Paletta Líceumi
az egri eszterházy károly főiskola közéleti lapja
xvi. évfolyam 4. (125.) szám • 2010. április
Szépek voltunk együtt
Zsúfolásig megtelt (az utóbbi időben ez kivételes alkalomnak számít) a Hallgatói Klub a Leányka úton március 31-én, hiszen újra főiskola szépét választottak. Az utcai ruhában, fürdőruhában és az elegáns öltözetben felvonuló 7-7 versenyző igazi forró hangulatot varázsolt a HK-ba. Mindig is nagy érdeklődés kísérte az eddig még külün-külön megrendezett Miss & Mr. EKF szépségversenyeket. Persze mindenki kíváncsi, hogy milyen szépek a lányok és vagányok a fiúk (már ha szépek és vagányok). A TTK, a TKTK HÖK és az andragógia szakos hallgatók által rendezett versenyen 7 lány és
7 fiú indult. A fiúknál a tesisek domináltak, ami nem csoda, hiszen a btk-s felsőtesteket ritkán szokta díjazni a zsűri. A lányoknál már vegyesebb volt a mezőny. A fiúknál Sűtő Gergely egyetemi testnevelés szakos hallgató lett a zsűri és egyben a közönség kedvence – vagyis a Szívkirály –, második helyen Kecskés István végzett és Újhelyi Tamás lett a harmadik. A hölgyek mezőnyében Kiss Mónika idegenforgalmi menedzser, Cselényi Nikolett andragógia és Dancs Petra földrajz szakos hallgatók végeztek az első három helyen. A Szívkirálynő Dancs Petra lett.
Magyar Krisztián
fotó: Kormos Ádám
TDK siker 2009. december közepén jelent meg az Oktatásért Közalapítvány felsőoktatási tehetséggondozó műhelyek számára kiírt pályázata. Az Eszterházy Károly Főiskola TDK-műhelyei karonként összesített tehetségfejlesztő programokat készítettek, a munkába a kari elnökök mellett a tanszéki TDK-vezetők is bekapcsolódtak. A kiírásnak megfelelően a TDK-köröket új alapokra helyeztük, ún. tehetségműhelyekbe rendeztük, amelyek gyakran több tanszék tehetségfejlesztő munkáját is ös�szekapcsolják. A Modern Filológia műhely a magyar és idegen nyelvi nyelvészek közös programja. 15 program készült el, amelyek közül kilenc műhely összesen 6 990 000 forint összértékben részesült támogatásban. A támogatott tehetségműhelyek a következők: Bölcsészettudományi Kar Modern Filológia TDK Műhely: 1 000 000 Ft Történelemtudományi TDK Műhely: 600 000 Ft Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar: Gazdaságtudományi TDK Műhely: 600 000 Ft Kommunikáció- és Médiatudományi TDK Műhely: 600 000 Ft
„Én régebben sosem akartam tanulni. Aztán rájöttem, hogy ez nem is rossz dolog”
Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar: „Somos Lajos” Tudományos Diákkör Tehetséggondozó Műhely: 1 090 000 Ft Szociálpedagógiai – Társadalomlélektani Tudományos Diákkör Tehetséggondozó Műhely: 500 000 Ft „Egri fiatal filmkészítők stúdiója – Illés György emlékére” Tudományos Diákköri Alkotó Filmműhely: 500 000 Ft Természettudományi Kar: „Földtudományi” Tehetséggondozó Műhely: 1 000 000 Ft „Tájkutatások – Természetvédelem” Tehetséggondozó Műhely: 1 100 000 Ft A Közalapítvány a magyar felsőoktatásban 25 intézmény összesen 134 műhelyét támogatta. A Szegedi Tudományegyetem szerepelt a legjobban 21 műhellyel, a Debreceni Egyetem 14, az ELTE 10, az Eszterházy Károly Főiskola, a Miskolci Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem pedig 9-9 támogatott programmal a lista első felében található.
dr. Pap József
Interjú Herczeg Flórával Herczeg Flórát a Társulat Rékájaként és a Veszelka Kommandó énekesnőjeként ismerhetik az egriek és persze az egész ország. A népzenei vonalat követő Flóra az elmúlt hónapokban egy könnyedebb zenei stílus felé is kitekintett. Flórát a Társulatról, az egri kulturális életben betöltött szerepéről és karrierjéről is kérdeztük. – Befutott a Veszelka Kommandó, előtte a Társulatban láthattunk. Pihenhetsz egy kicsit, így, hogy ennyi mindent elértél? – Pihenni? Nem igazán. Nagyon örülök azoknak a sikereknek, amelyeket elértem, de igazából nem is akarok többes számban beszélni, mert nem hiszem, hogy olyan sok nagy sikert értem volna el. Réka szerepét én is annak konstatálom, de nem tudok pihenni. Tudom, hogy annyi feladat van, és ez egy nagy fejmunka, hogy folyton agyal az ember rajta. Folyton dalokat keres, szövegeket keres, zenéket hallgat. Most, az utóbbi egy évben elkalandoztam a népzenétől, sőt, az utóbbi három hónapban egy zongoristával dolgozom, és ez egészen új távlatokat nyitott számomra. Nagyon élvezem. Szakmailag is nagyon jó visszajelzéseket kaptam eb-
ben az új stílusban. Most nagyon élvezem a munkát. Lehet, hogy tudnék pihenni, de magamtól nem vagyok rá képes. Mintha folyton generálnám magam. Mindig kitalálok valami újat, amitől nem tudok.
– Jön a nyár, még inkább be fognak indulni a koncertek és a fesztiválok. – Igen, ez biztos. István a király is lesz hál’ Istennek. Eger óta, tehát ősz óta nem volt. Úgyhogy ezt már nagyon várjuk, hiányzik a csapat, meg nagyon jó a társulat, én nagyon szeretem őket.
– Hiányzik a színház világa? – Nagyon hiányzik, viszont úgy néz ki, hogy májustól visszaköltözöm a színházba, mert Kecskeméten a Nyomorultak című musicalben fogok szerepelni.
Folytatás a 4. oldalon
2
• líceumi élet •
Hírsáv A Gazdaságtudományi Kar Ismeretterjesztő Szimpóziumot tart április 13-án, kedden. A „B” épület 120-as termében 15:30-tól a kar TDK-ra készülő hallgatói mutatják be addigi kutatási eredményeiket. Az előadásokat követően a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék és a Gazdaságtudományi Intézet vitaestet rendez 17 órától, szintén a 120-as teremben, a tanszékhez és az intézethez tartozó hallgatók előadásaiban elhangzott témákban. A rendezvényekre minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!
Ez nem áprilisi tréfa volt Egy Samsung Omnia II-es mobiltelefon talált boldog gazdára 2010. április 1-jén, amikor is az Informatikai Szolgáltató Centrum kisorsolta az első negyedév nyertesét.
▪
Az Idén Budafokon és Villányban rendezték meg harminc iskola két-két fős csapatának részvételével a 5. Europea Wine Championship versenyt. Főiskolánkat Hajdu Mariann és Orbán Mihály II. évfolyamos bortechnológus hallgatók képviselték. Az összesített versenyben legjobb magyarként Orbán Mihály 5., Hajdu Mariann 6. helyezést ért el. Továbbá Orbán Mihály a Szőlőtermesztés elmélete és gyakorlata című tárgyban, Hajdu Mariann pedig a Borismeret elmélete és gyakorlata című tárgyban bronzérmes lett.
▪
Az Egri Kulturális és Művészeti Központ és az Eszterházy Károly Főiskola közös szervezésében működő Vadeper Filmklub áprilistól ismét új helyszínen várja a filmkedvelő közönséget. A korábban a Művész Moziban, majd az Uránia Moziban működő Vadeper most ismét költözik. 2010. áprilistól az Agria Parkban üzemelő Agria Mozi (3300 Eger, Törvényház u. 4.) ad majd otthont a vetítéseknek.
▪
Megváltozott a főiskola Karrierirodájának tanácsadási rendje. Pályaorientációs, pályatervezési tanácsadás: hétfő, 9–12 óra. Önéletrajz, álláskeresési tanácsadás: kedd, 9–12 óra. Az átlagosan 45–60 percet igénybe vevő tanácsadási alkalmakra a megelőző hét csütörtökéig várják a jelentkezéseket személyesen a „B” épület Hallgatói Centrumában működő Karrierirodában.
▪
A Mundus Kiadó gondozásában megjelent az Unger Ödön világhírű gyűjteményét bemutató Iszlám Művészet című művészeti album, amelynek szöveges részét Martin József írta és állította össze. A gazdagon illusztrált kötetet, a gyűjtemény válogatott darabjait felvonultató kiállítás hivatalos megnyitójával egy időben, március 17én Berlinben, a Pergamon Múzeum könyvesboltjában átvették árusításra. Az Unger-gyűjtemény (nemzetközileg ismert nevén: Keir Collection) a világ egyik legkiemelkedőbb és legismertebb iszlám művészeti magánkollekciója.
▪
A kommunikáció és oktatása című konferenciasorozatának következő szakmai tanácskozását rendezte meg a főiskola Alkalmazott Kommunikációtudományi Tanszéke. A kommunikációoktatás tartalmi kérdéseit az ország több pontjáról érkezett, elismert szakemberek tárgyalták előadásaik során. Az egész napos rendezvényen főiskolánk oktatói is képviselték az intézményt, de érkeztek gyakorlatiasabb nézőpontot képviselő, a közoktatásban tanító pedagógusok is. A rendezvényen sor került a Kommunikációtanárok Országos Egyesületének alakuló ülésére is, amely célként a kommunikációoktatás módszertanának egyeztetését, vizsgálatát tűzte ki. A részvevők kézbe vehették A kommunikáció tanítása című módszertani sorozat első kötetét is.
Líceumi
Paletta
A játékban az a hallgató vehetett részt, aki az elmúlt három hónapban minimum 100 fénymá solóegységet töltött diákigazolványára, és a kapott bizonylatot nevével és elérhetőségével ellátva bedobta az arra kijelölt dobozokba az „A”, „B” vagy a „C” épületben – mondta el Kérészy László, az ISC csoportvezetője. A szerencsés nyertes Dávid Katalin, elsőéves magyar szakos BA-s hallgató, akit a sorsolás után Kérészy László értesített telefonon, s később nyereményét is tőle vehette át. – Nagyon örülök, hogy sikerült megnyernem a készüléket. Szerintem ez a nyereményjáték nagyon hasznos abból a szempontból, hogy inspirálja a diákokat arra, hogy minél többször vegyék igénybe az ISC szolgáltatásait – hangsúlyozta az átadón a nyertes. Kérészy László elmondta, hogy a Delta Services Kft. négy darab telefonkészüléket ajánlott fel, amelyekből egy már gazdára talált. A másik három mobiltelefon kisorsolása minden negyedév első munkanapján történik majd, délelőtt 10 órakor.
Tóvaji Tímea
Állásbörze áprilisban
Diák Menedzsment Bajnokság
Az EKF „B” épületében működő Karrieriroda idén negyedik alkalommal rendezi meg az állásbörzét, ahol a hallgatók (sokszor első alkalommal) találkozhatnak olyan személyekkel és cégekkel, akiknél esetleg majd a későbbiekben dolgozhatnak is. Farkas Attilánál, a Karrieriroda vezetőjénél érdeklődtünk a rendezvényről és a munkaadók egyik legfontosabb elvárásáról: a nyelvismeretről.
A Diák Menedzsment Bajnokság miskolci selejtezőjén a 19 induló csapatból a főiskola EKFaces nevű csapata (egyetlen egri indulóként) a második helyen zárta a versenyt március 23-án. A szoros és izgalmas megmérettetésen egy virtuális hipermarketet kellett irányítani, stratégiai menedzsment döntésekkel (árazás, marketing, pénzügyek, HR stb). A cél a legmagasabb profit elérése volt a szimulált piaci környezetben. A továbbjutást követően a középdöntő online keretek között lesz megrendezve. A csapat tagjai: Farkas Katalin, Vasas Ádám Berényi Ákos és Vasas Ádám.
Nyelvtudás nélkül jóval kisebb az esély
Az állásbörze április 20-án lesz. Különböző cégek különböző lehetőségekkel jönnek a főiskolára, és egy kiállítás során adnak lehetőséget a diákoknak a tájékozódásra. Reggel 9 órától délután 2-ig a „B” épületben tekintheti meg mindenki a különböző standokon a cégek munka- és gyakorlati lehetőségeit, tevékenységi köreit. Ezt egy felkészítő tevékenység előzi meg hétfői és keddi napokon (április 19–20.). Ezeken a napokon a hallgatók részt vehetnek egy hatórás álláskeresési tréningen, valamint volt kommunikáció és gazdász szakos EKF-esek mondják el élményeiket a munkakeresés területén szerzett tapasztalataikról és az azóta elért eredményeikről. Az ÁFSZ (Állami Foglalkoztatási Szolgálat) is tartani fog előadást különböző szolgáltatásairól, az európai uniós munkavállalásról, pályakezdők támogatásáról és segítéséről, illetve egyéb olyan tréningekről, képzésekről, amelyeket ők nyújtanak számunkra. A börzén bemutatkozik majd a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is, amely az Eger és környékén lévő cégeket fogja össze. A Karrierirodának is lesz kint standja, amellyel főként a tanár szakos hallgatókat szeretnék segíteni, ugyanis iskolák sajnos nem állítanak ki. Gyakorlati példák sokasága támasztja alá azt, hogy a nyelvtudás mennyire fontos. Farkas Attila elmondta, hogy többször keresik meg úgy cégek, hogy teljesen mindegy, mi a hallgató végzettsége, csak tudjon nyelveket. Ilyen esetben olyan mun-
kakörről van szó, amelyhez a szükséges ismeretek néhány hét vagy hónap alatt elsajátíthatóak, de egy nyelv megtanulásához több idő kell. A képzések során persze lépésről-lépésre van lehetőség a fejlődésre, de a bekerüléshez sokszor egy jó nyelvtudás is elegendő. Több száz hallgató az országban ugyanolyan diplomával a kezében végez, így már azzal is ki lehet tűnni, ha az ember egy jó nyelvtudással rendelkezik, hiszen rengeteg olyan munkahely van, ahol elvárják az ott dolgozóktól, hogy kommunikáljanak a külföldi ügyféllel. A nyelvtanulásra nagyon jó lehetőség a külföldi munkavégzés. Ehhez egy hallgatónak nem kell megvárnia a képzés végét, hiszen erre remek lehetőséget biztosít az Erasmus-program, amely a Karrieriroda vezetője szerint nem eléggé kihasznált. De persze vannak az országban és a környéken is remek nyelviskolák, ahol egyre inkább a használható nyelvtudás átadását helyezik előtérbe az ottani oktatók. A rendezvényen lesz európai munkavállalással kapcsolatos előadás is, az EuroPass helyi képviselője mondja majd el az elvárásokat és lehetőségeket az érdeklődőknek. Az állásbörze egy olyan lehetőség a hallgatók számára, amelyet semmiképpen sem szabad kihagyni. Aki teheti, látogasson el a rendezvényre, és vegyen részt az ahhoz kapcsolódó programokon is. Saját jövője érdekében.
Kovács Adrienn
Michel Foucault Magyarországon Március 25-én rendezték azt a kerekasztal-beszélgetés, amelyet a Kepes György Szakkollégium és a Filozófiai Tanszék szervezett Michel Foucault halálának 25. évfordulója alkalmából. A rendezvényen Lőrinczné dr. Thiel Katalin megnyitója után a résztvevők Michel Fouault munkáihoz kapcsolódóan négy témában cseréltek eszmét: Sutyák Tibor és Berkovits Balázs embertudományi módszertani kérdéseket, Vajda Mihály és Klaniczay Gábor történetfilozófia és történettudomány viszonyát, Szűcs Zoltán Gábor a politikai diskurzusok természetét, Rácz József drogpolitikai kérdéseket, Takács Ádám pedig az alkalmazott filozófia lehetőséget vetette fel vitaindítójában. A folyton cserélődő közönség tartalmas és érdekfeszítő beszélgetéseknek lehetett részese.
3
• líceumi élet •
Líceumi
Paletta
NEC-es ellenőrzés
Sokakat érhetett meglepetésként az, amikor az éppen aktuális laptopellenőrzésnél eltérően mentek a dolgok, mint a legutóbbinál. A szerencsésebbek csak azzal szembesültek, hogy birtokba vett számítógépüktől meg kell válniuk egy teljes napra. Akiknek szervizben kötött ki a gépük, ennél sokkal rosszabbul jártak. Másképp zajlott tehát az ellenőrzés, mint tavaly, amikor csak lefényképezték a laptopokat, hogy nem rongálódtak-e meg, illetve bekapcsolták őket, hogy működnek-e. Most azonban sokkal tüzetesebb ellenőrzést tapasztalhattunk. Sőt, még valamit, ami eddig nem volt: szervizköltséget. Egy fedlap cseréje, amely a gyárilag nehézkesen mozgó zsanérok miatt repedt meg, 7-8 ezer forint plusz ÁFA-ba kerül. Ha alaplapcseréről van szó, a hallgató fülét 100 ezer forintos összeg is megütheti. Hogy választ kapjunk arra, jogos-e mindez, természetesen először mindannyiunk a szerződéshez fordul. Abban bizonyára rögtön feltűnik – hiszen talán még emlékszünk is, ha annak idején átolvastuk – mi csupán birtoklói vagyunk e számítógépeknek a diplomaosztóig, és bármi történik vele, terhelhetőkké válunk. Ám a legutolsó, 9-es pont világosan kimondja, hogy az első félévben, az átvételkor kifizetett 30 000 Ftos kauciónk azt a célt szolgálja, hogy
1) le lehessen belőle vonni az esetleges szervizelés költségét 2) ez legyen a számítógép vételára, ha mégsem kerül felhasználásra. Amikor utána érdeklődtem saját esetemnek, csak a munkadíj visszaigényléséről volt szó, s mikor a kauciót említettem, először azt a választ kaptam, hogy „az nem úgy működik, sajnos”, míg másfél héttel később a Regionális Informatikai Központ egy másik munkatársától pedig azt, hogy, ha a szerződésben ez áll, akkor biztos úgy is van. Persze, mint birtokosoknak (és nem tulajdonosoknak), nekünk is meg kell felelnünk bizonyos elvárásoknak, amelyekkel elsősorban a szerződés 4-es pontja, és az EKF Informatikai Szabályzatának néhány pontja foglalkozik (feltűntetve emellé a RIK weboldalát). Tegyük a szívünkre a kezünket: vajon betartottuk-e maradéktalanul az összes velünk szembeni elvárást? A másik oldalról viszont megvalósult-e a negyedévente történő ellenőrzés, ahogyan az szintén le van írva? Talán sok hiba megelőzhető lett volna vele, viszont másfél év alatt ez még csak a második volt. Érdekesség még, hogy többeknek javíttatniuk kellett már gépüket, s még ha az alaplap és/vagy a winchester cseréjéről is volt szó, akkor is díjmentesen történt – mondván,
garanciális. Mi történt tavaly óta, amiről nem tudunk? Többekben felmerült, hogy hallották, megszűnt a NEC magyarországi szervizhálózata, és talán a külföldi munka kerül ennyibe. Mint megtudtam a RIK-nél, a szerviz Miskolcon van, így az előbb említett veszély nem áll fenn. Amit szintén érdemes még megemlíteni, az azoknak az esete, akik egy nap múlva visszakapták gépüket. A zsanérok hibája például náluk is problémát okozott, amit az ellenőrzés során megolajoztak. Előfordult, hogy túl jó munkát végeztek, és a fedlap visszahajlik, ha 90°-nál kisebb szögben nyitjuk fel. Illetve találkoztunk olyannal is, hogy a szétszedés és összerakás nyomokat hagyott a gépen két kis repedés formájában. Mindent összevetve tehát egy meglehetősen különös esettel állunk szemben, ahol a szerződő felek ugyan önkényesen dolgozták fel a nekik előírtakat, viszont attól még kérdéses, hogy igazságos-e a tulajdonos jelen lépese a birtokossal szemben. Mint ahogy az is kérdőjeleket hagyhat maga után, hogy mi állhat ennek a hátterében? E kérdésekre természetesen mi is keressük a választ. Remélhetőleg a következő számban a Regionális Informatikai Központ munkatársainak véleményét is közölhetjük.
Böszörményi Sándor
A szó ereje
Aczél Petra egri könyvbemutatója „A retorika ebben az értelemben tehát maga is ajándék: kreatív, bensőséges és felszabadító. Megnyílás valaki előtt, játékosság, vendégszeretet az iránt, aki megérkezik.” Fuvolaszó, könyvek és a tavasz illata. Nőalakok a vetítővásznon, „vendégszeretet az iránt, aki megérkezik”. Bemutatták Aczél Petra új könyvét. Dr. Aczél Petra Új retorika – Közélet, kommunikáció, kampány című könyvének egri könyvbemutatója megtöltötte érdeklődőkkel a Bibliotheca Eszterhazyana termét. Március 19-én délután H. Varga Gyula tanszékvezető főiskolai tanár a könyvbemutató házigazdájaként köszöntötte a hallgatóságot és a szerzőt, majd felkérte prof. Bencze Lóránt egyetemi tanárt, Aczél Petra egykori tanárát, mutassa be a megjelent művet. Bencze Lóránt szerint Aczél Petrára nem érvényes a mondás, miszerint: „Aki tudja, csinálja, aki nem tudja, oktatja.” Ő tettekkel oktat és tudva tanít. Tapasztalatait, tudását, kutatásait felhasználva a modern társadalom retorikáját írja le. Átviszi az elméletet a gyakorlatba, bevezeti az olvasót az új retorika világába. Aczél Petra „tudós nő és a retorika asszonya”. Nem véletlen, hogy az érdeklődők a méltató szavak közben nőalakokat, a retorika allegorikus ábrázolásait szemlélhették a vetítővásznon.
Ezt követően a szerző és Vihari Balázs hallgató beszélgetése során Aczél Petra rávilágított arra, mennyire fontos (lenne) ma a kritikai gondolkodás elsajátítása, hogy minél jobban megértsük a minket körülvevő társadalom folyamatait, jelentéseit, és így többet követelhessünk például egy kampánytól. A retorika „elszabadult tudás”, a retorika „meghívás a jóra”, nemcsak hasznosságra, de erkölcsi jóra való törekvés is. A beszélgetés közben három díjnyertes szónoklat hangzott el, hogy a hallgatók megbizonyosodjanak róla, milyen is egy jó retorikai beszéd. Aczél Petra tanítványa, Bokor Ágnes hallgató megosztotta a közönséggel az örök élet titkát, bebizonyította, hogy „szeretteink nem tűnnek el, csak nem látszanak”. A bemutatót fuvolaszó és zongorajáték foglalta keretbe Varga Dóra és Bali Ádám közreműködésével. A meghívón szervezőként az Eszterházy Károly Főiskola Alkalmazott Kommunikációtudományi Tanszéke és a Miskolci Akadémiai Bizottság kommunikációtudományi munkabizottsága szerepelt, de a házigazda többször említette, a találkozót elsősorban hallgatók szervezték. Aczél Petra retorikája ajándék, könyve tudás. Éljünk Tóth Krisztina a tanulás lehetőségével!
Sárga lap a kiállításnak, majdnem kettő! Magyar Krisztián E szerény írás nem oknyomozó riport, s nem is tudósítás, csupán egy szimpla vélemény. Vélemény, amely közléséért kizárólag a cikk íróját terheli a felelősség. Írom ezt azért, hogy – mint már azt szerkesztőségünk többször megkapta, mostanában is – kizárólag a műfaj megválasztása miatt ne lehessen a szakmaiatlanság gyatra álarca mögé bújtatott kritikákkal illetni a tartalmat és egyben a szerzőt, szerkesztőt. Főiskolánk Vizuális Művészeti Tanszékén országos viszonylatban is elismert, vitathatatlanul magas színvonalú képzés folyik. Díjazott, ismert oktatókkal, és több fórumon is bizonyító hallgatókkal. Mi sem természetesebb, hogy a hallgatók munkáiból is rendszeresen nyílnak kiállítások. Egyéni és csoportos tárlatok is. Ilyen csoportos kiállítás nyílt a Líceum Kápolnájában március 24én, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni, de néhány esetben szó nélkül a képek előtt állni sem. Már ha a kép a megnyitó másnapján ott van még az ideiglenes kiállítási felületként használt paravánon. Mivel ahelyett, hogy szakszerűen, de mondhatjuk így is: a minimális igényességgel, üveglap mögé helyezték volna a képeket – amely a cikk írója szerint a kiállíthatóság egyik alapkövetelménye –, kétoldalú ragasztó segítségével rögzítették a munkákat. De legalább ezt is tette volna az ezért felelős kellő odafigyeléssel, ugyanis a megnyitó másnapján már voltak az ürességtől kiáltó paravánok, amelyekről időközben leestek a képek. Tán nem tévedek, ha azt merem mondani, hogy jobb kiállításanyagot is ki lehetne válogatni a hallgatók munkáiból, de ettől függetlenül is egy művészt, ha az még csak egy hallgató is, kötelező megtisztelni azzal, hogy az általa felajánlott munkához a kellő tisztelettel nyúlnak. Ha ez megtörtént volna, akkor Kárpáthegyi István képe alatt nem az szerepelt volna, hogy Kerékgyártó István, és két kép tulajdonosa pedig nem a megnyitó előtt pár perccel jött volna rá arra, hogy felcserélték egymás munkáit, és rossz névtáblát ragasztottak azok alá. És tán az sem mellékes, hogy az Oratorium Artium Pyrkerianum nem mindig a legideálisabb ilyen típusú kiállítótérnek. Hiszen az amúgy becses és csillogó épület ingergazdag környezetében kicsit elveszhetnek ezek a képek. A fénylő aranyszegélyek, a színes, impulzív freskók elvonják a képekről a figyelmet. A jó kiállítótér semleges, háttérbe húzódó, szolgálatkész. És ez a Kápolnáról nem mondható el, hiszen az inkább szépelgő, csillogó és nagyon domináns. Esetleg más elrendezésben és hangsúlyokkal jobban élnének a képek itt is. Ezek után feltételezem, hogy a kiállítás gondozója, felelőse nem bánná, ha nevét összecserélnénk valamely más, hasonló státusban lévő személyével. Felcserélni nem fogjuk, s kiírni sem, hiszen nem ez a cél. De kérjük, legközelebb a minimális tiszteletet adják meg a műalkotásnak és gazdájának, legyen az egy jó kép vagy csupán egy közepes alkotás.
fotó: Csehi Dorina
4
Folytatás az 1. oldalról Nagyon örülök neki, mert nagyon szeretem ezt a darabot, és bár a főszerep nem jött össze, nem bánom. Vagyis bánom egy kicsit, mert jó lett volna. De ilyen szempontból realistább vagyok, mert attól, hogy kaptam egy főszerepet, mert ezt hozta az élet, attól a ranglétrát ugyanúgy végig kell járnom a színházban. Mintha nulláról kezdeném. De mindenképpen hiányzik a színház világa. Nagyon megszerettem, ezért jó lesz Kecskeméten.
– Olvastam, hogy terveztek úgynevezett „tüzes boros estéket” 2010-ben. Ez megvalósult? Mit takar ez? – Igen, bár én már csak egy hónapig csinálom, aztán kiszállok belőle, de a beindításban én is benne voltam. Kéthetente kedden, illetve hetente kedden – mikor hogy csináljuk – a Tűzpróba nevezetű kulturális és vendéglátóipari egység, vagy valami hasonló, gyakorlatilag egy kocsma, ami bevállalta azt, Egerben elsőként, hogy mint egy ilyen szórakozóhely, egri borászatoknak a borait kiteszi. Nyilván nem egy borozóról van szó, mint ami itt van mellettünk, nem egy étteremről, ahol ülünk, hanem egy szórakozóhelyről, ahova az emberek elmehetnek meginni egy pohár bort, és nem kell hozzá kólát önteni meg vizet, mert ezek a borok úgy finomak, ahogy vannak. Már egy egész szép sorunk van. Mindig mindegyik borászat, amelyik bemutatót tart, megpróbálja úgy alakítani, hogy egy bora minimum
• líceumi élet •
Interjú Herczeg Flórával bent maradjon a pultban. Ebből hagyományt is szeretnének csinálni. A közönségnél is úgy tűnik, hogy nagyon hiánypótló, ugyanis február elején már április 20-ig elfogyott minden jegyünk. Rengetegen nem fértek be, épp ezért csomó estét megduplázunk. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon szép siker, de nem a mi sikerünk. Egyszerűen csak annyira hiánypótló, hogy az embereknek nagy szükségük van rá. Ennek nagyon örülök. Remélem, hogy sokaknak a szemét kinyitja, hogy ez mennyire lényeges dolog.
– Meddig fog tartani még idén ez a „vállalkozás”? – Még májusban is lesz, aztán úgy néz ki, hogy szeptembertől folytatják. Ahogy megint, az ősszel az emberek beszorulnak. Zenés borkóstolókat csináltunk a zongoristával, akiről már beszéltem, Gonda Lacival. De voltak meghívott vendégek is. Úgyhogy így működtünk, illetve működünk.
golandó kérdés. Hozzá járok másfél éve, hogy tanuljak. Én régebben sosem akartam tanulni. Aztán rájöttem, hogy ez nem is rossz dolog. És ő hihetetlenül szerény. Én nem vagyok egy olyan túl nagy önértékelésű ember, de az, amit elért velem ez idő alatt, az csoda. Szerintem ezt ő is így gondolja. Ha szakmabeliek is meghallgatnak, nekik is ez a véleményük. Én is hallom magamon. Ez annyira lelkesíti az embert. Most elkezdtem a zongoristával dolgozni. Egy könnyedebb műfaj felé mozdultam el. Egy szál zongora énekkel. Nagyon élvezem, mert eddig mindig ilyen nyolctagú zenekar tagjaként szerepeltem, ahol az ének örül, ha hallja magát. Itt pedig olyan nagy tere van, igazán lehet játszani a hanggal, minden kis rezdülést hallok, amit énekelek. Ilyen szempontból nagyon jó a kontroll. Most vele lépegetek fel, és remélem, hogy ez a jövőben is folytatódik.
– Mesélj egy kicsit a zongoristával való munkádról.
– Mi a helyzet az iskolával? Hiszen te még az EKF tanulójaként benn ülsz az iskolapadba.
– Ez teljesen új és nagyon inspiráló, mert egy kicsit elkalandozva a jazz – nem tudom, műfaji meghatározásba szörnyű vagyok –, de az a lényeg, hogy majdnem másfél éve járok egy énektanárhoz, aki 86 éves, Ida néni – ezt mindenhol elmondom, mert egy csoda emberkéről van szó és ráadásul hihetetlenül nagy nevek, akik a világban szerteszéjjel operaénekesek, mind az ő tanítványai voltak. 60 év tapasztalat a szakmában nem egy elhanya-
– Erről csak azt szeretném elmesélni, hogy február végén volt az egri borok gálája az Akadémián, és összefutottam a rektor úrral és a rektorhelyettes úrral. A büfében hátrafordult Hauser úr, és megkérdezte, hogy Flóra, maga idén már végez, ugye? És így álltam és válaszoltam, hogy igen, mindenképp. Továbbtanulásra is beadtam a jelentkezésemet. Érdekel a kulturális örökség szakirányon a borkultúra, erre szeretnék szakosodni, szóval
Egy délutáni tudósítás a külföldi tudósítói munkáról
Kommunikációs Klub dr. S. Tóth Lászlóval
A Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék és a Kepes György Szakkollégium vendége volt március 24-én dr. S. Tóth László. Tudósító voltam Párizsban és Brüsszelben című előadásában beszélt külföldi tudósítói élményeiről és a Magyar Távirati Irodánál végzett munkájáról is. A moderátorok Csehi Dorina és Magyar Krisztián, kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatók voltak. Az MTI külpolitikai szerkesztője elmesélte pályafutásának kezdetét és külpolitikai tudósítóként végzett tevékenységeit. Elmondta, hogy ez a munkakör, amely egy hatalmas lehetőség ma is, sajnos az utóbbi időben egyre inkább elvész. 15-20 évvel korábban egy olyan presztízst jelentett a társadalomban ez az állás, amelyet ma már nem lehet annyira érzékelni. Kifejtette a két külföldi tudósítóként töltött időszak közti különbséget is. Persze gondolhatnánk, hogy a tudósítás mindenhol ugyanolyan. Ez persze nem kizárt, de a tudósítás megírásának módja akár teljesen más is lehet. Ezután S. Tóth László azt is megosztotta a hallgatókkal, hogy az MTI tudósítói tevékenysége sok mindenben különbözik másokétól. Kiemelte azt az univerzális látásmódot, amellyel az újságírónak rendelkeznie kell. A rendkívüli gyorsaságot, a pontosságot és a precizitást, és nem utolsó sorban a nyelvtudás fontosságát. Egy MTI-s újságírónak legalább kettő,
de inkább három nyelv használatára, és jó verbális kommunikációs készségre is szüksége van. A bemutatót a moderátorok és a hallgatók kérdései követték. Ezekből megtudtuk, hogy tudósítóként nem csak a tény, hanem a minél exkluzívabb információk megszerzése is nagyon fontos. Betekinthettünk az MTI éjszakai ügyeletének munkakörébe. Megtudhattuk, hogy az MTI-nek van angol nyelvű külföldi adása az olyan külföldön dolgozó, illetve szomszédos országokban élő magyaroknak, akik innen tudnak tájékozódni a magyar eseményekről. Különösen szimpatikus volt az a meglátás, hogy a Magyar Távirati Iroda munkatársai nem a hírnevet tekintik elsődleges célnak ebben a munkában, hanem azt az ambíciót, amivel az embereket tájékoztatják a lehető legpontosabban. Persze tévedések előfordulhatnak, de ezek emberi mivoltunkból fakadnak, és nem abból a szándékból, hogy az olvasottságot növeljék.
Kovács Adrienn
úgy néz ki, hogy maradok, de a francia szakot befejezem végre.
– Szabadidődben mit csinálsz? – A szabadidő az azért nehéz, mert az éneklés nem egy olyan dolog, amit az ember letesz négykor vagy ötkor. Így nagyon összefolyik a kettő. Ha szabadidőm van, akkor vagy olvasok, vagy kimegyek a természetbe. Igazából ennyi, unatkozni nem szoktam.
– Hallottam, hogy szeretsz lovagolni. – Igen, bár egy kicsit most hanyagoltam. De most itt a jóidő. Amúgy olyan utálatos, mert a hobbilovasokra mondják, hogy persze, majd a jóidőben jönnek, hidegben
Líceumi
Paletta
meg otthon ülnek. Most én is ilyen lettem, annyira szégyellem, de ez van. De télen nekem elég könnyen megfázik a hangszálam. Egyszer el akartam menni futni, mert volt egy szabad negyven percem és annyira mozoghatnékom volt. Elindultam, és körülbelül száz méterig jutottam. Onnan visszasétáltam a házunkhoz, mert éreztem, hogy hiába az orromon veszem a levegőt, hat a hangszálaimra. Éreztem, hogy fáznak. Így kicsit félek is kint ilyen aktív mozgásokat végezni hidegben. Remélem, hogy a tavasszal a jó kis lovas túrák ideje visszatér.
Kovács Adrienn
24 óra interaktív líra
Képzeld el, hogy 24 órára az IH második emeleti klubszobája az otthonod! Minden órában egy új előadó jön, hogy lírai témáról tartson előadást. Művészlélek, irodalomkedvelő embereket ismerhetsz meg a szünetekben, miközben a szervezők ellátnak megfelelő men�nyiségű energiaitallal és étellel. Nagypéntek van, és átbeszélitek a keresztény vallást, Lázár feltámadását, a mitológiát a csillagképekben, a versek szerepét az életben, a meséket, szakránt és a profánt. Hallhatsz kortársat, versbemutatót, Illyést, Dsidát, és József Attilát. És ez csak néhány azok közül, amelyeket hallgatók – javarészt szakkollégisták –, főiskolánk tanárai, és olyan meghívott vendégelőadók tartottak, mint prof. dr. Kabdebó Lóránt. Olyan volt mindebben részt venni, mintha egy rekordkísérlet részese lenne az ember, amit az irodalom szolgálatáért tesz. Harmadik éve szervezte meg a költészet szeretetéért a Kepes György Szakkollégium, a HÖK, a K.O. Műhely és a Spanyolnátha folyóirat támogatásával. Ezt az élményt nem lehet leírni, át kell élni. Mindennek meg volt a helye, az egész 24 óra jó hangulatban telt. A szervezők jövőre is várják az Farkas Anett érdeklődőket.
5
• kultúra •
Líceumi
Paletta
„Légy önzőbb ember!”
Ezt olvasd el!
Dr. House és a filozófia – Mindenki hazudik
Mozartra táncol az egri Gárdonyi Géza Színház Tánctagozata A Requiem Mozart legtitokzatosabb műve. Számos legenda veszi körül a zenemű megszületését. Nem csak az, hogy ki a megrendelő, hanem az is, hogy nem tudjuk, mennyiben Mozart munkája, ugyanis nem tudta befejezni a komponálást. Requiem: gyászmise, és ebben az esetben mégsem. Utolsó előtti pillanat, hogy mindenki ráeszméljen, hol is tartunk. Talán van még vis�szaút, talán nem is pusztul a Föld. Talán nem is mi vagyunk a hibásak. De ez mind csak ámításnak tűnik. Erre eszmélünk rá, vagy csak gondolkodunk róla, amikor látjuk az egri tánctagozat új előadását Barta Dóra koreografálásában. Táncolják: Csere Zoltán, Feledi János, Horváth Zita, Valenia James, Kiss Róbert, Kulcsár Noémi, Lázár Eszter, Májer Gábor, Nagy Eszter Kata, Sárai Rachel, Túri Lajos, Zombori Dorottya és Barta Dóra. A klímakonferenciák egymást követik, miközben nem teszünk semmit ténylegesen a jobbért. Erről szól a tánc, összefüggő történet nélkül. Ez kissé zavaró lehet. Az ember várna valamiféle történeti rendet. De kiderül, hogy épp ez a
hatás fokozása, hogy nincs. Képek egymásutánjait látjuk, az apokalipszis mozzanatait a Jelenések könyvéből. A díszlet is erre utal. Jégtömbbe fagyasztott játékbaba („Ekkor a sárkány odaállt a szülő asszony elé, hogy mihelyt megszül, elnyelje gyermekét.”), a jégoszlopokba fagyasztott bábuk, ugyanolyan ruhába, mint a táncművészek. Olajos hordókat látunk mindenfelé. Sokkoló képet kap a néző egy kivetített kameraképen, amely az egyik hordó aljába szerelt kamerából jön. Más nézőpontból szemlélhetjük a valóságot, egy torzabb, szokatlan szemszögből. Több olyan félelmetes képet is kap a közönség, amely számomra kifejezetten ijesztően hat első ránézésre. Csak fokozza ezt a zenének nem mondható, eltorzított beszéden alapuló zaj, amely a jelenettel és a táncosok maszkjaival (szem nélküli, hátrafelé fordított fej, több fül, kiálló bőrdarabok) vegyülve sokkoló. A mozgásuk is görcsös és feszes. Minden a természetellenire utal. Ilyenekké válunk? Vagy már ilyenek vagyunk? A mű utolsó percei a megolvadt jégtáb-
muDániel, Juhász Péter és tatták be kutatásaikat, közülük többen is részt vesznek az április 20-i TDK-n. A színes kínálatban szerepeltek irodalmi, nyelvészeti, angol nyelvi, zenei illetve történelmi témák is. A program második felében a Vizuális Művészeti Tanszék hallgatóinak kiállítását nyitotta meg ugyanitt Borgó tanár úr (dr. György István Csaba), Munkácsydíjas festőművész. A képek április 6-ig tekinthetők meg.
A közelmúlt egyik legsikeresebb és legegyedibb sorozata vitathatatlanul a Dr. House, amelynek minden epizódját 19 millió néző kíséri figyelemmel szerte a világon. Nem csoda, hogy a Hajnal Kiadó publikálásra érdemesnek találta a sorozatot filozófiai szempontból elemző könyvet Dr. House és a filozófia – Mindenki hazudik címmel. A Dr. House-szal foglalkozó kötet az Emmy-díjas orvosi történet szereplőit és témáit vonja filozófiai vizsgálat alá. A kötet szórakoztatóan árnyalja azokat az elgondolkodtató etikai és filozófiai kérdéseket, amelyek bennünk, nézőkben is felmerülnek kedvenc doktorunk brilliánsan felháborító jelleme és hihetetlen históriái kapcsán. De hát van, aki ne tudná, ki Dr. Gregory House? ,,Ez a zseniális pirulafaló pasas, bizonyos dr. Gregory House bicegve rója a Princeton-Plainsboro Oktató Kórház folyosóit, és botja egyetlen mozdulatával félresöpri az orvosi etikát. Közli velünk, hogy mindenki hazudik, az emberiség túl van értékelve, és az orvosi hivatás lényegéből fakad, hogy valamit mindig elcseszünk. És még valami: kevesebb olvasás, több tévézés!” Mindenki hazudik? Nos, igen, ez érdekes kérdés. De hát legyünk őszinték, ha tudunk egyáltalán! Néha nem olyan, mintha tényleg így volna? Egy amerikai kutatás felmérése szerint egy nap kétszázszor hazudunk. Félredumálunk, kifogásokat keresünk, csúsztatunk. Intellektusunk segítségével pallérozgatjuk félelmünkben fogant illúzióinkat, és etetjük meg magunkkal és másokkal is. Az emberiség túl van értékelve? ,,Önző új állatfaj módjára nyüzsgünk a Földön. De mert agyunk van, néha szeretnénk kevésbé gonoszak lenni.” E mondat Dr. House-tól származik. Szembe merünk nézni e gondolatokkal? Vajon tényleg csak antropocentrikus pátoszunk máza fedi el az egyáltalán nem hízelgő igazságot? Hogy az ember sok tekintetben nemcsak az egyik legesendőbb, de sok szempontból az egyik legdegeneratívabb állatfajta is egyben (lásd: környezetszen�nyezés stb.). Az orvosi hivatás lényege, hogy valaki mindig elcseszheti?! Tehát az orvosok nemcsak hogy nem istenek, de esendő, olykor hibázó hús-vér emberek. House leggyakrabban hangoztatott kijelentéseinek egyike még az; ,,X vagy Y idióta”. Ezen ítélet az epizódok előrehaladtával szépen lassan, mindenkire rázúdul, beleértve House-t is. Nem épp hízelgő vagy bíztató. De mit is vallott a jó öreg, bosszantó Szókratész? ,,Számot vetettem magammal, s úgy találtam, hogy ennél az embernél bizony bölcsebb vagyok. Mert valószínű ugyan, hogy egyikünk sem tud semmi szépet és jót, csakhogy ő azt véli, hogy tud, noha nem tud, én viszont mint ahogy nem tudok, nem is vélem, hogy tudok.” Dr. Gregory House a televíziózás történetének vitathatatlanul az egyik legbonyolultabb és legprovokatívabb antihőse, így aztán a figurát elemző könyv önmagában is érdekesnek ígérkezne. Azonban a kötet minden fejezete a sorozat egyegy aspektusát vizsgálja meg, Arisztotelésztől, Nietzsche-én át egész a zen filozófiáig bezárólag kutatva House és a filozófia viszonyát. Az átlagolvasónak esetleg ijesztőnek tűnő filozófiai megközelítés ellenére jól megírt, világos, könnyen érthető és letisztázott, olykor kissé egyszerűsítő szöveget olvashatunk. De vajon House mit szólna ehhez a firkálmányhoz? ,,Kevesebb olvasás, több tévézés!” Igen, ezt is House mondja. De talán nem erről a könyvről beszélt. Meg egy keveset azért napjainkban is érdemes olvasni. Ezt a könyvet biztos.
Csehi Dorina
Császár Mátyás
lákat ábrázolják. Látványban gazdag vizes jelenetek. Egyre jobban előjön a mű csúcspontja. Bár személy szerint mindegyik táncost féltettem egy kicsit. Egy vizes, csúszós talajon nagyon nehéz jól és pontosan táncolni. (Ezt a tapsnál lehetett észrevenni a legjobban, amikor a Barta Dóra felé induló táncos megcsúszott, bár itt már semmilyen látványi elem rovására nem ment a dolog.) A legszemléletesebb képek voltak: a szeméteső, az ivóvíz kétségbeesett keresése az olajjal szennyezett vízben, és az, ahogy a jegesmedve megölése után a táncosok sorba álltak véres kézzel. Látványosan megkomponált az egész mű. A mozdulatok tökéletesek. De kicsit hiányérzetünk van. Túl sokat bíznak ránk. Mi döntünk. Szerintem a mű két végletben hat az emberekre, és csak kivételeket képezve maradhat a néző az arany középúton. Az egyik véglet a teljes elutasítás képében jelenik meg („Közben kétszer öngyilkos lettem.” – hallottam egy férfitől kifelé jövet), a másik pedig a ráeszmélés: „Brutális, de való… Nekem is tennem Kovács Adrienn kell valamit.”
Egerben járt az Aranycsapat leggyorsabbja Az Aranycsapat legendás hátvédje, Buzánszky Jenő volt március 24-én a Keresztény Ifjúsági Klub vendége az Érsekudvarban. A legendás futballistát Eger polgármestere, Habis László köszöntötte, aki hangsúlyozta, hogy számára mennyire sokat jelent Jenő bácsi. Életszeretet, hazaszeretetet, kiegyensúlyozottságot, megbecsülést adott, amely miatt csodáljuk őt, és az Aranycsapat tagjait. A híres focista beszámolt sportkarrierje kezdetéről, a sikerekről. Labdarúgó pályafutását 1938-ban, 13 évesen kezdte a Dombóvári Vasutasban. A Dombóvártól 21 évesen került az ifjú hátvéd a Pécsi Vasutas Sport Klubhoz, ahonnan a tavaszi idényben már el is igazolt a Dorogi Tárnához. Később, 1951-ben érkezett a Dorogi Bányászhoz, ahonnan egyetlen vidékiként bekerült az akkor felfutó, legendás Aranycsapatba. Tagja volt az 1952-es Helsinkiben olimpiai aranyérmet szerző válogatottnak. Játszott a Wembley-ben az 1953. november 25-i angolok elleni találkozón, az „Évszázad mérkőzésén”, amelyet válogatottunk 6:3-ra megnyert. Szintén tagja volt az 1954-es, vb-ezüstérmes csapatnak. Kiemelte, hogy az akkori labdarúgóknak nagyon fontos volt a hazaszeretet, amikor magukra öltötték a nemzeti válogatott mezt. A lelkivilágukra nagy hatással volt a himnusz, és a nemzeti zászló lobogott a szemük előtt, amely igazán
fotó: Marcsek Gábor erőt adott a csapatnak, és mindez együtt segítette őket a győzelmek felé. Negyvennyolc alkalommal ölthette magára a címeres mezt. Első osztályú labdarúgóként 1947-től 1960-ig összesen 274 bajnoki mérkőzésen futott ki a pályára. A világ pedig mai napig erre az Aranycsapatra emlékszik, amely Buzánszkyval a soraiban megmutatta, hogy kis Ligler E. ország is tud nagy tetteket végrehajtani.
BTK Kari Tudományos Nap Tudományos Napot rendeztek március 24-én 15 órakor a Bölcsészettudományi Karon, melynek célja a TDK népszerűsítése volt. Az Oratorium Artium Pykerianumban olyan előadásokat hallgathattunk meg, amelyek már szerepeltek korábbi megmérettetéseken, de bemutathatták prezentációjukat azok a hallgatók is, akik az április 20-i TDK-n indulnak tudományos munkájukkal. A rendezvényt dr. Kozári József, főiskolai docens bevezetője után dr. Pap József, főiskolai docens nyitotta meg, aki a Fő-
iskolai Tudományos Diákköri Bizottság (FTDB) elnöke. Elmondta, hogy a Kari Tudományos Nappal nagyobb publicitást szeretne adni a TDK-nak. Őt követte Juhász Péter – aki 2007-ben A XX. század első felének magyar lírája kategóriában második helyezett lett az országos versenyen, az OTDK-n –, a tudományos diákköri munkáról tartott egy rövid kedvcsináló ismertetőt. Ezután hallgathattuk meg a tudományos előadásokat. Asztalos Anikó, Csanálosi Roland, Helmajer Anett, Hérincs
6
• hátsódal •
Körkérdés: Szerinted mennyire lényeges a nyelvvizsga és a nyelvtudás ma a munkaerőpiacon? Lukács Kinga, földrajz szak, I. évfolyam – A nyelvvizsga fontos, de fontosabb a nyelvtudás. A nyelvvizsga nem jelenti azt, hogy valaki tudja is a nyelvet. Sokkal inkább a nyelvtudást kellene nézni, nem azt, hogy van-e valakinek nyelvvizsgája, vagy nincs.
Dronca Bernadett, biológia szak, III. évfolyam – A nyelvvizsga fontos, de nem minden esetben. Túlzásnak tartom, hogy mindenkinek legyen nyelvvizsgája. Nyelvet tanuljon mindenki, mert az kell a mai világban, de a nyelvvizsga felesleges. Az legyen csak annak, akinek elengedhetetlenül fontos a munkájához.
Balogh Ádám, idegenforgalmi szakmenedzser, I. évfolyam – A nyelvvizsga nem számít, sokkal inkább a nyelvtudás. Az, aki külföldön szeretne dolgozni, vagy külföldi cégnél, annak általában kell, hogy legyen legalább egy középszintű nyelvvizsgája, bár én inkább felmérném a munkára jelentkező nyelvtudását.
Bíró Balázs, gazdálkodás és menedzsment szak, II. évfolyam – A diploma megszerzésének feltétele a nyelvvizsga, amivel nem igazán értek egyet. Nyelvvizsga csak kelljen annak, akinek tényleg nagyon szükséges a pontos nyelvtudás, a többieknek elegendő lenne társalgási szinten ismerniük a nyelvet. A munkáltatónak pedig nem csak a papírokra kellene támaszkodnia, hanem egy gyors teszttel felmérni, hogy a munkára jelentkező valóban tudja-e a nyelvet.
Líceumi
Paletta
Szuszogó méhek Fősulink színjátszói
Van egy méhkas a fősulin, tizennégy méhecskével. Nincs köztük királynő, mindenki egyenrangú, mindenki szorgosan dolgozik. De valamiben mind különbözik a többitől, ezért másféle virágból gyűjtöget. Munkájuk gyümölcse minden évben új ízű méz, mert minden évben változnak a méhecskék, változik a raj. Hétfőn és szerdán este a Líceumba rajzanak, a 313 környékén hallhatják döngicsélésüket. Szuszogó Színház a nevük. 2006 szeptemberében a Gárdonyi Géza Színház dramaturgja, Jónás Péter kezdte építgetni a kast, keresgélte a játszani szerető méhecskéket. Idén negyedik évadját éli a Szuszogó. Darabjaikat közösen írják, saját történeteket mesélnek, önmagukból dolgoznak, mindig őszintén, bízva egymásban és a közönségben. Első
előadásuk a születésről, a szülőkről szólt, egy évvel később kérdésekkel vetkőztették játszótársaikat, tavaly a szerelem, a méhek románcai kerültek terítékre. Ez az őszinte színház másféle próbafolyamatot igényel, mint egy előre megírt darab színpadra varázsolása. A próbák kemények, és akkor mondhatóak sikeresnek, ha mindenki krea tívan, testben és lélekben részt vesz a közös munkában. Együtt játszani, együtt tűrni, ha fáj a szív, együtt boldognak lenni, ordítani, táncolni, visítani, fetrengeni, vitatkozni, kétségbe esni a premier előtt, együtt lekolbászolni egy kisfröccsre egy hosszú próba után – csupán ennyi a dolguk. Tiszta szívvel együtt lenni. 2010. április 14-én új darabot mutatnak be a szuszogók. Napra forgás, víztükör, táncolva buszra várás, ál-
mok, vágyak, minden, ami lennénk, ha lehetnénk. Újra őszintén játszanak, újra szívből mesélnek. Nyitott, kíváncsi szemeket várnak az előadásaikra. Az Eszterházy Károly Főiskola Szuszogó Színháza bemutatja Sietünk sehová című új darabját. Előadások: április 14., 20., 18 óra, A 313.
Tizedik Global Cooking Night Az Eszterházy Károly Főiskola immár 10. alkalommal rendezte meg március 24-én a Global Cooking Nightot. A sikeres nemzetközi főzőest már 5 éve hozza egy kicsit közelebb hozzánk a főiskolánkon tanuló külföldieket a Kepes György Szakkollégiumnak, a HÖK-nek és a főiskola Nemzetközi Kapcsolatok Központjának is köszönhetően. A rendezvény 19 órakor egy táncbemutatóval kezdődött: Fülep Péter és Kalmár Patrícia a rumba, a salsa és a cha-cha-cha lépéseivel varázsolt latinos hangulatot a Hallgatói Klubba. Ezt követően az Erasmusösztöndíjasok váltak ténylegesen az est fénypontjaivá. A jelenlévők megtekinthették a cserediákok prezentációit
és kisfilmjeit (amelyekben ki-ki a saját országának jellegzetességeit mutatta be), valamint megkóstolhatták nemzeti ételeiket. A török hallgatók voltak az elsők, akik olyan ételkülönlegességeket mutattak be, mint például a tzatziki. Őket követték a csokoládéról (is) híres belgák, akik az étel mellett zenei különlegességeiket is megosztották a vendégekkel. Nem maradhattak ki a litvánok, a lengyelek és a spanyolok sem. Természetesen mi, magyarok sem akartunk lemaradni, így kísérőnek a Demeter pincészet és a Barna család minőségi borait is felszolgálták. Az est további részében lehetőség nyílt kötetlen beszélgetésre az erasmusos diákokkal.
Szarvas Adrienn
Euroexam
Az egri vizsgahely, a Bótalingua Nyelvi Központ vezetőjét, Taylerné Tóth Katalint kérdeztük az Euro nyelvvizsga előnyeiről – Olyan sok nyelvvizsga van a piacon manapság. Miért népszerű az Euro nyelvvizsga a fiatalok körében? – Változatos, érdekes a vizsga, hiszen a valódi, hétköznapi helyzetekben használható nyelvtudást méri, és értelmes nyelvtanulási célokat fogalmaz meg. Ezen kívül itt, az egri vizsgahelyen sok időt szánunk az előzetes szintfelmérésre és személyre szabott tanácsadásra, amely egyébként díjtalan is, és ezért hálásak is a hozzánk fordulók. – Milyen szinteken és nyelvekből tehetünk Euro nyelvvizsgát? – Alap-, közép-és felsőfokon tehető le a vizsga angol és német nyelvből. – Kik indulnak legjobb eséllyel az Euro nyelvvizsgára?
– Leginkább azok, akiknek a szókincsük széles, és ha hibákkal is, de elboldogulnak anyanyelvi környezetben is. Ez a vizsga elsősorban nem a nyelvtanra fókuszál, hanem azt méri, hogy mennyire rendelkezik a vizsgázó hasznos nyelvtudással. Azaz, a vizsgára készülés célja – a vizsga letételén kívül – a mindennapokban szükséges nyelvtudás megszerzése. – Hol lehet még információt találni a vizsgákról? – A vizsga honlapján: www.euroexam.org honlapon valamint a vizsgahelyeken. Itt Heves megyében a Bótalingua Nyelvi Központban (Bóta Irodaház Kft, Eger, Szálloda u. 5.). (x)
líceumi paletta – az egri főiskola közéleti lapja. Főszerkesztő: barna béla • Főszerkesztő-helyettes: magyar krisztián • Tervezőszerkesztő: tömösközi péter • Munkatársak: barna enikő, birkás boglárka, böszörményi sándor, csehi dorina, farkas anett, ferencz norbert, gerstmayer anita, hevesi norbert, kiss adrienn, kovács adrienn, kovács dávid, kovács dóra, kömlői dóra, leskó mátyás andrás, ligler erika, pálóczy ádám, szarvas adrienn, szilágyi edina, tóth krisztina, tóvaji tímea. Kiadja az Eszterházy Károly Főiskola • Felelős kiadó: Líceum Kiadó • A szerkesztőség címe: Eszterházy Károly Főiskola, Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék, 3300 Eger, Egészségház u. 4. Tel.: (+36 36) 520–438 E-mail:
[email protected] • Nyomdai munkák: B. V. B. Nyomda és Kiadó Kft., Eger, ügyvezető: budavári sándor, tel.: (+36 36) 518–413 • Megjelent 2500 példányban • ISSN 1589–0147.
