Pályázat a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium intézményvezetői munkakörének betöltésére

Pályázat a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium intézményvezetői munkakörének betöltésére (azonosító szám: 222/2013/KIK/132.)

Készítette:

Kissné Hegedűs Éva 2013. május 27.

Tartalomjegyzék Vezetői program........................................................................................................................................... 3 I. Bevezetés............................................................................................................................................... 4 Az iskola rövid története.................................................................................................................... 4 Célrendszer, dokumentumok ............................................................................................................ 5 II. Helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések............................................................................ 7 Jelenlegi helyzet ................................................................................................................................... 7 Új Pedagógiai Programunk ........................................................................................................... 8 Feladataink a közös célok megvalósításának érdekében ............................................................. 11 Eredményes iskola........................................................................................................................ 11 Képzésformáink megtartása........................................................................................................ 12 Előre a rangsorban! ...................................................................................................................... 13 A mi eredményességi mutatóink ................................................................................................ 14 Érettségi eredmények..................................................................................................................... 14 Kompetenciamérések eredményei .................................................................................................... 16 Tanulmányi versenyek .................................................................................................................. 18 Továbbtanulási mutatók............................................................................................................... 19 Nyelvvizsgák................................................................................................................................ 20 Egyéb Körülmények...................................................................................................................... 22 Felvételi rendszerünk ................................................................................................................... 25 Marketing....................................................................................................................................... 26 Prevenció ....................................................................................................................................... 27 Esélyegyenlőség ............................................................................................................................ 27 A szervezet fejlesztési lehetőségei .................................................................................................. 28 Működés ........................................................................................................................................ 28 A kommunikáció és hatékonysága................................................................................................ 29 Konfliktuskezelés.......................................................................................................................... 29 Szerkezet........................................................................................................................................ 30 A szervezet tagjai.......................................................................................................................... 30 A pedagógusokat fenyegető kiégés .................................................................................................. 32 Technikai dolgozók ...................................................................................................................... 33 Szervezeti kultúra ......................................................................................................................... 33 Környezet ...................................................................................................................................... 34 III. Összegzés......................................................................................................................................... 35 Mellékletek .................................................................................................................................................. 36 2

Vezetői program

3

I. Bevezetés Miért szeretnék a Batthyány Kázmér Gimnázium vezetője lenni? A múlt évezredben, egy másik társadalmi rendszerben jártam iskolába, úttörőtáborokban és nyári napközis táborban töltöttem a nyarakat, és már akkor is nagyon szerettem ezeket a helyeket, ahol együtt lehettem a társaimmal és mindig történt valami érdekes. Később volt szerencsém az ország egyik legjobb gimnáziumában tanulni, ahol megtapasztalhattam, hogy milyen a jó iskola; ahol becsületesen tanulni kell, tisztelni a tanárokat, a portás nénit és a konyhás nénit is; ahol szigorú, de nagyon emberséges tanáraim voltak, akiket becsültünk és szerettünk. Ősszel szüretelni mentünk, nyáron pedig építőtáborba, év közben pedig mindenféle jó kis programok voltak, ahol együtt lehettünk és életre szóló barátságok kötődtek. Nagyon szerettem a gimnáziumba járni, akkor kezdődött az életre szóló kötődésem ehhez az intézménytípushoz. Az utolsó évben már biztos voltam benne, hogy tanár szeretnék lenni, és azóta sem bántam meg soha, egyetlen percre sem ezt a döntésemet, pedig már negyven éve „járok” iskolába. A jó sorsom hozta úgy, hogy egy budapesti szakközépiskola után Szigetszentmiklósra kerültem, és éppen ebbe a gimnáziumba tanítani. Az első perctől kezdve jól éreztem itt magam: okos gyerekek, kedves és segítőkész kollégák és hihetetlenül pezsgő iskolai élet fogadott. Azonosulni tudtam a gimnázium értékeivel, magaménak éreztem a céljait. Évekig figyeltem és tanultam a tapasztaltabb kollégáktól, egyre jobban felelősséget is éreztem az iskola iránt. 2006 óta veszek részt az iskola vezetésében. Akkori igazgatómnak, Gelencsér Lászlónak köszönhetően szépen lassan mindent megtanultam az iskoláról és a működéséről. Sok változás történt már az ő idejében is, az utóbbi két évben pedig komoly megpróbáltatás volt az iskola vezetésében részt venni. A problémák és feladatok megoldása során sok mindent tanultam és határozott elképzeléseim vannak arról, hogyan lehetne megtartani az elért eredményeket, ezzel együtt megfelelni a változó körülményeknek és elvárásoknak. Úgy szeretem ezt az iskolát, ahogy gimnazista koromban a saját iskolámat szerettem, felelősséget érzek iránta. Szeretném továbbra is átsegíteni a változásokon, szélesíteni a lehetőségeit. Minden tudásommal, tapasztalatommal és problémamegoldó képességemmel azt szolgálni, hogy ez az iskola tovább haladhasson a kijelölt úton.

Az iskola rövid története „Szigetszentmiklós város Tanácsa a 80-as évek második felében középiskola és diákotthon létesítését határozta el, s az akkor több mint 300 millió forintos beruházás - két részletben - 1990 végére készült el. Az iskolaépület lehetővé tette az oktatás 1990 szeptemberi beindítását (...) Középiskolánk 1992. június 5-én vette fel a függetlenségért küzdő Magyarország első külügyminiszterének nevét. Díszzászlónkon családi jóváhagyással látható a Batthyány-címer középső része, ez van az iskola jelvényén is. Iskolai jelmondatnak megkaptuk a család ősi jelmondatát: Fidelitate et fortitudine (Hűséggel és bátorsággal) (...) Iskolai rendezvényeinken a tartalom mellett a forma is szerepet kap. Diákjaink és tanáraink megtervezett díszegyenruhában jelennek meg, s viselik az iskola - művész által megtervezett - jelvényét is (...) Középiskolánk szerepét a programját leíró, 1989-ben elfogadott pályázat írta, és határozta meg. E szerint az agglomeráció legtehetségesebb gyermekeit kívánjuk nevelni és tanítani, biztosítva számukra a továbbtanulás lehetőségét.”1 Az iskola épületének tulajdonosa a kezdetektől a mai napig Szigetszentmiklós Város Önkormányzata. A fenntartói feladatokat 1991-2010 december végéig Pest Megye Önkormányzata, 2011. január 1 - 2013. március 31-ig a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ

1

Részletek a Batthyány Kázmér Gimnázium jelenleg még érvényben levő, 2004-ben készült Pedagógiai Programjából

4

látta el. Új fenntartónk 2013. április 1-jétő a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, ugyanettől a naptól az intézmény működtetője Szigetszentmiklós Város Önkormányzata lett. Az alapítástól 2006-ig az iskola kinevezett igazgatója Dr. Koós Ferenc, 2006-2011-ig pedig Gelencsér László volt. 2011 augusztusától megbízott igazgatók követték egymást a sorban: 2012 áprilisáig Czita Zoltán, 2012 júliusáig Mede Norbert, 2012 augusztusától a mai napig pedig jómagam. Ez idő alatt a gimnázium helyzete több szempontból is nagyon változó volt. A kezdeti években szakmai és gazdasági szempontból is szépen fejlődött. A szakmai fejlődés és előrehaladás a jól kiválasztott, jól képzett, elkötelezett és hihetetlen munkabírással rendelkező nevelőtestületnek köszönhetően azóta is töretlen, gazdasági szempontból viszont az évek során egyre rosszabb helyzetbe kerültek a fenntartóink, velük együtt pedig mi is. Például 2000-ben az iskolának 590 tanulója és 97 alkalmazottja volt (pedagógusok és a technikai személyzet együtt), a mai napon pedig 690 tanulónk és 63 alkalmazottunk (45 tanárunk és 18 fős technikai személyzetünk) van. Tehát a tanulói létszám 17%-os növekedése mellett 35%-kal csökkent a dolgozók száma, ezek a számok pedig magukért beszélnek. Az elmúlt évek megpróbáltatásaiban elfáradtunk, sokszor elkeseredtünk és kilátástalannak láttuk a helyzetet. Mindezek ellenére, a Batthyány Kázmér Gimnázium egyre jobb hírnévnek örvend. Már nemcsak a felvételi arányunk szokatlanul magas, tehát nemcsak a környékbeli lakosok ismerik el a munkánkat, hanem az országos ranglistákon is megjelentünk, mégpedig előkelő helyeken. Eredményeink az érettségi vizsgákon és a tanulmányi versenyeken is egyre jobbak. Ez köszönhető egyrészt a válogatott tanulóink tehetségének és szorgalmának, pedagógusaink odaadó és szakmailag magas szintű munkájának, de nem utolsó sorban a mögöttünk álló és minket mindenben támogató szülői közösségnek. Iskolánkat a szülők két alapítványon keresztül is támogatják, amelyek nélkül nem tudtuk volna elérni ezeket az eredményeket. A két alapítvány a tavalyi tanévben összesen kb. 24 millió forinttal segített minket, az arányok miatt érdemes tudni, hogy az iskola tavalyi hivatalos költségvetése kb. 290 millió forint volt. És hogy mit várunk a jövőtől? Ebben a kérdésben nem vagyunk egyforma véleményen. A legtöbben pesszimisták, a mostanában meg-megcsillanó lehetőségekben nem hisznek, de ebben nem különbözünk az ország pedagógus társadalmától. A jogszabályok által előírt változásoktól legtöbben félnek, amit meg lehet érteni, hiszen a Nemzeti Köznevelési Törvény és az ezt kiegészítő rendeletek újabb verziói szédületes gyorsasággal jelennek meg. Érthető, ha valaki nem hisz a pedagógus életpályamodell szeptemberi életbe lépésében, ezzel egy időben a fizetésünk emelkedésében, de fél a feladatok és a kötött munkaidő növekedésétől. Érthető, ha az elmúlt 10 szűk esztendő után nem hiszik el, hogy az óraszámaink fenntartó által finanszírozott számának növekedésével új tanárokat vehetünk fel, hogy a szakkörök is beleszámítanak majd a tanítással lekötött munkaidőbe, hogy lesznek pedagógiai asszisztensek, laboránsok, iskolapszichológus, fejlesztő pszichológus, és ezzel csökkennek a terheink. Hogy lesz még egy könyvtáros, még egy iskolatitkár és még egy igazgatóhelyettes. Mindenki reménykedik abban, hogy ez tényleg így lesz, de nem merik elhinni. Szerencsére mindig vagyunk néhányan – én is a menthetetlenül optimisták közé tartozom -, akik hiszünk abban, hogy a jövőben tényleg jobbra fordul a sorsunk és a gimnázium megkapja végre a megérdemelt megbecsülést.

Célrendszer, dokumentumok Iskolánk elsősorban a magyar közoktatási rendszer részeként működő intézmény. Fő funkciója a szocializáció, a nevelés segítése, a kultúra újratermelése más társadalmi intézményekkel – pl. a családdal - együttműködve. Más oldalról az iskola szervezet, melynek célja különféle emberek - főként pedagógusok, diákok - szándékosan összehangolt tevékenysége a tanulók nevelése, oktatása érdekében. Ebben az értelemben a funkciója: oktatás, nevelés, szociális és egyéb szolgáltatások biztosítása. Az iskolához fűzött célok hierarchikus rendszert alkotnak, ezért a tervezéshez először is a hosszabb távú, stratégiai célokat kell ismerni Az általános célokat Magyarország Alaptörvénye és a 5

2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) fogalmazza meg, ezeket a célokat minden magyarországi közoktatási intézményben – fenntartótól és minden más szereplőtől függetlenül – kötelességünk szem előtt tartani. A célrendszer következő eleme az intézmény Alapító Okirata, melyet a fenntartó fogalmaz meg, de az intézménynek már van némi befolyása a tartalmára, ahogyan arról a későbbiekben szó is lesz. Azok a legfőbb célok, melyek az intézmény működését alapvetően meghatározzák, melyeket az intézmény nevelőtestülete fogalmaz meg és fogad el, a Pedagógiai Programban (PP) és az éves munkatervekben szerepelnek. A PP küldetésnyilatkozata iránytű számunkra, a működésünket alapvetően határozza meg, ennek az iránynak megfelelően kell alakítanunk minden további célunkat: „A Batthyány Kázmér Gimnázium működésének alapvető pedagógiai értékei az alapítás óta változatlanok. A nevelő-oktató munkát az európai keresztény-humanista értékrend és a nemzeti értékek tisztelete hatja át. Pedagógiai gondolkodásunk középpontjában olyan alapelvek állnak, mint a gyermekközpontúság, az egyénre szabott képesség- és személyiségfejlesztés, valamint a legfontosabb tudás átadása: az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák minél hatékonyabb elsajátítása. Fontos annak a meggyőződésnek a kialakítása, hogy tanulni és tudni jó! Úgy gondoljuk, hogy ez a kulcs a sikeres élethez mai tudásalapú társadalmunkban. Iskolánkban a nevelés és az oktatás nem választható el egymástól. A nevelés egyrészt a tanításon keresztül, másrészt a pedagógusok személyes példamutatásának követése által valósul meg. Az iskolán belüli és kívüli kapcsolatok kialakítását az emberi méltóság és az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a nyitottság és a tolerancia jellemzi.”2 Működésüket azonban más, rajtunk kívül álló tényezők is befolyásolják: - makroszintű társadalmi, gazdasági, kulturális tényezők az oktatáspolitikán, a különböző társadalmi csoportok érdekeltségi viszonyain, a különféle tágabb és szűkebb körben ható értékeken keresztül, - a szűkebb környezet sajátosságai, pl. a helyi demográfiai, gazdasági, társadalmi, kulturális helyzet. Ezek a körülmények időnként túlságosan is gyorsan változnak, az intézménynek – és főleg az intézmény vezetőjének - pedig meg kell tanulnia rugalmasan alkalmazkodni ezekhez, mert a környezet változása erősen befolyásolja a szervezetek működését. Fontos szerepet kapnak az iskolával kapcsolatos külső elvárások - pl.: a központi szabályozás; a fenntartói, szülői elvárások; a társadalmi környezet elvárásai; a munkaerőpiac szükségletei stb. Vezetői programomban a fentiek alapján két nagy terület vizsgálatát tartom fontosnak: •

hogyan valósíthatjuk meg eredményesebben a kitűzött céljainkat, illetve

•

hogyan lehetne az iskolánk, mint szervezet működését hatékonyabbá tenni, milyen fejlesztési lehetőségeket látok benne?

A tervezéskor mindenképpen a jelenből, illetve a közelmúltból kell kiindulni, ezért a 2012/2013. tanévre rövid visszatekintést, a jelenlegi helyzet bemutatását is tartalmazza vezetői programom.

2

Batthyány Kázmér Gimnázium Pedagógiai Program 2013

6

II. Helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések Jelenlegi helyzet A helyzet elemzését mindenképpen a közelmúltban kell kezdeni, hiszen a jelen eseményei a múlt tükrében érthetők meg és vetítik előre a jövőt. Az előző, 2011/2012. tanév utolsó hónapjainak váratlan és szokatlan eseményei rendkívül összekuszálták az iskolánk életét. Felborult az addig kialakult rend, elveszni éreztük a biztonságot. Az összetartó és fegyelmezett iskolai közösségnek – tanároknak, dolgozóknak, gyerekeknek és szülőknek egyaránt - köszönhető, hogy úgy folytattuk és végül fejeztük be a tanévet, ahogyan eredetileg elterveztük. Semmilyen rendezvény nem maradt el, rendben lezajlottak a házivizsgák, a ballagás, az érettségi vizsgák, a kirándulások, az évzáró ünnepség. De a háttérben valójában káosz közeli állapot volt, nem kezdtük el előkészíteni a következő tanévet. A július abban a bizonytalanságban telt el, hogy nem tudtuk, ki fogja vezetni a gimnáziumot a jövőben. Ebben a helyzetben – első igazgatóhelyettesként – kaptam július végén megbízást, hogy augusztus 1-jétől lássam el az intézményvezetői feladatokat. Az egész augusztus azzal telt el, hogy helyetteseimmel együtt próbáltuk helyreállítani a rendet és előkészíteni a következő tanévet. Az utolsó pillanatra minden készen állt, minden óra ellátására találtunk tanárt és még az órarend is elkészült. A kezdeti nehézségekről mára kiderült, hogy egész tanévben kitartanak. Meg kellett tanulnunk alkalmazni a Nkt. és a hozzá kapcsolódó rendeletek előírásait, el kellett kezdeni alapdokumentumainkat felülvizsgálni és ezzel párhuzamosan felkészülni arra, hogy újabb fenntartóváltás következik iskolánk életében. Ennek várható időpontjai a következők voltak: október 1, január 1, március 1, április 1. Minden alkalommal az utolsó pillanatban tudtuk meg, hogy mégsem akkor lesz az átadás, ezért az egész tanévünk folyamatos adatszolgáltatással és előkészítéssel telt el. Végül április 1-jétől iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, működtetője pedig Szigetszentmiklós Város Önkormányzata lett. Vezetőtársaimmal igyekeztünk, hogy az átmeneti nehézségekből a tanárok és a gyerekek semmit ne vegyenek észre, de gyakran voltunk kimerültek. Az ellenőrzések és előkészítések során régen elfelejtett és szőnyeg alá söpört problémák kerültek felszínre, amiket szépen sorban meg kellett oldanom. Közben óriási munkába kezdtünk, mert úgy gondoltuk, hogy új alapdokumentumainkat – házirendet, PP-t, Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ) - alaposan és többször is átgondolva, együtt kell elkészítenünk.. A tanévben minden hagyományos rendezvényünket a szokásos módon megtartottuk, ami „normális” években is sokkal több az átlagos iskolai rendezvényeknél, de most új dolgokba is kezdtünk: - szorosabbra fűztük a kapcsolatot a szülőkkel, és képviselőikkel, a Szülők Tanácsával rendszeresen tartottunk megbeszéléseket, egyeztetéseket, ezúton is köszönöm nekik a sok segítséget és építő kritikát; - szeptemberben a szülők szervezésében „Hűséggel és bátorsággal” nap volt, melynek során társadalmi munkában szülők és gyerekek közösen szépítették és felújították az iskolát, később erről még szó esik; - a Diákönkormányzat (DÖK) képviselőivel partneri, rendszeres megbeszéléseken alapuló kapcsolatot sikerült kialakítani, bízom benne, hogy ennek köszönhetően fellendült a DÖK aktivitása, sokkal több rendezvényt szerveztek, mint az eddigi években. Kapcsolatba léptek más iskolák DÖK képviselőivel is; - iskolánkban médiacsoport alakult, akik havi rendszerességgel „Faliújság” címmel műsort készítenek a helyi Duna-média TV-ben; 7

-

-

-

-

beindult az iskolarádió, amely egyelőre heti két alkalommal sugároz műsort, a diákok szerkesztésében; újjászületett iskolánk kórusa, az aradi vértanúkról a városi megemlékezést mi tarthattuk, illetve Húsvétkor templomi koncertet adhattunk; egy év kihagyás után áprilisban újraindult a fotószakkör, amelynek köszönhetően a jövőben rendszeres képes beszámoló lesz rendezvényeinkről, illetve még ebben a tanévben kiállítást szerveznek az iskolában; több alkalommal szervezhettük iskolánkban különböző tanulmányi versenyek területi fordulóit; „Határtalanul” pályázat keretén belül 7. évfolyamosaink a Felvidékre tehettek háromnapos tanulmányi kirándulást; Jól működő kapcsolatot alakítottam ki a helyi rendőrséggel, ennek keretén belül 18 osztályunknak tartott bűnmegelőzésben jártas rendőr „Diákcsíny, vagy bűncselekmény?” címmel osztályfőnöki órát; Átalakítottuk a 11. évfolyamosok „Városi iskolá”-ját; nem önként és örömmel, de megoldottuk az elektronikus tankönyvrendelést; a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a jövő tanévre vonatkozó, szabadon választható tanórák, szakkörök és foglalkozások választását előre felmértük minden egyes tanulónál, a tantárgyfelosztás készítésénél ezt már figyelembe tudjuk venni; kidolgoztuk a versenyek nevezéseinek és eredményeinek központi nyilvántartását, reményeim szerint a tanév végére a honlapunkon is elérhető lesz; Pest Megye déli részének emelt szintű érettségi vizsgaközpontja lettünk.

Az áprilisban bekövetkezett változás iskolánk életében minden eddigi reményemet felülmúlta. Eltökélt szándékom volt, hogy ebben a tanévben egyvalamit mindenképpen el szeretnék érni: a Kulcs a Jövőhöz Alapítvány törvényesen támogathassa az iskolát az órák finanszírozásával. A tiszta, átlátható rendszerek híve vagyok, ezért nagyon zavart, hogy az elmúlt tíz évben nem volt még egy együttműködési megállapodás sem az alapítvány és az iskola eddigi törvényes fenntartói között annak ellenére, hogy egyébként alapítványaink törvényesen működnek. Az „alapítványi órákat” nem lehetett a tantárgyfelosztásban figyelembe venni, így azok megtartása csak a kötelező órákon és túlórákon kívül, a tanárok emberfeletti erőfeszítésével volt lehetséges. A szülők és a tanulók részéről egyre több igény merült fel, az alapítvány bevételei meg is engedték az egyre több óra finanszírozását, de a kollégák már ki vannak merülve, ebben a tanévben átlagosan egy tanár 26 órát tart hetente. Mindenképpen megoldást kellett keresnem erre a problémára, ezért új fenntartónkkal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szigetszentmiklósi Tankerülete igazgatónőjével való legelső találkozásomkor segítséget kértem ennek a megoldásában. Neki köszönhetjük, hogy az első naptól kezdve, már április 1-től új fenntartónk átvállalta az alapítványi órákat, így a heti 915 óra helyett 1080 órát tarthatunk törvényesen, és megkaptuk az ehhez járó álláshelyeket is. Az elmúlt 10 év alatt most fordult elő először, hogy a pedagógus létszámot bővíthetjük. A tanév rövid hátra lévő részében ez szervezési okok miatt már nem csökkentheti a tanárok túlterheltségét, de lehetővé teszi, hogy átgondoljuk a munka egyenletesebb elosztásának lehetőségét és bizakodva nézzünk a következő tanév elé.

Új Pedagógiai Programunk Mint már említettem, a Nkt. életbe lépésével előírt kötelességünk volt ebben a tanévben, hogy felülvizsgáljuk az iskola működését alapvetően meghatározó Pedagógiai Programot (PP), amely 2013. szeptember 1-jén fog életbe lépni. A PP-t előzetes értekezletek és megbeszélések, döntések alapján egy pedagógusokból álló team dolgozta ki, a nevelőtestület fogadta el és magam hagytam jóvá. Ma már úgy gondolom, hogy megérte a rengeteg fáradság, mert olyan dokumentum született, amelyet mindenki magáénak érez, céljaival egyetért és ez elengedhetetlen az iskolai 8

szervezet hatékony működéséhez. Vezetői programomban nem is írhatok mást, mint hogy a jövőben elsősorban ezeket a célokat szeretném az iskolai közösséggel együtt megvalósítani. Abban mindannyian egyetértünk, hogy az iskolánk nagyon jó úton jár, alapvető változtatásokra nincs szükség. Néhány újdonságot mégis szeretnénk bevezetni, hogy a jövőben még hatékonyabbak, eredményesebbek és sikeresebbek lehessünk. Az alábbiakban kizárólag ezeket a változtatásokat részletezem. - Nevelő-oktató munkánk során a kitűzött célok elérése érdekében előnyben részesítjük a hagyományos frontális oktatással szemben azokat a tanulásszervezési módokat, munkaformákat és oktatási módszereket, amelyek fokozzák a tanulók tanórai tevékenységét (tanulócentrikus oktatás), és amelyek alkalmazkodnak a tanulók eltérő képességeihez, változó előképzettségükhöz. - Törekszünk a Határtalanul pályázaton való mennél nagyobb arányú részvételre, hogy ezáltal is erősítsük az elszakadt nemzetrészekkel való összetartozást. - A gimnázium biztosítja a feltételeket a legalább ötvenórás közösségi szolgálat teljesítésére. Igyekszünk felvenni kapcsolatot minél több fogadó intézménnyel, előnyben részesítve a környéken lévő, ezáltal egyszerűbben megközelíthető szervezeteket. Ennek során törekszünk az engedélyezett tevékenységek mindegyikéből partnert találni. - Biztosítjuk az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását. - Csatlakozunk a „Tehetségpontok”-hoz. - A tanulók motivációját erősítjük. - A tanulási kudarcnak kitett tanulókat felzárkóztatjuk. - A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdőket segítjük. - A sajátos nevelési igényű tanulókat integráljuk és a megfelelő ellátásukról gondoskodunk. (Megjegyzés: A 2013. szeptember 1-jétől érvényes Alapító Okiratunkban már szerepel bizonyos sajátos nevelési igényű tanulók integrálása, így ellátásukra szakemberek segítségét vehetjük igénybe.) - Az ifjúságvédelmi feladatokat gondosabban látjuk el, a szociális hátrányokat lehetőségeink szerint enyhítjük. - Nyílt napokat szervezünk a hozzánk járó tanulók szüleinek, illetve igény esetén az iskolánkba jelentkezőknek. - A helyi tantervünk legfontosabb változásai: o Új tantárgyak: erkölcstan, etika, latin örökségünk, természetismeret, hon- és népismeret, dráma és tánc, pszichológia, technika. Ezek közük a legtöbb tantárgy bevezetése a kerettanterv kötelező előírásai szerint történik. A latin nyelv nem szerepel a kerettantervben, de hagyományainknak megfelelően a jövőben is megtartjuk 7. és 8. évfolyamon, 5. és 6. évfolyamon pedig a tantárgy neve „latin örökségünk” lesz. A pszichológia tantárgy bevezetése nem kötelező feladat, de mivel 2015-ben először nyílik lehetőség gimnáziumokban ebből a tantárgyból is érettségi vizsgát tenni, hasznosnak tartjuk a tantárgy bevezetését. Szabadon választható lesz 10. évfolyamon szakkörként, 11. és 12. évfolyamon pedig érettségi előkészítő tantárgyként. o Csoportbontásokat vezetünk be 2013 szeptemberétől minden évfolyamon a következő tantárgyakból: Magyar nyelvtanból 8. évfolyamig, lehetőség szerint 9. évfolyamon is. Matematikából minden évfolyamon. Lehetőség szerint történelemből 7. és 8. évfolyamon. Erkölcstanból, etikából, dráma és táncból, technikából minden érintett évfolyamon. Kémiából 7. évfolyamon. Az eddigi csoportbontások nyelvekből és informatikából megmaradnak. o Minden tantárgyból 10. évfolyamtól kezdve külön csoportban folyik az emelt szintű képzés. 9

o Emelt szintű képzést vezetünk be idegen nyelvekből és földrajzból is. o 9. évfolyamon minden tantárgyból heti 2 órában orientációra lesz lehetőség, ami az emelt képzések előkészítésének tekinthető. o Matematikából már a 6., 7., 8. és 9. évfolyamon is lesz orientáció, „nívó matematika” elnevezéssel. Ezekbe az emelt óraszámú csoportokba nemcsak a jelentkezés a szükséges feltétel, hanem a matematika szaktanár ajánlása is. o A 2. nyelvként választható idegen nyelvek közé az orosz is bekerül. o A meghirdetésre kerülő szakkörök a pedagógiai programban szerepelnek, ezekre minden tanév végén kell jelentkezni, hogy előre felmérhessük a következő tanévben indítandó csoportok számát. o Megfelelő számú jelentkező, a szükséges személyi és anyagi feltételek megléte esetén további élő idegen nyelvek - spanyol, olasz, környező országok nyelvei szakköri szintű oktatását is biztosítjuk.. o A mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő megszervezésnek tárgyi feltételei jelen pillanatban nem adottak (nincs elegendő szaktanterem az órák megszervezéséhez). Igazgatói engedély alapján, a három órán felüli testnevelésórák a törvény által meghatározott módon is teljesíthető (pl. iskolai sportkörben való sportolással, versenyszerű sporttevékenységgel). Kiemelten fontosnak tartjuk egyéb mozgásformák elterjesztésének lehetőségét is, ezért a két óra egyikénél 5–10. évfolyamon táncoktatást szervezünk, így a tornaterem terheltségén is tudunk csökkenteni. A táncoktatás keretében az 5–8. évfolyamon néptáncot, 9.; 10.évfolyamon társastáncot tanulnak diákjaink. 11., 12. évfolyamon, a három órán felüli testnevelésórák legfeljebb 50%-ában szintén táncot tanulnak, amelyet a szalagavató bálon bemutatnak. A fennmaradó órákra egyéb válaszható sportfoglalkozásokat szervezünk (röplabda, futball, kosárlabda, úszás stb.). o Az úszásoktatást a kerettanterv szerint 5. évfolyamon 18 órában (ez kb. egy félév) központi költségvetésből a fenntartó finanszírozza, így kötelező és ingyenes lesz. Az 5. évfolyam másik félévében és 6. évfolyamon szabadon választható tantárgy lesz azok számára, akik a költségeket vállalják. o A hit- és erkölcstan oktatását az érintett évfolyamokon az egyházak képviselőivel történt megegyezés szerint megszervezzük. o A tanulók fizikai állapotának és edzettségének a törvény által minden évfolyamra előírt mérési feladatait a tanév rendje szerint végzi el az osztály, vagy csoport testnevelő tanára. A mérési eredményeket rögzíti, majd a testnevelő kollégáival együtt meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. A romló teljesítményű tanulók fejlesztéséről fejlesztési tervet készítenek, amelyet a következő mérés alkalmával kiértékelnek. A mérés eredménye nem osztályozható. o Az a tanuló, aki osztályozó vizsgát tett, mentesül a tantárgy tanulása és értékelése alól. Amennyiben azonban továbbra is szeretné a tárgyat tanulni, akkor kérelmére az igazgató ezt engedélyezheti. Ebben az esetben a tanuló munkája értékelve lesz, és a hiányzásába is beleszámít, az év végi érdemjegy pedig javíthat az osztályozóvizsgán elért eredményen. Többször felmerült már a kérdés a nevelőtestületen belül és kívülállók részéről is, hogy miért nem indítunk valamilyen tagozatot a gimnáziumban, talán így még vonzóbbá tehetnénk magunkat az ide jelentkezők számára. Azt, aki a gimnáziumunk oktatási rendszerét ismeri és elolvasta a fenti sorokat, ahol a változtatásokat részleteztem, most bizonyára meggyőztük arról, hogy helyesen döntöttünk. Ez a rendszer ugyanis, amit most még jobban kidolgoztunk, minden tagozatnál vonzóbb és valószínűleg eredményesebb is lesz. A hozzánk érkező tanulóknak nem kell már jelentkezéskor eldöntenie, hogy melyik tantárggyal szeretne komolyabban foglalkozni. Alsóbb évfolyamokon szakkörökön ismerkedhet részletesebben a tantárgyakkal, 9. évfolyamon orientáción, 10. évfolyamtól pedig már emelt képzésben vehet részt, gyakorlatilag bármelyik (!) 10

tantárgyból. Matematikából pedig, amiben a „tehetség” már korán felismerhető és korai fejlesztést igényel, 6. évfolyamtól magasabb óraszámban tanulhatnak a diákjaink. Így nem tervezzük a jövőben sem tagozatok indítását.

Feladataink a közös célok megvalósításának érdekében Eredményes iskola Jó eredményeket a kutatások szerint azok az iskolák érhetnek el, ahol az iskolavezetés világos célokat fogalmaz meg és sokat konzultál a tanárokkal, bevonja őket a tanmenet kialakításába, az időfelhasználás strukturált, nem lézengenek fölöslegesen a gyerekek az iskolában, vagy esik szét az óra fegyelmi problémák kezelése miatt. Fontos az is, hogy a tanulókat rendszeresen monitorozzák, figyelemmel kövessék teljesítményeik alakulását, és a szülőket is bevonják, akiknek viszonya javulhat az iskolához. Nem egyszerűen meghatározható, mégis nagyon erősen hathat, ezért egyre többször próbálják megfigyelni a kutatók az iskola légkörét is. Ide tartozhatnak: a szereplők közötti kommunikáció, a tanórák, értekezletek hangulata, a konfliktusos helyzetek kezelésének módja, a tanulók érzése arról, hogy milyenek az iskola elvárásai velük szemben, a tanárok szubjektív viszonyulása a munkahelyükhöz, stb. Érthető, hogy a jó légkör jobb feltételeket jelent az eredményes működéshez. Ha az iskolát a benne dolgozók és tanulók a sajátjukénak érzik, szívesen járnak oda, a tanulók között barátságok alakulnak ki, lehetőség van az eredményes munkára. Hozzájárulhat az eredményességhez az iskola épülete is, ha jól használható, funkciójuknak megfelelő, kellemes, szerethető terekben folyik a munka, és alapvető rossz viszonyt teremthet az iskolához, ha folyamatosan zsúfolt, túlfűtött, vagy hideg, rosszul szellőző, csúnya vagy éppen piszkos termekben kell dolgozni. Mégis a legerősebb hatás az osztályteremben érheti a tanulókat, ezért koncentrálnak az iskolai kutatások leginkább az osztálytermi történésekre. A tanárnak a tanulókkal szembeni elvárásaival kapcsolatban gyakran említik az ún. Pygmalion-hatást. Eszerint a tanulói teljesítményre, fejlődésre igen erős hatással van az, hogy mit várnak el tőle: a gyerekek, mint az emberek általában, hajlamosak aszerint viselkedni, amilyen elvárásokat érzékelnek magukkal szemben. „Definiálható-e egyáltalán a "jóság"? Hogyan dönthető el, hogy egy iskola jól végzi-e a munkáját, azt nyújtja-e környezetének, amit ígért? Az eredményességet, vagy hatékonyságot köznapi és technikai értelemben egyaránt szokás használni. Egyik értelmezés szerint a hatékonyság nem más, mint a tervezett hatás elérésének képessége. Mások szerint pedig az az iskola tekinthető hatékonynak, amelynek diákjai jó eredményt produkálnak az alapkészségek mérése során. A hatékonyságnak kialakult egy újabb, tágabb értelmezése, amit gyakran sikerességnek mondanak. Ez a tanulói teljesítményen túl számos mást figyelembe vesz, mint pl. a céltudatosságot, a közös célok kitűzését, a tanárok-diákok együttműködését, a teljesítmények rendszeres nyomon követését, magas morált, átlagon felüli továbbtanulási mutatókat, stb. (…) Duttweiler pedig arra a megállapításra jutott, hogy hatékony az az iskola, amely: • diákközpontú, • a tanulási programok gazdag választékát kínálja a tanulóknak, • jó tanulási lehetőségeket, feltételeket biztosít a tanulók számára, • jó hangulata, atmoszférája van, • támogatja a kollégák együttműködését, • hatékony, sokoldalú képzési lehetőséget kínál a tanároknak, • jó a vezetésen belüli munka- és felelősség-megosztás, • a problémákat kihívásnak tekinti, megoldásukban kreatív, • partneri viszonyt épít a szülői házzal, 11

•

jó a kapcsolata a helyi társadalommal.”3 A fenti cikkekkel azért kezdtem a mondanivalómat, mert minden pontjával tökéletesen egyetértek és azonosulni tudok. Fontosak a világosan megfogalmazott célok, a csapatmunka, a tanulók figyelemmel követése, a szülőkkel való együttműködés, a tanórák hangulata, az egész iskola légköre. Ha eredményes, sőt sikeres iskolát szeretnék vezetni, ezeket a tulajdonságokat kell megtartani a jövőben is, illetve még tovább fejleszteni.

Képzésformáink megtartása A legfontosabb középtávú célunk a nyolc évfolyamos gimnázium és a nyelvi előkészítő évfolyam megtartása a jövőben is, melyet a jogszabályok már feltételekhez kötnek. A nevelésioktatási intézmények működését szabályozó 20/2012. EMMI rendelet 134. és 137.§-a következőket tartalmazza: 1) nyolc évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás abban az intézményben hirdethető meg, amelyik esetében az alábbi feltételek együttesen teljesülnek (a 134. §-ban foglalt rendelkezéseknek történő megfelelést a 2016/2017. tanévtől kezdve kell vizsgálni): a) a nevelés-oktatás az oktatásért felelős miniszter által az ilyen típusú intézményekre 2012. szeptember 1-je után kiadott vagy jóváhagyott kerettanterv alapján kerül megszervezésre, b) az országos kompetenciaméréseken a legutóbbi három tanév adatai alapján a matematika és a szövegértés átlageredmény a tizedik évfolyamon mindhárom tanév esetében meghaladja a tizedik évfolyamra számított országos átlagot, c) a gimnázium fenntartója igény esetén meg tudja szervezni valamennyi, a gimnáziummal tanulói jogviszonyban álló és annak székhelyétől számítva huszonöt kilométernél távolabbi lakóhellyel rendelkező tanulójának a kollégiumi elhelyezését, d) a jelentkezők száma minden tanévben legalább húsz százalékkal meghaladja az Nkt.ben az intézménytípusra meghatározott minimális osztálylétszámot, azaz 34 főt, e) a pedagógus-munkaköröket a tantárgynak megfelelő mesterfokozatú pedagógus végzettséggel, szakképzettséggel, vagyis régi szóhasználattal értve egyetemi diplomával rendelkezők töltik be, és f) a pedagógusok legalább fele két- vagy többféle tantárgy tanítására jogosító, a tantárgynak megfelelő mesterfokozatú pedagógus végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik. Ezen feltételek közül jelenleg az a)-d) igen, de az e) és az f) nem teljesülnek. A lenti táblázatban látható, hogy iskolánkban hét pedagógusnak főiskolai végzettsége van, ami az ő szakjuk esetében nem akadálya annak, hogy középiskolában tanítsanak, de a nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatási forma megtartásához az e) kritérium szerint egyik hiányosságunk. Mindenképpen szorgalmaznám ezen kollégák továbbtanulását az egyetemi diploma megszerzése érdekében, mint ahogyan ezt tettem ebben a tanévben is, hiszen közülük egy fő a következő tanében fog egyetemen végezni. Az ének-zene szakos kolléganő főiskolai végzettsége pedig valószínűleg nem akadály, hiszen ilyen szakon nincs egyetemi szintű képzés. Valójában még öt kolléga egyetemi végzettsége hiányzik. Az f) feltételt könnyen lehet teljesíteni, ha a majdani új kollégák felvételénél előnyben részesítjük a többszakos egyetemi diploma meglétét, hiszen a kollégák közel fele most is a megfelelő végzettséggel rendelkezik.

3

Mitől eredményes egy iskola? http://fn.hir24.hu/itthon/2007/02/26/mitol_eredmenyes_egy_iskola/ 12

Pedagógusaink végzettség szerinti megoszlása 25

fő

20

23

15

17

10 5

7

0 többszakos egyetemi

egyszakos egyetemi

főiskolai

legmagasabb végzettség

2) „(1)Nyelvi előkészítő évfolyam abban a középiskolában folytatható, amelyik három egymást követő tanévben megfelel az alábbi feltételeknek: a) a nevelés-oktatás megkezdésekor a nyelvi előkészítő nevelés-oktatásba felvett tanulók legalább nyolcvan százaléka a célnyelvből érettségi vizsgabizonyítványt szerzett, és b) a nyelvi előkészítő nevelés-oktatásban részt vett és érettségi vizsgabizonyítványt szerzett tanulók nyolcvan százaléka a nyelvi előkészítő nevelés-oktatás idegen nyelvéből rendelkezik a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló érettségi vizsgaeredménnyel vagy államilag elismert nyelvvizsgával. Az (1) bekezdésében előírt feltételeket először a 2016/2017. tanévben a nyelvi előkészítő évfolyammal működő nevelési-oktatási intézményben tanulmányaikat befejező és rendes érettségi vizsgát tevő tanulók vonatkozásában kell vizsgálni”, tehát a mostani 10.c osztályban. Ezt az célt az eddig végzett nyelvi előkészítővel induló osztályaink minden esetben túlteljesítették, reményeink szerint ezután sem okozhat gondot. „(2) Az iskolának a második idegen nyelvből az iskola pedagógiai programjában meghatározott évfolyamokon az oktatás feltételeit oly módon kell biztosítania, hogy a középiskolai nevelés-oktatást nyelvi előkészítő évfolyamon kezdő tanulók számára a kötelező tanórákon biztosítsa az emelt szintű érettségire való felkészítés feltételeit.” A 2013 szeptemberében életbe lépő új pedagógiai programunk óratervei szerint az I. és a II. idegen nyelvekből is lehetőség lesz már a 10. évfolyamtól kezdődően emelt képzésben részt venni, a többi tantárgyhoz hasonlóan külön csoportban és magasabb óraszámban, ami biztosítja majd a fenti kritériumot teljesítését. Erre nemcsak a 2013-ban iskolánkba érkező osztályoknak, tehát nemcsak felmenő rendszerben lesz lehetőség, hanem 2013 szeptemberében frontálisan vezetjük be a 10. 11. és 12. évfolyamon is. Ez régi hiányt fog pótolni, hiszen eddig a felsőfokú nyelvvizsgára, vagy az emelt szintű érettségire való felkészítésre a szűkös órakeretek miatt nem nagyon volt lehetőség. Megvalósul így az a régen felmerült igény is, hogy a nyelvi csoportokba való beosztás tudásszint szerint történjen.

Előre a rangsorban! Iskolánk az először 2012 januárjában megjelent, 100 legjobb magyar középiskola c. kiadvány rangsorában az előkelő 20. helyen szerepelt, a 2012 decemberében megjelent kiadványban pedig a 29. helyen. A vidéki, vagyis nem fővárosi középiskolák között a 8. helyen állunk. Annak tudatában, hogy Magyarországon közel 1000 középiskola működik, ez nagy elismerés, de egyben nagy felelősség is számunkra. A rangsorban elért helyezésünk nemcsak azért fontos, mert az első ilyen típusú rangsor, hanem azért is, mert a szempontokkal, amelyek alapján a rangsort felállították, tökéletesen egyetértünk. A kérdés az, hogyan tarthatjuk meg ezt az előkelő helyet, illetve hogyan tudnánk esetleg még előrébb kerülni ebben a rangsorban? A következőkben azokat a sarkalatos pontokat vizsgálom meg iskolánk működésében, amelyek döntőek a „100 legjobb magyar középiskola” rangsorának kialakításában: 13

-

érettségi eredmények, kompetenciamérések eredményei, tanulmányi versenyek, továbbtanulási mutatók, nyelvvizsgák, egyéb körülmények.

A mi eredményességi mutatóink Érettségi eredmények

Középszintű vizsgák átlaga

Emelt szintű vizsgák aránya az összes vizsgához

Emelt szintű vizsgák átlaga

Összes érettségi vizsga átlaga

Országos átlag

Eltérés az országos átlagtól

2008 2009 2010 2011 2012

Összes tantátgyi vizsgák száma

A középszintű érettségi vizsgákat 2006-tól kezdve én szervezem és felügyelem iskolánkban, előtte pedig éveken át jegyzőként vettem részt a lebonyolításban, így van rálátásom a vizsgák színvonalára. Ez a legnehezebb és egyben a legszebb része a munkámnak. Az érettségi vizsga a középiskolában olyan, mint a szüret. Az évekkel azelőtt beültetett kis facsemetével rengeteg munka és feladat van, mire megnő, beérik és elégedetten élvezhetjük a gyümölcsét. Nálunk „szüretkor” a jól végzett munkával járó öröm, ami jellemzi a vizsgák hangulatát. Tanulóink nagy része nemcsak jól felkészült, hanem jólnevelt, kedves, udvarias és intelligens is. Nem volt olyan érettségi elnök az elmúlt évek során, aki nem elismeréssel beszélt volna tanítványainkról. Ezt különösen jól esik hallani, hiszen egy külső szemlélő, esetleg vetélytárs – a szomszéd város gimnáziumának igazgatója - véleménye reálisabb, dicsérete sokkal értékesebb, mint az önértékelés. A rólunk kialakult jó véleményeket az alábbi érettségi eredményeink támasztják alá:

336 425 499 526 558

4,63 4,60 4,66 4,64 4,74

8% 14% 15% 15% 16%

4,92 4,75 4,77 4,91 4,80

4,65 4,70 4,68 4,68 4,76

3,55 3,65 3,62 3,64 3,62

+1,10 +1,05 +1,06 +1,04 +1,14

Az elmúlt 5 év eredményeit mutató táblázatban látható, hogy iskolánkban egyaránt stabilan magas a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsgák átlaga is. Sokan tesznek emelt szintű vizsgát és ez az arány enyhe emelkedést mutat, ennek oka valószínűleg a felsőoktatásban tapasztalható felvételi követelményeknek köszönhető, miszerint egyre több felsőoktatási intézményben kötelező a felvételi tárgy(ak)ból emelt szintű érettségi vizsgát tenni. Ez a tendencia leginkább a 2012. évi érettségi vizsgák eredményein látszik: minden eddiginél magasabb mind az emelt szintű vizsgák aránya, mind az érettségi vizsgák átlaga, miközben az országos átlag alacsonyabb lett a tavalyinál. Feltűnő, hogy a vizsgák száma évről évre magasabb, 4 év alatt 66%-kal nőtt, miközben a rendes (utolsó éves) érettségizők száma alig emelkedett. Ezt a jelenséget az érettségizőink továbbtanulási stratégiája, felelős gondolkodása magyarázza. Egyre többen tesznek előrehozott érettségi vizsgát 10. vagy 11. évfolyamon.

14

Mennyire segítenek téged tanáraid az érettségire való felkészülésben? 250 201 200 159 150 108 100 45

50 5

5 Mindig,5

Sokszor,4

Általában,3

Néha,2

Nem tudom megítélni,0

Egyátalán nem,1

0

Elégedettségi kérdőív, diák 2012 Az iskola megfelelően felkészít az érettségire. 200 180 160 140 120 79

Teljesen igaz,5

Ritkán igaz,2

3 Általában igaz,4

0

Részben igaz,3

6 Egyátalán nem igaz,1

58


100 80 60 40 20 0

183

Elégedettségi kérdőív, szülő 2012

Az eredmények és az elégedettségi kérdőívekre adott válaszok mutatják a kollégák magas szintű felkészültségét és lelkiismeretes munkáját, az érettségire való felkészítés hatékonyságát, illetve a továbbtanulással, pályaválasztással foglalkozó kolléganő profizmusát abban a tekintetben, ahogyan a stratégiákat szinte személyre szabottan segít kidolgozni a végzősöknek, már az érettségire való jelentkezés előtt. Érettségi eredményeinkkel tehát alapvetően elégedettek lehetünk. Véleményem szerint azonban minden eredménynél lehet még egy kicsit jobbat elérni. Például idegen nyelvekből az emelt szintű eredményeken lehetne még javítani. Ezt a célt szolgálja majd az emelt szintű képzés bevezetése ezen tantárgyakból is. Emellett törekednünk kell az emelt szinten érettségizők számának további növelésére más tantárgyakból is annak ellenére, hogy az országos átlagnál most is jóval többen vizsgáznak nálunk emelt szinten. Erre a törekvésünkre bizonyára pozitív hatással lesz az, hogy az emelt képzések 2013 szeptemberétől minden tantárgyból már a 10. évfolyamtól kezdődően külön csoportban folynak majd. Régi tervem volt, amit ebben a tanévben sikerült is megvalósítanom, miszerint iskolánk Pest Megye déli részének emelt szintű érettségi vizsgaközpontja lett. Ez természetesen többletmunkát jelent a felügyeletet ellátó pedagógusoknak és a vizsgákat szervező kormányhivatali megbízottnak (jelen esetben nekem), de reményeim szerint megéri ez a befektetés. Feltételezem, hogy nyugodtabban és magabiztosabban vizsgáznak tanulóink az ismerős környezetben, nem kell az egyébként is stresszel járó vizsga mellett azon izgulniuk, hogy mivel utazzanak az ismeretlen iskolába, vajon odaérnek-e időben, megtalálják-e a termet és lesz-e 15

ott egy ismerős arc. A tanulóink így várhatóan jobb eredményeket érhetnek el az emelt szintű érettségi vizsgákon. Ebben a tanévben a kollégák közül többen is vállaltak különböző feladatokat ezen a területen: emelt szintű dolgozatok javítását és szóbeli vizsgáztatást is, illetve középszinten érettségi vizsgaelnöki megbízást. A jövőben ezt még jobban szorgalmaznám, hiszen ezek jó alkalmak a tapasztalatszerzésre és más pedagógusokkal való kapcsolatok építésére. Azt gondolom, hogy az iskola jó hírnevét mindezek öregbítik. A Kormányhivatal Oktatási Főosztályán számon tartanak minket, az ottani kollégákkal kialakított jó kapcsolatomnak köszönhetően több esetben kaptam gyors és hatékony segítséget, illetve alkalmunk volt vészhelyzetben a segítségükre lenni.

Kompetenciamérések eredményei

Érintett évfolyam

Tagozat

Iskolai átlagunk

Országos átlag

Eltérés az országos átlagtól

8 évfolyamos gimnáziumok átlaga

Eltérés a 8 évf. gimn. átlagától

Matematika

6

8 évfolyamos

630

489

29%

566

11%

2009

Szövegértés

6

8 évfolyamos

641

513

25%

600

7%

2009

Matematika

8

8 évfolyamos

611

484

26%

547

12%

556

10%

2009

Szövegértés

8

8 évfolyamos

622

502

24%

578

8%

582

7%

2009

Matematika

10

8 évfolyamos

623

489

27%

572

9%

588

6%

2009

Matematika

10 1+4 évfolyamos 582

489

19%

534

9%

2009

Szövegértés

10

617

496

24%

576

7%

586

5%

2009

Szövegértés


496

19%

551

7%

2010

Matematika

6

8 évfolyamos

1710

1498

14%

1666

3%

2010

Szövegértés

6

8 évfolyamos

1703

1483

15%

1671

2%

2010

Matematika

8

8 évfolyamos

1911

1622

18%

1774

8%

1800

6%

2010

Szövegértés

8

8 évfolyamos

1810

1583

14%

1740

4%

1755

3%

8 évfolyamos

16

Eltérés a 4 v. 6 évf. gimn. átlagától

A mérés területe

2009

4 v. 6 évfolyamos gimnáziumok átlaga

A mérés éve

Az adatok azt mutatják, hogy az országos kompetenciamérések eredménye alapján a nyolcosztályos gimnáziumok közül a legjobb 1/3-ban vagyunk, a gimnáziumok közül pedig a legjobb 10%-ban, ami megfelelő eredménynek tekinthető. A táblázat azonban felvet néhány dolgot, amin el kell gondolkoznunk. Megfigyelhető, hogy az országos átlagtól való eltérés csökkenő tendenciát mutat. A 8 évfolyamos gimnáziumokhoz képest viszont nincs jelentős változás, kicsit jobbak vagyunk az átlagnál. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a 8 évfolyamos gimnáziumok óriási előnye kezd csökkenni az országos átlaggal szemben, vagyis kezdik elveszíteni a jelentőségüket.

2010

Matematika

10

8 évfolyamos

1910

1613

18%

1812

5%

1827

5%

2010

Matematika


1613

13%

1696

7%

2010

Szövegértés

10

1863

1620

15%

1810

3%

1822

2%

2010

Szövegértés


1620

15%

1657

12%

2011

Szövegértés

8

8 évfolyamos

1785

1577

13%

1730

3%

1746

2%

2011

Matematika

6

8 évfolyamos

1756

1486

18%

1624

8%

2011

Szövegértés

6

8 évfolyamos

1663

1465

14%

1616

3%

2011

Matematika

8

8 évfolyamos

1858

1601

16%

1740

7%

1762

5%

2011

Matematika

10

8 évfolyamos

1889

1635

16%

1826

3%

1844

2%

2011

Matematika


1635

13%

1724

7%

2011

Szövegértés

10

1864

1617

15%

1798

4%

1813

3%

2011

Szövegértés


1617

14%

1723

7%

2012

Matematika

6

8 évfolyamos

1707

1489

15%

1640

4%

2012

Szövegértés

6

8 évfolyamos

1703

1472

16%

1641

4%

2012

Matematika

8

8 évfolyamos

1846

1612

15%

1760

5%

2012

Szövegértés

8

8 évfolyamos

1798

1567

15%

1731

4%

2012

Matematika

10

8 évfolyamos

1935

1632

19%

1830

6%

2012

Matematika


1632

13%

2012

Szövegértés

10

1848

1603

15%

1786

3%

2012

Szövegértés


1603

9%

8 évfolyamos

8 évfolyamos

8 évfolyamos

1638

1620

12%

8%

Érdekes megfigyelni, hogy a 2009-ben 6. évfolyam matematikából 11%-kal, szövegértésben pedig 7%-kal volt jobb a 8 évfolyamos gimnáziumok átlagánál. Ugyanez az évfolyam, akik 2011-ben 8-osok, már csak 5%-kal, illetve 2%-kal jobbak. A 2009-ben 8. évfolyamosoknál ugyanilyen hanyatlás figyelhető meg: ők 2009-ben még 10%-kal, illetve 7%-kal jobbak az átlagnál, 2011-ben már csak 2%-kal, illetve 3%-kal. Azt is bebizonyítja a táblázat, amit a kollégák között érzéseink alapján többször megfogalmaztunk, hogy az 1+4 évfolyamosok – legalábbis az utolsó két évben - jobbak, mint a 8 évfolyamosok abból a szempontból, hogy jobban kiemelkednek az átlagból. Fontos lenne változtatni azon, hogy a 8 évfolyamosok túlságosan „megmelegedjenek”, vagyis biztonságban érzik magukat, motiválatlanok. Már nem kell törni magukat azért, hogy bekerüljenek ebbe a jó gimnáziumba, de az érettségi még elég messze van ahhoz, hogy izguljanak miatta. Többször gondolkodtunk már azon, milyen „szűrőt” kellene beépíteni 8. évfolyam után,

17

ami újra motiválná a 8 évfolyamos gimnáziumi tanulóinkat. Az új pedagógiai programunk megfogalmazásakor ennek érdekében több lépést is tettünk..

Tanulmányi versenyek Az országos tanulmányi versenyekre történő felkészítésnek egyes tantárgyakból nagy hagyományai vannak iskolánkban, de eddig nem alakult ki végiggondolt rendszer. A legrangosabb az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV), ennek döntőjébe bekerülni a legnagyobb dicsőség, és ez egyben plusz pontok szerzésének lehetősége a felvételin, valamint a középiskolák országos rangsorának kialakításában is ezt veszik figyelembe. Ezért nagyon örülünk, hogy ebben a tanévben minden eddiginél több, tizenegy OKTV döntős diákunk van. Az OKTV döntőkig azonban hosszú út vezet, tanulóink versenyekre való felkészítését és versenyeztetését már az 5. évfolyamon elkezdjük. A paletta széles, minden gyerek találhat olyan versenyt, amelyen szívesen elindul. A szavalóversenytől kezdve, a rajzpályázatokon keresztül, a matematikaversenyekig és a természettudományos versenyekig sokféle szakkör közül válogathatnak tanulóink, mindenben támogatjuk és segítjük őket. Felmerülhet a kérdés, hogy mindezt milyen keretből? Iskolánkat két alapítvány is támogatja, az egyik kimondottan azzal a céllal jött létre, hogy a fenntartó anyagi lehetőségeit meghaladó foglalkozásokat finanszírozza. Közel heti 170 órát tartottunk a közelmúltig az alapítvány segítségével, ebben vannak szakkörök, korrepetálások, versenyfelkészítések, sportfoglalkozások, nyelvvizsgára és emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások is. Hogyan ítéled meg a versenyekre való felkészülést, tehetséggondozást? 228

250 200 150

161 110

100

Nagyon elégedett vagyok,5

18 Elégedett vagyok vele,4

1

Kevésbé vagyok elégedett,3


0

Nem vagyok vele elégedett,1

10

Eégedett vagyok,2

50

Elégedettségi kérdőív, diák 2012

A diagramon az látszik, hogy a megkérdezettek túlnyomó része elégedett a versenyekre való felkészítéssel. A eredményességben azonban még tovább kell fejlődnünk. Már az idei tanév közepén - amikor kiderült, hogy milyen sokan jutottak tovább az OKTV második fordulójába arra az elhatározásra jutottunk, hogy a versenyzők felkészítése során még több egyéni foglalkozás szükséges, még ha ez azzal is jár, hogy egyéb tanulmányaikat időben át kell csoportosítani. Ezért egyéni szükségletük szerint, néhány napra felmentést kaptak a tanórák látogatása alól, az így nyert időben felkészítő tanáraik irányításával céltudatosabban tudtak készülni a versenyre. Meggyőződésem, hogy az elért eredmények ennek is köszönhetőek. A kollégáknak pedig hálás köszönet jár, amiért a tanítással párhuzamosan, hihetetlen odaadással és időnként bűvészmutatványba illő szervezéssel készítették fel a versenyzőket. Ebben a tanévben azonban nemcsak az OKTV-re, hanem rengeteg más versenyre is sikeresen készítettük fel tanulóinkat. A „rengeteg” jelző nem túlzás, hiszen a versenyek összeírásakor kb. 1000 soros táblázat született. Mivel a versenyek számontartása sem könnyű már ilyen mennyiségnél, áprilistól egy kolléganő azt a feladatot kapta, hogy egy adatbázisban tartsa nyilván a versenyeket és az eredményeket. A szülők részéről is felmerült régi igényt szeretnénk azzal kielégíteni, hogy ezek az eredmények a honlapunkon is folyamatosan elérhetőek legyenek, és

18

többféle szempontból is kimutatásokat kérdezhessünk le. Ez a felület hamarosan bárki számára elérhető lesz. Az új Pedagógiai Programunkban a versenyfelkészítések rendszerének kidolgozása pedig önmagáért beszél. Biztosak lehetünk benne, hogy a jövőben még eredményesebbek leszünk.

Továbbtanulási mutatók A továbbtanulásra való felkészítés döntően az osztályfőnöki órák keretében zajlik, de egyéb formák is kialakultak. Mindezek lehetőséget adnak arra, hogy tanulóink minél szélesebb képet kapjanak a lehetőségeikről. Ez a következő módon történik: pályaválasztási beszélgetések: volt diákjainkat hívjuk vissza, hogy meséljenek, arról a szakról, egyetemről, képzésről, ahova járnak, • nyílt napok látogatása az egyetemeken, Educatio kiállítás megtekintése, • Tudományos Napokon művészek, sportolók, tudósok, érdekes foglalkozású előadók meghívása azzal a céllal, hogy felkeltsék a hallgatóság érdeklődését bizonyos szakmák, foglalkozások iránt, • részletes tájékoztató előadások a továbbtanulásról szülőknek, diákoknak. Mennyire segítenek téged tanáraid a továbbtanulásra való felkészülésben? 250

204

200 150

124

112

100 3

14 Néha,2

50

Egyátalán nem,1

66

Mindig,5

Sokszor,4

Általában,3


0

Elégedettségi kérdőív, diák 2012

Az iskola megfelelően felkészít a továbbtanulásra. 187

77 55

Teljesen igaz,5

Általában igaz,4

Részben igaz,3

0 Ritkán igaz,2

8



200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0


A fenti táblázatokból látszik, hogy a diákok 85%-ban, a szülők 94%-ban elégedettek azzal, ahogyan tanulóinkat felkészítjük a továbbtanulásra, ez igazolja minden erőfeszítésünket, amit a cél érdekében teszünk. Természetesen az alsóbb évfolyamosok és szüleik ezt nem tudják még megítélni. A továbbtanulás aránya szokott az a mutatószám lenni, amely sokat elárul az iskolákról, azonban a felsőoktatás tömegessé válásával szinte mindenkit felvesznek valahová. Nem az számít, 19

Év

Felvettek aránya

Államilag finanszírozott helyre vették fel

Először megjelölt helyre jutott be

Műszaki (fő)

Gazdasági (fő)

Orvosi, egészségügyi (fő)

Jogász (fő)

Bölcsész (fő)

Turizmus, vendéglátás (fő)

Kereskedelem, marketing (fő)

Kommunikáció és média

hogy hány végzőst vesznek fel, hanem, hogy hová, hányadikként megjelölt helyre, állami finanszírozású-e, karrier szak-e,…stb. Így nehéz objektív rangsort felállítani.

2009

94%

90%

80%

17

10

4

5

4

5

5

2

2010

90%

83%

67%

20

19

3

5

3

8

2

2

2011

88%

97%

65%

24

12

9

2

7

8

1

3

2012

93%

64%

n.a.

28

26

6

3

10

4

2

1

A továbbtanulás arányai az elmúlt 4 évben

Fontos lenne szerintem az érettségizőink hosszútávon történő nyomon követése is. Nemcsak azt kellene tudnunk, hogy érettségi után hol tanulnak tovább, hanem azt is, hogy mennyi idő alatt sikerül az adott szakot elvégezni, milyen eredményeket érnek el, illetve jellemzően kik váltanak menet közben másik szak(ok)ra. Akik nem jelentkeznek érettségi után rögtön felsőoktatásba, azoknak mi lesz a további sorsa, esetleg később továbbtanulnak-e? Sokszor kapunk pozitív visszajelzést, amikor volt diákjaink 100%-os eredménnyel megírják az első zárthelyi dolgozatokat az egyetemen. Ilyenkor együtt örülünk a sikereiknek, és rengeteg energiát kapunk a további erőfeszítésekhez. Jól sikerült vizsgáik után gyakran számolnak be arról, hogy mégis jó volt a rengeteg házivizsga a gimnáziumban. Jó lenne azonban azokról is tudni, akiknek nem sikerül az első dolgozat, kudarcot vallanak a vizsgákon, vagy idő előtt elmegy a kedvük az adott képzéstől. Ezekből az esetekből tudnánk építkezni, tapasztalatokat szerezni, hogyan tudnánk még jobban felkészíteni diákjainkat a továbbtanulásra. Jobban meg kellene tanítani őket, hogyan küzdjék le az akadályokat, vagy hogyan válasszanak ésszerűbben. Ezen a területen tehát a tanulóink nyomonkövetésével és a tapasztalatok levonásával tudnánk még tovább fejlődni.

Nyelvvizsgák Az iskola alapítása óta egyik legfontosabb célunk a nyelvtanulás segítése, hiszen nemcsak a diploma megszerzéséhez nélkülözhetetlen a nyelvvizsga, hanem később az áhított munkahelyen is sokszor alapvető követelmény a piacképes nyelvtudás. Tanulóink nyelvvizsga lehetőségét azzal segítjük, hogy iskolánkban a Budapesti Műszaki Egyetem nyelvvizsgahelye működik, a vizsgáztatásban pedig saját nyelvtanáraink vesznek részt. Ez egyrészt rangot ad az iskolánknak, másrészt a vizsgáztatásban szerzett tapasztalatokkal nyelvtanáraink eredményesebb munkát tudnak végezni. A következő táblázatban nyomon követhető érettségiző diákjaink nyelvvizsgáinak száma az elmúlt években.

20

Középfokú nyelvvizsga

Felsőfokú nyelvvizsga

Egy érettségizőre jutó nyelvvizsgák száma

2008/2009

88

7

1,15

2009/2010

108

15

1,38

2010/2011

101

7

1,25

2011/2012

148

3

1,52

2012/2013

128

3

1,32

A középfokú nyelvvizsgák száma évről-évre örvendetesen magas. Volt diákjaink hálásak is, amikor nem kell a nyelvvizsgával bajlódniuk ahhoz, hogy megkapják a diplomájukat. A felsőfokú nyelvvizsgák száma viszont meglepően alacsony. Az iskolában megfelelően felkészítenek a nyelvvizsgákra. 300 244

250 200 125

150 100

92

50

17

28

17

igaz,5

Teljesen

igaz,4

Általában

igaz,3

Részben

igaz,2

Ritkán

Egyátalán

nem igaz,1

megítélni,0

Nem tudom

0

Elégedettségi kérdőív, diák 2012 Az iskola megfelelően felkészít a nyelvvizsgákra. 150

160 140 120 76

67

60 40

Teljesen igaz,5

Részben igaz,3

1 Ritkán igaz,2



28

20 0

Általában igaz,4

100 80


A fenti két diagramon látszik, hogy diákok és szülők egyaránt elégedettek a nyelvoktatással és a nyelvvizsgára való felkészítéssel. Az 5-6. évfolyamosok nyilván nem tudják ezt megítélni, ezért lehetnek olyan magasak az első oszlopok. Szembetűnő viszont a következő diagramon, hogy a nyelvvizsgával rendelkezők 40%ának szüksége volt különórára járnia, ami sokat levon a nyelvvizsgák számának értékéből. Ezen a téren mindenképpen tennünk kellett valamit, hiszen a magas nyelvi óraszámok tanulóink nagy részének nem elegendőek a nyelvvizsgához. Az új PP-ban – mint azt már a nyelvi előkészítő évfolyam megtartásának lehetőségeinél leírtam – kidolgoztuk a nyelvoktatás megújult rendszerét, ez valószínűleg megoldást jelent majd erre a problémára is. 21

Gyermeke nyelvvizsgafelkészítéséhez szükség volt-e különórára?

250

217

200 150 100

68 46

50 0 Nincs nyelvvizsgája,0

Igen,1

Nem,2


A nyelvtanulást a külföldi testvériskoláinkkal való kapcsolattartás is elősegíti. Tanulóink egy részének lehetősége van csereprogramokban részt venni, ezek során kiutazáskor a cserepartner családjánál lakik, a visszafogadáskor pedig a cserepartner lakik náluk. Annál eredményesebb motiváció nincs a nyelvtanuláshoz, mint amikor egy idegen családban lakhat valaki, megismerheti a kultúrájukat és hosszú távú barátságokat köthet. A testvériskolák számának bővítése azonban az elmúlt évek során nem sikerült. Sajnos még mindig csak egy angol nyelvű kapcsolatunk a svédországi iskolával, ebben a csereprogramban pedig csak idősebb, 17-18 éves tanulók tudnak részt venni. Német nyelvű kapcsolatunkból több is van, kicsik és nagyok egyaránt bekapcsolódgatnak a csereprogramokba. Azt gondolom, hogy a meglévő testvériskoláinkkal fennálló jó kapcsolat megtartásával párhuzamosan új lehetőségek után kell néznünk. Ennek érdekében már megtettem az első lépéseket, hiszen két külföldi tanulót is befogadtam az iskolába, és a jövőben sem lenne akadály, hogy a tanulóink családjában élő külföldi gyerekek hozzánk járjanak iskolába. A diákok különböző szervezeteken keresztül érkeznek Magyarországra, egy magyar családnál élnek, s egy helyi középiskolába járnak. A gimnáziumba befogadott cserediákok pedig nemcsak színesítik iskolánk életét, hanem azoknak a tanulóknak is kiváló nyelvgyakorlási lehetőséget nyújtanak, akik maguk nem tudnak, vagy nem akarnak külföldön tanulni. A nyelvtanítás továbbfejlesztéséhez továbbá nélkülözhetetlen: • tudásszint szerinti csoportok kialakítása az emelt képzés bevezetésével párhuzamosan, • a digitális eszközök kínálatának bővítése, • nyelvi szaktantermek, labor használata, • nyelvtanárok külföldi továbbképzése pályázatok útján, • anyanyelvű tanárok „beszerzése”, • a tanulók további motiválása új módszerekkel.

Egyéb Körülmények A szülők elégedettsége Az elégedettségi kérdőívek értékelése során az alábbi problémák kerültek felszínre. Problémának azt vettem, ami az átlag alatti értékelést kapott. A szülők átlagosan 79%-ban elégedettek az iskolával, ami nagyon jó eredmény, de lehetne még jobbat is elérni. Én azokat a kérdéseket gyűjtöttem össze, amelyekre adott válaszok a 60%-ot nem érik el, mert a minőségbiztosításban is ezt vesszük az elégedettség alsó küszöbének. Ezek azok a problémák, amelyekkel muszáj foglalkozni.

22

Elégedett vagyok az iskola által biztosított étkezési lehetőséggel.

55%

Az ebéd minősége megfelelő.

47%

Gyermekemnek hétköznap sokat kell tanulnia, kevés szabadideje marad.

46%

Az ebéd megfelel a korszerű táplálkozás követelményeinek. Gyermekemnek hétvégén is sokat kell tanulnia, kevés időt tölt pihenéssel, szórakozással.

44% 38%

A szülői elégedettségi kérdőív 2012-ben legalacsonyabb értékelést kapott kérdések

Nem meglepő, hogy a legrosszabb eredményt a menza érte el, hiszen a Hungast Kft. csúfos kivonulása után az egész tavalyi tanévben nem tudtuk a konyhát a saját dolgozóinkkal újraindítani, olyan sok pénz kellett volna az újbóli felszereléséhez. A Háncs Kft. szállította és tálalta az ebédet, ami legalább meleg étel volt, de a minősége nem érhette el a helyben főzött ételét. Ebben a tanévben sikerült háromoldalú megállapodást kierőszakolnom a Háncs Kft.-vel és a PMIK-kel, ami alapján decemberben újra indulhatott a főzés a konyhán. Igaz, hogy nem a saját dolgozóinkkal, de a Háncs Kft. együttműködésének köszönhetően a régi élelmezésvezetőnkkel és több régi konyhás néninkkel. A felszereléseket így nem nekünk kellett pótolni, de visszakaptuk a régi ízeket és néniket a konyhán, nem utolsósorban sokkal kedvezményesebben kapjuk az ebédet. Azt gondolom, hogy ha most csinálnánk elégedettségi kérdőívet, a menza már nem jelentkezne problémaként, hiszen az ebédelők száma december óta folyamatosan nő. De miért gondolják úgy a szülők az elégedettségi felmérés szerint, hogy gyermeküknek túl sokat kell tanulni? Tényleg túlterheljük a tanulóinkat? Vagy ez az ára a kiváló eredményeinknek és a 29. helyünknek? Azt leszögezhetjük, hogy meg kellene találni az ideális egyensúlyt, amikor a szülők nem érzik úgy, hogy gyermeküket túlterheltük, de elérik azokat az eredményeket, amire képesek. Az alábbiakban viszont azokat a kérdéseket gyűjtöttem össze, amelyek a legjobb értékelést kapták a szülőktől. Számomra a „legjobb” az, ami legalább 90%-os elégedettséget mutat. Mennyire elegendő a szülői értekezletek hosszával?

98%

Az iskola megfelelően felkészít a továbbtanulásra.

94%

Az iskola megfelelően felkészít az érettségire.

93%

Gyermekem jól érzi magát az iskolában.

92%

Az igazgató (megj: akkor még Czita Zoltán) a tanulók fejlesztését szolgáló programok bevezetésére, működtetésére törekszik.

92%

A szülők lehetőséget kapnak panaszaik, észrevételeik megfogalmazására, felvetésére.

92%

Az iskola megfelelően felkészít a házivizsgákra.

91%

Mennyire elégedett a szülői értekezletek tartalmával?

91%

Mennyire elégedett gyermeke osztályfőnökével?

90%

A szülői elégedettségi kérdőív 2012-ben a legjobb értékelést kapott kérdések

A legjobb értékelést kapott kérdések éppen azok, amelyek a legfontosabbak egy iskola életében, így azt gondolom, nincs okunk komoly aggodalomra. Az iskolával a szülők nagyon elégedettek és érzik, hogy mennyire fontos partnernek tekintjük őket. Gyermekeik jól érzik magukat nálunk, ők pedig alapítványaink támogatásával hálálják meg munkánkat és hozzáállásunkat. A szülők bármikor fordulhatnak hozzánk, szülői értekezleteken és fogadó órákon kívül is szívesen vesszük, valóban jó kapcsolatot ápolunk a legtöbb szülővel. Ez biztosítja, 23

hogy jó hírünket viszik a környéken és a kisebb testvéreket is ebbe az iskolába szeretnék majd hozni. A diákok elégedettsége A diákok az elégedettségi kérdőívek alapján átlagosan 73%-ban elégedettek az iskolával. Nem megfelelőnek ebben az esetben is azt tartottam, ha az elégedettségi mutató nem érte el a 60%-ot, ezek az alábbiak: Tanáraim érdeklődnek a diákok iskolán kívüli dolgai iránt is.

59%

Milyennek tartod a számítógép-használati, Internet-hozzáférési lehetőséget?

59%

Milyennek tartod a menzai étkezés mennyiségét?

59%

Milyennek tartod a tisztálkodási lehetőségeket (öltözők, mosdók)?

57%

A baráti társaságomban előfordul az alkoholfogyasztás.

56%

Az osztálytársaimra jellemző az alkoholfogyasztás.

55%

Az iskolánkban a kisebbek bosszantják a nagyobbakat.

51%

A tanórák után rendszeresen részt veszek különböző iskolai programokon.

50%

Az osztályra jellemző, hogy a nem tanulás számít érdemnek.

49%

Milyennek tartod a menzai étkezés színvonalát?

47%

A tanulói elégedettségi kérdőív 2012-ben a legalacsonyabb értékelést kapott kérdések

Diákjaink tehát igényt tartanának arra, hogy jobban érdeklődjünk az iskolán kívüli dolgaik iránt. Pedig iskolagyűléseken nemcsak a tanulmányi versenyeken elért eredményeikért dicsérjük meg őket, hanem az egyéni sporteredményeket és a művészetekben elért sikereiket is értékeljük. Talán arra lenne nagyobb igényük, hogy beszélgessünk kötetlen dolgokról is. Ezt én is így érzem, de legtöbbször az idő hiánya az, ami miatt keveset tudunk beszélgetni. Az alkoholfogyasztás visszaszorításáért mindent megteszünk, de ez sajnos kortünet a tizenévesek körében, a későbbiekben még ki fogok térni rá. A „kicsik bosszantják a nagyobbakat” kijelentést nem tartom égető problémának. Minden évben eltelik 1-2 hónap, mire az 5. évfolyamosok beilleszkednek és úgy viselkednek, mint egy nagy és okos gimnazista. Az biztos, hogy nálunk a nagyok kevésbé „bántják” a kicsiket, mint fordítva. A tanítás utáni programokon való részvétel valóban még javítható. A legnagyobb problémának azt látom, hogy az osztályok egy részében nem a tanulás számít érdemnek. Bár tudom, hogy a kamaszok sokszor nem azt mondják, amit valójában éreznek, de én is úgy érzem, hogy ezzel a kérdéssel részletesebben kellene foglalkoznunk. Amivel viszont a diákok nagyon elégedettek, vagyis a legalább 90%-os mutatót érte el, mindössze egyetlen kérdés: Hogyan ítéled meg az iskola „jó hírét” a településen?

92%

A tanulói elégedettségi kérdőív 2012-ben a legjobb értékelést kapott kérdés

Vagyis a diákok tisztában vannak vele, hogy az iskolájuk nagyon jó hírnévnek örvend, de semmivel sem elégedettek annyira, mint például a szüleik. Sokkal kritikusabbak, mint a szülők, és sokkal többre vágynak, hiszen ők élnek az iskola falai között. Lehetséges, hogy a szülők a várható eredményeket tartva szem előtt, a célhoz vezető út buktatóit nem ítélik meg olyan kritikusan, mint a diákok?

24

Felvételi rendszerünk Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Budapest közelsége miatt városunk és a környező települések lélekszáma folyamatosan nő. Szigetszentmiklóson mi vagyunk az egyetlen gimnázium, mégpedig nagyon jó hírű gimnázium. Év

Jelentkezők száma

Jelentkezők és felvehetők aránya

Minimum pont

%

2008

215

336%

303 (400-ból)

76%

2010

213

333%

127 (150-ből)

85%

2011

212

331%

173 (200-ból)

87%

2012

201

314%

137 (200-ból)

69%

2013

220

344%

162,5 (200-ból)

81%

A felvételizők száma, aránya és a bejutáshoz szükséges minimum pont az előző években, 8 évfolyamos tagozaton

Év

Jelentkezők száma

Jelentkezők és felvehetők aránya

Minimum pont

%

2008

139

434%

149 (200-ból)

75%

2009

141

441%

152 (200-ból)

76%

2010

159

497%

159 (200-ból)

80%

2011 2012 2013

130 129 123

406% 403% 384%

156 (200-ból) 147 (200-ból) 146 (200-ból)

78% 74% 73%

A felvételizők száma, aránya és a bejutáshoz szükséges minimum pont az előző években, 1+4 évfolyamos tagozaton

A táblázatokból látható, hogy bár mindkét tagozaton többszörös túljelentkezés van, de a jelentkezők száma az 1+4 évfolyamos tagozaton évről-évre enyhe mértékben csökken. Ennek oka valószínűleg a gyerekszám általános csökkenése a társadalomban, de gondolnunk kell a gimnázium népszerűségének csökkenésére is. Ezzel párhuzamosan az is megfigyelhető, hogy a bejutáshoz szükséges minimális teljesítmény magas, de ebben az oktatási formában csökkenő tendenciát mutat. A jobb eredmények elérésének egyik eszköze lehet, ha átlagosan jobb képességű gyerekeket veszünk fel. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha több jelentkezőből tudunk válogatni, vagy a felvételi követelményeket szigorítjuk. Mivel a hozott pontokra és a központi írásbeli feladatokra nincs befolyásunk, a szóbelin szerzett pontszám pedig az összes felvételi pontszámnak legfeljebb 25%-a lehet, nem tudunk a felvételi követelményeken jelentősen szigorítani. Ebben a tanévben a nyelvi előkészítő tagozat szóbeli vizsgáján az idegen nyelv tudását is felmértük, mivel az életben maradásához meg kell felelnünk a korábban leírt kritériumoknak. Az egyik megoldás azonban a felvételizők számának növelése lehet. Ennek érdekében sok mindent megteszünk. Míg az előző években csak a saját iskolánkban tartott felvételi tájékoztatón adtunk szóbeli információt a potenciális felvételizőinknek, ebben a tanévben több olyan általános iskolába személyesen is elmentünk, ahová felvételi tájékoztatóra hívnak minket. Minden fórumot kihasználunk, hogy reklámozzuk iskolánkat. Mindent megteszünk, hogy a hozzánk látogatóknak jó benyomása legyen rólunk és jó hírünket vigyék magukkal. A jövőben komoly marketing tevékenységbe kell fognunk, hogy iskolánk még vonzóbb legyen a felvételizők körében. 25

Marketing A marketing a nyereség vagy a hozam elérésében érdekelt piac tudománya, nagyon költségigényes tevékenység. Ez elvileg azt jelentené, hogy a közoktatási intézményeknek nincs szükségük, és a közismert anyagi helyzetük miatt nincs is lehetőségük marketing tevékenység folytatására. Ha azonban átgondoljuk, hogy a közoktatási intézmény vezetőjének az intézmény optimális eredményű működtetéséhez és a vezetői funkciók gyakorlásához mikor van szüksége igények felmérésére és meggyőzésre, befolyásolásra, számtalan helyzetet tudunk felsorolni. Ezek a helyzetek a marketing közoktatásbeli alkalmazásának első számú lehetőségei. A közoktatásban szerintem a közönségkapcsolatnak van leginkább jelentősége. A befolyásolás ekkor a belső és a külső környezet is érinti és célja a szülők, a diákok, a fenntartó és a pedagógusok informálása és meggyőzése a képzés minőségéről, ill. emlékeztetés az iskola által képviselt értékre. A vállalkozásokhoz hasonlóan a közoktatás intézményire is igaz az önazonosság, az intézményi értékrendszerének és filozófiájának megfogalmazása. Külsőségekben pl. az intézmény logója, az intézmény dokumentumain az alkalmazott színvilág, betűtípus, grafikai rendszer és a szövegelrendezés valamint a viselkedés (etika) szabályai lehetnek. A közoktatási intézmény PR4 tevékenységének célja lehet a megértés fejlesztése, a tantestületi identitás javítása vagy megteremtése. Az intézmény céljainak megfelelő munka csak a célokkal egyetértő és az eszerint dolgozó pedagógustól várható el. Az informálás, bizalomépítés, megértéssegítés, motiválás, az intézmény iránti lojalitás erősítése elsősorban az intézményvezető feladata. A külső PR a szülők, a fenntartó és a település közvéleményének informálására, befolyásolására és megnyerésére irányul. A külső PR-ban is az intézményvezető szerepe a meghatározó. Bár a helyi médiával való kapcsolattartás fontossága nem elhanyagolható, a tájékoztatás és együttműködésre ösztönzés első sorban közvetlen dialógus során meghatározó. Egy közoktatási intézmény számára a lobbizás a kapcsolatok kiépítését és fenntartását, negatív intézkedések hatásának kivédését, előnyök szerzését szolgálja, szigorúan a törvényes keretek adta lehetőségek között. Elsődleges hangsúlya a kommunikáción van. Az informális kapcsolatok fontosságát általában minden intézményvezető elismeri, és gyakorolja. Meggyőződésem, hogy a jó kapcsolatok ápolása a fenntartóval, az önkormányzat köztisztviselőivel, a képviselőtestület tagjaival az intézmény érdekében álló feladat, és - az etika határain belül- vezetői kötelesség. A lobbizás és a kapcsolatépítés figyelmességet és diplomáciai érzéket igénylő tevékenység. A szakmai érdekképviseletben való részvétel pedig az intézmény tekintélyét növelő, ezáltal pozícióját erősítő tényező. Megbízásom óta a fenti elveknek megfelelően próbálom az iskola helyzetét javítani és úgy érzem, a rövid idő alatt sok mindent sikerült elérnem. Az előzményekhez képest viszonylag jó munkatársi kapcsolatot sikerült kialakítanom a PMIK munkatársaival. Az ócsai központunk gazdasági vezetőjével közvetlen, napi kapcsolatban voltam, ennek hatására több előnyben részesültünk, mint az előző időszakban. Jelenleg még nincs erről kimutatásom, de az alapítványaink év végi beszámolójában egyértelműen fog látszani, hogy mennyit „spóroltam” meg. Az intézmény áprilisi átadásához a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak és az Önkormányzatnak heteken át tartó, folyamatos adatszolgáltatásra, a kapcsolat állandó tartására és komoly együttműködésre volt szükség. Igyekeztem ezt úgy tenni, hogy a pedagógusok és a tanulók a lehető legkevésbé érezzék azt, hogy mi folyik a háttérben. Hálás köszönettel tartozom ezért a technikai dolgozóknak. Az új fenntartóval, illetve közvetlenül a KLIK Szigetszentmiklósi Tankerület igazgatónőjével és az ott dolgozó kolléganőkkel első pillanattól kezdve remekül együtt tudok működni, Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának dolgozói és közvetlenül az EGOMIR dolgozói pedig az intézmény működtetésének átvétele óta segítőkészen és nagyon korrekten állnak hozzánk. Többször is részt vettem az Oktatási Bizottság ülésein, mert fontosnak tartom, hogy jelen legyen az intézményünk képviselője az oktatást érintő döntéseknél. 4

PR: public relations, a kommunikáció tudatos szervezése. A PR célja elérni az egyének, a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös megértést és létrehozni a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat, a kétirányú kommunikáció útján.

26

A város többi iskolájának igazgatóival eddig is személyes, jó kapcsolaton volt, amit vezetőként még jobban igyekszem megtartani és erősíteni. Mivel most már minden iskolának ugyanaz a fenntartója és a működtetője is, még inkább szükséges és hasznos egymás kölcsönös tiszteletben tartása és segítése. Ebben a tanévben a DÖK kezdeményezésére a Tudományos Napokon részt vettek a dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium DÖK képviselői, az egyik „Izomláz” rendezvényünkön több csapattal is képviselték a Baktayt, cserébe meghívtak néhány diákunkat a sportéjszakájukra. A halásztelki Humyadi Mátyás Gimnáziumnak a középszintű informatika érettségi lebonyolításában fogunk segíteni, minket pedig a Csonka János Szakközépiskola segített ki az emelt szintű informatika érettségin. A József Attila Általános Iskola diákjainak felajánlottuk, hogy a digitális televíziózásról és a 3D-s televíziókról szóló előadásunkon ők is részt vegyenek. Többször is tartottunk barátságos mérkőzéseket. A jövőben szeretném a város és a tankerület többi iskolájával való együttműködésünket több területen is kialakítani.

Prevenció Amint az elégedettségi kérdőívek válaszaiból is kiderült, iskolánk tanulóinak életében is jelen van a dohányzás, az alkohol és a drog, még ha nem is olyan mértékben, mint átlagosan a magyarországi középiskolákban. Kitartó munkánknak köszönhetően ezeket legtöbbször nem az iskola falain belül fogyasztják, de tanulóinkért az iskolán kívül is felelősséggel tartozunk. Ezeken kívül sajnos más esetekben is gyakran járnak a tilosban gyermekeink. Elkövetnek olyan huncutságokat is, amelyek súrolják, sőt átlépik a kisebb bűncselekmények határát. Ezek csökkentése érdekében megtettem a következő lépéseket: Felvettem a kapcsolatot a helyi rendőrséggel és elértem, hogy már iskolarendőrünk is van, akitől közvetlenül kérhetek segítséget. Egy bűnmegelőzéssel foglalkozó rendőrnő 18 osztályunkban tartott osztályfőnöki órát, „Diákcsíny, vagy bűncselekmény?” címmel. Elértem, hogy a járőrök esténként és hétvégén gyakrabban jönnek az iskola környékére, tanítási idő után pedig már többször segítettek abban, hogy a kétes elemeket távol tartsuk az iskolától és a tanulóinktól. Egy szülő segítségének köszönhetően felvettem a kapcsolatot egy volt rendőrökből álló szervezettel, a NATEA-val, akik „Onelife” néven nagyszabású prevenciós programot állítottak össze, a megvalósításhoz megnyertek egy pályázatot és az elsők között lehetünk a bázisiskoláik között. Ezzel gyakorlatilag a következő, egész tanévben tartó programsorozatot hoznak az iskolánkba, képzett és elkötelezett szakemberek segítségével próbáljuk majd a gyerekeinket megvédeni a tiltott szerek használatától és a bűncselekményektől elkövetőként és elszenvedőként egyaránt. Annak különösen örülök, hogy pedagógusainktól ez nem igényel szervezési munkákat, csupán a felügyeletet kell majd időnként biztosítanunk.

Esélyegyenlőség Intézményünk a jogszabályi előírásoknak megfelelően, esélyegyenlőségi tervvel rendelkezik, amit itt nem szeretnék részletezni. Arra térek csak ki, ami szerintem változtatást igényel. Tanulóink között egyre gyakrabban fordulnak elő sajátos nevelési igényűek, illetve magatartási, beilleszkedési, tanulási zavarral küszködő gyerekeink is vannak. Nem zárkózunk el az elől sem, hogy tartósan beteg tanuló járjon iskolánkba, amennyiben önellátó, vagyis nem szorul állandó segítségre. A felvételi tájékoztatókon elmondjuk, hogy ezeket a gyerekeket szívesen felvesszük, ha megfelelnek a felvételi követelményeknek és elérik a megfelelő felvételi pontszámot, sőt a felvételi vizsgán és később a tanulmányaik során, vagy az érettségi vizsgán a jogszabályok által előírt kedvezményekben, felmentésekben is részesülhetnek. De sajnos nincs szakemberünk arra, hogy a nekik járó gondozásban, segítségben részesüljenek, hogy a megfelelő fejlesztést kaphassák. Alapító okiratinkba ezt nem vehettük bele, egyszerűen anyagi okok miatt. Eddigi fenntartóink nem tudtak anyagi forrást biztosítani sem saját fejlesztő pedagógushoz, de még utazópedagógushoz sem. Jelenlegi fenntartónkkal történt egyeztetésem után új Alapító 27

okiratunkba az ilyen tanulók ellátása bekerül majd, így még többet tehetünk majd a gyerekek esélyegyenlőségéért.

A szervezet fejlesztési lehetőségei Az iskolánk több szempontból is speciális szervezet. Például minden fontos döntést a nevelőtestület hoz meg, miközben sokszor a pedagógusoknak nincs kellő affinitásuk, idejük arra, hogy a szervezeti működéssel, döntéshozatallal törődjenek. Ugyanakkor a pedagógusok által meghozott döntésekért a felelősség az igazgatót terheli. Azt gondolom, hogy iskolánk, mint szervezet elég jól működik. A következőkben csak azokat a szervezeti elemeket említem meg, amelyeken ha egy kicsit változtatnánk, még hatékonyabbak lehetnénk. -

működése szerkezete tagjai kultúrája környezete vezetése

Működés A leadership egy olyan vezető-beosztott kapcsolat, amely az együttműködésen, együttdolgozáson, egymás segítésén alapul. Az a lényeg, hogy a vezető és a beosztottak egymást segítve, támogatva együtt dolgoznak azon, hogy megvalósítsák terveiket, együtt legyenek sikeresek. Vezetőként azt gondolom, hogy a szervezetünk hatékonyabbá tételének ez a kulcsa. A mi nevelőtestületünk nem vezethető tekintélyelv alapján, de tagjai szívesen részt vesznek értelmes célok megvalósításában, a legtöbben pedig örömmel és sikeresen tudnak csapatban dolgozni. Ez a gyakorlatban már sokszor előfordult, pl. az évfolyamfeladatok elvégzésekor az adott osztályfőnököknek együtt kell működniük. Alakulnak spontán is olyan csoportok, akik egy adott feladat erejéig együttműködnek, pl. a tanári karácsony szervezésekor. Ma divatos szóhasználattal azt mondjuk, hogy ilyenkor team-ben dolgoznak. A team a leadership megvalósításának az alapja. A team tagjainak van egy közösen megfogalmazott célja, amit mindenki elfogad, magáénak vall; közösen dolgoznak a cél realizálásán, nem rivalizálnak; nem az egyéni célok halmazából jön létre a közös cél és nem az egyéni sikerekből a közös siker, hanem fordítva, a közös siker segít az egyéni sikerben, az egyéni célok megvalósításában. • • • • • • • •

A cél pontos meghatározása kulcskérdés. Fontos a team tagjainak kiválasztása, hogy kik dolgoznak együtt és hogy képesek-e az együttműködésre. Ha a teamben visszahúzó erő van, az az egész team teljesítményét fogja visszavenni. Pontosan meg kell fogalmazni, mi az elvárás a teamtől. Nem elég csak azt mondani, hogy csináljátok meg, hanem teljes pontossággal, mindenki számára egyértelművé kell tenni, hogy mit várunk el tőlük. A feladatlebontásnál figyelembe kell venni, ki mire képes, ki mire alkalmas a legjobban, és nem utolsósorban, ki mit szeret csinálni. Pontosan meg kell határozni, hogy a teamben ki mit csinál, és miért felel, és természetesen meg kell határozni, hogy ki irányítja a teamet. Fontos a pontos információátadás. Mindenki tudja, mikor mit kell csinálnia, és hogy mit csinál a másik. Fontos visszaellenőrizni, hogy az információ abban a formában érkezett-e meg, ahogy akartuk. 28

• • • •

Arra is fel kell készülni, ha valaki véletlenül kiesik, ki és hogyan veszi át a feladatát. Fontos tényező a bizalom. Ha a team tagok nem bíznak egymásban és a vezetőjükben, akkor ez is az összteljesítmény rovására megy. Tehát a cél: mindig jobbnak lenni. Ehhez rendszeresen fel kell tenni a kérdést, mit tudunk változtatni, hogy jobbak legyünk. Kérdés lehet még: Hol vannak a gyenge pontok az együttműködésben?

A vezető feladata: mutatni az utat, hinni bennük, együttműködni velük a projekt minden lépésében. Alkalmazkodni a különféle helyzetekhez, és tanulni abból, ami történt az egész projekt során.

A kommunikáció és hatékonysága A formális kommunikációs formákat a felsővezetők, középvezetők és a beosztottak viszonylatában vertikális kommunikációnak nevezzük. A lefelé irányuló kommunikáció hatékonyságát többféle ok is csökkenti. Ide tartozhat az információ visszatartása. Természetesen nem közölhet mindent a vezető a beosztottjaival, és a beosztottaknak is tisztában kell lenni azzal, hogy mit nem adhatnak tovább a szervezeten kívülre. A kommunikációs csapok nyitása mellett, azok elzárása is fontos. A munkahelyi titoktartás rendje, kultúrája sok esetben nem magától értetődő. Az iskola világában különösen fontos egyértelművé tenni, hogy melyek azok a kérdések, melyek semmi esetre sem beszélhetők meg a diákokkal és a szülőkkel. A vezetői kommunikáció szempontjából kulcskérdés, hogy amennyiben a vezető feladatot delegál, hatáskört ad át, akkor a feladathoz szükséges információt is rendelje hozzá a hatáskörhöz. Példa lehet erre a munkaközösség vezetők munkája. Amennyiben elvárjuk, hogy elkészítsék a munkaközösség órafelosztását, tájékoztatni kell őket az esetleges változásokról is. A felfelé irányuló kommunikáció szervezése is nagyon fontos a szervezet működése szempontjából, mivel az így a vezetéshez eljutó információ befolyásolja a döntéshozást. A felfelé irányuló kommunikáció esetében nagyon fontos annak tisztázása, hogy a különféle témájú és fontosságú információk meddig juthatnak el. Nagyon fontos, hogy az igazgató munkáját ne lehetetlenítse el az állandó jövés-menés az irodában, ahogyan azt gyakran a saját bőrömön tapasztaltam. Azt is egyértelművé kell tenni a szervezetben, hogy milyen ügyben pontosan kihez kell fordulni. Ezt segíti a hatáskörök egyértelműsítése, például az igazgatóhelyettesek és az iskolatitkár munkájának egyértelmű tisztázása a tanárok és a diákok, szülők irányába. Azt tapasztaltam, hogy a mi szervezetünk működésében a legtöbb problémát a kommunikáció valamilyen zavara okozza. Az információk sokszor nem jutnak célba, illetve gyakran fordul elő, hogy félreértik azt, ezért az egyik legfontosabb feladat a jövőben ennek a problémának a megoldása.

Konfliktuskezelés A konfliktus az alapvető szükségletek hiánya, értékrendbeli különbségek, észlelésbeli különbségek, pillanatnyi vagy tartós érdekkülönbségek, korlátozott erőforrások, pszichikai szükségletek következménye lehet. A szervezetek általában tele vannak konfliktusokkal. Jónak (funkcionálisnak, konstruktívnak) tekintjük azt a konfliktust, amely • elősegíti a csoport céljainak elérését, • növeli a teljesítményt, • bátorítja a kreativitást, az ötletek felszínre kerülését, • leleplezi az irracionális érveket, • leválasztja a problémát az egyénről, • enyhíti a feszültséget, • a változás és az önértékelés szellemét viszik a csoportba, • átláthatóvá teszi a hatalmi erőviszonyokat. 29

Rossznak (destruktívnak) nevezhetjük azt a konfliktust, amely • a csoport-teljesítmény csökkenéséhez vezet, • olyan helyzetet eredményez, amely érzelmileg telített, • védekező, blokkoló magatartáshoz vezet, • polarizálja a csoportvéleményt, • a csoport széteséséhez vezet. Konfliktusok kezelése, megelőzése: • egyének szintjén: alkalmak biztosítása az önismeret és az egészséges önérvényesítés fejlesztésére, • szervezeti szinten: folyamatos szervezetfejlesztéssel. A szervezeti konfliktusok kezelése a vezető egyik alapfeladata, a működés optimalizálásának egyik lényeges eleme, ezért a jövőben erre több figyelmet szeretnék fordítani, például az iskolapszichológus bevonásával.

Szerkezet A közoktatási szervezetek általában lapos struktúrájúak, vagyis kevés vezetési szinttel rendelkeznek. „Lineáris” szervezeti felépítésben meghatározott csoportokat rendelünk az igazgatóhelyettesek vezetése alá. Előnye, hogy az alá- és fölérendeltségi viszonyok egyértelműek, keresztintézkedések nem következnek be, ezért hatékony ellenőrzést tesz lehetővé. Hátránya, hogy nincs benne szakmai munkamegosztás. „Funkcionális” szervezeti felépítésben a második szinten elhelyezkedő vezetők (igazgatóhelyettesek) a harmadik szintet (pl. munkaközösségvezetők) kizárólag szakmai szempontok szerint irányítják; a munkamegosztás a feladatok végzése szerint történik. Előnye a szakszerűség érvényesítése, hátránya, hogy keresztintézkedéseket tesz lehetővé, mert nincsenek szigorú illetékességi határok. A mi intézményünk szerkezete az utóbbi években inkább funkcionális, hiszen pl. az igazgatóhelyettesek nem a sok iskolában szokásos „alsós” és „felsős” jelzők alapján működnek, hanem meghatározott feladataik vannak, ez alapján minden igazgatóhelyettes felettese a pedagógusoknak és attól függően vannak velük kapcsolatban, hogy éppen mi a dolguk. Ez jól is van így, de fontos lenne időnként az illetékességi határok tisztázása és a keresztintézkedések csökkentése. Ebben a tanévben jó ötletnek tűnt, hogy „oktatási” és „nevelési” igazgatóhelyettes legyen, mert úgy gondoltam, hogy ennél jobban nem lehet a feladatokat elkülöníteni, mindenki számára egyértelmű lesz, hogy milyen feladat melyik igazgatóhelyettes hatásköre. A gyakorlat azonban az, hogy az oktatást és a nevelést nem lehet mindig kettéválasztani, ezen kívül időnként egyenlőtlen lett a munka megosztása. A jövőben ezen annyiban változtatnék, hogy a feladatokat, a hatáskört és a felelősséget még egyértelműbben kell meghatározni nemcsak az igazgatóhelyettesek, hanem az alsóbb vezetői szintek esetében is. A másik probléma, hogy a munkaközösség-vezetők és a munkaközösségi tagok szintje túl közel van egymáshoz, leggyakrabban ez egy szintet jelent. Tisztában vagyok vele, hogy a munkaközösség-vezetőknek nincs elég eszközük és anyagi támogatásuk ahhoz, hogy valódi vezetők legyenek, mégis meg kell próbálni legalább a szakmai elismerés alapján vezetőként tisztelni őket, mert a többszintű rendszerek bizonyítottan hatékonyabban működnek. Bízom benne, hogy a jövőben a vezetői pótlék anyagi motivációt is jelent majd ehhez a feladathoz.

A szervezet tagjai Az intézményvezető feladata a munkamegosztás kialakítása, a szervezet egésze előtt álló feladatok részfeladatokra bontása, valamint a tevékenységekhez emberek hozzárendelése. A következő tanév szervezésében ez lesz a legnagyobb kihívás a vezető számára. A Nkt. meghatározza iskolánkban is a heti finanszírozott órák számát és az ehhez tartozó pedagógus álláshelyek számát, valamint az oktatást segítő munkatársak számát. Ez a szám egyrészt örömmel 30

tölt el minket, hiszen a pedagógusok évekig tartó túlterhelésének úgy tűnik, ezzel vége lesz. Másrészt nagy gonddal kell meghatározni, hogy milyen szakos új kollégákra lesz szükség. Az új tanárok kiválasztásánál nagymértékben támaszkodnék a munkaközösség-vezetőkre. A jövő évi tantárgyfelosztás tervezésénél is tőlük várom azt a döntést, hogy milyen szakos tanári állást kell meghirdetnünk, hiszen náluk jobban senki nem látja át a munkaközösség összetételét és igényeit. A jelentkezők közül pedig a szakmai véleményük figyelembe vételével választanám ki az új kollégákat. Azonban mindenképpen figyelembe kell majd vennünk, hogy a nevelőtestületünk átlagos életkora egyre nő, jelenleg 45 év, az életkorbeli összetétele pedig kissé eltolódott a bölcsebbek irányába. Szükség van fiatal, lelkes, lendületes új munkatársakra. Megjegyzem, hogy bár tilos a nemek szerinti megkülönböztetés az új munkaerők kiválasztásánál, de a gyerekek egészséges és kiegyensúlyozott lelki fejlődésének jót tenne, ha több férfi kollégával találkoznának az iskolában. Pedagógusaink jelenlegi életkor szerinti megoszlása

9

9 8

fő

7 5

5 3

1 60-65 55-61 50-55 45-50 40-45 35-40 30-35 25-30 éves

A tanárok többsége nagyon várja a pedagógiai asszisztensek és laboránsok megjelenését az iskolánkban. Valóban nagy szükség lenne rájuk, hiszen a tanároknak rengeteg ideje megy el olyan, a tanítással összefüggő tevékenységekkel, ami az ő feladatkörükbe tartozik majd. Biztos vagyok benne, hogy sok gondot vesznek majd le a tanárok válláról, akiknek így több ideje marad valóban szakmai feladatok ellátására. Ha ezen pedagógiai munkát segítő dolgozók állását kell majd meghirdetnünk, mindenképpen számítanék pedagógus kollégák ötletrohamaira és kreativitására a feladatok meghatározásában. Egy új vezető esetében mindig felmerül a kérdés, vajon hogyan választja majd ki a vezetőtársakat és kiket választ, hiszen a szervezet működése szempontjából ez ugyanolyan fontos, sőt bizonyos szempontból még fontosabb is, mint az igazgató személye, hiszen a beosztottak velük vannak közvetlenebb kapcsolatban. A munkaközösség-vezetők kiválasztásánál nagyon fontosnak tartom, hogy valóban kikérjem a munkaközösségek véleményét a megbízásuk előtt. Gyakorlatilag azt szeretném, ha valódi választás lenne, és olyan vezetőt javasolna a munkaközösség, aki nemcsak szakmailag élvezi a tagok elismerését, hanem vezetőként is elfogadják és támogatják őt, segítik a munkáját. Tisztában vagyok vele, hogy a munkaközösségvezetői szerepet sokszor az kapja meg, aki egyáltalán elvállalja, de szeretnék ezen a gondolkodásmódon változtatni és nemcsak formális vezetőket tudni magam körül. Az igazgatóhelyettesek kiválasztása még fontosabb döntés és még izgalmasabb a nevelőtestület számára. A helyzetet bonyolítja, hogy szeptembertől egy harmadik igazgatóhelyettesi álláshely is rendelkezésünkre áll a tanulói létszámunk alapján. Eddig is azt gondoltam, hogy a választásnál nem hagyatkoznék egyedül a saját véleményemre, hanem valahogyan bevonnám a kollégákat is, és a véleménynyilvánítási jogukat pedig nagyon komolyan 31

venném. Mindenképpen lehetőséget adtam volna arra, hogy például egy belső pályáztatással felmérjem azt, hogy ki az, aki affinitást érez magában a feladat ellátásához. A jelenlegi álláspont szerint, mivel az új igazgatóhelyettesi álláshelyet mindenképpen pályázat útján kell meghirdetni, a jelenlegi igazgatóhelyettesek megbízása pedig július 31-én lejár, mindhárom feladat ellátására pályázatot kell kiírni, a közalkalmazottaknál szokásos módon. Ezért az új igazgató nem az eddigi szokásjog alapján választhatja ki a helyetteseit, hanem azok közül, akik benyújtják a pályázatukat. Így előfordulhat „belső” és „külső” pályázó is. Ezzel megoldódik az a kérdés, hogy ki szeretne igazgatóhelyettes lenni, a pályázatok elbírálásában pedig kikérném a nevelőtestület véleményét a döntés előtt. Semmiképpen nem szeretnék olyan igazgatóhelyettessel dolgozni, aki nem élvezi a nevelőtestület elismerését és bizalmát.

A pedagógusokat fenyegető kiégés „A pedagógus legfontosabb munkaeszköze a személyisége. A jó pedagógus lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott, nemcsak tökéletes személyiség, hanem igazi egyéniség is, aki sajátos atmoszférát tud teremteni munkája során. Biztonságot képes adni, szereti a rábízott növendékeket, és az elérendő teljesítményt értékké tudja tenni.”5 Általában a „szent” foglalkozásokat veszélyezteti a kiégés: pszichológus, lelkész, orvos, ügyvéd, pedagógus, s általában a segítő foglalkozások képviselőit. A kifáradás, a kiégés a legjobb pedagógusoknál jelentkezik, mert ők azok, akik igazán beleteszik magukat a munkájukba, s a legjobbat adják magukból. Több időt töltenek a munkájukkal, s sokkal jobban bevonódnak a társaiknál. A legjobb alkalmazottaknál jelentkezik, mert általában a legjobbjukat nyújtják munkájukban. A pedagógusok kiégés jelensége azért olyan aktív, mert a pedagógus eredményes munkavégzéséhez szükség van egy másik személy, a tanuló aktív együttműködésére. Ez az együttműködés azonban gyakran sérül a gyerekek aktív vagy passzív ellenállása miatt. A pedagógusok gyakran frusztráltak és kiábrándultak, s az őszinte érzéseiket nem vihetik be a gyerekek és a szülők közé. Gyakran van lelkiismeret furdalásuk, ha egy gyermek nem teljesít jól. Magukban keresik a hibát, úgy érzik, ha többet tudnának, ha jobb volna a felszerelésük, több lenne az eszközük, akkor jobban tudnának a gyermekek teljesíteni. A tanterv szorítja őket, miközben a társadalom elvárja tőlük, hogy egyetlen gyermek se maradjon le. Sok pedagógus érzi úgy, hogy ő az egyetlen, aki fogja a gyermek kezét, mert a szülők elfoglaltak vagy más „okuk van arra”, hogy a gyermekükkel ne foglalkozzanak eleget. Mit érez a pedagógus, ha megkezdődött a kiégés folyamata? Mindenki érzi időnként a munkájával kapcsolatban, hogy megterhelő, fárasztó. Egyszer lelkesen, sikerélményekkel telve dolgozunk, máskor fáradtnak, levertnek érezzük magunkat, és nehezünkre esik a munkába indulni. Ezek az érzések a maguk természetes rendjében váltakoznak, mégis, ha egy év távlatából tekintünk a saját munkánkra, úgy összegezzük azt: lelkesen dolgozunk, szeretünk dolgozni, sikeresnek érezzük magunkat. Amikor azonban az összegzésnél arra gondolunk, hogy már régen nem érezzük az örömöt, a lelkesedést, ha már nem mozgatnak meg a szakmai újdonságok, ha nem jutnak eszünkbe új ötletek, ha érezzük, hogy folyamatosan csökken az energiánk és a motivációnk, ha nehéz összpontosítani, akkor baj van. Egy vezetőnek nagyon fontos odafigyelni a kollégákra és észrevenni, ha valakit a kiégés veszélye fenyeget. Az iskola részéről stratégiák lehetnek a következő módszerek, hogy segítsenek a pedagógusoknak megszabadulni a sztressztől: • időt adni a pedagógusoknak együttműködésre és beszélgetésre, • műhelyeket, szolgáltatásokat, tanfolyamokat nyújtani, • szóbeli dicséretet, megerősítést adni, a munkát elismerni, • több támogatást nyújtani, • szakértőket, támogatószemélyzetet bevonni, • több továbbképzési alkalmat teremteni, • jobban kommunikálni, 5

Bagdy Emőke, 1996

32

• bevonni a döntésekbe a kollégákat, • megismerni, hogy a munkatársak a szükséglet-hierarchia mely szintjén állnak, mire lenne igényük, és ennek megfelelően megválasztani az ösztönző eszközöket, a motivációt A következő tanévtől az iskolapszichológus feladata kell, hogy legyen az is, hogy segítségére legyen a veszélyben levő pedagógusnak.

Technikai dolgozók Április 1-jétől, amikor intézményünk működtetését a jogszabályi előírásoknak megfelelően Szigetszentmiklós Város Önkormányzata vette át, a technikai dolgozók munkáltatója szintén az Önkormányzat, pontosabban az EGOMIR lett. Ettől a helyzettől először tartottam, mert iskolánk életében még soha nem fordult elő, hogy a dolgozóknak nem az intézmény a munkáltatója. Szerencsére hamar kiderült, hogy ugyanúgy számíthatunk rájuk, mint eddig, a feladataikat is az eddig megszokott módon az igazgató határozza meg és ellenőrzi a munkájukat. Technikai dolgozóink hozzáállásának és az EGOMIR vezetőjének köszönhetően a munka az iskolában ugyanúgy folyik, mint eddig. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezek a dolgozók is megkapják a nekik járó elismerést, hiszen ha csak néhány napig nem végeznék a munkájukat, gyakorlatilag nem működhetne az iskola. Elmondhatom, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló, jó kapcsolatot sikerült a technikai dolgozókkal ebben a tanévben kialakítanom. Nagyon örültem, amikor például a karácsonykor szokásos ünnepi vacsoránkra elfogadták a meghívásomat és önfeledten együtt játszottak a tanárokkal a csapatversenyekben, vagy a Kázmér-bálon ugyanúgy részt vettek és jól érezték magukat, mint a többi alkalmazott. Fontosnak tartom, hogy a szervezet minden tagja, így ők is magukénak érezzék a céljainkat és együtt dolgozzunk ezek megvalósításáért.

Szervezeti kultúra A szervezeti kultúrával ma már sok kutató foglalkozik. A mi iskolánkra szerintem leginkább a „szerepkultúra” jellemző. Jellemzője, hogy erősen, ésszerűen tagolt, világosan meghatározott szerepekkel. A szerepek és kapcsolatok formálisak, elvileg a pozícióból eredő hatalom a döntő. Előnye, hogy változatlan körülmények között biztos, kiszámítható, eredményes a működése. Mindenki tudja a feladatát, ebből eredő feszültség nincs. Hátrányai, hogy rugalmatlan, a változásokhoz nehezen képes alkalmazkodni. A kiszámítható, biztonságos előrehaladást kedvelőknek való, akik nem ragaszkodnak az önállósághoz. Véleményem szerint a mi szervezetünket a „feladatkultúra” irányába kellene jobban eltolni. Ennek néhány vonása már fellelhető, de még inkább erre kellene törekednünk. A feladatkultúra jellemzői: • a hatalom és befolyás nem koncentrálódik, • adott feladatokra rugalmasan koncentrálják az megfelelő embereket és az eszközöket, • legfontosabb a szaktudás, a magas szintű feladat végrehajtás, • egy-egy munkára alakulnak csoportok, ezek nagy önállósággal dolgoznak., • összegyűjthetőek a feladat elvégzésére legalkalmasabb emberek.. Előnyei: • rugalmasság, alkalmazkodó képesség, • versenyképesség, • nagy egyéni szabadság. Hátránya, hogy nehéz az ellenőrzés, ez kockázati tényező. Önálló, nagy szaktudású, csoportban szívesen dolgozó, pozíciót, hatalmat nem kereső embereknek, vagyis nekünk való. 33

Környezet Az iskolánk épülete 1990-ban épült, szendvicspanel technológiával, jelenleg a 23. tanévünk zajlik benne. Felújítás még soha nem volt, karbantartásra is egyre kevesebb lehetőségünk van. Ennek megfelelően az épület elhasznált, lepusztult állapotban van, teljes felújításra szorul. Mindezek ellenére azt tapasztalom, hogy bár az elégedettségi kérdőíveken mindig előkerülnek ezek a problémák, a gyerekek nálunk legtöbbször jól érzik magukat. A gyerekeknek sokkal fontosabbak a jó kapcsolatok a diáktársakkal és a tanárokkal, a mozgalmas és vidám közösségi élet, mint az épület állaga. Az ember viselkedése, teljesítménye azonban jelentős mértékben a környezetből érkező ingerektől függ. Nagyon nagy öröm volt számomra, amikor szeptember 28-án iskolánk életében is eddig példátlan összefogásra került sor. Szülői kezdeményezésre „Hűséggel és bátorsággal” napot tartottunk, ennek keretein belül szülők, gyerekek és pedagógusok egész nap az iskola és az udvar felújításán, szépítésén fáradoztak. Kerítést szereltek, padokat festettek és csiszoltak, gereblyéztek, füvesítettek, osztályfákat ültettek, folyosókat festettek, gyomláltak és szemetet szedtek. Légkondicionáló berendezést szereltek abba a terembe, ahol júniusban 38°C-ban folyt a szóbeli érettségi vizsga. Mindezt olyan lelkesedéssel, olyan örömmel tették, az együtt végzett munkának olyan jó hangulata volt, hogy ez a nap biztosan örökre pedagógus pályám egyik legszebb napja marad. Az a meggyőződésem, hogy ebben a szerető, biztonságos, tanulóközpontú környezetben a diákjaink jobban teljesítenek, jobban igyekeznek megfelelni az elvárásainknak. Közvetve tehát az otthonos iskolai környezet és a családias közösség jó hatással vannak az eredményességi mutatóinkra. Az épület azonban mindenképpen felújításra szorul, ezzel nem lehet tovább várni. A szülői segítségnél és a közösségi munkánál sokkal többre van szükség. Az iskola életében tudtommal először fordult elő, hogy Szigetszentmiklós Város Önkormányzata ebben a tanévben az épület teljes körű energetikai felújítására pályázatot adott be. Ha az elbírálás pozitív lesz, akkor sor kerül a nyílászárók cseréjére, az épület és a tető külső szigetelésére, a fűtésrendszer felújítására és a világítás korszerűsítésére. Gondot okoz az épületben a kevés hely is. Már ebben a tanévben is előfordult, hogy egy bizonyos időszakban nem volt üres tanterem az épületben, az óraszámok örvendetes növekedésével viszont ez egyre több problémát fog okozni. A jövőben tehát az épület bővítésén kell gondolkodni. A mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetésével pedig olyan sok testnevelés óránk lesz, hogy két éven belül a tornaterem bővítését kell célul kitűzni. Ezeknek a problémáknak a megoldására az épület működtetőjével együtt kell megfelelő pályázati lehetőségeket keresni. De nemcsak az épület avult el, hanem a berendezése is. Gyakorlatilag elfogytak a folyosókról a tanulópadok és a székek, a termekben lévő berendezések pedig cserére szorulnának. Az egyébként barátságos iskolánkban teljes körű felújítás vált szükségessé, hiszen az elmúlt 23 év alatt erre nem került sor. Kisebb karbantartási munkákat el tudtunk végezni, de az épület összességében nagyon elhasználódott. Ha a már említett pályázat elnyerésével az energetikai felújításra sor kerül, akkor is rengeteg tennivaló marad az épületben és az udvaron. Az oktatáshoz szükséges eszközök is elkoptak, elavultak, elfogytak. A tanítás digitális támogatása minimális, pedig annak ma már természetesnek kellene lennie, hogy a termekben aktívtáblák és egyéb digitális eszközök legyenek. Az épületünkben működő üzleti szakközépiskolával való együttműködésünknek köszönhetően néhány tantermünkben van ugyan projektor, de ennek minden teremben alapfelszerelésnek kellene lennie. A számítógépekkel való ellátottságunk tragikusnak mondható. Nemcsak a tanárok kínlódnak a tanári szobákban levő elavult gépekkel és a vezeték nélküli hálózat elérhetetlenségével, de a számítástechnika termekben is 2005-ben vásárolt számítógépeken folyik a tanítás. Azóta mindössze memóriabővítésekre került sor, az is csak az alapítványunk segítségével. Az emelt szintű informatika érettségi vizsgához a Csonka János Szakközépiskolából kellett olyan gépeket kölcsönkérnem, amire fel lehetett telepíteni a szükséges szoftvereket. 34

A jövőben ezeknek a problémáknak a megoldását is el kell kezdeni, a fenntartóval és a működtetővel karöltve. Mivel anyagi lehetőségeink a központi költségvetésből valószínűleg a közeljövőben sem elégítik ki jogosan felmerült igényeinket, magunknak kell pályázati lehetőségek után nézni. Terveim szerint a pályázatok figyelése, elkészítése és gondozása az egyik igazgatóhelyettes feladata lenne.

III. Összegzés A Batthyány Kázmér Gimnázium az ország egyik legjobb gimnáziuma. Az itt folyó oktató-nevelő munka színvonala kiemelkedően magas, alapvető változtatásra nincs szükség. A helyzetelemzésemben nem tértem ki minden részletre, mert iskolánk annyira sokoldalú, hogy arról könyvet lehetne írni. Csak azokkal a kérdésekkel foglalkoztam, amelyek az eredményesség szempontjából a legfontosabbak. Elemzésemben arra az eredményre jutottam, hogy a sikerünk növelésének érdekében a hatékonyságot lehet még tovább fokozni. Céljaim: • • • • • • • • • • •

Az új munkatársakat gondosan kiválasztani, ezáltal a nevelőtestületet felfrissíteni és tehermentesíteni. Megszilárdítani az együttműködést az új fenntartóval és a működtetővel. A nyolc évfolyamos képzés és a nyelvi előkészítő évfolyam megtartását biztosítani. Megtartani a középiskolák rangsorában elért eredményeinket. Az új Pedagógiai Programban meghatározott céljainkat megvalósítani. A szervezet működését, kultúráját és szerkezetét átgondolni. A pedagógusok kiégését megakadályozni, visszafordítani. Személyesebb kapcsolatot tartani a diákokkal, nagyobb gondot fordítani lelki egészségükre. Népszerűségünket növelni, jó hírünket tovább öregbíteni. Fenntartani a jó kapcsolatot partnereinkkel és a környezetünkkel. Az épületet felújítani és felszerelni.

Abban a reményben nyújtom be pályázatomat, hogy fenti vezetői programom és eddigi munkám alapján elnyerem az alkalmazotti közösség támogatását és a fenntartó bizalmát a Batthyány Kázmér Gimnázium következő öt évének vezetéséhez.

Szigetszentmiklós, 2013. május 27.

Kissné Hegedűs Éva

35

Mellékletek

1.

Matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevél

2.

Számítástechnika szakos középiskolai tanári oklevél

3.

Szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezetői oklevél

4.

Hatósági erkölcsi bizonyítvány

5.

Munkáltatói igazolás

6.

Szakmai önéletrajz

7.

Nyilatkozat

8.

Továbbképzések tanúsítványai

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

Pályázat a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium intézményvezetői munkakörének betöltésére

Recommend Documents