XII. ÉVFOLYAM - 01. SZÁM 2010. I. negyedév
A FEHÉR BARÁT
XII. évf. 1. szám
Pálosok II.
„Isten, én Istenem, téged kereslek, utánad szomjazik a lelkem!” (63. zsoltár)
Boldog Özséb személye a realitás talaján áll, nem szövik át legendás aranyszálak. Egy alkalommal mégis csodálatos látomásban részesült, amely dönt volt további életútjára. Egy éjjel, imádság közben, az erd mélyén sok apró lángot pillantott meg. A lángocskák egymás felé tartottak, s végül Özséb atya keresztje el tt tüzes fénynyalábbá olvadtak össze. Özséb úgy érezte, hogy ez a különös tünemény égi jel, figyelmeztetés, hogy a szétszórtan él remeték lángjait össze kell gy!jtenie egy közösségbe, ahol életükkel, példájukkal, tudományukkal napként ragyoghatnak az Egyházban, taníthatják és támogathatják egymást Isten buzgóbb szolgálatára. 1250-ben a kesztölci völgy fölötti kis magaslaton, ahol hármas teraszt képeztek ki, délr l kisebb templomot építettek a Szent Kereszt megtalálásának tiszteletére. A csúcsíves templomhoz észak fel l négyszögletes monostor csatlakozott az együtt lakó remeték számára, magas fallal körülvéve. A mai Klastrompusztán, a szépen felújított romok között sétálva idézhetjük fel a múltat Özséb ezután sorra járta az országban a nagyobb remeteségeket. Így találkozott a Pécs melletti Szent Jakab-hegyi remetékkel. Elkérte a Bertalan pécsi püspök által készített szabályzatukat. A két monostor ekkor egyesült, amelynek tagjai t választották meg els tartományf nökükké, elismerve magas képzettségét, életszentségét és szervez i képességét. Közösségük égi patrónusává Remete Szent Pált tették meg, s magukat "Els Remete Szent Pál testvéreinek" nevezték. Mivel az els monostor a Szent Kereszt tiszteletére épült, sokáig a "Szent Kereszt testvéreinek" is hívták ket. E két kolostorhoz az id k folyamán egyre több és több kolostor csatlakozott, amelyek a Bertalan-féle szabályzat, majd kés bb az egyes egyházmegyék püspökeinek regulái szerint éltek. Boldog Özséb 1262-ben néhány társával elutazott, hogy a Szentszék jóváhagyását és meger sítését megszerezze a rendalapításhoz. Itt sikerült megszereznie Aquinói Szent Tamás pártfogását IV. Orbán pápa el tt. A pápa jóváhagyta az új Rendet, de nem engedte meg Szent Ágoston Regulájának átvételét, mert nem voltak biztosítva a szükséges anyagi feltételek. Egyel re Pál veszprémi püspököt bízta meg az ideiglenes szabályok megszerkesztésével. Pál püspök vizsgálata negatív eredménnyel végz dött: a rendi testvérek valóban nagyon szegények voltak, s így még hiányoztak a feltételek Szent Ágoston Regulájának megtartásához. A Rend hivatalos, római jóváhagyása csak 1308. december 13-án történt meg, melynek 700. évfordulóját, 2008ban ünnepelte a Pálos Rend. Esztergomi Boldog Özséb atya 1270. január 20-án halt meg az általa alapított Szent Kereszt monostorban súlyos betegség után. A templom sírboltjában temették el rendtársai, akik azzal vigasztalták egymást, hogy földi atya helyett égi pártfogót nyertek. A kolostorok száma az els rendf nök halála után is egyre csak gyarapodott. Boldog Özséb atya tisztelete 2008-tól már nem csak a pálos rend tagjai számára, hanem egész Magyarországra ki lett terjesztve, ünnepe január 20-án van. Ha tovább zarándokolunk a Pilisben, mintegy kétórai gyaloglás után elérünk ahhoz a kolostorhoz, melyet IV. Béla királyunk adományozott a pálosok számára 1263-ban. A királyi vadászkastélyból kialakított kolostor Kun László és Róbert Károly kedvelt kirándulóhelye volt. A kolostor romjai között megpihenve, a pilis csodálatos ölelése vesz körül bennünket. Körös-körül minden a pálosok birtokában volt. Míg az els kolostort a Szent Keresztr l nevezte el Özséb atyánk, addig ezt a fest i környezetben elhelyezked t a Szentlélekr l. Az épület 1287-re készült el teljes egészében. Ma a helybeliek és a turisták kedvelt zarándokkiránduló helye. Barangolhatnánk tovább itt a Pilisben, de most a Balaton mellé kalauzolom olvasóimat. Az északi parton haladva, Veszprémt l nem is olyan
Különösen ragyogott át a nap fénye az ablakon, amikor hajnalban felnyitottam a szemem. Kipillantottam kolostori szobám ablakán: a lassan hömpölyg Duna víztükrében a sugarak játékosan szaladgáltak, mintha versenyre keltek volna a halászó sirályokkal. Még csendes volt a város. Alig robogott el egy-két autó, úgy t!nt, még azok is nyugodtabbak, kissé álmodozó, csipás frissességgel gurultak tovább céljuk felé. „Uram, jó nekünk itt lenni!” (Lk 9,33) – gondoltam magamban, készül dvén a reggeli imára. Hány reggelen keltem már fel s készültem arra, hogy találkozzam a világot teremt Istennel. A találkozás biztos pontja csendes kis kápolnánk. Olyan valóság, ahol nem kell azon gondolkodnom, hogy jó vagyok-e úgy, ahogy vagyok. Jézus el tt önmagam lehetek, mert " sem valamit ad, hanem mindig Önmagát. És elkezdjük az Angyali üdvözlet minden reggel felcsendül imáját… Megtestesült az Ige, a Második Isteni Személy. Amióta az Övé akarok lenni, minden más lett bennem – és körülöttem. Átrágott évek, megízlelt isteni igazságok és csodálatos emberi kapcsolatok a kegyelem illatát lehelték szürke énembe – magam sem tudom, miképpen. Milyen csodálatos az Isten! „Valóban, te lettél gyámolom, szárnyad oltalmában vigaszom.” (63. zsoltár) Sokat verg dtem. Kétségeim mélységeib l mindig ugyanaz a kéz húzott ki, az Irgalmas Jézusé. Rámutatott életem értelmére. Nem egyszerre, tán nem is lassan. Inkább finoman és szelíden, mindig úgy, ahogy a legjobb volt. Mint a Feltámadás. Igen. Az üres sír, az összehajtott gyolcs, a fehér angyal – az isteni finomság megannyi bizonyítéka. Bennem is feltámadt valami: a krisztusi élet. Ott van, valahol mélyen, valahol bennem.
B
„Mikor elhagytak, Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul Átölelt az Isten.” Az Ady Endre által megfogalmazott istenélmény megannyi keresztény közös tapasztalata. Olyan, mint a közös hit, a kinyilatkoztatás egyértelm! egysége (katolikussága). Egyek vagyunk Jézus Krisztusban, aki meghalt és feltámadt értünk a halálból. Aki neked, nekem, nekünk és nekik, Barátunk, Teremt nk, Istenünk, Megváltónk, Eledelünk, Életünk. A miénk és az enyém, a tiéd és az övé is. És a zsoltárok naponta felcsendül si szövege szerzetesi kápolnánkban áthidalja az id és a tér végtelennek t!n távlatait: „A mélységb l kiáltok, Uram, hozzád, Uram, halld meg a szavam! Füled figyeljen fel könyörg szavamra! […] Remélek az Úrban, benne remél lelkem, és bízom a szavában. Lelkem várja az Urat, jobban, mint az r a hajnalt, […] Mert az Úrnál az irgalom és b séges nála a megváltás.” (130. zsoltár)
E
Húsvét hajnala újra és újra ránk ragyog. A szenvedés sötétségéb l felparázsló Reményre mindig szükségünk van.Ezekkel a gondolatokkal kívánok „A Fehér Barát” minden kedves olvasójának kegyelmekben gazdag húsvéti ünnepet! P. Bátor Botond OSPPE pálos tartományf nök
1
2010. I. negyedév
A FEHÉR BARÁT
messze található Nagyvázsony csodálatos pálos kolostorromja. Aki el ször jár itt, eleinte semmit nem lát, csak az erd t. Amikor a fák között kimagaslik a templom szentélyének fala, mintha hirtelen egy félelmetes óriás lépne elénk a s!r! erd ben. A többméteres magas fal önkéntelenül is azt juttatja eszünkbe, hogy pezsg élet lehetet itt valamikor. A romok között barangolva láthatjuk a pontosan megszerkesztett monostor még felfedezhet maradványait. Az egykori templom megmaradt falai közé belépve sírfeliratot olvashatunk, Kinizsi Pálét, aki a pálosokat számtalan adománnyal támogatta és 1494-ben a monostor templomában temették el. Kinizsi Pál, temesi ispán és a déli végek híres törökver f kapitánya, valamint apósa adonyi Magyar Balázs 1483-ban alapították ezt a monostort szent Mihály f angyal tiszteletére. A templom már korábban ott lehetett, mert Kinizsi Pál 1482-ben búcsúengedélyt kért a pápától a Szent Mihály templomot látogatók részére. Özvegyének, Magyar Benignának a pálos barátok 1494-ben zsolozsmáskönyvet, majd 1513-ban imakönyvet fordítottak magyar nyelvre és másoltak le. Ezek a m!vek Festetics- és Czeh-kódex elnevezéssel ma is értékes nyelvemlékek. 1552-ben hagyták el a remeték e helyet, mert kirabolták és kifosztották ket. Amikor Nagyvázsonyt elhagyjuk és Óbudavár felé haladunk, a táj szépsége teljesen magával ragad bennünket. Csodálatos kis falvakon vezet át utunk, Szentantalfán, Köveskálon, Kékkúton, míg elérkezünk Salföldre, ebbe a kicsi ékszerdobozba. A falu mellett, áthaladva a helyiek által k tengernek nevezett helyen, beérünk az erd be, melynek mélyén ott a másik pálos kolostorrom, melyet 1263-ban említenek el ször. A szépen felújított romok fala, szelleme arról a kolostorról mesél, melynek véd szentje Szent Mária Magdolna, a b!nbánat és az ezt követ igazi Isten-szeretet példaképe, akinek alázatos megtérése, az Úr lábának a megmosása a remeték számára igazi példakép lehetett. Mert aki a remeteségre adta a fejét, csak úgy tudta azt megélni, ha benne is ott volt a b!nbánat és alázat szelleme és legf képpen az Isten iránti lángoló szeretet. A legnagyobb titok az, ami az ember szívében rejlik. Azt senki nem láthatja, de kívülr l, egy ragyogó tekintetb l, a békét sugárzó arcról leolvasható a titok, mely ott, a mélyben lakozik. Talán ezért is szerették oly nagyon ezeket a pálos barátokat, mert arcukban az ember jobbik énje tükröz dött vissza. S ilyen körülmények között a t lük kapott jó tanács, mely nem ritkán kemény volt, mégis elfogadható. 1487-ben kihalófélben lév kolostor birtokait, javait az onnét nem túl messzire lév Bakonyszentjakab kolostora kapta meg. Ebb l azonban már csak egyetlen falrész látható, holott bizony ez a kolostor igen terjedelmes épület volt valaha. Id zhetnénk a pálosok történetével tovább a Balaton közelében, hiszen erre van a szintén 1263-ban keletkezett badacsonytomaji pálos kolostorrom, melynek kút forrásvize ma is csordogál, szívesen isznak bel le az arra járó turisták, zarándokok. Vélhet en a pálos barátok itt termelték azt a sz l t, melyb l a „Badacsonyi Szürkebarát” készült. Ugyanis a pálosok kezdetben szürke csuhában jártak, csak kés bb váltottak fehérre abból a megokolásból, hogy megkülönböztessék magukat a kóbor barátoktól, akiknek szintén szürke volt a ruhájuk és némely esetben pálosoknak adták ki magukat. Bár lehet, hogy az elnevezés kizárólag ennek a nemes bornak a színével van összefüggésben…
XII. évf. 1. szám
A Pálos Baráti Kör fontos célja a pálos lelkiséghez való kapcsolódás biztosítása. Ezt a célt szolgálják a kis imalapok a rövid pálos imádságokkal, melyeket minden tag a Baráti Körbe történt belépésekor megkapott, illetve a Megszentelt Nap cím! pálos imakönyv is, mely els sorban a Baráti Kör tagjai számára készült. Azonban ezen kívül is megvannak azok a lelkiségi pontok, melyek nemcsak a szerzetesek, hanem a világiak számára is megélhet ek. Ilyen különösen az elmélyült Mária tisztelet, valamint hazánkért és nemzetünkért való imádság és engesztelés. A Sz!zanyához – a szerzetesekhez hasonlóan – els sorban a rózsafüzér imádsággal fordulunk, de az iránta való tiszteletünket azzal is kifejezzük, hogy a Baráti Kör zarándoklatait általában Mária-kegyhelyekre, de mindenképpen Mária-kegyhelyeket felkeresve szervezzük. A zarándoklatok több szempontból is nagyon fontos szerepet töltenek be a Pálos Baráti Kör életében. Ezeknek az egy- illetve többnapos zarándokutaknak fontos közösségteremt ereje van, az imádságos kerettel és lelki tartalommal megtöltött napok kegyelmi kincsek forrásai, az átélt élmények mindenkit gazdagítanak. A zarándoklatokon lehet ség van búcsúk nyerésére is, melyek szintén hozzájárulnak a lelki megújuláshoz. A hazánkért és a nemzetünkért végzett imádság és engesztelés azért kiemelked en fontos számunkra, mert a Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, ezért mind a Rendnek, mind pedig a Rendhez kapcsolódó világiaknak nagy felel sséget kell éreznie országunkért és a magyarságért. A Pálos Baráti Kör tagjai nemcsak imádságaikkal, hanem gyakorlati tennivalókban adott segítségükkel és akár anyagi támogatásukkal is a Pálos Rend mellett állnak.
S
A Pálos Rend és a Pálos Baráti Kör közötti él kapcsolat biztosítása érdekében minden hónapban találkozót tartunk. A találkozókat szentmisével kezdjük, mert közösségi életünk csúcsa és forrása az Eukarisztia közös ünneplése, ami nagy egységbe, és közös imádságba fog öszsze bennünket. A találkozók második felében általában meghívott el adó tart el adást, vagy koncertet. Az el adások els sorban hitünkkel kapcsolatos témákat dolgoznak fel, de többször vannak inkább kulturális jelleg!ek is, tekintettel arra, hogy – mint egyetlen magyar szerzetesrendhez kapcsolódó közösség – feladatunknak érezzük a magyar kultúra és történelem mélyebb megismertetését is. A találkozókat agapé zárja. Ez lehet séget ad arra, hogy az el adóval, a pálos szerzetesekkel, és egymással is kötetlenül együtt legyünk, beszélgessünk, megismerjük egymást, és ezzel mind a Rendhez f!z d , mind az egymás felé irányuló kapcsolatokat él vé tegyük.
P
A Pálos Baráti Kör Pécsi Csoportja mellett 2009. január 15-én, Els Remete Szent Pál ünnepén a Sziklatemplomban megalakult a Budapesti Csoport is. E két csoport tagságának a létszáma félezer f körül van, ami komoly hátországot jelent a Pálos Rend számára.
A Pálos Baráti Kör els találkozóján, 1997. január 15-én, az akkori tartományf nök, Máthé Péter atya a bibliai Áron és Hur példájával határozta meg a Pálos Baráti Kör f feladatát. Áron és Hur az akkor már id s Mózes mellett álltak egy közeli domb tetején, amikor a választott nép az amalekitákkal vívott nagy csatát. Ahányszor Mózes felemelte karjait Istenhez fohászkodva, a választott nép fiai kerekedtek felül, de amikor karjai a fáradtságtól lehanyatlottak, az ellenség látszott diadalmaskodni. Ezért Áron és Hur tartották fel Mózes karjait az ég felé, és így aztán a választott nép gy zni tudott. Péter atya azt kérte a Pálos Baráti Kört l és minden tagjától, hogy úgy álljon a Pálos Rend mellett, mint ahogy Áron és Hur álltak Mózes mellett, azaz lélekben, imádságban segítsenek a pálos szerzetesek, a Pálos Rend Isten felé tárt karjait tartani, így segítve a krisztusi szeretetnek a gy zelmét és a Pálos Rend meger södését hazánkban és szerte a világon. E feladat méltó módon történ betöltéséhez kérjük mindannyian a Jóisten kegyelmét és áldását.
A Pálos Baráti Kör A Pálos Baráti Kört közel tizennégy évvel ezel tt, 1996. október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén alapítottuk Pécsett. A Baráti Kör f céljaként azt határoztuk meg, hogy azok összefogásával, akik a Pálos Rendhez szeretnének kapcsolódni, és a pálos lelkiséget magukhoz közel állónak érzik, imahátteret biztosítsunk a Rendnek, különösen a jövend és a meglév hivatásokért. A Pálos Baráti Kör tagjai imádságának is a gyümölcsei az elmúlt évek örökfogadalmai, papszentelései és új hivatásai. A Rendért és a hivatásokért való imádság továbbra is mindannyiunk feladata és felel ssége. A Pálos Rend sem feledkezik meg azokról, akik imádságaikkal mellette állnak, hiszen a szerzetesi közösség minden nap imádkozik a Pálos Rend jótev iért.
A
2
2010. 1. negyedév
12. évf. 1. szám
A FEHÉR BARÁT
Pálos Baráti Kör 2010-es rendezvényei, programjai Pécs Pálos Templom január 15. péntek – Első Remete Szent Pál ünnepe – 18 órakor ünnepi szentmise, melynek keretében a pálos szerzetesek megújítják rendi fogadalmukat, majd az előadás-sorozat lezárása: A pálosok a XXI. század elején Magyarországon – A Pálos Rend jelenkori feladatai – Előadó: P. Bátor Botond OSPPE tartományfőnök; február 19. péntek – 18 óra – Prohászka emlékmise, melyet Dr. Aczél László Zsongor pálos atya, volt székesfehérvári egyházmegyés püspöki titkár mutat be, majd Ivasivka Mátyás tart előadást „Emlékezés Prohászka Ottokár püspökre” címmel; március 25. csütörtök – Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe – 16 óra, ünnepi szentmise, a Gyermekét váró Szűzanya szobrának a megáldása és lelki adoptáció Budapesten a budaszentlőrinci pálos kolostor romjainál, az ünnepi szentmisét Dr. Székely János esztergombudapesti segédpüspök mutatja be; április 19. hétfő – 19.00 óra – A Pécsi Harmadik Színházban (7633 Pécs, Hajnóczy utca 41., tel.: 72/252-478) „Asperges me…” Pálos évszázadok a magyar történelem tükrében, irodalmi, művelődéstörténeti zenés összeállítás, Oberfrank Pál, Sudár Annamária és a Misztrál együttes közös műsora a Pálosokról. Jegyek elővételben a Pécsi Harmadik Színházban, illetve a templomi nyitva tartás alatt a pécsi Pálos Templomban és Lyceum Templomban vásárolhatóak. május 28. péntek – 18 óra – szentmise, majd „Élménybeszámoló” a Pálos Baráti Kör 2010. évi erdélyi, székelyföldi zarándokútjáról. Előadó: Lantosné dr. Imre Mária; szeptember 17. péntek – 18 óra – szentmise, majd dr. Povedák István történész-néprajzkutató, a szegedi Bálint Sándor Valláskutató Intézet munkatársa tart előadást „Gondolatok a neopogányságról” címmel; október 15. péntek – 18 órakor szentmise – majd Dr. Käfer István egyetemi docens, a Pázmány Pé-
P
ter Katolikus Egyetem Szlovák Tanszékének az oktatója tart előadást a „Szlovákokról keresztény szemmel” címmel; november 6. szombat – 15 óra – A Pálos Baráti Kör lelki délutánja. A lelkigyakorlatot vezeti Dr. Seregély István ny. egri érsek; november 7. vasárnap – 18 óra – A Pálos (Szent Imre) Templom búcsúja, az ünnepi szentmisét bemutatja: Dr. Seregély István ny. egri érsek; december 19. vasárnap, 18 óra szentmise, majd a „Schola Sancti Pauli” (Pálos Szkóla) karácsonyt váró hangversenye. Vezényel: Fodor Gabriella; 2011. január 15. szombat – Első Remete Szent Pál ünnepe – 18 órakor ünnepi szentmise, melynek keretében a pálos szerzetesek megújítják rendi fogadalmukat. Az ünnepi szentmisét bemutatja: Mayer Mihály pécsi megyéspüspök, pálos konfráte;
István történész-néprajzkutató, a szegedi Bálint Sándor Valláskutató Intézet munkatársa tart előadást „Gondolatok a neopogányságról” címmel; május 11. kedd – 17 óra szentmise – majd dr. Miskei Antal egyetemi docens tart előadást „Szentistváni örökségünk” címmel; szeptember - Budapesti Pálos Baráti Kör zarándoklata Erdélybe 2010. szeptember 15-től 19-ig; október 8. péntek – 20.00 óra – A Szilatemplom búcsúja, az ünnepi szentmisét bemutatja: Bíró László tábori püspök; november 17. szerda – 17 óra szentmise – majd Dr. Käfer István egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlovák Tanszékének az oktatója tart előadást a „Szlovákokról keresztény szemmel” címmel; december 15. szerda – 17 óra szentmise – majd a „Schola Sancti Pauli” (Pálos Szkóla) karácsonyt váró hangversenye. Vezényel: Fodor Gabriella; 2011. január 14. péntek – Első Remete Szent Pál ünnepének vigíliája – 17 órakor ünnepi szentmise, melyet Mayer Mihály pécsi megyéspüspök, pálos konfráter mutat be.
Minden más honlap, ha mégoly nemes célnak látszó ügyekért működik is, jogtalanul bitorolja rendi címerünket és a „pálos” elnevezést. Súlyosan félrevezető lehet a "Boldog Özséb" név használata is más személyek vagy intézmények részéről. Kérek minden jó szándékú embert, hogy ügyeljen erre!
T
Budapest Sziklatemplom 2010. január 14. csütörtök – Első Remete Szent Pál ünnepének vigíliája – 17.00 órakor ünnepi szentmise, majd az előadássorozat lezárása: A pálosok a XXI. század elején Magyarországon – A Pálos Rend jelenkori feladatai. Előadó: P. Bátor Botond OSPPE tartományfőnök; február 24. szerda – 17.00 óra szentmise – majd Újháziné Ledó Erzsébet tart előadást Tormay Cecília munkásságáról és a Pálosokkal való kapcsolatáról; március 25. csütörtök – Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe – 16 óra, ünnepi szentmise, a Gyermekét váró Szűzanya szobrának a megáldása és lelki adoptáció Budapesten a budaszentlőrinci pálos kolostor romjainál, az ünnepi szentmisét Dr. Székely János Esztergombudapesti segédpüspök mutatja be. A szentmisét megelőzően 15.30-kor, Dr. Bencze Zoltán régész, a Budapesti Történeti Múzeum, Középkori Osztályának vezetője tart előadást a budaszentlőrinci pálos kolostor történetéről és a régészeti feltárásról; április 14. szerda – 17 óra szentmise – majd dr. Povedák
hiányában minden esetben jogtalan használatról kell beszélnünk. Mivel ezek a visszaélések gyakran az interneten megjelenő honlapokon keresztül valósulnak meg, ezért fontos tudni, hogy a Pálos Rendnek csak egyetlen honlapja van Magyarországon (www.palosrend.hu), tehát jogosan és szabályosan kizárólag csak a Magyar Pálos Rend használhatja „pálos” nevet és címert.
Közlemény Felhívom a Magyar Pálos Rend
érdeklődők figyelmét, hogy §iránt szerzetesrendünk nevével és jelképeivel kapcsolatban egyre gyakrabban találkozunk visszaélésekkel. Tudtunk és beleegyezésünk nélkül az élet számtalan területén használják a „pálos” elnevezést, illetve a rendünkhöz köthető fogalmakat vagy éppen a szerzetesrendünket alapító Boldog (Szent) Özséb atyánk nevét olyan célok szolgálatában, amelyhez a Katolikus Egyház keretein belül működő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendünknek – és ebből következően a Katolikus Egyháznak – semmi köze sincs. Hasonlóképpen bitorolják jogtalanul rendünk címerét is. A „pálos” elnevezés és a rend címere kizárólagosan csak a Magyar Pálos Rend Első Remete Szent Pál Rendje jóváhagyásával használható. Rendi jóváhagyás
A 3
Továbbá tájékoztatok mindenkit, hogy Boldog Özséb atyánk hivatalos kanonizációja, vagyis boldoggá avatása megtörtént azzal a 2008 februárjában kibocsátott vatikáni dokumentummal, amely engedélyezi Boldog Özséb atyánk liturgikus ünneplését. Minden boldoggá és szentté avatásnak ez a célja. Talán kevesen tudják, hogy a boldoggá avatott is szent. Szentté avatás csak abban az esetben történik az egyházi gyakorlatban, ha a helyi egyház által boldogként tisztelt szentet a világegyház is megismeri és tiszteli. Boldog Özséb atya elsősorban édes hazánkban vált ismertté. A világon csak kisebb közösségek tisztelik, ami nem elegendő ahhoz, hogy hivatalosan is szentnek nevezzük. Ez természetesen nem akadálya annak, hogy magán használatban Szent Özsébet mondjunk. Az elmúlt időszakban több helyen is nyilvánosságot kapott, hogy Boldog Özsébbel kapcsolatban ún. szentté avatási dokumentumok jutottak el a Vatikánba. Ezek a dokumentumok minden egyházi előírást és gyakorlatot megkerülve kerültek a Szenttéavatási Kongregációhoz, úgy, hogy azokat egyetlen magyar pap vagy püspök sem látta. A kanonizációs eljárást mindig az illetékes megyésfőpásztor indítja el, és ő az, aki kijelöli a megfelelő
2010. 1. negyedév
S E B
A FEHÉR BARÁT
személyt, vagy személyeket a szentté avatás lefolytatására (aktor, posztulátor). Ez a feladatkör nem örökletes, halál esetén a megyésfőpásztor részéről új személy kinevezése szükséges, ami jelen esetben nem történt meg. Elhunytakra való hivatkozás még nem elegendő. Személyes megkeresés esetében a megyésfőpásztor készségesen állt volna rendelkezésre, hiszen a boldoggá nyilvánítás folyamatát is kézbe vette és eredménnyel járt, mindannyiunk nagy örömére. Boldog Özséb tisztelete nemzetünk számára az egyik eszköz lehet az egység szolgálatában, hiszen Özséb atya is egységet teremtve gyűjtötte össze a szétszórtan élő remetéket, új irányt szabva addigi életüknek. Szétzilált magyarságunknak gyógyír lehet, ha minél több magyar kéri közbenjárását. Ilyen összefogással lehetne elérni azt is, hogy Boldog Özsébet minél inkább megismerjék világszerte, és majdan szentként tiszteljék mindenütt.
Pálos nagyheti szertartások rendje PÉCS - PÁLOS TEMPLOM
V
P. Bátor Botond OSPPE tartományfőnök
Virágvasárnap (március 28) 8.00 órakor ünnepi szentmise, barkaszentelés, és körmenet lesz. A szentmise keretében a Schola Sancti Pauli (Pálos Szkóla) énekli a passiót. A nagyheti szertartások nagycsütörtökön (április 1.) és nagypénteken (április 2.) 18.00 órakor, nagyszombaton (április 3.) 20.00 órakor kezdődnek. E három napon a reggeli szentmisék elmaradnak. A nagyheti Szent Három Napban lelkigyakorlat lesz a Pálos Templomban, melyet Györfi Szabolcs pálos atya tart. Az elmélkedések a nagyheti szertartások alkalmával, illetve Nagypénteken és Nagyszombaton délelőtt 10.00 órakor is lesznek. Húsvéthétfőn a szentmisék reggel 8.00 és este 18.00 órakor kezdődnek.
LYCEUM TEMPLOM Nagycsütörtökön (április 1.), nagypénteken (április 2.) és nagyszombaton (április 3.) a Lyceum templomban nem lesz szentmise, azonban nagypénteken és nagyszombaton a Szent Sír látogatható 9.00 és 15.00 óra között. Húsvéthétfőn a szentmise vasárnapi rend szerint 10.45 órakor kezdődik.
Márianosztra Nagycsütörtök:18 óra Nagypéntek:18 óra Nagyszombat:18 óra Húsvétvasárnap: fél 9 óra és fél 11 Húsvéthétfő:1/211 óra
Sziklatemplom Nagycsütörtök:17 óra Nagypéntek:17 óra Nagyszombat:19 óra Húsvétvasárnap és húsvéthétfőn: ½ 9,11 óra, 17 óra és 20 óra; A választások előtti csütörtökön, április 8-án a szokásos, 22 órakor kezdődő csütörtöki szentségimádást különösképpen is édes Hazánkért, Magyarországért ajánljuk fel. Aki szeretne ebbe az imádságba bekapcsolódni, várjuk szeretettel.
A szentségimádás rendje: 22.00 Szentségkitétel, rózsafüzér 22.30 elmélkedés majd szentségi áldás 23.00 Keresztút 24.00 Szentmise édes Hazánkért, Magyarországért. A szentbeszédben külön megemlékezünk az egyetlen magyar alapítású rend, a Pálos Rend szerepéről a magyarság történetében. Mindenkit szeretettel várunk! Pálosok Impresszum Kiadja a Magyar Pálos Rend Főszerkesztő: P. Bátor Botond OSPPE tartományfőnök Szerkesztés és tördelés: Stoffán György Szerkesztőség: 06-20-662-8590
4
12. évf. 1. szám Pálosszentkút (Petőfiszállás) Szeretettel várunk minden érdeklődőt a húsvéti Szent Három Napra PetőfiszállásPálosszentkúton, 2010. április 1-4. között. A már hagyományosnak mondható húsvéti lelkigyakorlaton a jelentkezők a szerzetesekkel együtt vesznek részt a zsolozsmán, a Szentháromnapi szertartásokban. A programban szerepelnek továbbá elmélkedések is, lehetőség van gyónásra és egyéni éjszakai szentségimádásra. A bennlakásos résztvevők számára közös a napi háromszori étkezés a kolostorban. Szállást korlátozott létszámban a pálosszentkúti kolostor és a zarándokház biztosítja. Jelentkezési alsó korhatár: 18 év Jelentkezési határidő: 2010. március 28. Bentlakásra jelentkezés és bővebb információ:
[email protected] Húsvéti lelkigyakorlat programja 2010. április 1-4. Nagycsütörtök 18:00 SZENTMISE, BEFEJEZŐ IMAÓRA, majd csendes virrasztás a templomban Nagypéntek - 7:00 REGGELI IMA (LAUDES) - 9:00 NAPKÖZI IMAÓRA, majd 1. előadás 10:00 Filmvetítés - 12:30 ÚRANGYALA, OLVASMÁNYOS IMAÓRA, NAPKÖZI IMAÓRA 15:00 NAPKÖZI IMAÓRA, majd 2. előadás - 17:20 Keresztút 18:00 NAGYPÉNTEKI SZERTARTÁS - 19:30 BEFEJEZŐ IMAÓRA Nagyszombat - 7:00 REGGELI IMA (LAUDES) - 9:00 NAPKÖZI IMAÓRA, majd 1. előadás 11:00 - 2. előadás - 12:30 ÚRANGYALA, OLVASMÁNYOS IMAÓRA, NAPKÖZI IMAÓRA -15:00-18:00 - Gyónási lehetőség 18:30 VESPERÁS - 19:15 - Közös rózsafüzér a templomban 20:00 órakor FELTÁMADÁSI SZENTMISE KÖRMENETTEL Agapé
*** Húsvétvasárnap - Szentmise 8:30 vagy 10:30
*** További információk: www.palosrend.hu
2010. 1. negyedév
A FEHÉR BARÁT
12. évf. 1. szám
Választási tanácsadó Az idei évben is lehet ség van arra, hogy a személyi jövedelemadónk 1 plusz 1 %-áról rendelkezzünk. Ezzel úgy tudunk segíteni az általunk támogatni kívánt alapítványnak, illetve Egyházunknak, hogy az nekünk semmibe sem kerül. A Magyar Pálos Rendnek a személyi jövedelemadó 1%ával történ! támogatására a Boldog Özséb Alapítványon keresztül van lehet!ség. Kérjük, hogy a személyi jövedelemadó alapítványok javára felajánlható 1%-át a Boldog Özséb Alapítvány javára rendeljék. A Boldog Özséb Alapítvány adószáma: 18671362-1-13. Kérjük, hogy az egyházak javára felajánlható 1%-al kapcsolatban pedig a Magyar Katolikus Egyház javára rendelkezzenek, melynek technikai száma: 0011.
(prof. Franz Spirago)
A
XVI. Lajos király halálos ítélete
A francia forradalom idejében elhatározta a nemzeti konvent, mely 745 tagból állait, hogy eltörli Franciaországban a királyságot. A király ellenségei azonban még messzebbmen követelésekkel léptek fel és 1793 jan. 17-én ülésükön, a király halálát követelték. A következ szavazásnál a nemzeti konvent 361 tagja szavazott halála mellett és 360 ellene. XVI. Lajos királyt a szavazás utáni negyedik nap végezték ki guillotinnal. Ebb l is látszik, hogy sok esetben egyetlen szavazat dönt. A jó Isten egykor minden válaszf t és képvisel t minden egyes szavazatáért számon fog kérni. Gyakran az igazságos büntetés már itt a földön éri el az embert, mint XVI. Lajos unokatestvérét.
leg Írország katolikus népe. 1828-ban az írek a híres O'Connelt akarták az angol parlamentbe beválasztani, hogy a rég óhajtott vallási és politikai szabadságot nekik kijárja. Azonban miután a szegény katolikus bérl k a gazdag angol protestánsoktól függtek, az angolok sok írt megfélemlítettek, hogy szavazatukat maguk részére megszerezzék. Egy Pruenty nev! szegény ír bérl bérlettartozása miatt börtönbe került. A bérbeadó meglátogatta a börtönben és így szólt hozzá: „Szabadlábra helyezlek, ha a választáson arra szavazol, akire én!" Szegény ír lelkében nehéz küzdelem támadt, de végtére is gy zött benne a családja iránti szeretet; éhez felesége és gyermekei iránti ragaszkodása elfojtotta meggy z désének szavát. Elment tehát bérbeadójával, hogy O'Connel ellen szavazzon, de miközben véletlen találkozott Brigitta nev! feleségével, ki, amint értesült férje szándékáról, felkiáltott: „Ne tedd ezt, gondolj a lelkedre és a szabadságra!" (Remember your soul and liberty!) Hatottak is ezen szavai. Az ír ember azonnal visszatért a börtönbe. A szegény ír asszony intelme szájról-szájra ment az egész írországi szigeten; a katolikusok zászlaira írták és szobrokon is megörökítették. - Ez a szegény asszony megértene, mily nagyfontosságú sok esetben egy-egy szavazat és ezért hozott h sies áldozatot a választáson.
„Ha ezeken kívül vagy ezekt l függetlenül más módon szeretné anyagilag támogatni a Magyar Pálos Rendet, úgy arra a1173100120118680-as bankszámlára - bankon keresztül, vagy postai csekkútján - történ befizetéssel van lehet ség. Adományát hálásan köszönjük".
E
Aki könnyelm a szavazás leadásában, b nrészes abban, hogy az államot rosszul kormányozzák
Egy hessen-i öreg herceg elé járult egy négytagú küldöttség és panaszkodtak a polgármesterükre. A herceg mind négyükhöz más-más kérdéseket intézett és megtudta, hogy k az illet t már három ízben megválasztották. A herceg elhívatta a porkolábot és azt mondó neki: „Vágj mindegyikükre huszonötöt!" Összenézett a négy panaszos, és így szóltak a herceghez: „F méltóságod! A száz bot bizonyára nem minket illet, hanem a polgármestert". A herceg azonban nyugodtan így szólt: „A `25 botbüntetést bizonyára megérdemeltétek, amiért ezt a polgármestert már harmadszor megválasztottátok". - Helytelenül választanak az emberek és azután jajgatnak a rossz kormányzás és rossz id k miatt. A rossz kormányzásról k tehetnek, a választójog könnyelm! gyakorlása által.
Szeretettel hívunk szentségi házasságban él házaspárokat a Sziklatemplom keretén belül megindítandó MÉCS családközösségek alapítására. Magyarországon az els MÉCS közösségek a Keresztény Családközösségek Nemzetközi Szervezete kezdeményezésére, Bíró László családreferens püspök úr azóta is tartó - támogatásával 1996-ban indultak. A MÉCS egyrészt szentírási jelkép, másrészt a csoportbeszélgetések felépítéséb l adódó bet!szó. Josef Cardijn bíboros „Láss-Ítélj-Cselekedj” módszere alapján a kétheti/havi rendszerességgel megtartandó közösségi alkalmakon a beszélgetések három f részre tagolhatók: Megfigyelés (személyes tapasztalatok, élmények), Értékelés (a felvet d problémák értékelése a krisztusi tanítás fényében), Cselekvés (elhatározások megfogalmazása). Célunk, hogy a közösség ereje által a Sziklatemplomba járó házaspárok és rajtuk keresztül a családok keresztény hitükben elmélyülve és meger södve egyre hitelesebben élhessék meg krisztusi hivatásukat a világban. A közösségi alkalmakat lelkileg Botond testvér kísérné. Általános tapasztalat szerint a közösségi élet eredményeként a házaspárok hite mélyül, a házasságok er södnek, a családi élet boldogabbá válik, valamint a társadalomban is könnyebben és tudatosabban találják és állják meg helyüket. Örülnénk, ha bármely korosztályból jelentkeznének házaspárok új közösségek alapításához. Jelentkezni vagy tájékozódni az Egerland házaspárnál (+36/30/6300968) lehet. További információ olvasható a www.mecs.org.hu weblapon.
A keresztények szavazatuknál gondoljanak arra, hogy Isten el!tt felel!sséggel tartoznak
Nagyasszonyunk, hazánk reménye! Bús nemzeted zokogva esd! Nyújtsd irgalomjobbod feléje, Botlásiért, ó, meg ne vesd! Mi lesz bel lünk, ha Te elhagysz? Óh, árvaságunk sírba hervaszt! Minden reményünk csak Te vagy: Szent Sz!zanyánk, szent Sz!zanyánk, Óh, el ne hagyj!
Európa egyik nemzetét a sok üldöztetése miatt, a „hitvallónemzedéknek" hívják s ez tudvalev -
5
2010. 1. negyedév
A
A FEHÉR BARÁT
12. évf. 1. szám
A bárányka
A bárányka kezdte megelégelni a nyáj egyhangúságát. Minden nap ugyanaz: ki a karámból legelni, pásztorsíp hangja, legelés, vissza a karámba. És ez így ment már hosszú id óta. Egyedül az évenkénti nyírás jelentett valami változatosságot. A bárányka fejében egyre gyakrabban megjelent a gondolat, hogy elhagyja a nyájat. Mindegy hova, csak el a bárányok egyhangú életéb l. Egy kép egyre többször jelent meg a gondolataiban. Álmaiban farkas falkát látott, amint a pusztán vonul át, s éjszaka vadászatra indul. Er s, nagy csapat, amelyt l mindenki retteg a környéken. De jó lenne közéjük tartozni! Megsz!nne az egyhangúság. H s, farkas-tetteivel kiemelkedne a bamba nyájból. Talán meg is riogatná a nyájat, amelyben most névtelen birkaként él. "rült ötletnek t!nt, de egyre nagyobb volt benne a vágy, hogy megvalósítsa álmát. Elvégre már nem sok id és valószín!leg, is a bárányok végs sorsára jut! Hogyan is vihetné végbe a tervét? Talán ha megszerezné egy farkasnak a b rét és belebújna. De hát hol tud egy bárány farkasb rt szerezni? Amint így gondolkodott, er s puffanást hallott, nem is messzir l. Elment és megnézte, mi az. El kellett hagynia a nyájat, s pár perc járásnyira megtalálta a tetemet. Egy gyönyör! ezüst farkas. De aztán hangokat hallott, és elrejt zött a bokorban. Két ember jött, nagy késekkel, hogy lenyúzzák a szerencsétlenül járt vadat. Amint végeztek a dolgukkal, nagy nevetve elindultak, hogy iszogassanak a szerencsés vadászat örömére. Egy óvatlan pillanatban a bárányka, kissé undorodva, a szájába vette a farkasb rt, és elillant. Amikor már biztonságos távolságban volt, elhatározta magát. Felpróbálta az új ruhát. Éppen a méretére volt szabva, köszönhet ez a nem régi birkanyírásnak. Olyan jól illeszkedett rá a b r, hogy még a farkas pofáját is képes volt mozgatni. A vágás a hasnál nem is látszott annyira. Így készült el az els farkas-birka. Meglepetésére egészen jól érezte magát új b rében. Legelni kissé nehéz volt, de ezt már csak túléli valahogy. Elvégre a jó hírnévért, a becsületért szenvedni kell egy kicsit. Tudta, hogy a farkasok nem járnak egymagukban, sem maradhat egyedül. Elindult hát a környéken portyázó farkasfalka búvóhelye felé. Jól tudta, merre bújnak meg a farkasok. Az öreg birkák sokat meséltek sejtelmeikr l, még a nyájban esténként, miután mindnyájukat behajtották a legel r l. Belül remegett, de kívülr l félelmetes látvány volt a fogait szüntelen vicsorgató „farkas”. Amikor a falkára talált, az éppen a barlang el tt pihent. A neszelésre felriadtak az állatok és egy pillanat alatt a „farkas” körül termettek. Szaglászták, gyanakodva nézegették, de nem tudtak mit kezdeni az új társsal. „Honnan jöttél?” – kérdezgették. Az viszont nem válaszolt. Tudta, ha megszólal, vége van. Amikor a farkasok látták, hogy mindhiába minden fáradozás, visszapihentek a vackaikra. A farkas-birka is lepihent melléjük. Másnap aztán elindultak portyázni. Nem szóltak hozzá semmit, hagyták, hogy bizonyítson, ha közéjük akar tartozni. " pedig utánuk ment. A futásban nem volt jó, de a többiek mindig bevárták. Megkívánja ezt a farkasbecsület. A báránykának az volt a legnehezebb, hogy az elejtett vadból ennie kellett. Soha életében nem evett még húst. Csak forgott a szájában, öklendezett t le, de végül lenyelte. Megszokni azonban sose tudta. Amikor a farkasok pihentek, azért titokban legelészett. Ilyenkor hivatalosan rködést vállalt. Keser! élet volt ez. De megérte, hisz amikor elvonultak a régi nyáj mellett – ahová valaha tartozott – a birkák bégetve rohantak a falka el l. Hogy félnek! – gondolta. Gyáva egy társaság. Ilyenkor úgy érezte, hogy bármennyi nehézséget képes elviselni farkasb rben, és soha nem megy vissza a birkák közé. De nem csak a birkák, hanem a kisebb mezei vadak: a nyulak, a fácánok, az zek, mind-mind életüket mentve rohantak a falka el l. " is szerzett már néhány érdemet – az rködésben f leg –, és elejtett már egy-két fácánt is. Persze épphogy csak megnyalogatta egy kissé, a nagy részét meghagyta a társainak. Egy alkalommal közel merészkedtek a faluhoz, mivel a pusztában a nagy hideg miatt nehéz volt élelmet találni. A faluban viszont sok volt a tyúk, a kacsa, a liba. Amíg társai az ólakhoz lopakodtak, a farkas-birkának riznie kellett az udvar fel li oldalt. Már majdnem sikerült végbevinni a hadm!veletet, amikor az udvar sötétjéb l egy hatalmas kutya bukkant el , rettenetes hangon csaholva. Ráadásul még póráz sem volt rajta. A haditerv az volt, hogy a farkas-birka majd félrevezeti a kutyát, ha az közeledik, s ezzel megmenti a társait. Ez a feladat azzal járt, hogy bizony az rségbe osztott farkas könnyen pórul járhatott. De a farkasbecsület megkívánja az önfeláldozást, ha a többiek életér l van szó. Amikor azonban a hatalmas, habzó szájú kutya már egészen közel volt, a farkassá lett bárány megijedt: a vesztét érezte. Ékes bárány nyelven kezdett el ekkor bégetni. De olyan fájdalmasan, hogy az siratóéneknek is beillett volna. A kutya ledermedt a béget farkast látva. Leráncigálta a róla a farkasb rt, miközben a falka tagjai elmenekültek. "Egy farkassal szembeszállok" - gondolta a kutya. "De ezzel?" – csahintott egyet - "kívül farkasb r, belül bárányszív. Micsoda ostobaság!" gondolta és visszavonszolta magát a helyére az eresz alá. A bárányka pedig szökellve, bégetve ugrotta át az alacsony kerítést.
A SZIKLATEMPLOM TÖRTÉNETE 2. rész A Sziklatemplom állapota 1926-ban
1926. május 23-ára, Pünkösd napjára, a kegyhely els része megáldásának napjára elkészült a fels templom. Ez két részb l állt: egy teljesen fedetlen, a szabad ég alatti részb l, amely a Gellért-hegy déli kiugró teraszán van. Tulajdonképpen ez a fels templom hajója. A szabadban balra volt a szószék, és középen az ül padok. A második rész az srégi Szent Iván barlang, amely a fels templom szentélye, s magas vasráccsal van elválasztva a szabadtéri hajótól, amely felett drótháló van a galambok ellen. A szentélyt a sziklafalnál középen álló kegyoltár uralja. Tabernákuluma felett az az olajfa-kereszt áll, amelyet Trux Jen kongreganista Jeruzsálemben Jézus sírjához érintett, itthon pedig díszes vasalással keretbe foglaltak. A kegyoltár bal oldalán van az alsó templomba vezet lejárati ajtó. Közvetlenül mellette jobbra kis lépcs sor, amely a szentély szintjénél 4 m-rel magasabban lev , ókeresztény stílusú, faragott k mellvéddel ellátott fels kórusra vezet. A fels templomban tartott szentmiséken innen szokták
T
H
P. Puskás Antal OSPPE
6
2010. 1. negyedév
A FEHÉR BARÁT
a szentbeszédeket tartani, melyet hangszórók közvetítettek a szabadba és az alsó templomba. Itt van az „oltárkép”, azaz Vastagh György szobra, amely Szent István királyt ábrázolta, amint a koronát felajánlja az ország Patrónájának, a Boldogságos Szent Sz znek. El!tte még fenn a magasban balra a szószék. Érdemes megemlíteni, hogy innen kifelé tekintve a barlangbejárat a Kárpátok övezte történelmi Magyarország sziluettjét mutatta. A kegyoltártól jobbra a sekrestye nyílik. Innen a kijárat felé továbbmenve a szentély keleti oldalán kb.; 4 m magasan lev! mellékbarlangban áll a Lourdes-i Sz zanya szobra, amelyet ugyancsak Vastagh György faragott ruskicai már-
V
12. évf. 1. szám
oszlopokkal kiképezett m k! oltára áll. Az oltár felett Weichinger Károly m építész vasból kovácsolt „Jessze-fája” állt, amelynek ágai Szent Erzsébet alakját övezik körül. T!le jobbra a Dunára néz! ablakok felé Szent Imre herceg haraszti mészk!b!l faragott oltára, amely mellett Imre herceg fehér m k!b!l faragott életnagyságú szobra állt. Az els! ablak üvegfestménye a feldebr!i földalatti templom Krisztust ábrázoló falfestményét adta viszsza, a második Jézus Szívét és a négy evangélistát. Az egyik sziklapillér mellett még Lisieux-i Szent Teréz szobra is látható volt. Az alsó templomból egy folyosó a pontatlan mérés miatt kialakult Sz z Mária-kápolnába vezetett. Ez négy lépcs!fokkal állt magasabban az alsó templom szintje felett, amelyt!l egy ókeresztény stílusban kiképzett és vasajtóval elzárható galéria választotta el. A galéria alsó része m k!b!l, a fels! része pedig kovácsoltvasból lett megépítve. Ez a barlangszárny adott helyet az orgonának és az énekkarnak. Ennek az alsó kórusnak az ablakában volt a harmadik üvegfestmény, amely a Patronae Hungariae-t ábrázolta. Az 1930 évi megnagyobbításig itt állott az ideiglenes limpiasi kereszt. A kórus mellvéd mellett ott állt Szent Antal fából faragott szobra. P. Aczél László Zsongor OSPPE
Márianosztráról röviden
A ványból. Alatta a sziklafalra er!sített hálatáblák, amelyek el!tt a hívek fogadalmi gyertyái égnek szüntelen. A kórus alatti – nehéz vaskapuval elzárt – enyhén lejt! alagúton át lehet bejutni az alsó templomba, „a magyar szentek pantheonjába.” A hideg id! beálltával – amikor a fels! templom szabad téri hajójában már kellemetlen tartózkodás – az istentiszteleteket a hegy mélyén lev! hévforrások által kellemesen átmelegített alsó templomban tartották. Itt a három sziklapillér között Szent Erzsébet feldebr!i
Az egykori Hont megyei község ma Pest megyéhez és a Váci Egyházmegyéhez tartozik. A Börzsönyhegység egyik szép völgyében fekszik. Márianosztrát Nagy Lajos király alapította 1352-ben a magyar alapítású és az általa nagyon kedvelt pálos szerzetesek részére. A település a templom titulusáról, véd!szentjér!l kapta nevét: Maria nostra = mi Máriánk. [A b!kez király alapította, s ugyancsak a pálosok gondozására bízta Máriavölgy kegyhelyét Pozsony mellett (ma Marianka, Szlovákia), neki köszönhetjük a máriacelli kegyszobor m vészien faragott hajlékát, illet!leg a távoli, Rajna menti Aachen dómjának magyar kápolnáját.] Márianosztráról indult el 1382-ben az a tizenhat magyar pálos szerzetes, akik megalapították a Jasna Gora-i kolostort, amely nemsokára látogatott búcsújáró hellyé tette Czestochowát. A török hódoltság alatt, Esztergom, Vác és Nógrád várának elfoglalása után pusztulásnak indult a feldúlt kolostor. Csak évtizedekkel Buda felszabadítása után, 1712-ben kezd!dött meg a helyreállítása Széchenyi György alapítványából. A rendi élet most Czestochowából érkez! lengyel szerzetesek segítségével szervez!dött újjá. Márianosztra új templomát 1729. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony vigíliáján szentelte fel Esterházy Imre hercegprímás, esztergomi érsek, aki maga is pálos szerzetes volt. A lengyel szerzetesek magukkal hozták és rendi szokás szerint elhelyezték a templomban a czestochowai kegyképet, a pálosok patrónájának képét. Ennek népszer ségét, s gyorsan kibontakozó tiszteletét jelzi, hogy 1749. augusztus 31-én megkoronázták. (1983. október 2-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepe el!tti napokban, Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek a magyar Szentkoronára emlékeztet! fejdísszel ékesítette.) II. József császár a rendet 1786-ban föloszlatta. Bár a templomi szolgálatot egyházmegyés papok ellátták, a pálos kolostor 1858-ig üresen állott. Akkor császári rendelkezésre n!i fegyházzá alakították át, amelyben Vincés n!vérek szolgáltak. 1950-t!l férfi fegyház. 1989-t!l tértek vissza ismét a pálosok, s !k látják el a kegyhely gondozását. A pálos szerzetesek világtól elvonuló remete rendjének kolostorait gyakran találjuk erd!ségekben, hegyvidéken. Márianosztra, valamint környéke, a Börzsöny, a Dunakanyar tartalmas kirándulások célpontja lehet. A falu legértékesebb m emléke a kegytemplom. Szentélye még gótikus stílusú, hajója barokk. Ékes barokk berendezése XVIII. századi, pálos fafaragó m helyben készült. Hat mellékoltára közül az egyiken állt a kegykép, amit utóbb a f!oltárra helyeztek át. A falu szélén álló XVIII. századi Kálvária több búcsús ünnepen is központi szerepet kap. A megújított sírkápolnában a kereszt mellett Sz z Mária, Mária Magdolna és a szeretett tanítvány, János szobra. A Budapest Nyugati pu.-Vác-Szob vonalon Szob állomástól autóbusszal lehet eljutni Márianosztrára, közúton pedig a 12-es számú f!útvonalon. (Forrás - Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon, Panoráma, Budapest, 1990. 104-105.old.)
7
2010. 1. negyedév
A FEHÉR BARÁT
Emlékeink
F
A „FEHÉR BARÁT”
„Fehér Barát” cím negyedéves értesít!nk els! száma 1938 karácsonyára jelent meg. A kezdeti sikerek után, amelyek mind anyagi, mind erkölcsi téren tapasztalhatók voltak, kés!bb határozott visszaesés mutatkozott, melyet több oldalról felmerül! kifogások és kritikák követtek. Sajnos, maguk a rendtagok is csekély érdekl!dést mutattak a lap iránt. Voltak, akik kezükbe sem vették a lapot, mások viszont csak azért olvasták, hogy élesen bírálják. Ez az álláspont, tagadhatatlanul helytelen volt, s inkább személyi, mint a rendi szellemet tükrözte. Kétségtelen, hogy voltak hibák a lap szerkesztése körül de azokat nem éles bírálgatással, hanem élénk közrem ködéssel kellett volna orvosolni, s így biztosítva lett volna a változatosság, élénkebb fény és a sokoldalúság. Egy ilyen lap a Rend tulajdona, tehát örökérvény szellemét kell hogy
12. évf. 1. szám
zen, az olvasók táborát kib!vítse, s emellett jobban bekapcsolja a lapot a magyar Rend életébe. Anyagi téren nem vártunk semmit a laptól, s!t hajlandók voltunk áldozatot is hozni, ha az erkölcsi el!nyök biztosítva vannak. E szempontok indították a rendet dr. Nádas Zoltán budapesti hittanárjavaslatának elfogadására, amelynek értelmében a lap kiadásával a Kapisztrán Sajtószövetkezetet bíztuk meg. A szövetkezet vezet!je Nádas volt; kés!bb a szövetkezet a „Fráter György Sajtószövetség” nevet vette fel. A szövetkezet biztosította a lap kiadása körül mutatkozó rendellenességek megsz nését. Célszer propagandával igyekezett az olvasók táborát kib!víteni Dr. Nádas, mint közismert író, elvállalta a folyóirat f!szerkeszt!i tisztségét és bekapcsolódásával el!segítette, hogy a „Fehér Barát” 1943. január 1-t!l havi folyóirattá alakult. A Rend vezet!sége kiegyenlítette az eddigi adósságokat és ezzel elhárította a további fejl!dés akadályát. A sajtószövetkezet könnyen legy!zte az els! nehézségeket, propagandája pedig eredményesnek mutatkozott. A lap színvonala határozottan emelkedett, tartalma változatosan nívósabb lett, mind több és több problémát felölelt, amint azt az akkori gyorsan száguldó élet megkívánta. Bár még mindig akadt egyegy gyengébb szám, mindamellett er!sen meglátszott a f!szerkeszt! kitartó munkája, s az el!z! évekhez viszonyítva, sokkal több élet volt a lapban. Gyenge oldala azonban továbbra is az maradt, hogy a témák általános jelleg ek voltak, nem találtak kapcsolatot a Renddel, s ha itt-ott meg is pendítették a pálos múltat, de sehol nem találtak helyet a pálos jelenben. A f!szerkeszt!t!l, aki nem tartozott a Rendhez, - ezt nem is kívánhattuk, - de annál inkább meg követelhettük a pálos íróktól, akiknek lelke telve kell hogy legyen a Rend magasztos hagyományaival, a hódító rendi szellem izzó szeretetével amely minden vonalon egybe tudja kapcsolni a múltat a jelennel, mindig tud id!szer síteni és életet visz a látszólag halott dolgokba és problémákba is. Egyik-másik cikkben érezhet! is volt ez az igyekezet, magán viselte a rendi szellem önkénytelen megnyilvánulását és éreztette, hogy írójának lelkében él a szikra, amelyet könnyen lángra lehetne lobbantani. Szomorú, hogy az ilyenvállalkozók száma igen csekély volt. Az atyák nagy része ezután sem érdekl!dött a folyóirat sorsa iránt, nem érdekelte annak tartalma, s még kevesebben m ködtek közre aktívan a szerkesztésben. Tény, hogy nem mindenki születik írónak, nem mindenki rendelkezik azzal a csodálatos tehetséggel, hogy érzelmeit, benyomásait, tudását, hangulatváltozásait papírra vesse. De az bizonyos, hogy kis tehetséget is ki lehet fejleszteni, csiszolni, s ahol megfelel!en b! lelki tartalommal párosul, id!vel szép eredményeket lehet elérni. Erre is áll a római Cato szentenciája, melyet a szónoklatokra mondott: „Rem tene et verba sequentur” = „Legyen témád a szavakat majd megtalálod hozzá!” Rendszerint kishit ségünk, vagy kifejezett gyávaság tart vissza bennünket attól, hogy tollat fogjunk a kezünkbe. Mit is tudnék írni – szoktuk mondani. Nem vagyok író. Kíséreljük csak meg az els! cikk megírását, a második már könnyebben fog menni. A nehézségek lassan elt nnek, s egy napon észrevesszük, hogy sikerült ezt a boszorkányos m vészetet elsajátítani. Id!k múltával mélyül a téma, b!vül az érdekl!dés, csiszolódik a stílus, gördülékenyebbé válik a nyelvezet, az ember megszokja az állandó tanulmányozást, önnevelést, s ekkor már nemcsak nyelve, hanem tolla is az Úr szolgálatába áll. Ezért érdemes megkezdeni, hiszen a papnak gyakran kell tollat fogni olyankor, amikor legkevésbé kívánja, jó tehát, ha ezen a téren is megfelel! gyakorlattal rendelkezik. Természetesen mindvégig alázatos szerzetesre gondolok, akit nem becsvágy hajt, hanem az Úr szolgálata, aki tollával nem saját érvényesülését keresi, hanem a féltve !rzött isteni szikra továbbterjesztésén fáradozik. P. Zembrzuski Mihály OSPPE: Visszaemlékezések (részlet)
A
R
Julianus Útikönyvek és füzetek Rendelje meg Ön is! tükrözze, mindenkori küzdelmeivel együtt. Baj volna, ha a lap csak egy ember érvényesülését szolgálja, s tápot nyújt kicsinyes, rövidlátó becsvágynak, szereplési viszketegségnek, amely ellenkezik a szerzetesi szerénységgel. Hogy a helyzet ide ne fajuljon, szükséges, hogy a rend, amelynek neve alatt a lap megjelenik, elöljárói útján kell! felügyeletet gyakoroljon, hogy a lap mindig a Rend célkit zéseit szolgálja. Az ilyen szellemben és jól szerkesztett lap feltétlenül hasznos, nagy lehet!ségeket biztosít a rendnek, szócsövévé válik és eljut oda is, ahol a rendtagok egyébként meg nem fordulhatnak. Mindeme szempontokat figyelembe véve, a Rend vezet!sége még 1942-ben alapos reformnak vetette alá az addig sok nehézséggel küszköd! lapot. A cél az volt, hogy megfelel! írói gárdát szervez-
Rendelje meg Ön is! Mutassa be plébániáját, templomát, kolostorát, települését a nemzetközileg is elismert és kedvelt Julianus-sorozatban. Egyházi megrendelések esetében a megrendel anyagi lehet ségeihez, és egyéni igényekhez alkalmazkodunk. Tervezünk és készítünk még szentképeket, képeslapokat, meghívókat és mindent, ami nyomdai el készítést, tervezést és szerkesztést, tördelést igényel.
Megrendelését várjuk: szerkeszt ségi telefonszámunkon: +20-6628590, illetve a
[email protected].
8
