalkozások célja, hogy felkészítse a diákokat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a diákotthoni közösségi életritmushoz igazodó napirend, a tanulók legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. Segítsük a diákokat problémáik megoldásában, konfliktusaik kezelésében. Adjuk át a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és eredményes módjait. Segítsük megtanulni, hogyan kerülheti el a környezete egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Legyenek megfelelő ismeretei ahhoz, hogy elutasíthassa a káros függőséghez vezető szokásokat. Támogassuk felkészülését az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak.

6. Egyén és közösség Célok és feladatok A diákotthonban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A diák saját értékeiről egyéni vagy csoportos foglalkozások keretein belül kap visszajelzést, ebben a közegben szerez tapasztalatokat, alakul személyisége. Cél, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi , az iskolai, a diákotthoni közösségben, segítse a diák beilleszkedését környezetébe. Megismeri és gyakorolja a diákotthon és az iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. Erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőképessége.

7. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság Célok és feladatok • A szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet alapjainak kialakítása, ismerete.

320

• Országunk, nemzetünk ismerete, szeretete. • Az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata. • Hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása. • Nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink) ismerete. • Az európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása. • Az egyetemes emberi jogok megismerése, elfogadása, tiszteletben tartása.

5.2.9. Anyagi, gazdasági erőforrás bővítése Minden tanévben több pályázatot nyújtunk be, melyek kedvező elbírálása esetén bővíteni tudjuk anyagi erőforrásainkat, ezáltal szélesíteni lehetőségeinket.

5.2.10. Tanórán kívüli tevékenységkínálat Diákkörök, szakkörök: sportkör, tánckör, irodalmi szakkör, kirándulások, táborozások (hagyomány az Állat- és Növénykert felkeresése), tanulmányi kirándulások, tanulmányi versenyek, sportversenyek, kulturális fesztiválok, gálák, színházlátogatások, mozifilmek megtekintése, külső partnerek (alapítványok, civil szervezetek) rendezvényei. Az intézmény hagyományaihoz tartozó rendezvények, ünnepségek, jeles napok programjai (gólyabál, télapó-est, Valentin-nap, farsang, madarak és fák napja, diáknap, gyermeknap). Intenzív sportéletünket köszönhetjük az iskolában működő sportkörnek. Lehetőségeink ezáltal kiterjedtebbek, hiszen nem csak szervezhetünk versenyeket, hanem rendkívül gazdag programokban vehetünk részt, hazai és külföldi versenyeken egyaránt. Az intézményünkben hagyományosan megrendezésre kerülő ünnepségeket mindig nagy izgalom, várakozás és készülődés előzi meg.

5.2.11. Diákönkormányzat A diákönkormányzatnak véleményezési joga van, a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben is. Jogában áll, hogy feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium működését. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő kérdésekben: • jogszabályban meghatározott ügyekben az iskola szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor

321

„Mindenik embernek a lelkében dal van, És a saját lelkét hallja minden dalban, És akinek szép a lelkében az ének, Az hallja a mások énekét is szépnek.” / Babits Mihály: A második ének /

GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5630 Békés, SzánthóA. u. 10.

322

6. SPECIÁLIS PROGRAMOK 6.1. Nevelési program sajátos nevelési igényű óvodások részére 6.2. A sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájának nevelési programja 6.3. A tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékos tanulók) speciális szakiskolája 9-10. évfolyam nevelési programja 6.4. Speciális szakiskola szakképzési programja 6.5. Szakképzést előkészítő (HHR) évfolyam pedagógiai koncepciója 6.6. Az értelmileg akadályozott tanulók általános iskolájának nevelési programja és a készségfejlesztő speciális szakiskola nevelési programja

323

6.1. Óvodai nevelési program Bevezető gondolatok A Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény óvodája sajátos nevelési igényű - mozgássérült, beszédfogyatékos, tanulásban és értelmileg akadályozott, autista, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő óvodás korú - gyermekek ellátását vállalta fel. A többször módosított 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény szabályozza, hogy a sérült emberek speciális igényei elismerést nyerjenek, hogy minden sérült, akadályozott fejlődésű gyermeket figyelem vegye körül, környezetük törekedjen hátrányaik enyhítésére, az előítéletek csökkentésére, illetve a szülők igényeihez alkalmazkodva, támogató segítséget kapjon. Az óvodáknak mindezek megvalósításában kiemelkedő szerep jut. Programunk célja, hogy az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott lehetőségek alapján a 3-7 éves nem integrálható SNI gyermekek az óvodai nevelés során - a részükre folyamatosan és elégségesen biztosított általános és speciális fejlesztés mellett gyermeki jogaikat is tiszteletben tartva szociálisan, érzelmileg, értelmileg az iskolai életre éretté váljanak. Adjon SNI gyermekek számára lehetőséget az egymással való kommunikációra, egymás megismerésére és elfogadására, így alapozva meg a későbbi társadalmi integrációt. Az óvodai nevelés koncepciója  Olyan szeretetteljes légkör kialakítása, amely a gyerekek érdekeit, egyéni igényeit tartja szem előtt, jó közérzetet biztosít.  A gyermek fejlettségéből kiinduló, természetes környezetben, játékban öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra, ismeretekre épülő képességfejlesztés.  Törekvés a gyermeki szabadság és a pedagógusok módszertani szabadságának biztosítására.  A gyermekek fogyatékosságuk mértékéhez igazodó speciális fejlesztés, szocializáció.  Mindenki önmagához mért értékelése, fejlődés elősegítése. Az óvodai nevelés céljai: Az óvodai nevelés célja olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi szociális értelmi érettség kialakítását, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését, az iskolában történő beválás érdekében. A speciális nevelési szükséglethez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtás, az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszik: • biztonságos, elfogadó légkör kialakítása:  az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű csoportos és egyéni fejlesztőmunkával az értelmi, érzelmi biztonság megteremtése

324

•

•

képességek fejlesztése:  speciális módszerek és terápiák alkalmazásával az észlelés, figyelem, gondolkodás, mozgás fejlesztése, verbális és nonverbális kommunikáció kialakítása  az interperszonális kapcsolatok, az én kép kialakítása, az önismeret fejlesztése, attitűdök, normák kialakítása iskolai életre való felkészítés.  a gyermekek képességeihez mérten a számukra a legmegfelelőbb iskolatípusban kezdhessék meg tanulmányaikat.

Az óvodai nevelés feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: • az egészséges életmód alakítása, • az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, • az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. • Az óvodai élet tevékenységi formái Játékra nevelés Adekvát játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi kreativitást fejlesztő foglalkozás. Célja: • • • • • • • • • • •

A játék felkeltése. Az adekvát játékhasználat megtanítása. Az egymás melletti tevékenység támogatása. Az együttes játék örömének felfedeztetése. Elemi szerepjátékok, a konstruálás megtanítása. A mozgás, a megfigyelőképesség, a figyelem, az emlékezet, a beszéd, a képzelet fejlesztése. A különböző minőségű, színű, formájú, nagyságú anyagok segítségével ismeretnyújtás a környezet tárgyairól. Népi játékok, mondókák, énekes játékok segítségével elemi szabályok megtanítása, a zenei hallás, a ritmusérzék fejlesztése. A játéktevékenység örömforrásának biztosítása. Az önálló, elmélyült, kitartó játék segítése. A mintakövetés, modellkövetés, az interakció támogatása.

Megtanulandó játékok egyéni képességekhez mérten: • • • • • • •

Finommotorikát fejlesztő játékok A megismerő tevékenységet fejlesztő játékok Mozgásos játékok Játék a szabadban Szerepjáték Barkácsolás Dramatizálás és bábozás 325

•

Építő, konstruáló játék

Zenei nevelés - ének, zene, énekes játék Ez a foglalkozás lehetőséget nyújt a zene, a ritmus személyiségformáló szerepének megalapozására. Célja: • • • • • • • • • • • • • • •

a zenei érdeklődés felkeltése a gyermek érzelmi életének alakítása, a gátlások oldása hangulatkeltés, motiválás a környezet hangjainak felismerése, differenciálása a csend, a zörejek, a zene szerepének értékelése a beszéd, mozgás, zene, játék összekapcsolása, egymás hatásának erősítése utánzásra késztetés a ritmusérzék fejlesztése a nagyon egyszerű népi mondókák, versek, énekek megtanítása a zenei hallás fejlesztése a zene hallgatás megszerettetése szociális interakciók kialakítása és megerősítése preverbális készségek fejlesztésére a kognitív készségek fejlesztése örömteli foglalkozás biztosítása.

Vizuomotoros - koordináció fejlesztése - rajzolás, mintázás, kézimunka A vizuomotoros - koordináció, a finommotorika fejlesztését, a kéz ügyesítését, a gyerekek ábrázoló készségét fejlesztő foglalkozás. Célja: • • • • • • • • • • • • • • • • • •

kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása a kéz izomerejének szabályozása a célirányos kézmozgások kialakítása a szem és kéz közti koordináció kialakítása az ujjak tapintásérzetének fokozása a csukló, az ujjak laza mozgatása a látás – tapintás- mozgásérzet együttes szabályozása a dominancia kialakításának segítése a testséma fejlesztés az ábrázoló kedv felkeltése az ábrázolás eszközeinek, a különböző technikáknak megismertetése a helyes ceruza fogás kialakítása a figyelem, az emlékezet, az ügyesség fejlesztése a téri tájékozódás fejlesztése az analizáló, szintetizáló készség kialakítása egyszerű ok-okozat összefüggéseinek felismertetése a beszédkészség fejlesztése színek és formák megismertetése.

326

A vizuomotoros készség fejlesztésének feladatai: E foglalkozás kettős feladatot lát el: • alkalmassá teszi a gyermeket egyre pontosabb célzott manipulálásra – az érzékelés – észlelés – tapintás az ujjak ügyesítésével • másrészt az ábrázoló kedvet igyekszik felkelteni, támogatja a gyermek önkifejezését. Mozgásfejlesztés Ez a foglalkozás a nagymozgások kialakítását, begyakorlását, korrigálását, a kéz finommotoros mozgásának fejlesztését, korrekcióját, a mozgásos önállóság fokozását szolgáló foglalkozási forma. Célja: • • • • • • • • • • • • • • • •

a motoros tanulás elősegítése az alapmozgások kialakítása, korrigálása, az értelmes célirányos mozgás kialakítása a biztos egyensúly kialakítása a mozgásos gátlás oldása a szervezet sokoldalú harmonikus, arányos fejlődésének biztosítása, az egészség megőrzése ügyesség, erő, állóképesség fejlesztése a teljesítőképesség növelése a figyelem, emlékezet, beszéd, mozgás összekapcsolódása a testséma fejlesztése a légzéstechnika fejlesztése a szenzomotoros ismeretszerzés lehetőségeinek javítása a mozgás koordináció fejlesztése az utánzóképesség fejlesztése a ritmusérzék fejlesztése a téri, időbeli tájékozódás fejlesztése finommotorika fejlesztése

A mozgásfejlesztés feladata: - az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, a biztos egyensúly kialakítása, - a teljesítőképesség növelése, - az utánzókészség fejlesztése - a taktilis és vesztibuláris rendszer általános normalizálása, - testkontaktushoz szoktatás, - a diszkriminációs képesség fejlesztése. - alapmozgások kialakítása, - gesztussalkísért mondókát tanulása. Mozgásfejlesztés területi: • • •

alapmozgások kialakítása, korrigálása, gyakorlása játékos utánzó gyakorlatok mozgásos játékok.

327

Önkiszolgálásra nevelés (munka jellegű tevékenységek) Az önkiszolgálásra nevelés mindennapos tevékenységi forma, nem külön órarendszerű foglalkozás. Fontos, hogy kellő időt adjunk a gyakorlásra, fokozatosa, kis lépések elvét alkalmazva végezzük a különböző részfeladatokat. Célja: • a gyermek szükségleteinek megfelelő komfortérzés biztosítása, gondozás, gondoskodás • nagyon apró lépésekkel az önállóság elérésének segítése • verbális utasítások a beszédmegértés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése • a testséma fejlesztés, tájékozódás a saját testen, a testrészek- ruhadarabok viszonyának felismerése • alapvető higiénés szokások kialakítása • az ápoltság, tisztaság igényének felkeltése • helyes viselkedési formák elsajátítása • a rászorultság, kiszolgáltatottság helyett az „én is tudom” függetlenség érzésének segítése • a téri tájékozódás elősegítés Munka jellegű tevékenységek - Szokások kialakítása • • • • •

Étkezési szokások Személyi higiéné Szobatisztaságra nevelés Öltözés, vetkőzés Önálló munkafeladatok

Speciális tevékenységek I. Komplex gyógypedagógiai fejlesztés A gyermek speciális nevelési szükségletéhez, a képesség-struktúra egyenetlenségéhez igazodó, sérülésspecifikus fejlesztés. Célja: • hatásfokozó, erősítő, támogató, kiegyenlítő- esetleg tehetséggondozó tevékenység a tanulási munkatevékenység illetve a közösségi élet nehézségeinek leküzdése érdekében • esetleges társuló sérülésekből adódó problémák kiküszöbölése • taktilis, kinesztetikus, vizuális, auditív ingerlés, a játékok, eszközök felhívó jellegét kihasználva növelni az együttműködő készséget, a kitartást, feladattartást, fejleszteni a modális, intermodális, szeriális észlelést • a beszédészlelés, beszédmegértés szintjének fejlesztése a beszédszervek • ügyesítése, beszédindítás • figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése során az ingerek közötti akaratlagos vagy spontán szelektálás elősegítése

328

• • •

a formaészlelés, alak - háttér differenciáló képesség, a látási-hallási diszkriminációs készség fejlesztése a finommotoros készség, a formakivitelező készség fejlesztése kognitív funkciók közül a válogatás, csoportosítás, rendezés (nagyság, szín, forma szerint) analógiák, a rész-egész viszony észrevétele. Az analizáló- szintetizáló készség a szerilitás fejlesztése.

A fejlesztés területei: Mozgásfejlesztés Célja: • a gyermekek érző, mozgató funkcióit, valamint ezek integrációját sokoldalúan fejlessze, • ezáltal a szenzomotoros ismeretszerzés lehetőségeit javítsa, csökkentve ezzel a megismerő funkciók fejlődési lemaradását, • megfelelő, termékeny talajt biztosítson a beszédszerveződés számára. Feladata: • a testkép, testfogalom kialakítása • az egyes érzékelési területek, és ezek összehangolt működésének fejlesztése. Különös tekintettel a tapintás-testérzet-egyensúlyérzékelés-vizualitás összefüggésére. • a vesztibuláris rendszer működésének korrigálása • a két testfél mozgásának összerendezése • alapmozgások koordinációjának javítása • a téri tájékozódás fejlesztése • a mozgás – ritmus – beszéd összerendezése • bizalomerősítő gyakorlatok • Beszédfejlesztés A beszédfejlesztés során elsősorban a beszéd beindítására, a beszélőkedv felkeltésére, a kommunikációs készségfejlesztésére kell a hangsúlyt helyezni. a.) Fúvó-szívó légzőgyakorlatok b.) Artikulációs izmok ügyesítése c.) Hallási differenciáló képesség fejlesztése d.) Beszédmegértés fejlesztése, instrukciók megértése e.) Szókincsfejlesztés f.) Egyszerű mondatalkotás g.) Ritmus-mozgás-beszéd koordinálása A megismerő funkciók fejlesztése Fejlesztési területek: Érzékelés, észlelés Cél: a különböző modalitások – hallás, látás, tapintás, szaglás, ízlelés, egyensúly, kinesztetikus észlelés, finommozgás, tájékozódás és megfigyelő képesség fejlesztése.

329

Figyelem A figyelem fejlesztés célja:  A figyelem tartósságának, terjedelmének növelése.  Az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók kialakítása, fejlesztése.  A megfigyelő képesség fejlesztése. Emlékezet Az emlékezet fejlesztés célja:     

A tanulás tartósságának biztosítása. Az idői tájékozódás fejlesztése. A gondolkodási funkciók fejlesztése. A verbális memória fejlesztésével, a beszédteljesítmény fokozása. Különböző memória funkciók (látási, hallási...) fejlesztése.

Gondolkodás

A gondolkodás fejlesztés célja:  A gyermek értelmi, nyelvi képességeinek fejlesztése.  A mozgásos, érzékszervi úton szerzett ismeretek mozgósítása a problémamegoldásban.  A figyelmi és emlékezeti funkciók fejlesztése.  Kreativitás, képzelet fejlesztése.  Segíteni a gyermeket abban, hogy jobban tájékozódjék környezetében, kialakuljon azonosságtudata, énidentitása. Grafopercepció A grafopercepció célja: • • • • • •

a taktilis érzékelés fejlesztése a látás érzékelés fejlesztése szenzo-motoros koordináció erősítése a finommotorika fejlesztése rajzkészség fejlesztése dysgrafia megelőzése

II. Logopédiai terápia A beszédfejlődési zavarban szenvedő gyermekek logopédiai terápiában részesülnek a Németh Erzsébet – Pintye Mária: Mozdul a szó... programjának alkalmazásával. A nyelvi – kommunikációs fejlesztést központba állító, de komplex személyiségfejlesztést célzó funkció – tréning sikeresen alkalmazható minden gyermekeknél, akik:

330

III. Tervezett szenzomotoros tréning (TSMT) Elméleti és gyakorlati részét, korábbi kutatásokra és saját tapasztalataira támaszkodva, Lakatos Katalin dolgozta ki. A mozgás finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően befolyásolhatunk: a testséma, lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakulását is. Az enyhébb ideg élettani ártalmak, diszfunkciók rendezésében is a mozgás lehet a kiindulás és adekvát eszköz. IV. Autizmus specifikus gyógypedagógiai terápia Az autizmussal élő gyermekek óvodai nevelésének célja az elemi adaptív viselkedések kialakítása: - szociális, kommunikációs készségek célzott fejlesztése, - az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása, - a sztereotíp, szociálisan nem megfelelő viselkedések kialakulásának megelőzése, illetve korrekciója, - a fogyatékosság specifikus, protetikus, augmentatív környezet, eszközök, módszerek és szokásrendszer kialakítása és használatának elsajátíttatása. A fenti speciális óvodai célok eléréséhez a következő feladatok kapcsolódnak a fő fejlesztési területeken: • • •

Kommunikáció és szociális viselkedés Korai kognitív funkciók Viselkedésproblémák kezelése, megelőzése, alternatív viselkedések kialakítása

Anyanyelv és kommunikáció fejlesztése A kommunikációs készség fejlesztését, a közvetlen környezet megismerését segítő foglalkozási forma. Célja: • a gyermek beszéd iránti érdeklődésének felkeltése, utánzókészség fejlesztése, kommunikációs igény felébresztése, ösztönzés, a nyelvi elmaradás koorekciója, a beszédészlelés, a beszédmegértés és kifejezőkészség fejlesztése • verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása • a beszédszervek ügyesítése • a beszéd indítása, a passzív illetve aktív szókincs bővítése • a hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése • a grammatikai rendszer kiépítése, nyelvtani szabályok kialakítása, tudatosítása • a közvetlen környezet tárgyai, élővilága, cselekvései, történései, tapasztalatok, ismeretek szerzése, az analizáló szintetizáló. lényegkiemelő képesség fejlesztése • a kognitív funkció, a figyelem, az emlékezet fejlesztése Feladata: A beszédfejlesztés jelen van a gyermek egész napi tevékenységében, tehát nem tekinthető egyetlen foglalkozás megvalósítandó feladatnak. A beszéd fejlesztése szorosan kapcsolódik a mentális képességek, a szocializáció, a mozgás és játék fejlesztéséhez, mintegy összefonódik ezekkel.

331

A külső világ tevékeny megismerése Elősegíti a tárgyi és emberi környezethez fűződő kapcsolat kedvező alakulását. A gyermekek a természeti és emberi környezetben érzékelik a szépet, a környezetvédelem, a környezethigiéné szerepét. Speciális feladatok a tevékenység tükrében: • az érdeklődés, a megismerési vágy felkeltése, minél több tapasztalat gyűjtése a természeti, társadalmi környezetről • a kérdés, kijelentés rövid, egyszerű megfogalmazása, aktív és passzív szókincs gazdagítása • nonverbális elemek támogató alkalmazása • a beszédmegértés, beszédészlelés fejlesztése • az otthonról hozott közlési formákra támaszkodás • az ismeretekbe ágyazott nyújtása, változatos tevékenységformák lehetőségének biztosítása a tapasztalatszerzésben • a környezet megismerése érdekében a kognitív funkciók célzott fejlesztése az észlelés (látás, szaglás, hallás, ízlelés) a figyelem a megfigyelőképesség, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése • a gyermek közvetlen környezetében történő biztonságos eligazodást elősegítő tájékozottsági szint megalapozása • a valóság objektív bemutatása, felfedezése során pozitív érzelmi viszonyulás kialakítása az emberi alkotásokhoz, a természet környezetéhez • alkalmassá kell tenni a gyermekeket az esztétikai élmények felismerésére, befogadására, értelmezésére • a figyelem tartósságának, terjedelmének, akaratlagosságának növelése Az óvoda kapcsolatai Család A kapcsolattartás formái: Családlátogatás Beszoktatás Fogadó óra Szülői értekezlet Iskola Egyéb kapcsolatok • Az óvoda kapcsolatot tart fent a békési önkormányzat óvodáival, az integrált óvodával. • Szoros munkakapcsolatban van a békéscsabai Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal • Kapcsolat fűzi a Békés városi Nevelési Tanácsadójához. • Kapcsolatot tart fent a területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal és az illetékes Családsegítő Központtal. • Lehetőségekhez mérten kapcsolatokat alakít ki hazai szakmai szervezetekkel. • AUT-PONT Alapítvánnyal Az óvoda nevelési munkájának ellenőrzése, értékelése

332

1. A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése A pedagógus a tanév elején pedagógiai megfigyeléseit írásban rögzíti. Az egyéni fejlettségi szint megállapításához és a megfelelő csoportban való soroláshoz szüksége módszer a pedagógus által szabadon választható, de magába kell foglalnia: • percepció • emlékezet • beszéd • mozgás területeit. Megfigyeléssel kell tájékozódni a gyermek játéktevékenysége és a szociális szintjéről. A vizsgálatok eredményeit egyénenként értékelő táblázat tükrözi. A pedagógus a vizsgálatok, az adaptációs időszakban végzett felmérések alapján készíti el a gyermek egyéni terápiás tervét, s tervezi a csoport munkáját. Munkájára jellemző a folyamatellenőrzés a pedagógiai vizsgálatot évvégén megismétli. A tanköteles gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság iskolaérettségi vizsgálatban vesznek részt. A bizottság véleménye, a gyermekekkel foglalkozó pedagógus és a szülő véleménye alapján kezdi meg a gyermek tanulmányait általában az értelmileg akadályozottakat nevelő általános iskolában A szülők a szülői értekezletek, a gyermek kiállított munkái, illetve az évi 1 alkalommal megrendezett „nyílt nap” során – és az azt követő konzultáción győződhetnek meg gyermekük fejlődéséről. 2. Programellenőrzés és értékelés rendszere: Az ellenőrzési formák, folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése, munkaközösségi megbeszélések, a gyermekek cselekedeteinek, viselkedésének elemzése, fejlődési tesztek végzése, felmérések, nyomon követések. AZ iskolai beválások vizsgálata. Az ellenőrzésben résztvevők: munkaközösség vezető, óvodavezető. Az ellenőrzés részben folyamatos, részben ciklusonkénti, pl. bizonyos célzott ellenőrzés- szokások elsajátítása, erőfeszítés, munkában való részvétel, vagy egyes fejlesztési terület eredményei. A folyamatos ellenőrzés és értékelés a tanuló minden mozzanatára kiterjedő, változatos, személyre szabott, pozitív megerősítést tartalmazó, mely szóban, gyakorlati tevékenységben nyilvánul meg. Félévenként a magatartás, a viselkedés változása, a képességek fejlődése, a továbbhaladás lehetősége stb. írásban, a csoportnaplóban. A szülőt a gyermekével kapcsolatos problémákról a továbbhaladás folyamatos szóbeli kapcsolattartás útján tájékoztatjuk. Felhasználásra kerülnek az óvodában hospitáló kollégák tapasztalatai, esetleg kritikái. Az óvodai élet megszervezése Személyi feltételek Óvodánk rendelkezik a törvény által ajánlott személyi ellátottsággal. Az alkalmazottak létszámát mindenkor a felvett gyermeklétszám, a napi nyitva tartás ideje és a sajátos nevelési igényű gyermekek szükséglete határozza meg. (gyógypedagógus, logopédus, tervezett szenzomotoros terápiában képzett szakember, autizmus specifikus gyógypedagógiai terápia terén képzett szakember, gyógypedagógiai asszisztens) Tárgyi feltételek

333

Az óvodához több helyiség tartozik: tanári szoba, csoportszoba, vizes blokk, fejlesztő szoba. A csoportok tárgyi felszereltsége és komfortja jó. A csoportszobában megtalálhatók az alapvető építő és konstrukciós játékkészletek, a személyes tárgyak és munkák elhelyezésére kialakított fiókok. A fejlesztő szoba tárgyi felszereltsége magába foglalja a mozgás-, a finommotorika-, a beszéd-, a kognitív képességek, stb... fejlesztéséhez használt eszközöket, játékokat.

334

6.2. A sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájának nevelési programja 6.2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, általános céljai, feladatai, eszközei eljárásai (módszerei) 6.2.1.1 Pedagógiai alapelvek Iskolánk feladata a sajátos nevelési szükségletű (tanulásban akadályozott) tanköteles korú tanulók iskolai nevelése, oktatása és képességfejlesztése, az általános műveltség megalapozása az életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően. A nevelési és oktatási tartalmak, célok, eljárások, a közös tudás-, készség-, képesség-, kompetencia területen vannak olyan közös elemek, amelyek elsajátítása nélkül egyetlen enyhe értelmi fogyatékos tanuló sem lehet sikeres a szakmatanulás, az önálló életvezetés, az eredményes társadalmi integráció megvalósításában.

Előítélet-mentesség: A tanulót nem érheti hátrányos megkülönböztetés biológiai-mentális állapota, nemzeti-etnikai hovatartozása, társadalmi-vagyoni helyzete miatt. A nevelést emberi jognak tekintjük, a neveléssel is segítjük az emberi jogok érvényesülését. Az iskolában minden tanuló „tiszta lappal” indul iskolai és egyéb előélete szempontjából is. Egyéni törődés: minden tanulót képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban, illetve felzárkóztatásban kell részesíteni. (Az egyének jogainak gyakorlása és érdekeinek érvényesítése ugyanakkor nem korlátozhat másokat jogainak gyakorlásában és érdekeinek érvényesítésében.) Együttműködés: az iskola minden dolgozója, a tanulók és a szülők, az intézmény széles értelemben vett partnerei együttműködnek egymással a célok sikeres elérése érdekében. 6.2.1.2. Célok Az iskolai nevelés-oktatás elősegíti, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Cél: gyógypedagógiai nevelésünk egészét átható habilitációs, rehabilitációs neveléssel a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok csökkentése, az alkalmazható tudás képességének és készségének kialakítása, piacképes szakképesítés megszerzésére irányuló ismeretek elsajátíttatása; a fogyatékosságból eredő hátrányok leküzdésével, mérséklésével a tágabban értelmezett szocializáció,az eredményes társadalmi beilleszkedés segítése. Feladata: a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, a pályaválasztási döntés megalapozása, a pályaválasztásra történő felkészülés előkészítése, a szakmatanuláshoz szükséges ismeretek, alapkompetenciák elsajátíttatása, készségek és képességek fejlesztése, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban és a munkában. A helyi tantervünkben a személyiségfejlesztést egységes, komplex feladatként kezeljük és a nevelésoktatás egész folyamatában a gyermeki sajátosságokból, a sérülésből adódó előnytelen különbségek csökkentésére, habilitációjára törekszünk. Elveinket tükrözi, hogy helyi tantervünkben a mindenki számára szükséges kompetenciákat, az állapotuknak megfelelő műveltséget kínálunk, a tanulókban rejlő lehetőségek optimális kibontakoztatása érdekében. Céljaink elérését segítik a céltudatosan az egyedi adottsághoz, sérüléshez igazított terápiás eljárások, a tanítás-tanulás egész folyamatát átölelő 335

differenciált tanulásszervezési formák, megoldások és a közoktatási törvényben, az Irányelvben rögzített méltányosságok (hosszabb időkeretek a követelmények teljesítésében, eseti, átmeneti vagy tartós mentesítés a követelmények alól.)

6.2.1.2.1. Az alapfokú nevelés bevezető szakasz: 1-2. évfolyamán és a kezdő szakasz: 3-4. évfolyamán folyó nevelő-oktató munkánk célja -

-

Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Iskola-előkészítő: az intézmény iskola-előkészítő csoport segítségével alapozza meg az iskolaérettséget, és a tanulásra való ráhangolódást. Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom alapvető értekei iránt. Az iskola adjon teret a gyermeknek a játék és mozgás iránti vágyának. Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését. Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen egyéni és kiscsoportos formában. A differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése prioritást kapjon. Történjen meg a hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon. Terápiás eszközök, eljárások alkalmazása, a tanulási akadályozottság és a magatartászavar fejlesztésében. A személyiség gazdagítása önelfogadással, a másság elfogadásával, a toleráns magatartással.

6.2.1.2.2. Az alapfokú nevelés - alapozó szakasz: 5-6. évfolyamán és a fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyamán folyó nevelő-oktató munkánk célja -

-

Nevelésünk jó alapja legyen a fenntartható életmódnak. Folytassa a bevezető és a kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában figyelembe vesszük, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Figyelembe vesszük, hogy a 10-12. éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Figyelembe vesszük, hogy a 13-14 éves kortól (serdülőkor kezdete) egyes tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket együtt neveljük. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Az oktató-nevelő munkánk alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Tanulóinkat készítsük fel a továbbtanulásra, a továbbképzésre.

6.2.1.3. Feladatok 336

6.2.1.3.1. AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS BEVEZETŐ SZAKASZ: 1-2. ÉVFOLYAMÁN ÉS A KEZDŐ SZAKASZ: 3-4. ÉVFOLYAMÁN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK FELADATA -

-

A tanuláshoz alapvetően szükséges funkciók fejlesztése. A pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés áll. A kisgyermekben fejlesszük a tanulói kíváncsiságra, érdeklődéseire épített felelősségtudatot, az akaraterőt, és mozdítsuk elő érzelemviláguknak gazdagodását, motiváltságukat. Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz. Alapozza meg a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törekedni kell azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociális, kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak. Tudatosítjuk a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket. Erősíteni kell a humánus magatartásmintákat, szokásokat. A nevelő-oktató munka a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség fejlődését. Habilitációs, rehabilitációs tevékenységünk feladata a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, a cselekvés szabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése.

6.2.1.3.2. A Az alapfokú nevelés - alapozó szakasz: 5-6. évfolyamán és a fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyamán folyó nevelő-oktató munkánk feladata - A megismerési módszerek továbbfejlesztése. - Segíteni a tanulókat abban, hogy képességeikhez mérten jól megtanuljanak olvasni, írni, számolni, kritikusan gondolkodni, és megszerezni olyan más kompetenciákat,amire az életben szükségük lehet. - Az egyre önállóbb tanulási tevékenység hangsúlyozása a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően. - A szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, kialakult szokásokra épülő fejlesztés. - A tanítási-tanulási folyamatban a verbális szint előtérbe helyezése (és differenciáltan a manipulációs és a képi szint jelenléte is). - Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. - A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. - Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általános jellemző szabályát. - Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebb fogalmát és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásában. - A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra. - A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés.

337

-

-

-

Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, a pozitív állampolgári értékrendet, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősítse az Európához való tartozás tudatát és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására. Fejlessze a gondolkodási, tanulási kommunikációs képességeket. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktus kerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keverése, a rendszerezési, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése.

6.2.1.4. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai • Tevékenységközpontúság A tananyag sikeres feldolgozása a tanulók cselekvő részvételét igényli. A nevelésoktatás minden területén érvényes, hogy a tanulók adottságainak, képességeinek megfelelő feladatokat kapjanak, amelyek sikeres megoldása sikerélményhez is juttatja őket. • Differenciálás A pedagógusok és pedagógiai munkát közvetlenül segítők a nevelő és oktató tevékenység során figyelembe veszik a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. • Korrigálás, kompenzálás A nevelés-oktatás minden vonatkozásában figyelmet kell fordítani a nem megfelelő képességek lehetőség szerinti javításának elősegítésére, illetve azok más képességekkel való helyettesítésére. • Koncentráció Tanulóink számára különösen fontos, hogy a különböző tantárgyakban és időpontokban tanult ismereteket segítsük összhangba hozni. Ennek is a tanulókkal foglalkozók szoros együttműködése a feltétele. • Az általános elemek elsajátításának valamilyen konkrét gyakorlati tevékenység elvégzéséhez, élettapasztalathoz kapcsolására, növeli a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé teszi sikerélményhez jutásukat. • Motiválás A tanulók sikerélményhez juttatása, teljesíthető feladatokon keresztül illetve az értékelésben a megerősítés szerepének fontossága. • Állapotfelmérés A hátrányok felszámolása érdekében alaposan meg kell ismerni az okokat, ezért szükség esetén külső szakemberek bevonásával - fel kell mérni a tanulók tudásszintjét, mentális, egészségügyi, szociális helyzetét és ennek alapján tervezni a tanuló nevelését - oktatását. A fejlesztés irányainak kijelölése, a továbbhaladás útjának megjelölése céljából a diagnosztikus mérések eredményeit, valamint a bemeneti kompetenciamérések eredményeit fel kell használni. 338

A fejlesztő foglalkozások elvei: Általában minden területen a mindenféle szempontból a differenciálás megkönnyítése érdekében célszerű képességek szerint elkülöníteni a tanulókat. • A fejlesztő foglalkozásokon, egyéni foglalkozásokon, habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon szintén szempont lehet a hasonló képességű csoportok kialakítása. 6.2.1.5. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség fejlesztés feladatait az alábbi négy területen valósítjuk meg: a.) Az értelem kiművelése - kognitív kompetencia b.) Segítő életmódra nevelés - szociális kompetencia c.) Egészséges és kulturált életmódra nevelés - személyes kompetencia d.) A szakmai képzés - alapozás - speciális kompetencia Tágabb értelemben a nevelés-oktatás egészének - tanórai és tanórán kívüli tevékenységnek egyaránt - a személyiségfejlesztés, pontosabban a személyiség fejlődésének elősegítése a feladata, ennek érdekében iskolánk: • teret ad a színes, sokoldalú életnek, a tanulásnak, játéknak, munkának, • fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat, • hozzájárul életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. Az iskola minden pedagógusa és a pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatársának alapvető feladata, hogy gondoskodjon a tanulók személyiségének fejlődéséről. A nevelés-oktatás során figyelembe kell venni, hogy a különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. Figyelembe kell venni, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A személyiség minél teljesebb kibontakoztatásának színtere a tanórai foglalkozásokon kívüli tevékenység is. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határozzuk meg: • a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, • valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: - a különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, 339

- szervezett ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésük tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát, - eligazodásukat saját és mások testén, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tantervet is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt, a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: - a színes, sokoldalú o iskolai életnek, o tanulásnak, o játéknak, o munkának. - fejlessze o a tanulók önismeretét, o együttműködési készségüket, o eddze akaratukat. - járuljon hozzá o életmódjuk, o motiváltságuk o szokásaik, o az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, elmélyítéséhez. A pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részről, amelyben: • a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének a fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, • figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 6.2.1.6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók a demokrácia működését, az érdekérvényesítés formáit, a másság elfogadását, elsősorban az iskolában tanulják meg. Törekednünk kell arra, hogy a nevelés-oktatás minden részében fokozott figyelmet fordítsunk ezekre. A tanórai foglalkozásokon törekedni kell az együttes munkavégzésre.

340

A közösségfejlesztés fő színterei az osztályfőnöki órák, szabadidős foglalkozások és a diákönkormányzati munka. Fő elemei: • a diákönkormányzat mint érdekérvényesítő fórum hatékony működése, • az információk biztosítása a diákönkormányzat és a tanulóközösség számára, • iskolai ünnepségek, rendezvények (télapó, karácsony, farsang, gyermeknap, alapítványi est, ballagás, stb.), • kirándulások, • az iskolai környezet közös megóvása. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a következők: • tanórák: szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák, • tanórán kívüli foglalkozások: iskolaotthon, délutáni foglalkozás, séta, kirándulás, szakkörök, • diák-önkormányzati munka, • szabadidős tevékenységek. A közösségfejlesztés feladatai, céljai Feladatai, céljai abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: • az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, • véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, • a közösségi szokások, normák elfogadásához (etnikai értékrend), • a másság elfogadásához, • együttérző magatartás kialakulásához, • a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola - nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét -, hanem közösen, egymást erősítve, a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve, kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, hiszen  megjelenésével,  viselkedésével,  beszédstílusával,  társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.  A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekszünk arra, hogy minden tanuló:  ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek.

341

 ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit.  sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek.  legyen nyitott, megértő a különböző, szokások, életmódok, kultúrák, vallások a másság iránt, becsülje meg ezeket.  váljon érzékennyé környezete állapota iránt.  kapcsolódjon be a közvetlen természeti és társadalmi környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.  életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá.  szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.  legyen képes az újat megérteni és azt szelektíven használni.  tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is az adott témáról, anyanyelvén kommunikálni.  az önálló, felnőtt életben legyen képes életmódjának megfelelő helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.  ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait.  kapjon kellő mennyiségű támogatást a károk függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez.  tanuljon meg tanulni.  tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet.  legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére.  tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A tananyag elsajátítása:  segítse a tanulók kezdeményezéseit.  járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez.  a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel.  biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére.  alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet.  ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.  tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére.  alakítsa ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőképet, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitelt, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelemi viszonyulások erősödését.  alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.  irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek, kifejtésének, értelmezésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúrája középpontjában.

342

 fejlessze ki a tanulóban az info-kommunikációs rendszerben való eligazodás, a globális kommunikációba bekapcsolódás igényét, valamint annak kritikai módon való használatának képességét.  adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére.  személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják.  fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, s fogadja el saját speciális állapotát.  fordítson figyelmet a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, a családi életre a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.  nyújtson átfogó képet a munka világáról.  változatos formákkal erősítse az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. 6.2.1.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A bevezető és kezdő szakasz (1-2. és 3-4. évfolyam) során nagyobb hangsúlyt fektetünk: • a pszichikus funkciók fejlesztésére (gondolkodás, figyelem, emlékezet, motoros képességek fejlesztése, tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása stb.) • a tanulási szokások kialakítására, • illetve a magatartási, viselkedési szokások következetes kialakítására, megerősítésére. Az alapozó és fejlesztő szakasz: 5-6. és 7-8. évfolyamon a bevezető és a kezdő szakasz eredményeire építve: - a gondolkodási képességek, - a megismerő tevékenység további fejlesztése, - az ismeretek, tanulási képességek bővítése, fejlesztése, - az egyre önállóbb tanulási tevékenység, - a kommunikációs képességek fejlesztése folyik (a verbalitás megerősítése tartalmi és formai szempontból, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok, funkciózavarok korrigálása stb.). Fejlesztő tevékenységünk a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, felzárkóztatására, tanulási technikák elsajátítására, szociális képességek fejlesztésére, önálló életvezetésre irányul. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások felölelik a pszichikai, fiziológia, szociális eredetű funkciózavarok javítását, pótlását, fejlesztését. Eredményeként a jellegzetes, egyének között mutatkozó különbségeket, az egyén önmagához is mért fejlődését várjuk. A program megvalósítása során rendszeresen végzünk pedagógiai diagnosztizálást. Ez segíti a további tervezést, az eljárások megválasztását, a másodlagos tünetek kialakulásának megelőzését. A habilitációs és rehabilitációs célú foglakozásokat valamennyi évfolyamon biztosítjuk. A foglalkozások évfolyamok közötti átcsoportosítása a tanulócsoport igénye, szükséglete szerint működik. Az iskolakezdés idején, az alapvető kulturtechnikák alapozása éveiben - a sérült funkciók működőképességének helyreállítására, a képességek fejlesztésére, korrektív hatások

343

érvényesítésére, kompenzáló, terápiás megoldások alkalmazására - nagyobb szükség van, mint a felsőbb évfolyamon, ezért erre a szakaszra több órát tervezünk. 6.2.1.8. Beilleszkedési- magatartási rendellenességekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Iskolánkban a tanulók nagy részénél a magatartási, illetve beilleszkedési zavar jelenti azt a tanulási akadályt, amely megnehezíti vagy lehetetlenné teszi, hogy képességeinek megfelelő eredményeket érjen el iskolai pályafutása során. Olyan tudatos nevelést kell végeznünk, amelyben a terápiás jellegű intézkedéseknek van a legfontosabb szerepe. A magatartási rendellenességek kezelésére irányuló terápiás szemléletű nevelői munka érvényesüljön a tanórákon, az egyéni és csoportos foglakozásokon is. Pedagógusaink - a fiatalok, gyerekek felé irányuló - személyes figyelme és törődése jelenti azt a szemléletet, amely alapján hatékonyabban jelenik meg a problematikus viselkedést elemző és kezelő intézkedés. Iskolánk ösztönzi az összes pedagógiai munkát végző munkatársat, hogy esetmegbeszélő csoportokon és más iskolai fórumokon keressen és dolgozzon ki az intézmény céljaival harmonizáló alternatívákat a magatartási problémák kezelésére. Mindezek alapján: • El kell érni, hogy rendszeresen járjanak iskolába, sikereket szerezzenek a tanulásban és a munkavégzés során. • A szabadidő kreatív, az életkornak megfelelő tartalommal történő megtöltése. • A csoport demokratikus légkörét erősíteni kell. • Vonjuk be az érintett tanulókat az értékelésbe - önértékelésbe. • Belső feszültségek levezetésére alkalmas foglalkozások szervezése (pl.: önismereti csoport, vitaklub, drámapedagógiai elemek alkalmazása stb.). • Elfogadó nevelői attitűd - kölcsönös bizalom, szoros személyes kapcsolat kialakítása. • Személyes szabadság tiszteletben tartása. • Tárgyi feltételek biztosítása. Az alábbi tünetcsoporttal lehet találkozni pedagógiai gyakorlatunkban: • teljesítménygátlás (tanulási, felelési nehézségek), • beilleszkedési zavar (tárgyi és szexuális gátlás), • pszichoneurotikus tünetképzés (ideges rosszullétek, fóbiák, kényszerképzetek stb.), • vegetatív neurotikus tünetek (fejfájás, szédülés, verejtékezés, szívdobogás, szívszúrás stb.), • autoritáskrízis, disszocalitás (tekintély elleni lázadás, szabályok nyílt megtagadása), • öngyilkossági kísérlet, • depresszió, öngyilkossági kísérlet nélkül, • pubertáskrízis szindróma. A foglalkozásokat a tünetcsoportok feltérképezése után egyéni foglalkozással, vagy más módon, az adott tanulónál megjelenő egyéni jellemzőkhöz illesztve tervezzük és szervezzük.

344

6.2.1.9. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Minden pedagógus és pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatárs segíti a tanuló képességének, tehetségének kibontakoztatását. Az iskolai oktatás minden színterén - kötelező, nem kötelező tanórai, illetve tanórán kívüli foglalkozásokon - fő cél és feladat, hogy az iskolai kudarcokon átesett tanulók sikerélményhez jussanak, előtérbe kerüljenek azok a képességek, amelyek jobbak az átlagosnál. Ennek a tevékenységnek a fő pedagógiai eszköze a tevékenységközpontúság, gyakorlatorientáltság elvének széleskörű érvényesítése. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése • a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása • a tehetséggondozó foglalkozások • az iskolai sportkör • a szakkörök • versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.) • a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata • a továbbtanulás segítése 6.2.1.10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Egy-egy osztályon belül mindig találunk leszakadó, lemaradó tanulókat. A lemaradás oka a súlyos akadályozottságban, hosszantartó betegségben, de elsősorban a tudás elsajátításához rendelkezésre álló időben keresendő. A többiektől való lemaradás és a sikertelenség kedvezőtlenül befolyásolja az ismeretek, a tudás elsajátításának képességét. A kudarc kezelésére egyéni felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. Ezeket a foglalkozásokat a KT. értelmében nem csak felzárkóztatásra, hanem - speciális helyzetünkből adódóan ugyan ritkábban - a tehetség kibontakoztatására is felhasználjuk. A felzárkóztatás nem csak a lemaradást, a funkciózavarokat hivatott kezelni, hanem szolgálja a tanultak megerősítését, gyakorlását, alkalmazását. A szociális hátrányokból és egyéb okokból eredő – az általános iskolából lemorzsolódott tanulók fejlesztését szolgálja a HHR csoport speciális felzárkóztató programja. A bevezető és kezdő szakasz 1-4. évfolyamain a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés- képalkotás folyamatain keresztül, a beszéd és tartalmi oldalának megerősítése. Gondolkodási képességek fejlesztése: Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása. Összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak, forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek, több szempontú összehasonlítása stb.

345

Differenciálás: Tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendszeres pl. nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint. A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem a koncentráció folyamatos fejlesztését. Az emlékezet személyek, tárgyak, színbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, törekvésekre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése stb. Figyelem: Egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, ellenőrzés. Motoros képességek fejlesztése: A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány - és térbeli helyzet felismerése stb. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása, nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok stb. Mozgás, kivitelezés, tempó, erősség, ritmus szerint. Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása: Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése: fent-lent, elől-hátul-középen stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása - relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: törekvésekre, cselekvésekre visszaemlékezni - időpont - (mikor?) időköz (mettől-meddig) az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése stb. Kommunikációs képességek fejlesztése: A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal, mint a tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos, tiszta ejtése, szünettartás. A fonetikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez, alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával. A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés, a kifejezések, a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincse. Az olvasás, írás tanulásban mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladata: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása, (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint) mássalhangzók megkülönböztetése, (zöngés, zöngétlen, betű-felismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok stb.). Írásmozgás fejlesztése: a ceruzafogás, görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, betűk közötti asszociáció megerősítése stb. Szociális képességek fejlesztése: pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása.

346

Az alapozó, fejlesztő 5-8. évfolyamon az előző pedagógiai szakaszokban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata a gondolkodási képességek, tanulási képességek, kommunikációs képességek, szociális készségek fejlesztése,mely a tanulók különleges gondozási igényeire épül, és egyedi tulajdonságainak a fejlesztését segíti elő. Gondolkodási képességek fejlesztése: Feladat Az újonnan szerzett és a mát meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges - megegyező és eltérő - jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat - és műveletrendszerben (az általános, a különös, a fölé - mellérendeltség, egyidejűség a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás stb.) Tanulási képességek fejlesztése: Feladat: A szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején - zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés. Kommunikációs képességek fejlesztése: Feladat: az összefüggő beszéd megerősítése, javítása - sokféle kommunikációs helyzetbe, valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi - formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok feltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye, az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer stb.). Magatartászavarok kezelése: Feladat: a korrektív tartalmú fejlesztésnek a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat és munkavégzést, a magatartászavarok enyhítését kell szolgálnia. Szociális képességek fejlesztése: Feladat: a társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktus kerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárs csoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. 6.2.1.11. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedést tegyen a rá-

347

szorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Feladatunk a tanulók életkori szakaszaihoz kötötten eltér, figyelve az iskoláskorúak igényeit. A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik iskolánk pedagógiai tevékenységéhez. A szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységet, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet kell végeznünk. Olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell folytatnunk, amely eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármilyen okból, így a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, születési vagy egyéb helyzete miatt hátrányos megkülönböztetésben részesüljön. A pedagógus oktató-nevelő tevékenységével szemben támasztott alapvető követelmény különösen: • a gyermeki jogok védelme, • nevelő-oktató munkája során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, segítse a gyermek képességének kibontakozását, illetve a hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását, • közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, • tiszteletben tartsa a tanulók emberi méltóságát és jogait, • a szülőket, gondviselőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekben rendszeresen tájékoztassa, ill. ha a gyermek jogainak megóvása érdekében intézkedést tart szükségesnek, • ahhoz, hogy a gyermek a családban nevelkedjen, s családjától megkapja a segítséget iskolai kötelezettségének teljesítéséhez, a családdal, a szülőkkel rendszeresen kapcsolatot kell tartania. Az iskola közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszűntetésében, ennek során együttműködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: • az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel • a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Feladatok és irányelvek: • elsődleges és meghatározó tevékenység a prevenció legyen • az életkörülményekben tapasztalható rendellenességek időben való feltárása • a szükséges intézkedések megtétele, törekvés az előidéző okok megváltoztatására 348

• • •

a szülők meggyőzése, a problémák megbeszélése, lehetőség szerint közös orvoslása a gyermekvédelmi törvény, előírásainak betartása kapcsolattartás a helyi önkormányzatok gyermek- és ifjúságvédelmi ügyekért felelős szakemberével

Minden pedagógus, a pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatárs segíti, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység célja, segíteni azon tanulók beilleszkedését, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik - szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek - családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek, - családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, - egyszülős családban élő gyermekek, - szülői háttérrel nem rendelkező gyermekek, - munkanélküli szülők gyermekei. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: • Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése. • Önismereti csoportok létrehozása (működtetése). • Drog- és bűnmegelőzési programok. • Mentálhigiénés programok. • Pályaorientációs tevékenység. • Táborozások, kirándulások, országjárások. • Fesztiválok, bemutatók. • Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről. • Kapcsolat a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal. • Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. 6.2.1.12.A szülő, tanuló, iskolai és diákotthoni pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola rendszeres és folyamatos kapcsolatot tart a szülővel. A tanuló iskolai előmenetelét a pedagógus a tájékoztató füzetben folyamatosan vezeti. A tanulók első félévben elért eredményét a tájékoztató füzetben, év végén a bizonyítványban rögzíti. • Az osztályfőnökök havi egy alkalommal az általuk meghatározott napon fogadóórát tartanak, de a szülő kérésére más időpont is meghatározható. • Szülői értekezletet a tanévnyitó ünnepély után, illetve az őszi, téli és a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási napon tartunk. Erről a szülőket a tájékozató füzeten keresztül értesítjük. Ezen kívül minden olyan közleményről mely az iskola és a szülő közös ügye- a szülő a tájékoztató füzet beírása alapján értesül. • • •

•

Az iskola és a diákotthon havonta egy alkalommal nevelőtárgyú megbeszélést tart, melyen megvitatják az iskolában és a diákotthonban felmerülő aktuális eseményeket, problémákat.

349

Ezen kívül az osztályfőnökök napi kapcsolatot tartanak a délutános nevelővel, s esetenként a hálós felügyelővel. Az iskola az osztályfőnökök közreműködésével alkalmanként kapcsolatot tart: • a gyámokkal, gondnokokkal • az iskolaszék tagjaival • a diákönkormányzat tagjaival és a segítő felnőttel • a felnőtt és a gyermek fogyatékosok intézményeivel - elhelyezési intézkedések esetén • a rendőrség munkatársaival 6.2.1.13. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A diákok folyamatos tanulását, felkészültségét, tudását a szaktanár rendszeres számonkéréssel ellenőrzi, melynek egyik módja az írásbeli beszámoltatás. Az írásbeli beszámoltatás formái:  Írásbeli felelet (szaktanár engedélyével, a diák kérésére, SNI esetén): az előző néhány óra tananyagára korlátozódik, időtartama legfeljebb egy szóbeli felelet idejének megfelelő, bejelentése nem kötelező előre. A naplóba beírt érdemjegy KÉK színű, egy jegy értékű. Kijavítása a szaktanár számára a következő tanórára kötelező.  Kisdolgozat (röpdolgozat): az előző néhány óra tananyagára (vagy speciális tudásra: pl. tollbamondás) korlátozódik, időtartama legfeljebb 20 perc, bejelentése nem kötelező előre. A naplóba beírt érdemjegy KÉK színű, egy jegy értékű. Kijavítása a szaktanárnak 8 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap.  Nagydolgozat (teszt, feladatlap, esszé: egy témán belüli, legalább 5 tanóra anyagát felölelő): időtartama minimum 45 perc, maximum 90 (szaktárgyi specifikumok esetén ettől el lehet térni), bejelentése előre kötelező, a szaktanárnak legalább 1 héttel az íratás előtt a naplóba az íratás tanórájához ceruzával be kell jegyeznie. A naplóba beírt jegy PIROS színű, két jegy értékű. Kijavítása a szaktanárnak 15 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap.  Témazáró (felmérő) (teszt, feladatlap, esszé: egy adott téma anyagának számonkérésére): időtartama minimum 45 perc, maximum 90 (szaktárgyi specifikumok esetén ettől el lehet térni), bejelentése előre kötelező, a szaktanárnak legalább 1 héttel az íratás előtt a naplóba az íratás tanórájához ceruzával be kell jegyeznie. A naplóba beírt jegy PIROS színű, két jegy értékű. Kijavítása a szaktanárnak 15 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap.  Házi dolgozat: a tanár által meghatározott formában (műfajban) és mennyiségben (figyelembe véve a tantárgyi specifikációkat). Elkészítéséhez legalább 2 hetet kell adni. A naplóba beírt érdemjegy ZÖLD, értéke egy jegy. Kijavítása a szaktanárnak 15 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap.

350

 Helyi és országos felmérések, be- és kimeneti mérések: előre bejelentett időpontokban megíratott írásbeli munkák a rájuk vonatkozó eljárások és előírások alapján. A tanuló írásbeli kérésére beszámítódik piros jegyként az évközi munkája értékelésébe. Abban az esetben, ha bizonyos számú tanuló dolgozatát, felmérőjét központilag be kell küldeni és a dolgozat, munka nem fénymásolható, akkor az adott csoportban dolgozatot írt tanulók esetében a beszámítás nem kérhető (egyenlő esélyek elve alapján). Kijavítása a szaktanárnak 20 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap. A naplóba beírt érdemjegy ZÖLD, értéke egy jegy.  Portfolió: az elkészítendő anyag mennyiségétől és minőségétől függően változó terjedelmű, értéke a portfolió kiadásakor ismertetettek alapján van. Elkészítésére legalább 4 hetet kell adni (ebbe beletartozik a konzultációs cheklista megléte is). Kijavítása a szaktanárnak 20 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap. A naplóba beírt érdemjegy ZÖLD. Egy tanítási napon 1-4. évfolyam csak egy; 5-8. évfolyamon csak két írásbeli íratható; középiskolában: csak két nagydolgozat vagy témazáró íratható (vagy 1 nagy 3 kicsi, vagy 4 kisdolgozat). A nagydolgozatok, témazárók íratásának sorrendjét (időrendjét) azt határozza meg, hogy melyik szaktanár közölte az íratás tényét a tanulókkal hamarabb, illetve jelölte be azt a naplóba. Amennyiben egy tanítási napon egy nagydolgozat vagy témazáró van, akkor ezen felül további legfeljebb 3 írásbeli felelet, kisdolgozat íratható (a tanárok közötti szóbeli megegyezés alapján, a diákok jelzései szerint: jelzik, hogy aznap már írtak hármat). A házi dolgozatok mennyisége legfeljebb az adott szaktárgy heti óraszáma. Portfolió tantárgyanként, tanévenként, tanulónként egy lehet. A tanuló írásbeli kérésére ettől el lehet térni (versenymunkák, felvételi felkészülés indokoltsága stb. esetén). Amennyiben a tanulónak felmentése van valamelyik tárgy írásbeli számonkérési formája alól, akkor a jogszabályban előírtak szerinti eszközöket, lehetőségeket kell számára biztosítani. Amennyiben az írásbeli munkának meghatározott pontozási útmutatója van (azt a tanulóval előzetesen ismertetni kell!), akkor a ponthatárok a munkaközösségek által elfogadottak alapján a következők:

86

-

100

% =

5

70

-

85

% =

4

56

-

69

% =

3

40

-

55

% =

2

0

-

39

% =

1

351

6.2.1.14. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A „házi feladat” céljai:  újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat;  készségszintig gyakoroltatni a tanult algoritmusokat;  önálló kutatómunkát végeztetni valamely témában;  alkotómunkára ösztönözni valamely témában. Elveink:   

 

  



Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-7 órája van, és szinte minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére / elkészítésére / megtanulására mindenki képes.) A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: - nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad; - meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; - a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet (tavaszi, őszi) idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

6.2.1.15. Iskolai egészségnevelési program Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

352

Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, a szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni. A másodlagos és harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségek és hatásainak feltartóztatását vagy lassítását kívánja elérni korai kórmegállapítás és megfelelő kezelés révén, vagy a betegség visszatérését akadályozza, illetve az idült állapot súlyosságának csökkentését célozza, például hatékony rehabilitáció segítségével. A másodlagos prevenció körében tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. Egészségfejlesztési stratégiánk tervezése Az egészségfejlesztés az iskolánk egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatóinevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulóink személyiségfejlesztése érdekében. E tevékenység pontos szervezőmunkát igényel a különböző segítői körök aktív bevonásával. Felmérés A fiatalok fizikai, egészségi állapotának vizsgálatát az iskolában az egészségfejlesztésért felelős pedagógus - testnevelő, avagy a pszichológus, az iskolai védőnő - más tanárokkal közösen végzi el és értékeli ki. Egészségfejlesztő team létrehozása, a tantestület részvétele, továbbképzés Egészségfejlesztési tevékenységünk kiemelt része olyan csoport létrehozása volt, amely a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik. Az alábbi szereplők alkotják az egészségfejlesztő csoportunkat: • az intézményvezető, szakmai helyettes • fejlesztőpedagógus • a testnevelő • a szabadidő-szervező 353

• •

a diákönkormányzatot segítő pedagógus a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az előbb felsorolt személyek jelentik intézményünkben. A külső kapcsolataink lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munkánk kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására: • szülők (család), iskolaszék, szülői munkaközösség • iskolaorvos, háziorvos, védőnő, iskolapszichológus • gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők • az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek • egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelenti a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek kell hozzájárulnia ahhoz, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területnek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: • önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, • az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, • az értékek ismerete, • az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, • a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, • a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, • a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, • a tanulás és a tanulás technikái, • az idővel való gazdálkodás szerepe, • a rizikóvállalás és határai, • a szenvedélybetegségek elkerülése, • a tanulási környezet alakítása, • a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Egészségnevelési terv Az egészségnevelési terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységek tartalma olyan fontos területekre terjed ki, mint • a mindennapos testnevelés megvalósítása • az egészséges személyiségfejlődés elősegítése • az egészséges táplálkozás • a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése • az iskolán belüli bántalmazás megelőzése, az áldozattá válás megelőzése • a szexuális nevelés - már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is 354

Színterei: Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása (minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez) Tanórán kívüli foglalkozások Ha jó a tervezés és az együttműködés a tanítók, szaktanárok és a nevelők között, kitűnően egészítheti ki a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. Délutáni szabadidős foglalkozások. Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítése, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Egészségnap. Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok. Hétvégi iskolai programok. Sportrendezvények, kulturális programok. Kirándulások, túrák, sportprogramok. Tájékoztató fórumok Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere, stb. Szakmai tanácskozások, tréningek (elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja) Iskolán kívüli rendezvények Kapcsolódunk más szervezetek, intézmények programjaihoz. Egészségnevelési programunk célja, feladatai Az egészséges életmód programunk célja, hogy az intézmény egységes oktató-nevelő munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, sportági tevékenységek, és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. A fiataljaink ismerjék mozgásképességeik szintéjét, fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgás, a versengés örömét és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, ismerjék fel a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. A rendszeres fizikai aktivitás váljon életük részévé. Az egészséges életmód programunk feladatai: • Egészségvédelemmel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés, érés támogatása, higiéniai szokások kialakítása, erősítése, az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások megelőzése. • Mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése, a kondicionálás és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. • Sportélmények nyújtása: sportágak elsajátíttatása, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. • Személyiségfejlesztés: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, az összpontosítás, a céltartás, a nehézségek leküzdése, az empátia növelése, a kudarc tűrése. 355

6.2.1.16. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok A Kormány 243/2003. (XII.17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeinek is eleget téve a 2003. évi LXV. törvénnyel módosított Közoktatási törvényben is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. Így tehát kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. Iskolánkban erre a tevékenységre korlátozott keretek között kerül sor, mivel a gyermekek csak 1-4. évfolyamig járnak intézményünkbe, s a fenti elveknek megfelelő oktatás a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítva kismértékben jelenik még meg. A ismeretek, készségek elsajátításának alapjai elsősorban a tantárgyi órakeretekben, a helyi tanterv tananyagához kapcsolódóan jelennek meg. Iskolánkban a fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. Ennek érdekében életkori sajátosságaihoz mérten: - El kell érnünk 4. évfolyam végére, hogy tanulóinkban tisztázódjanak a kívánság és szükséglet fogalmai, ezeket el tudja különíteni. - Elvárjuk, hogy – életkori sajátosságaihoz igazodva – a reá érvényes egyéni és társadalmi jogokat tiszteletben tartsa. - Védje a természet értékeit. - A fogyasztás során tudjon tájékozódni, ismerje fel az alapvető döntési helyzeteket, és tudjon felkészülni döntéseire. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. o Az állampolgári kompetenciák kialakításának megalapozásában segítjük tanulóinkat abban, hogy jogaikat érvényesíteni tudják, a csoportos tevékenységekben tudjanak és akarjanak közreműködni. o A társadalmi kompetenciák megalapozásakor igyekszünk tanulóinkban a versenyhelyzetek felismerését, az abban való helytállást és az ehhez szükséges készségek kialakulását segíteni. o A cselekvési kompetenciák megalapozásakor a fogyasztói magatartás alapelemeit kívánjuk kialakítani, melynek során a tanulók megismerik a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulják, hogyan kell viselkedni a fogyasztói viszonyok között, és saját szintjén hogyan tudja érvényesíteni érdekeit elsősorban a természeti erőforrások védelmében. Kisiskolás korban elsősorban az alábbi magatartások fejlesztését tűzzük ki célul: - kiválasztás és ennek gyakorlása - áruismeret - döntés -

356

-

takarékosság gazdaságosság minőség biztonság kockázatvállalás bizalmi elv érvényesítése helyes értékrend kialakítása a reklám szerepe

Mivel a fogyasztás elemi meghatározója a család, a fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, azért is fontos számunkra a családok bevonása a nevelési folyamatba. Ezen tevékenységek érdekében minden második tanévben felmérést végzünk a fogyasztói szokásokat illetően egyrészt a családok között, másrészt a tanulók esetében. A felmérések eredményeit megvitatja a szülői munkaközösség, a tanuló felmérések eredményeit a tanítók közösen megbeszélik az osztállyal. A teljes felmérési eredményt a nevelőtestület minden tanévben megvitatja, értékeli, s ezek alapján új célokat, feladatokat tűzhet ki. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei: - az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai (magyar nyelvtan: kommunikáció, döntés; matematika: fogyasztási számítások; környezetismeret: eltérő fogyasztási szokások, élelmiszerek, egészséges táplálkozás, vegyszerek stb.) - tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedő, rendezvények) - iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, esetlegesen pénzintézetek látogatása osztálykirándulás esetén) Módszertani elemek A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, egy idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg a családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjtünk a családok vásárlási szokásairól, mely információk lehetővé teszik, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a vásárlói magatartásokat. Ezen kívül szeretnénk felhasználni még az alábbi módszereket (elsősorban a tanítási órákba építve): - interjú, felmérés a vásárlási szokásokról - médiafigyelés, reklám - egyéni és csoportos döntéshozatal - adatgyűjtés - szimulációs játékok - vita, érvelés technika, érdekérvényesítési gyakorlatok. 6.2.1.17. Környezeti nevelési program Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyermekeket felkészítjük környezetünk megismerésére, tapasztalataink feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.

357

Környezeti nevelési stratégiánk tervezése Az iskolánknak vidéki, külterületi adottságait szem előtt tartva mindennapjaiba beépülő tevékenység kell, hogy legyen a környezeti nevelés: a környezetben, a környezet által, a környezetért. Azért, hogy e folyamat tervszerű legyen, pontos szervezőmunkát igényel a különböző segítői körök aktív bevonásával. 1. Ütemterv készítése - határidőkkel és felelősökkel 2. Környezeti neveléssel foglalkozó team létrehozása, a tantestület részvétele, továbbképzés 3. Környezeti nevelési tevékenységünk kiemelt része olyan csoport létrehozása volt, amely a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai feladatokban közreműködik: a. az intézményvezető, b. szakmai helyettes, c. az osztályfőnökök, d. a szakoktatók, gyakorlati oktatók, e. a szabadidő-szervező, f. a diákönkormányzatot segítő pedagógus, g. a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A környezeti nevelés iskolai területei, környezeti nevelési programunk céljai, feladatai A gyermekekkel tudatosítanunk kell, hogy az ember termelő, fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. Ezen változások csökkentéséhez, megelőzéséhez vezető céljaink, feladataink: • életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális felé: „ megtanulni tudni” • a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek azok kölcsönös kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése • az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása a tanulóinkban: „megtanulni élni” • legyenek tisztában a történelmi, gazdasági, helyi társadalmi- gazdasági változásokkal, különös figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan: „megtanulni tudatosan élni, együtt élni” • ismerjék meg és kapcsolódjanak be az iskola hagyományőrző programjaiba: „megtanulni cselekedni” • tudatosítani a természeti és társadalmi környezet változásait, az urbanizáció, az ipar és a mezőgazdaság termelésével járó, az emberi egészséget veszélyeztető hatásait • kialakítani a környezetvédelmet, munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsolódó szemléletmódot • legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz-, és energiafelhasználás • a szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra • törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására, újrahasznosítására A környezetvédelemmel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott lehetőleg minden környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenységre kiterjedő - tervvel rendelkezik. Ezt egyeztesse a diákokkal és a szülőkkel, az iskolához szorosan kapcsolódó más szak358

emberekkel. Fontos, hogy a terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazzon. Színterei: Tanórai foglalkozások: -Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van csatlakozási pontja környezetvédelemhez, környezeti neveléshez.) Tanórán kívüli foglalkozások: -Délutáni szabadidős foglalkozások Témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egéb játékos programok, csoportfoglalkozások -Környezetvédelemmel kapcsolatos világnapokról való megemlékezés Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok -Hétvégi iskolai programok, iskolaszépítés -Kirándulások, túrák, erdei iskola Tájékoztató fórumok -Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó. -Szakmai tanácskozások, tréningek (Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja.) 6.2.2.1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Általános elvek (részletesen a tantárgyi tantervekben) • Tartós tankönyveket kell beszerezni, illetve könnyen sokszorosítható egyéb taneszközöket. • A tankönyv legyen vonzó, figyelem felhívó, szép kivitelezésű és időtálló. • A tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez. • Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon. • Azokat a tankönyveket rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézi könyveket is használunk • A tankönyvválasztásnál mérlegelni kell az árat, mert a családok nagy nehézségekkel képesek kifizetni a taneszközöket. • A taneszközök legyenek alkalmasak a különböző szintű (differenciált) munkáltatásra. • Tanulóink általánosnak mondható olvasási nehézségei miatt olyan könyvek, taneszközök kiválasztása célszerű, amelyekben sok a fogalommagyarázat, ábrakiemelés, lényegkiemelés van, a szöveges részek viszonylag kis terjedelműek és jól tagoltak • Szakmai tudásanyaga tapasztalatokra építve mondja el a legkorszerűbb ismereteket, nem nélkülözve az esetleges hagyományos és jól bevált ismereteket.

359

6.2.2.2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskola magasabb évfolyamára az a tanuló léphet, aki sikeresen teljesítette a tanulmányi követelményeket, azaz 1. Az évfolyamra előírt valamennyi tantárgyból év végi érdemjegye legalább elégséges és hiányzása nem haladta meg a közoktatási törvényben és az oktatási miniszter rendeletében foglaltakat. 2. Sikeres osztályozóvizsgát tett. 3. Elégtelen érdemjegyeit a nevelőtestület által engedélyezett javítóvizsgán legalább elégségesre javította. A tanuló az évfolyamot kérelmére akkor is megismételheti, ha sikeresen teljesítette a tanulmányi követelményeket. A tanuló indokolt esetben az előírt tanulmányi követelményeket egy tanítási évnél rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ebben az esetben mindenképp osztályozó vizsgát kell tennie. A súlyos magatartási rendellenességgel, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küszködő tanuló az egy évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket a tanulmányi idő meghoszszabbításával is teljesítheti. Ilyenkor a magasabb évfolyamra lépés feltételeit (a hiányzásra vonatkozó előírások kivételével), a megnövelt képzési idő végéig kell teljesíteni. 6.2.2.3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: objektivitás; a modern mérésmetodológia használata; kiszámíthatóság (a számonkérés ideje, tartalma, formája előre közölt); dokumentáltság. Az egész iskolára vonatkozó követelményrendszer elsődlegesen az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében jelenik meg. E dokumentumok bárki számára hozzáférhetőek. (Egy-egy példányt elhelyezünk a könyvtárban és a tanári szobában.) A tanulók a rájuk vonatkozó konkrét követelményekkel az osztályfőnöki órán ismerkedhetnek meg, a tantárgyi követelményekkel pedig az egyes tantárgyakon belül a tanév elején és a témakörök megkezdése előtt. Külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy a tanulók megismerjék az elsajátítandó követelményeket. Ezekre a témákra rendszeresen visszatérünk. A szülőkkel az első szülői értekezleten ismertetjük az iskola követelményrendszerét, melyet a későbbiek során mindig aktualizálunk.      

Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, a hibák javítására. A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás-képesség-teljesítmény egységében kell értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

360

1-4. évfolyamon  

    

Szöveges értékelés 1. osztályban és 2. osztály I. félévben, melynek célja az, hogy a szülők pontos képet kapjanak gyermekük képességeinek és készségeinek fejlődéséről. A szülőnek joga van a szöveges értékelést érdemjeggyel kiegészítve kérni. Az értékelő szöveg tárgyanként (műveltségi területenként), illetve azon belüli részenként változhat, az adott terület kulcskompetenciáinak függvényében (pl. hangos olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, vagy: tollbamondás, szövegalkotás, íráskép). Egy tárgyon / értékelendő területen belül az azonos szintű teljesítményekre, illetve hiányosságokra azonos kifejezéseket, nyelvi fordulatokat kell használni minden gyerek esetében. Az értékelő szöveg minősítéstartalma tárgyanként (egységenként) két teljesítményfokozatnál kevesebb nem lehet. Az értékelő szövegnek az abszolút teljesítmény mellett tükröznie kell az előző értékelés óta tapasztalt fejlődést is. Az értékelés nem tartalmazhat társakkal való összehasonlítást (nem rangsorolhatja a diákokat). Az értékelés mindenkor segítő szándékú; a gyerek fejlődését kell, hogy segítse, nem lehet megalázó vagy büntető jellege. Minden értékelésben a pozitívumokból kiindulva, azokra alapozva kell megfogalmazni a további fejlődés útját. Az értékelést úgy kell megfogalmazni, hogy annak tartalmát, üzenetét a gyerek is pontosan értse.

5-8. évfolyamon Folyamatos értékeléssel visszajelzést adunk a diákok zökkenőmentes továbbhaladásának érdekében és egyúttal jelzést is a szülőknek a diák tárgybeli előmeneteléről. A folyamatos értékelés fajtái:  órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére),  szóbeli felelet értékelése,  gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyak teljesítményének értékelésére),  írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok),  szülőknek üzenő füzet vagy ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményért. A félévi és tanév végi – ellenőrzőben, ill. bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói: 



félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket. év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit.

361

A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel. Az év végi osztályzat a Közoktatásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően születhet osztályozó vizsga eredményeként. Ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi. 6.2.2.4. A tanulói teljesítmények értékelésének alapelvei, formái A pedagógiai értékelésnek - s ezen belül a tanulói teljesítmények értékelésének - legátfogóbb, az iskoláztatás egész időtartamára kiterjedő célja a személyiség fejlesztése, az önértékelési képesség kialakítása tanulóinkban. Külön figyelmet kell ennek szentelnünk, hiszen alapvető célunk a tanulók önálló tanulásra való képességének és igényének fejlesztése. Márpedig az önálló tanulás és az önértékelés kölcsönösen feltételezik egymás létét. A tanulói teljesítmények értékelésének közvetlen célja, hogy a tanítás-tanulás folyamatának eredményeiből kiindulva az abból származó információk közvetítésével (visszacsatolás) a tanulókat további tanulásra, illetve tanulásának korrekciójára ösztönözzük (motiválás). Az értékelés alapelvei: A tanuló objektív, érvényes és megbízható értékelésének csak egy jól kidolgozott, változatos, sokoldalú értékelési rendszer ad lehetőséget. Az értékelési formák legyenek változatosak, feleljenek meg a tanulók életkori sajátosságainak, egyéniségének, a tantárgy jellegének. Az értékelés szakmai (szaktárgyi) és pedagógiai (metodológiai) kifogástalanságáért a szaktanár felelős. Ehhez szükségesnek mutatkoznak az alábbiak: • a tanulók teljesítményének értékelésének alapelvei, a tanulási célok (tantárgyi követelmények) nyilvánosak • az értékelés célja a megfelelő értékelési funkció (diagnosztizáló, formatív és szummatív) megválasztása, ezek világos elkülönítése a tanítási-tanulási folyamatban úgy, hogy a tanulók számára is egyértelmű legyen. (A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy felmérésük, értékelésük milyen céllal, funkcióval történik, miért szükséges az adott értékelés a tanítási-tanulási folyamat szervezése szempontjából, hol és hogyan hasznosulnak az ő számukra az értékelésből szerzett információk.) • a kritérium- és normaorientált mérések tudatos megkülönböztetése • az értékelési funkció és az értékeléshez használt eszközök összhangjának megteremtése • a szóbeli és az írásbeli értékelés egyensúlyának kialakítása • a tanuló minden megnyilvánulását értékeljük • a tanuló feleletét, a kapott érdemjegyet indokoljuk • értékeljük a tanuló fejlődését, szorgalmát, tantárgyhoz, munkához való viszonyát, hozzáállását • minden óra végén néhány mondattal értékeljük az egész osztály munkáját • az értékelés legyen reális, és az osztály előtt történjen Az ellenőrzés-értékelés célja, hogy megállapítsuk egy-egy témakör tanítása előtt a tanulók előzetes tudását, képességeit, az oktatási folyamat közben visszajelzést kapjunk a tanulók tel-

362

jesítményéről, fejlődéséről. Egy-egy téma befejezése után, tanév végén jelzést kapjunk a tanuló átfogó ismereteiről, képességeiről. Az ellenőrzés-értékelés módszereinek kidolgozása a szakmai munkaközösség, illetve a szaktanár feladata, és az alkalmazott módszerek a tantárgy sajátosságaitól is függenek. Az ellenőrzés-értékelés elsősorban a tanulónak szól. A reális értékelés segíti őket az eredményesebb munkára. A jól megoldott feladatokért kapott elismerés sikerélményt jelent a tanuló számára. Ha a tanár reálisan, megfelelően értékeli a tanuló tevékenységét, az segíti a gyermeket a helyes önértékelés kialakításában. A kiadott feladatok következetes számonkérése a tanulót rendszeres, pontos munkára szoktatja. Az egyes tanulók munkájának az osztály előtti értékelése szól az egész osztálynak is, a gyerekek az egymás közötti viszonyokat is fel tudják mérni. Az ellenőrzés-értékelés szól a szülőnek is, hiszen érdekelt gyermeke előmenetelében. Az iskola az ellenőrző könyv útján, valamint szülői értekezleteken folyamatosan tájékoztatja a szülőket gyermekük előmeneteléről. Az ellenőrzés-értékelés szól a külvilágnak is, hiszen ez nagyrészt hozzájárul az iskola megítéléséhez. Az ellenőrzés-értékelés szól a tanárnak és az egész nevelőtestületnek is, ezzel tudjuk munkánk eredményességét lemérni. Az iskola egész tevékenységének összefoglaló értékelése félévi és év végi tantestületi értekezleten történik. Az ellenőrzés-értékelés fontos információt nyújthat a helyi tanterv továbbfejlesztéséhez. Az értékelés helyi eszközrendszere A tantárgyak jellegétől függően: • szóbeli értékelés (a tanuló iskolai és iskolán kívüli megnyilvánulásai, felelt, csoportmunka, részvétel a projektekben, versenyeken, osztály munkájának havi, félévi, év végi értékelése) • írásbeli értékelés (osztálynaplóban érdemjegyek, ellenőrző könyvben a szülő értesítése érdemjegyekről, dicséretről, elmarasztalásról, félévi, év végi bizonyítvány) A tanulók teljesítményének értékelése során a tanulók teljesítményét viszonyítjuk a helyi tantervben meghatározott követelményekhez. Állandóan figyeljük a tanulócsoport feladat-megoldási szintjét, megkeressük azokat a pontokat, amelyek további gyakorlást, kiegészítést kívánnak. A tanulók egyéni teljesítményét viszonyítjuk korábban elért eredményeinkhez, értékeljük fejlődésüket, vagy ha nincs fejlődés, keressük annak okait. A tanuló egyéni teljesítményét összehasonlítjuk a tantervi követelményekkel, amelyet osztályzattal minősítünk. Az ellenőrzés-értékelés elsődlegesen együttműködési képességre irányul: feladatvégző képesség, alapismeretek tudása, eszközhasználat. Értékeljük minden esetben: a tanuló szóbeli és írásbeli kifejezőkészségét, a tantárgyakra jellemző esetekben az eszközhasználatot (munkafogások célszerűsége, kísérletek, mérések elvégzése). Értékeljük a tanuló fejlődését, munkához való hozzáállását, iskolai és iskolán kívüli magatartását, szorgalmát, társaihoz és a felnőttekhez való viszonyát, közösségi munkáját. A tanulók tanórai tevékenységét elsősorban a szaktanár értékeli, egyénenként és az osztály munkáját egészében minden tanórán. A nevelőtestület által elfogadott alapelv, hogy minden tanuló havonta legalább egy érdemjegyet kapjon. A szaktanár értékeli a tanuló féléves, egész éves tevékenységét, valamint az osztály egészének a követelményekhez viszonyított munkáját, változásait. A tanulók is értékelik egymás munkáját, lehetőséget kapnak véleményük kifejtésére, ezzel fejlődik kritikai érzékük, önértékelésük is.

363

Az osztályfőnökök havonta értékelik a tanuló év közbeni tanulmányi eredményét, magatartását, szorgalmát, tanórán kívüli tevékenységét. Az a tanuló, aki kiemelkedően jó tanulmányi munkát végzett, az előző havi értékeléshez képest lényegesen javított, az ellenőrző könyvbe írásbeli osztályfőnöki dicséretet kaphat. A közbülső minősítéseket a kialakult gyakorlat szerint kell megállapítani. Az osztálynapló – értékelő napló- tartalmazza az osztálynévsort és a tanult tantárgyakat, amelyben a tanulók érdemjegyeit összesíti. Az osztályfőnök a félév és tanév zárása előtt az osztályban tanító nevelőkkel egyezteti a szorgalom és a magatartás jegyeket. Az osztályozó értekezleten felolvassa a nevelőtestület előtt. Vitás esetekben a tantestület minden tagja javaslatot tehet a magatartás, szorgalom jegy megváltoztatására, melyet a tantestület megszavaz. A szakmai munkaközösség a végzett munkát a szakterületén értékeli, az egész évre kitűzött célokhoz, feladatokhoz viszonyítva. Elemzik oktató-nevelő munkájukat, feltárva a hiányosságokat, eredményeket, megjelölve a változtatás módját. Beszámolójukat a nevelőtestület elé tárják. Az iskola egészének értékelése, az éves munkatervben kitűzött célok, feladatok elemzése félévi és év végi tantestületi értekezleten történik. A beszámolót - az egyes részterületeket történt előzetes tájékozódás után - az igazgató terjeszti a tantestület elé. Az iskolánkban használatos ellenőrzési-értékelési módok Diagnosztizáló értékelés • Tanév eleji felmérés Célja: az adott tantárgy tartalmának sikeres feldolgozásához szükséges alapvető ismeretek, képességek felmérése, a tanulóknál tapasztalt alapvető hiányosságok feltárása. A tanulóval együtt megállapodunk a hiányosságok pótlásának módjáról. E felmérések alapján indítjuk az egyéni fejlesztéseket. Az osztály tantervében megkeressük azokat a pontokat, amelyekre több időt kell fordítanunk. Az első szülői értekezleten felhívjuk a szülők figyelmét a tapasztalt hiányosságokra. Módja: - írásbeli teszt, feladatlap, - szóbeli tájékoztatás, - manuális alapkészségek felmérése. Mérőeszköz: az általános követelmények áttanulmányozása után a munkaközösség vagy szaktanár állítja össze. •

Új témakör megkezdése előtt A téma feldolgozásához nélkülözhetetlen alapfogalmak átismétlése szóban vagy írásban, ennek alapján a hiányosságok pótlása. A fentiek értékelése általában szóban történik, vagy a tanuló felkészültségét pontszámmal, százalékos elosztással értékeljük.

Formatív értékelés • Egy-egy téma tanítása közben Célja: hogy a tanár, diák visszajelzést kapjon teljesítményéről, ehhez tervezve a továbbhaladást. Formái: - szóbeli felelet (a tanuló érdemjegyet kap) - írásbeli felelt (a tanuló érdemjegyet kap) - kiselőadás ( a tanuló érdemjegyet kap)

364

- csoportmunka (kaphat érdemjegyet, szóbeli értékelést, plussz pontot) - tanuló órai munkája (kaphat érdemjegyet, szóbeli értékelést, plussz pontot) Szummatív értékelés Célja: annak ellenőrzése és értékelése, hogy a tanuló egy nagyobb témakört milyen mélységben sajátított el, közben képességei hogyan fejlődtek. Formái: • Témazáró dolgozatok (dolgozatfüzetbe) a tárgy jellegétől függően teszt, feladatlap, fogalmazás, esszé, munkadarab elkészítése. Egy félévben általában két-három témazáró dolgozat írására kerül sor. Ennek minősítését nagy súllyal vesszük figyelembe a félévi, év végi osztályzatok kialakításánál. Mérőeszköz: többnyire szaktanár készíti, vagy a munkaközösség dolgozza ki, de használunk - a tárgy jellegétől függően - központilag kiadott témazáró feladatlapokat, teszteket is. Fontosnak tartjuk, hogy a tanuló a téma összefoglalásakor, a dolgozat előkészítésekor ismerje meg a minimális követelményeket, a különböző osztályzatok eléréséhez szükséges követelményeket, a használható segédleteket, valamint a rendelkezésre álló időkeretet. A dolgozat javítása után részletesen elemezzük a típushibákat, az egyes tanulók sajátos hibáit. Időt adunk a hiányosságok pótlására. A tanuló lehetőséget kaphat javító dolgozat megírására. • Tanév végi felmérések Célja: annak ellenőrzése, hogy a tanévre kitűzött célokat hogyan sikerült megvalósítani. Rendelkeznek-e a tanulók a továbblépéshez szükséges minimális ismeretekkel, készségekkel, képességekkel. Nagy szerepe van az év végi osztályzat kialakításában. Ennek alapján is értékeljük a tanuló és az osztály éves munkáját. Mérőeszköz: szaktanár, vagy munkaközösség állítja össze. Ha szükséges lehet külső kontrollként a Pedagógiai Intézettől, szaktanácsadótól, Vizsgaközponttól mérőlapot kérni. Szöveges értékelés szempontjai A közoktatásról szóló törvény 70.§ első három bekezdése foglalkozik az általános iskolába járó tanulók értékelésének kérdésével. Az (1) bekezdés pontosan meghatározza, hogy az általános iskolában a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni a tanulókat.Kivételt képeznek az első évfolyamos tanulók, valamint a második osztályosok az első félévben. A velük kapcsolatos eljárásról a (3) bekezdés rendelkezik. A (2) bekezdés tételesen felsorolja és megnevezi azokat az érdemjegyeket/ osztályzatokat, amelyeket a magatartás, a szorgalom és a tantárgyak tanulásával kapcsolatos teljesítmények értékelésére használhat az iskola: a)A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3) elégséges (2), elégtelen (1) b) A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) c) A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) A (3) bekezdés előírja, hogy az első évben és a második évfolyam első félévében olyan szöveges értékelést kell kapnia a tanulóknak, amelyik kifejezi, hogy kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó

365

tényezőket. Minderről, s arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni. A törvény 71.§ (1) bekezdés szerint, a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az 1 évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A törvény 71.§ (7) bekezdésből megtudhatjuk, hogy a tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése 1-4. osztályban abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, de a szülő kéri az adott év megismétlését • • • • • • • • • • • •

A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás, - viszonyítás a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítményeihez, a társakhoz. Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, a folyamat és az adott, aktuális állapot között. Az értékelés számos módon kifejezhető: metakommunikációs jelzésekkel szóbeli vagy írásbeli véleménnyel pontozással százalékértékkel szimbólumokkal tárgyakkal osztályzattal a felsoroltak kombinációival.

Az értékelés funkciói: • Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. • Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. • Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanításitanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat. A szöveges értékelés mindhárom funkciót képes árnyaltan és differenciáltan ellátni. Lehetővé válik és alapvető elvként a gyakorlatban érvényesíthető a gyerek érdeklődésének, adottságainak, tulajdonságainak, életkori sajátosságainak, saját fejlődési ütemének, otthoni körülményeinek, pillanatnyi állapotának stb. figyelembe vétele. A hangsúly az érés, fejlődés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán van. A gyermek önmagához képest mért fejlődését állítja a középpontba. Természetesen a követelményekhez viszonyított előmenetele is értékelésre kerül. Az értékelés pillanatnyi állapotot rögzít, (s ez még a minősítéskor is igaz), nyitottságot mutat a gyermek problémái iránt, és a fejlődés lehetőségei iránti bizalmat fejezi ki. A személyre szabott differenciált értékelés azért is ösztönző hatású, mert a tanuló megtapasztalhatja a tanítónak az ő személyére irányuló figyelmét, pozitív, bíztató hozzáállását. Harmonikus viszony esetén a gyermek vágyik arra, hogy megfeleljen a pedagógus elvárásainak, jól teljesítsen. A szöveges értékelés, mivel a gyermek sokféle tevékenységére, megnyilvánulására reagál, felszínre hoz olyan értékeket is, amelyek nem kifejezetten a tanulási teljesítményt érintik, de

366

nagyon fontosak a teljes személyiségfejlődés szempontjából. Ezzel a közösség értékrendje is szilárdabbá válik, valamint könnyebben illeszkednek társaik közé a rosszabb tanulmányi eredményű gyerekek is, hiszen elismertté válnak más típusú pozitív értékeik, tulajdonságaik, teljesítményeik is. A szöveges értékelés módszertani sokszínűségre is ösztönöz. Természetesen a módszertani megújulás, a személyközpontú pedagógia megvalósításának igénye már nem új törekvés és gyakorlat a közoktatásban. Többféle módszer alkalmazása nagyobb lehetőséget nyit a tananyag megtanítására, a tanóra hatékonyságának növelésére, a gyermekek mindenoldalú fejlesztésére, de az árnyalt értékelésre is. • A tananyag differenciált, különböző képességekhez mért feldolgozása, elsajátíttatása lehetővé teszi az egyéni ütemű haladást, kevesebb kudarcot eredményez. • Az egyéni munka fejleszti az önállóságot, önértékelést. • A projekt alapú, személyes tevékenységekre, tapasztalatokra, élményekre építő tanítás olyan értékeket hozhat felszínre, ami a hagyományos tanítási, tanulási folyamatban sosem derülne ki, s így az értékelésben sem kaphatna helyet. • A kooperatív tanulási technikák fejlesztik a gyerekek felelősségérzetét, együttműködési készségeit és még sok más olyan képességet, amelyek a hosszabb távú sikerességhez nélkülözhetetlenek. A szöveges értékelés hatással van az egész oktatási és nevelési folyamatra, mert ugyan lezárását jelenti egy-egy időszaknak, de hogy az értékelés tartalmilag milyen lesz, milyennek kell lennie, azt tudatos tervezés és folyamat előzi meg. E folyamat több elemet foglal magába: a) a tananyaggal kapcsolatban: • mit tanítunk és miért • mi a célunk vele • milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat alkalmazunk • mi a követelmény • mi az a minimum, amit mindenkinek tudni kell • mit tekintünk optimumnak • milyen készségeket és képességeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint, b) a diákokkal kapcsolatban • önmagához képest hogyan fejlődik a szaktárgyban • milyen lehetőségei vannak a továbblépésre • osztályfőnökként hogyan látjuk a helyzetét, viselkedését, közösségi együttműködésének, személyiségének alakulását. Átgondolt, határozott elképzeléseken nyugvó tanítói munka nélkül nem születhet semmilyen megalapozott, hiteles értékelés. 6.2.2.5. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei, az értékelés és minősítés formái Példás (5) az a tanuló aki: • a házirendet betartja • a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik • kötelességtudó, feladatait teljesíti • önként vállal feladatokat és azokat teljesíti • tisztelettudó • társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, segítőkész, előzékenyen viselkedik

367

• • •

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet nincs írásbeli figyelmeztetése és megrovása

Jó (4) az a tanuló aki: • a házirendet betartja • tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik • feladatait a tőle elvárható módon teljesíti • feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti • az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt • nincs írásbeli megrovása Változó (3) az a tanuló aki: • az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be • a tanórán vagy a tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül • a feladatait nem teljesíti minden esetben • előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik • osztályfőnöki megrovása van Rossz (2) az a tanuló aki: • a házirend előírásait sorozatosan megsérti • feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti • magatartása fegyelmezetlen, rendszertelen • társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik • viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza • több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

A szorgalom értékelése A tanulók szorgalmának értékelésénél az első évfolyam első és második félévében, valamint a második évfolyam első félévében a következő minősítéseket alkalmazzuk: példás, jó, változó, hanyag. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi • a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi • munkavégzése pontos, megbízható • a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz • taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza Jó (4) az a tanuló, aki: 368

• • • • •

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanórákon többnyire aktív többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti taneszközei tiszták, rendezettek

Változó (3) az a tanuló, aki: • tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől • tanulmányi munkája, házi feladata gyakran hiányzik • érdemjegyeit, osztályzatait több anyagból is lerontja • önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik Hanyag (2) az a tanuló, aki: • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében • az előírt követelményeknek csak minimálisan felel meg • tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen • feladatait folyamatosan nem végzi el • felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek • a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül • félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte, vagy megsértése szükséges.

A jutalmazás és büntetés rendszere: Ösztönző módszerek: • ígéret • helyeslés • bíztatás • elismerés • dicséret Szóbeli dicséret nyilvános formái: • osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt • iskolai összejövetelek, tanévzáró ünnepély, ballagás Írásbeli dicséret formái: • osztályfőnöki dicséret ellenőrzőbe, osztálynaplóba • igazgatói dicséret ellenőrzőbe, osztálynaplóba • oklevél • kitüntetés • alapítványi, fenntartói, országos szintű elismerések Mit jutalmazunk? • hosszabb ideig tanúsított, jó példamutató magatartást

369

• •

szorgalmas, folyamatos, odaadó közösségi munkát rendkívüli teljesítményeket, megyei, országos helyezéseket

A jutalmazás formái • szóbeli dicséret • írásbeli dicséret • oklevél, kitüntetés • jutalom: könyv, különféle tárgyi jutalmak, labdák, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút, ösztöndíj, tandíjmentesség

A büntetés alkalmazása és formái • szóbeli figyelmeztetés: észrevétel, egyszerű kioktatás, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, tiltakozás, fenyegetés • osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás - 5 igazolatlan hiányzás, rendbontás, lelki, környezetszennyezés stb. • igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, 10 igazolatlan hiányzás és súlyos fegyelmi vétség esetén stb. • nevelőtestület elé idézés • szigorú megrovás • párhuzamos osztályba való áthelyezés, áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben) • tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl)

370

6.3. A tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékos tanulók) speciális szakiskolája9-10. évfolyam nevelési programja 6.3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, általános céljai, feladatai, eljárásai (módszerei) Speciális szakiskolánk célja az enyhe értelmi fogyatékos tanulók kilencedik-tizedik évfolyamán az alapvető általános műveltség megalapozása, pályaorientáció és a szakmai előkészítő ismeretek oktatása. A speciális szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés. Iskolánk feladata az enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanköteles korú és speciális szakiskolai tanulók iskolai nevelése, oktatása és képességfejlesztése, a habilitáció, rehabilitáció, az általános műveltség megalapozása, fejlesztése az életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően. 6.3.2. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai • Folyatassa az enyhe értelmi fogyatékosok általános iskolájának nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. • A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában figyelembe vesszük, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. • Figyelembe vesszük, hogy a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elemi fogalmi és elemző gondolkodás,a problémamegoldás. • A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket együtt neveljük. • A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítjük fel a 9-10. valamint a szakképző évfolyamon a továbbtanulásra., és a társadalomba való majdani beilleszkedésre. • Piacképes, perspektívát mutató szakmák kínálatával készítjük fel tanulóinkat a társadalomba való majdani beilleszkedésre. • Oktató-nevelő munkánk alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására, a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk átadására. • Célunk, tanulóink felkészítése, új kompetenciák, képességek fejlesztése a tudás alapú társadalom igényei, szükségletei alapján az egyéni képességek lehetőségeik alapos feltárásával. 6.3.3. A speciális szakiskola évfolyamain folyó nevelő-oktató munkánk feladatai • • •

Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, kooperatív készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét.

371

• • • • • • • • • • •

• •

Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét, és néhány általános jellemző szabályát. Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet, az ember iránti felelősségre, a mindennapi magatartás során. A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és ápolásukra való nevelés. Esztétikai érzékük, kreativitásuk sokoldalú fejlesztése mind a befogadás, mind a gyakorlat szintjén. Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák elfogadását. Erősítse az Európához való tartozás tudatát és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására. Fejlessze a problémamegoldó gondolkodási, önálló tanulási, kommunikációs, információs és telekommunikációs technológia alkalmazásának képességeit. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő- és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggésegek keresése, a rendszerezési, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése, a tanultak új helyzetekben történő alkalmazási képességének fejlesztése. Az egészséges életmód szemléletének széleskörű elsajátíttatása, és a mindennapi életben gyakorlása, a tanulók fizikai állóképességének fejlesztése. A környezetvédelem tudatos, tervszerű elmélyítése, belső igénnyé alakítása.

6.3.4. Eljárások, módszerek a.) A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: • az oktatás valamennyi módszere • meggyőzés • minta • példa • példakép • példakövetés • eszménykép • bírálat • önbírálat • beszélgetés • felvilágosítás • tudatosítás • előadás • vita • beszámoló

372

b.) A tevékenység megszervezésének módszerei: • követelés • megbízás • ellenőrzés • értékelés • játékos módszerek • gyakorlás • projekt • a portfolió (mint a projektmunka dokumentálása) c.) A magatartásra ható módszerek: • ígéret • helyeslés  bíztatás  elismerés  dicséret • jutalmazás-büntetés 6.3.5. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség fejlesztés feladatait az alábbi négy területen valósítjuk meg: Az értelem kiművelése – kognitív kompetencia b.) Segítő életmódra nevelés – szociális kompetencia c.) Egészséges és kulturált életmódra nevelés – személyes kompetencia d.) A szakmai képzés, alapozás – speciális kompetencia a.)Az értelem kiműveléséhez – kognitív kompetenciákhoz – kapcsolódó motívumok: Tanulási motívumok: • tanulási motívumok és tanulási módok • a megismerési vágy fejlesztése:  különbség képzési és kapcsolási képesség fejlesztése  az érdeklődés fejlesztése • a felfedezési vágy fejlesztése:  megfigyelési késztetés  az értelmezési vágy • a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése • a tanulási teljesítményvágy optimalizálása:  a tanulási sikervágy és kudarcfélelem  a tanulási elismerésvágy  a kötődés, mint tanulási motívum  a tanulási kötelességtudat  a tanulási igényszint  a tanulási ambíció • a tanulási életprogram, fejlődésének segítése:  a tanulás gyakorlati értéke, mint motívum  a továbbtanulási szándék, mint tanulási motívum  az önfejlesztési igény, mint tanulási motívum 

373

Kognitív képességek fejlesztése: • kognitív rutinok – műveletek  felismerés és kivitelezés  gondolatképzés és igazságértékelés  összevonás  összehasonlítás és csúsztatás  azonosítás és besorolás  sorrendfelismerés és sorképzés  belátás – összefüggés – felismerés  elemi – kombinálás  tapasztalati következtetés • megismerés  megfigyelés  átkódolás  értékelés  értelmezés  bizonyítás • kognitív kommunikáció  ábraolvasás, ábrázolás  tapasztalati és értelmező nyelvtudás  beszéd és beszédértés  írás és olvasás  formalizált kommunikáció • gondolkodás  viszonyítás  általánosítás és osztályozás  problémamegoldás • tanulás  a tanulási módok optimalizálása  tapasztalati és értelmező tanulás  önálló és szociális tanulás b.) Segítő életmódra nevelés: A nevelés szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, a kreativitás növekedésének elősegítését növeli. Ebből adódóan számunkra a személyiségfejlesztés feladata kettős: • a szociális kompetencia komponens készleteinek gyarapítása, valamint • a pozitív egyéni értékrend és a képességrendszer kiépülésének, kreativitás növelésének segítése. Szociális kompetencia: • Globális értékrendek kialakítása, fejlesztése (Megalapozza az egyéni értékrend kialakulását.) • Sajátos egyéni értékrendek kialakítása Feladat: megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. 374

•

•

Egyéni szociális értékrend fejlesztése: A szociális hajlamok (kötődés, rangsorképzés, birtoklás, párképzés és szexualitás, családi lét és utódnevelés) öröklött motívumok, működésük és szerepük a tudattalan és szándéktalan döntésben, viselkedésben nyilvánul meg. Feladat: olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. A tényleges szociális közegek hatása mellett kiemelt szerepet kell juttatni a közvetett hatásoknak, élményeknek is (élő és történelmi személyek, irodalmi hősök, csoportok, nemzetek közötti kölcsönhatások megismerése). Szociális képességrendszer fejlesztésének összetevői

Szociális szokások: Feladat: a pozitív szociális szokások kialakításának, gyarapodásának segítése. Olyan iskolai (iskolában működő csoportok) életrendjének kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Szociális minták: Feladata: • élményszerű, pozitív minták felkínálása, személyes példamutatással, élő- és történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel • a negatív, antiszociális minták pusztító hatásainak csökkentése, fékezése. Szociális készségek: Feladat: a szociális készségek sokféleségének gyarapítása, különös gondot fordítva a legfontosabbakra: • Olyan iskolai élet kialakítása, amelyben a kívánatos szociális készségek szükségszerűen működnek és ezáltal kialakulásuk lehetővé válik. • Készségfejlesztő gyakorlatok alkalmazása. • Szociális ismeretek: Feladat: a lehető legtöbb ismeret feldolgozása cselekvésbe, példákba, esetekbe „esettanulmányokba”,dramatikus játékba vagy szimulatív esetekbe ágyazottan. Szociális kommunikáció fejlesztése: Feladat: • egyrészt a meghatározóan pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben a pedagógusok és a tanulók is biztonságban, jól érzik magukat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere személyisége optimálisan fejlődhet, • másrészt a verbális eszközök tárházának fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók képesek legyenek minél eredményesebben érvényesülni a mai bonyolult, nyitott világban. • 375

Szociális érdekérvényesítés fejlesztése: Feladat: a pedagógusok és a tanulók közötti szociális kölcsönhatások optimalizálása. • a tanulók egymás közötti optimális szociális kölcsönhatásainak elvárása • a szociális kölcsönhatások gyakorlatias megismerése, értelmezése Segítő képesség fejlesztése: Feladat: az iskola kínálja fel a segítés sokféle lehetőségét, módját. • olyan segítő légkört alakítson ki, és tartson fenn, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység. • a pedagógus feladata, hogy az alkalmas mintákat a tananyagból kiemelje, azokat úgy ossza el az évfolyamok között, hogy a segítés mintáival a tanulók rendszeresen szembesülhessenek. Együttműködési – kooperatív képesség fejlesztése: Feladat: a pedagógus rendszeresen él a segítő együttműködés formáival (együtt cselekvés párban, csoportban, öntevékenység fejlesztése, közös feladatmegoldás, közös kirándulás stb.) • az iskola úgy szervezze tevékenységeit, hogy a tanulók vegyenek részt olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg • a korszerű projektoktatás preferálása, mint az SZFP II. kiemelt pedagógiai módszere . A versengés képességének fejlesztése Feladat: a segítő versengés képességének fejlesztése a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával: sportverseny, kulturális bemutató, verseny, projektvetélkedő, egyéb házi versenyek, stb. c.) Egészséges és kulturált életmódra nevelés: az iskola alapvető feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése Személyes képességek fejlesztése: Önkiszolgálási képesség: Testi képességek: Feladat: a sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása. • a testnevelési órák, a minél gazdagabb diáksportköri élet • az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése • a kondicionálási és koordinációs képességek fejlesztése, karbantartása a különféle mozgások, mozgássorok ,táncok tanulásával • a kézügyesség fejlesztése különféle tevékenységek során a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek (agyagozás, korongozás rajzolás, szövés, ,stb.) során. • a mozgássérültek különféle terápiás megsegítése: HRG, lovasterápia, stb. Önellátási képesség: Feladat: az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfele376

lően (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, az osztályterem berendezésinek rendben tartási igénye, az intézmény körüli tevékenységek, a közlekedés a vásárlás szokásai, mintái készsége) Az intézmény folyamatos rendben tartása érdekében tisztasági őrjáratot szervezünk. Az osztályok heti váltásban látják el ezt a feladatot. Befogadóképességek: Feladat: a zenei befogadóképesség szándékos fejlesztése a megfontolt válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával valósítható meg • az iskolai élet minden arra alkalmas mozzanata (tanóra, ünnepélyek, versenyek) legyen alkalmas a művészi értékű zene hallgatására • minden korosztály jusson hozzá az életkorának megfelelő vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez • az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, amiben a tanulók jól érzik magukat, mai fejleszti ízlésüket, igényességüket Egészségvédő képességek: Feladat: az egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szokások szakadatlan gyakorlása, folyamatosan észlelt pozitív minták. Önreflexív képességek: Feladat:azénfejlődés, vagyis az önreflexív képességek (önértékelés, önazonosítás) és az éntudat fejlődésének segítése. Önértékelő képesség: Feladat: a nevelőmunka során a tanulói önértékelés váljon rendszeressé. Önmegismerő képesség: Feladat: a tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése Önfejlesztő és önkifejező képesség: Feladat: az önfejlesztő képesség alapozása • olyan szituációk, helyzetek, előadások, beszélgetések szervezése, ami iránt van hajlamuk, rátermettségük • a jól működő képességek fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása • az önmaga és társai másságának elfogadása, felismerése, törekvés a fejlődésre a kompenzáló, a karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó végzése d.) A szakmai képzés alapozása: a speciális kompetenciák fejlesztése: • Személyes kompetenciák fejlesztése • A vizuális kultúra, a manuális készségek fejlesztése • IKT készségfejlesztés • Műszaki- és természettudományos készségek fejlesztése • Épített környezettel kapcsolatos készségek fejlesztése • Számolási és számítási gyakorlatok készségfejlesztése • A szakmacsoportoknak megfelelő manuális készségek fejlesztése • A tapasztalati alkotóképesség fejlesztése (alkotómunkák)

377

• • • • • • • •

Értelmező alkotóképesség A környezetmegismerő képesség fejlesztése Ügyintézési képesség fejlesztése Állampolgári kompetenciák fejlesztése Vállalkozói kompetenciák fejlesztése A szakmacsoportnak megfelelő komplex gyakorlati megoldó képességek fejlesztése Áttekintőképesség fejlesztése Elemző készség fejlesztése

6. 3.6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei tanórák: • szaktárgyi órák • osztályfőnöki órák • gyakorlati • szakmai alapozó tanórán kívüli foglakozások: • tanulószoba, napközi • séta, kirándulás • szakkörök • terápiás foglalkozások • hittanoktatás • diáksportkör diákönkormányzat szabadidős tevékenység: • farsang • Valentin nap • gyermeknap • sportversenyek • kulturális bemutatók • fák, madarak, víz, levegő napja • jeles napok Az egyes területek feladatai, céljai tevékenyen hozzájárulnak: • Az egyén – tanuló – közösségi magatartásának kialakításához • Véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez. • A közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend) • a másság elfogadásához. • Az együtt érző magatartás kialakulásához • A harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

378

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: • Törekszünk arra, hogy minden tanuló:  Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek.  Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit.  Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek.  Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket.  Váljon érzékennyé környezete állapota iránt.  Kapcsolódjon be a közvetlen természeti és társadalmi környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.  Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá.  Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.  Legyen képes az újat megérteni és azt szelektíven használni.  Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is az adott témáról kommunikálni.  Az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.  Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait.  Kapjon kellő mennyiségű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez.  Tanuljon meg tanulni.  Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet.  Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére.  Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.  Legyen képes kapcsolatteremtésre a munkaerőpiac területén. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes pedagógusok az alábbi módon segítik: •

A tananyag elsajátítása:  Segítse a tanulók kezdeményezéseit  Járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez.  A közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel  Biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére  Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet  Ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre

379

 tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére  Alakítsa ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőképet, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitelt, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelemi viszonyulások erősödését  alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv  Irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek, kifejtésének, értelmezésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúrára középpontjában  Fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét  Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére  Személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják  Fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, s fogadja el saját speciális állapotát  fordítson figyelmet a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, a családi életre a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre  Nyújtson átfogó képet a munka világáról  Változatos formákkal erősítse az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését  Valós élethelyzetek megismertetésével segítse a jövőre vonatkozó társadalmi elvárásokat 6.3.7. Beilleszkedési- magatartási rendellenességekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A fejlesztő munka kudarcokkal teli hosszú folyamat, de megéri belefogni. Feladataink: • • • •

a tanuló megismerése – anamnézis diagnózis gyógypedagógiai jellemzés elkészítése korrekció megtervezése

Intenzív személyiségfejlesztés- más szakemberek véleményének figyelembe vételével (pl.: gyermekpszichiáter, pszichológus stb.) • El kell érni, hogy rendszeresen járjanak iskolába, sikereket szerezzenek a tanulásban és a munkavégzés során. • A szabadidő kreatív, az életkornak megfelelő dimenzionálása, tartalommal megtöltése (divatos aktivitások: pl.: fotózás, kerámiázás, futball, karate, filmezés stb.) • A csoport demokratikus légkörét erősíteni kell • Vonjuk be az érintett tanulókat az értékelésbe – önértékelésbe. • Belső feszültségek levezetésére alkalmas foglalkozások szervezése pl.: sporttevékenységek, önismereti csoport, vitaklub, drámapedagógiai elemek alkalmazása stb. • Elfogadó nevelői attitűd – kölcsönös bizalom, szoros személyes kapcsolat kialakítása. 380

• •

Személyes szabadság tiszteletben tartása. Tárgyi feltételek biztosítása

Az alábbi tünetcsoporttal lehet találkozni pedagógiai gyakorlatunkban: • teljesítménygátlás (tanulási, felelési nehézségek) • beilleszkedési zavar (tárgyi és szexuális gátlás) • pszichoneurotikus tünetképzés (ideges rosszullétek, fóbiák, kényszerképzetek stb.) • vegetatív neurotikus tünetek (fejfájás, szédülés, verejtékezés, szívdobogás, szívszúrás stb.) • autoritáskrízis, disszocialitás (tekintély elleni lázadás, szabályok nyílt megtagadása) • öngyilkossági kísérlet • depresszió, öngyilkossági kísérlet nélkül • pubertáskrízis szindróma A foglalkozásokat a tünetcsoportok feltérképezése után csoportbontással, egyéni foglakozással, vagy más módon, az adott tanulónál megjelenő egyéni jellemzőkhöz illesztve tervezzük és szervezzük. 6.3.8. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Tanulóink között jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók a képességeik alapján. Iskolánk feladata, hogy a gyermekek meglévő képességeit kibontakoztassa, érdeklődésüket fejlessze. A tanulók részére a kötelező és nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokon differenciált eljárások formájában tehetség-kibontakozást segítő tevékenységet is szervezünk. A foglalkozásokat a KT. 52. §. 7. pontja értelmében a felzárkóztatás, a fejlesztés, a tehetséggondozás, a speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából szervezzük A képességek fejlesztését, s egyes esetekben a tehetséggondozást is szolgálják a felzárkóztató órák, melyeket az adott tanulócsoport képességeinek figyelembevételével szervezünk meg. 6.3.9. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységgel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Gyermekvédelmi tevékenységünk három területre terjed ki: • A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése • A gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárása • A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése Feladatunk a tanulók életkori szakaszaihoz kötötten tér el, figyelve az iskoláskorúak igényeit. A serdülőkorú tanulók ellátásával kapcsolatban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az alábbi területeket érintik: • Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva. • A tanuló joga, hogy testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékosságának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön. • Az iskolánknak rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal. • Figyelemmel kísérjük, hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, értelmi, érzelmi fejlődését.

381

• • • • • • • • • •

Milyen kortárscsoportban vesz részt, mennyire ellenőrzött a tevékenységük, szabad mozgásuk. Használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e korára, fejlődésére káros életmódot. Folyamatos ellenőrzést, nyomon követést igényel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetben nevelkedő fiatal otthoni életformája, ellátása, pihenése, különös tekintettel a cigány etnikumban élő fiatalok helyzetére. Fontos a rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányaik befejezése, a pályaválasztás és az eredményes beiskolázás érdekében. Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket; biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanulók képességeinek, tehetségének kibontakoztatását. Segítünk bekapcsolódni az iskolai tevékenységekbe, felzárkóztatásba, tehetséggondozásba, a sportköri munkába, az iskolán kívüli kortárscsoportok tevékenységébe. Életkorának, fejlettségének megfelelő kulturális programokra mozgósítjuk a tanulókat, esetenként üdülést szervezünk számukra. Folyamatos, őszinte érzelmi kötődést biztosítunk, amelyben problémáit nyíltan feltárhatja. Igyekszünk segítséget nyújtani a étkezés igénybevételéhez, az egészségügyi ellátásokhoz, segédeszközök megszerzéséhez, rászorultság esetén segélyek, támogatások igényléséhez. Együttműködünk a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, annak érdekében, hogy elősegítsük a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését.

6.3.10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Egyéni foglalkozások – felzárkóztatás Egy-egy osztályon belül mindig találunk leszakadó, lemaradó tanulókat. A lemaradás oka a súlyos akadályozottságban, hosszantartó betegségben, de elsősorban a tudás elsajátításához rendelkezésre álló időben keresendő. A többiektől való lemaradás és a sikertelenség kedvezőtlenül befolyásolja az ismeretek, a tudás elsajátításának képességét. A kudarc kezelésére egyéni felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. Ezeket a foglalkozásokat a KT. 52. § (11) bekezdésének értelmében nem csak felzárkóztatásra, hanem – speciális helyzetünkből adódóan ugyan ritkábban – a tehetség kibontakoztatására is felhasználjuk. Tapasztalataink alapján matematikából és magyar nyelvből mutatkozik legnagyobb igény a felzárkóztatásra. Természetesen más tárgyakból is – amennyiben szükség van rá – szervezzük a begyakorlást, megerősítést biztosító egyéni foglalkozásokat. Matematikai felzárkóztatás A matematika ismereteinek elsajátításában az azonos életkorú, osztályfokú tanulók között is nagy különbségek mutatkoznak. A különböző sérülések, a kognitív funkciók működésének hiányosságai, az absztrakciós képességek alacsony szintű működése mind hozzájárul a tanulási ismeretelsajátítási nehézségekhez. A matematikai felzárkóztatás kettős feladattal szerveződik, egyrészt a matematikai ismeretek megtanulását, elsajátítását segíti apró lépésekben, sok megerősítéssel, gyakorlással, másrészt szerepe van a követelményeken túli ismeretbővítésben, a továbbtanulni szándékozók (jobb képességűek) esélyeinek növelésében.

382

A matematikai felzárkóztatás a hiányok pótlására, a megerősítésre, a gyakorlásra koncentrál, követve a matematikai tantárgy tantervét. Magyar nyelvi felzárkóztatás A tanulási akadályozottság (enyhe fokú értelmi fogyatékosságot) mutató tanulók nyelvi készségeiben, képességeiben az iskolázásuk kezdetétől eltérések mutatkoznak. A különféle sérülések, funkciózavarok a nevelhetőség akadályait képezik és gátat szabnak az intenzív szókincsbővítésnek, a növekvő igényű nyelvhasználatnak, a szóbeli, az írásbeli önkifejezés formáinak, a nyelvi rendszer fogalmi bővítésének, a helyesírási ismeretek alkalmazásának. A nyelvi készségek fejlődése, fejlesztése nélkül zavar jelentkezik a társas, a társadalmi együttműködésben, az ismeretek megszerzésében, az önálló tanulásban. A felzárkóztatás elsődleges célja a nyelvhasználati tevékenységek megerősítése, majd ezt követően a grammatikai ismeretek, szövegalkotási tevékenységek fejlesztése fokozatosan bővül, a képességekhez igazított tartalommal. A felzárkóztatás nem csak a lemaradást, a funkciózavarokat hivatott kezelni, hanem szolgálja a tanultak megerősítését, gyakorlását, alkalmazását. Kiegészítő ismeretekkel készítjük fel a jobb képességű tanulókat a továbbtanulásra, az önálló ismeretszerzésre. A felzárkóztatás a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményei alapján történik, igazodva a tanulók sajátos fejlesztéséhez, haladás üteméhez. 6.3.11. A szülő, tanuló, iskolai és diákotthoni pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei - megegyeznek az általános iskolai nevelési programban leírtakkal. 6.3.12. Az értékelés rendszere Az optimális bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal, a tanulási akadályozottság, az értelmi fogyatékosság miatt kedvezőtlen nevelhetőségű tanulók fejlesztése eredményhez vezet. A sajátos elvek, célok és tartalmak, de a szervezeti keretek is az értelmi fogyatékos tanulók eredményes nevelhetőségét szolgálják. Az értelmi fogyatékos tanuló adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán az átlagos nevelés náluk nem hoz kellő eredményt, csak a szükségletekhez igazított gyógypedagógiai megsegítés, amely figyelembe veszi a testi – lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat. Az értékelés szempontjainál arra kell különösen tekintettel, figyelemmel lennünk, hogy: mit értékelünk. • a tanuló önmagához mért fejlődését az ismeretek elsajátítása, a képesség minőségi, mennyiségi gyarapodása terén • a tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődését • a tanuló iskolán kívülről hozott, az iskolai követelményeken túli tudást, más területen megmutatkozó képességeit, arculatát Az értékelés formái: Az alábbi értékelési formát érvényesítjük: 1-től 5 fokozatú skálán osztályzattal.

383

Az értékelés rendszeressége és formái Az értékelés rendszerességére vonatkozó eljárásokat a nevelőtestület az alábbiak szerint állapítja meg: • Az év végi értékelést kivéve, valamennyi az ellenőrzőbe (esetenként értékelő füzetbe) bejegyezve kerül a szülő tudtára. • A magatartás, szorgalom értékelését a magatartás és a szorgalom hagyományos kategóriái alapján (KT. 70. §. (2) bek.) alkalmazzuk. A tantárgyi eredmények értékelése a.) A speciális szakiskola összes évfolyamán a félévi tájékoztató füzetben és az év végi bizonyítványban valamennyi tantárgyból az elért eredményeket osztályzattal minősítjük: félévkor 5, 4, 3, 2, 1 osztályzattal, év végén pedig: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen minősítéssel. A tantárgyi dicséretben részesülő tanuló bizonyítványának tantárgyi rovatába kitűnő bejegyzés kerül. Kivétel ez alól a pályaorientáció tantárgy 9. évfolyamon, illetve a pályaépítési ismeretek tantárgy a 10. évfolyamon. E tantárgyaknál szövegesen értékeljük a tanulók munkáját a 9. évfolyamon, és a 10. évfolyam első félévében. A 10. évfolyam érdemjeggyel zárul. A szöveges értékelés fokozatai: • Jól megfelelt • Megfelelt • Nem felelt meg b.) Alkalmazott értékelési eljárások a tanulmányi munka során: • diagnosztikus értékelés:  bemeneti kompetenciamérés szöveges értékelése  év eleji felmérés  újonnan érkezett tanulók felmérése  kimeneti kompetenciamérés szöveges értékelése • az értékelés szabálya:  a kompetenciaméréseket nem osztályozzuk érdemjeggyel  a tanuló teljesítményét százalékosan értékeljük • formatív értékelés:  órai munka értékelése szóban  órai munka értékelése érdemjeggyel • órai munka értékelése más pedagógiai módszerekkel (piros pont, kisötös, kék pont stb.)  szóbeli felelet esetén  írásbeli felelet esetén  előzetesen kiadott feladat esetén  projektértékelés esetén b) A projektértékelés elvei  Kompetencia alapú: A tanuló ismeri a megszerzendő kompetenciákat, előre ismertetik vele az elsajátítandó kompetenciákat, a mérési értékelési módszereket  Teljesítménykritérium alapú: a projektben kidolgozott mérési eszközökön alapul  Projekt produktumra épülő: Az adott teljesítménykritériumok mentén az előállított termék, produktum, termék minősége, valamint a tanári megfigyelés alapján történik 384

 Individualizált: Minden tanulónál az eltérő képességeknek, az egyéni haladási ütemnek megfelelően történik az értékelés  Szöveges formájú vagy érdemjeggyel is kifejezett lehet: A tanári teljesítményértékelő lapon a teljesítménykritériumok szövegesen jelennek meg  Az értékelési szempontok előre ismertek mind a tanuló, mind a tanár előtt  A tanár a tanulói önértékelést is figyelembe veszi az értékelésnél Az értékelés szabályai: • Az értékelés motiváló és fejlesztő legyen • Fejezze ki az értékelés az önmagához mért pozitív irányú fejlődést • Az írásbeli feleletet pontozzuk és a százalékos teljesítmény alapján érdemjeggyel értékeljük Szummatív értékelés • témazáró felmérések • időszakos felmérések • félévi és év végi felmérések • projektek értékelése lehet Az értékelés szabályai A felméréseket feladatlapokkal, munkalapokkal, tesztekkel stb. írásban végezzük • Az érvényben lévő NAT és más dokumentumok követelményrendszere alapján a százalékokban kifejezett teljesítményeket érdemjegyre váltva értékelünk. Az értékelés minden esetben a tanulók fogyatékosságának mértékéhez, korlátaihoz és speciális szükségleteihez igazodva történik Az írásbeli teljesítményszintek megállapításánál tantestületünk által kialakított értékelési skála: -megegyezik az általános iskolai programban leírtakkal. A tanítás – tanulás folyamatának ellenőrzése Ellenőrzési formák: • folyamatos megfigyelés • feljegyzések készítése • beszélgetések • cselekedet és viselkedéselemzés • tesztek • felmérések • nyomonkövetések Ellenőrzésben résztvevők: • a munkaközösség vezető irányításával • a tantestület tagjai • az iskola vezetői Ellenőrzés ideje: • havonként: bizonyos területekre orientálva, pl.: tanulmányi munka, szokások, szabályok, erőfeszítések, munkába való részvétel, tisztaságvédelem

385

• •

félévenként: a magatartás, a viselkedés változásai, a képesség fejlődése, a szociális képességek alakulása 3-5 évenként: az érték elfogadás és azonosulás, az ön- és környezetismeret, a másság tolerancia, az önálló tanulás, a hon- és népismeret, sikeres tanulás, a társadalmi beilleszkedés

A magatartás értékelése • • •

A tanulók magatartásának értékelésénél a speciális szakiskola összes évfolyamán a következő értékelést alkalmazzuk:  félévkor és év végén: példás, jó, változó, rossz minősítést alkalmazunk A tanulók magatartását az osztályfőnök minden hónap végén a fentiek alapján értékeli. A magatartás félévi és év végi minősítését, osztályzatát az osztályfőnök – a nevelőtestület véleményét kikérve – állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. A félévi és év végi minősítést, osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba is be kell jegyezni.

Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei: - megegyeznek az általános iskolai nevelési programban leírtakkal. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

A szorgalom értékelése A tanulók szorgalmának értékelésénél az első évfolyam első és második félévében, valamint a második évfolyam első félévében a következő minősítéseket alkalmazzuk: példás, jó, változó, hanyag. A tanulók magatartásának értékelésénél a speciális szakiskola valamennyi évfolyamán a következő értékelést alkalmazzuk: • év végén: példás, jó, változó, hanyag minősítést alkalmazunk. A tanulók szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén a fentiek alapján értékeli. • A szorgalom félévi és év végi minősítését, osztályzatát az osztályfőnök - a nevelőtestület véleményét kikérve – állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. A félévi és év végi minősítést, osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba is be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei: - megegyeznek az általános iskolai nevelési programban leírtakkal. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte, vagy megsértése szükséges. A jutalmazás és büntetés rendszere: - megegyeznek az általános iskolai nevelési programban leírtakkal. 386

Továbbhaladás feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába általában akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette (KT. 71. §.). Amennyiben a tanuló egy-egy tantárgyban az évfolyam követelményeit nem teljesítette, úgy engedélyt kaphat a követelmények két év alatt történő teljesítésére, ha ezt a sérülése, a képességek fejlődésének üteme és a tanuló egészségi állapota indokolja. A tanuló a követelmények teljesítése érdekében, a felzárkózás céljából fejlesztő foglalkozáson vesz részt. A tanuló fejlődését folyamatosan pedagógia diagnosztizálással szükséges nyomon követni. A tanuló fejlesztése érdekében a gyógypedagógusnak együtt kell működnie más szakemberrel, az orvossal, a pszichológussal, a családsegítővel, gyámokkal, gyermekvédelmi felelőssel stb. A továbbhaladáshoz a pedagógiai osztályfokokhoz rendelt minimális teljesítményt kell alapul venni, valamint az egyes tantárgyak tanterveiben évfolyam szinten meghatározott követelményeket szükséges teljesíteni. 6.3.13. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A diákok folyamatos tanulását, felkészültségét, tudását a szaktanár rendszeres számonkéréssel ellenőrzi, melynek egyik módja az írásbeli beszámoltatás. Az írásbeli beszámoltatás formái: - megegyeznek az általános iskolai nevelési programban leírtakkal. Egy tanítási napon középiskolában: csak két nagydolgozat vagy témazáró íratható (vagy 1 nagy 3 kicsi, vagy 4 kisdolgozat). A nagydolgozatok, témazárók íratásának sorrendjét (időrendjét) azt határozza meg, hogy melyik szaktanár közölte az íratás tényét a tanulókkal hamarabb, illetve jelölte be azt a naplóba. Amennyiben egy tanítási napon egy nagydolgozat vagy témazáró van, akkor ezen felül további legfeljebb 3 írásbeli felelet, kisdolgozat íratható (a tanárok közötti szóbeli megegyezés alapján, a diákok jelzései szerint: jelzik, hogy aznap már írtak hármat). A házi dolgozatok mennyisége legfeljebb az adott szaktárgy heti óraszáma. Portfolió tantárgyanként, tanévenként, tanulónként egy lehet. A tanuló írásbeli kérésére ettől el lehet térni (versenymunkák, felvételi felkészülés indokoltsága stb. esetén). Amennyiben a tanulónak felmentése van valamelyik tárgy írásbeli számonkérési formája alól, akkor a jogszabályban előírtak szerinti eszközöket, lehetőségeket kell számára biztosítani. A szakmai képzésben az írásbeli beszámoltatások formáit kiegészíti az évfolyam feladat. 6.3.14. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai - megegyeznek az általános iskolai nevelési programban leírtakkal.

387

6. 3. 15. A tanítási órán kívüli tevékenységek és szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozások A habilitációs, rehabilitációs nevelés célja a fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentésére a következő fejlesztő foglalkozásokat tervezzük: Habilitációs, rehabilitációs órák Foglalkozások/évfolyamok 1. Magatartászavarok kezelése 2. Szociális eredetű hátrányok Csökkentése (mentálhigiénia) 3. Matematika 4. Magyar nyelv és Irodalom 5. Kommunikációs képességek Összesen:

9. 1 1

10. 1 1

11. 12. 1 1 2, 5 2, 5

összesen 4 7

1 1

1 1

4

4

1 1 4, 5 4, 5

2 2 2 17

Egyéni foglalkozások órakerete évfolyam heti kötelező 9-10. évfolyam 27, 5

12 % 3, 3

A pedagógiai és egészségügyi rehabilitációs programot egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként és tréning formájában szervezzük. Gyógypedagógiai tanár – figyelembe véve más szakemberek szakvéleményét – készíti a fejlesztő programot. Ebben az adott tanuló különleges gondozási igényére, egyéni jellemzőire építve határozza meg a fejlesztés, kompenzálás lépéseit, eljárásait, eszközeit, időtartamát stb. Mely területeket fejlesszük? A speciális szakiskola összes évfolyamán:  a gondolkodási képességek  a megismerő tevékenység további fejlesztése  az ismeretek, tanulási képességek bővítése, fejlesztése  az egyre önállóbb tanulási tevékenység  a kommunikációs képességek fejlesztése folyik (verbalitás megerősítése tartalmi és formai szempontokból, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok, funkciózavarok korrigálása stb.) Összegezve: A fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, felzárkóztatására, tanulási technikák elsajátítására, szociális képességek fejlesztésére, önálló életvezetésre irányul. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások felölelik a pszichikai, fiziológia, szociális eredetű funkciózavarok javítását, pótlását, fejlesztését. Eredményeként a jellegzetes egyének között mutatkozó különbségeket, az egyén önmagához is mért fejlődősét várjuk. A program megvalósítása során rendszeresen végzünk pedagógiai diagnosztizálást. Ez segíti a további tervezést, az eljárások megválasztását, a másodlagos tünetek kialakulásának megelőzést. 388

A habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásokat valamennyi évfolyamon csoportbontással, párhuzamos órák szervezésével biztosítjuk. A foglalkozások évfolyamok közötti átcsoportosítása a tanulócsoport igénye, szükséglete szerint működik. Az iskolakezdés idején, az alapvető kulturtechnikák alapozása éveiben a sérült funkciók működőképességének helyreállítására, a képességek fejlesztésére, korrektív hatások érvényesítésére, kompenzálására, a képességek fejlesztésére, korrektív hatások érvényesítésére, kompenzáló, terápiás megoldások alkalmazására – nagyobb szükség van, mint a felsőbb évfolyamon, ezért erre a szakaszra több órát terveztünk. A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások mellett a szociális hátrányok enyhítését szolgálják az alábbi tevékenységi formák: • Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése • Drog és bűnmegelőzési programok • Pályaorientációs tevékenység • Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken. • Motiválás arra, hogy a gyermek diákotthoni ellátásban részesüljön • Kapcsolatfelvétel gyámokkal, szakszolgáltató intézménnyel, áthelyező bizottságokkal 6.3.16. A speciális szakiskola egészségnevelési programja Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • • •

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel  a táplálkozás  az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás,  a családi és kortárskapcsolatok,  a környezet védelme,  az aktív életmód, a sport  a személyes higiénia,  a szexuális fejlődés területén.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységi formák töltik ki: • •

A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelési órák, játékos egészségfejlesztő testmozgás, az iskolai tömegsport, úszás. Az élet- és pályatervezés, kommunikációs képesség fejlesztés (dramatizálás, szerepjátékok, stb.) környezet- és munkavédelem tantárgyak, valamint az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek témakörei.

389

• •

Egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, gyalog- vagy kerékpártúrák a környékre, egy-egy alkalommal játékos vetélkedők szervezése az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan. Az egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybevétele:  félévente egy alkalommal osztályfőnöki óra megtartásában, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.

Az egészséges életmód elsajátítása Célmeghatározás: Járuljon hozzá ez a terület is a harmonikusan fejlett személyiség kibontakozásához, amely a társadalom számára felbecsülhetetlen értékű. Az egészséges ember jobban helyt tud állni a társadalmi folyamtokban is. Önmagunk állandó tökéletesítésének lehetősége, a nehézségeken úrrá lenni tudás, a siker elérése mind-mind lehetőség. Ma már sok helyen egyre többet hallani a testkultúráról, ami nem azonos a sporttal, de kapcsolatuk szoros. A testi nevelés során támaszkodhatunk a sportra mint eszközre, mert a diákok körében a sportmozgások kedveltek. A testi kultúráltság azonos értékű a kultúra többi területeivel, s egyik formája az önmegvalósításnak. Küzdeni tudást, erős akaratot, kitartást, jobb eredményekre való törekvést követel az egyéntől is. Minden mozgásos tevékenység lehetőséget ad a fizikai munka végzésére, a mozgások gazdaságos organizációjára, célszerű időbeosztásra, forma – és irányérzés, szép – és térérzék fejlesztésére, megfigyelő – és kombinációs készség szerzésére. A leghasznosabb szabadidős tevékenységet öröm és elégedettség motiválja. Feladata, az egészség védelme, az egészségnevelés, amely a biológiai egyensúlyt tartja szem előtt, s a káros szokásokat javarészt ellensúlyozza. A krónikus mozgáshiány károsító hatása igen nagy, különösen a serdülőkorban veszélyes, diszharmónia léphet fel. A mozgáshiány a többi civilizációs ártalommal együtt, egyre több betegség okozója. A sport immunizáló szerepénél hangsúlyozni kell a fizikai cselekvőképességet, a test és pszichikum összhangjának megteremtését, a tevékenység közösségfejlesztő hatását. Az együttes tevékenység kollektív magatartást követel, segítségnyújtást, kölcsönös bizalmat egymás iránt: pl.: csapjátékok alkalmával mindenki a képességei szerint teljesít. Mindemellett a felelősségtudat kifejlődése nélkülözhetetlen. Akik szabadidejük jelentős részét jó szellemű közegben töltik, fokozott érdeklődéssel fordulnak társaikhoz, közös élményben van részük. A sport olyan állóképességet ad, amely ellenállóbbá teszi a diákokat mind e fajta fizikai megpróbáltatással szemben. A program összetevői: • • • • • • • • • • •

A higiéniai követelmények betartása. Az elsősöknél már az első félév során felmérés készítése az eddigi irányultságról. A rendszeres testedzés iránti igény felkeltése, állandósítása. A környezet kínálta lehetőségek kihasználása, a mindennapos mozgás jelszavának megfelelően tevékenységek szervezése, beindítása. Törekvés a kondicionálásra, az egészségkárosító hatások kivédésére, prevencióra. Gimnasztikai feladatok aerobik keretében. Helyes légzési gyakorlatok rövid tartalmú futáshoz. Úszás heti rendszerességgel, egyéni vállalás keretében. Kiegészítő sportágak lehetőség szerint (asztalitenisz, tollaslabda, sakk). Csapatjátékok heti rendszerességgel (kosárlabda, kézilabda). Ösztönzés az iskolák és a kollégiumok között hirdetett versenyeken való részvételre.

390

• • •

Tudatosítás, hogy a versenyzésnél nem az eredmény, hanem a részvétel a fontos. Tudjanak örülni saját és mások elért sikereinek. Tudatosodjon bennük a hatás öröme, a fölösleges energia levezetése.

Rekreációs program Célmeghatározás: A diákok kerüljék el az érzelmi pótszerekben való boldogság keresését. Megerősíteni a döntéshozó képességet, melynek érzelmi nyomás nélkül kell működnie. A problémákkal való szembenállás megtanulása nagymértékben függ az önismerettől, döntéshozó képességtől, másokkal való együttműködés képességétől. A választás lehetőségéhez döntéshozó képességre van szükség. A döntést érzelmi benyomások, viselkedési módok, szükséges információk befolyásolják. A felelősségteljes döntéshez a diákoknak azt is meg kell ismerniük, hogyan befolyásolják őket saját érzéseik, érzelmeik, értékeik, viselkedésmódjuk. Minél többet tudnak a befolyásoló tényezőkről, annál inkább képesek felelősségteljesen dönteni. A döntéshozásban gyakorlott ember jobban képes irányítani életét, választásaiban csökkenteni tudja a bizonytalanságok számát, és határt tudnak szabni annak, hogy miként befolyásolják jövőjüket. A program lépései: 1. Ciklusban: Szemléletmód alakítása, az egyén ráébresztése, hogy sokféle individuum létezik, Ő maga is egyedi eset. • Információk gyűjtése, stressz kezelési metódusok feldolgozása. • Képesség az érzékek felismeréséhez és az azokon való uralkodni tudáshoz. • Döntéshozás képessége, érzések, érzelmek, viselkedés, kockázatvállalás. • Drogokról kronologikusan, drogokról és az emberi testről. 2. Ciklusban: •

• Drogok osztályozása, a különféle kábítószerek hatása. • Mindenki képes egyedül és mások társaságában is jól érezni magát. • Drogfüggőség. • Magyarországi drogkörkép. • Drogosok kezelése droggal járó veszélyek. Érzelmi – szexuális nevelés Célmeghatározás: A megfelelő ismeretek halmaza minden diákot segíthet abban, hogy felnőtt életükben ne csak gazdag érzelmi – szexuális partnerkapcsolatot éljenek meg, hanem megéljék a teljes élet élményét is. Az együtt járások, a kezdődő kapcsolatok során megjelenik a fiatalok többségénél a tartós, intim párkapcsolatok belső igénye, amely elvezet a majdani párválasztáshoz. Az érzelmi kapcsolatok jelentős többsége intim együttlétben teljesedhet ki igazán. Fontos a szexuális kultúráltság, a türelem, az érzelmi kultúráltság, felelősség, önzetlen emberi kapcsolatok. Szemük előtt kell lenni a választás szabadságának. A választás szabadságát kell elősegíteni korszerű ismeretek adásával. A program tartalmi jegyei:

391

• • • • • •

A serdülőkor pszichoszexuális fejlődésének három szakasza. A felnőttkori szexualitás néhány aspektusa. Leggyakrabban előforduló szexuális zavarok, férfiaknál, nőknél. A normálistól eltérő szexuális magatartásokról. A szexuális érintkezés útján terjedő betegségek. A fogamzásgátlásról.

A megvalósítás módszerei: • • • •

előadások. meghívott előadók. önálló gyűjtőmunka. videokazetták megtekintése.

6.3.17. A speciális szakiskola környezeti nevelési programja Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok A környezeti nevelés • az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása, • természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, • a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, • a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által • s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet. Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. Célok a 14-20 éves korosztály esetében • fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével • rendszerszemléletre való nevelés, • holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága • tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése • a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása • az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése • az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata • helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése • globális összefüggések megértése • fogyasztás helyébe életminőség helyezése • létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása Helyi célok, értékek • Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése 392

• • • • • • •

Helyi értékek és problémák feltérképezése Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé “zöldítése”, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai) Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel

Iskolánk környezeti nevelés hitvallása: • A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a szakképzés mindenterülete tekintse feladatának. • Az intézmény helyi adottságait (Természetvédelmi terület, kastélypark) kihasználva, ennek a gyönyörű természeti értéknek a minél jobb megismerése szervesen épüljön be a helyi tantervbe. • Az iskolánkban meglévő környezetvédelmi képzés segítse a többi szak környezet tudatos szemléletének kialakítását. • Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül! A környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín, mint “zöld miliő” jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához. Az intézmény hulladék-, energia- és vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősség tudat kialakulását. A felülvizsgált NAT-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatok – köztük a környezeti nevelés – az oktatás valamennyi elemében megjelenik, és lehetővé teszi, elősegíti a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. A programunkban lefektetett elveknek megfelelően a tanmenetekben domináljon a zöld tartalom, a helyi célok, elemek konkrétan jelenjenek meg. Próbáljunk minél több tanórán kívüli tevékenységet is beépíteni a munkánkba, mivel ez nemcsak a közösségformálásra, illetve szabadidős programok szervezésére korlátozódhat, hanem a környezeti nevelés színteréül is szolgálhat. A nem környezetvédelmi jellegű szakmák esetében a szakma művelőjének ismernie kell az alkalmazott technológia környezeti hatásait. Ehhez segítségül alkalmazhatók összefoglaló, áttekintő jellegű környezeti modulok, amelyek a hagyományos tanóráktól is eltérhetnek (pl. projekt módszer). A környezetvédelmi jellegű szakmák esetén a szakmai és vizsgakövetelményeket modulrendszerű oktatásban kell végezni. Az intézményben dolgozó pedagógusoknak legyen lehetőségük továbbképzéseken részt venni, ahol a környezeti neveléshez is kapcsolható különféle tanórán belüli és tanórán kívüli módszereket is elsajátíthatnak. Konkrét célok és feladatok Célok

393

• • • •

A szakképzés területén a tantárgyi struktúrába (hagyományos ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei. Új – a környezeti neveléshez is kapcsolódó – tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása, melyek révén a nehezen kezelhető, magatartászavaros diákok számára segítséget tudunk nyújtani. A tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, melyek fontosak a közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola, a település és a nemzet színterén. A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása

Konkrét feladatok • A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét • A szakoktatásban hangsúlyozni a környezetbarát technológiák fontosságát • A város, illetve annak környezetének megismerése • A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása • A szelektív hulladékgyűjtés beindítása • Az iskolakert ápolása • A Körös-Maros Nemzeti Park alapos megismerése • A környezetvédelmi szakkörön az iskola tanulói közül minél többen vegyenek részt, vonzóvá váljon a 9-10. évfolyamos és a szakképzésben részt vevő diákok számára is. • Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni a tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe • Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia fokozott hangsúlyozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése) • A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani; tartalmazzon “zöld” fejezeteket is • Környezetvédelmi vetélkedők tartása Nem hagyományos tanórai foglalkozások Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De tanítási naplóba beírt óra!) A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege: • a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság” • a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által • a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése • kapcsolatközpontúság • értelem és érzelem egysége • módszerek sokfélesége Tanórán kívüli foglalkozások

394

Minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálható, de nem kerül be a tanítási naplóba. A fentieken kívül pl.: • Szakkör • Intézmény környezetének takarítása akció nap • Tábor stb. 6.3.18. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskola magasabb évfolyamára az a tanuló léphet, aki sikeresen teljesítette a tanulmányi követelményeket, azaz 1. Az évfolyamra előírt valamennyi tantárgyból év végi érdemjegye legalább elégséges és hiányzása nem haladta meg a közoktatási törvényben és az oktatási miniszter rendeletében foglaltakat. 2. Sikeres osztályozóvizsgát tett. 3. Elégtelen érdemjegyeit a nevelőtestület által engedélyezett javítóvizsgán legalább elégségesre javította. A tanuló az évfolyamot kérelmére akkor is megismételheti, ha sikeresen teljesítette a tanulmányi követelményeket. A tanuló indokolt esetben az előírt tanulmányi követelményeket egy tanítási évnél rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ebben az esetben mindenképp osztályozó vizsgát kell tennie. A súlyos magatartási rendellenességgel, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küszködő tanuló az egy évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket a tanulmányi idő meghoszszabbításával is teljesítheti. Ilyenkor a magasabb évfolyamra lépés feltételeit (a hiányzásra vonatkozó előírások kivételével), a megnövelt képzési idő végéig kell teljesíteni. 6.3.19. A szülő, tanuló, iskolai és diákotthoni pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei - megegyeznek az általános iskolai nevelési programban leírtakkal.

6.4 Speciális szakiskola szakképzési programja 11-12.évfolyam A Képzés szabályozásának jogi háttere − a közoktatásról szóló 1995. évi CXXI., az 1996. évi LXII. törvény, − a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, − a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, − a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. (IV. 1.) törvény, − az Országos Képzési Jegyzékről szóló 12/1996.(XII.28.) MüM rendelettel módosított. (7/1993.(XII.30) MÜM rendelet, - a fogyatékos tanulók iskolai oktatásnak tantervi irányelveiről szóló szóló 23/1997.(VI.4 MKM rendelt, - a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 4/1996. (V.24) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII.30) MüM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól szóló 9/1993. (XII.30.) MüM-MLM együttes rendelet, 395

-

A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 2/1997. (I:22.) MüM rendelet,

A szervezés során figyelembe kell venni a fenntartó helyi rendelkezéseit, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a szakmai tantárgyak központi programjai alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.

A képzés szervezésének feltételei A képzés szervezésének feltétele, hogy a szakképző iskola rendelkezzék azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyeket, a központi program meghatároz. Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló, közoktatásról szóló törvény 17.§ában, szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el. A tanulók sérülés-specifikumából fakadó speciális képzési igényeinek megfelelően szükséges: - a szaktanároknak, a szakoktatóknak, a célcsoportnak megfelelő speciális pedagógiai, módszerbeli felkészültséggel kell rendelkezniük, - a tanulók fejlesztéséhez, a pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs feladatok ellátásához: • • szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár • • egyéb szakirányú képzettséggel rendelkező szakemberek • a pedagógiai munkát segítő gyógypedagógiai asszisztens, • a tanulásban akadályozottsághoz esetlegesen társuló egyéb problémák ellátása érdekében pszichológus, szociális munkás, szakorvos (egyéni szükséglet szerint). A szakmai elméleti tantárgyak oktatását a szakképző intézménynek kell ellátnia (saját szaktanárai vagy társ szakirányú képző intézmény szakembereinek bevonásával). Tárgyi feltételek A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges: – tanterem – szaktanterem – oktatókabinet - iskolai tanműhely A szabadon választható tantárgyak, az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs tanórai foglalkozások esetében a választott tantárgy illetve a foglalkozás jellegének megfelelő feltételek szükségesek. A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskola bevonásával –ellenőrzi.

396

Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is.

A tanulók felvételének feltételei Iskolai előképzettség A hatályos Országos Képzési Jegyzékben előírtak szerint Szakmai előképzettség A tanulók felvétele a hatályos OKJ szerint nincs szakmai előképzettséghez kötve. Egészségügyi és munka-alkalmassági feltételek A képzésre jelentkező tanulónak olyan- orvosok által meghatározott- egészségügyi feltételeknek kell megfelelnie, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik (alkalmasnak minősítik). A munkaalkalmasságot érvényes egészségügyi törzslappal, illetve egészségügyi könyvvel kell igazolni. A képzésbe való belépés- iskolarendszerben történő képzés esetén- tanulásban akadályozottak részére az egészségügyi feltételek megléte mellett komplex pályaalkalmassági vizsgálat alapján, egyéni elbírálás szerint történhet.

Tovább lépés feltétele -

a 11. évfolyam követelményeinek teljesítése, összefüggő szakmai gyakorlat, illetve a 90 órás nyári gyakorlat teljesítése.

A képzés célja A szakmai képzés célja, olyan szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek az adott szakma munka területének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat ellátni. A tanulásban akadályozottak iskolarendszerű képzése a szakmai követelmények teljesítésén túl speciális nevelési célokat, a habilitációt, rehebilitációt szolgáló feladatok megvalósítását is tartalmazza. E cél elérése érdekében a képzés feladata: • Nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai alapműveltséget, olyan teljesítményképes szakmai tudást, amelynek birtokában képesek lesznek szakterületükön a szakmai munkatevékenység ellátáshoz. • Neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra, illetve annak vállalására. • Járuljon hozzá a tanuló differenciált készség-és képességfejlesztéséhez, segítse a tanulók személyiségfejlesztését. • Készítse fel a tanulókat a munkavállalói szerepre, a munkahelyi, a szakmai szervezetek munkájában való közreműködésre.

Moduláris szakképzés

397

A helyi tanterv készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által összeállított adaptált központi program alapján.

I. Általános irányelvek 1. A képzés szabályozásának jogi háttere Az adaptált központi program − a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, − a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, − a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, − a gyermekek jogairól szóló 1991. LXIV. törvény (1989. november. 20. a New Yorkban aláírt a Gyermekek jogairól szóló Egyezmény alapján 23., 25., 28., 29. cikk), − az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. törvény, − a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. (IV. 1.) törvény, − az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat, valamint − az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet − a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, − az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, − a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször módosított 243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet, − a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet és a módosító 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet, − a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló módosított 2/2005. (III. 1.) OM rendelet, − a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2.sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült kerettanterv (választható az előkészítő szakiskola, a speciális szakiskola 9–10. évfolyamain az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását végző közoktatási intézmények számára), − a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, − a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V. 8.) OM rendelet, − a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V. 31.) Kormányhatározat − a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, - a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei kiadásáról szóló 8/2008 (I. 23) FVM rendelet - valamint 8/2008 (I. 23.)FVM rendelet módosításáról az 51/2010(IV.29.) FVM rendelet

398

A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel.

2. A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában, valamint a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el. A tanulók sérülés-specifikumából fakadó speciális képzési igényeinek megfelelően szükséges: - a szaktanároknak, a szakoktatóknak, a célcsoportnak megfelelő speciális pedagógiai, módszerbeli felkészültséggel kell rendelkezniük, - a tanulók fejlesztéséhez, a pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs feladatok ellátásához: • • szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár • • egyéb szakirányú képzettséggel rendelkező szakemberek • a pedagógiai munkát segítő gyógypedagógiai asszisztens, • a tanulásban akadályozottsághoz esetlegesen társuló egyéb problémák ellátása érdekében pszichológus, szociális munkás, szakorvos (egyéni szükséglet szerint). A szakmai elméleti tantárgyak oktatását a szakképző intézménynek kell ellátnia (saját szaktanárai vagy társ szakirányú képző intézmény szakembereinek bevonásával).

Tárgyi feltételek

A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges: – tanterem – tanműhely – oktatókabinet A szabadon választható tantárgyak, az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs tanórai foglalkozások esetében a választott tantárgy illetve a foglalkozás jellegének megfelelő feltételek szükségesek. Lehetőség szerint az első évben belső gyakorlóhelyen történjen a tanulók gyakorlati képzése, ha ez nem lehetséges szoros együttműködés a külső képzőhellyel és állandó ellenőrzése a tanulók tanulmányi előmenetelét illetően. Iskolai oktatókabinet kialakítása külső gyakorlati képzés estén is javasolt. Az oktató kabinetben kiscsoportos formában illetve egyénileg történő foglalkoztatás biztosítja a szakmai elméletigényes gyakorlat jellegű tananyagtartalom feldolgozását, a tanulók felzárkóztató foglalkoztatását. A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza.

399

A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskola bevonásával – ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is.

3.A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei:

Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: Szakmai alkalmassági követelmények: Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Vagy Iskolai előképzettség: nem igényel befejezett iskolai végzettséget nem szükségesek nem szükségesek szükséges

4. A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Tanulásban akadályozottak esetében a képzés pedagógiai és szakmai céljai kiegészülnek (egyéni igényeknek megfelelően) egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célokkal. Ezen célok megvalósítását a képzés során fejlesztő foglalkozások, szocializációs programok segítik. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, felzárkóztatásra, az eszköztudás, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetés megtanulására, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentésére irányul.

5. A részszakképesítés vizsgáztatási követelményei A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele

400

Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. A szakmai vizsga részei: A szakmai vizsgára vonatkozó előírásokat a mindenkori hatályos jogszabályok, valamint az érvényben lévő szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák A szakmai vizsga értékelés %-osan történik. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai A jelenleg hatályos szakképzési törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007.(V. 21.) SZMM rendelet 5.§ (4) rendelkezései értelmében a sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt a vizsgafeladat a vizsgabizottság döntése alapján eltérő vizsgatevékenységgel, illetve időtartammal is teljesíthető. A vizsgabizottság döntéséről határozatot hoz, amelyet a rendelet 1. számú mellékleteként kiadott törzslapba be kell jegyezni Különösen jelentős vizsgahelyzet megfelelő körülményeinek biztosítása (Pl. nyugodt légkör, ösztönző hangulat, megfelelő tanár, képzéshez használt eszközrendszer).

6. Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok „A fogyatékossággal élő részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alkalmassági és pályaalkalmassági, valamint az egészségügyi alkalmassági követelmények figyelembevételével biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. A fogyatékosság alapján, a fogyatékossággal élőt mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól, szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy típusa, illetőleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hoszszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság véleményének hiányában a felülvizsgáló orvos véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli felmentéshez.” /A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény11.§(6)/ A beszámítható előzetes tanulmányok meghatározásakor az „Útmutató a Szakács szakképesítés képzéséhez beszámítható előzetes tudás felméréséhez” c. dokumentumban foglaltak szerint kell eljárni.

7. Moduláris képzésben oktatott rész-szakképesítések Sorszám

OKJ szám

Megnevezés 401

Bevezetés éve

1. 2. 3. 4.

33 811 03 0100 21 01 31 215 02 0010 31 08 31 622 01 0100 21 04 52 811 02 0100 31 01

Konyhai kisegítő Szőnyegszövő Kerti munkás Étkezdés

402

2009/2010 2009/2010 2009/2010 2011/2012

6.5. A szakképzést előkészítő (HHR) évfolyam pedagógiai koncepciója Bevezetés A szakképzést előkészítő évfolyamon szakképzést előkészítő, kompetencia-alapú oktatás folyik. Ennek keretében alapkészségek fejlesztése, szocializáció, pályaorientáció és szakmai alapozás történik. A pedagógiai koncepció sajátossága, hogy speciális szempontként a kompetencia-alapú fejlesztést, s ezen belül is a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. A tanulási utak sajátos, komplex támogatását tűzi ki feladatként, s ezzel túllép az oktatás-nevelés-képzés hagyományos rendszerén, viszont előírja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. A pedagógiai rendszer nem tantárgyi rendszerben dolgozik, hanem modulárisban, ezért nem vethető össze a NAT által ajánlott óraszámokkal. Nem tartalmaz hagyományos értelemben vett részletezett tanítási-nevelési tartalmakat, eszközöket, választandó tantervet, tankönyvet stb., nem határoz meg konkrétan alkalmazandó programokat, mert ezt az ajánlott Moduláris projektalapú tanulási útmutatók komplexen írják le. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a fiatalhoz, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a tanuló részese. Kiindulópontja, hogy a szakképzést előkészítő évfolyam tanulóinak az egyes szakmacsoportokra kidolgozott bemeneti kompetenciák elsajátításával fel lehet készülniük a szakképzés sikeres megkezdésére. A szakmacsoportokra kidolgozott bemeneti kompetenciatáblák tehát szerves részét képezik a pedagógiai rendszernek, úgyis, mint amelyek igazodnak a szakképző évfolyamok követelményeihez, a szakmacsoportokban szereplő szakmák kimeneti követelményeihez, valamint a munkaerőpiac gazdasági szereplőinek elvárásaihoz, a gyakorlatorientált szakképzés szellemében. Ha ezt a célt elérjük, a program képes lesz teljesíteni küldetését, és jelentős mértékben járulhat hozzá a legképzetlenebb fiatalok társadalmi mobilitásához. Pedagógiai alapelvek A célok elérését az iskola, mint partnerközpontú szervezet működésének minden folyamatában a nevelés előtérbe helyezésével segíti. Alapvető fontosságú, hogy a szakmatanuláshoz szükséges bemeneti kompetenciák kialakításának folyamata a személyre szóló fejlesztés módszereivel, eljárásaival, az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításával valósul meg a heterogén tanulócsoportokban. Alapelvünk a személyközpontúság: a fiatal szükségleteire támaszkodva tervezzük az oktatást-nevelést. 403

A nevelés folyamatában különböző szükségletekre támaszkodunk: Intellektuális szükségletek: - intellektuális aktivitás szükséglete, - új információk és ismeretek iránti szükségletek (érdeklődés, kíváncsiság), - a konstruálás, a gyakorlati tevékenység szükséglete. Esztétikai szükségletek: - esztétikai szemlélődés, - élménybefogadás, esztétikai alkotás igénye, - esztétikai jelenségek reprodukálásának igénye. Egészséges életmód iránti szükségletek: - rendszeres testmozgás, testedzés szükséglete, - egészséges életritmus, higiéniai szabályok betartásának szükséglete. A személyközpontú pedagógiai megközelítés során alternatív pedagógiai folyamatok beépítése szükséges a pedagógiai programba: az előző tanulói életút felderítése; belépő állapotmérés; nyomon követés; egyéni haladási ütemet biztosító tanulási programok; komplex együttműködési modell; komplex személyiségfejlődést biztosító szabadidős tanórán kívüli tevékenységek. A kompetenciák fejlesztését a képzés keretében beillesztjük gyakorlati tevékenységekbe, vagyis ezek fejlesztése pedagógiailag tervszerűen megkonstruált projektek elvégeztetése útján történhet, valósulhat meg. Tevékenységközpontúságra építünk, mert passzív tevékenység keretében a kompetenciák nem fejlődnek. A tanulási kudarcok csökkentését, a további tanulói életút sikerességét csak az egyéni haladási ütemet lehetővé tevő differenciált oktatásszervezés, a projektoktatás, a kooperatív tanítási-tanulási technikák alkalmazása biztosítja. Ajánlások a Pedagógiai alapelvek gyakorlati megvalósításához „A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés és az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese.” (idézet A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere – 5. bekezdésből) Az előző tanulói életút felderítésének lépései: kérdőív az előző általános iskola vagy középfokú intézmény osztályfőnökéhez a tanuló eddigi fejlődésének folyamatáról; családlátogatás az osztályfőnök és a szociálpedagógus közreműködésével; környezettanulmány kérése a családgondozótól vagy gyermekjóléti szolgálat szakemberétől. Félévkor és tanév végén visszajelzés az előző iskolának a tanuló fejlődéséről. Szükség esetén problémamegoldó esetmegbeszélésen részt vehet az előző osztályfőnök is. 404

Belépő állapotmérés elemei: diagnosztikus mérések az alapkompetenciák területén, megfigyelés a kulcskompetenciák területén, pszichés és szociális állapot feltérképezése – a kiinduló helyzet rögzítése. Szükség esetén szakértői vélemény kérése (feltételezett sajátos nevelési igényű tanuló esetében). Egyéni fejlesztési terv összeállítása. Nyomonkövetés: A tanuló jelen iskolai fejlődését folyamatosan figyelemmel követni az egyéni fejlesztési terv alapján. Ezt az osztályfőnök vezeti. Az osztályfőnök folyamatos, napi kapcsolatban van a tanulóval, segíti a céljai megvalósításában, s ezzel motiválja. Az osztályfőnök együttműködik a fejlesztő munkacsoport tagjaival. A fejlődés legfontosabb dokumentumait a tanulói dosszié (portfolió) tartalmazza: diagnosztikus mérések, kérdőívek, interjúk, tanulói produktumok dokumentumai, kontroll-feljegyzések, szöveges értékelések, modulok elvégzésének dokumentumai – ezek alapján kell összegzően értékelni a tanuló fejlődését a szakképzést előkészítő évfolyam követelményeihez viszonyítva. A pályaorientációs szakasz végén a szakmacsoport választást tanácsadással támogatjuk a portfolió alapján. Az útmutató lehetőséget ad arra, hogy a tanuló egyéni haladási ütemben sajátítsa el a kompetenciákat, bármikor személyre szabottan bővíthető az Információs lap, az önellenőrzési feladat és az önellenőrzési feladat megoldókulcs. Komplex együttműködési modell: együttműködési formák a pedagógusok között (team) és a külső partnerekkel: tervkészítő – folyamatelemző / problémamegoldó – értékelő esetmegbeszélések, hospitálás. Résztvevők a team tagjai: pedagógus, fejlesztő pedagógus, szociálpedagógus, pszichológus, osztályfőnök. Külső partnerek: a tanulókkal és családjukkal kapcsolatba kerülő családgondozók, gyermekjóléti szolgálat szakemberei, az önkormányzatok szociális munkatársai/szociális munkások, civil segítő szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, stb. – velük a szociálpedagógus tart kapcsolatot. A differenciált oktatásszervezés hatékonyságát növeli az alacsony létszámú tanulócsoport (Kt. 3. számú melléklet II. „Az osztályok, csoportok szervezése” című rész 3. pontja szerint: „Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban /27.§ (8) bekezdés / résztvevő tanulót.”). Ez átlag 12 fős, maximum 15 fős heterogén összetételű tanulócsoportot jelent. Szintén a differenciált tanulásszervezést jelenti a nem kötelező időkeret felhasználása. A projektoktatás, mint különböző elméleti és gyakorlati tudáselemek szintézisét nyújtó cselekedtető oktatási módszer, a tanulói produktum létrehozásával a legfontosabbat adja a tanulási kudarcokkal küzdő fiataloknak: sikerélményt a tanulás folyamatában. Pedagógiai rendszer A szakképzést előkészítő évfolyam megszervezésénél figyelembe veendő jogszabályok Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, Az 1993. évi LXVI. törvény a szakképzésről, A 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, A 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (2004. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben), A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról, 405

17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról, 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről, 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről, 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről. Célszerű továbbá figyelembe venni az 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozatot A szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről, valamint az OM közleményt a szabályozott szakmák jegyzékéről (Magyar Közlöny 2004/66.). Célok és feladatok 1.1. A szakképzést előkészítő évfolyamon folyó felzárkóztatás célja a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (általános és szakmai kompetenciák) megszerzése. A tanuló a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetenciák) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel. (Kt. szerint) 1.2. A szakképzést előkészítő évfolyamon történő oktatás lehetővé teszi a gyakorlatorientált felkészítéssel, hogy a tanulók a pályaorientációs szakasz keretében megismert legalább három szakmacsoport közül egyet a szakmai alapozás során a bemeneti kompetenciakövetelményeknek megfelelő szinten elsajátítsanak, s ezzel egy adott szakképesítés megszerzésére képessé váljanak, általános és szakmai kompetenciáik fejlesztése által. A felzárkóztató oktatás szakképzést előkészítő évfolyamának befejezéséről kiállított iskolai bizonyítvány a szakiskola első szakképzési évfolyamába lépésre jogosít. 1.3. A felzárkóztatás, s ezen belül a szakképzésre felkészítő évfolyam célja a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, a pályaválasztási döntés megalapozása, a szakmai vizsgára történő felkészülés előkészítése a szakmatanuláshoz szükséges bemeneti kompetenciák elsajátítása által, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban és a munkában. A képzés szakmai jellemzői Kompetencia alapú képzés A szakképzést előkészítő évfolyam a tanulási utak sajátos, komplex támogatását tűzi ki feladatként, s ezzel túllép az oktatás-nevelés-képzés hagyományos rendszerén. Kiindulópontja, hogy a szakképzést előkészítő évfolyam tanulóinak az egyes szakmacsoportokra kidolgozott bemeneti kompetenciák elsajátításával fel lehet készülniük a szakképzés sikeres megkezdésére. A kompetencia meghatározása: „Azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedési jegyek összessége, mely által a személy képes lesz egy adott feladat eredményes telje-

406

sítésére.” A képzés során a tanuló ismeri az összes megszerzendő kompetenciát (kompetencia profil) és előre ismertetik vele a kompetencia elsajátítását mérő-értékelő módszereket is. Akkor fejezi be a képzést, mikor a képzésben előírt valamennyi kompetenciamérésen megfelelt. Gyakorlat-orientált képzés „A kompetencia alapú tanítás- és tanulásfelfogás a teljesítmények értékelésében az iskolázás során elsajátított tudás alkalmazásának ad prioritást” (NAT 2003) Az ismeretek alkalmazását állítja az oktatás középpontjába a gyakorlat-orientált projektoktatással. A kompetencia alapú tananyagtartalom és a projektoktatás gyakorlatorientált helyi programfejlesztést tesz lehetővé. A projektoktatás olyan oktatásszervezési eljárás, mely az oktatást/képzést gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. A tanulók aktivitására, érdeklődésére, kreativitására épül. A projekt komplex feladatot tartalmaz, melyet a tanulók-és tanárok közös tervező, kivitelező és értékelő tevékenység során oldanak meg. A projektmunka központjában gyakorlati feladat megoldása áll, ami egyben a projekt célja, és amihez kapcsolódnak a megoldáshoz szükséges ismeretek. Moduláris, projektalapú rugalmas programszerkezet A rendszerelvű képzés moduláris oktatásszervezéssel valósulhat meg, a hagyományos tantárgyakra/műveltségi területekre építő oktatásszervezés helyett. A tananyag moduláris felépítése rugalmas program kiépítésére ösztönzi a szakiskolákat, képzési profiljaiknak megfelelően. A rugalmas program azt jelenti, hogy a tanuló a képzés során bármikor bekapcsolódhat, mert biztosított az egyéni haladás, és kiléphet akkor, ha nem kívánja folytatni vagy teljesítette a modularizált képzési követelményeket. Modularizált képzés: a teljes képzési program tananyaga, önállóan kezelhető nagyobb, meghatározott időtartammal is behatárolható egységekből, azaz modulokból áll. Egy modul azonos témaköröket tartalmaz, szakítva a hagyományos tantárgyrendszerrel. Előnye, hogy egy-egy modul több szakmacsoport szakképzést előkészítő évfolyamának oktatási programjában is felhasználható. Megkönnyíti az átjárhatóságot a tanulók számára a szakmacsoportok között a pályaorientáció során. A modulok a műveltségi területek, tantárgyak ismeretrendszere helyett az összes szükséges kompetencia megszerzését teszik lehetővé. Az egyes szakmacsoportok moduljai egységes alapokat tartalmaznak, mert koherensek a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákkal. A modularizált tananyagtartalmak lényege a szakképzést előkészítő évfolyamon:  választhatóság és a beszámíthatóság bármely szakmacsoportban az általános (alap/kulcs) kompetenciákat (A) érintő modul projektjei közül.  választhatóság az adott szakmacsoportra jellemző speciális (szakmai) kompetenciák (S) moduljai projektjeiből.  a szakmacsoportra jellemző kompetencia táblázat alapján az OKJ szerinti szakképzés bemeneti kompetenciáinak megszerzése.  az egyéni haladási ütem biztosítása a tanulók számára. A képzéssel elérhető tanulási utak Belépési feltételek

407

A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatás egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyamán azok a tanulók vehetnek részt, akik alapfokú végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. (Kt 27.§ (8)) Be nem fejezett általános iskolai tanulmányok esetén legkorábban abban az évben jelentkezhetnek a következő tanévre a felzárkóztató oktatásra, amelyben betöltik a 15. életévüket. A hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának minden esetben be kell szerezni a gyermekjólét szolgálat véleményét, és azt megküldi a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadónak. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola 9. évfolyamán megkezdeni ill. folytatni. Az, aki a felzárkóztató oktatás megkezdésekor a 16. életévét nem tölti be, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó javaslata alapján kapcsolódhat be a felzárkóztató oktatásba. A szakképzést előkészítő évfolyamot a Közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésének d) pontja szabályozza. A felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg a tanuló, "és a szakképzési évfolyamo(ko)n a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel”. Továbbhaladás A szakképzést előkészítő évfolyam sikeres elvégzése után a bemeneti kompetenciák biztosította belépés lehetőségével az OKJ 31-34. szintkódú szakképesítéseinek megszerzésére van lehetősége a tanulónak kérésére a szakképző évfolyamo(ko)n, hogy a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelően szakképesítést szerezhessen. Követelmények A szükséges kompetenciák megléte felel meg a követelményeknek. A NAT 2003 szellemében a kánonszerű követelmény megfogalmazás helyett inkább az összefüggésekre helyezi a hangsúlyt a szakképzést előkészítő évfolyam követelményrendszere. Ezen az úgynevezett „második szinten” találhatjuk azokat a tartalmakat, amelyek több téma együttesét, csomópontjait jelentik: jelen esetben a szakmacsoportokra jellemző bemeneti kompetenciák meghatározását és tartalmait.

A kompetencia táblázat a kompetenciák két nagy csoportját öleli fel: az általános (alap/kulcs) kompetenciákat (A) és a szakmacsoportra jellemző speciális (szakmai) kompetenciákat (S). A kompetencialapú moduláris képzésnek megfelelően a modulok kompetenciái teljesítésében határozható meg követelményrendszere. A befejezett modulokat dokumentálja a Tanári teljesítménymérő lapok összessége alapján kiállított modulok elvégzését igazoló szakiskolai bizonyítvány. A kompetenciák részletes felsorolása a Moduláris, projektalapú tanulási útmutatókban található. A Moduláris projektalapú tanulási útmutatók tartalmazzák részletesen töb-

408

bek között a mérendő és a fejlesztendő/kapcsolódó kompetenciák megnevezését valamint a kompetenciákat rögzítő és mérő Tanári teljesítményértékelő lapokat. Az egyes modulok előfeltételeket is meghatározhatnak, mint belépési követelményt, pl. más modul elvégzését. Az előfeltételek megfogalmazása az útmutató fedőlapján is szerepel „projektfeladatok kompetenciakövetelményei/részcélok” elnevezéssel, valamint a produktum is meghatározott a részletes projektmunkatervben „A teljesítés kritériuma” oszlopban. (lásd részletesen: Modul-leírások) Ezek a „követelmény-jellegű” elemei a pedagógiai rendszernek. Szerves részét képezik a tantervnek. A jelenlegi és a fejlesztés alatt álló tantervi rendszer szintjén igazodnak a szakképző évfolyamok követelményeihez, a szakmacsoportokban szereplő szakmák kimeneti követelményeihez, valamint a munkaerőpiac gazdasági szereplőinek elvárásaihoz, a korszerű, gyakorlatorientált szakképzés szellemében. Az értékelés elvei A kompetencia leírásoknak megfelelően az értékelés alapelvei:  kompetencia-alapú A képzés során a tanuló ismeri az összes megszerzendő kompetenciát (kompetencia profil) és előre ismertetik vele a kompetencia elsajátítását mérő-értékelő módszereket is. Mikor a tanuló egy projektet befejez, ezzel több, a projektben fejleszthető kompetenciát is elsajátított, teljesítményét értékelik. Akkor fejezi be a képzést, mikor a képzésben előírt összes kompetenciát sikeresen teljesítette. 

teljesítménykritérium-alapú (a kidolgozott mérési eszközökön alapul)A teljesítménykritérium a projektben a tanuló által végzett konkrét tevékenység.

 

projekt-produktumra épülő A tanulói kompetenciák fejlődésének értékelése a projekt során elvégzett feladatoknak az adott teljesítménykritériumok mentén történő tanári megfigyelése és az előállított produktum, termék minősége alapján történhet – a tanár által meghatározott teljesítménykritériumok elbírálásával. A tanár kerülje el, hogy a meghatározott kritériumoktól eltérő szempontokat is figyelembe vesz az értékelés során (más projekthez tartozó kompetenciát itt nem értékelhet).

 

individualizált Minden tanuló egyéni tanulási-fejlődési-haladási ütemmel rendelkezik. Az értékelés időzítése során figyelembe kell venni a tanuló egyéni igényeit, haladási adottságait, képességeinek kialakulásának időbeliségét. A tanulók tudását, teljesítményét egyénileg, eltérő időpontban is mérhetik. Nem lehet ugyanakkor eltekinteni attól, hogy ne mérjük meg a szakképzést kezdő évfolyam megkezdéséhez a törvényben előírt valamennyi kompetenciát (azaz a 10. hónap végén valamennyi kompetenciával rendelkezzen a diák).

-

szöveges formájú A Tanári teljesítményértékelő lapon a teljesítménykritériumok szöveges formában jelennek meg.

-

az értékelés szempontjai a tanuló és a tanár számára egyaránt azonosan értelmezhetők

409

A Tanulói teljesítményértékelő lapon a tanuló az előre megadott szempontok alapján ellenőrzi, hogy elvégezte-e a tanulói tevékenységeket. A tanuló önértékeléséről a tanár visszajelzést ad a tanulónak, illetve amennyiben szükséges, további feladatokat ad a tanulónak a kompetencia megszerzése érdekében. -

a tanulói önértékelést is figyelembe veszi A tanár a saját értékelésében figyelembe veszi a tanuló önértékelését, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tanulói önértékelést be kell számítani a tanári teljesítményértékelésbe.

A kompetenciamérés folyamata A mérési eszközök meghatározottak: - rendszeres visszacsatolás az egyes projektfeladatokban (Önellenőrző lapok), - értékelés a projekt végén az adott projektnek megfelelően adaptált Tanulói teljesítményértékelő lapon és Tanári teljesítményértékelő lapon, - a szakképzést előkészítő évfolyam elvégzése akkor jogosít a választott szakmacsoportban egy szakma tanulásának megkezdésére, ha az OKJ-ban bemeneti feltételként meghatározott valamennyi kompetenciával rendelkezik, és ezt az egyéni portfóliójával igazolja. A tanuló értékelése előre megadott teljesítménykritériumok alapján történik, ez bizonyítja a tanuló felkészültségét az adott kompetencia elsajátításáról. Ahány kompetenciát tartalmaz a kompetencia profil táblázata, annyi kompetenciamérés szükséges. A kompetenciák leírását mellékelni kell a Moduláris, projektalapú tanulási útmutatóhoz, tanári segédletként. A tanuló számára a Tanulói teljesítményértékelő lap és a Tanári teljesítményértékelő lap közérthető formában tartalmazza a kritériumokat. Ez azt jelenti, hogy a csoport minden tanulójára projektenkénti egyéni tanulási útmutatók készülnek, amelyekben az OKJ-ban szereplő minden bemeneti kompetencia fejlesztése és értékelése szerepel. A képzés struktúrája Képzési idő - A tantervi idő felosztása A szakképzést előkészítő évfolyamon a tanulási idő pedagógiai céloknak megfelelő felosztása a 10 hónapos képzési időtartamot felölelő modulok kialakítása szerint történik. A hagyományos heti óraszám meghatározás a modularitás miatt csak keretjellegű. A teljes képzési idő, valamint a modulok összóraszáma a modultérképen szerepel. Az egyes projektek időtartama csak ajánlott, a felzárkóztató jellegből következő egyéni haladási ütem biztosításának igénye miatt. A jogszabályban meghatározott belépési feltételek egy viszonylag heterogén tanulói célcsoportot jelentenek iskolai előképzettség szempontjából, ugyanakkor közös sajátosságuk, hogy felzárkóztatásra van szükségük ahhoz, hogy rendelkezzenek a szakképzésbe lépés feltételeivel. Egyéni haladási ütemük tehát jelentősen eltérhet. A szakképzést előkészítő évfolyam tanulóinak biztosítani kell a rugalmas be- és kilépési lehetőséget, hiszen az a cél, hogy a 10 hónapos képzési idő alatt sajátítsák el a szakképzésbe lépéshez szükséges bemeneti kompetenciák összességét.

410

Az ajánlott időkeretnek határt szab az iskolarendszerű oktatásban a tanulók kötelező óraszáma, ami a jelenleg érvényben lévő jogszabályi feltételnek kell, hogy megfeleljen: évi 1017,5 óra lehet. A teljes időkeret 1017,5+74 lehet, a szabadon választottal együtt. Képzési szakaszok a moduláris projektalapúság elve szerint A szakképzést előkészítő évfolyam keretében alapkészségek fejlesztése, szocializáció, pályaorientáció és szakmai alapozás folyik. A képzési szakaszok és fejlesztési feladatok e négy kiemelt tartalomhoz kapcsolódnak. Az alapkészségek fejlesztése, mint általános feltétel, a teljes képzés során kiemelt cél, amellett, hogy külön szakaszként is megjelenik az időbeli egymásra épültségnek megfelelően. A gyakorlatban nem lehet mereven kezelni az egyes képzési szakaszok lezárulását a 10 hónapos képzési időn belül a tanulók eltérő egyéni haladási üteme miatt. A szakaszok rendszert alkotnak, egyik nélkül sem lehet elérni a kitűzött célt. A pedagógiai rendszerben meghatározott képzési szakaszok római számmal jelöltek: - I. Alapkészségek fejlesztése - II. Szocializáció - III. Pályaorientáció - IV. Szakmai alapozás Modultérkép A modultérkép a modularizált képzésekben a modulok térképszerű, rajzos elrendezése, mely ábrázolja a modulok időbeli elrendezését és kapcsolatát más modulokkal. Tartalmazza továbbá a be-és kilépési szinteket, a modulok nevét és ajánlott időkeretét. Kompetencia-alapú képzésnél tartalmazza a modulokhoz tartozó kompetenciák felsorolását is. Tehát a modultérkép két részből áll: - a tulajdonképpeni modul térkép - és a kompetenciák felsorolása modulokba rendezve. A horizontális-vertikális térkép azt ábrázolja belépéstől kezdődően, hogy egy időben egyszerre két, vagy több modul is folyamatban van és ezekre hogyan épülnek a képzés során a többi modulok. A térkép áttekinthetően szemlélteti az egymásra épülést és a kölcsönös kapcsolódásokat. Leolvasható róla, mely modulok futnak párhuzamosan, hol fontos feltétel az egymásra épülés, (ami azt jelenti, hogy az egyik modul befejezése után kezdhető meg a következő). Fontos a modulok számozása (1-8.) és megnevezése. A kompetenciák felsorolása modulokba rendezve fontos része a modultérképnek. Táblázatos formában készült, melynek oszlopai tartalmazzák: a modulok sorszámát; – azaz a modul számát és törtjellel a képzési szakaszt, amelyhez tartozik – a modulok megnevezését; a kompetenciák számát és nevét – azaz a modulokhoz tartozó kompetenciák (kód)számát – ez utal a kompetencia-táblázatban lévő feladatcsoportokra és feladat/tulajdonság listára. Ebből a táblázatból derül ki, hogy egy modulhoz hány és milyen tartalmú kompetenciák tartoznak. A modul térkép és a táblázat fontos információs anyag a felkészítő programban résztvevő diákok számára, de értékes információkat tartalmaz a képzést szervezők és a képzés lebonyolításában közreműködő oktatók számára is. (A kompetencia-táblázatok a mellékletben megtalálhatók)

411

ALKALMAZÁS

4./I. SZÁMÍTÁSTECHNIKAI

3./I. ALAPKÉSZSÉG FEJLESZTÉS: ÍRÁS, OLVASÁS, SZÁMOLÁS KOMMUNIKÁCIÓ

5./I. ÁLTALÁNOS SZÓBELI

2./II. TANULÁS-MÓDSZERTANA

8./IV. SZAKMAI

ALAPOZÁS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA

7./ IV. SZAKMAI (IDEGEN NYELVI) KOMMUNIKÁCIÓ

7./ IV. SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓ

6./III.

PÁLYAORIENTÁCIÓ

PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA

S

412

1./II. SZEMÉLYISÉG-FEJLESZTÉS, ÖNISMERET

C

6.6. Az értelmileg akadályozott tanulók általános iskolájának nevelési programja és a készségfejlesztő speciális szakiskola nevelési programja A oktató-nevelő munkánk főbb célkitűzései: • • • • • • • • • • • • • • • •

Ismerje, fogadja el az alapvető emberi értékeket viselkedésében és jelenítse meg ezeket egyszerű szociális kapcsolataiban, mindennapi életében. Legyen képes szociális kapcsolatokban tájékozódni, kapcsolatokat fenntartani, közösségi normákhoz alkalmazkodni, konvencionális szabályokat betartani. Tartsák fontosnak az iskolai, a családi, a baráti közösségi, társadalmi kapcsolatokat Ismerjék az emberek közötti érintkezés, a kultúrált viselkedés formáit Integrált körülmények között képes legyen adekvát viselkedésre. Legyen képes önmaga ellátására, a mindennapos tevékenységekben való együttműködéssel járuljon hozzá léte biztosításához. Tapasztalja meg saját személyét, kapcsolódjon be önkifejezést segítő foglalkozásba (pl. játék, sport, ének-zene, tánc, drámajáték, ábrázolás) Ismerje környezetét, tudjon abban önállóan, vagy kevés segítséggel tájékozódni. Legyen igénye saját környezete esztétikusabbá tételére. Legyen képes mozgását irányítani, törekedjen mozgásának, mozdulatainak összehangolására. Egyéni sajátosságok figyelembevételével felnőttek irányítása mellett legyen képes munkafolyamatok megismerésére, egyszerű munkafogások elsajátítására, gyakorlati tevékenységekben való alkalmazására. A különböző mértékben elsajátított kultúrtechnikai ismereteket praktikus helyzetekben kevés segítséggel tudja alkalmazni. Legyen képes a szerzett ismereteket a gyakorlatban is alkalmazni. Törekedjen az egészséges életmódra, környezettudatos magatartásra. Tartsák fontosnak a testi és lelki egészséget, ismerjék meg az egészségkárosító szerek és életmód hatását, utasítsák el azok használatát. Lehetőségeikhez képest próbálja kompenzálni társfogyatékosságaiból vagy párhuzamos sérüléseiből adódó hátrányait. A személyiségében rejlő pozitív értékeket tudja megjeleníteni a társadalom felé.

Ahhoz, hogy tanulóink eleget tegyenek pedagógiai követelményrendszerünknek, fontos meghatározni az iskolába lépés követelményeit, valamint a tantárgyi rendszer és a fejlesztési területek kapcsolatát. Iskolaérettségi feltételek: • beszéddel vagy nonverbális jelekkel kapcsolatot lehessen vele létesíteni. • a kommunikációs készség jelei minimálisan felfedezhetők legyenek nála. • alapmozgásai kialakuljanak, vagy legalábbis a helyváltoztatásra legyen képes. • szociabilitása, alkalmazkodása alapján csoportos foglalkoztatásban képes legyen részt venni, társai közelségét viselje el. • ne legyen ön- és közveszélyes, önállóan vagy irányítással játéktevékenységbe bevonható legyen. • önkiszolgálásban legyen együttműködő • a szobatisztaságnál nappal jelentkező feladatokat önállóan, vagy segítséggel végezze el;

413

•

ne legyen fertőző beteg

Képzési rendszer Iskolánk a programban megfogalmazott célok ellátása érdekében az alábbiak szerint határozza meg képzési profilját: Nagyfelmenő, osztálytanító rendszerben történő, napközis és kollégiumi ellátást nyújtó, oktató-nevelő iskola. Az értelmileg akadályozott tanulók nevelése, oktatása a NAT-ban meghatározott műveltségi területek helyett fejlesztési területekre bomlik. • Anyanyelv és kommunikáció • Társadalmi környezet • Életvitel és gyakorlati ismeretek • Természeti környezet • Művészetek • Testi nevelés Tanulásszervezés Az értelmileg akadályozott gyermeknek a tanulás sajátos, speciális nevelési szükségletet jelent, ami egész személyiségét pozitívan befolyásolja. Ennek megfelelően elveink: • A tantárgyi tapasztalatokhoz való kötődés. • A cselekvésbe ágyazott tanulás. • A lelassult tanulási tempók dominanciája. • A hatékony tanítási irányítás igénye. • Az állandó ösztönzés megvalósítása. Alapfokú nevelés • bevezető szakasz: 1-2. évfolyam • kezdő szakasz: 3-4. évfolyam • alapozó szakasz: 5-6. évfolyam • fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam A délelőtti oktató munkát az intézmény helyi tanterve alapján készített tanmenet, és egyéni fejlesztési terv szerint gyógypedagógus látja el gyermekfelügyelő vagy gyógypedagógiai aszszisztens segítségével.

TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ( Kt. 52.§ (3) • fejlesztési területen belül az egyes tantárgyak óraszámát évfolyamonként határoztuk meg. • az oktatáshoz szükséges eszközöket, feladatlapokat, tankönyveket, a tárgyat tanító  gyógypedagó Az évfolyamokon azonos életkorú gyermekek tanulnak. Az egyéni képességeket a hatékonyság érdekében differenciált foglalkoztatással fejlesztjük. Minden fejlesztési eljárás, módszer, minden csoportalkotás elsődleges szempontja a tanuló harmonikus személyiségfejlődésének biztosítása. Minden új ismeretet a tanuló a tanórákon szerez meg, házi feladatot csak gyakoroltatási szándékkal, az alapfokú oktatásban adunk. Mennyiségének eldöntése az osztályban tanító pedagógus feladata. Figyelemmel kell lennie a tanuló délutáni elfoglaltságára, terhelhetőségére.

414

Az óratervben meghatározott óraszámok a Kt. 2003. évi módosítása alapján kiszámított teljes időkeretet tartalmazzák. a) Nem kötelező tanórai foglalkozások ( Kt. 52.§ (6), (7), (11)) Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások. A habilitációs és rehabilitációs tevékenység olyan nyitott tanítási és tanulási eljárások, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi lehetővé, amely az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függ. A habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások fontos célja valamint feladata, hogy a fejlesztések kiemelt területeinek meghatározása alapján a sérült funkciókat javítsa, a hátrányokat csökkentse, elősegítse a szociális érést. Módszerei: • sérült funkciók helyreállítását segítő programok (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, stb. fejlesztése) • a tanulás kritikus pontjaihoz kapcsolódó részprogramok fejlesztése (vizuomotoros koordináció, tájékozódás, gondolkodás, betűtanulás, összeolvasás, stb.) • logopédia, kommunikáció • szocializációs programok • dráma, zene, tánc, az ábrázolás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése • mozgásállapot javítás, sporttevékenység Az egyéni fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek kiválasztásának, az egyéni fejlesztési program kidolgozásának alapja a pedagógiai diagnózis. A habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásokon a tanulók a tanév eleji állapotfelmérésben megállapított szükségleteik szerint vesznek részt. A kitűzött célokat, egyéni fejlesztési terv alapján haladva próbáljuk elérni. Az óratervben meghatározott óraszámok a Kt. 2003. évi módosítása alapján kiszámított teljes időkeretet tartalmazza. b) Egyéni felzárkóztatás, tehetséggondozás (Kt. 52.§ (11)) Cél: Hiányzások után a lemaradások csökkentése, vagy az egyes területeken nyújtott kiemelkedő képesség, készség további fejlesztése, a fejlődési egyenetlenségek kompenzálása. Módszere: A tanulók számára igény és szükséglet szerint, egyéni fejlesztési terven alapuló, felzárkóztató, tehetség és képesség kibontakoztató foglalkozás szervezése, a csoportban dolgozó pedagógusok javaslata alapján. A heti órakeret elosztása szükségletek szerint folyamatos felülvizsgálattal történik. A foglalkozások az adott csoport évfolyamára meghatározott éves tanmenetre alapozottak. KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA A szakiskolai képzés tartalmában, módszereiben és eszközeiben az általános iskolai oktatás koncepcionális folytatása. A képzés tartalmát helyi tanterv rögzíti. A helyi tanterv és szakmai program alapján éves tanévre szóló tanmenet készül a gyakorlati és elméleti csoport és az egyéni teljesítőképesség korlátainak figyelembe vételével.

415

Megszilárdító szakasz: 9-10. évfolyam A cél az ismeretek megszilárdítása, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató fejlesztés. A munkavégzéshez, munkába álláshoz szükséges kompetenciák kialakítása. Gyakorlati oktatás keretében az iskolában elsajátítható szakmák megismerése. Minél önállóbb ismeretszerzésre ösztönözzük fiataljainkat. Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz Felkészítő szakasz: 11-12. évfolyam Az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó szakképzési évfolyamok száma kettő. A cél olyan ismeretek és készségek elsajátítása, amelyek elősegítik, hogy a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni, környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni, képességeikhez mérten munkavállalóvá válni. Másodképzési szakasz: 13-14. évfolyam Azon tanulóink számára, akik eljuttathatók a munkavállalás, mint életük alapvető tevékenységének megvalósításáig, szövött tárgy készítő szakképzettség elsajátításának lehetőségét nyújtjuk. Cél, hogy legügyesebb tanulóink egyéni megsegítéssel szakmai vizsgát tehessenek. Általánosan alkalmazott pedagógiai eszközök, eljárások Gyakorlati alkalmazás: Nevelő-oktató munkánk feladata, hogy tanórán belül és kívül sok időt és alkalmat kell biztosítani az ismeretek, fogalmak, szokások és tevékenységek életközegben történő gyakorlására. Az ismeretszerzés, feldolgozás és alkalmazás során munkánk akkor eredményes, ha gyakorlati síkon marad. A tanulási folyamatban fontos szerepe van ezért a képi szemléltetésnek, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésnek, rögzítésnek. A tantárgyaknál nem a műveltségátadásra fektetünk hangsúlyt, hanem azoknak a képességeknek a kialakítására, melyek közvetlenül segítséget adnak és felkészítik tanulóinkat arra, hogy képességeikhez mérten minél eredményesebb legyen szociális beilleszkedésük. 1.) Játékos keretbe ágyazott cselekedtetés gyakorló-, utánzó-, konstruáló-, szerep-, szabály-, didaktikus játékok, drámajátékok, • egyszerű tanulói kísérletek 2.) Tárgyi és képi síkon megvalósuló szemléltetés Eszközei: Mikro és makro környezet tárgyai • makettek • applikációs képek • audiovizuális eszközök stb. 3.) Beszéden alapuló módszerek •

beszélgetés

416

• • • •

bemutatás magyarázat metakommunikációs eszközök szóbeli értékelés, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret

Az értékelés és minősítés rendszere Alapelvek: • Az ellenőrzés - értékelés, a tanulók által elért eredmények, tevékenységeikben megmutatkozó minőségi változások rögzítése – nem korlátozódik a tudás mérésére, hanem kiterjed az egészséges személyiségfejlődésre, figyelembe veszi a tanulóknak valamennyi iskolai tevékenységrendszerben való teljesítését, működését. • Az ellenőrzést, értékelést a helyi tantervben rögzített általános követelmények figyelembevételével, de mindig a tanuló önmagához mért fejlődése tükrében valósítjuk meg oly módon, hogy az számára fejlesztő, előremutató legyen. Az értékelés fontos funkciója ebben az iskolatípusban a meglévő készségek és képességek folyamatos diagnosztikus felmérése, ennek alapján a tanuló jellemzőihez igazodó legmegfelelőbb fejlesztési eljárások kiválasztása. Ezért az értékelés nem lehet csupán minősítés, hanem a kitűzött célok, feladatok és a meghatározott eszközök hatásának, a tanulói teljesítményeknek, a nevelési eredményeknek a vizsgálata is megtörténik. Az értelmileg akadályozott gyermekeknél jelentkező nevelési nehézségek miatt rendkívül fontos, hogy az értékelés ösztönző hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek továbbfejlődését. Az értékelési formák kialakítása tanulóink módosult fejlődésmenetének, valamint az ép értelmű tanulóktól jelentős mennyiségű és minőségű eltéréseket mutató tanulási képességek figyelembe vételével, a közoktatási törvény előírásait alkalmazva történt meg. A diagnosztikus és segítő célú, folyamatos értékelésnek a teljes képzési időszakban kiemelkedő szerepet kell kapnia a tanulók értékelésében. A pedagógiai szakaszok végén (4.,6.,8. évfolyam) lezáró, minősítő, szummatív értékelést adunk a tanulók teljesítményéről. Értékelési szempontok a szakaszhatárok végén. • Szociális képességek, magatartási, viselkedési szokások alakulását. • Személyiségjellemzőinek fejlődését. • Tanuláshoz, munkához való viszonyát. • Cselekvőképességét, pszichomotoros fejlődését. • A tanult ismeretek alkalmazásának képességét. • A tantárgyi követelmények teljesítését. Az értékelés folyamata: Év elején: Fejlettségi szint megállapítása, PAC I teszt segítségével, amely kiindulási alapot ad az egyéni fejlesztési terv elkészítésében. Év közben: Folyamatos ellenőrzés és értékelés, amely a tanuló minden mozzanatára kiterjedő, változatos, személyre szabott, pozitív megerősítést tartalmazó. Szóban, írásban, rajzban, gyakorlati tevékenységben nyilvánul meg. Az első félév végén írásban – tájékoztató lapon - értesítjük a szülőket a tanuló előmeneteléről, minden évfolyamon. Év végén:a bizonyítványban szöveges kiegészítéssel. Szakaszhatárok végén:részletes összegzéssel.

417

Az első három évben félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyam első félévében olyan szöveges értékelést kapnak tanulóink, amely kifejezi, hogy kiválóan, jól, megfelelően, gyengén teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. Ezeken az évfolyamokon csak szövegesen értékeljük tanulóinkat. A szöveges értékelés szempontjai A nevelőtestület döntése alapján Dr. H. C. Günzburg: Pedagógiai Analízis és Curriculum a szociális és személyiségfejlődés mérésére értelmi fogyatékos személyeknél (P.A.C. I.) felmérésen alapulva, a felmérés területeinek figyelembe vételével történik. A felmérés jól mutatja a vizsgált tanulók fejlettségi szintjét, a fejlődés ütemét, esetleges hiányait, és lehetőséget ad a fejlettségi szint összehasonlítására, a rendelkezésre álló nemzetközi kontrollcsoport eredményeivel. Az értékelés megfogalmazásának az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie: • Legyen rendszeres és folyamatos, szakszerű és személyre szóló. • Segítse az iskola oktatási és nevelési céljainak elérését. Legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között. • A gyermek reális értékelései szakszerűen tájékoztassák a pedagógusokat. • Érthető, előremutató legyen a szülő számára is. • Fejlesztő és ösztönző jellegű legyen. A felmérés területei a következők: Önkiszolgálás alatt értendő a tanuló korának, képességeinek függvényében elért önállóság – szobatisztaság, kulturált étkezés, tisztálkodás, öltözködés, közlekedés, baleset és betegség megelőzés területen elért fejlettség foka az önállóság megfelelő szintjein. Kommunikáció alatt értendő a tanuló korának és képességeinek függvényében elért beszédmegértési foka, verbális és nem verbális kommunikációja (beszédképtelenség esetén), milyen módon és mértékben tud közölni szóban esetleg írásban, rajzban, jelekkel. Mennyire tud tájékozódni térben, időben, számok, mennyiségek körében. (ismeri-e az irányokat, az órát, a pénzt stb.). Szocializáció alatt értendő szűkebb és tágabb környezetében (család, iskola, utca, étterem, mozi, stb.) a tanuló korának és képességeinek függvényében elért viselkedési színvonal, a közösségben történő beilleszkedés, együttműködés, feladatvégzés. Részvétel és viselkedés játékban, tanulásban, munkában. Mennyire képes részt venni munkában, az önállóság foka. Az udvariasság, kapcsolattartás szintje. Közlekedésben, vásárlásban tanúsított viselkedése, önállóságának foka. Tevékenység alatt értendő korának és képességeinek függvényében elért fejlődés az anyagok megmunkálása, alakítása (kismesterségek) során. Nagymozgásokhoz kötődő tevékenységek. (testnevelés, sport, tánc, munkatevékenység) Szabadidős tevékenységek során tanúsított aktivitása, feladathoz, munkához való viszonya. (mennyire önálló, feladatvégzés közbeni pontossága, kitartása, tempója). Negyedik évfolyam végétől hatodik évfolyam végéig írásban, illetve olvasás írás elemei és számolás mérés elemei tantárgyakból érdemjeggyel minősítünk. Az értékelés formái:

418

• Szóbeli értékelés (pl. helyeslés, dícséret, figyelmeztetés, megrovás) Ezt az értékelési formát a teljes képzési időben, minden tantárgynál alkalmazzuk. • Különböző szimbólumok, tárgyjutalmak (pl. pontozás, csillag, dícsérő kártyák, szimbolikus képek, egyéb jelek, ...) Főként a bevezető, kezdő és alapozó szakaszban használjuk, a szóbeli értékelést is kiegészítheti. • Írásbeli értékelés a./ Szöveges értékelések − Részletesebb szöveges összegzés a pedagógiai szakaszhatárok végén. − Szöveges minősítés (félévkor, év végén) minden tantárgyból a hatodik évfolyammal bezárólag. Ehhez kapcsolódik rövid értékelő tájékoztató is. Szöveges minősítéshez alkalmazott szöveg: • • • • •

kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített gyengén teljesített felzárkóztatásra szorul

Numerikus értékelés, minősítés A közoktatási törvényben leírt öt fokozatú skála szerint, a hetedik évfolyamtól kezdve valamennyi tantárgy esetén: érdemjeggyel (havonta), osztályzattal (félévkor, év végén)értékelünk. A hetedik évfolyamtól félévi és év végi osztályzat mellé rövid szöveges értékelés kerül kiegészítésként Azokat a tanulóinkat akik a kultúrtechnikai foglalkozásokon a többségre megfogalmazott követelményeket nem tudják teljesíteni, mentesítjük a tantárgyi teljesítmény numerikus értékelése alól. A fenti szempontok szerinti értékelést kézhez kapja a szülő, vagy a gyám valamint egy példányát csatoljuk a tanuló iratanyagához, az elkészült P.A.C. vizsgálat felmérő lapjait is itt gyűjtjük. Az évenkénti felmérések eredményét értékeljük a tanuló előző évi eredményei és osztálytársainak teljesítményéhez viszonyítva is. Az ismertetett elemzés módot ad a hatékonyabb szakmai munkára, a fejlesztés következő lépésének tervezését is ennek ismeretében végezzük. A szaktárgyi értékelés szempontjai: A követelmények tükrében tudásának tartalma, előrehaladása Az értékelésben a fejlesztőközpontúság, valamint a személyre szólóság és az ösztönző megfogalmazás a fő feladat. Az egyéni fejlesztési program alapján haladó tanulók számára szöveges értékelést adunk a következő szempontok alapján: • • • •

Év eleji állapot felmérés eredménye Tantárgyhoz, illetve foglalkozáshoz való viszonyulás Milyen mértékben vonható be a foglalkozásba, bevonható-e egyáltalán Milyen aktivitással vesz részt a foglalkozáson

419

• •

Önmagához mért fejlődése tantárgyanként Tudásának tartalma (mit tud, mit nem a követelmény tükrében tantárgyanként, előrehaladás, fejlődés üteme)

Az egyéni fejlesztési program az egyes tanuló képességeinek megfelelően vonatkozhat egy vagy valamennyi tantárgyra. Differenciált csoportszervezési eljárások Az egyéniesítő nevelés elvének alkalmazása ellenére is mutatkoznak -az adott tanulócsoporton belül, főként a kultúrtechnikai tantárgyaknál (olvasás, írás, számolás)- a csoport többségétől lemaradó tanulók. Tanórai keretben a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése differenciált formában, képesség szerinti kiscsoportok kialakításával, esetenként egyéni bánásmóddal történik. Ebben a munkában a legfontosabb segítők a pedagógiai asszisztensek és a gyermekfelügyelők. A tanulás szervezésénél döntő az állandó ösztönzés megvalósítása, a cselekedtetés, a különböző tantárgyaknál megjelenő azonos tananyag különböző szempontú megközelítése. A tantárgyaknál nem a műveltségátadásra kell a fő hangsúlyt fektetni, hanem azoknak a képességeknek a kialakítására, amelyek közvetlen segítséget adnak az élet feladataihoz, és egyben felkészítik őket arra, hogy képességeikhez, feladataikhoz mérten minél eredményesebb legyen a szociális beilleszkedésük. A tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon sok időt és alkalmat kell biztosítani az ismeretek, fogalmak, szokások és tevékenységek életközegben történő alkalmazására, gyakorlására. Az ismeretszerzés, feldolgozás és alkalmazás során az oktatás akkor eredményes, ha tapasztalati, gyakorlati síkon marad, ezért a tanulási folyamatban fontos szerepe van a képi szemléltetésnek, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésnek. A gyógypedagógiai nevelésben, fejlesztésben kiemelkedő jelentősége van az érzelmeknek, motivációnak, a játékosságnak, amelyekkel a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók tevékenységét szervezni lehet. A motívációs formákat a tanulók életkorának, személyiségjegyeinek megfelelően kell kiválasztani. Tanulásszervezési elvek A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermeknek -a tanulás- sajátos, speciális nevelési szükségletet jelent, ami egész személyiségét pozitívan befolyásolja. A legfontosabb tanulásszervezési elvek a következők. − A tantárgyi tapasztalatokhoz való kötődés. − A cselekvésbe ágyazott tanulás. − A lelassult tanulási tempók dominanciája. − A hatékony tanítási irányítás igénye. − Az állandó ösztönzés megvalósítása. A tanári munkával kapcsolatos elvárások: − A pedagógus az Oktatási Törvény által előírt gyógypedagógiai szakképzettséggel rendelkezzen. − Magas szintű szakmai felkészültség, legyen képes a korszerű óravezetésre, az egyéni és csoportos terápiák eredményes alkalmazására.

420

−

Innovatív személyiségjegyekkel rendelkezzen, az önképzés és továbbképzés szerves részét képezze hivatásának.

A tanítás helyigénye Az Oktatási Törvény előírásait meg kell valósítani. − Minden tanulócsoportnak legyen saját tanterme. − Az iskolának rendelkeznie kell a további helységekkel és feltételekkel: műhelyterem, gyakorlókonyha, tornaterem (tornaszoba), korai fejlesztő helységek, logopéd terem, sportudvar. Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának szempontjai Az évenként megjelenő tankönyvkínálatból a következő szempontok alapján kell a tankönyveket kiválasztani: A tankönyv legyen igényes, vonzó külsejű, figyelemfelhívó, jó minőségű papírból és kötésben, kívánatos a kapcsos, lapokra szedhető megoldás; A tankönyv tartalmában, információiban, az ábrák kivitelezésében, a szöveg tartalmi megfogalmazásában igazodjon a tanulók sajátos igényeihez; Az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épüljenek; Fontos a tankönyvhöz kapcsolódó feladatlap; A tankönyv ne legyen zsúfolt, legyen áttekinthető, jól olvasható betűtípussal szedve; A tanulást segítő kézikönyvek, és kötelező olvasmányok sok képpel, törekedjenek a megfigyelés segítésére, a folyamatok és történések megértésére. Lehetőség szerint elektronikus adathordozón rögzített hang- és képanyag is álljon rendelkezésre. A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja minden szakmai és pénzügyi lehetőséget figyelembe véve. Az iskola tankönyveit az iskolai könyvtárban, illetve a tanulócsoportokban kell őrizni a helyi tanulásszervezési sajátosságok miatt. A speciális igényű tanulók számára lehetőleg olyan füzetet kell használni, amely a figyelem, a koncentráció és az esetleges észlelési zavarok kompenzációs igényét kielégíti. A taneszközök legyenek lényeget mutatóak, színesek, figyelem felhívóak, jól tisztíthatóak, igényes kivitelűek. A konkrét eszközválasztást rá kell bízni a gyermekcsoportot legjobban ismerő pedagógusra. Nagy szerepe van a pedagógus kreativitását tükröző saját készítésű szemléltető eszközöknek. A nagyfokú fejlődésbeli lemaradás és a konkrétumokhoz való kötődés indokolja, hogy az iskolában speciális taneszközök a játéktárgyak, valamint a mindennapi élet használati tárgyai is. Útmutató a tanterv felhasználóinak Az általános iskolai integráció értelmileg akadályozott tanulók esetében is megvalósítható a megfelelő személyi, tárgyi, módszerbeli feltételek megteremtésével. Erre sok esetben hangsúlyosan törekedni is kell speciális intézmény nagy távolsága miatt, valamint tekintettel az 1998. évi XXVI. törvényre. -

Alapfeltétel a fogadó közeg, a tanulók, a szülők és pedagógusok elfogadó, megértő, segítő hozzáállásának kialakítása. Fontos a fogadó intézmény számára az Alapító Okirat módosítása, az integrált oktatás feladatként történő rögzítése.

421

-

-

-

Jelen tantervben a célok és az elvárt teljesítmények az értelmileg akadályozott tanulók képességeihez igazodnak, tehát reális célok és elvárások, ezért átvehetők. A tanterv utalást tesz a NAT műveltségi területeire, ez megkönnyíti a tantárgyak rendszerének átvételét. Az integrált képzésben részt vevő tanuló értékelésénél az elért eredmény megállapításakor figyelembe kell venni a tantárgy elsajátításának mértékét és a tanuló önmagához képest elért eredményességét. A fejlődés mérésére átvehető a P.A.C. mérőeszköz. Személyi feltételként szükséges a megfelelő diplomával, szakkal rendelkező fejlesztő pedagógus alkalmazása, aki egyéni foglalkozás keretében, a szükséges módszerek és eszközök ismeretével biztosítani tudja a képzés sikerességét.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az átlagosan haladó tanulók számára: az évfolyamoknál a helyi tantervben meghatározott fejlődési követelményeknek való megfelelés Az egyéni fejlesztési program alapján haladó tanulók számára: az egyéni fejlesztési terv szerint megsegítetteknek az adaptációs időszakhoz képes mért, kimutatható fejlődés. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái (ellenőrzés) Az ellenőrzés során a minősítés szempontjából lényeges adatokat gyűjtünk a tanulók teljesítményéről, viselkedéséről, munkavégzéséről. Az ellenőrzés az értékelés alapja. Az értelmileg akadályozott gyermekre jellemző nevelési, tanulási nehézségek miatt a „többségi” iskolába járó tanulók ellenőrzésénél használt formák (felelet, írásbeli dolgozat, teszt, témazáró felmérések stb.) nagy része nem alkalmazható. Ellenőrzési formák a képzés során: • Folyamatos megfigyelés, játékban, tanulásban, mindennapos élethelyzetben, spontán megnyilvánulásokban. • Értelmi teljesítőképesség mérése egyszerű feladatlappal. (olvasás, írás, számolás) • Képességmérés (iskolakészültség, önkiszolgálási szint, neveltségi fejlettség mérése az intézménytípusba való bekerüléskor, PAC, a pedagógiai szakaszhatárok végén testi képességek, finommotorika, pszichikus funkciók mérése). • Tevékenységvizsgálatok mérése (munkafolyamatok végrehajtási sorrendje, teljesítőképesség, munkavégzés pontossága, munkatempó, kitartás) az iskolarendszerből való kilépéskor. • Személyiség fejlődésének megfigyelése. Magatartás értékelése: A tanuló magatartását minden évfolyamon a félév és az évvégén az osztályfőnök szöveges formában értékeli, és osztályzattal megerősíti, és ezt az osztálynaplóba, illetve félévkor a tájékoztató lapra, év végén a bizonyítványba bejegyzi. A magatartás félévi és év végi értékelését az osztályfőnök a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Az értékelés során mindig azt kell vizsgálnunk, hogy milyen a gyermek önmagához mért fejlődése. Ezt a fejlődést értékeljük és minősítjük. A magatartás értékelésének és minősítésének szempontjai a következők:

422

• • • • •

Tanórai és tanórán kívüli magatartás Feladatokhoz való viszonyulás Társakhoz, nevelőkhöz való viszonyulás Közösségért végzett munka Környezethez való alkalmazkodás

A magatartás elbírálásában négy minősítési fokozatot alkalmazunk az alábbiak szerint: • példás (5) minősítést kap az a tanuló, aki a házirend előírásait maradéktalanul teljesítette, viselkedése, gyakorlati, tanulmányi és közösségi munkája kiemelkedő. Társaival, nevelőivel való kapcsolata példás. • jó (4) minősítést kap az a tanuló, aki a házirend előírásait betartja, viselkedése, gyakorlati, tanulmányi és közösségi munkája megfelelő. Társaival, nevelőivel való kapcsolata jó. • változó (3) minősítést kap az a tanuló, aki a házirend előírásait kisebb mértékben megszegi, viselkedése, gyakorlati, tanulmányi és közösségi munkája nem megfelelő. Társaival, nevelőivel való kapcsolata változó. • rossz (2) minősítést kap az a tanuló, aki a házirend előírásait súlyosan megszegi, viselkedése, magatartása közösségellenes. Intézményegységünkben a szorgalmat külön nem értékeljük, mert ez a magatartás értékelésében integráltan megjelenik. Előrehaladás: Az évfolyamokat arab számokkal felmenően 1-től 8-ig jelöljük. A számjel a tananyagban való előrehaladás mértékét jelöli. Egy év alatt nagyobb tananyagegység is elsajátítható. A lassabban fejlődő két év alatt is végezhet egy évfolyamot. A fenti szemlélet és értékelési gyakorlat következménye, hogy iskolánkban az értelmileg akadályozott tanulók sajátos, speciális tanulási képességei miatt nem buktatunk. Tapasztalat szerint ez a gyakorlat a tanuló fejlődésének egyik előmozdítója: a megszokott osztályközösség erejében rejlő pozitív beállítódás és a szakszerű differenciált foglalkozás következményeként el kell érni, hogy minden egyes tanuló, hacsak nagyon kicsiny lépéssel is, elmozduljon a holtpontról. Hosszas hiányzásnál a törvényi előírásokat alkalmazzuk, a nevelőtestület dönt arról, hogy megadja-e a félévi vagy az év végi vizsga lehetőségét a tanulónak, vagy tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Magántanulóinknak vizsgát év végén szervezünk, mely szóbeli és írásbeli feladatokat tartalmaz. A többi tantárgy teljesítése alól mentességet adunk a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság szakvéleménye alapján. Ettől a gyakorlattól a szülő kérésére eltekintünk, és hosszú betegség, műtét miatti hiányzás esetén a gyermek érdekének figyelembe vételével lehetőség van évismétlésre. A SZAKISKOLÁBA KERÜLÉS ELŐZMÉNYEI, FELTÉTELEI A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján (8. évfolyam végén) kerül az értelmileg akadályozott tanuló középfokú oktatásba. A 9-10. évfolyam tanterve az értelmileg akadályozott tanulót oktató-nevelő általános iskolai tanterv koncepcionális és tartalmi folytatása. A 9-10. évfolyamot azért tekintjük a szakképzés előkészítésének, mert általános műveltségi és praktikus ismereteket közvetítő tartalmán túl, súlypontosan veszi figyelembe a gyakorlati évfolyamokra való felkészítést. Az a fiatal, aki eredménye-

423

sen befejezte a 10. évfolyamot, tanulmányait a szakiskola gyakorlati évfolyamain folytatja. A tanterv négy szakma oktatásának módszerét tartalmazza. Másod- és harmad képzésben is biztosítjuk ezen szakmák elsajátítását. Az évfolyamok száma kettő. Tanulóink 25 éves korukig kezdhetnek új szakma tanulásába. A szakma tanítása mellett, megváltozott arányban folytatódik a műveltségi és gyakorlati ismereteket közvetítő képzés (a kerettantervi rendelet alapján 6 közismereti óra). A szakiskola elvégzése után másodképzésre jelentkező tanuló felvételéről az intézmény dönt. A döntés kimenetelét befolyásolja a tanuló képessége és a szocializációban elért fejlettségi szintje. KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA 9-10. ÉVFOLYAMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ÉS MINŐSÍTÉSI RENDSZERE Az iskola az önálló életre készít fel. Céljaiban is megfogalmazódik a minél sikeresebb szocializáció elérése, a pozitív személyiségjegyek kiemelt fejlesztése. Éppen ezért a fiatalok tevékenységeiben megmutatkozó minőségi változások értékeléséhez minősítéséhez az érdemjegyes osztályozást alkalmazzuk. Az alapfokú oktatás értékelési rendszerében megfogalmazott alapelvet, vagyis, hogy mindig a tanuló önmagához mért fejlődése tükrében minősítünk, ebben az iskola típusban is szem előtt tartjuk. A diagnosztikus és segítő célú, folyamatos értékelésnek a teljes képzési időszakban kiemelkedő szerepet kell kapnia a tanulók értékelésében. A pedagógiai szakaszok végén (10.,12. évfolyam) lezáró, minősítő, szummatív értékelést adunk a tanulók teljesítményéről. Értékelési szempontok a szakaszhatárok végén. • Szociális képességek, magatartási, viselkedési szokások alakulását. • Személyiségjellemzőinek fejlődését. • Tanuláshoz, munkához való viszonyát. • Cselekvőképességét, pszichomotoros fejlődését. • A tanult ismeretek alkalmazásának képességét. • A tantárgyi szakmai követelmények teljesítését. Az értékelés folyamata: Év elején: Fejlettségi szint megállapítása, PAC I II teszt segítségével, amely kiindulási alapot ad az egyéni fejlesztési terv elkészítésében. Év közben: Folyamatos ellenőrzés és értékelés, amely a tanuló minden mozzanatára kiterjedő, változatos, személyre szabott, pozitív megerősítést tartalmazó. Szóban, írásban, gyakorlati tevékenységben nyilvánul meg. Az első félév végén írásban – tájékoztató lapon - értesítjük a szülőket a tanuló előmeneteléről, minden évfolyamon. Év végén:a bizonyítványban szöveges kiegészítéssel. Szakaszhatárok végén:részletes összegzéssel. A közoktatási törvényben leírt öt fokozatú skála szerint, valamennyi tantárgy esetén: érdemjeggyel (havonta), osztályzattal (félévkor, év végén)értékelünk. A félévi és év végi osztályzat mellé rövid szöveges értékelés kerül kiegészítésként. Azokat a tanulóinkat akik a kultúrtechnikai foglalkozásokon a többségre megfogalmazott követelményeket nem tudják teljesíteni, mentesítjük a tantárgyi teljesítmény numerikus értékelése alól. A fenti szempontok szerinti értékelést kézhez kapja a szülő, vagy a gyám valamint egy példányát csatoljuk a tanuló iratanyagához, az elkészült P.A.C. vizsgálat felmérő lapjait is itt gyűjtjük. Az évenkénti felmérések eredményét értékeljük a tanuló előző évi eredményei és osztály-

424

társainak teljesítményéhez viszonyítva is. Az ismertetett elemzés módot ad a hatékonyabb szakmai munkára, a fejlesztés következő lépésének tervezését is ennek ismeretében végezzük. A szaktárgyi értékelés szempontjai: A követelmények tükrében tudásának tartalma, előrehaladása Az értékelésben a fejlesztőközpontúság, valamint a személyre szólóság és az ösztönző megfogalmazás a fő feladat. Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Az átlagosan haladó tanulók számára: az évfolyamoknál a helyi tantervben meghatározott fejlődési követelményeknek való megfelelés Az egyéni fejlesztési program alapján haladó tanulók számára: az egyéni fejlesztési terv szerint megsegítetteknek az adaptációs időszakhoz képes mért, kimutatható fejlődés.

425

Követelmények a pedagógiai szakaszok végén (Az egyéni fejlődési sajátosságokhoz, speciális szükségletekhez igazodó differenciált foglalkoztatás eredményeként) Bevezető szakasz (1-2. évfolyam) • •

Szerezzen jártasságot az egészséges életmód elemi szokásaihoz kapcsolódó tevékenységek utánzás útján történő kivitelezésében. Tudja ezekben a helyzetekben a felajánlott segítséget elfogadni. A legjellemzőbb mindennapi tevékenységekben, cselekvésekben szerezzen mind több tapasztalatot a közvetlen környezet emberi és tárgyi viszonyrendszereiben, segítve ezzel a szociális beilleszkedést megalapozó együttműködést, alkalmazkodóképesség kialakulását.

Kezdő szakasz (3-4. évfolyam) • Rendelkezzen a valóság alapelemeinek megismeréséhez, az alapvető kultúrtechnikák tanulásának megkezdéséhez szükséges pszichikus funkció, észlelés, figyelem, emlékezet megfelelő fejlesztésével. • Legyen képes a környezetéből érkező kérések, utasítások megértésére, egyéni adottságainak megfelelően törekedjen, az ezeknek megfelelő adekvát cselekvésre. • Legyenek a mindennapi életben jól alkalmazható ismeretei a társas érintkezés legalapvetőbb formáiról (pl.: köszönés, kérés, másik gyermek meghallgatása). • Lehetőségeihez mérten próbáljon meg alkalmazkodni a közösségi élet szokásaihoz, az iskola szabályaihoz, napirendjéhez. Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) • •

Egyéni adottságainak megfelelően alakuljon ki önállósága a saját személyével kapcsolatos önkiszolgálás területén. Szerezzen továbbépíthető ismereteket, tapasztalatokat a közösség érdekében végzett tevékenység során. Ismerje meg és használja azokat az eszközöket – játékszereket, segédanyagokat amelyek hozzájárulnak  érzelmi, akarati tulajdonságaik gazdagításához  az elemi pszichés funkciók fejlesztéséhez  a tanuláshoz szükséges képességek, készségek alakításához.

Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) • •

Az emberi együttélés, a társas érintkezés alapvető szabályainak ismeretében törekedjen viselkedése, magatartása irányítására, indulatai szabályozására. Alakuljanak ki a köznapi helyzeteknek megfelelő magatartási szokásai.

Megszilárdító szakasz (9-10. évfolyam) •

Tevékenysége, különböző cselekvései során legyen képes mobilizálni akarati tulajdonságait, legyen együttműködő, segítőkész. Egyéni adottságainak, lehetőségeinek birtokában törekedjen önmaga ellátására, személyes szükségletei kielégítésére.

426

•

Egyéni érdeklődésének és önállóságának megfelelően – lehetőségeinek ismeretében – legyen képes önállóan választani a megajánlott tevékenységi körökből, legyen igénye szabadidejének hasznos eltöltésére.

Pályaválasztást segítő szakasz (Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 1-2. évfolyam) • A tanulók ismerjék, és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, egyéni képességeik függvényében. • Jusson el önállóságának önmagához mért legmagasabb szintjére, tudjon segítséget kérni. • Alakuljon ki igénye a szabadidő kultúrált eltöltésére • Fejlessze kondícióját, törekedjen az esztétikus megjelenésre A fejlesztő munka rendszere A fejlesztő munka tíz évfolyamon folyik a megfogalmazott célkitűzések szerint. Intézetünk sajátos arculatát és a Megyei Fejlesztési Terv ajánlását figyelembe véve a 9-10. évfolyamot a Készségfejlesztő Speciális Szakiskola pályaorientációs szakaszaként kezeljük. Célok -

-

-

-

-

Évfolyamokra szóló éves tanmenet mellett fejlesztési stratégiák és egyéni fejlesztési programok felállításával, a szakaszoknak megfelelő cél és követelményrendszer figyelembevételével, az optimális fejlesztés biztosítása. Egyéni fejlesztési terv alapján folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, illetve azon súlyosabban sérültek fejlesztése, akinél egyéni módon történő megsegítéssel érhető el eredmény. A súlyosabban akadályozott tanuló esetében is meg kell találnunk azokat az eljárásokat, módszereket, eszközöket, melyek segítségével maximális teljesítmény elérésére lehet képes. A károsodások, hiányosságok kompenzációjával, és korrekciójával elő kell segíteni fejlődésüket, meg kell akadályozni a másodlagos fogyatékosságok kialakulását. Minden évfolyam 1. hónapja adaptációs időszaknak számít. A szakértői bizottság által javasolt csoportba kerülő gyermekek sokoldalú megfigyelése, megismerése, a fejlettség regisztrációja a tanulók felmérése ebben az időszakban történik. A 2007/2008-as tanévtől kezdődően a 9. évfolyamosoknak az első 10 tanítási napban orientációs napokat szervezünk az önismeret fejlesztése és a projektoktatásra való felkészülés miatt.

Habilitáció – rehabilitáció -

Az értelmileg akadályozott tanulók habilitációs és rehabilitációs foglalkozásainak célja, hogy az iskolai fejlesztés tanórai foglalkozásokhoz szervesen kapcsolódva jelentősen csökkentse az akadályozottságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális érést.

A foglalkozások kiemelt feladatai: Szenzoros tapasztalatszerzés útján fejlessze a kognitív funkciókat. A grafomotoros készség és vizuomotoros koordináció fejlesztése. Beszédindítás, beszédfejlesztés, szókincsbővítés, beszédhibák javítása 427

-

Az értelmi képességek fejlesztése, tájékozódó képességek kialakítása. Cselekvőképesség kialakítása. Társas kapcsolatok kialakítása. A gyermek érzelmi életének gazdagítása

A fejlesztés színterei: - logopédiai foglalkozások Ayres terápia - TSMT foglalkozások - gyógy-lovaglás - gyógytorna - hidroterápia - komplex személyiségfejlesztés A foglalkozások tervezése, szervezése: -

-

Az adaptációs időszakban adott a lehetőség arra, hogy a gyermek sokoldalú megfigyelése, megismerése során megtervezzük azokat a habilitációs és rehabilitációs feladatokat, melyek egy-egy tanulóra vonatkoznak. A foglalkozásokat a terápiás lehetőségeket és módokat egyénre szabottan – esetenként kis csoportban – a terapeuták végzik az egyéni fejlesztési terv alapján. A fejlesztési tervet egy hónapra előre készítik el, majd a fejlődés mértékétől függően tervezik újra a feladatokat. A foglalkozások szervezésénél arra kell törekedni, hogy minden tanuló megkapja azokat a segítségeket, amelyek továbbfejlődéséhez – állapota romlásának megakadályozásához – feltétlenül szükséges.

428

A készségfejlesztő speciális szakiskola szakmai programja Alapelvek Az iskola alapelvében az örök humán értékek átadása fogalmazódik meg. Olyan fiatalokat kívánunk nevelni, akik képességeikhez mérten bizonyos önállósággal rendelkeznek, az életvezetési technikák elsajátításával szocializációjuk sikeresebb, jövőképük reálisabb. Ennek érdekében célunk és feladatunk, a népi kismesterségekre épített munkafolyamatok megismertetése, gyakoroltatása, az egyéni képességektől függő elsajátítása. Az értelmi akadályozottsággal küzdő fiatalok szocializációjának, személyiségjegyeinek – akarat, állóképesség, önállóság, önbizalom, esztétikum – fejlesztése. A tevékenységek gyakorlása által nyerjenek a fiatalok betekintést a „munka” világába. A szerzett képességek, ismeretek szolgáljanak alapul az egyéni képességeknek megfelelő munkabíráshoz, munkavállaláshoz. Az életkezdéshez szükséges ismeretek segítsék elő a kiegyensúlyozott életvitel kialakulását. Az iskolában folyó szakképzés céljai • Az értelmileg akadályozott fiatalok képességfejlesztésének biztosítása szervezett körülmények között és meghatározott program szerint. • Váljanak alkalmassá szűkebb környezetük egyéni szükségleteik szerinti differenciált támogatásával az életkezdéshez szükséges személyiségjegyek, ismeretek és gyakorlat megszerzésére és a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátításában. • A képzés járuljon hozzá:  személyiségük formálásához  munkaszocializációs képességeik kialakításához  váljanak alkalmassá képességeikhez mérten lakókörnyezetükbe való integrálódásra • Tegye a tanulót a környezethez alkalmazkodóvá. • Fejlessze és javítsa a tanuló kommunikációs szintjét  elemi szimbólumok, jelzések felfogásában  munkautasítások megértésében • Fejlessze  a szociális kapcsolatalakítást  kultúrált magatartási szokásokat  önellenőrzés képességét  társakkal, vezetőkkel, családtagokkal és idegenekkel való kapcsolatban a helyes magatartást • Fejlessze akaratukat az előre átgondolt cselekvésben a magatartás és cselekvés önkritikus végrehajtásában. • Erősítse testi fejlődésüket, higiénés kultúrájukat. • Ismertesse meg a tanulókkal a munkafolyamatokat, a munkahelyet, a baleset megelőzésének legfontosabb módjait, szokásait, törekedjen a rend, tisztaság szokásának kialakítására A szakképzés feladata: a) A tanuló felkészítése majdani felnőttkori lehetőségeire. (Értelmi fogyatékosok Napközi Otthonaiban, második munkapiacon történő elhelyezkedés, esetleg integrált munkavégzés) b) Az értelmileg akadályozott fiatal felnőtt oktatása-nevelése: -

a legáltalánosabb élethelyzetekben történő eligazodásra, 429

-

helyes cselekvésre, a szükséges segítség igénylésére és elfogadására, társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, egyszerű munkavégzésben siker elérésére, reális vágyak és célok kitűzésére.

Ezeket a feladatokat a következő alapelvek alkalmazásával teljesítjük: 1. A tanulási képesség sajátossága állandó, ezért a speciális nevelés során, az egyéni bánásmód és egyéni haladás elvét alkalmazzuk. 2. Elsősorban praktikus ismereteket oktatunk. 3. A kommunikációs és szociális képességeket folyamatosan fejlesztjük.. Elvárt teljesítmény: A szakiskolai képzés végére az általánosan elvárt teljesítmények a következők: A tanuló képességeihez mérten sajátítsa el a tanult szakmákat, a kiemelkedően jó képességű tegyen szakmai vizsgát. - Legyen képes egyéni szükségleteihez mért differenciált támogatással viszonylag önálló életet élni, (napközbeni foglalkoztatással illetve védőmunkahelyi, vagy részmunkaidőben integrált munkában) - Legyen képes egyszerű, betanítást igénylő munkákat ellátni. - Jusson el az önkiszolgálás minél magasabb fokára, lakhatási lehetőségének függvényében lakóközösségébe, lakókörnyezetébe történő integrálódásra. - Legyen igénye és képessége kapcsolatok létesítésére és fenntartására, a kulturális javak fogyasztására, egészséges életmódra, környezetük megóvására. Értékelés: Az értékelés célja a tanuló fejlesztése. Ennek érdekében az értékelés alapjának tekintjük a tanuló önmagához képest történő fejlődésének a mértékét. Az értékelés tárgya: A tantárgyi ismeretek elsajátításának mértéke, az ismeretek alkalmazásának foka, és a munkához, feladatvégzéshez való hozzáállás. Értékelés formái: A pozitív személyiségfejlődés érdekében a szakképzésben szerepet kapnak a motiváló hatású értékelési formák: szóbeli, (dicséret, figyelmeztetés, kedves programon való részvétellel történő jutalmazás stb.) és írásbeli, illetve az érdemjeggyel történő értékelés. - Félévente szöveges írásbeli értékelés, tájékoztatásul a szülőknek. - Év végén osztályzattal. Évente a tanuló fejlődésének mérése a P.A.C. I. és a P.A.C. II mérőeszközzel. (Értelmileg akadályozott tanulók fejlődését mérő eszköz, mely alkalmas a pedagógiai hozzáadott érték mérésére.) - A havonkénti vagy hetenkénti érdemjeggyel történő értékelés lehetősége a csoportban tanítóknak szabad választása. - A szakiskolát elvégző tanulónak az intézmény tanúsítványt ad arról, hogy milyen szakmát tanult. Ez a tanúsítvány szakmai vizsga letételét nem tartalmazza. - A legjobb képességű tanuló egyéni felkészítés után szakmai vizsgát tehet az arra kijelölt helyen.

430

A tanulók felvételének feltételei: A szakképzési évfolyamra az az értelmileg akadályozott tanuló vehető fel, akit a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jogerős szakvéleménye alapján értelmileg akadályozottak (középsúlyos értelmi fogyatékosok) intézményeibe utaltak, és a 16. életévüket betöltötték. Képzési idő: 2 évfolyam (Egy évfolyam 2 év alatt is elvégezhető) Elmélet aránya: 20 % Gyakorlat aránya: 80 % Szakmunkásvizsgára az iskola nem készít fel, kivéve a legjobb képességű tanulóinkat. Tanulóinknak házi vizsgát szervezünk, követve a szakmunkásvizsgák tematikáját, képességeiknek megfelelően adaptálva. Képek, piktogrammok és cselekedtetéses feladatok helyettesítik az írásbeli vizsgát. A szóbeli vizsgán egy-egy eszköz kiválasztása és használatának bemutatása a feladat. Mindezzel erősíteni kívánjuk a tanulási motivációt, hogy érezzék, tétje van, a szakiskolai képzésnek. Tanúsítványaikat ünnepélyes keretek között a tanévzárón vehetik át egyenként.

Udvaros és szövött tárgy készítő modul a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók szakmai képzése 1. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE Az adaptált központi modul - a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, - a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló1998. évi XXVI. törvény, - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. törvény, - az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II.16.) OGY határozat, valamint - a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III.23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet, - a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször módosított 243/2003. (XII.17.) Kormány rendelet, - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet és a módosító 1/2006. (VI.29.) OKM rendelet, - a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet, - a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, - a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V.8.) OM rendelet, alapján készült.

431

Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a jelenleg hatályos közoktatási törvény 17.§, 30.§ és a 127.§-aiban szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakember végezheti. Javasolt a Ktv. 1. mellékletének a „Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak iskolában és kollégiumban” szerint egy fő gyógypedagógiai asszisztens, vagy gyermek – és ifjúsági felügyelő alkalmazása. Tárgyi feltételek Az eredményes képzés biztosításához rendelkezni kell a korszerű követelményeknek megfelelő jól megvilágított tantermekkel,szaktanteremmel, melyek kielégítik az egészségügyi és higiéniai igényeket is. Legyen lehetőség öltözködésre, tisztálkodásra, hideg-meleg vizes kézmosásra, WChasználatra. Biztosítani kell a kényelmes és egészséges munkavégzést lehetővé tevő munkaasztalokat, ülő alkalmatosságokat. A szakképzés során használatos anyagokat, eszközöket, szerszámokat a vonatkozó szabályoknak megfelelően kell elhelyezni, raktározni, tárolni. A szakmai gyakorlatok végzéséhez biztosítani kell a tematikában megtervezett témakörökhöz szükséges szerszámokat, felszereléseket, anyagokat, eszközöket, figyelembe véve a képzésben részt vevő tanulók számát. Az eszközök, szerszámok legyenek korszerűek, biztosítsák az ismeretek elsajátításán túl a balesetmentes munkavégzést. Rendelkezzen az intézmény olyan tanterülettel, állattartó teleppel, ahol a parkápolás, a gazdasági udvar, a szérűskert, közlekedő utak, vízelvezető árkok karbantartási, tisztítási munkáinak gyakorlati elsajátításához biztosítottak a feltételek (gyakorló terület, gyakorló ugarterület, bemutató terület, növényház, raktárak, állattartó épületek, technológiai berendezések stb.). További képzési helyszínek – lakóterületek, közterületek – szociális intézmények (pl. idősek otthona) – lakóközösségek, lakóparkok, társasházak területei Az elmélet tanítása, módszertani megjegyzések A készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulókkal új ismereteket eredményesen csak akkor lehet elsajátíttatni, ha egyénre szabott, olyan gyakorlati feladatokkal bízzuk meg, amelyeket képesek teljesíteni. Rendkívül fontos, hogy munkájuk/tanulásuk során folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert ez pozitív motivációt vált ki bennük. A szakmai elméleti órákat célszerű munkatermekben tartani, ahol az említett módon praktikus készségeik is jól fejleszthetők. Az ilyen módon megtartott órák nem időjárásfüggők, egész évben lehetőség van a gyakorlásra. Gyakorlati oktatás Az intézmények munkatermeiben, illetve a tangazdasággal is rendelkező intézményekben jó alkalom nyílik a különböző gyakorlati munkák végzésére, az ezekhez szükséges anyagok, eszközök, szerszámok megismerésére, balesetmentes használatuk megtanulására. A gyakorlati képzés során feltétlen előnyös – amennyiben lehetőség van rá – heti egy alkalommal integrált munkahelyi gyakorlaton foglalkoztatni a tanulókat. Ez kiváló lehetőség a szociális készségek fejlesztésére. Ezen készségek kialakulása,– az esetleges hiányosságok – jól kontrollálhatók a munkahelyi gyakorlatok során.

432

A tanulók felvételének feltételei A képzésben azok a tanulók vehetnek részt, akiket, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jogerős szakvéleménye alapján értelmükben akadályozottak intézményeibe utaltak, (középsúlyosan értelmi fogyatékosok) és a 16. életévüket betöltötték. Elvégezték az érvényes helyi tanterv szerint oktató speciális szakiskola 9-10. osztályát. 2. A MODUL MEGNEVEZÉSE ÉS CÉLJA A modul megnevezése Udvaros és szövött tárgy készítőközponti szakmai modul készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók szakmai képzéséhez A képzés célja Az értelmükben akadályozott tanulók segítése szocializációjukban, a munkavégzéshez szükséges kötöttségek, szabályok interiorizált elsajátításában, a későbbi rehabilitáció, illetve védett munkahelyen történő munkavégzés képességének elősegítésében. A képzés speciális sajátosságai Minimális elméleti ismeret elsajátítása elsősorban gyakorlati tevékenységbe ágyazott ismeretszerzéssel. A termelőmunkában megszokott munkaidő szerinti terheléshez fokozottan kell hozzászoktatni a tanulókat, figyelembe véve egyéni terhelhetőségüket. Az alapfokú iskolában megszerzett ismeretek lehetséges szinten tartása, fejlesztése. Az egyéni képességek figyelembevételével történő fejlesztés. A gyógypedagógiai irányelvek szerinti korrektív, kompenzáló és rehabilitációs célú fejlesztés, gyógypedagógus aktív részvételével. A betöltendő munkakör, elsajátítandó főbb készségek A képzés befejezésével a betölthető munkakör az egyéni képességek függvényében határozható meg. Elsősorban kevés szakmai elméleti igényű betanított munkák végzésére képesek, irányítás mellett (az egyéni képességek függvényében). Ezek a képességek határozzák meg az elsajátított készségek mennyiségét és minőségét. A képzés során folyamatosan törekedni kell arra, hogy azok a tanulók, akik alkalmasak a kézimunka – igényes udvarosi munkák (kertészeti, parkápoló, szérűskert – gondozó stb.) önálló végzésére, minden olyan ismeretet (szakmai elméleti, gyakorlati, szocializációs) szerezzenek meg, ami lehetővé teszi munkavállalásukat. Szakmai felkészültségük, fizikai állóképességük, szocializációjuk érje el azt a szintet, ami a munkakörrel szemben a vállalkozók/munkaadók igénye.

433

8.

TANÓRAI TANTÁRGYI TANTERVEK, TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK

AZ ELŐÍRT

(külön kötetekben fénymásolva található) 8.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodája 8.2. Sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott tanulók általános iskolája 8.3. Értelmileg akadályozottak általános iskolája 8.4. Tanulásban akadályozottak speciális szakiskolája 8.5. Értelmileg akadályozottak készségfejlesztő speciális szakiskolája 8.6. Szakmára előkészítő évfolyam (HHR) 8.7. Szakképzés 8.8. Gimnázium 8.9. Felnőttképzés

434

9. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK TANTERVEI 9.1. Napköziotthon 9.2. Szakkörök 9.3. Sportkör

435

Legitimáció 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat ........ év .......... hó ........ napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: ..................................................................................... ........................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője 2. A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a ........ év ..........hó ......napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ............................................................................. ............................................................ az iskolai szülői munkaközösség elnöke

3. A pedagógiai programot az iskolaszék a ......... év ........... hó ...........napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: .............................................................................. ...................................................................... az iskolaszék elnöke 4. A pedagógiai programot a kisebbségi önkormányzat ………..év …………hó ………. Napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: …………………………………………………… …………………………………………. A kisebbségi önkormányzat vezetője 5. Az iskolai egészségnevelési programot az iskola-egészségügyi szolgálat ………..év ……….. hó ……….. napján véleményezte, és elfogadásra javasolja. Kelt: …………………………………………………… ………………………………………… aláírás 6. A pedagógiai programot a nevelőtestület a ................. év ............. hó ............. napján tartott ülésén elfogadta.

436

Kelt: ................................................................................... ................................................................................. igazgató 7. Az intézmény pedagógiai programját a Békés Megyei Önkormányzat Képviselő-testülete ……..........év ................... hó ............. napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ................................................................................. ................................................................................ aláírás

437

Záradék A pedagógiai program módosítása, érvényessége 1. A pedagógiai programot módosítani kell, amennyiben a vonatkozó jogszabályok ezt előírják. 2. A pedagógiai programot módosítani kell, amennyiben ezt fenntartói döntés előírja. 3. A pedagógiai programot módosítani kell, amennyiben: -

a nevelőtestület létszámát figyelembe véve, a testület legalább 20 %-a ezt írásban kezdeményezi az intézmény vezetőjénél. amennyiben a szülői önkormányzat vezetősége erre írásban javaslatot tesz az intézmény vezetőjénél. amennyiben a kisebbségi önkormányzat elnökének erre vonatkozóan írásos észrevétele, javaslata van az intézmény vezetőjénél. amennyiben a feltételrendszer változásának hatására az egészségvédelmi szolgálat erre írásban javaslatot tesz az intézmény vezetőjénél. amennyiben az intézményi tárgyi, személyi feltételrendszerben olyan mértékű változás következik be, amely változás a módosítást indokolttá teszi (vezetőségi hatáskör).

4. A pedagógiai programot módosítani lehet: -

amennyiben a nevelőtestület legalább 10%-a ezt kezdeményezi írásban az intézmény vezetőjénél. amennyiben a működtetés során olyan kérdések merülnek fel, amelyek a módosítást lehetővé és indokolttá teszik.

5. Ki kell kérni a véleményezést abban az esetben, amennyiben a főrendszerek valamelyikében történik változtatás (alapelvek, célok, feladatok). 6. Kikérhető véleményezés, amennyiben az alrendszerekben történik változtatás (alfejezetek, szakmai programok, helyi tanterv). 7. Jelen pedagógiai program a közoktatási törvény 51.§ (1) alapján a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezethető be. 8. Jelen pedagógiai program 2011. június 30-ig van érvényben, a módosítást 2011. augusztus 31-ig kell elfogadtatni.

A pedagógiai program nyilvánossága:

A programot el kell helyezni valamennyi intézményegység nevelői szobájában, könyvtárában, s elérhetővé kell tenni azt az intézmény honlapján. A programba az arra jogosultak az intézményvezetés bármely tagjánál betekintést nyerhetnek a programba. Kelt: Békés, ………………………………………..

PH.

………………………………………….. Zámbó András igazgató

438