PEDAGÓGIA PROGRAM
Hatályos: 2015. december 1-jétől*
*Az
intézmény 2014. szeptember 1-jén hatályba lépett pedagógiai programja helyébe lép.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Tartalomjegyzék Igazgatói ajánló ...................................................................................................................... 13 Bevezetés ...................................................................................................................... 14
A.
Nevelő-oktató munkánk közös jellemzői ...................................................................... 14
I. 1.
2.
Intézményünk hitvallása ............................................................................................ 14 1.1.
Keresztyén hitvallásunk ..................................................................................... 14
1.2.
Névadónk ........................................................................................................... 16
Nevelő-oktató munkánk háttere, feltételei, küldetésünk ........................................... 16 2.1.
Az intézmény szakmai működésére vonatkozó adatok (Alapító okirat szerint) 18
2.2.
Intézményünk múltja és jelene – tagintézményi lebontásban ............................ 21
2.2.1.
Óvoda .......................................................................................................... 21
2.2.2.
Általános iskola ........................................................................................... 21
2.2.3.
Középiskola................................................................................................. 23
2.3.
2.3.1.
Óvoda .......................................................................................................... 25
2.3.2.
Általános iskola ........................................................................................... 26
2.3.3.
Középiskola................................................................................................. 28
2.3.4.
Tanterület .................................................................................................... 29
2.4.
II.
Személyi feltételek - nevelőtestületünk és munkatársaink ................................. 30
2.4.1.
Óvoda .......................................................................................................... 32
2.4.2.
Általános iskola ........................................................................................... 32
2.4.3.
Középiskola................................................................................................. 32
2.4.4.
Gimnázium .................................................................................................. 33
2.4.5.
Szakközépiskola.......................................................................................... 33
2.5. B.
Tárgyi feltételek ................................................................................................. 24
Az óvodás gyermekek és az iskola tanulói......................................................... 33
Nevelési program ......................................................................................................... 34 Nevelési, pedagógia alapelvek és célok .................................................................... 34 2
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 3.
Alapelveink ................................................................................................................ 34 3.1.
Az iskola keresztény nevelési alapelvei ............................................................. 34
3.2.
Hitéletünk ........................................................................................................... 34
3.2.1.
Általános iskola ........................................................................................... 35
3.2.2.
Középiskola................................................................................................. 36
3.3.
4.
III. 5.
Alapvető célkitűzéseink ..................................................................................... 38
3.3.1.
Az általános iskola sajátos célja, feladatai .................................................. 38
3.3.2.
A középiskola sajátos céljai, feladatai ........................................................ 39
3.3.3.
A felnőttoktatás sajátos céljai, feladatai ...................................................... 40
Nevelési és oktatási stratégiánk ................................................................................. 40 4.1.
Óvodai nevelésünk és oktatásunk fő célkitűzései .............................................. 40
4.2.
Általános iskolai nevelésünk és oktatásunk fő célkitűzései ............................... 41
4.3.
Középiskolai nevelésünk és oktatásunk fő célkitűzései ..................................... 41
Pedagógiai feladataink, eszközeink és eljárásaink .................................................... 42 Feladataink................................................................................................................. 42 5.1.
Nevelő-oktató munkánk szakaszai ..................................................................... 43
5.1.1.
Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakasza (1-4. évfolyam) 43
5.1.2.
Az alapfokú nevelés - oktatás alapozó és fejlesztő szakasza (5-8. évfolyam 45
5.1.2.1. Kompetencia alapú oktatás ............................................................................... 47 5.1.2.2. Napközi és tanulószoba ..................................................................................... 49 5.1.2.3. Délutáni foglalkozások ...................................................................................... 49
5.1.3.
A középiskolai nevelés-oktatás szakasza .................................................... 49
5.1.3.1. Gimnázium ........................................................................................................ 49 5.1.3.2. Szakközépiskola ................................................................................................. 50 5.1.3.3. Felnőttoktatás ................................................................................................... 51
5.2.
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................. 52
5.2.1.
Érzelmi nevelés ........................................................................................... 53 3
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 5.2.2. 5.3.
Az önfejlesztő magatartás területei ............................................................. 55
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................... 61
5.3.1.
Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ....................................................... 61
5.3.2.
Egészségnevelési programunk .................................................................... 62
5.3.3.
Intézményünk középtávú egészségnevelési programja .............................. 63
5.3.4.
Az egészségnevelési program megjelenési formái az intézményben: ........ 64
5.3.5.
Célunk, feladataink ..................................................................................... 64
5.3.6.
Egészségnevelés a tantárgyi programokban ............................................... 65
5.3.7.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve ............ 73
5.4.
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..................................................... 74
5.4.1.
A közösségnevelés folyamata, feladatai, formái intézményünkben ........... 74
5.4.2.
A közösségi nevelés speciális feladatai, eszközei és elvárásaink ............... 75
5.4.3.
A diákközösségek nevelési céljai, feladatai: ............................................... 75
5.4.4.
A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló
tevékenységi formák .................................................................................................. 76 5.5.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
helyi rendje .................................................................................................................... 81 5.5.1.
Beilleszkedési,
magatartási
nehézségekkel
összefüggő
pedagógiai
tevékenység, egységes alapokra épülő differenciálás ................................................ 81 5.5.2.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása .................................. 81
5.5.3.
A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal
kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......................................................................... 82 5.5.4.
IPR (Integrált Pedagógiai Rendszer) .......................................................... 84
5.5.5.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ....................... 85
5.5.6.
A
tehetség,
képesség
kibontakoztatását
segítő
tevékenységformák
intézményünkben ....................................................................................................... 86 5.5.7. 6.
A tanulók pályaválasztását segítő tevékenység .......................................... 87
A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................ 88 4
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 6.1.
Módszertani és szakmai alapelveink .................................................................. 88
6.2.
Az osztályfőnökök.............................................................................................. 89
6.2.1.
Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnökök feladatai .............. 89
A partnerkapcsolatok formái: tanuló – szülő - pedagógus ........................................ 91
7.
A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje.............................................. 91
7.1.
7.1.1.
Diákkörök ................................................................................................... 91
7.1.2.
Diákönkormányzat ...................................................................................... 92
7.1.3.
Diákközgyűlés............................................................................................. 93
7.2.
A szülői közösség és kapcsolattartásának rendje ............................................... 94
7.3.
Az intézmény tagintézményei és pedagógusai közötti kapcsolat ....................... 97
7.4.
Az iskola és az e-tanuló kapcsolata a digitális középiskolában ......................... 98
A partnerkapcsolatok egyéb formái ........................................................................... 99
8.
8.1.
Az egyház és az iskola ....................................................................................... 99
8.2.
A gyermekjóléti szolgálatok és az iskola kapcsolata ......................................... 99
8.3.
Kulturális intézmények és az intézmény kapcsolata ........................................ 100
8.4.
Egészségügy és az intézmény kapcsolata......................................................... 101
8.5.
Az intézmény és a média kapcsolata ................................................................ 101
8.6.
Az intézmény és a rendőrség kapcsolata .......................................................... 101
Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................................... 101
9. 10.
A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................ 103
Az intézmény helyi tanterve ..................................................................................... 104
C.
Oktató tevékenységünk............................................................................................ 104
IV. 11.
Az oktatás szerkezete ........................................................................................... 104
11.1.
Általános iskola ............................................................................................ 104
11.2.
Középiskola .................................................................................................. 105
11.2.1. Nappali munkarend szerinti oktatás .......................................................... 105 11.2.1.1. Gimnázium .................................................................................................... 105
5
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 11.2.1.2. Szakközépiskola ............................................................................................. 105
11.2.2. Felnőttoktatás (esti munkarend szerinti) ................................................... 105 11.3.
Tantárgyi struktúránk, tantárgyak választásának rendje ............................... 106
11.4.
Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatása ................................................. 107
11.5.
TÉT (természet - életmód - technika) képzés ............................................... 110
11.6.
Emelt óraszámú ének-zene oktatás ............................................................... 110
11.7.
Emelt óraszámú nyelvoktatás angolból ........................................................ 111
11.8.
Matematika-oktatás csoportbontásban ......................................................... 111
11.9.
Nívócsoportos matematika-oktatás............................................................... 112
12.
Szakközépiskolai szakmai program ..................................................................... 113
12.1.
Ágazati előkészítő képzés a szakközépiskola 9-12. évfolyamán ................. 113
12.2.
Szakképzési évfolyamok .............................................................................. 114
12.3.
A szakmai elméleti órák (foglalkozások rendje) .......................................... 115
12.4.
A nyári gyakorlatok rendszere – beszámíthatósági lehetőségek .................. 115
12.5.
A gyakorlati képzés helye............................................................................. 116
13.
A választott kerettanterv megnevezése ................................................................ 117
14.
A Nat műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében ................ 121
15.
Órahálók ............................................................................................................... 122 15.1.1. Kifutó rendszerű általános iskolai órahálók .............................................. 122 15.1.1.1. A 2015/2016-os tanév ................................................................................... 122
15.1.2. Általános iskolai órahálók (2013 szeptemberétől felmenő rendszerben) . 127 15.1.3. Kifutó rendszerű gimnáziumi órahálók .................................................... 134 15.1.4. Gimnáziumi órahálók 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben ........... 137 15.1.5. A Digitális Középiskola kifutó rendszerű órakeretei (a 2015-2016-os tanévben) ................................................................................................................. 141 15.1.6. A Digitális Középiskola felmenő rendszerű órakeretei a 2015-2016-os tanévtől 143
6
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 15.1.7. Szakközépiskolai órahálók kifutó rendszerben ......................................... 145 15.1.8. Szakközépiskolai óraszámok 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben 151 16.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei ....................................................................................................... 170 17.
Tanulói jogviszony............................................................................................... 171
17.1.
Tanulói jogviszony keletkezése .................................................................... 171
17.2.
Tanulói jogviszony megszűnése ................................................................... 171
17.3.
Vendégtanulói jogviszony ............................................................................ 172
17.4.
Magántanulói jogviszony ............................................................................. 172
18.
Belépés, továbbhaladás, átjárhatóság feltételei .................................................... 172
18.1.
Az óvodai beíratás és továbbhaladás ............................................................ 172
Az óvodai beíratáshozás szükséges adminisztratív feltételek: ........................................ 173 18.2.
Az általános iskolai felvétel és továbbhaladás ............................................. 173
18.3.
A középiskolába való lépés feltételei ........................................................... 174
18.4.
Az osztályba sorolás alapelvei ...................................................................... 175
18.5.
A csoportbontások szervezése ...................................................................... 175
18.5.1. A csoportbontásban megtartott órák, foglalkozások adminisztrálása ....... 177 18.6.
A magasabb évfolyamba lépés feltételei ...................................................... 177
18.7.
Az átjárhatóság feltételei .............................................................................. 178
19.
Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .................................... 178
19.1.
Tanulmányok alatti vizsgák rendje ............................................................... 179
19.2.
Osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga.................................... 179
19.3.
Vizsgatárgyak, vizsgarészek, vizsgaidőszakok, jelentkezés a vizsgákra ..... 180
19.4.
A tanulmányok alatti vizsgák rendje: ........................................................... 181
19.5.
Vizsgák a Digitális Középiskolában ............................................................. 182
19.6.
Az alkalmassági vizsgák szabályai ............................................................... 182
20.
Ellenőrzések, mérések, értékelések, minősítések ................................................ 182 7
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 20.1.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges ..................................... 183
20.1.1. Általános iskola ......................................................................................... 183 20.1.2. Középiskolai mérések ............................................................................... 184 20.2.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és
formái
185
20.2.1. A tanulók értékelése az általános iskola 1-4. évfolyamán ........................ 185 20.2.2. Az
5-13.
évfolyamos
tanulók
értékelésének,
számonkérésének
követelményei és formái. A tanulók írásbeli beszámoltatásának rendje és korlátai 187 20.3.
A tanulók magatartásának minősítése .......................................................... 190
20.4.
Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok
meghatározása ............................................................................................................. 193 20.5.
Egységes elvek a tanulók dicséreténél, jutalmazásánál és fegyelmező,
fegyelmi büntetésénél. ................................................................................................. 194 20.6. 21.
A digitális középiskola mérési, értékelési rendszere .................................... 195
Az érettségi vizsgával kapcsolatos általános feladatok ....................................... 196
21.1.
A középszintű érettségi vizsga témakörei .................................................... 198
21.1.1. Magyar nyelv ............................................................................................ 198 21.1.2. Matematika ............................................................................................... 200 21.1.3. Történelem ................................................................................................ 202 21.1.4. Idegen nyelv .............................................................................................. 210 21.1.5. Fizika......................................................................................................... 214 21.1.6. Kémia ........................................................................................................ 217 21.1.7. Biológia ..................................................................................................... 218 21.1.8. Földrajz ..................................................................................................... 219 21.1.9. Filozófia .................................................................................................... 221 21.1.10. Informatika .............................................................................................. 222 21.1.11. Mozgóképkultúra és médiaismeret ......................................................... 224
8
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 21.1.12. Testnevelés .............................................................................................. 234 Nemzeti alaptantervben meghatározott feladataink helyi rendje ............................ 239
V. 22.
NAT feladatok ..................................................................................................... 239
22.1.
Erkölcsi nevelés ............................................................................................ 239
22.2.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés................................................................ 239
22.3.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés ..................................................... 240
22.4.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése.................................................. 240
22.5.
A családi életre nevelés ................................................................................ 241
22.6.
A testi és lelki egészségre nevelés ................................................................ 242
22.7.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .................................................... 242
22.8.
Fenntarthatóság, környezettudatosság .......................................................... 243
22.9.
Pályaorientáció ............................................................................................. 244
22.10.
Gazdasági és pénzügyi nevelés..................................................................... 244
22.11.
Médiatudatosságra nevelés ........................................................................... 245
22.12.
A tanulás tanítása .......................................................................................... 246
22.13.
Hit- és erkölcstan oktatása ............................................................................ 246
22.14.
Mindennapos testnevelés .............................................................................. 247
22.15.
Mindennapos művészeti nevelés .................................................................. 247
22.16.
Idegennyelv-oktatás ...................................................................................... 247
23.
Környezetnevelési program ................................................................................. 248
23.1.
Környezetnevelési program keretei .............................................................. 248
23.2.
Rövid távú környezetnevelési program ........................................................ 248
23.3.
A programok erőforrásai .............................................................................. 250
23.4.
A környezetnevelés tantárgyi programjai ..................................................... 251
23.4.1. Általános iskola ......................................................................................... 251 23.4.2. Középiskola............................................................................................... 257 24.
Kulcskompetenciák fejlesztése ............................................................................ 286 9
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Természettudományos és technikai kompetencia ........................................................... 287 Digitális kompetencia ..................................................................................................... 287 Szociális és állampolgári kompetencia ........................................................................... 288 Kezdeményezőképesség ................................................................................................. 288 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség ..................................................... 288 A hatékony, önálló tanulás .............................................................................................. 289 A Kiskőrösi Evangélikus Középiskola Harangvirág Óvodájának Pedagógia
D.
Programja ............................................................................................................................. 290 Óvodakép ................................................................................................................. 290
VI. 25.
A keresztyén óvodai nevelés célja és alapelvei ................................................... 290
26.
Gyermekkép ......................................................................................................... 291
27.
Óvónők és dajkák ................................................................................................. 292
28.
Szülők az óvodában ............................................................................................. 292
29.
Keresztény óvodai nevelés feladatai, területe ...................................................... 293
30.
Az óvodai nevelés feladatai ................................................................................. 297
30.1.
Az egészséges életmód alakítása .................................................................. 297
30.2.
Környezettudatos nevelés ............................................................................. 299
30.3.
Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés ............................................................ 300
30.4.
Anyanyelvi, értelmi fejlesztés ...................................................................... 304
31.
Hagyományaink, ünnepeink ................................................................................ 307
32.
Anyanyelvi, értelmi fejlesztés .............................................................................. 310
33.
Az óvodai élet megszervezése ............................................................................. 313
33.1.
Napirend (ajánlás)......................................................................................... 314
33.2.
Hetirend (ajánlás) ......................................................................................... 314
33.3.
Gondozás ...................................................................................................... 315
33.4.
A pedagógiai munka tervezése ..................................................................... 316
33.5.
A gyermekek fejlődésének nyomon követése .............................................. 316 10
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 34.
Az óvoda kapcsolatai ........................................................................................... 317
34.1.
Kapcsolatunk a fenntartóval ......................................................................... 318
34.2.
Kapcsolatunk egyházközségünkkel .............................................................. 318
34.3.
Óvoda- család kapcsolata ............................................................................. 318
34.4.
Társintézményekkel való kapcsolat .............................................................. 320
34.4.1. Bölcsőde .................................................................................................... 320 34.4.2. A MEE óvodái .......................................................................................... 320 34.4.3. A város önkormányzati óvodái ................................................................. 320 34.4.4. Iskolák ....................................................................................................... 321 34.4.5. Közművelődési intézményekkel való kapcsolat ....................................... 321 34.4.6. Segítő intézmények, személyek ................................................................ 322 35.
Az óvodai élet tevékenységi formái ..................................................................... 322
35.1.
Játék .............................................................................................................. 322
35.2.
Verselés, mesélés .......................................................................................... 326
35.3.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ........................................................ 328
35.4.
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka.......................................................... 330
35.5.
Mozgás.......................................................................................................... 331
35.6.
A külső világ tevékeny megismerése ........................................................... 334
35.7.
Munka jellegű tevékenységek ...................................................................... 337
35.8.
Tanulás.......................................................................................................... 339
36.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ........................................................... 340
37.
Német nemzetiségi nevelés .................................................................................. 342
38.
Pedagógiai programunk (óvoda) jogszabályi háttere ........................................... 346
39.
Felhasznált és tanulmányozott irodalom .............................................................. 346
E.
Nyilvánosságra hozatal, legitimációs záradékok .................................................... 348
VII. VIII.
Nyilvánosságra hozatal ............................................................................................ 348 A Pedagógiai program hatálya ............................................................................. 348 11
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program IX.
A Pedagógia program elfogadása és jóváhagyása ................................................... 349
12
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme” (Példabeszédek 9,10)
Igazgatói ajánló A pedagógia tevékenység tudatos és szakszerű irányításához nélkülözhetetlen, hogy világos ismereteink, elképzeléseink legyenek nevelési- oktatási folyamataink szerkezetéről, elemeinek kölcsönhatásairól, megszervezésének elméleti és gyakorlati törvényszerűségeiről. Ennek szellemében készült Pedagógia programunk egy többcélú, közös igazgatású nevelési-oktatási intézmény (óvoda, általános iskola, gimnázium és szakközépiskola) alapdokumentuma, mely magába foglalja nevelési-oktatási alapelveinket, céljainkat és az azok megvalósításához szükséges eszközeinket, módszereinket. Bemutatja környezetünket, kapcsolatrendszereinket, s mivel intézményünk világnézetileg elkötelezett, keresztény iskola, így a hitélettel kapcsolatos alapelveinket, tevékenységeinket is. Fontosnak tartjuk, hogy szakmai munkánk mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás területén magas színvonalon történjen, így Pedagógia programunkban rögzítettük az ezzel kapcsolatos feladatainkat, módszereinket is. Szeretnénk, ha tagintézményeink úgy kapcsolódnának az egységes szervezethez, hogy közben megőriznék sajátosságaikat, eddig kialakult hagyományaikat – így Pedagógiai programunk ennek a célkitűzésnek is meg kíván felelni.
Pedagógia programunk főbb fejezetei: A) Bevezetés B) Nevelési program C) Az intézmény helyi tanterve D) A Kiskőrösi Evangélikus Középiskola Harangvirág Óvodájának Pedagógia Programja E) Legitimációs záradékok Szentgyörgyiné Szlovák Mária igazgató
Kiskőrös, 2015. október 15-én
13
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
A. Bevezetés I.
Nevelő-oktató munkánk közös jellemzői
1. Intézményünk hitvallása 1.1. Keresztyén hitvallásunk „Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt” (Jn 13,35)
Az intézmény keresztyén szellemiségét az egymás iránti tisztelet, az elfogadás légköre biztosítja. Ennek kell áthatnia a tanár-diák, szülő-tanár, és a tantestület tagjai közti viszonyt egyaránt, hogy példát mutathasson, s kialakítsa a gyermekben ugyanezt a hozzáállást. Az iskola mindent megtesz azért, hogy a szülőkkel is jó viszonyt tartson fenn, hiszen ők is egyenértékű társak a nevelésben. A szülők, a diákok, a tantestület egyöntetű véleménye, hogy az iskola gyermekközpontú, családias hangulatú. Ez egyrészt a fent említett evangélikus-keresztény szellemiségből adódik, másrészt ezt segíti a kisvárosi környezet, mely lehetővé teszi az odafigyelést, a személyes törődést. Alapfeladatunknak
tekintjük
a
gyermekek
általános
alapműveltségének
szilárd
megalapozását, emellett kiemelt szerepet szánunk a keresztény iskola hagyományainak, szellemiségének megismerésére, hétköznapi életünkbe való beépítésébe. Jézus Krisztus a következő parancsolatot adta tanítványainak: „Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.” (Jn 15,12) A szeretet a teljes emberre irányul, nincs benne félelem, és szabaddá tesz. Az evangélikus nevelés és oktatás során az értékek továbbadása és a tanítás szeretetvezérelten valósul meg. Az evangélikusság a történelmi sajátosságai miatt is mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy önazonosságát a kisebbségek hagyományainak fölvállalásával, sajátos jellemzőinek elismerésével, érdekeinek képviseletével összhangban szemlélje. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a nevelés és oktatás során egyetlen gyermeket se érhessen hátrányos megkülönböztetés nemzetiségi, nemi vagy szociális helyzetéből adódó meghatározottságai miatt. 14
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Jézus Krisztus példaként állította elénk a gyermekeket. „Bizony az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom” (Zsolt 127,3). A ránk bízott gyermekek ezért Isten kegyelmének jelei a számunkra, kiknek élete és személyisége a keresztény nevelés során teljesedhet ki igazán. A nevelői és oktatói munka megtervezésekor figyelembe vesszük és isteni
ajándékként
tekintünk az egyéni sajátosságokra és adottságokra, és azokra építve a személyiség egészének fejlesztését és kibontakoztatását tűzzük ki célul. Az egyéni kiindulóponthoz igazított elvárások és fejlődési utak rendszerével célzottan, ugyanakkor sokoldalú módon fejlesztjük a gyermekek és a fiatalok képességeit és tehetségét Az evangélikus nevelés a teljes emberre irányul. Az önismeret, az önállóság, az önértékelés, az
érzelmi,
lelki
és
társas
képességek
fejlesztése
lényeges
szerephez
jut
a
csoportfoglalkozásokon és hittanórákon. A kiemelkedő elméleti fölkészítés mellett hangsúlyt fektetünk a családi életre nevelésre, a szelíd viszálykezelésre, a társas kapcsolatok ápolására, az egyéni hivatás megerősítésére, a szociális érzékenység fejlesztésére és a teremtett világ védelmére. A gyermekeket és a fiatalokat megismertetjük az Egyház számos szolgálati területével, és a közösségi szolgálat keretén belül lehetőséget biztosítunk a számukra, hogy önkéntesként bekapcsolódjanak egy vagy több egyházi munkaágba. Az evangélikus hagyományok ápolása mellett tiszteletben tartjuk a többi keresztény felekezet létét és a tanításbéli különbségeit. Tisztelettel fordulunk más vallások képviselői felé, és hitelesen mutatjuk be tanításukat. Intézményünk működésének keretei, céljai megegyeznek a többi evangélikus közoktatási intézményével, melyeket a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényeiben így határozott meg: „Az evangélikus egyház közoktatási intézményeinek célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a magyar haza hű polgáraivá, evangélikus tanulóit egyházunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá, más felekezetű tanulókat egyházunk megbecsülésére és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával, - a lehetőséghez képest saját egyházuk segítségével is nevelje. Minden tanulóját az érvényes állami közoktatási törvényben megfogalmazott oktatási cél kitűzésének megfelelően oktassa, és az egyes intézménytípusok sajátos céljainak megfelelően képezze ki." (MEE 2005. évi VIII. tv. 19. §) 15
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 1.2. Névadónk Petőfi Sándor - magyar költő, forradalmár, nemzeti hős -, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja 1823. január 1-jén városunkban, Kiskőrösön született. A mindössze 26 éves életpálya alatt vált irodalmi, politikai és emberi legendává a magyar nép; illetve Magyarország szimbólumává Európa, sőt az egész világ számára. Büszkék vagyunk arra, hogy abban a kiskőrösi evangélikus templomban keresztelték, melynek oltára előtt mi is sokszor megállhatunk, s valljuk, mindannyiunk erkölcsi kötelessége Petőfi szellemi örökségének megőrzése, a Petőfi-kultusz ápolása. 2. Nevelő-oktató munkánk háttere, feltételei, küldetésünk A Magyarországi Evangélikus Egyház Kiskőrösi Evangélikus Egyházközsége 1/2011 (II. 3.) határozatával döntött a kiskőrösi Harangvirág Evangélikus Óvoda alapításáról, mely 2011 szeptemberében meg is kezdte működését. Ebben nagy segítséget nyújtott az önkormányzat is, mely az egyház részére ingyenes használatba adta a városközpontban található, 1981-ben átadott óvodáját, mely kezdetben önkormányzati fenntartású intézményként működött, majd 2007. augusztus 1-től a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 16 tagóvodájának egyikeként. Miután városunkban országos szinten is kiemelkedően magas az evangélikus gyülekezethez tartozók aránya, így jogos igényként merült fel mind az Egyház, mind az önkormányzat részéről, hogy az óvodán kívül az iskolai oktatás területén is minél nagyobb szerep jusson a keresztény szellemiségnek, világnézeti elkötelezettségnek. Így született meg a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának döntése 2012. február 24-én az óvoda feladatbővítéséről, a Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola létrehozásáról. Közös igazgatású, többcélú intézményünk 2012. augusztus 21-én kezdte meg munkáját. A Harangvirág Evangélikus Óvoda ezzel ugyan veszített önállóságból, azonban a tagintézményi keret így is biztosítja számára a szakmai önállóságot. Intézményünkben az óvodán kívül általános iskola (tagintézmény), gimnázium és szakközépiskola (székhely) is működik. Ez utóbbiak jogelődje a KTKT Egységes Iskola és Szakiskola két tagintézménye, a KTKT Általános Iskola és Középiskola Petőfi Sándor Általános Iskolája, illetve a KTKT Általános Iskola és Középiskola Petőfi Sándor Gimnáziuma, Kertészeti Szakközépiskolája.
16
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Hagyományainkat, értékrendszerünket, céljainkat áthatja az evangélikus keresztény szellemiség. Úgy gondoljuk, hogy az óvodával megalapozott 12 évfolyamos képzés kiváló lehetősége
a
tanulók
személyiségének
formálására,
szilárd
erkölcsi
alapjainak
megteremtésére. A tehetséggondozást és felzárkóztatást már kisgyermek kortól megkezdjük. Arra törekszünk, hogy óvodásaink, tanulóink a képességeik kibontakoztatását segítő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Ezt a célt szolgálja, hogy diákjainknak már az általános iskola alsó tagozatán lehetőségük nyílik az ének, illetve a nyelvi képzés területén magasabb óraszámú oktatásban részesülni. Gimnáziumunkban négy és hat évfolyamos képzés közül választhatnak tanulóink. Az általános tantervű 4 évfolyam kiváló lehetőség azoknak a tanulóknak, akik egy hagyományos képzési rendű gimnáziumban kívánják folytatni és befejezni tanulmányaikat. A 2014-15-ös tanévtől már két tagozatos gimnáziumi képzést is hirdetünk: matematikából és idegen nyelvből szeretnénk biztosítani az emelt óraszámot tehetséges diákjaink részére. Hatosztályos gimnáziumba azokat a diákokat várjuk, akik célirányosan készülnek az egyetemi felvételire. Szakközépiskolánk fő profilja a borász- és kertészképzés. Miután iskolánk az ország bortermésének 1/3-át adó Kunság Borvidék szívében található, 2014 szeptemberétől képzési kínálatunkat az e területhez szorosan kötődő turisztikai szervező és értékesítő, illetve vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző szakmákat megalapozó ágazati képzésekkel is bővítettük. Intézményünk ECDL vizsgaközpontként is működik, illetve fontos szerepet tölt be térségünk felnőttoktatásában is (digitális középiskola). Képzési rendszerünkben meghatározó a hittanoktatás, a hitéletre nevelés. Áhítatok, csendes napok, istentiszteletek egészítik ki a hagyományos iskolai mindennapokat. Intézményünk életében meghatározó szerepet játszanak iskolalelkészeink, hitoktatóink, hiszen a 21. század kihívásai között még nagyobb szükség van arra, hogy segítségükkel gyermekeink stabil, biztos értékrendet ismerjenek meg. Mindezt az ökumené szellemében kívánjuk közvetíteni – így iskolánkban lehetőséget biztosítunk a katolikus, református és felekezetközi (baptista, evangéliumi pünkösdi, egyéb) hittanoktatásra is.
17
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 2.1. Az intézmény szakmai működésére vonatkozó adatok (Alapító okirat szerint) Az intézmény neve
hivatalos neve:
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
rövid neve:
Kiskőrösi Evangélikus Középiskola
rövidített neve:
Kiskőrösi Evangélikus Iskola
tagintézmények neve:
Kiskőrösi
Evangélikus
Középiskola
Harangvirág
Óvodája Kiskőrösi Evangélikus Középiskola Petőfi Sándor Általános Iskolája OM azonosítója:
201575
Intézmény székhelye (középiskola): 6200 Kiskőrös, Árpád utca 4. telephelye 1:
6200 Kiskőrös, Petőfi Sándor út 112.
telephelye 2:
6200 Kiskőrös, Petőfi Sándor út Helyrajzi szám: 0311/20
óvodai feladatellátási hely:
6200 Kiskőrös, Árpád utca 6.
telephelye:
6200 Kiskőrös, Luther tér 3. (játszóudvar funkcióban)
általános iskolai feladatellátási hely:
6200 Kiskőrös, Petőfi Sándor út 7.
Az intézmény alapítása alapító neve, székhelye:
A Magyarországi Evangélikus Evangélikus Egyházközsége 6200 Kiskőrös, Luther tér 3
alapítás éve:
2011
Az intézmény fenntartója:
Magyarországi Evangélikus Egyház 1085Budapest, Üllői út 24.
Az intézmény felügyelete felügyeleti szerv:
Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői út 24.) 18
Egyház
Kiskőrösi
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Az intézmény törvényességi felügyeleti szerve: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.) Az intézmény illetékességi és működési köre: országos Az intézmény típusa: vallásnézetileg elkötelezett, többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, melyben iskola, középiskola (gimnázium és szakközépiskola) működik. Az intézmény jogállása: önállóan gazdálkodó belső egyházi jogi személy Az intézmény munkarendje: nappali, felnőttoktatásban esti
Felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 1575 fő Feladatellátási helyenként: 6200 Kiskőrös, Árpád u. 4.
gimnázium és szakközépiskola: 680 fő felnőttoktatás: 150 fő
6200 Kiskőrös, Árpád u. 6
óvoda: 125 fő
6200 Kiskőrös, Petőfi Sándor út 7.
általános iskola: 620 fő
Az Az intézmény évfolyamainak száma: óvoda:
5 csoport
általános iskola:
8 évfolyamos alapfokú oktatás
gimnázium:
4 és 6 évfolyamos gimnáziumi oktatás, általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő képzés,
szakközépiskola:
4
évfolyamos,
általános
műveltséget
megalapozó,
érettségi vizsgára és szakmai képzésre felkészítő nevelésoktatás szakképzés:
érettségire épülő szakmai képzés az 1/13., 2/14., illetve 3/15. évfolyamon
Az intézményben folytatott alaptevékenységek szakfeladatainak száma és megnevezésük 19
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 8510 Iskolai előkészítő oktatás 8520 Alapfokú oktatás 8531 Általános középfokú oktatás 8532 Szakmai középfokú oktatás nappali munkarend szerint Az intézmény minden alaptevékenységében felvállalja a Nktv 47. § alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, akik szakértői vagy rehabilitációs bizottság véleménye alapján integráltan nevelhetőek-oktathatóak. Ellátjuk a testi-, érzékszervi-, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált és inkluzív nevelését és oktatását.
Egyéb tevékenységek alapító okiratban és működési engedélyben meghatározottak szerint.
20
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 2.2. Intézményünk múltja és jelene – tagintézményi lebontásban 2.2.1.
Óvoda
Óvodánk 1981. szeptember 1-jén, önkormányzati fenntartású, új építésű óvodaként kezdte meg nevelőmunkáját, majd 2007. augusztus 1-jétől a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 16 tagóvodájának egyikeként működött. Az utóbbi években felerősödött az egyházi óvoda iránti igény a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Kiskőrösi Evangélikus Gyülekezet és a szülők részéről is. Az önkormányzat részéről megszületett a döntés, hogy egyik óvodáját átadja az evangélikus egyház fenntartásába. A választást az épület városközponti elhelyezkedése, a templomhoz való közelsége, kialakítása indokolta. 2011. szeptember 1-jétől az óvoda Harangvirág Evangélikus Óvoda néven, ökumenikus szellemiségű egyházi intézményként folytatta működését, az Országos Evangélikus Egyház fenntartásában, Lupták György esperessel és a helyi gyülekezettel történő szoros kapcsolattartásban. 2012 augusztusától egy általános és egy középiskolával is bővülve már mint a Magyarországi Evangélikus Egyház legnagyobb közoktatási intézményének tagintézménye fogad – napjainkban már 5 gyerekcsoportban maximum 125 gyermeket. Reményeink szerint az eddigi színvonalas pedagógiai munka hírnevét a kereszténység egyetemes értékeit közvetítő programunk tovább gazdagítja, kiteljesíti; egyúttal megalapozza a gyermekek hitéletét is. 2.2.2.
Általános iskola
„Áldott a múlt. Az iskola megszentelt falai. A szülők, akik örömmel hallották: engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, és boldogan küldték a gyermekeket az áldott falak közé. Áldottak a tanítómesterek, kik a Mesterre, Jézusra néztek, tőle tanultak és az Ő tankönyvét élték és hirdették. És áldott mindenekfelett az Isten, aki küldötte a mestert, aki úgy tanítja az embert, mint akinek hatalma van. Érték a százados múlt. Erőforrás, zálog a jövendőre! Utat jelöl, biztat és kötelez !” - ezekkel a szavakkal köszöntötte 1936-ban Bakay Péter főesperes százéves évfordulóján általános iskolai tagintézmény jogelődjét, az Evangélikus Iskolát, melynek története egészen a XVIII. századig visszanyúlik.
21
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Az iskolai oktatás, amint az az adott korra jellemző volt, Kiskőrösön is az egyház keretein belül szerveződött. Az 1718-ban alapított község vezetőinek első dolga volt, hogy az északi vármegyékből idetelepített szlovák evangélikus lakosság számára létrehozza az egyházat. Az újratelepítés után két évvel már templomot építettek, papot és tanítót fogadtak. Az egyház első tanítója Szabadka György volt 1720-tól 1723-ig. A szlovák anyanyelvű lakosság részére hamarosan világossá vált, hogy a környező községekkel való kapcsolattartás érdekében magyarul is meg kell tanulniuk, meg kell indítani a magyar nyelvű oktatást. Ezért 1810-ben a községalapító Wattay család támogatásával magyar nyelven tanító iskolát állítottak fel. Mivel abban az időben szétszórtan volt négy tanterem és négy tanítói lakás és ezek nem iskolának készültek, felvetődött egy új iskola építésének terve. 1817-ben a nagyszámúra duzzadt Wattay család felosztotta a birtokot tagjai között, de a községet is, és az evangélikus egyházat is bőkezű adományban részesítették Az evangélikus egyház hívei szlovákul beszéltek, ezért külön alapítvány tettek a magyar egyház részére is Ez az adomány jelentette volna a magyar egyház templomához az induló tőkét, melynek már a helyét is kijelölték. Miután azonban mindkét egyház érezte az új iskola szükségességét, egyezséget kötöttek. A magyar egyház átadta a templom helyéül kijelölt telket iskola építés céljára, ezért a szlovákok templomában minden harmadik vasárnap magyarul tartották az istentiszteletet. 1836 őszén kezdődött meg a tanítás az újonnan épített – akkor még négy tantermes – Evangélikus Iskolában, amely 1870-re még négy tanteremmel bővült. Az 1948-as államosításkor az iskola új nevet kapott, ekkortól lett Petőfi Sándor Állami Általános Iskola, amely tehát az Evangélikus Iskola jogutódjaként működött tovább. 1961-ig folyt még a tanítás a régi épületben, majd 1965-ben lebontották a „csöngős iskolát”, melynek létrehozásában már 150 évvel ezelőtt tetten érhető volt a legkorszerűbb iskolaépítési gondolat. A tantermek két oldalról kaptak természetes fényt, az ikertantermek közötti előtér jól elválasztotta egymástól a termeket és megakadályozta az áthallást. Korszerű volt a fűtési rendszere; zárt, tágas iskolaudvarral rendelkezett. A jelenlegi általános iskolai épület 1961-ben épült, majd a helyhiány miatt 1985-ben a korábbi 16 tanterem nyolc tanteremmel bővült.
22
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Városunkban az evangélikusság továbbra is megtartotta többségét, a szocializmus idején is jelentős volt a templomba járók száma, nem veszítette el hitét a keresztyén közösség, akkor is szép számmal kereszteltek és konfirmáltak gyerekeket az evangélikus gyülekezetben. Az iskola egyházi fenntartásba adása először a rendszerváltás után kerül szóba, majd hosszú évek után 2008-ban kezdődtek tárgyalások az egyház és a város önkormányzata között. A tárgyalások ideje alatt a város közel félmilliárd forintot nyert az iskola felújítására, így a kiskőrösi evangélikus gyülekezet sok évtizedes álma, hogy gyermekeink egyházi iskolában tanulhassanak, akkor nem valósulhatott meg. 2011-ben a város átadta egyik óvodáját (Árpád úti óvoda), amely Harangvirág Evangélikus Óvoda néven kezdte meg működését egyházi fenntartásban. 2011-ben Kiskőrös város képviselőtestülete megkereste a Magyarországi Evangélikus Egyházat, hogy számára átadná a Petőfi Sándor Általános Iskolát és a Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskolát. 2012. február 24-én a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata döntött a két intézmény egyházi fenntartásba vételéről és óvodával együtt egy közös igazgatású,több célú közoktatási intézménnyé alakításáról, s így 2012 szeptemberében újraindulhatott az egyházi oktatás a tagintézménnyé vált iskolában, s így az elmúlt évtizedek eredményes, színvonalas oktató – nevelő munkája e tanévtől kiegészült a keresztény szellemiségre alapuló oktató - nevelő munkával.. 2.2.3.
Középiskola
1903-ban Bajzák János okleveles polgári iskolai tanár miniszteri engedéllyel megnyitotta magán polgári fiú- és leányiskoláját. Jó hírneve, valamint a tanulók létszámának állandó növekedése indokolttá tette egy új, korszerű iskola fölépítését. Az építkezés 1914-ben, Lehoczki János építész tervei alapján kezdődött, majd 1920-ban fejeződött be. Ekkor az iskola már állami kezelésbe került, és Petőfi Sándor Polgári Fiú- és Leányiskola néven a megye egyik jelentős alsó fokú középiskolájává vált. 1944-ben a tanítás abbamaradt, előbb német hadikórház, majd szovjet tábori kórház működött az iskola épületében, végül itt helyeztek el egy orosz tiszti iskolát. 1946. június 13-án a padlástérben tűz ütött ki, a polgári iskola kényszertantermekbe költözött, majd 1948 augusztusában meg is szűnt. 23
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 1952 szeptemberében négyéves középiskolai képzés indult Kiskőrösön az Állami Általános Gimnáziumban. 1953 tavaszán elkezdődött a leégett polgári iskola épületének rendbe hozatala - először négy, majd nyolc tantermet sikerült helyreállítani az 1955-től már Állami Petőfi Sándor Általános Gimnázium néven ismert iskolában. 1959-ben megkezdődött a politechnikai oktatás az 5+1-es tanítási séma szerint, melynek értelmében 5 napi elméleti oktatás mellett 1 napi gyakorlati foglalkozáson vettek részt a tanulók. 1960-ban indult meg a 4+2-es tanítási formula, mely megteremtette a szőlőtermesztő és borkezelő szakközépiskola alapjait. 1963-ban az iskola hivatalos elnevezése Petőfi Sándor Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola lett. A két iskolatípus egy épületben működött, amely a létszámnövekedés miatt kevésnek mutatkozott, így 1969-ben bővítettek rajta. 1972-ben az iskola neve Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskolára, 1981-ben pedig Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskola és Kollégiumra változott. 1993-ban megkezdődött a hatosztályos gimnáziumi képzés, ami eredményeinek köszönhetően rövid idő alatt nagyon népszerű képzési forma lett mind a tanulók, mind a szülők körében. Az intézmény 2007. augusztus 1-jétől a "Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Egységes Iskolája és Szakiskolája" tagintézményévé vált KTKT Általános Iskola és Középiskola Petőfi Sándor Gimnáziuma, Kertészeti Szakközépiskolája névvel, majd egy újabb váltást követően 2012-ben a Magyar Evangélikus Egyház fenntartói irányításával a középiskolában is megkezdődött a keresztény szellemiségű nevelés, oktatás. 2.3. Tárgyi feltételek Az intézmény tagintézményei négy feladatellátási helyen működnek. A szakközépiskolai képzéshez szükséges tanterületen kívül- mely a város szélén található - mind a székhelyként is funkcionáló gimnázium és szakközépiskola, mind az óvoda, mind pedig az általános iskola a város szívében, szinte egymás szomszédságában található. Mind az épületeket, mind az intézmény működéséhez szükséges tárgyi eszközöket azok tulajdonosa, Kiskőrös város önkormányzata 50 évre a Magyarországi Evangélikus Egyház használatába adta.
24
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges, a nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések tekintetében magunkra nézve kötelezőnek tartjuk a 20/2012. évi (VIII.31.) EMMI rendelet 161-167. §-ában, illetve ugyanezen rendelet 2. mellékletében leírtakat. 2.3.1.
Óvoda
Az 1981-ben, eredetileg is óvodának épült tagintézményünk 2013 őszén egy uniós pályázatnak köszönhetően nemcsak bővült, de teljesen meg is újult. A bővítés keretében kialakításra került egy csoportszoba a hozzá tartozó öltözővel és mosdóval; tornaszoba, logopédiai és fejlesztő foglalkoztató, orvosi szoba, nevelői iroda, kiszolgáló helyiségek. Az akadálymentesítés keretében külső feljárók, akadálymentes mosdók és lift kerültek beépítésre. Megtörtént a nyílászárók cseréje, a külső homlokzat is új színt kapott. Az udvart körülvevő kerítés is újjáépült, a belső játszóterület zártabbá, védettebbé vált. A hátsó udvar füves, betonos borítású, fákkal, bokrokkal, virágokkal tarkított, mára mát az ott található játékok is megfelelnek az uniós szabványoknak. A nyári időszakban meleg vizes pancsoló medence biztosítja a vízhez szoktatást, a fürdőzést. A kinti mozgásfejlesztés segítői a kerékpárok, rollerek, kosárlabda palánkok, focikapu stb. Az udvaron megfelelő számú eszköz, mászóka, hinta, babaház, homokozó biztosítják a sokoldalú játék és mozgásszükséglet kielégítését. Kisebb udvarrész áll a kiscsoportosok rendelkezésére, hogy védettebben, biztonságosabban érezzék magukat a kezdeti időszakban. Csoportszobáink világosak, esztétikusak, bútorzatuk, felszereltségük szülői segítséggel, alapítványi támogatással folyamatosan bővül, szépül. A csoportszobák színvilágát az ízlésformáláson túlmenően pszichológiai hatásokat is figyelembe véve alakítjuk ki. A csoportokban a gyermek létszámhoz igazodóan megfelelő mennyiségű játék áll rendelkezésre. Tálalókonyhánk kialakítása, eszközállománya megfelel a HACCP előírásainak. A kulturált étkezést gyermekméretű étkészletek, esztétikus textíliák biztosítják. Az óvoda alkalmazottainak biztosítottak a helyiségek, a megfelelő munkakörnyezet. A szülők fogadása is esztétikus környezetben történik. Ezen felül raktárak, szertár, mosó-szárító helyiség, szeméttároló, kerékpártároló található az óvodában. A felújítás során mindent megtettünk annak érdekében, hogy óvodánk külső- belső környezete a gyermekek és a felnőttek biztonságát, kényelmét, egészségének megőrzését szolgálja. Az intézmény tárgyi feltételeinek további bővítésére 2008-ban létrehoztuk az „Árpád úti Óvodásokért Alapítványt”, amely hosszútávon segíti a nevelés-tanulás 25
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program feltételeinek bővítését, programok megvalósítását.
2.3.2.
Helyiségek csoportszoba csoportöltöző vizesblokk nevelői szoba vezetői iroda fejlesztőszoba elkülönítő
darab 5 5 4 1 1 1 1
konyha személyzeti öltöző személyzeti mosdó folyosó, előtér raktár, szertár, tárolóhelyiség
1 1 3 2 5
Általános iskola
Az 1961-ben épült, majd 1985-ben bővített iskolaépületünk 2010-ben, egy sikeres pályázatnak köszönhetően (DAOP-4.2.1/2F; az elnyert összeg: 461 581 860 Ft) nemcsak megszépült, de bővült is: modern tálaló konyha és étkező került kialakításra, emeletráépítéssel 3 tanterem, tetőtér-beépítéssel 2 informatikaterem, 1 könyvtárszoba és 1 közösségi terem lett kialakítva. A két épületszárnyat modern, üvegtetős aula köti össze, teret adva az alsó tagozatosoknak közös programok lebonyolítására. Befejeződött a nyílászárócsere, megtörtént az épület akadálymentesítése. Az alsó tagozatosok udvarán modern játszóteret alakítottunk ki. A megelőző évben PPP beruházás keretében épült meg az iskola tornacsarnoka. 2011-ben 12 digitális táblával és 36 számítógéppel gazdagodtunk. A pályázatok keretén belül elavult bútorainkat, eszközeinket is modernekre cseréltük. Összességében egy modern, szépen felújított, rendkívül jól felszerelt iskolában folyik az általános iskolai oktató-nevelő munka. Az iskola egyházi átvétele újabb átalakításokat „generált”: az iskola udvarán lévő külön épületben egy tantermet kellett kialakítanunk vizes blokkal, a kémia szertár felszerelését pedig a gimnáziumnak adtuk át, így nyertünk még egy csoportszobát. A kémiát eddig is
26
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program gimnáziumi tanárok tanították, ettől a tanévtől kezdve pedig a mi tanulóink járnak át a gimnázium épületébe kémiaórákra.
Helyiségek tanterem szaktanterem fejlesztő szoba közösségi terem tornaterem tornaszertár sportudvar tagintézmény-vezető irodája tagintézmény v. helyettesi iroda iskolatitkári iroda gondnoki iroda nevelőtestületi szoba könyvtár aula porta ebédlő melegítő konyha mosléktároló teakonyha (felnőtt étkező) öltöző zuhanyzó személyzeti WC tanulói WC mozgáskorlátozott WC egyéb raktár szertár kazánház büfé
27
darab 24 4 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 4 8 7 16 6 5 5 1 1
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 2.3.3.
Középiskola
Az iskola épülete kívülről, az Árpád utcáról nézve patinás, rendezett, s bár egyes részei felújításra szorulnak – ami érthető is, hiszen maga a főépület lassan 100 éves lesz (1914 – ben kezdték építeni), összességében nagyon rendezett, folyamatosan szépülő, fejlődő. Miután intézményünk vezetősége azt vallja, hogy maga a környezet is nevel, nem várva a nagy fejlesztési lehetőségekre, az utóbbi öt évben folyamatos felújítások történtek. Ennek köszönhetően ez idő alatt teljesen megújult a főbejárat, megszépült két lépcsőház, 3 tanulói és egy nevelői vizesblokk. Az iskola számítógépparkja 2011-ben teljesen megújult, jelenleg csak a két informatikai szaktanteremben 38 munkaállomás áll a tanulók rendelkezésére. Tíz tanteremben rögzített interaktív tábla, a többiben hordozható számítógépek, projektorok segítik a szemléletesebb, változatosabb ismeretszerzést. A demonstrációs, illetve taneszközökkel való ellátottság elfogadható, a tárgyi feltételek javítása folyamatosan történik. Óriási lehetőségeket rejt magában a most még nagyobb részében beépítetlen tetőtér is, ami tökéletes hely lehetne különféle ünnepélyes jellegű megemlékezések vagy akár nagyobb létszámú események megtartására.
Helyiségek
darab
osztályterem
24
szaktanterem
6
szertár
7
könyvtár
1
aula
1
folyosó
4
tanulói vizesblokk
4
tanári vizesblokk
2
lelkészi szoba
1
porta
1
gazdasági iroda
2
pénztár
1
igazgatói iroda
1
igazgatóhelyettesi iroda
1
iskolatitkári iroda
1
tanári szoba
1
stúdiószoba
1 28
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
2.3.4.
technikai öltöző
1
kazánház pihenővel
1
gondnoki lakás
1
sportcsarnok
1
öltöző
4
Tanterület
Az iskolavezetés elkötelezett a minőségi szakképzés továbbfejlesztésében, annak tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában. Az iskola modern, jól felszerelt tanterülettel, tanpincével, számítógéptermekkel és a szakmai elméleti oktatáshoz szükséges tantermekkel rendelkezik. A szakközépiskolai oktatás gyakorlati képzésének helyszínén, a 12 ha-os tanterületen szinte minden tárgyi feltétel adott a megfelelő színvonalú elméleti és gyakorlati oktatáshoz –, hiszen csak az utóbbi 10 évben korszerű szőlőfeldolgozóval, pincehelyiséggel, üvegházzal és pálinkafőző tanműhellyel bővült e telephely. Helyiségek
Darab
osztályterem pálinkafőző szaktanterem szabadtéri szaktanterem kazánház iroda személyzeti WC üvegház fóliaház műhely tanulói öltöző tanulói vizesblokk traktorgarázs raktár feldolgozó tanpince labor palackozó kóstoló gépszín
3 1 1 1 1 2 1 1 1 2 2 1 3 1 1 1 1 1 1 29
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 2.4. Személyi feltételek - nevelőtestületünk és munkatársaink Az intézmény egységei – óvoda, általános iskola, középiskola - közös irányítás alatt működnek. Ez a vezetési modell a nevelési elvek egysége mellett a munkáltatói és gazdálkodási feladatok ellátása szempontjából célszerű igazán. Azonban az intézményünkre jellemző, nagy létszámú, összetett feladatkörű tagintézmények miatt igazából csak akkor biztosítható a hatékony nevelő és oktató munka, ha élükön olyan tagintézmény-vezetők állnak, akik szakmai kérdésekben döntési jogkörrel rendelkeznek. (Az intézmény jelenlegi szervezeti felépítése, irányítási struktúrája megtekinthető a honlapunkon - www.kevi.hu található SZMSZ-ben.). Az iskola személyi feltételrendszerét statisztikailag 100 % - os szakos ellátottság jellemzi. Ez azonban így magában még mindig kevés, hiszen a minőség záloga a hatékony tanári munka. Valljuk: az iskola ereje nem a falakban van, egy igazi pedagógus egy szál krétával is képes arra a csodára, amire tucatnyi számítógép sem. S erre a „csodára” azért is szükségünk van, mert a szülői/társadalmi/fenntartói igények egyaránt folyamatosan magas színvonalú képzésre ösztönöznek minket. Az intézményünkben foglalkoztatott pedagógusok összlétszáma 2014-ben: 116 fő Ebből részmunkaidőben/óraadóként foglalkoztatott, illetve tartósan távol tartózkodó: 25 fő. A nevelésben, illetve intézményünk keresztény szellemiségének kialakításában vezető szerepet töltenek az intézményünkben teljes munkakörben foglalkoztatott iskolalelkészeink (általános iskolai, középiskolai), illetve az egyes felekezetek által „delegált” hitoktatóink.
30
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Az evangélikus pedagógusok aránya tagintézményenként* 60 48
50 40 30
25 19
20 10
13 7
4
0 óvoda
általános iskola evangélikus
középiskola
egyéb
*óraadók, részmunkaidősök is szerepelnek ebben a 2013-as statisztikában Az életkort tekintve tantestületünkben a pályakezdő pedagógustól a már nyugdíjasig minden korosztály képviselteti magát:
Az oktató-nevelő munkán kívül természetesen nagyon sok fizikai, illetve adminisztratív jellegű tevékenység is hozzátartozik intézményünk életéhez. Technikai létszámunk jelenleg 39 fő – igaz, közülük négy munkavállaló csak részmunkaidőben dolgozik. Feladatuk most is nagyon sok, hiszen megközelítőleg 1200 tanuló (illetve óvodás) és 116 pedagógus munkájának zavartalanságát kell, hogy biztosítsák gyakorlatilag 4 nagy telephelyen
31
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program (intézményünkhöz tartozik egy 12 hektáros tangazdaság, s mellette még 6 ha szőlő- és szántóterületen is gazdálkodunk). 2.4.1.
Óvoda
Az óvodai tagintézményben a nevelő- oktató munkát óvodavezető irányítja, aki az intézmény vezetőségének tagja. vezeti. Az ötcsoportos óvodában csoportonként két-két óvónő és egy-egy dajka dolgozik. Óvodapedagógusaink felsőfokú szakirányú végzettségük mellett számos, a program megvalósításához elengedhetetlen, egyéb végzettségekkel is rendelkeznek.
vezető óvodapedagógus szakvizsga:1 fő drámapedagógus: 1 fő fejlesztő pedagógus:1 fő Az óvoda pedagógiai munkáját külső szakemberek is segítik: (logopédus, szurdopedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, oktatók-nyelv, tánc, mozgásművészeti), illetve a tagintézmény keresztény szellemiségű nevelésében kiemelkedően fontos szerep jut a helyi gyülekezet kántorának, hitoktatójának, aki heti rendszerességgel tart foglalkozást a gyermekeknek. A nevelő munkát segíti még egy pedagógiai asszisztens is. 2.4.2.
Általános iskola
A tagintézmény pedagógusainak többsége evangélikus vallású, jelentős részük gyakorló egyháztag, akik komolyan veszik az új feladatot. Munkájában igényes, jól felkészült, a hagyományokat tisztelő, ugyanakkor innovatív tantestület végzi az oktató-nevelő munkát iskolánkban. Alsó tagozaton 21 fő tanító végzi az oktató- nevelő munkát osztálytanítóként, napközis nevelőként és nemzetiségi nyelvet tanító pedagógusként. A felső tagozaton 18 tanár dolgozik, ebből 1 fő tagintézmény-vezető, 1fő helyettes. A pedagógusok közül 9 fő szakvizsgázott, 4 vesz részt a nemzetiségi nevelés-oktatásban. Az oktató-nevelő munkát 1 fő könyvtáros és 1 fő iskolatitkár segíti. 2.4.3.
Középiskola
A középiskola statisztikai pedagóguslétszáma 49 fő. A tantestület tagjainak közel 20%-a evangélikus vallású, ami megkönnyíti az evangélikus nevelés és oktatás iránti intézményi 32
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program elkötelezettség erősítését, de mellettük a más felekezethez tartozók is segíti a keresztény értékrend közvetítését a diákok felé. E missziós munka segítői a hittanoktatók, irányítója pedig az iskolalelkész. 2.4.4.
Gimnázium
A gimnázium statisztikai pedagóguslétszáma 40 fő, szakos ellátottságunk 100 % -os A közismereti tárgyak oktatói egyaránt feladatot kapnak a gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokban, míg a szakmai tárgyakat oktatók csak a szakközépiskolai képzést választó diákok felkészítésében vesznek részt. 2.4.5.
Szakközépiskola
Az elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakember láthatja el. Intézményünkben több éve együtt dolgozó, jó szakemberekből álló kreatív és innovatív team dolgozik, akik a szakképesítések központi programjainak kidolgozásában és a helyi tantervi követelmények megfogalmazásában is részt vettek 2.5. Az óvodás gyermekek és az iskola tanulói A jól ismert biblia idézet szellemében – „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket!” – az intézmény hároméves kortól a technikusi bizonyítvány megszerzéséig oktatja és neveli a gyermekeket, fiatalokat. Az intézmény pedagógusai felkészültek mind a sajátos nevelési igényű, mind a beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek fogadására. Az óvodások, diákok fele evangélikus vallású, ugyanakkor az intézménynek teljes jogú tagjai a más felekezethez tartozók is. A helybeli tanulókon kívül az intézmény fogadja a környező településekről bejáró tanulókat is, illetve a távolabbról érkezettek igénybe vehetik a város kollégiumát.
33
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
B. Nevelési program II.
Nevelési, pedagógia alapelvek és célok 3. Alapelveink „Aszerint, hogy ki-ki milyen lelki ajándékot kapott, legyetek egymásnak szolgálatára , hogy az Isten sokféle kegyelmének jó letéteményesei legyetek.” (1Pét. 4.11) Intézményünk célja, hogy tanulóit keresztény szellemiségű, erkölcsös, nemzeti értékeinket tisztelő állampolgárrá nevelje, s felkészítse őket további tanulmányaikra, a gyakorlati életben való helytállásra. 3.1. Az iskola keresztény nevelési alapelvei Valljuk, hogy az evangélikus iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezetet abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, mely szerint úgy nevelik őt, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt. Iskolánk keresztény közösségként a nem evangélikus vallású diákok szármára is nyitott. Lehetővé tesszük számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárjuk tőlük az evangélikus értékek ismeretét és tiszteletét. Fontosnak tartjuk, hogy növendékeinket megismertessük a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival. Célunk diákjainkban kialakítani az igényt nemzeti hagyományaink ápolására, a kultúra időtálló értékeinek megismerésére. Keresztény iskolaként törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre. A tudományok segítségével szeretnénk rávezetni tanítványainkat a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; s arra törekszünk, hogy diákjaink körében becsülete legyen a szorgalomnak, tanulásnak és a munkának 3.2. Hitéletünk A lelki nevelés a teljes személyiségformálás alapvető eszköze, így keresztény intézményként annak megjelenése mindennapi életünkben természetes.
34
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 3.2.1.
Általános iskola
Tagintézményünkben a hitéleti-lelki nevelés nem kiegészítője, hanem irányadója az intézmény nevelői munkájának. Meghatározó felekezeti irányunk az ágostai hitű lutheránus tanítás, de minden tanulónak lehetősége van saját felekezetének megfelelő hitoktatásban részt venni, hogy kapcsolata saját lelkészével, hittanáraival alakuljon ki, ezzel is megalapozva a saját felekezetében való közösségre találást. Célunk, hogy a gyermekek otthon érezzék magukat saját templomuk-imaházuk falain belül, megismertessük az egy felekezetbe tartozó gyerekeket és pedagógusokat egymással, hogy érezzék, egy közösségbe tartoznak, és így családként tudjanak tekinteni a gyülekezetre. Az iskolalelkész és munkatársainak feladata az áhítatokon olyan liturgiai, zenei elemek beépítése és megmagyarázása, ami az iskola tanulóinak és dolgozóinak segít, hogy bekapcsolódjanak a helyi gyülekezetek életébe és istentiszteleteibe. A hitéleti és lelki nevelés vázát a heti rendszerességgel megtartott reggeli áhítatok, az egyházi évhez kapcsolódó ünnepek, az évente kétszer megrendezett csendesnapok, illetve a tanévnek keretet biztosító tanévnyitó és tanévzáró ünnepségek adják. A reggeli áhítatok alsós-felsős korosztályi bontásban, a hét különböző napjain történő 30 perces alkalmak. Az alsós korosztálynál az áhítatok célja nem elsősorban az ismeret átadás, hanem a személyiségfejlődés és a hitéleti fejlődés találkozásának elmélyítése, ahol a gyermek megtalálja magát a történetben, és így kialakul az Istennel, Jézussal szorosabb személyes kapcsolata. Az áhítatok az életkori sajátosságoknak megfelelő alkalmak énekléssel (Ifjúsági énekek és az evangélikus illetve ökumenikus egyházzenei örökség elemei), szemléltetéssel, gyakran a gyerekek bevonásával, ami imádsággal és közös imánkkal, a Miatyánkkal zárul. A felsős korosztály számára az áhítatok már tartalmazzák a történelmi egyházak liturgiai elemeit (Apostoli köszönés, zsoltárolvasás, gyertyagyújtás) is. Az áhítatok témái egyrészt a közösségbe tartozás érzését tűzik ki célul, másrészt az egyéniséggé fejlődést segítik elő kritikai gondolkodásra neveléssel, illetve biztonságos keretet próbálnak adni a tinédzserkori nehézségek, kérdések hordozásában, válaszkeresésében. Célunk olyan emberek útra bocsátása, akik Isten szeretetét megismerve szeretettel közelítik meg önmagukat, a másik embert és a közösséget, ahova betartoznak. Ehhez kapcsolódóan vendégelőadókat is megkérünk bizonyságtételre. Fontosnak tartjuk, hogy a tinédzserkorú fiatalok találkozzanak
35
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program olyan emberekkel, akik példaképeik lehetnek, akik példát mutatnak egy-egy élethelyzet megoldására, megélésére a Jézusba vetett hit által. Az istentiszteletek többnyire az evangélikus templomban kapnak helyet, de az ökumenikus nyitottság jeleként a testvéregyházak templomai és imaházait is időről időre meglátogatjuk. Az ünnepek átélését elősegítik az adventi és böjti időben meghirdetett kézműves versenyek (adventi koszorúkészítés, betlehemkészítés, a nagyhét eseményét megörökítő alkotások). Ebben a formában a tanulók jobban megértik hitéletünk szimbolikáját, illetve keresztény hitünk és magyar voltunk kapcsolópontjait (népszokások). Az iskolalelkész feladatkörében központi helyen áll a lelkigondozás, ami mind a diákok, mind a pedagógusok felé irányul. Célunk, hogy az iskolában a gyermekek és pedagógusok között valósággá váljon Jézus igéje, miszerint: „…az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus. Az egész test pedig az ő hatására egybeilleszkedve és összefogva, a különféle kapcsolatok segítségével, és minden egyes rész saját adottságának megfelelően működve gondoskodik önmaga növekedéséről, hogy épüljön szeretetben.” (Ef 4,15-16) A hitéleti-lelki nevelés nem kiegészítője, hanem irányadója az intézmény oktatói nevelői munkájának. 3.2.2. Az
Középiskola
alapvetően
már
eddig
is
(pozitív
értelemben
vett)
konzervatív
értékrendű
középiskolánkban az oktatás mellett korábban is kiemelt jelentőséggel bírt a nevelés. Az egyházi fenntartásba vétel után az iskolalelkész, aki a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei alapján az oktatási intézmény lelki vezetője, erre az alapokra építkezve munkálkodik a diákok erkölcsi és lelki nevelésén. Feladata többek között: o az igazgatóval és a hitoktatókkal együttműködve az intézmény keresztyén szellemiségének biztosítása; o a pedagógusok, az alkalmazottak, a tanulók lelkigondozása; o tanári és diák csendesnapok, istentiszteletek, áhítatok, bibliaórák szervezése, illetve megtartása; o az intézményben elfogadott pedagógiai program és tanterv alapján hittanórák tartása, o kapcsolattartás a tanulók szüleivel, gyülekezeteivel; o a tanárok és diákok segítése, irányítása a gyülekezeti élet felé; 36
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o részvétel
a
területileg
illetékes
egyházmegye
lelkészi
munkaközösségének
munkájában. Iskolánkban a diákok heti két órában tanulnak választás alapján hittant. A már egyházi gimnáziumba jelentkezők csak hittant választhatnak az alábbi felekezetek közül: evangélikus, katolikus, református, felekezetközi (baptista, pünkösdi). A hitoktatók, lelkészek között példás az ökumenikus együttműködés. A napi szintű kapcsolattartáson túl havonta hittanári megbeszéléseket tartanak, ezzel is segítve, erősítve mind egymást, mind intézményünk keresztény szellemiségének formálását. A tantervek alapján az órák széleskörűen érintik az Isten-ember és ember-ember kapcsolat minden vetületét kereszténység
úgy mint: alapvető bibliaismeret, erkölcstan, az egyház tanítása, a
történelmi
és
kulturális
értékei,
önismeret,
emberi
együttélés
és
konfliktuskezelés, társadalmi és teremtettségi felelősségünk, a világvallások ismerete, az Istennel való személyes kapcsolat kialakítása és megélése. A hittanórák feladata, szerepe az ismeretközlésen túl a személyes példaadás, a hitelesség megélése, a közösségélmény felkínálása. Ezért jó lehetőség, hogy a csoportok megmutatkozhatnak a gyülekezeti alkalmakon is szolgálataikkal. Iskolánkban minden hét közös reggeli áhítattal kezdődik a sportcsarnokban – ünnepek, nagyobb iskolai események idején pedig az evangélikus templomban. Évente kétszer csendesnapot tartunk – nevével ellentétben nem csendben ülve, hanem egyegy témát nyitottan körüljárva, ugyanakkor önmagunkra, társainkra s Istenre figyelve. Az iskolalelkész aktívan jelen van minden egyéb iskolai rendezvényen is (gólyahét, szalagavató, farsang, szülők-nevelők bálja, ballagás, diáknap, stb) – ezzel is jelezve, hogy a hit nem kényszer, hanem szabadság. Ugyanígy fontos, hogy az iskolalelkész erősítse kapcsolatát a tanártársaival is. Miután van a tanáriban saját asztala, mindennapos kapcsolatban lehet velük. Van saját lelki szobája is, ahova visszavonulhat lelki beszélgetésekre. A tanári kar hamar elfogadta a lelkészt, és egyre többen igénylik is figyelmét, segítségét, és megosztják vele problémáikat, örömeiket. Két pedagógus az első tanév folyamán felnőtt konfirmációi oktatásban is részt vett, amelynek folytatását igénylik. Ezt a kis közösséget egy tanári bibliakörré szeretnénk kibővíteni. Ezenkívül az Evangélikus Hittudományi Egyetem 2013 februárjában kétéves akkreditált pedagógus-továbbképzést indított Kiskőrösön, melyen intézményünkből 20 fő vesz részt. 37
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 3.3. Alapvető célkitűzéseink Pedagógiai tevékenységünk célja olyan készségek, képességek kialakítása tanítványainkban, melyek
birtokában
meg
tudnak
felelni
korunk
elvárásainak,
ugyanakkor
társas
kapcsolataikban kiegyensúlyozott emberként tartalmas életet képesek élni. Ennek érdekében célunk, hogy o az elsajátított ismeretek tevékeny, gyakorlatorientált felhasználásához a tanulókban alakuljanak ki a problémamegoldó, logikus gondolkodás kompetenciái; o a tanulási folyamat révén szerzett tudást képesek legyenek analizáló, szintetizáló gondolkodással úgy rendszerezni, hogy az a mindennapi élet hasznos alkotóelemévé váljon; o a tanulók rendelkezzenek alkalmazható tudással, az élethosszig tartó tanulás képességével, a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciákkal és egyenlő esélyekkel a társadalomba való sikeres beilleszkedéshez; o olyan oktatásszervezési keretet valósítunk meg, amely biztosítja a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, és organikus okra vissza nem vezethető rendellenességgel küzdő tanulók oktatásba való integrálódását. Kiemelt célunknak tekintjük, hogy minden tanulónk teljesítse tankötelezettségét, találja meg a képességeinek megfelelő és iskola által biztosított kilépési lehetőséget. a továbbtanulást biztosító érettségi vagy alkalmazható szaktudás formájában. Olyan oktatási-nevelési szervezetet kívánunk működtetni, ahol a tantervek, a követelmények és az alkalmazott módszerek, mérési eszközök egymást erősítik, kiegészítik, és ahol együttműködés van a tagintézmények dolgozói és tanulói között. 3.3.1.
Az általános iskola sajátos célja, feladatai
Általános iskolánkban legfontosabb célunk a helyes értékrend megalapozása. Fontosnak tartjuk a közösségi szemlélet kialakítását, a tanítványinkban rejlő egyéni képességek felismerését, kibontakoztatását. Arra törekszünk, hogy a család által reánk bízott gyermekekből a szülőkkel együttműködve szellemileg, lelkileg és testileg egészséges nemzedéket neveljünk. Feladatunk a tanulók teljes 38
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program személyiségének fejlesztése, valamint egyéni képességeik, készségeik, kompetenciáik kialakítása és bővítése, a hatékony tanulási módszerek elsajátíttatása, a középiskolai tanulmányokhoz szükséges alapok megteremtése. Fontosnak tartjuk a közösségi szemlélet kialakítását, a tanítványainkban rejlő egyéni képességek felismerését, kibontakoztatását. Az esélyegyenlőségre való törekvéssel, megfelelő motivációval, türelemmel és szeretettel alakítjuk ki tanulóinkban az alapvető készségeket, képességeket, hogy életük során képesek legyenek önálló döntéseket hozni, és az itt megalapozott műveltséggel, hittel, keresztény világszemlélettel társadalmunk tisztességes tagjai legyenek. 3.3.2.
A középiskola sajátos céljai, feladatai
A középiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai kompetenciákat, tantárgyi követelményeket A középiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. Az általános műveltséggel összefüggésben a középiskolai nevelés és oktatás a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi őket arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. S míg az általános iskola legfontosabb feladata az, hogy a tanulók személyiségének kibontakoztatásával reális lehetőséget nyújtson az iskolai tanulmányok folytatásához, a középiskolában célunk továbbépíteni, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai kompetenciákat, tantárgyi követelményeket Az általános műveltséggel összefüggésben a középiskolai nevelés és oktatás a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi őket arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre.
39
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A középiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak segítségével biztosítjuk az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést 3.3.3.
A felnőttoktatás sajátos céljai, feladatai
Intézményünk fontos szerepet vállal a térség felnőttoktatásában az úgynevezett „Digitális Középiskola” keretében. E képzésforma célja, hogy a felnőttoktatás keretében, esti munkarendben működő, egyéni képzési utak kialakítására lehetőséget adó kevert képzési forma (jelenléti órákkal támogatott e-learning) minél szélesebb körben terjedjen el az országban, mivel igen jelentős azoknak a felnőtteknek a száma, akik az általános tankötelezettség
időszakában
nem
szereztek/szereznek
érettségi
bizonyítványt,
és
életkörülményeik még jelentős erőfeszítés esetén sem teszik lehetővé a felnőttkori iskolába járást. A rendelkezésünkre álló személyi és tárgyi feltételeink, kapacitásunk kihasználása és a járás munkaerő-igényének kielégítése érdekében célunk felnőtteknek szóló, OKJ-s bizonyítványt adó szakmai képzések indítása is. 4. Nevelési és oktatási stratégiánk Hitvallásunk, hogy oktató-nevelő munkánk módszereinek segítségével tanulóinkat – életkoruknak megfelelően - meg kell ismertetni mind a keresztyén erkölcs, mind a modern tudományok elveivel. Iskolánk módszertani alapja a „hit és szeretet” gyakorlata, amely a Pál apostoli intelem szerint tanárt és diákot egyaránt arra kötelez, hogy „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe.” 4.1. Óvodai nevelésünk és oktatásunk fő célkitűzései „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik akkor sem tér el attól.” (Példabeszédek 22,.6) Célunk az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, annak a tevékenységközpontú szemléletnek a megerősítése, mely támogatja a gyermek egészséges fejlődését, hátrányainak csökkentését, tehetségének kibontakoztatását és egyéni adottságai figyelembevételével azoknak a képességeknek játékos formában történő folyamatos kialakítását, amelyek segítik
40
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program az iskolai életre történő felkészülésben. A Biblia alapján megvalósuló információ- és értékközvetítés segítése, a pozitív személyiségjegyek megerősítése és a keresztyén etikai normák beépülése a gyermekek szeretetkapcsolataiba azért is fontos, mert azok a gyermekeken keresztül a családokra is kifejtik hatásukat. 4.2. Általános iskolai nevelésünk és oktatásunk fő célkitűzései „A madár dalol, s örül annak amit tud” (Luther) Általános iskolánkban legfontosabb célunk a helyes értékrend megalapozása, a hatékony tanulási módszerek elsajátíttatása, a középiskolai tanulmányokhoz szükséges alapok megteremtése. Fontosnak tartjuk a közösségi szemlélet kialakítását, a tanítványinkban rejlő egyéni képességek felismerését, kibontakoztatását. 4.3. Középiskolai nevelésünk és oktatásunk fő célkitűzései „És betöltöttem őt Istennek lelkével, bölcsességgel, értelemmel és tudománnyal minden mesterséghez.” (Kivonulás könyve 31,3) Középiskolai képzésünk elsődleges célja a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés, az élethosszig tartó tanulás igényének fejlesztése diákjainkban. Miután intézményünkben szakközépiskolai képzés is folyik, fontosnak tartjuk a kétkezi munka megbecsülésének hangsúlyozását, illetve keresztény iskolaként az egymás iránti tisztelet, tolerancia elmélyítését.
41
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program III.
Pedagógiai feladataink, eszközeink és eljárásaink 5. Feladataink Intézményünk ellátja törvényben meghatározott feladatait, és biztosítja a tanulói jogok érvényesülését. Nevelő tevékenységünk figyelemmel van a tanulók családi körülményeire, anyagi helyzetére. Nevelési programjainkra jellemző az ingyenesség. Csak olyan programra kérhető szülőktől anyagi hozzájárulás, amely nem része a kötelező és a számonkérésre kijelölt tananyagnak. A költségtérítéses program nem tehető kötelezővé tanulóink számára. Feladatunk a tanulók szociális segítése (napközi, menza, tankönyvtámogatás, tartós tankönyv biztosítása). A hátrányok enyhítését, leküzdését az intézmény segíti (fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus alkalmazásával, Integrált Pedagógiai Rendszer működtetésével). Az iskola nyitott a környezeti változásokra, azokra érzékenyen reagál. A közös és egységes kerettantervre építkező helyi programjainkkal elégítjük ki a környezet elvárásait és igényeit. Tevékenységünket, nevelő-oktató munkánkat a szülőkkel közösen szeretnénk végezni, amelynek bázisai a tagintézmények. Az a törekvésünk, hogy intézményünk minden fiatal számára lehetőséget biztosítson a továbblépésre, az érdeklődésének és eredményeinek megfelelő képzési forma eléréséhez. Szerkezetünket, képzési ajánlatainkat igyekszünk a szűkebb és a tágabb környezet, a munkaerőpiac, a szülők és a tanulók igényeihez igazítani. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC 27§-a, illetve a 20/2012 EMMI rendelet 1318§- ának megfelelően szervezzük meg a tanítási időt és az egyéb foglalkozásokat. Az első tanítási óra 8.00 órakor kezdődik, s 1-1 tanítási óra 45 percből áll – a tanítási órák és szünetek rendjét részletesen intézményünk SZMSZ-e tartalmazza. Általános iskolai tagintézményünkben napközi otthonos foglalkozás keretében 17.00 óráig biztosítjuk a tanulók felügyeletét. Mind a tehetséggondozást, mind a felzárkóztatást fontosnak tartjuk, ezért a szabadon felhasználható órakeretekből minden osztályban felhasználunk minimum 1-1 órát differenciált foglalkoztatásra, mellyel célunk a megszerzett ismeretek elmélyítése, a kulcskompetenciák erősítése. 42
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A tehetséggondozás szakkörök, fakultációs és specializációs órák keretében is biztosított. A sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal – szakértői javaslatuknak megfelelően – fejlesztőpedagógus (megbízási szerződéssel) vagy szaktanár foglalkozik heti 1-2 órában a tanítási órákon kívül is. Az egyéni felkészülésben a törvényi előírásoknak megfelelően segítik pedagógusaink a magántanulókat. A mindennapos testnevelést heti öt testnevelésórával biztosítjuk ebből azonban
a 12.
évfolyamon kettő iskolai sportköri foglalkozással vagy egyesületi/sportszervezeti keretek között szervezett edzéssel kiváltható. Az a törekvésünk, hogy intézményünk minden fiatal számára lehetőséget biztosítson a továbblépésre, az érdeklődésének és eredményeinek megfelelő képzési forma eléréséhez. Szerkezetünket, képzési ajánlatainkat igyekszünk a szűkebb és a tágabb környezet, a munkaerőpiac, a szülők és a tanulók igényeihez igazítani. Intézményünk világnézetileg elkötelezett, evangélikus iskolaként 2013 szeptemberétől már csak azokat az új, bejövő diákokat fogadja, akik vállalják a heti 2 hittanórán való részvételt. Iskolánk nyitott más keresztyén felekezetek iránt is, így lehetőséget biztosítunk katolikus, református és ún. felekezetközi – baptista, illetve pünkösdi gyülekezet lelkészeinek vezetésével - hittanórák szervezésére is. A hittanórák megtartása, értékelése a többi tanítási óráéhoz hasonlóan történik. 5.1. Nevelő-oktató munkánk szakaszai 5.1.1.
Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakasza (1-4.
évfolyam) Az alapfokú nevelés-oktatás első négy évre terjedő pedagógiai szakaszának alapvető jellemzője az alapozás. Négyéves időtartama két kisebb, eltérő képzési célú szakaszra tagolódik. Az első két iskolai év bevezető szakasz, szerepe szerint előkészít az iskolai tanulmányokra. Gyermekre figyelő fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Széles teret enged
játék-
és
mozgásigényének
kielégítéséhez.
kulcskompetenciák kifejlődésének folyamatát. 43
Előkészíti,
megalapozza
a
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A kezdő iskolaszakaszban, az iskolakezdés 3-4. évében folytatódnak a fenti fejlesztési prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább előtérbe kerülnek a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek való megfelelés igénye. A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli a tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók előmenetelét fejlesztő értékeléssel segíti elő. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához. Értékközvetítő szerep: A gyerekek nemcsak az iskolában tanulnak. Sokféle más forrásból is bőséges tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak. Ezeket az iskolának számon kell tartania, fel kell használnia nevelő munkájában. Különösen fontos feladata, hogy sajátos eszköz- és hatásrendszerével olyan értékrendet közvetítsen, amelyik segít a gyerekeknek a spontán hatások és az őket érő információáradat kezelésében, értékelésében, az elfogadásukról való döntésekben. Az iskola célirányosan meghatározott értékrendjének közvetítésében – a kisiskolások nevelésében – kitüntetett szerepe van: o az iskola légkörének, információforrásokkal kapcsolatos nyitottságának, o a tanító és a tanulók érintkezésének és együttműködésének, o a kortársakkal kialakított magatartási kultúrának, o a gyerekek nevelésében a szülői házzal kiépített partneri viszonynak, függetlenül a szülők társadalmi és kulturális hátterétől, o az irányított társadalmi tapasztalatszerzésnek, mely kiterjed a társadalom minél szélesebb spektrumára, o a spontán szerzett tapasztalatok és tudás feldolgozásának (elemzésének, értékelésének) és felhasználásának, o különféle élethelyzetek tanulmányozásának (feladathelyzetek, tanulási szituációk,
konfliktushelyzetek,
veszélyhelyzetek,
versengések,
önkiszolgálás, másság jelenléte stb.), az oktatás kultúraközvetítő, értékőrző hatásának, mely kultúra reprezentálja az országban lakók sokszínűségét. 44
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 5.1.2.
Az alapfokú nevelés - oktatás alapozó és fejlesztő szakasza (5-8.
évfolyam Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli az anyanyelvi kommunikációt, az idegen nyelvi kommunikációt, az ezekhez szükséges képességek fejlesztését, valamint a matematikai gondolkodás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás alapképességeit, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Továbbfejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát,
segítőkészségét,
szolidaritásérzését,
empátiáját.
Rávezet
a megbízhatóság,
becsületesség, szavahihetőség értékeire. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működését és néhány általánosan jellemző szabályát. Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése.
45
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Kiemelt szerepet kell juttatni a médiatudatosságra nevelésnek is, hogy megtanulják helyesen értelmezni, szelektálni a naponta rájuk zúduló információmennyiséget, illetve ne hagyják magukat manipulálni. Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás formálása, az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatja A fenti feladatokon túl a következő pedagógiai tevékenységeket folytatjuk általános iskolai tagintézményünkben: o
Német nemzetiségi nyelvoktató program 1-8 évfolyamon a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet alapján, mely a nemzetiség óvodai nevelésének és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelveit tartalmazza. Általános iskolai tagintézményünkben hagyományos nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás folyik.
o
Emelt óraszámú énekoktatás az 1-4 évfolyamon
o
Kompetencia alapú oktatás az 1-8. évfolyamon, hiszen a rohamosan bővülő és változó tudományos eredmények miatt szükséges az ismeretszerzés módjának megváltoztatása.
A központi tartalmi szabályozás (NAT, kerettantervek) az iskolai tantervek szerves részévé tette a tanulási technikák, módszerek megtanítását. Ennek a változásnak való megfelelés egyik lépcsője a kompetencia-alapú oktatás elterjesztése. A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott, mechanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe. A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldó-gondolkodás, a kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás stb. E képességek fejlesztése a megszokottól eltérő tanítási-tanulási folyamatot kíván. Ennek érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakulása.
46
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 5.1.2.1.
Kompetencia alapú oktatás "Kevésbé az a fontos, hogy mit tanulnak a gyerekek az iskolában, inkább az, hogy hogyan tanulják, mert ez maghatározza a tudásuk felhasználását egész életük során." (Max Plancot)
A "hogyan"-ra adott válasz napjaink egyik fő problémája. Az elsajátítandó ismeretek meghatározása mindig könnyebb, mint megtalálni azokat a módszereket, amelyek növelik az elsajátítás hatékonyságát. Különösen fontos napjainkban keresni azt az utat, amely a gyermekek
számára
könnyebbé
teszi
az
ismeretelsajátítást,
ugyanakkor
segíti
a
szocializálódásukat. A mai társadalmi viszonyok között erőteljesen megnövekedett a tudás társadalmi súlya. A fiatalok életpályájának sikeressége azon alapszik, hogy mennyire képesek az iskolában olyan tudással és kompetenciákkal felvértezni magukat, amelyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni. Az az ismeretanyag, amit a tanulók az oktatás folyamatában el tudnak sajátítani, csak igen kis hányadát jelenti annak az információmennyiségnek, amelyet az egyetemes emberi ismeretek összességének tekinthetünk. S az információrobbanással még inkább igaz ez az állítás. Éppen ezért, a rohamosan bővülő és változó tudományos eredmények miatt szükséges az ismeretszerzés módjának megváltoztatása. A központi tartalmi szabályozás (NAT, kerettantervek) az iskolai tantervek szerves részévé tette a tanulási technikák, módszerek megtanítását. Ennek a változásnak való megfelelés egyik lépcsője a kompetencia-alapú oktatás elterjesztése. A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott, mechanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe, s a gondolkodás, ítéletalkotás készségeinek fejlesztésére kevés lehetőséget teremt. Ebben az esetben a tanulók tudását a memorizált ismeretek mennyisége jelzi. A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldó-gondolkodás, a kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás stb. E képességek fejlesztése a megszokottól eltérő
47
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program tanítási-tanulási folyamatot kíván. Ennek érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakulása. Azokban az osztályokban, amelyekben kompetencia alapú oktatás folyik, a kompetencia alapú kerettantervre épült, adaptált helyi tanterv szerint tanítunk. Intézményünkben a 2009/2010-es tanévben került bevezetésre a kompetenciaalapú oktatás a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretén belül. A program zárása a 2015/16-os tanévben történik meg. A kompetenciaalapú programcsomagok bevezetése három kompetenciaterületen (szövegértésszövegalkotás, matematika és idegen nyelvi) hat osztályban történt meg. Pedagógusaink továbbképzéseken sajátították el az új módszereket, ismerték meg az új tanulásszervezési eljárásokat, az IKT alkalmazását. Új tanulásszervezési eljárások: Moduláris oktatás: a tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. A moduláris oktatásba bevont tanulócsoportokról a tantestület dönt, ez megjelenik az éves munkatervben, a munkaközösségi munkatervekben és a tanmenetekben. Témahét: a tananyag elsajátításának egyik lehetséges módja, amikor az adott tárgykört a diákok 3-5 tanítási napon iskolai s iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Ez a tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz. A témahét tárgyköréről, időpontjáról, az érintett tanulócsoportokról a tantestület dönt. Megjelenik az éves munkatervben, a munkaközösségi munkatervekben és a tanmenetekben. Három hetet meghaladó projekt: A projektoktatás lényege, hogy az valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből vett téma feldolgozása az ehhez kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése és bemutatása. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít.
48
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Iskolánkban tanévenként legalább egy három hetet meghaladó projektet szervezünk, melynek, témáját, időpontját és a résztvevő tanulócsoportokat az éves munkatervben, a munkaközösségi munkatervekben és tanmenetekben rögzítünk a tantestület döntése alapján. 5.1.2.2.
Napközi és tanulószoba
Tagintézményünkben csak az alsó tagozaton indítunk napközit. A felső tagozaton – igény szerint tanulószobai ellátást biztosítunk. A napközi feladata a mindennapi tanulás megoldása, testedzés és a szabadidő hasznos eltöltése az iskola által kínált lehetőségek között. Feladata még a felzárkóztatás és a tehetséggondozás segítése. 5.1.2.3.
Délutáni foglalkozások
Tagintézményünkben az 1-8. évfolyamon tanórán kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozásokat szervezünk, melyeknek célja a tanulók fejlődésének segítése, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Célunk továbbá e keretek között a művészeti nevelés (néptánc, vizuális kultúra. ének), a testedzés, a hagyományőrzés (helytörténet, kézművesség) és a keresztyén nevelés segítése. A délutáni foglalkozásokat a szülő választja/igényli, ezt követően a tanuló köteles azokon megjelenni, részt venni a tanév során. A délutáni foglalkozásokat az éves Munkatervben rögzítjük. 5.1.3.
A középiskolai nevelés-oktatás szakasza 5.1.3.1.
Gimnázium
A gimnáziumban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés, és emellett elősegíti a felkészülést az élethosszig tartó tanulásra is. A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, fejleszti az idegen nyelven történő kommunikáció iránti igényt, illetve az ehhez szükséges képességeket. 49
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Kiemelt feladatának tartja a természeti és az épített környezet védelmét, az egészséges életmód értékeinek elfogadását, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítását. A matematikai és a természettudományos kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az élő és az élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásához, a természettudományos gondolkodás fejlődéséhez. A digitális kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az önálló információszerzés és –feldolgozás, a digitális kommunikáció képességének kialakulásához, a digitális eszközhasználat színvonalának fejlődéséhez. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti a diákok további boldogulását biztosító, hatékony tanulási módok kialakítását. A társadalmi-gazdasági fejlődés támasztotta igényeknek megfelelően felkészíti a tanulókat a felelős és aktív állampolgári szerepre. Hozzájárul a közösségi életbe történő aktív bekapcsolódást segítő szociális kompetenciák fejlődéséhez, a kezdeményező, kreatív és vállalkozó állampolgárrá váláshoz. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti az esztétikaiművészeti élmények iránt fogékony és befogadásukra képes személyiség kifejlődését. Kialakítja a tanulókban az ún. élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is. Az iskola arculatával, teljes programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos
módjaival
biztosítja,
hogy
diákjai
érdeklődésüknek,
képességeiknek,
eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak. Hozzájárul a reális énkép és önértékelési mechanizmus kialakulásához és felkészíti a diákokat a felnőtt lét szerepeinek betöltésére. Elősegíti az egészséges életvitel iránt elkötelezett szemlélet és magatartás kialakulását. 5.1.3.2. Szakközépiskola A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában érettségire felkészítő, az általános műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati
50
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program szakmacsoportos alapozás (együtt: szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás) is folyhat. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést és emellett elősegítik a felkészülést az élethosszig tartó tanulásra is. A pedagógiai programokban a kerettanterven belüli tananyagtartalmak ütemezését, a tanításitanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy határozzák meg, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének a lehetősége. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A kerettantervek alapján megvalósuló pedagógiai folyamat köti össze a tanulók teljesítményében tükröződő általános iskolai nevelést és oktatást, illetve az érettségi és felvételi követelményekben, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott igényeket. A kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon készségek, képességek fejlesztését biztosító további tantárgyi lehetőségeket, amelyek megalapozzák a szakképzésben, illetve a felsőoktatásban való eredményes részvétel mellett a későbbi munkába állást és a munkában való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését. 5.1.3.3.
Felnőttoktatás
Intézményünk fontos szerepet vállal a térség felnőttoktatásában is az ún. Digitális Középiskola keretében. Ez a képzésforma - ami 2010-től működik iskolánkban, s vele kapcsolatban 2017-ig van fenntartási kötelezettségünk - lényeges elemeiben tér el az általános szabályok alapján működő oktatási formáktól, de megőrzi a közoktatási közszolgáltatásoktól elvárt képzési minőséget, értékeket. Célja, hogy a felnőttoktatás keretében, esti munkarendben működő, egyéni képzési utak kialakítására lehetőséget adó kevert képzési forma (jelenléti órákkal támogatott e-learning) minél szélesebb körben terjedjen el az országban, mivel igen jelentős azoknak a felnőtteknek a száma, akik az általános tankötelezettség időszakában nem szereztek/szereznek érettségi 51
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program bizonyítványt, és életkörülményeik még jelentős erőfeszítés esetén sem teszik lehetővé a felnőttkori iskolába járást. A Digitális Középiskola programban alkalmazott módszer ún. kevert (angol szakszóval: blended) oktatási forma, amelyben a személyes jelenlét és a távoktatás elemei együttesen vannak jelen, emellett a csoportos képzés és a digitális eszközökkel segített egyéni felkészülés módszere segíti a képzés hatékony megvalósulását. Az internet, mint infrastruktúra segítségével létrehozott tanulási környezet, a tanulás-tanítás szervezése, a közösségi terek, az együttműködések és személyre szóló tanulásmódszertan lehetősége, az ismeret tervezett és szervezett elsajátításának támogatása biztosítja a képzés hatékonyságát. A Digitális Középiskolában az oktatási portálon keresztül zajló – egyéni digitális – tanórákon a tananyag-feldolgozás egyénileg, esetenként a digitális szaktanárok segítségével valósul meg, miközben a személyes jelenlétet igénylő konzultációs órákon az ismeretek rendszerezését, az összefüggések elemzését a szaktanárok személyes jelenléte segíti. A Digitális Középiskolában a tanulásszervezés az Integrált Tanulási és Adminisztrációs Környezet (ITAK) keretrendszerrel történik. 5.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok és feladatok csak a tanulók életkor-pszichológiai leírásának ismeretéből származhatnak. Intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden diák életkorának, fejlettségének megfelelő nevelést-oktatást kapjon. Pedagógiai folyamatunk, tervszerű és szakszerű nevelőmunkánk csak akkor lehet eredményes, ha ismerjük a tanulót, és megfelelő kapcsolatot tudunk vele és környezetével kialakítani. Csak ezek alapján tudjuk azokat a környezeti tényezőket és tanítási módszereket kialakítani, amelyek befolyásolhatják a céljainknak megfelelő személyiség-fejlesztést.
alkalmak
következmény
módszerek
gólyatábor
megfigyelés
egyéni
tábor
vizsgálat
kidolgozása
kirándulás
mérés
a) fejleszt:
osztályrendezvény
beszélgetés (szülő, volt
osztályfőnök
iskolai rendezvény
iskola,
szaktanár
ünnepség
osztálytársak)
szakoktató
barátok,
52
fejlesztő
program
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
színházlátogatás
osztályfőnöki és
konzultáció
(tanító
kollégák, orvos stb.)
iskolaorvos
ifjúságvédelm
szaktárgyi órák
i felelős
családlátogatások
hitoktató
iskolalelkész
tanterületi
foglalkozások
b) fejlesztési terület:
folyosói és utcai
értelmi képesség
találkozások
szociális kompetencia
sportrendezvény
egyebek
tervezett találkozó
csoportalakítási
közös istentiszteleti
kidolgozása,
alkalmak
osztályközösség
hittanórák
megteremtése,
csendes napok
programtervezés közösségi
technika
(egyéni, célok
megvalósítása)
5.2.1.
Érzelmi nevelés
Érzelmi nevelés az óvodában Az óvodás gyermek legfőbb igénye az érzelmi függőségeinek kielégítése, az érzelmi biztonság átélése. Ehhez az érzelmi támaszt nyújtó nevelői magatartás mellett alapvető feladat, hogy a gyermekekben kialakuljon és erősödjön: o az érzelmi beleélés, empátiás átvétel képessége, o az érzelmek felismerésének képessége, o saját érzelmeik kifejezésének képessége, o a késleltetett megerősítés kivárásának képessége, o az indulati élet elvárható uralása, kontrollja. A keresztyén óvodai nevelési program tartalmának megvalósításán keresztül fejlődnek ki a gyermekekben:
53
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Szociális érzelmek: együttérzés, segítőkészség, bizalom, részvét, örömszerzés, bánat, fájdalomokozás felismerése, átélése, önzetlenség, figyelmesség, feladattudat, feladattartás, szabálytudat, szabálytartás. o Esztétikai érzelmek: a szép iránti fogékonyság, a művészi élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése, a mese, vers, ének, zene, énekes játék, a rajzolás, mintázás a teremtett világ, a természet csodáján, a Biblia világával, környezetével való ismerkedésen keresztül, amelyek fontosak viselkedésének, kommunikációjának szokás szintű megalapozásában. o Erkölcsi
érzelmek:
igazságosság,
lelkiismeretesség,
felelősség
érzésének
megtapasztalása, az őszinteség, igazmondáshoz, hazugsághoz való helyes viszony alakítása, megbánás, megbocsátás érzése, engedelmesség, felnőttek tisztelete, a lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló és az eltérő fejlődési igényű gyermekek elfogadása. A korosztály interperszonális kapcsolataiban döntő a felnőtthöz fűződő viszonyának minősége. Óvodapedagógusaink részéről alapvető követelmény az érzelmi támaszt nyújtó, a függőségi törekvéseket kielégítő meleg nevelői attitűd. Az óvodapedagógusaink keresztyén hitbeli meggyőződésére épülő gyermekkel való szeretetteljes kapcsolat lehet alapja a gyermek számára az új megértésének, az élményfeldolgozásnak, az érzelmi átélésnek és azok beépülésének, a keresztyén és szociális viselkedésminták átvételének, a normák, szabályok elfogadásának és a konfliktushelyzetek megoldásának. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A pozitív élmények túlsúlya jelenti a kisgyermek emocionális fejlődésének, jövőjének biztos alapját. Megadja egyénisége szilárdságát, biztonságérzetét, érzelmi kiegyensúlyozottságát. A
gondviselő
Isten
szeretetének
megélése
a
keresztyén
családokban
érezhető
kiegyensúlyozottságot teremt a gyermekek lelki világában. Az érzelmek alakulása jól követhető, az anyával és apával való szeretetkapcsolat fontos szerepet kap a biztonság és a megnyugvás örömének átélésekor. Óvodásainkban tudatosítjuk, hogy Isten végtelen szeretete és oltalma alatt állnak. Nagy hangsúlyt fektetünk közösségünkben a szeretetkapcsolatok kialakítására és ápolására. Ezért az 54
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program óvoda alkalmazottai és a gyermekek közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemzi. Minden gyermek tapasztalja meg és sajátítsa el az óvodai élet során a keresztyén magatartási, viselkedési szokásokat, épüljön be a szűkebb és tágabb környezetével való kapcsolataiba. A keresztyén szellemű nevelés visszatérő közös tevékenységei, hagyományai megteremtik az együttélés egyedi kommunikációs kapcsolatrendszerét. A gyermek ebben az életkorban
érzelmi
fogékonysága
által
nem
a
verbális
elemekre,
hanem
a
metakommunikációra érzékeny. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja modell értékű. Érzelmi nevelés az általános iskolában Célunk, hogy tanulóink egészséges életszemléletű, nyitott és érzékeny tanulók legyenek. Fontosnak tartjuk a gyermek érdekét mindenek fölé állítani, pozitív énképük kialakítását segíteni. Úgy gondoljuk, az értelmi fejlesztés mellett hangsúlyt kell fektetni az emocionális kvóciens fejlesztésére is, melyhez nagy segítséget nyújt a színes, ingerekben gazdag légkör biztosítása, képzelőerejük gazdagságának fejlesztése ( pl. mesék, játékok, szituációs játékok, rajzok, tánc segítségével). Érzelmi nevelés a középiskolában A középiskolás életkor végére célkitűzésként jelöljük meg az önértékelés, önnevelés képességének megszilárdítását. Fontos, hogy diákjaink tudják mérlegelni az őket ért kritikákat, legyenek képesek véleményük, viselkedésük megváltoztatására Feladatunk, hogy fejlesszük kitartásukat, segítsük pozitív életszemléletük kialakítását, értékeljék az őket körülvevő környezet szépségeit, s törekedjenek saját munkájukban is a harmóniára, esztétikumra. 5.2.2.
Az önfejlesztő magatartás területei
Az önfejlesztő magatartás kimunkálásának területei az érzelmi nevelésen kívül az értelmi és az esztétikai nevelés. Érzelmi nevelés: kiemelt feladatunk az értékóvó magatartás a segítőkészség, empátia; illetve a fegyelmezettség elsajátíttatása, gyakoroltatása. Esztétikai nevelés: Az iskola mindennapi életében arra kell nevelnünk diákjainkat, hogy legyenek igényesek megjelenésük és környezetük esztétikájára. Tudjanak az alkalomhoz illően megjelenni és viselkedni. Tudják megkülönböztetni az értéket a divatos silány
55
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program irányzatoktól. Feladatunknak tekintjük mindehhez a tárgyi feltételek megteremtését, s hogy a tanulókat tapasztalathoz juttassuk környezetük szépítésében. A személyiségfejlesztés során kiemelt figyelmet fordítunk az alábbiakban kiemelt területekre: Énkép, önismeret Olyan tanulási környezetet kell teremtenünk, melyek biztosítják az őket körülvevő személyek és dolgok iránti érzékenységét, kialakítja bennük az alapvető erkölcsi normák iránti fogékonyságot. Fontos, hogy a tanulók maguk is aktív részeseivé váljanak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Kompetenciák fejlesztése Azokat a képességeket, készségeket kell az iskolának kialakítania, fejlesztenie, amelyek a tudás alapú társadalomban való boldoguláshoz szükségesek.
Felértékelődik az egyén tanulási képességének
kialakítása, fejlesztése, mert ez szükséges a változó világhoz való alkalmazkodás során.
Segítő életmódra nevelés, szociális fejlesztés: A tanulók különböző kisközösségekben élnek, tagjai lehetnek például etnikai csoportnak, nemzetiségnek, egyúttal tagjai a magyar nemzetnek; személyes kapcsolataik át- meg átszövik egész életüket. Ahhoz, hogy kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat.
.Erkölcsi nevelés A mai magyar társadalom nagyon heterogén, így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Tanítványaink különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, más-más egyházból érkeznek hozzánk, azonban alapvető elvárásunk, hogy elfogadják az iskola tudás megszerzésére irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Osztályfőnöki és hittanórákon céltudatosan és kiemelten foglalkozunk az erkölcsi nevelés témakörével. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a föld sója és a világ világossága.” (Mt. 5, 14)
Családi életre nevelés A családi életre nevelés során egyházunk tanításait, alapelveit messzemenőkig szem előtt tartjuk. Minden fiatalt fel kell készítenünk a felelősségteljes párkapcsolat kialakítására, a házasság Isten által rendelt megvalósítására és a keresztény családi életmodell megismertetésére. Meg kell tanítanunk diákjainkat arra, hogyan gyakorolják az alkalmazkodás, a konfliktusok megoldásának alapszabályait. Hon- és népismeret 56
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Célunk, hogy a tanulók ismerjék meg földrajzi, nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a lokálpatriotizmus, a hazaszeretet érzése Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az a fogékonyság és nyitottság, mely befogadóvá tesz más kultúrák iránt, ösztönzést ad a külföldi kortársakkal való kapcsolatépítéshez. Mindez azért fontos, mert olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába juttat, amelyik a későbbiekben utat nyithat, és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez, az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadásához, a szociális és állampolgári kompetenciák tartalmi gazdagításához. A sikerességet befolyásoló tényező az idegen nyelvi kompetencia eredményes fejlődése. Testi és lelki egészség A keresztény nevelés az egész embert szolgálja, az „egész”-ségre irányul. Egész életet csak úgy élhetünk, ha a szellem és a lélek építése mellett gondot fordítunk a testi nevelésre is. Testi nevelésünk legfőbb feladata az egészséges életmód iránti belső igény kialakítása, ami nem korlátozódhat csak a testnevelésórákra. Munkánk során figyelünk diákjaink helyes testtartására, öltözködésére, higiéniás magatartásra, illetve az egészséges táplálkozásra nevelésre. Iskolánk belső környezetének, berendezéseinek felújítása során elsődleges szempont az egészséges környezet megteremtése. Támogatjuk az iskolánkba járó kiemelkedően sportoló tanulókat, számukra egyéni beszámoltatási rendet biztosítunk, de a hangsúlyt a közösségi sportolásra, a mindennapos testnevelésre helyezzük. Részt veszünk a városi, megyei és az országos sportversenyeken. Tanulás Az iskola egyik legfontosabb feladata, hogy tanulóit megtanítsa tanulni, hiszen a tanulás tanítható. A tanulás megismerési folyamat, melynek során változik, fejlődik a tanuló érzékelése, észlelése, gondolkodása, érzelmi és akarati élete, azaz egész személyisége. A tanulásra való motiválás a pedagógusok egyik legfontosabb feladata. Pályaorientáció
57
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Célunk, hogy segítsük diákjaink pályaválasztását. Ehhez természetesen elengedhetetlen a tanítványokkal és azok szüleivel való együttműködés. Meg kell ismertetni az alternatívákat, motiválni kell a diákokat vágyaik és a realitások összehangolására. Ki kell alakítani bennük az élethosszig tartó tanulás iránti igényt, illetve tudatosítani kell bennük, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra., Információs és kommunikációs kultúra Az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakult az embereket körülvevő világ. A média minden eddiginél nagyobb hatalom jelenleg. Az információ megszerzése és birtoklása világunk kulcspontja lett. E kérdések körül csak most alakul ki a megfelelő morális háttér, kultúra. Ennek megismertetése elengedhetetlen. Az informatika oktatásán kívül célszerű az írott és az elektronikus sajtó kérdéseivel foglalkozni megfelelő órák anyagába iktatva, illetve a filmművészet esztétikai, kultúrahordozó és személyiségalakító vagy romboló hatásait is elemezni. Az információs és kommunikációs kultúra részben a műveltség alapja, részben a társadalmi érintkezés, egyéni és közösségi érdekérvényesítés fontos tényezője. Mindehhez azonban elengedhetetlen az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete. Közlekedésre nevelés Különösen az általános iskola alsó tagozatán kell kiemelt figyelmet szentelünk a gyermekek szabályos közlekedési szokásainak kialakítására. Mivel ebben az életkorban történik a legtöbb közlekedési baleset, ezért osztályfőnöki és D.A.D.A. órákon is megfelelő felvilágosításban részesülnek tanulóink. Ezt a célt szem előtt tartva épül fel a program tematikája, melynek fő vonalai: o személyiségfejlesztés (önismeret, problémamegoldó technikák elsajátítása, gyermekek jogai és kötelességei), o szabálykövetés (Közlekedési szabályok, mindennapi élet szabályai, jogszabályok, törvények), o biztonság (személyes biztonság a közlekedésben, az idegenekkel szemben). A tanulmányi kirándulások kiváló lehetőséget biztosítanak a tömegközlekedési jellemzőivel való megismerkedésre. Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül
58
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: o tudatos, kritikus fogyasztói magatartás (olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez), o ökológiai fogyasztóvédelem (Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.), o környezettudatos fogyasztás (kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között), 59
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o fenntartható fogyasztás (a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe), o preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem (amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre). Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései. Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag - fogyasztási számítások. Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák). Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások. Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái. Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás. Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk. Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia. Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai. Tantárgyközi projektek: pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz. Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények). Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) . Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói
60
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. 5.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 5.3.1.
Az egészségfejlesztés iskolai feladatai
Az egészségnevelés célja Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embereket arra, hogy kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ezáltal képessé váljanak annak javítására, alakítására. Az egészséget, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészségügyi ágazat önmagában nem tudja biztosítani a feltételeket: a stratégiákat és programokat az egyes országok és régiók helyi igényeihez és lehetőségeihez kell igazítani. Figyelembe kell venni az eltérő társadalmi, kulturális és gazdasági igényeket és lehetőségeke Az egészséget az ember teremti és éli meg mindennapokban, ott, ahol tanul, játszik, dolgozik. Az egészség azáltal keletkezik, hogy az ember törődik saját magával, másokkal, hogy képes döntéseket hozni és életkörülményeit kézben tartani, továbbá azáltal, hogy a társadalom, amelyben él, olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik az egészség elérését valamennyi tagja számára. Fel kell lépni az erőforrásokkal való visszaélés, az egészségtelen életkörülmények és környezet, a nem megfelelő táplálkozás ellen. Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel Az iskola egészségnevelési céljai Az alapvető célt a tagintézményenként végzett helyzetelemzés adja meg, majd a gyermekek, illetve tanulók egészséges fejlődését szem előtt tartva a következő célkitűzéseket igyekszünk megvalósítani:
61
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
A rendelkezésre álló eszközeinkkel és kidolgozott módszereinkkel elősegítjük a tanulók, a tantestület és a technikai dolgozók egészségének a védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.
o
Iskolánk egészséges környezetet, egészségnevelést és iskolai és munkahelyi egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, minden tanulójának, dolgozójának.
o
Tanulóink képessé váljanak egészséges életvitelt kialakítani.
o
Képesek legyenek a konfliktusokat megoldani.
o
Alakuljon ki a tanulókban a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás.
o
Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.
o
Szerezzenek ismereteket az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira.
o
Kiemelt jelentőséget adunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének.
o
Az iskola pedagógusai és lelkészei, hitoktatói teret adnak a társas támogatásnak, a lelki egészségfejlesztésnek és a tanácsadást biztosító programoknak.
5.3.2.
Egészségnevelési programunk
Tisztában vagyunk azzal, hogy az egészségi állapotot a genetikai tényezők, a környezeti tényezők, az életmód és az egészségügyi ellátórendszer működése határozza meg. Programunk azokon a területeken, ahol konkrét ráhatásunk van, konkrét feladatokat határoz meg. o
Az iskolát a szocializáció színtereként használjuk.
o
Érdemi hatást kívánunk gyakorolni az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra.
o
Megragadunk minden iskolai és iskolán kívüli lehetőséget céljaink megvalósítására.
o
Felhasználjuk a tantervekben lévő lehetőségeket, a közösségi színtereket, a szabadidős programokat, a családok bevonásával tartott rendezvényeinket az egészségnevelésre.
o
A minőségfejlesztési munka eredményeit felhasználva, hivatásunkat gyakorolva kedvezően alakítjuk az iskola pszichoszociális környezetét.
o
Változatos kommunikációs formákat felhasználva (osztályfőnöki óra, fogadóóra, kirándulás, iskolaújság, rendezvények stb.) bővítjük az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket, és megadjuk az ez irányú tanulási lehetőségeket.
62
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 5.3.3.
Intézményünk középtávú egészségnevelési programja
A program megvalósításáért az intézmény és a tagintézmények vezetői felelősek. A) Az iskola pedagógiai rendszerébe az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából a következő lényeges elemeknek kell beépülniük: o
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,
o
egészséges testtartás, a mozgás fontossága,
o
étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,
o
a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat,
o
a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,
o
személyes krízishelyzetek felismerése, és a kezelési stratégiák ismerete,
o
a rizikóvállalás és határai,
o
a szenvedélybetegségek elkerülése,
o
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.
B) A pedagógusok a napi gyakorlatban kezeljék és közvetítsék a pedagógiai rendszerben foglaltakat. Mutassanak példát saját életvitelükben. C) Az iskolai környezetnek, a tárgyi feltételeknek, az étkezés körülményeinek meg kell felelniük az előírásoknak és a törvényeknek, biztonsági feltételeknek. Ennek érdekében különös odafigyelést igényel az o
osztálytermek berendezése,
o
osztálytermek világítása,
o
étkezés körülményei,
o
élelmezés szakszerűsége,
o
a tagintézmények környezetének parlagfűtől való mentesítése.
D) A program megvalósulásának nyomon követése, részprogramok kidolgozása, kétévente helyzetelemzés. E) Az osztályfőnökök foglalkozzanak kiemelten a következő témákkal: o
egészséges táplálkozás,
o
szenvedélybetegségek,
o
szexuális felvilágosítás-nevelés, családtervezés alapjai, AIDS prevenció,
o
testi higiénia,
o
betegség és a gyógyulást segítő magatartás, elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat,
o
környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés),
o
személyes biztonság, balesetvédelmi rendszabályok megismerése és alkalmazása
63
történő
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
testedzés, a mozgás, a helyes tartás.
F) Pedagógusok a mindennapi munkában tartsák fontosnak o
- az osztálytermek szellőztetését,
o
- a termek dekorálását és a hulladék gyűjtését,
o
- minden tanórán a mozgás lehetőségének biztosítását,
o
- a leterhelés fokozatosságát,
o
- az ülésrend átalakítását,
o
- az egyéni adottságokat (rövidlátás, hallási zavar, gyógyszerhasználat, hiperaktivitás, stb.)
G) Az intézmény, tagintézmények technikai dolgozói nagy gondot fordítsanak a tisztaságra, a fertőzések elkerülésére, a gondozott környezet kialakítására.
5.3.4.
Az egészségnevelési program megjelenési formái az intézményben:
o
Pedagógiai Program, helyi tanterv idevonatkozó részei;
o
DADA,
o
védőnő,
o
iskolaorvos,
o
fogorvos,
o
ÁNTSZ,
o
osztályfőnöki óra,
o
egészségnevelési modulok, tantárgyi koncentrációk, diáksportköri foglalkozások;
o
elsősegélynyújtó szakkörök,
o
tagintézményi hagyományok ápolása (salátanap, madarak és fák napja, stb.);
o
napközis foglalkozások,
o
kirándulások, táborok, rendezvények, szabadidős programok.
5.3.5.
Célunk, feladataink
Céljaink: o
az egészségfejlesztés folyamatában tanulónk képessé váljanak arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák;
o
pedagógusaink számára meghatározó legyen az egészségfejlesztő gondolkodás és ennek továbbadása;
o
a tanulók legyenek tisztában döntéseiknek és tevékenységüknek milyen következményei vannak az egészségre nézve.
Feladataink:
64
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
egészségfejlesztő iskolai környezet megteremtése,
o
egészségfejlesztő közösségi tevékenység megvalósítása,
o
szemléletváltás kialakítás az egészségügyi szolgáltatásokban,
o
az iskola egészségfejlesztési programjának működtetése.
5.3.6.
Egészségnevelés a tantárgyi programokban o Az élő szervezet működését tekintve fontos tanóra a biológia, ahol az emberi test részeiről, feladatairól illetve a betegségek okairól szerezhetnek információkat. o A földünk és környezetünk tantárgy keretében az ember környezete, annak alakítása, a környezetvédelem és annak emberre gyakorolt hatása jelenik meg. A természettel harmóniában élő ember test-lelki egészsége közötti összefüggés ma már vitathatatlan. o A magyar nyelv és az irodalom, valamint a művészetekkel foglalkozó tantárgyak (ének-zene, tánc, rajz- és vizuális kultúra) főként az esztétika csatornáján, a művészet élményszerző hatásán keresztül hat az emberi szellemre és lélekre. Ezáltal
segít
egy
magasabb,
emberhez
méltó
életminőség,
kreativitás
kialakításában. o A testnevelés és sport tanórákon az életkornak, fizikai fejlettségnek megfelelő program
összeállításával
egyrészt
a
fizikum
felépítését,
megerősödését
szolgálhatják. Másrészt – és ez legalább annyira fontos – igényt alakítanak ki az iránt, hogy a testmozgás az élet állandó és szerves része legyen. Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítjuk a mindennapos testmozgást.(Részletesen az általános iskolai mellékletben.) o Kémia órákon elsősorban az egészségkárosító anyagokkal, vegyszerekkel ismerkednek meg, különös hangsúllyal a káros szenvedélyeket okozó szerek hatóanyagaira, és hatásmechanizmusára (nikotin, alkohol), drogok). o Legmarkánsabban azonban a komplex egészségnevelés az osztályfőnöki órákon jelenik meg. Ebben az órakeretben ismertetett témák: o egészség, életmód szerepe, serdülőkor jellemzői, társas kapcsolatok, káros szenvedélyek; o társadalom, csoportok, család, kortársak – mindezek hatása az életmódra; o a média szerepe, reklámok, „okos” fogyasztás, társadalmi elvárások, devianciák, megfelelés az elvárásoknak; 65
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o társadalmi együttélés szabályai, normák, eltérés az elfogadottól (táplálkozás, életmód, szexualitás, bűnözés), önismeret, pozitív gondolkodás; o felnőtté válás, pályaválasztás, döntési helyzetek, jövőkép, tervezés.
66
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A/ Általános Iskola Témakör/évfolyam
A biztonság megőrzése
5. osztály: Egészséges életmódok
6. osztály: A változások kézbentartása
A bizonytalanság és a veszély jelei
A
Veszélyek – érzések, viselkedés
lehetőségei
Veszély
–
veszélyes,
kockázat
kockázat
tudatos
7. osztály: Találjunk egyensúlyt!
csökkentésének A kockázat és a veszély fogalma Értelmi és érzelmi reakciók a kockázatra
– A viselkedés és a veszély kapcsolata
kockázatos
Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata
A baleset fogalma
Veszélyes foglalkozások
8. osztály: Egészséges jövők A veszteségérzés és gyász különböző fázisai
A veszély és a kockázat közötti különbségA halál felismerése veszteség
mint
visszafordíthatatlan
Az ítélőképességet befolyásoló hatások
Érzéseink sérülése
Az egyén és a csoport viszonya a kockázatok felmérésében
A kiegyensúlyozott, egészséges étkezés Az étrend fontossága, változtatások az Az étkezések és társas kapcsolatok Az étrend az életmód egyik fontos eleme jellemzői Egészséges táplálkozás
étrenden
Táplálékok osztályozása Rendszeres
étkezés
és
a
összefüggései
kapcsolata
Javaslatok az étrend megváltoztatására
Ünnepek és az étkezés
A nyilvánosság szerepe
Mozgásformák, amit tudunk és amit A mozgás mennyisége és az egészség A mozgás intenzitása és az egészség
gyakorolni kell Fizikai aktivitás és személyes higiéné
A mozgás testi és lelki következményei Döntési kompetenciák a személyes higiéné területén
fogalmak tisztázása a
és
amelyekben
nemet
áttekintése
egészség magtartásához A
mozgásukban
korlátozottak
vagy
sérültek is megőrizhetik egészségüket
A testkép megerősítése
Médiahatások elemzése
A rendszeres testmozgás megtervezése
A külső megjelenés fontossága
Kulcsszemélyek szerepe
alkohol
a Azonosságok
Veszélyes anyagok (dohányzás, alkohol,gyógyszerek között drog) A rászokás fogalma Helyzetek,
A mozgással összefüggő szélsőségek Rendszeres testmozgás szükségessége, az
A fogszuvasodás jelei és következményei
és
szerepe
közvetlen Az osztály dohányzási szokásai
környezetünkben drogok
Értékes és kevésbé értékes tápanyagok
Az intenzív mozgás azonnali és hosszú A test higiéné fontos része a fogápolás éstávú előnyei
mozgás
A gyerekek értelmezése a drogokról, Az Különbségtétel
Mediterrán étrend megismerése
A média szerepe az egészségesebb ételek Az elfogyasztott ételek kiválasztása és a Az életmódban, így az étrendben tervezett változtatások fontossága nassolás választásában tudatosság kapcsolata
és
A dohányzás káros hatásai
A gyógyszerek és a drogok közötti A dohányipar és a társadalom különbözőségek
a különbségek
„Ha dohányzol, hagyd abba, ha nem, ne
dohányzás és alkoholfogyasztás között
A gyógyszerek szerepe az egészség szokj rá!”
Az alkohol szerepe a gyerekek életében
fenntartásában
a függőség fogalma
Legális és illegális drogok
különbség dohány, alkohol és az illegális
kell
67
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program mondani
Az alkoholfogyasztással járó kockázatok
A nagy vita: be kell-e tiltani a dohányzást? kábítószerek között
Tények a dohányzásról „Nem dohányzási szerződés”
Az emberi szexualitás
Az életszakaszok jelentősége
Kamaszkor: a testi és érzelmi változások A
A felnőtté válás folyamata
kora
kamaszkori
változások
jelei
és Tudni, hogyan legyünk úrrá a zavar
jelentése
érzésén
Különbségek a két nem között – a A hagyományos társadalmi szerepek
A változásokkal járó felelősségek
Tájékozódás szexuális kérdésekben
serdülőkori változások kezdete
Sztereotípiák a nemi szerepekben
Az érzések kifejezése: szerelem
Az első randevú
Mi tetszik a lányoknak a fiúkban ésA biológiai nem és a kultúra viszont? Az abortusz erkölcsi, kulturális és vallási vonatkozásai
Döntések és azok következményei
A családi kapcsolatrendszer jelentősége
A kapcsolati háló fontossága
Különböző típusú kapcsolatrendszerek
A barátság a kapcsolati rendszer egyik A döntések következményei
A harmónia szerepe
alapja
Feszültségek kezelése
Az
Családi élet és társas kapcsolatok
Az önismeret fontossága A döntések és a kapcsolatok viszonya
önismeret
jelentése,
szerepe, Empátia szerepe
fontossága Konfliktusok a kapcsolati rendszerben
Ismerni kell önmagunkat, hogyan látnak minket mások Eltérő
technikák
a
problémák
megoldásában
A mérlegelés és döntés viszonya, aKészségek és a személyiség kapcsolata következmények vállalása Mások szemszögéből látni a dolgokat (empátia) Kommunikáció szerepe a konfliktusok kezelésében
A környezet fogalma
A jelen hatása a jövőre
A környezet és a mindennapi élet Az ipari áramtermelés hatása Egészséges környezet
kapcsolata
A
A környezet és az egészség kapcsolata
káros hatásai
A környezet hatása az érzelmekre
A természet védelmében az emberiség összefogása szükséges
A környezet aktív védelme
technológiai
fejlődésnek
68
Az egyensúly fontosságának felismerése
„Gondolkodj
Reális célkitűzések fontossága
lokálisan!”
lehetnek Hatásvizsgálat
globálisan,
cselekedj
marketing és környezetvédelem, kritikai vizsgálat
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Évfolyam/ témakör
megoldás: Egészségnevelés-tartalmú tantárgy:Nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, deEgészségnevelést csak nyomokban közvetítő tantárgy:Egyéb biológia, természetismeret, emberismeret,beépíthető: informatika, történelem, kémia, fizika magyar és idegen nyelv, matematika, rajz, ének egészséghét testnevelés
1. osztály
Mozgás és higiéné
egészségnap
Rajzoljuk le a Családot!
Szájhigiéné: fogmosás
Szűkebb és tágabb lakóterem
Rajzolunk gyümölcsöket és zöldségeket!
Táplálkozás: gyümölcs, zöldség minden
Mozgás és mosdás
Számoljunk gyümölcsökkel!
nap
-
Ne csak együnk, táplálkozzunk!
Napirend
Kézmosás: mikor?
Évszaknak megfelelő gyümölcsök gyűjtése
-
Cipőpucolás: csak ha jön a Mikulás? 2. osztály
Háziállat: tartás és gondoskodás Az
3. osztály
utca
ahol
lakom:
tisztaság
és
Lerajzolom a lakásunkat (házunkat, szobámat)
Állatkert és növénykert-látogatás
Zene és sport
Sportdélutánok a családdal
környezetvédelem (névadó megismerése)
Keressünk az olvasókönyvben: háziállatok és vadon Időjárás-megfigyelés
Tisztelet a szülőknek és nagyszülőknek
élő állatok
Mozogj minden nap
Dalok az állatokról
Az élőlények táplálkozása
A növények élete ősz – tél – tavasz
Változó korok és kultúrák
Az egészség mint érték: rajzkiállítás
A mozgáshiány veszélyei
Sportágak lerajzolása
Gyűjts
A barátom és én
Állatok neve idegen nyelven
táplálékokról
Az osztályközösség élete
Sportolókról szóló könyvek
Sportnapló: mennyit fejlődtem szeptember óta
-
A nap: napfény – napmeleg
képeket
az
egészséges
Öltözködés: évszakok 4. osztály
Ember és lakóhely
Fogalmazás írása az egészségről
Ismered a játékszabályokat? – vetélkedő
Állat és lakóhely
Sportágak különböző nyelveken
Nem szemét, hulladék!!
Szüleim és barátaim
Gyümölcsök és zöldségek neve idegen nyelven
Járj utána: környezetszennyező anyagok
Születésnap, névnap: adni jó!
Sport az irodalomban és a képzőművészetben
a környezetemben
-
Kipróbálom önmagam egy új sportágban
Természettudományi és a Mezőgazdasági
Reggeli – ebéd – vacsora
Múzeum meglátogatása
Nyári sportok
Híres sportemberek
Téli sportok
Élen a sportban – élen a tanulásban
69
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Hova megy a kukásautó? 5. osztály
Az osztályközösség és én
Olimpiai játékok története
Olimpiai és világjátékok zenéje
Ünnepek és az étkezés
Kenyeret és cirkuszt
Híres sportolók szobrai a világban
Evés vagy nassolás
Főzzünk vagy pároljunk?
Percek és másodpercek a futásban és az úszásban
Lányok – fiúk Egyéni és csapatsportágak 6. osztály
Tűzszekerek és a Küldetés c. film megtekintése Kirándulás egy víztározóhoz A víz útja
Növények szaporodása
Gyógyszerek – házipatika
Különböző országok ételei
Sportbemutató: próbáld ki!
Szennyvíztisztítók
Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos WEB lap A fűszerek eredete és használata
Fittség mérés
Autóval vagy gyalog
keresése
Gondolkozz
Kirándulás vagy bevásárlóközpont
A tisztítószerek hatásmechanizmusa
lokálisan: mit teszünk a környezetünk
Hétköznapi társalgás
Tisztítószerek és környezetszennyezés
érdekében?
globálisan,
cselekedj
Helyem az osztályközösségben 7. osztály
Állatok szaporodása
Fizikai törvényszerűségek a sportban
A zene szerepe a mindennapokban
Csodák palotája
Gyorséttermek kínálata
Reklámok és hatásuk
Eleink ételei a magyar irodalomból (Krúdy?)
Leszoktatom szüleimet a dohányzásról!
Elégtelen táplálkozás – hiánybetegségek
Szerves anyagok bomlása
Tervezz „egészséges” étlapot!
Barátság vagy párkapcsolat
A passzív dohányzás kémiai összetevői
Egészségterv készítése: mozgás, környezetvédelem
A Berlini Olimpiai Játékok (antiszemitizmus a Közös ünnepeink és ünneplésük
Fogyatékosok sportja
XX. században)
A zene, mint az öröm és a bánat kifejező eszköze
A másság elfogadása
Milyen anyagok vannak a cigaretta füstjében
A lelkiállapot tükröződése a festészetben
Egészséges ételek bemutatója és kóstoló
Aerobiológiai állomások jelentősége
táplálkozás,
Mindennapos testmozgás 8. osztály
Az alkohol, a drog és a dohányzás hatása a szervezetre Táplálkozás – energiaforrás Hogy nézek ki? Testépítés korlátokkal, szerek nélkül Szemétégetés ToleranciaSzeretet vagy szerelem Legyen időd sportolni!
Figyelemfelkeltő (szövegszerkesztővel)
szórólap az
készítése
egészségmegőrzés
Kortárs képzők előadása a veszélyes anyagokról
érdekében
Mindig van alternatíva!
Élelmiszerek – adalékanyagok
Stresszoldás sporttal
Aludni jó! (az alvás fontossága)
70
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program B) Középiskola Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon 9. évfolyam Egészséges életmódok és a serdülés
Óracímek 1.
Felfogások az egészségről
2.
Felfogások az életmódról
3.
„Vigyázat serdülök!”
4. 5. 6.
Ki számít kortársnak? I.
Kapcsolatok és a megjelenés Mi számít drognak – legális és illegális Ajánlott segédanyag: videofilm „Mielőtt”.
7.
Mi számít drognak? Alternatívák: testmozgás, kapcsolatok
8.
Kockázatok és veszélyek – a biztonság megőrzése
9.
Változások és az egyensúly – összefoglalás
10. évfolyam „Nyomás alatt” – helyem a világban – én és mások
Óracímek 1.
Elvárások: társadalom, család, kortárscsoport, média
2.
A család hatása az életmódra
3.
Kortársak hatása az életmódra I. Mit üzen a média I.
5. 6.
Társadalmi elvárások Társadalmi elvárások – devianciák (Ajánlott forrásmunka tanároknak: Aronson: A társas lény)
7.
Kölcsönhatások.
8.
Meg akarok felelni? 71
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 11. évfolyam Hogyan tovább? Melyik úton?
Óracímek 1.
A társadalmi együttélés szabályai. Hogyan jönnek létre a szabályok? Gyakorlat. (Forrásmunka: Delphoi örökösei)
2.
A társadalmi normaalkotás folyamata (norma, szabály, szokás)
3.
Eltérés a szokásostól: táplálkozás (Filmajánlat – „Életben maradtak” című film.)
4.
Eltérés a szokásostól: Párkapcsolati minták
5.
Eltérés a szokásostól a szexualitás mindennapjai
6.
Az alkohol és drog veszélyei
7.
Következmények: deviáns karrierek
8.
Önismeret, kommunikáció, pályaválasztás
9.
„Maradj a napos oldalon!”
12. évfolyam Felelősség a közösségért
Óracímek 1.
A felnőtté válás folyamata a döntések tükrében, pályaválasztás
2.
Döntések, döntések!
3.
Döntések életmódomban: kapcsolatok.
4.
Döntések életmódomban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné
5.
A döntések hatása: rövid távon – hosszú távon
6.
Hogyan képzelem el a családom?
7.
Közösségért érzett felelősség: a környezet
8.
Egészséges életmódok és az életminőség
9.
Helyem a világban
72
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 5.3.7.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása (20/2012. EMMI rend. 128.§-132.§, 142.§, 168.§-170.§) tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia kémia, fizika, informatika, szakmai gyakorlat és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon, versenyre való felkészülésen valósul meg. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában az osztályfőnököknek a reál munkaközösség biológia, fizika, kémia és informatika szakos tanárainak, a tűz- és balesetvédelmi felelősének, valamint a helyi vöröskereszt vezetőjének közreműködésével tanórai keretek között, és a helyi vöröskereszt és mentőszolgálat segítségével versenyre való felkészítés formájában valósítjuk meg. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tantárgyak rendszerében Ember és természet műveltségi terület Biológia tantárgy (7-8. évfolyam): Alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek. Fizika tantárgy (7–8. évfolyam): Az elektromos áram hatása az élő szervezetre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek. Kémia tantárgy (7–8. évfolyam): Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban.
Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tanórán kívüli oktatásban, nevelésben Az intézmény Házirendjében, Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a Munkavédelmi- és Tűzvédelmi Szabályzataiban foglaltak szerint baleset-megelőzési oktatást tartunk tanév kezdetén, osztályfőnöki órákon (itt javasoljuk a tanulók mobiltelefonjára a következő mobilalkalmazás a letöltését is: http://elsosegely.webbeteg.hu/page/mobil_alkalmazas), szakmai gyakorlatokon s szükség szerint pl. kirándulások, üzemlátogatások alkalmával, illetve fokozott figyelemmel a testnevelés, a fizika, a kémia, a biológia és az informatika tantárgyak tanításakor. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: o
az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készség, hozzáállás fejlesztése;
o
az alapvető életműködések zavarainak felismerése,
o
a segélyhívás helyes módjának elsajátítása;,valamint
o
a betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezése.
Továbbá a középiskolás tanulóknak meg kell ismerniük: 73
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
az újraélesztés fogalmát,
o
az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését,
o
az alapvető életműködések legfőbb zavarait,
o
az újraélesztés ABC-jének (A-átjárható légutak, B-befúvásos, C-compression) értelmét,
o
az elsősegélynyújtás általános szabályait,
o
a vérzések típusait,
o
az égési sérülések típusait.
Képessé kell válniuk: o
a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil oldalfekvés önálló létesítését,
o
a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására,
o
a szájból-orrba fúvásos lélegezetés elvégzésére,
o
egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására,
o
ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására.
5.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Keresztény iskolaként ünnepeink, áhítataink, a hitünket erősítő egyéb közös alkalmak különösen jó közösségformáló erővel bírnak – mind a ránk bízott gyermekek, fiatalok körében, mind pedig az intézményünkben dolgozó felnőttekében. A tanulói közösségfejlesztésre irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők, hitoktatók, iskolalelkészek és a tanulók, gyerekek közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon a tanulói közösség, szülő és család ráhatásán keresztül érvényesül. 5.4.1.
A közösségnevelés folyamata, feladatai, formái intézményünkben
A közösségi lét alapja az a csoport vagy osztályközösség, amelynek tevékenységéért az osztályfőnök, nevelő felel. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A pedagógusoknak segíteni kell a közösségek egyéni arculatának és hagyományainak kialakítását. Iskolánkban diákönkormányzatok működnek, amelyek jogokkal és kötelességekkel látják el házirendben meghatározott, saját szervezeti és működési szabályzatában rögzített feladataikat. Az intézmény legnagyobb tanulói képviseleti fóruma a diákközgyűlés, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni. 74
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A tanulók bevonása az iskolai életbe, művészeti csoportokba, sportcsapatokba, mind hozzájárulnak a közösségi neveléshez. Az életkor változásával nemcsak a kortársi kapcsolatokat, hanem a nemzedékek és a nemek közötti együttműködést, tiszteletet is alakítjuk. 5.4.2.
A közösségi nevelés speciális feladatai, eszközei és elvárásaink
Célunk, hogy tanulóink közvetlenül kapcsolódjanak be városunk, közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe. Vegyenek részt osztálytermük, az iskola és udvara szépítésében, gondozásában. Közvetlenül segítjük tanulóinkat az értékteremtés közös folyamatának megismerésében. Az intézmény fejlesztése, a település lakosságát szórakoztató műsorok, ünnepi megemlékezések előadása ezt a tevékenységünket szolgálja. A közösségi élet szervezésekor fontosnak tartjuk a hon- és népismeret segítségével a nemzetiségi hagyományok erősítését, a más népekkel való kapcsolat kiépítését. Városunk szülöttje, Petőfi Sándor életútja szolgáljon példaként a hazafiság, a nép és ország tisztelete, valamint a szabadság eszméje iránt. Az iskola elő kell, hogy segítse a közvetlen tanulói részvételt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. A testvériskolai kapcsolatok, levelezések, kirándulások, közös nyelvtanulások, együttes munkák járuljanak hozzá a más népekkel való együttműködés szükségességének felismeréséhez, a nyelvismeret, a kommunikáció fejlesztéséhez. Pedagógusaink kialakítják a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Fontos feladatunknak tekintjük a közösség szakkörök, csoportok formájában kifejtett művészeti- és sporttevékenységét. Ösztönözzük a közös színház-, mozi-látogatásokat, kirándulásokat és táborokat. Szabályzataink és azok betartatása közvetítik a társadalom által elvárt magatartási és illemszabályokat. 5.4.3.
A diákközösségek nevelési céljai, feladatai:
1-2. évfolyam: Az osztályközösség megszervezése. Az iskola belső rendjének elsajátíttatása, betartatása. A helyes tanár-diák viszony alapjai. A közös játék szabályai. A helyes étkezés, az önálló öltözködés elsajátíttatása. Felelősi rendszer kialakítása, egymás elfogadása. A szülő-iskola kapcsolat kialakítása, a Házirend pontos ismerete, betartása. Tanulóközösségek, tanulópárok kialakítása, differenciált munkavégzés. Egymás értékelésének kialakítása. 3-4. évfolyam: Az osztályközösség erősítése, a felelősi rendszer önálló kialakítása. Egymás elfogadása, az osztálytárs segítése (gyengébb vagy beteg gyermekkel történő foglalkozás). Az osztály rendjének önálló 75
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program megtartása, a Házirend betartása. Az idősebbek helyes példáinak követése. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért (versenyek, rendezvények). Szaktanári rendszerbe szoktatás. Felelősség önmagáért, a társakért. Aktív részvétel a diákönkormányzat munkájában. Részvétel az iskola szakköreiben. Részben önálló rendezvények a szülőkkel közösen. Részvétel a település ünnepein, rendezvényein, versenyeken. 5-6. évfolyam: Az osztályközösség erősítése. Egymás elfogadása, megbecsülése. A kiskamasz-kori durvaságok leküzdése, az önuralom fejlesztése. Mások véleményének elfogadása, az egészséges vitaszellem kialakítása. Az egészséges életvitel elsajátítása. Az önállóság fejlesztése a tanulás, a munkaszervezés, a szabadidő hasznos eltöltése terén. A szülőkkel kialakított kapcsolat további erősítése. Aktív részvétel a diákönkormányzat
munkájában.
Részvétel
iskolai
versenyek,
rendezvények
megszervezésében,
lebonyolításában. Önálló véleménynyilvánítás az értékelésnél, jutalmazásnál, a magatartási és szorgalmi jegyek elbírálásánál. Több napos táborozás. 7-8. évfolyam: Az osztályközösség erősítése, a Házirend betartása. Az önálló tanulás folyamatos erősítése. A kamaszkor testi és lelki problémáinak megismertetése, leküzdésükre történő nevelés. Az iskolához kötődésük további erősítése. Aktív szerepvállalás az iskola életének szervezésében, lebonyolításában (diákönkormányzat,
versenyek,
rendezvények,
ünnepek).
Az
iskolán
kívüli
helyes
magatartás
megkövetelése. A rájuk leselkedő veszélyek (drog, csavargás stb.) tudatosítása, a megelőzés módjának elsajátíttatása, gyakorlata. A település közéletének megismerése. A helyes pályaválasztás kialakítása, felelősségtudatuk erősítése. A megfelelő vitaszellem gyakorlása, a szabatos, kulturált kifejezésmód erősítése. A szülői vélemény elfogadására nevelés, az önuralom erősítése. Munkavégzés az iskoláért. Az őszi hulladékgyűjtés önálló megszervezése, lebonyolítása, értékelése. Részvétel táborozáson. 9-13. évfolyam: Az újabb osztályközösségek kialakítása, megszilárdítása, személyiségfejlesztés. Elősegítjük, hogy a tanulmányok befejezésének végére jó szellemiségű, egymásért tenni akaró közösség alakuljon ki. Nemzeti kultúránk értékeinek megbecsülésén túl teret biztosítunk olyan közösségi és egyéni tevékenységeknek, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez és megbecsüléséhez vezet. Felkeltjük érdeklődésüket az emberiséget érintő közös problémák iránt. Európához való tartozásunkat a már meglévő külföldi kapcsolataink révén is erősítjük. 5.4.4.
A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló
tevékenységi formák Tanítási óra Fontosnak tartjuk, hogy a tanítási órákra a pedagógusok szakmai és módszertani kultúrájuk folyamatos fejlesztésével készüljenek. A motiválás célja, hogy a tanulókban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek 76
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program a fiatalokat tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. Fontosnak tartjuk az önművelés igényének és szokásának kialakítását. Fontosnak tekintjük a differenciált foglalkozást, hogy a lehetőségekhez mérten nevelő-oktató tevékenységünk a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, akik az általános iskolákban az IPR-ben részt vesznek, kiemelt figyelmet kapnak a tanórai tevékenységek során. Osztályfőnöki óra Az osztályfőnököknek jelentős szerepük van az új osztályközösségek kialakításában. Közös programokkal, közösségi játékokkal elősegíthetik, hogy a gyerekek minél előbb megismerjék egymást. Különösen fontos a halmozottan hátrányos helyzetű, IPR-be bevont tanulók helyzetére való odafigyelés. Észrevétlenül, de irányítani kell, hogy az osztályban a jól tanuló, emberileg is értékes személyek legyenek a népszerűek, a vezető egyéniségek.
77
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Tanulóink keresztény közösségi alkalmai o heti 2 hittanóra (illetve az ezektől elzárkózó tanulók részére heti 2 etikaóra; 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben- csak hittanóra) o hétkezdő iskolai áhítat o tanévenként 5 templomi istentisztelet o bibliaórák, lelki segélyszolgálat o más evangélikus közösségekkel (pl. iskolák, óvodák, öregek otthona, helyi gyülekezet) való közös programok Tanórán kívüli tevékenységformák, a szabadidő hasznos eltöltése Intézményünk kiemelt helyen kezeli a tanulók szabadidős programjait, és felhasználja azokat nevelésükre is. A mai oktatás legnagyobb gondja a tanulók motiválatlansága. Ezen kívánunk változtatni úgy, hogy a tanuló személyisége felől közelítő nevelés mellett a pedagógus és diák közötti emberi, érzelmi kapcsolatot is felhasználjuk a közös siker elérése érdekében. Iskolánk a szabadidős tevékenységet prevenciós eszközként is alkalmazza, így ezen a területen is kiemelt figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra. Hagyományőrző tevékenységek A hagyományőrző tevékenységek tagintézményenként eltérőek és változatosak. Ezt továbbra is meg kívánjuk tartani. Ez segíti a gyermek és tanuló kötődését intézményéhez, és az óvodai, iskolai közösséghez. A tanév folyamán ünnepségeket tartunk tagintézményeinknél a következő alkalmakkor: o tanévnyitó, tanévzáró o a reformáció ünnepe o szalagavató (középiskolánál) o karácsonyi ünnepség, o március 15. o ballagás Ösztönözzük, hogy tagintézményeink erősítsék a névadónkkal kapcsolatos hagyományápolást, tartsák meg a már bevált és elvárt gólyabálokat, szülők – nevelők báljait, műsoros esteket, farsangi bálokat. Elvárjuk tagintézményeinktől, hogy gyülekezetünk ünnepi rendezvényein részt vegyenek, diákokat szerepeltessenek. Diákönkormányzat
78
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A tanulói közösségek érdekeinek képviseletére, a szabadidős tevékenység szervezésének segítésére tagintézményeinkben diákönkormányzatok működnek. A diákönkormányzatok működését a helyi sajátosságok alapján a Házirend, illetve saját működési szabályzataik alapján szervezik. Tehetséggondozás A tehetséges és érdeklődő tanulók szakkörökön, önképző körökön illetve sportkörökön kapnak lehetőséget egyéni képességeik minél eredményesebb kibontakoztatásához, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. Jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Indításukról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Tanulmányi és osztálykirándulások A tanulmányi és a nevelőmunka segítése céljából a nevelők tanulóink számára tanulmányi kirándulásokat szerveznek osztály-, tagintézményi és intézményi szinten. Az osztálykirándulások témája lehet városnézés, múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése. Ezek a kirándulások önkéntesek, a felmerülő költségeket a szülők fedezik – kivéve a Határtalanul pályázat keretében szervezett kirándulásokat. Amennyiben egy adott osztályban nem minden szülő tudja a tanulmányi kirándulás összegét biztosítani, úgy a látogatás anyaga nem kérhető számon a tanulótól! Szünidei szabadidő szervezése A nyári táborok a környezeti nevelés színtereit tágítják, hatékonyan hozzájárulnak az ismeretek elmélyítéséhez. Arra törekszünk itt is, mint minden szabadidős tevékenységünkben, hogy a tanuló ismerje meg környezetét, képes legyen felfogni, és értelmezni jelzéseit, a gondokra felelősséggel találjon válaszokat, és azoknak megfelelően cselekedjen. A középiskolában a tanévkezdés előtt egyetemi oktatók bevonásával érettségi tantárgyakból felkészítőt tartunk. Alapítványok A tanulmányi munka színvonalának emelése érdekében, s a szabadidős tevékenységek támogatására (tanulmányi versenyek finanszírozása, táborfejlesztés) a tagintézményeket alapítványok támogatják. Segítjük és szervezzük ezek működését, gyermek és tanulótámogató tevékenységét. Napközis foglalkozások A napközis foglalkozások, tanulószobák a tanórai ismeretek, készségek, képességek kialakítására, elmélyítésére biztosítanak lehetőséget. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító jogszabályok alapján – 79
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program amennyiben a szülők igénylik, és erre a fenntartók anyagi fedezetet biztosítanak -1-8. évfolyamokon megszervezzünk a napközis vagy tanulószobai foglalkozást. Délutáni szabadidős foglalkozások o sportprogramok, sportkörök, o filmvetítések, mozi látogatás szervezése, o versenyek, o vetélkedők, o játékos programok, o egészségnap, drog-prevenciós nap, o hétvégi iskolai programok (elsősorban osztálykeretben) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Hit- és vallásoktatás Általános és középiskolánkban az evangélikus egyházon kívül a többi egyház is szervezhet az iskolai nevelő-oktató tevékenység szerves részeként, órarendbe illesztve hit- és vallásoktatást. Diákkörök A tanulók - érdeklődésük kielégítésére - diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök tagjai érdekeik képviseletére a szervezéssel és a vezetéssel kapcsolatos feladatok ellátására diákvezetőséget alapíthatnak. A diák-önkormányzati szervként működő diákkör dönt a tevékenységét segítő személy felkéréséről is. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. A sportköri foglalkozásokat lehetőség szerint a kötelező vagy a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére álló időkeret terhére látják el a pedagógusok. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az egységes középiskolánkban, tagintézményeinkben évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük. A felkészítést a nevelők szakmai munkaközösségei, vagy a szaktanárok végzik. 80
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 5.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 5.5.1.
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység,
egységes alapokra épülő differenciálás A beilleszkedési, magatartási rendellenességgel összefüggő pedagógiai tevékenység során is figyelembe vesszük a törvényi előírásokat, intézményünkben minden tanuló a szakértői véleményben előírt, javasolt ellátást kapja meg. A tanulási nehézségekkel, magatartás-zavarral küzdő diákjaink sikeresebb iskolai haladása és beilleszkedése érdekében - megbízási szerződéssel - szakképzett fejlesztőpedagógust, gyógypedagógusokat is alkalmazunk, akik a tanulók foglalkoztatását egyéni vagy csoportos formában végzik. A tanulók haladását, fejlődését egyéni fejlesztőlapon dokumentálják. Arra törekednek, hogy a kollégákkal való együttműködés kapcsán preventív tevékenységet is végezzenek, illetve a pedagógusokkal is megismertessenek minél több hatékony preventív eljárást. Részt vesznek a szakmai munkaközösségek megbeszélésein, tantestületi értekezleteken, hogy tapasztalataik közreadásával, javaslataikkal elősegítsék a lemaradó tanulók felzárkóztatását. Azok a pedagógusok, akiknek osztályában érintett tanuló van, egyéni fejlesztési programot dolgoznak ki, amennyiben az szükséges. 5.5.2.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása
Intézményünk – Alapító okiratunknak megfelelően - vállalja az integráltan oktatható, sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutásának segítését. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük, melynek eredményes megvalósulását az alábbi tényezőktől várjuk: Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülésére és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazására törekszünk. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében azokra a pedagógusokra támaszkodunk, akik
81
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítenek, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítanak, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaznak; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén - megváltoztatják eljárásaikat; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek; f) együttműködnek különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítik a pedagógiai folyamatokba. 5.5.3.
A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos
pedagógiai tevékenység Intézményünk tanulói között vannak hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is. A Gyvt. VIII. Fejezet 67/A§ (1) rendelkezik arról, hogy ki minősül hátrányos helyzetű tanulónak, a (2) bekezdés pedig arról, hogy ki minősül halmozottan hátrányos tanulónak. Mindkét esetben a szülő nyilatkozik, a jegyző pedig ennek alapján védelembe veszi a gyermeket. A hátrányos helyzetű gyermeknek az értelmi képessége nem tér el az átlagtól, csak a környezeti tényezők gátolják eredményességében A tanulók hátrányos helyzete többféle okból alakulhat ki: szociális elhanyagolás, átlagostól eltérő nevelés, alkoholista, kábítószerező életmód, munkanélküliség, a család anyagi problémái, mélyszegénység, ingerszegény környezet, szülők alacsony iskolázottsága, kulturális lemaradottság. A nem szociális hátrányok halmozott előfordulása vezethet szociális hátrányhoz vagy veszélyeztetettséghez. Pedagógiai munkánk során igyekszünk ennek a tanulói csoportnak a hátrányukból fakadó tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségeit enyhíteni. Munkánk során támaszkodunk a Gyermekjóléti Szolgálat, a védőnői hálózat, a Gyámhivatal, a rendőrség és természetesen a helyi egyházak segítségére. Különösen fontos szerepe van ezen a területen az osztályfőnököknek és az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelősének. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ellátásának három fő területe van: o a megelőzés 82
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o a veszélyeztetettség időben történő felismerése o a segítségnyújtás. Nevelő munkánk alapvető feladata a prevenció, a megelőzés. Célunk, hogy tanulóink felismerjék a rájuk leselkedő veszélyeket - drog, alkohol, dohányzás, játékszenvedély, deviáns fiatalok csoportja - , és megtanulják azokat elutasítani. Célunk továbbá a személyiség tiszteletére nevelés, a tolerancia, a környezetünkért érzett felelősségre és a keresztény erkölcsiségre nevelés. A közös munkafolyamat eredményeként tanulóink alkalmassá válnak a társaikkal és környezetükkel való kapcsolattartásra, az általános emberi és a keresztény értékek elfogadására. A veszélyeztetettség időbeni felismerése gyors lehetőséget ad a segítségnyújtásra. Fontos szerepe van ezen a területen a szülőkkel való kapcsolattartásnak, hisz ennek révén juthatunk elegendő információ birtokába tanulóink hátrányos helyzetéről. A problémák feltárása és megoldása során kellő tapintattal és felelősséggel kell eljárnunk, kialakítva ezzel a kölcsönös bizalmat pedagógus és szülő, illetve gyermek között. A kialakult hátrány, veszélyeztetettség enyhítése érdekében tájékoztatjuk a szülőket a segítségnyújtás módjáról és helyszíneiről, a rendelkezésre álló anyagi és egyéb lehetőségekről. Intézményünkben a következő tevékenységformákat alkalmazzuk a hátrányok leküzdésére: o Kiscsoportos foglalkozások szervezése, amelyek eredménynövelő hatással bírnak. o Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatalokkal és a gyermekjóléti szolgálatokkal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. o Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. o Nívócsoportos oktatás. o Képesség szerinti felzárkóztató órák és foglalkozások. o Napközi otthon és tanulószoba. o A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai. o Családlátogatások. o A szülők és a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése. o A diákétkeztetés. o Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. o A tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatások, tartós tankönyv felvétele a könyvtárból. o Étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek. o Az Integrált Pedagógia Rendszerben való részvétel (általános iskola). 83
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 5.5.4.
IPR (Integrált Pedagógiai Rendszer)
Tagintézményünkben a tanulók kb. 5-7 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. Őket az Integrált Pedagógiai Rendszer keretein belül próbáljuk felzárkóztatni, szociális, kulturális hátrányukat csökkenteni. A program lehetőséget ad, illetve követelményt támaszt a szülőkkel való kapcsolattartással kapcsolatban is, így a nevelők figyelemmel tudják kísérni a családok életét is, ami nagy segítség a gyerekekkel való foglalkozás terén. Az IPR munka csapatmunka, melynek vezetőjét a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős segíti, tagjai pedig az osztályfőnökök és a napközis nevelők. A tárgyi feltételeink megfelelőek az összejövetelek számára: az intézményben több olyan helyiség van, mely alkalmas közös rendezvényre, illetve diszkrét beszélgetésre. A program kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás nem a tanulási eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. Várható eredmények: o A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményünkben megfelel a jogszabályban előírtaknak. o Az intézményünk tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. o Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. o Az intézményünk párbeszédet alakít ki minden szülővel. o Az intézményünkben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Ezek eredményeként: o Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. o Csökken a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. o Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. 84
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o Az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. A pedagógusok, osztályfőnök feladatai: o Ismerik és alkalmazzák az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rendszert. o A képesség-kibontakoztató felkészítésen és integrációban résztvevő tanulók haladását, fejlődését illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meghívjuk a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét. Az értékelést az IPR vezető koordinálja. o Egyéni fejlesztési naplót készítünk törekedve arra, hogy egyszerű, bürokráciamentes megoldásokat találjunk. Az értékelésről jelenléti ív készül, amelyet minden érdekelt aláír. A jelenléti ív eredeti változatát az IPR csomagban helyezzük el. Amelyik tanévben intézményünk nem vesz részt a rendszerben, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ellátása akkor is kiemelt feladata marad iskolai nevelő – oktató munkánknak. 5.5.5.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység „Ha az akadályoztatott gyereknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és a családjának. De ha a tehetséges gyereknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az már társadalmi tragédia.” (Gallagher)
A legértékesebb nemzeti kincsünk az emberi tehetség. Jövőnk, felemelkedésünk a tehetségesek kezében van. Az egyenlőségen alapuló társadalmak kiemelt feladatnak tekintik az emberi képesség kibontakoztatását, mert úgy vélik, hogy az oktatásnak valamennyi gyermek igényét ki kell elégítenie. Oktatási rendszerünkben két olyan csoportot is találunk, amelyek a többivel összehasonlítva messze a legrosszabb helyzetben vannak: a tehetségesek és az akadályozottak. Valamilyen módon azonosítanunk kell azokat a tanulókat, akik a különböző emberi adottságok, képességek tekintetében meghaladják kortársaikat. Pedagógusaink fontos feladata, hogy segítsék a tehetséges gyermek képességeinek maximális kibontakozását. Komoly vizsgálati eredmények jelzik, hogy a tehetségesnek tekinthető tanulók sok esetben érzékenyebbek, érzelmileg sérülékenyebbek és kiegyensúlyozatlanabbak társaiknál. Ennek érdekében egyfelől a kivételes 85
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program tehetségekben kell tudatosítanunk személyiségük sajátosságait, hogy ők is megértőbbek legyenek önmagukkal és a társadalommal szemben. Ezért célunk, hogy: o felismerjük a tehetséget, o megértsük a tehetséget és megjelenési formáit, o segítsük a tehetségeseket abban, hogy felismerjék és fejleszthessék képességeiket, o ösztönözzük intellektusukat és kreativitásukat, o erősítsük a tehetséges személyiséget, o felkészítsük a tehetséges gyermeket arra, hogy kreatív és tehetséges felnőtté válhassanak. 5.5.6.
A
tehetség,
képesség
kibontakoztatását
segítő
tevékenységformák
intézményünkben Az emelt szintű oktatás, a választható órák, az egyéni fejlesztést elősegítő pedagógiai módszerek mind a tehetségesek felfedezését, fejlesztését, gondozását, irányítását jelentik. Nevelőtestületünk úgy tartja, hogy minden gyermekben ott rejlenek valamely terület tehetségének csírái. A szülői házzal közösen kell meglelni azokat a képességeket, hajlamokat, azokat a motívumokat, érdeklődési irányokat, amelyekkel a tehetség felszínre kerülhet, és egy kiteljesedett élethez hozzájárulhat. Arra törekszünk, hogy a tehetséges gyerekek megtalálják azokat a tevékenységformákat, amelyekben kreativitásukat, tudásukat, produktumukat felmutathatják. Iskolánkban a tehetséggondozás főbb útjai (gyorsítás, elkülönítés, gazdagítás) során megvalósuló tehetségfejlesztő programok beépülnek a tanórákba, csoportmunkába, páros vagy egyéni munkába. Ilyenek: o szaktárgyi versenyek a középiskolában: OKTV, OSZTV és az éves versenynaptár alapján meghirdetett versenyek; o szaktárgyi versenyek az általános iskolában: Zrínyi Ilona Matematikaverseny, Hermann Ottó Országos Környezetvédelmi Verseny, Kazinczy Szépkiejtési Verseny; o sportversenyek, o pályázatok, o vetélkedők, o szereplés ünnepségeken, rendezvényeken, o „kiselőadások” o újságcikkek írása, o helytörténeti munka, 86
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o szertárfejlesztés, o kompetencia alapú oktatás: egyéni, páros vagy csoportos feladatok, differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projektmódszer, tevékenységközpontú pedagógiák; o szakfolyóiratok célzott olvasása. Az év elején tagintézményenként versenynaptárat készítünk, hiszen nagy szerepet szánunk az iskolai tanulmányi versenyeknek. Arra törekszünk, hogy a tagintézményeknél megmaradjanak a jól működő sportkörök, egyesületek. Támogatjuk a diákkörök létrejöttét (érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport, énekkar), működését, és a különböző szakköröket: számítástechnika, kézműves, kézműves, elsősegélynyújtás, közlekedési, stb. Lehetőséget adunk arra, hogy az osztályok és diákkörök kiránduljanak, túrázzanak. A diákönkormányzatnak joga van ahhoz, hogy egy diáknap programját összeállítsa. Ösztönözzük és segítjük diákjaink önálló pályázati tevékenységét minden kategóriában. Az eredményt elért tanulókat az iskola közössége előtt dicsérjük meg! 5.5.7.
A tanulók pályaválasztását segítő tevékenység „ A nevelőnek nincsen nagyobb felelőssége, mint az életnek lendülő fiatalok számára utat mutatni, és ezzel részt vállalni jövőjük formálásában. De nincsen nagyobb sem, mint ugyanezeknek az ifjaknak sorsépítő helytállása – egy kicsit a mi munkánk, a mi tanácsadásunk nyomán is”. (Dr. Völgyesi Pál
A sikeres pályaorientációs munka összetevői középiskolánkban: o a tanulók ismerete o a tanulók önismeretének fejlesztése o pályaismeret o pályaalkalmasság A tantestület valamennyi tagjának törekednie kell arra, hogy megismerje tanítványai: o verbális és nem verbális képességét, o tanulási és problémalátási képességét, o intelligenciáját, o kreativitását, o speciális képességeit (manuális, zenei, sport, matematikai, nyelvi stb.) o az érdeklődését.
87
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Tantestületünk kiemelten fontos feladata, hogy a diákot segítse önmaga megismerésében, mert csak helyes, reális önismerettel, énképpel lehet személyiségének megfelelő pályát választani. A nevelő-oktató tevékenység folyamatos értékelésével, az egyéni irányultságú tanári értékeléssel elérhető, hogy a tanuló reálisan meg tudja ítélni saját teljesítményszintjét, s mérlegelje, hogy e teljesítmények mely pályairányok esetében optimálisak. Ez nemcsak a tanuló, hanem a szülő felé is jelzésértékkel bírnak. Fontos követelmény, hogy a pedagógus változatos tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal - amelyekben a tanuló képességeit és tehetségét kipróbálhatja -, hozzájáruljon ahhoz, hogy a diák képességeihez igazodó iskolatípust, felsőfokú intézményt, pályát válasszon. Tanulóink több életkorban kerülnek pálya-, illetve intézményválasztási döntés elé: -
iskolaérettségtől függően 6-7 évesen (általános iskola)
-
12 évesen (hatosztályos gimnázium)
-
14 évesen (gimnázium, szakközépiskola, kilencedik nyelvi előkészítő évfolyam, szakiskola)
-
18 évesen (felsőfokú tanulmányok, szakképzés).
6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 6.1. Módszertani és szakmai alapelveink Hitvallásunk, hogy oktató-nevelő munkánk módszereinek segítségével tanulóinkat –életkoruknak megfelelően - meg kell ismertetni mind a keresztyén erkölcs, mind a modern tudományok elveivel. Iskolánk módszertani alapja a „hit és szeretet” gyakorlata, amely a Pál apostoli intelem szerint tanárt és diákot egyaránt arra kötelez, hogy „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe.” Éppen ezért pedagógusainkkal szemben a következő elvárásokat fogalmaztuk meg: o hisz önmagában, nevelési elveiben, a nevelőközösségben, a gyermekekben, tanulókban; o gondoskodik a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, valamint átadja az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket; o tiszteletben tartja a tanulók és szülők emberi méltóságát; o szakmai területen folyamatosan képezi önmagát, olyan új metodikai eljárásokat keres, megismeri a kompetencia alapú oktatás módszereit, s ezeket alkalmazva munkáját eredményesebben látja el; o arra törekszik, hogy integrálja az eltérő szociális környezetből élőket, és egyénileg fejlessze a gyerekek, tanulók készségeit, képességeit és kompetenciáit, segíti a tehetségek kibontakoztatását, és a lemaradók vagy hátrányos helyzetűek felzárkóztatását; 88
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o a tanítványait úgy neveli, hogy azok bízzanak benne, és bízzanak saját adottságaikban, lehetőségeikben, elősegíti a reális énkép kialakításának képességét; o munkájában nyitott, az emberi kapcsolatokra épít, folyamatosan együttműködik a szülői házzal; o példát ad szeretetből, fegyelmezettségből, közéletiségből, együttműködésből, tisztességből, munkából, a törvények betartásából, aktív állampolgárságra, demokráciára neveli tanítványait; o a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés szabályait és törekszik azok betartatására; o mindig megszólítható, biztosítja a kérdezés szabadságát, és érdemi választ ad a szülő és tanuló javaslataira, kérdéseire; o épít a tanuló kreativitására, és fejleszti azt; o a tanuló egész személyiségét fejleszti, melynek részeként megtanítja a tanulás módszereit; o munkájában hangsúlyt kap az alternatív megoldások keresése, hogy elősegítse az alternatív gondolkodási képesség kialakítását; o a tanügyi nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatait heti rendszerességgel végzi; o tiszteletben tartja a tanuló személyiségi jogait, betartja a titoktartásból adódó kötelességeit; o ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi; o a nevelésben fontosnak tartja a környezettudatos magatartás kialakítását; o tanulóit felkészíti a felnőtt lét szerepeire tudatos pályaorientációval, ennek összetevőjeként fejleszti a tanulók önismeretét; o elősegíti a tanulók tudatos fogyasztóvá válását, ennek részeként fejleszti a gazdálkodással, pénzügyekkel kapcsolatos képességeket az életkori sajátosságok figyelembe vételével; o munkája, a kötelező önértékelési eljárások során figyelembe veszi intézményünk elvárás-rendszerét. Az intézményi önértékelés alapját képező saját egyedi elvárás-rendszerünket az Önértékelési Szabályzat tartalmazza.
6.2. Az osztályfőnökök 6.2.1.
Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnökök feladatai
Az osztályfőnök feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse az egyes tanulók személyiségének helyes irányba fejlődését. Tevékenységével aktívan elősegítse az osztályközösség kialakulását, illetve megerősödését. Éppen ezért legfontosabb feladatai: o Rendszeresen áttekinti az osztályában tanuló tanulók tanulmányi eredményeit, konzultál tanártársaival a tanulók haladásáról. 89
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o Ellátja a tanügyi nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat az osztályába járó tanulókkal kapcsolatban, vagyis vezeti a digitális naplót, elvégzi a kapcsolatos adminisztrációt (értesítések, bizonyítványok kitöltése, igazolások, törzskönyvi bejegyzések, be- és kiiratkozások vezetése). Ezeket a bejegyzéseket heti rendszerességgel tartja karban. Kiemelt figyelmet fordít a hiányzásokkal kapcsolatos értesítési kötelezettségének teljesítésére (20/2012. EMMI rendelet 51. § - a). o Osztályára vonatkozóan adatokat szolgáltat a statisztika elkészítéséhez. o Közreműködik a tanulók és tanárok esetleges konfliktusainak megoldásában, szükség szerint a problémamegoldásba bevonja a szülőket is. o Elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait, ehhez kikéri tanártársai, valamint a diákok véleményét is. o Az éves munkatervnek megfelelően évente minimum két szülői értekezletet tart, melyen megadja a szülőknek az oktatással-neveléssel, a szülőket érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatos legfontosabb aktuális tájékoztatást. o A szülőket tájékoztatja az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, az iskolai értékelési rendszerről. o Rendszeresen fogadóórát tart, mely során tárgyilagosan tájékoztatást nyújt a szülőknek a gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről. o A tanulók, a szülők személyiségjogait érintő kérdésekben jogszerűen jár el, azokat bizalmasan kezeli. o Az osztályában tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon. o Az éves munkaterv szerint az osztályára eső műsorokat szervezi. o Részt vesz az osztályközösség többségét érintő közösségi rendezvényeken, iskolai ünnepélyeken. o Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. o A pedagógiai tevékenysége során felhasználja a tanulói közösségnek a tanuló önismeret fejlesztésére, együttműködési készség növelésére gyakorolt hatását. o Tevékenysége során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség tekintetében, ezzel közvetítve ezen értékek fontosságát. o Segíti a tanulókban nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosulását és ezek ápolására neveli őket. 90
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o Kiemelt figyelmet fordít a tanulóbalesetek megelőzésére. Az osztályfőnökök kiválasztásának alapelve: az osztályfőnöki munkaközösség vezetője és az intézmény vezetőségének közös döntése alapján mind az általános iskola felső tagozatán, mind a középiskolában olyan pedagógust kérünk fel erre a feladatra, aki legalább három éve dolgozik intézményünkben, s ez idő alatt eredményes szakmai munkáján kívül bizonyította jó szervező- és kapcsolatteremtő készségét. 7. A partnerkapcsolatok formái: tanuló – szülő - pedagógus 7.1. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség maximális tanulólétszáma törvény által meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a tagintézmény-vezető és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult – az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására – az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelv órák, technika órák, stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege vagy a tanrend szervezése indokolja. 7.1.1.
Diákkörök
Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkört tíz jelentkező esetén lehet beindítani. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységet támogatja. Az a diákkör, amelyik az intézmény helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni, működésének engedélyezésére kérvényt nyújt be az igazgatónak, tagintézmény vezetőjének. A kérvénynek tartalmaznia kell: o a diákkör célját, o a diákkör tagjainak nevét és osztályát, o az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiség igény), o a diákkör felelős vezetőjének nevét, o amennyiben költségdíjas, úgy a havi fizetés rendjét és módját. 91
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A tagintézmény vezetője a diákkör céljaitól és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát, és nem ingyenes működés esetén meghatározza az esetleges eszközpótlás díját. A diákköröket, a diákönkormányzatot segítő pedagógus tartja nyilván. A diákkörök évente kötelesek működésükről beszámolni a diákközgyűlésnek. 7.1.2.
Diákönkormányzat
Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Munkája önálló, amelyet tanulók által felkért, az igazgató által öt évre megbízott, diákmozgalmat segítő pedagógus segíti. A diákönkormányzat szervezetét az osztályközösségekre építve alakítja ki, választja meg tisztségviselőit. Az iskolai diákbizottság elnöke ellátja a tanulók érdekeinek képviseletét az iskola vezetői és nevelőtestülete előtt. Az osztályközösségek diáktitkárokat választanak, akik szervezik a közösségi életet, segítik a tanulók tanulmányi munkáját és képviselik az osztályban tanulók érdekeit. A diákönkormányzat tagintézményenként elfogadott szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik. Az általános iskolai tagintézmény diákönkormányzatának vezetője a mindenkori intézményi diákönkormányzat elnökének (középiskolai DÖK elnöke) a helyettese. A diákönkormányzat jogai Döntési joggal rendelkezik a nevelőtestület véleményének meghallgatásával: o működési rendjéről, saját SZMSZ elfogadásáról, hatáskörei gyakorlásáról, o működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, o iskolai diák- önkormányzati tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió és TV, stb.) létrehozásáról és működtetéséről, és a tájékoztatási rendszer szerkesztőségének tanuló vezetőjének és munkatársainak megbízásáról, o egy tanítás nélküli munkanap programjáról, o vezetőinek megválasztásáról, o azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogát átruházta. Véleményezési jogot gyakorol a következőkben (a köznevelési törvény 48.§ 4), az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt; o a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt; o az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; o a házirend elfogadása előtt.
92
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Ugyanezen törvény rendelkezése alapján (58. § 9. bekezdése) a DÖK véleményét be kell szerezni tanuló elleni fegyelmi eljáráskor, illetve a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltozatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával vagy megbízásának visszavonásával összefüggő döntések előtt (Nkt. 83. § .3-4. bekezdése). A diákönkormányzat működési feltételei A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ és a Házirend rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás . A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval, tagintézmény vezetőjével. A diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét a tagiskola vezetőségi, a nevelőtestületi ülésein. Dokumentáció: DÖK gyűlések jegyzőkönyvei, DÖK véleményei, tájékoztatók 7.1.3.
Diákközgyűlés
A tanulók legmagasabb tájékozató fóruma a diákközgyűlés, amely nyilvános, és azon bármelyik diák megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. Tanévenként legalább egy alkalommal kell tartani, amelyen az osztályok minimum két fővel képviselik társaikat. Napirendjét a közgyűlés előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlésen az igazgató, tagintézmény-vezető és a diákönkormányzat vezetője, a diákkörök vezetői beszámolnak az eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a megjelent vezetőkhöz, kérhetik problémáik és gondjaik megoldását. A diákok kérdéseire a helyszínen vagy 15 napon belül választ kell adni. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt diákönkormányzat, az intézmény igazgatója vagy a tagintézmény vezetője kezdeményezi. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái o A diákközgyűlésen kívül is joga a tanulóknak, hogy tájékoztatást kapjanak az őket érintő kérdésekről, és hozzájussanak a jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz. A tájékoztatás folyamatosságát az osztályfőnök biztosítja, illetve . a tanuló javaslatával, kérdésével az iskola vezetéséhez, pedagógusaihoz fordulhat, és 30 napon belül érdemi választ kell kapnia. Kérdést az osztályfőnöki órán kell feltenni, és az osztályfőnök juttatja el érintettekhez, akik személyesen,
93
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program írásban vagy az osztályfőnökön keresztül válaszolnak. Az iskolai döntések ellen a jogszabályban meghatározott módon jogorvoslattal lehet élni. o Az iskolai tájékoztatás egyéb formái: o iskolai faliújságon történő hirdetés, o szóbeli hirdetés, o ellenőrzőbe beírt információ, o iskolai körlevél kiadása, o iskolai rendezvényeken tájékoztatás, o rendkívüli iskolagyűlés összehívása szünetben, o iskolai hirdetés az iskolarádión, iskolai honlapon keresztül. 7.2. A szülői közösség és kapcsolattartásának rendje Az intézmény számít a szülők folyamatos segítésére és támogatására. A célunk közös: a gyerekeket, tanulókat a képességeiknek megfelelő legmagasabb szintre hozzuk. Tudjuk azt, hogy szülők nélkül nem lehetünk hatékonyak, nem lehetünk sikeresek. Kiemelt rendezvényeink nem valósulhatnak meg partneri együttműködés nélkül. Szülői munkaközösség és a választmány Intézményünkben, tagintézményeinkben a szülők jogaik érvényesítésére, kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet működtetnek, működtethetnek. Osztály szülői munkaközösséget az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, akik soraikból elnököt és tisztségviselőt választanak. A tagiskolai szülői munkaközösség (választmány) tagjai azok a szülők, akik a tagiskola vezetésében a szülők képviseletét látják el. A tagiskolai szülői munkaközösséget az osztályok szülői munkaközösségeinek elnökei alkotják, akik elnököt és tisztségviselőket választanak. A tagiskolák szülői munkaközösségeinek vezetői alkotják az iskolai szülői munkaközösséget, akik maguk közül elnököt és tisztségviselőket választanak. Az iskola gondot fordít a szülői igények megismerésére, amelynek formái: o
iskolaválasztást megelőző találkozók (pl. nyílt tanítási nap)
o szülői munkaközösség szervezetének működése (osztály, tagiskolai, iskolai), o szülői értekezlet, o egyéni beszélgetések, 94
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o családlátogatás, o fogadóóra, o rendezvények, o minőségellenőrzés rendszerében adott válaszok, információk, o kapcsolatépítés közös fórumai (rendezvények, szülők-nevelők bálja, kirándulások, szabadidős programok, táborok) A szülői munkaközösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek tagintézménnyel, intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el a tagintézmény-vezetőhöz, igazgatóhoz.
A választmányt a tagintézmény-vezető a munkatervben rögzített időpontokban, tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény, tagintézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a választmány véleményét és javaslatait. A választmány elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, tagintézmény-vezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje A tagiskola a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A csoportos tájékoztatásnak módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás fogadóórákon történik. Szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára a tagiskola tanévenként legalább kettő, a munkatervben rögzített időpontú rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi - októberi értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól, a Házirend módosításáról. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a tagintézmény vezetője, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői értekezletekkel szemben támasztott elvárások: o A szülői értekezlet segítse elő a szülői ház és az iskola nevelési elveinek összehangolását, a tanulók nevelésében előforduló kérdések megvitatását, személyiségfejlesztés problémáinak megoldását. o A szülői értekezletekre pedagógusaink mindig alaposan felkészülnek. Az osztályfőnököknek meg kell találniuk azt a megfelelő időpontot, alkalmat, amely a szülők többségének megfelel, és gondoskodnia kell arról, hogy minél több szülő, tanár és más érdekelt ott megjelenhessen. 95
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o A szülői értekezleten elhangozhat rövid tájékoztató, beszámoló az intézményt, a tagintézményt, az osztályt érintő bármilyen tanulmányi, pedagógiai, oktatáspolitikai, pszichológiai stb. kérdésről, de az mindig kapcsolódjon az osztályban soron következő feladatokhoz, az ott folyó tevékenységhez. o A szülői értekezleteknek az osztályközösség előrehaladását, a tanulmányi eredmények növekedését, a tanulók neveltségének javulását kell eredményeznie, az iskola és a család együttműködése következtében. A szülői értekezleteken foglalkozni kell az elfogadott terv alapján egy-egy nevelési kérdéssel is. o A szülői értekezletek időpontját az éves munkaterv jelöli ki. o Az intézmény hasznosnak tartja, ha a szülői értekezletre előadónak hívnak meg: szülőt, orvost, lelkészt, pszichológust, mentálhigiéniás szakembert, rendőrt, jogászt, pályaválasztási szakembert stb. A tagiskolai fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Tagintézményenként elvárás az, hogy tanévenként legalább hat alkalommal, a tagintézményi munkatervben rögzített időpontú rendes szülői fogadóórát tartson. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívhatja az iskolába. Ha a gondviselő találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatásának rendje Tanintézményeink a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást adnak a hivatalos pecséttel ellátott ellenőrző könyvben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermeke magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és az aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni (ha erre az ellenőrző könyv lehetőséget ad, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni). A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét, a feladat kiosztása napján kell beírni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja az ellenőrző könyv hiányzó érdemjegyeit. Az osztályfőnök indokolt esetben, írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. A szülői közösség jogai, kötelességei A szülői közösség dönt: o
működése rendjéről, munkatervének elfogadásáról és tisztségviselőinek megválasztásáról,
o
képviseletükben eljáró személyek megválasztásáról.
96
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Véleményezési és javaslattételi joga: o
az iskola és család kapcsolati rendszerének kialakításában,
o
szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában,
o
a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában,
o
intézményi alapdokumentumok módosításával kapcsolatban,
o
intézményvezető kinevezésével kapcsolatban.
Egyetértési joga van a szülőket anyagilag is érintő ügyek kapcsán. 7.3. Az intézmény tagintézményei és pedagógusai közötti kapcsolat Az intézmény életének és működési biztonságának fontos területe a kölcsönösen gyümölcsöző partnerkapcsolatok kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás az intézmény környezetével. A kapcsolattartás fő elve a kölcsönös előnyökre való törekvés.
Óvoda és általános iskola kapcsolata Kiemelten fontosnak tartjuk az óvodával való együttműködést, nevelési elveink összehangolását, az iskolaelőkészítést és szoktatást. Beiskolázási terveinkről tájékoztatjuk az óvodásokat és szüleiket, valamint az óvónőket. Szorgalmazzuk az intézménylátogatást, órák megtekintését, a hospitálásokat, az óvodások nyomon követését, a gyermek fejlődésével kapcsolatos mérések eredményeinek megbeszélését. Általános iskola és középiskola közötti kapcsolat Tevékenység A középiskolai követelményrendszer figyelembe vétele
Módszer
Mikor?
6 és 4 osztályos Iskolaváltáskor ne érje folyamatosan gimnáziumi képzés a diákot hátrány a alapkövetelményeinek tanulásban meghatározása szóbeli egyeztetéssel vagy írásos formában
Oktatási és közös értekezleten nevelési követelmények összehangolása Pályaválasztási szülői értekezlet
Sikerkritérium
szülői értekezlet középiskola vezetőjével
Zökkenőmentes átmenet érdekében
tanév
Felelős igazgatóhelyettes
igazgató
kezdetén,
kritériumválto zások előtt a jelentkezési igazgató A szülő világos képet lapok kitöltése igazgatókapjon a előtt: helyettes továbbtanulási januárban lehetőségekről az intézményben 97
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Visszajelzés a a középiskola az I. volt tanulók félévi eredményeket eredményeiről írásban megküldi az általános iskolának
A visszajelzés félévkor megmutatja, hogy a tantárgyak közül melyiknél voltak nagy eltérések,
igazgató, helyettes, szaktanárok
7.4. Az iskola és az e-tanuló kapcsolata a digitális középiskolában Az elektronikus távoktatás rendszere és a digitális tananyagok a tanulástanítási folyamat szereplőinek feladatait, felelősségét és tevékenységeit és kapcsolatrendszerét változtatja meg leginkább. Az e-tanuló és a tutor kapcsolata A tanuló hagyományos feladata a tanulás és a számonkérési követelmények teljesítése. Emellett ütemeznie kell a tanulást. Meg kell ismernie tanulási stílusát, és ki kell alakítania a megfelelő tanulási stratégiát. Ezen feladatok megfeleléséhez kap tutori és mentori támogatást. A hagyományos szaktanári feladatok e-tutori teendőkkel is kiegészülnek. Sőt, ahogy az egyes tantárgyi óraszámok aránya elbillen az önálló digitális tanulás javára, a tutori feladatokban is hangsúlyosabbá válik az újszerű, digitális tanulás-támogató szerep. A tutor szaktanár lévén ismeri a tananyagot: ha az e-tanulónak önálló tanulása során értelmezési problémái, szakmai kérdései vannak, etutorként rá kell vezetnie őt a válasz vagy megoldás megtalálására. Követi az e-tanulói aktivitást: megfelelő ütemben és minőségben tanul-e, mert ha nem, be kell avatkoznia.
98
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 8. A partnerkapcsolatok egyéb formái 8.1. Az egyház és az iskola Az iskolának folyamatos és korrekt kapcsolatrendszert kell kialakítania a településen működő evangélikus gyülekezet és lelkészei, vezetői mellett a többi vallás képviselőivel is, mivel az a célunk, hogy iskolánk minden tanulója hitoktatásban részesüljön, ezáltal személyiségük és hitéleti meggyőződésük erősödjék, gazdagodjék. Az iskolalelkészt, illetve a többi hitoktatót is mint pedagógus kollégát partnernek és segítőnek tekintjük nevelési feladataink megoldásában. A hitoktatókat meghívjuk iskolánk, tagintézményeink rendezvényeire, azt várjuk, hogy aktívan vegyenek részt az intézmény életében. 8.2. A gyermekjóléti szolgálatok és az iskola kapcsolata A nevelő-oktató munka folyamatában az intézmény a gyermekjóléti szolgálatokkal folyamatos kapcsolat kialakítására törekszik. Minden gyermeknek joga, hogy a képességeihez mért legjobb oktatásban részesüljön, figyelemmel kísérjék fejlődését, környezetét. Ezért fontos, hogy mindkét fél a kölcsönös együttműködésre, rendszeres információcserére törekedjen. Alkalmazási területe: o az intézmény valamennyi tanára, o osztályfőnökök, o fejlesztő pedagógusok, o gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, o minden diák. Részlépések, felelősök, határidők: Tevékenység
Módszer
A belépő osztályonkénti évfolyam felmérés pedagógiai szűrése
Sikerkritérium
Mikor?
Felelős
Fejlesztő minden év szep- osztályfőnökök pedagógus tember fejlesztő májusban megkapja pedagógus az óvodai igazgatók vizsgálatok eredményét, tagintézményértékel, tervez vezetők
99
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Felsőbb évfolyam tanulóinak figyelemmel kísérése
felmérések
Egyéni
beszámolók
vagy egész évben osztályfőnökök csoportos fejlesztő folyamatosan tanárok
szülői kérések
foglalkozások
fejlesztő
Szülő-pedagógus
pedagógus
mindennapi
igazgató-helyettes
kapcsolata
tagintézményvezetők
dokumentáció Tantárgyi felmentések intézése
Közös programok
írásbeli tájékoztató nevelési tanácsadó, szakértői bizottságok javaslatáról
a
továbbképzések tanfolyamok írásbeli tájékoztatók
Folyamatos egész évben kapcsolat a nevelési folyamatosan tanácsadóval, szakértői bizottságokkal a fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus közreműködésével
fejlesztő
Az iskola aktuálisan tájékoztatja nevelőit az aktuális továbbképzésekről, programokról, meghívja nevelési értekezleteire a gyermekjóléti szolgálatok szakembereit
fejlesztő
pedagógus igazgató-helyettes igazgató tagintézményvezetők
pedagógus igazgató-helyettes igazgató
8.3. Kulturális intézmények és az intézmény kapcsolata A településeken működő kulturális intézményekkel, alapfokú művészeti intézményekkel folytatjuk a kialakult jó együttműködést. Közösen lehetőséget adunk arra, hogy tanulóink megismerjék és használják ezen intézmények szolgáltatásait. Ezeket a lehetőségeket az osztályfőnöki programokban, szabadidős rendezvényekben felhasználjuk. Tanulóinkat elvisszük a települések könyvtáraiba és megismertetjük őket a könyvtárhasználattal. Minden tanulónkat legalább egyszer elvisszük Petőfi Sándor szülőházába és a kistérségben lévő gyűjteményekbe, kiállítóhelyekre. Tanulóinkat ösztönözzük, hogy szervezett vagy egyéni
100
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program formában vegyenek részt a kulturális intézmények által szervezett rendezvényeken, kiállításokon, színháziés mozi előadásokon. 8.4. Egészségügy és az intézmény kapcsolata A helyi egészségügyi szervekkel, iskola-egészségügyi szolgálattal a tanulók érdekében szoros kapcsolatot alakítottunk ki, melynek ápolása minden tagintézménynek és dolgozónak kötelessége. A védőnői hálózat hozzájárul a védőoltások zavartalan megszervezéséhez. Az iskolaorvosok elvégzik az előírt szűréseket. Az intézmény fontos feladatának tekinti, hogy a tanulók fogászati szűrése teljes legyen, ezért a törvényben meghatározott kötelezettségeinek eleget téve és azon túl is rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolafogászattal. Iskolánkban aktívan működik egy diákokból álló vöröskeresztes csoport, így annak tagjai mind a mentőállomás dolgozóinak, mind a védőnők felkészítésének köszönhetően rendszeresen vesznek részt különféle egészségügyi jellegű versenyeken. 8.5. Az intézmény és a média kapcsolata Intézményünk a megfelelő iskolakép kialakítása érdekében, a tanulók és pedagógusok eredményes munkájának ismertetésére folyamatos kapcsolatot ápol a városi, kistérségi és megyei médiákkal. A kapcsolattartásba bevonjuk a tanulókat is, hogy bevezessük őket – az ott dolgozó szakemberek segítségével – a gyakorlati újságírás és műsorkészítés rejtelmeibe. 8.6. Az intézmény és a rendőrség kapcsolata A rendőrséggel együttműködve folytatjuk közlekedésbiztonsági tevékenységünket és a káros szenvedélyek elleni megelőző küzdelmet. Teret adunk a jól működő „DADA” programnak is. 9. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Egyházi intézményként a törvényi előírásokon kívül erkölcsi kötelességünk is a hátrányos (az a gyermek, akinek szülei rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek), illetve halmozottan hátrányos gyermekekkel (olyan gyermeket, akit védelembe vettek; illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek akkor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek, ha a törvényes felügyeletet ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányaikat fejezték be sikeresen) való fokozottabb törődés. Ebben a munkában a pedagógusokon kívül számítunk hitoktatóink, iskolalelkészeink segítségére is. E fenti kategóriákon kívül beszélhetünk még veszélyezettségről is, melynek okai a következő élethelyzetekből fakadhatnak:
101
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
anyagi okok
o
környezeti okok (a gyereket gondozó szülők életvitelében, nevelési tevékenységében
o
felmerülő negatívumok pl. bűnözés, alkohol, drog, elhanyagolás, bántalmazás)
o
magatartási ok, amely a fenti körülmények hatására alakultak ki a gyermekben
o
egészségi ok (a gyereket ellátó személy betegsége, amely akadályozza a gyermek megfelelő ellátását, ill. a gyermek olyan betegsége, amelyet a család külső segítség nélkül nem tud megoldani).
A gyermek- és ifjúságvédelem sokrétű és komplex tevékenység. Felöleli mindazokat a pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális és jogi feladatokat, amelyek a kiskorúak nevelését, gondozását, eltartását, munkába állítását, erkölcsi és anyagi érdekvédelmét biztosítja. A gyermek- és ifjúságvédelem feladata: o a veszélyeztetettség megelőzése, o a veszélyeztető okok, körülmények, következmények feltárása, megszüntetése, o a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok speciális védelmének, nevelésének biztosítása. Az intézmény gyermekvédelmi munkája törvények, rendeletek által is szabályozott. Arra törekszünk, hogy fenntartói segítséggel tagintézményeinkben olyan ifjúságvédelmi felelős dolgozzon, akinek alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Az ifjúságvédelmi felelős segíti az egészségnevelési, ennek részeként a kábítószer-ellenes program kidolgozását, figyelemmel kíséri a végrehajtást. Szükség esetén intézkedés megtételét kezdeményezi az igazgatónál, tájékoztatást nyújt a tanulók, a szülők és a pedagógusok számára A problémák feltárásában az osztályfőnök tevékenysége a meghatározó, hisz ő kerül szorosabb kapcsolatba a tanulókkal, azok társaival, és ő rendelkezik a legtöbb információval. Az osztályfőnök preventív és diagnosztizáló tevékenységének szakmai hátterét az osztályfőnöki munkaközösség, az ifjúságvédelmi felelős, valamint az iskolaorvos adja. Szülői értekezleten, fogadóórán az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelősök hirdessék és tudatosítsák az együttműködés területeit! A segítő intézmények címe és egyéb elérhetősége mindig legyen a faliújságon! A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a nevelési tanácsadóval,
gyermekjóléti
szolgálatokkal,
polgármesteri
102
hivatalokkal,
járási
hivatallal,
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program rendőrkapitánysággal, továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. A veszélyeztetett, ill. hátrányos helyzetű gyermekek segítésének konkrét formái: o
tankönyvtámogatás,
o
javaslattétel különböző adományok kiosztására,
o
étkezési támogatás
o
a szülő által elmulasztott gondozási feladatok esetenkénti pótlása (testápolás), gondozási, nevelési normák, szokások erősítése a szülők felelősségének kiemelésével,
o
alapítványi támogatás.
A keresztény értékrendre épülő nevelésünk reményeink szerint hatást gyakorol majd tanítványaikra felnőtt korukban is, s ez megvédi őket az alkoholizmustól, a kábítószerektől és egyéb erkölcsi veszélyektől. 10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünkben e téren kötelezőnek tartjuk magunkra nézve a következő törvényekben, rendeletekben leírtakat: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (47§), 110/2012. kormányrendelet a NAT-ról (I.I.2, I.2.1, II.1), 20/2012. EMMI rendelet 138-140. §-a, illetve a 2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról (az 1997. évi XXXI. GYVT. módosítása). A sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve a szociális hátrányokkal küzdő gyermekekkel kapcsolatos intézkedéseinket részletesen ismertetjük iskolánk nevelési programjának „A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ” című fejezeténél. Az egységesség és differenciálás elveinek érvényesíttetését (NAT) felzárkóztató, illetve tehetséggondozó órákkal biztosítjuk, illetve a szabadon felhasználható órakeretből több órát is felhasználunk bizonyos kötelező tanórák heti óraszámának növelésére (lsd. kerettantervek órahálói), melyek célja egyértelműen a differenciált foglalkoztatás a megszerzett ismeretek elmélyítése és az esetleges hátrányok leküzdése céljából. A kulcskompetenciák fejlesztése közül e téren külön is kiemelendő a hatékony, önálló tanulás, melynél nagy segítséget jelent a tanulók számára az IKT-s eszközök használata. Ezért intézményünkben több internetkapcsolattal rendelkező számítógép áll a tanulók rendelkezésére, melyeket az intézmény nyitva tartási ideje alatt szabadon használnak. De ugyanígy valamennyi tanuló rendelkezésére áll két iskolai könyvtárunk, melyek állományát folyamatosan gyarapítjuk 103
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
C. Az intézmény helyi tanterve IV.
Oktató tevékenységünk 11. Az oktatás szerkezete Az intézmény nappali rendszerben alap és középfokú oktatást végez, illetve sajátos (esti) rend szerint, a felnőttoktatás keretében működik a Digitális Középiskola. Az intézmény tantervében biztosítja a NAT-ra és a kerettantervre épülő tantárgyi követelmények elsajátítását. Oktatásunk szerkezete: o óvoda o alapfokú oktatás 1-2 évfolyamon – bevezető szakasz o alapfokú nevelés és oktatás 3-4. évfolyamon – kezdő szakasz o alapfokú oktatás 5-6. évfolyamon – alapozó szakasz o alapfokú oktatás 7-8. évfolyamon – fejlesztő szakasz o hatosztályos gimnáziumi képzés: 7 – 12. évfolyam o négyosztályos gimnáziumi képzés: 9-12/13. évfolyam o négyosztályos szakközépiskolai képzés: 9-12. évfolyam o szakképzés: 1/13-2/14. évfolyam, 5/13. évfolyam o felnőttoktatás: 9-12. évfolyamon (érettségi vizsgára felkészítő, sajátos (esti) rend szerint működő ún. digitális középiskola) 11.1. Általános iskola Az általános iskolában az általános tantervű osztályokkal párhuzamosan emelt óraszámban német nyelvű nemzeti, etnikai kisebbségi oktató programot kínálunk (1-8. évfolyam), illetve alsó tagozaton emelt óraszámú énekoktatást, felső tagozaton pedig emelt óraszámú angolt. Az általános iskolában a 2015-16-os tanévtől az általános tantervű osztályokban a környezetismeret és a technika, életvitel és gyakorlat tantárgyakat tömbösítve tanítjuk, a második évfolyamtól a környezetismeret tantárgy óraszámát 1 órával növeljük. A képzés neve: TÉT (természet- életmód - technika).
104
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
11.2. Középiskola 11.2.1.
Nappali munkarend szerinti oktatás 11.2.1.1. Gimnázium
o 9. évfolyam: szintet alapozó o 10. évfolyam: orientáló o 11-12. évfolyam: intenzív felkészítő a közép- és emelt szintű érettségire. A gimnáziumban 2014 szeptemberétől matematikából és idegen nyelvből tagozatos képzést indítunk. 11.2.1.2. Szakközépiskola A szakközépiskolai képzés szakaszai: o 9–10. évfolyam: szintet alapozó o 11-12. évfolyam: intenzív felkészítő a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára. o 1/13-2/14, illetve 5/13. évfolyam felkészítő a technikusi vizsgára. A szakközépiskolában a következő OKJ-s szakmákat oktatjuk: o kifutó rendszerben, utoljára a 2012 szeptemberében indított osztályok tanulóinak részére: kertész és növényvédelmi technikus, bor- és pezsgőgyártó technikus; o 2013 őszétől felmenő rendszerben, érettségi bizonyítványhoz kötve: élelmiszeripari technikus, parképítő és fenntartó technikus; élelmiszeripari technikusi végzettséghez kötve: bor- és pezsgőgyártó szaktechnikus. o 2014 őszétől, felmenő rendszerben: turisztikai szervező, értékesítő; vám-jövedéki és termékdíj ügyintéző. 11.2.2.
Felnőttoktatás (esti munkarend szerinti)
A Digitális Középiskola oktatási szakaszai: o 9 – 10. évfolyam: szintet alapozó o 11-12. évfolyam: intenzív felkészítő a közép- és emelt szintű érettségire
105
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 11.3. Tantárgyi struktúránk, tantárgyak választásának rendje Az általános iskolában a tanulók beiratkozáskor emelt óraszámú ének, TÉT (természet – életmód - technika), német nemzetiségi tagozatos képzést választhatnak, illetve 5. osztályban emelt óraszámú angol nyelvet – melyekkel kapcsolatban részletes tájékoztató olvasható 11.1 pont alatt. Ezenkívül az intézményünkben kötelezően oktatott hittan vagy ( a 2013-tól kifutó rendszerben oktatott) etika kapcsán kerülnek választási lehetőség elé diákjaink, melynek módja megegyezik a középiskolaival. A tagintézményben további tantárgyválasztásra a tanulóknak nincs lehetőségük. A középiskolában (nappali rendszerű oktatás) 9. évfolyamtól a nyelvek és a hittan (vagy a 2013-tól kifutó rendszerben oktatott etika) kötelezően választhatóak. Ezekről a felvételt nyert tanulóknak már a beiratkozást megelőző tankönyvrendeléskor kell nyilatkozniuk. A 2014-15-ös tanévtől kezdve felmenő rendszerben a 9. évfolyamosok tagozatos képzést választhatnak idegen nyelvből, illetve matematikából. A felnőttoktatásnál tantárgyi struktúránk kötött.. Az emelt szintű érettségi előkészítőkre 10. évfolyamon adott tanév második félévének május 20. napjáig kell írásban jelentkezni, mely kapcsán az intézmény igazgatója minden év április 15-éig (a 20/2012 EMMI rendelet 14-15.§-ának megfelelően) kihirdeti a következő tanév szabadon választható tanítási óráit. A diákok egy iskolai formanyomtatványon keresztül május 20-ig jeleznek vissza arról, hogy azok közül melyiken kívánnak részt venni, egyúttal nyilatkoznak arról is, hogy a választott órán való részvételük tanév végéig kötelező. Ez alól a kötelezettség alól mentesülnek, ha tanulmányi eredményük az adott tárgyból félévkor maximum közepes – ebben az esetben az iskola igazgatójához kell benyújtaniuk egy kérelmet a nem kötelező tantárgy leadásával kapcsolatban. Mindkét említett nyilatkozatot a szülőnek is alá kell írnia.
Iskolánk - órarendbe illesztve- a következő (specializációs vagy fakultációs) tantárgyakból ajánlja fel a választási lehetőséget a 11. és 12. évfolyamos gimnazisták részére: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia. Már nem „védett sávban” (1-2 . tanítási órák), de mint fakultációs/specializációs tárgyak választhatóak a következő tantárgyak is: idegen nyelv, informatika, földrajz. A specializációs vagy fakultációs csoportok indulásának feltétele: minimum 10 jelentkező. Amennyiben a specializációs vagy fakultációs csoport létszáma 8 alá csökken, az igazgató dönt a csoport további működéséről vagy megszűnéséről. A specializációs/fakultációs tárgyak oktatására felkért pedagógusok kiválasztásának helyi szabálya: az adott évfolyamon korábban alapórát tanító tanárok közül kérjük fel azt a már legalább négyéves szakmai 106
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program gyakorlattal rendelkező pedagógust, aki verseny-, illetve érettségi vizsgára való felkészítésből már rendelkezik megfelelő szakmai tapasztalattal. A tanórákon kívül különböző szakköri, sportköri foglalkozásokon is lehetőséget biztosítunk tanulóinknak szabadidejük hasznos eltöltésére, tehetségük kibontakoztatására, tudásuk elmélyítésére. A szakkörökre, sportkörökre való jelentkezés önkéntes, indításuk feltétele a minimum 10 fő. Jelentkezési határidő: szeptember 15. Az önként vállalt szakkörökön, foglalkozásokon való részvétel tanév végéig kötelező: indokolt esetben a tagintézmény vezetőjéhez írásban benyújtott kérelemben kérhető az e kötelezettség alóli felmentés. 11.4. Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatása Az általános iskolában 1999 szeptemberében indult a német nyelvű nyelvoktató kisebbségi oktatás, melynek célkitűzései és feladatai összhangban vannak az EMMI 17/2013.(III.1.) rendeletével a nemzetiség óvodai nevelésének és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelvével és a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelettel. A kisebbségi oktatás - a magyarországi közoktatás részeként - megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, emellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A nyelvoktató kisebbségi oktatás A nyelvoktató kisebbségi oktatás – német nemzetiségi nyelv- iskolánkban a hagyományos nyelvoktató formában valósul meg. Hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás: amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat és a kisebbségi népismeret tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kell oktatni. A kisebbségi oktatás fejlesztési feladatai a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevő tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel a középiskolai továbbtanulásra, illetve a felsőfokú 107
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program iskolai tanulmányok megkezdésére. Emellett a kisebbségi oktatás felkészít a kisebbség anyanyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagból is. Az iskola pedagógiai programja a kisebbségi oktatási formához igazodóan tartalmazza a kisebbség nyelve, az irodalom és a népismeret oktatását felmenő rendszerben, az 1. évfolyamtól a 8. évfolyamig. A német nemzetiségi nyelvoktatás heti 5 órában, csoportbontásban német nemzetiségi hagyományos nyelvoktató program szerint történik. A 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerül heti 1 órában a nemzetiségi népismeret tantárgy. A nyelvórákat létszámtól függően –az irányelveket szem előtt tartva – csoportbontásban tartjuk. Céljaink: o A tanulók szeressék meg a német nyelvet o Ismerjék fel a nyelvtanulás fontosságát o Ismerjék meg a német kisebbség kultúráját, szokásait o Legyenek képesek német nyelven kommunikálni Feladataink a célok tükrében: o Magas színvonalú oktató-nevelő munka o Hon-és népismeret oktatása o Versenyeken való részvétel o Alapfokú nyelvvizsga megszerzése o Testvériskolai kapcsolat ápolása a németországi Stadtlengsfeld általános iskolájával
108
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Csoportbontás: o Alsó tagozaton a tanulókat a nyelvet oktató pedagógusok osztják csoportba a tagintézmény-vezető vagy helyettese segítségével. o Felső tagozaton normál nemzetiségi és haladó nemzetiségi csoportba soroljuk a tanulókat. A felső tagozatos tanulók csoportba sorolása a 4. év végi vizsga és a négy év tanulmányai alapján történik. Ezen kívül figyelembe vesszük a tanuló addigi munkáját, nyelvtanuláshoz való viszonyát és órai magatartását is. Mindkét csoport tanítása ugyanazon könyvekből történik az átjárhatóság biztosítása érdekében. Átjárhatóság: Haladó csoportból normálba kerül a tanuló, ha a félévi teljesítménye nem felel meg az elvárásnak (4-es, 5-ös osztályzat). Normál csoportból a haladóba akkor kerülhet a tanuló, ha a teljesítménye a normál csoportban kiemelkedő, s vállalja a felzárkóztatást. Nyolcadik osztályban újabb csoportbontás történik, amennyiben ezt a tanárok szükségesnek tartják, amiről külön szülői értekezleten egyeztetnek a szülőkkel is. A csoportbontás alapját tanulói és szülői nyilatkozat után egy - az első két hétben megíratott-nyelvtani teszt és szövegértés képezi. Ezután kezdődik a célirányos felkészülés az alapfokú szóbeli és írásbeli nyelvvizsgára. Tanulóink a 4. és 6. osztály végén írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, 8. osztályban pedig alapfokú nyelvvizsgára készítjük fel őket. A német nyelv tanulását, gyakorlását segíti a stadtlengsfeldi iskolával fenntartott kapcsolatunk, melynek keretében évente illetve kétévente cserekiránduláson vesznek részt tanulóink. Német népismeret (kimenő rendszerben a 2013/14. tanévtől) A német népismeret című tantárgy tananyagtartalmát 1-4. évfolyamon a német, a testnevelés és a rajz tantárgyakba integrálva tanítjuk. 5-8. évfolyamon 18 órát a német tantárgyba integrálunk, 19 órát pedig a testnevelés, rajz, és ének és technika tantárgyakba.
109
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 11.5. TÉT (természet - életmód - technika) képzés Az első évfolyamtól tömbösítve tanítjuk a környezetismeret és az életvitel, illetve technika és gyakorlat tantárgyakat. Céljaink: o a természet megismertetése és megszerettetése; o környezetünk védelme; o az egészséges életmód megismertetése, kialakítása. Feladataink a célok tükrében: o magas színvonalú oktató-nevelő munka; o környezettudatos magatartás kialakítása; o aktív részvétel a helyi természetvédelemben. 11.6. Emelt óraszámú ének-zene oktatás Iskolánk arculatát évtizedek óta meghatározza az emelt szintű ének oktatása. Kimenő rendszerben heti 2,5 óraszámban oktatjuk az éneket az 1-4. évfolyamon, melyet heti 1 óra néptánc egészít ki a testnevelés órák terhére. Felmenő rendszerben a 2013/14. tanévtől heti 3 óra ének és 2 óra néptánc került bevezetésre. A felvétel rendje: minden év márciusában felvételi meghallgatást tartunk az érdeklődő gyerekeknek. A meghallgatás alapján részesülnek a gyerekek az emelt óraszámú énekoktatásban. Céljaink: o Zenekedvelő, zeneértő, kulturált, komolyzenei hangverseny, valamint operalátogató közönség nevelése. o Zenei tehetségek korai felfedezése o Tehetséges tanulóink zenei pályára segítése. Feladataink a célok tükrében: o Magas színvonalú oktató- nevelő munka o Hangszertanulás, énekkar megszervezése o Fellépések iskolai, egyházi és városi rendezvényeken.
110
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 11.7. Emelt óraszámú nyelvoktatás angolból Ötödik évfolyamon az emelt óraszámú ének oktatását felváltja az emelt szintű angol nyelvoktatás. Céljaink: o A tanulók szeressék meg az angol nyelvet o Ismerjék meg a célnyelv országait, kultúráját, szokásait o Legyenek képesek angol nyelven kommunikálni Feladataink a célok tükrében: o Maga színvonalú oktató-nevelő munka o Versenyeken való részvétel o Külföldi nyelvtanulást elősegítő utak szervezése Csoportbontás: Felső tagozaton normál és emelt szintű csoportba soroljuk a tanulókat. Iskolánkban 1. osztálytól indul az angol nyelv tanítása, heti 1 órában. Ezeken az órákon játékos formában (sok mondóka, dal) ismerkednek a tanulók a nyelvvel. 4. osztályban a heti óraszám 3-ra nő. A felső tagozatos tanulók csoportba sorolása a 4. év végi szintfelmérő és a négy év tanulmányai alapján történik. Ezen kívül figyelembe vesszük a tanuló addigi munkáját, nyelvtanuláshoz való viszonyát és órai magatartását is. Átjárhatóság: Haladó csoportból normálba: ha a félévi teljesítménye nem felel meg az elvárásnak (4-es, 5-ös osztályzat). Normál csoportból a haladóba: ha a tanuló teljesítménye a normál csoportban kiemelkedő, akkor – a felzárkóztatást vállalva – átkerülhet a haladó csoportba. A csoportbontás alapját tanulói és szülői nyilatkozat után egy - az első két hétben megíratott-nyelvtani teszt és szövegértés képezi. Ezután kezdődik a célirányos felkészülés az alapfokú szóbeli és írásbeli nyelvvizsgára, melyet a nyolcadik év végén tesznek. 11.8. Matematika-oktatás csoportbontásban Az 5. és 6. évfolyamon - a személyi feltételek figyelembe vételével - csoportbontásban tanítjuk a matematikát. A csoportok kialakításának alapja a 4. év végi osztályzat. A csoportok óraszáma és tananyaga megegyezik, így biztosítható az átjárhatóság.
111
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 11.9. Nívócsoportos matematika-oktatás Intézményünkben a 7. és 8. évfolyamon folyik nívócsoportos oktatás abban az esetben, amennyiben ezt a matematikát oktató tanárok szakmailag indokoltnak tartják. A minőségi bontás lényege, hogy három osztályból három csoport jön létre, illetve kettő osztályból kettő csoport. A csoportokba hasonló képességű tanulók kerülnek. Azonos szinten teljesítők tanítása mind a tanulóknak, mind a tanároknak könnyebb és eredményesebb. A tanulók csoportba sorolása az ötödikes, ill. a hatodikos jegyek alapján történik. A csoportok közötti átjárhatóság mindkét irányba a tanuló teljesítménye alapján biztosított, mivel azonos tankönyvből, azonos tanmenet alapján, azonos óraszámban tanulnak a gyerekek. Minden csoportnak biztosítunk délután fejlesztő illetve tehetséggondozó, felvételire felkészítő foglalkozásokat, szakköröket.
112
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 12. Szakközépiskolai szakmai program Az iskolában folyó szakmai képzés célja a munkaerőpiac számára magas szintű általános műveltséggel, szakmai, vállalkozási ismeretekkel rendelkező, konvertálható és továbbfejleszthető tudású szakemberek képzése. Az elsajátított széles alapozású ismeretanyag birtokában a tanulók legyenek alkalmasak a közép szintű képesítésekhez kötött munkakörök betöltésére, a szakközépiskolában az érettségi vizsga után felsőfokú továbbtanulásra, valamint az életpályán szükségessé váló többszöri szakmaváltásra, a gazdaság mindenkori igényeihez való alkalmazkodás képességeinek megszerzésére. 12.1. Ágazati előkészítő képzés a szakközépiskola 9-12. évfolyamán Intézményünk 2013 szeptemberétől – felmenő rendszerben - a 9-12. évfolyamon ágazati előkészítő képzést folytat, illetve kifutó rendszerben – utoljára a 2015-2016-os tanévben szakmacsoportos szakmai előkészítő képzést az alábbi területeken: 2015 szeptemberétől a 12. évfolyamtól kifutó rendszerben, a régi OKJ szerint ( Szt. 91.§ 6): Az e törvény hatálybalépése előtt megkezdett szakképzéseket a beiskolázáskor hatályos rendelkezések szerint kell folytatni és befejezni): Mezőgazdaság szakmacsoport Élelmiszeripar szakmacsoport Felmenő rendszerben, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján: A) 2013 szeptemberétől, a 9. évfolyamtól: XXXIV. Kertészet és parképítés ágazat XXXVI. Élelmiszeripar ágazat B) 2014 szeptemberétől, a 9. évfolyamtól XXIV. Közgazdaság ágazat XXVIII. Turisztika ágazat Mind a szakmacsoportos, mind az ágazati előkészítő képzések helyszíne a tanpincével és korszerű növényházzal, pálinkafőző tanműhellyel rendelkező tanterület, az informatika szaktantermek és az egyéb szak-, illetve tantermek. E képzések óraszámait a szakközépiskolai képzés óratervei tartalmazzák. Az ágazati előkészítő képzés segíti az érettségi után választott szakképesítés előírt követelményeinek 113
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program elsajátítását.
A
képzésben
résztvevők
tanulmányaik
befejezéseként
érettségi
vizsgát
tehetnek,
felkészülhetnek a felsőoktatási tanulmányok megkezdésére, a szakmaválasztásra, illetve a munkába állásra. 12.2. Szakképzési évfolyamok A szakközépiskolások az érettségi vizsgát követően az alapító okiratban szereplő szakképesítésekre jelentkezhetnek. A szakközépiskola 9-12. évfolyamán elsajátított ágazati előkészítő ismeretek és gyakorlatok beszámíthatók a szakképzési évfolyamokon folytatott tanulmányokba, ezzel a szakképzésben teljesítendő óraszámok csökkenthetők. Szakképzési kínálatunk kifutó rendszerben (utoljára 2016 szeptemberétől): bor- és pezsgőgyártó technikus (élelmiszeripar ágazat) borász (élelmiszeripar ágazat) kertész - és növényvédelmi technikus (mezőgazdaság ágazat) Szakképzési kínálatunk felmenő rendszerben A) 2013 szeptemberétől: parképítő és fenntartó technikus élelmiszeripari technikus Képzési idő: 2 év B) 2015 szeptemberétől: bor és pezsgőgyártó szaktechnikus C) 2017 szeptemberétől az ágazati alapozó képzés beszámításával 1 éves szakképzés: parképítő és fenntartó technikus élelmiszeripari technikus D) 2018 szeptemberétől az ágazati alapozó képzés beszámításával 1 éves szakképzés: vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző turisztikai szervező, értékesítő
114
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
A szakképzési évfolyamokon folytatott tanulmányokat követően a tanulók szakmai vizsgát tehetnek. A szakmai képesítő bizonyítvány kiadásának feltétele a szakmai vizsga eredményes letétele. A szakképzési évfolyamok óraterve részletesen az órahálók közt tekinthető meg. 12.3. A szakmai elméleti órák (foglalkozások rendje) A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, illetve gyakorlati képzés helyszínein. A tanítási idő elméleti képzés esetében 7.15 –től 15.00-ig, gyakorlati képzés esetében 7.00-től 18.00 óráig szervezhető meg. Indokolt esetben az igazgató rövidített elméleti órákat és szüneteket rendelhet el. Az elméleti órák időtartama 45 perc, a gyakorlati óráké 60 perc. 12.4. A nyári gyakorlatok rendszere – beszámíthatósági lehetőségek Az iskola jelenleg agrárszakképzést folytat, ezért a szülők beleegyezésével 5 napos alapozó és orientációs gyakorlat az alsóbb évfolyamokon is tartható a tanév végén. Az intézmény a 2009/2010-es tanévtől áttért az érettségi utáni egy éves képzésre. Így a 9. 10. 11. 12. évfolyamon tanult elméleti és gyakorlati ismeretek beszámításra kerülnek. A beszámíthatóságot a tanulók kérvényben kérik az iskola igazgatójától. A törvényi változások miatt 2013–tól már csak kifutó rendszerben oktatható kertész és növényvédelmi technikus (OKJ száma 54 621 04 0010 54 01), illetve bor – és pezsgőgyártó technikus szakmánál (OKJ száma: 54 541 01 0010 54 01) a szakképzési évfolyamok száma az Országos Képzési Jegyzékről és az országos képzési jegyzékben történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II.17) OM rendeletben meghatározott Országos Képzési Jegyzékben előírt évfolyamoknál eggyel kevesebb, tehát a szakközépiskolák kilenc - tizenkettedik évfolyamain a végrehajtott szakmacsoportos alapozás, szakmai orientáció és szakmacsoportos gyakorlati oktatás a szakmai képzés idejébe (utoljára a 2015 szeptemberében 12. évfolyamos tanulók esetében alkalmazható) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 11.§-ának (1) bekezdése alapján beszámításra kerül.
115
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A beszámíthatóság miatt a technikusi csoportoknál a 11 és 12. évfolyamnál a szakmai óraszámok 2 órával szükség esetén megemelhetők. Így 11. és 12. évfolyamon 4 óra gyakorlat mellett 6 óra szakmai elmélet is tartható. Az egyéves képzésnél a nyári összefüggő szakmai gyakorlat a 12. évfolyam végén töltendő le. A nyári gyakorlatból két hét üzemben, magángazdaságban, családi gazdaságban is letölthető. 12.5. A gyakorlati képzés helye A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 272 § - ának (5) bekezdése szerint „ A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzést folytató szervezet által fenntartott és működtetett gyakorlati képzőhelyen megszervezhető és folyatatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítést jogszabályban előírt feltételei biztosítottak.”. Az iskolában a gyakorlati képzés a saját tangazdaságban, illetve együttműködési megállapodással külső gyakorlati helyen valósul meg.
116
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 13. A választott kerettanterv megnevezése A 2013/2014. tanév előtt megkezdett képzések esetében a tantárgyszerkezet és a tartalmi szabályozás alapjait a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint az egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A 2013/2014. tanévtől kezdődő képzéseknél iskolánk helyi tanterve az általános iskola 1. évfolyamától az érettségi bizonyítvány megszerzésére felkészítő 12. évfolyam befejezéséig a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet mellékleteiben kiadott központi kerettantervekre épül (1., 2., 3., 4. és 6. melléklet). A szakképző évfolyamok helyi tanterve a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ 1. bekezdés alapján kiadott szakképzési kerettantervek szerint készült. A Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és vizsgaszabályzata alapján történik. A tagozatok órahálóinak kiválasztásában a központi kerettantervhez kapcsolódó órahálókat adaptáltuk. A 10%os eltérést tantárgyanként korrepetálás, felzárkóztatás, gyakorlás lehetőségére használtuk fel. Ezt részletesen megfogalmaztuk a helyi tanterv részletes tantárgyi követelményeinél, amit terjedelmi okok miatt külön dokumentum tartalmaz.
Általános iskola 1-4. évfolyam Tantárgyak megnevezése
Változatok
Magyar nyelv és irodalom
Mozaik Kiadó
Matematika
Mozaik Kiadó
Környezetismeret
Mozaik Kiadó
Német nemzetiségi nyelv és irodalom
51/2012.sz.EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülő kerettanterv
Német népismeret
51/2012.sz.EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülő kerettanterv
Ének-zene
Mozaik Kiadó A változat
Ének-zene (emelt óraszámú)
51/2012 EMMI rendelet alapján kiadásra kerülő kerettanterv B változat
Vizuális kultúra
Mozaik Kiadó
117
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Életvitel és gyakorlat
Mozaik Kiadó
Testnevelés és sport
Apáczai Kiadó
Angol nyelv
MM Publications
Erkölcstan
Mozaik Kiadó
Hittan evangélikus
www.hitoktatas.evangelikus.hu
Hittan római katolikus
www.hittansuli.hu
Hittan Református
2011.évi CXC.tv.32§(1) d.) pontja és az MRE 2007.évi 2.tv.2§ (5) alapján
Hittan kisegyházi
Pünkösdi Hit-és Erkölcstan Alaptanterv Hitoktatas.ptf.hu
Általános iskola 5-8. évfolyam Tantárgyak megnevezése
Változatok
Magyar nyelv és irodalom
Mozaik Kiadó A változat
Német nemzetiségi nyelv és irodalom
51/2012.sz.EMMI rendelet kiadásra kerülő kerettanterv
módosításában
Nemzetiségi népismeret
51/2012 EMMI rendelet kiadásra kerülő kerettanterv
módosításában
Angol nyelv
MM Publications
Matematika
Mozaik Kiadó A változat
Történelem, ismeretek
társadalmi
és
állampolgári
51/2012 EMMI rendelet alapján kerülő kerettanterv
Természetismeret
Mozaik Kiadó
Biológia-egészségtan
Mozaik Kiadó
Fizika
Mozaik Kiadó
Kémia
Mozaik Kiadó
Földrajz
Mozaik Kiadó
Ének-zene
Mozaik Kiadó A változat
Vizuális kultúra
Mozaik Kiadó
118
kiadásra
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Dráma és tánc
51/2012 EMMI rendelet alapján kerülő kerettanterv
Informatika
Apáczai Kiadó
Technika,életvitel és gyakorlat
Mozaik Kiadó
Testnevelés és sport
Apáczai Kiadó
osztályfőnöki
Saját készítésű
Erkölcstan
Mozaik Kiadó
Hittan evangélikus
www.hitoktatas.evangelikus.hu*
Hittan római katolikus
www.hittansuli.hu*
Hittan Református
2011.évi CXC.tv.32§(1) d.) pontja és az MRE 2007.évi 2.tv.2§ (5) alapján*
Hittan kisegyházi
Pünkösdi Hit-és Hitoktatas.ptf.hu*
119
Erkölcstan
kiadásra
Alaptanterv
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Középiskola Tantárgyak megnevezése
Változatok
Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Filozófia Német nyelv Angol nyelv Francia nyelv Orosz nyelv Latin nyelv
7-12. gimn. nincs változat 9-12. gimn A változat B változat B változat 7-12. gimn. B változat 9-12. gimn. B változat A változat -
Matematika Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Informatika Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés és sport Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Életvitel és gyakorlat Élelmiszeripari ágazati (9-12. évf.) Élelmiszeripari technikus (13. évf.) Kertészet és parképítő ágazati (9-12. évf.) Parképítő- és fenntartó technikus (13. évf.) Közgazdaság ágazati (9-12. évf.) Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző (13. évf.) Turisztika ágazati (9-12. évf.) Turisztikai szervező és értékesítő (13. évf.)
120
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ 1. bekezdés alapján kiadott szakképzési kerettantervek szerint.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Megjegyzés: A különböző felekezetek hittanoktatása a középiskolában is az általános iskolánál megnevezett tantervek alapján történik.
14. A Nat műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében A Nat műveltségi területei
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom
magyar nyelv és irodalom történelem és állampolgári ismeretek ember és társadalomismeret
Matematika Informatika Idegen nyelvek
matematika informatika angol nyelv, német nyelv, francia nyelv, orosz nyelv környezetismeret természetismeret fizika
Ember és természet
kémia biológia és egészségtan Földünk - környezetünk Művészetek
földrajz ének-zene rajz és vizuális kultúra mozgóképkultúra és médiaismeret tánc testnevelés és sport technika és életvitel, gyakorlat
Testnevelés és sport Életvitel és gyakorlat
121
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 15. Órahálók 15.1.1.
Kifutó rendszerű általános iskolai órahálók 15.1.1.1. A 2015/2016-os tanév Általános tantervű osztály (4. évfolyam) Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
Magyar nyelv
3
Irodalom
4
Idegen nyelv
3
Matematika
3,5
Informatika
1
Környezetismeret
2
Ének-zene
1
Rajz és vizuális kultúra
1
Technika és életvitel
1
Testnevelés és sport
5
Kötelező óraszám összesen
24,5
Hittan / Etika
2
Hittannal / Etikával összesen
26,5
Választható: Informatika
0
Matematika
1
Ének-zene
0
Rajz Magyar nyelv
1
Idegen nyelv Összes óraszám
28,5
122
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Emelt óraszámú ének (4. évfolyam) Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
Magyar nyelv
3
Irodalom
4
Idegen nyelv
3
Matematika
3,5
Informatika
1
Környezetismeret
2
Ének-zene
1
Rajz és vizuális kultúra
1
Technika és életvitel
1
Testnevelés és sport
3
Tánc
2
Kötelező óraszám összesen
24,5
Hittan / Etika
2
Hittannal / Etikával összesen
26,5
Választható Informatika
0
Matematika
0,5
Ének-zene
1,5
Idegen nyelv Összes óraszám
28,5
123
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Német nemzetiségi nyelvet tanuló osztály óraterve (4. évfolyam) Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
Magyar nyelv
1
Irodalom
4
Német nyelv és irodalom
5
Matematika
3,5
Informatika
1
Környezetismeret
2
Ének-zene
1
Rajz és vizuális kultúra
1
Technika és életvitel
1
Testnevelés és sport
5
Kötelező óraszám összesen
24,5
Hittan / Etika
2
Hittannal / Etikával összesen
26,5
Választható Magyar nyelv
2
Összes óraszám
28,5
124
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Óraszámok a 8. évfolyamon Tantárgy
5. évfolyam
Kötelező
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
tanítási ea.
nn.
át.
magyar nyelv dráma) irodalom
1,5
1,5
1,5
2
2
2
tört.és áll.polg. ism.
2,0
2,0
2,0
tört. és népismeret) állampolgári (hon- és idegen nyelv ismeretek (etika)
3,0
5,0
3,0
matematika
4,0
4,0
4,0
fizika
1,5
1,5
1,5
biológia és egészségt
1,5
1,5
1,5
kémia
1,5
1,5
1,5
földrajz
1,5
1,5
1,5
ének-zene
1,0
1,0
1,0
rajz és vízuális kult.
0,5
0,5
0,5
technika és életvitel
0,5
0,5
0,5
testnevelés és sport
5
5
4,5
osztályfőnöki
0,0
0,0
0,0
informatika
1,0
1,0
1,0
és
1,0
1,0
1,0
kötelező médiaismeret tanórák hittan / etika összesen
27,5
29,5
27,0
2
2
2
hittannal / etikával
29,5
31,5
29
órák tantárgyai magyar nyelv irodalom
ea.
(tánc
nn.
át.
ea.
nn.
át.
ea.
nn.
át.
és
természetismeret term.ism.(egészségt.)
mozgóképkultúra
választható órák összesen matematika angol
nyelv
0,5
emelt
2
informatika szint természetismeret osztályfőnöki
1
1
testnevelés és sport
1 0,5
válaszható óra össz. Összes óraszám
ea.: emelt angol, nn.: német nemzetiségi, át.: általános tantervű 125.
3
1
2
32,5
32,5
31
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Megjegyzés: a magyar nyelv és irodalom a felső tagozaton 2 tantárgy, kivéve a kompetencia alapú oktatásban részesülő osztályokat. A tánc és dráma modul az irodalom tantárgyba integrálódik. A hon-és népismeret modul a történelem és állampolgári ismeretek tantárgyba integrálódik. Az etika a történelem és állampolgári ismeretek tantárgyba integrálódik.
Német népismeret (kimenő rendszerben a 2013/14. tanévtől) A német népismeret című tantárgy tananyagtartalmát 1-4. évfolyamon a német, a testnevelés és a rajz tantárgyakba integrálva tanítjuk. 5-8. évfolyamon 18 órát a német tantárgyba integrálunk, 19 órát pedig a testnevelés, rajz, ének és technika tantárgyakba.
126.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 15.1.2.
Általános iskolai órahálók (2013 szeptemberétől felmenő rendszerben) 1-4. évfolyam Általános tantervű osztály Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
Magyar nyelv és irodalom
7
7
6
6
Idegen nyelv
0
0
0
2
Matematika
4
4
4
4
Hittan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Szabadon tervezhető órakeret
2
2
3
3
Magyar nyelv és irodalom
1
1
1
1
Idegen nyelv
1
1
2
1
Matematika Rendelkezésre álló órakeret
1 25
25
25
27
többletórakeret)
1
1
1
Hittan (többlet órakeret egyházi int-ben)
1
1
1
1
Összes óraszám
27
27
27
28
1
1
1
1
1
1
1
1
Matematika(tantárgyi engedélyezett
Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret felzárkóztatásra
127.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Emelt óraszámú ének 1-4. évfolyam
Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
Magyar nyelv és irodalom
7
7
6
6
Idegen nyelv
0
0
0
2
Matematika
4
4
4
4
Hittan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
Tánc
2
2
2
2
Szabadon tervezhető órakeret
2
2
3
3
1
1
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv
1
1
1
1
Ének
1
1
1
1
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
órakeret)
1
1
1
1
Hittan (többlet órakeret egyházi int-ben)
1
1
1
1
Összes óraszám
27
27
27
29
1
1
1
1
1
1
1
1
Matematika(tantárgyi engedélyezett többlet-
Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret felzárkóztatásra
128.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Német nemzetiségi nyelvet tanuló osztályok óraterve 1-4. évfolyam Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
Magyar nyelv és irodalom
7
7
6
6
Németnemzetiségi nyelv és irodalom
0
0
0
2
Matematika
4
4
4
4
Hittan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
1
1
1
1
Nemzetiségi népismeret
1
1
1
1
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Szabadon tervezhető órakeret
2
2
3
3
1
1
2
1
Magyar nyelv és irodalom Németnemzetiségi nyelv és irodalom
2
2
Matematika Rendelkezésre álló órakeret
1 25
25
25
27
(nemz. isk. nev-okt. többlet tanórai fogl.)
2
2
2
2
Hittan (többlet órakeret egyházi int-ben)
1
1
1
1
(Tantárgyi engedélyezett többlet-órakeret)
1
1
1
0
Összes óraszám
29
29
29
30
1
1
1
1
1
1
1
1
Német nemzetiségi nyelv és irodalom
Német nemzetiségi nyelv és irodalom
Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret felzárkóztatásra
129.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program TÉT tantervű általános iskolai óraháló 2015 szeptemberétől felmenő rendszerben 1-4. évfolyam Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
Magyar nyelv és irodalom
7
7
6
6
Idegen nyelv
0
0
0
2
Matematika
4
4
4
4
Hittan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Szabadon tervezhető órakeret
2
2
3
3
Magyar nyelv és irodalom
1
1
1
1
Idegen nyelv
1
1
2
1
Környezetismeret Rendelkezésre álló órakeret Környezetismeret (tantárgyi többletórakeret) Matematika (tantárgyi többletórakeret)
1 25
25
25
1
1
27
engedélyezett engedélyezett
1
Hittan (többlet órakeret egyházi int-ben)
1
1
1
1
Összes óraszám
27
27
27
28
Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra
1
1
1
1
Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret felzárkóztatásra
1
1
1
1
130.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Óraszámok 5-8. évfolyam Általános tantervű osztály Tantárgy/évfolyam
5.
6.
7.
8.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
3
4
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
4
3
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
Hittan
1
1
1
1
Természetismeret
2
2
Biológia-egészségtan
2
1
Fizika
2
1
Kémia
1
2
Földrajz
1
2
Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
Dráma és tánc
1 1
1
1
Informatika Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
2
3
3
3
1
1
2
1
Magyar nyelv és irodalom Matematika
1
Informatika
1
1,5 0,5
Hittan
1
1
31
31
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
Hittan (többlet órakeret egyházi int-ben)
1
1
Összes óraszám
29
29
31
31
1
1
1
1
1
1
1
1
Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret felzárkóztatásra
131.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Óraszámok 5-8. évfolyam Emelt óraszámú angol Tantárgy/évfolyam
5.
6.
7.
8.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
3
4
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
4
3
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
Hittan
1
1
1
1
Természetismeret
2
2
Biológia-egészségtan
2
1
Fizika
2
1
Kémia
1
2
Földrajz
1
2
Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
Dráma és tánc
1 1
1
1
Informatika Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
2
3
3
3
Magyar nyelv és irodalom
0,5
Matematika
1
0,5
1
Angol
2
2
2
2
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
Hittan(többlet órakeret egyházi int-ben)
1
1
1
1
Informatika(tantárgyi engedélyezett többlet-órakeret)
1
Magyar (tantárgyi engedélyezett többlet-órakeret) Összes óraszám
1 30
30
32
32
1
1
1
1
1
1
1
1
Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret felzárkóztatásra
132.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Óraszámok 5-8. évfolyam Német nemzetiségi nyelvet tanuló osztályok óraterve Tantárgy/évfolyam
5.
6.
7.
8.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
3
4
Németnemzetiségi nyelv és irodalom
3
3
3
3
Matematika
4
3
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
Hittan
1
1
1
1
Természetismeret
2
2
Biológia-egészségtan
2
1
Fizika
2
1
Kémia
1
2
Földrajz
1
2
Ének-zene
1
1
0,5 *
0,5 *
Vizuális kultúra
1
1
0,5 *
0,5 *
Dráma és tánc
1 1
1
1
Informatika Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
1
1
Nemzetiségi népismeret Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
2
3
3
3
Magyar nyelv és irodalom
0,5
Matematika
1
0,5
1
Németnemzetiségi nyelv és irodalom
2
2
2
2
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
Hittan(többlet órakeret egyházi int-ben)
1
1
1
1
Nemzetiségi népismeret (nemz-isk-nev-okt. többlet
1
1
tanórai Összes fogl.) óraszám
30
30
32
32
Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított
1
1
1
1
időkeret Nkt. 27. tehetséggondozásra § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított
1
1
1
1
*időkeret
felzárkóztatásra Az emberi erőforrások minisztere 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a
nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (4. 10§ (7) bekezdés) alapján, mely szerint: „Bármely nevelési-oktatási forma esetében a készségtárgyakra előírt óraszámból évi harminchét óra átcsoportosítható a nemzetiségi nyelv és irodalom vagy a nemzetiségi népismeret oktatására .”
133.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 15.1.3.
Kifutó rendszerű gimnáziumi órahálók A hatosztályos gimnázium 10-12. évfolyamainak tantárgyi rendszere és óraszámai a 2015-2016-os tanévtől – kifutó rendszerben Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11.
Tantárgy Magyar nyelv
12.
1
1
1
2,5
3
3
Történelem
2
3
3
1. Idegen nyelv
3
3,5
4
2. idegen nyelv
2,5
3
3
Matematika
3
3
4
Informatika
1
1,5
1,5
Irodalom
,
Bevezetés a filozófiába
1
Fizika
2
2
Biológia és egészségtan
2
2
Kémia
1,5
Földrajz
1,5
Ének-zene
1
Rajz és vizuális kultúra
1
Testnevelés és sport*
5
5
5
Osztályfőnöki
0,5
1
1
Társadalomismeret
0,5
Tánc és dráma
0,5
Mozgóképkultúra és médiaismeret
1
Életvitel és egészségtan Tanulás tanulása Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg)
1
Kötelező óraszám a törvény alapján
30
29
29
Hittan/etika*
2
2
2
4
4
35
35
Szabadon választható Magyar nyelv és irodalom 1. Idegen nyelv
1
2. Idegen nyelv
0,5
Matematika Specializációk /érettségi előkészítő Modern tánc Osztályfőnöki
0,5
Sakk Összesen
34 134.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A gimnázium 12. évfolyamának (négyosztályos) tantárgyi rendszere és óraszámai a a 2015-2016-os tanévben Éves óraszámok évfolyamonként 12.
Tantárgy Magyar nyelv
1
Irodalom
3
Történelem
3
Emberismeret és etika* 1. Idegen nyelv
3
2. idegen nyelv
3
Matematika
4
Informatika
1,5
Bevezetés a filozófiába
1
Fizika
2
Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport**
5
Osztályfőnöki
1
Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg)
0,5
Kötelező óraszám a törvény alapján
29
Hittan/etika** Szaba on választható Magyar nyelv és irodalom Történelem 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Biológia Érettségire előkészítő (specializáció) Rajz és vizuális kultúra Tanulás t nulása Összesen
2
1
1
4
36
*Az emberismeret és etika tantárgyat a hittan/etika részeként tanítjuk, oktatása: csoportbontásban **Azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés és sport tantárgy oktatása heti 5 órában történik, az öt órából 1 - mindenki számára kötelezően- táncoktatásra is felhasználható 135.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
136.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 15.1.4.
Gimnáziumi órahálók 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben 9–12. évfolyam, gimnázium (általános tantervű)
2 2 4 3 3,5
10. évf. 1 3 4 3 3,5
11. évf. 1 3 4 3 3
12. évf. 1 3 4 3 4
2
2
3
4
2 2 2 2 1 1
2 2
2
1 1
1 1
1 5 1 2 32
5 1 2 31
4 1
4 1
Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv Irodalom I. idegen ny lv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Vizuális kultúra* Mozgóképkultúra és médiaismeret* Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport** Osztályfőnöki Hittan Kötelező óraszám Szabadon választható órakeret: Specializációk/érettségi előkészítő Felzárkóztató óra Tehetséggondozás Felhasznált óra Rendelkezésre álló órakeret a plusz két hittannal együtt
2 2 2 1 1 1
1,5 5 1 2 35
1,5 5 1 2 36
1 1 37
1 1 38
37
36
37
38
37
37
*Művészetek tantárgy keretében (11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy - Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret- kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete) **Azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés és sport tantárgy oktatása heti 5 órában történik, az öt órából 1 - mindenki számára kötelezően- táncoktatásra is felhasználható. 137.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 9–12. évfolyam, gimnázium, tagozat: idegen nyelv (informatikán is külön csoport) 10. 11. Tantárgyak 9. évf. évf. évf. 2 1 1 Magyar nyelv 2 3 3 Irodalom 5 5 5 I. idegen nyelv 3 3 3 II. idegen nyelv 3,5 3,5 3 Matematika Történelem, társadalmi és 2 2 3 állampolgári ismeretek Etika 2 2 Biológia – egészségtan 2 2 2 Fizika 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 1 1 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 Dráma és tánc * 1 Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és 1 médiaismeret* 1 1 Informatika 1 Életvitel és gyakorlat 5 5 5 Testnevelés és sport** 1 1 1 Osztályfőnöki 2 2 2 Hittan 35,5 36,5 33 Kötelező óraszám Szabadon választható órakeret: Specializációk/érettségi 4 előkészítő 1 1 Felzárkóztató óra 36,5 37,5 37 Felhas nált ó Rendelkezésre álló órakeret 37 38 37 (hittannal)
12. évf. 1 3 5 3 4 4 2
1 1
5 1 2 32 4 1 37 37
*Művészetek tantárgy keretében (11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy - Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret- kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete) **Azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés és sport tantárgy oktatása heti 5 órában történik, az öt órából 1 - mindenki számára kötelezően- táncoktatásra is felhasználható.
138.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
9–12. évfolyam, gimnázium, tagozat: matematika
2 2 4 3 5
10 . évf. 1 3 4 3 5
11. évf. 1 3 4 3 5
12. évf. 1 3 4 3 5
2
2
3
4
2 2 2 2 1 1
2 2
2
1
1
1
1
Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv Irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Vizuális kultúra* Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport** Osztályfőnöki Hittan Kötelező óraszám Érettségire felkészítő óra Felzárkóztató óra Felhasznált óra Rendelkezésre álló órakeret (hittannal)
2 2 2 1 1 1
1,5
1,5 1 5 1 2 34 3
5 1 2 36,5
5 1 2 37,5
0,5 37
0,5 38
37
5 1 2 32 4 1 37
37
38
37
37
*Művészetek tantárgy keretében (11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy - Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret- kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete) **Azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés és sport tantárgy oktatása heti 5 órában történik, az öt órából 1 - mindenki számára kötelezően- táncoktatásra is felhasználható.
139.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
7–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport** Osztályfőnöki Hittan Kötelező óraszám Érettségire felkészítő Tehetséggondozás Felzárkóztatás Felhasznált Rendelkezésre álló órakeret (hittannal)
3,5
2 2 4 3 3
10. évf. 1 3 4 3 3,5
11. évf. 1 3 3 3 3
12. évf. 1 3 4 3 4
2
2
2
2
3
4
2 2 1 1 1 1
1 1 2 2 1 1
2 2
2
2 2 2 1 1,5
2 2 2 2 1 0,5
1
1
1
1
5 1 2 31 4 1 1 7 37
7. évf.
8. évf.
9. évf.
1,5 2 3
2 2,5 4
4
1
1,5 1 5 1 2 31
1
1
1
5 1 2 31
5 1 2 34,5
5 1 2 35
1 1 33
1 1 33
1 1 36,5
1 1 37
1 5 1 2 31 4 1 1 37
33
33
37
38
37
**Azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés és sport tantárgy oktatása heti 5 órában történik, az öt órából 1 - mindenki számára kötelezően- táncoktatásra is felhasználható.
140.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A Digitális Középiskola kifutó rendszerű órakeretei (a 2015-2016-os
15.1.5. tanévben)
12. évfolyam órakeretei tantárgy
összesen
NAT keretszám
jelenléti konzultáció
Digitális tanóra
óraszám
%
%
tanóra
etanóra
68
14%
10
30
38
88
18%
13
45
43
matematika
68
14%
10
30
38
ember és társadalom
50
10%
9
15
35
ember a természetben biológia
50
10%
10
15
35
földünk környezetünk művészetek
0
0%
0
0
0
32
6%
5
8
24
informatika
38
8%
5
15
23
életvitel és gyak. ism.
0
0%
0
0
0
testnevelés és sport
40
8%
8
0
40
érettségi felkészítés *
62
13%
30
32
ÖSSZESEN
496
100%
188
308
magyar nyelv irodalom élő idegen nyelv
és
-
-
heti 6,2 konzultáció
* Érettségi felkészítés: az ötödikként kötelezően választható érettségi tantárgyból biztosítunk a vizsgára való felkészítést segítő órákat a következő tárgyakból: biológia, kémia, fizika, rajz és műalkotások elemzése, földrajz, informatika
141.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A digitális középiskola óraterve Évfolyam 9.
10.
11.
12.
518 óra (100
512 óra (100
571 óra (100
496 óra (100
%)
%)
%)
%)
jelenléti 140
jelenléti 155
jelenléti 181
jelenléti 188
óra*
óra*
óra*
óra*
digitális 378 óra
digitális 357 óra
digitális 390 óra
digitális 308
15 + 45
15 + 47
30 + 45
30 + 38
30 + 50
30 + 50
45 + 50
45 + 43
Matematika
15 + 47
30 + 32
30 + 40
30 + 38
Ember és társadalom
15 + 45
15 + 41
15 + 45
15 + 35
Ember a természetben
kémia 15 +
kémia 7,5 +
fizika 15 +
25
11
20
fizika 15 + 25
fizika 7,5 12
biológia 15 + 20
Tantárgy
Magyar nyelv irodalom Élő idegen nyelv
Földünk környezetünk Művészetek
és
-
biológia 15 + 23
óra
biológia 15 + 35
8 + 18
8 + 17
-
-
4 + 40
4 + 40
8 + 28
8 + 24
Informatika
15 + 15
15 + 21
8 + 32
15 + 23
Életvitel és gyak. ismeretek. Érettségi felkészítő (választható tárgyból) Testnevelés és sport
8 + 24
8 + 22
-
-
-
-
15 + 65
30 + 32
0 + 44
0 + 41
0 + 45
0 + 40
(nincs vizsga)
(nincs vizsga)
(nincs vizsga)
(nincs vizsga)
A tantárgyak oktatása lineárisan vagy (részben választható) témakörökön keresztül történik. Érettségi felkészítés: az ötödikként kötelezően választható érettségi tantárgyból biztosítunk a vizsgára való felkészítést segítő órákat a következő tárgyakból: biológia, kémia, fizika, rajz és műalkotások elemzése, földrajz, informatika. 142.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
15.1.6.
A Digitális Középiskola felmenő rendszerű órakeretei a 2015-2016-os tanévtől
11. évfolyam jelenléti
kötelező digitális
heti óraszám
összesen
magyar nyelv és irodalom
30
114
4
144
angol nyelv
30
78
3
108
matematika
30
78
3
108
történelem
26
82
3
108
16
56
2
72
12
60
2
72
informatika
26
10
1
36
osztályfőnöki
2
34
1
36
összesen
172
512
19
684
etika érettségi felkészítő fizika kémia biológia földrajz
143.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
12. évfolyam jelenléti
kötelező digitális
heti óraszám
összesen
magyar nyelv és irodalom
30
90
4
120
angol nyelv
30
60
3
90
matematika
30
60
3
90
történelem
24
66
3
90
etika
6
24
1
30
16
44
2
60
informatika
20
10
1
30
osztályfőnöki
2
34
1
30
összesen
168
402
19
570
érettségi felkészítő fizika kémia biológia földrajz
144.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 15.1.7.
Szakközépiskolai órahálók kifutó rendszerben A z élelmiszeripari szakközépiskolai képzés 12. évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai a 2015-2016-os tanévben Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgy 12. Magyar nyelv
1
Irodalom
3
Történelem és állampolgári ismeretek
3
Társadalomismeret és etika* Idegen nyelv
3
Matematika
3,5
Ének - zene, tánc Szakrajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki
1
Testnevelés és sport*
5
Fizika Földrajz Biológia
2
Kémia Informatika
1
Élelmiszeripari alapismeretek Élelmiszerkémia Élelmiszeripari műveletek folyamatok
2
Élelmiszeripari műveletek, gépek Szőlőtermesztés
1
Szakmai orientációs gyakorlat Szakmai alapozó gyakorlat
4
Kötelező óraszám a törvény alapján
29,5
Hittan/etika**
2
Szabadon választható Borászati technológia
1,5
Idegen nyelv
0,5
Fizika Kémia Matematika
0,5
Biológia
1
Összesen
35
*A társadalomismeret és etika tantárgyat a hittan/etika részeként tanítjuk **A hittan/etika oktatása csoportbontásban történik 145.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda , Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A kertészeti szakközépiskolai képzés 12. évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai a 2015-2016-os tanévben Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgy 12. Magyar nyelv
1
Irodalom
3
Történelem és állampolgári ismeretek
3
Társadalomismeret és etika* Idegen nyelv
3
Matematika
3,5
Ének - zene, tánc Szakrajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki
1
Testnevelés és sport*
5
Fizika Földrajz Biológia
2
Kémia Informatika
1
Termesztési ismeretek Növénytan Gyümölcstermesztés
2
Dísznövénytermesztés
1
Zöldségtermesztés
2
Szakmai orientációs gyakorlat Szakmai alapozó gyakorlat
4
Kötelező óraszám a törvény alapján
31,5
Hittan/etika**
2
Szabadon választható Szőlőtermesztés
1
Zöldségtermesztés
1
Idegen nyelv
0,5
Fizika Kémia Matematika
0,5
Biológia
1
Összesen
37,5
*A társadalomismeret és etika tantárgyat a hittan/etika részeként tanítjuk **A hittan/etika oktatása csoportbontásban történik 146.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Kertész és növényvédelmi technikus óraterv 1 éves képzés 13. évfolyam ( 2017-ig ) Tantárgy
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
I/13.
14. évfolyam
37
37
37
32
32
32
2 1 2 1
1 1 2 1
2 2 1 1 1 1 1 2
hetek száma
Dísznövénytermesztés Dísznövénytermesztés gyakorlat Gyümölcstermesztés Gyümölcstermesztés gyakorlat Informatika Munkavállalói ismeretek Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat Növénytan Növényvédelem Növényvédelem gyakorlat Nyári összfüggő szakmai gyakorlat Tavaszi és őszi összefüggő szakmai gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat Szőlőtermesztés Szőlőtermesztés gyakorlat Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek gyakorlat Zöldségtermesztés Zöldségtermesztés gyalorlat Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:
1 1
1
1 3 2
1 1 2
185 5 1 4
1
1 185 5 1 4
1 1
1 1
1 1 370 10 6 4
2 1 320 10 6 4
4 3 2 2
1 2 2 2 34* 17 17
0 0
Összes óraszám
170 170 170 175 32 32 32 64 37 96 64 140 70 128 96 133 207 37 74 32 64 165 170 2358
Gyakorlat óraszám
Kimeneti képesítések száma
170
0
1
0
170
1
170
0
2
0
175
2
Elmélet óraszám
0
32
8
32
0
8
32
0
8
0
64
8
37
0
8
96
0
2
0
64
2
0
140 70
128 96 133
0
2
0
207
2
37
0
8
0
74
8
32
0
7
0
64
7
165
0
2
0
170
1032
2
1326
43,8%
(9-12. évfolyamnál csak a szakmai tantárgyak szerepelnek e táblázatban; 13. évfolyam óraszámát heti 1 hittan/etika és heti 1 osztályfőnöki óra növeli. A szabadon választható kötelező elmélet felosztása: 1 óra növényvédelem, 1 óra vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, 1 óra gyümölcstermesztés, 1 óra műszaki ismeretek)
147.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Bor és pezsgőgyártó technikus szakma óraterve (érettségi után 1 éves szakképzés esetén – 2017-ig) Tantárgy száma
Tantárgy
9. E 36 hét
10.E 36 hét
11 E 36 hét
12.E 32 hét
13. 32 hét
Összes óraszám
Szakmai elméleti tantárgyak 1.
Élelmiszeripari alapismeretek.
2.
Élelmiszerkémia
36(1)
3.
Élelmiszeripari műveletek, folyamatok
72(2)
4.
Élelmiszeripari műveletek, gépek
5.
Élelmiszeripari technológia
32(1)
32
6.
Minőségbiztosítás
64(2)
64
7..
Vállalkozási kereskedelmi ismeretek
és
96(3)
96
8..
Higiénia mikrobiológia
és
32(1)
32
10.
Műszaki ismeretek
96(3))
96
11,
Munkavállalói ismeretek
32(1)
32
12.
Szőlőtermesztés
36(1)
32(1)
64(2)
132
13.
Borászati technológia
72(2)
64(2)
96(3)
232
Szakmai összesen
36(1)
36(1)
72
36 64(2)
64(2)
32(1)
elmélet
200
32
36(1)
36(1)
216(6)
192(6)
576(18)
1056
144(4)
144(4)
144(4)
128(4)
448(14)
1008
64(2)
64
Szakmai gyakorlati tantárgyak 14.
Szakmai gyakorlat
15.
Informatika Nyári összefüggő gyakorlat
140
148.
140
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Szakmai összesen 16.
gyak.
144(4)
144(4)
144(4)
268(4)
Osztályfőnöki
512(16)
1212
32(1)
32
Elmélet összesen
36(1)
36(1)
216(6)
192(6)
608(19)
1088
Gyakorlat összesen
144(4)
144(4)
144(4)
268(4)
512(16)
1212
Összes óraszám
180(5)
180(5)
360(1 0)
460(10 )
1120(35)
2300 47,3% elm 52,7% gyak
17.
Hittan
72 (2)
72 (2)
36 (1)
32 (1)
32 (1)
(9-12. évfolyamnál csak a szakmai tantárgyak szerepelnek e táblázatban; 13. évfolyam óraszámát heti 1 hittan/etika és heti 1 osztályfőnöki óra növeli)
149.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 54 Bor és pezsgőgyártó technikus óraterve (13. évf. – 2017-ig) I/13. Tantárgy száma
Tantárgy
Óra (/hét)
Összes óraszám
32 hét* Szakmai elméleti tantárgyak 1.
Vállalkozási és Kereskedelmi ismeretek
96(3)
96
2.
Munkavállalói ismeretek
32 (1)
32
3.
Higiénia és mikrobiológia
32 (1)
32
4.
Élelmiszeripari technológia
32 (1)
32
5.
Minőségbiztosítás
64 (2)
64
6.
Élelmiszeripari műveletek, folyamatok
64 (2)
64
7.
Borászati technológia
96(3))
96
8.
Szőlőtermesztés
32(1)
36
9.
Műszaki ismeretek
32 (1)
68
480(15)
480
Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlati tárgyak 10.
Informatika gyakorlat
32 (1)
32
11.
Minőségbiztosítás gyakorlat
32 (1)
32
12.
Szőlőtermesztés gyakorlat
32 (1)
32
13.
Borászati technológia gyakorlat
256 (8)
256
14.
Műszaki gyakorlat
32(1)
32
384(12)
384
32 (1)
32
Műszaki ismeretek (elmélet)
64 (2)
64
Szőlőtermesztés( elmélet)
32 (1)
32
Minőségbiztosítás gyakorlat
64 (2)
64
Szőlőtermesztés gyakorlat
32 (1)
32
Informatika gyakorlat
32 (1)
32
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen Elmélet összesen
224 (7)
224
608(19)
608
Gyakorlat összesen
512(16)
512
1120 (35) (54,3% elm., 45,7% gyak.)
1120
Szakmai gyakorlat összesen 15.
Osztályfőnöki Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak (20%)
Összes óraszám*
(Évfolyam heti óraszámát 1 hittan/etika és heti 1 osztályfőnöki óra növeli)
150.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 15.1.8.
Szakközépiskolai óraszámok 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben 9-12. évfolyam, szakközépiskola Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport* Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Hittan Kötelező óraszám Érettségire előkészítő Felzárkóztató óra Felhasznált óra Rendelkezésre álló órakeret (a plusz két hittannal együtt)
10. évf.
11. évf.
12. évf.
2 2 3 3,5
1 3 4 3,5
1 3 4 4
1 3 4 4
2,5
2
3
4
2 2 1 1
3 1
2 2 2 1 1 5 1
1 5 1
5 1
5 1
6
7
8
11
2 35
2 35,5
2 35 2
2 35 2
1 36
1 36,5
37
37
37
38
37
37
*Azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés és sport tantárgy oktatása heti 5 órában történik, az öt órából 1 - mindenki számára kötelezően - táncoktatásra is felhasználható. **A szakképzési kerettantervek alapján, szakmacsoportonként, ágazatonként különböző tartalommal
151.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Élelmiszeripari technikus 54 541 02 szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktat{sra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés m{sodik évfolyam{nak (2/14.) szakmai tartalma, tant{rgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi ut{ni évfolyam{nak szakmai tartalm{val, tant{rgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyam{nak (1/13.) {gazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tant{rgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó {gazati szakközépiskolai szakmai tant{rgyainak tartalm{val, összes órasz{m{val. Az iskola az érettségire épülő 1 éves képzést v{lasztja. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai órasz{mok:
évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:
heti órasz{m szabads{v nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
éves órasz{m szabads{v nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra
152.
heti órasz{m szabads{vval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét
éves órasz{m szabads{vval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti órasz{m szabads{v nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
éves órasz{m heti órasz{m szabads{v szabads{vval nélkül 1116 óra/év 35 óra/hét 160 óra 992 óra/év 35 óra/hét 2268 óra
éves órasz{m szabads{vval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
(A kiz{rólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyam{n megszervezett képzésben az azonos tant{rgyakra meghat{rozott órasz{mok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő sz{ma, és az órasz{mok oszthatós{ga miatt keletkezik!)
153.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak heti órasz{ma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktat{ssal p{rhuzamosan Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g 11499-12 Foglalkoztat{s II. 11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén)
10894-12 Élelmiszeripari műveletek és gépek
10895-12 Által{nos
Tant{rgyak
Munkahelyi egészség és biztons{g Foglalkoztat{s II.
9. heti órasz{m e gy
10. ögy
11.
heti órasz{m e
ögy
gy
heti órasz{m e
ögy
gy
12.
1/13
heti órasz{m
heti órasz{m
e
e
0,5
gy
ögy
gy
heti órasz{m e
0,5 0,5
Foglalkoztat{s I. Élelmiszeripari műveletek és gépek Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Laboratóriumi alapismeretek Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat Élelmiszeripari anyagismeret
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.
2
1,5
1,5 35
0,5
4
7
1,5
1
5
49 0,5
35 2,5
3
35 0,5
56 1,5
1
56
2
104
2
105 4
154.
2
gy
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program élelmiszeripari technológi{k
10890-12 Élelmiszeripari v{llalkoz{sok működése 10903-12 Élelmiszeripari alapmérések
10904-12 Higiénia minőségbiztosít{s
összes óra összes óra
Élelmiszeripari technológi{k Élelmiszerkémia Mikrobiológia Élelmiszeripari v{llalkoz{sok A működtetés gyakorlati feladatai Élelmiszeripari alapmérések gyakorlat Élelmiszerelő{llít{s folyamatai Élelmiszerelő{llít{s és folyamatai gyakorlat Élelmiszerhigiénia Minőségbiztosít{s
2
2,5
4
1,5
1,5
1
1 1
1 0,5
1
12
6
7
2 1,5 5
0 5
70
6
0 6
105
7
0 7
140
9,5
0,5 10
26
5 31
160
12
A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktat{sra meghat{rozott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati órasz{m legal{bb 90%-{t lefedi.
155.
19 31
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A szabads{v eloszt{sa iskol{nkban az al{bbiak szerint történik: o 9. évfolyamon: 0,5 óra laboratóriumi alapismeretek, 0,5 óra élelmiszeripari anyagismeret o 10. évfolyamon: 1 óra élelmiszer-kémia o 11. évfolyamon: 1 óra élelmiszeripari technológi{k o 12. évfolyamon: 1 óra élelmiszeripari v{llalkoz{sok o 5/13. évfolyamon: 3 óra élelmiszer-elő{llít{s folyamatai gyakorlat; 0,5 óra minőségbiztosít{s; 0,5 óra élelmiszerhigiénia o A heti órasz{mot a szakképző évfolyamon növeli a heti 1 hittan és 1 oszt{lyfőnöki óra
156.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Parképítő és fenntartó technikus 54 581 02 szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásban A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Az iskola az érettségire épülő 1 éves képzést választja. évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:
évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
heti óraszám szabadsávval
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra
6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos
157.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak heti órasz{ma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktat{ssal p{rhuzamosan Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g 11499-12 Foglalkoztat{s II. 11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén)
10961-12 Kertészeti alapismeretek
Tant{rgyak
Munkahelyi egészség és biztons{g Foglalkoztat{s II.
9. heti órasz{m e gy
ögy
10. heti órasz{m e gy
ögy
0,5
11. heti órasz{m e gy
ögy
12. heti órasz{m e gy
1/13 heti órasz{m e gy
ögy
0,5 0,5
Foglalkoztat{s I. Növénytan Termesztési alapismeretek Termesztési alapismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti órasz{m e gy
2
1
1
1
1 0,5
2
36
1
35 1
1
34
1,5
24
2
24
2 1
35
158.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 10960-12 V{llalkoz{si és kereskedelmi alapok 10962-12 Kertészeti munkav{llalói ismeretek 11070-12 Dísznövényismeret
V{llalkoz{si és kereskedelmi alapok Kertészeti munkav{llalói ismeretek Növényismeret Növényismeret gyakorlat
1
3
0,5 2
1 1
35
Kertfenntart{s
11069-12 Kertfenntart{s
2
1 1
49
1
Kertfenntart{s gyakorlat Kertfenntart{s műszaki ismeretei Kertfenntart{s műszaki ismeretei gyakorlat
3,5 2
2 1
70
1,5 5,5
32
4
48
2
32
3
3 2
1
1
1
21
1
Kerttörténet
1
Kerttervezés
6
11073-12 Kerttervezési Kerttervezés alapismeretek gyakorlat Sz{mítógépes szakrajz gyakorlat 11072-12 Parképítés
4 1
Kerttechnika
4
Kerttechnika gyakorlat
3
159.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Geodézia
1
Geodézia gyakorlat Parképítés műszaki ismeretei Parképítés műszaki ismeretei gyakorlat összes óra: összes óra:
1,5 1
1 3,5 5
1,5
70
4 6
2
105
4 7
3
140
5 10
5
16 31
15
160
17,5 31
. A szabadsáv elosztása iskolánkban az alábbiak szerint történik:
9. évfolyamon: 1 óra növénytan
10. évfolyamon: 1 óra termesztési alapismeretek
11. évfolyamon: 1 óra kertfenntartás gyakorlat
12. évfolyamon: 1 óra kertfenntartás gyakorlat
5/13. évfolyamon: 0,5 óra növényismeret; 0,5 óra kertészeti munkavállalói ismeretek; 1 óra kerttörténet; 1 óra növényismeret gyakorlat; 1 óra kerttervezés gyakorlat
(A szakképző évfolyamokon a heti óraszámokat növeli a heti 1 hittan és 1 osztályfőnöki óra)
160.
13,5
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Vám-, jövedéki-és termékdíj ügyintéző 54 344 03 szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 912. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:
évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 216 óra/év 252 óra/év 320 óra/év 992 óra/év 1960 óra
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 992 óra/év 2108 óra
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 252 óra/év 288 óra/év 352 óra/év 1120 óra/év 2228 óra
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 1120 óra/év 2380 óra
(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12. és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik.) A szabadsáv elosztása iskolánkban a következő módon történik:
o o o o o
9. évfolyamon: 1 óra gazdas{gi és jogi alapismeretek 10. évfolyamon: 1 óra gazdas{gi és jogi alapismeretek 11. évfolyamon: 1 óra sz{mviteli alapismeretek 12. évfolyamon: 1 óra adóz{si alapismeretek 5/13. évfolyamon: 1 óra jövedéki szab{lyoz{s, 1 óra v{mjogi szab{lyoz{s, 2 óra v{mjogi gyakorlat o Az 5/13. évfolyamon: 1 óra oszt{lyfőnöki és 1 óra hittan kötelező a tanulók részére.
161.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak heti órasz{ma évfolyamonként (v{m-, jövedéki és termékdíj ügyintéző) Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14.
Ágazati szakképzés a közismereti oktat{ssal p{rhuzamosan Szakmai követelménymodulo k
heti órasz{m e gy
11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség és és biztons{g biztons{g 11499-12 Foglalkoztat{s II.
9.
Tant{rgyak
10.
11.
ögy heti órasz{m ögy e gy
heti órasz{m e gy
12. ögy
heti órasz{m e gy
0,5
heti órasz{m ögy e gy
heti órasz{m e gy
0,5
Foglalkoztat{s II.
0,5
Szakmai idegen nyelv
2
11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztat{s I.
11504-12 Gazd{lkod{si alaptevékenység ell{t{sa
Gazdas{gi és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok
2
2
3,5 2,5
5,5 2,5
Által{nos statisztika
1 1
Statisztika gyakorlat
1 1
162.
6 2 1
2
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Pénzügyi alapismeretek
2
2
Pénzügy gyakorlat
1
Adóz{si alapismeretek
1
Adóz{s gyakorlat 2
Sz{mvitel gyakorlat
Jövedéki szab{lyoz{s
10158-12 Környezetvédelmi termékdíj feladatok ell{t{sa
Környezetvédelmi termékdíj alapismeret Hulladékgazd{lkod{s gyakorlata
10159-12 V{mjogi feladatok ell{t{sa
V{mjogi szab{lyoz{s
10160-12 V{mtarifa feladatok és {ruoszt{lyoz{s
1,5
2
1 4,5
1
Jogi-, adójogi szab{lyoz{s keretei Jogi-, adójogi gyakorlat
10157-12 Jövedéki feladatok ell{t{sa
1
1
Sz{mviteli alapismeretek
10156-12 Jogi-, adójogi feladatok ell{t{sa
4
1 2 0,5 5
Jövedéki gyakorlat
1,5 5 1,5 5
V{mjogi gyakorlat
1,5
V{mtarifa és {ruoszt{lyoz{s Áruoszt{lyoz{s gyakorlata
5 1,5
163.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program összes óra összes óra
2,5
2,5 5
3,5
2,5 6
5
2 7
164.
6
4 10
20
11 31
24,5
6,5 31
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Turisztikai szervező, értékesítő 54 812 03 szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktat{sra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:
évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen: (A
kizárólag
13-14.
heti órasz{m szabads{v nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
éves órasz{m szabads{v nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra
heti órasz{m szabads{v nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
évfolyamon
heti órasz{m szabads{vval 6 óra/hét
megszervezett
216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra
7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét
éves órasz{m szabads{v nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra
éves órasz{m szabads{vval
heti órasz{m szabads{vval
éves órasz{m szabads{vval
35 óra/hét
1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
35 óra/hét
képzésben,
illetve
a
szakközépiskola
9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik.)
165.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak heti órasz{ma évfolyamonként (turisztikai szervező, értékesítő
11.
12.
Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13
heti óraszám ögy e gy
heti óraszám e gy
heti óraszám ögy e gy
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség és biztonság és biztonság
9. 10. heti óraszám ögy heti óraszám ögy e gy e gy 0,5
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása
Turizmus alapjai
1
Kultúr- és vallástörténet 1,5 Vendéglátás- és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata
10062-12 Turisztikai kommunikáció
2
Marketing alapjai
3
1,5
1
1
1
1
4 1
3
1
2
0,5
1
1
3
Szakmai idegen nyelv - gyakorlat 2
166.
4,5
8
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 11503-12 Turisztikai latin
Antik örökségünk
1
Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok
1
Ügyviteli ismeretek 10063-12 Informatika a Ügyviteli folyamatok turizmusban gyakorlat alkalmazása Levelezési gyakorlat 10064-12 Turisztikai termékkínálat értékesítése 10065-12 Turisztikai vállalkozások működtetése
2
2
1 1
1,5
1
3 2,5
Utazásszervezés Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat összes óra összes óra
5 9,5 2,5
4
1 5
70
4
2 6
105
3
4 7
140
4
6 10
15,5 15,5 160 31
9,5 19
12 31
A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. A szabadsáv elosztása iskolánkban az alábbiak szerint történik:
9. évfolyamon: 1 óra: kultúr- és vallástörténet
10. évfolyamon: 0,5 óra: marketing alapjai; 0,5 óra: vendéglátás- és szálláshely ismeretek
11. évfolyamon: 0,5 óra: szakmai idegen nyelv gyakorlat; 0,5 óra: levelezési gyakorlat
12. évfolyamon: 0,5 óra: informatika a turizmusban gyakorlat; 0,5 óra: szakmai idegen nyelv gyakorlat
13. évfolyamon: 1 óra vállalkozási alapismeretek; 1,5 óra: utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat, 1,5 óra: turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat
A heti óraszámokat növeli a heti 1 hittan és 1 osztályfőnöki óra 167.
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 55 541 01 BOR- ÉS PEZSGŐGYÁRTÓ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ
A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 55 541 01 A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Bor- és pezsgőgyártó szaktechnikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 21. Élelmiszeripar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVI. Élelmiszeripar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség:
érettségi végzettség
Szakmai előképzettség: 54 541 02 Élelmiszeripari technikus Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 1 évfolyamos képzés esetén: 1120 óra (32 hét x 35 óra) A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 1 évfolyamos képzés esetén: 1008 óra (32 hét x 31,5 óra)
168
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma
Szakmai követelménymodulok 10905-12 Szőlőtermesztés
Tantárgyak
Elméleti Gyakorlati heti órasz{m heti órasz{m
Szőlőtermesztés
4
Szőlőtermesztés gyakorlat
4
Borászati kémia
10906-12 Borászati technológia
10907-12 Borászati gépek
1
Borászati mikrobiológia Borászati technológia Borászati technológia gyakorlat Borászati laboratóriumi gyakorlat
1 6 7
1,5
Borászati gépek Borászati gyakorlat
4
gépek
3
Kötelező óraszám*
16
15,5
Szabadsáv Összes óra**
1,5
1,5 34,5
* A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. A szabadsáv elosztása iskolánkban az alábbiak szerint történik: 1,5 óra borászati technológia 1,5 óra borászati technológia gyakorlat ** A heti óraszámokat növeli a heti 1 osztályfőnöki óra
169
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 16. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, feladatlapok, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan is tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.: tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) . A hivatalos tankönyvjegyzékből a szaktanárok, munkaközösségek választják ki az oktatásához szükséges könyveket évfolyamok, illetve osztályok szerint. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek (szaktanárok) a következő szempontokat veszik figyelembe: o A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. o Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. o A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. o Lehetőség szerint tantárgyanként egységes, egymásra épülő tankönyvcsaládokat alkalmazunk (ne legyen évenkénti változás) o A taneszközök ára lehetőleg ne haladja meg a normatívában meghatározott értéket. o Munkafüzet, feladatlap, témazáró feladatlap választás csak abban az esetben történjen, ha a nevelő használtatja a tanulókkal. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket a megelőző tanév februárjában szülői értekezleteken tájékoztatjuk. A tankönyvek megrendelését a 16/2013 (II. 28.) számú EMMI rendeltben szabályozott módon a tagintézmények tankönyvfelelősei végzik. Az iskola törekszik arra, hogy saját költségvetési keretéből, a tartós könyvek beszerzésére rendelkezésre álló összegből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be a tagintézmények könyvtárai számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják a tanítási év során, év végén pedig visszajuttatják a könyvtárba. A digitális középiskolában alkalmazott eszközök A Digitális Középiskolában az ismeretszerzés legfontosabb terepe a digitális intézményhálózat oktatási portálja. Az oktatási portálon minden résztvevő egyéni felülettel rendelkezik, melyet 170
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program egyedi azonosítóval és jelszóval ér el, s melyen a számára meghatározott tananyagtartalmak, feladatok jelennek meg. Az oktatási portálon találhatók a digitális tananyagok, melyek az elsajátítandó teljes ismeretanyagot digitálisan feldolgozva tartalmazzák. Az oktatási portál működési logikája, hogy az egyes, egymással összefüggő tananyagelemek egymásra utaló hivatkozásai biztosítják, hogy bár a tananyagok egymásra épülése, az egyes témakörök – esetenként – az egyénre szabott kiválasztása miatt nem minden esetben biztosított, a témakör elsajátításához más témakörökből szükséges ismeretek a tanulás során, a digitális anyagok közül behívhatók, elsajátíthatók. 17. Tanulói jogviszony 17.1. Tanulói jogviszony keletkezése Az iskolába felvett tanulóval az iskola tanulói jogviszonyt létesít, mely a beiratkozás napjával, vagy más iskolából való átvétel napjával kezdődik. Az iskolával létesített tanulói jogviszony időtartama alatt a tanuló igénybe veheti az iskola szolgáltatásait, használhatja helyiségeit, diákigazolványt kap, gyakorolhatja tanulói jogviszonyán alapuló jogait. 17.2. Tanulói jogviszony megszűnése a.) Megszűnik a tanuló jogviszonya, az iskolai tanulmányok befejezése előtt, ha őt másik iskolába felvették. A jogviszony megszűnésének napja a másik iskolába történő beiratkozás dátuma. b.) A tanulói jogviszony akkor is megszűnik, ha a tanuló már nem tanköteles korú, de tanulmányait még nem fejezte be annak a tanévnek a végén, amelyikben tankötelezettsége megszűnik. c.) A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja továbbfolytatni. d.) A tanuló jogviszonya az általános iskola 8. osztályának eredményes elvégzésekor is megszűnik. Ez esetben iskolai végzettségét igazoljuk. Ezt az iskola a bizonyítványban, a törzslapon és az osztálynaplóban, valamint a beírási naplóban dokumentálja. e.) Ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem végezte el az általános iskola hatodik évfolyamát. f.) A gimnáziumi tanuló jogviszonya a 12. osztály elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg. 171
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program g.) A tanuló (tanköteles kivételével) 30 óránál igazolatlanul többet mulasztott, feltéve, ha az iskola a tanulót és a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan óramulasztás következményeire. h.) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. i.) Megszüntethetjük a tanulói jogviszonyát annak, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegte, - vétett a Házirend ellen -, és a fegyelmi határozata alapján másik iskolába kell helyezni (tanköteles esetében). 17.3. Vendégtanulói jogviszony A
törvényi
szabályoknak
megfelelően
–
indokolt
esetben
(pl.
bizonyos
tanulmányok
folytatása/vizsgák letétele csak ilyen formában biztosítható) - támogatjuk a vendégtanulói jogviszony létesítését akár küldő, akár fogadó intézményként, melyhez első lépésként a tanuló kérelmet kell, hogy benyújtson iskolája igazgatójához, s az továbbítja a tanuló kérését a fogadó intézmény felé, melynek vezetője szintén írásban közli a kéréssel kapcsolatos döntését 17.4. Magántanulói jogviszony A tankötelezettség – a szülő választása alapján, indokolt esetben – magántanulóként is teljesíthető. A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és a továbbhaladás rendje azonos a többi tanulóéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt, felkészítésükről a szülő gondoskodik. A tanulót felmentheti az igazgató a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha ezt a tanuló sajátos helyzete indokolttá teszi. Ebben az esetben a tanuló osztályozó vizsgán adhat számot a tantárgy követelményeinek elsajátításáról. 18. Belépés, továbbhaladás, átjárhatóság feltételei 18.1. Az óvodai beíratás és továbbhaladás Az óvodai beíratás minden év április 20. és május 20. között történik. A beíratásról 30 nappal annak megkezdése előtt fenntartói közleményben értesítjük a környék lakosságát. Az óvoda azoknak a 172
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program családoknak a gyermekeit fogadja, akiket keresztyén nevelésben szeretnének szüleik részesíteni, és ebben támogatják az intézmény célkitűzéseit Felvételi körzethatárral nem rendelkezünk. Túljelentkezés esetén elsőbbséget élveznek az evangélikus vallású gyermekek, illetve akinek a testvére is óvodánkba jár. A felvétel a maximális létszám eléréséig a tanév során folyamatos, illetve férőhely igényt egész évben folyamatosan be lehet adni, amely alapján óvodai előjegyzési naplóba kerülnek a gyermekek. Az óvodai beíratáshozás szükséges adminisztratív feltételek: o
óvodai felvételi és előjegyzési napló,
o
a gyermek születési anyakönyvi kivonata,
o
gyermek lakcímkártyája,
o
szülő személyi igazolványa, lakcímkártyája,
o
sérült gyermek esetében szakvélemény arról, hogy a gyermek normál óvodai közösségben nevelhető/ integrálható/,
o
egészségügyi könyv,
o
keresztelési lap.
18.2. Az általános iskolai felvétel és továbbhaladás A beiskolázásra a törvényi előírások alapján kerül sor (életkor, iskolaérettséget igazoló óvodai szakvélemény). A nemzeti köznevelésről szóló törvény 45. §-a kimondja, hogy a Magyarországon minden gyermek köteles intézményes nevelésben-oktatásban részt venni. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben válik tankötelessé k. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: o a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, o a szülő személyi igazolványát, o a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, o a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó javasolta), o szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. Javasolt dokumentum: keresztelési lap. 173
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A szülőnek nyilatkoznia kell: napközi-igényéről, a választható foglalkozások, órák vállalásáról, a gyermek hittanra való jelentkezéséről, illetve kedvezményekre való jogosultságáról. Az általános iskolába való felvételnél előnyben részesülnek az evangélikus vallású gyermekek, illetve azok akiknek testvérei már iskolánk diákjai. 18.3. A középiskolába való lépés feltételei A hat évfolyamos gimnázium 7. osztályában azok a tanulók folytathatják tanulmányaikat, akik az általános iskola 6. osztályát eredményesen befejezték. Az iskolába jelentkezőket az általános iskola 5. osztályának év végi és 6. osztályának félévi érdemjegyei alapján rangsoroljuk. A gimnázium vagy szakközépiskola 9. osztályában azok a tanulók folytathatják tanulmányaikat, akik az általános iskola 8. osztályát eredményesen befejezték. Az iskolába jelentkezőket az általános iskolában szerzett osztályzatok alapján, tagozatonként külön rangsoroljuk. Jelentkezés: a nyolcadik osztályos tanulók az intézményünk által a tanév rendjét meghatározó rendeletben foglalt határidőig beküldött jelentkezési lappal jelentkezhetnek valamelyik 9. osztályba, illetve képzési formára. A jelentkezési lapon meg kell jelölni, hogy a tanulói milyen idegen nyelvet tanult, ill. kíván tanulni. Felvételi pontszámok: a 7. év végi és a 8. évfolyam félévi eredményei alapján állapítjuk meg. A négy évfolyamos gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokban képzési típusonként az alábbi tantárgyak eredményeit vesszük figyelembe: o
magyar irodalom
o
magyar nyelv
o
matematika
o
történelem
o
idegen nyelv
o
fizika vagy informatika vagy biológia vagy kémia vagy természetismeret
A tantárgyi osztályzatokat ponttá alakításának módja: az osztályzatokat átszámítás nélkül váltjuk pontokká, azaz pl. egy jeles tantárgyi osztályzat 5 pontot ér. Ha a hozott pontokba beszámítható tantárgyak valamelyikéből a tanuló megbukott, a hozott pontokat 1-nek kell számítani. A középiskolai felvétel a tanulmányi eredmények alapján megállapított rangsor szerint történik. 174
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A középiskolába történő jelentkezésnél azonos pontszám esetén a következők szerint rangsoroljuk a jelentkezőket: 1. általános iskolai tagintézményünk evangélikus vallású tanulói 2. iskolánk általános iskolai tagintézményéből jelentkező nem evangélikus tanulók 3. egyéb helyekről jelentkező evangélikus tanulók 4. egyéb helyekről jelentkező nem evangélikus tanulók
Az egyes előnyt jelentő kategóriákon belül a jelentkezőket névsorba kell állítani. A középiskolába jelentkezettek ideiglenes felvételi rangsorát a tanév rendjét meghatározó rendelet szerinti időtől minden jelentkező, illetve szülője, gondviselője megtekintheti az iskola titkárságán./faliújságján/honlapján. Az ideiglenes felvételi rangsort küldjük el az Országos Felvételi Központba. A végleges felvételi rangsor az országos központból visszaérkező adatok alapján alakul ki. A felvételről, illetve az elutasításról az előírt határidőig írásban értesítjük közvetlenül vagy az iskolán keresztül a tanulókat. Mind az ideiglenes, mind a végleges felvételi rangsorban OM azonosítóval szerepeltetjük a tanulót. Az OM azonosító mellett feltüntetjük a felvételi pontszámot is. 18.4. Az osztályba sorolás alapelvei Az intézményünkbe felvételt nyert tanulók osztályba sorolása azonos tantervű, párhuzamos osztályok estén a következő tényezők figyelembe vételével történik: o választott idegen nyelv o arányos létszámelosztás o fiúk – lányok aránya hasonló legyen 18.5. A csoportbontások szervezése A nemzeti köznevelésről szóló törvény 31.§-a alapján intézményünk eltérhet e törvény 4. számú melléklete szerinti minimális osztály-, illetve csoportlétszámaitól – így a csoportbontások kapcsán amit figyelembe kell vennünk, az egyes osztályokra jellemző órakeret, illetve a finanszírozási háttér. Míg a tanulók beiratkozás utáni osztályba sorolása mind az általános, mind a középiskolában a képzési időszak egészére vonatkozik, a csoportbontáskor igazodunk részben a tanulók tanulmányi 175
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program előmeneteléhez, részben a tanulók választásához (idegen nyelv, hittan/etika). Indokolt esetben a csoportokon belüli átjárhatóság biztosított, kivéve a nyelvváltást. Általános iskola Alsó tagozaton a tanulókat a nyelvet oktató pedagógusok osztják csoportba a tagintézmény-vezető vagy helyettese segítségével. Felső tagozaton normál nemzetiségi és haladó nemzetiségi csoportba soroljuk a tanulókat. A felső tagozatos tanulók csoportba sorolása a 4. év végi vizsga és a négy év tanulmányai alapján történik. Ezenkívül figyelembe vesszük a tanuló addigi munkáját, nyelvtanuláshoz való viszonyát és órai magatartását is. Mindkét csoport tanítása ugyanazon könyvekből történik az átjárhatóság biztosítása érdekében. Átjárhatóság Haladó csoportból normálba: ha a félévi teljesítménye nem felel meg az elvárásnak (4-es, 5-ös osztályzat). Normál csoportból a haladóba: ha a teljesítménye a normál csoportban kiemelkedő, akkor – a felzárkóztatást vállalva – átkerülhet a haladó csoportba. Nyolcadik osztályban újabb csoportbontás történik, amennyiben azt a tanárok szükségesnek tartják, s amiről külön szülői értekezleten egyeztetnek a szülőkkel is. A csoportbontás alapját tanulói és szülői nyilatkozat után egy - az első két hétben megíratottnyelvtani teszt és szövegértés képezi. Ezután kezdődik a célirányos felkészülés az Origó alapfokú szóbeli és írásbeli nyelvvizsgájára. Középiskola Mind a tanórai, mind a kötelező tanórákon kívüli foglalkozások csoportbontásakor figyelembe vesszük a megfelelő törvényi előírásokat. Így a NAT értelmében a középiskolában emelt szinten magyar nyelv és irodalomból, idegen nyelvből, történelemből, matematikából illetve évfolyamonként minimum két tantárgyból biztosítjuk az emelt óraszámú felkészítést Egyéb emelt szintű csoportok indításának feltétele: minimum 10 fő jelentkező – (kivéve a kötelezően meghirdetendő, emelt szintű érettségire felkészítő csoportok). Amennyiben a következő tanév szeptemberéig egy csoport létszáma 8 fő alá csökken, az igazgató dönt a csoport további működéséről, s ugyanígy igazgató döntési jogkör az alacsonyabb létszámú csoport indítása is. Ugyanezek az elvek érvényesek a szakkörök működésére is. 176
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Szintén csoportbontásos keretek közt folyik iskolánkban az idegen nyelv oktatása. A minél nagyobb választási lehetőség biztosítása érdekében e tantárgyak oktatása a specializációs tárgyakéhoz hasonlóan az egyes évfolyamok szintjén azonos sávban történik. 18.5.1.
A csoportbontásban megtartott órák, foglalkozások adminisztrálása
A csoportbontásban megtartott órák, foglalkozások adminisztrálása a nemzeti köznevelésről szóló törvény 102. és 103.§-ának megfelelően történik: a tanórákról csoport-, a fakultációs órákról, sportkörökről, szakkörökről foglalkozási naplót vezetnek a pedagógusok, mely intézményünkben többnyire a Taninform rendszerén keresztül, digitálisan történik. 18.6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 57. § -a alapján „ A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.” Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. A 213. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló 2-13. tanév végén egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, akkor a nevelőtestület határozata alapján a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A bukott tanuló szülője kérheti, hogy gyermeke független vizsgabizottság előtt tehessen javítóvizsgát. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: o az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; o az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; o egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és emiatt nem osztályozható; o az elméleti tantárgyak valamelyikéből az óraszám 30%-ánál többet mulasztott, és emiatt nem osztályozható – abból a tantárgyból; 177
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o magántanuló volt; o képzési rendszer, szakmacsoport változtatása esetén az iskola igazgatója határozatban kötelezheti a tanulót különbözeti vizsga letétételére; o a nevelőtestület év végi osztályozó értekezleten áttekinti a tanulók osztályzatát, s dönt a magasabb évfolyamba lépésről, illetve érettségi vizsgára bocsátásáról.; o a tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. 18.7. Az átjárhatóság feltételei Az átjárás feltétele valamennyi esetben a helyi tantervben megjelölt követelmények teljesítése. a nem tanult tantárgyakból osztályozó vagy különbözeti vizsgát lehet tenni. Képzési rendszer, szakmacsoport változtatásának igénye esetén kérelmet kell benyújtani az iskola igazgatójának, aki dönt e kérésről, illetve határozatban kötelezheti a tanulót különbözeti vizsga letételére. 19. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Másik iskolából való átvétel feltételei: o a szülőnek az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelme o megfelelő tanulmányi eredmény és jó magatartás o amennyiben azt a fogadó osztály létszáma lehetővé teszi Más intézmény azonos típusú képzési formáiból különbözeti vagy osztályozó vizsga nélkül léphet át a tanuló, ha az általa tanult tárgyak évfolyamonkénti elosztása és óraszáma a két intézményben megegyezik. Minden egyéb esetben előzetes egyeztetés során kell megvizsgálni azt, mely tárgyakból kell különbözeti vagy osztályozó vizsgát tennie az átlépni kívánó tanulónak. Az összehasonlítás alapja a tanult tárgyak óraszáma, illetve évfolyamonkénti elosztása. Átvételnél a következő dokumentumok bemutatását kérjük: o az elvégzett évfolyamokat tanúsító iskolai bizonyítványt, o a tanuló anyakönyvi kivonatát, o a szülő személyi igazolványát, 178
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Tanulók átvételéről az igazgató dönt. A belépést követően az esetleges hiányok pótlására fél év haladékot kap a tanuló. A felzárkóztatás a szaktanár irányításával történik. A felzárkóztató időszak végén a tanulónak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján - nem tanult. 19.1. Tanulmányok alatti vizsgák rendje A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 64- 73.§ rendelkezik. Helyben szabályozandók a vizsga részei, követelményei és az értékelés. A tanulmányok alatti vizsgákat az iskolában vagy külön kérésre a Kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottság előtt lehet tenni 19.2. Osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, o akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen (a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon); o akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta, és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból; o aki vendégtanuló; o akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, o aki tanulmányait magántanulóként végzi; (Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot.) Javítóvizsgát tesz az a tanuló, o aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott; o akinek év végén az elégtelen osztályzatok száma meghaladta a kettőt és engedélyt kapott; 179
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le; o aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg. Különbözeti vizsgát tesz a tanuló, o iskolaváltás esetén a nem tanult tantárgyakból; o aki csoportot vagy tagozatot vált,s az adott tantárgy éves óraszáma magasabb, mint a váltás előtt; o aki nem kezdő évfolyamon lép be az adott osztályba, ha a helyi tantervünkben szereplő, a beiratkozás tanévéig tanult tantárgyak éves óraszámainak összege kevesebb, mint az iskolánk helyi tantervében szereplő összeg o külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhat elő intézményünk. Iskolánk nem 9., és szakképző 13. évfolyamába belépő tanulók esetén, ha a helyi tantervünkben szereplő, a beiratkozás tanévéig tanult tantárgyak éves óraszámainak összege kevesebb, mint az iskolánk helyi tantervében szereplő összeg, a belépő tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. . A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg hoz határozatot az iskola igazgatója a jelentkező tanuló ügyében. 19.3. Vizsgatárgyak, vizsgarészek, vizsgaidőszakok, jelentkezés a vizsgákra Vizsgatárgy Magyar nyelv Irodalom Matematika Történelem és társadalmi ismeretek Idegen nyelv Informatika Biológia Fizika Földünk és környezetünk Kémia Ének-zene Testnevelés és sport Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Tánc és dráma
Írásbeli X X X X X X X X X
X X X 180
Szóbeli X X X X X X X X X X X X X X X
Gyakorlati
X
X X
X
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Vizsgaidőszakok: javítóvizsga: augusztus 15. és augusztus 31. között osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát.
A tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig, az iskolában beszerezhető formanyomtatványon jelentkezhet vizsgára (a gondviselő aláírásával kiskorú tanuló esetén). Független vizsgabizottság előtti vizsgára jelentkezés módja (osztályzat megállapításának céljából): A tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, illetve ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál. 19.4. A tanulmányok alatti vizsgák rendje: A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsgát szervező igazgatóhelyettestől - javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően (a szaktanár a témakijelölést 3 példányban készíti el a diák, a munkaközösség-vezető és az igazgatóhelyettes részére.). A szóbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. Az írásbeli vizsgák rendje A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc, magyar nyelv és irodalomból 60 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. 181
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javítóvizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek, és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. 19.5. Vizsgák a Digitális Középiskolában Az e-tanuló bizottság előtt tesz félévi és év végi tantárgyi vizsgákat. Sikeres tantárgyi vizsga esetén folytathatja az adott tantárgy következő modulját, illetve magasabb évfolyamba léphet. A tantárgyi vizsga végleges eredményét a vizsgabizottság határozza meg az évközi kötelező feladatok és témazáró számonkérések figyelembe vételével. Az oktatási időszak végén a tanuló a törvényi előírások szerint érettségi vizsgát tehet. Az egyéni haladási ütem megvalósulását, a hozott hátrányok leküzdését nagymértékben segíti az előrehozott érettségi lehetősége. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok az öt érettségi tárgyból különböző időben érettségizhessenek. 19.6. Az alkalmassági vizsgák szabályai A törvényi előírásokon kívül (megfelelő iskolaérettség az általános iskolai tanulmányok elkezdéséhez, illetve egészségügyi alkalmasság a szakközépiskolában) külön alkalmassági vizsgát nem tartunk. 20. Ellenőrzések, mérések, értékelések, minősítések Intézményünk ellenőrzési rendszerének alábbi részeit az SzMSz szabályozza: belső ellenőrzés, munkaterv szerinti ellenőrzés, a pedagógiai ellenőrzés színterei, dokumentumok ellenőrzése, óralátogatások, tanórán kívüli tevékenységek és kapcsolatrendszerek. A központi kötelező méréseken a jogszabályoknak megfelelően veszünk részt, így a kompetenciamérést külső mérőeszközökkel, központi koordinálás mellett végezzük, míg a fittség mérését tanévenként, az intézményi munkatervben meghatározott időben végezzük.
182
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Az óvodában és általános iskolában a gyermekek bemeneti mérésére szeptember végéig kerül sor. Az így rögzített eredmények alapján döntünk a gyermekek egyéni fejlesztésének szükségességéről, esetleg újabb szakemberek bevonásáról. 20.1. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges A 20/2012. EMMI rendelet 81.§-a kimondja, hogy „ (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.” 20.1.1.
Általános iskola
A fenti kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére rendelkezésre álló két teszt közül intézményünk a Hugarofit-tesztet alkalmazza, amelyet az alábbi próbák alkotják: o Cooper-teszt o helyből távolugrás o lökés egy kézzel dobóterpeszből tömött labdával o fekvőtámaszban karhajlítás és- nyújtás folyamatosan o tömött labdadobás két kézzel fej fölött hátra o hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan o hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan. 1–2. évfolyamon a 7-8 évesekre vonatkozó tesztet alkalmazzuk. Ezek: Cooper-teszt, helyből távolugrás, hason fekvésből törzsemelés és- leengedés, hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés. 3-4. évfolyamon a Miniszoft próbáit használjuk. 183
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Ezek:
Cooper-teszt,
helyből
távolugrás,
hason
fekvésből
törzsemelés
és
–
leengedés,
hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás. 5-8. évfolyamon az összes próba szerepel a felmérésekben. 20.1.2.
Középiskolai mérések
A tanulók fizikai állapotának mérésére is dr. Mérey Ildikó ,,Hungarofit” programját választottuk, mert adottságainknak ez a legmegfelelőbb. Ebben 6 + 1 motorikus próba szerepel. Ezek a következők: Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás páros lábbal A kar,- a törzs,- a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése Lökés egy kézzel dobóterpeszből tömött labdával (3 kg-os tömött labdával) A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan, kifáradásig Maximális időtartam: nők 1,5 perc, férfiak 3 perc A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése Tömött labda vetés (dobás) két kézzel , a fej fölött hátra (3 kg-os tömött labdával) A hátizmok erő-állóképességének mérése Hason-fekvésből törzsemelés és-leengedés folyamatosan, kifáradásig Maximális időtartam: 4 perc A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig Maximális időtartam: 4 perc +1 Aerob, vagy alap-állóképesség mérése 2000 m-es síkfutás A felméréseket ebben a sorrendben, két hét alatt kell elvégezni, ősszel és tavasszal. A felmérések értékelését külön tartalmazza a program lányokra és fiúkra lebontva, valamint életkorhoz kötve. Igen gyenge
=
0.0 - 20.0 pontig
Gyenge
=
20.5 - 40.0 pontig
Kifogásolható
=
40.5 - 60.0 pontig
Közepes
=
60.5 - 80.0 pontig 184
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Jó
=
Kiváló
= 100.5 - 120.0 pontig
Extra
= 120.5 - 140.0 pontig
80.5 - 100.0 pontig
Törekednünk kell arra, hogy a közepes minősítést lehetőleg minden tanuló elérje. ,,Ez a szint elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa.” A felmérések eredményeit a tanuló adottságaihoz, és korábbi teljesítményeihez viszonyítva számítjuk be a félévi és főleg az év végi osztályzatába. Gyakorlási és javítási lehetőséget biztosítunk számukra. 20.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A Nemzeti köznevelési törvény 54. §-ának megfelelően a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen, érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Kivételt képeznek ez alól az 1-2. évfolyam tanulói (.Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, vagy felzárkóztatásra szorul). Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmező eszköz.” Alapelvünk, hogy az értékelés legyen folyamatos, egyértelmű, konkrét, ösztönző hatású és feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak. Alapelveink megvalósulásához a tanév elején a tanuló és a szülők tudomására hozzuk minden tantárgy követelményét. Az egységes követelményrendszert minden pedagógus köteles betartani. 20.2.1.
A tanulók értékelése az általános iskola 1-4. évfolyamán
Iskolánkban az első évfolyam első félévében szövegesen, majd osztályzatokkal értékelik a pedagógusok a tanulók munkáját. 185
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A 2-3-4. osztályban év közben jeggyel történik a tanulmányi munka értékelése. Félévkor az 1. és 2. osztályokban egységes mondatbankot alkalmazva szöveges értékeléssel történik a minősítés. Év végén az 1 osztályban szöveges értékelést alkalmaznak, míg a 2-3-4. osztályokban 15-ig terjedő jegyekkel történik a tanulmányi munka minősítése. Az értékelést a gyermeket tanító pedagógusok végzik, a félévi és év végi szöveges értékelést az osztályfőnök adja ki a tanulóknak. Magatartás és szorgalomnál az összes pedagógus értékel, aki a tanulót tanítja. A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények: o minősítés - központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze, o vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, o legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között, o jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés, o személyre szóló és ösztönző jellegű legyen, o a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni, o konkrét, egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, o nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára, o a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni. A szöveges értékeléssel kapcsolatos törvényi kötelezettség teljesítése és saját intézményünk hatékony működése érdekében feladatunk, hogy kidolgozzuk a szöveges értékelés számunkra legmegfelelőbb helyi rendszerét. Intézményünkben a szöveges értékelés alapját az OM ajánlott mondatbankjai adják. Iskolánkban a kompetencia a kompetencia alapú programcsomagok bevezetésével társul a nyomon követés, a visszajelzés és az ellenőrzés rendszere. Ennek megfelelően a diagnosztikus és a formatív értékelésre helyezzük a hangsúlyt: Formatív értékelés (fejlesztő, formáló) Funkciója: visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz; a hibák azonosítása a tananyagon belül a megoldási módok kialakítása céljából. Az értékelés időpontja: az oktatás során Az értékelés tárgya: kognitív területek 186
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Diagnosztikus értékelés Funkciója: Az előzetes készségek és tudás felmérése, a tanulók jellemzői alapján a tanítási mód kiválasztása, tanulási problémák esetén az okok meghatározása. Az értékelés időpontja: a szakasz elején/végén tanulási problémák esetén a probléma felmerülésekor. A tanulók tanulmányi munkájának értékelésében helyet kap a szummatív értékelés is, melynek Funkciója: a tanulók minősítése Az értékelés időpontja: a szakasz végén Az értékelés tárgya: általában kognitív, a műveltségterülettől függően.
20.2.2.
Az 5-13. évfolyamos tanulók értékelésének, számonkérésének követelményei
és formái. A tanulók írásbeli beszámoltatásának rendje és korlátai A tanulók szóbeli értékelése: A tanuló tanulmányi munkáját, magatartását, szorgalmát az osztályban tanítók félévenként értékelik A tanulók egyéni teljesítményét a szülő kérésére szóban, szövegesen értékeljük szülői értekezleten, fogadóórán, egyéni megkereséskor, stb. A gyerekekkel együtt töltött időben a tanár rendszeresen megerősíti, segíti tanítványait. A tanulók szöveges értékelése írásban: o az igazgató, osztályfőnök és a szaktanár dicséretei és elmarasztalásai, o az írásbeli munkához írt vélemény, o a heti 1 óránál kisebb óraszámú tárgyak (modulok) értékelése félévkor: megfelelt, nem felelt meg; A tanulók érdemjegyekkel történő értékelése A tanulókat év közben érdemjegyekkel értékeljük. A modul tantárgyak esetében, ha integráltuk a modult, a tantárgyban jelenik meg a jeggyel történő évközi értékelés. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 4 legyen, heti 3 vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyak esetében minimum havi 2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Elvárás az érdemjegyek adásánál:
o Az osztályzatok tükrözzék a tanulók tudását. o Csak a követelményrendszerben és a tantervben előírtakat értékeljük. o Fontos az érdemjegyek súlyozása – szóbeli, dolgozat, témazáró, belső vizsga stb. 187
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o Értékelésünkről a szülőket az ellenőrzőben, félévi értesítőben, év végi bizonyítványban, ill. értékelőlapokon tájékoztatjuk. Az érdemjegy szerzésének módjai: o szóbeli felelet (tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények, vitakészség, kísérletek), o írásbeli munka (témaközi vagy témazáró dolgozat, félévi felmérés, év végi felmérés), o önálló kiselőadás, o óraközi munka, o gyakorlati órai munkavégzés, o részvétel versenyeken. o csoportmunka o otthoni munka (gyűjtőmunka, megfigyelés, házi feladat) Törekedni kell minden tantárgynál a szóbeli számonkérés növelésére, hogy a tanulók megfelelő, aktív szakszókincse kialakuljon. Alapkészség-felmérő, minimum követelményeket mérő dolgozat esetén az elért pontszámok osztályzattá alakításánál a következő arányok figyelembe vétele ajánlott: Teljesítmény 0-50%
Érdemjegy elégtelen (1)
51-60%
elégséges (2)
61-79%
közepes (3)
80-90%
jó (4)
91-100%
jeles (5)
Az írásbeli felelés (röpdolgozat) érdemjegyének értéke azonos a szóbeli feleletével. A témazáró felmérés időpontját, témáját meg kell előre határoznia a tanárnak! A témazáró felmérések a témakörök végén, összefoglalás és szükséges mennyiségű gyakorlás után készülnek. Ezek érdemjegyei hangsúlyozottabban kapnak szerepet a félévi és az év végi osztályzat kialakításánál. Egy tanítási napon 2-nél több témazáró felmérés (dolgozat) nem íratható! A felméréseket legkésőbb 2 héten belül ki kell javítani, és az eredményt a tanulókkal közölni. A félévi és év végi felméréseket legkésőbb a félévi vagy év végi jegy lezárása előtt 2-3 héttel meg kell íratni, és az utána fennmaradó időben lehetőséget kell adni a tanulóknak a javításra. Általánosan az írásbeli munkák (témazáró-, félévi- és év végi felmérések) értékelésekor az elért pontszámok osztályzattá alakításánál a következő arányok figyelembe vétele ajánlott: 188
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Teljesítmény
Érdemjegy
0-33%
elégtelen (1)
34-50%
elégséges (2)
51-75%
közepes (3)
76-90%
jó (4)
91-100%
jeles (5)
A félévi tantárgyi érdemjegyet az ellenőrzőbe számmal kell beírni, tantárgyi dicséret esetén az 5-ös szám mellé „d” betűt kell írni. Az év végi osztályzatokat a bizonyítványba, anyakönyvbe és a törzslapra szöveggel kell beírni. Alapvizsga, próba érettségi A középiskolában 10. év végén – az érettségi vizsga mintájára - alapvizsgát tartunk, amivel a tanulók addigi felkészültségét mérjük. Az alapvizsga tárgyai: o hatosztályos gimnázium: magyar nyelv (írásban) és irodalom (szóban), idegen nyelv (írásban és szóban), matematika (írásban), 1 választott tantárgy (írásban és szóban); o négyosztályos gimnázium és szakközépiskola: magyar nyelv (írásban) és irodalom (szóban), idegen nyelv (szóban és írásban), matematika (írásban). A tanulók alapvizsgán nyújtott teljesítményének értékelése a középszintű érettségi vizsga értékelése módján történik, s az itt szerzett érdemjegyet a szaktanárok figyelembe veszik az év végi teljes osztályzatnál. 12/13. évfolyamon minden évben több tárgyból szervezünk „próbaérettségit”, melynek célja a tanulók motiválása, minél eredményesebb felkészítése a rendes érettségi vizsgára. A tanuló tudásának értékelésénél használt minősítések: Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciókat bemagol.
189
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az érdemjegyekről és az értékelésekről a tanulót és a szülőt az ellenőrzőn keresztül értesítjük, valamint a fogadóórákon és a szülői értekezleten tájékoztatjuk. Az osztályfőnökök gondoskodnak arról, hogy a jegyek havonta beírásra kerüljenek az ellenőrzőkbe.. Nevelőtestületünk félévi, illetve év végi osztályozó értekezleten áttekinti a tanulók osztályzatait. Dönt a magasabb évfolyamba lépésről, illetve a szakmai, alap-műveltségi és érettségi vizsgára bocsátásáról. Megállapítja - gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján - iskolán kívüli gyakorlati képzési helyen lévő tanuló gyakorlati osztályzatait. 20.3. A tanulók magatartásának minősítése A magatartás minősítése igazodjon az életkori sajátosságokhoz. Minősítésének alapja a Házirend betartása, a közösséghez, annak tagjaihoz való viszony (önállóság, felelősségérzet, közösség érdekében végzett tevékenység, hangnem, viselkedés). A magatartás minősítésének tükröznie kell: o a tanuló pozitív és negatív változásait; o a tanuló fegyelmezettségét; o az osztályközösség véleményét; o az év végén az egész éves munkát. A magatartás minősítésének fokozatai Példás (5) o Magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat tanórán és tanórán kívül is 190
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o A házirend minden pontját tudatosan megtartja, társait is annak megtartására ösztönzi. o Kötelességtudó, feladatait teljesíti. o Fegyelmezett munkájával pozitív hatást gyakorol a közösség kialakulására. o Szívesen vállal közösségi munkát. o A felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, udvarias. o Óvja és védi az iskola felszereléseit, környezetét, másokat is erre ösztönöz. o Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó (4) o A házirend pontjait betartja. o A tanórán és tanítási órán kívül is rendesen viselkedik. o Feladatokat önként ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti. o A közösségi munkában aktív, de nem kezdeményező. o A felnőttekkel és társaival kapcsolatos hangneme megfelelő. o Óvja és védi az iskola felszereléseit, környezetét. o Nincs intője vagy megrovása. Változó (3) o Az iskolai házirendet nem mindig tartja be, az ellen alkalmanként vét. o A tanórán vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, zavarja a tanítási órákat. o Előfordul, hogy felnőttekkel szemben és társaival udvariatlan, durva. o A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik. o Igazolatlanul mulasztott. o Osztályfőnöki, szaktanári intést kapott. Rossz (2) o Fegyelmezetlen magatartásával bomlasztja a közösséget, rendetlen. o A házirend előírásait sorozatosan megsérti. o Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti. o Felnőttekkel és társaival szemben rendszeresen udvariatlan, durva. o Az iskolai nevelést, oktatást akadályozza. o Több alkalommal igazolatlanul mulaszt.
191
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o Több szaktanári figyelmeztetést, osztályfőnöki intést vagy ennél magasabb fokú büntetést kapott. A tanulók szorgalmának minősítése A szorgalom osztályozásának alapja a tanuláshoz, a szakmához, a munkához való viszony, gyakorlaton
tanúsított
munkaerkölcs,
(kötelességteljesítés,
cselekvőképesség,
rendszeretet,
munkafegyelem, törekvés, pontosság). Az osztályozásnál nemcsak a jegyeket, hanem a képességeket is mérlegeljük. A szorgalom minősítésének fokozatai Példás (5) o Tanórákra való felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és pontosság jellemzi. o Önművelése rendszeres és többirányú. o Érdeklődése az iskolán kívüli tananyagra is kiterjed, ismereteit tanítási órákon is felhasználja. o Tanórákon aktív, házi feladatát minden órára elkészíti. o A tanórákon kívüli foglalkozásokon, tanulmányi versenyeken önként részt vesz. o Taneszközei tiszták, rendesek, ezeket tanítási órákra mindig el is hozza. Jó (4) o A tanórákra való felkészülésében rendszeres. o Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. o A tananyag iránt érdeklődik, önművelése érdeklődésének megfelelő. o Tanórákon többnyire aktív. o Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy csak ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatásokat teljesíti. o Taneszközei tiszták, rendezettek, ezeket tanítási órákra rendszerint el is hozza. Változó (3) o Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől. o Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti. o Önállótlan, a tanultakat irányítás mellett is pontatlanul alkalmazza. o Szétszórtság jellemzi, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. o Érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból lerontja. 192
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik.
Hanyag (2) o Képességénél jóval gyengébb teljesítményt mutat tanulmányi munkájában. o Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan. o Feladatait többnyire nem végzi el, a tanultakat nem tudja alkalmazni. o Nem hajlandó munkavégzésre, nem törődik kötelességeivel. o A tanuláshoz nyújtott tanulói vagy tanári segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül. o Csoport- és önálló munkában ösztönzésre sem vesz részt. o Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, órákra gyakran el sem hozza azokat. o Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A magatartás és szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte vagy megsértése szükséges. A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök - az osztályban tanító tanárokkal való megbeszélés alapján – az általános iskolában minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. A házi feladatok értékelése során is elsősorban a jutalmazást, a pozitív megerősítést kell alkalmazni. Ha egy tanuló hanyagságból nem készítette el az írásbeli házi feladatát, ajánlott annak a feladatnak az ismételt feladása. Ebben az esetben nem adható tantárgyi elégtelen érdemjegy, mert ez magatartási illetve szorgalmi probléma. Amennyiben a tanuló többször is elmulasztja az írásbeli házi feladat elvégzését, akkor szükségessé válik a szülővel történő egyeztetés, valamint fegyelmező intézkedésekre (figyelmeztetés, intés), súlyosabb esetben fegyelmi büntetésre kerülhet sor.
20.4. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Általános iskola 193
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: o A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. o Az első-második évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak szóbeli házi feladatot, csak írásbeli gyakorlást. o A 3-8. évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl - nem kapnak írásbeli házi feladatot. o Nyári szünetben a következő évfolyamra előírt kötelező olvasmány elolvastatható. Középiskola A házi feladatok egyrészt az órán tanultak megszilárdítását, begyakorlását szolgálhatják, másrészt egy új tananyag előkészítését is segíthetik a tanuló önálló információ gyűjtése, tájékozódása, felkészülése révén. Mindenképpen ajánlott, hogy a tanulók rendszeresen kapjanak házi feladatokat, s annak elvégzését számon is kérjük tőlük. Mivel a tanulónak is joga van a szabadnapra, a munkaszüneti napra, a pihenésre, ezért kötelezően csak annyi feladat adható otthoni felkészülésre, amennyi tanítási munkanapokon időben megoldható, reálisan elvégezhető. Fontos, hogy a tanulók tudják, megértsék, hogy az otthoni felkészülésnek, a házi feladatoknak mi az oktatási célja, elvégzésével milyen pozitív eredmények várhatók, s legyenek tisztában a házi feladatok számonkérésének a következményeivel is. 20.5. Egységes elvek a tanulók dicséreténél, jutalmazásánál és fegyelmező, fegyelmi büntetésénél. A tanulót példamutató szorgalmáért, ill. magatartásáért a nevelőtestület dicséretben részesítheti a tanév végén. A bizonyítványba a következő záradék kerüljön: „Példamutató magatartásáért vagy/és szorgalmáért nevelőtestületi dicséretben részesül”. A tanulók dicséretének, jutalmazásának és kitüntetésének az elvei, formái Alapelv, hogy a tanulók, tanulói közösségek tanulmányi munkájában, magatartásában, szorgalmában, közéleti, közösségi és tanórán kívüli tevékenységében elért kimagasló eredményeit jutalmazzuk. A tagintézmények az eddigi hagyományok szerint adhatnak jutalmakat, kitüntető címeket – amit a Házirendben részleteznek. A tanulók számára adott fegyelmező és fegyelmi intézkedések fokozatait szintén az intézményi Házirend tartalmazza. 194
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 20.6. A digitális középiskola mérési, értékelési rendszere Az értékelés folyamatos visszajelzést ad a tanulók számára az előrehaladás mértékéről. Az értékelések dokumentálása, az eredmények tárolása év közben digitálisan történik, amit év végén kinyomtatunk. A dokumentálás az előírt nyomtatványokon történik. A képzésben résztvevők felkészültségének értékelése az oktatás-nevelés minden tevékenysége során folyamatosan, az oktatási portál segítségével, különböző feladatok megoldásának nyomon követésével, a képzésben résztvevők által is ellenőrizhető módon történik, nagy hangsúlyt fektetve az önellenőrzés, önkorrekció lehetőségére. Ennek célja, hogy az állandó visszajelzések segítsék a képzésben
résztvevőket
az
előrehaladásuk
tervezéséhez
szükséges
tudásszintjük
reális
meghatározásában, a képzés-programok kiválasztása során. A képzésben résztvevők az egyes témakörök végén – az oktatási portálon elérhető kötelező feladatok megoldásával – a Szolgáltatási Pontokon, a kötelező feladatok megoldását felügyelő, felkészített segítők által ellenőrzött módon; félévkor és év végén osztályozó vizsgákon, vizsgabizottság előtt adnak számot tudásukról. A félévkor és év végén megrendezésre kerülő vizsgák a vizsgát megelőző félév során megszerzett ismeretekről történő beszámolás lehetőségét biztosítják. Az egyes vizsgaidőszakok teremtenek lehetőséget a korábban halasztott vizsgák pótlására is. A vizsgabizottság döntése alapján, a vizsgákon lehetőség van a témaköröket záró feladatok megoldásakor mutatott teljesítmény beszámítására. A vizsgák műveltségterületenként, tantárgyanként szerveződnek és bonyolódnak. A vizsgabizottság 1-5-ig érdemjeggyel értékeli a vizsgázó teljesítményét. Ez kerül be a diák bizonyítványába. Az értékelés a következő tantárgyakból történik: magyar nyelv és irodalom; idegen nyel; matematika; történelem; ember és társadalomismeret, etika; fizika; kémia; biológia, egészségtan; földünk – környezetünk; művészetek; informatika; életvitel – életmód. Sikeres tantárgyi vizsga esetén folytathatja az adott tantárgy következő modulját, illetve magasabb évfolyamba léphet. A tantárgyi vizsga végleges eredményét a vizsgabizottság határozza meg az évközi kötelező feladatok és témazáró számonkérések figyelembe vételével.
195
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Előrehozott érettségi Az egyéni haladási ütem megvalósulását nagymértékben segíti az előrehozott érettségi lehetősége. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok képességeiknek, lehetőségeiknek megfelelően bizonyos tárgyakból gyorsabban, illetve lassabban haladva, a kötelező záróvizsgákat megszerezve tegyék le az érettségi vizsgákat. 21. Az érettségi vizsgával kapcsolatos általános feladatok A hatályos nemzeti köznevelési törvény, valamint az érettségi vizsgaszabályzat értelmében a középiskolai tanulóknak az érettségi vizsgán minimum öt tantárgyból legalább középszinten kell vizsgázni. Emellett lehetőségük van a tantárgyakból emelt szinten is érettségizni, aminek elsősorban a továbbtanulás szempontjából van jelentősége. Intézményünkben a kötelező vizsgatárgyakon (magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, történelem) kívül fizikából, informatikából, földünk és környezetünkből, biológiából, testnevelésből, kémiából, rajz – és vizuális kultúrából, ének-zenéből, médiából tudjuk biztosítani a középszintű érettségi vizsgára való felkészítést. E választható tárgyak közül a tanulói igények alapján háromból kötelezően, a többiből pedig igazgatói döntés alapján (lsd. tantárgyak választásának rendje) indul érettségi vizsgára felkészítő csoport. Emelt szintű érettségi vizsgára a kötelező tárgyakon kívül minimum kettőből vállaljuk a felkészítést a következő tantárgyak közül: kémia, fizika, biológia, testnevelés, földünk és környezetünk, informatika. Érettségi vizsgát a tanuló azokból a tantárgyakból tehet, amelyekből a helyi tanterv követelményeit teljesítette. Megjegyzés: azon tanulók részére, akik szakközépiskolai tanulmányaikat 2013 szeptemberétől kezdik, a kötelezően választandó érettségi tantárgy az ágazatnak megfelelő szakmai vizsgatárgy. Érettségi vizsgára 2016-tól az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt-módszerrel is végezhető.
196
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A gimnázium az érintett 9–11. évfolyamos tanulók számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva biztosítja a feltételeket a legalább ötvenórás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálat teljesítése nem zavarhatja a tanítási órák rendjét. Igyekszünk felvenni kapcsolatot minél több fogadó intézménnyel, előnyben részesítve a környéken lévő, ezáltal egyszerűbben megközelíthető szervezeteket. Ennek során törekszünk az engedélyezett tevékenységek mindegyikéből partnert találni melynek megszervezésében szintén részt kell vennie iskolánknak. (A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető). A középszintű és emelt szintű érettségi tantárgyi követelményeit a 100/1997 (VI.13) számú, illetve az annak a módosításairól szóló 106/2012. IV/1. Korm. rendelet tartalmazza, amit iskolánkra vonatkozóan kötelező érvényűnek tekintünk.
197
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 21.1. A középszintű érettségi vizsga témakörei 21.1.1.
Magyar nyelv
Témakörök 1.1. Ember és nyelv
Követelmények A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.
A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. 1.3. A magyar nyelv A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítörténete tólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. Nyelvművelés. 1.4. Nyelv és társada- Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli lom magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat. 1.2. Kommunikáció
Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. 1.6. A szöveg Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában 1.7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. 1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. 1.5. A nyelvi szintek
Magyar irodalom 2.1. Szerzők, művek 2.1.1. Életművek a magyar irodalomból
Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek 198
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program között. Memoriterek.
2.1.2. Portrék
2.1.3. Látásmódok
2.1.4. A kortárs irodalomból
2.1.5. Világirodalom
2.1.6. Színház és dráma
2.1.7. Az irodalom határterületei
2.1.8. Regionális kultúra
Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel). Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóság ban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.
199
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. 2.2.2. Műfajok, poétika 2.2.3. Korszakok, lustörténet
21.1.2.
stí- A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.
Matematika Témakör
Követelmények
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti Halmazelmélet tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismeLogika rete, alkalmazása. Logikai műveletek A „minden", „van olyan" logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában
A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.
Kombinatorika
Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.
Gráfok
A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak.
2. Számelmélet, algebra A valós számkör. Számfogalom A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.
200
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Számelmélet
Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok.
Algebrai kifejezések, Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. műveletek
Hatvány, gyök, loga- Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). ritmus A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. egyen- Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek. 3. Függvények, az analízis elemei A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Függvények Egyenletek, lőtlenségek
Függvények grafi- Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyökfüggvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritkonjai, musfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) függvénytranszforés egyszerű transzformáltjaik: fx) + c, f(x + c), cfx), Ac-x) mációk Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás. Sorozatok
Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása.
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, pont- Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok. halmazok Geometriai formációk
transz- Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.
201
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, felszín- és számítás
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulaj donságok. Szabályos sokszögek. A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.
terület-, Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Testek felszínének térfogat- és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya. A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. Szögfüggvények fogalma. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel.
Vektorok
Trigonometria
Koordináta-geometria
Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.
5. Valószínűség-számítás, statisztika
Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószínűségszámítás Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel. Leíró statisztika
21.1.3.
Történelem
Az ókor és kultúrája 202
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program TÉMÁK
Követelmények
Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása. A demokrácia Athénban
kialakulása Az athéni demokrácia intézményei, működése.
A római köztársaság virágkora és A hódító háborúk társadalmi és politikai következméválsága, az egyeduralom nyei a köztársaság korában. kialakulása Az antik tudomány
hitvilág,
művészet, A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában.
A kereszténység kialakulása és elterjedése
A kereszténység főbb tanításai.
A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása
A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás
A középkor TÉMÁK
Követelmények
A feudális társadalmi és gazdasági A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorrend jellemzői ság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században.
A nyugati és keleti kereszténység
Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben.
Az iszlám vallás és az arab világ; Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A világvallások civilizáció-formáló szerepe. a világvallások elterjedése A középkori városok
Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. 203
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program TÉMÁK
Követelmények
Egyházi és világi kultúra a közép- Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a korban mindennapokban. A romantika és a gótika főbb stílusjegye. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. A humanizmus és a reneszánsz A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. Itáliában Az Oszmán Birodalom terjesz- Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző kedése vonásai, források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora TÉMÁK
Követelmények
A magyar nép őstörténete és vándorlása
A magyar nép vándorlása térkép alapján.
A honfoglalástól az államalapításig
A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége.
Az Árpád-kor
Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.
Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején
Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza.
A Hunyadiak
Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján.
Kultúra és művelődés
Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése.
Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
204
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program TÉMÁK
Követelmények
A nagy földrajzi felfedezések és következményei
A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás.
Reformáció megújulás
A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői.
és
katolikus
A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában
A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése.
205
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Magyarország a Habsburg Birodalomban TÉMÁK
Követelmények
A mohácsi csata és az ország három részre szakadása
A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek.
Az Erdélyi virágkora
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia).
Fejedelemség
A török kiűzése és a Rákócziszabadságharc
A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke.
Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban
Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása Mária Terézia és II. József reformjai.
Művelődés, egyházak, iskolák
A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai forások alapján.
A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora TÉMÁK
Követelmények
A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása.
A XIX. század eszméi
A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás).
Az ipari forradalom következményei
és
Nagyhatalmak és katonai-politikai
Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. 206
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program TÉMÁK
Követelmények
szövetségek a századfordulón
A balkáni konfliktusok okai.
Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik
A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra, konkrét példák alapján.
A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon TÉMÁK
Követelmények
A reformmozgalom A reformkor fő kérdései. kibontakozása, a polgárosodás fő Széchenyi és Kossuth reformprogramja. kérdései A reformkori művelődés, kultúra
A korszak kulturális életének főbb jellemzői.
A polgári forradalom
A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények.
A szabadságharc
A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat. A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése.
A kiegyezés megszületése
előzményei
Gazdasági eredmények társadalmi változások dualizmus korában
és és a
Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése
Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. A cigányság helye a magyar társadalomban. Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége.
Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig TÉMÁK
Követelmények
Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék
Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői.
A gazdaság és a társadalom új
A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó).
A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése.
207
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program TÉMÁK
Követelmények
jelenségei a fejlett világban
A nők szerepének változása.
Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság
A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei.
A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa
A náci Németország legfőbb jellemzői.
A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években
A bolsevik hatalomátvétel körülményei.
A második világháború előzményei jelentős fordulatai
A világháború fordulópontjai.
A náci ideológia és propaganda.
A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. előzményei,
katonai
és
politikai
A holocaust.
A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása
Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában.
Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig TÉMÁK
Követelmények
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai.
A Horthy-rendszer jellege és jellemzői
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései.
Művelődési életmód
az
Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években.
A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái
A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között.
Magyarország világháborúban
a
Magyarország háborúba lépése Szovjetunió elleni harcokban.
a
Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holocaust Magyarországon. (pl. zsidótörvények
viszonyok
és
részvétele
A német megszállás és holocaust Magyarországon
208
és
részvétele
a
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program TÉMÁK
Követelmények
gettósítás, deportálás). Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig TÉMÁK
A szovjet megszállás
Követelmények
felszabadítás
és A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége.
A határon túli magyarság sorsa
A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban.
A kommunista diktatúra kiépítése Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi és működése korszakban. Életmód és mindennapok. Az 1956-os szabadságharc
forradalom
A Kádár-rendszer jellemzői
és Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai.
jellege, A rendszer jellemzői a Kádár korszakban. Életmód és mindennapok.
A rendszerváltozás
A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség).
A jelenkor TÉMÁK
Követelmények
A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái
A közép-európai régió sajátos problémái
Az európai integráció története
Az Európai Unió legfontosabb intézményei.
A „harmadik világ”
A fejlődő országok főbb népességnövekedés, szegénység, adósságválság).
Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés
A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre.
209
problémái (pl. élelmezési- és
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A globális világ kihívásai és ellentmondásai
A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám).
A mai magyar társadalom és életmód TÉMÁK
Alapvető állampolgári ismeretek
Követelmények
Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok kötelességek.
Etnikumok és nemzetiségek a Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. magyar társadalomban számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). A magyarországi romák
A hazai romák helyzete egészségügy, foglalkoztatás). fogalma.
(oktatás, lakhatás, A diszkrimináció
A parlamenti demokrácia mű- A választási rendszer. A helyi önkormányzatok ködése és az önkormányzatiság feladatai, szervezetei és működésük. Társadalmi, gazdasági és demog- Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél ráfiai változások évszázadban.
21.1.4.
Idegen nyelv
ANGOL, NÉMET, FRANCIA, OROSZ Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre, a Kerettanterv ajánlásainak figyelembevételével. A lista nem tartalmaz külön ország ismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak.
TÉMÁK
Személyes vonatkozások, család
Követelmények
- A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok 210
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek Ember és társadalom
- A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások - Hasonlóságok és különbségek az emberek között
3. Környezetünk
- Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása) -
A lakóhely nevezetességei, szórakozási lehetőségek
szolgáltatások,
- A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás Az iskola
- Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
A munka világa
- Diákmunka, nyári munkavállalás 211
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód
- Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek -
Étkezés iskolai gyorséttermekben
menzán,
éttermekben,
- Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidő, művelődés, szórakozás
- Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események
Utazás, turizmus
-
A közlekedés tömegközlekedés
eszközei,
lehetőségei,
a
- Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika
- Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
Latin nyelv Az élő nyelvek tanulásakor megismerhető más kultúrák a latin esetében térbeli helyett időbeli eltérést 212
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program mutatnak: saját európai és nemzeti múltunk jelentős kulturális értékeinek felfedezését. Az élő nyelvek köznapi beszédhelyzetekben történő alkalmazásával szemben latin nyelvtudásukat a tanulóknak írott szövegek megértéséhez kell alkalmazniuk, mely szövegek az egyidejű emberi kapcsolatok kialakításának lehetősége helyett általános esztétikai, erkölcsi értékkel vagy történeti fontossággal bírnak. A tantárgy oktatásának célja és feladata tehát kettős. Ki kell alakítania a latin nyelv elemeinek és szabályainak gyakorlott és tudatos használatát, emellett pedig képet kell adnia Európa latin nyelvű kultúrájának térbeli és időbeli kereteiről, szakaszairól, megjelenési formáiról -elsősorban pedig ennek alapjáról: az antik Róma műveltségéről és életéről. Közvetett cél a tanulók anyanyelv-és általános idegennyelv-használatának tudatosabbá tétele, antik eredetű köznyelvi és szaknyelvi kifejezéseink helyes és tudatos használatának elősegítése. A megújuló érettségi vizsga latin nyelvből egyszerre igyekszik megtartani a vizsgáztatás korábbi értékes hagyományait, s igazodni a kerettantervek és az általános követelményrendszer új szempontjaihoz. Megmarad az érettségi szövegközpontúsága, az idegen nyelvről magyarra fordítás hangsúlya, a nyelvtudás mérése mellett a művelődéstörténeti elemek kiemelt szerepe. Változások jelennek azonban meg mind a követelményekben, mind a vizsgáztatás formájában, feladattípusaiban. Megnövekszik az elvont nyelvtani ismeretek számonkérésének, egyúttal azok aktív használatának jelentősége, megszűnik az írásbeli vizsga korábbi egyoldalúsága, a szóbeli rész tisztán reproduktív jellege. A két szint közötti eltérés sohasem egyazon anyag kétféle mértékű vagy minőségű elsajátításán, illetve számonkérésén alapul. A nyelvtani és kultúrtörténeti tudás területén elsősorban mennyiségi, a fordítási készség mérésekor mennyiségi és minőségi szempontok együtt tesznek különbséget közöttük. A feladatok típusait tekintve középszinten a reproduktív, emelt szinten a produktív elemek túlsúlya jellemző. A középszintű követelmények ugyanakkor emelt szinten nélkülözhetetlenek. A részletes vizsgakövetelmények felépítése Az érettségi vizsga követelményeit mindkét szinten a nyelvtudás egyes elemeire bontva határozzuk meg. A készségek közül az élő nyelvek kommunikációs formáival ellentétben az olvasást és a beszédkészség sajátos elemeit, illetve a szövegértést és fordítást mérjük. A latinnyelv-oktatás nyelvi képzésen túlmutató összetett célrendszere sajátos témák: meghatározott kulturális ismeretek és az utóbbiak forrásaiként szolgáló szöveganyag megadásával jár. A követelményeket a nyelvtani ismeretek területén részletesen is meghatározzuk, ám a lexikai követelmények pontos megjelölése -az élő idegen nyelvek hasonló kísérleteivel szemben -a latin esetében nem lehetséges. A középiskolában a tanulók elsősorban szépirodalmi, de a hétköznapi kommunikáció szempontjából
213
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program mindenképpen esetleges témájú szövegek tanulmányozásán keresztül ismerik meg a latin nyelvet, amely munkához alapszókincs meghatározására sem lehetőség, sem szükség nincs. Ezen a téren tehát a követelmény a mindenkori forrásanyag szókincsének pontos ismerete.
A latin nyelvi érettségin valamennyi nyelvi készség mérése eredeti latin szövegek szóbeli vagy írásbeli feldolgozásán alapul. E szövegek megfelelnek a jelölt életkori sajátosságainak, mind tartalmilag, mind nyelvileg világos szerkezetűek, témájukban egységes egészt alkotnak. 21.1.5.
Fizika
Mozgásformák -
Egyenes vonalú egyenletes mozgás
-
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
-
Szabadesés
-
Függőleges hajítás
-
Vízszintes hajítás
-
Egyenletes körmozgás
-
Harmonikus rezgőmozgás
-
Csillapított és csillapítatlan rezgések, rezonancia
- Mechanikai hullámok Dinamika -
Vonatkoztatási rendszer, inerciarendszer
-
Newton törvényei
-
Lendület és lendület megmaradás
-
Tömegvonzás, súlytalanság
-
Mozgást befolyásoló hatások
- Pontszerű és merev test egyensúlya, erő forgatónyomatéka, egyszerű gépek Munka, energia teljesítmény, hatásfok -
Állandó erő munkája, teljesítmény, hatásfok
-
Munkafajták
-
Energiafajták
- Energia-megmaradás törvénye Termikus kölcsönhatás -
Hőmérséklet, hőmérők
-
Hőmennyiség, termodinamikai egyensúly
214
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program - Hőtágulás Halmazállapot-változások -
Halmazállapotok
- Halmazállapot-változások Ideális gázok -
Kinetikus gázelmélet
-
Állapotjelzők, állapotegyenlet
-
Állapotváltozások
-
Belső energia
- Hőelmélet főtételei Elektromos mező -
Elektromos állapot, elektromos töltés
-
Elektromos mező jellemzése
-
Munkavégzés homogén elektromos mezőben
- Kondenzátor Egyenáram -
Áramerősség
-
Zárt áramkör
-
Áramforrások és fogyasztók
-
Félvezetők
- Egyenáram hatásai és munkája Időben állandó mágneses mező -
Mágneses alapjelenségek
-
Mágneses mező
-
Mágneses indukció
-
Áram mágneses mezeje
-
Mágneses erőhatások
- Föld mágnesesség Időben változó mágneses mező -
Indukciós jelenségek
-
Váltakozó áram
- Generátor, motor, dinamó Elektromágneses hullámok
215
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program -
Teljes elektromágneses spektrum
-
Rezgőkör
-
A fény, mint hullám
-
Geometriai optika
A fény
- A fény, mint részecske Az anyag szerkezete -
Atom, molekula, ion, elem
- Avogadro törvény, atomi tömegegység Az atom szerkezete -
Atom részei
-
Atommodellek
-
Kvantumszámok
- Az elektron részecske és hullámtermészete Az atommag -
Erős kölcsönhatás, kötési energia
-
Maghasadás, magfúzió
-
Radioaktivitás
Csillagászat
Sugárvédelem
-
Bolygómozgás
-
Mesterséges égitestek
-
Naprendszer
-
Tejútrendszer
-
Ősrobbanás
-
A világegyetem jövője
A fizikatörténet személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes Felfedezések, találmányok, elméletek 216
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
21.1.6.
-
Geo- és heliocentrikus világkép
-
„Égi és földi mechanika egyesítése"
-
Távcső, mikroszkóp, vetítő
-
A fény természetének problémája
-
Gőzgép és alkalmazásai
-
Dinamó, generátor, elektromotor
-
Az elektromágnesség egységes elmélete
-
Belsőégésű motorok
-
Az elektron felfedezésének története
-
Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása
-
Röntgensugárzás
-
Kvantummechanika
-
Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei
-
Félvezetők
Kémia
1. Általános kémia 1.1. Atomszerkezet 1.2. Kémiai kötések 1.3. Molekulák, összetett ionok 1.4. Anyagi halmazok 1.5. Kémiai átalakulások
2. Szervetlen kémia 2.1. Hidrogén 2.2. Nemesgázok 2.3. Halogénelemek és vegyületeik 2.4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.6. A széncsoport elemei és vegyületeik 2.7. Fémek
3.Szerves kémia 217
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 3.1. A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2. Szénhidrogének 3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.6. Szénhidrátok 3.7. Fehérjék 3.8. Nukleinsavak 3.9. Műanyagok 3.10. Energiagazdálkodás
4.Kémiai számítások 3.11. Az anyagmennyiség 3.12. Gázok 3.13. Oldatok, elegyek, keverékek 3.14. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 3.15. Termokémia 3.16. Kémiai egyensúly 3.17. Kémhatás 3.18. Elektrokémia
21.1.7.
Biológia
1. A mozgási szervrendszer és egészsége 2. A bőr és egészsége 3. Családtervezés 4. Szem és a fül felépítése és működése valamint egészsége 5. A táplálkozási szervrendszer és egészsége 6. A vér és a keringési rendszer felépítése és egészsége 7. Az immunrendszer és az egészség kapcsolata 8. A légzési szervrendszer felépítése és egészsége 9. A kiválasztó szervrendszer működése és egészsége 10. A hormonális szabályozó rendszer és egészsége 11. Az idegrendszer felépítése, működése és egészsége 218
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 12. A levegőszennyezés 13. A víz és a vízszennyezés 14. A talaj és védelme 15. Energia – energiatakarékosság, hulladék 16. A növények felépítése, életjelenségei és rendszertana 17. Az állatok felépítése, életjelenségei és rendszertana 18. Populációk, társulások 19. Természetvédelem, közvetlen környezetünk és az egészség 20. Genetika, evolúció 21.1.8. I.
Földrajz Csillagászat 1.
II.
A Naprendszer égitestei. Bolygók csoportosítása és jellemzői.
Kőzetburok 2.
A Föld szerkezete, fizikai tulajdonságai. Az asztenoszféra szerepe, geoszférák jellemzése.
3.
Lemezszegély-típusok és a vulkáni tevékenység jellemzése. Vulkánok csoportosítása (példák), vulkáni övezetek elhelyezése a térképen, Dél-Európa vulkánjai.
4.
Röghegységek kialakulása, felszíne, ásványkincsei, elhelyezkedésük, hegységképző folyamatai.
5.
Kőzetek keletkezése, rendszerezése, előfordulása, hasznosítása (gránit, andezit, riolittufa, barnakőszén, vörös mészkő, lösz, márvány)
III.
Légkör 6.
A légkör összetétele, szerkezete, ezek jellemzői. Környezeti problémák.
7.
A levegő felmelegedése és az azt befolyásoló tényezők. Környezeti problémák.
8.
Időjárási térkép elemzése (ciklonok, anticiklonok, frontok kialakulása és összehasonlítása) Előrejelzés. Pusztító forgószelek.
IV.
Vízburok 9.
A Világtenger eloszlása. Óceánok és tengerek jellemzői,a tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai. Hasznosítás, környezetszennyezés.
10. V.
Tavak keletkezése, pusztulása. A Föld legnagyobb tavai és gazdasági jelentőségük.
Földrajzi övezetesség 11.
Szavanna jellemzése, környezeti gondjai. Csapadék és növénytakaró viszonya. 219
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 12.
A hideg mérsékelt öv jellemzése.
13.
A valódi mérsékelt öv jellemzése: a kontinentalitás változása, hatásai a gazdálkodásra, életmódra
VI.
Kontinensek földrajza 14.
Európa földrajzi helyzete, felszíne, nagyszerkezeti egységei,földtörténeti eseményei. A nagytájak jellemzése.
15. VII.
Észak-Amerika földrajzi helyzete, felszíne, nagytájai,földtörténeti eseményei.
Magyarország természetföldrajza 16.
Magyarország éghajlata (övezetességen belül). Az éghajlat kedvező és kedvezőtlen vonásai és az azokat befolyásoló tényezők.(Atlasz tematikus térképei)
17.
Magyarország vízhálózata (folyók, tavak). A Duna és a Tisza felszínformáló tevékenysége, szakaszjellegek (atlasz)
18.
Magyarország felszín alatti vizei (keletkezés, típusok, jelentőség,környezeti problémák) Hasznosításuk helyei.
19.
Kisalföld természetföldrajzi bemutatása, résztájai és ezek jellemzői.
20.
A Dunántúli-középhegység kialakulása, tagjai, kőzettana, természeti erőforrásai, védett értékei.
VIII.
Népességföldrajz 21.
A Föld népessége és alakulása napjainkig. A Föld legnagyobb népességkoncentrációi. A népesség egyenlőtlen eloszlása és annak okai.
22.
Korfa elemzés és összehasonlítás (élettartam) Hogyan utal a korfa a gazdasági fejlettségre?
IX.
Településföldrajz 23.
A városok keletkezésének természeti és társadalmi tényezői (példák). Nagyvárosok létrejötte, városhalmazok kialakulása.
X.
Gazdaságföldrajz 24.
Transznacionális vállalatok szerveződése és működése.
25.
A világ energiafelhasználásának változásai.
26.
Fejlődő országok mezőgazdasági típusai.(jellemzés, előfordulás, termékek)ezek összefüggése a természeti adottságokkal és a fejlettséggel.
27.
Az ipartelepítő tényezői és azok átértékelődése. Hagyományos és korszerű iparágak szerepe.
28.
Az eladósodás folyamata, adósságválság, súlyosan eladósodott országok. 220
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program XI.
Országok, országcsoportok 29.
Arab országok csoportosítása. Fejlettségbeli különbségük okai.
30.
Nagy-Britannia, Ausztria.
31.
USA gazdasági körzetei (adottságok, gazdasági tevékenység). Az ipar átalakulása.
32.
Az EU kialakulása, az integráció formái és lépcsői. Az EU szerepe a világgazdaságban. Területi különbségek.
33.
Kína helye a világgazdaságban. Működő tőke áramlása Természeti erőforrásai. Iparágak és ipari központok Népesedéspolitikája és következményei
XII.
Magyarország társadalom-és gazdaságföldrajza 34.
Magyarország népesedési folyamatai, ezek következményei. Korfa elemzése.
35.
Magyarország településföldrajzi jellemzői, a településhálózat kialakulása, nagyságrendi szerkezete, szerepköre, eloszlása.
36.
Magyarország éghajlati-, domborzati-, talajadottságai és a mezőgazdaság kapcsolata. Főbb terményeink és ezek területi elhelyezkedése. Történelmi borvidékek.
37.
Magyarország természeti erőforrásai és ezek szerepe a gazdaságban. Iparunk fő ágai
38.
Energiagazdaság (megújuló energiahordozók)
39.
Magyarország közlekedésföldrajzi helyzete. A közlekedési ágak szerepe, változása a személy-és áruszállításban. Gazdasági fejlettség és a forgalom eloszlása. Útépítések.
40. XIII. 21.1.9. I.
A központi körzet, Budapest városszerkezete, infrastruktúrája
A világ globális problémái. Filozófia Filozófiai problémák 1. Mi a filozófia? 2. A létre vonatkozó kérdés 3. A test-lélek probléma 4. Megismerhetőség, igazság, bizonyosság 5. Az én problémája 6. Az idő filozófiai értelmezése 7. A végesség emberi problémája 8. Az érték problémája: a jó és a szép 9. A szabadság kérdése 221
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 10. A környezet- és bioetika problémái 11. Globalizáció és társadalom
II.
Filozófusok alapvető gondolatai 12. Platón 13. Arisztotelész 14. Descartes 15. Kant 16. Nietzsche 17. – 20: Négy választható a következők közül: Aquinói Szent Tamás, Szent Ágoston, Bacon, Locke, Hume, Hegel, Marx, Comte, Schopenhauer, Kierkegaard, Bergson, Heidegger, Sartre, Bécsi Kör, Wittgenstein
III.
Korszakok, irányzatok 18. Antik görög filozófia 19. Felvilágosodás 20. Életfilozófiák
21.1.10.
Informatika
Információs társadalom
I. 1.
Az informatika fejlődéstörténetének fontosabb lépései. Az elektronikus eszközök, a számítógép generációk: A számítógép generációk technikai újdonságai és jellemző paraméterei.
2.
Jogi kérdések az informatikában. Az adatvédelem kérdései, jogi szabályozások. A szerzői jog és az informatika. A szoftver fogalma és csoportosítása felhasználói szerződés (licencezési módok) szerint. A freeware, shareware, üzleti és egyéb szoftverváltozatok jellemzői.
3.
A hálózati szolgáltatások igénybevételének feltételei és szabályai. Etikett és netikett a hálózati munka során.
II.
Informatikai alapismeretek – hardver
222
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 4.
A mai (személyi) számítógépek részei és ezek jellemzőparamétereinek bemutatása. Az egyes részek funkciói. Központi feldolgozóegység, jellemzőértékek. Memória: memóriafajták, jellemzők és felhasználási területük.
5.
Beviteli perifériák csoportosítása. Főbb beviteli perifériák bemutatása, használati módjai.
6.
A ma jellemzően használatos monitorfajták (CRT, LCD, TFT) és ezek működési elve. A monitorokkal kapcsolatos fogalmak: felbontás, frissítési frekvencia, képátló, képpont. A monitortípusok összehasonlítása a felhasználási terület szempontjából.
7.
A ma jellemzően használatos nyomtatási technológiák jellemzői. A nyomtatók működési elve (tűs, tintasugaras, lézer). A nyomtatókkal és a nyomatással kapcsolatos fogalmak. A nyomtatók összehasonlítása a felhasználási területük szempontjából.
8.
A ma jellemzően használatos háttértárak. A technológiák ismertetése (mágneses elvű, optikai). Az egyes eszközök felépítése, működése. A ma jellemzően használatos adattárolók fajtái és ezek jellemzői (CD, CD-ROM, CDR, CDRW és DVD lemezek). Informatikai alapismeretek – szoftver
III. 9.
A szoftver fogalma és csoportosítási módjai. Az operációs rendszerek segédprogramjai (fájlkezelés, archiválás, vírusvédelem, tűzfal, multimédia stb.). A segédprogramok létjogosultsága, szolgáltatásai, jellemzői.
10.
Az operációs rendszer fogalma, feladata, fajtái. Az operációs rendszer működési struktúrája. Az operációs rendszer betöltődésének folyamata. A számítógép kikapcsolásának módjai, az operációs rendszer feladatai a kikapcsolás során.
11.
A Windows operációs rendszer működése. Az operációs rendszer beállítási lehetőségei, grafikus felület beállítása.
12.
A könyvtárszerkezet felépítésének ismerete. A könyvtárakról tárolt tulajdonságok. A könyvtárműveletek: létrehozás, törlés, másolás, áthelyezés, átnevezés, listázás, könyvtárváltás. Az állományok típusai. Az állományokkal végzett műveletek ismerete (létrehozás, másolás, áthelyezés, törlés, mentés, nyomtatás, megnyitás). Az állományokkal végzett műveletek fizikai megvalósítása.
13.
A számítógépes vírusok fogalma, meghatározása és jellegzetes tulajdonságaik. A vírusok fajtái, kifejtett hatásuk, terjedési módjuk, védekezési módszerek és eszközök. A vírusok elleni védekezés módszerei. Példák a víruskereső és vírusirtó programokra. Vírusirtó program használatának ismerete.
223
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 14.
A hálózatok kialakításának jelentősége. A hálózatok csoportosítása kiterjedtség szerint. A hálózatok topológiája, a topológiák jellemzése. Információs hálózati szolgáltatások
IV. 15.
Az Internet kialakulásának története, fejlődésének legfontosabb mérföldkövei. Az Internethez kapcsolódó jelentősebb alapfogalmak.
16.
Az internetes szolgáltatások és ezek jellemzői. Az internetes szolgáltatások használatának, használatba vételének szabályai.
17.
Az elektronikus levelezés folyamatának ismerete. A felhasználók azonosítása. A különböző levelezőprogramok közös és néhány egyedi jellemzője.
18.
Információ keresése az interneten. A tematikus és a kulcsszavas keresés működésének ismertetése. A kétfajta keresési módszer alkalmazási területei és összehasonlítása. Tematikus és kulcsszavas keresőrendszerek ismerete, használata információkeresésre. Könyvtárhasználat
V. 19.
A nyomtatott és nem nyomtatott dokumentum sajátosságainak összehasonlító ismertetése. A nyomtatott dokumentum főbb típusai: kiadványtípusok a könyvtári rendszerben. A nem nyomtatott dokumentum fogalma és sajátosságai.
20.
A magyar könyvtári rendszer felépítésének ismertetése. A különböző könyvtártípusok összehasonlítása szolgáltatásaik, gyűjtőkörük és felhasználói körük alapján. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a könyvtári rend kialakításában.
21.1.11.
Mozgóképkultúra és médiaismeret
Témakör
Követelmények
A média a mindennapi életben Társadalmi nyilvánosság
A társadalmi nyilvánosság átalakulása a tömegkommunikáció hatására, a technikai képreprodukció, a másolat és a sokszorosítás jelentőségének kifejtése. A nyilvános szereplés képessége. Annak a feltételezésnek a bizonyítása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a modern tömegtársadalmakban a média tematizálja a közbeszédet.
Tájékozódás és alkalmazás
Az egyes médiumokban fellelhető szövegtípusoknak (újságok, rádióműsorok, filmek, televízió műsorok, weblapok, cd-romok, 224
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program digitális archívumok) mint információforrásoknak szelektív és célirányos használata, alkalmazása. A média és az életmód
Annak bemutatása, hogy a médiumok – elsősorban a rádió és a televízió műsorrendje – hogyan hat a fogyasztó életmódjára (pl. nézői szokások, a műsorválasztás joga, médiaeszközök birtoklása, elhelyezése és használata).
A mozgóképnyelv alapjai A képrögzítés és mozgásábrázolás
A mozgókép előtti mozgásábrázolási és történetalkotási törekvések azonosítása a képzőművészetben a barlangrajztól a képregényig. A technikai kép létrehozására szolgáló eszközök kezelői szintű ismerete és alkalmazása (pl. fényképezőgép, a videokamera használata a projektmunka során).
A technikai kép kettős természete
A mozgókép kettős természetének (reprodukció és ábrázolás) felismerése a mozgóképi szövegformálásban.
A látvány mozgóképi A keretezésnek, mint a technikai képrögzítés az alkotótól függő megszervezése mozzanatának felismerése. A beállítás és a kép kivágat fogalmának pontos használata; a plánok fajtáinak felismerése, megnevezése és alkalmazásuk értelmezése a mozgóképi szövegek elemzésében. Az egyes beállítások felismerése, illetve a kameramozgások azonosítása és használatuk értelmezése adott szövegek elemzése során. A szereplő
A szereplőválasztásnak (civil vagy hivatásos) és a szereplő külső megjelenésének mint metakommunikációs közlésnek a leírása és értelmezése adott mozgóképi szövegek értelmezésében. A viselkedés szóbeli, intonációs és további metakommunikációs eszközeinek felismerése és értelmezése.
Montázs
A montázs-jelenség felismerése, a montázs és gondolkodás, ill. a montázs és az ábrázolás kapcsolatának ismerete (pl. a mozgókép esetében a tér-idő felbontása és újraszervezése). A lineáris/narratív, asszociatív/expresszív és a belső montázs felismerése és montázshatásának értelmezése adott mozgóképi szövegek esetében.
Mozgóképi elbeszélés
A történet, mint változássorozat értelmezése, az események időrendi és okozati láncolatának összeállítása, a történet fontosabb alkotóelemeinek (expozíció, lezárás, fordulat és epizód) 225
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program felismerése és elkülönítése adott mozgóképi szövegek értelmezése során. A történet, a cselekmény és az elbeszélés fogalmainak helyes használata, alkalmazása a szövegelemzésben. A mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek A médiaszövegek és a mozgóképi alkotások rendszerezése
A médiaszövegek rendszerezésének néhány fontosabb módja, a rendszerezés szempontjainak ismerete, jellemző példák alkalmazása (médiumok szerint: pl. sajtó, rádió, film, televízió stb.; a valóság ábrázolásához való viszony szerint: dokumentum és fikció; az alkotói szándék és a nézői elvárás szerint: műfaji, ill. szerzői; a szöveg keletkezése és stílusa szerint: pl. expresszionista, neorealista, új hullámos stb.; műsortípus szerint: pl. reklám, hír, show stb.).
A valóság ábrázolásához való viszony
A valóságos és a valószerű fogalmának ismerete. A fikcionális és a dokumentarista ábrázolásmód felismerése, jellemzése. A képi ábrázolás és a mágikus gondolkodás kultúrtörténeti kapcsolatának ismerete.
A mozgóképi szövegek jelentése
Jelentéstulajdonítás a legfontosabb filmnyelvi kódok (narráció, montázs, látványszervezés, szerepjáték) értelmezésével adott mozgóképi szövegek esetében.
A mozgóképi szövegalkotás Egyszerű médiaszövegek megszerkesztése
A szövegalkotási ismeretek és képesség bizonyítása (pl. néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szekvencia megtervezésével és kivitelezésével, rövid interjú vagy rádiós híranyag megtervezése és elkészítése a projektmunka során).
Műfaj- és műismeret A filmkultúra kettőssége
A tömeg- és a magas/artisztikus kultúra fogalmának elhatárolása. A műfaji és a szerzői filmalkotások megkülönböztetése és összehasonlítása.
Műfaji jellemzők
A tömegfilmek sajátosságai: sztárkultusz, iparszerűség, gazdasági meghatározottság, nézőszám maximalizálás, szórakoztatás, műfajiság, fogyasztói minták kiváltása és követése, multiplexterjesztés) Két szabadon választott tömegfilmes műfaj (pl. burleszk, western, melodráma, horror, thriller, sci-fi) bemutatása egy-egy – a választott műfajt jellemző film – segítségével, a 226
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján. Egy szabadon választott tömegfilmes alkotói életmű bemutatása (pl. Chaplin, Ford, Hitchcock, Spielberg). Stílus- és műismeret Korstílusok
A szereplő- és környezetválasztásban, a kamerahasználatban, a történetmesélésben, a film szerepéről való elképzelésben és a filmtörténeti hagyományokhoz való viszonyban megfigyelhető stiláris jegyek hasonlóságának felismerése a (német) expresszionizmus, a francia és a szovjet-orosz avantgárd film, az (olasz) neorealizmus, a francia és a csehszlovák új hullám kapcsán. Ezen (film)stílustörténeti korszakból egy-két meghatározó alkotó és mű alaposabb ismerete.
Szerzők és művek
A film stílustörténeti korszakokba nehezen sorolható „nagymesterei” (pl. Bunuel, Bergman, Welles, Antonioni, Fellini, Godard, Jancsó, Kuroszava, Tarkovszkij) közül egy alkotó életművének alaposabb bemutatása a legfontosabb művek alapján, a szerzőt jellemző témák, stiláris eszközök segítségével.
Az új magyar film a hatvanas-hetvenes években
A magyar film fontosabb alkotói (Jancsó, Fábry, Kovács, Makk, Huszárik, Gaál, Szabó) munkásságának általános jellemzése. A Budapesti iskola bemutatása, egy-egy fontosabb mű ismerete.
A kortárs magyar film
Egy a rendszerváltozást követően készült film részletező ismertetése.
jelentős magyar
A médiaszövegek befogadása, a média közönsége Sorozatelv
Annak a jelenségnek a bemutatása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a médiaszövegek döntő többségét sorozatként szerkesztik, ill. a befogadó kizárólag sorozatként képes azokat értelmezni.
A befogadást Annak bemutatása, hogy a szövegen túl milyen tényezők hatnak befolyásoló tényezők különösen a befogadásra: így a kulturális kompetencia szerepe (a befogadó tudása, tapasztalata és ízlése); a közönség kulturális és társadalmi környezetének szociális, etnikai, gazdasági helyzetének, életkorának és nemének hatása, illetve a befogadás környezetének (pl. újságolvasás, rádióhallgatás, tévézés, szörfözés a weben) hatása az egyes médiaszövegek, szövegtípusok elutasítására vagy elfogadására. 227
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A médiaipar globalizálódásának jelei és következményei (pl. a nemzeti identitás veszélyeztetése) a médiaszövegek kódolásában és terjesztésében. A sztár
A sztár szerepének felismerése és értelmezése a médiában és a filmen, néhány film és médiasztár jellemzésén keresztül.
Az új médiatechnológiák hatása
A mediatizált közlésmód új jelenségeinek (interaktivitás, multimédia, hálózati kommunikáció, virtuális valóság) jellemzése, a befogadási folyamatra gyakorolt hatásuk bemutatása és értékelése.
A médiaintézmények A médiaszöveg mint A tömegkommunikációs gyakorlatra ható főbb gazdasági termék tényezők bemutatása, az iparszerű, piacelvű működés bizonyítása (pl. maximális fogyasztásra késztetés elve; a közönség kettős szerepe: a közönség, mint vevő és mint áru; a műsoridő mint tulajdon). A médiaipar intézményei
Közszolgálati és kereskedelmi, független, ill. alternatív médiaintézmények, szakosított csatornák és bizonyos témákra specializálódott médiavállalkozások között különbségek bemutatása néhány jellemző példával.
A médiaipar ellenőrzése
A médiaipar jogi és etikai szabályozásának alapelvei (a válaszadás lehetősége, a magánélet tiszteletben tartása, hátrányos megkülönböztetés elkerülése). A törvények betartását ellenőrző hazai intézmények megnevezése, jellemző példák a hatóságok beavatkozására (pl. a reklámidő túllépéséért, fiatalkorúak számára káros szövegek túl korai sugárzásáért).
A reprezentáció A valóság sztereotíp és torzított megjelenítése a médiában
A reprezentáció fogalmának ismerete, a tapasztalati és a médiavalóság eltéréseinek felismerése, bemutatása (elsősorban a nemi szerepek, a kisebbségek és az etnikumok, az eszmék, és politikai formációk) médiaszövegekben megtestesülő reprezentációjának a tekintetében. Azoknak a fontosabb érveknek és ellenérveknek az ismerete és alkalmazása, amelyekkel a média tömegbefolyásolási, közönségmanipulációs hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni. Jellemző sztereotípiák bizonyos társadalmi csoportok
228
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program reprezentációjában. Jellegzetes műsortípusok, médiaszövegek Hírműsorok
A hír és a vélemény fogalmainak ismerete és elkülönítése. A hírműsor-szerkesztés elemi normáinak ismerete és érvényesülésük kritikus megítélése. A hírek verbális, képi, narratív és szerkesztési eszközeinek felismerése és azok hatásának elemzése.
Reklám
A reklám mint alkalmazott művészeti forma értelmezése. A reklámok címzettjének/célcsoportjának meghatározása. A reklámok gyakoribb képi, verbális, narratív megoldásainak a leírása és jellemzése; néhány gyakori befolyásolási technika felismerése és értékelése.
Folytatásos teleregény (szappanopera)
A szériaelv megjelenési formáinak ismerete és jellemzése. A teleregény szerkezeti sajátosságainak ismerete és bemutatása alkalmas példán.
Rajz és vizuális kultúra ALKOTÁS Vizuális eszközök TÉMÁK Vizuális nyelv A vizuális nyelv alapelemei – Vonal
– Sík és térforma – Tónus, szín
– Tér A vizuális nyelvi elemek viszonyai – Kompozíció, (konstrukció) – Kontraszt, harmónia
Követelmények A pont, vonal, sík- és térforma, felület, adott technikának és adott célnak megfelelő használata. Legalább háromféle minőségű, (különböző vastagságú, tónusú, karakterű) a választott eszköznek megfelelő vonal következetes használata szabadkézi rajzban. Modell alapján készített leképező jellegű munkában sík és térforma pontos visszaadása. Modell alapján készített leképező jellegű munkában (rajz, festés, vegyes technika) legalább négy különböző tónusfokozat következetes alkalmazása. A megadott színek pontos kikeverése. A célnak legmegfelelőbb térábrázolási módok kiválasztása. Az adott célnak (közlés, kifejezés, alkotás) megfelelő kompozíció létrehozása. Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, felület) 229
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program történő kiemelés használata az értelmező ábrázolásban. Színharmóniák, színkontrasztok (fény–árnyék, hideg–meleg, komplementer, magában való, szimultán, mennyiségi, minőségi) használata. Vizuális nyelv és kontextus
A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban a kifejező jellegű munkákban.
Technikák – Rajzolás
Adott technika adekvát használata. Szabadkézi rajz készítése ceruzával, tollal. Egyszerű műszaki jellegű rajz készítése szabadkézzel, vagy szerkesztve ceruzával és szerkesztő eszközökkel. Festés akvarellel, temperával. Kollázskészítés. Legalább egy kézi sokszorosító eljárás (nyomtatás) alkalmazása, (pl. papírmetszet, linómetszet).
– Festés – Kollázs – Nyomtatás – Makettezés, modellezés – További technikák
Egy további szabadon választott technika alkalmazása (pl. mintázás, fotó, videó, számítógép, vegyes technikák, kézműves technikák). Feliratkészítés sablonnal.
Tevékenységszintek TÉMÁK Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés – Arány
– Forma, alak, karakter
– Szerkezet, felépítés, működés
Térértelmezés – Téri helyzetek
Követelmények
Ábrázoló jellegű rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító arányok helyes megfigyelése és visszaadása. Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formáját meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító jegyek megfigyelése és helyes visszaadása (befoglaló forma, körvonal). Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat). Téri helyzetek egyszerű, értelmező jellegű ábrázolása. Tárgyak, objektumok egymáshoz viszonyított téri 230
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program – Nézőpont – Térmélység
helyzetének pontos megjelenítése látvány alapján két, vagy három dimenzióban. Látvány alapján tárgyak, objektumok ábrázolása során a nézőpont következetes megtartása. Beállítás alapján a fény-árnyék hatások segítségével a térmélység érzékeltetése (pl. szabadkézi rajzban, festéssel).
– Térábrázolási konvenciók
Ábrázoló jellegű szabadkézi rajzban választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása. Egyszerű beállításról a kétiránypontos, perspektívikus ábrázolás szabályainak alkalmazása szabadkézi rajzban. Beállításról vagy a látvány axonometrikus képéből az adott tárgy vetületi rajzának elkészítése (Mongerendszerben) szabadkézi rajzban. Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása (pl. szabadkézi rajzban, festéssel). Ornamentális és képi kompozíció létrehozása látvány, vagy elképzelés alapján. Érzelmek, lelkiállapotok értelmezhető vizuális kifejezése szabadon választott vizuális formában. Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorokban (pl. képregény).
Színértelmezés – Szín- és fényviszonyok Mozgásértelmezés
Megjelenítés, közlés, alkotás – Térviszonyok – Kompozíció – Színhatás – Érzelmek – Folyamat, mozgás, idő – Kép és szöveg
– Vizuális információ
– Tárgyak és környezet
kifejezés,
Adott kép(ek) és szövegrészek egymáshoz viszonyított, a célnak megfelelő elrendezése adott képmezőben, hagyományos technikával vagy számítógéppel. Adott tartalomnak leginkább megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása. Vizuális jelek, szimbólumok egyértelmű, következetes használata (pl. magyarázó-közlő rajzokon). Nem vizuális természetű konkrét információk (pl. számszerű adatok: hőmérséklet-ingadozás, népességváltozás) értelmezhető, képi megjelenítése (pl. grafikonon, diagrammal). Színkódok következetes alkalmazása a magyarázóközlő ábrázolásban. Adott funkcióra csomagolás tervezése. Külső és belső terek különböző funkcióra történő berendezésének, átalakításának megtervezése. 231
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program BEFOGADÁS Vizuális eszközök TÉMÁK
Követelmények
Megjelenítés sajátosságai – Vizuális nyelvi elemek
A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térformák, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok) a vizuális közlésben, kifejezésben betöltött szerepének ismerete és használata az elemzés során.
– Térábrázolási módok
A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése, és lényegének ismerete. A térmélység-megjelenítés különböző módjainak ismerete. Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése szóbeli közlésekben is (pl. tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra/struktúra megkülönböztetése). A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (pl. nézőpont, arányok, képelemek egymáshoz való viszonya) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során. A színharmóniák, színkontrasztok (fény–árnyék, hideg–meleg, komplementer, magában való, szimultán, mennyiségi, minőségi) felismerése. A vizuális közlési, kifejezési eszközök jelentését meghatározó összefüggések – kontextus – felismerése és használata, értelmezés, elemzés során.
– Vizuális minőségek
– Látványértelmezés
– Kontraszt, harmónia – Kontextus
Technikák
A vizuális közlés, kifejezés technikáinak felismerése.
legfontosabb
Tevékenységterületek TÉMÁK Vizuális kommunikáció – Folyamat, mozgás, idő – Kép és szöveg – Vizuális információ
Követelmények A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelzések, jelképek, motívumok megfelelő verbális értelmezése. A köznapi közlésekben (pl. műszaki rajz, folyamatábra) leggyakrabban előforduló vizuális információk értelmezése. A tömegkommunikáció legfontosabb (auditív, vizuális, audiovizuális) eszközeinek, leggyakoribb formáinak ismerete és megkülönböztetése.
– Tömegkommunikáció 232
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program – Médiakategóriák – Fotó, mozgókép
Fotóelemzés megadott szempontok szerint. A fotó legfontosabb műtípusainak (emlékfotó, szociofotó, sajtófotó, művészfotó) ismerete. Álló és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.
Tárgy- és környezetkultúra – Forma- és funkcióelemzés
A tárgyról leolvasható információk ismerete. Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok (pl. épület, építmény) funkció-, és formaelemzése. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő besorolása, csoportosítása. A tervező-, alkotófolyamat lépéseinek (kutatás, motívumgyűjtés, vázlatkészítés, modellezés, kipróbálás, tervdokumentáció-készítés) ismertetése egy konkrét példán keresztül. A tárgyi néprajz és a népművészet fogalmának ismerete. Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismertetése.
– Tervezési folyamat – Kézműves és ipari tárgykultúra – Népművészet
Kifejezés és képzőművészet – Művészeti ágak
– Műfajok
– Művészettörténeti stíluskorszakok – Stílusjegyek
korszakok,
Művészeti ágak (képzőművészet, építészet és alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete. A képzőművészet kétdimenziós (festészet, fotó, grafika), háromdimenziós műfajainak (szobrászat, installáció, land art) és időbeli kifejezéssel is bíró műfajainak (mobil szobor, happening, video, multimédia) ismerete. A művészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futurizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális művészet, transzavantgard/posztmodern, valamint az Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán művészete és a prekolunbián kultúrák) legfontosabb jellemzőinek ismerete. Adott műalkotások besorolása vagy csoportosítása 233
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program stílusjegyeik alapján. – Alkotások és alkotók
A legjelentősebb alkotók ismerete, és alkotásaik felismerése és stílus meghatározása (lásd melléklet). – Műelemző módszerek Műelemző módszerek ismerete és alkalmazása (pl. stílustörténeti, forma–funkció, forma–tartalom, összehasonlító és ikonográfiai elemzés). – A mű tárgyi és kulturális A műalkotások létrehozásában szerepet játszó tényekörnyezete zők és összefüggések ismertetése (pl.: kulturális környezet, megrendelői igény, alkotói beállítottság, technikai feltételek).
21.1.12.
Testnevelés
Elméleti ismeretek: 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek TÉMÁK
Követelmények
Testi képességek
A főbb izomcsoportokra ható ötállomásos köredzéses feladatsor tervezése, kitérve az állomásokon végzett feladatok hatására, és a teljesítmény tényezők meghatározására (ismétlésszám, sorozatszám, intenzitás, pihenő idő).
Gimnasztika
Lányok: Kötélmászás állásból, teljes magasságig, mászó kulcsolással. 234
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Fiúk: függeszkedés állásból, teljes magasságig. 48 ütemű szabadgyakorlat tervezése és bemutatása, betartva a fokozatosság elvét. A gyakorlat értékét emeli a zenére történő bemutatás. Atlétika Futások
60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok: min. idő: 9,6 sec Fiúk: min. idő: 8,5 sec 2000 méteres síkfutás. Lányok: min. idő: 10 perc Fiúk: min. idő: 8,5 sec
Ugrások
A két ugrószámból egy választása kötelező. Az ugrás technikája egyénileg választható. Magasugrás Lányok: min magasság: 110 cm Fiúk: min. magasság: 135 cm Távolugrás Lányok: min. távolság 350 cm Fiúk: min. távolság: 430 cm
Dobások
Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása. Kislabda hajítás Lányok: min. távolság: 25 méter Fiúk: min. távolság: 35 méter Súlylökés Lányok : 4 kg-os súlygolyóval, min. távolság: 6 m. Fiúk: 6,25 kg-os súlygolyóval, min. távolság: 8 m.
Torna
A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát.
Felemáskorlát
4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: ostorlendület, térdfellendülés, 235
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program kelepfellendülés a felső karfára, alugrás. Ajánlott elemek: kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, malomforgás, kelepforgás. A nehezebb elemek bemutatása és az elemek kapcsolása emelik a gyakorlat értékét. Gerenda
5 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: járás, felugrás, testfordulat, hason fekvés, leugrás. Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hanyatt fekvés, gurulóátfordulás stb. A nehezebb elemek bemutatása és az elemek kapcsolása emelik a gyakorlat értékét.
Ritmikus gimnasztika
Különböző elemekből álló szabadgyakorlat zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec.) Javasolt elemek: érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármas lépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. A nehezebb elemek bemutatása és az elemek kapcsolása emelik a gyakorlat értékét.
Gyűrű
4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, leterpesztés Ajánlott elemek: futólagos támaszba kerülés, lebegő függés, hátsó függés, vállátfordulás előre, homorított leugrás stb. A nehezebb elemek bemutatása és az elemek kapcsolása emelik a gyakorlat értékét.
Nyújtó
4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, térd fellendülés, kelepforgás, alugrás Ajánlott elemek: malom fellendülés, nyílugrás stb. A nehezebb elemek bemutatása és az elemek kap236
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program csolása emelik a gyakorlat értékét. Korlát
4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület támaszban vagy felkarfüggésben, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati leugrás. elemek: billenések, emelések, saslendület, vállállás stb. A nehezebb elemek bemutatása és az elemek kapcsolása emelik a gyakorlat értékét. A küzdősportok és önvédelem vagy az úszás közül az egyik választása kötelező.
Küzdősportok, önvédelem
A grundbirkózás szabályai szerint folytatott 1 menetes küzdelem hasonló testsúlyú társ ellen. Judo gurulás előre.
Úszás ajánlott
Mellúszás 50 méteres távon fejesugrással indulva. Egy tanult másik úszásnemben 25 méter leúszása. Vízből mentés: a medence széléről beugorva az 5 m-re elhelyezett tárgy vízbiztos partra szállítása.
Testnevelési és sportjátékok
Egy sportjáték választása kötelező.
Kézilabda
Kapuralövés gyorsindítás után: Saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. 3 kísérletből 1 eredményes kapura lövést kell végrehajtani. Távolba dobás tetszőleges lendület szerzéssel kézilabdával (3 kísérlet) Lányok: min. 15 méter Fiúk: min. 23 méter
Kosárlabda
Félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntető vonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás. A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. A 3-3 kísérletből minimum 1 sikeres dobást végre kell hajtani. Büntető dobás egy-vagy két kézzel. 237
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 5 kísérletből 1 sikeres dobást kell végrehajtani. Labdarúgás
Röplabda
Labdaemelgetés váltott lábbal. Lányok: min. 4 db Fiúk: min. 8 db 10 méter hosszú, 5 egyenlő távolságra lévő kapu között szlalom labdavezetésből kapura lövés 10 méterről kis kapura. 3 kísérletből egy sikeres találatot kell végrehajtani. Kosárérintés folyamatosan fej fölé, max. 2 méteres sugarú körben. Kísérletek száma: 3 Minimum követelmény: 6 érintés Alkarérintés folyamatosan fejfölé, max. 2 méteres sugarú körben. Kísérletek száma: 3 Minimum követelmény: 4 érintés Nyitás bemutatása választott technikával: 5 kísérlet
238
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program V.
Nemzeti alaptantervben meghatározott feladataink helyi rendje 22. NAT feladatok 22.1. Erkölcsi nevelés Nevelésünk célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Iskolánk közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja az életben olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Alsó tagozat: a tanuló legyen képes alkalmazkodni az emberi kapcsolatok elfogadott formáihoz. Felső tagozat: törekedjen a szabályok betartására, teljesítse vállalt kötelezettségeit. Tudatosuljon benne, hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos, ugyanakkor értse meg a normakövetés fontosságát. Középiskola: kiemelt hangsúlyt fektetünk az elesettekre, rászorulókra való odafigyelésre, illetve a reális énkép és önuralom fejlesztésére.
22.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a pedagógusok minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés, és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás, a sztereotípiák és előítéletek kialakulásának megelőzése. Alsó tagozat: a tanulók ismerjék nemzeti és egyházi ünnepeinket, lakóhelyünk népi hagyományait, illetve városunk híres szülöttének, Petőfi Sándornak a munkásságát. Fontosnak tartjuk az ünnepekre való közös készülődést– mondókákkal, műsorokkal, ünnepi díszítések készítésével.
Felső tagozat: a tanulók egyre rendszeresebben vesznek részt nemzeti hagyományaink ápolásában. Erősödik bennük a népünkhöz, kultúránkhoz való kötődés; kialakul bennük a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma. Történelmi ismereteik szélesedésével egyre nyitottabbak a határainkon túl élő 239
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program magyarok élete, kultúrája iránt is, így kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy a Határtalanul program keretében minél több diákunkkal megismertessük Erdély szépségeit. Középiskola: Ismeri kultúránk értékeit. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kialakul benne a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése.
22.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A sokféle közös tanulási és szabadidős iskolai tevékenységben való részvétel a szociális és állampolgári kompetenciák kiváló gyakorlóterepe. A gyerekek többféle szerephelyzetben próbálhatják ki magukat, tapasztalatokat szerezhetnek a gyermeki jogok gyakorlásáról, a szabad véleménynyilvánításról, az együttélés, az alkalmazkodás, a társas érintkezés formáiról és működéséről, a másság elfogadásáról, valamint a rasszizmus, előítéletek elutasításáról. Elsajátíthatják azokat az alapvető ismereteket, magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív attitűdjeiket, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. E nevelési feladat fontos tartalmi eleme a veszélyhelyzeti magatartáskultúra fejlesztése (katasztrófavédelem). Alsó tagozat: a tanuló képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi közössége hagyományait. Felső tagozat: a tanuló alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság – és állampolgári jogokkal. Középiskola: a tanuló ismeri és gyakorolja alapvető állampolgári jogait, kötelességeit. Ismeri a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket. Ismeri és tiszteli szűkebb közössége tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Érdeklik a helyi közösségek problémái. 22.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja. Tanulóinkat hozzá kell segíteni, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének a fejlődésére. Iskolánkban olyan tanulási környezet kialakítására törekszünk, mely fokozza a diákokban az őket körülvevő személyek és dolgok iránti érzékenységüket, kialakítja bennük az alapvető etikai normák iránti fogékonyságot. Alsó tagozat: a tanuló képes az együttműködésre, az empátiára. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját,a vállalt feladatokkal, megbízatásokkal járó felelősséget.
240
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Felső tagozat: A tanuló képes az érzelmi árnyalatok kifejezésére. Véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stresszkezelés lényegét. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás, az önkritika. Felismeri társadalmi szerepeit. Középiskola: a tanuló képes az önreflexióra, tisztában van döntéseinek következményeivel és az ezzel járó felelősséggel. Felismeri, hogy saját életpályáját ő maga alakítja. A tanuló empátiás készsége, társas kompetenciája folyamatosan fejlődik, a közösség tagjaként felismeri saját és mások szerepét a csoportban.
22.5. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Intézményünk ezért kiemelt feladatának tekinti a harmonikus a családi közösségek megbecsülését, a gyermekek és fiatalok felkészítését a családi életre. Keresztény iskolaként különösen fontos a pozitív minták erősítése, a tanulók felelősségteljes párválasztásra való felkészítése. Alsó tagozat:a tanuló elsajátítja az alapvető együttélési szabályokat, normákat. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megtanulja a családi szerepekhez tartozó feladatokat, a családi ünnepekhez kötődő szokásokat. Felső tagozat: a tanuló tisztában van a nemi szerepek társadalmi hagyományaival,. Felismeri a családi életben és a párkapcsolatok során előforduló problémahelyzeteket, s ezek megoldásához segítséget tud kérni. Tisztában van a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeivel, ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. Középiskola : meg kell ismertetni a tanulókat azzal, hogy a média milyen hatásokkal próbálja befolyásolni őket, s milyen veszélyei lehetnek annak, ha követik ezeket a példákat. Meg kell ismertetni a diákokat a szexualitás helyes kifejezésével, s a különböző szexuális problémák veszélyeivel. Széleskörűen tájékoztatni kell őket a családtervezés módszereiről, a szexuálisan terjedő betegségek megelőzési módjairól. A pályaválasztás és a karrier kérdése szintén idekapcsolódik, hiszen azt össze kell tudniuk majd egyeztetni ük a családi életükkel. Ismerniük kell a gyermekvállalással járó felelősséget, a beteg vagy idős családtagokkal szembeni helyes magatartásformákat, erkölcsi kötelezettségeket. Meg kell tanulniuk tisztelniük a másik embert és önmagukat. Ismerniük kell az emberi élet szakaszait, a halál elfogadásának, a gyász feldolgozásának módszereit – amiben különösen sokat segíthetnek iskolalelkészeink, hitoktatóink.
241
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Fontos a pozitív minta, illetve meghívott előadók saját példájukkal szintén tudják erősíteni mindazokat a viselkedési és erkölcsi normákat, melyeket az iskolai nevelés során szeretnénk átadni diákjainknak.
22.6. A testi és lelki egészségre nevelés A tanulók egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. Alsó tagozat: a tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A felvilágosító munkának ki kell terjednie az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, az egészséges napirend, a test, a ruházat és a környezet ápolása iránti érdeklődés és igény felkeltésére, a kapcsolódó szokások alakítására és az ismeretek tudatosítására. A tanító modell szerepe ezen a területen megkülönböztetett jelentőségű. Felső tagozat: tanulóinkat arra ösztönözzük, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Fontos, hogy tanulóink megismerjék az aktív pihenés fogalmát, módjait, s találjanak olyan hobbit, melyek segítik lelki egészségének megőrzését is. Kiemelt feladatunk már ebben a korban a függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzése; az alkohol, a dohányzás és a drog veszélyeinek megismertetése. Középiskola: fontosnak tartjuk, hogy a diákok megtanulják a sport és az egészséges táplálkozás fontosságát, a a stresszkezelés módszereit. A sport lehetőséget biztosít a társas konfliktusok kezelésére is. Ebben a szakaszban szintén kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon a prevenció, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése.
22.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a 242
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos felelős állampolgári léthez. Alsó tagozat: a tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében. Felső tagozat: a tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereknek bizonyos helyzetekben ő is tud – és akar is segíteni. Középiskola: célunk, hogy diákjaink a másokért vállalt önkéntes munkát ne kötelességként, hanem belső késztetésből végezzék. Ez azért is fontos, mert 2016-tól az érettségi vizsga feltétele az 50 órás közösségi szolgálat teljesítése.
22.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság Tanulóinknak meg kell tanulniuk, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. Arra törekszünk, hogy tanulóink megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.
Alsó tagozat: az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos és felelős állampolgári magatartás formálásához. A kisiskolásoknak a természet értékei és problémái iránti fogékonyságának, környezetkímélő magatartásának továbbfejlesztésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten
átélt
értékelésének,
a
élethelyzeteknek. vélemények
Ezek
többféle
ütköztetésének
és
nézőpontból a
pozitív
történő
megbeszélésének,
magatartásformák
folyamatos
gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk, válságjelenségek megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek.
243
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Felső tagozat: a tanulóban kifejlődnek a környezetkímélő szokások, egyre érzékenyebb környezete állapota iránt. Tudatosan kerüli a környezetre káros tevékenységeket, saját élettereinek kialakításában szívesen alkalmazza a környezetbarát módokat. Figyel az energiatakarékosságra, érti a fenntarthatóság fogalmát. Középiskola: a diákok számára olyan oktatást kell biztosítani, amelyben a szakmai tudás mellett hangsúlyt a a fenntarthatóságot is magába foglaló környezettudatos életmódra nevelés. Intézményünk környezettudatosságra való nevelésének programját részletesen tartalmazza a Környezetnevelési program. 22.9. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket igyekszünk biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejlesztenünk kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Alsó tagozat: a tanuló megismeri azokat a szakmákat, melyekkel mindennapi életvitele kapcsán találkoznak. Képes csoportosítani a foglakozásokat különböző szempontrendszerek alapján. Felső tagozat: a tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekeli őt. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal kapcsolatban. Középiskola: a tanuló azonosul az élethosszig tartó tanulás gondolatával. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a felsőoktatásról és a munka világáról. Tisztában van az alapvető belföldi és külföldi munkavállalás előnyeivel és hátrányaival. Rendelkezik az alapvető biztosítási, egészség-, nyugdíj- és társadalombiztosítási, pénzügyi és gazdasági ismeretekkel.
22.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés A
gazdasági
nevelés
fontos
területe
a
tudatos
fogyasztói
szemlélet
megalapozása.
Eredményességében meghatározó a kisiskoláskori szemléletformálás szerepe. Ezért korán el kell kezdeni a gyerekek környezetkímélő, helyes vásárlási szokásainak alakítását, a reklámok szerepének 244
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program és káros hatásainak tudatosítását, a termékek racionális kiválasztási szempontjainak megismertetését, a szükségletek kielégítésében a takarékossági szempontok jelentőségének felismertetését és gyakoroltatását. Alsó tagozat: a gyerekek általános műveltségének megalapozásához, állampolgári kompetenciáik fejlesztéséhez tartozik, hogy már kisiskolás korukban tisztában legyenek a munka értékteremtő és létfenntartó szerepével és korosztályuknak megfelelő szinten bánni tudjanak a pénzzel. Ismerjék a fizetőeszközöket, azok nagyságrendjét. Felső tagozat: Szerezzenek tapasztalatokat családjuk pénzfelhasználásáról, annak tervezhetőségéről és a pénzzel, az idővel, az anyaggal, az erővel stb. való takarékosságról, a közösség vagyonának keletkezéséről és megbecsüléséről. Középiskolás korban már célként fogalmazódik meg, hogy a tanulók rendelkezzenek minimális ismeretekkel a pénzügyi rendszerekről, banki tranzakciókról és fogyasztóvédelmi jogaikról. 22.11. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelv megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Alsó tagozat: A tanuló képes különbséget tenni a televízióban látottak és a valóség között. tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Ismeri a médiumokat és azok szerepét szabadidejében, illetve hasznosíthatóságukat a tanulásban. Felső tagozat: a tanuló hatékonyan használja az internetet, tisztában van a közösségi oldalak használatának szabályaival. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiahírek valóságtartalmával kapcsolatban. Középiskola: A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának célja az alapvető médiaműveltség megszerzése. Ismerniük kell az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőség és egyéb veszélyek 245
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program elkerülésével kapcsolatos ismeretek tudatosítása, a közösségi tartalmak előállításához kapcsolódó etikai szabályok elsajátítása, a tájékozottság fejlesztése. 22.12. A tanulás tanítása Kisiskolás korban a hatékony önálló tanulási kompetencia leginkább az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.), melyek az élethosszig tartó tanulás eredményességét is meghatározzák. Szükséges, hogy ne csak a pedagógus direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók, s ismerjék meg és használják a tanulás korszerű eszközeit, iskolán kívüli színtereit és lehetőségeit (pl. könyvtári szolgáltatások, IKT, múzeum, színház, művelődési központ) is. Alsó tagozat: a tanuló megtapasztalja, hogy lehet játszva tanulni. Megtanul saját időbeosztás szerint készülni a tanítási órákra, s megtapasztalja az iskolán kívüli tanulás lehetőségét is. Felső tagozat: a tanuló ismeri azokat a feltételeket, melyek segítségével hatékonyabban tud önállóan tanulni. Ismeri saját tanulási stílusát, erősségeit, gyengeségeit. 22.13. Hit- és erkölcstan oktatása 2012 szeptemberétől az intézmény minden évfolyamán heti 2 hittanóra vagy etikaóra kötelező. Felmenő rendszerben az etikaoktatás elmarad: a 2013/2014-es tanévben induló osztályok tanulói már csak a felekezeti oktatást választhatják. A hitoktatást az állami előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező lelkész, hitoktató tartja. Az intézményben felajánlott felekezeti oktatás: katolikus, evangélikus, református és felekezetközi (baptista és pünkösdi) - ennek bővítése a városban működő ökumenikus lelkészkör döntésén múlhat. A hitoktatás év elején leadott tanmenet alapján zajlik, dokumentálása és értékelése idomul a többi tantárgyéhoz. Helyi sajátosságként az evangélikus hittanoktatás anyagában minden évfolyamon részt képez a gyülekezet- és helytörténet, illetve a 7-8. évfolyamon evangélikus konfirmációi felkészítés folyik kétéves tervben 246
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 22.14. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelést heti öt testnevelésórával biztosítjuk (2012 szeptemberétől felmenő rendszerben az 1., 5. és 9. évfolyamoktól kezdve), ebből azonban kettő iskolai sportköri foglalkozással vagy egyesületi/sportszervezeti keretek között szervezett edzéssel kiváltható. Erről tanév elején kérjük az egyesület/sportszervezet írásbeli igazolását. Amire itt figyelni kell: a testnevelésórákat úgy kell az órarendbe illeszteni, hogy az 5-ből kettő lehetőség szerint a nap végére essen, s értelemszerűen azok lesznek a tanulók részére kiváltható órák. E két óra lehetőséget biztosít arra is, hogy heti 1 órát táncoktatásra (néptánc, klasszikus tánc) fordítsunk. 22.15. Mindennapos művészeti nevelés Az alsó tagozatos nevelés-oktatás egyik kiemelt feladata a mindennapos művészeti nevelés, mely legintenzívebben az emelt óraszámú ének-zenei tagozato választók részére valósul meg. .A többi osztályban, évfolyamon folyamatosan biztosítjuk az művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli lehetőségeit, feltételeit. 22.16. Idegennyelv-oktatás Az általános iskolában a német nemzetiségi nyelvoktatásra jelentkező tanulók első osztálytól tanulnak németül. A többiek első osztálytól heti 1 órában (a szabadon választható órakeretből) angol nyelvből vesznek részt alapozó képzésen, majd negyedik osztálytól heti három órában tanulják e nyelvet. A gimnáziumban a tanulók 7-8. évfolyamon egy, majd kilencedik évfolyamtól két idegen nyelvet tanulnak. Első idegen nyelvként az általános iskolában megismertet (angol vagy német) célszerű választani, másodikként pedig a következő nyelvek közül kell választani: angol, orosz, német, francia. Harmadik nyelvként, heti két órában a latin nyelv oktatása is biztosított az érdeklődő diákok részére. A szakközépiskolában a tanulók az angol és a német nyelv közül választhatnak, s gimnázium társaikhoz hasonlóan ők is csoportbontásban vesznek részt az idegennyelv-oktatásban (a kötelező választandó nyelvek heti óraszámai az órahálóknál tekinthetőek meg részletesen) Az érettségi vizsgára való felkészítésen túl fontosnak tartjuk, hogy a 12. évfolyam végére minél több diákok rendelkezzen minimum egy középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.
247
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 23. Környezetnevelési program Intézményünk célkitűzései a környezetneveléssel kapcsolatban: o olyan tudatformálás, amely a tanulót megtanítja a környezettel való tudatos együttélésre, a környezetbarát életvitelre; o a diákoknál alakuljon ki az életmód, a környezet okos és mértéktartó felhasználása, a környezetkultúra; o a tanítványok teljes személyiségére kell hatni, amelyhez a tanulás átfogóan széles körben való értelmezése szükséges; o a környezet iránti felelősség, minden élő iránti tisztelet, a mindennapi életvitel értékrendjében az ökológiai szemlélet megalapozása és fokozatos kialakítása; o Ökoiskola cím elnyerése. 23.1. Környezetnevelési program keretei Osztályfőnöki órák idevonatkozó témái o
Környezetvédelem
o
Október 4. - Assisi Szent Ferencnek, a környezetvédők védőszentjének a napja
o
Április 22. - a Föld Napja
o
Május 28. - Madarak és Fák Napja
o
Június 5. - Környezetvédelmi világnap
Parkosítás, udvarrendezés, papír-és hulladékgyűjtés. Munkahelyi-, osztálykörnyezet kialakítása: o
ideális légkör megteremtése
o
tisztaság, higiénia, a berendezési tárgyak megóvása
o
dekoráció (2 havonta aktuális, DÖK értékelés)
o
anyag- és energiatakarékos munkavégzés.
23.2. Rövid távú környezetnevelési program Rövid távú célok
Feladatok
Sikerkritériumok
A környezeti nevelés az oktatás
A helyi tantervben műveltségi
Az
és
területenként
a
nevelés
valamennyi
és 248
a
iskolai
életet
átfogó
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program területén jelenjen meg
tanmenetekben is jelöljük meg a feladatot és a módszereket
környezeti nevelés valósul meg -
több
környezeti
nevelés
tartalom a tanórákon, - változatosabb módszerek Tantárgyközi
kapcsolatok
erősítése
Projektek kidolgozása – esetleg
Ismeretek
külföldi
egyre több tanuló részvétele a
testvériskolával
(szelektív
gyűjtés,
összekapcsolása,
projektekben,
energiatakarékosság) A pedagógusok, dolgozók és
Képzések,
továbbképzések,
szülők személyes példamutatása
közös projektek
A
felnőttek
rendelkeznek
mindazon
ismeretekkel,
személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság során mintaként szolgálnak. Az iskola tisztaságának javítása,
Vezetői
a
őrjárat. Szelektív gyűjtés és
Szelektív
tárolás.
Kevesebb elszállított szemét.
szemét
mennyiségének
csökkentése
és
Helyes
DÖK
vásárlói
tisztasági
Iskola
tisztasága
javul.
hulladékkezelés.
szokások
kialakítása. Takarékosság vízzel, villannyal,
Ellenőrzések,
fűtéssel.
számítások,
mérések
és
következtetések.
Csökken az iskola energia és közmű költsége.
Eredmények közlése. A
tanulók
ismerjék
meg
Kirándulás
a
település
Jobban
szeressék,
szűkebb környezetüket, lássák
környékén, kutatómunka,
gyerekek
értékeket,
előadásokon,
Kötődjenek
problémákat
és
ápolják a hagyományokat.
kiállításokon,
vetélkedőkön való részvétel.
óvják
a
környezetüket.
lakóhelyükhöz,annak hagyományaihoz.
Legyenek környezetük, védelmezői
a
tanulók szülőföldjük
A zárt kert ápolása faültetés,
Morálváltozás.
madáretetés,
A helyi környezet és
iskola
környékének rendben tartása.
szülőföld megbecsülése. .
249
a
értékeinek
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Fejlesszük
Virágok elhelyezése a termekbe
Egyre
problémamegoldó
és ápolása.
könyvtárban, többen vállalnak
gondolkodásmódját, az önálló
Folyóirat,
ismeretszerzés
internet hozzáférés ebben a
megalapozva
a
tanulók
képességét az
–
könyv,
videó,
többen
vannak
a
kiselőadást. Eredmények pályázatokon és
élethosszig témában a könyvtárban.
versenyeken.
ökoiskolai
ökoiskolai cím megtartása
tartó tanulást Segítsük
az
szemlélet elterjedését
ökoiskolai
kritériumok
teljesítése
23.3. A programok erőforrásai Az intézmény vezetésének szándéka az, hogy programjaihoz pályázati támogatásokat is szerezzen. A nem anyagi jellegű erőforrások: Pedagógusok. Az iskola minden pedagógusának feladata hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A munkaközösségek közös szemlélet alapján, együtt dolgoznak. Közös munkájuk áttekintése az igazgatóhelyettes feladata. Tanulók. Feladatuk, hogy vigyázzanak környezetükre, az iskola felszerelési tárgyaira, társaik épségére és figyelmeztessék diáktársaikat a kulturált magatartásra. A DÖK ebben a munkában kiemelt szerepet kap. Diák - pedagógus együttműködésben lehet a legtöbb ismeretet elsajátítani. Intézményünkben nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a táborozásnak, a hulladékgyűjtési akcióknak, túrázásnak és a kirándulásoknak. A tanórák és tanórán kívüli környezeti nevelés tartalmát a munkaközösségek határozzák meg. Pedagógusok – szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. A tanulók az elsajátított viselkedési formákat otthon is alkalmazzák. Technikai dolgozók. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezetnevelési programnak. Cél: a papírfelhasználás csökkentése, környezetkímélő tisztítószerek használata, szelektív hulladékgyűjtés. 250
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 23.4. A környezetnevelés tantárgyi programjai 23.4.1.
Általános iskola
Magyar nyelv és irodalom A tanulók o ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását; o ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi
alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket);
o legyenek képesek irodalmi és sajtószövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; o erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük; o tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére, bánjanak kritikusan a média szerepével. Történelem A tanulók o értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, hogyan hatottak ezek a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; o ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; o értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Hon és népismeret A tanulók o ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit, a népszokásokat. Idegen nyelv A tanulók o legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, 251
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit, Matematika A tanulók o váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, o legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, o tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, o logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön, o tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait. o váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, o legyenek képesek reális becslésekre. A tanulókban o alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, o alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Környezetismeret A tanulók o ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal, o ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében, o Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit. Természetismeret A tanulók o váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére, o természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; o környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése, o ökológiai szemlélet és a helyes környezeti attitűdök fejlesztése, o környezettudat és a felelősségérzet fejlesztése, 252
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása. Fizika A tanulók o váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, o ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, o ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat, o tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, o ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat. Kémia A tanulók o rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, o legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, o ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére, o ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától, Földrajz A tanulók o szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, o érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, o értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket, o értsék meg, hogy a társadalom - földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet, o ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, o ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit. 253
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A tanulókban o a környezet és a szülőföld értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény, o fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség. Biológia A tanulók o ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, o ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, o legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően, o ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat,azok megelőzésének lehetőségeit o sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban o alakuljon ki ökológiai szemléletmód, o alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség. Egészségtan A tanulók o ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait, o sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat. A tanulókat o ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására, o segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában. Ének-zene A tanulók o ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, o ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, megjelenését a népdalokban, o vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, o tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, 254
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók o ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát, o ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát o ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, o ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, o Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira, o ismerjék a természetes alapanyagok használatát, o legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak, o legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni, és alkotásokat létrehozni o ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését, o tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, o kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Etika A tanulók o legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között teljes életet élni úgy, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák, o mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban o alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek, o alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban, o fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Tánc és dráma A tanulók o tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel, o természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon és a néptáncon keresztül, 255
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Technika és életvitel A tanulók o ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait, o értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, o ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást, o sajátítsák el a biokertészet és az egészséges táplálkozás alapelemeit o sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait, o ismerjék meg a komposztálást és a környezetbarát technikákat, azok hasznát, o ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit. A tanulókban o alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény, o a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság és a kritikus fogyasztói magatartás. Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók o legyenek képesek az interneten és a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, elemezni, és következtetéseket levonni, o legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, o ismerjék meg az internet-használatban rejlő környezetvédelmi lehetőségeket: rendezzenek
virtuális
fórumot
máshová
járó
diákokkal,
szerkesszenek
környezetvédelmi újságokat és posztereket o ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait, o váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai
módszerekkel
demonstrálják
(számítástechnika
alkalmazása,
könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások), o legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével. Testnevelés A tanulók
256
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket, o győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve, o legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, o értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes, o igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek, o sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat. A tanulókban o tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását, o alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására, o segítse az egészséges napi – heti - évszakos életritmus kialakulását. 23.4.2.
Középiskola
Környezeti tartalmak a tantárgyi tantervekben Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv – 9. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A tömegkommunikáció
A tömegkommunikáció szerepe a környezethez való viszony formálásában.
Könyv-
és
könyvtár-
használat
Környezeti
téma
információhordozók felhasználásával
Irodalom – 9. évfolyam Témakörök
feldolgozása
Tartalmak
257
különböző
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Mítosz és irodalom
Mitológiai történetek. A természet és a mítosz kapcsolata. Magyar népköltészeti alkotások. A természeti képek szerepe a magyar népköltészetben.
A
Biblia
és
hatása Részletek az az Ó- és Újszövetségből. Az ember felelőssége a teremtett világgal szemben a
irodalomra
Bibliában. A középkor irodalma
Assisi Szt. Ferenc: Nap-himnusz. Gubbiói farkas. (Állatok világnapja.)
Portrék, verses és prózai
Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja.
alkotások az európai és a Búcsú Váradtól. magyar
reneszánsz Egy katonaének.
irodalomból Portrék a magyar barokk irodalomból
Borivóknak való. Szemelvények Pázmány Péter műveiből. Az ételben való tobzódásnak veszedelmes ártalmirúl.
Magyar nyelv – 10. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Alapvető retorikai ismeretek
Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei. Érvelés adott terület védetté nyilvánítása érdekében.
Szövegtípusok
Elbeszélés,
leírás,
levél
műfaji
jellemzőinek
hulladéklerakók
felszámolása
összefoglalása és rendszerezése. Lakóhelyem természeti szépségei. Beadvány
illegális
ügyében.
258
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Könyv- és könyvtárhasználat
Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, az internet
szerepe
az
információszerzésben,
témák
feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. Környezetvédelmi téma feldolgozása különféle források felhasználásával.
Irodalom – 10. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Írók, költők, irányzatok
Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. Estve A tihanyi echóhoz, Egy vén fának árnyékában régen szenvedő rózsa, A közelítő tél, Vitkovics Mihályhoz.
Romantika világirodalomban
a
Néhány epikai mű vagy műrészlet, két-három vers a 19. század
világirodalmából.
Hoffmann:
virágcserép, Wordsworth: A táncoló tűzliliomok.
259
Az
arany
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Három portré
Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és négy vers. Jókai
Mór
egy
regényének
vagy
három-négy
novellájának részletes feldolgozása. Gondolatok a könyvtárban, A csermelyhez, Szép Ilonka, Az arany ember. Petőfi Sándor
Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt. Kiskunság, Az Alföld, Tisza.
Arany János
Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal együtt. A pusztai fűz, A tölgyek alatt, Semmi természet! Családi kör.
Irodalom – 11. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Madách Imre
Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés
Világirodalom – széppróza,
Csehov vagy Ibsen egy drámája; egy-egy szimbolista
líra, dráma
és/vagy impresszionista lírai alkotás.
260
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Csehov: Ványa bácsi, Ibsen: Az emberek ellensége. Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc
Ady Endre
mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű. Havasok és Riviera, Megöltem egy pillangót, Karácsony, Héja-nász az avaron. Portrék
a
Nyugat
első
Juhász Gyula: Tiszai csönd, Milyen volt szőkesége.
nemzedékéből Babits Mihály
Jellemző témák, műfajok az életműben. Esti kérdés.
Magyar nyelv – 12. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A magyar nyelv története
Változás és állandóság a nyelvben. Hogyan tükrözi a szókincs eltávolodásunkat a természettől? A nyelv szólásainak romlása.
Magyar nyelv – 12. évfolyam
261
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Témakörök
Tartalmak
József Attila
Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai változatosságban. Külvárosi
éj,
A
város
peremén,
Holt
vidék,
Harmatocska, Gyöngy. Portrék
a
magyar
irodalomból Világirodalom
Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga. A la recherche
a
20.
Hemingway: Az öreg halász és a tenger
században Széppróza, líra, dráma
Weöres Sándor két-három műve, köztük egy többtételes kompozíció, pl. szimfónia, ciklus. La Pleureuse
Kortárs magyar irodalom
Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől. Juhász Ferenc: Az éjszaka képei.
Történelem 9. évfolyam Témakörök
Tartalmak
262
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Az őskor és az ókori Kelet
Az emberré válás folyamata. Biológiai és társadalmi alkalmazkodás. Eltérő környezeti feltételek és a társadalmi fejlődés. Az élelemtermelés kialakulása. Az ősi hiedelemvilág. Szaharai sziklarajzok. A folyamvölgyi kultúrák /Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína/. Városállamok és birodalmak. Kiszáradás, elszikesedés hatása a történelmi eseményekre. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kultúrák és természetképek.
Az ókori Görögország
A görög hitvilág, művészet, tudomány és a mindennapok. A természeti feltételek szerepe az ókori keleti fejlettségi szint meghaladásában. Természetfilozófia.
Az ókori Róma
A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. Az
ókori
nagyvárosok
környezeti
gondjai
közműolló, szemételhelyezés, zaj, zsúfoltság/. Erdőirtás, talajpusztulás a mediterrán térségben. Mindennapi életmódtörténet
élet, Az ember és természet kapcsolata a mítoszokban. Famítoszok.
10. évfolyam
263
/vízellátás,
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Témakörök
Tartalmak
Az érett középkor
A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak. A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Az erdő jelentősége a középkori civilizációban, erdőirtás. A felmelegedési periódus hatása. Vízimalom, mint energiaforrás. Természet közeli életmód. Mindennapi élet a középkori városokban.
Az Árpád-házi királyok kora
Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. A középkori Magyarország hal és vadbősége. Erdőispánságok, erdőóvók. Ártéri gazdálkodás.
A késő középkor
Nyugat-Európa válsága /éhínség, járványok, háborúk/. A lehűlés, a földek kimerülése, az erdő mint erőforrás háttérbe szorulása
Magyarország
a
XIV–XV. Népesség és természeti környezet.
században
Luxemburgi Zsigmond kora. Életformák a XV. századi Magyarországon.
Kora újkor /1490–1721/
A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. A közép-és dél-amerikai kultúrák természetkultusza. A felfedezések és gyarmatosítás környezeti hatásai. A tudományos világkép átalakulása. A természet feletti uralom gondolata.
264
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Magyarország
története
a A török hódoltság.
kora újkorban (1490–1711)
Védelmi célzatú vízrajzi beavatkozások (vizivárak, pl. Szigetvár). Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon. A török kiűzése. Erdők csökkenése, vizes területek növekedése.
Mindennapi
élet,
életmódtörténet
A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása).
11. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A felvilágosodás kora (1721–
A felvilágosodás.
1789)
A XVIII. századi életviszonyok. Ember
és
természet
viszonya
a
felvilágosodás
eszmerendszerében. Természetjog. Magyarország
A régi és az új mezőgazdaság, a hazai ipar.
újjászerveződése a Habsburg
Új kultúrnövények.
Birodalom
Lecsapolás, folyószabályozás, ármentesítés kezdetei.
keretei
között
(1711–1790) A
polgári
(1776–1849)
átalakulás
kora
Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. A környezeti válságot okozó eszmék, mentalitás, „külső költségek”.
265
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A
polgárosodás
kezdetei
Magyarországon (1790–1847)
Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Higiéniai viszonyok. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. Vízrajzi beavatkozások (Vaskapu).
A
nemzetállamok
imperializmus
kora
és
az
(1849–
Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom. Az első ipari forradalom kiteljesedésének és a második ipari
1914)
forradalomnak a környezetre gyakorolt hatása. Intenzívebbé váló természetátalakítás és következményei (Szuezi-csatorna, Panama-csatorna). A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849–1914)
Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Az
egyes
társadalmi
csoportok
jellemző
életformái.
A városiasodás. Közművesítés, közegészségügy, városrendezés. Mindennapi
élet,
életmódtörténet
A tanév során legalább két témát kötelező feldolgozni. A modern városfejlődés.
12. évfolyam Témakörök Az első világháborútól a
Tartalmak Az első világháború kirobbanása, jellege, története.
nagy gazdasági válságig
A modern háború tájra, természetre és épített környezetre
(1914–1929)
gyakorolt hatása.
266
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A
nagy
válságtól
gazdasági a
második
Az 1929–33-as világgazdasági válság. Válságkezelés a nyugati demokráciákban. A sztálini diktatúra a 30-as években.
világháború végéig (1929–
A Tennessee- völgy helyreállítása.
1945)
Keynes-elmélet és a környezet. A sztálini természetátalakító tervek. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. A modern háború hatása a természeti környezetre, az atomrobbantás elhúzódó hatása.
A
jelenkor
(1945–
Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A közelkeleti konfliktusok. A távol-keleti régió. Az emberiség az
napjainkig)
ezredfordulón: a globális világ és problémái. A fegyverkezési verseny környezetkárosító hatása. Környezeti hadviselés (Vietnam, Öbölháború). A globális világ környezeti problémái. A nemzetközi együttműködés esélyei a megoldásban. Magyarország a második
A kommunista diktatúra kiépítése. Gazdaság- és kultúrpolitika
világháború után (1945-től
„A vas és acél országa”.
napjainkig)
Demográfiai változások. A hajszoltság (második gazdaság) és a környezetszennyezés tükröződése a demográfiai mutatókban.
Mindennapi
élet,
életmódtörténet
A tanév során legalább két témát kötelező feldolgozni. Fogyasztói társadalom és az ökológia, a fenntartható fejlődés.
Biológia 9-10. évfolyam( régi) vagy 10-11. évfolyam (új tanterv) Témakörök
Tartalmak
A vírusok, a prokarioták és A kórházi veszélyes hulladékok kezelése. az eukariota egysejtűek
A
baktériumok 267
szerepe
a
szennyvíztisztításban,
az
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program eutrofizációban és a vizek minőségében. A baktériumok szerepe a talajban és talaj tisztításában. Az organogén elemek körforgásában szerepet játszó baktériumok. Az
állatok
teste
életműködései
és A környezetszennyezés (víz, levegő, talaj) hatása az állatok életmódjára, viselkedésére – pl.: elvándorlás, kihalás, az egyedszám csökkenése, a táplálék megváltozása, életképtelen egyedek létrejötte stb.
A
növények
teste
életműködései
és A növényvédő és rovarirtó szerek hatása az állati szervezetre. A növények szerepe a bioszférában – oxigéntermelés, a szén-dioxid megkötése. A savas eső és a szennyezett /por, kipufogó gázok, széndioxid/ városi levegő hatása a növények életműködésére, szerveinek fejlődésére. A műtrágyázás hatása a mezőgazdasági növények egyes szerveinek fejlődésére – a primőr termékek hatása az egészségre. Biodiesel, alkoholhajtású motorok és hatásuk az élőlényekre. A
természetes
vizek
öntisztulásában
szerepet
játszó
növények. Az indikátornövények. A
gombák
életműködései
teste
és A
rost
dús
táplálkozás
fontossága,
a
vegetáriánus
táplálkozás előnyei és veszélyei. A gombák egészségügyi jelentősége. A gombák táplálkozási jelentősége. A gombák nehézfém felhalmozása és ennek veszélyei. A zuzmók, mint a levegő szennyezettségének indikátorai. 268
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Kémia 9. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Tudománytörténet
A szennyező kémiai anyagok „megjelenése” Az emberi igények kielégítése és a környezetszennyezés
A
kémiai
reakciók
részecskék ismeretében
a
Termokémia Reakcióhő – az energiatermelés formái, hőerőművek. Kémiai egyensúly A természetben létező kémiai egyensúlyi folyamatok, és azok felborulásának következményei. Redoxreakciók A kémiai korrózió. Galvánelemek A galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásai. Az akkumulátorok („elemek”) újratöltésének fontossága és lehetősége. Elektrolízis Az iparilag fontos elektrolízis környezetszennyező hatása (pl.: E igény, melléktermékek). Sav-bázis reakciók A természetben lejátszódó sav-bázis folyamatok. A természetes indikátorok, a savas eső. A hidrogénion koncentráció jelentősége a természetes vizekben és az élőlények szervezetében.
10. évfolyam Témakörök
Tartalmak
269
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Tudománytörténet
A szennyező kémiai anyagok „megjelenése”. Az emberi igények kielégítése és a környezetszennyezés.
Szénhidrogén-kincsünk,
Telített szénhidrogének
mint energiahordozó
A földgáz, mint fosszilis energiahordozó – gázerőművek, gázautó, háztartási gáz környezeti hatásai. A kőolajipar és -felhasználás környezeti problémái. A földgáz és kőolaj kitermelésének globális problémája, a társadalom és gazdaság összefüggése. Az ólommentes benzin előnye és hátránya. A szteránvázas vegyületek élettani hatásai.
Legfontosabb műanyagaink Aromás szénhidrogének Az aromás vegyületek mérgező hatása. Az aromás hígítók és használatuk szabályai. Telítetlen és halogénezett szénhidrogének A műanyagok jelzése az egyes tárgyakon. A műanyagok lebomlása, újrahasznosítása, újrahasználata és égetése. A szelektív hulladékgyűjtés fontossága. Az autógumi, mint hulladék. A fontosabb halogénezett szénhidrogének élettani és környezeti hatása. Az ózonréteg védelme – nemzetközi egyezmény, globális kérdés.
270
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Szerves
vegyületek
kamrától a laboratóriumig
a Hidroxivegyületek, éterek Az alkoholizmus és a metanol hatása a szervezetre. Az alkoholüzemű gépjárművek lehetősége. Az alkohol, mint általános oldószer (pl.: jódtinktúra, filctoll, gyógynövény kivonatok). A glikol, mint fagyálló folyadék. A fenol mérgező hatása. A dioxin a dohányfüstben. Oxovegyületek Az aceton, mint a háztartásban előforduló oldószer. Illatok, ízek fűszerek A mesterséges íz- és aromaanyagok, állományfokozók hatása a szervezetre. Zsírok, olajok – gliceridek A
használt
sütőzsiradékok
környezeti
problémája,
újrahasznosítása. Nitroglicerin – a tudósok felelőssége. Szappanok, mosószerek A
foszfátmentes
mosószer
környezeti
jelentősége
–
eutrofizáció, környezetbarát vízlágyítók. A kommunális szennyvíz és kezelése. Szénhidrátok A cukorgyártás környezetszennyezése. A
papír
újrahasznosítási
lehetősége
–
hulladékgyűjtés. Az aminosavak, amidok, fehérjék A fehérjék kicsapódását okozó kémiai anyagok.
271
a
szelektív
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A biológia határán
Nukleinsavak Nukleinsavrombolás sugarakkal (atombomba, ózonlyuk, csíramentesítés). A génmanipulációk hatása a növényekre és az állatokra. „Mesterséges élőlények”.
A teától a heroinig
A drog hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség, hatásuk az egyén és a társadalom szintjén.
Környezeti szerves kémia
Energiagazdálkodás:
fosszilis,
hasadó
és
megújuló
energiaforrások, előnyeik, hátrányaik. Egyéb műanyagok: szintetikus és természetes eredetű műanyag, ... le nem bomlás, hulladékégetés, dioxin. Táplálékaink: .peszticidek, tartósítószerek, E-számok. Van-e
harmadik
út?:
tervgazdaság
és
piacgazdaság,
fogyasztói társadalom, a fenntartható fejlődés és a környezet, hol van az „elég” a személyes és a társadalom léptékű fogyasztásban. Földünk és környezetünk 9. évfolyam Témakörök Térképészeti ismeretek
Tartalmak A település változása az elmúlt évtizedekben – térképi ábrázolás.
Kozmikus környezetünk
Az űrkutatás a Föld szolgálatában Az űr elszennyezésének problémája – használaton kívüli műholdak, kilőtt hulladék. A műholdfelvételek a környezetvédelem szolgálatában (pl. . vízszennyezés, vegetációváltozás, globális felmelegedés).
272
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A geoszférák földrajza
A kőzetburok földrajza A vulkánok, mint a természetes levegőszennyezés egyik forrásai. A savas eső hatása a kőzetekre. A sugárzó veszélyes hulladékok tárolására alkalmas kőzetek. A hulladéklerakó kialakításához megfelelő kőzetek. A
geotermikus
energia
felhasználásának
lehetőségei,
elterjedési területei. A légkör földrajza A légköri szennyező anyagok és következményei: ózonpajzs, üvegházhatás – felmelegedés, savas eső. A légköri szennyezések globális és lokális volta – nemzetközi egyezmények. A környezeti katasztrófák hatása az időjárásra. El Nino jelenség. A szélerőművek. A vízburok földrajza A Föld vízkészletének szennyezettsége – fő szennyező források A lokális vízszennyezés terjedése a víz körforgásával Az ivóvízkészlet mennyiségi és minőségi veszélyeztetettsége (pl.: bányászat hatása a karsztvizekre). A folyószabályozás hatása az élővilágra – árvízvédelem. A sarki jég olvadásának következményei. A vízierőművek építésének ökológiai és társadalmi hatásai. Az ár-apály erőmű, mint a megújuló energiaforrás egyik példája. A talaj földrajza A talajeróziót kiváltó tényezők és következményei. A természetes és mesterséges trágyázás, valamint az öntözés hatása a talaj minőségére. A monokultúra hatása a talaj minőségére. A talaj eltartó 273 képessége és az adott terület gazdasági és társadalmi fejlettsége közötti összefüggés. A földi szférák környezeti problémái
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A
természetföldrajzi A természetföldrajzi övezetesség
övezetesség
Az éghajlati övezetek jellemzőinek változása a környezeti szennyezések hatására – pl.: elsivatagosodás. A lokális szennyezésből adódó mikroklíma változások. Az egyes éghajlati övek ökológiai problémái – életterek és fajok eltűnése, elvándorlása.
A
természetföldrajzi A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre
övezetesség
hatása
a
társadalmi-gazdasági életre
A megújuló erőforrások és az élelmiszertermelés éghajlattól függő övezetessége. A Föld népessége A gazdasági jólét – a környezetszennyezés – népesség: a fejlődő és a fejlett országok konfliktusa. A nemzetközi egyezmények szerepe. A Föld eltartó képessége – a fenntartható fejlődés. Települések a Földön Települések eltűnése a környezeti szennyezés hatására. A település-szerkezet alakítása a környezeti szennyezés figyelembe vételével. Milyen típusú településen a legjobbak az életfeltételek?
10. évfolyam Témakörök
Tartalmak
274
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A világ változó társadalmi- A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok gazdasági képe
jelentőségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzői. A gazdasági ágazatok környezetszennyező hatása. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A nemzetközi tőkeáramlás. Természet-és környezetvédelmi egyezmények. Nemzetközi szervezetek a globális környezeti problémák megoldásában. Külföldi beruházás és a helyi közösségek környezeti érdekeinek érvényesítése.
275
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A
világgazdaságban A gazdasági pólusok. Kialakulásuk és változó szerepük a
különböző szerepet betöltő világgazdaságban: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, régiók, ország csoportok és Európai Unió. A fejlődő országok. Általános problémáik és országok
eltérő
fejlettségű
csoportjaik,
helyük
és
szerepük
a
világgazdaságban. Felzárkózásuk különböző lehetőségei. Egyéb egyedi szerepkörök konkrét példákon. Benelux-államok, Svájc, Izrael, Egyiptom, Kína, Kuvait, Törökország, „banánköztársaságok”, „adóparadicsomok”, trópusi üdülőszigetek. Anyag-és energiafelhasználásuk aránya, környezetpolitikájuk Asszuáni Nagy-gát hatása, Csernobil tanulságai, Szahel övezet-kiszáradási folyamatok, vízmegosztási kérdések. Környezeti kolonializmus. Magyarország. Helye és szerepe a nemzetközi társadalmigazdasági folyamatokban. Az Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai. Hazánk környezeti állapota és az Unió környezetpolitikája. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok. Hazánk szerepe a különböző regionális együttműködésekben. Regionális környezeti együttműködés
276
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program A
globális
problémák
környezeti
A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének
földrajzi
földrajzi következményei. A demográfiai robbanás, az
vonatkozásai
élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezet minőségének változásai és hatása az élet minőségére. A környezeti válság kialakulása. A különböző geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és a
globális
környezeti
veszélyek
összefüggései.
A
környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. A
harmonikus
és
fenntartható
fejlesztés
elve,
a
megvalósítás korlátai. A
globális
problémák
környezeti
A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének
földrajzi
vonatkozásai
földrajzi következményei A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyagés energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezet minőségének változásai és hatása az élet minőségére. A környezeti válság kialakulása A különböző geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és globális környezeti veszélyek összefüggései A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai.
Fizika 9. évfolyam Témakörök Egyetemes tömegvonzás
Tartalmak A
mesterséges
égitestek
szerepe
az
információk
közvetítésében, az időjárás jelzésében A teljesítmény és hatásfok
Az egyre nagyobb teljesítményű gépek hulladéktermelő 277
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program hatása - lomtalanítás, veszélyes hulladékok 10. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Hőtan Hőtani alapjelenségek
A víz különleges hőtágulási viselkedésének hatása a vízi
Halmazállapot-
élővilágra és a kőzetekre
változások
A higany mérgező hatása A globális felmelegedés (üvegházhatás) és következményei a sarki jég elolvadása Csapadékok a Föld légkörében Az utak sózásának hatása a növényzetre
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek
Vezetők,
szigetelők
Az elektromos tér
megelőzésük
-
az
áramütéses
balesetek
és
A nagyfeszültségű vezetékek élettani hatása az élőlényekre Egyenáramok Az elemi töltés Egyenáramú hálózatok
Elektrolízis környezetszennyező hatása Galvánelem
környezetszennyező
hatása
-
hulladékok, tölthető „elemek”, akkumulátorok Elektromos teljesítmény
Energiatakarékos fogyasztók használata
11. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Rezgések, hullámok A hang hullámtulajdonságai
A zaj, mint a környezetszennyezés egyik formája
278
veszélyes
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Az erősítők hatása a fülre Elektromágneses hullámok Hullámoptika
A fény szerepe fotoszintézisben - oxigéntermelés A levegő és a víz szennyezettségének hatása a fény terjedésére
Modern fizika A fény kettős természete
A napelem, mint megújuló energiaforrás és a kimerült
Magfizika
elemek kezelése
A radioaktivitás
Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati
Maghasadás
alkalmazása és hatása az élőlényekre Atombomba, atomerőmű Az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata -
Magfúzió
atombalesetek, tiszta energia A hidrogénbomba A magfúziós erőmű előnye
Csillagászat Űrkutatás
A világűr békés felhasználása A világűr szennyezése
Rajz és vizuális kultúra 9. évfolyam
279
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Témakörök Képzőművészet, kifejezés
Tartalmak Alkotás Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben a kifejezőeszközök egyéni használatával. Leromlott
környezettel,
a
természeti
szépségekkel
kapcsolatos életérzés megjelenítése. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése. Művészi természetábrázolás. A festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere. Bikák
terme
a
lascaux-i
barlangban,
Vang
Mien:
Cseresznyeág, Brueghel: Tél, Giorgione: Alvó Vénusz,, Leonardo
da
Vinci:
Virágtanulmány
a
windsori
gyűjteményből, P. Cezanne: Csendélet hagymákkal, Szinyei Merse
Pál:
Majális,
H.
R.
Magritte:
Kastély
a
Pireneusokban, Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek: A nagy madár (rézkarc). Szobrászat: Antilopfej alakú maszk Nyugat-Afrikából, Sebesült nőstényoroszlán, Rakamazi hajkorong, A. Maillol: Földközi-tenger, D. Hanson: No. Kortárs műfajok a képzőművészetben (pl. environment, térinstalláció). Vizuális kommunikáció
Természettanulmányok.
280
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Tárgy- és környezetkultúra
Vizuális nyelv. A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggése. Alkotás Valós szükségleten alapuló tárgy tervezése (pl. ékszer, öltözködés-kiegészítő, hangszer, gépezet). A tárgynak, vagy térbeli makettjének elkészítése. Befogadás. A funkció és forma, a jelentés, a lépték, az anyag, a szerkezet, az elkészítés módjának ismerete a tárgyak megítélésében.
10. évfolyam Témakörök Képzőművészet, kifejezés
Tartalmak Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága. Az építészet szerepe az emberi környezet formálásában. Természeti és épített környezet kölcsönhatása Bioépítészet, tájépítészet, világörökség. Stonehenge, Nimes-i vízvezeték, Vettiusok házának átriuma Pompeiből, Kyotói zen-kert, Diósgyőri vár, Versailles-palota franciakertje, Bernini: Szt. Péter tér kollonádja, Magyar barokk városkép (Eger).
281
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Vizuális kommunikáció
Vizuális nyelv A formaadás módjai a tanulást szolgáló, a tudományos, a köznapi információkban, a tájékoztatásban, a reklámban. A vizuális kommunikáció fogalma A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a tömegkommunikáció. A vizuális kommunikáció, a közlő szándéka szerinti hatásrendszere: információ (objektív), reklám (felhívó), műalkotás (esztétikai jelentéstartalmú).
282
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Tárgy- és környezetkultúra
A tárgyak kulturális és társadalmi meghatározottsága. A
tárgyak
jelentése
(társadalmi,
történeti,
műszaki,
ergonómiai, esztétikai, gazdasági). A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása. A táj erőforrásai és a hagyományos kultúra kapcsolata. Több generáció által használt tárgyak. A hagyományos tárgyi kultúra védelme. Népművészet: A
magyar
népművészet
áttekintése
(népi
építkezés,
eszközök, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság, szőttes, hímzés, népviselet). Utcakép kétszintes házakkal (Hollókő, Nógrád megye), Boltíves tornácú lakóház (Somogy megye), Kétszintes házak székely
kapukkal
(Szentegyházasfalu,
Románia),
Konyhabelső (Börzsöny, Hont megye), Sárközi tisztaszoba (Néprajzi Múzeum), Ácsolt kelengyeláda (Nógrád megye), Saroktéka (Vargyas, Románia), Király Zsiga: Spanyolozott tükrös (Győr megye), Vizeskorsó (Tata, Komárom megye), Lakodalmas fazék (Sümeg, Veszprém megye), Rajczy Mihály:
Madaras
megye),
Bokály
pálinkásbutélia székely
(Mezőcsát,
határ
Borsod
ábrázolásával,
(Kézdimartonos, Románia), Takácscéh kancsója (Karád, Somogy megye), Tál (Csákvár, Fejér megye), Néhány szőttes (sárközi,
somogyi,
baranyai),
Néhány
hímzés
(úri
asztalterítő, párnavég, díszlepedő), Cifraszűr (Békés, Heves vagy Hajdú megye), Női ködmön (Somogy, Heves vagy Baranya megye), Néhány viselet (Sárköz, Torockó, Rimóc, Mezőkövesd).
283
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program JELES NAPOK JEGYZÉKE Február 2.
Vizes Élőhelyek
Március 6.
Nemzetközi Energiahatékonyság Nap
Március 22.
Víz Világnapja
Március 23.
Meteorológiai Világnap
Április 3.
Csillagászati Világnap
Április 4.
Laboratóriumi Állatok Napja
Április 7.
Egészségügyi Világnap
Április 11.
Költészet Napja
Április 18.
Műemlékvédelmi Világnap
Április 22.
Föld Napja
Április 24.
Kísérleti Állatok Védelmének Napja
Május 8.
Nemzetközi Vöröskereszt Napja
Május 10.
Madarak és Fák Napja
Május 15.
Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)
Május 15.
Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap
Május 18.
Múzeumi Világnap
Május 24.
Európai Nemzeti Parkok Napja
Május 31.
Dohányzásmentes Világnap
Június 5.
Környezetvédelmi Világnap
Június 8.
Óceánok Világnapja
Június 17.
Világnap az Elsivatagosodás Ellen
Június 21.
A Nap Napja
Június 25.
Barlangok Világnapja
Július 1.
Építészeti Világnap
Július 11.
Népesedési Világnap
Augusztus 9.
Állatkertek Napja
Szeptember 16.
Ózon Világnapja
Szeptember 22.
Autómentes Nap
Szeptember 23.
Takarítási Világnap
Október 1.
Zenei Világnap
Október 1.
Habitat Világnap 284
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Október 4.
Állatok Világnapja
Október 8.
Madárfigyelő Világnap
Október 8.
Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja
Október 10.
Lelki Egészség Napja
Október 15.
Nemzeti Gyaloglónap
Október 16.
Élelmezési Világnap
Október 21.
Földünkért Világnap
Október 31.
Takarékossági Világnap
November 8.
Városok Napja
November 17.
Füstmentes Nap
November 27.
Fogyasztásszüneteltetési Nap
December 1.
AIDS elleni világnap
December 29.
Biodiverzitás Védelmének Napja
285
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 24. Kulcskompetenciák fejlesztése
Anyanyelvi kommunikáció
Iskolánkban e terület fejlesztésének elsődleges célja, hogy a tanulók segítséget kapjanak a különféle terjedelmű, bonyolultságú és műfajú szövegek befogadásához és árnyalt megértéséhez, továbbá a szóbeli és írásbeli szövegalkotáshoz. A megfelelő szintű szövegértési-szövegalkotási képességek elengedhetetlenek az érzelmi élet gazdagodásához és a személyiségfejlődéshez is, ezek teszik képessé a diákokat az értékátadásra, valamint az igényes önművelés elsajátítására. Célunk tovább, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét. Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír iskolánk nevelő-oktató tevékenységében. A nyelvoktatás kereteit, módszereit és eszközeit mindig is újító szándék, módszertani változatosság és a hatékony élőnyelvi kommunikációra való törekvés jellemezte, s a kompetencia
alapú
idegennyelv-oktatás
eddig is
lényeges
szempontja
volt
nyelvóráink
gyakorlatának. A nyelvórák fő fókuszában ugyan a hatékony kommunikációhoz szükséges négy nyelvi készség áll (olvasásértés, beszédértés, beszédkészség, íráskészség) és ezekbe integrálva a nyelvtani szabályok elsajátítása, készség szinten való alkalmazásának megtanítása, az órai tevékenységek kialakításánál az is fontos szempont, hogy a tanulók számára biztosítsuk a nem közvetlenül nyelvi kompetenciákban való fejlődés lehetőségét. Így a különböző kulcskompetenciák fejlesztése részben vagy egészben tárgyát képezi a gimnáziumi nyelvoktatásnak. A hagyományos pár- és csoportmunka mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a kooperatív munkaformák és módszerek is, amelyek az idegen nyelvi kompetenciák mellett nagy hangsúlyt fektetnek a szociális kompetenciák fejlesztésére. A korszerű eszközök (interaktív tábla, internet) óráink nagy százalékában fontos szerepet kapnak, valamint hozzájárulnak a diákok hatékony, önálló tanulásának fejlesztéséhez is. Matematikai kompetencia
286
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Iskolánkban nagy hagyománya van a magas szintű matematikaoktatásnak. Eredményeinket jelzik az emelt szintű érettségit jó eredménnyel letett diákjaink nagy száma, a műszaki, tudomány- és közgazdaságtudományi egyetemeket jó eredménnyel elvégző diákjaink. A fenti eredményeket évtizedeken át főleg a frontális és egyéni munkára épülő oktatási módszerekkel értük el. Ma azonban már változatosabb módszerekre van szükségünk ahhoz, hogy többirányú fejlesztést hajthassunk végre az órákon. A fentiek szellemében, a Kerettantervnek megfelelően dolgoztuk át helyi tantervünket úgy, hogy a különböző kooperatív módszereket, korszerű eszközöket (internet, aktív tábla) is felhasználva eredményesen fejleszthessük a különböző matematikai kompetenciákat. Természetesen nem mondunk le eddigi eredményes módszereinkről sem: továbbra is helye van a tanári magyarázatoknak, az egyéni munkáknak. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos és technikai kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy tanóráinkon minél több kísérletezési, megfigyelési feladatokat végezzenek tanulóink, illetve a kötelező tanórákon kívül is lehetőséget biztosítunk – szakkörök, tanulmányi kirándulások – a természettudományos kompetenciák fejlesztésére. Célunk, hogy tanulóink ne csak értsék a környezet folyamatait, hanem legyenek képesek ismereteik alapján előrejelzéseket tenni, illetve az emberi beavatkozás következményeit belátni Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális
287
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. irányított használatára A tanulókat meg kell ismertetni az így szerzett információk hitelességének problémáival, az IKT használat veszélyeivel, etikájával. Az informatikaórákon kívül az iskola sok más egyéb módon is fejleszti a tanulók digitális kompetenciáját pl. digitális táblával felszerelt tantermek, digitális napló, információközlés az iskola honlapján keresztül, házi dolgozatok, projektmunka. Szociális és állampolgári kompetencia A szociális és állampolgári kompetenciák kialakítása a társadalmi létben, a közügyekben való részvételre készít fel. E kompetencia fejlesztésében kiemelt szerepe van a történelemoktatás mellett azon fórumoknak (diákközgyűlés, diákönkormányzat), ahol tanulóink ezeket az ismereteket gyakorolhatják. Célunk, hogy minél indirektebb módon sajátítsák el a normatudatot, értsék meg a viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályokat. A tanulókat motiváljuk a közügyekben való hatékony részvételre,az együttműködésre, szolidaritásra és emberi jogok tiszteletben tartására. Kezdeményezőképesség
Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, kommunikálás,
a
tapasztalatok
értékelése,
kockázat
felmérése
és
vállalása,
egyéni
és
csapatmunkában történő munkavégzés. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes vagy munkával kapcsolatos elhatározások. A kezdeményezőkészség fontos része a tervek készítése és végrehajtása, de ehhez tisztában kell lenni mindezek gazdasági és jogi feltételeivel is. Az egyes tanórák témái, illetve azok a programok, melyeken a tanulók részt vesznek (osztályprogram, tanulmányi kirándulás, iskolai rendezvény megszervezése), segítenek e kompetencia fejlesztésében. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek ismeretét, tiszteletét. Olyan képességek tartoznak ide, mint a művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. Mindezek hatása nélkülözhetetlen a tanulók emocionális érzékenységének fejlesztésekor. Munkánkat segíti, hogy városunk egy nagyon magas színvonalon működő művészeti iskolával rendelkezik, s diákjaink közül nagyon sokan tanulnak ott is. Iskolai ünnepségeinken, megemlékezéseken mindig aktív szerepet vállalnak, ezzel is fejlesztve társaik esztétikai kompetenciáját. A művészetek 288
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program műveltségi területekhez tartozó tanórákon kívül több más tantárgy ( pl. történelem, magyar irodalom), illetve tanórán kívüli program is segíti e kompetencia fejlesztését. A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás Az iskola feladata annak tudatosítása a tanulókban, hogy a tanulás sokrétű folyamat, amelynek nincsenek készen kapott modelljei, és ezért mindenkinek magának kell kialakítania a megfelelő stratégiát. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a tanuló magára marad e téren: több módon is elősegíti az önálló tanulás szokásainak kialakítását Életkori sajátosságaik figyelembe vételével, fokozatosan tanítjuk meg a tanulóinkat az önálló stratégiák kidolgozására, szorgalmazzuk az önművelés lehetőségeinek és szokásrendszerének megismerését és alkalmazását. E kompetencia fejlesztése nem korlátozódik csak az iskola falin belülre, hiszen a táborok, kirándulások alkalmával is tanulás zajlik. Rendszeresen szervezünk látogatásokat múzeumokba, kiállításokra vagy üzemekbe (Paksi Atomerőmű), illetve lehetőség szerint külföldi tanulmányutakat is szervezünk (pl. Németország, Hollandia, Görögország).
289
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
D. A Kiskőrösi Evangélikus Középiskola Harangvirág Óvodájának Pedagógia Programja VI.
Óvodakép „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa.” (Mk. 10,14) Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, a családi nevelés kiegészítője, amely a gyermek hároméves korában kezdődik és a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséig tart. Az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciókat tölt be, biztosítja a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Esztétikus, biztonságos, családias, értékekben és érzelmekben gazdag külső és belső környezetet teremt, ahol a gyermek legfőbb tevékenységében, a játékban valósíthatja meg önmagát.
25. A keresztyén óvodai nevelés célja és alapelvei Célunk az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, annak a tevékenységközpontú szemléletnek a megerősítése, amely támogatja a gyermek egészséges fejlődését, hátrányainak csökkentését, tehetségének kibontakoztatását és egyéni adottságai figyelembevételével azoknak a képességeknek a folyamatos kialakulását, amelyek segítik az iskolai életre történő felkészülésben. Továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. A Biblia alapján megvalósuló információ- és értékközvetítés segítése, a pozitív személyiségjegyek megerősítése, és a keresztyén etikai normák beépülése a gyermekek szeretetkapcsolataiba. Célunk, hogy gyermekeink Istent élő személyként, létező valóságként ismerjék meg, tapasztalják segítő szeretetét, érezzék, hogy bízhatnak benne, jelentsen számukra biztos kapaszkodót bármilyen élethelyzetben.
Alapelveink: o Pedagógiánk a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére irányul, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. o A gyermek számára megteremtjük az óvodai élet során a szabad játék lehetőségét, mint a személyiségfejlődést elősegítő alapvető tevékenységet. o Az anyanyelvi nevelés fontossága, a beszélő környezet, a természetes beszéd és kommunikációs
kedv
fenntartásával,
megválaszolásának kiemelésével.
290
ösztönzésével,
és
a
gyermeki
kérdések
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
Szeretetteljes, barátságos, biztonságot nyújtó, családias légkörben történő nevelés, a gyermekek személyiségének és jogainak teljes körű tiszteletben tartása, a gyermeki másság elfogadása.
o
A hitoktatóval, egyházközséggel való pozitív kapcsolat kialakítása, fenntartása a gyermek keresztyén nevelése, fejlődése érdekében.
o
Gyermekközpontú, befogadó szemlélet, differenciált egyéni bánásmód alkalmazása a csoport, a közösség keretein belül
o
Esélyegyenlőség, integráció megteremtése a hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésével, szakember megsegítésével.
o
A nemzeti és etnikai kisebbség kultúrájának megőrzése és kiterjesztése .
o
A pedagógiai szabadság érvényesítése a törvényi szabályozás szerint, a gyermekek érdekeit figyelembe véve.
o
Városunk és egyházunk kulturális örökségének ápolása, közvetítése érték közösségünk
o
számára.
o
A nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek illetve migráns gyermekek nevelése esetén igyekszünk biztosítani az önazonosság megőrzését, erősítését, a társadalmi integrálást, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.
o
Fontosnak tartjuk a környezettudatos életre nevelést a tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével a gyermekek tiszteljék a teremtett világot, az ember által épített környezetet, óvják és bátran alakítsák azt anélkül, hogy kárt okoznának benne.
o
Természetes számunkra a családi nevelés – bölcsőde – óvoda – iskola közötti átmenet, beilleszkedés közvetett segítése.
o
Arra törekszünk, hogy gyermekeink rendelkezzenek a megfelelő kompetenciákkal – önismerettel, önértékelő képességgel, tudjanak önállóan gondolkodni, testi-lelki-szellemi fejlettségük megfeleljen az óvodáskor végére elérendő fejlettségi szintnek.
26. Gyermekkép „Szeresd a gyermeket! Hisz oly hálás szegény, Egyszerre könny, mosoly ragyog csillagszemén.”(Móra Ferenc)
Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermekkép meghatározásánál fontos kiemelnünk, hogy az 291
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program óvodai nevelés gyermekközpontú és befogadó. Jézus Krisztus példaként állította elénk a gyermekeket. „Bizony az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom” (Zsolt 127,3). A ránk bízott gyermekek ezért Isten kegyelmének jelei a számunkra, kiknek élete és személyisége a keresztény nevelés során teljesedhet ki igazán.
A nevelői és oktatói munka megtervezésekor
figyelembe vesszük és isteni ajándékként tekintünk az egyéni sajátosságokra és adottságokra, és azokra építve a személyiség egészének fejlesztését és kibontakoztatását tűzzük ki célul. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a nevelés és oktatás során egyetlen gyermeket se érhessen hátrányos megkülönböztetés nemzetiségi, nemi vagy szociális helyzetéből adódó meghatározottságai miatt 27. Óvónők és dajkák „Mutasd meg nékem az utat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet!” (Zsolt 143,8
o
)
Óvónőink keresztyén élete, hitbeli meggyőződése követésre méltó példa a gyermekek és a szülők számára. A nevelőtevékenység a családgondozással, lelki gondozással válik teljessé.
o
Hitüket vállaló, gyakorló, biztonságot, szeretetet sugárzó óvónőink bizalommal teli otthonos légkört teremtenek. A pedagógiai munkát segítő felnőttek mélyen átérzik az egyházi óvodai nevelés felelősségét, fontosságát, mintát közvetítenek a gyermekek, családok számára.
o
Óvodánkban szakmailag felkészült, korszerű pedagógiai eszköztárral rendelkező, rugalmas, innovatív, megújulásra törekvő és a változások kezelésére alkalmas, kreatív óvodapedagógusok végzik munkájukat, akik képesek az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére.
Programunk megvalósítása során az óvodapedagógus- dajka munkája összehangoltan működik, mert a dajkát a nevelői munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztassuk az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseiről és módszereiről. Fejlődésüket továbbképzések szervezésével támogatjuk / önismeret, konfliktuskezelés, szakmai képzések/. 28. Szülők az óvodában A gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, a szülőktől kell biztonságot, szeretetet, nevelést kapni, ebben szeretnénk segítséget nyújtani. Közös a felelősségünk a gyermek optimális testi, lelki, mentális fejlődéséért, ezért együttműködő, partneri kapcsolat kialakítására törekszünk. 292
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Együttműködés formái: o
játszódélutánok óvodába lépés előtt
o
családlátogatás
o
anyás beszoktatás
o
közös ajándékkészítés
o
közös ünnepi alkalmak az Imaházban /Mikulás, Advent, családi teaest, anyák napja, évzáró/
o
közös ünnepi istentiszteletek/ évnyitó,karácsony, húsvét, évzáró/
o
családi napok/ állatok napja, missziós nap, gyermeknap, kirándulás/
29. Keresztény óvodai nevelés feladatai, területe Evangélikus egyházi óvodánkban a keresztyén szellemű nevelés komplex módon van jelen az óvodai élet minden területén, áthatja nevelőtevékenységünk egészét. A lelki nevelés a teljes személyiségformálás alapvető eszköze. A családból először kilépő gyermekben a mintakövetés, a fogékonyság igen erőteljes, ezért van óriási jelentősége annak, hogy lehetőséget teremtünk a keresztyén értékrend megismerésére, elsajátítására. A lelki hatások, melyek a gyermekeket ebben a nevelési rendszerben érik, egész további életükre nézve nagy jelentőséggel bírnak. Ugyanakkor a gyermekek olyan információkat visznek haza a vallásos nevelés során, amely a fiatal szülőket sem hagyja érintetlenül. Azok a szülők, akik az egyházi nevelést választják, a „jó utat követik” még úgy is, ha ők a hit világától esetleg eddig távol éltek. A lelki nevelés során olyan alapvető, az emberi létet alapjaiban befolyásoló életkérdésekről van szó, melyek gyakran nemcsak a földi életre vonatkoznak, hanem az örökkévalóság felé mutatnak. A lelki nevelés egységesen minden csoportunkban kiemelt nevelési területként van jelen. Vannak kötött és kötetlen formái, szituációs alkalmai. Óvodai hétköznapjaink minden délelőtt a csoportokon belüli elcsendesedéssel, áhítattal indulnak. A gyermekek körbeülik az égő gyertyát, elmondják a reggeli imádságot, egyházi gyermekénekeket énekelnek, előkerül az aktuális heti hittan téma, vagy a gyermekcsoport életének egy-egy aktualitása. Hatásos és eredményes nevelő értéke van ezeknek a kis beszélgető köröknek. Csodálatosan rá lehet világítani a keresztyéni magatartásforma, a keresztyén erkölcsiség alkotta elvárásokra, a szeretetkapcsolatok fontosságára, az alázat, a megbocsátás, a kegyelem, az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a becsületesség erényeire, a szülők és a felnőttek tiszteletének fontosságára és mindazokra a keresztyéni tulajdonságokra, amiket az Úr Isten 293
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program parancsolatai elvárnak tőlünk. A közösségben gyakorolt imádság a hitre való nyitottságot készíti elő. Az étkezés előtti, utáni imádságok hálánkat fejezik ki, amely a köszönet megfogalmazását, a pozitív dolgokra figyelést gyakoroltatja. Isten biztonságot, reménységet, szeretetet, megbocsátást adó személy, aki mindig velünk van. Ez a pozitív istenkép minden élethelyzetben bátorító, erőt adó. Óvodai hittanfoglalkozásaink heti rendszerességgel valósulnak meg, az éves munkaterv heti hittan témákra bontja a feldolgozandó ismeretanyagot. Az egyházi esztendő színes világában élve a mindennapok során a Biblia megismerése - a gyermekek életkorának megfelelően a leghatásosabb tartalmi eszközünk. Fontos, hogy a jól megválasztott bibliai történet élményt nyújtson óvodásainknak, motiválja őket, segítse a belső képalkotást. A foglalkozások során más területeken szerzett ismereteket is összekapcsolunk ( ének zene, rajzolás, barkácsolás, mozgás, bábozás, dramatizálás). A hitre nevelés természetesen nemcsak a reggeli áhítatokon és a hittanfoglalkozásokon keresztül valósul meg, meghatározza nevelőmunkánk egészét. A tanítandó bibliai anyag és a földi életre vonatkozó ismeretek egymást kiegészítik, gazdagítják. Ismerve a gyermekek családi hátterét a „szituációt”amelyben élnek, egy-egy történet segítségével a lelki gondozást is megvalósíthatunk. A gyermekek életkorának megfelelően kiválasztott bibliai törzsanyag egy-egy történet bemutatásakor világos útmutatást is ad a helyes emberi viszonyulásokra, a keresztyén értékrend követésére. A hitoktató jelenléte óvodánkban Egyházi óvodánkban a hitoktató jelenléte nélkülözhetetlen a nevelés során. A nevelőtestület külső tagja, aki nemcsak a családgondozásban, hanem a felnőtt közösség lelki gondozásában is tevékenyen részt vesz. A személyes szeretetkapcsolat elengedhetetlen a gyermek és a hitoktató között. Időrendben megelőzi a hittanfoglalkozásokat, a beszoktatás idején történő rövidebb-hosszabb találkozás a kicsikkel. Ismerkedik, beszélget, játszik, énekel a gyerekekkel, közben megtörténik a lelki összehangolódás. A lelkileg sérült gyermekért ebben a korban még nagyon sokat tehetünk (pl. hátrányos helyzet, ingerszegény, szeretethiányos otthoni hatás kompenzálása). A hitoktató és az óvónő közösen tehetnek azért, hogy a gyermek ne maradjon magára örömeivel, félelmeivel. Ebben az életszakaszban kell megtanulniuk, hogy lelki szükségleteiket hogyan lehet helyesen kielégíteni, levezetni. A keresztyén életre nevelés megvalósításának alkalmai, lehetőségei: o óvodai hittanfoglalkozások, 294
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o áhítatok, csendes percek, o ovi- mozi az imaházban, o spontán adódó nevelési helyzetek (játékidőben, szabadidőben), o gyülekezeti alkalmak (teaest), o gyermek-istentisztelet, ünnepi istentiszteletek, o templomlátogatás. Hittan foglalkozások anyaga Ószövetség
Újszövetség
Felkészítés
az
egyházi
életre Teremtés
Advent
Ismerkedés
Özönvíz
Jézus születése
Tanévnyitó istentisztelet
Bábel tornya
Vízkereszt-Háromkirályok
Templomlátogatás
Mózes története
Jézus és a gyerekek
Gyermek istentisztelet
Sámuel története
Kenyércsoda
A beszélő ház - a templom
Dávid és Sámuel
Bartimeus
Reformáció
Dávid és Saul
Gutaütött béna
Az egyházi esztendő
Dávid és Góliát
Zákeus története
Karácsonyi istentisztelet
Dániel története
Jézus imádkozni tanít
Vízkereszt
Jónás története
Az elveszett juh
Keresztelés
Jákob története
Feltámadás-Húsvét
Pünkösd
József története
Jairus leánya
Tanévzáró családi istentisztelet
A magvető példázata A tékozló fiú
Feladatok: o
A gyermekek ismerjék meg, hogy a templom és az imaház Isten háza, ennek megfelelően sajátítsák el a helyes viselkedésformákat.
o
Ismerkedjenek meg a liturgikus színekkel, szimbólumokkal.
o
Ismerjék meg és használják az evangélikus köszönést.
295
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
Az egyházi ünnepkör szerint ismerkedjenek meg az ünnephez kapcsolódó bibliai tartalommal.
o
Ismerjék meg az imádság különböző formáit (bűnbánó, hálaadó, kérő, dicsérő).
o
Ismerjék, értsék és beszédükbe építsék be a bibliai fogalmakat, és tudják azokat alkalmazni a megfelelő helyzetekben..
o
Ismerkedjenek meg az egyházi zenével az orgonajátékon keresztül.
o
Használják a megtanult keresztyén óvodás dalokat hangulatuk, érzelmeik kifejezésére.
Módszertani alapelvek: o
A hitoktató és az óvónő a történeteket a gyermekek életkorának megfelelő módon dolgozza fel.
o
Adjanak gyakorlati segítséget a gyermek lelki problémáiban (pl. imádságra tanítás stb.).
o
A gyermekeket segítsék a helyes útra a Biblia üzenetének közelhozása által.
o
A bibliai történetek feldolgozásakor teremtsenek lehetőséget a megfelelő énekek,
o
imádságok gyakorlására.
o
A lelki nevelés az óvodai nevelés egészére kihat, így szoros kapcsolatban áll minden
o
egyes tevékenységi formával, a nevelés kereteivel.
Várható eredményeink az óvodáskor végén: o
Megalapozódnak a keresztyén értékek: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség.
o
Rá tud csodálkozni a teremtett világra, ki tudja fejezni örömét, háláját Isten felé.
o
A gyermek nyitott a világra, és bizakodó.
o
Egyházi ünnepek megélésében örömmel, cselekvően részt vesz.
o
Az étkezéseket az asztali ima elmondásával kezdi és fejezi be.
o
Tudja, hogy a különböző élethelyzetekben bármikor fordulhat Istenhez imádságban (kérés, hálaadás, szomorúság, betegség stb.)
o
Tud arról, hogy a keresztség által Isten gyermeke lett. Ismeri a keresztelés szertartását.
o
Használja az egyházi köszönési formát.
o
Az egyházi ünnepkör ünnepeit ismeri, tudja azok tartalmi jelentését, jelképeit
o
(reformáció, advent, karácsony, vízkereszt, böjt, nagypéntek, virágvasárnap, húsvét, pünkösd).
296
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 30. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai: 1. Az egészséges életmód alakítása 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 30.1. Az egészséges életmód alakítása Az egyházi óvodai nevelés a teljes embert célozza meg, nemcsak a lelki táplálék nyújtását tartja fontosnak, hanem a testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztését, az egészséges életmód elősegítését is. Az egészséges életvitel kialakításában meghatározó a család és az óvoda alkalmazotti közösségének modell szerepe. A mindennapokban igyekszünk kihasználni a természetes élethelyzetekben rejlő lehetőségeket és szituációs helyzetek teremtésével is támogatjuk az életviteli kompetenciák fejlődését. Kiemelt feladat a családi házzal való együttműködés, amely segít abban, hogy a gyermek életrendje otthon és az óvodában valóban azt a szokásrendet jelentse, mely a gyermekek számára a legmegfelelőbb. Feladataink: o
Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása és az egészséges életmód szokásainak kialakítása.
o
A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.
o
A gyermekek egészségének védelme, megőrzése, prevenció fontossága.
o
A harmonikus, összerendezett mozgás, a testi képességek fejlődésének elősegítése.
o
Változatos mozgásformák kipróbálására és gyakorlására való lehetőség biztosítása a teremben és az udvaron.
o
A gyermekek testi épségének védelme, és a baleset megelőzés érdekében az óvoda felszereléseinek EU konformmá tétele.
o
A gyermeklétszámnak megfelelő felnőtt felügyeletet biztosítása az udvaron és a csoportszobákban egyaránt.
o
Levegőhöz, naphoz, vízhez szoktatás időjárásnak megfelelően történő alkalmazása.
o
A mozgáskoordinációs problémák kiszűrése, a korrekciót szolgáló játékos gyakorlatok biztosítása.
o
A testápolás, az öltözködés, a kulturált étkezés szokásainak fokozatos kialakítása, önállóságra nevelés.
o
Vitaminpótlás szülők támogatásával, gyümölcs- zöldségnapok megvalósítása heti rendszerességgel.
o
Szív-kincsesláda program megvalósítása a nagycsoportban.
297
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
A gyermekek számára önmaguk, valamint környezetük tisztasága és iránti igény kialakítása.
o
A gyermekek napirendjében meghatározott életritmus biztosítása (aktív és passzív szakaszokkal), folyamatosság, rugalmasság érvényesítése.
o
Hátrányos helyzetű, SNI gyermekek meglévő készségeire, képességeire és szokásaira alapozva az egyéni szükségletek és egyéni ritmus figyelembevételével történő fejlesztés.
o Megfelelő
szakemberek
(gyermekorvos,
védőnő,
fogorvos,
gyógytornász,
gyógypedagógus,pszichológus) bevonásával prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Pedagógus attitűd: o
Személyes példamutatás, elfogadás, mintaadás.
o
Önállóság és pozitív viszonyulás támogatása – pozitív megerősítéssel, dicsérettel, differenciálással, a segítségkérés kivárásával, rávezetéssel, magyarázattal, bemutatással.
Várható eredményeink az óvodáskor végén: o
A folyamatos gondoskodás eredményeképpen: a gyermekek ismerjék és önállóan végezzék az egészségügyi tevékenységeket, váljon belső igényükké.
o
Önállóan és kulturáltan elégítsék ki testi szükségleteiket.
o
Figyeljenek saját külsejükre, arra, hogy ruházatuk rendezett, testük ápolt legyen.
o
Alakuljanak ki helyes táplálkozási szokásaik.
o
Váljon igényükké a rendszeres mozgás és épüljön be szokásrendszerükbe.
o
Igényeljék a szabadban való tartózkodást, sétát, kirándulást.
o
Legyenek
igényesek
környezetük
rendjére,
tisztaságára,
legyen
természetes
számukra
a
környezettudatos viselkedés. o
Megfelelő önállósággal, mozgáskultúrával rendelkezzenek, mely alkalmassá teszi őket az iskolai élet elfogadására.
Az egészséges életmód alakításában fontos a prevenció, a testi-lelki-szociális-spirituális egészség feltételeinek biztosítása az óvoda, mint intézmény, és az alkalmazottak szempontjából. Feladatok: o
Egészséges óvodai környezet alakítása ( fák, növények, füves részek gondozottsága, tiszta levegő, ivóvíz, füstmentes övezet, biztonságos játékok).
o
Belső
környezet
(tisztaság,
fertőtlenítés,
csoportszobák, színek harmóniája).
298
szellőztetés
rendszeressége,
világos,
esztétikus
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
Saját egészségi állapotunk ismerete (évente rendszeres munkaegészségügyi vizsgálat, egészséges táplálkozás, mozgás, aktív pihenés egyensúlya).
o
Társas kapcsolatok ápolása, minden szerepünket örömmel valósítsunk meg ( anya, feleség, óvónő, vezető)
o
Munkatársak terhelésénél az intézmény érdekei mellett az egyéni érdekek figyelembevétele.
o
Konfliktuskezelésnél vereségmentes stratégia alkalmazása.
o
Értékrend, normák elfogadása, vallási hovatartozás tiszteletben tartása.
o
Az élő Istennel történő találkozás a mindennapokban, keresztyén élet gyakorlása a lelki egészség megőrzésének alapja.
30.2. Környezettudatos nevelés Az óvodai környezeti nevelés meghatározó a gyermekek és a családok környezettudatos magatartásának alakításában. Feladatok: o
A teremtett és az ember által létrehozott világ értékeinek megismertetése, megszerettetése.
o
Szokások, viselkedési formák megalapozása, képességek tudatos fejlesztése, melyek elősegítik a természeti társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtését.
o
Az élő és élettelen környezeti tényezők lényeges összefüggéseinek megláttatása.
o
Környezettudatos életvitel kialakítása ( energiával történő takarékoskodás).
A feladatok játékos szituációkban projektek, egyéb programok szervezésén keresztül valósulnak meg. Egészségvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos programok o
almahét
o
állatok projekt
o
víz projekt
o
föld projekt
o
vetélkedők
o
ovis-torna
o
narancs kupa
299
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
nyílt nap, helyszíni foglalkozások
o
előadások szülőknek, kollégáknak ( védőnő, gyermekorvos, lelkész, hitoktató)
o
véradás
o
Szív kincsesláda program
30.3. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés Az óvodás gyermek legfőbb igénye az érzelmi függőségeinek kielégítése, az érzelmi biztonság átélése. Ehhez az érzelmi támaszt nyújtó nevelői magatartás mellett alapvető feladat, hogy a gyermekekben kialakuljon és erősödjön: o
az érzelmi beleélés, empátiás átvétel képessége,
o
az érzelmek felismerésének képessége,
o
saját érzelmeik kifejezésének képessége,
o
a késleltetett megerősítés kivárásának képessége,
o
az indulati élet elvárható uralása, kontrollja.
A keresztyén óvodai nevelési program tartalmának megvalósításán keresztül fejlődnek ki a gyermekekben: o
Szociális érzelmek: együttérzés, segítőkészség, bizalom, részvét, örömszerzés, bánat, fájdalomokozás felismerése, átélése, önzetlenség, figyelmesség, feladattudat, feladattartás, szabálytudat, szabálytartás.
o
Esztétikai érzelmek: a szép iránti fogékonyság, a művészi élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése, a mese, vers, ének, zene, énekes játék, a rajzolás, mintázás a teremtett világ, a természet csodáján, a Biblia világával, környezetével való ismerkedésen keresztül, amelyek fontosak viselkedésének, kommunikációjának szokás szintű megalapozásában.
o
Erkölcsi érzelmek: igazságosság, lelkiismeretesség, felelősség érzésének megtapasztalása, az őszinteség, igazmondáshoz, hazugsághoz való helyes viszony alakítása, megbánás, megbocsátás érzése, engedelmesség, felnőttek tisztelete, a lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló és az eltérő fejlődési igényű gyermekek elfogadása.
A korosztály interperszonális kapcsolataiban döntő a felnőtthöz fűződő viszonyának minősége. Az óvodapedagógusaink részéről alapvető követelmény az érzelmi támaszt nyújtó, a függőségi törekvéseket kielégítő meleg nevelői attitűd. Az óvodapedagógusaink keresztyén hitbeli meggyőződésére épülő gyermekkel való szeretetteljes kapcsolat lehet alapja a gyermek számára az új megértésének, az élményfeldolgozásnak, az érzelmi 300
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program átélésnek és azok beépülésének, a keresztyén és szociális viselkedésminták átvételének, a normák, szabályok elfogadásának és a konfliktushelyzetek megoldásának. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A pozitív élmények túlsúlya jelenti a kisgyermek emocionális fejlődésének, jövőjének biztos alapját. Megadja egyénisége szilárdságát, biztonságérzetét, érzelmi kiegyensúlyozottságát. A gondviselő Isten szeretetének megélése a keresztyén családokban érezhető kiegyensúlyozottságot teremt a gyermekek lelki világában. Az érzelmek alakulása jól követhető, az anyával és apával való szeretetkapcsolat fontos szerepet kap a biztonság és a megnyugvás örömének átélésekor. Óvodásainkban tudatosítjuk, hogy Isten végtelen szeretete és oltalma alatt állnak. Nagy hangsúlyt fektetünk közösségünkben a szeretetkapcsolatok kialakítására és ápolására. Ezért az óvoda alkalmazottai és a gyermekek közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemzi. Minden gyermek tapasztalja meg és sajátítsa el az óvodai élet során a keresztyén magatartási,viselkedési szokásokat, épüljön be a szűkebb és tágabb környezetével való kapcsolataiba. A keresztyén szellemű nevelés visszatérő közös tevékenységei, hagyományai megteremtik az együttélés egyedi kommunikációs kapcsolatrendszerét. A gyermek ebben az életkorban érzelmi fogékonysága által nem a verbális elemekre, hanem a metakommunikációra érzékeny. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának viselkedése, bánásmódja modell értékű. A közösségi nevelés alakulásának színterei: o a beszoktatás időszaka, o együttlét a mindennapokban, o óvodai ünnepnapok. Az óvodakezdés első benyomásai óvodai „életre szóló” élményeket adnak, meghatározzák a gyereknek, szülőknek az intézményhez való viszonyát, és a létrejövő kapcsolatát. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében jelentős az óvoda együttműködő szerepe a speciális szakemberekkel. Feladataink o
Az óvónő gyermek óvodába lépése előtt teremtsen kapcsolatot, ismerkedjen a családdal és az óvodába kerülő gyerekkel, sajátos nevelési szükségleteivel (anamnézis felvétele).
301
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
Vegye figyelembe a szülő kérését, az anyával együtt teremtse meg a beszoktatás lehetőségét.
o
A gyermekeket annak elfogadására, megértésére neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól.
o
Tudatos munkával alakuljon ki, hogy fejlettségétől függően minden gyermek a csoport tagja, ezáltal minden tevékenységnek aktív részese kell, hogy legyen.
o
Teremtsen oldott légkört, ahol a beszélgetések során az új szülők pozitív benyomásokat szerezzenek, érdeklődéssel várják a majdani közös élményeket.
o
Helyezze előtérbe az ünnepi készülődésben az érzelemfokozó hangulati elemeket, ünnepek előkészítésébe vonja be a szülőket.
o
Teremtsen alkalmat a keresztyén hagyományokhoz kapcsolódó liturgikus szokások megismerésére.
o
Alakítson ki az óvodába lépéshez barátságos, melegséget árasztó, biztonságos környezetet kuckókkal, tevékenységre késztető eszközökkel.
o
Közös élményeken alapuló tevékenységek során a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának, szokás és normarendszerének megalapozása.
o
A szűkebb és tágabb környezet megismertetésével a hazaszeretet érzelmi megalapozása.
o
A gyermekek figyeljenek a felnőttek és társaik produktumaira, munkájára és vigyázzanak „alkotásaikra”.
o
A figyelmesség gyakorlásakor a gyermekek éljék át, és váljék szokásukká a mások számára szerzett öröm.
o
Tanulják meg türelmesen kivárni a kellő pillanatot, vágyaikat, elképzeléseiket ne azonnal és rögtön pajtásaik sérelmére érvényesítsék. A türelem a kisgyermek számára nem jelent lemondást, csak a kívánt tevékenység késleltetését.
o
Elfogadás: Az egészséges gyerekek a sajátos nevelési igényű gyermekekkel tanuljanak meg együtt élni, segíteni őket, ha szükséges.
o
Az önfegyelem gyakorlása késztesse kompromisszumra, lemondásra a gyermekeket.
o
A tiszteletadás minden gyermek számára alapvető követelmény. Tisztelet a felnőtt családtagokkal, az óvoda dolgozóival, a vendégekkel és a csoporttársakkal szemben.
o
Az óvodai élet gazdag tevékenységrendszerében pozitívan alakuljon
én tudata, önértékelése
megvalósulhassanak önkifejező törekvései. o
Az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenykedés gyakoroljon a gyerekek szociális viselkedésére maradandó hatást.
302
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o Az évről évre visszatérő hagyományok biztonságot, megnyugtató eligazodást jelentsenek a gyerekek életében, erősödjön bennük a közösséghez tartozás érzése. Pedagógus attitűd: o A befogadás kezdeti időszakában mindkét óvónő egész nap tartózkodjon a csoportban. o Szeretetteljes magatartással, az egyes szülőhöz, gyerekhez elfogadó odafordulással segítsenek az „elválás” nehéz folyamatában. o Az óvónő az évközben érkező gyerekek fogadásában is legyen körültekintő. A program a beszoktatási időszakot tekinti a családdal való együttnevelés kiindulópontjának. o
Az egyéni bánásmód kialakításával törekedjen a nevelési célok megvalósítására.
o A bizalom a felnőtt-gyermek, gyermek-felnőtt és a gyermek-gyermek o kapcsolatban alapja, feltétele minden emberi együttlétnek. o Az együttélés fontos követelménye,
a jó csoportlégkör megalapozója a gyermekek és
felnőttek egymás iránt érzett s kinyilvánított tisztelete, megbecsülése. Várható eredményeink az óvodáskor végén o
Emocionális fejlettségükből adódóan megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a következő területeken: a vágyteljesítés késleltetése, a késztetések fékezése, empátia, önzetlenség, tolerancia.
o
Alakul szociális beleérző képessége, kapcsolatteremtésben kezdeményezővé válik, elsajátítja a társas együttélés viselkedésnormáit.
o
A másság elfogadási folyamatában formálódik segítő és tolerancia készsége.
o
Az udvariassághoz, az illemhez tartozó szokásokat: a köszönés, a megszólítás, a mással való, a máshol való viselkedést, vendégfogadást az együttélés során gyakorolja, képes magáévá tenni.
o
A közös élmények, a tevékenységek állandó körforgása, a megerősítő szeretet kialakítják biztonságérzetét.
o
A vallásos élmények megélése segít abban, hogy később keresztyén emberként tudjon élni.
o
Elfogadó testvéri szeretettel viszonyul embertársaihoz.
o
Az óvodáskor végén az egyházi szimbólumok jelentését megértik, és a már alakuló fogalmi gondolkodásuk segítségével képesek meg is fogalmazni magasabb rendű érzelmeiket, hitélményeiket.
303
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 30.4. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés Az anyanyelvi nevelés komplex módon áthatja óvodai nevelésünket, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Isten a beszéd készségét szeretetből adta az emberiségnek, hogy nemcsak egymáshoz, hanem hozzá is utat találjunk az imádság segítségével. Az anyanyelvi nevelés célja a gyermekek értelmes, folyamatos beszédének, tiszta kiejtésének, beszédértésének, szóbeli reprodukálásának segítése. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére
nevelés,
a
kommunikáció
különböző
formáinak
differenciált
fejlesztése
a
nevelőtevékenység egészében jelen van. Feladataink o
A gyermek kommunikációs tevékenységének megindítása, a nyelvi kapcsolatteremtés egyszerű, majd fokozatosan bővülő formáinak elsajátítása.
o
A társadalmi, természeti környezet megismertetése, és az ezzel kapcsolatos szókincs és fogalomkincs bővítése (szövegalkotás alapja).
o
A nyelvi formába öntött spontán gyermeki megnyilvánulások reprodukálása, gyakorlása.
o
A versek és mesék dramatizálása, életkornak megfelelő reprodukálása.
o
Versek, mesék nyújtotta esztétikai élményszerzés, értelmi és nyelvi gazdagodás.
o
Az alap zönge kialakítása és felerősítése, (indirekt lazító, légző- és modulációs gyakorlatok), és hangdifferenciálás (zörejek és zenei hangok, beszéd).
o
Beszédritmus, a beszéd és a mozgás koordinálása (mondókák, népi gyermekjátékok, „logopédiai ritmikai” elemek).
o
A beszédértés fejlesztése (szövegértés alapja), és a mondatfűzés fejlesztése.
o
Elemi kommunikáció (szükséglet jelzése, kérés, érdeklődés: „mi ez?” „mi az?”„miért?”), valamint a szókincs fejlesztése (relációk – téri, idő és mennyiségi kifejezése, tematikus és szituációs gyakorlása).
o
A helyes ejtés kialakítása.
o
Beszélgetésre alkalmas szituációkat teremtünk, időt szentelünk a gyermek meghallgatására, kérdéseinek megválaszolására.
o
Metakommunikációs jelzésekkel fordulunk a gyermekek felé, a beszéd ösztönzése érdekében.
o
Az anyanyelv gyakorlásának egyik nagyon fontos eszköze az anyanyelvi játékok mindennapos alkalmazása.
304
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
A szabályjátékok gyakorlása során arra törekszünk, hogy a különböző beszédkészséggel rendelkező gyermekek mindegyike sikerélményhez jusson.
Pedagógus attitűd: o
Az óvodapedagógusok beszédstílusát mindenkor példamutató magatartás, következetes, türelmes nevelői céltudatosság jellemezze.
o
A beszédkészséget az egész óvodai időszak alatt fejlesztjük. Szükség van az erős kontrollra, önkontrollra, ez az alkalmazotti közösség tagjának kiválasztásakor döntő jelentőségű.
o
Törekszünk arra, hogy kommunikációnk és metakommunikációnk összhangban legyen.
o
Hangsúlyt fektetünk arra, hogy gyermekeink számára a nyelvi kultúránk, szóhasználatunk, és a beszédünk hangereje mintául szolgáljon.
o
Óvodánknak állandó kapcsolata van a logopédussal, aki hetente végzi a
fejlesztésre szoruló
gyermekek ellátását. o
A gyermeknek állandóan szüksége van megerősítésre, hogy egyre jobban megismerje önmagát, képességeit, és bízzon abban, hogy meg tud felelni az elvárásoknak.
Várható eredményeink az óvodáskor végén: o
A gyermekek rendelkezzenek azzal a szóbeli kifejezőkészséggel, mellyel tapasztalataikat, érzelmeiket, gondolataikat közölni tudják környezetükkel.
o
Rendelkezzenek olyan alapvető kommunikációs képességgel, mely lehetővé teszi számunkra a kapcsolatteremtést.
o
Legyenek képesek nyelvileg helyes kérdések megfogalmazására és a válaszadásra.
o
Rendelkezzenek az információ fogadás-továbbítás képességével:
o
probléma megfogalmazása
o
véleménynyilvánítás
o
kérés, elutasítás, hárítás nyelvi megjelenítése.
o
Beszédképességük segítse önkifejezésük megvalósulását.
o
Rendelkezzenek olyan nyelvtanilag helyes, tiszta beszédképességgel, amely segíti az iskolai tanulás megkezdését.
o
Szókincsük gyarapodása tegye lehetővé dramatikus játékok játszását, mesék bábozását, fantáziájukat fejlesztve.
o
A gyermekek értsék meg mások beszédét, legyenek képes végighallgatni azt.
305
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Óvodásaink értelmi fejlesztésének megvalósításakor a gyermekek érdeklődésére, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk számukra változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek a teremtett világról és a társadalmi környezetről. Az óvodában az értelmi fejlesztés a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezésével, valamint az értelmi képességek
tervszerű, tudatos fejlesztésével játékos
módszerekkel történik, melyeken keresztül fejlődnek megismerő kognitív képességei: o
egyre pontosabb, valósághű észlelés,
o
figyelemösszpontosításra való képesség,
o
gazdag képzeleti működés,
o
reproduktív emlékezet,
o
problémamegoldó és kreatív gondolkodás,
o
az alakuló fogalmi gondolkodás.
A 3-7 éves korosztály értelmi fejlődésének alapvető sajátossága az észlelés (perceptuális) és észlelési finommotoros funkciók intenzív fejlődése. Az óvodás gyermek számára annyi ismerhető meg a világból, amennyi érzékszervei által befogadható, és amelynek élményszerű átvételére lehetőséget biztosítunk. Kibontakozásukhoz ez az életkor a szenzitív periódus. Feladataink o
Az értelmi fejlesztés az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével valósul meg.
o
Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.
o
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekre egyéni fejlesztési tervet készítünk (differenciált nevelés).
o
Gazdag tevékenységkínálattal, a választás lehetőségének megteremtése a gyermekek számára.
o
Belső motivációs bázis kialakítása, élmény és öröm hozzákapcsolása a tanuláshoz.
o
Minden gyermek képességeit önmagához mérten alakítjuk. Az iskolába lépéshez szükséges tapasztalatok, alapismeretek és gyakorlati készségek kialakítására törekszünk (beszéd, akarat, emlékezet, figyelem, szociális magatartás, problémamegoldó gondolkodás).
o
A tanulás iránti vágy felkeltése, fenntartása, sikerélményhez juttatás, pozitív szemlélet alakítása az iskolai élet iránt.
306
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Pedagógus attitűd: o
A szituációnak megfelelő, világos, egyértelmű fogalmazás.
o
Igényes nyelvhelyességű és személyragozású beszéd minden szöveghelyzetben.
o
Tapintatos, a gyermek, a szülő szükségleteire, érzelmeire figyelő kommunikáció.
o
Az aktív szókincs gyarapodásának segítése az egész nap folyamán.
o
Óvodapedagógusaink a játékos ismeretszerzés során személyre szabott értékeléssel segítik a gyermek pozitív én képének alakulását.
o
Az elismerés, dicséret sikerélményhez juttatja, motiválja a gyermeket.
Várható eredményeink az óvodáskor végén o
Óvodásaink egy–egy témakör több szempontú feldolgozása során, komplex ismeretekre tesznek szert.
o
Tapasztalataikat aktívan befolyásolják, ezzel gondolkodási képességeik konstruktívan fejlődnek.
o
Rendelkeznek a szükséges alapképességekkel és kompetenciákkal.
o
Ismereteiket, tapasztalataikat a gyakorlati életben fel tudják használni, eligazodnak a különböző élethelyzetekben.
o
Képesek tapasztalataik képi és verbális megfogalmazására.
o
A gondolkodási műveletekben jártasak (következtetés, konkretizálás, általánosítás, összehasonlítás).
o
Nemcsak spontán érdeklődés, hanem szándékos figyelem által vezérelt ismeretszerzésre is képesek.
o
Az önkéntelen bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés.
o
Növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.
o
A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is megjelenik.
31. Hagyományaink, ünnepeink Óvodánk életét az egyházi esztendő eseményei és a hagyományos óvodai ünnepek alakítják. Az évszakhoz kapcsolódó, a város életében jelentős, illetve a kiemelkedő állami ünnepek eseményei a gyermekek életkorának megfelelő módon jelennek meg. Az egyházi ünnepek alkalmai nemcsak az óvodai élettérben zajlanak, hanem nagyszerű lehetőségek a gyülekezettel való kapcsolat kialakítására is. Az ünnepi istentiszteletek, melyek egyházi ünnepen való részvételt és egyben ünnepélyes óvodai eseményt jelentenek, mind egy formálódó közösség kialakulását segítik elő a szülői ház és az evangélikus egyházközség között. Ezzel segítjük a felnőtt 307
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program gyülekezet és az óvodások szülei közötti együttműködést, magasabb szinten pedig a gyülekezet építését. Fontosnak tartjuk az evangelizációs és igés alkalmakat, amelyeken lehetőség szerint testületünk tagjai is részt vesznek. Az egyházi esztendő ünnepei Ünnep megnevezése Advent
Ünnep tartalma, jelentése 4 vasárnap Karácsonyig
Liturgikus szín lila
várakozást, eljövetelt jelent Karácsony
dec.24. Szenteste
fehér
Jézus születése Újév
fehér
jan.1. Jézus névadásának ünnepe
Vízkereszt
fehér
jan.6. Jézus megkeresztelkedésének napja Három királyok hódolása
Böjt-Nagy böjt
hamvazó szerdával kezdődik-46 nap
lila
Virágvasárnap
Jézus bevonulása Jeruzsálembe
fehér
Passió-nagy héten
nagy szerda-elárultatás napja
fehér
nagy csütörtök- úrvacsora ünnepe
fehér
nagy péntek-Jézus halálának napja
fekete
Jézus feltámadásának ünnepe
fehér
Húsvét-legősibb ünnep
/az első tavaszi holdtölte utáni első vasárnap/ Húsvét után 6 vasárnap
1.Mint újszülött csecsemő 2. Az Úr szeretetével tele van a föld 3.Örvendj egész föld az Istennek! 4.Énekeljetek az Úrnak új éneket! 5.Imádkozzatok! 6.Halld meg Uram, hívó hangomat!
Mennybemenetel-
40. nap Húsvét után
fehér
50. nap húsvét után
piros
áldozócsütörtök Pünkösd
308
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program a Szentlélek kitöltésének napja Szentháromság ünnepe
Pünkösd utáni hét vasárnapja
zöld
Reformáció
október31.
piros
Luther Mártonra, a reformátorra emlékezünk egyházi esztendő utolsó 4
1.Halál vasárnapja
vasárnapja
2.Feltámadás vasárnapja 3.Utolsó ítélet vasárnapja 4.Örökélet vasárnapja
Az egyházi esztendő ünnepei és a hozzá kapcsolódó események a következők: o
Tanévnyitó istentisztelet: Részvétel a gyermekekkel és a szülőkkel.
o
Reformáció ünnepe: Templomlátogatás
o
Advent: Közös készülődés a csoportokban, nyílt nap a szülőkkel, közös adventi gyertyagyújtások az óvodában, a gyermekek szolgálata az istentiszteleten
o
Karácsony: Közös ünnepi gyertyagyújtás a családokkal - karácsonyi ünnepélyek a csoportokban, a gyülekezeti házban, a Jó Pásztor Otthonban. Jézus Krisztus születésének ünnepén a gyülekezettel együtt ünnepi istentiszteleten való részvétel a szülőkkel.
o
Húsvét: Feltámadás ünnepén a gyülekezettel együtt ünnepi istentiszteleten
o
való részvétel a szülőkkel és a gyerekekkel. Előtte készülődés, nyílt nap az óvodában.
o
Pünkösd: Istentiszteleten való részvétel
o
Óvodai ünnepélyes évzárók az Imaházban.
o
Tanévzáró istentisztelet a templomban.
Az óvodás évek alatt a gyermekek számára fontos események: o
a születés- és névnapok közös megünneplése
o
projektnapok
o
farsangi mulatság
o
március 15-i megemlékezés, séta a Petőfi szoborhoz, szülőház megtekintése
o
anyák napi ünnepélyek a csoportokban, nagycsoportosok szolgálata a templomban
o
májusi családi gyermeknap-délután óvodánk udvarán (szervezett programmal)
309
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
nagycsoportosaink óvodai ballagása
o
kirándulás a szülőkkel
32. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés Az anyanyelvi nevelés komplex módon áthatja óvodai nevelésünket, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Isten a beszéd készségét szeretetből adta az emberiségnek, hogy nemcsak egymáshoz, hanem hozzá is utat találjunk az imádság segítségével. Az anyanyelvi nevelés célja a gyermekek értelmes, folyamatos beszédének, tiszta kiejtésének, beszédértésének, szóbeli reprodukálásának segítése. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére
nevelés,
a
kommunikáció
különböző
formáinak
differenciált
fejlesztése
a
nevelőtevékenység egészében jelen van. Feladataink o
A gyermek kommunikációs tevékenységének megindítása, a nyelvi kapcsolatteremtés egyszerű, majd fokozatosan bővülő formáinak elsajátítása.
o
A társadalmi, természeti környezet megismertetése, és az ezzel kapcsolatos szókincs és fogalomkincs bővítése (szövegalkotás alapja).
o
A nyelvi formába öntött spontán gyermeki megnyilvánulások reprodukálása, gyakorlása.
o
A versek és mesék dramatizálása, életkornak megfelelő reprodukálása.
o
Versek, mesék nyújtotta esztétikai élményszerzés, értelmi és nyelvi gazdagodás.
o
Az alap zönge kialakítása és felerősítése, (indirekt lazító, légző- és modulációs gyakorlatok), és hangdifferenciálás (zörejek és zenei hangok, beszéd).
o
Beszédritmus, a beszéd és a mozgás koordinálása (mondókák, népi gyermekjátékok, „logopédiai ritmikai” elemek).
o
A beszédértés fejlesztése (szövegértés alapja), és a mondatfűzés fejlesztése.
o
Elemi kommunikáció (szükséglet jelzése, kérés, érdeklődés: „mi ez?” „mi az?”„miért?”), valamint a szókincs fejlesztése (relációk – téri, idő és mennyiségi kifejezése, tematikus és szituációs gyakorlása).
o
A helyes ejtés kialakítása.
o
Beszélgetésre alkalmas szituációkat teremtünk, időt szentelünk a gyermek meghallgatására, kérdéseinek megválaszolására.
o
Metakommunikációs jelzésekkel fordulunk a gyermekek felé, a beszéd ösztönzése érdekében.
310
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
Az anyanyelv gyakorlásának egyik nagyon fontos eszköze az anyanyelvi játékok mindennapos alkalmazása.
o
A szabályjátékok gyakorlása során arra törekszünk, hogy a különböző beszédkészséggel rendelkező gyermekek mindegyike sikerélményhez jusson.
Pedagógus attitűd: o
Az óvodapedagógusok beszédstílusát mindenkor példamutató magatartás, következetes, türelmes nevelői céltudatosság jellemezze.
o
A beszédkészséget az egész óvodai időszak alatt fejlesztjük. Szükség van az erős kontrollra, önkontrollra, ez az alkalmazotti közösség tagjának kiválasztásakor döntő jelentőségű.
o
Törekszünk arra, hogy kommunikációnk és metakommunikációnk összhangban legyen.
o
Hangsúlyt fektetünk arra, hogy gyermekeink számára a nyelvi kultúránk, szóhasználatunk, és a beszédünk hangereje mintául szolgáljon.
o
Óvodánknak állandó kapcsolata van a logopédussal, aki hetente végzi a
fejlesztésre szoruló
gyermekek ellátását. o
A gyermeknek állandóan szüksége van megerősítésre, hogy egyre jobban megismerje önmagát, képességeit, és bízzon abban, hogy meg tud felelni az elvárásoknak.
Várható eredményeink az óvodáskor végén: o
A gyermekek rendelkezzenek azzal a szóbeli kifejezőkészséggel, mellyel tapasztalataikat, érzelmeiket, gondolataikat közölni tudják környezetükkel.
o
Rendelkezzenek olyan alapvető kommunikációs képességgel, mely lehetővé teszi számunkra a kapcsolatteremtést.
o
Legyenek képesek nyelvileg helyes kérdések megfogalmazására és a válaszadásra.
o
Rendelkezzenek az információ fogadás-továbbítás képességével:
o
probléma megfogalmazása
o
véleménynyilvánítás
o
kérés, elutasítás, hárítás nyelvi megjelenítése.
o
Beszédképességük segítse önkifejezésük megvalósulását.
o
Rendelkezzenek olyan nyelvtanilag helyes, tiszta beszédképességgel, amely segíti az iskolai tanulás megkezdését.
311
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
Szókincsük gyarapodása tegye lehetővé dramatikus játékok játszását, mesék bábozását, fantáziájukat fejlesztve.
o
A gyermekek értsék meg mások beszédét, legyenek képes végighallgatni azt.
Óvodásaink értelmi fejlesztésének megvalósításakor a gyermekek érdeklődésére, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk számukra változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek a teremtett világról és a társadalmi környezetről. Az óvodában az értelmi fejlesztés a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezésével, valamint az értelmi képességek
tervszerű, tudatos fejlesztésével játékos
módszerekkel történik, melyeken keresztül fejlődnek megismerő kognitív képességei: o
egyre pontosabb, valósághű észlelés,
o
figyelemösszpontosításra való képesség,
o
gazdag képzeleti működés,
o
reproduktív emlékezet,
o
problémamegoldó és kreatív gondolkodás,
o
az alakuló fogalmi gondolkodás.
A 3-7 éves korosztály értelmi fejlődésének alapvető sajátossága az észlelés (perceptuális) és észlelési finommotoros funkciók intenzív fejlődése. Az óvodás gyermek számára annyi ismerhető meg a világból, amennyi érzékszervei által befogadható, és amelynek élményszerű átvételére lehetőséget biztosítunk. Kibontakozásukhoz ez az életkor a szenzitív periódus. Feladataink o
Az értelmi fejlesztés az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével valósul meg.
o
Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.
o
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekre egyéni fejlesztési tervet készítünk (differenciált nevelés).
o
Gazdag tevékenységkínálattal, a választás lehetőségének megteremtése a gyermekek számára.
o
Belső motivációs bázis kialakítása, élmény és öröm hozzákapcsolása a tanuláshoz.
o
Minden gyermek képességeit önmagához mérten alakítjuk. Az iskolába lépéshez szükséges tapasztalatok, alapismeretek és gyakorlati készségek kialakítására törekszünk (beszéd, akarat, emlékezet, figyelem, szociális magatartás, problémamegoldó gondolkodás).
312
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
A tanulás iránti vágy felkeltése, fenntartása, sikerélményhez juttatás, pozitív szemlélet alakítása az iskolai élet iránt.
Pedagógus attitűd: o
A szituációnak megfelelő, világos, egyértelmű fogalmazás.
o
Igényes nyelvhelyességű és személyragozású beszéd minden szöveghelyzetben.
o
Tapintatos, a gyermek, a szülő szükségleteire, érzelmeire figyelő kommunikáció.
o
Az aktív szókincs gyarapodásának segítése az egész nap folyamán.
o
Óvodapedagógusaink a játékos ismeretszerzés során személyre szabott értékeléssel segítik a gyermek pozitív én képének alakulását.
o
Az elismerés, dicséret sikerélményhez juttatja, motiválja a gyermeket.
Várható eredményeink az óvodáskor végén o
Óvodásaink egy–egy témakör több szempontú feldolgozása során, komplex ismeretekre tesznek szert.
o
Tapasztalataikat aktívan befolyásolják, ezzel gondolkodási képességeik konstruktívan fejlődnek.
o
Rendelkeznek a szükséges alapképességekkel és kompetenciákkal.
o
Ismereteiket, tapasztalataikat a gyakorlati életben fel tudják használni, eligazodnak a különböző élethelyzetekben.
o
Képesek tapasztalataik képi és verbális megfogalmazására.
o
A gondolkodási műveletekben jártasak (következtetés, konkretizálás, általánosítás, összehasonlítás).
o
Nemcsak spontán érdeklődés, hanem szándékos figyelem által vezérelt ismeretszerzésre is képesek.
o
Az önkéntelen bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés.
o
Növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.
o
A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is megjelenik.
33. Az óvodai élet megszervezése Napirendünk, heti rendünk rugalmasan alakított. A gyermekek fejlesztése megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető differenciált tevékenységek, valamint a képességfejlesztő, növekvő időtartamú (5-35) perces csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósul meg. Lehetővé teszi az egyéni korrekció, a felzárkóztatás, tehetséggondozás, esélyegyenlőség biztosítását. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napirendet és a heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki, kereteit a 313
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program folyamatosság, rendszeresség jellemzi, melyek érzelmi biztonságot nyújtanak. 33.1. Napirend (ajánlás) A napirend általános időkerete 10 órás nyitva tartás esetén
Időkeret
Tevékenységek
700 – 730
Gyermekek fogadása összevont csoportban, szabad játék.
730 – 900
Szabad játék, tisztálkodás, folyamatos reggelizés.
900 - 920
Reggeli áhítat, csendes percek
920 – 1030
Játékos tevékenységek, kötetlen és kötött foglalkozások, egyéni fejlesztés, mindennapos testnevelés.
1030 – 1200
Játék a szabadban, séta, megfigyelések.
1200 – 1300
Tisztálkodás, ebéd, készülődés a pihenéshez.
1300 – 1500
Mese, pihenés.
1500 – 1545
Folyamatos ébredés, ágyazás, öltözés, tisztálkodás,uzsonna.
1545 – 1700
Játék, szabadon választott tevékenységek a csoportban vagy az udvaron, egyéni fejlesztés.
33.2. Hetirend (ajánlás) Kiscsoportban novembertől májusig játékos kezdeményezés és mindennapos mozgás. Középső csoportban októbertől májusig kötetlen kezdeményezés és játékos foglalkozás.
314
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Nagy csoportban szeptember közepétől május végéig differenciált tevékenységek, csoportos foglalkozások. Kötelező
Kötetlen tevékenységek
mindennapos testnevelés
verselés, mesélés
hittan foglalkozás
ének –zene, énekes játék, gyermektánc
mozgás
rajzolás, festés, mintázás, kézimunka külső világ tevékeny megismerése játékos ismerkedés a német nyelvvel
Szülői igények alapján 1600 órától az alábbi tevékenységeket biztosítjuk: o zenés-ritmikus torna o mese- ház 33.3. Gondozás Az óvodai élet szervezésében kiemelt szerepe van a gondozásnak, melynek folyamatában az óvodapedagógus nevel, kapcsolatot épít, segíti az önállóság alakulását, együttműködve a nevelést segítő dajkával. Célunk a gyermek családból hozott szokásainak figyelembe vételével életkorának megfelelő helyes életritmus kialakítása, testi-lelki egészségének, fejlődésének biztosítása. Mindezt az egészséges életmód feltételeinek megteremtésével, szokások kialakításával, preventív tevékenységekkel, a mozgáskultúra fejlesztésével érhetjük el. Az óvodába felvett gyermekeket családlátogatás során igyekszünk megismerni. A meghitt, szeretetteljes légkör elősegíti a gyermek számára az óvodapedagógus mielőbbi elfogadását. Fontos a gyermek szükségleteinek kielégítése, igény szerinti segítségnyújtás, ugyanakkor az önállóság alakítása, mely az óvodapedagógus, dajka, szülő együttműködéseként valósulhat meg. A testápolás területén megismertetjük a helyes tisztálkodási szokásokat, az eszközök megfelelő használatát. Az öltözködés sorrendjét, a rendezett külső iránti igényt, a kulturált étkezési szokásokat, az evőeszközök használatát, az asztal rendjének megőrzését folyamatosan alakítjuk. A csoportszoba többszöri szellőztetésével biztosítjuk a friss levegőt. Az óvodás gyermek szükséglete a napi rendszeres mozgás, melyet a csoportszobában, ill. a teraszon a mindennapos testnevelés és mozgásos játékok szervezésével elégítünk
ki.
Hosszabb-
rövidebb
sétákat
szervezünk, 315
melyek
a
levegőzés
mellett
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program tapasztalatszerzést, ismeretbővítést is nyújtanak. Az ebéd utáni pihenéshez optimális feltételeket biztosítunk (szellőztetés, nyugtató mese, imádság, betakarás, simogatás, csend, nyugalom). A gyermek
egészséges
fejlődéséhez
egészséges,
esztétikus
környezetre
van
szükség.
Csoportszobáink világosak, meleg színűek, berendezésük lehetőséget ad kuckók, játékterek kialakítására. Udvarunk tágas, füves, árnyas, sokoldalúan használható fa játékeszközök biztosítják a mozgásfejlesztést. Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek lelki egészségének ápolására. A felnőtt szeretetteljes odafordulása, őszinte elfogadása biztonságot jelent a szorongó, szomorú, nehézségeket megélő gyermeknek, fontos, hogy megoszthassa kérdéseit, problémáit, örömeit az óvónővel. Gyógyító, feszültségoldó lehet az Istennel való kapcsolat megélése az ima, az énekek, történetek felelevenítése kapcsán. A gyermek viselkedésének változása, zavara esetén az óvodapedagógus javasolja a szülőnek szakember segítségét. 33.4. A pedagógiai munka tervezése Az óvodában a gyermekek optimális fejlődésének alapfeltétele az életkori sajátosságokat és egyéni fejlődési szinteket, aktuális élethelyzeteket, érdeklődést figyelembevevő tervezés, amely a pedagógiai programra, és az éves munkatervben foglaltakra épül. A tervezés dokumentálása a csoportnaplóban történik. A nevelés tervezése és értékelése negyedéves időtartamban az alábbi nevelési területeket érinti: o
egészséges életmódra nevelés
o
érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés
o
anyanyelvi-értelmi nevelés
A teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységeket heti bontásban tervezzük, tartalmukat az évszakok, ünnepek, bibliai történetek, aktualitások alkotják. A komplexitás elvét figyelembe véve összekapcsoljuk a műveltségterületeket, a személyiségfejlesztést nyílt végű játékos tanulási folyamat során valósítjuk meg. 33.5. A gyermekek fejlődésének nyomon követése A gyermekek fejlődésének nyomon követése fejlődési naplóban történik, melynek tartalma: o
anamnézis
316
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
beszoktatás tapasztalatai
o
képességterületek fejlettségi szintjének mutatói (jan. és máj.)
o
egyéni fejlesztési terv
o
családlátogatás, fogadóóra tapasztalatai
o
gyermekrajzok
A gyermek fejlődésének értékelését csak akkor tudjuk hitelesen megvalósítani, ha jól ismerjük azt, akit értékelni akarunk. Az óvodában olyan megismerési eljárásokat alkalmazunk, amelyek eredményeképpen ismereteket kapunk a gyermekről (megfigyelés). A képességterületek szintjét középső csoporttól a differ mérőrendszer segítségével végezzük. A folyamatos megismerés, másképpen kifejezve a fejlődés nyomon követése adja a fejlesztés alapját, azt a bázist, ahonnan folytathatjuk további teendőinket. A fejlődésben bármeddig el lehet jutni. Feladatunk az óvoda- iskola álmenet megkönnyítése, a tehetségek gondozása az óvodai élet minden területén. 34. Az óvoda kapcsolatai Az óvoda a többcélú közoktatási intézmény tagintézménye. Célkitűzéseit az intézmény vezetőségével, a fenntartóval, a kapcsolattartó gyülekezettel és a családokkal történő harmonikus egységben tudja megvalósítani. A többcélú intézmény központja a gimnázium, élén igazgató áll, akivel rendszeres kapcsolatot tartunk, minden fontos kérdésben konzultálunk. A gazdasági irányítás a gimnázium gazdasági osztályán történik, élén gazdasági vezetővel. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.
KEVI Fenntartó
igazgató Óvoda
Család
Harangvirág
MEE
Óvodája
Társintézmény
Közművelődési
Segítők
ek
intézmények
Bölcsőde Soltvadkerti Evangélikus Óvoda Önkormányzati Óvodák
Művelődési Ház
lelkész hitoktató logopédus védőnő Nevelési Tanácsadó szakemberei Családsegítő
Könyvtár 317 Német Önkormányzat
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
34.1. Kapcsolatunk a fenntartóval Fenntartónk a Magyarországi Evangélikus Egyház. Arra törekszünk, hogy kapcsolatunkat a segítő együttműködés jellemezze. Az Oktatási Osztály munkatársaival szakmai kérdésekben telefonon, e-mail-ben, szükség szerint személyesen is értekezünk, részt veszünk az általuk szervezett konferenciákon, értekezleteken. 34.2. Kapcsolatunk egyházközségünkkel Egyházközségünkben, esperesünkben az óvodánkra szeretettel figyelő, segítő támaszra találunk. A nevelőtestület tagjai közül többen kötődnek a gyülekezethez, az ott töltött alkalmak megerősítést, lelki útravalót nyújtanak. Segítség számunkra, hogy hittanfoglalkozásaink megtartásában hitoktatói segítséget kapunk. Lelkészeinket szeretettel várjuk óvodánk jeles alkalmaira: nyílt napokra, ünnepélyekre, egyéb rendezvényekre. A vasárnapi gyermek istentiszteleteket több család látogatja. Célunk, hogy a gyermekek lelki nevelése során a családoknak legyen módjuk az egyházzal, a gyülekezettel való találkozásra. Az Imaházban lehetőség adódik óvodai rendezvények megtartására (bábelőadások, szavalóverseny, évzáró). Az egyházzal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás azt célozza, hogy a gyermekek számára a gyülekezetben való részvétel természetes legyen, a mindennapi élet részévé válhasson. 34.3. Óvoda- család kapcsolata o
Elsődleges feladatunk a szülők bizalmának elnyerése és megtartása, szoros együttműködés kialakítása a családokkal, az óvoda jó hírnevének megőrzése.
318
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
Az óvodai nevelés a családra épül, a kettő összhangja teremti meg a harmonikus fejlődés feltételeit. Figyelembe vesszük a családok szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot.
o
A gyermekek nevelése érdekében elengedhetetlen a kapcsolat mélyítése. Ki kell használnunk a szülők érdeklődését, és ténylegesen együtt nevelő partnerré tenni a családot.
Fő elveink: o
A szülő találjon az óvónőben támaszt, segítőtársat gyermeke fejlesztésében, nevelésében.
o
Az óvoda nyitottsága biztosítsa az állandó kapcsolattartást, bővítse annak lehetőségeit.
Együttműködésünk formái: o
szülői értekezletek
o
családlátogatások (óvodába kerülés előtt)
o
fogadóórák
o
nyílt napok
o
pedagógiai, lelki neveléssel kapcsolatos előadások
o
közös programok, ünnepélyek
o
közös kirándulások
o
társadalmi munkák
o
munkadélután (kézműves tevékenységek)
o
ünnepek előkészületei
Az óvodában létező hagyományos kapcsolattartási formákat a programból fakadó tartalmi sajátosságok gazdagítják, egyben hatnak a családok szemléletmódjára. A közös együttlétek felkeltik az otthoni kipróbálás vágyát, egyre több család életmódjában évről évre visszatérően jelennek meg a készülődés, az ünneplés óvodában, egyházi közösségben látott elemei. Az Isten felé fordulás az egymásra figyelés új emberi kapcsolatokat teremt, barátságok szövődnek nem csak a gyerekek, hanem a családok között is. A gyermekek érdekeinek képviseletét a szülők a Szülői Szervezeten keresztül gyakorolják. Szülői Szervezet feladata: o
Az óvodába járó gyermekek érdekeit képviselje, ügyeikben eljárjon.
o
Tevékenysége a gyermekeket érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
319
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
A gyermekek érdekeinek képviseletén túl részt vesz az óvodai élet alábbi területeinek segítésében, szervezésében:
o egyházi ünnepek, o óvodai ünnepségek, o versenyek, vetélkedők, o túrák, kirándulások, o kulturális programok. Folyamatos kapcsolatot tart a szülők és az óvodapedagógusok között.
34.4. Társintézményekkel való kapcsolat 34.4.1.
Bölcsőde
Fontos számunkra a bölcsődés gyermekek óvodai beilleszkedésének elősegítése. Megismerjük nevelési programjukat, óvoda- bölcsőde napot tartunk együttjátszás, ajándékkészítés keretében. A beiratkozás előtt lehetőséget biztosítunk a bölcsődések szüleinek, hogy gyermekeikkel ismerkedjenek az óvodai élettel (közös játék az udvaron, a csoportszobában). 34.4.2.
A MEE óvodái
Pozitív példa számunkra a Soltvadkerti Evangélikus Óvoda, nagyon sok segítséget kaptunk vezetőjüktől, nevelőtestületüktől, a továbbiakban is fontosnak érezzük a kapcsolatok ápolását (nyílt napok, rendezvények, ünnepi alkalmak). Elsősorban az Oktatási Osztály által évente megszervezett Országos Evangélikus Pedagógus Konferencia és más közös alkalmak, értekezletek, továbbképzések, szakmai napok adnak alkalmat és lehetőséget az evangélikus pedagógusok számára a közvetlen találkozásra és kapcsolattartásra. 34.4.3.
A város önkormányzati óvodái
Szeretnénk továbbra is megőrizni és ápolni a város óvodáival kialakított jó kapcsolatunkat. Kölcsönös részvétellel, tapasztalatcserével a szakmai megújulást segítő munkaközösségekben, nyílt napokon, óvodai rendezvényeken (Márton nap, rajzverseny, szavalóverseny, mese nap, ovi-kupa, környezetvédelmi vetélkedő, egészség hét, tánc napja, báb előadások).
320
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 34.4.4.
Iskolák
Városunkban két általános iskola működik- az egyik az evangélikus tagintézmény-, mindkettővel együttműködő a kapcsolatunk. Beiskolázáskor természetesen arra ösztönözzük a szülőket, hogy gyermekeiket intézményünk keresztény értékeket közvetítő tagintézményébe, a Petőfi Sándor Általános Iskolába írassák, legyen folytatása megkezdett munkánknak. Feladatunk o
Az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése, az iskolához pozitív érzelmi viszony kialakítása.
o
A szülők hiteles tájékoztatása gyermekük fejlettségével, iskolai alkalmasságával kapcsolatban.
o
Konzultáció a tanító nénivel az óvodából iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről.
Az utolsó óvodai évet kapcsoljuk össze az iskola megismerésével. Szülői értekezleten a szülők megismerkednek az iskolaérettség kritériumaival. Az iskolák által szervezett tájékoztatón információkat kapnak az iskolákban választható tagozatok, tanítási módszerek széles skálájáról, a leendő tanító nénik személyiségéről, az intézmény profiljáról. Az evangélikus iskolában német tagozatos osztály működik, németes csoportunk megfelelő alappal rendelkezik ahhoz, hogy ebbe az osztályba sikeresen beilleszkedjen. Lehetőségük van iskolai nyílt napokon, rendezvényeken való részvételre (Narancs-kupa, Saláta-nap, Farsang). o
Közös beszélgetések, játékos együttlétek teszik hangulatossá az ott tartózkodást.
o
A volt óvodásainkat meghívjuk rendezvényeinkre, ünnepeinkre.
o
Figyelemmel kísérjük nagycsoportosaink iskolai beilleszkedését, meglátogatjuk őket az I. osztályban.
34.4.5.
Közművelődési intézményekkel való kapcsolat
Folyamatos és rendszeres szervezett programokat nyújtanak számunkra, rendezvényeinknek, ünnepeinknek helyet biztosítanak. o
gyermekműsorok
o
könyvtárlátogatás
o
mozi előadás
o
koncertek
o
szavalóverseny
321
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o
rajzkiállítás
34.4.6.
Segítő intézmények, személyek
Egészségügyi szervek: o
védőnő (2 havi rendszerességgel tisztasági ellenőrzést, évente mérést végez)
o
évente orvosi vizsgálat
o
iskola alkalmassági vizsgálat
o
tájékoztató előadások
Gyermekjóléti szolgálat (Családsegítő) o
gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása
o
idősek köszöntése műsorok megszervezésével
Német Nemzetiségi Önkormányzat o
a német nyelv, kultúra fejlesztése
o
közös programok ( szavalóverseny, nyílt nap, ünnepélyek)
Nevelési Tanácsadó ( EGYMI) o
vizsgálatok, szakvélemény kérése
o
előadásokon, konferenciákon való részvétel
o
előadók felkérése
35. Az óvodai élet tevékenységi formái 35.1. Játék o A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon hosszantartóan, és lehetőleg zavartalanul kell megvalósulnia. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait a játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenységgé. A gyermek a játék által közvetíti gondolatait, érzelmeit. o A játéknak olyan érzelmi motiváltságúnak kell lennie, hogy maradéktalanul megvalósuljon benne az a gyermeki önkéntesség, szabadság, amely boldoggá teszi és kielégíti vágyait. A játék integráló tevékenység, a spontán tanulás színtere, mely számtalan ismeretre, 322
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program tapasztalatra ad lehetőséget, ugyanakkor a legeredményesebben szocializál. A játékban jelenik meg a gyermek önmagáról, a környezetéről szerzett ismereteinek összessége, ugyanakkor érzelmi életének a fejlődését is alapvetően befolyásolja. o Játék közben a gyermek az összes képességét aktivizálja. Megfigyel, cselekszik, következtet, összefüggéseket fedez fel. Átéli a játszótársakkal való együttműködés fontosságát, örömét. o A hallott bibliai történetek tapasztalataink szerint természetes módon épülnek be a gyermekek játéktémáiba. A gyermek minden ismeretét felhasználja ebben a tevékenységben, így az élményszerűen előadott történetek meg is jelennek szituációs szerepjátékaikban. o A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült játék kibontakozását. Mindezt feltételteremtő tevékenysége mellett az igény szerinti együttjátszással, támogató, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvodáskorú gyermek játéktevékenységének formái: o
Gyakorló vagy funkciójáték
o
Szimbolikus szerepjáték (utánzásos)
o
Dramatikus és bábjáték
o
Konstrukciós, építő játék
o
Mozgásos játék
o
Szabályjátékok ( előtérbe helyezése)
o
Népi játékok
Célunk: o
A szabadjáték minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, pedagógiai, pszichológiai szakértelemmel való támogatása indirekt módszerekkel a gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében.
o
A szabadjáték túlsúlyának érvényesülése, mely megmutatkozik a napirendben, a játékos tevékenységszervezésben..
o
Mintaértékű kommunikáció, az éppen aktuálisan csoportra és egyénre szabottan formálandó szokások, normák hangsúlyozásával, a szerepjátékba való bekapcsolódáskor az adott játszócsoportra hangolódó szerepformálás). Pozitív visszajelzések (játék közben elsősorban metakommunikációval jelezhető a látom, értem, fontos nekem, örülök, hogy jól érzitek magatokat), az ötletek befogadására, közös eszközkészítésre, játékokkal való bánásmódra, rendrakásra vonatkozóan. A közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyerekekkel és szülőkkel közös formálása, a gyermeki véleménynyilvánítás
323
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program és döntőképesség erősítése (épületen belüli és udvari játék folyamatosan fejlesztett szabályai – ezekre utaló jelzések) különös tekintettel a konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeire.
Feladataink: o
Nyugodt légkör, elegendő idő, megfelelő eszközök biztosítása, amely lehetővé teszi a sokféle játéktevékenység önálló szervezését.
o
Az ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához.
o
Az egyéni élményeken túl közös élményszerzések kihasználása a játék fejlesztése érdekében.
o
A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.
o
Nyugodt, biztonságos játék feltételeinek megteremtése az udvaron is.
o
A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a játékban.
o
Az óvodáskorban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével.
o
A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban.
o
Az óvónő adjon utánozható mintát, legyen bevonható társ, segítő, ha a játékfolyamat elakad.
o
Használjuk ki a népi játékokban rejlő személyiségfejlesztő lehetőségeket, biztosítva ezzel múltunk értékeinek megismerését, játékba való beépítését.
o
A megfelelő játszóhelyek biztosítása:
o A belső terek tagolása a különböző jellegű játékok kibontakozása érdekében a csoportszoba és az óvoda egyéb adottságainak figyelembevételével (közös terek, egyéni játékra alkalmas terek, nagyobb és intimebb terek, zajos és csendesebb tevékenységek tere). o A terek változtathatóságának, rugalmas átalakíthatóságának, átjárhatóságának biztosítása, inspirálása (eszközök és normák). o Családi játékok tere (szobai és konyhai kellékekkel, imitációs kiegészítőkkel). o Mesesarok (nyugalmas hely, könyvekkel, bábokkal, dramatizáló eszközökkel, jelmezekkel, párnákkal, szőnyeggel). o Építő – közlekedő játékok tere (különböző kockákkal, kirakó és összerakó játékokkal, közlekedési eszközökkel, terepasztalokkal, állatokkal, természetes környezet felépítését inspiráló eszközökkel. o Rajzolás, festés, gyurmázás, kézi munka, barkácsolás helye megfelelő eszköztárral. o Énekes játékok tere (ritmus hangszerek, a népi játékok kellékei, képek az ismert játékokról). 324
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o Kincses láda (különböző érdekes tárgyak az éppen aktuális játékokhoz takarók, szép anyagok). o Különböző egyéb foglalkozások eljátszásának helyei (orvos, szerelő, postás, fodrász, tanító, rendőr, tűzoltó, fotós, mentős, építő munkás, számítógépes, stb.). Játékeszközök biztosítása: o A készen vett játékeszközök biztosítása mellett, a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök. Megerősítik a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, együttműködés interakciós kultúra kibontakozását, annak átélését, hogy nemcsak a pénzen vett játék jelenti az örömöt. Az óvodapedagógus feladatai: o Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét – pedagógiai optimizmus. o Potenciális partner, akit érdekel, amit a gyerekek játszanak, tesznek, csak a szükséges esetekben avatkozik be, például a veszélyessé váló agresszív játékba. o A szabad játék és játszótárs választás biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása. o A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása, elsősorban indirekt módszerekkel (pl. társas kapcsolatok formálása, az együttműködés fejlesztése, az interakciók tartalmának fejlesztése, a kezdeményezőkészséggel,
önértékeléssel,
önérvényesítés,
önbizalom
formálásával
kapcsolatos feladatok). Várható eredményeink az óvodáskor végén: o Az óvodás évek alatt a játék a világ megismerésének alapvető eszközeként egyedülálló módon közvetít ismereteket, tapasztalatokat. o Arra törekszünk, hogy a játék során megélt élményeikre gyermekeink az óvodáskor végén tudjanak építeni. o A játék továbbra is legyen a belső indítékok alapján létrejövő önkéntes tevékenység, amelyben a gyermek élményeit, vágyait dolgozza fel, közben ismereteket és készségeket sajátít el. o Óvodáskor végén a játék tükrözze a gyermek fejlettségét, az ismeretei bővülésével változzon a játék minősége is. 325
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o Szívesen vegyenek részt bonyolultabb játéktevékenységekben, hogy az magasabb szinten segítse készségeik fejlődését. o Őrizzék meg a játék örömforrás jellegét, amelyben le tudják vezetni a bennük lévő feszültséget. o Épüljön be személyiségükbe az együttjátszás élménye, a közös tevékenység során létrejövő szocializáció. 35.2. Verselés, mesélés Egyházi óvodánkban az anyanyelvi – irodalmi nevelés a gyermekek személyiségformálódásában olyan mély struktúrákat érint, amely alapvetően meghatározza a gyermekek érzelmi, értelmi és nyelvi fejlődését. Segítségével kultúrát, műveltségi tartalmakat adunk át valamint lehetőséget arra, hogy a gyermekek ebben az életkorban gyakorolhassák az egymásra figyelést, a kapcsolatteremtést, a megértés és kifejezés örömét. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi alkotásoknak egyaránt helye van. Az anyanyelv megismerésének tiszta forrása a magyar népmese, a magyar gyermekköltészet, népi, dajkai hagyományok anyaga. Sokféle spontán tevékenységhez kapcsolható a mesélés, a verselés, mondókázás, mely élmény a gyermekek számára, ugyanakkor nyelvi készségeik fejlesztését is elősegíti. Értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésük fontos eszköze. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, verselés, mondókázás természetes igénye az óvodáskorú kisgyermeknek.
Az óvónő legfontosabb
eszköztára a varázslatot teremtő gesztus, mimika, testbeszéd, hangjáték, hangszínváltozások. Az anyanyelvi nevelésre a hittanfoglalkozások vezetésénél is gazdag lehetőség kínálkozik. A foglalkozásokon a teljes személyiség nevelődik, mivel a Biblia, mint alapmű- irodalom, rendkívül alkalmas a modellnyújtásra. A bibliai történetek egy régmúlt világot tárnak a gyermekek elé úgy, hogy az emberiség földi életét döntően befolyásoló kérdésekről esik szó bennük. A bibliai történetek hatása a népmesékhez hasonló. Nagymértékben segítik a fantázia fejlődését, a belső képalkotást, de színes mondanivalójukkal együtt jár a gazdag, választékos szókincs is. A gyerekek olyan új szavakkal, fogalmakkal ismerkedhetnek meg, melyekkel máshol nem találkozhatnak. Sok esetben ezek a kifejezések jelentik a művészet nyelvének alapjait is. A bibliai történeteknél a kimondott szóhoz mindig gazdag képi világ társul, segítve az érzelmi élet gazdagodását, a szavak mélyebb értelmének megértését. A történetek átadása nagyon igényes feladat, mely nagy felelősséget ró a hitoktatóra, az óvónőre. Nagyon fontos, hogy szép magyar nyelven, átéléssel, szuggesztív erővel történjen a tanítás.
Feladataink:
326
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. Például: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, átalakítás, fantázia játékok, gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről, mese szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével. o A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása fejlődésének elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása érdekében. Például: mesebefejezés rajzzal, tematikus ábrázolás ismert meséről, saját mesekönyv, meseillusztráció készítés kedvenc meséhez. o Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében. Az irodalmi élmény
együttesből
fakadó
beszédfejlesztő
módszerek
változatos
alkalmazása
(mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok).
A
tevékenységformában
az
anyanyelv
gazdagságának
ismertetése,
a
beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése). o A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés. o
A klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása mellett, a csoportösszetétel figyelembe vételével, a mese, vers anyag megválasztásával a multi és interkulturális nevelés megvalósítása.
o
Az anyanyelv, a népmesék nyelvének és a Biblia nyelvének kapcsolatával szókincsgyarapítás.
o
Komplex művészeti nevelés a különböző művészetek kapcsolópontjainak segítségével.
Várható eredményeink az óvodáskor végén: o A gyermekek szívesen, figyelmesen hallgatnak mesét, verset, bibliai történetet, ami esztétikai élményt jelen számukra. o Maguk is bátran, szívesen mesélnek, verselnek, mondókáznak. o Képesek a mesék, versek reprodukálására. o Szívesen dramatizálják, bábozzák az irodalmi alkotásokat. o A szöveghűség mellett az alkotó fantázia i megjelenik a történetek folytatásában. o Az önálló meséléssel felkészülnek a hangsúlyos, megfelelő beszédtempójú olvasásra. 327
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o Megértik a mesék mondanivalóját. o Az irodalmi művekben rejlő erkölcsi tanulságok segítik szocializációjukat, értékítéletüket, magatartási kultúrájukat. o Beszédjükbe beépítik a sokszor hallott mesefordulatokat, a versben hallott jelzős szószerkezeteket, hangutánzó szavakat. o Sajátjuknak érzik a megismert népmeséket, népi mondókákat, rigmusokat, kiszámolókat. o Igényét érzik a színvonalas irodalmi alkotásokkal való rendszeres találkozásnak. o Az óvodában átélt élmények hatására igényükké válik az esztétikus könyvek külső, belső tartalmának megismerése. 35.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését, emberi magatartását. Fontosnak érezzük a gyermekek zene iránti fogékonyságának felkeltését, a befogadásra való képesség megalapozását. A népzenei nevelésének a saját néphagyományából kell kiindulnia, hiszen itt alkot a nyelv és a dallam tökéletes egységet. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a gyermek tiszta éneklésének kialakulását elősegítsük, ugyanakkor zenei kreativitásuknak minél nagyobb teret biztosítsunk. A zene és a mozgás összekapcsolása a mozgáskultúra fejlesztésének alappillére. Fontosnak érezzük a magyar kultúra értékeinek átörökítését, a hagyományok ápolását a néptánc foglalkozásokon keresztül, melyek a zenei nevelés anyagába jól beilleszthetők. A népdalok, népi gyermekjátékok a nemzettudatot erősítik, az egyházi gyermekénekek pedig a bibliai történetek elmélyítésének nélkülözhetetlen eszközei. Rendelkezésünkre áll az igen gazdag egyházi énekanyag, kifejezetten a gyermekek számára összegyűjtve, amely óvodai használatra is alkalmas. Az óvodai hittanoktatás szerves része az egyházi gyermekénekek bemutatása, tanítása. Ezek az adott bibliai történethez kapcsolhatóan segítik a történet mélyebb átélését, és mivel rendszerint mozgással, játékos utánzó mozdulatokkal kísérve tanulhatók, közös élményt is jelentenek. A gyermekek által ismert mozgásformák kibővülnek a sajátosan egyházi (egyéni) jellegű mozdulatokkal, melyekben az egyházi jelképrendszer is kifejezésre jut. Tapasztalataink szerint, az óvodai zenei nevelésben általában nem használt, nem hallott hangszerekkel való ismerkedés a zenei nevelést gazdagító lehetőségek közé tartozik (gitár, szintetizátor, templomi orgona). Az orgona a világ zeneirodalmának kiemelkedő, a gyerekek számára is érthető evangélikus egyházzenei művekkel való ismerkedését teszi lehetővé. A gitár és a szintetizátor az előítéletekkel szemben jól használhatók a magyar népzene interpretálásában is.
328
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Feladataink: o Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése az éneklés, a zenélés felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. o Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenység során a gyermekek felfedezik a dallam a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. o Magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. o Valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyermekekkel. o A migráns gyermekek figyelembe vétele. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. o A gyermekek zenei képességeinek fejlesztése (ritmusérzék, zenei hallás, éneklés, énekléssel egybekötött ritmikus mozgás). o A gyermekek éneklési készségeinek fejlesztése (a mozgás, a hang, a szöveg összekapcsolásával). o Zenei élmények együttes átélése, zenei anyanyelv megalapozása. o Igényes népi, kortárs művészeti és egyházzenei anyagokkal való ismerkedés az adott korcsoport képességszintjének megfelelően. o Gyermekhangszerek gyakori alkalmazása. o A zenei élmények befogadásához szükséges szervezeti keretek biztosítása. Várható eredményeink az óvodáskor végén: o A gyermekek szívesen játszanak énekes játékokat, népi gyermekjátékokat. o Bátran és szívesen énekelnek egyedül és együtt is. o Képesek megkülönböztetni a zenei fogalompárokat: a lassú-gyors tempókat, a magasmély illetve halk-hangos hangokat. o Kreatívak, ha dallamot, ritmust, mozgást kell vagy szeretnének rögtönözni. o Képesek az akusztikailag és ritmikailag is jól differenciálható motívumok elkülönítésére, improvizálására – az egyéni éneklésre. o Tudnak utánozni és gyakorlás után felidézni néhány elemű nyelvi szekvenciát. o Együttmozgással átveszik a mondókák, gyermekdalok lüktetését, ritmusát. 329
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o Szívesen hallgatnak zeneműveket, énekeket. o Sajátjuknak érzik a megismert népi gyermekdalokat, énekeket, és a megismert egyházi gyermekénekeket is. 35.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermekek által megérthető világ tárgyai és eseményei. Ugyancsak jól hasznosíthatók a vizuális tevékenységek számára az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják a fantáziájukat. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotókedve, teljes önállóságra van szükségük. Az ötlettől a megvalósításig főként bátorítást, útmutatást és dicséretet kapjanak. Ezek a tevékenységek segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a tér- forma- és szín képzetek gazdagodását. A különböző technikák felhasználásával a megismert bibliai történeteket megjeleníthetjük, feldolgozásukhoz igényes szemléltető eszközöket használunk, így ébresztgetve a gyermekek esztétikai érzékét, képszerű gondolkodását. A vizuális nevelés sokrétű, sokszínű tevékenységeket takar. Az anyaggal való játék örömét, az alkotás élményét adja a gyermekek számára. Kezdetben ugyanis nem az eredmény, hanem a tevékenység a fontos.
A gyerekeknek legyen módjuk arra, hogy bármikor kedvük szerint
végezhessenek ábrázoló és manuális tevékenységeket. A természetes anyagok, a gyerekeket körülvevő eszközök üzenetet hordoznak a teremtett világról. Juttassuk óvodásainkat olyan élményekhez, lehetőségekhez, amelyek segítik őket, hogy környezetük gazdag szín és formavilágát életkoruk, fejlettségük szintjén megjeleníthessék.
Rajzaikban,
munkáikban megjelennek örömeik, szorongásaik, fantázia és élményviláguk. Számunkra pedig értékes üzenethordozók a gyermekek ábrázoló munkái. Az óvónő ízlése, mint modell, követendő példakép lehet a gyermek számára. A csoportszoba színvilága, a tárgyak, a dekorációk üzenethordozók, ízlésformálók. Ajánlatos, hogy a csoportszoba dekorációi tükrözzék az évszakok változásait, a gyermekek speciális érdeklődését, a különböző tevékenységek, játéktémák alakulását. Fontos, hogy a szülőket is bevonjuk a csoportszoba, az udvari játszóhelyek kialakításába, a környezet szépítésébe. A bútorok színe, formája, a dekoráció a falon, a megvilágítás, mind az esztétikai nevelés hatásos eszköze. Feladataink: o A gyermekek alkotó tevékenységéhez szükséges feltételek megteremtése. 330
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o Alkotó kreativitásuk kibontakoztatása. o A vizuális látásmód megalapozása. o Változatos technikák bemutatása, megismertetése. o Megfelelő eszközök biztosítása, eszközhasználat megtanítása. o Az életkori sajátosságoknak megfelelő, a gyermekek számára érdekes műalkotások megismertetése. o A környezet esztétikus kialakításával, a szép iránti igény felkeltése. Várható eredményeink az óvodáskor végén: o A gyermekek változatos ábrázolási technikákat, anyagokat ismernek és alkalmaznak. o Alapvető jártasságot szereznek a papír, a ceruza, a kréta, az ecset, az olló, a tű és kés, a formázóanyagok használatában. Vigyáznak saját és társaik testi épségére. o Élményeiket, benyomásaikat, tapasztalataikat megjelenítik alkotásaikban. o Egyéni elképzeléseik alapján valósul meg képalkotásuk. o Alkotásaikra a szín - és formagazdagság jellemző. o Megfelelő értékítélettel rendelkeznek, igényesek környezetük kialakításában, életterüket kedvük szerint dekorálják. o Örülnek saját és társaik alkotásainak, vigyáznak, megbecsülik mások munkáját. o Nemcsak az emberi alkotásokban, hanem a teremtett világ szépségeiben is tudnak gyönyörködni. o Manuális, finom motorikus képességek területén elérik az írás elsajátításához szükséges szintet. 35.5. Mozgás A tevékenység célja A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon szabad mozgáskedve. A gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi mozgás nélkül. A mozgásos játékok, tevékenységek rendszeres alkalmazása kedvezően hat a kondicionális képességek közül az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a szervezet teherbíró 331
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program képességét. A mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. Rendkívül fontos a szabadlevegőn való tartózkodás minél hosszabb idejű biztosítása. Anatómiai–élettani szempontból megfelelően szervezett prevenciós céllal végeztetett gyakorlatok is szükségesek az egészség megóvása érdekében. Az egészség megőrzése érdekében, az edzettség az egészséges életmód szokásainak kialakításában az óvodának szorosan együtt kell működnie a családdal. A kényelmes öltözet, lábbeli, a réteges öltöztetés ugyanúgy az egészséges életmód része, mint a higiénikus, tiszta, pormentes környezet. A testi és lelki egészség szoros kapcsolatából következik, hogy lelki nevelés nélkül a testnevelés sem lehet igazán hatékony. A keresztyén szeretet arra ad késztetést, hogy a testi fölényt pozitív irányba, egymás segítésére használjuk. Ez a szemlélet segít abban, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeket óvják, védjék, segítsék. A keresztyén szemléletben a test és a lélek szerves egységet alkot. Feladataink: o A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. o A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje, előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének. o A természet erőivel - napfény, levegő, víz - történő edzés kedvező hatását nem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért a mindennapi testnevelést lehetőleg a szabadban célszerű tartani. o Az intenzív, változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükségünk. o A jó eredmény eléréséhez az optimális tárgyi feltétel biztosításán túl nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású napi 20-30 perces testmozgás nem csak a kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlődéséhez is. o A gyermekek egészségének megőrzése érdekében higiénikus környezet biztosítása. o Prevenció, korrekciós mozgás és tartásjavító foglalkozások szervezése szakszerű segítséggel. o A testi fejlődés elősegítése, a mozgás utáni igény felébresztése és megőrzése, a természetes mozgásszervi alapfunkciók, ill. légzés helyes technikájának elsajátítása. o A fizikai állóképesség fejlesztése, a fizikai aktivitáson keresztül a szellemi aktivitást készítse elő, illetőleg a mozgásos feladatok sikeres megoldása eredményeként az önértékelés és az önbizalom fejlesztése.
332
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o Fejlessze a pszichomotoros képességet ezen belül: a nagy és finommozgásokat és fizikális erőnlétet, az egyensúlyérzéket, szem-kéz, szem-láb koordinációt, ritmikus tevékenységgel a ritmusérzéket, a testsémát ,a kezességet (a lateralitást, a dominanciát erősítse). o A problémamegoldásokat erősítse mozgásos tevékenységgel végzett feladatmegoldásokkal. Fejlessze a mozgással kapcsolatos szókészletet. A mozgásfejlesztés megvalósítása o A gyermek kötetlen, motivált szabad mozgástevékenységének biztosítása mindennapos testnevelés által. o A konkrét fejlesztést szolgáló testneveléssel, testedzéssel. o A kiegészítő mozgástevékenységekkel: úszás, zenés torna, kerékpározás, rollerezés.. Az óvodáskor végére várható eredmények o A gyermekek örömmel végzik a mozgásos tevékenységeket, a mozgás belső szükségletté válik. o Képesek mozgásuk koordinálására, ismerik az alapvető téri irányokat. o Tudnak megfelelő tempójú, ritmusú irányváltoztatással célzott nagymozgásokat és finom mozgásokat végezni. o Képesek összpontosítani, kitartóan egy-egy mozgásos feladatra figyelni. o Rendelkeznek
megfelelő
jártassággal,
készséggel
a
csoportszobai
és
az
udvari
mozgáslehetőségeket illetően. o Megfelelően edzettek, állóképességük, kitartásuk, életkoruknak megfelelő. o A környezetükben segítségre szoruló társakkal szeretettel, együttérzéssel törődnek. o Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. o Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. o Fejlődik tér- és időtájékozódási képességük. o Egyéni, és csoportos sor és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával. o Megértik az egyszerű vezényszavakat, a feladatok pontos végrehajtása során a pozitív megerősítés hatására kialakul egészséges önbizalmuk, reális önértékelésük.
333
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 35.6. A külső világ tevékeny megismerése Óvodánkban fontosnak érezzük a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítását a természeti – emberi – tárgyi világ értékei iránt. Ez a komplex foglalkozás, amely szeretné egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A tárgyakkal, különböző anyagokkal való ismerkedés élményt jelent a gyermekek számára. A tulajdonságok megismerése közben nemcsak a hasznosság értéke jelenik meg, hanem a környezetünkben található szépségekre is felhívhatjuk óvodásaink
figyelmét (esztétikai nevelés). A körülöttünk lévő világ nemcsak arra való, hogy
megismertessük, vagy tárgyi ismeretként beépítsük a gyermek tudatába. Sokkal fontosabb, hogy pozitív érzelmi viszony alakuljon ki a természethez, tanulja meg védelmét, az értékek megőrzését. A környezet iránti szeretetet úgy tudjuk megalapozni, ha a gyermekekkel együtt fedezzük fel azokat a kapcsoló pontokat, amelyek benne és a természeti környezetben is megtalálhatóak. „ Isten szeretetre hozta létre a világot és benne az embert!” A csupán anyagi világot nem lehet szeretni! A szeretet mindig személyes kapcsolatot jelent. Alapvetően más a viszonyunk a természethez, ha az egy véletlenszerű evolúciós folyamat következménye, mintha a Teremtő szeretet művének tekintjük. Óvodai nevelésünkben fontos szerepet kap a hazaszeretetre nevelés, a nemzeti öntudat, magyarságtudat kialakítása. A gyermek, miközben felfedezi tágabb környezetét, megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét és védelmét. Feladataink: o Erősítsük a gyermekekben, hogy mennyire összefügg mindez egymással, és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása, védelme szempontjából. o A tapasztalatszerzés legtöbbször a valódi környezetben történjen, ezért a komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben, vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. o A komplex foglalkozáson tapasztalatokhoz juthat a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. o A megfigyelések, tapasztalatok a valóság minél sokoldalúbb megismerését tegyék lehetővé.
334
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o A természeti környezet, a teremtett világ megóvásának lehetőségeit mutassuk be a gyerekeknek, segítsük a környezettudatos magatartás kialakulását. o A környezetvédelmi világnapokról történő megemlékezéssel ráirányítjuk a gyermekek és a családok figyelmét környezetünk védelmére, megóvására(Állatok, Víz, Föld, Madarak, fák ). o A természeti és tárgyi világ megismerése során a gyermekek szerezzenek matematikai tartalmú tapasztalatokat. o Divergens feladatmegoldással biztosítsuk az egyéni haladásütem differenciáló hatásának érvényesítését. o A gyermekek élethelyzetei váljanak tanulási szituációkká. Várható eredményeink az óvodáskor végén: o A gyermekeink megtanulják és megértik, hogy Isten ezt a szép világot szeretetből adta nekünk embereknek, hogy óvjuk, védjük, őrizzük. o Megtanulják, hogyan védjék környezetük élővilágát – együttműködve ebben embertársaikkal. o Az óvodás évek alatt elsajátított óvodai és otthoni példák alapján törekszenek majd természeti és tárgyi környezetük esztétikus kialakítására. o Életkoruknak megfelelően tájékozódnak a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetükben. o Ismerik testük részeit és alapvető funkcióit, érzékszerveiket. o Ismerik családjuk szerkezetét, családtagjaik adatait, lakcímét. o Valós és tudományosság elveit tartalmazó ismeretekkel rendelkeznek a o növényekről, állatokról és a teremtett világ jelenségeiről. o Elsajátítják a közlekedési eszközök nevét, ismerik a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, a járműveken történő viselkedési normákat. o Életkoruknak megfelelő ismereteik vannak a tárgyi környezetükről. o Az alapvető matematikai tapasztalatok birtoklása segíti eligazodásukat a gyakorlati életben. o Problémamegoldó gondolkodásmódjuk megjelenik a hétköznapi folyamatok értelmezésében, tervezésében, cselekvési stratégiák kidolgozásában. A matematikai tapasztalatszerzés az óvodai nevelésben a külső világ tevékeny megismerése keretében a gyermek észlelésére, érzékelésére, megismerési vágyára épül. Mindenkor figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni fejlettségi szintjét. A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra, még akkor 335
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program is, ha azok pontossága csak a gyermek számára fontos, érzelmileg hangsúlyos helyzetekben megbízható. Az óvodáskort jellemző gondolkodási sajátosságokkal (invariancia, állandóság hiánya) a matematikai nevelés folyamán is számolni kell. A környezet megismerése során szerzett élmények, tapasztalatok a matematikai tevékenységek lehetőségének tárházát kínálják a nevelés számára. Játékidőben létrejönnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére akkor, ha az óvodapedagógus képes az adódó lehetőségek felismerésére és kihasználására. Kötött formában rendszerezzük, rögzítjük – gyakorlással – a megszerzett ismereteket, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztésére külön figyelmet fordítunk/ egyéni fejlesztés/. Célunk megteremteni annak a lehetőségét, hogy tevékenykedés, cselekvés során fejlődjenek a részképességek, alakuljon pozitív viszony a későbbi matematikához úgy, hogy közben többször megélhetik, átérezhetik a felfedezés, rátalálás, felismerés és tudás örömét. Feladataink: o Pozitív érzelmi viszony kialakításával segítjük a problémahelyzetek megoldását. o A fejlesztést játékosan, játékba építetten valósítjuk meg. o A gyermekek aktivitásuk és érdeklődésük során tapasztalatokat szereznek a közvetlen és tágabb természeti, emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. o Halmazokat hasonlítanak össze, válogatnak szét, rendeznek sorba, összemérnek, párosítanak szabadon, vagy megnevezett tulajdonság szerint. o Tárgyak, eszközök, személyek segítségével, manipulálással matematikai műveleteket végeznek. o Sorozatokat készítenek mennyiségi tulajdonságok szerint. o Egyszerű megállapításokat fogalmaznak meg, eldöntik annak igazságát. o Tárgyakat, halmazokat mérnek össze matematikai tulajdonságuk alapján. o Megismerik a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmát, ismerik a tő és sorszámokat/ 10-es számkör/. Felismerik a síkmértani formákat / négyzet, téglalap, kör, háromszög/. o Tapasztalatokat szereznek a tükrös és nem tükrös alakzatokról. o Tájékozódnak a térben és síkban ábrázolt világban, nyitott és zárt vonalak között. Várható eredményeink az óvodáskor végén: o Képesek a gyermekek jól ismert tulajdonságok szerint válogatás folytatására, kiegészítésére, saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére.
336
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o Értik és helyesen használják az év során szereplő mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat ( hosszabb, rövidebb, legrövidebb , több, kevesebb stb.). o Össze tudnak mérni két halmazt párosítással (legalább 10ig), az elemek rendezésével/ bontással ugyanannyi, több, kevesebb/. o Biztos számfogalommal rendelkeznek a 10-es számkörben. o Építéseik, síkbeli alkotásaik legfőbb eredménye továbbra is a szemléletfejlődés: azonosítani tudnak különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. o Másolással képesek megépíteni a mintával megegyező elemekből, és színben, nagyságban eltérő elemekből is térbeli és síkbeli alakzatokat. o A térben való tájékozódásban elérhető a jobbra-balra irányok megkülönböztetése. o Értik és követni tudják az irányokat, illetve helyeket kifejező névutókat. 35.7. Munka jellegű tevékenységek Olyan tevékenységek biztosítása a napirenden belül, amelyek motiválják, segítik a gyermekek életkori és egyéni fejlettségüknek megfelelően, az önmaguk és mások érdekében történő munkavégzésre. A gyermeki munka megszerettetésén keresztül kívánunk olyan készségeket, tulajdonságokat megalapozni, melyek a gyerekek akarati tulajdonságait, kötelességtudatukat, egymásért érzett felelősségvállalásukat erősítik. A gyermekek számára a munka még játékos jellegű, örömmel végzett aktív tevékenység. Az óvodapedagógus részéről tudatos szervezést, a gyermekkel való együttműködést, folyamatos, konkrét, reális fejlesztő értékelést igényel. Feladataink: o Törekedjünk arra, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermeknek. o Biztosítsuk, bővítsük a munkatevékenységhez szükséges munkaeszközöket, ismertessük azok rendeltetésszerű használatát. o A munkaeszközök számára biztosítsunk olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják azokat. o Adjunk lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban. o Teremtsük meg a nyugodt, kiegyensúlyozott munkához szükséges légkört. 337
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o Törekedjünk arra, hogy a munka mindig játékos legyen, jól illeszkedjen az életkori sajátosságokhoz. o Munka közbeni kommunikáció során fejlődhessen kifejezőképességük, beszédkészségük, bővüljenek ismereteik, tapasztalataik. o Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése. o A munka folyamán erősítsük a gyermekekben a segítést, együttműködést, az együttes munkáért érzett felelősséget. o Kiemelt helyet kapjon a nevelés folyamán a biztonsági és egészségügyi előírások betartása, betartatása. Tevékenységek: o Saját személyével kapcsolatos feladatok: önkiszolgálás/öltözködésének, étkezésének, tisztálkodásának önálló kielégítése/. o A közösség érdekében kifejtett tevékenységek: naposi teendők ellátása. o Az óvoda, a csoport mindennapi életével kapcsolatos munkák: teremrendezés, díszítés a környezet rendjének biztosítása, játékjavítás, készítés, segítés a kisebbeknek. o Kerti munka: élősarok gondozása, a kertben végzett munka- falevelek gyűjtése, gereblyézés, seprés, termések gyűjtése, madarak etetése. Várható eredményeink az óvodáskor végén: o A gyermekek a rájuk bízott feladatot, munkát önállóan és szívesen végezzék, megfelelő kitartással és türelemmel. o
Óvják, védjék és gondozzák az élőlényeket környezetükben.
o
Tanulják meg egyes munkajellegű tevékenységek célszerű sorrendjét.
o
Ismerjék a napszakokhoz kötött munkafajtákat.
o Elemi fokon szerezzenek tapasztalatokat a környezetükben előforduló eszközök, szerszámok használatáról. o
Szívesen
végezzenek
társaikkal
közösen
munkát,
működjenek
tenni
sikeres
munkavégzés
együtt
a
munkakapcsolatok során. o Legyenek
képesek
erőfeszítéseket
a
rendelkezzenek életkoruknak megfelelő akarati tulajdonságokkal. o Értékeljék reálisan munkájukat, legyenek büszkék teljesítményükre. 338
érdekében,
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 35.8. Tanulás A tanulás komplex tevékenységek rendszerén keresztül jut el a gyermekhez, az ami számára a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent. Változatos szituációkat teremtve olyan tevékenységeket biztosítunk minden gyermek részére, hogy lehetősége legyen ismereteket, jártasságokat, készségeket szerezni teljes személyisége kibontakoztatásához. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban és időkeretekben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, több érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: o utánzásos, minta-és modellkövetéses magatartás-és viselkedéstanulás o spontán, játékos tapasztalatszerzés o játékos, cselekvéses tanulás o a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés o az óvodapedagógus által irányított foglalkozás o
gyakorlati problémamegoldás.
Feladataink: o Biztosítsa az óvodapedagógus a képességek sokoldalú fejlesztését (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás). o Törekedjen a gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának, érdeklődésének kielégítésére. o Kínáljon lehetőséget
a gyermekek számára
olyan szituációk
átélésére, ahol
megismerhetik a felfedezés, kutatás örömeit. o Fejlessze a gyermekek önállóságát, figyelmét, kitartását, pontosságát, feladattudatát. o Nyújtson segítséget olyan tapasztalatok szerzéséhez, amelyben saját teljesítő képességét megismerheti az óvodás. o Segítse elő az óvónő, hogy gyermek önmagához képest fejlődjön. 339
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o Egyéni fejlettségeiknek megfelelően differenciált feladat adással késztesse sokoldalú tevékenységre a gyereket. o Biztosítson
alkalmat, eszközt az
eltérő fejlődésű gyermeknek, juttassa őket
sikerélményhez. o Segítse a családot a gyermek fejlődése érdekében szakmai tudásával és tapasztalatával. o Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben hasson a gyermekek motoros, szociális és verbális és mentális fejlődésére. o A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben biztosítson megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadást. o A tanulás iránti vágy felkeltése, fenntartása, sikerélményhez juttatás, pozitív szemlélet alakítása az iskolai élet iránt. o A tanulás irányítása során egyénre szabott pozitív értékeléssel segítse az önértékelés fejlődését. Várható eredményeink az óvodáskor végén o Képesek a gyermekek szándékos figyelemre, hosszabb idejű koncentrációra. o Rendelkeznek a tanuláshoz szükséges testi, lelki, értelmi és szociális képességekkel. o Megfelelő türelemmel bírnak, képesek szükségleteik késleltetésére. o Érzékelik a fejlődésbeli, időbeli változásokat. o Képesek saját tevékenységük ellenőrzésére. o Egészséges önbizalommal, reális én-képpel rendelkeznek. o Kialakul a tanuláshoz fűződő pozitív attitűd, érdeklődnek az iskola iránt. 36. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a megfelelő fejlettség. Az iskolai alkalmasság elérésének kritériumai:
340
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Az iskolai közösségbe való sikeres beilleszkedéshez megfelelő testi, lelki és szociális érettség kialakulása szükséges. Testi képességek: o Fejlett testalkat / arányosan fejlett, teherbíró/. o Ép érzékszervek. o Fogváltás. o Összerendezett mozgás. o Kialakult finommozgások. Lelki érettség: o Nyitott, érdeklődő az iskola iránt o Érzékelése, észlelése differenciálódik (téri, vizuális, akusztikus) o Testséma, téri tájékozódás fejlettsége o Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama o Szándékos figyelem megjelenése, növekszik a figyelem tartalma,, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele o A cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van o Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről o Ismeri a viselkedés alapvető szabályait o Elemi mennyiségi ismeretei vannak Szociális érettség: o Készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására o Képes az együttműködésre, a kapcsolatteremtésre o Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni o Késleltetni tudja szükségletei kielégítését o Kialakulóban van feladattudata, ezt kitartása, munkatempója, önállósága, önfegyelmének alakulása biztosítja Beszédfejlettség: o Alakilag, formailag tiszta, érthető beszéd. o Helyes beszédtechnika (beszédlégzés, artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hanglejtés). 341
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o Magabiztos, kreatív önkifejezés, gazdag szókincs. o Választékos, nyelvi eszközökben gazdag stílus különböző kommunikációs helyzetekben. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében o az ismeret, attitűd, képesség hármas egységére helyezzük a hangsúly o a gyermek személyiségfejlesztésének megvalósításában arra törekszünk, hogy óvodánk óvodapedagógusai működjenek együtt a tanítókkal annak érdekében, hogy a gyermekekről egyféleképpen gondolkodjunk o saját képességüknek megfelelő ütemben kell haladniuk, életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő ismereteket kell kapniuk o nevelésfilozófiánk szerint, ha együttműködik az óvoda és az iskola, akkor a gyermekek számára a váltás nem lesz trauma, környezetük ugyan megváltozik, de a pedagógiai légkör, és a tanulás módja nem lesz ismeretlen számukra. 37. Német nemzetiségi nevelés Bevezető Városunkban működik Német Nemzetiségi Önkormányzat, amely összefogja a német kisebbség tagjait. A Petőfi Sándor Evangélikus Általános Iskola hosszú évek óta indít német tagozatos osztályt elsőben, melyre komoly szülői igény jelentkezik. Ezért gondoltuk, hogy evangélikus óvodánkat színesítené a német nemzetiségi oktatás bevezetése. A szülők örömmel fogadják a nyelvvel történő ismerkedést, amit 2011 szeptemberétől német nemzetiségi végzettségű óvónő vezetésével indítottunk. Nemzetiségi nevelés célja A nemzetiségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. Nemzetiségi nevelés feladata A nemzetiségi nyelv elsajátítása terén o a gyermekek számára anyanyelvi környezet biztosítása. o A nemzetiségi nyelv zeneiségének megéreztetése, megszerettetése, a hallás után történő megértés gyakoroltatása.
342
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o A gyermekek passzív szókincsének fejlesztése. Az óvodáskor végére szituációs helyzetekben a passzív szókincs aktívvá tétele. o A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett a kommunikáció teljesebbé válása. A nemzetiségi kultúra terén o A gyermekeket körülvevő óvodai környezet alakítása a nemzetiségre jellemző tárgyakkal, könyvekkel, fotókkal, annak szín és motívumvilágát tükröző textilekkel. o A szokások, hagyományok ápolása, továbbadása, az identitástudat alakítása. o A nemzetiség irodalmi, zenei, kézműves kultúrájának megismertetése. o Az iskolai életmódra való alkalmasság általános feltételein túl a gyerekek felkészítése a nemzetiségi nyelvű iskolai tanulásra. Nemzetiségi nevelés megszervezése A nemzetiségi nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskolai élet megkezdéséig tart. A nemzetiségi csoportba való felvételt a szülők meghatározott nyilatkozat és kérelem kitöltésével igényelhetik, amely szerint van családi kötődésük a német nemzetiséghez, vagy német nyelvi (kétnyelvű) környezetben élnek. Amennyiben a nevelési év során derül ki, hogy egy-egy gyermeknek megterhelő a kétnyelvű nevelés, szülői kérésre vagy óvónői javaslatra lehetőséget biztosítunk másik csoportba való átiratkozásra. A nemzetiségi nevelésben részt vevő óvodapedagógus beszéli a német nyelvet, ismeri szellemi, tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Nevelőmunkánkat kiegészíti a szülőkkel, nagyszülőkkel, nemzetiségi szervezetekkel való együttműködés. Törekszünk a német kultúra és nyelv ápolását segítő tárgyi környezet, eszközök, emlékek folyamatos beszerzésére, bővítésére. Nemzetiségi nevelésünk tartalma, feladatai a gyermeki tevékenységformákba ágyazva Játék A játék elsősorban magyar nyelven folyik, mivel ez a gyermekek többségének hozott nyelve. Az óvónő feladata, hogy tapintatosan, a gyermeki szabadság tiszteletben tartásával próbáljon mintát nyújtani a nemzetiség nyelvén a játékban is. Elsősorban a szabályjáték és a dramatizálás ad rá alkalmat. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: o A szabályjátékban tudnak kommunikálni, a játék speciális kifejezéseit használni. 343
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program o A dramatizálásban egyszerűbb meséket, párbeszédeket eljátszanak. o Több játékszer nevét megtanulják németül. Verselés, mesélés A magyar mesék, mondókák mellett a nemzetiségi kultúrában fellelhető versek, mondókák megismertetése a gyerekekkel. Meséből csak kevés és rövid, a megértéshez gesztusokkal és szemléltetéssel kísérve. Mondókákból, gesztusokkal és játékkal kísért versekből több, mivel ezek különösen alkalmasak a nemzetiségi nyelv zeneiségének, hanglejtésének érzékeltetésére, elsajátítására. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: o A gyermekekben kialakul az igény a nemzetiség nyelvén folyó mesehallgatásra, mondókázásra. o Bővül szókincsük, megjegyeznek és eljátszanak önállóan is mondókákat, kisebb segítséggel meséket. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A gyermekek megismertetése a kisebbség zenei kultúrájával élőben (pl. sváb zenekar, tangóharmonika, fúvósok) illetve CD-ről. A nemzetiségre jellemző táncok, alapvető tánclépések bemutatása, megismertetése (galopp, polka, keringő). Az óvodás korosztály számára alkalmas, mozgással kísért énekek, énekes játékok megismertetése, rendszeres játszása és megtanítása. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: o Elsajátítják a nemzetiségi zene ritmusát, néhány egyszerű tánclépést. o Eljátszanak önállóan énekes játékokat, mondókákat. o Dallamról felismerik a hallott, tanult dalokat. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A nemzetiség szín – és motívumvilágának, kézműves alkotásainak megismertetése. A színek, motívumok beépítése a gyerekek alkotó tevékenységébe. Nyelvi nevelés terén: a színek, formák nevei, valamint az alkotó tevékenység közben használatos kifejezések megismertetése. Mozgás 344
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program Nyelvi nevelés terén: a mozgással, testi neveléssel kapcsolatos kifejezések megismertetése és alkalmazása a
tevékenységek közben (pl.
testnevelés vezényszavai,
irányok,
testrészek
megnevezései). A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére o Hallás után megértik a mozgással kapcsolatos kifejezéseket, a testrészek neveit, utasításokat. o Alkalmazzák az egyszerűbb, mozgással kapcsolatos kifejezéseket. A külső világ tevékeny megismerése A gyermekek érzelemvilágához közel eső, ezért könnyen megjegyezhető kifejezések megnevezése nemzetiségi nyelven is (pl. otthon, család, állatok, növények nevei, közlekedéssel kapcsolatos kifejezések, járművek nevei stb.) Matematikai tapasztalatok szerzése közben relációk (magas-mély, nagy-kicsi) számnevek, mennyiségek (sok, kevés) megnevezése. A helyi néphagyományok, szokások, tárgyi kultúra megismertetése. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére o Képekről,
vagy
szituációkban
emlékezetből
felidézve
meg
tudnak
nevezni
környezetükből tárgyakat, állatokat, eszközöket, járműveket, ezekkel kapcsolatos kifejezéseket, valamint egyszerűbb cselekvéseket. o Mechanikusan számsort el tudnak mondani 10-ig, a mennyiségeket is meg tudják nevezni német nyelven. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként o a gyermekben pozitív érzelmi viszony alakul ki a nemzetiség kultúrája és nyelve iránt o életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezik olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket a nemzetiség nyelvén tudja közvetíteni o tud tájékozódni a kommunikációs helyzetekben o
ismeri a német nemzetiség kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat
o ismeri a helyi nemzetiségi szokások, szokások, hagyományok és tárgyi kultúraértékeit, megtanulja azok tiszteletét és megbecsülését.
345
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 38. Pedagógiai programunk (óvoda) jogszabályi háttere Törvények o 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól o 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védeleméről és a gyámügyi igazgatásról o és módosításai o 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról o A Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvény az egyház intézményeiről o 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről Rendeletek o 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és módosításai o 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és módosításai o 17/2013(III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve kiadásáról o 3. melléklet a17/2013 (III.1.) EMMI rendelethez o A 20/ 2012. ( VIII.31.) EMMI rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 255/2009. (XI.. 20.) kormányrendelet módosításáról o 32/2012. (X.8. ) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű
gyermekek óvodai nevelésének
irányelvei és módosításai o 229/2012. ( VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény végrehajtásáról o 363/2012. ( XII.17.) kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosításáról 39. Felhasznált és tanulmányozott irodalom 1.
365 történet a Bibliából gyermekeknek / Corvina 1987./
2.
Az óvodáskorú gyermek /VISZ 1991./
3.
Az óvodáskorú gyermek/ VISZ 1991./
4.
Biblia / Magyar Bibliatanács kiadványa Bp. 1990. /
5.
Chirstine Harder Tangvald :Gyermekek imádságos könyve
6.
Dr. Frieder Harz: Bibliai történetek szituációra alkalmazott elmondása
7.
Dr. Szüdi János: Óvoda a közoktatás rendszerében
8.
Dr. Tótszöllősiné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában
9.
Fábián Katalin: Helyi program az óvodavezetés oldaláról tekintve 346
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program 10. Falvay Károly: Ritmikus mozgás- énekes játék 11. Fecskefészek Óvoda Nevelési Programja 2013. 12. Forrás Kersztyén Óvodai Program/ 2004. 13. Győri Gábor Ádám: Mindennap Jézussal…/Énekes füzet gyerekeknek / 14. Isten kezében / Evangélikus hittankönyv/ 15. Katicabogár Német Nemzetiségi Óvoda Nevelési Programja 2011. 16. Kiss Tihamér: A gyermekkor lélektana 17. Kovács György- Bakosi Éva: Játék az óvodában 18. Lázár Katalin: Népi játékok 19. Lépésről-lépésre minősített óvodai program 20. Lugosi Lászlóné: Engedjétek hozzám a gyerekeket 21. Nagy Jenőné: Csak tiszta forrásból JNSZM Ped. Intézet 1997. 22. Ottó Schaude: Hinni, tanítani, nevelni 23. Óvodavezetési ismeretek 2012. november, 2013.február 24. Pereszlényi Éva- Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Játék, mozgás kommunikáció 25. Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában 26. Projektrendszer- Óvodai nevelés 1999. Pálfi Sándor 27. Szituációorientált nevelés- Bajor Tartományi Egyház segédanyaga 28. Thomas Gordon: PET 29. Vargáné Biharvári Gabriella: Játékos természetvédelem 30.
Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével
347
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
E. Nyilvánosságra hozatal, legitimációs záradékok VII.
Nyilvánosságra hozatal
Az iskola Pedagógiai programja nyilvános, az intézményi honlapon minden érdeklődő számára megtekinthető. A Pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyszíneken tekinthető meg: o az intézmény fenntartójánál, o az intézmény és tagintézmények irattárában, o a tagintézmények könyvtárában (elektronikus formában), o az intézmény igazgatójánál és a tagintézmények vezetőinél (elektronikus formában).
VIII.
A Pedagógiai program hatálya
A Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola Pedagógiai programjának első változata 2012. szeptember 1-jétől volt hatályos. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezéseinek megfelelően a Pedagógiai program felülvizsgálata 2013. március 31-éig megtörtént. A Pedagógiai program átfogó felülvizsgálata a jogszabályi háttér változásával vagy kétévenként (legközelebb 2015 márciusában) esedékes.
348
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program IX.
A Pedagógia program elfogadása és jóváhagyása
A Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola (6200 Kiskőrös, Árpád u. 4.) Pedagógiai programját a szülői szervezet 2015. …………….. hó ……… napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen pedagógiai program felülvizsgálata során gyakorolta. Kelt: ……………….., 2015. …………….. hó ……… nap ……………………………………………… szülői szervezet elnöke
A Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola (6200 Kiskőrös, Árpád u. 4.)
Pedagógiai programját az intézmény
diákönkormányzata 2015.…………….. hó ……… napján tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte. Kelt: ……………….., 2015. …………….. hó ……… nap ……………………………………………… diákönkormányzat elnöke A Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola (6200 Kiskőrös, Árpád u. 4.) Pedagógiai programját az intézmény nevelőtestülete 2015. …………….. hó ……… napján tartott értekezletén megtárgyalta és elfogadta. Kelt: ……………….., 2015. …………….. hó ……… nap ……………………………… hitelesítő nevelőtestületi tag ……………………………… hitelesítő nevelőtestületi tag 349
Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
Intézményi Pedagógiai Program
Aláírásommal tanúsítom, hogy a Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola (6200 Kiskőrös, Árpád u. 4.) igazgatótanácsa a Magyarországi Evangélikus Egyház AZ EGYHÁZ INTÉZMÉNYEIRŐL SZÓLÓ 2005. ÉVI VIII. TÖRVÉNYÉNEK 14. § d) pontjában meghatározottaknak megfelelően az intézmény Pedagógiai programját 2015.………………….hó …………..napján tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte. Az igazgatótanács az intézmény pedagógiai programjának rendelkezéseivel egyetért. Kelt:……………….., 2015. …………….. hó ……… nap ……………………………………………… igazgatótanács elnöke A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 32.§ (1) i) pontja, valamint AZ EGYHÁZ INTÉZMÉNYEIRŐL SZÓLÓ 2005. ÉVI VIII. TÖRVÉNY 7. § (1) b) pontjában meghatározottak
alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház, mint a Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola (6200 Kiskőrös, Árpád u. 4.) fenntartója, az intézmény Pedagógiai programjának rendelkezéseit jóváhagyja. Kelt: Budapest, 2015. ………. hó ……….. nap ……………………………………………… fenntartó képviselője P.H.
350
