PEDAGÓGIAI PROGRAM EFEB

PEDAGÓGIAI PROGRAM

EFEB ÉRETTSÉGIZETTEK SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA OM: 200706

__________________________ Oláh László

Bujdosó Erika

a Kuratórium Elnöke

az EFEB Érettségizettek Szakgimnáziuma és

A MAGYAR FELNŐTTOKTATÁSÉRT

Szakközépiskolája

Alapítvány

mb.igazgatója

Fenntartó

Budapest, 2016. május 02. 1

2

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

Székhelye/feladatellátási helye: 1139 Budapest, Frangepán u. 19. Telefon: 06-1-239-9026 Fax: 06-1-239-9024 E-mail címe: [email protected] Honlap címe: www.efeb.hu Fenntartó: A Magyar Felnőttoktatásért Alapítvány (1114 Budapest, Villányi u. 5-7.) OM azonosító: 200706 Az intézmény adószáma: 18121458-2-41 Statisztikai számjel: 18121458-8022-599-01 Az intézmény valamennyi pénzforgalmi jelzőszáma: 10100833-56595600-01000005 10100833-56595600- 02000008 10100833-56595600- 03000001

Az EFEB Érettségizettek Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája elsődleges céljai: - az oktató-nevelő munka eredményeként minden diákunk érje el teljesítménye optimumát, sarkallja tudásvágy, legyen képes és legyen igénye a folyamatos önfejlesztésre, ismerje a tudás birtoklásának örömét, - diákjaink sikeresen teljesítsék a szakmai záróvizsga követelményeit, képességeiknek és igényeiknek megfelelő tudással lépjenek a munkavállalók közé, s ebben azzal a felelősséggel segítsük őket, hogy intézményünkben akár utoljára részesülnek iskolarendszerű oktatásban, - diákjainkat készítsük fel a tudásalapú társadalom kihívásaihoz való alkalmazkodásra, - a választott szakmai képzéshez szükséges kompetenciák tudatosítása és fejlesztése, - a reális önismeret kialakítása, az önképviselet és a vitakészség fejlesztése, - az iskolarendszerű oktatás akár utolsó állomásaként felelősséggel erősítsük meg diákjaink elköteleződését nemzeti és európai kultúránk, a keresztény alapokon nyugvó erkölcsi értékeink és közösségi magatartási normáink iránt,

3

- járuljunk hozzá az igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás gyakorlatának kialakításához a tanítási időn kívüli iskolai, illetve az iskolán kívül szervezett szabadidős programok segítségével, - egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés, - a beilleszkedési vagy tanulási problémákkal küzdő, illetve sajátos nevelési igényű tanulók segítése, támogatása, - a fenntartható fejlődés koncepciójának képviselése az oktatás teljes területén, a hosszú távú előnyök mellett valódi lehetőségek kínálása a jelenben is.

Az EFEB Érettségizettek Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája elsődleges feladatai: - a fenntartó által kiadott alapító okirat szerint alapfeladata érettségivel rendelkező fiatalok szakképzésben történő nevelése, oktatása, sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) ellátása. Számukra olyan szakképesítés megszerzéséhez biztosítani a lehetőséget, amely megnöveli esélyüket a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre. Ennek a célnak megvalósítása érdekében az intézményben 2 szakképző évfolyamos szakgimnázium és szakközépiskola működik nappali, esti és levelező tagozatos munkarendben. - tantestületünk tagjai a Köznevelési törvényben előírt feltételeknek megfelelnek, - szakképzéseinkhez biztosítjuk az oktatáshoz szükséges alapvető taneszközöket, - adminisztratív

munkánk,

tanügyi

dokumentumaink

hiánytalan

rendezettségükkel

és

precizitásukkal szolgálják a tartalmi, oktató - nevelő munka eredményességét, - a tantestület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti a személyes példaadást az önmagával szembeni szakmai igényesség terén, a munkafegyelmet, az etikus magatartás terén, az egymás közötti, illetve a tanulókkal, szülőkkel való kapcsolatában - a fenntartóval, az ágazati minisztériummal és szakállamtitkársággal, valamint intézményeivel kapcsolatunk törvényes keretek között működik - távol tartjuk az intézménytől a napi politikát - az intézmény szervezeti kultúrájának folyamatos fejlesztésével megfeleljen a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas munka környezeti követelményeinek.

Az elsődleges célok eléréséhez és a feladatok teljesítéséhez szükséges feltételek Személyi feltételek: Intézményünk az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) által meghatározott szakmákban biztosít lehetőséget szakképesítés megszerzésére, a Közgazdaság, a Kereskedelem-marketing, üzleti 4

adminisztráció, Ügyvitel, Egészségügy, Művészet, közművelődés, kommunikáció, Oktatás, Sport és Vendéglátás-turisztika szakmacsoportban. A Fenntartó által meghatározottan alapfeladatonként és munkarendenként a legmagasabb gyermek- és tanulói létszám: intézménytípus

évfolyam

munkarend

maximális létszám

ebből sni

szakgimnázium

1/13 - 2/14.

nappali

375 fő

10%

szakgimnázium

1/13 - 2/14.

esti

80 fő

10%

szakgimnázium

1/13 - 2/14.

levelező

15 fő

10%

szakközépiskola

Ksz/11- Ksz/12.

nappali

80 fő

10%

szakközépiskola

Ksz/11- Ksz/12.

esti

50 fő

10%

A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása Az intézmény ellátja azon sajátos nevelési igényű gyermekeket/tanulókat, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján: - egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavar) küzdenek. A Köznevelési törvény, továbbá a Szakképzési törvény előírásait betartva szakirányú végzettséggel, szakmai gyakorlattal rendelkező

főállású és

óraadó tanárok,

szakmai oktatók állnak

rendelkezésünkre. A nevelési- oktatási munkát 1-1 fő iskolatitkár, igazgatói asszisztens, rendszergazda segíti.

5

Tárgyi feltételek Az intézmény székhelyéül rendelkezésre bocsátott 1614 m2 alapterületű ingatlan, mely természetben a 1139 Budapest, Frangepán u. 19. cím alatt található, az ERLON Vagyonkezelő, Tanácsadó ZRt. (székhely: 1025 Budapest, Zöldkő u. 2.; képviseli: Éder Lőrinc vezérigazgató) tulajdonát képezi, amelyet az intézmény bérel. Az intézmény működéséhez szükséges ingóságokat, amelyekkel az iskola nem rendelkezik, a Fenntartó bocsátja az iskola rendelkezésére. Az Alapítvány a kötelezően előírt működési feltételeket biztosítja. Az oktatáshoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Fenntartónk és az iskola vezetése egybehangzóan nagyon fontosnak tartja, hogy tanulóink az adott képzés szakmai követelményein túl is elsajátítsák, begyakorolják, mindennapi tevékenységük részévé tegyék az infokommunikációs eszközök tudatos és felelős használatát. Ezért átgondolt fejlesztés eredményeként az iskola céljainak és feladatainak megfelelő mértékben és minőségben rendelkezésre állnak IKT-eszközök, az eszközpark üzemeltetése és karbantartása megoldott, rendszergazda segíti a munkát. Az iskolában használt szoftverek jogtiszták, informatikai rendszerünk biztonságos, vírus-, spam-, és adatvédett. Tanulási környezetünk támogatja digitális pedagógiai módszerek és korszerű tanulási módok alkalmazását.

Az internet az egész iskola területén elérhető, annak sebessége biztosítja az internet tanórai használatát. A digitális tanulási források az iskolán belül és kívül is hozzáférhetőek, az iskola honlapja naprakész információkat tartalmaz. Szorgalmazzuk, hogy a tanulók rendszeresen, önállóan is oldjanak meg olyan feladatokat, amelyek IKT- eszközök használatát igénylik. Célunk, hogy diákjaink legkésőbb a képzési program végére képesek legyenek a tantervnek és életkoruknak megfelelően szöveget és képet szerkeszteni, adatokat, információkat és különféle digitális állományokat osszanak meg másokkal, a tanulásban, feladatmegoldásban egymást is támogassák az IKT- eszközök segítségével. Ennek megvalósításához támogató segítséget látunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezésére 2016. áprilisában először – és kinyilvánítottan a jövőben rendszeresen megrendezésre kerülő Digitális Témahét programjaihoz való csatlakozással. Az eddigi legnagyobb volumenű kezdeményezés részeseként a digitális pedagógiában, a digitális kompetencia fejlesztésében szakszerű, élményszerű, ugyanakkor a korosztályi követelményekhez illeszkedően interaktív és játékos feladatok által történik a tudásátadás. Törekszünk rá, hogy diákjainkat megismertessük a szellemi tulajdon fogalmával és a forrásfelhasználás szabályaival. 6

AZ ISKOLA MEGLÉVŐ KAPCSOLATRENDSZERE Kapcsolatunk A Magyar Felnőttoktatásért Alapítvánnyal Fenntartónkkal, A Magyar Felnőttoktatásért Alapítvánnyal partnerközpontú együttműködést valósítunk meg. Pedagógiai programunkban szereplő céljainkat és feladatainkat erkölcsileg és anyagilag is támogatják.

EFEB Felnőttoktatási Központ Kft. - Az EFEB Felnőttoktatási Központ Kft. intézményünk partnere az élethosszig tartó tanulás lehetőségének megteremtésében. Az iskolában végzett tanulók számára egyes szakmák esetében biztosítja a ráépülés, elágazás szakképesítés megszerzését, illetve a szakmacsoporton belüli át- és továbbképzést.

Abszolút TISZK Szakképzés- szervezési Nonprofit Kft. Az iskola fenntartója alapító tagja az Abszolút TISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft-nek. A tagságból eredő előnyöket az EFEB Érettségizettek Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája hasznosítja. A szakképzés-szervezési társaság Térségi Integrált Szakképző Központként működik, melynek célja oktatási oldalról a résztvevő iskolák között kínálati harmonizáció kialakítása, előtérbe helyezve a mindenkori munkaerő piaci keresletet. A társaság célkitűzéseit a mindenkori korszerű szakismeretek átadásával, megfelelő oktatástechnikai háttér biztosításával, illetve a munkaerő piaccal való folyamatos kapcsolattartás révén kívánja megvalósítani.

Kapcsolattartás hivatalos szervekkel - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Az OKJ- ben szereplő nappali oktatási rendszerű szakképzések tantervének, követelményeinek kidolgozásában a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által kidolgozott dokumentumokat vesszük alapul. - Az EFEB Érettségizettek Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, mint érettségire épülő szakképzést végző köznevelési intézmény az alábbi minisztériumok, államtitkárságok által meghatározott és jóváhagyott szabályozás szerint végzi nevelő és oktató munkáját. Nemzetgazdasági Minisztérium, Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkárság A magyar munkaerőpiac fontos szerkezeti átalakításával összhangban hozzájárulunk a korszerű ismeretekkel

és

magas

színvonalú

gyakorlatorientált

munkavállalók megjelenéséhez. 7

képzéssel

rendelkező

szakképzett

Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatásért Felelős Államtitkárság Magas színvonalú oktatást biztosítunk minden tanulónk számára, ezzel hozzájárulunk az egyéni karriercélok eléréséhez, a társadalmi leszakadás megakadályozásához, valamint támogatjuk az egyéni képességfejlesztést és a tehetséggondozást. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság A Nemzeti Ifjúsági Stratégiával összhangban valljuk, hogy a sikeres felnőtté válás kritériuma a jelenkor elvárásainak megfelelő, versenyképes szaktudás megszerzése. Ezt biztosítva teremtünk esélyt a fiatalok társadalmi integrációjához. Az iskolánkban tanuló korosztályt tekintjük a nemzet felemelkedése és a társadalom megújulása alappillérének, ezért feladatunk a tanulás, a munkavállalás közvetlen támogatása, és ezzel közvetetten az otthonteremtés és családalapítás segítése. Az ifjúság védelmét kiemelt feladatunknak tekintve az egészségtudatos életmód elsajátítását segítjük tanórai ismeretátadással és tanórán kívüli programokkal, képviselését elvárjuk diákjainktól családi, korosztályi és választott szakmai közösségeikben. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság A fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása és javulása érdekében feladatot vállalunk a tanulás elérhetővé tételében. Az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók (sni) ellátása esetén az oktatás irányelve szerinti meghatározása -

tanulási zavarral küzdő tanulók – dislexia, disgrafia, discalculia

-

figyelemzavarral küzdők

-

magatartásszabályozási zavarral küzdők.

Az egyes szakképesítésekre e tanulók felvételét korlátozhatja az adott szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott egészségügyi alkalmassági kritérium. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Sportért Felelős Államtitkárság A Magyar Diáksport Szövetség NETFIT felméréseinek eredményei elkeserítőek, az iskolánkban tanulók esetében valószínűleg az országos átlag közelében lennének az eredmények. Ahogy az élethosszig tartó tanulás kapcsán évek óta hangoztatjuk felelősségünket a talán utolsó, iskolarendszerű oktatásban részt vevő fiatalok felé, ezt ki kell terjesztenünk az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás és az életmód-sport iránti elköteleződés megerősítésében is. Ezen célunkhoz hathatós segítségnek és keretnek látjuk a Teljeskörő Iskolai Egészségfejlesztés programot, kitüntetetten a köznevelési mindennapos testnevelést kiegészítő, esetünkben folytató egyéb testmozgásokról szóló ajánlást. 8

A fiatal felnőttkor ideális időszak a felnőttlét állandósult mozgásszegény életmódjával együtt járó nehézségek elkerülését célzó egyéni vagy társas/csoportos mozgásformák életformába építésének. Jó megoldást jelenthet a stresszoldásra: Tánc – kiemelten a néptánc és társastánc (Speciális hatásuk a lelki egészségre: a fiúlány szerep megerősítésére közismert, valamint a néptánc még a hagyományokhoz kötődést is elősegíti.) Diáksport – együttműködés a Kodolányi János Főiskola sportszervezőivel, részvétel diáksport rendezvényeken, sportágválasztókon Életmód sportok elsajátítása (A Monspart Saroltától származó kifejezés tartalommal és gyakorlattal megtöltésére az átlagos ember számára általában adott feltételekkel élethosszig űzhető sportok – pl. úszás, biciklizés, túrázás, futás, focizás – népszerűsítése.) Egészségismeretek hatékony átadása a megtapasztalt élettani hatások tudatosításával. (Kiemelten fontosnak tartjuk ezeket az ismereteket az egészségügyi és a sport szakmacsoportba tartozó szakképzéseinken tanulókkal megismertetni, tudatosítani szerepüket és lehetőségeiket a továbbadásban, aktív egészségfejlesztő szerepükben.) Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási és Továbbképzési Osztálya, továbbá a Kamara megyei szervezetei Intézményünk folyamatosan kapcsolatot tart a Kamarával a szakmai gyakorlati képzés, illetőleg a szakmai vizsgaszervezés kapcsán. Iskolánk a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százalékánál kevesebb időre együttműködési megállapodást kötve biztosítja a tanulók gyakorlati képzését az előírt feltételekkel részben vagy egészében rendelkező gazdálkodó szervezettel vagy intézménnyel. Együttműködési megállapodással csak összefüggő szakmai gyakorlatot szervezünk. Az Együttműködési megállapodás tartalmában a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésekre vonatkozó rendelkezésivel összhangban készül, a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé. A szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét, valamint gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a szakképzési kerettantervnek megfelelően folyjon. Budapest 13. ker. Rendőrkapitányság Ifjúságvédelem, gyermekvédelem, bűnmegelőzés témakörben tartandó előadások, programok szervezése. Pedagógiai Szakszolgálat Forrai Magániskola Kéttannyelvű Középiskola és Pedagógiai Szakszolgálat Cím:1139 Budapest, Lomb u. 41.

9

Gazdasági társaságok, cégek, vállalkozói szféra képviselői Az iskola kiterjedt kapcsolati rendszerrel rendelkezik a gazdasági élet szereplőivel. Az együttműködés tárgya a szakképzésben résztvevő tanulók szakmai gyakorlati képzése. Kiemelt partnereink: 

TEVA Magyarország



SPAR Magyarország



Budapest Hévizei és Gyógyfürdői ZRt.



Budapesti Kommunikációs Főiskola



Auchan Magyarország



Jahn Ferenc Dél- pesti Kórház



Gundel Étterem



Hi-lex Hungary Kft.



Novotel Szállodalánc



Corinthia Hotel Budapest



Centrál Kávéház Kft.



Kodolányi János Főiskola



EFEB Felnőttoktatási Központ KFt.



EFEB Akadémia Kft.



DHL Magyarország



AXIÁL Kft.



Waberer’s Szemerey Logisztikai Kft.

NEVELÉSI PROGRAM A nevelés olyan társadalmi tevékenység, komplex hatásrendszer, amelynek a lényege az értékközvetítés és az értékteremtés. A nevelés funkciói az individuális fejlesztés, mert elősegíti az egyén fejlődését, és a közösségfejlesztés, mert hozzájárul az emberi (mikro, makro) közösségek fejlődéséhez.

10

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei

Nevelési programunk célja újjáéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink – szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül – képesek művelt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre építve) későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni a felnőtt életükben. Intézményünk feladata, hogy kreatív, innovatív, a világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, korszerű, több területen is mobilizálható tudással rendelkező, a piacgazdaságban talpon maradni képes embereket képezzen. Ehhez dinamikus, modulrendszerű oktatási szerkezetet alkalmazunk, így képesek vagyunk gyorsan reagálni a társadalom változó igényeire, segítjük az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodást. A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük. Diákjainkat előre tájékoztatjuk a velük szemben támasztott követelményekről, így tudják, mit vár el tőlük választott szakmájuk. Minden tanuló számíthat a pedagógusok segítségére tanulmányi munkájában és élete egyéb problémáinak megoldásában. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. 

Intézményünk oktató-nevelő munkájában kiemelkedően fontosnak tartjuk a következő pedagógiai alapelvek érvényre juttatását:



humanista értékrend közvetítése



a nemzeti értékek előtérbe állítása mellett az egyetemes emberi kultúra tisztelete, megbecsülése, nyitottság az európai kultúra iránt,



nemzeti felelősségtudat mellett nemzetközi perspektívából szemlélje az emberiség előtt álló feladatokat; legyen felelősségtudata a globális problémák megoldása iránt,



elköteleződés az élethosszig tartó tanulás mellett, személyes példaadással



kompetencia alapú oktatás



esélyegyenlőség biztosítása, egyenlő hozzáférés támogatása.

A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók készségeit fejleszti, és számukra korszerű, a gazdasági életben hasznosítható, továbbfejleszthető tudást nyújt. Iskolánk a szakmai tudás mellett olyan - az emberre, a társadalomra, a gazdaságra, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek fejlesztik a tanulók műveltségét, formálja világszemléletüket, világképüket és szolgálja eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. 11

Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, ezért iskolánk biztosítja a szakmai követelményeket meghaladó ismeretanyag megszerzését a modulrendszerű oktatás és a tanórán kívüli foglalkozások által. Intézményünk segít diákjainak a munkaerő-piaci érvényesülésben, ezért folyamatos kapcsolatot tart fent munkaerő-közvetítő szervezetekkel, tájékoztató előadásokat, felkészítő tréningeket szervez, valamint népszerűsítjük a pályaválasztással, karrierépítéssel foglalkozó rendezvényeket. Szeretnénk tanulóinkban ébren tartani nemzeti kultúránk és történelmünk, kiemelkedő személyiségeink és hagyományaink tiszteletét, ezért nemzetünk ünnepeit, jeles eseményeit iskolánkban is kitüntetett figyelemmel kísérjük és megünnepeljük. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös - családi és iskolai - nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - becsületesség, megbízhatóság; - a másik ember tisztelete; - a szűkebb és tágabb környezet védelme; - magyarságtudat és európai uniós polgárlét; - széles körű műveltség; - reális önismeret és erre alapozott döntésképesség; - vitakészség és kifejezőkészség; - innovatív készség, kreativitás; - egészséges életmód; - hivatástudat; - fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzés; - önállóság, felelősségtudat és –vállalás. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek befolyásolni minden tanuló személyiségében. Ám tanáraink mindennapi oktató munkája és az egyéb tanórán kívüli tevékenységeken is megjelenő nevelés, mintaadás, illetve a szülőkkel fenntartott kapcsolatuk azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb tanulónk rendelkezzen az itt felsorolt személyiségjegyekkel.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai és feladatai Az iskolánkban folyó nevelő- oktató munka célja a társadalom és a gazdasági élet számára, hasznos, az általános műveltség terén értékes és időtálló ismeretekkel, készségekkel a szakmában maximális tárgyi tudással rendelkező, önállóan gondolkozni és dönteni tudó, saját magát menedzselni képes tanulót bocsásson ki. Olyan embert, aki mikro- és makro-környezetének változásait nyomon követi, analizálja és saját tudását és képességeit a megváltozott körülményekhez tudja igazítani. Iskolánk 12

célja a tanulókban tudatosítani, hogy az egész életen át tartó tanulás az az eszköz, amelynek segítségével kiteljesíthetik egyéniségüket és boldog, magas életszínvonalú életet élhetnek. A tanulókat felkészítjük a munkakeresés, a munkába állás, a munkavégzés, a szakmai fejlődés és előmenetel jelentős, önállóságot kívánó feladataira. Ezt a célt szolgálja minden képzésünkön az élet- és pályatervezés oktatása. A pályaorientációs tanácsadást már a tanuló jelentkezésekor megkezdjük, mivel a szakmaválasztás nagymértékben befolyásolja a később választható munkaköröket. Szakmai képzéseinkhez a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak-és Felnőttképzési Igazgatósága által kidolgozott, szakértők által jóváhagyott, központi képzési programokat, illetőleg szakképzési kerettanterveket használjuk. Ezáltal tanulóink a lehető legmélyebb tárgyi tudást, a szakmai vizsgára a legteljesebb felkészítést kapják. Képzéseinken a tanulók önálló gondolkozásának fejlesztése az egyik feladatunk. Ezt a logikus gondolkozást, a kreativitást fejlesztő problémák felvetésével, feladatok önálló vagy csoportos megoldásával, aztán közös megbeszéléssel és értékeléssel érjük el. A mai gazdasági életben a munkakörök többsége csapatmunkát igényel. A csapatmunka fontos feltételei a csapattagok egymás iránti kölcsönös tisztelete és a kompromisszumkészség. A munkaerő piacon előnyt jelent, ha a munkavállaló már a munkába álláskor rendelkezik ezekkel a fejleszthető tulajdonságokkal. Képzéseink során fontosnak tartjuk ezen tulajdonságok fejlesztését, ezért tanulóink számára olyan feladatokat is kijelölünk, melyek megoldása csapatmunkát igényel. Diákjainkat a szakmai ismeretek elsajátítása mellett - összhangban a foglalkoztatottságban jelentős arányt képviselő egyéni vállalkozói és kisvállalkozásban munkavállalói lét követelményeivel felkészítjük az önálló szervezési feladatok ellátására is. Ezért stratégiai szemlélet kialakításához szükséges elméleti ismereteket is oktatunk valamint gyakorlati feladatmegoldások során képet alkothatnak az alkalmazás nehézségeiről és a stratégiai tervezés hatékonyságnövelő szerepéről is.

Pályaválasztási feladatok Az iskolai oktatás és nevelés kiemelt feladatának tartjuk a tanuló felkészítését arra az életpályára, amely érdeklődésének, személyiségének és felkészültségének a legmegfelelőbb. S ez nem egyszerű feladat. A hozzánk érkező tanulók szakképzés-választásához kevésbé járul hozzá a gyakorlati tapasztalat, ezért fontosnak tartjuk a szakmához kapcsolódó ismeretek bővítését. Ezt szolgálják a tanulmányi kirándulások (pl. gyógyfürdő-látogatás, patológiai előadás, hotel- és étterembejárás, utazási iroda látogatása, gyár- és raktárlátogatások), a szakkiállítások szervezett meglátogatása, részvétel szakmai programokon (konferenciák, nyilvános előadások, meghívott előadók).

13

A valós munkakörnyezetben tett szakmai kirándulások és a gazdálkodó szervezeteknél megvalósuló, összefüggő szakmai gyakorlatok megerősíthetik a tanuló szakmaválasztását, és az esetleges korrekcióhoz, váltáshoz is kellő megalapozottságot adnak. A munkaerőpiaci érvényesüléshez és a foglalkoztatottság fenntartásához elengedhetetlenül szükséges az egyéni kommunikációs képességek tökéletesítése, a munkahelyi viselkedéskultúra általános és specifikus szokásainak megismerése. Hibás és helytelen kommunikációs beidegződések kiküszöbölésére és kommunikációt javító eszközök megismertetésére törekszünk, folyamatos gyakorlásra buzdítunk. Kihasználva az életkori és generációs sajátosságokat, célunk az együttműködés hasznosságának tudatosítása. Az együttműködés erőszakmentes gyakorlatához a hatékony kapcsolatalakítás módszereit ajánljuk és gyakoroltatjuk. Az egyéni és szervezeti munkahatékonyság elvárásait szem előtt tartva konfliktuskezelési gyakorlatokat szervezünk, ahol a megszerzett elméleti ismereteikre alapozva diákjaink empirikus tapasztalatot szerezhetnek. A szakképesítés megszerzése utáni munkavállalási tendenciák figyelembevételével a hazai és a nemzetközi vállalati kultúrában való helytállást is biztosító projektszemlélet kialakítására törekszünk. Ezért szakmaspecifikusan szervezési, időgazdálkodási, információkezelési ismeretek kapnak helyet a képzéseinkben. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Tanáraink kiválasztásánál feltétel, hogy a megfelelő végzettségen túl, gyakorlati tapasztalattal is rendelkezzenek az adott szakmai területen. Nevelési

céljaink

megvalósítását

segítik

az

iskola

pedagógusai

által

alkalmazott

személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink egyrészt közvetlen módszerek, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett módszerek segítségével a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Nevelési céljaink megvalósulását és oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha iskolánk végzős tanulói minden tantárgyból megfelelnek a képzési programban előírt követelményeknek, rendelkeznek olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, 14

amelyek képessé teszik őket arra, hogy munkavállalóként helyt álljanak, továbbá ismerik és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Intézményünk személyiségfejlesztési programjának célja olyan szakképzett emberek képzése és nevelése, akik szakterületükön megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek. A nevelési folyamat során tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt feladatunk a tanulók motiválása, egyéniségüknek megfelelő differenciálása, aktivitásuk biztosítása. Ezen feladatok teljesítése érdekében a tanulót bevonjuk a saját iskolai életük megszervezésébe, közvetlenül vagy közvetetten olyan feladatokkal bízzuk meg, ami fejleszti kreativitását, döntésképességét.

A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok „Az egészség olyan állapot, amelyet az anatómiai integritás, a teljesítményre való képesség, a személyes értékek, a családi, munka- és közösségi szerep, a fizikai, biológiai és társadalmi stresszel való megküzdés képessége, a jólét érzése, a betegség és a korai halál rizikóitól való mentesség jellemez.” (Tringer) Ennek megfelelően az egészség megőrzése is folyamatos küzdelem, kihívásoknak való megfelelés, melyben fontos kiemelni az egyén felelősségét, illetve azt, hogy az egészség megőrzése érdekében folyamatos aktivitást kell kifejtenünk. Az iskolai egészségnevelés során sem elég az egészség érték mivoltára koncentrálni, hanem meg kell keresni azokat az érdemi személyiségkomponenseket is, amelyekkel együtt várható el az életmódban is tükröződő hatás, valamint a megváltozott tevékenység. Itt elsősorban a mentálhigiénével,

az

interperszonális

kapcsolatok

minőségével,

a

konfliktuskezelés

rugalmasságával összefüggő értékrendszerekre gondolunk. Az értékrendszerünkből adódó értékítéletek alapján hozzuk meg életvitelünkre vonatkozó döntéseinket. Ezért egészségesen élni nem egyenlő azzal, hogy az egészséget, mint értéket önmagában elfogadjuk. Az egészséges életvitel sokkal inkább azon az értékrendszeren alapul, amellyel a bennünket körülvevő világhoz viszonyulunk. A fönti alapelvekkel összhangban Iskolánk olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

15

Minden oktatási-nevelési tevékenységünkben igyekszünk érvényesíteni a környezettisztelet elvét: ezért pl. előnyben részesítjük az elektronikus adathordozókat a szükségtelenül alkalmazott nyomtatással szemben. Szakképzési tanterveinknek részeként kiemelt figyelmet fordítunk a munkaerőpiaci elvárásokhoz igazodó felkészítésre, s az üzleti életben tapasztalható, sok esetben embert próbáló követelmények teljesítését

segítő,

stresszkezelő

és

konfliktusmegoldó

taktikák,

relaxációs

technikák

megismertetésére. Fontos figyelnünk iskolaépületünk állagának megóvására, a rongálások megakadályozása. Osztálytermeink bútorzata - igazodva az iskolarendszerű és iskolán kívüli felnőttoktatás elvárásaihoz, valamint a tanulóink életkori sajátosságaihoz - ergonómiai és esztétikai szempontból egyaránt megfelelő. Épített környezetünk megóvása, a kulturális értékeink iránt fokozott figyelem és felelősség szakmaiságunk fokmérője is, hiszen diákjainkban, a különböző szakképzések követelményeiben megjelenő, közösségi és egyéni kompetenciafejlesztéssel igyekszünk tudatosítani a hagyományok iránti tiszteletet. Egészségügyi szakmacsoportba tartozó képzéseinken tanító kollégáink és itt tanuló diákjaink aktív közreműködésével, lehetőségeinkhez mérten Egészségnapot szervezünk, amelyen az iskola minden tanárja és diákja egészségügyi állapotfelmérésen (vérnyomásmérés, vércukorszint ellenőrzés, fittségi teszt), gyógymasszőr diákjaink frissítő svédmasszázsán, jóga- és gyógytorna foglalkozáson vehet részt. Az Egészségnap mellett a nem egészségügyi szakmacsoportba tartozó szakképzésen részt vevő diákoknak minden tanévben megszervezzük az elsősegély- első segítségnyújtás alapismereteit

átadó

foglalkozást.

Az elméleti ismereteket

a nevelőtestület,

megfelelő

szakképzettséggel rendelkező tagjai, valamint mentőtisztek oktatják, a gyakorlati ismeretek bemutatását és begyakorlását az egészségügyi szakképzéseken tanuló diákjaink segítségével, aktív közreműködésével szervezzük meg. Az egészséges táplálkozás témakörében ismeretterjesztő előadásokat szervezünk, illetve osztályaink összemérhetik ügyességüket a dohányzásellenes plakátversenyen, valamint a nyers zöldség- és salátakészítő versengésen. Minden tanévben kezdeményezzük a kedvezményes KRESZ-tanfolyam szervezését, hogy diákjaink közül minél többen elsajátítsák a biztonságos közlekedéshez szükséges ismereteket és gépjárművezetői jogosítványt szerezzenek. Csatlakoztunk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Közlekedési Hatóság által szervezett Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramhoz, a közoktatási intézmények közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelési tevékenységének szakmai támogatásáért.

16

Az egészségnevelési programunk célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében.

Az egészségvédelem kiemelt témakörei: - az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalók; - a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései; - az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód); - az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció; - az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése; - az egészségérték tudatosítása. Ezek szem előtt tartásával az iskola kiemelt egészségnevelési feladatának tartja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Ezért tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód kialakítását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat. A tanulók az életkoruknak és a szakmai irányultságuknak megfelelő szinten - a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel. Feladatunk az egészséget nem károsító munkakörülmények biztosítása mind a tanulók, mind az intézményi dolgozók vonatkozásában, és a biztonságos körülmények megteremtése a munka- és tanulóbalesetek elkerülése érdekében. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

A tanulók mozgási lehetőségeinek bővítése (uszoda, speciális tornák) az Alapítvány és a szülők egyéni anyagi áldozatvállalása útján valósítható meg. Ezt az iskola nem kezdeményezi, de az Alapítványtól és a szülői közösségektől érkező kezdeményezés (illetve önként vállalt finanszírozás) esetén segít a körülmények megteremtésében. A testnevelés foglalkozások során különös gondot fordítunk annak (a testedzés melletti) másodlagos hasznára, örömforrást biztosító jellegére. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére.

17

Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció Az országban az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a tiltott szerek, a nem orvosi alkalmazás keretében használt nyugtatók, fájdalomcsillapítók, altatók együttes fogyasztása, de a legális szerek használata sem csökkent. A droghoz kétféle okból nyúlnak az emberek: az egyik a kaland, a kockázatkeresés, azért, hogy „jól érezzék” magukat, a másik csoport, aki valamilyen lelki bajára keres gyógyírt, ezek az „öngyógyítók”. Iskolánkban fel kívánjuk mérni a drogokkal kapcsolatos ismereteket, érintettséget a diákok között (attitűdvizsgálat), szorosan együttműködve a diákönkormányzattal. A bővebb ismeretekkel rendelkező, felvilágosult, az egészségről, a szexualitásról, az antihumánus szenvedélyekről nyíltabban beszélő fiatalokra megerősítő és kompetencianövelő módszerekkel kell hatni, a negatív hangadókra inkább információ átadó és ártalomcsökkentő módon, a visszafogottabb, gátlásosabb gyerekekre fejlesztő, támogató, státuszteremtő hatást kell gyakorolni. Az elsődleges drogprevenció lényege, hogy a nem drogozó fiatalokat megtartsuk ebben az állapotban. Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott benső értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztető szerek használatát, valamint a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe. Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a legális-, illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a teendőjük, kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával. A drogprevenció lehetséges színterei: - Osztályfőnöki órák: konkrét témakörök feldolgozása, ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, esetelemzések. Az ismeretátadó órákhoz külső előadókat, szakembereket lehet hívni. - Tanórán

kívüli

foglalkozások:

sportprogramok,

számítógépterem-használat,

vetélkedők,

versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések - Ismeretterjesztő előadások: osztály-, évfolyam- vagy iskolaszinten, külső előadó meghívásával (orvos, pszichológus, rendőr, volt drogos). - Iskolán kívüli rendezvények: drogprevenciós rendezvények, kiállítások megtekintése, a pedagógusok részvétele továbbképzéseken. A másodlagos drogprevenció célja a szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása. Fontos a változtatási törekvés kialakítása, a döntési helyzet egyértelművé tétele. A másodlagos prevenció

18

eszközei, módszerei meghaladják az iskolai lehetőségeket, ezért ezt egészségügyi szakemberekre kell bízni. Iskolaorvos Iskolánk

rendelkezik

foglalkozás

egészségügyi

szakorvossal

kötött

együttműködési

megállapodással, mely alapján a tanulók az adott szakmához szükséges alkalmasságát jogszabályi előírások szerint megállapítja. Iskolánk szorosan együttműködik egy szakképzett gyermekpszichológussal, aki szükség szerint egyéni ellátással tud segíteni a bajba jutott tanulón, vagy a megfelelő helyre tudja irányítani.

Partneri együttműködés az egészségfejlesztő programban: - Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Intézete azon belül is különösen az egészségfejlesztési szakemberek előadások tartásával, kiadványok biztosításával (videokazetta, könyv, tájékoztató kiadványok) konkrét segítséget nyújthatnak az egészségnevelési munkában. Területileg illetékes rendvédelmi szervek- XIII. kerületi Rendőrkapitányság: A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai rendszeres ismeretterjesztő előadásokat tartanak iskolánkban, ahol filmvetítéssel és kötetlen beszélgetéssel kísért programon tájékoztatnak a bűnmegelőzési és kábítószerrel összefüggő, a jogi, a gyermek- és ifjúságvédelmi, a rendészeti, és a közlekedési ismeretekről.

A környezeti nevelés alapelvei Az egész emberiséget érintő, súlyosbodó környezeti válság (növekvő víz-, talaj-, levegőszennyezés) elhárítására nemzetközi egyezmények és hazai törvények születtek, de a törvények nem elegendők a problémák orvoslására. Szükség van olyan környezetükért felelősséget érző és tenni tudó, illetve akaró emberek összefogására, akik megalapozott tudásukkal, szemléletükkel képesek a környezeti problémák kezelésére, esetleges csökkentésére. A környezetvédelem a mindennapi életünk, egészségünk szempontjából meghatározó jelentőségű, ezért óvnunk kell környezetünket, Földünket. A világméretű problémák elhárítása, a környezetszennyezés csökkentése mindenkinek a személyes érdeke, ennek megvalósítása a példamutató, környezettudatos személet kialakításával kezdődik, amelynek egyik fontos színtere az iskola. Ebben a vonatkozásban is érezzük azt a felelősséget, hogy a nálunk tanulók nagy valószínűséggel itt, a mi iskolánkban vesznek részt utoljára formális 19

oktatásban, a köznevelési intézményekben eltöltött időszak itt ér véget. S bár meggyőződésünk, hogy diákjaink korábbi iskolái is felelősen álltak a környezeti nevelés ügyéhez, semmiképp sem mondhatjuk, hogy a munka már elvégeztetett, nekünk nincs tennivalónk. A célok elérése érdekében a környezeti nevelésnek különösen a következő irányelveket kell figyelembe vennie: - a környezet az emberiség közös öröksége, - a környezet minőségének megőrzése, fenntartása és javítása közös és egyéni kötelesség, - az általános emberi egészségvédelem és az ökológiai egyensúly fenntartásának része; - a természeti erőforrásokat előrelátóan és ésszerűen szabad csak felhasználni; és minden egyes ember képes hozzájárulni a környezet védelméhez. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten fontosnak tekintjük. Ezek fogalmát, tartalmát, módjait diákjaink számára értelmezhetővé és gyakorlatban alkalmazhatóvá kell tennünk, és egyaránt meg kell jelenítenünk az egyes tanórai, illetve tanórán kívüli foglalkozásokon. o fenntartható fejlődés, o a kölcsönös függőség (ok-okozati kapcsolatok), o helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, o az alapvető emberi szükségletek, o az emberi jogok, o az elővigyázatosság, o a demokrácia, o a biológiai sokféleség (biodiverzitás) és megóvásának jelentősége A környezeti nevelés eredeti megfogalmazásban olyan értékek felismerésének és fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint a biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelésünk célja, hogy erősítse a társadalmi tudatosságot, főleg a döntési helyzetekben, s alapot teremtsen az egyének számára egy felvilágosult és aktív részvételen alapuló magatartás kialakítására a környezetvédelemben és a természeti erőforrások ésszerű és előrelátó felhasználásában. A köznevelési intézményekben eltöltött tanévek során kialakított környezettudatos kultúra hivatott megalapozni azt a hosszú távú célt, jövőképet, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban kialakulni, szerencsésebb esetben megerősödni segítjük: a környezettudatos magatartást és életvitelt, a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, 20

a természetes és mesterséges környezet értékei iránt felelős magatartást és megőrzés igényét, a környezet szeretetét, védelmét, a biológiai sokféleség (biodiverzitás) megőrzésének igényét és felelősségét, az egészséges életmód igényét, alkalmazásának módszerei. A környezetnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétele, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezettekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezetnevelési munkánk erőforrása is. Iskolán belüli együttműködés Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Jól látható és jól működő környezettudatos tevékenységünk a szelektív hulladékgyűjtés. Minden emeleten feliratozott szelektív gyűjtőedények figyelmeztetnek az apró, de lényeges tettek erejére. Iskolánkban osztályfőnöki órákon helyet kapott a környezetvédelem és az egészségvédelem ügye, ezeket minden évfolyamon megtartják kötetlen beszélgetések, vitafórumok keretei között. Iskolán kívüli együttműködés Civil szervezetek: szakmai ismereteikre és programjaikra nyitottan illesztjük tevékenységüket környezeti nevelési munkánkba, előadások tartására akár iskolánk is biztosít helyet, a hozzánk eljuttatott plakátok, szóróanyagok, hírlevelek továbbadásával segítjük publicitáshoz programjaikat.

21

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő - oktató munkájának alapvető feladata. A személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt eszköze a tanítási óra és a műhelymunka, amely egyrészt sajátos tanár-diák kapcsolatot eredményez (a célazonosságon alapuló közös munka toleranciát, egymásra figyelést, vitakészséget, a meggyőzés és meggyőzetés képességét, tanulási módszergazdagságot, kultúrált magatartást, az elmélyült ismeretszerzés és a folyamatos önellenőrzés képességét fejleszti). A műhelymunka színterei a csoportbontásban tartott órák és a szakkörök, a diákkörök rendezvényei. Az iskolai tanulói közösségek megszervezése, irányítása az egyik pedagógiai feladatunk. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy önállóan vagy tanári segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják, tehát a tanulók közössége számára az önkormányzás képességét és felelősségét feladatunk átadni. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, eszközeit a tanulók - tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

22

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnökséget, mint speciális feladatkört értékközvetítésre alkalmas személyiség tevékenységeként és szakmai kompetenciák magas színvonalú képviseleteként határozzuk meg. Osztályfőnöki feladatokkal az iskola pedagógusát az adott osztály képzési sajátosságait figyelembe véve az igazgató bízza meg. Minden osztályfőnök kiemelt feladata a közösségfejlesztés, a tanulóközösségek kialakulásának segítése. Ehhez felhasználhatja az osztályfőnöki órák mellett a szakképzésre épülten szervezett tanórán kívüli foglalkozásokat és az osztályközösség döntése alapján szervezett élményszerű szabadidős programokat. Az osztályfőnök a diákok tanulmányi előmenetelét folyamatosan figyelemmel kíséri, a tanulmányi kötelezettségek teljesítését ellenőrzi. Munkájának érdemi része a munkafegyelem megerősítése, hiszen feladatunk diákjainkat az új élethelyzetben – felnőttként – a szülőktől való függetlenedés különböző állomásain keresztül felkészíteni az önálló döntésképességre. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolarendszerű oktatás végpontjaként – hiszen sok diákunk a szakképesítés megszerzése után a munkavállalást tervezi – felkészítsük őket a nonformális keretek közötti további tanulásra. Ezt elsősorban azzal látjuk teljesíthetőnek, ha személyiségükben megerősítjük a folyamatos ön- és továbbképzés motivációját, tudatosítjuk, hogy a munkaerőpiaci versenyképességhez az élethosszig tartó tanulás kihívásainak felvállalásán és magas szintű teljesítésén át vezet az út. A felnőttkori boldogulásukhoz feladatunk sikeres és hiteles mintát adni. Az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok munkáját támogatja az osztályközösség, illetve szükség esetén az egyes diákok és a tanárok közötti kommunikáció segítésével. Az osztályfőnök feladata az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása, az osztálynapló bejegyzéseinek követése, a hiányzások számontartása, az igazolások nyilvántartása. Mindezekben és a további adminisztrációs teendők ellátásában nagyfokú segítséget kap az iskola Titkárságától, így az együttműködés közös érdek. Az osztályfőnök feladata a diák magatartását és szorgalmát rendszeresen minősíteni, ebben a tanártársak és az osztályközösség véleményére támaszkodik. Az osztályfőnök figyelemmel kíséri a diák életmódjában, magatartásában bekövetkező változásokat, az iskolai teljesítményét. Jelentős negatív változás esetén a támogató odafordulás jelenti a segítségnyújtás kezdetét. Ahhoz, hogy a látható problémában segítségére legyen, empatikus, megértő és elfogadó magatartást kell tanúsítania. Szakmai kompetenciáját meghaladó problémák esetében a diák beleegyezésével segítséget kérhet más szakembertől.

23

Iskolánknak több éves, szoros szakmai együttműködése van orvos-klinikai szakpszichológussal, aki egészséges életmód előadások tartásával és konzultációs lehetőséggel, valamint szükség esetén közvetlen, személyes kapcsolattal a szükséges szakintézmény felé segíti munkánkat. Az osztályfőnök az osztályban folyó nevelő munka irányítója, lényeges kompetenciája, hogy törődjön a fiatal testi és lelki egészségével, gondoskodjon arról, hogy az osztályban folyó, nevelőoktató folyamat harmonikus legyen. Ehhez elengedhetetlen feladatai: diákjai személyiségének megismerése, fejlesztése alkalmazható tudástartalomba ágyazott képességfejlesztés tevékenységközpontú gyakorlatok szervezése az osztályközösség számára differenciált fejlesztés kezdeményezése.

24

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Az iskola tanárai a tanítási - tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóink érdekelve legyenek a lehető legmagasabb szintű tárgyi tudás megszerzésében és a szakmához szükséges készségek elsajátításában. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy az oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők a tanítási órákon előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A gyakorlatorientált képzés megvalósításához az egyik leghatékonyabban alkalmazható módszernek a projektoktatást tartjuk. A projektmódszer oktatási stratégia, amely a valós életet integrálja a hagyományos technikájú tanulási tartalommal, a komplex szemléletmód kialakítását vagy megerősítését segíti, tevékenységközpontú, feladatorientált és az iskolai keretet kitágítva biztosítja tanulási folyamatot. A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Minden diák saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához, így a módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. Egyik fő jellegzetessége a résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága. A projektmódszer alkalmazásával az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon

történik,

így

az

ismeretszerzés,

és

a

képességfejlesztés kerül

előtérbe.

A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, a tolerancia fejlesztésén, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van. Gyakran van lehetőségünk a tanórák menetébe ún. kutatási projektek beillesztésére, új anyagrész feldolgozásakor.

„A jó tanár egész életen át ható példát ad, egy olyan új világot nyit meg emberségben és tudásban, amelyet a diák soha el nem felejt.” (Csermely Péter)

25

Tanáraink felé elvárás, hogy kezelje partnerként tanítványait, hiszen tanulóink nagykorú, érettségivel rendelkező, gyakran jól hasznosítható, korábban megszerzett tudással és nem ritkán értékes munkatapasztalattal is rendelkező fiatal felnőttek. Akik ugyanezen tulajdonságaikból következően még igényelhetik a segítő támogatást beilleszkedésükhöz a felnőtt társadalomba. Ezért a hagyományos, megszokott tanár – diák hierarchia átértelmezésére van szükség, előtérbe kell helyezni a nevelési folyamatban elengedhetetlen személyes példaadást, értékközvetítést, hitelességet és mindezek megvalósításához a partneri együttműködést. Tanáraink törekedjenek pedagógiai, pszichológiai ismereteik folyamatos megújítására, legyenek szakmai ismereteik naprakészek, „emberként” viselkedjenek, alakítsanak ki jó tanár-diák kapcsolatot, a nyíltság, az őszinteség alapján, forduljanak törődéssel tanítványaik és kollégáik felé, hagyják a másikat fejlődni. Tanári feladat a tanulás iránti motiváltság növelése, ehhez célravezetőnek tartjuk az őszinte, szabad véleménynyilvánításra alkalmas légkör megteremtését, a kommunikációs képességeink fejlesztését, és a szakmai, pedagógiai, pszichológiai ismereteink folyamatos bővítését. Diákjaink jó része az iskolánkban töltött képzési időben vesz részt utoljára iskolarendszerű oktatásban, itt még van lehetősége a magyar oktatási kultúra legjelesebb hagyományaival egyezően olyan pedagógusokkal találkozni, akik értékátadó, értékhordozó, értékközvetítő módon végzik oktató-nevelő munkájukat. Tehetséggondozás, a tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetséggondozó tevékenységünk szakmai kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki. A Nemzeti Tehetség Alap támogatásával, az oktatásért felelős miniszter irányításával működő Nemzeti Tehetség Program által kiírt pályázatokat fokozott figyelemmel követjük (www.ofi.hu; www.emet.gov.hu) keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel az Iskolánkban folyó tehetséggondozás szakmai és tárgyi feltételeinek fejlesztését elősegíthetjük. A tehetség, képesség kibontakoztatása történhet tanórai keretben, ahol a legkülönfélébb munkaszervezéssel teremthetünk alkalmat a kiemelt foglalkozásra (kiscsoportos és egyéni foglalkozás, differenciálás, csoportbontás, kooperatív tanulásszervezés, házi – osztály- vagy iskolaszintű – versenyek). Jellemzőnek mondható, hogy a fiatalok az általunk oktatott szakmákat munkaerő-piaci esélyük növelése érdekében választották. Az oktatóknak arra kell törekedni, hogy hallgatóink a tanulás és munka iránti motiváltságát ösztönözzék, és egyre inkább a problémamegoldás tanításán legyen a hangsúly. A tehetség minél sokoldalúbb kibontakozását célozza azon törekvésünk, hogy diákjainkat eljuttassuk a különböző szakmai szervezetek által szervezett versenyekre. (GYEMSZI-ETI, MKI – 26

SZKTV, OSZTV, Protokolltanárok Kollégiuma, … stb.) Törekvésünket, miszerint a korszerű IKTeszközök használatának elsajátítását, készségszintű gyakorlását támogatjuk, azzal is igyekszünk közvetíteni diákjaink felé, hogy a klasszikus lebonyolítású szakmai tárgyú versenyek mellett a különféle, akár általános tájékozottságot kívánó, vagy közéleti témákkal foglalkozó, levelezős, internetes megmérettetéseken, tudásalapú játékokon való részvételre is bátorítjuk őket ( pl. OTP Bank – Életre való kvíz, Erste Pénzügyi Kisokos, Nemzeti Környezetügyi Intézet – vízkvíz). Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók fejlesztését, valamint a gyengébb

tanulók

felzárkóztatását

az

egyes

tantárgyakhoz

kapcsolódó

tanórán

kívüli

tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások is segítik. Ezek lehetnek igény szerinti kiscsoportos és egyéni foglalkozások, differenciáláson alapuló csoportbontás (a szabadon felhasználható órakeret terhére órarendbe szerkesztetten így valósítjuk meg az idegen nyelv oktatását), versenyek, pályázatok. (20/2012.EMMI rendelet)

Sajátos nevelési igényű gyermekek segítését célzó program

Programunk kialakításánál figyelembe vettük a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 32/2012.EMMI rendelet, a fővárosi feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, valamint a szülők elvárásait és a velünk kapcsolatba kerülő tanulók sajátosságait. Érettségire épülő szakképző iskolaként olyan tanulók érkeznek hozzánk, akik sikerrel vették a köznevelés 1-12. évfolyamának kihívásait. Sajátos nevelési igényű diák jelentkezésekor fontosnak tartjuk a szülővel/gondviselővel való részletes egyeztetést. Az egyéni igényeket és lehetőségeinket figyelembe véve alakítjuk ki a tanítási órákon, az elméleti és gyakorlati képzésrészeken való részvétel feltételeit és lehetőségeit. Fenntartónk támogatásával iskolánkban egyedi elbírálás alapján fogadni tudjuk az alábbi sajátos nevelési igényű diákokat: Pszichés fejlődési zavarral küzdők:  tanulási zavarral küzdő tanulók- dislexia, disgráfia, discalculia;  figyelemzavarral küzdők  magatartásszabályozási zavarral küzdők. Az egyes szakképesítésekre e tanulók felvételét korlátozhatja az adott szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott egészségügyi alkalmassági kritérium.

27

Tanáraink személyisége, attitűdje, felkészültsége befolyásolja, meghatározza a befogadó közösség viszonyulását sérült társaik irányába. A jellemző életkori összetétel miatt a korábbi, oktatásinevelési intézményekben eltöltött időszak tapasztalataira és az esélyegyenlőség biztosításának tényleges,

tettekben

is

megnyilvánuló

képviseletére

támaszkodunk.

segítő

pedagógiai

tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói személyiségi jogok tiszteletben tartására Fenntartónk és az iskola igazgatója támogatja tanáraink részvételét az integrációt segítő szakmai programokon, továbbképzéseken. Célunk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együtt-képzéshez szükséges kompetenciákkal bíró pedagógus tagjai legyenek tanári karunknak. Az egyes SNI tanulók esetében a tantárgyi tartalmak módosulásait figyelembe véve, differenciált oktatással élve, individuális módszereket, technikákat alkalmazunk. A tanórai tevékenységek szervezésekor – bizonyítva innovativitásunkat és kreativitásunkat – alternatívákat keresünk és használunk, alkalmazkodunk az eltérő képességekhez és viselkedésekhez. A tanári viselkedés modell- és mintaértékű a diákok számára ebben a vonatkozásban is. Az integráció alapfeltétele a sajátos nevelési igényű gyermek családi környezetével, és szakemberekkel való folyamatos együttműködés, a közös célok felismerésén alapuló partnerség. Az együttműködésben iránymutatónak és meghatározónak ismerjük el a különböző szakemberek, gyógypedagógusok iránymutatásait, javaslatait, azokat beépítjük pedagógiai folyamatainkba. Igény szerint keressük az együttműködési formákat és igénybe vesszük a gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálatok segítségét. Iskolánkba, mint érettségire épülő szakképzést végző intézménybe jellemzően fiatal felnőttek iratkoznak be. A fiatal felnőttek kategóriát a fejlődéslélektan különbözteti meg, a biológiai felnőtté válástól és a jogi értelemben vett nagykorúvá válástól. A 18. életév betöltésétől 24 éves korig tart. Erre a korosztályra speciális jellemzők érvényesek, a nagykorúság nem jár együtt önálló életvitellel és a tapasztalataink szerint az érettség is inkább a korosztály végére várható el, mindenképpen számolnunk kell a posztadoleszcencia jelenségével. Ez nem jelent mást, mint az ifjúsági életszakasz kitolódását. Fontos, hogy ez az „új” életszakasz nem vezethető vissza egyetlen okra. Általában összetett körülmények vezetnek el oda, hogy egy fiatal „ne akarjon felnőni”. Az egyén pszichológiai és biológiai tekintetben már felnőtt, ám társadalmi szempontból még nem az, ugyanis a társadalom életében még nem felnőttként jelenik meg, hanem lényegében eltartott szerepben. A modern társadalmakban ezek a fiatalok általában még tanulnak, nem jelennek meg a rendszeres 28

munkavállalók között. Az utóbbi pár évben figyelhető meg az is, hogy a munkaerőpiac bizonytalansága miatt döntenek sokan úgy, hogy később kezdenek önálló életet. Átalakulóban vannak a családformák is, a házasság mellett új együttélési formák válnak elfogadottá. Ez későbbre tolhatja a komoly párkapcsolatok kialakulását, előtérbe kerül a kísérletezgetés, a próbálkozás, amely sok esetben szintén a szülői háznál való maradást eredményezheti. Az ifjúkor érzelmi fejlődésére a negatívtól a pozitívra történő átfordulás a jellemző. A helyzetek "énes" értelmezése helyett a felnőttekre jellemző felelősségvállalás alakul ki. Megváltozik a kapcsolatrendszer, a barátság mindenhatósága helyett a másik nem iránti érdeklődés is kialakul. Jellemző a csoport-vélemény elfogadása helyett az utánzás nélküli egyéni véleményalakítás. A fiatal felszabadul az otthoni ellenőrzés alól és megteremti az önellenőrzését és már ez is elég biztonságérzetéhez. Változik a szabadidő felhasználásában, életfilozófiájában követett felfogása, megjelennek az általánosított erkölcsi alapelvek, fontossá válik a foglalkozás kiválasztása és jelentőssé válik az intellektuális igényesség. Az ifjúkorban tehát elsősorban a szociális fejlődés terén következik be lényeges változás. Bővül és kiteljesedik az ifjú érdeklődési köre, kifejlődik öntudata és erősödik az önállósulási törekvése. Kifejlődik az igénye, hogy véleményt alkosson fontosabb társadalmi kérdésekről. A korosztályi jellemzők mellett különleges figyelmemmel kell kísérnünk a hozzánk jelentkező hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. Mindkét kategória megállapításának kötelező eleme a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság és a szülő/gondviselő alacsony

iskolai

végzettsége,

vagy

alacsony

foglalkoztatottsága,

vagy

elégtelen

lakókörnyezete/lakáskörülményei kritériumok megléte. (Hátrányos helyzetűnél egy, halmozottan hátrányos helyzetűnél két feltételnek kell teljesülnie.) A szociális hátrányok leküzdésére irányuló tevékenységünk A fenntartó és a költségvetés adta lehetőségeket kihasználva alkalmanként segítünk a legrászorultabbaknak. Pályázati lehetőségeket kihasználva próbálunk anyagi támogatást szerezni a tanulmányaikban, magatartásukban helytálló rászorulóknak. Olyan kedvezményeket próbálunk szerezni, amelyek hozzásegítik a diákokat kulturális igényeik minél kevesebb költséggel járó kielégítéséhez (színházi kapcsolatok, filmkölcsönzés).

29

A beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézségekkel küzdő tanulók Az e körbe tartozást szakértői bizottság hivatott megállapítani. A szakértői véleménnyel hozzánk jelentkező diákot az SNI körbe tartozókhoz hasonlóan alapos mérlegelés és egyedi elbírálás alapján tudjuk fogadni. A bizottság jellemzése, a tanuló számára meghatározott fejlesztési feladatok és lehetőségek mellett az együttműködő családi háttérre is szükség van ahhoz, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő fiatal integrált képzése megvalósulhasson. Számukra különösen fontos, hogy a korosztályukhoz viszonyított alulteljesítésük, esetleges társas kapcsolati problémáik, közösségbe való beilleszkedési nehézségeik, sajátos személyiségfejlődésük kellő szakmai támogatást kapjon. Mint kiemelt figyelmet érdemlő tanulóknak számukra is biztosítanunk kell a differenciált oktatást a heti kötelező óraszám és az adott évfolyam engedélyezett heti időkerete különbözetének terhére. A szakértői bizottság véleménye alapján tanulmányi kötelezettségeiket magántanulóként is teljesíthetik, az egyéni ill. kiscsoportos felkészítésre átlagosan heti tíz óra áll az iskola rendelkezésére, amelyet hetek és tanulók között át lehet csoportosítani.

30

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jogai gyakorlásának rendje A nemzeti köznevelésről szóló törvény és a 20/2012.EMMI rendelet alapján a nevelési-oktatási intézmény tanulóinak joga, hogy személyesen vagy képviselői útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. Döntési jogkört gyakorolhatnak – a nevelőtestület véleményezési jogának figyelembe vételével – saját közösségi életük tervezésében és szervezésében, tisztviselőik megválasztásában, és önképviseletükben, a diákönkormányzatban. A tanulók diákköröket hozhatnak létre a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében, ennek működését a nevelőtestület segítheti. A tanulók diákönkormányzatot hozhatnak létre a tanulók és a diákkörök képviseletére. A diákönkormányzat a demokráciára, a közéleti felelősségre nevelés színtere. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az egyes osztályokból megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat munkáját az igazgató által kijelölt felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel rendelkező személy segíti. A diákönkormányzat véleményezési lehetőséggel bír: -

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt

-

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor

-

a házirend elfogadása előtt.

A tanulók az iskola által felkínált választható tárgyak, foglalkozások és pedagógusok között választhatnak. Az iskola fokozott figyelemmel biztosítja az idegen nyelv tanításához (angol vagy német) kapcsolódó választást. A tanulók e jogukkal a beiratkozáskor az első tanulmányi évre vonatkozóan, ill. következő tanévenként egy alkalommal élhetnek az iskola személyi, tárgyi lehetőségeinek figyelembe vételével.

31

A tanuló, a szülő, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A kapcsolattartás célja a folyamatos, kétoldalú információcsere, a tájékoztatás és tájékozódás valamint a partnerkapcsolatok erősítése. A tanuló, a pedagógus, és alkalmanként a szülő az iskolai tanítás – nevelés - tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat és fegyelmet kíván mindhárom féltől. Iskolánk tanulói nagykorúak, ám a nappali tagozaton tanulók önálló jövedelemmel nem rendelkezőek, akik szülővel/gondviselővel közös háztartásban élnek, ezért az iskola tájékoztatási kötelezettségét az alábbi alapelvek határozzák meg. 1. A nagykorú, cselekvőképes diákok tanulmányaikra vonatkozó ügyeik intézésében önállóan járhatnak el. 2. Az iskolavezetéshez érkező szülői megkeresésekre érdemben reagálunk, természetesen a tanuló személyiségi jogainak figyelembe vételével. 3. Amennyiben a diákkal történő kapcsolattartás nem hatékony, tanulmányai folytatására vonatkozó ügyekben az iskola kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a szülővel. A diákokkal való kapcsolattartás lehetséges formái: 

ügyfélfogadás az iskola titkárságán



személyes beszélgetés,



Igazgatói és Titkársági faliújság,



hirdetőtáblák,



csoportos osztály e-mail



az iskola honlapja



a Diákönkormányzat formális és informális kommunikációs csatornái,



Félévi értesítő, év végi bizonyítvány



iskolai rendezvények (kirándulások, kulturális programok).

Az iskolavezetés mindezeken túl – szükség esetén – a tanuló által megadott személyes elérhetőségein (mobiltelefon, egyéni e-mail) is tájékoztatja a diákot.

A szülőkkel való közvetlen kapcsolattartás (kizárólag a föntebb ismertetett esetekben) elsősorban telefonon és elektronikus levelezésben, szükség esetén személyes beszélgetés formájában történik. A szülők közvetett tájékoztatására alkalmasnak tartunk minden médianyilvános megjelenést, a

32

honlapunk információit, és a diákok tájékoztatására használatos eszközök esetében is számolunk a lehetőséggel, hogy ezek eljutnak a szülőkhöz is. Az iskola a tantestületen belüli kommunikációra használja az IKT-t, levelezőlistát működtetünk. A pedagógusok között informális szervezettséggel jó gyakorlatok, feladatbankok megosztása zajlik, az oktatási-nevelési feladatok összehangolására, információcserére, a közösen tanított tanulók összehangolt fejlesztése érdekében levelezési rendszert használnak. A pedagógusok nemzetközi együttműködések során is használják az IKT-eszközöket, fejlesztik módszereiket. Az iskola partnereivel való kapcsolattartás lehetőségei a személyes találkozók, az elektronikus és a hagyományos postai levelezés, az egyéb elektronikus kapcsolattartás (pl. honlap, hírlevél, facebook).

Nevelési-oktatási

munkánkban

együttműködő

partnereinket

szívesen

látjuk

intézményünkben, akár szervezett előadás keretében, akár érdeklődő látogatás alkalmával. Az intézmény a külső nyilvánosság számára is elérhető infokommunikációs rendszert működtet, valamint felhasználja az IKT-eszközöket és lehetőségeket az iskola külső kapcsolatainak intenzívebbé tételére. Folyamatosan frissített honlapunkon rendszeresen dokumentáljuk és publikáljuk az iskolai élet eseményeit megjelenítő beszámolókat, fotókat.

33

MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS A pedagógiai munka szerves része, nélkülözhetetlen eleme az ellenőrzés és az értékelés, melynek célja a tanuló minősítése. Kiindulópontnak tekintjük a követelmények egyértelmű, pontos megfogalmazását, ugyanis ez jelenti a viszonyítási alapot és fejleszti a tanulók ítélőképességét. A beszámoltatás és a számonkérés formáit, az értékelés és a minősítés módozatait tekintve nagy a pedagógus szabadsága, de bizonyos alapelveket minden pedagógusnak be kell tartania. A tantárgyi követelményrendszereket egységesen kell értelmezni, biztosítani kell a folyamatos ellenőrzést és önellenőrzést. Az értékelés legyen objektív, segítő szándékú és nevelő hatású. A beszámoltatás formái a következők: 

folyamatos szóbeli ellenőrzés



feleltetés



a tanórai aktivitás értékelése



évközi dolgozatok (röpdolgozat, témazáró)



tematikus mérések



tesztek



szöveges értékelés



csoport vagy osztályértékelés



önértékelés

A fentieket szem előtt tartva kell valamennyi pedagógusnak a képzési programban meghatározott követelményeknek megfelelően megtervezni a tanulók ellenőrzését és értékelését. A tanárok kötelesek a tanulók teljesítményét folyamatosan mérni. Célunk az, hogy diákjaink a lehető legalaposabb felkészültséggel, sikeres szakmai-vizsgával fejezzék be a választott szakképzést, elmélyült és versenyképes tudást szerezzenek, ezért az éves folyamatos tudásszint felmérés és értékelés mellett diákjaink tantárgyi záróvizsgát tesznek (a tantárgy jellegétől függően szóban vagy írásban) félévkor és a tanév végén. Ennek során a tanítási ciklus/tananyag ismeretanyagát kérjük számon. A vizsgák teljesítményhatára 60 %. Az ezt el nem érők, a részükre szervezett és meghatározott módon pótolhatják lemaradásaikat. Egyes írásbeliknél és minden komplex vizsga esetén a feladatok megoldása számítógépes feladatvégzéssel történik. Ezeken a beszámolókon a tanulók olyan „vizsgarutint” szereznek, mely előkészíti és segíti a szakmai vizsgán való sikeres szereplést.

34

A beszámolókon a tantárgyat oktató pedagógus mellett részt vesz a nevelés-oktatás vezetője vagy megbízottja, akik az osztályfőnökökkel közösen folyamatosan figyelemmel kísérik a hallgatók teljesítményét és véleményezik az érdemjegyek kialakítását. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele: a tanulmányi időszak alatti vizsgákon támasztott követelmények teljesítése, a szakmai képzés sikeres befejezése. Diákjainkról készült valamennyi értékelés dokumentált, a törvényességi előírásoknak megfelelő. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. A szakmai gyakorlati képzésben tanulószervezéssel részt vevő tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését a gyakorlati képzőhely, a szakoktatók végzik, amelyben az osztályfőnök véleményezési joggal vesz részt. Az érdemjegyekről és osztályzatokról az iskola félévkor Értesítőben tájékoztatja a diákot, év végén bizonyítvány útján értesíti. A magatartás értékelése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezze ki a tanuló közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyát (felelősségérzet, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem). A szorgalom értékelése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához való viszonyt ( rendszeresség, pontosság, önállóság, kötelességtudat). A magatartás és szorgalom minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal és a szülőkkel. A magatartás elbírálása során figyelembe kell venni a tanuló személyiségének előző évhez viszonyított pozitív vagy negatív változását a közösség érdekeivel való azonosulás szintjét a közösség érdekében végzett tevékenységet Példás magatartású az a tanuló, aki betartja a Házirend követelményeit, viselkedése tanórán és azon kívül példamutató a rábízott feladatokat példamutatóan ellátja nincs igazolatlan órája, és legfeljebb 1 osztályfőnöki figyelmeztetése van Jó magatartású az a tanuló, aki a Házirend követelményeit általában megtartja tanórai és azon kívüli viselkedése jó a közösség érdekében vállalt feladatait ellátja 1-2 igazolatlan órája és legfeljebb 1 osztályfőnöki intője van Változó magatartású az a tanuló, aki a Házirend követelményeit gyakran nem tartja be 35

tanórai és azon kívüli viselkedése kifogásolható a rábízott feladatok ellátásában nem megbízható maximum 10 igazolatlan órája, illetve 1-nél több osztályfőnöki intője van Rossz magatartású az a tanuló aki rendszeresen, illetve súlyosan vét a Házirend követelményei ellen hangvétele, viselkedése durva, vagy szándékosan árt a közösségnek 11-nél több igazolatlan órája, illetve igazgatói intője van A szorgalom elbírálása során figyelembe kell venni: a tanuló képességeit, és egybevetni az elért tantárgyi eredményekkel (a szorgalom jegy ennek megfelelően eltérhet a tantárgyi érdemjegyektől) Példás szorgalmú az a tanuló, aki képességeihez mérten a maximális teljesítményt nyújtja az órákon aktív, rendszeres munkát végez, teljesítménye egyenletes céltudatos, önellenőrzésre képes Jó szorgalmú az a tanuló, aki az órákon figyel, aktív, feladatait elvégzi egyenletesen, megbízhatóan dolgozik Változó szorgalmú az a tanuló, aki ingadozó teljesítményt nyújt, munkája rendszertelen, önellenőrzése fejletlen az órákon passzív Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki feladatait nem végzi el,egy vagy több tárgyból elégtelen minősítést szerzett. A tanuló tudásának értékelésekor jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) osztályzat adható. Az osztályzásnál elsődlegesen a szakképzésben szokásos értékelési rendszert vesszük figyelembe: 81-100 pont 71 – 80 pont 61 – 70 pont 51 – 60 pont 0 – 50 pont

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

36

Elvárjuk, hogy a tanuló magatartása és szorgalma a szakközépiskolákban általánosan elfogadott normákhoz igazodjon. Tanáraival és tanulótársaival megfelelő munkakapcsolatot alakítson ki és szorgalmával a lehető legtöbb és legmélyebb tudást szerezze meg tanulmányai során.

37

A vizsgák szervezése Általános szabályok A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK NÉVHASZNÁLATÁRÓL 20/2012. (VIII. 31.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló- és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján állapítjuk meg. Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, akinek a) a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentése van, b) engedéllyel bír arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az elméleti tanítási órák húsz százalékánál több, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, akkor, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az ehhez kapcsolódó, jogszabályban meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

38

A tanulók tanulmányi és vizsgakövetelményeit elsősorban a miniszteri rendeletben kiadott Szakmai és Vizsgakövetelmények tartalmazzák. Erről az egyes OKJ képzésekre vonatkozóan a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatala honlapján /www.nive.hu/ lehet tájékozódni. A képzés során teljesítendő tantárgyi követelményeket, az eredményes félévi és év végi zárások elvárásait a szaktanárok ismertetik az adott tárgy oktatásának kezdetén. A tanuló szakmai-tanulmányi tevékenységének értékelésében iránymutató a Házirend 13. pontja. 13.1 A diákok tevékenységének legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. 13.2 A szaktanár a szakmai vizsgakövetelmények figyelembe vételével határozza meg, és a tantárgy oktatásának kezdetén ismerteti a tanulókkal a teljesítendő, minimális, tantárgyi követelményeket. 13.3 A tanulónak egy tantárgyból egy féléven belül legalább 3 db osztályzatot kell szereznie. 13.4 A tanuló a féléves értesítőben kapott érdemjegyét a féléves munkájára kapja, a tanév végén a bizonyítványban kap értékelést egész éves munkája alapján. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár javaslata alapján a tantestület határozza meg. 13.5 A tanuló félévi és év végi érdemjegyét a tanórai foglalkozásokon, a gyakorlati foglalkozásokon, valamint a félévi és év végi, tantárgyi vizsgákon végzett szóbeli és írásbeli munka, illetőleg gyakorlati tevékenység figyelembe vételével kell megállapítani. 13.6 A félévi és az év végi, tantárgyi vizsgákon a megjelenés kötelező.

A tanév rendjében meghatározott vizsgaidőszakokon belül az egyes képzések vizsganapjai a szorgalmi időszak végén kerülnek kihirdetésre. Félévi és év végi, tantárgyi vizsga alól felmentés nem adható. A szakmai vizsgához kapcsolódó felmentési lehetőségről a Házirend ad tájékoztatást (5. pont).

39

Egyedi szabályok 1. A közép- és emelt szintű képzéseken részt vevő diákok félévi és év végi vizsgáit nem előzi meg felkészülési időszak, a tantárgyi vizsgák időpontjai az órarend szerinti oktatásba illeszkednek, a tanítás folyamatosan zajlik. Vizsgázni lehet írásban vagy szóban, a szaktanár döntési kompetenciája a számonkérés módja. 2. A félévi vizsgákon nyújtott teljesítmény és a félév során teljesített tantárgyi követelmények (legalább 3 db, minimum elégséges szintű osztályzat) együttesen jelennek meg a félévi osztályzatban. Ezeket a Félévi értesítőben és az Osztálynaplóban tüntetjük fel. 3. Azok a diákok, akik a félév során nem teljesítik a tantárgyi követelményeket, a szaktanárral történt egyeztetés után a félévi vizsgákkal egyszerre teljesíthetik feladataikat. (A félévi vizsgajegyen túl kötelező 3 érdemjegyet – minimum elégséges értékelést - szerezni.) 4. A tantárgyi követelményeket és a félévi vizsgakötelezettséget nem teljesítők tanulmányaikat alapos indok esetén (pl. súlyos betegség hosszas, kórházi kezelése) kizárólag egyéni kérelem alapján folytathatják. A kérelmet a Tantestületnek kell címezni és az iskola igazgatójának benyújtani. A döntésről a tanuló írásban kap tájékoztatást. Ha tanulmányai folytatására engedélyt kap, akkor az év végi vizsgákkal egyidejűleg a félévi követelményeket is teljesítenie kell. 5. Azok a tanulók, akik a félév során nem teljesítették tanulmányi kötelezettségüket, nem szereztek tantárgyanként 3, minimum elégséges jegyet és a félévi vizsgán sem jelentek meg, a Félévi értesítőben „nem osztályozható” értékelést kapnak. 6. A félévi vizsgák fontos szerepe, hogy a szakmai vizsgára való jelentkezés előtt a tanuló számot adjon a már elsajátított ismeretekről. Azok a tanulók, akik bármely tantárgyból a Félévi értesítőben „nem osztályozható” értékelést kapnak, szakmai vizsgára nem jelentkezhetnek. 7. Az év végi vizsga teljesítése minden tanuló számára kötelező. Év végi vizsgára csak az a tanuló bocsátható, aki a 2. félévben tanult tantárgyakból legalább 3 db, a félév során megszerzett, minimum elégséges szintű érdemjeggyel rendelkezik. Az év végi vizsgán való részvétellel nem pótolható a tanév során elvárt tanulmányi munka! 8. A szakmai vizsgával záruló évfolyamon tanulók számára a sikeres év végi vizsga feltétele az OKJ szakmai vizsgán való részvételnek. Nem szakmai vizsgával záruló évfolyamon tanulók esetében a sikeres év végi vizsga a következő tanév megkezdésének feltétele. 9. Az év végi vizsgán a számonkérés a tanév teljes tananyagából – hangsúlyosan a második félév anyagából - történik, a szakmai vizsgával záródó évfolyamokon a képzés teljes anyagából a központilag kiadott Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján. Azon diákok, akik a félévi vizsgát nem teljesítették az egész tanév tananyagából kötelesek vizsgázni, szaktanári döntés alapján akár két tételsorból, vagy két tematika alapján. 40

10. Év végi vizsgát lehet tenni írásban vagy szóban, az adott tantárgyból a szerint, ahogy majd a szakmai vizsgán számonkérésre kerül a tananyag. Az írásbeli/gyakorlati vizsgák anyagát korábbi szakmai vizsgák feladataiból állítjuk össze. A szóbeli tételsorokat a szaktanárok állítják össze tekintettel a szakmai vizsgára központilag kiadott, szóbeli tételsorokra. 11. Az év végi vizsga eredménye beleszámít az év végi érdemjegy kialakításába, amelyet a Bizonyítványban és az Osztálynaplóban tüntetünk fel. A szakmai vizsgát tevő diákok a Bizonyítványokat az utolsó vizsganapon kapják meg. Akik nem tesznek szakmai vizsgát, azok Bizonyítványukat a Titkárságon vehetik át. 12. A szakmai vizsgával záródó évfolyamokon tanuló azon diákoknak, akik sikertelen nyelvvizsga miatt nem tudják megkezdeni a szakmai vizsgát, javasoljuk, hogy tegyék le az év végi vizsgát. Így a képzésük befejezetté válik, végbizonyítványt kapnak és a nyelvvizsga megszerzése után jelentkezhetnek OKJ vizsgára. 13. A magántanulókra a föntebbi feltételek változtatások nélkül vonatkoznak. Kiegészítő rendelkezések 1. A Házirendben foglalt és annak kivonataként is megszerkesztett Vizsgaszabályzatot az adott tanévre vonatkozó időpont megjelölésekkel minden diákunk a tanév kezdetén megismerheti. A dokumentum nyilvánosságát a Titkársági hirdetőtáblán, minden osztályteremben kifüggesztve és az iskola honlapján biztosítjuk, valamint az osztályfőnökök a tanévet szervező első osztályfőnöki órán részletesen ismertetik. A szakképzést lezáró szakmai-vizsga szervezésére vonatkozó előírások: A szakmai vizsgákat a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről és a 315/2013. (VIII.28.) kormányrendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól jogszabályok, továbbá az egyes szakképesítésekre vonatkozó hatályos Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján szervezzük. Eseti értékelések: Jutalmazás elvei Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanuló a tanév végén - szaktárgyi teljesítményéért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért, - az iskola jó hírnevének megőrzéséért és növeléséért dicséretben részesíthető.

41

Az egyes tanévek végén, a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kaphatnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki, illetve igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Az iskola nyilvánossága előtt jutalmazásra az osztályfőnök vagy a szaktanár tesz javaslatot. A jutalmazást a nevelőtestület dönti el az osztályozó értekezleten. Elmarasztalás elvei A kötelességeit súlyosan megszegő tanulóval szemben érvényesítendő fegyelmi eljárás mikéntjéről, a részére kirovandó büntetésről a nemzeti köznevelésről szóló törvény vonatkozó rendelkezései a meghatározóak.

42

A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége, illetve a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - A taneszközök ára a lehető legkevesebb anyagi terhet jelentse a tanulók számára. Az iskola arra törekszik, hogy a rendelkezésére álló keretből, támogatásból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a tanulók ingyenesen használhatják. A térítésmentes tankönyvre való jogosultságot iskolánkban a 2013. évi CCXXXII. törvény 4.§ (2)(5) bekezdése, 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet alapján a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére biztosítjuk, aki a normatív kedvezmény feltételeinek megfelel, jelesül a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy f) a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesül. A tankönyvtámogatás iránti igénylőlapot a következő tanévre vonatkozóan kell kitölteni és leadni az Iskolatitkárságon 2017. február 10-ig. A határidő jogvesztő, az ezután leadott igénylőlapokat az intézmény nem köteles figyelembe venni. Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel, a jogosultságban bekövetkezett változást 15 napon belül jelezni kell az iskola felé! 43

Minden jogosultság esetén 2017. október 1-jén is érvényes igazolással kell rendelkeznie a diáknak. Az egyes szakképesítésekhez előírt speciális eszközök jegyzéke az egyes szakmákra vonatkozó Szakmai és Vizsgakövetelményekben található meg.

44

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK/ÁTVÉTELÉNEK ELVEI Az EFEB Érettségizettek Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamtól kezdődő, érettségi végzettséghez kötött, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma 2 és 1 év. A komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a szakgimnáziumi nevelés-oktatásban 1/13., 2/14. évfolyamon, szakközépiskolai nevelés-oktatásban Ksz/11., Ksz/12. évfolyamon szervezzük meg. Az OKJ szerinti iskolarendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma max. 4 lehet. Iskolánkban az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe, tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon bekapcsolódhat szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló is, amennyiben a nálunk folyó képzéssel párhuzamosan érettségire történő felkészítésen is részt vesz a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint. Ebben az esetben a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg, és az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja. Iskolánkban az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe, tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével rendelkező tanuló is, azzal a feltétellel, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Az iskolánkban megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a jelentkezőt az iskola honlapján, alkalmi kiadványaiban és személyesen tájékoztatjuk. Iskolánk felvételi vizsgát nem szervez. A hozzánk jelentkező tanuló előzetes szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése tanulmányaiba beszámítható, a törvényi előírások keretei között az egyedi esetek mérlegelése és a döntés joga az iskola igazgatójáé. Kizárólag szakképzési évfolyamokon történő képzést folytatunk, jelentkezőinktől elvárjuk, hogy - a szakképzési törvény rendelkezéseivel összhangban s annak megengedő passzusait figyelembe véve – rendelkezzenek a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeivel. Az iskolai rendszerű szakképzés iskolánkban felvétellel/átvétellel kezdődik. Csak olyan tanulót lehet felvenni/átvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt 45

egészségügyi alkalmassági, továbbá pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, erről hivatalos igazolással bír, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. Az egészségügyi alkalmasság annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre. A pályaalkalmassági követelmény a szakképzésbe történő bekapcsolódás - szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott - azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a választott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára és a választott tevékenység, foglalkozás ellátására. A pályaalkalmasságot előre meghirdetett időpontokban írásbeli teszt, gyakorlati feladatok és személyes elbeszélgetés során vizsgáljuk, minden esetben az adott szakképzésen oktató szaktanárokból és az iskolavezetés képviselőjéből álló 3 fős bizottság közreműködésével. A pályaalkalmassági vizsgálat eredményét a jelentkezővel írásban közöljük. Alkalmatlanság esetén részletesen indokoljuk döntésünket és javasoljuk, hogy vegyen részt pályaorientációs tanácsadáson. Ezt külön kérés esetén, előzetes időpont egyeztetéssel iskolánk szakembere is biztosítja. A föntiek figyelembe vételével a jelentkezőnek a beiratkozáson be kell mutatni: - Középiskolai bizonyítványát, - Érettségi bizonyítványát, - Személyi igazolványát, - Lakcímet igazoló hatósági igazolványát, - Oktatási azonosító kártyáját, - TAJ- kártyáját.

46

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje. Az iskola 2016. szeptember 1-től szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje: 2017. augusztus 31.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A tantestület minden tanév végén értékeli a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes- minden fejezetére kiterjedő- felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén a megfelelő módosításokat.

A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója, a tanári kar bármely tagja és az iskola fenntartója tehet javaslatot. A tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a diákönkormányzati képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy- egy példánya a következő személyeknél illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola igazgatójánál, - az iskola titkárságán, - az iskola tanári szobájában.

47

Legitimációs záradék Az EFEB Érettségizettek Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programját a nevelőtestület 2016. május 2-án egyhangúlag elfogadta.

A nevelőtestület nevében: ……………………………… (Viktor Nikoletta tanár)

Budapest, 2016. május 2.

P.H. ……………………….. mb. igazgató

A Magyar Felnőttoktatásért Alapítvány Kuratóriuma, mint az intézmény fenntartója 5/2016.05.06. számú határozatával az EFEB Érettségizettek Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programját 2016. május 06-án elfogadta.

P.H. ……………………………. kuratórium képviselője

48

SZAKMAI PROGRAM módosításokkal egységes szerkezetben

EFEB Érettségizettek Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája OM: 200706

_________________________ Bujdosó Erika az EFEB Érettségizettek Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája mb.igazgatója

Oláh László a Kuratórium Elnöke A MAGYAR FELNŐTTOKTATÁSÉRT Alapítvány Fenntartó

Budapest, 2016. május 02.

49

A képzések megszervezéséhez az iskola az általános irányelvekben foglaltak, továbbá a szakmai tantárgyak központi programjai alapján elkészítette a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját.

A szakmai program készítésénél figyelembe vett jogszabályok törvények 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 2015. évi LXVI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 1999. CXXI. törvény a gazdasági kamarákról Kormányrendeletek és -határozatok • 328/2009. (XII.29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról • 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól • 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról • 149/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből a Kormány egyedi döntésével nyújtható támogatások részletes szabályairól • 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről • 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról

50

• 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól • 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról • 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a szakképzési megállapodásról • 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól • 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról Miniszteri rendeletek • 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről • 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól • 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről • 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről • 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról • 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről • 12/2010. (IV. 20.) SZMM rendelet • a szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról és a díj megfizetésének szabályairól • 24/2012. (VIII. 15.) NGM rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól • 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

51

• 8/2013. (III. 6.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések mestervizsga követelményeiről • 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről • 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásról

52

Helyi tanterv Az iskola Pedagógiai programjában nem érintett, a szakképzés minőségét és szakszerűségét biztosítani hivatott kérdésekkel ebben a részben foglalkozunk. Iskolánkban kizárólag érettségi végzettséget szerzett tanulók részére szakközépiskolai és szakiskolai keretek között szakképesítésre történő felkészítés folyik, ahol a szakképzési évfolyamok száma kettő. A komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (elsőmásodik szakképzési) évfolyamon szervezzük meg. A szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó szakképzési kerettanterv szerint folyik. A szakképzési kerettanterv szakképzésenként a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kidolgozott, a szakképesítés követelményei átadásának tartalmát és menetét leíró egységes, kötelezően alkalmazandó dokumentum, amelyet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben adott ki az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben. Az adott szakképesítés központi képzési dokumentuma a szakmai és vizsgakövetelmény, amelyet a szakképesítésért felelős miniszter rendeletben adott ki, és amely meghatározza az adott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészülés szakmai követelményeit, feltételeit és azokat a követelményeket, amelyeket a komplex szakmai vizsga során szükséges teljesíteni. A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg. Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. Az időkeret fennmaradó 10 %-át (szabadsáv) felhasználása: 

a 13. évfolyamon -

o az osztályfőnöki óra (heti 1 óra), o szakmai ismereteket elsajátítását segítő tantárgyi korrepetálásra (heti 2 óra), o a Foglalkoztatás II. követelménymodul témaköreinek specializált ismertetésére – (tanulói jogviszony melletti munkavállalás, diákmunka) – (heti 0,5 óra)

53



a 14. évfolyamon – o az osztályfőnöki óra (heti 1 óra), o speciális felkészítés a komplex szakmai vizsgára (heti 2 óra) o állásinterjú gyakorlat (heti 0,5 óra – tömbösítve).

A szakképzési kerettantervben meghatározottakon felül nem kötelező tanórai foglalkozás keretében biztosítunk lehetőséget a lemorzsolódás megakadályozását vagy csökkentését szolgáló felzárkóztató foglalkozások valamint a tehetséggondozási célkitűzéseinket szolgáló, szakmai versenyfelkészítő foglalkozások látogatására. A nem kötelező tanórai foglalkozásokat, épp azért, hogy elsődleges céljukat – a diák egyéni fejlődéséhez, fejlesztéséhez való hozzájárulást – teljesíteni tudják, elsősorban a kötelező órát tartó tanár tartja. Szabadon választható foglalkozások keretében alkalmat adunk speciális szakmai ismeretek elsajátítására – igény szerint megszervezetten: minden szakképzés esetében - B2 nyelvvizsga felkészítés angol, illetve német nyelvből (félévente 40 óra). Ezeket a foglalkozásokat az iskola nyelvtanárai tartják. Gyógy- és sportmasszőr képzés – thai masszázs (40 óra), talpmasszázs (40 óra) Ezeknél a foglalkozásoknál a tanárválasztás elsődleges szempontja az átadandó szakmai kompetenciák megléte, a releváns képzettség és a szakmai gyakorlat.

54

Az iskolarendszerű szakképzés alapelvei: A szakképzések indításánál elsődleges szempont a végzős tanulók elhelyezkedési esélyeinek növelése, a munkaerő-piacon alkalmazható piacképes tudás, és alkalmazkodó képesség kialakításával. Folyamatos kapcsolattartás szükséges a szülőkkel, diákokkal, gazdálkodó szervezetekkel, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Központjaival, hogy a megváltozott igényekhez tudjunk alkalmazkodni. A helyi igényeket felmérve a szakképzést folyamatosan meg kell újítani, és ehhez a meglévő személyi és tárgyi feltételeket meg kell újítani. A vállalkozások, mint munkaadók elvárják -

a szakmai ismeret napra készségét

-

a szakma továbbfejlesztését

-

a szakmák szélesítését

-

további szakmák elsajátítását

-

informatikai írástudást

-

kommunikációs készséget

-

csoportban és emberekkel való együttműködési készséget

-

idegen nyelv- ismeretet

Az átalakuló modern gazdaság egyre inkább kitágítja az egyes szakmák határait. Ez a tény több olyan ismeretet, készséget és képességet követel meg a munkavállalóktól, amely nem kapcsolódik konkrétan egy szakmához vagy akár szakmaterülethez. Alapvető iskolafejlesztési és oktatástervezési koncepciónk, hogy az iskola szakképzési rendszere a következő képességek és tudástípusok mentén szerveződjön, korszerűsödjön:  A/ az eredeti szakmai tudás folyamatos karbantartása, fejlesztése  B/ a második, harmadik, stb. szakmák elsajátítása  C/ informatikai tudás  D/ nyelvtudás  E/ az együttműködési és kommunikációs készség  F/ tárgyalási készség

55

Az iskolában indítandó szakmák jegyzéke Az EFEB Érettségizettek Szakgimnáziuma és évfolyamokon folytat szakmai középfokú oktatást.

Szakközépiskolája

kizárólag

szakképző

Kifutó rendszerben a 150/2012. (VII.06.) Kormány rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről jogszabály alapján és induló rendszerben a 25/2016. (II. 25.) Kormány rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról jogszabály alapján

szakgimnáziumi nevelés-oktatás – érettségi utáni kizárólag szakképzési évfolyamokkal szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az alábbi OKJ szakmákban

szakmacsoport

1.

Egészségügy

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzé si idő

évfolyam

munkarend

I Egészségügy

52 723 01

Gyakorló ápoló

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

1.

Egészségügy

I Egészségügy

54 723 01

Gyakorló ápoló

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

1.

Egészségügy

I Egészségügy

52 720 03

Gyakorló gyógyszertári asszisztens

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

1.

Egészségügy

I Egészségügy

52 723 02

Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

1.

Egészségügy

I Egészségügy

54 723 03

Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

1.

Egészségügy

I Egészségügy

55 723 01

Ápoló

1 év

3/15

nappali, esti

1.

Egészségügy

I Egészségügy

55 723 01

Ápoló

1 év

3/15

nappali, esti

1.

Egészségügy

I Egészségügy

55 720 03

Gyógyszertári asszisztens

1 év

3/15

nappali, esti

1.

Egészségügy

I Egészségügy

54 720 03

Gyógyszertári asszisztens

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

1.

Egészségügy

I Egészségügy

54 726 01

Gyógy- és sportmasszőr

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

1.

Egészségügy

I Egészségügy

54 726 04

Gyógymasszőr

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

1.

Egészségügy

I Egészségügy

55 726 02

Sportmasszőr

1 év

3/15

nappali, esti

1.

Egészségügy

I Egészségügy

55 723 02

Csecsemő- és gyermekápoló

1 év

3/15

esti

1.

Egészségügy

I Egészségügy

55 723 02

Csecsemő- és gyermekápoló

1 év

3/15

esti

56

kifutó/induló kifutó induló kifutó

kifutó

induló

kifutó induló kifutó induló kifutó induló induló kifutó induló

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó

2.

Szociális szolgáltatások

III Szociális

54 761 02

Kisgyermek gondozó és nevelő

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

2.

Szociális szolgáltatások

III Szociális

54 761 02

Kisgyermek gondozó és nevelő

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

ágazat

szakmacsoport

3.

Oktatás

3.

Oktatás

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

54 813 01

Fitness-wellness instruktor

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

54 813 01

Fitness-wellness instruktor

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

Sport XXXVII Sport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

V Képző- és iparművészet

54 211 01

Dekoratőr

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

V Képző- és iparművészet

54 211 01

Dekoratőr

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

V Képző- és iparművészet

54 211 02

Divat- és stílustervező

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

V Képző- és iparművészet

54 211 04

Grafikus

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

V Képző- és iparművészet

55 211 06

Lakberendező

1 év

3/15

nappali, esti

szakmacsoport 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció

induló

OKJ szám

XXXVII

kifutó/induló

kifutó/induló kifutó

induló

kifutó/induló kifutó

induló

induló

induló

kifutó

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

13. Közlekedés

XXI Közlekedés

54 841 04

Szállítmányozási ügyintéző

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

57

kifutó/induló kifutó

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/induló

15. Közgazdaság

XXIV Közgazdaság

54 345 02

Nonprofit menedzser

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti, levelező

kifutó

15. Közgazdaság

XXIV Közgazdaság

54 344 01

Pénzügyiszámviteli ügyintéző

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti, levelező

15. Közgazdaság

XXIV Közgazdaság

54 344 01

Pénzügyiszámviteli ügyintéző

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti, levelező

15. Közgazdaság

XXIV Közgazdaság

54 344 03

Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti, levelező

15. Közgazdaság

XXIV Közgazdaság

54 344 03

Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti, levelező

15. Közgazdaság

XXIV Közgazdaság

54 344 02

Vállalkozási és bérügyintéző

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti, levelező

kifutó

15. Közgazdaság

XXIV Közgazdaság

54 344 02

Vállalkozási és bérügyintéző

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti, levelező

induló

15. Közgazdaság

XXIV Közgazdaság

54 343 01

Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás)

1/13, 2/14

nappali, esti, levelező

15. Közgazdaság

XXIV Közgazdaság

54 343 01

Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás)

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti, levelező

15. Közgazdaság

XXIV Közgazdaság

55 344 07

Vállalkozási mérlegképes könyvelő

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti, levelező

induló

kifutó

induló

kifutó 2 év

induló

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

16. Ügyvitel

XXV Ügyvitel

54 346 02

Ügyviteli titkár

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

16. Ügyvitel

XXV Ügyvitel

54 346 03

Irodai titkár

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

16. Ügyvitel

XXV Ügyvitel

54 347 01

Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

58

kifutó

induló

kifutó/induló kifutó induló

induló

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

17. Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció

XXVI Kereskedelem

54 341 01

Kereskedő

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

17. Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció

XXVI Kereskedelem

54 341 01

Kereskedő

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

17. Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció

XXVI Kereskedelem

54 345 01

Logisztikai ügyintéző

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

17. Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció

XL Közlekedés, szállítmányozás és logisztika

54 841 11

Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

kifutó

induló

kifutó

induló

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

18. Vendéglátásturisztika

XXVIII Turisztika

54 812 01

Idegenvezető

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

18. Vendéglátásturisztika

XXVIII Turisztika

54 812 01

Idegenvezető

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

18. Vendéglátásturisztika

XXVIII Turisztika

54 812 03

Turisztikai szervező, értékesítő

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

18. Vendéglátásturisztika

XXVIII Turisztika

54 812 03

Turisztikai szervező, értékesítő

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

18. Vendéglátásturisztika

XXVII Vendéglátóipar

54 811 01

Vendéglátásszervezővendéglős

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

18. Vendéglátásturisztika

XXVII Vendéglátóipar

54 811 01

Vendéglátásszervező

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

szakmacsoport

ágazat

19. Egyéb szolgáltatások

Szépészet

19. Egyéb szolgáltatások

Szépészet

19. Egyéb szolgáltatások

XXX

XXX

XXX Szépészet

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

52 815 02

Gyakorló kozmetikus

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

55 815 02

Kozmetikus

1 év

3/15

nappali, esti

54 815 02

Kozmetikus

2 év

1/13, 2/14

nappali, esti

59

kifutó/induló

kifutó/induló kifutó induló kifutó

induló

kifutó/induló kifutó induló

kifutó/induló kifutó

kifutó

induló

szakközépiskolai nevelés-oktatás – 10. évfolyamot vagy érettségit követően kizárólag szakképzési évfolyamokkal szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az alábbi OKJ szakmákban ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

VENDÉGLÁTÁSTURISZTIKA

XXVII

34 811 01

CUKRÁSZ

2 év

1/13, 2/14

NAPPALI, ESTI

KIFUTÓ

VENDÉGLÁTÁSTURISZTIKA

XXVII

34 811 01

CUKRÁSZ

2 év

Ksz/11 - Ksz/12.

NAPPALI, ESTI

INDULÓ

VENDÉGLÁTÁSTURISZTIKA

XXVII

34 811 04

SZAKÁCS

2 év

1/13, 2/14

NAPPALI, ESTI

KIFUTÓ

VENDÉGLÁTÁSTURISZTIKA

XXVII

34 811 04

SZAKÁCS

2 év

Ksz/11 - Ksz/12.

NAPPALI, ESTI

INDULÓ

szakmacsoport

60

kifutó/induló

Legitimációs záradék Az EFEB Érettségizettek Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Szakmai Programját a nevelőtestület 2016. május 02-án egyhangúan elfogadta.

A nevelőtestület nevében: ……………………………… (Viktor Nikoletta tanár)

Budapest, 2016. május 02. P.H. ……………………….. mb. igazgató

A Magyar Felnőttoktatásért Alapítvány Kuratóriuma, mint az intézmény fenntartója 5/2016. 05.06. számú határozatával az EFEB Érettségizettek Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Szakmai Programját 2016. május 06-án elfogadta.

P.H. ……………………………. kuratórium képviselője

61