Pályázat a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár igazgatói megbízására
Liebhauser János
1
AZ ILLYÉS GYULA MEGYEI KÖNYVTÁR TEVÉKENYSÉGÉNEK FELTÉTEL RENDSZERE Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár küldetése az, hogy bárki számára, bárhonnan biztosítsa a dokumentumokhoz és információkhoz való szabad, korlátozás nélküli hozzáférést. Céljai elérésének legfontosabb eszközei: a minőségi szolgáltatások megteremtése, a területi ellátás javítása, az együttműködés, a rendszerszervezés, a folyamatos technológiai megújulás, hiszen a megyei könyvtár fontos társadalmi funkciót tölt be. Feladata, hogy az olvasás kultúra alapintézménye, a társadalmi emlékezet hordozója, a közművelődés szervezője, a nem iskolai keretekben történő élethosszig tartó tanulás alapintézménye, a digitális írás-olvasás kialakításának segítője legyen. A fent említett funkciók azért olyan fontosak, mert az információ birtoklásán és annak felhasználásán alapuló társadalomban szükséges, hogy kialakuljon az a műveltség, amely a kor kihívásaira válaszolni képes kompetenciákat foglalja magában. Nevezetesen, az információs műveltség (hatékony és eredményes információszerző, kritikus, értékelő gondolkodó, pontos és kreatív információhasználó), az önálló tanulás (információigényének önálló kielégítője, a művészetek, irodalom befogadója, a% ismeretek létrehozója) a társadalmi felelősség (ismeri az információ jelentőségét a demokratikus társadalomban, etikus információ- és eszközhasználó, hatékony résztvevője a csoportmunkának) képességeit. Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár sajátságos Tolna megyei feladata, hogy összekötő kapoccsá váljon a nagyvilág könyvtárai, az országos nagy szakkönyvtárak, illetve a megye településeinek kis közkönyvtárai között — csak így töltheti be vállalt feladatát. Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár ezen küldetése szorosan kapcsolódik az országos könyvtárpolitika célkitűzéseihez, hiszen az 1997. évi CXL számú, a nyilvános könyvtári ellátásról szóló törvény a magyar könyvtári rendszert egységes hálózatba szervezi. A könyvtárak, így a megyei könyvtár tevékenységét is, a törvény szabta kereteken túl az országos könyvtári stratégiai terv és a helyi igények összeegyeztetése határozza meg. Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár elmúlt másfél évtizedes tevékenységének ezért meghatározó összetevője az Országos Könyvtári Stratégiák 5 évente (1998-2002; 2003-2007; 2008-2013) megújuló sorozata. A stratégiák megfogalmazott jövőképe, hogy a könyvtár váljék az információs társadalom, a tudás alapú társadalom alapintézményévé az információt gyűjtő, feltáró és szolgáltató intézménnyé. A könyvtári rendszer egésze legyen alkalmas a nyilvánosságra hozott 2
információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki számára a lakóhelytől és településtípustól független, egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételére elősegítve ezzel a különböző területek versenyképességét, növelve az esélyegyenlőséget, és segítve a leszakadó térségek és csoportok felzárkózását. Küldetése pedig az, hogy a hazai és nemzetközi információhoz és tudásanyaghoz történő szabad és korlátlan hozzáférés biztosításával a könyvtári rendszer egésze legyen alkalmas, az állampolgári, a demokratikus jogi szabályozás megismerésére, a gazdaság, kérdéseiben való eligazodásra, illetve az ehhez kapcsolódó információk aktív felhasználására. Az oktatás különböző szintjeiben részt vevők segítésére, az egész életen át tartó tanulás támogatására, a kulturális, a művészeti terület megismerésére és az abban való részvételre, a szabadidő hasznos eltöltésének segítésére, az írni-olvasni tudás fejlesztésének segítésére, amelyek az előbbi tevékenységek aktív használatához elengedhetetlenek. Az 1998-2002 közötti stratégiai célok: •
Az országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) kialakítása
•
Az 56 ODR tagkönyvtár telematikai, technikai és dokumentumállományának kialakítása, korszerűsítése
•
A nyilvános könyvtárak feltételrendszere kialakításának megkezdése o A könyvtárak telematikai fejlesztésének intenzív növelése o A könyvtárosok továbbképzésének korszerűsítése o A Könyvtári Intézet létrehozása
•
A Nemzeti Könyvtár szervezeti és szolgáltatási korszerűsítése
A 2003-2007 közötti stratégiai célok: • •
Az Európai Unióba történő csatlakozásból adódó könyvtári követelmények teljesítése Az információhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának növelése a demokrácia és az esélyegyenlőség elveinek érvényesítése érdekében a telematikai fejlesztésen és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer fejlesztésén keresztül,
•
Regionális könyvtári ellátás
•
A könyvtárosi életpálya vonzóbbá tétele
A 2008-2013 közötti stratégiai célok:
3
•
közvetítsen minden nyilvánosságra került információt és adatot, kiemelten biztosítson hozzáférést a nemzeti kultúra dokumentumaihoz - határokon innen és túl (figyelembe véve a határon túli magyarság felhasználói igényeit is);
•
a használó-központúság szellemében a könyvtári épülettől és a nyitvatartási időtől függetlenül biztosítson hozzáférést ezen információkhoz és adatokhoz, valamint a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez;
•
új módszerekkel és programokkal járuljon hozzá az olvasáskultúra fejlesztéséhez; o
•
közösségi szolgáltatásaival és a felnőttképzés támogatásával segítse elő az életminőség javítását, a foglalkoztatottság és az egyének versenyképességének növelését;
•
törekedjen a könyvtárhasználat népszerűsítésére, kiemelt figyelmet fordítson az új könyvtárhasználók támogatására.
Az egymást követő stratégiai tervekben megfogalmazott célok mindegyike természetesen nem vonatkozhat az Illyés Gyula Megyei Könyvtárra, jó részük többé-kevésbé már teljesült is, kialakítva egy új típusú működést. A megvalósult és a folyamatban lévő célok értelmezik a könyvtár elmúlt másfél évtizedét, meghatározzák a jövőbeni szerepét. 1. A megyei könyvtár ODR szolgáltató könyvtárrá vált, 2. megkezdődött az IKT (információs kommunikációs technológia) fejlesztések folyamatos gyakorlata, ami máig kiemelt feladata a könyvtárnak, 3. az új technikai vívmányokat kezelni és azt a felhasználóknak tanítani képes könyvtári kollektíva alakult ki, 4. A kormányzati elhatározásból kialakított többcélú kistérségi társulásokon keresztül a regionális könyvtári ellátás megszervezésével jelentősen javította a kistelepüléseken élők kulturális esélyegyenlőségét. 5. Az 1998-as stratégiában megfogalmazott cél a nyilvános könyvtárak feltételrendszere kialakítására,
valamint
az,
hogy
a
közösségi
szolgáltatásaival
törekedjen
a
könyvtárhasználat népszerűsítésére sok elemében megvalósult. 6. ám mindezen megvalósult célok nem teljesedhettek ki a megyei könyvtár szakmai fejlődését megnehezítő épület adottságai miatt.
4
1. ODR — ORSZÁGOS DOKUMENTUM-ELLÁTÁSI RENDSZER (Könyvtárközi kölcsönzés) Az elmúlt évtized legfontosabb fejleménye, hogy az Illyés Gyula Megyei Könyvtár - a könyvtári stratégia céljainak megfelelően - ODR szolgáltató könyvtárává vált. Ez röviden azt kell, hogy jelentse: a rendszer működésének hatására bármilyen dokumentumot bármilyen könyvtárban megkaphat a felhasználó, még akkor is ha az az adott könyvtárban nincs is meg, hiszen más könyvtártól az adott könyvtár kikölcsönözheti. Mindez a kölcsönzések gépesítését, internet kapcsolatot, támogatott postai csomagküldést, és nem utolsó sorban célszerűen kialakított könyvtári állományt feltételez. Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár mára az országos ODR-statisztika alapján a 989 kapott kéréssel a nagyon előkelő 11. helyet (2008-ban 12. helyezés) foglalja el, ami 2,9 %-os országos teljesítést jelent, és fontos megemlíteni, hogy csak két megyei könyvtár előzi meg, a szegedi Somogyi Könyvtár, illetve a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár. Elmondható tehát, hogy a könyvtárközi kölcsönzés az Illyés Gyula Megyei Könyvtár egyik legsikeresebb szolgáltatása. Az adatokból is látszik, hogy a 2007-es év árváltozásai után (az olvasónak kell fizetnie a visszaküldés postaköltségét) sem csökkent jelentősen az olvasók által kért dokumentumok száma. Az megyei könyvtár által küldött kérések szinte teljes egészében olvasóink igényei, hiszen a megye városi és községi könyvtárai részére csak 12 dokumentumot kellett kérni, ugyanis kiskönyvtárainkat arra ösztönöztük, hogy regisztráljanak az ODR honlapján, és saját maguk intézzék olvasóik kéréseit. A fenti adatok azt bizonyítják, hogy ezt sikerült maximálisan elérni. A 719 kérésből 518-at teljesítettek eredetiben (515 könyv, 1 hangoskönyv, 2 videó), 102-t fénymásolat formájában, 26-ot elektronikusan és 32 kérés nem teljesült. Annak ellenére, hogy a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés 4500 forintba kerül kötetenként, ebben az évben 41 ilyen kérésünk is volt (30 könyv, 5 fénymásolat, illetve 6 kérés még függőben van). Küldött kéréseink számát illetően idén a 4. helyen álltunk az év végi összesített országos ODRstatisztikában 677 db kéréssel, amely 10,1 %-ot jelent.
5
Könyvtárközi kölcsönzések száma
2006
Kapott kérések:
1 419
Küldött kérések:
2007
2008
1 244
920
774
2009
1 483
1 415
759
7191
2009-ben az 1415 db a kis könyvtáraink kéréseit, valamint az ország minden részéből az ODR-en keresztül hozzánk érkező kéréseket jelenti. Az 1415 kérésből 236 db érkezett Tolna megyén kívülről (17%), a többi megyénk városainak és településeinek könyvtáraiból (1179 db). A kérések nagy része (989) az ODR-en keresztül érkezett (ez 100-zal több, mint a tavalyi 883). 260 esetben személyesen intézték a könyvtárközi kölcsönzést, ezen kívül 79 telefonos és 86 emailben történő megkeresés volt. Az idők múlását jól mutatja, hogy már csak egy kérés érkezett hagyományos kérőlapon. A dokumentumok típusát tekintve a következő a megoszlás: 2008
A dokumentumok típusa könyv
2009
1 359
1 281
fénymásolat
41
49*
AV, DVD
58
64
Hangoskönyv
11
3
CD, kazetta
9
16
Kotta
5
2
*ebből elektronikus másolat 3 db 2. IKT (INFORMÁCIÓS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA) Az ODR szolgáltatások nem valósulhattak volna meg kiemelkedő informatikai fejlesztések nélkül. A könyvtári IKT fejlesztés három alapvető cél elérésére törekedet a könyvtári állomány számítógépes feldolgozása útján a könyvtári munkafolyamatok
•
teljes körű elektronizálására •
a
könyvtári
szolgáltatások
internetes
elérhetőségére,
szolgáltatásuk
interaktív
kiterjesztésére, könyvtári portálok kialakítására, a kistelepüléseken élők informatikai
6
elérésére •
az élethosszig tartó tanulást támogatva, a funkcionális, illetve a digitális analfabétizmus leküzdésére, az olvasói informatikai igények kielégítésére.
Az elmúlt másfél évtized ennek az elektronikus infrastruktúra sikeres kiépítésével telt. Az Illyés Gyula Megyei Könyvtárban kialakult a megyei könyvtári hálózatra — mint ODR könyvtárakra, a területi szakmai munkát koordináló könyvtárakra - jellemző számítógépes rendszer, amely sikeresen képes biztosítani a könyvtári munkafolyamatok teljes körű elektronizálását. Az Oracle-s adatbázis kezelő rendszeren alapuló integrált könyvtári program teljes körű gépesítettséget tesz lehetővé. Mivel a megyei könyvtár által használt e-Corvina program meghatározó szereplője nemcsak a banki adatbázis kezelés piacának, de a könyvtári felhasználásnak is az Illyés Gyula Megyei Könyvtár zökkenőmentesen volt képes bekapcsolódni a könyvtári együttműködésbe. Az e-Corvinát használó könyvtárak (többek között a debreceni, szegedi, miskolci, pécsi egyetemi könyvtárak, a megyei könyvtárak többsége) összefogásával sikerült kialakítani az országos közös katalogizálás első működőképes rendszerét, illetve az ODR-t támogató elektronikus infrastruktúrát. Mindez természetes és biztos keretet teremtett a megyei könyvtár internetes megjelenéséhez, tette lehetővé, hogy a Tolna megyében folyó IKT fejlesztés meghatározó, koordináló szereplője lehessen. Ezeket a célokat a könyvtár, illetve az önkormányzatok kizárólag saját erőforrásaikból elérni nem lettek volna képesek Az állami, illetve a megnyíló EU-s pályázati források jelentették, jelentik máig a fejlesztés alapját Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár — alapító okiratában is rögzített — meghatározó feladata a Tolna megyei könyvtári fejlesztések összehangolása és támogatása, a megyében működő kistérségi társulásokkal kialakított szakmai kapcsolatok továbbfejlesztése. A megyei könyvtár az elmúlt évben is szakmai szolgáltatások nyújtásával együttműködési lehetőséget kínált valamennyi többcélú kistérségi társulásnak, de minden más — a kistérségekhez nem kapcsolódó — települési könyvtárnak is. 2009-ben az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett TIOP-1.2.3-08/1 „Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése - Tudásdepó-Expressz” címen meghirdetett pályázat második körében — az elvégzett a közös munka eredményeképp — Tolna megye városi könyvtári jelentős forrásokat nyertek el. A 2010-2011-ben lezáruló pályázatokon a könyvtárak a számítástechnikai infrastruktúrájukat fejleszthetik, felkészülve ezzel a 2009-ről 2010-re áttolódott TÁMOP-3.2.4. „Tudásdepó-Expressz” pályázatra. Ez az utóbbi pályázat — az 7
infrastrukturális fejlesztési pályázaton alapulva — a könyvtárak tartalomszolgáltató, az internetes korszak elvárásainak elébe menő, interaktív szolgáltatásokat nyújtó, képzéseket szervező és az olvasáskultúrát népszerűsítő szerepét kívánja erősíteni. A két EU-s pályázatra készülve — a partnerségi kényszert felismerve — jelentősen erősödött a megyében működő városi könyvtárak együttműködése az Illyés Gyula Megyei Könyvtárral.
3. A KÖNYVTÁROSI KOLLEKTÍVA - AZ OLVASÓK KÉPZÉS Az elektronizált könyvtári munkafolyamatok kialakulása megköveteli a könyvtáros szakma átalakulását, a könyvtárosok folyamatos szakmai továbbképzést. A képzést elősegítő 7 éves továbbképzési rendszer jelentős segítséget nyújtott ehhez mindaddig, amíg a kormányzat fel nem függesztette az anyagi alapjait. A könyvtáros életpálya modell újra fogalmazása szintén az anyagi lehetőségeken akadt meg. Minden anyagi nehézség ellenére az Illyés Gyula Megyei Könyvtár működésének stabil alapját mégis csak az elkötelezett, hivatástudat által átitatott szakmailag felkészült kollektíva jelenti. A szakmai megújulást a könyvtár kollektívájának a 2000-es évek közepére lezajlott, generációváltásban megjelenő nyugdíjazások is segítették. Ami viszont jelentősen megnehezítette, az a fenntartó önkormányzat ellehetedenülő anyagi helyzetéből következő kényszerű megszorítások rendszere. A könyvtár az elmúlt öt évből négyszer kényszerült
létszámleépítésre.
A
munkahelyek
megszűnésének
fájdalmát
talán
kissé
megkönnyítette a nyugdíjazás, a korengedményes nyugdíjazás, illetve a prémium évek program igénybevételének lehetősége, de a könyvtár működésében, a kollektíva hangulatában minden igyekezet ellenére szükségképen nyomot hagyott. A folyamatosan növekvő szakmai kihívások az egyre csökkenő létszám tovább nehezítette a könyvtár sikeres feladat ellátását. Mindezt csak a hagyományos könyvtári munkamegosztás újragondolásával, állandó átszervezéssel, nagyfokú rugalmassággal és kellő kompromisszum készséggel lehet és kell ellensúlyozni. Ám minden nehézség dacára könyvtár képes volt a szakmai kihívásoknak eleget tenni, az olvasók képzésével az élethosszig tartó tanulás egyik alapintézményévé válni. A könyvtár 2000 évek második felében is folytatta a lakosság számítógépes ismereteinek bővítését, illetve az alapképzések sorozatát. A lakosság szívesen él a 20 órás tanfolyamok lehetőségével. A helyi és térségi lakossági felhasználók körében különösen a postafiók létrehozása, az Ugyfélkapura való regisztrálás, valamint a böngészők kulcsszavas és tematikus 8
használatának megismerése, az e-vásárlás, az e-tanulás, pályázati és ösztöndíj lehetőségek, a tartalmi szolgáltatások elérési útjai voltak vonzóak. Sokan igénylik az elektronikus adóbevallás módjának elsajátítását és a keresőrendszerek biztonságos használatát, így azok is felkeresik a könyvtárat, akik korábban nem voltak tagjaink. Szép számmal jelentkeznek az idősebb korosztályból is. Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár ez évben 114 fő képzést vállalta. A tanfolyamokat képzett e-Tanácsadókácsadók tartják. 2009- ben két újabb könyvtáros szerzett e-Tanácsadói oklevelet. MENET 2008 című országos program támogatásával: e-Közszogálati napok voltak a könyvtárban. Két helyszínen, a főkönyvtárban és a gyermekkönyvtárban zajlott szeptember 2122-én az élénk érdeklődést kiváltva, amelyen a Kékmadár Alapítvány és a Szőlő-szem Alapítvány képviselői speciális kérdéseket tettek fel, és az elérési útvonalak megadásával eredményesen kezelték problémáikat. Különösen az Ügyfélkapun való regisztrálás, illetve a az eKözszolgáltatások igénybevételének megismertetése járt gyakorlati haszonnal. Hangsúlyt kapott a szórakozás, az interneten való vásárlás és a kulturális érdeklődés kielégítése is. Akik eddig nem rendelkeztek e-mail címmel, a roadshow-n, az e-Tanácsadó segítségével azt is létrehozták A rendezvényen kiderült, hogy a lakosság továbbra is igényli ezeket a nyílt napokat, és szívesen jelentkeznek tanfolyamainkra, amelyek részletesen megismertetik őket az internet és a szövegszerkesztés világával. Foglalkozásainkon a könyvek, a közösségi foglalkoztatás, a közös élmények erejét használjuk ki. A működési zavarokkal és érzelemkitörésekkel küszködő fiatalok személyes problémáit megközelítve próbáljuk befolyásolni szép célok érdekében lelkiállapotukat. Együttműködésünk során főszereplővé tesszük őket, örömünk közös. Kiegészítő tevékenységek során feloldjuk a megnyilatkozás félelmét, oldani kívánjuk a szorongást. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közös tevékenység, az olvasás, éneklés, szerepjátszás önbizalmukat erősíti.. A koncentrációs és kommunikációs tűrőképesség a betegség mértékétől függően változik. A foglalkozások eredményeképpen ismét megrendezte könyvtárunk az Együtt egymásért című megyei karácsonyváró műsorát, amelyen a könyvtári csoport tagjai is felléptek. Csoportunk 23 főből álló tagja 2009-ben is rendszeresen részt vesz városi ünnepeken és a könyvtár adventi ünnepségén, ahol saját szociális vezetőik és a programvezető könyvtáros is jelen van és közreműködik velük. Az elfogadásnak szemmel látható jelei vannak a lakosság körében, mivel a programok többnyire Szekszárd főterén zajlanak Mindenfajta olvasásnak, szöveg és ének tanulásnak a feloldódás, az örömérzés a lényege. 9
A kijelölt olvasmányt első alkalommal többen is felolvassák, majd a tartalmát szóban felidézik. A részlettel otthon is kell foglalkozni, aminek eredményeképpen többen kívülről is elmondják a szöveget. Ez a nagy szorgalom és lelkesültség a dicséretért van. Határtalanul boldog az, aki kiemelkedő munkájáért jó szót kap. A csoport vezetője értelmi sérültekkel és hátrányos helyzetűekkel való foglalkozások tartására vonatkozó OSZK tanúsítvánnyal rendelkezik.
4. REGIONÁLIS KÖNYVTÁRI ELLÁTÁS A 2003-ban indult könyvtári stratégia új, ám máig ható jelentőségű programja a regionális könyvtári tevékenység újraszervezése volt. Mindezt annak a felismerése motiválta, hogy nem lehet az ország lakosságának több mint a felét kitevő kistelepüléseken élőknek esélyegyenlőséget, javuló életminőséget biztosítani az információhoz jutás, a korszerű ismeretek megszerzése lehetőségének biztosítása nélkül. A könyvtári szakma által kidolgozott a jelentős szolgáltató könyvtárak, illetve a s kistelepüléseken működő könyvtári szolgáltató helyek szoros együttműködésén alapuló, az egyes megyék központi szerepére tervezet Könyvtári Szolgáltató Rendszer koncepciója
kényszerűen alkalmazkodott
az EU-s
forrásokat megmozgató,
kormányzati nyomásra megszerveződő többcélú kistérségi társulások rendszerhez. Ez a kompromisszumos szakmai megoldás számos problémát hozott magával, ám alapvetően mégis sikeresen teremtette meg a kistelepülések közművelődési kulturális fellendülését. Noha a kistérségen alapuló rendszer a szolgáltató szerepkört felvállaló egykori járási könyvtárak kényszerű fejlesztése miatt szükségképen plusz forrásokat vont el a kistelepülésektől, és noha az így kialakuló többszereplős szolgáltatási rendszer magában hordozza az egyenetlen szolgáltatási minőség
lehetőségét,
valamint
a
megyei
könyvtár
nagyobb
szakmai
lehetőségeinek
kihasználatlanságát, mégis a településenkénti másfél, majd később csak egymilliós normatíva soha nem látott forrásokhoz juttatta a kistelepülésen élőket. Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár feladata a megye közkönyvtárainak, könyvtári szolgáltatóhelyeinek szakmai irányítása, összefogása: •
kapcsolattartás az országos szakmai szervekkel, intézményekkel
•
szakmai képzések, továbbképzések szervezése, lebonyolítása
•
szakfelügyeletek ütemezése, lebonyolítása 10
•
statisztikai jelentések összegyűjtése, ellenőrzése, továbbítása a Könyvtári Intézetnek
•
pályázatfigyelés, szakmai segítségnyújtás
•
szolgáltatókönyvtári tevékenység két kistérségben (Szekszárd, Paks — később a paksi kistérség önállósodásával csak a szekszárdiban)
•
MKE Tolna Megyei Szervezete működésének szakmai támogatása
•
régiós szakmai együttműködés
Évek óta rendszeresen tartott szakmai napok 2008-2009. évi programjait, témáit is úgy választottuk meg, hogy az előadások, gyakodatok, beszélgetések segítséget nyújtsanak a megye könyvtárosainak az a új feladatok, szakmai programok megoldásához, megvalósításához. A nagyszámú részvétel is jelezte, kollegáink igénylik a rendszeres szakmai kommunikációt, vélemény- és ötLetcserét, örömmel tapasztaltuk, hogy a vendéglátó intézmények fenntartói fontosnak tartják és elismerik a helyi kollega munkáját, szívesen áldoznak fejlesztésre, új szolgáltatások bevezetésére, büszkék eredményeikre. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a 2009. első félévi NKA pályázatokban nem volt lehetőség hasonló rendezvények költségeire pályázni, így szeptembertől új alapokra kell építeni ezeket a programokat. Elhagyni nem lehet, mert a kollegák igénylik a rendszeres összejövetelt, a csapathoz tartozást Továbbra is összegyűjtöttük és továbbítottuk az érdekeltségnövelő pályázatokat. Segítettünk a Közkincs, az IKSZT, a TIOP és a TAMOP pályázatok elkészítésében. Konzorcium vezetőként közös projektet nyújtottunk be 5 városi könyvtárral (Bonyhád, Bátaszék, Tolna, Paks, Dunaföldvár) a TÁMOP „Tudásdepó-expresz” pályázatára. Sikeresen pályáztunk az NKA Könyvtári szakkollégiumánál a Büntetés Végrehajtó Intézet könyvtárának fejlesztésére, rendezvényekre és dokumentum restaulás költségeire. Szolgáltatókönyvtári tevékenységként végeztük 20 település állománygyarapítását. 2009ben 2021 db dokumentumot (könyv, CD, DVD stb.) szereztünk be, dolgoztunk fel és juttattunk el a helységekbe, 3 364 e Ft értékben. Folyamatosan elláttuk a helyi állományok karbantartását, szakmai és sok esetben fizikai segítséget nyújtunk a szolgáltatóhelyek kialakításában, berendezésében, napi kapcsolatban állunk a kollegákkal és a fenntartókkal. Internetes adatbázist biztosítunk a helyi állomány dokumentálására, javaslatot teszünk a mozgókönyvtári normatíva hatékony és tervszerű
11
felhasználására, kezeljük a pénzeszközöket, továbbképzéseket, irodalmi és könyvszakmai rendezvényeket szervezünk. Fenti feladatok ellátására a társulások szolgáltatási díjat fizetnek részben az intézménynek, részben az ellátásban résztvevő kollegáknak a szabadidőben végzett munkákért. A kistérségi normatívából 1 főfoglalkozású könyvtárost alkalmaztunk. Tárgyalásokat folytattunk az önálló intézményt fenntartó települések vezetőivel, az egyes szolgáltatások megvásárlásának lehetőségeiről (könyvtári szoftver, adatbázis használata, dokumentum beszerzés, állomány-karbantartás, rendezvényszervezés stb).
4.1 Szakfelügyeleti vizsgálatok, utóvizsgálatok Tolna megyében 2009-ben 14/2001. (VTI.5.) NKÖM rendelet a könyvtári szakfelügyeletről a regionális könyvtári rendszer egységes működésének kialakítását, folyamatos fenntartását segíti elő, nélküle a kistérségi társulásokban működő könyvtárakkal, de különösen az önkormányzatokkal lényegesen nehezebb lett volna az új típusú együttműködést kialakítani. Simontornya és Dunaföldvár városi könyvtárának minőségi vizsgálatával befejeződött a Tolna megyei városi könyvtárak vizsgálata. A 8 városi könyvtár adottságai, lehetőségei, személyi feltételei, működési körülményei, társadalmi környezetük, „előtörténetük”, felkészültségük, fogadó készségük, fenntartói támogatottságuk eltérő. Helyi erősségeket mindenütt tapasztaltunk. Az utóvizsgálatok során (Tamási, Bátaszék, Bonyhád, Paks, Dombóvár, bár ez utóbbiról még nem készült feljegyzés) meggyőződhettünk róla: a szakmai javaslatainkat megfogadták, a hibákat korrigálták. Dombóváron indul el hamarosan egy jelentősebb beruházás, felújítás, a többi helyen megfelelő pályázati források hiányában a szükséges bővítések, fejlesztések később várhatók. A városi könyvtárak szolgáltató könyvtárként Bonyhádon, Dombóváron, Pakson, Tamásiban mozgókönyvtári ellátásról is gondoskodnak. Nagy változást jelent a kiskönyvtárak életében az utóbbi öt év, csak nem a községi önkormányzatok 90 százaléka szolgáltató helyet működtet. Előnyei: nagyobb nyitvatartási időben, korszerűbb könyvtári szolgáltatások, gyorsabb hozzáférhetőség, a megfelelő infrastruktúra, berendezés megteremtése, beszerzése, a szakmai kapcsolatok megerősödése, a könyvtár, mint népszerű közösségi hely funkcionálása. A kistérségek és a városi könyvtárak gazdálkodása a mozgókönyvtári normatívából eltérő, időnként sajátos. A települési önkormányzatok gazdálkodása időnként kifogásolható. 12
A szakfelügyelet ciklusa során Szekszárd kivételével valamennyi Tolna megyei településen volt könyvtári szakfelügyelet, s a települések csaknem kétharmadában utóvizsgálat. Tolna megye településeinek több mint a felét érinti az IKSZT pályázat eredménye, érdemes lenne ezzel is majd szakfelügyeleti szinten országosan foglalkozni. A szakfelügyeleti javaslatokat, elemzéseket a fenntartók bizottsági ülésen, közgyűlésen megtárgyalták, elfogadták. A Bátaszéki Városi Önkormányzat rendkívüli közgyűlésen tárgyalta a jegyzőkönyv megállapításait, javaslatait, a könyvtárost felterjesztették megyei kitüntetésre, amelyet el is nyert. A szakfelügyelet hat éve a hálózatszervezés, a szolgáltatások fejlesztése, a tanácsadás, a segítségnyújtás szempontjából is meghatározó, a KSZR megteremtése jelentős és kedvező változásokat hozott. A jegyzőkönyv azonban mindig egy pillanatnyi könyvtári állapotot tükröz, az később módosulhatott (jobbá vált, rosszabbodott). A szakfelügyeleti javaslatok több évre meghatároztak feladatokat, a könyvtári tevékenységek mutatói később összehasonlítások alapjai lehetnek, a jegyzőkönyvek könyvtár — és településtörténeti dokumentumok lesznek 5. A KÖNYVTÁR HAGYOMÁNYOS SZEREPVÁLLALÁSA - OLVASÁS KULTÚRA NÉPSZERŰSÍTÉSE A könyvtár minden új és megújuló tevékenységének hátterében ott kell, hogy álljon a hagyományos könyvtári szolgáltatások rendszere 5.1 Gyűjteményfejlesztés-, feltárás A könyvtár gyűjteménye az elmúlt évek tendenciájának megfelelően gyarapodott, épült. Kedvezményes vásárlással, átgondolt szerzeményezéssel igyekeztünk biztosítani olvasóinknak az információszerzéshez, tanuláshoz, műveltségük, tájékozottságuk növeléséhez szükséges fontos műveket. Kevesebb új könyv került a polcokra, de a gyarapodás az elmúlt öt évet tekintve a legjobb, bekötött folyóiratok nélkül 5113 db. 2009-ben az Illyés Gyula Pedagógia Főiskola könyvtára átadta a volt Pedagógiai Intézet könyvtárának állományát, amelyet munkatársaink átnéztek, kiválogattak és a tartalmilag is időtálló, gyűjteményünkből hiányzó köteteket átleltároztuk. A nyilvántartásunkba így átvezetett könyveknek a száma 1343 db volt. Minden évben a szakkönyvek beszerzésében jelent segítséget az a pályázati támogatás, 13
amelyet az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer tagjaként kap könyvtárunk. Tavalyhoz képest kevesebb könyvet vásároltunk ebből a keretből, összesen 720 darabot. A jövőben a szakkönyvek árának emelkedésével kell számolnunk. A pedagógia szakkönyvek átvezetése, a kedvezményes
vásáriások
térnyerése
a
beszerzésben
jelentős
többletmunkát
jelent
munkatársainknak, hiszen a kedvezményes vásárlások esetén a könyvtári központi szolgáltatások elmaradása teszi lehetővé többek között, hogy olcsóbban adhassák a könyveket. Elkészítjük minden dokumentum fajta bibliográfiai leírását, melyet az interneten is kereshetnek olvasóink. Nem ritka, hogy úgy érkeznek az olvasók a könyvtárba, hogy a keresett könyv adatait már felírták egy cédulára, nem jönnek feleslegesen, mert még otthon látták, hogy a kért mű hozzáférhető, kölcsönözhető. A könyvtár minden számítógéppel rögzített dokumentum-leírása a Magyar Országos Közös Katalógusban is kereshető, amely a könyvtárközi kölcsönzések alapvető tájékozódási eszköze. A MOKKA Egyesület tagjaként az új bibliográfiai tételek kurrens feltöltését végezzük. A gyűjtemény csak akkor jól használható, ha a tartalmilag elavult, az elhasználódott, elveszett dokumentumok törlése megtörténik. 2009-ben 3745 dokumentumot kellett a nyilvántartásokból kivezetni. A kurrens feltárás mellett folyamatosan végezzük a gyűjtemény visszamenőleges rögzítését számítógéppel. A dokumentum-feltárás mellet folyamatos állományellenőrzést végzünk. Befejeződött a nyelvstúdió könyveinek, hanganyagainak, oktatócsomagjainak katalogizálása, a gyerekkönyvtár, a videotéka után a nyelvi külön-gyűjtemény is teljes egészében számítógépen kereshető. Folytatódott a szakdolgozatok feltárása, ennek befejeződése után a helyismereti gyűjtemény is teljes egészében számítógéppel kereshető lesz. Szeretnénk felkészülni arra az időre, amikor az elektronikus dokumentumok használata általánossá válik, ezért főként hangos-könyveket vásároltunk, erre mutatkozik a legnagyobb igény, mind helyben, mind könyvtárközi kölcsönzésben. A DVD filmekből szintén többet tudtunk vásárolni, összességében az elektronikus és vizuális dokumentumok aránya a beszerzésben nőtt. A hangzó dokumentumok száma 683 darabbal gyarapodott, ebből 122 db hangoskönyv volt. Az audiovÍ2ális dokumentum 1178 darabbal több, a tavalyi gyarapodást 30%al meghaladta.
14
5.2 kölcsönzés Év
2006
2007
2008
2009
Beiratkozott olvasók száma:
2 879
2 647
3 068
Könyvtárhasználatok száma:
26 019
28 337
27 405
29 622
Kölcsönzések száma:
19 742
19 283
21 114
23 011
Kölcsönzött dokumentumok száma:
70 985
71 544
78 701
87 371
3 179 *
* ebből féléves: 414
A 2008-as évhez hasonlóan valamennyi vizsgált adat növekedett. Három olyan nap is volt, amikor az új olvasóink teljesen ingyenes iratkozhattak be a könyvtárba. Először 2009. március 23-án az Internet Fiesta programjának részeként, a másodszor a szekszárdi városi Szent László napi ünnepségekhez kapcsolódóan 2009. június 27-én, a harmadszor pedig az Országos Könyvtári Napok „könyves vasárnapján”, 2009. október 11-én. Ezen a három napon összesen 318-an iratkoztak be a könyvtárba (2008-ban: 354-en, de akkor 4 ingyenes beiratkozós napot tartottunk!). Az adatokból az is jól látszik, hogy mind a könyvtárhasználatok száma, mind a kölcsönzések száma nőtt. A kölcsönzött dokumentumok számának emelkedése a legmarkánsabb - még a tavalyihoz képest is, ami több mint 7000 volt -, idén 8670-nel növekedett. Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy nagyon sokan kihasználják a könyvtári szabályzat adta lehetőségeket, és egyszerre tíz könyvet visznek ki. Jól mutatja, hogy a könyvtár milyen szervesen épül bele olvasóink életébe, hogy a négyhetes nyári bezárás utáni első munkanapon 414-an jártak csak a felnőtt kölcsönzőben, és ebből 312-en összesen 1232 dokumentumot kölcsönöztek ki. 5.3 videótéka és sikerkönyvtár
könyvtár használatok száma
2008
2009
Személyes használat
24 047
26 800
Összes kölcsönzés
10 255
9 995
Folyóirat-olvasás
5 712
5 954
Számítógép-használat
3 530
4 526
Távhasználat
1 303
1 256
15
Kölcsönzött
2008
2009
dokumentumok
db
db
DVD
11 315
11 460
9 905
8 559
2 164
1 575
nyomtatott dokumentum VHS
Videotéka és Sikerkönyvtár a könyvtár földszinti helyiségében található, ahol egy helyen működik a hírlapolvasó, a sikerkönyvtár és a videotéka, továbbá négy számítógép is az olvasók rendelkezésére áll. A hírlapolvasóba bárki betérhet, hogy elolvassa az országos és helyi napilapokat, belenézzen a színes hetilapokba, vagy átböngéssze a hirdetési újságokat. Folyóiratainkból kölcsönözhetnek is (Burda, Fürge Ujjak, Elixír, IPM, Elité, Cosmopolitan, Anyák Lapja, Kismama, Ideál, Diéta és Fitnesz, CKM, Playboy). A számítógép-használat 150 Ft/óra, de könyvtári alaptagsággal rendelkező olvasóink számára napi egy óra internethasználat ingyenes. A sikerkönyvtár tagjai az épp aktuális bestsellerek közül válogathatnak. 2-3 hetente frissülő állományunkban egyaránt találnak kedvükre valót a romantikus irodalmat, a krimit, a thrillert vagy a történelmi regényeket kedvelő olvasók, de azok is, akiket a hírességekről megjelent könyvek, az ezotéria vagy az egészséges életmód érdekel. A videotéka használói közel 2800 db-os videokazetta-állományból, és a közel 1600 db-os (folyamatosan bővülő) DVD-állományból válogathatnak. Kínálatunkban egyaránt megtalálhatók az úti filmek, az ismeretterjesztő filmek, a művészfilmek, a rajzfilmek, a vígjátékok és akciófilmek, a régi és az újabb magyar filmek. Részlegünk aktívan részt vesz az Országos Dokumentumellátó Rendszer keretein belül működő könyvtárközi kölcsönzésben, a 2009-es évben 64-re nőtt a más könyvtárakba eljuttatott filmek száma (2007-ben 32, 2008-ban 58 ilyen jellegű kérést teljesítettünk). Ennek jelentőségét azért is szeretnénk kiemelni, mert országos viszonylatban rajtunk kívül csak egy könyvtár teljesíti a filmekre vonatkozó könyvtárközi kéréseket. A sikerkönyvek beszerzése továbbra is folyamatos az olvasói igényeknek megfelelően, és a már kevésbé keresett dokumentumokat állományunkból kivonva átirányítjuk a felnőtt 16
kölcsönzői részlegbe és a kistérségi könyvtárakba. Az olvasók könnyebb tájékozódása érdekében listákat készítünk a legújabb sikerkönyvekről, DVD-kről, és ez utóbbiakról rendezők szerinti jegyzékeket is összeállítunk. Ezeket a listákat kedvelik az olvasók, mert akkor is látják részlegünk aktuális kínálatát, amikor éppen sok dokumentum áll kölcsönzés alatt, s gyakran ez alapján jegyeztetik elő a könyveket, filmeket. FIP-pontként a friss álláshirdetésekről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat, ezeket a munkaügyi központból e-mailben juttatják el hozzánk. Az álláskeresőknek segítséget nyújtunk önéletrajzírásban és az interneten való munkaügyi tájékozódásban. Korábban a munkaügyi központ minden hónapban visszajelzést kért arról, hogy hányan tekintették meg az álláskeresők számára kifüggesztett tájékoztatót. De a 2009-es év elején jelezték, hogy már nincs szükségük ezekre az adatokra, így azóta mi sem szerepeltetjük ezt a statisztikánkban. 5.4 zeneműtár Zeneműtár használatok
2008 fő
Dokumentum használat
3 391
2009 fő
Dokumentum használat
3 072
Helyben használt
412
325
Internetezők
1 385
2850
dokumentumok
Összesen:
5 188
6 247
Összesen:
Referens kérések
Kölcsönzött
2008 db
2009 db
879
873
3 543
3 302
4 422
4175
Zeneműtári dokumentumok kotta
1 374 db
kazetta
2 517 db
CD
941 db
Zeneműtárunkban a zenei vonatkozású könyveken túl kották, partitúrák, periodikák és hangzó dokumentumok helyben használata és kölcsönzése folyik. A Zeneműtár vállalja zenei műsorok, foglalkozások megszervezését, versenyek anyagának összeállítását. •
Dokumentumok helyben használata
•
Kölcsönzés (könyv, videó, CD, kazetta, bakelit lemezek duplumai)
•
Zenei foglalkozások a zeneműtárban, versenyek lebonyolítása 17
•
Felkérésre külső helyszíneken zenei előadások megtartása
•
Városi-megyei vetélkedők zenei részének megszervezése, összeállítása
•
VGYOSZ-vel rendszeres együttműködés, hangoskönyvtár működésének biztosítása
•
Részt veszünk civil szervezetek programjain, propagáljuk az intézmény szolgáltatásait. (Állampolgári Részvétel Hete, Drogmentes Világnap)
•
Folytattuk a zeneterápiás foglalkozásokat a sérült fiatalok részére, velük folyamatos a kapcsolattartás, rendezvényeiken rendszeresen részt vettünk,
•
Évek óta decemberben tartjuk a már hagyományos „Együtt-egymásért” karácsonyunkat. A sérült szervezeteket tömörítő fiatalok-felnőttek és a város civil szervezetei iskolái közös műsorban szerepeltek a Babits Mihály Művelődési Házban.
Mindez a sokrétű közművelődés jellegű tevékenység a zeneműtár hagyományos szerepkörének fokozatos átalakulását is jelzi egyben. A valaha volt célt; miszerint a jó minőségű zenehallgatásnak teret biztosítson, az otthoni Hi-Fi minőségű zenei berendezések, majd a digitális, internetes zenekultúra megjelenése radikálisan megváltoztatta.
5.5 olvasóterem Olvasóterem használatok száma
2007
2008
2009
Könyvet olvasott
1 104
903
782
Folyóiratot olvasott
5 950
5 855
5 227
Számítógépet használt
1 716
1 910
2 259
134
30
n.a.
8 904
8 698
8 269*
Rendezvényen részt vevő Összes látogató
A könyvtári, ellátásról szóló 1997. évi CXL. Törvény 54.$ (1) bekezdése alapján a nyilvános könyvtár helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek, az 56.$ (2) bek. alapján a megyei könyvtár ingyenes helyben-használatra kijelölt egysége az olvasóterem. A részleg nyomtatott és elektronikus dokumentumai a 26 férőhelyes olvasói térben és az idén kialakított öt raktárhelyiségben találhatók. Az olvasótermet a nyitottság atmoszférája, az információ- és gondolatszabadság tiszteletben tartása jellemzi. Ennek jegyében történik a gyűjtemény alakítása és a napi tájékoztató
18
munka. Az olvasóterem a modem szolgáltató könyvtári igényekhez mérten kicsi, ezért is különösen fontos, hogy a teret és a gyűjteményt semmi ne terhelje fölöslegesen. A helyhiány kezelése csak az állomány dinamikus alakításával, a beszerzés/apasztás egyensúlyának megtartásával érhető el. Ezért az olvasói tér zsúfolt szabadpolcairól az avult, tájékoztatásra alkalmatlan könyveket leválogattuk. A folyóiratállványokról eltávolítottuk a reklámanyagokat, szórólapokat, olvasóterembe nem való efemer kiadványokat, aprónyomtatványokat. A könyv- és periodika-kínálat így áttekinthetőbbé vált. A kurrens folyóixat-raktár zsúfoltságának azonnali megszüntetését értük el azzal, hogy a folyóiratállványok tárolós részét funkciójuknak megfelelően feltöltöttük. Ez az elhelyezés a térnyerésen túl az olvasók szabadabb hozzáférését biztosítja a magazinok, folyóiratok korábbi számaihoz. A visszajelzések alapján a látogatóknak tetszik ez a megoldás, ugyanakkor tapasztalatunk szerint az állományvédelmi szempontok sem sérültek. 2009- ben a megyei könyvtár olvasótermében 432 féle kurrens folyóirat (390 magyar, 42 külföldi, idegen nyelvű periodika) szolgálja az igényes szórakozást, a város- és a megye iskoláiban folyó képzéseket, a gyérülő tudományos érdeklődést A kommunikációs technológiák gyorsan fejlődnek. A hagyományőrző könyvtár lépést tart a modernizációval. Az olvasóteremben 3 terminált használhatnak olvasók, nyomtató, szkenner rendelkezésükre áll. Gyarapítjuk a CD/DVD-ROM állományt, rendelünk elektronikus adatbázisokat. Ezek közül évek óta a jogtár a legkeresettebb. Új könyveinkről a könyvtár elektronikus katalógusa az interneten is tájékoztatja a távoli felhasználókat, ez a könyvtári stratégia, a portál program követelménye. A retrospektív feltárás még várat magára. Adatokat szolgáltattunk a Pécsett készült 2009-es regionális kurrens kül- és belföldi folyóiratok lelőhelyjegyzékéhez. A 2008-ban felújított, megszépült olvasóterem vonzó környezet a csöndes olvasgatásra, zavartalan kutatásra és tanulásra vágyók számára. Megfigyeléseink szerint nagyon sokan változtattak olvasási szokásaikon, és a korábbiaknál lényegesen hosszabb időt töltenek el a kellemes miliőben. Az olvasóterem méltó keretet nyújt író-olvasótalálkozók, könyves rendezvények megtartásához. Dr. Töttős Gábor, Czakó Sándor helyismereti könyvbemutatói, beszélgetés Géczi János íróval, versműsorok, az őszi könyvtári napok idején biztonságtechnikai előadás, Európai Uniós Pont bemutatkozása, valós és virtuális folyóiratok bemutatói, mind azt 19
jelzik, hogy az olvasói teret visszakapcsoltuk a könyvtári közművelődés vérkeringésébe. Könyvtárhasználati foglalkozások, vetélkedő, térségi könyvtárosoknak és diákcsoportoknak tartott alkalmi és rendszeres ismertetők színesítették a rendezvények palettáját. A könyvtár dokumentumaiból válogatva kiállításokat rendeztünk jeles alkalmakhoz, eseményekhez, emlék- vagy gyásznapokhoz, vagy a portagaléria kiállításaihoz kapcsolódva. (Magyar Kultúra Napja, a 80 éves Kányádi Sándor köszöntése, a magyar grafika évszázadai...) 5.6 Helytörténeti gyűjtemény Helyismereti részleg forgalmi adatai
2007
2008
Könyvtárhasználatok száma (alkalom)
1207
2011
2042
Helyben használt dokumentumok száma (db)
4303
5549
4859
o Könyv:
2707
3928
3216
o periodika
1596
1621
1643
356
411
502
68
75
89
Távhasználat (alkalom) Tárolt / megfigyelt aktív periodikák száma
2009
A helyismereti / helytörténeti részleg a teljesség igényével igyekszik gyűjteni minden Tolna megyei vonatkozású dokumentumot, melyek között éppúgy megtalálhatók a megye településeiről szóló irodalmak, mint az itt élő vagy innen elszármazott alkotók művei, publikációi, illetve az életrajzukkal, munkásságukkal foglalkozó művek. Az információhordozók széles skáláját gyűjtjük a fotóktól a plakátokig, a meghívóktól a szakdolgozatokig. A könyvek és vagy 85 kurrens megyei kistelepülési folyóirat mellett CD, DVD, CD-ROM, mikrofilm, számos régi és új térkép is található gyűjteményünkben. Az 1970-es évektől folyamatos a helyi és országos sajtó cikkeinek analitikus feltárása, amely részben az Interneten is elérhető. Több száz periodika sajtófigyelését végzi könyvtárunk a helyismereti részleg koordinálásával. (Az adatbázis a cikkek bibliográfiai adatait tartalmasa, magát a cikket nem, csak egy rövid tartalmi kivonatot róla, mely tárgyszavak segítségével a visszakeresését könnyíti.) A helytörténeti gyűjtemény állománya - a fenti cikk-adatbázis tételeit kivéve visszakereshető a könyvtár elektronikus katalógusában. A részleg állománya védett, dokumentumai nem kölcsönözhetők, könyvtári regisztráció vagy beiratkozás után is csak 20
helyben használatuk engedélyezett. A kutatást végzők folyamatos és eseti témafigyelést kérhetnek. Vállaljuk a gyűjtőkörünkbe illő szakdolgozatok köttetését. A helyismereti állományba kerülő dolgozatok, kéziratok kiemelt szerzői jogi védelem alatt állnak, belőlük sem fotózni, szkennelni, fénymásolni nem lehet. A felhasznált forrásmunkák jegyzéke másolható mindössze, illetve a .... dolgozatokba való betekintés engedélyezett. Az 1950 előtti, valamint a rossz állapotban lévő dokumentumokat állományvédelmi okok miatt sajnos nem áll módunkban szkennelni, fénymásolni. Ezek esetében a dokumentumról fotó készíthető. Hosszú távú megoldást a problémára a könyvtári digitalizálása jelenthet csak. 5.7 Idegen nyelvi részleg Az idegen nyelvi részleg használat
2008/ fő
2009/fő
1 618
1 339
Angol nyelvű dokumentumot kölcsönözök
886
730
A német nyelvű dokumentumot kölcsönzők
441
356
Egyéb idegen nyelvű dokumentumot kölcsönzők
291
253
2008/db
2009/db
Az összes kölcsönzött idegen nyelvű dokumentum
2367
2 934
Az összes kölcsönzött angol nyelvű dokumentum
1425
2 004
A kölcsönzött német nyelvű dokumentum
619
532
Egyéb idegen nyelvű kölcsönzött dokumentumok
323
398
Az összes látogató
Kölcsönzött dokumentumok
Könyvtárunk igyekszik a nyelvtanulás, nyelvtanítás kihívásainak megfelelni, ezért számos olyan dokumentummal gyarapítottuk/gyarapítjuk most is az idegen nyelvi részleget, mely hangzóanyagot is tartalmaz, esetleg a nyelvoktatást/tanulást segítő kizárólagosan hangzóanyag. A nyelvvizsgára való felkészülést a CD-vel ellátott könyvek segítik leginkább. Nyelvgyakorlásra, szókincsbővítésre kiválóak a szépirodalmi művek mellé gyárilag csatolt hangoskönyvek, melyek mp3 formátumban a nyomtatásban megjelent művet tartalmazzák hanganyagként. Sokan a könyv kiegészítőjeként kölcsönzik a hanganyagot, másoknál fordítva, a hanganyag az elsődleges, a könyv a kiegészítő. A hazánkban is végbement nyelwizsgareform után a különféle szóbeli 21
nyelvvizsgák, a kétszintű érettségi, különösen az emelt szintű érettségi megköveteli a CDhanganyaggal ellátott tanulási segédleteket a könyvtárak polcain. A nagy számban kölcsönzött idegen nyelvi hanganyag beszerzését az önálló tanulás elterjedése is generálta. Egyre többen tanár nélkül állnak neki a nyelvtanulásnak, vagy tanár segítségével megszerzett biztos alapra maguktól szeremének építeni. Az önálló nyelvhasználat csak hanganyaggal sajátítható el, ha nem akar külső, fizetős segítségért fordulni a könyvtárhasználó. A fenti két okból vezethető le a kölcsönzött tételek számának nagymértékű emelkedése, mely az idegen nyelvi részleg könyvtárhasználati statisztikájából kiolvasható. Akár az itthoni iskolai végzettség megszerzéséért, akár a külföldi munkavállalási céllal megszerzendő, esetleg papírral is igazolt nyelvtudás kiharcolása a könyvtár idegen nyelvi részlegének kihasználtságát növeli. A részlegben jelenleg 24 nyelv elsajátításához találni szakirodalmat, tanulási segédletet, oktatócsomagot, köztük japán, arab és jelnyelvi anyagokat is. Mint a megyei kisebbségi könyvtári ellátórendszer központja, gyűjtjük a nemzetiségi kiadványokat, kapcsolatban állunk a kisebbségi önkormányzatokkal, kistérségekkel. Külön szót érdemel a Tolna megyei német nemzetiségre vonatkozó idegen nyelvi állományrész, valamint romológiai gyűjteményünk. 5.8 A nemzeti és etnikai kisebbségi könyvtári ellátórendszer A települések igényei szerint tájékozódtunk a könyvpiacon, ez évben is megtörtént a nemzetiségi dokumentumok beszerzése, nyilvántartásba vétele, majd hozzáférhetővé tétele az interneten. A következő munkák folyamatosak: rendszerszervezés, menedzselő tevékenység, rendszergazdai munka,
a
dokumentumok
szállítása
települési
könyvtárakba,
letétek
gondozása,
állományfrissítés, könyvtárközi kölcsönzés, módszertani feladatok, koordináció a kisebbségi önkormányzatokkal. Vidéken a többcélú kistérségi társulások könyvtárfejlesztései a könyvtári szolgáltató-helyek korszerűsítésével párhuzamosan a nemzetiségi könyvtári eEátás minőségét is javítják és mivel a nemzetiségi anyanyelvi kultúra megőrzésének, ápolásának egyik alapintézménye a könyvtár, fontos feladata a megfelelés és a megújulás készsége, új szolgáltatások bevezetése. A megyei könyvtár információs központként hozzáférhetővé teszi az országos és helyi adatbázisokat, rendszeres kapcsolatot tart a települési könyvtárosokkal, és közvetítő szerepet vállal az ÓIK és a letéti könyvtárak között. Az elmúlt években több település kérésére 22
többségben gyermek- és ifjúsági irodalmat szerzeményeztünk. Szekszárdon,
a
szociális
munkás-képzés
alapját
szolgáló
cigány
irodalmi
2008
2009
és
szakgyűjtemény is jelentősen bővült. 5.9 Gyerekkönyvtár Könyvtárhasználat / alkalom
2006
2007
Személyes használat
18491
18 596
16 384
16 171
Távhasználat
2658
2 479
1 862
2 229
Kölcsönzés
11981
12 287
12 089
11 695
Dokumentumhasználat / darab
2006
2007
2008
2008
Kölcsönzött dokumentum
31974
32 002
31 561
31 140
Helyben használt dokumentumok
9677
9 207
9 759
9 025
Regisztrált helyben használt dokumentumok
7740
8 532
7 700
5 885
n.a.
n.a.
n.a.
1 217
Referensz kérdések
A gyermekkönyvtár legfontosabb feladata az olvasóvá nevelés elősegítése, a könyvtárak világának megismertetése, megszerettetése. A könyvtárosok, pedagógusok, szülők többféle módon is kísérletet tesznek ennek a célnak az elérésére. Az elmúlt évek legszokatlanabb és remélhetően leghasznosabb akciója a „Veszítsd el, olvasd és add tovább!” csak egy kezdeményezés a sok közül. A játékszabály egyszerű volt. Egy „feleslegessé vált könyvet nyilvános helyen, ahol könnyen megtalálják el kellett „veszíteni”. A megtaláló olvashatott benne egy cédulát a játék lényegéről. Aki követni akarta az elhagyott könyve sorsát, regisztrálhatott egy megadott honlapon. A játékos kedvű emberek cseveghettek a könyvekről, akár barátságok is szövődhettek. A gyermekkönyvtár három csoportot szerettünk volna megszólítani. A tini lányoknak Cabot: A neveletlen hercegnő első kötetét, az állatok kedvelőinek Csukás: Tappancs játszani szeretne című könyvét, a fiúknak Massanek: A vad focibanda első kötetét „veszítettük el”. Olyan is akadt, aki becsületesen visszahozta, mert nem olvasta el a könyvben lévő üzenetet. Reméljük a könyvek többsége a sokadik megtalálónál indította el az olvasás iránti érdeklődést. 23
A családi meseestek mindig is nagyon népszerű programnak bizonyultak, a nagypapák és nagymamák szívesen meséltek az alkalmanként részt vevő 30-40 „unokának”. Rendhagyó családi program volt pl. Frank Ildikó előadóművész „Bőröndmeséje”. A Népmese Napján 2009-ben Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulójára emlékeztünk. A kerek évfordulók alkalmat adnak arra, hogy számba vegyük irodalmi hagyatékát. Egy személyben volt újságíró, író, gyermekfolyóirat szerkesztője- kiadója, országgyűlési képviselő, mesegyűjtő és mesemondó, mondhatjuk a magyar gyermekirodalom megalapítója. Meséiből „Sárkányölő hétpróba” versenyen mérték össze a tudásukat a gyerekek. A Megyei Könyvtár udvarán emlékfát ültettünk tiszteletére, a hagyományteremtés szándékával. Minden évben itt tisztelgünk majd emléke előtt. Az október Összefogás rendezvénysorozata már hagyományosan, egy héten keresztül kínál változatos szabadidős programokat. Vendégünk volt Sebestyén István Kárpát-medence díjas mese- és énekmondó, ölbeli játékokat játszott Cseke Klára zenepedagógus segítségével nagyi és unoka, megzenésített mama verseket dalolt Kovács Gábor előadóművész. A Könyves Vasárnapon egész napos program - internethasználat, mese, bábozás, rejtvények, hangoskönyvek - várta a családokat. A Gyermekkönyvhét adventi hangulatban telt. Műsort adott a Garay Általános Iskola Borbolya drámacsoportja, a sióagárdi Fecske bábcsoport és a paksi Tüskeböki duó. Sebestyén István Jézus-meséivel, Kovács Gábor zenei műsorával, Madarász Tímea kézműves pedig ajándékkészítéssel hozta közelebb a szeretet ünnepét. Szeptembertől heti rendszerességgel Zenebölcsi-Sünizene várta a GYES-en lévő kismamákat és babáikat. Akár ölben ülők, akár totyogók csodás élményeket kaptak Cseke Klára zenepedagógus fejlesztő foglalkozásain. A néphagyományokból táplálkozó mondókák, versikék, dalok, röcögtetők, egyszerű hangszerek igazi közösségi játékélmény adtak a kicsiknek. Nyári táboraink célja kettős: segíteni a szülőknek gyermekük szünidei felügyeletében és megmutatni a könyvtár kínálta lehetőségeket, a könyvtárhasználat- és a könyv barátaivá tenni őket. A szülők és gyermekek visszajelzése alapján sikeres volt a játék- és kézműves, a strand- és lovas, a játék- és életmód, a színjátszó- és drámatáborunk. Szent László Napokon a város rendezvénysorozatához kapcsolódva a könyvtár udvarában a középkor hangulatát idézve címert, pajzsot és zászlót készítettünk.. Az irodalmi, történelmi kvízek és rejtvények megfejtői jutalomban részesültek. Játékklub: A családokban egyre kevesebb idő jut a közös játékra. A tavalyi évben 24
elindított táblajátékos klubunk jó ötletnek bizonyult. Egyre többen csatlakoznak hozzánk és a szülőkkel közösen ismét fölfedezik az együtt játszás örömét. Foglalkozások: Féléves tervek alapján 87 könyv- és könyvtárhasználati, valamint tematikus és szabadidős foglakozásokat tartottunk a városi és városkörnyéki általános iskolák és óvodák számára. A Gyermekkönyvtár Csiperke csoportja a Weörös Sándor Színjátszó Találkozó dombóvári régiós döntőjén ezüst minősítést szerzett. 5.10
kulturális könyvtári események
A megyei könyvtár fontos feladata az olvasás kultúra, folyamatos népszerűsítése. Ennek érdekében jelentős programkínálttal áll az olvasók rendelkezésére. Az évtizedes, és az újonnan induló programsorozatok a megyei könyvtárt a megye és a város kiemelkedő kulturális közintézményévé teszik. •
Internet tanfolyam
•
Kiállítások a Portagalérián
•
Filmklub
•
A kortárs irodalom jeleseinek bemutatkozása
•
Internet Fiesta
•
Ünnepi Könyvhét a könyvtárban
•
Szekszárdi Szent László-nap
•
Összefogás” országos rendezvény sorozata
6. KÖNYVTÁR ÉPÜLET Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár 2006-2010 közötti egyik legfontosabb stratégiai célja az új megyei könyvtár felépítésének elősegítése lett volna. Ám hiába az évről évre frissített könyvtárszakmai program, mely nyitottá tette az intézményt arra, hogy bármilyen fejlesztési koncepcióhoz alkalmazkodjon, a 2008-ban meghiúsult TIOP-1.2.1. Agora pályázat volt — ez idáig — az utolsó reális lehetősége az új könyvtár megépítésére. A megyei könyvtár épületét 1961-ben adták át, ez volt az ország 1945 után épült
25
közintézményei között az első, könyvtári célra készült épület. Az akkor még országosan kialakulatlan, átalakuló könyvtár szakmai koncepció miatt az épület tervezésének hátrányai csak később, a mindennapi használatkor derültek ki: a nagy raktárhoz képest kicsi az olvasókat kiszolgáló közösségi tér. Az olvasóterem, a kölcsönző lépcsőzetes kialakításával kevés könyvet kínáltak a szűk és széttagolt válogató övezetben, kicsi a gyermekkönyvtár, modem berendezésére alig gondoltak; az épület beszorult a tömbbelsőbe. Az 1961-ben 18 500 lakost számláló, mára 35 ezres megyeszékhely, Szekszárd olvasóközönsége gyorsan kinőtte az intézményt. így már 1978-ban elkészítették a könyvtár bővítésének terveit, majd újra és újra bővítési, és új épülettervek születtek, ám a bővítés, ill. az új könyvtár építése elmaradt. 2005-ben a szomszédos épület megvásárlásával a könyvtár névleges alapterülete meghaladja kétezer négyzetmétert, ám tovább növekszik ez által a könyvtár bonyolult széttagoltsága, amin csak alig javított a 2008 megvalósult épület egybenyitás. A könyvtári állomány 80-as évek közepére 35 000-ről 180 000-re emelkedett. A tendencia folytatásaként jelenleg a könyvtár több mint 300 ezer dokumentumot őriz. A változó könyvtárhasználói szokásoknak megfelelően bővültek a szolgáltatások, aminek a könyvtár az épület adottságai miatt nehezen képes megfelelni. A fentiekből világosan látható, hogy a könyvtár épülete korszerűden, funkcióinak ellátására alkalmadan, gátolja a megyei információs rendszer megfelelő fejlesztését is. A felnőttkölcsönző folyosószerű, az állomány töredéke fér el a szabadpolcokon (10-15 %). Az olvasóterem (a hírlapolvasóval közös) 26 férőhelyes, nem biztosíthatók a zavartalan kutatás, tanulás feltételei, a 33 m2-es zeneműtár zajos, csak kölcsönzésre alkalmas, a videotéka mindössze 12 m 2-es alapterületű, balesetveszélyes. A zsúfoltság miatt szinte megoldhatadan a megfelelő számú (és méretű) számítógépes munkahely kialakítása; napi karbantartási problémák jelentkeznek az információs és kommunikációs technikák alkalmazásában. Az informatikai rendszer fejlesztése akadályoztatott, s ezek újabb szakmai hátrányokat jelentenek. A raktári állomány egy része pusztul, az utólag kialakított padlástéri raktárt csak cseréptető védi! A raktárak, részlegek 60-70 %-a nem közelíthető meg lifttel. Fogyatékkal élőknek hozzáférhetedenek a könyvtári szolgáltatások (bejutás; közlekedés az épületben) A belső villanyhálózat egy része ugyan megújult, de kapacitása nem bővíthető. 2008 nagy reménye az Agora pályázat volt. Magyarország EU csatiakozásával megnyíló új források megteremtik a lehetőségét egy korszerű könyvtár építésének. Az elfogadott fejlesztési 26
tervek részeként meghirdetésre kerülő TIOP-1.2.1. Ám minden összefogás és kényszerű, de ésszerű kompromisszum ellenére a pályázatot nem lehetett beadni, hiszen a kompromisszumok túlfeszítették volna megye, és a város teherbíró képességét, veszélyeztetve ezzel a többi fejlesztés lehetőségét.
HELYZETFELMÉRÉS - A JŐVŐ LEHETŐSÉGEI Mindaz a rengeteg munka, amivel a megyei könyvtár munka társai kialakították és fenntartják a könyvtár széleskörű szolgáltatási rendszerét mindenképen olyan biztos alapot jelent, ami a jövő tervei kialakításánál figyelembe kell venni. Természetes, hogy e könyvtár vezetőjeként hitelesen nem lehet mást képviselni, mint az eddigi megkezdett munka szerves folytatását. A fentebb bemutatott szakmai munka színvonalát fenntartani már önmagában is jelentős teljesítményt követel meg. Természetesen a világ folyamatos változása, az új és új kihívások által megkövetelt változásoknál mindenképp érdemes figyelembe venni mindazokat a negatívumokat és pozitívumokat, amelyek a megyei könyvtár tevékenységét jellemzik:
•
Az első és — amint az az előzményekből világosan kitűnik - a legmeghatározóbb adottság a könyvtár épített infrastrukturális adottságai, maga a könyvtár épülete. Ezen sajnos a könyvtár kollektívája önerőből képtelen érdemben javítani (ha rajtunk állna rég megtettük volna). Viszont mindenkép a könyvtár feladata kell, hogy legyen, hogy minden lehetséges alkalmat megragadjon a változások eléréséhez, és ehhez mindig a legaktuálisabb szakmai koncepcióval rendelkezve felkészüljön,
•
A könyvtárakat körülvevő, és alapvetően a piaci logikán alapuló külvilág természetes elvárása a minőségbiztosítás rendszerének kiépítése. Noha az Illyés Gyula Megyei Könyvtár esetében természetes reakció látszik minden minőségbiztosítás érvényességének bizonytalan szemlélete a létező épületadottságaink tükrében, mégis és pont ezért elengedheteden feladata lesz a könyvtárnak a minőségbiztosítás kiépítése
•
A könyvtár számára az elkövetkezőkben a legnagyobb kihívást mindenképen az információs társadalom folyamatos rohamléptű fejlődése jelenti. Ahhoz, hogy a könyvtár 27
továbbra is az információs társadalom alapintézménye maradhasson folyamatos informatikai fejlesztésre, és a szakmai munka további megújulására van szükség, •
Ez annál is inkább igaz, mert ezen a terepen a könyvtárak nem versenytársak nélkül állnak. A nagy alkalmazkodó képességű piád szereplők komoly kihívást jelentenek a könyvtárnak. A piaci szemlélet erősítése mellett esélyt jelenthet a könyvtárak számára, hogy máig a legdemokratikusabb intézményei a kultúra közvetítésének. Folyamatos alkalmazkodás kell ahhoz, hogy azok is maradjanak, és ne váljanak egy egyre jobban beszűkülő kulturális réteg múzeumává.
•
Minden fejlesztés alapja a stabil finanszírozás — minden változadanság kézenfekvő igazolása a finanszírozás elégtelensége. A közmondásos pénztelenség nem lebecsülendő probléma a könyvtár életében sem, ám - ahogy azt az eddigi könyvtári működés is igazolja — a magas szakmai munka fenntartásához minden lehetséges forrást fel kell, és fel lehet kutatni. A Megyei könyvtár szakmai teljesítőképességét úgy erősítik a pályázati és központi források, hogy nélkülük ellehetetlenülne, a költségvetése. Az elmúlt években elnyert pályázati összegek minden eddigi felülmúl. Erre a - nem kis munkával elért teljesítményre kell továbbra is építenünk a könyvtár gazdálkodásában,
•
Veszélyt jelenthet a könyvtár számára az önkormányzati fenntartók felé megjelenő számos külső -T- az intézményfenntartást veszélyeztető — kényszer megjelenése. Ezért rendkívül fontos, hogy a könyvtár mindig a lehető legjobb kapcsolat ápolja minden lehetséges partnerével, különösen a fenntartók képviselőivel.
Mindezen nehézségek leküzdésére jó alapot teremt, hogy: •
Számíthat a könyvtári szakma egészére, a kialakult együttműködési rendszerekre, az egységes
szakmai
irányvonalat
megteremtő
Országos
Könyvtári
Stratégia
iránymutatására, és a belőle fakadó közös könyvtári fellépésre •
az Illyés Gyula Megyei Könyvtár méretében és szolgáltatási struktúráját tekintve Tolna megye legjelentősebb könyvtári közgyűjteménye o az Illyés Gyula Megyei Könyvtár az ODR megyei központja
•
a kistérség rendszer megkerülhetetlen szereplője
•
jelentős partneri kapcsolatokkal rendelkezik: kaposvári egyetem; pécsi egyetem, a szekszárdi főiskolai kar; levéltár; múzeum, az általános- és a középiskolák; British
28
Council; Goethe Institut; Megyei Munkaügyi központ •
a könyvtár teljesítményét értékelő, a problémáit kellő súllyal kezelő önkormányzati fenntartóval rendelkezik
•
minden problémája ellenére — azokat esetenként nem is érzékelve - a könyvtár használók szeretik a könyvtárat
Minden probléma megoldására további alapot teremt, hogy •
kitűnő könyvtári állománnyal rendelkezik
•
a kor színvonalán álló informatikai felkészültsége van
•
és mindenekelőtt kitűnő szakmai kollektívája van. A jól működő könyvtárhoz a könyvtáros személye, ugyan úgy hozzá tartozik, mint a jól szervezett gyűjtemény. Egy össze szokott kollektíva érték, amit megőrizni a mindenkori vezetés evidens feladata.
Mindezek miatt az Illyés Gyula Megyei Könyvtár jövőképe alapján a megyei könyvtár alkalmas kell, hogy legyen a nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki számára a lakóhelytől és településtípustól függeden, egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételére elősegítve ezzel a különböző területek versenyképességét, növelve az esélyegyenlőséget, és segítve a leszakadó térségek és csoportok felzárkózását. E jövőkép megvalósítása érdekében: •
A megyei könyvtárnak a minőségi közszolgáltatást megvalósító rendszer partnerének kell lennie,
•
Ezért a szerves egységet alkotó hagyományos könyvtárral és tudástárral, információs adatbázisokkal és elektronikus dokumentumokkal, másrészt a legkorszerűbb szolgáltatási formákkal kell állnunk használóik rendelkezésére; az információs értékláncba való tudatos beépüléssel kell nélkülözhetetlenné válnunk,
•
A megyei könyvtárban korszerű ismeretekkel és megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakemberekkel dolgoznunk,
•
Az olvasási, információkeresési és digitális kompetenciák fejlesztése révén a könyvtár nélkülözhetetlen szerepet kell, hogy betöltsön a formális oktatás, valamint a nem formális és informális tanulás támogatásában.
•
Tovább kell folytatódnia a vidékfejlesztés, a hozzáférés növelésének, a fogyatékkal élők
29
kiemelt támogatásának. 1.
Azért hogy a megyei könyvtár közvetítsen minden nyilvánosságra került információt és
adatot, kiemelten biztosítson hozzáférést a nemzeti kultúra dokumentumaihoz fontos •
az együttműködés minden információt előállító és szolgáltató hazai és határon túli szervezettel, intézménnyel, nyitás az üzleti alapú, vállalkozási formákban megvalósuló információs szolgáltatások felé.
•
a hagyományos és elektronikus dokumentumvagyonunk bibliográfiai feltárásának teljessé tétele — az on-line katalógus retrospektív konverziójának befejezése. A hazai és nemzetközi
információforrások
(adatbázisok)
költséghatékony,
a
könyvtárak
konzorciális együttműködésén alapuló beszerzése és szolgáltatása. •
kapcsolódásunk az országos központi nyilvántartásokhoz, a majdan egységessé váló MOKKA és az ODR adatbázisához a NPA, a MEK, a MATARKA fejlesztéséhez o az országos adatbázisokhoz való kapcsolódás el kell, vezessen egy egységes Tolna megyei könyvtári portál kialakításához
•
az Illyés Gyula Megyei Könyvtárban őrzött kulturális javak digitalizálása, online hozzáférhetővé tétele és archiválása.
2.
A könyvtár a használó központúság szellemében a lakóhelytől, településtípustól,
könyvtári épülettől és a nyitvatartási időtől függedenül biztosítson hozzáférést ezen információkhoz és adatokhoz, valamint a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez. •
Az IKT infrastruktúra kiterjesztése és megerősítése
•
A Web-alapú szolgáltatások kiterjesztése, értéknövelt szolgáltatások kialakítása, o Szabványos felépítésű könyvtári portál (könyvtári ügyfélkapu) kialakítása a használók bevonásával; nem könyvtári és nem hagyományos információk és ismeretek (iwiw, wiki, könyvesboltok,
antikváriumok,
más
archívumok,
elektronikus
szolgáltatások)
közvetítése, •
Új technológiák bevonása a magasabb szintű szolgáltatások közvetítésére: könyvtár 2.0, blogok,
elektronikus
hírlevelek,
RSS,
keresőmotorok,
személyre
szabott
keresőszoftverek, ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek és alkalmazások stb. •
Az elektronikus szolgáltatások kialakítása, megerősítése a kistérségi, mozgókönyvtári
30
szolgáltatások területén. •
Elektronikusan elérhető 24 órás szolgáltató könyvtárak kialakítása a felhasználók elvárásainak rendszeres mérésével, a szolgáltatások fejlesztésével és értékelésével,
•
Egyedi azonosítók kialakítása a felhasználók számára a könyvtári adatbázisokban történő keresésre, a szolgáltatások igénybevételére, a személyes kapcsolattartásra
3.
A könyvtár új módszerekkel és programokkal járuljon hozzá az olvasáskultúra fejlesztéséhez, •
Partnerség a könyves szakma minden érintett szervezetével.
•
Az iskolai könyvtárak korszerűsítése: szoros kapcsolat az iskola számítógépes helyszíneivel, gyermekbarát honlapok és blogok készítése és működtetése,
•
Az „Összefogás” programsorozatában megjelenő olvasási akciók folytatása a szülők és a kisgyermekek olvasási kultúrájának fejlesztésére és megerősítésére: „Születéstől az első könyvemig”.
•
Korai olvasásfejlesztési programok- illetve, a legkisebbek számára csoportos, családi könyvtári látogatások programjainak folytatása.
•
Könyvtári szolgáltatások fejlesztése a nemzeti kisebbségek anyanyelvi irodalomhoz történő hozzáférhetőségének javítása érdekében.
4.
A megyei könyvtár közösségi szolgáltatásaival és a felnőttképzés támogatásával segítse elő
az életminőség javítását, a foglalkoztatottság és az egyének versenyképességének növelését. •
Partnerség minden, a képzésben érintett szervezettel, a közgyűjteményi terület más intézményeivel (múzeumok, levéltárak), a civil szférával,
•
A munkaerő-piaci lehetőségekkel kapcsolatos információk folyamatos közvetítése,
•
Az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének elősegítése a közérdekű, közhasznú információk és az on-line kormányzati és önkormányzati szolgáltatások könyvtári hozzáférésének biztosításával.
•
A távoktatási és e-tananyagok, e-felnőttképzési anyagok országos, közös hasznosítása; távoktatási központok kialakítása a könyvtárakban, együttműködésben a felsőoktatási intézményekkel és a munkaügyi központokkal,
•
A megtartó közösségek, a kulturális sokszínűség az esélyegyenlőség fenntartása 31
érdekében, a nemzetiségek támogatása, •
bekapcsolódás a helyi, kistérségi, regionális kulturális életbe, a kulturális turizmusba mind információszolgáltatóként, mind értékmegőrző és értékközvetítőként,
•
A felhasználók rendszeres, kompetencia-alapú és moduláris képzése az életen át tartó tanulás folyamatában, a digitális írástudás széleskörű oktatása.
A célok megvalósításához az önkormányzati támogatáson túl a Társadalmi Megújulás Operatív Program, (TÁMOP) Tudásdepó-Expressz” — A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében, valamint a Társadalmi Infrastruktúra Operatív program, (TIOP) „Tudásdepó Expressz”: Összehangolt könyvtári szolgáltatások infrastruktúrafejlesztése már elnyert EU-s pályázati forrásainak szakszerű felhasználása ad alapot. A TIOP pályázat vélhetően a jövő év első felében lezárul megteremtve a TÁMOP pályázat fejlesztési céljai elérésének lehetőségét. A TÁMOP pályázat megvalósítási szakaszának lezárulta - 2012 - után a pályázati monitoring tevékenység a cikluson túl zárul le. A megyei könyvtár által a TÁMOP pályázatra szervezett konzorcium célja, hogy •
kialakítson egy olyan Tolna megyei közös portált, ahol a megyében működő könyvtárak katalógusai egy keresésben lekérdezhetők és ahol ez a közös lekérdező felület egyben egy leendő lelőhely adatbázis alapjául szolgálhat. Elősegítse a könyvtárak katalógusainak teljes konverzióját
•
megteremtse a közös portálon keresztül a MOKKA/ODR adatbázishoz történő — egész megyére kiterjedő — kapcsolódás lehetőségét,
•
megteremtse a közös portálon keresztül a 24 órás könyvtári szolgáltatások megszervezésének lehetőségét. A digitális tartalomszolgáltatás feltételeit,
•
Az olvasáskultúrát népszerűsítő rendezvények szervezzen
•
Elősegítse a digitális írásolvasás elsajátítását minden társadalmi csoport számára, különös tekintettel a hátrányos helyzetű felhasználókra.
•
Képzéseket nyújtson minden könyvtárosnak a pályázat célkitűzését elérő megfelelő szaktudás megszerzésére.
A pályázat által elérni kívánt végcél egy olyan megyei könyvtári együttműködés kialakítása, ahol
32
a konzorciumban résztvevő, illetve a hozzájuk csatlakozó partner intézmények megfelelnek a „Google generáció” megjelenése által támasztott kihívásoknak, ahol ezek a könyvtárak képesek válnak az információ birtoklásán és annak felhasználásán alapuló társadalomban szükséges kompetenciákat kialakítására fejlesztésére. Nevezetesen, az információs műveltség (hatékony és eredményes
információszerző,
kritikus,
értékelő
gondolkodó,
pontos
és
kreatív
információhasználó), az önálló tanulás (informááóigényének önálló kielégítője, a művészetek, irodalom befogadója, az ismeretek létrehozója) a társadalmi felelősség (ismeri az információ jelentőségét a demokratikus társadalomban, etikus informááó- és eszközhasználó, hatékony résztvevője a csoportmunkának) képességeit. Ezen tevékenységükkel is segítve az EU versenyképességének növelését, a társadalom integrációjának elmélyítését. A pályázat célközönsége az együttműködő könyvtárak jelenlegi, illetve majdani, lehetséges felhasználói. TÁMOP-3.2.4. „Tudásdepó Expressz” pályázat megvalósítási lépései az Illyés Gyula Megyei Könyvtár esetében: 1. Dokumentumtár kialakítása, konfigurálása, feltöltése, „Ki kicsoda” interaktív személy névtár kialakítása 2. Közös lekérdező felület, adatbázisok konfigurálása, illesztése 3. Iskolai közös katalógus, speciális továbbtanulási információk 4. írott és digitális dokumentumok megyei könyvtárközi szolgáltatási rendszere, konfiguráció, testre szabás 5. Könyvtárközi elszámolási rendszer fejlesztése 6. A központi rendszer biztonságos üzemeltetéséhez szükséges mentési, felügyeleti rendszer tervezése, kialakítása, dokumentálása 7. Raktári funkciók (pl. leltározás, kikérés) fejlesztése PDA-ra 8. A helyi könyvtárak állomány- és rendelési, beszerzési adatainak automatikus (virtuális vagy valós) összegzett állománya, illetve olvasói „igénylista”, ami segít a tudatos, összehangolt gyarapításban 9. OCR (karakterfelismerő szoftver) és RDM (szerzői jogok védelmét biztosító eszközök) szolgáltatása a központi tárhoz kapcsolódóan, távoli hozzáféréssel: Fejlesztés és telepítés 10. Fax, Mail és dokumentum-iktatás, archiválás, számlák, szerződések stb. nyilvántartása Városi és szakkönyvtárak (Bátaszék, Bonyhád, Dunafóldvár, Paks, Tolna városok könyvtárai, 33
illetve a Megyei Múzeum, valamint a Leve'ltár könyvtárai) esetében: 1. Konvertálás más rendszerből, elektronikus nyilvántartásból, igény szerint 2. Dokumentumok feltöltése, feldolgozása, megjelenítése, dokumentumszolgáltatás, igény szerint 3. Katalógus hiányzó adatainak cédula alapú gyors felvitelét biztosító honosító eszköz 4. Megyei portálon egyedi információk és tartalom megjelenítése. Fejlesztés, konfigurálás 5. Tervszerű, OnDemand illetve önkiszolgáló digitalizáláshoz eszközök integrációja, illesztése 6. A TIOP pályázat keretében beszerzett IKR bevezetése: testre szabás, konfigurálás, konverzió, feltöltés, oktatás stb. Rendszeres kulturális programok 1. Iskolán kívüli művészeti nevelés + heti felzárkóztató foglalkozások általános iskolásoknak, értelmileg közepesen sérült diákoknak (versmondó-, színjátszó, kézműves körök, drámapedagógia) Együttműködés a Sani Lulugyi Tanodával és a város iskoláival 2. Nyári könyvtári napközis foglalkoztató tábor, 35 fő hátrányos helyzetű, művészeti képzésben részt vevő diák számára 3. Sajátságos évközi foglalkozások értelmi sérültséggel élő felnőtteknek, fiataloknak 4. Családi meseestek 10 alkalommal és zenés délután meghívott előadókkal (személyes meghívások hátrányos helyzetű családoknál) 5. Filmtörténeti klub 20 alkalommal fiataloknak, magyarázatokkal, együttműködés a köz épiskolákkal 6. Felnőtt filmklub évi 20 alkalommal, bevezetőkkel 7. Saját kiállítások, vándorkiállítások fogadása 8. Szent László-napok— családi délutánok (Együttműködés Szekszárd várossal) Reneszánsz programok a könyvár udvarán Szarvasgomba-dicséret Szent László-napon/ irodalmi emlékműsor Hollós László tiszteletére 9. Téli gyermekkönyvhét felnőtteknek is 10. Kortárs irodalom népszerűsítése 12 alkalommal 3 generáció körében a Szépírók Társaságával együttműködésben (írók, költők közreműködésével 11. 3 korosztályos irodalmi, rajz, könyvtárismereti pályázatok, versenyek egész évben 12. Otthonkönyvtár fejlesztése betegséggel, sérültséggel élők, idősek körében. Kihelyezett 34
szolgáltatások és rendhagyó irodalomórák a város idősek otthonaiban. Börtönkönyvtári foglalkozások 13. Alapfokú családi 20 órás internet tanfolyamok egész évben akkreditált IT-mentorokkal Noha a TIOP, illetve a TÁMOP pályázati program lebonyolítás — a hagyományos könyvtári szolgáltatási, tevékenységi rendszer fenntartásán túl — jelentősen leköti az elmúlt években sajnálatosan megfogyatkozott könyvtáros kollektíva erejét, mindez csak az alap arra, hogy tényleg az Információs társadalom alapintézményévé váljon az Illyés Gyula Megyei Könyvtár, illetve az általa szervezett könyvtári együtt működés rendszer egésze. Ahhoz, hogy a kitűzött célt elérhessük, egyrészt tartalom szolgáltatóvá kell válnia a könyvtárnak (ebhe% teremti meg a feltételeket a lezáruló EU-s pályázati folyamat), másrész a megye, és egyben a város, vonzó kulturális közintézményének kell lennünk. Az első cél eléréséhez a nagy tömegű digitalizáláson keresztül vezet az út. A digitalizálási tervek összeegyeztetéséhez az Országos Digitalizálási Stratégia elkészülte jelentene nagy segítséget. Ám ennek hiányában is el kell kezdenünk a munkát. Ott kell kezdenünk, ami minden józan belátás szerint csak is az Illyés Gyula Megyei könyvtár feladata lehet: a helyismereti gyűjtemény feldolgozásával. A természetesen felmerülő jogdíj problémákat egyrészt a jogvédelem hatályából kikerülő régi állománnyal elsődleges feldolgozásával kell kezelni, másrészt a Portál program által megteremtett dedikált hálózati felhasználás révén, nyomon-követhetővé, és a jogdíjfizetés érdekében pénzessé tett szolgáltatások kialakításával kell megoldani. A távoli (talán nem is olyan nagyon messzi) jövőben elképzelt kulturális fogyasztás, az intelligens, sokadik generációs személyi berendezések (egyben telefon, számítógép, PDA, MP3lejátszó, E-book, stb...) világában felmerülhet a kérdés mi szükség van könyvre, könyvtárra, könyvtárosra. Az eddigi kultúrtörténeti tapasztalatok mindenképpen azt bizonyítják, hogy a könyvtár lényege sohasem az agyagtábla, a papirusztekercs, a kódex volt, hanem az az információ, amit ezek a tárgyak magukban hordtak. Na meg persze az a rend, ami a mind nagyobbá információs áradatban eligazodni segít, az a rend, aminek megteremtése - és a felhasználók számára értelmezhetővé tétele - a könyvtárosság mindenkori feladata volt, és marad is az eljövőben. A keresett információ és a felhasználó között mindig ott fog állni a „könyvtáros” bármit is értsünk is e szó alatt. A következő kérdés persze az, hogy hol találkozhat a felhasználó és a könyvtáros: 35
találkozhat természetesen az internet virtuális világában — az elmúlt évek minden fejlesztési célja és elért eredménye, az EU-s pályázatok folyamata természetesen ezt szolgálja — de találkozhat egy valóságos helyen is, ami természetes terepe lehet egy közösség épülésének a személyes kapcsolatoknak, a Köz Életének lehetséges helyei egyikének. Ez a Hely természetesen a Könyvtár. De ehhez - ahogy azt a sikeres európai és magyar példák (Szegedi Egyetemi Könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete, stb) mindenképpen bizonyítják — minőségi épület kell. De ami mindennél fontosabb elkötelezett, és felkészült könyvtáros kell. Az Illyés Gyula Megyei Könyvtárat az elmúlt években igazgatóként vezetve, pontosan tudom, hogy csak az elért eredményekre építve, a könyvtárosokkal összefogva, és az olvasók érdekét a legfontosabbnak tekintve lehet képes a könyvtár vezetése a kor, de még inkább a jövő kihívásainak megfelelni. Pályázatom benyújtásával erre kívánok törekedni. Tisztelettel Szekszárd, 2012. február 26. Liebhauser János
36
