Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN
Az életünk során az anyanyelvünk átszövi egész lényünket, és meghatározza értelmi, érzelmi intelligenciánkat. Gyermekkorban az anyanyelvi nevelés jelen van az óvodai élet egész folyamatába. A gyakori mondókázás, mindennapos mesélés, és a hagyományőrző tevékenységek során az óvodában a gyerekek intenzíven részesülnek az anyanyelvi nevelésben. Az óvónő segíti a beszéd fejlesztését, és jó beszédmodellt nyújt. Derűs, nyugodt légkört teremt számukra, mely lehetőséget biztosít a gyerekek természetes közlési vágyának beteljesedésére. Az anyanyelvi nevelés erősíti a pozitív identitást, és az összetartozás érzését /érését. Évek óta foglakoztatja a nyelvészeket, pedagógusokat, pszihológusokat,és szülőket egyaránt az a kérdés, hogy mikor érdemes
elkezdeni az idegen
nyelvfejlesztést. Erre a kérdésre ez idáig a kutatók nem adtak egyértelmű válasz. Például „PENFIELD & ROBERTS (1959), KRASHEN(1982) két biológiai sorompót említenek. Az első korszak 6–7 éves korban zárul le, és azt állítják, csak akkor lehetséges egy idegen nyelv anyanyelvű szinten történő elsajátítása, ha eddig az életkorig megismerkedünk az idegen nyelv hangzásával. A második sorompóhoz 10–13 éves korban érkezünk el, ami elsősorban a gondolkodási, kognitív struktúrák átrendeződését, fejlődését eredményezi. VEKERDY (1989), VAJDA (1999), és más szakemberek szerint, amíg az anyanyelv
rendszere nem szilárdul meg, addig egy másik nyelv tanulása zavaróan hathat a gyermekre. A legújabb kutatások szerint a korai nyelvfejlesztés elmélete
látszik igazolódni (BÉRCES 1998). A korai idegen nyelv fejlesztés legfontosabb feladata megalapozni a későbbi- valós nyelvtudást.” „A korai nyelvelsajátítás az anyanyelv fejlődésére is kedvezően hat.” (Bérces Judit) (szakmai forrás: Koloszár I. 2010, Sopron). Úgy véljük, hogy az ötödik életévét betöltött óvodáskorú gyermek már eléggé jól elsajátította az anyanyelv alapjait, gazdagodott a
szókincse,
megtanulta a különböző szófajták helyes használatát. Szerintünk tehát elérkezett az idegen nyelvvel való játékos ismerkedésének lehetséges időszaka. Az óvodáskorú gyerekek szívesen kommunikálnak számukra ismeretlen nyelven is. Nyitottak, bátran beszélnek, szereretnek kérdezni, szívesen utánozzák a hangokat a felnőttek beszédét. Többségük könnyen tanulja meg az idegen szavak jelentését, azok mondattá formálásának szabályait. Vannak viszont gyerekek, akik félénkebbek a többinél, ezért különösen türelmesen járjunk el, és egyénileg segítsük előrehaladásukat. Singleton szerint „Nem az a lényeg, hogy hibátlanul használjuk a nyelvet, hanem az, hogy használjuk azt.”(Singleton D.1998), mert így megalapozhatjuk a későbbi valós nyelvtudásunkat. A szlovák nyelven történő beszéd előfeltétele a megfelelő mennyiségű impulzus halmaza a gyermek környezetében.
A gyerekek
hangképző -
beszédképző szervei ebben a korban igen hajlékonyak. Játék közben sajátítják el legkönnyebben az új nyelv alapjait, dalok, versek, mesék segítségével észrevétlenül fejlesztik a nyelvi tudásukat. Csak azokat a szavakat fogják a jövőben helyesen használni, amelyek jelentőségét megértették. Nem ajánlott a szövegfordítás és a szövegmemorizálás. A„Po slovensky hravo” című szókincsbővítő
és beszédfejlesztő
foglalkoztató füzet segítségével a pedagógus és a szülő áttekinthető módon követheti a gyermek nyelvi tevékenységeket kínálhat
fejlődését, és különböző interaktív játékos
számára az anyanyelvi neveléssel párhuzamosan.
Olyan tevékenységeket ajánlunk, melyek nem csupán szórakoztatóak, hanem elsősorban segítik az idegen nyelven történő beszéd megértését . A napi óvodai játékos nyelvi ismerkedés időtartama teljes mértékben az óvónő hatáskörébe tartozik. Fontos, hogy a gyerek mindig eldönthesse, bekapcsolódik-e az idegen nyelvű tevékenységbe. Az óvónő a differenciálásra épít, és minden gyereket a saját képességeinek összhangjában fejleszti. Az fent említett szókincsbővítő
és beszédfejlesztő
foglalkoztató füzet a
következő játékos nyelvi tevékenységeket tartalmazza: Keresd meg/ismerd fel/mutass rá! :. Az óvónő szlovák nyelvű beszédét, kérését, utasítását
megpróbálja a gyermek megérteni és cselekvéssel reagálni rá, vagy
az utasítást végrehajtani. Például megkeresni a kért tárgyat, rámutatni a tárgyakra,
játszani velük stb. A játékokat, tárgyakat tapintással, vagy más
érzékszervvel is felmerheti. Ebben a szakaszban a beszéd megértésére fektetünk nagy hangsúlyt, és a non-verbális kommunikációra. Jelenítsd meg mozdulattal, gesztussal! A gyermek kézmozdulattal, gesztussal utal a szlovák nyelvű fogalom megértésére. Törekedjünk arra, hogy a vizuális mintákat/sémákat többször ismételjünk
„jelbeszéd” formájában is. Ugyanis
erősebben rögzülnek az idegen nyelvű kifejezések, ha azok mozgással vannak párosítva. Mond ki szépen! Énekelj!: A dalok, a versikék és a mondókák egyszerre fejtik ki szókincsbővítő hatásukat és szórakoztató küldetésüket. Lényeg az idegen nyelv hangzásának - ritmusának és dallamának érzékelése. Nevezd meg és színezd ki!: A gyerekeket körülvevő tárgyak, képek, bábok, mozdulatsorok, élethelyzetek társulnak egy-egy
szlovák jelentéssel. Játékos
módszerrel segítjük a vizuális emlékezést, és a képről való „olvasást”. Célunk az, hogy a gyerek válassza ki, ismerje fel, nevezze meg és színezze ki a képen látható tárgyakat, jelenségeket, személyeket és állatokat.
E játékos apró
motoros tevékenységben
összekapcsolódik a vizuális tapasztalat a logikai
gondolkodással és a szlovák nyelven történő kezdetleges beszéddel. Ezt már tudom!: Egyszerű mondatmodellek segítségével mondatokká, közlésekké alakulnak az elszigetelt kifejezések. Ez által stimuláljuk az aktív beszédet szlovák nyelven. Ezt ismerem anyanyelvemen is: Előnyös, ha azonos szövegű, vagy hasonló tartalmú dalokat, mondókákat,
mozgásos játékokat választunk ki szlovák
nyelven és az anyanyelvi nevelés során egyaránt. Így könnyebben értelmezik a gyerekek az ének, vers vagy játék mondanivalóját, szabályát. Kérdezz!
Felelek:
szorgalmazzuk a
A
gyermek
számára
természetes
élethelyzetben
dialógust – tehát a passzív szókincse aktivizálását. Nem
elszigetelt
fogalmakat
gyakorolunk, hanem értelmes egyszerű dialógust
folytatunk.
Fontos, hogy az anyanyelvéhez hasonló módon, természetes
módon sajátítja el a szlovák nyelv alapjait. Fontos részlet, hogy a
gyermek a saját tempójában sajátítathassa el az
idegen nyelvet. Hívogat az iskola!: Betekintés nyerünk a magyar tanítási nyelvű alapiskola 1.osztályának tananyagába / Piroška Majernyíková – Katarína Szászová :„Idem, idem do školičky” pre 1.ročník základnej školy, YPSILON 1.tr./
Visszajelzés - visszacsatolás Az óvónő a gyerekek visszajelzései alapján értékeli a beszédmegértés szintjét.
Fontos, hogy az új jelentéseket többször - egymástól eltérő
élethelyzetben - újra és újra gyakoroljuk játékos módon.
