Paks
vobiscum? Kérdések és válaszok
az új paksi atomerőműről
Paks vobiscum?
Kérdések és válaszok az új paksi atomerőműről
”
...senki se kötelezheti azokat, akik utána foglalják el a földet, hogy fizessék
ki azokat az adósságokat, amelyeket ő csinált életében, és a földjét sem terhelheti meg ezekkel. Hiszen ha ezt megtehetné, ugyanezzel az erővel akár meg is ehetné a jövő nemzedékek elől a föld termését. Ebben az esetben a
”
föld a holtaké lenne, és nem az élőké.
(Thomas Jefferson: James Madisonhoz írott levél, 1789. szeptember 6.)
k Pa ob sv ? um isc
1/
Milyen megállapodások születtek az atomerőművel kapcsolatban Magyarország és Oroszország között? Milyen kötelezettségeket vállalt a két szerződő fél?
k Pa ob sv ? um isc
A paksi bővítésről szóló orosz-magyar megállapodás első elemeként 2014 januárjában a két kormány képviselője megeg yezett két új erőműblokk építéséről. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő. Az együttműködés kereteit a Magyar Országgyűlés 2014 februárjában törvénybe foglalta (2014. évi II. törvény). Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy a beruházást versenyezetés nélkül, orosz közreműködéssel valósítja meg.
A megállapodás pénzügyi hátterét biztosító egyezményt a két ország 2014 márciusában írta alá. Oroszország legfeljebb
tízmilliárd eurós hitelt biztosít a tervezett paksi beruházáshoz, ami a teljes beruházási költség 80 százalékát biztosítja. 3
A megállapodás alapján számítva a beruházási költség 12,5 milliárd euróra – jelenlegi árfolyamok mellett mintegy 3850 milliárd forintra – becsülhető. Az esetleges költségtúllépések finanszírozása a magyar félre hárul. Az orosz állami hitel tény-
legesen felhasznált összegét Magyarország 21 év alatt fizeti vissza. Az első hiteltörlesztést a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának működésbe lépésekor, de nem később, mint 2026. március 15-én kell teljesíteni. A magyar fél a lehívott hitelösszegre évi 3,95 százalékos
kamatot fizet az idei évtől 2026. március 15-ig. Ezt követően a hiteltörlesztés első 7 évében 4,5 százalékos, a második 7 évben 4,8 százalékos, az utolsó 7 évben pedig 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata.
Az atomerőmű építésre felvett tízmilliárd eurós kölcsön futamideje 33 év. 2026 és 2047 között a megállapodás évente mintegy 300 milliárd forinttal terheli a magyar költségvetést.
k Pa ob sv ? um isc
4
2/
Mennyibe kerül az új erőművi blokkok építése? Milyen járulékos beruházásokat igényel, ezek milyen költségekkel járnak?
k Pa ob sv ? um isc
Az orosz-magyar megállapodás alapján számítva, fajlagosan, egységnyi energiatermelő kapacitásra vetítve az új paksi erőmű 5200 euró kilowattonkénti áron épülne. Összehasonlítva ezt az árat más épülő vagy tervezett európai atomerőművek áraival elmondható, hogy a paksi létesítmény tervezett költségvetése némileg magasabb, mint a szintén Roszatom közreműködéssel tervezett finnországi erőmű fajlagos ára (5000 euró/kilowatt), és jelentős mértékben meghaladja a Roszatom részvételével a törökországi Akkuyuban épülő erőmű 3850 euró/kilowat-
tos költségvetését. Az Európai Unió területén ugyanakkor nem csak orosz technológiával zajlanak nukleáris erőműépítések. A francia EDF csoporthoz tartozó AREVA jelenleg két helyen, Franciaországban és Finnországban épít nukleáris erőművet és ők nyerték el a tervezett brit erőmű megvalósításának lehetőségét is. A többszöri költségtúllépések és határidőcsúszások után jelenleg a finn és a francia erőmű várható fajlagos beruházási költsége 5150 euró kilowattonként, ami valamivel alatta marad a paksi tervezett árnak. A nemrég ten-
dereztetett brit erőműnek pedig 6000 euró/kilowatt a becsült költségvetése. Az erőműépítés azonban nem ér véget a kapun belüli építkezéssel, jelentős járulékos beruházásokat is követel. A paksi erőműnél négy tétel hatását érdemes kiemelni: – A tervezett és a meglévő paksi blokkok párhuzamos működtetése miatt szükségessé váló hálózatfejlesztési költségek mértékét szakértők 30 és 100 milliárd forint közé teszik. – Ma az erőművet a Duna vize hűti, ám kérdéses, hogy a több mint kétszeresére növelt
5
k Pa ob sv ? um isc
kapacitás mellett is elegendő lesz-e a folyó vízhozama a folyamatos hűtési igény biztosításához. Amennyiben nem, úgy a szükséges kiegészítő létesítmények – pl. hűtőtornyok vagy hűtőtavak létesítése – akár további 100 milliárd forinttal is növelhetik a számla végösszegét. – A tervezett új 1200 megawattos blokkok megnövelik a
magyar villamosenergia-rendszer kötelezettségét erőművi tartalékok biztosítására, mivel a tartalékok mértékének meg kell egyeznie az adott ország területén működő legnagyobb teljesítményű blokk méretével. Ez Magyarország számára 700 megawatt többlet tartalékkapacitás kiépítését követelné meg, ami a jelenlegi piaci árak mel-
lett évente (!) 18-20 milliárd forint többletterhet róna a hazai villamosenergia fogyasztókra. – A legnehezebben a nukleáris hulladékkezelés költségei becsülhetők, mivel egyelőre sehol a világon nem született megnyugtató megoldás a nagy radioaktivitású hulladékok tartós kezelésére. Az orosz magyar szerződés ebben a tekintetben
6
egyáltalán nem megnyugtató, mivel az új erőmű kiégett fűtőelemeinek átmeneti (20 éves) oroszországi tárolása után a hulladékot visszaszállítanák Magyarországra. A paksi erőmű nagy sugárzású hulladékát az 1990-es évek közepétől az erőmű területén kialakított ideiglenes tároló fogadja be, hosszú távú elhelyezése viszont megoldatlan.
E tekintetben szinte lehetetlen felelős becslést adni a várható költségekre, mert olyan megoldásra lenne szükség, ami több tízezer évre képes biztosítani, hogy a hulladék ne okozzon visszafordíthatatlan károkat. – A közepes és kis sugárzású hulladék tárolására léteznek összehasonlító számok. Itt megalapozott becslésnek tekinthető,
hogy ezek elhelyezése további legalább 50-100 milliárd forint beruházással jár. A korábban átadott Bátaapáti hulladéktároló mérete ugyanis nem teszi lehetővé, hogy abba a tervezett Paks-2 erőmű hulladéka is elhelyezésre kerüljön, tehát az új erőműhöz új tárolót kell majd építeni.
A járulékos beruházásokat is figyelembe véve a projekt várható összes költsége mai áron 4500-5000 milliárd forintra tehető.
k Pa ob sv ? um isc
7
3/
Növeli-e a magyar államadósságot a kölcsön, amit Oroszország nyújt az építkezéshez? Milyen hatással lesz ez az ország hitelképességére?
k Pa ob sv ? um isc
A nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint Oroszország államközi megállapodás keretében biztosít hitelt Magyarország számára, amit az utóbbi kilenc év alatt hívhat le, a beruházás előrehaladásának ütemében. A 33 év futamidejű, átlagosan 4,5%-os kamatozású, euróban felvett hitel növelni fogja a magyar államadósságot, és jelentősen megnehezíti annak finanszírozását, ezáltal súlyos terhet ró a későbbi évek költségvetésére. Bár a kamatláb nem tűnik magasnak a jelenlegi magyar hitelfelvételi lehetőségekhez
képest, de a magyar hitelek piaci kamatszintjét jelentősen növeli Magyarország kedvezőt-
len adóskockázati besorolása. Összehasonlításul: a régiónkban Csehország nagyságrendileg
8
3 százalékponttal, Szlovákia 2,7 százalékponttal, de még Bulgária is 1,8 százalékponttal kedvezőbb felárak mellett juthat jelenleg forrásokhoz a nemzetközi piacokon, ami azt jelenti, hogy számukra a 4,5%-os kamatszint anélkül is elérhető, hogy ehhez államközi megállapodást kellene kötniük. Más szóval, ha üzletileg valóban jó döntésnek bizonyulna egy állami finanszírozásban épülő atomerőmű, úgy térségünk országai azt ennél olcsóbban vagy hasonló feltételekkel
tudnák megvalósítani anélkül, hogy ehhez „kedvezményes” hitelt kellene igényelniük. Devizában felvett hitel esetében azonban a legsúlyosabb probléma nem a kamat, hanem az árfolyamváltozás kockázatának kezelése. Amennyiben a forint tovább gyengül az euróval szemben, úgy ez folyamatosan fogja drágítani a hazai fizetőeszközben számolt törlesztőrészleteket, ami vagy azzal jár, hogy az erőmű folyamatosan növeli árait, vagy pedig az adófi-
zetők fizetnek egyre többet az árfolyamveszteség miatt. A hitel másik kiemelt kockázata, hogy bár a hitelkeret lehívása a projekt előrehaladásához kötődik, ám a törlesztés megkezdése nem függ attól, hogy elkészül-e 2025-ig a létesítmény. A hitel törlesztését 2026 márciusában mindenképpen meg kell kezdenünk, akkor is, ha az erőmű nem lesz olyan műszaki állapotban, hogy a villamosenergia-termelés el tudjon ott indulni.
k Pa ob sv ? um isc
A teljes hitelkeret lehívása után a devizában kibocsátott magyar államadósság közel egyharmadával fog emelkedni. Az árfolyamkockázat teljes mértékben a magyar felet terheli. 9
4/
Tud-e majd Paks 2 versenyképes áron termelni? Mire hivatkoznak az erről zajló vita résztvevői? Hogyan tartható ezek után az áram ára jelenlegi színvonalon?
k Pa ob sv ? um isc
Az áramtermelés költsége mindenképpen magasabb lesz a mainál, nemcsak Magyarországon, de szerte Európában. A drágulásnak két tényezője van. Egyfelől a 2020 évek közepétől nagyon sok régi erőmű be fog zárni, ezért csökkenni fog a kínálat. Másrészt az uniós dekarbonizációs program miatt (a fosszilis tüzelőanyagokat fokozatosan ki kell vonni az áramtermelésből) nőni fognak az ún. „karbonárak”, a széndioxidkibocsátás után fizetendő „díjak”. Mivel a nukleáris erőműnek elhanyagolható a széndioxidkibocsátása, ez elvben javítja
versenyképességét a szénerőművekkel szemben. A mai magyar termelési hátteret tekintve egy új nukleáris blokknak ilyen környezetben akkor lehet értelme, ha pl. párhuzamosan bezárásra kerülne a lignitalapú Mátrai Erőmű, amely a teljes magyar széndioxid-kibocsátás durván 10%-át adja. Kérdéses, hogy a kormánynak van-e ilyen terve. A 2028 körül átadandó második blokk létjogosultsága még ebben az esetben is nehezen értelmezhető. Nem világos az energetikai jövőkép, amelybe a kormány megpróbálja ezeket az egységeket beilleszteni.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen árszinten lesz képes termelni egy jövőbeni atomerőmű, jó összehasonlítási alap a jelenleg más országokban zajló nukleáris beruházások vizsgálata. A török erőművet építő Roszatom az átadásra kerülő első két blokk termelésének hetven százalékára 91 euró/megawattóra garantált átvételi árat kért, ami több mint kétszerese a jelenlegi piaci árnak. A brit atomerőmű esetében körülbelül 111 euró a megawattóránkénti garantált átvételi ár 35 éves időtartamra. Összehasonlításul a jelenlegi német megújuló energia átvé-
10
k Pa ob sv ? um isc
teli árak megawattóránként: 2014. januártól 10 megawatt fölötti napelemes rendszereknél 94,7 euró, szárazföldi szélerőműveknél legfeljebb 89,3 euró. Ha ezeket az adatokat forintra átszámítjuk, kiderül, hogy ha az atomerőmű piacifeltételek mellett épülne, aligha tudna 27-33 Ft/kilowattóra árszint alatt áramot előállítani, ami jócskán
meghaladja a jelenlegi 12-13 Ft-os paksi és a 14-15 Ft-os tőzsdei áramárat. A tervezett paksi projektnél a költségek csökkentése érdekében azt tervezik, hogy az Oroszországtól államközi hitelként felvett összeget hozamelvárás nélkül, állami tőkejuttatásként kapja meg a paksi erőmű. Ez a megoldás az erőmű szintjén valóban
jelentősen, akár 9-10 forinttal csökkentheti a költségeket, ami így akár 20 Ft/kilowattóra szintre is lecsökkenhet, hiszen az erőmű mentesülne a finanszírozás terheitől. Még ha ki is állná ez a megoldás az európai versenyhatóság vizsgálatát, akkor is nehéz lesz biztosítani, hogy a Pakson termelt, a magyar adófizetők több
11
évtizedes megterhelése révén „olcsóvá” tett áram haszonélvezői kizárólag a hazai vállalkozások és a lakosság legyenek. Az egységesülő európai energia-
piacon ugyanis nem lehet megállítani az országhatároknál az áram útját, így a magyar adófizetők áldozatvállalása más országok energiafogyasztóit hozhat-
ja kedvezőbb helyzetbe, mert a magyar kormányzatnak nem lesz érdemi lehetősége, hogy kizárja őket a mesterségesen olcsóvá tett áram fogyasztásából.
Paks 2 a jelenlegi piaci ár kétszereséért tudna termelni. Versenyképességét a kormány úgy kívánja biztosítani, hogy az építésére felvett hitel kamatterheit (és a járulékos beruházások költségeit) teljes egészében a magyar adófizetőkre hárítja.
k Pa ob sv ? um isc
12
5/
Versenyképes-e a megújuló forrásokból előállított áram az atomenergiával? Milyen trendek figyelhetők meg más országokban?
2013-ra az Európai Unió egészét tekintve 14%-os részarányt ért el a megújuló energia, de Németországban már 21% a
nap- és szélerőművekből illetve biomasszából előállított termelés aránya. A szélerőművek által termelt áram átvételi ára átla-
gosan csupán kétharmada az újonnan létesíteni tervezett nukleáris erőművekének, de ma már a napelemek által termelt áram
k Pa ob sv ? um isc
13
k Pa ob sv ? um isc
ára is összemérhető egy tervezett nukleáris erőmű által előállított áram árával. Az atomerőműveit 2011-ben részlegesen leállító Németország 2013-ban már a magyar teljes villamosenergia-felhasználásnak megfelelő mennyiségű áramot exportált, úgy, hogy több villamos energiát állított elő nap- és szélerőművekben, mint atomerőművekben. A megújuló illetve nukleáris erőforrásokra épülő alaperőművek hosszú távú együttműködé-
sének korlátot szab, hogy a növekvő megújuló részarány miatt egyre nő az olyan időszakok aránya, amikor a villamosenergiarendszer egészét képesek lesznek kiszolgálni a megújuló erőforrásokon alapuló erőművek. Dániában tavaly, december 21-én tudták első ízben kiszolgálni az ország teljes energiaszükségletét a szélerőművek, de a teljes decemberi hónap tekintetében is 54% volt a szélenergia részaránya. Németországban is a teljes energiaigény 60%-át biz-
tosította 2013 októberében néhány napon át a szél- és napenergia. A legutóbbi előrejelzések szerint Németországban 2035-ben már az év 30%-ában képesek lesznek kielégíteni az ország energiaigényét a megújuló alapú erőművek. Ahogyan nő a megújuló energia részaránya az európai termelésben, úgy válik egyre nehezebbé a nukleáris erőművek piaci megtérülésének biztosítása. A napés szélerőművek ugyanis még az atomerőműveknél is olcsóbb 14
folyó költségekkel termelnek, hiszen esetükben a „tüzelőanyag” a korlátlanul és ingyenesen elérhető nap- és szélenergia.
A francia atomerőművek 2013-ban már csupán 73%-os kapacitáskihasználtsággal üzemeltek, miközben a nukleáris
létesítmények üzletileg akkor életképesek, ha a kapacitásuk 90%-ban kihasznált.
Az energetikai kutatási és fejlesztési források nagyobb részét már ma is a megújuló szektorban használják fel, ezért az ilyen módon előállított áram ára világszerte egyre csökken, miközben az atomenergiáé – a biztonsági igények növekedése és a fűtőanyag drágulása következtében – folyamatosan nő. Így meg kell fordítanunk a kérdést: vajon meddig lesz versenyképes az atomenergia a megújuló forrásokból származó energiával? k Pa ob sv ? um isc
15
6/
Miért a megújulók fejlesztését támogatják az Európai Unióban? Miért döntött úgy számos ország, hogy nem épít többé atomerőművet?
k Pa ob sv ? um isc
Egy ország jövőjének felelős tervezése megköveteli, hogy az energiapolitikai döntéseket ne az egyes projektek szintjén, hanem tágabb összefüggéseikben vizsgáljuk. Ezen a szinten a megújuló energiaforrások alkalmazásának előnyei nyilvánvalóak. Az Európai Unióban zajló energiapolitikai fordulathívei leggyakrabban az alábbi érvekre hivatkoznak: – Az áttérés a megújuló forrásokon alapuló energiatermelésre csökkenti a kontinens országainak energetikai kiszolgáltatottságát egy olyan világban, ahol az önellátás stratégiai előnyei mindinkább felértékelődnek.
– Ösztönzi az ellátó rendszerek decentralizálását, ami egyszerre javítja az ellátásbiztonságot, valamint a kisebb léptékű, helyi energetikai vállalkozások versenyképességét. – Ahol a kutatás-fejlesztési forrásokat erre a területre kon-
centrálják, ott már néhány éven belül olyan technológiai exportra nyílik lehetőség, amely az egész nemzetgazdaság számára meghatározó bevételi forrást jelent hosszú évtizedeken át. – A megújuló szektorba történő beruházások a nemzetközi
16
tapasztalatok szerint minden más energetikai ágazatnál legalább ötször több munkalehetőséget kínálnak. – A megújuló forrásokon alapuló termelés okozza a legkisebb környezetterhelést, ezért a környezetvédelmi kiadásokban
már középtávon is radikális csökkenés mutatkozik. Ennek logikus következménye az energiaszektorhoz köthető egészségbiztosítási kiadások nagyarányú (60-70%) visszaesése is. – Bebizonyosodott, hogy a megújuló források részesedésé-
nek gyors növelése választ kínál a fosszilis energiahordozók kimerülésének kihívására. – Nélkülük nehezen volna teljesíthető az üvegházgázok kibocsátásának radikális csökkentésére vonatkozó európai kötelezettségvállalás.
k Pa ob sv ? um isc
A nukleáris energiatermelést elutasító európai országok álláspontját az ellátásbiztonsági, környezetvédelmi és gazdasági megfontolások mellett döntően befolyásolta a fukushimai katasztrófa. Ez ismét bebizonyította, hogy az atomerőművek olyan – kis valószínűséggel bekövetkező, de felbecsülhetetlenül súlyos következményekkel járó – biztonsági és baleseti kockázatokat hordoznak, amelyek egy demokratikus közegben egyre nehezebben kezelhetők. Az európai közvélemény annak is a tudatában van, hogy a radioaktív hulladékok kezelésére a mai napig sem sikerült biztonságos megoldást kidolgozni. A tízezer éves távlatban történő tárolást sem etikailag, sem gazdasági szempontból nem tartják elfogadhatónak. 17
7/
Eleget tehetünk-e atomerőmű nélkül a biztonságos ellátás és a dekarbonizáció (üvegházgázok kibocsátásának csökkentése) kettős követelményének?
k Pa ob sv ? um isc
Igen. Erre számos európai ország szolgál példaként, ahol a hazánkénál lényegesen magasabb életszínvonal és gazdasági teljesítmény ellenére sem állítottak üzembe atomerőművet – és ezt a jövőben sem tervezik. Az EU-ban az üvegházgázok radikális, 80%-os csökkentése körvonalazódik általános követelményként, de vannak országok, ahol ezzel sem érik be. A dán kormány például az energiaszektorban 2050-re a megújuló energia 100%-os részarányát kívánja elérni, ami a teljes gazdaságra vetítve a karbonkibo-
csátás 90%-os csökkentését jelentené. Az eddigi eredmények tükrében a cél elérhetőnek tűnik. Ezt támasztja alá a műszaki értelmiség összefogásával, a Dán Mérnökök Társaságának koordinálásával 2006-ban készített energiaprogram és 2009-ben publikált klímaterv is. A fenti dokumentumok meghatározzák azt az utat, amely a biztonságos energiaellátás fenntartásával vezet a teljes dekarbonizáció felé. A hazai kiindulási helyzet persze más, de nincsenek gyökeresen eltérő feltételek a Kár-
pát-medencében sem. Első lépésben, 2032-ig, vagyis a jelenlegi paksi blokkok várható leállításának kezdő időpontjáig előretekintve nem csak technikai, de közgazdasági értelemben is reális, hogy a magyar áramigény 25-30%-át nap- és szélerőművek termeljék meg. Ezt az eredményt számos hasonló adottságú európai ország már most túlszárnyalta, így egyértelműen kijelenthetjük, hogy ez az irány valódi alternatíváját képezheti a nukleáris blokkok 2020-as évtized közepére tervezett fejlesztésének. Egy ilyen
18
k Pa ob sv ? um isc
megújuló energia beruházási program összértékét 2600 milliárd forintra becsüljük, ami a termelt energiaegységre vetítve kisebb, mint a tervezett atomerőmű fajlagos beruházási költsége. A szél- és fotovillamos erőművek létesítése nem lökésszerűen, hanem folyama-
tosan biztosít stabil beruházási lehetőséget, és lényegesen nagyobb teret ad a kis- és középvállalkozások bekapcsolódására, mint a tervezett nukleáris fejlesztések. Az atomerőmű építésével szemben a megújulók létesítése nem kíván közvetlen állami fiskális támogatást, nem
növeli az államadósságot és versenyképes alternatívát kínál a nukleáris technológiára épülő áramtermeléssel szemben. Bármi legyen is a jövő útja, mind az energiatermelés, mind az energiafelhasználás terén komoly lehetőség – és szükség – volna a hatékonyság növelésé-
19
re és a pazarlás felszámolására. Kísérleti tapasztalatok igazolják, hogy e két eszköz együttes alkalmazásával a háztartási energiafelhasználás a jelenlegi
átlagos szint 30%-ra csökkenthető anélkül, hogy az a jólétet bármilyen módon befolyásolná. Ezáltal a karbonkibocsátás automatikusan ugyanilyen mér-
tékben csökken, miközben az ellátás biztonsága jelentős mértékben javul.
Az európai trendek azt mutatják, hogy a biztonságos energiaellátás és a dekarbonizáció atomerőművek nélkül is lehetséges. Magyarország azonban az uniós országok többségétől markánsan elütő energiapolitikai útra lépett. A paksi beruházásról született döntés gyakorlatilag kizárja, hogy a megújuló szektor hozzájusson a fejlesztéséhez kellő forrásokhoz, és végérvényessé teszi lemaradásunkat ezen a területen.
k Pa ob sv ? um isc
20
8/
Növekszik-e az áramigény Magyarországon? Kívánatos-e, hogy növekedjék? Kielégíthető-e új atomerőművi blokkok üzembeállítása nélkül?
k Pa ob sv ? um isc
A paksi erőműfejlesztés mellett érvelők évi 1,5%-ra teszik a magyar áramkereslet bővülését, és ezzel indokolják, hogy miért kellene már a 2020-as évtized közepén üzembe állítani 2400 MW új atomerőművi kapacitást, miközben a jelenlegi blokkok még 2032-2037-ig termelhetnek. Valójában a 2008-as válság óta Magyarországon folyamatosan csökken az áramfogyasztás. Ez a csökkenő trend még 2013-ban sem állt meg, amikor a GDP már szerény mértékben emelkedni kezdett. De az évente 1,5%-os igénybővülés a múltbeli adatok elemzésével
sem igazolható. Az elmúlt két évtizedben Magyarország évi átlag 2,5%-os GDP növekedést ért el vásárlóerő-paritáson, úgy, hogy eközben mindössze évi 0,9%-kal növekedett a villamos energia iránti kereslet. A mértékadó közgazdászok a magyar gazdaság tartós növekedési kilátásait 1-1,5%-ra teszik, így nehéz belátni, miért okozna ez akkora áramkereslet-bővülést, ami indokolná a paksi erőmű következő évtizedre tervezett bővítését. Gazdasági érdekeink nem az energiaigény növekedéséhez fűződnek, hanem a növekedés
fajlagos energiaigényének csökkentéséhez. Teljes energiarendszerünk hatásfoka 20-30% körül mozog, és a villamos-energia hasznosításának mutatói se jobbak ennél. Ameddig ilyen hatalmas tartalékok rejlenek a hatékonyság növelésében, nem helyes és nem is indokolt az áramigény növekedésével számolni. A növekedés elsősorban a nemzetgazdaság kiadásait növelné, hiszen több mint 75%-ban import energiaforrásokra támaszkodik (beleértve az atomerőmű fűtőelemeit is, amelyeket a hivatalos statisztika rendre hazai forrásnak tüntet fel).
21
Az áramigény kérdésében elvileg változást hozhat az elektromos közlekedés és a hőszivattyús fűtési megoldások térnyerése. Ezek azonban hazánkban – a nemzetközi trendektől eltérően – egyelőre nem támogatott fejlesztési irányok. Ha ebben változás lesz, az sem jelenti feltétlenül az áramfelhasználás mértékének növekedését.
Az energiahatékonyság javításában rejlő lehetőségek meghaladják a hazai gazdaság várható, szerény ütemű növekedésének többlet energiaigényét. k Pa ob sv ? um isc
22
9/
Milyen szabályozási problémákkal jár a nukleáris alaperőmű illetve a megújulók nagyobb arányú belépése az ellátó hálózatba? Hogyan oldhatók meg ezek?
k Pa ob sv ? um isc
A nukleáris erőműveknél elsősorban az éjszaka nagy mennyiségben „fölöslegesen” termelt áram elhelyezése és a nagy erőművi méretből adódó jelentős tartalékkapacitás biztosítása jelent gondot. A megújulóknál pedig biztosítani kell, hogy akkor is legyen elegendő energia, amikor a természeti feltételek kedvezőtlenek. A hazai szabályozás számára fokozott kihívást jelent majd az új atomerőművi blokkok belépése egy 10-15 éves átmeneti időszakban, amikor a régi és az
új egységek együtt termelnek majd. A nehézségeket mérsékelheti, hogy az ígéretek szerint az új atomerőművi blokkok jobban szabályozhatók, mint a jelenlegiek. Ezt a reményt azonban a szakirodalom tudomásunk szerint nem támasztja alá. A Paksra tervezett reaktortípus még annyira új, hogy sehol nem rendelkeznek üzemeltetési tapasztalatokkal, így a tényleges szabályozási lehetőségekről legfeljebb találgatásokba bocsátkozhatunk. Ami a megújuló energiafor-
rásokat illeti, nagyobb arányú bevonásuk a villamosenergiahálózatba ma már nem jelent megoldhatatlan műszaki problémát – ezt számos ország gyakorlata bizonyítja. Az időjárástól függően ingadozó termelést ellensúlyozhatja a megújuló források sokfélesége. Az előállított és a felhasznált áram men�nyisége közti különbséget kiegyenlítheti energia behozatala illetve kivitele. Bővül az energia tárolására szolgáló technológiák választéka. Ismeretesek a felhasználók alkalmazkodá23
sát ösztönző megoldások is: az intelligens (smart) berendezések térnyerése (például a pillanatnyi áramár függvényében be- és
kikapcsoló fogyasztók, köztük hőszivattyúk, villanybojlerek), valamint az árképzés reformja együttesen lehetővé teszik akár
100%-ban megújuló energiaforrásokra támaszkodó rendszerek működtetését.
k Pa ob sv
A megújulók és a nukleáris erőművek más-más típusú, de egymással összemérhető és egyaránt kezelhető problémákkal szembesítik az energiahálózatok kezelőit.
? um isc
24
10/
Igaz-e, hogy a nukleáris energiatermelésnek a legalacsonyabb az üvegházgáz kibocsátása? A nemzetközi kutatások ebben a kérdésben egyértelműen nemleges választ adnak. Az atomerőművek teljes életciklusának elemzésével foglalkozó 103 tudományos közleményt összegző jelentés adatai szerint az ágazat széndioxid-kibocsátása megtermelt kilowattóránként 66 gramm. Ez lényegesen kedvezőbb ugyan a fosszilis ága-
zatnál, a megújulók átlagánál azonban rosszabb. A kibocsátás csaknem 40%-a a bányászathoz és a fűtőelemek gyártásához kapcsolódik, de az erőmű működtetése során keletkező karbon-kibocsátás sem elhanyagolható: részaránya az életciklus egészére vetítve csaknem 20%-os. A problémát súlyosbítja, hogy
– elsősorban az uránérc-bányászat növekvő kibocsátásának köszönhetően – az atomerőművek egyre romló karbonkibocsátási mutatókat produkálnak. Ezzel szemben a megújuló alapú technológiákhoz kapcsolódó kibocsátások a hatásfok általános javulásának köszönhetően egyre jobbak.
k Pa ob sv ? um isc
A megújuló források igénybevétele a teljes életciklust tekintve kisebb karbonkibocsátással jár, mint a nukleáris energiatermelés. 25
11/
Az atomerőmű egyesek szerint az energiatermelés legbiztonságosabb, mások szerint legveszélyesebb módja? Mi az igazság?
k Pa ob sv ? um isc
Az atomerőművek a víz felmelegítésére létrehozott legbonyolultabb berendezések, tehát számolni kell rendszeres meghibásodásukkal. A műszaki problémák eddig legalább 25 esetben okoztak jelentős balesetet, ezek egy részében radioaktív anyagok is kerültek a környezetbe. A csernobili katasztrófa hatásával összefüggő rákos megbetegedések a legújabb kutatások szerint Európában csaknem 1 millió embert érintettek. A beavatkozást igénylő – radioaktív cézium-137-el szennyezett – terület kiterjedése 200 000 km2 volt, a tilalmi
zóna kiterjedése 2827 km2, ez nagyobb, mint Nógrád megye (2544 km2). A fukushimai baleset következményei egyelőre beláthatatlanok, de a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála szerint a csernobilihez hasonló probléma kibontakozásával kell számolnunk. A radioaktív víz az erőműből megállíthatatlanul ömlik az óceánba, melynek partmenti szakaszán a megengedett határérték többezerszeresét mérik folyamatosan. A környezeti és baleseti kockázatok kiterjednek az atomenergia előállításának teljes
életciklusára: – A hagyományos mélyművelésű bányászat során – amely különösen a lencsés kifejlődésű érctelepek esetében jelent megoldást – a felszín alatti járatokban dolgozóknál a radon sugárzás okoz súlyos egészségkárosodást. – A külszíni bányászatnál a kiporzás radioaktív hatása jelent problémát. – Mind a bányászatnál, mind a különféle feldolgozási folyamatok során gondot jelent a keletkező hulladékoknak az átlagosnál magasabb radioaktivitása, ezért minden esetben
26
k Pa ob sv ? um isc
a kiporzás csökkentésére kell törekedni – teljesen megakadályozni sajnos nem lehet. – Újabban felmerült a mélyművelésű bányászat kiváltása „korszerűnek” tekintett felszín alatti perkolációs technológiával. Ennek során a mélybe pumpált, majd visszaszivattyúzott
nagy mennyiségű kénsavval oldják ki a hasznosításra szánt terméket a kőzettestből. Ez azonban brutális beavatkozást jelent a felszín alatti kőzetviszonyokba. – Az ércfeldolgozás illetve a fűtőelem-gyártás során nagy mennyiségű veszélyes hulladék
keletkezik, amit ártalmatlanítani kell. – A paksi erőmű esetében máig megoldatlan környezeti problémát okoz a keletkező hatalmas mennyiségű hulladékhő Dunába bocsátása. A biztonsági kockázatok egyre súlyosabb megítélésével egye-
27
nes arányban nőnek az ezek kezelésére fordított költségek is. Globális léptékben a legsúlyosabb gond a nagy radioaktivitású hulladékok kezelése.
Magyarországon csak az elmúlt négy esztendőben 1,85 milliárd forintot fordítottak a radioaktív hulladék lerakására alkalmas helyszín megtalálására. A kié-
gett kazetták ideiglenes tárolásának költségei ugyanebben az időszakban 9,2 milliárd forintra rúgtak.
Csernobil és Fukushima után nehéz jóhiszeműnek nevezni az atomerőművek biztonságáról szóló fejtegetéseket.
k Pa ob sv ? um isc
28
12/
Megoldott-e a nukleáris hulladék tartós elhelyezése Magyarországon? Mi a helyzet más országokban?
k Pa ob sv
Kis- és közepes radioaktivitású hulladékok az életciklus szinte minden lépésénél keletkeznek, bár ezek mennyisége nagy, elhelyezésük megoldottnak tekinthető. A nagy radioaktivitású nukleáris hulladék elhelyezésére ellenben az első atomerőművek üzembe helyezését követő hatodik évtizedben sincs még megfelelő technológia. A mélyen fekvő, stabil, vízmentes geológiai rétegekben való elhelyezést tartják az egyetlen olyan megoldásnak, amellyel érdemes foglalkozni. 1999-ben helyezték üzembe az első, és máig egyetlen ilyen
létesítményt az Amerikai Egyesült Államokban, Új-Mexikóban – azonban nem erőművi, hanem katonai eredetű hulladékok elhelyezésére. A létesítmény területén 2014. február 14-én váratlanul megemelkedett radioaktivitást mértek, ezért a dolgozókat azonnal evakuálták, néhányan közülük még így is a megengedettnél magasabb sugárdózisnak voltak kitéve. A probléma okát hónapok óta keresik, de a hatóságok egyelőre teljesen tanácstalanok. Az üzem működése szünetel. Az érintett területen 12 000 évig (!) tilos földmunkát végezni.
Magyarországon 32 évvel az atomerőmű üzembe helyezése után a magas radioaktivitású hulladékok elhelyezésére még konkrét tervek sincsenek. A jövő nemzedékekkel szemben súlyos felelőtlenség olyan műszaki megoldást alkalmazni, amelynek következményeit nem vagyunk képesek megnyugtatóan kezelni. Különösen akkor, ha az energia előállítására olyan alternatív megoldások is rendelkezésre állnak, amelyek a környezetet jóval kevésbé terhelik, és nem járnak ehhez fogható műszaki kockázattal.
? um isc
29
A radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezése világszerte megoldatlan, olyan műszaki kihívás, amely egyelőre meghaladja az emberiség ismereteit.
k Pa ob sv ? um isc
30
13/
Biztosítja vagy kockáztatja Magyarország energiafüggetlenségét a moszkvai megállapodás? Milyen előnyökkel illetve hátrányokkal jár ehhez képest, ha továbbra is az EU egységesülő energiapiacán vásárolunk áramot?
k Pa ob sv ? um isc
Piaci illetve ellátási kockázata természetesen az uniós áramimport további növekedésének is volna. Ez a kockázat azonban csak korlátozott, amennyiben az európai partnerekhez képest Magyarország hagyományosan drágán termel áramot. Ha a behozott áram aránya növekszik (vagy éppen a kivitelé, a paksi beruházás következtében), akkor a hazai ellátórendszer egyensúlyát biztosító szabályozásnak ehhez alkalmazkodnia kell. Az európai árampiac egységének erősí-
tésére irányuló uniós törekvések mindenképpen rákényszerítik a tagországokat energiapolitikájuk felülvizsgálatára. Annyi bizonyosnak látszik, hogy e törekvések elutasításának anyagi és politikai kockázata meghaladná az együttműködését. Az Oroszországgal újabban kötött szerződések hordozzák a nukleáris befektetésekre jellemző valamennyi (finanszírozási, megtérülési, műszaki, biztonsági) kockázatot. E kockázatok egy része túlmutat az energiapoliti-
kán. Itt elsősorban a külföldi államadósság megugrására gondolunk. De fokozza ez a lépés az orosz-magyar energetikai viszony aszimmetriáját is. A szerződésben szereplő vitarendezési mechanizmusok pedig hátrányosak a magyar félre nézve. Valószínűsíthető továbbá, hogy egy Moszkvával kialakuló üzleti vita a paksi beruházás körül átterjedne a kapcsolatrendszer más területeire is (pl. gázszerződés, befektetések). 31
Szoros és egyoldalú energetikai kapcsolatunk Oroszországgal eddig lényegében geopolitikai kényszerűség volt, további erősítése viszont szuverén döntés, melynek következményeiért a felelősséget a mostani kormánynak kell viselnie.
k Pa ob sv ? um isc
32
14/
Összhangban áll-e az uniós versenyjoggal a most kötött szerződés? Megvétózhatja-e az EU, és ez milyen következményekkel járhat?
k Pa ob sv ? um isc
Az egyezményt az Európai Bizottság egy sor szempontból fogja vizsgálni (közbeszerzés, nukleáris biztonság, versenyjog, esetleg makrogazdasági és
pénzügyi hatások). Ezek közül kiemelkedik a versenyjogi szempont, az állami szubvenció kérdése. Mivel a beruházás tőkeköltségét a magyar állam át-
vállalja a Magyar Villamosművek Zrt.-től (MVM), így ez állami támogatásnak minősül, amit a Római Szerződés értelmében engedélyeztetni kell a Bizottsággal. Egy ilyen eljárásban a kérelmező félnek bizonyítania kell, hogy körültekintően járt el a szubvenció megítélésénél, annak mértéke nem haladja meg a beruházás létrejöttéhez szükséges minimumot, hogy e nélkül a befektetés nem valósulna meg, valamint hogy az abból származó társadalmi haszon meghaladja a versenytorzítás mértékét. Ezek a körülmények az új paksi egységek létesíté-
33
sénél nem állnak fenn. Maga a kormány is azt állítja, hogy az áram az állami teherátvállalás következtében még a mostaninál is olcsóbb lesz: vagyis hogy szubvencióként a szükségesnél több adóforintot juttat az MVMnek. Úgy tűnik, a szerződő felek nem vetettek számot azzal, hogy megállapodásukat az EU-nak is jóvá kell hagynia. Az erre vonatkozó szankciók hiányában Magyarországnak mint uniós tagországnak egyedül kell majd viselnie minden ebből – esetleg a szerződés meghiúsulásából – származó kockázatot és többletterhet.
Ha a szerződés nem is, a választott finanszírozási konstrukció ellenkezik az uniós versenyjoggal. Az Európai Bizottság magatartását számos tényező befolyásolhatja, de a moszkvai szerződésnek mindenesetre meg kellett volna osztania az orosz féllel az uniós szabályozásból származó kockázatot.
k Pa ob sv ? um isc
34
15/
Hogyan befolyásolja Magyarország nemzetközi megítélését, illetve a magyar-orosz kapcsolatokat a szoros energiapolitikai együttműködés Oroszországgal?
k Pa ob sv ? um isc
Amennyiben a magyar fél atomerőművet akar építeni, tekintettel jelen pénzügyi helyzetére és a technológiai viszonyokra, valóban csak az orosz megoldás tűnik reálisnak. A kérdés érzékenysége miatt azonban célszerű lett volna gondosan előkészíteni a lépést, ügyelve arra, hogy a magyarázat megnyugtassa nyugati partnereinket. Ehhez képest a szerződést teljesen titokban készítették elő, és váratlanul jelentették be. Ez önmagában is értetlenséget szült.
A kormányzat nem is próbálkozott azzal, hogy a szerződést olyan üzleti lépésnek tüntesse fel, amelynek nincsenek politikai felhangjai. Éppen ellenkezőleg, az ezzel párhuzamosan hangoztatott euroszkeptikus és nyugatellenes nézetek utat nyitottak olyan geopolitikai spekulációknak, amelyek tovább rontják az ország nemzetközi megítélését. Magát a döntést – hiteles kormányzati magyarázat híján – más fővárosokban korruptnak tekintik, illetve olyan politikai üzenetnek, amely a
magyar külpolitika elkötelezettségében végbemenő fordulatról árulkodik. A szerződés időzítése katasztrofális. Az Oroszország és a nyugat közötti elhidegülés időszakában került rá sor, amit a röviddel ez után kirobbanó ukrán konfliktus még inkább kiélezett. Azóta a szerződés külpolitikai „költségei” drasztikusan megemelkedtek, és végrehajthatósága is az Oroszország ellen elrendelhető uniós szankciók függvényévé vált. 35
k Pa ob sv ? um isc
Ne csodálkozzunk, ha a rosszul kommunikált és szerencsétlenül időzített moszkvai szerződésből más fővárosokban a magyar külpolitika elkötelezettségében végbemenő fordulatra következtetnek. 36
16/
Sérthet-e alkotmányos jogokat a kormány illetve az országgyűlés eljárása?
k Pa ob sv ? um isc
Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában a következő áll: „Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.” A kiégett fűtőelemek évezredeken át súlyos veszélyt jelentenek a környezetre. Nem tudhatjuk, hogy utódaink mindig képesek lesznek-e arra, hogy a nukleáris hulladékok lerakóit megfelelően kezeljék, őrizzék. Lehetséges, hogy valamikor a távolabbi jövőben halálos veszélynek tesszük ki őket. A paksi bővítés ezen kívül
más alkotmányos elvekkel, alapvető jogokkal kapcsolatban is komoly aggályokat vet fel. Ezek érintik: • az ország függetlenségét (amit a súlyos adósságteher veszélyeztet, valamint az egyoldalú energetikai függőség egy külhatalomtól) • a tisztességes gazdasági versenyt (amelyet többek között a beruházási hitel kamatterheinek átvállalásával sért meg a kormány) • a fogyasztók jogait (akiknek lehetőségét, hogy környezetbarát, megújuló forrásból származó áramhoz jussanak, gyakorlatilag megsemmisíti a
döntés, amely a hosszú távú fejlesztéspolitika tengelyébe az atomenergiát állítja) • az átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást (az átláthatóságot a döntéselőkészítés titkossága sérti, a fenntarthatósággal ellenkezik a 33 évre vállalt, hatalmas ös�szegű kamatteher, valamint a beruházási költségek átláthatatlan alakulása, beleértve a járulékos beruházásokat övező homályt) • az emberi méltósághoz, az élethez és az egészséges környezethez való jogot (melyet a kis valószínűséggel bekövetkező, ámde bármi egyébnél pusz37
títóbb hatású atomerőművi üzemi balesetek veszélyeztetnek, nem is beszélve e létesítmények fokozott sérülékenységéről háborús cselekményekkel illetve terrortámadással szemben).
k Pa ob sv ? um isc
A szerződés bizonyos alkotmányos jogokat sért, másokat súlyosan veszélyeztet. A nukleáris energia használatát világszerte egyre többen tartják összeegyeztethetetlennek a jövő nemzedékekért viselt felelősségünkkel.
38
17/
Összhangban van-e a paksi bővítés az ország energiapolitikáját meghatározó dokumentumokkal?
k Pa ob sv ? um isc
A leginkább átfogó, bár időben csak 2025-ig előretekintő program, a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (még nem véglegesített változata) több más ágazati stratégia mellett tartalmaz egy „Hazai Dekarbonizációs Útiterv” címet viselő fejezetet. Az Útiterv a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégiára hivatkozva a villamosenergia-termelés területén az ún. „atom-, szén-, zöld forgatókönyv” megvalósítását tekinti célnak. A más európai országokhoz képest igen visszafogott dekarbonizációs célok megvalósításának fő eszközeként itt az atomenergia szerepel, bár az,
mint láttuk, valójában nem kínál karbonmentes megoldást. Ezzel szemben a 2009-ben elfogadott Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), majd a 2011-es Új Széchenyi Terv (ÚSzT) az energiaigényeket egyre inkább megújuló forrásokból, zöld energiából kívánta fedezni, összhangban a zöld gazdaság fejlesztésével. Ezekben a tervekben még hangsúlyosan szerepel az energiatakarékosság, az energiatermelés diverzifikálása, az intelligens hálózatok fejlesztése, a hazai innovációra való támaszkodás, az EU energiarendszereibe történő integráció, valamint a megúju-
ló energiaforrások kiaknázása és ezek munkahelyteremtő potenciálja. A korábbi terv nem is szól Paksról, az utóbbi megemlíti ugyan, hogy a nukleáris energia költségeit vizsgálni kell, összefüggéseinek elemzése azonban egyértelművé teszi, hogy a tervezők nem számoltak a nukleáris energia további térnyerésével. A 2009-től 2014-ig érvényes harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program, illetőleg a 2013-ban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia sem tesz említést a nukleáris energia felhasználásáról, ehelyett az energiataka39
rékosságot és a megújuló energiák növekvő felhasználását irányozzák elő. Az eddig követett hazai gyakorlatban, sajnos, ezek a törekvések nem tükröződnek. A hivatkozott kormányzati dokumentumoktól jelentősen eltérő terveket fogalmaz meg
időről-időre a hazai energetikai ágazat. A Nemzeti Energiastratégia (2008-ban és 2012-ben is készült ilyen) vagy a Környezet és Energia Operatív Program ismételten felveti a paksi erőmű bővítésének lehetőségét. Ezekről a dokumentumokról azonban eddig azt hihettük, hogy
inkább csak a befolyásos nukleáris energia ágazat érdekérvényesítési törekvéseit juttatják kifejezésre, hiszen szemben álltak – papíron legalábbis – a társadalom- és gazdaságfejlődés fő irányáról elfogadott hivatalos dokumentumokkal.
k Pa ob sv ? um isc
A különféle kormányzati stratégiai dokumentumok egymásnak ellentmondó célokat fogalmaznak meg. Az alacsonyabb szintű energiapolitikai tervek szemben állnak a magasabb szintű, az ország hosszú távú érdekeit megjelenítő általános tervekkel.
40
18/
Jogszerű volt-e a döntés előkészítése?
k Pa ob sv ? um isc
A nukleáris technológia alkalmazása, és annak aránya kiemelt politikai jelentőséggel bír, ezért az 1996-os Atomenergia törvény új atomerőmű létesítése vagy meglévő bővítése előkészítésének megkezdését az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulásához köti. Ezt a hozzájárulást a Magyar parlament 2009-ben egy néhány oldalas előterjesztés alapján egy 98%-os többséggel elfogadott, 5 soros határozatban meg is adta. A kérdés az, hogy mit is jelent valójában az előkészítés megkezdése, azaz mihez kellett volna az Országgyűlésnek hozzájárulnia. E tekintetben iránymutatónak számít az Ország�gyűlés egy évvel korábban,
2008-ban elfogadott energiapolitikáról szóló határozata, ami a Kormányt az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munka elkezdésére kérte fel. Ez a döntés-előkészítés a határozat szerint csak a szakmai, környezetvédelmi és
társadalmi megalapozásra terjed ki, ide értve a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatok kidolgozását. Erről kellett volna tehát 2009-ben előterjesztést tenni. Ezekről a kérdésekről azonban
41
a Magyar Országgyűlés nem kapott tájékoztatást, az előkészítésben az érdemi döntés jogát a Kormány magához vonta, és a parlamentre csak a kormány döntése alapján megkötött nemzetközi szerződés ratifikálása maradt.
A formai hiányosságok mellett nem feledkezhetünk meg a tartalmiakról sem. A döntés és annak előkészítése ellenkezik az 1995-ös környezetvédelmi törvényben lefektetett egyes alapelvekkel. Ilyen az elővigyázatosság elve, a szennyező fizet
elv, valamint a közösségi részvétel elve. Mint láthattuk, a vállalkozás az ország távlati terveivel, a fenntartható fejlődés céljaival, valamint a környezetvédelem érdekeivel sem áll összhangban.
Az új paksi erőművi blokkokról hozott döntés szakpolitikai alapelveket sért, előkészítése pedig nem felel meg az ágazati jogszabályoknak. Mindez összeegyeztethetetlen a jogállamiság elvével, amit az ország Alaptörvénye kimond.
k Pa ob sv ? um isc
42
Összefoglalás
A járulékos beruházásokat is figyelembe véve a projekt várható összes költsége mai áron 4500-5000 milliárd forintra tehető. 2026 és 2047 között a megállapodás évente mintegy 300 milliárd forinttal terheli a magyar költségvetést. A teljes hitelkeret lehívása után a devizában kibocsátott magyar államadósság közel egyharmadával fog emelkedni. Az árfolyamkockázat teljes mértékben a magyar felet terheli. Paks 2 a jelenlegi piaci ár kétszereséért tudna termelni. Versenyképességét a kormány úgy kívánja biztosítani, hogy az építésére felvett hitel kamatterheit (és a járulékos beruházások költségeit) teljes egészében a magyar adófizetőkre hárítja. A választott finanszírozási konstrukció ellenkezik az uniós versenyjoggal. k Pa ob sv ? um isc
43
A nukleáris energia használatát világszerte egyre többen tartják összeegyeztethetetlennek a jövő nemzedékekért viselt felelősségükkel. A fukushimai katasztrófa ismét bebizonyította, hogy az atomerőművek olyan – kis valószínűséggel bekövetkező, de felbecsülhetetlenül súlyos következményekkel járó – biztonsági és baleseti kockázatokat hordoznak, amelyek egy demokratikus közegben egyre nehezebben kezelhetők. A radioaktív hulladék ártalmatlanítására a mai napig sem sikerült biztonságos megoldást kidolgozni.
k Pa ob sv ? um isc
Biztonságos energiaellátás és dekarbonizáció atomerőművek nélkül is lehetséges. Az energiahatékonyság javításában rejlő lehetőségek meghaladják a hazai gazdaság szerény ütemű növekedésének többlet energiaigényét. Az energetikai kutatási és fejlesztési források nagyobb részét világszerte a megújuló szektorban használják fel, ezért az ilyen módon előállított áram ára egyre csökken, miközben az atomenergiáé – a biztonsági igények növekedése és a fűtőanyag drágulása következtében – folyamatosan nő. A paksi beruházásról született döntés gyakorlatilag kizárja, hogy a megújuló szektor hozzájusson a fejlesztéséhez kellő forrásokhoz. 44
A rosszul kommunikált és szerencsétlenül időzített moszkvai szerződést szövetségeseink a magyar külpolitika elkötelezettségében végbemenő fordulatként értelmezik. Szoros és egyoldalú energetikai kapcsolatunk Oroszországgal eddig geopolitikai kényszerűség volt, további erősítése viszont szuverén döntés, következményeiért a felelősséget a mostani kormánynak kell viselnie. A Paks 2-ről született döntés törvénysértő és ellenkezik az elfogadott hosszú távú fejlesztési tervekkel. Előkészítése önkényes jogértelmezésen alapul. Következményei alkotmányos jogokat veszélyeztetnek.
k Pa ob sv ? um isc
45
Képek jegyzéke:
1. pont: index.hu/belfold/2014/02/10/ader_alairta_a_paksi_bovitesrol_szolo_torvenyt/
2. pont: Bajomi Bálint, greenfo.hu
3. pont: Koszticsák Szilárd, MTI
greenfo.hu/galeriak/2014/02/01/civil-tuntetes-paks-2-ellen?kep=12&meret=cikk hvg.hu/itthon/20140201_Tuntetok_vonulnak_a_fovarosban_Paks_ellen
4. pont: Energetikai Szakkollégium upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/f/fd/ESZK_uzlat_paks.JPG
5. pont: Dirk Ingo Franke
6. pont: Philippe Leroyer – Anti-Nuclear Demonstration (02) – 20Mar11, Paris (France)
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1e/Oesterwurth_kuhs_m_winrads.jpg protermosolar.com/boletines/34/d01.html flickr.com/photos/philippeleroyer/5544903160/in/set-72157626311000474
7. pont: Munkácsy Béla – Alacsony energiafogyasztású épületet, Dyssekilde, Dánia
8. pont: Tom Chance – BedZED ökofalu, Anglia en.wikipedia.org/wiki/BedZED
k Pa ob sv
9. pont: Cecilia, Lili & Krisztian
? um isc
hu.wikipedia.org/wiki/MVM_Paksi_Atomer%C5%91m%C5%B1#mediaviewer/%20%20F%C3%A1jl:Paks_ Nuclear_Power_Plant_Controlroom.jpg 46
11. pont: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/59/Anti-AKW-Demo-Koeln2.jpg?uselang=hu
12. pont: Sandor Tozser/ IAEA flickr.com/photos/iaea_imagebank/10669831845/in/set-72157637303940974
13. pont: Philippe Leroyer – Anti-Nuclear Demonstration (02) – 20Mar11, Paris (France)
14. pont: erdekesvilag.hu/kepek/greenpeace-aktivistak/1.jpg
15. pont: Osvaldo Gago
16. pont: Lennon Ying-Dah Wong
17. pont: Bajomi Bálint, greenfo.hu
flickr.com/photos/philippeleroyer/5544594833/in/set-72157626311000474
alternativenergia.hu/orosz-magyar-nuklearis-energiai-megallapodas-oroszorszag-ket-uj-blokkot-epitpakson/65581 commons.wikimedia.org/wiki/File:Anti-nuclear_protest_Madrid_20110508-H.jpg flickr.com/photos/karlmarx_75/5552085481/in/photolist-9sBTzK-9sHBgQ-9sDTUR-9sDm92-9sFnNN-9sGQGJ9sFQwb-9sFHJ1-9sDEQ2-9sGp8w-9sGPNm-9sCUfz-9sD1mV-9sFKLU-9sH7u5-9sD5CK-9sCAe2-9sFnkf9sCkCZ-9sGZ1Y-9sEYb1-9sGnGJ-9sC5EF-9sBNSF-9sFWG5-9sGzEo-9sEMju-9sGBPd-9sGcfj-9sEfva-9sCuHT9sEa8R-9sFbNW-9sC93e-9sBNpv-9sH2z7-9sDjUe-9sGDcd-9sBMNc-9sCLg2-9sBQM4-9sFqqS-9sFSWS-9sD6gi9sEk6a-9sCj9X-9sCrvH-9sD2yP-9sHzm1-9sDiyV greenfo.hu/galeriak/2014/02/01/civil-tuntetes-paks-2-ellen?kep=10&meret=cikk
18. pont: cryptome.org/info/nuclear-protest/nuclear-protest.htm
k Pa ob sv ? um isc
47
A tájékoztatót készítették: Deák György András Felsmann Balázs Fülöp Sándor Lányi András Munkácsy Béla ISBN 978-963-12-0132-1 A kiadvány elkészítését támogatta Sólyom László, Magyarország volt köztársasági elnöke.
k Pa ob sv
Kiadja a Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület
? um isc
2014
