Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága
PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN
Szeged, 2006. április 28.
© Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2006
ISBN 963 215 963 2
Igazgató: Végh Zoltán
Tájékoztatási osztályvezető: Szűcs Anna
Készítette: Pálfalvi Zsoltné
Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével, adatok átadása csak a KSH Szegedi Igazgatósága engedélyével történhet!
A KSH Szegedi Igazgatósága kiadványai megrendelhetők, megvásárolhatók: Szeged, Jobb fasor 6-10. Telefon: 62-623-800 Faxszám: 62-432-438, 432-439
KSH az interneten: www.ksh.hu
TARTALOM
Oldal
BEVEZETÉS ...................................................................................................................5 Lakóházak és lakások .....................................................................................................6 A panellakások lakóinak jellemzői.................................................................................10 A Panel és a Panel plusz programokról ........................................................................16 TÁBLÁZATOK ...............................................................................................................19
MEGJEGYZÉSEK A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen adatoktól. A használt fogalmak magyarázata megtalálható a 2001. február 1-jei népszámlálás adatait tartalmazó kiadványok Módszertani megjegyzéseiben.
JELMAGYARÁZAT –
A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.
0
A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.
BEVEZETÉS
Magyarországon és benne a Dél-Alföldön a második világháborút követően egy-két évtizedig elenyészően kevés lakás épült; a meglévő állomány pedig – korszerűségét tekintve – rendkívül elmaradottnak minősült. A lakáshiány enyhítésére a politikai vezetés a lakásépítés ipari szintű fejlesztése mellett döntött, és az 1960-as évek elejétől a korábbinál nagyobb ütemben kezdték el a lakótelepek építését. A lakáskérdés átfogó rendezésére a kezdetekben alkalmazott téglablokkos technológia sem nyújtott megfelelő megoldást. Radikális változást csak az úgynevezett házgyári panelszerkezet hozott, az üzemi körülmények között előregyártott fal- és födémelemekkel, fürdőszoba- és konyhablokkokkal. Kísérleteztek ezzel Nyugat-Európa fejlett országaiban is, főként Dániában, de igazán a keleti blokkban terjedt el. Magyarországon a nagy, 15 éves lakásépítési programok megvalósítását – egy dán mintájú kivételével – a Szovjetunióból megvásárolt házgyárak tették lehetővé, melyekből jutott a Dél-Alföldre is. A régió minden hetedik-nyolcadik állampolgára lakótelepen, minden tizedik panellakásban él. Bár ezek a lakások kezdettől fogva jóval komfortosabbak voltak, mint a nem panellakás-állomány, mára nagy részük bőven rászolgált a felújításra, korszerűsítésre. Mivel rossz a szigetelésük, öregek a nyílászárók, többnyire nem szabályozható a fűtés, a villany- és gázszámlák jóval magasabbak, mint az új építésű házak esetében. A kormány panelrekonstrukciós programot indított, amelynek célja az iparosított technológiával épített lakásokban élők életminőségének javítása, a fenntartási költségek csökkentése és országos mértékű energia-megtakarítás. A 2001-ben kezdődött program 15 év alatt kétezermilliárd forintot szán az erősen leromlott állapotú lakásállomány felújítására és az épületek környékének rehabilitációjára. A programban a régió legtöbb panellakással rendelkező városa, Szeged az élen járók között található. Jelen kiadvány – a legutóbbi, 2001-es népszámlálás kínálta lehetőséget kihasználva – az összeírás adataira támaszkodva összefoglalja a régió panellakásainak és lakóinak fontosabb jellemzőit, a nem panellakás-állományhoz képest mutatott eltéréseit. (A különbségek értékelésénél mindenképpen figyelembe kell venni, hogy azok kialakulásában kisebb-nagyobb mértékben eleve szerepet játszik, hogy panelból alapvetően csak városokban épültek lakások.) Az elemző részt táblázatok és grafikonok színesítik, és a végén részletes táblázatok egészítik ki.
5
Lakóházak és lakások Dél-Alföld lakásállománya a 2001. évi népszámlálás időpontjában 574 ezer lakásból állt. Ebből 517 ezer volt lakott, 57 ezer pedig üresen állt. E kereken 10 százaléknyi rész között vannak a csak másodlagosan vagy más célra, illetve csak üdülésre használt lakások is. A lakott lakásokból 15 százalék (76 ezer lakás) a városok lakótelepein helyezkedett el, bennük 180 ezer fős népességgel. Ez azt jelenti, hogy a Dél-Alföld 1,3 millió lakosának 13 százaléka élt 2001-ben lakótelepi környezetben. A telepszerű – tipizált, egy adott területen való tömeges, azonos technológiával kivitelezett – lakásépítés a régióban később kezdődött, mint az ország primer iparfejlesztési vidékein. Míg országosan a lakótelepi lakások 6 százaléka épült 1960 előtt, a régióban mindössze 2 százaléka. A Dél-Alföldön elsősorban – de nem csak a lakótelepi lakások építésénél – két technológia alkalmazása terjedt el: az egyik a téglablokkos, a másik a panelos építési mód. Az utóbbi módszerrel ebben a térségben több mint 60 ezer lakás épült, ennek 11 százaléka lakótelepen kívül, a városok egyéb területein. (Arra is van példa, hogy a történelmi belváros patinás épületei közé húztak fel egy-egy panelépületet.) A panelos építkezések már a hatvanas évek végén megkezdődtek. Ekkor még régión kívüli üzemekből (például Dunaújvárosból vagy Szolnokról) szállították az elemeket a térségbe. A régióban csak később indult meg a gyártás; az akkori Szovjetunióból vásárolt házgyárak egyike Szegedre, egy másik Kecskemétre került. A szegedi 1971-ben, a kecskeméti, az országban utolsóként, 1975-ben kezdte meg működését. (Más településeken is készültek bizonyos részegységek a házgyárak úgynevezett panelüzemeiben.) A különböző normák és típustervek alkalmazása miatt a házgyárak csupán néhány típusépületet állítottak elő. A kezdeti évek lakótelepeit három épülettípus jellemzi: a 4-5 szintes, általában három lépcsőházas sávház, a kockaház és a kezdetben 4-5, később 9-10 emeletes pontház. A hetvenes évek lakótelepeinek beépítési módját és építészeti karakterét egyre inkább a szovjet mintájú nagypaneles technológia határozta meg. Ekkor váltak meghatározóvá a 10 emeletes sávházak. A nyolcvanas évek végével a lakótelepi építkezések lezárultak, csak néhány kisebb volumenű beruházás befejezése húzódott még át a kilencvenes évek elejére. Már a nyolcvanas évtizedben is alapvetően változtattak a házak megjelenésén, az épületek nagy részét a korábbi úgynevezett lapostető helyett tetőszékkel, nyereg vagy kontyolt idomokkal koronázták, ami lényegesen előnyösebb városképi megjelenést, oldottabb, humánusabb kompozíciókat tett lehetővé. A vázolt múltból következően a panelépületek és -lakások kor szerinti összetétele alapvetően különbözik az egyéb technológiával felhúzott épületekétől, illetve lakásokétól. Míg a zömmel téglából készült nem panelos épületek több mint fele 1970-et megelőzően épült, a panelfalazatúaknak viszont mindössze két százaléka. A régió 3330 panelos lakóépületéből 1540 a dömping első évtizedét jelentő hetvenes évek, 1679 pedig a másodikat jelentő nyolcvanas évek termése. Ez azt jelenti, hogy a házak közel fele 27-36 éves, a másik fele pedig jobbik esetben is közel 20 éves. A lakótelepi panelépítkezés szempontjából a súlypont a régión belül Csongrád megye esetében inkább a hetvenes, míg Békés megye esetében inkább a nyolcvanas évekre esik.
6
Panel- és nem panel lakóházak, illetve lakások építési év szerinti megoszlása a Dél-Alföldön, 2001. február 1. (százalék) Építési év
Lakótelepi
Nem lakótelepi
Összes
Nem
panel Lakóházak -1944 1945-1969 1970-1979 1980-1989 1990-2001
2,2 47,8 49,3 0,7
0,5 35,8 57,8 5,9
2,0 46,2 50,4 1,4
36,4 24,6 18,2 14,4 6,4
ÖSSZESEN
100,0
100,0
100,0
100,0
Lakások -1944 1945-1969 1970-1979 1980-1989 1990-2001
2,3 50,3 46,8 0,5
0,4 40,6 57,1 1,9
2,1 49,3 47,9 0,7
34,5 25,1 19,8 14,2 6,4
ÖSSZESEN
100,0
100,0
100,0
100,0
Ahogy arról már az előzőekben is szó volt, a nyolcvanas évtizedben egyre inkább szakítani próbáltak az előző évtized lakótelepeinek sematizmusával. A házgyárak – követve az újabb elvárásokat – fokozatosan többféle magasságú, változatosabb épülettípusok gyártására tértek át. Újra megjelentek a lakótelepeken az alacsonyabb, 4-5 szintes házak. A monotonitást a homlokzatok fantáziadúsabb, játékosabb kialakításával (például fogazott, színes homlokzatok), igényesebb bejáratokkal próbálták feloldani. Kísérleti jelleggel 1-2 szintes (ahol a második szint már tetőtér) magánházak és sorházak is épültek ebben az időben. Ezek környezete általában nem minősül lakótelepinek, és arányuk a panelos lakóházakon belül mindössze két százalékot tesz ki. Csongrád megyében, ahol a földszintes panelos lakóépületek hányada a legnagyobb, is csak 3 százalék. A régióban az épületek tehát túlnyomórészt emeletesek, jellemzően 5, illetve 10 szintesek. A legnagyobb arányban a – a felvonó megtakarítása érdekében – 2-4 emeletes házak fordulnak elő, súlyuk megközelíti az 58 százalékot, az 5-10 szinteseké pedig a 39 százalékot. Különösen ez utóbbiak megjelenésével még a régi nagyvárosokban is igazi arculatváltás következett be: a földszintes, gazdasági udvaros épületek helyére többszintes tömbök kerültek. Tíz emeletesnél nagyobb panel lakóépület viszont lakótelepen egyáltalán nem épült, nem lakótelepen is csak egy, Szegeden. A régió panelházainak viszonylagos emberléptékűségét az épületenkénti lakások alacsony száma is jelzi: minden 10 épületből 8 legfeljebb 15 lakást foglal magában. A maximálisan 30 lakásos épületek aránya 14, az ennél is több lakásosoké pedig mindössze 7 százalék.
7
Panel- és nem panel lakóházak emelet és lakásszám szerinti megoszlása a Dél-Alföldön, 2001. február 1. (százalék) Nem Összes lakótelepi panelpanellakóház
Megnevezés
Lakótelepi panel-
Földszintes Emeletes Ebből: 1 emeletes 2-4 emeletes 5-10 emeletes 10 emeletesnél több
0,1 99,9 1,0 56,9 42,1 0,0
14,3 85,7 2,3 62,4 20,9 0,2
2,0 98,0 1,1 57,6 39,3 0,0
98,1 1,9 0,8 1,1 0,0 0,0
ÖSSZESEN Ebből: 1-3 lakásos 4-15 lakásos 16-30 lakásos 30-nál több lakásos
100,0 0,1 78,4 14,4 7,1
100,0 4,3 78,9 10,0 6,8
100,0 0,7 78,4 13,8 7,1
100,0 98,2 1,6 0,2 0,0
Nem panel-
A panellakások közül minden második 4 szintesnél magasabb épületben található, és csupán minden századik földszintesben vagy egyemeletesben. A lakások nagyobbik fele, hattizede maximum 14, 18 százaléka pedig legfeljebb 29 másik lakással osztozik egy épületen, és csak minden negyedik-ötödik panellakás található 30-nál több lakásos épületben. A lakásállomány döntő része ma már magánszemélyek tulajdonát képezi. A rendszerváltásig a nagyobb városok lakásainak viszonylag jelentős hányada volt állami tulajdonban (a lakásépítési „boom”-ot elsősorban a tömeges állami megrendelések eredményezték). A lakásállomány tulajdonviszonyok szerinti átrendeződése köztudottan a nyolcvanas évek végén megindult, majd a rendszerváltást követő években kiteljesedett lakásprivatizáció, az önkormányzatokhoz került bérlakások magántulajdonba adásának következménye. A 2001-es népszámláláskor az önkormányzati hányad már csak néhány százalékot tett ki; az arány nagyobb volt a panel-, mint a nem panellakások esetében. (Napjaink egyik jelentős problémája a vegyes, személyi és önkormányzati tulajdonú lakóházak létrejötte, ahol egyre nagyobb feszültséget okoz a házzal kapcsolatos ügyek, a közös költségek és a lakbérek összehangolása.) A lakott lakások tulajdonjelleg szerinti megoszlása, 2001. február 1. (százalék) Bács-Kiskun megye Megnevezés
Természetes személy tulajdona Önkormányzati bérlakás Egyéb tulajdon ÖSSZESEN
Békés megye
Csongrád megye
panel
nem panel
panel
nem panel
panel
nem panel
92,0 6,2 1,9
97,7 1,5 0,8
95,8 3,8 0,4
97,8 1,3 0,9
93,1 6,3 0,6
96,1 3,2 0,7
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
8
Egy panellakás – bármikor is épült és bármilyen épülettípusban – mindig is korszerű, összkomfortos lakhatási körülményeket biztosított. Központos fűtés, állandó melegvíz- és gázszolgáltatás, beépített konyhabútor, szőnyegpadló, a házak környékén játszóterek tették kényelmessé az ottlakók életét. Fogyatékosságuk abban a politikai kötöttségben (is) rejlett, hogy csak kevés lakás mérete haladhatta meg a másfél-kétszobás méretet. Az állami lakásokra vonatkozó normák az egész- és félszobák rendszerén alapultak, ahol a nagyobb szoba sem igen léphette túl a 18 négyzetmétert. A hetvenes évek végétől a mennyiségi szemléletet egyre inkább felváltotta a minőségi. Az állami lakásberuházások jelentős visszaesésével csökkent az egy-másfélszobás és megnőtt a háromszobás lakások aránya. A legutóbbi népszámláláskor a panellakások 55 százaléka volt (a másfélszobával rendelkezőket is idesorolva) kétszobás, 31 százaléka háromszobás. Az ennél több szobával rendelkező panelotthonok aránya csupán 6 százalék, szemben a nem panelok több mint kétszer nagyobb hányadával. Érdekes, hogy a nem lakótelepi panellakások esetében különösen magas a kisebb otthonok aránya. A lakott lakások szobaszám szerinti megoszlása a Dél-Alföldön, 2001. február 1. Lakótelepi panel
Nem lakótelepi panel
Nem panel
100%
80%
60%
40%
20%
0% 1 szobás
2 szobás
3 szobás
4-x szobás
A Dél-Alföld 60 ezer lakott panellakásának több mint fele Csongrád, 31 százaléka Bács-Kiskun, 17 százaléka pedig Békés megyében található. A régió érintett 42 településéből 17 Bács-Kiskunban, 12 Békésben és 13 Csongrádban helyezkedik el. A panellakással rendelkező települések csaknem mindegyike város, de érintett néhány község is. Ez utóbbiak között a legtöbb panellakással az 1997-ig Szegedhez tartozó Algyő rendelkezik, ahol elsősorban a szénhidrogén kitermelésben és –feldolgozásban foglalkoztatottak lakásgondjait oldották meg az itt emelt kisebb, 120 lakásos lakóteleppel. Ugyanakkor akad jó néhány olyan város – a régióban összesen 13 –, ahol nem épült egyetlen panellakás sem. Ezek jellemzően 1989-ben vagy azután nyerték el a városi státuszt, amikor a panelos építkezések csillaga leáldozott és a házgyárakat bezárták. Nincs panelépület a viszonylag nagyobb települések közül Tiszakécskén, Kecelen, Gyomaendrődön, Mezőberényben és Sarkadon.
9
Panellakások és települések, 2001. február 1. Megnevezés
Bács-Kiskun
Települések, ahol van panellakás száma aránya, % Panellakások száma aránya a), % a lakottak aránya b), % Lakótelepi panellakások száma aránya b), % Panellakások a megyeszékhelyeken száma aránya, %
Békés
Csongrád
megye
Dél-Alföld
17 14,3
12 16,0
13 21,7
42 16,5
18 946 14,6 92,1
10 178 11,5 93,9
31 182 22,9 95,0
60 306 17,0 93,9
17 164 90,6
7 426 73,0
29 103 93,3
53 693 89,0
10 557 24,5
5 323 19,2
25 552 36,1
41 432 29,3
a) Azon települések lakásállományához viszonyítva, ahol van panellakás. b) Az összes panellakáshoz viszonyítva.
A panelos technológia koncentráltságát jelzi, hogy a régió 5 legnagyobb városában, a megyeszékhelyeken, valamint Baján és Hódmezővásárhelyen található a panellakásállomány több mint háromnegyede. Csongrád megye elsőbbsége nemcsak az abszolút, hanem a relatív számokat tekintve is megmutatkozik. E megye érintett településein a teljes lakásállományhoz viszonyítva a lakások bő egyötöde panel. Legnagyobb, 36 százalékos az arány a régió legnépesebb városában, Szegeden, ahol a közel 71 ezer lakásból 25 és fél ezer épült panel falazattal. Rajta kívül viszonylag magas a panelok hányada Kecskeméten(25%) és Békéscsabán(19%), továbbá Mezőhegyesen és Kalocsán(18%), valamint Baján(16%). A régió panellakásainak valamivel több mint egytizede – Csongrád megyében ennél kevesebb, míg Békésben jóval nagyobb hányada – az, ami nem lakótelepi környezetben található.
A panellakások lakóinak jellemzői A dél-alföldi régióban egy nagyvárosnak megfelelő népesség, összesen 139 ezer ember létformáját határozza meg a panel. Közülük a legtöbben Csongrád megyeiek, itt többen laknak panellakásban, mint a másik két megyében együttvéve. A panellakók majd kilenctizede lakótelepi környezetben él, Csongrád megyében ez az arány meghaladja a 93 százalékot. A legnagyobb létszámú panellakóval rendelkező településen, Szegeden 60 ezer főnek panel az otthona. A népesség nagyobbik fele már régóta a „gyengébbik” nemhez tartozik. A nemek szerinti összetétel a nem panelban élők esetében kiegyensúlyozottabb a panelban lakókénál; a különbség 3 százalékpont. Ez utóbbi körben minden ezer férfira 139 fővel több nő jut, mint az előbbiben.
10
Az ezer férfira jutó nők száma a Dél-Alföldön, 2001. február 1. 1400
fő
1259
1242
1221
1200 1099
1101
1082
1000
800
600
Bács-Kiskun
Békés
Panelban élők
Csongrád
Nem panelban élők
A lakások lakóinak átlagos száma között nincs lényeges eltérés aszerint, hogy panelvagy nem panellakásról van-e szó. A 100 lakásonkénti 231-232 főtől a kisebb lakótelepi lakások átlagos lakószáma tér el negatív, illetve – érdekes módon – a nem lakótelepiek ugyanezen kategóriába tartozó típusainál pozitív irányban. Hasonló különbség fedezhető fel ebben a két körben az épületek emeletszáma, illetve lakásszáma növekedésével: a nem lakótelepi panellakások lakóinak száma ugyanis nagyjából csökken, a lakótelepieké viszont növekszik.
100 lakott lakásra jutó lakó a Dél-Alföldön, 2001. február 1. Nem Összes lakótelepi panelpanellakásban
Megnevezés
Lakótelepi panel-
Földszintes Emeletes Ebből: 1 emeletes 2-4 emeletes 5-10 emeletes 10 emeletesnél több
200 231 202 225 237 -
314 218 300 219 214 217
311 230 222 224 235 217
238 195 207 192 195 267
ÖSSZESEN Ebből: 1-3 lakásos 4-15 lakásos 16-30 lakásos 30-nál több lakásos
231 160 229 238 234
222 333 227 240 193
230 277 228 238 229
232 239 198 185 189
11
Nem panel-
A panellakásokban élők korösszetétele is jellegzetesen különbözik a többi lakás lakóinak korstruktúrájától. Különösen szembetűnő a differencia a 20-as éveiket taposó és az 54 évesnél idősebb generációk esetében. A két korcsoport különböző előjelű eltérései azt a tényt erősítik, hogy a panellakások népessége összességében fiatalabb, mint az egyéb lakásoké. E megállapítás mindkét nemre igaz. Az okok között minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a legnagyobb panellakás-állománnyal rendelkező városok kollégiumokból kiszorult egyetemi-főiskolás polgárai – anyagi okokból – előszeretettel választják ideiglenes otthonukul a panellakásokat. A 15-29 évesek aránya a lakótelepi panellakások esetében a férfiaknál és a nőknél egyaránt kereken 10 százalékponttal magasabb, mint a nem panellakások esetében. A népesség korcsoportos megoszlása a Dél-Alföldön, 2001. február 1.
85-x
Férfi
80-84
Nő
75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 14
12
10
8
6
4
2
0
2
4
6
8
10
12
14
százalék Panelban élő népesség Nem panelban élő népesség
A panellakásokban élők korcsoportos összetétele – a tapasztalatok szerint – különbözhet a település típusa (megyei jogú város, város, község), illetőleg a lakás építési éve szerint. A nagyobbakkal szemben a kisebb településeken, illetőleg a régiekkel szemben az újabb építésű lakótelepeken magasabb a fiatalok aránya. A panellakásokba, és különösen a lakótelepi lakásokba költözők között mindvégig túlreprezentáltak voltak a fiatal családok. Ez annak köszönhető, hogy a fiatalok számára a viszonylag olcsó lakótelepi otthonok belépési lehetőséget kínálnak a lakáspiacra. A megszerzett otthon aztán gyermekeik megszületése után is még jó néhány évig lakhelyükül szolgál. A panellakásokban élő gyermekkorúak aránya jelentősen meghaladja az idősekét. Ebben a körben száz 14 éven aluli gyermekre negyvenöt 65 éves és idősebb személy jut,
12
nagyjából csak feleannyi, mint a többi lakásban élők körében. A gyermek és időskorúak egymáshoz viszonyított arányát kifejező öregedési indexek nőkre vonatkozó értékei mindkét lakáscsoportban lényegesen – bő felével – magasabbak, mint a férfiakra vonatkozóké. A lakók főbb korcsoportjai szerint a lakások összetétele is több ponton lényegesen különbözik attól függően, hogy panelről vagy nem panelről van-e szó. Míg az előbbiek esetében azon lakások hányada, ahol fiatal személy (is) él 64, illetve ahol idős személy (is) 22 százalék, addig az utóbbiak esetében ugyanezen arányok 48, illetve 43 százalék. A lakott lakások a lakók korösszetétele szerint a Dél-Alföldön, 2001. február 1.
Panel-
Megnevezés
(százalék) Nem panellakás
ÖSSZESEN Ezen belül: csak fiatalkorú személy által lakott csak középkorú személy által lakott csak időskorú személy által lakott fiatal és középkorú személy által lakott fiatal és időskorú személy által lakott közép- és időskorú személy által lakott fiatal és közép- és időskorú személy által lakott lakónépesség nélkül
100,0 15,0 17,6 13,8 44,6 1,1 4,5 2,7 0,7
100,0 5,2 15,2 26,9 35,4 1,5 9,1 6,0 0,7
A korösszetétel különbözőségével is összefügg, hogy a háztartások struktúrájában kisebb-nagyobb eltérések tapasztalhatók. A panelos háztartások kétharmadát, a nem panelosokénak héttizedét alkotják családok, amiből következően a nem családháztartások – ami döntően egy személyt jelent – aránya a panelokban a nagyobb. A másik feltűnő különbség, hogy az egy szülős családok hányada a panellakásokban (17%) lényegesen meghaladja a nem panelban élő csonka családok részarányát (10%). Ezek az adatok arra utalnak, hogy lakótelepek erősen érintettek a csonka családok társadalmi-szociológiai problémájában. A panellakások szűkösségének is következménye, hogy a két vagy több családból álló háztartások előfordulása szinte elenyésző, alig haladja meg az egy százalékot. A népesség családi állapot szerinti összetételében hosszabb ideje érvényesülő tendencia a házasok arányának csökkenése, amit mindkét nemnél az elváltak, valamint a nőtlenek, hajadonok arányának növekedése kísér. A nem házasok részaránya a férfiak és a nők körében egyaránt magasabb a panelban, mint a nem panelban élőknél: a nőtlenek/hajadonok hányada ugyanúgy nagyobb, mint az elváltaké, és csak az özvegyek esetében fordított a helyzet.
13
A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása nemenként a Dél-Alföldön, 2001. február 1. Panelban élő népesség férfi
nő
38%
30%
40% 10% 19%
2%
50%
11%
Nem panelban élő népesség férfi
nő
30% 19% 51%
9% 57%
10%
4% 20%
Nőtlen/hajadon
Házas
Özvegy
Elvált
A népesség iskolázottsági szintjének alakulásában ugyancsak hosszú évek óta tartó folyamat, hogy növekszik a középfokú és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya, és egyre kevesebben vannak, akiknek az általános iskola 8. évfolyamát sem sikerült elvégezniük. Az is régi tapasztalat, hogy még ugyanazon település esetében is – a lakótelepi környezet folyamatos leértékelődése ellenére – a panellakások népessége általában magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, mint a többi lakásban élők: már a legalább általános iskolai végzettségűek aránya is nagyobb, de az igazán jelentős különbség a középiskolát, illetve a felsőfokú iskolát végzetteket tekintve tér el egymástól.
14
Iskolai végzettség a megfelelő korúak százalékában a Dél-Alföldön, 2001. február 1.
Panelban élők
Megnevezés
férfi A 10-x éves népességből az általános iskola első osztályát sem végezte el A 15-x éves népességből legalább általános iskolai végzettségű A 18-x éves népességből legalább középiskolai végzettségű, érettségivel A 25-x éves népességből egyetemi, főiskolai végzettségű, oklevéllel
Nem panelban élők
nő
férfi
nő
0,2
0,2
0,4
0,5
97,7
94,8
90,0
82,8
46,7
53,5
27,7
32,4
18,0
15,5
9,7
8,8
A panellakásokban élő felsőfokú iskolát végzettek arányai aszerint is különböznek, hogy a lakás lakótelepen vagy azon kívüli környezetben található. Kiugróan magas a diplomások hányada a nem lakótelepi panellakások lakói esetében; a különbség a férfiaknál még jelentősebb, mint a nőknél.
A panelban élő diplomások aránya a 25 éves és idősebb népességben nemenként a Dél-Alföldön, 2001. február 1.
Lakótelepi panelban élők
17,4 Férfi
Nem lakótelepi panelban élők
23,3
Lakótelepi panelban élők
15,1 Nő
Nem lakótelepi panelban élők
18,8 0
5
10
15
20
25
30
százalék
A népesség számának csökkenésével és a korstruktúrának az időskorúak irányába történő elmozdulásával egyidejűleg a foglalkoztatottak száma és aránya már a nyolcvanas években csökkenni kezdett. Mindez a községekben élőket sokkal súlyosabban érintette, mint a városiakat. Következésképp az átlagosnál fiatalabb korösszetételű és alapvetően városi panellakosság körében az aktivitási szint magasabb, mint a nem panellakásokban élők esetében. Az eltolódás oly mértékű, hogy a panelok lakóinál a gazdaságilag aktívak aránya nagyobb is, mint a gazdaságilag nem aktívaké. A többi lakásban élőknél épp fordított a helyzet, és a két arány közötti különbség is nagyobb, mint a panellakóké. A foglalkoztatottak aránya szintén a panelok népességénél a magasabb, a munkanélkülieké ellenben
15
alacsonyabb. A munkanélküliségi ráta alakulása a panelokban – ezzel együtt a városokban – élők kedvezőbb munkaerőpiaci lehetőségeiről tanúskodik.
A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása a Dél-Alföldön, 2001. február 1. (százalék) Megnevezés
Lakótelepi panelban élő
Nem lakótelepi Nem panelban panelban élő élő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
Foglalkoztatott Ezen belül: alkalmazásban álló szövetkezeti tag egyéni, társas vállalkozó, segítő családtag Munkanélküli
48,9 42,1 0,1
42,0 38,9 0,1
48,8 40,7 0,2
43,5 39,4 0,1
39,0 29,0 0,8
28,5 24,2 0,3
6,7 4,9
3,0 3,6
8,0 4,6
4,0 3,2
9,2 5,7
4,0 3,3
Gazdaságilag aktív népesség Inaktív kereső Ezen belül: nyugdíjas, járadékos Eltartott Ezen belül: nappali tagozatos tanuló
53,7 15,3 13,7 31,0 20,6
45,6 27,5 21,1 26,9 18,0
53,3 15,5 14,0 31,2 21,0
46,7 26,3 20,9 27,0 18,1
44,7 28,9 26,3 26,3 16,5
31,8 42,0 34,9 26,2 14,9
Gazdaságilag nem aktív népesség
46,3
54,4
46,7
53,3
55,3
68,2
100,0 9,1
100,0 7,8
100,0 8,6
100,0 6,9
100,0 12,7
100,0 10,5
NÉPESSÉG ÖSSZESEN Munkanélküliségi ráta
Az előzőekkel szoros összefüggésben a panellakásokban arányaiban kevesebb nyugdíjas lakik, mint azokon kívül, a különbség meglehetősen tetemes. A két lakókörnyezeti típus között az eltartottak részarányai még a leginkább kiegyenlítettek, különösen a nőket illetően.
A Panel és a Panel plusz programokról* A Magyarországon házgyári technológiával, előre gyártott elemekből épült lakások több mint 56 százaléka közel 30, ezen belül 6 százaléka 40 évnél is idősebb. Különösen a legrégebben épült lakóházak műszaki állapota leromlott, magasak az üzemeltetési költségek. A problémákat többek között a pazarló, jelentős energiaveszteséggel működő távfűtési rendszer okozza, ahol a havidíj magas, a lakások fűtését pedig nem lehet egyénileg szabályozni. A helyzetet rontja a falazat és a nyílászárók rossz hőszigetelése is. Felújításra korábban kétszer lehetett állami forrást nyerni: 1997-ben a német panelhitelből és 2001-ben a Széchenyi tervből, amely 163 pályázón segített 710 millió forinttal.
*Forrás: www.magyarorszag.hu
16
A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet 2001. február 1-jétől teremt lehetőséget az előregyártott technológia felhasználásával épült lakóépületek felújításának támogatására. Ennek keretében az épületek utólagos hőszigeteléséhez és gépészeti rendszereinek energiatakarékos felújításához, korszerűsítéséhez lehet vissza nem térítendő állami támogatásra pályázatot benyújtani. A panellakás-felújítási programban olyan lakóközösségek illetve önkormányzatok vehetnek részt, amelyek a felújítási költségek egyharmad-egyharmad részét állják. Ehhez teszi hozzá az állam a maga egyharmadnyi támogatását. Az öt évvel ezelőtt elindított programban 2005ig 36 ezer lakást újítottak fel, 15 milliárd forintból. 2005-ben a kormány e célra 8 milliárd forintot különített el. A megemelt keretösszeg lehetőséget adott a nyílászárók cseréje mellett a hőszigetelésre, a gépészeti felújításra, valamint a házak környékének rendbetételére is. A panelprogramhoz 2005. augusztus elejétől a „Panel plusz hitelprogram” kapcsolódik. Ennek segítségével kedvezményes kamatozású kölcsönök révén azok a rászoruló lakóközösségek és önkormányzatok is részt vehetnek a felújításban, akik nem rendelkeznek kellő önerővel. A hitelprogram hosszú távú, tizenöt éves hitelt biztosít a rászorulóknak, 5-6 százalékos kamattal. 2005-ben rekordmennyiségű pályázat érkezett be panelfelújításra, többen éltek a pályázati lehetőséggel, mint az azt megelőző négy évben összességében. A legtöbb pályázat Székesfehérvárról érkezett, a sorban Szeged és Kaposvár a következő. A legnagyobb támogatási összegért folyamodó városok: Székesfehérvár, Szeged és Nyíregyháza.
Iparosított technológiával épített lakások felújításához nyújtott állami támogatások a Dél-Alföldön, 2001-2005* A támogatások Település Kecskemét
Kiskunfélegyháza Makó Mezőkovácsháza Mórahalom Szeged
Szentes ÖSSZESEN
éve
által érintett lakások száma
összege, millió Ft
2001 2002 2003 2004 2005 2004 2005 2002 2005 2002 2002 2002 2003 2004 2005 2002 2004 -
626 599 541 880 916 42 28 73 60 48 21 102 169 779 2 558 192 60 7 694
39 33 48 48 98 3 1 1 2 1 7 7 15 98 615 7 2 1 025
*Forrás: www.oleh.hu/palyazat/kimutatas_a_tamogatasokrol, 2006. márciusi állapot szerint.
17
Az 5 év alatt együttesen 117 ezer iparosított technológiával épült lakás kapott támogatást felújításra az országban. A szám 2006 végéig várhatóan eléri a 190 ezret, így az év végére a panellakások negyede újulhat meg. Az idei költségvetési előirányzat nyitott, azaz lehetőség nyílik az összes érvényes pályázati igény maradéktalan kielégítésére. Egy lakás felújítására átlagosan 198 ezer forint támogatás jut. 2005 végéig a Dél-Alföldön összesen közel 8 ezer lakás felújításához nyújtott az állam támogatást, több mint egy milliárd forint értékben. Öt év átlagában a dotáció lakásonként átlagosan 133 ezer forintot tett ki. Természetesen ez az összeg a terminus elején lényegesen kevesebb volt, mint a végén. A régióban a már említett Szeged mellett BácsKiskun megye székhelye, Kecskemét is kiemelkedik mind a támogatott lakások számát, mind az elnyert támogatás nagyságát illetően. A 2007 és 2013 közötti időszakban tovább folytatódik a panelprogram, a számítások szerint a következő uniós költségvetési ciklus végére várhatóan a panelállomány 80 százaléka megújul. Az unió a költségek 20 százalékát vállalja magára, az állam és az illetékes önkormányzat további 47 százalékát állja a felújításnak. A lakók részéről szükséges önerő az összköltség 33 százaléka, melyre felvehetik az alacsony kamatozású "Panel plusz" hitelt is.
18
TÁBLÁZATOK
A lakóházak száma összevont építési év szerint, 2001. február 1.
Lakótelepi
Nem lakótelepi
Építési év
Nem
Összes
panellakóház Bács-Kiskun megye
-1944 1945-1969 1970-1979 1980-1989 1990-2001 ÖSSZESEN
46 506 459 8
1 38 75 6
63 881 45 310 31 766 27 709 13 056
63 881 45 357 32 310 28 243 13 070
1 019
120
181 722
182 861
Békés megye -1944 1945-1969 1970-1979 1980-1989 1990-2001
3 146 317 2
72 79 11
47 738 33 305 24 139 20 038 6 920
47 738 33 308 24 357 20 434 6 933
ÖSSZESEN
468
162
132 140
132 770
Csongrád megye -1944 1945-1969 1970-1979 1980-1989 1990-2001 ÖSSZESEN
15 730 648 9
1 48 101 9
45 351 27 470 22 667 14 511 7 811
45 351 27 486 23 445 15 260 7 829
1 402
159
117 810
119 371
Dél-Alföld -1944 1945-1969 1970-1979 1980-1989 1990-2001
64 1 382 1 424 19
2 158 255 26
156 970 106 085 78 572 62 258 27 787
156 970 106 151 80 112 63 937 27 832
ÖSSZESEN
2 889
441
431 672
435 002
20
A lakóházak lakásainak száma összevont építési év szerint, 2001. február 1. Lakótelepi
Nem lakótelepi
Építési év
Nem
Összes
panellakás Bács-Kiskun megye
-1944 1945-1969 1970-1979 1980-1989 1990-2001
649 8 532 7 887 96
18 422 1 336 6
70 449 53 357 40 138 31 598 14 404
70 449 54 024 49 092 40 821 14 506
ÖSSZESEN
17 164
1 782
209 946
228 892
Békés megye -1944 1945-1969 1970-1979 1980-1989 1990-2001
34 2 636 4 728 28
1 378 1 262 112
51 976 38 626 31 864 23 768 7 822
51 976 38 660 35 878 29 758 7 962
ÖSSZESEN
7 426
2 752
154 056
164 234
Csongrád megye -1944 1945-1969 1970-1979 1980-1989 1990-2001
566 15 852 12 517 168
8 883 1 179 9
54 740 37 055 29 677 17 776 10 850
54 740 37 629 46 412 31 472 11 027
ÖSSZESEN
29 103
2 079
150 098
181 280
Dél-Alföld -1944 1945-1969 1970-1979 1980-1989 1990-2001
1 249 27 020 25 132 292
26 2 683 3 777 127
177 165 129 038 101 679 73 142 33 076
177 165 130 313 131 382 102 051 33 495
ÖSSZESEN
53 693
6 613
514 100
574 406
21
A lakóházak lakásainak száma emeletszám szerint, 2001. február 1. Nem lakótelepi
Lakótelepi Megnevezés
Nem
Összes
panellakás Bács-Kiskun megye
Földszintes Emeletes Ebből: 1 emeletes 2 - 4 emeletes 5-10 emeletes 10 emeletesnél több
2 1 017 27 621 369 -
14 106 9 68 29 -
178 838 2 884 1 406 1 431 47 -
178 854 4 007 1 442 2 120 445 -
ÖSSZESEN
1 019
120
181 722
182 861
Békés megye Földszintes Emeletes Ebből: 1 emeletes 2 - 4 emeletes 5-10 emeletes 10 emeletesnél több
468 444 24 -
3 159 141 18 -
130 465 1 675 421 1 241 13 -
130 468 2 302 421 1 826 55 -
ÖSSZESEN
468
162
132 140
132 770
Csongrád megye Földszintes Emeletes Ebből: 1 emeletes 2 - 4 emeletes 5-10 emeletes 10 emeletesnél több
1 402 1 578 823 -
46 113 1 66 45 1
114 227 3 583 1 533 2 019 30 1
114 273 5 098 1 535 2 663 898 2
ÖSSZESEN
1 402
159
117 810
119 371
Dél-Alföld Földszintes Emeletes Ebből: 1 emeletes 2 - 4 emeletes 5-10 emeletes 10 emeletesnél több
2 2 887 28 1 643 1 216 0
63 378 10 275 92 1
423 530 8 142 3 360 4 691 90 1
423 595 11 407 3 398 6 609 1 398 2
ÖSSZESEN
2 889
441
431 672
435 002
22
A lakások* lakóinak száma lakásaik összevont építési éve szerint, 2001. február 1. Lakótelepi
Nem lakótelepi
Építési év
Nem
Összes
panellakás lakója
Együtt
1 202 17 972 19 174
Bács-Kiskun megye 179 122 33 64 735 843 100 990 876 344 847
179 122 65 970 119 805 364 897
Együtt
18 419 299 18 718
2 790 130 2 920
98 456 47 295 145 751
119 665 47 724 167 389
37 892
3 796
490 598
532 286
Békés megye 142 394 44 181 2 805 78 610 2 805 265 185
142 394 44 246 87 333 273 973
-1959 1960-1969 1970-1979 1980-1989 1990-2001 ÖSSZESEN -1959 1960-1969 1970-1979 Együtt
65 5 918 5 983
Együtt
11 004 157 11 161
2 815 249 3 064
70 777 26 999 97 776
84 596 27 405 112 001
ÖSSZESEN
17 144
5 869
362 961
385 974
-1959 1960-1969 1970-1979 Együtt
1 081 36 227 37 308
Csongrád megye 138 191 12 46 601 1 932 74 423 1 944 259 215
138 191 47 694 112 582 298 467
Együtt
31 368 575 31 943
3 031 47 3 078
52 134 32 695 84 829
86 533 33 317 119 850
69 251
5 022
344 044
418 317
Együtt
2 348 60 117 62 465
Dél-Alföld 459 707 45 155 517 5 580 254 023 5 625 869 247
459 707 157 910 319 720 937 337
Együtt
60 791 1 031 61 822
8 636 426 9 062
221 367 106 989 328 356
290 794 108 446 399 240
124 287
14 687
1 197 603
1 336 577
1980-1989 1990-2001
1980-1989 1990-2001 ÖSSZESEN -1959 1960-1969 1970-1979 1980-1989 1990-2001 ÖSSZESEN
*Lakások: a lakott lakások a lakott üdülőkkel és a lakott egyéb lakóegységekkel együtt.
23
A lakások lakóinak* összetétele összevont korcsoportonként, 2001. február 1.
Korcsoport
Lakótelepi férfi
Nem lakótelepi
panelben élők nő férfi
nő
Nem panelben élők férfi
nő
Összesen férfi
nő
Bács-Kiskun megye 0-14 éves 15-29 30-49 50-64 65-x ÖSSZESEN
3 548 5 073 5 253 1 998 1 034 16 906
3 517 5 525 6 735 3 137 2 072 20 986
357 478 526 231 98 1 690
346 533 642 373 212 2 106
43 029 50 008 68 789 42 152 29 757 233 735
41 449 47 654 68 584 49 689 49 459 256 835
46 934 55 559 74 568 44 381 30 889 252 331
45 312 53 712 75 961 53 199 51 743 279 927
29 888 33 369 50 139 37 700 37 502 188 598
33 087 38 347 53 842 33 914 25 362 184 552
32 067 36 603 54 535 39 530 38 687 201 422
27 170 33 865 47 054 36 142 36 079 180 310
34 700 45 459 56 497 35 706 24 812 197 174
33 302 45 651 59 460 42 788 39 935 221 136
98 507 114 888 165 777 123 531 123 040 625 743
114 721 139 365 184 907 114 001 81 063 634 057
110 681 135 966 189 956 135 517 130 365 702 485
Békés megye 0-14 éves 15-29 30-49 50-64 65-x ÖSSZESEN
1 690 2 111 2 565 913 369 7 648
1 662 2 376 3 294 1 335 829 9 496
478 736 817 365 145 2 541
517 858 1 102 495 356 3 328
0-14 éves 15-29 30-49 50-64 65-x ÖSSZESEN
5 896 9 897 9 202 4 344 1 878 31 217
5 695 10 960 11 554 6 195 3 630 38 034
436 719 641 326 108 2 230
437 826 852 451 226 2 792
0-14 éves 15-29 30-49 50-64 65-x ÖSSZESEN
11 134 17 081 17 020 7 255 3 281 55 771
10 874 18 861 21 583 10 667 6 531 68 516
1 271 1 933 1 984 922 351 6 461
1 300 2 217 2 596 1 319 794 8 226
30 919 35 500 50 460 32 636 24 848 174 363
Csongrád megye 28 368 34 843 46 654 31 036 22 826 163 727
Dél-Alföld
* Lakók az intézeti lakók és a hajléktalanok nélkül.
24
102 316 120 351 165 903 105 824 77 431 571 825
