2013 Pedagógiai program
Erzsébet Királyné Szépészeti Szakközépiskola 1203 Budapest Kossuth L. u. 35
Tartalom 1
Bevezetés ............................................................................................................................ 8 1.1
1.1.1
Pedagógiai alapelvek ............................................................................................ 9
1.1.2
Küldetésnyilatkozat .............................................................................................. 9
1.1.3
Képzési rendszer ................................................................................................ 10
1.2 2
Jogszabályi héttér ...................................................................................................... 11
Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............. 11 2.1
Célok .......................................................................................................................... 11
2.1.1
A kompetencia alapú oktatás célja, kulcskompetenciák .................................... 12
2.1.2
Kiemelt fejlesztési feladatok .............................................................................. 14
2.2
Feladatok ................................................................................................................... 14
2.2.1
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ....................................................... 14
2.2.2
A családi életre nevelés ...................................................................................... 14
2.2.3
A testi és lelki egészségre nevelés ...................................................................... 15
2.2.4
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség.......................................................... 15
2.2.5
Fenntarthatóság, környezettudatosság ................................................................ 15
2.2.6
Gazdasági és pénzügyi nevelés .......................................................................... 15
2.2.7
Médiatudatosságra nevelés ................................................................................. 15
2.2.8
A tanulás tanítása ............................................................................................... 16
2.3
3
Pedagógiai alapelvek, értékek, küldetésnyilatkozat .................................................... 9
Eszközök, eljárások ................................................................................................... 16
2.3.1
Tanórák ............................................................................................................... 16
2.3.2
Könyvtár ............................................................................................................. 16
2.3.3
Idegen nyelv ....................................................................................................... 16
2.3.4
Mozgáskultúra .................................................................................................... 16
2.3.5
Kulturált szórakozás ........................................................................................... 17
2.3.6
Követelményrendszer ......................................................................................... 17
A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás .................................................... 17 3.1
Természettudományos nevelés .................................................................................. 17
3.2
A mindennapos testnevelés ....................................................................................... 17
3.3
Az idegennyelv-oktatás ............................................................................................. 18
3.4
A szakközépiskolai oktatás ........................................................................................ 18
3.5
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei ............................ 18
4
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 18
5
Közösségfejlesztés és kapcsolatok .................................................................................... 19 5.1.1
A közös cselekvés színterei ................................................................................ 20
5.1.2
A közösségi neveléshez szükséges tényezők ..................................................... 20 2
5.2
Az iskola hagyományai ............................................................................................. 20
5.2.1 5.3
7
8
A nevelőtestület .................................................................................................. 21
5.3.2
A szakmai munkaközösség ................................................................................ 22
5.3.3
A szülői szervezet............................................................................................... 22
5.3.4
A diákönkormányzat .......................................................................................... 22
Iskolai közösségi szolgálat programja ....................................................................... 24
A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai . 24 6.1
A pedagógusok intézményi feladatai ......................................................................... 24
6.2
Osztályfőnökök feladatai ........................................................................................... 25
Kiemelt figyelmet igénylő tanulók, SNI gyermekek nevelése, oktatása .......................... 26 7.1
Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek .............................................. 26
7.2
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .. 26
7.2.1
Diagnosztizálás................................................................................................... 26
7.2.2
Egyéni program .................................................................................................. 27
7.2.3
Résztvevők ......................................................................................................... 27
7.2.4
Egyéni felzárkóztatás ......................................................................................... 27
7.2.5
Felzárkóztatás szervezése ................................................................................... 27
7.2.6
Vizsgák ............................................................................................................... 27
7.2.7
Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei .............. 28
Partneri kapcsolattartási formák........................................................................................ 36 8.1
9
A közösség szereplőinek együttműködése ................................................................ 21
5.3.1
5.4 6
Megőrzendő hagyományaink ............................................................................. 20
Célja, kapcsolattartás formái ..................................................................................... 36
8.1.1
A tanulók közösségét érintő kapcsolattartás ...................................................... 36
8.1.2
A szülők közösségét érintő együttműködés ....................................................... 36
8.1.3
A partnerek közösségét érintő kapcsolattartás ................................................... 37
8.1.4
Iskola kapcsolatai: .............................................................................................. 37
Vizsgák ............................................................................................................................. 37 9.1
A tanulmányok alatti vizsgák célja, rendszere .......................................................... 37
9.1.1
Osztályozó vizsga ............................................................................................... 38
9.1.2
Különbözeti vizsga ............................................................................................. 38
9.1.3
Javító vizsga ....................................................................................................... 38
9.1.4
Pótló vizsga ........................................................................................................ 39
9.1.5
Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga ...................................................... 39
9.1.6
Köztes vizsga, szintvizsga .................................................................................. 39
9.2
A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei ....................... 39
9.2.1
A vizsgabizottság ............................................................................................... 39 3
9.2.2
Vizsga lebonyolítása .......................................................................................... 40
9.2.3
Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje .................. 42
9.2.4
Vizsgatárgyak részei .......................................................................................... 43
9.2.5
A vizsgaeredmények dokumentálása ................................................................. 44
9.3 10
Az országos pedagógiai mérések ............................................................................... 44 Tanulók felvétele, átvétele ............................................................................................ 47
10.1
Felvétel ...................................................................................................................... 47
10.2
Átlépés más oktatási intézménybe ............................................................................. 47
10.3
Átvétel iskolán belül másik osztályba ....................................................................... 47
10.4
Átvétel osztályon belül másik csoportba ................................................................... 48
11
Teljeskörű egészségfejlesztés ........................................................................................ 48
11.1
Egészségnevelési program ......................................................................................... 48
11.1.1
Az iskolai egészségnevelés célja ........................................................................ 48
11.1.2
Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai ........................ 48
11.1.3
Az egészségnevelés iskolai területei .................................................................. 48
11.1.4
Tevékenység formák .......................................................................................... 49
11.1.5
A megvalósítás szereplői .................................................................................... 49
11.2
Az iskola drogstratégiája ........................................................................................... 49
11.2.1
Célja ................................................................................................................... 49
11.2.2
Törekvések: ........................................................................................................ 50
11.2.3
A célok megvalósításának színterei ................................................................... 50
11.3
Kapcsolat az iskola-egészségügyi hálózattal ............................................................. 51
11.4
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ..................................................... 52
11.4.1
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai .................................... 52
11.4.2
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek iskolai területei ....................................... 53
11.4.3
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: ........................... 53
11.4.4
A megvalósítás szereplői:................................................................................... 53
11.5
Iskolai környezetnevelési program ............................................................................ 53
11.5.1
Belső környezet .................................................................................................. 53
11.5.2
Erőforrások ......................................................................................................... 53
11.5.3
Célok .................................................................................................................. 54
11.5.4
Módszerek .......................................................................................................... 55
11.5.5
Eszközök ............................................................................................................ 57
11.5.6
Követelmények ................................................................................................... 57
11.5.7
4. Megvalósítással szemben támasztott követelmények .................................... 58
11.5.8
Mérés, értékelés .................................................................................................. 58
11.5.9
Minőségfejlesztés ............................................................................................... 58 4
12
Eszközök és felszerelések jegyzéke .............................................................................. 59
13
A választott kerettanterv ................................................................................................ 59 Szakközépiskola a 2013/2014 tanévtől 51/2012 EMMI rend. (XII. 21.) alapján ............. 59
13.1
Középfokú nevelés-oktatás szakasza ......................................................................... 59
13.2
Szakképzés szakasza.................................................................................................. 59
14
Felmenő rendszerben kifutó oktatás, képzés ................................................................. 59
14.1
Szakközépiskola ........................................................................................................ 59
14.2
Szakiskola 9-10 évfolyam (kifutóban) ...................................................................... 60
14.3
Szakképzés kifutóban (32/2011 SZVK) .................................................................... 60
15
Tantárgyi struktúra és óraszámok ................................................................................. 61 51/2012 EMMI rend. (XII. 21.) alapján a XXX. Szépészeti ágazat kerettanterve ........... 61
16
A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések . 62
16.1
Az óratervben szereplő kötelező és kötelezően választható tantárgyak: ................... 62
16.2
Az óratervben szereplő szabadon választható tanórák .............................................. 62
17
Tankönyvkiválasztás szempontjai ................................................................................. 62
17.1 18
A taneszköz kiválasztásának szempontjai ................................................................. 63 A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai ........................................... 63
18.1
Célok, feladatok ......................................................................................................... 63
18.2
A tanórai foglalkozások megszervezése .................................................................... 63
18.3
A tanítási idő felosztásának szabályai ....................................................................... 64
18.4
Tanuló kötelező és választható foglalkozásainak száma ........................................... 64
19
A pedagógusok és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai ........................ 64
19.1
A nem kötelező tantárgyak választása ....................................................................... 64
19.2
Pedagógus választása ................................................................................................. 65
20
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................... 65
21
Érettségivel kapcsolatos általános feladatok ................................................................. 65
Érettségi vizsgatárgyak a 2013/2014 tanévben belépő évfolyamokon ................................. 65 21.1
Kötelező tantárgyak: .................................................................................................. 65
21.2
Kötelezően választható tantárgyak ............................................................................ 65
21.3
Választható tantárgyak: ............................................................................................. 65
21.4
Középszintű érettségi vizsga témakörei .................................................................... 66
22
A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése........................................... 66
22.1
A számonkérés formái és követelményei .................................................................. 66
22.2
A minősítések formája ............................................................................................... 66
22.2.1
A hozzáadott érték mérése ................................................................................. 68
22.3
A tanuló teljesítményének dokumentálása ................................................................ 68
22.4
A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítési formái .................. 68 5
22.4.1
A magatartás megítélésének kritériumai ............................................................ 68
22.4.2
A szorgalom megítélésének kritériumai ............................................................. 69
22.5
A tanuló jutalmazása, büntetése ................................................................................ 69
23
Csoportbontások, foglalkozások szervezése ................................................................. 70
24
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek, .................................. 71
24.1
A mérés célja ............................................................................................................. 71
24.2
A „Hungarofitt” módszer........................................................................................... 71
24.3
A vizsgálatok megszervezése .................................................................................... 71
24.4
A mérések általános szempontjai .............................................................................. 72
24.5
A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök .......................................................... 72
24.5.1
Az aerob kapacitás méréséhez............................................................................ 72
24.5.2
Az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez: .......................................... 72
24.6
A vizsgálat gyakorlati végrehajtása ........................................................................... 72
24.7
A felmérés eredményeinek pontértéke ...................................................................... 75
25
Gyermek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, gyermekvédelem .......... 76
25.1
Szűrés......................................................................................................................... 77
25.2
Prevenció ................................................................................................................... 77
25.3
Együttműködés külső szervezetekkel ........................................................................ 77
25.4
Juttatások alapelvei .................................................................................................... 77
25.5
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ............................................ 77
25.5.1
Helyzetelemezés ................................................................................................. 77
25.5.2
Segítő tevékenység ............................................................................................. 77
25.5.3
Külső kapcsolatok .............................................................................................. 78
25.5.4
Anyagi háttér ...................................................................................................... 78
25.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 78 25.6.1
Feladat: ............................................................................................................... 78
25.6.2
A fejlesztés lehetőségei ...................................................................................... 78
26
A nevelő testület által szükségesnek tartott további elvek ............................................ 78
26.1
A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai .................. 78
26.2
A tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentések ..................................... 78
26.3
A tankötelezettség teljesítése magántanulóként ........................................................ 79
26.4 A nyelvi előkészítő osztályok emelt szintű nyelvi oktatásának programja a 9-13. évfolyamon ........................................................................................................................... 79 26.5
27
Mérés – értékelés ....................................................................................................... 79
26.5.1
Belső mérések .................................................................................................... 80
26.5.2
Külső mérések .................................................................................................... 80
Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv ................................................. 80 6
28
A magasabb évfolyamba lépés feltételei ....................................................................... 81
29
A pedagógiai program megvalósulásának feltételei...................................................... 81
30
Az iskolai élet munkarendje .......................................................................................... 82
30.1
Alapelvek ................................................................................................................... 82
30.2
Az iskola munkarendje .............................................................................................. 82
30.2.1 30.3 31
Az órák és a szünetek rendje .............................................................................. 82
Csengetési rend .......................................................................................................... 82 Szakmai programok a 2013/2014 tanévtől .................................................................... 83
31.1
Szakmai programok felmenő rendszerben................................................................. 83
31.1.1
Szakközépiskola ................................................................................................. 84
31.1.2 Gyakorlati feladatok beszámíthatósága, értékelése szakiskolai és szakközépiskola fodrász, kozmetikus szakképzésben a kifutó osztályoknál .................. 85 31.1.3
Szakiskola........................................................................................................... 87
31.1.4
Szakképzés ......................................................................................................... 87
31.1.5 Köztes vizsgák az ágazati kerettanterv alapján a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben ....................................................................................................................... 89 31.1.6 32 32.1
Felnőtt oktatás általános szabályai ..................................................................... 92
Felnőttképzés ................................................................................................................. 92 Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai képzéseink:................................... 93
33
Továbbképző tanfolyamaink ......................................................................................... 94
34
Iskolarendszeren kívüli általános képzéseink................................................................ 95
35
Legitimációs záradék ..................................................................................................... 97
Mellékletek ............................................................................................................................... 99 1.Melléklet ............................................................................................................................ 99 2.Melléklet: ........................................................................................................................... 99 3.Melléklet ............................................................................................................................ 99 4.Melléklet ............................................................................................................................ 99 5. Melléklet ........................................................................................................................... 99 6.Melléklet ............................................................................................................................ 99 7.Melléklet ............................................................................................................................ 99
7
I.
Az iskola nevelési programja
1 Bevezetés Iskolánk 1954 óta működik önálló intézményként. Több mint öt évtizede képezünk fodrászokat és kozmetikusokat a hazai szolgáltatóipar számára. 1993 óta működtetünk fodrász, 1999-től kozmetikus tanműhelyt. Az évek során megteremtettük a feltételeket a humán, reál és szaktárgyi területen, hogy a szakmát magas színvonalon tanítsuk. Iskola jogi státusza Az alábbi adatok az intézmény Alapító Okiratában foglaltakkal megegyeznek. − Az intézmény pontos megnevezése: Erzsébet Királyné Szépészeti Szakközépiskola − Az intézmény székhelye: Levélcím: 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Telefon: 283-02-03 Fax: 283-02-03/117 mellék Telephelye: 1064 Budapest, Weiner Leó utca 6. − Az intézmény alapítója, fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Rövidített neve: KIK Székhelye: 1055 Budapest, Szalai utca 10-14. − Az intézmény felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Rövidített neve: KIK Székhelye: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. − Az intézmény jogállása: önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység − Az intézmény típusa: Szakközépiskola Szakiskola − Az intézmény működési területe: Budapest, Pest megye − Az intézmény tevékenységei: Lásd KIK Alapító Okirat − Az alapítás éve: 1954. − Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény vezetője /igazgatója/, valamint az általa megbízott intézményi dolgozó. 8
1.1 Pedagógiai alapelvek, értékek, küldetésnyilatkozat 1.1.1 Pedagógiai alapelvek Tevékenységünk középpontjában a minőségi nevelő illetve oktatómunka áll, amely biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Arra törekszünk, hogy a tanulók biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. Iskolánk nevelési rendszere az igényességre törekszik, pedagógusaink munkájukat az erkölcsi és etikai normáknak megfelelően végzik és élik meg. Iskolánk minden pedagógusa: − a fiatalok nevelését, oktatását a normáknak megfelelően végzi, − nevelő és nem csak oktató, − fontos a szakmai tudás, de soha nem felejti el, hogy elsődleges az életre nevelés, − munkájában következetes, nem részrehajló, − felelősséget vállal a rábízott tanulókért, tárgyakért, oktatási eszközökért, − odaadóan végzi hivatását, ezzel is példát mutatva az intézményi közösségnek, − egyéniségével és helyes önismeretével is igyekszik nevelni, − együtt halad az úton a nevelőközösséggel és az osztályával, − észreveszi a problémát, tapintatosan kezeli, − a tantárgyak óravezetését a tanmeneteknek megfelelően végzi, − folyamatosan fejleszti önmagát erkölcsi- etikai- pedagógiai téren, − ügyel arra, hogy saját szakterületén nyomon kövesse a tudomány fejlődését. 1.1.2 Küldetésnyilatkozat Iskolánk – több mint öt évtizedes tradíciókra támaszkodva – képez szakembereket a szépészeti ágazat számára. A régi-új szakképzési formák az iskola küldetésének fókuszában állnak. Természetesen a nevelőtestület mindezt összehangolja a jelenkor adottságaival és követelményeivel. Iskolánk tanári közössége a segítőkkel és a partnerekkel közösen munkálkodik azon, hogy az iskolából útjukra bocsátott fiatalok sokrétű és gazdag elméleti és gyakorlati tudással, szilárd és az emberség próbáit kiállni képes erkölcsiséggel felvértezve lépjenek ki az iskola kapuján tanulmányaik befejeztével. Az iskolánk pedagógiáját alapvetően jellemzi, hogy az oktatás mellett kiemelt hangsúlyt helyez a nevelésre. Ez annyit jelent, hogy a felnövekvő ifjúságot személyes odafigyeléssel és közösségeik alakításával kíséri önnevelő törekvésében. Várja és elvárja, hogy amit az iskolába beiratkozott fiatal és az őt beírató szülei önként vállalnak, azt az iskola nevelőivel együttműködve bontakoztassák ki. Ez egyrészt alapos szakmai, tanulmányi követelményeket jelent, tekintettel arra, hogy a diákok többsége érettségi után iskolánk szakképző évfolyamain kívánják folytatni felkészülésüket a szolgáltató szakmára. Másrészt erkölcsi téren becsületes humanitást, életre törekvést várunk el. Ezek megvalósításában segít a „SISY tudat”, amely arra törekszik, hogy kiváló szakemberek kerüljenek ki iskolánkból. Mindez egyrészt az igazságok elfogadására nyitott magatartást, önfegyelmet és derűt, személyes odaadást és szolidaritást, egymás munkájának megbecsülését jelenti. Az iskola területi korlátozások nélkül mindazoknak ajánlja programját, akik az előzőekben vázolt elképzelések és követelmények mentén haladva kívánják folytatni középiskolai és szakmai tanulmányaikat. Természetesen főváros egész területéről, illetve a megfelelő közlekedési lehetőségekkel rendelkező agglomerációs településekről Pest megyéből.
9
1.1.3 Képzési rendszer
1. ábra Felmenő képzési rendszer
2. ábra Képzési rendszer 2013/2014 tanévtől
10
1.2 Jogszabályi héttér
− 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről − 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról − 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról − 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról − 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről − 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről − 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló − 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról − 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról − 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet A 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról − 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről − 2011. évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről − 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról − 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről − 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről − SZVK rendeletek, kerettanterv
2 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1 Célok Legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy harmonikus személyiséget fejlesztő, oktatott szakmáinkat jó színvonalon elsajátító tanulókat képző szakközépiskola és szakképző iskolaként működjünk. Célunk, hogy életpályájuk megszervezésében az önképzés és a realitás talaján állva megelégedett emberek legyenek. Iskolánk jelenlegi testülete a szülők és az iskolával kapcsolatot tartó munkáltatók támogatásával tűzte ki célul a társadalom igényeinek figyelembevételével az iskola hagyományait szem előtt tartva a kulcs-kompetenciák fejlesztését. Ezek: − kommunikációs készség − tanulni tudás képessége − problémamegoldó képesség − mentális és fizikai feladatmegoldó képesség 11
− kulcskompetenciák fejlesztése 2.1.1 A kompetencia alapú oktatás célja, kulcskompetenciák A gondolkodás, megismerés készségeinek és képességeinek a kifejlesztése, melyek segítségével az egyén képes a környezetéből felvett információkat hatékonyan feldolgozni, elemezni, az elemzések alapján következtetéseket levonni és döntéseket hozni. Az Európai Unióban a kulcskompetenciák foglalják magukba azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az Unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Kulcskompetenciák: — Anyanyelvi kommunikáció — Idegen nyelvi kommunikáció — Matematikai kompetencia — Természettudományos és technikai kompetencia — Digitális kompetencia — Szociális és állampolgári kompetencia — Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia — Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség — A hatékony, önálló tanulás 2.1.1.1 Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. 2.1.1.2 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadid s tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint.
12
2.1.1.3 Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. 2.1.1.4 Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. 2.1.1.5 Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és - megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. 2.1.1.6 Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. 2.1.1.7 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményező képesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. 2.1.1.8 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a 13
vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejező eszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. 2.1.1.9 A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 2.1.2 Kiemelt fejlesztési feladatok A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: — beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba. 2.2
Feladatok
2.2.1 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődés fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elősegíti a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá segíti, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 2.2.2 A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. Iskolánk kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülők konfliktusok kezeléhez.
14
2.2.3 A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusaink ösztönözik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladatunk, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusaink motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 2.2.4 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A személyiség fejlesztése keretében célul tűzi ki a segítést, nevelést-oktatást, a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerje meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. 2.2.5 Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az iskolának fel kell készítenie a tanulóit a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 2.2.6 Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 2.2.7 Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.
15
2.2.8 A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók el pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.
2.3 Eszközök, eljárások 2.3.1 Tanórák A felsoroltak megvalósulásához hatékonyabban kell használnunk az egyes tanórák, foglalkozások, tanítás utáni programok tananyagának, tematikájának lehetőségeit. Változatos, az egyéni képességekhez igazodó, differenciált módszerekkel szükséges közvetítenünk céljainkat, a leírt alapelveknek megfelelően bevonva a folyamatba az iskolával kapcsolatban levő munkáltatókat, szülőket is. A megvalósítás érdekében szükséges: a feladatok ellátásában résztvevők folyamatos megbeszéléseire, az információk, tapasztalatok átadására, a tanulók felé a mindig konkrét, egyértelmű elvárások megfogalmazására, azok következetes számonkérésére, a végrehajtás színvonalának folyamatos értékelésére, miközben fejlesztjük a tanulók önértékelését, a helyes önkép kialakulását, az egészséges önbizalmat, de mások munkájának megbecsülését is. 2.3.2 Könyvtár Meg kell tanítanunk a tanulókat az önálló könyvtárhasználatra, hogy képesek legyenek az önálló ismeretek megszerzésére, a megszerzett információk feldolgozására, szelekciójára. Tudatosítani kell bennük, hogy a könyvtár nem csak a könyvek és a folyóiratok tárháza, hanem a digitális ismerethordozók, és az internet is szerves részét képezik. 2.3.3 Idegen nyelv Európai Uniós tagságunk megkívánja, hogy minden tanulónk képes legyen idegen nyelven kommunikálni, és ismerje a szakmához szükséges szókészletet. Fel kell keltenünk érdeklődésüket saját és más népek kultúrája iránt. Szorgalmaznunk kell a tájak, országok megismerését, és a különböző népcsoportok kultúráinak, szokásainak megismerését, egyben megbecsülését. Ennek érdekében külföldi tanulmányi kirándulásokat szervezünk, és folyamatos kapcsolattartásra törekszünk külföldi partnereinkkel. A TEMPUS alapítványon keresztül szakmai mobilitási, valamint Leonardo da Vinci pályázatokon veszünk részt. A sepsiszentgyörgyi testvériskolánkkal minden évben fenntartjuk személyes és szakmai kapcsolatunkat. 2.3.4 Mozgáskultúra A tanulók mozgáskultúrája, testi fejlettsége különböző. Többségük állóképessége, mozgásigénye sok kívánnivalót hagy maga után. A testnevelési foglalkozásokat, a szabadidős sportot többségük nem kedveli. A szakmai alkalmassági követelmények alapján 16
állóképességük fejlesztésre szorul. A mozgásra egészségük védelmében, szakmáink felnőttkori gyakorlásához, a koncentrációs készség, az akaraterő, a harmonikus mozgás, a társas kapcsolatok, a fegyelem javulása, a szabadidő hasznos eltöltése érdekében szükség van. 2.3.5 Kulturált szórakozás A kulturált szórakozás megszerettetése érdekében rendszeresen szervezünk csoportos színház, film, múzeum és tárlatlátogatást, szorgalmazzuk a rendszeres testmozgást - kihasználva a kondi terem adta lehetőségeket -, a kirándulásokat. 2.3.6 Követelményrendszer A szülők, munkáltatók igényeit, elvárásait az iskolával szemben személyes beszélgetésekkel, vagy írásban, felmérésekkel ismerjük meg. Az intézményi minőségbiztosításhoz kapcsolódó elégedettségi mérések is orientálnak bennünket. Valamennyi fórumon abban kérjük a szülők segítségét, hogy az iskola és a család követelményrendszere közelítsen egymáshoz a jobb eredmények elérése érdekében.
3 A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A kerettantervek alapján a helyi tantervek határozzák meg a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, továbbá az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, és alapul szolgálnak a kimeneti követelmények meghatározásához. A kerettantervre épülő helyi tantervek az alábbi elvárásoknak felelnek meg: − a bennük kifejeződő értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket; − azonosíthatók bennük a Nat-ban megjelölt fejlesztési területek, nevelési célok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak, alkalmasak ezek fejlesztésére, követésére és értékelésére; − biztosítják a felkészítést az adott iskolatípust lezáró vizsgák követelményeire; − segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok fejlesztését; − használatuk során érvényesülnek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlőség; − nyitottak a továbbfejlesztésre, a célokhoz alkalmazkodó felhasználásra.
3.1 Természettudományos nevelés Az egyén, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a nevelés-oktatás rendszerének kiemelt feladata. A kísérletezés, a megfigyelés, a természettudományos gondolkodás differenciált fejlesztése és alkalmazása, a hétköznapi életben is használható elemeinek gyakorlati elsajátítása. Cél, hogy a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során.
3.2 A mindennapos testnevelés Az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg, az iskola adta lehetőségeken belül a tornateremben és a kondicionáló teremben. A heti öt órán belül heti két óra a hagyományos óraszervezéstől eltérő módon alternatív, szabadidős módszerekkel kerül megvalósításra.
17
3.3 Az idegennyelv-oktatás A középiskolákban biztosítjuk a megkezdett első idegen nyelv folytatólagos oktatását és az érettségi idejére annak legalább B2 szintű elsajátítását. A második idegen nyelvként szabad választás szerint oktatunk olasz nyelvet.
3.4 A szakközépiskolai oktatás A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott XXX. Szépészeti ágazatban tehető a munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga.
3.5 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következőelvek szerint kerül megszervezésre: — a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van; — igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni; — szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök, siket tanulóknál a magyar jelnyelv elsajátításának, alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába; — az iskola segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatja az egyes fogyatékkal élő tanulókat.
4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolának – mint másodlagos szocializációs színtérnek – a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment át. A pedagógusi tevékenység ismeretátadói funkciója mindinkább differenciálódott. Az átadandó ismeret megsokszorozódott. − Az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek; a társadalmi problémák a családi körben is megjelentek és az ebből adódó hiányosságokat gyakorta pótolni, korrigálni kell az iskolában. Az iskola a lakosság széles rétegeinek az egészséget megőrző magatartásra kedvező irányú befolyással bírhat. Ezen belül az iskola legfontosabb feladatterülete az elsődleges megelőzés. Ebben az iskola védőnőjének és pedagógiai asszisztensének (ifjúságvédelmi felelősünknek) nagy szerepe van. A személyiségfejlesztésben, az önkép kialakításában, a kreativitás, a problémamegoldó képesség fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak, mint közösségnek elsődleges szerepe van. A közösség a jellemformálásban, a veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók védelmében az osztályfőnök és a fent említett szakemberek fontos szerepet kapnak. Ezen kívül az adott szakterületek speciális intézményeivel (Pedagógiai Szakszolgáltató Központ, Gyermekjóléti Szolgálat) állandó kapcsolatot tartva a személyiségfejlesztést szem előtt tartva lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a tanulók érdekében, konkrétan: 18
− tanuló centrikus tanári gondolkodás − a tanári pályához hivatásbeli becsületen és a nevelésen alapuló felelősségteljes viszonyulás − kudarctűrő, sikerre vágyó, s ennek érdekében tenni akaró, életvidám, közösségben is gondolkodó tanuló és tanár eszmény érvényesüljön − felelősségteljes nyilvános szereplés a közjó érdekében, − szervezett képzéssel és önképzéssel biztosított tájékozottság, sokoldalúság, − a személyes pozitív példamutatás mind a munkában, mind a hétköznapi kapcsolatok területén érvényesüljön, − önálló értékrend, világkép, világnézet kialakítását elősegítő nyitott, személyes kapcsolatokra, oktatási, ellenőrzési módszerre törekvő általános tanári magatartás, − a diákot egyszerre saját személyiségéhez (képességeihez) és diáktársai teljesítményéhez egyaránt viszonyító tanári minősítés, az értékelés igazságossága, hatékonyabb munkára, − motiválása fejlődjön ki, − belülről motivált, önálló tevékenységre képes tanulói, tanári személyiség érvényesülése, − a tanár-diák együttes tevékenységének folyamatát meghatározó kívánatos elvek: - közös gondolkodás (megbeszélés), - egyéni munkálkodás irányainak kialakítása, megvitatása (tanulás, ismeretszerzés együttes gondolkodással), - kölcsönös, közös megbeszélés, a tapasztalatok értékelése, hasznosítása.
5 Közösségfejlesztés és kapcsolatok A közösségteremtés közös cselekvésekben, a célok közös megfogalmazásában valósul meg. A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban nem magukra hagyott egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük iskolai éveik alatt. A közösség részeként az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie: − jóakarat, bizalom, őszinteség, − a különbözőség tisztelete, − azonosulási képesség, rugalmasság, − türelem és mértékletesség a teljesítmény értékelésében, − a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas elvégzése a képességek legkedvezőbb érvényesülése szerint, − másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség, figyelmesség, udvariasság, − az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése, − az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága, gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása a társadalmi önmegvalósulás folyamatában önbizalmat, sikerélményeket adó voltuk miatt, − a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes (szokássá emelendő) gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése),
19
− 5.1.1 − − − − − − − −
az esztétikai nevelési lehetőségeink bővítése (kézműves szakkör, énekkar-, színház-, mozi- és hangverseny-látogatás), A közös cselekvés színterei a tanórák, foglalkozások, gyűlések, közös beszélgetések, véleménycsere, vita, az egyes csoportok, amelyek hosszabb időre, vagy alkalmilag szerveződnek, az egyes csoportok közötti versenyek, egymás segítése, szolidaritás, az empátia fejlesztése egymás iránt, konfliktuskezelés, dicséret, elmarasztalás közösségfejlesztő ereje, közös rendezvények, élmények és értékelésük, szituációs játékok
5.1.2 A közösségi neveléshez szükséges tényezők − a hon, népismeret, lokális ismeretek, információs csatornák kiépítése, − a tanulók nyitottsága a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások megismerése iránt, a különbözőségek megértése, tisztelete, − a tanulók aktív részvétele a helyi értékek megőrzésében, fejlesztésében, − személyes tapasztalatszerzés az együttműködések előnyeiről, a konfliktus-kezelési módok ismerete saját környezetben, − a kommunikációs kultúra, az önálló véleményalkotás, (a formálás és kifejezés megismerése, érvek, ellenérvek értelmezése, viták etikájának kialakítása a fentiek szerint ), − a sérült, beteg, fogyatékos embertársak elfogadása, megértése, segítése, − osztálytudat fejlesztése, egymásra figyelés, − érzelmi kötődés, felelősségtudat kialakítása,
5.2 Az iskola hagyományai 5.2.1 Megőrzendő hagyományaink Iskolánkból sok neves, nemzetközileg is elismert szakember került ki, akiknek életútja példa lehet a jelen és a jövő tanulói számára. Tehetséges tanulóinkat ezért arra ösztönözzük, hogy minél többen vegyenek részt az országos Szakma Kiváló Tanulója versenyen. Nemzeti ünnepeinkről évente két alkalommal iskolai szintű rendezvényen emlékezünk meg, melynek műsorát tanulóink ill. meghívott előadók adják. Karácsonyi ünnepekre adventi koszorúval ill. fenyőfa állítással és osztályközösségi megemlékezéssel készülünk. Felnőtt dolgozóink karácsonyát tanulóink, fiatal kollégáink színvonalas műsorai teszik meghitté. Működik kamarakórusunk, műsoraival színesítjük a tanévnyitót és a zárót, végzőseink búcsúztatását, a ballagást. A kilencedikeseknek vidám gólyaavatót, végzőseinknek színvonalas szalagavatót szervezünk. Az osztályközösségekben a baráti kapcsolatok kialakítása és fejlődése érdekében osztálykirándulásokat, színház és múzeumlátogatásokat szervezünk. Az iskolai hagyományőrzést szolgálja az iskolai dokumentumok gyűjtése, és a helytörténeti gyűjtemény kialakítása. Neves előadókkal /fodrász, kozmetikus, stb/ évente szakmai napokat tartunk. A kerületi Erzsébet Napok ünnepségsorozatához bemutatókkal, kulturális- és sportversenyek rendezésével járulunk hozzá. A jövőben is szervezünk iskolai szintű tanulmányi kirándulásokat, melyeknek célja hazánk történelmének, jellegzetes tájainak, értékeinek, nevezetességeinek megismerése. 20
A nyelvtanulás elősegítése érdekében olyan nemzetközi testvériskolai kapcsolatokat ápolunk, melyek lehetővé teszik, hogy tanulóink német- és olasz nyelvterületre juthassanak el, ahol közvetítő nyelvként az angol nyelvet is gyakorolhatják. Az anyagi fedezetet pályázatokkal kívánjuk megteremteni. A tanulókat érintő és érdeklő kérdésekről rendszeresen iskolaújság jelenik meg, melynek létrejöttében tanulóink is aktívan részt vesznek. Célunk, hogy a témaválasztásban, a cikkek írásában, az újság szerkesztésében a diákönkormányzat által irányított önálló munkacsoport jöjjön létre. Az iskolaújság mellett jobban ki szeretnénk használni az iskolarádióban rejlő lehetőségeket, számítva a diákok kezdeményezőkészségére. Sisy Szakmai Estet szervezünk minden évben, melyre a közalkalmazotti közösségen túl meghívjuk a szakma kiválóságait, támogatóinkat, és a fenntartót. Erzsébet Kupa tanulmányi versenyt hirdetünk meg minden tanévben, melynek célja a tanulók egyéni és az osztályközösségek eredményeinek, tanulmányi szintjének javítása, a kiváló és jó teljesítmények ösztönzése és az eddigieknél jelentősebb elismerése. Projekt napokat szervezünk diákjaink számára, ahol az iskolai keretek közül kilépve, tanári útmutatással kapnak lehetőséget ismereteik bővítésére. A leendő kilencedikes tanulóknak gólyatábort szervezünk, melyen megismerhetik egymást és lennedő tanáraikat DÖK tábort szerezünk a Diákönkormányzat tagjainak, ezzel is elősegítve a közösségi munkát. Az iskola tanulói a korábbi években sikeresen szerepeltek a Szép Magyar Beszéd, a fővárosiés országos helyesírási versenyeken. Célunk, hogy újra mozgósítsuk diákjainkat az anyanyelvi versenyeken való részvételre. Újra meg kívánjuk szervezni a korábban sikert aratott tantárgyi versenyeket, vetélkedőket, házi- és fővárosi szavalóversenyeket. Az elmúlt időszakban is arra törekedtünk, hogy diákjaink átérezzék más emberek problémáit, toleránsak legyenek, ne legyenek érdektelenek mások iránt. Ennek érdekében alkalomszerű gyűjtőakciókat szervezünk, pl.: árvízkárosultaknak, súlyos beteg gyerekeknek. Évente több alkalommal jótékonysági munka keretében diákjaink több helyszínen is (fővárosi öregek otthona, Cseppkő Gyermekotthon, stb.) ingyenesen dolgoznak a rászorulók számára.
5.3 A közösség szereplőinek együttműködése 5.3.1 A nevelőtestület A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az osztályban tanító pedagógusok közösségére vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. a. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni: − az iskolaigazgató, − a nevelőtestület tagjai egyharmadának, − az iskolai szülői szervezet, közösség, az iskolai, diákönkormányzat kezdeményezésére. b. A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. c. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: − az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, − a tantárgyfelosztás, elfogadása előtt, 21
− az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, − az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásnak visszavonása előtt, − külön jogszabályban meghatározott ügyekben 5.3.2 A szakmai munkaközösség a. A szakmai munkaközösség dönt − működési rendjéről és munkaprogramjáról, − szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, − az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. b. A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. c. A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően –be kell szerezni − a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, − az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, − a felvételi követelmények meghatározásához, − a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához d. Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg. 5.3.3 A szülői szervezet a. Ha iskolában, több szülői szervezet, közösség működik, az a szülői szervezet, közösség járhat el, az iskola, valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az, iskolába, felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szülői szervezet, közösség hiányában a szülői szervezetek, közösségek a nevelésioktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet, közösséget a képviselet ellátására (a továbbiakban: szülői szervezet). b. A szülői szervezet, közösség szótöbbséggel dönt. − saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, − tisztségviselőinek megválasztásáról c. Az iskola, szülői szervezet, figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 5.3.4 A diákönkormányzat Ha az iskolában, több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyiknek a megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában működő diákönkormányzatok a nevelésioktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiakban: diákönkormányzat). a. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt − saját működéséről, 22
− a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, − hatáskörei gyakorlásáról, − egy tanítás nélküli munkanap programjáról, − diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint − amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. b. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. c. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. d. Az diákönkormányzat véleményét ki kell kérni. − a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, − a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, − a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, − az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, − az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, − a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, − az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, − a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, − az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, − a házirend elfogadása előtt. e. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. f. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. g. A diákközgyűlés összehívását diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. h. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. i. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
23
A döntési jogkört – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – az alábbi területeken gyakorolják: − saját közösségi életük tervezésében, szervezésében − tisztviselőik megválasztásában − jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban A tanuló joga, hogy „válasszon a pedagógiai program kereti között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. A tanulók e jogukkal minden tanév folyamán egy alkalommal élhetnek. A választás a következő tanévre szól, és az iskola személyi, tárgyi lehetőségeinek figyelembevételével történhet.
5.4 Iskolai közösségi szolgálat programja A részletes leírását az 5. melléklet tartalmazza
6 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai 6.1 A pedagógusok intézményi feladatai
− A tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés − A tanulók dolgozatainak, írásbeli munkájának javítása, rendszeres értékelése (érdemjeggyel/szövegesen) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint. − A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradt és a helyettesített órák adminisztrálása. − A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatainak teljesítése. − A hivatali titkok megőrzése. − A hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása. − A különbözeti, az osztályozó és a javítóvizsgák lebonyolítása. − A kísérletek, a dolgozatok és a tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése. − A tanulmányi versenyek lebonyolítása. − A tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok. − A vizsgák, a tanulmányok versenyek és az iskolai mérések felügyelete. − Az iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése. − Az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői, a diákönkormányzat-segítői feladatok ellátása. − Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása. − A szülői értekezletek és a fogadóórák megtartása. − Pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken. − Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés. − A tanulók felügyelete az óraközi szünetekben. − Az ebédlői ügyelet ellátása. − A tanulmányi kirándulások, az iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése és lebonyolítása, részvétel a munkaközösségi értekezleteken. 24
− A tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése. − Az iskolai dokumentumok elkészítésében, átdolgozásában, felülvizsgálatában való aktív közreműködés. − Az osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás, leltár készítése. − A szakleltárak és a szaktantermek rendben tartása, szertárrendezés. − Együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel. 6.2 Osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. Munkáját a nevelési igazgatóhelyettes segítségével végzi. Személyes felelőssége, hogy a vezetése alatt álló osztály megismerje az iskola értékrendjét. Feladata elsősorban az osztály közösségi életének szervezése, a tanulók személyiségének az iskolai értékrendnek megfelelő fejlesztése az osztályban tanító tanárokkal összhangban. Törekszik a tanulók családi és szociális körülményeinek megismerésére, a gyermekkel szükség szerint egyénileg, differenciáltan is foglalkozik. Megtervezi és tudatosan alakítja az osztály közösségi programjait, de az évek során törekszik a diákok önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének fejlesztésére. A szaktanárokkal együttműködve orientálja a tanulók fakultációs választását, a tehetséggondozás irányait, a szakmaválasztást, továbbtanulást. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók érdekében együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel, gondoskodik számukra szociális, illetve tanulmányi segítség nyújtásáról. Az iskolában érvényes tanterv szerint az osztályfőnöki órát felhasználja a pedagógiai és nevelési kérdések megvitatására; képviseli osztálya érdekeit a nevelőtestület és az iskolavezetés előtt. Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztállyal való törődést melyet személyes példájával is megerősít. Operatív feladatai: − az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe véve a személyiségfejlődés jegyeit és a közösségfejlesztés elveit − segíti a tanulóközösség kialakulását, együttműködik az osztály diákbizottságával − segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját − kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével − folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, neveltségi szintjét, − minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, szaktárgyi tudását, és ezeket a nevelőtestület elő terjeszti − szülői értekezletet és fogadóórát tart − ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket: − napló vezetése, ellenőrzése − félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása − bizonyítványok, törzslapok megírása − továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése − hiányzások igazolása − nyomon követi, segíti az osztálya kötelező orvosi vizsgálatát − ellátja osztályában a gyermekvédelmi-, ifjúságvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart a segítő szakemberekkel, 25
− rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, − élményszerű szabadidős programokat szervez − javaslatot tesz a tanulók segélyezésére, jutalmazására, büntetésére, − részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti az iskolai közös feladatok megoldását − órát látogat az osztályában
7 Kiemelt figyelmet igénylő tanulók, SNI gyermekek nevelése, oktatása 7.1 Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek Pedagógiai programunk a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához az alábbi szempontok érvényesülnek: − belső motivációk előmozdítása, kialakítása, fejlesztése, − a tanulók cselekvő bevonása a tanulási folyamatba, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket − a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárása, esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezése, − az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) az együttműködő (kooperatív) tanulás technikák és formák alkalmazása − differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben, — a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása, — sajátos nevelési igényű tanulók esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása, — tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazása, — a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák kialakítása különböző tanulásszervezési megoldásokkal.
7.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 7.2.1 Diagnosztizálás A diagnosztizáláshoz a beilleszkedési problémákkal, a magatartási zavarokkal küszködők viselkedésének okait szükséges megismernünk. Ezen értjük a családi, baráti háttér, tanulási technikák, a tanuló és a család értékrendjének, életmódjának megismerését, a viselkedési motivációk feltárását a tanulókkal történő egyéni és csoportos beszélgetések kapcsán. Ehhez szükséges a szülők, kollégák tapasztalatainak megismerése, ha kell szakértői vélemények beszerzése is. A tanév elején minden évfolyam minden osztályában felmérések keretében szűrjük ki az alapvető ismeretek hiányával küszködő tanulókat. Ez a felmérés a 9. évfolyamon átfogó 26
jellegű. Itt az ismeretek felelevenítésén, alkalmazásán túl a szövegértésről, a lényegkiemelési képességről, az írás, olvasás, számolási készségről is képet kapunk. 7.2.2 Egyéni program A tünetek ismeretében az osztályfőnöknek, de az osztályban tanítóknak is egyénre szabott programot kell összeállítania a sikeres pedagógiai munkához. A program tartalmáról direkt, vagy indirekt módon az érintettet vagy szüleit is tájékoztatni kell. Akkor vagyunk sikeresek, ha a program megvalósításában az érintett is aktívan részt vesz. Az eredményeket, kudarcokat folyamatosan meg kell beszélni. Egyértelműen kell megfogalmazni a tanulókkal szembeni elvárásokat, amelyeknek a tanuló és szülei számára elfogadhatóknak, méltányosaknak kell lenniük, azok megvalósulását számon kell kérni. Minden eredmény alapja a személyre szabott követelménytámasztás, annak számonkérése és a szeretetteljes, egymást tisztelő kapcsolat kialakítása. 7.2.3 Résztvevők Az eredmény eléréséhez a tanulóval kapcsolatban lévő kollégák, oktatók, kortárs csoportok segítségét is igénybe kell venni, tapasztalataikra építeni szükséges. Ha az eredmény elmarad, segítségül kell hívni a munkához az gyógypedagógust (fejlesztő pedagógust), a nevelési tanácsadót, a mentálhigiénés szakembert. Az intézkedésekről tájékoztatni kell a területért felelős igazgatóhelyettest. Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, vagy magatartási rendellenességgel küzd, a nevelési tanácsadónak kell döntenie. 7.2.4 Egyéni felzárkóztatás A felzárkóztató foglalkozások legfontosabb feladata: - az alapkészségek és képességek optimalizálása, mely megteremti a további tanulás, ismeretszerzés feltételeit, - a továbbhaladáshoz szükséges tantárgyi minimum elsajátíttatása. Felzárkóztató foglalkozásokat tartunk: - annak a tanulónak, akinek a Nevelési Tanácsadó, vagy az Országos Szakértői és Rehabilitációs bizottság javasolja. - azoknak, akiknek tanulmányi kötelezettségeik elmulasztása miatt évet kell ismételniük. A helyzetfelmérést követően a felzárkóztatást elősegítjük - a tanmenetekben rögzített ismétlő, gyakorló órák sorának beiktatásával, - a tanulószoba nyújtotta lehetőségek kihasználásával. 7.2.5 Felzárkóztatás szervezése A felzárkóztatásra szoruló tanulók ellenőrzőjébe az osztályfőnök beíratja a tanulószobai elfoglaltság rendjét, a szaktanárok pedig az egyes korrepetálások időpontját. Az osztályfőnökök és a szaktanárok a szülői értekezleten, az össztanári fogadóórán is hangsúlyozzák a korrepetálások fontosságát a felzárkóztatás sikere érdekében. Ha a tanköteles tanuló a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, lehetővé tesszük számára, hogy az adott tantárgy(ak)ból heti két alkalommal egyéni foglalkozáson is részt vegyen. Ez a tanuló részéről nem kötelező, de a lehetőségről mind a tanulót, mind a szülőt értesítjük. 7.2.6 Vizsgák A kiemelt figyelmet igénylő tanulónak a szakemberek döntése alapján vizsgákon (pl. köztes vizsga, osztályozó vizsga, záróvizsga) biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, esetleg 27
segédeszközök alkalmazását az írásbeli vizsgákon, vagy az írásbeli vizsga kiváltását szóbeli vizsgával és fordítva. A felkészüléshez az egyéni fejlesztési terv alapján az egyéni foglalkozásokat biztosítjuk. Az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, valamint a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján eredményesség érdekében mód van a tanuló mentesítésére az értékelés és minősítés alól egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből, kivéve a szakmai tantárgyakat, a mentesítésben leírtak szerint. 7.2.7 Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei 7.2.7.1 A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémák, specifikus tanulási zavarok, azaz − diszlexia, − diszortográfia, − diszkalkúlia, − diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, − a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; − hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá − a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy − a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, − az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, − gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, − fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint − a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. 7.2.7.2 Pszichés fejlődési - súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási - zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése − A fejlesztés alapelvei 28
A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill. makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből - az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás céllal szervezett időszakos különnevelés keretében (pl. logopédiai osztályban, tagozaton), valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet. – Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társaskapcsolatok kialakítása, e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. − A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő. Ezért a specifikus tanulási zavar valamint a viselkedésszerveződés zavarának megállapítása sokrétű, differenciáldiagnosztikai irányultságú állapotfeltárást igényel a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok részéről. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg. Diszlexia- az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erő. Jellemzői − a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége − hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége − értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége − gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása 29
− rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál − írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre − vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, b) a rövid távú emlékezet, c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, d) a testséma biztonságának kialakítása, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával j) speciális olvasástanítási program alkalmazása k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak Jellemzői: − a centrális auditív feldolgozás, a fonémafeldolgozás zavara − beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén) − helyesírási hibák halmozódása − a tollbamondás utáni írás hibái A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata: - a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség - a rövidtávú emlékezet fejlesztése - a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása - a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése Diszgráfia - az írás grafomotoros jellemzőinek zavara Jellemzői - csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép - szaggatott betűalakítás és betűkötések - rossz csukló, -kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség - egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák - kialakulatlan kézdominancia 30
- lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé - továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás) A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra b) a testséma biztonságának kialakítása, c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés) e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése f) sikertudat kialakítása Diszkalkulia - a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: - a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei - a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai, - a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara - a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai - helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei - szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya - számértékek szimbólikus funkciójának értelmezési nehézségei - mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége - számjegyekre vonatkozó lexikai hibák - komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái - gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége - figyelemzavar A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése 31
b) c) d) e) f) g) h)
Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása, a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása j) a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása k) az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszíchés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat eredménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően. Jellemzői - szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani - komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni - az impulzivtás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók - motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb) - megkezdett tevékenység befejezetlensége - ingersorozatok hibás kivitelezése - tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban) - én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek A fejlesztés célja - a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése A fejlesztés feladatai - team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés - speciális figyelem-tréning - a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése - fokozott egyéni bánásmód - az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése - feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése - motiválás, sikerélmény biztosítása A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a, amelyek a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az un. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. A fejlesztés célja 32
- a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik. Eszközei lehetnek: a) b) c) d) e) f) g) h)
kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása pszichoterápia a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása önértékelési képesség fejlesztése sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása. Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.
− Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. Kiemelt fejlesztési feladatok: A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az Idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél.
33
Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. 7.2.7.3 A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A hallássérült tanuló A hallássérült tanulónál – a hallás hiánya vagy csökkenése miatt – a szokásostól eltérhet a nyelvi kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.) fejlettsége, ennek következtében a megismerő tevékenység és a teljes személyiség fejlődése is megváltozhat. A tanuló nyelvi kommunikációja intenzív fejlesztést igényel, mert ennek szintje általában nem korrelál életkorával, hallásállapotával – melytől pozitív és negatív irányú eltérés is lehet. A siket tanulónál súlyos fokú hallásveszteség áll fenn (a beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség 90 dB-nél nagyobb). Ennek következménye a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége, valamint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. A hallásveszteség mértékétől, jellegétől, a környezeti hatásoktól és a szociokulturális háttértől függően módosulhat a megismerő tevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. A nagyothalló tanulónál (a beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség 30– 45 dB közötti; közepes nagyothallás: esetén a a beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség 46–65 dB közötti; súlyos nagyothallásnál a beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség 66–90 dB közötti) A nagyothalló tanulónál a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlearis implantált) hallássérült tanulóknál – egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után – fizikai értelemben közel ép beszédhallás mérhető. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ attól, hogy a gyermek milyen életkorban volt a műtét elvégzésekor, intelligenciájától, illetve az esetleges pszichés fejlődési zavartól, stb. A nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását a hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint az azzal párhuzamos pedoaudiológiai gondozás és az aktív szülői megsegítés eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazása. A beszédértés, a hangzó beszéd fejlődése hasonlóságot mutat az ép hallásúak beszédfejlődésével. A fejlesztés kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van szurdopedagógus jelenlétével, de az integrációjukra csak alapos pedagógiai diagnózis után kerülhet sor. Teljesítményüket a befogadó intézmény szakmai felkészültsége, nyitottsága, a szülők együttműködő készsége, valamint a gyermek kognitív és pszichés jellemzői és esetleges beszéd- és nyelv elsajátítási zavar (diszfázia ) befolyásolja.
34
A hallássérültek, „diszfázia típusú” társuló tanulási zavara a halmozott fogyatékosság egy speciális változata. Összetett tüneti képe súlyosabb fokú nyelvi- és beszédfejlődési akadályozottságban, diszpraxiás és szenzomotoros integrációs zavarra utaló pszichomotoros jellemzőkben nyilvánul meg. A specifikus nyelvi zavar, valamint a kísérő pszichomotoros tünetek változatos formában, sajátos összetételben jelennek meg a hallási fogyatékosság enyhébb vagy súlyosabb mértéke mellett. A hallássérült tanulók populációjának napjainkra jellemző változása komoly gondot okoz a szakterületi intézmények gyógypedagógusainak, mivel a diszfázia korábban nem alkalmazott módszertani eljárásokat és óraszervezési technikákat igényel. Javasolt a speciális módszertani és óraszervezési technikák, alkalmazása. A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók személyisége az előző csoportokhoz viszonyítva még sérülékenyebb, nehezen dolgozzák fel a hallás elvesztésével fellépő állapotváltozást: vagyis a nehezített kommunikációt, a környezettel való kapcsolatuk beszűkülését. Ebben az esetben fokozott segítséget igényelnek a kompenzációs csatornák kialakításához. A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók fejlesztésének alapelvei A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül gyógypedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A hallássérült tanulók többségi iskolában történő együttnevelése A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi iskolában történő együttnevelés a szülő/gyógypedagógus/pedagógus közös döntését igényli az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembe vételével. Az együttnevelés nem lehet formális, a befogadó iskolának szükséges változtatásokat végrehajtani a valódi befogadás érdekében, így pl. a módszer és eszközrendszerben (differenciálás, egyéni képességek figyelembe vétele stb.), az óraszervezésben, a probléma megoldásában, a teljes tantestület szemlélet változásában. A gyógypedagógus partner a megoldásokban. Az iskola akkor válik valódi befogadóvá (inkluzív iskola ), amennyiben a tanítási programok, a pedagógiai szemlélet és felkészültség, a szervezés, a tárgyi és személyi feltételek igazodnak a gyermek speciális szükségleteihez. A hallássérült gyermekek együttnevelése halló társaikkal többféle formában lehetséges: − egyéni teljes integráció, amelyben a gyermek az oktatás teljes időtartamában a befogadó csoportban van; − a csoportos teljes integráció, amelyben a hallássérült csoport a befogadó iskola azonos osztályfokán tanul; − részleges integráció, amikor a tanuló a tanórák egy részén vesz részt a többi tanulóval együtt, a többi időt gyógypedagógussal, csoportban tölti. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: − Az adott tantestület pozitív hozzáállása, bevonódása és toleranciája fontos tényező
35
− Az adott iskola pedagógiai programjának, illetve tantervének elkészítésekor figyelembe kell venni a hallássérült gyermek speciális fejlesztési igényeit a tananyag, a követelmény, az értékelési mód és a speciális módszertan tekintetében. − Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkozásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő esetleges tanulási nehézségének leküzdéséhez. − A többségi pedagógusnak az értékelésnél figyelembe kell vennie a hallássérülés következményeként fellépő kommunikációs nehézségeket, a szókincs esetleges elmaradását, a szóbeli, írásbeli kifejezőkészség gyengébb voltát, az abban előforduló grammatikai hibákat és kiejtési problémákat. − Ne legyen az értékelés része olyan követelmény, mely a tanuló sérüléséből következően nem teljesíthető halló társaival azonos szinten vagy módon (hosszú memoriter, hangsúlyos, ritmusos versmondás, tollbamondás utáni esetleges hibák stb.) Értékelésüknél az egyéni fejlesztési terv követelményeit figyelembe kell venni. − Az együttműködés során a befogadó pedagógusközösség vállalja, hogy: − segíti a gyermek beilleszkedését a közösségbe; − konzultációs, hospitálási és osztálytermi együttműködési lehetőséget biztosít a gyógypedagógus számára; − a jogszabályokban foglaltak érvényesítése során mindent megtesz a hallássérült gyermek sikeres integrációja érdekében; − megszervezi a törvényben meghatározottak szerint a szükséges egyéni korrekciós órákat. Az eredményesség érdekében szükség van a szülők aktív közreműködésére valamint a szülők és az iskola együttműködésére. Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik (pl. audiológiai gondozás). Ennek megszervezéséhez a szakértői javaslat, a fogyatékosság típusa szerint illetékes gyógypedagógiai módszertani intézmények részéről történő folyamatos tanácsadás nyújt segítséget.
8 Partneri kapcsolattartási formák 8.1 Célja, kapcsolattartás formái Célja a folyamatos kétoldalú partnerkapcsolatok erősítése.
információcsere,
tájékoztatás,
tájékozódás,
8.1.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartás Ellenőrző könyv, személyes beszélgetés, DÖK- megbeszélések, honlap, hírlevél, faliújság, közösségi oldalak, helyi média, iskolai rendezvények, programok, kiállítások, kirándulások, ellenőrző. 8.1.2 A szülők közösségét érintő együttműködés Szülői értekezlet, össztanári fogadóóra, egyéni fogadóóra (igazgató is), telefonos kapcsolat, honlap, hírlevél, faliújság, helyi média, iskolai rendezvények, programok, kiállítások, kirándulások, ellenőrző-tájékozató füzet, levél 36
8.1.3 A partnerek közösségét érintő kapcsolattartás Személyes találkozó, levél, elektronikus kapcsolattartás, telefon, megkeresés, támogatói szerződések, szponzori lehetőségek, kiállítások 8.1.4 Iskola kapcsolatai: 8.1.4.1 Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: − A fenntartóval, − A tanulók szüleivel, − A képzésben résztvevő munkáltatókkal, azok szakmai és érdekképviseleti szervezeteivel, − A hazai és külföldi gyártókkal, − Az iskolai oktatást, nevelést segítő alapítvány kuratóriumával, − Sepsiszentgyörgyi testvériskolával. − A Gyermekjóléti és egészségügyi szolgálattal, − A kerületi önkormányzattal, rendőrkapitánysággal, − A CSILI Művelődési Központtal, − A kerületi ÁNTSZ-szel, − A kerületi könyvtárral, − Az iskolaorvossal, fogorvossal, védőnővel, üzemorvossal, − Drogkonzultációs Központtal és Ambulanciával. Az iskola esetenként kapcsolatot tart: − Az Nemzeti Munkaügyi Hivatal-al (NMH), FPPTI-vel, FOK-kal, MKIK-val és BKIKval, Pest megyei Oktatási és Szakképzési Kht-val, MOSZI-val, az Országos és Budapesti Fodrász, Kozmetikus, Fogtechnikus, Kéz- és lábápoló, Műkörömépítő, Szikvízkészítő, Kelmefestő-vegytisztító és Szolgáltató Ipartestülettel, − Más szakképző intézményekkel, − Az általános és középiskolákkal, − A határon túli iskolákkal, − A közintézményekkel, − A médiákkal, − A gyámhatóságokkal. − A kormányhivatalokkal − A járási hivatalokkal − Az Országos Rendőr Főkapitánysággal
9 Vizsgák 9.1 A tanulmányok alatti vizsgák célja, rendszere
− Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni. − A pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. − Iskolai szakmai gyakorlati köztes és szintvizsgák. A tanulmányok alatti vizsgák: − osztályozó vizsgákra − különbözeti vizsgákra 37
− javító vizsgákra, - és pótló vizsgákra − köztes és szintvizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: − aki osztályozó vizsgára jelentkezik − akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít − aki különbözeti vizsgára jelentkezik − akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít − aki köztes, vagy szintvizsgára jelentkezik Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 9.1.1 Osztályozó vizsga − Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a (általános műveltséget megalapozó szakasz), illetve 20 % a szakmai alapozás illetve a szakképzésben. − Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha − felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól, sajátos helyzete miatt, − engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. − osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. 9.1.2 Különbözeti vizsga Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának, időpontjának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. 9.1.3 Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén elégtelent kapott.
38
Ha a tanuló tanév végén – legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kapott, vagy az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik javítóvizsgát tehet.
Javítóvizsga ideje minden félév- és évvége szorgalmi időszakának utolsó napját megelőző héten, a munkatervben meghatározott napon szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. 9.1.4 Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell
9.1.5 Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A tanuló tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. 9.1.6 Köztes vizsga, szintvizsga A fodrász és kozmetikus szakképzésen, a tanév során tanulók köztes és szintvizsgákat tesznek a 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben. A köztes vizsgák és a szintvizsgák valamennyi szakmában a különböző műveletek elsajátítási szintjét mérik. A részletes követelményt a szakmai program tartalmazza. (A 2013/2014 tanév az új OKJ alapján a tanulmányok alatti gyakorlati vizsgák (32/2011 SZVK alapján) a jogszabályok megjelenése után kerülnek kidolgozásra) A vizsgáról szóló részletes tájékoztatás található az iskola honlapján:
9.2 A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei 9.2.1 A vizsgabizottság A vizsgabizottság minimum három főből áll. - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár vagy a kamra által kijelölt képviselő Az elnök által ellátandó feladatok: - felel a szabályok betartásáért, 39
- ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell, szavazást rendel el Kérdező tanár(ok): - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Ellenőrző tanár vagy a kamra által kijelölt képviselő - lehetőség szerint szakos tanár, vagy szakember - felel a vizsga szabályszerűségéért Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. 9.2.2 Vizsga lebonyolítása A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarész(ek)ből állhat. A tanulmányok alatti vizsgán az SNI és a BTM tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. − A tanulmányok alatti vizsgarészek: - írásbeli - szóbeli - gyakorlati Írásbeli vizsgák általános szabályai - a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje: − 45 perc, − a magyar nyelv és irodalom, nyelvi előkészítő évfolyamon a célnyelv vizsgáján 60 perc áll a tanuló rendelkezésére - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak. A tanuló a vizsgát tovább folytathatja. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár az adott napon kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli Ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapjára és értesíti az igazgatót. A szóbeli vizsga általános szabályai Egy napon három szóbeli vizsga tehető le. - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 10 perccel kötelező megjelennie - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helyiséget kell biztosítani - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre 40
-
a felkészülési idő legalább 20 perc, a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja a felelet maximum 10 percet tarthat ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz, amit az elnök jegyzőkönyvbe vesz a vizsgabizottság - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet. Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről. Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt. Gyakorlati vizsga általános szabályai − A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható − a gyakorlati oktatást vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. − A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. − A gyakorlati vizsgarészt a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. Vizsgák időpontjai Az intézmény: a) osztályozó vizsgát évente négyszer szervez: - az I. félévi osztályozó értekezletet követő három héten belül azon tanulók számára, akik a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtöttek össze, és emiatt félévi osztályzatukat nem tudta a szaktanár megállapítani. - év végi osztályozó értekezletet követően az augusztusi javítóvizsgákkal egy időben azon tanulók számára, akik a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtöttek össze, és az év végi osztályzatukat nem tudta a szaktanár megállapítani. - az osztályozó vizsgát tevő tanulók számára félévkor – az első félév szorgalmi időszakának utolsó két hetében és évvégén – a második félév szorgalmi időszakának utolsó két hetében a munkatervben meghatározott tanítási héten, b) javító vizsgát évente egyszer szervez (kivétel a gyakorlati köztesvizsga): - minden év augusztusának második felében, a munkatervben meghatározott héten. c) a különbözeti vizsgák ideje megegyezik az osztályozó vizsgák idejével, ha az Intézmény vezetője másképp nem rendelkezik. d) a pótló vizsgák ideje megegyezik az osztályozó vizsgák idejével, ha az Intézmény vezetője másképp nem rendelkezik. e) köztes, szintvizsgák, a kamara által meghatározott időpontban félév, vagy évvége előtt.
41
Jelentkezés a vizsgákra a) osztályozó vizsgák Osztályozó vizsgára az osztályfőnökök jelentkeztetik a tanulókat. - ha a tanuló a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze,. Az osztályfőnökök az osztályozó értekezlet napján (az osztályozó értekezlet döntése értelmében) közvetlenül az értekezlet után - egyéb más esetben a vizsgát megelőző egy héten belül. b) javító vizsgák: A javító vizsgára az osztályfőnökök jelentkeztetik a tanulókat. Az osztályfőnökök az osztályozó értekezlet napján (az osztályozó értekezlet döntése értelmében) közvetlenül az értekezlet után kitöltik a jelentkezési lapot, a javító vizsgára utasított tanuló(k) nevének és a tantárgy(ak)nak feltüntetésével. Az osztályfőnökök a kitöltött jelentkeztetési lapokat a belső vizsgák szervezéséért felelős igazgatóhelyetteseknek adják át. c) különbözeti vizsgák A különbözeti vizsgák előírásáról, időpontjáról az igazgató határozatban dönt. A határozat egy példányát megkapják a vizsgázók és a belső vizsgákért felelős igazgatóhelyettesek. d) pótló vizsgák A pótló vizsgákról – a benyújtott igazolások és dokumentumok vizsgálatát követően – az igazgató határozatban dönt. A határozat egy példányát megkapják a vizsgázók és a belső vizsgákért felelős igazgatóhelyettesek. 9.2.3 Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje − A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. − A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. Június 30-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. 9.2.3.1 Írásbeli és szóbeli vizsga − Olyan tantárgyak esetében, amelyből írásbeli és szóbeli vizsga is van, a vizsgákon a tanulók teljesítményének értékelése, az elért pontszámok érdemjeggyé történő alakítása az egyes tárgyak középszintű érettségi vizsga értékelésével azonos módon történik. A legalább elégséges osztályzat megszerzésének feltétele vizsgarészenként legalább 25% teljesítmény elérése, de ez az egyes tantárgyak esetében eltérhet, a munkaközösségek határozzák meg. 9.2.3.2 Írásbeli vagy szóbeli vizsga Olyan tantárgyak esetében, amelyből csak írásbeli/szóbeli vizsga van, a vizsgákon a tanulók teljesítményének értékelése, az elért pontszámok érdemjeggyé történő alakítása az egyes tárgyak középszintű érettségi vizsga értékelésével azonos módon történik. A legalább elégséges osztályzat megszerzésének feltétele vizsgarészenként legalább 25% teljesítmény elérése, de ez az egyes tantárgyak esetében eltérhet, a munkaközösségek határozzák meg.
42
9.2.3.3 Szóbeli vizsga Szóbeli vizsgákon, valamint a testnevelési gyakorlati vizsgán a póttétel húzása esetén az értékelés a középszintű érettségi vizsgákon alkalmazott módszer szerint történik. 9.2.3.4 Kozmetikus szintvizsga, köztes vizsga A gyakorlati vizsgák tematikáját a képzés megkezdésekor minden tanuló írásban megkapja gyakorlati oktatásvezetőtől. Ha a tanuló a köztes vizsgán, illetve a szintvizsgán bármely műveletrészből elégtelen teljesítményt nyújt, félévi vagy év végi osztályzata elégtelen. Ha a tanuló félévkor is és év végén is elégtelen teljesítményt nyújtott, csak az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. A gyakorlati köztes vizsgákon (1./13. évfolyam 1. félévekor, 2./14. évfolyam félévekor és év végén) az értékelést 3 tagú vizsgabizottság végzi, és 1-5-ig terjedő osztályzatot ad. Ha bármely vizsgarész elégtelen, a félévi osztályzat is elégtelen javító vizsgát csak az elégtelen vizsgarészből kell tenni. 1/13. Kozmetikus évfolyam év végi gyakorlati vizsgája a szintvizsga. Az értékelést 2 tagú vizsgabizottság végzi, az egyes részfeladatok elvégzését pontokkal értékelik, amelyeket összegzés után, osztályzattá alakítanak, egy a kamara által kidolgozott pontozási rend alapján. 5 jeles: aki a vizsgafeladatokból 92-100 pontot szerez 4 jó: 3 közepes: 2 elégséges: 1 elégtelen:
aki a vizsgafeladatokból 80-91 pontot aki a vizsgafeladatokból 66-79 pontot aki a vizsgafeladatokból 52-65 pontot aki a vizsgafeladatokból 0-51 pontot szerez, illetve, aki valamelyik részfeladatból nem kapja meg a szükséges minimális pontszámot Ha a szintvizsga eredménye elégtelen a tanuló gyakorlati év végi osztályzata is elégtelen. 9.2.3.5 Fodrász szintvizsga, köztes vizsga A gyakorlati köztes vizsgákon (1./11. évfolyam 1. félévekor, 2./12. évfolyam félévekor és év végén) az értékelést 3 tagú vizsgabizottság végzi, és 1-5-ig terjedő osztályzatot ad. 1/11. évfolyam év végi gyakorlati vizsgája a szintvizsga. Az értékelést 2 tagú vizsgabizottság végzi, az egyes részfeladatok elvégzését pontokkal értékelik, amelyeket összegzés után, osztályzattá alakítanak, egy a kamara által kidolgozott pontozási rend alapján. 5 jeles: aki a vizsgafeladatokból 92-100 pontot szerez 4 jó: 3 közepes: 2 elégséges: 1 elégtelen:
aki a vizsgafeladatokból 80-91 pontot aki a vizsgafeladatokból 66-79 pontot aki a vizsgafeladatokból 52-65 pontot aki a vizsgafeladatokból 0-51 pontot szerez, illetve, aki valamelyik részfeladatból nem kapja meg a szükséges minimális pontszámot Ha a szintvizsga eredménye elégtelen a tanuló gyakorlati év végi osztályzata is elégtelen. Az egyes vizsgafeladatok értékelésének szempontjait az iskola vizsgaszabályzatában, mely mindenkor megtekinthető az iskola honlapján. 9.2.4 Vizsgatárgyak részei Irodalom Magyar nyelvtan Történelem
saját
belső
írásbeli + szóbeli írásbeli + szóbeli írásbeli + szóbeli 43
Idegen nyelv Matematika Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Testnevelés Szakmai alapozó tárgyak Szakmai elmélet (szakképző évfolyamon) Szakmai gyakorlat
írásbeli + szóbeli írásbeli + szóbeli írásbeli + szóbeli írásbeli + szóbeli írásbeli + szóbeli írásbeli + szóbeli gyakorlati gyakorlati írásbeli + szóbeli + gyakorlati írásbeli + szóbeli gyakorlati + (írásbeli)
9.2.5 A vizsgaeredmények dokumentálása A tanulmányok alatti vizsgák eredményeit osztályzattal minősíti a vizsgabizottság, és jegyzőkönyvben rögzíti- majd aláírásával igazolja azok valódiságát. Az elért osztályzatokat az osztályfőnök a vizsga napján záradékolja a naplóba és a törzslapon az alábbiak szerint: Vizsga típusa
Napló
Osztályozó vizsga x Különbözeti, vizsga x köztes vizsga Javító vizsga x Pótló vizsga x Független x vizsgabizottság *A határozat alapján esetenként más és más
Törzslap
Bizonyítvány
x x
-
x x x
x x x
*
9.3 Az országos pedagógiai mérések 9.3.1.1 Pedagógiai mérések alapelve − Az országos pedagógiai mérések – a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti – végrehajtásában az iskola vezetői és pedagógusai működnek közre. − Az országos mérések lebonyolítása tanítási napokon, kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A mérésben részt vevő pedagógus a mérés napjára eső kötelező óráját a méréssel az adott napon összefüggő feladatok végrehajtásával teljesíti. − Az országos mérések időpontját, az eljárással kapcsolatos feladatokat, határidőket évente a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza. A méréshez szükséges megfelelő feltételek biztosítása az iskola fenntartójának és az intézmény igazgatójának a közös felelőssége. − Az országos pedagógiai mérések előkészítéséhez az iskola a hivatal által rendelkezésre bocsátott informatikai rendszerben szolgáltatnak adatot a hivatal részére. Az informatikai rendszerben szolgáltatott adatok valódiságáért az iskola vezetője felelős. − Az országos mérések keretében az iskola lebonyolítja a pedagógiai méréseket. − A hivatal minden fenntartónak megküldi az országos mérések eredményeit. − Amennyiben az iskola adott évben elvégzett mérések központilag feldolgozott eredményei alapján a felmért évfolyamok vonatkozásában az iskola bármely telephelyére és bármely képzési típusára vonatkozóan
44
− Az iskola székhelye szerint illetékes kormányhivatal felhívja az iskola fenntartójának figyelmét, hogy az általa fenntartott iskolában intézkedési terv elkészítését kell kezdeményeznie, ha a 10. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. képességszintet 9.3.1.2 Intézkedési terv, eljárásrend Cél: Eredményes országos kompetenciamérés Probléma: Az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése Erőforrások: Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szakember, informatikus Dologi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (Oktatási Hivatal), számítógép Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó Eljárásrend Ssz. Tevékenységek/feladatok Módszer Határidő Felelős 1.
Adatfeldolgozás minden Adatfeldolgozó szoftver tanulóra vonatkozóan segítségével (Oktatási Hivatal) Felmérők kijavítása
2.
Az adatok elemzése
3.
Az alulteljesítés feltárása
Teljesítmények kimutatása osztályok teljesítménye egyéni teljesítmények (tantárgyanként, feladatonként)
3 héten belül
Érintett tanítók, szaktanárok, informatikus
2 héten belül
Érintett tanítók, szaktanárok, informatikus osztályfőnökök
okainak
Háttértényezők vizsgálata Attitűdvizsgálat, Tanulói képességek mérése induktív gondolkodás Szülők iskolázottsága mérése, olvasási képességek mérése, stb. Kérdőív Eredményesség, Pedagógusok módszertani hozzáadott érték, kultúrájának vizsgálata képességfejlesztés, stb.
45
Egyéb okok feltárása
4.
A feltárt okok elemzése
5.
Fejlesztési terv készítése
Tanulókra vonatkozóan
Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, betegség, stb. alkalmazott tankönyvek, szemléltetések motiválás 1 héten Összehasonlító vizsgálat belül a tanulói teljesítménnyel
Osztályfőnökök, érintett pedagógusok
Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzések tapasztalai alapján
Alkalmazott módszerek, feladatok, tankönyvek, motiválás, tanulói képességek fejlesztése, tanulói munkáltatás, Pedagógusokra vonatkozóan felzárkóztatás stb.
Egyéb területek
7.
8.
9.
A feltárt okoknak megfelelő intézkedés meghozatala
Fejlesztési tervek tartalma, együttműködés, szülők A szülők tájékoztatása a bevonása a fejlesztési tervek végrehajtásába fejlesztési tervekről A fejlesztési tervek Iktatott anyag megküldése a fenntartónak /dokumentálás
1 héten belül 1 héten belül
Osztályfőnökök, érintett pedagógusok intézményvezető
A jóváhagyást A fenntartó által jóváhagyott beépítése az éves iskolai követően igazgató, érintett intézkedési terv végrehajtása munkatervbe azonnal pedagógusok
46
10 Tanulók felvétele, átvétele A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvételről, átvételről, a felmentésekről az iskola igazgatója dönt az érdekeltek meghallgatása után. A döntés közlése írásban történik az írásos kérvény kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül.
10.1 Felvétel
− Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben nyilvánosságra hozza. − A felvételi pontszámok összetevői: − az általános iskolai tantárgyak 5-8. első féléves átlaga, kivéve a készségtárgyakat (testnevelés, ének, rajz) 40 % − központi írásbeli eredménye 40% − szóbeli beszélgetés 20% − Az iskola pedagógusai a felvételi pontszámok alapján tesznek javaslatot a felvehető tanulók személyére és a rangsorra vonatkozóan. − A tanév rendjében meghatározott felvételi időn túl jelentkezett tanulók felvételéről az iskola igazgatója dönt, a tanuló, a gondviselő meghallgatása után, a leendő osztályfőnök, szükség esetén a szaktanárok véleményének figyelembevételével. − Ha a továbbhaladáshoz szükséges a különbözeti vizsga, az iskola által kijelölt vizsgaidőszakban kell teljesítenie a tanulónak. − Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével az igazgató dönt. Egy osztályon belül a tantárgyi csoportbontásoknál a szaktanárok meghallgatják a diákok véleményét is. − A szakképzésre való felvétel - a 10.(kifutó) és 12. évfolyam után saját tanulóink jelentkezési lap kitöltésével jelentkezhetnek a szakképző évfolyamra. A felvétel feltétele: eredményes befejezett 10. évfolyam (kifutóban) vagy érettségi, valamint egészségügyi orvosi alkalmasság. − A tanműhelybe kerülés feltétele - az a tanulónk, aki félévkor elégtelen osztályzatot kapott, vagy súlyos fegyelmi vétséget követett el, vagy fegyelmi eljárást indítottak ellene, nem kerülhet be a tanműhelyi oktatásba.
10.2 Átlépés más oktatási intézménybe
− A szülő - 18 év felett a tanuló a szülő (gondviselő) egyetértésével - írásban nyújtja be kérvényét az igazgatóhoz. Tanköteles tanuló esetében a befogadó iskola vezetője írásban nyilatkozik a tanuló átvételéről. − Kilépés előtt a tanuló leadja az iskolai tulajdont képező könyveket, eszközöket, felszereléseket, valamint diákigazolványát. A leadás igazolásához a megfelelő aláírásokat a felelős dolgozóktól beszerzi.
10.3 Átvétel iskolán belül másik osztályba
− Indokolt esetben (tanulmányi előmenetelének érdekében, szakközépiskolai osztályból szakiskolai osztályba történő átvétel vagy szakiskolaiból szakközépiskolaiba történő átvétel vagy az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt) a tanuló - a szülő jóváhagyásával - kérvényt nyújt be az igazgatóhoz. Az igazgató az érintett osztályfőnököknek, valamint a szaktanároknak a tantárgyi haladásra vonatkozó véleménye figyelembevételével hozza meg döntését. 47
10.4 Átvétel osztályon belül másik csoportba
− Indokolt esetben a tanuló - a szülő jóváhagyásával - kérvényt nyújt be az igazgatóhoz. Az igazgató az osztályfőnök és az érintett szaktanárok véleményének figyelembevételével hozza meg döntését.
11 Teljeskörű egészségfejlesztés 11.1 Egészségnevelési program 11.1.1 Az iskolai egészségnevelés célja − Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. − Együttműködést alakítani ki a pedagógusok, az egészségügyi szakemberek, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. − Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítani. − Segíteni a diákok egészségének megőrzését, egészségtudatos viselkedés kialakítását. − A tanulók egészségük megőrzése és védelme érdekében korszerü ismeretekkel rendelkezzenek és azokat alkalmazni is tudják. 11.1.2 Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelmi érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten. A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: 1. a táplálkozás 2. az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás 3. a családi és kortárskapcsolatok 4. az aktív életmód, a sport 5. a személyes higiénia 6. a szexuális fejlődés Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 11.1.3 Az egészségnevelés iskolai területei − önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, − az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, − az értékek ismerete, − az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, − a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat, − a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, − a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, − a tanulás és a tanulás technikái, − az idővel való gazdálkodás szerepe, − a rizikóvállalás és határai, 48
− − − −
a szenvedélybetegségek elkerülése, a tanulási környezet alakítása, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége, a szabadidő hasznos eltöltése.
11.1.4 Tevékenység formák − A rendszeres testedzés lehetőségeinek biztosítása: testnevelés órákon, túraszakkör kirándulásain, a kihívás napja sportrendezvényein. − A szaktantárgyi és az osztályfőnöki órákon történő témafeldolgozások a tanmeneteknek megfelelően. − Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, pályázatok, kiállítás látogatások, stb. 11.1.5 A megvalósítás szereplői − a tantestület − a szakszolgálatok szakemberei − a szülők − a tanulók
11.2 Az iskola drogstratégiája Iskolánk célja, hogy olyan egészséges fiatalokat neveljen, akik az életben felelősségteljes döntéseket tudnak hozni a saját életükkel, életmódjukkal kapcsolatban (a megfelelő információk birtokában); képesek a szenvedélybetegségek megelőzésére, leküzdésére. Célunk, hogy diákjainkban kialakuljon a „nemet mondás”, „segítségkérés” és a „segítségnyújtás” tudatos készsége. Intézményünk nagy hangsúlyt fektet az elsődleges prevencióra. Ez nem csak iskolánk, hanem a család, a baráti környezet és a társadalom feladata is. Tantestületünk fontosnak tartja, hogy kialakuljon a megfelelő egyensúly az összes színtér között, ezért olyan feladatokat is ellátunk, melyek támogatják a többi színteret és azok pozitív nevelő hatásait erősíti (kortársképzés, szülői fórum, szülői értekezlet). Célunk, hogy minél szélesebb körű, pontos, jól megfogalmazott ismeretanyagot adjunk át, illetve képessé tegyük diákjainkat arra, hogy a döntésükhöz szükséges információk megszerzésére több csatornából is képesek legyenek. Fontosnak tartjuk, hogy készség szinten kialakuljon bennük a számukra nem megfelelő helyzetekben a „nemet mondás”; a nem megoldható, nehezen feldolgozható helyzetekben a ”segítségkérés” képessége, valamint a nehéz helyzetbe került társaikkal szembeni segítségnyújtás. Célunk, hogy igény alakuljon ki diákjainkban az értelmes, tartalmas szabadidős tevékenységek űzésére, fejlődjön a szabadidős kultúrájuk. 11.2.1 Célja — Elsődleges megelőzés, — Felvilágosítás, — Tudatos viselkedés kialakítása, — Szemléletalakítás önismeretre alapozva, — Egészségmegőrző életmód és életszemlélet formálása, — A legális és az illegális drogok megismerése, — A droghasználat jogi következményeinek megismertetése, nem csak a diákokkal, de a pedagógusokkal és a szülőkkel is. 49
11.2.2 Törekvések: — Az iskola pszichológus bevonása a drogprevenciós programba, — A Gyermekjóléti Szolgálatok, valamint a Nevelési Tanácsadók munkatársaival való további együttműködés a kiskorú és a már nagykorú tanulók érdekeinek védelmében, — Szülőkkel való szorosabb kapcsolattartás és együttműködés megvalósítása, — Szakoktatók bevonása a megelőzési tevékenységbe, — További szoros együttműködés és folyamatos kapcsolattartás a Drogkonzultációs Központok szakembereivel, 11.2.3 A célok megvalósításának színterei − A tanulók körében: Tanítási órák keretén belül − Szaktárgyi órák keretében, pl: biológia, kémia, egészségtan − Osztályfőnöki órákon, pl: osztályfőnök által levezényelt beszélgetések, védőnő által tartott felvilágosító előadások, külsős előadók bevonásával tartott előadások Tanítási órán kívül, a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló foglalkozásokkal − Filmklub- a problémakört feldolgozó filmek megtekintésével, megbeszélésével, − Rendszeres sportfoglalkozások, pl: aerobic, kosárlabda, röplabda, labdarúgás, − Sportversenyek, − Sporttáborok, pl: vízitábor, sítábor, kerékpártúra, gyalogtúra − Diák önkormányzati gólya tábor- az egyéb programok mellett önismereti fejlesztő foglalkozásokkal a pedagógiai asszisztens (ifjúságvédelmi felelős) az iskolapszichológus, − Hagyományos iskolai rendezvények, versenyek, pl: Erzsébet Napok, Vidám Iskolanap, Kihívás Napja, − Színjátszó kör- szituációs játékokkal, helyzetgyakorlatokkal, − Iskolarádió, iskolaújság- a diákokat foglalkoztató témákban, − Túraszakkör, − Kézműves szakkör, − Boszorkánykonyha, − Énekkar, − Nyelvi szakkörök, − Mentálhigiénés tanácsadás- az iskolapszichológus segítségével egyéni problémák feltárása, megoldása, − Könyvtár- önálló ismeretszerzés céljából − A szülők körében: − Folyamatos tájékoztatás, nem csak a tanulók tanulmányi előmeneteléről, de a viselkedési problémákról is- osztályfőnök, szaktanárok, ifjúságvédelmi felelős- ellenőrző könyvben, levélben, vagy telefonon, − Egyéni, személyes megbeszélések, − Tematikus szülői értekezletek szervezése, ahol külső szakemberek tartanak tájékoztatást a szülőknek, − Szülők bevonása iskolai programok szervezésébe és lebonyolításába, a bizalom erősítése érdekében, − Iskolai nyílt nap szülők részvételével. 50
− A pedagógusok körében: − Belső tréningek szervezése a módszertani kultúra fejlesztése céljából, − Belső használatra módszertani gyüjtemény készítése, − Akkreditált továbbképzéseken való részvétel − Témanap szervezése külső előadó felkérésével. − „Normacsoport” ajánlásai − A megvalósítást segítő személyek, szervezetek: − A nevelőtestület, − A pedagógiai asszisztens (ifjúságvédelmi felelős), − Drogmegelőzéssel foglalkozó szakmai szervezet, − XX. Kerületi Rendőrkapitányság, − Gyermekjóléti Szolgálatok, − Nevelési Tanácsadók, − Iskolaorvosi egészségügyi szolgálat.
11.3 Kapcsolat az iskola-egészségügyi hálózattal
− Az osztályfőnöki órákon tartott előadások tematikája: Egészséges életre nevelés Fizikai aktivitás szerepe Aktív pihenés, kirándulás, sportolás Táplálkozás Rendszeres Só- és zsírszegény, vitamin és ásványi anyagban dús Elhízás – mediterrán diéta Hibás fogyókúra és következményei Higiénia Test- és fogápolás Környezeti higiénia Öltözködés Teendők betegség esetén Lázmérés, lázcsillapítás Gyomorrontás, hasmenés, hányás Görcsös állapotok Szédülés Szexuális magatartás Testi és pszichés érettség Párválasztás Önismeret- társismeret Udvarlási szokások Biztonságos szex A felelősségteljes magatartás hiányának következményei – nemi betegségek, AIDS, abortusz, nem kívánt terhesség Családi életre nevelés Családon belüli erőszak és jelzési lehetőségek Rizikómagatartás A legális drogok Dohányzás, alkohol, kávé Stresszes életmód Bizonytalanság – teljesítménykényszer – rohanó világ Munkahelymegtartás Családfenntartás A fiatalok szabadidős Legális és illegális drogok és hatásaik szokásai, szórakozási Megváltozott szexuális magatartásformák lehetőségek veszélyei Csoportos garázdaság Egyéb kihatás az egészségre
51
− Iskolaorvosi vizsgálatok - a tanulók testi fejlődésének egészségi állapotának felmérése és nyomon követése - 9-12. évfolyamokon osztályszűrések évente egy alkalommal, amely belgyógyászati szűrővizsgálat és magában foglalja: − magasságmérést, − testsúlymérést, − vérnyomásmérést, − statikai állapot felmérését, − gerincoszlop vizsgálatát, − szív vizsgálatát. - 9-11. évfolyamokon szemészeti szűrés és hallásszűrés egészíti ki a vizsgálatokat. - A belgyógyászati szűrővizsgálat alkalmával felmérik a dohányzási szokásokat, a táplálkozási szokásokat, felhívják a figyelmet a here és a mell önvizsgálatára, a fogamzásgátlás jelentőségére és lehetőségeire. - Szakmai pályaalkalmassági vizsgálat a 10. évfolyam végén a saját tanulóink körében. A kívülről felvételiző jelöltek pályaalkalmasságát is elbírálják első fokon. Ha szükséges másodfokú felülbírálásra irányítják a tanulókat. − Iskolafogászati szűrés és ellenőrző vizsgálatok
-
9.-12. évfolyamon minden évben részt vesznek a tanulók fogászati vizsgálaton, 13. és 14. évfolyam tanulói is igénybe vehetik az iskolafogászat szolgáltatásait diákigazolvány felmutatásával.
11.4 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, testnevelés és elsősegélynyújtás órák), délutáni vagy tanításon kívüli csoportfoglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon valósul meg. 11.4.1 Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai − A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az elsősegélynyújtás területén. − Tanulóink képesek legyenek egy esetleges veszélyhelyzetben, sérülés, baleset, rosszullét esetében olyan segítséget nyújtani társaiknak, tanáraiknak, az iskola minden dolgozójának, amely az egészségkárosodás megelőzését vagy mérséklését szolgálja. − Cél olyan tanulók nevelése, akik iskolán kívül is állampolgári kötelességüknek eleget téve saját testi épségüket nem veszélyeztetve, segítséget tudnak nyújtani vészhelyzetben bajba jutott embertársaiknak. − Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegély-nyújtási tevékenységi formákat, a segítségnyújtó viselkedésformákat az életkoruknak megfelelő szinten. − Cél, hogy a tanulók megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek olyan krónikus betegségekről, amelyek gyakoriak pl. cukorbetegség, pánikbetegség és előfordulnak az iskolai közösségekben, hogy egy rosszullét vagy roham esetében megfelelően tudjanak bánni a beteggel. − Fontos, hogy az iskola bármely tanulója képes legyen szaksegítséget pl. mentők, tűzoltók hívni, és azt a szükséges módon tájékoztatni a fennálló helyzetről.
52
11.4.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek iskolai területei − szaksegítség hívása (mentők, tűzoltók …) − balesetben további veszélyforrás elhárítása − eszköz nélküli, alapszintű újraélesztés − elsősegélynyújtás rosszullét, ájulás, görcsroham esetében − segítségnyújtás és kérés módosult tudatállapot esetében (alkoholos, kábítószeres, gyógyszeres befolyás) és ezen állapotok felismerése − elsősegélynyújtás vegyszer okozta balesetek esetében − elsősegélynyújtás égési sérülés esetében − segítségnyújtás áramütés esetén − alapismeretek elsajátítása a sebellátás és a kötözés terén − alapismeretek elsajátítása a törés, ficam, rándulás, zúzódás elsősegélynyújtása terén 11.4.3 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: − A balesetvédelmi oktatás megtartása és ezzel együtt a kialakult veszélyhelyzet elhárításának és megoldási lehetőségeinek ismertetése az első osztályfőnöki órán illetve a gyakorlati jellegű tantárgyak első tanóráin. − A szaktantárgyi és az osztályfőnöki órákon történő témafeldolgozások a tanmeneteknek megfelelően. − Az elsősegély- nyújtás alapismereteinek elsajátítását szolgáló tanórán kívüli tevékenységek: pályázatok, múzeum látogatás, bemutatók stb. 11.4.4 A megvalósítás szereplői: − a tantestület − a meghívott, bemutatót tartó szakemberek − a védőnő, az iskola orvos − az iskola nem pedagógus egyéb dolgozói − a szülők − a tanulók
11.5 Iskolai környezetnevelési program Iskolánk a főváros déli peremkerületében, tipikus lakótelepi környezetben helyezkedik el: fővárosi átlagnál magasabb a roma származású és a hátrányos helyzetű tanulók száma (csonka családok, munkanélküli és alacsony iskolázottságú szülők, sivár épített és belső környezet). 11.5.1 Belső környezet Az iskolánk 1999-ben költözött jelenlegi épületébe, amelyben korábban műszaki képzést folytattak. Az épület a profilunknak csak részben felel meg. Az iskolát a költözéskor felújították, de a rejtett szerkezeti, és funkcionális problémák azóta is folyamatosan jelentkeznek. Az épület állapotában és stílusában illeszkedik a lakótelepi környezethez, így pozitív nevelő hatást nem gyakorol, valamint kis méretű, zárt udvarral rendelkezik, ami nem biztosít lehetőséget nevelési tevékenység folytatására (pl. komposztálás, iskolakert ...). 11.5.2 Erőforrások 11.5.2.1 Személyi erőforrások Dolgozók szaktudása, elkötelezettsége és példamutatása 53
Tanulók között tapasztalható példamutatás 11.5.2.2 Anyagi erőforrás Fenntartói támogatás Pályázatok Iskola saját forrásai 11.5.2.3 Tárgyi erőforrások Minimum és pályázatokon beszerzett speciális taneszközök Iskolaépület szaktantermekkel Saját tanműhely Veszélyes hulladéktárolók Szelektív hulladékgyűjtő 11.5.3 Célok 11.5.3.1 A környezeti nevelés − természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, − a környezet védelmével kapcsolatos késztetések, esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, − a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által, − mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondoskodás és a környezettudatos szemlélet, magatartás. − szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás. 11.5.3.2 Célok a 14-20 éves korosztály esetében − fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó) a szemléletmód segítségével, − tolerancia, − globális szemléletmód és lokális cselekvési szintek kialakítása, − az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, − helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség megalapozása, fejlesztése, − fogyasztás helyébe életminőség helyezése. Rövid távú célok a nevelés terén Jelenlegi helyzet Pontatlanság (időben és munkában) Egységes példa hiánya Hiányosságok a viselkedéskultúrában Közép távú célok a nevelés területén Jelenlegi helyzet Felelősségvállalás hiánya
Korlátozott együttműködés
Kulturális igénytelenség
Cél Pontosság Példamutatás Kulturáltabb viselkedés
Sikerkritériumok Késések csökkenése Pontosabb munkavégzés Házirend betartása, betartatása Iskolai légkör javulása
Cél Felelősségvállalás
Sikerkritériumok Rongálások csökkenése Tisztaság növekedése Iskolai fegyelem javulása Összefogás Tantárgyi koncentráció javulása Munkamegosztás Osztály koherencia növekedése Igényesség, műveltség Széles körben lebonyolított 54
műveltségi vetélkedők Rongálások, padfirkák, kultúrszemét visszaszorulása Hosszú távú célok a nevelés területén Jelenlegi helyzet Cél Hiányos kulturáltság Kulturáltság Kiegyensúlyozatlanság Belső és harmónia
Sikerkritériumok Viselkedés javulása külső Ízléses öltözködés, hajviselet, smink Kiegyensúlyozott viselkedés
Rövidtávú célok az iskola környezeti állapota terén Jelenlegi helyzet Cél Sikerkritériumok Szemetes, rongált iskolaépület Tiszta, rongálásmentes Helyreállítási költségek épület csökkenése Szemétmentes környezet Hulladékgyűjtők rendeltetésszerű használata Középtávú célok az iskola környezeti állapota területén Jelenlegi helyzet Cél Sikerkritériumok Szeméttermelő büfé Költségkímélőbb büfé Büféből származó hulladék csökkenése Anyag- és energiapazarlás (pl. fűtés, Gazdaságosabb anyag Nyílászáró csere világítás, víz) és energiafelhasználás Vizesblokk felújítása Átgondoltabb energiafelhasználás, takarékosság 11.5.4 Módszerek 11.5.4.1 Tanórai A tanórán alkalmazható összes módszer megfelelő, de a speciális területre való tekintettel előnyben részesítendők a tanulók aktív részvételét kívánó eljárások, munkaformák pl. egyéni, pár- és csoportmunka, projektmódszer, kísérletezés, modellezés, önálló témafeldolgozás. 11.5.4.2 Nem hagyományos tanóra foglalkozás Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet (de tanítási naplóba beírt óra!). A nem hagyományos tanóra foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege: − a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle „egymásra hajtogatottsága” − a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által − a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése − kapcsolatközpontúság − értelem és érzelem egysége − módszerek sokfélesége 11.5.4.3 Komplex tanulási lehetőségek szakiskolákban 1. Modul rendszerű oktatás 55
- témanap - terepgyakorlat (nyári) - szakmai gyakorlat (nyári) - tanulmányi kirándulás - szakmai napok diákszervezéssel - múzeumlátogatás (mesterségek, ősi kultúrák) 2. Terepi foglalkozások - erdei iskola - terepgyakorlat - tanulmányi kirándulás 3. .Játékok - érzékelést fejlesztő - szituációs - stimulációs - drámajátékok 4. Kézműves foglalkozások 5. .„Akciók” - vetélkedők - pályázatok - újságkészítés - kiállítás rendezése - filmkészítés - interjú - kérdőív - iskolarádió működtetése - faültetés - kutatómunka -„nemzetközi akciók” 6. Modellezés 7. „Látogatás” - múzeum - állatkert - botanikus kert - szeméttelep - hulladékégető - szennyvíztisztító - nemzeti park - tanya - üzemek 8. Versenyek 9. „Iskolazöldítés” 10. 10.Témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő …) 11. 11.DÖK- nap 12. 12.Jeles napok 13. Projektek 11.5.4.4 Tanórán kívüli módszerek A fentieken kívül pl.: − szakkör − várostakarítási akciós nap 56
− tábor stb. 11.5.4.5 Ajánlott együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek − Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása. − Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás. − Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása. − Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása. − Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése. − Páros munka: tényanyag gyűjtése és jegyzetelés. − Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. − Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. − Információrögzítés együttműködéssel. − Csoportos asszociációs feladatok. − Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással). − Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében. − Tesztkészítés, tesztértékelés. − Követelmények megfogalmazása. − Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel. − Adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása társas munkamegosztásban. − Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában. − Vélemények, gondolatok társítása posztereken, „tacepaokon”. − Könyvtári, adattári kutatás, „cédulázás”, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás. − Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása. − Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása csoportosan. 11.5.5 Eszközök Az alábbiakban csak a specifikusan a környezeti neveléshez használt eszközöket soroljuk fel. − hulladéktároló − mikroszkópok és nagyítók − vízminőségi, levegőminőségi vizsgálatokhoz gyorstesztek, vegyszerek, kofferek − merítőháló − meteorológiai mérésekhez szükséges eszközök − határozók − térképek és szakkönyvek 11.5.6 Követelmények 11.5.6.1 1. Tanórai A helyi tanterv és a program alapján tervezhető. 11.5.6.2 2. Tanórán kívüli Adott feladat célja alapján határozható meg. 11.5.6.3 3. Nevelési A nevelési céloknál meghatározott sikerkritériumok alapján.
57
11.5.7 4. Megvalósítással szemben támasztott követelmények Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Tanulóink számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőségeket és kommunikációs helyzetet. Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeknek a felismerését. Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson. Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. 11.5.8 Mérés, értékelés A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. 11.5.9 Minőségfejlesztés A minőségügyi tevékenységet a változó feltételeknek megfelelően átalakított intézményi minőségirányítási program tartalmazza. A folyamatos értékelés minden hatékony program alapvető eleme. 11.5.9.1 Az értékelés célja A tanulók észlelési tudatossága, ismereti, környezeti etikája, állampolgári cselekvési készségei hogyan fejlődtek. A program hatékonyságának meghatározása. A tantervi tartalom egységének és értelmes sorrendiségének ellenőrzése. A tanárok és diákok hogyan fogadták az új stratégiákat illetve tanulási tevékenységeket. Az iskolai környezetre vonatkozó célok megvalósulása eredményezett-e költségcsökkenést. A tanárokat, az iskola vezetését, az iskola épületét vagy az egész körzetet érintő szolgáltatások meghatározása, megtervezése, javítása. A tanárok a környezeti nevelés színvonalának megőrzése, a hiányterületek pótlása miatt a fenntartható fejlődés egyik alapgondolatát, az élethosszig tartó tanulást tartsák szem előtt. 11.5.9.2 Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek Kérdőív Szociometriai vizsgálat Különböző megfigyelések Nyomon követő rendszerek Egyéni vagy csoportos beszélgetések Diákönkormányzat egyedi értékelése (zöld kártyák bevezetése)
58
12 Eszközök és felszerelések jegyzéke 1. lásd melléklet
II. Az iskola helyi tanterve 13 A választott kerettanterv Szakközépiskola a 2013/2014 tanévtől 51/2012 EMMI rend. (XII. 21.) alapján
13.1 Középfokú nevelés-oktatás szakasza szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés Kerettanterv:XXX. Szépészeti ágazat kerettanterve
13.2 Szakképzés szakasza − − − −
Gyakorló fodrász 52 815 01 Gyakorló kozmetikus 52 815 02 Fodrász 55815 01 Kozmetikus 55 815 01
14 Felmenő rendszerben kifutó oktatás, képzés 14.1 Szakközépiskola Szakközépiskola 4 évfolyam: A fodrász, kozmetikus és a szakmai alapozással a képzési idő 4 év általános műveltséget megalapozó szakasz + szakmai alapozás +1 év szakképzés. szakközépiskola
9.
10.
11.
12. szakképzési évfolyam
Általános műveltséget megalapozó szakasz, érettségire felkészítés Szakmai beszámíthatósággal
alapozás, 6
6
10
10
Sportmasszőr és a fittness-Wellness asszisztens szakképesítés képzés során a képzési idő 4 év általános műveltséget megalapozó szakasz + szakmai alapozás (kifutóban). szakközépiskola
.9
10.
11.
12.
Általános műveltséget megalapozó szakasz, érettségire felkészítés
Szakmai alapozás
6
6
6
7
Szakközépiskola nyelvi előkészítő évfolyam (kifutóban):
59
Nyelvi előkészítő osztályok képzési struktúrája fodrász, kozmetikus: − 9. nye. évfolyam + 10.nye-13. nye. évfolyam általános műveltséget megalapozó szakasz, + szakmai alapozás +1 év szakképzés. 9.nye Szakközépiskola + Szakmai alapozás
10.nye
Nyelvi előkészítés
11.nye
12. nye
13.nye
Általános műveltséget megalapozó szakasz, érettségire felkészítés
-
6 óra
6 óra
10 óra
szakképzési évfolyam
10 óra
Nyelvi előkészítő osztályok képzési struktúrája sportmasszőr, fittness-Wellness asszisztens : − 9. nye. évfolyam + 10.nye-13. nye. évfolyam általános műveltséget megalapozó szakasz, + szakmai alapozás 9.nye Szakközépiskola + Szakmai alapozás
Nyelvi előkészítés
10.nye
11.nye
12. nye
13.nye
Általános műveltséget megalapozó szakasz, érettségire felkészítés
-
6 óra
6 óra
10 óra
10 óra
14.2 Szakiskola 9-10 évfolyam (kifutóban) A szakiskolában a képzési idő a 9-10 évfolyamon, az általános műveltséget megalapozó szakasz + szakmai alapozás, csak saját tanulóknak szakiskola
9.
10.
1/11 szakképzés
2/12 szakképzés
Általános műveltséget megalapozó szakasz szakmai alapozás 6 óra 6 óra
14.3 Szakképzés kifutóban (32/2011 SZVK) Szakiskola A 10. évfolyam sikeres elvégzése után a szakképzésbe jelentkező részére: - fodrász, OKJ 33 815 01 1000 00 00, képzési idő: 2 év. Szakközépiskola: Középiskolát végzett, érettségizett tanulóink részére: Szakképesítés Fodrász OKJ 33 815 01 1000 00 00 Kozmetikus OKJ: 52815 01 0000 00 00
Beszámítással a képzési idő 1 év 1 év
60
15 Tantárgyi struktúra és óraszámok 51/2012 EMMI rend. (XII. 21.) alapján a XXX. Szépészeti ágazat kerettanterve 9
Évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
törv 4 3 3
10 + törv 4 3 3
2 Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémai Földrajz Művészetek: ének vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összes közismeret Munkahelyi egészség és biztonság Szakmai etika és kommunikáció Szépészeti szakmai ismeretek Divattörténeti ismeretek Munka- és környezetvédelem Kézápoló szakmai ismeretek Vállalkozás és marketing Szépészeti általános anyagismeret Szakmai informatika Szakmai ágazati alapozás elmélet Szakmai alapozó gyakorlat Kézápoló szakmai gyakorlat Összses szakmai gyakolrat összes szakmai összes közismeret + szakmai Rendelkezésre álló órakeret Összefüggő szakmai gyakorlat
+ törv 4 3 3
2 2
2 2 2
11
2 2 1 1
1
12
+ törv + törv 4 1 3 1 1 3 1
3 1 2 1 1
1/13 +
3 1 1
1 1 1
1 2 1 5 5 5 5 1 1 1 1 25 4 25 4 23 4 20 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 0,5 2 2,5 1 3 1 3 1 3,5 2,5 2 2,5 5 1 1,5 1,5 2,5 0 3 0 4 0 6,5 5 1 6 1 7 1 10 30 5 31 5 30 5 30 35 36 35 35 70 105 140
1 1
0 1 4
1
1
0 1 5
0,5 2 2 1 1 1 1 1,5 1 1 1 2 13 1,5 15 4 19 32 3 35 160
A szakmai alapozás elméleti és gyakorlat tartalma az pedagógiai program készítése alatt még nem jelent meg, ezért részletezve később. A felmenő rendszerben az óraterveket a 2. melléklet tartalmazza
61
16 A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések 16.1 Az óratervben szereplő kötelező és kötelezően választható tantárgyak:
− Az iskolába történő jelentkezéskor a tanulók képzési-oktatási profilt választanak, és ez egyben a kötelezően választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. A képzési jellegnek megfelelő óratervről a tanulókat és a szülőket tájékoztatjuk a felvételi eljárás keretén belül, illetve a beiratkozás utáni első szülői értekezleten. − Az idegen nyelv választása a 9. szakközépiskolai és az 1/11 (kifutó), 1/13 szakképző osztályban beiratkozáskor történik. − A választható idegen nyelvek: angol, német, olasz. − A szakközépiskolai képzés a 12. ill. 13. NYEK(kifutó) évfolyamon érettségivel zárul. − A szakiskolai képzés keretében a 10. évfolyam (kifutó) után fodrász szakképesítést választhatnak tanulóink. − Az érettségizett tanulók fodrász, kozmetikus, szakképesítésre jelentkezhetnek. − A szakközépiskolai évfolyamokon közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára készítjük fel tanulóinkat.
16.2 Az óratervben szereplő szabadon választható tanórák
− Az osztályfőnök minden év április 15 -ig tájékoztatja a tanulókat a választható tantárgyakról. − A tanuló május 20-ig írásban adhatja le jelentkezését, megjelölve a tantárgyakat és a felkészítés szintjét. − A tanuló május 20-ig módosíthatja választását az igények összesítése után és az iskola javaslata ismeretében. − A jelentkezés egy tanévre szól, indokolt esetben módosítást, a foglalkozásokról felmentést az iskola igazgatója adhat. A felmentést, módosítást írásban kell kémi. − A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását.
17 Tankönyvkiválasztás szempontjai A megfelelő taneszköz kiválasztásának joga és kötelessége a taneszközzel dolgozó munkaközösséget illeti. Alapelveink: − Szellemében, tartalmában legyen összhangban a kerettantervvel − Tartalmazzon minden szükséges tananyagot a középszintű érettségi vizsgához, és kiegészítésképpen (pl. apró betűvel) az emeltszintű érettségi vizsgához. − Legyen áttekinthető szerkezetű (az alapvető fontosságú definíciók, tételek, összefüggések legyenek nyomdatechnikailag kiemelve). A szöveg jól olvasható legyen, az ábrák legyenek világosak. − Tartalmazzon kellő számú és fokozatosan nehezedő kidolgozott mintafeladatot, legyenek benne kitűzött feladatok és ha van rá lehetőség a tankönyv végén legyenek meg ezek megoldásai. − Tartalmazzon kiegészítő anyagként tudománytörténeti témákkal kapcsolatos olvasmányokat. − A tanulók számára érthető nyelven, tanulható stílusban megírt legyen. − Minden fejezet végén legyen, irodalomjegyzék a témában elmélyedni akaró tanárok és tanulók számára. 62
17.1 A taneszköz kiválasztásának szempontjai -
Legyen összhangban a kerettantervben meghatározottakkal. Szolgálja a tananyag jobb megértését. Segítse elő az önálló gondolkodást, fejlessze a megfigyelő és lényegkiemelő képességet. - Legyen tartós és esztétikus. A tanítási év közben a meglévő tankönyveket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket nem lehet megváltoztatni. A szülői szervezet az ár tekintetében korlátozó rendelkezéseket állapíthat meg, ha ugyanabból taneszköz-típusból olcsóbb is vásárolható.
18 A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai 18.1 Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.
18.2 A tanórai foglalkozások megszervezése
− hagyományos, tantermi szervezés, − más, eltérő formákban is megszervezetők amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása: − projekt oktatás, − erdei iskola, − múzeumi foglalkozás, − könyvtári foglalkozás, − művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás
63
18.3 A tanítási idő felosztásának szabályai
− Az első tanítási óra reggel nyolc órakor kezdődik kivéve a szakmai gyakorlati órákat. − Az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni. − Elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje kilencven percnél nem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. − A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg. − A szakképző iskolában a gyakorlati képzést hatvanperces tanítási órákkal kell megszervezni. − Ha a gyakorlati képzés nem iskolában folyik, a tanuló munkarendje igazodik a gyakorlati képzést folytató munkarendjéhez. − A szakképzésben a gyakorlati képzés megszervezésére az szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
18.4 Tanuló kötelező és választható foglalkozásainak száma
− A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma– a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon egy tanítási napon nem lehet több nyolc tanítási óránál. − A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege –– kilencedik–tizenharmadik évfolyamon egy tanítási héten évfolyamon meghatározott időkeretet legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg.
19 A pedagógusok és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai 19.1 A nem kötelező tantárgyak választása
− A tanulók diákköröket (szakkörök, érdeklődési körök, önképző körök, énekkar stb.) alakíthatnak. A diákkör megalakításának feltétele az, hogy létszáma elérje a tíz főt, s tevékenysége illeszkedjen az iskola hatályos nevelési-pedagógiai programjához. Ha a foglalkozáson résztvevők száma tartósan 5 alá csökken, a diákkör automatikusan megszűnik. A diákkörök szakmai irányítását az igazgató engedélyével a DÖK kérése alapján pedagógus, vagy külső szakember láthatja el. − Az iskola a diákok javaslatát figyelembe véve kezdeményezi diákkörök, sportköri foglalkozások működését. Jelentkezni lehet a foglakozást vezető szaktanárnál a tanév elején szept. 15-ig. − A jelentkezés egy tanévre szól, indokolt esetben a foglalkozásokról felmentést írásbeli kérelemre az iskola igazgatója adhat. A fennmaradó óraszámokat − érettségire felkészítő foglalkozásokra, − szakkörökre, 64
− − − − − − −
felzárkóztató foglalkozásokra, korrepetálásra, egyéni foglakozásra, tehetséggondozásra, művészeti foglalkozásokra, versenyekre való felkészítésre, testedzésre, sportköri foglalkozásra használjuk fel a tanévkezdés igényeinek, és az évközi programoknak megfelelően. (Éves munkatervben, tantárgyfelosztáson meghatározva.) A közösségi programok szervezésére fordítható időkeret: − osztálykirándulásra évi 2 nap, − túraszakkörre havonta egy hétvége, − színházlátogatásra évi két alkalom, − múzeumlátogatásra évi két alkalom a mindenkori költségvetési lehetőségek függvényében, évenként a munkatervben tervezve.
19.2 Pedagógus választása A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára a törvényben meghatározott heti tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség.
20 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz (a 2013/2014-es tanévben a 9. és 10. évfolyamon, a továbbiakban felmenő rendszerben vezetjük be) amelyből heti öt órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk.
21 Érettségivel kapcsolatos általános feladatok Érettségi vizsgatárgyak a 2013/2014 tanévben belépő évfolyamokon 21.1 Kötelező tantárgyak: − − − −
magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv,
21.2 Kötelezően választható tantárgyak − ágazati szakmai érettségi
21.3 Választható tantárgyak: − kémia, − biológia, − fizika,
65
− földrajz, − informatika, − testnevelés,
21.4 Középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreit a 3. sz. melléklet tartalmazza.
22 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése 22.1 A számonkérés formái és követelményei ÍRÁSBELI számonkérés formái Röpdolgozat - konkrét ismeretek számonkérése,
SZÓBELI számonkérés formái Rövid szóbeli felelet
Teszt
Irányított beszélgetés - ami több nagy témakört is felölelhet
Házi dolgozat - kiválasztott témakörben önállóan elvégzendő feladat, - főleg fogalmazási készség felmérésére szolgál, - készítése nagyfokú önállóságot igénylő feladat, - témaköreinél célszerű figyelembe venni a kétszintű érettségi elvárásait valamint egyéb vizsgák elvárásait. Önálló gyakorlati munka: - elkészítése mely a szakmai szemléletmód kialakítására szolgál Témazáró dolgozat Vizsga dolgozat „Kisérettségi” − dolgozat a kötelező érettségi tárgyakból (szakközépiskola 10. évfolyam Próbaérettségi − dolgozat az érettségi tárgyakból (az érettségi vizsgára jelentkezés évében)
Memoriter
Vizsga felelet felelet a kötelező (szakközépiskola
érettségi 10.
tárgyakból évfolyam)
Próbaérettségi felelet az érettségi tárgyakból (az érettségi vizsgára jelentkezés évében)
22.2 A minősítések formája „Mindig dicsérünk, mert észrevesszük a javulást!” Írásbeli teljesítmény esetén: - gyakori a pontozásos értékelés, melynek szabályozása a munkaközösségi tervekben található,
66
-
a tanár köteles a tanulót a pontozás módjáról, ponthatárokról, érdemjegyekről tájékoztatni
Szóbeli teljesítmény estén: - elsődleges a kommunikációs készség fejlődése, fejlesztése Teljesítmény minősítésének formája: - a tanuló az évközi teljesítményért érdemjegyet; félévkor, évvégén osztályzatot kap, - 1-5-ig terjedő skálán, mindig egész számmal történik, melyről a tanár a tanulót tájékoztatni köteles, - szóbeli értékeléskor a javuló teljesítményeket, és a gyengébbeket is motiválni igyekszünk, - a témazáró dolgozatok érdemjegye a félévi és évvégi osztályzatba duplán számít, - érdemjegyek száma: félévenként legalább 3, kivéve a heti 1 óra vagy az 1 óra alatti óraszámú tantárgyakat, ahol legalább 2, - kihirdetési és naplóba beírási határideje 10 munkanap, vagy a következő szakóra (ettől eltérni csak igen indokolt esetben lehet) - az érdemjegy : Jeles, ha a - a tantervi követelményeknek, jelentéktelen tanuló: hibákkal eleget tesz, Jó ha tanuló:
a
-
Közepes ha a tanuló:
-
Elégséges ha a tanuló:
-
-
Elégtelen ha a tanuló:
-
ismeri, érti, tudja a tananyagot, és általában alkalmazni is tudja, gondolatait önállóan képes kifejezni a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés hibával tesz eleget, csak apró bizonytalanságai vannak, kisebb előadási hibákat vét, ha a tantervi követelményeknek eleget tesz, többször rászorul nevelői javításra, kiegészítésre, ismeretei felszínesek, kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni, rövid mondatokat mond, de párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között, a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik, egyszavas válaszokat ad, fogalmakat nem ért, a gyakorlatban képtelen önálló feladat végzésére, a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tesz eleget, a minimumot sem képes elvégezni, 67
A tanulói teljesítmény értékelésének típusai lehetnek: - bemeneti, tájékozódó felmérők, melyet a 9., 11. és 13. évfolyamokon fejlesztési programok kidolgozása céljából iratunk - folyamat közbeni - kimeneti, záró - esetleg követő felmérők. 22.2.1 A hozzáadott érték mérése Nagyon fontos, de nem adható rá érdemjegy, és nem használható fel sem a tanár, sem a tanuló minősítéséhez! Csak fejlesztési terv készítéséhez használható.
22.3 A tanuló teljesítményének dokumentálása A szülők tájékoztatásának legfontosabb eszköze az ellenőrző könyv. Ebben kell dokumentálni a tanuló érdemjegyeit, magatartásával, szorgalmával kapcsolatos észrevételeket, dicséreteket és elmarasztalásokat. A bejegyzéseket, érdemjegyeket az osztályfőnöknek időszakosan ellenőriznie kell. A szülők aláírásukkal igazolják az írásos tájékoztatók, bejegyzések tudomásulvételét. A szülők tájékoztatását szolgálják a tanári és össztanári fogadóórák és szülői értekezletek is. Ezeknek időpontjáról az ellenőrző könyv útján az osztályfőnök küld értesítést. Az érettségi és szakmai vizsgán történő értékelés a mindenkori hatályos érettségi és szakmai vizsgaszabályzat szerint történik.
22.4 A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítési formái A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő, főleg középiskolás korban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni. Az értékelés alapelvei:
szakszerű, differenciált stratégiák alkalmazása, sokszínű, változatos, ösztönző módszerek bevezetése, a tanulói megerősítés biztosítása.
22.4.1
A magatartás megítélésének kritériumai A példás (5) magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet megtartja, és másokat is ösztönöz megtartására. Az iskolai követelményeket, az iskola értékrendjét tudatosan vállalja, kezdeményező, aktívan bekapcsolódik a közösség formálásába, készséges a közösségi feladatok vállalásában és megvalósításában, szívesen segít rászoruló osztálytársainak. A jó (4) magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség életében és munkájában pozitívan részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedés ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és tárasaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára, jó hírnevére. A változó (3) magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen 68
vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig tudja féken tartani. Hangneme kifogásolható. A rossz (2) magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja meg. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül. 22.4.2 A szorgalom megítélésének kritériumai Példás (5) a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelme, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha elért eredménye általában szorgalmas munkájának köszönhető. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Gyakran nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jár iskolába. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. A minősítés az egyéni képességek alapján, a körülmények mérlegelésével történik, reálisan fejezi ki a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az osztály diákönkormányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. Az adott osztályban több tárgyat tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. 22.5 A tanuló jutalmazása, büntetése A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, a kiemelkedő teljesítmény elismerése, megerősítése. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás akkor működik, ha a diák erősen vágyik a jutalomra és az megtiszteltetés számára. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő, különösen kisgyermekkorban, ám szerepe később sem lebecsülendő. Éppen ezért jó időben és helyes mértékkel kell alkalmazni. A kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, illetve tantestületi írásbeli dicsérettel jutalmazzuk. Az iskola hírét öregbítő teljesítményért, versenyen elért eredményért tanulóink könyv- vagy más tárgyjutalomban részesülhetnek, amelyet ünnepélyes körülmények között adunk át. Azok a végzős tanulók, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak tanulmányaik során és a közösségért végzett munkájukban Iskoladíjban részesülnek. Javaslatot az osztályfőnök, a tantestület és a DÖK tagjai tehetnek. A büntetés alkalmazásának akkor van értelme, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozása, és a diák helyes irányba terelése. A büntetésnek negatív hatásai is lehet a gyermek fejlődésére, mégis a kisebbik rossz választásának elve alapján számos helyzetben élni kell vele. Egyes helyzetek nem oldhatóak meg büntetés nélkül, mivel sokszor csak ily módon tudjuk felállítani a végső viselkedési korlátokat, illetve a felállított korlátokat tiszteletben tartatni. 69
A házirend ellen vétő diákok az alábbi módon büntethetők: −
−
Szóban: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés. Írásban: szaktanári, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki
intő, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intő, fegyelmi határozat. Szaktanári figyelmeztetés: meg nem engedett segédeszközök használatáért, óra alatti fegyelmezetlen viselkedésért, házi feladat többszöri el nem készítéséért, tanórai felszerelés hiányosságai miatt adható. Osztályfőnöki figyelmeztetés, intő: a házirendben meghatározott számú reggeli/órai késés esetén; Amennyiben magatartásával veszélyezteti maga vagy mások testi épségét, tanárai utasítását nem tartja meg. Vállalt feladatát nem teljesíti, durva szavakat használ, tanárával és az iskola dolgozóival szemben tiszteletlenül viselkedik, tanulótársai emberi méltóságát nem tartja tiszteletben, tiltott tevékenységet végez, továbbá a házirendben meghatározott számú igazolatlan óráért, rongálásért adható. Igazgatói figyelmeztetés, intő, rovó: osztályfőnöki fokozatok után elkövetett fegyelmi vétségért, tiltott tevékenységért, igazolatlan óráért adható. Fegyelmi eljárás: huszonegynél több igazolatlan óráért, kötelességek vétkes és súlyos megszegéséért folytatható le. Fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és szülőjét írásban értesíteni kell a fegyelmi tárgyalás előtt legalább nyolc nappal. A fegyelmi tárgyalást a törvény előírásainak megfelelően kell lefolytatni. A fegyelmi büntetés lehet: − a/ megrovás; − b/ szigorú megrovás; − c/ meghatározott kedvezmények csökkentése − d/ áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába. A fegyelmi határozatról a tanulót és a szülőt írásban kell értesíteni, megjelölve a jogorvoslat módját és lehetőségét. A fenti fokozatok súlyuknak megfelelően az év végi magatartás jegyben is tükröződnek. Az írásbeli fegyelmező intézkedést minden esetben a naplóba és az ellenőrző könyvbe kell bejegyezni. Általános elv szerint két szaktanári figyelmeztetés után osztályfőnöki figyelmeztetés következik. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, tettének hatását a közösségre, mérlegelni kell a mentő körülményeket. A büntetetés célja mindig a felelősségvállalás és a további vétségek elkövetésétől való tartózkodás kialakítása.
23 Csoportbontások, foglalkozások szervezése A csoportbontás lehetőséget ad a tanulók motiválására, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra is. Tanév elején a tanárok korrepetálást és tehetséggondozó szakkört szerveznek. A szakkörökre a jelentkezés után a tanulóknak kötelező járniuk. A korrepetálások, szakkörök indítására az igazgató ad engedélyt elegendő számú jelentkező esetén. Csoportbontásban megtartott tantárgyak, foglalkozások: − idegen nyelv − informatika − szakmai gyakorlati foglalkozás − szakkörök 70
− sportkörök − tehetséggondozás − felzárkóztatás − egyéni foglalkozások − egyéb foglalkozások Az osztálykerettől eltérő, csoportbontással kialakított tanórai és egyéb foglalkozásokról és azok résztvevőiről a pedagógus csoportnaplót vezet.
24 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek, Iskolánkban a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése a az Oktatási Minisztérium által 2000-ben kiadott, dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kidolgozott Hungarofitt motorikus teszttel történik. A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését.
24.1 A mérés célja
− Az iskola mérési tapasztalatainak, folyamatos megfigyeléseinek kiegészítése a tanulók fizikai képességeinek szintjéről, a külső méréssel és feldolgozással gyűjtött információk alapján. − A pedagógusok munkájának segítése, az egyéni képességfejlesztés ösztönzése. − A tanítási tanulási folyamat esetleges korrekciójához javaslatok megfogalmazása. − A formatív mérés információkat adjon a fenntartónak a közoktatási fejlesztési terv felülvizsgálatához, ha szükséges korrekciójához, illetve pozitív megerősítéséhez. (Óraszámok meghatározása). − A tanulók egyéni értékelése, a teljesítmények összehasonlítása segítse az egészséges életmódra nevelést, a mozgásos tevékenységek ösztönzését. − A motorikus képességek szorosan épülnek az adottságokra, de lényeges, hogy egy adott életkorban a gyakorlás mennyire befolyásolja a színvonalat. − A mérés céljai között megtalálható a minőség-ellenőrzés fogalma is, hiszen lényeges, hogy az általános teherbíró képesség egységes mérést, értékelését feladatunknak tekintsük. A célok között hangsúlyosan szerepelt az is, hogy a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat felfedjük, ezáltal lehetővé tenni a tudatos, célorientált javítást.
24.2 A „Hungarofitt” módszer Különösebb előképzettséget, anyagi és időráfordítást nem igénylő motorikus próbarendszer megfelel a tudományosság kritériumainak, méri és értékeli: Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket (alapvizsgálat) az aerob kapacitás, az állóképesség legjobb mérőszáma, azon izomcsoportok erejét, erő – állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. A fittség vizsgálatát az e célra elkészített mérési és értékelési útmutatók alapján végezzük.
24.3 A vizsgálatok megszervezése
− A teszt vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanároktól kapott motiváltságán múlik. 71
− A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. − A teszteket évenként kétszer, a tanév elején szeptember hónapban és végén május hónapban végezzük el. − A teszteket a kézikönyvben szereplő sorrendben mérjük fel. − A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket. − Az összehasonlítás érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben, (helyszín, eszközök stb.).
24.4 A mérések általános szempontjai − A tanulók valamennyi tesztet testnevelési sportfelszerelésben hajtják végre. − Valamennyi tesztet az iskola tornatermében illetve a szabadtéri vizsgálatokat az iskola sportudvarán mutatják be a tanulók. − Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, melyet minden tanulóval pontosan ismertetünk. − A tesztek között a tanuló pihenhet. − A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre. − A vizsgálati módszert az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján végezzük. − Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása táblázat alapján történik. − Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előz meg. − Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbákra több kísérleti lehetőséget biztosítunk.
24.5 A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök 24.5.1 Az aerob kapacitás méréséhez Ismert hosszúságú síkterületen kimért futópálya; Stopperóra 24.5.2 Az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez: − Mérőszalag − Tornaszőnyeg − Kréta − Bordásfal
24.6 A vizsgálat gyakorlati végrehajtása A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló végzi, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A motorikus próbák a természetes mozgásra épülnek, ezért olyan egyszerűek, hogy a végrehajtásukhoz szükséges technikai szintet rövid gyakorlási időszak után is bárki könnyedén el tudja sajátítani. A próbarendszert egy maximum két héten belül végezzük el. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésre alkalmazott motorikus próbákat a leírásnak megfelelően technikailag pontosan végeztetjük el! A motorikus próbák elvégzése után, az elért teljesítményt – „tanár-diák” – közös értékelése, a vizsgálati eredmények elemzése követi. − Az alsó végtag dinamikus erejének mérése - Helyből távolugrás 72
A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal mögött áll úgy, hogy a cipő orrával a a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás, majd páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonallal merőlegesen az utolsó nyom és az elugró vonal közötti legrövidebb távolságot mérjük (cm pontossággal) A bemelegítő ugrásokat követően a tanulóknak maximum három kísérletre van lehetőségük. A legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. − A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése - Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db). A gyakorlat végrehajtása Maximális időtartam: lány: 1, 5 perc, fiú: 3 perc Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól. A kéztámasz előrenéző ujjakkal történik, a törzs egyenes, a fej a törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. Feladat: a tanulók mellső fekvőtámaszból indulva karhajlítást-és, nyújtást végeznek. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatárokon belül szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. − A hátizom erő-állóképességének mérés - Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan kifáradásig (db) A gyakorlat végrehajtása: Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: a tanuló tornaszőnyegen, a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. Feladat: 1. ütem törzs- és tarkóra tett karemelés; 2. ütem karleengedéssel könyök érintés az áll alatt; 3. ütem könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig; 4. ütem törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Értékelés: a megadott időhatáron belül a gyakorlat egyenletes és szabályos végrehajtásának ismétlésszáma. Hanyattfekvésből felülés és − A hasizmok erő-állóképességének mérése visszaereszkedés, folyamatosan kifáradásig (db) A gyakorlat végrehajtása: Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: a tanuló tornaszőnyegen, a hátán fekszik, mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra. A tanuló mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. Feladat: a tanuló a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza hanyattfekvésbe. Értékelés: a megadott időhatáron belül folyamatos és szabályosan végrehajtott ismétlések száma. − Az állóképesség mérése -Ingafutás teszt A vizsgált tényező: Kardio-respiratorikus állóképesség. A teszt leírása: A kardio-respiratorikus fittség vizsgálatára alkalmas teszt gyaloglási tempóban indul, majd gyors, futási sebességgel fejeződik be. A tanuló az egymástól 20 méter távolságra 73
lévő vonalak között halad, a futás irányát változtatva, a hangjelzés diktálta tempóval összhangban, fokozatosan gyorsulva. (Néhány tanuló képes csak követni a tempót és eljutni a teszt végéig.) Az a szint, ahol a próbázó kiesik, jelzi a kardio-respiratorikus (keringésilégzési) állóképességét. A teszthez szükséges felszerelések ·
tornaterem vagy a 20 méteres pálya kijelöléséhez elég nagy tér
·
egy 20 méteres mérőszalag
·
öntapadós szigetelőszalag a 20 méteres pálya kezdetének és végének kijelölésére
·
kazettás magnó, előnyös a szalagsebességhez állítható rendszerű
·
a tesz levezetésére elkészített kazetta
A tanulóknak adandó utasítások: “Az ingafutás teszt a te maximális aerob kapacitásodnak, állóképességednek mutatója, amelyet a 20 méteres pálya oda-vissza való futása ad meg. A magnetofonszalagra bizonyos időpillanatokban rögzített búgó hang segítségével ellenőrizhető a sebesség. A futásban úgy oszd be az erődet, hogy az egyik hangot a 20 méteres táv végén, míg a következő hangot a táv másik végén halld meg. Egy-két méteren belüli pontosság elfogadható. A távok végén érintsd meg a vonalat az egyik lábaddal, majd fordulj vissza élesen és fuss az ellenkező irányba. Először a sebesség túl lassú, de minden percben fokozatosan és állandóan növekszik. A cél az, hogy követni tudd a kitűzött ritmust amilyen hosszan csak tudod. Tehát akkor állj meg, amikor már tovább nem tudod tartani a ritmust vagy úgy érzed, hogy képtelen vagy teljesíteni az egy perces periódusokat. Jegyezd meg a megálláskor hallott számot, ez a te eredményed, vagy pontszámod. A teszt hossza személyenként változik: minél tovább bírod, annál fittebb vagy. Tehát a teszt könnyű az elején, de nehéz a vége felé. Sok szerencsét!” Utasítások a vizsgálatot vezető személynek: ·
Válassza ki a helyszínt; hagyjon legalább egy méternyi szabad helyet a pálya két végén. Minél szélesebb a terület, annál több személy tesztelhető egyidejűleg; minden személynek minimum 1 méterre van szüksége. A pálya felülete legyen egyenletes, de az anyaga nem különösen lényeges. A 20 méteres pálya mindkét vége világosan legyen megjelölve.
·
Ellenőrizze a magnetofon és a magnószalag működőképességét. Győződjön meg róla, hogy a készülék hangereje elég a csoportvizsgálathoz.
·
Hallgassa meg a hangfelvételt. Jegyezze fel a szalag kezdő helyzetének a jelzőszámát, hogy gyorsan megtalálja a fontos részeket a kazettán.
·
A vizsgálat napján ellenőrizze a lejátszó készülék sebességét. Ehhez használja a szalag kezdő és végső szakaszán rögzített egy percnyi kalibrált periódust. Ha az eltérés több, mint egy másodperc, akkor igazítsa a távolságot ehhez a megváltozott időtartamhoz, hogy biztosítsa a helyes futási sebességet. A korrekciós tényezőket az V. táblázat tartalmazza.
Pontozás: Miután a próbázó megállt, az utolsó teljesített fél fokozatot jegyezzük fel (lásd I. táblázat). (A személyre szóló pontozási lapon lehet a teljesített távok számát feltüntetni. Az értékgörbe fél fokozatokra osztott.) A tesztet fél fokozatokban vagy inkább megtett távokban lehet mérni, de a táblázatok fél fokozatokra vonatkozóak.
74
Állóképességi ingafutás fokozat (perc)
sebesség (km/h)
részidő (mp)
1
8
9,000
2
9
8,000
3
9,5
7,579
4
10
7,200
5
10,5
6,858
6
11
6,545
7
11,5
6,261
8
12
6,000
9
12,5
5,760
10
13
5,538
11
13,5
5,333
12
14
5,143
13
14,5
4,966
14
15
4,800
15
15,5
4,645
16
16
4,500
17
16,5
4,364
18
17
4,235
19
17,5
4,114
20
18
4,000
21/23
18,5
3,892
24.7 A felmérés eredményeinek pontértéke Elérhető pontszámok: 1 Ingafutás: 2 Helyből távolugrás: 3 Hanyattfekvésből felülés: 4 Hason-fekvésből törzsemelés: 5 Fekvőtámaszban karhajlítás: Maximális pontszám:
77 pont 21 pont 14 pont 14 pont 14 pont 140 pont 75
Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, IGEN GYENGE tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására 0-20.5 pont van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. Az egésznapi tevékenységtől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja GYENGE kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, 21-40.5 pont levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. KIFOGÁSOLHAT A rendszeres mindennapi tevékenységtől ugyan már ritkán fárad el, de a Ó váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. 41-60.5 pont Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. KÖZEPES Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy 61-80.5 pont a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen JÓ edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló 81-100.5 pont szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondícionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is KIVÁLÓ olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló 101-100.5 pont is lehet. Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy EXTRA alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas 121-140 pont szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy – nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. Értékelés: A mért mennyiségi mutatókat életkori pontértékelés alapján összesítjük. Szóbeli és írásbeli értékelés formájában történik. A tanulók érdemjegyet nem kapnak rá. Osztályonként és nemenkénti írásbeli összesítő készül. Az őszi adatok a fejlesztés irányát határozzák meg a testnevelők és a tanulók számára. Az év végi eredmények összevetésre készülnek az előző évivel.
25 Gyermek, tanulók gyermekvédelem
esélyegyenlőségét
szolgáló
intézkedések,
Alapkövetelmény: hogy mindenki részére egyenlő eséllyel biztosítsuk a fejlődéshez szükséges feltételeket ahhoz, hogy a tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa. Ez átfogja: 76
− a teljes pedagógiai munkát − a teljes oktató- és nevelőmunkát − magába foglalja a családdal, szülőkkel való kapcsolattartás teljes rendszerét, − körébe tartozik a tanulói szakmai szervezetek, valamint diákönkormányzat segítése. Segítségünkre van: − pedagógiai asszisztens (ifjúságvédelmi felelős) − iskolapszichológus − továbbképzések A gyermek és ifjúságvédelmi ellátás felelőse az iskola igazgatója, az operatív munka irányítása az nevelési-és tanügyigazgatási igazgatóhelyettes, míg a közvetlen munkavégzés az osztályfőnökök segítségével a pedagógiai asszisztens (ifjúságvédelmi felelős) munkakörrel megbízott feladata.
25.1 Szűrés Az osztályfőnökök a tanév elején – az érvényben lévő jogszabályok értelmében elkészítik osztályuk „helyzetelemzését”, összegyűjtik az egyes tanulókra vonatkozó információkat, kiszűrik a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat, a pedagógus asszisztenssel (ifjúságvédelmi felelőssel) megbeszélik a teendőket, s az év során folyamatosan figyelemmel kísérik ezeket a tanulókat. Személyes beszélgetések, a szülő behívása, családlátogatás képezi az első lépéseket.
25.2 Prevenció Érdemben a megelőző tevékenységet már a tanulók beiratkozásával egyidejűleg megkezdjük. Ekkor már többen kérik az ingyenes tankönyvhasználatot, kérik az ebédhozzájárulási lehetőséget. A napi több órás utazási körülmények miatt felajánljuk a tanulószobai lehetőséget. Az egészségileg problémás gyerekeket az iskolaorvoshoz küldjük a nagyobb baj megelőzése érdekében; gyermekotthonos, kollégista tanuló esetében felvesszük a kapcsolatot az otthon igazgatójával.
25.3 Együttműködés külső szervezetekkel Problémás tanulók esetében a Családsegítő vagy Gyermekjóléti Szolgálathoz fordulunk. Tanulói elhelyezés ügyében esetenként kérjük kollégiumi igazgatók segítségét is.
25.4 Juttatások alapelvei A tanuló joga, hogy az iskolai életével összefüggő kiadások mérsékléséhez (pl.: tankönyv, osztálykirándulás, stb.) szociális segélyt, támogatást kaphasson, ha ezt családi helyzete indokolttá teszi.
25.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 25.5.1 Helyzetelemezés A tanév elején megtörténik a jogszabályban meghatározott feltételek mellett a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felmérése. 25.5.2 Segítő tevékenység A tanuló eredményes tanulmányi munkája érdekében biztosítjuk a tanulószobai, korrepetálási lehetőséget, s egyedi esetekben a kollégiumi elhelyezést is.
77
25.5.3 Külső kapcsolatok A szociális hátrányból fakadóan a lakhely szerinti járási gyámhatósággal, kormányhivatallal és önkormányzati gyermekjóléti szolgálatával lépünk kapcsolatba, és értesítenek bennünket, ha a tanuló részére rendszeres vagy alkalmi segélyt adnak, illetve a segély további folyósítását megszüntetik. 25.5.4 Anyagi háttér Az anyagi hátteret a diákszociális alap és az ingyenes tankönyvhasználat lehetősége jelenti, amely még kiegészül pályázatokkal nyert lehetőségekkel (pl.: kirándulás támogatására, rendezvényszervezésre, ruhakölcsönzésre, stb.)
25.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelten tehetséges tanuló, a tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek célja, a tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása. 25.6.1 Feladat: A tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének, problémamegoldó módszereinek szélesítése, alkotóképességének előtérbe állítása, kreativitásának fejlesztése: a kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása és az egyénhez igazodó fejlesztés. 25.6.2 A fejlesztés lehetőségei Tanórán, tanórán kívül és önálló formában: − Kiscsoportos és egyéni foglalkozások − Differenciálás, csoportbontás − Kooperatív és projektmódszer − Versenyek − Iskolai könyvtár és az iskola egyéb lehetőségeinek, eszközeinek önálló/csoportos használata − Pályázatok, kutatások, kiegészítő anyagok tanulói feldolgozása, önálló ismeretszerzés segítése − IKT eszközök használatának támogatása Motiválás: személyes beszélgetés, − ösztönzés, − jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása
26 A nevelő testület által szükségesnek tartott további elvek 26.1 A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai
− A felmentések csak az elméleti tárgyakra vonatkozhatnak. A szakképzési törvény szerint a szakképző évfolyamon nem kaphat teljes felmentést a tanuló a gyakorlati foglalkozás alól.
26.2 A tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentések
− Az egyes tantárgyak értékelés minősítés alól felmentett tanuló minden esetben köteles: − a tanórákon részt venni. − órai munkába bekapcsolódni (kivéve testnevelés). 78
− Testnevelési óráról való felmentéshez az iskolaorvos által nyilvántartásba vett szakorvosi vélemény szükséges. A gyógytestnevelésre kötelezettek kötelesek gyógytestnevelésre járni, és a foglalkozásokon való részvételt igazolni. Félévi és év végi értesítőjükbe a gyógytestnevelésen kapott osztályzat kerül. − Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban köteles az órákon részt venni és bekapcsolódni az órai munkába.
26.3 A tankötelezettség teljesítése magántanulóként
− A tanuló joga, kivéve a szakképzésben résztvevő tanulót, hogy magántanuló legyen. Tanköteles korú diák esetében a szülő dönti el, hogy gyermeke iskolába járással vagy magántanulóként tesz eleget tankötelezettségének. Az iskola igazgatója a bejelentést követően három napon belül beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. − A félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a magántanulónak osztályozóvizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsga előtt az iskola konzultációs lehetőséget biztosít a tanulónak. A magántanuló vizsgára való felkészítéséről a szülő, tudásának méréséről az iskola gondoskodik. A magántanuló a tanév/félév elején köteles a félév tananyagát, követelményét a szaktanárral egyeztetni. − A magántanulónak a szakiskolában és a szakközépiskolában a szakmai gyakorlati tantárgyakat az alábbi módon kell teljesítenie: szakiskola: szakmai alapozó gyakorlati órákon az órarendnek megfelelően köteles részt venni és az előírt vizsgákat teljesíteni. szakközépiskola: a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati órákon az órarendnek megfelelően köteles részt venni és az előírt vizsgákat teljesíteni.
26.4 A nyelvi előkészítő osztályok emelt szintű nyelvi oktatásának programja a 9-13. évfolyamon A nyelvi előkészítő osztályt kifutóban utoljára a 2011/2012-es tanévben indult. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. június 23-án elfogadott módosítása (28.§ (4) bekezdése, 29.§ (2) bekezdése) szerint a 2004/2005. tanévtől a gimnáziumok és szakközépiskolák fenntartójuk jóváhagyásával a kilencedik évfolyamon nyelvi előkészítő osztályt (NYEK) indíthatnak. A törvény előírja többek közt, hogy az iskolának a 10-13. évfolyamon emelt szintű oktatás keretében kell felkészítenie a tanulókat az emelt szintű nyelvi érettségire. Ennek értelmében nyelvi tanulmányait az adott nyelvből a tanuló akkor fejezi be, ha sikeres emelt szintű érettségit tett. Ha ezt előrehozott érettségi vizsga keretében teljesíti, a következő évfolyamtól választhat második idegen nyelvet. Ha a tanuló középszinten tesz sikeres előrehozott érettségit, a kilencediktől tanult nyelvet az emelt szintű nyelvi érettségi letételéig vagy a 13. évfolyam befejezéséig folytatnia kell. Megfelelő számú jelentkező esetén (ha a fenntartó a kereteket biztosítja), a sikeres középszintű idegen nyelvi érettségi vizsgát tett tanulók szakköri foglalkozás keretében második idegen nyelv tanulását kezdhetik meg.
26.5 Mérés – értékelés 79
Az intézményben folyó munka értékelését az Iskolai Minőségirányítási Program részletesen tartalmazza. A mérés területei: − A minőségirányítási tevékenység eredményeinek és a folyamatszabályozások hatásának mérése, elemzése és javítása. − Az alkalmazottak (pedagógusok és nem pedagógus dolgozók) munkájának mérése, elemzése, értékelése. − A tanulói teljesítmény mérése, értékelése és befolyásolása. − Az intézményben működő mérés – értékelés csoport a minőségirányítási csoporttal együttműködve tervezi, szervezi és valósítja meg a tanév során szükséges pedagógiai méréseket. − A tanulói méréseket kiemelt kulcsfolyamatként kezeljük. 26.5.1 Belső mérések A tanévi munkaközösségi munkatervekben megtervezett − bemeneti mérések a belépő évfolyamoknál, − szintfelmérések, időszakos mérések − kompetencia mérések, − kimenő jellegű mérések. A feladatok meghatározása és az értékelés kritériumainak valamint a dolgozatok javításának egységessége a munkaközösségek megállapodásától függ. A munkaközösségek feladata a tanulságok levonása, és a fejlesztendő területek, valamint a fejlesztés módszereinek meghatározása. Erről a munkáról a félévi és tanév végi nevelőtestületi értekezleten számolnak be. Az érettségi vizsgán elért eredmények további javítása érdekében a 2011/2012 tanévtől kezdve kötelező jelleggel ún. „kisérettségiket” szervezünk a tízedik évfolyamon, próba érettségiket a 12. évfolyamon. A kapcsolódó követelményrendszert, témaköröket, időpontokat, az értékelés módját és elveit az érintett munkaközösségek dolgozzák ki, s ezen információkat minden tanév október 15-ig az iskola honlapján közzéteszik. 26.5.2 Külső mérések Országos kompetenciamérés (kiegészítő mérés). A mérések lebonyolítása az Oktatási Hivatal által kiadott Útmutató alapján történik. A kompetenciaméréssel kapcsolatban annak a társadalmi igénynek a kielégítésére törekszünk, hogy tanulóink szövegértési kompetenciája, probléma megoldó gondolkodása és eszközhasználata fejlődjék. Célunk, hogy tanulóink eredménye az országos mérések során a minimum szintet elérje. A mérést az Iskolai Minőségirányítási Program 6. sz. kulcsfolyamat 2. pontja szabályozza. Amennyiben iskolánk a minimum szint alatt teljesít, intézkedési terv készül az eredmény javítására
27 Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv Az egyes tantárgyak helyi tantervét a 4. Melléklet tartalmazza
80
28 A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgy esetén, a tanév végén legalább elégséges (2) szinten– a szorgalmi időszakban rendesen, osztályozó vizsgán vagy különbözeti vizsgán teljesítette. A magasabb évfolyamba lépés feltételeit az egyes tantárgyak helyi tanterve tartalmazza. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az adott osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület jelzi az érintett pedagógusnak, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi jegyek alapján a tanuló javára módosítja. A tanév végi elégtelen osztályzat legfeljebb három tantárgyból javítóvizsgán korrigálható. A javítóvizsga elégtelen eredménye évfolyamismétlést von maga után. Háromnál több elégtelen osztályzat esetén az évfolyamot meg kell ismételni. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát és emiatt a teljesítménye év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanév végén nem osztályozható. Számára a tantestület osztályozó vizsgát engedélyezhet, ha a tanuló igazolatlan hiányzásai nem haladják meg a 20 órát. A sikertelen osztályozó vizsga, vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után. A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból vizsgát tesz, az iskola éves tervében meghatározott vizsgaidőszakokban. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanuló felkészítéséről a szülő gondoskodik. Nem léphet tovább az a tanuló, aki valamelyik tantárgy követelményrendszerét nem teljesítette.
29 A pedagógiai program megvalósulásának feltételei A nevelési-oktatási program a nevelés-oktatás megtervezését-megszervezését segítő, a Natban és egy adott kerettantervben kitűzött nevelési-oktatási célok elérését, tartalmi elemek feldolgozását lehetővé tévő, egy adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott rendszer, amely minimálisan egy-egy tantárgyra, egy vagy több műveltségi területre, vagy pedagógiai szakaszra terjed ki. Az iskola nevelési-oktatási program részei a) a pedagógiai koncepció, amely a pedagógiai rendszer fejlesztésének indokait, céljait, alkalmazásának helyét és módját kifejtő dokumentum, mely összefoglalja, elméletileg megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul; b) a tanulási-tanítási program amely olyan pedagógiai terv, amely a koncepció szellemében kifejti a rendszer célját, követelményeit, tartalmát, a tanulási folyamat időkereteit, javasolt módszereit és eszközeit, a felhasználható szervezési módokat, utal továbbá az értékelés módjára és eszközeire; c) a tanítási-tanulási egységek leírása, d) a tanulás-tanítási programot alkotó elemek részletes kifejtése; e) d) eszközök, amelyek információhordozók és feladathordozók és lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását, egymással szigorúan – formálisan és tartalmilag is – összehangoltan, támogatják a kitűzött célok elérését; 81
f) az értékelés és eszközei, amelyek illeszkednek az a)–d) pontokban leírtakhoz, elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését, az elért tudásszint mérését; g) célzottan fejlesztett továbbképzési programok, amelyek során felkészítik a pedagógusokat a konkrét program alkalmazására; h) támogatás, tanácsadás, szakmai fórumok, a program karbantartása. Az iskola nevelési-oktatási programja a szakközépiskolai és a szakképző évfolyamok bármely területén, bármely pedagógiai szakaszban használhatók. (4) A nevelési programot az iskola írott és elektronikus (iskolai honlap) formában közzéteszi.
30 Az iskolai élet munkarendje 30.1 Alapelvek A tanulók rendszeres nevelés-oktatása, az érettségi vizsgára, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott kivétellel a szakmai vizsgára (a továbbiakban együtt: vizsga), történő felkészítése az iskola feladata. A tanuló vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A vizsgára történő felkészülést az iskola a választható tanórai foglalkozások keretében segíti. A szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Az iskola a Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozat alapján a kilenc-tizenkettedik évfolyamok valamelyikén szervezi meg a határon túli kirándulásokat. Esetünkben ez a sepsiszentgyörgyi testvériskola látogatását jelenti. A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai végzettség.
30.2 Az iskola munkarendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület, a szülői szervezet és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait is ekkor rögzítik. 30.2.1 Az órák és a szünetek rendje • Tanítási napokon az iskola nyitvatartási rendje: 6.45-től 20.00 –ig. • A tanítás szakmai gyakorlati napokon 7.00, elméleti napokon 8.00 órakor kezdődik. Minden diáknak a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban kell megérkeznie az iskolába, s (az ügyeletes tanárnak v. a portásnak) az ellenőrző könyv felmutatását követően a tantermek előtt fegyelmezetten várja tanárát. • A 730 előtt érkező tanulók a földszinti I.; III -as teremben kulturáltan várakozhatnak. 30.3 Csengetési rend Nappali tagozat
1. óra
8.00-8.45
Rövidített órák 8.00-8.35 82
2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra
8.55-9.40 9.55-10.40 10.50-11.35 11.45-12.30 12.40-13.25 13.45-14.30 14.40-15.25
8.45-9.20 9.30-10.05 10.15-10.50 11.00-11.35 11.50-12.20 12.30-13.05
− Az óraközi szünethez a tanulónak és a tanárnak is joga van. A hetes felhívhatja a tanár figyelmét a csengetésre. − Témazáró dolgozat írása esetén, ill. ha a tananyag ezt kívánja (pl. videó), az osztály egyetértésével a tanórák összevonhatók. Az így elmaradt szüneteket az órák után kell biztosítani, de ez nem zavarhatja a tanítás rendjét, a többi osztályban folyó munka nyugalmát. − A tanulók iskolában tartózkodását órarendjük, illetve a tanórán kívüli elfoglaltságuk határozza meg. A várakozási időt a folyóson, az iskola udvarán, nyitva tartás esetén kölcsönzés, helyben olvasás céljából a könyvtárban tölthetik. − A délutáni foglalkozásokra az iskolába visszaérkező tanulókat a porta a diákigazolvány felmutatásával engedi vissza.
Iskola szakmai programja 31 Szakmai programok a 2013/2014 tanévtől A szakmai programok alapját képező kerettantervek elfogadás alatt, ezért kidolgozása később 6. mellékletben.
31.1 Szakmai programok felmenő rendszerben Közlemény a 2013 (www.nive.hu)(kifutó)
szeptembere
előtt
indult
iskolai
rendszerű
szakképzésekről
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban Szt.) 92. §-ának (1) és (2) bekezdései tartalmazzák a szakiskolai szakközépiskolai képzésekre vonatkozó átmeneti szabályokat. Ennek értelmében utoljára a 2012/13-as tanévben indult képzéseket lehet a korábbi szabályozás, azaz a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései valamint a 133/2010. (IV: 22.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési jegyzék ( a továbbiakban: régi OKJ) alapján befejezni. Ez azt jelenti, hogy a 9. vagy magasabb évfolyamon 2012 szeptemberében vagy korábban indult jelenleg folyamatban lévő szakiskolai, vagy szakközépiskolai képzések esetén lehetőség van a képzések, korábbi szabályok és a régi OKJ szerinti befejezésre. Szakiskolai képzés
83
Az előzőek alapján tehát a 9-10. évfolyamos azaz az ún. hagyományos 2+2-es rendszerű képzésben már résztvevő szakiskolai tanulók 2013, illetve 2014 szeptember 1-től még megkezdhetik a 2012. augusztus 31-én hatályos régi OKJ szerinti szakképesítések tanulását. Azon tanulók tehát akik az ún. 2+2 rendszerű képzésben a 2012/2013-as tanévben a 9. vagy 10. évfolyamot végzik, folytathatják képzésüket a korábbi szabályok alapján. Ez azt jelenti, hogy a 2+2 rendszerű szakiskolai képzésben jelenleg 10.évfolyamos tanuló a 2013/2014-es tanévben, a jelenleg 9. évfolyamos tanuló pedig a 2014/2015-ös tanévben még megkezdheti, a 2+2 –es rendszer szerint a 1/11, azaz az első szakképzési évfolyamot a korábbi követelmények szerint. Szakközépiskolai képzés A szakközépiskolai tanulók esetén utoljára a 2012 szeptemberében 9. évfolyamot kezdett tanulók választhatják majd a régi OKJ-ban szereplő szakképesítésekre történő felkészülést, de kizárólag abban az esetben ha a 9-12. évfolyam alatt az 1/13 évfolyam követelményeit teljesítették, tanulmányaikat a 2/14 évfolyamon - kozmetikus; 2/12. évfolyamon – fodrász folytathatják. Ha az előzetes tudás beszámítására nem kerül sor, akkor a 2013 szeptemberétől az új OKJ szerint szereplő szakképesítések választhatók. Az új típusú képzésre történő áttérés Az Szt. hivatkozott 92.§-ának (1) bekezdése az új szakképzési rendszerre történő mielőbbi áttérés érdekében tartalmazza ugyanakkor azt is, hogy a tanuló választása szerint az Szt. szerinti új képzési formába jelentkezhet át, a szakképző iskola igazgatójának engedélye alapján az Szt. törvénynek a beszámításra vonatkozó szabályai {27.§ (1) bekezdés} szerint. Ennek megfelelően az új OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek, szakképzési kerettanterveinek kiadását követően a beszámítási lehetőségek figyelembevétele mellett biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a képzésüket korábban megkezdett tanulók már az új OKJ szerinti képzésben fejezhessék be tanulmányaikat. 31.1.1 Szakközépiskola A 9-12. évfolyamon a kifutó kerettantervet adaptálta. (SZVK 32/2011). A szakmai alapozásnál: − fodrász OKJ 33 815 01 1000 00 00, − kozmetikus OKJ: 52 815 01 0000 00 00, − sportmasszőr OKJ 52 726 01 0010 52 02 (2011/2012-től kifutóban) szakképesítések beszámíthatóságát építette be. A Fittness-wellness asszisztens (2011/2012-től kifutóban) szakképesítésnél 9-12. évfolyamon az általános műveltség megalapozása mellett (kerettanterv) + bevezetés a fittnesswellness alapjaiba tantárgyakat építette be. A Fittness-wellness asszisztens szakképesítés egy éves, így beszámíthatóság nincs. A 9-13. nyelvi előkészítő szakközépiskola (2011/2012-től kifutóban) : 9. nyelvi előkészítő évfolyam + 10-13. évfolyam általános műveltség megalapozása mellett (kerettanterv) + szakmai alapozás beszámíthatósággal. A szakmai alapozás: − fodrász OKJ 33 815 01 1000 00 00, − kozmetikus OKJ: 52815 01 1000 00 00,
84
− sportmasszőr (2011/2012-től kifutóban) OKJ 52 726 01 0010 52 02 szakképesítések beszámíthatóságát építette be. A Fittness-wellness asszisztens (2011/2012-től kifutóban) szakképesítés: 9. nyelvi előkészítő évfolyam + 10-13. évfolyam kerettanterv + kiegészítve a bevezetés a fittness-wellness alapjaiba tantárgyakkal. A Fittness-wellness asszisztens szakképesítés egy éves, így beszámíthatóság nincs. 31.1.2 Gyakorlati feladatok beszámíthatósága, értékelése szakiskolai és szakközépiskola fodrász, kozmetikus szakképzésben a kifutó osztályoknál Az évközi értékeléssel készítjük fel a tanulókat a köztes vizsgák követelményeinek teljesítésére. Az értékelés megkezdése előtt a tanulóknak ismerniük kell azokat a szempontokat, amelyeket munkájuk értékelésekor figyelembe vesz a vizsgabizottság (szaktanárok, szakoktatók). A tanulók oktatója a tanév során félévenként legalább három érdemjeggyel értékeli a tanulók teljesítményét az addig tanultak bemutatása, kivitelezése alapján. Az érdemjegyek legalább egyikének félévenként a gyakorlathoz szorosan kapcsolódó elméleti számonkérésből kell származnia. A 9. és 11. évfolyamon a gyakorlati munkát a szakoktató értékeli félévkor és év végén egy osztályzattal, amelyet az év közben adott érdemjegyekből állapít meg. A 10. évfolyamon a féléves munkát érdemjegyek alapján a szakoktató egy osztályzattal értékeli. Minden munkafolyamatot 1–5-ig terjedő érdemjeggyel kell minősíteni. A végső osztályzatot súlyozott átlagolással kell megállapítani. A 10. és 12. évfolyam végén, háromtagú vizsgabizottság előtt a tanuló köztes vizsgát tesz. A háromtagú vizsgabizottság egyik tagja az iskola gyakorlatot oktató, pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja, a másik két tagnak független vizsgabizottsági tagnak kell lennie. A 10. és 12. év végi osztályzat úgy kerül kialakításra, hogy a tanév során szerzett érdemjegyekből kialakult osztályzatot és a köztesvizsga végső osztályzatát átlagoljuk, tört szám esetén a köztesvizsga osztályzata felé kerekítve. A gyakorlati vizsgára bocsátás feltétele az évközben szerzett érdemjegyekből kialakult, pedagógus által adott év végi osztályzat. Amennyiben az évközben szerzett érdemjegyek alapján a tanuló elégtelen osztályzatot kapott, úgy a gyakorlati vizsgán legalább közepes eredményt kell elérnie, hogy az összesített év végi osztályzata elégséges lehessen. Ha viszont a gyakorlati vizsgán szerez elégtelen osztályzatot a tanuló, akkor az évfolyam követelményeit nem teljesítette, javítóvizsgát tehet/tenni köteles tankötelezettség függvényében). A köztes vizsga feladatokat és azok értékelési szempontjait a szakmai és vizsga- követelmény tartalmazza.
85
A kozmetikus gyakorlati vizsgák ütemezése 10./11nye. évfolyam Év végi KÖZTESVIZSGA − pakolás, 20’ − borogatás, 20’ − szemöldökszedés, 15’ − kendőzés, 40’ − masszírozás, 30’ az egyes műveletek között 5-5 perc felkészülési idő áll a tanulók rendelkezésére
12./13nye. évfolyam (utoljára a 2014/2015-ös tanévben) Év végi KÖZTESVIZSGA − saját és sorsolt modell bőrtípusának diagnosztizálása, 30’ − kezelési terv, 10’ − gyantázás, 10’ − szőkítés, 15’ az egyes műveletek között 5-5 perc felkészülési idő áll a tanulók rendelkezésére A kozmetikus szakmai alapozó gyakorlat köztes vizsgáinak feladatai a rendelkezésre álló időkeret megjelölésével 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben 10. évfolyam (legelőszőr 2013/2014-es tanévben - a kezelendő bőrfelület letisztítása - iskolamasszázs - szemöldökszedés - nappali smink
5 perc 20 perc 5 perc/fő 35 perc
12. évfolyam (legelőszőr 2015/16-os tanévben - saját modell diagnosztizálása, hozott kezelési terv megvédése - sorsolt modell diagnosztizálása, kezelési terv készítése - felkészülés: - felelet: - gyantázás alkaron vagy lábszáron - bajuszszőkítés
20 perc 30 perc 10 perc/fő 5 perc/fő 15 perc
A köztes vizsgák ütemterve SZAKKÖZÉPISKOLA FODRÁSZ ALAPOZÁSSAL 2010/2011-től Év végi köztes vizsga 10. évfolyam (nyelvi előkészítő 11. évfolyam) Marcell vízhullám babafejen 30’ Dauer csavarás babafejen 45’ Év végi köztes vizsga 86
12. évfolyam (nyelvi előkészítő 13. évfolyam) (a2013/14 és 2014/2015-ös tanévben) Vízhullám frizura berakás, fésülés babafejen 25’+25’ Vashullám frizura-„Rondó hullámmal”-45’ Konty, alkalmi frizura díszítéssel 40’ Borotválás 25’ A fodrász szakmai alapozó gyakorlat köztes vizsgáinak feladatai a rendelkezésre álló időkeret megjelölésével 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben 10. évfolyam - szalontechnika babafejen (20 dauercsavaró, 20 ellentétes irányú gyűrű, 3 Marcell vízhullám elkészítése) - vashullám frizura a kis oldalon 3 függőleges hullámsorral babafejen
40 perc 45 perc
12. évfolyam - borotválás teljes arcfelületen - férfi klasszikus hajvágás, szárítás választékkal v. választék nélkül - Marcell vízhullám teljes babafejen
20 perc 60 perc 20 perc
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat teljesítése (kifutó osztályoknál, utolsó osztály 2015/2016 tanév) Az érettségi vizsgát követően a tanév rendjében meghatározott időben a tanulónak be kell iratkoznia a szakképzési évfolyamra. Az összefüggő szakmai gyakorlatot a beiratkozást követően július hónapban kell teljesíteni. A tanuló a 2/14 évfolyamot csak az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése után kezdheti meg. A 2 éves nappali és a 3 éves esti érettségire felkészítő felnőtt oktatást a kerettanterv alapján szervezzük. 31.1.3 Szakiskola A szakiskola a 9-10. évfolyamokon a kerettantervet adaptálta. A szakmacsoportos alapozásnál a fodrász OKJ 33 815 01 1000 00 00 számú szakképesítés alapozását építette be. (kifutó) 32/2011 SZVK 31.1.4 Szakképzés A szakmai képzéseknél a helyi tanterv óraterveit, érvényességét az 7. sz. melléklet tartalmazza. Kifutó 32/2011 SZVK A fodrász szakmai gyakorlat köztes vizsgáinak feladatai a rendelkezésre álló időkeret megjelölésével 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben utoljára a 2013/2014-e tanévben 1./11. évf.
félév
- szalontechnika babafejen (20 dauercsavaró, 20 ellentétes irányú gyűrű, 3 Marcell vízhullám elkészítése)
40 perc 87
2./12. évf.
év vége félév
év vége
- borotválás teljes arcfelületen - férfi klasszikus hajvágás, szárítás választékkal v. választék nélkül A BKIK által kiadott szintvizsga tételsor szerint
20 perc 60 perc
- női alaphajvágás I. kompakt frizura - női alaphajvágás, szárítás II. lépcsőzetes frizura A két női alaphajvágást ugyanazon a modellen kell bemutatni a megjelölt sorrendben! - konty, alkalmi frizura (általa készített tincs felhasználásával) - férfi divatos hajvágás, szárítás - festés, melír egy technológiai folyamatban, hatóidő nélkül - női divatos hajvágás, szárítás A festés-melírt és a női divatos vágást ugyanazon a modellen kell bemutatni - női alaphajvágás, szárítás III.: uniform frizura - női alaphajvágás, szárítás IV.: lefelé hosszabbodó frizura - férfi klasszikus hajszárítás választékkal v. választék nélkül modellen vagy babafejen
40 perc 50 perc
40 perc 45 perc 40 perc 60 perc
60 perc 60 perc 25 perc
A kozmetikus gyakorlati vizsgák feladatai 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben A bemutatandó vizsgafeladatok: 1./13. évfolyamon: 1. félév: - tartós szempillafestés - szemöldökformázás - kézi masszázs Év vége: szintvizsga a BKIK által kiadott szintvizsga tételsor szerint 2./14. évfolyamon, utoljára a 2013/2014-e tanévben 1. félév: - diagnosztizálás saját modellen, kezelési terv ismertetése - kézi masszázs - pakolás felhelyezése - délutáni smink készítése Év vége: - diagnosztizálás idegen modellen - ránckezelés saját modellen: kezelési terv, masszázs, pakolás - szempilla- és szemöldökfestés - elektrokozmetikai kezelés (vió, frimátor, ultrahang, iontoforézis, interferenciás készülék, mikrodermabrázió, thermomaszk, vakuum A vizsgáról szóló részletes tájékoztatás található az iskola honlapján: www.sisy.hu az Mind a szintvizsgák, mind a köztes vizsgák vizsgabizottsági tagjait a BKIK kéri fel az iskola javaslatára, az elnököket saját hatáskörben jelölik ki. Ily módon a gyakorlati vizsgák bizottságai iskolánktól függetlenek! 88
A szintvizsgán nyújtott teljesítményt egy érdemjeggyel értékeli a vizsgabizottság. Ezt az érdemjegyet a részfeladatok teljesítésére adott pontszámokból számítjuk ki, a kamara által kiadott útmutatás szerint. Ha bármelyik részfeladatra kevesebb pontot kap a tanuló, mint az előírt minimális pontszám, a teljes vizsga minősítése elégtelen, de a javítóvizsgán csak azt a részfeladatot kell ismételnie, amelyből nem érte el pontszáma a minimálisan szükségeset! A köztes vizsgák és a szintvizsgák valamennyi szakmában a különböző műveletek elsajátítási szintjét mérik. Az a tanuló, aki a szintvizsgán elégtelen osztályzatot kapott a nevelőtestület engedélyével magasabb évfolyamba léphet, azzal a megszorítással, hogy amennyiben a javítóvizsgán is elégtelen osztályzatot szerez, köteles tanulmányait az alacsonyabb évfolyam megismétlésével folytatni! 31.1.5 Köztes vizsgák az ágazati kerettanterv alapján a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben A gyakorló fodrász és a gyakorló kozmetikus 11487-12 azonosító számú Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és anyagismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulba tartozó szakmai gyakorlat tantárgy és a 10250-12 azonosító számú Kézápolás megnevezésű szakmai követelménymodulba tartozó szakmai gyakorlat tantárgy köztes vizsgáinak beosztása 9-12. évfolyamon
9. ÉVF.
FÉLÉV -
10. ÉVF. 11. ÉVF. -
ÉV VÉGE fonás, sodrás, szövés technológiája frizura kialakítása nélkül nappali smink készítése 1. hajmosás, hajas fejbőr masszírozása, 2. kéz- és karmasszázs 3. hát- és nyakmasszázs 4. klasszikus manikűr 5. lakkozás díszítő elemek alkalmazásával
12. ÉVF. 1. alapkozmetikumok előállítása receptúra alapján 2. kézápolás francia manikűr technológiával egy kézen 3. körömlemez ápolása japán manikűr technológiával egy kézen 1./13. évfolyamon FÉLÉV ÉV VÉGE 1. fonás, sodrás, szövés technológiája 1. hajmosás, hajas fejbőr masszírozása, frizura kialakítása nélkül 2. kéz- és karmasszázs 2. nappali smink készítése 3. hát- és nyakmasszázs 4. klasszikus manikűr 5. lakkozás díszítő elemek alkalmazásával 89
6. alapkozmetikumok előállítása receptúra alapján 7. kézápolás francia manikűr technológiával egy kézen 8. körömlemez ápolása japán manikűr technológiával egy kézen A gyakorló fodrász11484-12 azonosító számú Fodrász manuális alapműveletek megnevezésű szakmai követelménymodulba tartozó szakmai gyakorlat tantárgy köztes vizsgáin bemutatandó feladatok beosztása5./13. vagy 2./14. évfolyamon FÉLÉV ÉV VÉGE - Marcell vízhullám készítése egész fejen - vashullám készítése egész fejen (élő (élő modellen v. babafejen) modellen v. babafejen) - vízhullám készítése berakással egész - borotválás teljes arcfelületen (élő fejen (élő modellen v. babafejen), modellen) kifésülés A gyakorló fodrász 11485-12 azonosító számú Fodrász vegyszeres műveletek megnevezésű szakmai követelménymodulba tartozó szakmai gyakorlat tantárgy köztes vizsgáin bemutatandó feladatok beosztása 5./13. vagy 2./14. évfolyamon FÉLÉV ÉV VÉGE - tőfestés festés-melír egy technológiai folyamatban - dauercsavarás egész fejen (élő modellen v. babafejen) A gyakorló fodrász köztes vizsga-feladatai 5./13. vagy 2./14. évfolyamon FÉLÉV ÉV VÉGE 1. Marcell vízhullám készítése egész fejen 1. vashullám készítése egész fejen (élő (élő modellen v. babafejen) modellen v. babafejen) 2. vízhullám készítése berakással egész 2. borotválás teljes arcfelületen (élő fejen (élő modellen v. babafejen), modellen) kifésülés 3. festés-melír egy technológiai 3.tőfestés folyamatban 4. dauercsavarás egész fejen (élő modellen v. babafejen) A gyakorló kozmetikus11488-12 azonosító számú Kozmetikai alapműveletek megnevezésű szakmai követelménymodulba tartozó szakmai gyakorlat tantárgy köztes vizsgáinak beosztása 5./13. vagy 2./14. évfolyamon FÉLÉV ÉV VÉGE 1.iskolamasszázs mozdulatai arcon, 1.gyantázás bajuszon vagy szemöldökön nyakon, dekoltázson 2. gyantázás karon vagy lábon 2. szempillafestés 3. alkalmi smink készítése műszempilla 3. szemöldökfestés felhelyezésével 4. szemöldökformázás
90
A fodrász szakképesítés-ráépülés 11242-12 azonosító számú Alaphajvágások megnevezésű szakmai követelménymodulba tartozó szakmai gyakorlat tantárgy és a 11243-12 azonosító számú Frizurakészítés megnevezésű szakmai követelménymodulba tartozó szakmai gyakorlat tantárgy köztes vizsgáinak beosztása FÉLÉV ÉV VÉGE 1. férfi klasszikus vágás, szárítás 1. férfi divatos vágás, szárítás 2. női alaphajvágás: uniform frizura 2. női divatos vágás, szárítás 3. női alaphajvágás: kompakt frizura 3. konty, alkalmi frizura A fodrász szakképesítés-ráépülés minden köztes vizsga feladatát élő modellen kell bemutatni. A kozmetikus szakképesítés-ráépülés 11246-12 azonosító számú Bőrtípusok és rendellenességek megnevezésű szakmai követelménymodulba tartozó szakmai gyakorlat tantárgy a 11247-12 azonosító számú Elektrokozmetikai készülékekkel végzett kezelések megnevezésű szakmai követelménymodulba tartozó szakmai gyakorlat tantárgy és a 11248-12 azonosító számú Speciális kozmetikai eljárások megnevezésű szakmai követelménymodulba tartozó szakmai gyakorlat tantárgy köztes vizsgáinak beosztása FÉLÉV 1. Saját férfi modell bőrtípusának diagnosztizálása, előre elkészített kezelési terv ismertetése 2. Tartós szempilla- és szemöldökfestés 3. Cellulitmasszázs 4. Testtekercselés 5. Elemi elváltozások felismerése színes fényképről 6. Hónalj gyantázása
ÉV VÉGE 1. Saját, öregedő bőrű modell bőrtípusának és a rajta található elváltozásoknak, rendellenességeknek a diagnosztizálása, előre elkészített, ránckezelésre épülő, legalább két elektrokozmetikai eljárást tartalmazó kezelési terv ismertetése 2. Sorsolt modell bőrtípusának és a rajta található elváltozásoknak, rendellenességeknek a diagnosztizálása és kezelési terv készítése 3. Üzleti masszázs, különös tekintettel a szem és száj környékére 4. Ránckezelés különleges pakolásokkal 5. Az 1. sz. feladatra hozott modell sminkelése „délutáni smink” készítésével
Sportmasszőr képzés
91
A magasabb évfolyamba lépés feltétele, hogy a beszámítható tantárgyakból a négy szakközépiskolai évfolyamon legalább elégséges osztályzatot szerezzen a tanuló félévkor és év végén. Fittness-wellness asszisztens képzés A magasabb évfolyamba lépés feltétele, hogy a négy szakközépiskolai évfolyamon az alapozó tárgyakból is legalább elégséges osztályzatot szerezzen a tanuló félévkor és év végén is. 31.1.6
Felnőtt oktatás általános szabályai
A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt. A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A felnőttoktatás megszervezhető: • a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási osztályában. • A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. • Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie.
32 Felnőttképzés KMRMK nyilvántartási szám: 01 109/2009 2000-ben Lisszabonban az Európai Unió állam- és kormányfőinek részvételével megtartott csúcsértekezlet célul tűzte ki, hogy „az évtized végére az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalommá kell válnia, amely fenntartható gazdasági növekedésre képes több és jobb minőségű munkahely teremtése, illetve az erősebb társadalmi kohézió által.” A lisszaboni csúcstalálkozó állást foglalt arról is, hogy a fenti cél elérése során meghatározó szerepet szánt az élethosszig tartó tanulásnak. Ennek értelmében 2005-ben jelent meg: „A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról.” Az LLL meghatározása: „Minden olyan tanulási folyamat, amely kedvező lehet az ember, mint személyiség, illetve mint emberi erőforrás fejlődésére”
92
Közoktatási intézményünk ennek szellemében folytat a felnőttek részére iskolarendszeren kívüli képzéseket. Fajtája szerint: általános, szakmai és szakmai anyaggal bővített nyelvi képzéseket indítunk. Elsődleges célként az iskolarendszerben szakmai végzettséget szerzett szakemberek szakmai továbbfejlesztése, valamint ismeretbővítő tanfolyamok szervezése, hiszen lényeges a szolgáltató szakmában dolgozók ismereteinek folyamatos megújítása, minőségi és felelősségteljes munkájuk érdekében.
32.1 Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai képzéseink: Kéz- és lábápoló, műkörömépítő tanfolyam (OKJ: 31 341 0401 003102) A tanfolyam a modulrendszerű szakképzés anyagát tartalmazza. Az elméleti rész anyaga: bőrgyógyászati ismeretek, ortopédiai ismeretek, anatómia, közegészségtan, munkajog, vállalkozás, marketing tananyagelemekből épül fel. A gyakorlati rész: kézápolás (manikűr, paraffin kezelés) és lábápolás (pedikűr), valamint a műkörömépítés tananyagelemekből áll. A tanfolyam végén modulzáró vizsgát kell tenni, ami a szakmai vizsga előfeltétele. Beszámítási feltételek: érvényes modulzáró vizsga, illetve modulzáró vizsga letételének lehetősége. Jelentkezés feltétele: 8. osztály elvégzése, egészségügyi, szakmai alkalmasság.
− Fodrász tanfolyami képzés (OKJ: 338150110000000) A tanfolyam a modulrendszerű szakképzés tömörített anyagát tartalmazza. Az elméleti rész: vállalkozási-, és gazdasági ismeretek, munka-, és környezetvédelmi ismeretek, etika és kommunikáció, számítástechnika, anatómia, szakismeret, anyagismeret tananyagelemek oktatását tartalmazza. A gyakorlat a férfi, női és gyermekhajvágás, a női alap és divat hajvágás, átmenet képzése ollóval (stuccolás), a hajfestés, a hajszínezés, a haj tartós formaváltoztatása, a színelvonás, a melírozás, az arcápolás-borotválás, az idegen nyelvi szakmai ismeretek tananyagelemek elsajátítását biztosítja. Beszámítási feltételek: érvényes modulzáró vizsga, illetve modulzáró vizsga letételének lehetősége. A gyakorlat elvégzése külső mesternél (szakembernél) szükséges! Jelentkezési feltétel: 10. osztály elvégzése és szakmai, egészségügyi alkalmasság
− Kozmetikus tanfolyami képzés (OKJ: 528150100000000) A tanfolyam a modulrendszerű szakképzés tömörített anyagát tartalmazza. Tervezett képzési idő: 818 óra Az elméleti rész: szakmai ismeret, biológia, anyagismeret, kémia, etika és kommunikáció, számítástechnika, vállalkozási és gazdasági ismeretek, munka- és környezetvédelmi ismeretek és laboratóriumi gyakorlatból áll.
93
A gyakorlati részben a különféle masszázstípusok elsajátításával, a bőrtípusok fajtáival, azok kezelésével, ideiglenes és tartós szőrtelenítő eljárások alkalmazásával, elektrokozmetikai készülékek használatával, szempilla, szemöldökfestés gyakorlatával, nappali és alkalmi smink elkészítésével ismerkedhetnek meg a képzésben résztvevők. A tanfolyam végén modulzáró vizsgát kell tenni, ami a szakmai vizsga előfeltétele. Beszámítási feltételek: érvényes modulzáró vizsga, illetve modulzáró vizsga letételének lehetősége. Egészségügyi főiskolai, vagy egyetemi végzettség esetén biológiából teljes felmentést, szakismeretből pedig az anatómiai részből felmentést javasolunk. A gyakorlat elvégzése külső mesternél (szakembernél) szükséges! Jelentkezési feltétel: középiskolai érettségi és szakmai, egészségügyi alkalmasság.
− Tartós sminkkészítő (OKJ: 52 815 01 0001 5201) Az elméleti rész: a bőr anatómiai ismereteinek oktatása mellett a színelmélettel, a fertőtlenítők hatásával és egyéni alkalmazhatóságával, az érzéstelenítők kozmetikai használatára terjed ki. A sminktetoválás történeti áttekintése, a különböző kozmetikai tetováló készülékek működési elvének megismerése is a tanfolyam anyaga. Szakmai idegen nyelven oktatása: vendégfogadás, időpont egyeztetés, a művelet szakmai kifejezéseinek elsajátítása, tanácsadás az otthoni ápolásra, témakörben. A gyakorlati rész: a tartós smink (szemöldök, száj és szemkontúr) elkészítésének műveleteit, az előkészítést és utókezelést, a forma és színválasztás szabályait, az otthoni ápolásra való tanácsadást tartalmazza. A tanfolyam modulzáró vizsgával zárul, ami a szakmai vizsga előfeltétele. Jelentkezés feltétele: kozmetikus végzettség, egészségügyi alkalmasság.
− Speciális testkezelő (OKJ: 52 815 01 0001 5202) Az elméleti rész: az anatómai ismeretek felújítása mellett, az elektrokozmetika készülékek elméleti oktatására, valamint a különféle kezelésekhez alkalmazandó anyagok hatásmechanizmusának megismerésére épül. A gyakorlati rész: mesoterápia alkalmazása, wellness, spa kezelések, rádiófrekvenciás készülékekkel, kavitációs ultrahanggal és vitalézerrel történő alakformálások. Többféle testmasszázs oktatása. Helyes életmódra való tanácsadás. Szakmai idegen nyelven oktatása: vendégfogadás, időpont egyeztetés, a műveletek szakmai kifejezéseinek elsajátítása, tanácsadás az életmód változtatásra témakörökben. A tanfolyam modulzáró vizsgával zárul, ami a szakmai vizsga előfeltétele. Jelentkezés feltétele: kozmetikus végzettség, egészségügyi alkalmasság.
33 Továbbképző tanfolyamaink 94
− Elektrokozmetikai tanfolyam A kozmetikus szakképzés egyik modulja. A tanfolyam anyaga a szakismeret következő elemeire épül: a bőr anatómiai felépítése, a bőrtípusok jellemzői, kezelésük, különböző bőrrendellenességek és kezelésük. A tanfolyam tartalmi elemei: elektrokozmetika fogalma, felosztása, sonoterápia, hidroterápia, termoterápia, fototerápia, tartós szőrtelenítés fajtáinak elmélete és gyakorlata, mikrodermabrázió, kis-, közép-, és nagyfrekvencián működő gépek megismerése, alkalmazása, testkezelés. Itt a gépek elméleti és gyakorlati oktatása párhuzamosan történik. Jelentkezés feltétele: kozmetikus végzettség, vagy kozmetikai tanulmányok megkezdése. − Különleges smink tanfolyam A kozmetikus szakképzés egyik tananyagegysége A tanfolyam elméleti része a következő szakmai ismeretekre alapoz: a kozmetikai készítmények és alapanyagai és a folyékony kozmetikumok, a bőrrendellenességek, a bőrtípusok fajtái. Gyakorlati rész képzése: sminkanyagok felviteli módjait, a sminkeszközök szabályos használatát, az arc szépségének kiemelését, az arcformák korrigálásának lehetőségét, az alkalomhoz illő smink elkészítését, kiegészítők használatát, valamint a smink tartósságának biztosítását tartalmazza. Jelentkezés feltétele: kozmetikus végzettség, vagy kozmetikai tanulmányok megkezdése. − Német nyelvű szakmai anyaggal bővített nyelvtanfolyam A tanfolyam anyaga a kozmetikus szakismeret (bőr szerkezeti felépítés, bőrfüggelékek), a vendégfogadás, a telefonon történő időpont egyeztetés, a kezelés menetének német nyelvű oktatását foglalja magába. Jelentkezés feltétele: kozmetikus végzettség, és a német nyelv alapismerete.
34 Iskolarendszeren kívüli általános képzéseink − ECDL Start tanfolyam prezentáció modullal Képzési idő: 60 óra 1. Operációs rendszer 2. Szövegszerkesztés 3. Információ és kommunikáció 4. Prezentáció
95
A tanfolyam az iskolánkban folyik, egyetemi végzettségű informatikus tanáraink vezetésével. Minden egyes modul után a résztvevő az Atalanta ECDL Vizsgaközpontnál tehet vizsgát. − ECDL Start tanfolyam adatbázis kezelés vagy táblázatkezelés modullal Képzési idő: 72 óra 1. Operációs rendszer 2. Szövegszerkesztés 3. Információ és kommunikáció 4. Adatbázis kezelés vagy táblázatkezelés A tanfolyam az iskolánkban folyik, egyetemi végzettségű informatikus tanáraink vezetésével. Minden egyes modul után a résztvevő az Atalanta ECDL Vizsgaközpontnál tehet vizsgát.
96
35 Legitimációs záradék
97
98
Mellékletek 1.Melléklet Kötelező eszköz és felszerelésjegyzék
2.Melléklet: Felmenő évfolyamok óratervei excel táblázatban
3.Melléklet A középszintű érettségi vizsga témakörei
4.Melléklet Egyes tantárgyak helyi tanterve
5. Melléklet Az iskolai közösségi szolgálat programja
6.Melléklet Szakmai program 2013-2014 tanévtől kerettanterv alapján
7.Melléklet Szakmai program kifutó rendszerben
99
