PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ a közlekedéssel foglalkozó digitális tananyaghoz és a téma tanórai feldolgozásához

PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ a gyalogos, kerékpáros és segédmotoros kerékpáros közlekedés digitális tananyag használatához

Tartalom PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ............................................................................................... 1 A KÖZLEKEDÉS TANÍTÁSÁNAK LEHETSÉGES MÓDJA ÉS TERÜLETEI ........................................................ 3 A közlekedésre való nevelés célja ....................................................................................................... 3 Közbiztonsággal összefüggő célok ....................................................................................................... 3 Pedagógiai célok .................................................................................................................................. 4 Összefoglalva ....................................................................................................................................... 4 A DIGITÁLIS TANANYAG JELLEMZŐI ........................................................................................................ 5 Témafókuszok...................................................................................................................................... 5 A digitális tananyag célja ..................................................................................................................... 6 Jelen digitális tananyagok környezete, és tanításának, tanulásának módszerei ................................ 6 A TANANYAGGAL VALÓ FOGLALKOZÁS LEHETŐSÉGEI ISKOLAI KERETEK KÖZÖTT ................................. 7 A honlap bemutatása .......................................................................................................................... 7 A tananyaggal való foglalkozás lehetőségei a tanórán ....................................................................... 7 A közlekedési tartalmak kapcsolhatósága a Nemzeti alaptantervhez ................................................ 7 A tananyaggal való foglalkozás iskolai keretek között, tanórán kívül ................................................. 9 MÓDSZERTANI JAVASLATOK AZ EGYES TÉMAKÖRÖK ........................................................................... 10 TANÓRAI FELDOLGOZÁSÁHOZ .............................................................................................................. 10 A KÖZLEKEDÉSKULTÚRA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI.................................................................................... 10 Mire való a KRESZ? ........................................................................................................................... 10 A bizalmi elv ..................................................................................................................................... 11 Vészhelyzetek, balesetek ................................................................................................................. 12 Diszkóbalesetek ................................................................................................................................ 14 Közlekedés utasként......................................................................................................................... 16 Szabálytanulás .................................................................................................................................. 17 Közlekedés-illemtan ......................................................................................................................... 18 A sebesség ........................................................................................................................................ 20 Közlekedéstörténet .......................................................................................................................... 21 GYALOGOS KÖZLEKEDÉS ....................................................................................................................... 23 KERÉKPÁROS ÉS MOPEDES KÖZLEKEDÉS .............................................................................................. 25 ÖSSZEFOGLALVA.................................................................................................................................... 27 2


A KÖZLEKEDÉS TANÍTÁSÁNAK LEHETSÉGES MÓDJA ÉS TERÜLETEI A közlekedés tanítása – mint a baleset-megelőzés egyik lehetséges módja – hosszú évek óta szerepel a Nemzeti alaptantervben. A 2012-ben megjelent és módosított NAT-ban különösen hangsúlyos szerepet kap. Ugyanakkor úgy gondoljuk, a pedagógusoknak nagyon kevés tartalmi és módszertani segítség áll a rendelkezésére ahhoz, hogy ezzel – az igazán sok céllal felhasználható – tudásterülettel érdemben foglalkozzanak.

A közlekedésre való nevelés célja A közlekedés a napi rutinnak az a része, amiről kisgyerekkortól valamennyiünknek saját tapasztalatai vannak. Így a területtel kapcsolatos ismeret- és képességfejlesztés egy létező tudásbázisra alapozható. Tanulás-lélektani szempontból ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben figyelembe vesszük a gyerekek életkorát és földrajzi-szociokulturális helyzetét, egy sokfunkciós, stabil, a viselkedést, szemléletet, attitűdöt is befolyásoló kompetenciaegyüttes építhető ki.

Közbiztonsággal összefüggő célok A balesetmentes közlekedés érdekében a közlekedési szabályok és a szabályértéshez szükséges ismeretelemek (közúti jelzések, KRESZ-táblák jelentése) elsajátítása. A balesetmentes közlekedés érdekében a gyalogos, tömegközlekedésen való és járművezetőként történő viselkedéssel kapcsolatos normák elsajátítása. A norma-, jogszabályszegés – egészségre, környezetre, büntetőjogi felelősségre – való következményeinek megismerése és megértése.

3


Pedagógiai célok A közlekedés az emberi együttműködés egyik legfőbb, mindenki számára megtapasztalt terepe. Jól demonstrálhatók a szabály-, illetve normaszegő magatartás következményei, nevezetesen, hogy együttműködés – szabályok, valamint a szabályok betartása híján – „megáll az élet” – konkrétan és átvitt értelemben egyaránt. Mi lenne, ha mindenki tetszés szerint viselkedne egy forgalmi csomópontban, vagy ott állna meg, ahol éppen eszébe jut, vagy éppen ittasan ülne a volán mögé. Mennyi baleset, forgalmi dugó alakulna ki, teljes bénuláshoz, helyváltoztatási képtelenséghez is vezethetne. Ezzel indirekt módon beláttatható a gyerekekkel, miért elengedhetetlenek a működésünket megszabó keretek. Ahhoz, hogy együttműködjünk – a szabályok betartásán túl – egyéb emberi, attitűdbeli tulajdonságokkal, képességekkel is rendelkezni kell. Ilyenek például a figyelem, a figyelemmegosztás, a szociális észlelés, az empátia. A közlekedés során fel kell mérni, prognosztizálni a bekövetkező, lehetségesen bekövetkező történéseket is. Hasonlóan, ahogy a mindennapi élethelyzetekben. Aki nem képes egy kommunikációs helyzetben szereppartnere viselkedéséből megfelelő következtetéseket levonni, az rossz döntéseket hoz az élet más területén is. Vagy aki nem képes prognosztizálni, hogy saját viselkedésének milyenek lehetnek a következményei, az gyakran válik a körülmények áldozatává. A közlekedésnek a fentieken túl számos olyan vonatkozása van, ami tapasztalati forrásként felhasználható, és demonstrációs céllal alkalmazható a közműveltségi, tantárgyi területeken. Ilyenek például: a fizikában a mozgás, a sebesség, az erő; kémiában-környezetvédelemben az emissziós kérdések; történelemben a technikatörténeti vonatkozások; testnevelés órán a mozgásfajták kipróbálása; és sorolhatnánk.

Összefoglalva A balesetmentes közlekedés tanításának legfontosabb közlekedésbiztonsági és pedagógiai céljai az alábbi ismeretek megtanítása és képességek fejlesztése: 4


Ismeretek 1. 2. 3. 4. 5.

Közlekedési táblák és közúti jelzések jelentése Közlekedési szabályok A szabályszegés következményei Viselkedési szabályok a közlekedésben A közlekedéssel kapcsolatos dokumentumok értelmezése: jogosítvány, forgalmi engedély stb. 6. A közlekedéssel kapcsolatos információk megkeresése: menetrendek, internetes útvonaltervezés stb.

Készségek, képességek, kompetenciák 1. Alkalmazkodás 2. Empátia, decentrálás, nézőpontváltás 3. Norma, illetve szabálykövetés 4. Figyelem, figyelemmegosztás 5. Helyzetészlelés 6. Adatokból következmények prognosztizálása 7. Ok-okozati összefüggések feltárása 8. Mozgáskoordináció 9. Térlátás

A DIGITÁLIS TANANYAG JELLEMZŐI Témafókuszok 1. Tananyagunk témakörei 5–8. évfolyamig a) Gyalogos közlekedés b) Kerékpáros közlekedés c) Utasként való közlekedés gépkocsiban 2. Tananyagunk témakörei 9–12. évfolyamig a) Gyalogos közlekedés b) Kerékpáros közlekedés c) Segédmotoros kerékpáros közlekedés d) Utasként való közlekedés gépkocsiban 5


A digitális tananyag célja Jelen digitális tananyagok elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet, illetve kedvet csináljon a biztonságos közlekedéssel való foglalkozásra; a tanárok számára ötleteket, feladatmuníciót és módszertani javaslatokat adjon a téma tanításához; a fent említett témakörök legfontosabb tudnivalóit megjelenítse; a közlekedéssel való foglalkozás általános céljainak elérését – a lehetőségeken belül – segítse. Jelen digitális tananyagok környezete, és tanításának, tanulásának módszerei Tananyagunkat két életkorhoz közeli, parodisztikusan megjelenített történetbe ágyaztuk. Az egyik a Piroska és a farkas, amit a kiskamaszokhoz próbáltunk meg grafikában és tartalomban közel hozni. Nem mesei, hanem vicces megjelenéssel. Kicsit kikacsintva rájuk: „Ti már nagyon vagytok, értitek, ez mitől mulatságos.” , a középiskolás korosztály számára a közlekedési ismereteket egy – a Rómeó és Júliára utaló – „szerelmes” történetbe illesztettük. A fentiekre − tanulás-lélektani okokból volt szükség, hiszen az ismeretek, tapasztalatuk, ha a megszokottól eltérő környezetben jelennek meg, jobban rögzülnek; − ennek a korosztálynak a digitális megoldások és a humor motiválóbbak, mintha ezt a – meglehetősen szikár témát – jogszabályi hivatkozásokkal és a vizsgán megszokott tesztekkel dolgozzuk fel; − s végül, de nem utolsó sorban azt gondoljuk, hogy a komoly tartalmak és a szórakoztató, játékos megközelítés erősíti egymást, nem okvetlenül komoly, ami unalmas, és fordítva. Az 5–8. évfolyamos tanulóknak szánt tartalmak valamivel szűkebbek a középiskolásoknak készülteknél. A legfontosabb különbség, hogy a középiskolás tananyagban szerepelnek a segédmotoros kerékpárral kapcsolatos tudnivalók, hiszen ennek a korosztálynak a számára elérhető már az ’A1’, ’AK’ és ’M’ kategóriás jogosítvány megszerzése is.

6


A TANANYAGGAL VALÓ FOGLALKOZÁS LEHETŐSÉGEI ISKOLAI KERETEK KÖZÖTT A honlap bemutatása A honlapon elkülönülnek a tanároknak és a tanulóknak szánt anyagok. A tanári tartalmakban szerepelnek a módszertani javaslatok is. Mindkét célcsoport hozzáfér a témát részletesebben kibontó háttérinformációkhoz, illetve azokhoz a játékokhoz, amit kedvcsinálónak, illetve gyakorlóterepnek szántunk.

A tananyaggal való foglalkozás lehetőségei a tanórán A tanulók a digitális közlekedés tananyag feladataival tanórai keretben is foglalkozhatnak. Kívánatos, hogy valamennyi gyerek rendelkezzen az önálló munkához szükséges feltételekkel. A közlekedési ismeretek tanórai megoldása lehetséges valamelyik szaktárgyi, vagy osztályfőnöki órán. A teljes tananyag elvégzéséhez jellemzően 2x 45 perc szükséges, tehát érdemes így tervezni. Amennyiben a tananyag-feldolgozást a gyerekek otthon végzik, úgy annak eredményei, elemei részben használhatóak a szaktárgyi órákon, részben az alábbi témakörökhöz demonstrációs céllal beemelhetők, és például interaktív táblán levetíthetők.

A közlekedési tartalmak kapcsolhatósága a Nemzeti alaptantervhez Témafókuszok

Közlekedéselmélet A gyalogos közlekedés A KRESZ-táblák és közlekedési lámpák Közlekedés kerékpárral Közlekedés autóval utasként Közlekedés segédmotoros kerékpárral (Csak 9–12. évfolyamosoknak) 2. Baleset-megelőzés: gyermekbalesetek (A közlekedés-illemtannal, illetve a 1. a) b) c) d) e)

NAT fejlesztési területek, nevelési célok

1. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 2. Állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés 3. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 4. A testi és lelki egészségre nevelés 5. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 6. Fenntarthatóság, 7


közlekedéstörténettel való foglalkozás is lehetséges, építve a háttéranyagokra.)

A NAT közismereti tartalmaihoz illeszkedő ismeret- és képességfejlesztési fókuszok, tevékenységek

környezettudatosság 7. Az erkölcsi nevelés 8. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése NAT kulcskompetencia, műveltségi terület

1. Szókincsfejlesztés A közút részei: járda, járdasziget, úttest, garázsbejáró, vasúti átjáró 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Szövegtípusok használata Információkérés és -adás Útbaigazítás Útvonal leírása Véleménymondás Panasztétel Cselekvésleíró szövegtípusok értelmezése: pl. jegyautomatából menetjegyvásárlás 9. Papír alapú és elektronikus segédeszközök használata: 10. Idegen szavak szótára 11. Helyesírási szótár

Anyanyelvi kommunikáció Magyar nyelv és irodalom

1. Tájékozódás a síkban, térben és időben a) Tájékozódás az iskola környékén b) Gyorsabb-lassabb járművek 2. Becslés és mérés a) Járművek sebessége, az utazás időtartama b) Távolság és idő: gyalogosan, autóval, repülővel, tömegközlekedéssel

Matematikai kompetencia Ember és természet Matematika

1. Internethasználat a) Multimédiás alkalmazások használata

Digitális kompetencia Informatika 8


1. Az emberi együttélés normái és a közlekedés a) Szabálytudat, szabályalkalmazás b) Együttműködés c) Konfliktuskezelés d) Normaismeret, normaszegés és következményei

Szociális és állampolgári kompetencia Ember és társadalom Anyanyelvi kommunikáció Magyar nyelv és irodalom

A tananyaggal való foglalkozás iskolai keretek között, tanórán kívül A balesetmentes közeledéssel való foglalkozás számtalan lehetőséget ad arra, hogy például egy szakkör vagy kirándulás programjába beépítsük. Előzményként szolgálhat a tanórai feldolgozás éppen úgy, mint az otthoni. Gyerekcsoporttól és életkortól függően választhatjuk meg a nevelési célt. Minden esetben érdemes a közlekedésnek, mint az emberi együttműködésnek a tágabb horizontját is szemügyre venni. Mivel a gyerekek gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek ezeken a területeken célszerű ezekre építeni. A motivációt növelhetik a játékos formában megvalósított projektek, versenyek.

9


MÓDSZERTANI JAVASLATOK AZ EGYES TÉMAKÖRÖK TANÓRAI FELDOLGOZÁSÁHOZ Javaslatainknál, feladatötleteinknél nem jelöltük meg az ajánlott életkort, a szükséges előzetes ismereteket és tapasztalatokat. Természetesnek vesszük, hogy pedagógus kollégáink megfelelően adaptálják ezeket a maguk hely- és gyermekismeretének, szaktudásának birtokában.

A KÖZLEKEDÉSKULTÚRA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI MIRE VALÓ A KRESZ?

Cél, hogy a gyerekek saját élményként szembesüljenek azzal, hogy szabályok nélkül nincs emberi együttműködés. A közlekedési szabályok és a viselkedési normák is a zavartalan együttélést szolgálják. Megszegésük különböző mértékű és súlyosságú következményekkel jár, akár emberi életekbe is kerülhet. Az alábbi feladatötletekhez hasonlóakkal érdemes kísérletezni. Fontos, hogy egy-egy gyakorlatot követően a gyerekek számoljanak be érzéseikről, tapasztalataikról. Konklúzióként ők fogalmazzák meg, miért szükségesek a szabályok és az udvarias viselkedés.

Javasolt kiegészítő feladatok

1. A tanulók felállnak, és először lassan, majd egyre gyorsabban jönnek-mennek a teremben kedvük szerinti irányokban. Nyilván számos „ütközés” lesz. A feladat után tegyük fel a „Mi lenne, ha…?” típusú kérdéseket. Pl. Mi lenne, ha a közutakon az autók tetszés szerint közlekednének? 2. Gyűjtsenek a gyerekek olyan helyzeteket, amikor a helyismeret, a szabályok hiánya vagy ismeretlensége miatt éltek meg kellemetlen eseményeket. Például egy versenyen, egy hivatalban vagy idegen városban nem ismerték ki magukat.

10


3. Játsszunk! A játék lényege, hogy az arra vállalkozónak ki kell találni a szabályt, és annak megfelelően kell viselkednie. Egy önként jelentkező menjen ki a teremből, a többiek pedig alkossanak 4 fős kis csoportokat. Minden csoport beszéljen meg egy közös szabályt. Például, hogy minden főnév kimondásakor fel kell állnia a tagoknak. Az önként vállalkozó végigjárja a csoportokat, és a helyi szabályoknak megfelelően kell viselkednie. A feladat végén beszéljük meg, milyen érzés volt bekerülni egy olyan helyzetbe, amelyben nem ismerik az elvárt viselkedést.

A BIZALMI ELV

A bizalmi elv azt jelenti, hogy feltételezzük, hogy a KRESZ-szabályokat minden közlekedő betartja. Mit jelent ez a gyakorlatban? A cél, hogy a tanulók felismerjék, hogy életünket is a bizalmi elv alapján éljük. Bízunk abban, hogy igazat mond a postás, amikor közli, hogy nem dobott be levelet, hogy az üzletben tényleg annyit kell fizetnünk, amennyit a pénztárgép mutat, hogy a villamos tényleg menetrend szerint közlekedik, hogy nem csap be a barátunk, ha azt állítja, hogy segít, és ha kölcsönkérnek tőlünk pénzt, azt visszakapjuk. Ugyanakkor az is tény, hogy vannak esetek, amikor – szándékosan vagy figyelmetlenségből – nem úgy végződnek a dolgok, ahogy reméltük. Ezért nem árt az óvatosság.

Javasolt kiegészítő feladatok 1. Gyűjtsenek a gyerekek olyan helyzeteket, és számoljanak be róluk, amikor − bizalmukkal visszaéltek, − csalódtak valakiben, − bennük csalódtak, és ezt szégyellték, − csalódást okoztak nekik, vagy ők másoknak feledékenységből, figyelmetlenségből! Beszéljenek az érzéseikről! Milyen érzés volt a csalódás? 2. Rendeződjenek a tanulók 4-5 fős kis csoportokba, és a csoportok mutassanak be helyzeteket, amikor a bizalmi elv nem működik, azaz minden egyes eseményt ellenőriznek! Mi történik? Milyen következményekkel számolhatnak?

11


Próbáljuk meg a beszélgetés konklúziójaként megfogalmaztatni a gyerekekkel, hogy bizalom nélkül nincs működőképesség. Ez igaz az élet minden területére, így a közlekedésre is. Azonban számolni kell azzal, hogy vannak emberek, akik szándékosan vagy figyelmetlenségből szabályt szegnek. Gyakran mi, magunk is. Ennek a közutakon súlyos következményei lehetnek. A közlekedésben, a szabályszegés következménye, hogy mindenki kárt szenved. Többnyire az is, aki a bajt okozta, és az is, aki vétlen. Ezért a bizalom mellett nem árt az óvatosság. Mi van, ha valaki nem veszi észre a „jobbkezes” utcát? Mi van, ha kanyarodáskor figyelmetlenül hajt rá a gyalogátkelőhelyre? Mi van, ha a kerékpárosnak elvonja a figyelmét valami? Mi van, ha megcsúszik? Hogy lehet óvatos az ember? Hogy lehet megtalálni az egyensúlyt a bizalom és az óvatosság között? Nyilván recept nincs, de érdemes a gyerekek figyelmét felhívni ezekre a helyzetekre, és beszélgetni velük tapasztalataikról, a közlekedők felelősségéről.

VÉSZHELYZETEK, BALESETEK Nem csak a közlekedésben, hanem az élet minden területén találkozunk vészhelyzetekkel. Mindenekelőtt – közösen a diákokkal – kíséreljük meg definiálni a fogalmat. Tehát, mi a vészhelyzet? Olyan – nem tervezett – helyzet, amelyben valakiknek vagy valamiknek az épsége súlyos veszélybe kerül. A közlekedési vészhelyzet jellemzője, hogy megfelelő szabályok betartásával jelentős mértékben megelőzhető, illetve a szabályok be nem tartása esetén előre megjósolható. A vészhelyzet téma számos pedagógiai lehetőséget tartogat, érdemes kihasználni. A vészhelyzetek típusa az életkor előrehaladtával sokasodik, végzetes kimenetelük esélye nő. Így fókuszáljunk azokra a vészhelyzetekre, amelyek jellemzően érintik az adott korosztályt. A téma feldolgozását érdemes összekötni az elsősegélynyújtás témakörével. Különösen hasznos, ha az iskolában van ilyen tanfolyam. A baleset témaköre szorosan kapcsolódik a bizalmi elvnél elmondottakhoz is. A megbeszélésnél helyezzük a hangsúlyt a kockázatvállalás következményeire, illetve a megelőzés lehetőségeire. Tárjuk fel, hogy kinek volt már balesete? Pl. esés, borulás, kéz- és lábtörés. Meséljék el részletesen a baleset körülményeit! Nevezzék meg, ki volt a balesetért felelős! Pl. „A lakók nem takarították el a havat a kapu előtt. Telefonáltam, nem vettem észre, hogy jeges az út.” A felelősség kérésénél külön érdemes elidőzni, hiszen ez gyakran nem egyértelmű. Egy-egy eseménynek legtöbbször nem csak egy felelőse van. 12


Javasolt kiegészítő feladatok 1. A gyerekek rendeződjenek 4-5 fős kis csoportokba! Minden csoport kap egy-egy balesetleírást. Még jobb, ha otthoni feladatként maguk a gyerekek gyűjtenek ilyeneket az újságokból, vagy az internetről. A csoporton belüli szerepek lehetnek: „helyszínelők”, „rendőrök”, „jogászok”. Meg kell állapítani, ki volt felelős, ki volt a károsult, mik voltak a baleset okai stb. 2. A feladat egyik lehetséges változata, hogy az egyik csoport a személyi sérülésekkel, a másik pedig a vagyoni kárral foglalkozik. Nézzenek utána a tanulók a biztosítók honlapján, az autóárak alapján, mekkora lehet, mondjuk egy koccanásnál a vagyoni kár. Ki fizet, kinek, ez mitől függ? 3. A tanulók csinálhatnak figyelemfelhívó posztereket a baleset-megelőzéshez. Biztassuk őket arra, hogy a poszterek legyenek minél szokatlanabbak, ne éljenek a megszokott klisékkel! Rendezhetünk a plakátokból kiállítást, akár projektszerűen is megvalósíthatjuk a feladatot. 4. Az utasként való közlekedés témakörébe feltétlenül ejtsünk szót a tömegközlekedésen való utazásról és viselkedésről! Ezek részben a baleset megelőzését, részben az ezen túlmutató udvarias magatartás elsajátítását és gyakorlását szolgálják. Alakítsanak 4 fős kis csoportokat a diákok, majd gyűjtsék össze tapasztalataikat, véleményüket a következőkről: a) Miért kell kapaszkodni a járműveken? Milyen balesetek előidézője lehet egy hirtelen fékezéskor, ha nem kapaszkodunk? b) Miért engedjük előre a kismamákat, időseket, fogyatékkal élőket? Hogyan segítsünk a le és felszállásnál, valamint az utazás során? c) Miért kell átadni a helyet a kisgyerekeseknek, terheseknek, időseknek, egyéb rászorulóknak? Miért fokozottan veszélyeztetettek ők? d) Mit tegyünk, ha a tömegközlekedési eszközön valaki rosszul lesz? e) Mit tegyünk, ha a tömegközlekedési eszközön valaki agresszívan viselkedik? Játsszunk szerepjátékokat, szimulált konfliktushelyzeteket! A helyzetgyakorlatokat közösen beszéljük meg nagy csoportban! 5. A közúti balesetek és a balesetek körüli teendők, a kötelességek és a segítség lehetőségei inkább a 9–12. évfolyamos korosztály kompetenciáihoz közeliek, de beszélhetünk ezekről, elsősorban a segélyhívásról, a segélyhívás módjáról, a 13


szükséges információadásról, a kisebbekkel is. Fontos a pedagógiai lehetőségek kiaknázása. Szó eshet lelkiismereti kérdésekről éppúgy, mint a jó szándékból elkövetett hibákról. 6. A közúti balesetek kapcsán külön foglalkozást lehet szentelni az asszertív kommunikációnak. Itt a – jó értelemben vett – érdekérvényesítésről szóljunk. Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket érdemes megvitatni, vagy helyzetgyakorlatokként eljátszani: a) Ha észrevesszük a balesetet, milyen információkat adjunk telefonban a mentőknek vagy a rendőrségnek: − A baleset helyszíne − A baleset sérültjei − A baleset típusa − A hívó kiléte b) Ha segítséget kérünk járókelőtől, gépkocsiban ülőktől, milyen módon lehet elérni, hogy együttműködőek legyenek? c) Mit kérdezzünk a sérültektől, mire figyelmeztessük őket?

Elvárt eredmények A gyerekek képesek lesznek − indokolni, hogy a közlekedésben miért fontos a normatartó (udvarias) viselkedés, − mit kell tenni baleset észlelésekor, − miről és hogyan kell informálni a baleset sérültjeit, lehetséges segítőket, − miről és hogyan kell információt adni telefonon a mentőknek, rendőrségnek stb. DISZKÓBALESETEK A „diszkóbalesetek” összefoglaló cím alatt mindazokat az ifjúságot érintő balesetfajtákat tartják számon, amelyek összefüggenek a szórakozásból hazatérők állapotával, elsősorban az alkohollal és a droggal. A témakör feldolgozása a 9–12. évfolyamos tanulók számára legalább 2–4 órában ajánlott. Az elektronikus tananyagban ismertetjük a riasztó statisztikákat. Ez jó alapot szolgáltat a beszélgetés elindításához. 14


Javasolt kiegészítő feladatok 1. A ráhangoláskor a megszokott módon beszélgessünk arról, kinek, milyen tapasztalatai voltak a témában! A téma bizalmas, az alábbi kérdéskörök szerint érdemes feldolgozni. − Ki ült már be szer hatása alatt autóba, vagy − ült motorra, illetve − hallott-e ilyen esetről, vagy − ki ült be utasként egy olyan vezető mellé, aki nem volt ura a helyzetnek? Itt a fő cél, hogy rádöbbentsük a diákokat, az életükkel, illetve a testi épségükkel „játszanak”. A pillanatnyi elismertségért óriásit kockáztatnak. 2. Érdemes a statisztikák tükrében beszélni arról, hogy melyik szer, milyen tudatmódosító hatással bír, és az hogy befolyásolja a vezetést elsősorban az alábbi helyzetekben és állapotokban: − szembejövő fények − úttartás, kanyarodás − helyzetfelmérés − kockázatvállalás − Stb. 3. Kommunikációs, konfliktuskezelő gyakorlatok a) Idézzen fel mindenki egy olyan helyzetet, amiben rávették valamire, amit nem lett volna kedve amúgy megcsinálni! Ha van valakinek konkrét élménye, mesélje el, és a többiek adjanak tanácsokat, mondjanak véleményt, hogy lehetett volna jól kijönni a helyzetből! Törekedjünk arra, hogy a helyzetet minél pontosabban ismertesse a „problématulajdonos”. Ehhez segítségképpen tegyünk fel kéréseket: − Miért érezted úgy, hogy megszégyenülsz, ha nem teszed meg, amire kérnek? − Mit éreztél? − Mit mondtál volna szíved szerint? − Mi lett volna, ha tényleg ezt mondod? − Mi történt volna másnap? − Stb. 15


b) Közösen találjunk ki egy olyan „diszkós” helyzetet, ami hiteles. A szereplők jelentkezzenek önként. Legyen a vezető, aki ivott, a többiek, akik nem törődnek ezzel, és beülnek mellé. Nem jár már a busz! Majd vetítsük előre a lehetséges kimenetelt. Játsszák el a gyerekek, és elemezzük a lehetőségeket, a lehetséges érveket, stb.! Beszélgessünk arról, mit jelent az érdekérvényesítő (asszertív) kommunikáció! Hogy lehetünk érdekérvényesítők, miközben figyelembe vesszük mások érdekeit is. Tehát nem mások kárára, de adott esetben más vélemények ellenében érvelünk. Hogy vállaljuk érzelmeinket, álláspontunkat anélkül, hogy megalázva éreznénk magunkat?

Elvárt eredmények 1. A gyerekek képesek megindokolni, miért veszélyes tudatmódosító szerekkel volánhoz ülni. 2. Képesek érveket megfogalmazni egy szimulált konfliktusban, miért veszélyes utasként beülni egy tudatmódosító szer hatása alatt álló vezető mellé.

KÖZLEKEDÉS UTASKÉNT

Az elektronikus tananyagban az utasként való közlekedés az autós közlekedésre korlátozódik. Itt is a téma megközelítése a fontos, hiszen vannak az autózásban napi rutinnal rendelkező gyerekek, és vannak, akik csak időnként, vagy soha nem ülnek autóban. Hogy mire való a gyerekülés, mi történik egy koccanáskor, ha nem köti be valaki a biztonsági övet, illetve, hogy a szabályok megszegése milyen büntetést von maga után, erről érdemes beszélgetéseket kezdeményezni, és demonstrációkat megnézni. A ráhangolásnál –, mint minden esetben – itt is a saját élmények a mérvadók, így indítsuk a beszélgetést, később a gyerekek tapasztalataira tudunk építkezni, visszautalni Javasolt kiegészítő feladatok 1. Az interaktív táblán vagy egyéb vetítőfelületen nézzünk meg közösen a gyerekekkel olyan – ingyenesen, pl. a YouTube-ról letölthető – baleset-megelőzést szolgáló, demonstrációs célú filmeket, amelyek a biztonsági öv, a gyerekülés funkcióját

16


mutatják be, illetve az utasok viselkedéséből adódó vészhelyzeteket! A látottakat 4 fős kooperatív kis csoportban érdemes feldolgozni, és nagy csoportban összegezni. 2. Gyűjtsenek a gyerekek az utasok magatartása – pl. hangos zene, veszekedés, vagy egyéb – elvonhatja a vezető figyelmét, és ezzel veszélybe sodorhatja a kocsiban ülőket!

Elvárt eredmények A tanulók képesek lesznek felsorolni és indokolni a veszélyeztető utasmagatartás fajtáit.

SZABÁLYTANULÁS A KRESZ-táblák, illetve a szabályok megtanulását, ismeretük bevésését játékos módszerekkel végezzük! Készíthetünk memóriakártyákat vagy társasjátékot is. Javasolt kiegészítő feladatok 1. A gyerekek alkossanak 4-5 fős kis csoportokat. A szabályok feldolgozását bármelyik kooperatív technikával végezhetjük. A legjobb, ha minden csoport egy szabálytípust kap. Pl. a sebességre, a kanyarodásra, az elsőbbségre stb.-re vonatkozó szabálycsoportokat. Ezeket úgy dolgozzák fel, hogy a lehető legkönnyebben megtaníthatók legyenek a többiek számára! Készíthetnek posztert, eljátszhatnak közlekedési helyzetet, versbe szedhetik őket stb. 2. Szinte valamennyi szabálytanulási feladat alkalmas egy kis versenyzésre is. Projektorral diasort vetítünk a KRESZ-táblákról. Egy-egy dia 10 másodpercig lesz látható, és a felvillanó KRESZ-tábla képe alapján kell megállapítani (leírni) a tábla jelentését. Ehhez készíthetünk adatlapot, totót stb. Az nyer, aki a legtöbb tábla jelentését tudta. A feladat megoldható egyénileg és csoportban egyaránt.

Elvárt eredmények 1. A tanulók képesek lesznek a KRESZ-táblák értelmezésére. 2. A tanulók képesek lesznek azoknak a szabályoknak az ismertetésére és közlekedési szituációban való magyarázatára, amelyekkel a játék keretében foglalkoztak. 17


KÖZLEKEDÉS-ILLEMTAN A témát érdemes külön is, és az egyes nagyobb témakörökhöz illesztve is, feldolgozni. A közlekedéskultúrával való foglalkozás igen sokrétű pedagógiai lehetősége közül az illemtan rész ismét túlmutat a konkrét témán. Hiszen az illemtan íratlan szabályainak is megvan a maga szerepe a mindennapokban. Ilyen a gyengék segítése, a saját érdekek érvényesítése anélkül, hogy másokét csorbítanánk, és sorolhatnánk. Jó alkalom ez a decentrálás, a nézőpontváltás, az empátia fejlesztésére is. Néhány illemszabály az utcán és a tömegközlekedési eszközökön a) Csoportban közlekedve nem jó, ha zavarjuk a járókelőket, a járdán párban, legfeljebb hárman egymás mellett érdemes menni, hogy mások is elférjenek. b) Nem szabad tolakodni, félrelökni másokat. c) Előre kell engedni azokat, akik előbb érkeztek. d) Előre kell engedni mindazokat, akik rászorulnak: idősebbeket, terhes anyákat és kis gyermekeseket, segíteni kell a sérülteket. e) Az ülőhelyet ugyancsak illik felajánlani azoknak, akik rászorulnak, nehezen állnak a mozgó járművön. Ők könnyebben elesnek egy hirtelen fékezésnél. Nem csak magukat, hanem másokat is veszélyeztetnek. a) Minden kedves és udvarias gesztust illik megköszönni, mert nekünk is jól esik, ha visszajelzik figyelmes magatartásunkat. b) Ha előbbre szeretnénk jutni a tömegközlekedési eszközön, kérjünk elnézést, kérdezzük meg az előttünk állótól pl., hogy leszáll-e. c) Sem az utcán, sem a közlekedési eszközön nem illik enni, szemetelni, hangosan zenét hallgatni, vagy hangosan telefonálni. d) Tüsszentésnél, köhögésnél zsebkendőt tartsunk a szánk elé! Ellenkező esetben megfertőzünk másokat, különösen, ha utána megfogjuk a kapaszkodót. e) Mások könyvébe, újságjába stb. nem illik beleolvasni. f) Igyekezzünk úgy ülni, hogy ne akadályozzunk másokat keresztbe tett lábunkkal, táskánkkal! g) Csomagunkkal ne foglaljunk le ülést! h) Vonatra való felszállásnál illik a fülkében levő utasokat üdvözölni. i) Ablakot csak a többi utas beleegyezésével illik kinyitni. j) Ne hangoskodjunk! k) Ne tegyünk megjegyzéseket utastársainkra!

18


Javasolt kiegészítő feladatok 1. Ha nem tartjuk be a baleset-megelőzés és az illem szabályait, veszélyeztethetünk másokat is. Keressünk példákat! 2. Gyűjtessünk a gyerekekkel illemszabályokat! Pl. Mikor kell kikapcsolni a mobiltelefont? Hogyan terítsünk? Mit vegyünk fel ünnepi alkalmakra? Ki kezdeményezze a tegezést? 3. Készítsenek a tanulók posztereket régi, manapság már elfelejtett vagy nem érvényes illemszabályokból. Lehet ez kisebb projekt, vagy egyéni otthoni kutatómunka. 4. Vegyük sorra a közlekedés résztvevőit, és vizsgáljuk meg, hogy az egyes illemszabályok milyen módon segíthetik őket a közlekedésben! 5. Játsszunk szerepjátékot! „Szálljon fel” a tömegközlekedési eszközre babakocsival, kerekes székkel valaki. Legyenek idős ember és kis gyerekkel utazó utas szerepek. Kiki a saját szemszögéből ismertesse a nehézségeket. Innen vezessük le az illemszabályokat. Miért kell átadni a helyet? Miért kell lesegíteni valakit a járműről? Stb. 6. Vegyük sorra a következő közlekedési helyzeteket és a hozzájuk kapcsolódó illemszabályokat, esetleg hozhatunk példákat külföldi országok gyakorlatából! 7. Hogyan illik görkorcsolyával vagy gördeszkával közlekedni? 8. Mire illik vigyázni nagyméretű tárgy cipelésekor? 9. Ne felejtsük el, az illemszabályok nem csak a baleset-megelőzést szolgálják, hanem a figyelmesség kifejezését és azt is, hogy ne zavarjunk másokat.

19


A SEBESSÉG A sebesség az egyik legfőbb veszélyforrás. Akár járművezetőként, akár gyalogosként fontos, hogy tisztában legyünk vele. Gyalogosként egy autó gyors közeledésének észlelése, a sebesség megbecsülése megelőzheti a balesetet. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy a lassításhoz, illetve a fékezéshez idő kell. Hogy mennyi, azt már a felső tagozatosok tanulmányaihoz kapcsolódva is demonstrálhatjuk.

Javasolt kiegészítő feladatok 1. Elevenítsük fel a fizikában tanultakat! Hogy kell kiszámítani a sebességet? Ehhez segítséget is kaphatnak a tanulók az internetről. 2. Érdemes a sebesség mértékegységeit is megbeszélni. Keressék meg a tanulók, hogy pl. a hajók sebességét milyen mértékegységgel határozzuk meg! 3. Adjunk a sebességgel kapcsolatos feladatokat! Például: Ha az iskolába autóval fél óra alatt érsz be, mekkora az autó sebessége? Mekkora sebességgel kell haladni, hogy 10 perc alatt elérj a …? 4. Jelöljünk ki egy hosszabb útszakaszt! Ez lehet pl. egy tervezett osztálykirándulás. Keressenek az interneten útvonaltervezőt! Állapítsák meg, hogy mennyi idő kell ugyanannak az útnak a megtételére, különböző közlekedési eszközökön! 5. A gyerekek versenyezhetnek. Mérhetik egymás gyalogos vagy futás közbeni sebességét. Ki a leggyorsabb? 6. Tanulmányozzák, hogy az iskola környékén milyen sebességkorlátozó táblák vannak! Próbálják megindokolni, vajon miért helyezték ki azokat az adott kereszteződésben! 7. Mérjék meg a saját sebességüket az egyes útszakaszokon az iskoláig! Mennyi az a legrövidebb idő, amíg beérnek, és mikor tart a legtovább? 8. Mérjék meg több napon keresztül az iskolába megtett út idejét! Számoljanak átlagsebességet!

20


9. Találjanak ki a gyerekek olyan közlekedési helyzeteket, amelyekben a sebességnek döntő szerepe van! 10. Értelmezzük a feliratokat! Pl. Miért van kiírva egy vasúti átjáróba a következő felirat: „Ezen a ponton a vonat 120 km/h sebességgel halad keresztül. Akkor is, ha Ön a sínen tartózkodik.” 11. Adjunk otthoni kutatómunkát! a) Milyen sebessége lehetett a: léghajónak, lóvasútnak, gőzmozdonynak stb. b) Melyik a világ leggyorsabb vasútja? c) Hány km/h-val megy egy utasszállító repülőgép? d) Milyen büntetési tételeket tartalmaz a jogszabály a sebességhatár túllépésekor? 12. Beszélgessünk arról, hogy a sebesség megválasztását még mi befolyásolhatja! (Útviszonyok, látási viszonyok, időjárás stb.)

Elvárt eredmények 1. 2. 3. 4.

A gyerekek képesek megindokolni a sebesség megválasztásának jelentőségét. Képesek adott jármű megfelelő adatai alapján a sebesség kiszámítására. Képesek az internetes útvonaltervező használatára. Képesek elmondani, hogy a gyorshajtás miért veszélyes.

KÖZLEKEDÉSTÖRTÉNET A közlekedéstörténet több okból izgalmas téma. Egyfelől valamennyi közlekedési tartalomhoz és több tantárgyhoz kapcsolható. Érinti a közlekedéskultúra minden szegmensét az illemtől a szabályokig, a sebességtől a lehetséges balesetekig. A közlekedéstörténet tipikusan az a témakör, amelynek egyes témái projekt módszerrel feldolgozhatók. A gyerekeket osszuk 4-5 fős kis csoportokba, majd válasszanak témát, amit a közlekedéstörténetből feldolgoznak. A produktum lehet előadás, kiállítás, makett, idegenvezetés a Közlekedési Múzeumban stb.

Az alábbiakban néhány témaötletet adunk: 1. A metró története 21


2. Utazás a Föld körül 3. A közlekedéstörténet nagy feltalálói 4. Érdekességek a világ nagy városainak közlekedéséből 5. Kerékpárral Kínában 6. A léghajótól a nagy utasszállító repülőgépekig 7. A világ leggyorsabb vasútjai 8. Közlekedés a középkorban 9. Stb.

Elvárt eredmények 1. A gyerekek mélyebben megismernek és bemutatnak egy-egy közlekedéstörténeti

témát. 2. Felfedezik azokat a forrásokat, amelyekből megfelelő információk nyerhetők a témában. 3. Fejlődik önálló információkezelési, együttműködési képességük.

22


GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A gyalogos közlekedésről valamennyi tanulónak saját tapasztalatai vannak, ezért érdemes ezekre támaszkodni. A téma bevezetésénél hívjuk elő élményeiket, beszéljenek saját megélt történeteikről! Milyen volt, amikor először egyedül kellett elmenniük valahova? Ki tanította meg, hogyan kell átmenni az úttesten, körülnézni? Stb. A gyalogos közlekedés tanításánál vegyük számba azokat az élethelyzeteket, amelyek során a gyerekek másoknak segíthetnek a közlekedésben: így időseknek, kisgyerekeseknek, mozgásukban korlátozottaknak vagy látássérült, vak embereknek. Az interneten számos film, segédanyag áll a rendelkezésre, amelyek jól demonstrálják, milyen akadályokkal kerülhetnek szembe azok, akik babakocsival vagy kerekesszékkel közlekednek, vagy látásukban akadályozottak. A teremfoglalkozások alkalmával a kis csoportos munkára éppen úgy legyen lehetőség, mint az önálló és nagy csoportos feladatvégzésre. Valamennyi tanuló és a tanár is rendelkezzen (lehetőleg) laptoppal, illetve internetes hozzáféréssel. A teremfoglalkozások előtt – amennyiben a feladatban ez szükséges – készítsük elő a laptopokat, a projektort, illetve az interaktív táblát, hogy a bekapcsolásukkal kapcsolatos teendők ne vegyék el a feladatvégzéstől az időt.

Javasolt kiegészítő feladatok 1. Az e-learninges tananyagot kivetíthetjük interaktív táblán, hogy az egyes helyzeteket együtt elemezzük. Mindig beszéljenek a gyerekek a képek és a feladatok kapcsán saját élményeikről. 2. Aki teheti, az a gyerekekkel csoportosan ellátogathat mozgássérültek intézményeibe, kipróbálhatják saját maguk a kerekesszékes közlekedést is.

3. Olyan helyzetgyakorlatokat is végezhetünk, hogy a tanulóknak bekötött szemmel kell eljutni az egyik kijelölt pontból a másikba. Ennek a gyakorlatnak különböző variációi is lehetnek, pl., hogy hanggal irányítják vagy vezetik egymást. Utána beszéljünk, milyen élmény volt a kiszolgáltatottság. A gyakorlatoknak nagy jelentősége lehet a decentrálás, az empátia képességének fejlesztésében. Különösen felnagyíthatók és

23


vizsgálhatók azok a veszélyek, amelyek a gyalogos közlekedésben mindennaposak. Takarásból való kilépés, tiltott helyen való átkelés stb. 4. Érdemes kimenni iskolán kívüli helyszínekre, vagy úgy időzíteni a közlekedéssel való foglalkozást, hogy egybe essen az osztálykirándulás időpontjával, amikor „terepgyakorlatként”, megfigyelési szempontokkal gyűjtik a tapasztalataikat a gyerekek. 5. Gyűjtsék össze a gyerekek azokat a veszélyforrásokat, amelyek a gyalogost fenyegetik, illetve amelyeket a gyalogos okozhat. Pl. kanyarodó jármű, úttestre kiszaladó kis gyerek, illetve, amelyeket a gyalogos okozhat. Hirtelen fékezésre készteti az autóst úttesten való átrohanásnál. Ezeket lerajzolhatják, készíthetnek fotóregényt vagy rajzos képregényt. 6. Manapság sokan használnak sportszereket a közlekedésben: rollert, elektromos rollert, gördeszkát, görkorcsolyát stb. Kezdeményezzünk beszélgetést milyen baleseti rizikói vannak ezeknek az eszközöknek, ha gyalogosoknak kijelölt helyen közlekedünk velük.

Elvárt eredmények A tanuló képes elmondani és indokolni, hogy a gyalogos közlekedésnek melyek a legfőbb szabályai és veszélyei az alábbi területeken: 1. Átkelés kijelölt gyalogátkelőhely hiányában, sorompónál; villamos, illetve vasúti pályán 2. Járda hiányában való közlekedésnél 3. Legyen képes ismertetni a közlekedési lámpa fényjelzéseinek jelentését (piros, sárga, zöld, villogó sárga) 4. Legyen képes felsorolni veszélyhelyzeteket

24


KERÉKPÁROS ÉS MOPEDES KÖZLEKEDÉS A témakört ráhangolással vezessük be, aminek célja, hogy feltérképezzük, ki mennyire jártas a KRESZ-ben, ki az, aki kerékpárral (netán mopeddel) közlekedett már, illetve ki az, aki autóból látott már olyan helyzeteket, amikor a kerékpáros (mopedes) veszélybe sodorta magát. A gyerekeket a kerékpározási tapasztalataik szerint oszthatjuk fel kis csoportokba, és a tananyagot csoport munkában dolgozhatják fel. Az önállóan elvégzett elektronikus tananyag egyes részleteit a tanórán vetítsük ki, használhatunk interaktív táblát. Hangsúlyozzuk, hogy amit csinálunk az „laboratórium”, ám ha kimennek az utcára „terepre” ott már sokszor nincs mód a korrekciókra, ezért kell nagyon felkészülni a közúti közlekedésre.

Javasolt kiegészítő feladatok 1. A csoportok készítsenek KRESZ-teszteket egymásnak! A tananyagban megadottilletve a diákok által egymásnak írt tesztkérdések mérik a kerékpárosokra vonatkozó KRESZ-szabályok közötti eligazodást, illetve azok értelmezését. Hirdethetünk versenyt is. 2. A gyerekek egymásnak készítsenek kvízt, amiben a mopedes és kerékpáros közlekedés szabályainak különbségeit kell listázni! 3. Jó játék elképzelt vagy megtapasztalt veszélyhelyzetekre figyelemfelhívó „saját” KRESZ-táblákat kitalálni és lerajzolni, kivágni. Udvaron vagy teremben „tanpályát” alakítani ki, és betartani a kitalált szabályokat. 4. A kisebbekkel játékos láthatósági próbákat lehet csinálni. Foszforeszkáló öntapadós papírból különböző alakzatokat kell kivágni, és ráragasztani ruhára, kézre, cipőre, táskára. Az elsötétített teremben meg lehet figyelni, mit jelent, látszani. 5. A nagyobbakkal is fontos a „látszani és látni” alapszabályhoz helyzeteket konstruálni. A fénnyel, fényvisszaverődéssel kapcsolatos tananyag jól kapcsolható a fizika megfelelő témaköréhez. Különböző fényforrásokkal lehet kísérletezni. Mi történik, ha elvakít valami, mit okozhat a rosszul láthatóság. A gyakorlatokat végezhetjük a szabadban, vagy egy elsötétített teremben.

25


6. Ahol rendelkezésre áll alkalmas udvar, vagy tanpálya, ott a tanultakat a diákok próbálják ki! A kötelező felszerelésekre, a védőruházatra fektessünk hangsúlyt! Arra kell törekedni, hogy a gyerekek lássák be a láthatóságnak és a bukósisaknak milyen nagy jelentősége van. A tanpályán a fel- és leszállást, az elindulást, körültekintést, kanyarodást, szlalomot gyakorolják elsősorban a tanulók. „Élőben” vizsgálják meg a kerékpár alkatrészeit, az induláshoz állítható járművet. 7. Mivel a kommunikációnak, a jelzések egyértelműségének a közlekedésben óriási jelentősége van, ezért érdemes ennek beláttatására a következő feladatokat adni. a) A tanulók egy krétával lerajzolt labirintusban járkáljanak először tetszés szerint. Egyetlen feladatuk, hogy amikor bekanyarodnak, a megfelelő karjukkal jelezzenek. Először lassan, majd egyre gyorsabban végezzék a gyakorlatot. Tapsra „fékezzenek le”. Számoljanak be élményeikről: mi mindenre kellett figyelniük, mi történt, ha nem tartották be a „kötelező” követési távolságot stb. Nagy csoportban összegezzék a tapasztaltakat, és mondják el, mi lett volna, ha ez kerékpározás során a közúton történik. b) A kommunikáció, azaz a különböző kézjelzések, a szemkontaktus szintén nagy jelentőségű a közlekedésben. Részben jelezni tudjuk szándékunkat, részben készek vagyunk arra, hogy a közlekedési partner szándékait megfejtsük. Tanpályán és teremben egyaránt játszhatjuk, hogy szemkontaktussal jelezzük a továbbhaladás irányát, az előzékenységet stb. A játékot követően beszéljék meg a gyerekek, hogy kit, miért nem értettek, mi lett volna a közúton, ha hasonló helyzetbe kerülnek.

Elvárt eredmények Az elektronikus és a teremfeladatok elvégzése után a tanulók − ismerik a kerékpár és (9–12. évfolyamosoknak a moped) kötelező tartozékait; − a kerékpárosokra vonatkozó szabályok típusait (9–12. évfolyamosoknak a mopedre vonatkozókat is); − betekintést nyernek a rájuk vonatkozó szabályokba − képesek néhány kerékpáros közlekedési szituációt a KRESZ szabályai szerint értelmezni, megmagyarázni, indokolni.

26


ÖSSZEFOGLALVA Ahogy a fentiekből is kitűnik, digitális tananyagunk sokkal több célt szolgál, mint a KRESZismeretek elsajátítása. A közlekedésre nevelés témaköre alkalmas az együttműködéssel, kommunikációval, szabálytudattal, szabálysértéssel kapcsolatos kérdéskörök feldolgozására. A digitális tananyag feldolgozását megelőzően érdemes szempontokat adni a feldolgozást követő beszélgetéshez, függetlenül attól, hogy osztálytermi vagy iskolán kívüli keretekben foglalkoznak a-e a tanulók a tananyaggal. A digitális tanulás nem zárja ki, ellenkezőleg, igényli, hogy a laboratóriumi körülményekből kilépve, a „terepen” is kipróbáljuk tudásunkat. Nyilván a lehetőségek, eszközök és egyéb feltételek nagyon különbözők. Ezekhez igazítva egy-egy kiránduláshoz, városi sétához kapcsolva, vagy éppen közös biciklitúra alkalmával lehet gyakorolni a tanultakat. Igen fontosnak tartjuk, hogy az egyes tantárgyak adekvát témaköréhez is kapcsolódjanak – legalább demonstrációs céllal – a közlekedési ismeretek. Ezek két szempontból hasznosak: − mivel valamennyi tanulónak a témában saját tapasztalatai vannak, ezek az új ismeretekkel összekapcsolhatók, a tanulnivaló könnyebben megérthető, bevéshető. − A másik, hogy jobban belátható az iskolai tanulás mindennapi használhatósága, ami a motivációs erőt növeli. Mint minden tanulási folyamatban alapvető az eredményesség szempontjából, hogy a foglalkozások örömtelik és oldottak legyenek. Minél több alkalmat adjanak a gyerekeknek a beszélgetésre, a véleménymondásra, érzelmeik, tapasztalataik elmesélésére és a játékra. Ezért a javasolt munkaforma – a digitális tananyag egyéni feldolgozásán túl – a kooperatív 45 fős kis csoport. A módszerek közül, pedig kitüntetett helye van a szerepjátéknak, az eszmecserének, a partneri szerepben lévő pedagógusnak.

Eredményes, vidám munkát kívánunk!

27

PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

Recommend Documents