Pedagógiai program. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor A nevelőtestület elfogadta: 1998

Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

Pedagógiai program

A nevelőtestület elfogadta: 1998. február 10-én Módosította: 2001. április 27-én, 2001. november 26-án, 2004. május 28-án és 2005. augusztus 30-án 2007. február 2-án 2007. november 30-án. 2010. április 19-én

Pedagógiai program Általános rész

Bevezetés Az iskola az 1998. februárjában elkészített pedagógiai programját több alkalommal módosította. A módosításokat az évek során összegyűlt tapasztalatok, és a Közoktatási törvényben bekövetkezett változások tették szükségessé. Az 1996/97-es tanév végén - amikor pedagógiai programunkat először fogalmaztuk elképzeléseink összerendezésénél, a differenciált tanulásszervezési eljárások bevezetésének első lépéseinél, az első 9. évfolyam elindítása előtt tartottunk. Azóta a gimnáziumi tagozat teljesen kiépült, a 2004/05-ös tanévtől ötévfolyamossá vált. Változatlanul keressük a tanulók szükségleteihez, képességeihez legjobban illeszkedő tanítási módszereket, tanulásszervezési eljárásokat, tanulói tevékenységformákat, valószínű tehát, hogy pedagógiai programunk egyes részeit a későbbi tapasztalatok birtokában ismét módosítanunk kell. Nem hisszük azonban, hogy változna pedagógiai hitvallásunk: "Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulnak megbélyegezettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bűnösnek érezni magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják becsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban!" (Dorothy Law Holte)


2


Tartalomjegyzék II. Pedagógiai-képzési céljaink, nevelési elveink ....................................................................... 8 III. Differenciálunk ................................................................................................................... 10 1. Céljaink: ........................................................................................................................... 10 2. Szervezeti keretek ............................................................................................................. 10 3. A kompetencia-alapú oktatás bevezetése ......................................................................... 13 4. Tanár-diák szerep változása ............................................................................................. 14 5. A tanulási folyamat differenciálása .................................................................................. 15 6. Munkaformák ................................................................................................................... 17 7. Tanórán kívüli differenciálás ............................................................................................ 19 8. Integráció .......................................................................................................................... 19 9. A pedagógiai munkát segítő szakemberek ....................................................................... 20 IV. A tanulók beszámoltatásának módja, formái, tanulmányi előmenetelük, magatartásuk, szorgalmuk értékelése ..................................................................................................... 23 1. Szöveges értékelés ............................................................................................................ 24 2. Osztályozás ....................................................................................................................... 26 3.a Értékelés a gimnázium 9. évfolyamán ............................................................................ 26 3.b Értékelés osztályozás nélkül az 5. évfolyamon félévkor ................................................ 26 4. Pontozás ............................................................................................................................ 26 5. Százalékos értékelés ......................................................................................................... 27 6. Félévi és év végi dicséret .................................................................................................. 27 7. Évközi írásbeli dicséretek és elmarasztalások .................................................................. 27 8. „Mosolygó jelvény”.......................................................................................................... 28 9. További elismerések, tárgyjutalmak ................................................................................. 29 10. Vizsga a 9-12. évfolyamon ............................................................................................. 29 Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az írásbeli beszámoltatásnak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe ............................................................................ 30 V. Egységes eljárásaink ............................................................................................................ 35 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ...................................................................................... 35 VI. Az osztályfőnöki nevelőmunka .......................................................................................... 38 VII. A tanórán kívüli nevelés és oktatás................................................................................... 41 VIII. Együttműködésünk a családdal ....................................................................................... 47 IX. A diákönkormányzat .......................................................................................................... 53 X. Gyermekvédelem ................................................................................................................. 54 XII. Egészségnevelési, környezetnevelési, fogyasztóvédelmi program és az áldozattá válás megelőzésének programja ............................................................................................... 55 1. Egészséges életmódra nevelés .......................................................................................... 55 2. Környezeti nevelés ........................................................................................................... 57 3. Az iskolai sportkör szakmai programja ............................................................................ 60 4. Mindennapos testmozgás.................................................................................................. 61 5. Fogyasztóvédelmi program .............................................................................................. 62 6. Az áldozattá válás megelőzése ......................................................................................... 63 XIII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke................................................................................. 65 XIV. Bevezető a tantervhez ...................................................................................................... 68 Általános célok, feladatok, fejlesztési követelmények ......................................................... 69 Nem szakrendszerű oktatás az 5. és 6. évfolyamon ............................................................. 83 Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

3


A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .......................................... 84 A középszintű érettségi témakörei tantárgyanként ............................................................... 85 Melléklet ................................................................................................................................. 103


4


I. Iskolánk képzési struktúrája "A NAT ... csak akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja (ezen belül helyi tanterve), nevelési, tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A NAT tehát olyan iskolai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is." (Nemzeti alaptanterv - 243/2003. sz. Korm. rendelet)

Iskolánk egy 13 évfolyamos összetett iskola, melynek képzési célja az 1-11. évfolyamon az általános műveltség megalapozása, a 12-13. évolyamon a felkészítés az érettségire. Az alapozó 1-6. évfolyamokon az iskola kétféle tárgyat tanít emelt óraszámban: ének-zenét táncot és az angol nyelvet. A 7-13. évfolyam általános képzése kiegészül az ének-zene-népi tánc oktatását folytatását is magában foglaló művészeti jelleggel. A 7. évfolyamtól minden osztályban kiemelt jelentőségű az idegen nyelv (angol) oktatása. Iskolánk a fenntartó döntése értelmében sajátos nevelési igényű tanulókat (enyhe értelmi fogyatékosokat, illetve pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottakat) integrál. Ennek megvalósítását III/7.1. pontban írjuk le. A nyolcadik évfolyam elvégzése után nálunk maradó (hozzánk kerülő) diákok képzése gimnáziumi tanterv szerint történik. A gimnáziumnak öt évfolyama van, a 9., nyelvi előkészítő évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások több mint negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből intenzív nyelvi, a fennmaradó időkeret 25 %-ában informatikai felkészítés folyik. A tanulókat az alsó tagozatos évfolyamokra zenei meghallgatással egybekötött előzetes beszélgetést követően vesszük fel. Tanulóink más típusú iskolában folytathatják tanulmányaikat: • 4. évfolyamot követően 8 évfolyamos gimnáziumban • 6. évfolyamot követően 6 évfolyamos gimnáziumban • 8. évfolyamot követően 4 évfolyamos gimnáziumban, szakközépiskolában, illetve szakiskolában.


5


Az első évfolyamon kialakult osztályok - hacsak a létszámok jelentős változása nem indokolja - a 8. évfolyamig változatlanok maradnak. A gimnáziumi osztályba a hozzánk járó diákok felvételi nélkül is bejuthatnak. Ezzel azoknak a tanulóknak kívánunk kedvezni, akiknek a felvételi helyzet a teljesítményüket visszafogó kényszert, hátrányt jelent. Saját tanulóink közül automatikusan felvesszük a kitűnő, jeles tanulmányi eredményt elérőket, valamint azokat, akiknek a magatartása példamutató, szorgalma jó ( példás), és a 7. évfolyam végén, a 8. évfolyamon félévkor magyar nyelv és irodalom, matematika, angol nyelv és a természetismereti tantárgyakból legalább jó osztályzatot értek el. A felvételi alóli további mentességről az iskolavezetés, az osztályfőnökök, a matematika, magyar és angol tanárok (decemberi 1. forduló), illetve a félévi osztályozó értekezleten résztvevők (2. forduló) döntenek. A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott, mechanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe, s a gondolkodás, ítéletalkotás készségeinek fejlesztésére kevés lehetőséget teremt. Ebben az esetben a tanulók tudását a memorizált ismeretek mennyisége jelzi. A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldó-gondolkodás, a kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás, stb. E képességek fejlesztése a megszokottól eltérő tanítás-tanulási folyamatot kíván Elsősorban a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és -készségek: szövegértésiszövegalkotási, matematikai-logikai, info-kommunikációs technológia (IKT) ,idegennyelvi, szociális fejlesztését kell előtérbe helyezni. Erről szól a kompetencia-alapú oktatás elterjesztése. A képzés hatékonysága feltételezi a tanulók képességeihez, érdeklődéséhez igazodó differenciált tanulásszervezést és értékelést. A tanulók életkorától függően különböző jellegű eljárásokat alkalmazunk az 1-4., az 5-6., 7-8., a 9., 10-11. és 12-13. évfolyamokon, figyelembe véve azt is, hogy a kisiskolások számára (1-4. évfolyam) elsődleges jelentőségű a stabil környezet biztosítása. A csoportos munkaformák az intellektuális képességek mellett lehetőséget adnak a szociális képességek fejlesztésére is. A tanulók aktivizálására és motiválására használt eszközeinknek, eljárásainknak is igazodniuk kell az életkori sajátosságaikhoz. A 6-7 éves gyermek külső motiváltságát fokozatosan alakítjuk belső igénnyé. Az alsó tagozaton a felfedeztető tanulás, a kíváncsiság fenntartása, a felső tagozaton az egyéni érdeklődés, a tudás értékének felismerése kerül előtérbe. El kell kerülnünk, hogy a tanulók tudásában elkülönüljön az iskolai és a „hétköznapi” tudás. A közvetített ismereteknek a tanulók mindennapi tapasztalatából kell kiindulnia. Így, és a tantárgyi integrációval, a tantárgyak közötti együttműködéssel elkerülhető, hogy ugyanaz a probléma az egyes tantárgyakban elkülönülten jelenjen meg A pedagógusok - az iskola jellegéből, funkciójából adódóan - a gyerekekkel főként oktatási szituációkban találkoznak. A személyiség harmonikus fejlesztése szükségessé teszi, hogy ezt az egyoldalúságot változatos tanórán kívüli tevékenységek szervezésével oldjuk. Iskolánk képzési, képességfejlesztő és szocializációs (nevelési) feladatait a diákok tanórai foglalkoztatásával, a tanórán kívüli foglakozások, iskolai és osztály szintű programok Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

6


szervezésével, a diákönkormányzat működésének segítésével, az iskolai élet szabályainak meghatározásával és betartatásával látja el. Az iskolai keretben folytatott (intézményes) nevelés és oktatás elképzelhetetlen a családokkal való együttműködés, a gyerekeket érő nevelő hatások minimális összehangolása nélkül. Ugyanakkor az iskolának esetenként olyan értékeket is közvetítenie kell, melyek eltérnek a családok szokásaiban, életmódjában, a hétköznapi emberi és társadalmi kapcsolatokban megnyilvánulóktól.


7


II. Pedagógiai-képzési céljaink, nevelési elveink Az iskola a hozzánk járó fiatalok nevelésében, képzésben a legfontosabbnak tartja, hogy: - amennyire az az intézményes nevelés és oktatás keretein belül megvalósítható, minden gyerek a saját adottságaihoz, képességeihez, helyzetéhez illeszkedő bánásmódban, fejlesztésben részesüljön - tanulóink képesek legyenek a saját világukban, társaik között eligazodni, kapcsolatot teremteni, az általános emberi normák szerint élni. Iskolánk a hozzánk járó diákok nevelését az alábbi értékek átadásával kívánja megvalósítani. 1. A személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése (az életkori sajátosságok figyelembevételével): • becsületesség, mások tisztelete; • együttműködési képesség, tolerancia, empátia, segítőkészség; • küzdés, kitartás; • kreativitás; • önállóság, önismeret, önértékelés; • önfegyelem; • nyitottság; • a munka, a tudás értékének, becsületének felismertetése; • pozitív gondolkodás; • esztétikai érzékenység, a szépség iránti fogékonyság; • érzelemgazdagság. 2. A demokrácia technikáinak megismertetése, gyakorlása, gyakoroltatása: • kommunikációkészség; • konfliktus-kezelés; • együttműködés; • önálló véleményalkotás, döntésképesség; • az egyéni, a csoport és a közösségi érdekek felismerése és összehangolása; • részvétel az iskolai élet szabályainak kialakításában, az elfogadott szabályok maradéktalan betartása. 3. Egészséges életmód, életvitel iránti igény felkeltése: • rendszeres mozgás, állóképesség; • táplálkozási szokások; • higéniás kultúra; • kultúrált kapcsolat fiúk és lányok között, kultúráltság a szexualitásban; • felkészítés a harmonikus családi életre. 4. "Helyünk a világban" • kulturális gyökereink, nemzeti értékeink ismerete; • hazaszeretet;


8


• más népek, nemzetek, nemzetiségek, népcsoportok elfogadása és sajátos szokásainak tiszteletben tartása; • az ember és környezete, környezetvédelem; • a vallási és világnézeti különbségek tiszteletben tartása. 5. Az általános műveltség megalapozása, korszerű ismeretrendszer kialakítása: • az egyéni képességek maximális kibontakoztatása; • belső motiváció, érdeklődés kialakítása; • életközeli nevelés, oktatás, praktikus ismeretek szerzése; • ismeretszerzési, tanulási technikák, módszerek elsajátíttatása; • az önálló tanulás képességének kialakítása, permanens önművelésre szoktatás. Nevelőmunkánk eredményességét meghatározza, hogy: • mennyire hitelesek a nevelési eszményeink; • a pedagógusok mennyire képesek együttműködni, közösen megoldani a konfliktusokat; • milyen mértékben tartják be a pedagógusok a közös megállapodásokat; • mennyire felkészültek a nevelőtestület tagjai; • mennyire képes a nevelőtestület az önértékelésre. A tanár legyen egyéniség, de az iskola írott és íratlan szabályainak betartása mindenki számára kötelező. Tartsa be a kultúrált viselkedés, kapcsolattartás normáit. A pedagógusok is tiszteljék egymást, becsüljék egymás munkáját, eredményeit, ne akadályozzák, hanem segítsék egymást. Tegyenek különbséget a kollegákra és a gyermekekre vonatkozó illetve tartozó információk között. A problémákat nyíltan, egymás iránti toleranciával beszéljék meg. A pedagógusok törekedjenek arra, hogy nyitottak, konstruktívak, demokratikus gondolkodásúak, kompromisszum készek, igényesek (munka, külső), következetesek, kreatívak, határozottak, felkészültek, elfogadóak, hitelesek, független gondolkodású személyiségek legyenek. Minden pedagógustól elvárható, hogy rendszeresen tovább képezze magát. A nevelőtestület munkáját jellemezze a gyermekközpontúság, a gyermekek tisztelete. Minden pedagógusnak minden nevelési szituációt úgy kell megoldania, hogy maximálisan figyelemmel legyen a gyerekek érdekeire. Valamennyi tanár feladata megtalálni azt a területet, amelyben tanítványai a legtöbb adottsággal rendelkeznek, és eljuttatni őket az általuk elérhető legmagasabb szintre.


9


III.

Differenciálunk (kompetencia-alapú oktatás) Az iskola természetes közege minden gyereknek, függetlenül az adottságaitól, egyéni képességeitől. Valljuk, hogy az iskolát és a tanítást kell a tanulóhoz illeszteni, s nem a tanulót a nevelési célokhoz idomítani. Tanítványaink különbözőek egymástól, és a tanulás szempontjából fontos képességeik is igen eltérőek. A tanulók közti különbségek • biológiai (fejlődési ütem) • pszichológiai • szociológiai (otthonról hozott ismeretek különbsége, a család értékrendjében, az iskola milyen helyet foglal el, stb.) jellegűek. Nem a különbségek minősítésén van a hangsúly, hanem a különbségek tudomásul vételén és tiszteletben tartásán. Több, az egyéni képességhez igazodó programot indítottunk el. Terveinkben a differenciált tanulásszervezés széles körű megvalósítása szerepel.

1. Céljaink: 1.1. Valamennyi tanulót egyéni érési, fejlődési ütemének figyelembevételével adottságainak, lehetőségeinek megfelelő, minél magasabb szintre kívánjuk juttatni. 1.2. Az egyéni fejlődési, haladási ütemnek megfelelően a tanítási-tanulási időt differenciáltan kezeljük. 1.3. Az életkornak megfelelő önálló, egyéni és csoportos kutató-felfedező, tapasztaláson, tevékenységen alapuló tanulást helyezzük előtérbe. 1.4. A differenciált egyéni és csoportos tanuláshoz a tanulási tartalmakat a képesség- és készségfejlesztésnek megfelelően szervezzük. 1.5. Változatos, a differenciálást elősegítő munkaformákat alkalmazunk. 1.6. A differenciált munkaformáknak megfelelő taneszközöket, feladatrendszereket szerkesztünk. 1.7. Értékelésünkben a folyamatos, diagnosztizáló, fejlesztő értékelést és a tanulói önértékelést helyezzük előtérbe.

2. Szervezeti keretek 2.1. Első osztályosok beiskolázása Annak érdekében, hogy az iskolánk iránt érdeklődők minél jobban megismerjék nevelési eszményeinket, az iskola légkörét, sajátosságait, szolgáltatásait, minden év február-március hónapjában nyílt napokat tartunk a leendő első osztályosoknak és szüleiknek. Ennek időpontjáról a kerületi Kopogtató c. kiadványból értesülhetnek. A nyílt napon tájékoztatjuk a szülőket az iskola szervezetéről, működési rendjéről, pedagógiai programjáról, hagyományairól. Személyesen megismerkedhetnek az induló első osztályok tanítóival, így Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

10


segítséget kapnak ahhoz, hogy a gyermekük számára leginkább megfelelő osztályt és pedagógust kiválaszthassák. A tanítók részletes tájékoztatást adnak a módszereikről és a tanulók napirendjéről. Segítséget nyújtanak a családoknak ahhoz, hogyan könnyíthetik meg gyermekük iskolába lépését. A szülők megtekinthetik az iskola helyiségeit, és a leendő első osztályok tantermeit is. Ez alatt a gyermekeknek az életkorukhoz és érdeklődésükhöz közel álló foglalkozásokat szervezünk. A leendő első osztályos tanítók a kerület óvodáiban – felkérésre – a beiskolázással foglalkozó szülői értekezleteken vesznek részt. Bemutatják iskolánkat, az induló első osztályokat, ily módon segítve a szülőket a tájékozódásban. A kerület óvodáiból fogadunk nagycsoportosokat, akik az Óvodai Nevelési Program előírásának megfelelően, iskolalátogatáson vesznek részt. Ezeket az alkalmakat az óvodák felkérésére, a nyílt nap programjához hasonló módon szervezzük. A gyermekek az óvodapedagógusok kíséretében, az érdeklődő szülőkkel együtt látogatnak hozzánk. Az előírt beiratkozás előtti időpontban előzetes ismerkedő beszélgetést szervezünk a gyermeküket hozzánk beiratkozni szándékozó családok részére. A beszélgetés során a szülők is benyomást szerezhetnek iskolánkról, emellett segítséget nyújtunk nekik a tanulócsoport kiválasztásában is. Ugyanekkor a tanítók játékhelyzetben ismerkedhetnek meg a gyermekekkel, a családdal. Az előzetes meghallgatás a zenei képességek megfigyelésével zárul. Ez ritmusvisszaadásból, dallaméneklésből, a zenei motiváltság felmérésből áll. A tanulócsoportok kialakítása során törekszünk megfelelő fiú-lány, körzetes-körzeten kívüli, ill. a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján fejlesztésre szoruló tanulók osztályok közötti megfelelő arányának kialakítására. 2.2. „Guruló osztályok” Az óvodából iskolába lépés nagy megterhelés a kisgyermeknek. Az új környezet, ismeretlen nevelők, új szokásrendszer és napirend nagy terhet jelent számára. Nem csak az óvodaihoz hasonló környezet kialakításával, hanem az óvodai élethez történő alkalmazkodással segíthetjük a beilleszkedést. A kéttanítós rendszer lényege, hogy az osztályban két tanító egész napos nevelést és oktatást valósít meg. Érdeklődési körük szerint osztják meg egymás között a tantárgyakat, és így integrált tantárgyi blokkokat alakíthatnak ki. E rendszerrel lehetővé válik, hogy a gyermekek napirendjét rugalmasan, az életkori sajátosságokhoz igazítsuk. A tanítási órák idejét és időtartamát a gyermekek szükségleteinek megfelelően, rugalmasan lehet kezelni. Az órák időtartama 20-90 percig terjedhet. A tanítók nem csak tanítási órán találkoznak a gyerekekkel, ezért ismerik kedvenc szabadidős tevékenységét, szokásait, viselkedését. Ez teljesebb képet nyújt a pedagógusnak a gyermek személyiségéről, segíti képességeinek több szempontú megismerését, és reálisabb értékelését. Az egész napos neveléssel a gyermekek teljes iskolában töltött idejére optimális nevelési feltételeket lehet biztosítani. A tanulók a délutáni szabadidős tevékenységek idején sincsenek más osztályokkal összevonva. A tanulócsoport egész nap együtt, egy helyen, ismerős pedagógusok irányítása mellett él. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

11


Negyedik osztálytól a gyermekek napirendje változik. A tanítási órák hossza a hagyományos 45 perc, hiszen már nem csak a két tanító van a gyerekekkel, hanem néhány szakos tanár is, pl. nyelvtanárok. Délután sokasodnak a külön órák, sport, szolfézs, hangszeres tanulás, ami kissé megbontja a korábbi „rendet”. A guruló rendszer nagy előnyét, a tanulócsoport egyben tartását mindenképpen megőrizzük, mert a gyermekek biztonságérzete fontosabb, mint az anyagiak. (Napközi otthonban a különböző tanulócsoportok összevonása gazdaságosabb!) A kialakult tanító párok így a következő első osztály indításakor is együtt maradhatnak. A gurulós rendszerű napirend alkalmazása felvet néhány olyan problémát is, amit ha idejében felismerünk, kompenzálni tudunk. A kisiskolások hozzászoknak ahhoz, hogy a tanórák nem 45 percesek, hogy tanítójuk szabadidőt iktathat be, ha a gyermekeknek erre szükségük van. Ezért nehezebbé válhat a felső tagozatos „kötött” időgazdálkodásra történő áttérésük. Ezért negyedik osztályban már alkalmazkodunk a tanítási órák hagyományos rendjéhez. Ugyancsak az alsó és felső tagozat átmenetének kérdése a taneszközök hazavitele. Negyedik osztályban a gyerekek szokásrendszerébe új elemként építjük be a táska, ill. a tankönyvek mindennapos használatát, a másnapi órarend szerinti otthoni bepakolást. A leckefüzet bevezetése is a rendszeres otthoni felkészülést célozza. 2.3. Osztálykeretek megbontása A 7-8. évfolyamokon körvonalazódik, melyik tanuló milyen iskolatípusba készül. A tanulók eltérő irányultsága a korábbi differenciálási gyakorlattól eltérő módszereket igényel. Az osztályközösség egységének megtartása mellett, a tanulócsoportok időszakos megbontása is célszerű. Fontosnak tartjuk a tanulócsoportok közötti átjárhatóság biztosítását, hogy elkerüljük a tanulók „beskatulyázását”. Bizonyos tantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, matematika) hetente egy tanítási órán az osztályt, a tanulók pillanatnyi állapota alapján csoportokra bontjuk. A bontott csoportokkal a szaktanára foglalkozik. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy az osztály fele egy másik tantárgy bontott óráján vesz részt. Előnye, hogy a bontott csoportok összetétele nem rögzül, hanem minden alkalommal lehetőség van a témakörnek, a feladatok típusának, a tanuló előzetes ismereteinek és a pillanatnyi szükségleteinek leginkább megfelelő csoportalakításra. A gimnáziumban a bontott csoportban végzett oktatás már önmagában kedvező lehetőséget teremt a differenciálásra. A csoportalakítás a tanulók képességei szerint történik. Elsődleges szempont az előzetes ismeret, teljesítmény, munkatempó. A csoportok a gimnáziumban is átjárhatók. 2.4. Összecsúszás Az egyéni fejlesztést a gurulós rendszerű osztályokban, a két tanító összecsúszó közös órája is lehetővé teszi. Az egy tanulócsoporttal azonos időben foglalkozó pedagógusok többféle munkaformát alkalmazhatnak az adott feltételektől függően. Ennek kialakítása az adott osztály és a két tanító lehetőségeitől függ. 2.4.1. Munkaformák: 2.4.1.1. A közös felkészülést, közös tanítás követi.


12


2.4.1.2. 2.4.1.3.

A tantárgyat tanító pedagógustól megkapja a segítő tanár a feladatát, ami egy - egy tanulócsoporttal az osztályteremben történő külön foglalkozást jelent. A fejlesztő tanár kivon az órai munkából egy tanulócsoportot, és más helyszínen irányítja a munkájukat.

2.4.2. Módszerek: 2.4.2.1. A motiválási lehetőségek maximális kihasználása. 2.4.2.2. A frontális tanulásszervezés mellőzése. 2.4.2.3. Tevékenységközpontúság.

3. A kompetencia-alapú oktatás bevezetése Az intézményi innováció megvalósításával az egyéni fejlesztésre, a nevelés, az oktatás eredményességének fokozására új programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozását vállaltuk. 3.1.Célok és feladatok 3.1.1 Általános célok Iskolánkban kiemelt cél a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, és ezzel együtt a pedagógusok módszertani megújulása. Oktatási intézményünk céljai között nagy jelentőségű a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, ily módon hozzájárulva, hogy tanulóink, a későbbi felnőtt lét során, megfelelő foglalkoztatási helyzetbe kerülhessenek. Ennek érdekében kiemelten kezeljük azon pályázatokat, melyek a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését célozzák, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A pályázatok megvalósítása a szükséges szakmai, pedagógiai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel hozzájárulnak az oktatás minőségének javulásához. 3.1.2 Személyiségfejlesztés A tanítási-tanulási folyamatban, a kulcskompetenciák fejlesztése során célunk, hogy a tanulók személyisége pozitív irányban változzon. A bevezetésre kerülő új tanulásszervezési eljárások alkalmazásakor tudatosan élünk azok személyiségfejlesztő hatásaival. Szeretnénk elérni, hogy az egyén: - reális és pozitív énképet alakítson ki önmagáról, - viselje el a sikert és a kudarcot egyaránt, - fejlődjön kezdeményező- és vállalkozókészsége, - legyen szociálisan érzékeny és együttműködő társaival, - gyakorolja az aktív részvételt a közös munkavégzés során, - legyen motivált a tanulás iránt, - tanulja meg megfelelően kezelni a konfliktusokat, - vállaljon felelősséget önmagáért, tetteiért, - betartsa a közösség szabályait, normáit.


13


3.2. Kompetencia területek A NAT szerinti kulcskompetencia területek fejlesztését a helyi tantervekben részletesen meghatároztuk, de emellett az 1-4. évfolyamokon felmenő rendszerben, elsősorban a szövegértés-szövegalkotás és a matematika kulcskompetencia területeken, teljes tanórai lefedettséget biztosítva, a kompetencia alapú oktatási program bevezetésével valósítjuk meg. A kulcskompetenciák fejlesztését az 5-6. évfolyamokon, elsősorban a nem szakrendszerű oktatás alkalmazásával kívánjuk megvalósítani (ld.79.old.). 3.3.Új tanulásszervezési eljárások bevezetése A tanítási folyamatban különböző oktatási programokat, újszerű tanulásszervezési technikák alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazását (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, múzeumpedagógia stb.) vállaltuk. 3.3.1.Tantárgytömbösítés A kipróbálás első évének tapasztalatai alapján, a lehetőségeink szerint bevezetjük a tantárgytömbösített oktatás alkalmazását, mely adott tantárgyak tanórai foglalkozásainak ciklikus megszervezésének rendjét jelentik. 3.3.2. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Alsó tagozaton felmenő rendszerben bevezetjük a magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatását, melynek célja egységes szemléletű és szervezésű olvasásírás elsajátítási folyamat megvalósítása. 3.3.3. Témahét A tanítási-tanulási folyamatot úgy szervezzük, hogy tanévenként legalább egy témahetet megszervezzünk. 3.3.4. Projekthét Iskolánk vállalta, hogy tanévenként megszervez egy három hetet meghaladó projektet. 3.3.5.Moduláris oktatás Vállaltuk, hogy a tanítási-tanulási folyamatban tanévenként legalább egy moduláris oktatási programot megszervezünk (pl. egészséges életmód, környezetvédelem, demokráciára nevelés, játék, érzelmi-erkölcsi nevelés stb. témakörben). 3.3.6. IKT Vállaltuk média tananyagok felhasználását, valamint korszerű info-kommunikációs technológiai eszközök használatát a tanítási órákon. Kiemelten kezeljük a tanulók digitális készségének fejlesztését, az iskolán kívül szerzett ismeretek felhasználását.

4. Tanár-diák szerep változása A differenciált oktatási folyamat középpontjába nem a tananyagot állítjuk, hanem a gyermeket, az ő eltérő, egyéni képességeit, és a tanulás-tanítás során differenciálással igyekszünk erre tekintettel lenni.


14


A differenciált tanulásszervezés nem valósítható meg a tanulók bevonása nélkül. Vannak olyan szerepkörök, amelyekben a gyermekeknek az eddiginél jóval nagyobb teret biztosítunk. Ilyen például, amikor az ismeretátadásba bevonjuk. Meggyőződésünk, hogy a gyerekek képesek egymástól tanulni, és hogy ez hatékony pedagógiai módszer. A differenciálás során nagyobb mértékben adunk a gyerekeknek ellenőrzési feladatokat is, hiszen a tanítónak egyszerre többféle tevékenységet kell irányítania, figyelemmel kísérnie. Ugyanakkor, továbbra sem nem mondunk le a tanár ellenőrző és értékelő szerepéről. Az ellenőrzésben segít a tanulópárok szervezése is, például közös olvasásgyakorlás során, hiszen a gyerekek azonnal korrigálják egymást, vagy a saját hibájukat. Változik a tanár-diák közti kommunikáció is. Az odafigyelő, elfogadó pedagógusi magatartást részesítjük előnyben, hiszen ez a differenciálás megvalósításának feltétele.

5. A tanulási folyamat differenciálása A tanulók egyéni képességeinek, érdeklődésének, szükségleteinek figyelembevétele nem korlátozódik a tanulási-tanítási folyamat egy-egy mozzanatára, hanem az ismeretelsajátítás valamennyi fázisában alkalmazható. Az új ismeret feldolgozása során is élünk a differenciálás lehetőségével. • A tanítási folyamatba beépítjük a tanulók meglévő ismereteit, és tekintettel vagyunk a tanítványaink közötti különbségekre (pl.: olvasottság, tájékozottság egy-egy témában). • Az előzetes kutatást, felkészülést igénylő feladatok adásával a tanulók érdeklődésére is tekintettel vagyunk. • Figyelembe vesszük a tanulók gondolkodási különbségeivel, az elsajátítás, a befogadás eltérő útjaival is. A gyakorlás során nyílik a legtöbb lehetőség változatos differenciált eljárássorok alkalmazására. • Az "alkotó gyakorlás ", azaz az ismeretek feladatba ágyazása, a problémák állítása különböző szinteken történik. • Az ismeretek alkalmazását igénylő, a valós életből vett példákat alkalmazunk. Az elsajátítás mértékének ellenőrzését témazáró felméréssel végezzük. • Csak a szükséges és elégséges szintű ismeret birtokában megyünk tovább a tananyagban. • A felmérésekben is biztosítjuk az eltérő ütemben haladó, ill. a tehetséges tanulóknak szóló feladatokat. • A számonkérés során a szóbeli beszámolók gyakorisága a tanulók kommunikációs készségének fejlesztését, szolgálja. 4.1. A tananyag elrendezése A differenciált tanulásszervezés megvalósítása nem nélkülözheti a tananyag sajátságos elrendezését. Rendezési elvünk, hogy lehetőleg minden tanulónak elegendő időt biztosítsunk az ismeretek elsajátítására. A differenciált feladatsorok alkalmazása feltételezi a képességek fejlesztésének lépésekre bontását. Annak ismeretét, hogy ennek melyek a szintjei; milyen az építkezése; hová lehet, és kell visszalépnünk, ha szükséges. Nem csak eltérő nehézségű feladatok adásával valósítjuk meg a differenciálást, hanem egy feladat különböző szinten történő feldolgozásával is. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

15


A differenciálást nemcsak a feladatok különbözőségével valósíthatjuk meg, hanem a tanuló számára biztosított eszközökben is. Aktív tanulás szervezésére törekszünk. Igyekszünk olyan tankönyvcsaládot választani, amelyekben differenciált feladatsorokat találunk. Az a törekvésünk, hogy a magunk készítette feladatsorok a tanítók között kézen forogjanak, hogy a sok jó ötlet, és a saját készítésű taneszközök is "közkinccsé" váljanak. A tanítási folyamatban a hagyományos iskolai kereteket meghaladó formákat is alkalmazunk. Ezeket választható módon, a jogszabályi előírásoknak megfelelően szervezzük meg: • múzeumlátogatás; • 1-3 napos tanulmányi kirándulás; • erdei iskola; • iskolanap (egészségnap, Föld napja, EU-nap, stb.); • projekt. 4.1.1. Projekt módszer A projekt korszerű pedagógiai módszer, melyet a differenciált tanulásszervezés módszerei közé szükséges beépítenünk. • A témaválasztás sokféle lehet, szinte minden témában szervezhető projekt. Olyan, amely a szűken vett tananyaghoz, a tankönyvekben szereplő ismeretekhez kapcsolódik; olyan, amely részben köthető a tantervhez, és olyan is, amely annál általánosabb témával foglalkozik. • Az adatgyűjtés, történhet az iskolában és az iskola falain kívül is. Az a szerencsés, ha a projektmunka kapcsán a gyerekek eddig ismeretlen helyeket keresnek fel és találnak meg. • A téma feldolgozása sokféle módon történhet, akár a hagyományos órakeretben, akár az iskola időkeretén túl. Nyilván ez utóbbi alkalmasabb a projektszervezésre, de nem lehetetlen az óra alatti feldolgozás sem, különösen, ha nincs lehetőség másra. • A termék, a produktum összeállítása a munka befejező fázisainak egyike. Ez lehet vándorkiállítás, kiadvány, iskolaújság, könyv, videó készítése; és egyre több a közös internetes honlap is. A végtermék nagyon fontos nevelési eszköz a projektmunkában, a gyerekek itt léphetnek ki az iskola belső nyilvánossága elé, megmutathatják munkájukat a szülőknek és az iskola szűkebb vagy tágabb környezetének. • A produktum bemutatásával kezdődik a projektmunka értékelő fázisa, ahol fontos az önértékelés, egymás munkájának pozitív szemléletű mérése, szükség esetén a produktum korrigálása. • A projektmunka olyan tulajdonságokat értékelhet elismerőleg, amelyeket a szokványos tantermi órák soha. A tantárgyi előmenetelben lassan haladók értékei kiderülnek a jól szervezett projekt során, és ez megváltoztatja a gyerekek önértékelését, így segítve az örömteli tanulást. • A különböző kulturális és anyagi háttérrel rendelkező gyerekek más és más tapasztalattal járulnak hozzá a közös műhöz, a projekthez, és így olyan ismereteket szereznek, amilyeneket semmilyen tankönyv nem tud jobban közvetíteni számukra. A projekt fejleszti: • a szóbeli és képi kifejezőkészségeket, • az együtt dolgozás képességeit, csoportos és önálló kutató- és alkotómunkát, • a könyvtári tevékenységet, az olvasmányok beépítését, Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

16


• • • •

alkotótevékenységet, manualitást, a miénktől eltérő emberi kultúrák szokásai és életmódja iránti érdeklődést és megértést, a nemzeti történelem, a család és lakóhely jelene és múltja iránti érdeklődést, a játékosságot, ötletességet és fantáziát a tanulásban.

Az alsó tagozaton minden tanévben szervezünk projekteket, melynek témái elsősorban a környezetismeret tantárgyhoz kapcsolódik. A megvalósításba a magyar irodalom, technika, rajz, testnevelés, ének-zene, néptánc területeket is integráljuk. A tervezett témakörök: • Első évfolyam: Az évszakok • Második évfolyam: Az erdő • Harmadik évfolyam: A vízpart. • Negyedik évfolyam: Hazánk tájai és az ember. A projektek témáiba az ünnepek is szorosan beletartoznak. Célunk, hogy a programok szervezésébe, megvalósításába az évfolyam tanulói és pedagógusai együtt, közösen vegyenek részt, átéljék az együttműködés, együttes alkotás örömét. 4.1.2. Erdei iskola A iskolában folyó nevelés-oktatás szerves része a tanítási időben szervezett erdei iskolai program. Az osztályfőnök és a szülők közös elhatározása alapján vesznek részt a tanulócsoportok a programban. • Az erdei iskola időpontját az éves munkatervben rögzítjük. • Az úti cél kiválasztása során tekintettel vagyunk a gyermekek életkori sajátosságaira, • érdeklődésére. Igyekszünk hazánk minél több tájegységével megismertetni tanítványainkat. • A programok az iskolában folyó tanulmányi munkához kapcsolódnak. • A tábor teljes időtartamát egy folyamatnak tekintjük. Megtervezzük a fárasztó és pihentető napok egymásutániságát, tekintettel vagyunk a táborozók teljesítőképességére. Törekszünk a szabadidős és irányított programok arányos elosztására. • Az erdei iskolában a gyermekek közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az év során • feldolgozásra került természet- és társadalomismereti tananyaghoz kapcsolódóan. A természet védelme, a környezettudatos magatartás kialakítása nem a tankönyvek alapján történik, hanem személyes élmény formájában. • A kirándulások a gyermekek fizikumát, állóképességét, kitartását is fejlesztik. • Fejlődnek társas kapcsolataik, hiszen együttműködést, alkalmazkodást kíván meg a • Több napos együttlét. A szülői háztól való távollét az önállóságukat is fejleszti. • A VII. kerületben élő gyermekek természetben, szabad levegőn történő foglalkoztatása -a belváros szennyezett levegője után -egészségügyi szempontból is fontos. • Az erdei iskola biztonságos megszervezésének szabályozását a MIP tartalmazza Az erdei iskolai programok osztály keretben megvalósított projektek, melyek kiváló lehetőséget nyújtanak az iskolán kívüli, élményszerű ismeretszerzésre.

6. Munkaformák


17


6.1.

Frontális munka

A gyermek tudásához való alkalmazkodás, tanuláshoz való aktív viszonyának kialakítása, sokirányú érdeklődésének felkeltése, a személyiségének, a képességeinek egyéni fejlesztése kizárólag a hagyományos frontális munkaforma keretén belül elképzelhetetlen. A frontális tanulásirányítást nem kívánjuk megszüntetni, mert ennek is vannak nagyon fontos pozitívumai. Például: a tanár irányítja a tanulók gondolkodási menetét; az irodalmi művek nyújtotta élmények együttes átélése; az ismeret rövidebb idő alatt átadható; a tanári magyarázat nyomon követése egyszerre történik. A differenciált oktatás a frontális munka túlsúlyát szünteti meg! 6.2. Egyéni munka Az egyénre szabott feladatadás a differenciált tanulásirányításnak iskolánkban egyik legelterjedtebb formája. Ebben a munkaformában tudunk a leginkább igazodni a tanuló előzetes ismereteihez, pillanatnyi állapotához, munkatempójához. • A tanító, tanár az önálló munka alatt figyel, kérés esetén segít, illetve az általa kiválasztott csoporttal vagy gyermekkel együtt dolgozik. • A gyorsabban dolgozó tanulónak elegendő feladatot biztosítunk. • A tanulókat -egyéni képességükhöz viszonyított- optimális nehézségű feladatsorokkal látjuk el. • A különböző jellegű tantárgyak tanítása során, a dyslexia és/vagy dysgráfia miatt lassabban haladó tanulókat szóban készítjük fel a tananyag elsajátítására. • Egyénileg készítjük fel tanulóinkat a különböző tanulmányi versenyekre, vizsgákra. • Rendszeresen biztosítunk lehetőséget tanulóinknak önálló kiselőadás megtartására. • A differenciált házi feladat az egyéni fejlesztés mindennapi gyakorlata. Adunk kötelező és nem kötelező feladatokat is. • A témazáró felmérések után feltárt hiányosságokat egyéni ill. csoportos munkaformában • korrigáljuk. Ezután ismétlő dolgozattal ellenőrizzük a felzárkóztatás eredményességét. • Időnként van a tanórának olyan része, amikor a tanuló maga választhat a munkaformák közül: egyénileg vagy tanári segítséggel kíván dolgozni. 6.3. Csoportmunka A csoportban végzett munkának az egymástól való tanulás hatékonyságán túl, felmérhetetlen a személyiségfejlesztő hatása. Iskolánk pedagógiai céljai között jó néhány olyan tulajdonság kialakítását fontosnak tartja, amelyeknek a csoportos munkáltatás a megfelelő terepe. Például: tolerancia, önkifejezés, empátia, kreativitás, problémaérzékenység, másokra odafigyelés, egymás segítése, stb. • Ha több egymáshoz hasonló gyermek ugyanazt a feladatot kapja, felvetődik a csoportalakítás lehetősége. Ebben az esetben "rétegzett csoportmunkát" szervezünk, hiszen továbbra is önálló feladatvégzés folyik. • Kiscsoportban végzett munkáltatást valamennyi tantárgy esetében szervezhetünk, amikor a tanulóinkat együttes munkavégzésre, közös tevékenységre, közös produktum létrehozására inspiráljuk. 6.4. Páros munka


18


A párban végzett munka jó előkészítő, megfelelő tréning a nagyobb csoportban történő kooperatív tanuláshoz. 6.5. Kooperatív munka Jelenleg még a kooperatív tanulási munkaformának kevés gyakorlata van nálunk is. Talán azért, mert ehhez kell a legmagasabb együttműködési készség mind a gyerekek, mind a pedagógus részéről. Kooperatív tanulás esetén a pár vagy max. 6 fős csoport kap feladatot, amelyet együtt kell megoldaniuk. A csoportban a gyermekek szétosztják egymás között a feladatot több kisebb egységre, amelyet megoldva megszületik a közös produktum. A gyermekek nemcsak saját tanulásukért felelősek, hanem azért is, hogy minden csoporttag együttműködjön. Nemcsak a tananyag elsajátítása a feladat, hanem a másik segítése is. Egymástól tanulnak és egymást tanítják. Gondolataik megosztása közben figyelmük, emlékezetük, gondolkodásuk fejlődik. A tanítónak, tanárnak lehetősége van ennél a munkaformánál is azokkal foglalkozni, akiknek több problémájuk van, több segítségre van szükségük. A kooperatív tanulás során a tanulási technikák jelentősége és köre is nő. Értelmezni kell a feladatot és a célt, bizonytalanság esetén ezt a csoporttársakkal meg kell beszélni; ha olyan a munkaforma, részt kell venni a munka egymás közötti felosztásában, a sorrend, az időtartam meghatározásában. Össze kell gyűjteni, vagy ki kell választani a szükséges eszközöket, segédleteket, könyveket; jegyzeteket kell készíteni. Információkat kell gyűjteni az azonos feladatot végzőtől vagy a más részmegoldáson dolgozó csoporttárstól; az információkat meg kell velük osztani. Algoritmust kell tudni használni, esetleg készítésében közreműködni.

7. Tanórán kívüli differenciálás A tanulók érdeklődésük szerint különböző szakkörök munkájába kapcsolódhatnak be. A szakköröket megfelelő számú jelentkező esetén szervezzük meg. Törekszünk, hogy év közben ne legyen lemorzsolódás. Az intellektuális képességek fejlesztése mellett, a mozgásos és manuális képességek fejlesztése is kiemelt terület. A tehetséggondozást szolgálja a különböző iskolai és levelező versenyeken való részvétel. Minden évben megrendezzük az iskolai Ki mit tud?-ot, amelyen tanítványaink önálló ill. tanári segítséggel létrehozott produkcióval lépnek fel. A hagyományos iskolai gálán a legtehetségesebbek is megmutathatják magukat. A kerületi zeneiskola hangszeres növendékeinek az iskola épületében biztosítjuk a szolfézs és zeneórákat.

8. Integráció Az iskolánk nyitott a tanulási nehézséggel küszködő dyslexiás, dysgráfiás, dyscalculiás gyermekek előtt. Létszámukat az osztálylétszámához viszonyítjuk, hogy a közösség teherbíró képessége ne sérüljön. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

19


Figyelembe vesszük a segítő szakemberek lehetőségeit is. Az érdekelt pedagógus döntése alapján nagyothalló, gyengénlátó, cukorbeteg, epilepsziás vagy enyhén mozgássérült tanulót is felveszünk, számuk tanulócsoportonként lehetőleg két főnél ne legyen több. Felvételüket a feltételek mérlegelése előzi meg. Iskolánkba más nemzetiségű tanulót is felveszünk. Mindenféle faji vagy vallási megkülönböztetést ellenzünk. 8.1. Az SNI tanulók integrálása Minden enyhe értelmi fogyatékos, illetve pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulóhoz fejlesztő csoportot hozunk létre: utazó gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, tanító-osztályfőnök. A csoport a tanulóról készült szakvélemény és a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet maximális figyelembe vételével, a szülővel együttműködve, egyéni fejlesztési tervet készít, mely tartalmazza: • a szükséges speciális eljárásokat, illetve a szükséges kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárásokat annak megjelölésével, hogy kitől kapunk ezek elvégzésében segítséget (ld. 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 3.1. pontja); • a tanuló sérüléséhez illeszkedő, a tanuló beilleszkedését, egyéni fejlődését segítő módszertani eljárásokat (a módszerek, módszerkombinációk alkalmazkodnak az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz) • a tanulónak a többi tanulótól eltérő haladási ütemét, fejlesztési feladatait, értékelését; • a tantárgyi tartalmakon, tantárgyi követelményeken szükséges változtatásokat; a tanuló számára indokolt, speciális tankönyveket, tanulási segédleteket

9. A pedagógiai munkát segítő szakemberek A differenciált, egyéni képességfejlesztés személyi feltételei közé tartozik a segítő szakemberek hatékony bevonása a nevelési, képzési feladatok megoldásába. 9.1.

A pedagógiai asszisztens

A pedagógus irányításával segíti a tanítási-tanulási folyamatot, információhordozókat készít, ellátja a gondozási teendőket, részt vesz a szabadidős tevékenységek lebonyolításában, ügyeleti, felügyeleti feladatok ellátásában. Szükség esetén felzárkóztató foglalkozásokat tart. 9.2.

A fejlesztő pedagógus

A fejlesztő pedagógus gyógypedagógiai gyökerű fejlesztő foglalkozásokat folytat személyközpontú kapcsolatban Pl.: mozgásterápiák, HRG, TSMT, Sindelar képességfejlesztő program, FIMOTA magatartás-terápia, videotréning, játék, zene, drámaterápia. A fejlesztő pedagógus tevékenysége lehetővé teszi, hogy adott gyerekcsoporttal több szakember dolgozhat egy időben. Hatékonyabbá válik a tanítási folyamat, több lehetőség nyílik a gyerekek tényleges szükségleteihez igazodó feladattípusok, eszközök alkalmazására.


20


• Olyan tevékenységeket végeznek, amelyek a hagyományos szervezeti keretek között nehezen megvalósíthatók. • Több tevékenykedtetésre, beszélgetésre jut idő. • Feleslegessé teszi a gyerekek szabad idejét megrövidítő korrepetálásokat. • Lehetőséget teremt arra, hogy a nagy létszámú csoport helyett heti néhány órában, kisebb közösségben dolgozzanak a gyerekek. A csoport létszáma így a feladathelyzethez igazítható. • Sok esetben a csoportból való időszakos kiemelés önmagában pozitív hatású, mert saját egyediségét, fontosságát élheti meg a tanuló. • Szükség esetén (diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó esetben) megfelelő szakemberhez irányítja a gyermeket. A tanító és a fejlesztő pedagógus együttműködésének keretei: • A fejlesztő pedagógus a tanulók teljesítményének megismerésében, a hangos olvasás felmérésében, a képességfelmérésekben segíti a tanítók munkáját. • A fejlesztő pedagógus a tanórával párhuzamosan egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokat tart. • A két pedagógus bontott tanulócsoporttal dolgozik. • Együtt vezetik a foglalkozásokat. • A tanító vezeti a foglalkozást, lehetőséget teremtve a fejlesztő pedagógusnak az egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásra, korrepetálásra. • Speciális végzettségéből eredően mind kollégái, mind a szülők számára konzultációs lehetőségeket biztosít. A fejlesztés fő irányai • Érzelmi, viselkedési nehézségek, zavarok. • A tanulási nehézségek, zavarok korai korrekciójának egyik területe a részképességek (észlelés, figyelem, emlékezet, megértés, gondolkodás) fejlesztése. • Pszichomotoros problémák. A korai szakaszban kiemelkedő szerepe van a mozgásfejlesztésnek. • Az első osztály első heteiben a fejlesztő pedagógus megfigyeli a tanulók beilleszkedését, mérőlapok és a diákok munkáinak elemzésével feltárja képesség-stuktúrájukat. Ebben a logopédussal és a pedagógiai asszisztensekkel is együttműködik. • Az előkészítő időszakban megkezdődik a nevelési tanácsadó által beutalt, valamint a lemaradást mutató tanulók intenzív képességfejlesztése, heti két-három foglalkozás keretében, a probléma jellegéből adódóan egyéni vagy kiscsoportos keretek közt, osztályban vagy külön teremben, külön fejlesztési terv alapján. • Az alsó tagozat további éveiben a megismert tanulócsoport szükségleteihez igazodva tervezzük a foglalkozásokat. Míg az osztálytanító a tantárgyi tartalomra koncentrál, a fejlesztő pedagógus a képességfejlesztésre helyezi a hangsúlyt. 9.3.

A logopédus

A logopédus feladatai: • Az első osztályosok szűrése diagnosztikus vizsgálatban történik, a beszéddel kapcsolatos területeket célozva. • Beszédhibások (pöszék, hadarók, dadogók) fejlesztése. • Tanulási nehézséggel küszködők képességfejlesztése.


21


• Beszédtechnikai foglalkozások. • Szépkiejtési, vers- és prózamondó versenyek, Ki mit tudok?-ok zsűrizésében való részvétel. • Foglalkozások a tiszta beszédről elméleti ismeretekkel és gyakorlati kipróbálással. A kiscsoportos és személyes foglakozások alkalmasak arra, hogy a sokszor érzelmileg, vagy viselkedésben sérült fiatalokat támogassa, megerősítse.


22


IV.

A tanulók beszámoltatásának módja, formái, tanulmányi előmenetelük, magatartásuk, szorgalmuk értékelése A tanulók munkájának ellenőrzése és értékelése a tanítási-tanulási folyamat szerves része. Az ellenőrzést minden esetben értékelés követi, ellenkező esetben az öncélúvá lesz, és nem érjük el vele a kívánt hatást. Nevelési elveink között kiemelt helyen szerepel az önismeret fejlesztése. Ennek egyik eszköze, hogy a tanulókat bevonjuk az ellenőrzés-értékelés folyamatába, s így saját munkájuk eredményességének a felismerése a helyes énkép kialakulását eredményezi. Természetesen az önellenőrzés nem helyettesíti a pedagógus ellenőrző tevékenységét, csak kiegészíti azt. A differenciált oktatás is megköveteli a tanulók bevonását az ellenőrzésbe. Ennek formái lehetnek: • önellenőrzés: a tanulók saját munkájukat ellenőrzik (pl. a tanár által előre kitöltött feladatlapokról, táblára írt feladatokról, írásvetítőről stb.); • ellenőrzés párokban: a tanulók egymás munkáját ellenőrzik, összevetik elkészült feladataikat, javíttatják egymással a hibákat. Természetesen nemcsak írásbeli munkáknál képzelhető el egymás munkájának ellenőrzése, hanem szóbeli feladatoknál is (pl. párokban olvasnak a gyerekek egymásnak). Alkalmazásuk helyes mértékét az adott tanítási óra feladatai határozzák meg. Az ellenőrzés és értékelés akkor lehet csak eredményes, ha a tanulók tudják mit várunk el tőlük. Ismerniük kell a követelményeket, a viszonyítási alapot, melyeket a Házirend ill. a tantárgyi tantervek tartalmaznak. A nevelés és oktatás minden mozzanata tartalmaz a tanulók viselkedésére, előmenetelére vonatkozó visszajelzést, megerősítést vagy helytelenítést. A tanulók magatartásának, szorgalmának, tanulmányi teljesítményének értékelése szerves egységet alkot még akkor is, ha az értékelésben a pedagógiai helyzettől, a tanulók életkorától függően különböző formákat alkalmazunk. Értékelési rendszerünket úgy dolgoztuk ki, hogy az lehetővé tegye a változatos, a gyerekek egyéniségéhez illeszkedő differenciált ítéletalkotást. Az értékelés néhány általános szempontja: • A tanuló aktuális tevékenységének megítélésekor a gyermek önmagához mért fejlődését értékeljük (honnan indult, hova jutott). • Figyelembe vesszük , hogy a saját teljesítőképességét mennyire aknázta ki; • hogyan alakultak, változtak a gyermek csoportkapcsolatai, képességei, készségei. • A pedagógus mindig a sikert erősíti meg. • A hibákat a tanulóval közösen értékeljük, elősegítve ezzel az önértékelés biztonságának kialakulását. A folyamatos és az iskolai élet minden területére kiterjedő szóbeli értékelést az alábbi írásbeli és egyéb kiegészítő formákban dokumentáljuk, illetve erősítjük meg: 1. Szöveges értékelés negyedik évfolyam félévéig.


23


2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Osztályozás negyedik évfolyam második félévétől. Értékelés.a gimnázium 9. évfolyamán Pontozás. Százalékos értékelés. Félévi és év végi tantárgyi, magatartási illetve szorgalmi dicséret. A magatartás és szorgalom évközi írásbeli értékelése 4. évfolyamtól. „Mosolygó jelvény”. További elismerések, tárgyjutalmak. Vizsga a 8-12.. évfolyamokon.

1. Szöveges értékelés a) Szöveges értékelés az alsó tagozaton Kisiskolás korban a tanuló életkori sajátosságaiból adódóan az osztályzatok helyett inkább a tapasztalással szerzett élményei alapján tud tájékozódni a teljesítményéről, a társai között elfoglalt helyéről, tanulmányi munkájának minőségéről. Lényeges szempontnak tartjuk azt is, hogy a nehezebben beilleszkedő, kevesebb figyelemmel és fegyelemmel bíró, illetve gyengébb képességű gyerekeknek se okozzon az iskolai munka sorozatos kudarcokat. Ezért, és a Közoktatási törvény előírása miatt az alapozó szakasz első négy évében (negyedik évfolyam félévéig) a tanulók teljesítményét (előmenetelét), magatartását és szorgalmát évközben, félévkor és év végén is szövegesen értékeljük. A szöveges értékelés formája: félévenkénti szöveges értékelés személyre szólóan, összefüggő mondatokkal. A szöveges értékelés tartalma A szöveges értékelésben megfogalmazzuk, hogy milyen mértékű a tanuló fejlődése önmagához képest a tantervi követelmények alapján. Felsoroljuk, hogy a gyermek milyen ismereteket sajátított el, és hogy mely területen vannak még hiányosságai. Feltárjuk a tanuló képességeinek, készségeinek fejlődését (pl.: figyelem, megfigyelő képesség, kreativitás, stb.). Tájékoztatunk a tanulónak a tantárgyhoz fűződő viszonyáról (pl.: érdeklődés, aktivitás, szorgalom, kitartás, stb.). Kitérünk a tanuló szociális kapcsolatainak alakulására (viselkedés, együttműködés, vitakészség, stb.). Megfogalmazzuk, hogy milyen a gyermek feladatvégzése a különböző feladathelyzetekben, munkaformákban (önállóság, önellenőrzés, feladattudat, munkamegosztás, szervezés, alkalmazkodás, stb.). Végül irányt mutatunk a továbbfejlődésre. A tanuló magatartásának értékelése • Viselkedése az iskolában és az iskolán kívül (múzeumlátogatás, színház, kirándulás idején). • Fegyelme a tanórákon és a tanórán kívül (óraközi szünetben, napközi otthonban). • Társas kapcsolatai (az osztálytársaihoz és a felnőttekhez egyaránt). • Környezetének alakítása, védelme. • Feladatvállalása az osztályközösségben, azok ellátása. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

24


A tanuló szorgalmának értékelése: • Tanórai aktivitása, figyelme. • Többletfeladatok vállalása. • Felszerelésének megléte, rendben tartása. • Házi feladatainak gondossága, elkészítése. • Kötelességtudatának fejlődése. Tantárgyi értékelés: • A gyermek tanulmányi teljesítményének alakulása a tantárgy sajtosságaiból adódóan, a tantervi követelmények tükrében. • Ismereteinek, képességeinek fejlődése. • Kimagasló teljesítményének értékelése. • Erőfeszítése a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében. • A tantárgyhoz fűződő viszonya, érdeklődése, aktivitása, szorgalma. • Rendszeres felkészülése az órákra. • Feladatvégzése önállóan, csoportban. • A tanítói segítségkérés mértéke. • Az önellenőrző képességének szintje, fejlődése. • Javaslatok a továbbhaladására, a meglévő hiányosságok pótlására. Követelmények a szöveges értékeléssel szemben: • Fontos, hogy a szöveges értékelés tartalma érthető legyen a szülők és a gyermekek számára egyaránt. • Ne használjunk benne szakkifejezéseket, mert könnyen elveszíthetjük a szülők pozitív hozzáállását. • Szerkezete legyen jól tagolt, könnyen áttekinthető. • Célszerű tantárgyanként felosztani az értékelést. • Mennyisége legyen optimális, hogy mindvégig fenntartsa az olvasója érdeklődését. • A tanító értékelő véleménye legyen megalapozott, tükrözze a gyermek alapos ismeretét. • Megfogalmazása ne legyen bántó, sértő a gyermek és szülője számára. • Tartalmából a tanító pozitív véleménye, a fejlődésbe vetett hite érződjék. A félévi és év végi értékelés a tanulók folyamatos ellenőrzése és értékelése alapján történik: • A témakörök lezárásaként tudáspróbákat íratunk Ennek eredményét százalékosan fejezzük ki., amelyet a szülők számára is ismertté tesszük. • A tanulók írásbeli munkájához -a javítást elősegítő- értékelő megjegyzést fűzünk. • A feleleteket szóban, szövegesen értékeljük. A beszámolók teljesítését a szülők felé is dokumentáljuk. • A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük. • Az osztálytanítók a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésére egyéni értékelési rendszereket alkalmaznak. Célunk, hogy a tanulók pozitív megerősítésével belsővé váljanak a helyes viselkedés szabályai. A szöveges értékelést kiegészíti a pontozásos, a százalékos értékelés (ld. 3., 4. pont), illetve a negyedik évfolyamon bár félévkor még szöveges értékelést kap a tanuló, az érdemjegyekkel való értékelést már év elejétől elkezdjük. b) Szövegesen értékeljük a tanulók magatartását és szorgalmát a 10. évfolyamon. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

25


2. Osztályozás A negyedik évfolyam félévét követően, valamint az 5-6. évfolyam nem szakrendszerű oktatásának kivételével az értékelés az Okt. tv. 70. §-ában meghatározott érdemjegyekkel és osztályzatokkal történik.

3.a Értékelés a gimnázium 9. évfolyamán A gimnázium 9. évfolyamán a tanulók magatartását és szorgalmát szövegesen értékeli az osztályfőnök. Ennek végleges szövegét az osztályozó értekezleten fogadják el a 9. osztályban tanító tanárok.

3.b Értékelés osztályozás nélkül az 5. évfolyamon félévkor Az 5. évfolyamon félévkor a tanulók komplex szöveges és százalékos értékelést kapnak. Az ének-zene, testnevelés, technika és rajz tantárgyak kivételével a tanuló teljesítményét osztályzatok helyett egyetlen, vagy a különböző területekre vonatkozó többféle százalékkal fejezzük ki (pl. lehet külön értékelni a szóbeli és az írásbeli teljesítményt, vagy idegen nyelvből a szövegértést, a szövegalkotást, a fordítást, a szavak megtanulását, a nyelvtant). A százalékban kifejezett minősítést a szaktanárok szöveges megjegyzéssel egészíthetik ki. Az ének-zene, testnevelés, technika és rajz tantárgyakból a tanulók szöveges értékelést kapnak, a lehetséges minősítések: • „a tantervi követelményeket nem teljesítette” • „megfelelt” • „kiválóan megfelelt”. A tanuló munkáját év közben a szaktanárok érdemjeggyel is értékelhetik, hiszen év végén a tanulók osztályzatot kapnak. A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök szövegesen értékeli a szaktanároktól kapott jellemzés alapján. A szaktanárok a jellemzéshez egy közösen kidolgozott szempontsort használnak, ebben aláhúzással jelölik a tanuló munkáját, magatartását, szorgalmát legjobban mutató minősítést. Az így összeállított minősítést a félév zárása előtt egy héttel leadják az osztályfőnöknek. A végleges szöveget az osztályozó értekezleten fogadják el az 5. osztályban tanító tanárok.

4. Pontozás A szöveges értékelés, az osztályozás során a tanulók átlagosan havonta kapnak visszajelzést a teljesítményükről, magaviseletükről. A tanulók számára ez túlságosan hosszú idő, és gyakorta fordul elő olyan helyzet, amikor a tanuló apróbb teljesítményét is célszerű a szóbeli dicséret (elmarasztalás) mellett valamilyen módon adminisztrálni. Erre alkalmas a pontozás vagy a kisjegy.


26


Pontozással (kártyával, matricával, színes, ábrás bejegyzéssel) értékelik a tanítók az első (második) osztályosok hóközi magatartását és szorgalmát. Ez az alapja a magatartás és szorgalom szöveges értékelésének. A tanítók, a szaktanárok a pontozásos (kártyás, matricás) értékelésnek a legkülönbözőbb formáit alkalmazzák. A tartárgyi jó (elmarasztaló) pontok, kisjegyek érdemjeggyé váltását a tanítók, szaktanárok határozzák meg. A pontozással kapcsolatos egységes eljárásokban a munkaközösség tagjai megállapodhatnak.

5. Százalékos értékelés Az érdemjegyek ötfokú skálája nem minden esetben alkalmas arra, hogy megfelelő differenciáltsággal tájékoztasson a tanulók teljesítményéről. Ezért a munkaközösségek megállapodhatnak abban, hogy bizonyos esetekben az évközi érdemjegyek helyett százalékosan értékelnek. A százalékos értékelés a szöveges értékelést is kiegészítheti. Azokon az évfolyamokon, ahol osztályozunk, meg kell határozni azt is, hogy a százalékos teljesítményeket hogyan kell a félévi és év végi érdemjegyeknél figyelembe venni.

6. Félévi és év végi dicséret A tanuló félévkor illetve év végén a kimagasló tanulmányi munkájáért, példamutató magaviseletéért, szorgalmáért dicséretben részesíthető. A tantárgyi dicséretről a szaktanár dönt, a magatartási illetve szorgalmi dicséretre – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – az osztályfőnök tesz javaslatot. Azt a tanulót, aki a tantárgyak többségéből kimagasló eredményt ért el és szorgalma, magatartása is példamutató, a nevelőtestület a tanév végén általános dicséretben részesítheti. Az általános dicsérethez az osztályozó értekezleten résztvevők egyöntetű igenlő szavazata szükséges. A dicséreteket a félévi értesítőben az osztályzat mellé írt „d” jelzi. A bizonyítványban és a törzskönyvben a dicséretet a Jegyzet rovatba írjuk be „Dicséretet kapott ……………… tárgy(ak)ból.”, „A nevelőtestület kimagasló tanulmányi előmeneteléért, példamutató magaviseletéért és szorgalmáért általános dicséretben részesíti.” szöveggel.

7. Évközi írásbeli dicséretek és elmarasztalások A tanulók magatartásának és szorgalmának elbírálása, minősítése is folyamatos nevelői feladat. Ez tulajdonképpen a tanulók személyiségének fejlettségi szintjéről alkotott értékítélet. Nagyon fontos ezért, hogy az osztályfőnök jól ismerje a tanulók egyéniségét, szocializáltságát (otthoni háttér, neveltségi szint, stb.), vegye figyelembe tanulmányi eredményeit, az osztályközösségben betöltött helyét és szerepét, fejlettségi szintjét, életkori sajátosságait. Az osztályfőnök a magatartás és szorgalom értékelésébe életkoruknak megfelelő formában bevonja a tanulókat (ld. a bevezető részt). A magatartás és szorgalom értékelésének itt felsorolt szöveges formái az alsóbb évfolyamokban alkalmazott pontozásos formát (ld. 3. rész) váltják fel, illetve egészíthetik ki. Dicséret adható: • iskolai versenyeken, rendezvényeken való részvételért; Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

27


• • • •

folyamatosan kiemelkedő tanórai munkáért vagy kimagasló tanulmányi teljesítményért; az iskola képviseletéért külső fórumokon; az osztályközösségben, az iskoláért végzett munkájáért, az osztályban, iskolában betöltött tisztségeinek pontos ellátásáért ( pl. hetesi, ügyeletesi munka); társai segítéséért (pl. tanulás).

A dicséretek fokozatai: • D bejegyzés az osztálynaplóba; • szaktanári írásbeli dicséret és annak bejegyzése az osztálynaplóba; • osztályfőnöki, napközis nevelői írásbeli dicséret és annak bejegyzése az osztálynaplóba; • igazgatói írásbeli dicséret és annak bejegyzése az osztálynaplóba; A fokozatok bejegyzésére a tájékoztató füzetbe és naplóba a dicséretet adó nevelő jogosult. Figyelmeztetés adható: • a Házirend szabályainak megsértéséért; • az iskolai közösség normáit sértő magatartásért; • feladatok hanyag elvégzéséért; • az iskola felszerelésének vagy diáktársai eszközeinek rongálásáért; • tanárokkal és diáktársakkal szembeni tiszteletlen viselkedéséért. A figyelmeztetés (fegyelmező intézkedések) fokozatai: • F bejegyzés az osztálynaplóba; • szaktanári figyelmeztetés és annak bejegyzése az osztálynaplóba. • osztályfőnöki, napközis nevelői figyelmeztetés és annak bejegyzése az osztálynaplóba; • osztályfőnöki intés és annak bejegyzése az osztálynaplóba; • igazgatói intés és annak bejegyzése az osztálynaplóba; • igazgatói rovó és annak bejegyzése az osztálynaplóba ( az igazgatói rovó kettes magatartási osztályzattal jár ). Az elmarasztalás harmadik vagy magasabb fokozatának megállapítása az osztályfőnök feladata, s ez az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembe vételével történik. Az ellenőrzőbe bejegyzés a osztályfőnök illetve a szaktanár feladata. Az intést a szülőnek láttamoznia kell. Ha a tanuló a fenti fegyelmezetlenségeket ismétlődően elköveti, illetőleg, ha kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, vele szemben az Oktatási törvény (ld. 76. §.) előírása szerinti fegyelmi eljárást kell lefolytatni. Ha a tanuló az iskolának kárt okoz az Oktatási törvény (ld. 77. §.) előírásai szerint kell eljárni.

8. „Mosolygó jelvény” A tanulók nemcsak képességeikben, tanulmányi teljesítményükben különböznek egymástól, hanem neveltségi szintjükben is. A tanulók egy része életkorához képest önállóbb, a többieknél magasabb szintű önfegyelemmel rendelkezik, gyorsabban elfogadja a közösségi normákat, az iskolai élet szabályait. Ezek a tanulók nem minden esetben igényelnek olyan szoros felügyeletet, mint társaik. A differenciált bánásmódhoz kapcsolódik, hogy a nagyobb fegyelmezettséget, tartósan példamutató magaviseletet tanúsító gyerekek a „Mosolygó jelvény” kitűntetésben részesülhetnek. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

28


A „Mosolygó jelvény” odaítéléséről az osztályközösséggel megbeszélve az osztályfőnök dönt. A „Mosolygó jelvény”-ek átadása iskolagyűlésen történik. A „Mosolygó jelvény” elérésének feltételeit, a viselésével járó jogokat a pedagógiai program melléklete tartalmazza. A „Mosolygó jelvény”-t a tanulók egy tanévig viselhetik. Ez alatt az időszak alatt jogosultak a jelvénnyel járó jutalmakra. A jelvényt egy tanuló többször is kiérdemelheti. A jelvény -súlyos fegyelmi vétség esetén- korábban is visszavonható.

9. További elismerések, tárgyjutalmak a. b.

c. d. e.

A kitűnő, a „Mosolygó jelvény”-es, az általános dicséretet kapott tanulók névsora és aláírása minden évben bekerül az 1998. szept. 1-étől megnyitott iskolakönyvbe. Az általános dicséretet kapott tanulóknak a fényképe is szerepel az iskolakönyvben. Az iskolai és a kerületi tanulmányi és sport versenyeken 1-3. helyezést, a fővárosi tanulmányi és sport versenyeken 1-6. helyezést, az országos tanulmányi és sport versenyeken 1-10. helyezést elért tanulókat az iskola igazgatója az iskolagyűlésen könyv vagy más tárgyjutalomban részesíti. A kitűnő és az általános dicséretet kapott tanulókat az iskola igazgatója a tanévzáró ünnepségen oklevélben és könyvjutalomban részesíti. Javasolja a nevelőtestület az iskolai alapítvány kuratóriumának, hogy a végzősök tanulók számára létesítsen egy emlékplakettet, melyben minden évben legfeljebb a végző osztályok számával azonos számú diák részesülhet. Követhető a már egy osztályban létrehozott úgynevezett "Aranykönyv", melyet első osztályban nyitnának meg az osztályfőnökök, és a tanév során minden fontos eseményt bejegyeznének. Az „Aranykönyv” a következő tanévben tovább vezethető.

Az osztályfőnök - az iskolavezetés véleményének kikérésével - az osztályban egyedi, eddig fel nem sorolt elismerési formát is alkalmazhat. A pedagógiai programban foglaltakhoz nem illeszkedő értékelési forma bevezetéséhez a nevelőtestület egyetértése szükséges.

10. Vizsga a 9-12. évfolyamon A gimnáziumi osztályokba járó tanulók a 9-12. évfolyam minden év végéjén legalább egy tantárgyból vizsgát tenni kötelesek. A tanuló két vizsgát is tehet. A vizsgán való részvétel nem kötelező annak a tanulónak, aki bármely tantárgyból az adott tanév tavaszi vizsgaidőszakában előre hozott érettségi vizsgára jelentkezett. A vizsgán szerzett minősítés legfeljebb egy fokozattal módosíthatja a tanuló év végi osztályzatát. A vizsga tantárgyai: • 9. évfolyam: informatika • 10. évfolyam: angol (idegen nyelv), földrajz • 11. évfolyam: történelem, természettudományos tárgyak • 12. évfolyam: magyar, matematika.


29


A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, az írásbeli vizsga az első írásbeli érettségik (magyar vagy matematika vagy történelem) időpontjára esik, a szóbeli vizsgákat május második felében tartjuk meg.

Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az írásbeli beszámoltatásnak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe A tanulmányi munka ellenőrzésének egyedi formáit, az értékelés szempontjait az egyes tantárgyak tanterve tartalmazza. A beszámoltatás leggyakrabban, legáltalánosabban alkalmazott formái: A) Szóbeli beszámoló Sok esetben problémát jelent a szóbeli beszámoltatás időigényessége, ennek ellenére egyetlen tantárgynál sem hiányozhat ez a forma, hiszen a gyerekek beszédkészségének kialakítása és fejlesztése fontos képzési feladat. Formái: • Teljes felelet: egy téma, vagy az előző órán tárgyalt tananyag önálló kifejtése életkortól függő időtartamban, gimnáziumban is legfeljebb 15 percben. A feleltetés alatt legyen feladata a többi tanulónak is (pl. feladatlap kitöltése, keresztrejtvény megoldása, kérdésfeltevés a felelőnek). A felelő meghallgatása is sok esetben nevelő hatású, nem csupán a tanulók ismereteit bővíti, hanem szociális képességeit is fejleszti (türelem, a másokra való figyelem, tolerancia …). • Rövid felelet: egy rövidebb anyagrész, memoriter felmondása legfeljebb öt percben. • Egyszerű kérdésekre adott rövid válaszok (villámkérdések az előző órai anyagból az óra elején). • Felelet párbeszéd formájában: pl. idegen nyelvből szituációk előadása párban. • Kiselőadás A kiselőadást vázlat segítségével, szabadon adja elő a tanuló. Irodalmat a tanár adjon. 10 - 13 éves korban elegendő 5 - 10 oldal feldolgozása és összefoglalása, a későbbiekben lehet emelni az anyag terjedelmét. Kiselőadásra a reáltárgyaknál is van lehetőség, pl. kiselőadás tartható néhány kiemelkedő matematikus, fizikus, kémikus, biológus, felfedező, stb. életéről, munkásságáról. B) Írásbeli beszámoló Leggyakoribb formái: • Témazáró dolgozat: egy-egy nagyobb témakör lezárását követő legalább 45 perces felmérés. Időpontját a tanulók legalább egy héttel korábban ismerik. • Röpdolgozat, írásbeli felelet: egy kisebb anyagrész, néhány (legfeljebb öt) tanóra ismeretanyagát számon kérő felmérés. Az írásbeli feleletnek ez a formája lehet 45 percnél rövidebb is, és nem mindig előre bejelentett. Számon kérheti a házi feladatot, az adott órára feladott ismeretet (szabályt, alapfogalmakat, térképismeretet, memoritert, idegen nyelvből szavakat, nyelvtani szerkezetet, stb.) is, formája lehet esszé, feladatlap, TOTO, stb. • Minimumdolgozat: a helyi tantervben jelölt, a továbbhaladáshoz mindenképpen szükséges ismeretek, készségek meglétét felmérő dolgozat. Ha a tanuló bármely minimumdolgozata nem éri el a megfelelt szintet, akkor félévi, év végi osztályzata


30


• • •

elégtelen. A minimumdolgozatot háromszor lehet megismételni, egy félévben legfeljebb egy minimumdolgozat iratható. Teszt. Kutatómunka: egy-egy választott témakör önálló, otthoni feldolgozását követő írásbeli dolgozat. Házi dolgozat.

C) Gyakorlati munka: valamilyen eszköz, tárgy (modell), rajz, játék, tanulói kisérlet, kisérleti eszköz készítése fizikából, kémiából stb. elkészítése Az írásbeli beszámolók tagozatonként és tantárgyanként változó formáit, rendjét, és a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát az alábbi táblázatok tartalmazzák. Megjegyzések a táblázatokhoz: • a minimum-dolgozatnál feltűntetett érték azt jelzi, hogy milyen mértékben veszik figyelme azt a szaktanárok, ha a tanuló teljesítménye minimum fölötti • az előző órán tárgyalt tananyagból elmondott teljes felelet súlya 1.


31


Tagozat, tantárgy 1.évfolyam

Az értékelésben a szóbeliírásbeli beszámolók súlya Szóbeli Írásbeli Hf.

Matematika Olvasás Írás Környezetism.


30% 60% 10% 60%

20% 20% 20% 20%


Matematika Olvasás Nyelvtan Környezetism.


50% 20% 60% 20%

Az alsó tagozaton első évfolyamtól a negyedik évfolyam félévéig szöveges értékeljük a tanulókat, ezért az írásbeli beszámolók értékelése is osztályzat nélkül történik.

10 % 50% 30% 60%

70 % 30% 50% 20%

20 % 20% 20% 20%


Matematika Olvasás Nyelvtan Környezetism.

10% 50% 20% 50%

Tagozat, tantárgy

70% 30% 50% 30%

20% 20% 30% 20%

Az értékelésben a szóbeli és írásbeli beszámolók súlya

Az írásbeli beszámolók formái, az osztályzathoz hozzájárulás súlya Hf.

Témazáró

Röpdolgozat (szódolgozat)

Minimumdolgozat

Teszt

Kutató, gyűjtőmunka

Házi dolgozat

Egyéb

70 %

20 %

10 %

2

0,5 - 1

-

1

1

-

-

Magyar nyelvtan

10 %

60 %

30 %

2

0,5 - 1

-

1

-

-

-

Idegen nyelv Matematika

35 % 10 %

35 % 70 %

10 % 20 %

2 2

1 0,5 - 1

-

-

1 -

-

-

Környezetismer et

60 %

30 %

10 %

2

0,5 - 1

-

0,5

1

-

-

2 -

1 -

-

-

1 -

1 -

2 -

Rajz Ének Technika Testnevelés

10 %

10 %


Gyakorlati

Írásbeli

Magyar irodalom olvasás

feladat

Szóbeli

Tanórai munka, szorgalmi

Alsó tagozat 4. osztály

20 %

20 % 20 %

80 % 60 % 100 % 100 %

32


Tagozat, tantárgy


35 %

60 %

5%

30 % 30 % 30 % 10 % 5% 10 % 5%

65 % 65 % 65 % 65 % 20 % 10 % 10 %

5% 5% 5% 10 % 20 % 20 % 10 %

Földrajz Biológia Kémia Fizika Rajz Ének Technika Testnevelés

Tagozat, tantárgy

5% 50 % 55 % 70 % 100 %

1 1

-

1 1

1 1 1

-

-

2

1

van

-

0,5

1

-

2 2 2 2 2 -

1 1 1

van van van -

-

0,5 0,5 0,5

1 1 1 1 1 -

2 -

5% 15 % 25 % 15 %

1-2 2 2 2

20 % 5% 5%

0,5 - 1

0,5 - 1

1 1 1 -

0,5 - 1

1 1 1 -

Az írásbeli beszámolók formái, az osztályzathoz hozzájárulás súlya Kutató, gyűjtőmunka

Házi dolgozat

Egyéb

10 % 20 %

-

Teszt

5, 20 %

1

Minimumdolgozat

5, 20 %

1


5, 20 %

10 % 10 % 10 % 5% 5% 5% 5% 10 %

1

Témazáró

45 % 40 % 70 % 20 % 70 % 70 % 70 % 70 % 20 %

-

Hf.

45 % 30 % 5% 5%

-

10 %

2

-

van

-

1

1

-

50 %

10 % 20 % 15 % 15 %

1 1 1 1 1 1

10 % 10 %

van 2 van van van 1 -

0,5 -

1 1 0,5 0,5 0,5

5% 40 %

2 2,5 2 2 2 2 2 2 2 -

1 1 1 1 1 2 -

2 -

Gyakorlati

45 %

feladat

Írásbeli

45 %


Szóbeli

Magyar nyelv és irodalom

1-2

5%


Gimnázium

Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Földrajz Biológia Kémia Fizika Rajz Ének Testnevelés

65 %

Egyéb

Természetism eret

-

Házi dolgozat

5% 15 % 5% 10 %

Kutató, gyűjtőmunka

40 % 40 % 65 % 5%

Teszt

50 % 30 % 5% 5%

Minimumdolgozat

Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika


5%

Témazáró

40 %

Hf.

50 %

Gyakorlati

Írásbeli

Magyar nyelv és irodalom

feladat

Szóbeli


Felső tagozat

Az írásbeli beszámolók formái, az osztályzathoz hozzájárulás súlya

0/10 % 0/70 % 10/10 % 90/10 %

100 %

0,5 - 1

1 -

0,5 - 1

1 1 -

Megjegyzések tantárgyanként (felső tagozat, gimnázium): • Matematika: a témazáró dolgozatok száma félévenként 2, további írásbeli számonkérésre kb. kéthetenként, kerül sor. • Magyar nyelv és irodalom: témazáró dolgozat minden téma lezárását követően. Az írásbeli számonkérés speciális formái: fogalmazás, műelemzés, feleletterv, vázlat készítése (lényegkiemelés). A memoritereket a tanulókkal az év elején ismertetjük, ezeket folyamatosan, a tanulók egyéni fejlesztési ütemének megfelelően kérjük számon. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

33


• • • •

•

• •

Történelem: témazáró dolgozat minden téma lezárását követően, szóbeli számonkérésre majdnem minden órán van. Idegen nyelv: témazáró évente 2-4 alkalommal, további írásbeli számonkérésre heti, kétheti rendszerességgel kerül sor (szódolgozat, önálló fogalmazás, kiegészítős feladat) Ének-zene: egyéb: részvétel a kórus munkájában, a kórus fellépésein való részvétel, Opera-, koncert-látogatás. A kétféle érték: énekkarosok / nem énekkarosok. A természettudományos tárgyakból témazárót a kb. 10-15 anyagrészt tartalmazó témakör lezárását követően írnak a tanulók. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése érdekében minden órán két szóbeli felelt hangzik el. Nyolcadik évfolyamon maximum öt perces kiselőadást tartanak a tanulók. A gimnáziumban a felelet 5 %-os, a kiselőadás 20 %-os súlyú. Technikából 5. és 6. évfolyamon évi három alkalommal kerül sor írásbeli számonkérésre, egy-egy nagyobb anyagrész összefoglalását követően. 7. és 8. évfolyamon havi egy alkalommal, esetenként tízperces, lényegre törő, írásbeli felelet, illetve KRESZ tesztlapok kitöltése az elméleti anyag számonkérésének formája. Informatikából írásbeli beszámoltatás egy-egy témakör lezárását követően kerül sor. Emellett az értékeljük a tanulók készítette gyakorlati munkákat. A testnevelés tantárgynál – speciális jellegéből adódóan – a többi tantárgynál alkalmazott értékelési módok nem használhatók. E tárgy esetén az értékelés alapja a tanuló aktivitása, önmagához mért fejlődése. A tanórákon végzett munkát folyamatosan, az egyes sportágak alapmozgásai technikájának elsajátítását egyénenként értékeljük. Csapatjátékok esetén a játék során értékeljük a tanult technikák alkalmazását, a szabályok betartását. Alkalmanként személyre szabott célfeladatok végrehajtásával értékeljük a tanuló teljesítményét.

Nem követi osztályzat az olyan diagnosztikus jellegű felmérést, melyet valamely témakör tanításának kezdete előtt írat a tanító, a szaktanár. Ezt a mérési formát a tanulók előzetes tudásának feltérképezésére használjuk (pl. 5. oszt. év elején matematika, anyanyelv tárgyakból). Nem értékeljük osztályzattal a formatív, a képességfejlesztés folyamatáról a pedagógust tájékoztató felmérést sem. A tanulmányi munka értékelésénél figyelembe vesszük a házi feladatok elkészítését. A házi feladat hiányát szankcionáljuk, az elmaradt házi feladatot a tanulónak pótolnia kell. A házi feladatként feladott feladatok a minimum dolgozatokban szerpelnek. A házi feladatról részletesen az V. fejezet szól.


34


V.

Egységes eljárásaink Füzetek, tanszerek: A megvásárlandó füzetek, tanszerek listáját a munkaközösségek évente állítják össze, azt a tanév végén a szülőknek kihirdetjük. Füzetvezetés: • minden tárgynál követelmény a hibátlan helyesírás és a rendezett füzetvezetés (írott betű, szabályos írás) • matematika: az órán ceruzával, a házi feladat tollal • magyar: az órákon és otthon is tollal, esetenként, kivétel lehet a nyelvtan munkafüzet • földrajz, biológia, kémia, ének: csak ceruzát használnak • rajz, matematikai szerkesztés, színezés mindig ceruzával • 2. évfolyamtól minden tárgyból: óraszám, dátum, óracím feljegyzése a füzetbe • javítás: ∗ a tanár piros színnel javít ∗ a tanuló zöld színt használ a javításhoz ∗ a tanulókat az önálló javításra szoktatjuk ∗ magyarból a füzet alsó három sorát a javításhoz használják ∗ fogalmazás dolgozatok 3. évfolyamtól: "tükörjavítás" • a házi feladatot a gyerek a megfelelő tantárgyi füzetbe jegyzik fel Jegyek jelölése a naplóban: felelet, röpdolgozat - kék, témazáró dolgozat - piros, szorgalmi, jó pontok, kiselőadás - zöld (felső tagozat)

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat a nevelő-oktató tevékenységünk szerves része. Rendszeres alkalmazását pedagógiailag, a szociális kompetenciák fejlesztése érdekében is indokoltnak tartjuk. A tanítási órán kívül végzett egyénre szóló önálló munka javítja a tanulási kedvet, fejleszti a készségeket, és javítja a tanuló teljesítményét. A házi feladat az állandóságra, rendszerességre, kötelességtudatra, önálló munkára, a munkával szembeni igényességre nevel, segíti a tanulási technikák begyakorlását, elmélyítését, fejleszti a szépérzéket, alakítja a jó ízlést. A házi feladat funkciói tehát: a) képzési célok: - az órákon szerzett ismeret rögzítése, begyakoroltatása egyéni munkában; - új anyag előkészítése; - a helyes tanulási technikák elsajátítása, elmélyítése. b) fejlesztési célok: - önálló munkavégzésre szoktatás; Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

35


-

rendszerességre szoktatás; kötelességtudat fejlesztése; önálló problémamegoldó képesség fejlesztése.

A differenciált házi feladat elősegíti: - az egyéni képességfejlesztést; - a tehetséggondozást; - a tanulók felzárkóztatását; - a motiválást, az érdeklődés felkeltését, fenntartását; - a tanuláshoz fűződő pozitív viszony kialakulását és fennmaradását. A házi feladat akkor tölti be funkcióját, ha: - azt a tanuló önállóan tudja megoldani; - illeszkedik a tanuló képességeihez, tudásszintjéhez; - erőfeszítésre késztet, optimálisan terheli a tanulót; - felkelti a tanuló érdeklődését, motiválja a feladat végrehajtására; - a házi feladat megoldásához mindig elegendő időt biztosítunk; - a másnapra megtanulandó memoritereket körültekintően tervezzük; - összehangoljuk a különböző tantárgyakból adott házi feladatok jellegét és mennyiségét; - minden alkalommal ellenőrizzük és értékeljük; - a házi feladat mennyiségének, tartalmának, megoldásának tapasztalatairól az osztálytanító a napközis nevelőtől rendszeresen informálódik; - elnyerjük a szülők együttműködését. Ennek érdekében választható, individualizált, esetenként hosszabb távra szóló, a tanulók együttműködését is igénylő, változatos formájú feladatot adunk fel. Tantárgyanként változó az írásbeli és szóbeli házi feladatok aránya. Az iskolánkban alkalmazott házi feladatok formái: - az egyik óráról a másik órára elkészítendő, megtanulandó feladat: o a tanórán tárgyalt tananyag elmélyítése, bevésése adott szöveg megtanulásával, tartalmának feldolgozásával, vagy gyakorló feladatok megoldásával; o munkafüzet kitöltése; o szavak megtanulása (idegen nyelvek). - hosszabb határidős otthoni munka: o memoriter; o gyűjtőmunka, kutatómunka; o kiselőadás készítése; o esszé írása; o rejtvény, keresztrejtvény készítése; o idegen nyelvű történet lefordítása, mini színpadi előadás készítése; o a tananyaghoz kapcsolódó manuális tevékenység (játék, tabló, munkadarab, számítógépes alkotás készítése). A házi feladatok fajtái: - szóbeli; - írásbeli; - gyakorlati. A házi feladat ellenőrzése, értékelése: Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

36


a tanulók azt a feladatot végzik el magasabb színvonalon, amit a pedagógus értékel; a házi feladat meglétének és minőségének folyamatos ellenőrzése a szaktanár feladata; a házi feladat szankcionálásakor nem a büntetés a célunk, ily módon is csökkenteni kívánjuk a házi feladat lemásolásának szokássá válását; - hiányának szankcionálásakor a feladat pótlását kívánjuk elérni. Házi feladat hétvégén és tanítási szünetben - az alsó tagozaton hétvégére és tanítási szünet idejére házi feladatot az osztály szülői munkaközösségével történt megegyezés szerint adunk; - a felső tagozaton a hétvégére feladott feladatok jellege és mennyisége megegyezik a hét közben feladottakéval; - gimnáziumban a témazárók időpontját úgy állapítjuk meg, hogy a felkészülés idejébe egy hétvége is belessék; - a hétvégi feladatokban különösen fontosnak tartjuk a tanuló egyéni képességének, érdeklődési körének figyelembe vételét. A differenciált házi feladatokat részesítjük előnyben. - hétvégére választható és „ajánlott” szorgalmi feladatokat is rendszeresítünk. - a hosszabb nyári szünet idejére többféle regényt kínálunk a gyermekeknek, melyek közül érdeklődésüknek megfelelően választhatnak. 3-4. évfolyamon olvasmánynapló készítését is szorgalmazzuk. - a tanítási szünetre ajánlott feladatokat is ellenőrizzük és értékeljük. -

Megjegyzések a házi feladatokhoz tantárgyanként: - Matematikából az írásbeli házi feladat dominál, ennek elkészítési ideje nem lehet 20-25 percnél több. A jobban terhelhető tanulók szorgalmi házi feladatot kapnak, melyet jó pontokkal, ötös érdemjeggyel jutalmazunk, a megoldott feladatokat esetenként az órán megbeszéljük. Lehetséges házi feladat a matematikához kapcsolódó gyűjtőmunka, kiselőadás. - Magyar nyelv és irodalomból a tanulók írásbeli és szóbeli házi feladatot egyaránt kapnak. - Történelemből a szóbeli felkészülést kiegészíti a tananyaghoz kapcsolódó munkafüzet kitöltése. Változatos szorgalmi feladatok: gyűjtőmunka, játék készítése, meghívólevél, agyagfigurák vél készítése. - Idegen nyelvből elsődleges, óráról órára feladott kötelező szóbeli házi feladat az új szavak elsajátítása. Ennek a diákok számára magától értetődőnek kell lennie. A leggyakoribb írásbeli házi feladat a munkafüzet kitöltése. - A természettudományos tárgyakból nyolcadik osztályban kötelező egy megadott szempontok szerinti, legfeljebb öt-tíz oldal terjedelmű házi dolgozat elkészíteni. A leggyakoribb írásbeli házi feladat a munkafüzet kitöltése. Eseti házi feladat írásbeli vázlat készítése, az idegen kifejezések értelmezése. - Informatikából jellemző házi feladat az elméleti ismeretek elmélyítése. Szorgalmi feladat: a tanórán elsajátított alkalmazással készített önálló mű (rajz, szöveg, táblázat, stb.). - Rajzból elsősorban szorgalmi házi feladatot kapnak a tanulók: konkrét rajzi feladatot, művészettörténettel kapcsolatos kutatómunkát, egyéb képzőművészeti témájú esszé készítése, vagy kiselőadás összeállítása. - Énekből elméleti anyagot csak a zenei tagozaton kell otthon megtanulniuk. Jellemző házi feladat a dalszöveg, kórusművek megtanulása, gyakorlása. - Technikából elsősorban szorgalmi házi feladatot kapnak a tanulók. Ez lehet kutatómunka, gyűjtőmunka, kiselőadás összeállítása.


37


VI. Az osztályfőnöki nevelőmunka " A bölcsesség legfőbb tiszte és tanújele, hogy a tettek a szavakkal összecsengjenek." (Seneca) Az osztályfőnök a megbízást a feladatra az iskola igazgatójától kapja: 4+4+4 illetve a feltételektől függően 6+6 vagy 3+3+6 évre. Elsőtől a harmadik évfolyamig nincs osztályfőnöki óra, mivel a tanító naponta találkozik tanítványaival, állandó kapcsolatot tart velük. A felső tagozaton illetve a gimnáziumban az osztályfőnöki órát tömbösítve is meg lehet tartani, mivel az órarend úgy készül, hogy az osztályfőnöki órákat egyidőben utolsó óraként tartjuk meg. (Lehetőleg pénteken az ötödik órában.) Az osztályfőnökök szerepe - ha lehet egyáltalán fontossági sorrendet felállítani - talán még a munkaközösség-vezetőknél is meghatározóbb. Ők azok, akik a növendékek még átlátható közösségét, az osztályokat irányítják, koordinálják a nevelőmunkát, közvetlenül figyelemmel kísérik az egyes gyerekek sorsát, fejlődését és szervezik az osztály közösségi életét, segítik a véletlenszerűen együvé került fiatalok életközösséggé alakulását. Összekötő kapcsot jelentenek a család és az iskola között, és tényleges nevelőként gondoskodnak a rájuk bízott gyerekekről. Osztályfőnöknek lenni rang és nem felpanaszolható munkaköri kötelesség. Ilyenkor Szókratész szavai jutnak az ember eszébe. Szókratész a legnagyobb bűnök közé sorolja szoknak a merészségét, akik mások vezetésére vállalkoznak, bár nem rendelkeznek az ehhez elengedhetetlenül szükséges tulajdonságokkal és képességekkel. A jó osztályfőnök: • a tanítványait bevezeti a tudás titokzatosnak látszó birodalmába; • megtanítja nekik a társadalmi erkölcsi normákat és az emberi együttélést elviselhetővé tevő szükséges formákat; • mintát ad toleranciából, a másság elfogadásából, képviseli, képviselheti saját hiteles értékrendjét; • Ady szavai csenghetnek fülébe: "én nem bűvésznek, én mindennek jöttem..." Akkor válik jó osztályfőnökké, ha célul tűzi maga és munkája elé, hogy rábízott tanítványainak: • jó barátjává váljék, akit nem választ el tőlük soha három lépés; • de képes előttük tekintélyt szerezni, hogy a közelségéből is felnézhessenek rá; • tekintélyét adják: ∗ általános emberi vonásai, ∗ szavainak és tetteinek összhangja, ∗ szakmai tudása, ∗ neveltjei iránt érzett felelőssége és szeretete, ∗ következetessége, ∗ tisztessége, ∗ emberi tartása, ∗ önzetlen segítőkészsége; • be tudja tölteni a kultúra közvetítőjének szerepét;


38


• fel tudja kelteni bennük önnevelésük igényét; • az osztály iskolán belül valóban jó közösséggé tudja majd formálni; • be kell látnia, hogy egyetlen ember nem sokat érhet el, de közösség tagjaként csodákat művelhet; • rá kell döbbennie, mások nevelésére csak az vállalkozhat, aki önmagát is képes állandóan nevelni. Csak az számíthat arra, hogy tőle tanuljanak, aki mindig kész, hogy másoktól tanuljon; • nem szégyen mások sikereiből és kudarcaiból tanulni (idősebbektől). "Ne annyit markolj, amennyit akarsz, hanem amennyit a kezedben tudsz tartani." (Seneca) Az osztályfőnökök feladatai: • munkáját osztályfőnöki tanmenet (mikroterv) alapján végzi; • figyelemmel kíséri az osztályukban folyó nevelő-oktató munkát, annak hatását; • minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát (ld. IV. fejezet); • folyamatosan ellenőrzi a mulasztások alakulását, törekszik a mulasztások számának csökkentésére; • figyelemmel kíséri a naplóba történt bejegyzéseket, az osztályzatok alakulását; • ellenőrzi a naplók pontos, naprakész vezetését; • vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét; • a tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti; • hozzájárul a tanulók szakkörre, tanfolyamokra, sportegyesületbe való jelentkezéséhez; • a tájékoztató füzetben rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeket tudomásul vették-e; • szülői értekezletet tart a pedagógiai programban, az éves programban foglaltak szerint, szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet hív össze; • családlátogatást szükségszerűen végez, a családlátogatás időpontját az osztályozási naplóba bejegyezi; • előkészíti tanítványai továbbtanulását; • tanulmányi kirándulásokat szervez; • minél több időt tölt (szünet, órák előtt illetve után, szabadidős tevékenység) tanulóival; • figyelemmel kíséri a gyerek vizsgáit, vezeti a vizsgák jegyzőkönyveit; • osztályával gondot fordít az iskolai közvagyon megóvására, gondozására, gyarapítására; • lehető legjobban ismerje meg tanítványait. Az osztályfőnök számára további feladatokat ír elő az iskola Működési szabályzata (pl. IV., VI. fejezet). "...úgy viselkedj az alárendeltjeiddel, ahogyan szeretnéd, hogy följebbvalód viselkedjék veled." (Seneca)


39


Az osztályfőnök fő nevelési területei (a részletes fejlesztési feladatokat a tanterv tartalmazza): 1. A kulturált, illemtudó viselkedés 2. Közösség és személyiség 3. Tanulás és munka 4. Kommunikációs kultúra 5. Egészséges életmód, környezeti nevelés 6. Hon- és népismeret Függetlenül, hogy milyen korú gyereknek az osztályfőnöke, a nevelési területekkel a tanulók életkorának megfelelően minden tanévben kell foglalkoznia. Az osztályfőnök által szervezett kirándulások (javaslat) Időpont: május vége, június eleje Kivétel a 13. évfolyam, akiknek október. 1. évfolyam: Iskolánk környéke, 7. évfolyam: Duna-Tisza környéke, Petőfi Városliget és Arany nyomában 2. évfolyam: A Margit hídon át Budára, 8. évfolyam: Pécs és környéke Margitsziget 9. évfolyam: Sárospatak, Miskolc, Miskolctapolca 3. évfolyam: A Budai-hegyek 10. évfolyam: Ópusztaszer 4. évfolyam: Dunakanyar, kirándulás 11. évfolyam: Sopron és környéke HÉV-vel Szentendrére 5. évfolyam: Vértesszőlős, Tata 12. évfolyam: Hortobágy és Debrecen 13. évfolyam: az osztály döntése alapján 6. évfolyam: Eger és környéke Az osztálykirándulás helyett az osztályok választhatják a 3-5 napos erdei iskolai formát is. Az erdei iskola helyszínét úgy kell megválasztani, hogy ott a természettel a gyakorlatban ismerkedhessenek meg a tanulók, az erdei iskola programját a helyi tanterv kiválasztott tananyagrészeire épülve kell kialakítani. Színház, hangverseny, múzeum látogatása (ajánlás) 1. évfolyam: Bábszínház, Állatkert 2. évfolyam: Budapesti Gyermekszínház, Közlekedési Múzeum 3. évfolyam: Erkel Színház, Mezőgazdasági Múzeum 4. évfolyam: Opera, Hadtörténeti Múzeum 5. évfolyam: Nemzeti Színház, Nemzeti Múzeum 6. évfolyam: Várszínház, Budapesti Történeti Múzeum 7. évfolyam: Vígszínház, Országos Széchenyi Könyvtár, Nemzeti Galéria 8. évfolyam: Madách Színház, Parlament, Bartók Múzeum 9. évfolyam: Katona József Színház, Szépművészeti Múzeum 10. évfolyam: József Attila Színház, Iparművészeti Múzeum 11. évfolyam: Radnóti Színpad, Néprajzi Múzeum 12., 13. évfolyam: Színház és Filmművészeti Főiskola, Zsidó Múzeum Az osztályfőnöki munka a pedagógus egyik legszebb feladata, de a leghálásabb is. Csak akkor érhet el tartós eredményeket, ha a családok tudatosan támogatják nevelési törekvéseinket - de legalább nem akadályozzák, illetve nem ellenünk vagy velünk szemben nevelnek -, és ha az iskola is következetesen alapoz a szülőkkel való együttműködésre nevelési feladatainak megoldásában.


40


VII. A tanórán kívüli nevelés és oktatás A tanórán kívül végzett pedagógiai munkánk középpontjában is a tanulók ismereteinek, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll. Ennek megfelelően fő célkitűzéseink: 1./ a tehetséggondozás 2./ a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 3./ az egészséges fejlődéhez szükséges mozgásigény kielégítése 4./ a szabadidő hasznos, tevékeny eltöltése Tevékenységi formák: A. 1./ A tehetséggondozás területei: • szakkörök (mozgóképkultúra és médiaismeret, háztartástan, egészségtan, környezeti ismeretek, emberismeret) • középiskolai előkészítők ( magyar nyelv - és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) • versenyekre felkészítés (egyénileg, ill. kiscsoportokban) 2./ Differenciált képességfejlesztés • magyar, matematika, történelem, idegennyelv tantárgyakból (szükség esetén más tárgyakból is) • logopédus, fejlesztő pedagógus és pszichológus segítségének igénybevétele. • tanfolyamok, illetve 1-3. évfolyamon összevont délutáni foglalkozás (3-tól 4.15-ig) angol-német, számítástechnika, játékos modern tánc, játékos torna, kerámia, virágkötészet, kézműves foglalkozások. 3./ Sportkörök • versenyekre felkészítés • zenés torna • hétvégi kirándulások • sportnapok 4./ További tevékenységi formák • könyvtári foglalkozások, a könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele • számítástechnikai, informatikai kiegészítő képzés • KRESZ tanfolyam (jogosítvány megszerzés) • művészeti, szakmai alapvizsgára felkészítés: ∗ ének-zene ∗ néptánc ∗ tűzzománc, népi fazekas, ötvös B. A tanórán kívüli nevelés kiemelkedő területe a napköziotthonban folyó nevelés. A napköziotthon a nevelési színtereket, nevelési tényezőket bővítve egységes nevelési hatásrendszerré formálja a tanítási órák, valamint a tanórán kívüli tevékenységeket. A napköziotthon pedagógiai terve az iskola pedagógiai tervének szerves része, célja az iskola céljával azonos, melyet sajátos, elsősorban tanulási- és szabadidő tevékenységek révén közvetettebb módszerekkel, kötetlenebb légkörben valósít meg.


41


A napköziotthonban végtett nevelőmunka segíti a gyermekek mindenoldalú harmonikus fejlődését. Ezáltal hozzájárul: • a tankötelezettség teljesítéséhez • a veszélyeztetett gyerekek ellátásához • a lemaradottak felzárkóztatásához (egyénre tervezett differenciált módszerek alkalmazásával) • a gyerekek önismeretének bővítéséhez, képességeik öntevékeny kifejtéséhez, tehetségük kibontakoztatásához • a sokirányú érdeklődés és művelődési igény felkeltéséhez A napköziotthon speciális célja és feladata a közösség alakítása, amelyben vonzóvá válhat az együttlét, a társas élet és pozitív kapcsolatok jöhetnek létre. Gyakorló teret nyújt a kötelességek és jogok megismeréséhez, gyakorlásuk helyes arányainak felismeréséhez, átéléséhez, a kötelességek megtartásához, a jogok helyes érvényesítéséhez. Nevelési céljaink: • az egészséges életre nevelés (a személyi és közösségi higiénia szabályainak ismerete, alkalmazása), az egészséges kultúrált életmód szokásainak elsajátítása • a társas magatartás szabályainak betartására szoktatás, a gyerekek legyenek képesek társas kapcsolataik alakítására • a munkára nevelés (önkiszolgáló tevékenységek, a tanulással összefüggő kötelességek teljesítése, a munka megszerettetése, a munkaerkölcs fejlesztése, a helyes tanulási módszerek elsajátítása, az ismeretek sokféle gyakorlása, alkalmazása) • a szabadidő kultúrált eltöltésének igénye és szokásainak kialakítása (élményt nyújtó foglalkozások kezdeményezése, megfelelő választási lehetőségek megteremtése) E célok elérése érdekében feladataink a következők: • a helyes napirend szerinti életvitel kialakítása (testápolási, étkezési, tanulási és szabadidő eltöltésének szokása) • rokonszenvi kapcsolatok kialakítása (csoportszokások, csoporthagyományok kialakítása, csoportmegbizatások) • az önálló tanulás képességének kialakítása (az egyéni érdeklődés, az egyéni képességek kibontakoztatása, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása) • a szabadidős tevékenységek technikájának elsajátítása, egyéni képességek kibontakoztatása, tartalmassága, többoldalúsága Követelmények A követelményeknek való megfelelést a család és az iskolai, benne a napközis nevelés együttesen segíti elő. Társas magatartás 1. évfolyam Tudják csoporttársaik nevét.


42


Rendelkezzenek legalább egy kölcsönös rokonszenvi kapcsolattal, ismerjenek rá a helyes és helytelen magatartásra, alkossanak véleményt róla. Ismerjék és alkalmazzák a mindennapi szokások és cselekvések szintjén a közösségi együttélés szabályait. Ismerjék és alkalmazzák a tanulási és szabadidő tevékenységek magatartási szabályait. Ismerjék a felelősi teendőket, legyenek képesek ellátásukra. 2. évfolyam Vegyenek részt a felelősi teendők közös kialakításában. 3. évfolyam Legyenek képesek beleélni magukat társaik helyzetébe. Legyenek tekintettel társaik és a csoport érdekeire. Vegyenek részt a csoportrendezvények tervezésében, előkészítésében és azok lebonyolításában. Vállaljanak feladatokat, és teljesítésék azokat. 4. évfolyam kezdeményezzenek programot a csoport számára, nevelői segítséggel valósítsák meg. 5.6.7. évfolyam Legyenek képesek csoportprogram önálló kezdeményezésére, előkészítésére, lebonyolítására. Munka, tanulás. 1. évfolyam Legyenek képesek étkezésnél önmagukat kiszolgálni. Vegyenek részt a terem és környezetünk rendben tartásában. Vegyenek részt az otthonos és esztétikus környezet kialakításában. A tanulási eszközöket célszerűen használják. Ismerjék és alkalmazzák a tantárgyak célszerű tanulási sorrendjét. 2. évfolyam Javítsák önállóan írásmunkájukat tartalmi, alaki és helyesírási szempontból. Szükség esetén használják a gyermeklexikont. Ismerjék és alkalmazzák a verstanulás tecnhikáját. Vegyenek részt közösen vagy egyénileg természetvédelmi tevékenységben. 3. évfolyam Szükség szerint használják a helyesírási szótárt. Legyenek képesek a tanuláshoz időbeosztást készíteni. Ha szükséges alkalmazzák az egyéni szünettartást. Vegyenek részt csoporttevékenységekhez szükséges anyagok beszerzésében. Vegyenek részt közhasznú munkában 4. évfolyam Legyenek képesek a tananyag szövegének elsajátítására. Szerezzenek jártasságot a könyvek információként való felhasználásában. Ismerjék és alkalmazzák az idegen nyelvtanulás technikáját. Használják szükségszerűen a térképet. Tudjanak matematika feladatokhoz megoldási tervet készíteni. 5. évfolyam Szerezzenek gyakorlatot a tanulási módszerek alkalmazásában az önálló tanulás során. Ismerjék és alkalmazzák a tanulnivalók célszerű tanulási sorrendjét. Legyenek képesek a tanulást megtervezni, időbeosztást készíteni. Legyenek lépesek önállóan használni a tankönyvek tárgy és névmutatóját, kislexikonját. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

43


Legyenek képesek használni a helyesírási segédkönyveket, tudják használni az idegenszavak szótárát, az értelmező szótárt, a lexikonokat. 6. évfolyam Információikat kapcsolják az iskolában tanultakkal. Ismerjék a könyvekből való tájékozódás lehetőségeit. Legyenek képesek önállóan használni a gyermekenciklopédiákat. 7. évfolyam Legyenek képesek önállóan vázlatot készíteni a tankönyv szövegéből. Szabadidő 1. évfolyam Legyenek képesek hosszabb ideig tevékenykedni játékokkal, anyagokkal, eszközökkel. Használják önállóan és rendeltetésszerűen a játékokat. Kapcsolódjanak be a kiscsoportok tevékenységeibe. Törekedjenek a játékok, eszközök megóvására, a terem és ruhájuk tisztaságának megőrzésére. Alkalmazzák a rajzórán megismert technikákat. Ábrázoljanak mese és olvasmányélményeket. Vegyenek részt énekes-táncos gyermekjátékokban. Tudjanak egyszerű alakzatokat építeni, szerelni. Tudjanak papírból és más anyagokból egyszerű játékokat készíteni. Vegyenek részt aktívan a játékokban, alakuljon ki bennük a játékszerepekkel való azonosulás képessége. Használják gyakorlottan balesetmentesen a szabadtéri játékokat. 2. évfolyam Elevenítsenek meg dramatikus játékkal és bábozással meséket, verseket. Tudjanak 2-3 percig zenei bemutatásra figyelni. Tudjanak minta, kép, rajz alapján térbeli alakzatokat összeállítani. 3. évfolyam Legyenek képesek önálló ötlettel bővíteni a csoportprogramot. Tudjanak utasításokat adni mesék, versek megelevenítéséhez. Alkalmazzák a rajzórán megismert sokszorosító technikákat. Látogassanak képző- vagy iparművészeti kiállítást. Tudjanak 5 percig zenei bemutatásra figyelni. Rendszeresen olvassanak szépirodalmi és ismeretterjesztő könyveket. Kölcsönözzenek a könyvtárból. Végezzenek egyszerű kísérleteket. Szerezzenek gyakorlatot tollaslabdázásban, ping-pongozásban. Vegyenek részt természetjáró kirándulásokon. 4. évfolyam Legyenek képesek csoportprogramot kezdeményezni, a nevelő segítségével megszervezni. Elemi fokon szerezzenek gyakorlatot egy iparművészeti technikában pl.: textilbatik, szövés, mozaikkészítés, makramé stb. Legyenek képesek csoportjátékok megszervezésére. 5. évfolyam Szerezzenek gyakorlatot legalább kétféle labdajátékban. Tudjanak 10 percig zenei bemutatásra figyelni. Egy-két tevékenység iránt alakuljon ki megkülönböztetett érdeklődés. 6. évfolyam Legyenek képesek csoportprogramok önálló kezdeményezésére, lebonyolítására. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

44


7. évfolyam Olvassanak újságot, folyóiratot. Tudjanak véleményt mondani filmről, színházi előadásról, olvasott irodalmi műről. Tevékenységek A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek köre nagyrészt egybeesik, alkalmazásuk a kitűzött célok és feladatok megvalósításához szükségesek. A tanórán és tanórán kívüli foglalkozás különbsége elsősorban nem a tevékenységek tartalmában, hanem a különböző tevékenységek arányában és a nevelő irányításának jellegében van. Itt a tevékenységek többsége választható. A tevékenységek kezdeményezésének számát a csoport fejlettségi szintje, sajátos érdeklődési iránya határozza meg. Az egészséges életmód kialakítását segítő tevékenységek • Tisztálkodása • A ruházat rendben tartása • A kulturált étkezés • A napirend betartása • A természeti környezet megóvása Társas magatartást segítő tevékenységek: • Csoportmegbízatások, felelősi tisztségek • Önértékelés, értékelés • Csopotszokások, csoporthagyományok • Csoporttársak együttműködése Tanulási tevékenységek • A szükséges eszközök célszerű elhelyezése, használata • A szóbeli tanulás technikájának elsajátítása • Az idegen nyelv tanulás technikájának elsajátítása • A verstanulás technikájának elsajátítása • Önellenőrzés • Megoldási terv készítés • Gyermeklexikon, kislexikon, helyesírási szótár, értelmező szótár, térkép, földgömb, terepasztal használata A felzárkóztatás tevékenységei • Figyelemkoncentráció • Olvasáskorrekció • Helyesírás korrekció • Szókincsfejlesztés, kifejezőkészség, beszédkészség, logikai készség, elvont gondolkodás fejlesztése • Alapműveletek korrekciója A tehetséggondozás tevékenységei • Búvárkodás a könyvtárban Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

45


• Érdekes feladatok • Rejtvények, fejtörők • Versenyfeladatok Szabadidős tevékenységek • Kulturális tevékenységek (dramatikus játék, rajzolás, festés, mintázás, zenehallgatás, bábjáték, könyvtár- és múzeumlátogatás) • Játék és sporttevékenységek (konstrukciós játékok, szabadtéri játékok és sporteszközök használata, kirándulás) • Ezermester tevékenységek • Kísérletezés • Versenyek, vetélkedők Módszerek Az alkalmazott módszerek többnyire közvetettek. A hangsúly a gyerekek öntevékenységén, a gyerekek teljesítményképes önállóságának fejlődésén van. Az elmaradottak differenciált segítésére egyéni és kiscsoportos formában kerül sor a tanulási időben. A korrekciós tevékenységek az alapvető készségek (olvasási, helyesírási, szóbeli kifejezőkészség, gondolkodás) fejlesztésére irányulnak. A szabadidőben az alkotó, műhelyjellegű tevékenység kialakítására törekszünk. A tervezésbe, szervezésbe és vezetésbe a gyerekek fejlettségüknek megfelelően egyre nagyobb teret kapnak. A nevelő kezdeményezése egyidőben többféle tevékenységre ad lehetőséget. A szabadidő-tevékenységek sajátos, speciális módszereit alkalmazza. Időnként (havonta) csoportközi szabadidő-programot szervezünk. A gyerekek érdeklődésüknek megfelelően választhatnak a különböző jellegű tevékenységek között, pl. a bábkészítés, bábjáték, papírhajtogatás, rajzolás, festés, nemezelés, szövés-fonás, zenés torna, népi játékok, tánc, foci, stb. Az alsó tagozatos osztályokban homogén napközis csoportok működnek. Az egész napos foglalkoztatás választható formája az ún. guruló rendszer, amely elsősorban abban különbözik a hagyományos napközitől, hogy mindkét tanító tart tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A guruló rendszer napirendjét a két tanító alakítja ki a gyerekek életkorának megfelelően, optimális terhelésüket figyelembe véve. A tanulók délelőtti és délutáni foglalkozásai egymásra épülésének egy lehetséges formája a következő. 7.30 – 7.55 Gyülekezés. 7.55 – 8.30 Beszélgetőkör, reggeli, vagy 8.00-tól reggeliig első tanórai foglalkozás (ez esetben a reggeli 8.30 és 9.15 között van). 8.30 –tól ebédig szakórák, amelyeket megszakíthat egy 30 perces játékos, mozgásos foglalkozás. Ebéd és utána pihenő. 14.00 – 16.15 Szabadidős foglalkozások (kézműves, művészeti és sport foglalkozások), önálló tanulás. A délutáni foglalkozásokba tanítók és a szülők megállapodása szerint beépülhetnek a rajz, a technika, a testnevelés szakórák, vagy azok egy része. A guruló rendszerben működő osztályok napirendjét az iskola igazgatója hagyja jóvá.


46


VIII. Együttműködésünk a családdal "... A nevelési viszonyok összefüggő rendszerét gyakran olyan viszonypárokra bontják, mint: az iskolaügy irányítói és az igazgató, az igazgató és a nevelők, a nevelők és a neveltek, a neveltek és a szülők, a szülők és a szülők közötti viszony. Magáról a nevelési folyamatról szólva előbbieket nagyobb blokkokban foglalják össze: a pedagógus közösség és a szülői közösség, a szülői közösség és a gyermekközösség viszonyáról beszélnek. Ez a nevelési viszonyrendszer szükséges és elkerülhetetlen analízise. Mivel azonban egy rendszer sohasem alkotóelemeinek puszta tömege, a tulajdonképpeni hiba ott kezdődik, amikor a nevelési gyakorlatban ezeket a viszonypárokat külön-külön az egész viszonyrendszertől függetlenül kezdik el fejleszteni."

(Dr. Gáspár László)

A szülők és a pedagógusok közötti együttműködés tartalma s a szilárd családi és iskolai követelményrendszer a legfontosabb tényező a gyermekek szocializációjában, nevelésében. A családi életmód átalakulása s ezzel párhuzamosan a szülői nevelés alkalmazkodása az új életfeltételekhez és társadalmi igényekhez feszültségek és ellentmondások közepette napjainkban is tart. A családi életmód kisebb-nagyobb feszültségein általában felülkerekedik a szülők gyermekszeretete a neveléshez szükséges anyagi, erkölcsi és érzelmi feltételek biztosításának szándéka, a bizalom az iskola és a tanító iránt, valamint a gyermekek fejlődéséhez, tanulmányi és erkölcsi előrehaladásához szükséges családi tennivalók készséges vállalása.

Az együttműködés szervezett formáinak szabályozása "A szülő joga, hogy • megismerje a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról; • gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a neveléshez tanácsokat, segítséget kapjon; • a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon; • részt vegyen az iskolaszék megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy; • kezdeményezze a szülői munkaközösség létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében.


47


A szülő kötelessége, hogy • rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal; • elősegítse gyerekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. A pedagógus kötelessége, hogy • a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; • a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon; • a foglalkozási, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra hozza, a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztassa azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szükség van." (Közoktatási törvény) Az iskola és a szülők kapcsolatával foglalkozik az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata is, a következő fejezetekben: • Az osztályfőnök kötelességei • Az iskola munkarendje • Az iskola további kapcsolatrendszere A törvényi szabályozás elengedhetetlenné teszi, hogy az osztályfőnök és a szülők gyakran találkozzanak egymással. Mindkét fél érdeke, hogy ezek a találkozások minél hatékonyabbak legyenek, és a tanulók problémáira közösen találják meg a legjobb megoldásokat. Ebben a folyamatban a megelőlegezett bizalom, az empátia, a barátságos, humánus értékelés olyan követelmények a pedagógus viselkedésében, melyek az együttműködés alapját képezik. Az osztályfőnöknek ismernie kell: • a család szociális helyzetét ∗ együtt lakó családtagok száma ∗ a gyermek helye a lakásban ∗ a lakás egészségügyi, esztétikai helyzete ∗ a család kulturális színvonala • a gyermek kisgyermekkorára vonatkozó ismereteket ∗ betegségei ∗ bölcsődei, óvodai élményei ∗ esetleges fejlődési rendellenességei • a szülők nevelési módszereit ∗ egységes eljárások ∗ következetesség vagy következetlenség ∗ a gyermekkel való beszéd stílusa ∗ jutalmazási és büntetési szokások • a szülők véleményét az iskoláról (egyetértő, vitatkozó, támadó, védekező, elutasító) • a tanuló otthoni helyzetét ∗ viszonya szüleihez, testvéreihez, velük együtt élő nagyszüleihez, iskolán kívüli barátaihoz ∗ szerepe a családi munkamegosztásban


48


∗ otthoni tanulási szokásai, különórái ∗ szabadidős tevékenységei, kedves játékai • a gyermek értékelését a családban ∗ tárgyilagosság, elfogultság ∗ alul-, felülértékelés ∗ a jövőjéről alkotott elképzelések realitása Ha a szülő érzi, hogy gyermekében a pedagógus igyekszik minél több pozitívumot fellelni, és erre mint alapra támaszkodva építeni tovább a személyiségét, akkor ehhez a szülő segítséget fog adni. Legfontosabb a bizalom kialakítása a szülők és az iskola között. "A szavak: tanítanak és meggyőznek - az értelem gyermekei, a hangok és a mozdulatok azonban a szív szüleményei. Megindítók, elragadók és rábeszélők."

A kapcsolattartás formái • • • • • •

Szülői értekezlet Fogadóóra Családlátogatás Nyílt órák, nyílt napok Tájékoztatás SzMK megbeszélések

A szülői értekezletek • Leggyakoribb formái: ∗ tájékoztató, információs jellegű ∗ vita jellegű • Témái: ∗ tanulmányi kérdések ∗ nevelési kérdések ∗ a tanulók munkafegyelme, magatartása ∗ közös programok szervezése ∗ az iskola házirendjének megbeszélése ∗ tájékoztatás a pályaválasztás, a továbbtanulás lehetőségeiről ∗ tájékoztatás az iskola által szervezett szakkörökről, klubokról, előkészítőkről ∗ az osztály tanulmányi kirándulásának előkészítése ∗ javaslatok kulturális és szabadidős programokra ∗ tájékoztatás a táborozási lehetőségekről ∗ választott aktuális témák Ajánlás a témák évfolyamonkénti lebontásban 1. évfolyam 1. Az iskolai szokásrendek, az iskolaérett gyermek teljesítménye, magatartása, az átmenet nehézségei - óvodásból első osztályos lesz. 2. A félévi munka értékelése, helyes napirend kialakítása, az otthoni segítés formái. 3. Munka és pihenés. A játékok személyiségfejlesztő hatása. Milyen játékot vásároljunk? A nyári szünidő megtervezése. 2. évfolyam 1. Követelményrendszer, az osztály belső légköre, önállóság fejlesztése a családban.


49


2. A félév mérlege. Hogyan történik a második félévtől a tanulók értékelése. Értékelés és osztályozás az iskolánkban. 3. Jutalmazás és büntetés (ki, miért, hogyan?). 3. évfolyam 1. Követelményrendszer, szellemi és szociális fejlődés a kisiskolás korban. 2. A félév értékelése, munkamegosztás a családban, közösségi munkák az osztályban. Következetesség a nevelésben és a tanulásban. 3. Egészséges, kultúrált életmód, a családi együttlét örömei, a hétvégék nevelési lehetőségei: TV, video, múzeum, könyvek, színház, kirándulások. A 6-10 éves gyermek személyisége, önismeret, reális kritikai készség fejlesztése. 4. évfolyam 1. Követelményrendszer a tanulásról (hol, hogyan?), miben segíthet a szülő, a helyes tanulási módok feltárása. Az új értékelés. 2. A félév mérlege. Az erkölcsi szabályok, normák, alapvető illemtani ismeretek. A lányok és fiúk kapcsolata. 3. A szövegértő olvasás fontossága az önálló tanulás fejlesztésében és a mindennapi életben. A család beszédkultúrája, a leggyakoribb beszédhibák, a helyes ejtés és helyesírás közötti kapcsolat - a csúnya beszéd. 5. évfolyam 1. Ötödikbe léptünk. Átmeneti nehézségek, tanulási módszerek. Az év feladatai. 2. Félévi mérleg. Emberi kapcsolatok a mindennapi életben. Az iskola és a család kapcsolata. 3. A tömegkommunikációs eszközök hatása a gyermekek érzelemvilágára. 6. évfolyam 1. Egyén és közösség - felelősség másokért. 2. A félév mérlege. Munkára nevelés a családban. 3. Hogyan kezdjem? (Kamaszodó kapaszkodó.) 7. évfolyam 1. A család és az iskola. A környezet hatása a személyiségre. 2. A félévi munka értékelése. Önismeret, önértékelés. 3. Továbbtanulási nehézségek. Követelményrendszer. 8. évfolyam 1. A pályaválasztási döntés előkészítése. (Az iskolaválasztás gondja.) Értékrend a társadalomban, iskolában és a családban. 2. A félév mérlege. Még nyolcadikos a gyermekem. 3. A serdülők társas kapcsolatáról, a közösségbe való beilleszkedés problémáiról. 9. évfolyam 1. Átmeneti nehézségek. Társas kapcsolatok az új környezetben. 2. A félévi mérleg. Harc a káros szenvedélyek ellen (következményei, segítségnyújtás). 3. Önállósodás igénye, lázadozás. 10. évfolyam 1. A vizsgára felkészülésben hogyan segíthet a szülő. 2. A félév eredményei. Legyünk jóban önmagunkkal - szülő és gyermek kapcsolata a "lázadás" idején. 3. Mit csináljak a szabadidőmben? Ötletek adása. 11. évfolyam 1. A tanulók közti különbségek lecsapódása otthon, illetve iskolán kívül. 2. A félév értékelése. A hatékony tanulás, tanulási zavarok. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

50


3. A munka szerepe. 12. és 13. évfolyam 1. A munkahely megtalálása, a munkanélküliség problémája. 2. A félév mérlege. Felkészülés az érettségire. 3. A mindennapok esztétikája, örömei (útravaló). • A szülői értekezlet fajtái: ∗ az iskola éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek (évente 2-3 alkalommal: szeptemberben, februárban és májusban) ∗ szülői értekezletet tartunk akkor is, ha a szülők többsége kéri ∗ réteg szülői értekezlet ∗ 7-8. osztályosoknak a pályaválasztással kapcsolatban ∗ 1. osztályosok szüleinek előzetes tájékoztató ∗ táborozások, kirándulások, iskolai rendezvények esetén A fogadóóra A pedagógusok a fogadóórákon azzal teremtsék meg a szülő-gyermek beszélgetések légkörét, hogy minden gyermekben látják a jót, a "kincset" is. Célja: • lehetőség a szülők számára, hogy egyénileg információt kapjanak gyermekük előmenetelének, magatartásának alakulásáról, teljesítményéről; • lehetőség a tanárok számára, hogy párbeszédet, pedagógiai konzultációt folytassanak a szülőkkel, közösen találjanak megoldást pedagógiai, családi, egyéb problémákra. A fogadóórákon a legtöbb esetben az oktatás színvonalával, a pedagógus módszereivel, ellenőrzési és értékelési rendszerével iskolai szolgáltatásokkal kapcsolatosan merülnek fel kérdések, továbbá lényeges a tájékoztatás kérése az egyes tantárgyak követelményeiről, az oktatás módszeréről, a tankönyvekről, más iskolához viszonyított nevelési-oktatási eredményekről, az iskola feltételeiről, a továbbtanulás esélyeiről. Időpontja: • felső tagozaton: az éves programban meghatározott időpontokban, évente két alkalommal, novemberben és áprilisban. Novemberben külön napon tartjuk a fogadóórát az ötödik és a hatodik és külön a hetedik és a nyolcadik évfolyam számára. • alsó tagozaton: a nevelők a tanulók tanulmányi előrehaladásáról és magaviseletéről a szülőket folyamatosan tájékoztatják. A családlátogatás "A szülők felnőtt emberek, akik nem veszik szívesen - gyakran még a pedagógustól sem - (kivétel persze van) a nevelési tanácsokat. A szülők sokszor még akkor sem fogadják el (valósítják meg) a pedagógusok tanácsait, ha azzal látszólag egyetértenek. Sokan gyermekük nevelését csak 'a család belügyének' tekintik." (Dr. Komlósi Sándor)

Célja: • a tanuló megismerésének egyik legjobb módja. • a szülők saját környezetükben kevésbé feszélyezettek, mintha nekik kell az iskolába jönniük. • közvetlen képet ad a tanulók otthoni tanulási lehetőségeiről, a szülők nevelési eszközeiről, a szülők és gyerekek, testvérek kapcsolatáról.


51


• jobban megismerhető a tanuló egészségi állapota, személyiségfejlődésének eddigi útja, szabadidős tevékenységei, iskolán kívüli elfoglaltságai, otthoni feladatai, részvétele a családi munkamegosztásban. • az otthoni környezet segítő vagy gátló tényezőinek ismeretében hatékonyabban lehet a tanuló iskolai munkáját irányítani, a közösségben elfoglalt helyét javítani, illetve megszilárdítani. Időpontja a szülők és a pedagógus közös megállapodása alapján. Nyílt órák, nyílt napok A szülők ezen alkalmakkor közvetlenül megismerkedhetnek az iskolai élettel, az ott folyó nevelő-oktató munkával. Láthatják gyermekeiket, hogyan élnek az iskolai körülmények között, hogyan tevékenykednek és hogyan állják meg helyüket. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a pedagógus a szülőket az iskolai nevelőmunka tényleges támogatására megnyerje. Mindenképpen célszerű nyílt napra meghívni az első osztályos tanulók szüleit, hiszen ők rendelkeznek a legkevesebb információval az iskolai életről. Különösen fontos, hogy lássák a tanító gyakorlási eljárásait, hogy otthon ezeket alkalmazni tudják. Jó, ha tisztában vannak a tanuló egész napi terhelésével, ezért érdemes nyílt órákat tartani a napközis, illetve iskolaotthonos foglalkozásokon is. A felső tagozatban is érdemes megismertetni a szülőkkel az egyes tantárgyak speciális módszereit. Időpontja: igény szerint, közös megállapodás alapján. Tájékoztatás: A tájékoztató füzet a szülőkkel való napi kapcsolattartás lehetőségét biztosítják. Tartalmazzák a tanulókra vonatkozó személyi adatokat, amelyeket a szülők töltenek ki. Ennek alapján tudja az osztályfőnök az osztálykönyv rovatait kitölteni. A szülők kötelesek az ellenőrzőt rendszeresen (hetente) átnézni és aláírni. "Az iskola értesítései, a szülő kérései" rovatban rövidebb közérdekű közleményeket hozhat a pedagógus a szülők tudomására, illetve hasonlóképpen rövidebb információkat kaphat a szülőktől ami azonnal bemutatást és aláírást igényel mindkét fél részéről. Hosszabb terjedelmű közlendőkre szánjunk külön levelet. A tanuló hiányzásainak igazolását legfeljebb három napig szintén az ellenőrző útján tehetik meg a szülők. A legégetőbb problémák megbeszélése telefonon is lehetséges. Így történik a személyes találkozásokkal kapcsolatos időegyeztetés is. Pedagógusok a szülőkkel kötetlen beszélgetéseket is folytatnak. Ezekre véletlen utcai találkozások, kirándulások, ünnepélyek alkalmaival kerül sor. "A szülők és a pedagógusok együttműködése nem lehet "hivatali" viszonyulás, nem lehet egymás elleni küzdelem, hanem csak igazi "embernevelő" koalíció lehet." (Dr. Komlósi Sándor)

Szülői munkaközösség Az iskola igazgatója az iskolai szülői választmány év eleji és félévi megbeszélésén tájékoztatja a szülőket a tanév programjáról, a nevelőtestület döntéseiről, az iskola házirendjéről, működéséről, helyzetéről, az esetleges változásokról. "... összegzésként azt mondhatom, hogy a sikeres együttműködéshez a legfontosabb a jól felkészült, hivatástudattal rendelkező, magas pedagógiai kultúrájú pedagógus és a jó együttműködési készséggel rendelkező szülő. Valamint olyan nevelőtestület, melynek tagjai az együttműködést egyformán fontosnak tartják és ennek érdekében tevékenykednek. A kudarc okai közt szereplő időhiány és közömbösség is leküzdhető, ha az előbbi feltételek adottak..." (Dr. Füle Sándor)


52


IX. A diákönkormányzat A diákönkormányzat léte és működése elősegíti, hogy a diákok saját alkotásukként is megélhessék iskolai életüket, hogy a társadalom kreatív, alkotó tagjává váljanak. A demokratikus jogok érvényesítési technikáinak elsajátítása az állampolgári nevelés eszköze. A jól működő DÖK segíti a tanulók és a pedagógusok kapcsolatát, elősegíti a gyermekközpontú iskolánkban a demokratikus közélet kialakulását, fejlődését. Célunk: • az érdekartikuláció illetve az akarat-érvényesítés technikáinak az iskola mindennapi életében történő alkalmazása, ezek elsajátítása és közös gyakorlása • az iskolai konfliktusok lehetséges megoldás-módjainak tanulása és alkalmazása révén erősíteni a diákok jog- és érdekvédelmét, elősegíteni a partneri viszony kialakulását. Ennek érdekében: • a tanulóknak ismerniük kell jogaikat • támogatni kell a jogok érvényre jutását • szükséges a döntéshozatal különböző technikáinak megismertetése, gyakoroltatása A DÖK nemcsak a diákjogok érvényesülését biztosítja, hanem programszervezői feladatokat is ellát. A DÖK javasolt feladatai: • a DÖK működési szabályzatának megalkotása • részvétel a házirend korrekciójában, folyamatos karbantartásában, illetve ezek kezdeményezése • a DÖK jogi státuszának, gazdálkodási mozgásterének ismerete és megértése • együttműködés különböző szervezetekkel • az iskolai és a felnőtt közélet hasonlóságinak felismerése, előkészítés a felnőtt közéletre • szervezett módon való vélemény-nyilvánítás • közreműködés egyéni problémák megoldásában • állásfoglalás az értékelés és osztályozás kérdésében • hagyományok ápolása • anyagi források felderítése - külső segítség megszervezése • részvétel a DÖK munkájához kapcsolódó pályázatokon • az iskolaújság szerkesztése • a DÖK vezetőjének felkészítése (utánpótlás) • kiemelkedő munkát végző diákok jutalmazása Tevékenységi formák: • a diáktanács megbeszélései • diákközgyűlés • az iskolaújság szerkesztése • programok szervezése, pl.: őszi kirándulás, Valentin-nap, iskolai disco • diákigazgató választás, fordított nap • iskolai programok segítése, részvétel azok szervezésében, pl.: farsang, gyermeknap, iskolanapok, a Föld napja, sportnap. A DÖK működése hozzájárul nevelési céljaink megvalósításához, ugyanakkor tevékenysége csak akkor lehet eredményes, ha a nevelőtestület figyelemmel kíséri, segíti a DÖK munkáját.


53


X.

Gyermekvédelem Pedagógiai programunk egyik legfőbb célkitűzése a valódi esélyegyenlőség megvalósítása. A differenciált tanulásszervezési eljárásokkal nemcsak a különböző képességű, hanem a különböző szociális és kulturális környezetben nevelkedő gyerekek számára is igyekszünk maximálisan biztosítani a képességeik kibontakoztatásához szükséges feltételeket. A gyermek- és ifjúságvédelem emellett további sajátos feladatokat ró a nevelőtestület tagjaira. Az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős munkaköri kötelességeit a Működési Szabályzat tartalmazza. A nevelőtestület további nevelési feladatai a veszélyeztetettség megelőzése, illetve következményeinek csökkentése érdekében: • a gyermekek megértő, de okos szeretete • pedagógiai optimizmus • tapasztalatok, javaslatok megbeszélése az egy osztályban tanító kollegák között • tapintat, türelem, feltétlen diszkréció • a családi környezet megismerése • a tanulók viselkedésében, teljesítményében bekövetkező negatív változások okainak kiderítése, a tanulók hiányzásának figyelemmel kísérése • szükség szerint a tanuló napközi otthonba irányítása, együttműködés a napközis nevelővel • közreműködés a különböző lehetőségek felkutatásában ahhoz, hogy a nem ingyenes iskolai tanulmányi és egyéb szolgáltatások is elérhetők legyenek az anyagi problémákkal küszködő családok számára • a szülő meggyőzése az iskolán kívüli szervezetek (Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Tagozatú Ált. Isk., önkormányzati hivatal, orvos, stb.) segítségének igénybevételére • a család figyelmének felhívása arra, hogy a tanítási szünetekben felügyelet nélkül maradó tanulók több szempontból is veszélyeztetettek, a lehetséges segítségek igénybevétele • együttműködés az iskola gyermekvédelmi felelősével, az észlelt problémák jelzése, segítség kérése a szükséges intézkedésben


54


XII.

Egészségnevelési, környezetnevelési, fogyasztóvédelmi program és az áldozattá válás megelőzésének programja 1. Egészséges életmódra nevelés Alapelv: Az egészséges életmódra nevelést nevelőmunkánk fontos részeként végezzük. Az egészségnevelés folyamatosságára törekszünk, mert csak így szerezhetők meg azok a képességek, amelyek segítségével az egyén önmaga választja az egészséges életmódot. Az egészséges életvitelt megalapozó szokások kialakítása ismeretekre alapozott cselekedtetéssel, pozitív beállítódások kifejlesztésével történik. Célok: • Az egészséges életvitelre képes ember és az egészség értékként való tiszteletére nevelés. • A szomatikus és mentális kultúra megalapozása, ehhez nélkülözhetetlen ismertetek és szokások elsajátíttatása, gyakorlása. • Fokozatosan felkészíteni a tanulókat az iskolázás folyamán rájuk váró szellemi és fizikai megterhelésre. Tudják leküzdeni a nehézségeket, örüljenek a sikereknek. • Sajátítsák el a sportszerű magatartáshoz szükséges erkölcsi és akarati tulajdonságokat. • A balesetek (eszközhasználati, közlekedési) megelőzése, a helyes közlekedési szabályok szerinti közlekedés elsajátíttatása. Feladatok: • elfogadó, segítőkész magatartás, • konfliktust megoldó képesség fejlesztése, • krízishelyzetbe jutottak segítése, • veszélyes anyagok veszélyeztető tényezőinek megismertetése, • veszélyes készítmények helyes kezelése, legfontosabb szabályainak elsajátíttatása, • veszélyhelyzetek megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges képességek fejlesztése, • az önálló gyalogos közlekedés elsajátíttatása, • tömegközlekedési eszközök használatának elsajátíttatása, • balesetek elkerülésének módjára nevelés, • a káros szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, drog) kialakulásának megelőzése: részt veszünk a Budapesti Rendőr Főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által vezetett „DADA-programon” • a szexuális kultúra és magatartás kialakulásának alapozása a Szűlészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság „A-HA” programja segítségével, • a párkapcsolat és családi életre való felkészítés, • mindennapi testedzés: testnevelés, játékos mozgás, sportkör (1.sz. melléklet), ügyességi versenyek, akadályversenyek, • a tanulók fizikai állapotának felmérése a „Hungarofit” teszt próbái szerint (2. sz. melléklet). • A mindennapos testmozgás biztosítása (4. fejezet).


55


Követelmények: A tanuló: • ismerje és alkalmazza életkorának és körülményeinek megfelelően a személyes és környezeti higiéniás ismereteket, • ismerje és alkalmazza az általános testápolás, egészséges öltözködés szokásait, • tartsa tisztán és rendben a szűkebb és tágabb környezetét, • vegyen részt környezetének kultúrált és esztétikus kialakításában, megóvásában, • ismerje és lehetőség szerint alkalmazza az egészséges táplálkozás szokásait, • ismerje és alkalmazza a helyes napirendet, legyen képes úgy alakítani napirendjét, hogy jusson ideje pihenésre, regenerálódásra, aktív kikapcsolódásra, • végezzen elegendő mozgást, • rendszeresen sportoljon, játsszon a szabadban, • óvja saját és társai testi épségét. • tudja a baleset megelőzés szabályait, a betegségek elkerülésének lehetőségeit, törekedjen egészségének megóvására. Az iskolai nevelő-oktató munkát sok szálon szövi át az egészséges életmód alapozását szolgáló tevékenység. Területei: • Tanórák • Osztályfőnöki órák • Tanórán kívüli foglalkozások • Vöröskeresztes szakkör • Kerékpár szakkör • Elsősegélynyújtó tanfolyam • Egészségügyi vetélkedő • Tisztaságverseny • AIDS kortársképzés • Séták és kirándulások A testi nevelést nem szűkítjük le a testnevelés órákra. A mozgásigény kielégítésére – ha szükséges – óra közben is aktív mozgást iktatunk be. Az állóképesség fejlesztésére a testnevelés órákon kívül naponta legalább 30-45 percet fordítunk mozgástevékenységre. (zenés torna az udvaron, ebéd utáni szabadidőben.) Az egészségnevelés minden tanár nevelőmunkájának szerves része. Beépítjük a tantárgyak rendszerébe, az osztályfőnöki és a napközis nevelőmunkába. Az egészséges életvitelt alapozó szokások kialakítása ismeretekre alapozott cselekedtetéssel, pozitív beállítódások kifejlesztésével történik. Különös gondot fordítunk a személyi és környezeti higiéniára, az esztétikus környezetre, a helyes napirendre, az étkezési kultúrára, a mozgás, a sport és a természetjárás fontosságára.


56


2. Környezeti nevelés Fogalma: „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: • megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; • kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; • felkelti az igényt, képessé tesz: = a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; = összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; = a problémák megkeresésére, okainak megértésére; = kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a megoldások megkeresésére; = az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, környezeti kérdésekben; = a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004) „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970) Alapelve: Elősegíteni az egyetemes természetnek, mint létező értéknek a tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével és kultúrájával együtt. Céljai: • A környezettudatos életmódra nevelés: a természetet ismerő, óvó- és védő viselkedésmód alakítása; környezetbarát takarékos szemléletmód formálása. • A környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartás, annak megőrzésének igénye és akarata. • A környezet szeretete és védelme. • Környezeti nevelés a nevelési célrendszer szerves része, kiemelt hangsúllyal minősített, folyamatos, minden nevelőre kiterjedő munka. • A megvalósítás komplex feladat, a nevelő-oktató munka valamennyi területét és elemét áthatja; tantárgyközi kapcsolatok erősítését, egységes nevelői szemléletet feltételez. • A környezeti nevelési programunk hozzájárul a személyiség sokoldalú, harmonikus fejlődéséhez. A permanens tanulás képességéhez nélkülözhetetlen kompetenciák (értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés, kommunikáció) megszervezéséhez.


57


• A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek (differenciált foglalkozások, egyénre szabott feladatok) hozzájárulnak az esélyegyenlőtlenségek csökkentéséhez. • Elősegítik a pedagógia minőségi változását: a tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet. Feladatai: • a természettudományos gondolkodásmód fejlesztése, • a környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése, • a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerése és elemi szintű értékelése, • a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerése és megőrzése, • a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek vállalása és a jogok gyakorlása, • környezetkímélő magatartás, • ismeretek jelenlegi folyamatokról, melynek következményeként a bolygónkon válságjelenségek mutatkoznak, • ismerkedés a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív hatásaival a környezet tükrében. • Részvétel a közvetlen környezetük (iskolaudvar, játszótér, parkok) értékeinek megőrzésében, gyarapításában, • erkölcsi alapelvé váljon a természet tisztelete, a felelősség a környezeti károk megelőzésében. A környezeti nevelés minden pedagógus és valamennyi tantárgy feladata! Az iskolába kerülés első napjától tudatos munkával irányítjuk a tanulók figyelmét a természet értékeire, azok megóvására, illetve a károsító hatások kiküszöbölésére a szakórákon, az osztályfőnöki órákon, és a tanítási órákon kívüli nevelési helyzetekben. Készségek fejlesztése: • • • • • • • • • • •

alternatív problémamegoldó gondolkodás ökológiai szemlélet, gondolkodásmód analizálás – szintetizálás problémaérzékenység, integrált megközelítés kreativitás együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítőkészség vitakészség, véleményalkotás kommunikáció, médiahasználat konfliktuskezelés és megoldás állampolgári cselekvés és részvétel értékelés és mérlegelés kézsége

A környezeti nevelés színterei • Hagyományos tanórák A tanórákon kiaknázzuk a tananyag adta lehetőségeket a környezettudatos szemlélet formálása érdekében. Kiemelt helyet kapnak a köznapi élethez kapcsolódó vonatkozások. Az interaktív módszerek mellett jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés. A Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

58


szemléltetés hagyományos audivizuális és informatikai lehetőségeit egyaránt felhasználjuk, alkalmazzuk. Az élményszerűségre gondot fordítunk. • Tanórán kívüli programok Erdei Iskola Nyári tábor Vándortábor Kirándulás: évszakonkénti túrák Múzeumlátogatás: Természettudományi, Mezőgazdasági, Néprajzi, Közlekedési Állat és Növénykerti látogatás (örökbefogadás) Akvárium Planetárium Víztározó (Gellérthegy) Versenyek: biológia, földrajz, természetismeret Jeles napok: = A „Víz világnapja” március 22. = A „Föld világnapja” (április 22. = „Madarak és fák napja” május 10. = „Környezetvédelmi világnap” június 15. = „Ózon világnapja” szeptember 16. Filmvetítés: természeti katasztrófák Akciók: = papírgyűjtés = elem-, alumíniumgyűjtés Kiállítások: rajz és fotó, „Földünk csak egy van” - iskolai faliújság Pályázat: „Szeretlek, féltelek természet” - rajz verseny Vetélkedő: „Ki tud többet a természetről” Ezen programok közül azokat, melyeknek költségkihatása van, csak az érintett tanulók szüleinek előzetes írásbeli hozzájárulása (kérése) esetén szervezzük meg. Programunk megvalósításához iskolán belüli és iskolán kívüli együttműködésre törekszünk. • Minden tanár feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Szorosabbra fűzzük a munkaközösségek együttműködését, hogy a környezeti nevelés célja egységes szemlélettel valósuljon meg. • Minden diák feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. A „mosolygó jelvény” megszerzésének egyik kritériuma ennek a feladatnak a tejesítése. • A szülői ház feladata, hogy megerősítse gyermekében azt a környezettudatos magatartást, amelyet az iskola közvetíteni kíván. Vagyis az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, továbbá lehetőségeikhez mérten támogassák a környezeti nevelés programjainak anyagi fedezetét. • Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelés programjának (papírtakarékosság, papírgyűjtés, nyomtatópatron gyűjtés, példamutató takarítás, környezetkímélő takarítószerek alkalmazása). • Környezetvédő civil szervezetek bevonása az iskolai munkába (előadás, filmvetítés, továbbképzés), Zöld Szív szervezettel együttműködés.


59


3. Az iskolai sportkör szakmai programja Az iskola személyi és tárgyi feltételei labdarúgás, kosárlabda sportágakban, esetenként az atlétika egyes ágaiban teszik lehetővé a tanulók foglalkoztatását. Ezek a lehetőségek a diákönkormányzat igényeivel is egybeesnek. Az iskolai sportkör sportcsoportokként 2x45 perces foglalkoztatási lehetőséget biztosít a tanulóknak. A sportcsoportok megoszlása, V., VI., VII. és VIII.-ik évfolyamon fiú és lány sportcsoport. Ez a korcsoportos megoszlás a kerületi versenyrendszer igényeihez igazodik. Működik még egy III.-IV. osztályos sportcsoport, ők kerületi alsó tagozatos versenyekbe kapcsolódnak be. A sportkör feladata az iskolán kívüli szabadidős tevékenység és az egészséges életmódra nevelés mellett, a diákok versenyrendszerbe való bekapcsolása és felkészítése. A felkészítést és a kiválasztást szolgálja a házibajnokságok rendszere. A tanórákon a tavaszi időszakban labdarúgás és atlétika, a téli időszakban kosárlabda. Személyi feltételek: három testnevelő tanár és egy testnevelés speciális kollégiumot végzett tanítónő. Szeptember V. - VI. osztály labdarúgó házibajnokság VII. - VIIl. osztály leány kosárlabda házibajnokság Felkészítés a kerületi versenyekre - labdarúgás - kosárlabda VII. – VIII. osztály kerületi labdarúgó bajnokság Október III. – IV. osztály VII. - VIIl. osztály

partizánlabda házibajnokság kerületi labdarugó bajnokság

November IIl. – IV. osztály VII. - HII. Osztály

zsinórlabda bajnokság leány kerületi kosárlabda bajnokság

December IIl. – IV. osztály VII. - VIII. osztály

kerületi partizánlabda bajnokság leány kerületi kosárlabda bajnokság

Január V. - VI. osztály V. - VI. osztály III. -IV. osztály I. - II. osztály

Február VII. - VIII. osztály V. - VI. osztály Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

kerületi leány kosárlabda bajnokság kerületi fiú kosárlabda bajnokság kerületi zsinórlabda bajnokság ügyességi verseny

kerületi kosárlabda bajnokság kerületi leány kosárlabda bajnokság 60


Március-Április V: - VI. osztály IX.- XII. osztály Máius III. - IV. osztály V. - VI. osztály VII. - VIII. osztály

kerületi labdarugó bajnokság

kerületi atlétikai versenyek

4. Mindennapos testmozgás A mindennapos testmozgás célja, elvei: A testnevelés a közoktatásban nem csupán egy tantárgy. Civilizált világunkban mind a gyermek-, mind a felnőtt-, mind az öregkorban életmódunk szerves része kell, hogy legyen. Mi célja lehet egy tanítónak oktató-nevelőmunkája során? Elsősorban egészséges, kiegyensúlyozott, életörömmel teli ifjúságot felnevelni, aki felnőtt korában alkotóképes és eleget tud tenni a társadalom- és a saját maga támasztotta követelményeknek. A megfelelő testállapot feltételeihez tartoznak azok a testi kondíciót növelő vagy megtartó mozgástevékenységek, amelyek az emberek életörömét, egészségét fokozzák. Enélkül nem beszélhetünk egészségről. Az egészséges testállapothoz szükséges a testmozgás igénye, a sport szeretete. A tanító, a tanár a népesség egészségét sok irányba befolyásolni tudó, jelentős személyiség. Éppen ezért az iskola alapvető célja kell hogy legyen az egészség, a testi-lelki épség megőrzése, a szervezet tűrőképességének, edzettségének, mozgáskultúrájának fejlesztése. A megvalósítás lehetőségei a.) Helyszín: tornaterem, terasz, néptáncterem, százház utcai sportcsarnok Tornaterem: iskolánkban a tornaterem a testnevelés órák fő színtere. Sajnos a sok osztály miatt kevés lehetőség van arra, hogy azok az osztályok, akiknek nincs az adott napon testnevelés órájuk, bejussanak a tornaterembe. Alkalmazzuk a csúsztatott órákat, amik lehetővé teszik, hogy a szünetet is beosztva több osztálynak is lehetősége van a termet használni. Ehhez az alsós testnevelési órákat tömbösítjük. Terasz: ezen a területen leginkább azok az osztályok tartózkodnak, akiknek a III. emeleten van a tantermük. Sajnos a terasz rossz időben (eső) nem vehető igénybe, mivel nem fedett. A teraszt körbevevő kerítés magassága nem igazán teszi lehetővé, hogy labdás játékokat végezhessenek a gyerekek, mivel a labda leesése balesetet okozhat (okoz) az udvaron lévők körében. Tervezzük a terasz kerítésének megnövelését hálóval vagy fém kerítéssel. Néptáncterem: ez a terem a táncórák fő színtere. A terem maximálisan kihasznált délelőtt és délután egyaránt. százház utcai sportcsarnok: ebbe a sportcsarnokba egyes osztályok dupla testnevelés órán szívesen átjárnak, mivel az iskolában nehezen lehetett volna megoldani, hogy a tornatermet abban az időben, amikor órájuk van, használhassák. Ez a sportcsarnok méretét tekintve nagyon alkalmas a testnevelés órák, valamint egyéb sportrendezvények tartására. Időpont, pedagógus: A heti 2 néptánc órán és 2,5-3 testnevelés óra, valamint az évfolyamonkénti 1 összevont játékos sportfoglalkozás biztosítja a mindennapos testedzést.


61


5. Fogyasztóvédelmi program A iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására a helyi tantervünkben az egyes tantárgyak tantervei, a tantárgyak sajátosságaihoz igazodva biztosítják, hogy: a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket és felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztó önvédelmi ismereteire és a jogorvoslat módjára alaposan fel kell készíteni a leendő fogyasztókat. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: a.) az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez b.) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz c.) a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között d.) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez e.) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez f.) az egészséges és elviselhető környezetben való élethez g.) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai. Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények). Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

62


Módszertani elemek: A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák. • Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól • Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása • Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel (pl. séta a piacon, vagy vásárcsarnokban, számlaadási kötelezettség tapasztalatai, mit tartalmazzon a számla) • Egy pénzintézet és egy energiaszolgáltató tevékenységének megismertetése, a tapasztaltak kiértékelése. • Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel • Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése) • Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) A vásárlás során az alábbiakra kiemelt figyelmet kell fordítani: • az alkalmazott reklám, annak hatékonysága, • az élelmiszerek fogyaszthatóságának, eltarthatóságának kérdése, lejárt fogyaszthatósági idejű • élelmiszerek esetén mi a teendő? • a lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása, • a Vásárlók Könyve, az abban szereplő bejegyzések sorsa, a biztonsági őrök feladata, hatásköre a kereskedelmi egységekben.

6. Az áldozattá válás megelőzése Iskolánk tanulói nemcsak életkorukból, de az iskola elhelyezkedéséből adódóan is könnyebben kerülhetnek olyan helyzetekbe, melyekben nem képesek megfelelő döntéseket hozni, áldozattá válhatnak. Ezért elengedhetetlen követelmény számunkra, hogy olyan széleskörű ismereteket és magatartásmód formákat közvetítsünk tanulóink felé, melyek birtokában nagyobb eséllyel kerülhetik el a drogfogyasztást, a szenvedélybeteggé válást, a fiatalkori csoporthatásokból adódó deviáns magatartásformákat, a bűncselekmények elszenvedését és egyben a bűnelkövetővé válást is. Célok: = a tanulók legyenek tisztában a biztonság fogalmával és kérdéskörével = idejében ismerjék fel a veszélyforrásokat, = ne bízzanak meg feltétel nélkül az idegenekben = ismerjék és alkalmazzák az önvédelem különböző formáit = ismerkedjenek meg a szenvedélybetegségek körébe tartozó szerek károsító hatásaival = törekedjenek értéktárgyaik megóvására = szembesüljenek a média pozitív és negatív személyiségformáló hatásaival = fejlődjön a pozitív énképük, önértékelésük = ismerjék meg az alapvető emberi jogok, a gyermeki jogok gyakorlását Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

63


= ismerjék meg és építsék be a személyiségükbe az áldozattá válás elkerülésével kapcsolatos trükköket és tanácsokat = ismerjék fel a „diákcsíny” és a bűncselekmény között lévő határt = alakuljon ki bennük a problémás helyzetek megoldásának képessége, a helyes viselkedési attitűdök. Megvalósítás színterek: = osztályfőnöki óra = szabadidős osztályprogramok, kirándulások Módszerek: = ismeretterjesztő előadás = szituációs gyakorlatok = dramatikus, problémamegoldó szerepjátékok = filmvetítés = projektmunka


64


XIII.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az itt szereplő listában olyan eszközöket is felsoroltunk, amelyek a korszerű nevelő-oktató munkához elengedhetetlenek, azonban ma még nem állnak az iskola rendelkezésére. 1. Helyiségek: 27 db tanterem, +1 tanterem a nyáron épül; 8 db szaktanterem (1 fizika-kémia előadó, 2 technika, 1 éne-zene, 2 számítástechnika, 1 nyelvi, 1 rajz); 1 db tornaterem, 1 db néptáncterem; 1 db logopédiai szoba; 1 db könyvtár; 1 db sportudvar, 1 db játszóudvar, 1 db játszóterasz; szertárak, irodák, nevelőtestületi szobák. 2. Bútorzat A tantermek bútorzata, berendezése attól függően változik, hogy: − milyen életkorú tanulók járnak az adott osztályba; − milyen munkamódszerekkel dolgozik az adott tanulócsoport.. A kisiskolások tantermi berendezésének is lehetőséget kell adnia az életkornak megfelelő, változatos tevékenységekre, a játékra, pihenésre. A bútorok összeállításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyerekek zöme egész napját az iskolában tölti. Minimális berendezés: − tanulóasztalok, székek (a létszámnak megfelelően); − szekrények, polcok a tanulók felszerelésének tárolására; − szekrények, polcok a közös felszerelések, játékok, tanulást segítő eszközök tárolására; − szeméttároló; − tábla az életkornak megfelelő vonalazással, az ének-zene tagozatos osztályokban hangjegyvonalas is; − függönyök, szőnyeg; − hirdetőtábla. A tanulók a téli, illetve váltó ruházatot a folyosón elhelyezett szekrényekben, ha erre nincs mód, az osztályteremben elhelyezett szekrényekben tárolják. Az ének-zene tagozatos osztályokban pianínó. 3. Szaktantermek berendezése (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények) a) számítástechnikai terem − flipchart; − számítógépasztalok - tanulónként 1 db; − számítógépek és tartozékai tanulónként 1 felszerelés; − nyomtató, szkenner – legalább 1 db; − szerver + hálózati elemek 1 db; − az oktatáshoz szükséges, tanterv szerinti szoftverek.


65


b) idegen nyelvi szaktanterem − nyelvi labor berendezés tizenhat tanuló egyidejű foglalkoztatására; − magnetofon; − írásvetítő; − oktatási segédeszközök, szemléltető eszközök a tanterv szerint; − számítógép legalább 1 db. c) természettudományi szaktanterem − vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) - három tanulónként 1 db; − elszívóberendezés - tantermenként 1 db; − vegyszerálló mosogató - két asztalonként 1 db; − fali mosogató - tantermenként 1 db; − poroltó - tantermenként 1 db; − mentőláda - tantermenként 1 db; − eszköz- és vegyszerszekrény – 2 db; − méregszekrény (zárható) – 1 db; − eszközszállító tolókocsi - tantermenként 1 db; − törpefeszültségű csatlakozások - tanulóasztalonként 1 db; − a tanterv szerinti demonstrációs eszközök, oktatási segédeszközök, tanulókísérleti eszközök, szemléltető táblák, segédtáblák; − videolejátszó; − számítógép – legalább 1 db. d) rajz szaktanterem − rajzasztal (rajzpad, rajzbak) - tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely; − tárgyasztal (állítható) - tantermenként 2 db; − írásvetítő vagy episzkóp, diavetítő, videolejátszó; − mobil lámpa (reflektor) – 2 db; − vízcsap (falikút) – 2 db; − szemléltető eszközök, anyagok, oktatási segédeszközök a tanterv szerint; − számítógép – legalább 1 db. e) ének szakterem − pianínó – 1 db; − ötvonalas tábla; − CD lejátszó, lemezjátszó, magnetofon; − tárolópolcok; − szemléltető eszközök, oktatási segédanyagok, kották a tanterv szerint; − számítógép – legalább 1 db. f) technikai szaktanterem − tanulói munkaasztal - tizenöt tanuló részére; − állítható magasságú támla nélküli szék - tizenöt tanuló részére; − gépek, szerszámok, tanulói munkaeszközök, anyagok a tanterv szerint; − számítógép – legalább 1 db. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

66


g) néptánc terem − táncszőnyeg; − tükör; − pianínó; − CD lejátszó, lemezjátszó, magnetofon, videolejátszó. 4. A tornaterem felszerelése: − kislabdák, labdák; − tornaszőnyegek; − tornapadok; − zsámolyok; − bordásfalak; − mászókötelek; − gumikötelek, ugrókötelek; − medicinlabdák; − stopper; − kiegészítő tornakészlet; − egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések; − a tantervben szereplő sportágakhoz szükséges eszközök; − kapuk, kosarak. 5. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök A tantervben szereplő követelmények teljesítéséhez az iskolának rendelkeznie kell a korszerű, az oktatás hatékonyságát segítő, szemléltető, a tanulói munkáltatást segítő eszközökkel. Ezek jellege tantárgyanként eltérő, ezért a legjellemzőbbeket felsoroljuk: − magyar nyelv és irodalom: szemléltető táblák, lexikonok, könyvek, enciklopédiák, helyesírási útmutatók, az oktatást segítő szoftverek (szövegszerkesztők); − történelem: térképek, szemléltető táblák, lexikonok, könyvek, enciklopédiák, az oktatást segítő szoftverek; − idegen nyelv: helyzeteket bemutató és egyéb szemléltető táblák, szótárak, hanganyagok, az oktatást segítő szoftverek; − matematika: szemléltető eszközök (pl. testek, síkidomok), táblák; táblai vonalzókészlet, feladatgyűjtemények, az oktatást segítő szoftverek; − földrajz: térképek, modellek, szemléltető táblák, videofilmek, az oktatást segítő szoftverek; − biológia: modellek, metszetek, mikroszkópok, tanulókísérleti eszközök, szemléltető táblák, videofilmek, az oktatást segítő szoftverek; − kémia: modellek, demonstrációs eszközök, vegyszerek, laboratóriumi eszközök, tanulókísérleti eszközök, szemléltető táblák, videofilmek, az oktatást segítő szoftverek; − fizika: demonstrációs eszközök, tanulókísérleti eszközök, szemléltető táblák, videofilmek, az oktatást segítő szoftverek; − ének: lexikonok, könyvek, kották, hanganyagok, szemléltető táblák, az oktatást segítő szoftverek (dallamszerkesztők); − rajz: videofilmek, szemléltető táblák, reprodukciók, diaképek, az oktatást segítő szoftverek (rajzszerkesztők). − nem tantárgyhoz köthető eszközök: udvari játékok, sportszerek, játékok az alsó tagozatosok, napközisek részére, speciális eszközök a logopédiai szobába.


67


XIV.

Bevezető a tantervhez Iskolánk a helyi tantervét az oktatás irányítását végző minisztérium által kiadott, a mindenkori Nemzeti alaptanterv szerinti minisztériumi kerettanterv alapján készítette el. A NAT változásakor a tantervet az átdolgozott kerettanterv szerint módosítjuk. A minisztérium által kiadott kerettantervet azzal az eltéréssel, használjuk helyi tantervként hogy: • saját tantervet alkalmazunk a néptánc tantárgyra, • a testnevelés tantervből a tánc anyagrészeket a néptánc tantárgyhoz csoportosítottuk át az ennek megfelelő időkerettel. Így a testnevelés heti 3 órájából 0,5 óra a néptánc tantárgynál szerepel. Az helyi tantervet eredetileg a Nemzeti alaptantervben előírt egységes követelmények (megjelent a 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet mellékleteként), az alapvizsga követelményei (megjelent a 24/1997. (VI. 5.) Korm. rendelet mellékleteként), az érettségi vizsgatantárgyak általános követelményei (megjelent a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet mellékleteként) alapján, több a helyi-tantervek kidolgozását segítő kiadvány, anyag (többek között a Raabe kiadónál megjelent Helyi tantervépítő) egyes ajánlatait, javaslatait felhasználva készítettük el. A helyi tantervet azóta többször át kellett dolgoznunk. Jelenleg az oktatási ágazatot irányító miniszter által kiadott kerettanterv szerinti képzési szakaszokat (1-4. évf., 5-8. évf. és 9-13. évf.) és tantárgyakat (ld. a később szereplő táblázatot, melyben x-et tettünk a tantárgy és a műveltségi terület találkozásához, ha a kérdéses tantárgy tartalmazza a jelölt műveltségi terület oktatási anyagát, vagy annak egy részét) alkalmazzuk. A kerettantervtől eltérő tantárgyat a már említett néptáncon kívül csak a gimnáziumban, a mozgókép kultúra és médiaismeretek, valamint a művészetek modulok összevonásával hoztunk létre. E tantárgy neve: művészetek. Megmaradt az évtizedes hagyományokra épülő néptánc. Emelt szintű tanítást ének-zenéből és angol nyelvből szervezünk továbbra is. A tanterv tartalmazza: • az évfolyamonkénti óratervet • tantárgyanként eltérő összeállításban a kerettantervek alapján előírt tananyagot és a fejlesztési követelményeket • a NAT-ban (kerettantervekben) előírt közös követelményeket • az egyes tantárgyak találkozási, kapcsolódási pontjait • az egyes témakörök óraszámait • a magasabb évfolyamra lépés feltételeit • az ismeretek számonkérésének formáit, a tanulók tantárgyi tudásának, teljesítményének értékelési módját • a tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elveit, a szükséges taneszközöket. Bontott csoportban oktatjuk az idegen nyelveket , az 5. évfolyamtól a technikát, a 9. évfolyamtól a matematikát, az anyanyelvet, részben bontjuk 7. és 8. évfolyamon a matematikát és az anyanyelvet (a 3 osztályt 4 csoportra osztjuk), 11. és 12. évfolyamon az érettségi tárgyakat. A 11.-13. évfolyamon a fakultációs órák keretében a tanulók matematika, magyar, történelem, angol, német, fizika, kémia, biológia, földrajz, ének-zene és informatika tantárgyak között Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

68


választhatnak. Alapszintű fakultációt magyar, matematika és idegennyelv tantárgyakból tartunk, ezek óraszáma heti 1 óra. Ezekre az órákra külön tantervet nem dolgoztunk ki, mert a tananyag megegyezik a kötelező órákon tanítottakkal. A további fakultációs órák anyagát a tantervekben külön jelöltük. Iskolánk emelt szintű érettségire készít fel az anyanyelv és irodalom, az idegen nyelvek, a matematika, a történelem és társadalomismeret, az informatika, a földrajz, a biológia, a kémia, a fizika és az ének-zene tantárgyakból. Az évfolyamokra és tantárgyakra bontott követelményeket, néhány kivételtől eltekintve, táblázatba szerkesztettük (kivételek: vizuális kultúra, földrajz - itt a fejlesztési követelményeket évfolyamonként a táblázatba szedett tananyag után írtuk le). A NAT a tananyagot és a fejlesztési követelményeket a jobb felhasználhatóság, könnyebb kezelhetőség érdekében szerepelteti külön. Miután e két oldal az oktatás során szerves egységet alkot, a tantárgyak egy részénél nem választottuk szét azokat. Így a környezetismeret, matematika, angol nyelv, idegen nyelv, kémia, fizika, testnevelés, ének, informatika, technika tantárgyaknál a tartalom címszó alatt összevontan, egybe szerkesztetten szerepeltetjük az oktatandó tananyagot és a részletes fejlesztési követelményeket. Néhány helyen azt a fejlesztési követelményt, amely egyben minimális követelmény is, a magasabb évfolyamba lépés feltételénél írtuk be. A műveltségi területek közös követelményeit a táblázat első sorában jelöltük. Amennyiben a közös követelmény a téma egészére vonatkozik, az utalást a cím mellé tettük és aláhúzással jelöltük. A használt rövidítések (az angol tanterv kivételével): Hon- és népismeret – Hon., Európai azonosságtudat – Eu., Környezettudatosságra nevelés – Körny., Kommunikációs kultúra – Komm., Testi és lelki egészség – Egészség, A tanulás tanulása – Tan., Pályaorientáció – Pálya. A tananyagot, (tartalmakat, fejlesztési feladatokat) egyes tantárgyaknál a 9. évfolyamtól, illetve a 11. évfolyamtól az óratervnek és a kétszintű érettségi vizsgának megfelelően differenciáltan, alap és emelt szinten fogalmaztuk meg. Az emelt szintet mindenhol dőlt betűs írásmóddal jelöltük. Külön tantervet dolgoztunk ki az ének-zene és az angol emelt szintű oktatásra. Az egyes témakörök tanításához szükséges óraszámoknál két értéket határoztunk meg. A táblázatban szereplő minimális óraszám kötelező érvényű, legalább ennyi órát kell az adott téma feldolgozására fordítani. A második szám az ajánlott (optimális) óraszámot jelöli. Az ajánlott óraszámok összege megegyezik az éves óraszámmal. Azoknál a tantárgyaknál, ahol egy évfolyamon többféle óraszám is lehetséges, az emelt szint plusz óráit a már említett dőlt betűs írásmóddal jelöljük. Általános célok, feladatok, fejlesztési követelmények

(valamennyi tantárgyra vonatkozóan) (ez a rész tartalmazza többek között a NAT-ban, annak 2007. évi módosításakor megjelent kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos, valamennyi tantárgyra kiterjedő feladatainkat)

1-4.évfolyam Az alapfokú nevelés-oktatás első négy évre terjedő pedagógiai szakaszának alapvető jellemzője az alapozás. Négyéves időtartama két kisebb, eltérő képzési célú szakaszra tagolódik. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

69


Az első két iskolai év bevezető szakasz, szerepe szerint előkészít az iskolai tanulmányokra. Gyermekre figyelő fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Felhasználja és továbbfejleszti az iskolába kerülő gyerek természetes tanulási motiváltságát, a megismerés és a megértés iránti érdeklődését, nyitottságát. Széles teret enged játék- és mozgásigényének kielégítéséhez. Kedvező feltételeket teremt a természetes fejlődési, érési folyamatok kiteljesedéséhez. Előkészíti, megalapozza a kulcskompetenciák kifejlődésének folyamatát. A tanító feltérképezi a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit. A gyerekek közötti különbségeket természetesként fogadja el. Kellő időt enged a tanulási feladatok pszichológiai feltételeinek beéréshez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez. A kezdő iskolaszakaszban, az iskolakezdés 3-4. évében folytatódnak a fenti fejlesztési prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább előtérbe kerülnek a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek való megfelelés igénye. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata a kisiskolások nevelésében a tanulók együttműködésére épül, kooperatív technikákkal operál. A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli a tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók előmenetelét fejlesztő értékeléssel segíti elő. Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák összetevőit: az alapvető rutinokat, képességeket és alapkészségeket, formálja az attitűdöket, közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatartási szokásokat alakít. Megtapasztaltatja az ismeretszerzés korszerű forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítja és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához. A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében. Kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási normák, szabályok elsajátításához, a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség fejlődését, érését, a felelős állampolgári magatartás megalapozását. Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását, tervezetten segíti a tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulókat. Kiemelten törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szokásostól eltérő ütemű fejlődéséből adódnak. A feldolgozásra kerülő tanítási tartalmak mennyiségének, nehézségi fokának, a haladás tempójának meghatározásában, valamint a tanítási módszerek, eszközök és munkaformák alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatalban mindenkor a tanulók fejlettségi jellemzői és fejlesztési igényei az irányadók. Értékközvetítő szerep A gyerekek nemcsak az iskolában tanulnak. Sokféle más forrásból is bőséges tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak. Ezeket az iskolának számon kell tartania, fel kell használnia nevelő munkájában. Különösen fontos feladata, hogy sajátos eszköz- és hatásrendszerével Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

70


olyan értékrendet közvetítsen, amelyik segít a gyerekeknek a spontán hatások és az őket érő információáradat kezelésében, értékelésében, az elfogadásukról való döntésekben. Az iskola célirányosan meghatározott értékrendjének közvetítésében – a kisiskolások nevelésében – kitüntetett szerepe van: - az iskola légkörének, információforrásokkal kapcsolatos nyitottságának, - a tanító és a tanulók érintkezésének és együttműködésének, - a kortársakkal kialakított magatartási kultúrának, - a gyerekek nevelésében a szülői házzal kiépített partneri viszonynak, függetlenül a szülők társadalmi és kulturális hátterétől, - az irányított társadalmi tapasztalatszerzésnek, mely kiterjed a társadalom minél szélesebb spektrumára, - a spontán szerzett tapasztalatok és tudás feldolgozásának (elemzésének, értékelésének) és felhasználásának, - különféle élethelyzetek tanulmányozásának (feladathelyzetek, tanulási szituációk, konfliktushelyzetek, veszélyhelyzetek, versengések, önkiszolgálás, másság jelenléte stb.), - az oktatás kultúraközvetítő, értékőrző hatásának, mely kultúra reprezentálja az országban lakók sokszínűségét. E csatornákon keresztül valósulhat meg már kisiskolás korban olyan értékek megtapasztalása és - az ismétlődő helyzetek újbóli átélése során – belsővé válása, amelyek alapozzák: - az aktív és felelős – nemzeti és uniós - állampolgári létre, - a modern gazdálkodásban való hasznos részvételre és - a közös nemzeti érdekek szolgálatára való eredményes felkészítést az intézményes nevelés keretein belül. Ilyen értékek például: - az emberi együttélés és kapcsolattartás értékei: egymás megbecsülése, a személyiség belső értékei iránti fogékonyság, az önértékek felismerése, az érdekérvényesítés, a kölcsönösség, a másság természetesként való elfogadása, a közösség ügyei iránti érdeklődés és feladatvállalás, a szabad véleménynyilvánítás, az önállóság; - a tanulás és a munka világához kapcsolódó értékek: a tevékenységmotiváció, a megismerés és az alkotó tevékenység iránti igény, a feladatért vállalt egyéni és közös felelősség, a feladat és a munka megosztása, együttműködés, megbízhatóság, kitartás a feladatok teljesítésében, tapasztalatok az erőfeszítés, a teljesítmény, a sikeresség összefüggéseiről, a vállalkozó kedv, a sikerek és a kudarcok elviselése, az újra kezdés képessége, a tervszerűség, gazdaságosság, igényesség a tevékenységek megvalósításában, önellenőrzés; - az értékőrző magatartás jellemzői: nyitottság, érdeklődés a saját és más népek kultúrája iránt, hagyományőrzés, a természeti, a társadalmi és a technikai környezet értékeinek és veszélyeztetettségének felismerése és tudatos védelme. 5-8. évfolyam Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képességek fejlesztését. A szakasz fejlesztési feladatainak megtervezésekor- igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz - figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor


71


kezdetétől a 7-8. évfolyamon (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli az anyanyelvi kommunikációt, az idegen nyelvi kommunikációt, az ezekhez szükséges képességek fejlesztését, valamint a matematikai gondolkodás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás alapképességeit, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Az alapozó szakasz funkciójának megfelelően elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése jellemző az 5-6. évfolyamon, míg a 7-8. évfolyamban az egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, bővítése, hatékonyságának növelése válik hangsúlyossá. Továbbfejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékeire. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működését és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. A közoktatásról szóló törvény 8.§-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban (1-4. évfolyamon) nem szakrendszerű oktatás folyik, míg az alapozó szakaszban (5-6. évfolyamon) részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás folyik. Az oktatás szervezés kialakult gyakorlatán változtatott a 2003. évi LXI. törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban, tehát 5-6. évfolyamán a korábbinál több időben folyjon, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. Az időkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig csökkent időben kezdődik el, illetve folytatódik a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon. A nem szakrendszerű tanítás szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll. A törvényi változtatás azzal jár, hogy az általános iskola 5-6. évfolyamain a tanítói (alsó tagozatos, nem szakrendszerű) tanulásszervezés időt és teret nyer, valamint a tanári (felső tagozatos, szakrendszerű) és a tanítói tanulásszervezés keveredhet - méghozzá iskolánként, sőt osztályonként eltérő mértékben, ahogy azt az intervallumban rögzített időkeretek is jelzik. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

72


Miközben a törvény kimondja a tanítói tanulásszervezés növelésének a kötelezettségét, és néhány szervezeti kérdésben is iránymutatást nyújt, nem foglal állást abban, hogy az 5. és 6. évfolyamokon folyó nevelés-oktatás kialakításában milyen tantárgyakat vagy műveltségi területeket milyen mértékben kell bevonni. Azt sem írja elő, hogy milyen legyen az időráfordítás egzakt aránya. A tanulásszervezés és a módszerek kiválasztásában valamint abban a kérdésben, hogy inkább tanítók vagy inkább tanárok tanítsanak, sem foglal állást, a törvényhozó az ezen évfolyamok pedagógiai-didaktikai kérdéseit az iskola helyi döntésére bízza, a helyi tanterv igények szerinti módosításával együtt. Az alapozó funkció tartamának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint és a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak. A felmérések és a vizsgálatok, az alapkészségekben e-területeken jeleznek problémákat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy magában foglalja – többek között - a kommunikációs képességeket, a szövegértést-olvasást, míg a problémamegoldás elsősorban a matematika tantárgyhoz köthető. Nincs azonban akadálya annak sem, hogy az 5. és 6. évfolyamok tartalmát más tantárgyak (műveltségi területek) bevonásával alakítsák ki (pl. művészeti nevelés, mely a tanulás iránti motiváció felkeltésének kiváló terepe), a témacsoportban feldolgozott tananyag (projektoktatás) is jónak tűnő megoldás. Álláspontunk szerint iskolánként, és az iskolán belül akár osztályonként is változhat a kialakított gyakorlat - vagyis nincs egységesen jó megoldás. Az időkeret megállapítása és felhasználása iskolai szintű döntést jelent. Minden évben befolyásolja az alapkészségekben mutatkozó elmaradás (a tanulói teljesítmények szintje), a kompetencia fejlesztésének iskolai szintű feladata. A nem szakrendszerű oktatás megszervezéséhez az adott iskolai évfolyamon meghatározott órakeret nem feltétlenül igényli azt, hogy minden tanuló részt vegyen a nem szakrendszerű oktatásban. Alkalmazni lehet azt az általános szabályt, miszerint az egyes feladatok megoldásához rendelkezésre álló időkeretet intézményi szinten kell meghatározni és felhasználni. Ennél a feladatnál az ötödikhatodik évfolyamra kell a számítást elvégezni és a felhasználást az adott évfolyamra megtervezni. Ne feledkezünk meg arról, hogy a nem szakrendszerű oktatás egyik fontos feladata, hogy kezelni tudja az eltérő tanulói fejlettségi szintet, és megadja a lehetőséget ahhoz, hogy a tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz, meghatározott időn belül elérje a helyi tanterv elvárt követelmény szintjét. Azonos idősávban, tehetségnevelést végezhető a „szakrendszerű” keretben foglalkoztatott tanulókkal. (Tehát párhuzamos óravezetéssel megoldható a foglalkoztatás) 9-13. évfolyam A gimnáziumban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés, és emellett elősegíti a felkészülést az élethosszig tartó tanulásra is. A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, fejleszti az idegen nyelven történő kommunikáció iránti igényt, illetve az ehhez szükséges képességeket. Kiemelt feladatának tartja a természeti és az épített környezet védelmét, az egészséges életmód értékeinek elfogadását, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítását. A matematikai és a természettudományos kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az élő és az élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásához, a természettudományos Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

73


gondolkodás fejlődéséhez. A digitális kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az önálló információszerzés és –feldolgozás, a digitális kommunikáció képességének kialakulásához, a digitális eszközhasználat színvonalának fejlődéséhez. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti a diákok további boldogulását biztosító, hatékony tanulási módok kialakítását. A társadalmi-gazdasági fejlődés támasztotta igényeknek megfelelően felkészíti a tanulókat a felelős és aktív állampolgári szerepre. Hozzájárul a közösségi életbe történő aktív bekapcsolódást segítő szociális kompetenciák fejlődéséhez, a kezdeményező, kreatív és vállalkozó állampolgárrá váláshoz. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti az esztétikaiművészeti élmények iránt fogékony és befogadásukra képes személyiség kifejlődését. Kialakítja a tanulókban az ún. élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is. Feladata a nemzeti és európai identitástudat továbbépítése a tanulókban, valamint intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttműködésre és kooperációra nevel, fejleszti a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. Mindezzel előmozdítja a tanulókban a konstruktív attitűd kialakulását. A gimnázium a tantárgyi képzésben előnyben részesíti a képességfejlesztést, ezért az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására törekszik. A rendelkezésre álló órakeretben a diszciplináris tudás közvetítése összekapcsolódik az alkalmazás lehetőségeinek megismertetésével. Ugyanilyen fontos az egyes diszciplínák közötti koherencia megteremtése: az, hogy az oktatás mindenkor vegye figyelembe a tantárgyak metszéspontjában elhelyezkedő közös tartalmakat és fejlesztési feladatokat. A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik alapvető célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje, és megtanítsa őket a hatékony tanulási módok alkalmazására, Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs társadalomban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre, illetve tudásuk folyamatos bővítésére. Az iskola a saját arculatával, teljes programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak. Hozzájárul a reális énkép és önértékelési mechanizmus kialakulásához és felkészíti a diákokat a felnőtt lét szerepeinek betöltésére. Elősegíti az egészséges életvitel iránt elkötelezett szemlélet és magatartás kialakulását. A képzési folyamatban figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket. Felismerteti a testi és lelki egészség megalapozásának és megőrzésének fontosságát az egyes tanuló szintjén is, elősegíti az ehhez szükséges magatartásformák elsajátítását. Személyre szóló fejlesztésre törekszik, támaszkodik a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számít kreativitásukra, illetve tudatosan is előmozdítja mindezek fejlesztését. A személyiségfejlesztésben fontos feladat a felelős társadalmi magatartás kialakítása, a megfontolt döntéshozatalra képes, aktív állampolgári szerepre, a demokratikus életforma gyakorlására való felkészítés, ezzel együtt a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. A piacgazdaság keretei között működő társadalomban elengedhetetlen


74


feladatnak tekinti a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági-, pénzügyi és vállalkozói ismeretek és technikák elsajátíttatását. A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. Az iskola elősegíti, hogy tanulói minél tovább jussanak azon az úton, amely a szépség puszta megtapasztalásától annak mélyreható élményéig vezet. A szépség – a művészeti nevelés és oktatás mellett – jelen van a gondolkodás művelésében és a mindennapi környezet alakítására irányuló iskolai tevékenységben. A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskola saját éthosza, mindennapjainak létmódja, az a légkör és környezet, amelyben az iskolai élet zajlik. A gimnáziumi nevelésoktatás fontos feladatának tartja, hogy biztosítsa a diákok a testi, lelki és szociális fejlődését, és hozzájáruljon a környezettudatos magatartás kialakulásához. A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti-társadalmi környezetért érzett erkölcsi felelősség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. Ennek érdekében a gimnázium részesítse előnyben azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség. A gimnázium mint általánosan művelő iskolatípus készítse fel tanulóit arra, hogy az iskolából a folyamatosan változó világba lépnek. Ismerjék és ápolják hazánk természeti, történelmikulturális értékeit, illetve hagyományait. Tudatosuljon bennük az Európai Unió és benne a magyar társadalom demokratikus létmódja. Legyenek tisztában hazánk szerepével az európai integrációs folyamatokban, szembesüljenek a kultúraváltás és aglobalizáció jelenségeivel, kihívásaival.

Kiemelt fejlesztési feladatok 1-4. évfolyam Énkép, önismeret Az első négy iskolai év bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni a gyerekek számára. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, s megtalálják helyüket az iskolai közösségekben, egész életre szólóan megszeressék a tanulást. A társakkal és a tanítóval való együttműködés során kipróbálhatják, hogy mire képesek, megtapasztalhatják a feladatokkal való megküzdés élményét, próbára tehetik fejlődő önállóságukat, s nem végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal élhetik meg sikertelen próbálkozásaikat is. A reális énkép és a jó önismeret a szociális és állampolgári kompetencia egyik fontos pillére. Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

75


kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is feltételeket teremtsen. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés, és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás, a sztereotípiák és előítéletek kialakulásának megelőzése. A fejlesztéshez felhasznált műalkotásokkal való foglalkozás feltételt teremt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak fejlesztéséhez, valamint a szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlásához. Az európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az a fogékonyság és nyitottság, mely befogadóvá tesz más kultúrák iránt, ösztönzést ad a külföldi kortársakkal való kapcsolatépítéshez. Mindez azért fontos, mert olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába juttat, amelyik a későbbiekben utat nyithat, és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez, az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadásához, a szociális és állampolgári kompetenciák tartalmi gazdagításához. A sikerességet befolyásoló tényező az idegen nyelvi kompetencia eredményes fejlődése. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A sokféle közös tanulási és szabadidős iskolai tevékenységben való részvétel a szociális és állampolgári kompetenciák kiváló gyakorlóterepe. A gyerekek többféle szerephelyzetben próbálhatják ki magukat, tapasztalatokat szerezhetnek a gyermeki jogok gyakorlásáról, a szabad véleménynyilvánításról, az együttélés, az alkalmazkodás, a társas érintkezés formáiról és működéséről, a másság elfogadásáról, valamint a rasszizmus, előítéletek elutasításáról. Elsajátíthatják azokat az alapvető ismereteket, magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív attitűdjeiket, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. E nevelési feladat fontos tartalmi eleme a veszélyhelyzeti magatartáskultúra fejlesztése (katasztrófavédelem). A megvalósításban a hangsúly ebben az életkori szakaszban az adekvát magatartásformák kialakításán van. Különféle magatartási stratégiák megismertetésével és gyakoroltatásával fel kell készíteni a kisiskolást a veszélyhelyzetek (árvíz, tűz, veszélyes anyagokkal való találkozás, szélsőséges időjárási jelenségek, járványok, erőszakos és környezetpusztító magatartási megnyilvánulások) felismerésére és arra, hogy mit tegyen a megelőzés érdekében, illetve a már kialakult katasztrófa szituációkban. E folyamatban tanító kitüntetett feladata az is, hogy megalapozza a tanulókban a veszélyhelyzetek megelőzéséhez szükséges felelősséget, cselekvőkészséget és elkötelezettséget. (A nevelési feladat megvalósításához különösen az ember és társadalom, az ember a természetben, valamint az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület tartalmainak feldolgozása kínál széleskörű lehetőséget.) Gazdasági nevelés A gyerekek általános műveltségének megalapozásához, állampolgári kompetenciáik fejlesztéséhez tartozik, hogy már kisiskolás korukban tisztában legyenek a munka értékteremtő és létfenntartó szerepével és korosztályuknak megfelelő szinten bánni tudjanak a pénzzel. Ismerjék a fizetőeszközöket, azok nagyságrendjét. Szerezzenek tapasztalatokat családjuk pénzfelhasználásáról, annak tervezhetőségéről és a pénzzel, az idővel, az anyaggal, Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

76


az erővel stb. való takarékosságról, a közösség vagyonának keletkezéséről és megbecsüléséről. A gazdasági nevelés fontos területe a tudatos fogyasztói szemlélet megalapozása. Eredményességében meghatározó a kisiskoláskori szemléletformálás szerepe. Ezért korán el kell kezdeni a gyerekek környezetkímélő, helyes vásárlási szokásainak alakítását, a reklámok szerepének és káros hatásainak tudatosítását, a termékek racionális kiválasztási szempontjainak megismertetését, a szükségletek kielégítésében a takarékossági szempontok jelentőségének felismertetését és gyakoroltatását. Környezettudatosságra nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos és felelős állampolgári magatartás formálásához. A kisiskolásoknak a természet értékei és problémái iránti fogékonyságának, környezetkímélő magatartásának továbbfejlesztésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk, válságjelenségek megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek. A tanulás tanítása Kisiskolás korban a hatékony önálló tanulási kompetencia leginkább az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.), melyek az élethosszig tartó tanulás eredményességét is meghatározzák. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók, s ismerjék meg és használják a tanulás korszerű eszközeit, iskolán kívüli színtereit és lehetőségeit (pl. könyvtári szolgáltatások, IKT, múzeum, színház, művelődési központ) is. Az önálló tanulás képességének megalapozásához eszközként szolgál az anyanyelvi kompetencia és a digitális kompetencia fejlettsége. Elengedhetetlen, hogy a gyerekek már ebben az életkorban elemi szintű tapasztalatokat szerezzenek arról, hogy hogyan lehet az IKT eszközöket az önálló ismeretszerzés szolgálatába állítani. A tanulás eredményességét befolyásoló gondolkodási műveletek és értelmi képességek fejlesztése mellett a tanító fontos feladata, hogy fejlessze a tanulás belső motívumait és teremtsen lehetőséget az olvasásszövegértés fejlődésének függvényében az alapvető tanulási technikák tapasztalati megismerésére, kipróbálására és aktivizálására, valamint időben kezdje el a tanulási szokásrend alakítását (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) mind a tanórai, mind pedig az egész napos nevelésben. Testi és lelki egészség Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

77


A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A felvilágosító munkának ki kell terjednie az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, az egészséges napirend, a test, a ruházat és a környezet ápolása iránti érdeklődés és igény felkeltésére, a kapcsolódó szokások alakítására és az ismeretek tudatosítására. A tanító modell szerepe ezen a területen megkülönböztetett jelentőségű. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége, indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), az attitűdformálás, a magatartási minták közvetítése a cél. A nevelés fontos, új területe a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia összetevőinek fejlesztése. Olyan személyiségvonások formálása, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. érdekérvényesítés kockázatvállalás, kreativitás, problémafelismerés, a tervezés és végrehajtás végig vitele, megbízhatóság, precizitás, felelősségvállalás, kitartás, újrakezdés). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják. 5-8. évfolyam A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az Énkép és önismeret fejlesztésében fontos kihasználni azt az érzékenységet, amely az alapvető erkölcsi normák iránti fogékonyságból adódik. A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az önmegismerés és Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

78


önkontroll, a feladatokkal vállalt felelősség, magatartást irányító tevékenység. A kiskamaszok énképe a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására is formálódik. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését, előzzük meg a sztereotípiák és előítéletek kialakulását. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Személyes tapasztalatok felhasználásával, a nemzetközi együttműködésről szerzett információkkal gazdagítjuk tudásukat. Fejlesztő feladat lehet az érvek gyűjtése meghatározott álláspontokhoz, melyek az EU híreihez kapcsolódnak. Fejlesztési cél, hogy növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési feladat, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. Az 5-8. évfolyamon a társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulókban. Olyan részképességek fejlesztésére kell gondolni, mint a konfliktuskezelés, az együttműködés, a közéleti szerep gyakorlása, a demokratizmus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, az előítéletek és rasszizmus Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

79


elutasítása. A gazdasági nevelés a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás-elemek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. Az egyszerű eszközök, szerszámok használatában is fontos a figyelem, az elővigyázatosság megtanulása. A hatékony munkavégzés érdekében a rend, az időbeosztás hatását érdemes megtapasztaltatni. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy az élő természet és a társadalmak fenntartható fejlődését segítse megértetni a nevelésben. A szemléletformálás pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tantárgyak lehetőségei szerint, minden évfolyamon lehetőség van a környezetkímélő magatartás felismertetésére, adott helyzetek kritikus megítélésére. A tanulás tanítása A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát és szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a tapasztalás és kombináció, valamint a következtetés és problémamegoldás fejlesztésére. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését. Az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül homokra épül a tanítás gyakorlata, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi készségek fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket. A gondolkodási kulcskompetencia négy alapképessége közül a rendszerező képességet (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) és a kombinatív képességet (annak elemi írásbeli szintjét) mérhetjük fel.


80


Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelési képesség. Minden műveltségi területen (illetve tantárgyban) gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás formálása, az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatja.


81


Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkoholés drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. Kiemelt figyelmet érdemel a rugalmasság, az együttműködés képességének fejlesztése. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmiállampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével.


82


Nem szakrendszerű oktatás az 5. és 6. évfolyamon A nem szakrendszerű oktatás rugalmas oktatási forma. Kialakítása tanévenként eltérhet. Megszervezésekor figyelembe vesszük az adott évi tantárgyfelosztást, a pedagógusok képesítésére és az óraszámokra vonatkozó előírásokat, valamint a tanulócsoport összetételét. 2.1. Óraszámok A Kt. 128.§ (9) bekezdése alapján iskolánk a 2008/2009-2010/2011. tanévekben a kötelező óra 20 %-ában szervezi meg a nem szakrendszerű oktatást. Az egyes osztályok esetében ennél magasabb óraszámot is alkalmazhatunk. A nem szakrendszerű oktatás óraszámait a mindenkor érvényben lévő tantárgyfelosztás rögzíti. Az óraszámok évfolyamonként és tanulócsoportonként eltérhetnek (melléklet: a nem szakrendszerű oktatás óraszámai a 2009-2010. tanévben). Ezt a nevelőtestület az éves tantárgyfelosztás részeként fogadja el. 2.2. Tantárgyi tartalmak A modulok kiválasztásánál elsődleges szempont a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése. Ezek a matematikai logika, kommunikáció, tanulásmódszertan, vállalkozói, vizuális, info-kulturális, szociális kulcskompetenciák fejlesztését elősegítő tantárgyi tartalmak. A nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyi modulok együttes neve: RÁADÁS. A tantárgyak körét a mindenkori tantárgyfelosztás rögzíti. A tantárgyak kiválasztásakor -lehetőség szerint- figyelembe vesszük a 4. osztályos kompetenciamérés eredményeit, valamint a 4. osztályban tanító pedagógusok javaslatait. A bevont tantárgyak évfolyamonként és osztályonként eltérhetnek. 2.3. Dokumentumok Az egyes modulok tantervi dokumentumait (helyi tanterv, tanmenet) a szaktanárok állítják össze. Felhasználható és ajánlott dokumentumok: NAT; a nem szakrendszerű oktatás kerettanterve; helyi tanterv; SULINOVA- a kompetencia alapú oktatás programcsomagjainak tantervei. A nem szakrendszerű oktatás adminisztrációja a haladási naplóban eltérő színnel történik. A Ráadás tantárgyat önálló folyamatos számozással látjuk el, kiegészítve az egyes tantárgyi modulok önálló sorszámával. 2.4. Szervezési forma, munkaforma Azon tantárgyak esetében, amelyek a nem szakrendszerű oktatásban és a szakrendszerű oktatásban is egyaránt megjelennek, tantárgyi tömbösítést alkalmazunk. Megvalósításának módja: a tantárgyi modulnak megfelelően témaheteket tartunk, melyben folyamatosan követik egymást a nem szakrendszerű órák, majd lezárása után a szakrendszerű órák. A tömbösítés alapja a tématerv.


83


Az egyes osztályokban a nem szakrendszerű oktatást megvalósító pedagógusok – évente legalább 1 alkalommal- közös projekttervet dolgoznak ki, melynek során a projekttéma sokoldalú megközelítésére nyílik lehetőség. A nem szakrendszerű oktatásban - a kompetenciafejlesztésnek megfelelően-, a differenciált egyéni, páros és kiscsoportos munkaformákat részesítjük előnyben. 2.5. Értékelés A nem szakrendszerű oktatásban a tanulókat osztályzattal értékeljük, melyet eltérő színnel jelölünk. A szakrendszerű oktatás félévi és év végi érdemjegyeinek megállapítása során ezek az osztályzatok pozitív irányban számítanak be. A nem szakrendszerű oktatásban az informatika, rajz és tan-műhely tantárgyak félévi és év végi értékelése szövegesen: nem felelt meg, megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt (azaz dicséretes) bejegyzéssel történik. A tanulási folyamat során a fejlesztő értékelés módszereit (pl.: önértékelés, társas értékelés, viszonyítás, elégedettség) alkalmazzuk. 2.6. Szülők tájékoztatása A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséről és tapasztalatairól tájékoztatjuk a szülőket. Célunk, hogy ne csak megismerjék, hanem pozitív véleményt alakítsanak ki a kompetencia alapú oktatásról. Formái: - tanév elején közös szülői értekezlet az 5. évfolyamon; - szülőknek szóló tájékoztató kiadvány; - iskolai SZMK értekezlet; - osztály szintű szülői értekezletek. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának felmérését a Hungarofit teszt próbái szerint végezzük. A teszt alapján felmérjük a tanulók: • Aerob állóképességét (Cooper teszt: 12 perc futás, hány métert tesz meg) • A lábizom erősségét (helyből távolugrás, hány méter) • A törzsizomzat erejét - (a feladatokat folyamatosan, pihenés nélkül végzik, 30 másodperc alatt 1. fekvőtámaszban karhajlítás – nyújtás (felkar vízszintes legyen karhajlításkor - db.) 2. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (db) 3. Hasonfekvésből törzsemelés, leengedés (db) A felmérést ősszel és tavasszal végezzük az alsó tagozaton, a felsó tagozaton és a gimnáziumban. A felmérést a testnevelő tanárok végzik a felső tagozaton és a gimnáziumban, az alsó tagozaton a testnevelést tanítók a szaktanárok segítségével. A felmérés eredményét egy füzetben dokumentáljuk, a mérési eredmények összevetéséből következtetni tudunk az egyes tanulók önmagukhoz mért fejlődésére.


84


A középszintű érettségi témakörei tantárgyanként Magyar irodalom 1. Szerző, művek 1.1. Életművek a magyar irodalomból: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. 1.2. Portrék: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. 1.3. Látásmódok: Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. 1.4. A kortárs irodalomból: legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. 1.5. Világirodalom: az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. 1.6. Színház és dráma különböző korszakokban: 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. 1.7.Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. 1.8. Regionális kultúra 2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.1. Témák, motívumok 2.2. Műfajok, poétika 2.3. Korszakok, stílustörténet Magyar nyelv 1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. 2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

85


Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. 3. A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. Nyelvművelés. 4. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat. 5. A nyelvi szintek Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. 6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. 7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. 8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat.


86


Történelem I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra A mezőgazdasági technika jellemzői a X-XI. században A középkori kereskedelem jellemzői Az egyház szerepe a középkori művelődésben, a gótika és a romantika A lovagi kultúra és értékrend Károly Róbert gazdasági reformjai Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján A nagy földrajzi felfedezések és következményei Az ipari forradalom és következményei A második ipari forradalom és hatása A dualizmus korának gazdasága Az USA és a gazdasági világválság A Horthy rendszer konszolidációja A fogyasztói társadalom problémái II. Népesség, település, életmód A középkori uradalom jellemzői A középkori város jellemzői Géza fejedelem és Szent István államszervező tevékenysége A mohácsi vész és az ország három részre szakadása A végvárak: életmód és végvári harcok Mária Terézia és II. József reformjai A magyarországi reformáció és a barokk A dualizmus korának társadalma, nemzetiségek Az életmód változása a XIX/XX. század fordulóján Magyarországon, tudomány és művelődés III. Egyén, közösség, társadalom A demokrácia kialakulása Athénban – Az athéni demokrácia intézményei, működése A római hódító háborúk társadalmi és politikai következményei A honfoglalás – a honfoglaló magyarok társadalma Az Árpád-kori változó társadalom az Aranybulla és IV. Béla törvényei alapján Társadalmi rétegződés az 1920-as és 1930-as években Magyarországon A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban Az 1950-es évek jellemzői, a Rákosi-rendszer működése IV. Modern demokráciák működése Az angol parlamentarizmus kialakulása A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és képviselő A XIX. század eszméi (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, szocializmus), alkotmányjogi fogalmai (palament, alkotmány stb.) Az európai integráció története A rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában A rendszerváltozás Magyarországon A választójogi rendszer Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

87


A magyar államszervezet V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Vallás és kultúra az ókori Keleten Az antik hitvilág – görög-római mitológia A kereszténység kialakulása, főbb tanításai A nyugati és keleti kereszténység – az egyház politikai szerepe Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai A humanizmus és reneszánsz főbb jellemzői A reformáció és az ellenreformáció A nemzetiszocializmus A bolsevik hatalomátvétel és diktatúra VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Az Oszmán Birodalom katonai rendszere, hódításai Hunyadi János harcai a török ellen A Rákóczi szabadságharc A balkáni konfliktusok okai Az első világháború – szövetségi rendszerek, frontok A második világháború előzményei, katonai és politikai fordulatai A magyar külpolitika kapcsolatai és céljai a két világháború között Magyarország a II. világháborúban Az ENSZ Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (Korea, Kuba, Szuez) VII. Forradalom, reform, kompromisszum A francia polgári forradalom A reformkor – Széchenyi és Kossuth A pesti forradalom 1848-ban A kiegyezés megszületése és tartalma Az 1956-os forradalom és szabadságharc főbb eseményei VIII. Etnikum, nemzet, nemzetiség A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás A magyar nép őstörténete Az Erdélyi Fejedelemség sajátos etnikai és vallási helyzete Demográfiai változások és nemzetiségi arányok változása a XVIII. századi Magyarországon A trianoni béke hatásai A holocaust Angol nyelv I. My world 1. Personal introduction 2. The family 3. Special family occasions Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

88


4. Friends 5. Daily routine II. Home 6. Desrispcion of the home 7. Home life 8. The neighbourhood, the village or the town 9. Traffic, public transport III. Environment 10. Weather and seasons 11. Nature 12. Outings 13. Environmental protection IV. School 14. School life 15. Class, subject 16. Studying, extra lessons 17. Carreer, working V. Health 18. Meals 19. Clothes 20. Sports 21. Illness, accidents 22. Healthy life Free time 23. Hobbies 24. Books, newpapaers, magazines 25. Films, videos, television 26. Musik 27. Going out 28. Weekends VII. Services 29. Shops and things to buy 30. Eating out 31. Various services (bank, post office etc.) VIII. The world 32. Holidays 33. Tourism 34. Travelling 35. Visiting Hungary IX. The English speaking world Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

89


36. Culture and civilisation 37. Travelling in Britain or any English speaking country 38. The English language Német nyelv 1. Személyes vonatkozások, család 2. Emberek és társadalom (másik ember jellemzése, baráti kör, ünnepek, öltözködés, szolgáltatások) 3. Környezetünk (otthon és lakóhely, városi, vidéki élet) 4. Az iskola (saját iskola, érdeklődési kör, nyelvtanulás) 5. A munka világa (diákmunka, pályaválasztás) 6. Életmód (napirend, egészséges életmód, étkezés, gyógykezelés) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus (közlekedési eszközök, belföldi, külföldi nyaralás) 9. Tudomány és technika Matematika 1. Halmazok, matematikai logika halmazműveletek; számosság; részhalmazok; fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 2. Kombinatorika, gráfok 3. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek oszthatóság; számrendszerek 4. Racionális, irracionális és valós számok 5. Hatvány, gyök, logaritmus 6. Algebrai kifejezések nevezetes azonosságok 7. Arányosság százalékszámítás 8. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek elsőfokú-, másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségrendszerek; magasabb fokú egyenletek; négyzetgyökös egyenletek 9. Nem algebrai egyenletek abszolútértékes-, exponenciális-, logaritmikus-, trigonometrikus egyenletek 10. Középértékek, egyenlőtlenségek 11. A függvény fogalma, egyváltozós valós függvények a függvények grafikonja, jellemzése; függvénytranszformációk 12. Sorozatok számtani és mértani sorozatok, végtelen mértani sor; kamatos kamat, járadékszámítás 13. Elemi geometria térelemek; a távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 14. Geometriai transzformációk egybevágósági transzformációk síkban és térben; hasonlósági transzformációk Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

90


15. Síkbeli és térbeli alakzatok háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör; térbeli alakzatok 16. Vektorok síkban és térben 17. Trigonometria 18. Koordinátageometria pontok, vektorok, egyenes, kör 19. Kerület, terület 20. Felszín, térfogat 21. Leíró statisztika statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai; nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 22. A valószínűség számítás elemei Fizika 1. Mozgások általános jellemzői, egyenes vonalú mozgások Mozgás, mozgások viszonylagossága, sebesség, átlagsebesség, pillanatnyi sebesség; egyenes vonalú, egyenletes mozgás; változó mozgások, gyorsulás; egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás, szabadesés, függőleges hajítás; 2. Görbe vonalú mozgások Görbe vonalú mozgások – kerületi sebesség, centripetális gyorsulás; egyenletes és egyenletesen változó körmozgás, szögsebesség; vízszintes és ferde hajítás; 3. Tömegpont dinamikája Erőhatás, erő; Newton 1., 2. ,3. és 4. törvénye – tehetetlenség, inerciarendszer, erő és gyorsulás, erő és ellenerő, eredő erő; súly és tömeg; tapadási, csúszási és gördülési súrlódás, közegellenállás; tömegpont mozgása lejtőn; körmozgás dinamikája; 4. Munka, energia, teljesítmény Munka, munkavégzés, gyorsítási munka, emelési munka, súrlódási munka; mozgási energia, munkatétel; nehézségi erő munkája, helyzeti energia, rugalmas erő munkája, rugalmassági energia; mechanikai energiamegmaradás tétele; teljesítmény, hatásfok; 5. Rezgőmozgás A harmonikus rezgőmozgás – kitérés, amplitúdó, fázis, rezgésidő, frekvencia, sebesség, gyorsulás; a rezgőmozgás dinamikai leírása; a rezgőmozgás energiaviszonyai; csillapodóés kényszerrezgések, rezonancia; ingák; 6. Hullámmozgás Transzverzális és longitudinális hullámok, terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia; hullámok visszaverődése és törése, polarizáció, interferencia, elhajlás; állóhullámok; Doppler-effektus; 7. A hang A hang, mint hullám, hangforrások; hangerősség, hangmagasság, hangszín, hangok törése és visszaverődése, Doppler-effektus; hangsebesség; akusztika, a zene fizikája; 8. Pontrendszerek, merev testek Pontrendszer, külső és belső erők, zárt rendszer; lendület, lendületmegmaradás törvénye, rakéták; tömegközéppont; forgatónyomaték, merev testek egyensúlyának feltétele; erők összegzése, erőpár; deformációk; 9. Folyadékok és gázok mechanikája


91


Folyadékok tulajdonságai, nyomás, Pascal törvénye, közlekedőedények; Arkhimédész törvénye, sűrűségmérés; molekuláris erők folyadékokban, hajszálcsövesség; légnyomás, felhajtóerő gázokban; áramlások, Bernoulli törvényei, a repülőgép elve; 10. Hőmérséklet, hőtágulás, gázok állapotváltozásai Hőmérséklet, hőmérsékleti skálák, hőmérők; termikus egyensúly; szilárd testek és folyadékok hőtágulása, lineáris hőtágulás; Boyle-Mariotte törvény, Gay-Lussac törvényei, a Kelvin-féle hőmérsékleti skála, egyesített gáztörvény; 11. Hőjelenségek Párolgás; halmazállapot-változások, olvadás- és forráspontot befolyásoló tényezők; a víz különleges tulajdonságai, csapadékképződés; hőáramlás; hővezetés; 12. A hő és a kinetikus gázelmélet A hő, a hőtan három főtétele, belső energia, hőfolyamatok iránya, a latens hő; kalorimetria; gázok részecskemodellje, a hő, mint mozgás, Brown-mozgás, diffúzió; a hőmérséklet, a nyomás, a latens hő és a párolgás magyarázata a kinetikus gázelmélettel; 13. Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek, elektromos töltés, elektromos megosztás; vezetők és szigetelők, Coulomb törvénye, a töltésmegmaradás törvénye; az elektromos erőtér, erővonalak, térerősség; az elektromos erőtér munkája, feszültség; Faraday-kalitka; csúcshatás; kondenzátorok; 14. Egyenáramok Az elektromos áram, áramerősség, az elektromos áram hatásai, rövidzár, elektromos áram folyadékokban és gázokban; Ohm törvénye, ellenállások, vezetők ellenállása; félvezetők; áramforrások; soros és párhuzamos kapcsolások; az elektromos teljesítmény; 15. Mágnesség és elektromágnesség Mágneses alapjelenségek, mágnesezhetőség, mágneses anyagok, a mágneses dipólus; a mágneses erőtér, erővonalak, a mágneses indukció vektora; a Föld mágneses tere; elektromos áram mágneses erőtere; mágneses erőtér hatása áramjárta vezetőkre, Lorentzerő; a mozgási indukció, a nyugalmi indukció; elektromágnesek; 16. Váltakozó áram és elektromágneses hullámok Váltakozó áram előállítása, generátorok; pillanatnyi, maximális és effektív feszültség, áramerősség; váltakozó áram teljesítménye; motorok, dinamó; transzformátor; az elektromágneses hullám tulajdonságai, spektruma; rezgőkör, antenna; rádió, televízió, telefon; 17. A fény A fény, mint elektromágneses hullám, fényforrás, fénysugár; a fény terjedése, törése, visszaverődése, a törési törvény; diszperzió, színek, interferencia, polarizáció; lencsék, tükrök, a szem; a fénysebesség; 18. Atomfizika Atom, molekula, ion, elektron, proton; atommodellek, a Bohr modell; alagúteffektus, Planck törvénye, fényelektromos jelenség, vonalas színkép, részecske- és hullámtermészet; periódusos rendszer; 19. Magfizika A neutron; magerők, az atommagok stabilitása, radioaktivitás, α, β és γ bomlás, felezési idő; maghasadás, atombomba, atomreaktorok, reaktorbiztonság; sugárvédelem; magfúzió; 20. Csillagászat


92


A Nap, csillagok; a Naprendszer, a Hold, tömegvonzás, bolygómozgás, Kepler törvényei; Tejútrendszer, galaxisok; ősrobbanás, táguló világegyetem. Kémia I.

Általános kémia 1. Az atomok felépítése, az elemi részecskék jellemzése 2. Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei 3. A periódusos rendszer felépülésének alapjai; az anyagi tulajdonságok hasonlóságai és különbségei; a periódusos rendszer használata 4. Az atomokból származtatható ionok 5. A molekulák: egyszerű szervetlen és szerves molekulák; az összetett ionok; az ammónium- és oxóniumion szerkezete 6. Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat; modellek értelmezés 7. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése 8. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai 9. A kémiai reakciók és jelölésük; a reakcióegyenlet felírása és rendezése 10. Termokémiai fogalmak és törvények 11. Reakciókinetika: a reakciók végbemenetelének feltételei; a reakciósebességet befolyásoló tényezők 12. A kémia egyensúlyok: dinamikus egyensúly, egyensúlyi állandó 13. A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok szerint 14. A protonátmenettel járó reakciók 15. A redoxi-reakciók 16. A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása

II. Szervetlen kémia 1. Az elemek és vegyületek szerkezete; az atom-, molekula- és halmazszerkezet kapcsolata 2. Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése 3. Az elemek és vegyületek kémiai tulajdonságai; az elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján 4. Az elemek és vegyületek kémiai tulajdonságai; az elemek és vegyületek rácstípusa és tulajdonságainak jellemzése a képlet ismeretében 5. Az elemek és a vegyületek előfordulása 6. Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása 7. Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai 8. Az elemek és vegyületek jelentősége; felhasználás, élettani hatás, környezetkárosító hatások; az energiatermelés szeretlen kémiai vonatkozásai III. Szerves kémia 1. A szerves vegyületek szerkezete és csoportosítása; a szerves vegyületek elnevezésének alapjai 2. A legfontosabb szerves vegyületcsoportok általános képlete; Az izoméria különféle típusai 3. A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

93


4. A szerves vegyületek kémiai sajátosságai 5. A szerves vegyületek előfordulása 6. A szerves vegyületek jelentősége; felhasználás, élettani hatás, károsító hatások; az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai 7. A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása IV. Kémiai számítások 1. Az anyagmennyiség; a tömeg, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések és alkalmazásuk; moláris tömeg, Avogadro-állandó 2. A gáztörvények; Az Avogadro-törvény; gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége 3. Oldatok, elegyek; százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság 4. A képlettel kapcsolatos számítások; a vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolatok 5. A reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások 6. Termokémia számítások; a reakcióhő és képződéshő; a reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat 7. Kémia egyensúly, pH-számítás 8. Elektrokémia; a standardpotenciál és a galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat Biológia 1. 1.1. 1.2.

Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai és kémiai alapismeretek

2. 2.1. 2.2. 2.3.

Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Sejtalkotók az eukarióta sejtben.

3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.

Az egyed szerveződési szintje A nem sejtes rendszerek Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Viselkedés

4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7.

Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás


94


4.8. 4.9. 4.10. 4.11. 4.12. 4.13.

A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai Hormonrendszer, hormonális működések Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés

5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.

Az egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek, élőhelytípusok Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet és természetvédelem

6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.

Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója

Földrajz 1. Térképi ismeretek 1.A térképi ábrázolása 2. Kozmikus környezetünk 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet 3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői 3.1.3. A kőzetburok szerkezete 3.1.4. A kőzetlemez-mozgások okai és következményei 3.1.5. A hegységképződés 3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei 3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei 3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete 3.2.2. A levegő felmelegedése 3.2.3. A légnyomás és a szél 3.2.4. Az általános légkörzés 3.2.5. Víz a légkörben 3.2.6. Az időjárás és az éghajlat 3.3. A vízburok földrajza Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

95


3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása 3.3.2. A világtenger 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk 3.3.4. A felszín alatti vizek 3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei 3.3.6. A jég és felszínformáló munkája 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet 4.4. Mérsékelt övezet 4.4.1. Meleg-mérsékelt öv 4.4.2 Valódi mérsékelt öv 4.4.3 Hideg-mérsékelt öv 4.5. A hideg övezet 4.6.A függőleges földrajzi övezetesség 5. A népesség- és településföldraj 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai 6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe 8.6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

96


9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa 9.6. Dél-Európa 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe 9.8. Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai 10. Európán kívüli földrészek földrajza 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 10.2. Ázsia 10.2.1. Általános földrajzi kép 10.2.2. Országai 10.2.3. Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai 10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab világ 10.3. Ausztrália és Óceánia 10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi képe 10.5.2. Országai 11. A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem Rajz és vizuális kultúra 1. Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés: ◦ Formaértelmezés ◦ Térértelmezés ◦ Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás ◦ Kompozíció ◦ Érzelmek ◦ Folyamat, mozgás, idő ◦ Kép- és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet 2. Befogadás A megjelenítés sajátosságai ◦ Vizuális nyelv ◦ Térábrázolási módok ◦ Vizuális minőségek ◦ Látványértelmezés ◦ Kontraszt, harmónia ◦ Kontextus Technikák ◦ Vizuális kommunikáció ◦ Vizuális információ Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

97


◦ Tömegkommunikáció ◦ Fotó, mozgókép Tárgy- és környezetkultúra ◦ Forma és funkció ◦ Tervező folyamat ◦ Népművészet Kifejezés és képzőművészet ◦ Művészeti ágak ◦ Műfajok ◦ Művészettörténeti korszakok, irányzatok ◦ Stílusjegyek ◦ Alkotások és alkotók ◦ Műelemző módszerek ◦ Mű és környezete Ének 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

A népzene ősi- és újstílusának ismérvei. A műzenei korszak általános jellemzése. Zene és társművészetek kapcsolatának elemzése. Az Ókor és a Középkor egyházi és világi zenéjének jellemzése. Az európai reneszánsz elemzése. Magyarország reneszánsz művészete. Barokk formák és műfajok a zenében. Magyarország verbunkos zenéje a XVIII. Században. A bécsi klasszicizmus zenekari újításai. Formavilág a klasszicizmusban. A romantika formái, stílusjegyei, műfajai. A népi romantikusok folklórjegyei. A századforduló harmóniavilágának jellemzése. A XX. Század zenéje Magyarországon. A XX. Századi zenei törekvések Európában.


98


Műveltségi területek, a műveltségi területek oktatásának közös követelményei – tantárgyak az eredeti helyi tantervben. A kerettantervek a tantárgyakat részben megváltoztatták. Műveltségi terület

Pályaorientáció

Tanulás

Testi és lelki egészség

Kommunikációs kultúra

Környezeti nevelés

Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz

X X

Hon- és népismeret

Testnevelés és sport

Életvitel és gyak. ism.

Informatika

X

Művészetek

Földünk és környezetünk

Ember és természet

Ember és társadalom

Matematika

1-12. Anyanyelv és irodalom

Élő idegen nyelv

Tantárgy

Anyanyelv és irodalom

Évfolyam

Közös követelmények

X X X X X X X

3-12. Angol nyelv

X

X X X X X

X

9-12. Német nyelv

X

X X X X X

X

1-12. Matematika

X

X X

X

X X

7-12. Történelem és társadalom ismeret

X

X X X X X X X

4-6. Ember és társadalom

X

X X X

1-3. Környezetismeret

X X

X X X X X X

4-6. Temészetismeret

X

X

X

X X X

X X

X X

X X X

X

X

7-12. Fizika

X

X X X

X

X

7-12. Kémia

X

X X X

X

X

X X X X X

X X

7-12. Biológia

7-12. Földrajz

X

1-10. Vizuális kultúra

X

X X X X X

1-12. Ének-zene

X

X X

X X

X X

X X X X

X X

X

6-12. Informatika

X

1-10. Technika

X

X

1-12. Testnevelés

X

1-6. Néptánc

X

4-12. Osztályfőnöki óra

X

X

X X X X

X

X

X X

X X X X X X X

Táblázatunk azt is tartalmazza, hogy a műveltségi területek oktatásának közös követelményei milyen mértékben jelennek meg az egyes tantárgyaknál.


99


Az eredeti pedagógiai program összeállítói: A pedagógiai programot szerkesztette: Varga Gábor A pedagógiai programot összeállították: I. fejezet: Varga Gábor II. fejezet: Hagymási Jenő, Kerényi Jánosné, Kiss Béla, Kyncl Rita, Ruff Márta, Takácsné Rubin Vera, Targuba Judit, Vanyó Hajnalka III. fejezet: 1-5., 7-8. pontok: Sziklavári Bea, Móri Árpádné, Horváth Orsolya, Takácsné R. Vera 6. pont: Farkas Jolán és Keserűné Kováts Márta, Varga Gábor IV. fejezet: Havasi Istvánné, Mozsár Ildikó, Fodor Lászlóné, Kiss Béla, Varga Gábor V. fejezet: a szakmai munkaközösségek vezetői: Dóczi Erzsébet, Farkas Jolán, Hagymási Jenő, Hasznosi Judit, Keserűné Kováts Márta, Kerényi Jánosné, Nádasi Judit VI. fejezet: Encsy Istvánné, Csőzik Istvánné, Dóczi Erzsébet, Farkas Jolán, Vanyó Hajnalka VII. fejezet: Burghardt Jenőné és Kerényi Jánosné VIII. fejezet: Csőzik Istvánné IX. fejezet: Dóczi Erzsébet X. fejezet: Konfár Olga XI. fejezet: Varga Gábor, módosult XIII.-ra Óraterv-javaslat: a szakmai munkaközösségek vezetői valamint Keserűné Kováts Márta, Benedekné Schmidt Judit, Varga Gábor, módosítás: a szakmai munkaközösségek vezetői valamint Varga Gábor Új fejezetek: XI. fejezet Varga Gábor XII. fejezet Taligáné Gregor Elvira és Varga Gábor Az egyes tantárgyak tantervét készítették: Anyanyelv és irodalom: Encsy Istvánné, Fodor Judit, Pákozdi Judit, Csőzik Istvánné, Pál Mariann; módosítás - magyar nyelv és irodalom: Encsy Istvánné, Csőzik Istvánné, Pál Mariann, Dóczi Erzsébet Ember és társadalom: Encsy Istvánné, Pál Mariann, megszűnt Történelem és társadalom ismeret: Encsy Istvánné, Pál Mariann, módosítás: történelem és állampolgári ismeretek: Encsy Istvánné, Pál Mariann, Trecska Éva Angol nyelv: Nádasi Judit, Motsai Gyöngyvér, Tóth Tímea, módosítás: Motsai Gyöngyvér és Kovács Kristóf Német nyelv: Raincsák Réka, módosítás: Trecska Éva Matematika: Sziklavári Beáta, Móri Árpádné, Kovácsné Holczer Hajnalka, Farkas Jolán, Benedekné Schmidt Judit, Targuba Judit, Varga Gábor, Rankasz Zsuzsa, módosítás: Sziklavári Bea, Farkas Jolán, Rankasz Zsuzsa, Benedekné Schmidt Judit, Varga Gábor. Környezetismeret: Giovanolli Judit, Dóka Judit, Gyarmati Ildikó, módosítás: Giovanolli Judit Természetismeret: Giovanolli Judit, Dóka Judit, Hansági Katalin, Rankasz Zsuzsa, módosítás: Irsikné Karácsony Andrea Biológia: Keserűné Kováts Márta, Kocsis Éva módosítás: Keserűné Kováts Márta, Kocsis Éva Fizika: Rankasz Zsuzsanna, Varga Gábor, módosítás: Bencze Attila Kémia: Benedekné Schmidt Judit, Kocsis Éva, módosítás: Szabó Katalin és Kocsis Éva Földrajz: Hansági Katalin, Keserűné Kováts Márta, véleményezte: Burghardt Jenőné, módosítás: Hansági Katalin, Keserűné Kováts Márta Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

100


Informatika: Mozsár Ildikó, Benedekné Schmidt Judit, Varga Gábor, módosítás: Benedekné Schmidt Judit Vizuális kultúra: Kovácsné Holczer Hajnalka, Horváth Orsolya, Lukács Tünde, Vojtekné Dukai Erika, Kun Lajos, Sánta Ferenc, módosítás: Horváth Orsolya, Kun Lajos, Sánta Ferenc Ének-zene: Kyncl Rita, Pintér Nóra, Hasznosi Judit, módosítás: Kyncl Rita, Pintér Nóra, Hasznosi Judit Technika: Bagosi Józsefné, Lakatos András, módosítás: Horváth Orsolya, Bagosi Józsefné, Lakatos András, Testnevelés: Hagymási Jenő, Deákné Veszprémi Ágnes, módosítás: Hagymási Jenő, Deákné Veszprémi Ágnes Néptánc: Karcagi Gyuláné Eredeti dátum: 1998. február 10. Budapest, 2010. április 15.

Varga Gábor igazgató A Pedagógiai program legutóbbi módosításait a nevelőtestület a 2010. április 19-én tartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta.

Varga Gábor Ercsei Ibolya az SzMK vezetőségének tagja


101

Melléklet A „Mosolygó jelvény” elérésének feltételei, a viselésével járó jogok A "MOSOLYGÓ GYEREKEK" cím elérésének feltételei az alsó tagozaton: -

"Példamutató magatartás, a képességeid szerinti tanulmányi eredmény, a házirendben

megfogalmazott elvárások maradéktalan betartása"

A jelvénnyel járó jogok: -

a tanítás befejezésekor tanári kíséret nélkül is mehetsz ebédelni - ha nem vagy napközis,

-

választhatsz a "mosolygó gyerekek" részére szervezett jutalom programok közül,

-

akik több éven keresztül viselhették e címet, azok - az osztályfőnök, a napközis nevelő és az osztályban tanító pedagógusok döntése alapján - iskolánk "Gyermekeink jövőjéért" alapítványától könyvjutalmat vehetnek át a tanévzáró ünnepélyen.

A jogokat csak akkor gyakorolhatod, ha viseled a jelvényt! A jelvény viseléséről félévente az osztályban tanító nevelők és a napközis nevelő dönt az osztály tanulóinak jóváhagyása alapján. Féléven belül a cím odaítélésére nem javasolható az a tanuló, akitől a jelvényt bármilyen vétség miatt vissza kellett vonnunk. A jelvény viselése nem tanévre szól, azt a következő tanévben is viselheted, ha méltó maradsz a viselésére.

A "MOSOLYGÓ GYEREKEK" cím elérésének feltételei a felső tagozaton: -

"Példamutató magatartás, a képességeid szerinti tanulmányi eredmény, a házirendben

megfogalmazott elvárások maradéktalan betartása"

Ha mindezt vállalod, akkor viselheted jelvényünket, amely az alábbiakra jogosít: -

a szünetben tanári felügyelet nélkül tartózkodhatsz az udvaron, a sportudvaron, és a teraszon,

-

a tanítás befejezésekor tanári kíséret nélkül mehetsz ebédelni, ill. haza,

-

ha napközis vagy, önállóan oszthatod be idődet, veheted igénybe az üres tantermeket,

-

választhatsz a "mosolygó gyerekek" részére szervezett jutalom programok közül,

-

délután a sportudvart, és a tornatermet használhatod (Helén nénivel történt előzetes megbeszélés alapján)


-

kikérjük véleményedet a tanulókat érintő kérdésekben.

-

akik több éven keresztül viselhették e címet, azok - az egész nevelőtestület döntése alapján - iskolánk "Gyermekeink jövőjéért" alapítványától könyv vagy pénzjutalmat vehetnek át a ballagáson vagy a tanévzáró ünnepélyen.

A jelvény viselésére csak addig vagy jogosult, amíg a feltételeket maradéktalanul betartod! A jelvényt - fegyelmezetlenséged esetén, az osztályfőnökökkel megbeszélve iskolánk bármelyik dolgozója megvonhatja tőled. A jogokat csak akkor gyakorolhatod, ha viseled a jelvényt! A jelvény viseléséről félévente az osztályban tanító nevelők és a napközis nevelő dönt az osztály tanulóinak jóváhagyása alapján. Féléven belül a cím odaítélésére nem javasolható az a tanuló, akitől a jelvényt bármilyen vétség miatt vissza kellett vonnunk. A jelvény viselése nem tanévre szól, azt a következő tanévben is viselheted, ha méltó maradsz a viselésére.


104

Pedagógiai program. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor A nevelőtestület elfogadta: 1998

Recommend Documents