PD 71685 A környezettudatosság összetevői és mérési lehetőségeik 2008-2011 Kutatásvezető: Dr. Berényi László
SZCENÁRIÓELEZÉS Réthi Gábor – Dr. Berényi László
komlpex gyakorlati anyag
Miskolci Egyetem Vezetéstudományi Intézet
Szakmai háttér, alapismeretek Szcenárió=forgatókönyv: „Az irodalmi alkotások színpadra vagy filmre viteléhez átírt változata.”
A szcenárió-technika története: Kahn-Wiener (1967): „The Year 2000” című könyvükben használták először a módszert.
A szcenáriók a jövő lehetséges leírásai, melyek figyelme az oksági folyamatokra és a döntési pontokra irányul. Az időben egymás után következő események, tendenciák közötti kapcsolatok logikai feltárására, megítélésére és ezek alapján következtetések levonására irányul. „ha… akkor” formát veszik fel
Nem a számszerű pontosság a jó szcenárió fő ismérve, hanem:
a plauzibilitás a belső konzisztencia az oksági folyamatok leírása a döntéshozatalban való hasznosíthatóság a teljesség, relevancia
Nem a jövő „egyértelmű” előrejelzése a cél, hanem a befolyásoló tényezők feltárása azok hatásainak különböző irányaiban!
A szcenáriók és más tervezési módok közti különbség
A forgatókönyvek különböznek a kontingencia tervezéstől, az érzékenység-vizsgálattól és a szimulációktól. A kontingencia tervezéskor csupán egy bizonytalansági tényezőt vizsgálunk, míg a szcenáriók a különböző tényezők együttes hatását próbálják feltárni. Az érzékenység-vizsgálat során egy változó hatását vizsgáljuk, a többi tényező változatlansága mellett (ceteris paribus). Ezzel szemben a forgatókönyvek több tényezőt változtatnak meg, és a többiről sem feltételezik változatlanságukat. Azokat az új helyzeteket, szituációkat próbálják megragadni, melyek a változás, sokkhatás következtében állnak elő.
Továbbá a szcenáriók többek pusztán komplex szimulációs modellek kimeneteinél. A fő különbség, hogy olyan tényezőket is tartalmaz, melyek nem formalizálhatók egy modell keretein belül úgy, mint az innováció vagy új szabályozók bevezetése. Röviden úgy foglalhatnánk össze, hogy a szcenáriótervezés a különböző lehetőségek körét próbálja megragadni, arra ösztönözve a döntéshozót, hogy olyan tényezőket, változásokat is figyelembe vegyen, melyeket más különben figyelmen kívül hagyna. Ugyanakkor ezeket a lehetőségeket írásosan is összefoglalja, mely megkönnyíti a megértését, és könnyebben kezelhető, mint a nagy adathalmazok. Mindezen felül, azonban, a szcenáriók igyekszenek segítséget nyújtani az általános gondolkodásmód megértésében.
Szcenáriótervezés sajátosságai – szemben az előrejelzéssel
A legvalószínűbb jövő meghatározása helyett a lehetőségek kombinálása, azok kezelhető szcenáriókban történő összefogása a lényege. 1. táblázat Szcenáriótervezés és előrejelzés
Előrejelzés (predikció értelemben) A jövő előre megmondható A múlt extrapolációja, mint helyes válasz
Szcenáriótervezés A jövő megjósolható A lehetséges szcenáriók leírása, mint a helyes döntés megtalálását szolgáló háttér Csak egy fejlődési út Egynél több fejlődési pálya Kvantitatív jelleg Kvalitatív jelleg A felelősségét nem a döntéshozók vállalják A felelősség a döntéshozónál marad Kiindulás a rövid táv felől a hosszú táv felé Visszacsatolás a hosszú táv felől a rövid táv felé A szcenárió úgy kombinálja a lehetőségeket, hogy kezelhető szcenáriókba fogja össze a jövőbeni utakat.
Természetesen nem kell szakítani teljes mértékben az előrejelzésekkel! Az előrejelzések fontos elemei a szcenáriótervezésnek. Arra szolgálnak, hogy rövidtávon: o bizonyos tényezőkről szolgáltatott részletesebb információkkal alátámasszák a szcenáriókat, o segítsenek az alternatívák értékelésének vizsgálatában, o teszteljék a szcenáriókból eredő stratégiai tervek hatékonyságát, o megértsék, melyik tényezőknek van kritikus hatása az üzleti tevékenységre.
A szcenáriótervezés a közepes időtávú előrejelzésre hasznos. Nagyon rövidtávon jó a hagyományos előrejelzési módszer is, nagyon hosszú távon viszont elég a tervezés lehetősége.
A szcenárióépítés elemei: szervezeten belüli tényezők (pl. munkaerő) külső tényezők (kormányzati szabályozások)
Becsülni kell az egyes tényezők hatását és valószínűségét. Eszerint megkülönböztetünk: biztosan bekövetkezőt: minden szcenárióban szerepelnie kell kritikusan bizonytalan tényezőket: meg kell találnunk melyek lépnek fel együtt, és ezeket a csoportokat külön szcenáriókba kell szerepeltetni nem jelentős tényezők.
Vannak perdeterminált elemek: lassan változó jelenségek (népesedés, infrastruktúra), természeti törvények, egy rendszer adottságai (alapértékek), egy rendszer strukturális visszacsatolásából következő
viselkedések,
szűkös
jelenségek,
folyamatban
lévő
jelenségek,
elkerülhetetlen
összeütközésekhez vezető jelenségek.
Ugyanezt a logikát követi, de kicsit másképp ábrázolja a szcenáriók logikai felépítését Veres Lajos. A környezeti tényezőket 3 csoportra osztja: 1. konstans tényezők: amelyeket konkrét értékekkel lehet meghatározni, és minden szcenáriónak tartalmaznia kell 2. előre jelezhető tényezők: amelyeket trendekkel lehet meghatározni, és szintén minden szcenáriónak tartalmaznia kell 3. előre nem jelezhető tényezők: amelyeket csak feltevésekkel tudunk meghatározni, és ezeket a különböző értékeket a különböző szcenáriók tartalmazzák
A szcenáriók csoportosítása: egyedi – makro – ágazati exploratív – vegyes – anticipáló: o exploratív: alaphipotézisek az okok és a lehetőséges következtetések a hatások o anticipáló: lehetséges következtetések az okok és az alaphipotézisek a hatások
leíró – dinamikus – normatív trend – összetett – szélső érték (periférikus)
2. táblázat A szcenáriótípusok kapcsolatai
Exploratív
Anticipáló a Adottak a következmények, mik az okok?
Leíró
Adottak az okok, következmények?
Normatív
Adottak az eszközök, milyen Adottak a célok, milyen célok érhetők el? eszközöket alkalmazzunk?
mik
A szcenáriók kidolgozásának lehetséges módszerei: alternatív jövők: a különböző hajtóerők várható hatását méri fel különböző időpontokra történő becslés alapján elágazási térkép: a jövő pillanatfelvételeit kell leírni, amelyek a meghatározható hajtóerők következményiként állnak elő szubjektív és objektív modell sokféle formája
Bevezetés a gyakorlathoz Mi a szcenáriótervezés? A szcenáriótervezés vagy –gondolkodás egy stratégiai tervezési eszköz, mely rugalmasabbá teszi a hosszú távú tervezést; egy olyan módszer, mellyel többet megtudhatunk a jövőről megismerve a sajátosságokat és a legfontosabb bizonytalansági hajtóerők hatását. A legtöbb hagyományos stratégiafejlesztési metódus azt feltételezi, hogy a világ 3-10 év alatt nem fog jelentősen különbözni a maitól, és hogy a szervezetek nagy hatással lesznek a környezetükre: azt feltételezik, hogy képesek vagyunk a jövő alakítására. Ezzel szemben a szcenáriótervezés azt feltételezi, hogy a jövő jelentősen el fog térni a ma ismert világtól, környezettől. A módszer azon alapul, hogy „különböző jövőképeket” alkotunk ismert tényezők alapján – mint a demográfia – plauzibilis, alternatív trendekkel (PESTLE), melyek a kulcs hajtóerők. A cél, hogy kijátszuk az elágazó világot extrapolálva ezeket a nehezen befolyásolható tényezőket. Ez a technika tartalmazhat előzetes elemeket, melyeket nehéz meghatározni, mint a tények szubjektív értelmezése, értékváltozás, új szabályozások vagy találmányok. Ez egy olyan (csoportos) folyamat, mely erősíti a szervezetek jövője szempontjából fontos következmények kölcsönös, mélyebb megismerését. Bár ezt a módszert a stratégiai menedzsment eszközként használják leginkább széles körben, használható különböző csoportos döntések elfogadására is (pl. a közös jövőkép kialakításakor). A szcenáriók kettős célt szolgálnak: jobban megismerni a környezetet, melyben működik a vállalat és szélesíteni a résztvevők felfogását a lehetséges jövőkről – „gondolni az elképzelhetetlenre”. Minden egyes forgatókönyvhöz akcióterveket állít elő. Feltéve a kulcskérdést – „mit kell tennünk a jelenben, hogy készen álljunk bármely szcenárió kivitelezésére?” –, pontosíthatja a stratégiát, hogy meg tudjon birkózni a különböző jövőképekkel. A szcenáriók alternatív jövőképeket nyújt. Azonosítják a jelentős eseményeket, fő tényezőket és motivációkat. A szcenáriók építése és azok használata segíthet annak megismerésében, hogy milyen lesz a jövő és a lehetséges változásokat.
A gyakorlaton ki lehet térni példákkal arra, hogy a „jóslás” mennyire nehéz feladat: 1901. – A világ autópiacának nagysága: 1 millió autó lesz 1943. – „A világpiacon kb. 5 számítógép fog szerepelni” (Az IBM elnöke) 1968. – A japán autók nem fognak tudni betörni az amerikai piacra 1977. – „Nincs értelme, hogy mindenkinek legyen számítógépe” (CEO, DEC)
Tíz tanács a sikeres szcenárióhoz: 1. Koncentrált 2. Legyen egyszerű! 3. Legyen interaktív! 4. Tervezz és hagyj elég időt! 5. Ne csak egyszerűen magas, közepes, alacsony kategóriákat alakíts ki! 6. Kerüld a valószínűsítési terveket! 7. Kerüld a túl sok forgatókönyv felvázolását! 8. Használj „beszélő neveket”! 9. Legyen a döntéshozók sajátja a szcenárió! 10. Elegendő forrás a szcenáriók kommunikálására. … és néhány dolog, amit kerülni kell:
Ne tekintsük a szcenáriókat előrejelzésnek!
A szcenáriókat ne leegyszerűsített különbségekre alapozzuk – pl. optimistapesszimista
A szcenáriók legyenek elég globálisak az érvényességi tartományban, hatáskörben
Legyünk biztosak benne, hogy a potens hatásokra fókuszáltunk!
A szcenáriót információs, instruáló eszköznek tekintsük
A szcenáriótervezés lépései:
1. Hatókör, érvényességi tartomány (Mi az a kérdés, amit meg akarunk válaszolni?) 2. Trendanalízis (A külső tényezők azonosítása és az általuk gyakorolt hatás figyelembe vétele) 3. Szcenárióépítés (Az előző két fázis eredményeinek felhasználása és szcenáriók készítése) 4. Lehetőségek készítése (A szcenáriókban elérhető lehetőségek figyelembe vétele) 5. Lehetőségek tesztelése (Azonosítani és megvitatni a szcenáriók lehetséges hatásait) 6. Akcióterv (Akcióterv definiálása az előbbi lépések eredményeként)
Szcenáriótervezés során alkalmazható módszerek: brainstorming brainwriting „újságcímezés” metafora
Szcenáriótervezés | Gyakorlat terv:
Szcenáriófejlesztés Gyakorlatvázlat Bevezetés a szcenáriótervezésbe (15 perc) Vízió, misszió, jövőkép kapcsolatának bemutatása Mik a forgatókönyvek, milyen típusai vannak? Miért van szükség a forgatókönyvekre? (Mert nehezen tudjuk megjósolni a jövőt. Így inkább megpróbálunk több lehetséges jövőképet felvázolni, ahelyett, hogy csak egyet próbálnánk görcsösen megjósolni. A különböző trendeket pedig blokkokba, csoportokba sorolva könnyebben kezelhetővé válik.) A gyakorlatvezető teendői:
A prezentáció levetítése, a történeti bevezetés és az elméleti alapok gyors átismétlése
Ráhangolódás a gyakorlatra (5 perc)
Ismét felhívjuk a figyelmet, hogy a bizonytalan környezetben milyen nehéz előrejósolni.
Jó támpontot adhatnak különböző példaképek által bejárt utak megbeszélése, elemzése.
A hallgatókban ismét felelevenítjük a szcenáriók típusait.
Szcenárióépítés (1 – 1½ óra) Profiling (10-20 perc) Vázoljunk fel nekik egy adott szakmát (pl: tanár, projektmenedzser, bróker, stb.) és hagyjuk, hogy a további elemeket ők találják ki! Milyen lehet egy ilyen ember?
Személyes adatok: név, nem, életkor, személyes élethelyzete.
Életstílus.
Munkán kívüli tevékenységek: család, közösségi tevékenység stb.
Előző munkahelyek és miért hagyta ott őket.
Mit gondol a munkájáról?
Milyen (fontos) problémákkal találja szemben magát munkája során?
A tanulási folyamat storyboardjának kidolgozása. (25-30 perc): Rövid brainstorming tanulási folyamatának nagyobb változásaival kapcsolatban. Rövid brainstorming egy munkanapjának nagyobb változásaival kapcsolatban. Mik a tevékenységei?
Hogyan hajtja ezeket végre? Kik segítenek? (egyéb kapcsolatok vagy munkahelyen, esetleg azon kívül betöltött szerepek).
Milyen problémákkal szembesülünk?
Prezentálják a storyboardokat (15-30 perc).
Zárás, következtetések levonása (6 perc)
Gyakorlathoz kapcsolódó félévközi feladat Félévközi feladat Stratégiai menedzsment c. tárgyból GT-IV. évfolyam részére A hallgatók feladata, hogy általuk választott példaképeken keresztül végiggondolják a víziómisszió-jövőkép hármas fogalmi kör jelentését és a szcenáriótervezési gyakorlaton elhangzottak hasznosítása. A munkáról egy 8-10 oldalas beszámolót kell készíteni az alábbi formai és tartalmi követelmények figyelembe vételével. A beszámoló térjen ki az alábbi tartalmi elemekre: mit ért példakép alatt; mi alapján sorol valakit jó, illetve rossz példakép kategóriákba; exploratív vagy anticipáló szcenáriótechnika alkalmazása; saját jövőképének és ideáljainak kapcsolata. A fentiekkel összhangban a beszámoló – szigorúan – az alábbi fejezeteket tartalmazza: I. Példakép értelmezése II. Követendő és nem követendő példaképek közti különbségtétel a. Ki a jó és rossz példakép? (legalább 2-2 példa) b. Miért követné, miért nem? Mutassa be! (De ne pusztán életrajz leírása legyen, hanem elemezze azt, milyen fordulópontok voltak az életpályában és azok hogyan befolyásolták a további előremenetelt!) III. Saját példakép kritériumok bemutatása a. Saját vízió, misszió bemutatása b. Hogyan képzeli el magát a jövőben? c. Mit kell tennie ennek eléréséhez?/Milyen célokat tudna elérni? (exploratívanticipáló gondolkodásmód hasznosítása) IV. Egyes területek ideáljai a. Legalább 3-4 terület ideáljait mutassa be! b. Itt a területre specifikált példakép megfogalmazása A beszámolót MS-Word .doc formátumban kell elkészíteni (NEM .docx!) A beszámolót fel kell tölteni a tanszéki honlapon megadott helyen, illetve be kell adni nyomtatva is. Fedőlapot nem kell készíteni hozzá, a dolgozat eleje tartalmazza a hallgató nevét, képzésének megnevezését, évfolyamát, illetve NEPTUN-azonosítóját. Formai követelmények: 2,5 cm-es margók minden oldalon, sorkizárt igazítás az egész dokumentumra. Times New Roman betűtípus, a szövegezésre 12 pt normál, a címsorokra 13 pt félkövér betűtípussal. Sorköz: normál. Egyéb formázási eszközöket mellőzni kell. A beszámoló elfogadásának feltétele a határidőre történő elkészítés, valamint a tartalmi és formai követelményeknek való teljes megfelelés!
