Pályázat. XVIII. Kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény

Pályázat a XVIII. Kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény 2012-ben meghirdetett igazgatói állására, amely megjelent az Oktatási és Kulturális Közlöny 2012. február 22. számában

2012. március 19.

Készítette: Madárné Gyurján Ildikó Közoktatási, pedagógiai szakértő 1194 Budapest Háromszék u. 25.

Címzett: Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Jegyzője 1184 Budapest Üllői út 400.

1

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés……………………………………………………………………...... ..3. old. II. 1. A pályázat benyújtásakor hatályban levő jogszabályok, törvények… … 5. old. . II. 2. A pályázatot közvetve érintő jogszabályok, törvénytervezetek………… 5. old. III. Helyzetelemzés………………………………………………………………..6. old. III. 1. Az intézmény története, működésének feltételei…………………………6. old. III. 2. Humán erőforrás - Személyi feltételek………………………………… ...7. old. III. 3. Tárgyi feltételek……………………………………………………… ……8. old. IV. 1. A PIHGY-ben működő szakterületek, munkacsoportok………………..11. old. 1. a, Mérés…………………………………………………………………….12. old. 1. b, Óvoda …………………………………………………………………...13. old. 1. c, Alsó………………………………………………………………………14. old. 1. d, Felső……………………………………………………………………...15. old. 1. e, Esélyteremtő……………………………………………………………..16. old. IV. 2. Drámapedagógia…………………………………………………………..17. old. IV. 3. Könyvtár, média……………………………………………………………17. old. IV. 4. A Helytörténeti Gyűjtemény tevékenysége……………………………….18. old. V. 1. A PIHGY kapcsolatrendszere, a minőségi munka fokmérői …………….19. old. V. 2. 99. Tehetségpont……………………………………………………………21. old. V. 3. A PIHGY költségvetése 2011. évben………………………………………23. old. VI. Célmeghatározás – Hosszú távú fejlesztési terv…………………………….23. old. VI. 1. Rövid távú fejlesztési terv minőségbiztosítás, és szervezetfejlesztés…….27. old. VI. 2. Középtávú fejlesztési tervek és költségvetés………………………….......29. old. VII. Takarékos gazdálkodás lehetősége………………………………………….30. old. VIII. A Vezetői elképzelések……………………………………………………...31. old.

2

„ Adj tüzedből lángot annak, aki kér” Cicero

I. Bevezetés Tisztelt Olvasó! Pályázatom úgy gondolom több szempontból is rendhagyó. Egyfelől rendhagyó, mert formailag megfelel ugyan a pályázati elvárások érvényben lévő szempontjainak, viszont tartalmilag nem tér ki a Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény működésre vonatkozó érvényben levő dokumentumok hivatkozására, és utalásaira sem. Mindennek okára a későbbiekben még visszatérek. Evvel szemben írásom több fejezetben is tartalmazni fog életrajzi elemeket. Tudom mindez eltér a megszokottaktól, de úgy vélem fel lehet vállalni, ha valaki nem tud kilépni önmagából, és úgy készít el egy pályamunkát, hogy abban a mindennapok személyesen átélt elemeit is beleszövi. Mentségemül szolgáljon, hogy több tanulmányt is megismerhettem a közelmúltban, melyek között tudományos eredmények publikálása szintén tartalmazta készítője megélt mindennapjait. Így veszem a bátorságot, és élek mindennek lehetőségével. Másfelől pályázatom rendhagyó azért is, mert az érvényben lévő közoktatást érintő jogszabályok a közeljövőben megváltoznak. A jelenleg érvényben levő 2003. évi Közoktatási Törvényt 2012.szeptember 01. naptól új Köznevelési Törvény váltja fel, amely a pedagógiai intézetek, és a szakmai szolgáltatók helyzetét 2013. szeptember 01. egészen más irányok mentén, új keretbe foglalja. Mivel az új Köznevelési Törvény rendelkezései a mai napig nem készültek el, így ezek hiányában a fejlesztési koncepcióm megvalósulása a hosszú távú tervezés tekintetében jelenleg nehezen határozható meg, ezért arra fókuszál, hogy előreláthatóan milyen irányok mentén következnek be a változások a közoktatásban És természetesen számolnom kell avval is, hogy a Nemzeti Alaptanterv a mai napig kizárólag vitaanyag tárgyát képezi. Mindezen felvezető után szeretnék röviden bemutatkozni: Madárné Gyurján Ildikó közoktatási és pedagógiai szakértő, felsőoktatási mentor tanár vagyok. Közel negyven éve annak, hogy az életem valamilyen formában a 18 kerülethez köt. A hetvenes évek elején Hűvösvölgyből költöztünk az akkor újonnan átadott KISZ lakótelepre szüleimmel, mert édesanyám az egykori MALÉV műszaki könyvtárának lett a vezetője. Itt töltöttem a gyermekéveimet, és először a Bókay, majd a mai Darus, a kis feál intézményében fejeztem be az általános iskolai tanulmányaimat. További iskolai előmeneteleimet a szakmai önéletrajz tartalmazza, itt most mindezekre nem szeretnék bővebben kitérni. Három gyermek édesanyja vagyok. Lányaim, és fiam is a kerület közoktatási intézményeiben tanultak, illetve fiam jelenleg is a kerület egyik gimnáziumának 11. tanulója. Volt olyan év, amikor az óvoda az általános iskola, és a gimnázium, tehát a közoktatás mindhárom területére egy időben jártak a gyermekeim. Rengeteg tapasztalatot volt szerencsém ebben az időszakban szülőként, és kollegaként egyaránt felhalmozni itt a kerületünkben, és természetesen összehasonlítani más kerületek iskoláival, ahol régebben magam is tanítottam. Büszke vagyok rá, hogy a kerületünk olyan közoktatási intézményekkel rendelkezik, ahol a gyermekeim magas színvonalú útravalót kaptak.

3

Mindkét lányom mára diplomával rendelkezik, és több felsőfokú nyelvvizsga tulajdonosa, és ami a legfontosabb napjainkban kiváló munkahelyeken valósítják meg elképzeléseiket. Mindezek megemlítése azért fontos, mert a magánéletem, és a munkám nagy része kapcsolódik a kerülethez, és a kerület közoktatási intézményéhez. Hosszú éveken át meg kellett oldanom a szülő és a szaktanácsadó kollega kettőségéből adódó helyzeteket, viszont mindezek kapcsán hatalmas tapasztalatra tehettem szert, és számtalan pedagógiai kérdésben szélesíthettem ezáltal a gyakorlati alkalmazásban is az elméleti ismereteimet. Az idén szeptemberben lesz tizenkét éve annak, hogy a PIHGY- hez kerültem. Az elmúl idő alatt az intézet számos szakterületén megfordultam. Jelenleg a mérés – értékelésben, az Esélyteremtő csoport vezetésében és a 99. Tehetségpont koordinálásában napi hat órában látom el a munkámat az intézetben. Mindig fontosnak tartottam, hogy az intézeti munkám mellett a tanításra, önképzésre, egyéb szakértői tevékenységek ellátására is időm legyen, ezért választottam a heti 30 órás munkarendet, és természetesen a családom miatt, különösen eleinte, amikor a gyermekeim kisebbek voltak, ekkor még négy órás munkatárs voltam. Mióta itt dolgozom természetes, hogy a PIHGY rengeteg változáson ment keresztül, mind szervezetileg, mind személyi vonatkozás tekintetében egyaránt. Vannak kollegák akikkel a kezdetektől fogva együtt dolgozhatok. Sokat tanultam az elmúlt időszakban tőlük, munkánkat a kölcsönös tisztelet, és megbecsülés övezi. Természetesnek vélem, hogy egy többségében hölgyek alkotta közösségben olykor – olykor vannak nézeteltérések, és szakmai viták, de ezeket megfelelő nyílt párbeszéddel, megfelelő keretek között kezelni lehet. Én ennek a híve voltam, vagyok, és leszek a jövőben is. Pályázatomat a fentiek értelmében azért készítettem el, hogy a „következő nem könnyű, de nehéz időszakban” a PIHGY a jelenlegi igazgatójától Frank Gabriellától átvállaljam a közösen ellátandó tevékenységek szervezését, és a kollegákkal közösen ebben a minden tekintetben nehéz időszakban ellássuk a ránk bízott feladatokat.

4

II. 1. A pályázat benyújtásakor hatályban levő jogszabályok, törvénytervezetek - Magyarország Alkotmánya. - Az Új Alaptörvény 2012. január 01. hatályos - 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról ( Kt.), - 1999. évi LXVIII. tv. az 1993. LXXIX. tv. módosításáról, - 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről és kiegészítései Az 1992. évi XXXVIII. törvény (ÁHT.) valamint a 193/2003. Korm. Rendelet a belső ellenőrzésről - 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról, - 138/1992. X.8. kormány rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, - 150/1992. (XI. 20.) kormány . rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére, - 2/1993. (I. 30.) MKM rendelet az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről, - 1993. C. tv. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi tv. egyes rendelkezéseinek módosításáról, - 177/1993. XII.19. kormány . rendelet a 138/1992. X. 8. kormány rendelet módosításáról, - 10/1994. (V.13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről, - 20/1997. (II.13) kormány . rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. törvény végrehajtásáról, - 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet a 10/1994. MKM rendelet módosításáról - XVIII. kerületi Önkormányzati Intézkedési Terv ( ÖMIP) 753/2011 (XI. 10) határozat II. 2. A pályázatot közvetve érintő jogszabályok, törvénytervezetek - Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (Nkt.) érvénybelépés 2012.09.01. - Nemzeti Alaptanterv - NAT / a pályázat beadásakor kizárólag vitaanyag/

5

III. Helyzetelemzés III. 1. Az intézmény története, működésének feltételei A közel 100 ezer lélekszámú 18. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre lakosai Tomory Lajos tanár úr áldozatos munkájának köszönhetően már az 1956 utáni évektől kezdve különböző kiállításokon ismerkedhettek meg a település történetével, iskolahálózatának kialakulásával, régen használt taneszközeivel, majd mindezek értelmében „ Lajos bácsi” azon volt, hogy létrehozzon a kerületben egy helytörténeti gyűjteményt. Hosszú idő elteltével hivatalosan 1990 áprilisában kapta meg a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól az intézmény a működési engedélyét, amelynek hivatalos neve: Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény lett. Ezt követően 1994. ben Pilhoffer Ferenc közreműködésének köszönhetően megalakult egy új pedagógiai intézet a kerületben , amely egybeolvadt az eddigi gyűjteménnyel, és amelynek neve ettől fogva: XVIII. Kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény, rövidítve / PIHGY/ lett. Feladatellátása ettől kezdve több célú szakmai szolgáltatás amely a közoktatás, közművelődés ellátására irányul, és amelynek 2002 óta Frank Gabriella az igazgatója. Az intézmény ekkor a Havanna lakótelepre a Kondor Béla sétány 10. szám alá költözött, ahol a mai napig a székhelye megtalálható. Fenntartója a kezdetektől a 18. kerületi Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzata. Gazdasági szervezetének neve: GESZ A Pedagógiai Intézet, és Helytörténeti Gyűjtemény megalakulása óta a hatályos közoktatásban érvényben levő törvényi keretek között látja el sokrétű feladatát. Az elmúlt 18 évben az intézet számos átalakuláson ment keresztül. Alaptevékenységén túl, amely a pedagógiai szakmai szolgáltatásra összpontosult, ellátta a helytörténeti gyűjtemény, a központi műhely, és a gyógytestnevelés feladatköreit is. A négy intézményegység közel tizenöt éven keresztül szolgáltathatott a kerület közoktatási intézményei számára az igényeknek megfelelően szellemi és tárgyi anyagokat. Az Önkormányzat képviselő testületének döntése alapján 2007-ben a Nevelési Tanácsadó égisze alá helyezték át a gyógytestnevelők közösségét, tehát szakszolgálati feladataikat más intézményhez csoportosítják át, viszont anyagi források hiányában a központi műhely végleges megszűnésére ugyancsak 2007 novemberben sor került. Ennek legnagyobb vesztesei az iskolák, vagyis maguk a diákok lettek, hiszen a technika tantárgy, a „gyakorlati foglalkozás” lehetősége az eddigi formájában a központilag biztosított eszköz ellátás hiányában megszűnésre került. A 2007. tanévtől kezdődően az intézmény két szervezeti egységként Pedagógiai Intézet, és Helytörténeti Gyűjtemény szolgálja a kerület közoktatási intézményeit, lakosait, érdeklődőit. Az intézmény működését a megfelelő törvényi keretek értelmében az alapító okirata rögzíti. Amely: A Budapest XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat1122/1996.(XI. 07.) számú, a 456/1997.(IV. 24.) számú, a 1509/1997.(XII. 18.) számú, az 1431/1999.(XII. 16.) számú, az 1140/2003. (XII. 18.) számú a 334/2005. (IV. 28.) számú, a 415/2007. (IV. 25.) számú az 1198/2007. (XII. 20.) számú, az 590/2009. (V. 21.) számú, a 825/2009. (VI. 18.) számú és a 1153/2009. (IX. 17.) számú határozataival módosított 425/1995.(VI. 15.) a Kondor Béla sétány 10. sz. alatti Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény alapító okiratáról egységes szerkezetbe foglalva Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény OM azonosító: 102401

6

A tevékenység jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény. A költségvetési szerv alaptevékenysége (szakfeladat száma és megnevezése): (2010. január 1-től alkalmazandó szakfeladatok) 856020 Pedagógiai szakmai szolgáltatások 855935 Szakmai továbbképzések 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910131 Levéltári állomány gyarapítása, kezelése, védelme 910201 Múzeumi gyűjteményi tevékenység 910203 Múzeumi kiállítási tevékenység 910204 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység 749031 Módszertani szakirányítás A többcélú intézmény tevékenysége továbbá a kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény állományának kezelése és további bővítése. Szervezi és összefogja a kerületi szakmai munkaközösségek tevékenységét. Vállalkozói tevékenységet nem folytat. Pályázatomban az intézet működésére vonatkozó meglévő dokumentumaira a továbbiakban nem szeretnék hivatkozni, mivel ezek elkészítése a jelenlegi igazgató asszony, Frank Gabriella, és további munkatársaim szellemi terméke, meggyőződésem, hogy ezek beemelését, felhasználását több okból sem tehetem. Természetesen a jelenleg meglévő dokumentumok tartalmát ismerem, elemzésüket elvégeztem, és megítélésem szerint mindezek a tanügy-igazgatási szempontok figyelembe vételével elkészítése a hatályban levő jogszabályok értelmében biztosítják az intézmény szabályos működésének alapját, amellyel eleget tesz az alapító okiratban foglaltaknak. A jelenlegi SZMSZ, IMIP, Munkatervek, Beszámolók, Szabályzatok, Rendelkezések a törvényben előírt irányítási, ellenőrzési feladatok az alapító okiratban rögzítettek szerint koherensek. A dokumentumok nagy része nyilvános, az érdeklődők számára elérhető a PIHGY- ben.. III. 2. Humán erőforrás – Személyi Feltételek A pedagógiai, szakmai szolgáltatást ellátó intézmények működési feltételeit a 10/1994. (V.13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szabott keretei határozzák meg. Az intézmény jelenleg 19 főt foglalkoztat. 17 teljes 8 órás főállású munkatárs, és két 6 órás részmunkaidős kollega van jelenleg. A Pedagógiai Intézet szakértői, szaktanácsadói egy kivétellel egyetemi, és szakvizsgás képesítéssel rendelkeznek. Az egy fő főiskolai, de szakvizsgás képesítéssel rendelkezik. Az Országos szakértői névjegyzékben Frank Gabriella, Kalmárné Takács Erzsébet, Maadadiné Borbély Mária, Tóthné Kővári Csilla és Madárné Gyurján Ildikó, és Patakfalvi Attiláné szerepel a saját szakterületének megfelelő besorolásban. Minden kollegám az elmúlt időszakban folyamatos önképzésre, és önfejlesztésre szánta magát, és család, munka mellett számtalan különböző szintű képzésben vett részt. A Helytörténeti Gyűjtemény munkatársai közül öt főnek egyetemi diplomája egy főnek főiskolai végzettsége van jelenleg, vezetőjük doktori fokozat megszerzésére készül jövőre.

7

A technikai személyzet érettségivel rendelkezik, valamint több szakirányú képesítéssel, amelynek nagy része a számítógép, és informatika területére adott képesítést. A végzettségre vonatkozó adatokat csak a megelőző és a kollegákkal eltöltött időszak alapján tudom megtenni, mivel az adatvédelmi szabályzat értelmében az egyének személyi anyagába kizárólag az intézmény igazgatója és helyettese számára nyílik lehetőség, így ezekkel az adatokkal nem számolhatok egész pontosan tehát hangsúlyozom a megelőző ismereteimre támaszkodnak, és nem tényszerű adatok. Az idei évben a következők szerint alakult a 19 fő időkeretének gyakorlatban történő megoszlása

Terület Pedagógiai Intézet Intézményvezető Intézményvezető Helyettes

Pedagógus neve napi óraszáma

Mérés- értékelés

Madárné Gyurján Ildikó – 2 óra

Felső tagozat Esélyteremtő Tájékoztatás Ped. Könyvtár Óvoda Továbbképzés Drámapedagógia

Adminisztráció

Csoroszlánné Kiss Klára 8 óra

Adatkezelés

Bene Andrásné 4 óra

Kiadványkészítés

Szujkóné Hegedüs Rozália 4óra

Rendszergazda

Varga Tamás 3 óra

Heilauf Zsuzsanna 8 óra

Maadadiné Borbély Mária - 8 óra

Alsó tagozat

Technikai munkatárs neve Napi óraszáma

Frank Gabriella 8 óra

Mérés-értékelés Csoportvezető

Szaktanácsadói munkacsoportok Óvoda

Terület

Tóthné Kővári Csilla- 4 óra Patakfalvi Attiláné 4 óra Kalmárné Takács Erzsébet - 4 óra Madárné Gy.Ildikó- 2 óra dr. Szilágyiné Gálos Ildikó - 4 óra Tóthné Kővári Csilla - 4 óra Ledőné Dolmány Mária – 8 óra

8

Tehetséggondozás Alsóban Felsőben

Patakfalvi Attiláné 4 óra Kalmárné Takács Erzsébet 4 óra

99. Tehetségpont koordinátora

Madárné Gyurján Ildikó – 2 óra

Helytörténeti Gyűjtemény

Pedagógus neve Napi óraszáma

Terület

Technikai munkatárs Neve Napi óraszáma

Számlázás

Bene Andrásné - 4 óra

Kiadványszerkesztés

Szujkóné Hegedüs Rozália - 4 óra

Gyűjteménykezelés

Horváth Jánosné - 8 óra

Rendszergazda

Varga Tamás - 3 óra

Terület

Gyűjtemény vezető muzeológus

Heilauf Zsuzsanna

PIHGY honlap,

dr. Szilágyiné Gálos Ildikó – 4 óra

médiatár Gyűjteményi előadó

8 óra

Szegediné Mucsi Eleonóra – 8 óra

Muzeológus

Kovács Márk – 8 óra

Múzeumi könyvtár, adadttár

Pápai Tamás – 8 óra

Muzeológus

Feitl Irisz – 8 óra

Muzeológus

Nagy Veronika Sára – 8 óra

A belső kollegák mellett 17 külső kerületi munkaközösség vezető segíti munkánkat. Velük rendszeres megbízási szerződést köt az intézet. Grohmann Ilona a kerületi nyugdíjas pedagógusok ügyeit intézte 2012. januárjáig. Az anyagi forrásmegvonás sajnos az Ő megbízását a továbbiakban nem teszi lehetővé. Az intézmény takarítását, valamint a postázását évek óta a Nevelési Tanácsadó állományában levő kollegák látják el. Ennek rendezése a jövőben feltétlenül megoldásra vár, indoklására a rövid távú tervezés szakaszában fogok kitérni.

9

III. 3. Tárgyi Feltételek Az intézmény bázisépülete 1996 óta a 18. kerületi Kondor Béla sétány 10. szám alatt a Csontváry Iskola udvarában található. Az intézmény a Nevelési Tanácsadóval közös épületben helyezkedik el, eleinte a földszinten 80nm. területen, valamint az emeleti szint egészén. Mára kizárólag az emeleti szinten végezzük munkánkat. A szaktanácsadók, szakértők irodái kis alapterületűek, és nem teszik lehetővé érdeklődők, vendégek fogadását. Megbeszéléseket, vizsgálatokat minden esetben a tárgyalóban, a könyvtárban, vagy az előtéri helyiségben tudunk bonyolítani. Ez nem teszi lehetővé pl. egy tehetségmérés esetében a megfelelő atmoszféra, nyugodt légkör biztosítását, de a kerületi munkacsoportok megbeszélései is nehezen oldhatók meg. Rengeteg egyeztetést igényel a vezetőktől, hogy megfelelő módon tudjanak helyet találni a megbeszéléseikre. Többszöri belső átalakítás után jelenleg a következő helységekben végzik munkájukat a kollegák: a három kisméretű irodánk mellett egy kutató helyiség, egy könyvtár és egy kb.50 fő befogadására alkalmas előadói termemmel, rendelkezünk jelenleg. Ez utóbbit a Nevelési Tanácsadó kollegái is igénybe veszik heti rendszerességgel, valamint több civil szervezet is itt tartja ülését / Anyagi előny ebből soha nem származott az intézetnek/ A terem berendezésének tárgyaira a székek, és asztalok mozgatására jelenleg nincs kialakult, és érvényben lévő szabályozás, hogy mikor ki veheti igénybe, és milyen keretek között kell visszarendezni, és ez kinek a feladata. A teakonyha megléte evvel szemben nagyon szerencsés több szempontból, azonban tisztántartását, rendbe tételének módját a jövőben szabályozni szükséges. Az intézmény meglévő rossz szigetelésének következtében az egyes évszakok kirívó időjárási viszontagságai sok esetben gondot jelentenek. Nyáron a nagy hőségben nagyon nehezen viselhető a fülledtség. Az elmúlt két évben a szerver gépek hűtését a meleg miatt mobil klímák segítségével, kényszermegoldással biztosította a vezetőség. A nyílászárok egyes helyiségekben olyan rossz állapotban vannak, hogy szeles időben az ablak melletti asztaloknál ülő kollegák több esetben huzatot kaptak. Az intézmény anyagi helyzete most nem tesz lejtővé korszerűsítést, de állag magóvásra talán a közeljövőben el kell különíteni forrásainkból, a munkatársak egészségének megóvása ezt mindenképpen indokolja. Nélkülözhetetlenné vált a Helytörténeti Gyűjtemény egyre bővülő készleteinek elhelyezésére egy méltó kiállító helyiség megléte. Sikeres pályázatok, és az Önkormányzat általi felajánlások eredményeként, továbbá Heilauf Zsuzsa emberfeletti munkájának köszönhetően napjainkban. Saját Múzeummal büszkélkedhet a kerület, valamint több kiállító helyen ismerkedhetnek meg az érdeklődők a település múltjával. Az intézeti eddigi kiállítóhelye a gyűjteményi munkatársak irodai elhelyezését teszi jelenleg lehetővé. Az intézmény eszköztárára az elmúlt öt évben folyamatosan a mennyiségi és minőségi gyarapodás volt jellemző. Ehhez nagyban hozzájárult a HEFOP 3.1.2. informatikai pályázat lehetősége, amelynek eredménye képen a kollegák saját számítógépekhez, és laptopokhoz juthattak.. Emellett egyéb az oktatás segítő eszköz megvételére nyílt lehetőség, pl. digitális tábla, színes nyomtató, fényképezőgépek, stb. Sajnálatosan néhány évvel ezelőtt az emeleti toalett megszűntetésére került sor. Napi szinten sem szerencsés ez a helyzet a benti kollegák számára, de amikor továbbképzést, vagy munkaközösségi értekezletet tartunk, és több mint 50 vendég van jelen, kimondottan kellemetlen helyzetek teremtődnek, mivel a Nevelési Tanácsadóban a földszinten közösen kell az említett helyiség használatát megoldani.

10

IV. 1. A PIHGY- ben működő szakterületek, munkacsoportok A PIHGY vezetését az elmúlt tíz évben Frank Gabriella magyar irodalom, és német szakos tanár, közoktatási szakértő látta el. Az intézmény fő feladatát a szaktanácsadás, a szakmai munkaközösségek, szakmai műhelyek munkájának segítése, és koordinálása, valamint a mérés-értékelés, tájékoztatás, kiadványszerkesztés, pedagógus továbbképzés szervezés, tehetséggondozás, gyermekvédelem alkotja az országos, és helyi önkormányzati irányultságnak megfelelően. Ennek értelmében minden évben egy-egy princípium meghatározására kerül sor, amely központi irányát szab a közoktatás résztvevői számára. Az idei évben ezt a „fenntartható fejlődés” vezérelve jelentette. Ez a vezérelv volt meghatározója a pedagógiai hetünknek, amely megrendezése közel tizenöt éve a szakmai munkacsoportok, munkaközösségek kiemelt magas színvonalú rendezvénysorozata. Az Intézet a kerület közoktatás intézményeinek munkájához hosszú évek óta számtalan pályázat lehetőségének meglétével tudja biztosítani segítségadását. Ennek egyik oka az időről-időre jelentkező szakmai innovációs lehetőségek megismerése, beemelése a szakmai munkánkba, a másik ok az évek óta tartó gazdasági nehézségeink megoldása, az egyéb anyagi forrás biztosításával. Pályázatom keretei nem teszik lehetővé, hogy minden pályázatról részletesen beszámoljak, viszont szeretnék néhány igen meghatározó munkánkról említést tenni. Fővárosi, és helyi Önkormányzat által kiírt pályázatok szakterületek, innováció, fejlesztés, pl, környezetvédelem, egészség, különböző művészeti ágai stb, már 2000. év elejétől folyamatosan jelen vannak a PIHGY munkájában. 2005. márciusától a HEFOP/2004/3.1.2 -"Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok megalapítása a kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése érdekében" pályázat eredményeként az PIHGY a 12 konzorcium budapesti székhelye lett. Ez hatalmas lehetőséggel, és természetesen hatalmas felelőséggel járt együtt a szaktanácsadók, szakértők, és a résztvevő pedagógusok, a kerület intézményei számára. A Szakmai vezetők Frank Gabriella és Jakobsenné Szentmihályi Rózsa, valamint a pénzügyekért felelős Bene Andrásné egy évre szó szerint beköltöztek az intézetbe. Munkabírásuk emberfeletti volt. Mindennek eredménye az egész intézet, és a kerület oktatási intézményére a következő öt évben meghatározó lett. A kompetencia alapú oktatáshoz szükség volt elsőként a pedagógusok továbbképzésére, módszertani innovatív eljárások, és eszközök megismerésére, és alkalmazási lehetőségeinek a gyakorlatba való átültetésére. Mindezek után a kipróbált programcsomagok tesztelésére került sor hét kompetencia területen a kerület néhány óvodájában, és általános iskolájában, és gimnáziumában. Ez a folyamat implementáció néven került be a köztudatba Ekkor nyílt lehetőség az intézményben több munkatárs számára különböző kompetencia területén mentori képzésre, amelyet a SULINOVA, majd később EDUCATIO továbbképző központjában a szakma kiválóságok:. Csapó benő, M Nádassy Mária, Vidákovits Tibor, Ransburg Jenő, Szekszárdi Júlia, Szivák Judit vezettek Erre épült 2006ban a ,,Kompetencia-alapú oktatás elterjesztése. Itt olyan „ követő iskolák” vagy óvodák vettek részt, akik a már kipróbált, és átalakított eredményesnek értékelt kompetencia alapú tananyagokat, módszertani eljárásokat, eszközöket a tanítás- tanulás folyamatába intézményeikben alkalmazzák a tanórai munka során. A hangsúly az adaptációra került.

11

. HEFOP 3.1.2 disszeminációs tevékenysége a pályázat fenntartási kötelezettsége miatt 2013-ig működteti a Délpesti Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központot. Az Új Széchenyi terv keretében a KMOP-5.1.1/ C-2 F 2009-0002 „A MI HAVANNÁNK” néven közismert fejlesztési program keretében kulturális rendezvényeknek is szerepe lett. Ennek köszönhetően a Havanna u. 9 szám alatt kiállítóhely és múzeumi foglalkoztató nyílt 2011június 27.én „Élet az új lakótelepen címmel”. Ebben a pályázatban a Szeretve Tanulni Egyesülettel több alkalommal közös rendezvényt bonyolított a PIHGY szakértői munkacsoportok bevonásával. Ezek 10 alkalomból álló műhelyfoglalkozások, és esetmegbeszélések voltak Ezek szervezésében szaktanácsadó, szakértő kollegákkal biztosítottuk a rendezvények hallgatóságát. Az egyes napok programját Zarándy Zoltán állította össze. Ezek az alkalmak a szakma kiválóságain túl, gazdasági, és politikai szakértőket, és oktatást irányító vezetőket kértek fel az aktuális változásokat érintő helyzet vázolására, indoklására. A TÁMOP 3.2.11/10/ 1 KMR - Ezerarcú Világ – „Múltunk értékeinek bemutatása múzeumi eszközökkel” című pályázaton kiemelt összeget nyert meg a PIHGY, és evvel lehetőséget tud teremteni számos kerületi közoktatás intézményében, óvodában, iskolában, és a SOFIBAN, hogy néphagyományokat, népszokásokat valamint a kerület múltját tanórán, és a tanórán kívüli szakköri foglalkozások alkalmat teremtsenek. Az intézet további feladata közé tartoznak az egész kerület számára megrendezésre kerülő központi évfordulós ünnepeken való részvételeink. Hosszú éveken át a kerület egy – egy intézményének évfordulós eseményében kiemelt figyelemmel vettünk részt. A tehetséggondozásra minden munkacsoport munkaközössége nagy hangsúlyt helyez. A kerület életében meghatározó szerepet tölt be a tehetséggondozásban a sport, az egyes művészeti ágak, zene, tánc, képzőművészet, színjátszás. Kiemelkedő ezek közül az Ifjúsági Művészeti fesztivál, amely komplex vetélkedő a kerületben. Ilyenek a Múltidéző, vagy az Európán át elnevezésű versenyeink. További kiemelkedő szerepe van az év végi Aranygálának, amely az egyes tanulmányi versenyek győzteseinek, és felkészítő nevelőinek köszöntésére született meg. Az egyes munkacsoportok éves munkatervükben állítják össze munkájukat, amelyek lebonyolításához a kezdeti időktől nagy segítséget kanak a belső és a külső kollegáink egyaránt Csoroszlánné Kiss Klárától, és Szújkó Imréné Rozikától, valamint 2006 áprilisa óta az informatikus Varga Tamástól. 1. a, Mérés – Értékelési munkacsoport Mérési csoportot Maadadiné Borbély Mária vezeti, a pályázatíró Madárné hosszú évekig napi négy órás időkeretben látta el munkáját a területen, majd a tavalyi évtől napi két órát jelölt meg a vezetőség egyéb átcsoportosítás miatt számomra. Bene Andrásné napi 4 órában adatrögzítéssel segíti a mérési munkákat. Az 1994. tanév óta az intézet több mint 50 különböző tantárgyi, neveltségi, tantárgyközi, DIFER, természettudományos és egyéb mérést tervezett, szervezett, és bonyolított le. Sok esetben külső munkaközösség vezetők és belső kollegák, könyvtári, múzeumi területekről voltak a segítségünkre az iskolai mérések lebonyolításánál Több esetben nemcsak a javítás, kiértékelés, és elemzés a feladatunk, de a mérőeszközök összeállítása is ránk hárult, mert anyagi források hiányában sajnos nem volt mód 12

megvételükre. Több esetben szívességből, egy-egy szakmai konferencia, továbbképzés kapcsán több mérőanyaghoz is hozzájutottunk, de ezek száma elenyésző ahhoz képest, amely napjainkra a törzsállományt jelenti. Ennek érdekében a mérési csoport munkatársai országosan elismert kollegákat kerestek fel / Dr. Szekszárdi Júlia, Dr. Szivák Judit, Dr. Széphalmi Ágnes, Dr. Csapó Benő, Dr. Vidákovits Tibor, de még sokáig lehetne folytatni a sort, a lényeg, hogy időt, energiát nem sajnálva olyan mérőanyagokat állítottunk össze, mint pl. a neveltségszint mérőanyagai általános, és középiskolák számára több évfolyamon. Ezeket a mérőanyagokat a későbbiek során sikerült értékesítenem néhány vidéki szakmai szolgáltatónál, akik visszajelzésükben a legnagyobb megelégedéssel értékelték anyagainkat. De szintén hatalmas munka volt az idei tanév természettudományos mérőanyagának összeállítása, mely kizárólag Maadadiné érdeme. A több mint 900 tanulót érintő mérés feladatlapjainak javítását felosztottuk magunk között, amelybe Kalmárné Takács Erzsébet felsős munkacsoport vezetője is bekapcsolódott. Az elemzés és értékelés a csoportvezető hatáskörébe tartozik, amelyet az egyes iskolák és a fenntartó minden esetben készhez kap. A kerületi általános iskolai mérés - értékelési felelősök munkájának segítése, szakmai tanácsadása, módszertani segítségadása is a mérési csoportvezető hatáskörébe tartozik. Köztudomású, hogy az utóbbi években az országos kompetenciamérések eredményi az iskolák számára felértékelődtek. Az eredmények kiértékelése, elemzése, értelmezése, és az egyes intézmények, a fenntartó tájékoztatása évről-évre Maadadiné munkája. Legújabb javaslata az óvodai megfigyelő lapok adatrögzítésére vonatkozik, amely segítséget nyújt az óvodapedagógusok számára. A megfigyelő lapok digitalizált feldolgozására kerül sor. A nyomon követést informatikai eszköz segítségével a gyermekek fejlődési ütemét, egy kidolgozott szempontrendszer alapján rögzíthetik az óvónők a jövőben. Ennek kidolgozása, valamint bevezetése elkezdődött az óvodai munkacsoport együttműködésével. 1. b, Óvodai munkacsoport Az óvodai munkacsoportot 2006.tól Tóthné Kővári Csilla vezeti. Munkáját két külsős mentor segíti. Összehangolt tevékenységük fő feladatát a tájékoztatás, a szakmai módszertani innováció szélesítése, elterjesztése, kiállítások megrendezése, bemutató foglalkozások megszervezése, lebonyolítása alkotja. Évek óta kora nyáron megszervezik az „Aranykert „elnevezésű rendezvényüket, amely a kerületi Bókay kertben hatalmas tömegek bevonásával nagyon sikeres eseménnyé vált. Az óvodai férőhelyek száma annak ellenére sem elegendő, hogy 22 állami és 6 magánóvoda biztosítja a kerületi óvodás korosztály számára a nevelés feltételét. Tóthné sikeres pályázatok elnyerése után az elmúlt évben létre hozott egy alapítványi óvodát. Ennek köszönhetően valamennyit enyhült a helyhiány a kerületben, de még nem oldódott meg teljesen. Az óvodai csoportok maximális kihasználtsággal működnek, ami az óvodapedagógusok számára nem jelent könnyű feladatot. Az óvodavezetők folyamatos, napi kapcsolatban vannak a munkacsoport vezetőjével, aki összehangolja az egész kerület óvodai nevelésének irányát, a törvényi keretekben megfogalmazott célokkal. Munkájukat az érvényben lévő Közoktatási Törvény mellett az Óvodai Nevelés Alapprogram határozza meg. Szakmai továbbképzésük igen összehangolt, és jól kidolgozott tervezet alapján valósul meg, A munkacsoport vezetője a mindenkori igényeket figyelembe véve az aktuális módszertani

13

lehetőségek széles skálájával biztosítja a kollegák számára az egyes műhelyfoglalkozások, megteremtik az önképzés lehetőségét. Megvalósul az egymástól való tanulás, amelyre kiemel hangsúlyt, helyeznek. Folyamatosan szerveznek az óvodák különböző nevelési területekre vonatkozó bemutató foglalkozásokat, amelyet bárki számára előzetes bejelentkezés után nyilvánosan tartanak meg. A pedagógiai hét pénteki záró napja már hosszú évek óta a munkacsoport szakmai napja. Ekkor nevelés nélküli munkanap van az óvodákba, ahol természetesen az ügyelet mindig megoldott. Azt gondolom példa értékű a kerület óvodapedagógusai részéről, ahogyan ezeket, a napokat a kezdetektől fogva még az előző munkacsoport vezető Mezeiné Bakóczay Hedvig által bevezetetésre kerülő módon szakmai továbbképző napként tart meg. Az óvodai munkacsoport számtalan pályázati lehetőséggel igyekezett biztosítani az elmúlt időszakban a különböző rendezvénye, kiállítása költségét. Ennek köszönhetően a határon túli óvodák közül szlovákiai intézményekkel szoros szakmai együttműködést alakítottak ki. Tóthné további feladata közé tartozik nemcsak az óvodai, de az intézmény egészét érintő különböző pályázatírása és lebonyolítása is. Az óvoda iskola átmenet közelítése az elmúlt négy évben szintén kiemelt helyet foglal el a munkacsoport életében. 1. c, Alsós munkacsoport Az alsó tagozatos nevelők munkaközösségének és a munkacsoportnak a vezetője Patakfalvi Attiláné. Munkáját két alsó tagozatos kolleganő látja el, Benkő Noémi, és Lázár Szilvia személyében. Tevékenységüket az általános iskolák alsó tagozaton történő korszerű módszertani eljárásainak elterjesztése, a differenciált oktatás, a tanítás – tanulás folyamatában megnyilvánuló nehézségeire irányuló megoldások felkutatása, a tehetséggondozás, a különböző innovatív programok elterjesztése, kiállítások megrendezése, egyéni tanácsadás, bemutató órák megszervezése, és lebonyolítása alkotja. Kiemelt szerepet kap a művészeti a rajz és vizuális kultúra megjelenése, amely az utóbbi években, a Kastélydombi Iskolában Patakfalviné munkájának köszönhetően szakköri formában is folyik. A Kollegák számtalan kiadvánnyal segítenek a nevelőknek, és szülőknek a gyermek képességeinek vizsgálatában, és az iskolakezdéshez való sikeres felkészülésben, valamint a kompetencia alapú oktatás elterjesztésének lehetőségeiben az alsó tagozaton. Az elmúlt néhány évben a környezeti nevelés igen kiemelt helyet kapott a munkacsoport életében. Segítségükkel több iskola bekapcsolódott az Ökoiskola programjába. Ehhez a munkaközösség rengeteg segítséget adott, és számtalan pályázat megírásával, és elnyerésével mozdította elő az elért sikereiket. Különböző konferenciákat is szerveztek a környezetei nevelés égisze alatt, amelynek kapcsán a többi munkacsoportot is felkérték, hogy a saját korosztályának megfelelően társuljon be egy-egy előadással a rendezvénybe. Számtalan pályázat segített az anyagi forrás előteremtésében, amely a munkacsoport érdeme. Az óvoda – iskola átmenetére nagy hangsúlyt helyeznek, melyre az elmúlt években több napos konferenciát szervezett a munkacsoport vezetője, ezekre minden esetben nagy érdeklődéssel jelentkeztek a kollegák. A DIFER mérés rövidített változatának elkészítése évek óta meghatározó az első osztályos nevelők számára. A mérés felkészítésében a mérési csoporttal közösen minden év elején tájékoztatást, és segítséget kapnak az alsó tagozatos kollegák, hogy minél gördülékenyebben tudják az amúgy

14

is nehéz bevezető időszakban a gyermekeket egyénként lemérni, majd a mérőanyagot a megfelelő formában leadni, hogy az adatrögzítés, és az értékelés, majd a visszacsatolás minél hamarabb megtörténjen. Erre azért van szükség, mert azoknál a tanulóknál, ahol a rövidített DIFER eredmény elmarad az átlagtól, ott az egész teljes DIFER –t el kell végezni, és azokat a tanulókat, akik ebben az esetben is elmaradtak az átlagtól az OH által megadott időpontig az intézmény vezetőjének jelzési kötelezettséggel kell élni, hogy egy-egy osztályban hány ilyen tanuló van. Az iskolaválasztáshoz hosszú évek óta „Ilyenek vagyunk” címmel kiadványokat szerkesztenek, és biztosítanak a kerületben lévő iskolákról az érdeklődők számára. Az évközben megrendezésre kerülő versenyeik eredménye több mint tíz éve az „Aranygála” rendezvényével zárul, ahol a nyertes tanulók, és felkészítő nevelőik átvehetik megérdemelt jutalmukat. A munkacsoport legutolsó kiadványa egy mesekönyv, amelyben az alsós korosztály meseillusztrációinak győztes munkáit találjuk meg. A pedagógusok továbbképzésére nagy hangsúly helyeződik. Több olyan módszertani foglalkozásra, bemutató órára, jó gyakorlatok átadására kerül sor, ahol a kollegák megismerkedhetnek az új, korszerű lehetőséggel, és mindeközben megvalósul az egymástól tanulás. A pedagógiai hét rendezvénysorozatán, mint minden munkacsoport életében különös helyet foglal el az alsó tagozatos munkatársak esetében is a szakmai nap, ahol színvonalas, igényesen megszervezett programok sokasága áll a nevelők pedagógiai kultúrájának innovatív fejlesztésének lehetőségére. 1. d, Felsős munkacsoport A felső tagozat vezetése Takácsné Kalmár Erzsébet feladata. Munkáját jelenleg 10 szaktárgyi munkaközösség vezetője segíti.. Szakterületenként a következő megoszlásban: Bakosné Baár Tünde – vizuális kultúra - média mk. Bánki Gábor, ének-zene, Diráné Huszár Gertrúd - technika mk. Gyimesi László - testnevelés mk. Ilkeiné Kupai Valéria történelem mk, Kalmárné Takács Erzsébet - magyar mk. Király Mariann angol mk. Petrilla Csaba – földrajz-biológia mk., Salánkiné Fekete Gabriella – kémia mk., Schwartz Katalin – fizika mk. Tóth Mariann - matematika-informatika mk. A munkaközösség összehangolt tevékenységét nagyban meghatározza a vezető kiemelkedő munkája, amelyet immár több mint egy évtizede lát el. Az egyes tantárgyak „gondozói” évente négy alkalommal tartanak munkaközösségi foglalkozást, ahol időről- időre az aktuális feladatokat, tevékenységeket tervezik meg. Terveik illeszkednek az aktuális előirányzatokhoz, amelyhez minden résztvevő a saját elképzelését is hozzá teszi. Így alakítja a közösség évről- évre hatékony munkáját, annak érdekében, hogy a kerületi szaktanárok eredményesen be tudják építeni mindennapjaikba az újabb módszereket. Ennek érdekében a szakmát érintő kutatásokra épülő új tudományos eredmények megismerését is szükségesnek tartják, amelyek használatára ösztönzik a kollegáikat. Az utóbbi években a jó gyakorlatok címen megrendezett programok bemutatása, és az erre való ösztönzés ragyogó példa minderre. A kerületi pedagógiai hét munkájába a többi munkacsoporttal közösen aktívan részt vállalnak, és arra törekszenek, hogy minden esetben a pedagógiai innovációk legújabb tárházával ismertessék meg a felső tagozatos szaktanárokat. A felkutatott módszerek, lehetőségek számtalan bemutató óra keretében, tantermi körülmények között valósul meg, amelyet mindig nagy érdeklődés övez. Az iskolák szívesen veszik, ha megmutathatják a kerület más intézményének, hogy miben kiemelkedők, és szívesen megosztják mindezt másokkal.

15

A „Múltidéző „rendezvénysorozata ragyogó példa minderre. A felső tagozatos munkacsoport számára különösen hangsúlyos feladat a tehetséggondozás. A tanév során számtalan kerületi versenyt szerveznek és bonyolítanak le, amelyek elismerésére szintén az Aranygálán kerül sor június elején. Minden Aranygálára szervezésekor megjelenésre kerül az Aranyalbum című kiadvány, melynek összeállítását Szujkó Rozália segítségével készíti el az alsó, és felső munkacsoport vezető. A munkacsoport vezetője a pedagógiai programok átdolgozásában, és a nem szakrendszerű oktatás bevezetésében éveken át számtalan alkalommal adott segítséget a kerület intézményei számára. Több évtizede óraadó tanára a kerületi Piros Iskolának magyar nyelv és irodalom szakon. 1. e, Esélyteremtő munkacsoport Az Esélyteremtő munkacsoport a tavalyi évig iskolasegítő munkacsoport néven működött. A munkacsoport vezetését a pályázatíró Madárné látja el a nyolcadik éve. Eleinte a hét munkaközösséget magában foglaló egységet hét munkaközösség vezető összehangolt munkája alkotta. Fő feladatuk a kerület intézményeiben megteremteni az egyenlő bánásmód esélyeinek megteremtését a törvényi keretek betartásával. Összehangolni a tanórán kívüli pedagógus tevékenységeket, amelyek a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra, az integrációra, és mindezek adminisztrációjára vonatkozik. A 2011. évben bekövetkezett változás, amely a gazdasági racionalizálás következtében elvonásokkal járt, és amely olyan megoldást hozott, hogy a munkaközösségek megmaradtak ugyan, de vezetésüket három főre kellett korlátozni. Ennek eredményeként a munkacsoport napjainkban a következők szerint végzi tevékenységét. Jámbrik Mihályné a kerület igazgatóhelyettesi munkaközösség vezetője, Kiss Ágnes a pályaválasztási, osztályfőnöki, valamint az óvodai, és iskolai gyermekvédelmi felelősök munkáját fogja össze. Ez utóbbi munkaközösség vezetését hosszú éveken keresztül Makó Margit látta el. Lesnyák Mária a napközis munkaközösség, valamint a hátrányos helyzetű és roma tanulók munkaközösségét irányítja a tavalyi évtől kezdődően. Itt is, mint az előzőekben az utóbbi munkaközösség ellátásában éveken át Lőke Józsefné áldozatos munkájával került sor. Nevéhez köthető a nyolcadik évre megrendezésre kerülő PODO – HÍD Kulturális Fesztivál rendezvény megálmodása, és megszervezése. Nagy részvétel mellett mára országos rendezvény ez az esemény, amely alkalom a két kultúra kapcsán az elfogadás, a tolerancia meglétével a másság tiszteletére, és mint alapérték megjelenítésére napjainkban. Az integrációs összekötő hosszú évekig Vályi Dóra a SOFI munkatársa volt. Az összevonásokat követően ezt a feladatot Madárné vette át. A fejlesztő pedagógusok munkaközössége közel tíz évig volt a munkacsoport meghatározó egysége. Vezetőjük Dobó Kálmánné és a több mint 20 főből álló kollektíva jelenleg a Nevelési tanácsadóhoz tartozik már harmadik éve. A fejlesztőpedagógus munkacsoportjával való kapcsolattartásáért, valamint az esélyteremtő munkacsoport vezetésével a pályázatíró Madárné. Van megbízva. A gyermekvédelmi munkaközösségen kívül az egyes munkaközösségek évente négy alkalommal találkoznak. Az óvodai és iskolai GYIVI felelősök körülbelül hathetente tartanak értekezletet, amikor nem ritka a 60 fő megjelenése. Ezeken az alkalmakon az aktuális információ cserék az egyes adminisztrációt érintő változások, az adatvédelmi szabályzatok, a továbbképzési lehetőségek, a versenyek,

16

kiállítások, szakmai ankétok programjai kerülnek a fókuszba, akárcsak a többi munkaközösség esetében. A Esélyteremtő munkacsoport hosszú évek óta minden téren figyelemmel kíséri az innovatív módszereket, és gyakorlatokat, amelyek terjesztésére kiemelt figyelmet szán. Hasonlóan az előbb említett óvoda, alsó, felső tagozatos munkacsoporthoz az esélyteremtő közössége is rengeteg bemutató órán, jó gyakorlaton segíti a kollegák munkáját, a pedagógiai kultúra sokrétű megteremtésének esélyével. A pedagógiai héten a munkacsoporthoz tartozó munkaközösségek hatalmas létszámban vannak jelen. Van olyan rendezvényünk, konferenciánk, ahol nem ritka a 350 fő megjelenése. Az idei tanévben ötödik alkalommal került megrendezésre a Pályaválasztási Ankét, amely több mint negyven középiskola, gimnázium, szakiskola, jelenléte mellett kb. 400 főt vonzott Szülőket, tanulókat, pedagógusokat az esemény helyszínére a Karinthy Frigyes Gimnáziumba. Ebben a nagyszabású, és évek óta egyre sikeresebb rendezvényben a munkacsoport minden tagja igen aktívan kiveszi a részét, de az érdem Kiss Ágnes kolleganőt illeti, aki a rendezvény egyik főszervezője a kezdetektől fogva. A PIHGY honlapjára minden olyan eseményt, rendezvényt, meghívót, amely a munkacsoport tagjait érinti személyesen teszek fel. IV. 2. Drámapedagógia, tanfolyamaink 2005. évtől kezdődően dr. Feitl István az akkori Oktatási Iroda vezetője úgy ítélte meg, hogy a kerület általános iskoláiban a drámapedagógiai órákat egy pedagógus személyében kell ellátni, akinek státuszát az intézményünk költségvetésébe építették be. Ledőné Dolmány Mária személyében ettől kezdve a kerület büszkélkedhet avval, hogy az egyes iskolákban szakszerű drámapedagógiai foglalkozások megtartására legyen mód. Nevével összefonódik a Vécsei színpad, amely jelenleg a PIK – ben működik. Munkáját továbbá a PIHGY tanfolyamainak szervezése alkotja. Hosszú éveken át rengeteg tanfolyamot tudtunk segítségével meghirdetni, és megszervezni, amelynek nyomán több ezerre is tehető azok száma, akik valamilyen tanfolyamot végeztek el nálunk. Az elmúlt néhány évben az egyes pályázatok kapcsán lehetőséget biztosító képzések miatt jelenleg a tanfolyamaink visszaesése tapasztalható. Ennek természetesen nagyrészt anyagi okai voltak. Az intézmények igazgatói az elmúlt pár évben nehezen tudnak tervezni a saját költségvetésükben továbbképzési összeggel, így érthető, ha előnyben részesítik az ingyenes képzéseket IV. 3. Könyvtár és média Az intézet modern pedagógiai könyvtárának és a tankönyvtárnak vezetője 1998 óda dr. Szilágyiné Gálos Ildikó. A megelőző négy évben 1994. és 98. között dr Téglás Tivadarné látta el ezt a feladatot. A tankönyvtár bővülése időről-időre az egyes kiadók megjelenésével hatalmasra duzzadt. Minden év januárjában pedagógusok számára tankönyvbemutatókat szervezett az intézet, ahol az egyes kiadók felsorakoztatták tankönyveiket. Ezek megrendezésére többnyire a PIHGY.ben került sor, de előfordult, hogy a Karinthy Gimnázium aulája adott otthont a rendezvénynek. Ezeken az eseményeken meg is vásárolhatták az érdeklődők a tankönyveket. A pedagógiai könyvtár bővítése a kezdeti időktől kiemelt feladata volt az intézetünknek.

17

A gyarapításainkkor figyelembe véve az adott pedagógiai irányzatoknak megfelelő, új módszereket felsorakoztató pedagógiai irodalmat, és azt, hogy a szakmai továbbképzések, a pedagógusok tanulmányai mire irányulnak, és milyen könyvek tudják kiszolgálni az igényeiket. Anyagi kereteink az első tíz évben megfelelően biztosították a gyarapodás feltételét, az elmúlt nyolc évben erre, sajnálatosan az egyre szűkülő pénzforrásunk miatt sokkal kisebb formában van módunk. Sziágyiné 2001.-ben kidolgozott egy módszert, amelynek kapcsán mérhető a tanulók könyvtárhasználatának gyakorlatban történő megvalósulása. Szintén a kolleganő munkája az - Olvasóvá nevelés megalapozása. című kiadvány. A könyv mérföldkő lett főleg az alsó tagozatos pedagógusok számára. Ami külön örvendetes, hogy a könyv nemcsak kerületünkben járt sikerrel, hanem országosan is szép eredményeket tudhat magának. A Könyv és könyvtárhasználat az olvasóvá nevelés, a pedagógiai tájékoztatás, informálás meghatározó vezérelve a kolleganő munkájának, valamint a hozzánk látogató szakdolgozók segítése, a szakirodalmi anyagok lehetőseinkhez képest való biztosítása, a leadott szakdolgozatok gyűjtése és a saját kiadványaink figyelemmel kísérése is hangsúlyos tevékenysége a kolleganőnek. A könyvtárhasználat bárki számára elérhető, aki beiratkozik. A beiratkozás módja az érvényben levő jogszabályi keretek szerint van szabályozva. Jelenleg az „ Olvasni jó” PIHGY olvasópályázat zajlik, ötszáz fő részvételével. 3. – 8. évfolyamon. A levelező, két fordulós vetélkedő az ajánlott könyvek valósul meg. A médiatár kialakítására 2002. évben került sor. Kiemelten szerep jutott tanulás, tanítás eredményességének elérésében az egyes fejlesztő anyagok beszerzésére. Számtalan CDROM, DVD tananyag, és jogszabály megvásárlására került sor az évek alatt. Ezek pontos számáról jelenleg nem találtam adatot. A PIGY honlapjának kezelése, fejlesztése, az aktualitások megjelenítése 2008. évtől Szilágyiné feladata. Munkáját három további intézeti kollega segíti. Maadadiné, Szújkóné, Madárné. IV. 4. A Helytörténeti Gyűjtemény tevékenysége A helytörténeti gyűjtemény megalapozását, amint már említettem Tomory Lajos munkásságának köszönhetjük. Az Ő gyűjteménye, majd adománya alapozta meg a bázisát a mai gyűjteménynek. Hosszú éveken keresztül a helytörténeti munka egybeforrt Téglás Tivadar, és felesége nevével, majd dr. Smith Jánosné, egykori kerületi történelem tanár személyével, aztán az évek múlásával, és az igények, valamint a gyűjtemény bővülésének eredményeként a több eszköz, és szélesedő feladatellátás új munkatársak bevonását tette indokolttá. A gyűjtemény jelenlegi vezetője Heilauf Zsuzsanna, aki egyben az intézet igazgatóhelyettese. A gyűjteményi munkáját jelenleg 6 főállású, és 1 fél állású kollega segíti. Mucsi Eleonóra, előadó, Feitl Írisz, muzeológus, Kovács Márk, muzeológus, Pápai Tamás, adatrögzítő, Nagy Veronika Sára muzeológus, Horváth Jánosné, gyűjteménykezelő, 4 órában dr. Szilágyiné Gálos Ildikó, könyvtár - médiatár, a munkájukat természetesen a többi nem pedagógus beosztásban levő kollega is segíti, amelynek bemutatására a humán erőforrás fejezetben került sor. A kezdeti időkben a Kondor Béla sétány épületében volt egy kiállító helyiség, ahol egy régi taneszközökkel berendezett osztályteremben fogadtuk az ide látogatókat. Itt valósultak meg a helytörténeti ismeretekre vonatkozó órákat is, amelyeket a helyi kiállító teremben tartottunk.

18

2000.től kezdődően heti több alkalommal magam is vezettem iskolai foglalkozásokat a PIHGY- ben Ekkor bemutatásra kerültek az elmúlt időszak taneszközei, könyvei, füzetei, fényképei, régi osztálynaplói, iskolai értesítők, és még számtalan. korabeli tárgy. Olyan játékos, interaktív foglalkozásokat vezettünk, amikor a gyerekek kipróbálhatták ezeket a régi tárgyakat, kezükbe fogtak régi lúdtollakat, amivel aztán kitölthették az általunk előre elkészített kérdőíveket, amelyek a kerületi helytörténetre vonatkozó kérdéseket gyűjtötték egybe. Ezek a foglalkozások a mai múzeumpedagógiai órák elődei voltak. Az elmúlt néhány évben hatalmas változáson ment keresztül a gyűjteményünk. Vezetőjének köszönhetően, egyre jobban a kerület fókuszába került tevékenységük, és egyre szélesedő anyagtáruk. A kolleganő minden lehetőséget megragadva azon volt, és van, hogy minél hatékonyabban tudja megmutatni főként a kerületi lakosok, de ország-világ számára, honnan, és mi módon alakult Pestszentlőrinc- Pestszentimre múltja. Ehhez megfelelő szakembereket keresett, kutatott fel, és munkájukkal közösen kiépítette a jelenlegi múzeum, kiállítóhely, és, múzeumpedagógia megteremtését a kerületben, amely segíti az iskolák számára a helytörténet múltjának megismerését. Ebben időről –időre nagy segítséget nyújtott a PIHGY számára elsősorban a kerületi önkormányzat, de számos további fővárosi, és országos intézmény, na és persze pályázat adta lehetőség. Az utóbbi években több országos rendezvényhez csatlakoztunk, ilyenek a Múzeumok Majálisa, vagy a Múzeumok éjszakája elnevezésű program, amelyet minden esetben nagy érdeklődés övezett. A tavalyi tanévben került sor a településünk 100-80-60-20. illetve 75. évfordulójának a megünneplésére, amelyhez a Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény több kiállításával járult hozzá.

A Gyűjteménynek az elmúl 18 esztendő alatt 21 kiadványa született meg. V. 1. A PIHGY kapcsolatrendszere, a minőségi munka fokmérői A PIHGY jól kiépített kapcsolatrendszerrel rendelkezik, mind a pedagógiai, mind a helytörténeti szakterületek vonatkozásában. Az elmúlt 18 évben egyre szélesedő, egyre nagyobb ismertségre tettünk szert, amelyhez a munkatársak közösen járultak hozzá. Az intézet szolgáltatói jellege meghatározza a partnerkörét. Ebben kiemelt helye van a pedagógusoknak, nevelőknek, valamint közvetett módon a gyermekek és a szülők is ide tartoznak, főként az utóbbi időben. A közoktatási intézmények egységei 20 önkormányzati óvoda, 9 magán, vagy alapítványi , egyházi óvoda. 18 önkormányzati általános iskola, 3 egyházi általános iskola, 3 önkormányzati gimnázium, 3 fővárosi középiskola, és 1 egyházi gimnázium. 1 zeneiskola, 1 speciális általános, és szakiskola, a SOFI, a Gyermekek Átmeneti Otthona, a Családsegítő, és a kerületi Nevelési Tanácsadó. Ez utóbbi intézménnyel kiemelten szoros a kapcsolatunk, hiszen a több évig intézményünkhöz tartozó fejlesztő pedagógusokkal szinte napi rendszerességgel a továbbiakban is közösen dolgozunk. Éveken át a pályázatíró a két intézmény szakmai munkájának közelítése érdekében évente két alkalommal a Nevelési Tanácsadó kollektíváját tájékoztatta az éppen aktuális munkáinkról, rendezvényeinkről, méréseinkről, és eredményeinkről. További kiemelt partnere az intézetnek a kerületi Önkormányzat, mint fenntartó. A Velük való kapcsolatunk a kölcsönös együttműködésen alapul hosszú évek óta. Mindkét fél a megfelelő kommunikációs csatorna megválasztására, és alkalmazására törekszik.

19

A törvény által előírt keretek értelmében a rendeletek, jogszabályok betartása meghatározza mindkét fél számára az irányokat. Az ÖMIP-ben megfogalmazott feladatok megvalósítása számunkra kiemelt cél. A kerületi közoktatási intézmények, óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, kiemelt partnereink, hiszen tevékenységünk fő feladatait elsősorban ezen intézmények nevelőtestületeinek igényei határozza meg. Évről- évre a különböző rendezvényeink kapcsán elégedettségi kérdőívet töltenek ki pedagógus kollegák, amelynek eredményei többnyire 90 - 95% mutatókkal záródnak. Ezek az eredmények a kollegák szakmai, minőségi munkájának köszönhetőek. A kerületi intézmények mellett a fővárosi intézményekkel, főként a Mérei Ferenc Pályaválasztási Központtal korábban rövidítve FPI-vel eredményes, és hosszú idő óta jó viszonyt tartunk fenn. Minden szaktanácsadó, és munkaközösség vezető rendszeres segítséget kapott, és jelenleg is kap Tőlük. Az egyes szaktárgyakat érintő munkaközösségi foglalkozásokat gyakran látogatták a tantárgygondozók, és minden aktualitásról, változásról így időben tudták a kollegákat tájékoztatni. Ez hosszú időn keresztül segítséget, azt mondhatjuk mankót jelentett a számukra. Az FPI-ben történt átalakítás után a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium vette át a szakmai irányítását az egyes szakterületeknek. A valamikor kötött fővárosi megállapodás az együttműködésünkre vonatkozóan, napjainkra érvényét vesztette. A volt FPI jelenleg a pályaorientációra, és egyéb pályaalkalmassági vizsgálatokra fókuszál. Velük a kapcsolatunk jelenleg is jól működik / Az idén több szakemberüket kértem fel előadások megtartására. Minden esetben ingyenes segítséget kaptunk több ízben, ami a mai piacorientált világban nem figyelmen kívül kezelendő/ Az elmúlt hat esztendőben Frank Gabriella rengetek alkalmat ragadott meg arra, hogy az intézet különböző pályázatokon vegyen részt. A HEFOP, majd később TIOK adta lehetőségeink hosszú távon meghatározták az intézmény külső kapcsolatának alakulását. Minden szaktanácsadó és szakértő kollegámat rendszeresen hívnak szakérteni, és előadást tartani más fővárosi kerületekbe, de sok esetben vidéki felkéréseknek is eleget teszünk. A közoktatásban partnerként szereplő helyi kulturális intézményekkel, művelődési házakkal a kapcsolatunk a szaktanácsadók, szakértők, és a múzeumi kollegák hatékony munkájának köszönhetően kimagasló eredményeket tudhat magának. A Fővárosban több múzeummal kimagasló a kapcsolatunk. Ilyen pl. Az Országos Széchenyi Könyvtár, az Országos Levéltár, és ilyen az Országos Pedagógiai Könyvár, ahol dr. Jáki László egykori egyetemi tanáromnak köszönhetően négy közös kiadványunk bizonyítja a hatékony együttműködésünket. A fővárosban jelenleg működő pedagógiai szakmai szolgáltatók is számítanak a munkatársaink tudására. Időről - időre tantárgyi versenyek zsűrizésére, előadások megtartása, egyéb a közoktatást érintő szakértői munkák teljesítésére hívnak, kérnek fel minket. A kerületi múzeumunk látogatását számtalan fővárosi, és esetenként országos érdeklődés övezi, amely szintén lehetőség a kapcsolatok ápolására, kiépítésére. Sok esetben hívnak az egyes kerületek szakmai, pedagógiai hetére, napokra, amely sok szempontból is fontos a számunkra. Vannak olyan pedagógiai szakmai szolgáltatók, akikkel különösen jó a kapcsolatunk, a teljesség igénye nélkül néhány intézmény: Erzsébet, Kőbánya, Újbuda, Erzsébetváros, és a Belvárosi PSZK. És természetesen más társintézményekkel is jó a viszonyunk, így pl. Gyáli Nevelési Tanácsadó, Csibész, és a kerületi Gyermekek Átmeneti Otthona, kerületi Szabó Ervin Könyvtár, Művelődési Házak, Bókay kert, Szeretve tanulni Egyesület, NATIK, Tébláb Művészeti Együttes, kerületi festők, fotósok, a különböző kerületi kisebbségek, és még hosszan lehetne a sort folytatni.

20

Az elmúlt két évben az EDUCOOP Pedagógiai Intézetének szakmai vezetőjével Jakobsenné Szentmihályi Rózsával hosszú időre tekint vissza közös munkánk, amelynek legutóbbi a TAMOP 3.2.7. projekt kapcsán alakult. A referencia intézmények minősítési folyamatában szakértői feladatokat láthattunk el a Közép - Magyarországi Régióban közel negyven intézménnyel, óvodával, általános iskolával, és gimnáziummal tudtunk kapcsolatba lépni, és a minősítési folyamat kapcsán az együttműködés további lehetőségével élni. Az intézetünk egyik legnagyobb eredménye, amely a szakmai külső partnerkörünket jelenti, sikerült elérnem, hogy az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai Pszichológiai Kara megállapodott az intézetünkkel arról, hogy a PIHGY külső szakmai gyakorlati helyszíne lesz az egyetemnek, és az itteni szakértők, mentortanári tevékenységgel segítik a hallgatók gyakorlati munkáját. Mindezt megállapodási szerződésben rögzítette a két intézmény. Ennek értelmében évek óta érkeznek pedagógia szakos hallgatók, akiknek eredményes szakmai felkészülésében többen részt vettek azon munkatársaim, akik tanári végzettséggel rendelkeznek közülünk További eredményeknek lehet elkönyvelnünk a Kodolányi János Főiskola, és az egri Eszterházy Főiskolával való kapcsolatunkat. Mindkét intézményből több alkalommal nemcsak egyes hallgatók, de csoportok is érkeznek évek óta és a képzési folyamatban segítségükre vagyunk. A médiá világa kihagyhatatlan a kapcsolattartásunk szempontjából. Az egyes szakterületek képviselői nagy hangsúlyt helyeztek, és jelenleg is helyeznek arra, hogy az általuk megrendezésre kerülő események, rendezvények minél szélesebb körben nyilvánosságot kapjanak. A Városkép, a TV 18. vagy a Kossuth Rádió, és egyéb TV csatornák, rendszeresen megkeresnek minket, hogy a szakmai munkánkról tájékoztatást adhassanak megvalósult eseményeinkről, bemutató óráinkról, foglalkozásokról, konferenciák, kiállítások megnyitásáról. Ki kell emelni a 2004 óta működő weblapunkat, amely a tájékoztatás a kapcsolattartás lehetőségének elektronikus formában történő meglététét igazolja. A rögzített adatok, mely a látogatottságot rögzítik számszerű formában adnak képet arról konkrétan hányan voltak kíváncsiak a PIHGY-ben folyó szakmai munkára. Ezért kiemelten fontos a weblap naprakész információkkal, aktualitásokkal történő megjelenítése. Ezek az eredményeink, mind-mind tükrözik az intézményben folyó szakmai munkát, és hozzásegítenek a pedagógiai kultúra széles körben való emeléséhez, terjesztéséhez! Számomra a minőségi munka sok értelemben ebben rejlik, mivel itt lehet bemutatni a partnereket, valamint, hogy milyen igényeket támasztanak számunkra, és miben tudjuk a szakmai tevékenységünkkel jobbítani a kerületi közoktatást. A PIHGY teljes kollektívája számára 2009. ben a 18. kerületi Önkormányzat a Művelődésért Díj odaítélésével ismerte el a szakmai munka eredményességét. V. 2. 99. Tehetségpont A továbbiakban a minőségi munkánk legújabban ellátott területének bemutatására kerül sor. A PIHYGY 2009.-ben az akkor Iskolasegítő munkacsoport tagjainak részvételével szakmai konferenciát szervezett, amelynek vezérelve „Mivel segíthetik a pedagógusok a tehetségek kibontakozását a tanórán kívüli iskolai tevékenységekben” Erre a napra több előadót szerveztünk. Felkértem Dr. Csermely Péter professzor urat a Szárny és Teher című munka egyik szerzőjét, hogy a témában tartson a kollegák számára előadást. Ekkor ismertetett meg minket a professzor a Tehetségpontok szerepével, a benne rejlő lehetőségekkel, és arra biztatta a jelenlévőket, hogy vágjanak bele és pályázzák meg a Tehetségpont elnyerését a magyarországi Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsnál.

21

Szakmai értekezleten a közösségünk tagjai nyilatkoztak arról, hogy pályázzunk a cím elnyerésére. A koordinációval, és a kapcsolattartással személyemben döntött a közösség. A pályázatunk elkészítése, és regisztrációs folyamat eredményeként 2009 áprilisában elnyertük a 99 Tehetségpont címet. Majd hosszú akkreditációs folyamat lefolytatása után a Magyar Géniusz Programirodától KIVÁLÓ TEHETSÉGPONT MINŐSÍTÉST kaptunk 2011. január 05. napon. A Tehetségpont alapfeladata a tehetségek felkutatása, gondozása, a tehetség tanácsadás, a pályaorientáció, az evvel kapcsolatos lehetőségek felkutatása, az információ áramlásának biztosítása minden hozzánk forduló diák, szülő, és pedagógus számára. Jelenlegi kereteink kizárólag arra adnak módot, hogy a kerületi lakosok, vagy kerületi intézményeinkbe járó tanulók számára tudunk biztosítani segítséget. A szaktanácsadók, és szakértők saját területükön látják el a tehetséggondozást, tanácsadást, amelyet beépítettek a napi munkájukba plusz feladatként. A sikeres munkához nélkülözhetetlen, hogy más tehetségponttal is kapcsolatba legyünk. Nem áll módomban felsorolni mindazon intézményeket, akik vagy tőlünk kértek segítséget, vagy akik számára mi adhattunk az elmúlt időszakban. Frank Gabriella igazgató asszony 2010. indítványára létrejött a kerületben egy Tehetségtanács, majd a Tanács javaslataként a kerület Önkormányzati fenntartású általános iskoláiban iskolai tehetségkoordinátor hálózatot hoztak létre. Az iskolai koordinátorok munkájának irányításával szakmai vezetésével a pályázatíró lett megbízva. Anyagi forrást az Önkormányzat biztosított a koordinátorok számára. A 99. Tehetségtanács megpályázta a TAMOP 3.4.4.B-08- Semmi érték el ne vesszen, kerületi tehetségsegítő hálózatépítése elnevezésű projektet. Ennek a projektnek egyik eleme a kerületi Önkormányzat iskoláinak 3.4.5.6.7.8. évfolyamán feltérképezni a tehetséges tanulóinkat. Ehhez szakmai mérésmetodikai módszert dolgozott ki az intézetben Farank Gabriella, és Maadadiné Borbély Mária. A mérőanyag három szinten vizsgálja kérdőív segítségével a tehetségeket. /Gyermek, szülő, és pedagógus / Több ezer beérkezett mérőanyag összegyűjtését a kerületi tehetségkoordinátorok végezték el A mérés feldolgozásával, az eredmények kiértékelésével, elemzésének elkészítésével a pályázatíró Madárné lett megbízva. A kapott eredmények kapcsán az egyes intézmények és a fenntartó megkapta a több szempontú elemzést, és azoknak a gyermekeknek a névsorát, kb. 66 olyan tanuló van a kerületben akik különböző területen kimagasló eredményekkel rendelkeznek Ez utóbbinál természetesen csak a saját iskola igazgatója ismerhette meg a tanuló nevét. Más intézmény erről kizárólag számszerű adat birtokába kerülhetett.. Megítélésem szerint az ekkor kiszűrt a gyermekekkel a későibbekben mindenképpen foglalkoznunk szükséges. Erre vonatkozó elképzeléseimet a rövid távú tervezési szakaszban részletesen kifejtem. Szintén a tavalyi évbe a tehetségkoordinátorok segítségével minden intézmény megküldte a tanórán kívüli szakköreinek, foglalkozásainak a listáját, amelynek alapján elkészítettem egy komplett kimutatást. Ezt az intézmények, és a fenntartó is megkapott A 99. Kiváló Tehetségpont eredményes működéséhez minden kollegánk időt és energiát nem kímélve adja tudását. Az eddig eltelt időszakban 28 gyermeknek adtunk egyéni segítséget ahhoz, hogy megfelelő tehetségfejlesztésben részesüljön. Patakfalviné, és Maadadiné tehetséggondozó szakvizsgás képzéssel rendelkeznek már hosszú évek óta, rájuk hárult az előbb említett pályázatban a kerület 18 önkormányzati iskolájában a legtehetségesebbnek vélt diák egyéni szűrése a tavalyi évben. Tóthné Kővári Csilla és Madárné a tavalyi tanévben akkreditált tehetségfejlesztő képzésen vett részt, amelyet a szakterület kiváló képviselője Dr. Dúró Zsuzsanna tartott. Ebbe a továbbképzésbe a kerület intézményeiből a tehetségkoordinátorok is bekapcsolódtak.

22

Az anyagi forrást az a pályázat biztosította, amely a kerületben különböző szakköri lehetőség beindulását is eredményezte. Mindennek ötéves fenntarthatóságát is vállaltuk! Minden kollega megkapja a Magyar Géniusz Iroda aktuális hírlevelét, amelyből értékes szakmai információhoz, segítséghez jut. V. 3. A PIHGY költségvetése 2011. évben Az intézmény költségvetése az elmúl néhány évben a különböző forráselvonás miatt egyre szűkülő kerettel tudott számolni a vezetőség. Minden költségünket, valamint a munkatársak bérét is sújtja a költséghiány, ezért ahol csak lehetett átcsoportosításokat terveztek a vezetők annak érdekében, hogy minél kisebb legyen a munkatársak anyagi elvonása. Sajnos a munkaközösség vezetők havi juttatása tudomásom szerint így is nagyon visszaesett. Az idei költségvetésünket a képviselő testület elfogadta, és jóváhagyta az év végéig. A költségeink kiegészítésére évek óta számos pályázati pénzből tudta a PIHGY az egyes rendezvényét, eszközpótlását, és a működéshez feltétlenül szükséges egyes tanfolyamok finanszírozását biztosítani. Sokszor ki kell sakkozni, hogyan, és mi módon tudjanak a munkacsoport vezetők eseményeikre anyagi forrást biztosítani. Sokszor fordult már elő, hogy a saját költségén vásárolt a szaktanácsadó, szakértő kollega ajándékot a résztvevők számára. Az egyes gépkocsi használat hozzájárulása és a bérletek megfinanszírozása számomra átláthatatlan. A jövőben ezek rendezése feltétlenül fontos lesz. VI . Célmeghatározás - Hosszú távú fejlesztési terv "Még egyetlen kormány, egyetlen ország sem ment tönkre abba, hogy túl sokat költött volna az oktatásra" fogalmazott gr. Klebelsberg Kunó egykori miniszterünk. Napjainkban Európában, de az egész világon megfigyelhetjük mennyire felértékelődött a tudásnak, evvel együtt az oktatási ágazatnak a szerepe, és jelentősége az egyes nemzetek életében. A mai kor társadalma felmérte, hogy a „fenntartható fejlődés érdekében” olyan lépések meghozatalára van szükség, amely anyagi ráfordítás nélkül nem járhat kellő eredménnyel. Már 2000 a lisszaboni stratégia fő irányát is ez határozta meg, valamint, hogy Európa dinamikus fejlődése a tudásalapú gazdaság, jobb munkahely, és természetesen a társadalmi kohézió megteremtése lett a fő cél. Ehhez EU számos állama csatlakozott, és vállalta, hogy az oktatási ágazatra különös figyelmet fordít. Az elmúlt évtizedben Európa számos országában felmérték ennek jelentőségét, és igyekeztek az oktatási ágazatban olyan szükséges lépéseket meghozni, amely a munkaerőpiac jó színvonalú lefedésével, a gazdaság igényeivel összhangban jelentek meg. 2006.-ban Csapó Benő olyan országokra hívta fel a hazai oktatáskutatók, és a pedagógiával foglalkozó szakemberek figyelmét, akik az oktatás jobbítása érdekében rengeteg anyagi ráfordítással tudományos kutatásokat végeztek az adott országban, majd ezeknek a tudományos kutatásoknak eredményeit visszacsatolták, visszaforgatták az oktatási rendszerükbe. Minden ilyen ország esetében komoly „komparatív előnyhöz” jutottak, azokkal szemben, akik nem fordítottak hangsúlyt minderre. Köztudomású az elmúlt évek PIRSL, PISA mérések eredménye, csak hogy néhányra említést tegyek. Számtalan elemzés, tudományos munka született ezekkel a mérésekkel kapcsolatosan, amelyek természetesen megosztották a szakemberek állásfoglalását.

23

Az biztos, hogy a nemzetközi és hazai kutatások eredményeinek tükrében az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tudományos munkatársainak megfogalmazása szerint a kormányok egyik kulcsfontosságú feladata, hogy „megtalálja az eszközét a tudás társadalmi jellegének visszaállítására.” / Halász Gábor/ Ennek értelmében a megelőző időszakokhoz képest paradigma váltásra lesz szükség, hiszen a mai modern kor társadalmi igénye értelmében a megváltozott és erőteljesen felgyorsult tempó az oktatási ágazatban is új prioritások megjelenését eredményezi. Igaz, hogy a tudásközpontúság érvénye még jobban felerősödik. Mindezek ismerete mellett az oktatásirányításnak meg kell választania azt a rendszert, amely leginkább megfelel a 21. század megváltozott társadalmi kihívásának.., Az oktatáspolitikusok, természetesen minden társadalmi korban markáns szereplőként határozták meg az aktuális irányvonalakat. Napjaink oktatáspolitikai vezérelve olyan irányt jelölt ki a jövőben, amely a köznevelésre helyezi a hangsúlyt, értéktartó hagyományaink megtartásával, valamint az oktatás minőségének színvonalas emelését az állam feladataként határozza meg, amely korszerű tanterv meglétével biztosítja a közoktatást a jövőben. Ennek értelmében a közel húsz éve érvényben levő Közoktatási Törvényt 2012. szeptember 01. egy új törvény váltja fel, amely: 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésrõl, továbbiakban (Knt.)valamint a jelenleg érvényes Nemzeti Alaptanterv módosítását is elvégezték. Mivel ez utóbbi elfogadására a pályázat beadásakor még nem került sor, tehát nem végleges a jelenlegi vitaanyag tartalmát egyenlőre nem emelem be a munkámba, és kizárólag a Köznevelési Törvényre támaszkodom A Knt. új alapokra helyezi a hangsúlyokat, a célokat, alapelveket, és új feladatokat jelöl meg. Ezek legfontosabb elemei: / részlet a Knt-ből/ 1. A törvény célja és alapelvei 1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elõsegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlõdését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, mûveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelõ, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelõs állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. (2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvõ nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlõdésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlõ bánásmód, valamint a fenntartható fejlõdésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat. (3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelõ követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenõrzése és a gyermek, tanuló fejlõdését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi. 2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelezõ alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhetõ középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, valamint az elsõ szakképesítésre történõ felkészítés a magyar állam közszolgálati feladata. (2) Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevõ nemzetiségi önkormányzati, egyházi és magánintézményekben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai

24

nevelés-oktatást kiegészítõ pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevõ, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelõ gyermekek, tanulók számára térítésmentes. (3) Köznevelési intézményt az állam, e törvény keretei között nemzetiségi önkormányzat, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá más szervezet vagy személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint – megszerezte. Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat. 3. § (1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülõ áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. (2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselõi megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.

Látható, hogy már a törvény bevezető része is markánsan eltér elődjétől. A következőkben szeretnék néhány elemet kiemelni, amely 2012 szeptember 01 a törvény életbe lépést követően, majd 2013 szeptemberétől, mindenképpen megváltoztatja a munkánk irányát, és jellegét egyaránt. Megváltozik a pedagógus hivatás eddig megszokott kerete, amelyet a pedagógus életpálya modell megalkotása eredményez. Természetesen a pedagógus előmenetelek, meghatározott módon pontos keretek között zajlik majd. Mindezt a Knt.36§ 1-6 pontja szabályozza. Magyarországon az 1985. évi oktatási törvény módosítása után a központi tartalmi szabályozás, és a számonkérhetőséget biztosító szakfelügyeleti rendszert az 1988. évben végleg magunk mögött hagytuk. Bár az erre az időszakra jellemző ideologikus rendszer meghatározó volt, mégis a külső szakmai ellenőrzés lehetősége biztosítva volt hazánkban eddig az ideig. Ha jól megnézzük, mindez azt jelenti, hogy az elmúlt negyed évszázadban igazi külső szakmai ellenőrzése elmaradt hazánkban. Igaz különböző minőségbiztosítási feladatok kötelezően ellátandóak voltak, hatalmas programokat valósítottunk meg a minőségi munka folyamatát illetően /Comenius 2000 /de tegyük a kezünket a szívünkre, persze tisztelet a kivételnek, és gondoljuk végig, hogy a bürokratikus eljáráson kívül ezek hasznossága hogyan, mi módon volt értékelhető az adott intézmény számára? Európa, de a világ országait megvizsgálva / bár lehet, hogy nem voltam elég alapos, és körültekintő./ jelenleg egyetlen olyan oktatási rendszert nem találtam, ahol ne volna külső szakmai ellenőrzése a pedagógusok munkájának napjainkban. Amikor egy Baselben működő általános iskola minőségirányítási programjával megismerkedhettem, megdöbbenve tapasztaltam, hogy a pedagógusok évente két alkalommal külső szakértői, és szülői minősítésen esnek át. Ugyanis a partner, és a fenntartó szeretné tudni, és látni, hogy az állami vagyonból milyen minőségi oktatásban részesülnek a diákok! De a Finn a Norvég, a Lengyel, a Román, és az Osztrák oktatás sem nélkülözi a külső szakai ellenőrzésének ezt a formáját. Tudom nehéz elfogadnunk, mindezt, hisz kezdő pedagógusként nekem is reszketett a lábam, amikor a foglalkozásomra Emi néni az akkori kerületi szakfelügyelő beült. Viszont be kell vallanom, hogy az elemzése során a megfelelő dicséretben, és ugyanakkor olyan építő jellegű kritikában volt részem, amit ha akkor nem kapok meg, talán soha nem tudtam volna megoldani egyes helyzeteket, hiszen nem is gondoltam, hogy az általam elkövetett szituációs hibák, a rosszul megválasztott módszertani elemek használata milyen hatással lesznek a gyermekek munkájában. Akkor és ott kellett felhívni minderre a figyelmemet, és elmondania, hogy ez miért nem jó így.

25

Fontos kiemelnem, hogy a szakfelügyelő személye a szerepének jellegéből fakadóan meghatározó, azon túl hogy a szakterülete kiválósága, rendelkeznie kell a legmagasabb fokú empátiás, és segítőkészséggel, és semmilyen körülmények között nem felügyelő hatáskörének kiemelésével. Meggyőződésem, hogy oktatáspolitikusaink megfelelő döntést hoztak akkor, amikor a mostani törvényben a Knt. 87§ a következők szerint határozták meg a külső szakmai ellenőrzést. (2) Az országos pedagógiai-szakmai ellenõrzést a hivatal szervezi a kormányhivatal közremûködésével. (3) Az országos pedagógiai-szakmai ellenõrzés célja a pedagógusok munkájának külsõ, egységes kritériumok szerinti ellenõrzése és értékelése a minõség javítása érdekében. Az ellenõrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre. (4) Az országos pedagógiai-szakmai ellenõrzés különösen az óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza. Az intézmény ellenõrzését legalább három, a jogszabályi feltételek szerint kijelölt köznevelési szakértõbõl álló csoport végzi. A szakértõi csoport intézkedésrenem jogosult, megállapításait, javaslatát jegyzõkönyvben rögzíti. (5) Az országos pedagógiai-szakmai ellenõrzésben az a köznevelési szakértõ vehet részt, aki a külön jogszabályban elõírt továbbképzés követelményeit teljesítette. Az intézmény ellenõrzésében részt vevõ szakértõ kijelöléséhez a fenntartó egyetértése szükséges. (6) A köznevelési intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során az országos pedagógiai-szakmai ellenõrzés eredményét figyelembe kell venni. (7) Az országos pedagógiai-szakmai ellenõrzés eredménye és az azt megalapozó dokumentumok a fenntartó számára a fenntartott intézmény vonatkozásában nyilvánosak.

Az intézetünk szaktanácsadói, és szakértői a fenti feladatok ellátásában a későbbikben minden bizonnyal szerepet fognak vállalni. Mivel a kiegészítő rendelkezések mind a mai napig nem készültek el, nem látható, hogyan lesz képzésük megoldva. Ezért ennek a folyamatos figyelemmel kísérete nagyon fontos minden kollega számára. A PIHGY hosszú távú terveit a legmarkánsabban a 2012. szeptember 01. lép hatályba lépő paragrafus alkotja, amely szerint: A pedagógiai-szakmai szolgáltatások 19. § (1) A nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggõ tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik. (2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás a) a pedagógiai értékelés, b) a szaktanácsadás, tantárgygondozás, c) a pedagógiai tájékoztatás, d) a tanügy-igazgatási szolgáltatás, e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, f) a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, g) tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat. (3) A pedagógiai-szakmai szolgáltatás országosan egységes szakmai irányítás mellett a) az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében, továbbá b) az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményfenntartók által fenntartott pedagógiai intézetben nyújtható. (4) A pedagógiai-szakmai szolgáltatások az oktatásért felelõs miniszter szakmai irányítása mellett láthatók el. Az oktatásért felelõs miniszter által kijelölt intézmény szervezi a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelésoktatást,

26

kollégiumi nevelést segítõ pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, továbbá azokat, amelyek helyi szinten nem szervezhetõk meg hatékonyan vagy az ágazati irányítás feladatait segítik. (5) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelõs miniszter által kijelölt intézmény nyújtja. Az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelõs miniszter által kijelölt intézménytõl veszi igénybe. (6) A pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásának részletes szabályait az oktatásért felelõs miniszter rendeletben állapítja meg.

A törvényi szabályozás kiegészítő rendelkezései ebben az esetben sem készültek el, ezért ennek hiányában a hosszú távú terveimet kizárólag a fent kifejtett irányelvekkel tudom megjeleníteni. VI. 1. Rövid távú fejlesztési terv minőségbiztosítás, és szervezetfejlesztés Meggyőződésem, hogy a külső partneri elvárásokat a belső céljaink közelítésével lehetne a leghatékonyabban elérnünk. Ennek értelmében, két megközelítést szeretnék kifejteni. Egyrészt a belső célok megoldására teszek javaslatot, amely magában foglalja a szervezetfejlesztésre való elképzeléseimet, majd a külső partnerkör igényeinek megjelenítését tárom fel. Mindkét esetben a minőségfejlesztést is figyelembe véve. A belső céljaink meghatározását az intézmény kollektívájának közösen kell összeállítania. Ki kell jelölni annak az irányát, hogy honnan hova tartunk a jövőben, természetesen a kötelezően ellátandó feladatok beemelésével, megjelenítésével, és a megváltozott igények illetve törvényi alapértelmezések változásai értelmében. 2012. szeptemberében átdolgozásra kell kerüljön az alapdokumentumok közül az SZMSZ és az IMIP illetve további jelenleg érvényben levő belső szabályzatokat is újra kell gondolnunk. További elképzelésem, hogy az intézetnek rendelkeznie kell egy saját önálló filozófiával. Ez egy olyan sajátos, kizárólag az intézményre vonatkozó dokumentum lenne, amely nem az SZMSZ, és nem az IMIP, és nem a Munkaterv, szintű működést szabályozó dokumentum, hanem az intézmény arculatára, hitvallására vonatkozó „küldetésfilozófia”. Természetesen ennek elkészítésében a PIHGY egész kollektívája részt venne, kivétel nélkül mindenki, akár technikai, pedagógus, muzeológus, igazgató státusszal rendelkezik. Ennek elkészítése, megalkotása egy olyan új közös cél lenne az intézet életében, ami motiválná a szervezet tagjait. De mindent megelőzné egy olyan csapatépítő tréning, amelyben külső moderátor irányításával a belső kollektíva minden tagja részt venne. Erre évek óta nem került sor, pedig igénye többször is felmerült az elmúlt időszakban a kollektíva részéről. Az anyagi forrás bevonása is nélkülözhető, mert több olyan személyes ismerősöm van, aki megbízható a külső moderátor, vagyis tréning vetetésével. De természetesen a közösség véleménye döntő lesz, és ha másnak egyéb javaslata van, az szintén meghatározó e témában. A szervezetfejlesztés egyik eszköze lehetne, mind a csapatépítés, mind egy közösen megalkotott a filozófia megalkotásában, Köztudott a közös cél stabilabbá teszi a szervezetet. A hatékony munka érdekében továbbá elengedhetetlen számunkra létrehozni egy információ áramlására vonatkozó jól működő rendszert, amelyben tervezésre kerül a kommunikáció áramlásának korszerűsítésére vonatkozóan a formai, tartalmi és ütemezési keret egyaránt. Erre elsősorban azért volna szükség, hogy a kollektíva összes tagja naprakész információval legyen ellátva az aktuális eseményekről, rendezvényekről, és tájékoztatást kapjon az őket érintő egyéb általános információkról, amihez a visszacsatolásával hozzájárul, és rögzíti az információ tartalma eljutott hozzá. Válasza szintén nyilvános a belső munkatársak számára, természetesen evvel mindenkinek tisztában kell lennie, ezért ennek a szabályozását is ki kell dolgozni, el kell készíteni, amit az intézmény összes dolgozójának ismernie szükséges.

27

Mindennek hiányában a szervezet tagjai akárcsak a megelőző időszakban részinformációk birtokában lesznek, és ez újabb gátja lenne a fenntartható fejlődésünknek! Nagy szerep jut mindezek létre jövetelében az elektronikus eszközöknek. Az információs technológia mindenképp segítségünkre lesz mindennek megvalósításában. Több olyan kollega van az intézményben, akik jártasak az informatika világában, így elsősorban az Ő kreatív ötleteikre lehetne támaszkodnunk a rendszer megtervezésében, és létrehozatalában, amit a közösség elfogad és használ a rögzítettek szerint. Ahogy az eddigi időkben terveztük, és többnyire meg is valósítottuk, ezt követően is heti alkalommal szükséges a belső értekezletek megtartására. Nem tartottam szerencsés megoldásnak, hogy a pedagógiai és a helytörténeti részterület munkatársai külön, külön tartották aktuális értekezleteiket, illetve, hogy csak a helytörténetből voltak jelen a pedagógiai értekezleten kollegák, de fordítva soha! Ez eleve magában hordozta a két intézmény erőteljes belső széthúzását. Hosszan lehetne mindezeket taglalni, én úgy gondolom a jövőben, ameddig a két intézmény közösen alkotja a PIHGY-et, addig ezeknek az értekezleteknek mindenképpen közösen kell kezdődniük, az aktuális heti események, információk megbeszélése mindenkire egyaránt tartozik! Ezt követően mindkét intézményegység a szakmai feladatainak, és további egyéb megbeszélésére kerülő feladatait már külön saját csoportban folytatja, de a kölcsönös tájékoztatás nélkülözhetetlen a jövőben. Szintén fontosnak tartom, hogy az adminisztráció és további technikai kollegák is a hónap első értekezletén részt vegyenek, és a következő időszak eseményeiről részletesen informálódjanak. Nagyon sok félreértést lehetne így megelőzni a jövőben, és sokkal jobban megvalósulna az információ áramlásának lehetősége az egész intézet kollektívája számára. Az egyes munkacsoportok, ahogy az idei tanévben is két havonta találkoznának, amikor a külső munkaközösség vezetők is jelen vannak. Ezeknek az értekezleteknek, és természetesen a munkaközösségek eredményessége azon múlik, hogy az intézeten belüli munkacsoportok, mérés, óvoda, alsó, felső, esélyteremtő vezetői a tanév elején meghatározzák a fenntartó elvárásainak megfelelően milyen vezérelv mentén, hogyan tervezzenek az aktuális időszakra. Egyeztetik a közös, majd az egyéni rendezvényeik tartalmát, helyszínét, időpontját, és anyagköltségét. Ezt írásban rögzítik táblázatos formában, amely áttekinthető és mindenki számára egységes. Ezt a fenntartó, és az iskolaigazgatók, óvodavezetők, és minden közintézmény a kerületben még szeptember elseje előtt megkapna. Úgy vélem erre már a megelőző tanév utolsó értekezletén sort kell keríteni, mert hangsúlyónom kell, hogy a rendezvények, és versenyek sokasága megkívánja, hogy mindezeket kiemelt figyelemmel muszáj tervezni a jövőben. Munkánk egyik meghatározó mérföldköve az alapos, és körültekintő időszakos tervezése annak érdekében, hogy továbbra is megvalósuljon az értékőrző, helyi hagyományokra épülő megkezdett munkánk. A megelőző évek tapasztalatai alapján úgy vélem a rendezvényeink időpontjának, és helyszínének megválasztásának egyeztetése sokkal pontosabb formában és módon kell történjen az elkövetkezendő időszakban. Különösen azért lesz erre szükség, mert az eddig ingyenesen igénybe vehető művelődési házakat a jövőben elképzelhető, hogy kizárólag anyagi ráfordítással vehetünk majd igénybe. Ezért erre különösen figyelnünk kell. Valamint az egyes rendezvények több esetben átfedésekkel zajlottak, ami különös godot okozott a munkacsoportok munkájában. Mindezek értelmében az Önkormányzattal a tervezés tekintetében még szorosabb együttműködésre lesz szükség ennek eléréséhez. Tudom nem lesz könnyű ennek megvalósítása, de bízom benne, hogy megfelelő tervezéssel, körültekintő odafigyeléssel elejét vehetjük az egymásra szervezésnek, és az ennek kapcsán adódó konfliktusok is megelőzhetők lesznek.

28

Minden eddigi feladatunk a közeljövőben megmarad, amelyek ellátására a partnerek igényeihez maximálisan igazodnunk kell a jövőben. Másik megközelítésem arra a partnerkörre vonatkozó elképzeléseimet tartalmazzák, akik az elmúlt 18 év alatt igénybe vették munkánkat, és szolgáltatásainkat, és akikkel közösen végeztük feladatunkat a kerület közoktatásának eredményes megvalósulásának érdekében. Miután végleg elhatároztam magamban, hogy szeretném az intézmény vezetésére a pályázatomat elkészíteni, ezt követően az elmúlt néhány hetet arra is felhasználtam, hogy felkeressek intézményvezetőket, iskolaigazgatókat, és arról érdeklődjek mit várnának el a jövőben PIHGY-től, milyen segítségre számítanak egy szakmai szolgáltatótól a mostani helyzetben?/ A mostani helyzeten a közoktatást érintő markáns változásokra gondolok./ Felkerestem Magyar Mártát a kerületi igazgatói munkaközösség vezetőjét, akivel nagyon jó szakmai kapcsolatunk van évek óta, és megkértem, ha mód van rá az igazgató kollegákat, tájékoztassa a felvetésemről. Ennek eredményeként megfogalmazódott néhány gondolat a segítség irányára vonatkozóan, amely a következőket tartalmazza, és amelyek kizárólag kiinduló, együttgondolkodást segítő szempontok a továbbiakban, és hangsúlyozom mindezek nem meghatározó, kizárólagos irányadó elképzelések, és amelyek a teljesség igény nélkül születtek meg a legutóbbi igazgatói munkaközösségi értekezlet alkalmával. -

szolgáltató jelleg erősítése tananyagfejlesztések, taneszköz fejlesztések új módszerek (tananyagbankok) a szakmai kiválóságait összegyűjteni versenyeket megújítani helyi „jó gyakorlat” pályázat helyi versenyeket (komplex) teremteni (korszerű ismeretek) pedagógus továbbképzések szervezése mérések-elemzések mérőanyagok összeállítása (pl. év végi tantárgyi mérések) mérőanyag kínálat bővítése

Ezen kívül a 99. Tehetségpont tevékenységét is tisztáznunk szükséges. Pontosan fel kell osztani a teendőket, és rögzíteni kell az egyes feladatokat a szakterületeknek megfelelően. Véleményem szerint pályázati figyelő tevékenységet kell folytatnunk a továbbiakban. A feladat ellátására a megfelelő megválasztása a felvetést követően az a személy lenne megbízva, aki erre hajlandóságot mutat a kollegák körében. Feladata lenne, hogy az Önkormányzatban ezt a feladatot ellátó Almáshegyiné Stengi Évával felvegye a kapcsolatot, és az általa megküldött pályázati anyagokat figyelje. Továbbá minden egyéb az intézmény számára aktuálisan megjelenő, és használható további lehetőségeket folyamatosan figyelemmel kísérje, és a közösség elé terjessze a heti értekezlete során

VI. 2. Középtávú fejlesztési tervek a takarékos gazdálkodás lehetőségével! A rövid távú tervezés során a szaktanácsadó, és szakértő kollegákkal közösen felmérjük a további igényeket, és a megvalósítás fázisában ezeknek megfelelően járunk el annak érdekében, hogy minden igényt a lehetőségeinkhez képest megvalósítsunk. Mivel a partnereink széles skáláján több különböző szakterület, óvoda, és középiskola, de egyéb más intézmények sokasága is szerepel, a legrövidebb határidőn belül ezekkel az 29

intézményekkel is fel kell venni a személyes kapcsolatot, és ki kell alakítani a számukra az igényekhez képest a meglevő feltételeinkhez képest, hogy szolgáltatói feladatainkat a legmagasabb szinten ellássuk. Csak egy példa az első igazgatói munkaközösség igényére, olyan módon tudjuk a szolgáltatói jelleget erősíteni, ha új lehetőségeket kínálunk. Ennek egyik elemét abban látom, hogy felkutatunk olyan jelenleg alkalmazott rendszerlehetőségeket, amik a 21, század pedagógiai innovációját alkotják. A paradigmaváltás hatékony eszköze lehet a változásnak. Értem ezalatt, hogy a továbbképzési rendszerünk átalakítását más Európa több országában bevált továbbképzési irányát, rendszerét szem előtt tartva, nem egy-egy személy továbbképzésében lehetne gondolkodunk a jövőben, hanem intézményi, tehát horizontális egész nevelőtestületi, tantestületi képzések összeállításában, amelynek megvalósítására a saját intézmény ad otthont. Tehát az eddigiekkel szemben nem kizárólag a PIHGY-ben kerülne sor a jövőben a továbbképzésekre, hanem magában az intézményben, ahol nem egy-egy kollega venné igénybe, az általunk biztosított szolgáltatásokat, hanem az egész nevelőtestületre vonatkozóan akár speciális igényekre vonatkozó képzéseke megvalósítása jönne létre. Az intézet részéről a szaktanácsadó, szakértő kollegák számos területen tudnának ilyen továbbképzésekben részt vállalni. Csak néhány példa: Környezetvédelem, szociális készségek fejlesztése, önszabályzó kompetenciák érvényre jutása, konfliktusmenedzsment. Stb A jelenleg érvényben levő versenyeinket is újra kell gondolnunk. A fenntartóval egyeztetni szükséges, hogy milyen anyagi források állnak rendelkezésünkre, és milyen elképzelései vannak az oktatásért felelős politikusoknak, és az oktatási bizottság tagjainak a kerületi versenyekkel kapcsolatban. A tavaly megrendezésre kerülő Aranygála után felmerült az oktatásért felelős alpolgármester úr részéről, hogy a rendezvény újragondolása szükséges a következő időszakban. / A „ kevesebb is lehet több „/ fogalmazott Kucsák László úr az utolsó szakmai értekezleten a PIHGY-ben. Ugyancsak jelzés érkezett a PODO Kulturális Fesztivál szervezésével és megrendezésével kapcsolatosan, amelynek anyagi keretei nagyon leszűkültek az elmúlt néhány évben. Úgy vélem mielőbb szükséges a fesztivál főszervezőjének Lőke Józsefné Mayának bevonásával, aki hosszú éveken át kitartóan, és magas szinten volt az „édesanyja” a rendezvénynek, és akinek segítségével talán újra kell, és lehet gondolni az önmagát túlnőtt esemény megtartásának feltételeit. Szeretném kiemelni a kerületi ÖMIP- ben a mérés – értékelés területére meghatározott neveltségszint méréseket el kell végezni. Továbbá arra kell koncentrálni, hogy ez egyes szaktárgyi méréseink a probléma megoldó gondolkodásra irányuljanak, és minden esetben a visszacsatolás erősítésével biztosítsák az egyes intézményeket. Ennek a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia

VII. A Takarékos gazdálkodás lehetősége Minden vezető a körülményeihez képest igyekszik megteremteni azokat az anyagi forrásokat, amelyek az intézmények működéséhez nélkülözhetetlenek. A jelenlegi ismereteim szerint az intézmény költségvetésére vonatkozólag a 2013. évtől szükséges tervezni. Ebben az évben viszont a szeptemberi időszaktól amennyiben a pedagógiai szakmai szolgáltatók a kormányhivatalok alá kerülnek, az intézmény költségeit akárcsak az általános, és középiskolák esetében az állami finanszírozza a továbbiakban az önkormányzat helyett. Ezek viszont amint már utaltam rá, nincsenek véglegesen rendeletben

30

szabályozva, ezért nehéz jelenleg átlátni a következő időszak anyagi forrásainak előre tervezését. A következő időszak pályázatainál figyelembe kell venni az előzetes előfinanszírozásokat, amelyek önkormányzati keretekre vonatkoznak. Ezeket mindenképpen előzetes pontos egyeztetéseknek kell megelőznie. A költségek további tervezése jelenleg nehezen megoldható a fent említett okok miatt, de mindenképpen arra kell törekedni, hogy az eddigi színvonalas működés feltételeit a jövőben is biztosítani lehessen, mind tárgyi, mind a személyi feltételek területén egyaránt. A kiemelt rendezvények tervezéséhez időben be kell kérni az egyes területek munkacsoport vezetők egyéni költségvetését. Ezt kell összefésülni, és beosztani az adott időszakra biztosított forrásokkal. Figyelni kell a rendezvények helyszínének a megválasztását illetően. Az egyes kerületi kultúrházak, sportcsarnokok, Bókay kert a PIHGY rendezvényei számára a további időszakban is az Önkormányzat közbenjárásával tegye lehetővé, hogy a saját közérdekű, rendezvényeinket a jövőben is terembérleti díj megfizetése nélkül használhassa. Számolni kell ugyanakkor a rövid és közép távú fejlesztéseknél arra, hogy a Kondor Béla sétányon levő központi épület, és a három önkormányzat tulajdonában levő kiállító helységek működése az eddigiek alapján a következő időszakban is változatlanul biztosítsa a kerület közoktatásában szereplő intézményeinek számára a megfelelő szakmai magas szintű, hatékony munka előmozdítását, megsegítését. VIII. Vezető elképzelések Napjainkra hatalmas szakirodalma lett a vezetői stílusoknak, attitűdöknek, a menedzsment a teljesítmény, és az ehhez kapcsolódó kompetencia területeinek. Hosszú oldalakat lehetne szentelni a vezetői stratégiák, vagy a vezető , mint coach: munkatársak fejlesztése, a szervezetben. Elképzelésemet a témában három elv mellett szeretném vázolni, egyrészt Thomas Teal gondolatai kapcsán, amely szerint a „ a minőségi vezetés nem technika, hanem személyiség kérdése.” És, hogy milyen a személyiségem? Nyitott, vidám, célratörő, kicsit rendetlen, dinamikus, empatikus, segítőkész…….hosszasan lehetne sorolni, és nyilván akik ismernek pontosan tudják, hogy milyen ember vagyok. Akik viszont nem, számukra innen a benyomást, csak a szavak tartalma fogja megmutatni, ami egészében nem kapcsolódik az egyéniség valóságban megjelenő elemeihez. Másik elgondolásomat a mára a vezetéselméleti teóriák élén álló kontingencia - elméletében látom, amely nem állít mást, minthogy a vezetés az adott helyzettől, szituációtól függ. Az elmúlt tíz évben az Iskolai segítő, majd Esélyteremtő munkacsoportnak voltam a vezetője. Ezalatt az idő alatt megtapasztaltam mindazt, mit jelent vezetőnek lenni, döntéseket hozni az élet számos területén, meghallgatni a kollegák panaszait, adott esetben személyes gondjait, segíteni ahogy a lehetőségeim engedik. Aztán, hogyan tudok megkérni kollegákat egy – egy feladat ellátására, hogyan tudom mindezt közvetíteni és megköszönni a számukra, vagy amikor az egyes rendezvényeink kapcsán konfliktusaink adódtak amelyben sok esetben igenis szükség volt arra, hogy belássam hibáimat, és tudtam bocsánatot kérni a munkatársaimtól. De ugyanakkor elvártam, hogy megkapjam mindezt másoktól is. Azt gondolom ezt hívják kölcsönös tiszteletnek, megbecsülésnek. Négy évvel ezelőtt lehetőségem nyílt egy új módszer megismerésére, amely Marsall Rosemberg pszichológus munkáját dicséri, és amelyet hazánkban Jónai Éva honosított meg. Ez a módszer az EMK- teljes néven: Erőszakmentes Kommunikáció.

31

A módszer egy olyan hatékony kommunikációs módszer, amely bárki számára elsajátítható. Természetesen a legjobb a gyermekkorban megismerkedni vele, hiszen másként épül be a személyiségünkbe, mint a felnőtt korban. Mégis, az EMK alkalmazása lehetőséget adott számomra, hogy sok esetben a szavak megfelelő módon való megválasztásával áthidaljak konfliktusos helyzeteket. Nyilván mindenkinek lehetnek nehezebb napjai, de úgy vélem sokszor megfelelő önuralommal, önfegyelemmel és tudatos higgadt magatartással valamint az EMK alkalmazásával megfelelő módon tudok mára nehéz helyzetben is megfelelő megoldást találni. Harmadik és egyben utolsó megközelítésem mit tennék, ha én volnék a PIHGY vezetője a jövőben. Minden vezetőnek kicsit olyannak kell lennie, amilyen egy jó fejvadász, a minőségi munka egyik záloga a szervezésen, és persze a menedzselésen, valamint azon múlik, hogyan él a saját kapcsolati tőkéjének bevonásával az intézménye érdekében. A jó fejvadásznak tudnia kell, hogy az adott feladatkör amivel megbízza a kollegáját a képességeinek, a tudásának megfelelő e? A szervezetnek akkor tudjuk a leginkább a javát szolgálni, ha a benne szereplő egyénekből a legtöbbet hozzuk ki. De biztos vagyok abban, ha valakire olyan feladatot bízunk, amelyet nem tud, vagy nem szívesen végez, nem fogja szerezni, nem fog örömet, és megelégedést okozni számára, akkor a szervezet kudarcra van ítélve, hiszen a tagok a munkát nem FLOW élményével teszik, ahogy ezt Csíkszentmihályi Mihálytól megtanulhattuk, hanem csak ellátandó nyűgös tevékenységet végzünk. Ebből pedig az következik, hogy nem lesz meg az - az élmény, amely örömforrást jelentené az egyén, és ezen keresztül a kollektíva számára egyaránt. Ezért elengedhetetlen, hogy a vezető megfelelően ismerje a kollegáit, és azt is kit milyen feladatra, munkára tud felkérni. Ez minden esetben személyes egyeztetést igényel. Véleményem szerint nem lehet valakit úgy kijelölni egy feladatra, hogy előzetesen nem egyeztettem vele, hogy meg tudja e csinálni, el tudja e végezni a tőlem elvártakat. Erre az elmúlt időszakban sajnos többször is volt példa az intézet életében, amiből adódóan több konfliktus is származott. Mindezeket szeretném megelőzni a jövőben és egy olyan sikeres működő közösséget vezetni, ahol a tagok az egyéni szakmai önmegvalósításaikat a közösség önmegvalósításának érdekében teszik a jövőben. Bármi legyen is a pályázat eredménye örülök, hogy elkészítettem ezt a munkát, hiszen levezethettem a magam és mások számára az elmúlt tizenkét évet, amit a PIHGY- ben eltöltöttem, és megfogalmazhattam a jövő irányára vonatkozóan néhány elemet. Köszönöm mindenkinek aki az elmúlt évek alatt mindebben partnerem volt!

32