Pedagógiai program „Egy drágakövet dörzsölés nélkül lecsiszolni nem lehet, ahogy az embert sem próbák nélkül tökéletesebbé tenni” (Seneca)
Intézmény neve: Bán Aladár Általános Iskola Várpalota, Körmöcbánya u. 1. és Bán Aladár Általános Iskola Rákóczi Telepi Tagiskolája Várpalota, Bartók Béla u. 6.
Várpalota, 2016. október 01.
Dr. Juhász Attiláné intézményvezető
1
1 Tartalomjegyzék 2
Legfontosabb intézményi adatok........................................................................................ 8
3
Az intézmény működési területe ...................................................................................... 10
4
Az intézményegységek bemutatása.................................................................................. 11 4.1
Az anyaintézmény társadalmi környezete................................................................. 11
4.2
Az iskola tárgyi feltételei............................................................................................ 12
4.3
Személyi feltételek..................................................................................................... 13
4.3.1
Bán Aladár Általános Iskola .............................................................................. 13
4.3.2
Rákóczi Telepi Tagiskola ................................................................................... 14
4.4
Iskolaszerkezet ........................................................................................................... 16
4.5
Tantestület:................................................................................................................ 16
4.5.1
A tantestület szakos megoszlása ........................................................................ 16
4.5.2
Kisegítő személyzet ............................................................................................ 17
4.5.3
Munkaközösségek .............................................................................................. 17
4.6 5
Tanulók, tanulócsoportok .......................................................................................... 18
A tagiskola társadalmi környezete .................................................................................... 19 5.1
Tárgyi feltételeink ...................................................................................................... 20
5.2
Személyi feltételeink.................................................................................................. 21
6
Küldetésnyilatkozat ........................................................................................................... 23
7
Bevezető............................................................................................................................ 26
8
Alapértékeink .................................................................................................................... 29 8.1
9
Kulcskompetenciák .................................................................................................... 31
8.1.1
Anyanyelvi kommunikáció ................................................................................. 31
8.1.2
Idegen nyelvi kommunikáció .............................................................................. 31
8.1.3
Matematikai kompetencia ................................................................................. 32
8.1.4
Természettudományi kompetencia ................................................................... 33
8.1.5
Digitális kompetencia ......................................................................................... 33
8.1.6
A hatékony, önálló tanulás kompetenciája ........................................................ 33
8.1.7
Szociális és állampolgári kompetencia ............................................................... 34
8.1.8
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ........................................ 34
8.1.9
Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség ..................................... 35
Az iskola nevelési - oktatási céljai, feladatai ..................................................................... 36 9.1
Céljaink ...................................................................................................................... 36 2
9.2 10
Mindennapos testnevelés megszervezésével kapcsolatos feladataink, törekvéseink 36 Suli ping-pong program a Bán Aladár Általános Iskolában ........................................... 37
10.1 A testnevelés és a sport kapcsolata........................................................................... 37 10.1.1
Az alsó tagozatos testnevelésben legfontosabb cél: ......................................... 37
10.2 A sport hatása a tanulásra ......................................................................................... 42 10.3 Tanmenet javaslat az általános iskola alsó tagozatára .............................................. 43 10.3.1
Az asztalitenisz tanterv évfolyamos felosztása .................................................. 46
I. évfolyam ......................................................................................................................... 46 Feladatok: ............................................................................................................................. 46 10.4 A fizikai képesség fejlesztésének jelentősége ........................................................... 53 11
Nevelési értékek ............................................................................................................ 54
11.1 Feladatok az egyes részterületeken .......................................................................... 56
12
11.1.1
Feladatok a személyiségfejlesztésben................................................................ 58
11.1.2
Az értelem fejlesztése ........................................................................................ 58
11.1.3
Az érzelmek fejlesztése, mélyítése, gazdagítása ................................................ 59
11.1.4
Személyes motívumok fejlesztése...................................................................... 59
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................. 60
12.1 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink.................................... 61 12.1.1 13
Közösségfejlesztési feladataink .......................................................................... 61
Az iskolai tanulói szervezetek ........................................................................................ 62
13.1 Tanulási alapidőben létrehozott csoportok............................................................... 62 13.2 A tanulásszervezésben jelentős szerepet tölt be az alkalmi tanulócsoportok létrehozása ........................................................................................................................... 63 13.3 Tanulási alapidőn kívüli csoportok ............................................................................ 63
14
13.3.1
Napközis csoport ................................................................................................ 63
13.3.2
Tanulószoba........................................................................................................ 63
13.3.3
Szakkörök............................................................................................................ 63
13.3.4
Iskolai sportkör ................................................................................................... 63
Az iskola hagyományainak rendszere ........................................................................... 64
14.1 Az iskola szervezeti hagyományai.............................................................................. 64 14.2 Az iskola tantárgyi hagyományai ............................................................................... 64 14.3 Az iskolai rendezvények hagyományai ...................................................................... 65 14.4 Iskolai szintű rendezvények ....................................................................................... 65 3
14.5 Értékelési hagyományok ............................................................................................ 65 14.6 Az iskolai környezet alakításának hagyományai ........................................................ 66 14.7 A település és az iskola kapcsolatainak hagyományai............................................... 66 14.8 Iskolai ünnepségek, megemlékezések....................................................................... 66 14.9 Az iskolarádió műsorai ............................................................................................... 66 15
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ..... 70
15.1 Tanulási nehézséggel küzdő tanulók ......................................................................... 70 15.2 Magatartászavarok miatti problémás tanulók .......................................................... 70 15.3 Az eredményes problémamegoldás feltétele ........................................................... 71 15.4 Színterei ..................................................................................................................... 71 15.5 Módszerei .................................................................................................................. 71 15.6 Tartalma ..................................................................................................................... 72 16
A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................... 72
16.1 A tehetséggondozás útjai .......................................................................................... 72 17
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának módjai ................................... 75
18
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................... 76
18.1 A megvalósítás stratégiája ......................................................................................... 77 18.2 Gyermek- és ifjúságvédelem, szociális szolgáltatások............................................... 78
19
18.2.1
A gyermekvédelmi munka célja, feladatai ......................................................... 78
18.2.2
A gyermek- és ifjúságvédelmi munka minden pedagógus feladata .................. 78
18.2.3
A gyermekvédelmi munka feladatai................................................................... 79
Az ellenőrzés feladata és célja....................................................................................... 82
19.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, értékelése ............................ 85 19.1.1
A tanulók ellenőrzése, értékelése ...................................................................... 85
19.1.2
Az oktató munkát segítő alkalmazottak ellenőrzése, értékelése ...................... 86
19.1.3
4.) Az iskolai munka eredményességének mérése ............................................ 86
19.1.4
Tanulók, szülők, pedagógusok körében végzett mérések ................................. 88
19.2 Magatartás, tanulmányi munka értékelése .............................................................. 89 19.3 A tanítási – tanulási folyamatra vonatkozó mérések ................................................ 90 19.4 Az értékelés szerepe .................................................................................................. 91 19.5 Az értékelés általános alapelvei ................................................................................ 91 19.6 Az értékelés szintjei a közoktatásban ........................................................................ 92 19.7 Intézményi szintű értékelés ....................................................................................... 92 4
19.7.1
Az értékelés típusai ............................................................................................ 93
19.7.2
Formái................................................................................................................. 93
19.7.3
Módszerei ........................................................................................................... 93
19.8 Az iskola értékelési szempontjai ................................................................................ 94 19.9 Az értékelés módjaival kapcsolatos általános elvek .................................................. 95 19.9.1 19.10
A tanulmányi munka elismerésének egyéb lehetőségei .................................... 97 Az értékeléskor érvényre jutó alapelvek ............................................................... 98
19.10.1
Magatartás...................................................................................................... 99
19.10.2
Szorgalom: .................................................................................................... 100
19.11
Az iskolai büntetések formái ................................................................................ 101
19.12
Jutalmazások ........................................................................................................ 101
20
A szülők, a tanulók és pedagógusok együttműködésének formái .............................. 104
20.1 Családlátogatás ........................................................................................................ 105 20.2 Szülői értekezlet....................................................................................................... 105 20.3 Fogadó óra ............................................................................................................... 105 20.4 Írásbeli tájékoztató .................................................................................................. 106 20.5 Nyílt tanítási óra ...................................................................................................... 106 21
Az iskola kapcsolatrendszere ...................................................................................... 107
21.1 Belső kapcsolatok .................................................................................................... 107 21.2 Az intézmény külső kapcsolatai ............................................................................... 107 22 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések ....................................................................................................... 109 23
Környezeti nevelési program....................................................................................... 110
23.1 A környezeti nevelés alapelvei ................................................................................ 110 23.2 A környezeti nevelés célkitűzései ............................................................................ 110 23.3 Rövid távú célok, feladatok, felelősök ..................................................................... 111 23.4 Szempontok az alkalmazott módszerek kiválasztásához ........................................ 112 23.5 A speciális nevelési módszereket igénylő diákok környezeti nevelése ................... 112 23.6 Taneszközök ............................................................................................................. 114 23.7 A környezeti nevelés színterei intézményünkben ................................................... 114 23.7.1
Tanórai oktatásszervezésben ........................................................................... 114
23.7.2
Tanórán kívüli lehetőségek .............................................................................. 115
23.7.3
Erőforrások ....................................................................................................... 116 5
23.7.4
Iskolán belüli együttműködés .......................................................................... 116
23.7.5
Iskolán kívüli együttműködés ........................................................................... 117
23.7.6
Minőségfejlesztés ............................................................................................. 117
23.8 A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai .................. 118 23.8.1
Egyes tanulók esetében.................................................................................... 118
23.8.2
Osztályközösségek esetében ............................................................................ 118
23.8.3
Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek ................................ 118
23.9 Választott módszereink lehetnek ............................................................................ 119 24
Egészségnevelési program .......................................................................................... 120
24.1 Az egészségnevelés alapelvei .................................................................................. 120 24.2 Az egészségnevelés célja ......................................................................................... 120 24.3 Segítő, támogató kapcsolatrendszerünk ................................................................. 121
25
24.3.1
Intézményen kívüli segítők ............................................................................... 121
24.3.2
Intézményen belüli kapcsolatrendszer ............................................................ 127
24.3.3
Szempontok az alkalmazott módszerek kiválasztásához ................................. 131
24.3.4
Az egészségnevelés színterei intézményünkben ............................................. 132
24.3.5
Az egészségnevelés eredményességének értékelése, ellenőrzése .................. 133
Helyi tanterv ................................................................................................................ 135
25.1 Az intézmény által használt tantervek a 2016/2017-es tanévtől ............................ 135 25.1.1 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények ........................ 138 25.2 Tantárgyak megfeleltetése a műveltségterületnek ................................................ 140 26
Kötelező órák tantárgyi rendszere .............................................................................. 141
26.1 1-4. évfolyam KÉK iskolaotthonos ........................................................................... 141 27
Tantárgyi struktúra és óraszámok 2016-2017............................................................. 142
28
Taneszköz kiválasztás elvei .......................................................................................... 143
29
Az intézménybe lépés feltételei .................................................................................. 144
30
A magasabb évfolyamba lépés feltételei .................................................................... 144
31
Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása 146
31.1 A szóbeli házi feladatok ........................................................................................... 147 32
A tanulók fizikai állapotának mérése .......................................................................... 149
32.1 A teljesítménypróbák elvárásai (5–8. évfolyam) ..................................................... 150 33
BÁN ALADÁR ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ............... 153 6
33.1 PEDAGÓGIAI PROGRAM .......................................................................................... 153 33.1.1
Küldetésnyilatkozat és jövőkép ........................................................................ 153
33.2 A fogalomból levezethető célok: ............................................................................. 153 33.3 Helyzetelemzés: ....................................................................................................... 154 33.3.1
Az iskolai környezet: ......................................................................................... 154
33.3.2
A könyvtár bemutatása: ................................................................................... 154
33.3.3
Személyi feltételek ........................................................................................... 155
33.3.4
Módszerek ........................................................................................................ 155
33.4 Könyvtár-pegagógia a Helyi Pedagógiai Program: .................................................. 156 33.4.1
"II/3. Feladatok az egyes részterületeken ........................................................ 156
33.4.2
„III/4. A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........ 156
33.4.3
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ...................................... 157
33.5 Oktatási program ..................................................................................................... 157 33.5.1
A könyvtárhasználat területei .......................................................................... 157
33.6 Mérés , értékelés ..................................................................................................... 158 33.7 Könyvtári órák helyszíne .......................................................................................... 158 33.8 A témák feldolgozásának módja:............................................................................. 159 33.9 A könyvtári órák megoszlása évfolyamonként a befogadó tantárgyakban: ........... 159 33.10
1. osztály .............................................................................................................. 160
33.11
2. osztály- iskolaotthonos .................................................................................... 161
33.12
2. osztály – nem iskolaotthonos .......................................................................... 162
33.13
3. osztály – iskolaotthonos................................................................................... 163
33.14
3. osztály – nem iskolaotthonos .......................................................................... 164
33.15
4. osztály – iskolaotthonos................................................................................... 164
33.16
4. osztály – iskolaotthonos................................................................................... 165
33.17
5. osztály .............................................................................................................. 166
33.18
6. osztály .............................................................................................................. 169
33.19
7. osztály .............................................................................................................. 170
33.20
8. osztály .............................................................................................................. 172
7
2 Legfontosabb intézményi adatok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. §. (3) bekezdése, és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123 §. (1) bekezdése alapján készült intézményünk szakmai alapdokumentum alapján: A köznevelési intézmény: 1. Hivatalos neve: Bán Aladár Általános Iskola 2. Feladatellátási helyei: 2.1 Székhelye: 8100 Várpalota, Körmöcbánya u. 1. e-mail:
[email protected] 2.2 Tagintézmény megnevezése, helye: Bán Aladár Általános Iskola Rákóczi Telepi Tagiskolája 8100 Várpalota, Bartók Béla u. 6. 2.3. Ügyvitel címe: 8100 Várpalota, Bartók Béla u. 6. email:
[email protected] 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46. Működtető: Várpalota Önkormányzata 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. 4. Típusa: általános Iskola 5. OM azonosítója: 037026 6. Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): 1.1.Köznevelési alapfeladatok: Székhelyintézményben: ➢ általános iskolai nevelés-oktatás 8
■ alsó tagozat – értékközvetítő és képességfejlesztő iskolaotthonos osztályokkal ● többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása ■ felső tagozat ● többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása ➢ egyéb köznevelési foglalkozás ■ napközi ■ tanulószoba ■ egész napos iskola Tagintézményben: ➢ általános iskolai nevelés-oktatás ■ alsó tagozat ● többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása ■ felső tagozat ● többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása ➢ egyéb köznevelési foglalkozás ■ napközi, ■ tanulószoba ■ egész napos iskola 1.2.Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: székhelyintézményben:
482 fő
tagintézményben:
176 fő
1.3.Iskolatípusonként az évfolyamok számát 1-8 évfolyam 1.4.Iskolai könyvtár ellátásának módja:saját szervezeti egységgel
9
3 Az intézmény működési területe Székhely: Tési-domb - Loncsos városrész Bakony utca – Bántai utca – Bátorkő utca -Bezerédi utca – Bimbó utca – Erdődy Pálffy Tamás utca – Felsőmajor utca – Forrás utca – Hegyhát utca – Hordó utca – Hóvirág utca – Kastélydomb utca – Kisköz utca – Körmöcbánya utca – Loncsosi utca – Május 1. utca – Mandulás lakótelep – Március 15. utca – Muskotály utca – Pacsirta utca – Pipacs utca – Rákóczi Ferenc utca (páros oldal) – Rutsek Pál utca – Semmelweis utca – Tábormező utca – Veres Péter utca – Waldstein János utca Telephely: Rákóczi telep, Szélhely, Alsóváros Bajcsy-Zsilinszky utca – Balassi Bálint utca – Bartók Béla utca –Béke utca – Berzsenyi Dániel utca – Beszálló Akna Lakótelep – Bokányi Dezső utca – Csákányhíd dűlő – Csokonai Vitéz Mihály utca – Dankó utca – Dobó Katalin utca – Faller Jenő utca – Gagarin utca – Gárdonyi Géza utca – Gyöngyvirág utca – Hársfa utca – Kossuth Lajos utca – Magyari utca – Marx utca – Mészáros Lőrinc utca – Muskátli utca – Péti út – Régibánya utca – Szélhelyi út – Vasút utca – Veszprémi utca – Winkler Márton utca – Zrínyi Ilona utca Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét pályázat útján a nevelőtestület véleményének kikérésével, a KLIK közreműködésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézményt az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető képviseleti jogát esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve - az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata szerint - az intézmény vezető-helyettesére vagy munkaközösség-vezetőjére átruházhatja.
10
4 Az intézményegységek bemutatása 4.1 Az anyaintézmény társadalmi környezete A társadalom iskolával szemben támasztott követelménye: új munkaerő képzése, a társadalom kreatív kapacitásának megújítása. A pedagógiai folyamatban az előbb említett tételből következően nem a pedagógusnak és a köré csoportosított apparátusnak (pl. iskolaszerkezet, taneszköz, vagy akár a tanulás épülettere) van kitüntető szerepe, hanem a tanulásra kényszerülő vagy abban készségesen működő szubjektumnak, a tanulónak. Egyszerűbben fogalmazva minden a tanulóért kell, hogy történjen. Ahhoz, hogy személyiséget tudjunk formálni, tudnunk kell milyen tényezők hatnak rajtunk kívül rá. Intézményünk Várpalota város egyik lakótelepi városrészén, az úgynevezett Tésidombon található. Lakosságára jellemző, hogy egy részük elöregedett, más részük a társadalom peremére szorult, rendkívül nehéz körülmények között él. Az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenség feszültséget okoz. A gazdasági szerkezetváltás Várpalota városban nagymértékű létszámleépítést eredményezett a környező gyárakban, üzemekben. A munkanélküliség, az alkoholizmus, az életszínvonalbeli igénytelenség, a csonka családban való létezés nehezíti tanulóink helyzetét. Sok esetben nem számíthatunk a tanuláshoz szükséges nyugodt, kiegyensúlyozott családi háttérre. A tanulók helyzetét nehezíti, ha a szülők a lakókörzettől távolabb, esetenként külföldön találnak munkalehetőséget. Az utazás időigényes, így kora estig magukra hagyni kényszerülnek gyermekeiket. A kulcsos diákok felügyeletét, ésszerű és hasznos foglalkoztatását is fel kell vállalnia az iskolának. Nem szabad engedni, hogy az unatkozó gyermekek bandákba verődve egészség- és a környezetet károsító tevékenységekbe meneküljenek. Ezért intézményünk több nevelési feladatvállalással kell, hogy működjön, hisz évek óta növekvő tendenciát mutat a veszélyeztetett tanulók száma. Egyre több tanulónk küzd beilleszkedési, tanulási nehézséggel és/vagy magatartási problémával. Ezen problémák és az okok pontos feltérképezése, a fejlesztő munka mielőbbi elkezdése tanuló – szülő – pedagógus közös érdeke. Szakmai alapdokumentumunk kimondja, hogy az iskola 1-8 évfolyamos alapfokú képzést végző intézmény. Meghatározza a beiskolázandó lakókörzet határait és az intézmény alapfeladatait.
11
4.2 Az iskola tárgyi feltételei Az iskola 1965-ben épült 8 tanteremmel, tornateremmel. 1975-ben bővítették 12 tanteremmel,
műhellyel,
ebédlővel,
előadóteremmel,
kiszolgáló
helyiségekkel
(melegítőkonyha, orvosi szoba, szertárak, irodák). 2007 szeptemberétől 4 tantermünk a Veszprém Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Várpalotai Tagintézménye használatába került át. Alsó tagozatosaink osztálytermi, felső tagozatosaink szaktantermi rendszerben tanulnak. A kicsik életkori sajátosságaikból eredően könnyebben alkalmazkodnak az egytantermi megoldáshoz. Bábtermünk helyet ad kiscsoportos óráknak, tanórán kívüli foglalkozásoknak is. A felső tagozatosoknál a szaktárgyak könnyebb oktathatósága érdekében jöttek létre a szaktantermek. Egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozások helyszíne jól felszerelt fejlesztő szoba. A fejlesztő szoba – a fejlesztésre szorulók nagy száma miatt – kevésnek bizonyult. Ezért egyéni fejlesztő foglalkozásokat tantermekben is tartanak a nevelők. Mozgásfejlesztő játékaink sokfélék, számuk jelentősen nőtt az elmúlt fél évben. A szemléltető eszközökön kívül a tanított anyaggal kapcsolatos letéti könyvállomány is a tanulók rendelkezésére áll. Sajnos a kis alapterületű tornaterem az egy műszakos tanítást kiszolgálni nem tudja, így a zsibongókat tornaszobaként is használjuk. Háztartási
ismeretek
szakkör
keretében
tanítványaink
nevelői
segítséggel
tankonyhánkban ismerkednek meg a sütés, főzés „titkaival”, a konyhai teendőkkel. Az iskola nagy udvara a Nevelési Tanácsadó parkolója miatt csökkent. Az iskolaépület – főként külső állapota miatt – felújításra szorul. 12 tantermünk rendelkezik
digitális
táblával,
ami
színesebbé,
élvezetesebbé
teszi
a
tanórákat,
foglalkozásokat. Ezek és a hálózatba kötött számítógépparkunk működtetését rendszergazda segíti. 2014-ben a működtető Várpalota városi Önkormányzat közel 80 nyílászárót cseréltetett ki az épület időjárási szempontból legkritikusabb részein. Az oktató-nevelő munka belső színtere jónak mondható, de felújításra szorul.
12
4.3 Személyi feltételek 4.3.1 Bán Aladár Általános Iskola Alsósok: 1. Badicz Istvánné
Ped. II. 2017-től végleges
2. Gubiczáné Nagyistók Erika
Ped. II.
2017-től végleges
3. Hanák Gyuláné
Ped. II.
2017-től végleges
4. Lengyelné Horváth Tünde
Ped. II.
minősített/végleges
5. Lipcseiné Csiki Csilla
Ped. II.
2017-től végleges
6. Lóránt Klára
Ped. II.
minősített/végleges
7. Mellárné Mikolics Judit
Ped. II.
minősített/végleges
8. Molnár Judit
2017-ben minősítési eljárás (Ped. II.)
9. Molnárné Nátrán Piroska
2017-ben minősítési eljárás (Ped. II.)
10. Simon László 11. Soósné Nyámádi Brigitta 12. Szigetiné Kiszely Katalin
2017-ben minősítési eljárás (Ped. II.)
13. Takács Mária Éva
Ped. II.
minősített/végleges
14. Vanyó Miklósné
Ped. II.
minősített/végleges
1. Borbás Zoltán
Ped. II.
2017.jan.1-től végleges
2. Czirákyné Kiss Edit (könyvtár)
Ped. II.
2017-től végleges
4. Dr Juhász Attiláné
Ped. II.
minősített/végleges
5. Forgács Attila
Ped II. 2016. minősítése: 2016. szeptember 27.
15. Rapainé Szabó Andrea Felsősök:
3. Darkó László
6. Fülöp Veronika 7. Kanczler Nándor 8. Antalné Palotás Ildikó
Ped. II.
minősített/végleges
10. Ácsné Patkó Erzsébet
Ped. II.
2017.jan.1-től végleges
11. Lipcsei Attila
2017-ben minősítési eljárás (Ped. II.)
9. Koska János
13
12. Babatiné Tóth Zsuzsanna 13. Musits Istvánné
Ped. II.
végleges
14. Homoki Ferencné
Ped II. minősítése: 2016. szeptember 30.
15. Selmeczki- Galambos Éva 16. Szalóné Bakos Judit
Ped. II.
2017. január 1-től végleges
17. Csernákné Csősz Dóra NOKS: Daruság Lászlóné Fodor Elvíra NOKS egyéb: Kecse Norbertné Összes aktív pedagógus: 32fő Összes aktív NOKS: 3fő Összes egyéb: 1fő-közfoglalkoztatott pedagógiai asszisztens 2017. február végéig. 4.3.2
Rákóczi Telepi Tagiskola
Alsósok: 1. Árvai Gyula Ottóné 2. Gerebicsné Barna Gabriella 3. Kiss Helga 4. László Angéla 5. Péter – Szabó Antalné
Ped.II. minősített/végleges
6. Simon Ágnes 7. Tamás - Magyar Judit 8. Kutenicsné Izer Viktória 9. Zsédelyné Sanda Borbála Felsősök: 1) Gerstmárné Takács Beatrix 2) Harmati Éva
Ped. II.
3) Lantos Attila 14
2017. január 1-től végleges
4) Magyari Gábor 5) Mészáros Anikó 6) Szabóné Odrobéna Judit NOKS: Grüllné Lőrincz Márta NOKS egyéb: Pintér Tamásné Össz. aktív pedagógus: 15fő Össz. aktív NOKS: 1fő Össz. egyéb: 1fő Tantestületünk gyermekcentrikus, szakmailag jól képzett és rendkívül aktív tagokból áll. A nevelőtestület minden tagja kiemelt feladatnak tartja a pedagógiai munka színvonalának emelését. Fokozzuk az igényességet a mindennapi pedagógiai munkánkban, tapasztalatainkat felhasználva finomítjuk nevelési eljárásainkat. Iskolafejlesztési problémák megoldását, vagy egész intézményt érintő döntések meghozatalát közös munkával, többségi akarattal és egyetértéssel végezzük. Erősítjük az egymás iránti felelősséget, törekszünk a kiegyensúlyozott tantestületi légkör kialakítására. A nevelőtestület minden tagja kompetens szakember, aki megfelelő nevelési stílussal rendelkezik, megfelelő önértékeléssel.
15
4.4 Iskolaszerkezet Intézményvezető
intézményvezető-helyettes 1.
intézményvezető-helyettes 2.
intéz.vez. helyettes 3.
- az anyaintézmény
- az anyaintézmény
- tagintézmény-vezető
5-8. évfolyamának
1-4. évfolyamának
- 1-8. évfolyam szak-
szakmai vezetője
szakmai vezetője
mai irányítója
- a tanórán kívüli
- a KÉK program
- a napközi otthon
tevékenység irányítója
gondozója
irányítója
- a napközi otthon és
- tanórán kívüli tevé-
tanulószobai munka
kenység irányítója
irányítója - fejlesztő munka koordinálója - suli-pingpong koordinálója
4.5 Tantestület: 32 fő Ebből:
15 fő tanító 18 fő tanár
1 fő felső tagozatos kollégánk gyermek-és ifjúság védelmi feladatokat lát el. 4.5.1 A tantestület szakos megoszlása tanító-pedagógia-hittanári
1
tanító
intézményvezető
15
tanító – fejlesztő pedagógus
1
magyar - ének
1
magyar - könyvtár
1
magyar – angol
1 16
intézményvezető-helyettes
történelem - népművelő
1
könyvtárpedagógus
1
matematika - testnevelés
1
matematika - kémia
1
matem.- szám.techn. – rajz
1
földrajz - rajz
1
biológia - testnevelés
1
fizika - szám.techn. - techn.
1
angol
3
testnevelés-földrajz
1
angol-biológia-földrajz
1
magyar
1
szakvizsgázott nevelők:
főállású könyvtáros
10
4.5.2 Kisegítő személyzet 3 fő 2 pedagógiai asszisztens 1 iskolatitkár A közölt létszámadatok az anyaiskolára vonatkoznak. A tagiskola adatait a tagiskolai bemutatóban közöljük. 4.5.3 Munkaközösségek KÉK iskolaotthonos hagyományos, napközi pedagógiai, osztályfőnöki magyar természettudományos (matematika, kémia, fizika) természettudományos (biológia, földrajz, természetismeret) testnevelés angol Intézményi Önértékelést Támogató Munkacsoport
17
A Pedagógiai Program megvalósításához személyi feltételeink megfelelőek – az a fenti számszerű kimutatásból is érzékelhető. A tantervi modulok elsajátíttatását is szakképzett nevelők végzik. Korszerű ismereteiket a felnőttoktatás keretén belül (másoddiploma, szakvizsga, tanúsítvány) szerezték, az alapdiplomájukra ráépítve. Tervszerű, átgondolt munkaerő-gazdálkodással igyekszünk hosszú távon is biztosítani a 100 %-os szakos ellátottságot ebben a két intézményegység pedagógusainak áttanítására tudunk alapozni
4.6 Tanulók, tanulócsoportok A tanulók létszámától függően több párhuzamos osztályunk van. Jelenleg 16 tanulócsoportunk van. 8 alsó tagozatos osztály, 8 felső tagozatos és 7 napközis csoport, amiből 4 iskolaotthonos. Délutánonként két felsős tanulószobai csoportban folyik a másnapra való felkészülés nevelői segítséggel. A tantestület tagjai éltek a tanári szabadsággal, a tanítási program és módszer megválasztásának lehetőségével. 1990/91-ben indult az ÉKP egy első osztályban és az akkori 2. osztályban átvezető programmal. Napjainkra beigazolódott, hogy ez a fajta alternatív program számtalan lehetőséget rejt magában, amit a tanulók sokoldalú képzésére, nevelésére, oktatására fordítunk. Sajátos arculatot adott intézményünknek a művészeti nevelés (irodalom, zene, képzőművészet) magas színvonala, s az anyanyelvi kultúra fejlesztése terén elért eredmények. Tanulóink kimagasló teljesítményt nyújtanak városi, megyei és országos szintű versenyeken, bemutatókon. Az előadó-művészet területén - vers-prózamondás, szépkiejtési – verseny - bábozás, tánc, - zenekultúrában színvonalasan működő, a városban elismert kórusmunka. Kórusunk a város zenei életének szerves része. Jól kiépített alkotó kapcsolatban állunk a helyi zeneiskolával. Iskolánk arculatát tovább színesíti, hogy az elmúlt években lelkes pedagógusi kezdeményezésre a környezetvédelmi kultúra fejlesztésében is jelentős lépést tettünk. Az idei tanévtől bevezetésre kerül tantestületi jóváhagyást követően az úgynevezett “Suli ping-pong” program alsó tagozaton az 1.b osztályban, felmenő rendszerben a MOATSZ 18
támogatásával heti 2 testnevelés óra keretében, szakedzői közreműködéssel. A program részletes kifejtése a 8. pontban található.
5 A tagiskola társadalmi környezete A 2. világháború után városunk DNy-i részén épült a bányászok részére egy lakótelep, ma Rákóczi telep. Itt épült iskolánk 1951-ben. 2007. augusztus 1-jétől jogállásában nem önálló, hanem a várpalotai Bán Aladár Általános Iskola tagintézményeként működik. Ma a Rákóczi telep olyan oktatási centrummal rendelkezik, ahol egymás mellett van az óvoda, a 8 évfolyamos általános iskola és a lakótelep - nemegyszer a város - minden sportszerető emberét szívesen befogadó tornaterem. Iskolánk a folyamatos karbantartás, az állandó szépítés, a kert s az udvar folyamatos gondozása eredményeként olyan színfoltja a lakótelepnek, ami nemcsak az idegen, a vendég számára kellemes meglepetés, de a lakosság előtt is példa, és reméljük, hogy fékezi a rongálási ösztön felerősödését, hiszen szülő és gyermek egyaránt gondozza. A lakosság zöme eredetileg a bányánál dolgozott, amelynek megszűnése után más megélhetési módot kerestek. A gazdaság átalakulása, a termelő üzemek tömeges megszűnése új társadalmi és szociális problémákat vetett fel. Munkanélküliség, befejezetlen építkezés, megélhetési nehézségek, széthulló családok jellemzik a beiskolázási körzetünkben élők nagy részét. A bizonytalan családi körülmények, a nem megfelelő értékek választása sok nevelési hiányosságot okoz, így megnőtt a gyermek-és ifjúságvédelem és az egész iskola felelőssége. Alapvető kötelességünknek érezzük ma is, hogy a gyermekeknek 6-14 éves korig ellátást biztosítsunk étkezéssel és a másnapi órákra való felkészítéssel. Fontos feladatunk ezen túl a szabad idő értelmes, tartalmas eltöltésének szervezése.
19
5.1 Tárgyi feltételeink Az 1. 2. 3. osztályosok "saját", otthonosan berendezett termükben tanulnak, de használják az iskola közös helyiségeit is: a könyvtárat és a tornatermet. A 4.–8. évfolyamokon szaktermi oktatás folyik. Az iskolai közös programok, ünnepi műsorok helyét két egymásba nyitható terem biztosítja. Itt egy kis színpadot is kialakítottunk. Jó időben az udvaron zajlanak ünnepi rendezvényeink. Nincs akadálya, mert az iskola összes terme mellett az udvar hangosítása is megoldott. A hangosító rendszer felújítása az iskolában, az udvaron és kialakítása a tornateremben megtörtént. Az egyes tantárgyak oktatásához szintén jó színvonalon biztosítottak tárgyi feltételeink. Rendelkezünk a szükséges szemléltető eszközökkel, táblázatokkal, és különböző ismerethordozókkal. Ezek megjelenítéséhez minden tanteremben megtalálható a televízió, videomagnó, írásvetítő. Szaktermeinkben DVD lejátszó, CD-s rádiós magnó is kiegészíti a médiaeszközöket. 2011 szeptemberétől négy darab interaktív táblát használható a tanórákon Várpalota Város Önkormányzata sikeres pályázatának köszönhetően. Számítógépparkunk fejlesztése, karbantartása folyamatos feladat. Rendelkezünk 100 db személyi számítógéppel. Közülük 50 áll a tanulók rendelkezésére. Négyet a kollégák használnak
a
tanáriban.
Nyolc
számítógép
az
irodai
adminisztrációs
munkában
nélkülözhetetlen a nyomtatóval és a másolóval együtt. Egy másolót az iskolai feladatlapok sokszorosítására használunk. Tornatermünk
felszereltsége,
eszközellátottsága
jobb
az
átlagosnál.
Szülői
felajánlásnak köszönhetően ma már a különböző képességek fejlesztésére alkalmas, speciális eszközökkel is rendelkezünk. A BTM normatíva terhére egy udvari játszóegységet is sikerült beszereznünk, amely szintén segíti a fejlesztő munkánkat. A tanulók edzettségét azzal is fokozzuk, hogy csapadékmentes napokon a sportudvart is rendszeresen használjuk. A tornaterem naponta 7 – 20 óráig áll a sportolni vágyók rendelkezésére. Oktató - nevelő munkánk szerves része az iskolai könyvtár. A nevelők által használt szakkönyvtár a tanáriban, az ismeretterjesztő és az oktatást segítő ifjúsági szakirodalom a 20
szaktermekben található. Könyvtárunk szabad polcos, állománya igényesen válogatott, jó színvonalú. Fejlesztése lehetőségeinkhez mérten, mégis kiemelt szempontok szerint történik. Itt két számítógépet használhatnak a tanulók, illetve könyvtáros tanár kollégánk 2007-ben sikerült berendeznünk egy fejlesztő szobát, ahol három db korszerű számítógép, az egyes részképességek fejlesztését szolgáló oktató programok és egyéb eszközök állnak rendelkezésre. Délelőttönként itt várják az érintett tanulókat az Arizona programban felügyeletet biztosító pedagógusok. 2014 nyarán a működtetésért felelős Várpalota városi Önkormányzat kicseréltette az iskolaépület valamennyi nyílászáróját, az épületet leszigeteltette és a tetőszerkezetet felújította.
5.2 Személyi feltételeink Meghatározó, hogy adottságainkkal olyan alkalmazotti közösség él és dolgozik, akik tevékenységük során tudatosan használják fel ezeket a lehetőségeket a ránk bízott gyermekek érdekében. Nevelőtestületünket 8 tanító, 6,5 szaktanár, 1 könyvtáros tanár (tanító végzi), a napköziben 3 tanító, azaz összesen 14 főállású pedagógus, illetve 1 pedagógiai asszisztens alkotja. Az ügyviteli teendőket az iskolatitkár végzi. A pedagógusok főiskolai végzettsége, kiegészítő képesítései megfelelnek a köznevelési törvényben előírt követelményeknek. Létszám
Iskolai végzettség
Egyéb szakismeret
1fő
tanító
ének – karvezetés szakirány
1 fő
tanító
könyvtár spec. koll., népi kismesterségek
1 fő
tanító
tánc és dráma, mozgásterápia
1 fő
tanító
testn. spec.koll., Alapozó Terápia mozg.fejl.
1 fő
tanító
techn. spec.koll., német nyelv- és ECDL vizsga szakvizsga közokt.vez. szakon
21
1 fő
tanító
ének – zene műveltségterület
1 fő
tanító
magyar nyelv- és irodalom műveltségterület
1 fő
tanító
könyvtár spec. koll.
1 fő
angol – történelem szakos tanár
honismeret, népi kismesterségek
1 fő
biológia – kémia szakos tanár
etika, drogkoordinátor
1 fő
biológia – testnevelés szakos tanár
mozgókép kultúra és média
1 fő
magyar - történelem szakos tanár
könyvtáros tanár
1 fő
matematika – fizika szakos tanár
néptánc oktató
1 fő
pedagógiai asszisztens
gyógypedagógiai szakirány
1 fő
technika-informatika szakos tanár
Tantestületünk jól összeszokott közösség. Személyi és pedagógiai összetétele jó. Fiatal, középkorú, idős, határozott fellépésű, melegszívű, férfi és nő egyaránt hivatásának élő jó szakember. A nevelő minta. Ezért a tantestület összetétele számunkra alapvető. Biztosítja a sokoldalú, mégis egységes pedagógiai ráhatást. Az elszürkülés veszélye nem fenyeget bennünket, mert a testület minden tagját szakmai kíváncsiság, az új iránti fogékonyság, a tovább- és az önképzés igénye jellemzi.
22
6 Küldetésnyilatkozat „Az iskola arra való: hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudás vágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtanulja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert) Intézményünk olyan iskolává kíván válni, melyben a fenti idézet szellemében tudnak kiteljesedni a diákok. Napjainkban csak a sokoldalú, az új befogadására fogékony ember képes arra, hogy megállja helyét a világban. Tanulóink ballagó tarisznyájába kell tennünk útravalóul az élethosszig tartó tanulás képességét, az élet-küzdelemben való helytállás bátorságát, s a változásra, változtatásra való igényt.
Lehetőségeinkhez mérten mindent
megteszünk azért, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek megfelelően teljesítő tanulókat juttassunk el a következő iskolafokozatig. Olyan kompetenciák alapjait rakják le, illetve fejlesztünk ki, melyekkel az egyén megalapozhatja a tanulói személyiség kibontakozását. Az idő múlásával dacoló ház nem nélkülözi a szilárd, stabil alapot. Ezt a biztos alapot kívánjuk létrehozni, s mindehhez nyolc év áll rendelkezésünkre. Pedagógiai munkánk középpontjában a személyiség, a képességek differenciált fejlesztése áll. Célunk, hogy tanítványaink korszerű tudást nyújtó, gyermekközpontú nevelésben részesülve, képesek legyenek megújulásra, önművelésre, pozitív jövőkép megfogalmazására. E cél eléréséhez közvetítenünk kell az egyetemes emberi értékeket, melyekre biztos tudás építhető. A tudás méltó helyre emelésével igyekszünk rangot keresni mindannak, amit a gyermek- munkával,
kitartással, szorgalommal megszerez. Logikus gondolkodásra,
kreativitásra, a megszerzett ismeretek alkotó módon való felhasználására ösztönzünk. Tudatosítjuk tanítványainkban, hogy a feladatvállalás ritkán egyszemélyes. Ezért törekszünk arra is, hogy munkacsoportok aktív résztvevői, esetleg irányítói legyenek.
23
A komplex személyiségfejlesztés felvállalása azt is jelenti, hogy nagy gondot fordítunk az érzelmi nevelésre. Az „út lélektől lélekig” nemcsak pedagógiai munkánk jellemzője, vagyis nemcsak abban nyilvánul meg, hogy megkeressük minden tanulónknál a személyiségéhez vezető utat, hanem abban is, hogy a gyermeket is megtanítjuk az útkeresésre. Az érzelmeken keresztül kerülünk közel a másik emberhez, válunk szűkebb és tágabb közösségek tagjaivá. Érzelmektől vezérelve fogadjuk el a másságot, tiszteljük más népek kultúráját, s erősítjük identitásunkat. A szülőföld iránti szeretet, a szabadság tiszteletét igyekszünk a diákok számára elfogadott belső értékké tenni. Célunk megtanítani tanítványainkat a szép, a jó, a hasznos és érdekes felfedezésére, megbecsülésére és a maguk szintjén a létrehozására. Hétköznapi világunkban nagy hangsúlyt kapnak az ünnepek. Az iskolai hagyományaink tiszteletére, értékeink megóvására és továbbvitelére sarkalljuk diákjainkat. Ugyanakkor tudatosítjuk a családi tradíciók ápolásának, a felelősségtudatnak, a felnőttek tiszteletének fontosságát. Alkotni és tanulni, a képességeket optimálisan kibontakoztatni csak megfelelő légkörben lehet. Ezért nemcsak a tanulói kötelességek számonkérésének, hanem a tanulói jogok gyakorlásának is színtere az iskola. A felelősségteljes véleménynyilvánítás, a vitakultúra, az igényes szövegalkotás is szerves része a kommunikáció fejlesztésének. Megfelelő magatartásmintákkal és viselkedéskultúrával rendelkező, jogokkal élni tudó emberekké szeretnénk nevelni diákjainkat. A jó munkalégkörben csökkenthetők a tanulási, tanulói kudarcok, s a kedvvel végzett munka, az örömmel szerzett tudás hatékonyabb. Küldetésnyilatkozatunkat már körvonalazza a pedagógus választás szabályait. Célunk elsősorban olyan munkatársakat választani, akik ● a kijelölt feladatra törvényességi szempontból megfelelnek (szakos diploma, erkölcsi bizonyítvány), ● esetleg más oktatási, nevelési területen is alkalmazhatók (több diploma), ● ambiciózusak, ● el tudják fogadni a pedagógia programban meghatározott alapelvekeinket, ● azonosulni tudnak a céljainkkal. Céljainkat és feladatainkat a legtömörebben Nyíri Tamás és Rudolf Steiner gondolatai fejezik ki.
24
„A gyermek ember. Szellemi, személyes életre, szabadságra és felelősségre, közösségre, nyelvre és kultúrára van rendelve.” (Nyíri Tamás) “A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni, és szabadságban kell elbocsátani.”(Rudolf Steiner)
Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszainak (1-4. alsó tagozat, 5-8. felső tagozat) cél- és feladatrendszerét, a fejlesztési területeket, nevelési célokat a kerettanterv bevezető szakasza tartalmazza.
25
7 Bevezető Iskolánk pedagógiai programjának átdolgozását évről évre több tényező indokolja. E dokumentum rendeltetése: a törvényi megfelelés alapján a helyi igényeket, körülményeket és lehetőségeket figyelembe véve fogalmazza meg azokat a pedagógiai elképzeléseket, ajánlásokat, melyek tartalmazzák tanulóink nevelési, oktatási szükségleteit, szüleik igényeit és a nevelőtestület lehetőségeit. A törvényességnek eleget téve a következő dokumentumok áttanulmányozására, előírásainak betartására volt szükség: Jogszabály teljes neve
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
Jogszabá ly hatálya 2016.09.02 2016.12.31
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény 2016.07.01 végrehajtásáról 2016.09.01 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2016.12.31
12/2016. (VI.27.) EMMI rendelet a 2016/2017-es tanév rendjéről
2016.09.01 2018.06.01
120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó 2016.06.14 Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről 121/2013. (IV.26.) Korm, rendelet az Oktatási Hivatalról
2016.07.01 2016.09.02
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2017.08.30 - Kerettanterv általános iskolák 1.-4. osztálya számára - Kerettanterv általános iskolák 5.-8. osztálya számára
26
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
2016.07.08 2016.12.31
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli 2016.07.30 rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. 2016.12.31 törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények 2016.09.01 működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről 2016.09.01 és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, 2014.01.18 bevezetéséről és alkalmazásáról 2017.08.31
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és 2016.06.21 jóváhagyásának rendjéről 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé 2015.10.07 nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2016.09.01 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2016.12.31
362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról
2016.09.01 -
277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a 2016.01.01 pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet a köznevelési szakértői tevékenység, 2015.04.01 valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről A nemzeti köznevelési törvény 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba, de legtöbb intézkedés késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre. (Természetesen az új szabályozás hatályba lépésére a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény rendelkezései az iránymutatóak.) A nemzeti köznevelési törvény újrafogalmazta a pedagógiai munka szakaszait. Az alapfokú nevelés-oktatás nyolc évig tartó szakasz, mely a következő részekre tagolódik: - alsó tagozat
1-4. évfolyam
- felső tagozat
5-8. évfolyam.
Alapvető változásokat hoz a nemzeti oktatásügy szervezeti felépítésének változása:
27
2013. január 1-jén hatályba léptek az új finanszírozási szabályok, szétváltak a fenntartói (irányítói) és a működtetői feladatok. Új szabályozás készült a pedagógiai szakszolgálatokra. A minősítési rendszer, pedagógus életpálya modell, tanfelügyeleti látogatások, szakmai ellenőrzések bevezetése. A törvényi változások ütemezésével módosulnak a helyi pedagógiai programok. Jelen módosítás a tantervi résznél történik – a testnevelés tanórák száma elsőtől nyolcadik osztályig 5-re emelkedett. A programunk semmiképpen sem tekinthető véglegesnek és lezártnak. A tanévenkénti elemző értékelések figyelembevételével folyamatosan fejleszteni, pontosítani, aktualizálni fogjuk az általános elvek változtatása nélkül.
28
8 Alapértékeink gyermekközpontúság, nyitottság, korszerűség, értékközvetítés, képességek szerinti fejlesztés, a kultúra mint életmód, humán szocializáció, tudatos életvitel, harmonikus személyiségfejlesztés, hagyományőrzés és- teremtés, élő kapcsolat Európával.
Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei Az alapelvek tartós, hosszabb időszakra szóló értékkifejezései iskolánknak, melyek iránymutatóul szolgálnak a nevelés-oktatás komplex folyamatában: ● Komplexitás elve – a biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi törvényszerűségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a nevelés-oktatás során. ● Egyenrangúság elve – a tanuló a nevelésnek nem tárgya, hanem alanya. A nevelésoktatás két alapvető tényezője a pedagógus és a növendék, - egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. ● A pedagógus vezető szerepe – az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulói aktivitás kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, a személyiség fejlődésének támogatásában. ● Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve – a tanuló fejlődési ütemének a maga fejlettségi szintjéhez való igazítása. ● A különböző közösségekhez tartozás elve – a tanulók szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösségek tagjai. A nevelés-oktatás az emberi 29
viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak teret a tanulói önállóság, öntevékenység, önkormányzó képesség kibontakoztatásához. Természetesen, a pedagógus - vezető, irányító, kezdeményező - szerepe ebben a tevékenységben is nélkülözhetetlen. ● A tapasztalatszerzés elve – lehetőség teremtése a nevelés-oktatás folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására. ● A külső hatások elve – mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre való támaszkodás, melyeket a tanulók az iskolán kívül, a mindennapi életben szereznek. A negatív személyiségtorzító ismeretek is iránymutatóak, ezek visszaszorításában a meggyőzés eszközeivel él a pedagógus. ● A bizalom elve – bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. ● A következetesség elve – igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal
szemben,
egyúttal
lehetőség
nyújtása
a
tanuló
önállóságának,
kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. ● A nevelés ellentmondásosságának elve – a nevelés ellentmondásos folyamat, amelyben egyszerre vannak jelen pozitív és negatív tapasztalatok, igények, hajlamok, képességek és lehetőségek, a szabadság és a kényszer mozzanata, az egyén és a közösség érdekeinek ellentmondása. ● A motiváció elve – a tanuló érdeklődésének felkeltése. ● A koncentráció elve – adott tantárgyi, műveltségi terület tanítása során alkalmazkodás és
építés
a
korábban,
illetve
más
tantárgyból
elsajátított
tudásra
● A szemléletesség elve – a befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások alkalmazása. ● Az aktivizálás elve – a tanulói aktvitás kiváltása. ● A visszajelzés elve – folyamatos visszajelzés a tanulói teljesítményekről, ezek változásáról, javításának akadályairól.
30
8.1 Kulcskompetenciák „Nem elég, hogy valakinek jó esze legyen, a fő dolog az, hogy azt jól alkalmazza. A legnagyobb lelkek éppúgy képesek a legnagyobb vétkekre, mint a legnagyobb erényekre, s akik csak lassan haladnak, de mindig az egyenes úton maradnak, sokkal tovább érhetnek, mint azok, akik szaladnak, de eltávolodnak az egyenes úttól.” (Descartes)
Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljait az iskolai műveltség tartalmát sajátosan alakítja a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a munkaerőpiac igényei, az anyagi és a szellemi kultúra versenyképessége. Ez a magyarázata annak, hogy az iskolával szemben támasztott követelmény: a diákok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal terhes modern világhoz. Kulcskompetenciák: azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív polgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
8.1.1 Anyanyelvi kommunikáció ● magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megfogalmazását szóban és írásban, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot. ● célunk, hogy az egyén rendelkezzék azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetben szóban, és írásban tudjon eredményesen kommunikálni. Képes legyen a szövegtípusok megkülönböztetésére, értelmezésére. A szövegeket, mint forrásokat tudja kezelni, és a benne lévő információkat használni.
8.1.2 Idegen nyelvi kommunikáció ● az anyanyelvi kommunikáció elveivel jellemezhető: a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése az adott nyelven. ● az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, melyek az adott társadalmi hagyományokat elfogadják.
31
● az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli és írásbeli üzenetek megértését, a kommunikációs folyamat bármely szakaszába való belépést, célunk ezek fejlesztése. ● az idegen nyelvi kommunikáció pozitív attitűdje magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.
8.1.3 Matematikai kompetencia ● a matematikai gondolkodás fejlesztésének képessége, mely az egyént a mindennapok problémáinak megoldására képessé teszi. A kompetencia-fejlesztésben a folyamatok és tevékenységek éppoly fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodáshoz kapcsolódó képességek használatát, a matematikai modellek alkalmazását. ● célunk, hogy az egyén rendelkezzék azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket, folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát matematikai úton, képes legyen értékelni eredményeket, bizonyítást, ismerje a matematikai szakszókincset életkorának megfelelő szinten.
32
8.1.4 Természettudományi kompetencia ● készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat adjunk a természetben zajló folyamatokra. A természeti világ alapelveinek alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának ismerete elengedhetetlen. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazása a műszaki kompetencia. ● célunk: az egyén a természettudományi kompetencia birtokában képes legyen mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában, a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában; gyakorlati módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során problémamegoldásaiban egyéni és közösségi célok elérésében.
8.1.5 Digitális kompetencia ● az információs társadalom technológiáinak (IST) magabiztos és kritikus használatát jelenti a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. ● célunk: a digitális kompetencia működtetéséhez szükséges készségek, tevékenységek elsajátíttatása; információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés interneten keresztül. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket.
8.1.6 A hatékony, önálló tanulás kompetenciája ● azt a képességet jelenti, amellyel az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, egyénileg és csoportban is, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. ● célunk: hogy az egyén rendelkezzen a munka- és karriercélok fejlesztését szolgáló tanuláshoz szükséges kompetenciákkal, tudástartalmakkal, képességekkel. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse a saját tanulási stratégiáit, 33
készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást, támogatást. Az egyénnek emellett képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére.
8.1.7 Szociális és állampolgári kompetencia ● a
személyes,
értékorientációs,
interperszonális,
interkulturális,
szociális
és
állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékonyan vehet részt a társadalmi és szakmai életben. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt a közügyekben. ● célunk, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitel hasznosságát. Fontos az, hogy megértse: a sikeres kapcsolatok és a társadalmi részvétel elengedhetetlen feltétele a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok betartása. E kompetencia alapja az a képesség, hogy az egyén különböző területeken hatékonyan tudjon kommunikálni, figyelembe vegye és megértse a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereibe bizalmat keltsen, empatikus legyen. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás. Magába foglalja a közösségi tevékenységeket, és a különböző szinteken – helyi szinttől az európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt (pl. szavazás). Célunk, mindezen képességek megalapozása, fejlesztése.
8.1.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ● segíti az egyént abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőség megragadására. Mindez a tudást, a kreativitást, az újra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. 34
● az a cél, hogy olyan készségek, képességek birtokába jusson az egyén, mint a tervezés, szervezés, vezetés-irányítás, delegálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és-vállalás, egyéni- és csapatmunkában való munkavégzés.
8.1.9 Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség ● magába foglalja az esztétikai megismerés: elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését, fontosságának felismerését, mind a tradicionális művészetek nyelvén, mind a médiáén. Az esztétikai – művészeti tudatosság feltételezi a műalkotások és előadások (irodalom, zene, tánc, dráma, bábjáték, vizuális művészet, alkotás, épület stb.) elemzési, értékelési képességét, saját nézőpont összevetését mások véleményével. A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerésének és kiaknázásának képességét. ● célunk a fentiekben felsoroltak fejlesztése, valamint a művészi önkifejezés lehetőségeinek a feltárása.
35
9 Az iskola nevelési - oktatási céljai, feladatai „Az erény nyugalmával párosult akarat az, Mely szelíd hatalommal munkálva állítja elő a jót, S hárítja el a gonoszat.” (Kölcsey Ferenc)
9.1 Céljaink A legfontosabb célunk egy olyan iskola alakítása, ahol jól érzik magukat a tanulók és a pedagógusok, és közös munkával elérhetik művelődési - nevelési; tanítási - tanulási céljaikat. Tartalmában olyan nevelőiskolát szeretnénk, amely személyiségfejlesztő, ahol minden tevékenység (pedagógiai, gazdasági, fizikai, pszichikai, adminisztratív) a gyerekek fejlesztéséért, eredményes neveléséért történik. Célunk összhangban van az oktatási törvénnyel, a kerettantervek cél- és feladatrendszerével. Az
általános műveltséget
megalapozó nevelést
és
oktatást
a NAT által
megfogalmazott kulcskompetenciák szellemében végezzük. A beiskolázásnál figyelembe vesszük a különböző képességű gyerekek differenciált fejleszthetőségét, az életkori sajátosságokat, az egyes gyerekek személyiségét, egyéni haladásának ütemét. Arra törekszünk, hogy minél jobban igazodjunk a tanulók és a szülők igényeihez és a továbbtanulási lehetőségekhez.
9.2 Mindennapos testnevelés megszervezésével kapcsolatos feladataink, törekvéseink A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján iskolánk is bevezette a 2012/2013-as tanévtől kezdődően a mindennapos testnevelést. Ennek értelmében az idei 2016/2017-es tanévtől már valamennyi évfolyamon tanuló diákunknak heti öt testnevelés órán kell részt venniük kötelező jelleggel. A plusz két testnevelés óra alól felmentést kaphat a diák, amennyiben megfelel az alábbiakban ismertetett az említett törvényi szabályozás c. d. pontjának. 36
27.§ (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel, d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján - amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik - a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható ki. Mind az anyaiskolában mind a tagiskolában biztosítjuk a felmentési lehetőséget egységes szempontok, elvárások alapján. A tagiskolában a felmentéssel nem rendelkező tanulók délutáni összevont tömegsport foglalkozások keretén belül teljesítik a törvényben előírt óralátogatási kötelezettségüket. Az anyaiskolában ennek bevezetése alapos előkészítő munkát igénylő feladat, bevezetése hosszabb időt vesz igénybe a magas tanulólétszám miatt. Így az egyesületi igazolással nem rendelkező tanulók órarendbe épített testnevelés órákon vesznek részt a saját osztályukban.
10 Suli ping-pong program a Bán Aladár Általános Iskolában 10.1 A testnevelés és a sport kapcsolata 10.1.1 Az alsó tagozatos testnevelésben legfontosabb cél:
A tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása.
Az alapkészségek (természetes mozgásformák) mozgásmintáinak megszilárdulása, magabiztos végrehajtásuk kialakulása kiemelkedően fontos ebben az időszakban, mivel ezek jelentik a hatékony és gyors mozgástanulás, továbbá a bonyolultabb sportági és táncos mozgások alapfeltételeit.
37
A fejlesztési folyamat során érvényesülnie kell a fokozatosság elvének, amely a természetes mozgások egyszerű végrehajtási mintáitól elindulva egyre összetettebb, komplexebb helyzetekben történő alkalmazást jelenti.
A tanulási folyamat egészét át kell hatnia a nagyfokú sikerességnek, az élményszerzésnek, a kihívást jelentő, örömteli mozgásos tevékenységeknek, amelyek a játékosság módszerével együtt formálják a testneveléshez és sporthoz fűződő pozitív attitűdbázist.
A mozgástanulással párhuzamosan történjen a már cselekvésbiztos mozgásformák alkalmazása összetettebb játéktevékenységekben és kontrollált versenyszituációkban is. A kontrollált versenyszituációk során - a motiváció fenntarthatósága és az esélyegyenlőség érdekében - a mozgásos tevékenységek precíz végrehajtásán, a variációk sokaságán van a hangsúly, nem a mért abszolút teljesítményen.
A mozgástanulási és pszichomotoros képességfejlesztési folyamatban a sikerorientált gyakorlási feltételek, az élménygazdagság, a játék és játékosság az uralkodó, amely mélyíti a mozgásos tevékenységekhez és testneveléshez kapcsolódó pozitív érzelmi viszonyulást.
A természetes mozgások alkalmazása sportági jellegű mozgásokban egyre nagyobb teret kap, amely a további koordinációs képességfejlődés záloga.
A játéktevékenység során is fejlődés mutatkozik, ami az egyre nehezedő szabályok mellett, az egyszerű taktikai feladatok felismerésében és egyre tudatosabb alkalmazásában nyilvánul meg. A mozgásos tevékenységek közbeni kooperációs és kommunikációs lehetőségek,
kreativitást igénylő tanulási helyzetek hozzájárulnak a problémamegoldó gondolkodás, valamint
a
szociális
feladathelyzetei
kompetenciák
előidézte
döntési
fejlődéséhez.
helyzet
hozzájárul
A a
játéktevékenység
nehezedő
felelősségteljes
viselkedés
formálódásához, a szociális és társadalmi, egyéni és közösségi kompetenciák kialakulásához. A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű pszichomotoros tanulást. Módszere: döntően a játékos cselekvéstanulást és az adekvát játékok alkalmazását helyezi előtérbe. A differenciálás elvét és az általa vezérelt gyakorlatot a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is megkülönböztetett figyelmet áldoz a belső, 38
didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy minden tanuló eljusson a számára megszerezhető tudás legmagasabb szintjére, és megvalósulhassanak a társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A fejlesztőmunka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákhoz, de a menet közben bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a motoros tanulás, egyúttal a személyiségfejlesztés - az értelmi, érzelmi, akarati, szociális képességek és tulajdonságok – hatásfokát. A várt eredmények ennek megfelelően a készségekben, a képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is tartalmaznak. A testnevelés műveltségterület tartalmai az alapfokú nevelés-oktatás 1–2. évfolyamán
a természetes (alap-) mozgáskészségek,
illetve a pszichomotoros képességek játékos fejlesztésére,
azok változatos, sokrétű és tudatos alkalmazására épülnek.
A gyermekek intézményünkben fejlődési, fejlettségi jellemzőihez igazodó egyszerű, ugyanakkor változatos mozgástanulási és képességfejlesztési körülmények, koordinációt javító tanulási tartalmak, melyek stabilizálják az alapvető mozgáskészségeket, jelentik az alapvető fejlesztési célt. A 3–4. évfolyamon
a mozgáskészségek tovább stabilizálódnak, az előzetes mozgástapasztalatokra építve tovább fejlődnek, és a mozgástanulás magasabb szintjére kerülnek. Az alapkészségek fejlesztésének
folyamatában
a
komplexebb,
nehezített
körülmények
közötti
végrehajtások válnak uralkodóvá.
A már elsajátított készségek, fogalmak, kategóriák egységeinek beillesztése a mozgásos tevékenységrendszerbe a tantárgyközi tartalmak, a kompetenciák és a fejlesztési feladatok keretében hozzájárulnak a hatékonyabb tanuláshoz, a kedvezőbb tanulási teljesítményhez, ezen keresztül a nevelési folyamat sikerességéhez. Összességében elfogadó, ugyanakkor követelményeket támasztó, következetes
nevelési környezetet biztosító légkör szükséges, ahol a gyermekek aktív, felfedező, velük született képességei megerősödnek.
39
A testnevelés órán lehetőség nyílik
a fizikai és érzelmi biztonság megteremtésre, ezen keresztül a testnevelés tantárgyhoz kapcsolódó pozitív attitűdök kialakítására, mely olyan fejlesztési területek alapjául szolgálhat, mint például a pályaorientáció, a testi-lelki egészség és az eredményes tanulás.
A tanítási-tanulási folyamat során a testneveléssel, a pedagógussal, a társaival, illetve önmagával szembeni bizalom megteremtése megalapoz olyan kiemelt fejlesztési területet, mint az ön- és társértékelés.
A társas interakciók, a feladatokkal járó fizikai kontaktusok, a közösségi sikerélmények, továbbá a legfontosabb magyar sporttörténeti ismeretek kitűnő alapját képezik a nemzeti öntudatnak és a hazafias nevelésnek. A különböző sportágak, mozgásos tevékenységek, illetve a testnevelésórák
rendszabályainak, szokásrendszerének kialakítása, a sportszerű viselkedés alapjainak tanulása az erkölcsi tulajdonságok fejlesztését hivatott szolgálni. A kooperáció lehetőségének biztosítása, a kommunikációs szabályok, formák és jelek megismerése és elsajátítása a demokráciára nevelés kiemelkedő színtere. A szabadtéren végzett mozgások és feladatok tudatos fejlesztést tesznek lehetővé a környezettudatossággal kapcsolatban. A szaknyelvi alapok megismertetése, a testnevelésórán használatos szerek, eszközök balesetmentes használatának megismerése és megértése, a testi és lelki működéseink felfedezése összekapcsolva a rendszeres testmozgás iránti igény kialakításával, kiteljesedik a testi-lelki egészségre nevelés, mint a legfontosabb fejlesztési terület. A fejlesztési területek feladatainak fent bemutatott megvalósításával, valamint a testnevelésóra sajátosságainak köszönhetően a hatékony, önálló tanulás és a szociális és állampolgári kompetencia kialakítása eredményes módon valósulhat meg. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésére a testnevelés oktatása keretében kiemelkedő lehetőség kínálkozik. Meghatározó eszköz a szaknyelvi, terminológiai, valamint a test kulturális ismeretek széles körű, igényes közvetítése a pedagógus által, de nem elhanyagolható a kommunikációs kompetencia fejlesztése szempontjából a pedagógus-tanuló kommunikáció milyensége, illetve a tanulók egymás közötti kommunikációjának alakítása.
40
Tanórai keretek között erre:
a hibajavítás,
a saját és a társak teljesítményének megfigyelése és értékelése,
a játékszituációk, illetve játékfeladatok megbeszélése,
a sikerek és kudarcok okainak feltárása,
az egymásnak nyújtott segítségadás stb. keretében nyílik lehetőség.
Cél:
a testkultúrához kapcsolódó, valamint közösségben végzett motoros tanulás folyamatához kapcsolódó kommunikációs hajlandóság és nyitottság kialakítása.
A kezdeményezőkészség, a vállalkozói kompetencia fejlesztése a testnevelés és sport természetéből adódóan már ebben az életkori szakaszban is elkezdődhet.
A kooperatív feladatokban, kreativitást és kommunikációt igénylő páros és társas gyakorlatokban, mozgásos játékokban, a tanórai csapatversenyek lebonyolításában, kezdetben irányítottan, majd az önállóságot növelve oldják meg a problémákat a tanulók.
Tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon, szervezeti és önkéntes formákban mindenki megtalálhatja a képességeinek, ambícióinak, érdeklődésének leginkább megfelelő szerepet, feladatkört.
A testnevelés-tanítás sajátos céljai közé kell sorolni az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia fejlesztését. A motoros cselekvések mozgásmintát és mozgásmodellt megközelítő megjelenítésük által esztétikai tartalommal bírnak. Ennek kialakítása kiemelkedő jelentőségű az alapfokú nevelés kezdeti szakaszaiban.
A kezdetektől nagy hangsúlyt kell fektetni a megjelenítésre, a végrehajtás minőségére, mert ezek egyrészt az eredményesség mutatói, másrészt a belső motiváció kiváltó hatásai lehetnek. Az esztétikai élmény átélése, a kifejezőkészség kinyilvánítása kiváltja és fokozza a testnevelés iránti érdeklődést, pozitív attitűdöt már ezen az iskolafokon is.
41
10.2 A sport hatása a tanulásra Már a régi görögök is tudták, hogy a test és a lélek nem választható el egymástól. Ép testben ép lélek - hirdették és ma sincs ez másként. Számtalan tudományos kísérlet, vizsgálat alátámasztotta már, hogy a lelki egészség egyik feltétele az egészséges életmód, azon belül is a rendszeres testmozgás. Éppen ezért nagyon fontos, hogy már kisgyermekkorban fokozott jelentőséget és teret adjunk a testmozgásnak. A kisgyermek fejlődésében, érésében a megfelelő gondoskodás mellett kiemelt szerepe van a rendszeres testmozgásnak. Nemcsak az izomzat, tüdőkapacitás és idegrendszer fejlődik a mozgás által, hanem a gyermeknek azon képessége is, hogy hatékonynak tudja magát érezni, ha sikerül egy mozdulat, egy mozgássor által elérnie azt, amit akar. Ez örömmel tölti el és arra motiválja, hogy újabb mozgásokat mozgási formákat kipróbáljon. Az „én” fejlődés elengedhetetlen feltétele, hogy a gyermek felfedezze a saját testét és örömet leljen abban, hogy ezt a testet ő irányítja. A gyermekkori játékok mozgásutánzók, az egyszerűbb gimnasztikai feladatok gyakorlása éppen ezt a képességet tudják fejleszteni. A fáradhatatlan „örökmozgó” gyerekek nem csak energiákat vezetik le a mozgás által, hanem egyre ügyesebbek lesznek és egyre inkább megtanulják, hogy mire képesek és mire nem, így sajátítva el a biztonságos mozgásokat. A rendszeres mozgás fejleszti az akaraterőt a kitartást, motivációt ad, aminek a hiánya a gyermekeknél sajnos egyre inkább probléma szokott lenni, életkortól függetlenül. A jó közösség segít a megfelelő szocializációban, az edzésen megkövetelt fegyelem és figyelem pedig fejleszti a koncentrációt és a tanulási képességeket,A csapatsport megerősíti a a közösségi szocializációt, ami a gyermekek iskolába kerülésekor nagy jelentőséggel bír. Nem véletlen az sem, hogy a rendszeresen sportoló fiatalok, gyerekek jobban képesek teljesíteni az iskolában is hiszen megtanulták, hogy eredményt csak a rendszeres gyakorlással a kitartással lehet elérni. Eredmény: pozitív személyiségfejlődés. A gyermek fejlesztését egységben, komplex módon kell kezelni. A tanulási, játék-sport- és versenyélmények által a helyes kommunikáció és motiválás jelenlétében lehet és kell elérni az optimális fejlődést.
42
Az örömteli teljesítést a szabálykövető versenyzést, a siker átélését kell szorgalmaznia valamennyi oktatással, képzéssel, fejlesztéssel és edzéssel foglalkozó szakembernek. A 2016/2017-es tanévtől bevezetésre kerülő suli ping-pong programunk deklarált célja: a tanulók testi, lelki nevelése mellett a rendszeres sportolási lehetőség biztosításával a személyiségük optimális fejlesztése, kihasználva az asztalitenisz sportág tanulási –és szociális képességekre gyakorolt valamennyi pozitív hatását.
10.3 Tanmenet javaslat az általános iskola alsó tagozatára 1.évfolyam Az iskolai program célja egyrészt az egészséges életmódra nevelés. Az első osztályosok a heti 5 testnevelés órájukból kettőn asztaliteniszeznek. Heti óraszám: 5 óra Tanítási hét: 36 hét Éves óraszám: 180 óra Az asztalitenisz oktatásra az OFI által készített a mindennapos testnevelés kerettantervét figyelembe véve: 36 tanítási héttel számolva 72 óra asztalitenisz képzés
43
Tematikai egység/ Fejlesztési Előkészítő és preventív cél mozgásformák
Órakeret 16 óra + folyamatos
Előzetes tudás A tematikai egység nevelési- A testnevelés optimális tanulási környezetének kialakítása. fejlesztési céljai Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megismertetése. A testi és lelki egészségért való személyes felelősség megalapozása. A mozgáskoordináció fejlődésével a test- és térérzékelés javítása, az izomtudat kialakítása. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák
Előzetes tudás
20 óra átcsoportosítva asztaliteniszre
Órakeret 50 helyett 30 óra
A tematikai egység Az alapvető mozgáskészségek tanulásának folyamatában a nevelési-fejlesztési cselekvésbiztonság formálása. céljai Az egyéni, a páros és a csoportos tanuláshoz szükséges személyes és szociális kompetenciák fejlesztése. A mozgástanulás folyamatában a természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásminták változatos és stabil végrehajtásának elérése – lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Manipulatív természetes mozgásformák
Órakeret 40 helyett 20 óra
Előzetes tudás
20 óra átcsoportosítva asztaliteniszre
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A sporteszközök balesetmentes használatának rögzítése. Az egyéni képesség- és készségszinthez igazodó eszközhasználati formák kihívást jelentő és egyben élményszerű gyakoroltatása. A finommotorika fejlesztése – lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Természetes mozgásformák a torna jellegű feladatmegoldásokban
Órakeret 20 óra
Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A pozitív megerősítés és a hibajavítás, valamint a segítségadás elfogadása. A tér-, izom- és egyensúlyérzékelés fejlesztése. A helyes testtartás kialakítása, a mozgások esztétikus végrehajtása, a 44
ritmus és mozgás összhangjának megteremtése. A test fölötti kontroll szerepének tudatosítása. Az improvizációs készség fejlesztése. A magyar népi kultúra iránti érdeklődés felkeltése. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban
Órakeret 30 óra
Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A természetes mozgásformák sokoldalú alkalmazása az atlétikai jellegű mozgások végrehajtása során. A Kölyökatlétika mozgásanyagának gyakorlása során az ügyesség, koordinációs képesség fejlesztése; a mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob képességek és a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése. A gyakorlási folyamat során az önértékelés fejlesztése, a gyakorlás fontosságának, hatásának tudatosítása az ügyesség és a koordináció fejlődésében.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és Órakeret 18 óra taktikai feladatmegoldásaiban
Előzetes tudás
EZ TELJESEN ASZTALITENISZ – 18 óra
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldása során a természetes hely- és helyzetváltoztató és manipulatív természetes mozgásformák játékos formában történő alkalmazásával a játéktevékenység fejlesztése. A tevékenységekkel az én-központúság csökkentése, a taktikai gondolkodás megalapozása a csapathoz való pozitív viszony alakítása során.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban
Órakeret 10 óra
Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Az önvédelmi és küzdő mozgások gyakorlása közben az önszabályozás fejlesztése. A sérülésmentes eséstechnikák kialakításának elkezdése, a húzások–tolások, emelések és hordások optimális erőkifejtéssel történő végrehajtása.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben
45
Órakeret 12 óra
Előzetes tudás
EZ TELJESEN ASZTALITENISZ – 12 óra
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Az igény felkeltése a megismert mozgásos tevékenységek szabadidős tevékenységként való végzése iránt. Örömteli, közösségben történő gyakorlásuk révén a tantárgyhoz fűződő kedvező attitűdök, érzelmi és szociális területek erősítése, fejlesztése.
10.3.1 Az asztalitenisz tanterv évfolyamos felosztása
I. évfolyam / 6-7-8 éves / kezdők részére. Feladatok: A vizsgálatok, mérések kijelölése: A kontrollmérés kontrollcsoporttal és a bemeneti mérés eredményeinek összehasonlító elemzése során megállapítjuk a vizsgált/fejlesztett készségek fejlődésének mértékét és írásban, gépen (adott program) rögzítjük az eredményeket. Tapasztalatok igazolják, hogy a szülők jelentős részét érdekli a mérések eredménye, és támogatják, hasznosnak ítélik a méréseket és a fejlesztőmunkát. Mérések célja: A tanulók képesség- és fizikai állapot fejlődésének követése, a tanulásban megmutatkozó pozitív hatások kimutatása, erőnlét, állóképesség javulásának megmutatkozása. Mérések közti időtartam: Évente http://pszk.nyme.hu/tamop412b/meres_ertekeles/1_vfolyam__difer.html http://iskolaelokeszito.hupont.hu/4/a-difermeresrol-roviden#ixzz42o0CgBo7 Az általános részben kétféle vizsgálat: I. II.
DIFER vizsgálat: minimum: 4 fő (kötelező), maximum: osztály létszámra (javasolt) Fizikai állapot mérése (MINIFITT) A kettő közül mindkettő alkalmazható mérés. DIFER 1. Mozgáskoordináció (írásmozgás koordináció) vizsgálata. 2. Szocialitás ( A családi körülmények, társas kapcsolatok), a motiváció vizsgálata. 46
3. Figyelem (az összpontosító-képesség és az akarati tényezők) vizsgálata 4. Tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés- megértés vizsgálata 5. Elemi számolási készség mérése 1. A mozgáskoordináció vizsgálata: Írásmozgás-koordináció (az írástanulás előfeltétele) Az írásmozgás-koordináció a finommozgás sajátos változata, amely kicsiny vonalak, vonalkombinációk pontos észlelésével, a szem és a kéz koordinációjával a leírást szabályozza. Az írásmozgás-koordináció megfelelő fejlettsége az eredményes írástanítás alapvető feltétele. Az iskolakezdés egyik kudarcforrása az írástanulás, amelynek a kialakulatlan írásmozgáskoordináció az oka. 2. Szocialitás (szociális kompetenciák) A szocialitás a csoport, a társadalom szociális értékrendje, jogrendje, eszmerendszere, szokásrendszere, szociális aktivitásának rendszere, továbbá a személyiség szociális kompetenciája (szociális motívum-, minta-, szokás-, készség-, képesség- és ismeretrendszere), valamint a személyiség szociális aktivitása (szociális magatartása, viselkedése). A 4-8 éves gyerekek szociális kompetenciája fejlettségének értékelése szociális aktivitásuk kiváltása és megfigyelése alapján történt. 3. Az összpontosító-képesség, figyelem és az akarati tényezők vizsgálata. Az ügyesség mellett az összpontosító-képesség és az akarati tulajdonságok is fontosak az asztalitenisz vonatkozásában. Azonos színtű fiatalok közül azok fognak előbbre jutni, akik magas szinten állnak a fenti képességek tekintetében. dr. Ormai László mesteredző megjegyzi, hogy a kiválasztás során alkalmazható és alkalmazásra kerülő teszteket összességében, és nem önmagukban kell figyelembe venni. A képzési folyamatban az edzőben kialakul egy kép a fiatalról, különösen akkor, ha hosszabb idő áll rendelkezésére a megfigyelésre. A jó edző kis hibaszázalékkal ki tudja választani azokat, akik a későbbiek során magas szintű asztalitenisz teljesítményre képesek. 4.a)Tapasztalati következtetés (tapasztalati tudás) A deduktív következetés, a kijelentés- és predikátumlogika alapvető deduktív sémáinak használata a kritikus kognitív készségek egyike. Az iskolában a következtetés tapasztalati 47
szintjének nyelvi eszközei használatosak és szükségesek. Ez a következtetési forma nem feltételez explicit tudást sem a logika következtetési sémáiról, sem pedig alkalmazásuk módszereiről. A tapasztalati következtetés esetében a műveletvégzés kizárólag a gyermek személyes tapasztalataira és a mindennapi szituációk nyelvhasználatára épít. 4.b) Tapasztalati összefüggés-megértés (tudásszerző képesség) Az oktatásra szánt ismeretek jórészt összefüggésekre vonatkozó ismeretek. Ezért az összefüggések megismerésének, megértésének, alkalmazásának készségei a tudásszerző képesség, ennek következtében az iskolai eredményesség, az életminőség alapvető feltételei 5. Elemi számolási készség (megszámlálás, számlálás) Elemi számolási készség alatt a százas számkörbeli számlálást (pozitív egész számok egymás után való sorolása növekvő és csökkenő sorrendben), a húszas számkörbeli manipulatív számolást (tárgyakkal végzett műveletek), a tízes számkörbeli számkép-felismerést, valamint a százas számkörbeli számolvasást(számok jelének felismerése) értjük. Fizikai állapot felméréséhez: https://gergelyildi.wordpress.com/3-2/erdekessegek-innen-onnan/7-minifitt-meres/ A próbák: (7db) 1. Próba: Egyensúly A vizsgált tényező: Egyensúlyérzék (statikus egyensúly mérése) Feladat: Egy lábon a tornapad merevítő gerendáján, hosszanti irányban állva, egyensúlyozás, 30” –ig. Eszköz: Tornapad, stopperóra. Utasítás: Állj fel a gerendára azzal a lábbal, amelyiket választod, a másik lábadat pedig hajlítsd be, és fogd meg a lábfejedet az azonos oldali kezeddel. Próbáld megtartani az egyensúlyod, addig ameddig nem szólok (30mp). Vigyázz, ha 10-szer leesel, elveszíted a próbát. Akkor vagy ügyes, ha minél kevesebbszer esel le. Ha leestél, gyorsan állj vissza, segítek! Pontozás: A leesések számát számoljuk. A próbák után található az értékelő táblázat. 2. Próba: Kéz gyorsaság A vizsgált tényező: A végtag mozgás gyorsasága (mozdulat gyorsaság). 48
Feladat: Két lap (sablon) megérintése 20-szor idővel mérve. A gyakorlatot először egyik, majd másik kézzel is elvégeztetjük. A jobbik eredményt értékeljük. Könnyebb számolni, ha csak az egyik oldalt számoljuk 10-szer. Eszköz: Felnőtt asztal. Stopper. Az asztal szélén, 3 db 10 cm átmérőjű lap, szélüktől 10 cm-re rögzítve egymástól. A két szélső lap a próbának megfelelően választott ábrával. A középső lap az ellentétes tenyér részére, esetleg tenyér formájú. Utasítás: Állj szembe az asztallal! Tedd az ügyesebbik kezed az ábrára! A másik tenyered a tenyér formára! Ez a kezed maradjon itt! Az ügyesebbik kezeddel gyorsan üss felváltva az egyik ábrára, utána a másikra! Addig csináld, amíg nem mondom hogy állj! Olyan gyorsan csináld, ahogy csak tudod! Pontozás: A húsz érintés idejét mérjük. A táblázatban kikeressük a pontértéket. 3. Próba: Hajlékonyság vizsgálat A vizsgált tényező: A test hátsó részén lévő izmok nyújthatóságának vizsgálata. Feladat: Nyújtott ülésben, törzshajlítással előre a lehető legtávolabbra nyúlás, az ujjakkal. A talpat a pad merevítő gerendájának kell támasztani. Eszközök: Tornapad. Állatfigura (a mesének megfelelő). Számegyenessel ellátott kartonlap, aminek nulla pontja a pad alsó merevítő lapjával egybe esik. Utasítás: Ülj le nyújtott térdekkel a paddal szemben, és támaszd a talpad a pad alsó gerendájának. Hajolj előre, és ujjaiddal lassan told a lapon előre az állatkát, amennyire csak tudod. Pontozás: A számegyenesen a legtávolabbra nyúlás értékét vesszük. A táblázatban kikeressük a pontértéket. 4. Próba: Helyből távolugrás A vizsgált tényező: lábizmok gyorsereje Feladat: Szélesedő árok átugrása, helyből. Eszköz: Két kb. 30° os szöget bezáró egyenes a talajon, szerencsésebb talajszőnyegen. Centiméter. Utasítás: Ugord át az árkot! Melyik az a legszélesebb része az ároknak, amit még át tudsz ugrani? Bejelölünk egy minimum szintet 50 cm-nél. Pontozás: A mért legnagyobb távolsághoz, a táblázatban kikeressük a pontértéket. 49
5. Próba: Felülés A vizsgált tényező: Hasizom ereje Feladat: Hanyattfekvés talptámasszal. Fülfogás. 20 mp. alatt hány felülésre képes a gyermek, úgy hogy a könyökével a térdét érinti meg. A lábfejeket rögzítjük (pad, bordásfal, társ, tanító). Eszközök: stopper Utasítás: Ülj le! Hajlítsd be a térded! Fogd meg a füled. Feküdj le hanyattfekvésbe! Most ülj fel, és érintsd meg a könyököddel a térdedet! A füled ne engedd el! Megnézem, hányszor tudod megérinteni a térdedet egymás után folyamatosan. Gyorsan csináld! Szólok, mikor elég! Pontozás: A felülések számához tartozó pontértéket kikeressük a táblázatból. 6. Próba: Pillangó próba A vizsgált tényező: Hátizom ereje. Feladat: Hason fekvésben fülfogás. 20 másodperc alatt hányszor képes a gyermek megemelni a törzsét, és könyökét összeérinteni maga előtt? Eszközök: Stopperóra. Utasítás: Feküdj le hasra! Fogd meg a füled, és gyakorlat közben ne engedd el! Emeld meg a törzsed, és a két könyöködet érintsd össze. Most feküdj vissza! Hányszor tudod megcsinálni? Szólok, meddig van időd! Pontozás: A könyök érintések számához tartozó pontértékeket kikeressük a táblázatból. 7. Próba: 4x4m ingafutás A vizsgált tényező: Futási sebesség. Feladat: Két 4m-re lévő vonal közt futás négyszer, minden alkalommal a vonalak átlépésével. Az egyik vonal elé áll a gyermek. A másik vonal mögé teszünk két plüss állatkát (babzsákot). Az első átfutás után felveszi a gyermek az egyik plüssállatkát (babzsákot), majd áthozza az induló vonal mögé. Visszafut a másik állatkáért (babzsákért), és azt is átszállítja. Utasítás: Állj a vonal elé! Fuss át az egyik állatkáért, és hozd át. Aztán gyorsan fuss vissza a másikért, és azt is hozd át! Megnézem, milyen gyorsan leszel kész a feladattal. Pontozás: A kapott másodpercekhez tartozó pontértékeket a táblázatban kikeressük. Értékelés: A kiértékelés első lépése a mért eredmények pontértékekké való átváltása. 50
A gyermekek adatainak rögzítése: Név életkor 1. 2.(mp) 3. (cm) 4. A
6;5
0
6.75
+3
5.(db) 6.(db) 7.(mp)
120 8
20
8.65
B
Az értékelő táblázat elkészítésénél figyelembe vesszük, hogy a fiúk izmai már nagy csoportos korukra a férfiak sajátosságait viselik. Így az izületek már kötöttebbek, de erősebbek is! A nemek közti eltéréseknek, az előrehajlításnál (lányok javára), a helyből távolugrásnál, a has és hátizom mérésnél (fiúk javára) van jelentősége.
51
Értékelő táblázat: 7 pont
1. próba
6 pont 5 pont 4
0-1
2
7 mp
8 mp
3
3
2
1
pont
pont
pont
pont
4
5
6
7-8
0 pont
9-től
Egyensúly 2. próba
9 mp
10
Kéz gyorsaság
11 felett
mp
3. próba
Lány:+7 L.:+5
L.: 0
L.: -2
L.: -4
L.: -6
L.: -7
Hajlékonyság
Fiúk:+5
F.: 0
F.: -2
F.: -3
F.: -4
F.: -6
F.: -7
4. próba
F:115
F.:110 F.:100 F.:90
F.:80
F.:70
F.:60
Helyből
L.:105
L.:100 L.:90
L.:80
L.:70
L.:60
L.:70
5. próba
L.:13
L.:11
L.:9
L.:7
L.:5
3
2
1
Felülés
F.:15
F.:13
F.:10
F.:8
F.:5
6. próba
L.:16
L.:14
L.:11
L.:9
7
5
4
4 alatt
Pillangó próba
F.:20
F.:16
F.:13
F.:10
7. próba
8”
9”
10”
11”
12”
13”
14”
14”nél
-8 -tól
60 alatt
távolugrás
több
4x4m
A pontértékek egyértelmű, áttekinthető, bárki számára érthető. Első osztályban a mesés jelleget lehet választani, az adott linken található. A gyerekek nagyon élvezik!(link újra) https://gergelyildi.wordpress.com/3-2/erdekessegek-innen-onnan/7-minifitt-meres/ C é l k í t ű z é s:
Az általános sokoldalú képzés, a fizikai képességek megalapozása. A keringési és légzési szervek fejlesztése, oxigén hiány nélküli, aerob körülmények között 52
végrehajtott munkával. Az egészség megszilárdításának, a terhelés elviselési képességének, a kondicionális és koordinációs képességeknek a fejlesztése, olyan módszerek alkalmazásával, amelyek komplex hatásokat váltanak ki. A terhelés feltételeit azon a szinten kell biztosítani, melyek kedvezően járulnak hozzá a személyiség harmonikus fejlődéséhez.
Általános és speciális labdaérzék fejlesztése, sokoldalú mozgáskészség kialakítása.
- A tanult technikai elemek követelmény szerinti elsajátítása.
Alapvető egészségügyi kérdések megismerése, betartása.
Sportági ismeret elsajátítása.
Rendszeres edzéslátogatásra nevelés. Közösségi szellem erősítése
10.4 A fizikai képesség fejlesztésének jelentősége Az asztalitenisz képzésében résztvevő edzőknek, oktatóknak fontos szerepük van a sportág fejlődésében, fejlesztésében. Ahhoz, hogy nemzetközileg jó eredményeket érjünk el, a technikai képzésen túl a fizikai képességek, készségek fejlesztésére és később a szinten tartásra egyre nagyobb szükség van. A sportág akkor tud fejlődni, ha az edzések során nagy figyelmet szentelünk a korosztálynak megfelelő szintű, mennyiségű és minőségű gyakorlatanyag alkalmazására. A különböző fizikai képességek, készségek fejlesztése mellett törekednünk kell a kezdő sportolóktól az élsportolóig az egészségük megőrzésére. Ennek érdekében folyamatosan szükség van olyan gyakorlatok végzésére, amelyek megelőzik a mozgásszervi betegségeket, a gerinc-deformitásokat. Az asztalitenisz azokhoz a sportágakhoz tartozik, amelyek a sportolók szervezetének, izomzatának, izületeinek, csontrendszerének az egyik oldalát veszi fokozatosan igénybe. Ezért nagy jelentősége van a prevenciónak, a megelőző tornagyakorlatok végzésének. A fizikai képességek, készségek fejlesztése során a következő célokat és feladatokat kell előtérbe helyezni 7 éves kortól 18 éves korig: - erőfejlesztés, - gyorsaság fejlesztés, - állóképesség fejlesztés, - koordinációs képesség fejlesztés, - kondicionáló képesség fejlesztés, 53
- izületi mozgékonyság fejlesztése, - reakcióképesség fejlesztése, - reflex mozgások fejlesztése, - ügyesség fejlesztés, - a legfontosabb alapformákat tartalmazó nyújtó -,lazító - , és erősítő hatású szabadgyakorlatok megismertetése, - ismeretek és jártasságok kialakítása az önálló bemelegítésre alkalmas gimnasztikai gyakorlatok végzéséhez.
11 Nevelési értékek Legfőbb célunk és egyben feladatunk az általános emberi értékek továbbadása: ● A tanulás és a munka szeretetére neveljük tanítványainkat a tudás és a műveltség közvetítésével, motiválással, az értékek bemutatásával és sikerélmények biztosításával. ● Az igazság ismeretére, a tudományos igazságok szeretetére, az ennek feltárásához vezető fáradságos kutatómunka tiszteletére és megbecsülésére neveljük tanulóinkat. ● A szépség igénye nélkülözhetetlen feltétele a teljes ember nevelésének, az érzelmileg gazdag személyiség kialakításának. Törekszünk arra, hogy nevelő-oktató munkánk során tanulóink olyan személyiséggé váljanak, akik: ● pozitív beállítódásúak (életigenlők, bizakodóak, örülni tudnak), ● a kor tudományos eredményein alapuló ismeretekkel és világképpel rendelkeznek, ● ismereteiket életkoruknak megfelelően kreatív módon képesek alkalmazni, ● alkotó és kritikus gondolkodással, személyes döntésen nyugvó világnézet kialakítására képesek, ● számukra fontosak a nemzeti kultúra és az európai kultúra tárgyi és erkölcsi értékei, s ● akikben a szellemi értékek a jellemerősséget szolgáló testi edzettséggel párosulnak. 54
Törekszünk arra, hogy a tanulók a társas kapcsolatok kialakításához, a közösséggé fejlődéshez szükséges értékeket is elsajátítsák. Olyan emberek legyenek, akik: ● saját és társaik munkáját, eredményeit megbecsülik, ● a másik ember személyiségét képesek elfogadni, toleránsak a mássággal szemben, ● szolidárisak a hátrányos helyzetűekkel, ● képesek együttműködésre, ● készek és képesek felelős és önálló feladatvégzésre, ● tisztelik az életet, szeretik a természetet, ● igényük az egészséges életvitel, ● mindezen értékek és célok elérése érdekében képesek a szükséges önfegyelemre, az igazság tiszteletére, az erkölcsös cselekvésre, ● észreveszik és értékelik a természetben és az emberi alkotásokban rejlő szépséget, ● képesek
arra,
hogy
középszintű
iskolatípusok
követelményeinek
megfelelve továbbtanuljanak, ● megértik, hogy a jóság az igaz erkölcsi magatartás alapja. ● Szeretnénk, ha alapérték lenne gyermekeink számára testi egészségük megőrzése és fejlesztése. Az iskolai jó közérzet megköveteli az "én" harmóniája és autonómiája kialakítását és fenntartását, az önmegvalósítás igényének kialakításában szorosan együttműködünk a szülőkkel. Továbbá, előtérbe állítjuk az emberi együttéléshez, a közösségépítéshez nélkülözhetetlen értékeket, a hűséget, a felelősségtudatot, önérzetet, áldozatvállalást, türelmet, önzetlenséget, őszinteséget, kulturált magatartás
55
11.1 Feladatok az egyes részterületeken a) A kerettanterv meghatározza a nevelő-oktató munka fejlesztési területein az elérendő nevelési célokat: ● erkölcs, ● nemzeti öntudatra, hazafiságra, ● az állampolgárságra, demokráciára, ● az önismeretre és a társas kultúra fejlesztésére, ● a családi életre, ● a testi és lelki egészségre, ● önkéntességre, a másokért való felelősségvállalásra, ● környezettudatosságra, ● pályaorientációra, ● médiatudatosságra nevelés területén, valamint ● gazdasági és pénzügyi nevelési célokat és célként tűzzük ki, hogy ● tanulási módszereket és technikákat is elsajátíttat a nevelő ebben a pedagógiai szakaszban a diákokkal. b) A munkaközösség-vezetők tanévenként készítenek munkaprogramot, melyben megtervezik az éves feladatokat, különös tekintettel a továbbképzésekre, az évközi és év végi felmérésekre, a tanulmányi versenyekre, és a munkaközösség szakmai munkájának kibontakoztatására. c) A pedagógiai (osztályfőnöki) munkaközösség feladata az osztályfőnöki munka új tartalommal való megtöltése a hagyományos teendőkkel való összehangolása úgy, hogy az emberismeret, környezeti kultúra, élet- és pályatervezés és az osztályközösségben felmerülő nevelési kérdések képezzék az osztályfőnöki órák anyagát. d) A diák-önkormányzati munka a gyermeki joggyakorlás színtere. Az önkormányzati munka is éves programok segítségével lesz átgondoltabb. A diákönkormányzatot a szabadidő hasznos eltöltését, a helyi hagyományok ápolását, a tanulói öntevékenység fokozását szolgáló programok tervezésére ösztönözzük. e) Az iskolai ünnepélyeket, rendezvényeket úgy szervezzük, hogy a megemlékezések élménydúsak,
magas
színvonalúak
legyenek.
A
hagyományoknak
megfelelően
évfolyamfelelősök végzik a szervezési, lebonyolítási munkát. Úgy koordináljuk a munkát, 56
hogy a tanulók és a nevelők minél nagyobb számban vehessenek részt a szervezésben és a lebonyolításban egyaránt. f) A beiskolázást körültekintően, időben szervezzük és kellő alapossággal, objektivitással tájékoztatjuk az érdeklődőket. g) A pályaorientáló munkát, a beiskolázást továbbra is körültekintően, a lehetőségek alapos feltárásával magas színvonalon végezzük. h) A gyermek- és ifjúságvédelmi munka egyre jobban előtérbe kerül. Ifjúságvédelmi felelőseik akkor tudna hatékonyan intézkedni, ha az osztályfőnöki segítség megfelelő. A szélsőséges szociális egyenlőtlenségek megismeréséhez, az iskolai és önkormányzati segélyek elosztásához folyamatosan vezetett, pontos nyilvántartásra van szükségünk. A változások átvezetése, a nyilvántartások naprakész állapota elengedhetetlen. i) Az iskolai könyvtár a tanulási - tanítási folyamat legfontosabb kiszolgáló egysége, mely az anyaintézményben főállású szakképzett könyvtáros irányításával működik.
Az
állomány-gyarapítást az intézményi igényeket figyelembe véve végzi. A NAT által előírt könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatásában meghatározó a szerepe. Az iskolai könyvtár szaktanácsadó által jóváhagyott szervezeti működési szabályzattal, gyűjtőköri szabályzattal, katalógusszerkesztési szabályzattal, tankönyvtári szabályzattal rendelkezik. Könyvtárpedagógiai programban tervezi az oktató-nevelő munkához való kapcsolódását, ennek módjait. j) A környezeti kultúra hatékonyságának fejlesztése érdekében – a törvényi előírásoknak megfelelően –a programunk önálló egységeként kidolgoztuk a környezeti nevelés programját. k) Az egészséges életvitelre, az egészség-megőrzésre törekvést türközi az egészségnevelési program, melynek újragondolására, hangsúlyosabbá tételére szintén a törvényesség késztetett.
57
11.1.1 Feladatok a személyiségfejlesztésben „Az ember már gyermekként is az emberi létezés önálló és önmagában értékes alakját valósítja meg, melyben sajátos módon találkozik a világgal, és amelyben sajátos módon érvényesül a tökéletességre való törekvés.” (Nyíri Tamás) Célkitűzéseinknek és értékrendünknek megfelelően feladatunk a magas szintű oktatás, szilárd alapműveltség biztosítása a tanulási - tanítási folyamat intenzív kihasználásával. A tanítási - tanulási folyamat tervezésénél a kerettanterv követelményeiből és a pedagógiai programunkban megfogalmazott célokból indulunk ki, és a következők megvalósítására törekszünk a személyiségfejlesztésben:
11.1.2 Az értelem fejlesztése Az értelem kiművelése az iskola fontos feladata, melynek középpontjában az információfeldolgozás (vétel, kódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) áll. Az értelem kiművelésének két alapvető feladata: a) a tanulási motívumrendszer, b) az értelmi képességek rendszere kialakulásának segítése. a) A tanulási motívumok fejlesztése: (vagyis azok a tanulási motívumok, melyek a tanulókból szándékolatlan illetve szándékos tanulást képesek kiváltani.) -
a megismerési vágy felkeltése,
-
a felfedezési vágy felkeltése,
-
a játékszeretet fejlesztése – a játékosság a szimulációs anyag eszköztára, melynek során a tanuló eljut az alkotásig, ami már tényleges kreatív tevékenység,
-
a teljesítményorientált tevékenység tudatosítása – a tanulókban ki kell alakítani a szélsőségmentes optimális teljesítményvágyat,
-
a tanulás értelmének megmutatása – tapasztalnia kell a diáknak, hogy a tanulásnak gyakorlati értéke van, a továbbtanulási szándék, az önfejlesztés igényének kialakítása. Így az élethosszig való tanulási motívumként működhet.
58
b) Az értelmi képességek fejlesztése: -
a megismerés teljes folyamata – az információk célirányos megszerzésével indul. A megismerést lehetővé tevő különböző képességek: a megfigyelés, az átkódolás, az értelmezés, az indoklás, bizonyítás, értékelés.
-
A kognitív kommunikáció – alapvető funkciója a kivitelező tevékenység és a megismerés, a gondolkodás, a tanulás szolgálata.
-
A gondolkodás bonyolult képességrendszer. A legfontosabb gondolkodási képességek: a viszonyítás, az általánosítás és osztályozás, és a problémamegoldás.
-
A tanulási képesség fejlesztése – a kognitív képességek fejlesztésével, a tanulási módok optimalizálásával valósul meg.
11.1.3 Az érzelmek fejlesztése, mélyítése, gazdagítása A tanulók különböző kisközösségekben élnek. Ahhoz, hogy kapcsolataikat alakítani tudják, fejleszteni kell szociális motívumaikat. -
Szociális képességek fejlesztése - a szociális kommunikáció fejlesztése, vagyis érzelmi állapot, viselkedés, magatartás megfelelő irányú elmozdulásának segítése.
-
A kötődés képességének fejlesztése, - segítségnyújtás ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek új kapcsolatok kiépítésére, kapcsolatrendszerük gazdagítására.
-
Csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség fejlesztése – az iskola gazdag tevékenységrendszerében alakulnak csak ki ezek a képességek. Pl.: – nemzeti ünnepek életkorba illeszkedő ünneplése, – optimális csoportszerveződés a tanórákon, – kisközösségi csoportok – sportkörök, szakkörök stb.,
-
Érdekérvényesítő képesség, együttműködés, a vezetés, a versengés képességének fejlesztése.
11.1.4 Személyes motívumok fejlesztése Az embernek önmagával harmóniában kell élnie. Ennek feltétele, hogy testileglelkileg egészséges legyen. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés fontos egysége a személyes fejlesztés. 59
Az önkiszolgálási motívum fejlesztése – a biológiai szükségletek, komfortszükséglet, mozgásszükséglet és az élményszükséglet kielégítése. A biológiai és komfortszükséglet pozitív szocializálása mellett az iskola feladata a hátrányos motívumok (káros szenvedélyek, függőségek) prevenciója, szokások, attitűdök és meggyőző minták adásával. Az iskola alapvető feladata a mozgásszükséglet kielégítése. Az önvédelmi motívumok fejlesztése – az egészséges életmód, az egészségvédő motívumok fejlesztése, konfliktuskezelési módokkal való megismertetés. Az önértékelési motívumok fejlesztése – önbizalom, önbecsülés realizálása, a képességeket figyelembe vevő valóságszerű teljesítményértékelés kialakítása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat két szervezeti szinten, tanórán és tanórán kívüli tevékenység keretében oldjuk meg. A
tanórán
kötelező
személyiségfejlesztést
és
ezzel
együtt
a
személyiség
kibontakoztatását a tanterv illetve az ehhez kapcsolódó pedagógiai feladatok határozzák meg. A differenciált tanulási-tanítási folyamat gyakorlata lényeges mozzanata ennek a folyamatnak. Célunk, hogy az általunk megjelölt személyiségjegyek, mint értékek kialakuljanak és megszilárduljanak diákjaink személyiségében. Az erkölcsi értékek kialakulásához az intézményi keretek között minden lehetőséget megragadunk.
12 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő-oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és tanulók közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül. A társadalmi környezetben megnyilvánuló értékváltás érződik az iskolában. Az iskola egyik fontos feladata az értékdevalválódás megállítása. Az erkölcsi morál, az etikus viselkedés a viselkedéskultúra alapja. Az értékzavarok a társas érintkezésre is vonatkoznak mindkét intézményben (anyaiskola, tagiskola. Az ember társas lény, életének nagy részét csoportokban éli, fontos, hogy milyen az egyén szocializációja. Meg kell tanítanunk diákjainknak, hogy a csoport bizonyos helyzetekben erősebb, értékesebb dolgok létrehozására képes, mint az egyén.
60
12.1 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink A személyiség komplex fejlesztése magába foglalja nemcsak a gyermek önmagához, hanem a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését. Ezen a ponton tulajdonképpen a személyiség fejlesztésével egyben a közösségfejlesztési feladatoknak is eleget teszünk.
12.1.1 Közösségfejlesztési feladataink 1.) A különféle iskolai közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2.) A
tanulók
életkori
fejlettségének
figyelembevétele
a
tanulóközösségek
fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes- személyiséggé válásáig. 3.) Az önkormányzás képességének alakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4.) A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. 5.) A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
61
Az osztály ne csak egymás mellett dolgozni kényszerülő, azonos korú gyerekek összessége legyen, hanem szerveződjön közösséggé. Ennek a szerteágazó feladatnak az irányítója az osztályfőnök, aki első lépésként feltárja az osztály közösségi jellemzőit és megállapítja a közösséggé alakulás szintjét, - majd, feltárja a közösség csoportszerkezetét, - közös programokkal erősíti a fejlődést, - szaktanári együttműködéssel gyakoroltatja a közös munkavégzés szabályait, - közösségi normákat alakít ki a kortársi kapcsolatok erősítésével, - tudatosítja a tanulókban, hogy az osztály egy nagyobb közösséghez, az évfolyamhoz és az iskolaközösséghez tartozik, - az iskolaközösség normáit a házirend fogalmazza meg, mely az együttélés taxatív szabályait tartalmazza. A tantestület minden tagja a saját szakterületén arra törekszik, hogy kiépítse és megszilárdítsa azokat a személyiségvonásokat, melyek a tanulók számára lehetővé teszik a minél biztosabb és eredményesebb szocializációt, a kommunikációt, a viselkedési normák megtartásával.
13 Az iskolai tanulói szervezetek 13.1 Tanulási alapidőben létrehozott csoportok ● a szervezeti struktúra alapja az osztály ● ezt a hagyományos osztálystruktúrát további csoportbontás követheti: az osztálylétszámtól függően baleset-megelőzési célszerűségi okokból a 18-20 fő feletti osztályoknál (informatika, angol, technika tantárgyaknál) az KÉK-es osztályok esetében gyakori csoportbontások a tanulási – tanítási folyamat sokszínűsége okán elengedhetetlen (barkács, K.V.K.,báb, néptánc,
furulya,
sakk,
informatika,
idegen
nyelv
ismeretanyag
elsajátításában. a 2015/2016-os tanévtől felmenő rendszerben 7. és 8. évfolyamokon is élünk a képességek szerinti bontás lehetőségével matematika tantárgynál.
62
a 2016/2017-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben a 7. és 8. évfolyamokon a nemek szerinti bontás lehetőségével élünk testnevelés tantárgynál. A fent leírt csoportbontásokat tanévenként aktualizáljuk, melyek a tantárgyfelosztáson és az órarenden is nyomon követhetők.
13.2 A tanulásszervezésben jelentős szerepet tölt be az alkalmi tanulócsoportok létrehozása ● feladatorientált ismeretszerzés, gyakorlás (projekt, kooperatív munka) ● kiscsoportos és páros tevékenység.
13.3 Tanulási alapidőn kívüli csoportok Minden tanulónk számára lehetővé tesszük, hogy intézményünkben szervezett keretek között felkészüljön a következő napi tanórákra, bővítse ismereteit, gyakorlati tapasztalatokat szerezzen az egészséges életvitellel, helyes fogyasztási szokásokkal kapcsolatban, esetleg alapvető gazdasági-pénzügyi ismereteket szerezzen.
13.3.1 Napközis csoport -
anyaiskolában minden igénylőnek az alsó tagozat b; osztályaiból
-
iskolaotthonos csoportok (1-4. osztály)
-
tagiskolában minden igénylőnek
13.3.2 Tanulószoba - minden igénylőnek 5-6. évfolyamon és tanulói felügyelet 7-8. évfolyamon az anyaiskolában.
13.3.3 Szakkörök -
egyéni jelentkezés képességek, érdeklődés, igény szerint – a felvállalt tevékenységi körökben, térítésmentesen
13.3.4 Iskolai sportkör -
minden tanulónak 63
A fenti csoportok közül önkéntes csatlakozás szerint szerveződnek: szakkörök, sportszakcsoportok, kiválasztás alapján szerveződik: az énekkar, orvosi javaslat alapján szerveződik: a gyógytestnevelés vagy tartásjavító torna, amit az iskola és/vagy a VMPSZSZ Várpalotai tagintézménye erre alkalmas helyiségeiben tartanak a szakemberek.
14 Az iskola hagyományainak rendszere Egy érdeklődő idegen, egy külső szemlélő, egy iskolás éveit régen túlhaladt szülő számára is valószínűleg a hagyományrendszer lesz az, amely a sajátos arculatot leginkább kidomborítja. Hagyományaink ápolását a közösségfejlesztés egyik sarkalatos feladatának, lehetőségének tekintjük. A tagiskolával való gyarapodás hagyományaink gyarapodását is jelenti. A Bán Aladár Általános Iskola Rákóczi Telepi Tagiskolája az alább felsorolt területeken őrzi hagyományait. Az együtt munkálkodás során pedig törekszünk arra, hogy néhány év múlva legyenek közös hagyományaink.
14.1 Az iskola szervezeti hagyományai diákönkormányzat, diáktanács, diákképviselők, iskolanap, kulturális bemutató házirend ügyei, iskolatörténeti hagyományok (kiállítás, múzeum, kapcsolat a régi tanárokkal, tanítókkal, diákokkal); iskolai jubileumok ünneplése; névadóról való megemlékezés iskolaújság, iskolarádió, külső kapcsolatok (egyházakkal, társintézményekkel, óvodákkal, középiskolákkal, más általános iskolákkal, támogatókkal, szponzorokkal), civil szervezetekkel, egyesületekkel a szülők és az iskola kapcsolatainak hagyománya, bál 2 évenkénti iskolai kirándulások
14.2 Az iskola tantárgyi hagyományai Az anyaintézmény állandó kiállítása a névadó hagyatékából, 64
egyedi tantárgyak, tantárgycsoportok, egy-egy tantárgyhoz kapcsolódó hagyományok (rendezvények, bemutatók, szakkörök, klubok, tantárgyi versenyek, vetélkedők, pályázatok), oklevelek, egyéni és közösségi elismerések hagyományai művészeti és kulturális hagyományok, iskolaújság, iskolarádió, énekkar, tanulói munkákból kiállítás az iskolanapon.
14.3 Az iskolai rendezvények hagyományai helyi/megyei, országos, regionális szintű rendezvények; csatlakozás helyi, regionális és országos akciókhoz, mozgalmakhoz, regionális és országos mozgalmakhoz kapcsolódó (kezdeményezői) hagyományok.
14.4 Iskolai szintű rendezvények ünnepek az iskolában, a névadó kultusz hagyományai, a családi jellegű ünnepek hagyományai, az állami (egyházi) ünnepek hagyományai, az iskolai élet hagyományai (pl. búcsúztatás), iskolanapok (Bán Aladár nap, Telepi Napok), kulturális versenyek, szemlék, gálák, bemutatók, sportnapok, az iskolai könyvtár rendezvényei, kirándulások, túrák szülők és iskola közös programja (szülői értekezlet, családlátogatás, sportnap, egészségnap, ovisuli, nyílt nap, pályaválasztási rendezvények), nevelőtestületi hagyományok (tantestületi kirándulás, szakmai program, nőnap, fiúnap, pedagógusnap, karácsony), iskolatörténet.
14.5 Értékelési hagyományok a normarendszer nevelő hatása, jutalmazás, elismerés, kitüntetés hagyományai, elmarasztalás hagyományai.
65
14.6 Az iskolai környezet alakításának hagyományai a tárgyi és szellemi környezet formáló hatása, az intézmény külső megjelenése, az iskola belső képe, az osztálytermek képe, rendje, a szaktantermek berendezése, tárgyainak gondozása, a gyűjtés hagyományai, a folyosók világa, dekorációja, rendje, az iskola faliújságai, hirdetőfelületei.
14.7 A település és az iskola kapcsolatainak hagyományai a település, település-rész ünnepi hagyományai, kultuszai az iskolában, az iskola tanulóinak szereplései a település ünnepein, a település ünnepei az iskolában.
14.8 Iskolai ünnepségek, megemlékezések tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, ballagás, október 23-i megemlékezés iskolai szinten, március 15-i megemlékezés iskolai szinten, az iskola névadójáról megemlékezés iskolai szinten, iskolanapon karácsony, anyák napja évfolyam, osztálykeretben, Föld napja, Madarak és fák napja tagozat szintjén (alsó, felső), Víz Világnapja, Kihívás napja – sportnap,
14.9 Az iskolarádió műsorai - irodalmi, történelmi személyiségek évfordulói
Hónap/foglalkozás
program
SZEPTEMBER 1.
- Riport a DÖK támogató tanárával, Vera nénivel a DÖK éves munkatervéről 66
2.
Éves munkaterv megbeszélése, feladatok kiadása - szakkörök bemutatkozása (diák, szakkörvezető ismerteti)
3.
- szakkörök bemutatkozása (diák, szakkörvezető ismerteti)
4.
- műsor összeállítása és próbálása a Zene világnapjára
OKTÓBER 1.
- megemlékezés: a Zene világnapja okt. 1.
2.
- Aradi vértanúk (okt. 6.); megemlékező az 5. évfolyam
3.
A Finnugor Rokon Népek Napja (minden év októberének harmadik Szombatja) - kapcsolódik iskolánk névadója Bán Aladár munkássága A héten naponta finnugor mesék és találós kérdések - Programajánlatok az őszi szünetre
NOVEMBER 1. 2.
- A magyar nyelv napja – nov. 13. (magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napja)
3.
- Nemzetközi Diáknap (nov.17.) – beszélgetés a diákönkormányzat tagjaival
4. DECEMBER 67
1.
- karácsony hava – népszokások ismertetése
2.
- télapó és karácsonyi versek, dalok éneklése, versmondása alsósoknak szaloncukorért
3.
- télapó és karácsonyi versek, dalok éneklése, versmondása alsósoknak szaloncukorért - barkács- és ajándékötletek karácsonyra - Programajánlatok a téli szünetre
JANUÁR 1.
Új évi köszöntők, népszokások
2.
- műsor összeállítása, begyakorlása a Magyar kultúra napjára
3.
- megemlékezés a Magyar kultúra napjáról (jan. 22.)
4.
- indul a második félév: tanácsok, ötletek a tanuláshoz
FEBRUÁR 1.
- - indul a második félév: beszélgetés tanulási szokásokról
2.
- Valentin nap - üzenetek
3.
- farsang – népszokások, jelmezes ötletek
4.
- farsang – beszélgetések az osztályfarsangokról
MÁRCIUS 1.
- Hrabowszky György születésének 255. évfordulója
2.
- Víz Világnapja (márc. 22.) 68
3.
- riport készítése a Bakonykarszt pályázatán és vetélkedőjén résztvevő tanulóinkkal
ÁPRILIS 1. 2.
- Költészet napja (ápr.11) Arany János versei – a költő születésének 200. évfordulója alkalmából
3.
- Föld napja (ápr. 22.) Beszélgetés a környezet tudatosságról
4.
- Előzetes körkép a Bán Aladár napi rendezvényekről, előkészületekről Beszélgetés szervezőkkel, résztvevőkkel
MÁJUS 1. 2.
- Madarak és Fák Napja (máj. 10.)
3. 4.
A nemzeti összetartozás napja megemlékező műsor összeállítása, begyakorlása
JÚNIUS 1.
- jún. 4. A nemzeti összetartozás napja Megemlékező műsor
2. - az éves munka értékelése
, programajánlatok a nyárra
69
15 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység „A gyermek még nincs birtokában tényleges döntési képességének. Belső és külső hatások elősegíthetik, vagy korlátozhatják jóra való szabadságának feltételeit. A gyermeket már személyes döntését megelőzően is el lehet rontani. A hatások kényszerű korlátozása vagy megszüntetése a nevelés folyamán történik.” (Nyíri Tamás) Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy egyre több gyermek szociális, mentális szempontból hátrányos helyzetű. A velük való bánásmód nagy körültekintést igényel és sok esetben nem is oldható meg intézményi kereteken belül. A gyermekek közti különbségek, különbözőségek óriásiak lehetnek. A különleges bánásmódot igénylő gyerekek egyéni bánásmódot igényelnek az iskolában. Ilyenek a:
15.1 Tanulási nehézséggel küzdő tanulók fejletlen kognitív képességek, pl. a képzelet, a koncentrálóképesség alacsony, emocionális problémák; szociális hátrányok; hosszú távú tanulási nehézségek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), beszédhibák.
15.2 Magatartászavarok miatti problémás tanulók a) visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű tanulók (félénk, csendes, visszahúzódó, csavargó, stb.) b) ellenséges (agresszív) és inkonzekvens tanulók (engedetlen, kötekedő, támadó) A pedagógusoknak meg kell ismerniük tanítványaikat, hogy szükség esetén különleges bánásmódban részesíthessék őket. A tanulásban akadályokat képezhetnek a személyiség jellemzői (pl. szorongó gyermek), a környezet sajátosságai (pl. hátrányos helyzetű család) és adódhatnak a problémák a gyermek és környezetének kapcsolatából is. A pedagógusoknak a szervezési mód, a módszer, a motiválás, a feladat, a taneszköz kiválasztásánál, a tanulás szervezése, és az értékelés során tudatosan gondolniuk kell ezekre a tanulókra is. 70
Sokszor a problémás viselkedést kiváltó okok megtalálása a megfelelő segítség. Ez után az egyéni bánásmód mind a nevelés, mind az oktatás területén eredményhez vezethet.
15.3 Az eredményes problémamegoldás feltétele - pedagógusok megfelelő pszichológiai kultúrája, - a csoporttársak, osztálytársak megfelelő viszonyulása, -a család pozitív és támogató hozzáállása a fennálló problémához, - szakképzett gyógy-/pedagógus jelenléte az intézményi nevelés-oktatás területén.
15.4 Színterei szoros kapcsolat az óvodával, a Gyermekjóléti Szolgálattal, Veszprém Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Várpalotai Tagintézményével tanulási nehézségekkel küzdők speciális csoportja (tanulás tanítása), az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, testi – lelki egészségnevelési orientáció, felzárkóztató órák (kiscsoportos, egyéni), napközi otthon, egyéni fejlesztő foglalkozások, a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai, családlátogatások, szülők és a családok segítése a nevelési gondok megoldásában.
15.5 Módszerei a követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok biztosítása, egyénre szabott segítő differenciálás, önmagukhoz viszonyított fejlődés értékelése, az Arizóna-program, tanuláshoz segédeszköz használatának engedélyezése, biztosítása.
71
15.6 Tartalma testi – lelki egészségnevelési program, viselkedéskultúra fejlesztési program, egész napos iskolai program. Nagy odafigyeléssel készíti az intézmény a prevenciós programját, mely az osztályfőnöki tanmenetben realizálódik. A megelőző munka leglényegesebb eleme a felvilágosítás: - meghívott előadókkal, - védőnő, orvos támogatásával, - rendőrség, honvédség közreműködésével.
16 A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 16.1 A tehetséggondozás útjai -
Gyorsítás, léptetés (egy tanév alatt több tanév anyagát végzik el a tehetségek).
-
Elkülönítés. Pl. művészeti fakultás keretében, grafika/drámajáték
-
Gazdagítás, dúsítás (normál tanórák mellett differenciált tananyag; emelt óraszám; tanulmányi-, kulturális-, sportverseny; fakultáció; szakkör). Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok
oktatói munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményekhez. Az anyaiskola 1-4. évfolyam négy osztályában a KÉK alapján dolgoznak tanulóink, nevelőink. E program kidolgozott tananyaga, módszertana az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat részesíti előnyben. Elősegíti a tehetséggondozást és a tanulói képességek kibontakoztatását különösen a művészeti (néptánc, báb, furulya, sport (sakk), informatika) területeken. A tanórai differenciálás feltétele a tanulók egyéni jellemzőinek megismerése (képességeik, előzetes ismereteik, motiváltságuk, munkavégzésük, együttműködő képességük, 72
szociális hátterük, társas helyzetük). Ezek egyéni jellemzői adják a differenciálás alapját. Ehhez választ a tanár adekvát szervezeti keretet, formát, stratégiát, szervezési módot, módszert, feladatot, taneszközt. A tanulók egyéni tanulását, önképzését, a tehetséges tanulók önművelését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A szaktanárok könyvtári órák szervezésével erősítik a tanulók olvasóvá nevelését, az önálló ismeretszerzés képességét is fejlesztve. Az iskolai könyvtárban nemcsak a hagyományos ismerethordozók állnak a diákok, tanárok rendelkezésére, hanem biztosított a számítógép-használat, és az Internet hozzáférés is. Az utóbbiak használatára tanórán kívül az informatika termekben is van lehetőség. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata elősegíti a tehetséggondozást. A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után, lehetőség nyílik arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használhassák. A tudás, az ismeretszerzés tanórán kívüli színterei a szakkörök, melyek jellegét a tanulói tehetség, a szülői igény, a nevelőtestületi kapacitás feltérképezése után határozzuk meg. A tantestületi összetétel lehetővé teszi a sokszínű szakköri kínálatot: háztartási alapismeretek (5-8. osztály)
zenebirodalom (5-8. évf.)
középiskolai előkészítő magyar (8.évf.)
középiskolai előkészítő angol (8. évf.)
matematika (3-4. évf.)
középiskolai előkészítő matematika (8.évf.)
step aerobic (3-8.évf.)
turisztika (1-6. évf.)
sportjátékok (3-4. évf.)
játékos mozgásfejlesztés (1-4. évf.)
sport-játék(2.évf.)
természetvédelem (5-8. évf.)
könyvbarát (5-8. évf.)
foci (2-4. évf.)
asztalitenisz (3-8. évf.)
angol (5-6. évf.)
kosárlabda (3-8 évf.)
film (7-8. évf.)
drámajáték (5-8. évf.)
sakk (1-6. évf.)
rajz (1-4. évf.)
katasztrófavédelem (5-8. évf.)
énekkar (3-8. osztály) Az anyaintézményben és tagiskolában is előzetes szülői és tanulói igény felmérés után kezdik a szakkörök pontos program szerinti munkájukat. 73
Az elméleti ismeretek gyarapításán kívül a mozgáskultúra, a sporttevékenység fontos szerepet játszik az iskola életében. Minden munkanapon, alkalmanként hétvégeken is biztosítjuk a sportolás lehetőségét. A diáksportkör, a tömegsport - ami esetenként korcsolyázás és úszás - foglalkozásokon kívül az alábbi sportcsoportokat működteti: torna, röplabda, kézilabda, kosárlabda, atlétika, aerobic, futball, asztalitenisz. A tanulmányi és sportvetélkedőre, feladatmegoldó versenyre való felkészülés egyéni foglalkozásokon is történhet. Tanulói pályázatok elkészítéséhez a legcélszerűbb a kiscsoportos munkaforma.
74
17 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának módjai A munkaformák meghatározása előtt felmérést készítenek a tanítók és a szaktanárok. A tanulói sikertelenség mértékének megállapítása után dönthető el, kezelhető-e intézményi szinten a probléma. Ha nem - további szakmai (pszichológusi, gyógypedagógusi) segítséget veszünk igénybe (VMPSZSZ Várpalotai Tagintézménye vagy Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság). Természetesen a folyamat a szülő bevonásával történik. Ha a bizottság, illetve a Nevelési Tanácsadó véleménye sajátos nevelési igényt vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási zavart mond ki, az illető tanuló egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkozásokon kap speciális fejlesztést. A Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer segítségével tanítóink nemcsak a tanulói alapkészségek szintjét mérik fel. A rendszer alkalmas a fejlesztés közbeni, és fejlesztés utáni szintfelmérésre egyaránt. Az alsó évfolyamban az alapkészségek megszilárdítása érdekében, a lassúbb tempóban
haladók
felzárkózató
foglalkozáson
pótolhatják
az
ismerethiányt,
vagy
szilárdíthatják meg tudásukat. A felzárkóztatás lehetőségét felső tagozatos tanulóknak is biztosítjuk a következő tantárgyakból: anyanyelv, angol, matematika. A munkaformát attól függően választják meg a tanárok, hogy melyik látszik eredményesebbnek. A felzárkóztatás történhet kiscsoportos vagy egyéni foglalkozás keretében. Ha a lemaradás, vagyis a tanulási kudarc nem képességbeli okokra vezethető vissza, hanem a rossz tanulási módszerekhez, akkor a felzárkóztató foglalkozásokon tanulási módszerek elsajátítására kell helyezni a hangsúlyt. Tanulási kudarcok megelőzése, mérséklése, tanulási problémák esetén szakszerű nevelői segítségnyújtás kihasználása – e célok megvalósulása érdekében vesznek részt tanítványaink délutáni napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokon. A tanórákon történő differenciált munkaformák (egyéni, páros, csapatmunka) a felzárkóztatást
is
szolgálják.
Minden
nevelő
75
kötelessége,
hogy
a
szakszolgálat
szakvéleményét, illetve a bizottság szakértői véleményét az illető tanulóról megismerje, tudomásul vegye, s annak, azoknak figyelembe vételével segítse diákját. Könnyített testnevelésen, mozgásjavító tornán vehetnek részt azok a tanulók, akik ez irányú orvosi javaslattal rendelkeznek. A kiscsoportos foglalkozásokat mozgásfejlesztő képesítéssel és testnevelő tanári végzettséggel rendelkező pedagógus vezeti. A csoportok kialakításának tényezői: életkor, nem, mozgásszervi probléma. Tantestületünk személyiségfejlesztő tevékenységének hatékonyságát erősítik az iskolai
hagyományok,
ünnepségek, városi fellépések. Ezek
hangulatukkal, íratlan
szabályaikkal, a szereplés sikerével erősítik a különböző egyéni képességek megszilárdulását. Az KÉK alapján dolgozó tanulóink sokféle tevékenységi területen próbálják ki magukat. Azok a gyerekek, akik valamiben gyengébbek, így lehetőséget, alkalmat kapnak arra, hogy „erősségüket” megtalálják. Azokat az erősségeket, melyeket a közösség elfogad, elismer. Így a gyengéket sikerélményük ösztönözheti a továbblépésre, a „gyengeségek” leküzdésére. Hisz valamiben mindenki tehetséges!
18 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanuló állapota, a családlátogatások információi, a lakókörzetből, hivatalos szervektől, orvostól, védőnőtől kapott jelzések segítik a feltáró munkát. A hátrányos helyzetű tanulót nyilvántartásba veszi a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és munkaköri leírásának megfelelően - felveszi a kapcsolatot a városi Családsegítő Szolgálattal és a Polgármesteri Hivatalban a Szociális Gyámügyi Irodával. Az ifjúságvédelmi felelős fogadó óráján segít abban, hogy a család az őt megillető támogatásokhoz, segélyekhez (étkezési, taneszköz beszerzési, nevelési, beiskolázási) hozzájuthasson. Az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökkel szoros kapcsolatot tartva figyelemmel kíséri a gyermek életének alakulását. Ha a hátrány érezhető a tanulmányi munkában, a tanuló részt vehet felzárkóztató, tanulószobai, illetve napközis foglalkozásokon. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a hátrányt jelentő tevékenység feltárása (anyagi, morális, mentális), testi, lelki egészségnevelési program, 76
személyiség gazdagító napközi otthonos és tanulószobai nevelés és oktatás, diák étkeztetés (reggeli, ebéd, uzsonna), felzárkóztató foglalkozások, egészségügyi szűrővizsgálatok, mentálhigiénés program, segélyezési lehetőség biztosítása, szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, könyv, stb.), szociális szolgáltatások biztosítása (pl. versenyre nevezési díj befizetése az iskolai Alapítvány támogatásával), iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, tanácsadás a tanulónak, szülőnek, a tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (tábor), szociális ellátások számbavétele, a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolata, a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése, családlátogatások, iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége, szükség esetén a rászoruló gyermekek önkormányzati segélyezésre javasolása, viselkedéskultúra fejlesztési programja,
18.1 A megvalósítás stratégiája ● Feltételek biztosítása személyi: továbbképzés, átképzés (fejlesztő pedagógia), tárgyi: épület, helyiségek, eszközök, ábrák, tablók, demonstrációs eszközök, anyagi: a megvalósításhoz szükséges pénzeszközök gazdagítása (pályázat, alapítvány). ● Az alkalmazott módszerek -
megfigyelés, beszélgetés, családlátogatás, előadás, tanácsadás, konfliktuskezelés, drámapedagógia elemei,
-
szülőkkel való kapcsolattartás módszerei,
-
külső segítségforrás felkutatása. 77
18.2 Gyermek- és ifjúságvédelem, szociális szolgáltatások 18.2.1 A gyermekvédelmi munka célja, feladatai A mai magyar társadalomban a gyorsan növekvő és egyre súlyosbodó szociális problémák érzékenyen érintik gyermekkorosztályunk jelentős részét. A sokféle problémából: pl. a családok ellehetetlenült helyzetéből (hajléktalanság, munkanélküliség, szegénység, krízisek stb.) és ezek gyerekekre ható következményeiből (elhanyagolás, tanulási, magatartási problémák) eredően nagy jelentőségű feladatot kell felvállalnia az iskoláknak a gyermekvédelem területén. E tevékenységterület legfontosabb feladata az esélyegyenlőség biztosítása tanulóink számára. Külön esélyegyenlőségi terv tartalmazza a nevelők számára az ezzel kapcsolatos feladatokat.
18.2.2 A gyermek- és ifjúságvédelmi munka minden pedagógus feladata A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a
tanulók
fejlődését
veszélyeztető
körülmények
megelőzésében,
feltárásában,
megszüntetésében. Az anya- és a tagiskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök működnek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladataikhoz tartozik különösen: -
A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
-
családlátogatásokon vesznek részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,
-
a veszélyeztető okok megléte esetén értesítik a Gyermekjóléti Szolgálatot,
-
segítik a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét,
-
a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezik,
-
tájékoztatást nyújtanak a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, 78
-
tartják a kapcsolatot óvodákkal, hivatalos szervekkel, védőnőkkel, háziorvossal,
-
hetente fogadó órát tartanak szülőknek, tanulóknak
-
naprakész nyilvántartást vezetnek a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókról,
-
pályázatírás,
-
rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken,
-
naprakészen tájékozódnak a szakirodalomban,
-
figyelemmel kísérik a törvényi változásokat.
18.2.3 A gyermekvédelmi munka feladatai Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyerekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: -
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,
-
meg kell keresni a problémák okait,
-
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
- jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. ● A gyerekeket veszélyeztető vagy számára valamilyen hátrányt jelentő tényező feltárása: - anyagi, - mentális, - morális. ● A szakszerű ellátás feltétele -
önfejlesztő tréningek végzése,
-
szoros kapcsolat kialakítása az iskola ifjúságvédelmi felelősével és az iskolán kívüli segítőkkel: gyermekorvossal, védőnővel, gyámügyi előadóval. Családsegítő Központ munkatársaival, rendőrséggel, egyházzal. 79
Feladatok -
felzárkóztató programok (tanórán kívül, belül),
-
korrepetálás,
-
indulási hátrányok csökkentése,
-
szabadidős tevékenységek,
-
pályaválasztás,
-
a tanári – szülői közösségben együttműködés és szemléletformálás, kapcsolattartás,
-
tanácsadás a szülőknek,
-
drog-prevenció.
● Az elsődleges prevenció lehetőségei/Segítségnyújtás módjai: -
családlátogatások, egyéni beszélgetések,
-
segélyezés: beiskolázási, étkezési, tankönyv,
-
speciális programok szervezése,
-
közös szabadidős programok – személyiségfejlesztés,
-
segítségnyújtás a tanulásban: speciális fejlesztő foglalkozások (szocio-csoportok),
-
Alapítványaink (Bán Aladár Általános Iskoláért Alapítvány és a „Kincskereső Alapítvány a Rákóczi Telepi Általános Iskola diákjaiért”) támogatásai. Pl. versenyek, szabadidős programok részvételi költségei.
● Alkalmazott módszerek -
megfigyelés, beszélgetés, családlátogatás, előadás, fórum, szóróanyagok, tanácsadás, konfliktuskezelés, tréningek, drámapedagógia elemei.
● A megvalósítás formái -
tanórán kívüli személyiségfejlesztő foglalkozások,
-
nyílt nap, fogadó óra, írásos – képi forma.
● A megvalósítás során elvárt hatások -
az iskolai gyermekvédelem akkor válik hatékonnyá, ha a problémát sikerül megelőzni, illetve a probléma megoldásában komplex beavatkozást tud megvalósítani,
-
a családban történt életvitel változás „morzsái”,
-
továbbtanulási esély növelése.
● Értékelés -
kérdőívek, külső intézmények jelzése; végzett tanítványok helytállása. 80
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes -
VMPSZSZ Várpalotai Tagintézményével,
-
Gyermekjóléti Szolgálattal,
-
Családsegítő Szolgálattal,
-
Polgármesteri Hivatallal,
-
gyermekorvossal,
-
továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
Összegezve: Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: -
felzárkóztató foglalkozások,
-
tehetséggondozó foglalkozások,
-
az indulási hátrányok csökkentését célzó tevékenységek,
-
a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
-
a pályaválasztás segítése,
-
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek),
-
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése – drog-prevenció,
-
a családi életre történő nevelés,
-
a napközis, illetve tanulószobai foglalkozások,
-
az iskolai étkezési lehetőségek biztosítása,
-
egészségügyi szűrővizsgálatok,
-
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),
-
a tanulók szociális helyzetének javítása,
-
szülőkkel való együttműködés, pályázati lehetőségek kihasználása.
-
tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,
-
önismeretei és személyiségfejlesztő tréningek,
81
19 Az ellenőrzés feladata és célja A mérés, ellenőrzés, értékelés fontos összetevője az intézmény önértékelési programjának, ezért külön dokumentumban rögzítjük annak részleteit, melyek kiterjednek a pedagógusok, a vezető és az intézmény önértékelésére is. Az intézményi mérések, ellenőrzések a tanulókra vonatkoztatva: Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez azonban az ellenőrzés eredményeit elemezni kell, ezt a folyamatot nevezzük értékelésnek. Az ellenőrzés tipizálásakor figyelembe vehetők az ellenőrzés területei, típusai, módszerei. A mérés fogalma az oktatásban A mérés az ellenőrzésnek az a módszere, amely legtöbbször a tanulók által nyújtott teljesítmények kimutatására szolgál. Az iskolában általában kétféle mérést alkalmazunk: a tantárgyi (vagyis a tantervi követelményeknek való megfelelést vizsgáló ún. tudás szintmérés) és a neveltségi szintmérés. A mérés tervezésének követelményei A mérések tervezésekor az alábbi szempontokra kell válaszokat fogalmaznunk: -
Ki végzi a mérést?
-
Melyik évfolyamon?
-
Melyik tantárgyból, témakörből?
-
Mit? (Milyen követelmények teljesítését?)
-
Milyen időközönként?
-
Milyen módszerrel, mérőeszközzel mérünk? A mérések tervezése során arra feltétlenül figyelemmel kell lennünk, hogy a tudásszint
mérések eredményei önmagukban nem nyújtanak kellő alapot sem a tanulói személyiség, sem
82
a pedagógus munkájának értékeléséhez. Nagyon fontos, hogy e méréseket kiegészítsük a teljesítmények hátterét is megvilágító eljárásokkal. Az intézményi belső ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények: -
konkrétság,
-
objektivitás,
-
folyamatosság,
-
tervszerűség.
A megfelelő módszer kiválasztása elsősorban az ellenőrzés céljától és tartalmától függ. Az ellenőrzés folyamatos feladatai. a.) Általános szempontok a tanulói házirend betartatása a tanulókkal, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása és adminisztrációja, a munkatervben meghatározott feladatok elvégzése, a tanulói étkeztetés kulturáltsága, az épületek és udvarok általános tisztasága, rendje, a vagyonbiztonság ellenőrzése. b.) Minden dolgozóra vonatkozóan munkafegyelem megtartása, a munkakörhöz tartozó feladatok elvégzése és annak színvonala, a leltár rendje. c.) Pedagógusokra vonatkozóan a szakmai munka színvonala, tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, adminisztráció pontossága, beadott dokumentumok minősége, határidők betartása, nevelői ügyelet ellátása, kapcsolattartás a szülőkkel, pedagógiai –szakmai ellenőrzések(POK);minősítések (OH). d.) Ügyviteli dolgozóra vonatkozóan közalkalmazotti nyilvántartás vezetése, tanuló nyilvántartás vezetése, 83
irattári rend, Az ellenőrzési feladatok ütemezését az éves ellenőrzési terv tartalmazza, mely a mindenkori aktuális munkaterv része. A vezetői ellenőrzés/óralátogatás éves ütemtervét az intézmény vezetője az intézményvezető-helyettesével való egyeztetést követően készíti el. A pedagógusokra,
vezetőre,
valamint
az
intézményre
vonatkozó
pedagógiai-szakmai
ellenőrzések szempontjait, elvárás rendszerét, eljárásait az Intézményi Önértékelési Program és az Éves önértékelési Terv tartalmazza.
84
19.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, értékelése Értékelés: az ellenőrzés során feltárt adatok feldolgozása. Az értékelés a minőségbiztosítás alapja.
19.1.1 A tanulók ellenőrzése, értékelése Ki végzi? Pedagógus
Pedagógus, nevelőtestület
Kit? Tanulót
Tanulót
Mit?
Mikor?
Hogyan?/Mi alapján?
A helyi A helyi Tantárgyi tudást tantervben leírtak tantervben leírtak szerint szerint Magatartást, szorgalmat, házirend betartását
2 havonta, félévi, év végi értekezleten
A házirendben leírtak szerint A tanulók érdemjegyei, szöveges értékelése alapján
Pedagógus, nevelőtestület
Osztályközösségeket
Tanulmányi eredményeket
Félévi, év végi értekezleten, beszámolókon
Pedagógus, nevelőtestület
Osztályközösségeket (2-8. évf.)
Bukások számát, arányát
Félévi, év végi értekezleten, beszámolókon
A tanulók érdemjegyei, osztályzatai alapján
Pedagógus, nevelőtestület
Tanulókat, tanulói csoportokat
Tanulmányi versenyeken való részvételt
Év végi értekezleten, beszámolókon
Versenyeredmények alapján
Pedagógus, nevelőtestület
Tanulókat, tanulói csoportokat
Közösségi, rendezvények, iskolai ünnepségek sikerei
Az elért eredmények után folyamatosan, évkönyvben
Dicséret (igazgatói, osztályfőnöki nevelőtestületi)
Osztályfőnök, intézmény vezető-helyettes
Tanulókat
Továbbtanulásra jelentkezettek és felvettek aránya
Év végi értekezleten, beszámolókon
Felvételi eredmények alapján
85
19.1.2 Az oktató munkát segítő alkalmazottak ellenőrzése, értékelése Ki végzi?
Kit?
Mit?
Mikor?
Hogyan?
Iskolatitkárt
Munkaköri leírásban, jogszabályokban leírtak betartását
Folyamatosan
Beszélgetés, beszámoltatás, dokumentumelemzés
Intézményvezető
intézményvezető -helyettesek
Pedagógiai asszisztenseket
Munkaköri leírásban, jogszabályokban leírtak betartását
Folyamatosan
Beszélgetés, beszámoltatás
19.1.3 4.) Az iskolai munka eredményességének mérése A tudásszint mérések eredményei önmagukban nem nyújtanak kellő alapot sem a tanulói személyiség, sem a pedagógus munkájának értékeléséhez. Fontos, hogy ezeket a méréseket kiegészítsük a teljesítmények hátterét is megvilágító eljárásokkal. (Pl. klímavizsgálatok, szociometriai felvételekkel, attitűd vizsgálatok). Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzéseként az alább meghatározott méréseket végezzük: a) tanulók körében, tantárgyi mérések, a tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések, tanulói elégedettség mérése, A vizsgálatok témaköreit, a mérés célját, tartalmát, a feldolgozás, elemzés és értékelés szempontjait tanévenként állapítjuk meg és dolgozzuk ki. b) pedagógusok körében, az iskolai klíma vizsgálata (az intézményvezetői megbízás lejárta előtti tanévben. Felelős: intézményvezető) értékorientációs vizsgálat (intézményvezető választás előtt) SWOT analízis (felelős: intézményvezető)
86
-elégedettségi kérdőív kitöltése (intézményvezető) alkalmanként és törvényi előírásoknak megfelelően c) szülők körében, -szülői elégedettség mérése (minden osztályban) - A pedagógusok tanfelügyeleti látogatását megelőző intézményvezető szakmai ellenőrzését követően kérdőívek kitöltetése a szülőkkel. d) intézményi szinten, Az Intézményi Önértékelési Programnak, valamint az Éves Önértékelési Tervnek megfelelő önértékelés (pedagógus), vezetői önértékelés, intézményi önértékelés.
87
19.1.4 Tanulók, szülők, pedagógusok körében végzett mérések Tanulók körében Terület-nevelés
Szülők körében
Pedagógusok körében
Javasolt módszer
Terület
Javasolt módszer
Terület
Mérőlap. Hátrányos helyzetű tanulók felmérése, összesítése
Szülői igényfelmérés évente
Kérdőív vagy csoportos interjú
Iskolai klíma vizsgálata. 5 évente int.vez.megbízás lejárta előtt
Kérdőív vagy csoportos interjú
SWOT analízis erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása 2 évente
Esedékesség
Javasolt módszer
A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések Szociometriai vizsgálat 2-8. osztályban évente
Tanulói elégedettség mérése 4-8. évfolyamon
A gyerekek közérzete c. mérőlap
Az egészséges életmóddal kapcsolatos mérés (5-8. évfolyam
Kérdőív: drog, cigaretta teszt
Pályaválasztási szándék
Szülői elégedettség mérése
Kérdőív
2016/2017. tanév vége (Tanulók, Szülők, Pedagógusok körében)
Kérdőív
Alsó-, felsőtagozat váltásakor (Tanulók körében)
Alkalmanként (Tanulók körében)
Beszélgetés, rajz, kérdőív összesítő lap
7. év végén, 8. év félévkor (Tanulók körében)
88
19.2 Magatartás, tanulmányi munka értékelése Az értékelés célja (Miért?)
Az értékelés tartama (Mit?)
Tanulás iránti hozzáállás növelése
Mi motiválja a gyerekeket a tanulásban
Tanulási módszerek bővítése
Mi jellemzi a különböző korosztá lyok otthoni munkáját
Az értékelés célcsoport ja (Hol?)
3-8. osztály
5. és 7. osztály
Az értékelés időpontja (Mikor?)
október
február
Az értékelé gyakori sága
Az értékelés módsze rei Hogyan?
Az értékelés eszközei (Mivel?)
Az értékelés végrehajtói (Kik?)
Az értékelés eredményei nek felhasználói
2 évente
Sokszo rosított kérdőív
Sokszoro sított kérdőív
Osztályfőnökök
Tantestület
2 évente
Kérdőív családlá togatás tapaszta latai
Sokszorosí tott kérdőív
Osztályfőnökök
Tantestület
89
Megjegyzés a jövőre vonatkozóan
Min.bizt. csop: feladatterv készítése a kiszűrt problémák alapján Min.bizt. csop. feladatterv készítése a kiszűrt problémák alapján
19.3 A tanítási – tanulási folyamatra vonatkozó mérések A mérés célja (Miért?)
A mérés tartalma (Mit?)
Az értékelés célcsoportja (Hol?)
A mérés időpontja (Mikor?)
A mérés eszközei (Hogyan?)
Az értékelők (Kik?)
Az értékelés eredményeinek felhasználói
A tantervi követelmények elsajátítását összegző mérések
Minden témakör tananyagtartalmát
Minden évfolyamon
A témakör lezárását követően
Gyakorlati és írásbeli feladattal
Tanítók, szaktanárok
Tanítók, szaktanárok
A tanuló induló alapkészség szintjének meghatározása
Hangos olvasás, néma értő olvasás, írás, matematika
2-8. évfolyam
Szeptember 3. hete
Szóbeli – írásbeli feladatok
Tanítók, szaktanárok
Tanítók, szaktanárok
A tantervi követelmények teljesítési szintjének vizsgálata
Matematika, magyar
1. és 4. évfolyam
Január 3. hete és május közepe
Mérőlap
Tanítók, igazgató, igazgatóhelyettes
Tanítók
A tantervi követelmények teljesítési szintjének vizsgálata
Matematika, magyar
Nevelőváltás esetén
Mérőlap
Tanítók, igazgató, igazgatóhelyettes
Diagnosztizáló értékeléshez a tantárgyi követelmények teljesítése
Magyar, matematika
8. évfolyam
Január közepe
Feladatlap
Szaktanárok, igazgató, igazgatóhelyettes
A tantervi követelmények teljesítési szintjének vizsgálata
Magyar, matematika
5. évfolyam
Tanév végén
Mérőlap
Szaktanárok, igazgató, igazgatóhelyettes
Szaktanárok
Motorikus képességek vizsgálata
Testi fejlettség, terhelési vizsgálatok
1-8. évfolyam
Félév, év vége
Gyakorlati szintfelmérők
Tanítók, testnevelők
Tanítók, testnevelők
Diagnosztizáló mérés
Alapkészségek, - képességek
1. évfolyam
Első félév
DIFER
1. o-os tanítók
Tanítók
Diagnosztizáló mérés
Kulcskompetenciák
5. és 6. évfolyam
Szeptember
Mérőlap
Szaktanárok
Szaktanárok
Január közepe Május közepe
90
Tanítók
Szaktanárok
Az értékelés a központi oktatásirányítás, a fenntartó és a közoktatási intézmény által elfogadott dokumentumokban megfogalmazott pedagógiai célkitűzéseket hasonlítja össze a tényleges működés eredményeivel. Az értékelés tulajdonképpen szembesítést jelent: az elért eredményeket vetjük össze a kitűzött célokkal.
19.4 Az értékelés szerepe Az értékelés szerepe kettős: minősítheti az elért eredményeket, értékeket (értékelés = az értékek feltárása), és így megerősítheti az eddigi tevékenység helyességét, vagy feltárhatja a hibákat, hiányosságokat, és így a korrekció, a fejlesztés szükségességét fogalmazhatja meg.
19.5 Az értékelés általános alapelvei Az értékeléssel kapcsolatban mindig szem előtt tartjuk, hogy az a jó értékelési rendszer, amely: nyilvános: azaz az értékelés szempontjai és eredményei minden érintett számára hozzáférhetőek, személyre szóló: azaz konkrét, és figyelembe veszi az értékelt egyén jellemzőit, szakszerű: azaz az értékelés eszközrendszere és módszerei megfelelnek a legszigorúbb pedagógiai, mérésmetodikai követelményeknek, ösztönző hatású: azaz a követelményekhez való közelítést szolgálja és megerősítő jellegű, folyamatos és kiszámítható: egységes iskolai követelményrendszer szerint történik. Az értékelés is (hasonlóan az ellenőrzéshez) lehet külső vagy belső értékelés.
91
19.6 Az értékelés szintjei a közoktatásban A közoktatás értékelésének hazai rendszere többszintű. Országos és ágazati szintű értékelés Erről az oktatási miniszter feladata gondoskodni az Oktatási Hivatal útján. Regionális (területi) szintű értékelés (POK) A megyéknél nagyobb területekre (régiókra) kiterjedő értékelések. Fenntartói értékelés A köznevelési törvény alapján a fenntartónak értékelnie kell a közoktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, valamint a pedagógiaiszakmai munka eredményességét. Az értékelést a fenntartó az alább felsoroltak alapján végezheti el: ● a pedagógiai-szakmai szolgáltatását ellátó intézmény által végzett mérés, értékelés, ● szakértő által készített szakértői vélemény, ● a közoktatási intézmény által készített beszámoló.
19.7 Intézményi szintű értékelés Intézményi szinten végzett értékelésünk a következő területekre terjed ki: ● a pedagógiai munka folyamatának és eredményességének értékelése, ● a tanulói teljesítmények vizsgálatára, ● a pedagógusok munkájának vizsgálatára, ● a vezetői munka értékelésére, ● a közoktatási intézmény egészének értékelése (intézményértékelés), ● a nevelő és oktató munka feltételeinek alakulására, ● annak értékelésére, hogy milyen az intézmény képe a helyi társadalom szemében, mennyire képes megfelelni a helyi szükségleteknek és elvárásoknak.
92
19.7.1 Az értékelés típusai Az intézmény belső értékelési rendszerében a tanulókkal kapcsolatos értékelésnek három funkciója van: tájékozódás a tanulási folyamat kezdetén az előzetes ismeretekről = diagnosztizáló értékelés (első osztály év eleje – ill. új témakör elején, vagy ha új nevelő tanítja a tantárgyat) tájékozódás a tanulási folyamat közben, hogy az elmaradások pótlása érdekében változtatni lehessen a tanítási folyamaton = formatív értékelés lezáró-minősítő értékelés a tanulási folyamat végén, a tanulók által elért eredmények értékelésére = szummatív értékelés
19.7.2 Formái írásbeli, szóbeli, egyéb produktumok (rajz, éneklés, technika, sport, tánc).
19.7.3 Módszerei Feleltetés – beszámoló – kisdolgozat, röpdolgozat – feladatlapok – esszédolgozattémazáró dolgozat – tantárgyteszt – gyakorlati feladat. Viszonyítási szempontból A viszonyítási alap szempontjából kétféle értékelés zajlik iskolánkban: Kritériumra irányuló értékelés = ebben az esetben a tanulók eredményeit a tantervi követelményekhez hasonlítjuk. Normára irányuló értékelés= ilyenkor a tanulók eredményeit egy megfelelően kiválasztott tanulói csoport átlagos eredményével hasonlítjuk össze. Normára irányuló tantárgytesztekre van szükség minden olyan értékelési helyzetben, amikor tanulóink tudását a velük hasonló korú és iskolázottságú tanulók eredményeivel (országos standard) akarjuk összehasonlítani. Erre használjuk a standardizált teszteket. 93
19.8 Az iskola értékelési szempontjai Az iskola irányítása jogszabályok és a (központi és helyi) szabályok betartása, a vezetés fő feladatai, belső kapcsolatok szervezése az iskolában, döntési folyamatok működése, külső kapcsolatok tervszerűsége, rendszere, gazdálkodás. A pedagógiai munka tervezése, minősége pedagógiai program, helyi tanterv elfogadása, módosítása, értékelése, célok meghatározása, szükséges eszközök biztosítása, pedagógiai innovációk. Az iskolában dolgozó tanárok minősége szakképzettség, továbbképzés, módszertani kultúra, innovációk, szakmai teljesítmények, fluktuáció, egyéb feladatok vállalása. A tanulók tudása, szociális és pszichológiai készségei tantárgytesztek, országos mérések, versenyek és egyéb szereplések, idegen nyelvtudás mérése, kommunikációs készségek, magatartás és attitűd vizsgálatok.
94
Az iskola felszereltsége, állapota, klímája tantermek, létszámok, taneszközök és egyéb eszközök, segédletek, speciális helyiségek és felszereléseik, számítástechnika – Internet hozzáférés, iskolai légkör, szervezettség és kultúra. Az iskola és helyi társadalom kapcsolata az iskola image mikro és makro környezetben, az iskolaválasztás motívumai, elégedettségi mutatók, a következő iskolafokozat visszajelzései, segíti-e az iskola az igényelt készségek, képességek fejlesztését, attitűdök, magatartás formálását, az iskola a helyi médiában (újság, TV, stb.). Iskolai oktató - nevelő munkánk a sokoldalú személyiség fejlesztésére irányul, ezért a tanulói tevékenység ellenőrzése és értékelése elválaszthatatlan része pedagógiai munkánknak. Színterei: szaktárgyi magatartás - szorgalom tanórán kívüli tevékenység. 1/1. A beszámoltatás és számonkérés formái, az értékelés és minősítés módozatai az egyes szaktárgyak jellegének megfelelően változnak. A szóbeli, írásbeli és gyakorlati munkák különböző mértékben kerülnek értékelésre. A nevelési program tantervi részeiben meghatározott szaktárgyi követelmények is feltüntetik az értékelésre ajánlott módokat. Az ezek közötti választás lehetősége, alkalmazása a tárgyat tanító pedagógus jogkörébe tartozik.
19.9 Az értékelés módjaival kapcsolatos általános elvek A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.
95
a) Minden tanórán 1-1 mondattal, röviden azonnal értékeljük a tanulói tevékenység minden formáját. b) Tájékozódó felmérések esetében lehetséges a százalékban kifejezett értékelés. c) Az értékelés más (alternatív) módjainak alkalmazása (pontok, kisjegyek stb.) és azok osztályzatban való megjelenítése a pedagógus szabadsága. d) Félévkor és tanév végén a tanuló a tájékoztató füzetébe, illetve a bizonyítványba kap értesítést munkájáról . A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, az esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 1.) A tanuló értékelésének fokozatai 1-4. évfolyamok iskolaotthonos osztályaiban a tanév során és év végén ezen alapminősítő kategóriák alkalmazandók: Illem nagyon jó jó megfelelt nem felelt meg
Munkatanulás nagyon jó jó megfelelt nem felelt meg
Elsőseinkről félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor adunk szöveges értékelést. A tanuló tudása, képességei alapján a következő bejegyzéseket kaphatja tantárgyanként: Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul 2.) Az alábbi minősítő kategória alkalmazandó az iskolaotthonos 2-4. osztályokban a tanév során és év végén: a bábozás, informatika (egésznapos osztályokban is), magyar néptánc, sakkozás, társadalomismeret, furulyázás, 3. osztályokban idegen nyelv tantárgyak esetében: Tanulmányi eredmény nagyon jó jó megfelelt nem felelt meg. 96
3.) Az alábbi minősítő kategóriák alkalmazandók a tanév során és év végén az egésznapos 24. osztályban:
magyar irodalom, magyar nyelvtan (illetve anyanyelv), technika (illetve
barkács), ének-zene, rajz (illetve vizuális kultúra), matematika, környezetismeret (illetve természetismeret), testnevelés, (4. évfolyamon) idegen nyelv tantárgyakból: Tanulmányi eredmény jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 4.) Erkölcstan/Hit- és erkölcstan tantárgyak értékelése: nagyon jó jó megfelelt A tanév során a egésznapos 2-4. osztályokban és a felső évfolyamokon az érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor a törvény által előírt értékelési kategóriákat alkalmazzuk. A tantárgyi dicséretet a jegyzet rovatban kell feltüntetni. A nem minősített tantárgyak megfelelő rovatába vízszintes vonalkát kell húzni.
19.9.1 A tanulmányi munka elismerésének egyéb lehetőségei -
A tanuló munkáját a pedagógus év közben szaktárgyi, napközis nevelői dicsérettel is jutalmazhatja.
-
A tanév során kiemelkedő tantárgyi munkát végzők bizonyítványukba a kitűnő értékelést kapják.
-
A folyamatosan, minden tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújtók a nevelőtestület döntéseként általános nevelőtestületi dicséretet kaphatnak lsd. SZMSZ (Bán Aladár díj)
-
A jó tanulmányi munkát oklevéllel vagy könyvjutalommal elismerhetjük. 97
-
A versenyeken induló és ott első helyezést elérő tanuló írásbeli (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói) dicséretet érdemelnek.
-
A tanév során készült legszebb alkotásokat, füzeteket, elismerő okleveleket kiállításon mutatjuk be a tanév végén.
19.10 Az értékeléskor érvényre jutó alapelvek - objektív, érvényes, megbízható legyen, - sokoldalú, változatos legyen, - legyen figyelemmel a tanulók életkori sajátosságaira, a tantárgy jellegére, - a tantárgytól függetlenül vegye figyelembe a helyesírást, a nyelvi megformáltság színvonalát, - az osztályzatok (félévi - év végi) megállapítása legkevesebb 3 érdemjegy alapján történhet, - az osztályzatok megállapításának alapja a naplóban és ellenőrzőben lévő érdemjegyek (átlaga) - vitás esetben a témazárók hangsúlyosan szerepelnek, - év elején minden pedagógus tájékoztatást ad a tanulmányi tudás értékelésének szempontjáról, - a szóbeli számonkérések alkalmával a tanár szóbeli értékelést ad, melybe a tanulókat is bevonja és csak ezt követően ad érdemjegyet, - a magasabb évfolyamba lépés a törvényben meghatározottak szerint történik. 1/2 A magatartás és szorgalom értékelése folyamatosan minden órán szóban történik. A félévi és év végi tanulmányi értesítőben a tanuló minősítést kap magatartásáról és szorgalmáról, mely kialakításában a tanulók is részt vesznek. Az értesítőbe került minősítések a tantestület egyetértését is kifejezik. A magatartás, szorgalom minősítés tartalmát külön fogalmaztuk meg, szempontjait az év eleji szülői értekezleten az első és ötödik osztályban ismertetjük a szülőkkel. A minősítés félévkor és év végén betűvel történik. A magatartás és szorgalom helyi követelmény-rendszere:
98
19.10.1 Magatartás értékelése kéthavonta történik. A tanulónak a közösséghez és annak egyes tagjaihoz való viszonya. Alapvetőnek tekintjük az iskola házirendjének betartását és a tanuló viselkedéskultúráját. Példás: ● akinek viselkedéskultúrája példamutató, ● akinek társas kapcsolatai életkorának megfelelőek, ● aki önállóan, szívesen és önként tevékenykedik a közösségben, ● akinek kommunikációs készsége a szituációnak megfelelő, ● óvja és védi az iskola felszerelését, környezetét. Jó: ● aki a viselkedésre vonatkozó normákat megtartja, ● aki megbízás alapján szívesen dolgozik a közösségért, ● akinek kommunikációs készsége, néhány esetet kivéve a szituációnak megfelelő. Változó: ● akinek tanulótársaihoz való viszonya ingadozó, ● akinek viselkedése esetenként udvariatlan, ● aki a közösség munkájában nem vesz részt, ● akinek fegyelmezési fokozata van. Rossz: ● aki gátolja a közösség munkáját, ● akinek viselkedése erőszakos, nyegle, ● aki a kommunikációs helyzetekben durva, trágár, ● akinek súlyos fegyelmezési fokozata van, (igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás) ● aki ellen fegyelmi eljárás folyt vagy folyik.
99
és/vagy tantestületi szintű
19.10.2 Szorgalom: A tanuló munkakultúrája, a munkavégzéshez való viszonya: Példás: ● aki fejlett kötelességtudattal bír, ● aki munkavégzésében megbízható, rendszeres, pontos, igényes, ●
akit önálló munkabeosztás, önellenőrzés jellemez,
●
aki átérzi az eredményes munka örömét,
● a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi. Jó: ● általában felkészül, órán figyel, ●
érdeklődése a szorosan vett tananyagon belül marad,
●
feladatait elvégzi, apróbb hiányosságokkal,
●
megbízható,
● többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti. Változó: ● a munkához való hozzáállása, munkavégzése ingadozó, ●
önállótlan, csak ösztönzésre fog munkához,
●
munkavégzése felületes,
●
szétszórtság jellemzi,
● felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik. Hanyag: ● munkakultúrája gyenge, ●
nehezen motiválható,
●
érdektelen, közönyös,
●
munkavégzése sok esetben eredménytelen,
● felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek. Bármilyen fegyelmi vétség esetében a törvényben megfogalmazott fegyelmező módon kívánunk eljárni. A tanuló szaktárgyi előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról a szülő részletes tájékoztatást kaphat az illetékes pedagógustól a havi fogadó órán. 100
19.11 Az iskolai büntetések formái Azt a tanulót, aki ● tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, ● vagy a házirend előírásait megszegi, ● vagy igazolatlanul mulaszt, ● vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: ● Szaktanári figyelmeztetés. ● Napközis nevelői figyelmeztetés. ● Osztályfőnöki figyelmeztetés. ● Osztályfőnöki intés. ● Osztályfőnöki megrovás. ● Igazgatói figyelmeztetés. ● Igazgatói intés. ● Igazgatói megrovás. ● Tantestületi figyelmeztetés. ● Tantestületi intés. ● Tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.
19.12 Jutalmazások Értékeljük, és a jutalmazás különböző formáival ismerjük el azon tanulóink munkáját, akik aktívan bekapcsolódnak a tanítási órán kívüli tevékenységekbe. Az iskolai jutalmazások formái: ● Szaktanári, osztályfőnöki és igazgatói, nevelőtestületi dicséret, ● oklevél, ● tárgyjutalom (könyv,könyvutalvány írószer stb.), ● jutalomkirándulás. 101
Bán Aladár díjat adományoz nevelőtestületünk annak az anyaiskolai 8. évfolyamos tanulónknak, akinek tanulmányi és közösségi munkája a nyolc év alatt kiemelkedően példaértékű volt, az iskola hírnevét öregbítette. Díjra javasolhat az intézmény bármelyik pedagógusa és a DÖK tagjai. A díj átadására az ünnepélyes tanévzárón kerül sor. (Bővebben lsd. SZMSZ) A pedagógusok munkájának értékelése A pedagógusok munkájának megítélési szempontjait és az értékelés módjait az Intézményi Önértékelési Program és Éves Önértékelési terv tartalmazza, a pedagógusok tanév közbeni óralátogatásainak beosztását a vezetői óralátogatási-terv tartalmazza. Az iskola, mint szolgáltató Tanórán kívüli térítéses vagy térítés nélküli szolgáltatási Térítéses -
diákétkeztetés,
-
iskolai szakmai publikáció,
-
táborok,
-
kirándulások,
-
színház- és mozilátogatások,
-
úszásoktatás. Térítésmentes
-
hitoktatás,
-
gyógytestnevelés
-
kiállítások,
-
felzárkóztatás,
-
versenyekre készítés, a tagiskolában a nevezési díjakat az iskola alapítványa finanszírozza,
-
bemutatkozások: nyílt napok, szülői értekezletek óvodákban,
-
könyvtár, 102
-
szakkörök,
-
sportfoglalkozások,
-
egyéni fejlesztő foglalkozások SNI-s és BTM-es tanítványainknak,
-
játszóházak,
-
OVISULI.
103
20 A szülők, a tanulók és pedagógusok együttműködésének formái 1.) A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
-
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a faliújságokon keresztül,
-
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órán.
2.) A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3.) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának módjai a diákönkormányzati szabályzatban, az intézményi SZMSZ mellékletében található. 4.) A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják -
az iskola intézményvezetője legalább évente egyszer részt vesz a szülői közösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten (pl. tájékoztató a beiskolázással kapcsolatban vagy rendkívüli szülői értekezlet)
-
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
5.) A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
104
20.1 Családlátogatás Feladata: a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Főleg az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős feladata a környezettanulmányozás, közvetlenebb kapcsolat kialakítása céljából. A nevelők családlátogatási kötelezettségét lsd. a Szervezeti és Működési Szabályzatban.
20.2 Szülői értekezlet Feladata: ● a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, ● a szülők tájékoztatása -
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
-
az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
-
a helyi tanterv követelményeiről,
-
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
-
saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
-
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
-
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
-
a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola intézményvezetője felé. Ideje: tanévenként 2 alkalommal a szülői értekezlet után (szeptember, február) és/vagy bármely indokolt esetben.
20.3 Fogadó óra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás). Havonta (kivéve: szeptember, február, június) Minden hónap első hétfőjén 16 órától.
105
20.4 Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle osztályszintű, iskolai programokról.
20.5 Nyílt tanítási óra Feladata:
a
szülők
betekintést
nyerjenek
az
iskolai
nevelő-oktató munka
mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. Általában március vagy április hónapban, igazodva a tavaszi szünet, a beiskolázás és az iskolai egyéb programokhoz. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási órák időpontját mind az anyaintézményben, mind a tagiskolában az éves iskolai munkaterv határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott
képviselőik,
tisztségviselőik
útján
közölhetik
az
iskola
vezetésével,
nevelőtestületével. Az osztályfőnöki munka tartalma és a feladatok jelentős része szervesen illeszkedik a fent felsorolt munkaformákhoz. Az osztályfőnök a koordinátora minden tanulói tevékenységnek és kommunikációs kapcsolatot ápol azokkal a szervezetekkel, intézményi dolgozókkal, akik valamilyen módon befolyásolják tanítványa életét és érdekeit. Az osztályfőnöki tanmenet tartalmazza azokat a témákat, melyekkel az osztályfőnöki órán foglalkozni kell. Feladatai kiterjednek: ● a gyermeki személyiség neveltségi szintjének mérésére, értékelésére, fejlesztésére, ● a közösségépítésre, ● a magatartás és a szorgalom időszaki értékelésére, ● osztályra vonatkozó ügyviteli dolgok ellátására. A részletező feladatellátást az SZMSZ-hez mellékletként csatolt munkaköri leírás tartalmazza.
106
21 Az iskola kapcsolatrendszere 21.1 Belső kapcsolatok Az iskolának olyan dinamikus rendszerként kell működnie, amelyben a belső és külső kapcsolatok egyensúlyban vannak. A hierarchizált és partnerkapcsolatok hálójában a legfontosabb a nevelő-gyermek együttműködése. Valamennyi más – közvetlenül vagy áttételesen – ezt szolgálja. Ezért a tantestület és az iskolavezetés felelőssége, hogy olyan pedagógusok végezzék e területek vezetését, akik jó készséggel, empátiával és az adott területet ismerve láthatják el a feladatokat. Intézményünkben kidolgozottak az iskolavezetés – nevelőtestület; nevelőtestület – szülők; diákönkormányzat közötti együttműködés rögzített szabályai (lásd Szervezeti és Működési Szabályzat). a.) Nem szakmai belső kapcsolat van a Közalkalmazotti Tanáccsal. A törvényben előírtak szerint járunk el a közös ügyekben, rögzített együttműködés formájában. b.) A belső szakmai kapcsolatok a vezetés és a munkaközösségek, illetve a munkaközösségek egymás közötti tevékenységében realizálódnak. c; Intézményi Tanács : A törvényben előírtak szerint járunk el a közös ügyekben, a jogszabályban rögzített együttműködés formájában.
21.2 Az intézmény külső kapcsolatai Az Anyaintézmény és a Tagiskola között munkakapcsolat van.
Az intézményvezető rendszeres kapcsolatot tart fenn a tagintézményvezetőhelyettesével.
A tagiskola cél- és feladatrendszerét a közösen készített iskolai dokumentumok határozzák meg, aktuális feladatait az éves munkaterv alapján végzina nevelőtestület.
A hagyományok megőrzése érdekében a tagiskola programjait külön munkatervi rész tartalmazza.
A feladatok elvégzése, a gyerekek egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális ellátása, pályaválasztás érdekében és egyéb – tanulókkal, alkalmazottakkal kapcsolatos ügyekben – rendszeres kapcsolatot tartunk fenn más intézményekkel. 107
A városi civil szervezetek közül a Loncsosi Baráti Kör által szervezett hagyományos szüreti bemutatón vesznek részt iskolánk tanulói.
A Tagiskola a Rákóczi Telepi Baráti Körrel ápol jó kapcsolatot.
108
22 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök rendelkezésünkre állnak az anyaintézményben és a telephelyen is. Az intézmény működéséhez szükséges minimális eszközjegyzéket, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet tartalmazza. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben sok szemléltető és munkáltató eszköz biztosítja. Ezeknek az eszközöknek a jegyzékét a szakleltárak tartalmazzák. Az anyaintézménynek és a tagintézménynek minden eszköze (auditív és funkcionális taneszközök) megvan ahhoz, hogy munkáját eredményesen végezze. Mindazonáltal alapvető törekvése az intézménynek az újabb technikai berendezések alkalmazása (pl. interaktív tábla), illetve a meglévők folyamatos karbantartása, s (lehetőségekhez képest) gyarapítása, pályázati forrásból történő beszerzése, előteremtése.
109
23 Környezeti nevelési program „Én én vagyok, meg a környezetem, és ha nem őrzöm meg az alábbit, akkor önmagamat is romlásba döntöm.” (Ortega) Tanítási gyakorlatunkban nagy gondot fordítunk a környezet megismerésére, ápolására, védelmére.
23.1 A környezeti nevelés alapelvei - környezettudatos magatartás kialakítása, - felelős életvitel elősegítése, - a természet harmóniájának megőrzése, fenntartása, - szokásrendszer megalapozása.
23.2 A környezeti nevelés célkitűzései - a természetnek, mint értéknek a megbecsülését elősegíteni, -
hozzájárulni
a
Föld
egészséges
folyamatainak
visszaállításához
kialakítani
tanulóinkban a környezettel való harmóniára törekvést, - kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló tudatos környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten egyaránt, - váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé a környezeti értékek megőrzése, - érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt. A
környezeti
nevelés
céljaként
megfogalmazott
fenntartható
fejlődés,
környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat. ● Fenntartható fejlődés: a jelen generációnak szükségleteit úgy kell kielégítenie, hogy a jövő nemzedék ez irányú igényeit ne veszélyeztesse.
110
● A növekedés korlátai:
A Föld és a földi erőforrások végességének korlátaiból
következik, hogy lehetetlenné válik az emberiség lélekszámának és anyagi javainak folyamatos gyarapodása. ● Alapvető emberi szükségletek: Minden embernek és társadalomnak igénye, és joga van a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáféréshez, a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósításához. ● Az elővigyázatosság: Megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége. Az elővigyázatosság elvének főleg akkor kell dominálnia, amikor nem ismerünk minden körülményt, s a tudományos álláspont is megosztott. ● Kölcsönös függőség: A természeti rendszerben (beleértve az embert is) minden elem és életforma között kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok állnak fenn. Mindezen célkitűzések elérése érdekében értelmi, érzelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozásra van szükség.
23.3 Rövid távú célok, feladatok, felelősök Célok A környezeti nevelés az oktatás valamennyi területén jelenjen meg.
Feladatok Műveltségi területenként a tanmenetekben célszerű a jelölés és az alkalmazni kívánt módszerek feltüntetése. A pedagógusok és a felnőtt Szoros együttműködés a dolgozók, valamint a szülők szülői közösséggel személyes példájukkal kapcsolattartási formák legyenek a környezettudatos kidolgozása. Pl. életvitel terjesztői. megbeszélés, előadás, értekezlet. Az iskola tisztaságának Tisztasági őrjárat. javítása, a szemét Hulladékgyűjtések mennyiségének csökkentése szervezése – gyűjtés, tárolás, szállítás. A helyes vásárlói szokások kiépítése. Takarékoskodás a vízzel és a Rendszeres ellenőrzés. villannyal. A tanulók ismerjék meg Részvétel országos, helyi szűkebb környezetüket, programokon, pályázatokon. lássák értékeit, ismerjék a A természetben végzett 111
Felelős iskolavezetés szaktanárok
iskolavezetés osztályfőnökök
iskolatitkár DÖK vezetők osztályfőnökök Az intézmény dolgozója tanítók Szaktanárok osztályfőnökök
minden
felvetődő környezeti problémákat.
Rendszerszemléletre nevelésünkben a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódjának, önálló ismeretszerzési képességének fejlesztése.
szemlélődés, vizsgálódás, kutatómunka, kiállítások, vetélkedők. Természetjárás, erdei iskola A tanórai ismeretanyaghoz kapcsolható lehetőségek kihasználása. Könyvtári információbázis használata. Internet-hozzáférés biztosítása.
Az intézmény minden pedagógusa az általa vezetett tevékenységformákban.
23.4 Szempontok az alkalmazott módszerek kiválasztásához -
alkalmazkodjanak a választott módszerek mindenkor a tanulócsoportok életkori sajátosságaihoz, látókörüket a lokális ismereteken keresztül bővítsük a globális felé,
-
törekszünk
arra,
hogy
minél
szélesebb
körben
ismertté
tegyük
a
helyi
környezetvédelmi programokat, terveket, -
fontos szempont a természet-közeliség – a természetbe szervezett tevékenységekkel igyekszünk tanulóinkban erősíteni,
-
törekszünk a természetről tapasztalati úton szerezhető ismeretek széleskörű alkalmazására,
-
a tevékenységek kiválasztásakor a gyermeki kíváncsiságon, megismerési vágyon kívül az öntevékenységre, versenyszellemre is támaszkodunk,
-
a feladatmegoldásba sok játékos elem alkalmazásával igyekszünk tanulóinkban környezettudatos magatartást és szokásrendet kialakítani.
23.5 A speciális nevelési módszereket igénylő diákok környezeti nevelése Az 1-4. évfolyamban: - nagyobb figyelmet kell fordítanunk a környezeti nevelésben is a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére, -
differenciált eljárásokkal, tartalmakkal, oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodnunk az eltérő fejlettségű tanulókhoz,
-
a képességfejlesztésben hangsúlyosabban jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak. 112
Az 5-8. évfolyamban: -
a megismerési folyamatok további fejlesztése mellett, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakult képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél,
-
előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon, folyamatosan jelen van a manipulációs és képi szint,
-
a tevékenységformák megfogalmazása fontos feladattá válik.
Az alkalmazható módszerek: - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák - játékok: szituációs, memóriafejlesztő, kombinációs, érzékelést fejlesztő, ráhangoló (motivációs), bizalomerősítő, drámapedagógiai, - modellezés: hatásvizsgálatok, rendszermodellezés, előrejelző, - riportmódszer: kérdőíves felmérés, direkt riportok, fotóriport, - projektmódszer: analízis – akcióprojektek, - terepgyakorlati módszerek: terepgyakorlatok, egyszerű megfigyelések, célzott megfigyelések, - aktív, kreatív munka: természetvédelmi munkák, 113
madárvédelmi feladatok, savas eső program, zuzmó program, szelektív hulladékgyűjtés, klímaőrjárat - közösségépítés: csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében. - művészeti kifejezés: esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén, vizuális művészet, irodalmi alkotások, zene-, foto-, nép- és táncművészet a környezeti nevelésben.
23.6 Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető taneszközökkel, szakkönyvekkel, elektronikus dokumentumokkal, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Az új dokumentumok beszerzésére való javaslattétel szaktanári támogatással az iskolai könyvtáros feladata, az elhasználódott vegyszerek, eszközök pótlása, újak beszerzése működtetői feladat, melynek megvalósításához szükséges a szaktanári javaslat.
23.7 A környezeti nevelés színterei intézményünkben 23.7.1 Tanórai oktatásszervezésben -
A kerettantervi tartalmak kiegészítése a környezetre vonatkozó helyi ismeretanyaggal, vagyis a tanórákon még tudatosabban hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi tudnivalókat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel.
-
A szabadon tervezhető időkeret terhére tervezett tevékenységeket is át kell hatnia a környezettudatosságnak.
-
Az osztályfőnöki órák fontos témablokkja minden évfolyamunkban az ember és környezete, mely a természet harmóniáját megőrző szokásrend és viselkedéskultúra erősítését szolgálja. 114
23.7.2 Tanórán kívüli lehetőségek -
A helyi környezeti és természetvédelmi problémák megismerését teszik lehetővé a környezetbarát szakkörök alsó és felső tagozaton. A szakköri tematikák átgondolt, sokoldalú munkára ösztönzik a szakköri tagokat.
-
Ugyancsak szakköri tevékenység keretében végezzük a Környezetgazdálkodási Intézet projektjeiben a levegőszennyeződés, savas eső és zuzmó program feladatait.
-
A tanulók elméleti és gyakorlati ismereteiket mérhetik össze a témában meghirdetett versenyeken. (A megmérettetés szintjei: helyi, területi, megyei, országos.)
-
A 2010/11-es tanévtől harmadik évfolyamos tanulóink (szülők kérésére) erdei iskolában ismerkednek a növény- és állatvilággal, a természetvédelem lehetőségeivel. Gyakorolják a tudatos természetvédelmi feladatokat. Tapasztalják, hogy az ember aktív része a természetnek.
-
Nyári táborok adnak lehetőséget arra, hogy a tanulók a gyakorlatban is megtapasztalják a természettel harmóniában élés fontosságát.
-
Honlapunkon lehetőséget kapnak tanulóink a környezeti neveléssel kapcsolatos témájú írásaik megjelentetésére.
-
Különböző akciók szervezése: Papírhulladék-gyűjtés – évente két alkalommal történik a DÖK szervezésében (gyűjtés – tárolás – szállítás lebonyolítása). Szemétszedő akciók szervezése osztálykeretben történik. A tevékenység koordinálását szintén a DÖK végzi. SZEDD MAGAD! –országos akció Fásítási, környezetszépítő akciók a környezetvédelmi szakkörök segítségével, szülői közreműködéssel történik.
-
Iskolarádiós adások a Föld napja, a Víz világnapja, Madarak és fák napja alkalmából.
115
23.7.3 Erőforrások A környezetvédelmi nevelés kitűzött céljainak eléréséhez, a feladatok végrehajtásához elengedhetetlen feltétel, hogy iskolánk minden tagja (tanárok, diákok, egyéb munkatársak) egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot tartson fenn.
23.7.4 Iskolán belüli együttműködés ● Nevelők: A környezeti nevelés területén is az egyik legfontosabb a nevelőtestület minden tagja számára, hogy környezettudatos magatartásával személyes példa legyen a tanulók számára. Továbbá elengedhetetlenül szükséges az egységes rendszerszemlélet, a tanulók szokásrendjének kialakításában az összehangolt tevékenység. A közös munka áttekintése
intézményvezető-helyettesi
feladat,
a
koordinátori
feladatok
elvégzésére majdan az iskolai szabadidős-szervező lesz hivatott. ● Diákok: Az iskola minden tanulójának a feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse diáktársait a kulturált magatartásra. Kiemelt feladata van e területen a DÖK-nek és az osztályközösségeknek. ● Tanárok, diákok: A tanulók a környezetre vonatkozó ismereteiket a tanórákon és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A környezeti nevelés minden egyes mozzanata azt a célt szolgálja, hogy a környezettudatos viselkedéskultúra belső késztetéssé váljon minden egyes tanuló számára. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek, illetve a szaktanárok határozzák meg, a tanórán kívüli tevékenységek áttekintése intézményvezető-helyettesi feladat. ● Tanárok, szülők: Az iskolai környezeti nevelés eredményessége függ a szülői háztól. Fontos, hogy a szülőktől megerősítést, támogatást kapjunk. Az elsajátított ismereteket, tevékenységeket, magatartásmintákat otthon is alkalmazzák a tanulók, sőt, mindehhez a szülők bizalmát is meg kell nyernünk. Mindez az osztályfőnökök és az iskolavezetés feladata. ● Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Célunk, hogy szerves részesei legyenek környezeti nevelési programunknak. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink 116
az iskolában is lássák a víz és energiatakarékosság mellett a papírfelhasználásra való odafigyelést, a környezetkímélő tisztítószerek használatát, a körültekintő vegyszerhasználatot.
23.7.5 Iskolán kívüli együttműködés ● Fenntartó: Mivel az iskola egészének profilját költségvetését meghatározó tényező – így természetesen a környezeti nevelésben is jelentős a szerepe. Intézményvezetői feladat, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a környezeti nevelés céljainak megvalósulásához fenntartói támogatást élvezzen az intézmény. ● Környezeti neveléssel is foglalkozó intézményekkel Intézményünk számára igen fontos az ilyen irányú együttműködés. Törekszünk arra, hogy múzeumokkal, nemzeti parkokkal stb. kialakított alkalmi kapcsolatainkkal színesebbé, élménydúsabbá tegyük tanulóink számára a környezetre vonatkozó ismeretszerzést. ● Civil szervezetek: Elsősorban a helyi szervezetek segítik a munkánkat pályázati kiírásokkal. A szaktanárok általában egyénileg alakítanak ki kapcsolatot civil szervezetekkel. (Bakonykarszt, Közüzemi Vállalat., Városvédő és Szépítő Egyesület, Szennyvíztisztító
telep,
Bányászati
Hagyományokat
Ápoló
Egyesület,
Nagycsaládosok Egyesülete, Rákóczi telepi Baráti Kör, Loncsosi Baráti Kör, Gábor Áron Nyugállományúak Klubja, Polgárőrség)
23.7.6 Minőségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból is eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ok: a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közelít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szaktárgyi ismeretek mérése, értékelése a szaktantárgyi tanmenetbe épül. A környezeti nevelés sajátos értékelési formái a következők: - ismeretek, - együttműködés, - munkavégzés, 117
- kommunikációs helyzetek, - önálló elemzés, - természetes valóságában tanulmányozható, - aktivitás, - összefüggések meglátása.
23.8 A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai 23.8.1 Egyes tanulók esetében ● az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása, ● a szociális képességek alakulása, ● a beállítódások és értékorientáció fejlődése, ● a csoporthelyzetek megismerése, ● a konfliktuskezelés módjai.
23.8.2 Osztályközösségek esetében ● a csoportviszonyok alakulása, ● a közvélemény, a morális gondolkodás változása, ● az informális kapcsolatrendszerek alakulása, ● a tevékenységrendszer megismerése.
23.8.3 Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek -
Folyamatkövető megfigyelés.
-
Célzott figyelés.
-
Helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat).
-
Tevékenységelemzés.
-
Egyéni és csoportos megbeszélés, interjú. A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz.
118
23.9 Választott módszereink lehetnek -
a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése;
-
spontán és irányított személyes beszélgetések;
-
írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat;
-
nevelői elemzés;
-
a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata.
A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével: ● Rendelkeznek-e
mindazon
ismeretekkel,
szakmai
hozzáértéssel
és
személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak? ● Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? ● Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között? ● Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet? ● Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának? ● Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és szükségszerűségeinek felismerését? ● Lehetőséget biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson? ● Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában?
119
24 Egészségnevelési program „Az igazi élmény az ember számára tehát elsőrendűen ennyi: önmagának megismerése. A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos; önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás.” (Márai Sándor)
24.1 Az egészségnevelés alapelvei ● az egészség alapvetően a mindennapi élet erőforrása, ● az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességet hangsúlyozza, ● a fizikai, szellemi, szociális jólét állapotának elérése.
24.2 Az egészségnevelés célja -
segítse elő a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy egészségét megőrizze,
-
segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják,
-
megtanítani a diákokat arra, hogy felnőtt korukban képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, helyes életvitelt kialakítani,
-
kifejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,
-
megismertetni a környezet, az iskola és a közlekedés, a háztartás, a veszélyes anyagok – leggyakoribb egészséget-, testi épséget veszélyeztető tényezőit, ezek elhárítási lehetőségeit,
-
felkészítse az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, a balesetek elkerülési módszereire,
120
-
segítse hozzá a tanulókat a káros szenvedélyek, a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok kialakulásának megelőzéséhez szükséges ismeretekhez,
-
figyelmet kell fordítani a szexuális kultúra fejlesztésére, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre, a család fontosságának hangsúlyozására. Célunk, hogy az intézményt elhagyó diákjaink megértsék, és saját életükre alkalmazni
tudják az egészségmegőrzés legfontosabb ismérveit. Az egészségfejlesztési program hatásaként erősödjenek a személyiségfejlesztő tényezők, s képesek legyenek arra, hogy: -
viselkedésüket, az életvezetésüket helyesen alakítsák,
-
az egészségkárosító magatartásformákat elkerüljék,
-
fontosnak tartsák a betegségek megelőzhetőségét a korai szűrésekkel, s ezeknek a szűréseknek aktív résztvevői legyenek,
-
a konfliktuskezelési magatartásformákat megleljék,
-
Az egészségnevelés az egészségtudatos életvitel szerves része, hogy segítséget tudjunk nyújtani embertársainknak, ha arra szükségük van. Az elsősegély-nyújtási alapismereteket 3. és 4. évfolyamon a természetismeret tantárgy keretén belül kezdik elsajátítani a tanulók. 5. évfolyamtól az életkori sajátosságokat figyelembe véve bővítjük az ismeretanyagot, s kötjük össze gyakorlati tudnivalóval az osztályfőnöki, természetismeret és biológia órán. A téma iránt érdeklődő, különösen fogékony tanulóknak lehetőségük van részt venni a vöröskeresztes, illetve katasztrófavédelmi szakkör munkájában. A kitűzött célok elérése érdekében elveinkkel egyetértő, támogató külső és belső
kapcsolatrendszer kiépítésére és működtetésére volt szükség.
24.3 Segítő, támogató kapcsolatrendszerünk 24.3.1 Intézményen kívüli segítők Család: Az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása a családban kezdődik. A szülők iskolázottsága, életvitele, az egészségről alkotott nézetei erősen befolyásolják a családban kialakított egészségvédő, egészség-megőrző tevékenységet. Az intézménybe iratkozó kisdiákok az egészségnevelés területén is különböző fejlettségi szintűek. Az életmód, életvitel, családi szokásrend feltérképezése az iskolában 121
történhet, de nem csak pedagógiai feladat. Családlátogatások során sok információt gyűjthet az
osztályfőnök
a
gyermek
környezetéről,
a
szülő-gyermek
kapcsolatról,
az
egészségneveléssel kapcsolatos problémákhoz való hozzáállásról. A Szülői Közösség koordináló munkáját igénybe véve előadások szervezésével segítjük a család egészségneveléssel, életmóddal kapcsolatos ismereteinek bővítését. Szülői értekezletek résztémájaként foglalkozunk a felsorolt területekkel: -
személyi- és környezeti higiénia,
-
napirend,
-
testmozgás,
-
táplálkozás,
-
baleset-megelőzés,
-
élvezeti szerek használata,
-
lelki egészség. Amennyiben a szülők között szakember van (pl. dietetikus), az adott témában előadás
tartására is felkérjük. Egyéb esetekben az iskolavédőnő, iskolaorvos, osztályfőnök tartja az előadást, vagy vezet kiscsoportos beszélgetést a szülőkkel. Támogatást veszünk igénybe a szülőktől egészség-megőrző kirándulások szervezésére, lebonyolítására. A szülők és a nevelőtestület közötti kapcsolat összehangolását a Szülői Közösség végzi. Drog-prevenciós tevékenység külső segítői meghívott előadók, akik témába való avatottságuk okán kimerítő tájékoztatást tudnak adni a „piacon” forgalomban lévő kábítószerek fajtáiról, egészségkárosító hatásmechanizmusukról. Iskolaorvosi ellátás: A tanulók rendszeres egészségügyi szűrése az egészség-megőrzéshez szükséges tevékenységek egy része orvosi, védőnői feladat. Minden iskolába lépő, leendő tanuló iskolaérettségi vizsgálatok részese. Az iskolába lépés előtti orvosi vizsgálat és szűrővizsgálatok célja: -
a szomatikus, 122
-
mentális,
-
szociális fejlődés vizsgálata. Elsősorban védőnői feladat a szomatikus fejlődés követése, (testhossz, testtömeg,
mellkas-körfogat
mérése,
értékelése)
érzékszervi
szűrővizsgálatok
(látás,
hallás),
vérnyomásmérés értékelése, s mindezek dokumentálása. Orvosnak és védőnőnek egyaránt feladata: -
A mentális, szociális fejlettség értékelése az óvodapedagógussal együtt.
-
Érzelmi- és magatartászavarok felismerése.
A felsorolt vizsgálatok után kerül a gyermek az iskolába. Az iskolaorvosi vizsgálatok, a szűrővizsgálatok az intézmény orvosi szobájában történnek, melynek felszereltsége a törvényi előírásoknak megfelelő. Az egészségügyi ellátás és szűrés az alábbi időpontokban történik: 6-14 év között a) Tanévenként a 2. - 4. - 6. – 8. osztályokban -
A fejlettség vizsgálata, ide értve a nemi érés vizsgálatát is. A testi fejlődést (testmagasság, testtömeg és a mellkas-körfogat), s az adatok értékelését a rendelkezésre álló fejlődési standardok alapján végzik. Az elhízás és a kóros soványság megítélése a testmagasságra vonatkoztatott testtömeg alapján történik.
-
Mozgásszervek vizsgálata: statikai lábbetegségek, tartási rendellenességek, scoliosis, degeneratív betegségek felismerése,
-
Vérnyomás ellenőrzése.
-
Érzékszervek működésének vizsgálata (látásélesség, színlátás, hallás).
-
Golyvaszűrés 11 éves kortól.
-
Minden osztályban rendszeres a tisztasági vizsgálat.
123
Egészség-megőrző védőoltások: 6. évf. (12 év) DiTe – szeptember hónapban MMR – október hónapban 7. évf. (14 év) Hepatitis B (oltóanyagtól függően két vagy három részletben) 7. évfolyamon tanuló lányok részére HPV védőoltás igény szerint. b) Életmódbeli rizikótényezők feltárása (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, szexuális aktivitás) kiscsoportos beszélgetéseken, interjúk keretében. Az egész tanévben végzendő feladatok: szakrendelésre irányítottak leleteinek ellenőrzése, dokumentálása, életmódbeli rizikótényezők feltárása, egészségnevelő, egészségvédelmi felvilágosítás (előadás, kiscsoportos foglalkozás formájában, pl. Tini-klub), személyi és környezeti higiénés vizsgálatok végzése. A feladatokat végzők (a témától függően):
az iskolaorvos iskolavédőnő.
Az iskola részt vesz a VIBEM keretében egészségfejlesztő programban. Ebben a tevékenységben az összekötő feladatot az osztályfőnök segítségével az iskolaorvos és a védőnő látja el. Az anyaiskola tanulóinak fogászati szűrését Dr. Abkarovits József, a tagintézmény tanulóinak fogászati szűrését Dr. Dergovits Zsuzsanna fogszakorvosok végzik el, s jelölik ki a fogászati kezelések időpontját. A tanév folyamán minden tanulócsoport egy alkalommal vesz részt szűrővizsgálaton. Az anyaintézmény dolgozóinak egészségügyi ellátását a MEDANDI Kft-vel kötött szerződés keretében Dr. Bagi Andrea házi- és foglalkozás-egészségügyi orvos végzi. Havonta egy alkalommal az intézményben is fel lehet keresni őt. Iskolánk felnőtt dolgozóinak kötelező alkalmassági vizsgálata, rendszeres orvosi ellenőrzése szintén a törvényi előírásoknak megfelelően történik. A tagiskola dolgozóinak egészségügyi ellátását, a kötelező alkalmassági vizsgálatát, orvosi ellenőrzését Dr. Bakonyi Csilla házi- és foglalkozás-egészségügyi orvos látja el. Veszprém Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Várpalotai Tagintézménye:
124
A tanév során rendszeres kapcsolatot tart fenn az intézmény a szakszolgálat szakembereivel. Az igénybe vett szolgáltatások elsősorban a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek segítésére irányulnak, beszédfejlesztés, hangképzés tökéletesítése területén kérünk és kapunk segítséget a logopédusoktól. Nagy mértékben támaszkodtunk pszichológus munkatársak segítségére magatartászavaros, iskolai kudarcokkal küzdő tanítványokkal való bánásmódban, s partnerként vesznek részt nevelőink a terápiás kezelésben, ha szükség van rá. Pedagógusaink megbeszélések keretében tartanak kapcsolatot a gyermeket kezelő szakemberekkel. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: A kapcsolattartás elsősorban az ifjúságvédelmi felelősök munkáján keresztül érvényesül. Az iskolában az ifjúságvédelmi felelős által nyilvántartott szociálisan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók sorsának figyelemmel kísérése a közös feladat. -
Környezettanulmányok
készítésével,
a
családlátogatások
alkalmával
gyűjtött
tapasztalatok összegzésével, közös megbeszélések során próbálnak eredményeket elérni. -
A családgondozók rendszeresen beszélgetnek a tanulókkal, s az őket tanító nevelőkkel együtt igyekeznek javítani életszemléletükön.
-
A tanulói hiányzások törvényben rögzített kereteinek átlépésekor és eseteiben az intézmény vezetője eleget tesz jelentési kötelezettségének, mert a Gyermekvédelmis jelzőrendszer iskolai szintű felelőse. Gyámhivatal:
(A Várpalotai Polgármesteri Hivatal Szociális és Gyámügyi Irodája) A kapcsolattartás kulcsembere szintén az ifjúságvédelmi felelős, aki súlyosabb esetekben (pl. a gyermek veszélyeztetése, gyermekelhelyezés stb.) segítségért fordul az iroda dolgozóihoz.
125
Rendőrség: Előadások
tartására
kérünk
fel
szakembereket
a
bűnmegelőzés,fiatalkorúak
büntethetősége, a fiatalkorúakat érintő veszélyességi tényezők feltárása,a bűnmegelőzés, az internet veszélyei, a kábítószer- és alkoholfogyasztás összefüggései témakörben. Az iskolarendőri feladat ellátója: Kovács Ákos. A Tagiskolában Goda Dénes. Szoros a kapcsolat a várpalotai Rendőrkapitányság munkatársaival. A rendőrség (országos, megyei, helyi) által általános iskoláskorúak részére kiírt pályázatok állandó résztvevői voltak eddig is tanítványaink, a jövőben is kihasználunk minden ilyen irányú lehetőséget. Mentőszolgálat: Évek óta fontos része a tanórán kívüli tevékenységnek a vöröskeresztes szakkör, melynek 4. osztályos kortól lehetnek tagjai tanulóink. A szakköri tagok képviselik az intézményt az elsősegélynyújtó versenyeken. A vetélkedőre való felkészülés nélkülözhetetlen segítői a várpalotai mentőállomás dolgozói. Várpalota Város Önkormányzata Az intézményben a balesetvédelmi, munkavédelmi feladatok ellátását végzik munkatársai. Feladataik: -
Évente munkavédelmi előadás tartása az intézmény dolgozóinak, melyen a megjelenés kötelező. Az előadáson való részvétel dokumentált.
-
Évente két alkalommal épület-bejárással egybekötött baleset-megelőzési ellenőrzés, a feltárt hiányosságok korrigálási módjainak megbeszélése az intézményvezetővel (a javítások elvégzőinek kijelölése – felelős és határidő megállapítás).
-
Munkabalesetek (tanulói és felnőtt dolgozó is) kivizsgálása, a teljes dokumentáció elkészítése, jelentési kötelezettségek betartása.
A baleset-megelőzés és munkavédelem dokumentumai: Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Munkahelyi kockázatértékelési jegyzőkönyv 126
24.3.2 Intézményen belüli kapcsolatrendszer Ifjúságvédelmi felelős Feladatai rendkívül szerteágazóak: a külső és belső kapcsolatrendszer összekötője. Egészségügyi vagy szociális okok miatt hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett tanulók számbavétele, nyilvántartása, életük alakulásának figyelemmel kísérése a legfőbb tevékenységi területe. Hogy feladatát teljesíteni tudja, kapcsolatot tart fenn a külső segítőkkel, az osztályfőnökkel, a nevelőtestület tagjaival. Beszámolási kötelezettséggel tartozik az intézmény vezetőjének a folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatban. Fogadó óráján az érintett szülők és tanulók kereshetik fel gondjaikkal. Családlátogatásokon vesz részt az osztályfőnökkel, környezettanulmányok készítésében segítő partner. A feladat ellátása az anyaintézményben jelenleg Babatiné Tóth Zsuzsanna koordinálásával történik. Tagiskolánkban László Angéla végzi az ifjúságvédelmi feladatokat.
127
Osztályfőnökök Az egészségnevelésben kulcsfontosságú a munkájuk, mivel nemcsak az osztályukba járó tanulókkal, hanem azok szüleivel is a legszorosabb a kapcsolatuk. Osztályuk átvételekor felmérést végeznek a tanulók szokásaira, egészségvédelmi ismereteire vonatkozóan. A felmérés értékelése után, az eredmények ismeretében végzik egészség-megőrző, fejlesztő nevelőmunkájukat. -
Tervszerű és tudatos tevékenységük vezérfonala az osztályfőnöki tanmenet – amelyet a
NAT
követelményeinek
megfelelően
a
pedagógiai
munkaközösséggel
együttműködve a munkaközösség vezetője készített el. -
Továbbá figyelemmel kísérik tanítványaik életvitelét, szokásrendjét, segédkeznek a helyes napirend kialakításában.
-
Javaslatot tesznek a szabadidő hasznos eltöltésére.
-
Konfliktuskezelési stratégiák kidolgozásával igyekeznek stressz-mentessé tenni a környezetet, az iskolai kudarcokat minimálisra csökkenteni.
-
Tájékozódnak az iskolaorvosi, fogszakorvosi vizsgálatok, szűrések eredményeiről, a tanulók egészségügyi problémáiról. Szervezési feladatokat látnak el meghívott külső előadó esetében (pl. – szexuális felvilágosítás, párkapcsolatok kialakítása, - egészséges táplálkozás, - bűnmegelőzés stb.).
-
A mulasztások figyelemmel kísérése lehetőséget nyújt arra, hogy a betegség miatt tartósan
hiányzó
tanulónak
-
orvosi
kezelés
mellett
–
az
osztályfőnök
közreműködésével minden segítséget megadjanak az osztálytársak, a szaktanárok a felépüléshez, s
a
gyógyulás után
az
iskolai
életbe való
zökkenőmentes
bekapcsolódáshoz. -
A tanulók káros szenvedélyektől való megóvása, a drogfüggőség kialakulásának elkerülése érdekében az osztályfőnöknek szoros kapcsolatot kell kiépítenie a városi rendőrkapitányság drog-koordinátorával.
128
Tanítók, testnevelő tanárok Az egészség megőrzésében, az egészséges életmód kialakításában, a mozgáskultúra fejlesztésében hangsúlyos szerepük van. A nemzeti köznevelésről szóló törvény és a Kerettanterv előírásainak megfelelően felmenő rendszerben évfolyamonként 5 órára nő a testnevelés órák száma. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően biztosított tanulóink számára a mindennapos testnevelés. Az iskolai szintű tartalmas sporttevékenység egyetlen gátja az anyaintézmény nem szabványos (kisebb) tornaterme és a heti 90 testnevelés óra megtartására nem alkalmas az épület! A gyógytestnevelés foglalkozások a tanrendbe állított órák. Szakképzett nevelő végzi a védőnői, iskolaorvosi szűrésen kiemelt tanulók szakorvosi vizsgálata után. A tartásjavító (gyógytestnevelés, könnyített vagy célirányos) játékos foglalkozásokon való részvételt is iskolaorvosi javaslat is erősíti, de szakorvosi ajánlás szükséges hozzá. Felső tagozatos tanulóink részesei az országos Nettfitt mérésnek. Ez a teszt együttes alkalmas tanulóink fizikai állapotának mérésére. Elsősorban az egészség-megőrzésben meghatározó szerepet játszó összetevőket méri: -
kardio-respiratorikus állóképességet,
-
erőt,
-
izomerő állóképességet,
-
testösszetételt). A Mérey-féle mini Hungarofit mérés összetevői:
-
helyből távolugrás,
-
fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás,
-
hason fekvésből törzsemelés és leengedés,
-
hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés.
A mérésekre szeptemberben és májusban kerül sor. A tanítók, tanárok testneveléssel, a testkultúra fejlesztésével kapcsolatos tanórai teendőit a tanterv határozza meg. A testnevelő tanárok kulcsszereplői a tanórán kívüli sporttevékenységnek. Az iskolavezetés és a testnevelő tanárok minden esetben élnek olyan alkalmi lehetőséggel – akár a tanórákon, akár tanórán kívül -, ami a megszokottól eltérő, esetleg 129
évszakhoz kötött. Évek óta törekszünk a környékbeli úszási és korcsolyázási lehetőségek kihasználására (Balatonfűzfő, Székesfehérvár, Várpalota). A korcsolyázáson kívül az úszási lehetőségek kihasználására törekszünk Balatonfűzfő vagy Székesfehérvár uszodájában. Télen a hóban, jégen töltött órák minden tanítványunknak nagy örömet adnak. Balesetvédelmi felelős Annak ellenére, hogy a baleset-megelőzés és balesetvédelem tekintetében külső segítségünk van, nélkülözhetetlen egy intézményi összekötő munkája. Feladata: -
A balesetveszélyes helyzetek elhárítása mellett a bekövetkezett balesetek jelentése.
-
A
balesetvédelmi,
baleset-elhárítási
ismeretek
osztályfőnöki
órákon
való
közvetítésének ellenőrzése. -
A nagyobb balesetveszéllyel járó tanórákon (technika- életvitel, testnevelés, szakkörök stb.) a baleset-elhárítási figyelemfelhívás megtörténtének ellenőrzése.
-
Balesetvédelmi gyakorlatok levezetése. A baleset-megelőzés az intézmény minden dolgozójának feladata. Kisebb balesetek
okozta sérülések ellátása az intézményben történik – több pedagógus és az iskolatitkár is rendelkezik az elsősegélynyújtás alapvető ismereteivel. Súlyosabb esetekben orvosi segítség igénybevétele kötelező. A balesetet szenvedett kiskorúak szüleit azonnal értesítjük. További eljárás lebonyolítása a balesetvédelmi felelős feladata. Közegészségügyi feladatok Az intézmény egésze alkalmas színtere a nevelő-oktató munkának. Helyiségei a törvényi előírásoknak megfelelőek (négyzetméter/fő arányában). A tantermek természetes fény által jól megvilágítottak, a világítás korszerűsítése megtörtént. A helyiségek szellőztetése megoldott. A folyosók tágasak. A tantermek bútorzatának cseréje folyamatos, az új bútorzat egészségügyi feltételeknek megfelelő, esztétikus (igazodik a tanulók életkorához, testfelépítéséhez, könnyen tisztán tartható). A tisztálkodás feltételei megoldottak, a vizesblokkok korszerűsítése megtörtént. 130
Az épület fűtése jó – korszerűsítése az elmúlt években megtörtént -, az időjárásnak megfelelően szabályozható. Az étkezés feltételei megfelelőek. A konyhai dolgozók ruházata megfelelő, munkájukat az egészségügyi szabályokat betartva végzik. Az
iskolai
büfé
árukínálata
részben
felel
meg
a
korszerű
táplálkozás
követelményeinek. A működtetővel való tárgyalások során igyekszünk elérni, hogy a kínálat bővüljön, és egészségesebb legyen. A sportudvar és a játszótér karbantartása folyamatos feladat. A tornaterem felújításra, bővítésre szorul.
24.3.3 Szempontok az alkalmazott módszerek kiválasztásához -
Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról való információgyűjtésnek.
-
A választott módszerek minden esetben az életkori sajátosságoknak megfelelőek legyenek.
-
Az egészségnevelés eredményessége függ attól, hogy az alkalmazott módszerek segítségével elsajátított ismereteket, viselkedési formákat a diákok valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák.
-
Sok játékos elem alkalmazásával helyes életvitel kialakítására sarkalló módszereket igyekszünk használni.
Speciális nevelési módszereket igénylő diákok egészségnevelése: -
Minden nevelőnk alapvető feladata a speciális nevelésben részesülő gyermek egészségi, mentálhigiénés problémáinak ismerete.
-
A problémából fakadó korlátok figyelembe vétele.
-
A fejlesztés lehetséges irányainak feltárása.
-
Empatikus, toleráns bánásmód alkalmazása, a tanulói közösségben az empatikus, elfogadó és segítő magatartási formák kialakítása.
131
Alkalmazható módszerek az egészségnevelésben: -
Interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról.
-
Serdülőkori önismereti csoportfoglalkozások.
-
Kortárs-segítők képzése.
-
Problémamegoldó gyakorlatok értékeléssel.
-
Szituációs játékok.
-
Részvétel helyi egészségnevelési programokon.
-
Sport, kirándulás, egészségnap(ok) szervezése.
-
Az iskola egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése.
-
Érveléstechnikai gyakorlatok.
-
Aktív, kreatív munka. Az intézmény rendelkezik azokkal a taneszközökkel, személtető eszközökkel,
szakirodalommal,
elektronikus
dokumentumokkal,
amelyek
az
egészségneveléshez
szükségesek. A szakanyag bővítése a szaktanári, drog-koordinátori, iskola-egészségügyi javaslatok alapján az iskolai könyvtáros feladata.
24.3.4 Az egészségnevelés színterei intézményünkben Tanórai oktatásszervezésben A szaktárgyi órákon a kerettantervi ismeretek mellett hangsúlyos szerepet kap az egészségre vonatkozó információ. Tudatosan hívjuk fel a figyelmet az egészséget károsító, veszélyeztető anyagokra, körülményekre, elkerülhetőségi módjaira. A tanórák közül az egészségvédelmet szolgáló tananyag jelentős részben az osztályfőnöki órákra kerül, de az ismeretek természetéből adódóan a környezetismeret, biológia-egészségtan, kémia, fizika, technika-életvitel tanórákon is információkhoz juttatjuk tanulóinkat a témával kapcsolatban. Kiemelt egészségmegőrző tevékenység jellemzi a testnevelés órákat. Mivel korunk emberére sajnos jellemző a mozgáshiányos, egészségkárosító életmód, arra kell tudatosan
132
törekednünk, hogy a felnövekvő generáció igényévé tegyük a testedzést. A tanulók számára a mozgás örömforrás, nélkülözhetetlen életviteli elem legyen. Tanórán kívüli lehetőségek -
Kirándulás, természetjárás (szakköri keretekben is).
-
Egészséges életvitelre nevelő szakkörök: háztartási alapismeretek vöröskeresztes
-
Versenyek, vetélkedők (drog-prevenciós, háztartási, vöröskeresztes, csecsemőápoló), pályázatok.
-
Iskolanap – az elméleti tudás összemérése mellett, sportvetélkedők, tanár-diák mérkőzések.
-
Diákolimpiai rendezvények.
-
Táborozások, erdei iskola.
-
Egészség- és sportnapok.
24.3.5 Az egészségnevelés eredményességének értékelése, ellenőrzése Az egészségnevelési program célkitűzéseinek megvalósulását évenként célszerű áttekinteni. A helyzetelemzést kérdőíves módszerek segítségével végezzük minden évfolyamon szeptemberben. – Felelősök az osztályfőnökök. Továbbá kérdőíves feltárást végzünk az alábbi területeken: -
magatartási problémák feltárása (1-8. osztály), Felelősök: osztályfőnökök
-
a káros szenvedélyek megelőzése területén (7-8. osztály ) Felelősök: osztályfőnökök
-
drog-prevenció, bűnmegelőzés (8. osztály) Felelős: osztályfőnök
Az egészséges életvitel témakörben – állapotfelmérések Felelősök: osztályfőnökök. A tanulók fizikai fejlettsége Netfitt mérési rendszer 133
- Felelősök: testnevelők. További ellenőrző, értékelő módszerek a spontán és irányított személyes beszélgetések. A tanórai ismeretanyag írásos felmérése.
134
25 Helyi tanterv 25.1 Az intézmény által használt tantervek a 2016/2017-es tanévtől ● a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) számú EMMI rendelet ● a minisztérium által jóváhagyott értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív program ● helyi tanterv. A három alapdokumentum határozza meg a pedagógiai munkánkat. A (régi) helyi tanterv 2016/2017. tanévben hatályát veszi. Ebben a tanévben. egymás mellett használjuk a Keret tantervet és az Értékközvetítő és Képességfejlesztő alternatív programot, amely a Helyi pedagógiai program része. (A táblázatokból jól érzékelhető és nyomon követhető, hogy melyik évfolyamon melyik tanterv van érvényben.) Az alsó tagozatos évfolyamokból egy osztály
az ún. KÉK program
(Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv) szerint halad.. Intézményünk a Kerettantervek választásakor a következő ismérvek figyelembe vételével kíván intézményi szinten egységes pedagógiai rendszert létrehozni. Ennek a célnak az eléréséhez az alábbi feladatokat kell elvégeznünk: ● A Kerettanterv és az ÉKP cél- és feladatrendszerének, alapértékeinek egymáshoz közelítése, ● Az erkölcstan/hit- és erkölcstan választhatóságát a törvény kritériumainak megfelelően biztosítjuk. ● A tanulási – tanítási folyamat eredményességének növelése, (a tantermi, esetleg taneszköz-kapacitás szűkössége, baleset-megelőzés) érdekében csoportbontások alkalmazása: Alsó tagozat ● 1-2. évfolyam: báb, furulya, néptánc, könyvtárhasználat,barkács, vizuális kultúra (amennyiben munkaerő-gazdálkodás lehetővé teszi: idegen nyelv, informatika) ● 3-4. évfolyam: bár, furulya, néptánc, sakk, könyvtárhasználat, informatika, idegen nyelv, barkács, vizuális kultúra. 135
Felső tagozat ● 5-8. évfolyam: idegen nyelv, technika, informatika tantárgyaknál, ha az osztálylétszám meghaladja a 20 főt. A szabadon tervezhető órakeretek felhasználásakor az alapvető törekvés az, hogy azokat a kompetenciákat fejlesszük nagyobb időkeretben, melyek az ismeretszerzéshez – gyakorláshoz feltétlenül szükséges eszköztudást biztosítják, a művészeti kompetenciát fejlesztik, alkotásra ösztönöznek. Alsó tagozat: A szabadon tervezhető óra terhére a következő kerettantervi óraszámokat módosítottuk: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom
(7+0 óra)
matematika
(4+0,5 óra)
technika, életvitel
(1+0,5 óra)
2. évfolyam magyar nyelv és irodalom
(7+1 óra)
matematika
(4+0,5 óra)
technika, életvitel
(1+0,5 óra)
3. évfolyam magyar nyelv és irodalom
(6+2 óra)
matematika
(4+0,5 óra)
technika,életvitel
(1+0,5 óra)
4. évfolyam magyar nyelv és irodalom
(6+1 óra)
matematika
(3+1 óra)
környezetismeret
(2+1 óra)
barkács
(1+0,5 óra)
136
Felső tagozat 5. évfolyam: (4 óra)
Matematika Történelem
}
(2 +0,5 óra)
}
(1+0,5 óra)
Hon- és népismeret Ének-zene Tánc, dráma Vizuális kultúra
(1+1 óra)
Informatika
(1 óra)
6. évfolyam magyar nyelv és irodalom
(4+0,5 óra)
matematika
(3+1 óra)
ének-zene
(1+0,5 óra)
informatika
(1+0,5 óra)
rajz
(1+0,5 óra)
7. évfolyam magyar nyelv és irodalom
(3+1,5 óra)
matematika
(3+1 óra)
földrajz
(+0,5 óra)
8. évfolyam Matematika
(3+1 óra)
Technika
(1 óra)
Mozgókép és médiaismeret
(1 óra)
A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret 90 %-át fedik le. A maradék 10 % szabad időkeretet a pedagógus tölti meg tartalommal. Ennek az időkeretnek témáit a következő elvek figyelembe vételével jelöljük meg:
137
● A nemzeti öntudat, a hazafias nevelés szempontjait követve – a lokálpatriotizmus fogalmának ismeretekkel való megtöltése Lakóhely – földrajza, történelme, szellemi és tárgyi kultúrája, hagyományai stb. Az identitástudat erősítése érdekében az ország tájegységeinek felfedezése (mikroés makrovilág összekapcsolása), országjárás – tanulmányi kirándulás, ● Az ismeretszerzés módjainak sokszínű alkalmazása tanulmányi séta (természetjárás) üzem vagy gyárlátogatás gyakorlatok (ételkészítés, kisebbek tanítása stb.) Az intézményben a mindennapos testnevelés megoldásakor a legnagyobb gondot a helyhiány okozza (helyszínek: egy kisméretű tornaterem, két tornaszoba). A probléma megoldására igénybe vesszük a lakókörzet sportpályáját és játszótereit is. A tanulók a testnevelés órai mozgást legfeljebb heti 2 órában kiválthatják: - igazolt, rendszeres sporttevékenységgel - tanulócsoportban való foglalkozással - az alsó tagozaton 2016/2017-es tanévtől az 1. évfolyam egésznapos osztályában heti 2 testnevelés órában asztalitenisz mozgáselemek elsajátítása folyik. Bevezetését és követően felmenő rendszerben tervezzük.
25.1.1 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények Választásunkat indokolja A pedagógiai munkában a folytonosság elvére koncentrálva a tantárgyak által közvetített ismeretanyag beosztását az átdolgozott kerettantervben célszerűnek találtuk.
138
A Bán Aladár Általános Iskolában a helyi tanterv létrehozásában törekvéseink következők: -
Tantárgyi rendszerünkben a két tantervi javaslatot igyekszünk egymáshoz közelíteni, s ezáltal egy egységes rendszert létrehozni intézményi szinten.
-
az 5-8 évfolyamon a volt iskolaotthonos osztályokban a magyar nyelv és irodalom műveltségterület ismeretanyagát kompetencia alapú taneszközök használatával közvetítjük.
-
Emelt szintű oktatás rövid távú terveinkben egyenlőre nem szerepel. Integrált tantárgyakat nem tervezünk.
-
Összevont tantárgyaink: 6. évfolyamon: osztályfőnöki – egészségtan
-
A modulok közül önálló tantárgyként a 8. évfolyamon a mozgókép és médiaismeret szerepel.
-
Az 1-4. évfolyam iskolaotthonos osztályaiban a lehetőségeket kihasználva heti 8 órát a készségtantárgyak, illetve testnevelés és sport foglalkozások tartására használjuk fel.
Választható tantárgyaink (az iskolaotthonos osztályokon kívül): 1-2. évfolyam: báb, furulya, néptánc, 3-4. évfolyam: báb, furulya, néptánc, sakk, informatika, könyvtárhasználat, angol, számítástechnika, 4. évfolyamtól az angol nyelv tanulása kötelező. 5-8. évfolyam: sakk, számítástechnika, környezetvédelem-, környezetkultúra, kosárlabda, atlétika, színjáték-dráma, háztartástan, művészet, médiaismeret. Csoportbontást 20 fő feletti osztálylétszám esetén tárgyi, személyi, tantermi, finanszírozási feltétel meglétekor lehet végezni.
139
25.2 Tantárgyak megfeleltetése a műveltségterületnek Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem
Matematika Informatika Idegen nyelv – angol Környezetismeret – természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének – zene Rajz Mozgókép és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport Etika
NAT műveltségi terület Anyanyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek – dráma és tánc Könyvtári informatika Ember- és társadalom Hon és népismeret Állampolgári ismeretek Matematika Informatika Élő idegen nyelv Ember a természetben Ember és társadalom Ember a természetben Ember a természetben Ember a természetben Földünk és környezetünk Művészetek Tánc- és dráma Művészetek Vizuális kultúra Mozgókép és médiaismeret Életvitel és gyakorlati ismeret Ember és társadalom Ember a természetben Testnevelés és sport Ember és társadalom
1-8. évfolyam: könyvtárhasználat – tantárgyközi, a tantestület egészének feladata. Megvalósítás módja: - könyvtárostanár könyvtári foglalkozásokon (befogadó tárgyak: magyar nyelv és irodalom, osztályfőnöki, informatika); - szaktanár könyvtárhasználatra épülő szakórán Az intézmény Könyvtár-pedagógiai programjában részletezett módon és tartalom
140
26 Kötelező órák tantárgyi rendszere
OM kerettanterv
26.1 1-4. évfolyam KÉK iskolaotthonos Évfolyam Tantárgyak/heti óraszámok Anyanyelv, kommunikáció Magyar irodalom Színjátszás, báb Élő idegen nyelv – angol Matematika Sakk Társadalomismeret Természetismeret Ének – zene Furulya Vizuális kultúra Néptánc Informatika Könyvtár Életvitel és gyakorlati ismeretek Barkács Testnevelés és sport Heti óraszám összesen
1. De. 4 4,5
Du. De. 4 4,5 1
4
1 1 1 0,5
2.
1 1 1
3 20
OM kerettanterv Képességfejlesztő- és értékőrző kerettanterv
141
Du. De. 4 4 1
4
4
1 1
0,5 1 1
1 0,5
1 1
1 1 0,5
1 0,5
1 1
1 2 8
3.
3 20
1 1,5 2 8
3 20
4. Du. De. 3 4 0,5 1 2 4 1 0,5 1,5 1 1 1 0,5 0,5 1 1 1 1 2 3 8 22,5
Du.
1 1 0,5
1 0,5 1 1 2 8
27 Tantárgyi struktúra és óraszámok 2016-2017 Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 1-8. évfolyamon
Óraterv a kerettantervhez 1-8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Történelem/hon- és népismeret Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene, tánc, dráma Mozgókép és médiaismeret Vizuális kultúra, médiaismeret Informatika Technika, életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret Szabadon tervezhető
1. évf.
2. évf.
3. évf.
8
8
8
4,5
4,5
1
1
1
2
1
2
4. évf. 5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
4,5
7 2 4,5
4 3 4
4,5 3 4
4,5 3 4
4 3 4
1
1
1
1
1
1
2 2
2
2
2
2,5 2
2 1 2 1,5 1
1 2 1 2 1
1
2
2
1,5
1,5
1 2
2
2
2
1,5 5
1,5 5
1,5 5
1,5 5
25 2
25 2
25 3
27 3
1. évf.új 2. évf.új 3. évf.új 4. évf.új 5. évf.új 6. évf.új 7. évf.új 8. évf.új 142
2 1 1 5 1
1,5 1,5 1 5 1
1 1 1 5 1
1 1 1 5 1
28 3
28 3
31 3
31 3
28 Taneszköz kiválasztás elvei A kiválasztás alapvető szempontja a tanulandó anyag feldolgozásának minősége, a tanulhatóság, a kivitel, a tartósság és esetleg a tankönyv ára. A tervszerűen fejlesztett iskolai könyvtár állománya biztosítja az egyéb tanulói segédletek – a gyermek enciklopédia, gyermeklexikon, szépirodalmi és ismeretterjesztő művek stb. - használatát. A műveltségterületek elsajátíttatásához szükséges nevelői és tanulói segédletek: Kézikönyvek, tankönyvek, lexikonok, szótárak, ismeretterjesztő kiadványok, szakkönyvek, folyóiratok, módszertani kiadványok, fóliák, filmek, CD-k, számítógépes programok, feladatlapok, eszközkészlet tanári kísérletekhez, szemléltető eszközök, gyűjtemények, szerszámok, modellek, videokamera. Az ismérvek megfogalmazásakor a 17/2014.(III.12.) EMMI rendelet – mely a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szól -, az iránymutató. ● A kerettantervek és az KÉK alternatív kerettanterv ismeretanyagának közvetítésére leginkább alkalmas tankönyvek rendelése indokolt. ● Miután a 2013/14-es tanévtől az osztályok egy része ingyen-tankönyves lett, figyelembe kell venni, hogy az iskolai foglalkozáson is rendelkezésre álljon megfelelő számban a tankönyv. ● Az iskolai tankönyvrendelés keretében csak olyan könyvek rendelhetők, amelyek tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt, és szerepel a hivatalos tankönyvjegyzéken. A tankönyvek beszerzésének menetét, használatát, vagyis az iskolai tankönyvellátás rendjét az intézményi házirend és az SZMSZ tartalmazza. A tankönyvbázis az iskolai könyvtár külön-gyűjteménye, melyért a tankönyv-felelősök vállalnak felelősséget. A segédletek úgy kerültek elhelyezésre, hogy minden használó hozzáférhessen. (A segédletek /főleg eszközök/ szakleltárban vannak.) A szakleltári kialakítás lehetővé teszi a 143
segédletek tanórai, esetleg szakköri használatát. A nyomtatott segédeszközök szaktantermi letétekben találhatók, illetve a könyvtárban, ahonnan egy részük kikölcsönözhető. A nyomtatott taneszközök beszerzése több kiadótól történik.
29 Az intézménybe lépés feltételei Az intézményekbe (anyaiskola, tagiskola) – a nemzeti köznevelési törvény által előírtak alapján – elsősorban a lakókörzetben élő gyermekek nyernek felvételt. Amennyiben létszámhatáraink engedik, más városrészből is fogadunk tanulókat. A beiratkozáskor az alábbi dokumentumokra van szükség: -
Lakcímkártya (személyi azonosító),
-
a szülő személyi igazolványa,
-
a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvélemény,
-
szükség esetén szakértői bizottsági javaslat.
-
szülői/gondviselői nyilatkozat
-
anyakönyvi kivonat
Fogadunk lakókörzetünkbe költöző magasabb évfolyamba járó gyermekeket s vállaljuk, hogy egyéni foglalkoztatással – ha szükséges – felzárkóztatjuk tanulótársaikhoz. Az esetleges taneszköz váltás problémáját csak szülői segítséggel tudjuk megoldani. Ha az érkező tanuló körzetbeli, az intézmény köteles fogadni. Az intézmény beiskolázási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről szülői kérés alapján az intézmény vezetője dönt, az iskolavezetés tagjai véleményezési jogának figyelembe vételével. (A döntés meghozatalában megvizsgáljuk: - az évfolyam osztálylétszámait, - a felvételét kérő gyermek tanulmányi előmenetelét, - magatartási és szorgalmi minősítését.) Döntéséről az intézmény vezetője írásban értesíti határozat formájában a szülőt.
30 A magasabb évfolyamba lépés feltételei 1. A második – nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kerettantervekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 144
2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a második - nyolcadik évfolyamon, tanév végén szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 4. A második - nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola vezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola vezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, magántanuló volt. 5. Az első évfolyamon a nemzeti köznevelési törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. Ugyanakkor indokolt esetben szülői kérésre az intézményvezető engedélyezheti az évfolyamismétlést. 6. Javítóvizsgára bocsátás feltételei: 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 64.§.(7) (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. (8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.
145
31 Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveiről korlátairól A tananyag feldolgozásának, az ismeretek gyarapításának, a készségek kialakításának és a gyakorlásnak alapvetően két terepe van: 1. tanórai, 2. otthoni E két terület arányaira a tanuló egyenletes terhelése érdekében ügyelni kell. Az eddigi tanítási gyakorlatunkban érvényesített órarend készítési elvek is ezt a célt szolgálták. A tanulók órabeosztása az elkövetkezőkben is az alábbi szempontok szerint történik: az alapkészségek fejlesztő, elméleti órák kerülnek a tanítási idő első harmadára – amikor a tanulói aktivitás, a figyelemkoncentráció feltételezhetően nagyobb, a nehezebb elméleti órákat célszerű manuális, gyakorlati jellegű, nagyobb mozgásigényű tevékenységgel megszakítani, ezzel biztosítjuk a szellemi felfrissülést, a mindennapi testnevelést az eddigi gyakorlatnak megfelelően biztosítjuk, az egyenletes tanulói terhelés mellett az egyenletes nevelői terhelést is igyekszünk a lehetőségeink keretein belül megvalósítani. Írásbeli házi feladat Óráról órára az alapkészségek fejlesztését célzó tananyagblokkokra jellemző, a többi tantárgy esetében ritkábban van otthoni írásos munka. Az előzetes feladatértelmezés után készült írásbeli megoldásokat a szaktanár a következő tanóra elején ellenőrzi, és a feladat jellegétől függően értékeli, minősíti. A tanórai felszerelés hiányát annyiban lehet figyelembe venni, amennyiben a tanítási órán történő számonkérésben rögzített feladat teljesítéséhez az szükséges. Amennyiben a tanuló a számonkérésben meghatározott feladatot nem tudja teljesíteni –akár a felszerelés hiánya miatt-úgy elégtelenre is értékelhető. De a felszerelés hiánya miatt - a számonkérés esetétől eltekintve - a tanulónak elégtelen nem adható. A pedagógiai módszereken felül a tanulói kötelezettség szegések 146
szankcionálása csak az intézmény házirendjében meghatározott fegyelmezési eszközökkel történhet, az érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz. Az otthoni írásbeli feladatok a tantárgyak jellegéből adódóan különbözőek: a tanórai feladat-megoldásokat követő analógiai feladatok – a tudás megszilárdítására, felelet-kiválasztó feladatok – az elméleti ismeretek elsajátításának ellenőrzésére, válasz megadott kérdésekre (általában tankönyvi), vázlatkészítés, adatkeresés, leíró, elemző dolgozat készítése, számítógépes gyakorlás – alapismeretek rögzítése, gyűjtőmunka. A nagyobb energiát, elméleti felkészülést igénylő feladatok elkészítéséhez (pl. olvasónapló feladatai), gyűjtőmunkához, megfigyelést igénylő munkához a tanulók számára hosszabb idő áll rendelkezésre. A feladat megbeszélésekor az elkészítési határidőt is közölni kell a tanulókkal. Az otthonra maradó feladatok belső arányainak megtartása érdekében az egy osztályban tanító kollégák között folyamatos koordinációra van szükség a témában.
31.1 A szóbeli házi feladatok Elsősorban az ismeretek bevésését szolgálják. A tanórán a diákok minden tantárgy tanulása során el kell hogy jussanak a tanulandók megértéséhez. Erről a szaktanár a tanóra összegző óraszakaszában győződik meg, de ekkor a diákok az ismeretek feldolgozásához igénybe vett összes segédeszközt használhatják. Az otthoni tanulás alapjai a tanórán használt tankönyv és a füzet, mely a tanórai vázlatot tartalmazza. A fentiekből következik: A tanulót egyértelműen tájékoztatni kell arról, hogy mit kell tanulni, mit kell gyakorolni. Milyen számonkérési formára számíthat a következő tanórán (írásos vagy szóbeli). Mely témakörre vagy témakörökre terjed ki a számonkérés. Célszerű ismertetni a tanulókkal a számonkért ismeretek értékelési módját. 147
Szummatív tudásszint mérése esetén az értékelés általában pontozással történik. Az értékeléskor ismertetni kell a ponthatárokat, hogy a jegyre átváltó kulcs egyértelmű legyen. Az esetleges tanári tévedéseket (elszámolás, pontkihagyás, stb.) még a tantárgyi jegy naplóba való beírás előtt a szaktanárnak orvosolnia kell. Az értékelő tanórán olyan tanórai légkört kell biztosítani, hogy a tanulók élni tudjanak tanulói jogaikkal, s az értékelés realitását elfogadva ítéljék meg saját munkájukat. Az egyéni számonkérés (felelet) előtt a tanárnak közölnie kell az elvárásait.
Célszerű
néhány percet biztosítani a tanulónak arra, hogy átgondolja a feladatát, esetleg írásban felelet-tervet készíthet. A tanulókkal fontos tudatni, hogy a naplóba került tantárgyi jegyek mennyire hangsúlyosak a félévi, év végi osztályzatok megállapításában. A szóbeli és írásbeli feladatok otthon elvégzendő mennyiségére elsősorban az osztályfőnöknek kell figyelnie, s az esetleges pedagógusi túlkapásoknak a szaktanár közreműködésével elejét venni. Ügyelni kell, hogy a hétvége a tanulóknak is pihenőidő legyen, alkalom a feltöltődésre, energiagyűjtésre a következő heti feladatok elvégzésére. Ugyancsak pihenésre szolgál az őszi, tavaszi és a téli szünet, amikor nem kell iskolai feladatokkal foglalkozni. Az KÉK program elsajátítása iskolaotthonos formában történik. A tanulók hét végén viszik haza tanszereiket. Hét közben nem indokolt az iskolában töltött idő után írásbeli házi feladat adása. Természetesen a szabályozás keretei nem lépik át az ésszerűség kereteit és a szaktanár szakmai szabadságára is tekintettel vannak. A gyermeki érdeklődés, a tanulói aktivitás gátja nem lehet a korlátozás. Ha a tanuló szívesen foglalkozik szabad idejében is egy-egy elméleti témával, önként vállal feladatot tudása mélyítésére; azt a szaktanárnak szükséges támogatnia.
148
32 A tanulók fizikai állapotának mérése A Bán Aladár Általános Iskola testnevelői a NETFIT módszerrel mérik a kondicionális képességek szintjét. A módszer lényege: A 2016/2017. tanévben országos mérés, értékelés keretében a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát az iskoláknak - az 1-4. évfolyamon, valamint a felnőttoktatásban tanulók kivételével - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében 2017. január 9. és 2017. április 30. között kell megszervezniük. A mérés eredményeit az érintett nevelési-oktatási intézmények 2017. június 1-jéig töltik fel a NETFIT® rendszerbe.
149
32.1 A teljesítménypróbák elvárásai (5–8. évfolyam) Lányok
Tesztek 5. évfolyam
Fiúk
kiváló
jó
átlagos
gyenge
igen gyenge
kiváló
jó
átlagos
gyenge
igen gyenge
Helyből távolugrás
195
164–148
147–117
116
183
182–161
160–149
148–127
126
Függőleges felugrás Labdadobás
38
194– 165 37–31
30–26
25–20
19
40
39–32
31–27
26–20
19
691
690– 545
544–470
469–324
323
711
710–584
583–519
518–392
391
20
19–17
16–14
13–11
10
19
18–16
15–13
12–10
9
27 26
26–18 25–21
17–11 20–17
10–2 16–13
1 12
31 25
30–21 24–20
20–14 19–16
13–5 15–11
4 10
7,6
7,7– 11,0
11,1–12,8 12,9–16,2
16,3
7,8
7,9–11,1
11,2–13
13,1– 16,3
16,4
13,9
25,6
9,5
9,6–15
1
5
4
15,1– 17,9 3
18,0– 23,4 2
23,5
5
14,0– 18,6–20,9 21,0–25,5 18,5 4 3 2
34
33–27
13
34
33–27
26–21
20–14
13
Négyütemű fekvőtámasz Karhajlítás fekvőtámaszban Felülés Szlalom labdavezetés kézzel Szlalom labdavezetés lábbal Célbadobás Markolóerő
26–21
20–14
150
1
Tesztek
Lányok
6. évfolyam
kiváló
Helyből távolugrás Függőleges felugrás Labdadobás
198
Négyütemű fekvőtámasz Karhajlítás fekvőtámaszban Felülés Szlalom labdavezetés kézzel Szlalom labdavezetés lábbal Célbadobás Markolóerő
40 799
Fiúk jó
átlagos
197–172 171–158 39–33
32–28
798–628 627–541
kiváló
jó
átlagos
gyenge
157–132
igen gyenge 131
205
176–162
161–134
27–22
21
43
204– 177 42–35
igen gyenge 133
34–29
28–21
20
540–371
370
802
801– 655
654–580
579–433
432
gyenge
22
21–18
17–15
14–11
10
26
25–21
20–16
15–10
9
26
25–16
15–10
9–2
1
33
32–21
20–13
12–2
1
28
27–23
22–19
18–14
13
32
31–25
24–20
19–13
12
7,3
7,4–9,8
9,9–11,1
11,2– 13,6
13,7
7,2
7,3– 9,9
10,0– 11,4
11,5– 14,1
14,2
11,5
17,0– 19,8 3
19,9– 25,3 2
25,4
8,9
1
5
9,0– 13,6 4
13,7– 16,1 3
16,2– 20,8 2
20,9
5
11,6– 16,9 4
39
38–30
29–24
23–15
14
46
45–35
34–28
27–18
17
151
1
Lányok
Tesztek
7. évfolyam
kiváló
Helyből távolugrás Függőleges felugrás Labdadobás
197
Négyütemű fekvőtámasz Karhajlítás fekvőtámaszban Felülés Szlalom labdavezetés kézzel Szlalom labdavezetés lábbal Célbadobás Markolóerő
igen gyenge
kiváló
jó
átlagos
gyenge
igen gyenge
196– 172–160 159–136 173 41–35 34–31 30–24
135
212
185–172
171–146
145
23
44
211– 186 43–37
36–32
31–25
24
898
897– 711
429
914
913– 719
718–620
619–425
424
27
26–21
20–16
15–10
9
31
30–21
20–15
14–5
4
24 34
23–13 33–27
12–7 26–21
6–2 20–14
1 13
31 38
30–21 37–30
20–16 29–24
15–8 23–16
7 15
7,4
7,5– 9,8
9,9–11,1
11,2– 13,4
13,5
6,9
7,0–9,4
9,5–10,8
10,9– 13,4
13,5
10,8
16,2– 19,0 3
19,1– 24,3 2
24,4
9,3 5
3
15,2– 18,2 2
18,9
1
9,4– 13,1 4
13,2–15,1
5
10,9– 16,1 4
43
42–34
33–28
27–19
18
53
52–41
40–33
32–21
20
42
jó
átlagos
Fiúk
gyenge
710–616 615–430
152
1
33 BÁN ALADÁR ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 33.1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 33.1.1 Küldetésnyilatkozat és jövőkép "Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket, gondolatokat biztosít. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek." / Az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata, 2000/ 1.1 A könyvtár-pedagógia fogalma: A könyvtár- pedagógia a könyvtári dokumentumok használatához, az információk kereséséhez, tárolásához, újrafelhasználásához kapcsolódó tevékenységen keresztül az önálló tanulás, a tanulói kompetenciák és a személyiség fejlesztését célozza.
33.2 A fogalomból levezethető célok: A könyvtár „forrásközpontként” való használatával alapozza meg az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat. - Erősítse meg a szellemi munka és az értékek iránti tiszteletet, az önművelés iránti igényt. - A tanulókat tegye alkalmassá az önálló könyvtárhasználatra, ismeretszerzésre. - Alakítsa ki és fejlessze azokat a magatartásmódokat és képességeket, amelyek a könyvtár mindennapos használatában elengedhetetlenül szükségesek. - A tanuló tudjon az információhoz való hozzáférés jogával élni, legyen képes az információt céljainak
megfelelően
feldolgozni,
alkalmazni,
legyen
tisztában
a
megfelelő
információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákkal, az etikus forráshasználattal, az információszerzését kritikai szemlélet jellemezze. - A könyvtárhasználat során valamennyi műveltségi terület ismereteinek feltárására kell törekedni. - A tanulók ismerjék meg az alapvető információhordozók fajtáit, szerepüket, felhasználásuk 153
módját, hogy segítségükkel önálló szellemi alkotást hozhassanak létre. - Váljanak gyakorlott és tudatos könyvtárhasználóvá, akiket az önálló gondolkodás, a kreativitás jellemez. - Az esélyegyenlőség elősegítése
a könyvtár-pedagógia sajátos eszközeivel, egyéni
bánásmóddal - Tehetséggondozás - Az ismeretszerzés kapcsolódjon lehetőleg nevelési célok megvalósításához.
33.3 Helyzetelemzés: 33.3.1 Az iskolai környezet: Az iskolával egyidős maga a könyvtár, az iskola vezetése mindig fontosnak tartotta az intézményben folyó oktató-nevelő munkában kiaknázni a benne rejlő lehetőséget. Természetes gyakorlattá vált a tanárok és tanulók körében a könyvtár látogatása és szolgáltatásainak igénybe vétele. A könyvtár mindig törekedett
használói igényeihez
alkalmazkodni állománya alakításával, szolgáltatásaival. Az intézmény 8 évfolyamos általános iskola, évfolyamonként 2 párhuzamos osztállyal, azaz 16 tanulócsoporttal, 350 körüli tanulói létszámmal. Lakótelepi iskola, melytől a városi könyvtár viszonylag messze található, így főként az alsó tagozatosok számára az első találkozást jelenti a könyvtárral. Fontos a könyvtárhasználói szokások megfelelő kialakítása, a szociális nevelés, a pozitív attitűd megalapozása.
33.3.2 A könyvtár bemutatása: Állománya több mint 17 ezres, melynek összetétele: a szakirodalom 80%-os, a szépirodalom 20 %-os arányban oszlik meg. Az elhelyezés többnyire szabadpolcos elrendezéssel oldott meg a központi iskolai könyvtárban az épület földszintjén,
míg a
szaktantermi letétek és a pedagógia irodalom zárt szekrényekben került elhelyezésre . Az állomány erősen amortizálódott, az utóbbi években jelentősebb beszerzésre nem került sor. A szaktantermi letétek frissítése elengedhetetlenné vált az avulás miatt is. A könyvtár felszereltségére jellemző, hogy akár egy teljes osztály befogadására és munkáltatására is alkalmas, a 4 asztal és 24 szék további bővítéssel kényelmes elhelyezést és munkát tesz lehetővé. A digitális kompetencia fejlesztéséhez szükséges eszköztár szűkös, 154
mindössze 2 számítógép (1 tanári, 1 tanulói gép) áll rendelkezésre, így az óraszervezésnél kiemelten kell ügyelni arra, hogy csoportmunkában mindenki tudjon dolgozni rajta.
33.3.3 Személyi feltételek A könyvtár főállású könyvtáros tanára a Tagiskolában heti 1 alkalommal látja el az ottani könyvtárosi teendőket, így mindkét iskola azon alapfeladata, hogy naponta nyitva legyen, sérül. Ezért a tantestületek még inkább befolynak a könyvtári tevékenységekbe a zökkenőmentesség biztosítása érdekében, lásd tankönyvezés, tanév végi tanulói kölcsönzések zárása. Mivel a könyvtárhasználati ismeretek tanítása tantárgyközi feladat, így a tantestület egésznek feladata. Könyvtáros
tanár:
könyvtárhasználati
ismeretek
tanítása,
gyakoroltatása
könyvtári
foglalkozáson. Szaktanárok:
könyvtárban
tartott
szakórán
a
tantárgyukhoz
kapcsolódó
információhordozókkal történő megismerkedés, használatuk gyakoroltatása, a könyvtáros tanár csak segít az előkészítésben, az órát a szaktanár tartja. Tantárgyukhoz kapcsolódó kéziés segédkönyvek tanórai használtatása a szaktanteremben a szaktantermi letétre támaszkodva.
33.3.4 Módszerek A könyvtári foglalkozásokon a munkáltatáson van a hangsúly, az elméleti ismereteket főként gyakorlat útján sajátítják el a tanulók. Ennek során törekedni kell a több forrásból történő keresésen alapuló ismeretszerzésre, a források szelektálására való ösztönzésre és a kritikai
használatukra.
Különösen
alkalmas
az
együttműködés
elősegítésére,
a
munkamegosztás gyakorlására a páros, csoportmunka esetében. Az egyéni munkavégzés elősegíti a differenciált feladat kiadásával az egyéni bánásmód megvalósulását, a gyengék felzárkóztatását és a tehetséggondozást egyaránt. Kiemelt szerepe van az anyanyelvi és digitális kompetenciák fejlesztésében. Alkalmazott módszerek: -
megbeszélés
-
tanulói kiselőadás
-
szemléltetés 155
-
kooperatív oktatási módszer – csoportmunka
-
szerepjáték, játék
33.4 Könyvtár-pegagógia a Helyi Pedagógiai Program: „Oktató-nevelő munkánk szerves része az iskolai könyvtár. A nevelők által használt szakkönyvtár a tanáriban, az ismeretterjesztő és az oktatást segítő ifjúsági szakirodalom a szaktermekben található. Könyvtárunk szabad polcos, állománya igényesen válogatott, jó színvonalú. Fejlesztése lehetőségeinkhez mérten, mégis kiemelt szempontok szerint történik. Itt két számítógépet használhatnak a tanulók, illetve könyvtáros tanár kollégánk.” 16.p.
33.4.1 "II/3. Feladatok az egyes részterületeken i) Az iskolai könyvtár a tanulási - tanítási folyamat legfontosabb kiszolgáló egysége, mely az anyaintézményben főállású szakképzett könyvtáros irányításával működik. Az állománygyarapítást az intézményi igényeket figyelembe véve végzi. A NAT által előírt könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatásában meghatározó a szerepe. Az iskolai könyvtár szaktanácsadó általjóváhagyott szervezeti működési szabályzattal, gyűjtőköri szabályzattal, katalógusszerkesztési szabályzattal, tankönyvtári szabályzattal rendelkezik. Könyvtárpedagógiai programban tervezi az oktató-nevelő munkához való kapcsolódását, ennek módjait. pp. 30-31.
33.4.2 „III/4. A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek „A tanulók egyéni tanulását, önképzését, a tehetséges tanulók önművelését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A szaktanárok könyvtári órák szervezésével erősítik a tanulók olvasóvá nevelését, az önálló ismeretszerzés képességét is fejlesztve. Az iskolai könyvtárban nemcsak a hagyományos ismerethordozók állnak a diákok, tanárok rendelkezésére, hanem biztosított a számítógéphasználat, és az Internet hozzáférés is.” …”A tudás, az ismeretszerzés tanórán kívüli színterei a szakkörök, melyek jellegét a tanulói tehetség, a szülői igény, a nevelőtestületi kapacitás feltérképezése után határozzuk meg. 156
A tantestületi összetétel lehetővé teszi a sokszínű szakköri kínálatot: - könyvbarát” 40.p.
33.4.3 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: - iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.” 43.p. Bár Helyi Pedagógia Programunkban nincs minden feladatnál nevesítve az iskola könyvtára, de a gyakorlatban a megvalósítás hátterében ott áll a könyvtár a sajátos eszközeivel az iskolai élet szinte minden területénél, tanórai, tanórán kívüli tevékenységek, rendezvények sikerességének elősegítésével,
a kulturált szabad idő lehetőségének
biztosításával, kompetenciák fejlesztésénél, nevelési célok megvalósításánál.
33.5 Oktatási program Az ismeretek lineárisan/spirálisan épülnek fel, mindig bővülve, gyakorlással elmélyítve, tartalma univerzális.
33.5.1 A könyvtárhasználat területei Általános könyvtárhasználati ismeretek: A könyvtár rendje, használata, különböző könyvtártípusok megismertetése. Dokumentumismeret: A dokumentumok tartalmi és formai megismerése s az ezzel kapcsolatos technikák megismerése. Az információ, az infomációhordozó és a dokumentum fogalma, típusaik, felosztásaik. Az egyes dokumentumtípusok formai, tartalmi jellemzői, részei, használatuk módja, célja, egymáshoz való viszonyuk, történetük: könyv, időszaki kiadvány, audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok A dokumentumok tartalmi csoportjai, műfajai, a segédkönyvek típusai, használatuk: szótár, lexikon, enciklopédia, adattár, bibliográfia) 157
Az információk egy adott dokumentumban való megtalálásának lépései A könyvtári tájékoztatás eszközei: A tájékoztatás direkt (kézikönyvek, kézikönyvtár) és indirekt (katalógusok, bibliográfiák) eszközeinek használata az információ gyors eléréséhez, megtalálásához. A szellemi munka technikája: A különböző forrásokból szerzett információk feldolgozásának, alkalmazásának, újraalkalmazásának ismeretei. - Információfeldolgozás: szövegek, illusztrációk, hang-, és képinformációk feldolgozása, elemzése - Lényegkiemelés, jegyzetelés, cédulázás, vázlatkészítés, szövegalkotás, beszámoló - Hivatkozás, irodalomjegyzék készítése, a hivatkozás tartalmi elemei, etikus forráshasználat módja, jogi szabályai - Problémamegoldás, kutatás lépései, eljárásai - Gyűjtőmunka, irodalomkutatás algoritmusai, módszerei - A talált, kapott információk, források értékelése, szelektálása, összehasonlítása, a feladatmegoldás kapcsolódjon tantárgyakhoz, életszerű helyzetekhez, problémamegoldás a könyvtár eszközeivel - Alkotás, szellemi termék létrehozása - Önképzés, és tanulási technikák fejlesztése
33.6 Mérés , értékelés Általános jellemző, hogy minden órán a tanulói munkát szóban értékeli a nevelő és az osztálytársak ill. önértékelés történik.. Mivel befogadó tantárgyak vannak, így csak a szaktanárral egyeztetve történik érdemjegy adása tudáspróbák, feladatlapok, feladatkártyák megoldásakor. Részletezve az egyes tantárgyak, évfolyamok, témák részletezésénél.
33.7 Könyvtári órák helyszíne A könyvtári órák helyszíne mindig a téma feldolgozásához szükséges eszközök biztosításával függ össze. Nagyszámú számítógép igénye esetén a számítástechnika 158
szaktanteremben, digitális táblát igénylőnél pedig az osztályteremben, ahol rendelkezésre áll, elsősorban az iskola könyvtárában, ha alapvetően a könyvtár állományára, kézikönyvek használatára épül.
33.8 A témák feldolgozásának módja: Olyan munkaformák tudatos választásával, melyek segítségével az önálló tanulói munkavégzés és a kooperatív technikák döntőek, a csoportmunkánál törekedni kell arra, a csoportok ne merevedjenek meg, hanem óráról órára változzon összetételük.
33.9 A könyvtári órák megoszlása évfolyamonként a befogadó tantárgyakban: ALSÓ TAGOZAT – befogadó tárgy a magyar nyelv és irodalom Iskolaotthonos osztályok (KÉK) évfolyam órák száma
1. évf. 35
2. évf. 36
3. évf. 35
4. évf. 36
1. évf. 35
2. évf. 7
3. évf. 9
4. évf. 10
5. évf. 5
6. évf. 6
7. évf. 8
8. évf. -
5. évf. 1
6. évf. 1
7. évf. 3
8. évf. 4
5. évf. 4
6. évf. 3
7. évf. 2
8. évf. 2
Nem iskolaotthonos osztályok évfolyam órák száma FELSŐ TAGOZAT Osztályfőnöki órák: évfolyam órák száma Informatika évfolyam órák száma Magyar évfolyam órák száma
159
33.10 1. osztály Bemenet: rendkívül eltérő családi háttér, a szülők által a könyvekhez, olvasáshoz való viszony (pl. esti mese olvasása) alakítása Témák: 1. A könyvtár bemutatása, a kölcsönzés -
A könyvtári kölcsönzés már ettől a
foglalkozástól kezdődően igény szerint történik, így azonnal gyakorolhatja. 2. Lázár Ervin meséi (20 óra), olvasóvá nevelés megalapozása. A mesék feldolgozásán keresztül
komplex fejlesztés: a szókincs bővítése, szövegelemző és értelmező
együttgondolkodás, esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, önismeret és a társas kapcsolatok fejlesztése. 3. Ablak- zsiráf gyermeklexikon – a kézikönyvhasználat megalapozása, hasáb, címszó, szócikk fogalmának megismerése, gyakorlása. Az olvasás gyakorlása, szövegértés, adott szavak megkeresése a szövegben, illusztrációk, ábrák értelmezése. A versidézetek forrásában keresés. 4. Könyvtári ábécé, betűrendbe sorolás (A betűrendbe sorolás a későbbiekben megkönnyíti a nyomtatott kézikönyvekben, a cédulakatalógusokban való keresést, bibliográfiák összeállítását, tehát fontos a megfelelő megalapozása) 5. Képek-médiák – a digitális kompetencia megalapozása, gyermekportál látogatása, Okosdoboz feladatainak megoldása, az illusztráció és szerepe, ismeretterjesztő műben szereplő illusztráció, ábra magyarázata, gyermeklapok, ismerkedés a Szivárvány c. lappal, rajz a könyvtárról. Mérés- értékelés: minden órán szóban, nem csak a könyvtáros, de a tanulók egymást is. Feladatlapos mérés-értékelés a betűrendnél. Kimenet: a tanuló ismerje a könyvtári viselkedés és kölcsönzés szabályait. Ismerje az Ablakzsiráf gyermeklexikon használatát. Tudjon betűrendbe sorolni 6-8 szót úgy, hogy azonos betűkezdés is előfordul benne. Ismerkedjen meg az egyszervolt.hu gyermekportállal, tudja, hogy az OKOSDOBOZ-ban fejlesztő feladatokat talál. Ismerje fel a képi illusztrációk információs értékét. 160
33.11 2. osztály- iskolaotthonos Témák: 1. A könyv 5 fő adata: a könyv adatainak forrása, címlap, címlap verzója, kolofon, adatgyűjtés gyakorlása (előkészíti a szellemi munka technikáját, a hagyományos dokumentumok esetében a hivatkozást) 2. A tartalomjegyzék - Ismerkedés a könyv tartalmai elemeivel, belső tagolódásával, fejezetek, keresési feladatokon keresztül a szövegértés gyakorlása. 3. betűrend - bővítés: az azonos kezdetű szavak összevetése 2. és 3. betűig 4. A magyar helyesírás szabályai - Új keresési technikák elsajátítása: A könyv fő részei, a Szabályzat felépülése, kapcsolata a Tárgymutatóval, a Tárgymutató jeleinek értelmezése, kiolvasásuk gyakorlása~ bokrosított címszó, a –tól –ig szabály megértése, a Szótár részben az élőfej használatának megismerése és gyakorlása, rövidítések : v. és a l = lásd utasítás értelmezése. 5. Magyar értelmező kéziszótár - Rövidítés jegyzék használatának gyakorlása, egyes rövidítések értelmezése, a szócikkek felépítése, „jelentés”, felismerni a szavak használata és a kommunikációs helyzet közötti összefüggést, értelmezni a hozzá kapcsolódó rövidítéseket (pl. hiv, biz, pejor, tréf.), egyes szakterületek saját szakszavai, pl. Sp= sportnyelv 6. A szavak eredetének felismerése
a {<} segítségével, ráirányítani a figyelmet a
nyelvek közötti kapcsolatokra (nk). Olvasás szövegértés gyakorlása 7. A folyóiratok - Folyóiratok fajtái. Ismerkedjen meg a folyóirat készítés folyamatával, az impresszum alapján készítőivel. Ismerje meg a folyóirat megjelenési egységét, adatait, hogy később a forrás megadásánál ne okozzon problémát. Ismerje meg a rovat fogalmát 8. Képek
- médiák - Digitális kompetencia fejlesztése, gyermekportál látogatása,
Okosdoboz feladatainak megoldása Szöveg és kép kapcsolta: az illusztráció szerepének felismerése. Mérés- értékelés: minden órán szóban, nem csak a könyvtáros, de a tanulók egymást is. Feladatlapos mérés-értékelés könyv 5 fő adata, betűrend, A magyar helyesírás szabályai, Magyar értelmező kéziszótár Feladatkártyás: tartalomjegyzék 161
Egyéni kreatív feladat: folyóirat címlapjának és rovatainak megtervezése. Kimenet: tudja használni A magyar helyesírás szabályai és a Magyar értelmező kéziszótár c. kézikönyveket. Tudjon tartalomjegyzék alapján tájékozódni.
33.12
2. osztály – nem iskolaotthonos
Témák: 1. Tájékozódás a könyvtárban - a tartalomjegyzék 2. A könyv 5 fő adata 3. Ablak-zsiráf - Ismerkedés a lexikon felépülésével 4. Ismerkedés gyermeklappal 5. Ismerkedés a számítógéppel: gyermekportál látogatása Kimenet: Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása, könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; gyermeklexikon használata. A kép és a szöveg kapcsolata. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Írott nyelvi források, információhordozók, könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott nyelvi források világában. Gyermekújságok jellemzői tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikonokban betűrend segítségével. A könyvek jellemző adatainak, részeinek megfigyelése (író, cím, kiadó, tartalomjegyzék). Mérés- értékelés: minden órán szóban, nem csak a könyvtáros, de a tanulók egymást is. Feladatlapos értékelés nincs. Feladatkártyás: tartalomjegyzék
162
33.13
3. osztály – iskolaotthonos
Témák: 1. Kézikönyvek – nyelvészeti kézikönyvek, kézikönyvtár 2. ETO - Könyvtár terei, állományrészek. Az ETO megismerésével logikai műveletek gyakorlása. Következtetés a könyv tartalmára, csoportosítás, halmazok létrehozása 3. A katalógus - Címek, szerzők betűrendje. A katalóguscédula adatainak értelmezése elősegíti az etikus forráshasználatot, a raktári jelzet segít a könyvtári térben való mozgásban, könyvel megtalálásában, az anyaggyűjtésben. A betűrendes katalógus felépülése, logikai műveletek gyakorlása, kulcsszó l. rendszó. Keresés online katalógusban
(csak
ízelítő,
összehasonlító
jelleggel
a
hagyományos
cédulakatalógussal) 4. A folyóirat – hivatkozás cikkre, internetes gyermekfolyóiratok, az iskola újságjának tervezésével az ismeretek alkalmazása, kreativitás, szövegalkotás fejlesztése. 5. Múzeumok, kiállítótermek - múzeumok fogalma, szolgáltatásai, digitális kompetencia fejlesztése múzeumok honlapjairól való információgyűjtéssel. 6. Gyermekportál látogatása - digitális kompetencia fejlesztése Kimenet: Legyen tisztában a könyvtár főbb tereivel, az állomány fő részeivel és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokkal. Bővüljön a kézkönyv ismeretük, váljanak gyakorlottabbá használatukban. Ismerje a katalógus tájékoztató szerepét a könyvek és egyéb információforrások keresésében. Mérés- értékelés: minden órán szóban, nem csak a könyvtáros, de a tanulók egymást is. Feladatlapos értékelés: ETO; a katalóguscédula adatai (év eleji ismétlés: A magyar helyesírás szabályai, Magyar értelmező kéziszótár) Feladatkártyás: kézikönyvek Egyéni kreatív: Karácsony lexikon készítése
163
33.14
3. osztály – nem iskolaotthonos
Témák: 1. A könyv 5 fő adata: a könyv adatainak forrása, címlap, címlap verzója, kolofon, adatgyűjtés gyakorlása (előkészíti a szellemi munka technikáját, a hagyományos dokumentumok esetében a hivatkozást) 2. A katalógus - a katalóguscédula adatai - az ETO megismerésével logikai műveletek gyakorlása. Következtetés a könyv tartalmára, csoportosítás, halmazok létrehozása. 3. Mondák világa - a könyv tartalma - tartalomjegyzék, fülszöveg , előszó - Tudjon következtetni a tartalomjegyzék, a fülszöveg és az előszó alapján könyv tartalmára, tudjon tájékozódni a könyv tartalmi elemeiben 4. A magyar helyesírás szabályai c. kézikönyv használatának gyakorlása Kimenet: Legyen tisztában a könyvtár főbb tereivel, az állomány fő részeivel és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokkal. Bővüljön a kézkönyv ismeretük, váljanak gyakorlottabbá használatukban. Ismerje a katalógus tájékoztató szerepét a könyvek és egyéb információforrások keresésében. Mérés- értékelés: minden órán szóban, nem csak a könyvtáros, de a tanulók egymást is.
33.15
4. osztály – iskolaotthonos
Témák: 1. A könyvajánlás készítése - etikus forráshasználat, szövegalkotás gyakorlása, írásbeli kifejezőkészség fejlesztése 2. Kézikönyvek - Kézikönyvhasználat gyakorlása, szövegértés, jelek, rövidítések értelmezése,
az
eddig
szerzett
gyakorlat
önálló
alkalmazása
ismeretlen
kézikönyveken. 3. Dokumentumtípusok – a nem hagyományos dokumentumok, etikus forráshasználat, adataik megadásának gyakorlása, bővül a könyvtár terei és állomány részeinek ismerete. 4. A bibliográfia - Etikus forráshasználat , anyaggyűjtés és rendszerezés gyakorlása.
164
5. Differenciálás: az ügyesebbek az online katalógus alapján további kutatást végezhetnek a fennmaradó időben. 6. A kiselőadás - Etikus forráshasználat , anyaggyűjtés és rendszerezés gyakorlása, szövegalkotás gyakorlása, írásbeli és szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. 7. Projekt - Etikus forráshasználat , anyaggyűjtés és rendszerezés gyakorlása, szövegalkotás gyakorlása, írásbeli
kifejezőkészség fejlesztése, kooperatív tanulás
gyakorlása, kreativitás fejlesztése Kimenet: A könyvtár terei, állományrészei és szolgáltatásai területen tovább bővüljenek tovább ismeretei. Ismerje a különböző dokumentumtípusokat, azok jellemzőit, használatuk módját. Tudjon témához szakirodalmat keresni. Szó szerinti másolás helyett igyekezzen adatokat kigyűjteni, azokat rendszerezni, vázlatot, majd annak alapján 8-10 mondatos kiselőadást készíteni. Az etikus forráshasználat alkalmazásával hivatkozás készítése. Mérés- értékelés: minden órán szóban, nem csak a könyvtáros, de a tanulók egymást is. Feladatlapos: év végi tudáspróba Érdemjeggyel értékelt az 5 tételt tartalmazó bibliográfia és a kiselőadás. Feladatkártyás: kézikönyvek
33.16
4. osztály – iskolaotthonos
Témák: 1. A katalógus, a katalóguscédula adatai - Ismerje meg a katalóguscédula adatait, a katalógus szerepét a tájékoztatásban. Ismerje meg a felépülését, gyűjtsön adatokat belőle egyes szerzők műveiről a könyvtárban. 2. ETO főosztályok - Ismerje meg az ETO főosztályait, értse tartalmukat, tudjon könyveket csoportosítani. 3. A magyar helyesírás szabályai - használatának gyakorlása. 4. Magyar értelmező kéziszótár -
165
- Nem hagyományos információhordozók a könyvtárban – ismerje meg a különböző nem hagyományos információhordozók jellemzőit, adatait, használatuk módját. Kimenet: A könyvtár terei, állományrészei és szolgáltatásai területen tovább bővüljenek tovább ismeretei. Ismerje a különböző dokumentumtípusokat, azok jellemzőit, használatuk módját. Ismerje a katalógus szerepét, használatának módját. A NAT és a kerettanterv által előírt továbbhaladáshoz szükséges ismeretek, készségek, kompetenciák: Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. - legyen képes eligazodni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében; - ismerje a könyvtárak alapszolgáltatásait; - ismerje az elterjedt dokumentumtípusokat; - legyen képes a források azonosító adatainak megállapítására
33.17
5. osztály
Befogadó tárgy: Informatika – 1 óra Témák: 1. A könyvtár forrásainak és eszközeinek tanári segítséggel való alkotó és etikus felhasználása a tanulmányi feladatok során. Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a könyvtári terek funkcióinak és a könyvtári abc ismeretében. Könyvtári szolgáltatások 2. A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. 3. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus használatának gyakorlása Katalógusrekord (-cédula) adatainak gyakorolja az értelmezését. Megadott művek keresése a könyvtár szabadpolcos állományában a feliratok és a raktári jelzet 166
segítségével. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Mérés- értékelés: az órán szóban, nem csak a könyvtáros, de a tanulók egymást is. Házi feladat: szabadon választott témához kapcsolódó szakirodalom gyűjtése katalógusból, 5 tételes bibliográfia összeállítása. Differenciálás: készülhet hagyományos cédulakatalógus és online katalógus alapján is. Befogadó tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Témák: 1. A kiselőadás - ismerje meg kiselőadás készítésének lépéseit, legyen tisztában az etikus forráshasználat szabályaival. Szövegértés, lényegkiemelés, összefüggések felismerése, tanulási technika fejlesztése, vázlatírás, jegyzetelés. Etikus forráshasználat gyakorlása. 2. A könyvtár állományrészei, terei, szolgáltatásai - Ismerje a könyvtár állományrészeit, tereit, szolgáltatásait, gyűjtsön össze minél több fogalmat a könyvtárral kapcsolatban, ismerje fel azok kapcsolatát. 3. Az egyes tudományterületek/ tantárgyak kézikönyvei. Kézikönyvhasználat, keresés gyakorlása, feladatmegoldó készség, szövegértési képesség fejlesztése. Mérés- értékelés: minden órán szóban, nem csak a könyvtáros, de a tanulók egymást is. Feladatkártyás: kézikönyvek Érdemjeggyel értékelt a kiselőadás Befogadó tantárgy: Osztályfőnöki óra Témák: 1. Hogyan tanuljak? A tanulók személyiségéhez leginkább igazodó tanulási módszerek megtanítása. 2. Szövegfeldolgozás algoritmusainak elsajátítása. A szövegértés fejlesztése különböző szövegtípusokon. 3. Az előzetes ismeretek és tapasztalatok mozgósításának módszerei. 4. Kérdéskultúra és kérdésértelmezés 5. Jegyzetelési technikák, tartalmi kivonat készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése, gondolati térkép készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás. 6. Vázlatkészítés - címszavas vázlat, mondatokból álló vázlat, fogalmi vázlat. 167
Mérés- értékelés: minden órán szóban, nem csak a könyvtáros, de a tanulók egymást is. Kikenet: A tanuló legyen képes a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni; A tanulók tanulási kultúrájának fejlődjön.. Ismerjen meg tanulási módszereket
168
33.18
6. osztály
Befogadó tárgy: Informatika – 1 óra Témák: 1. Dokumentumok tipizálása. Adott problémához anyaggyűjtés, források megadása. Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk. A korosztálynak készült tájékoztató források, segédkönyvek biztos használata. Mérés- értékelés: az órán szóban, nem csak a könyvtáros, de a tanulók egymást is. Érdemjeggyel a házi feladatokat. Befogadó tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Témák: 1. a kiselőadás - Gyakorolja a kiselőadás készítésének lépéseit, legyen tisztában az etikus forráshasználat szabályaival 2. A sajtótermékek fajtái - Ismerje meg a különböző sajtótermékek fajtáit, tudja őket különböző szempontok alapján csoportosítani 3. Anyaggyűjtés- leíró betűrendes katalógus és online katalógus - Tudjon adott témához a leíró betűrendes katalógusban és online katalógusban dokumentumokat keresni. Keresési technika gyakorlása, etikus forráshasználat. Mérés- értékelés: minden órán szóban, nem csak a könyvtáros, de a tanulók egymást is. Érdemjeggyel a házi feladatként készült kiselőadásokat. Befogadó tantárgy: Osztályfőnöki óra Témák: 1. a tanulmányi kirándulás előkészítésére, feldolgozására felfűzött könyvtárhasználati ismeretek gyakorlása és tanulói kompetenciák fejlesztése. Kirándulni fogunk: Esztergom, Visegrád feldolgozása csoportmunkában - kézikönyvhasználat gyakorlása, információ gyűjtése több forrásból, lényegkiemelés, adatgyűjtés, jegyzetelés, cédulázás, kooperatív technikák gyakorlása 169
2. A gyűjtött anyag elrendezése, a tanulási algoritmusok gyakorlása, fogalmi háló, gondolati térkép készítésének gyakorlása. 3. Kirándulni fogunk: Esztergom, Visegrád – kiselőadások – a választott nevezetesség bemutatása során logikus felépítés, korrekt tartalom és tiszta, érthető szóbeli közlés 4. a kiránduláson készült képek, video feldolgozása - A képek feliratozásánál legyen képes szöveg és kép összefüggésének, több nézőpontnak, a humor felismerésének és kifejezésre juttatásának megfelelni, legyen képes felismerni, hogy a média a képi világával hogyan hat. Mérés- értékelés: minden órán szóban, nem csak a könyvtáros, de a tanulók egymást is. Érdemjeggyel történő értékelés nincs. Kimenet: Konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldás el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait.
33.19
7. osztály
Befogadó tárgy: Informatika – 3 óra Témák: 1. Könyvtártípusok, funkcionális terek. Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében.
Az
összes
könyvtártípus
jellemzőinek
megismerése,
összehasonlítása. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése. 2. Könyvtári szolgáltatások Könyvtári szolgáltatások irányított alkalmazása a tanulásban és a tájékozódásban. A kézikönyvtár önálló használata. 1. Információkeresés Hatékony,céltudatos információszerzés. Keresett téma megfogalmazása. Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus könyvtári katalógusban. Konkrét feladathoz való irányított forráskeresés katalógus és bibliográfia segítségével. A forráskeresés és -feldolgozás lépéseinek tudatosítása, irányított alkalmazása. 170
Mérés- értékelés: minden órán szóban, nem csak a könyvtáros, de a tanulók egymást is. Érdemjeggyel: bibliográfia készítése online katalógus alapján választott témához. Befogadó tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Témák: 1. A prezentáció – az elektronikus anyaggyűjtés szabályai, etikus forráshasználat PPT készítésekor 2. A szakkatalógus - Tudjon adott témához a szakkatalógusban és online katalógusban dokumentumokat keresni. Keresési technika gyakorlása, etikus forráshasználat. Mérés- értékelés: minden órán szóban, nem csak a könyvtáros, de a tanulók egymást is. Érdemjeggyel: házi feladat – PPT készítése szabadon választott témában. Befogadó tantárgy: Osztályfőnöki óra Témák: 1. Egészséges életmód: a divat veszélyei. Tudjon önállóan a választott témához szakirodalmat keresni, feldolgozni, kritikusan értékelni, új dokumentumot létrehozni. Legyen képes a csoporton belüli munkamegosztásra, együttműködésre 2. Kiselőadások választott egészségügyi problémából. Problémalátás, a kép és szöveg egysége, ppt és kiselőadás szinkronja, összefüggések felismerése, vélemény kifejtése. 3. Környezetvédelem,
környezettudatosság:
mit
tehetek
a
környezetért,
helyi
sajátosságok. Tudjon önállóan a választott témához szakirodalmat keresni, feldolgozni, kritikusan értékelni, új dokumentumot létrehozni. Legyen képes a csoporton belüli munkamegosztásra, együttműködésre 4. Kiselőadások választott környezetvédelmi problémából. Problémalátás, a kép és szöveg egysége, ppt és kiselőadás szinkronja, összefüggések felismerése, vélemény kifejtése. 5. Pályák, hivatások. Kiselőadások választott foglalkozásokról, pályákról. Középiskolák honlapjaival ismerkedés. Választott középiskolák honlapjának információs értéke a továbbtanulás szempontjából – tanulói kiselőadások Mérés- értékelés: minden órán szóban, nem csak a könyvtáros, de a tanulók egymást is. 171
Érdemjeggyel történő értékelés nincs. Kimenet: A könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns feladataihoz; képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás).
33.20
8. osztály
Befogadó tárgy: Informatika – 4 óra Témák: 1. Dokumentumtípusok, kézikönyvek Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, közhasznú információforrások és ismeretterjesztő művek típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok használata. 2. Forráskiválasztás A feladatnak megfelelő forrástípus önálló kiválasztása. Információforrások hitelességének vizsgálata, szelektálása. Többféle forrásra épülő tematikus gyűjtőmunka. 3. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése. Idézés jelölése. A szerzői jogi vonatkozások megértése. Forrásjegyzék összeállítása. Mérés- értékelés: minden órán szóban, nem csak a könyvtáros, de a tanulók egymást is. Érdemjeggyel történő értékelés forrásjegyzék és bibliográfia összeállítására. Befogadó tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Témák: 1. PPT bemutató: szabadon választott témában. 2. A nemzeti könyvtár – MEK; PIM - DIA - Ismerkedjen meg az OSZK szolgáltatásaival, a Digitális Irodalmi Akadémiával. Mérés- értékelés: minden órán szóban, nem csak a könyvtáros, de a tanulók egymást is. 172
Érdemjeggyel történő értékelés PPT;
a feladatlapok csoportban történő megoldása órai
munkaként. Kimenet: A tanuló a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz, a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban;
egyszerű témában képes az információs
problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani. Tanórán kívüli foglalkozások rendjében Könyvbarát szakkör: Az iskolában könyvbarát szakkört a felső tagozat 5-8. évfolyamos tanulói számára hirdetjük A könyvtár állományát a szakkörösök minél önállóbban használják különböző pályázatok elkészítéséhez, vetélkedőkön való részvételhez. Így a könyvtár egyszerre segítő eszköz, információs bázis, ugyanakkor egy alkotó műhely is egyben. Olyan vetélkedőkbe, pályázatokba bekapcsolódni , melyeket nevelési és oktatási célból is fontosnak tartok, a feladatok érdekessége, sokszínűsége ösztönző és fejlesztő legyen, az elért sikerek, helyezések, jutalmak plusz motivációt adjanak. A szakkörösök hozzászoktak ahhoz, hogy ne csak könyvtári foglalkozások idején, hanem nyitva tartási időben is jöjjenek, hogy önállóan dolgozzanak a megkezdett feladatokon. Fő feladata: a könyvtárat mint információs bázist és műhelyt felhasználva vetélkedőkön, pályázatokon indulva a készségek és képességek fejlesztése. Nevelési cél: a helytörténet megismerésén keresztül a szülőföld szeretete, a múlt eredményeinek tisztelete, magyarságtudat elmélyítése. Felhasznált irodalom: http://www.osztalyfonok.hu/files/ajanlas_az_osztalyfonoki_orak_helyi_tantervehez.pdf Utolsó letöltés dátuma: 2014.08.22. Rendeletek: NAT – 2012. - http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12066.pdf
173
51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről kiegészítések és korrekciók: - 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról - 6/2014. (I. 29.) számú EMMI rendelet – az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról - 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet – a köznevelés szabályozására vonatkozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról http://kerettanterv.ofi.hu/
174
