PÁLYÁZAT a MagHáz ügyvezető igazgatói státuszának betöltésére
Helyzetkép. Jelenlegi állapotok, mint kiindulási alap: Alapvetés, hogy a MagHáz a mostaninál olcsóbban – már ami a munkaerőt illeti - nem működtethető!!! Nem hiszem, hogy létezik a világon még egy olyan hely, ahol három ember üzemeltet két ekkora művelődési házat és ilyen programkínálattal, ennyi pénzért, hónapokig szabadnapok és pluszjuttatások nélkül. Ki merem jelenteni: a mostani állapotok már-már súrolják a „rabszolgatartás” határait. Mindez persze többek között köszönhető a ház építése, „többszöri megnyitója” és az az óta is tartó minden tekintetben anarchikusnak nevezhető állapotoknak. Gondolok itt a különböző befejezetlen munkálatokra csakúgy, mint a fűtéssel, gépészettel kapcsolatos hiányosságokra. A riasztórendszer és biztosítás hiányára. A takarítással és büféüzemeltetéssel kapcsolatos anomáliákra. A többszöri nekirugaszkodás után is tisztázatlan „MagHáz, kontra civil szervezetek” teremhasználatra, egyértelmű, részletesen kidolgozott és mindenkire egyaránt érvényes bérleti díjakra. Tudniillik ha a ház díjak nélküli használata továbbra is az elmúlt két hónaphoz hasonló méreteket ölti, az a jelenlegi formában hosszú távon anyagilag „lebéníthatja” az intézményt. Az említetteken kívül gondolok még, a már jó ideje érzékelhetően működő és minden tekintetben demoralizáló „árnyékművelődési házra”, valamint annak szakmaiatlan és káros működésére is. Fenti kérdéseket még a non profit kft. megalakítása előtt rendezni, tisztázni kell, (!!!) mert ennek hiányában szó szerint eleve kudarcra van ítélve bármiféle vállalkozás! Szintén alapvetés, hogy a kultúra (bizonyos területeit kivéve) gazdasági haszna közvetlenül igen nehezen mérhető, illetve hasznának számszerűsítése esetén téves következtetésekre adhat okot. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy közvetetten minden ilyen irányú befektetés a legrövidebb időn belül a legnagyabb haszonnal kecsegtető vállalkozás lehet. Következésképpen, bármely ilyen jellegű gazdasági társaság számszakilag mért első néhány éves egyenlege csak riasztó képet mutathat azok számára, akik pusztán gazdasági megfontolásokat, jövedelmezőséget tartanak szem előtt ez ügyben. A MagHáz esetében tovább árnyalja a képet, hogy tulajdonképpen előzmények nélküli intézmény. Tehát megfelelő tapasztalattal, összehasonlítási alappal, elméleti, gyakorlati ismerettel nem rendelkező ember számára, a későbbi kft.-ben való működtetés kapcsán, könnyen kelthetők irreális, és minden tekintetben megalapozatlan illúziók. Jelen állapotok között pl. ilyennek érzem, az elvárásként felmerült nullszaldós működtethetőséget. Ez esetleg a későbbiekben lehet ugyan elérendő reális cél, de közművelődéssel foglalkozó intézmény esetén csakis egy több éves, kitartó munkával bejáratott és felfuttatott, koncepcióval rendelkező, következetesen irányított, kulturális és vállalkozói szempontokat, szemléletet valamiféle harmóniában ötvözni tudó vezetés mellett. 1. Szakmai, tartalmi munka: Azt gondolom, hogy a szakmai munkával kapcsolatos terveimet, elképzeléseimet, hitvallásomat, koncepciómat az elmúlt időszakban, részleteiben vagy egészében tulajdonképpen már a legkülönfélébb fórumokon ismertettem. Mivel ezekben alapvetően
hiszek, jelentősen eme elképzeléseken nem kívánok változtatni, függetlenül attól, hogy az intézmény milyen gazdasági formában működik. Az elérendő közművelődési cél ugyanis minden esetben azonos. Ebben nem lehet megalkuvás! Más kérdés, hogy az oda vezető úton az intézményt szervezeti felépítése, stratégiája, munkaszervezése, külkapcsolatai, marketing és gazdasági tevékenysége, filozófiája, stb. alapján ennek érdekében mennyire hatékonyan lehetséges működtetni! A kft.-ben történő működésnek fő célja tehát csakis a hatékonyabb működtetés lehet! Vagyis minél magasabb szintű szakmai munka mellett, minél gazdaságosabb működés. Többször megjelentetett elképzeléseimet alapul véve tehát, melyek azok az elérendő szakmai célok, melyeknek belátható időn belül törvényszerűen (közvetlenül és közvetetten is) kedvező pénzügyi hatásai is kell, hogy legyenek? Elsősorban a kultúra közösségteremtő, közösségmegtartó erejében bízva egy jól működő faluközösség létrehozása!!! Egy új nyitott, önmagát és a világot jobban megismerő kreatív nemzedék kinevelése. Az identitástudat kialakítása, megerősítése, növelése. A MagHáznak egy speciális a térségben csak rá jellemző, megkülönböztető arculat adása. Törekvés arra, hogy az intézmény működése által Maglód a környék kulturális központjává („kulturális fővárosává”) váljon. Széleskörű kulturális szolgáltatás nyújtása. Tehát nem erőszakolt „népnevelés” hanem az igények felmérésén alapuló lakossági szolgáltatás! Ezzel párhuzamosan - de nem erőszakoltan - oktató nevelőmunka, ízlésformálás. A magas kultúra iránti minél szélesebb körű igény felkeltése. Ennek érdekében: együttműködés a civil szervezetekkel! Ez azonban nem jelentheti azt, hogy „a farok csóválja a kutyát”. Illetve nem merülhet ki abban, hogy a MagHáz, termeivel, eszközeivel, és szakember gárdájával szolgai módon bármikor ezen szervezetek rendelkezésére áll. Ha ez a kapcsolat ugyanis ebben merül ki, az sokszor csak hátráltatja, megakadályozza, gátolja az érdemi munkát. Ezért lenne a későbbiekben kiemelten fontos sokkal komolyabban venni a „civil egyeztető fórumot” (Arra illene minden érdekelt félnek eljönni!!!) és az ott elhangzottakat. Az ennek alapján készített eseménynaptárt pedig valóban betartani. Terek hasznosítása: a.) Kis műv. ház: Tisztázatlan a „régi kis művelődési ház” későbbi státusza, hovatartozása. Ha valóban Civil Házként működik, ki diszponál fölötte? Ha kontroll nélkül megkapják a civil szervezetek, „borítékolható”, hogy abból rövid időn belül veszekedés lesz. Éppen ezért szerencsés lenne, ha az „állandó lakókon” kívül eső teret (nagyterem) továbbra is a MagHáz hasznosíthatná. Természetesen a már említett egyeztető fórumon elhangzottak alapján beosztva azt a különböző szervezetek igényeinek megfelelően. A fennmaradó időpontokban azonban továbbra is lehetnének ott vásárok, termékbemutatók esetleg kamara jellegű előadások, rendezvények. (Prioritást azonban itt vitathatatlanul a civil szervezeteket programjai élveznének) Ezzel kapcsolatban sürgősen tisztázni kellene a regie költségeket, illetve azok megosztását. (fűtés, világítás, víz, takarítás, stb.) b.) Patakparti Szabadidőpark:
Szabadtéri rendezvényeink a dolog természetéből adódóan, mint bárhol máshol a világon jelentős mértékben ráfizetésesek. Ha ezek (illetve az állami, városi ünnepek, jótékonysági rendezvények) lebonyolítása továbbra is feladataink közé tartoznak, ezzel számolni kell! Idővel azonban ezek a költségek jelentős mértékben tompíthatók bizonyos fajta „előre meneküléssel.” Például az augusztus 20.-a környéki több napos rendezvény esetén. A lényeg az, hogy nagyszabású népünnepélyeink hovatovább kinövik a volt gyakorlókert területét. Régi tervem, hogy a jelenlegi szabadtéri színpad és a Petőfi téri iskolánál felépített mobil színpad között a Kapolcsi illetve a Várban megrendezett mesterségek ünnepe-szerű kulturális programokkal tűzdelt vásári forgatagot, bemutató sorozatot hozzak létre a patak mindkét oldalán. Ez egy hosszúhétvégés programsorozat lenne, melyre szponzorokat lehetne megnyerni, idővel pedig a főváros közelsége miatt idegenforgalmat, busz és vonatjáratokat, „falusi vendéglátást” rászervezni. Erdélyi kapcsolatainkat kihasználva a szabadtéri színpadnál, a patak túlpartján lévő területen, 3-4 olcsón beszerezhető faház+vizesblokk felállításával vendégházakat kellene kialakítani. Ezeket a kft. a rendezvényektől függetlenül is hasznosíthatná. Évek óta pl., azért nem tudok másoddiplomás képzésben résztvevő csoportokat hétvégeken és a nyári hónapokban (kötelező nyári gyakorlatokra) idehozni és a műv. Házban kihelyezett másoddiplomás képzést meghonosítani (mindez szintén közvetlen és közvetett bevételi forrás is!) mert Maglódon gyakorlatilag semmiféle szálláslehetőség nincs.
c.) MagHáz mögötti szabadtéri színpad: Tavasztól-őszig igen jól lehetne hasznosítani ezt az „objektumot” is. Régi, Budai kiskocsmák, vendéglők kerthelységeire emlékeztető elrendezése hangulata szinte kiköveteli nosztalgiadélutánok, jazz-hétvégék, lakodalmak megtartását. (E célból a terület bérbeadása szintén jövedelemforrás!) Természetesen nem hagyhatók ki falusias jellegű „hagyományőrző” vagy új, hagyományteremtő rendezvények, megmozdulások sem. Különösen nagy jelentőséget kaphatnának ezek a rendezvények a Tájház és egy állandó helytörténeti kiállítás megvalósulása után. A nyári „holt” időszakban kamara muzsikára, kamara előadásokra, humorfesztiválokra is alkalmassá tehető. Ezen kívül kitüntetett helye lenne nyári művészeti táborok megtartása szempontjából is. (Annak érdekében, hogy azért mindezek ne legyenek kiszolgáltatva az időjárás szeszélyeinek, e térben már kora tavasztól felállítanánk a műv. ház tulajdonában lévő sörsátrat.) d.) MagHáz: Mint ahogy azt már többször több helyütt (pl. jelen kis dolgozatban is) jeleztem, fontosnak tartom, hogy egy önálló megkülönböztető arculattal elváljunk, vagy ha úgy tetszik, kitűnjünk a művelődési házak sokaságából. (Természetesen a minden más ilyen intézményre jellemző szakfeladatok ellátása mellett!) Esetünkben ez mi más is lehetne, mint a SZÍNHÁZ. A MagHáz tervezésének megkezdésétől kezdve mind a mai napig ezért küzdök, ebben látok a legnagyobb fantáziát és kétségtelenül ehhez is értek a legjobban. Arról nem is beszélve, hogy közel s távol (Budapesti színházakat kivéve) nincs még egy ilyen adottságokkal rendelkező színházi, játszási hely. (A katasztrofális akusztikai viszonyokat kivéve, amire ugyan időben felhívtam a figyelmet, de mindhiába! Ez utóbbi problémát sürgősen orvosolni kell!!!) Változatlanul vallom, hogy megfelelő szervező előkészítő munka után ez a térség „elbír”
minimum havi két felnőtt színházi előadást, valamint egy-egy ifjúsági illetve gyerekelőadást. Abban is látnék fantáziát, hogy a Budaörsihez hasonlóan létrehozzunk egy laza szerveződésű, de mégis állandó társulatot (Az M0-ás körgyűrű közelsége miatt is(!) „GYŰRŰ SZÍNHÁZ” néven). Gyermek és felnőtt színjátszóink, Misztérium színházunk, a már említett drámapedagógiai másoddiplomás képzés, egy „Hakni fesztivál” munkacímet viselő országos találkozó, diák színjátszó találkozók, egyházi színházi találkozók, az ezekhez kötődő szakmai megbeszélések, konferenciák, táborok adhatnák a csak erre az intézményre jellemző SZÍNHÁZI gerincet. Meggyőződésem, hogy ez az egyébként is gazdaságos működtethetőség mellett viszonylag rövid időn belül országos szakmai elismertséget, kedvező pályázati elbírálási lehetőségeket, és jelentős szponzori, támogatói rendszer kiépítését tenné lehetővé. Fiatalok számára minden hónapban egy alkalommal könnyűzenei koncertet lehetne szervezni, egyeztetve és együttműködve a környéken már működő ilyen jellegű rendezvények szervezőivel. Erre építeném az évente megrendezésre kerülő országos tehetségkutató fesztivált (Szakmai zsűrivel, nevezési díjjal, /csakúgy, mint a Hakni, diákszínjátszó és egyéb fesztiválon/ hangszergyártó és technikai berendezéseket gyártó cégek vásárral egybekötött kiállításával és szponzorálásával.) Hagyományteremtő rendezvénysorozat lenne tavasz végén, nyár elején a „Hét országra szóló lakodalom” melynek alapja természetesen egy autentikus Maglódi lakodalmas lenne. Ehhez járulnának, sváb, erdélyi, dunántúli, nyírségi, rábaközi stb. lakodalmas felvonulások, színpadi produkciók, viseleti és ételbemutatók, főzőversenyek kóstolók, menyasszony szépségversenyek, vőfélyvetélkedők. Azt gondolom maga a MagHáz és a mögötte lévő tér abszolút alkalmas egy ilyen, vélhetően nagyszámú közönséget, idegenforgalmat, és médiaérdeklődést, - következésképpen támogatókat – idevonzó rendezvénysorozat megtartására. Ha bármely eddig említett téren sikerül „kitörnünk” az jelentős mértékben növelné szponzoráltatási lehetőségeinket, valamint felhívja a figyelmet Maglódra csakúgy, mint magára az intézményre. Ez a tény megteremti a lehetőséget és megkönnyíti céges konferenciák, továbbképzések, átképzések, rendezvények megtartásának esélyeihez. Ugyanez a cél különböző médiaesemények lehetőség szerinti idevonzásával is. (pl. tv. műsorok felvételei, ezzel kapcsolatos bérbeadások) Munkaügyi központtal felvéve a kapcsolatot is látok fantáziát a szakmai átképzésekben, továbbképzésekben, valamint a felnőttoktatásban és ezzel kapcsolatos pályázati lehetőségekben, bérbeadásokban. Kedvező feltételek mellett tudnék mozit üzemeltetni, ezt azonban meg kell, hogy előzze egy „projekttoros filmklub” létrehozása, gazdaságossági számítások és felmérések. Már most is sok szakkört, tanfolyamot működtetünk. Ezek száma azonban még mindig jelentősen növekedhet, ha megtaláljuk és kiszolgáljuk azokat a lakossági igényeket, amelyekkel a környékből is ide tudjuk vonzani az embereket. (A jelenlegi háromfős kapacitással ez már egyszerűen nem megy!) Ezeknek a szakköröknek, tanfolyamoknak a nem túl jelentős anyagi hasznon kívül valójában az a legnagyobb jelentőségük, hogy a házhoz szoktatják a polgárokat egyéb busásabban jövedelmező rendezvények esetén is, valamint a leghitelesebb (szájról-szájra terjedő) reklámmal népszerűsítik az intézményt. A kiállítások megrendezését alkalmakhoz, egyéb rendezvényekhez szeretném kapcsolni, és ha lehetséges árusítással kötném egybe. A hagyományos Maglódon eddig megszokott „báli formákat” is kicsit igényesebbé, a szimpla mulatozáson túli „társadalmi eseménnyé kívánom tenni. Egyes esetekben a vállalkozói szféra számára kis túlzással „Operabál” szintű, rangú értékes műsoros esttel egybekötve. Szívesen megszervezném a környező települések önkormányzatainak bevonásával évente ismétlődő
„Képviselők Bálját” (Természetesen ennek számunkra minden kedvező erkölcsi politikai és anyagi vonzatával együtt!) A világosító fülke melletti kis szobában szívesen működtetnék egy pici helyi rádiót sok-sok zenével, önkormányzati hírekkel és főként kulturális programokkal, ajánló műsorokkal. Azt gondolom, lehetséges lenne ráfizetés nélküli működtetése, s így az általa kifejthető reklám nem kerülne egy vasunkba se. De hadd soroljam fel azokat az elképzeléseket, programokat tervezett rendezvényeket, amelyek jelentősen feldúsíthanánk Maglód kulturális életét, és amelyekre ambícióimat, kapcsolatrendszeremet tekintve lehetőség adott. Programok: Drámapedagógiai Központ, mely szakmai konferenciákat, előadásokat, továbbképzéseket stb. jelentene. Erre épül rá a Főiskolai oktatás. Helyet kapna a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Fesztivál, regionális, ill. országos rendezvényei. Ehhez kapcsolódna az Országos Diákszínjátszó Fesztivál. Szeretnék elindítani a Felnőtt Színjátszók Találkozóját és Versmondó Versenyét is. Idén nyáron megalakítottuk a Misztérium Színházat, mely társulata több településről verbuválódott. Ennek kapcsán szeretném útjára indítani a Vallásos Színházak Országos Találkozóját. Rendszeressé tenném a Nyári Művészeti Táborokat. Gyermekeknek komplex, tematikus Játszóházi programsorozat. Nagyon fontosnak tartom az ünnepek különleges megemlékezéseit, ezért szeretném idecsábítani a nyaranta megrendezésre kerülő Utcaszínházi Találkozót, mely érdekessége a Történelmi utcaszínház lenne. Ide várnám azokat a civil csoportokat is, akik ide illő tevékenységükkel, történelmi jelmezeikkel, stb. szívesen kivennék részüket a munkából. Az előadások a település különböző, kitüntetett pontjain jönnének létre. Táncszínházi csoportokat is létre lehetne hozni, melyek szervesen kapcsolódnának a programba. De nagyon szívesen látnám, és előzetes egyeztetések már folynak erről - hogyha egy Harcművészeti Csoport is belefolyna a munkálatokba. Nagyon fontosnak tartom a jövő generációval, a gyermekekkel, a fiatalokkal való foglalkozást. Ezért egy profi színházzal összefogva szeretnénk megalakítani a Gyermekek és Fiatalok Nemzeti Színházát. Nagy szükség van erre, mely a legfontosabb magyar és európai szépirodalmi műveket és történelmi témákat, költészeti értékeket kínálná a közönségnek. A Gyermeknap környékén Maglód néhány napra Mesevárossá válhatna. Ekkor a gyerekek maguk közül választanának egy gyermek önkormányzatot, élükön egy gyermekpolgármesterrel. Ezekben a napokban minden a gyerekekről és a meséről szólna. Lenne mesevetélkedő, nemzetközi Népek meséi találkozó, meseírás, városmesék, városjátékok, népek játékai. Ehhez kapcsolódó konferenciák, szakmai tanácskozások a felnőttek és a média részvételével. Az általános iskolából kikerülő, vagy a nagykamaszoknak nincs kulturált szórakozóhelye. Az övéké lenne az aula, mely úgy működne, mint az Agóra. Bárki beülhetne egy teára, egy beszélgetésre, internetezésre. Klubok alakulhatnának, önszerveződő csoportok jöhetnének létre. Ez lenne az Akóra – Fiatalok Internetes Teázója. Ennek a korosztálynak hoznánk létre – kapcsolódva egy országos hálózathoz – az Éjszakai ping – pong partit, melyre ráépülhetne egy személyiségfejlesztő programsorozat. Rendhagyó irodalomórákat képzelünk el, mely klubjelleggel üzemelne, bemutatva az adott költő, író korát, művészetét, zenéjét, festészetét, színházát, vicceit. Évente kerülne megrendezésre, a nyugatra szakadt maglódiak, a külföldön élő magyarok találkozója, ismerkedő napja. Mind szakmailag, mind kapcsolatokat tekintve meg van a lehetőség egy helyi rádió és Tv létrehozatalára. Ehhez illeszkedne a MR Rt. és a Magyar Televízió neves munkatársai által jelzett Média iskola létrehozatala. Beharangozónak még idén elindul a MagHázban egy műsor, a Vendég a háznál, mely Rádió a színpadon
munkacímet viseli. A Magyar Rádió egyik főszerkesztője által jegyzett műsor élő adásai jöhetnek létre. A Bubik István Színi Tanodában, neves színművészek, művésztanárok oktatnának. Hagyományteremtő rendezvényeink sorába bevehetjük a Szent Iván éji varázslásokat tűzugrással egybekötve… Civil szervezetek bevonásával zajlana, a már többször említett „Hét országra szóló lakodalom”, a hagyományőrző disznóvágás, a Kuglóf fesztivál. E két utóbbi ugyan nem saját ötlet, de látok benne fantáziát. Létszám, személyzet: Mint már említettem egy ekkora komplexumot tartósan a jelenlegi létszámmal üzemeltetni képtelenség. Ugyanakkor, híve vagyok a kis létszámú, de hatékony, megszállottan dolgozni tudó, az ügy iránt elkötelezett „csapatnak”. A munka megszervezésének sarkalatos pontja, hogy a könyvtár és annak személyzete is a kft. kötelékébe tartozik vagy sem. (A minisztérium illetékesétől kapott információm alapján ennek semmi akadálya nincs) De amennyiben mégsem az már rövidtávon is jelentős feszültségekhez, működési zavarokhoz, folyamatos vitákhoz, végső soron kitisztázhatatlan összevisszasághoz és kaotikus állapotokhoz fog vezetni. Ha viszont igen, az az ott dolgozók jelentős szemléletváltását kell, hogy eredményezze. Értem ez alatt a lépcsőzetes munkakezdéstől kezdve, a munkaerő több irányú felhasználhatóságán keresztül a szándékom szerinti teljesítményen alapuló bérezést is. A kiindulási alap azonban minden variációban az, hogy több féle feladatot vállalni és ellátni tudó emberekre van szükség. Olyanokra, akik fő tevékenységük mellett képesek és hajlandóak is ellátni, olyan feladatköröket is, amelyek a művelődési házas munka jellegéből adódóan akár folyamatosan akár alkalomszerűen rájuk hárulnak. Ezek lehetnek kvalifikált, speciális tudást, tehetséget igénylők, de lehetnek úgymond rangon alulinak tartott, a hétköznapi működéshez azonban elengedhetetlenül szükséges alkalomszerű tevékenységek is. Egy a lényeg a rendelkezésre álló munkaerőt a mindenkori aktuális feladatnak megfelelően a lehető legoptimálisabban, leghatékonyabban kell kihasználni (Csak egy egyszerű példa: Színházi előadás esetén nem fogok külön jegyszedőt, ruhatárost alkalmazni, ha mondjuk ugyanabban az időpontban, a könyvtárban tegyük fel három könyvtárosa és kb. ugyanennyi olvasó található…) A könyvtár működtetésével nem szaladnék a dolgok elébe. Annyi „zárójeles” megjegyzést tennék csupán, hogy működésük szakmai téren is szervesebben kapcsolódna a házban folyó munkához. Több író-olvasótalálkozót, irodalmi estet, gyerek programot, játszóházat, rendhagyó irodalomórát, könyvbemutató szerveznék oda. Kiindulási alapnak viszont tekintsük a jelenlegi külön könyvtár, külön műv. ház felállást. Ez esetben is legalább öt fő, plusz egy gondnok szükséges. Feladatkörök: Természetes, hogy a leendő ügyvezető a mellet, hogy szervezi, irányítja a kft. munkáját és kötelezettséget vállal mindenért, ami ezzel összefügg minden egyéb ezzel kapcsolatos tevékenységnek is gazdája, ellenőre vagy aktív részese. Az arculat megtervezése, a programok leszervezése, mint alapfeladat mellet. A közönségszervezés, pályázati lehetőségek figyelemmel kisérése, kihasználása, a marketing tevékenység, szponzorok, támogatók szerzése, éppen úgy a munkájához tartoznak, mint az esetleges oktató, tanfolyamvezető tevékenység, média és egyéb külkapcsolatok kézben tartása, a színpadi előadások alatti
színházügyelői, színpadmesteri tevékenység, vagy ha úgy hozza az élet egy rendezvény után az asztalok székek pakolása. Ily módon azonban azt hiszem, joga van megkövetelni munkatársaitól is pl. ez utóbbit, illetve a sokszínű munkavégzést!!! Egy fő feltétlenül szükséges a szakkörök, tanfolyamok, vásárosok kézben tartásához, szerződések és egyéb adminisztrációs tevékenységek gazdasági ügyek bonyolításához, a lakosság vagy bármely más érdeklődő számára folyamatos információ szolgáltatásához. A rendezvények sokasága miatt szinte folyamatos javítási, szerelési, karbantartási munka hárul a technikusra. Arról nem beszélve, hogy a különböző színházi és egyéb igényeknek megfelelően szinte „naponta” kell átállítania, kiépítenie a hang és fénytechnikát, valamint több karú „Síva istenként” kezelni azokat. Hang és képanyagokat kell felvennie, átjátszania, összevágnia. Működtetni, illeszteni az összes műszaki berendezést abban az esetben is, ha külső kiegészítő technikai forrásokra szorulunk. Komoly feladat hárulna egy a környéket jól ismerő az iskolákban, óvodákban, hivatalokban, intézményekben, otthonosan mozgó, jó kommunikációs képességekkel, színházi ismeretekkel rendelkező, megnyerő és „hiteles” személyiségre, aki megfelelően tudná ellátni a közönségszervezői feladatot. Képes lenne egy ilyen jellegű hálózat kiépítésére és a folyamatos mindennél fontosabb „élő” kapcsolattartásra. Hetente, rendszeresen járva, szervezve, új kapcsolatokat kiépítve a környező nyolc-tíz településen csak így lehetne elérni, hogy színházi előadásaink, egyéb programjaink minél látogatottabbak és nyereségesebbek legyenek. Szintén hasonló adottságokkal, de vállalkozói ismeretekkel és kapcsolatrendszerrel is rendelkező agilis lehetőleg dekoratív megjelenésű munkatárs kellene a vállalkozói szféra megnyerésére, szponzori, támogatói bevonására, marketinges feladatok ellátására. Ugyanakkor mindkettőjük feladata kell, hogy legyen a külkapcsolatok ápolása, kiadványok, honlapra kerülő anyagok szerkesztése, média és reklám lehetőségek kiépítése, ápolása, új üzleti lehetőségek „felhajtása.” A gondnoknak természetesen a házat és környékét kellene rendben tartania, műszakilag és persze esztétikailag. (épületgépészet, zárcsere, fűnyírás, hólapátolás, egyéb apróbb munkák.) Mindemellett rá hárulnának a portaszolgálati és ügyeleti teendők és a férfierőt igénylő egyéb pakolászási tevékenységek. Műv. házhoz tartozó eszközökkel való gazdálkodás, azok kiadása stb. (székek, sátor, edények, sörpad garnitúrák) Ezek tehát az alaptevékenységek! De persze nem árt, ha ezek az emberek képesek, mondjuk profi módon videó felvételeket készíteni, szakkört vezetni, írni, konferálni, üzletet kötni, büfébe beállni, oktatni, kiállítást szervezni, stb. stb. No és persze ügyelni, éjszakázni, „trógerolni” is hajlandók!!! Ha lehetséges a jövedelműket is ennek megfelelően szeretném alakítani! Bérezés: A munkabéreket teljesítményarányosan differenciálnám. Vagyis: Alap feladatkörének ellátásáért mindenkit megilletne egy nem túl magasan megállapított alapbér. Ugyanakkor egy, ha úgy tetszik visszatartott bérkeretből honorálnám a „plusz tevékenységeket, és munkavégzést” annak arányában, hogy ki mennyit vállal. Így, a másik, „nem dolgozóhoz” képest akár kiugró jövedelemre is tehet szert az, aki valóban aktív részese az itt folyó munkának. Anyagilag, egyéb módon is érdekeltté kívánom tenni munkatársaimat Minden olyan tevékenységben, ami a „cégnek” plusz jövedelmet hoz. Legyen az új szponzorok behozása, pályázati lehetőségek kihasználása, bérlők vagy közönség szervezése, jegyárusítás vagy egyéb gazdasági hasznot hozó tevékenység. Lényegesen kevésbé dominálna a kor, nem, végzettség, vagy egyéb kiváltságok, mint a valós teljesítmény!!!
Szerencsésnek tartanám, ha az önkormányzattal is meg lehetne állapodni egy valamennyiünket motiváló „sikerdíjban.” Ez alatt azt értem, hogyha a realitásokon alapuló tervezett bevételi összeget sikerül meghaladnunk és ezzel plusz hasznot hoznunk abból természetesen az ügyvezetőt is beleértve részesüljenek azok az emberek, akik ennek érdekében jelentős erőfeszítéseket tettek. Nem kétséges, hogy ez mindenkit meglehetősen motiválna! Kiadványok, reklám, internet: A MagHázban folyó munka és programjaink népszerűsítése érdekében negyedévente szeretnék kiadni részletes programfüzetet. Ez a kis füzetecske azonban nemcsak szárazon a programokat mutatná be, hanem rövid írásokat is tartalmazna, művészekről, produkciókról, hitvallásunkról, egyebekről. E mellett az egyes alkalmakhoz, rendezvényekhez kötődően szükséges megfelelő igényes, logónkkal ellátott, szórólapok, plakátok nyomtatása is. Számítógépem tartalmazza ezek több variációban elkészítetett változatát. A nyomtatott anyag mellett ma már nélkülözhetetlen, hogy jelen legyünk az interneten is. Ennek érdekében is megtettem a megfelelő lépéseket. A MagHáz honlapja csak arra vár, hogy tartalommal töltsük fel. Felmértem a környék lehetséges hirdetési, reklám és média lehetőségeit, felületeit is. Igen jó a kapcsolatom a szomszédos települések rádióival, televízióival és az egyéb média lehetőségekkel is. Ezekkel élni kívánok, de szeretném kihasználni az országos médiakapcsolatokat is. Bár meggyőződésem, hogy sikeres működésünk esetén sokkal inkább ők fognak keresni minket, mintsem nekünk kell „utánuk szaladgálnunk.”
Zalavári Béla
ZALAVÁRI BÉLA Szül: Budapest, 1955. december 28
Szakmai önéletrajz: 2002-2007 Maglódi Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgató 1996-2002 Z.B.Z. Művészeti és Kulturális Szolgáltató Bt. Kulturális vállalkozó 1992-1995 Gyömrői Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgató 1990-1992 Maglódi Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgató (1989-1996) Egyben a MAMKE (Maglódi Alkotó, Művész, Kulturális Egyesület) mint az egyik első, Maglódon megalakult és bejegyzett civil szervezet vezetője. A rendszerváltás utáni Maglód újság első főszerkesztője. 1975-1989 Népszínház, Várszínház, Huszonötödik Színházban színművész. Előtte: diszpécser, szerszámkészítő.
Iskolai végzettségek: Apor Vilmos Katolikus Főiskola: Pedagógus szakvizsga. Apor Vilmos Katolikus Főiskola: Drámapedagógus szak. Bessenyei György Tanárképző Főiskola: Művelődésszervező, kultúrális menedzser, tömegkommunikátor szak. 25. Stúdió: Színészképző Katona József Szakközépiskola: szerszámkészítő
Kitüntetések, szakmai elismerések: A Magyar Kultúráért Érdemrend, Színházi nívódíjak, Pest Megyei Népművelők Egyesülete. Ezüstgyűrű.
