Paksi tervek: Üzemidő-hosszabbítás, célzott biztonsági felülvizsgálat, új blokkok
Volent Gábor biztonsági igazgató Balatonalmádi, 2012. március 22-23. 1
Tények a paksi atomerőműről .
Korszerűsítések eredményeképpen a blokkok teljesítménye 2009-re fokozatosan 2000 MW-ra növekedett. Az erőmű biztonsága kielégíti az összes hatósági követelményt, elvárást, amely a folyamatos fejlesztéseknek, biztonságnövelő intézkedéseknek köszönhető.
Az atomerőmű műszaki állapota és a tervezett intézkedések lehetővé teszik a további biztonságos üzemeltetést. A legolcsóbban termeli Magyarországon a villamos energiát. 2
Tények - Termelés
Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta 366,8 TWh villamos energiát termelt az erőmű. 2011 15,685 TWh termeléssel az eddigi második legjobb év. 3
Elfogadottság Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű?
4
Az üzemidő-hosszabbítás előkészítése
Az üzemidő-hosszabbítás előkészítése a 2000-ben készített megvalósíthatósági vizsgálattal kezdődött, amely szerint:
az üzemeltetési és karbantartási gyakorlat, a szerkezetek és rendszerelemek robosztus konstrukciója, az elvégzett felújítások és biztonság növelő intézkedések, lehetőséget adnak a tervezett 30 éven túl további 20 éves biztonságos üzemeltetésre.
5
Az üzemidő-hosszabbítás megalapozása Az előkészítés legfontosabb feladatai a meghosszabbított üzemidő alatti biztonságos üzemeltetés igazolása, valamint az üzemeltetési engedély megújításának megalapozása:
6
•
Az öregedési folyamatokat időben észlelő és azokat csökkenteni képes öregedéskezelési programok kidolgozása, a meglévő programok felülvizsgálata.
•
Az erőmű állapotának felmérése, annak igazolása, hogy további 20 éves üzemeltetésre megfelelő állapotban vannak.
•
Élettartamot korlátozó öregedési folyamatok elemzése.
•
Környezetállósági minősítő vizsgálatok elvégzése.
•
Jogszabályok szerinti engedélyezési dokumentáció összeállítása.
Környezetvédelmi engedély •
Az engedélyezés előkészítése 2003-ban kezdődött. Az Előzetes környezeti hatástanulmányt a környezetvédelmi hatóság 2005-ben bírálta el.
•
A 2006-ban elkészült Környezeti hatástanulmány részletesen elemezte és értékelte az atomerőmű környezetének állapotát, az atomerőmű jelenlegi és az üzemidő hosszabbítás időszakára vonatkozó környezeti hatásait. Megállapította, hogy a jelenlegi környezeti hatásokhoz képest a meghosszabbított üzemidejű erőmű működése időszakában sem volumenben, sem erősségben, sem terheléstípusban nem várhatók lényegi, meghatározó változások.
•
Az Espoo-i Egyezmény alapján - 2006 folyamán - hazai és nemzetközi környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljárás zajlott: – Pakson közmeghallgatás és Kalocsán önkormányzati fórum történt. – A nemzetközi eljárásban Ausztria, Románia és Horvátország vett részt.
•
7
A szakhatósági állásfoglalások, a szakértői vélemények, a közmeghallgatásokon felmerült kérdések és válaszok figyelembevételével a környezetvédelmi felügyelőség 2006. október 25-én kiadta az üzemidő hosszabbítás környezetvédelmi engedélyét.
Nukleáris biztonsági engedélyezés A Nukleáris Biztonsági Szabályzatok szerint az üzemidő meghosszabbítására irányuló szándékot 4 évvel a tervezett üzemidő lejárta előtt kell bejelenteni az OAH NBI-nek, mellyel egyidejűleg be kell nyújtani a tervezett üzemidőn túli üzemeltethetőség feltételeinek megteremtésére előirányzott programot. – 2008. novemberében a programot benyújtottuk az OAH NBI részére. Az OAH NBI 2009-ben értékelte az programot és elrendelte az Üzemidő Hosszabbítási Végrehajtási Program végrehajtását. Az engedélykérelmet blokkonként kell benyújtani az OAH NBI-hez, legkésőbb a tervezett üzemidőre érvényes üzemeltetési engedély lejárta előtt 1 évvel. – Az 1. blokk engedélykérelmének beadása 2011. december 5-én megtörtént.
8
Célzott biztonsági felülvizsgálat (stressz-teszt) 2011. március 11-én Japánban a Fukusima I. atomerőműben bekövetkezett baleset jogosan vetette fel, hogy hasonló körülmények között mi történne a világ más atomerőműveiben. Egységes EU álláspont a „stressz-teszt” végrehajtására: nemzeti hatóságok jelentéseket kérnek az atomerőművektől, a jelentések alapján értékelik az adott ország atomerőműveinek helyzetét és meghatározzák a szükséges teendőket, EU szinten értékelik a nemzeti jelentéseket. Országos Atomenergia Hivatal 2011. május 2-án előírta a Paksi Atomerőmű Zrt. részére a Célzott Biztonsági Felülvizsgálat végrehajtását.
9
Folyamatos a biztonság növelése Az atomerőmű biztonságának növelése még a 4. blokk üzembe helyezése előtt, 1986-ban megkezdődött.
1991 – 1994
AGNES Projekt – az atomerőmű biztonságának újraértékelése
1993
Külső környezeti hatásokkal szembeni biztonság értékelése
1994 – 2002
Biztonságnövelő intézkedések végrehajtása
10
Folyamatos a biztonság növelése 2002 – Súlyos balesetek kezelése – Hidrogén rekombinátorok telepítése a hermetikus térbe – Pihentető medence hűtőkör vezetékek megerősítése hűtőközeg vesztés ellen
– Reaktorakna elárasztás (reaktor tartály hűtése) – Autonóm energiaellátás kijelölt fogyasztókhoz – Új baleseti műszerezés installálása
11
Súlyos balesetkezelés
12
Célzott biztonsági felülvizsgálat módszere Kulcsesemények - a fukusimai tapasztalatok alapján legsúlyosabbnak tekintett események A villamos betáplálás tartós (több napos) elvesztése A végső hőelnyelő tartós elvesztése Súlyos baleset miatti jelentős radioaktív kibocsátás, vagy extrém intenzitású sugárzási tér kialakulása és tartós fennmaradása A felülvizsgálat: elemezte a kulcsesemények előfordulásának lehetséges okait, bemutatta a kulcsesemények megelőzésének és elhárításának lehetséges módozatait, bemutatta, hogy milyen következményekre vezet, ha a kulcseseményeket nem sikerül megelőzni, vagy elhárítani, ismertette a kulcsesemények következményei telephelyi kezelésének módozatait. 13
Jelentés A célzott biztonsági felülvizsgálat eredményeit jelentésben foglaltuk össze. Az elvégzett felülvizsgálat alapján a legfontosabb megállapítások: A paksi atomerőmű teljesíti a tervezési alaphoz tartozó követelményeket. A védettség a vizsgált kulcseseményekkel szemben is jó. A felülvizsgálat alapján rögzíthető, hogy azonnali beavatkozásokra nincs szükség. A felülvizsgálat megállapításait az EU szakértői vizsgálata és helyszíni ellenőrzése is megerősítették. 14
Javító intézkedések A rendkívül kis valószínűségű, de esetleges jelentősebb terheléseket eredményező hatásokkal szemben további javító, biztonságfokozó intézkedéseket is végrehajtunk a létesítmény védettségének fokozására,
a biztonsági tartalékok növelésére.
A javító intézkedések öt kategóriába sorolhatók: Külső hatásokkal szembeni védettség fokozása
Kezelési utasítások módosítása, újak készítése Meglévő és alternatív villamos betáplálási lehetőségek biztosítása Meglévő és alternatív hűtési lehetőségek biztosítása Súlyos balesetek következményeinek csökkentése 15
Nemzeti Energiastratégia
A magyar Országgyűlés által 2011. októberében jóváhagyott Nemzeti Energiastratégia a villamos energia szempontjából az Atom-Szén-Zöld forgatókönyvet tartja a legreálisabbnak 16
16
Előkészítő munka A paksi atomerőmű blokkjai (4x500 MW) – az üzemidő-hosszabbítást feltételezve – 2032 és 2037 között fognak leállni. Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást adott ahhoz (25/2009. IV. 2.), hogy a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítése megkezdődhessen.
Az MVM Zrt. keretében megkezdődött az előkészítő munka:
•
műszaki-gazdasági kérdések
•
engedélyezés előkészítése
•
tenderdokumentáció előkészítése
•
tájékoztatási feladatok
Hazai nukleáris kapacitás várható alakulása 17
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 18
