hírlevél
14
kiadja az INNOVATÍV Gyógyszergyártók Egyesülete
2008/1.
Párbeszéd a 2007-es gyógyszerpiaci tapasztalatokról Együttmûködési megállapodás Megalakult a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület – Nyíltan kell beszélni a hamisításról! – A hamisítvány sokba kerül
A BCG tanulmány üzenetei – I. rész
Abbott Alcon Amgen Astellas AstraZeneca Bayer-Schering Berlin-Chemie Boehringer IngelheimBristol-Myers Squibb GenzymeGlaxoSmithKline IBSA Janssen-Cilag LillyLundbeckMerckMSDNovartisNovo NordiskNycomedPfizerRoche Schering-Plough Servier Solvay UCB Wyeth
Köszöntô
Tisztelt Olvasó! Visszatekintve az elmúlt két év egészségügyben lezajlott változásaira elmondhatjuk: viharos idôszakot tudhat maga mögött az ágazat és a gyógyszeripar. Arról, hogy a reform valóban elérte-e célját, igen szélsôségesek a vélemények, de az egészségügy jelenlegi drámai helyzete önmagáért beszél. Mostani Hírlevelünkben az egészségügyi reform elmúlt két évének hatásáról és egy újonnan elindult kormányzati programról, a hamisítás elleni küzdelemrôl, valamint egy közös együttmûködés kezdetérôl olvashatnak. A párbeszéd és az együttmûködés megléte kulcsfontosságú a közös és hosszú távú célok elérése érdekében. Az elmúlt két évben teljességgel megszûnt a párbeszéd a tárca és a gyártók, valamint a szakma képviselôi között. Az egészségügyi reform döntéseit az egészségügy szereplôinek és a gyógyszeripar véleményének figyelembevétele nélkül hozták meg. A gyógyszer-gazdaságossági törvény által bevezetett intézkedések egy
2
részénél az egyeztetések hiánya a szövegezés pontatlanságához, félreérthetôségéhez, szakmai hibákhoz vezetett. Idôközben megszületett az Alkotmánybíróság határozata, amely eltörölte a gyógyszerismertetôk után fizetendô évi 5 millió forintos regisztrációs díjat, amelyet az Európai Bizottság is vizsgált. December 31-i hatállyal szintén megsemmisítette a törvényben megfogalmazott, originális és a generikus gyógyszerek forgalmazói közötti megkülönböztetést. Az indoklás szerint a jogszabály ezen passzusa önkényes diszkriminációra adott lehetôséget, amelyek a bevezetés évének adómentességét a generikus gyógyszerek forgalmazóira szûkítette. Az Alkotmánybíróság döntése megerôsíti azt az álláspontunkat, hogy ha a korábbi egészségügyi vezetés partnernek tekinti és figyelembe veszi az egészségügy szereplôinek a véleményét, megelôzhetô lett volna ezen alkotmányellenes döntések bevezetése. Egyesületünk egy sajtótájékoztató keretében adott összegzést arról, hogyan érintette az egészségügyi reform a gyógyszeripart, az orvosokat és a betegeket. A rendezvényünk célja a figyelemfelkeltés és a párbeszédre való felhívás volt. Egy független szervezet, a Boston Consulting Group által készített tanulmány szintén a párbeszéd, az együttmûködés hiányára hívja fel a figyelmet. A tanulmány üzenetei
között kiemeljük, hogy az egészségügyi rendszer minôségi fejlesztése csak a szakmai szervezetek bevonásával lehetséges. Örömmel üdvözöltük a feketegazdaság elleni hatékony fellépés érdekében megalakított Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet, amelyben az aktív szerepet vállaló dr. Kondorosi Ferencet, az „Új rend és szabadság” programért felelôs kormánybiztost, és dr. Bendzsel Miklóst, a Szabadalmi Hivatal elnökét a testület céljairól, terveirôl, különös tekintettel a gyógyszerbiztonságot veszélyeztetô, hazánkban is egyre terjedô hamisítás megfékezésérôl kérdeztük interjúnkban. Június közepén a Vám- és Pénzügyôrség együttmûködési megállapodást kötött Egyesületünkkel a hamis gyógyszerek illegális kereskedelmének megfékezése és felszámolása céljából. Reméljük, hogy a HENT és a Vám- és Pénzügyôrség hatékony munkája komoly eredményeket fog hozni a hamisítással kapcsolatos hazai jogsértések megfékezése érdekében. Egyesületünk készen áll egy új „egészségügyi reform kerekasztal” munkáját támogatni, amelyhez felajánlja szakértôi tapasztalatát. Üdvözlettel,
Székely Krisztina elnök
Párbeszéd A 2007-es gyógyszerpiaci tapasztalatokról
felírt új, korábban nem használt márkanevû gyógyszer nem segítette elô a gyógyulásba vetett bizalom erôsödését. Tovább fokozta a zavart, hogy ennek megfelelôen az egyes számítógépes programokban a színezések is havonta változtak. 2008 elejére a gyártók már felélték tartalékaikat, az utolsó negyedévben beadott árcsökkentések 67%-a már 5% alatti volt. A terápiás fixesítés kiterjesztése miatt több hatóanyag teljesen A bevezetett intézkedések negyedévente kényszerítik kikerült a támogatott körbôl, gyógyszerváltásra a betegeket így ezeket csak más hatóanyagot tartalmazó gyógygasztrointesztinális terápia (A02) oszteoporózis elleni szer (M05BA) szerrel lehet helyettesíteni. bôrgyógyászati készítmény (D07AC) koleszterinszint-csökkentô szer (C10AA) Az elmúlt két évben teljességgel megszûnt a párbeszéd a tárca és a gyártók, valamint a szakma képviselôi között. Ezzel magyarázható, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény által bevezetett intézkedések egy Forrás: IMS részénél az egyeztetések hiánya a szövegezés pontatlanságához, félreérthetôségéhez, A negyedévenkénti támogatás-felülszakmai hibákhoz vezetett. vizsgálatok és árcsökkentések kiszámíthatatlanná tették a gyógyszerpiac A szakmai egyeztetések hiányát jelzi, mûködését, a gyártók és kereskedôk hogy megnövekedtek az orvosok számára lehetetlenné vált a készletek adminisztrációs terhei, valamint tervezése, és nehéz helyzetbe hozták gyógyszerfelírási kötöttségei, amit a az orvosokat, akik biztonságosabb 17/2007. számú Kormányrendeletterápiát folytathatnának, ha nem kelben foglalt gyógyszerfelírási szanklene háromhavonta egyes betegek cióktól való félelem tovább fokoz. A gyógyszerezését – az új árak függvé17/2007. Kormányrendelet mostani nyében – átállítani. Sok beteg számámódosításában csak a szankcionára követhetetlenné vált a gyógyszerlást törölték el, pedig a rendelet szedési gyakorlata, a negyedévente orvosszakmai, etikai, jogi, farmakoló2008. január
december
november
október
szeptember
július
augusztus
május
június
április
március
február
2007. január
december
2006. november
nehéz gazdasági helyzetbe hozott Magyarországon. A lakosság összkiadása pedig – bár kevesebb gyógyszert használtak, mint korábban – 14%-kal haladta meg az elôzô évit (OEP, IMS adatok). Pozitívumként említették a gyógyszerek dobozban mért forgalmának csökkentését, még olyan esetekben is, ahol az esetleg ellátatlan betegeket eredményezett.
Folytatás a 4. oldalon
Egyesületünk 2008. április végén sajtótájékoztató keretében értékelte az elmúlt két év egészségügyi politikáját. Bemutattuk, hogyan érintette a reform a gyógyszeripart, az orvosokat és a betegeket. Amikor mérleget vonunk a gyógyszer-gazdaságossági törvény eredményeirôl, eltérô véleményeket és adatokat találunk a minisztériumi, az orvosszakmai, a gyógyszergyártói és forgalmazói oldalon. A kormányzati kommunikációban oly sokszor hangsúDobozszám lyozott siker a társadalom50 000 biztosítás egyensúlyának 45 000 40 000 helyreállítása érdekében 35 000 alapvetôen súlyos megszorí30 000 25 000 tásokat, forráselvonásokat 20 000 jelentett, káoszt eredménye15 000 10 000 zett az ellátórendszerben. 5 000 A konvergenciaprogram 0 megszorításait már 2007ben érezhették az ipar szereplôi, amikor is alapvetô változás következett be a gyógyszerpiac szabályozásában. A gyógyszerkassza elsô ízben nem lépte túl a költségvetési törvényben elôirányzott gyógyszertámogatási keretet. Ennek az árát azonban az állam helyett a betegek és a gyártók fizették meg. A gyógyszerek támogatása terén az elôzô évhez képest mintegy 17%-os, a teljes gyógyszerforgalom tekintetében 8%-os csökkenés következett be. Ez a csökkenés a gyártókat terhelô újonnan bevezetett adókkal együttesen több gyógyszergyártó céget
3
Párbeszéd és együttmûködés A 2007-es gyógyszerpiaci tapasztalatokról (folytatás a 3. oldalról)
giai, egészség-gazdaságtani és költségvetési hibáit valamennyi érintett szakmai szervezet többször és egyöntetûen jelezte, és ezek miatt visszavonását kérte. A jelenleg hatályos szabályozás alapján a háziorvosok és a szakorvosok gyógyszerrendelési szokásait veti össze, a progresszivitást teljesen porba tiporva. A bevezetett intézkedések egyértelmûen FORRÁSKIVONÁST jelentenek az egészségügybôl. Különösen aggasztó ez azonban a jelenlegi egészségügyi mutatók mellett. Hazánkban amellett, hogy ma is az egyik legalacsonyabb a születéskor várható élettartam európai összevetésben, ez a mutató emelkedett a legkevesebbet az elmúlt 40 évben.
Egyesületünk tagvállalatai 2003 óta befizetéseikkel nagyban hozzájárultak a magyar gyógyszerkassza fenntarthatóságához és szakértôi tapasztalataikkal a jogalkotáshoz. Most bízunk abban, hogy a gyógyszeripar ismét visszatérhet a tárgyalóasztalhoz. A gyógyszergyártók és orvosszakmai szervezetek közös érdeke, hogy szakmai alapokon szülessenek a döntések. Ellenkezô esetben az ország egészségi állapota tovább romlik, ami a bruttó hazai termék alakulására (GDP – gross domestic product – az ország teljes gazdasági termelésének értékére) is negatív hatással lesz. A minôségi és hatékony gyógyszerrendelést
szabályozó rendeletre a gyógyszerkassza betarthatósága szempontjából semmi szükség, hiszen az a 2007. év során is teljesült az eddigi megszorításoknak köszönhetôen. Rövid távú, fiskális szemléletû egészségpolitika helyett egy kiszámítható és hosszú távon fenntartható, transzparens gyógyszerárazási és támogatási rendszerre van szükség, és újra kell indítani a népegészségügyi programokat. A valós folyamatokhoz történô rugalmas és gyors alkalmazkodás érdekében fontos volna, hogy a jelenlegi törvényt kerettörvénnyé alakítsák át, felhatalmazva az Egészségügyi Minisztert a részletszabályok kidolgozására.
Együttmûködési megállapodás Komoly elôrelépésnek tekinthetô a 2008. június 13-án, a Vám- és Pénzügyôrség és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete között született megállapodás a gyógyszerek hamisításának és illegális kereskedelmének felszámolása érdekében. Nagy János, a VPOP országos parancsnoka kiemelte: a megállapodás lehetôséget ad arra, hogy a gyártók, a forgalmazók, a hatóságok, ellenôrzô szervezetek sikeresen lépjenek fel a hamisítás ellen. Az együttmûködés keretében a VPOP munkatársai 24 órában fogadják a bejelentéseket. Székely Krisztina elmondta: remélik, hogy sikerül a hamis gyógyszerek terjedését megakadályozni Magyarországon, mert nemcsak gazdasági kárt jelent a hamisítás, hanem egészséget is veszélyeztet. Az aláírási ceremónián megjelent az Európai Unió vám- és adóügyi biztosa is, Kovács László, aki
4
üdvözölte az együttmûködést. A szakértôk a hamisítás megfékezésének megoldását a közvélemény felvilágosításában, és a hazai törvények szigorításában látják.
Beszélgetés a szakértôvel Megalakult a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT)
2008. március 3-án alakult a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület. Ennek tagjaként Székely Krisztina felhívta a figyelmet a gyógyszer- és élelmiszer-hamisítás egészségügyi veszélyességére, a testület úgy döntött, hogy elsô feladatai között ezekre koncentrál.
Nyíltan kell beszélni a hamisításról! A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) javaslattevô, véleményezô és tanácsadói tevékenységgel segíti az „Új rend és szabadság” programért felelôs kormánybiztos, dr. Kondorosi Ferenc munkáját, akit a szellemi tulajdon védelmével összefüggô új feladatairól kérdeztünk. • Milyen igények és folyamatok vezettek a HENT létrehozásához? A hamisítás elleni küzdelem régóta „kereste” a helyét a jogrendszerben. A jogalkotó – a kormány, a minisztériumok, az Országgyûlés – nem mindig képes és alkalmas arra, hogy idôben észleljen egy problémakört. Például azért, mert vannak politikai preferenciák, érdekellentétek, ha pedig sok gazdája van valaminek, az mindig ront a kivitelezés hatásfokán. A rendszerváltás után a szellemi tulajdon védelme civil szervezetek szakmai irányítása alá került, akik nem mindig találták meg a közös hangot az állami szervekkel és a jogkezelôkkel. Az Országos Szabadalmi Hivatal kiváló testület, de nem bûnüldözô szerv, a visszaéléseket nem képes megakadályozni, és nem feladata a retorziók alkalmazása. Az Európai Parlament épp a napokban hozta meg a döntését, hogy jogi védelmet kap a szellemi tulajdon – de hát ezt már évek óta
tárgyaltuk, magam is sok fordulóban részt vettem. Egyszóval, mindenütt keményebb lehetôségeket keresnek a hamisítások elleni küzdelemben. Magyarországon is ennek jegyében bontakozott ki az igény egy önálló testület, a HENT létrehozására.
• A kívülálló számára meglehetôsen átláthatatlan egy ilyen szervezet. Nem is szervezetnek nevezném, inkább egy hárompólusú testületrôl van szó, amelyben ott vannak a jogkezelôk, azaz a civil szervezetek, ott vannak a rendvédelmi szervek – az APEH, a VPOP, az ORFK –, és ott vannak a minisztériumok, azaz a kodifikátorok. • Mi az elsô feladatuk? A nemzeti stratégia létrehozása, amelyet június 30-ig kell a kormány elé terjeszteni. Három fô pillérének egyike
a statisztika – a hamisítással összefüggô jogsértésekre vonatkozó adatok összegyûjtése, értékelésük módszerének kidolgozása és egy strukturált adatbázis létrehozása. A második pillér a tudatosságnövelés, azaz szemléletformáló intézkedések kezdeményezése. Elsôként a kis- és középvállalkozásoknak, a fogyasztóknak és a fiataloknak szóló információs és oktatási programokra gondolunk ezen a téren. A harmadik pillér a jogérvényesítésé. Áttekintjük a jogszabályi környezetet, a jogosultakat segítô intézkedések és eszközök körét, felmérjük a szükséges módosításokat és új lehetôségeket dolgozunk ki. • Hosszú távon mit szeretnének elérni? A tudatos, értékválasztáson – gondos mérlegelésen és felelôs döntésen – alapuló fogyasztói magatartást. Ez a gyógyszerek mellett különösen fontos az élelmiszerek területén. Összefoglalhatnám „bulvárosan” is: bolhapiacon ne vegyünk vérnyomáscsökkentôt – itt kezdôdik a tevékenységünk lényege, és valójában itt is fejezôdik be, mert kiszorítani a hamis vagy az illegális gyógyszert csak úgy lehet, ha bemutatjuk a jelenséget. Meg kell jeleníteni a bûnt, annak módszereit, formáit, és nyíltan kell beszélni a hamisítás kérdéskörérôl. Dr. Varga Zoltán
5
Beszélgetés a szakértôvel Megalakult a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület
A hamisítvány sokba kerül
Nagy kockázatot vállal az, aki akár a gyógyszer ára, akár az orvoshoz fordulás kényelmetlensége (az esetleges szégyenérzet) miatt saját magát akarja gyógyítani, és piacon, vagy e-mailen érkezô kétes reklámajánlatokra válaszolva szerzi be gyógyszerét. A tudatossággal és az önmegóvással kapcsolatosan legalább annyi a tennivaló, mint a szabatos jogszabályok megalkotásával – véli a HENT alelnöke, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, dr. Bendzsel Miklós. • Milyen pozíciót foglal el a gyógyszerbiztonság a feketegazdaság elleni tevékenységükben? Kiemelt területnek tekintik az egészség védelmét? A gyógyszerhamisítás életminôséggel összefüggô, az emberek komfortérzetét befolyásoló jelenségcsokor, amely mellett nem lehet elmenni komoly figyelem nélkül. A gyógyszeripari fejlesztés eredménye olyan termék, amelynek magának kell kitermelnie a forrásokat a késôbbi kutatásokhoz. A jövô gyógyszereinek megszületése érdekében az átlagosnál érzékenyebbnek kell lennünk e területen, hogy a hamisítás miatt ne essen ki jövedelem, mert a modern, hatékony és biztonságos gyógyszerek kidolgozása egyre nagyobb ráfordítást igényel. A hatóságilag kézben
6
tartott értékesítési piacon – a patikákban, benzinkutaknál – hamis gyógyszer mindeddig nem került a fogyasztókhoz, de a „párhuzamos csatornák” kínálta hozzáférési lehetôségek bôven okoznak fejfájást a hatóságoknak.
ban és akár dózisában is azonos gyógyszerek juttatnak csalókat tisztátlan jövedelemhez. A kalózkodás innentôl egészen a szennyezett, olcsó összetevôket, vagy az elôírtnál kevesebb vagy több hatóanyagot tartalmazó termékek forgalomba hozataláig terjed.
• Említene néhány példát? Bár elsôsorban a fittséget fokozó és a potencianövelô szereket kínálják a feketepiacon, Nagy-Britanniában 2007-ben szívbetegségek gyógyítására szolgáló szert is hamisítottak nagy tételben. Ráadásul a bûncselekményt – legalább részben – országon belül követték el, tehát nem is lehetett ráfogni azokra a távol-keleti importcsatornákra, amelyek nálunk is jól ismertek. De kárt nem kizárólag hamisítványokkal lehet okozni: átcsomagolással, megtévesztéssel, a különbözô árrések és áfa-szabályok miatti kivitellel és behozatallal esetleg hatóanyagá-
• Hogyan fognak a munkához? A testület két fô beavatkozási pontot azonosított. Az egyik a széles körû tudatosítás – ezt a bátor, de nem pánikkeltô módon, szellemes, nem félelemkeltô szóróanyagokkal szeretnénk kivitelezni. A kormány kiemelt szempontnak tekinti a lakosság tájékoztatását, és ehhez nagy segítséget kap az Országos Gyógyszerészeti Intézettôl, az ÁNTSZ-ektôl és az egészségügy valamennyi felelôs szereplôjétôl. A másik annak meghatározása, milyen a technikai és a jogi „felszereltség” – ki tudják-e szûrni például az európai és globális postaforgalomban az illegálisan küldött gyógyszereket, van-e minden esetben joga a VPOP-nak arra, hogy a küldeményt feltartóztassa, van-e pénz a gyakrabban végzett, szúrópróbaszerû ellenôrzésekre. E területek rendbetétele sok pénzt igényel, de nem átgondolatlanul. A ráfordítások elosztását úgy kell végezni, mint egy akupunktúrás kezelést: komolyan és célzottan. Az ilyen anyagi dotációval nagyban lehetne emelni a megelôzés és a szûrés hatékonyságát.
Beszélgetés a szakértôvel Megalakult a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület
• Az orvosok mennyire ismerik a gyógyszerhamisítás jelenségét, módjait? Reprezentatív felmérés errôl eddig nem készült. A munkabizottsági üléseken meglepôen széles volt a felhozott példák köre. A felelôs orvosi hozzáállás általában távol tartotta a hamisítványok vásárlásától a betegeket, ugyanakkor olyan esetrôl is beszámoltak az ülésen, hogy magát az orvost is megtévesztette egy-egy olyan készítmény, amelynek a kiszerelése meglehetôsen jó volt, bár a beszerzési forrásnak önmagában is gyanakvást kellett volna keltenie. Tény, hogy az egészségmegôrzésnek ezt a területét még az orvosoknak is tanítani kell. Azt is tudniuk kell, hogy bármilyen kétely esetén bevizsgálási folyamatnak is alá lehet vetni a termékeket – két szinten is, egyrészt annál a gyárnál, amelyet gyártóként tüntettek fel a terméken, másrészt az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek is van bizonyos limitált kapacitása erre. • A 2008–2010-es idôszakra kidolgo zott stratégiájuk intézkedési tervet is tartalmaz. Ön szerint e rövid idô szak alatt mit kellene feltétlenül megvalósítani? A gyógyszeripar területén három dolgot látok igen-igen fontosnak. Elôször is legyenek egyértelmû módszereink arra, hogy a jéghegy csúcsát látva annak teljes tömegére is következtetni tudjunk: milyen a viszony a
felderített esetek és a valóság között. Fel kell mérnünk az illegális piacokon való gyógyszerterjesztés volumenét. Szeretném, ha ezt már 2009 második felében meglehetôs pontossággal ismernénk. A második várakozásom az, hogy az életkora miatt leginkább veszélyeztetett két csoport – egyrészt az idôsek, másrészt a fiatal, akár jövedelmi, akár diákstátusuknál fogva érintett, esetleg otthonuktól távol, kollégiumban élve fogódzkodók nélkül maradó kamaszok – tudatosságát szignifikánsan megemeljük. Mégpedig úgy, hogy közben nem rémisztjük meg ôket. A harmadik mozzanat pedig abból is következik, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatalt vezetem. Szeretném, hogy a különösen nagy értékû gyógyszerek vonatkozásában legyen erôs a jogérvényesítés és a védelem. Például a termék differenciált nyomon követését szolgáló eszközök tûnjenek föl az idôszak végéig a Magyarországon forgalmazott gyógyszereken. • A külföldi példák közül melyik áll önhöz legközelebb? Az Európai Bizottság elnöke, José Barroso alig két hónapja hirdette meg az unió egészében „A hamisítvány többe kerül” szlogennel azt a kampányt, amely a hamis termékek összehasonlító kiállításával vette a kezdetét. Francia partnerem pedig meghívott a múlt ôsszel náluk rendezett hasonló, hamisítással foglalkozó kiállításra és konferenciára. Ôk a „No, merci!”
kampányszlogennel futó akciósorozatukkal hívták fel a figyelmet általában a hamisítás veszélyeire. Nekünk sem csak a gyógyszerek területén vannak teendôink, így mi is az általános szemléleten szeretnénk javítani például egy olyan szlogennel, hogy „A valódit válaszd!”, vagy „A hamis favorizálásával is csak kárt okozol”. Azt tervezzük, hogy bárkit megszólítani képes, a tudatosságot célzottan növelô magazinfolyamot indítunk a magyar televízióban, illetve jelen leszünk a legolvasottabb orgánumok hasábjain. • Végül hadd tegyem fel azt a kér dést, aminek talán az egész beszél getésünket meg kellett volna elôznie: miben látja a hamisítás térhódításának okát? A jóléti társadalmakban van egy olyan szûkkeblûség, amely sokszor a megérdemelt innovációs prémiumot akarja kispórolni egy-egy terméknél az elôállításáért tett erôfeszítésekbôl. Ez nem is annyira anyagi, inkább bizonyos kulturális deficitet jelent szerintem. A gyógyszeriparban a beszállítókon múlik például a csomagolás, néha a hatóanyaggyártás is meg a tablettázás, ezért számomra nem meglepô, hogy erre – pestiesen szólva – rárepülnek a hamisítók. A fogyasztói ismeretek és a tudatosság hiánya miatt pedig jó a piac, mindig akad, aki megvásárolja a hamisítványokat.
Dr. Varga Zoltán
7
Párbeszéd A BCG tanulmány gyógyszerkérdésen túlmutató üzenetei – I. rész
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének megbízására 2007-ben a Boston Consulting Group (BCG) egy tanulmány keretében összegezte javaslatait a magyar gyógyszerárazási és támogatási rendszer hosszú távú kulcskérdéseirôl. Az elemzés készítése során megállapították, hogy a meglévô problémák elsôdleges forrása az egészségügy szereplôi közötti együttmûködés, párbeszéd hiánya. A tanulmány célkitûzései között szerepel a párbeszédre való felhívás a kormányzati szereplôk, a szakmai szervezetek, az orvosok, gyógyszerészek és a betegek között az egészségügyi rendszer fejlesztésérôl. Sorozatunkban a tanulmány legfontosabb üzeneteibôl, javaslataiból mutatjuk be azokat, amelyek egy konszenzuson alapuló új egészségügyi rendszer mihamarabbi elindítását eredményezhetik.
1. üzenet: Az egészségügyi rendszer minôségi fejlesztése csak a szakmai szervezetek bevonásával lehetséges A közelmúlt átfogó egészségügyi reformjának döntéseit az egészségügy szereplôinek és a gyógyszeripar véleményének figyelembevétele nélkül hozták meg. Ez éles ellentétben áll azzal az elvvel, miszerint egy rendszer mûködôképességének fenntartása valamennyi
Impresszum:
résztvevôjének kötelessége. Ennek feltétele, hogy a legfontosabb pontok eldöntésében valamennyi érintett részt vehessen. A javaslat középpontjában egy olyan folyamat elindítása áll, amely az egészségügy legfontosabb szereplôinek szoros együttmûködését eredményezi. Ezért szólít meg az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete minden érintettet, hogy korábbi berögzült magatartásformákat meghaladva konstruktív légkört alakítson ki, és célozzák meg a hosszú távú együttmûködést biztosító partnerséget. Az újonnan megalakított „egészségügyi reform kerekasztal” csak az együttmûködés szabályainak tisztázását követôen kezdheti el a tartalmi munkát. • Közös érdekek meghatározása A további egyeztetés alapja a valamennyi szereplô számára közös érdekek tisztázása. Példa lehet erre egy fenntartható gyógyszerár-támogatási rendszer kialakítása, amely minden egészségügyi szereplônek, így a gyártóknak, a kormányzatnak, az orvosoknak és a betegeknek érdekében áll. • Közös problémák megnevezése A közös érdekek meghatározását követôen felvethetôk azok a problémák, amelyek – közvetlenül vagy közvetve – valamennyi résztvevôt érintenek. Ilyenek a növekvô egészségügyi költségek.
A fentiekben megfogalmazott kezdô lépések segítségével szeretnénk elérni azt az optimális állapotot, amelyben a valódi partneri viszonyban álló, közös érdekekben megegyezni képes résztvevôk elkötelezetten dolgoznak olyan közös célok megvalósítása érdekében, amelyek oda vezetnek, hogy néhány éven belül egészségesebb lesz a társadalom, sikeresebb a gazdaság és jobb minôségû életet élnek az állampolgárok.
Kiadja: Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Professional Publishing Hungary Kft. gondozásában Felelôs kiadó: Székely Krisztina Szerkesztôség: MOM Park, Sas Irodaház 1124 Budapest, Csörsz u. 45. Tel.: 250 4876, fax: 250 4877, e-mail:
[email protected]
8
• Közös célok kitûzése A problémák alapján kitûzhetôk a résztvevôk számára közös célok. Például védjük ki közösen a gyógyszertámogatás költségrobbanást okozó hatását. • Közös mérôszámok használata Meg kell egyezni abban, milyen mérôszámokat használunk a megoldás sikerességének megítélésére. A költségeken kívül más adatok figyelembevétele is szükséges. Ilyen lehet például a születéskor várható élettartam, a tevékeny évek száma, az életminôség stb. A résztvevôknek abban is meg kell egyezniük, hogyan és milyen gyakran végeznek értékelést. • Közös megoldások kialakítása A megoldásokat közösen kell kialakítani annak érdekében, hogy valamennyi szereplô teljes mértékben elkötelezett lehessen.