„Minden jó azoknak jut, akik megszerzik a tudást.” John Steinbeck
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2011.
TARTALOMJEGYZÉK
Preambulum – az Alapító okirat szerint 1. ISKOLÁNK TÖRTÉNETE, KÉPZÉSEINK 1.1. Képzéseink a kezdetektől 1.2. Képzéseink jelenleg
3 8 8 9
2. NEVELESI PROGRAMUNK 2.1. Pedagógiai alapelveink, elvárásaink, prioritások, értékrendünk 2.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 2.4. Tehetséggondozás, felzárkóztatás 2.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 2.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység 2.7. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 2.8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (3. sz. melléklet) 2.9. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 2.10. Az otthoni (tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 2.11. Környezeti nevelési program 2.12. Egészségnevelési program
10 10 11 12 12 13 13 13 14
3. ISKOLÁNK HELYI TANTERVÉNEK FELÉPÍTÉSE 3.1 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek 3.2. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 3.3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 3.4. A mérés, értékelés technikái 3.5. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei 3.6. A beszámoltatások, ellenőrzések formái 3.7 Moduláris oktatás értékelése és minősítése 3.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 3.9. Helyi tanterv (1. sz. melléklet) 3.10. A középszintű érettségi vizsga témakörei (2. sz. melléklet)
21 21 22 24 25 26 30 31 31 31 31
4. SZAKMAI KÉPZÉSI PROGRAMUNK 4.1. Szakiskolai képzés 4.1.1. A gyakorlati képzés általános jellemzői 4.2. Szakközépiskolai képzés 4.3. Érettségire épülő OKJ szerinti képzések
32 34 37 38 38
5. A Pedagógiai program érvényessége, módosítása 6. A Pedagógiai program mellékletei 7. A Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása
40 41 42
14 15 16 17
„Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy’ tanítjuk. – Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (Eötvös J.) Preambulum – az Alapító okirat szerint INTÉZMÉNYI ADATOK OM azonosító: 201471
törzsszám: 791924
Az iskola címere:
Az iskola weboldala: www.keri-dunaujvaros.hu 1. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE, KÉPZÉSEINK Iskolánk 2011. augusztus 30-tól működik újra önkormányzati fenntartású intézményként szakközépiskolai és szakiskolai oktatást és vizsgáztatást folytatva. 1.1.
Képzéseink a kezdetektől
Az 1990/91-es tanévben négy hagyományos kereskedelmi szakközépiskolai, tizenkét kereskedelmi és vendéglátó szakmunkásképző és egy háztartásgazdasági szakiskolai osztállyal kezdte meg működését a Rudas Középiskolától függetlenedett, önálló intézmény. Ebben a tanévben elsőként kapcsolódtunk be a kereskedelmi gazdasszony kísérleti képzésbe, sőt, emellett ki is dolgoztuk e képzési szak tematikáját az ország többi kereskedelmi és vendéglátóipari középiskolája számára. Mivel ez a szakma nem került be az Országos Képzési Jegyzékbe, ezért iskolánk az 1995/96-os tanévre iskolázott be utoljára erre a szakmára tanulókat. A kereskedelmi szakközépiskolai képzés tartalmi megújításaként a kísérlethez történő csatlakozásunkat az 1992/93-as tanévtől „követő iskolaként” engedélyezte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Ugyanettől a tanévtől engedélyezte a minisztérium azt is, hogy az integrált vendéglátóipari szakképzési kísérlethez szintén „követő iskolaként” csatlakozhassunk. Szintén ekkor került bevezetésre a korszerűsített szakmunkásképzés kísérleti oktatása is. 1992-ben pályázatot nyújtottunk be az Emberi Erőforrások Képzése Világbanki Ifjúsági Projekt (PHARE) támogatására, mely eredményeként az 1993/94-es tanévben megindulhatott a fenti projekt alapján a vendéglátás-idegenforgalmi szakmacsoportos képzés. E program keretében jelentős mennyiségű korszerű eszköz, berendezés és szoftver beszerzésére került sor. Felmenő rendszerben a kereskedelmi és vállalkozói, valamint világbanki vendéglátó-ipari és idegenforgalmi szakközépiskolai képzést követően a 13-14. évfolyamon megindult a technikus képzés is. A piacképesebb szakképesítés megszerzése érdekében minden évfolyamon folyik idegen nyelvi képzés. Az 1996/97-es tanévtől a vendéglátó szakközépiskolában bevezettük a 2. idegen nyelv tanulását. A tananyag biztosítja a tanulók számára, hogy naprakész tudással rendelkezzenek. Vendéglátó szakirányban tanuló diákjaink szakmai gyakorlatukat 1996 szeptemberétől a Fészek tanétteremben, a kereskedő szakirányban tanuló diákjaink 1997 októberétől a TANABC-ben és néhány esetben vállalkozóknál végezték. 2005 szeptemberétől tanulóink gyakorlati képzését zömmel a Fészek Szakképző Kft végezte. Új gyakorlóhellyel bővültünk a
Fantázia Divatüzlet megnyitásával, ahol szintén a Szakképző Kft végezte a gyakorlati oktatást. Nyári gyakorlatukat diákjaink igény szerint külföldön is teljesíthetik (ZIHOGA). A 2003-ban sikeresen pályáztunk a „Szakiskolai Fejlesztési Programban” való részvételre. Pedagógiai, szakmai és módszertani munkánk megújítását a fejlesztési program szerint végeztük. Tananyagfejlesztésbe, mérés-értékelési módszerek és új tananyagok kidolgozásába is bekapcsolódtunk. Tantestületünk folyamatosan részt vett pedagógiai, módszertani és szakmai munkánk megújítását elősegítő képzéseken. 2006 májusáig 39 szaktanárunk és szakoktatónk vett részt hazai, illetve 24 fő külföldi továbbképzéseken. A Programban 15 pedagógus tett eredményes ECDL Start vizsgát. A régi iskola a Program keretében közel 40 millió forint értékű eszköztámogatásban részesült. Iskolánk 2011-ben – jogutód nélküli megszűnéssel - került vissza a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatához, és vált új szakképző intézménnyé. A benne oktatott szakmák a város és a régió igényei alapján honosodtak meg. Iskolánk beiskolázási körzete több megyére terjed ki (Fejér, Bács-Kiskun, Baranya, Pest, Tolna, Somogy, Veszprém stb.) 1.2.
Képzéseink jelenleg
Intézményünkben kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoporton és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoporton belül 4 éves szakközépiskolai oktatás, a 10. osztály elvégzése után 2 éves szakmai képzés folyik. Az érettségizettek a 13-14. évfolyamon OKJ szerinti szakképzésben vehetnek részt. A szakközépiskolai oktatás 4 évig tart. Az első két évben a 9-10. osztályban a közismereti tárgyak mellett szakmai alapozó tárgyakat tanulnak diákjaink, majd a harmadik-negyedik tanévben a 11-12. évfolyamon betekintést kapnak a szakma világába, de emellett a 11. évfolyamtól második idegen nyelvet is tanulnak. A 12. évfolyam elvégzése után diákjaink érettségi vizsgát tehetnek a kötelező és választható tantárgyakból. Az érettségi vizsga után kezdődik a konkrét szakmai képzés a szakközépiskolai tanulók számára a 13-14. évfolyamon. A képzéseket az érdeklődésnek megfelelően indítjuk. A szakiskolai képzés kereskedelmi és vendéglátó szakirányban történik. A 9-10. évfolyamon közismereti és szakmai alapozó oktatás folyik. A 10. osztály sikeres elvégzése után a tanulóknak az adott szakma bemeneti követelményei szerint egészségügyi alkalmassági és szakmai alkalmassági követelményeknek is meg kell felelniük, hogy megkezdhessék a választott – az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakma elsajátítását. A befejező évfolyam szakmai vizsgával zárul. A Közoktatási Törvény 27§ (15) bekezdése alapján sikeres szakmai vizsgát tett szakiskolásaink különbözeti vizsgák letétele után folytathatják tanulmányaikat az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából a szakközépiskolai képzésben. Iskolánk 2011 nyarán csatlakozott a dunaújvárosi TISZK-hez, így az ország legnagyobb területi integrált szakképzési központjának tagjai lettünk.
„A tanár híddá feszül s biztatja tanítványait, keljenek át rajta; majd miután megkönnyítette számukra az átjutást, boldogan összeroskad, arra buzdítva őket, hogy maguk építsenek hidakat.” Nikosz Kazantzakisz
2. NEVELÉSI PROGRAMUNK 2.1. Pedagógiai alapelveink, elvárásaink, prioritások, értékrendünk Pedagógiai alapelveink ü ü ü ü ü ü ü ü
Elvárásaink ü igény a tudásra, a tanulásra ü szabálykövetés ü becsület, tisztesség, megbízhatóság ü etikai és viselkedési normák betartása ü fegyelmezettség, önuralom ü udvariasság, igényesség ü önállóság ü tiszta környezet, higiénia
bizalom empátia gyermekközpontúság következetesség nyitottság példamutatás segítőkészség szakmai felkészültség
Prioritások, értékrendünk ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü
család bűnmegelőzés egészséges életmódra nevelés érzelmi nevelés felzárkóztatás - tanulószoba gazdasági és társadalmi ismeretek hagyományápolás, rendezvények helyes, kulturált beszéd, megfelelő kommunikáció honismeret idegen nyelv – külföldi munkavállalás időgazdálkodás informatika, számítógéphasználat készségfejlesztés konfliktuskezelés könyvtárhasználat környezettudatosság közösségi szellem erősítése logikus, rugalmas gondolkodás művészeti alapismeretek, a kreativitás fejlesztése munka-, hivatás-, szakmaszeretet pénzügyi kultúra reális önkép szakképzettség, szakmai tudás szakkörök szakmai és tantárgyi versenyek személyiségfejlesztés tehetséggondozás tömegsport vállalkozói képességek
2.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok - klubdélután, melyet a „vendégségbe megyek – vendégeket fogadunk” szabályai szerint a párhuzamos osztályok szerveznek egymásnak, célja a kilencedikesek megismerése - 1956. október 23., 1848. március 15., 1849. október 6., a Nemzeti Összetartozás Napja – június 4. (a trianoni békediktátum évfordulója). Az iskolai emléknapok célja, hogy erősítse a magyarországi és a határon kívül élő magyar gyermekek, tanulók közötti kapcsolatokat, lehetővé tegye közös történelmünk, valamint a Kárpát-medence évezredes múltjának, kultúrájának alaposabb megismerését. - WTC megemlékezés, a holokauszt, a kommunista diktatúra áldozataira emlékezés - nyitott nap - A pályaválasztás előtt álló általános iskolai tanulók és szüleik részére bemutatjuk az intézményünket és a gyakorlóhelyeken folyó szakképzést. - iskolakarácsony - meghitt, családias légkörben együtt ünnepelnek pedagógusok és diákok. - szalagavató - ünnepi műsorral köszöntjük végzőseinket. Minden osztályból egy tanulónak - tanulmányi és közösségi munkája elismeréseként - az igazgató tűzi fel a szalagot a ruhájára, majd a többi végzős tanuló osztályfőnökétől kapja az emlékszalagot. - diáknap – diákrendezvény - a Föld napja, dohányfüstmentes világnap, környezetvédelmi világnap rendezvényeinkkel felhívjuk tanulóink figyelmét a környezetvédelem fontosságára, hogy minél egészségesebben élhessenek. - ballagás - a végzős tanulók ünnepélyes búcsúztatása, melyet az alsóbb évfolyamosok szerveznek.
Tantárgyi hagyományok: Magyar nyelv és irodalom Implom József Kárpát-medencei Helyesírási Verseny Kazinczy Ferenc Szép Magyar Beszéd Verseny Helyesírási és nyelvhelyességi verseny a 8. osztályosok számára. Történelem városi és regionális versenyek Matematika városi és regionális versenyek Biológia: Városi „kisbiológus”verseny Földrajz: városi környezetvédelmi verseny Idegen nyelv: Valentin napi teadélután Halloween: iskolai szintű tökfaragó, angol nyelvi délután Adventszeit in „Keri”: iskolai szintű, karácsonyváró német nyelvi délután Testnevelés: Városi és megyei sportversenyek Megyei és országos diákolimpiai versenyek Országos szakmai tanulmányi versenyek (OSZTV) Figyelemmel kísérjük az országos és regionális pályázati felhívásokat és ösztönözzük tanulóinkat az azokon való részvételre.
2.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra kiemelt figyelmet fordítunk: Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) oktatását integráltan végezzük (azok számára, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján pszichés fejlődési zavaraik miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak pl. beszédfogyatékos, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitásszavar). A sajátos nevelési igényű tanulók számára – igény szerint – felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. Rendszeresen kapcsolatot tartunk a szülői házzal, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, Egészségmegőrzési Központtal az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kolléga segítségével. Kollégáinkon kívül a társintézményekben dolgozó szakemberek segítik a diszlexiával, diszgráfiával és tanulási gondokkal, beilleszkedési problémákkal, sajátos nevelési igényű tanulókat. "Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyéről másra hurczoltatik, setétséget hagy maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóul boldogíthassuk.” (Kölcsey Ferenc)
2.4. Tehetséggondozás, felzárkóztatás A tehetség kibontakoztatásában fontosnak tartjuk tanulóink személyiségének minél teljesebb megismerését, a képességeik felismerését. Az eredményes munkavégzéshez igyekszünk kialakítani a tanulók reális önértékelését. Rendszeres ellenőrzéssel, értékeléssel növeljük diákjaink önbizalmát annak érdekében, hogy kreatívitásuk növekedjék. A tanulókat az alábbiak szerint motíváljuk: A tanuló önálló munkavégzésre ösztönzésével. A pedagógusok pozitív szemléletével, differenciált módszereivel ösztönzik a versenyeken való részvételt. Szükség szerint egyes tantárgyakból felzárkóztatással: Az IDÖ és a munkaközösségek egyeztetett javaslatát figyelembe véve alakítjuk ki mind a tehetséggondozó, mind pedig a felzárkóztató, hobbi jellegű foglalkozásokat. (Pl. magyar, matematika, stúdió stb.). Az új módszerek megismerése érdekében pedagógusainkat folyamatosan ösztönözzük az önképzésre. A megszerzett ismereteiket megosztják a munkaközösségükön belül tanító kollégáikkal, elősegítve ezzel is az új tapasztalatok, módszerek hatékonyabb alkalmazását a tehetséggondozásban, képességfejlesztésben. Példaértékűnek és követendőnek tartjuk a tanári sokszínűséget, a kreativitásra serkentő módszereket. A tehetségfejlesztésre hatással vannak a tanulók szociális, családi körülményei és az őket körülvevő érzelmi környezet. Ifjúságvédelmi tevékenységünkkel segítséget nyújtunk a körülményeik miatt hátrányos helyzetbe került tanulóknak. Ahol szükséges, ott kollégiumi elhelyezést javaslunk, és pedagógiai gondoskodással ellensúlyozzuk a gátló tényezőket. A tehetséggondozást pályáztatással, versenyeztetéssel, versenyfelkészítők szervezésével, különböző foglalkozásokkal, irányított otthoni munkáltatással segítjük.
Az osztályfőnöki és szakórák keretében a tanulási módszerek ismertetésével, elsajátíttatásával ösztönözzük a jobb teljesítményt. A délutáni időszakban a szülők és tanulók igénye alapján tanulószobát szervezünk. Tanórán kívüli foglalkozásokkal, szakkörökkel is segítjük a tehetséggondozást az igények figyelembe vételével Térítésköteles foglalkozások megszervezését is vállaljuk a szülők és a tanulók igénye alapján. Ezek megtartása a nem kötelező tanórai foglalkozások rendelkezésére megállapított időkereten kívüli idő igénybevételével történik. Pl. nyelvvizsgara felkészítő foglalkozások, kiscsoportos tantárgyi korrepetálások, osztálykirándulás stb. 2.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi munkáért felelős pedagógus kolléga fogja össze. Minden tanév kezdetekor újra felmérjük a hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű tanulókat, építünk előző tapasztalatainkra. Alternatívákat keresünk a különböző gyermekvédelmi problémák enyhítésére, megszüntetésére. Figyelemmel kísérjük a nyilvántartásba vett tanulókat, rendszeres kapcsolattartásra törekszünk mind a gyermekekkel, mind a szülőkkel (amennyiben partnerek), mind a családgondozókkal. Szükség szerint nevelési tanácsot adtunk a szülőknek. Ahol szükséges, ösztönözzük őket a szakemberek szolgáltatásainak igénybevételére. Például: családterápia – családi kapcsolati zavarok, életviteli nehézségek esetén. Ha szükséges, akkor segélyezést, gyermekvédelmi gondoskodást kezdeményezünk az illetékes önkormányzatnál. A végzős évfolyamokon az osztályfőnöki órák keretében kiemelt helyet kap a családi életre nevelés, az anya és az apa szerepének értelmezése. Kapcsolatot tartunk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, gyermekvédelmi intézményekkel, városi gyermekvédelmi munkaközösséggel. Ez utóbbi rendszeresen tart gyermekvédelmi megbeszéléseket, ahol megismerhetjük az aktuális teendőket és a társintézmények helyzetképét. A tanulók szociális hátrányai, veszélyeztetettségük mind teljesítményükben, mind magatartásukban egyértelműen kimutathatók, melyek következményei a nevelőmunkában mutatkoznak meg. Iskolánkban nap mint nap lehet találkozni súlyosan sérült személyiségű tanulókkal, felnőtt terheket viselőkkel, a környezetük problémáit feldolgozni nem tudó, devianciába menekülő gyermekekkel. Rajtuk segíteni legalább olyan nehéz feladat, mint a kiemelkedő képességű tanulók optimális iskoláztatásán fáradozni. 2.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység Nagy problémát okoz a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. A lemaradást nem lehet kizárólag tantárgyi korrepetálással korrigálni. Hatékonynak bizonyultak a tanórák kötöttségétől mentes kulturális rendezvények, diáknapok, szabadidős programok , versenyek stb. Az osztályfőnöki órák keretén belül a gyerekek beszélgetnek a középiskolában hatékony tanulási módszerekről, megismerkednek a különböző tanulási technikákkal. Elsajátítják a helyes könyvtárhasználatot, megtanulják az áttekinthető, pontos vázlatírást. 2.7. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Tanévkezdéskor a tankönyvellátásra vonatkozóan a központi költségvetés által nyújtott keretből az SZMSZ-ünkben szabályozottak szerint járunk el.
Ahol szükséges a rászorulók érdekében támogatási javaslatot adunk az illetékes önkormányzatnak, gyámhatóságnak. Figyelemmel kísérjük a hátrányos helyzetű tanulóink életkörülményeinek javítására meghirdetett pályázatokat, melyekre lehetőségeink szerint pályázunk. KE-VE Alapítványunk tanévenként, lehetőségeihez mérten segíti a hátrányos helyzetű gyermekeket. A tanulók étkeztetése biztosított tanéttermünkben. A gyermek az igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. Az érvényben levő jogszabályok alapján kedvezményekben részesülhet. 2.8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelésioktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete szerint meghatározott. 2.9. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Iskolánk saját kollégiummal nem rendelkezik. Vidéki tanulóinkat a város más középiskoláinak kollégiumaiban tudjuk elhelyezni. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a kollégiumokkal, a kollégiumi nevelőkkel kapcsolatunkat szorosabbra, közvetlenebbre kössük, s az információk megfelelő cseréjéhez rendszeres alkalmakat alakítsunk ki. A nevelési igazgatóhelyettes koordinálja iskolánk, valamint tanulóink szülei és a kollégiumok közötti kapcsolattartást. Pozitív hozzáálással támogatjuk a kollégiumok rendezvényeit. Pl. kollégiumi versenyekre kikérővel elengedjük tanulóinkat. Meghívás alapján látogatjuk programjaikat. Pl. ballagás, karácsonyi ünnepség. A szülők képviseleti formája az Iskolai Szülői Szervezet (ISZSZ) Az Iskolai Szülői Szervezet iskolánk alapítása óta jól működő kapcsolati forma. Vezetőjének jelentős az információközvetítő szerepe a többi osztály szülői felé. Minden osztály 2 főt delegál az ISZSZ-be, mely dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről, véleményezési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, IMIP elfogadásakor és a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos, a tanulók közösségét érintő bármely kérdésben. A szülők részt vállalnak rendezvények szervezésében. A szülői szervezet segít színházlátogatások, kirándulások, illetve sport- és szabadidőnap szervezésében és lebonyolításában. A diákok képviseleti formája az Iskolai Diák Önkormányzat (IDŐ) Iskolánkban évtizedes hagyományokkal rendelkező diákönkormányzat működik, mely segíti a kapcsolattartást a szülő, a tanulók, a tanárok, a kollégiumi nevelők között. A tanulók véleménynyilvánításának két formája van: egyéni és szervezett. Az egyéni véleménynyilvánítási jog azt jelenti, hogy a diák írásban vagy szóban véleményt nyilváníthat az ide vonatkozó etikai szabályok betartásával. Az IDÖ-t vezető felnőtt továbbítja az észrevételeket a tantestület és a vezetőség felé. A szervezett véleménynyilvánítás azt jelenti,
hogy az IDÖ titkárok által az IDÖ-gyűlésre hozott javaslatokról együtt döntenek, majd azt az IDÖ diákvezetőjével, vagy az IDÖ-t segítő felnőttel a tantestület elé terjeszti. Az IDÖ önállóan készíti el saját működési és szervezeti szabályzatát, megválasztja tisztségviselőit. A diákok nyilvános tájékoztatása az iskola épületében hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetményeken keresztül történik. 2.10. Az otthoni (tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok célja, hogy a tanuló az iskolában szerzett ismereteket gyakorolja, átismételje. Az otthoni munkára adott feladatoknak mindig az órán tanult anyaghoz kell kapcsolódniuk, az eddig tanult anyag alkalmazását, elmélyítését, vagy egy következő tananyag előkészítését kell szolgálniuk. Az otthoni feladat lehet szóbeli, írásbeli vagy elektronikus. A házi feladatot mindig ellenőrizni kell. Házi feladtot akkor lehet osztályozni vagy plusz ponttal értékelni, ha a házi feladat feladása előtt a tanár a tanuló tudomására hozta az osztályozás tényét. Az osztályozás eredményéről és a plusz pontok adásáról a tanulót tájékoztatni kell. Ha a tanuló nem készítette el a megadott határidőre a házi feladatát, akkor az óra elején köteles tanárának jelenteni a házi feladat hiányát, és ha van indokát is. Amennyiben a tanár úgy ítéli meg, hogy az indoklás nem elfogadható, akkor dönthet úgy, hogy a feladatot hiányként könyveli el. A pedagógus egyéni módon tartja nyilván a hiányzó házi feladatokat (mínusz jel stb.). Minden tárgyból egységesen három hiányzó házi feladat után elégtelent kell adni. Ha a feladatokat rendszeresen nem készíti el, úgy a szülőt írásban értesíteni kell. A kiselőadást - terjedelmétől és minőségétől függően - jeggyel vagy egyéni módon értékelni kell. Ha a tanuló az önként vállalt kiselőadást nem készíti el, elégtelent kap. A szorgalmi feladatot, melynek nehezebbnek kell lennie, mint a kötelező házi feladatnak minden esetben javítani és értékelni kell. A házi dolgozat elkészítésének szabályai - csak kézzel írott formában fogadható el, - a plagizálás elkerülése érdekében a tanuló megjelöli azokat a forrásokat, felhasznált irodalmat, melyeket segítségül hívott a dolgozat elkészítéséhez - a feladat kiadásától számított egy héten belül a tanuló köteles az elkészített dolgozatot szaktanárának beadni - amennyiben a tanuló a házi dolgozatát nem készíti el a megadott határidőre, úgy a szaktanár elégtelen osztályzatot ad neki A házi dolgozatot mindig jeggyel kell értékelni.
2.11. Környezeti nevelési program „A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez” (Az Alkotmány)
A környezeti nevelés szokásokat, erkölcsöt és etikai hozzáállást formál, melyeknek fő célkitűzése nem is a saját, hanem az utánunk következő nemzedékek jóléte. A szokások megfelelő alakításának az alapja egy hasznosítható tudássszint megszerzése. Ezáltal kialakul a tanulóban a környezetével szembeni igényesség. A különböző tanulási területeken környezeti neveléssel alakíthatjuk ki diákjainkban azt a környezettudatos magatartást, ami a későbbiekben a minket körülvevő bioszféra tiszteletéhez, védelméhez vezet. Irányítjuk a tanuló magatartását az Őt körülvevő természetben felvetődő disszonanciák kezelésére. Iskolánkban lényeges feladanak tartjuk a környezeti nevelést, ami számos területen jelen van. A környezeti nevelésben résztvevők köre nagyon tág: az iskola szereplői, a szülők, a diákok és az őket segítő hivatalos szervek. A program megvalósításának helyszínei - a gyerekek otthona - tanórai nevelés - iskolai, tanórán kívüli nevelés - szakképzés helyszínei (tanbolt, tanétterem ) - a szabadidő eltöltésének helyszíne Környezeti nevelési programunk által megvalósított tevékenységek Minden év szeptemberében vesz részt az iskola a takarítási világnap rendezvényein. Ennek keretében a kilencedikes tanulók osztályfőnökükkel egy előre beosztott terv alapján rendezik, takarítják az iskolát és annak környékét. A szükséges eszközöket az IDÖ munkáját segítő felnőtt szerzi be. Április 22-én, a Föld napján plakátokkal emlékezünk meg az eseményről. Motivációs erőként hat a gyerekekre, hogy a termeket rendszeresen ellenőrzik. Az épület és környezetének tisztán tartása kiemelt feladat az intézményben a tanulók és a pedagógusok számára is. A folyosókon ügyeletes tanár minden szünetben és a tanítási idő végeztével is felügyel, és a tisztaság és a rend betartására utasítja a renitenseket. A hetesek feladata, hogy a tanítási óra elején és végén jelentsék, ha a termet nem megfelelően tiszta állapotban vette át az osztály; a szünetekben kiszellőztetik a termet és ellenőrzik osztálytársaik padjait a tanóra végén. Ha mégis kirívóan koszos és rendezetlen marad a helyiség, az osztályfőnök felügyeletével az egész osztálynak kötelezően rendet kell tennie a teremben. A folyosókon lévő mosdókat szintén az ügyeletes tanár ellenőrzi a szünetekben, gyakori eset, hogy gyerekek is segítenek neki ebben. A tornatermi öltözők rendjét a testnevelő tanárok ellenőrzik. Környezetünk rendben tartásába bevonjuk tanulóinkat. Alkalmanként ősszel és tavasszal a gereblyézésben, télen a hólapátolásban segítenek az egyébként ezeket a feladatokat is végző technikai dolgozóinknak. A hulladékkezelés megfelelő módját több tényező is segíti. Minden teremben, forgalmasabb átjárónál és az udvar több pontján is szemétgyűjtő edények találhatók.A városi szintű rendezvények természetesen bennünket is érintenek; ennek kapcsán vettünk már részt például műanyag palackgyűjtésben, madárismereti versenyeken, illetve rendeztünk már városi
környezetvédelmi vetélkedőt, plakátversenyt. Tanulóink szívesen vettek részt mindebben, amit örömmel üdvözöltünk, hiszen a legnagyobb szemléletformáló ereje a környezeti nevelésben is az érzelmekkel alátámasztott önálló cselekvésnek van. A Nemzeti Parkok tájékoztató anyaga az oktató-nevelő munkához rendelkezésre áll. Amennyiben a diákok saját finanszírozással látogatást tesznek valamelyik Nemzeti Parkunkban a szakértővel történő vezetés nagyobb élményt adhat, és a látogatások mindig növelik az érzelmi kötődést az adott területhez, így a kíváncsiságot is a többi iránt. Az energiatakarékossággal kapcsolatos elméleti tudnivalókat fizika és kémia órán sajátítják el tanulóink, a gyakorlatban pedig főleg az iskolai fölösleges lámpahasználatra hívjuk fel a figyelmüket. Ehhez a szülői ház megerősítést adhat az otthoni takarékos energiafelhasználásra törekvéssel. Az energiával való takarékoskodás módjaira, az alternatív energiaforrások használatára gazdasági és egyéb órákon is felhívjuk a figyelmüket, gyakorlati életből hozott példákon keresztül mutatunk rá a takarékosságra. Próbáljuk megszerettetni velük a testmozgást igénylő, környezetkímélő közlekedési eszközöket, biztatjuk őket a kerékpározásra, gyaloglásra. Rendszeresen részt veszünk a város (esetleg a megye) által kiírt környezetvédelmi pályázatokon. Nyereményeinket takarítóeszközök, környezetvédelmi vizsgálatokat biztosító tanulócsomagok, növények vásárlására vagy környezetvédelmi vetélkedő díjazására fordítjuk. Az iskolánk területén található növények nagy részét egykori tanulóink ültették el, amire azóta is nagyon büszkék vagyunk. Az elmondottak mind elősegítik, hogy tanulóinkból aktívan tevékenykedő környezettudatos felnőtt legyen. Ehhez azonban sok külső segítségre is szükségünk van: a családra, a médiára, a gyerekeket körülvevő baráti körök együttműködésére: ők az iskolával együtt lehetnek nagyon hatékonyak a környezeti nevelésben. 2.12. Egészségnevelési program Az egészségnevelés célja az egészséges életre nevelés kiemelve a droghasználat veszélyeit. Az illegális drogok fogyasztásának megelőzése egyrészt tehát nem különíthető el a legális drogok (alkohol, nikotin) fogyasztásának prevenciójától, másrészt nem különíthető el az egészség általános (mentális, pszichés hangsúlyú) fejlesztésétől. Olyan értékrendet szeretnénk kialakítani diákjainkban, mellyel az őket érintő kérdésekben felelősséggel tudnak dönteni. Nagyon fontos, hogy egy meghatározott időszakban a prevenció és az egészséges életmód kérdése minden diákot érintsen. Ha ezt a város vagy egy nagyobb közösség is támogatja, akkor a probléma megelőzése, felismerése és kezelése is egyszerűbb. Az egészségnevelésben az iskolai vezetés, a tantestület, a segítő szakmai szervezet, a szülői munkaközösség és a diákság koordiált partneri együttműködésére, kölcsönös titoktartására, folyamatos értékelésre, visszacsatolásra van szükség. Az egészségnevelési program eszközrendszere Humán: - az iskola kapcsolattartása az Egészségmegőrzési Központtal - a többi érintett szervezet megkeresése szükség esetén (védőnő, iskolaorvos) - az iskolai felelősök folyamatos együttműködése - az osztályfőnökök tájékoztatása - a szülők bevonása a célok megvalósításába
-
kapcsolattartás szülőkkel, kollégiumi nevelőtanárokkal folyamatos szakemberképzés a kortárs segítők munkájának támogatása a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése a tanulók motiválása az osztályfőnöki órákon, szakórákon és az iskolán kívüli foglalkozásokon - a tanulók véleményének felmérése az Iskolai Diákönkormányzat megbeszélésein - szükség esetén kisebb diákcsoportoknak, egyéneknek való segítségnyújtás Tárgyi: - külső és belső szabályzatok - kiadványok, tájékoztatók, videofilmek, könyvek - a pályázati felméréssel megállapított információk - jogszabályok - a kiképzett szakemberek által megtartott foglalkozások - iskolán kívüli tevékenységek - nyitott nap - iskolai délutáni programok: versenyek, vetélkedők stb. Egészséges életmódra nevelésben együtt tevékenykedők Dolgozóink: - Igazgató - Igazgató helyettesek - Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős - Osztályfőnöki munkaközösség vezető - IDÖ munkáját segítő felnőtt - Osztályfőnökök - Szaktanárok - Tanulóink Külső segítők: - az iskolaorvos - védőnő - kulturális intézmények vezetői - szülők A program megvalósításának színterei Család Az egészséges életmódra nevelés alapvető közvetítő közege egy olyan értékrend, melyet a gyermeket védő, ugyanakkor szocializációját segítő család biztosít. Fontos, hogy a családok váljanak alkalmassá arra, hogy felkészítsék a gyermeket az egészséges életmódra. Ehhez a megfelelő információk átadásával, a szülői feladatok tudatosításával járulhatunk hozzá. Iskola Az iskolának az egészségfejlesztésre (egészséges életmód, szexuális kultúra, sportolás, mentális egészség, drogmegelőzés,stb.) kell összpontosítania.
Minderre a tanórák alkalmával, osztályfőnöki órákon, szakórákon és a szabadidőben nyílik alkalom. Tantárgyi foglalkozások Majdnem minden tantárgy valamilyen módon kapcsolatba kerül az egészséges életmóddal, a lehetőségeket a fejlesztés szempontjából megragadjuk. Osztályfőnöki foglalkozások Évfolyamonként az egységes nevelőmunka érdekében azonos osztályfőnöki tanmenetet készítünk évfolyamonként, melyben az életkori sajátosságoknak megfelelően terveztük meg a fent is említett programokban való részvételt. Több évet dolgoztunk együtt az Egészségmegőrzési Központ szakembereivel egészségfejlesztési és drogprevenciós pályázati munkában. Tanórán kívüli programjaink Iskolánkban kiemelt szerepe van a tanórákon kívüli iskolai programoknak, melyek a program megvalósításában is elsődlegesek: Szülői értekezleteken a szülők tájékoztatást kapnak a gyermekeket fenyegető külső veszélyekről (dohányzás, drog, alkohol). A nevelési értekezletek bármely egészségneveléssel kapcsolatos probléma megvitatására nyitottak. Az egészségneveléssel kapcsolatosan meghirdetett versenyeken jól teljesítő osztályok lehetőségeinkhez mérten jutalomban részesülhetnek. A gyermekeknek lehetősége van az ifjúságvédelmi felelőssel való rendszeres találkozásra, melyek szintén szolgálják a szorosabb kapcsolattartást Az iskolai Diákönkormányzat által meghirdetett hagyományos programok jól szolgálják a prevenciót. Figyelemmel kísérjük a témához kapcsolódó továbbképzéseket Pl. Életvezetési ismeretek és készségek, Mentálhigiénés képzés A gyerekek egészséges életmódra nevelését segíti, hogy megköveteljük diákjainktól, hogy jó időben szünetekben az udvaron tartózkodjanak. Diákjaink naponta tanórai és tanórán kívüli tevékenység keretében különböző sportágakban sportolhatnak (aerobik, futball, kosárlabda, kézilabda). Biztatjuk tanulóinkat az egészséges táplálkozásra is. A diáknapon is fontos szerepet kap az egészséges életmód: előadókat hívtunk meg , akik a rákról, alkohol- és drogfogyasztásról, dohányzásról, tudatos családtervezésről beszélgetnek a gyerekekkel Az iskolaorvosi és védőnői szolgálattal is jól együttműködünk: a gyerekeket rendszeresen szűrik, előadásokat tartanak a rákról, gyermekvállalás feltételeiről, közlekedésbiztonságról ellenőrzik a tanulók fizikális és tisztasági állapotát. A feladatok lebontása Az iskolavezetés feladatai: az érintett szervezetekkel való kapcsolatfelvétel értékelések, a hatékonyság mérésének megszervezése tanárok motiválása a képzéseken való részvételre a tanultak alkalmazásának erkölcsi elismerése.
Az ifjúságvédelmi felelős feladatai: kapcsolatfelvétel külső segítőkkel konferenciákon, rendezvényeken való részvétel a tanulókkal személyes beszélgetés kezdeményezése a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése (osztályfőnökök segítségével) egyéni problémák feldolgozása, kezelése drogkoordinációs feladatok: - felel a drogstratégia végrehajtásáért - beszámol a tantestület és iskolavezetés felé a program megvalósításáról - ellenőrzi és értékeli a résztvevők munkáját - együttműködik az Egészségmegőrzési Központtal, kortárssegítőkkel - a témához kapcsolódó pályázatokat figyelemmel kíséri - a tanárokat, szülőket, diákokat bevonja a programba - kapcsolatot tart a városban működő drogkoordinátorokkal - folyamatosan képzi magát, figyelemmel kíséri a szakirodalmat (pl. könyvtár) Az osztályfőnökök feladatai: bizalom kialakítása munkakapcsolat tanár-szülő-diák között értékelések végzése, hatékonyság mérése problémák feltárása, kiértékelése, őszinteség, hitelesség szülők tájékoztatása, ismeretterjesztés jó osztályközösség kialakítására való törekvés rendszeres foglalkozások a témában (osztályfőnöki tanmenetek alapján) kapcsolattartás az osztályban tanító tanárokkal pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása Mindennapi testedzés, iskolai sportkör Célja a mindennapos testnevelés biztosítása, a tanulók szabadidős tevékenységének megszervezése, mozgásigényének kielégítése, a testmozgás, a sport megszerettetése. A foglalkozásokat testnevelő tanárok tartják. A délutáni foglalkozások keretében igény szerint kosárlabda, kézilabda, aerobic, röplabda sportkör működik.. Aktívan részt veszünk a városi sportéletben: iskolánk a tárgyi feltételek függvényében, tanévenként több versenyt - asztalitenisz bajnokságot, labdarúgás és kézilabda szabadtéri kupát - rendez. Ezen kívül minden sportágban indulunk a városi alapszintű versenyeken. Diákolimpián versenyeztetjük a tehetséges tanulóinkat kézilabda, labdarúgás, asztalitenisz és torna sportágakban.
3. ISKOLÁNK HELYI TANTERVÉNEK FELÉPÍTÉSE Évfolyam/tanév 9. szakközépiskola/szakiskola 10. szakközépiskola/szakiskola 11. szakközépiskola 11. szakközépiskola (SZ) 1/11. szakiskola (ker.) 1/11. szakiskola (vend.) 12. szakközépiskola 12. szakközépiskola (SZ) 2/12. szakiskola (ker.) 2/12. szakiskola (vend.) 3/13. szakiskola (vend.) 1/13. technikus 2/14. technikus
2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 Keret Keret Keret Keret SZ OKJ 2011 OKJ 2011 Keret Keret SZ OKJ 2006 OKJ 2011 OKJ 2006 OKJ 2011 OKJ 2006
Jelmagyarázat: Keret: 10/2003.(IV.28.) OM rendelettel módosított 28/2000.(IX.21.) OM rendelettel kiadott kerettanterv 2003.09.01-től (1.5.9. évfolyamokon) Keret SZ: „Keret” tanterv alapján összeállított helyi tanterv a ktv. 27§ (15) alapján beiskolázott tanulók számára. (szakmai vizsga utáni érettségi) OKJ 2006: OKJ 2011:
központi program alapján, 1/2006. (II.17.) OM rendelet központi program alapján, 133/2010. (VII. 18.) Korm. Rendelete
3.1 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek A kiválasztásnál tekintettel vagyunk a tanulhatóságra, gyakorlati használhatóságra, esztétikusságra, árra. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket szakmai munkaközösségek javasolják a következő szempontok szerint: · A taneszköz feleljen meg helyi tantervünknek · Lehetőleg több tanéven keresztül használható legyen Lehetőségeinkhez mérten minél több taneszköz iskolai könyvtári beszerzésével és ingyenes használatával enyhíteni szeretnénk a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók anyagi nehézségeit. 3.2. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára, illetve szakképzési évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ekkor a tanulót nem kell beíratni. · Nem léphet magasabb évfolyamra a tanuló, ha nem tett eleget tanulmányi kötelezettségének, hiányzásai meghaladják a jogszabályban rögzített mértéket, (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 20.§ (6), (7.) bekezdés és módosítása), valamint fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltották. · A tanuló javítóvizsgát tehet, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban, ha a tanév végén az egyes tantárgyakból elégtelen osztályzatot kapott. A követelmények teljesítésével magasabb évfolyamra léphet. · Az évfolyam megismétlésével folytathatja a tanuló tanulmányait, ha nem teljesíti legalább elégséges minősítéssel az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket. · Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. ·
Átjárhatóság Iskolán belül: · A szakközépiskolai szakirányra felvett tanulók a 9. vagy 10. évfolyam elvégzése után – kérelem alapján - átjelentkezhetnek a szakiskolai képzés 10. évfolyamára. · A szakiskola 10. évfolyamát elvégzett tanulók kérelmezhetik tanulmányaik folytatását a szakközépiskola 11. évfolyamára, amennyiben tanulmányi eredményük meghaladja a 4,5 átlagot. Pozitív döntés esetén a tanulóknak különbözeti vizsgát kell tenniük az eltérő szakmai orientációs és érettségi tárgyakból. · A szakiskola 12. évfolyamát elvégzett tanulók kérelmezhetik tanulmányaik folytatását a szakközépiskola 11. évfolyamára. Pozitív döntés esetén a tanulóknak különbözeti vizsgát kell tenniük magyar, matematika, történelem, idegen nyelv tantárgyakból. Az előzetes tanulmányokat az intézmény igazgatója beszámítja a Ktv. 27§ (6) alapján. Iskolán kívül: Más intézményből is jelentkezhet a tanuló: a 9-10. osztályba - eltérő műveltségi területeknél az iskola igazgatója különbözeti vizsgára kötelezheti, amennyiben azt a továbbhaladás szempontjából nélkülözhetetlennek ítéli meg. a szakközépiskola 11-12. évfolyamaira, ha a szakmai orientációs, illetve szakmai alapozó tárgyakból különbözeti vizsgát tesz.
Az 1/11. szakképző évfolyamokra más iskolából is jelentkezhet a tanuló. A szakképző évfolyamokra lépés feltétele - az OKJ alapján - érvényes egészségügyi és szakmai alkalmassági vizsga. A szakmai alapozó és orientációs tárgyakból egyénileg zárkózhat fel, melyet az iskola igazgatója engedélyezhet a Ktv. 27.§ (6) alapján. A tanulók felvételről, átvételről - a tanulmányi eredmények és iskolánk fogadóképességét figyelembe véve - a mindenkori jogszabályok alapján intézményünk igazgatója dönt. Osztályozó vizsga A tanuló osztályozó vizsgát tehet a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához - ha felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - ha engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti órákról való igazolt és igazolatlan hiányzása az általános műveltséget megalapozó szakaszban meghaladja a 250 órát, egy adott tantárgy óraszámának 30%-át, a szakképesítés felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20%-át, egy adott tantárgy óraszámának 20%-át, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen, - ha a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. A nevelőtestület megtagadhatja az osztályozóvizsgát, mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát.
ha a
tanuló
igazolatlan
Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tehet az a tanuló, aki másik középfokú intézményből, vagy iskolán belül más szakmacsoportból vagy iskolatípusból kéri átjelentkezését. A követelményeket helyi tantervünk alapján határozzuk meg, melyet a tanulóval osztályfőnöke ismertet a tanulói jogviszony megkezdésekor. De „a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.” 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 21. § (3) Tantárgyi javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, illetve javítóvizsgára kötelezhető, amennyiben az osztályozó- vagy különbözeti vizsgán nem jelent meg vagy azt nem fejezte be vagy elégtelen osztályzatot kapott. A javítóvizsga időpontját munkatervünkben határozzuk meg tanévenként az augusztus 15-31 közötti időpontban. Az időpontot és a felkészülést segítő témakörök listáját hirdetőtáblán és/vagy az iskola honlapján tesszük közzé.
Érettségi vizsga Az érettségi vizsgát a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet és az érvényben levő jogszabályok alapján szervezzük, mely lehetőséget biztosít középszintű és emelt szintű érettségi vizsga letételére is. Az érettségire való felkészüléshez emeltszinten felajánjuk a kötelező érettségi tantárgyakat, illetve az iskolánk szakmai sajátosságaiból adódóan a vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek, kereskedelmi és marketing alapismeretek tantárgyakat. Középszinten a kötelező érettségi tantárgyak mellett a vendéglátóidegenforgalmi alapismeretek, kereskedelmi és marketing alapismeretek, biológia, földrajz és informatika tantárgyakat választhatják tanulóink, a felkészítéseket ezek alapján szervezzük. A két szinten meghatározott követelmények nem az érettségi vizsga egészére, hanem az egyes tantárgyakra vonatkoznak. A kötelező tárgyakon kívül a tanuló maga választhatja meg, hogy mely tantárgyakból tesz közép-, és melyekből emelt szintű érettségi vizsgát. Szakmai vizsga Iskolarendszerű képzésben a szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakmai vizsgát az érvényben levő jogszabályok alapján szervezzük. 3.3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az eredményes és hatékony munka érdekében oktató-nevelő munkánk teljes egészét átfogja az ellenőrzés és értékelés. Fontosnak tartjuk, hogy minden ellenőrzés és értékelés igazságos, tárgyilagos, elfogulatlan, előítélettől mentes, segítő szándékú legyen. A tanulók ismerjék a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat. Az ellenőrzés és értékelés elvei Folyamatosan többféle módszerrel értékeljük a tanulók képességeinek, magatartásának, egész személyiségének fejlődését: Az értékelésbe a tanulók is bekapcsolódhatnak, s egymás teljesítményét is értékelhetik szóban, esetenként érdemjegyekre tehetnek javaslatot. Az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazása fejleszti önismeretüket, önértékelésüket, önfegyelmüket, kommunikációjukat. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését értékeljük, osztályozzuk. Az értékelésnél figyelembe vesszük életkori sajátosságaikat. Ellenőrzéskor, értékeléskor tájékoztatjuk a tanulókat, hogy feladataikat mennyire oldották meg sikeresen, hol, miben hibáztak, mi lehet a hibák oka, és mit kell tenniük a hibák kijavítása érdekében. Az ismeretek feldolgozásainak különböző szakaszaiban, valamint az órán kívüli tevékenység közben is - folyamatosan - figyeljük a tanulók magatartását, érdeklődését, figyelmét, fejlődésük jellemző jegyeit. Az ellenőrzéshez, értékeléshez megfelelő légkört biztosítunk azért, hogy a tanuló érezze, hogy az ellenőrzés, értékelés természetes kísérője a tanulásnak, és arra szolgál, hogy megfelelő ütemben, mélységben haladnak-e a tanulásban. Helyi tantervünk alapján tantárgyanként a korrekt értékelés érdekében pontos követelményeket fogalmazunk meg, melyeket a tanév elején ismertetünk a tanulókkal. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az értékelés legyen fejlesztő, motiváló, korrekt és humánus. Az értékelésnél kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermek mekkora energiát fektet a felkészülésbe. Olyan légkört szeretnénk ezáltal teremteni, amely kedvező feltételeket biztosít a minél jobb teljesítményhez (szorongás, félelem elkerülése). A tanulóknak mindenképpen érezniük kell munkájuk eredményeként az előrehaladást.
Kitűzött célunk, hogy világosan közvetítsük a követelményeket, elkerüljük a diszkriminációt. Az érdemjegyek reálisan fejezzék ki, hogy milyen periódusban tart a tanuló. Tantárgytól függetlenül tanárainktól elvárjuk, hogy tanítványaikat a szép, helyes, magyar beszédre és helyesírásra tanítsák, s fejlesszék diákjaik kifejezőkészségét is. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelésére félévkor és év végén az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének figyelembevételével javaslatot tesz az osztályozó értekezletre. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét az ellenőrzőn keresztül rendszeresen értesítjük. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.(Ktv.) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és ezek alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívhatja az érdekelt pedagógus figyelmét, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. A gyakorlati képzőhelyek vezetői által megbízott személy értékeli a tanulók gyakorlaton nyújtott teljesítményét, magatartását és szorgalmát. A tanuló félévi és év végi osztályzatát - a gyakorlóhelytől kapott értékelés alapján - a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. 3.4.
A mérés, értékelés technikái
A tanuló előmenetelét tanítási év közben érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. Az értékelés az 5 fokú értékelési skálával (érdemjegyekkel) történik. Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Gondolkodjon logikusan a felelő, csak apróbb tévedései lehetnek, kérdésekre segítség nélkül, összefüggően, önállóan felel. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond, párbeszéd alakul ki a tanár (kérdez) és a tanuló (felel) között. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. (Akar, de nem megy).
Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni, kérdésekre nem tud válaszolni, a minimumot sem tudja, még segítséggel sem. Százalékos értékelés A szakiskola 9-10.évfolyamán az elérhető osztályzatban való teljesítése a következő:
pontszámok százalékos teljesítésének
0 - 30 %= elégtelen (1) 31 - 50 %= elégséges (2) 51 - 65 %= közepes (3) 66 - 85 %= jó (4) 86 - 100 %= jeles (5) A szakiskola 11-12. évfolyamán, az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban való teljesítése a következő: 0 - 40 %= elégtelen (1) 41 – 50 % = elégséges (2) 51 – 65 % = közepes (3) 66 – 85 % = jó (4) 86 – 100 % = jeles (5) Az érettségire épülő OKJ szerinti képzés 13-14. évfolyamán 0-50 % = elégtelen (1) 51 – 60 % = elégséges (2) 61 – 70 % = közepes (3) 71 – 80 % = jó (4) 81 – 100 % = jeles (5) A szakközépiskolai tanulók esetében az értékelés a következő: 0 - 40 %= elégtelen (1) 41 - 50 %= elégséges (2) 51 - 65 %= közepes (3) 66 - 85 %= jó (4) 86 - 100 %= jeles (5) 3.5. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei A magatartás és szorgalomjegyek kialakítása a HÁZIRENDDEL összhangban történik: A tanulók személyiségfejlődését, embertársaikhoz való viszonyát a magatartásjegyek, a tanuláshoz, munkához való viszonyukat - a képességek figyelembe vételével - a szorgalomjegyek fejezik ki. · A magatartás és a szorgalom elbírálási rendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal. · Félévkor és tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi jegyeinek a kialakításánál a tanulók önértékelésének és az osztályközösség, a szakoktatók, gyakorlati oktatók véleményének figyelembe vételével az osztályfőnök állapítja meg. Az osztályozó értekezleten az osztályban tanító tanárok véleményt nyilvánítanak, és eltérő javaslatot tehetnek. Vitás
kérdésekben a többség véleménye irányadó, illetve azonos arányú szavazatok esetén az osztályfőnök javaslata a döntő. MAGATARTÁS Általános alapelv, hogy a magatartási fokozat az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezze ki a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt (felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekbéen végzett munka, viselkedés, hangnem). A magatartás minősítésének fokozatai: példás, jó, változó, rossz.
Magatartás Aktivitás, példamutatás Kötelességtudat A közösségi célokkal való azonosulás A közös munkában való részvétel Hatása a közösségre Törődés társaival Házirend betartása Viselkedés, hangnem Fegyelmezettség
Példás (5)
Jó (4)
Változó (3)
igen jó, nagyfokú
közepes
gyenge
nagyfokú
jó
változó
azonosul
ellene nem vét
ingadozó
szemben áll
élenjár
aktív
közömbös
érdektelen
pozitív
befolyást nem gyakorol
nem árt
negatív
segítőkész
ingadozó
gondos, segítőkész betartja, arra ösztönöz kifogástalan
kívánnivalót hagy maga után
részben tartja be udvariatlan, nyegle
nagyfokú
megfelelő
gyenge
betartja
Rossz (2) negatív vagy romboló nem értékelhető
közömbös, gátló sokat vét ellene durva, goromba elégtelen
A magatartásból adott osztályzatok feltételei Példás osztályzatot kap az a tanuló, aki · a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi, · szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne, · magatartásával az órai munkát pozitív irányban befolyásoja, · a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi, · nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, · fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész, · változó szorgalommal nem lehet a tanuló magatartása példás. Rendkívüli esetben a 2 jegy különbségének engedélyezéséről az osztályozó értekezleten dönthetnek az osztályban tanító tanárok. Jó osztályzatot kap az a tanuló, aki
részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, beilleszkedik az osztályközösségbe, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, · a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja, · nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, · fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos. · igazolatlan óráinak száma maximum 3 óra. ·
Változó osztályzatot kap az a tanuló, aki · a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni · a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak állandó figyelmeztetéssel tartja be · nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem minden esetben udvarias és nem tisztelettudó · társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít · fegyelme ingadozó, munkája pontatlan, · igazolatlan óráinak száma 4 és 9 óra között van. Rossz osztályzatot kap az a tanuló, aki · munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, · közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek, · a Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem, · nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle, · fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik · lopásban, rongálásban vesz részt · egynél több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap · . igazolatlan óráinak száma 10 vagy annál több. Valamennyi osztályzatnál döntő súllyal bír az igazolatlan órák száma. Ha a tanuló eléri a megjelölt mértéket, nem kaphat magatartásból jobb osztályzatot akkor sem ha egyébként a többi feltétel nem áll fenn.
SZORGALOM Általános alapelv, hogy a szorgalmi fokozat az egyéni képességeket és a tanuló életkörülményeit, közvetlen környezetét mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához való viszonyt. Tükrözze az egyenletes tanulmányi eredményért tett erőfeszítést, a tanuló képességeit. A szorgalom minősítésének fokozatai: példás, jó, változó, hanyag.
Szorgalom Tanulmányi munkája Munkavégzése Ált. tantárgyi munka-végzés, önálló munkavégzés Többféle feladatot vállal-e? Munkabeosztás: - önellenőrzés - önálló munkavégzés Tanórán kívüli információk felhasználása
Példás (5)
Jó (4)
Változó (3)
Hanyag (2)
igényes
figyelmes
ingadozó
hanyag
kitartó, pontos, megbízható mindent elvégez
rendszeres
rendszertelen
megbízhatatlan
ösztönzésre dolgozik
önállótlan
feladatait nem végzi el
igen
keveset
ritkán
nem
igen jó
jó
közepes
gyenge vagy nincs
igen sokszor, rendszeresen
előfordul
ritkán
egyáltalán nem
A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma Példás Igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait. Aktívan részt vesz a tanórai munkában. Önálló a munkában, önellenőrzése rendszeres. Kötelességtudata: magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik. · Érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Legalább egy tárgyban a tananyagon felül is produkál. (versenyek, stb.) Jó · Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen, képességeinek megfelelően készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. · Ösztönzésre rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. · Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. · Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó · Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. · Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. · Munkája változékony ,szétszórt, ritkán figyel valamire. Hanyag · Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. · Nem hajlandó munkavégzésre. · · · · · ·
Nem törődik kötelességeivel. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. Ha a tanuló bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, abban az esetben szorgalmára csak hanyag minősítés adható. · · ·
3.6. A beszámoltatások, ellenőrzések formái -
szóbeli feladatmegoldás írásbeli beszámoltatás (felmérő dolgozat, témazáró dolgozat) cselekvés vizuális megjelenítés szóbeli felelet írásbeli felelet (röpdolgozat) szóbeli beszámoló írásbeli házi feladat csoportmunka projektmunka gyakorlati tevékenység alapján való ellenőrzés.
Témazáró dolgozat: egy-egy nagyobb témakör elsajátításának osztályszintű mérésére szolgál. A kimenet-követelményeket figyelembe véve akár egy tanítási óránál hosszabb időre is tervezhető. Íratása előzetes bejelentést igényel. Egy napon kettőnél több témazáró egy osztályban nem írattatható. Az értékelés pontozással és/vagy érdemjegy adásával történik. Pontozás esetén meg kell tervezni minden feladat pontértékét. Az értékelések elkészítése 2 tanítási hétnél csak indokolt esetben tarthat tovább. Az értékelés elvégzése után a tanár az osztály egészének teljesítményét szóban összegzi, értékeli. Az értékeléssel ellátott dolgozatot a tanulónak legalább betekintésre átadja. Gyakorlati feladatmegoldások: célja, hogy a tanulók képesek legyenek a különböző elméleti tárgyak keretén belül elsajátított ismeretek komplex alkalmazására, lehetőségük nyíljon az önálló ismeretszerzési technikák elsajátítására (pl. számítástechnikai, szakmai elméleti tárgyak), ha a tananyag jellege lehetővé teszi, akkor beszámolókat, házi dolgozatok is készíttethetők. Ezzel a tanulókat önálló gyűjtőmunkára, szakmai szövegek, témakörök önálló feldolgozására ösztönözhetjük. A választható témaköröket, a tartalmi követelményeket és az értékelési szempontokat előre tisztázni kell. A feladatok elkészítéséhez elegendő időt kell biztosítani. A dolgozatokat, beszámolókat minősíteni kell. A szóbeli és írásbeli feleletek arányát a tantárgy jellege és heti óraszáma befolyásolja, de a tanulóknak félévente, de legalább évente egy felelete legyen. Az értékelés menete · A szaktanárok megállapítják szaktárgyukra vonatkozóan a tanuló félévi/év végi osztályzatát. Ennek alapját az év közben szerzett jegyek képezik. A reális értékelés biztosítása érdekében minden tanulónak havonta tantárgyanként a heti óraszám felével egyenértékű, de a félév alatt legalább 3 érdemjeggyel kell rendelkeznie. · Ha a félévi/év végi osztályozó értekezlet előtti utolsó hétre a tanulóknak megfelelő számú jegyük van, és ezek alapján egyértelműen megállapítható az összegző osztályzat, a tanár nem köteles javítási lehetőséget biztosítani. Ha a tanuló a tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. (11/1994. MKM rend. 21§ (8) bek.)
3.7 Moduláris oktatás értékelése és minősítése A szakmacsoportos alapozó oktatásban az egy modulon belül levő tantárgyak eredményének összesítésével alakítjuk ki a végső osztályzatot a számtani átlagolás alapján. Ha bármelyik „rész” tantárgyból elégtelent kap a tanuló, a modul összesített osztályzata elégtelen. Ekkor javítóvizsgát köteles tenni a sikertelen tantárgyból. Egyébként a kerekítés szabályai érvényesek. 3.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény alapján a testnevelés tantárgyat tanító nevelő évente kétszer felmérni a tanulók fizikai állapotát. A felmérést az Oktatási Minisztérium által kiadott „Hungarofit teszt” alapján hajtják végre. Vizsgálják a tanulók főbb izomcsoportjait –vállöv, csípőizületi pólya, dinamikus láberő-, és mérjük az aerob állóképességet. A felmérések kiértékelését szintén a fentebb említett teszt alapján végezik, amely reális képet ad az egyes tanulók fizikai állapotáról, terhelhetőségéről. A felmérések idejét iskolánk helyi tanterve tartalmazza. 3.9.Helyi tanterv Iskolán Helyi tantervének óraterveit az 1. sz. melléklet tartalmazza. 3.10. A középszintű érettségi vizsga témakörei A kötelező tantárgyak, a választható közismereti tantárgyak és a választható szakmai előkészítő tantárgyak témaköreit az 2. sz. melléklet tartalmazza.
4. SZAKMAI KÉPZÉSI PROGRAMUNK Iskolánk összetett oktatási intézmény, amely tanulóit versenyképes kínálattal várja. Alapvető célunk, hogy diákjaink sokoldalúan képzettek legyenek, olyan oktatási-nevelési rendben tanulhassanak, amelyben érdeklődésüket, képességeiket, személyiségüknek megfelelően gyarapítsák tudásukat és azt a munkaerő-piaci körülmények között hatékonyan alkalmazzák, ezáltal jó szakemberré váljanak. Olyan nevelésre törekszünk, hogy a gyerekekben kialakuljon az egyre magasabb szintű szakmai megújulás igénye. Valljuk, hogy a kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom területén dolgozó szakembereknek nemcsak a gazdasági változások rendszeres ismeretével, hanem az etikai normák elsajátításával is rendelkezniük kell. Értékeket kívánunk megőrizni és továbbadni: a tudáshoz hozzáadni az emberi együttélés legelemibb szabályait meghatározó értékeket, mint a tisztességet, a hűséget, a becsületességet, a megbízhatóságot, az áldozatkészséget, a kitartást, a másik ember tiszteletét. Alapelveink: -
esztétikai érzék fejlesztése szakmaszeretet, hivatástudat piacorientáltság gyakorlatorientáltság élő kapcsolat a piaci szereplőkkel elméleti és gyakorlati felkészültség használható idegen nyelv tudás moduláris képzés, átjárhatóság, többféle lehetőség korábbi ismeretek beszámítása önképzési igény
Iskolánk a kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban folytat szakképzést.
4.1. Szakiskolai képzés A 9-10. évfolyamon közismereti és szakmai orientációs és szakmacsoportos alapozó képzés folyik. A 10. osztály eredményes elvégzése után a tanulók az alábbi OKJ-s szakmák közül választhatnak:
A szakképesítés azonosító száma
A szakma megnevezése Élelmiszer- és vegyi áru eladó Ruházati eladó Műszaki cikk eladó Cukrász (kimenő rendszerben) Cukrász Pincér (kimenő rendszerben) Pincér Szakács (kimenő rendszerben) Szakács
31 341 01 0010 31 02 31 341 01 0010 31 05 31 341 01 0010 31 03 33 7826 01 33 811 01 0000 00 00 33 7822 01 33 811 02 1000 00 00 33 7826 02 33 811 03 1000 00 00
Képzési idő 2 év 2 év 2 év 3 év 2 év 3 év 2 év 3 év 2 év
A képzés megszerzésének alapfeltétele Szakmai Egészségügyi alkalmassági alkalmasság követelmény a a a a + a + a + a + a + a +
a = iskolaorvos által kiállított igazolás + = a szakmai alkalmassági vizsgát az iskola a gyakorlati képzőhellyel együtt szervezi A szakmai elméleti képzés szükség szerint a 8/2006. (III.23) OM rendelet 10§-a alapján is megszervezhető. Bolti eladó Szakképesítési elágazások: - élelmiszer és vegyi áru eladó - műszaki cikk eladó - ruházati eladó
31 341 01 0010 31 02 31 341 01 0010 31 03 31 341 01 0010 31 05
FEOR szám: 5112 Elmélet aránya 30% Gyakorlat aránya 70 % Szintvizsga (iskolai rendszerben) nem szervezhető. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: - segíti az árubeszerzést, - készletezési, raktározási feladatokat végez, - értékesítési tevékenységet végez, - ellátja a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.
Cukrász
33 811 01 0000 00 00
Szakképesítés-elágazások nincsenek. FEOR szám: 5122 A szakképesítéssel rokon szakképesítés: pék-cukrász
33 541 05 1000 0000
Szakképesítés-ráépülés: diétás cukrász
33 811 01 0001
Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % Szintvizsga (iskolarendszerben) nem szervezhető. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: - a cukrász feladata az élelmiszergyártás higiéniai alapkövetelményeinek betartása, - a korszerű táplálkozáshoz mind jobban igazodó cukrászsütemények készítése, figyelemmel azok ízbeli változatosságára, esztétikai megjelenítésére, a vásárlói, megrendelői igényekre. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezte, úgy az iskolai rendszerű szakképesítésben résztvevő vizsgára bocsátásnak feltétele az eredményes szintvizsga az utolsó szakképző évfolyamot megelőzően. Pincér
33 811 01 0000 00 00
Szakképesítés-elágazások nincsenek. FEOR szám: 5123 A szakképesítéssel rokon szakképesítés: vendéglős
52 811 02 0000 0000
Szakképesítés-ráépülés: mixer-bartender
33 811 02 0001 3301
Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:
-
a pincér a különböző vendéglátó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben értékesítési és szolgáltatási feladatokat lát el, a vendégek által igényelt, illetve az ajánlott termék felszolgálását és a kapcsolódó szolgáltatásokat a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon biztosítja az udvarias és szakszerű felszolgálás előírásai szerint.
A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezte, úgy az iskolai rendszerű szakképesítésben résztvevő vizsgára bocsátásnak feltétele az eredményes szintvizsga az utolsó szakképző évfolyamot megelőzően. Szakács
33 811 03 1000 00 00
Szakképesítés-elágazások nincsenek. FEOR szám: 5124 A szakképesítéssel rokon szakképesítés: vendéglős élelmezésvezető
52 811 02 0000 0000 52 811 01 0000 0000
Szakképesítés-ráépülés: diétás szakács konyhafőnök
33 811 03 0001 33 01 33 811 00 0001 33 02
Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: - a szakács legfontosabb feladata a korszerű vendéglátás követelményeinek megfelelő feladatok ellátása, valamint a vendégek elvárásainak megfelelő ételválaszték kialakítása és elkészítése, - az ételeknek, a követelményeknek megfelelő minőségi színvonalon történő tálalása a fogyasztók és a vendégek számára. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezte, úgy az iskolai rendszerű szakképesítésben résztvevő vizsgára bocsátásnak feltétele az eredményes szintvizsga az utolsó szakképző évfolyamot megelőzően.
4. 1. 1. A gyakorlati képzés általános jellemzői A tanulók gyakorlati képzése a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt. által üzemeltetett egységekben és gazdasági társaságoknál és vállalkozóknál folyik. A gyakorlati munkahelyekkel a kapcsolattartást az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A gyakorlati képzőhelyeken munkahelyi oktatók felügyeletével és irányításával végzik a tanulók a munkájukat, amelynek szervezéséért a gyakorlati képzőhely vezetője a felelős. Az élelmiszer- és vendéglátóipari területen szakmai gyakorlatot teljesítőknek egészségügyi könyvvel kell rendelkezniük, melyet évente szükséges érvényesíttetniük. Ezen kívül évente 2 alkalommal kötelező orvosi vizsgálaton kell megjelenniük. A gyakorlati képzés szakmai csoportokban történik, figyelembe véve az üzletek nyitvatartási idejét. A diákok teljes képzési rendjét (elméleti és gyakorlati képzés) a helyi tanterv tartalmazza. A munkaruha-védőruha biztosítása a gyakorlati képzőhely vezetőjének feladata a Szakképzési Törvény alapján. A tanulók munkavédelmi oktatásáért a gyakorlati képzőhely vezetője a felelős. A gyakorlat ideje alatt a tanulók munkanaplót vezetnek, melyben rögzítik napi feladatukat, ezt a gyakorlati oktatók gyakorlati jeggyel értékelik. Az ellenőrzőt, mint jelenlétet igazoló okmányt a munkahelyi képzőhely vezetője vagy az általa megbízott személy vezeti. A nyári gyakorlatok szervezése jogszabály szerinti időtartamban történik. A szervezésért a gyakorlati képzőhelyek vezetői a felelősek és a gyakorlati oktatás koordinálásával megbízott pedagógus. A nyári gyakorlat teljesítése előfeltétele annak, hogy a tanuló magasabb évfolyamon folytathassa tanulmányait. Minden tanév végéig megtörténik a tanulók nyári kötelező gyakorlati időre vonatkozó munkabeosztása. Ha a tanulók előzetesen jelzik akadályoztatásukat, indokolt esetben a gyakorlati beosztásoknál ezt a lehetőséghez képest figyelembe vesszük (pl. családi nyaralás stb.). Tanulóink önkéntes nyári gyakorlati munkát is végezhetnek a 10. évfolyam elvégzése után a gyakorlati képzőhelyekkel egyeztetve. Az elvégzett munkáért járó juttatás mértékét az önkéntes gyakorlat idejére a vonatkozó jogszabály szerint állapítjuk meg. A tanuló és a szülő észrevételt tehet a gyakorlati képzőhellyel kapcsolatosan az intézmény igazgatójánál és a képzőhely vezetőjénél előzetes időpont-egyeztetéssel. A gyakorlati képzőhelyekre vonatkozó házirend betartása minden tanuló számára kötelező. A tanulók irányítását, ellenőrzését a gyakorlati képzőhelyeken a munkahelyi oktatók végzik. A munkahelyi gyakorlati oktatók munkájának ellenőrzése, értékelése a gyakorlati képzőhely vezetőjének és felelőssége és feladata. A gyakorlati igazolt hiányzás mértéke az össz óraszám 20%-át nem haladhatja meg. Az igazolatlan hiányzások száma (elméleti és gyakorlati órák összesen) nem haladhatja meg a tanévben a 30 órát, mely automatikus kizárást von maga után a nem tanköteles tanulóknál. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. (Szakképzési tv. 24.§ (3) bek.) Ha a tanuló mulasztása a Sztv. 24.§ (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben
a szakképző iskola nevelőtestüete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára. (Szakképzési tv. 24.§ (4.) bek.) 4.2. Szakközépiskolai képzés
A szakmacsoport megnevezése
Képzési idő
Kereskedelem-marketing-üzleti adminisztráció szakmacsoport
4 év
Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport
4 év
4.3. Érettségire épülő OKJ szerinti képzések
A szakma megnevezése
OKJ- száma
Vendéglős Rész-szakképesítések: Vendéglős-étkezdés Vendéglős-vendéglátó eladó Logisztikai ügyintéző Rész-szakképesítések: Anyagbeszerző Áruterítő Veszélyesáru-ügyintéző
52 811 02 00 000000 52 811 02 00 000 101 52 811 02 00 000 102 54 345 02 0000 00 00 54 345 02 0100 31 01 54 345 02 0100 31 02 54 345 02 0100 52 01
Képzési idő 2 év
2 év
A képzés megszerzésének alapfeltétele Iskolai Eü. előképzettség alk. köv. é van
é
nincs
é = érettségi bizonyítvány A 13. évfolyamon kezdődő szakmai specializációra a 12. évfolyamot befejező, illetve érettségi vizsgát tett tanulók jelentkezhetnek. A tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. Egyéb esetekben igazgatói hatáskörben történik a döntés. A jelentkezési feltételekről, az induló képzésekről - a munkaerő-piaci és kliensi igények alapján - az iskolánk minden tanévben februárig dönt, és a következő tanévben induló szakokról júniusban tájékoztatót tesz közzé. A szakmai előképzésben részt vevő saját tanulóinknál a szakmai képzés időszaka csökkenthető a beszámított szakmai órák, megtett vizsgák alapján. (Szakmai orientációs és szakmai alapozó tárgyak). Túljelentkezés esetén saját tanulóinkat előnyben részesítjük szakmai előképzettségük alapján, az első beíratkozás időpontjáig.
Gyakorlati képzés a vendéglős tanulók számára A vendéglős tanulókra érvényesek azok a szabályok, amelyek a szakiskolai tanulókra. Egyéb szabályok: a vendéglős képzésben a vizsga feltétele az oktatási programban előírt követelmények teljesítése. Mindegyik képzés esetén, a tanulók jelenléti lapot vezetnek, amit műszak végén kötelesek igazoltatni. A tantárgyak jellegéből adódóan évközi osztályzatokat kapnak. Összefüggő, kötelező nyári gyakorlati munkát is vállalnak a tanulók, ami a következő évfolyamba lépés feltétele.
5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, MÓDOSÍTÁSA A pedagógiai program érvényességi ideje 2011. szeptember 1-jétől határozatlan időre szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programunkban megfogalmazott célok, feladatok megvalósulását nevelőtestületünk figyelemmel kíséri. A félévi és év végi nevelőtestületi értekezleteken minden munkaközösség értékeli a munkaközösségére vonatkozóan a PP-ben megfogalmazott célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: · az iskola igazgatója · a nevelőtestület bármely tagja · a munkaközösségek · iskolai szülői munkaközösség · az iskola fenntartója A Pedagógiai program nyilvánosságra hozatalának módja A PP egy-egy példánya az intézmény könyvtárában, a titkárságon és az igazgatóhelyettesi irodában, valamint az iskola honlapján kerül elhelyezésre a fenntartó jóváhagyása után. A PP kihirdetése az iskola irattárában és könyvtárában való elhelyezéssel történik meg. A munkaközösség-vezetők kötelesek a PP-t a kihirdetést követő 30 napon belül, a munkaterületükhöz tartozó dolgozókkal megismertetni. Új dolgozó felvétele esetén a PP ismertetése a munkaközösség-vezető, technikai dolgozó esetén az általános igazgatóhelyettes feladata.
6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI
1. sz. melléklet Helyi tanterv óratervei 2. sz. melléklet A kötelező és kötelezően választható érettségi tantárgyak témakörei közép- és emelt szinten 3. sz. melléklet A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Pedagógiai Programot a mellékleteivel együtt az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2011. augusztus hónap 30. napján elfogadta. Az elfogadás tényét az alábbiakban hitelesítők aláírásukkal tanúsítják.
……………………………… Deák Katalin igazgatóhelyettes
………………………………. Magyar András igazgató
.…………..………………… pedagógus
P. H.
A Pedagógiai Program diákságot érintő pontjaiban a diákönkormányzat a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt 2011. augusztus hónap 30. napján, melynek tényét a diákönkormányzat képviselője tanúsítja.
………………………………………………………. a diákönkormányzat képviselője A Pedagógiai Programmal kapcsolatban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola Iskolai Szülői Szervezete 2011. augusztus hónap 30. napján – a jogszabályban meghatározottak szerint – gyakorolta véleményezési jogkörét, melynek tényét az ISZSZ vezetője aláírásával tanúsítja.
……………………………………………………… Az Iskolai Szülői Szervezet képviselője **** A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola Pedagógiai Programját és mellékleteit az intézmény fenntartója 2011. …………... hó ….. napján ……….. sz. közgyűlési határozattal jóváhagyta.
……………………………………
P.H.
