DIALÓG EGYESÜLET AVASI KÖZÖSSÉGEK
PaneL Levél I . S Z Á M
H Í R L E V É L
A Z
A V A S R Ó L
A tartalomból:
Beköszöntő
Egy programmal az Avasért
Egy 10 hónapos program lehetőségei, az Avason az Avasért.
NDI Kapcsolatépítési program
A „Gépes”
Hírek programok aktualitások
Tervezzünk Közösen
Az Avas lakótelep és a lakótelepi közösségi élet fejlesztési lehetőségeiről, városmegújítási szemszögből.
IFI az Avason
Az élhető városról:
Kinek mit jelent az élhető város, egy áttekintés az élhető város víziójának változásáról
Másnak e Tájék mit jelent? Miskolc madártávlatból...
A Panel Levelek megjelenik 4000 példányban. Szerkesztik: Balogh Flóra, Majó Márk Gábor Nyomda: Gazdász-Elasztik Kft. Írják: Georgia Efremova, Kocsárdi Gréta, Majó Márk Gábor, Mihók Melinda, Mozgó Mónika, Sélley Andrea Dialóg Egyesület Avasi Közösségek Cím: 3530 Miskolc Bors vezér utca 63-65. E-mail:
[email protected]
OLDA L
2
I.SZÁ M
Beköszöntő Kedves Avason Élők! Manapság egyre kevesebben olvasnak újságot. Azok, akik internetelérhetőséggel rendelkeznek, a híreket is ott olvassák, s azok akiknek nincs pénzük internetre, azoknak többnyire újságra sincs. Jó ideje egyre inkább a TV veszi át az információáramlás szerepét. A rádiók a reggeli készülődésnél, vagy az autókban szólalnak meg olykor. A televíziós adásokban viszont ritkán vannak helyi hírek, igaz Miskolcon működik helyi televízió. A hírszolgáltatás végző médiumok jellemzően a politikumokat szolgálják, s az a tendencia, hogy a negatív, drámai, és a tragikus hírek kapnak helyet a híradásokban. Kevesen foglalkoznak a helyi közélet megosztásával, az Avas lakótelepen sincsenek a helyi nyilvánosságot szolgáló eszközök (néhány interneten elérhető blogon kívül, egyet bizonyosan ismerünk: http://avas.blog.hu/) Pedig sok a hír, és nagyon sok az olyan információ, ami sok mindenkit érint és érdekel. Gyakran tapasztaljuk, hogy szárnyra kap egy-egy információ, s az ahogy szájról szájra jár, egyre jobban ferdül, kicsorbul.
„Az Avasiaknak szól, az Avasiakról”
Pár éve formálódik egy kis csapat az Avason, akik időnként kérdőíveznek, interjút készítenek az avasiakkal, véleményeket kérnek egy-egy ötlethez, fejlesztéshez, s nem utolsó sorban hisznek a közösségi alapú kezdeményezésekben, a közös cselekvésben. Ezen kis csapat, mely az Avasi Közösségek névre keresztelődött, közösségi munkát végezve gyakran észlelte a beszélgetések során, hogy igazán hiányzik egy olyan hírlevél, vagy helyi újság, ami az avasiaknak szól, az avasiakról. Mert ugyanarról a témáról nagyon eltérő információk terjednek egy lépcsőházzal arrébb, ugyanakkor sokan nem értesülnek olyan fontos dolgokról, ami az életüket megkönnyítheti, vagy valamilyen lehetőséget kínál számukra. Csapatunk egyik célja tehát, hogy az avasi eseményeket, történéseket összegyűjtve elindítsa az Avasi Hírlevelet, amelyet eljuttat az avasiak postaládájába. Nem tudjuk egyenlőre felvállalni, hogy az Avason lévő a több mint 12 000 lakásba eljuttatjuk a hírlevelet, de bízunk abban, hogy ha ez a kezdeményezés megtetszik az itt élőknek, akkor közösen tudunk megoldást keresni arra, hogyan lehet szélesebb körben, rendszeresebben, és hosszú távon folytatni ezt a munkát. Egyenlőre három lapot indítunk, és önkéntes munka keretében keressük a híreket, írjuk, szerkesztjük, nyomtatjuk és terjesztjük az újságot. Ezzel az első lapszámmal kívánunk Önöknek, Avasiaknak kellemes olvasást, és az olvasás során olyan gondolatokat, melyek az Avas élhetőbbé tétele felé mutatnak. Sélley Andrea, A Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület elnöke
P ANEL
LEV ÉL
I.SZÁ M
OLDA L
Egy programmal az
3
AVASÉRT
A beköszöntő után is úgy érezzük, hogy érdemes jobban kifejtenünk az Avasi Hírlevél megszületésének körülményeit. Mondhatni a véletlenek fura összjátéka volt az egész… Egy lelkes fiatalokból álló csapat, egy az Avason is, az avasiakért tevékenykedő civil szervezet, egy antropológus hallgató a Londoni Egyetemről, aki a doktori disszertációját készíti és könyvet ír Miskolcról - az Avasról, valamint néhány elhivatott önkéntes és egy projekt adta lehetőség, ami céljaikat, elképzeléseiket tükrözi: ez kellett ahhoz, hogy az Open Society Institute (Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány) által kiírt pályázaton elinduljon ez a pár fiatal szakember, hogy ötleteikkel, elképzelésükkel útjára indítsa az AVASI KÖZÖSSÉGEK elnevezésű programját. Egy programot, melyet az Avason élők képzeltek el és váltanak valóra lakóhelyük érdekében. Amikor megtudtuk, hogy elfogadták a pályázatunkat, sok, a tervezéskor átélt érzés jött fel bennünk újra: öröm, felelősség, kihívás, segíteni akarás, az hogy jobbá tegyük a környezetünket. Programunk minden egyes eleme a közösségről szól, a közösségért, a közösséggel együtt. Szakmai alapvetésünk, hogy ne mi mondjuk meg, mi történjen, hanem kérdezzük meg az itt élőket, mit szeretnének, hogyan tudjuk együtt a lehető legjobbat kihozni jelenlegi élethelyzetükből. Kutatásaink, beszélgetéseink, az Avason töltött idő során folyamatosan és egyre jobban kristályosodtak ki előttünk az itt élőket érintő mindennapos problémák. Mi nem az egymásra mutogatással, a bűnbak-kereséssel kívánunk tenni a problémák megoldása érdekében, de nem is szeretnénk hátat fordítani, vagy a fejünket homokba dugni. Inkább azokat a lehetőségeket vesszük sorra, melyek segítségével élhetőbbé, szerethetőbbé varázsolhatjuk környezetünket, és bízunk abban, hogy kellő nyitottsággal, sors-közösséget vállalva szomszédainkkal, a velünk egy bérházban élőkkel, a többi avasival, közös tevékenységekkel tudunk javítani közérzetünkön. 2011. decemberében elindítottuk ifjúsági mentorprogramunkat, melyben majd’ 30 diák vesz részt. Két szálon kezdtük el a csoportfoglalkozást párhuzamosan. Egyrészt a Herman Ottó Általános Iskola és Munkácsy Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény diákjaival gondolkodunk együtt az Avasi helyzet kapcsán. Saját életkörülményeik, megélt élethelyzeteik, tapasztalatuk minden élményét magukkal hozzák a képzésünkre, mely a kortárs segítés, társadalmi felelősségvállalás, és környezettudatosság elemeit ötvözi játékos és kreatív megközelítésben. A Szilvás utca diákjai mellett az Avasi Gimmnázium diákjaival is rendszeresen találkozunk, s hozzuk közelebb hozzájuk az avasi élet hétköznapjait, együtt igyekszünk értelmezni, feldolgozni a gyerekeket megérintő mindennapi eseményeket. Hamarosan a két csoport együttes erővel fog megjelenni az Avason különböző flashmob-ok és környezetszépítő akciók során, fiatalos lendületükkel hozzájárulva a lakótelep pezsgésének felélesztéséhez. Hogy segítsük ezt a lüktetést, nagyon fontosnak tarjuk olyan programok beindítását, melyekkel közösen járulhatunk hozzá a lakókörnyezet szebbé-jobbá tételéhez, s ugyanakkor a lakók közérzetének javításához. Fontos, hogy az itt élők ismét boldogan és büszkén mondhassák, hogy “avasi vagyok”. Szeretnénk segítséget is nyújtani ebben: kezdetként tavasszal egy dekorációs festéssel fogjuk feldíszíteni közösen a Szilvás utca egyik bérházának lábazatát, mely korábban is híres volt rendezettségéről és tisztaságáról. Lakásról lakásra járva kértük ki a lakók véleményét és hallgattuk meg álláspontjukat a kezdeményezés tekintetében. Sokan örültek az ötletnek, és nagy érdeklődéssel várják a következő fázist, amikor is a kiértékelt kérdőíveket alapul véve eldöntik, hogy mi kerüljön az épület falaira. Aztán pedig jöhet a közös festés a lakókkal és önkénteseinkkel együtt! Természetesen nem csak egy épületet kívánunk ilyen módszerrel vidámmá varázsolni, ezért a közeljövőben további lépcsőházakat is meg fogunk keresni. S hogy ne csak az épületekről és lakókörnyezetről essen szó, kulturális eseményeket is terveztünk az Avas utcáira és tereire, hogy olyan emberekhez is eljusson egy-egy művészi előadás, akik nem engedhetik meg maguknak pénz vagy idő hiányában, hogy ellátogassanak egy hasonló eseményre a belvárosban. Meg is érkeztünk ahhoz az újsághoz, amelyet most kedves Olvasónk a kezében tart. Hírlevelünk ugyanis egy nagyszabású információs kampány része - ahogyan azt beköszöntőnkben is írtuk -, melyen keresztül tájékoztatni szeretnénk az Avason élőket az Avassal kapcsolatos hírekről, eseményekről, az Önöket közvetlenül és közvetve érintő dolgokról. Sajnos, amikor valaki meghallja azt a szót, hogy Avas, többnyire inkább negatív híradások juthatnak az eszébe, melyeket a tévéből, rádióból ismer, vagy olvasott az újságban. Mi azt szeretnénk elérni, hogy ne csak a sokszor egyoldalúan bemutatott képek jussanak el az emberekhez az Avasról. Ezért döntöttünk úgy, hogy elindítjuk kampányunkat, amely tudatosan pozitív hangvételű, és beszámol mindazokról a jó dolgokról is, amik itt történnek velünk nap mint nap, s talán csak nincs időnk rá, hogy észrevegyük, meghalljunk vagy éppen beszéljünk róla. Kérjük Önöket, legyenek részesei munkánknak, és mutassuk meg együtt a városnak, az országnak, hogy nemcsak az az Avas létezik, ami és ahogy a médiumokban az utóbbi években megjelenik! És ne feledjük: „Az Avas a város szíve”! Nem azért, mert egy jó szlogen, melyet kitaláltak, hanem ….Mi, akik itt lakunk érezzük lüktetését igazán. Majó Márk Gábor
P A NEL
LEV ÉL
I. OLDA L
ÉV FOLYA M,
1.
SZÁ M
4
NDI
Kapcsolatépítési Program Hírlevelünkkel, írásainkkal kapcsolatos véleményeiket kétféleképpen is eljuttathatják hozzánk, az
[email protected] email címen, illetve az Avas központban a Postán kiállított ötletládába is bedobhatják nekünk írt gondolataikat. Várunk olyan avasi eseményekről, szerveződésekről szóló híradásokat - akár néhány fotóval együtt -, melyeket szívesen megmutatnának másoknak, egymásnak. NDI Kapcsolatépítési Program Egy közösség akkor működik jól, ha a tagjai között összhang van, képesek együttműködésre, hogy egy élhetőbb környezetet tudjanak kialakítani maguknak. Ez azonban nem ennyire egyszerű, főleg akkor nem, ha ellentétek feszülnek a tagok között, a közösségen belül. Az NDI (National Democratic Institute for National Affairs) szervezet Amerikából indult el világ körüli útjára, hogy programjai segítségével pozitív társadalmi változásokat indítsanak el minél több országban. Magyarországon az etnikai konfliktusok érződnek leginkább, ezért a programba olyan roma és nem roma fiatalokat vontak be, akik elvállalták, hogy az iskola mellett rááldoznak hetente/ kéthetente másfél órát arra, hogy egy csoport tagjaként megtanulják az ország kormányzásának menetét, projekteket készítsenek a helyi közösségek problémáinak megoldására, ezáltal nagyobb szerepvállalást érezzenek a társadalom tagjaként és később az itt szerzett tapasztalatokat hasznosíthassák az élet bármely területén, akár egy szervezet munkatársaként. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több kis csoport jött létre, köztük az egyik Miskolc híres lakótelepén, az Avason működik, amelynek én is a tagja vagyok. Bekerülésem egyik egyetemi csoporttársam és barátnőm által történt, aki felhívta a figyelmem erre a programra. A téma nem volt ismeretlen számunkra, több előadáson és gyakorlaton is előkerült már a roma-nem roma kapcsolat a tanulmányaink során. Jelentkezésünk fő motivációja a másoknak való segítés, egy közösséghez való tartozás érzése és a tanultak gyakorlatban való elsajátítása volt. Nem csalódtunk, ugyanis úgy érzem, hogy mindenféleképpen csak a javunkra válhat az NDI, ez pedig pozitív hatással lesz a közösségre is. Felismerjük, hogy egy másik ember esetében nem az életkor, külső vagy etnikai hovatartozás a meghatározó, hanem a jelleme. Megtanulunk közösen dolgozni és dönteni, egymás előtt szerepelni, kialakítani a véleményünket egy-egy témával kapcsolatban. Ezeket a készségeket gyakoroltuk 2012.január 28-án, amikor összegyűltek B-A-Z megye csoportjai Göncön egy önkormányzati szimulációs nap erejéig. Itt megismerkedtünk a megyaszói, edelényi, gönci csoport tagjaival és vezetőivel, bepillantást nyertünk Gönc város működésébe Sivák János polgármester úr és Barcsák- Nagy Beáta Dóra jegyző által, ezek az információk segítettek a fő feladatunk végrehajtásában, ami egy konkrét önkormányzati ülés eljátszása volt egy adott településen meghatározott napirendi pont alapján. Három csoportra lettünk bontva vegyesen, ezután kezdődhetett el a munka: megbeszélni, hogy ki legyen a polgármester, a napirendi pont konkretizálása, ki milyen álláspontot képviseljen, ki mit mondjon, hogy építsük fel az 'ülést’. Nagyon összetett feladat volt, de szerintem mindenki nagyon jól érezte magát benne, még ha kicsit izgult is a mások előtt való szerepléstől. Még több ilyen alkalmat kellene tartani, hogy rögzüljenek a tanultak és minél szorosabb kapcsolat jöjjön létre a fiatalok között. Reméljük, hogy ezek a kezdeményezések felkeltik az emberek figyelmét és a beléjük fektetett energia megtérül, létrejön egy előítélet mentes jól működő helyi közösség, mely így másoknak is példát mutat. Mihók Melinda
P ANEL
LEV ÉL
I.
ÉV FOLYA M,
1.
SZÁ M
Kék Vonal Komputer Klubház
OLDA L
5
„A GÉPES”
Sokan, sokszor szóba hozzák, hogy az Avason nincs sehol egy olyan hely, ahol a fiatalok kiélhetik magukat, játszhatnak, szórakozhatnak egy az iskolán kívüli közösségben is. Ezért csak az utcán, csoportokba verődve rohangálnak és garázdálkodnak kedvükre, idegesítve a csendes környezethez szokott nyugdíjasokat, vagy a babakocsit tologató fiatal családokat, esetleg a munkából hazaérkezőket. Nos 2011. szeptember 02-án megnyitotta kapuit egy ilyen hely. Az Avas I-es ütem, Testvérvárosok útja 12. szám alatt nyílt meg a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány Komputer Klubháza. Vagy ahogy a srácok emlegetik: „ a gépes”. A régi Bigatton étterem - illetve a még nem is olyan régen turkáló helyén került kialakításra a klubház. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ( http://www.kek-vonal.hu/), a Dán Vellux Foundation és a Microsoft Magyarország támogatásával, csatlakozott az Intel Komputer Klubház Hálózatához (http://www.computerclubhouse.org/), mely több mint száz ilyen intézményt fog össze szerte a világon. Sokukban felmerülhet a kérdés: oké oké, hogy klubház, de mit lehet ott csinálni?! A klubházat működtetők célja, hogy egy olyan használható tudást adjanak át a fiataloknak, melyet a későbbiek során kamatoztatni tudnak. Legyen szó fotó-, vagy videókészítéséről, illetve ezek további szerkesztéséről. Grafikai tervezést tanulhatnak, akár a legújabb 3 dimenziós szerkesztő programok segítségével. A hangstúdió számtalan lehetőséget kínál a fiataloknak: kíváncsian várják a szárnyaikat bontogató ifjú énekeseket, zenészeket, DJ-ket, hogy kibontakozzanak, és tovább fejlesszék meglévő tudásukat. Továbbá olyan ismeretanyagot sajátíthatnak el itt a fiatalok (profi szakemberektől tanulhatnak, akik mentorként segítik őket), mely versenyképessé teszi őket a munkaerőpiacon, még ebben a gyorsan fejlődő információs világban is. Városunkban és a környéken is több olyan elektronikai, számítástechnikai, grafikai tervező cég működik, mely potenciális „úticélja” lehet majd a fiataloknak. De miről is beszélek? Nos, a napokban éppen Dániából látogattak meg és tekintették meg az itt folyó munkát, és reagálva a látottakra-hallotakra azt firtatták: „Nem erős ez? Hiszen csak gyerekek! S máris a munkaerőpiacról beszélnek...?” Kicsit elgondolkodva ezen kimondhatjuk, sajnos az, azonban az új oktatási törvény értelmében az iskolakötelezettség korhatára 16 éves korra csökken. Vajon hányan lesznek, akik „élnek is” ezzel a lehetőséggel? Sajnos a továbbtanulás, anyagi kérdéssé vált az elmúlt évek során. Egy-egy családnak jól meg kell gondolnia, hogy meddig taníttatja gyermekét, és azt is, hogy hol. Ezek az avasi srácok a környéken laknak, nagyrészük játszótere az egész Avas, ami talán az élet iskolája is egyben. Nekik kíván a Kékvonal Klubház alternatívát nyújtani, egy lehetőséget adni, hogy megmutassák önmagukat, hogy higgyék, van másik út is, mint az utca, és csak rajtuk múlik, hogy meddig érnek el rajta. Ha teheti, keressen meg bátran bennünket, és nézze meg személyesen, milyen is az avasi “gépes”, hétköznaponként: 14 és 18 óra között várunk minden érdeklődőt! Majó Márk Gábor
P A NEL
LEV ÉL
OLDA L
I.
6
HÍREK Dátum
Program
Április 8.
Húsvét vasárnap
Április 9.
Húsvét hétfő
Április 29. Május 8.
Május 6.
SZÁ M
Elsősök beiratkozásának időpontja
Hivatások vasárnapja és családi vasárnap „Aranyecset” rajzkiállítás – téma: nevezetes épületek Miskolcon Anyák napja- Családi vasárnap
Helyszín
Munkácsy M. Általános és Művészeti Iskola Herman Ottó Általános Iskola Avas-déli Római Katolikus Plébánia Herman Ottó Általános Iskola Avas-déli Római Katolikus Plébánia
MÁJUS 19.
AVASI AKCIÓNAP
AVASI PIACTÉR/EURÓPA PARK
Május 18-26.
Pünkösdi Kilenced
Avas-déli Római Katolikus Plébánia
Május 27.
Pünkösd – Biblia-megáldás
Június 2.
Egyházközségek Napja a Bükkben Úrnapja
Avas-déli Római Katolikus Plébánia Avas-déli Római Katolikus Plébánia
Június 10. Június 17.
LEV ÉL
1.
Programok, aktualitások
Április 26-27.
P ANEL
ÉV FOLYA M,
Az Egyházközség felajánlása Jézus Szívének
Avas-déli Római Katolikus Plébánia Avas-déli Római Katolikus Plébánia
I.
ÉV FOLYA M,
1.
SZÁ M
OLDA L
Tervezzünk -
7
KÖZÖSEN
A Dialóg Egyesület 2011. őszén egy olyan műhelysorozatot szervezett, amelynek témája a közösségi tervezés volt, ahol az Avas lakótelep és a lakótelepi közösségi élet fejlesztési lehetőségeit városmegújítási szemlélettel közelítették A közösségi tervezésre, mint módszerre készültek fel a jelenlévők, ami egy olyan együttműködési folyamat, ami a résztvevők állandó megbeszélésén alapuló városmegújítást tesz lehetővé. A városmegújítás célja pedig, hogy az érintett lakosság, közösség bevonásával – amely egyszerre forrása és kedvezményezettje e tevékenységnek – úgy módosítsa a városfejlődési folyamatokat, hogy javuljon az érintettek társadalmi, pszichés és fizikai közérzete. Merthogy egy ilyen folyamat lehetővé teszi, hogy nemcsak használói lehetnek a helyi lakosok egy-egy épületnek, térnek, hanem hozzá is szólhatnának a formákhoz, színekhez, környezeti elemekhez, és még akár ahhoz is, hogy mire, és hogyan használnák ezen épületeket, vagy köztereket. A műhelysorozatot követően, jelenleg egyeztetések történnek, azon lehetséges avasi fejlesztések kapcsán, amelyek esetében szóba jöhet a közösségi tervezés, amely fejlesztések nyitottak arra, hogy az Avason élő emberek hozzátehessék ötleteiket, vágyaikat, elképzeléseiket a tervekhez. S mivel a városmegújítás a nyilvánosságban zajló, a fenntarthatóságot célzó felelős folyamat, így egyfolytában gondoskodni kell az információk áramlásáról, ezért minden hírlevelünkben szeretnénk hírt adni ezen kezdeményezés aktualitásáról.. Sélley Andrea
P A NEL
LEV ÉL
OLDA L
I.
8
IFI
ÉV FOLYA M,
1.
SZÁ M
az AVASON 2009-ben az avasi Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium akkori igazgatója, Forrai Tamás atya felkérésére a Dialóg Egyesület fejlesztői képzést indítottak avasi fiatalok számára. Ezzel a meghívással kezdődött az Avasi Ifi Csapat története. Az elmúlt évek során számtalan programmal bizonyítottuk nyitottságunkat és rátermettségünket az Avas és az avasiak felé. Nagy örömünkre egyre többen érdeklődnek, kik is vagyunk mi. Célunk, hogy a fiatalokkal együttműködve, bevonva őket az eseményekbe egy aktív csapatként működjünk, szívesen tevékenykedve, mert változást szeretnének az Avason azzal, hogy mi magunk teszünk az Avasért. A közel négy éve alakult csoportunk már elég sok tevékenységet tudhat maga mögött. Kisebb - nagyobb programokon egyaránt szívesen vagyunk jelen. Első nagyszabású bemutatkozó eseményünk egy akciónap volt, melynek megszervezésében aktívan részt vettünk, az általunk összeállított kérdőíveket a megjelenőkkel kitöltettük, a felmerülő kérdések kapcsán a helyszínen beszélgettünk. Az eseményt követően a kérdőíveket értékeltük, és ezek nyomán igyekszünk minél jobban, és hatékonyabban tenni az avasiak által megnevezett lehetőségek megvalósításáért. Az akciónapot egy újabb követte, majd részt vettünk egy közösségfejlesztő szomszédsági programban is a Dialóg Egyesület szervezésében. A Mobilitás napon bebizonyítottuk, hogy nyitottak vagyunk a környezeti problémák felé is, sokféle dolog érdekel bennünket. Ezen a napon a különböző programoknál segédkeztünk, és a megjelenőkkel beszélgettünk. A gyerekek játékos formában ismerkedhettek meg különböző környezetkímélő módszerekkel, és ügyesen kitöltötték az általunk összeállított avasi totót. 2011 őszétől, az Ökopolisz Alapítvány pályázatának köszönhetően képzést tartottunk érdeklődő fiatalok számára. A képzés célja az volt, hogy a fiatalokat cselekvésre, aktív állampolgárságra hívjuk. Fontosnak találtuk, hogy megismerjék lehetőségeiket és tudják, hogy fontos szerepet töltenek be a társadalomban. A toborzás az avasi iskolákban történt, a képzés nyitott volt mindenki felé. Különböző fiatalokból jó kis közösség jött létre. A fiatalokkal több témáról is beszélgettünk, kíváncsiak voltunk véleményükre, ők hogyan látják a dolgokat. Többek közt szó volt az ifjúsági részvételről, az önkéntességről, számukra mit jelent egy közösség, mi az együttműködés, miben, hol tudnának segíteni másoknak, más közösségeknek, mit szeretnek szabadidejükben csinálni és még sok más hasonló érdekes témát feszegettünk közösségi játékokkal fűszerezve. A fiatalok nagyon élvezték ezeket az alkalmakat, mert szabadon elmondhatták véleményüket, meghallgattuk őket, és a játékokkal erősítettük egymásban a közösséghez való tartozás érzését. Az összeszokott csapat a jövőben is szeretné folytatni ezeket az összejöveteleket, hiszen nagy öröm az, ha az embert meghallgatják, ha ötletei megvalósulhatnak! Közösen jelentkeztünk a városi Kincskereső programra, ahol csapatmunkával nagyon jó eredményt értünk el. Feladatot kaptunk az Avasi Hírlevélben is: interjúzunk, riportokat készítünk, és cikkeket írunk, amit nagy örömmel és érdeklődéssel végzünk. Elhatároztuk, hogy a jövőben tovább erősítjük az Avasi Ifi Csapatot, valamint új kihívásokkal teli feladatokhoz látunk, melyek közt szerepel a következő, 2012. májusi akciónap tervezése is. Kedves avasi Fiatal! Ha felkeltettük a figyelmedet, ha érzel magadban kreativitást, ha vannak ötleteid, és szívesen megosztanád, ha szeretnéd jól érezni magad, akkor ne habozz, jelentkezz az Avasi Ifi Csapatba, várunk szeretettel! Jelentkezésedet várjuk az
[email protected] email címre. Kocsárdi Gréta
P ANEL
LEV ÉL
I.
ÉV FOLYA M,
1.
SZÁ M
„ÉLHETŐ”
OLDA L
9
Város
Miskolc, az "élhető város" koncepciója és képe nagyrészt vitathatatlanul a város szocialista történelmi közelmúltjából maradt ránk: egy növekvő iparvárosi központ, mely lüktető szíve a szocialista fejlődésnek, ahol a régi és az új városlakók beléptek a munkásosztályba és ezzel tettek azért, hogy kiemeljék családjukat a szegény sorsból és egy új jövőt építsenek maguknak. Talán sokak számára összecseng ez a folyamat azzal a meghatározással, amit Descartes, a filozófus állapított meg a 17. századi Amszterdamról, mint nagyvárosi jellegzetességet: a "lehetőségek tárháza", amely biztosítja az ott élők számára a felfelé haladást a társadalmi osztályok között. Mai szemmel nézve Miskolc ezen víziója, csakúgy mint a következmények, amiket a gyors iparosítás vont maga után, egyértelműen vitathatóvá váltak. Az elmúlt 20 évben a kapitalista piacgazdaságba való átmenettel, ahogy a világon számtalan nagyváros, úgy Miskolc sem képes a lehetőségek tárházaként létezni, sőt, inkább 'élhetetlenné' válik egy egyre inkább növekvő réteg számára. Nem is olyan régen a Miskolc, mint élhető város elképzelés ismét előtérbe került, és teret kapott a közbeszédben és a politika platformján egyaránt. Az elmúlt hónapokban szakmai csoportunk egy része is fokozott érdeklődéssel fordult az ”élhető város” elképzeléshez. Ezért most röviden áttekintenénk ennek a koncepciónak a történetét a várossal összefüggésben, kiemelve az alkalmakat, amikor hivatkozási alapként szolgált és a politikai programokat, ahol ismételten segítségül hívták ezt a kifejezést. Ezeket a megjelenéseket szeretnénk alaposan szemügyre venni. A politikát félretéve keressük majd a választ arra, hogy mit képviselhet(ne) számunkra az ”élhető város”, és ami még ennél is fontosabb: javaslatokat teszünk arra, hogy egy ilyen elképzelésnek mit lenne érdemes tartalmaznia, amely ma az Avason élőkre is érvényes. A kifejezés aktuális története kevés meglepetéssel szolgál számunkra: az ”élhető város”, mint kulcsfogalom a 2006-os választások során vált vitatottá, amikor a jobbközép szerint - éppen akkor ellenzékként - Miskolcra jobban illene a nem élhető (1)kifejezés. Erőteljes politikai visszavágásként az akkori szocialista vezetés arra fordította erejét, hogy a helyi és hazai közvéleményt egyaránt meggyőzze: a néhai Acélváros élhető várossá vált.(2) Állításához nagymértékben alapul szolgált a belváros újjáépítése, amely jócskán érintette a köztereket és a városi tömegközlekedést. A 2010-es választások során a folyamat megismétlődött: az élhető város ötlete, elképzelése határozta meg a kampányidőszak szlogenjeit(3). Míg az akkori városvezetés ragaszkodott félig-meddig meggyőző megszólalásaiban ahhoz, hogy Miskolc élhető város lett, addig az ellenzék utoljára ígéretet tett arra, hogy ezért az eredményért fog munkálkodni, s saját szlogenjévé tette azt(4). Az ellenzékből lett jelenlegi városvezetés az ”élhető város” koncepciót elsődleges városfejlesztési céllá tette meg. (5)
Az ”élhető város” elképzelést a Fő tér és a kulturális összetartozás összefüggésében is meg lehet vizsgálni. A polgármester újévi, Szent István téri beszédében központi helyet foglalt el ez a kérdés, azon a téren, ami a város jövendőbeli új főteréül szolgálna majd, az összetartozás szimbólumaként (6). A Miskolc, élhető város jelenlegi elképzelésének részét képezi egy felújított közlekedési hálózat (a Zöld Nyíl projekt ellenére), a Zöld Város mozgalom, amihez csatlakoztunk, valamint a fejlesztések a klímaberuházás kapcsán (ipari park), és a város turisztikai vonzereje. (1) Miskolc ma nem élhető város’, Észak Magyarország 2006, 53, p. 10. (2) Acélvárosból élhető település lett’, Népszabadság 2006, 272/1, p.7 (3) Káli Sándor: Miskolc élhető város lett’, Népszava 2010, 91 p.9 (4) Lásd Kriza Ákos politikai weboldalán: http://www.krizaakos.hu/news.php?id=11 http://www.youtube.com/watch?v=ZWwvlW7TT74 (5) Élhető Miskolcot szeretnénk’, Észak Magyarorszag 2010, 286 p. 3 és Miskolc város hivatalos weboldalán: ‘A lehetőségek városa’ http://miskolc.hu/lehetosegek-varosa és az Élhető Város: http://miskolc.hu/varosfejlesztes/varos-jovoje/elheto-varos (6) http://minap.hu/news.php?extend.47754.4
P A NEL
LEV ÉL
OLDA L
I.
10
ÉV FOLYA M,
1.
SZÁ M
A polgármester sürgetésére a társadalmi összetartás erősítése érdekében a Fő tér kialakítása lelkes támogatókra talált a lakosság széles körében, főleg azok között, akik megtehetik, hogy családostul felkerekedjenek valamilyen kulturális program kedvéért, esetleg egy városi rendezvényre vagy nemzeti ünnepségre látogassanak el. Ezzel szemben a tömegközlekedési projekt (Zöld Nyíl) haladása sokkal inkább vitatott volt, még ha a megvalósulását - amit eleinte költségessége és szükségtelensége miatt felróttak az előző vezetésnek - most eredményként könyvelik el és a jelenlegi városvezetés magáénak tekinti azt. Végezetül kevesen vitatják a város fenntarthatóságát érintő elképzeléseket, melyek környezetkímélő megoldásokat kínálnak a városi életben, és remélhetőleg hosszútávon csökkenteni fogják a megélhetés költségeit a városnak és az ott élőknek egyaránt. Ezzel elérkeztünk oda, hogy az elképzelés megvalósuljon, és Miskolc egy valóban élhető város legyen, elengedhetetlen, hogy megfizethető legyen lakói számára, azok számára, akik a ”város szívében” élnek, de azoknak is, akik a város elhanyagolt részeiben laknak. Lehet, hogy az ”élhető város” elképzelésben a lakhatáshoz és közművekhez való hozzáférést, mint alapvető fizikális szükségletek meglétét kellene inkább alapul venni? Amíg a nemzetközi élhető város rangsorok általában nem veszik számításba a megélhetési költségeket, mint élhetőségi faktort, addig nehezen is képzelhetjük el Miskolcot ezen városok sorában, amikor itt kiemelkedően magas (ha nem a legmagasabb) a munkanélküliségi ráta megyei és országos viszonylatban egyaránt. Amíg a város lélekszámában zsugorodik, és folyamatosan elveszíti fiatal és tehetséges reménységeit, akik az ország másik felébe költöznek jobb (vagy bármilyen) kilátásokban bízva... Amíg a körülöttünk élő családok arra kényszerülnek, hogy havi 47 ezer forintból, vagy még kevesebből maradjanak fenn... Amíg egyre több család kényszerül arra hogy válasszon aközött, hogy a csekkeket fizesse be, vagy kenyeret tudjon tenni az asztalra....(folytatjuk!) Georgia Efremova
P ANEL
LEV ÉL
I.
ÉV FOLYA M,
1.
SZÁ M
Másnak e tájék
OLDA L
11
mit JELENT
Hírlevelünkben olyan belföldi és nemzetközi hírekről és eseményekről is szót kívánunk ejteni, amelyek érinthetik a helyi közösségeket is, és egyaránt fontosak lehetnek az Avason, illetve Miskolcon élők szempontjából Az első számunkban nem mehetünk el egy aktuális eseménysor mellett, mely egy neves politikus látogatásával kezdődött, ami az Avast reflektorfénybe állította. Sok itt élő számára jól esett ez a figyelem – hogy végre számításba veszik az itteni sorsokat minden fokozódó nehézséggel együtt. Nem itt volt éppen az ideje, hogy valaki észrevegye, milyen erőfeszítések árán élnek meg az emberek a város ezen szegletén? Csökkenek a jövedelmek és lehetőségek, képtelenség az „eddig megszokott” életet folytatni. Mások persze álszentnek és rossz ízűnek találták, hogy az Avas politikai színtérré vált, azzal, hogy egy politikus tőkét kovácsol abból, hogy „az emberek nyelvén kezd beszélni”. Az országos sajtó a kérdéssel kapcsolatban hitetlenkedve és gunyorosan fogalmazott. Sokan joggal kérdezik: miért most? Miért nem akkor, amikor ugyanez a politikus a pályája csúcsán, a kormány fejeként valóban tehetett volna? A politikusok valójában csak a média reflektorfényét keresik, vagy némelyikük őszintén törődik is ezekkel a dolgokkal? Szomorúak és illúziót vesztettek vagyunk olykor az avasi élet és a mindennapi valóságunk miatt, pedig az Avas „a város szíve”, ahogy azt a tábla is hirdeti. De amíg a politikusok felváltva kampányolnak és lakossági fórumokat szerveznek, mikor éppen mi az időszerű, addig a kieső időben az Avas látszólag visszahull a feledés homályába. És mi mégis itt vagyunk a mindennapi gondjainkkal, kölcsönhatásainkkal, küzdelmeinkkel, együttérzésünkkel, vagy olykor pont az egymás útjából való kitérésünkkel. Most sokkal fontosabb, mint bármikor valaha, hogy tudatosan készüljünk fel a változásokra, az állandóan változó közbeszédre az égető szociális kérdésekkel kapcsolatban. Mindezek felett pedig álljunk ki egymás mellett, érezzünk és éljünk közösségként: ez az egyetlen erőnk! De mindenek előtt vegyük szemügyre, hogy életünk és tapasztalataink hogyan illeszkednek az országos képbe. Magyarország helyzete drámaian megváltozott az elmúlt másfél évben. Vannak, akik szerint a legrosszabbra fordult: a demokratikus intézmények pusztulásával, a jóléti állam lerombolásával, a szociális ellátás hanyatlásával, a szegény sorban élők kriminalizálásával. Megint mások mellé állnak a jelenlegi kormányzat által bevezetett társadalmi-gazdasági változásoknak, mint amelyek szükséges velejárói a magyar értékek megerősítésének, a nemzeti érdekek védelmének. Budapesten és külföldön is a politikai és értelmiségi tanácskozás nagy horderejű kérdésekre irányul: demokratikusan működünk-e, elég demokratikusak vagyunk-e, és mi forog kockán az elmúlt másfél évben bevezetett változásokkal? Vagy ahogy a többség kérdezné: vajon megéri-e demokráciában élni, ha vannak, akik szegény sorban élnek? Csakugyan, azok a gondok és kihívások, melyekkel nap mint nap szembesülünk, sokkal inkább kapcsolódnak a létfenntartás és gazdasági élet kérdéséhez, mint a filozófiai vitákhoz a demokráciáról és az alkotmányosságról. A 2012-es év beköszöntét a parlament előtti demonstrációk fémjelezték, és a következő napokban is illúziójuktól megfosztott állampolgárok lepték el Budapest tereit, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a magyar demokrácia leáldozása kapcsán. Néhányan természetesen a jelenlegi vezetés iránti támogatásukról tanúbizonyságot adva vonultak utcára. Az Európai Unió gyorsan bejelentette, hogy hivatalos eljárással vizsgálja ki számos reform törvényességét és alkotmányosságát (a médiatörvénnyel, a Bíróság és Nemzeti Bank függetlenségével, az új Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadsági Hatósággal kapcsolatosan, és a lista itt nem áll meg...) Az Alkotmányt - szövegében mellőzve a Magyar Köztársaságra való hivatkozást - ellentmondónak tartják az európai alkotmányos szellemmel, és a diktatórikus állam felé mozdulás szimbolikus végeredményének tartják. Sokan még mindig össze vannak zavarodva: hogyan jutottunk a soros EU elnökségtől odáig hogy előidézzük azt, amit most az EU „alkotmányos krízisének” neveznek?
Folyt
P A NEL
LEV ÉL
Az alkotmányos krízis egy nagy gazdasági lelassulás hátterében megy végbe Magyarországon és több más európai államban egyaránt. Magyarország most a nemzetközi híradások olyan figyelmét élvezi, amit 1956 óta nem tapasztalhattunk, talán csak 1989-ben egy rövid időre. Azonban mára ez a figyelem mindennapossá vált: nemzetközi kritikák és EU szankciók, az állami kötvények leminősítése, növekvő munkanélküliség és csökkenő termelés, vitatott tárgyalások külföldi hitelezőkkel, a MALÉV csődje, és sok más hír is szól Magyarországról, melyeket az olvasók naponta „fogyasztanak” Európában és azon túl. Kétségkívül nagy elánnal indult az új év – elkészült az új alkotmány, új nevet kapott az ország, új munka- és büntetőjogi kódexek, és sok más változás látott napvilágot, melyek nagyon is befolyásolják a mindennapi életünket. Hogy hogyan zárjuk ezt az évet, átadva magunkat a gyors változtatásoknak, az még korántsem biztos. Talán annyit megfogadhatunk, hogy hűek maradunk a helyi, szomszédsági értékekhez, hogy megpróbálunk sokkal jobban összhangban maradni egymással. S lehet, hogy gyakran a szűk tér, a zsúfoltság, az „egymás hegyén-hátán” életünk megnehezíti az alkalmazkodást, hogy harmóniában éljünk egymással, és a másik viselkedésének, életmódjának elfogadását is. De a mindennapi életünk apró rezdülései sokszor mégis arról tanúskodnak, hogy nyitottak, elfogadóak is tudunk lenni egymással. A gazdasági visszaesés és a bizonytalan életkörülmények ellenére legyünk egymással kedvesebbek, odaadóbbak, és bizalmasak az emberi kapcsolatainkban! Bízzunk együtt egy jobb évben, feltéve ha ki tudunk állni egymás mellett! Végtére is, ez az, amiről a demokratikus szellem – a szabad és igaz társadalom jellemzőivel -, a szolidaritás közössége szól. Nem számít, mit hangoztatnak és tesznek a politikusok! Biztosak lehetünk abban, hogy mivel a belföldi politikai életben egy politikus az Avast saját arculatának átalakítására használta fel, ennél fogva ez a hely az elidegenedés, nélkülözés, hiábavalóság szimbólumaként fog a hazai gondolkodásban megmaradni és tovább élni. A kérdés, amit fel kell tennünk magunknak: hogyan szeretnénk, hogy rólunk szóljanak? Hogyan tekintsenek ránk? Milyen kép illik a „mi Avasunkhoz”? Szeretnénk-e pozitív távlatokat építeni magunkban és magunk körül? Ezek azok a kérdések, melyekre kezdeményezésünkkel, ezzel az első hírlevéllel is keressük a válaszokat. Georgia Efremova
HUmorzsák
Nagy Roland rajza
