PÉCEL VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA április

PÉCEL VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007- 2013

2009. április

PÉCEL VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

KÉSZÜLT PÉCEL VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL

PÉCEL VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007- 2013 Készítette: PESTTERV Kft és a Terra Studio Kft Felelős tervezők: Schuchmann Péter ügyvezető igazgató, Pestterv Kft Laky Ildikó ügyvezető igazgató, Terra Studio Kft Tervezők, szakértők: Dr. Földi Zsuzsa (Terra Studio Kft) Fürstand Attila, PhD (Terra Studio Kft) Károlyi János (Pestterv Kft) Laky Ildikó (Terra Studio Kft) Lombár István (Pestterv Kft) Schuchmann Péter (Pestterv Kft) Sifter Lívia (Terra Studio Kft) Varga Eszter (Pestterv Kft)

Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: [email protected] www.pestterv.hu

Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ 456 50 90 Fax: 1/ 456 50 99 E-mail: [email protected] Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

2


TARTALOM TARTALOM ....................................................................................................... 3 1

BEVEZETÉS............................................................................................ 5

2

PÉCEL VÁROSI LÉPTÉKŰ HELYZETÉRTÉKELÉSE ............................ 6

2.1

A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN....................... 6

2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.1.5

A város helye a településhálózatban............................................................................6 Pécel térségi szerepkörei, feladatai és városhierarchiában elfoglalt helye, a vonzáskörzet bemutatása...........................................................................................10 A város dinamikája .....................................................................................................13 Funkciógazdagság .....................................................................................................17 Foglalkoztatási szerepkör szerinti várostípus.............................................................19

2.2

A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS......................................... 20

2.2.1 Gazdaság ...................................................................................................................20 2.2.1.1 Ágazati szerkezet .................................................................................................20 2.2.1.2

Vállalkozások helyzete .........................................................................................21

2.2.1.3

Turizmus...............................................................................................................23

2.2.1.4

Információs társadalom ........................................................................................24

2.2.1.5 Külső elérhetőség.................................................................................................26 2.2.2 Társadalom.................................................................................................................27 2.2.2.1 Demográfia...........................................................................................................27 2.2.2.2

Képzettség-műveltség..........................................................................................29

2.2.2.3

Munkanélküliség-foglalkoztatás ...........................................................................30

2.2.2.4

Egészségi állapot .................................................................................................31

2.2.2.5 Jövedelmi helyzet.................................................................................................31 2.2.3 Környezet ...................................................................................................................33 2.2.3.1 Természeti környezet ...........................................................................................33 2.2.3.2

Épített környezet, városszerkezet kialakulása .....................................................35

2.2.3.3

Műemlékek - helyi építészeti értékek ...................................................................37

2.2.3.4

Lakásállomány .....................................................................................................38

2.2.3.5

Települési zöldfelületek ........................................................................................38

2.2.3.6 Települési infrastruktúra ellátottság - közlekedési infrastruktúra..........................39 2.2.4 Közszolgáltatások.......................................................................................................40 2.2.4.1 Oktatás-nevelés, kultúra.......................................................................................40 2.2.4.2

Egészségügy........................................................................................................43

2.2.4.3

Szociális ellátás....................................................................................................44

2.2.4.4

Tömegközlekedés ................................................................................................45

2.2.4.5

Hulladékgazdálkodás ...........................................................................................46

2.2.4.6

Víz és csatorna hálózat és szolgáltatás (csapadékvíz elvezetés is!) ...................47

2.2.4.7

Gáz- elektromos áramellátás ...............................................................................50

2.3

VÁROSI SZINTŰ SWOT ANALÍZIS ....................................................................... 53

3

PÉCEL VÁROS VÁROSRÉSZ SZINTŰ ÉRTÉKELÉSE ....................... 54

Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

3


3.1 3.2

VÁROSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA .......................................................................... 54 ÁTFOGÓ-ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS ................................................................. 56

3.2.1 3.2.2

Központok és alközpontok lehatárolása .....................................................................56 Városrészek rövid összehasonlító elemzése, szegregátumok lehatárolása ..............57

3.3

A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE ....................................... 63

3.3.1.1

Városrész 1. (Városközpont)................................................................................63

3.3.1.2

2. Városrész - Ipari Park térsége az M0 mentén..................................................66

3.3.1.3

Városrész 3. (Vasúton túli terület) ........................................................................68

3.3.1.4

Városrész 4. .........................................................................................................71

3.3.1.5

5. Városrész - Új kertvárosi lakóterületek a Csatári-dűlő térségében ..................72

4 A VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI (RÉGIÓS ÉS AGGLOMERÁCIÓS) KERETEI ................................................. 75 5

STRATÉGIA .......................................................................................... 81

5.1 5.2

PÉCEL JÖVŐKÉPE (15-20 ÉV MÚLVA) ................................................................. 81 A JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA .......................................... 83

5.2.1 5.2.2 5.2.3

A 15-20 éves átfogó cél..............................................................................................84 A 7-8 évre szóló tematikus célok................................................................................84 Városrészi célok .........................................................................................................87

5.3

A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA................................ 96

5.3.1 5.3.2 5.3.3

Illeszkedés a városfejlesztési koncepcióval és a rendezési tervvel ...........................96 Célrendszer koherenciája...........................................................................................98 Környezeti hatások .....................................................................................................99

5.4

AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE ......................................................................... 101

5.4.1 A város akcióterületei 2007-2013 .............................................................................101 5.4.1.1 Akcióterület 1. - Városközpont rehabilitáció és fejlesztés ..................................101 5.4.1.2

Akcióterület 2. - Gazdasági területek fejlesztése ...............................................105

5.4.1.3

Akcióterület 3. - Alközpontfejlesztés a vasúttól É-ra fekvő területen..................107

5.4.1.4

Akcióterület 4. - Kertvárosi lakóterületek bővítése és fejlesztése ......................109

5.4.1.5

Akcióterület 5. - Termálfürdő és környezetének fejlesztése...............................111

5.4.1.6

Akcióterület 6. - Turisztikai tengely kialakítása...................................................113

5.5

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA .............................................................. 115

5.5.1 5.5.2 5.5.3 5.5.4 5.5.5 5.5.6

Ingatlangazdálkodási terv.........................................................................................115 Az IVS-hez kapcsolódó nem fejlesztési jellegű tevékenységek ismertetése............120 Partnerség ................................................................................................................122 Szervezeti elvárások ................................................................................................127 Településközi koordináció feladatai..........................................................................130 A stratégia végrehajtásának monitoringja ................................................................132

MELLÉKLETEK ........................................................................................................... 135 1. TÁBLA: A 2001-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAIBÓL ELŐÁLLÍTANDÓ MUTATÓK.................... 135 2. TÁBLA: ÁLTALÁNOS ISKOLAI KÖZOKTATÁS INTEGRÁLTSÁGÁNAK FELMÉRÉSE................ 136 3. TÁBLA: PÉCEL INFRASTRUKTÚRÁJA (BELTERÜLET) ................................................... 137


4


1

BEVEZETÉS

Pécel város Önkormányzata 2008. januárjában döntött a város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) elkészítésének szükségességéről. Az integrált stratégia kidolgozásának és elfogadásának célja a 2002-ben jóváhagyott településfejlesztési koncepció célkitűzései figyelembevételével a város és azon belül a városrészek középtávú - 2013-ig szóló fejlesztési irányainak meghatározása a helyi társadalom és gazdaság képviselőinek bevonásával. A város Képviselőtestülete 2008. február 27-i ülésén döntött arról, hogy az IVS-t a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban - Kézikönyv a városok számára” című ÖTM által megjelentetett, - a tartalmi követelményeket meghatározó - kézikönyv figyelembevételével dolgoztatja ki. Az IVS és a városközpont Akcióterületi Tervének elkészítésére a PESTTERV Kft - a TERRA STUDIO Kft-vel együttműködve - kapott megbízást. A tervezés célja, hogy a város eredményesen vehessen részt a Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja megvalósítása keretében „A települések rehabilitálására” kiírt KMOP -2007.5.2.1./B „Pest megyei településközpontok fejlesztése - integrált településfejlesztés Pest megyében” címmel meghirdetett pályázaton. Fenti

előzmények

és

a

Képviselőtestület

által

megfogalmazott

követelmények

figyelembevételével olyan Interált Városfejlesztési Stratégia került kidolgozásra (és jelen dokumentumban bemutatásra), amely o

szerkezetében

és

tartalmában

megfelel

az

ÖTM

kézikönyvben

foglalt

követelményeknek, o

összhangban

van

a

korábban

elfogadott

településfejlesztési

koncepció

célkitűzéseivel. Az Intergrált Városfejlesztési Stratégia, majd az Akcióterületi Terv több fázisban került kidolgozásra és egyeztetésre. A tervezési és egyeztetési munkát az Önkormányzat részéről ad-hoc Bizottság irányította és koordinálta. Ez tette lehetővé, hogy Pécel városfejlesztésének közép távú célkitűzései és az ezeket szolgáló beavatkozások teljes körűen kidolgozásra kerülhettek. A Képviselőtestület az IVS és az AT előzetes elfogadásakor döntött arról is, hogy az akcióterületi terv mely elemei képezzék a KMOP pályázat részét. A testület megállapította, hogy

a

pályázatba

is

beemelt

fejlesztések

megvalósíthatók

a

város

érvényes

településszerkezeti- és szabályozási tervének keretei között. Az akcióterületi tervben hosszabb távra tervezett további beavatkozások tervezési előkészítése érdekében a Képviselőtestület támogatta a településrendezési eszközök részleges módosítását.


5


2

PÉCEL VÁROSI LÉPTÉKŰ HELYZETÉRTÉKELÉSE

2.1 A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 2.1.1

A város helye a településhálózatban

Pécel a Budapesti Agglomeráció része, azon belül is a főváros közvetlen szomszédságában, a „belső elővárosi gyűrű” keleti oldalán elhelyezkedő jelentős történelmi múlttal, tradíciókkal rendelkező, az utóbbi évtizedekben pedig erőteljesen agglomerálódó és urbanizálódó település. Térségi elhelyezkedése és településhálózati kötöttsége miatt a város az országos tervekben is mint az agglomeráció településrendszerének része kerül értelmezésre és értékelésre. A településtudományi vizsgálatokban, térségi tervekben is minden esetben, mint a Budapest körüli városi jogállású településekből álló „kertvárosi gyűrű” része jelenik meg Pécel, olyan településként, amely a főváros körüli szuburbanizáció egyik kiemelt célterülete, amely dinamikusan növekvő számú lakónépessége számára egyrészt a városi színvonalú szolgáltatások bővítésére, másrészt nyugodt, kellemes kertvárosi környezet biztosítására törekszik. Az agglomerációs összefüggések miatt a város fejlesztése csak ebbe a sajátos fővároskörnyéki

térstruktúrába

és

kapcsolatrendszerbe

helyezve,

az

ebből

adódó

sajátosságok figyelembevételével lehetséges. Pécel országos településhálózatban elfoglalt helyét, illetve szerepét, jelentőségét az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) értelmezése alapján határozzuk meg. Az OTK adja azt a tágabb keretet, mely kiindulási alapul szolgál, és amelynek szempontjait figyelembe kell venni Pécel Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kidolgozásakor is. A város az agglomerációs övezet keleti térségében helyezkedik el közvetlen szomszédságban Budapesttel, a Gödöllői kistérség második legnépesebb városa. A Gödöllői kistérség az ország legfejlettebb kistérségei közé tartozik. Pécel szervesen kapcsolódik a fővároshoz mind

gazdasági-foglalkoztatási,

közlekedési,

intézményi-ellátási

és

szolgáltatási

szempontból. A kapcsolatrendszer kölcsönös, a főváros térségének aktuális helyzete, fejlődése közvetlenül kihat Pécel gazdaságára, társadalmára is. A versenyképes metropolisz térség megteremtését középtávon elősegítő OTK célrendszer számos elemét - részcéljait figyelembe kell venni Pécel esetében is. (Kiemelésre kerültek a Pécel tekintetében releváns részcélok) • Budapest gazdaságszervező nemzetközi jelentőségű pénzügyi-szolgáltató, K+F központ szerepének és az európai gazdaságba való szerves bekapcsolódásának megerősítése. A transznacionális vállalatok, különösen a pénzügyi és üzleti szolgáltató vállalatok közép- és kelet-közép európai, illetve a Balkán és Kelet-Európa térségére is ható irányításiszervezési,

K+F

központjai

megtelepedésének

ösztönzése.

A

nemzetközi

versenyképesség fokozása érdekében az európai gazdaságba való szerves, elmélyült


6


bekapcsolódás kiemelt fontosságú. Ehhez szükséges a közlekedési kapcsolatok mellett a szerves gazdasági kapcsolatok kiépülése is. • A központi szerephez szükséges infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztések ösztönzése. A metropolisz infrastruktúra fejlesztése a személyforgalom, az információ és kommunikáció technológiai, magas szintű üzleti infrastruktúra fejlesztések terén kell, hogy leginkább megnyilvánuljon. A logisztika, a közlekedési és a műszaki infrastruktúra fejlesztése során Budapest tehermentesítése, valamint az ország más térségi lehetőségeinek kihasználása, egyes terhes funkciók leosztása fontos, kerülve az anyag és energiaáramlás további, túlzott helyi koncentrációját. • Tudás-ipar és a magasan kvalifikált munkaerő-megtartó képességének növelése nemzetközi viszonylatban. A részcél a helyi, nemzetközi jelentőség felsőoktatási kínálatra épített organikus tudásbázis növelésével, az ország többi tudásközpontjával is szorosan kooperáló K+F és kooperációs kutatási aktivitás bővítésével együtt érhető el. • High-tech iparágak és a kiemelkedően magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek ösztönzése. • Magas szintű üzleti, IKT és személyi szolgáltatások fejlesztése, melyek révén Budapest nemzetközi versenyképessége nagyban javulhat. • Nemzetközi turisztikai és kulturális központ szerep erősítése. Egy világvároshoz méltóan

sokszínű,

ugyanakkor

sajátos

helyi

erőforrásokra

épített

kínálat

megteremtésével, a nemzetközileg is kiemelkedő fürdővárosi szerep és élénk kulturális élet újraéledésének ösztönzésével, a térség nagyvárosaival (Bécs-Prága-PozsonyKrakkó) kialakított kulturális együttműködés erősítésével; • Az élhető város megteremtése, mely a minőségi életet lehetővé tevő egészséges lakókörnyezet kialakításán, a pihenés és felüdülés tereinek bővítésén és minőségi fejlesztésén alapul. Mindez az elkerülhetetlen nagyvárosi környezeti feszültségek és környezetszennyezés csökkentését igényli. Szükséges a funkcióvesztett területek revitalizálása, a városon belüli ipari (barnamezők), és lakófunkciójú válságterek (slumosodó városrészek, lakótelepek) folyamatos rehabilitációja, funkciókkal való megtöltése, illetve a városon belüli és a várost körülvevő zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése; • Az

agglomerációs

települések

fizikai

összenövésének

megakadályozása,

a

zöldmezős beruházások és a belterületbe vonások korlátozásával, a főváros körüli zöld területek védelmével, ill. növelésével cél egy kiegyensúlyozott zöldfelületi rendszer, ökológiai és rekreációs „zöld gyűrű” kialakítása. (Budai-hegység, Pilis, Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

7


Visegrádi-hegység, Gödöllői-dombság, Ócsai TVK, Duna-mente, Tétényi-fennsík, stb.). E gyűrűben biztosítani kell egyrészt a köztes mező- és erdőgazdálkodási zöldterületek ökológiai célú hasznosulását, másrészt a főváros számára minőségi rekreációs lehetőségek - a fenntarthatóság szempontjaival összhangban álló - széles körét (pl. kerékpáros-, vízi-, horgász-, lovassport és turizmus, természetjárás, vízi turizmus, stb.), lehetővé téve a jelenleg kevés helyszínen nagy terhelést jelentő kiránduló- és üdülőforgalom szétterítését, ezzel összhangban az erdők közjóléti szolgáltatásainak bővítését. • Harmonikusan

működő

agglomerációs

rendszer

megteremtése,

fejlesztések

menedzselése az agglomeráció szereplőinek hatékony együttműködésével. A főváros és elővárosi gyűrűjének fejlesztése egységes tervezést igényel, mely a kerületi, fővárosi, települési, megyei önkormányzatok, a régió, a közszolgáltatók és a társadalmi szervezetek partnerségén alapul. A hatékony végrehajtást is csak együttműködő menedzsmenti szervek biztosíthatják. Ezért törekedni kell az összes érintett település agglomerációs externáliákat kezelni képes intézményi kooperációjának biztosítására. • A kiegyensúlyozott térszerkezet kialakítása, az alközpontok fejlesztése, az élhető lakókörnyezet megteremtése érdekében szükséges, hogy a különböző szereplők összehangolt,

túlzott

területhasználatot

kerülő

fejlesztései

eredményeként

az

agglomerációban élők mind nagyobb aránya számára váljanak településükön ill. a szomszédos településeken elérhetővé a munkahelyek, szolgáltatások, csökkentve a közlekedési rendszer és a környezet terhelését. • Közlekedési kapcsolatok modernizációja, a környezeti szennyezéseket csökkentő beruházások támogatása, haránt irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztése, forgalomcsillapító, az elővárosi gyűrűvel összehangolt integrált várostervezés megteremtése, a környezetbarát közösségi közlekedés előtérbe helyezése az egyéni közlekedéssel szemben. Javítani kell a fővároson belüli tömegközlekedést fenntartható megoldásokkal, valamint fejleszteni a dunai hajózást, mint potenciális városon belüli és agglomerációs tömegközlekedési eszközt. • A fővárosi agglomerációnak az országra, annak fejlesztési pólusaira ható kisugárzásának erősítése. Ehhez a közlekedési és infokommunikációs kapcsolatok megerősítése, a harmonikus gazdasági, döntéshozatali, politikai munkamegosztás kialakítása elengedhetetlen.

Az Országos Településhálózat Fejlesztési Koncepció az ország településeit hat kategóriába sorolja funkciógazdagság, térségi szerepkörök figyelembe vételével. Pécel ebben a


8


településhálózati rendszerben funkcionális központi szerepet betöltő településként került rögzítésre.

Pécel térségi jelentősége a M0 körgyűrű keleti szakaszának megépülésével az elkövetkező években várhatóan még erőteljesebben felértékelődik. A város közvetlen határában kiépülő két új autópálya csomópont - a korábbi relatív közlekedési árnyékhelyzetből kiemeli és - az országos és a nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolja a várost. Jelentősen javul és többirányúvá válik ezzel Pécel elérhetősége, ami erőteljesen növeli fejlesztési potenciálját, felértékeli a fejlesztésre kijelölhető területeit. Ez a változás felhelyezi Pécel fejlesztési területeit a nemzetközi befektetői célterületek térképére is. Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

9


2.1.2

Pécel térségi szerepkörei, feladatai és városhierarchiában elfoglalt helye, a vonzáskörzet bemutatása

Pécel a Gödöllői kistérséghez tartozik. A város a Kistérség Fejlesztési Stratégiájában, ugyanakkor Gödöllőhöz képest alárendelt, csupán kiegészítő szerepkörhöz jut, annak ellenére, hogy a kistérség második legnépesebb települése (1. táblázat). A Gödöllői kistérség központja, legnagyobb települése Gödöllő, amely az agglomerációs városhálózat egyik legfontosabb központja. Pécel a kistérségen belül jelenleg árnyékhelyzetben van, mivel a főváros és Gödöllő közötti térben csak kevesebb funkció ellátását tudja biztosítani. Ezek többsége is saját lakosságát kiszolgáló alapfokú ellátás. A kistérségen belül a legtöbb középfokú és felsőfokú funkció hagyományosan Gödöllőn összpontosul, Pécel városi rangja és kistérségen belüli jelentősebb népességszáma ellenére is lényegesen kevesebb térségi kihatású intézményt szolgáltatást mondhat magáénak. Középfokú ellátást csak részben biztosít, felsőfokú funkciókkal pedig egyáltalán nem rendelkezik. Pécel középfokú funkciók tekintetében Budapest, Gödöllő és Kistarcsa irányába vonzódik. Felsőfokú ellátás terén e három település szintén Pécel legfőbb ellátó központja. Annak ellenére, hogy a város helyzete nem súlyponti a keleti agglomerációs övezeten és a kistérségen belül sem, Pécel több területen rendelkezik térségi szerepkörökkel, jellemzően gazdasági, kulturális, oktatási, egyházi területen. A város ipari parkjába települt gazdasági társaságok munkaerővonzása túlnyúlik Pécel határain. Pécel mikrotérségi foglalkoztató központi szerepet tölt be, amely az M0 csomópont térségében tervezett gazdasági területek tényleges igénybevételével tovább növekszik majd. Térségi kisugárzása megmutatkozik a kereskedelem és bizonyos szolgáltatások terén is. A városban található Ráday-kastély és műemléki környezete Pécel kulturális központi szerepkörét erősíti. Középiskolai oktatás vonatkozásában szintén több környező településre is kiterjedő központi szerepet tölt be. Gimnáziuma, illetve mezőgazdasági szakiskolája tanulási lehetőséget nyújt a nem helyben élő diákok számára is. A Pécelen működő zeneiskola is térségi vonzerőt képvisel az alapfokú művészetoktatás területén. A zeneiskola amellett, hogy oktatási lehetőséget nyújt több közeli település tanulói számára is, rendszeresen ad helyet hangversenyeknek, amelyek térségi érdeklődésre is számot tartanak. Sajátos térségi szerepkört biztosít a város számára hagyományos vallási központi szerepköre, egyházi élete. A városban több keresztény gyülekezet működik, Pécel színtere rendszeres keresztény találkozóknak, egyházi rendezvényeknek, és aktív szerepet vállal vallási témájú iskolai táborok lebonyolításában is. Pécel vonzáskörzetébe fenti térségi szerepkörök kapcsán Isaszeg, Nagytarcsa, Maglód, és a főváros XVII. kerülete sorolható.


10


Összefoglalva, Pécel a városhierarchiában a kisvárosok kategóriájába tartozik azon belül is a funkciószegény kisvárosok közé. Pécel Budapest agglomerációs gyűrűjének 26 város között

lakosságszámát

tekintve

a

kilencedik

legnagyobb,

1999-hez

viszonyított

népességnövekedésének aránya (133%), ami az agglomerációs városokéhoz képest (130%) átlagosnak mondható. Pécel esetében térségi szerepkörről valójában középfokú funkciói kapcsán lehet beszélni. A város e tekintetben a középfokú oktatás és szociális ellátás terén lát el jelentősebb térségi és esetenként annak határán túlnyúló feladatokat (lásd 2.2.4 alfejezet). Agglomerációs sajátosság, hogy hagyományos értelemben vett vonzáskörzettel nem rendelkezik. A városban működő munkahelyek elsősorban a városon belülről, néhány esetben Budapest XVII. kerületéből vagy a közvetlen környező településekről vonzanak munkaerőt.


11


Változás a működő egyéni Részesedé Népességs vállalkozás sa Lakásállom Működő Működő zám ok kistérség ány egyéni egyéni változás Népességs népességé Lakásállom változás vállalkozás vállalkozás számában Lakónépes Lakónépes Lakónépes 1990-2006 zámváltozá ből 2006Lakásállom ány az év 2001-2006 ok száma ok száma 1999-2004 ség 1990 ség 2001 ség 2006 %-ban s 2001-2006 ban %-ban ány 2001 %-ban végén 2006 %-ban 1999 2004

Működő társas vállalkozás ok száma1999

CSÖMÖR DÁNY GÖDÖLLÖ ISASZEG KEREPES(KEREPESTARCSA) KISTARCSA(KEREPESTARCSA) MOGYOROD NAGYTARCSA PÉCEL SZADA VÁCSZENTLÁSZLO VALKO ZSÁMBOK

5487 4006 28195 8789 6758 8847 3295 2555 10751 2215 1795 2084 2159

7266 4219 31105 10256 8269 9198 4755 2788 12696 3174 1981 2424 2372

8433 4330 32495 10979 9682 10230 5727 3325 14328 4140 2057 2517 2419

153,7 108,1 115,3 124,9 143,3 115,6 173,8 130,1 133,3 186,9 114,6 120,8 112,0

116,1 102,6 104,5 107,0 117,1 111,2 120,4 119,3 112,9 130,4 103,8 103,8 102,0

7,62 3,91 29,36 9,92 8,75 9,24 5,18 3,00 12,95 3,74 1,86 2,27 2,19

2523 1386 11152 3351 2827 3181 1590 954 4220 1117 694 784 970

2884 1447 11761 3576 3275 3402 1845 1065 4691 1522 719 816 990

114,3 104,4 105,5 106,7 115,8 106,9 116,0 111,6 111,2 136,3 103,6 104,1 102,1

303 143 1696 393 363 449 361 117 597 100 68 71 56

311 156 1730 414 399 426 248 127 583 134 75 53 55

102,6 109,1 102,0 105,3 109,9 94,9 68,7 108,5 97,7 134,0 110,3 74,6 98,2

270 46 1396 126 237 324 117 64 327 81 36 16 37

Gödöllői kistérség összesen

86936

100503

110662

133,3

111,6

100

34749

37993

110,7

4717

4711

101,2

3077

1. táblázat Gödöllői kistérség és településeinek néhány alapadata, Pécel relatív helyzete. Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.; Pest megye Statisztikai Évkönyv


12


2.1.3

A város dinamikája

Pécel város hosszú távú népességfejlődése a statisztikai adatok tükrében jelentősebb kiugró népességnövekedési szakaszokból és stagnáló időszakokból tevődik össze (1. ábra). Évszázados mércével mérve a településen soha nem következett be jelentősebb népességvesztés. A vizsgált 136 évben a népesség mintegy hétszeresére növekedett. Három jelentősebb növekedési periódus figyelhető meg: a kapitalista modernizációhoz kötődő 1890-1910 közötti húsz év, a szocialista agglomerációs fejlődéshez kötődő 19501980 közötti harminc év, és a poszt-szocialista időszak szuburbanizációs fejlődéséhez köthető, manapság is tartó növekedési periódus (1990- ). 16 000 14 000 12 000 10 000 fő 8 000

6 000 4 000 2 000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2006 év

1. ábra Pécel hosszú távú népességdinamikája 1870-2001 Forrás: KSH Népszámlálás, 2001; Pest megye Statisztikai Évkönyv, 2006.

Pécel népességdinamikája 1990 után az agglomerációs kontextusban értelmezhető a leginkább. A Gödöllői kistérség többi településével összehasonlítva a népességszám 1990tól 2006-ig a kistérségi átlagnak megfelelően növekedett (133%). A növekedés üteme azonban elmarad a kistérség többi, Budapesttel határos településeitől (Csömör (153%), Kerepes (143%), Mogyoród (173%), Szada (187%)). Mindezzel együtt Pécel a 14 328 főnyi lakónépességével Gödöllő mögött (32 295 fő) továbbra is a kistérség második legnépesebb települése és 13%-al részesedik a kistérség teljes népességéből.


13


2. ábra Budapest és agglomerációs települések népességnövekedése 1990 és 2006 között Forrás: KSH Pest megye Statisztikai Évkönyv 1990, 2006. Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

14


A népességnövekedés ütemét további periodikus bontásban vizsgálva Pécelen a 1990 és 2001 közötti 10 évben a növekedés aránya 118% volt, míg 2001 és 2006 közötti öt évben 113%. A növekedés dinamikája 2001-től kezdve arányait tekintve jóval erőteljesebbé vált és szinte olyan mértékű növekedést eredményezett, mint a korábbi 10 évben összességében. Pécelen a lakásállomány 1990 és 2006 közötti bővülése 113%-os értékkel meghaladja a kistérségi átlagértéket (110%). A lakások száma Pécelen 1990-ben 4159 db, míg 2006-ban 4691 db volt. A növekedés időbeni üteme 1990 óta - a lakónépességhez hasonlóan - nem volt egyenletes. A Gödöllői kistérségben bekövetkezett lakásszám növekedés 1990 és 2001 között 101% míg 2001 és 2006 között 109% volt, azaz a népességszám változásával összefüggésben a valódi dinamikus fellendülés az utóbbi 5-6 évre koncentrálódott. Pécelen hasonló volt a helyzet: 1990 és 2001 között a lakásállomány növekedési dinamikája 101% volt, míg 2006-ig - a kistérségi növekedési ütemet némileg meghaladó - 111%-os növekedés volt tapasztalható. Agglomerációs kitekintés (2.ábra) Az agglomeráció keleti területének településeit a szuburbanizáció kilencvenes években és az ezredfordulót követően lezajló második hulláma érinti. A nyugati oldal „relatív telítődése” után meginduló népességnövekedés legerősebben Veresegyházát és környékét érinti (a Gödöllői kistérségből leginkább Mogyoródot, Csömört és Kerepest), de igen jelentős a dél-pesti agglomeráció (pl. Szigetszentmiklós) növekedése is. Pécel értékei középmezőnyben foglalnak helyet: az agglomeráció többi városával összevetve az átlagnál valamivel jobb eredményt kapunk. Figyelembe kell azonban venni, hogy a Pécellel szomszédos budapesti XVII. kerület az egyetlen fővárosi kerület, ahol kismértékű népességnövekedést lehet megfigyelni. A gazdasági dinamika vizsgálatára a működő vállalkozások számának változása szolgál. Pécelen a működő vállalkozások száma a 2. táblázat adatainak megfelelően alakult 1999 és 2004 között.

Működő egyéni vállakozások száma Működő társas vállakozások száma Működő vállakozások száma összesen

1999 597 327 924

2000 632 379 1011

2001 596 395 991

2002 589 422 1011

2003 590 464 1054

2004 583 476 1059

2. táblázat Működő vállalkozások Pécelen 1999-2004. Forrás KSH T-STAR adatbázis 2005.

Pécelen az egyéni vállalkozások száma, ha minimális mértékben is, de csökkent (97%) a 1999 után, ugyanakkor a társas vállalkozások száma jelentős növekedést mutatott. A vizsgált időszakra vonatkozóan ez utóbbi növekedés 145%-os volt. Összességében a működő vállalkozások számát tekintve Pécelen növekedés a jellemző. Ez a 1999-2004 között 114% -os értéket tett ki. Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

15


Ilyen mértékű növekedést csupán a belső gazdaság tartalékai és ereje nem tenne lehetővé. A növekedés mértéke azt mutatja, hogy a kitelepült népesség többsége feltételezhetően a vállalkozásait is hozza magával új lakóhelyére. Kistérségi összehasonlításban Pécelen a vállalkozások számának növekedése valamelyest elmarad a kistérségi átlagtól, különösen a hasonló helyzetű, fővároshoz közeli településekkel (Isaszeg, Mogyoród) összevetve. A kistérségen belül a működő egyéni vállalkozások száma 101%-kal, míg a társas vállalkozásoké mintegy 180%-kal nőtt, Pécel vonatkozó értékei elmaradnak ettől. Az M0 autópálya átadása minden bizonnyal a vállalkozási aktivitást is növeli majd. Munkanélküliség vonatkozásában Pécel helyzete mind a területi1, mind pedig a relatív2 mutatók tekintetében kedvezőnek mondható megyei (itt kevésbé van lehetőség kistérségi összehasonlításra) és országos viszonylatban is. Az egyes évek január3 hónapjainak értékeit figyelembe véve Pécel az elmúlt években a megyei és országos munkanélküliségi értékek alatt maradt (3. táblázat és 3. ábra). Tendenciáját tekintve a munkanélküliség kismértékben növekedett az elmúlt 5 év során.

Pécel Pest megye Magyarország

Területi mutató Relatív mutató Területi mutató Relatív mutató

2000 2,98 0,43 3,75 0,54

2001 2,21 0,35 3,06 0,48

2002 2,06 0,36 2,55 0,45

2003 2,06 0,36 2,44 0,43

2004 2,21 0,37 2,51 0,42

2005 1,82 0,28 2,72 0,41

2006 1,98 0,3 2,78 0,42

2007 2,02 0,31 2,86 0,43

2008 2,04 0,29 3,05 0,43

Területi mutató

6,95

6,38

5,68

5,73

5,95

6,56

6,62

6,59

7,04

3.táblázat A munkanélküliség területi és relatív mutatója Pécelen, Pest megyében és Magyarországon 2000-2008. január hónapjában Forrás: www.afsz.hu településsoros munkanélküliségi adatok

8 7 6 5 %4

3 2 Pécel Pest megye Magyarország

1 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

év

1

Területi mutató: a regisztrált munkanélküliek a munkavállalói korú népesség %-ában

2

Relatív mutató: a területi mutató országos átlaghoz viszonyított aránya

3

Január az idénymunkák hiánya miatt a legkedvezőtlenebb időszak az évben


16


3. ábra Munkanélküliség területi mutatói Pécel, Pest megye és Magyarország viszonylatában 2000-2008. január Forrás: www.afsz.hu településsoros munkanélküliségi adatok

A munkanélküliség területi mutatója a makrogazdaság alakulásának megfelelően javult a vizsgált időszak elején, majd egy átmeneti növekedés után újra javuló tendenciát mutatott. Ezzel szemben az országos érték a 2002 óta folyamatosan emelkedik. A növekedés jellemző Pest megyére is, de kisebb mértékű, mint az országos. A tendencia a 3. táblázat relatív mutatóiból is kiolvasható, ami Pécel vonatkozásában folyamosan javuló tendenciát mutat. Fontos megjegyezni, hogy Pécel a kedvező munkanélküliségi adatai nem a helyi munkahelyteremtés eredményének tekinthető a rendkívül nagy arányú ingázás miatt (lásd 1.1.6 alfejezet). 2.1.4

Funkciógazdagság

A funkciógazdagság értelmezése a Budapest agglomerációjához tartozó, annak közvetlen közelségében lévő, robbanásszerű népességnövekedést tapasztaló városok esetében mindenképpen

eltérő

módon

értékelendő,

mint

az

ország

ritkább

település-

és

népsűrűséggel jellemezhető, esetlegesen központhiányos területein. A Pécelhez hasonló, 15 000 fős lakónépességet megközelítő városoktól település-földrajzi kontextustól függően egészen eltérő elvárások fogalmazódnak meg a funkcionális ellátottságot illetően pl. az Alföld vagy a Budapesti agglomeráció esetében. Pécel város lakosságának alapfokú ellátását minden intézmény típus, szolgáltató, illetve igazgatási funkció tekintetében kielégíti (egészségügyi alapellátás, óvoda, általános iskola, szociális és gyermekvédelmi alapellátás, kiskereskedelem stb.). A városban három önkormányzati óvoda és egy bölcsőde található. A óvodai ellátásban egy egyházi óvoda is részt

vesz.

Az

alapfokú

Gyermekintézményei

végzik.

oktatás A

és

két

képzés

ellátási

feladatát

formát

Pécel

illetően

város

jelentős

Egyesített

kapacitásbeli

hiányosságok mutathatók ki. A városban három általános iskola működik: Szemere Pál Általános Iskola, Petőfi Sándor Általános Iskola és a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola. A közelmúltban átadott új Szemere Pál iskola kiemelkedik modern arculatával, korszerű műszaki megoldásaival, illetve kapacitásával egyaránt. Az általános iskolai oktatás infrastrukturális

háttere

megfelelő

és

kapacitása

kielégítő.

Az

alapfokú

oktatás

kiegészítéseként a városban Zeneiskola is működik a Kossuth téren. A város egészségügyi alapellátását 5 felnőtt háziorvos, 2 házi gyermekorvos, egy gyermek fogorvos és kettő felnőtt fogorvos biztosítja. A privatizált praxisokról van szó, amelyek két helyen működnek: az egyik a Petőfi út 8. alatt található épület, ahol jelenleg még két fogorvos működik, a másik a Pesti úton található Rendelőintézet. Szociális területen a kötelező alapellátások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, idősek nappali Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

17


ellátása, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, egyéb nappali ellátás, támogató szolgálat, közösségi ellátás. A felsorolt nyolc ellátási formából az első három ellátottnak tekinthető a város részéről, a további öt ellátási forma részben teljesül, azonban nem az önkormányzat végzi

azokat.

Az

önkormányzat

étkeztetés,

házi

segítségnyújtás,

családsegítés

feladatkörének ellátására működteti a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot (Kossuth utca 18.). Az alapfokú kereskedelmi szolgáltatások tekintetében ellátott a város. Pécelen 158 kiskereskedelmi egység található, ebből 48 élelmiszer és élelmiszer jellegű üzlet. A városban 41 vendéglátóhely működik (KSH, 2006 adatai szerint). A városon belül az alapszintű funkciók jelentős része a mai napig a központban koncentrálódik (1. városrész), ugyanakkor már kialakulóban van a város északi területén egy funkcionális

alközpont,

amely

alapszintű ellátási formákat tömörít (óvoda, iskola,

kiskereskedelmi egységek). A város többi részében az alapfokú funkciók vagy hiányoznak, vagy szórványosan, egy-egy önkormányzati tulajdonú ingatlanhoz kapcsolódóan találhatók meg. Alapfokú funkciónak tekinthető a Művelődési Ház és a Városi Könyvtár, amelyek egy épületben található a Maglódi úton a 4. városrészhez kapcsolódóan. A város középfokú intézmény és szolgáltató funkciókban szegény, azaz a város alig rendelkezik olyan feladatellátó hellyel, amely saját lakosságán kívül a környékbeli lakosok ellátását is végzi. Ez alól két terület képez kivételt: az egyik a középfokú oktatás a másik a szociális ellátás intézményi háttere. A két terület közül az első helyi és Pest megyei önkormányzati a második alapítványi működtetésben van jelen a városban. A középfokú oktatási intézmények közül a Ráday Gimnázium (Isaszegi út 3.) helyi önkormányzati tulajdonú és működtetésű. Az iskola vonzáskörzete a városra és környező településeire (Budapest külső kerületei is) terjed ki. A Fáy András Mezőgazdasági Közgazdasági Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium intézményét a Pest megyei önkormányzat működteti, az épületingatlan viszont a helyi önkormányzat tulajdonában van. Az intézmény specializációja a lovászképzés. Emiatt az iskola vonzáskörzete meglehetően kiterjedt esetenként a megye határain túlra is átnyúlik. A város középfokú ellátási területe ezen túl a városban működő (de nem önkormányzati fenntartású) szociális intézményeiben fejeződik ki. Pécelen három tartós bentlakást biztosító otthon működik ebből egy speciálisan demens betegeknek fenntartott intézmény. Vonzáskörzetük elsősorban Budapestre és Pest megyére terjed ki. A városban működik a BM KOK (Katasztrófavédelmi Oktatási Központ a város 2. városrészében) objektuma, amely tanfolyamok és rendezvények megtartására alkalmas tantermekkel, számítógépes és olvasóteremmel, oktatási kabinettel, kollégiumi szobákkal, étkezővel, színházteremmel rendelkezik. Az objektum országos jelentőségű. Középfokú funkcióként értelmezhető a város nyugati peremén található munkahelyi övezet (Ipari Park) ahol nem helyi lakosok is megjelennek, mint munkaerő. A Péceli Ipari Parkra (HJ Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

18


Investment Kft.) jellemző, hogy az eddigiekben munkaerő szükségletét képes kielégíteni a helyi és kisebb részben környékbeli munkaerő kínálatból. Az övezet területi növekedésével és várható tartalmi bővülésével a város ezen funkcionális övezetének belső és külső vonzereje erősödik. További középfokú funkciók kialakítására lehetőséget jelentenek a város adottságai (kastélyok, védett természeti területek, termálkút), gondolva elsősorban a rekreációs és kultúr, ill. üzleti turizmus területére. 2.1.5

Foglalkoztatási szerepkör szerinti várostípus

Foglalkoztatási szerepkör tekintetében Pécelre vonatkozóan nem rajzolódik határozott gazdasági ágazatonkénti specializáció. Ennek oka az ingázók kiemelten magas arányában keresendő. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a helyben lakó foglalkoztatottak száma 4911 volt, azaz az akkori népesség (12 696 fő) 39%-a. Ebből 2001-ben 1832 dolgozott helyben, míg 3079 fő (a helyben lakó foglalkoztatottak 69%-a) munkavégzés céljából eljárt a városból. Az ingázók kiemelkedően magas aránya miatt a foglalkoztatottak nemezgazdasági ágak szerinti megoszlása kevésbé a város, mint lakóinak ágazati foglalkoztatottsági struktúráját tükrözi, ami leginkább a főváros foglalkoztatási struktúrájának leképeződése. A 2001-es népszámlálás idején a városban élő foglalkoztatottak 2%-a dolgozott mező és erdőgazdálkodás ágazatban, 30%-a az ipar, építőipar területén és 68%-a pedig a szolgáltatási jellegű ágazatokban. Ezek az arányok teljesen megegyeznek a kistérségi arányokkal, megyei szinten azonban a szolgáltató szektor részesedése 4 százalékponttal alacsonyabb. Egyéb 8%

Vezető, értelmiségi 19%

Ipari, építőipari 33%

Mezőgazdasági 1%

Egyéb szellemi 23% Szolgáltatási 16%

4. ábra Az összes foglalkoztatott megoszlása tevékenység típusonként Pécelen Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001.

A foglalkoztatottak tevékenység típus szerinti megoszlásából látható, hogy már a népszámlálás évében is igen magas arányban képviseltette magát a vezető értelmiségi és egyéb szellemi munkát végző csoport. Pécel esetében ez az arány összességében 42% volt (4. ábra). Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

19


A helyben foglalkoztatottakon belül (1832 fő) - összes foglalkoztatott 31%-a - 2001-ben 2,7%

a

mezőgazdaságban,

28%

ipar

építőiparban

és

további

69,3%

a

szolgáltatásokban dolgozott. Ez a megoszlás közel azonos a teljes foglalkoztatott számra vonatkoztatott arányokkal a szolgáltatói ágazat némiképpen erőteljesebb megjelenésével. Összességben elmondható, hogy foglalkoztatási szerepköre szerint Pécel városára az ingázók nagy aránya mellett a szolgáltatások kiemelkedően nagy aránya jellemző. A város célja ezzel összefüggésben a helyben foglalkoztatottak számának és arányának növelése és az ipari területek betelepítésével a szolgáltató ágazat minőségi fejlesztése mellett a termelő ágazatokban dolgozók belső arányának növelése.

2.2 A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.2.1

Gazdaság

Pécel gazdasági fejlődésében mindig is meghatározó jelentőségű volt a főváros közelsége. Ez leginkább abban nyilvánult meg, hogy lakossága 1990-t megelőzően is leginkább Budapest termelő és szolgáltató szektorában dolgozott és naponta ingázott a településről. E tekintetben a vasútvonal megléte kiváló adottságnak számított már akkoriban is. A helyi gazdaság gerincét egyebek mellett a termelőszövetkezetek (Rákos menti MGTSZ), gépüzem, és fémfeldolgozó jelentette. 2.2.1.1 Ágazati szerkezet A Pécelen működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása 1999 és 2005 viszonylatában kerül összehasonlításra (5. ábra). Pécelen 1999-ben a működő vállalkozások száma 924 volt, míg 2005-ben 1059 (KSH, T-STAR). Ez a növekedés nem jelentős (114%) és - amint azt később bemutatásra kerül - komoly anomáliákat fed az egyéni és társas vállalkozások számbeli változását illetően. A nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlást vizsgálva látható, hogy jelentősebb változások következtek be a vizsgált időszakban. A vizsgált időszakban (1999-2005) a vállalkozások tevékenységi struktúrájában két területen jelentkezett jelentősebb változás. Az egyik a kereskedem, javítás gazdasági ág 35%-ról 26%-ra való csökkenése és - a minden valószínűség szerint - elsősorban ennek „rovására” jelentkező növekedés az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területén (itt 22-ről 32%-ra nőtt a részesedés).


20

PÉCEL VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 1999

Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 22%

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat 3%

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, vízellátás 14%

Építőipar 14% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 9%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3%

2005 Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 32%

Kereskedelem, javítás 35%

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, Bányászat, feldolgozóipar, erdőgazdálkodás, halászat villamosenergia, gáz-, 3% vízellátás 13%

Építőipar 16%

Szállítás, raktározás, posta, távközlés 7%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3%

Kereskedelem, javítás 26%

5. ábra Pécel működő vállalkozásainak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása 19992005. Forrás: KSH, T-STAR, 2005.

Ha tekintetbe vesszük Pécel demográfiai változásait és azt a tényt, hogy a lakásállomány növeldésének üteme eddig soha nem látott méreteket öltött (lásd 1.1.3.alfejezet), érthető az utóbbi tevékenységcsoport jelentőségének felértékelődése és részesedésének ilyen mértékű növekedése. További, kisebb jelentőségű, de részben a demográfiai kiugrással összefüggő változás az építőipar részesedésének növekedése 14-ről 16%-ra. Minimális csökkenés figyelhető meg továbbá a szállítás, raktározás, posta távközlés ágazatban (9-ről 7%-ra). Sajnálatos módon stagnálás látható a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás terén, ami azért is kedvezőtlen tendencia, mert mindez egy rendkívül alacsony (3%-os) részesedés mellett tapasztalható. Hasonlóan változatlan a mezőgazdaság, illetve a bányászat energia, gáz vízellátás ágazatainak részesedése a helyi vállalkozásokon belül. 2.2.1.2 Vállalkozások helyzete A vállalkozói aktivitás Pécelen megyei viszonylatban viszonylag alacsony intenzitású. Az ezer főre jutó regisztrált vállalkozások száma 2006-ban 100,4 vállalkozás/1000 fő volt,


21


amit Pest megye városai majd négyszeresen (383 vállalkozás/1000 fő), a megye egésze kétszeresen (209 vállalkozás/1000fő) múlt felül. A város legjelentősebb termelő és szolgáltató vállalkozásai elsősorban az Ipari Parkba koncentrálódnak (Pécel, Határ út 3.). A HJ Investment Ipari Park Kft. által 1992 óta működtetett Ipari Park a város nyugati hatásában működik. Területe 67 000m2 és jelenleg (2008) cca. 40%-os beépítettségű. Az Ipari Parkban 17 gazdasági társaság működik. A vállalkozások tulajdonosai elsősorban magyarok, de található itt holland, spanyol és német tulajdonú cég is. A kilenc épületből álló komplexum egyenletesen fejlődött és lassú indítás után minden második évben újabb épülettel bővült az igényeknek megfelelően. Az ipari park vállalkozói jelentős szerepet játszanak a város életében cca. 550 főnek biztosítanak munkahelyet és ezek a cégek fizetik az iparűzési adó és építményadó zömét4. Pécelen a működő vállalkozások számát tekintve jelentősebb változások zajlottak a 2000 utáni időszakban (4. táblázat - gazdasági dinamika vizsgálatnál szerepeltett).

Működő egyéni vállakozások száma Működő társas vállakozások száma Működő vállakozások száma összesen

1999 597 327 924

2000 632 379 1011

2001 596 395 991

2002 589 422 1011

2003 590 464 1054

2004 583 476 1059

4. táblázat Működő vállalkozások Pécelen 1999-2004. Forrás KSH T-STAR adatbázis 2005.

A városban működő egyéni vállalkozások száma, ha minimális mértékben is, de csökkent (97%) a 1999 után, ugyanakkor a társas vállalkozások száma jelentős növekedést mutatott. A vizsgált időszakra vonatkozóan ez utóbbi növekedés 145%-os volt. Összességében a működő vállalkozások számát tekintve Pécelen a növekedés jellemző, ez az 1999 és 2004 közötti ötéves időszakban 114% -os értéket tett ki. Kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertárak nélkül) a városban növekvő tendenciát mutat, de növekedési ütemük nem kiugró (1999 és 2005 között 127%). Eközben az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma - a fent említett egyéni vállalkozásokra jellemző tendencia szerint - mérsékelten csökkent ugyanebben az időszakban (92%) (6.ábra) a vásárlási szokások átalakulásával és az ingázó életmódnak köszönhetően.

4 A 2.6 milliárdos helyi költségvetés cca. 10%-a adóbevételből származik: cca. 300 millió Ft az összes adónem bevétele. Forrás: Önkormányzati adatközlés 2008. március


22

PÉCEL VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 180 160

154

154

75

77

158

148 142

140 132

132

124

120 100 db

84

80

85 78

81 71

77

60 40

Kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertárak nélkül)

20

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertár nélkül)

0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

év

6. ábra A kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Pécelen 1999 és 2005 között Forrás: KSH, T-STAR, 2005.

A vendéglátóhelyek száma 2001-ben 36, míg 2006-ben 46 db volt. A vendéglátóhelyek száma növekszik, de helyi vélemények szerint is ezek az üzletek - néhány üdítő kivételtől eltekintve - nem alkalmasak sem a helyi magasabb igényű lakosság sem pedig a városba látogatók nívósabb kiszolgálására. 2.2.1.3 Turizmus A város működő vállalkozásai közül csupán 3% foglalkozik szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás tevékenységekkel. Pécel turisztikai vonzereje és ennek megfelelően forgalma méltatlanul alacsony. A város adóbevételeiben szinte csak jelképes összeggel szerepel az idegenforgalmi adó. Pécel a Budapest-környék üdülőkörzetbe tartozik és a KSH 2006-os adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyek és a magánszálláshelyek kapacitása 6 (!) volt. Az összes városban megszállt vendég 65 fő, amelyből 27 volt külföldi. Vendégéjszakában ez összesen 553 éjszakát jelentett, amelyből 197-t külföldiek töltöttek a városban. Az ezen adatok alapján számolt tartózkodási idő meglehetősen magas 8,5 éjszaka/vendég. Összehasonlításként a szomszédos Isaszegen a szálláshelyek száma 29 az összes vendégéjszakák száma 2328 volt ugyanebben az évben (2006). A statisztikai adatokon túl, a városban jelentősebb számú szálláshelyek a Fáy Tanyán az ún. Kati Majorban (8-10 szoba), illetve a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ objektumában vannak (itt csoportos elhelyezésre is van lehetőség). Pécel turisztikai vonzerővé fejleszthető adottságok tekintetében bőségesen megáldott, ugyanakkor a vonzerőfejlesztés tekintetében meglehetősen le van maradva. Pécel elsődleges vonzerejét a természeti környezete (Gödöllői Tájvédelmi Körzet), épített Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

23


környezete (kastélyai, elsősorban a Ráday kastély), a Fáy Szakközépiskola kapcsán jelentkező lovaglási lehetőségek (Kishársas tangazdaság), és nem utolsó sorban a város határában lévő termálvízben rejlő fejlesztési lehetőségek jelentik. A város az utóbbi évek erőfeszítéseinek eredményeként bekapcsolódott a Gödöllő Környéki Turisztikai Egyesület munkájába. Ennek kapcsán a Ráday kastélyban évente több turisztikai vonzerőként definiálható programlehetőség is szervezésre és lebonyolításra kerül: ilyen, pl. a Ráday kultúra és bor ünnep (egyházi és világi borok versenye). A város fejlesztési prioritásai között szerepel Pécel turisztikai, rekreációs téren történő vonzóvá tétele. Ennek megfelelően a fent említett négy fő adottság vonalán jelentősebb fejlesztési jellegű beavatkozásokat tervez, amelyek közül a Ráday kastély hoz kapcsolódó közvetett fejlesztések a városközpont rehabilitációs projekt részét képezik.

2.2.1.4 Információs társadalom Vezetékes telefon A vezetékes telefon a mobiltelefonok térhódításával és az internetes telefonszolgáltatók megjelenésével - eredeti funkcióját tekintve - egyre kisebb jelentőségű. A távbeszélő fővonalak előfizetői számát tekintve évek óta csökkenés figyelhető meg. A vezetékes telefonhálózatnak a jelenben fontos és valószínűleg is számottevő — bár az egyéb technológiák terjedése miatt csökkenő — szerepe lesz a szélessávú Internet-hozzáférés kiszolgálásában. Pécelen a távbeszélő fővonalak száma 2006-ban 3631 db volt (ebből lakásfővonal: 2915 /ez a lakások 62%-át jelenti/, ISDN-vonal: 344). A városban az 1000 lakásra jutó lakásfővonalak száma 253, ami elmarad mind a Gödöllői kistérségi (274), mind Pest megye városainak (306), mind a megye (296), a Közé-Magyarországi régió (451) és az ország átlagától (334)5. A vezetékes távbeszélő hálózat lég-, és földkábeles formában épült ki. Mobil telefon A Magyarországon működő három mobil szolgáltató a térséget lefedi, így a mobil internetezés lehetősége (WAP) bárki számára adott, a mobil és multimédiaalkalmazások bárhonnan elérhetők. Kábel TV A kábeltelevíziós hálózaton, a televíziós jeleken túl bármilyen elektromos impulzust lehet továbbítani. A kétirányúsított csillagpontos hálózatok alkalmasak internetes és telefonos szolgáltatások lebonyolítására is. Pécelen 2006-ban a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás a lakásállomány %-ban 56 %-os volt, amely nagyon jónak mondható, hiszen csak a régió átlaga haladja meg a helyi 5

Forrás: KSH: Pest megye statisztikai évkönyve 2006


24


arányt /Gödöllői kistérség (49,7%), Pest megye városai (52,1%), megye (48%), KözéMagyarországi régió (57,3%), ország (50,1%)/. Internet Pécelen jelenleg 23 szolgáltató kínál Internet hozzáférést, ellátást6. A világhálóhoz való kapcsolódási

lehetőségek:

ISDN-alapú,

analóg

telefonvonalon

keresztüli

modemes

kapcsolódás, DSL, kábel TV alapú; bérelt vonali csatlakozás, mobiltelefonos hozzáférés, mikrohullámú, optikai kábelen keresztüli, valamint a műholdas kapcsolódás. Az Internet-előfizetésre vonatkozó 2006-os megyei kimutatások szerint a legelterjedtebbek: DSL hálózatok (58%), kábel TV (19%) és a vezeték nélküli (17%) hálózatok. Az elmúlt években a kapcsolt vonalú és bérelt vonalú valamint az egyéb típusú Internet előfizetők számának drasztikus csökkenése figyelhető meg (5. táblázat). Megnevezés Internet-előfizetések száma

2004

2005

2006

43,424

70,678

166,046

kapcsolt vonalon (modem segítségével)

14,692

12,942

8,806

xDSL-hálózaton

20,236

36,474

96,749

6,273

17,212

31,459

Ebből:

kábeltelevízió-hálózaton bérelt vonalon vezeték nélküli hálózaton egyéb hálózaton

148

399

191

2,017 57

3,587 66

28,835 6

5. táblázat Az Internet-előfizetések száma Pest megyében, kapcsolattípus szerinti bontásban Forrás: KSH, Pest megye Statisztikai Évkönyv 2006.

Közösségi hozzáférés és képzés Azok számára, akik otthonukban nem rendelkeznek megfelelő Internet kapcsolattal az informatikai infrastruktúra megismertetésében és fejlesztésében fontos szerepet játszanak, a különböző informatikai szolgáltatásokat nyújtó teleházak. Pécelen egy ilyen intézmény található, melynek működtetője a Péceli Nagycsaládosok Madárfióka Egyesülete. Annak ellenére, hogy ilyen célok megfogalmazódtak, az elmúlt időszakban nem jöttek létre újabb közösségi hozzáférési pontok. A Péceli Önkormányzata Informatikai Stratégiája 2004-ben készült el. Az önkormányzat és a város működését támogató informatikai célkitűzéseket megfogalmazó dokumentumban a 2012-ig megfogalmazott hosszú-, közép- és rövid távú feladatok, tervek szerepelnek. A stratégia felülvizsgálata aktuális, hiszen a készítés óta eltelt időszakban számos új igény merült fel, és az elért ill. el nemért feladatok értékelése is időszerűvé vált. A településen 11 db részben önállóan gazdálkodó intézmény található, amelyek az informatikai fejlesztéseiket saját hatáskörön belül oldják meg. Általánosan elmondható, hogy a nagyobb intézményekben az informatikai rendszerek lokálisan kiépített, csillagpontos 6

Forrás: Nemzeti Hírközlési Hatóság


25


rendszerűek, melyekre az ADSL Internet kapcsolat jellemző (kivétel a Ráday Pál Gimnázium). A településen belüli informatika profilú képzés, tehát az információs társadalomra való felkészítés,

az

informatikai

ismeretek

kézség

szintű

elsajátítása,

illetve

az

infókommunikációs eszközök megismertetése és használata jónak mondható. A Ráday Pál Gimnázium 2 informatikai kabinettel rendelkezik és „Sulinetes”, bérelt vonalas Internet hozzáférést biztosít az intézmény diákjainak és dolgozóinak. A Petőfi Sándor Általános Iskola minden tantermében, irodahelyiségében már a tervek alapján, 2007-ben szerették volna kialakítani az Internetre kapcsolódást lehetővé tevő vezeték végpontok kialakítását, de financiális okok miatt, csak egy része készült el, a teljes megvalósulás várhatóan 2008 nyarára prognosztizálható. Az iskolában Informatikai szakkört működik. A Szemere Pál Általános Iskola 2007-es évben befejeződött iskola-felújítása során a legkorszerűbb, információs és kommunikációs technológia (IKT) és a számítógéppel segített kollaboratív tanulás környezetének kialakítására törekedtek. Az informatikai eszközök és a tervezett informatikai beruházások egy része megvalósult, más részének kialakítása, beszerzése még folyamatban van. A két informatikával támogatott terem (2x31 számítógéppel) közül az, amely kifejezetten az informatika oktatását célozza, üzemel. A másik, ahol különböző szaktantárgyak számítógéppel támogatott oktatása valósulhat meg, még nem működik. Felügyelet mellett az iskola könyvtárában 4 ADSL rendszerre kapcsolt gép áll a diákok valamint az iskola dolgozóinak rendelkezésére, ill. az oktatóknak a tanáriban 3 gép biztosít Internet hozzáférési. Az iskolában lehetőség van WIFI rendszeren keresztüli Internet kapcsolódásra is, de ez korlátozott, csak a jelszóval rendelkező használók vehetik igénybe. Ötlet szinten megfogalmazódott egy közösségi, nyilvános elérési pont kialakítása az intézményen belül, de ennek tervi szintű kidolgozása még nem történt meg. 2.2.1.5 Külső elérhetőség Pécel városa Pest megyében, a főváros szomszédságában Dunától keletre a Gödöllői dombság észak-nyugati szélén fekszik. Nyugati irányban belterületét csak egy keskeny zóna választja el Budapest XVII. kerületétől. A település keleti irányban Isaszeggel, míg délről Maglóddal határos. A város - mivel megfelelő közúti és vasúti hálózatokkal rendelkezik - jó közlekedés-földrajzi helyzetben van. Az elsőrangú közlekedési kapcsolatot a fővárossal és egyben a szomszédos településekkel a Rákos-patak mellett haladó 3103-as főút és a nagy forgalmú villamosított Budapest-Hatvan vasútvonal jelentik. Belterületi állami kezelésű közút a K-Ny irányú forgalmi út a 3103 j. összekötő út (Pesti útIsaszegi út), amely a környező települések szegényes keresztirányú útkapcsolatai miatt egy túlterhelt közlekedési útvonal. A 31.sz. főút felé az É-D irányú forgalmi út a 31.102 j. bekötőút (Maglódi út), míg a vasútállomáshoz a 31.303 j. (Baross u.) vezet.


26


A település gyűjtőút-rendszere a jelenleg beépített területeken kialakultnak tekinthető, azt a fejlesztési területek feltárása esetében szükséges kiegészíteni. Pécel jó közlekedési helyzetét az M0 körgyűrű keleti szektorának megépülése tovább fogja javítani. Csomópont létesül a gyorsforgalmi út és az 3103 j önkormányzati kezelésű út kereszteződésénél, ahol az egyik csomóponti ág úgy kerül kialakításra, hogy alkalmas legyen a vasútvonaltól északra fekvő területek különszintű megközelítésére. Ez relatív forgalomcsökkentést jelent, hiszen az M0-ról érkező és a vasútvonaltól északra eső területekre tartó forgalom nem terheli a város belső területeit. A

csomópont

közelében,

ill.

a

csomópontok

között

elhelyezkedő

ingatlanok

megközelíthetőségéhez Pécel esetében is, alacsonyabb rendű utak megépítésére van szükség. Ha ez a tehermentesítés nem történne meg, a város jelenlegi területére kalkulálható többletforgalom, lakóterületeken már nehezen elviselhető környezeti hatásokat eredményezne. 2.2.2

Társadalom

2.2.2.1 Demográfia Pécel város területe 4 363 km2, állandó népessége a 2001-es népszámlálás alapján 13 534 fő volt. (Ebből a külterületi népesség száma 300 fő (2,4%), ami arányát tekintve a megye többi városához képest alacsonynak számít.) A város állandó népessége évtizedek óta nő, 2001-ben az 1970-es lélekszám 131,6%-a volt 7. ábra), melynek legfőbb oka a pozitív értékű vándorlási egyenleg. A természetes szaporodás értéke évtizedek óta folyamatosan romló értékű. A természetes szaporodás abszolút értéke 1980 és 1990 között változott negatív irányba (a születések száma elmaradt a halálozásokétól) természetes fogyás következett be, melynek hatására a népességnövekedés folyamata megtört. Ezt erősítette továbbá az is, hogy a vándorlási egyenleg is negatív irányba fordult, azaz az elköltözők száma meghaladta a beköltözőkét. A népességszám ekkor stagnált illetve mérsékelten csökkent. A kilencvenes éveket követően továbbra is természetes fogyás jellemezte Pécelt, viszont ekkortól már egy komolyabb mértékű vándorlás indult meg a városba. Ennek oka, a már vázolt szuburbanizációs folyamatban. A vándorlási egyenleg tehát pozitív értékű lett, 1990 és 2001 között 2 388 fő volt. A vándorlási pozitívum 1990 óta a természetes fogyást ellensúlyozni tudja, így a város lakónépessége 1990 óta a dinamikavizsgálatban (1.1.3. alfejezet) leírtaknak megfelelően nő.


27


15000 14000 12 696

13000

11 030

(fő)

13534 12513

12000 11000 10000

14 328

13 882

9 855

10 751 10571

10653 9507

9000 8000 7000 6000

1970

1980

1990

2001

Állandó népesség

2005

2006

Lakónépesség

7. ábra Pécel állandó népességszámának és lakónépességének változása (1970 – 2006) Forrás: KSH népszámlálási adatai alapján

Pécel lakónépessége a 2001-es népszámlálás alapján 12 696 fő volt, ami az 1990-es évi lakosságszám 118%-a (a természetes fogyás és a vándorlási egyenleg eredője alapján). Ez a megyei városok értékénél kedvezőbb. A város lakónépessége 2006 végére tovább emelkedett, 14 328 főre. A népesség korösszetétele jelentősen befolyásolja a népességszám hosszú távú alakulását és

így

a

munkaerő

piaci

helyzetet

is.

A

népszámlálás

évében

(2001)

Pécel

lakónépességéből 2311 fő (18%) gyermekkorú (0-14 éves), 8070 fő (64%) aktívkorú (1559 éves) és 2315 fő (18%) pedig időskorú (60 év felett) volt (8. ábra).

Pest megye városai

17

65

18

Pécel város

18

64

18

0%

10%

20%

30%

15 év alattiak

40%

50%

60%

15-60 év közöttiek

70%

80%

90%

100%

60 év felettiek

8. ábra Pécel város korszerkezete 2001-ben (lakónépességre Forrás: KSH népszámlálási adatai alapján Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

28


A város korszerkezete a megye városainak összesített értékéhez hasonló, a gyermekkorúak aránya Pécelen csupán 1% ponttal volt magasabb, míg az aktívkorúak aránya pedig 1% ponttal volt alacsonyabb. A városban az időskorúak és a gyermekkorúak aránya 2001-ben azonos (18%) volt, tehát a korszerkezet még nem tekinthető elöregedőnek, de ugyanakkor kedvezőnek sem mondható. A város népességének kedvezőtlen demográfiai helyzetét jelzi továbbá a magas eltartottsági ráta is, azaz a gyermek és időskorú népesség együttes aránya a 15-59 éves népességhez viszonyítva. Pécel esetében ez 57% volt, ami Pest megye (54%) városaihoz képest magasabb volt. 2.2.2.2 Képzettség-műveltség A 2001-es népszámlálás adatai szerint Pécel város lakosságának képzettségi mutatói (a megfelelő korcsoportok százalékában) más területi egységek értékével összehasonlítva kis eltérések tapasztalhatók. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül városi szinten 26,6%. A 15 évesnél idősebb korosztály 90,6%-a fejezte be az általános iskolát. Ez az országos (1,8%-ponttal), illetve a megyei értéknél (0,8%-ponttal) magasabb, viszont a megye városaitól (0,9%- ponttal) már kissé elmarad. Ehhez hasonlóan alakult a 18 év feletti középfokú végzettségűek aránya, mindössze annyi eltéréssel, hogy a megyei városok összesített értékéhez képest Pécel lemaradása nagyobb (3,2%-ponttal), ugyanakkor a megyéhez képest az eltérés kedvezőbb (2,3%-ponttal) volt. Pécelen a 25 évesnél idősebb népesség 11,2%-a végzett felsőfokú tanulmányokat. A városnak e mutató alapján már az összes területi szinthez képest elmaradása van, de leginkább a megyei városok összesített arányától tér el (3,7%-ponttal), leginkább a megyei értékhez közelít. A felsőfokú végzettségűek arányát alapvetően befolyásolja Budapest és Gödöllő közelsége, tehát e két város felsőoktatási intézményeinek megközelíthetősége, továbbá a fővárosból kiköltözők kvalifikáltsága is. 6. táblázat

Pécel Pest megye városai Pest megye Ország összesen

A 15-X éves lakónépességből a befejezet általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (%) 90,6

A 18-X éves lakónépességből az érettségivel rendelkezők aránya (%)

A 25-X éves lakónépességből a főiskolai, vagy egyetemi diplomával rendelkezők aránya (%)

39,8

11,2

91,5

43

14,6

89,9

37,5

11,7

88,8

38,2

12,6


29


6. táblázat Pécel lakónépességének iskolai végzettség szerinti megoszlása a megfelelő korú népességhez viszonyítva, területi összehasonlításban Forrás: KSH Népszámlálás 2001

2.2.2.3 Munkanélküliség-foglalkoztatás A 2001-es népszámlálás adatai szerint Pécel foglalkoztatottjainak aránya a 15 és 64 év közötti korosztályon belül közel 56,7% volt, mely a megye (56,9%) összes városának értékéhez hasonló volt. A 2001-es népszámlálás szerint Pécel munkanélküliségi rátája, vagyis a regisztrált munkanélküliek aránya az aktívkorúakon belül, közel 5,24% volt 2001ben7, azaz 423 fő, mely a megye városainak átlagánál (4,9%) magasabb volt. (7. táblázat) A rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül (tehát az eltartottak száma csökkentve a 15 évnél fiatalabbak számával) 16,11% volt 2001-ben Pécelen. Ez az érték szinte alig maradt el a megyei városok összesített értékétől (16,52%).

Regisztrált munkanélküliek száma

Regisztrált munkanélküliek az aktívkorúakon belül (%)

Rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők az aktívkorúakon belül (%)

Pécel város

423

5,24

16,11

Pest megye városai

16 122

4,9

16,52

7. táblázat A munkanélküliség adatai Pécel és Jász-Nagykun-Szolnok megye városaira vonatkozóan Forrás: KSH Népszámlálás 2001.

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a KSH Népszámlálás adatai szerint 32% volt 2001-ben. Pécel a foglalkoztatott nélküli háztartások arányát a 2001-es KSH adatfelmérési módszere alapján 3 szempont szerint lehet értékelni: A munkanélkülivel rendelkező háztartások8 aránya Pécelen 4,63% volt, ami magasabb a megye városainak összesített értékénél (4,16%). Az inaktív keresővel rendelkező háztartások aránya9 2001-ben 39,74% volt Pécelen. Ez az érték alacsonyabb volt a megye városainál (43%). Az eltartottakkal rendelkező háztartások aránya10 a városban közel 0,88% volt a 2001-es népszámlálás alapján, ami kevéssel ugyan, de alacsonyabb, mint a megye városainak összesített értéke (1%). Ennek legfőbb oka a kevés gyermek. 7

Munkanélküliségre települési szintű KSH adatok későbbi évekre nincsenek. A további tendenciákra az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a bevezetőben utaltunk.

8

KSH módszertana szerint a munkanélkülivel rendelkező háztartásokban aktív kereső nincs, munkanélküli van, továbbá lehet inaktív kereső, illetve eltartott személy is. 9 KSH módszertana szerint az inaktív keresővel rendelkező háztartásokban sem foglalkoztatott, sem munkanélküli nincs, de van inaktív kereső, és lehet eltartott személy is. 10 KSH módszertana szerint az eltartottal rendelkező háztartásokban csak eltartott személyek élnek. Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

30


2.2.2.4 Egészségi állapot A lakosság egészségi állapota alapvetően befolyásolja a humánerőforrás minőségét. Jellemzését azonban nagyban nehezíti az a tény, hogy települési szinten alig akad statisztikai adat ebben a témakörben. A város lakosságának egészségügyi állapotáról leginkább az orvos-beteg találkozók számából11 tájékozódhatunk. 1998 és 2005 között ez a szám folyamatosan növekvő, romló tendenciát mutatott. Pécelen ez 15%-kal (49 ezer főről 57 ezer főre) míg a megyei városoknál 13%-kal emelkedett. Ezen adat alapján a lakossági egészségügyi állapota tehát nem a legkedvezőbb. Az egészség állapotot jellemző másik indikátor a kistérség az a születéskor várható élettartam12. Ennek értéke 1998 és 2002 között a nőknél átlagosan (76,3 év) közel 8 évvel magasabb volt, mint a férfiaknál (68,2 év). Ez a megyei értékhez hasonló, csupán a férfiak esetében magasabb Pécelen egy évvel a születéskor várható élettartam. (Forrás: www.nepinfo.hu)

2.2.2.5 Jövedelmi helyzet A lakosság jövedelmi helyzetére elsősorban a személyi jövedelemadó adatok alapján lehet következtetni. A város jövedelmi viszonyainak alakulását alapvetően befolyásolja az adófizetők száma. Pécelen az 1000 lakosra jutó személyi jövedelemadót fizetők száma 2000 és 2005 között minden évben a megyei városok összesített értéke alatt volt. (8. táblázat) A 2000 óta történt változások Pécel és a megyei városok esetében nagyon hasonló tendenciájú volt, és (9. ábra) mindkét esetben 2003 óta folyamatosan csökken. 2000

2001

2002

2003

2004

2005

Pécel város

410

422

416

421

412

402

Pest megye városai

424

432

424

434

425

412

8. táblázat 1000 főre jutó adófizetők számának változása (fő) Forrás: T-STAR adatbázis

11

A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma (eset) és a háziorvosi ellátásban a lakáson történt beteglátogatások száma (eset) 12 Születéskor várható élettartam települési szinten nincsen. Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

31

PÉCEL VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 440

430

Pest megye városai Pécel

(fő)

420

410

400

390

380 2000

2001

2002

2003

2004

2005

9. ábra Az egy adózóra jutó adóköteles jövedelem változása (2000-2005) Forrás T-STAR adatbázis

Pécelen az egy adózóra jutó adóköteles jövedelem éves összege folyamatosan növekszik, míg 2000-ben 870 452Ft volt, addig 2005-re ez 82 százalékponttal, majdnem a duplájára (1 582 348 Ft) nőtt. Ez a megye városainak összesített értékéhez nagyon hasonló, attól csak kevéssel marad el (10. ábra). A növekedés üteme hasonlóan a megyei városok összesített értékéhez, átlagosan 11%.

1800000

(Ft)

1600000

1400000

Pécel város

1200000

Pest megye városai

1000000

800000

600000 2000

2001

2002

2003

2004

2005

10. ábra Az egy adózóra jutó adóköteles jövedelem változása (2000-2005) Forrás: TSTAR adatbázis


32


2.2.3

Környezet

2.2.3.1 Természeti környezet Természeti környezet Pécel a fővárostól keletre a Gödöllői-dombság nyugati peremvidéke és a Pesti-síkság találkozásának határfelületén fekszik, 43,62 km2 területet foglal el. Domborzati adottságait tekintve halomvidéki jellegű. Közigazgatási területe táji-természeti értékekben gazdag. Pécel a Gödöllői-dombság nyugati részén, helyezkedik el. Ezen belül déli részei a Monor - Ceglédberceli-dombsághoz, délkeleti része a Felső- és Alsó-Tápió, valamint a Rákos-völgye közötti dombvidékhez kapcsolódik. Ez utóbbihoz csatlakozik a Pécel - Gyömrő közötti töréstől nyugatra elhelyezkedő Erdő-hegy Rákoscsaba feletti röge. A rákostól északra fekvő terület pedig a Fót - Mogyoród közötti dombvidék része. Pécel magasabb dombjai: a Baj "hegy" 301 méter, Erdő "hegy" 244 méter. A domborzati adottságok nyugatról keleti irányban haladva válnak egyre változatosabbá. A város nyugati területei esnek legközelebb a Pesti-síkság kis magasságkülönbségű kavicsterasz térszíneihez, azonban a város mára kialakult területe döntően változatos, dombsági felszínen fekszik. A beépült és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt területek a közigazgatási terület nyugati részére összpontosulnak. A város teljes közigazgatási területének csaknem négyötöde a Gödöllői-dombvidék tagolt, erdőterületekkel és mezőgazdasági hasznosítással mozaikszerűen lefedett területéhez tartozik. Országos védelem alatt álló védett természeti terület a Gödöllői Tájvédelmi Körzet, mely Pécel igazgatási területének mintegy 40%-ára terjed ki. Külterületen több természeti terület is kijelölésre került. Natura 2000 természetmegőrzési területekkel a város szintén érintett. Pécel külterülete túlnyomó részben az országos ökológiai hálózat részét képezi. A város határán folyik keresztül NY - K -i irányban a Gödöllői-dombság egyik jelentősebb vízfolyása, a Rákos-patak. Vízjárása szeszélyes, hóolvadáskor, nagyobb nyári esők alkalmával medre megtelik, szárazabb időben alacsony vízhozamú. Hossza 37,5 km, vízgyűjtő területe 152 km2. A város területét É - D -i irányban a Csúnya-árok és a Lélekpatak szeli át. A területre a barnaföldek és a csernozjom barna erdőtalajok jellemzőek, ez utóbbiak jobb termékenységük révén mezőgazdasági hasznosításúak. A Rákos völgyében lápi és öntés jellegű talajok alakultak ki. Éghajlata mérsékelt, kontinentális, időlegesen óceáni, mivel jobban tagolt és magasabb térszínű, mint az Alföld. Ennek következtében valamivel alacsonyabbak a középhőmérséklet Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

33


értékei, a csapadék pedig több (pl.: a kistarcsai mérőállomáson 577 mm/év, az isaszegin 561 mm/év átlagértéket mértek). Az erdőssztyepp természetes növényzet mára csak egészen töredékes formában maradt fenn. Az erdők ma szinte kizárólag telepített formában vagy származékállományként (akácosok, nyárasok, fenyvesek) találhatók meg. Természeti típusú egyedi tájértékek Pécel területén: •

Löszfal - fészkelőhely a horgásztavak mellett

•

A 0384/51 hrsz-ú út keleti és nyugati oldalán lévő domboldal gyepje

•

Az Erdey dűlő gyepje (0114/3, 0114/4, 0114/5, 0114/6 hrsz-ú telkekken)

•

A Maglódi út 68. számmal szemben, a patak partján lévő idős feketeeperfa

•

A Rákos-patak mentén lévő, természeti oltalom alatt nem álló nádasok, nedves rétek

•

A Túzberki-erdő mezei juharos-tölgyes állománya

•

Csunya-tó

•

Horgász-tavak

•

Csunya-patak

•

Rákos-patak és ártere

•

Várhegy lankás dombjai

•

Csunya-erdő

•

Csunya-tó

Környezetállapot Levegő Levegő tisztaságvédelmi szempontból Pécel domborzati adottságai jó átszellőzést biztosítanak. A Rákos-patak K-Ny-i irányú völgye és az uralkodó északnyugati széllel hozzávetőleg párhuzamos völgysorok egyaránt hozzájárulnak a kedvező légcseréhez. Közlekedési eredetű levegőszennyezés leginkább a Pesti út - Rákos utca - Isaszegi út mellett, továbbá a Maglódi út közvetlen környezetében tapasztalható. A Pesti út északi oldalán a lakóépületek, a déli oldalon az ipari, intézményi és lakóépületek jelentenek mesterséges akadályt a szennyezett levegő kiszellőzésének. A Maglódi út egyes szakaszain a zártsorú beépítés, és a fasorok hiánya súlyosbítja a forgalmi eredetű terhelést. Egyéb légszennyező forrásként a település szilárd és folyékony tüzelőanyag felhasználásából eredő diffúz légszennyezés állapítható meg. A lakások 95 százaléka földgázzal ellátott, ennek köszönhetően alacsony a fűtési eredetű károsanyag emisszió. Talajvíz, felszíni vizek Pécel felszíni vízfolyásokban nem bővelkedik, folyóvizei közül legfontosabb a Rákos-patak. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a Rákos-patak vízszállításának túlnyomó hányada tisztított szennyvíz. A horgásztavak környezetének csatornázatlansága a tavak vízminőségét Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

34


veszélyezteti. A város vízellátása helyi középmélységű talajvízbázisról megoldott, azonban a csatornázottság nem kellő aránya miatt ma még a talajban elszikkasztott kommunális szennyvizek veszélyt jelentenek az ivóvízbázist jelentő vízkészletekre. Zaj A város zaj- és rezgésterhelése leginkább a gépjárműforgalomból és a vasúti közlekedésből tevődik össze. A zajterhelés leginkább zavaró a Pesti út - Rákos utca - Isaszegi út vonalán, ahol a zártsorú, szorosan az út mellett álló épületek növelik a zajhatást. Hasonló szakaszok találhatók a Maglódi úton is. Az ipari üzemek zajkibocsátása nem számottevő, illetve az iparterület városszéli elhelyezkedése révén is kevésbé zavaróak.

2.2.3.2 Épített környezet, városszerkezet kialakulása A településen az emberi élet bizonyíthatóan az új kőkorban kezdődött, attól kezdve mindig élt itt valamilyen emberi kultúra, az összeírások azonban csak jóval később a török uralom után kezdődtek. A település nevének említése még az Árpád házi királyok idejére tehető. II. Géza király adománylevelében tűnt fel először Ewtachius filius Pecli neve. IV. Béla király adománylevele Pehzili főúr leszármazottjának járt. István ifjabb király oklevele pedig a Pecheli nemzetségből származó Kristóf és Péter örökölt birtokaként említi. 1490-ben, Mátyás király halálakor Pécel egy földbirtok középpontja volt. A községben a református egyház jutott vezető szerephez, az 1600-as évek közepétől iskolájuk és egyházuk is fokozatosan erősödött, de jelen volt az izraelita egyház is. Az 1700-as évek elejétől települt be a Ráday család. Az első katonai térkép alapján már egy jól látható településszerkezet alakult ki a főbb utak mentén. A település a jelenlegi legnagyobb tér körül, valamint az Isaszegre és a Maglódra vezető út két oldalán fejlődött. Nagyobb birtokok és tanyák a völgyek mentén vagy a dombhátakon alakultak ki. A Rákos-patak mentén mocsaras, nádas területek és ligetek terültek el. A ma jelentős közúti kapcsolatok a már akkor is élő utak nyomvonalában vagy azok mellett alakultak ki. A három irányból összefutó út által kialakult terecske ma is létezik. Locsod-puszta még csak névlegesen van rajta a térképen, lakóházak még nincsenek feltüntetve. Időközben a katolikus egyház is megerősödött a községben és az evangélikus egyház is felavatta első iskoláját. A földesúri hatalom alatt álló úrbéres faluból csak 1848-ban lett hivatalosan község. A második katonai felmérés bizonyítja, hogy a település része lett az első komoly infrastrukturális beruházásnak, a vasútépítésnek. A település mellett halad a vasút, ami bekapcsolta a főváros vérkeringésébe, és szorosabb kapcsolatot teremtett Isaszeggel, Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

35


Gödöllővel, Hatvannal. A Budapest-Hatvan között létesített vasútvonal 1867-ben lett átadva. A vasút jó közlekedési lehetőségével fellendítette a Pécelre való kiköltözést Budapestről és elindította a péceliek ingázását a fővárosba. A vasúttól északra ekkor még csak néhány tanya volt, amelyet termőföldek vettek körül. A lakóterületek azonban jelentősen bővültek keleti és nyugati irányban, valamint megkezdődött a domboldalak beépítése is. A területfelhasználásban csökkentek a szőlőterületek, növekedett a legelő és szántóföld aránya. A telkek beépítettségében jellemző a kis előkertes, vagy az utcáig érő beépítés. 1883-ban elkészült az első részletes kataszteri felmérés Pécelről. A harmadik katonai felmérés is ebben az évben készült el. Ennek eredményeként a térképen nyomon követhető a fejlődés, egyre szélesedik, terjeszkedik a település. A terjeszkedés hatására az erdők mennyisége és nagysága csökken, a Rákos-patak mentén azonban nem volt változás. 1887ben Locsod-pusztát a községhez csatolták. 1888-ban a vasútállomás épületét emeletessé alakították át. 1890-ben a Rákos-patakon elkészült a „Tói-malom" melletti híd, üzembe lépett a Posta és Távirda, Locsod-puszta önálló adóközséggé vált. 1895-ben megnyitották a Szemere Fürdőt, 1900-ban felszentelték az új római katolikus templomot, a következő évben bővítették a községházát. 1902-ben felmerült a Rákos-patak medrének szabályozása, amelyre tervek is készültek. Két év múlva újabb híd készült el a Rákos-patak felett a Rét utca vonalában. 1913-ban már egyre sürgetőbbé vált a Rákos-patak rendezésének feladata is, amit csak 1921-ben sikerült megvalósítani. 1924-ben tervbe vették a község földbirtok-rendezését, és a település folyamatosan új utcákkal bővült. 1929-ben a községet újabb kerületekre osztották, 1934-ben államosították a Csúnya-gödröket. A háború hatásai már 1939-től már érződtek a településen, majd 1944-ben Locsod-puszta lakói is a községben telepedtek le. A II. Világháború végén Pécel a frontvonal része volt. A község tanácsa 1950-ben alakult, ekkor lakóinak száma 7500 főtt tett ki, akik 2200 lakásban laktak. A település nagyközséggé nyilvánítása 1970-ben történt, amikor népessége már megközelítette a 10 ezer főt, majd 1996-ban várossá nyilvánították. Pécel belterülete jelenleg egységes, jól összetartozó egésznek mondható. A település területfelhasználását a patakmeder, a fő úthálózat és a vasút határozza meg. Két szintbeli közúti átjáró biztosítja a vasúton történő átkelést az autós közlekedés számára, a sétálók részére pedig egy gyalogos felüljáró ad átkelési lehetőséget.


36


A település nagyobb lendületű fejlődését számos körülmény gátolta. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a lakosság nagyobb fele csak aludni járt haza, életét a munkahelyén a fővárosban töltötte, így az egészséges lokálpatriotizmus csak kevesek lelkében izzott. Mindez megváltozott a rendszerváltást követően, amikor ugyan a helyi hatalomért több fordulós vetélkedések folytak, ám mindezek közben a település fejlődése is egyre nagyobb léptekkel haladt előre. Budapest közelsége miatt több, jelentősnek számító cég hozta létre telephelyét (TRITON, TEMIC), és megindult a teljes infrastruktúra kiépítése. A vállalkozások gombamódra szaporodtak, ami különösen a kereskedelmi hálózat fejlesztésében jelentett előrelépést. Sajnos a város szerveződése, fejlődése során nem alakultak ki új terek, parkok, közkertek, sőt a meglévők is fokozatosan eltűntek. Emiatt a település belterülete csaknem teljesen beépítettnek mondható. Terek, parkok, közkertek szinte csak új területek belterületbe vonásával vagy belterületben lévő telkek átminősítésével valósíthatók meg. A külterületi részek közül az újtelep lakóterületeinek, a horgásztavak üdülőterületeinek a város szövetével történő szorosabb összekapcsolása lehetséges. A többi külterületi tanya, gazdasági terület már önálló egységekként szerepelnek.

2.2.3.3 Műemlékek - helyi építészeti értékek Pécel területén található műemléki védettségű épületek: -

Református templom Helyrajzi szám: 1. Törzsszám:

-

7179

Ráday-kastély Helyrajzi számok: 2, 3/1, 3/2 Törzsszám:

-

7180

A Ráday-kastély műemléki környezete Helyrajzi számok: 2,3/1, 3/2 Törzsszám:

-

6667

Prónay-ház Helyrajzi szám: 9 Törzsszám:

-

7182

Lakóház


37


Helyrajzi szám: 1274 Törzsszám:

7183

2.2.3.4 Lakásállomány Pécel agglomerációs helyzetéből fakadó dinamikus népességnövekedése megmutatkozik a város lakásállományának gyarapodásában is. Pécelen 2001-ben a népszámláláskor összesen 4167 db lakás volt. Ez az érték 2008-ra közel 7 százalékkal, 4451 lakásra növekedett. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakásállomány egyharmada koncentrálódik a 3. számú, vasúton túli városrészen. A lakások egynegyede a 2. városrészben, 22,4 százaléka a városközpontban, 12 százaléka pedig a 3. városrészben, az 5. számú, Csatári-dűlőhöz kapcsolódó városrészben pedig a lakások 6, külterületen 2 százaléka helyezkedett el. A 2001 óta eltelt évek új beépítései a 3. és az 5. városrész területén valósultak meg, aminek e két városrész részesedése növekedett a teljes lakásállományból. A lakásállomány növekedése az új lakóterületekre koncentrálódik, a város kialakult, belső területein nem jellemző új lakások megjelenése. Az új lakóterületeken összkomfortos, a péceli átlagnál nagyobb alapterületű, korszerű lakások épülnek. A város lakásállományán belül 2001-ben az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 16,8 százalék volt. Mivel a 2001 és 2008 közötti időszakban gyakorlatilag csak összkomforttal megvalósuló lakások épültek, mára ez a mutató hozzávetőleg 1 százalékponttal javult. Különösen jelentős a komfortfokozat városrészi átlagának javulása az elmúlt évek során kialakult új lakóterületeket magába foglaló 3. és 5. városrészben. A lakásállomány legnagyobb részét a kertes családi házak teszik ki. Ez egyaránt igaz a legidősebb - 1945 előtt épült - lakások, és a legújabb, az ezredforduló után épített lakások esetében. A 60-as, 70-es évek több emeletes társasházi lakóépületei Pécelre nem jellemzők. Négyemeletes társasházból található 5 a városközpont területén, illetve a vasúton túli területen is található többemeletes lakóépület. A régi épületek általában földszintesek, míg az újak földszint plusz tetőtér beépítésűek.

2.2.3.5 Települési zöldfelületek Pécel zöldfelületi rendszere a hazai kisvárosokkal összehasonlítva, azok átlagához képest alul marad. A belterület zöldfelületének zömét a családi házak kertjei képezik. A közcélú zöldfelületi arány igen alacsony. A városban meglévő zöldfelületi elemek illeszkednek a település szerkezetébe, de szórtságuk, alacsony számuk és kis kiterjedésük miatt nem alkotnak rendszert. A lakossági igényeket a város zöldfelületei nem elégítik ki. A belterület Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

38


legnagyobb zöldterületei a Rákos-patak menti sáv, a Csúnya-tó környéke és a Temető utca melletti árok partja. A művelődési intézmények, azon belül elsősorban az iskolák jelentős zöldfelülettel rendelkeznek. Jelentőségük nemcsak a terület nagyságából adódik, hanem minőségük miatt is fontos zöldfelületi elemek. Pécelen belterületen nem található erdő. A külterületen lévő erdők aránya a termőhelyi adottságokhoz képest alacsony. Pécel területén jellemzően gyenge termőhelyi adottságú területeken, többnyire véderdő funkciójú erdők találhatók.

2.2.3.6 Települési infrastruktúra ellátottság - közlekedési infrastruktúra Külső és belső kapcsolatrendszer A város külső közlekedési elérhetőségének színvonala éppen a városfejlesztési stratégia készítésének idején alapvetően megváltozik. A jelenleg meglevő úthálózat kapcsolatot ad ugyan a szomszédos településekkel, de ezek színvonala nem megfelelő. A Budapesttel kapcsolatot biztosító 3103 j. összekötő út (Pesti út) fővárosi kapcsolatrendszere túlterhelt, így Pécel megközelítése nyugati irányból - a megfelelő hálózati kapcsolatok ellenére nehézkes. Isaszeg felé szintén a 3103 j. összekötő út ad kapcsolatot (Isaszegi út), itt viszont a gyakori szintbeni útátjárók rontják a közúti forgalom szolgáltatási színvonalát. A Maglód felé vezető 31.102 j. bekötő út (Maglódi út) műszaki kialakítását tekintve a forgalmi terhelésnek megfelelő kapcsolatot biztosít a 31. sz. főút felé, mivel azonban áthalad a városközponton, mind a forgalom biztonságos lefolyása, mind a városközpont napi élete szempontjából hátrányos a településszerkezetben elfoglalt helye. A

város

közlekedésföldrajzi

helyzete,

közlekedéshálózati

kapcsolatai

alapvetően

megváltoznak az M0 autópálya Pécelt érintő szakaszának közeljövőben várható átadása után. Ahogy az M0 egyre hosszabb szakaszai kerülnek átadásra, úgy javul Pécel helyzete, ugyanis még a Fővárosi kapcsolat jelenlegi koncentráltsága is oldódik a gyűrűirányú közlekedés lehetővé válásával. A belső úthálózat legnagyobb hiányossága, hogy a vasútvonal elvágja a települést, a két rész közötti kapcsolat csak szintbeni útátjárókon lehetséges. A súlypontibb elhelyezkedésű Baross utcai átjáró szűkebb, rossz paraméterekkel rendelkezik, a Rákóczi úti sorompó pedig inkább csak az új beépítésű ÉNy-i területek megközelítésére alkalmas. Utak állapota Az önkormányzati utak hossza a lakóterületek bővülésével fokozatosan nő, de ezek kiépítettsége - a javuló tendencia ellenére - még nem megfelelő. A 2000. évi és a 2008. évi adatokat az alábbi táblázat mutatja be. A belterületi önkormányzati utak változása: év Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

burkolt utak

földutak hossza /m/

összes önkormány39


hossza /m/

zati út /m/

2000

28.234

24.056

52.290

2008

40.906

12.673

53.579

A táblázat adatai mutatják a kiépített utak arányának javulását (54%-ról 76%-ra), de a még mindig ki nem épített 24% rontja a lakosság komfortérzetét. Parkolási helyzet A város területén a parkolás csak részlegesen megoldott, a nagyobb látogatottságú területeken (pl. a városközpontban) parkolóhiány van. A vasútállomás környezetében terület ugyan rendelkezésre áll a parkolásra, de a kiépítés hiánya és az őrzés megoldatlansága miatt a P+R rendszer nem működik hatékonyan. Kerékpáros közlekedés A város területén önálló kerékpárút nincs, de egyes településrészek domborzati viszonyai miatt az egész várost kiszolgáló kerékpárút-rendszer kialakítása nem is reális. A Rákos patak mentén a szomszédos településeket is összekötő kerékpárút javítaná a város turisztikai vonzerejét. Gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedés biztonságos levezetése számára szükséges járdák kialakítása, kiépítettsége

még

jelentős

hiányosságokat

mutat.

A

jelenlegi

lakóterületek

lakókörnyezetének javítása, illetve az új lakóterületek beépítése kapcsán a járdák megfelelő kiépítésére feltétlenül szükség van a gyalogos- és járműforgalom biztonságos szétválasztása érdekében.

2.2.4

Közszolgáltatások

2.2.4.1 Oktatás-nevelés, kultúra Oktatás-nevelés Az alapfokú oktatás és képzés feladatát Pécel város Egyesített Gyermekintézményei végzik. A városban három önkormányzati óvoda és egy bölcsőde található. A óvodai ellátásban egy egyházi óvoda is részt vesz. Intézmény neve

Óvodások száma

Férőhely

Kihasználtság (%)

Petőfi út 5.

174

150

116

Gesztenyés óvoda

Szent Imre krt. 1.

100

90

111

Szivárvány óvoda

Szent Imre krt. 13.

124

110

112

Nyitnikék óvoda


Telephelye

Városrész

40


Harangvirág óvoda

Eszperantó út 11.

Bölcsőde

Szemere Pál út 8

48

35

137

9. táblázat Pécel város óvodái és bölcsödéi 2008. Forrás: Pécel város Polgármesteri Hivatala

Az önkormányzati intézményben (Szemere Pál út 8) az engedélyezett bölcsődei férőhelyek száma (35) messze alulmúlja az igényeket, a létesítmény kihasználtsága 137%-os. Az épület elfogadhatatlan állapotban van, pótlása, illetve teljeskörű felújítás (átépítése) nem tűr halasztást. A bölcsődei ellátás kapacitáshiánya miatt két egyházi intézmény is úgy döntött, hogy bölcsődei csoportot is indít: Harangvirág Bölcsőde és Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola. Mindhárom önkormányzati óvoda rendelkezik speciális nevelési programmal a normál program mellett. SNI-s gyerekek ellátása, beszédfejlesztés, logopádiai ellátás mindenhol elérhető. Az utóbbi a Gödöllői Egyesített Szakszolgálati Központ által biztosított szolgáltatás (utazó pedagógusok részvételével) formájában. A Nyitnikék óvoda egy felújított és bővített épületben található, a gyerekek elsősorban a 3. számú területről származnak. A Gesztenyés és Szivárvány óvodák közül mindkettő több mint 100 éves kúriában és azok későbbi bővítményeiben működnek. A két épületkomplexum egyaránt folyamatos műszaki karbantartást és kisebb nagyobb beavatkozásokat igényel. A Gesztenyés óvodába működik a konyha, amit mindkét óvodát ellátja. A rendkívüli népességnövekedés következményeként jelentkező intézményi kapacitáshiány és a meglévő intézményi épületállomány hiányosságai miatt az önkormányzat a 2008-as költségvetésében már szerepelteti a Topolyosban (2 sz városrészben) megépítendő új integrált oktatási intézményt. Az intézmény megépülése esetén kiváltaná a Gesztenyés és Szivárvány óvodákat és a bölcsődét. A bölcsődei és óvodai kapacitáshiány miatt megjelentek a városban a magánintézmények. A városban két bejegyzett engedélyeztetett magánintézmény van (viszonylag kicsi, 10 fős kapacitással) A Berkenye magánbölcsőde és a Gyermekliget. Ezek családi napköziként működnek Általános

iskolai

oktatás

három

intézményben

folyik

Pécelen,

amelyből

kettő

önkormányzati működtetésű. Intézmény neve

Telephelye

Szemere Pál Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola Szent Katolikus Iskola

Erzsébet Általános

Városrész

Tanulók száma

Férőhely kapacitás

Pécel, Kossuth tér 7.

548

790

Pécel, Petőfi út 11.

475

414

Pécel, Kossuth tér 7.

170

Kihasználtság (%)

10. táblázat Pécel város általános iskolái Forrás: Pécel város Polgármesteri Hivatala


41


A város általános iskolai oktatását magas színvonal jellemzi. Mindkét önkormányzati iskolában SNI-s gyereke oktatása nevelése is folyik. A Szemerében gyógypedagógiai tagozat és környezetvédelem specializáció is van. A Petőfiben az egészségnevelés a specializációs irány. Mindkét intézmény emelt óraszámban oktat idegen nyelvet, informatikát, és művészeti nevelést is felvállaltak. Mivel Pécelen nem kiemelkedően magas a roma hátrányos helyzetű népesség jelenléte a város nem vesz igénybe ilyen jellegű normatív támogatást. A városban ugyanakkor jellemző a nagycsaládosok jelenléte, ami egyebek mellett a tankönyvrendelésekből is ismeretes. Az iskolák épületinfrastruktúrája változó állapotú. Az utóbbi évek legjelentősebb városi beruházása a Szemere Általános Iskola rekonstrukciója új épület megépítésével. Az iskola a város központban található és befogadó kapacitása hosszú távon kielégíti a város növekvő igényeit. A Petőfi Általános iskola épületállománya komolyabb beavatkozásra és jelentős megújulásra vár. Ennek érdekében a város TAMOP pályázaton indult 2008-ban. Az önkormányzati iskolák mellet működik a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola. Az iskola fenntartója a Váci Megyés Püspök. Az iskolába elsősorban péceli gyereket járnak. Jellemző tendencia, hogy a bölcsőde és óvodai nevelés területén jelentkező kapacitáshiány nem jelenik meg az általános iskolai oktatásban. Ennek részben oka a Szemere Általános Iskola bőséges kapacitás többlete, illetve az a tény, hogy a városlakók azon része, akiket a fővároshoz köt munkájuk Budapesten keresnek általános iskolát gyerekeiknek. A középfokú oktatás, mint a város középfokú központi funkcióinak egyik fontos eleme, két intézményhez kötődik. Az egyik az önkormányzati tulajdonú és működtetésű Ráday Gimnázium. Az intézmény 1966-ban kezdete meg működését. Nappali tagozatos hallgatóinak száma a cca. 400 férőhely mellet 359 fő. Tehát kihasználtsága 90%-os. Az iskola esti tagozatának képzési programjában 100 fő vesz részt. Az iskola vonzáskörzete a város és környező települései, (Budapest külső kerületei is). A tanulók összetételére jellemző, hogy azok a tanulók jelennek meg itt, akik valamilyen oknál fogva nem kívánnak ingázni Budapest valamely középiskolájába, vagy valamilyen okból kénytelen volt elhagyni azokat. A Fáy András Szakközépiskola Pest megyei működtetésű, de önkormányzati tulajdonban lévő intézmény. A Fáy kastélyban található iskolához kollégium is tartozik. A képzés fő profilja mezőgazdasági, ezen belül kivételes specializációt jelent a lovászképzés. Emiatt az iskola vonzáskörzete meglehetően kiterjedt. A specializáció kapcsán gyakorlati képzés is folyik az intézményben a város külterületén lévő ún. Kishársas telephelyen (itt találhatók a lovak). A lovarda pályázati forrásból épült. A lovarda - oktatási tevékenységen túl jelentkező hasznosítása jelenleg még nem éri el a kívánt szintet, holott jelentős turisztikai potenciált rejt. A lovardához köthető programlehetőség az iskola által rendezett Fáy Napok. A Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesülettel már megtörtént a kapcsolatfelvétel és az iskola már, mint turisztikai vonzerőt kínálja adottságait az egyesületen keresztül. Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

42


Kultúra és közművelődés A város kastélyokban igen gazdag. Számos kastély és kúria van Pécelen és a legtöbb épületben önkormányzati működtetésű kulturális és oktatási illetve egyéb funkció található. Legismertebb a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) tulajdonában lévő Ráday Kastély13. A kastély felújítás alatt áll, de csoportosan látogatható. A város igény szerint használja különféle városi rendezvények programok lebonyolítására. A Városi Könyvtár és Művelődési ház a volt ún. Szemere Villában találhatóak a Maglódi út 5. szám alatt. A Lázár Ervin Könyvtár költségvetési intézmény, míg a művelődési házat egy vállalkozó működteti. Az utóbbi működtetésére az önkormányzat működési támogatást nyújt. Az épület állapota átlagos, leromlott fenntartása jelentős forrásokat emészt fel. Legsürgetőbb beavatkozás a nyílászárók cseréje. A közművek természetszerűleg nincsenek megosztva az önkormányzati intézmény és a művelődési ház között, ami szintén nem előnyös megoldás a fenntartás szempontjából. A Városi Zeneiskola épülete szintén villaépület volt, működtetése felvállalt feladata az önkormányzatnak. Az épület a Kossuth tér 3. alatt található. Színvonalas oktatási tevékenysége miatt jelentős kihasználtsággal rendelkezik és vonzáskörzete is túl nyúlik a városon. 2.2.4.2 Egészségügy A város egészségügyi alapellátását 5 felnőtt háziorvos, 2 házi gyermekorvos, egy gyermek fogorvos és kettő felnőtt fogorvos biztosítja. A privatizált praxisokról van szó, amelyek két helyen működnek: az egyik a Petőfi út 8. alatt található épület, ahol jelenleg még két fogorvos működik. Az épület lebontásra vár és még ez évben (2008) a fogorvosok áthelyezésre kerülnek a Pesti úti Rendelőintézetbe. A Pesti úti Rendelőintézet jelenti az alapellátás központját. Itt található minden egyéb ellátási forma is. A háromszintes akadálymentesített épület 1990-es évek elején kerület felújításra, ennek ellenére elavultnak mondható. Viszonylagos zsúfoltság jellemzi: egy rendelőre két háziorvos jut. Az épületben található egy J0 labor, ami csak vérvételi helynek tekinthető. Ezt a feladatot szerződéses formában a Prodia Kft. végzi. A Városi Egészségügyi Szolgálat önkormányzati intézmény szintén a Pesti úti Rendelőintézetben működik. Alkalmazottai között öt védőnő, két labor asszisztens szerepel. Az ügyeleti rendszer a Tarcsai Mentő Bt-vel kötött szerződésen alapul. Az épületben továbbá reumatológiai, ortopédiai és fizikoterápiai szakrendelés működik: Ezek az ellátási formák az OEP által nem támogatottak. További OEP által is támogatott 13

Az 1755-1766 között Mayerhoffer András és fia János tervei alapján felépített barokk kastély építtetői Ráday Pál és fia Gedeon régi református középnemesek voltak. Ráday Gedeon életét a nemzeti művelődésnek áldozta, a kastélyban híres könyvtárat hozott létre, amelynek belső tereit, valamint az emeleti dísztermet kvalitásos falképek díszítik. A kastély tudósok és írók találkozóhelye volt. Az utóbbi évek művészeti rendezvényei igyekeznek a "péceli parnasszus" fénykorát felidézni. Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

43


szakrendelést a helyi lakosság Kistárcsán vehet igénybe, amelynek tömegközlekedéssel történő elérhetősége rendkívül kedvezőtlen. A városban két gyógyszertár látja el a lakosságot: az egyik a Pesti úton a másik a Kossuth Lajos téren található. 2.2.4.3 Szociális ellátás A szociális jellegű ellátásért a péceli képviselő testület a felelős. A képviselő testületen belül a Szociális és Egészségügyi Bizottság felelős a szakterületért. A hivatalon belül a Szociális Gyámügyi és Egészségügyi Iroda végzi az operatív tevékenységeket. Itt folyik a döntés előkészítés és a döntés végrehajtás is. Az iroda a felelős a segélykérelmek kezeléséért a havi rendszeres és az eseti utalásokért. A szociális terület szolgáltatói és intézményi háttere: Pécel lélekszáma 14 328 fő volt 2006 végén. A lakosságszámhoz kötött kötelezően ellátandó feladatok területén a város lemaradásban van. A kötelező alapellátások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, idősek nappali ellátása, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, egyéb nappali ellátás, támogató szolgálat, közösségi ellátás. A felsorolt nyolc ellátási formából az első három ellátottnak tekinthető a város részéről, a további öt ellátási forma részben teljesül, azonban nem az önkormányzat végzi azokat. Az önkormányzat étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés feladatkörének ellátására létrehozta a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot (Kossuth utca 18.). A további feladatok az alábbiak szerint kerülnek ellátásra: idősek nappali ellátása: Az Egymást Segítő Egyesület (amely egyéb ellátási formákat is biztosít) működtet a városban egy idősek nappali klubját. A város és az egyesület között nincs ellátási szerződés. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: Jelenleg nem áll rendelkezésre a városban. Kísérletek történtek a szolgáltatás biztosítására, de ezek nem bizonyultak működőképesnek. Az egyebütt többcélú társulási formában működő tevékenység nem szerepel a Gödöllői Többcélú Társulás vállalt feladati között. egyéb nappali ellátás (hajléktalan és fogyatékos): Az ellátási forma Pécelen már nem működik, Isaszegen történik a péceli érintettek ellátása is. A feladatellátást az Egymást Segítő Egyesület végzi. támogató szolgálat: Az Egymást Segítő Egyesület személyszállító szolgálatot működtet fogyatékos rászoruló gyereke részére a nappali ellátás (Isaszeg) igénybe vételére. közösségi ellátás: Egymást Segítő Egyesület végzi feladat ellátási szerződés alapján. Az önkormányzat helységet biztosít a feladat ellátáshoz.


44


A városban az átlagosnál több olyan civil szervezet tevékenykedik, amely részt vállal a szociális ellátás biztosításában. A városban három tartós bentlakást biztosító otthon működik, egyik sem önkormányzati működtetésben. Egyházak szerepe a szociális ellátásban és közösségépítésben jelentős. Több rend is képviselteti magát a városban. A Jézus Szíve Társaság (katolikus apácarend) Idősek Otthonát működtet. A Karmel Gyülekezet és a Református Gyülekezet erős közösségépítő és a gyülekezeti tagok között komoly szociális jellegű tevékenységet folytatnak. A városban működő Teológiai Főiskola hallgatói is részt vállalnak ilyen jellegű munkában. Gyermekjóléti szolgáltat feladatinak teljesítése alapellátás tekintetében hiányos. A városban nincs helyettes szülői szolgálat és átmeneti elhelyezés biztosítása sem megoldott. A város jelzőrendszert működtet, amelyben a városi háziorvosok és a védőnők jelentik a kapcsolatot a szolgálattal. A városban működik gyámhivatal, aminek tevékenységi hatásköre Pécelre és Isaszegre terjed ki. A városban, ha akadozva is, de működik a Szociálpolitikai Kerekasztal (egyebek mellett a Szociális Gyámügyi és Egészségügyi Iroda, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint az Egymást Segítő Egyesületképviselőt foglalja magában).

2.2.4.4 Tömegközlekedés A város tömegközlekedési ellátása jónak mondható mind a külső kapcsolatokat, mind a belső ellátást tekintve. A külső kapcsolatok sokrétűek, a vasút, a távolsági közlekedést lebonyolító VOLÁNBUSZ és a BKV is ellátja a várost. Autóbuszos közlekedés A

település

közúti

tömegközlekedésének

lebonyolításában

két

szolgáltató

vállalat

(VOLÁNBUSZ, BKV Zrt) is részt vesz. A VOLÁNBUSZ Bp-Pécel-Isaszeg-Dány útvonalon járó környéki járatai érintik a települést /16 járatpár, menetidő 23-31 perc/. A legintenzívebb kiszolgálást a BKV által üzemeltetett 69 számú járat adja. Ez a BKV-buszjárat köti össze Pécelt Rákoskeresztúr városközpontjával, amely hajnali fél 5-től éjjel fél 12-ig megfelelő sűrűségű ellátást biztosít. A járat péceli szakasza a helyi forgalom egy részét is lebonyolítja. Helyi buszjárat három üzemel a városban, az 1. számú Pécel északi területét, a 2 számú járat Pécel déli területét szolgálja ki, ill. az összevont járat körjáratként funkcionál. A városközponti területeken a két helyi járat nem csak egymással, hanem a BKV járattal is találkozik, végállomásuk a vasútállomásnál van, tehát a tömegközlekedési járatok egymást segítő kiszolgáló funkciója kifejezetten jónak mondható. A helyi járat üzemeltetését az önkormányzat pályázaton útján kiválasztott, közszolgáltatási szerződés szerint 5 éves időtartamra, vállalkozóval végezteti. A jelenlegi üzemeltető 2008 novemberéig rendelkezik szerződéssel, a szolgáltatást három, fiatal (1-4 éves) buszokból álló buszparkkal, kb. 60%-os kihasználtsággal végzi. Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

45


Vasúti közlekedés A nyilvánvalóan legfontosabb budapesti kapcsolat tekintetében a vasúti ellátás kifejezetten jónak mondható, a napi vonatpárok száma 38, amely az ütemes menetrendet is figyelembe véve színvonalas kiszolgálást biztosít. A Budapest-Miskolc villamosított, kétvágányú fővonal szolgálja ki az igényeket. Péceli állomáson található 6 vágányból a személyközlekedés számára két keskeny, alacsony peron áll rendelkezésre. Az utasoknak napi átlag 30 percenként induló, összesen 38 vonatpár segíti az eljutást Budapest, Keleti pu.-ra /menetidő 25-29 perc/. Magyarország EU csatlakozását megelőzően egy nagysebességű új vasúti nyomvonal Pécel közigazgatási határát érintő megépítése felmerült, de ez, a keleti irányú (Ukrajna, Románia stb.) vonalak fogadására alkalmasabb ferihegyi térség ez irányú fejlesztési elképzelések jóvoltából elvetésre került. Amennyiben ez a fejlesztés megvalósul a jelenleg meglévő vonal átépítése sem kapacitás, sem szolgáltatási színvonal szempontjából nem szükséges. A nagyszámú ingázóból adódóan parkolásból adódó problémák vannak jelen a vasútállomás környékén, melynek megoldása sürgető feladat. Az állomás esztétikailag és funkcionálisan sem megfelelő parkolóján túl, az út mindkét oldalán egész napra elfoglalják a bejárók járművei. A vasútállomás épületének nyugati oldalán gyalogos felüljáró van, amelynek használata annak magas járószintje miatt kényelmetlenséget jelent. Ebből adódóan (a jól látható tiltótábla ellenére) a vasú túloldalára sokan a sínek közötti átvágást választva jutnak el. A településszerkezeti terv ennek megoldására a vasútállomás következő és egyben időszerű rekonstrukciójával egybekötött aluljáró megépítésére tesz javaslatot, ami jelentősen enyhítené a vasútvonaltól északra eső városrész viszonylagos elszigeteltségén is.

2.2.4.5 Hulladékgazdálkodás Pécelen a kommunális hulladékok gyűjtését, elszállítását és elhelyezését az .A.S.A. Magyarország Kft. végzi. A városban keletkező hulladék a Kft. központi telephelyén, Gyálon kerül elhelyezésre. Pécel jelenleg saját hulladéklerakóval nem rendelkezik. A város nem tartozik egyetlen hulladéktársuláshoz sem. A város korábbi hulladéklerakója néhány éve használaton kívülre került. Az egykori lerakó Pécel külterületén, a 275/2. hrsz-ú területen működött. A telep a tájképi értékekben gazdag Gödöllői-dombvidék egyik völgyében található, ahol a természetes hasadék feltöltésével történt a hulladékelhelyezés. A telep működése korszerűtlenné vált, mivel nem rendelkezett a talaj- és a felszín alatti vízszennyezést megakadályozó szigeteléssel, ezért a szivárgó vizek a környék vízkészleteit veszélyeztették. A telep üzemeltetője az előírásoknak megfelelően tömörítette és takarta a lerakott hulladékot. A hulladéklerakó rekultivációja megkezdődött, jelenleg is folyamatban van.


46


A kommunális hulladékszállításba mintegy 4000 háztartás van bevonva. A közigazgatási területen keletkezett szilárd hulladék gyűjtése, szállítása ás ártalmatlanítása 2007-ben 3.617,4 tonnát tett ki. Az önkormányzat szelektív hulladékgyűjtő-szigetek kialakításával ösztönzi a lakosságot a szelektív hulladékgyűjtésre. Ilyen módon szelektíven gyűjtik a papírt, műanyagokat, fémet és üveget. Pécel városának jelenleg 10 szelektív gyűjtőszigete van. Hetente 2X ürítik a műanyagot és a papírt, havi 1 alkalommal a fémet és az üveget, illetve az utóbbiakat igény szerint is. A szelektív gyűjtőszigetek környékét helyi szervezésben heti két alkalommal takarítják, valamint igény szerint is, ha ez szükséges. Az Önkormányzat fejlesztési tervei között szerepel a közvetlenül háztól történő szelektív hulladékgyűjtés. A lakosságnál keletkezett veszélyes hulladékok összegyűjtésére az Önkormányzat évente két alkalommal begyűjtést szervez. Ugyanez igaz az elektromos hulladékokra is. A használt elemek gyűjtését a Postánál és a Ráday Gimnáziumnál e célra elhelyezett edényekkel oldják meg. Jelentős mennyiségű ipari vagy mezőgazdasági , illetve veszélyes hulladék a város területén nem keletkezik.. Ami termelődik, azt az üzemeltetők a szervezett szemétszállítás vagy egyedi megbízás keretein belül elszállíttatják. A város területén több illegális hulladéklerakó hely ismert. Ilyen található a XVII. kerület és Pécel határán, a Csúnya erdő területén több helyütt, továbbá mezőgazdasági utak mentén, az Újtelepen, és külterületen foltokban számtalan helyen. A város területén a Maglódi út mellett működött dögkút megszűnt. Az ATEV Fehérjefeldolgozó ZRt. Solti Gyára cseréli ki, illetve szállítja el igény szerint a konténereket. Pécelen évente több alkalommal is sor kerül köztisztasági, takarítási akciókra. A Polgármesteri Hivatal több több társadalmi szervezet részvételével évente szemétszedési akciót szervez. A Föld Napja alkalmából szintén tartanak szemétszedő akciókat. Az Önkormányzat

utasítására,

a

városüzemeltetési

feladatokat

is

ellátó

Vízművek

szervezésében munkanapokon a városban folyamatos kézi szemétszedés történik.

2.2.4.6 Víz és csatorna hálózat és szolgáltatás (csapadékvíz elvezetés is!) Ivóvízellátás A település már az 1960-as évek vége óta rendelkezik közüzemi vízellátással. A vízmű saját, helyi vízbázisra épül, térségi vízátadás egyik irányban sem történik. A jelen vízellátó rendszer 12 mélyfúrású kútból, 1 víztoronyból, 4 nyomásfokozóból és 3 tározócsoportból áll (2x150+500 m3, 300 m3, 150+600 m3). A 60-180 méter mélységben lévő vízadó rétegből, a felszíntől kb. 50 m-re lévő búvárszivattyúk termelik ki a vizet, kutanként 140-400 l/min kapacitással. Az ivóvíz-szolgáltatást Péceli Vízmű Kft. (www.pvvk.hu) biztosítja. A helyi vízmű egylépcsős víztermeléssel üzemel, a kutakban lévő búvárszivattyúk közvetlenül az alap nyomásövezetre, illetve a magastározóra dolgoznak. A hálózat nagyrészt körvezetékes kialakítású. A kitermelt víz ivóvíz minőségű, bár a magas vastartalom miatt a 4


47


db kút vize kifogásolt. Ezek vizét a minőségjavítás érdekében a szolgáltató más kutakéval keveri. A vasas kutak lecserélése javasolt, de ennek tervei még nem készültek el. A csőhálózat anyagát tekintve 7 % acél, 43 % azbeszt és 50 % műanyag. A helyi szolgáltató folyamatosan végez rekonstrukciós munkálatokat. 2000-es év óta 25 km-ről 5 km-re csökkent a hálózat acélcsöveinek hossza, az azbeszt csőhossz 33 km-ről 30-ra csökkent. A fennmaradó és tovább korrodálódó acél, illetve az ugyancsak elavultnak, és hálózati veszteségi forrásnak tekinthető azbeszt szakaszok kiváltását, minél előbb el kell végezni. Alapadat típus :

Érték:

Mértékadó kapacitás

4.350 m3/d

2007. évi víztermelés

690.000 m3 1.950 m3

Tárolók térfogata ebből alsó tároló

1.850 m3

víztorony

100 m3

Üzemeltetett hálózat hossza Bekötések száma

69,3 km 4.794 db (ebből 134 közületi)

Üzemelő közkifolyók száma

17 db

11. táblázat Az ivóvíz-szolgáltatás műszaki paraméterei Pécelen (2007) Forrás: Péceli Vízmű Kft.

Pécelen a vezetékes vízhálózatba bekötött lakások aránya a KSH 2006-os Pest megyei statisztikai adatai alapján 97,7 %-os. A városon belüli kiépítettség közel 100%-os. Még a külterületi Újtelep is rendelkezik vezetékes vízhálózattal, bár ott sokan a hálózatra kötés helyett továbbra is saját kútjaik használatát választják. Az egész városban a szolgáltató becslése szerint kb. 30 lakás nincs bekötve a vezetékes vízhálózatba. Az ellátás mennyisége az aktuális igényeket kielégíti, de az elmúlt évek és a közeljövőre tervezett további lakóterület növekedések és a jelentősnek mondható ipari, kereskedelmi, gazdasági területek fejlesztése is a víztermelés kapacitásfejlesztését teszik szükségessé. A Csatári városrészben önkormányzati területen 3 új kút kiépítése szükséges, melyek tervei és vízjogi engedélyei elkészültek, de megvalósításuk forráshiány miatt eddig nem történt meg. Szennyvízelvezetés és kezelés Pécelen a megyében elsők közt a 60-as évek végén került sor a csatornahálózat és a tisztítótelep kiépítésére. A városban elválasztott rendszerű csatornázás működik. A jelen szennyvízhálózati rendszer szennyvízátemelőkből (2 db nagyobb teljesítményű, 4+2 db közbenső kis teljesítményű műtárgy) és gravitációs elvezetésre kiépített csatornákból áll. Az új építésű csatornák gravitációs rendszerűek, szennyvízbeemelő műtárgyakat (kis kapacitású átemelők) csak a kedvezőtlen fekvésű utcák esetében kellett alkalmazni. Pécel belterületének csatornahálózati kiépítettsége kb. 96%-os. A kiépítettlensége miatt, rákötésre a külterületi Újtelepen élő, körülbelül 100-120 háztartásnak nincs módja. Az új beépítéseknél a vízellátás a szennyvízcsatornázással együtt épült/épül ki.


48


Alapadat típus :

Érték:

Összes csatornahossz

58 km

ebből gravitációs

56 km

nyomócső

2 km

Összes bekötés száma

2.916 db

ebből lakossági

2.790 db

közületi

126 db

Rákötött lakások száma

3400 db 1350 m3/d

Elvezetett szennyvíz (átlag)

12. táblázat A szennyvízelvezetés és -kezelés műszaki paraméterei Pécelen (2007) Forrás: Péceli Vízmű Kft.

Pályázati úton 70%-os KAC támogatással 1998-99-ben valósult meg a város Ny-i részén a 31-es sz. közút és a Rákos-patak közötti területen elhelyezkedő szennyvíztisztító telep korszerűsítése. A beruházás során, a 2300 m3/nap kapacitásra bővített telepen egy gépészeti berendezéseket is magába foglaló új épület, egy 300 m3 aerob medence és egy 2000 m3-es 3 részből álló egyesített műtárgy épült meg. A támogatásból sor került a régi átemelő-szivattyúk cseréjére is. A korszerűsítés során az addig működő II. fokozatú, részben eleveniszapos rendszert felváltotta a III. fokozatú biológiai tisztítású technológia. A tisztított szennyvíz befogadója a Rákos-patak, a keletkező szennyvíziszap a szeméttelep 2001-es bezárása óta a gyömrői átmeneti tárolóba, majd onnan mezőgazdasági hasznosításra kerül. A telepnek a folyamatos határérték feletti szennyezésért szennyvízbírságot kell fizetnie, de ez költségeit tekintve nem számottevő, így jelenleg nem gazdaságos számukra olyan technológiák felkutatása, alkalmazása, mellyel a szennyezést csökkenteni tudnák. A telep ipari eredetű szennyvizet nem fogad és heti kb. 5-10 m3 szippantott (csatornatisztításból származó) szennyvizet kezel. Más eredetű (ipari, lakossági) szippantott szennyvíz fogadását nem végzi, arra engedéllyel nem rendelkezik. A

város

további

beépítésre

vonatkozó

tervei,

és

az

ezzel

megnövekvő

szennyvízmennyiségek a jelenleg kb. 60%-os terheltségű telep további bővítését teszik szükségessé.

A

szakemberek

pályázati

úton

megvalósuló,

5000

m3/nap

befogadóképességre történő fejlesztésben gondolkodnak. A közüzemű szennyvízcsatornába bekötött lakások aránya 56,7 %-os14 (a helyi szolgáltató ezt 75%-ra becsüli). A lakossági közműpótlók többségében a szennyvíz gyűjtése nem az előírt zárt aknákban történik, hanem sokan az olcsóbban kialakítható, viszont illegális és rendkívül környezetszennyező szikkasztókat használják. A városban nincs rendelet a csatornahálózatra való kötelező rákötésről, de a szabályosan kialakított zárt aknákból szippantással elszállítható szennyvíz kezelése sem megoldott. Az 1 km közüzemi

14



49


vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat 944,2 m15. Mindezek mellett a városban a közműolló meglehetősen zártnak mondható. Csapadékvíz elvezetés Pécel vonalas műszaki infrastrukturális ellátottságát illetően a legkomolyabb problémát a csapadékvíz elvezető hálózat minőségi és mennyiségi hiányosságai jelentik. A meglévő rendszer az eddig ellátatlan, illetve az új beépítésű területeken átépítésre, bővítésre szorul. A csapadékvíz-elvezetés

felülvizsgálati

terv

1991-ben

készült

el,

mely

részletesen

megvizsgálta a teljes belterület és a kapcsolódó külterületi vízgyűjtők vízelvezetési lehetőségeit. A jelenlegi városi csapadékvíz-elvezető rendszer e terv alapján alakult ki, ill. folyik kialakítása. A terv felülvizsgálata időközben aktuálissá vált, hiszen az elmúlt évek és a jelenleg is tervben lévő újabb fejlesztések mindezt megkövetelik. A csapadékvíz-elvezetés a városon belül fokozatosan kerül megoldásra. A lehullott csapadék egy része elszikkad, az elvezetett csapadékvíz végső, fő befogadó a Rákos-patak. A két belterületen átfolyó mellékágának rendezettsége csak szakaszos, rendezésük a megvalósítandó vízrendezési feladatok között prioritást élvez. A településen meglévő elvezetési módok változatosak: burkolt, burkolatlan árkok, zárt csatornák egyaránt jelen vannak. A fejlesztéseknél a terepadottságoktól és az úthálózat kialakítástól függően nyílt árok és zárt csatorna is lehet. A lakóterületi fejlesztéseknél törekedni kell a csapadékvíz ingatanon történő megtartására. A rendszer folyamatos karbantartást igényel, melynek elvégzése a helyi Önkormányzat hatáskörébe tartozik. 2.2.4.7 Gáz- elektromos áramellátás Gázellátás Pécel volt a fővárosi agglomeráció első települése, ahol a gázprogram a hatvanas évek végén elindult. A település gázszolgáltatója Fővárosi Gázművek Zrt. (struktúraváltás miatt, 2007. márc. 1-től FŐGÁZ Földgázelosztási Kft.). A 2005. december 1.-ét megelőző időszakban a Tigáz Zrt. biztosította az ellátást. A gázellátás a MOL Kőbányai és Ikarus gázátadó állomásairól induló nagyközépnyomású (p=6,0 bar) vezetékekről történik. A két betáplálási pont felől érkező gázvezetékek Pécel és Budapest közigazgatási határán vannak összekötve, majd a város katolikus temetőjénél északi és déli irányba ismét elágazva látják el a közép- (p=3,0 bar) és kisnyomáson (p=0,03 bar) üzemelő városi gázelosztó hálózatot. Középnyomású nyomásszabályzók (3 db) a déli területen a József Attila u. végén, míg az északi területet ellátók a Pesti út 2.-ben és a Damjanich út végén találhatóak. Kisnyomású nyomásszabályzók (4 db) működnek a vasúttól délre a Búzavirág utcában, a Pesti út 2-ben, a Temető alsó végénél a Faiskola utcában (aknás kialakítás), míg a vasút északi oldalán egy helyen, az Erzsébet sétánynál.

15



50


A FŐGÁZ Kft. a hálózat-fenntartási munkákat folyamatosan végzi. Egy nagyobb beruházásként 2007-ben történt meg a Petőfi utca 2. szám alatt működő kis- és középnyomású nyomásszabályzók teljes korszerűsítése. A nagyközépnyomású hálózat szabad kapacitása a szolgáltató által ismert fejlesztési elképzeléseket biztonságosan el tudja látni, ezek ismeretében további fejlesztése nem tervezett. A város belterületén a gázellátó hálózat mindenhol kiépített, és esetleges újabb igények esetén kisebb fogyasztási területeken bővíthető. Az újonnan beépülő városrészekben a középnyomással működő elosztóvezeték-hálózat a többi közmű kiépítésével párhuzamosan vagy már megtörtént, vagy tervezett a kiépítése. A város ÉNy-i részén lakott (kb. 100 ingatlan), de külterületi részen az un. Újtelepen a hálózat nem épült ki, és nem is tervezett annak megépítése. Gázzal fűtött lakások aránya a Gödöllői kistérség településeiben (%) Vácszentlászló Csömör Dány Kerepes Pécel Nagytarcsa Zsámbok Szada Isaszeg Kistarcsa Valkó Gödöllő Kistérség átlaga Megye városainak átlaga Pest megye átlaga 13. táblázat Gázzal fűtött lakások aránya

A településen az ingatlanok többsége 97 96 96 96 96 94 93 91 88 88 84 82 92 84 83

(96 %) be van kapcsolva a belterületen 100%-ban

megépült

gázhálózatba.

2007. december 31.-én a vezetékes fogyasztók háztartási

száma

4952,

fogyasztó

ebből

4725

17

a

volt.

Leginkább az új lakóparki beépítéseknek köszönhetően fogyasztót

2007-ben kapcsoltak

225

új

be

a

gázszolgáltatásba.

16

A jövőbeli fejlesztési elképzeléseknél a kötelezően betartandó védőtávolságok

betartása

miatt

fontos

megemlíteni,

hogy

Pécelt

érinti

több

országos

gáz-,

és

terméktávvezeték is. A település Ny-i szélén halad keresztül a Barátság I. kőolajvezeték (védőtáv: 10-10 m) és a K-i szélén közös nyomvonalon halad a Barátság II. kőolajvezeték (védőtáv: 18-18 m) és a Testvériség (Vecsés-Zsámbók) földgázvezeték (védőtáv: 30-30 m). Elektromos energiaellátás A városban az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. Észak-pesti régióközpontja végzi az elektromos energiaellátással összefüggő műszaki és a szolgáltatói tevékenységet. A településen a kis és középfeszültségű hálózat kiépített. A középfeszültségű hálózat nagyrészt légvezetékes kialakítású (ennek védőövezete a szélső vezetékektől 5-5 méter), az M0-ás körgyűrű alatt, a Pesti útnál található az egyik, míg a Isaszegi út mellett (kb. 3,5 km hosszban) található a másik földkábeles alátámasztás. A jelenlegi ellátáshoz az Isaszegi alátámasztást nem veszik igénybe. A város kétoldali betáplálását biztosító Gödöllői, illetve Rákoskeresztúri 120/20 kV-os al-állomásból induló 16


17

Forrás: FŐGÁZ Zrt


51


szabadvezetékek üzembiztos összekapcsolási lehetőséggel ellátottak. A középfeszültségű hálózat háttérfejlesztésének keretében a 17. kerületből földvezetés átkötéssel 3-4 éve megvalósított fejlesztéssel a hálózati igények kielégítettek. A kisfeszültségű hálózat a kertvárosi lakóterületeken légkábeles (95%), míg a városközpontban földkábeles (5%) kialakítású. A légvezetékek, kábelek vezetésének rendje a helyi szabályozásban nem rögzített. A városon belüli kiépítettség 100 %-osnak mondható, tehát a villamos energiahálózatra a rákapcsolódás az egész belterületen adott, a közvilágítás is mindenhol kiépített. A rendszer kapacitása a meglévő lakossági és ipari igényeket megfelelően kiszolgálja. A szolgáltató az ismert fejlesztési elképzeléseket a jelenleg kiépített hálózattal kielégíthetőnek tartja. A középfeszültségű háttérfejlesztéseket az energiaigény alapján az ELMŰ határozza meg. A fejlesztéseket a szolgáltató a várható energiafelhasználástól függően egészen, vagy részben finanszírozza. Jelenleg 53 transzformátorállomás található Pécelen, melyből 3 kivételével az összes önkormányzati területen található. Felmerülő igény esetén új transzformátorokat a szolgáltató kiépíti. Hálózat-rekonstrukciós munkaként, tervben van véve a Faiskola és a Felsősor utcák Határ út és Kun József utca által határolt szakaszában a légvezetékek földkábelre cserélése. Jóváhagyott tervek már megvannak, de a beruházás anyagi háttere még nem biztosított, megvalósítását 2009 nyarára tervezik. Az önkormányzati fejlesztési elképzelések miatt, a város délnyugati szélén az un. Pulyka hegyen (Honvédségi terület mellett) engedélyezés alatt van, ill. a déli részre tervezett újabb lakópark esetében, már el is készültek a villamos energia-hálózati tervek.


52


2.3 VÁROSI SZINTŰ SWOT ANALÍZIS Erősségek

Gyengeségek

A város Budapest agglomerációjába tartozik

A városnak kicsiny a vonzáskörzete

Tömegközlekedési kapcsolatai a fővárossal A város középfokú funkciói a közoktatáson megfelelőek, különösen a vasúti kapcsolat túl egyedül a szociális ellátásra terjednek ki A város népessége dinamikusan növekszik

A helyi vállalkozások szerepe a foglalkoztatásban messze elmarad a A város népessége kiegyensúlyozott kívánatostól, rendkívül nagy az ingázók korstruktúrájú aránya A város határában az épülő M0 A bölcsődei és óvodai ellátás szomszédságában ipari park működik kapacitáshiánnyal küszködik. A város ugyanitt további ipari hasznosítású A középfokú egészségügyi ellátás hiányos a területeket jelölt ki településen A felsőfokú végzettséggel rendelkezők A város kiajánlható turisztikai termékekben aránya magas szegény A város lakosai alapfokú ellátást A város turisztikai fogadókészsége gyenge megbízhatóan biztosítja A város rendkívül szegény közhasználatú Az általános iskolai oktatás kiváló zöldfelületekben és játszóterekben adottságokkal rendelkezik A város dél-nyugati területein jelentős A városban működnek közfokú oktatási területet emészt fel a város extenzív intézmények terjeszkedése A város természeti környezete vonzó, jó A városkép helyenként rendkívül adottságokkal rendelkezik rendezetlen benyomást kelt A város határában termálvíz kút található A természeti értékek jelen állapotukban nem A város gazdag kulturális értékekben szolgálják még a helyi lakosság rekreációs (kastélyok) igényeit sem A város közművei szinte teljesen kiépítettek a közműolló nyitottsága mérsékelt Lehetőségek

Veszélyek

Az M0 körgyűrű elérte a várost

A kistérségi együttműködés gyenge, a város nem képes kihasználni az abban A kistérségben megindult a közös potenciálisan rejlő előnyöket gondolkodás a turisztikai fejlesztések terén Az M0 mentén egyszerre versenytársként Nagy az érdeklődés az agglomerációban a jelentkezik a számos agglomerációs rendezvényturizmus iránt település, folyik a harc a befektetőkért A termálturizmus továbbra is Magyarország (túlkínálat jelentkezik) egyik jelentős jövedelemforrása Budapest vonzereje erősödő köz- és szolgáltató funkcióival tovább növekszik Az agglomerációban több város is hasonló irányú turisztikai fejlesztéseket kezdeményezett


53


3

PÉCEL VÁROS VÁROSRÉSZ SZINTŰ ÉRTÉKELÉSE

3.1 VÁROSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA Városrészek lehatárolásának folyamata öt+egy városrész elkülönítéséhez vezetett. Öt városrész a város belterületének lakó és egyéb vegyes funkcióval bíró területei. Ebből három városrész a városközpontot veszik körül, belső határuk minden esetben a központ, míg külső határuk a belterület határáig húzódik. Kivételt képez az 5. városrész, ami közvetlen kapcsolatban a 4. városrésszel van. A városrészek belterületi lehatárolása egyrészt követte a rendezési tervben szereplő rendezési körzeteket, másrészt a fejlesztések jellege és fizikai kapcsolódásai is befolyásolták azt. Nagy szerepe volt továbbá a városfejlődés során karakteresen kirajzolódó építészeti stílusok területi elterjedésének, a fejlődéstörténeti történelmi háttérnek, telekkialakítás és beépítés jellegének (teleknagyság, utcafront), valamint az utcák és városrészek organikus együttélésének, valós és potenciálisan kialakítható alközpontok térszervező erejének. A városrészek határait közlekedési útvonalak nagyban befolyásolták különös tekintettel a Budapest -Miskolc vasútvonalra, amely szinte teljesen elkülöníti a 3. városrészt Pécel törzsterületétől. További választóvonalat a hagyományos főutak közül a délre vezető Maglódi út (2. és 4. városrész határa) jelent. Az Isaszegi és Pesti út városrészek lehatárolását befolyásoló szerepét felülírja a már említett vasútvonal. A városrészek tekintetében az ötös számú városrész elkülönítése a városfejlődés 2000 utáni szakaszának történéseit figyelembe véve történt. A pozitív vándorlási egyenlegből származó dinamikus népesség növekedéssel járó telekigényt a város egyrészt továbbra is az északnyugati részen (3. városrész, Kelő) biztosította, de megnyitotta a dél-nyugati városrészt (4. városrész és végül az 5. városrész) is. A terület (Csatári dűlő) oly mértékű extenzív növekedésnek indult, amely a stratégiai tervezés érdekében indokolttá tette annak városrészi szintű definiálását.


54


11. ábra Pécel IVS városrészei 2008. március


55


3.2 ÁTFOGÓ-ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS 3.2.1

Központok és alközpontok lehatárolása

Pécel város egyetlen kiemelt funkcionális központtal rendelkezik, amely térben tagolt, így köz és egyéb szolgáltató funkciói térben némileg elkülönülnek. A város funkcionális központja a Kossuth téren található. Itt összpontosulnak elsősorban a közigazgatási, közoktatási és részben kulturális funkciók is. A Kossuth téren található a Polgármesteri Hivatal, a Szemere Pál Általános Iskola, a Szent Erzsébet Római Katolikus Iskola, és a város zeneiskolája. A tér közvetlen közelségében áll a város egyik legértékesebb műemléke a rendkívüli turisztikai és kulturális potenciállal bíró Ráday Kastély. A város funkcionális központjának kiterjesztéseként értelmezhető (tehát nem alközpont!) a Ráday tér, ahol a Kossuth térrel ellentétben sokkal inkább a kereskedelmi funkciók dominálnak.

Itt

található

két

jelentősebb

szupermarket,

a

piac

és

több

kisebb

kiskereskedelmi egység. Ugyanakkor ezen a téregységen belül található a Ráday Pál Gimnázium is. A Központ további kiterjesztése a Köztársaság tér, ahol további funkciók csoportosulnak elsősorban egészségügyi és szociális intézmények. A három tér a város központi területén a Szemere Pál, Kovács és Rákos utcák által alkotott háromszög csúcsait jelentik, de nem egyrangúak. Legkisebb súlya a Köztársaság térnek van. Hagyományos értelemben vett alközpont egyedül a város északi, vasút által elkülönített 3. városrészében van. A Petőfi Sándor utcán található funkciósűrűsödés tartalmát tekintve elsősorban a közintézményekhez kötődik (Petőfi Sándor Általános Iskola és Nyitnikék Óvoda). Található itt emellett vegyesbolt, virágüzlet és néhány egyéb szolgáltatás. Az alközpont funkciógazdagságát tekintve sokkal inkább alközpont kezdeménynek nevezhető, mert az üzletek ellátó képessége nagyságuknál fogva meglehetősen kicsiny, választékuk erősen limitált, sokkal inkább a napi beszerzésre koncentrálnak. Pécelen

gyakorlatilag

tehát

két

városrészhez

köthető

kifejezett

központi

jellegű

tevékenységek koncentrált megjelenése: a városközpont városrészhez és a 3., vasúton túli városrészhez. A város csomóponti jellegű úthálózatánál fogva, azonban, ha alközpontokat nem is, de a fő közlekedései útvonalak mentén koncentrálódó üzletsorokat figyelhetünk meg. Ezek nem alközpontok, hanem a kereskedelmi funkció vonalas besűrűsödései, amelyek részben az átmenő forgalomra alapozták koncentrált megjelenésüket és nem kifejezetten egy-egy városrész ellátására. A vasútállomás térszervező hatása tagadhatatlan, de korábbi alközponti funkcióit teljesen elveszítette. Környezete nem vonzó és a viszonylag nagy forgalom ellenére a lakosok igyekeznek minél kevesebbet közelében tartózkodni. A vasútállomáshoz közvetlen szinte semmiféle funkció nem kötődik, eltekintve a tömegközlekedés (helyi járatú autóbusz) megállójától. Kevés a P+R parkolóhely is. Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

56


Az új építési terület kijelölésekor a város figyelemmel volt egy alközpont alapjainak megteremtésére. Ez a Csatári dűlőben található alközpont kezdemény feladata a bővülő lakónegyed napi igényeinek kielégítése, amit egy szolgáltató ház biztosít. 3.2.2

Városrészek rövid összehasonlító elemzése, szegregátumok lehatárolása

Pécel város lakónépessége 2001-ben 12 696 fő volt, állandó népessége alig maradt el ettől (12 513 fő). Az IVS városrészek közötti megoszlás a 2001-es népességre vonatkozóan az alábbiak szerint alakult 2001-ben (12. ábra). A város lakónépessége 2006.-ban már 14 328 fő volt. A népesség gyarapodás aránya 113%-os volt mintegy öt év alatt. A népességnövekedés

jelentős

hányada

a

népszámlálás

óta

területében

és

népességszámában jelentősen megnövekedett 5. városrészben realizálódott.

5. Városrész 6% 4. Városrész 12%

3. Városrész 33%

Külterület 2%

1. Városrész 21%

2. Városrész 26%

12. ábra A lakónépesség megoszlása IVS városrészenként 2001-ben Forrás: KSH Népszámlálás

A 2001-es helyzet szerint a lakónépesség 1/3-a a 3., vasúton túli városrészben összpontosult, a második legjelentősebb népességszám a 2. városrészben volt 2001-ben. A városközpontban a népesség 1/5-e koncentrálódott a Népszámlálás évében. A városrészek demográfiai különbségeit jellemző adat a korösszetételből levezethető öregségi index. Ez az érték a városra vonalozóan pontosan 1 volt, 2001-ben, azaz arányát tekintve pontosan megegyezett a 14 és attól fiatalabb gyermekkorúak aránya a 60 éves és annál idősebb korosztály arányával (18,2%). A várórészek viszonylatában jelentősebb különbségek adódtak. A városközpontban a legelöregedettebb a népesség, az index értéke itt 1,5. a második és negyedik városrészben egyaránt fiatalos népességet találunk 0,7-es index értékkel. A harmadik és ötödik városrészek értéke 2001-ben 1,1 volt, azaz a 60 évesnél idősebb korosztály 110%-kal múlta felül a 14 éves és annál fiatalabb korosztályt. A külterületen rendkívül fiatalos népesség volt jellemző 0,3-ös index értékkel.


57


A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül városi szinten 26,6%. A 2001-es adatok szerint a városi átlagtól jóval kedvezőtlenebb értékek a 2. és 5. városrészben valamint a külterületen voltak. A 5. városrészben az érték 30% fölött volt. Az elmúlt 7 év tendenciáinak megfelelően a városrész mára a magasan kvalifikált népesség egyik kiemelt koncentrációját jelenti, tehát a 2001-ben rögzített adatok 2008-ban nem jelentenek viszonyítási alapot. Ugyanez igaz a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában adat típusra, amelyre városi szinten a 11,2%-os érték volt jellemző. Az értéket illetően nem jelentkeztek kiugróan szembeötlő különbségek a városrészek között. A legmagasabb értékkel a 4. városrész bírt, amely már 2001-előtt is a fővárosból kivándorló magasan képzett magasabb jövedelmű népesség letelepedésének helyét jelentette. Az 5. városrész ugyanakkor 7,8%-os értékével kedvezőtlennek mondható miközben az elmúlt 7 évben a képzett magas jövedelmű lakosság letelepedési helyét jelentette. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül városi szinten 40% volt 2001-ben (13.ábra). A városrészek közötti szórás nem volt jelentős. Az átlagnál kedvezőtlenebb érték a város nyugati részén volt jellemző, azaz a 2. városrészben. Egyedül a külterületen volt jóval az átlagot meghaladó az index értéke: 58,2%.

3

2

1 4 5

13. ábra Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Pécelen Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001.


58


Legfeljebb

általános

iskolai

végzettséggel

rendelkezők

és

rendszeres

munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (14. ábra) az aktív korúakon belül 15,3% volt az egész városra vonatkozóan. Ettől alacsonyabb értéket a városközpontban és a 4. városrészben, kedvezőtlenebbet pedig az 5. városrészben rögzített a népszámlálás (17%). A 2. és 3. városrészben az átlaghoz közelített az index értéke.

3

2

1 4

5

14. ábra Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya Pécelen Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001.

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül a városban 56,5%. Jelentősebb különbségek nem adódtak a városon belül két százalékpontnál nagyobb eltérés csak a külterületen jelentkezett (40,2%). Az átlagon felüli érték a Városközpontban, a 4. és 5. városrészben adódott. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Pécelen 32% volt a népszámlálás évében (15. ábra). Ennél az értéknél jóval kedvezőbbet találunk a 4. és 5. városrészekben (26 és 29%). Ez esetben a városközpont belterületen a legkedvezőtlenebb értékkel bír: 36,3%, ami az öregségi index magas értékével hozható összefüggésbe. A város lakásállománya 4 167 db volt nyolc évvel ezelőtt. 2006-ra ez az érték 4691-re növekedett. A lakásállomány megoszlása a városrészek között nem sokban mutat eltérést a lakónépesség megoszlásához képest, ami az egy lakásra eső lakosok számában jelentkező különbségekre vezethető vissza.


59


Ez az érték a városban 3, a városközpontban 2,84. A városban a lakóegységenkénti legnagyobb népesség a 2. városrészben található, értéke 3.2 fő/lakás.

3

2

1 4 5

15. ábra Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Pécelen Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001.

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya átlagosan 16,8% a városban. A népszámlálás adatai szerint az átlaghoz képest legkedvezőbb a 4. városrészben, míg a legkedvezőtlenebb értékkel a belterületen belül az 5. városrész bírt (19.9%). Ez utóbbi mára ugyancsak elavulttá vált, hiszen Pécel legkomfortosabb otthonai ebben a városrészben épülnek az utóbbi időben. A szegregációs mutatók KSH népszámlálás tömb szintű adatbázisában két tömb esetében mutatott ki olyan területeket (16.ábra), ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya egyenként meghaladták az 50% -os arányt. A két, KSH népszámlálási adatok alapján meghatározott szegregátum nincs közvetlen kapcsolatban egymással. Az egyik a város nyugati perifériális részén (Határ út és településhatár által körbevett tömb) a másik a város észak-keleti határában van (az Újtelep u. - Lázár V. u. - településhatár által határolt tömb). A városban veszélyeztetett területe nem talált a vizsgálat, azaz e két tömbön kívül olyan tömb sincs, amelyben a fent említett két adat típus 40 és 50% közé esett volna.


60


16. ábra Pécel szegregációs térképe Forrás: KSH, Népszámlálás 2001.


61


Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

Antiszegr.ter Antiszegr.ter ._2. (Újtelep Pécel ._1. (Határ út - u. - Lázár V.u. összesen településhatár ) településhatár ) 113 61 12 696 22,1 32,8 18,2 68,1 59,0 63,6 9,7 8,2 18,2 26,6

89,6

66,7

11,2

0,0

5,6

4 167 16,8

13 23,1

18 77,8

40,0

55,8

61,1

15,3

50,7

50,0

56,5

42,5

37,8

32,0 12 513

42,9 113

45,0 56

14. táblázat Szegregátumok alapadatai városi összehasonlításban Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.

Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

Antiszegr.ter._1. (Határ út településhatár)

Antiszegr.ter._2. (Újtelep u. - Lázár V.u. településhatár)

89,6

66,7

0,0

5,6

85,3

50,0

59,3

67,2

26,9

30,0

15,2

0,0

15,6

8,3

23,1

77,8

7,7

33,3

15. táblázat Szegregátumokat jellemző alapadatok a két meghatározott területre vonatkozóan Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

62


3.3 A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 3.3.1.1 Városrész 1. (Városközpont) A Városközpont jelenti Pécel igazi funkcionális központját. Itt összpontosul szinte minden alap- és középfokú ellátási tevékenység. Itt található három, funkcionálisan némileg specializált tér. Pécel ősi településmagja a mai Pesti út, Isaszegi út, és Maglódi út központi szakaszai mentén terül el. A település központja korábban természetesen a Ráday-kastély és annak környezete volt, a központi funkciójú és díszesebb épületek ennek környékén helyezkedtek el. A Kastélytól északra helyezkedett el a Templom tér. Ide torkollik a Kovács Illés és a Szemere Pál utca. A Szemere Pál utca a Szilágyi Virgil tértől kezdődik és a Városházáig tart. Ez az utca a boltos és élelmiszerkereskedés központja Pécelen, és itt volt a Postaház is. A Kovács Illés utca, ami szintén főutca volt, a Vasúttérről a Templom térig tartott. A Rákos utca párhuzamos a Rákos patakkal a Szilágyi Virgil tér és a Vasút tér között. Ez Pécel fő szerkezeti jelentőségű útjának középső része. Ezen volt korábban az izraelita templom. A vasútállomástól a Rákos utcához vezető út mellett nyitotta meg kapuit 1895-ben az újonnan épült Szemere Uszoda-Fürdő, majd mellette a Szemere Szálló. A sétányt nem sokkal később Szemere sétánynak kezdték hívni (mai Baross u.). A Rákos-patak árterületén keletkezett természetes módon a Kifli-tó, mely alakjáról kapta nevét. A II. világháború után lecsapolták, feltöltötték, parcellázták, jelenleg a még mindig mélyen fekvő területen már több utca található. A patak mentén, a beépített területektől nyugatra találhatók a legjobb termékenységű földek, ezek mély fekvésű területek (Topolyos), ezért a mai napig nem épültek be, hanem kertgazdálkodás folyik rajtuk. Az ősi településrészen az utcák szabálytalan vonalvezetésűek, szalagtelkes elrendezésűek. A település történelmi magjában az oldalhatáron álló fésűs beépítés jellemző, a régi beépítésnél a keskeny, hosszú telkek voltak jellemzőek. A kereskedelmi központ a város közepén található, ami egyben a város legnagyobb tere is. A kereskedelmi létesítmények kedvezőtlenül alakítják a városképet, a legfontosabb városi tér ezzel a beépítéssel és funkcióval nem nyerte el reprezentatív jellegét. A másik jelentős tér a Városháza előtti Kossuth Lajos tér, aminek környezetében több jelentős intézmény is található. A tér szerveződésében itt nem a Polgármesteri Hivatalnak volt kezdeményező szerepe, hiszen a Városháza csak utólag épült ide, és kapott központi szerepet. A Kossuth téren található a Polgármesteri Hivatal, a Szemere Pál Általános Iskola, a Szent Erzsébet Római Katolikus Iskola, és a város zeneiskolája. A tér közvetlen közelségében áll a Ráday Kastély. A Ráday téren a kereskedelmi funkciók dominálnak. Itt található két Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

63


jelentősebb szupermarket, a piac és több kisebb kiskereskedelmi egység. Ugyanakkor ezen a téregységen belül található a Ráday Pál Gimnázium is. A Köztársaság téren elsősorban egészségügyi és szociális intézmények összpontosulnak. Városközpont peremi részén található a vasútállomás, mint egy funkciójában már működő de színvonalában elmaradott intermodális (több közlekedési módot befogadó) közlekedési csomópont (vasút, busz, gépkocsi). A Városközpont városrész lakossága 2001-ben 2658 fő volt. Ez a város teljes népességének 21%-a. A városrész népességének korösszetétele öregedő volt már a 2001-es népszámlálás idején is és ez a tendencia az azóta eltelt időben sem fordult meg. Sok kisvárossal ellentétben a felsőfokú végzettségűek viszonylag magas arányt (11,4%) képviseltek a városi átlaghoz képest is, de a városrész relatív előnye e tekintetben 2008-ra visszaszorult az agglomerációs települési sajátosságok miatt. A városközpont elérhetősége kiváló, minden olyan út érinti, amely a város külső kapcsolatrendszerét adja. Több térségi út találkozik a csomópontban (Isaszegi, Maglódi, Pesti út), ami komoly közlekedési terhelést jelent a városrész és a városrész központja, a Kossuth tér számára. A város településszerkezeti tervében elfogadott nyugati tehermentesítő út megvalósítása nagymértékben javítana a helyzeten. A városmag tömegközlekedési kapcsolatokkal jól ellátott, mind a helyközi, mind pedig a helyi járatok sűrűn érintik a város központi

területét.

Tömegközlekedést

érintő

aktuális

legfontosabb

infrastrukturális

vonatkozású fejlesztési elképzelések csak ezt a városrészt érintik. A területen - az elhelyezett funkciók jobb elérhetősége érdekében javítani kell a parkolás és a gyalogos közlekedés rendszerét. A fejlesztés vasútállomás időszerű rekonstrukciójával egybekötött aluljáró megépítésére, ill. a vasútállomás környékén az ingázók parkolásának rendezésére, parkoló építésére koncentrál. A Városközpont városrészben legnagyobb kommunális infrastrukturális hiányosságot a csapadékvíz elvezetés megoldatlansága jelenti. Az elöregedett, ill. korszerűtlen vízmű műtárgyak, vezetékek cseréje folyamatos. A városközpont komoly hiányossága a zöldfelületek szűkössége, a közterületek hiánya és a parkolási viszonyok rendezetlensége, valamint a járdák leromlott állapota. A városrész területén 2001-ben 933 lakás volt, amelynek 14% volt alacsony komfortfokozatú. A városközpont lakásállományára a kertes földszintes családi házak mellett a földszint plusz tetőtér beépítésű lakóépületek a leginkább jellemzők, de találhatók itt többemeletes társasházak is. A városközpontban az 1980-as években több-lakásos társasházak épültek, a beépítési mód a városképtől némileg idegen. A városközpont a város legbelső területe, zöldfelületi ellátottsága kedvezőtlen. Csupán két jelentéktelen méretű közkerttel rendelkezik a Városháza szomszédságában, illetve a Maglódi út és az Eszperantó köz sarkán. Jelentősebb zöldfelületet alkot a Ráday-kastély rekonstrukcióra szoruló - kertje. A városrész biológiai aktivitás értéke szempontjából Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

64


kedvező, hogy a tömbbelsők fákban gazdagok, amint az látható a Szent Imre körút Kolozsvári utca - Szemere Pál utca által határolt és a Maglódi út - Hősök útja által közrefogott területen. A Városközpont fő tereit a vasúttól a Rákos patak választja el. A patakmeder és környékének állapota komoly kívánnivalókat hagy maga után. A patak rekreációs és zöldfelületi potenciálja kihasználatlan. A városközpontban található Pécel 1 sz. akcióterülete, amely a Kossuth és Ráday terek egyes objektumaira, valamint a Ráday Kastélyra terjednek ki (lásd részletesen: Pécel IVS akcióterületi terv). Erősségek

Gyengeségek

A városközpontban koncentrálódnak a város A városközpontot jelentős forgalmú, térségi legfontosabb intézményi és szolgáltató jelentőségű utak szelik át funkciói A központ városképileg nem egységes, A funkciók területileg nem zsúfolódnak, egyes részei kifejezetten rendezetlenek kialakult egy belső területi specializáció A közfunkciókat ellátó épületek állapota nem A városközpontban találhatók a város kielégítő építészeti értékei, a kastélyok Kevés a karbantartott közhasználatú A Ráday kastély felújítása folyamatban van zöldfelület A városközpont megtartotta magas társadalmi státuszát

viszonylag A Rákos patak hasznosítása, városképi szerepe nem tisztázott

A városrész fejlett

kommunális infrastruktúrája A csapadékvíz elvezetés megoldatlansága jelenti az egyedüli közművesítést érintő hiányosságot A városközpontban új intézményi és szolgáltató jellegű fejlesztések valósultak A vasútállomás környékén rendkívül meg rendezetlen a környezet és a parkolási viszonyok kedvezőtlenek Kedvező az autóbuszos tömegközlekedési ellátottság A városközpont közfunkciókat koncentráló területein jelentős parkolási gondok A központ közvetlen közelében található a jelentkeznek vasútállomás A városközpontban jelenleg nincs nagyobb Az ipari termelés távol marad a szabadtéri társadalmi események városközponttól lebonyolítására alkalmas terület Jelentősebb fejlesztési területek állnak rendelkezésre a Topolyos területen Lehetőségek

Veszélyek

Az üzleti és kultúr turizmus fellendülése Az agglomeráció településeiről érkező tranzit jelentős keresletet támaszt a városközpont forgalom erősödik építészeti értékeinek hasznosítása iránt A MO körgyűrű megépülésével járó változások a városközpont relatív helyzetét is befolyásolják Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

65


3.3.1.2 2. Városrész - Ipari Park térsége az M0 mentén A terület egyik része a mai Pesti út melletti területek, tehát a város nyugati része, a Budapest felőli településrész a Völgy utcáig terjedően. A terület déli része a Maglódi úttól nyugatra eső terület a Kör utcáig (ma Szt. Imre körút). A Rákoscsabára vezető utat a nép Csabai útnak hívta már az Árpád-kortól kezdve. Az utat a Szilágyi Virgil térig (ma Köztársaság tér) 1886-ban elnevezték Pesti utcának, ez volt a község egyik főutcája. A Szilágyi Virgil térről, keleti irányban nyílik a Pesti út. A tér délnyugati sarkán, a régi Stettner síkon állt a régi római katolikus templom és az iskola, a közepén volt található a Rákos patakon a kőhíd. Ebbe a térbe torkollt be a Tarcsa felől jövő út és a vasúti pályaudvar alsó végéről érkező, valamint az országos vásártérre kivezető főútvonal. A Maglódi út a Templomtér (ma Kossuth tér) alsó végétől tartott a község legszélső házáig. Ez volt már akkor is a főút Maglód és Gyömrő felé. Ennek nyugati oldalán látható id. Fáy Béla régi kastélya a parasztházak mögött, fenyvessel és díszudvarral. A Kör utca a Maglódi utca déli részétől a kertek mögött - párhuzamosan a hosszú Templom térrel és az abból kimenő Szemere Pál utcával - a Szilágyi Virgil térig tart. A területen az ősi mag és a főutak mentén sűrű beépítés valósult meg. Később a lakóterület elsősorban az új beépítéseknek köszönhetően felkúszott a domboldalakra is, lazább, de a kertvárosi övezethez képest közepes-kis telkes családi házas zónát eredményezett, magas beépítési aránnyal. Az elmúlt évtizedekben a lakóterületek bővítése során beépült domboldalakon a terepadottságok határozták meg az utak és telkek kiosztását. A csaknem teljesen lakóterületből álló terület Budapest felőli részén, főleg a Pesti út déli oldalán találhatók az iparterületek. Az ipari park kedvező helyen, a fővárosból vezető út mellett, a település szélén, további bővítésre alkalmas területen helyezkedik el. A városrész Pécel nyugati, dél-nyugati részén található és elsősorban lakófunkcióval bír. Területére esik a BM KOK (Katasztrófavédelmi Oktatási Központ) objektuma és a Szivárvány Óvoda. A városrész keleti határát jelentő Maglódi úton található a Fáy András Mezőgazdasági Közgazdasági Szakközépiskola. A városrész jellegzetes ismérve az annak nyugati részén elhelyezkedő Ipari Park és a nemrégiben kiterjesztett gazdasági hasznosítású terület, amely a MO kiépülésével a helyi gazdaság és foglalkoztatás motorjává válhat. A városrész lakossága 2001-ben 3266 fő volt. A népesség ebben a városrészben az azóta eltelt időben nem nőtt jelentősen, nem képezte a lakófunkció bővítésének gócpontját. A népesség korösszetétele rendkívül fiatalos volt a Népszámlálás évében. Az öregedési index 0,7 körül alakult. A felsőfokú végzettségűek aránya (10,7%) a városi átlag (11,2%) alatt volt, ha nem is jelentősen. Ezzel párhuzamban a legfeljebb általános iskolai végzettségűek Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

66


aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a városi átlagnál két százalékponttal magasabb, 28% maradt. A városrész észak-nyugati részén található a város egyik lehatárolt szegregátuma (egy tömbnyi kiterjedésű) ami oldódóban van az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően. A városrészben 2001-ben a lakásállomány meghaladta az 1000 darabot (1016db), ebből 16,1% volt alacsony komfortfokozatú. A városrészben a lakások döntő többsége kertes családi ház. A városrész infrastrukturálisan jól ellátott, aktuális problémát itt is a csapadékvíz elvezetési rendszer hiányosságai okozzák. A városrész elérhetőségét a gyorsforgalmi út csomópontépítésével megépülő egyik ág nagymértékben javítani fogja, az M0-ról ill. a Bp.-ről a Pesti úton érkezőknek nem kell a város belső területeire behajtani a vasútvonaltól északra eső területek megközelítéséhez. A városrész területfelhasználása vegyes jellegű, ezért a külső megközelítésre és a belső közúti feltárásra is különös gondot kell fordítani, hogy a lakó, illetve a gazdasági területek forgalma a lehető legnagyobb mértékben külön váljon. Ezért szorgalmazni kell a terület nyugati határán tervezett tehermentesítő út kiépítését, amely nem csak a városrész gazdasági területeinek kiszolgálását oldja meg a lakóterületek zavarása nélkül, hanem a városközpont forgalmi tehermentesítését is nagymértékben szolgálja. A terület egésze telkes kialakítású, így a parkolás, gépjárműtárolás a telkeken belül megoldható. Tömegközlekedési ellátása megoldott, a BKV járat és a 2. helyi járat is kiszolgálja a területet. Itt helyezkedik el a szennyvíztisztító telep is (Pesti út 33.), mely korszerű, az aktuális igényeket kielégíti, de bővítését a település további fejlesztési elképzelései miatt tervezik. A jelenlegi igényeket a meglévő infrastrukturális háttér biztosítani tudja, a felmerülő igények függvényében bővítés, átépítés elképzelhető. A területre vonatkozik egy elektromos hálózatrekonstrukciós beruházás (légvezeték földkábeles kiváltása), aminek jóváhagyott tervei már megvannak, de mivel a beruházás anyagi háttere jelenleg még nem biztosított, megvalósítását csak 2009 nyarára tervezik. A városrészt nyugati irányból túlnyomóan mezőgazdasági területek határolják. Az M0 autópályát erdősávval tervezik elválasztani a zavaró hatás csökkentése érdekében. A városrészben található a működő Ipari Park, és további jelentős gazdaságfejlesztés is tervezett. A gazdasági területek lakóterülettől való elválasztására véderdő telepítése van előirányozva. A városrészben jelenleg zöldfelületi rendszerről nem beszélhetünk, azonban a településszerkezeti terv több helyütt, így a Rákos-patak és a Pesti út között és a patak északi oldalán nagy területen, valamint a városrész déli részén a Búzavirág utcától délre eső területen tervezi jelentősebb közpark kialakítását. Erősségek

Gyengeségek

A városrész utcaszerkezete és a jellemző A városrész észak-nyugati részén teleknagyság élhető falusias, kisvárosias tömbnyi szegregátum kimutatható Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

egy 67


lakókörnyezet kialakítását tették lehetővé A városrész társadalmi szempontból stabil

A városrész déli területeinek ellátottsága a központtól való távolságok miatt kedvezőtlen

A város gazdasági szempontból A városrész nem rendelkezik igazi legfontosabb objektuma, az Ipari Park itt alközponttal található A Pesti út és a Maglódi út forgalmának zajA városrész össz-közművesített és légszennyezése a nap bizonyos szakaszaiban alig elviselhető A városrész autóbuszos tömegközlekedése megoldott A Pesti út és vasút közé eső terület a Rákos patakkal rendkívül rendezetlen, potenciálja A Pesti út forgalma vonzza a kihasználatlan kiskereskedelmi egységeket Jelentős a zöldfelületek, játszóterek hiánya A városrész fizikai bővülésére van lehetőség, de ez egyéb hangsúlyos A Pesti út kiskereskedelmi egységeinek fejlesztési területek miatt mérsékelt városképi megjelenése nem megfelelő Lehetőségek

Veszélyek

Az MO gazdaságélénkítő hatása ebben a Az MO esetleges negatív hatásai (zaj és városrészben lesz a leginkább érzékelhető légszennyezés) ebben a városrészben lesz a leginkább érzékelhető

3.3.1.3 Városrész 3. (Vasúton túli terület) A vasúton túli, a „tuláti", majd később India-telepnek nevezett rész csak a vasúti közlekedés megindulása után kezdett benépesülni. A Vasút tér az 1867-ben megindult vasútról kapta a nevét. 1890-ben felépítették a vasúti felüljárót is, amelyik végre összeköttetést teremtett a gyalogosok számára Pécel és az India-telep között. A vasúton túli területen a vasút megindulása előtt is volt már egy-két présház, mivel ezt a domboldalt szőlők borították. A vasút megindulása óta egyre szaporodtak itt a nyaralók. Az 1880-as évek végén dr. Korányi Frigyes és Pekáry István a vasúti pálya felett lévő szántóföldjeiket parcellázták. Itt volt az Indiának becézett mulatókert is vendéglővel együtt, ahol nyaranta többször táncmulatságot is tartottak. Az India vendéglő neve később spontán módon ráragadt az egész településrészre. Az akkor még külterületnek számító Kelő dűlőnek az országos vásártér felé eső részén 1894-től a közbirtokosság is parcellázásba kezdett. Ettől kezdve itt is fellendült a családi ház építkezés. Jó fekvésénél fogva legszebben az Erzsébet sétány épült ki, amelyik párhuzamos a vasútvonallal. Az ezen a területen épült épületek közül sok valamikor a magyar építészet színvonalas alkotása volt és széppé, bájossá tette Pécelt, az India telepet, de sajnos ma már szakszerűtlenül átépítve vagy teljesen elhanyagolva állnak, sok közülük már el is tűnt, megsemmisült. Lechner Ödön kiváló építész testvérének tervezett ide egy épületet Pécelen (Korányi u. 8.). A villák közül a Francsek villa tulajdonosa, Francsek Imre építészmérnök építette meg Pécelen az első vízművet a villája mellett, amelyik fokozatosan kiépítve vízzel látta el az India-telep kúriáját, majd az első artézi kutat is ő fúratta Pécelen. Az Indiában létezett egykor a Dusárdy és a Berger családok kúriája is, ezek mind eltűntek. A Wattay Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

68


család lakását (Korányi utca) a felismerhetetlenségig átépítették. A Jeney család lakását azonban meglehetősen szépen megőrizte a Papp család mostanáig. Az Erzsébet sétány és a Pekáry utca sarkán volt található a Takách család kúriája. Az északi oldalon a régi üdülőterületek fokozatosan váltak lakóterületté és terjeszkedtek nyugat, illetve észak felé. Az India-telep nagyrészt szabályos derékszögű úthálózattal valósult meg, viszonylag kis üdülőtelkekkel, viszont gazdag, nagy fás növényzettel. A teleptől keltere, a vasút északi oldalán található horgásztavak környékén túl sűrű beépítés valósult meg, ami már csökkenti a nyugodt, kikapcsolódásra alkalmas élettér értékét. Ez a városrész a város törzsterültétől némileg elszigetelt helyzetben van. A város egyetlen alközpont kezdeménye közintézményekkel és kiskereskedelmi funkciókkal a Petőfi utcában található. A városrészben az Ady Endre úton van egy öregek otthona, illetve a Kossuth utcában lelhető fel a Polgármesteri Hivatal irodáinak otthont adó második számú épület (itt kapott helyet a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat is). A városrész lakossága 2001-ben 4170 fő volt. Társadalma stabil, 2001-ben mind a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, mind pedig a felsőfokú végzettségűek aránya a város átlag alatt volt, ami a területi polarizációnak köszönhető. A vasúton túli terület lakásállományának többségét a kertes családi házak teszik ki, amelyek között egyaránt megtalálhatók a 80-100 éves és még ennél is idősebb egykori villák, és a modern, új építésű családi házak is. A városrész mind lakásállományát, mind pedig társadalmát tekintve a megújulás folyamatában van. A városrész nyugati részén fejlődik a Kelő lakópark (Szondi és Széchenyi utcák folytatásában), fiatal gyermekes családok egyik kedvelt letelepedési helye a városon belül. A középső átmeneti terültet elhagyva kelet felé változik a kép itt az ún. Újtelepen a körülmények sokkal kedvezőtlenebbek. A településrész törzsterületéről némileg levált területen él a város roma népességének jelentős része. Itt található a város második lehatárolt szegregátuma is, ami szintén csak egy tömbnyi kiterjedésű. Az

úthálózat

jelenlegi

rendszerében

ennek

a

városrésznek

a

megközelítése

a

legproblematikusabb, ugyanis a vasútvonalon csak szintbeli útátjárókkal biztosított a megközelítése. A Baross utcánál külön szintű kapcsolat kiépítése nem lehetséges a terület beépítettségi viszonyai miatt, erre a másik szintbeli átjáró közelében, illetve az M0 csomópontjához kapcsolódóan van lehetőség. Ezek közül ez utóbbi megépítését kívánatos szorgalmazni az autópálya vonzó hatása miatt, a Rákóczi úti külön szintű kapcsolat kiépítése csak nagyobb időtávlatban lehet realitás. A terület tömegközlekedési kapcsolata az 1. helyi járattal megoldott, a terület további beépítése esetén a járat útvonala az igényekhez hozzáigazítható. A vasúttól északra eső 3. városrész infrastrukturálisan jól ellátott, aktuális problémát itt is a csapadékvíz elvezetési rendszer hiányosságai okozzák. A terület szélén elhelyezkedő Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

69


Újtelep is rendelkezik vezetékes vízhálózattal, bár ott sokan a hálózatra kötés helyett továbbra is saját kútjaik használatát választják. Itt a szennyvízhálózat kiépítetlen, a gázközmű szintúgy (ennek megépítse nem is tervezett), tehát a területen élő, körülbelül 100120 háztartásnak nincs módja e közművekre való rákötésre. A városrész beépített területeit nagyobbrészt mezőgazdasági területek veszik körül. Jelentősebb kiterjedésű erdőterület a Csúnya-erdő, amely északi irányból részben beékelődik a lakóterületbe. Az M0 autópálya és a városrész közötti területen jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területen véderdő létesítése tervezett, amely mérsékli a gépjárműforgalomból adódó környezeti terhelést, különösen a levegőszennyezés hatását. A városrész zöldfelületi rendszere hiányos, jelentős kiterjedésű közparkkal, a településszövetet tagoló zöldfelülettel nem rendelkezik. Erősségek

Gyengeségek

A városrész utcaszerkezete és a jellemző A vasúti fővonal miatt a városrész viszonylag teleknagyság élhető falusias, és kertvárosias elkülönül a város törzsterületétől lakókörnyezet kialakítását tették lehetővé A város törzsterületével való fizikai kapcsolat Itt található a város egyetlen komolyabb hiányos (vasúti átjárók!) alközpontja, ahol több köz- és piaci funkció A városrész észak-keleti részén egy tömbnyi koncentrálódik szegregátum kimutatható, ennek környékén A városrész épületállománya az utóbbi jelentkeznek a városban jelentősebb években jelentősen megújult és folyamat szociális jellegű problémák nem állt le A városrész perifériális területeinek A városrész, annak észak-nyugati területén ellátottsága a központtól való jelentős folyamatosan bővül távolság miatt kedvezőtlen A városrész általában véve társadalmi Jelentős a zöldfelületek, játszóterek hiánya szempontból stabil, emelkedő státuszú A városrész autóbuszos tömegközlekedése A városrész össz-közművesített megoldott, de nem kielégítő Kommunális infrastruktúra terén a problémát, hasonlóan a többi városrészhez, a csapadékvíz elvezetési rendszer hiányosságai okozzák Újtelep városrész közművesítése erősebb hiányosságokat is mutat A vasútállomás parkolási problémai városrészre is jelentős terhet rónak Lehetőségek

a

Veszélyek

Az új utak új kapcsolatokat biztosítanak, A tervezett fejlesztések elmaradása esetén oldódik a városrész elzártsága városi szinten a városrész izolációja tovább erősödhet Az új lakóterületek beépülnek


70


3.3.1.4 Városrész 4. Ebben a városrészben a többnyire kertvárosias lakóterületek észak-nyugati oldalán találhatóak a település kereskedelmi, szolgáltató központi területei. A városrész elsősorban lakófunkciójú, de nyugati határát képező Maglódi út mentén található a város könyvtárának és művelődési házának otthont adó kastélyépület jelentős nagyságú parkkal. A településrész a város központjától dél-keletre helyezkedik el, a Maglódi úttól keletre, az Isaszegi úttól és az Eszperantó köz - Táncsics u. - Bem utcától pedig délkeletre található. A területen a korábbi Kopaszhegy utca a református temetőtől a falu szélső házáig vezetett. A Zsigmondy utca a Zsigmondy - Mocsáry háztól indult kifelé. A református templomtól kifelé található a régi Fáy Ferenc, majd Pekáry István villa, jelenleg Szemere Pál Művelődési Ház és könyvtár. A másik oldalon az egykori László, majd Sárközy, azután Erdey-Gruz ház nagy árnyas kerttel. A Temető utca a Templom tér alsó végétől indul ki fenn a parton a Czirják háztól az evangélikus református temető felé egészen a szélső házig tartott. Ezen a településrészen is az ősi mag és a főutak mentén sűrűbb beépítés valósult meg. Majd a lakóterület elsősorban az új beépítéseknek köszönhetően felkúszott a domboldalakra is, ezért a területen szabálytalan utcavonalak jellemzőek, csak ott alakultak ki szabályos utcák, ahol a terepadottságok lehetővé tették. A domboldalakon jellemző a lazább beépítés, de jellemzően közepes és kis telkes családi házas zóna alakult ki, magas beépítési aránnyal. A városrész fejlődése már a 1990-es évek derekán nagyobb lendületet vett, de az igazi „robbanás” 2000 után következett be. 2001-ben a lakosságszám még 1562 fő volt. A lakásállomány 494 db lakásból állt, aminek 12,4%-a volt alacsony komfortfokozatú. A városrész területén a lakásállomány többségét a kertes családi házak adják. A terület külső megközelítése a Maglódi út felől is és az Isaszegi út felől is megoldott. A változatos terepviszonyok miatt a belső úthálózat paraméterei szűkösebbek, de a terület közúti feltárását azért megoldják. Javítani kell a belső úthálózat műszaki paramétereit, amelynek lehetséges megoldása lenne a zárt csapadékrendszer kiépítése, miáltal a szűkebb útkeresztmetszetekben is elhelyezhető lenne az összes szükséges keresztmetszeti elem. Ezek közül legfontosabb lenne a járdák biztonságos kiépítése, mert éppen a változatos terepviszonyok miatt a járművek közlekedése nehézkesebb, ezáltal balesetveszélyes helyzetek alakulhatnak ki. A városrész tömegközlekedési ellátása részben megoldott, a Maglódi úton közlekedő BKV járat, illetve a 2. helyi járat is érinti a területet. Kedvező adottságát adja e városrésznek a nagy kiterjedésű erdős terület, amely keleti irányból határolja. A lakóterületek zöldfelületekkel való tagoltsága is kedvezőbb a többi városrészénél. A Temető utca és a Napsugár utca hosszanti irányban elnyúló jelentős zöldfelületet zár közre. További zöldterületek színesítik a városrészt a Táncsics és Huszár utcák sarkán, a Hősök útja mentén, valamint a Rákos-patakhoz kapcsolódóan is. Délen a Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

71


tervezett termálfürdő beruházás környezetében egyrészt erdőterületek is találhatók, másrészt a településszerkezeti terv közparkok kialakítását is tervezi. Mára a településrész átalakult a szuburbanizációs letelepedési hullám ezt a városrészt érintette

leginkább.

A

terület

fejlesztésénél

azonban

kevésbé

került

a

figyelem

középpontjába a zöldfelült és közösségi tér fejlesztése, ezeknek hiánya a számos kisgyermekes család jelenléte mellett égető. Erősségek

Gyengeségek

A városrész utcaszerkezete és a jellemző A városrész keleti területeinek ellátottsága a teleknagyság élhető kertvárosias központtól való távolságok miatt kedvezőtlen lakókörnyezet kialakítását tették lehetővé A városrész nem rendelkezik igazi A városrész társadalmi szempontból stabil, alközponttal a kereskedelmi és intézményi emelkedő státuszú funkciók a városrész észak-nyugati határában koncentrálódnak A városrészben van a város művelődési háza és könyvtára (kulturális intézményei) Az Isaszegi út és vasút közé eső terület a Rákos patakkal rendkívül rendezetlen, A városrész természeti környezete rendkívül potenciálja kihasználatlan vonzó Jelentős a zöldfelületek, játszóterek hiánya A városrész fizikai bővülésére van lehetőség, de ez egyéb hangsúlyos A városrész természeti környezete fejlesztési területek miatt ez mára alulhasznosított, esetenként erősen mérséklődött szennyezett A városrész össz-közművesített

Az utóbbi évek területi terjeszkedése jelentős, korábban rekreációs funkcióra Itt található a város korszerű hasznosított területtől fosztotta meg a szennyvíztisztító telepe városrész és ezzel a város lakóit A városrészhez kapcsolódnak a város jelentősebb rekreációs és turisztikai fejlesztési lehetőségei (termálkút, sétautak stb.)

Lehetőségek

Veszélyek

Az agglomerációval összefüggésben A lakóépületek megépítését nem követi a erősödik a rekreációs és turisztikai vonzerők közterületek rendbetétele, amely csökkenti a iránti igény terület presztízsét

3.3.1.5 5. Városrész - Új kertvárosi lakóterületek a Csatári-dűlő térségében A városrészre vonatkozó statisztikai adatok teljesen túllépett az idő. A városrész Pécel legfőbb fejlesztési területe jelenleg. A településrész a Maglódi úttól keletre, a domboldalakon alakult ki, és jellemzően az utóbbi évtizedekben épült be. Jellemzője, hogy ahol lehet, már ismét szabályos, tervezett négyzethálós utcarendszer és szabályos telkek találhatók itt, részben családiházas Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

72


beépítéssel, az újabb területeken pedig már jellemzően sorházas, igen kisméretű telkeken megvalósult beépítéssel. A telekméretek csökkenése jól követhető a különböző időszakban beépült területeken. A közelmúltban kialakított, de még csak részben beépített, vagy be nem épített területeken ez a csökkenés zavaró zsúfoltságot okozhat majd. Ezeken a parcellázott területeken csupán lakóterületek lettek kialakítva, az alapfokú ellátás intézményrendszere viszont egyelőre hiányzik. A városrész kifejezetten hegyi terepen épül, ezért megközelítése is nehézkesebb. Ennek ellenére a kialakult, illetve még fejlesztendő úthálózat alkalmas lesz a kiszolgálására. Törekedni kell a megfelelő szabályozási szélességek kialakítására, hogy az útburkolat és járdák mellett a vízelvezetésre is elegendő hely jusson. A gazdaságosabb területhasználat érdekében

célszerű

a

zárt

csapadékcsatorna

előirányzása.

A

terület

közvetlen

tömegközlekedési ellátása várhatóan nem oldható meg az igen jelentős lejtéssel rendelkező feltáró úthálózat miatt. A városrészben a Csatári dűlő új beépítéseinek köszönhetően a legnagyobb a kerttel rendelkező új családi házak, és ikerházak, sorházak aránya. Ezen új városrészben a közműkiépítések folyamatosak. Amint aktuálissá válik, a helyi buszjáratba be kell kapcsolni az újonnan beépült területeket is. A Csatári városrészben önkormányzati területen 3 új vízmű-kút kiépítése szükséges, melyek tervei és vízjogi engedélyei elkészültek, de megvalósításuk forráshiány miatt eddig nem történt meg. A városrész Pécel legújabban kialakult, és jelenleg is intenzíven fejlődő területe. Túlnyomórészt lakóterületek kialakítása folyik a területen. A városrész központtól távolabbi fekvése

ellenére

nem

kapcsolódik

nagyobb

erdővel

borított

területhez,

jobbára

mezőgazdasági területek veszik körül. Ez az adottság is indokolná az új kialakítású lakóterületeken egyrészt biológiai aktivitás értéket növelő, másrészt közösségi térül is szolgáló városi zöldfelületek létesítését. Azonban a jellemző gyakorlat a lakótelkek számának maximalizálásának irányába hat, ami csak kisebb mértékű zöldfelületfejlesztést tett ezidáig lehetővé. Kedvező körülmény azonban, hogy a Csatári dűlő lakóterületen létesült egy játszótér. Erősségek

Gyengeségek

A városrész utcaszerkezete és a jellemző Jelentős a zöldfelületek, játszóterek hiánya, teleknagyság élhető kertvárosias de erre vonatkozóan a szabályozás előrelátó lakókörnyezet kialakítását tették lehetővé A városrész autóbuszos tömegközlekedése A városrész társadalmi szempontból magas megoldatlan státuszú népesség lakja A gyűjtő utak szélessége - tekintetbe véve a A városrész össz-közművesített, és a nagyarányú gépkocsiforgalommal járó Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

73


bővülés miatt folyamatos fejlesztés zajlik

ingázást - nem minden érintett belterületi útszakaszon megfelelő

Itt folyik a város legintenzívebb telekértékesítési és bővülési folyamata A városrész lakossága kevésbé integrálódott Pécel társadalmának hétköznapjaiba Egy alközpont, több funkciós szolgáltatóházzal már kialakításra került a Csatári területén Lehetőségek

Veszélyek

Rövid távon továbbra is érdeklődés A közterületek minimalizálása és a túlzott mutatkozik az agglomerációs települések, mértékű beépítés következtébn nehezen mint lakóhelyek iránt élhető, zsúfolt lakóterület alakul ki Társadalmi összefogás alakul ki az újonnan beköltözők körében lakóterületük minőségi fejlesztése érdekében Közterületrendezés megtörténik, a biológiai aktivitás érték növekszik, növekszik a városrész presztízse


74


4

A VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI (RÉGIÓS ÉS AGGLOMERÁCIÓS) KERETEI

PÉCEL FEJLESZTÉSPOLITIKÁJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK Pécel város fejlesztése hosszú távú célkitűzései megfogalmazásánál figyelembe kell venni azt a fejlesztési környezetet, amely lehetővé teszi, hogy a város - miközben saját adottságaiból, lakóinak igényeire és érdekeire alapozza fejlesztési politikáját - a térségi programokhoz is kapcsolódva maximálisan kihasználhassa agglomerációs helyzetéből adódó lehetőségeit. A 2005-ben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) a budapesti agglomeráció - illetve a budapesti-metropolisztérség céljait 2013-ig a következőképpen határozza meg: „A főváros és az elővárosi gyűrű alkotta agglomeráció az ország legversenyképesebb területe, legfontosabb kapcsolódási pontja, amely egyedülállóan alkalmas arra, hogy rajta keresztül hazánk egésze bekapcsolódjon az európai, ill. a globális, társadalmi, gazdasági vérkeringésbe.” A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács - fentiek figyelembevételével - 2006-ban hagyta jóvá a térség hosszú távú fejlesztési koncepcióját és programját. A Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Koncepciója megállapítja, hogy a fejlődés egyik legfőbb gátját továbbra is a kiegyensúlyozott térszerkezet hiánya jelenti. Ezért a koncepció a területfejlesztésben kiemelkedő jelentőségű feladatnak tekinti a térszerkezet fejlesztését, egy a térség adottságaival, értékeivel, potenciáljával és távlati jövőképével egyaránt harmonizáló kiegyensúlyozott és strukturált térszerkezet kialakítását. A kiegyensúlyozott térszerkezet fejlesztése az alábbi alapelvek szerint került kibontásra a koncepcióban: o

mennyiségében és minőségében is megfelelő területkínálat biztosítása a gazdaság, továbbá

a

valós

társadalmi

igényeknek

megfelelő

lakóterületek,

közösségi

szolgáltatások, a rekreáció számára, o

a fejlesztések területi koncentrációja az urbanizált területekre, a fővároson kívül főként

az

övezet

alközpontjaira,

illetve

a

kötöttpályás

tömegközlekedéssel

megközelíthető területrészekre, a fejlesztési csomópontokra, a természeti területek beépítetlenül hagyásával, Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

75


o

a szabad területek megfelelő hasznosításának megtalálása és azok ilyen irányú fejlesztése, a Zöldövezet filozófiája szerint.

A decentralizált koncentráció alapján egy új típusú munkamegosztást javasol a BAFT koncepció a térség póluspontjai, (al) központjai között, amely: o

az egész régión belül a policentrikus településrendszer kialakításában, a települések és központok közötti munkamegosztásban érvényesül, a híd szerep erősítésére;

o

az Agglomeráción belül a térség területei között az alapvető szolgáltatásokban meglévő

-

és

társadalmilag

indokolhatatlan

-

különbségek

felszámolásával

párhuzamosan a teret szervező pólusok, kitüntetett helyek, intelligens terek, monumentumpontok fejlesztésében jut érvényre, az egész térség, illetve az adott szektor életminőségének, életkörülményeinek javítása érdekében. Az ”azonos különbözőség”, azaz az elemek tartalmi differenciálásának és az azonos minőség biztosításának kettős elve, amelyben Az azonosság annyit jelent, hogy biztosítani kell a metropolisz-térség minden részében

o

a közel azonos minőséget, urbánus színvonalat. A homogén minőségre törekvés mellett azonban megjelenik a sokszínűség, a különbözőség is, amely éppen a térséget alkotó körzetek sajátos, speciális és eltérő adottságainak kihangsúlyozására építve alakítja sokszínűvé, változatossá a metropolisz térséget. Így mindenki megtalálhatja egy közel azonos minőségen belül a számára vonzó másságot. A helyszínek, kitüntetett helyek, pólusok fejlesztése, kiajánlása során ugyanakkor

o

törekedni kell a különbözőségek megőrzésére a terek, helyek lokális karakterének kihasználására. A differenciáknak a lokális karaktereknek, specialitásoknak megfelelő fejlesztésekkel egy kaleidoszkópszerűen sokszínű metropolisz térség alakulhat ki. Ezekkel a különbözőségekkel érhető el egy összetett, minden igényt kielégítő kínálat, és egyben azonosítható helyszínjelleg. A BAFT koncepció célkitűzéseihez kapcsolódóan a térszerkezet fejlesztésére kidolgozott programok célja: o

A térség sajátosságainak, karakterének megfelelő és a területfejlesztési koncepció céljainak megvalósulását elősegítő térszerkezet kialakítása,

o

fenntartható és működőképes területi struktúra létrehozása,

o

a térség egésze, vagy szektora számára jelentőssé tehető “kitüntetett” pontok helyszínné válásának elősegítése,

o

az áramlást biztosító kapcsolati rendszerek fejlesztése


76


E fejlesztési programok között a BAFT dokumentum több olyan elemet (alprogramot) határoz meg, amelyeknek Pécel szempontjából is kiemelt szerepe lehet, amelyhez ezért Pécel csatlakozni tud. Ilyen agglomerációs alprogramok: 1. a fenntartható fejlődés térbeli struktúráinak meghatározására, kialakítására, 2. az urbanizált centrumok, alközpontok rendszerének kialakítására, valamint 3. az örökséghelyek kialakítására vonatkozó program. 1. A fenntartható fejlődés térbeli struktúráinak meghatározására, kialakítására vonatkozó BAFT alprogram a térség területrendezési terveire támaszkodva tervezi feltárni a különböző funkciókra rendelkezésre álló területeket, javaslatokat kidolgozni a területek tényleges igénybevételének ütemezésére. Az alprogram kezdeményezi és elősegíti a területtakarékos

területigénybevételeket,

területelőkészítést,

történjen

ez

ipari

park,

vállalkozási terület, vagy lakóterület célra. A területi struktúrák meghatározása során a BAFT program - a régió fejlesztési célkitűzéseivel és programjaival is összhangban - a következő alapelvek figyelembevételét javasolja: o

gazdasági hatékonyság - azaz a várostérség egész területét tekintve optimálisan rendeződjenek el a különböző funkciók, egyrészt az új beruházások számára kialakítandó területi és infrastrukturális kínálattal, másrészt a meglévő funkciók átrendeződésével. További fontos feltétele a hatékonyságnak, hogy az áruk, a tőke, az információk és a munkaerő áramlásának az optimális feltételei megteremtődjenek, és a humán erőforrások megfelelő fejlesztésére is sor kerüljön

o

lakhatóság és élhetőség - a természeti és az épített környezet megóvása, a karakter- és értékőrzés és az új értékek teremtése, a humán tevékenységek hangsúlya hasonlóan fontos eleme kell, hogy legyen a területi fejlesztésnek, egyrészt a Budapesti Agglomeráció versenyképességének részeként, másrészt az itt élő emberek jobb életkörülményeinek biztosítása céljából, harmadrészt a fejlődés fenntarthatóságának biztosítására. A környezet minőségének javítása megkívánja a területi folyamatok koordinálását: a decentralizált koncentrációval lehet megteremteni a lehetőségét annak, hogy a növekedési pólusokon kívüli területek - amellett, hogy kapcsolódásaik javulnak a pólusokhoz - értékeinek és karakterének megőrzése az urbanizációs átalakulás visszatartásával biztosítható legyen.

o

kiegyensúlyozott térszerkezet - az urbánus és az ökológiai térszerkezet összehangolása, azaz az ökológiailag is hasznosítható zöldterületek megtartásása, a korlátlan szétterülés


77


megakadályozására, a település és településrész-karakterek, a lokális identitások fenntartása, újrafejlesztésére. Mindhárom alapelv érvényes kell, hogy legyen Pécel fejlesztésénél is.

A BAFT alprogram a térszerkezet és a területhasználat vonatkozásában a következő olyan szempontokat tartalmazza, amelyek Pécel tervezése során is relevánsak: o Az intenzív munkahelyi / gazdasági területek vonatkozásában: o

a jelentős szállítással járó tevékenységek területi igényeinek támogatása a gyorsforgalmú és főforgalmú utak csomóponti térségeiben, (Pécelen az MO mellett fejlesztett Ipari parkban)

o

a jelentős munkahelyi területek kialakításának, illetve meglévő gazdasági, további fejlesztési potenciállal rendelkező, bővíthető gazdasági területek kijelölése elsősorban a közlekedéssel is megközelíthető területeken (benne ipari parkok)

o

irodaterületek, vállalati központok koncentrációja

o

innovációs klaszterek, oktatási és K+F zónák kijelölése (utóbbi három is az MO mellett fejlesztett Ipari parkban)

o

kereskedelmi, szolgáltatási zónák kialakítása, kiskereskedelemi, lakossági szolgáltató központok (Pécel esetén városrészi alközpontok)

o A lakóterület fejlesztés kiemelt területei vonatkozásában o

a lakásépítés területei biztosításának támogatása - a differenciált igények figyelembevételével - elsősorban tömegközlekedéssel, azon belül is kötött pályás közlekedéssel megközelíthető térségekben, amennyiben adott térségben már az azonos célra előkészített területek elfogytak és a fejlesztésre kerülő terület csatlakozik a beépített területekhez.

o

a lakóterület célú területigénybevétel esetén a közepes intenzitású beépítések kaphatnak támogatást, - a luxusigényeket szolgáló területek előkészítésének területfejlesztési támogatása nem indokolt, ugyanakkor kijelölésük, fejlesztésük előkészítése

(marketing,

promóció)

javasolt

a

fejlesztések

nagyobb

területegységre történő kisugárzása, dinamizáló hatása miatt. o A rekreációs és kulturális szolgáltató területek vonatkozásában o

térség, a táj erre alkalmas helyeinek egyediséggel, karakterrel bíró helyszínekké fejlesztésének megalapozása a rekreációs, turisztikai kínálat és a térségben élők szabadidő eltöltési lehetőségeinek bővítése, választékának növelése céljából. A táj természeti-, régészeti-, történeti-, kultúrtörténeti értékeinek feltárása, lehetőség szerinti bemutatása, megjelölése a területen. A térség identitását, egyediségét erősítő nevezetes helyek, helyszínek megjelölése és tudatosítása.

o

Olyan

központok


létesítése

(létesítésének

támogatása),

amelyek

a 78


tömegközlekedési megállókhoz (vagy) autóparkolókhoz kapcsolódnak, amelyek a gyalogos, kerékpáros, lovas, és (vagy) viziturizmus kiinduló pontjaiként vagy kiemelt állomásaiként - a természeti- táji értékek veszélyezetése nélkül fejleszthetők. (Pécelen ilyenek a vasútállomástól induló, a P+R parkolóhoz ia kapcsolódó rekreációs, turisztikai fejlesztések.) o A védelemre, megőrzésre érdemes területek vonatkozásában o

a térséget átszövő zöldhálózatok rendszerének kialakítására, városon belül és kívül a természeti érték, az egyediség és sokszínűség, az ökológiai potenciál, a településszerkezet tagoló-, a környezetjavító hatás szempontjából stratégiai jelentőségű zöldterületek és zöldfelületek lehatárolására és védelmére.

o

A ZÖLDÖVEZET címen fejlesztendő területek meghatározása, az e címen kedvezményezett területek lehatárolása, összehangolva a rendezési tervekkel (Pécelen elsősorban a város keleti külterületein).

2. Az urbanizált centrumok, alközpontok rendszerének kialakítására vonatkozó BAFT alprogram szerint az agglomeráción belüli fejlesztéseket, és fejlesztőerőket olyan gerjesztő pólusokra, kiemelt helyszínekre kell koncentrálni, amelyek a környezetükre a lehető legnagyobb felhajtóerőt tudják kifejthetni. A pólusok, helyszínek fejlesztését két egymással szinergiában lévő keresletre kell alapozni. Az egyik a gazdasági központtá váláshoz szükséges központi szerep fejlesztése érdekében a külföldi és hazai befektetők kereslete, a másik az életmódváltozásokra reagáló, az életminőség javulásában érdekelt térségi és helyi lakosság kereslete. Az urbanizált centrumok, alközpontok rendszerének kialakítására vonatkozó BAFT alprogram célja, hogy a térséget, a teret szervező központok kialakításával, erősödésének támogatásával hozzájáruljon egy strukturált metropolisztérség kialakításához a decentralizált koncentráció fejlesztési elvének érvényesítése mellett. Az alprogram részét képezi az urbanizált központok rendszerének kialakítása - azon településközpontok kijelölése és fejlesztése, amelyek helyzetük és szerepük révén még dinamikusabb fejlődés lehetőségét hordozzák, képesek arra, hogy - mennyiségi és minőségi szempontból is - magas színvonalon szolgálják ki térségüket. A meglévő központ jellegű terek funkcionális és esztétikai színvonalának emelése érdekében koncentrált fejlesztés előkészítése javasolt - a központ jellegű területek lehatárolása, egyedi vonzerő, illetve “intelligens terek” kialakítása, illetve a csatlakozó és határoló főutak, főutcák “intelligens tengellyé” történő átalakítása érdekében javaslatok megfogalmazásával.


79


Funkcionális vizsgálat után a BAFT program feladatnak tekinti a szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésére vonatkozó ajánlások kialakítását, a magántőke bevonásának, illetve a pályázati lehetőségek előkészítését, feltárását.

Mivel ezek a célok egybeesnek a Közép-Magyarországi Régió Operatív programjában megfogalmazottakkal, illetve az ehhez kapcsolódó ROP pályázat célkitűzéseihez, Pécel városközpontja fejlesztése egyaránt szolgálja a régiós, az agglomerációs, illetve a városi helyi célokat. 3.A települési arculat, karekter, minőség, örökség és identitáshelyek fejlesztésére vonatkozó BAFT alprogram szükségességének indoklása megállapítja, hogy a helyszínné váláshoz, a kognitív térképen való azonosíthatósághoz - és egyben a társadalmi kohézió megteremtéséhez is - szükséges azonosság, identitás és karakterjegyek kifejlesztése (újrateremtése). A program keretében az előző időszakban “elolvadt” hely szellemét kell a lágy és kemény elemek kombinációjával a korábbi örökségekre, “gyökerekre” építve újrateremteni és egyfajta “új vagy élő hagyománnyá” a területet azonosíthatóvá, jellegzetessé és megkülönböztethetővé tenni. Ezzel megalapozódik a tér heterogenitása, a “kaleidoszkóp” elemrendszere, a körzetek sokszínűsége, különböző kultúrája megélhető, tetten érhető és ezzel tudatosan választható lesz. Ez növeli a kohéziót, az összetartozás tartalmi és formai elemrendszerét, a misztériumokkal és az örökséghelyek fejlesztésével pedig egyben javítja a környezet minőségét. Ennek alapján a kulturális örökség, ezen belül elsősorban az ott élő emberek elődeinek múltbeli életmódja, a körzet, település történeti fejlődése során kialakult értékei, kultúrája és az ezeket jelképező elemek örökséghelyszínek, monumentumok és karakterek (településszerkezeti elemek, terek és épületegyüttesek, jellemző táji elemek amelyek üzenettel bírnak és így védelemre, továbbélésre érdemesek, az új életkörnyezetben is). Pécelen ilyen helyszín a kastélyok műemléki környezetében kialakult, de az elmúlt évtizedekben értékeiben erodálódott szűk városközpont területe.

A BAFT program előirányozza, hogy ki kell dolgozni az egyes kulturális körzetek önazonosság-jegyeit, a hagyományainak, gyökereinek ismeretére épülő XXI. századi identitását és ennek tartalmi és formai elemeit. Egyfajta nyilvánosságmunkával (belső marketinggel), amely közösségi részvétel megszervezésével megindítja a gyökerek ismeretének szükségességével kapcsolatos felismerést, elő kell segíteni a térrész lakói gondolkodásmódjának “újrafelfedezését”, és egyben a társadalmi innovációt, megújulást. Ez a munka indult el Pécelen az IVS-hez kapcsolódó városközponti „akcióterületi terv” tartalmának társadalmi összefogással történő kimunkálásával, a helyi társadalmi szintű megállapodások kialakításával.


80


5

STRATÉGIA

5.1 PÉCEL JÖVŐKÉPE (15-20 ÉV MÚLVA) A mind népességszáma, mind gazdasági ereje, mind intézményei tekintetében erősödő város kisugárzása növekszik, a Gödöllői kistérségen belüli szerepvállalása hangsúlyossá válik, mikrotérségi funkciókat lát el a szomszédos települések vonatkozásában. Pécel lakónépessége növekszik, eléri a 17 ezer főt. A népesség az időszak első felében dinamikusan nő, majd ezt felváltja egy mérséklődő, visszafogott növekedés. A népesség demográfiai jellemzői kedvező irányban változnak, a városba túlnyomórészt újonnan beköltöző fiatal családoknak köszönhetően nő az aktív korúak, illetve a gyerekek részaránya (2-2%-al). Miközben az ország egésze (azon belül Budapest) lakossága átlagos életkora, illetve az idős korúak aránya növekszik, Pécel korstruktúrája kedvezően alakul. A helyben elérhető szolgáltatások köre bővül, és színvonala javul. A növekvő népesség megfelelő ellátása igényelte új intézményi kapacitások kiépülnek az oktatás-nevelés, egészségügy és a szociális ellátás terén. Ennek keretében 50 új bölcsődei, 100 új óvodai férőhely, 10 új tanterem és 1 új háziorvosi körzet létesül. Az alapfokú szolgáltatások minősége javul, ezzel a helyben nyújtott szolgáltatások versenyképessé válnak a közeli budapesti kerületek minőségi szolgáltatásaival. A város a lakónépesség mennyiségi növekedése mellett egyre inkább képessé válik erőforrásokat állítani a Pécelen elérhető életminőség javítása szolgálatába. A város a területfejlesztőkkel kötendő településfejlesztési megállapodásokkal, településrendezési szerződésekkel biztosítja, hogy az egyes fejlesztések következtében megnövekvő népesség ellátási kötelezettségéből adódó többletköltségek fedezete - a fejlesztők által nyújtott anyagi-, vagy területi hozzájárulások révén - biztosított legyen. A növekvő és stabilizálódó helyi gazdaságból származó bevételek kézzel fogható eredményeket hoznak a város élhetőségét javító önkormányzati fejlesztések terén. A városban szabadtéri és fedett közösségi területek kerülnek kialakításra, városi zöldfelületek létesülnek, Pécel kellemes, szerethető kertváros lesz. A ma erősen jellemző alvóváros jelleg oldódik, Pécel élhető és élettel telt kisvárosi lakókörnyezetet biztosít polgárainak. Az itt élők, és az újonnan ideköltözők kötődése erősödik városukhoz, identitástudatuk szerint is „Pécelivé” válnak. A városban a helyi társadalom erősödő önszerveződéseinek köszönhetően aktív, Pécelért tenni akaró és tudó lakóközösségek formálódnak. A város eredményesen hasznosítja az M0 autópálya megépülése és a város térségében létesülő két csomópont átadása révén keletkező új fejlesztési potenciált. A rendezési Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

81


tervében már ma is kijelölt gazdasági területeken a magas hozzáadott értéket és magas technológiai

színvonalat

képviselő

környezetbarát

tevékenységek

települnek

le.

A

munkaigényes iparágak mellett a K+F tevékenységek is megjelennek. A városban létesülő új munkahelyek javítják a helyben foglalkoztatás arányát. A város bevételei - a helyi gazdaság erősödése, illetve az itt élő népesség helyben maradó jövedelemadója növekedésének köszönhetően - dinamikusan növekednek, ennek köszönhetően az önkormányzat több korábban forráshiány miatt elmaradt fejlesztést indít el (intézménybővítés és rekonstrukció, közterületek kialakítása, városi zöldfelületek, játszóterek létesítése). Nő az Önkormányzat és a magánszféra együttműködésének eredményeként megvalósuló fejlesztések száma. A város területeinek, ingatlanjainak (MO fejlesztésnek és a közösségi fejlesztéseknek köszönhető) felértékelődése újabb magánberuházásokat generál. Az M0 keleti szektorának átadása után a Pécelt terhelő tranzitforgalom a korábbihoz képest 20%-al mérséklődik, illetve a város peremére szorul ki, amit a településszerkezeti tervben kijelölt,

az

iparterületen

tervezett

elkerülő

út

megépülése

is

elősegít.

Az

új

közlekedésfejlesztési beruházások eredményeképp a városközpont tehermentesítése megoldódik, ezáltal igazán alkalmassá válik, eredeti funkciója betöltésére, azaz működő közösségi térré válik. Pécel turisztikai potenciálját kihasználó várossá válik, amely a Főváros agglomerációs övezetében jelentkező rekreációs igények kielégítésében tölt be szerepet termálfürdőjével, és a Gödöllői-dombságba induló kerékpáros, gyalogos és lovas túrák bázisaként.


82


5.2 A JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA 15-20 éves átfogó cél: Pécel váljon stabil gazdasággal rendelkező, lakóinak kellemes lakó és egészséges életkörülményeket nyújtó, segítő helyi társadalmi környezetet biztosító befogadó kertvárossá a főváros határában.

Tematikus célok: 1. A helyi gazdaság dinamikus fejlesztése: a városfejlesztés és fenntartás anyagi forrásainak növelése, illetve a helyben foglalkoztatottak számának erőteljes bővítése érdekében

2. Az egészséges, komfortos kertvárosi lakókörnyezet és életminőség feltételeinek biztosítása: a speciálisan fővárostérségi, többségében ingázó életmódot folytató (a lakóhelye iránti elvárások vonatkozásában egyre igényesebb) ma itt élő és az ide költöző családok színvonalas ellátása, otthonos települési környezetének biztosítása, illetve a városi közösség erősítése érdekében

3. A város (fővároskörnyék vonatkozásában kiemelkedő értékű és speciális) táji-, természeti potenciáljának fenntartható fejlesztése és kihasználása: a turizmus, szabadidőgazdaság fejlesztése táji-, környezeti feltételeinek biztosítása érdekében

4. A város befogadó, (az itt lakókat és a beköltözőket egyaránt integráló) értékeket hordozó és közvetítő közösségeinek fejlesztése, erősítése és a helyi közösségi kultúra támogatása: a helyi identitás erősítése, a sokszínűség értékeinek megőrzése érdekében

Városrészek kitűzött céljai: 1. Városközpont: A Városközpont legyen Pécel intézményi, szolgáltatási és szervező központja, karakteres arculattal bíró legfontosabb közösségi tere


2. Ipari Park térsége az M0 mentén: A városrész váljon Pécel gazdaságának húzóterületévé

3. Vasúton túli terület: Az integráltság erősítése

4. városrész: A rekreáció és a termálturizmus városi és térségi jelentőségű színterévé válás

5. Új kertvárosi lakóterületek a Csatári-dűlő térségében: Minőségi kertvárosi lakókörnyezet megteremtése, alközpontfejlesztés

83


5.2.1

A 15-20 éves átfogó cél

Pécel váljon stabil gazdasággal rendelkező, lakóinak kellemes lakó és egészséges életkörülményeket nyújtó, segítő helyi társadalmi környezetet biztosító befogadó kertvárossá a főváros határában. 5.2.2

A 7-8 évre szóló tematikus célok

1. A helyi gazdaság dinamikus fejlesztése: a városfejlesztés és fenntartás anyagi forrásainak növelése, illetve a munkahelyek számának, illetve a helyben foglalkoztatottak arányának erőteljes növelése érdekében A tematikus cél az M0 autópálya keleti szektorának megépülése teremtette új gazdasági és térkapcsolatokban rejlő potenciálok és lehetőségek kihasználását foglalja magában az autópálya csomópontokhoz közeli területek fejlesztésével, az ingatlanfejlesztés szereplőivel szorosan

együttműködve.

Ez

magába

foglalja

egyrészt

a

területek

előkészítését

versenyképes kereskedelmi, és környezetbarát gazdasági funkciók befogadására, másrészt területek előkészítését rekreációs funkciók - fürdő és szabadidőközpont - befogadására. Cél továbbá, hogy a gazdaságfejlesztés során előnyben részesüljenek a magas hozzáadott értéket és magas technológiai színvonalat képviselő környezetbarát tevékenységek, valamint az aktív korú helyi lakosság képzettségét, munkavállaló képességét figyelembevevő ágazatok és vállalkozások támogatása. Cégközpontok, irodai funkciók letelepedése ugyancsak célnak tekintendő. Területi hatókör: A tematikus cél alapvetően a 2. városrész területére koncentrálódik, ahol az M0 autópálya gerjesztette gazdaságfejlesztési potenciál kihasználására a város a már meglévő ipari park folytatásaként új ipari, gazdasági, kereskedelmi, illetve irodai célú fejlesztési területeket jelölt ki. A tematikus cél eredményeit mérő legfontosabb mutatók: •

A ténylegesen igénybe vett gazdasági területek növekedése (hektárban): mintegy 20 ha terület tényleges fejlesztése

•

A műszakilag előkészített gazdasági területek növekménye (hektárban): 50 hektár fejlesztés előkészítése

•

A vállalkozások számának növekedése: célérték: 1200

•

A legalább 50 főt foglalkoztató középvállalkozások számának növekedése: célérték 5% növekedés

•

A helyben foglalkoztatottak arányának növekedése a városban élők körében: célérték 10% növekedés


84


•

Az önkormányzat bevételeinek növekedése (helyi iparűzési adó, illetve az annak megfelelő adónemek): célérték 10% növekedés

2. Az egészséges, komfortos kertvárosi lakókörnyezet és életminőség feltételeinek biztosítása: a speciálisan fővárostérségi, többségében ingázó életmódot folytató (a lakóhelye iránti elvárások vonatkozásában egyre igényesebb) ma itt élő és az ide költöző családok színvonalas ellátása, otthonos települési környezetének biztosítása, illetve a városi közösség erősítése érdekében A cél magában foglalja az új kertvárosi lakóterületek beépülésével, betelepülésével párhuzamosan a minőségi lakóterületeknek megfelelő színvonalon kialakított közterületek és szolgáltató létesítmények biztosítását, illetve a városközpont fejlesztését és rehabilitációját a kastély

felújítási

programmal,

a közterületek, közösségi területek növelésével és

megújításával összehangolva. Cél új zöldterületek és játszóterek és közterületek kialakítása a városközpontban, illetve az újonnan fejlesztett lakóterületeken egyaránt. A városi oktatási, egészségügyi és szociális ellátó intézményhálózatának bővítése és fejlesztése a növekvő népesség mennyiségi és minőségi igényeinek kielégítésére ugyancsak a tematikus cél részét képezi, ennek keretében a vasúton túli területen városrészközpont, illetve az újonnan fejlesztett lakóterületekhez kapcsolódó további alközpontok kialakítása - a betelepedéssel párhuzamosan - a hiányzó funkciók biztosítása érdekében. A környezetminőség megóvása, illetve fejlesztése, a környezetileg zavaró elemek csökkentése, az egészséges kertvárosi környezetminőség, a rendezett lakókörnyezet biztosítása együttműködve a betelepülő lakossággal, illetve az új ingatlantulajdonosokkal a tematikus cél részét képezi. A város közlekedési kapcsolatainak és feltételeinek javítása lényeges eleme a tematikus célnak, amit a növekvő népesség, illetve a beépített területek kiterjedése indokol. Ezen belül az elővárosi közlekedés feltételeinek javítása; a hiányzó (településközi) közlekedési kapcsolatok kiépítése a főváros, Nagytarcsa és Isaszeg irányába; az iparterületi elkerülő út kiépítése a város közlekedési terhelésének csökkentése érdekében; a vasútvonallal elvágott városrész közlekedési kapcsolatainak javítása; az új lakóterületek megközelítésének biztosítása az M0 31-es úti csomópontja felől (Levendulás II - Termálterület - Maglódi út érintésével). Cél továbbá a parkoló kapacitások, illetve a P+R rendszer bővítése; a helyi tömegközlekedés továbbfejlesztése; a még burkolatlan utak burkolása; a közlekedésbiztonság javítása, forgalomcsillapítás és lassítás; valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztése. Területi hatókör: A tematikus cél megvalósulása lefedi a város teljes területét. A betelepülő népességet elsősorban befogadó, jelenleg is kialakulóban lévő 5. városrészt, illetve a hagyományosan kialakult, de külső területein bővülő 2., 3., és 4. városrészeket egyaránt. A hiányzó településközi közlekedési kapcsolatok fejlesztése elsősorban a vasúton túli városrész közlekedési feltételeinek javítását, és a városközpont átmenő forgalmának csökkentését Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

85


szolgálja. A parkolókapacitások bővítése elsősorban a városközpontra koncentrálódik, a P+R rendszer területileg a vasútállomás térségét érinti, funkciójában azonban elsősorban azokat a távolabbi városrészeken élőknek az érdekeit szolgálja, akik számára ezáltal javul a kötöttpályás tömegközlekedési eszköz - ezzel a kiszámíthatóbb utazás - lehetősége. A tematikus cél eredményeit mérő legfontosabb mutatók: •

A rendezett városi közterületek területének növekedése (m2): célérték 30% növekedés

•

Városi zöldfelületek területének növekedése (m2): célérték 15.000m2

•

Az 1000 főre jutó városi zöldfelület növekedése: célérték 5% növekedés

•

Játszóterek számának növekedése a városban: célérték 5db

•

Az új kertvárosi lakóterületeken a zöldfelületek növekedése: célérték új lakóterületenként 1 új zöldfelület

•

Városközpont

átmenő

forgalmának

csökkenése:

célérték

15

százalékos

forgalomcsökkenés

3. A város (fővároskörnyék vonatkozásában kiemelkedő értékű és speciális) táji-, természeti potenciáljának fenntartható fejlesztése és kihasználása: a turizmus, szabadidőgazdaság fejlesztése táji-, környezeti feltételeinek biztosítása érdekében A tematikus célnak részét képezi a városkörnyéki táj fenntartható fejlesztése kapcsolódva a Budapesti agglomeráció ZÖLDÖVEZET és a gödöllői kistérség öko-térség programjaihoz, a Rákos patak revitalizációja, idesorolva a patak menti - településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt - területek zöldfelületi hasznosítását is, a vasútállomástól keletre induló turisztikai fejlesztési tengely megteremtésével az érintett területek fejlesztése, valamint a kerékpáros turizmus fejlesztése. A cél kiterjed továbbá a várostérségi jelentőségű, nagy kiterjedésű beépítetlen, változatos domborzati és táji adottságú területek - tájvédelem érdekeit és az érintett területek agroökonómiai alkalmasságát figyelembe vevő - turisztikai, idegenforgalmi fejlesztésére, összehangolva az isaszegi és sülysápi területek fejlesztésével. Területi hatókör: A tematikus cél által érintett terület az 1., 2., és a 3. városrész, mivel a Rákos-patak völgye és a patak mentén megvalósítandó kerékpárút e városrészeket szeli át. A Gödöllőidombságot feltáró túraútvonalak kiinduló bázisát adó turisztikai fejlesztési tengely a 3. városrészt érinti. A tematikus cél eredményeit mérő legfontosabb mutatók: •

A városba látogató turisták számának növekedése: célérték 20% növekedés

•

Vendéglátóhelyek számának növekedése: célérték 1 állandó étterem

•

Szálláshelyek létesülése: célérték 50 új férőhely


86


•

Az önkormányzat idegenforgalomból, turizmusból származó bevételeinek növekedése: célérték 10% növekedés

4. A város befogadó, (az itt lakókat és a beköltözőket egyaránt integráló) értékeket hordozó és közvetítő közösségeinek fejlesztése, erősítése és a helyi közösségi kultúra támogatása: a helyi identitás erősítése, a sokszínűség értékeinek megőrzése érdekében A tematikus cél arra irányul, hogy a város a dinamikusan növekvő népessége ellenére is képes maradjon egyfajta közösséggé formálni lakóit, az itt élők és a városba újonnan költözők számára egyaránt értékekkel telt és vállalható lakóközösséget alkosson. Lényeges részcélként adódik a városban a közösség összekovácsolására alkalmas kulturális helyszínek gondozása és fejlesztése, illetve közösségi rendezvények szervezése, amelyek hozzásegítenek a „Péceli” identitástudat megjelenéséhez és erősödéséhez. Területi hatókör: A tematikus cél a város egész területére vonatkoztatható, azonban koncentráltan a Városközpont (1. városrész) területén érvényesül. A tematikus cél eredményeit mérő legfontosabb mutatók: •

Városi szervezésű közösségi rendezvények számának növekedése: célérték 12 rendezvény/év

•

Civil szervezetek által szervezett rendezvények, foglalkozások, események számának növekedése: célérték 8 rendezvény/év

5.2.3

Városrészi célok

A városrészi célok meghatározása referenciapontot jelent az akcióterületi integrált fejlesztéshez. 1. városrész - Városközpont: A Városközpont legyen Pécel intézményi, szolgáltatási és szervező központja, karakteres arculattal bíró legfontosabb közösségi tere Cél, hogy a Városközpont építészeti megoldásaiban, városképi megjelenésében karakteres, vonzó, élettel telt közösségi térré váljon, amely intézményi funkciókat és köz- és szabadidős szolgáltatásokat egyaránt összpontosít területén. •

Kiemelt cél, hogy a Városközpontban lényegesen növekedjen a közösségi célokat szolgáló területek nagysága, és azok olyan tervek szerint és olyan színvonalat képviselve kerüljenek kialakításra, amely vonzóvá teszi és élettel tölti meg a Városközpont területét.


87


Eszerint a Ráday-kastély tömbje és a Szemere iskola közötti tér, a Zeneiskola előtti tér felfűzésével létrejövő és a Városháza előtti teresedést egységbe foglaló, minőségi utcabútorokkal, szökőkúttal gazdagított gyalogosfelület kialakítása a cél. •

Cél, hogy Pécel központi tere a polgárok ügyintézését is megfelelő színvonalon képes legyen ellátni, ezt szolgálja a Városháza bővítése és külön épületben okmányiroda nyitása.

•

Cél a Városközpont kereskedelmi-, szolgáltató jellegének erősítése, aminek lényeges eleme a korábbi évtizedekben (illetve években) alacsony építészeti színvonalon, elaprózottan és összehangolatlanul kiépített kereskedelmi központ megújítása és fokozatos átépítése. Ezt szolgálja a tervben o

a jelenlegi parkolóterület részleges beépítése, a kereskedelmi-, szolgáltató funkciót szolgáló területek jelentős bővítése, az új beépítéshez kapcsolódóan 2 szintes parkolók kialakítása,

o

a városközponti helyzet adta potenciáljához képest jelenleg alacsony intenzitással és színvonalon kiépített - kereskedelmi célra hasznosított - épületek bontása, a Ráday tér, Rákos utca, Kovács utca, Baross utca térségében lévő tömbök összehangolt átépítése

o •

illetve a városi piac minőségi megújítása, és vonzóvá tétele.

A Városközpont kritikus parkolási helyzetének javítása ugyancsak lényeges kitűzött cél, amit a Maglódi úton és a Kovács utcában kijelölendő parkolósáv, a lakóutcák egyirányúsításával lehetővé váló párhuzamos parkolás, továbbá a Városháza előtti meglévő parkoló átalakítása segít elő, a vasútállomás térségében kiemelt cél a P+R rendszer bővítése.

•

A Városközpont közösségi funkcióinak erősítéséhez hozzásegítő cél az átmenő forgalom mérséklése.

Ezt

szolgálja

a

város

iparterületén

tervezett

tehermentesítő

út

megvalósítása, valamint a vasúton túli területen élők alternatív eljutását biztosító új településközi - kapcsolatok kiépítése. •

A központ vonzóvá tétele érdekében fentiekkel szorosan összefügg a Ráday-kastély rekonstrukciójának folytatását és látogatóközpont valamint parkolók kialakítását kitűző cél, amely egyaránt szolgálja a városban élők és az idegenforgalom érdekeit is.

A városközpontra megfogalmazott célok megvalósítása eredményeként javul a környezet minősége, az átmenő forgalom csökkenésének köszönhetően javul a levegő minősége és csökken a zajjal terhelt területek aránya. A közterületek rendezésének, fásításának köszönhetően nő a területek biológiai aktivitásérték, csökken a porszennyezés. Célcsoport: A Városközpont kitűzött céljai azok jellegénél fogva Pécel teljes lakosságát érintik és szolgálják, ezen túlmenően hatása kiterjed a helyben igénybe vehető szolgáltatások minőségének és választékának bővülése révén azokra a jelenleg túlterhelt budapesti kerületi városrészközpontokra, amelyek terhelése és igénybevétele (ezzel a közlekedési terhelés is) némileg csökken. Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

88


Tematikus célokhoz való kapcsolódás: 1. tematikus célhoz: a Városközpont nem elsődleges célterülete a tematikus célban kitűzött dinamikus gazdaságfejlesztésnek, azonban a kereskedelmi szolgáltatási funkciók bővítése, új kereskedőház építése, illetve a városi piac fejlesztése a helyi gazdaság bővítését is szolgálja. Pécel városközpontjának minőségi fejlesztése, közterületeinek rehabilitálása pedig elősegíti a város általános vonzerejének javítását,

befektetővonzó

képességének

növekedését,

turisztikai

potenciálja

bővülését. 2. tematikus célhoz: a Városközpont kitűzött célja szorosan kötődik a tematikus célhoz, a központ intézményeinek, közösségi tereinek fejlesztése nagyban hozzájárul a városi

szinten

megfogalmazott,

a

helyi

életminőség

javítását

kitűző

cél

megvalósulásához. 3. tematikus célhoz: a cél közvetetten ugyan, de kapcsolódik a turizmus és szabadidőgazdaság

fejlesztését

is

felölelő

városi

célhoz

a

Ráday-kastély

rekonstrukciója és a látogatóközpont kialakítása révén, mivel e célok megvalósulása nagyban hozzájárul Pécel egésze turisztikai vonzereje növekedéséhez. 4. tematikus célhoz: a Városközpont minőségi fejlesztését, arculatteremtését és közösségi funkciójának erősítését kitűző cél a 4. tematikus céllal szoros összefüggésben áll, mivel e fejlesztések elősegítik a helyi közösségi szellem megteremtését.

2. városrész - Ipari Park térsége az M0 mentén: A városrész váljon Pécel gazdaságának húzóterületévé A városrész célja, hogy Pécel legnagyobb összefüggő (meglévő és tervezett) gazdasági területén

dinamikus

fejlődés

bontakozzon

ki

a

fejlesztési

területek

tényleges

igénybevételével, amely hozzájárul az egész település hosszú távú gazdasági, gazdálkodási stabilitásának megteremtéséhez. •

Kiemelt cél az Ipari Parktól délre eső, a településszerkezeti tervben gazdasági fejlesztés céljára kijelölt területen Pécel legfontosabb munkahelyi területének megteremtése, amely képes kihasználni azt a helyzeti potenciált, ami az M0 autópálya átadásával megteremtődik Pécel határában, a 2. városrész területén. Ennek megfelelően a városrészben jelenleg is helyt kapó gazdasági funkció erősítése, új munkahelyek létesítése a cél.

•

Fentiek megvalósulása érdekében cél a gazdasági terület vállalkozásokkal történő betelepítésének elősegítése minden rendelkezésre álló eszközzel, ami magába foglalja egyrészt az eredményes marketingstratégia alkalmazását az M0 keleti szektor térségében várható gazdag területi kínálat támasztotta konkurencia mérséklésére, másrészt a fejlesztési területek mielőbbi tényleges igénybevételét lehetővé tevő


89


településrendezési, szabályozási feladatok elvégzését, illetve a működéshez szükséges infrastrukturális - közmű, közlekedési - feltételek megteremtését. •

A város vonzó kertvárosi lakókörnyezete és kedvező táji, környezeti adottságai megőrzése érdekében cél a gazdasági területen olyan tevékenységek meghonosítása, amelyek a fejlesztett környezetbarát funkciónak, illetve az alkalmazni tervezett korszerű technológiának köszönhetően nem okozzák a környezet terhelését, szennyezését. Előnybe kell részesíteni a magas hozzáadott értékkel jellemezhető és a helyi munkaerőt is foglalkoztatni tudó vállalkozások betelepülését.

•

Cél a gazdasági terület jobb feltártságát elősegítő (egyúttal a városközpontot is tehermentesítő) út megvalósítása.

•

Fentiek mellett célként fogalmazódik meg a gazdaságfejlesztés olyan módon történő előmozdítása, hogy az a városrészben élők életminőségét károsan ne befolyásolja.

A

gazdaságfejlesztési

területre

megfogalmazott

célkitűzések

megvalósulásának

köszönhetően nem romlik a terület környezeti állapota, a területen környezetbarát, jelentős környezetterheléssel nem járó tevékenységek telepednek meg. Biztosított marad a lakó és gazdasági területek elkülönülése. A tervezett tehermentesítő út forgalomnövekedése ugyan okoz környezeti terhelés növekedést a gazdasági terület határán (ahol nincsenek intézményi és lakóterületek), de ezt többszörösen kompenzálja az a város egészére kiható kedvező környezeti hatás, amely a belterületi lakó és intézményi területeket jelenleg terhelő forgalom csökkenéséből, a városközpont területének csendesítésének lehetőségéből adódik. Célcsoport: a gazdasági területen teremtődő új munkahelyek Pécel teljes lakossága illetve az MO térségi vonzáskörzetében élők számára nyújtanak a jelenleginél nagyobb számú és szélesebb skálát jelentő potenciális munkalehetőséget, ami hozzájárul a napi ingázás számottevő mérsékléséhez. Tematikus célokhoz való kapcsolódás: 1. tematikus célhoz: a városrész gazdaságfejlesztést kiemelten kezelő fejlesztési célja közvetlenül kapcsolódik a helyi gazdaság dinamikus fejlesztését kitűző 1. tematikus célhoz, azzal szoros összhangban van, mivel a helyi gazdaság fejlesztésének kiemelt célterülete a városrész. 2. tematikus célhoz: a városrészi cél áttételesen kapcsolódik a tematikus célhoz, miszerint a városrész területén tervezett gazdaságfejlesztésből származó városi bevételek a 2. tematikus célban megjelölt életminőség javítását célzó fejlesztésekhez is alapul szolgálnak. A gazdasági terület fejlesztése kapcsán - a gazdasági fejlesztések kapcsolódó részeként - megépülő gazdasági területeket feltáró és egyben a várost elkerülő út az átmenő forgalom levezetésének kiváltásával hozzájárul a városközpont közlekedési terhelésének csökkenéséhez, 3. tematikus célhoz: a városrészi cél kapcsolódása közvetett, áttételes.


90


4. tematikus célhoz: a gazdaság dinamizálódása hozzájárul Pécel egésze fejlődéséhez, és a helyben foglalkoztatás arányának növekedése ugyancsak hozzájárul a péceli identitástudat erősödéséhez, így - bár közvetett módon - a városrész célja kapcsolatban áll a 4. tematikus céllal.

3. városrész - Vasúton túli terület: Az integráltság erősítése A városrész célja, hogy a vasútvonal elválasztó szerepét mérsékelve képes legyen az ott élők és az oda költözők jelenlegi elzártságát oldani, integrációja erősítésével a Vasúton túli terület váljon a város szerves együttműködő részévé. •

Az integráltság erősítése kettős célt foglal magában: egyrészt a városrész fizikai kapcsolata javuljon a várostesttel, másrészt az alközponti funkciók kiteljesedésével a városrész kapcsolódjék a mainál nagyobb mértékben a város intézményi struktúrájához, illetve szolgáltatási rendszeréhez. Csökkenjen a vasút megosztó hatása.

•

Cél a városrész központi területének funkcionális alközponttá fejlesztése. A Petőfi Sándor

utca

első,

a

Vörösmarty

utcáig

terjedő

szakaszán

kialakult

alközpontkezdeménynek tekinthető terület alközponti jellegének erősítése. Bizonyos alapfokú

funkciók

városrész

központjába

történő

telepítése,

illetve

részbeni

átcsoportosítása belső kiegyenlítődést eredményez. •

Ennek részeként a ma még hiányzó funkciók telepítése jelölhető ki fejlesztési célként. Posta, gyógyszertár, egészségház, közösségi ház, illetve bankautomata létesítése indokolt, amelyek hozzájárulnak a helyben elérhető funkciók körének bővüléséhez. A kereskedelmi ellátottság javítására cél további üzletek létesítése.

•

A városrész perifériális területein az alapellátottság javítása a cél.

•

A városrész zöldfelületei, közösségi területei különösen hiányosak, ami alátámasztja a játszótér létesítését kitűző fejlesztési célt. A városrész zöldfelületeinek fejlesztése a kialakult, illetve a jelenleg beépítés alatt álló Kelő városrészben egyaránt célként fogalmazódik meg.

•

A városrész közlekedési kapcsolatai tekintetében fejlesztési cél a hiányzó településközi közlekedési kapcsolatok kiépítése Nagytarcsa és Isaszeg irányába, továbbá az M0 csomópont felőli közvetlen kapcsolat kiépítése Budapest és a városrész között. A vasút városrész felőli oldalán is az állomáshoz kapcsolódó parkolás céljára igénybe vett terület fejlesztése P+R típusú parkolóvá, valamint a helyi tömegközlekedés által feltárt terület bővítése, továbbá a vasút elválasztó szerepének csökkentése érdekében gyalogos aluljáró és nagy távon közúti átjáró létesítése, a városrész központi területén a parkolás lehetőségének bővítése a cél. A tömegközlekedés minőségi fejlesztése, a buszvárók színvonalának javítása is cél a városrészben, így azoknak is elérhetővé válnak a városközpontban elérhető szolgáltatások, akik nehezebben tudnak közlekedni (idősek, kismamák).

•

A lakóterületek tovább ne bővüljenek az épülő autópálya irányába.


91


Mindezek eredményeképpen a város törzsrészével való intenzívebb kapcsolattartás megteremtésével a Vasúton túli városrésznek lehetősége legyen élhetősége számottevő javítására. A vasúton túli területre kitűzött célok megvalósulásának nincs számottevő hatása az itteni lakóterületek környezetminőségére. A többirányú feltártság és megközelíthetőség némileg csökkenti az átmenőforgalmat. A hatályos településszerkezeti tervben az autópálya mellett tervezett új lakóterületi fejlesztés elmaradása későbbi környezeti konfliktusok kialakulásának lehetőségét csökkenti. Célcsoport: elsősorban és alapvetően a városrészben élők, ideértve a városrész központi területén élők és szolgáltatásokat igénybe vevők, valamint az új beépítésű, jelenleg ellátatlan perifériális fekvésű - Kelő - városrészben élők. Tematikus célokhoz való kapcsolódás: 1. tematikus célhoz: a Vasúton túli terület célja áttételesen kapcsolódik a tematikus célhoz azáltal, hogy a városrész funkcióinak, szolgáltatásainak bővítése új munkahelyeket is teremt, és a kisvállalkozások számának növekedéséhez is hozzájárul. 2. tematikus célhoz: a városrész kitűzött célja a 2. célhoz a Vasúton túli terület lakókörnyezetének, közösségi területeinek fejlesztésével, a helyben elérhető szolgáltatási színvonal javításával és a funkciók bővítésével, egyaránt hozzájárul. 3. tematikus célhoz: a tematikus céllal való kapcsolat áttételes. 4. tematikus célhoz: a Kelő új lakóterületére frissen beköltöző családok integrálását, közösséghez tartozásukat segítik elő a városrész céljai, ezáltal kapcsolódva a 4. tematikus célhoz.

4. városrész: A rekreáció és a termálturizmus városi és térségi jelentőségű színterévé válás Cél a városrészben a rekreáció és az idegenforgalom erősítése, amely cél elérése érdekében az itt élők igényeit kiszolgáló, de térségi kisugárzással is rendelkező termálfürdő és a hozzá kapcsolódó területek fejlesztésének megkezdése. •

Kiemelt cél o

a város lakói rekreációs, szabadidő eltöltési szükségleteinek szolgálata,

o

a városi specializáció erősítése az agglomeráció kertvárosi gyűrűjében,

o

a termálvízkincsre alapozott turizmusfejlesztés.


92


Mindennek szolgálatában a városrész területén megvalósítani egy olyan termál- és élményfürdőt, amely köszönhetően az M0 közeli frekventált elhelyezkedésének egyaránt közkedveltté válik Pécel lakossága és távolabbi vendégkör számára is. •

Célként szükséges rögzíteni, hogy a termálkomplexum megvalósítása magas technológiai és igényes építészeti színvonalon valósuljon meg, aminek köszönhetően minőségi szolgáltatást nyújtó, piacképes turisztikai termékké válik.

•

Lényeges fejlesztési cél a fürdővel összefüggésben uszoda megvalósítása is, amely a Pécelen e téren jelentkező égető hiányt pótolja, különös tekintettel a város lakosságán belül a gyermekes, fiatal családok arányának növekedésére.

•

Cél a termálterület szomszédságában magas színvonalon megvalósuló lakóterületi fejlesztés, amely a kertvárosi, illetve a kisvárosi lakókörnyezet iránti beköltözői igények kielégítése szempontjából lényeges.

•

Cél az új lakóterületek megközelítésének biztosítása az M0 31-es főúti csomópontja irányából.

A városrészre kitűzött fejlesztési célok megvalósulása környezeti vonatkozásban egyrészt kedvező, mivel a rekreációs területek kiépítése és megfelelő funkcionálásához követelmény a környezet minőségének fenntartása és javítása. Veszélyt jelent viszont a túlzottan sűrű beépítés akkor, ha az nem jár együtt a környező területek biológiai aktivitásértékének emelésével. Célcsoport: A város lakóinak teljes köre, de a termálvízre alapozott minőségi fejlesztés a Főváros és a környező települések lakossága számára is vonzóvá tehető. Tematikus célokhoz való kapcsolódás: 1. tematikus célhoz: a városrész célja szerves részét képezi a tematikus cél kiteljesítésének, a város gazdaságának dinamizálásában a turizmusipar is szerepet kap. 2. tematikus célhoz: a célkitűzés elősegíti a 2. tematikus cél megvalósulását azáltal, hogy az életminőség javulását, a szabadidős szolgáltatások bővülését hozza a városban elérhetővé váló termál- és élményfürdő, uszoda megvalósulásával. 3. tematikus célhoz: a városrész célja direkt módon áll kapcsolatban a tematikus céllal, hiszen a fürdő megvalósulása a város turisztikai vonzerejét növeli. 4. tematikus célhoz: egy vonzó, jó hírű fürdő és termálterület Pécel hírnevét öregbíti, a város sikere pedig erősíti a helyi identitást az itt élőkben.


93


5. városrész - Új kertvárosi lakóterületek a Csatári-dűlő térségében: Minőségi kertvárosi lakókörnyezet megteremtése, alközpontfejlesztés Az integrált fejlesztés célja ebben városrészben (illetve a városrészhez tartozó fejlesztési célterületeken) az, hogy a terület magas színvonalon kiépülő, lakói számára minőségi életkörülményeket nyújtó a város szerkezetébe szervesen integrálódó városrésszé váljon, ahol a jó adottságú táji környezetben kialakuló kertváros nyújtotta élettér kényelme kiegészül a helyben elérhető alapszintű szolgáltatásokkal. •

A városrész fejlesztésének alapvető célja a minőségi kertvárosi lakókörnyezetté válás. Ennek részét képezi az új (településszerkezeti tervben elfogadott) lakóterületek szabályozási tervei elkészítése, a területek folyamatos beépítése a szabályozási tervekben megengedett intenzitási korlátok figyelembevételével, a beköltöző népesség által támasztott jogos ellátási igények kielégítése. Alapvető cél másfelől a jelenleg kialakítás alatt álló, illetve a már igénybe vett területek, tömbök nyújtotta élettér minőségi fejlesztése.

•

Fejlesztési cél az új lakóterületek kijelölése vonatkozásában a mértéktartó fejlesztés, mint alapelv. Eszerint a rendelkezésre álló területekkel való mértékletes gazdálkodás képezheti a minőségi fejlesztés alapját, el kell kerülni a kedvező és vonzó táji környezet totális elépítését, ami a városrész presztízsének romlását és az egyes ingatlanok értékcsökkenését okozhatja. A szabályozási tervek készítése során cél a fejlesztési területek lakásszámát úgy meghatározni, hogy a városrész megőrizve kertvárosi arculatát és paramétereit, ne váljon sűrű, élhetetlen lakóterületté.

•

A városrészben alapvetően a Pécelre újonnan beköltöző népesség letelepítése a cél, eszerint a városrész lakói túlnyomórészt fiatal családos gyermek nélkül, illetve egy vagy több gyermekkel.

•

A jelenleg is fejlesztés alatt álló városrészben cél a közterületek mennyiségi és minőségi fejlesztése. Cél olyan városrészi jelentőségű zöldfelületek, közösségi terek kialakítása, amelyek találkozási pontul szolgálnak, és a közös szabadidő eltöltés lehetőségét biztosítják a városrészben élők számára. Ezen belül újabb játszótér létesítése kiemelt cél, mivel a kisgyerekes anyák napközbeni illetve délutáni időtöltésének lényeges színterét képezi.

•

A terület beépülésével egyidőben (illetve közvetlenül azt követően) mintaprojektek támogatásával,

pályázati

lehetőségek

bővítésével,

fásítási

mozgalom

kezdeményezésével elő kell segíteni o

egyrészt a közterületek tervezett és összehangolt utcafásítását, felszíni vízelvezetés megoldásával, illetve az utak burkolásával összehangolt rendezését

o

másrészt a lakótelkek fásítását, rendezett kertek kialakítását a használati érték növelése, az otthonosság erősítése, a mikroklíma javítása, illetve a rendezett kertvárosi image erősítése érdekében.


94


A zöldövezeti fejlesztés és a környezetrendezés képezze részét a terület használati érték és ingatlanérték növelő - a helyi társadalom aktív részvételével megvalósuló beavatkozásoknak. •

A Csatári dűlőn létesült szolgáltatóközpont további funkciókkal történő bővítése is fejlesztési cél a helyben hozzáférhető szolgáltatási színvonal emelése érdekében. A sport és szabadidőeltöltés feltételeinek javítása érdekében szabadtéri sportpálya kialakítása is célként fogalmazódik meg.

A péceli új kertvárosi lakóterületet az alábbi településrészek képezik: •

Dán terület: (89 telken 262 lakás építésének lehetősége, amely mintegy 800 fő népességnövekedést eredményez)

•

Levendulás II: (102 telken 258 lakás építésének lehetősége, amely szintén mintegy 800 fő népességnövekedést eredményez)

•

Maglódi út menti terület: (110 telken 110 illetve ha az intenzitás növelését a Képviselőtestület támogatja 220 lakás építésének lehetősége, amely 350-700 fő népességnövekedést eredményez)

•

Termál

terület:

(1000

lakás,

amely

mintegy

3500

fő

népességnövekedést

eredményezhet) •

Várhegy alatti terület: (60 telken 120 lakás építésének lehetősége, amely mintegy 400 fő népességnövekedést eredményez)

Az új lakóterületek vonatkozásában meghatározott fejlesztési célok megvalósításával csökkenthetők azok a kedvezőtlen környezeti hatások, amelyek a területek beépülésével, a biológiai

aktivitásérték

csökkenésével

együtt

járnak,

a

közterületek

rendezésével,

fásításával, illetve a magánkertek növényzettel borításának ösztönzésével biztosíthatóvá válik az ide költöző népesség számára a megfelelő környezetminőség. Célcsoport: alapvetően a városrészben élők, továbbá az új fejlesztési területekre folyamatosan beköltöző lakosság, elsősorban fiatal családok. Tematikus célokhoz való kapcsolódás: 1. tematikus célhoz: a városrészi cél a tematikus célhoz közvetett módon kapcsolódik, a szolgáltatások körének bővítése a városrészben, az alközpont fejlesztése hozzájárul a helyi vállalkozások erősítéséhez. 2. tematikus célhoz: a városrész fejlesztési célja teljes mértékben összhangban van a tematikus cél tartalmával, ahhoz közvetlenül kapcsolódik. 3. tematikus célhoz: a mértéktartó lakóterületfejlesztés, és a lakókörnyezet vonzó táji kereteit megőrizni szándékozó városrészi cél a tematikus céllal összhangban van, ahhoz közvetetten kapcsolódik is annak ellenére, hogy a tematikus célkitűzés célterülete elsősorban nem ez a városrész. 4. tematikus célhoz: a városrész céljai között szerepel a közösségi terek fejlesztése, bővítése, ami a Pécelre újonnan beköltöző lakónépesség közösséggé formálását, Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

95


helyi identitástudatának erősítését nagyban elősegíti, ezáltal a 4. tematikus célhoz való kapcsolódás közvetlen.

5.3 A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA 5.3.1

Illeszkedés a városfejlesztési koncepcióval és a rendezési tervvel

Pécel város a jelenleg is hatályos településfejlesztési koncepcióját a 347/2001. (IX.13) sz. Képviselő-testületi határozattal hagyta jóvá. A fejlesztési koncepció rövid helyzetértékelő megállapításaival az IVS helyzetértékelő fejezeteiben megfogalmazottak összhangban vannak. A fejlesztési koncepcióban vázlatosan bemutatott vizsgálati eredményeket az IVS helyzetértékelése részleteiben is elemzi. Pécel Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott jövőkép, illetve az átfogó városi cél és a kitűzött tematikus célok szoros összhangban vannak a város 2001-ben jóváhagyott és ma is hatályban lévő településfejlesztési koncepciójával. Az IVS célrendszere illeszkedik a városfejlesztési koncepcióban lefektetett koncepcionális alapelvekhez, a fejlesztés alappilléreihez, melyek az alábbiak: 1. a lakóterület fejlesztési igényeket - összehangolva az ellátását szolgáló meglévő és távlati

közmű-

és

intézményfejlesztési

lehetőségekkel

-

ütemezetten

kell

megvalósítani; 2. a területi fejlesztések során a magánérdekek figyelembevétele csak a település egésze fejlődési egyensúlyának biztosítása mellett, a közérdek szem előtt tartásával lehetséges; 3. a helybeli munkahelyek létesítését szolgáló gazdasági terület kialakításokat támogatni kell, szem előtt tartva a lakókörnyezet minőségi elvárásait; 4. fejlesztés csak a természeti és táji, valamint az épített környezet védelme és értékeinek megtartása mellett lehetséges; 5. a közúthálózat fejlesztése a jelenlegi és várható területfejlesztésekből adódó forgalmi terhelések megoldására; 6. a lakosság számára meglévő alapintézmények mellett biztosítani kell további intézmény központok létrehozását; 7. a település zöldfelületi rendszerének kialakítása, a rekreációs lehetőségek bővítése. Az IVS középtávra vonatkozó tematikus céljai teljes mértékben megfelelnek ezen alapelveknek, a célrendszer külső koherenciája ennek értelmében biztosított. Az IVS tematikus céljainak összhangja a településrendezési tervvel megvalósul. A településszerkezeti tervben kijelölésre kerültek a városban letelepedni szándékozó népesség befogadására alkalmas új, kertvárosi típusú lakóterületek. Ugyancsak tartalmazza a város szerkezeti terve a város M0 autópályához kapcsolódó összefüggő gazdasági fejlesztési Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

96


területét. Ezáltal az IVS tematikus céljai sorában szereplő lakóterületfejlesztés és a helyi gazdaság fejlesztése településrendezési oldalról alátámasztott. A városrészi célok meghatározása során figyelembe vételre kerültek a településszerkezeti terv és a vonatkozó szabályozási terv tartalmi elemei is, azonban a városrészek kitűzött céljainak megvalósíthatósága érdekében a településszerkezeti terv felülvizsgálata, és bizonyos

pontokon

módosítása

szükséges.

A

felülvizsgálat

elsősorban

a

közlekedésfejlesztés és a területfelhasználás vonatkozásában indokolt. A módosítást igénylő elemek az alábbiak szerint foglalhatók össze: •

A vasúttól északra fekvő városrész közlekedési kapcsolatainak javítását célzó új településközi úthálózati elemek, továbbá a városrész vasúton átívelő és a várostesttel vett kapcsolat szorosabbra fűzését lehetővé tevő kapcsolati elemek beépítése a településszerkezeti tervbe szükségessé válik. -

Érintett akcióterület: Akcióterület 3. - Alközpontfejlesztés a vasúttól É-ra fekvő területen

•

Az új lakóterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan a szükségessé váló intézményi területek számára a helybiztosítás a településszerkezeti tervben is. -

Érintett akcióterület: Akcióterület 1. - Városközpont rehabilitáció és fejlesztés, Akcióterület 4. - Kertvárosi lakóterületek bővítése és fejlesztése

•

A városközpont területén a Szemere általános iskola mögötti tömb területe igényel szerkezeti terv módosítást, mivel az 1. számú akcióterületen ehelyütt a lakó funkció helyett szolgáltató funkció tervezett. A Tanácsház utcai templom alatti tömbben tervezett közpark funkció szintén tervmódosítást igényel. -

•

Érintett akcióterület: Akcióterület 1. - Városközpont rehabilitáció és fejlesztés

A város déli új lakóterületei tervezett, az M0 déli csomópontjára ráhordó út nyomvonalának beépítése a szerkezeti tervbe szintén szükségessé válik. -

•

Érintett akcióterület: Akcióterület 4. - Kertvárosi lakóterületek bővítése és fejlesztése

Javasolt felülvizsgálni a vasúton túli városrészben a Kelő és az M0 között kijelölt további lakóterületfejlesztések létjogosultságát tekintettel az autópálya közelségére. -

Érintett akcióterület: Akcióterület 3. - Alközpontfejlesztés a vasúttól É-ra fekvő területen

•

A népességnövekedés nagyságát tekintve, érdemes felülvizsgálni a településszerkezeti tervben intézmény céljára kijelölt területeket, hogy az esetleges bővítések számára elegendő területet biztosítanak-e. -

•


A vasútállomás térségében az IVS-ben javasolt P+R funkció településszerkezeti tervi alapjait is meg kell teremteni. -

•


A Rákos-patak völgyében és annak meghosszabbításában az IVS-ben megfogalmazott turisztikai tengely is igényli a szerkezeti terv felülvizsgálatát. -

Érintett akcióterület: Akcióterület 6. - Turisztikai tengely kialakítása


97


Az IVS-ben meghatározott fejlesztések a településrendezési eszközök felülvizsgálatát igénylik. A településfejlesztési koncepcióval az összhang megvalósul, ezért annak módosítására - az IVS-ből kifolyólag - nincsen szükség. A településszerkezeti terv felülvizsgálta és módosítása - az előbbiekben bemutatottak szerint - több ponton szükséges. A

településrendezési

eszközök

módosításának

ütemezésénél

első

lépésként

a

településszerkezeti terv módosítása kell, hogy megvalósuljon. Ez a lépés egy ütemben valósul meg, a szerkezeti terv módosítását nem célszerű ütemekre bontani. Ahol a szerkezeti terv módosul, ott ezt követi a szabályozási tervek elkészítése, illetve módosítása, amelyek a tényleges fejlesztéseket megalapozzák. A szerkezeti terv módosítást követő szabályozási tervi felülvizsgálatok elkészítése két ütemben történik. • Első ütemben a folyamatban lévő fejlesztések befejezése történik meg. Ez az 1. és a 4. sz. Akcióterületet érinti: egyrészt a városközpont rendbetétele, másrészt a kertvárosi lakóterületi fejlesztések befejezése, kompletté tétele, az ezeket megalapozó szabályozási tervek elkészítése és a vonatkozó településrendezési szerződések megkötése a feladat. Az 5. sz. Akcióterülethez tartozó termálfürdő és környezete már jóváhagyott szabályozási tervvel rendelkezik. • Második ütemben azokat az IVS-ben meghatározott fejlesztéseket településrendezési oldalról megalapozó, illetve lehetővé tevő szabályozási tervek elkészítése következik, amelyek kevésbé sürgős, illetve a rendelkezésre álló források alapján az időbeli ütemezésben hátrébb sorolt városi fejlesztéseket foglalnak magukban: pl. Rákos-patak komplex revitalizációja és a patakmenti turisztikai tengely egyes elemei.

5.3.2

Célrendszer koherenciája

A városrészek fejlesztési céljai egymással összhangban vannak, a kitűzött célok egymással nem állnak ellentétben. A városrészi célok elősegítik az egyes városrészek közötti funkciómegosztást a városrész településszerkezeti, táji környezeti, illetőleg infrastrukturális adottságainak figyelembe vételével. A városrészek fejlesztési céljai közvetlenül vagy áttételesen, de kapcsolódnak Pécel négy tematikus célkitűzéséhez, azok elérését az egyes városrészek területén előmozdítják. A városrészenként megjelölt karakteres fejlesztési célok - amelyek az adott városrész legfőbb funkcióját és a városi szintű feladatmegosztásban betöltött szerepét jelölik meg mellett az élhetőség, az életminőség javítása cél minden egyes városrészben. Az egyes városrészek funkciók szerinti specializálódását a célrendszer elősegíti, ugyanakkor az alapellátás biztosítása, és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nem szenved hátrányt egyetlen városrészben sem. A helyben igénybe vehető szolgáltatások, és a bővítendő alközponti funkciók a város egésze egyensúlyának megteremtését, és egyúttal a városközpont tehermentesítését és igazi központi térré válását segítik elő.


98


A városrészi célok elsősorban a funkciók bővítését irányozzák elő hatásterületükön. Már meglévő, működő funkciók elsorvadása, vagy megszűnése a célrendszer alapján nem várható. A városközpont rehabilitációja a ma még hiányzó vagy csak részlegesen kimutatható intézményi, szolgáltatási funkcióinak kiteljesítését, és legfőképp valódi közösségi térré emelkedését célozza. Ehhez társul a Ráday-kastély műemléki környezetének helyreállítása és idegenforgalmat generáló hasznosítása. Pécel többfunkciós, attraktív városközpontjának megteremtése szoros összefüggésben van a minőségi lakókörnyezet megteremtésének, ezáltal a lakosság növelésének céljával a belvárost körülvevő városrészek területén. A városközpontban

megvalósítani

tervezett

idegenforgalmi

vonzerőnövelés

pedig

a

szomszédos városrész területén megvalósuló termálfürdőfejlesztéssel, valamint a Rákospatak mentén tervezett turisztikai tengely kialakításával áll szoros összefüggésben. Mivel mind a Ráday-kastély helyreállítása és látogatóközpontjának megnyitása, mind a termálfürdő térségi jelentőségű idegenforgalmi attrakciót eredményez, a két fejlesztés egymással teljes illeszkedésben, egymást erősítve járul hozzá Pécel regionális szerepének erősödéséhez. A 2. városrész M0 autópálya átadásával felértékelődő gazdasági területei válnak Pécel gazdaságának húzóerejévé, ez a városrész kitűzött célja. A vonatkozó fejlesztési elképzelések olyan korszerű technológián alapuló, környezeti terhelést nem, vagy legfeljebb minimális mértékben jelentő gazdasági tevékenységek letelepítésével számolnak, amelyek összhangban vannak a szomszédos városközpont műemlékvédelmi, idegenforgalmi fejlesztési és közterületrehabilitációs fejlesztési céljaival, valamint a szintén szomszédos 4. városrészben tervezett termálturisztikai, rekreációs és lakóterületi fejlesztésekkel. Ezt szolgálja az ipari területek városszéli, M0 csomóponthoz közeli elhelyezése, valamint a 2. városrészben a gazdasági területek térségében megvalósítani tervezett elkerülő út is, mely a szomszédos városközpontot és a kertvárosi lakóterületeket egyaránt tehermentesíti.

5.3.3

Környezeti hatások

A városközpontra - 1. városrész - megfogalmazott célok megvalósítása eredményeként alapvetően javul a belső városrész környezetminősége. A városközpontot ma terhelő átmenő forgalom csökkenésének köszönhetően javul a levegő minősége és csökken a zajjal terhelt területek aránya. A közterületek rendezésének, fásításának köszönhetően nő a területek biológiai aktivitásértéke, csökken a porszennyezés. Összességében a városközpontban kedvezőtlen környezeti hatásokkal nem kell számolni, a kitűzött célok és a megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak a környezeti állapot és a városrész élhetőségének javulásához. A 2. városrészben az M0 Pesti úti csomópontjától déli irányban a településszerkezeti tervben kijelölt gazdaságfejlesztési területek feltöltése vállalkozásokkal a város elemi érdeke, mivel tervezett fejlesztéseit erős, több lábon álló helyi gazdaság nyújtotta háttér biztosíthatja. A Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

99


gazdasági területeken a környezetterhelés és a környezeti kockázatok minimalizálása érdekében az IVS csak irodai funkciókat és korszerű környezetbarát technológiát alkalmazó és meghonosító tevékenységek letelepítését irányozza elő. Ennek érdekében tervezett intézkedés a gazdaságfejlesztési területen letelepülni szándékozó vállalkozások profiljának, a területen folytatni tervezett konkrét tevékenységének, környezetre gyakorolt hatásainak, esetleges kibocsátási paramétereinek előzetes megismerése és folyamatos monitoringja. A városrészi célkitűzés és ezen intézkedés eredményeképp a gazdasági területek fejlesztése olyan módon valósul meg, hogy nem romlik a terület környezeti állapota, a területen környezetbarát, jelentős környezetterheléssel nem járó tevékenységek telepednek meg. Kedvező körülmény, hogy a településszerkezeti tervben a gazdasági területek a lakóterületektől határozott módon elkülönítve kerültek kijelölésre. Ennek köszönhetően a gazdasági területek tényleges igénybevétele a lakóterületek vonatkozásában többlet környezeti terhelést nem okoz. Az IVS-ben is megjelenik a 2. városrész területét érintőleg a településszerkezeti tervben rögzített iparterületi elkerülő út megépítése a város közlekedési terhelésének csökkentése érdekében. A tervezett tehermentesítő út forgalomnövekedése ugyan okoz környezeti terhelés növekedést a gazdasági terület határán (ahol nincsenek intézményi és lakóterületek), de ezt többszörösen kompenzálja az a város egészére kiható kedvező környezeti hatás, amely a belterületi lakó és intézményi területeket jelenleg terhelő forgalom csökkenéséből, a városközpont területének zajterhelése csökkentésének lehetőségéből adódik. A vasúton túli 3. városrészre kitűzött célok megvalósulásának nincs számottevő kedvezőtlen hatása

az

itteni

lakóterületek

környezetminőségére.

A

többirányú

feltártság

és

megközelíthetőség némileg csökkenti az átmenőforgalmat, ami pozitív, az életminőség javulását elősegítő változás. A Pécel határában, a 3. városrész közelében megépült M0 autópálya a korábbi fejlesztési döntéseknek és a környezeti szempontokat is figyelembe vevő engedélyezési terveknek megfelelően került kiépítésre. A város térségi-, agglomerációs szerkezetben betöltött helyzetét, megközelíthetőségét, területei fejlesztési potenciálját alapvetően és pozitív irányban befolyásoló fejlesztésnek azonban vannak kedvezőtlen, káros, a természeti környezetet, a levegőt szennyező, a zajjal terhelt területeket növelő (ugyan normatúllépést nem okozó, de a nyugodt kertvárosi környezetet esetenként és területenként zavaró) hatásai elsősorban a vasúton túli terület - 3. városrész - Ny-i zónájában, amellyel számolni kell. Ezért a településszerkezeti terv soron következő módosítása során felül kell vizsgálni a 3. városrészben az M0 térségében kijelölt lakóterület fejlesztések szükségességét. E területek másirányú hasznosítása elkerülhetővé tenné a későbbi környezeti konfliktusok kialakulását. Egyértelműen pozitív hatása viszont az M0-nak Pécel egészére környezeti vonatkozásban, hogy megépülésével a város átmenő tranzitforgalma és a különösen terhelő teherforgalom mérséklődik, az a városi szakaszt elkerülve, gyorsforgalmi úton bonyolódik.


100


A 4. városrészre kitűzött - termálfürdő fejlesztését és új lakóterületek kialakítását megfogalmazó - fejlesztési célok megvalósulása környezeti vonatkozásban egyrészt kedvező, mivel a rekreációs területek kiépítéséhez és megfelelő funkcionálásához követelmény a környezet minőségének fenntartása és javítása. Veszélyt jelent viszont az újonnan kialakítandó lakóterületek esetében a túlzottan sűrű beépítés akkor, ha az nem jár együtt

a

környező

területek

biológiai

aktivitásértékének

emelésével.

A

kertvárosi

lakóterületek bővülése nyomán a művi felületek kiterjedése növekszik. E kedvezőtlen környezeti változás kompenzálására a településrendezési eszközök módosítása során a biológiai aktivitás érték egyenleg megőrzése érdekében a biológiailag aktív felületek növelése tervezett. Az 5. városrész új lakóterületeinek vonatkozásában meghatározott fejlesztési célok megvalósításával csökkenthetők azok a kedvezőtlen környezeti hatások, amelyek a területek beépülésével, a biológiai aktivitásérték csökkenésével együtt járnak. Tervezett intézkedések a közterületek rendezése, fásítása, illetve a magánkertek növényzettel borításának ösztönzése, amelyek együttes hatásával biztosíthatóvá válik az ide költöző népesség számára a megfelelő környezetminőség. Az IVS tematikus céljai között is szerepel a már kialakult és az új lakóterületek komfortosabbá tétele zöldfelületek közbeiktatásával. A város mind az 5 városrészében érvényesítendő célról van szó, ami a települési lakókörnyezet minőségének javítását eredményezi.

5.4 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 5.4.1

A város akcióterületei 2007-2013

5.4.1.1 Akcióterület 1. - Városközpont rehabilitáció és fejlesztés

A város ezen akcióterületére előzetes akcióterületi tervet készíttet, amely a beadandó KMOP pályázat kötelező tartalmi részét képezi. A pályázat az akcióterületen tervezett fejlesztési beavatkozások első - de egyben a legfontosabb - ütemét tartalmazza, amelynek megvalósítása lökést ad a város egésze fejlesztésének, egyben pozitív hatásával elősegíti a következő ütemek megvalósíthatóságát Helyszín:

Pécel

egyes

számú

akcióterülete

a

város

igazgatási

és

funkcionális

centrumterületét foglalja magában. Itt találhatók a közigazgatási funkciók, az alap- és középfokú oktatási funkció, továbbá pénzügyi, kereskedelmi, vendéglátó szolgáltatások. Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

101


Fejlesztési cél: Az akcióterület fejlesztése egyidejűleg több célt szolgál. Általános cél, hogy a városközpont mind az itt helyt kapó intézményei, mind a szolgáltatások, mind pedig a közösségi funkciók tekintetében váljon Pécel dinamikus, élhető és vonzó centrumává. Cél a városközpont

funkcióinak

gazdagítása

kereskedelem

és

szolgáltatásfejlesztés,

intézményfejlesztés, közlekedésfejlesztés, zöldfelületfejlesztés, összességében a terület átfogó fejlesztése és rehabilitációja a kastély felújítási programmal, a közterületek, közösségi területek növelésével és megújításával összehangolva, az ott élők, illetve a város egész lakossága életminőségének javítása, városhoz kötődésének erősítése érdekében. Komplex

megközelítés

(szükséges

beavatkozások):

Az

akcióterületen

szükséges

beavatkozások sokrétűek, mind a terület kiterjedése és kialakult funkciósűrűsége, mind az elérni kívánt célok összetettsége miatt. A beavatkozások lényeges elemét képezik a Rádaykastély rehabilitációjával összefüggő feladatok, amelyek egyaránt szolgálják a város épített műemléki örökségének védelmét, illetve a Pécel turisztikai vonzerejének növelését. A város mai kevésbé karakteres, és találkozóhelyként nem vonzó és nem is alkalmas magterületének fejlesztése képezi a szükséges beavatkozások második csoportját. A városközpont vonzóbbá tétele és élettel telt, kedvelt közösségi térré és programhelyszínné alakítása érdekében a közterületek, gyalogos felületek és a zöldfelületek mennyiségi és minőségi fejlesztése válik szükségessé. Az intézményi funkciók és a szolgáltatások jobb elérhetősége érdekében a városközpont parkolásra alkalmas területeinek jelentős növelése is beavatkozást igényel az akcióterületen. A városközpont rehabilitációjának részeként az akcióterületen lévő és a közfunkciók ellátása szempontjából meghatározó épületek műszaki állapotának és külső megjelenésének javítása egyaránt szükséges, továbbá bizonyos funkciók áttelepítése az adott tevékenység számára jobban megfelelő épületekbe ugyancsak feladatot jelent. Konkrét

tevékenységek

és

költségbecslés:

a

város

az

akcióterületen

az

alábbi

beavatkozásokat tervezi a 2007-2013 közötti időszakra: Beavatkozás

Tevékenységek

típusok Funkció megerősítés és bővítés (az akcióterület KMOP részeként pályázandó

Kompetencia

Fejlesztés forrás-igénye

Önerő

A Ráday kastély rekonstrukciójának folytatása (látogató parkoló, látogatóés fogadóközpont a Márványistálló rekonstrukciójával, új bejárat és fogadótér, szabadtéri rendezvénytér, az elektromos hálózat rekonstrukciója, területrendezés, zöldfelületrendezés)


Pécel város Önkormányzata és 350 millió Ft Műemlékek Állami Gondnoksága

52,5 millió Ft

102


elemei)

A Kossuth tér közterületeinek teljes körű rekonstrukciója és városközponti köztérként történő kiépítése A Ráday Kastély és a Szemere iskola közötti köz (vegyes forgalmú) sétálóutcaként történő kiépítése Az ivóvízhálózat rekonstrukciója a Kovács utca egy szakaszán A Zeneiskola rekonstrukciója első üteme (tető és homlokzat rekonstrukció) A közúti és a gyalogos közlekedés feltételei javítása (a Maglódi út, illetve a Kovács utca nyugati oldalán gépkocsi parkolósáv kialakítása, a fejlesztéssel érintett belvárosi szakaszon a Maglódi út, a Kovács utca, a Szemere utca Tanácsház utca útburkolatának felújítása, a gyalogos járdák felújítása, a közvilágítás rekonstrukciója, gyalogos átkelőhely fejlesztése az esélyegyenlőség erősítése szempontjai figyelembevételével)

Városháza előtti parkoló átstrukturálása,

A piac területének részleges rendezése (I. ütem)

További funkcióbővítő

A Zeneiskola bővítése a tetőtér beépítésével (II. ütem) A Katolikus Iskola rekonstrukciója, fejlesztése, zöldfelületeinek rendezése A Piac felújításának folytatása, a Baross utcai üzletutca fejlesztése (II. ütem)

illetve egyéb

A Baross utcai üzletsor rekonstrukciós fejlesztése és rekonstrukciója a vasút és a patak közötti tevékenysége térségben k az Új kereskedelmi- és akcióterületen szolgáltatóközpont tervezési előkészítése a Ráday tér térségében


Pécel város Önkormányzata

159 millió Ft

24 millió Ft


51 millió Ft

8 millió Ft


40 millió Ft

28 millió Ft


41 millió Ft

6 millió Ft


165 millió Ft

25 millió Ft


7 millió Ft

1 millió Ft

Pécel város Önkormányzata és 16 millió Ft magán befektetők

4 millió Ft


38 millió Ft

38 millió Ft

Magyar Katolikus Egyház

67 millió Ft

-

Pécel város Önkormányzata és 22 millió Ft magán befektetők

3 millió Ft

Magánbefektetők pályázatokon együttműködve a városi Önkormányzattal

12 millió Ft

2 millió Ft

Pécel város önkormányzata és magán befektetők

14 millió Ft

2 millió Ft

103


P+R kiépítése a vasútállomás térségében Az evangélikus templom mögötti tömbbelső pihenőkertként és játszótérként történő fejlesztése (a fejlesztés megalapozása a terület biztosításával) A Ráday Gimnázium rekonstrukciója és fejlesztése A Hősök útja melletti - a Szemere iskola területével szomszédos - jelenleg családi házas besorolású és beépítésű területek településközponti intézményterületté minősítése, a tömb peremén (nem területigényes) intézményi beépítés lehetővé tétele, az iskolakert bővítése Területcsere felajánlásával, az egyházzal történő megállapodással a Baptista Imaház Polgármesteri Hivatal melletti területének megszerzése, a terület intézményterületként való fejlesztésének előkészítése.

Pécel város önkormányzata és a Budapesti Közlekedési Szövetség

60 millió Ft

9 millió Ft

Pécel város önkormányzata és az Evangélikus egyház

3 millió Ft

1,5 millió Ft

Pest megyei Önkormányzat

210 millió Ft

-


4 millió Ft

4 millió Ft

Pécel város Önkormányzata, Baptista Egyház

4 millió Ft

4 millió Ft

Teljes akcióterületi fejlesztés forrásigénye

1263 millió Ft 212 millió Ft

Potenciális bevételek a megvalósításra: a fejlesztések megvalósítására az önkormányzat saját forrásain és a lehetséges pályázati források igénybevételén túl az adott fejlesztésben érdekelt magán tőkét kívánja bevonni. Az akcióterületi fejlesztés gerincét és első ütemét adó fejlesztések finanszírozását a KMOP pályázati források felhasználásával biztosítja a város. A pályázati önrész előteremtéséhez a város támaszkodik egyebek mellett az akcióterületen található két önkormányzati tulajdonú ingatlanának értékesítéséből befolyó bevételekre. A Szemere u. 1-ben lévő korábban üzletként használt, ma üresen álló épület, valamint a Napsugár Bölcsőde ingatlanának értékesítése tervezett az önerő biztosítása céljából. Az OTP korábbi épületébe az önkormányzat gazdasági funkció költöztetését tervezi, ezzel is az önkormányzati ingatlan bérbeadásból származó bevételeit növelendő. Az akcióterületen az első fejlesztések megvalósulását követően az önkormányzat a megújuló közterek, a jobb parkolási lehetőségek és a látogatottság növekedésének együttes következményeként a bevételei növekedését prognosztizálja - pl. iparűzési adóbevételek növekedése -, amelyek a későbbi fejlesztési ütemek finanszírozásánál figyelembe vehetők. A fejlesztéssel érintett Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

104


egyházi tulajdonban illetve kezelésben lévő területek és épületek esetében a fejlesztés finanszírozásában az egyház szerepvállalása is szóba jön. Az akcióterületi fejlesztések prioritása: A vasútállomás melletti P+R parkoló megvalósítása már megkezdődött, átadása 2009 tavaszán várható. A Ráday kastély rekonstrukciójának folytatása, a Kossuth tér közterületeinek teljes körű rekonstrukciója és városközponti köztérként történő kiépítése, kastély és a Szemere iskola közötti köz (vegyes forgalmú) sétálóutcaként történő kiépítése, az ivóvízhálózat rekonstrukciója a Kovács utca egy szakaszán, a Zeneiskola rekonstrukciójának első üteme, a közúti és a gyalogos közlekedés feltételeinek javítása, a Városháza előtti parkoló átstrukturálása, valamint a piac területének részleges rendezése a KMOP pályázat keretében első körben, leghamarabb valósul meg. E fejlesztések megvalósulását követően kerül sor a megkezdett fejlesztések 2. ütemére, így a Zeneiskola tetőtérbeépítéssel megvalósuló bővítésére és a piacrekonstrukció II. ütemére. A piac rekonstrukciójának befejezésével egyidőben a Baross utcai üzletsor fejlesztése is megvalósul, illetve a Ráday-tér Baross utcai oldalán tervezett kereskedelmi és szolgáltató központ

tervezési

előkészítése

is

megkezdődik

és

párhuzamosan

a

sétálóutca

látogatóparkolóval szemközti részének intézményi beépítését lehetővé tevő tervek is elkészülnek. 3. ütemben kerül sor az evangélikus templom mögött a pihenőpark és játszótér kialakítására. Ezt követően 4. lépésként tervezett a Baptista Imaház területének területcserével történő megszerzése és fejlesztési előkészítése, valamint a Ráday Gimnázium és a Katolikus Iskola rekonstrukciója.

5.4.1.2

Akcióterület 2. - Gazdasági területek fejlesztése

(a magánszféra és az Önkormányzat együttműködésében - ütemezetten - az MO autópálya csomópontjai és a város közötti területen a városfejlesztés gazdasági alapjai erősítése, illetve a helyben foglalkoztatás növelése érdekében) Helyszín: Pécel kettes számú akcióterülete a város gazdasági területeit foglalja magában. A már működő Ipari Parktól délre eső, az M0 autópályához kapcsolódó területre terjed ki. A már kialakult gazdasági funkció mellett a településszerkezeti tervben gazdasági célra kijelölt területeket foglalja magában. Fejlesztési cél: Az akcióterület fejlesztésének célja a város gazdaságának megerősítése, dinamizálása, szorosan kapcsolódva a város 1. számú tematikus céljához. Cél az M0 autópálya és a Pécel határában létesülő csomópont által létrejövő gazdaságfejlesztési potenciál kihasználása. Az M0 által helyzetbe hozott és gazdasági szempontból felértékelt fejlesztési területek előkészítése és vállalkozások, telephelyek, cégközpontok fogadására alkalmassá tétele. Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

105


Komplex megközelítés (szükséges beavatkozások): Az akcióterület fejlesztése több beavatkozás megvalósítását igényli. Szükségessé válik a településszerkezeti tervben kijelölt irodai és gazdasági célú területek ütemezett előkészítése, fejlesztésre alkalmassá tétele. A területelőkészítés magába foglalja a fejlesztőkkel való megállapodások (településrendezési szerződések) megkötését, a tényleges igénybevételhez szükséges tervek, illetve engedélyek beszerzését, továbbá terepi előkészítő munkálatokat. o

A „településrendezési szerződések” olyan tartalommal kell, hogy megfogalmazásra és megkötésre kerüljenek, amelyek garantálják, hogy az ingatlanfejlesztések teljes költségeit a fejlesztők vállalják (az erre vonatkozó garanciákkal együtt), a népesség növekedéséből, illetve új területek beépüléséből adódó többlet önkormányzati feladatok ellátásának egyszeri és folyamatos költségeire pedig kellő és garantált fedezetet

biztosítanak

azok

a

„fejlesztési

hozzájárulások”,

amelyek

nagyságrendjében - összegében, vagy az önkormányzatnak átadott terület nagyságában és értékében - az Önkormányzat megállapodik a fejlesztőkkel. o

A területek használatbavételéhez szükséges infrastruktúrafejlesztéseket (beleértve az vízellátás biztosítását, a tüzivíz megoldását, a szennyvíz elvezetését, a felszíni vízelvezetés megoldását, a gázellátást, az elektromos ellátást, a távközlési hálózat kiépítését, a feltáró és gyűjtő utak valamint a járdák kiépítését és a közterületek kertészeti rendezését) - a fejlesztési projektek szerves költségeinek kell tekinteni, amelyet a Fejlesztő finanszíroz. Területelőkészítő feladatok finanszírozása csak az önkormányzati tulajdonú területek esetében támogatott közpénzek felhasználásával. E területek fejlesztését pedig a létrehozni tervezett Városfejlesztési Kft-n keresztül célszerű megoldani.

o

A terület potenciáljának megfelelő hasznosítását szolgáló marketingmunka is szükségessé válik az akcióterület tényleges gazdasági területté válása érdekében.

o

Városkapu kialakítása az M0 csomóponti térségében az autópálya felől Pécelre érkezők figyelemfelkeltése céljából. A városkapuban elhelyezett bőséges információ felhívja a figyelmet a város nevezetességeire (kastély, majdani termálfürdő, horgásztó,

stb.),

környezetében

parkolóhely

és

rendezett

zöldterület

kerül

kialakításra. A város bevezető útjain további információs pontok (táblák) kerülnek kihelyezésre. Az akcióterületen szükséges megvalósítani azt az ún. iparterületi elkerülő utat, amely

o

a

városközpont

szempontjából

forgalom, nagy

különösképp teherforgalom alóli tehermentesítése

fontosságú,

amellett,

hogy

az

akcióterület

autópálya

csomópontból való feltárására is megoldást nyújt. Konkrét

tevékenységek

és

költségbecslés:

a

város

az

akcióterületen

az

alábbi

beavatkozásokat tervezi a 2007-2013 közötti időszakra:


106


Beavatkozás

Tevékenységek

típusok

1. ütemben mintegy 20 ha terület tényleges fejlesztése, 2. ütemben további 50 hektár fejlesztés előkészítése

Funkció megerősítés és bővítés (nem képezi a KMOP pályázat részét) Városkapu kialakítása

Kompetencia

Fejlesztés

Önerő

forrás-igénye

Pécel város Önkormányzata és 2.200 millió Ft magánbefektetők

50 millió Ft

Pécel város Önkormányzata, Műemlékek Nemzeti Gondnoksága és magánbefektetők

100 millió Ft

15 millió Ft

2.300 millió Ft

65 millió Ft


Potenciális bevételek a megvalósításra: A szükséges beavatkozások megvalósítása az ingatlanfejlesztők anyagi tehervállalásával történik. Ennek kereteit és feltételeit az Önkormányzat és a fejlesztők között megkötött településrendezési szerződésekben határozzák meg. Az Önkormányzat olyan településrendezési szerződéseket köt, ami biztosítékot jelent az iparterületi elkerülő út megépítésére is. A Városkapu kialakítása és az információs táblák kihelyezése a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága közreműködésével, anyagi szerepvállalásával történik. Az akcióterületi fejlesztések prioritása: 1. lépésként mintegy 20 hektár fejlesztési terület tényleges igénybevétele, ezt követően 2 lépésként - a folyamatos igényfelmérés eredményét figyelembe véve - további mintegy 50 hektár előkészítése történik meg. Szintén 1. ütemben kerül sor a Városkapu kialakítására és az információs táblák kihelyezésére. 3. ütemben nagy távon - az IVS időtávján túl - további területek fejlesztés alá vonása következhet.

5.4.1.3

Akcióterület 3. - Alközpontfejlesztés a vasúttól É-ra fekvő területen

(a korábban kialakult, de a várostól fizikailag elkülönülő lakóterületeken és a közelmúltban beépült új lakóterületeken élő népesség alapfokú ellátásának fejlesztése, közösségi funkciók és területek bővítése, rehabilitációja érdekében) Helyszín: Az akcióterület a vasútvonaltól északra eső városrészben, annak a Petőfi Sándor és a Kossuth Lajos utcák által határolt részén, továbbá a vasútállomás közelében. Fejlesztési cél: Az akcióterület fejlesztési célja - kapcsolódva a 2. számú tematikus célhoz - a vasúton túli városrész településtesttől fizikailag elválasztott pozíciójából fakadó hátrányos helyzetének oldása. Ennek része a már korábban kialakult, illetve az északi városrészben a Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

107


közelmúltban és jelenleg is folyamatosan beépítésre kerülő lakóterületeken élők ellátásának javítása. Cél az alapfokú funkciók mellett bizonyos közösségi funkciók, elsősorban városrészi zöldfelületek, találkozóhelyek, játszótér létesítése. Cél továbbá a városrész közlekedési helyzetének javítása a városon belüli, és új településközi kapcsolatok létesítésével. Komplex megközelítés (szükséges beavatkozások): Az akcióterület fejlesztési céljainak megvalósítása az alapellátási körbe tartozó szolgáltatások bővítését igényli, különösen a különböző kereskedelmi tevékenységek vállalkozói alapon megvalósuló mennyiségi és minőségi javítása a feladat. A közösségi terek növelése érdekében a volt fogorvosi rendelő kertjében játszótér kialakítása, a rendelő épületében játszószoba létesítése történik meg. A vasút közelében lévő Nagycsaládosok Egyesülete gondozásában álló, de rossz állapotú ház újbóli közösségi célokra alkalmassá tétele, programokat nyújtó és találkozóhelyül szolgáló közösségi házzá fejlesztése is feladat. A közlekedésfejlesztés terén a városrész elzártságának oldására közlekedési kapcsolatok létesítése szükséges Isaszeg, Nagytarcsa és Budapest vonatkozásában, továbbá feladat az átjárhatóság javítása - gyalogos, nagy távon pedig közúti vonatkozásban - a vasút túloldalán lévő várostest irányába. A Damjanich utca meghosszabbításával a Nagytarcsa - Isaszeg közúti kapcsolatra való csatlakozás biztosítása. Feladat a meglévő zöldterületek rendbetételével, feújításával, valamint bővítésével egy zöld sáv kialakítása az ún. OTP-s házaktól északi irányba a Csúnya-tó és a Csúnya-erdő irányába. Lényeges feladat a Csunya-erdő védett területének megóvása, továbbá a terület bemutatása céljára tanösvény létesítése. Konkrét

tevékenységek

és

költségbecslés:

a

város

az

akcióterületen

az

alábbi

beavatkozásokat tervezi: Beavatkozás

Tevékenységek

típusok

Nagycsaládosok Egyesülete épületének közösségi házzá fejlesztése Volt fogorvosi rendelő kertjében játszótér létesítése Funkció megerősítés és bővítés (nem része a KMOP pályázatnak)

Kereskedelmi és egyéb szolgáltatások bővítése

Kompetencia

Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

Önerő

forrás-igénye

Nagycsaládosok egyesülete, Pécel város Önkormányzata

76 millió Ft

4 millió Ft


3 millió Ft

3 millió Ft

Magánbefektetők

24 millió Ft

-

47 millió Ft

7 millió Ft

2.900 millió Ft

-

5 millió Ft

5 millió Ft

Közlekedési kapcsolat javítása Pécel város a városmaggal Önkormányzata, EU/Magyar Állam EU/Magyar Állam, Új településközi útkapcsolatok Közlekedésfejleszt létesítése és Zöldsáv kialakítása felújítással, Pécel város bővítéssel Önkormányzata

Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április

Fejlesztés

108


További funkcióbővítő Volt fogorvosi rendelő illetve egyéb rekonstrukciós épületének alkalmassá tétele tevékenysége játszóház kialakítására k az akcióterületen

Pécel város Önkormányzata, magánbefektető


6 millió Ft

3 millió Ft

3.061 millió Ft

22 millió Ft

Potenciális bevételek a megvalósításra: Az akcióterületi fejlesztések több lehetséges forrásból finanszírozhatók. Az Önkormányzat biztosítja a használaton kívüli fogorvosi rendelő épületének illetve kertjének kialakítását játszótérré és játszóházzá. Az akcióterületen a Kossuth u. 18. alatti önkormányzati ingatlan bérbeadásából befolyó bevételek egy részét az önkormányzat a fejlesztésfinanszírozására kívánja fordítani. Az üzem marad továbbra is bérbeadásra, az ugyanitt található szociális iroda áthelyezésével a felszabaduló ingatlan szintén bérbeadásra kerül. Az egyesületi ház közösségi házzá fejlesztése a már elnyert pályázati forrásokon túl további sikeres pályázást feltételez. A szolgáltatások és az ellátás fejlesztését, bővítését a város magánbefektetők bevonásával kívánja biztosítani. A közlekedési kapcsolatok fejlesztése önkormányzati hozzájárulással, de alapvetően központi, illetőleg régiós forrásokból valósul meg. Az

akcióterületi

fejlesztések

prioritása:

1.

lépésként

a

volt

fogorvosi

rendelő

újrahasznosítása, játszóházzá alakítása történik meg. A prioritási sorrendben ezt követi az akcióterület közlekedési kapcsolatainak javítása a vasúti átjutást segítő gyalogos átkelő megvalósítása, továbbá az új útkapcsolatok kiépítése. Következő lépésként kerül megvalósításra a zöldterületrekonstrukció és az északi irányba húzódó zöld sáv, továbbá a játszótér. Végül a Nagycsaládosok Egyesülete épületének közösségi házzá alakítása történik meg.

5.4.1.4

Akcióterület 4. - Kertvárosi lakóterületek bővítése és fejlesztése

(a magánszféra és az Önkormányzat együttműködésével, a területfejlesztőkkel korábban kötött megállapodásokban rögzített paraméterek és feltételek figyelembevételével öt területen). Helyszín: Az akcióterület 5 részterületet foglal magában. A tervezett fejlesztések ezeken a helyszíneken valósulnak meg: Dán terület, Levendulás II., Maglódi út menti terület, Termál terület, Várhegy alatti terület.


109


Fejlesztési cél: Az akcióterület fejlesztési célja teljes összhangban van a városfejlesztés 2. számú tematikus céljával, az akcióterületi cél ezt a tematikus célt szolgálja. Cél az akcióterület által érintett részterületeken minőségi kialakítású új lakókörnyezet megteremtése a város több pontján az agglomerációs övezet e frekventált településén folyamatosan jelentkező igények kielégítésére. Az akcióterületen cél olyan kertvárosi típusú lakóterület fejlesztés megvalósítása, ahol a lakófunkció kiegészül a szükséges alapfokú ellátási, és egyéb szolgáltatási funkciók megteremtésével is. Komplex megközelítés (szükséges beavatkozások): Az akcióterület 5 részterületén a következő fejlesztési beavatkozások szükségesek: o

Dán terület: (89 telken 262 lakás építésének lehetősége, amely mintegy 800 fő népességnövekedést eredményez)

o

Levendulás II: (102 telken 258 lakás építésének lehetősége, amely szintén mintegy 800 fő népességnövekedést eredményez)

o

Maglódi út menti terület: (110 telken 110 illetve ha az intenzitás növelését a Képviselőtestület támogatja 220 lakás építésének lehetősége, amely 350-700 fő népességnövekedést eredményez)

o

Várhegy alatti terület: (60 telken 120 lakás építésének lehetősége, amely mintegy 400 fő népességnövekedést eredményez)

A középtávon megvalósuló - a már jóváhagyott településrendezési tervekben és fejlesztőkkel kötött megállapodásokban rögzített - lakóterület fejlesztések következtében további mintegy 6 ezer fővel nő a város lakossága, amely az ellátórendszer átfogó fejlesztését igényli. Ennek érdekében az Önkormányzat tudatos területbiztosítást valósít meg olyan módon, hogy a közcélú fejlesztések céljára forrásokat szerez, illetőleg a lakó célra igénybe vehető telkek bizonyos

hányadát

igényli

az

ingatlanfejlesztő

befektetőktől

a

településrendezési

szerződésekben rögzítettek szerint. Ilyen formában az Önkormányzat képessé válik az új lakóterületeken növekvő népességszám ellátására szükségessé váló fejlesztések - többek között óvoda, játszótér, zöldfelület, kereskedelemi funkció - megvalósítására. Konkrét

tevékenységek

és

költségbecslés:

a

város

az

akcióterületen

az

alábbi

beavatkozásokat tervezi: Beavatkozás típusok Funkció megerősítés és bővítés (az akcióterületi fejlesztés nem része a pályázatnak)

Tevékenységek Dán terület fejlesztése, 89 telken 262 lakás építésének lehetősége Levendulás II. fejlesztése, 102 telken 258 lakás építésének lehetősége


Kompetencia

Fejlesztés

Önerő

forrás-igénye

Magán befektető

2,8 milliárd Ft

-

Magán befektető

2,8 milliárd Ft

-

110


Maglódi út menti terület fejlesztése, 110 telken 220 lakás építésének lehetősége

Magán befektető

2,3 milliárd Ft

-

-*

-

1,3 milliárd Ft

-

Pécel város Önkormányzata és 1,1 milliárd Ft magán befektetők

-

10,3 milliárd Ft

-

Termál terület fejlesztése, 500 lakás létesítésének lehetősége Magán befektető az 5. Akcióterületnél jelenik meg* Várhegy alatti terület fejlesztése, 60 telken 120 lakás építésének lehetősége További funkcióbővítő illetve egyéb rekonstrukciós tevékenysége k az akcióterületen

A megnövekvő lakónépesség ellátását biztosító funkciók óvoda, zöldfelületek, játszóterek, kereskedelmi szolgáltatás - létesítése

Magán befektető


Potenciális bevételek a megvalósításra: Az új lakóterületek kialakítása az ingatlanfejlesztők költségviselésével valósul meg. Az Önkormányzat a fejlesztőkkel kötött megállapodások eredményeképp megkapott telkeken részben saját forrásai, részben pályázati források elnyerésével tesz eleget a területeken megjelenő többletlakosság ellátási kötelezettségeinek. Az akcióterületi fejlesztések prioritása: A fejlesztések prioritási sorrendjénél érvényesíteni szükséges azt az alapelvet, miszerint a lakóterületi fejlesztések nyomán megjelenő többletnépesség ellátását biztosítani kell. Azaz a szükségessé váló ellátó intézményi, illetve szolgáltató kapacitások bővítése, valamint a közterületek, zöldfelületek bővítése nem maradhat el a lakóterületek fejlesztése mögött. Az egyes lakóterületi fejlesztések időbeni ütemezésénél a meglévő lakóterületekhez közvetlenül kapcsolódó, illetve a kommunális infrastruktúrával, közlekedési kapcsolatokkal legjobban ellátott területek fejlesztése élvez prioritást. A lakóterületi fejlesztések közül a termálfürdő és a környezetében létesítendő lakópark valósítandó meg első helyen.

5.4.1.5

Akcióterület 5. - Termálfürdő és környezetének fejlesztése

(a magánszféra és az Önkormányzat együttműködésében a rekreációs funkciók biztosítása, a város térségi szerepkörének bővítése érdekében) Helyszín: Az akcióterület a város déli részén, a Maglódi úttól keletre eső területen helyezkedik el, a 036/3-, és 036/4 hrsz-ú, 17,233 ha kiterjedésű ingatlanokon. A terület Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

111


központi részén tervezett a termálfürdő, annak környezetében pedig új lakópark, továbbá kereskedelmi, szolgáltató funkció kap helyet. Fejlesztési cél: Az akcióterület fejlesztési célja egyaránt kötődik a 2. és 3. tematikus városfejlesztési célhoz. Az akcióterületen cél olyan színvonalon és olyan kapacitással kialakított - hiánypótló - termálfürdő megvalósítása, amely alkalmas Pécel lakossága részéről és a város tágabb környezetében jelentkező, termálvízhez és fürdőzéshez kapcsolható rekreációs igények kielégítésére. Fejlesztési cél ezen túlmenően a város 2. számú tematikus céljához kapcsolódva minőségi lakókörnyezetet nyújtó kertvárosi (illetve kisvárosi) jellegű új lakóterületek kialakítása. (1000 lakás, amely mintegy 3500 fő népességnövekedést eredményezhet) A 2. számú városi célhoz köthető az akcióterületre vonatkozó fejlesztési cél, mely szerint kereskedelmi- ill. szolgáltató egységek létesítése is elő van irányozva. Komplex megközelítés (szükséges beavatkozások): A 036/3 hrsz-ú. ún. Wellness-területen mintegy 2,5 hektáros területet érint a fejlesztés, amelynek keretében fedett, illetve szabadtéri részen több beruházás tervezett. A fedett fürdő 2000nm területen kerül kialakításra. Ezen belül uszoda (33m x 11m), élményfürdő (400 nm) (sodrópatak, csúszda, fekvőpadok, nyakzuhany, masszázsfal, sziget, híd, pezsgőfürdő); gyermekmedence (7m x 13m), és szauna, valamint öltözőkabinok (500 főre méretezve). A fürdő szabadtéri részén felnőtt és gyermekmedence elhelyezése tervezett. Későbbiekben a fedett élménymedence külső medencével való összeköttetésének megvalósulása is szükséges. A wellnes-fürdő környezetében tervezett lakópark megvalósítása mintegy 10 ha területen történik. Az akcióterület egy részén kereskedelmi- ill. szolgáltató egységek létesítése is megtörténik, mintegy 45.000 nm területen. Ennek részeként kialakítható lesz szálloda és panzió, teniszklub, étterem, valamint a terület ellátásához szükséges alapfokú kereskedelmi-szolgáltató létesítmények. Konkrét

tevékenységek

és

költségbecslés:

a

város

az

akcióterületen

az

alábbi

beavatkozásokat tervezi a 2007-2013 közötti időszakra: Beavatkozás

Tevékenységek

típusok Funkció létesítés és bővítés (az akcióterületen tervezett fejlesztés nem része a KMOP pályázatnak)

Termál-, illetve wellness-fürdő létesítése (fedett rész, szabadtéri rész) Lakópark kialakítása (500 lakás) Kereskedelmi és egyéb szolgáltatási tevékenységek elhelyezése


Kompetencia

Fejlesztés

Önerő

forrás-igénye

Magán befektető

800 millió Ft

-

Magán befektető

5.200 millió Ft

-

Magán befektető

95 millió Ft

-

112


6.095 millió Ft


-

Potenciális bevételek a megvalósításra: Az akcióterületen tervezett fejlesztések elemei teljes egészében a fejlesztésben érdekelt magánbefektetők tehervállalásával valósulnak meg. Az akcióterületi fejlesztések prioritása: Városi érdekeket szem előtt tartva, a termálfürdő megvalósítása élvez prioritást. Csak ezt követheti a lakóparkfejlesztés megkezdése. A kereskedelmi és szolgáltató létesítmények megvalósítása nem maradhat el sem a fürdő fejlesztése, sem a lakóparkba beköltözők megjelenése mögött, azaz a fürdő megépülését követően mihamarabbi feladatot jelent.

5.4.1.6

Akcióterület 6. - Turisztikai tengely kialakítása

(a vasútállomás, annak térségében tervezendő P+R parkolók, a Rákos-patak mente revitalizációja, környezetének erdősítése, fásítása, kerékpárút és turisztikai utak kialakítása kapcsolódva a város keleti külterületeinek turisztikai kínálatához, kihasználva annak potenciáljait) Helyszín: Az akcióterület a Rákos-patak városi szakaszát kísérő területsávot fedi le a Vasútállomás és a közigazgatási terület isaszegi határa közötti szakaszon. Magába foglalja a Vasútállomást és annak szűkebb környezetét a jelenlegi parkolás céljára használt területekkel, a belterület patakmenti részének jelenleg alulhasznosított területeit és a város keleti külterületének erdős, ligetes jó táji adottságokkal rendelkező részét. Fejlesztési cél: Az akcióterületen tervezett fejlesztések célja direkt módon kapcsolódik a város 3. számú tematikus céljához. Cél az akcióterület által érintett területen a város kiváló természeti, táji adottságaiban rejlő turisztikai potenciáljának megragadásával a szelíd turizmus feltételeinek megteremtése, Pécel turisztikai célponttá tétele. Komplex megközelítés (szükséges beavatkozások): A Vasútállomás környezetében P+R parkolók kialakítása szükséges a Budapesti Közlekedési Szövetséggel és a MÁV-val együttműködve, amely megfelelően képes kiszolgálni a Pécelről (illetve a mikrotérségből) Budapestre ingázó munkavállalók, másrészt a fővárosból gépkocsival érkező, a Gödöllői dombvidék péceli területei nyújtotta turisztikai szolgáltatásokat igénybe venni kívánók igényeit. A

Rákos-patak

revitalizációja

lényeges

eleme

az

akcióterületen

szükséges

beavatkozásoknak, amely kiterjed a mederre és annak tágabb parti környezetére is, ahol szükséges fásítás elvégzésével egybekapcsolva. Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

113


Feladatként adódik a vasútállomásnak a városba érkező turisták fogadására alkalmas helyszínné, és egyben túra indító ponttá tétele. A város külterületének Gödöllői dombsághoz tartozó tájképileg vonzó, erdősült dombvidéki területeit feltáró gyalogos séta és túra útvonalak, és kerékpáros túrautak létesítése is feladat. A patak közelében egy - már vízjogi engedéllyel rendelkező - horgásztó létesítése is megtörténik, amelyhez szabadidőpark is kapcsolódik majd. Konkrét

tevékenységek

és

költségbecslés:

a

város

az

akcióterületen

az

alábbi

beavatkozásokat tervezi: Beavatkozás

Tevékenységek

típusok

P+R parkoló létesítése a vasútállomás térségében Funkció megerősítés Rákos-patak revitalizációja és bővítés (az akcióterületi fejlesztés nem része a Gyalogos, kerékpáros és lovas KMOP pályázatnak) turista útvonalak kialakítása Horgásztó és szabadidőpark létesítése

Kompetencia Pécel város Önkormányzata

magánbefektető

bevételek

a

megvalósításra:

Az

Önerő

forrás-igénye 60 millió Ft

Pécel város Önkormányzata a vízgazdálkodási 1.200 millió Ft Társulat, valamint a Magyar Állam Pécel város Önkormányzata, 97 millió Ft civil szervezetek, turista egyesületek, magánbefektető


Potenciális

Fejlesztés

9 millió Ft

-

23 millió Ft

86 millió Ft

-

1.443 millió Ft

32 millió Ft

akcióterületen

tervezett

fejlesztések

megvalósítása több forrásból együttesen történik. A vasútállomáshoz kapcsolódó P+R parkolót az Önkormányzat saját forrásaiból, illetve pályázati forrásokból valósítja meg. A Rákos-patak revitalizációja országos, illetve régiós pályázati források bevonásával történik meg. A túra útvonalak kialakítása részben önkormányzati, részben pályázatokon elnyert támogatásból finanszírozódik, de bevonásra kerülnek helyi és térségi érdekeltségű civil szervezetek és turista egyesületek is. Az önkormányzati forrást is igénylő akcióterületi fejlesztéseknél az önkormányzat számol a Rákos-patak partjára kifutó Baross utcában lévő önkormányzati tulajdonú, háztartási boltként működött ingatlan eladásából befolyó bevételek egy részére. A horgásztó és a hozzá kapcsolódó szabadidőpark teljes egészében magánfejlesztésben valósul meg saját erőből. Az akcióterületi fejlesztések prioritása: 1. lépésként horgásztó valósult meg. 2. lépésként a vasútállomásnál a P+R parkoló megvalósítása is megkezdődött, átadása 2009 tavaszán várható. 3. lépésként a kerékpárút következik, melynek megvalósulása 2009 végéig várható. Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

114


A lovas, illetve gyalogos túraútvonalak ezt követően kerülnek kialakításra. A Rákos-patak revitalizációja térségi összefogásban településközi együttműködésben, állami, illetve pályázati

finanszírozásban

valósulhat

meg.

Várhatóan

az

akcióterületen

tervezett

fejlesztések sorában a patakrevitalizáció valósulhat meg legkésőbben. Pécel 6 akcióterületén a tervezett fejlesztések időbeni ütemezését az önkormányzat a következő elvek mentén tervezi. A fejlesztések prioritási sorrendjében első helyen az „Akcióterület 6. – Városközpont” szerepel. A belváros megújítása Pécel egészének érdeke. Hasonlóan összvárosi érdek az „Akcióterület 5. - Termálfürdő és környezetének fejlesztése”, amely a város lakosságát közvetlenül és térségi turisztikai szerepkörének erősödését egyaránt szolgálja. Az „Akcióterület 3. - Alközpontfejlesztés a vasúttól É-ra fekvő területen” a várostesttől vasút által elválasztott északi városrész kapcsolódási lehetőségének bővülését, illetve helyben elérhető funkciók gyarapodását segíti elő, amely a prioritási sorrend harmadik helyén áll. Ezt követi a prioritások között az „Akcióterület 2. - Gazdasági területek fejlesztése”, ahol az M0 és péceli csomópontja megvalósulásával várhatóan dinamikus gazdasági folyamatok indulnak be. Az „Akcióterület 4. - Kertvárosi lakóterületek bővítése és fejlesztése” ezt követően kívánatos. A természetközeli turizmus fejlesztését és a Rákospatak revitalizációját is magába foglaló „Akcióterület 6. - Turisztikai tengely kialakítása” áll a prioritási sorrend végén.

5.5 5.5.1

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Ingatlangazdálkodási terv

Az integrált városfejlesztési stratégia keretén belül kidolgozandó ingatlangazdálkodási terv alapján lehet bemutatni Pécel városrészeihez kapcsolódó, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítását. A város stratégiai ingatlangazdálkodása meghatározza, hogy az önkormányzat ingatlantulajdonát milyen módon kívánja bekapcsolni a rehabilitációs tevékenységébe, mi az értékesíthető, illetve hosszú távon önkormányzati tulajdonban és kezelésben maradó önkormányzati vagyon. Pécel Integrált Városfejlesztési Stratégiája 6 akcióterületet jelöl ki és nevesít. Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok két akcióterületen, az 1. számú (Városközpont akcióterülete),

illetve

összpontosulnak.

Az

a

3.

számú

Önkormányzati

(Vasúton

túli

tulajdonú

alközpontfejlesztés ingatlanok

akcióterülete)

városrészenként

sem

egyenletesen oszlanak el. A város mind az 5 városrészben rendelkezik ugyan valamilyen típusú ingatlannal, azonban ezek többsége az 1. és a 3. városrész között oszlik meg. Akcióterületenként vizsgálva az önkormányzati ingatlanok a 1. számú (Városközpont fejlesztéseit felölelő), illetve a 3. számú (Vasúton túli terület alközpontfejlesztését magába Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

115


foglaló) akcióterületén találhatók. A többi akcióterületen az önkormányzati ingatlanvagyon jelentéktelen illetőleg egyáltalán nincs.

1. Önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások: Az önkormányzati bérlakások száma az elmúlt mintegy 15 éves időszak során 330 db-ról ötödére csökkent. Pécelen 2008-ban 26 épületben összesen 67 db önkormányzat tulajdonában álló bérlakás van. A város nem tervezi ezeknek az ingatlanoknak az eladását, hosszú távon is bérbeadással tervezik hasznosításukat. Mindössze két bérlakás eladása tervezett. A bérlakások többsége idős épületekben található, a 80 százalékuk életkora 80-100 év közötti. A bérlakások között a kis méretűek vannak túlsúlyban. A 67 lakásból 38 db 1 szobás, 13 db másfél szobás, 11 db kétszobás, és csupán 5 db 2 és fél szobás. Komfortfokozatuk is jellemzően alacsony, közülük 41 komfortnélküli, 3 félkomfortos, 22 komfortos, és 1 lakás összkomfortos. Városrészenként a bérlakások elhelyezkedése a következő: 1. városrész: 17 db 2. városrész: 5 db 3. városrész: 29 db 4. városrész: 16 db 5. városrész: A város 1. számú, a Városközpont fejlesztéseit magába foglaló akcióterületén található bérlakások száma 17. Ezek a következők: Baross utca 3.

hrsz: 18

1/1

Baross utca 5.

hrsz: 1612/2

6/2

Maglódi út 1.

hrsz: 1224/1/A/3

10/1

Maglódi út 7.

hrsz: 1221/2

13/4

Ráday Gedeon tér 9.

hrsz: 11

12/2

Szemere Pál utca 6.

hrsz: 1274

1/1

A fentieken túli további önkormányzati tulajdonú bérlakások elhelyezkedése egy kivételével nem

esik

városi

akcióterületre.

A

város

3.

számú,

a

Vasúton

túli

terület

alközpontfejlesztését magába foglaló akcióterületén 1 épületben 6 db bérlakás található, amely a következő: Kossuth Lajos utca 18.

hrsz: 2310

6/6

2. Önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlanok, bérlemények: Az Önkormányzat tulajdonában 29 ilyen ingatlan van. Ezek egy részét az önkormányzat saját maga, illetve az önkormányzati fenntartású közintézmények használják, másik részét bérbe adja különböző szolgáltatásokat nyújtó üzlethelyiségek, irodák, stb. céljára.


116


•

Önkormányzati ingatlanon lévő közintézmények: -

Polgármesteri Hivatal

-

Művelődési Ház

-

Zeneiskola

-

Szociális Iroda (Szociális iroda, gyámhivatal, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, cigány kisebbségi önkormányzat)

-

Pénzügyi iroda - volt gyógyszertár

-

Péceli Vízmű Kft

-

Petőfi utcai volt fogorvosi rendelő

-

Orvosi rendelő

-

Telefonközpont területe

-

Napsugár bölcsőde

-

Gesztenyés óvoda

-

Szivárvány óvoda

-

Nyitnikék óvoda

-

Petőfi Sándor Ált. Isk.

-

Szemere Pál Ált. Isk.

-

Ráday Pál Gimnázium

-

Fáy András Mezőgazdasági, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium

Az 1. Akcióterületen található közintézmények: Megnevezés Hrsz.

Pontos cím

Jelenlegi funkció Pécel Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal

Tervezett funkció Változatlan funkció. Bővítés folyamatban 600m2 új alapterülettel Változatlan funkció. Homlokzat- és tető felújítás tervezett. Hosszabb távon tetőtér beépítés

Polgármeste 1234 ri Hivatal

Kossuth tér 1.

Zeneiskola

Kossuth tér 3.

Zeneiskola

Szemere Pál u. 27.

Korábban gyógyszertár, Családsegítő és most pénzügyi iroda. gyermekjóléti szolgálat

Szemere Pál u. 6.

Bölcsőde

Szemere Pál 9/2 Ált. Isk.

Kossuth tér 7.

Korszerű iskola könyvtárral, tornateremmel

Ráday Pál Gimnázium

Isaszegi út 9.

Gimnázium

1232

Pénzügyi 1293/ iroda - volt 1 gyógyszertár Napsugár 1274 bölcsőde

326


Halasztott eladás pályázati önerőhöz

Sportcsarnokkal bővül. Változatlan funkció

117


A 3. Akcióterületen található közintézmények: Megnevezés Hrsz. Pontos cím Péceli Vízmű Petőfi Sándor 2295/1 Kft u. 1. Nyitnikék Petőfi Sándor 2294/7 Óvoda u. 5. Petőfi Sándor Petőfi Sándor 2294/5 Ált. Isk. u. 15. Szociális Iroda

2310

Petőfi utcai fogorvosi rendelő

Petőfi Sándor 2294/8 u. 3.

Kossuth u. 18.

Telefonközpo Petőfi Sándor 2294/4 nt u. 17. •

Jelenlegi funkció

Tervezett funkció

Vízmű központ

Változatlan funkció

Óvoda


Általános iskola


Szociális iroda, gyámhivatal, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, cigány kisebbségi önkormányzat

Bérbeadása tervezett. Az intézményi funkciók áthelyezésre kerülnek

Fogorvosi rendelő elköltözött

Szolgáltatást nyújtó funkcióval bővül: játszóház, az épület kertjében játszótér

Telefonközpont

Telefonközpont

Kereskedelmi, szolgáltató funkciót szolgálnak a következő önkormányzati tulajdonú ingatlanok: -

OTP

-

volt háztartási bolt

-

üzem (Kossuth u. 18.)

-

kivett vásártér (piac)

-

kivett épületek (6 db, piac)

-

lányok boltja

-

Maglódi út 73. alatti épület, üzlethelyiség számára bérbe adva

-

Köztársaság tér 10. alatti épület, üzlethelyiség számára bérbe adva

Az 1. Akcióterületen található kereskedelmi, szolgáltató funkciójú ingatlanok: Megnevezés Hrsz. OTP

9/1

Pontos cím

Jelenlegi funkció

Kossuth tér 5.

Banki szolgáltatás

Volt 18 háztartási bolt

Baross u. 3.

Háztartási boltként működött

Kivett vásártér (piac)

19/7

Baross u. 5.

Vásártér

Kivett épületek (piac)

19/1/ 2/3/4/ Baross u. 5. 5/6

Lányok boltja 1281 Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

Szemere Pál u. 1.

Kereskedelmi, szolgáltató funkció Volt üzlet, jelenleg üres

Tervezett funkció Okmányiroda és ügyfélszolgálat Értékesítése tervezett 2008-ban Vásártér, tető elbontással, burkolat megújításával az elülső részen Kereskedelmi, szolgáltató funkció, a lapostetős épületnél emeletráépítéssel funkcióbővítés Pályáztatva, eladás alatt 118


A 3. Akcióterületen található kereskedelmi, szolgáltató funkciójú ingatlanok: Megnevezés

Hrsz.

Üzem

2310

Pontos cím Kossuth u. 18.

Jelenlegi funkció Gazdasági tevékenység (asztalos üzem). Továbbá 6 krízislakás létesült

Tervezett funkció Marad bérbeadásra.

3. Önkormányzati tulajdonú földterület: Az önkormányzat összességében 34 db beépítetlen területtel, illetve 37 db kivett beépítetlen területtel rendelkezik. Ezek összesített területe 138.614m2, ami a teljes önkormányzati tulajdonú beépítetlen földterület nagysága a közterületeket nem számítva. Pécelen. A Csatári-dűlő I. elnevezésű területen az önkormányzat 16 db belterületi telekkel rendelkezik, melyek átlagos nagysága 4-600m2 közötti. A telkekre vonatkozóan bérlakás építési konstrukció van tervben, melynek keretében 32 db lakás építése előirányzott. A Csatári-dűlő II. területen 6 db önkormányzati tulajdonú építési

telek

található,

800-1000

m2

közti

telekmérettel,

amelyek

közművesítése

megkezdődött. A Csatári-dűlő III. területen az Önkormányzat 14 db telekkel rendelkezik. 1 telken föld alatti víztározó létesítését tervezi a város az új lakóterületek ellátásának biztosítására. A területen elszórtan elhelyezkedő 4-5 db közművesítés alatt álló telek eladását tervezik, míg a 13-ból fennmaradó, egymás melletti pozíciójú többi telek funkciója még nem eldöntött. A termálterülethez kapcsolódóan 2 db összességében 17 ha nagyságú külterületi telekkel rendelkezik a város, amelyen a wellnes-fürdő megvalósítása tervezett. Az önkormányzati tulajdonú szántók haszonbérleti szerződésben művelésre vannak kiadva. A szántók közül a fejlesztési területekhez közelebbi fekvésűeket hosszabb távon az önkormányzat tervezi belterületbe vonni, beépítésre szánt területté minősíteni. Az Önkormányzat

valamennyi

városrészben

rendelkezik

beépítetlen

földterületekkel.

Akcióterületek szerint számottevő, és potenciálisan hasznosítható földek, illetve telkek a Csatári dűlő területen (4. akcióterület) és a tervezett termálfürdő (5. akcióterület) térségében vannak. 4. Magántulajdonú ingatlanok bevonása a fejlesztésbe: Az IVS-ben meghatározott városfejlesztési folyamat célkitűzései és végrehajtása során a város - saját ingatlanjainak hasznosítása és fejlesztése mellett - jelentős szerepet szán a magántulajdonban lévő ingatlanok fejlesztésének, azok fejlesztésbe való bevonásának is. A városközpontban tervezett fejlesztések - amelyek Pécel Városközpont Akcióterületi Tervében kerültek kidolgozásra - a közterületek, illetve önkormányzati ingatlanok fejlesztésén túl számolnak magántulajdonban lévő ingatlanok bevonásával is. A Szemere iskola és a Ráday-kastély között kialakításra kerülő vegyes forgalmú sétálóutca tervezett látogatóparkolóval szembeni részén jelenleg magántulajdonban álló lakóingatlanok állnak, amelyek távlati hasznosítási célja a megújított kastély környezetébe és a frekventált sétálóutcához funkcionálisan jobban illeszthető intézményi terület kialakítása. Szintén a városközpontban, a Ráday téren, a Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

119


körforgalom melletti frekventált és a fejlesztések nyomán felértékelődő területen építészeti karakterében a jelenlegi hasznosításnál a városképbe jobban illeszkedő üzlet-, illetve irodaház megvalósítása tervezett parkolóval, szintén magántulajdonú terület bevonásával. A belvárosban az evangélikus templom mögötti tömbbelső pihenőkertként és játszótérként történő fejlesztése szintén magántulajdonban lévő ingatlan bevonásával valósul meg. Az ingatlan területe 2137m2, amelyből 402m2 beépített. Szintén a szorosan vett belváros területén tervezett a Baptista imaház területének területcsere útján történő megszerzése, majd városközponti célú hasznosítása hosszabb távon. A Baptista imaház területe 1133m2, amelyből 340m2 beépített. A városközpont szélén lévő Baross utca végén lévő magántulajdonú kereskedelmi hasznosítású épületek fejlesztésével üzletsor rekonstrukció és bevásárló utca megvalósítása tervezett. A kertvárosi lakóterületek bővítésének és fejlesztésének 4. sz. akcióterületén tervezett lakóterületi fejlesztés döntően magántulajdonban lévő ingatlanok - földterületek bevonásával

valósul

meg.

Az

önkormányzat

és

az

ingatlanfejlesztők

között

településrendezési szerződésekben kell rögzíteni az ingatlanfejlesztő hozzájárulásának módját és mértékét, melynek célja, hogy a megvalósuló fejlesztés nyomán a város műszaki és humáninfrastruktúrájára nehezedő megnövekvő terhek ne az önkormányzat számára jelentsenek többletfeladatot, és anyagi terhet. Az 5. sz. akcióterületen megvalósuló termálfürdő fejlesztés, illetve lakóingatlan fejlesztés szintén magántulajdonban lévő terület bevonásával és az önkormányzat valamint a fejlesztő közös érdekeltségén alapuló együttműködéssel valósul meg. Az önkormányzat a fejlesztésekhez szükséges ingatlanok megszerzésére, illetve fejlesztési források biztosítására az alábbi stratégiát követi. Településrendezési szerződések megkötésével új beépítésre szánt területek kijelölésekor az ingatlanok 10 százalékának önkormányzat részére történő átadásáról állapodik meg a fejlesztővel. Ezen kívül törekszik egyenlő értékű területek cseréjével fejlesztési céljaihoz jobban illeszkedő ingatlanokhoz jutni. A közigazgatási területen lévő egyes állami területek ingyenes átvételével is számol a város, és csak legutolsó sorban szándékozik ingatlanvásárlást kezdeményezni.

5.5.2

Az IVS-hez kapcsolódó nem fejlesztési jellegű tevékenységek ismertetése

A nem fejlesztési jellegű önkormányzati tevékenységek körébe tartoznak a tervalku, a városmarketing, a nem pénzügyi ösztönző rendszerek, valamint a helyi adókedvezmények, ez utóbbi a magántőke mobilizálása érdekében. Pécel város Önkormányzata az eddigiekben nem alakított ki stratégiai mélységű tervet a város rehabilitációs és fejlesztési tevékenységében alkalmazandó módszerekről, azonban vannak már sikeresen alkalmazott módszerek, amelyekkel a város a jövőben is élni kíván.


120


Városmarketing tekintetében elmondható, hogy Pécel megjelenése a térség településeinek sorában elfogadható, bizonyos tekintetben egységesebb arculatot és markánsabb megjelenést mutat több környező településnél. Feladat azonban a meglévő jó gyakorlat ma még

különálló

elemeinek

egységes

rendszerbe

szervezése.

Az

IVS-ben

kijelölt

városfejlesztési célok elérése és a konkrét beavatkozások sikere érdekében szükséges a város egységes marketing stratégiájának kidolgozása. A marketingstratégia kidolgozásának alapja Pécel imázsának megteremtése kell, legyen, amely épüljön a kiváló táji környezetben lévő, kertvárosi lakókörnyezetet nyújtó, dinamikus gazdasággal bíró, és értékes természeti környezetét a fenntartható turizmus szolgálatába állító kertváros képére. Az IVS lebonyolíthatósága érdekében a városnak a meghatározott általános

marketing

stratégiai

irányának

megfelelően

nagyobb

nyilvánosságot

kell

biztosítania az IVS-ben foglalt fejlesztéseknek a lakosság körében a megvalósításban való vállalkozói részvétel lehetőségét illetően egyaránt. A választott eszközök segítségével a belső és külső célcsoportokhoz szükséges eljuttatni az IVS tartalmának vonatkozó információit. Információt kell adni a szándékolt fejlesztésekről és az azokhoz kapcsolódó befektetési lehetőségekről a potenciális befektetők számára. Ismertté kell tenni továbbá Pécel meglévő és fejlesztendő turisztikai vonzerőit a potenciális látogatók számára. A városmarketing stratégia három fő pilléren nyugszik. Egyrészt Pécel város M0 autópálya melletti kedvező helyzetét kihasználva erősíteni akarja helyi gazdaságát. Ennek érdekében a város felkutatja a potenciális befektetői célcsoportokat. Másrészt Pécel minőségi kertvárosi lakókörnyezetet nyújtó Főváros-közeli településként jelenik meg a térségben lakótelket, lakást kereső népesség körében a megfelelő fórumokon. Harmadrészt pedig a város ismertté teszi tervezett turisztikai tárgyú fejlesztései nyomán létrejövő új helyszíneket, célpontokat. Lényeges elem az IVS-ben kijelölt, a Városközpont területén a 2007-2013 közötti időszakban rendszerbe szervező Akcióterületi terv részét képező Ráday-kastély és környezete turisztikai célponttá és egyben turisztikai termékké tétele. Ennek érdekében már a fejlesztés kezdetétől szükséges a megjelenés a leglátogatottabb turisztikai tárgyú internetes portálokon, tourinform irodák kínálatában és a város honlapján. A wellnesfürdő ugyancsak eladható termékké tétele szintén a város marketingfeladatának része, mivel a tágabb térségben is sokasodó fürdőfejlesztések éles versenyt támasztanak. Az Önkormányzat a város területén tevékenykedő és az új lakóterületek mielőbbi kialakításában érdekelt ingatlanfejlesztőkkel kölcsönösen előnyös megállapodások megkötésére törekszik. Ezen egyezségek célja, hogy a Képviselőtestület építési jogokat keletkeztető - településszerkezeti tervi, szabályozási tervi jóváhagyásáról szóló - döntései nyomán felértékelődő területek ingatlan-érték különbözetének egy része az Önkormányzat közcélú fejlesztéseire legyen fordítható. Az ilyenfajta Önkormányzat és magánbefektetők között létrejövő megállapodások megfelelő formáját jelenti a településrendezési szerződés. A megegyezések eredményeképp a város közcélra - pl. játszótér, zöldfelület, óvoda létesítése Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

121


céljára - felhasználható telkekhez, ingatlanokhoz jut, esetleg a vállalkozó konkrét fejlesztést ajánl fel. Ez utóbbi módon tervezi Pécel város Önkormányzata a termál- és wellness fürdő megvalósítását a város 5. számú akcióterületén. Az M0 autópálya átadása és tényleges használatba vétele tovább gyorsítja az autópálya nyomvonal illetve csomópontok környezetében lévő területek felértékelődését. Világosan látszik, hogy jelentős területi túlkínálat van kialakulóban az M0 keleti szektora térségében gazdasági fejlesztési területekből. Pécelnek elemi érdeke, hogy ebben a befektetőkért folytatott települések közötti versenyben jobb pozícióba kerüljön riválisainál. A város gazdaságfejlesztési területeit vonzóvá akarja tenni a potenciális betelepülő vállalkozások számára. Ennek módszere - a területekre célirányosan kidolgozott marketing mellett befektető vonzó ösztönzők alkalmazása, adókedvezmény nyújtása.

5.5.3

Partnerség

Pécel város Önkormányzata az IVS előkészítésének és kidolgozásának időszakában arra törekedett, hogy feltárja a városfejlesztésben érintett szereplők érdekeltségét, széles körben megismertesse a formálódó terveket, illetve partnerséget alakítva a különböző szereplőkkel, elősegítse a stratégiában foglaltak megvalósítását. Az IVS ugyanis csak abban az esetben tudja küldetését teljesíteni, ha szakmai és társadalmi egyetértésen kialakított egyetértés és támogatottság, illetve a végrehajtáshoz szükséges partneri együttműködések biztosítottak. Ilyen módon Pécel Integrált Városfejlesztési Stratégiája nem pusztán egy önkormányzat megbízásából az önkormányzatnak készülő program, hanem a városfejlesztésben érdekeltek szempontjai figyelembevételével megfogalmazott alapvető helyi város és társadalomfejlesztési dokumentum lehet, amelyben foglaltak megvalósítására valamennyi meghatározó szereplő tettre kész. Mint minden végrehajtást előkészítő stratégiánál a végrehajtást koordináló csoport (lásd szervezeti fejezet) „kommunikál” magával a tervvel annak érdekében, hogy tudja mit mikor milyen feltételekkel érdemes elvégezni. Ugyanakkor, a koordinálók folyamatosan kapcsolatot tartanak azon csoportokkal is, akikkel együtt készült a program. Ez a folyamatos kommunikáció számos csatornán keresztül folyhat Pécel esetében is: o

az egyik a város honlapja, ahol érdemes a végrehajtás idejére külön lapot beiktatni erre a célra,

o

a másik a városban rendszeresen megjelenő „Péceli Hírek”, ami minden háztartásba eljut, bár nem interaktív, lehetőséget biztosít a tájékozódásra,

o

az Önkormányzat évente áttekinteni tervezi az IVS-ben foglaltak időarányos végrehajtását és a városfejlesztés és városrendezés aktuális feladatait, amiről szóló határozatát is nyilvánosságra hozza


122


o

a lakosok mindemellett az évente legalább egy alkalommal megrendezésre kerülő közmeghallgatásokon, lakossági fórumokon is tájékoztatást kapnak és kérdéseket tehetnek fel, javaslatokat tehetnek a stratégiában foglaltak érvényesítéséről, a stratégia végrehajtásáról.

A folyamatos kommunikáció kialakításával cél egy felelős hozzáállás kialakítása a lakosság és egyéb városi szereplők részéről; annak tudatosítása, hogy a város életének alakulásában az egyéneknek, a jelen lévő vállalkozásoknak is felelőssége és beavatkozási lehetősége van. Az

IVS

készítésében,

illetve

megvalósításában

meghatározó

csoportok

való

részvétele, lehetséges partneri szerepe: o

Lakossági részvétel: Az IVS-hez kapcsolódóan a lakossági részvétel módja két fő időszakra bontható. Az egyik az IVS készítésének, a másik annak végrehajtásának időszaka.

A

városvezetés

és

a

lakosság

kapcsolattartása

e

témában

-

a

településfejlesztési koncepció kimunkálása, a településszerkezeti terv megalapozása (2002) óta - folyamatosnak minősíthető. A lakosság közvetlen bevonása az IVS készítése során e témában rendezett közmeghallgatáson (2008. április 3-án), illetve lakossági fórumon valósult meg. A 2002-2004-es, illetve a 2008-as tervezés közötti markáns különbség. Hogy míg előbbi a város egészére fogalmazott meg - az érintettek megkérdezésével és bevonásával - döntő többségében máig helytálló fejlesztési (és rendezési) irányokat, addig az IVS előkészítése során ez a közös gondolkodás városrészi szinten (is) bonyolódott. Az elmúlt időszakban tartott fórumok és közmeghallgatások feltárták azokat a lakosok számára fontos problémákat, amelyek orvoslásának fejlesztésekben kifejezett eszközei bekerültek az IVS egyes városrészekre megfogalmazott

fejlesztési

tevékenységei

közé.

A

tervezési

folyamat

további

szakaszában a lakosság számára hozzáférés biztosított az Interneten keresztül, ahol közvetlen lehetőségük van (interaktív módon) annak véleményezésére. Az IVS előkészítése és véleményezése a második fordulótól egybeesett a városközpontra kidolgozott akcióterületi terv véleményezésével. Ennek konkrétsága, a tervezett beruházások műszaki és pénzügyi tartalmának részletezettsége nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság tervezésben és véleményezésben részt vett képviselői jobban érzékeljék és megértsék az integrált városfejlesztési megközelítés fontosságát, annak eszközeit. A lakosság bevonása az IVS kidolgozásának folyamatába több kézzelfogható eredményt is hozott, amelyek hozzájárultak a fejlesztési dokumentum árnyaltabbá, konkrétabbá tételéhez. A lakosság közvetlen szerepvállalása lényeges eleme volt a tervezésnek. Az IVS helyzetfeltáró munkái, valamint a célok és feladatok meghatározása során városrészenként volt mód a lakosság, az egyes településrészeken élők személyes benyomásainak Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

megismerésére.

Ennek

eredménye

a

városrész

szintű 123


helyzetértékelésben közreadott pontos helyzetkép, amely a statisztikai adatokon túl az ott élők közvetlen tapasztalatain alapul. Hasonlóan, a városrészekre megfogalmazott célok és a megoldásra váró feladatok meghatározása is a Pécel - különböző adottságokkal, lehetőségekkel rendelkező - városrészeiben élő emberek saját mikrokörnyezetében jelentkező igényein, az általuk tapasztalt hiányosságokon és elvárásaikon alapul. A lakossággal való egyeztetések eredményei beépítésre kerültek Pécel IVS-ébe. A lakosok véleménye alapján vált az IVS hangsúlyos elemévé többek között: -

a közösségi célú városi zöldfelületek és játszóterek égető hiányának mérséklése valamennyi városrészben a már kialakult, de legfőképp az új lakóterületeken,

-

a

kereskedelmi,

szolgáltató

funkciók

bővítése,

banki

szolgáltatások

és

bankautomaták számának növelése a 3. és az 5. városrészben, -

a sportolást és szabadidőeltöltést segítő területek mennyiségi növelése a városban,

-

a vasút átjárhatóságot akadályozó, megosztó szerepének csökkentésére közúti és gyalogos átjáró létesítése a 3. városrész és a várostest között,

amelyek a lakossággal folytatott többszöri találkozás és egyeztetés legfontosabb eredményének tekinthető. Az IVS már munkaközi állapotában is felkerült Pécel város honlapjára, ami lehetővé tette minden érdeklődő számára annak tanulmányozását, és észrevételeinek eljuttatását az önkormányzathoz. Míg a közvetlen egyeztetésben a lakosság számához képest kevesen vettek részt a lakosság köreiből, a civil szervezeteken, illetve az egyházakon keresztül történő egyeztetés érdemibbnek és hatékonyabbnak bizonyult. (Az egyházak szerepe ebben a vallási sokszínűséggel és a különböző vallások békés egymás mellett élésével jellemezhető városban kiemelten fontos, hiszen közreműködésükkel a helyi társadalom különböző rétegei szólíthatók meg.) A városfejlesztési stratégia megvalósulása során is fontos szerep vár a lakosság civil szervezeteire úgy a változások folyamatos nyomon követésében (a társadalmi kontrollban), mint a későbbi akcióterületi tervek részletei kidolgozása során figyelembe vehető kezdeményezések megfogalmazásában. A lakosság szerepe a megvalósítás időszakában is meghatározó jelentőségű. Civil kezdeményezésein keresztül részt vállalhat úgy a közterület rekonstrukció, a karbantartás, akár a tisztán tartás feladataiban. Ezek jól szervezhető, szaktudást kevésbé igénylő tevékenységek, amelyek eredménye látványos. Hasonló lehet az egyes új és hagyományosan kulturális funkciójú objektumok tartalommal történő megtöltése is. Ezen „soft” tevékenységcsoport végrehajtásában is nagyban számít a lakossággal való partnerkapcsolatra az IVS végrehajtását koordináló szervezet. o

Vállalkozói magánszféra részvétele: Az IVS készítése során annak elkészítésében kapcsolattartóként működő önkormányzati csoport felvette a kapcsolatot a péceli vállalkozásokkal. A helyi vállalkozók két markáns köre - és ehhez kapcsolódóan két sajátos érdekeltségi kör - rajzolódott ki az előzetes egyeztetések során.


124


A vállalkozók egyik köre a péceli területek fejlesztésében érdekelt vállalkozók egyrészt az MO közeli Ipari Park mögötti gazdasági célú terület fejlesztése vonatkozásában, másrészt a lakóterületi fejlesztések előkészítése érdekében. E vállalkozások számára nyilvánvaló szükséglet - bizonyos mértékig kényszer is - az Önkormányzattal való érdemi együttműködés, hiszen a fejlesztések fő paraméterei és a tervezhető megoldások az Önkormányzattal

kötendő

részletes

megállapodásokba,

szerződésekbe

kerülnek

megfogalmazásra. A területfejlesztésben érdekelt vállalkozók az egyes területek fejleszthetősége lehetőségéért cserébe olyan városfejlesztési akciókban vesznek részt vagy olyanok megvalósításához biztosítanak területet, vagy anyagi lehetőséget, amely az érintett városrész lakosságát szolgálja. Az IVS (illetve ezzel párhuzamosan a városközponti akcióterületi terv) kidolgozásába bekapcsolódott másik markáns vállalkozói kör a kereskedőké, akik a jelenleginél jobb helyet, feltételeket és vásárlóik számára kedvezőbb és vonzóbb környezet igényét fogalmazták meg, ettől is várva vállalkozásuk erősödését, bővülését. A kereskedők egy része - elsősorban a városközpontban - ugyanakkor partnerséget ajánlott fel az Önkormányzatnak figyelembe

vevő

már

működő

fejlesztésében

vállalkozásuk (üzletsorok

városfejlesztési

szempontokat

rekonstrukciójában,

is

átépítésében,

homlokzatok, portálok megújításában). Az IVS (de különösen a részletekbe menő városközponti

akcióterületi

terv)

maximálisan

figyelembe

veszi

mindazokat

a

szempontokat, amelyeket a kereskedők elsősorban a jobb megközelítés biztosítására, illetve a parkolók bővítésére fogalmaztak meg. A kialakult - és tervezésnél figyelembe vett - megállapodások nagymértékben hozzájárulnak

ahhoz,

hogy

javuljon

vállalkozók

részvételi

hajlandósága

a

végrehajtásában. A 2008. március 31-i és az április 17-i fórumokon elhangzottak szerint a helyi vállalkozások

támogatják

a

város

rehabilitációs

beavatkozásokat,

illetve

a

városközpontban tervezett fejlesztéseket, ugyanakkor csak kisebb arányban mutatkoztak késznek az akcióterületi beavatkozások részeként szerepelni, azokban esetlegesen anyagi áldozatot, hozzájárulást vállalni. Az IVS kidolgozása folyamatában a közszféra és a magánszféra között megvalósult együttműködés kölcsönös eredményeket hozott. A városközpontban és a Piac területén üzemelő vállalkozások többsége a városrehabilitációs program tartalmi elemeit megismerve vállalkozása üzleti eredményeinek javulását prognosztizálja. A helyi vállalkozók körében 2008. novemberében elvégzett kérdőíves felmérés eredménye szerint 92 százalékuk a vállalkozási környezet javulásával, saját üzleti eredményei javulásával

számol

a

program

hatására.

Különösen

a

Városi

Piac

területén

üzlethelyiséggel rendelkezők ítélik előnyösnek az együttműködést az önkormányzattal, mivel a piactér fejlesztését is tartalmazó cél közvetlenül hat vállalkozásuk fejlődésére is. A Városközpontban a Kovács utcában működő vállalkozások és az önkormányzat között az IVS kidolgozásának keretei között létrejött együttgondolkodás eredményeképpen az üzletek előtti közterületek felújításában egyetértés alakult ki. A vállalkozások összesen Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

125


42 százaléka anyagilag is hajlandó lenne hozzájárulni a fejlesztésekhez. A vállalkozások érdekeltté váltak a köztisztaság javításában, a zöldterületek rendezésében, amely a Városközpontban a Kossuth tér felújításával közös önkormányzati és vállalkozói elhatározásként és együttműködésben meg is fog valósulni. o

Szakpolitikai területek képviselőinek részvétele: Az IVS készítés során a péceli Polgármesteri Hivatal minden egyes szakági csoportjának - illetve háttérszervezeteik képviselői bevonásával került értékelésre az adott szakterület (oktatás, egészségügy, szociális,

vagyongazdálkodás,

környezetvédelem)

helyzete,

problémai

és

városrészenként differenciált tennivalói. A szakmapolitikai egyeztetések lényegi eleme volt, hogy az egyes szakágazatok (az Önkormányzat

Hivatala,

az

intézmények,

valamint

a

szolgáltatók

részéről

az

egyeztetésben részt vett) képviselői nyitottnak mutatkoztak az integrált megközelítésre, más szakágazatok szempontjainak figyelembevételére, illetve az együttműködésre. Az egyes szakpolitikák képviselőinek bevonása a megvalósítás szakaszában is kívánatos (ezzel a szervezeti alfejezet foglalkozik) a változások követése, az egyes konkrét beavatkozások szakmai kontrolja miatt. Pécelen kiemelt jelentőségűek voltak a Műemlékek Állami Felügyeletével történt egyeztetések (2008. március 13-án, illetve április 23-án), amelyek elsődleges célja a műemléki érdek és a városi érdek hatékony összehangolása, a közös célok megvalósítását szolgáló fejlesztések feltételeinek és kereteinek meghatározása a rekonstrukciót és a városközpont rehabilitációt egyaránt szolgáló pályázatokon való részvétel érdekében. A Ráday kastély látogathatósága, környezetének méltó kialakítása, illetve a létesítmény együttes széleskörű kulturális és helyi társadalmi rendezvények tartására

alkalmas

rekonstrukciója

ugyanis

egyaránt

feltétele

a

hatékony

értékvédelemnek, a helyi értékek összvárosi célú hasznosításának és a város turisztikai fejlesztésének. A 6. Akcióterület fejlesztései keretében a vasútállomás térségében P+R parkoló létesítése folyamatban van. A parkoló létesítése szolgálja egyrészt a Pécelről Budapestre ingázó munkavállalók érdekeit utazásuk megkönnyítésével illetve a tömegközlekedés előnyben részesítésével, másrészt a későbbiekben a Rákos-patak menti terület érintésével egészen a Gödöllői-dombvidék erdeiig turisztikai tengely elemeinek kialakítása tervezett, amelynek kiinduló bázisául is szolgál a nagykapacitású parkoló. A parkoló kialakításának tervezési, előkészítési szakaszában egyeztetések történtek az Önkormányzat és a Magyar Államvasutak Zrt között, mivel a beruházás a két szervezet együttműködésével valósul meg az érdekek kölcsönössége alapján. Az állami szervezetek közül a tervezés és kivitelezés során a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-Magyarországi Regionális Igazgatósága is együttműködő partnerként vett részt. Pécel része a Budapesti Közlekedési Szövetség területének, és a P+R parkolók kialakítása a Szövetség prioritásai között szerepel. A parkoló megvalósításának folyamatába a BKSZ is együttműködő partnerként kapcsolódik be. Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

126


5.5.4

Szervezeti elvárások

Az IVS kidolgozása, megvalósítása INTEGRÁLT jellegénél fogva többszereplős és erős koordinációt igénylő feladat. A városfejlesztés felelőse és döntéshozója - az Önkormányzatokról szóló törvénnyel összhangban

-

a

város

Képviselőtestülete.

A

Képviselőtestület

legfontosabb

döntéselőkészítő szervezete városfejlesztés tématerületén a „Műszaki és Városfejlesztési Bizottság”. Mivel az önkormányzati bizottságok közötti kommunikáció elengedhetetlen, ezért a Műszaki és Városfejlesztési Bizottság legalább félévente kezdeményezi bizottságok közötti egyeztetések lefolytatását. Ennek során egyeztetik az egyes bizottságokhoz tartozó ágazatok legsürgetőbb beavatkozási igényeit. A Műszaki és Városfejlesztési Bizottság munkáját a hivatali apparátusban adminisztratív szervezeti egység(ek) segíti(k). Pécelen e tématerületen a legfontosabb szervezeti egység a Településfejlesztési és Építéshatósági Iroda (alap tevékenysége mellett ide tartozik a főépítész is), mivel az IVS beavatkozásainak legjelentősebb része műszaki jellegű tevékenységeket takar. A projektek kivitelezhetőségére a megvalósíthatóság feltételeire vonatkozóan

is

ez

az

egység

rendelkezik

a

legfontosabb

ismeretanyaggal.

A

Településfejlesztési és Építéshatósági Iroda feladata tehát a bizottság által aktuálisnak ítélt feladatok

végrehajtásával

kapcsolatos

konzultáció

azok

megvalósíthatóságával

kapcsolatban. A Településfejlesztési és Építéshatósági Iroda mellett - a bizottsági egyeztetésekhez hasonlóan - más adminisztratív csoportok is szerepet játszanak, akikkel egyrészt a kapcsolódó bizottságaik, illetve maga a Településfejlesztési és Építéshatósági Iroda is kapcsolatot tart a fejlesztések hangsúlyát meghatározó igények és szakpolitikai változások követése érdekében. Hangsúlyos szerep jut a pályázati ügyekért felelős Igazgatási és Okmányirodának, illetve a Pénzügyi Irodának, amelyek a pályázatok előkészítésével, a feltételrendszerek megismerésével és megismertetésével kapcsolatos feladatokat is végzik. Az

Integrált

Városfejlesztési

Stratégia

sikeres

végrehajtásnak

feltétele,

hogy

a

városfejlesztésért felelős, illetve abban szerepet vállaló szervezetek vezetői és munkatársai: o

vegyenek részt a dokumentum elkészítésében,

o

legyenek tisztában annak tartalmával, tartalmi összefüggéseivel,

o

lássák

át

a

teendőket,

kommunikáljanak

a

megvalósításban

részt

vállaló

partnerekkel, Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

127


o

legyenek naprakészek az érintett szakpolitikai változások tekintetében (városi és országos szinten),

o

kövessék a finanszírozhatóságot meghatározó pályázati feltétel rendszereket,

o

legyenek rugalmasak a tevékenységek priorizálása tekintetében.

Mindhárom Iroda, illetve a Műszaki és Városfejlesztési Bizottság aktívan és érdemben részt vett az IVS előkészítésében, kidolgozásában és az egyeztetések megszervezésében. A Hivatal munkatársai aktívan részt vettek az IVS monitoring rendszernek is alapját képező adatbázisa

kialakításában,

az

Intézményekkel,

illetve

a

városgazdálkodás

felelős

szervezeteivel való kapcsolatépítésben. A Képviselőtestület tagjai a helyzetértékelés minősítésében,

illetve

a

városfejlesztési

célok

városrészenként

differenciált

meghatározásában játszottak meghatározó szerepet. Az IVS-ben kitűzött célok és megfogalmazott fejlesztések megvalósulásának elősegítésére a város Képviselőtestülete - a városközpontra kidolgozott és az IVS-el együtt elfogadásra kerülő akcióterületi tervben foglalt fejlesztési feladatok realizálása keretében - új VÁROSFEJLESZTÉSI TÁRSASÁGOT (Kft-t) kíván létrehozni. A Kft a tervek szerint az Önkormányzat 90%-os, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 10%os tulajdonában jön létre annak érdekében, hogy a városban meghatározó jelentőségű műemlékek és műemlék környezetek fejlesztésénél egyaránt garantált legyen o

a műemlékvédelmi szakmai kontroll,

o

illetve az állami tulajdonú műemlékek rekonstrukciója és a városfejlesztés érdekei összhangjának biztosítása (a várossal közös pályázatokon való részvétellel).

A VÁROSFEJLESZTÉSI TÁRSASÁG (Kft) alaptevékenysége a városfejlesztési projeketek előkészítése és megvalósítása lesz. A Kft Felügyelő Bizottságában - a tervek szerint önkormányzati képviselők, egy helyi bank képviselője, a helyi vállalkozások képviselője és az MNG képviselője vesz részt. A Kft az Önkormányzat Képviselőtestülete által elfogadott IVS, és Akcióterületi tervekben, rögzített célkitűzések megvalósítása érdekében - a Képviselőtestület által elfogadott Szabályozási tervekben rögzített építési szabályok betartásával - tevékenykedik. A Kft tulajdonosai nem vonnak ki hasznot a cégből, az ingatlanfejlesztés minden eredményét visszaforgatják a városfejlesztési célok megvalósítására. A Kft olyan szakembereket alkalmaz, illetve olyan cégeket von be a megvalósítás és a projekt megvalósulás ellenőrzésének folyamatába, akik hozzáértéssel, megfelelő műszaki-, pénzügyi és projekt menedzselési szakismerettel rendelkeznek. A Városfejlesztő Társaság a közvetlenül érintett szervezetek tulajdonában, Kft. formában a projekt-előkészítés és a projektmenedzsment feladataiért felelős. Tulajdonosai Pécel Város Önkormányzata; hosszú távon felmerülhet a Városfejlesztő társaság tulajdonosi körének Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

128


bővítése az állandó partnerekkel, mint pl. Egyházak, Pest megye Önkormányzata, a Műemlékek Állami Felügyelete, vagy a finanszírozásban részt vállaló bank. Városfejlesztő Társaság létrehozása hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb és nem utolsó sorban piaci szemléletű menedzsmentet biztosít. A társaság középtávon olyan forrás és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén az önkormányzat városfejlesztési és a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetők lesznek, finanszírozásuk kiszámíthatóbbá válik és lehetőséget teremt a magántőke bevonására. A fejlesztő társaság létrehozásához nélkülözhetetlen legalább egy pénzügyi partner bevonása, amely a projektben közvetlenül vagy közvetve is szerepet kap. A projektek megvalósításához szükséges önerőt a település hitel felvételével finanszírozza. A hitelt az Önkormányzat a partner banktól veszi fel, így ha az tulajdonosa a Városfejlesztő Társaságnak, úgy részt tud venni az előkészítésben, menedzsmentben, tehát nyomon tudja követni és befolyással lehet az általa adott hitel felhasználására. A Városfejlesztő Társaság partnerei lehetnek: •

Egyházak

•

Pest megye Önkormányzata

•

Műemlékek Állami Gondnoksága

•

A Zeneiskola operatív fenntartó szervezete

•

Elektromos szolgáltató (ÉMÁSZ)

•

Péceli Vízművek Kft.

•

Magyar Közút Kht.

•

Civil szervezetek, különösen: Vállalkozók Klubja

A Városfejlesztő Társaság feladata a projektek lebonyolítása, a tervezési szakasztól kezdve a közbeszereztetésen át a projekt monitoringjáig. A Városfejlesztő Társaság vezetését az ügyvezető látja el, akinek kinevezése az önkormányzat testületének a feladata. Munkáját két alkalmazott fogja segíteni, egy műszaki és egy gazdasági szakember. A Társaság beszámolási kötelezettséggel tartozik a testületnek, a rendszeres operatív menedzsment szintű találkozókon a polgármesternek, illetve képviselőjének. A Városfejlesztő Társaság napi munkakapcsolatban áll a fejlesztésben közvetlenül érintett partnereivel és a szükséges egyeztetéseken túl időközi beszámolókkal, nyilvános fórumokkal járul hozzá a megfelelően széleskörű információáramlás biztosításához. A Városfejlesztő Társaság tevékenységi köre: •

Közbeszerzési eljárások lebonyolítása

•

Szerződések előkészítése az önkormányzat részére a tervezési, megvalósítási, monitoring és ellenőrzési feladatokra

•

A tervezési folyamatok lebonyolítása

•

Közbeszerzési eljárásban nyertes vállalkozók építési tevékenységének koordinálása


129


•

Adminisztratív feladatok ellátása

•

Önkormányzat beruházásában megvalósuló tevékenységek koordinálása

•

Pénzügyi egyensúly biztosítása

•

Kapcsolattartás az önkormányzattal, lakossággal, bankokkal

•

Partnerség és PR tevékenység

•

Műszaki ellenőrzés

•

Jelentések írása

Pécelen a megvalósítani kívánt fejlesztések nagytöbbsége beruházási jellegű, ezért szükségessé válhat külső szakértők bevonása a projektmenedzsmentbe. Rendszeres megbízás szükséges a megvalósítás során a független, külső ellenőr, a műszaki ellenőr esetében van, hiszen a projekt alakulását, monitoringját csak a végrehajtásban résztvevő szervezetektől független szakértő képes objektíven megítélni. Ezen túlmenően rendszeresen felmerülhet különböző pályázati tanácsadó, stratégiai tervező, projektmenedzsment szakértő településrendező, építész, stb. vállalkozások bevonása is a Társaság munkájába. Ezen szakértői kör - tekintettel a városfejlesztés „bizalmi” jellegére -, rendszeres beszállítói együttműködések, szoros partnerség kereteiben jön létre. Az IVS megvalósításban és ezzel a város rehabilitációs akciókban önkormányzati tulajdonú cégek is részt vesznek. Szerepvállalásuk a főprofilú városfejlesztési kft létrehozásával megváltozik.

5.5.5

Településközi koordináció feladatai

Pécel város Integrált Városfejlesztési Stratégiája alapvetően a város rehabilitációját és fejlesztését alapozza meg, azonban több vonatkozásban is hatással van a térség további településeire is. A Gödöllői kistérségben a központ Gödöllő városa mellett Pécel az a település, amely elkészíttette saját Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. A város céljait javasolt összehangolni a térség településeinek céljaival. A város vezetése tudatosítja a térség településeivel, hogy Pécel céljainak megvalósulásával milyen típusú fejlesztések veszik kezdetüket Pécelen. Ez azért lényeges feladat, mert az IVS több olyan városfejlesztés kompetenciájába tartozó témakört is tárgyal, amelyek a közigazgatási határon túl is éreztetik majd hatásukat. Pécel gazdaságának dinamizálása az M0 menti gazdasági területek fejlesztésével feltétlenül településhatáron túlmutató jelentőségű, hiszen a létrejövő új munkahelyek - természetesen a helyi lakosság mellett - a térség több, hagyományosan magas ingázó lakossággal rendelkező települései vonatkozásában is hozzájárulnak

a

munkaerőpiac

bővüléséhez,

a

napi

munkábajárás

távolságának

csökkentéséhez. Pécel kertvárosi környezetet nyújtó lakóterületeinek bővítése és fejlesztése Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

130


térségi érdeklődésre is számot tart, mivel az új telkek és lakások túlnyomó részét éppen a szomszédos településekről, elsősorban a Budapestről érkező kiköltözők vásárolják. E téren Pécel Önkormányzatának feladata és érdeke is a tájékoztatás nyújtása a város potenciális új lakóit adó települések, fővárosi kerületek irányába. Az IVS-ben megfogalmazott turisztikai tárgyú fejlesztési célok megvalósítása akkor lehet eredményes, ha létrejön a térségi önkormányzatok közötti egyetértés és összhang a szükséges beavatkozások tekintetében. A Gödöllői-dombságot feltáró kiránduló és túraútvonalak kiépítése és a tájegységet átfogó hálózattá szervezése érdekében az érintett - gödöllői, isaszegi, nagytarcsai, dányi, valkói, maglódi

-

önkormányzatok

együttműködését

meg

kell

valósítani.

A

Rákos-patak

revitalizációját célzó projekt hasonló módon csak a patakmenti települések - Pécel mellett Gödöllő, Isaszeg, XVII. kerület - együttes szerepvállalással és állami részvétellel képzelhető el. Pécel IVS-e a szomszéd településekkel való közlekedési kapcsolatainak javítását is célként határozza meg. E tekintetben meg kell történnie az együttes tervezésnek, a településszerkezeti tervek közötti összhang megteremtésének, ami a szoros együttműködést és a térségi szemlélet érvényesülését egyaránt megkívánja Pécel és a hálózatfejlesztésben együttműködő - isaszegi, nagytarcsai, XVII. kerületi - önkormányzatok között, amellett, hogy nem nélkülözhető az állam szerepvállalása sem. A Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás polgármestereinek tanácsa az a fórum, amelyen a szükséges

egyeztetések,

a

közös

fejlesztések

-

településhatárokon

átívelő

pl.

közlekedésfejlesztési, turizmusfejlesztési, környezetrendezési kérdésekben az esetleges közös finanszírozás - kérdései felmerülnek és megtárgyalásra kerülnek. Mindezeket

felmérve

kidolgozásának

Pécel

Város

megkezdéséről

és

Önkormányzata folyamatáról

szükségesnek

többször

is

tartotta

tájékoztatni

az IVS a

térség

önkormányzatait. A tájékoztatás mellett Pécel Város vezetése partnerségi viszony kialakítására törekedett a szomszédos településekkel és a Gödöllői Kistérséghez tartozó településekkel, mivel Pécel Integrált Városfejlesztési Stratégiája több, csak térségi összefogással, települések között létrejövő együttműködéssel megvalósítható célt is kitűzött. Pécel Város Polgármestere az IVS készítés kezdeti helyzetfeltáró és célmeghatározó szakaszában írásban tájékoztatta valamennyi szomszédos település, illetve budapesti kerület vezetését (a tájékoztató levél a pályázathoz benyújtásra került). A megkeresés pozitív eredményt hozott, mivel az együttgondolkodásba bevont, és véleményalakításra felkért szomszédos települések többsége támogatásáról biztosította Pécelt a fejlesztési céljai megfogalmazásában. Az IVS kidolgozását és az abban foglaltak megvalósítását egyetlen település sem ellenezte. Pécel a Gödöllői Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Kistérségi Társulásának tagja. A Kistérségi társulás ülésein Pécel Város Polgármestere - úgy is mint a kistérségi társulás alelnöke - több alkalommal beszámolt a városban folyó munkáról, és az IVS formálódásáról. Ezek a találkozók lehetőséget biztosítottak a Pécelen tervezett fejlesztések tágabb települési körben történő megismerésére és az együttműködés kapcsolódási pontjainak megtalálására. Mindezeken túl Pécel vezetése hagyományosan jó kapcsolatokat tart fenn szomszédaival a településüzemeltetés és a közösen elvégzendő Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

131


feladatok eredményes megvalósítása érdekében. Az IVS kialakításának időszakában a város és más települések vezetői között létrejött hivatalos megbeszélések, valamint a települési

rendezvények,

események

alkalmával

amúgy

is

rendszeres

informális

polgármesteri, alpolgármesteri találkozók, megbeszélések egyaránt alkalmat adtak a folyamatos kapcsolattartásra az IVS-t érintő kérdésekben is. Mindezen mechanizmusok eredményeképpen folyamatos településközi kapcsolattartás és koordináció valósult meg a szomszédos

településekkel

a

Pécel

IVS-ében

megfogalmazott,

de

településközi

együttműködést is igénylő kérdésekben. A továbbiakban javasolt, hogy Pécel város - Képviselőtestület által jóváhagyott - IVS dokumentuma kerüljön egyeztetésre a Többcélú Társulás településeivel és a szomszédos budapesti

kerületekkel

együttműködési

annak

lehetőségek

érdekében, megerősítést

hogy

a

nyerjenek.

közös A

feladatok

településközi

és

esetleges

egyeztetések

mindenképpen Pécel város IVS céljainak megvalósítását támasztják alá, és segítséget jelentenek a város számára térségi feladatinak magasabb színvonalú ellátásához.

5.5.6

A stratégia végrehajtásának monitoringja

Pécel város IVS dokumentuma iránymutatást jelent a város elkövetkező években történő fejlesztéseinek vonatkozásában. Meghatározza a fejlesztés fókuszpontjait tematikus rendszerben és területi szempontból, azaz a városon belül is. Bármennyire is konkrét, szinte projekt

szintű

megfogalmazásban

tartalmazza

a

dokumentum

a

beavatkozásokat,

figyelembe kell venni, hogy a külső feltételek és a belső adottságok átértékelődésével a stratégia tartalma és tevékenységeinek priorizálása megváltozhat. Az IVS rugalmas rendszer, tehát végrehajtásakor és eredményeinek áttekintésekor tekintetbe kell venni azokat a körülményeket, amelyek között a megvalósulás zajlott. Eredményességét az egyes idő intervallumokban eszerint kell vizsgálni. Az IVS végrehatásának menetét, dinamizmusát és eredményességét a rendszeren belül érdemes és javasolt felülvizsgálni bizonyos időközönként. A program a 2007-2013-i tervezési időszakra javasolt fejlesztéseket tartalmazza. Az IVS az első olyan dokumentum a város életében, amely ilyen struktúrában vette számba a szükséges beavatkozásokat, tehát biztosan elmondható, hogy az első „leltár” a teljesíthetőséghez képest több elemet tartalmaz. A belső monitoring feladata, hogy nyomon kövesse azoknak a stratégia fontosságú beavatkozásoknak a megvalósulási ütemét, amelyek magukkal húzzák a többi elemet és egészében dinamizálják a várost. Pécel esetében ilyen a városközpont rehabilitációjának és összehangolt fejlesztésének megvalósulása, a kertvárosi lakóterületek bővítése és környezetfejlesztése, az M0 melletti gazdasági területek fejlesztése, valamint a termál- és Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

132


wellnesfürdő létesítése. E stratégiai fejlesztési elemek sikere döntő, ezek nélkül több tervezett beavatkozás nem áll meg a saját lábán. Eredmények áttekintése és értékelése: Az IVS átható monitoringja: a 2013-as évet követően kerül rá sor, amikor a következő EU tervezési és költségvetési időszakra kezd felkészülni Pécel. Ebben a fázisban már nincs mód korrekcióra, a dokumentumban lefektetett célok, indikátorok megvalósultak vagy nem. A monitoring tevékenység célja ebben a stádiumban az IVS sikerességének áttekintése és az új tervezési időszak feladatinak meghatározása. Annak érdekében, hogy ne ebben a stádiumban szembesüljön a város esetleges lemaradásaival, köztes időtávok beiktatása javasolt. Akciótervi periódusonként, azaz kétévente elvégzett monitoring (2009, 2011, és 2013): amíg az IVS közép távon határozza meg a beavatkozásokat, az akciótervi időszakok kétéves bontásban újabb lehetőségeket nyitnak meg a város előtt. A kétéves periódus lezártával áttekinthetők az elvégzett feladatok a stratégia szintjén. A monitoring célja, felhívni a döntéshozók és a megvalósításért felelős szervezet figyelmét a céloktól való esetleges eltérésre, és összegezni az operatív szinten elvégzett feladatokat. Féléves, illetve egyéves monitoring feladatok: Ebben az időintervallumban a monitoring feladata sokkal inkább a stratégia finomra hangolásának, azaz operatív feladatai végrehajtásának ellenőrzésére koncentrálódik. Az operatív feladatok elvégzése tartják irányban a rendszert. A rövid távú monitoring számot vet azzal, hogy éppen milyen projektek megvalósítása van folyamatban, azok milyen stratégiai célt szolgálnak (stratégiai, avagy másodlagos

vagy

áttételes

fontosságúak)

milyen

stádiumban

vannak

a tervezett

ütemezéshez képest, mi az esetleges lemaradás oka, és a lemaradás hogyan orvosolható. A belső monitoringot a város polgármesterének utasítására végzi a város. A monitoring tevékenységet egy 3 tagú eseti bizottság hajtja végre a polgármesteri hivatal adminisztratív apparátusának kijelölt tagjai segítségével. A monitoring tevékenységet javasolt rövid idő legfeljebb két hét - alatt, hatékony eredményorientált szemléletben elvégezni. A monitoring tevékenység produktuma egy jelentés, amelyben az eredményeken túl feltárásra kerülnek a hiányosságok és az azok hátterében álló belső és külső tényezők. Az eseti bizottság tesz jelentést a Műszaki és Városfejlesztési Bizottság felé. A jelentés áttekintése után a Műszaki és Városfejlesztési Bizottság dönt az esetlegesen szükségessé váló korrekciókról. A rövid távú monitoring tevékenység célja, hogy a kisebb korrekciók elvégezhetők legyenek, mielőtt a lemaradás vagy a céloktól való eltérés jelentősebb nagyságrendet ölt. Ezen túl a kétéves akciótervi időszak végén nagyobb korrekciók avagy teljesen új forgatókönyv szükségességét állapítja meg.


133



134


MELLÉKLETEK 1. TÁBLA: A 2001-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAIBÓL ELŐÁLLÍTANDÓ MUTATÓK

Adat 1. Lakónépesség száma (fő) 2. Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 3. Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 4. Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 6. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 7. Lakásállomány (db) 8. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is) 9. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 10. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel Törzsszám: 5-08-543 Dátum: 2009. április Fájlnév: Pécel IVS_mod_2009

Város egésze

IVS-ben azonosított városrész Városközpont

IVS-ben azonosított városrész 2




Külterület

12696

2658

3266

4170

1562

740

300

18,2

15,0

20,5

17,2

20,4

16,4

29,7

63,6

62,4

64,4

63,0

64,7

65,7

60,7

18,2

22,6

15,1

19,8

14,9

18,0

9,7

26,6

24,8

28,4

24,8

21,2

31,8

63,2

11,2

11,4

10,7

10,4

16,7

7,8

5,1

4167

933

1016

1392

494

246

86

16,8

14,7

16,1

16,7

12,4

19,9

67,4

40,0

37,7

41,6

39,8

37,7

39,7

58,2

15,3

12,9

16,4

15,0

12,3

17,1

41,8 135


rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül (akikre egyszerre teljesül az 5. és 9. mutató) Foglalkoztatottak aránya a 1564 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

56,5

58,9

54,5

56,4

59,3

57,1

40,2

32,0

36,3

31,8

31,2

26,0

29,3

41,3

12513

2645

3177

4128

1527

740

296

2. TÁBLA: ÁLTALÁNOS ISKOLAI KÖZOKTATÁS INTEGRÁLTSÁGÁNAK FELMÉRÉSE tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!)

OM azonosító

032379 032378

Intézmény neve

Gyermek-, tanulólétszám az intézményben Normál (általános) tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógy Pedagógiai tagozat

Össz

HHH/ HH

SNI

Össz

HHH/HH

SNI

Össz

HH/HHH

SNI

Össz

HHH

Petőfi Sándor Általános Iskola

414

89/10

10

141

89/10

10

0

0

0

0

0

Szemere Pál Általános Iskola

553

89/0

33

520

89/0

0

0

0

0

33

0


136


032553

032392

Ráday Pál Gimnázium Szent Erzsébet Általános Iskola

44

0/0

0

395

50/45

1

110

2/0

0

353

0/0

0

91

0

0

0

0

Katolikus

Pécel Város Egyesített Gyermekintézményei (Nyitnikék óvoda - 032857; Szivárvány óvoda - 032856; Gesztenyés óvod - 032855)

200337 039378

Harangvirág óvoda

református

Fáy András Mezőgazdasági

3. TÁBLA: PÉCEL INFRASTRUKTÚRÁJA (BELTERÜLET)

Vezetékes víz Áram Közvilágítá s Szennyvízcsatorna Vezetékes gáz

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak

HHH gyerekek száma

Nincs olyan utca, ahol ne lenne egészben vagy részben kiépítve

-

Nincs olyan utca, ahol ne lenne egészben vagy részben kiépítve Nincs olyan utca, ahol ne lenne egészben vagy részben kiépítve

-


-


-


Telep.rész száma

-

137


Pormentes út

Járda

Fáy Ferenc u., Gárdonyi G. u., Kelő u.,, Széchenyi u., Bethlen Gu., Damjanich u., Látóhegy u., Tarcsay u., Pozsonyi u., Lázár Vilmos u., Zsigmondi u., Határ út, Boncsok u., Vadász u., Fegyverkovács u., Hasznos u., Sukoró u., Napsugár u., Levendulás u., Hegyalja u. Fáy Ferenc u., Gárdonyi G. u., Kelő u., Bethlen G. u., Damjanich u. Hasznos u., Boncsok u., Vadász u., Fegyverkovács u., Sukoró u., Napsugár u., Levendulás u., Hegyalja u., Iharos u.


3. 2. 4. 3. 4.

138

PÉCEL VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA április

Recommend Documents