PEDAGÓGIAI PROGRAM ADY ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Monor

2013

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ADY ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Monor

1

„Ha múltunk valóban a mienk, a jövő is miénk lehet” /Nemeskürty István/ TARTALOMJEGYZÉK 1. Az iskola bemutatása 1.1. Az iskola adatai 1.2. Az iskola rövid története 1.3. Az iskolai oktató-nevelő munka eredményei 1.4. Az iskolai oktató-nevelő munka személyi feltételei 1.5. Az iskolai oktató-nevelő munka tárgyi feltételei I.

NEVELÉSI PROGRAM

I.1. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai I.2. Az elsősegélynyújtás feladatai I.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok I. 4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok I.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok I.6. Az osztályfőnöki munka tartalma feladata I.7. A pedagógusok intézményi feladatai I.8. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység helyi rendje I.9. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek I.10. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok I.11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatokban való részvételi jogai gyakorlásának rendje I. 12. A szülő, tanuló iskolai pedagógus, együttműködésének formái I.13. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, hátrányaik csökkentése I.14. Az iskolaváltás, tanulók átvételének szabályai I.15.

Iskolai

Írásbeli,

szóbeli,

gyakorlati

beszámoltatások

és

ismeretek

számonkérésének rendje I. 16. Az iskola ellenőrzési, értékelési alapfogalmai és általános jellemzői I.17. A tanulási kudarcnak kitett tanuló felzárkóztatását segítő programok I.18. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

2

I. 19. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges oktató nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke I.20. Tűz és katasztrófavédelem I.21. A stressz kezelés iskolánkban I.22. Az iskola környezeti, nevelési programja I.23. Fogyasztóvédelem I.24. Az iskola oktatási kínálata I.25. Az iskola működése I.26. Tanulmányi kirándulások, erdei iskola I.27. Az iskolai könyvtár működése I.28. Az iskolai könyvtár pedagógiai programja I.29. A tanítás munkarendje II.

Helyi Tnaterv

II.1. Óratervek 2017-ig II.2. Szervezés II.3. Tankönyvek és tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei II.4. NAT által meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának helyi szabályai II.5. Hit és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok II.6. Idegen nyelvoktatás II.7. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja és szervezése II.8. Az iskola egyes évfolyamán tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelményeik II.9. A választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógus választás szabályai II.10. A tanulók napi, heti terhelésének korlátozása II.11. A tanuló tanulmányi munkájának, ellenőrzése, értékelése, magatartás, szorgalom minősítésének elvei II.12. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei II.13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges feladatok II.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések II. 15. A tanulók jutalmazásával összefüggő magatartás, szorgalom értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvei

3

1. Az iskola bemutatása 1.1.

Az iskola adatai

Iskolánk neve:

Ady Úti Általános Iskola

Az intézmény rövid neve:

Ady Úti Általános Iskola

Fenntartónk:

Klebersberg Intézményfenntartó Központ Monori Tankerület KIK 126001

Címünk:

2200 Monor, Ady Endre u. 48-52

Telefonszámaink:

29/ 412-406, 29/613-673

E-mail :

[email protected]

Honlap:

www.adymonor.hu

1.2.

Az iskola rövid története

Iskolánk Monor városának legfiatalabb oktatási intézménye. 1991-ben kezdte meg működését egy jelenleg éppen 100 éves épületben, mely épülése óta mindig oktatási feladatokat látott el. A 4. sz. főúttól a városközpontba vezető út mellett található, egyemeletes, tetőtér beépítéssel rendelkező intézmény, viszonylag nagy belső udvarral. A nagy gépjárműforgalom miatt különösen ügyelünk a hozzánk érkező és távozó tanulók testi épségére. Az 1990 évek végére megépült a Jászai Mari Általános iskola és a Szterényi József Középiskola. Korábban ugyanis e két oktatási intézmény osztozott jelenlegi épületünkön. Az új iskolák felépítése után az általános iskolai tanulók a Jászai-térre, a középiskolások az Ipar utcába költöztek. Az üresen maradt intézmény szerkezetét tekintve kizárólag oktatási célokra volt alkalmas. Elődöm, az iskola első igazgatója pályázatot nyújtott be a város Önkormányzatához azzal a céllal, hogy támogassák egy ökumenikus szellemiségű intézmény létrehozását. A Képviselőtestület határozatával valóssá vált elképzelése. Az ökumenikus szellemiséggel, egyedülálló sajátosságú intézménnyé váltunk. Intézményünk 8 évfolyamos általános iskola, ahol nappali rendszerű képzésben általános alapműveltségre tesznek szert tanítványaink, akik igény szerint napközis ellátásban részesülnek. Jól működő könyvtárral rendelkezünk, ahol délelőtt és délután is igénybe vehetik a gyermekek szolgáltatásait. Segítjük a művészetoktatást, sikeres énekkarunk van, jól működő rajz és színjátszó szakköreink közül választhatnak a tanulók. Meggyőződésünk volt, hogy az ökumenikus szellemiséggel végzett oktató nevelő munkánk hatékony, az elme és a lélek együttes formálását kívánjuk elérni. Az oktatást és 4

nevelést nem választjuk szét mereven, mert a gyermek egységes értelmi és lelki képességekkel rendelkező személyiség. Nevelésünk alanya a gyermek, akit feltétlen tisztelet illet meg. Személyiségének alapvető összetevője a bizalom, a szabadság, hogy kiteljesedhessék. De a gyermek szabadsága vezetésre szorul, játszó, alkotó lény, melyben elkötelezi magát, beilleszkedik környezetébe. Mivel kezdetben másokra utalt, kapcsolatokban létezik és gondolkodik, mások által talál önmagára. Ha szólnak hozzá, megszólal, ha tisztelik, tisztelni fogja ő is a hozzá tartozókat. Ha elfogadják, el fogja fogadni önmagát és környezetét. Ha feltétel nélkül szeretik, ő másokat fog így szeretni. De a gyermek kiszolgáltatott, nemcsak a jóra, hanem a bennünk rejlő rosszra is. Igénye van a körülötte lévők szeretetére, hogy értékesnek tartsák őt, tartozzon valakikhez. A pedagógus a maga teljes személyiségével, erényeivel és hibáival együtt válik a gyermek társává. A nevelői szeretet olyan miliő, ahol a dolgok „ csak úgy” maguktól, egyszerűen történnek. Csupa szemnek kell lennünk, hogy figyelhessük fejlődését, szolgálhassuk testilelki-értelmi gyarapodásuk javát. Ezt a szülő és a pedagógus gyakran nem nagy dolgokkal érik el, hanem egyszerűen, állandó jelenlétükkel, sajátos lelkületükkel, stílusukkal hozzák létre a növekedés terét, hogy a „közelség „pedagógiájával, megelőzhessék a bajokat, szelíden segíthessék az írott és íratlan szabályok betartását és betartatását. Visszatérve iskolánkhoz, fontos elmondani azt is, hogy 1991 óta több alkalommal, jelentős változtatások, felújítások történtek az épületen. 1994-ben két tanteremmel bővültünk a tetőtér beépítésével, 2 év múlva tornatermünk mellé, ugyan kisebb méretű, de alsósok számára megfelelő nagyságú tornaszoba épült. Az udvar egyik részén elkerített általunk „zöld” udvarnak elnevezett tér, tavacskával várja a pihenni vágyókat. Sportlétesítményeink, mint a kosárlabdapálya, futópálya folyamatosan újítva, aszfaltozva van. 2007. augusztus 1-ig a volt Ökumenikus Általános Iskola Pedagógiai Programját felül kell vizsgálni, mert az Oktatási Törvény 4.§-nak (2.bek.) alapján világnézetileg el nem kötelezett, semleges oktatási intézményt tarthat fenn Önkormányzat. A Pest Megyei Bíróság 5.K. 26.731/2005/11. számú ítéletének megfelelően a Pedagógiai Program és egyéb dokumentumok módosításra kerültek. 2013.01.01-től, alapfokú nevelési-oktatási intézményünkben egységes követelmények szerinti, nyolc évfolyamos nevelés-oktatás folyik, ahol a tanulók érdeklődésüknek, 5

képességeiknek és tehetségüknek megfelelő szintű oktatásban részesülnek, a középiskolai továbbtanulásra készítjük fel őket. 2013. január elsejétől fenntartónk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. 1.3 Az iskolai oktató nevelő- munka eredményei A tanítás, oktatás időigényes, de felemelő, szép feladat mindannyiunk számára. Munkánk sokszor csak jó idő elteltével kamatozik. Tantestületünk létszáma nagyrészt állandó, a fluktuáció nem jellemző, mert akik elmentek közülünk vagy elköltöztek, vagy gyermekeket vállaltak. Tehát van egy erős mag, akik hosszú évek tapasztalatával rendelkeznek, magas színvonalon oktatják tanulóinkat.  Volt tanítványainktól a visszajelzések jórészt pozitívak, közülük néhányan már kollégáink lettek, jó szívvel jöttek vissza régi iskolájukba dolgozni.  A pedagógus pályát választó tanítványaink nagy számban töltik a mi iskolánkban gyakorlati idejüket, mindannyiukat szeretettel és felelősséggel vállaltuk el.  Volt diákjaink a középiskolákban helyi és országos sikereket értek el.  Nyolcadikosaink közül többen megpróbálták az alapfokú angol, vagy német nyelvvizsga letételét, nagyrészt sikerrel.  A művészeti tárgyak közül az ének oktatása nívós, több, mint tíz éve működik. 

„ Forrás „ kórus, nemzetközi gyermekkórus fesztiválokon bronz fokozatot ért el, külföldön és hazánkban több helyen vendégszerepelt, versenyezett.

 60

tagú

kórusunk

gyermekdalokat,

egyházi

műveket

és

népdalokat

énekel,

szólóénekeseink szép számmal vannak. 

Hasonló szép eredményeket felmutató tárgy a rajz.

Szakkörön és tanórákon szép

alkotások születnek, értő kéz vezetésével, sokféle technikával, nagy fantáziával dolgoznak a gyermekek. Legszebb alkotásaikat kiállításokra küldjük. Országos eredmények születtek.  Jól csengő eredményeink mellett, eredménynek tekintjük azt is, ha a gyermek önmagához képest jó eredményeket ér el, szép fogalmazásokat ír, talán önmaga is versírással foglalkozik, vagy a sport területén jeleskedik. Minden apró pozitív megnyilvánulást értékelünk és elismerünk.  A tanítási órákon kívül törekszünk arra, hogy értékeket közvetítsünk. Faliújságon, vagy iskolarádión keresztül önkéntes versenyeink vannak szinte állandóan, melyek az általános

6

emberi normákról szólnak. A tanulók kellőképpen vannak motiválva, tehát nagy örömmel vesznek részt e vetélkedőkön.  A hét napjain a gyerekekkel reggeli beszélgetéseket kezdeményezünk, a reggeli gondolatok során ¾ 8-tól 8 óráig az iskolarádión keresztül egyetemes emberi értékekről hallanak, melyek valamely erkölcsi tanításon nyugszanak, vagy aktuális témához, ünnephez kötődnek, pl. halottak napja, anyák napja alkalmából, pedagógusok, osztályfőnökök tartják.  Szünetekben igyekszünk tanítványaink között maradni, beszélgetni velük, ha igényt tartanak rá.  Részt veszünk helyi és országos rendezésű versenyeken. Többek között a Zrínyi Ilona matematika, Herman Ottó természetismereti, vers és prózamondó versenyeken, /a teljesség igénye nélkül /  A művészeti oktatás 2005. szeptemberétől-2007. július 31.-ig folyt intézményünkben, képző és iparművészeti ágon: Rajz-festés, mintázás tanszakon, valamint, Színművészetibábművészeti ágon: színjátszó tanszakon. 1.4.

Az oktató- nevelőmunka személyi feltételei Jelen világunkban elterjedt fogalommá vált a biztonság. Az iskolában tanuló gyermekek és családjaik életében ez sokat jelenthet, de ugyanígy a tanároknak és minden dolgozónak is. Kívánalomnak tartjuk, hogy családjaink, mint iskolahasználók, másrészt az Önkormányzat, mint fenntartó és a tantestület kiegyensúlyozott hármasságot alkossanak, mely hosszú távra megalapozza iskolánk jövőjét. Ennek köszönhető, hogy iskolánk alkalmazotti közössége stabillá szerveződött. Gyermeklétszámunk 455 - 460 fő között volt az elmúlt években. A

tantestület

összetartó

közösséggé

formálódott.

A

hivatalos

rendszeres

megbeszélések, értekezletek mellett a tanév végi szakmai, egyben pihentető utak, kirándulások, a nyári összejövetelek, mind az együvé tartozást erősítik. Sajnálatosan érezhető az élet minőségének romlása, az életszínvonal csökkenés hatásai, melyek egymáshoz való viszonyulásunkra is rányomja bélyegét, több kolléga mellékállást kénytelen vállalni szabadidejében.

7

A nevelési oktatási feladatok megfelelő szintű ellátását más események és szempontok is befolyásolják. Tantestületünkben az elmúlt 21 esztendőben több mint 25 kisbabának adott életet. Az örömteli események a másik oldalról nézve- a helyettesítés oldaláróltermészetes nehézségeket is jelentenek. Célunk, hogy mindenki érezze a munkahelyi biztonságot. Ezért sem könnyű feladat az egyensúlyi helyzet- létszám és óraszám tekintetében-megtalálása. A tantestület végzettségén keresztül lefedi a szakos ellátottság teljesítését, de a távollétek, hosszasabb betegségek gondot jelentő megoldásokat kényszerítenek ki. Szervezeti felépítésünkben /részletesen az SzMSz-ben/ a kontinuitásra, folytonosságra törekszünk. Egy igazgatóhelyettesi álláshellyel rendelkezünk. Az igazgatóhelyettes munkaterületéhez tartozik a teljes alsó és felső tagozat munkája, a napközis foglalkozások, a menzai ellátás szervezése, a tankönyvellátás ügye, szakkörök, helyettesítések. A

munkaközösség

vezetők

az

iskola

vezetőségének

részét

képezik.

5

munkaközösségünk működik, alsós, felsős humán, felsős reál, magyar és osztályfőnöki munkaközösség. Az igazgató az egyszemélyi felelősség tudatában látja el irányítási és vezetői teendőit. Tantestületünk java része középkorú pedagógusokból áll, törekszünk arra, hogy új kollégáink lehetőleg fiatalok legyenek, az egyensúly megtartása végett. 1.5. Az oktató nevelőmunka tárgyi feltételei Iskolánk Monor városának központjának közelében fekszik, a pályaudvar közelében. Az épületegységhez és kiegészítő építményeihez, valamint a tanulók létszámához viszonyítottan kicsit szűkös. Udvarunk egy részét, kosárlabdapálya, futópálya foglalja el, így futkározásra, pihentető elvonulásra nem elég tágas az udvarunk. Kicsi gazdasági és zöld udvarunk van, a szűkös szabad tér nemigen teszi lehetővé 1-1 csoport szabad játékát, félrevonulását. Az öreg iskolaépület építésekor az akkori igényeket magas szinten kielégítette. Viszont jelenünkben kialakult szokásoknak, nevelési oktatási elvárásoknak nemigen tud megfelelni. Hiányoznak a csoporttermek (pl. napközi) vagy szaktantermek a hozzájuk épített szertárakkal, nagyobb tanári szoba és tágasabb irodahelyiségek. Szokásos nagy létszámú rendezvényeink rossz idő esetén túlzsúfolttá válnak, mert 130 m2 alapterületű tornatermünk nem alkalmas több száz ember befogadására. A folyosókat szűkítik a szekrényrendszerek a tanulók kabátjaikkal, váltócipőikkel. Ebédlőink ( 2 db 20 m2 ) szűkösen elegendőek naponta 230 gyermek 8

étkeztetésére. A fenti igényen kívül szükséges lenne egy tágas, modern ebédlő és egy aula megépítése. 1994-ben a szomszédos kert megvételével lehetőségünk nyílt arra, hogy udvarunkat bővítsük, parkosítsuk, tavacskával zöld udvarrá tegyük. Ebben az évben épült a 63 m2 nagyságú tornaszobánk.-fenntartói

és szülői hozzájárulással. Hiányosságainkat és

zsúfoltságunkat tetézi, hogy az iskola épületének fala a talajvíz felszivárgásától nedves, a parketták púposodnak, a vakolat lemállik. Örömteli az, hogy tantermeink viszonylag világosak, 4 m magas belső terük nem teszi nyomasztóvá, hanem inkább öregesen kihívóvá az építményt. A tetőtér bővítése során hangulatossá vált a belső tér, 2 tanterem, orvosi szoba és mosdók találhatók itt. Jelenleg 19 tanulócsoportunk van, 18 tanteremmel. A napközis csoportok délután az alsós tantermekben vannak elhelyezve. Szaktantermeink nem állnak teljes mértékben rendelkezésre, csak kevés tantárgyat tudunk így oktatni, pl. kémiát, földrajzot, informatikát, fiú és lány technikát. A többi tantárgy oktatása a fennmaradó termekben zajlik, mai a tanulók részéről elvárja óráról, órára a vándorlást. Az órarendet igyekszünk úgy formálni, hogy lehetőség szerint naponta csak ritkábban legyen szükséges tantermet váltani. Pici könyvtárral rendelkezünk, viszont méretéhez képest jelentős számú kötet birtokában vagyunk. A szaktantermek felemás helyzete, a napközi és délelőtti tanítás egyazon helyen történő alkalmazása, a tanári zsúfoltsága a bővítés igényét vonja maga után. Tantermeinkről és szertárainkról elmondható, hogy vegyes képet mutatnak. Használt iskolabútorok mellett vannak új bútorzatúak is. Anyagi lehetőségeinkhez mérten folyamatosan cseréljük ki elhasználódott bútorainkat újakra. 2003-ban befejeződött az elektromos hálózat felújítása, a folyosók burkolatainak cseréje. A falakra lambéria borítás került, a padlózatra új, világos járólap. Törődünk az épület állagának megóvásával, mégis mindig számítanunk kell valamilyen váratlan meghibásodással. Bízunk abban, hogy patinás épületünkben még sok éven át fog folytatódni új generációk nevelése, oktatása. I. NEVELÉSI PROGRAM I.1. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, egyéb sajátosságai „ A múltat meg kell őrizni a jövendőnek, hogy kéznél legyen, mikor megjön az ihlet.” Ezt a Wass Alberttől származó idézetet, kiinduló pontként tekintjük munkánkban. A nemzetnek, 9

mint hazának megtapasztalása, a szülőföld- anyanyelv és kultúra fókusza körül kristályosodik ki. A megfelelő ismeretszerzés, a kultúra értékeinek ismerete és a bennük élés jelentheti azt, hogy tanulóink célt érhessenek életük során. A családból és iskolából hozott szokásaik, ismereteik által lesznek hasznos polgárai a hazának. Ma kiemelt szerepe van az ifjúság nevelésének, nagy felelőssége a pedagógusoknak. Alapításunk óta igyekszünk az alább – nem mindig korunk „divatos” irányzataihoz kapcsolódva - felsorolt céljainkat véghez vinni. A

pluralitás korában, az értékvesztés

ellenében, a megrendült családi életek láttán, visszanyúlunk gyökereinkhez, a magyar nemzet közös alap- értékeihez.  Nevelés és oktatás összetartozása, párhuzamossága, a tudás rangjának biztosítása.  Nemzeti azonosságtudat fejlesztése, iskolai helyi szokások további ápolása.  Az alapfokú oktatás - kötelező érvényű és ingyenes, mindenki számára hozzáférhető.  Az oktatás nyelve – magyar.  Nevelésünk középpontjában a gyermek. A tanuló, a pedagógus és a szülő kötelességei és jogai egységet alkotnak.  A szülő a pedagógussal megosztja gondjait és örömeit, közös gondoskodásuk a gyermekről a kölcsönös bizalmon, nyugszik.  Az ismereteket, vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük. Tiszteletben tartjuk valamennyi pedagógus, gyermek és szülő vallási, világnézeti meggyőződését,  Lehetővé teszzük, hogy tanítványaink egyházi jogi személy által tartott - hit és erkölcstan oktatáson, vagy erkölcstan órán vegyenek részt.  A gyermekek személyiségének, és családjaik tiszteletben tartása.  Fontosnak tartjuk

azt, hogy megismerjük

egymást,

ismerjük

azonosságainkat,

különbözőségeinket. Tartsuk minden gyermekünk és családjaik nézeteit tiszteletben.  A pedagógusok saját világnézetük és értékrendjük alapján végzik munkájukat, nem kényszerítve senkit, annak elfogadására.  Legyen tanítványaink személyisége életigenlő, tisztességes, bizakodó, és örülni képes.  Példák és eszményképek bemutatásával nevelünk az élet tiszteletére, a munka megbecsülésére, a természet szeretetére, önfegyelemre, másokkal szembeni türelemre.  A szorgalom, tudás, a tisztességes munka jelentsen értéket. A megbízhatóság, egymás iránti türelem, felelősségtudat fejezze ki fiataljaink számára az erényt akkor is, ha környezetükben ez nem értékként mutatkozik.

10

 A szülőföld, a haza szeretete, természetes és épített környezetünk legyen alapja tanításunknak.  Olyan segítő légkör kialakítása, melyben biztosítani tudjuk a gyermekek harmonikus testilelki fejlődését, értelmük fejlesztését, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi, akarati tulajdonságaik, életkori sajátosságaiknak megfelelő, erkölcsös, önálló életvitelre szoktató tudatos jellemformálását.  Váljanak felelős állampolgárokká, magánérdekeiket össze tudják egyeztetni a köz érdekével.  A nevelés-oktatás eszközeivel, megakadályozni a társadalmi leszakadás folyamatát, tehetséggondozás megvalósulásával segíteni a bennük rejlő képességek kibontakoztatását.  Kritikusságunk a közjó javáért történjen, nem önös célból, mert a mindenbe beletörődő közöny manapság elterjedt életforma lett.  Gyermekeink személyiségét mindenek felett tiszteletben tarjuk, az igazságosság, a rend, a szabadság, méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei jegyében.  Váljanak testileg, lelkileg, szellemileg egészségesen fejlődő generáció fiatal tagjaivá.  Szerezzenek olyan ismereteket, melyek továbbfejleszthetők lesznek későbbi életükben.  Fontosnak tartjuk a látás és képzelet fejlesztését, szövegemlékezet fontosságát, bő szókincset és kifejezőképesség elsajátítását.  Rendelkezzenek olyan alapműveltséggel, mely tovább vihető a középiskolába.  Tiszteljék szüleiket, társaikat, tanáraikat és minden embertársunkat.  Legyen számukra érték a tudás, szorgalom, megismerni vágyás, hogy önálló gondolkodásuk fejlődjön, öntevékeny, kommunikatív és gyakorlatias felnőtté váljanak.  Sajátítsák el, és gyakorolják a közösség által elvárt, alapvető emberi viselkedési normákat.  Sorsukat, jövőjüket illetően rendelkezzenek határozott elképzelésekkel.  A közösség és az egyén viszonyát helyezzük előtérbe, amikor a személy méltóságát, összetartozás-közösségvállalását, segítségadás-támogatás elvét hangsúlyozzuk. Ennek a harmóniának megtalálásánál figyelembe vesszük a nemzetnek, történelmen átívelő eszmei hagyományait, folytonosságát adó sajátosságait.  Tartsák tiszteletben az alkotmányosság, törvényesség alapelveit, gyakorolják méltóképpen állampolgári

jogaikat.

Mutassanak

érdeklődést

a

társadalmi

jelenségek

iránt,

érzékenységet a demokráciával, közéletiséggel szemben.  A sajátos nevelési igényű, ill. beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek speciális igényeit figyelembe vesszük, részükre képességeikhez igazodó oktatást 11

szervezünk, hogy fejlődésük az elvárthoz minél jobban illeszkedjen, valamint eredményesen tagozódhassanak be a felnőtt életbe, társadalmi beilleszkedésük eredményes legyen.  Oktatásunk átjárható, akár tanév közben is át lehet lépni más alapfokú iskolába, iskolatípusba. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, oktatása, a Kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű gyermek esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak elsajátíttatása. Feladatunk egymás szeretetére, tiszteletére, a családi értékek elismerésére nevelni. Az együttműködés során, a másik ember megbecsülésére, a környezet védelmére, az egészség megőrzésére kell tudatosan koncentrálni. A tanuláshoz és a munkához való jog biztosítása, a tanulási tevékenység során ismeretek és attitűdök fejlesztése, az egyéni és a csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekedés megalapozása Nem pusztán elsajátítandó ismereteket kívánunk közvetíteni, hanem érzelmileg hatni, „belülről” is formálni a gyermekeket. Valamennyi lélek a „maga útján” érleli meg gyümölcseit. Az objektíven nem mindig mérhető teljesítményeket is méltányoljuk, elismerjük. A kultúra közvetítése nem pusztán abból áll, hogy műveltséget közvetítünk, hanem a gyermek szellemi, tudásbeli és testi képességeit figyelembe véve, hogyan bontakozik ki a személyiség. Fontosnak tartjuk a hagyomány-tiszteletet, mely kulturális örökségünk. Minél szerteágazóbb a kulturális hagyatékunk, annál színesebb, annál több lelket tölthet fel, annál értékesebb is. Az iskolai nevelés célrendszere:  Tanulóink képesek legyenek használható, korszerű, versenyképes tudásra és műveltségre szert tenni.  A tudáson kívül figyelembe vesszük a szorgalmat, a becsületes felkészülést, az odavezető utat is.  Idegen nyelvek -angol és német- oktatása, idegen nyelvek tanulásának lehetséges módozatainak, elsajátíttatása.  A tanulók viselkedéskultúrájának kialakítása, fejlesztése, szilárd szokásrend, mások tiszteletben tartása, udvariasság.  Nemzeti kultúra ápolása, anyanyelvünk magas szintű művelése, hagyományok őrzése, szokások továbbvitele, a haza szeretetének erősítése.

12

 A kétezer éves európai keresztény kultúra értékeinek, erkölcsi normáinak tiszteletben tartása.  A testi-lelki egészség megőrzése, a fizikai állóképesség fokozása, mozgásra, testedzésre való természetes igény kielégítése, a sport szeretetére való szoktatás.  Képessé váljanak a tanulók az önművelésre, a gyorsult világ változásaihoz alkalmazkodó információk feldolgozásával, a munka világába betagozódni.  Igényes

olvasókká

váljanak,

legyenek

jártasságaik

a

könyvtárhasználattal

kapcsolatban is.  Az információk áradatából tudjanak okosan választani, ne legyenek manipulálhatók.  Fejlődjön vita-kultúrájuk, éljenek érdekképviseleti lehetőségeikkel.  A mindennapi gyakorlatban tudásukat, ismereteiket, személyiségükkel szoros összefüggésben láttatni és látni – „ belső látással „ róluk alkotott képet alkotnak. Helyi pedagógiai sajátosságok: Elsődleges feladatunk kiegyensúlyozott személyiség kialakítása. Nem feltétlenül lehet mindig teljesítmény centrikus elvárásokat kitűzni. Vannak helyzetek, amikor az elsajátítandó tananyag tekintetében engedményeket teszünk, ami mindig a gyermeket szolgálja. A tananyag megtanítása nemcsak célunk, de eszközünk is arra, hogy a ránk bízott gyermek jobban összpontosítson, fejlessze akaraterejét, és kitartását. Minden erőfeszítést képesség szintjén értéknek tekintünk, elfogadjuk a képességek közötti különbségeket, az önbecsülés csökkentése nélkül. A pedagógiai értékelés nem szorítkozhat kizárólag a könnyen mérhető tudásszintre. A sokoldalú fejlesztés eredményeképpen szerteágazó sikerélményeket tudunk nyújtani, és további lehetőségeket adni a kibontakozásra. Prioritásaink: Képzési rendszerünkben olyan súlypontokat alakítunk ki, melyek hasznosak a tanulóknak, a szülőknek és a társadalomnak. Az iskola pedig rendelkezik az elvárt feltételekkel. A változó világ, benne a változó elvárások miatt elsőséget adunk a következő területeknek:  Bibliaismeret, erkölcstan ( alapja, eredője a nevelésnek)  Idegen nyelvek  Mindennapos testedzés  Néptánc oktatása  Szorobán oktatás kiterjesztése

13

 Informatika oktatás  Érzelmi kultúra Bibliaismeret-erkölcstan: ismeretközpontú, a helyi történelmi egyházak által elfogadott tartalmú, órarendbe iktatott markáns sajátossága intézményünknek. Az erkölcstan a Kerettantervi elvárások mentén oktatott tárgyunk. Törekszünk olyan kulturális, hitbéli ismereteket

átadni,

melyek

a

közös

fundamentumra

épülő

ismeretrendszerre

és

értékrendszerre épülnek. Se világnézeti, se vallási, se lelkiismereti, se politikai nézetei miatt nem érheti semmiféle hátrányos megkülönböztetés iskolánk tanulóit, tanárait és dolgozóit. Idegen nyelvek: német és angol nyelvet oktatunk. A szülők a harmadik évfolyamon választhatnak idegen nyelvet. Viszont, ha valamely nyelv csoportalakítását veszélyeztetné, a döntésük akkor az osztályfőnök szülői értekezleten befolyásolhatja a döntést, hogy a pedagógiai programnak megfelelő 2 idegen nyelv ne csorbulhasson. Törekszünk lehetőség szerint arra, hogy németesek angol szakkörön, az angolosok német szakkörön szerezhessenek megfelelő tudást. 2013 szeptemberétől a heti 3 óra helyett- a heti időkeret terhére - heti 4 órát szeretnénk biztosítani úgy, hogy ez a plusz óra a tehetségeseknek tehetségfejlesztő legyen, a lemaradóknak pedig felzárkóztató óra. I.2. Az elsősegélynyújtás feladatai A testi egészség megóvásához tartozik az, hogy ismerjék tanulóink az elsősegélynyújtás elemi elveit, ismerjenek olyan eljárásokat, melyekkel az orvosi szakszerű ellátásig stabilizálni lehet a beteget, rögzíteni lehet pl. törött testrészeket. Iskolánkban a tanári szoba előtt, a portán, a kémia szertárban, tornateremben vannak elsősegély nyújtására alkalmas dobozok, eszközök, gyógyszerek. Súlyosabb sérülés esetén, alapellátás után gyorsan el tudjuk érni az Egészségházat, mivel közel van iskolánkhoz. Baleset esetén a legfontosabb az emberi élet védelme. Baleset esetén intézményünknek ellátási, segítséghívási, nyilvántartási, tájékoztatási kötelezettsége van. Valamennyi dolgozó köteles tudásszintjének megfelelően elsősegélyt adni. Elsősegélynyújtás során fontos a megfelelő szakszemélyzet értesítése, mentők, polgári védelem, rendőrség, orvos. Súlyos baleset esetén azonnal értesítjük a fenntartót. Súlyos 14

I. 3.A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az Egészségügyi Világszervezet

megfogalmazása szerint: az egészségfejlesztő iskola

folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola - az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészségfejlesztését. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelést, az elsődleges prevenciót, a mentálhigiéné, és az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy sajátegészségüket felügyeljék és javítsák. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, és a szabadidő hasznos eltöltésének. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot kell folytatni, amely tekintetbe veszi a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Az egészségi állapotot négy alapvető tényező határozza meg: - Genetikai tényező - Környezeti tényezők, - Életmód, - Az egészségügyi ellátó rendszer működése. Napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek ez egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Alapvetően nem arra épít, hogy a betegségek bekövetkeztével riogassa az embereket, hanem olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását.

15

Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást bővíti, az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. Az iskola szerepe és lehetőségei: Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb területe az iskola a családi környezet mellett. Mivel az iskola a szocializáció színtere, így a fenti tényezők közül az iskola nagy hatással van a gyermekekre ez a hatása többrétegű. A gyerekek és a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiség fejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat. Mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására, és begyakorlására. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységben alapozódhassanak meg. Az iskolák tanulói személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok kialakításában. Az egészségfejlesztési program hatás gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára. Az egészségnevelés iskolai területei Az egészséges életmód életszemlélet, magatartás kialakítása az iskola összes tevékenységébe be kell épülni. Minden tárgynak van kapcsolódási pontja az egészségfejlesztéssel. Az egészségnevelési programban megjelennek olyan életkori sajátosságokhoz illesztendő lényeges témák, mint például: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, - az egészséges testtartás és a mozgás fontossága, - az étkezés és a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata, - a személyi higiéné, 16

- a lelki egyensúly megteremtése, - az egészséges és biztonságos környezet kialakítása - a barátság a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség megőrzésben, a harmonikus párkapcsolat és a családi élet kialakítása, fenntartása, - személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, - szenvedélybetegségek, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Rizikócsoport megközelítése Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Kortárshatások az egészségfejlesztésben. Kapcsolatok Szülők ( család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjának megvalósítását. Iskolaorvos, védőnő Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen orvosa és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását ( szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa. Feladatai: A tanulók életkorához kötött vizsgálat, amely magában foglalja a testi, érzelmi, és intellektuális fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kórós elváltozások korai felismerésére irányulnak. Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. Közreműködik:

közegészségügyi-járványügyi,

környezet-egészségügyi,

táplálkozás

egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. Rendvédelmi szervek programok közös lebonyolításában segítenek.

17

Gyermekkori bűnözés Drogprevenció Kerékpáros közlekedés szabályai. Mindennapos testnevelés órakeretének –néptánccal történő-csökkentése. Mivel egyelőre nem áll elég hely rendelkezésre a feladat elvégzéséhez, felmenő rendszerben, néptáncot oktatunk. Szorobán: igény van arra, hogy tanulóink szakköri formában, matematikai logika szintjén is fejlesztve legyenek. Ez az oktatás segíthet sok gyermek gondolkodásának fejlesztésében. Informatika: Az informatikai kultúra fejlesztése kiemelt feladat. A jelenlegi tanulók döntő hányada felnőttként, munkahelyén számítástechnikai alapismeretekre alapozott munkát fog vállalni. Ezért kiemelten fontos a tudás kiterjesztése. Az érzelmi kultúra: minden tantárgy része, szervesen beépül mindennapi munkánkba. A gyermek nemcsak tanuló az iskolában, több ennél, érzelmekkel, lelkiismerettel bíró önálló ember, aki segítségünkre szorítkozik. Nem a szorosan vett intellektuális teljesítménye az egyedüli értékmérő. A közoktatásban igen fontos, mert ha figyelmen kívül hagyjuk, akkor káros következményekkel kell számolnunk, pl. teljesítményromlás, kudarcélmények, félelem, fóbia. Kulcsfontosságú tehát, hogy tanulóink tudjanak uralkodni érzelmeiken, felismerjék a másik ember szándékát, vélekedését. A fejlett érzelmi kultúra segíti őket abban, hogy konfliktusaikat meg tudják oldani, erőszakmentes környezetben élhessenek. Pedagógusokkal szembeni elvárások: A diákság nevelése és oktatása hosszú távú feladat, a jövőnek szól. Célunk, hogy tanulóink harmonikus személyiségű, képzett és művelt emberré váljanak, ugyanakkor legyen önismeretük és önfegyelmük. A pedagógusoknak is hasonlóképpen. Nyitottnak kell lenni az értékre, az értékesre, folyamatosan kell képeznie magát. Pedagógiai gyakorlatunkban különböző módszereket kell alkalmazni, újakat kipróbálni, visszajelzéseket szerezni. A módszerek kombinálása lehetőséget ad a magas szintű motivációra, meggyőzésre, példaadásra, példakövetésre, értékelésre-önértékelésre stb. Gyermekek nevelése elképzelhetetlen szeretet nélkül, az adás vágya empátia nélkül. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít, jó példát állít tanítványai elé. Ezért kerüljük az „éppen”divatosat, de hamar múlót, a tartalmatlan, öncélú feladatokat.

18

A pedagógus élete összhangban áll az iskola által elvárt és képviselt értékekkel. A tanító és tanár pontos, fegyelmezett, alapos munkát végez, felkészül napi munkájára. Óvja a gyermekek testi- lelki egészségét. A pedagógus közösség sokszínű, és ezt képviselni is tudják. Tanulókkal szembeni elvárások: A mai kor gyermekei sokféle hatásnak vannak kitéve. Ezért fontos, hogy azonosuljanak iskolánk céljaival, betartsák az alapvető emberi együttélés szabályait, tegyenek meg minden tőlük elvárhatót, tudásuk és lelki hozzáállásuk mértékében. A tanulónak kötelessége a tanulás, életkorával összhangban törekszik az igényes és önálló munkavégzésre, kérdések megfogalmazására, ismeretek befogadására. Elvárjuk a tiszteletteljes beszédet, viselkedést tanárokkal, diákokkal és valamennyi dolgozóval szemben. Feladata testi-lelki- szellemi egészségének megőrzése, megóvása. Feladataikat

lelkiismeretesen,

pontosan,

rendszeresen

végzik.

Betartják

az

iskola

Házirendjének előírásait, az iskolai közös szervezésű rendezvényeken aktívan részt vesznek. Szülőkkel szembeni elvárások: Egy iskola létét, szükségességét, a mögötte álló szülői társadalom igazolja.

Joguk és

kötelességük, hogy iskolába járassák gyermekeiket. Szoros együttműködést feltételez, tehát a szülői értekezleteken, fogadóórákon, egyéb szülői fórumokon, az Iskolaszékben, az Iskolatanácsban képviseltetik magukat. Elfogadják az iskola nevelési-oktatási rendjét, jellegét. Támogassák az intézményt, problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt közösen keressük meg a legmegnyugtatóbb lehetőséget. Tanítási-tanulási folyamat szervezése: A nyolc osztályos iskola feladata a tanítás-tanulás magas fokú, a kor elvárásainak megfelelő, a változó környezethez igazodó, alkalmazkodó iskolarendszer szervezése. A gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével az alsó (1-4) illetve a felső tagozaton (5-8) valósul meg. Céljaink megvalósítását segítik az alábbi személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két csoport köré tömörülnek. Közvetlen ( direkt )- melyek során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

19

Közvetett: ( indirekt )- melynél a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Pedagógusaink által közvetített nevelési eljárásaink:  Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek gyakoroltatással, ösztönzéssel, követelés megfogalmazásával, ellenőrzési formák alkalmazásával.  Magatartási modellek bemutatása, értékelése, egyéni és csoportos minták vétele, követendő minták meggyökeresítse.  Tudatosítás, meggyőződés kialakítása, önálló elemző készség fejlesztése.  Tanulást elősegítő módszerek bevezetése, játékos példákon történő gyakoroltatás által megtalálhatja az egyes tanuló a számára legmegfelelőbb ismeretelsajátítási formát. Nevelési-oktatási céljaink megvalósulását akkor tekintjük elfogadhatónak, ha végzős diákjaink 95 %-a megfelel a kerettantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, a minimális követelményeken túl, egyéni képességeinek megfelelően. Rendelkezzenek olyan ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel és képességekkel, melyek biztos útmutatói lesznek középiskolai tanulmányaik során.  Fontos feladatunknak tartjuk nemzeti, helyi hagyományaink ápolását, a múlt tovább élését a jelenben. Saját hagyományaink, melyek az évek során maguktól alakultak, formálódtak: (Időrendi sorrendben a teljesség igénye nélkül felsorolva) ünnepeink:  01.22. Magyar Kultúra Napja – szülőknek, gyermekeknek, és a város felé nyitottan szerveződik, mely alkalommal kulturális előadásokat, vers- és prózamondó versenyeket tartunk, az ökumenikus imahét alkalmaihoz igazodva.  Farsangi ünnepségek  Kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja  Március 15. Ünnepe  Húsvét, Pünkösd  Nemzeti Összetartozás napja ( június 4.)  Monori Májusi Napok rendezvénysorozata  Ballagás, Évzáró  Augusztus 20.  Évnyitó  Október 6-án az aradi vértanúk emléknapján, a várostól átvállalt feladatként megemlékezést tartunk Ökumenikus imaóra keretében és részt veszünk az azt követő fáklyás felvonuláson a Kossuth szoborhoz. 20

 November 11-én tartjuk az „iskola napot”, melynek helyszíne az iskola. Ezen a napon kerül sor az iskola díj átadására ünnepi hangverseny keretében.  Nemzeti ünnepeinken, jeles napokon és népszokásokon alapuló ünnepi alkalmakkor megemlékezéseket tartunk.  A téli szünet előtt Karácsonyi ünnepséget tartunk. Ünnepeinken nemcsak diákjainknak, szüleiknek, pedagógusainknak kívánjuk a kultúrát közvetíteni, hanem a városban és környékén élők számára is. Egyénies szokás nálunk az, hogy reggelente az aktualitásoknak megfelelően beszélgetéseket kezdeményezünk

egyéni,

vagy

csoportos

keretek

között,

olyan

nevelési

céllal

megfogalmazódó példákkal és történetekkel, melyek a gyermekek érzelmi, és lelki világát gazdagabbá teszik. Iskolánk pedagógiai tevékenységének eszközrendszere:  Alapelvünk, hogy a megválasztott eszközök álljanak összhangban a nevelői szabadság megvalósulásával, az alkotás és alkotó kölcsönös tiszteletével.  A pedagógiai eszközök és pedagógiai kultúra szerves egységet tükrözzenek.  Kötelező, nem kötelező tanórákon való részvétel, szabadon választott időkeretben végzett

tehetségfejlesztés,

felzárkóztatás,

egyéni

foglalkozások,

mindennapos

testnevelés.  Munkánkat segítő eszköz és felszerelés jegyzék segítse a pedagógiai program megvalósítását.  Osztálykirándulások, táborozások, erdei iskola, Határtalanul program- ahol szűkebb tágabb hazánk tájait, embereit, szokásait, ünnepeit megismerhetjük. I.4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok „ Személyiséggé nevelni az egyéniséget: ez a nevelés summája. „ E meghatározás több oldalról is közel került iskolánk nevelőtestületéhez, mivel az ő gondolatai az ember etikai, erkölcsi fejlődésébe vetett hit alapján állnak. Véleménye szerint az egyéniséget a személyiséggé válás rögös útján leginkább a szeretet viszi.  Erkölcsi nevelés-feladatunk az erkölcsi értékek bemutatása, tudatosítása, meggyőződéssé formálása.  Az értelem kiművelése-tanulási motívumok fejlesztése, a megismerési, felfedezési vágy, a játékszeretet, alkotásvágy fejlesztése, tanulási életprogram, karrierépítési kompetenciák

21

kialakulásának segítése. Megismerő képességek fejlesztése, mint: rutin, műveletek, kommunikáció, gondolkodás, tanulás, tanulni-tanulás, tanulni-tanítás.  Esztétikai nevelés:az esztétikum felismerése, vizuális és szöveges kifejező készség kialakítása.  Segítő életmódra nevelés-szociális értékrendek, szociális jogosultság, egyéni és közösségi szociális értékek fejlesztése.  Közösségi-társas kapcsolatokra felkészítő nevelés-együttélés szabályainak ismerete, társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, együttműködési készség formálása, kultúrált magatartásra szoktatás.  Érzelmi, emocionális nevelés-olyan érzelmek hassák át tanítványainkat, hogy reagálni tudjanak a körülöttük lévő élő és élettelen világ eseményeire, folyamataira.  Akarati nevelés –feladatunk a tanulók személyiségének kibontakoztatása, a szorgalom, kitartás, céltudatosság, elkötelezettség érzésének kialakítása.  Hazafiságra nevelés-a szülőföld, a haza múltjának, jelenének megismerése, emlékeink tisztelete, hazaszeretet érzésének átadása.  Állampolgári nevelés-alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése feladatunk. Legyenek fogékonyak, érzékenyek a társadalmi problémák iránt. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos oktató-nevelő munkánkat a következő eljárások, módszerek segítik.  Etikai értékek közvetítése az oktatás-nevelés egységessége által.  Személyiségbe beépült magatartásminták és meggyőződések, szokások rögzítése.  Direkt és indirekt eljárások vegyes alkalmazása, természetes keveredése.  Nevelésünkben a belátásra, szokásrendre építkezés összekapcsolódik a gyakorlatitapasztalati úton szerzett meggyőződésre neveléssel. Az eddigieket summázva szeretnénk iskolánk padjaiból olyan 14 éveseket elengedni, akik megismerték azokat az alapvető, de fontos magatartási elemeket, követelményeket, szokásokat, melyek későbbi életük során intelligens, érző, okos állampolgárrá teszik őket.

22

I.5 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanuló személyiség fejlesztése a nevelők és tanulóink közvetlen, személyes kapcsolata által valósul meg többnyire, másrészt a közösség hatása által jut érvényre. Fontosnak tartjuk, hogy előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartására. A köznevelés középpontjába a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. Iskolai közösségünk formálódása nem abból áll, hogy eltöröljük az egymás közötti különbségeket, hanem hogy a közös keresése mellett megtanuljuk tisztelni és szeretni azt, ami különböző. A közösségnek tehát ismerni, és gyakorolni kell hagyományait. Nagy felelősségünk van a közösség nevelése terén, mert gyermekeink életük jelentős részét az iskola falain belül töltik, de életüknek csak kis részét láthatjuk és irányíthatjuk. Olyan alapvető képességeket, tulajdonságokat, értékeket, ismereteket kell elsajátíttatnunk velük, amelyeket az iskola falain kívül hasznosítani tudnak. A mi nevelésünk csak egy lépcső a nagyobb közösségek felé. Nevelésünk csak kiegészítheti, de nem helyettesítheti a család, mint legfontosabb közösség nevelését, betöltött szerepét. A közösség kialakítása több szinten működik: Az iskola, mint közösség  Iskolánk közösségének külsődleges jegye az iskola zászlója.  Iskolánkhoz szervesen kapcsolódnak ünnepségeink, megemlékezéseink. A szokásos tanévnyitó és záró ünnepségeken kívül az összetartozás megélésére való alkalmak a jeles napok, a kirándulások, a nyílt napok és bemutató órák, a művészetoktatással kapcsolatos év végi rendezvények, kiállítások, koncertek.  Állami ünnepeinket méltóképpen megünnepeljük, az Aradi vértanúk napján este megemlékezést tartunk, részt veszünk a fáklyás felvonuláson.  Tanulóink a város egyéb rendezvényein, más közösségek összejövetelein is részt vesznek, megtapasztalva a közösség építő erejét.  Sajátos ünnepnapunk az Iskola-napok rendezvénysorozat, mely iskolánk jeles ünnepéhez, a november 11-i Márton naphoz kapcsolódik. Iskolánk tantestületének legrangosabb elismerését, az Iskola-díjat nyolcadikosaink közül egy kaphatja, aki

23

képességei szerint a lehető legjobban tanul, valamint legtöbbet tett az iskoláért, annak közösségéért. Azért, hogy a gyerekek mindinkább magukénak érezzék az iskolai közösséget, a Diákönkormányzaton keresztül tehetik meg észrevételeiket, javaslataikat, melyeket tanárvezetőjük a nevelőtestület elé tár. Ilyen például a házirend módosítása. Minden közösségnek, akár iskolai, akár osztályközösségről beszélünk, ki kell alakítani a maga szabályrendszerét, a közösségek jogainak és kötelességeinek rendszerét, mely javarészt a házirendben ölt testet. Osztályközösségek A közösség vezetője az osztályfőnök, aki nevelő és oktató munkája során gondoskodik a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szocio-kulturális helyzetét. Családlátogatás során megismeri tanítványai családjait, otthoni környezetüket. Az osztályfőnöknek fel kell állítania azokat az érzelmi, viselkedési normákat, mely elérésére kell törekedni a tanulóknak. Elő kell mozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés, magatartási szabályainak elsajátítását és törekednie kell azok betartatására. Segítse a tanulók önismeretének, önértékelésének kialakulását és fejlesztését. A közösségen belül fontos egymás segítése, mert a közösség nem önmagáért van, hanem másokért is. Tanórán kívüli tevékenységeink is a gyermekek személyiségfejlődését szolgálják. Fontos szerepet kapnak a napközi, a szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, a sportkör, erdei iskola, nyári tábor, könyvtár, versenyek és a hitoktatás. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. A tanulók igényei alapján lehetőség van arra, hogy használhassák sportlétesítményeket. A tanulói személyiség fejlesztése a nevelők és tanulóink közvetlen személyes kapcsolata által valósul meg többnyire, másrészt a közösség hatása által jut érvényre. Fontosnak tartjuk azt, hogy tanulóink beilleszkedjenek azokba a közösségekbe, melyek tagjai iskolán belül, de lehetnek iskolán kívüli társas kapcsolataik, mint pl. zeneiskolai társak.

24

Iskolai közösségünk formálódása nem abból áll, hogy eltöröljük az egymás közötti különbségeket, hanem hogy a közös keresése mellett megtanuljuk tisztelni és szeretni azt, ami különböző. A közösségnek tehát ismerni és gyakorolni kell hagyományait. Nagy felelősségünk van a közösség nevelése terén, mert gyermekeink életterük jelentős részét az iskola falai között töltik, bár azt is be kell látnunk, hogy mi életük csak kis szeletét láthatjuk, irányíthatjuk. Mindazokat az alapvető képességeket, tulajdonságokat, értékeket, ismereteket el kell sajátíttatnunk velük, melyeket, az iskola falait elhagyva már maguknak kell tovább vinniük otthoni környezetükbe. A mi nevelésünk csak egy lépcső a nagyobb közösségek felé. Nevelésünk csak kiegészítheti, de nem helyettesítheti a család, mint legfontosabb közösség nevelését, betöltött szerepét. Fiataljainkat segíteni kell, hogy építsék a közösségi ideált önmagukban, fejlesszék saját belső szabadságukat, döntési képességüket, jóra törekvésüket. Meg kell tapasztalniuk, hogy vezetheti őket a belülről fakadó szeretet, kerülhetnek olyan közösségekbe, ahol részvétteljes emberré válhatnak, nyitottá a világra, mások, pl. a szegények világára. Alakuljon ki az együttérzés az elnyomottak iránt, védelmezzék a sebezhetőket, kétségbeesetteket, így váljanak békességszerzőkké. Felelősek vagyunk magunkért, másokért, környezetünkért. Gyakorolnunk kell az együtt munkálkodást, a precíz, pontos munkavégzést. El kell fogadnunk magunkat és másokat hibáinkkal és erényeinkkel együtt. Fontos szempont a személyiség egyes részterületeinek és a teljes személyiségfejlődésnek a harmóniája. Színes, sokoldalú palettát tárunk a gyermekek elé. A munkának, gondolkodásnak, játéknak és egyéb fejlesztő tevékenységek gyakorlásának a végcélja, alanya a gyermek. A közösség kialakítása több szinten működik: Az iskola mint közösség: Iskolánk közösségének külsődleges jegyei az iskola zászlója, jelvényünk, iskolai pólóink. Iskolánkhoz szervesen kapcsolódnak ünnepségeink, megemlékezéseink. A szokásos tanévnyitó és záró ünnepségeken kívül az összetartozás megélésére való alkalmak a jeles napok, a kirándulások, a nyílt napok és bemutató órák, a művészet oktatással kapcsolatos év végi rendezvények, kiállítások, koncertek. Mivel iskolánk tanulói javarészt körzetünkből érkeznek, önként választhatják meg azokat az iskolai rendezvényeket, melyeket tanítási időn kívül rendezünk.

25

Állami

ünnepeinket méltóképpen

megünnepeljük, az aradi vértanúk napján este

megemlékezést tartunk, részt veszünk a

gyertyás felvonuláson a Kossuth szoborhoz.

Tanulóink a város egyéb rendezvényein, más közösségek összejövetelein is részt vesznek, megtapasztalva a közösség építő erejét. Sajátos ünnepnapunk az Iskola-napok rendezvénysorozat, mely iskolánk jeles ünnepe November 11-én Márton napján. Iskolánk tantestületének legrangosabb elismerését, az Iskoladíjat, nyolcadikosaink közül egy kaphatja, aki képességei szerint a lehető legjobban tanul, valamint legtöbbet tett az iskoláért, annak közösségéért. Kívánatos, hogy ismerjék, mire, kikre emlékezünk az adott ünnepen. Legyenek büszkék nemzeti múltunkra, hőseinkre. Példájukat követve legyenek jó, áldozatot vállalni tudó polgárok. Azért, hogy a gyerekek mindinkább magukénak érezzék az iskolai közösséget, a Diákönkormányzaton keresztül tehetik meg észrevételeiket, javaslataikat, melyeket tanár vezetőjük a nevelőtestület elé tár, ilyen pl. a Házirend módosítása. Minden közösségnek, akár iskolai, akár osztályközösségről beszélünk, ki kell alakítani a maga szabályrendszerét, a közösségek jogainak és kötelességeinek rendszerét, mely javarészt a Házirendben ölt testet. Osztályközösségek: A közösség vezetője az osztályfőnök. Szeme előtt kell tartania az alapvető célokat, mindig irányt kell mutatni, hogy a kölcsönös szeretet, bizalom légköre hassa át az osztálytársakat. Ő az, aki közösséggé kívánja kovácsolni az egy osztályba került, különböző képességű, akaratú és családi hátterű gyermekeket. Családlátogatás során megismeri tanítványai családjait, otthoni környezetüket. Az alsós osztályfőnök pedig kapcsolatot tart a leendő felsős osztályfőnökkel, hogy megkönnyítsék az átmenetet az alsó tagozatból a felső tagozatba. Az osztályfőnöknek fel kell állítania azokat az érzelmi, viselkedési normákat, mely elérésére kell törekedni a tanulóknak. Ki kell alakítani, megismertetni azokat a közösségi értékeket, melyek irányítják a gyermekek belső magatartását. Figyeli az osztály szerkezetét, kik azok, akik perifériára kerültek és miért, kik szerepelnek túl sokat, milyen indíttatásból vezérelve. Segíti a tanulók önismeretének, önértékelésének kialakulását és fejlesztését. Minden gyermeknek meg kell ismernie saját értékét, mellyel a közösséget segíteni tudja, legyen az alázatosság, szelídség, kritika elviselése, mások meghallgatása, megbocsátani tudás, vagy indulatainak fékezése. Segíteni szeretnénk a gyerekeket abban, hogy elfogadják egymást hibáikkal együtt, mindenkiben

26

keressék a jót, s találják is meg. Az osztályfőnök feladata oldani a közösség feszültségeit, vállalni gyengeségeiket. Tanulják meg, hogy senki sem tökéletes, csak úton van a tökéletesedés felé. Ki kell alakítani egy osztály munkatervét, megbeszélni velük, milyen szabadidős programokat szeretnének megvalósítani ( kirándulás, múzeumlátogatás ) Ki milyen részfeladatokat vállal ezekből, ki miért felelős. A mindennapokat is meg kell szervezni, mely egy része a tanterem rendjével, tisztaságával kapcsolatos. A feladatok végzése közben jó, ha mindenkire sor kerül. Ki kell tűzni a tevékenységekhez kapcsolódó konkrét feladatokat. A közösségen belül fontos egymás segítése, mert a közösség nem önmagáért van, hanem másokért is. A pedagógusnak törekedni kell az életkori fejlettségnek megfelelő irányításra. A személyiség- és közösségfejlesztésnél megfelelő tevékenységi rendszerek és szervezeti formák állnak rendelkezésre. Fontos a tanulók motiváltsága, aktivitásuk biztosítása. Ösztönözzük őket a tanulásra, óráink szervezésénél kerüljenek olyan módszerek előtérbe, melyek tevékenykedtetik őket. Differenciált oktatással törekszünk a gyermekek képességeihez mérten a lehető legjobb munkaformákat megtalálni, önálló és csoportos munkájukat előre vinni. Tanórán kívüli tevékenységeink e cél szolgálatában: hagyományőrző tevékenységek folytatása, és a Diákönkormányzat munkájának segítése. A 4-8 osztályokig minden osztályból képviselő állításával áll fel a Diákönkormányzat vezetősége. Munkájukat segítő pedagógus irányítja. Fontos szerepet kapnak a napközi, és a szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, a sportkör, erdei iskola, könyvtár, versenyek és a hitoktatás. Iskolánkban 5 napközis csoport működik, az alsós évfolyamokból 1-1 csoport, valamint egy felső tagozatos csoport. Tanítási szünetekben igény szerint összevont napközis csoport áll a tanulók rendelkezésére. Napköziseink napi háromszori étkezésben részesülnek (tízórai, ebéd, uzsonna). A nem napközisek igény szerint menzás ellátást kapnak, a fenntartó által meghatározott térítési díj alapján. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. A sportkör a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítja a mindennapos testedzés megvalósítását, ezen kívül a napközis csoportok testedző gyakorlataiba bárki igény szerint bekapcsolódhat. Az erdei iskola a tantervi és nevelési követelmények teljesítését segíti, tábori körülmények között. Az iskola falain kívül történik, néhány tantárgyi téma feldolgozásával. Az erdei

27

táborban a részvétel önkéntes, költségeit a szülők fedezik, az itthon maradók tanítási órákon vesznek szervezetten részt. A tanulók igényei alapján lehetőség van arra, hogy használhassák sportlétesítményeinket, néhány eszközt, stúdiót. I. 6. Osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai A társadalomban zajló változások hatására sokféle, tartalmában, és tevékenységében bővült a pedagógusszerepe. Az átformálódás folyamatában kiemelt szerepet tölt be az osztályfőnök, aki az iskolákban a személyességet jelenti meg; az osztályt, mint nevelési tényezőt, a szociális kompetenciákat alakító, formáló közösséget vezeti; segíti a tanulókat a jelen történéseinek megértésében, a helyes értékrendjük kialakításában. Az osztályfőnöki munkával az iskola pedagógusát az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztályközösség életének irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó - értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat. Az osztályfőnök munkája során igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. Amikor az iskolai nevelésről és az osztályfőnök nevelőmunkájáról beszélünk hangsúlyozni kell, hogy a gyermek, a fiatal személyiségi vonásai a családban sarjadnak, az iskola ezeket a pozitív hatásokat, nevelési értékeket kiaknázza, felerősíti, a családból hozott negatív nevelési mintákat, szokásokat nehezen tudja ellensúlyozni. Legfőbb feladata természetesen az, hogy a reá bízott osztályt tervszerűen irányítsa, vezesse. Ő az, aki tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Megtervezi, és tudatosan alakítja a közösségfejlesztő programokat. Tanórákon kívüli együttléteket is szervezve, évek során fokozatosan egyre több lehetőséget teremt a diákok önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kifejlődésére. Az osztályfőnök tanítványaihoz sokféle formában kerülhet közel. Az iskolai és az iskolán kívüli programok: kirándulások, színház és múzeumlátogatások is lehetőséget nyújtanak a tanulók megismerésében, személyiségük formálására, és az osztályközösség arculatának kialakításához. Ezeken a programokon, valamint az iskolai rendezvényeken kíséri az osztályát. Ezek az együttlétek végtelenül hasznosak. 28

Az osztályfőnök figyelemmel kíséri a tanulók iskolai és iskolán kívüli életét is, tudomása van az egészségi állapotukról, rendszeres szabadidős elfoglaltságairól, családi körülményeikről. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét és rendkívüli teljesítményeit. Kiemelten értékeli azokat a tanulókat, akik az iskolai kötelezettségek mellett az önkéntes munkákban is részt vállalnak. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli rendszeres tevékenységeiről, és azokban elért eredményeiről is, mint például zenetanulás, sport. Megismerve a tanulók családi és szociális hátterét folyamatosan arra törekszik, hogy a szülőkkel együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját. Ennek érdekében, a gyermekekkel egyénileg, differenciáltan is foglalkozik. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókat segítve együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel. A szaktanárokkal közösen orientálja a tanulók, a tehetséggondozást és a továbbtanulást irányítja. Minden oktató munka egyben nevelőmunka is. Az ismeretek a készségek, a képességek elmélyítése során sokféle nevelő hatás éri a tanulókat. Ha képesek vagyunk tanítványaink műveltségét fejleszteni, akkor neveltségük fokát is emeltük. A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. Nevelés témakörei: - A helyes énkép kialakítása - Egészségünk védelme – az emberi test felépítése és működése; az egészséges ember; az egészséges életmód; káros szenvedélyek; - A családi élet harmóniája – a család; a szülők; gyerekek a családban; a nagyszülőkről és az öregekről; szerelem; szexualitás; a válás; a barátság; család és az iskola - Helyünk a társadalomban – társadalom és állam; a polgár – a polgári társadalom; magánélet - közélet; társadalmi konfliktusok; viselkedéskultúránk; a rend - Művelődés – műveltség; anyanyelvi műveltség; olvasáskultúránk; - A szabadidő helyes eltöltése - Munkakultúra – a munka szerepe az ember életében; pályaválasztás; élethosszig tartó tanulás

29

- Az ember és a természet kapcsolata - szennyezések; környezetvédelem; a fák és az erdők szerepe - Hazánk és a nagyvilág – ország – haza; az ENSZ; az Európai Unió ismerete. Az osztályfőnöki munka feladatkörei Közvetlen nevelőmunka – ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk; az aktuális események feldolgozása; különböző értékrendek megismertetése; a kultúrahasználat megtanítása; a konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység; mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában; törődés a gyermekek aktuális problémáival; az osztály konfliktusainak megoldása; gyermekvédelmi munka Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok – a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése; igazolások esetleges igazolatlan órák regisztrálása félévkor és évvégén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt; félévi értesítő, anyakönyv- és bizonyítványírás Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása – kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, a nevelésben-oktatásban hatékonyan résztvevőkkel, a szülőkkel, szülők közötti felvilágosító munka; szabadidős tevékenységek, programok szervezése. Szervezési, koordinációs feladatok megismerése (az osztályfőnök kapcsolata az osztályban tanító nevelőkkel, szülőkkel, DÖK- és szabadidő-felelőssel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel). Részvétel: szülői értekezleten, osztályozó értekezleteken, tantestületi értekezleten, iskolai rendezvényen (iskolanap, ünnepségek, kirándulás, iskolai ügyelet, hulladékgyűjtés, stb. ) Főbb feladata:  tanulók állandó fejlesztése, az osztályközösség kialakítása, a különböző nevelő hatások koordinálása  a szülői munkaközösség tagjaival kapcsolattartás  Pályaválasztással kapcsolatos ismeretek átadása, egyénre szabása  Pályaorientációs munka folytatása különösen a felső tagozaton  HÍD program ajánlás rászoruló tanuló számára I.7. A pedagógusok intézményi feladatai:  A rábízott gyermekek, tanulók nevelése-oktatása.  A Kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése,  SNI tanuló egyéni fejlesztési tervében előírtak figyelembe vétele. 30

 Egymás szeretetére, tiszteletére, egymás megbecsülésére, a családi élet értékeinek megismerésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelés.  Nemzeti műveltségünk átadása, egyetemes kultúra közvetítése, erkölcsi érzék, szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése.  A tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra törekvés megalapozása.  Közösségi összetartozás és hazafiság erősítése.  Ismertesse és ápoltassa népünk hagyományait.  Az elsajátítandó tudás legyen értékálló, a kor igényeinek megfelelő, egyensúlyra törekvő.  A nemzedékek közötti párbeszéd legyen a kölcsönös megértés és tisztelet talaján.  Nevelése és oktatása biztosítsa az iskolák közötti átjárhatóságot, a műveltségtartalom feleljen meg a leterheltség tekintetébn a NAT előírásainak. I.8. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Beilleszkedési nehézségek, s ezzel összefüggésben a magatartási problémák általában az első és ötödik évfolyamokon jelentkezhetnek elsősorban. Leküzdésükben minden pedagógusnak segítségül kell állni, egyeztetve az osztályfőnökökkel. Fontos a családlátogatás, a szülők bevonása munkánkba, problémáinkba. Nagy szerepet kap a társaikkal való viszonyuk, néhányan visszahúzódnak a közös eseményektől, ezért az osztálytársaknak kezdeményezőbbnek kell lenni. Ez nehéz feladat, ráérzést, empátiát igényel a pedagógustól és társaktól egyaránt. Fontos, hogy a hátrányban lévő gyermek érezze, odafigyelnek rá, szeretik őt. Az ok-feltárás után, világossá kell tenni a kívánt magatartás formákat, jogokat és kötelességeket, az értékrendszer törvényszerűségeit, az alkalmazkodás mértékének helyes arányait. Erősíteni kell a tanuló önuralmát, önértékelését. A személyiség formálására a legmegfelelőbb színterek az órán kívüli tevékenységek. Fontos, hogy korosztályonként megfelelően legyen tervezve a napközis foglalkozás. Az olvasási, számolási problémákkal küzdők számára speciális szakember, gyógypedagógus áll rendelkezésünkre. Fejlesztő pedagógus foglalkozik a tanulási nehézségekkel küzdő

31

tanulókkal, órarendi beosztás szerint, ők a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján vannak fejlesztve. Szoros együttműködés szükséges az óvodákkal, az alsós és felsős osztályfőnökökkel és a Nevelési Tanácsadóval. Különleges bánásmódot igénylő tanulók: A beilleszkedéssel (BTMN) kapcsolatos tevékenység a felzárkóztatás-korrepetálás. A felzárkóztatás a segítségadással (szubszidiaritással) összefüggő, sokszor azonos tevékenység. Magában foglalja a lemaradás okainak, fokának feltárását, megállapítását. Így kihat a beilleszkedési nehézségek, magatartásbeli gondok felismerésére, és kiküszöbölésére is, gyermek és ifjúságvédelmi munkánkra is. SNI-s tanulók Speciális igényeiket figyelembe véve történik nevelésük-oktatásuk. Egyéni képességeikhez igazodva, segítjük elő fejlődésüket. Közös célunk, hogy a társadalomba való beilleszkedésük a lehető legeredményesebb lehessen. Mivel minden gyermeket egyedi, megismételhetetlen, különleges személyiségnek tartunk, ezáltal egyedi oktatási szükségleteik, igényeik is vannak, közöttük a különbözőségek nagymértékűek

lehetnek.

Különleges

bánásmódot

igényelnek

a

fejletlen

kognitív

képességekkel rendelkezők, emocionális problémával küzdők, hátrányos szociális helyzetűek, lassan tanulók, részképesség zavarokkal küzdők. Feladata minden pedagógusnak, hogy részükre a leghatékonyabb módszert alkalmazza. A gyermek és családja felé lehetővé tesszük a folyamatos értékelés eredményeinek megismerését, tanulásuk gondos megszervezését, tanulásukat

segítő

taneszközök

kiválasztását,

tanulás

megtanítását,

ismereteinek

rendszerezését. Ehhez fontos a jó szintű, értő olvasás elsajátítása. A felső tagozaton, osztályfőnöki órákon is foglalkozunk tanulás módszertani feladatokon keresztül történő fejlesztéssel. Kompetencia alapú oktatás folyik az intézményben. A feladatmegoldó képességet, önálló szövegfeldolgozással kapcsolatos feladatokat, szókincsbővítést és kifejezőkészség javítását, bővítését feladatunknak tekintjük minden tanulóra tekintettel. Különösen a tanulási kudarcoknak kitett tanulók esetében. I.9. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A kiemelkedő, kivételes képességű tanulókkal, „megfelelő terhelés” mellett módunkban áll külön és többet foglalkozni. A kiemelkedő teljesítményekre való felkészültség lehetséges a

32

gyakorlati munkán, a tudományos és művészeti tevékenységek területén. Tehetségen azt a velünk

született,

adottságokra

épülő,

majd

gyakorlás,

céltudatos

fejlesztés

által

kibontakoztatott képességeket értjük, melyek az átlagostól magasabb szinten vannak. Melyek azok a tulajdonságok, amelyek tehetségre utalnak? Általában egészséges, harmonikus szervezet, jól működő érzékszervek, kiegyensúlyozott idegrendszer, összerendezett mozgás, apró mozgásos feladatok ügyes megoldása. Utal a tehetségességre a sokoldalú érdeklődés, természetes kíváncsiság, koncentrált figyelem, környezeti változások észrevétele. Ahhoz, hogy a születési adottságok, képességek tehetséggé fejlődjenek, kedvező környezeti feltételekre van szükség. A tehetség lehetőséget és esélyt teremt, olyan kiemelkedő teljesítményekre ösztönöz, mely a társadalomnak hasznára van, bár több belső feltételnek kell egybe esnie. A képesség kevés, kell elkötelezettség is, valamint kreativitás készség. Külön szempontok alapján figyeljük tehetséges tanulóink térbeli tájékozódását, észlelési sebességét, emlékezését, logikai készségét. A speciális képességeket csoportosítjuk, művészi-zenei, vagy ügyességet kívánó sport, vagy tánc, barkácsolás, melyek új és új produktumok létrehozására serkentenek. Szükséges a gondolkodás eredetisége, többféle válaszadás lehetőségének mérlegelése, szellemi rugalmasság, szorgalom és motiváció. A tehetséggondozás útjai közül néhány szempont alapján a következő lehetőségek kínálkoznak: gyorsítás, tehetségek kiválogatása, egyéni fejlesztés, gazdagítás, dúsítás differenciált foglalkozások keretében. Akiket átlagon felül segítünk, egyénre szabott feladatokat kap órán. Gondot fordítunk azokra, akik hatosztályos gimnáziumban tanulnak tovább, ill. „magasabb elvárású” középiskolában szándékoznak tanulni. Lehetőség szerint felvételi előkészítő foglalkozásokat tartunk számukra egy-egy tantárgyból. Iskola-Napokon, diák-és gyermeknapokon lehetőséget kapnak tudásuk bemutatására az iskola tanulói előtt. A tanulmányi versenyeknek nagy jelentőséget tulajdonítunk. Hagyomány nálunk iskolai táborok szervezése, ahol szintén sok ismeretanyag elsajátítására nyílik lehetőség. Könyvtárunk és valamennyi iskolai létesítményünk, azok eszközei segítik az egyéni, vagy csoportos felkészülést. Kiemelten tehetséges tanuló átlagon felüli általános vagy speciális képességek birtokában van, magas fokú kreativitással rendelkezik és felkelthető benne a feladat iránti elkötelezettség, motiváció. Egyéni képességeikhez igazodva, legeredményesebb fejlődésük elősegítése és későbbi társadalmi beilleszkedésük előfeltételeinek megteremtése –feladatunk.

33

Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása A sajátos nevelési igény tanulási képességeket vizsgáló szakértő szakvéleménye alapján áll fenn. Joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön. Fogyatékosságuk tipusához, és fokához igazodó fejlesztési programot biztosítunk részükre. Hátrány csökkentése Az iskola beilleszkedési, magatartási nehézségekkel, problémákkal küszködő tanulók részére speciális programmal rendelkezik. Az előforduló esetekben, valamint a rendhagyó tanulói magatartásban megnyilvánuló problémák esetén az osztálytanító és az osztályfőnök feladatkörébe tartozik elsődlegesen annak feltárása, hogy a viselkedés- és magatartászavarral küzdő gyermek milyen speciális szükséglettel rendelkezik. A feltáráskor alkalmazott módszerek:  családlátogatás  szűrővizsgálatok  konzultáció a gyermeket tanító pedagógusokkal  célzott együttműködés a gyermekvédelmi felelőssel  pszichológus és egyéb szakértők segítségének igénybevétele.  A speciális szükségletek ismeretében az iskola a következő lehetőségekkel élhet: -

az osztálytanító, valamint az osztályközösség belső viszonyrendszerének célzatos választása, figyelembe vétele

-

fokozott és kiemelt személyre szabott odafigyelés

-

egyéni beszélgetések, segítség a személyes problémák megoldásában

-

intenzív és rendszeres kapcsolattartás a családdal

Részükre fejlesztő foglalkozásokat szervezünk a szakvéleményben foglalt javaslatok alapján, meghatározott időkeretben. Ezeket a gyermekeket a többi gyermekkel együtt oktatjuk, neveljük. Fejlesztő felkészítésük kis csoportban valósul meg, egyéni fejlesztési terv alapján, gyógypedagógus segítségével. Szükség szerint igénybe vesszük a város szakszolgálatainak ez irányú segítségét Korrepetálások: A korrepetálások azok felzárkóztatására szerveződnek, mely tanulók a tanórákon nem tudják elsajátítani az elvárt minimális szintet. Egyénileg, vagy kiscsoportos foglalkozáson, személyre szabott feladatokkal eredményesen fejleszthetők

34

Szakkörök a tehetséges gyermekek részére szerveződnek, ahol képességeiknek megfelelően gyorsabban, hatékonyabban fejleszthetők. I. 10. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Iskolánkban nagyon fontos feladat, hogy pontosan ismerjük gyermekeink családi körülményeit. Ennek alapján tudjuk meghatározni azokat a tényezőket, amelyek megmutatják, hogy a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben van. Ezek

a

tanulók

rendszeres

foglalkozást,

odafigyelést

igényelnek

elsősorban

az

osztályfőnöktől. Szükséges a pontos nyilvántartásuk a szociális ellátás minél jobb megoldása érdekében. Ezeknek a tanulóknak jelentős része érzelmileg sivár környezetből érkezik, hiányosan motivált, koncentráló, toleráló képességük alacsony színvonalú, és ezt az oktatás folyamatában folyamatosan szem előtt kell tartani. a. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek - és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében,

feltárásában,

megszüntetésében. b. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére az osztályfőnökök aktív részvételére van szükség. Ezen belül: 

A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.  Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében.  A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.  Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. 

A

tanulók

anyagi

veszélyeztetettsége

esetén

gyermekvédelmi

támogatás

megállapítását kezdeményezi.  Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.  Ha

bárki

bántalmazás

jegyeit

észleli,

köteles

jelezni

az

igazgatónak.

Esetmegbeszélésen, ok-feltáró megbeszélésen, a Családsegítő Szolgálattal közösen lépni kell a káros folyamat megszüntetése érdekében. 35

 Szenvedélybetegség, vagy agresszió észlelésekor közreműködünk a hatóságokkal, megszüntetjük a veszélyeztetettség forrását. c. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető

okok

megelőzésére,

feltárására,

megszüntetésére.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő központ segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. 1. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén, mely feladatokat az iskola gyermekvédelmi felelőse koordinálja. Általános feladatok: 

tanulóink egészséges, biztonságos és kulturált életvitelének figyelemmel kísérése



alapvető feladatunk a nyugodt, kiegyensúlyozott, a másságot is elfogadó légkör biztosítása (szociális kompetencia)



a családdal való jó kapcsolat és együttműködési készség kialakítása



diákönkormányzattal való szoros kapcsolattartás



rendszeres drog- és bűnmegelőzési programok szervezése, megismertetése a tanulókkal, szülőkkel

Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók esetén:  a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség kialakulásának lehetőségeink szerinti megelőzése,  a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség korai felismerése  a hátrányos helyzetet és a veszélyeztetettséget okozó problémák korai felmérése, feltárása  a veszélyeztetettségből adódó hátrányok lehetőség szerinti csökkentése  a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség típusának mérlegelése, javaslattétel a további teendőkre  a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók folyamatos figyelemmel kísérése.  a felmerülő és iskolai környezetben már nem megoldható problémák jelzése a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.  veszélyeztetett tanulók beilleszkedésének fokozott figyelemmel kísérése

36

 meglévő problémák esetén a gyermek számára legkedvezőbb megoldás keresése, biztosítása  döntéshozatalban a szülő, gondviselő bevonása  krízishelyzetben gyors segítségnyújtás  szoros együttműködés a gyermekvédelmi szervekkel, pedagógiai szakvélemények készítése, esetmegbeszéléseken való részvétel 2.

Alkalmazott módszerek, tevékenységek  megfigyelés, beszélgetés, családlátogatás, előadások, fórumok.  személyes, egyéni tanácsadás tanulónak, szülőnek  felzárkóztatás, tehetséggondozás, szakkörök, korrepetálás, könyvtárhasználat  A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás, tájékoztatás, tanácsadás, pályázatok felhasználása, alapítvány bevonása)  indulási hátrányok csökkentése (egyéni foglalkozások, korrepetálások, differenciált foglalkozás, személyiségfejlesztő foglalkozások)  pályaválasztás (lehetőségek közötti tájékozódás, eligazodás, személyiségfejlesztés, önismeret)  napközi és tanulószobai foglalkozások (tanulmányi munka segítése, tanulási készségek kialakítása, tanulási technikák megismertetése)  Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése ( tanórákon és órákon kívül)  A családi életre történő nevelés (osztályfőnöki órák, egyéni beszélgetések, kirándulások, stb. alkalmával)  Az iskolai étkezési lehetőségek igénylésének segítése, tájékoztatás  Az egészségügyi szűrővizsgálatok  A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) szülőkkel való együttműködés (fogadóóra, szülői értekezlet, családlátogatás, nyílt napok, bemutató órák, tájékoztatás ellenőrző könyv, levél, telefon útján,

I.11. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE Joga a tanulónak, hogy részt vegyen a kötelezõ, és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon.

37

Eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelõen – tanulmányi kötelezettségének. Életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, és irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének rendben tartásában. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, jelentse, ha veszélyt ill. balesetet észlelt. Tartsa tiszteletben tanárait , társait. A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védeni. Minden tanuló részt vehet a Diákkör munkájában, kezdeményezheti létrehozását, tagja lehet sportkörnek, vagy egyéb köröknek. Véleményt nyilváníthat az iskola életéről, az őt érintő kérdésekben az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett. Javaslatot tehet tanárának, DÖK-nek, Iskolaszéknek az oktatást-nevelést illető kérdésekben. Tájékoztatást kaphat személyét érintő tanulmányi munkájáról. Véleményezheti

a

diákközösséget

érintő

szabályozó

dokumentumokat,

a

Diákönkormányzaton keresztül. Azokban az ügyekben, melyekben a Diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, meg kell hívni a képviselőiket a tárgyalásra. Az első tanítási óra a DÖK véleményének kikérése után 7.15 perckor kezdődhet. Az első tanítási óra 8.15 perckor kezdődik. Az igazgató minden év április 15-ig közzéteszi tájékoztatását, a választható tantárgyakról, és előreláthatólag ki fogja azt tanítani. A tájékoztató előtt beszerzi az Iskolaszék, a DÖK és a Szülői szervezet véleményét. A fakultatív hit és vallásoktatás idejének, helyének meghatározásához be kell szerezni az Intézményi Tanács, Iskolaszék, Szülői szervezet és DÖK véleményét. I.12. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, a kölcsönös támogatás, amely a kölcsönös bizalmon alapul, akkor eredményes, ha a családi és iskolai nevelés egységben van, ennek eredményeképpen hozzájárul a gyermek fejlődéséhez. Család és iskola szoros együttműködése akkor tartósan eredményes, színvonalas és gyümölcsöző, ha megvalósul e kettő egysége a nevelés céljában, tartalmában és módszerében.

38

A gyermek számára a család az első közösséget jelenti. A család békessége, az apa és az anya jó kapcsolata, biztosítéka a gyermek fejlődéséhez kedvező légkörnek. Az édesanya és az édesapa ülteti el először a gyermekben az első képzeteket, fogalmakat a jóról és a rosszról, a szépről és a csúfról, a becsületesről és a becstelenről, az igazról és a hamisról. A szülők iránti szeretet és feltétlen bizalom alapján veszi át tanulónk azokat az értékeket, amelyeket a szülő is nagyra tart. Stabil és állandó családi közösségben gazdagodik személyisége, növekszik felelősségérzete. A szülőnek joga van megismerni az iskola pedagógiai programját, házirendjét. Rendszeresen kérhet tájékoztatást gyermeke előmeneteléről. Tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételét igényelheti gyermekének. A pedagógus akkor jó szakember, ha lelkiismeretesen foglalkozik a rábízottakkal. Alapvetően fontos, hogy a gyermekben átélje a másik személyt, hogy benne bontakozó embert lásson és a segítségnyújtásra állandóan kész legyen. A gyermekkel való bánni tudás a hivatás a hivatás elengedhetetlen feltétele, alapja a gyermekszeretet. Meghatározó, hogy -

milyen az iskola és a család kapcsolata,

-

milyen módon működik közre, segíti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát,

-

milyen módon és formában nyújt segítséget az iskola a szülőnek gyermeke helyes neveléséhez.

Az iskolának támogatni kell a gyermek harmonikus fejlődését, de nem veheti át a család szerepét. A szülő pedig nem lehet tanár-helyettes. Nem lehet a szülőre hárítani annak a feladatnak az elvégzését, amit a tanárnak kell elvégezni. Az a jó és helyes iskola-szülő kapcsolat, ahol kölcsönösen támogatják, ismerik és elismerik egymás munkáját. Mindezekre törekszik intézményünk, pedagógusaink munkáján keresztül. A szülő ismerje a gyermek iskolai környezetét, a pedagógus pedig a gyermek otthoni körülményeit. A családi életmód átalakulása, s ezzel párhuzamosan a szülői nevelés alkalmazkodása az új életfeltételekhez és társadalmi igényekhez, feszültségek és ellentmondások közepette napjainkban is tart. A szülőkkel kiépítendő együttműködésben tehát ezzel is kell számolni, továbbá azzal, hogy az utóbbi évtizedekben a kétgenerációs család, a munkaviszonyban álló szülők és gyermekeik közössége vált ugyan tipikussá, de ahol nagyszülők is élnek a családban, ott az elfoglalt, időzavarral küzdő szülők helyett gyakran ők tartják kézben a gyermekek nevelését. Így tehát nevelési céljaink megvalósítása érdekében az ő

39

támogatásukat, segítségüket is meg kell nyernünk. Szeretettel gondoskodunk tanítványaink testi, lelki, érzelmi fejlődéséről, folyamatosan együttműködünk a szülői házzal, felkészítjük őket a családi életre. A családi életmód kisebb-nagyobb feszültségein általában felülkerekedik a szülők gyermekszeretete, a neveléshez szükséges anyagi, erkölcsi és érzelmi feltételek biztosításának szándéka, a bizalom az iskola és a tanító tanár iránt, valamint a gyermekek fejlődéséhez, tanulmányi és erkölcsi előrehaladásához szükséges családi tennivalók készséges vállalása. A családtámogatásokon a gyermek családban elfoglalt helyéről, a szülők nevelési felfogásáról, valamint a család közösen töltött szabadidejének módjáról, tartalmáról tájékozódik a nevelő. A szülő megbeszélheti gyermeke fejlesztésével kapcsolatos egyéni gondjait, tapasztalatait, de sor kerül a sajátos családi nevelési feladatok megvilágítására is. Az egy tanévre előre tervezett szülői értekezletek tartalmát az osztályfőnök úgy alakítsa ki, hogy az osztály előtt álló feladatok és a szülők együttműködési teendőinek megbeszélése hangsúlyos legyen. Így fontos, hogy szóba kerüljön a naponkénti rendszeres beszélgetés a gyermekekkel, az életkoruknak és teherbírásuknak megfelelő házi és ház körüli munkákba, a szülőkkel közös különböző hasznos tevékenységbe történő bevonásuk. Ugyancsak szükség van arra, hogy a hétvége programjáról beszélgessenek. Kerüljön szóba az is, hogy mit nézzenek meg a gyermekek a tévében, mit hallgassanak a rádióban, mennyi időt töltsenek a számítógép előtt. Beszélgessenek a szülői példamutatásról, az ellentétes szülői követelések káros hatásáról. A gyermek környezetének megismerése elősegíti a gyermek megértését is. A szülői közösség munkája a gyermekek iskolai és családi nevelésének egységét, segít a szülők pedagógiai kultúrájának emelését. Közvetíti a szülők nevelési tapasztalatait, véleményét a nevelőtestületnek, szervezi a szülőknek iskolát támogató tevékenységét. Az osztályfőnök vegye igénybe ezt a segítséget, építsen a választott szülők tapasztalataira, bízzon rájuk feladatokat. A tanári fogadóórákon a szülő tanácsot és segítséget kap gyermeknevelési problémái megoldásához. Ezekre az alkalmakra a nagyszülők, házaspárok, szülők kisebb csoportjai, sőt szülők és gyermekek közösen is meghívhatók. Alaposabban megismerhetik a szülők gyermekeik iskolai életét, ha esetenként a napközis nevelős is elmondja tapasztalatait a gyermek viselkedéséről, étkezési kultúrájáról.

40

A nyílt nap, nyílt óra előrelépést jelenthet, ha a pedagógus nemcsak a tanulásra, hanem a közösségi élet szervezettségére és a magatartási gondok megláttatására is felhasználja ezt a jó lehetőséget. Az együttműködés további formái a közös munka, versenyre, pályázatra való készülődés, amikor gyermekek, szülők és nevelők együtt dolgoznak, alkotnak. Még bensőségesebb együttlétet jelentenek a közös ünnepek, megemlékezések, házi vendégségek ahol szülők, nagyszülők, pedagógusok, tanulók – mint egy népes család – együtt örül az örülőkkel. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak az ünneplésre, és tovább gazdagítják az iskola hagyományait. Az iskola kapcsolatrendszere Az iskola a gyermekek neveléséhez az alábbi segítséget nyújtja: 1.

Rendszeres és folyamatos tájékoztatást a tanuló előmeneteléről.

2.

Változatos, színes iskolai életet, változatos tanórán kívüli és szabadidős programokat.

3.

Rendszeresen szülői értekezleteket, fogadóórákat, pályaválasztási segítséget, a problémák megoldására iskolai törekvéseket

4.

A szülőkkel az osztályfőnök tartja a legszorosabb kapcsolatot.

5.

Az

ismereteket,

vallási

és

világnézeti

kérdésekről

alkotott

információkat

tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük. Tiszteletben tartjuk a tanuló és a pedagógus világnézeti meggyőződését. 6.

Segítjük a hitoktatás és erkölcstan órák zavartalan megtartását.

2. A közös munka és kapcsolatok keretei Az osztályok szülői szervezetei, annak választmánya, a szülői szervezet iskolai választmánya, szülői értekezletek, iskolai választmányi értekezletek, iskolaszék, iskolaszék ülései, fogadóórák, nyílt napok munkaterv szerint, szülők számára szervezett iskolai rendezvények, osztályrendezvények, más iskolai rendezvények, társadalmi munkák. 3. A továbbfejlesztés lehetőségei:  Törekedni kell a szülők minél nagyobb számú bevonására a fenti alkalmakra. Több osztályszintű rendezvényt kell szervezni, ahol a szülők is részt vehetnek (kirándulás, sport és egyéb délutánok)

41

 A szülőket be lehet vonni a diákönkormányzat munkájába.  A szülői értekezletek és más értekezletek színvonalának állandó emelése hozzájárulhat aktivitásuk növekedéséhez.  Tanulói részvétel, diákönkormányzat Az iskola tanulóinak az ENSZ Gyermeki Jogok Egyezménye, a Köznevelési Törvény előírásai, az iskolai SZMSZ, a tanulói Házirend által szabályozott lehetőségeken belül és formában joguk van az iskolai életet alakítani. A diákönkormányzat az iskolai demokrácia, önkormányzatiság, vélemény kifejezési és más állampolgári technikák gyakorlásának a színtere. A diákönkormányzat saját szabályai szerint dolgozik (SZMSZ) A diákönkormányzat széleskörű tevékenységrendszert szervez, összefonódva és kiegészítve az iskolai nevelési céljait, azok gyakorlására tevékenységi színtereket biztosít. Legfontosabb

feladatai:

a

demokrácia

gyakorlása,

önkiszolgáló

tevékenység,

hagyományápolás, környezetvédelem, sport, kultúra, szabadidő szervezés A szülői részvétel Munkánk eredményességének előfeltétele a szülői házzal való jó kapcsolattartás. A szülők gondjainak, problémáinak megoldása, partnerként való kezelése a szülők velünk való együttműködésének előfeltétele. Az iskola feladata a szülők minél szélesebb körű tájékoztatása, valamint fórumot teremteni a vélemények, javaslatok kifejezésére. A közös munka és kapcsolatok keretei: az osztályok szülői közössége, családlátogatások, a szülői közösség iskolai választmánya, osztály és közös iskolai rendezvények, iskolaszék, nyílt napok, fogadóórák, honlap. A legfontosabb részvételi jogok: éves munkaterv, beszámoló, értékelés véleményezése, egyetértés a tankönyvek áraiban, minden olyan kérdésben tájékoztatás, véleményezés, lehetőségének biztosítása, amely az iskolai élet nagyobb csoportját érinti. Iskolánkban nagyon fontos feladat, hogy pontosan ismerjük gyermekeink családi körülményeit. Ennek alapján tudjuk meghatározni azokat a tényezőket, amelyek megmutatják, hogy a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben van. Ezek

a

tanulók

rendszeres

foglalkozást,

odafigyelést

igényelnek

elsősorban

az

osztályfőnöktől. Szükséges a pontos nyilvántartásuk a szociális ellátás minél jobb megoldása érdekében.

42

Ezeknek a tanulóknak jelentős része érzelmileg sivár környezetből érkezik, hiányosan motivált, koncentráló, toleráló képességük alacsony színvonalú, és ezt az oktatás folyamatában folyamatosan szem előtt kell tartani. c. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek - és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében,

feltárásában,

megszüntetésében. d. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére az osztályfőnökök aktív részvételére van szükség, amit a gyermek és ifjúságvédelmi felelős végez. Általános feladatok:  tanulóink egészséges, biztonságos és kulturált életvitelének figyelemmel kísérése  alapvető feladatunk a nyugodt, kiegyensúlyozott, a másságot is elfogadó légkör biztosítása (szociális kompetencia)  a családdal való jó kapcsolat és együttműködési készség kialakítása  diákönkormányzattal való szoros kapcsolattartás  rendszeres drog- és bűnmegelőzési programok szervezése, megismertetése a tanulókkal, szülőkkel 3. Alkalmazott módszerek, tevékenységek  megfigyelés, beszélgetés, családlátogatás, előadások, fórumok.  személyes, egyéni tanácsadás tanulónak, szülőnek  felzárkóztatás, tehetséggondozás, szakkörök, korrepetálás, könyvtárhasználat  A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás, tájékoztatás, tanácsadás, pályázatok felhasználása, alapítvány bevonása)  indulási hátrányok csökkentése (egyéni foglalkozások, korrepetálások, differenciált foglalkozás, személyiségfejlesztő foglalkozások)  pályaválasztás

(lehetőségek

közötti

tájékozódás,

eligazodás,

személyiségfejlesztés, önismeret)

43

 napközi és tanulószobai foglalkozások (tanulmányi munka segítése, tanulási készségek kialakítása, tanulási technikák megismertetése)  Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése ( tanórákon és órákon kívül)  A családi életre történő nevelés (osztályfőnöki órák, egyéni beszélgetések, kirándulások, stb. alkalmával)  Az iskolai étkezési lehetőségek igénylésének segítése, tájékoztatás  Az egészségügyi szűrővizsgálatok 

A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok) szülőkkel való együttműködés (fogadóóra, szülői értekezlet, családlátogatás, nyílt napok, bemutató órák, tájékoztatás ellenőrző könyv, levél, telefon útján,  Tájékoztatás

a

családsegítő

és

a

gyermekjóléti

szolgálatokról,

szolgáltatásokról.  Esélyegyenlőségi program /Lásd:melléklet/  A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében:  Szoros kapcsolatot tartunk a szülői munkaközösséggel, a diákönkormányzattal,  együttműködünk a területileg illetékes: o Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal o Nevelési Tanácsadóval o Családsegítő Központtal o Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályával o Önkormányzat Gyámhivatalával o Iskolai és területi gyermekorvosokkal, védőnőkkel o Beszédvizsgáló

Országos

Szakértői

és

Rehabilitációs

Bizottság

Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal o Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal Tanulmányok alatti vizsgák szabályai: A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye, érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, különbözeti vizsgán, vagy pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján állapítjuk meg.  A szülőt minden érdemjegyről, folyamatosan tájékoztatjuk.

44

 Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló (félévkor és év végén), aki fel volt mentve a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.  Akinek engedélyeztük, hogy egy, vagy több tárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.  Aki évi 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület beleegyezését adta, megszavazta.  A tanuló félévi és év végi osztályzatának megállapítására független vizsgabizottság előtt tehet osztályozó vizsgát.  Az osztályozó vizsga egy tárgy egy adott évfolyamának követelményeinek teljesítésére vonatkozik.  A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megtartani.  A második idegen nyelv, szakkörön történt elsajátításáról szintén osztályozó vizsgán ad számot a tanuló.  Különbözeti vizsgát ott tehet a tanuló, ahol tanulmányait folytatni kívánja.  Pótló vizsgát tehet az a vizsgázó, aki neki fel nem róható okból távol marad.  Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén, legfeljebb három tárgyból elégtelen osztályzatot kapott.  Ha az osztályozó vizsgáról, neki felróható okból késik, távol marad, vagy távozik.  Az igazgató által kitűzött, augusztus 15-től, 31-ig terjedő időszakban tehet.  Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt tehet, vagy abban az intézményben, ahol tanulói jogviszonya van. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.  Az iskolában megtartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsgát a kormányhivatal vezetője engedélyezheti- így a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben is tehet vizsgát 3 tagú vizsgabizottság előtt, melyben 2 pedagógus az adott tantárgy tanára.  A vizsga követelményei, az értékelés szabályai a helyi tantervben rögzítettek alapján történik.  A bizottság elnöke felel a jogszerű és szakszerű vizsgáztatásért.  Sajátos nevelési igényű, és BTMN tanuló tovább dolgozhat, kérésére írásbeli vizsga szervezehető, vagy írásbeli helyett szóbeli vizsgát kérhet

45

I. 13.Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, hátrányaik csökkentése A sajátos nevelési igény tanulási képességeket vizsgáló szakértő szakvéleménye alapján áll fenn. Az Alapító Okirat szerint „a többi gyermekkel együtt nevelhető, SNI gyermekek, tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető, tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek oktatására és nevelésére”. Fogyatékosságuk tipusához, és fokához igazodó fejlesztési programot biztosítunk részükre. Hátrány csökkentése!! Az iskola beilleszkedési, magatartási nehézségekkel, problémákkal küszködő tanulók részére speciális programmal rendelkezik. Az előforduló esetekben, valamint a rendhagyó tanulói magatartásban megnyilvánuló problémák esetén az osztálytanító és az osztályfőnök feladatkörébe tartozik elsődlegesen annak feltárása, hogy a viselkedés- és magatartászavarral küzdő gyermek milyen speciális szükséglettel rendelkezik. A feltáráskor alkalmazott módszerek:  családlátogatás  szűrővizsgálatok  konzultáció a gyermeket tanító pedagógusokkal  célzott együttműködés a gyermekvédelmi felelőssel  pszichológus és egyéb szakértők segítségének igénybevétele. A speciális szükségletek ismeretében az iskola a következő lehetőségekkel élhet: -

az osztálytanító valamint az osztályközösség belső viszonyrendszerének célzatos választása, figyelembe vétele

-

fokozott és kiemelt személyre szabott odafigyelés

-

egyéni beszélgetések, segítség a személyes problémák megoldásában

-

intenzív és rendszeres kapcsolattartás a családdal

Részükre fejlesztő foglalkozásokat szervezünk a szakvéleményben foglalt javaslatok alapján, meghatározott időkeretben. Ezeket a gyermekeket a többi gyermekkel együtt oktatjuk, neveljük. Fejlesztő felkészítésük kis csoportban valósul meg, egyéni fejlesztési terv alapján, gyógypedagógus segítségével. Szükség szerint igénybe vesszük a város szakszolgálatainak ez irányú segítségét

46

Alkalmazott módszerek Fejlesztendő kompetenciák Anyanyelv, idegen nyelv, informatika, honismeret, tánc és dráma tantárgyak keretein belül végzünk alapozó képességfejlesztést, illetve bontakoztatjuk ki a tudásszerző képességeket a hagyományos elsősorban

az

gyakorlási anyanyelvi,

módszerektől

eltérő

kommunikációs

tevékenységrendszer

képességek

alkalmazásával,

hangsúlyozásával,

valamint

megvalósítjuk a tanulás tanítását, amelyben a figyelem emlékezet, problémamegoldó gondolkodás kap szerepet. az 5-6. évfolyamon. Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái:  Individuális tanulás: valamennyi gyermek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség-és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel  Páros munka lehetőséget nyújt arra, hogy a tanulók egymástól tanulhassanak, munkájuk közös együttműködésen alapul, figyelnek egymásra. Szerencsésnek tartjuk, ha a párok időről-időre változnak, így valamennyien több oldalról is megismerhetik egymást.  Differenciált oktatás, amikor a pedagógus vezetésével egyének, vagy csoportok másmás, feladatot kapnak.  Kooperatív tanulás: a tanulási tartalom elsajátítása, és a készség-és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők, vegyesen alkalmazva egyéb hatékony tanulásszervezési módokkal. Nő az önirányítás szerepe.  Projektmódszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok módszert és eszközt, melyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyermek érdeklődésére épít, ezzel kizárva hogy, „csak tankönyvet tanítsunk”, ill. pusztán központi irányító tanmenet alapján dolgozzunk. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, mely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást, az önálló ismeretszerzést, és a nagyfokú integrációt. Feltételek: Tárgyi feltételek:

47

 iskolai könyvtár,  fénymásolási lehetőség,  számítógép, mint fejlesztő eszköz,  hang és képanyag, ezekhez szükséges eszközök,  variálható tanterem berendezés,  megfelelő tankönyvek. ( Egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal, játékokkal.) Személyi feltételek  Tanító, tanár gyerekekhez való pozitív hozzáállása  Megfelelő nevelési, együttműködő nevelési stílus  Szakmai hozzáértés s pedagógus részéről, képesség önművelésre és önképzésre.  Jó kapcsolat a családokkal  Szükség esetén Gyiv ill. Családsegítő Szolgálat munkatársainak bevonása  Továbbképzések a differenciált tanulásszervezés elsajátítása A fejlesztendő területek közül a következők fejlettségét vizsgáljuk év végén:  kommunikációs készség  olvasási készség, szövegértési készség  íráskészség és tempó  elemi számolási készség  problémamegoldó készség  rendszerező készség  elemi kombinatív készség  szociális készség Kiemelt fejlesztés területek:  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Matematikai kompetenciák  Természettudományos kompetenciák  Digitális tudás  Hatékony és önálló tanulás

48

 Szociális és állampolgári ismeretek  Kezdeményezőképesség és vállalkozási ismeretek  Esztétikai és művészeti  Informatika I. 14. Az iskolaváltás, tanuló átvételének szabályai  Azt a tanköteles tanulót, aki körzetünkben lakóhellyel. ill. tartózkodási hellyel rendelkezik- felvesszük.  A tanköteles tanulókat az első évfolyamra, a Kormányhivatal által előírt időpontban lehet beíratni.  A beiratkozás időpontját a faliújságon és honlapon – időben tájékoztatva a szülőket,közzé tesszük.  Amennyiben további felvételi kérelmeket is teljesíteni tudunk, akkor az elbíráláskor előnyt élvez a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.  További felvételi lehetőségről, legalább a benyújtás előtt 15 nappal tájékoztatjuk szülőket, a helyben szokásos módon az információt közzé tesszük.  Az iskolába felvett tanulók osztályba, csoportba való beosztásról az igazgató dönt.  Egyedi elbírálás alapján, ha a szülő kéri, és az osztályfőnök is támogatja, különbözeti vizsgát lehet szervezni az átvétel előtt. További felvételi kérelmekről történő döntés szabályai, elbírálásának szempontjai és elvei: Az intézmény nem működhet környezetétől elszigetelten, és mivel alapfokú oktatási kötelezettséget lát el, ezért az iskola vallásra, világnézetre, nemzetiségre való tekintet és egyéb előfeltételek nélkül nyitott minden gyermek számára, ha szülei az intézmény pedagógiai koncepcióját elfogadják és támogatják. Az iskolának van kötelezően előírt felvételi körzethatára, a beiskolázási körzete. (Honlapunkon megtekinthető) Első évfolyam A felvételi eljárás az iskolatípus általános felvételi feltételrendszerével megegyező. A felvételnél előnyben részesül az, akinek testvére már jár az iskolánkba, ill. kolléga gyermeke, közvetlen hozzátartozója. A felvételi folyamat részét képezi egy a szülő és gyermek együttes megjelenésekor folytatott úgynevezett kopogtató beszélgetés, amelynek célja kettős. Egyrészt információ szerzése, a 49

leendő első osztályos tanuló megfelelő tanulócsoportba osztásához (szociális összetétel, tanító habitusa), másrészt kép kialakítása a szülői ház az iskola nevelési céljainak kölcsönös támogatásáról I. 15. Iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások és ismeretek számonkérésének rendje  A más körzetből átvett, felvett (nem elsős ) tanuló számára, szükség esetén egyéni segítségnyújtásként, felkészítő órákat tartunk.  A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, az SNI-s, BTMN-s tanulók részére hosszabb türelmi időt adunk.  Évfolyamismétléssel is biztosítható a bizonytalan tudásszint, amennyiben a szülő hozzájárul.  Otthoni, napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: életkori sajátosságokhoz illeszkedjen, változatos feladatokat tartalmazzon, hét végére inkább ismétlő jellegű feladatokat jelentsen. Lehetőség szerint írásbeli és szóbeli feladatok váltsák egymást. I. 16. AZ ISKOLA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI ALAPFOGALMAI ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az iskola a társadalmi és a szűkebb környezeti elvárásoknak megfelelő, a törvényes kereteken belüli és az elvárt színvonalú pedagógiai tevékenység biztosítása érdekében folyamatosan ellenőrzi és értékeli saját tevékenységét, illetve javaslatokat fogalmaz meg a szükséges változtatásokra, fejlesztésekre vonatkozóan. Az ellenőrzés Az ellenőrzés az intézmény működésének vizsgálata a jogszabályok és az iskola pedagógiai programja alapján, az érvényes normáknak való megfelelés vizsgálata. Az ellenőrzés célja a tevékenységi folyamatok vizsgálata tényállapot rögzítése közvetett és közvetlen egyszeri megméretés eszközrendszerével. Az értékelés Az értékelés az iskola pedagógiai eredményeinek összevetése az iskola pedagógiai programjában, és a fenntartói irányítás által meghatározott célkitűzésekkel.

50

Az értékelés az ellenőrzés tapasztalataira épül, vele szoros egységet alkot. Egy iskolai tevékenységfolyamat adott állapotának felmérését célozza és így biztosítja egy aktuális összkép kialakulását az értékelt folyamatról. Általános cél:  olyan iskolai környezet létrehozása, fenntartása és állandó fejlesztése, amelyet a távlati tervezés, a résztvevők csapatmunkája, valamint az iskola folyamatban érintettek elégedettsége jellemez. A rendszer biztosítja az értékelés eredményei nyomán feltárt minőségi és hatékonysági problémák megvitatásának és azok megoldásának minőségfejlesztési kultúráját.

Részcélok:  az iskola belső értékelési rendszerének kiépítése, működtetése mérhető és kiszámítható mutatók felhasználásával  az intézmény Pedagógiai programjának időszaki megvalósulásának ellenőrzése  a hatékony intézményi működés megteremtése I. 17. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Az egy osztályba járó tanulók adottságai, képességei, körülményei, magatartása igen változatos, Így a gyermekek közötti különbségek óriásiak lehetnek, és az évek teltével lemaradásuk egyre fokozódhat. Vannak, akik különleges módszereket, bánásmódot igényelnek. Ilyenek a tanulási nehézséggel küzdő tanulók. A pedagógusok feladata a lemaradással küzdők feltérképezése, a lemaradás fokának megállapítása, felzárkóztató program

kidolgozása.

Megfelelő

motiválással,

segítő

eszközök

megválogatásával,

differenciált foglalkoztatással, csoportmunka kialakításával segítségnyújtásunk hatékonyabb. Ehhez a programhoz leginkább a fejlesztő pedagógus járul hozzá, aki órarendileg, 1-2 tanuló foglalkoztatásával segíti a részképesség zavarokkal és tanulási nehézséggel küzdőket. Rendszeresen

méréseket

végez,

tájékoztatja

az osztálytanítót

és

a szülői

házat

előrehaladásukról.  Egyéni képességeikhez igazodva szervezzük tanórai elfoglaltságaikat.

51

 Fejlesztő pedagógus a törvény által előírt óraszámban foglalkozik egyéni fejlesztésükkel.  A Nevelési Tanácsadóval közösen fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.  Biztosítjuk a napközi otthonos ellátásukat.  Órakeretünkhöz

mérten

felzárkóztató

ill.

korrepetálási

foglalkozásokat

tartunk

alkalomszerűen is.  Támogatjuk részükre a művészetoktatásban való részvételt, anyagi vonatkozásban is.  Továbbtanulásukat segítjük.  Használhatják az iskola létesítményeit, eszközeit, könyvtárát.

I. 18. .A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szülők, a család igényeivel összhangban- figyelembe véve az iskola lehetőségeit, adottságait- biztosítjuk az egész napos ellátást (ügyelet, napközi, menza, sportkör, könyvtár), valamint délutáni foglalkoztatási lehetőségeket. A tanulók részt vehetnek:  Táborozásokon  Osztálykirándulásokon  Színházi előadásokon  Erdei iskolában  Rászorultság függvényében részesülnek Karácsonyi és egyéb jutalmakból I. 19. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Alapelvként leszögezhető, hogy a megválasztott eszközök álljanak teljes összhangban a tanári szabadsággal, valamint a megállapított célrendszerrel, elvekkel. A tantestület célja, törekvése, hogy – bízva a meglévő eszközeinek és feltételeinek kiegészítésében, bővítésében – a pedagógiai kultúráltság és hatékonyság optimumával tudja majd elvégezni nevelés-oktatási feladatait. Alsó tagozat

52

Az alsó tagozatos osztályok „nagyfelmenő” rendszerben tanulnak, így hosszabb ideig egy tanítóhoz kötődnek az alsós tanulók. Egyes tantárgyakat (készség, idegen nyelv) más tanító, tanár is oktathatja. A tanítás állandó osztálytermekben folyik, kivéve a csoportbontásos idegen nyelvi, testnevelési órákon, illetve lehetőség szerint rajz órákon. A tanító határozza meg a tanítás módszereit, eljárásait. Így pl.: megtalálható volt eddig az olvasástanítás hagyományos módszere, illetve a Meixner-féle módszer is. Az elmúlt években főleg az utóbbit és a „hagyományosat” alkalmaztuk és kívánunk ugyanígy tenni a jövőben is. A Difer mérés jól szolgálja az első s tanulók szűrését. Felső tagozat A felső tagozaton sajnos nem tudjuk az állandó osztálytermes megoldást megadni – nincs elég tanterem. A szaktantárgyi osztályok kialakítására való törekvésünket is gátolja mindez, de az osztályközösségeknek is rossz, mivel megfelelő szakos órán és az osztályfőnöki órán tudnak csak „saját osztálytermeikben” tartózkodni. (Ennek részbeni megoldására is javasoljuk a négy osztálytermes + tetőteres bővítést.) Ezek szerint csak szaktanteremben zajlanak: -

fiú-és leánytechnika,

-

testnevelés órák,

„vegyesen használt” teremben folynak: (törekvés a szaktantermi formára) -

magyar-történelem-ének,

-

idegen nyelv – más humánnal,

-

matematika – számítástechnika,

-

rajz – más humánnal vagy reállal,

-

fizika – kémia,

-

biológia – földrajz órák.

Eszközök és felszerelések Az alábbiakban felsorolt nevelés-oktatást segítő taneszközök és felszerelések általában tantermenként, illetve csoportonként értendők. Magyar nyelv és irodalom (alsó tagozat) -

Betűkészlet

-

Hívóképek (fali, kézi)

-

Applikációs kép 53

-

Szótagkártya

-

ABC-fali (kis és nagybetűs)

-

Hangkazetták

(hangok,

kommunikáció,

közlés,

népi

játék,

szépirodalom,

líra,

megzenésített versek) -

Videó kazetták (dráma, kommunikáció, színház, társművészetek, játék)

-

Játékgyűjtemények

-

Helyesírási kéziszótár

-

Értelmező kéziszótár

-

Szinonima szótár

-

Mi fán terem?

-

Sző, fon…

-

Mi az?

-

Írók, költők, történelmi személyek arcképsorozata

-

Falitábla: szófajok

-

O.Nagy: Szólások

-

Időszalag (fali)

-

Mondák könyve

-

Diasorozat (fogalmazás tanulása)

-

Képsorozat (fogalmazás tanulása)

-

Szókártyák (fogalmazás tanulása)

-

Mesélnek a századok

-

Idegen szavak szótára

Magyar irodalom (felső tagozat) -

Kalocsai-Kiss-Szabó: Irodalmi olvasókönyv 5.

-

Balogh: Szeptembertől júniusig 5.

-

Balogh: Magyar irodalom (5-8.)

-

Varga D: Irodalmi olvasókönyv 5.

-

Szemléltető táblázatok, eszközök, képek

-

Videó kazetta (színház, irodalmi alkotások)

-

Hangkazetta (irodalmi művek, társművészetek, színház)

54

-

Írók, költők arcképsorozata

-

Verseskötetek (tantervben szereplő költőktől)

-

Szépirodalmi művek (tantervben szereplő íróktól)

-

Balogh: Irodalmi olvasókönyv 6.

-

Alföldy: Irodalom 12 éves diákoknak

-

Goda-Horváth-Godai: Irodalmi olvasókönyv 6-7.

-

Antológiák

-

Devecsery: Jelek az időben

-

Dobcsányi: Irodalmi olvasókönyv 8.

Magyar nyelvtan (felső tagozat) -

A magyar nyelv értelmező szótára

-

A magyar nyelv történeti és etimológiai szótára

-

Bakos: Idegen szavak szótára

-

Értelmező kéziszótár

-

Szinonima szótár

-

Magyar nyelvtörő

-

Édes Anyanyelvünk

-

Nyitra-Takács-Török: Magyar nyelv

-

Cs.Nagy: Helyesírási gyakorlók, valamint Nyelvtani elemzések gyakorlása

-

Szabó K.: Helyesírási szöveggyűjtemény

-

Takács E.: A magyar nyelv könyve 5-6-7-8.

-

Szemléltető táblázatok

-

Számítógépes oktatóprogramok

-

Történelem

-

Falitérkép sorozat (földrajzi-Európa és a Világ domborzata)

-

Falitérkép sorozat (Görögség; Róma; A korai középkor IV-IX.sz.; Az érett középkor XXII.sz.; Késő középkor XIII-XVI.sz.; Amerika XV. sz.; A Világ-XVI. sz.; Magyarország XV.sz.; Európa XVII. Sz.; Európa (Napóleon) XVIII. sz.; Európa (forradalmak) XIX.sz.; Magyarország XVII-XVIII.sz.; Magyarország (Szabadságharc) XIX. sz.; Európa XIX. sz.; Európa az I. világháborúban; Európa a két háború között; Európa a II. világháborúban; Európa a háborúk után; Európa 1990. után.

-

Falitáblák sorozat 55

-

Kronológia

-

Történelem képekben

-

Képes történelem

-

Szöveggyűjtemény

-

Videofilm sorozat

-

CD sorozat

-

Angol nyelv (4-8. évfolyam)

Sing a song of sixpence Mother Goose _ Nursery Rhymes Dakin: Songs and Rhymes for Teaching English Gedeon – N Tóth Rádai: 165 ötlet nyelvtanároknak Matheidesz M: The Name of the Game Strange: Chaterbox 1-4 -

tanári kézikönyv

-

tankönyv

-

munkafüzet

-

hangszalag

Sesame Dictionary Revell – Seligron: Muzzy in gondoland -

munkafüzet – videofilm

-

kazetta

-

gyakorlókönyv

-

R.Scatty: Tesz-vesz szótár

-

1000 szó képekben

-

This is the way – kazetta

-

VideofilmekProject 1-3

-

tanári kézkönyv

-

tankönyv

-

munkafüzet,videofilm

-

nyelvtani gyakorlókönyv

-

kazetta

Nickolaett Why: Second book of English 56

Wow 1-4 -

munkafüzet

-

kazetta

-

videó

-

tanári kézikönyv

-

tankönyv

-

nyelvtani gyakorlókönyv

Ország: Angol-magyar; Magyar-angol szótár Kis méretű szótárak Nyelvi rendszert bemutató táblázatok Számítógépes angol nyelvtanító programok Projector Medgyesy: Osztály vigyázz! Nikolas My first English Stories Német nyelv (4-8. évfolyam) -

Szótár Magyar-Német

-

Szótár Német-Magyar

-

ABC BUCH

-

ABC Arbeitsbuch

-

Lieder

-

Kindergebete

-

Alles Gute

-

Zum Glück

-

Schritte

-

Schrittwe ise

-

Hören sif mal

-

Deutsch Konkret Könyv, munkafüzet, kazetták

-

Deutsch aktiv könyv, munkafüzet, kazetták

-

Pawe Pulmanns

-

Paddelboot

-

Lieder zum hören

-

Mesél a der die das 57

-

Rund um die welt

-

Tesztek (alapfok)

-

Nyelvvizsgához

-

Dildwort

-

Das rad kazetta

-

Számítógépes német nyelvtanító programok

Matematika (alsó tagozat) -

Méterrúd

-

Űrmértékek (sorozat)

-

Tömegmértékek (sorozat)

-

Óra

-

Logikai lapok, készletek

-

Vonalzók, körző

-

Mágnes, írásvetítő fólia

-

Színesrúd-készlet

-

Mozaik lapok

-

Mértani testek (sorozat)

Matematika (felső tagozat) -

Szögmérő, körző, vonalzók

-

Űrmértékek (sorozat)

-

Egyenes körhenger

-

Egyenes körkúp

-

Gúlák

-

Számológépek

-

Mértani testek (sorozat)

Informatika (6-8. évfolyam) -

Számítógép (15 db komplett; alapvető programokkal)

-

Nyomtatók 3 db

-

Scanner 1 db

-

Járulékos eszközök és felszerelések

-

Falitáblák

58

-

Internet használatának lehetősége

Környezetismeret (alsó tagozat) -

Transzparensek

-

Iránytűk

-

Homokasztal, makett

-

Hőmérők

-

Mikroszkópok

-

Természetismeret (5-6. évfolyam)

-

Transzparensek

-

Mikroszkópok

-

Diakép sorozat

-

Térképek

Fizika (6-8. évfolyam) -

Elektrovaria

-

Tápegység

-

Elektromos tanulói készletek (kettő tanulóként)

-

Optikai pad

-

V-A mérő (demonstrációs)

-

V-A mérők (tanulói)

-

Hőtani tanulói készletek

-

S’Granvesand készülék

-

Pinométer

-

Mikola-cső készlet

-

Karos mérlegek

-

Erőmérő készletek

-

Iránytűk (tanulói, tanári)

-

Mechanikai tanulói készlet

-

Lejtő modell

-

Közlekedő edények

-

Csigák, csigasorok

-

Elektroszkóp

59

-

Számológépek

-

Biológia (7-8. évfolyam)

-

Applikációs képek sorozata

-

Tanulói applikációs készletek

-

Gyökér és szár keresztmetszet modell

-

Virág felépítése modell

-

Termő hosszmetszet modell

-

Termések

-

Csontvázak (emlős, madár, hal, kétéltű)

-

Cserebogár

-

Fogtípusok

-

Növényi sejt

-

Mikroszkópok (tanulói)

-

Kitömött állatok (háziak, madarak, emlősök)

-

Transzparens sorozat

-

Videó sorozatok

-

Kisnövény határozók

-

Állatismeretek

-

Ember (teljes csontváz, koponya, fül, agyvelő, gége, szív, szem, fog, torzó, vese, bőr, csont keresztmetszet)

-

Dia-sorozatok

Kémia (7-8. évfolyam) -

Hoffmann-féle vízbontó készülék

-

Pálcika-modell

-

Kalotta-modell

-

Periódusos rendszer

-

Kipp-féle készülék

-

Analitikai gyorsmérleg

-

Kémia-történeti tabló

-

Indikátorok

-

Fémek (nátrium, kálium, magnézium)

60

-

Atommodellek

-

Mágneses applikációs készletek

-

Vegyszerek

-

Kémcsövek, főzőpoharak, óraüvegek, kísérletekhez egyéb járulékos eszközök

-

Falitáblák

-

Oktatótáblák, videoszalagok

Földrajz (7-8. évfolyam) -

Ásvány és kőzetgyűjtemény

-

Diakép sorozatok

-

Transzparensek

-

Európa domborzata térkép

-

A Föld domborzata

-

Európa országai

-

Magyarország domborzata

-

Magyarország megyéi

-

Magyarország közigazgatása

-

Ázsia (Észak és Dél)

-

USA

-

Közép és Dél Amerika gazdasága

-

Közép és Dél Amerika felszíne

-

Afrika domborzata

-

Észak-Amerika domborzata

-

Ausztrália

-

Budapest környékének gazdasága

-

Nyugat-Európa domborzata

Ének-zene (alsó tagozat) -

Tanári dallamkirakó

-

Ötvonalas tábla

-

Dob, cintányér

-

Triangulum

-

Ritmus és betűkottás olvasókészlet (1-2-3-4. osztályig)

61

-

CD lejátszó

-

CD lemezsorozat

Ének-zene (felső tagozat) -

Pianínó

-

Metronóm

-

Nagy zeneszerzők arcképsorozata

-

Kodály: Öt fokú zene I-II. (osztálynak)

-

Kodály: 333 olvasó gyakorlat (osztálynak)

-

Pécsi: Kulcs a muzsikához (osztálynak)

-

Kodály: Énekeljünk tisztán (osztálynak)

-

CD lejátszó

-

CD lemezsorozat (5-8. évfolyam kötelező zenei anyaga)

Rajz (1-3. évfolyam) -

Aqvarell, tempera, olaj, üveg festékek

-

Pasztell, zsírkréták

-

Agyag, süthető gyurma

-

Gumihenger

-

Ofszet, dekorpapírok; félkemény karton

-

Ecsetek

-

Üveglapok

Rajz (4-8. évfolyam) -

1-3. évfolyamokon található eszközök, felszerelések

-

Episzkóp

-

Nyomdafesték

-

Rajztáblák

-

Rajzbak

-

Művészeti diaképek (sorozat)

-

Néprajzi diaképek (sorozat)

-

Művészeti videofilmek (sorozat)

-

Néprajzi videofilmek (sorozat)

-

Vizesblokk

62

-

Elsősegély doboz

Technika és életvitel (alsó tagozat) -

Olló, ár

-

Textilanyagok, fonalak

-

Építőelemek

-

Agyag, fa anyagok

-

Gyöngy, kartonok, papírok (különböző színek)

-

Milton-kapocs

-

Elsősegély doboz

Technika és életvitel (leány-felső tagozat) -

Olló, hímzőtű, varrótű, cikk-cakk olló

-

Vasaló, vasaló állvány

-

Varrógépek

-

Fonalak, textíliák

-

Szabás-varrás c. könyv

-

Tányérok (sorozat)

-

Evőeszközök (sorozat)

-

Fazekak, lábasok, poharak

-

Gáztűzhely

-

Mosogató

-

Hűtőgép

-

Tároló szekrénysor

-

Csecsemőápoláshoz eszközsorozat

-

Elsősegély doboz

Technika és életvitel (fiú-felső tagozat) -

Kalapács (10-es, 20-as)

-

Fa reszelő

-

Talpas derékszög

-

Satu (80-100-as)

-

Fonalfűrész

-

Asztali fúró, fúrókészlet, fúróasztal, tisztítókefe

63

-

Munkaasztalok (4 személyes)

-

Állítható forgószék

-

Illesztő-fűrész

-

Kézi lemezvágó olló

-

Karos lemezolló

-

Univerzális barkácsgép

-

Fémreszelő lapos

-

Menetmetsző és menetfúró készlet

-

Lapos fogó

-

Papírvágó olló

-

Tolómérő

-

Kerékpár

-

Hidegvágó

-

Fémfűrész

-

Keretes fafűrész

-

Kétütemű-, Négyütemű- és Diesel motor modellek

-

Rajztű

-

Diapozitív sorozat

-

Forrasztópáka

-

Tápegység

-

Kés, csipesz

-

Demonstrációs táblák

-

Mechanikai szerelőkészletek (tanulói)

-

Elektromos szerelőkészletek (tanulói)

-

Elektromos bemutatótábla (univerzális)

-

V-A mérőműszer

-

Kúposfogó, csípőfogó

-

Csavarhúzó

Osztályfőnöki (alsó tagozat) -

Magyar népmesék

-

Magyar szerzők meséi

64

-

Szegedi: Krisztusi erkölcstan

-

Csendes: Életvezetési ismeretek

-

Gyökössy: Bandi bácsi a szeretetről

-

Gyökössy-Bognár: Mi és mások

-

Kincsesláda (műsoros videó)

-

Moha bácsi meséi

-

Fésűs: Csupafül meséi

Osztályfőnöki (felső tagozat) -

Macz: Kísértés a jóra

-

Gyurgyán: Út a felnőttség felé

-

Videofilmek (sorozat)

-

Szabó: Létkérdések, emberi kapcsolatok

-

Camphell: Dühöngő ifjúság; A kábítószer függő; Nehéz évek

Testnevelés és sport (alsó tagozat) -

Labdák (kis, közepes, gumi, kosár, marok)

-

Tornaszőnyegek

-

Tornapadok

-

Zsámolyok

-

Bordásfal

-

Gumikötél

-

Mászókötél

-

Ugrókötél

-

Medicinlabda

-

Kosárlabda palánk, kézilabda kapu, kiskapu

-

Stopper, mérőszalag, síp

-

Kiegészítő tornakészlet

-

Labdajáték pálya

-

Távolugró pálya

-

Futópálya

-

Mentőláda

65

Testnevelés és sport (felső tagozat) -

Labdák (közepes, nagy, gumi, kosár, futbal, marok, kézi, röp, medicin)

-

Tornaszőnyeg

-

Tornapad

-

Zsámoly

-

Ugrószekrény

-

Dobbantó

-

Bordásfal

-

Gerenda

-

Gyűrű

-

Mászókötél, mászórúd

-

Gumikötél, ugrókötél

-

Stopper, mérőszalag, síp

-

Kosárlabda palánk

-

Magasugró állvány, léc, ugródomb

-

Távolugró pálya, labdajáték pálya, futópálya

-

Súlyzókészlet

-

Mentőláda

-

Kézilabda kapu, kiskapu

Napközi (alsó tagozat) -

Labdák (szivacs, gumi, kosár, foci)

-

Hullahopp karika

-

Játszószőnyeg

-

Lego-duplo; építőjátékok, társasjátékok

-

Rongybábok

-

Gyurma, zsírkréta, színes gyurma

-

Olló

-

Diafilm sorozat, videofilmek

-

Író és rajzlapok, ragasztó, színes papírok, karton

-

Tollasütő + labda

-

Homokozó készlet

66

-

Ugrókötelek

-

Foglalkoztató könyv

-

Gombfoci

-

Mágneses sakk

-

Mesekönyvek

-

Kifestőkönyvek

-

Egyéb játékok

Napközi (felső tagozat) -

Labdák (gumi, kosár, futbal), ugrókötél

-

Lego, marokko, társasjátékok

-

Sakk készletek

-

Szótárak

-

Tollaslabda, sqvaschlabda

-

Videofilmek

Etika foglalkozás -

Képes Biblia

-

Videofilmek

-

Diaképek (sorozat)

-

Flanell tábla

-

Filckép sorozat

-

Kesztyűbábok

-

Ifjúsági daloskönyv

-

Etikai kislexikon

-

Az etika alapjai

-

Etikával foglalkozó egyéb szakirodalom

-

Viselkedéskultúrával foglalkozó irodalom

Tánc és dráma modul (5. évfolyam) -

TV, videó, erősítő

-

CD lemezek (sorozat)

-

Művészeti nevelés

-

Videó-kazetta (sorozat)

67

Hon és népismeret modul (6. évfolyam) -

Diapozitív sorozat és vetítőkészülék

-

Videó-kazetta (sorozat) és lejátszó

Ember és társadalomismeret, etika modul (7-8. évfolyam) -

Biblia

-

Platon, Arisztoteles, Demokritos, Epikuros, Szokrates, Kant, Hegel, Harcusau, Spinoza, Hobbes, Helvetius, Hume

Mozgókép és médiaismeret modul (7-8. évfolyam) -

TV, rádió, magnó, videó lejátszó

-

Kamera

-

Sötétítő függöny, állítólámpa, vetítővászon állvánnyal,

-

Erősítő

-

Egészségtan modul (6-8. évfolyam)

-

Csontváz

-

Falitáblák

-

Emberi fog, szív, gége, bőr, vese, agy, koponya, szem és fül

-

Emberi torzó, videofilmek és lejátszó

-

Belső világunk

Az egyes tantárgyak (és/vagy a hozzájuk tartozó modulok) eszközei, felszerelései pontosíthatók, kiegészíthetők az elkövetkezendő években a beszerzési ütemterv szerinti véglegesítés során, valamint a technikai fejlődés következtében az új oktatási termékek megjelenése miatt.  A nevelő-oktató munkát segítő eszközökhöz, felszerelésekhez tantermenként, csoporttermenként hozzátartoznak a következők: diavetítő, írásvetítő, írásvetítő- vászon, rádiós magnetofon, CD lejátszó (és lemezjátszó) TV, Videó lejátszó (néhol felvevő is). Jelenleg csak I. 20. Tűz és katasztrófavédelem Tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatáson sajátítják el a gyermekek azokat az ismereteket, melyek fontosak ahhoz, hogy saját és társaik testi épségét megőrizve a lehető legrövidebb 68

időn belül elhagyhassák az épületet. Ehhez szükséges a menekülési terv ismerete, a szabályok sorrendiségének betartása, nagy önfegyelemre kell nevelni, hogy vészhelyzet esetén ne legyen pánikhangulat, áramforrásokat kikapcsolják, ajtókat nyitva hagyják, nem törődve értékekkel, csak saját és társaik testi épségével. Ilyen gyakorlatokat az előírásnak megfelelően évente többször elpróbálunk, mérjük az időt, jegyzőkönyvet készítünk a tapasztalatokról. I.21. A stressz kezelése iskolánkban: Az osztályfőnökök, és minden pedagógus figyel gyermekeink lelki állapotára, feszültségek érzékelése esetén szülőhöz, vagy szakemberhez fordulunk. Szexuális nevelés az általános iskolában biológia órán, egészségnevelés modul tárgy keretén belül és osztályfőnöki órán valósul meg. Ismeretterjesztő videó filmek, oktató filmek állnak segítségünkre. A védőnő szívélyesen áll rendelkezésünkre, 1-1 előadás megtartásában. Lelki egészség Iskolánk minden pedagógusával és dolgozójával közösen, különösen ügyelünk gyermekeink szeretetben történő nevelésére, lelki egészségük megtartására, az ifjúságot érő sok negatív lelki hatás mérséklésére. Oktatásunk, nevelésünk kölcsönös tisztelet megadása mellett érvényesül. Gondolunk órák előtt, szabad időben a közöttünk lévő betegekre, testi problémáktól szenvedőkre. Úgy gondoljuk, sok időt töltünk el „szabadon” is tanítványaink között, beszélgetünk velük, tanácsot adunk szükség estén. Napi munkánk során törekszünk :  Kiegyensúlyozottság érzésének megtartására.  Érezzenek felelősséget maguk és a hozzájuk tartozók iránt.  Legyenek képesek a vitás helyzeteket kultúráltan megoldani.  Érezzék az iskolai kis közösség összetartó erejét.  Tudjanak különbséget tenni az értékes és haszontalan között.  Mellőzzék a szélsőséges megnyilvánulásokat.  Érezzék a reklámok „más értékrendszerét”  Ne legyenek könnyen befolyásolható, manipulálható egyéniségek.  Becsüljék embertársaikat, vegyék észre a jó dolgokat is. Nem könnyű az egyetemes emberi értékeknek való megfelelés, mert a mai világ sok félremagyarázható „félismerettel„van tele. Ezért nagy a felelősség a pedagógusokon,

69

hogy minél tovább megőrizzék a tiszta gyermeki szíveket. A pedagógusok ismeretek átadásával, szakkörökön, és bármely alkalommal tehetnek azért, hogy a tanulókban jó szokások alakuljanak ki, egészséges környezetben tanulhassanak, játszhassanak a gyerekek. Különböző szabadidős programok, versenyek is szolgálhatják egészséges fejlődésüket. Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés és értékelés a célkitűzések megvalósulásának felülvizsgálatát jelenti. Célszerűnek tartjuk évente egy alkalommal programunkat, a megvalósulás arányát újra értékelni, így megtudhatjuk, mit tudtunk megvalósítani, hol vannak még „homályos” pontok. Az ellenőrzést az igazgató a tantestülettel együtt végzi. A mi feladataink ezzel kapcsolatban:  Felhívni a tanulók figyelmét a visszásságokra.  Segítségünkkel alakuljanak ki fogyasztói szokásaik.  Érzékeltetni azt, hogy a mértéktelen fogyasztásnak „ára „ van.  Vegyszerek,

gyógyszerek

vásárlása

esetén

körültekintően

odafigyelni

felhasználhatóságukra. Az új generációk felnevelésekor nagy feladat és felelősség hárul a pedagógusokra, hiszen az életről való gondolkodást tanítják, tőlünk is függ egy jobb, egészségesebb világ létrejötte. I. 22. Az iskola környezeti, nevelési programja Környezeti, környezetvédelmi nevelés A természet az élő környezet életünk része, benne létezünk tőle függünk. Ha nem óvjuk saját magunkat is pusztíthatjuk. Gyermekeinket arra kell rádöbbenteni, hogy életük teljességét, ne csak részét jelentse a természetben történő értelmes élet és a természetért való óvó munkálkodás. Gyermekünk nézze úgy a világot, hogy felelős környezetéért, de nem annak feléléséért. Tanulónk legyen tudatában annak, hogy a környezeti veszélyek hazánkban komolyabbakká váltak, mint más fejlettebb országokban, ahol a károk elhárítására a pénzösszegeket rendelkezésre állnak. Nálunk viszont az előző évtizedekben kevesebbet törődtek a környezet megóvásával, most a pénzhiány veszélyével tetőzik.

70

A környezeti nevelés egy folyamat, mely során a tanuló képessé válik a környezeti jelenségek értelmezésére, a természetes és épített környezet megismerésére, a problémák okainak felismerésére, illetve megoldások keresésére. Így aktív szereplőjévé válik sajátlakó és élőhelyének. Kialakul a természet iránt érzett felelős gondolkodás és döntéshozatali képessége. Fontos a fenntartható fejlődés fogalmának megértése, a környezeti erőforrások ésszerű, a következő generációk számára történő megőrzése, nemzeti, kulturális örökségünk megóvása. A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés céljai harmonizálnak Pedagógiai Programunkkal, mivel így lehet megvalósítani a benne megfogalmazott célokat, és feladatokat. A környezettudatos szemlélet Kialakításához sok esetben elegendő egyszerű ismeretek és ökológiai információk megfogalmazása, de a környezeti ügyek összetettsége megkíván más attitűdöket is. Az ilyen ismeretek elsajátításának más életkorban, más szervezettségi keretben, más szinteken kell lezajlani, szaktárgyi és szabadidős programokon keresztül. Fontos, hogy tanulóink minden évfolyamon találkozzanak olyan témájú tananyagokkal és ismeretekkel, melyek elősegítik környezeti szemléletük pozitív irányú elmozdulását. Röviden felsorolva céljainkat:  Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása  A

felnövekvő

nemzedék

legyen

képes

a

környezeti

válság

elmélyülésének

megakadályozására  Segítsük az élő természet fennmaradását, a társadalom fenntartható fejlődését.  Környezetkímélő, takarékos megoldások keresése  Természetes és mesterséges környezetünk iránti felelős magatartás kialakítása  Lakóhelyünk természeti értékeinek, környezetének védelme  Olyan célok kitűzése, melyek megfelelnek az életkori sajátosságoknak. Céljaink megfogalmazásakor figyelembe vettük az egészséges életmód alapelveit, saját lehetőségeinket, iskolánk környezeti adottságait. Előnyünk, hogy az iskola két nagy udvarral, és egy ún. „zöld udvarral” is rendelkezik, ahol sportolhatnak, mozoghatnak tanulóink. A környezeti nevelés az iskolai oktatással egységet alkot, hat a gyermekek teljes személyiségére. A motiváció kialakítása, megőrzése és fejlesztése minden életkori szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztosítja a folyamatosságot nevelésünk során.

71

Céljaink megfogalmazásakor figyelembe vettük a pedagógusok véleményét is, hogy elérhetők, teljesíthetők legyenek. Hosszú távú céljaink:  Fejleszteni közvetlen környezetük iránti megismerési vágyát. (utca, városrész)  Elemi ismeretekkel kielégíteni kíváncsiságukat  Érzelmi kötöttséget kialakítani a természettel  Szabadban történő játékok szervezése  Esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása  Fejleszteni a környezet iránti megismerés vágyát  Tudatosítani a környezetében található értékes dolgokat  Mintát adni a természet megismeréséhez  Kialakítani a csoportos és egyéni megismerés képességét  Természet és embertisztelő szokásrendszer kialakítása  Képi megismerési formákkal tovább fejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődésüket, viselkedési szokásaikat  Gyakorlati tapasztalatok megszerzésére lehetőséget adni tanórákon és szabadidős programokon  Megalapozni a környezettudatos érdeklődés kulcskompetenciáit.  Erősíteni a tapasztalatok megszerzését  Empátia készség kialakítása a természeti jelenségekkel és történésekkel kapcsolatosan  Elvont megismerési formákat is felhasználva tovább fejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést.  Felkészíteni a tanulókat a társadalomba való beilleszkedésre.  Fejleszteni a tanulók önismeretét és együttműködési képességét.  Felelősségtudat és érzékenység kialakítása a környezeti problémákkal szemben. Rövid távú céljaink:  Az életkornak megfelelő mesék, történetek által közvetített elemi környezeti ismeretek nyújtása, érdeklődés felkeltése érdekességekkel, időjárási jelenségekkel kapcsolatban.  Népi játékok és szokások a természettel összefüggő vonásai, tanulságai.  Környezeti jelenségek és a természeti környezet szereplőinek megismertetése játékos formában.  Osztályprogramok a közeli erdőkbe, mezőre, völgyekbe. 72

 A tanulás és sportolás munkaformáinak megválasztásával, a gyermekek időbeosztásának kialakításával biztosítani az egészséges életmódhoz elengedhetetlen időt és módszert.  Minél gyakrabban biztosítani a lehetőséget a személyes tapasztalatok gyűjtésére.  Segíteni a közvetlen megismerés lehetőségeit.  Irányított játékok és megfigyelések által tapasztalatok szerzése.  Természetjáró programok megvalósulása.  Természetről szóló információhordozók használata.  Képi és szöveges információhordozók használatának, ismeretek értelmezésének képességének kialakítása.  Törődés iskolai környezetünkkel, tisztaság iránti igény kialakítása.  Közösségi programok a természetben.  Környezetvédelem fontosságának hangsúlyozása a tanítás és szabadidős tevékenységek során.  Az emberiség jövőjét érintő környezeti jelenségek, történések bemutatása  Higiéniai szokások elsajátíttatása  Élezeti cikkek káros hatásainak feltárása  Drogprevenció. Feladataink A környezeti nevelési stratégiánk megalkotásakor figyelembe vettük a pedagógusok, a szülők és a diákok véleményét. Megfogalmaztuk ezzel kapcsolatos feladatainkat.  Törekszünk esztétikus termek kialakítására, az iskola minden része legyen ápolt és gondozott, jó ízlés szerint rendezett, alkalmazkodva épületünk rusztikus vonásaihoz.  A falakon tartalmas anyagok, képek, reprodukciók legyenek elhelyezve. Kreatív gondolkodásra szoktatva tanulóinkat, bevonjuk őket az épület és udvar csinosításába.  Közös programokon kialakítani a társas együttműködés formáit.  Minél

több

fórumon

biztosítani

a

tanulók

véleményének

kifejtését,

ötleteik

megvalósítását.  A kommunikációs anyagok biztosítása, audiovizuális eszközök rendelkezésre bocsátása tanítványaink részére.  Közvetlen környezetünk részletes megismerése. Kiscsoportos foglalkozások tartása valamely közeli tájnál.  Hagyományok ápolása, hogy minél jobban kötődjenek szűkebb pátriájukhoz.

73

 Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek folytatása a környezetvédelemmel kapcsolatban.  Környékünkön élő növényi kultúrák, élővilág bemutatása.  Szabadidős programok szervezése, hogy megtapasztalhassák az indirekt tanulást. Virágosítás az iskolában, tavacskánk gondozása, halak telepítése.  Szemétgyűjtési napszervezése iskolai szinten.  Vas és papírgyűjtés (iskolai szinten)  Erdei iskola hete.  Osztálykirándulások, nyári táborozás.  Közlekedésbiztonsági előadás a rendőrség szakembereinek részvételével.  Séta a közeli Strázsa hegyre, és Forrás völgybe  Drogprevenciós előadás szakember részvételével.  Múzeumi látogatás a témával kapcsolatban  Előadás globális problémákról, üvegházhatásról, felmelegedésről, sivatagosodásról, levegő szennyezésről, természeti katasztrófákról.  Versenyeken

veszünk

részt,

ahol

a

téma

a

környezet.

Pl.Herman

Ottó

természettudományos verseny.  Megemlékezünk a Föld Napjáról. Környezeti neveléssel kapcsolatos követelmények A követelmények szervesen beépülnek az egyes tantárgyak évfolyamokra bontott tananyagába, azoktól el nem választhatók, mivel rokon tantárgyak csoportjaiból tevődnek össze a tanulók ismeretei. A környezeti nevelés tanórán és tanórán kívül, napköziben, szakkörökön és szabadidős tevékenységek során valósul meg. Nem elégszünk meg pusztán a részvétellel, hanem elvárjuk azt, hogy gyermekeink aktív részesei legyenek oktató munkánknak. Szeretnénk elérni azt, hogy becsüljék középületeinket, műemlékeinket, vigyázzanak a parkokra, játszóterekre. Elvárjuk tanítványainktól azt, hogy tiszteljék az idősebbeket, a „sérült embereket” más etnikai csoporthoz tartozókat. Lássák meg a jó és a rossz közötti különbségeket, nyújtsanak segítséget a rászorulóknak, de határolódjanak el az őket érintő negatív hatásoktól, pl. deviáns csoportoktól, bevásárló központok csellengőitől. A társadalmi, épített és természeti környezet

74

Mindennapjainkban a társadalmi, épített és természeti környezet vesz minket körül, melyek közül mindegyik egyforma mértékben van jelen, összefüggés van közöttük. Társadalmi környezetünk az a miliő, ahol élünk. A mi esetünkben egy kisváros lakói akik többségükben a fővárosba ingáznak munkahelyükre nap mint nap. Tehát a mi iskolánkban több gyermek igényel napközis ellátást, hiszen délutáni felügyeletük egyébként megoldatlan lenne. Védelmet is jelent a kisváros, hiszen zártabb közösséget alkot, jobban tudunk figyelmi embertársainkra, azok örömeire, gondjaira. Épített környezetünk igazodik az előzőekhez, mert több a kertes családi ház, mint a lakótelepi lakás. Gyermekeink szabadabban mozoghatnak, kerékpározhatnak vagy kirándulhatnak. Az épületek állagát otthon is az intézményekben is meg kell becsülni, berendezéseire vigyázni kell, mert meghibásodás esetén jelentős összegeket emészt fel a renoválás. Társadalmi és épített környezetünk beágyazódik abba a természeti környezetbe, ahol élünk, a Gödöllői-dombság és az Alföld találkozásának vonalába. Kisvárosunk változatos szépségű részekkel dicsekedhet, néhány kilométerre természetvédelmi táj található, melyet védeni mindenki kötelessége, hiszen érintetlen környezetről van szó. Városunkban műemlékek is találhatóak, melyeket naponta látunk, védelmük fontos, az új generációk számára is értéket képviselnek egyházi, vagy művészeti okokból. Szükséges, hogy kötődjenek szűkebb pátriájukhoz a gyermekek, legyen képességük felnőtt korukra szebbé, vonzóbbá tenni környezetüket. A természeti környezet gazdag tárházát ismertetjük meg, növény, állatvilágát az egyensúlyok megbomlásának káros következményeit. Iskolánkban szoktatjuk a gyermekeket arra, hogy a keletkezett szemetet hol, hogyan kell gyűjteni, mert újra lehet hasznosítani őket. Ezt szolgálják a közkedvelt papír és vasgyűjtési akciók, elemek gyűjtése. I.

23. Fogyasztóvédelem:

Az elanyagiasodott világban sok, már meglévő értéket elpazarolunk, jelentőségét alábecsüljük, pedig a következő generációk életét nehezítjük. Észr4evétlenül gyorsul a természet kizsákmányolása, egyensúlyának megbomlása. Az újfajta csomagolóanyagok, káros technológiák felgyorsítják tartalékaink felélését. Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya jogot biztosít az alapvető biztonsághoz, természetbarát anyagok használatához. Feladatunk tájékoztatni a tanulókat jogaikról, a várható veszélyekről. A reklámok, marketingfogások gyakran megtévesztő adatokat közölnek, és a jellemet deformálják.

75

A környezettudatos nevelést akkor tartjuk sikeresnek, ha kialakul a felelősségérzet természeti szépségeink iránt, ha elérjük, hogy rongálás helyett alkossunk. Mindenki érezze sajátjának települését, a középületeket, intézményeket, parkokat. Legyen meg az indíttatás a szép meglátására, az értékek megőrzésére, egészségünk megőrzésére. Mivel a környezettel kapcsolatos ismeretek több rokon tantárgy anyagába is beépülnek, tantárgyanként kerültnek értékelésre. Munkánk hatékonyságát értekezleteinken elemezzük, ha javító intézkedésre van szükség, korrigáljuk. A tanulók értékelése a pedagógus feladata, de a szabadidő szervező is végez fejlesztő tevékenységet, aki szóban, dicsérettel is értékelhet. A kollégák munkáját a munkaközösség-vezetők, igazgató helyettesek, és az igazgató felügyeli. Tevékenységünk során igénybe vesszük közvetlen és közvetett partnereink segítségét is. Az értékelés szempontjai:  Megvalósul-e az iskolai cél és értékrendszer?  Hogyan változik szociális érzékenységük?  Javul-e konfliktuskezelő képességük?  Milyen az információs kapcsolat rendszer alakulása?  Változik-e a közösség morális gondolkodása, helyzete? Az értékelés módja szóban és írásban történik, mivel ez a folyamat beépül az egyes tantárgyakban, ott kerül értékelésre a tanuló előrehaladásának minősítése. Felelősei a szaktanárok, a fejlesztő pedagógus, a szabadidő szervező, a munkaközösség vezetői, az igazgatóhelyettes és az igazgató. Munkák során segítséget kérünk közvetlen és közvetett partnereinkkel. I.24. Az iskola oktatási kínálata Oktatási feladatainkat alapvetően alapkészségek elsajátíttatásával kívánjuk elérni, az olvasás, írás, matematika eszközszintű használatának kialakításával. A jól olvasó, jó helyesíró, jó szövegértéssel bíró tanulók könnyebben fognak tanulni. Ez a feladat sok gyakorlást kíván a gyermek és a pedagógus oldaláról is. Az értelmes, kifejező beszédtechnika, beszédértés, nyelvi kommunikáció elsajátítása, helyes íráskészség kialakítása egyik legfontosabb feladatunk. A matematika tanításánál feladatunk az alkalmazásképes szám- és műveletfogalom elmélyítése.

76

Idegen nyelveket, angol és német nyelvet oktatunk a negyedik évfolyamtól kezdve heti négy órában. (3+1) Elvünk, hogy előbb anyanyelvüket ismerjék meg a gyermekek, majd később kezdjenek idegen nyelvet tanulni. A magyar nyelvet, matematikát nagy osztálylétszám esetén csoport bontásával oktatjuk. A technika tantárgyat fiú ill. leánytechnika bontásban tanítjuk. A számítástechnikát, magyart, matematikát, idegen nyelveket, művészeti tárgyakat különös odafigyeléssel oktatunk, igyekszünk olyan optimális óraszámokat a tantárgy mellé rendelni, mely elősegíti tanítványaink fejlődését. Az oktatási folyamat szervezése, a kötelező és választható tantárgyak óraszámokkal együtt a helyi tantervben vannak részletezve. Általános képzések Iskolánkban kizárólag általános képzéssel foglalkozunk, általános alapműveltséget biztosító oktatási intézmény lévén. Általános iskolai keretek között órarendbe építve oktatunk valamennyi fő tantárgyat, magyar irodalmat, nyelvtant, idegen nyelvet, testnevelést, történelmet, földrajzot, fizikát, kémiát, biológiát, illetve modulokat. Délután szakköri foglalkozásokon vehetnek részt, szerezhetnek újabb ismereteket a tanulók. Hagyományosan széles választási lehetőséget biztosítunk szakkörök tekintetében. A Fenntartó által biztosított óraszámból a maradékelv alapján lehetséges az elosztás. A foglalkozások a tantervi anyagon túlmenő érdeklődés kielégítésére szolgálnak, valamint gyakoroltatásra, tehetséggondozásra, egyéni és egyedi képességek fejlesztésére. Hatással vannak a pályaválasztásra, testi nevelésre, életvitelre. Szakköreink: énekkar, rajz, informatika, német, angol, énekkar, sakk, sportkör. Szülők önként is vállalkoztak arra, hogy önképző jellegű foglalkozásokat pedagógus segítségével tartanak. Színjátszó szakköreink szintén finanszírozás nélkül működnek, évente két színdarabot tanulnak meg a gyermekek, melyet művelődési házakban, egyéb iskolákban is előadnak. A szakköri és önképző foglalkozásokat az adott évre érvényes iskolai Munkaterv és tantárgyfelosztás határozza meg, figyelembe véve a pedagógusok képzettségét, tanulói igényeket, eszközöket. Meggyőződésünk az, hogy a nehezedő gazdasági viszonyok ellenére is fenn kell tartani a délutáni foglalkozásokat, mert tanulóink így az iskola területén tartózkodnak, hasznosan töltik 77

szabadidejüket egymás társaságában is, valamint hasznos ismeretekre tesznek szert. Délutáni foglalkozásokon kézügyességre és más fontos ismeretekre tesznek szert. Kívánatos az, hogy minél többen maradjanak délutánonként falaink között, mert szüleik dolgoznak, nem tudnak felügyelni gyermekeikre. I. 25. Az iskola működése. Tanórai foglalkozások (osztályok csoportok, csoportbontások. Általában évfolyamonként két párhuzamos osztállyal, és 5 napközis csoporttal működünk. A nyelvi órákat angol és német csoportbontással heti 3+1 órában tanítunk a 4 évfolyamtól kezdődően az időkeret szerint. A szülők választhatnak idegen nyelvet, lehetőségeinkhez mérten ezt lehetővé is tudjuk tenni. Az érkező tanulók a már elkezdett idegen nyelvet tanulhatják tovább, de számítani kell arra, hogy más tankönyv miatt esetleg egyes tananyagrészeket pontosítani vagy pótolni kell. Technika tantárgyat 5-8-ig minden évfolyamon csoportbontásban tanítjuk. Lehetőség szerint, ha az évfolyamonkénti létszám indokolja, más tantárgyakat is igyekszünk kis létszámú keretek között oktatni. Testnevelés tantárgyból, két testnevelő tanárt alkalmazva, a felső tagozaton leány és fiú testnevelés órák vannak. Az egyes tanórai foglalkozások rendjét az óraterv tartalmazza. A hittan órák órarendbe épülnek, mindenki felekezetének megfelelő vallásoktatásban vehet részt, a hit és erkölcstan oktatása fakultatív. Iskolánkban a tanulók kb. 97%-a igényt tart a hit és erkölcstan oktatására, akik nem vesznek részt a foglalkozásokon, azok erkölcstan órán vesznek részt. A tanító, vagy tanár úgy végzi munkáját, hogy tudását átadja, módszereivel mintát szolgáltat neveltjei irányában. Értéket közvetít, nemcsak a tananyag megtanításával, de beszédével, tetteivel, viselkedésével is. Fontos hogy a nevelő is fejlessze tudását, pontosan végezze dolgát. Ösztökélje erre a gyermekeket is. Elvárásunk, hogy a gyermekek tudása képességeik mértéke szerint való legyen. Tanórán kívüli foglalkozások 1.csoport

1 évfolyam tanulóiból

2.csoport

2 évfolyam tanulói

78

3. csoport

3 évfolyam tanulói

4. csoport

4 évfolyam tanulói

5. csoport

a felső tagozat tanulói

Napközis termeinket igyekszünk esztétikusan berendezni, mert a gyermekek több órát töltenek itt, otthonosabbak, játszó sarok, olvasó sarok van kialakítva, játékok állnak rendelkezésükre. Szakköri foglalkozások: A Fenntartó által biztosított órakeret függvényében szerveződnek, kiemelt szerepet kapnak a művészeti ágak, a sport, az idegen nyelvek, az informatika és a gyengébb képességűek felzárkóztatása. Hagyományosan széles választási lehetőséget biztosítunk e foglalkozások részére. A tananyagon kívül törekszünk az érdeklődés kielégítésére, a tehetséggondozásra, testi nevelésre, egyéni és egyedi képességek fejlesztésére. Hatással vannak a pályaválasztásra. Finanszírozástól függően van sportkör, úszás, énekkar, rajz szakkör, csecsemőgondozás, idegen nyelvi, számítástechnika szakkörünk. Ezeket a foglalkozásokat az adott tanévre a munkaterv és tantárgyfelosztás szabja meg. Előfordul, az hogy időlegesen egy kurzus során táncot, néptáncot is tanulhatna

Tömegsport, iskolai sportkör A tömegsport foglalkozások a délutáni tevékenységek körébe tartoznak. Tornatermeinkben és 2 sportudvarunkon lehetséges edzést tartani. Fontosnak véljük, hogy a tanulók ismerjék a sport egészségügyi prevenciós értékeit, rendszeres fizikai aktivitásuk váljon magatartásuk, életvitelük részévé. A kondícionális képességeik fejlesztését, testedzésre buzdításukat kiemelten végezzük. A helyes testtartást kialakításával, mozgásszervi megbetegedések megelőzésével járulunk hozzá az egészséges életmódhoz. Gyógy-testnevelés A sportkörökön foglalkozunk fiú és leány kosárlabdaedzéssel, fiú labdarúgással, fiú-leány atlétikával alsó és felső tagozaton is. Monor városa vándor-kupát adományoz annak az iskolának, aki az illető tanévben a legjobb sport eredményeket éri el: „város legsportosabb iskolája”. A testedzéshez az időkeretet a kötelező és nem kötelező órakeret terhére szervezzük. Sajátossága, hogy nem különül el az iskolától, annak részeként, szervezeti egységeként funkcionál. A sportkör munkáját szakmai 79

program szerint végzi, mely része a helyi tantervnek. A program alkalmas arra, hogy szolgálja a pedagógiai program céljainak megvalósulását. I. 26. Tanulmányi kirándulások, erdei iskola Iskolánk rendszeresen szervez különböző formában tanulmányi jellegű kirándulásokat. Leggyakrabban szűkebb környékünket ismertetjük meg a tanulókkal, általában kerékpártúrák alkalmával Környékünk változatos, hiszen az Alföld és Gödöllői-dombság találkozásánál fekszik, tehát lehetőségünk van mindkét jellegű táj bemutatására. Természetvédelmi terület, ősmocsár is található a közelben. Kedvelt hely kirándulásra a monori Forrás völgy, ahol lehetőség kínálkozik a növény és állatvilág, kőzetek megismerésére, valamint pihentető kikapcsolódásra is. Távolabbra is kitekintünk alkalmanként, autóbusszal, vagy vonattal is szerveznek általában az osztályközösségek kirándulásokat,

melyeken

a részvétel

önkéntes, de közkedvelt.

Megismerjük a közeli főváros nevezetességeit, a környező hegyvidékeket. Távolabbi célokat-külhoni magyarok kultúrájának megismerését- csak időnként tudunk megjelölni pl. Határtalanul program, mert figyelembe vesszük családjaink szociális helyzetét. Célunk a tanulmányi kirándulásokon az, hogy gyermekeink megismerjék hazájukat, felismerjék a szépet, értékeset, valamint az is hogy jól érezzék magukat társaik között. Az erdei iskola más jelleggel bír, hiszen nem országjárásról van szó, hanem tanulásszervezési módról. Nem rohanunk minden látványosságot belepréselni a napokba, hanem ún. lassító kúra, sokat vannak a gyerekek egy helyen, aprólékosan ismerkednek a környezettel mélységében is. Közös beszélgetések, tapasztalatcserék, problémákon való elgondolkodás jellemzi. A tantárgyak elsajátítása nem könyvhöz kötött, hanem közvetlen, a természetes megismerés van előtérben. A tanulás nem egyéni, hanem inkább közösségi. A helyi tantervben előírt követelmények alapján történik megvalósulása. Környezettel kapcsolatos készségek, képességek alakulnak, fejlődnek tovább. A programok nevelők és szakemberek által zajlanak, kézműves foglalkozásokat lehet megismerni, valamint madarászattal, ösvények kutatásával, túrázással lehet érdekesebbé, vonzóbbá tenni. Kollégáink alaposan felkészülnek, az adott táj földrajzát, történetét, éghajlatát elemzik, saját egy hétre szóló tankönyvet készítenek erdei használatra, ahol az ismeretek más csoportosításban jelennek meg, mint az iskola falain 80

I. 27. Az iskolai könyvtár működése 1991 óta rendelkezik intézményünk kis iskolai könyvtárral. 1. A könyvtár feladatai ● Működésének célja, hogy segítse az oktató-nevelő munkát, valamint segítse elő az iskolai könyvtárhasználók (nevelők, tanulók, egyéb dolgozók) általános műveltségének kiszélesítését. 2. A könyvtár alaptevékenységei: ● Általános gyűjtőkörű nyilvános könyvtári szolgáltatást nyújt elsősorban az iskola tanulói részére. ● Gyűjteményét fejleszti, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja. ● Biztosítja a könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatát és kölcsönzését beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. ● Részt vesz, ill. közreműködik az intézmény – oktatási, nevelési, helyi tantervének megfelelő könyvtári tevékenységben. ● Részvétel az iskolai tankönyvellátás megszervezésében és lebonyolításában.

3. Kiegészítő feladatok: ● A könyvtárat különböző iskolai foglalkozások megtartására tanteremként használhatja az iskola 10-15 fő befogadásáig. ● Olvasótermi lehetőséget biztosít. ● A nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözésére a tanáriban van lehetőség. ● Számítógépes szolgáltatások biztosítása 17-es teremben. ● Tájékoztatás a városi könyvtár által nyújtott szolgáltatásokról, esetenként azok elérésének biztosítása. Részvétel a könyvtárak közötti információcserében. 4. Könyvtári dokumentumok a) Szervezeti és működési szabályzat Ennek a dokumentumnak mellékletét képezik az alábbiak: ● Gyűjtőköri szabályzat ● Könyvtárhasználati szabályzat ● A könyvtáros munkaköri leírása

81

(Az állomány feltárása nem teljes. Katalógusszerkesztési szabályzatunk nincs, katalógusunk egyelőre nincs. A dokumentumok nyilvántartása leltárkönyvekben (3 darab), a tankönyvek nyilvántartása leltárfüzetekben (4 darab) van. b) További könyvtári dokumentumok: ● Könyvtári állományalakítás ● Leltározási jegyzőkönyv ● A tankönyvkiválasztás elvei ● Könyvtár-pedagógiai program ● Tankönyvtári szabályzat ● Általános munkaterv ● Küldetésnyilatkozat ● Helyzetelemzés ● Állományelemzés 5. Iskolai tankönyvellátás ● A könyvtár részt vesz az iskolai tankönyvellátásban. ● Iskolánknak minden tanítási évben tájékoztatnia kell a szülőket a következő tanévben szükséges tankönyvekről. A tájékoztató kiterjed azokra a könyvekre is, amelyeket az ingyen tankönyvellátásra jogosultak tartós tankönyvként kölcsönöznek az iskolai könyvtárból. ● A tankönyvek megválasztásának joga az iskolát illeti. ● Az iskolai tankönyvellátás, a tankönyvek mindenkori megválasztása igazodik ahhoz a kötelezettséghez, hogy az elsőtől a nyolcadik évfolyamig - meghatározott jogcímekre hivatkozva – a tanuló részére az állam biztosítja a tankönyvek ellenszolgáltatás nélküli, térítésmentes igénybevételét. ● A tanulók rendelkezésére bocsátott tankönyvek igazodnak az állam által jóváhagyott kerettantervhez. 6. A tankönyvek, a tanulmányi segédletek és a taneszközök kiválasztásának elvei:  A tantárgyi követelményeknek megfelelő tananyagot tartalmazza.  Minden évfolyamon igazodjon az általános iskola tantárgyainak követelményi szintjéhez.  A tananyag elrendezése logikus, szemléletes, áttekinthető legyen.  Alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására.  Gondolkodtató, kreatív, változatos feladatokat tartalmazzon.

82

 A különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását.  Adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre.  Adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatásra.  Alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására.  Segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését.  A tanulók és a tanár számára egyaránt könnyen használható legyen.  Jól látható, figyelemfelkeltő, esztétikus fotókkal, ábrákkal stb. illusztrált legyen.  Esztétikus, tetszetős megjelenése legyen.  Elfogadható áron kínálják, különös tekintettel a tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítására  Az egy évfolyamon tanítók azonos tankönyvből tanítanak.  A tankönyvek kiválasztásában a munkaközösségek tagjai közösen döntenek.  zalkalmazott tankönyvekről folyamatos a konzultáció a munkaközösség tagjai között.  Új tankönyv, munkafüzet, taneszköz bevezetése előtt az azonos tantárgyat tanítók minden esetben egyeztetnek.  A szaktanárok és a tanulók évközi tankönyvigényének teljesítésére tankönyveket vásárolunk a könyvtár számára, hogy biztosítsuk a kölcsönzés lehetőségét.  A nem hagyományos ismerethordozók; videofilmek, CD-ROM-k az órai szemléltetéshez a  könyvtárból kölcsönözhetők. Az eszközök kiválasztásában és beszerzésében a könyvtáros a  szaktanárokkal egyeztet, ugyanazok az elvek és formák érvényesek, mint a tankönyvekre. A tankönyvekről való tájékozódás forrásai:  a tankönyvekről, taneszközökről való tájékozódási lehetőségek minden szaktanár számára elérhetők  iskolai tankönyvbemutatók a kiadók képviselőivel,  országos, megyei vagy városi tankönyvbemutatók  tankönyvkatalógusok, tankönyvjegyzékek  továbbképzéseken, országos versenyeken és a módszertani folyóiratokból kapott

83

 információk  a kiadók internetes oldalai  amegrendelendő tankönyvek, munkafüzetek, taneszközök listájának összeállítása a munkaközösségek, a szaktanárok közös feladata.  a tankönyvek rendelését a mindenkori tankönyvfelelős végzi, akit az intézményvezető bíz meg ezzel a feladattal.  a tankönyvek árusítását az osztályfőnökök és a tankönyvfelelős közösen végzik. I.28. Az iskola könyvtár-pedagógiai programja „A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját.” (NAT) Alapvető célunk, hogy fölkészítsük diákjainkat a kompetencia alapú tanulásra: legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre és az információkban való eligazodásra. Ezért a könyvtár egyik legfontosabb feladata, hogy megismertesse a diákokat a könyvtárhasználati ismeretek alapjaival. Erre szolgálnak a könyvtárhasználati és az egyéb tantárgyi könyvtári órák. A könyvtárhasználati ismeretek tanításának fejlesztési követelményei több műveltségi területen is jelentkeznek. (pl.: Magyar nyelv és irodalom; Informatika)

a) Könyvtár-pedagógiai program 1-8.osztály ● A könyvtár-pedagógia fogalma A könyvtárhasználat tanításának-tanulásának és a kapcsolatos nevelési feladatok ellátásának módszereivel foglalkozó pedagógiai tudományág. Egyfajta tantárgy-pedagógia, melynek

84

feladata, hogy a könyv- és könyvtárhasználati ismereteket a tanítási-tanulási folyamatban elhelyezze. A könyvtár gyűjteménye, szolgáltatásai és a könyvtár használói közötti közvetítő tevékenység. Közvetlen célja a könyvtári dokumentumok és szolgáltatások sokoldalú, gyakorlatias és élményszerű megismertetése. Hosszabb távú célja a könyvtárak, a könyvtári dokumentumok, szolgáltatások és az informálódás szükségletének felkeltése és ezáltal a könyvtárhasználóvá nevelés. ● A könyvtárhasználat oktatásának célja Felkészítés az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, rendszerezésére, feldolgozására. Az önálló ismeretszerzés, az önművelés képességének kialakítása. A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek fejlesztése; Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, a tevékenységek elsajátíttatásával biztos használói magatartás kialakítása. A könyvtárhasználati tudás, valamint a világhálón lévő információk közötti eligazodás a tanulók tantárgyi képzésbe való beépítése.

b) A könyvtárhasználat tantervi programja. Általános fejlesztési követelmények: 1-2. évfolyam (1 óra) ● Az első könyvtárlátogatást a tanulók az osztályfőnökükkel teszik meg, a későbbiekben egyénileg érkeznek a könyvtárba. A könyvtárbemutatást a könyvtáros végzi. Egymásra épülő követelmények: ● Az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával szerezzen tapasztalatokat a könyvtárban végezhető tevékenységekről. ● Ismerje a kölcsönzés menetét, és a könyvtárban való viselkedés szabályait. ● Ismerje meg a könyvtárhasználat szabályait és módját. ● Segítséggel - tudjon keresni a könyvek között.

5-8. évfolyam Általános könyvtári ismeretek: ● Igazodjon el a könyvtár állományrészeiben ● Igényelje az iskolai könyvtár rendszeres használatát.

● Biztosan alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és fogadja el a könyvtárban való viselkedés normáit. 85

3-4. évfolyam ● Tudja azonosítani a könyvtár állományrészeit. ● Ismerje a főbb dokumentumfajták jellemzőit, a könyvek felépítését. ● Tudjon – segítséggel - ismereteket meríteni az életkorának megfelelő anyagokból. (1 óra) ● A városi könyvtár látogatása, az iskolai könyvtáros kíséretével. A könyvtár megismerése a városi könyvtáros segítségével. ● Legyen képes információkat keresni az életkorának megfelelő könyvekben.

● A dokumentumféleségek formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. ● Megadott szempontok alapján tudjon információkat szerezni különféle ismeretforrásokból. ● Szerezzen tapasztalatokat az újfajta információforrások használatáról is (internetes keresési lehetőségek). ● Iskolai feladatai megoldásához és a mindennapi tájékozódáshoz tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő dokumentumokat.

86

5. évfolyam

7. évfolyam

Magyar nyelv (2 óra): ● Tájékozódás a könyvtárban. ● Magyar nyelvészeti szótárak felépítésének, használatának megismerése.

Magyar nyelv (2 óra): ● A forrásfeldolgozás lépései. ● Az anyaggyűjtés módszerei. ● Az anyag elrendezése,a vázlatkészítés. ● Irodalomjegyzék készítése, a felhasznált irodalomra való hivatkozás ismerete.

Informatika (1 óra): ● Helyszín: Informatika terem

Informatika (1 óra): ● Helyszín: Informatika terem ● A hagyományos és a számítógépes eszközök összehasonlítása.

● Keresési lehetőségek az interneten megadott témákban. Cél: az információk hatékony keresésének elsajátítása.

Egyéb tantárgyak: ● A könyvtár dokumentumainak felhasználása különféle tananyagok, témák, anyagrészek önálló feldolgozásában. 6. évfolyam Magyar nyelv (2 óra): ● Közös könyvtárlátogatás a városi könyvtárban. ● A sajtótermékek ismerete. A sajtótermékek fajtái, felépítésük, tartalmuk, tematikájuk. ● A jegyzetelés és cédulázás elsajátítása. Informatika (1 óra): ● Helyszín: Informatika terem ● Az internetes információszerzés újabb lehetőségeinek megismerése. Rövid beszámolók készítése adott témákban a források megjelölésével. Egyéb tantárgyak: ● A könyvtár dokumentumainak felhasználása különféle tananyagok, témák, anyagrészek önálló feldolgozásában.

Egyéb tantárgyak: ● A könyvtár dokumentumainak felhasználása különféle tananyagok, témák, anyagrészek önálló feldolgozásában. 8. évfolyam Magyar nyelv (2 óra): ● Könyvtártípusok /nemzeti, szak-, közkönyvtár, elektronikus könyvtárak/ jellemzőinek megismerése. ● Az anyaggyűjtés ● Témafeldolgozás több forrással. Beszámoló készítése. Informatika (1 óra): ● Helyszín: Informatika terem ● Könyvtári adatbázisok használata. Egyéb tantárgyak: ● A könyvtár dokumentumainak felhasználása különféle tananyagok, témák, anyagrészek önálló feldolgozásában.

87

Tevékenységi körünkbe tartozik:  az oktatáshoz és neveléshez szükséges könyvek gyűjtése, kölcsönzése  verses könyvek gyermekeknek  szépirodalmi könyvek  általános gyűjtőkörű szolgáltatás  gyűjteményét folyamatosan bővíti  tájékoztatást ad a szülőknek, pedagógusoknak és gyermekeknek a dokumentumokról  helyben olvasást és kölcsönzést tesz lehetővé  részt vesz a könyvtárak közötti információ-cserében I. 29. A tanítás munkarendje A tanítási órák hétfőtől – péntekig reggel

8.15 perckor kezdődnek, a 45 perces

foglalkozásokat 15-10-5 perces szünetek követik. A tanulókat az ügyeletes nevelők minden nap 7.40-től sorakoztatják be az iskola épületébe. Reggel 7 órától délután 17 óráig ügyelet van az iskola területén, pedagógusok, illetve vezetők részvételével. A napközisek és menzások ¾ 12-től ¼ 3-ig ebédelhetnek tanári felügyelet mellett. A tízórait az iskolai ebédlőben fogyaszthatják el, kultúrált körülmények között, viszont az elsősök osztálytermükben kapják meg, a konyhai dolgozók tálalásával, segítségével. Az uzsonnát minden csoport előre csomagolva viheti el a tantermébe, ahol nyugodt körülmények között fogyaszthatják el. A napközis foglalkozások az évfolyam órarendjének függvényében, 12.45-től kezdődnek, 16.30-ig tartanak, és 17 óráig megoldott a felügyelet A hittanórák szervezése – fakultatív módon – nem kötelező jelleggel, lehetőség szerint órarendi keretek között történik.Az iskolai tanítási szünetekben a mindenkori kiírás szerint tart nyitva intézményünk, amikor a kollégák és szülők intézhetik ügyeiket. A tanítás nélküli munkanapokon azoknak a tanulóknak, akiknek felügyelete otthon nem megoldott, mi gondoskodunk felügyeletükről, étkezésükről. Monor, 2013.03.31.

88

A Pedagógiai és Nevelési Program módosításait a nevelőtestület meghallgatta és tartalmával egyet értett. Monor, 2013. március 14. …………………………….

…………………………..

Nevelőtestület képviselője

Nevelőtestület képviselője

………………………….. Tóth Ágnes

89

II.

HELYI TANTERV 1.

Választott kerettanterv

2.

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások,

nem

kötelező

tanórai

foglalkozások

megtanítandó

és

elsajátítandó tananyaga, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése és óraszáma NAT által előírt óraterv, mely 10%-os időkeretet felhasználva saját iskolánk sajátosságaihoz és lehetőségeihez igazítottunk:

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

Végleges óraterv

90

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan/hittan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Hon és népismeret Földrajz Biológiaegészségtan Kémia Fizika Természetismeret Történelem Osztályfőnöki Rendelk. Álló órakeret

8

8

7,5

7

4

5

4

4

3 4 1

3 4 1

3 4 1

3 3,5 1

1,5 1,5 1

1,5 1,5 1

1 1 1

1 1 1

5

5

5

5

1 1

1

1

1

1,5 2

2 2

1,5 2

2 1

2 1 31

2,5 1 31

5 1 1 2 2 1

5 1 1 2 2 1

5 1 1,5 2 2 1

3 4 1 2 2 2 1

5

5

5

5

25

25

25

27

2 2 1 28

2 2 1 28

A nappali oktatás munkarendje szerint kötelező, és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások vannak. A tanulók kötelező óraszámát és a választható órákat a következő melléklet tartalmazza. (6 melléklet) A kötelező órák száma és az osztályok engedélyezett időkerete különbözetét egyéb foglalkozásokhoz és csoportbontáshoz, tehetségek kibontakoztatásához, felzárkóztatáshoz, differenciált fejlesztéshez vesszük igénybe. Heti 2 alkalommal egyéni foglalkozáson vesz részt az a tanuló, aki másodszor ismétli az évfolyamot. Súlyos betegség miatt magántanulóként heti 10 óra áll rendelkezésre.

II. 2. Szervezés 91

 Az általános iskolai oktatás délelőtti és délutáni tanítási időszakra szerveződik, amikor a tanuló jogszerűen tartózkodhat az intézmény területén (16 óráig)  Reggel 7.00 órától az első óra kezdetéig reggeli ügyelet van, délután 16.00 órától 17.00 óráig délutáni ügyelet van. A foglalkozások időpontjában tanári ügyelet és portaszolgálat is működik.  Az iskola éves munkatervét az igazgató készíti el a miniszter által kiadott Tanév rendje alapján, melyben meghatározásra kerül 5 nap Tanítás nélküli munkanap programja.  A 6. sz. melléklet meghatározza a tanulók heti kötelező óraszámát, beleértve a választható tanórák számát is.  A tanuló heti kötelező óraszámát, és az osztályok heti időkeretének különbözetét egyéb foglalkozások megtartásához, és osztálybontáshoz vesszük igénybe.  Az időkeret különbözetének terhére a következő foglalkozások valósulhatnak meg: tehetséggondozás, hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, BTMN tanulók felkészítése, 1-3 fős alsós differenciált foglalkozások, osztályonként 1-1 óra tehetséggondozásra és felzárkóztatásra.  Sni tanulók esetében annyi rehabilitációs óra szükséges, amennyi a hátrányuk leküzdéséhez szükséges.  Az iskola, ahol nappali rendszerű képzés van megszervezi a mindennapos testnevelést heti 5 órában.  A tanórai foglalkozások megszervezhetők hagyományos tantermi keretek között, de egyéb formában is: projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, ha biztosítva van a tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, és a terhelés korlátozására vonatkozó szabályozás.  Emelt szintű oktatást nem folytatunk. II. 3. Tankönyvek és tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyv, taneszköz kiválasztása - az iskola helyi tantervének függvényében - a szakmai munkaközösség és a szaktanár kompetenciája és felelőssége. A tankönyv az egyik legfontosabb oktatási segédeszköz, mely a tananyagot didaktikailag helyes formában, rendszerbe foglalva, tudományos egzaktsággal, a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve-fejti ki (közöl, gyakorlati jelleggel bír, irányít és ösztönöz).

92

A korszerű tankönyvvel .szemben támasztott követelmények: a benne foglalt tények és összefüggések tükrözzék a tudományok eredményeit, legyen logikus, alapuljon az elmélet és gyakorlat egységére, legyen szemléletes és érthető. Nyelvezete legyen érthető, serkentsen gondolkodásra, szívesen tanuljanak belőle a tanulók. A tankönyv kiválasztásánál a helyi tanterv kompatibilitáson kívül figyelembe vett szempontok:  tankönyvcsaládhoz, komplex eszközrendszerhez tartozás előnyben részesítése  költségek

csökkentése,

(a

többször

használhatóság

előnyeinek

kihasználása)eszközesztétikum Ha a tanulókat önálló alkotómunkára akarjuk nevelni, akkor lexikonok, katalógusok, táblázatok kezelésére, értelmezésére és az internet adta tudásra is meg kell tanítani őket. A tankönyvek, segédletek, és taneszközök kiválasztása a szaktanár, valamint az adott munkaközösség illetékességi és felelősségi körébe tartozik. Az iskolai könyvtárból a rászorult tanulóknak ingyenes könyvtári példányokat tudunk biztosítani. 2013/14 évtől, felmenő rendszerben, az első évfolyamtól kezdődően, a tankönyvek térítésmentesen kerülnek a tanulók birtokába. A kiválasztott tankönyvek listájáról, az alkalmazásra kerülő tanévet megelőző tanév márciusában, az iskola a szülőket tájékoztatja. Sajátos nevelési igényű tanuló oktatásához szükség van gyógy-pedagógusra, tantervre, tankönyvekre és egyéb segédletekre. A fejlesztő neveléshez szükség van a Szakértői Bizottság által meghatározottak szerint szakirányú végzettségű gyógy-pedagógusra, speciális tantervre, tankönyvekre és speciális eszközökre. Részükre térítési díj, tandíj nem állapítható meg, a tankönyv, az étkezés, utaztatás jövedelemadó megállapításánál adómentes szolgáltatásnak minősül.

II. 4. NAT által meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának helyi szabályai Erkölcstan oktatása 93

 1-8. évfolyamig az erkölcstan tantárgy oktatása a kötelező tanórai keretben történik.  1-4. évfolyamig a NAT magyar nyelv és irodalom, ember és társadalom, művészetek műveltségterületeinek fejlesztési követelményei, közműveltségi tartalmai irányadók.  Életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartási mintákat, életvezetési szokásokat közvetít.  Az 5-8. évfolyamig az erkölcstan tantárgy, az ember és társadalom műveltségterület, és etika közműveltségi tartalmai érvényesek.  Az erkölcstan oktatási területének tartalma és követelményei a NAT

által

szabályozottak. II. 5. A hit és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok  A hit-és erkölcstan oktatása tanórai keretekben, a felekezeti hovatartozás szerint történik, melynek tartalmait meghatározni az adott egyház, és nevében eljáró jogi személy hatásköre.  A hit és erkölcstanórán a tanuló szülői beleegyezéssel vesz részt.  A tananyag jelentős része Bibliaismeret témakörhöz tartozik.  Értékelése: kiválóan megfelelt, és részt vett II. 6. Idegen nyelvoktatás  Iskolánkban választhatóan angol és német nyelvet oktatunk  Az idegen nyelv oktatása a 4. évfolyamon kezdődik  A negyedik évfolyamon heti 3 óra áll rendelkezésre  5-8. évfolyamig 3+1 óra (A tanulók heti időkeretének terhére, mely óra tehetséggondozást, ill. felzárkóztató órát jelent.)  A tankönyvet a pedagógus kompetenciája kiválasztani.

II. 7. Mindennapos testnevelés megvalósításának módja és szervezése

94

A mindennapos testnevelést heti öt testnevelési óra keretében, a délelőtti tanítás időkeretében tartjuk. A kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással valósítjuk meg. Tömegsport:

atlétika,

kosárlabda,

gyógy-testnevelés,

labdajátékok

a

szabadon

választható időkeret terhére valósulnak meg. Néptánc- felmenő rendszerben, évi 18 óra keretben történik iskolánkban. Iskolánk a testnevelés tantárgy oktatása szempontjából létesítményhiányos A felmenő rendszerben bevezetésre kerülő kerettantervi órák elhelyezéséhez feltétlenül szükséges egy legalább 18x36 m küzdőterű tornacsarnok megépítése! A kerettantervben - nagyon helyesen - kötelezően szereplő úszásórák követelményeinek teljesítéséhez szintén szükséges egy tanmedence létesítése! A két létesítmény egy műszaki egységben is épülhet, alul tanmedence, az emelt szinten tornacsarnok . A kerettanterv tantárgyanként lehetőséget biztosít 10%-ban – a helyi tantervben meghatározandó- tananyag felhasználására . Az iskolai óraterv tárgyalásakor – a korábbi elképzeléseinknek is megfelelően – felmerült a szabadon tervezhető órakeretünk terhére a néptánc oktatása . A szűkös órakeret miatt, ezt a javaslatot a nevelőtestület nem fogadhatta el. A testnevelési órakeret szabadon felhasználható 10%-át, évente 18 órát használjuk fel a magyar néptáncok oktatására . A magyar néptáncok különösen alkalmasak a testnevelés tantárgy kerettantervében meghatározott több nevelési - és oktatási cél megvalósítására! Többek között a ritmusérzék, az ütemérzék, a térérzék, a mozgáskoordináció, a mozgástempó változásának érzékeltetésével, igen hatékonyan járul hozzá a tanulók mozgás fejlődéséhez . A testnevelés idevonatkozó kerettantervi útmutatásai többek között: „ A társas interakciók a feladatokkal járó fizikai kontaktusok ….. kitűnő alapját képezik a nemzeti öntudatnak és a hazafias nevelésnek ”. „ Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésére a testnevelés oktatása keretében kiemelkedő lehetőség kínálkozik”. „ A testnevelés-tanítás sajátos céljai közé kell sorolni az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia fejlesztését ”. „… lehetőség nyílik a pályaorientáció megalapozására ”. Az útmutatások megvalósításához a magyar néptáncok oktatása rendkívül hatékonyan járul hozzá . A fentiek figyelembe vételével iskolánkban a mindennapos testnevelés, testmozgás az alábbiak szerint valósítható meg: I. A sportlétesítmény megépüléséig:

95

I /1. A kerettantevben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással ellátott óraszámok, az iskola meglévő sportlétesítményeinek a felhasználásával: 1-2. évfolyamon

294 óra (évfolyamonként 147 óra!)

3-4. évfolyamon

294 óra (évfolyamonként 147 óra!)

5-6. évfolyamon

280 óra (évfolyamonként 140 óra!)

7-8. évfolyamon

278 óra (évfolyamonként 139 óra!)

I /2. A kerettantervben meghatározott oktatásszervezési formákkal műveltségterületi oktatással – a Monor Városi Uszodában - az órarendünkbe illesztett úszásórák beállításával. 1-2. évfolyamon

30 óra (évfolyamonként 15 óra!)

3-4. évfolyamon

30 óra (évfolyamonként 15 óra!)

5-6. évfolyamon

48 óra (évfolyamonként 24 óra!)

7-8. évfolyamon

46 óra (évfolyamonként 23 óra!)

I /3. A kerettanterben szabadon felhasználható 10 %-os órakeret a magyar néptáncok oktatásának beállításával . Évszakonkénti alkalmazkodással (télen tanteremben, ősszel-tavasszal a sportudvaron a párhuzamosan megtartott testnevelési órák miatt felszabaduló tornateremben vagy szabadtéren!) 1-2. évfolyamon

36 óra (évfolyamonként 18 óra!)

3-4. évfolyamon

36 óra (évfolyamonként 18 óra!)

5-6. évfolyamon

32 óra (évfolyamonként 16 óra!)

7-8. évfolyamon

36 óra (évfolyamonként 18 óra!)

Az így beállított tanítási órák mellett az iskolai sportkörben a tanulók tehetséggondozását szolgáló sportszakköri órák a délutáni időszakban zavartalanul tovább folyhatnak . II. A sportlétesítmény megépülése után: A meglévő tornatermek és szabadtéri sportpályák funkcióban tartásával, valamint az új sportlétesítmény funkcióba állításával, a mindennapos testnevelési feladatok heti öt testnevelési óra keretében, a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással megvalósítható a külső városi létesítmények igénybevétele nélkül.

96

 Fel kell menteni a tanulót a testnevelés órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati, vagy egyéb szakorvos által megállapított egészségkárosodás nem teszi lehetővé az órán való részvételt. Versenyszerű sporttevékenységet folytató, igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján a sportoló tanuló szülői kérésére, a tanévre érvényes versenyengedélye alapján és a sportszervezet igazolása lapján a tanuló a 2 órán való részvétel alól mentességet kaphat. A mentesítési kérelem formája: MENTESÍTÉSI KÉRELEM DÉLUTÁNI SPORTFOGLALKOZÁS ALÓL Tisztelt Igazgatónő! Alulírott szülő kérem, hogy nevezett gyermekemet a melléklet igazolások alapján a 201../201.. tanévben a délutáni heti 2 sportfoglalkozás alól mentesíteni szíveskedjen. ………………………………….

…………………………….

Gyermek neve

osztálya

Születési helye, ideje: ……………………………………………………………..

Kelt:………………………………………….. …………………………………….. Szülő aláírása Mellékletek: 2. A gyermek versenyengedélyének fénymásolata 3. Az Egyesület írásos igazolása a fennálló tagsági viszonyról

Könnyített, vagy gyógy-testnevelés 97

 A tanulók iskolaorvosi szűrő-vizsgálaton vesznek részt.  Ha egészségi állapotuk indokolja, az iskolaorvos javaslata alapján gyógy-testnevelés órára kell beosztani  A szűrővizsgálatot május 15.-ig kell elvégezni.  Az iskola nyilvántartást vezet a védőnő segítségével a tanulókról, ill. felülvizsgálatukról.  A könnyített testnevelés óra a mindennapos testnevelés iskola által szervezett külön foglalkozások terhére szerveződik.  Fel kell menteni a tanulót a testnevelés órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati, vagy egyéb szakorvos által megállapított egészségkárosodás nem teszi lehetővé az órán való részvételt.

98

II. 8. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMÁN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK

TANTERV H2004: Az iskola minden évfolyamán a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv szerint folyik az oktatás. Köznevelési törvény: 2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni. ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

TANÉV 1.

2.

BEVEZETŐ SZAKASZ

20112012. 20122013.

20132014. 20142015. 20152016. 20162017.

H2004

3.

ÉVFOLYAM 4. 5.

KEZDŐ SZAKASZ

6.

ALAPOZÓ SZAKASZ

7.

8.

FEJLESZTŐ SZAKASZ

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

Köznev. H2004 törvény

H2004

H2004

Köznev. H2004 törvény

H2004

H2004

ALSÓ TAGOZAT ÚJ NAT Köznev. H2004 H2004 törvény ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. H2004 törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

FELSŐ TAGOZAT ÚJ NAT Köznev. H2004 H2004 törvény ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. H2004 törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

99

2013/2014 tanév Osztályok heti óraszámai 1-4 évfolyamon Tantárgy/évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Természetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Erkölcstan /hittan Kötelező és szabadon választott óraszám összesen: Választható órakeret : Matematika Magyar Osztályfőnöki Testnevelés Mindennapos testnevelés Tanulói terhelhetőség Felzárkóztatás

1. KNT 2013. 8 5 1

2. KT 2012 8,5 4,5 1

3. HT 2007 8 4 1,5

4. HT 2007 7 3 4 2

2 2 1 5 1

1 1.5 1 2,5

1,5 1,5 1 2,5

1,5 1,5 1 2,5

25

20

20

22,5

0,5

0.5

0,5

1 0,5 2 24 2

1 0,5 22 2

1 0,5 24,5 2

25

Szükséges óraszámok 1 . évfolyam a/b osztályok BC 50 óra + CA-BC= 54 óra =CA 104 óra 2. évfolyam a/b osztályok 40 óra+ 40x0,1 = 4 óra + 40x0,12 =5 óra 49 óra 3. évfolyam a/b osztályok 40 óra + 40x0,1 = 4 óra + 40x0,12= 5 óra= 49 óra 4. évfolyam a/b/c osztályok 67,5 óra + 60x0,1 = 6 óra + 60x0,12 = 7 óra = 80,5 óra Napközis csoportok 2 .3. 4. évfolyamon: 67,5 óra Összesen: 350 óra 1 óra maradék csop.bont

100

Osztályok /csoportok heti óraszáma a 2013/2014. tanévben 5-8. évfolyam Tantárgy / Modultárgy

5. évf. KNT 2013

6. évf. KT 2012

7. évf. HT 2007

8. évf. HT 2007

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem

2

2

2

2

0,5

0,5

Ember és társadalomismeret Idegen nyelv: 3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3,5

Informatika

1

1

1,5

1,5

Természetismeret

2

2

-

-

Fizika

-

-

1,5

1,5

Biológia

-

-

1,5

1,5

Egészségtan

0,5

Kémia

-

-

1,5

1,5

Földrajz

-

-

1,5

1,5

Ének-zene

1,5

1

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1,5

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

2,5

2,5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

-

-

-

0,5

Hon és népismeret

1

0,5

25,5

26,5

27,5

0,5 0,5 1

0,5

0,5

Tánc és dráma

0,5

Erkölcstan/hittan

1

Kötelező és választható óraszám összesen:

28

Szabadon tervezhető Informatika Ének Rajz Matematika

101

Fizika Kémia Földrajz Testnevelés Tanulók terhelhetősége

0,5 0,5 0,5 0,5 28

27,5

29

0,5 0,5 29

Felzárkóztatás/ korrepetálás Tehetséggondozás

5. évfolyam: a/b osztályok 6.évfolyam: a/b osztályok 7. évfolyam: a/b osztályok

BC 56 óra +CA-BC 46= 102 óra 49 óra+ 45x0,25=11,25+45x0,12= 65,65 óra 53 óra+ 50x0,3= 15 óra-3 óra= 12 óra +50x0,12=5,6 óra =70,6 óra 8.évfolyam: a/b osztályok 58 óra+50x0,3=15 óra-8 óra =7 óra + 50x0,12= 5,6 óra 70,6 óra Tanulószoba: 6-8 évf. =15 óra Összesen: 323,85 óra

102

2014//2015 tanév Osztályok heti óraszámai 1-4 évfolyamon Tantárgy/évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Természetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Erkölcstan /hittan Kötelező és szabadon választott óraszám összesen: Választható órakeret : Matematika Magyar Osztályfőnöki Testnevelés Mindennapos testnevelés Tanulói terhelhetőség Felzárkóztatás

1. KNT 2013. 8 5 1

2. KNT 2013 8 5 1

3. KT 2012 8 4 1,5

4. HT 2007 7 3 4 2

2 2 1 5 1

2 2 1 5 1

1,5 1,5 1 2,5

1,5 1,5 1 2,5

25

25

20

22,5

0.5

0,5

1 0,5 2 24 2

1 0,5 24,5 2

25

25

Szükséges óraszámok 1 . évfolyam a/b osztályok BC 50 óra + CA-BC= 54 óra =CA 104 óra 2. évfolyam a/b osztályok BC 50 óra + CA-BC= 54 óra =CA 104 óra 3. évfolyam a/b osztályok 40 óra + / 40x0,1= 4 óra = 48 óra 4. évfolyam a/b osztályok 45 óra + / 45x 0,1 óra= 4,5 óra= 49, 5 óra Napközis csoportok .3. 4. évfolyamon: 50 óra Összesen: 356

103

Osztályok /csoportok heti óraszáma a 2014/2015. tanévben 5-8. évfolyam Tantárgy / Modultárgy 5. évf. KNT 2013

6. évf. KNT 2013

7. évf. KT 2012

8. évf. HT 2007

Magyar nyelv és irodalom

4

5

4

4

Történelem

2

2

2

2

0,5

0,5

Ember és társadalomismeret Idegen nyelv: 3

3

3

3

Matematika

4

4

3

3,5

Informatika

1

1

1,5

1,5

Természetismeret

2

2

-

-

Fizika

-

-

1,5

1,5

Biológia

-

-

1,5

1,5

Kémia

-

-

1,5

1,5

Földrajz

-

-

1,5

1,5

Ének-zene

1,5

1,5

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1,5

1,5

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

2,5

2,5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

-

-

-

0,5

Erkölcstan/hittan

1

1

Kötelező és választható óraszám összesen:

28

28

26,5

27,5

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

0,5

Egészségtan

Szabadon tervezhető Informatika Ének Rajz Matematika Fizika Kémia Földrajz Testnevelés

0,5 0,5

104

Tanulók terhelhetősége Mindennapos testnevelés

28

28

29

29

2

Felzárkóztatás/ korrepetálás Tehetséggondozás

5. évfolyam: a/b /c osztályok 6.évfolyam: a/b osztályok 7. évfolyam: a/b osztályok

BC 84 óra+CA-BC 69 óra = 153 óra BC 56 óra +CA-BC 46 óra = 102 óra 50 óra +/ 50x 0,3 = /15 óra + /50x 0,12/ = 6 óra = 71 óra 8.évfolyam: a/b osztályok 50 óra +/ 50x 0,3 = /15 óra + /50x 0,12/ = 6 óra = 71 óra Tanulószoba= 15 óra Összesen: 412

105

2015//2016 tanév Osztályok heti óraszámai 1-4 évfolyamon Tantárgy/évfolyam 1. 2. KNT KNT 2013. 2013

3. KNT 2013

4. KT 2012

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Természetismeret

8 5 1

8 5 1

8 5 1

7 3 4 2

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Erkölcstan /hittan Kötelező és szabadon választott óraszám összesen:

2 2 1 5 1

2 2 1 5 1

2 2 1 5 1

1,5 1,5 1 2,5

25

25

25

22,5

Választható órakeret : Matematika Magyar Osztályfőnöki Testnevelés Mindennapos testnevelés Tanulói terhelhetőség Felzárkóztatás

Szükséges óraszámok 1 . évfolyam a/b osztályok 2. évfolyam a/b osztályok 3. évfolyam a/b osztályok 4. évfolyam a/b osztályok

0,5

25

25

25

1 0,5 2 26,5 2

BC 50 óra + CA-BC= 54 óra =CA 104 óra BC 50 óra + CA-BC= 54 óra =CA 104 óra BC 50 óra + CA-BC= 54 óra =CA 104 óra 45 óra + / 45x 0,25 = / 11 óra = 56 óra

Napközis csoportok . 4. évfolyamon: 22,5 óra Összesen: 391 óra

106

Osztályok /csoportok heti óraszáma a 2015/2016. tanévben 5-8. évfolyam

Tantárgy / Modultárgy

5. évf. KNT 2013

6. évf. 7. évf. KNT KNT 2013 2013

8. évf. KT 2012

Magyar nyelv és irodalom

4

5

4

4

Történelem

2

2

2

2

Ember és társadalomismeret

0,5

Idegen nyelv: 3

3

3

3

Matematika

4

4

4

3,5

Informatika

1

1

1

1,5

Természetismeret

2

2

-

-

Fizika

-

-

2

1,5

Biológia

-

-

2

1,5

Kémia

-

-

1,5

1,5

Földrajz

-

-

1,5

1,5

Ének-zene

1,5

1,5

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1,5

1,5

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

2,5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

-

-

-

0,5

Erkölcstan/hittan

1

1

1

Kötelező és választható óraszám összesen:

28

28

31

Egészségtan

Szabadon tervezhető Informatika Ének Rajz Matematika Fizika

27,5

0,5

107

Kémia Földrajz Testnevelés

0,5 0,5

Tanulók terhelhetősége

28

Mindennapos testnevelés

28

31

29 2

Felzárkóztatás/ korrepetálás Tehetséggondozás

5. évfolyam: a/b/ c osztályok 6.évfolyam: a/b osztályok 7. évfolyam: a/b osztályok 8.évfolyam: a/b osztályok

BC 84 óra + CA-BC 69 óra = 153 óra BC 56 óra +CA-BC 46 óra = 102 óra BC 62 óra + CA-BC 50 óra = 112 óra 55 óra + 17 óra / szabadon tervezhető KT 52§/7 + 55x0,12= 7 óra egyéni fejlesztés= 79 óra

Összesen: 446

108

2016//2017 tanév Osztályok heti óraszámai 1-4 évfolyamon Tantárgy/évfolyam 1. 2. KNT KNT 2013. 2013

3. KNT 2013

4. KNT 2013

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Természetismeret

8 5 1

8 5 1

8 5 1

7,5 3 4,5 1

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Erkölcstan /hittan Kötelező és szabadon választott óraszám összesen: Tanulói terhelhetőség

2 2 1 5 1

2 2 1 5 1

2 2 1 5 1

2 2 1 5 1

25

25

25

27

25

25

25

27

Szükséges óraszámok 1 . évfolyam a/b osztályok 2. évfolyam a/b osztályok 3. évfolyam a/b osztályok 4. évfolyam a/b osztályok

BC 50 óra + BC 50 óra + BC 50 óra + BC 54 óra +

CA-BC= 54 óra =CA 104 óra CA-BC= 54 óra =CA 104 óra CA-BC= 54 óra =CA 104 óra CA-BC =56 óra = CA 110 óra

Összesen: 422 óra

109

Osztályok /csoportok heti óraszáma a 2016/2017. tanévben 5-8. évfolyam

Tantárgy / Modultárgy

5. évf. KNT 2013

6. évf. 7. évf. KNT KNT 2013 2013

8. évf. KNT 2013

Magyar nyelv és irodalom

4

5

4

4

Történelem

2

2

2

2

Ember és társadalomismeret

0,5

Idegen nyelv: 3

3

3

3

Matematika

4

4

4

3,5

Informatika

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

-

-

Fizika

-

-

2

1

Biológia

-

-

2

2

Kémia

-

-

1,5

2

Földrajz

-

-

1,5

2

Ének-zene

1,5

1,5

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1,5

1,5

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Erkölcstan/hittan

1

1

1

1

Kötelező és választható óraszám összesen:

28

28

31

31

Tanulók terhelhetősége

28

28

31

31

Egészségtan

Felzárkóztatás/ korrepetálás Tehetséggondozás

110

5. évfolyam: a/b osztályok BC 56 óra + CA 46 óra = 102 óra 6.évfolyam: a/b /c osztályok BC 84 óra+ CA 69 óra = 153 óra 7. évfolyam: a/b osztályok BC 62 óra + CA 50 óra = 112 óra 8.évfolyam: a/b osztályok BC 62 óra + CA 50 óra = 112 óra Összesen: 479

II. 9. Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai  A tanulónak joga, hogy a pedagógiai program keretei között válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül.  A pedagógus személyét is megválaszthatja.  A tanulónak kérelmet kell benyújtania, hogy a szabadon választott órára felvételt nyerjen. A felvétel a tanév végéig érvényben van, ill. addig, amíg az utolsó tanítási óra befejeződik.  A szabadon választható órákra történő jelentkezés előtt a szülőket írásban tájékoztatjuk.  A szabadon választott tanórai foglalkozásokat úgy tekintjük, értékelés, minősítés, mulasztás miatt, valamint a magasabb évfolyamba lépés tekintetében, mint kötelező tanítási órát.  A tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a szabadon választott tanítási órára való jelentkezése jogkövetkezményeit tudomásul vette.  A helyi tantervünkben megfogalmazott

és meghatározott tananyag elsajátítása ,

követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel valósulhat meg- tehát a tanórákon való kötelező részvételt jelenti.  Azok

a

tanulók

is

megkezdhetik

tanulmányaikat,

ill.

folytathatják

előző

tanulmányaikat, akik nem kívánnak a szabadon választott foglalkozások közül választani.  Május 20.ig felmérjük azokat, kik, mely szabadon választható órán kívánnak részt venni, és kik, mely egyház által szervezett hit-és erkölcstan órán, vagy kötelező erkölcstan órán kíván részt venni.  A szülőnek írásban kell bejelenteni, ha a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, vagy más órán kíván részt venni.

111

 Az igazgató április 15-ig elkészíti, (a fenntartó jóváhagyása után) közzé teszi a tájékoztatást a tantárgyakról, melyekből a tanulók választhatnak, ill. a pedagógus nevét is ismertetni kell.  A tájékoztató előtt a Szülői szervezet, a DÖK, Iskolaszék, Iskola-tanács véleményezi  A tanuló május 20.-ig bejelenti a tantárggyal, foglalkozással kapcsolatos döntését.  Ha a tanuló iskolakezdés, vagy iskolaválasztás miatt nem tud élni választási jogával, akkor az igazgatóval is egyeztethet.  A tanuló tanévente egy alkalommal módosíthatja választását.  Kiskorú tanulók esetében a szülő gyakorolja a tantárgyválasztás jogát.  Attól az évtől, amikor gyermeke a 14. életévét betöltötte, a szülő a gyermekével közösen gyakorolja a választás jogát.  Az órai foglalkozások megszervezhetők hagyományos

formában de eltérő

szervezésben is, pl. projekt oktatás, könyvtári, múzeumi foglalkozás keretében. A választható foglalkozások köre:  Sportkör (kosárlabda, atlétika, labdajátékok) a felsős tanulóknak

heti 6 óra

 Tömegsport az alsós tanulók részére

heti 2 óra

 Kórus

heti 4 óra

 Kis kórus

heti 2 óra

 Rajz szakkör

heti 4 óra

 Német-angol szakkör

heti 2 óra

 Informatika szakkör

heti 3 óra

 Színjátszás

heti 4 óra

 Sakk szakkör

heti 2 óra

 Szorobán szakkör

heti 4 óra

II. 10. A tanulók napi, heti terhelésének korlátozására A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma : 4. évfolyamon

: 7 tanítási óra

5-8. évfolyamon: 7 tanítási óra

112

A heti kötelező és választható órák összege a 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyam időkeretét a felsorolás szerinti órával haladhatja meg: 1-4. évfolyamig heti 2 órával 5-6. évfolyamon heti 3 órával 7-8. évfolyamon heti 4 órával A terheléssel kapcsolatban figyelmen kívül kell hagyni azokat a foglalkozásokat, melyek a heti kötelező tanórák száma és az osztály engedélyezett heti időkerete különbözetének terhére szervezett egyéb foglalkozások. Ha a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladat végrehajtásában vesz részt, akkor egyéb foglalkozásokon v aló részvételre nem kötelezhető (kivéve művészeti és testnevelés órák) II. 11. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzése, értékelése, magatartás-szorgalom minősítésének elvei A pedagógus a tanuló teljesítményét , előmenetelét év közben, rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a szülőt rendszeresen tájékoztatni kell. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi eredményeket és év végi osztályzatokat szóbeli, vagy szöveges értékelés is kísérheti. Az iskola írásbeli beszámoltatási rendszere

Az

írásbeli

számonkérés,

beszámoltatás

célja

információ

nyerése

az

iskolai

követelményrendszernek való tanulói megfelelés pillanatnyi állapotáról a tanuló, a szülő és a pedagógus számára egyaránt. A beszámoltatáson alapuló tanári értékelés pozitív vagy negatív megerősítési mechanizmusain keresztül kitüntetett módon segíti

a tanulót reális önismerete és önértékelése

kibontakoztatásában.

113

Az írásbeli beszámoltatás iskolai formái és jellemzői: Forma

Tananyag

Előzetes jelzés

Előző óra/órák anyaga

Nincs előzetes jelzés

felmérő jellegű témazáró (nem osztályozott)

Tanmenetben egy tartalmi egység

Egy héttel előtte

témazáró

Tanmenetben egy tartalmi egység

Egy héttel előtte

év elejei és év végi felmérés

Kijelölt anyag (egész évi)

Kettő héttel előtte

gyűjtőmunka házi dolgozat

Megbeszélés, kijelölés szerint

írásbeli felelet (röpdolgozat)

Az írásbeli számonkéréssel kapcsolatos egyéb jellemzők:  Egyazon tanítási napon lehetőleg egy, kivételes esetben maximum kettő témazáró íratható.  Témazáró dolgozat megírása után javítási lehetőség adható, azonban az eredeti dolgozatjegy is beírásra kerül a naplóba.  A témazáró érdemjegye súlyozható maximálisan kétszeresen, ha a dolgozat megírása előtt (annak bejelentésekor) a tanár azt jelzi a tanulónak.  A témazáró dolgozat osztályzása után hazaküldhető a szülő részletesebb tájékoztatása céljából, s azt a következő szakórára a tanuló visszahozza, s amelyet a tanár a tanév végéig megőriz.

Az iskolai értékelés, a beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének követelményei, formái

Az értékelés és beszámoltatás célja A tanuló személyiségfejlődésének elősegítése, valós énképének kibontakoztatása a tanári értékelés pozitív vagy negatív megerősítési mechanizmusain keresztül. A részcélok:  visszajelzés biztosítása a diák, a szülő és a tanár számára a pedagógiai cél – tevékenység – teljesítmény – aktuális viszonyrendszeréről  a tanulói reális önismeret és önértékelésének kialakításának segítése  a tanulói tudás – teljesítmény minősítése

114

Az értékeléssel szemben támasztott követelmények:  legyen személyre szóló, pozitív és serkentő hatású  legyen folyamatos, a tanulókat nevelje rendszeres munkára  segítse a hibák rendszeres feltárását és kijavítását, legyen tárgyszerű és segítse a tanulói igényesség kialakulását  legyen összhangban a Pedagógiai programban meghatározottakkal. Az értékelés feladata  a tanulócsoport eredményének viszonyítása az országosan elfogadott értékekhez  következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára  a követelmények teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése  a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz  a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjegyekkel. Értékelés típusai Szummatív értékelés – megerősítő visszacsatolás jellegű: egy tanítási-tanulási egység végén regisztrálja az eredményeket, a követelmények elsajátításának szintjét; minősít; informálja a tanulót, szülőt és pedagógust. Formatív értékelés – fejlesztő, szabályozó jellegű: a tanuló tanulási folyamatához, annak korrekciójához nyújt segítséget a tanuló, a szülő és egyéb a tanuló fejlesztésében résztvevők számára. Diagnosztikus értékelés – prognosztikai, korrekciós jellegű: fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetelemzéshez a tanulócsoport és az egyes tanuló egyéni tanulási folyamatának tervezéséhez. Az értékelés beszámoltatás és számonkérés helye a tanítás-tanulás folyamatában  Rendszeres visszajelzés a tanítási órán.  Rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából.  Írásbeli ellenőrzés olyan tananyagrészek feldolgozása után, amelyekkel kapcsolatosan alapvető követelmény a számítási, illetve megértési feladatok megoldása, reprodukálása.

115

 Témazáró feladatlapok megoldása témakörönként, a tananyag feldolgozása és rendszerezése után.

Az értékelés módja Szóbeli értékelés: a tanórai nevelés egyik legértékesebb mozzanata a tanítás-tanulási folyamatában az állandó formatív (szóbeli) értékelés, amely nem minősítés, hanem a tanuló egyéni előmenetelének segítő biztatása, illetve a hiányosságok feltárása, amely segíti az önértékelés kialakulását és fejleszti az önismeretet. Írásbeli értékelés: a tanuló írásbeli produktumainak értékelésekor alkalmazott formatív és szummatív elemek, akár rövid írásos megjegyzések a pontosabb tájékoztatás érdekében, valamint meghatározott problémák megoldására és fejlesztési irányokra vonatkozó javaslatok. Osztályozás

érdemjeggyel:

szummatív

jellegű

értékelés,

amikor

a

tantervi

követelmények elsajátításának szintje, a tanuló teljesítménye alapján kategóriákba ( 15 érdemjegyek segítségével) lesz sorolva.

Az értékelés, beszámoltatás és a számonkérés követelményei A számonkérés és az azt követő értékelés fókuszában  a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése  az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése  az oktatás eredményeként kialakult készségek ellenőrzése áll. A tanulói teljesítmények értékelésének alapja különböző számonkérési formák elért eredmény. Az írásbeli számonkérés mellett kiemelt szerepe van a tanulói szóbeli feleleteknek. A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése minden pedagógus oktató-nevelő munkájába folyamatosan beépül A tanuló tantárgyi teljesítményét és előremenetelét, a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli illetve osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel.

116

Tanév közben a tanuló teljesítményét a 2. évfolyam II. félévétől a 8. évfolyam végéig minden tantárgy esetében (a választott tantárgyak esetében is) a pedagógus rendszeresen érdemjeggyel (1-5) értékeli. Az 1. évfolyamtól a 2. évfolyam második félévéig a tanulói teljesítmény értékelése szöveges értékeléssel történik. Érdemjegyet szóbeli feleletre, írásbeli (témazárók, felmérők) vagy gyakorlati munkára projekt tevékenységre, önálló kiselőadásra, órai munkára, versenyen történő részvételért, tanulói alkotásokért füzetekért, mérési eredményekért, vizsgákért lehet adni. Törekedni kell arra, hogy az érdemjegyek adása időarányosan történjék a félév során. Az érdemjegyek száma egy félében legalább: heti 1 órás tárgynál heti 2 órás tárgynál heti 3 órás tárgynál heti 4 vagy ennél több órás tárgynál legalább

3 jegy 3-4 jegy 4-5 jegy 5 jegy

A tanulók tantárgyankénti előmenetelét, teljesítményét félévkor és tanév végén a tantestület a tanító-szaktanár javaslatára a tantestület minősíti. A minősítés:  1-2 évfolyam második félévkor az alábbi szöveges minősítések egyikével történik:  kiválóan teljesített  jól teljesített  megfelelően teljesített  felzárkóztatásra szorul  2. évfolyam évvégétől a 8. évfolyam végéig az alábbi osztályzatok egyikével történik:  jeles 5  jó 4  közepes 3  elégséges 2  elégtelen 1  Ember és társadalomismeret, hon és népismeret, erkölcstan tantárgy esetén:  Kiválóan megfelelt  Részt vett ????????

117

MODUL ÉRTÉKELÉS Közepes (3): Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, többször szorul nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre). Ismeretei felszínesek. Kevéssé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond (párbeszéd alakul ki tanár és tanuló között). Elégséges (2): Ha a tantervi követelményeknek nagy hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. A fogalmakat nehezen érti meg. Elégtelen (1): (tantárgyi modul esetén „nem felelt meg”): Ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem képes eleget tenni. A minimumot sem tudja. Jól megfelelt: Ha a tantervi követelményeket ismeri, érti és a gyakorlatban megbízhatóan, önállóan alkalmazni képes. Megfelelt: Ha a tantervi követelményeknek eleget tesz. Nem felelt meg: Ha a tantervi minimum-követelményeknek a nevelői támogatással sem képes eleget tenni. Írásbeli munkák értékelésének %-os arányú megoszlása: 91-100%

5

jeles

75-90 %

4

jó

50-74%

3

közepes

30-49%

2

elégséges

0-29%

1

elégtelen

A tanuló magatartásának és szorgalmának évközi értékelésénél valamint a félévi és év végi minősítésekor a példás (5); jó (4); változó (3); és rossz (2) szöveges értékelést (4-8. évfolyamon évközi érdemjegyet) valamint minősítést alkalmaz az iskola. A tanuló évközi magatartását és szorgalmát az osztályban tanító valamennyi pedagógus véleményének figyelembevételével havi rendszerességgel az osztályfőnök értékeli. A

tanulók

félévi

és

év

végi

magatartásának

és

szorgalmának

minősítését

az

osztályozóértekezleten az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. Vitás esetekben az adott osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt a minősítésről. Iskolánkban a tanulási magatartás értékelésének és minősítéseinek követelményei:

118

Példás (5) magatartású tanuló:  betartja az iskola házirendjét, és feladatkörében arra törekszik, hogy iskolatársai is betartsák,  a közösségért önként vagy megbízásból munkát vállal, és azt megbízhatóan, a legjobb tudása szerint teljesíti,  őszintén nyilvánítja ki véleményét, és tisztelettel beszél a közösség tagjaival,  képes az önellenőrzésre, önművelésre, fegyelemre,  a kapott tanácsokat, utasításokat elfogadja, és igyekszik azokat megvalósítani,  nincs fegyelmi büntetése, illetve nincs fegyelemsértésre vonatkozó ismételt tanári bejegyzése. Jó (4) magatartású tanuló:  az előbbiek nem mindegyikének felel meg kifogástalanul, de fegyelmi büntetése nincs Változó (3) magatartású tanuló:  az előbbiek egyike ellen súlyosan vétett, illetve kisebb mértékben, de ismételten vétett,  akinek osztályfőnöki intője vagy igazgatói büntetése van,  igazolatlan órái vannak. Rossz (2) magatartású tanuló:  aki az előző pontok közül több ellen is súlyosan vétett, - aki tantestületi megrovást kapott, - aki ismételten igazolatlanul mulasztott. Iskolánkban a tanulási szorgalom értékelésének és minősítéseinek követelményei: Példás (5) szorgalmú tanuló:  az iskolai kötelességeit maradéktalanul teljesíti,  az írásbeli feladatait önállóan készíti el,  készületlenségét megokolja, mulasztásait időben pótolja,

119

 az órákra, versenyekre igyekezettel és megbízhatóan készül,  tevékenyen részt vesz minden munkában, és iskolatársainak példát mutat,  felszereléseit rendszeresen elhozza az órákra,  rendben tartja iskolai felszerelését: könyveit, füzeteit, táskáját, padját stb.,  írásbeli munkáinak külalakja gondos. Jó (4) szorgalmú tanuló:  az előbbiek nem mindegyikének felel meg kifogástalanul, de fegyelmező intézkedést nem kapott. Változó (3) szorgalmú tanuló:  az előbbiek ellen súlyosan vétett, illetve kisebb mértékben, de ismételten vétett,  írásbeli figyelmeztetést vagy intést kapott szorgalmi vétsége miatt. Hanyag (2) szorgalmú tanuló:  aki az előző pontok közül több ellen is súlyosan vétett és ezért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói megrovást kapott. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok mennyiségének és formájának meghatározása elsődlegesen a konkrét helyzetre és a pedagógiai folyamat egészére tudással rendelkező tanár kompetenciája. A pedagógus a feladatok meghatározásakor figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait. A házi feladat mind szóbeli, mind írásbeli formája adható az osztály (tanulócsoport) egészére érvényesen, és differenciáltan, akár egyénre szabott formátumban is. Az otthoni felkészüléshez adott feladatokat minden esetben az ellenőrzés valamilyen formája követi. Az otthoni feladatok előírásakor a pedagógus – a lehetőségekhez mérten – figyelembe veszi a többi tantárgyra általában jellemző, illetve szokásos otthoni feladatok mennyiségét is. A házi feladat meghatározásánál ugyancsak figyelembe vett tényező a két tanítási óra közötti időtartam, viszont a közbeeső hétvégét nem illeti semmilyen külön korlátozás.

120

A tanítási szünetekre adott – akár szorgalmi jellegű – otthoni felkészülést igénylő feladtok a tanulók elsődleges szüneti tevékenységéhez illeszkednek, így inkább az írásbeliség helyett megfigyelés, olvasás jellegűek. Az esetlegesen előforduló házi feladatok hiányának elbírálása szaktanári kompetencia. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, az osztályzatok alapján dönt a magasabb évfolyamba lépésről. Ha a tanuló hátrányára év végi osztályzata lényegesen eltér évközi átlagától, az illető szaktanár módosíthatja döntését, de ha nem dönt, a tanuló javára kell dönteni. Az igazgató szülői kérelemre felmentheti az iskola kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete indokolttá teszi. Az igazgató mentesítheti kérelemre a készségtárgyak tanulása alól, ha egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja. Az igazgató a tanulót szülői kérelem alapján felmentheti a 16 óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. A magántanulót valamennyi kötelező foglalkozás alól fel kell menteni

Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer. A házi feladat nem osztályozható! A házi feladattal a pedagógusok:  erősítik a tanítási órákon tanultakat,  fejlesztik az adott témában a tanulók különféle készségeit, képességeit,  az új anyagot készítik elő A házi feladat hatékonyabbá tétele érdekében, a házi feladatot mindig gondosan ki kell jelölni! A házi feladatnak sikeresen megoldhatónak kell lennie! Ennek érdekében:  a tanulók önálló tanulási képességét már a tanórán is fejlesszük;  a házi feladat kapcsolódjon az órai munkához; 121

 a házi feladat ne a tanórán be nem fejezett ismeretelsajátítási folyamat folytatása legyen, hanem vagy az elsajátítottak begyakorlására, vagy a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon;  ne legyen mély szakadék a tanórai munka és a házi feladat között;  használjuk

fel

az

egyéni

tevékenységet

irányító

munkatankönyveket,

programozott anyagokat;  a feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének (a túl nehéz feladat szorongást vált ki), ennek érdekében időnkét alkalmazzunk differenciált házi feladatot, azaz a jobbaknak a tananyagon túlmutató, a gyengébbeknek felzárkóztató jellegű feladatokat jelöljünk ki;  rendszeresen adjunk rövid feladatokat, és ne egyszerre sokat. A szülők számára világossá kell tenni, hogy mit várunk el tőlük:  segítsenek-e a gyereknek,  a tanulás feltételeit teremtsék-e meg,  ellenőrizzék-e, felügyeljék-e a munkát. A házi feladatot rendszeresen ellenőrizni, és nem osztályozni, hanem értékelni kell! Világosan közölni kell a tanulókkal a házi feladat elkészítésének a szabályait, a mulasztás következményeit. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása,  az egy tanítási napra adott, kötelezően elvégzendő szóbeli és írásbeli feladatok mértéke átlagos képességű tanuló számára ne haladja meg tantárgyanként a 20-25 percet. Ettől több időt igénybe vevő feladatot a tanuló önként vállalhat.  a házi feladat anyaga a tanítási órán írásban, vagy szóban számon kérhető,  aki öt alkalommal nem készítette el a házi feladatát, egyes osztályzatot kap, mely a szorgalmi jegybe számítjuk be, az így kapott osztályzat a szaktárgyi jegyként nem értékelhető,  a tanulók a tanítási szünetek idejére nem kapnak írásbeli házi feladatot,  az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére- a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kapnak szóbeli feladatot sem,

122

 hosszabb szünetre (nyári) nem kötelező jelleggel, a meglévő tudást szinten tartó feladatok adhatók (gyűjtő munka, házi olvasmány, különféle megfigyelési feladatok stb.) A magasabb évfolyamba lépés elbírálása: az év végi értékelésben a tanév során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés a döntő. Az értékelő döntést tagozatonként (alsó-felső) összehívott osztályozó értekezlet mondja ki, az értekezleten a tagozat teljes tanítói, tanári állománya részt vesz. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a tananyag továbbhaladási feltételeit, teljesíti, és az előírt tanulmányi követelményeknek legalább elégséges eredménnyel eleget tesz. Év végén nem megfelelő teljesítményt elért tanulók számára a javítási lehetőség szabályait, a hiányzások illetve a követelmények nem teljesítése miatti évismétlést a köznevelési törvény szabályozza és rögzíti. II.12. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban csoportbontás van:  Technikából

(fiú-leány)

 Testnevelésből a 7-8 évfolyamokon ( fiú-leány)  Német-angol csoport  A heti 3 órán felüli 1 órában tudásszint szerint lesznek a csoportbontások, a jobb képességűeknek továbbhaladást és tehetséggondozást jelent, a kevésbé haladóknak gyakorlást.  Törekszünk a csoportok nagyjából azonos létszámmal működjenek.  Nem megkülönböztető jellegű a csoport szétválasztása II. 13. Tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Minden évfolyamon évente kétszer fizikai állapotfelmérést végzünk tanulóink körében. A felmérés színhelye az iskola nagy tornaterme. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének célja:  a tanulók testi-fizikai fejlődése nyomon követése 1-8. osztályig  a pillanatnyi fizikai állapot rögzítése, a korábbi állapottal történő, valamint az adott életkori sztendertekkel történő összehasonlítás lehetőségének biztosítása.

123

Az adatok nyilvántartása A mérést végző tanár a tanulókról egy nyilvántartást vezet a fejlődés nyomon követése, az esetleges hiányosságok feltárása, valamint a célirányos fejlesztési tanácsadás érdekében. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Alsó tagozaton 1. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérése: 5 perc futás, illetve kocogás. 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás. 3. A

hasizmok

erő-állóképességének

mérése:

hanyattfekvésből

felülés

és

visszaereszkedés maximum 4 percig „Az Egészségügyi Világszervezet ( WHO) ismert megfogalmazása szerint : az egészség a jó testi, lelki és szociális közérzet állapota .” „ A nemzetközi és hazai szakirodalom szerint a fizikai teljesítőképesség legegyszerűbb módon az aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejezhető ki .” A tanulók általános fizikai teherbíró- képességének minősítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményeket mérjük és értékeljük . Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna : 1. A terhelhetőség/egészség szempontjából a leglényegesebb kondicionális képességek mérésével következtethetünk tanulóink fizikai, kondicionális állapotára . 2. Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából meglévő hiányosságokat . 3. Objektíven és megbízhatóan tükrözi az elvégzett nevelési-oktatási folyamat hatékonyságát . 4. A fittség vizsgálat során a tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át rendszeres, tudatos testedzésre mozgósítja tanítványait . 5. A fizikai fittség mérés során már a kisiskolás korúak körében felszínre kerülnek, kitűnnek az egyes kondicionális képességek területén kimagasló eredményükkel, az öröklött – testi, fiziológiai,biológiai stb.- adottságokkal rendelkező tanulók .

124

Iskolánkban a „Mini”Hungarofit módszert alkalmazzuk. A „Mini” Hungarofit – hasonlóan más módszerekhez – pl; Hungarofit – két mérési területen vizsgálja a tanulók teljesítményét : az alapmérések a kiegészítő mérésekkel egészülhetnek ki . I . Alapmérések : A testnevelés sajátos eszköz és módszer-rendszerével mérve olyan megbízható, egyszerű, objektív méréseket alkalmazunk, melyek mindkét nem minden korosztálya számára kiválóan

alkalmasak

a

tanulók

pillanatnyi

fizikai

állapotának

országosan

egységes

minőségellenőrzésére . II . Kiegészítő mérések, vizsgálatok : A mért pulzus értékekkel értelmezhetők a tanulók teljesítményei . Optimális testtömeg és az attól való eltérés mérése. Hajlékonyság vizsgálata . Az általános fizikai teherbíró-képességet érdemes a tanév elején és végén megmérni . A két mérés alapján objektív következtetések vonhatók le a tanulók teljesítményéről és a tanévben elvégzett munkáról . A „ MINI HUNGAROFIT ” módszer az alábbi adatokat, méréseket tartalmazza : ( 1+4 motorikus próba értékelésével ) A vizsgált tanuló neve : Születési év, hó, nap : Neme : Alapmérések : 1.Aerob, vagy alap-állóképesség mérése : - Cooper teszt, vagy - 2000 m sík futás . Izomerő mérése Dinamikus ugróerő : 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése : - Helyből távolugrás páros lábbal . A dinamikus dobóerőt nem méri a „ Mini Hungarofit”! Dinamikus erő-állóképesség:

125

2. A vállövi- és a karizmok erő-állóképességének mérése : - Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás,folyamatosan kifáradásig . 3. A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése : - Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig . 4. A hátizmok erő-állóképességének mérése : - Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig . Alap és kiegészítő mérések,vizsgálatok: -

Testmagasság,

-

Testsúly,

-

Csuklókerület,

-

Nyugalmi pulzus,

-

Alappulzus,

-

Terhelés utáni pulzus,

-

Testzsírtartalom : a négy bőrredő mérésével .

Egyéb kiegészítő mérés : Maligen-teszt : II.

Törzshajlítás előre . 14. A tanulók esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések

Iskolánk nevelési-oktatási feladatainak végzése közben kiemelten figyelemmel kíséri az érintett tanulók testi-lelki-szellemi fejlődését, ismereteik, képességeik, jártasságaik, érzelmi akarati tulajdonságaik fejlődését. Kiemelt célunk társadalmi leszakadásuk megakadályozása, tehetséggondozásuk annak érdekében, hogy felelős állampolgárrá válhassanak. Munkánkat az igazságosság, rend, szabadság és méltányosság, a szolidaritás érzése motiválja. A gyermek elfogadása, életkori sajátosságainak figyelembe vételével, annak megfelelő követelmények támasztásával, munkájának segítése, ellenőrzése. Hátrányaik ellensúlyozására , fejlődésül előmozdítására, továbbtanulási esélyeik emelésére a következő intézkedéseket tesszük:  Korrepetálás, lemaradás esetén  Fejlesztő pedagógus alkalmazása a Tanulási nehezítettség kiküszöbölésére 126

 Gyógy-pedagógus a SNI-s tanulók részére  A tehetséges tanulók az Arany János hídprogramba irányítása II. 15. A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvei  A gyermeket, a tőle elvárható, vagy jobb teljesítményért jutalmazzuk.  A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és év végén osztályzattal minősíti.  Magatartásának és szorgalmának értékelését az osztályfőnök, az osztályban tanító pedagógusokkal közösen végzi.  Az érdemjegyekről a szülőt rendszeresen tájékoztatjuk.  A félévi és év végi osztályzatot a megszerzett osztályzatok alapján kell megállapítani.  Az osztályzat megállapítása soha nem lehet fegyelmezési eszköz.  Az érdemjegyek és osztályzatok: tudás értékelésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) magatartás értékelésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) szorgalom értékelésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)

127

Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék

2013. március 26.-án a Pedagógiai Program módosítása ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve, a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.

………………………………….. Fazekas Julianna Szülői Közösség vezetője

……………………….. Gulyás László Iskolaszék elnöke

Monor, 2013. március 26.

2013. március 26-án megtartott Diákönkormányzati megbeszélésen a Pedagógiai Program módosítása ismertetve lett. Az érintettek véleményezési jogukkal élve, a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek:. ………………………… Misuth Luca DÖK diák képviselője

……………………………. Szolnokiné Sóti Erzsébet DÖK vezető tanára

128

ELFOGADÓ HATÁROZAT A Köznevelési Törvény értelmében, a Pedagógiai Program módosításához az SZMK és DÖK és az Iskolaszék egyetértését beszereztük. A törvényben biztosított jogunknál fogva a monori Ady Úti Általános Iskola Pedagógiai Programját elfogadjuk

A Nevelőtestület nevében: …………………… Reibach Jánosné mk. vezető

…………………………….. Hadrikné Spenger Katalin igazgatóhelyettes

………………………….. Molnár Irén tanító

…………………………….. Tóth Ágnes megbízott igazgató Monor, 2013. március 27.

129