Óvodai tevékenységek tervezése
- a szervezett tanulási tevékenység lehetőségeinek
tervezetei
az ELTE TÓK oktatóinak és hallgatóinak anyagait szerkesztette: Dr. Szarka Júlia
2009
1
Tartalom MAGYAR NYELVI ÉS IRODALMI TANSZÉK.........................................................................3 VIZUÁLIS NEVELÉSI TANSZÉK.............................................................................................16 ÉNEK-ZENEI TANSZÉK.............................................................................................................28 TESTNEVELÉSI TANSZÉK.......................................................................................................39 MATEMATIKA TANSZÉK.........................................................................................................50 TERMÉSZETTUDOMÁNYI TANSZÉK....................................................................................67 IDEGEN NYELVI ÉS IRODALMI TANSZÉK..........................................................................90 Megfigyelési szempontok az elemzéshez......................................................................................99
2
MAGYAR NYELVI ÉS IRODALMI TANSZÉK Tervezetminta I. (Bereczkiné Z. Anna) A tevékenység megnevezése: irodalmi nevelés A tevékenység helye, ideje: bárhol téli időszakban A tevékenység irányítója: xy Korcsoport: vegyes életkorú Tevékenységi forma: mese-vers A tevékenységi tartalma: • Új vers: Weöres Sándor: Száncsengő /Lelőhely: Bóbita kötet: Móra Könyvkiadó, 1991. 71. o./ • Ismert mondókák: Ferkó és a Pejkó, Évszakdicsérő /Lelőhely: Murayné Szy Éva: Játékos beszédnevelés. Múzsák Közművelődési Kiadó Budapest, 1988. 50. o. és 111. o./ Az irodalmi tevékenység előzményei: Az új vers esztétikumának befogadásához megfelelő hangulati elemek felelevenítése. Pl.: • Az óvoda környékén tett séta során a téli táj megfigyelése • A természetből gyűjtött termésekből, ágakból „kincses sarok” kialakítása • Néhány részlet felidézése Móra Ferenc „A didergő király” című meséjéből. (A ritmikusan, refrénszerűen visszatérő szakaszzáró mondatok ismétlése.) • A beszédszervi mozgás ügyesítésére beszédhallást és figyelmet serkentő feladatok (fonéma-differenciálás: toppan – koppan, hanggyakorlatok: a természetben előforduló magas - mély hangok.) • Az előző hetekben megismert mondókák, versek: SZÉLFÚJÓ JÁTÉKOK – ÉVSZAK KITALÁLÓ A szélúrfi sziszegve fújt, fi-fu, fi-fu jegesen fújt, fi-fu, fi-fu havat sepert, hó fújta be a hegyeket. A szélúrfi sziszegve fújt, fi-fu, fi-fu jegesen fújt, fi-fu, fi-fu jeget lehelt, jégcsapos lett minden eresz. A szélúrfi sziszegve fújt, fi-fu, fi-fu jegesen fújt, fi-fu, fi-fu hóbuckát fújt, minden gyermek hóembert gyúrt. (Tél)
TÉLSUSOGÓ Havas esőt hord a szél, mesét mond a téli éj. Mesét mesél, útra kél, bekopog a fagyos szél. Susog, susog, itt a tél, süvít, süvölt már a szél ember, állat fázik, fél /Lelőhely: Murayné Szy Éva: Játékos beszédnevelés. Múzsák Közművelődési Kiadó 1988. 49. és 74. o./
Az irodalmi alkotásból adódó nevelési lehetőségek - fejlesztési tartalmak: A gyermekvers az esztétikai hatások segítségével biztosítja a gyermeki személyiség sokoldalú formálását. 1. Esztétikai nevelés
3
A valóság esztétikumának felismertetése az irodalom sajátos eszközeivel. A szép iránti fogékonyság felébresztése, a gyermekek esztétikai érzelmeinek gazdagítása a gyermekvers művészi hatásaival. 2. Anyanyelvi nevelés, beszéd- és kommunikációs képességének fejlesztése A vers nyelvezetével, zenei hatású kifejezőeszközökkel, szókincsbővítéssel a gyermeki kifejezőkészség, a nyelvtanilag helyes beszéd fejlesztése. A vers hangutánzó szavaival, különleges szóösszetételeivel, mozgásképzetet keltő igéivel, melléknévi igeneveivel a gyermeki szókincs fejlődésének elősegítése. A találós kérdésekben, szólásokban, anyanyelv-fejlesztő játékokban előforduló népies-régies kifejezések, humoros elemek érzékeltetése. A mondókák és versek mondogatásakor a tiszta hangképzésre, a helyes artikulációra, a magyar nyelvi hangsúlyviszonyok pontos használatára való ösztönzés. A gyermekek élmény- és tapasztalat gazdagságának biztosítása változatos beszédszituációk megvalósításával. 3. Érzelmi nevelés A helyes hangsúlyozással, a vers ritmusának megfelelő érzékeltetésével, a rímvárás örömével a gyermekek érzelmeit gazdagító versélmény nyújtása. A közös mondókázással, versmondással az irodalom szeretetének elmélyítése. A kapcsolatteremtő képesség igényének ösztönzése. 4. Erkölcsi nevelés A vers bemutatásakor a gyermekekben keletkezett élmények nyomán létrejött esztétikai hatásokkal erkölcsi érzelmek, példaértékű magatartásformák elősegítése. 5. Értelmi nevelés A szinkretikus sémák, a szóingerek aktivizálásával az előzően szerzett ismeretek, emlékképek és képzetek előhívása. Az igény szerinti versismétléssel a gyermekek figyelmének, emlékezetének, képzeletének fejlesztése. /A bemutatott vers érzékelése folyamán az esztétikai hatásokat befogadó gyermek a szókapcsolatokra, érzékletes nyelvi formákra, kifejező mozzanatokra, összefüggésekre figyel fel./ A megfelelő motivációval a gyermek önkéntelen figyelmének megragadása. A vers ritmusának, képanyagának szuggesztív bemutatása révén a szándékos figyelem elmélyítése. A vers segítségével az eddig elraktározott képzetek új képbe történő szintetizálása. A mondókák felidézése során az emlékezés tartósságának a reproduktív és kiegészítő fantázia mozgósításával történő fejlesztése. A tevékenység folyamatában alkalmazott módszerek: beszélgetés, magyarázat, bemutatás, szemléltetés, ismétlés A tevékenység során alkalmazott eszközök: Termények, szalag, rajzlapok, színes papírok, könyvek, színezős lapok A versélményhez kapcsolódó, integritást biztosító tevékenységek: Anyanyelvi nevelés szókincsbővítéssel: odú: „természetes úton keletkezett üreg" Anyanyelvi játék: „Mondd ugyanazt másképpen!" Pl. paci - ló, stb. Találós kérdés „Kocsit, hintót, ekét húzok, hátamra ülsz és vágtatok” Szólások: „illa berek, nádak erek", „köd előtte köd utána", „köddé vált, ködbe vész". Vizuális nevelés: a téli évszak jellemző színei Természettudományos ismeretek: az állatok tulajdonságai, gondozási feladatok Ének - zene: Mozart: Téli utazás. 4
Az irodalmi tevékenység során várható szervezési feladatok: • Az irodalmi élmények befogadásához megfelelő helyszín biztosítása /pl.: a könyvespolc előtti szabad területen/ Munkaforma: frontális, mikrocsoportos, egyéni A kezdeményezés lehetőségei: A gyermekek kíváncsiságára, figyelmére, az átélt tapasztalatokra, valamint a tevékenységvágyra építünk. Pl.: Építő játéktevékenység: A téli időszakra odú, menedék készítése az állatoknak /Kérdések: Ha nagyon hideg van, hová bújnak az állatok? Milyen menedéket építenek maguknak? Az emberek hogyan gondoskodhatnak róluk?/ Állat-kitalálók: 1. Hangutánzásról, mozgásról, tartózkodási helyről kell az állatot kitalálni. A megfejtő lesz a következő kérdező. Egy, kettő, három, négy, kedves Pajtás, hogy beszélsz? (hangutánzás) Egy, kettő, három, négy, kedves Pajtás, hogyan mégy? (mozgásutánzás) Egy, kettő, három, négy, kedves Pajtás, hová mégy? (az állatra jellemző hely megnevezése) 2. Az állatot, állatcsoportot valamilyen jellemző tulajdonságáról kell megnevezni vagy különböző állatok azonos tulajdonságát felismerni. Mi siklik, tekeredik? Mi megy nesztelenül? Mi fut, vágtat, trappol? A téli tájat megjelenítő régebbi gyermekrajzok könyvvé való rendezgetése, összefűzése. Beszélgetés a téli élményekről (Kérdések: Miért szeretjük a telet? Miért nem? Milyen a téli időjárás? stb.) Képeskönyveket nézegető csoporttal a hónapsoroló óriáskifestő – december – lapjának kiszínezése. Beszélgetés a tél örömeiről. A tartalom feldolgozásának várható menete I. Az új vers óvodapedagógus általi bemutatása: Weöres Sándor: Száncsengő A beszéd-, előadástechnikai, metakommunikációs eszközök megfelelő alkalmazásával az érdeklődésnek megfelelően kétszer, háromszor. A gyermekek ráérezve a ritmusra és a rímekre helyenként bekapcsolódhatnak a versmondásba. /Folyamatos értékelés, dicséret, biztatás/ SZÁNCSENGŐ Éj-mélyből fölzengő 3 II 3 a A költő pillanatnyi élménye megegyezik a gyermeki téli alapélménnyel. A váratlan metaforák meseszerűek: lágy hangindítás, sejtelmes hangszín. Csing-ling-ling száncsengő, 3 II 3 a A magas magánhangzók puha, lágy hangzásúak. Az „ng” nazális hangkapcsolatok zeneisége. Száncsengő csing-ling-ling, 3 II 3 b Fülbemászó, játékos zenei ritmus, a témavariálás játéka, a folyamatos páros rímek békéje, a beszédtempó variálása, gyorsítás-lassítás. Tél öblén halkan ring. 3 II 3 b Szimultán vers: ütemező hangsúlyos, verslábazó időmértékes: a molosszusok nyugalmának érzékeltetése / - - - /
5
Földobban két nagy ló
3 II 3
c
Kop-kop-kop nyolc patkó,
3 II 3
c
Nyolc patkó kop-kop-kop,
3 II 3
d
Csönd zsákból hangot lop.
3 II 3
d
Szétmálló hangerdő
3 II 3
e
Csing-ling-ling száncsengő,
3 II 3
e
Száncsengő csing-ling-ling,
3 II 3
f
Tél öblén távol ring.
3 II 3
f
A hangfestő, hangutánzó szavak mozgásképzete: hangerőtöbblet alkalmazása 21 szótag mély magánhangzója, komolyabb hangulat hordozója Erős akusztikai elemek a folyamatosság érzékeltetésére: lópaták zörejszerű hangjai, hangerőváltás Verssorok: 12 sorfelező hatos kiegyensúlyozottsága, békéje Lebegő, siklást érzékeltető ritmus. A közelgő képsor távolodóra vált, a hangerő csökkentése, szünetpárok alkalmazása A felcserélt szókapcsolatok logikailag zárt szerkezetet hoznak létre. A zenei indítású variánsok arányos eloszlása. A reális elemek tömörré préselt meseszerű kompozíciójának játékos megjelenítése Az elfutó élmény, az egyes távolodó szán, a múló idő képzete: hangerő és tempóváltás
II. Az új vers hangulatához kapcsolható, ismert mondókák felidézése a gyermekek önkéntes jelentkezése alapján. /Folyamatos értékelés, dicséret, biztatás/ • Kiscsoportban, párban, egyénileg történő versmondás • Differenciálási lehetőség: az otthon tanult téli versek önkéntes elmondása FERKÓ ÉS PEJKÓ Pejparipán Ferike meg a félős Petike. Fut-szalad a Pejkó-pejló, fő a fejed Peti, Ferkó, hogy fékezd meg a Pejkót, ne borítsa föl a Ferkót, a Petikét meg a Pejkót!
ÉVSZAKDÍCSÉRŐ Hóbundában fázik a tél, didereg a száraz levél, csúszik az út és fut a szán, mindenki új tavaszra vár.
III. A tevékenység hangulati lezárása: Zenehallgatás: Mozart: Téli utazás. A tél jelének elkészítése. Beszélgetés a téli évszakra jellemző színekről. A további szabad játéktevékenység biztosítása. IV. Ajánlás az irodalmi tevékenységhez kapcsolódó további élményekhez, fejleszési lehetőségekhez: Pl: Vershallgatás: A „Téli mese-ház" című CD-ről az új vers meghallgatása Csanádi Imre „Csilingelő” című versének óvodapedagógus általi bemutatása: CSILINGELŐ
6
Csing — láng — ling - láng az uccán csilingel a rakott szán, kocog vele két ló, szikrázik a szép hó, fiúk labdát gyúrhatnak piros lányok jujgatnak. Csing - láng - ling - láng az uccán csilingel a rakott szán. /Lelőhelye: Kergetőző négy testvér. Bp. Móra Kiadó. 1975./ Ritmusgyakorlatok: a versszöveg pontosan kimért azonos szakaszokra bontható, szabályosan ismétlődő, hosszú és rövid szótagok váltakozásával felidézzük az ügető, lépegető, poroszkáló ló patáinak hangutánzó szavakkal elért hanghatását. Az óvónői bemutatás után gyorsítással, lassítással tetszőleges ideig ismételhető a vers /da capo - ismétlés/ TAMKÓ SIRATÓ KÁROLY: KÉT LÓ A BETONON Trepp - Trapp - Trepp - Trapp Ton - Ló - Ta – Ta Trepp - Trapp - Trepp - Trapp Ton - Ló - Ta - Ta Ton - Ló - Ta - Tó – Ton - Ló - Ta - Tó Ton - Ló - Ta - Tó T on-L o-T a-T óT on-L o-Ta-TaTrepp -Trapp -Trepp - Trapp T on-L o-Ta-TaTrepp-Trapp-Trepp -Trapp Da capo ál fine
TRAPPOLÓ Trapp-trapp-trapp, lovam trappolgat. Hegyen-völgyön-alagúton, nem tévedünk el az úton. Trapp-trapp-trapp-trapp-trapp, lovam trappolgat. Folytathatjuk a trappolást a szöveg nélkül tovább!
A téli örömteli ünnepek fennkölt hangulatát emelő díszítő tárgyak készítése: pl. dekoráció, üdvözlőlap, apró ajándékok. A jeles napok néphagyományainak megelevenítése Tátrai Zsuzsa: Jeles napok, ünnepi szokások. /Jelenlévő múlt. Planétás K. 1997./
7
Tervezetminta II. (Gönczöl Andrea) A tevékenység megnevezése: irodalmi nevelés (5-6-7 évesek) A tevékenység helye, ideje: bármikor, bárhol A tevékenység irányítója: xy A fejlesztés tartalma: A só (Benedek Elek) A fejlesztés feladatai: 1. Esztétikai feladatok: az esztétikai minőségek tartalmi tisztázásának elősegítése a mese mondanivalójának szemléletes megjelenítésével (mondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint a metakommunikációs elemek megfelelő, változatos alkalmazásával); esztétikai élmény nyújtása a nyelvjárási ejtésmóddal; az archaikus elemek helyes kiejtésével és hangsúlyozásával; a mesében rejlő szóképek, sztereotípiák és egyéb nyelvi kifejezések (körülírás, szóhalmozás, részletezés, "nyelvi arckép" stb.), gondos kiejtésével, hangulatának érzékeltetésével és a metakommunikatív eszközök alkalmazásával; a mesei elemek (bevezető és befejező formula, a hármas szám varázslatossága) ismétlődésének érzékeltetése a színes előadásmóddal. 2. Anyanyelvi nevelési feladatok: a mesében szereplő párbeszédek jellegzetes ritmusának érzékeltetése a szövegfonetikai eszközök (hangsúly, hanglejtés, hangfekvés, beszédtempó stb.) változatos használatával; nyelvünk tömörségének bemutatása a lényegretörő, színes nyelvi fordulatok által; az élénkítés eszközeinek (pl: ám, no. hát, haj, istenem stb.) és az indulatszóknak nyomatékos, a mese tartalmához illeszkedő (tréfás, csodálkozó, figyelemfelhívó) hangsúlyozásával a gyermeki nyelv szókincsének és szóhasználatának fejlesztése; szómagyarázattal szókincsbővítés: szellő: gyenge szél lélek: itt: ember rengeteg erdő: hatalmas, óriási erdő szállást ver: ott száll meg, ahol az éjszaka érte inas: itt: szolgáló kellemetes: kellemes délebéd: ebéd (népiesen) pecsenye: sült hús felséges: nagy .hatalmú, tisztelt személy kigyelmed: kegyelmed; udvarias megszólítás firtatni: kíváncsiskodni, érdeklődni. 3. Érzelmi nevelési feladatok: a mese tartalmához kapcsolódó szeretet érzelmének felismertetésével a megbocsátás, a megértés érzelmeinek kiváltása a gyermeki lélekben. 4. Erkölcsi nevelési feladatok: a mese mondanivalójának közvetítésével az egymás iránti megértésre, megbecsülésre, türelemre nevelés, a közös mesehallgatással, a közös átéléssel együttes élmény nyújtása, a közösségi érzés fejlesztése. Szervezeti forma: kötetlen A fejlesztés típusa: ismétlő A tervezett módszerek: beszélgetés, bemutatás, magyarázat A felhasználni kívánt eszközök: fűszerek, családi fényképek
8
Kidolgozás /a tevékenység várható menete/ I. Motivációs lehetőségek: Családi fényképek nézegetése, beszélgetés a családtagokról, testvérekről, családi eseményekről, a családban betöltött szerepekről, a konfliktushelyzetekről, s azok megoldási módjairól. Érzékszervfejlesztő játékok: látás, hallás, tapintás, ízlelés játékai (ld. Gabnai Katalin: Drámajátékok) pl.: az ízlelés játékai: különböző ízek felismerése csukott szemmel, körmese (édes mese), ízskála, szinesztéziás játékok (pl. szín-íz, hang-íz összekapcsolása), asszociációs játékok (mi savanyú, édes, keserű? stb.) A mesemondás szokására való utalással invitálok mesehallgatásra (pl. mesetarisznya elővétele, mesepárnák elhelyezése, furulyaszó). Bejelentés: "Gyerekek, mesélni szeretnék." II. A tartalom feldolgozásának várható menete: A mese szerkezete, esztétikai sajátosságai
Az előadás módja
1. A király hívatja 3 lányát: Ki érdemli meg legszebb országát? A só
A címet hangosan közlöm.
„Volt egyszer…”
A bevezető formula első szava főhangsúlyos
„három lánya, három országa, három egyforma alma
A bűvös szám (három) kiemelése érthető, nyomatékos tagolással.
„legszebbik… legjobban… legidősebbikem”
A felsőfok érzékelteti a fokozást, egyre nyomatékosabban, változó hangszínnel adom elő.
2. A király kérdése: a legkisebb lány válasza – a király haragja „kezdette a legidősebbikem”
A kettőzés időtartamát, az állandósult szókapcsolatot (az archaikus időalakot) egy levegővétel alatt ejtem ki.
„leányom”
Tagoltan és kedvesen, lágyan ejtem ki – választékosabb, archaikusabb, mint a „lányom”.
„Hát te édes leányom?”
Helyes hanglejtése: emelkedő – ereszkedő 9
dallamvonal. „… mint galamb a tiszta búzát… … ahogy az emberek a sót…”
Szóképek, hasonlatok és ezek fokozása érthető előadásmóddal, elkülönítetten, tagoltan hangsúlyozom – képi látásmód fejlesztése.
„édesapám”
Megszólítás (nyomatékos ejtés)
„haszontalan lélek”
Érintkezési társulás: színekdoché, amelyben a részeket helyettesítjük az egésszel (ti.: az embert). Ügyelek a szövegek gondos ejtésére.
„förmedt”
Hangulatfestő elem, fontos az „r” hallható pörgetése.
„kitakarodj…!”
Emelkedő – eső hanglejtéssel, hangsúlyosan adom elő ezt a nyomatékos, durva felszólítást.
3. Sorsforduló a legkisebbik királykisasszony életében „világgá kellett, hogy menjen”
Mesékre jellemző mondatszerkesztés, kényszert fejez ki.
„elindult keserves sírás közt…”
Lassú beszédtempóban; a szomorúság átélését pedig hangszínemmel és metakommunikációval fejezem ki.
4. A királykisasszony bolyongása az erdőben "onnan"
A hosszú ejtésre ügyelek.
„szállást vert”
Elavult szószerkezet – nyomatékos, tagolt kifejezés.
„éldegélt”
A gyakorítóképzős igealak kicsinyítést fejez ki, és kifejezi a leány lelkiállapotát is - szomorú, lemondó.
„eltelt volt”
Összetett múlt idő, archaikus alak, "lt" tiszta ejtésére ügyelek.
5. A királykisasszony és a királyfi találkozása „ki van itt”
Hanglejtése emelkedő – eső, a kérdőszó főhangsúlyos.
10
„… meghúzódott az odúban…”
A félelem, az ijedtség állapotát halkabb hangerővel, lassabb beszédtempóval érzékeltetem.
„esztendő”
Nyomatékos archaikus alak.
„megpillantotta”
Finom árnyalatú, akusztikus hatása könnyedséget, bájt fejez ki.
„nagy ijedelem”
Nyomatékosan hangsúlyosan ejtem.
„hé… hej…”
Hirtelen meglepődés, ijedtség, csodálkozás kifejezője, a nyomatékos ejtést mimikai eszközökkel erősítem.
„egy szó nem sok, annyit sem szólt”
Az elemek összetartozását, a tagolást érzékeltetem.
„Ember-e vagy ördög?”
Tréfás kérdés, a kötőszó „vagy” hangsúlyos.
„megijedt szörnyen”
Szomorú hangulatot áraszt, halk hangerőt alkalmazok.
„keserves könnyhullatások közt”
Az alliteráció szintén szomorúságot tükröz, lassabb a beszédtempó.
6. Lakodalom „drága aranyos-gyémántos ruhában”
Melléknévhalmozás a tartalmi erősítést fejez ki, a zöngés hangzókat játékosan ejtem, ezzel a zeneiséget növelem. Az első szótagok főhangsúlyosak.
„két hetet nem várt, de még egyet sem…”
Erősítés, fokozás történik szóismétléssel, kötőszóismétléssel. Hármas gondolatritmus: sem, de, még, sem, hogy, még, sem, de, még, sem. Tartalmi, zenei ritmusát fejezi ki
„azt gondolom”
Megkülönböztető hangszínnel ejtem ki, mert „kiszól” a mesélő, ezzel a kontaktust tartja fenn a hallgatósággal.
7. Készülődés a vendégségre
11
„tiszta valóság”
A minőségjelző nyomatékos ejtése.
„lelkem uram…
Hangsúlyos, a tisztelet és közvetlenség kifejezése.
„bátyám uram…” „visszafordul édesapád szíve”
A megbocsátás szemléletes kifejezése nyomatékos, tagolt, képszerűségre törekvő előadással történik.
8. Az öreg király megérkezése a palotába „fölvezette”
Szemléletes kifejezése a tartalomnak, tagolt, hangsúlyos ejtéssel.
„de hogy szavamat össze ne keverjem”
A gyermekek felé fordulok, más hangszínnel és hangerővel ejtem ki.
„No ez volt csak az ebéd!”
Ereszkedő dallamvonalú. Érzelmi állapota, hangulata sajátos, megformálása egyedi.
„megnyalintotta”
Mozzanatos ige, pattogó ritmusú.
„cudar sótalan”
Sótalan-sótlan, a fosztóképző a stílust változatosabbá teszi, érzelmi, hangulati árnyalatot mutat.
9. A király és a királykisasszony találkozása, kibékülése, jutalom „nem álhatta szó nélkül”
Tömörséget fejez ki, a kettőzés hangsúlyos.
„megbánta volt szívéből”
A korfestés eszköze, tagoltan adom elő.
„süt-főz”
Ikerszó, mindkét tag hangsúlyos.
„hej, istenem”
Felkiáltást, örömteli állapotot fejez ki, fokozott hangerőt igényel.
„legkisebbiknek…”
Az ellentét, fokozást fejez ki.
a legnagyobbikat…”
feszültségfeloldás, a mese cselekménye a „megoldáshoz” érkezik.
Hatásszünet III. Befejezés (más tevékenységek ajánlása igény szerint): - érzékszervfejlesztő játékok - szoborjáték (király, királylány, erdő, odvas fa szobra) - asszociációs játék (szólánc) - lazító játék (zenehallgatás, milyen illatokat, színeket, hangokat gyűjtöttél?)
12
Tervezetminta III. (Dr. Daróczi Gabriella) Lázár Ervin: Virágszemű A tevékenységi forma neve: Irodalmi nevelés A tevékenységi forma helye, ideje: A tevékenység vezetője: név A tevékenységben részt vevők kor szerinti összetétele: vegyes A tevékenység anyaga: Lázár Ervin: Virágszemű A tevékenység során alkalmazott módszer: bemutatás A választott irodalmi anyagon alapuló komplex készség-, képességfejlesztést célzó tevékenységre motiváló lehetőségek (mint a fejlesztés előzményei): Az irodalom foglalkozást megelőző napokban 1. Vizuális nevelés keretein belül: Ezerszínű világ —a színek világa. Ismerkedés színekkel, árnyalatokkal (Integrációs lehetőség: anyanyelvi képességfejlesztés, amennyiben a szavak szintjén a színnevekkel bővítjük a gyerekek szókincsét) 2. Környezetismeretei nevelés keretein belül látogatás egy virágkertészetben vagy a Margitszigeten, gyönyörködés a virágok színében, formájában; kedvenc virág választása indoklással. Fejlesztési feladatok: 1. Esztétikai nevelési feladat: a) A meseformát érzékletessé tevő eljárásokkal esztétikai élmény nyújtása: -
kezdő, és záró formula;
-
a hallgatót a történethallgatásba bevonó és ott megtartani igyekvő eljárások: „Mert Varga Julcsát, ha netán nem tudná valaki", Virágszeműnek nevezik." „senki szemének nem válna szégyenére, ha rá hasonlítana." „Hát,
mondhatom
nektek, nincs annál csúnyább, mini amikor a
virágok veszekednek." „Gondolhatjátok, ki tett itt igazságot.” b) a történetmondás „építkező" jellegét érzékletessé tevő eljárások: ok-okozati viszonyokat (a történetszövést) jelölő nyelvi megoldások: „ Na, lett érre riadalom, zenebona." „Erre aztán előpattant a Búzavirág is."
'
13
/Megjegyzés: a kis-és középsős korú gyerekek elsősorban a fenti eljárásokhoz szorosan hozzátartozó intonációs minták alapján tájékozódnak, élményt is: ez jelent nekik, ebben élik meg a mindennapi nyelvhasználattól eltérő „mást", a formalizáltat, az esztétikait, elsősorban tehát nem fogalmi szinten./ c) A különféle virágszereplők fellépését jelölő hangutánzó (felcsattant, rikoltozott) szavak és
cselekvő,
mozzanatos igék
megemelésével,
a történő
jelleg
hangsúlyozásával jelenetekre, képekre tagolom a történetet. Ekként a szereplők egyénítését Is segítem.
.
/Megjegyzés: A tagolás a kisebbek számára éppen a történet folyamatosságát teszi könnyebben érzékelhetővé, átélhetővé; a nagyobbakat segíti az elaborálásban, a belső kép kidolgozásában, ami az élménygondolkodás szakaszában álló gyerekek befogadó munkájára jellemző elsősorban./ d) A fordulatokkal kapcsolatos személyes állásfoglaláson túl a mesélő alakja az egyenes és függő beszéd jól érzékelhető elkülönítésével tehető még érzékletesebbé. A szemléletesség eszközei közül a hasonlat alakzata különféle de egy bizonyos szempontból mégis közel álló jelenségeket rendel egymáshoz. A történet központi, az események során a meséi bonyodalmat is keltő hasonlata a következő: „Semmi kétség. Varga Julcsa szeme olyan, mint én!" Ennek pármondata: „Még hogy olyan, mint te! Olyan, mint én- mondja a Fürtös Gyöngyike. Mindkét felkiáltást megemelem hangszínnel, erősítem nyomatékkal azért, hogy - így tegyem érzékletessé a kicsik számára a hasonlító szerkezetet, - a nagyobbak(a fogalmi gondolkodás szintjéhez közel állók) számára pedig így adok lehetőséget a metafora mint kép kimetszésére (Karcsú Sisakvirág ill. Fürtös Gyöngyike szemű Varga Julcsa) és végeredményben annak az érzékletessé tételére, hogy a szín nem csali színélmény lehet, hanem viselkedést, tulajdonságot is jelölhet. Anyanyelvi nevelési feladat: a)A nyelvtanilag jól formált egységek létrehozásával a nyelvi tudás, végső soron a nyelvi kompetencia fejlesztése b) Anyanyelvi képességfejlesztés a szavak szintjén: szín nevek, virág nevek, a napok nevei > szókincsfejlesztés c) Minthogy a mesemondás kommunikációs helyzetként is felfogható, a mondatfonetikai eszközök és más nonverbális kifejező eszközök harmonikus együtt használatával adok
14
mintát a szöveg/ a mesebeszéd szintjén a mesemondásnak mint kommunikációs helyzetnek a megfelelő betöltésére. d) Mintát nyújtok a mesebemutatással arra, hogyan lehet elképzelt helyzetek, események szereplőkhöz, szerepkörökhöz kapcsolódó megnyilatkozásait adekvátan, mások számára is élményszerűen megformálni.
.;
Gondolkodási képességfejlesztési feladat: a) Az élményszerű bemutatással a figyelem terjedelmének növelése b)A tagolt, ok-okozati viszonyokat kiemelő szövegmondással a logikus gondolkodás működését - gondolkodási folyamatok — segítő előadással a meséi történet alapmetaforájában rejlő tapasztalat felismertetése; szín = hangulat, viselkedés. c) A képzeleti tevékenység fenntartása a bemutatás különféle eljárásaival Megjegyzés: A kidolgozás kéthasábos formában történik. A bal oldali oszlopban tüntetjük fel a szöveget vagy annak bizonyos részeit; a jobb oldali oszlopban pedig azt tüntetjük fel, hogy pl. a bemutatás során milyen előadástechnikai eszközökkel élünk és miért tesszük ezt. A miértre adott válaszokban kell maradéktalanul megjelenniük a fentebb megfogalmazott fejlesztési feladatoknak, mely feladatok pedig szoros összefüggésben állnak a gyermekek készségeivel, képességeivel.
15
VIZUÁLIS NEVELÉSI TANSZÉK Tervezetminta I. (Dienes Erika) Tevékenységet vezető neve: Tevékenység ideje: Tevékenység helye: Korcsoport: vegyes életkorú/3-6-7 évesig/ Tevékenységi forma: vizuális nevelés /rajzolás-mintázás-kézi munka/ Tevékenység előzményei: élmény: babaszoba-játék óvodai csoportszoba berendezésének megnevezése a lakásban /otthon/ lévő bútorokról, elhelyezkedésükről beszélgetés könyvek/diavetítés nézegetése/nézése mai bútorokról, s néhány szemléletes példa arról, milyenek voltak ugyanezek régebben – „egy királyé”, egy „gazdag emberé”, „egy parasztemberé” /néhány példa teljes szobabelsőről is/ technikai: (a bútorokon kívül mit használunk még, mi díszíti-melegíti a lakást, mint téma) – „függönyök, szőnyegek, párnák”, ezek kialakítása üres síkformákon színes papírkivágatok –csíkok - pöttyök felragasztásával vagy: egyszerű karakteres üres síkformák papírból, mai bútorokra-lámpákra, ezek színessé, láthatóvá tétele az előző technikával Nevelési célok, feladatok: formaérzék fejlesztése: a bútorok, tárgyak formai különbségének megfigyelése, részletek megfigyelése (fiók, polc, fogantyú, lábak), a tapasztalatok megfogalmazása, összehasonlítás színek megfigyelése, megnevezés, színkomponálás, összhatásuk a ragasztott felületek együttesében esetleges szín – vagy formaritmus létrehozás technikai fejlesztés Tevékenység TÉMÁJA: díszletek készítése az „Egyszer egy királyfi” c. népköltés bábos játékához Műfaja: tárgyalakítás Technikája: ragasztás, vágás,illesztés Típusa: gyakorló-alkalmazó Eszközei: 20-20-20 db gyűjtögetett skatulya, dobozka, háromféle méretben körülbelül (gyufás, teás, gyógyszeres, stb.). Kivágott keménypapírlapok, csíkok /támlák, lábak/, kisebb-nagyobb téglalapokra, négyzetekre, csíkokra vágott textilanyagok (vászon, zsákszövet, barnás kordok, szövetek, kismintás kartonok, mintás brokát, bársony maradékok), valamennyi karton és anyag nagyobb darabokban is, ollók, ragasztók. (Egyben ez a manuális előkészületek egy része.) Szervezeti forma: kötetlen Munkaforma: mikrocsoportos Módszerei: szemléltetés, bemutatás, magyarázat, beszélgetés, megfigyeltetés, értékelés, buzdítás, eligazítás, ellenőrzés
16
Nevelési célok, feladatok Célok
Különbségek
formaérzék fejlesztése
mindenkinél
arányérzék fejlesztése
nagyobbaknál
karakterérzék fejlesztése
nagyobbaknál
színérzék fejlesztése
kicsiknél nagyobbaknál
térérzékelés fejlesztése
mindenkinél
nagyobbaknál kreativitás fejlesztése
mindenkinél
esztétikai érzékenység fejlesztése
mindenkinél
taktilis érzékenység fejlesztése
mindenkinél
finommotorika, kézizomzat fejlesztése gondolkodás fejlesztése
mindenkinél
szociális viselkedésre nevelés
mindenkinél
testi fejlesztés
mindenkinél
mindenkinél
Feladatok egy kanapé, lóca, ágy, asztal, stb. legelemibb megjelenésének konstruálása a rendelkezésükre álló dobozkák között találják meg a bútorhoz megfelelőt, a támlákhoz és lábakhoz való papírkiegészítésekből is a részelemek formája, a választott textilanyag színe, textúrája is illeszkedik a karakterhez szín és forma kapcsolódása, különböző színek felismerése, látványa az anyagokon gazdag színhasználat, a bútor mesei karakterének megfelelő mintás anyaggal is, több színnel is a dobozok különböző oldalain való munkálkodás; a szobadíszletbe való későbbi elhelyezés a külső terek – belső terek különbözősége egyéni megoldások, ötletek maga a berendezés elképzelése, létrehozása a színek és anyagminőségek, a bútorformák együttes hatása, együttes látványa a díszletben a gondosan megmunkált tárgyak élvezete különböző felületű textilek tapintása, lesimítása munkafogások által (nagyobbak ollóhasználat által is) analízis-szintézis, rész-egész összekapcsolása a bútorrészek illesztésével egymás iránti türelem, bíztatás, egymás munkájának tisztelete helyes testtartás, megfelelő ülés, helyes szemtávolság
Értékelési szempontok • megfelelő eszközhasználat, helyes technikai megvalósítás (nagyobbaknál a doboz több oldalának bevonása, kicsiktől ez nem „elvárás”, de függ az egyéni képességektől)
• • •
karakteres bútordarabok létrehozása egyéni ötletek kivitelezése a bútorok arányossága (melyik dobozkából – papírtámlából melyik bútor jön létre)
Integráció más területekkel • matematika
17
a felhasznált dobozkák, papírelemek közötti méretkülönbségek megfigyelése (kisebb, nagyobb, legnagyobb, hosszabb, rövidebb) számosság (mennyi szék, mennyi asztal stb. készül el végül) bútorformákban négyzet, téglalap megfigyelése • külső valóság tevékeny megismerése lakókörnyezetünk részei (bútorok) hagyományok (régi világ - mostani világ különbségei) anyagnevek, - fajták • anyanyelv, irodalom Előzetes irodalmi foglalkozásaink alkalmával már megismerkedtünk e népköltéssel (Egyszer egy királyfi), beszélgettünk a kocsislegény, bíró, kanapé fogalmáról, a szegény lány, a gazdagabb lány viselkedéséről, stb. – mostani tevékenységünk pedig ehhez az irodalmi anyaghoz kötődik. • ének-zene Az alkotótevékenység vége felé −mikor már sok munka elkészült− hallgathatunk a témához köthető zenét vagy énekelhetünk dalt (esetleg éppen a népköltés énekelt változatát). Énekelhetünk úgy is, ha spontán egy gyerek elkezdi valamelyiket, de javasolhatunk is. Gondozási feladatok A ruhák óvása (ruhaujj feltűrés vagy munkapóló), kibomló hajak rendezése, kézmosás, stb.. A tevékenység várható folyamata I. Kezdő szakasz Motiváció Beszélgetés, képválogatás a gyerekekkel, emlékezés az előző foglalkozáson látott bútorképekre. Most képválogatás, csoportosítás képeslapokkal (pl. múzeumi képeslapok, megfelelő könyvekből lefotózott, újságokból kivett képek), melyek egy-egy bútort mutatnak. Melyik lehet a parasztházikóban, melyik a gazdag emberek házában? (Nem baj, ha nehezebben megy még nekik, fő, hogy lássák a példákat, formákat, s természetesen a népi bútorok közt is látnak szemrevaló darabokat, nem csupa szegényes bútort.) „Beszéltünk már arról, hogy el fogjuk játszani az Egyszer egy királyfi történetét bábszínházban, amiben mindent magunk készítünk el. Nagyon érdekes bábszínház lesz, kicsit hasonlít a berendezése egy babaszobához, de ez mégis más lesz, meg fogjuk csinálni a gazdag bíró lányának szobáját és a szegény lányét is. Nézzétek, itt már előkészítettem a színpadokat, de még üresek. Készítsünk bútorokat a szobába, ahol a szegény lány fogadja az álruhás királyfit, és a gazdag lányét is rendezzük be!” Megmutatom a paravánt, amelynek felületén most kis távolságban egymástól két szépen redőzött „színházas” függöny van, előttük pedig kis távolságban két asztalka. Az egyik egy lenvászon terítővel földig takart – a szegény lány szobája–, a másik egy díszesebb, színesebb, de nem cicomás anyaggal földig takart –a bíró lányának helye (Ez is a manuális előkészület része.) Ún.”asztali bábjáték”történik majd, a bútorok „díszletezik” a két helyszínt, s a rakosgatós bábok valamely megoldásával lehet majd benne, az asztalkák mögött állva, bábozni, amit először majd megmutatok nekik.
18
Könnyen előfordulhat, hogy többen majd letérdelve, vagy kucorodva, mégis az asztal takarásában fognak bábozni,az asztallap széléhez emelve-mozgatva a bábot, de ez sem baj.
Szervezés A csoportszokásnak megfelelően összetolunk asztalokat, letakarjuk munkaterítővel vagy kerek asztal köré gyűlnek, stb.. Felidézzük, milyen bútort említett a népköltés (selyemkanapé, lóca, kanapé) és hogy milyen bútort lehetne csinálni még, hogy szoba legyen. Megmutatom a skatulyákat, papírformákat, összehasonlítjuk a méreteket. Néhány kérdést felteszek, melyikből milyen bútort lehetne csinálni, egy-két papírtámlát oda is tartok a dobozkákhoz. Célkitűzés, feladat megértetése Megbeszéljük, hogy az elkészült munkákat a bábszínpadra lehet helyezni, s azt is, hogy mindegyikük bútora szerepelhet majd a játékban, mert többször is be lehet rendezni a szobákat, lehet cserélgetni, többször is el lehet majd játszani. Az anyagok már csoportosítva vannak kis, lapos kosarakban. Mielőtt kivennék belőlük, kérdezem, hogy melyik kosárból vennénk anyagot a szegény lány bútoraihoz, és melyikből a gazdagabb, cifrább lány szobájához. (Saját munkájuknál nem gátolom majd, ha valaki mégsem a karakternek megfelelő anyaghoz nyúl, legfeljebb kérdéseket teszek fel neki.) Bemutatom, hogy a textilcsíkokat, -darabokat hogyan ragasszák a dobozokra. Először egy „támlát” veszek ki, beragasztózom, rá a textilt, aztán bevonom a kanapénak való dobozt (nem az egészet, de hangsúlyozom, hogy minden oldalát fedjék be, csak az alját és a hátát nem. Az aljára majd rárajzoljuk a jelüket, a hátához ragasztjuk majd a támlát. Mutatom, hogy jól simítsák rá az anyagot). Ezután összeragasztom a két részt. Azt is megmutatom, hogy a dobozról lelógó textilrészt hogy vágjuk le, vagy hajtjuk át a másik oldalra, illetve ebben majd igény szerint segítek nekik. Figyelmeztetem őket a helyes ollóhasználatra és az óvatosságra. „Találjátok ki, hogy ki milyen bútort szeretne csinálni: asztalt, széket, lócát, ládát, kanapét, ágyat?Talán szekrényt is? Találjátok ki, hogy a gazdag bíróékhoz vagy a szegény emberék szobájába tesszük majd, aszerint válasszátok ki hozzá az anyagot. Akkor lesz jó az ötlet, ha tényleg illik majd a bábozáskor a szegény lány vagy a gazdag lány szobájába!” II. Az alkotó munka szakasza Az eszközöket, melyek már a közelben vannak, odaadom, illetve segítenek a nagyok a kiosztásban. Gondozási feladatok. Folyamatosan motiválok (dicséret, beszélgetés, bíztatás, énekelhetünk is, amennyiben nem zavarja az alkotási folyamatot). Nagyobbaknak, ügyesebbeknek javasolhatom, hogy maguk is vághatnak ki olyan széktámlát vagy ágytámlát, amilyet elképzeltek és vághatnak maguk is darabokat a nagyobb méretben hagyott textilekből. Az „asztalhoz” javasolhatom, hogy földig érő terítőt lehet rá ragasztani, de ha valaki lábakat képzel hozzá, előveszem a keménypapír csíkokat és megmutatom az összeillesztést. Szúrhatunk bele hurkapálca vagy náddarabokat is, főleg a szegény lány szobája esetén. Ha előkerülnek egyéni ötletek – pl. valaki mégis egy baldachinos ágyat szeretne vagy egy kályhát vagy egy televíziót vagy mégis modern bútort, vagy kerek asztalt –, akkor igyekszünk közös erővel, de csak az általa igényelt segítséggel megoldani ezt. A tévé vagy mai bútor esetén megbeszéljük, hogy ez nem igazán jó a mesedíszlethez, de más játékhoz használható. (Alternatíva: a kicsik csak a bútor egy nagyobb felületére ragasztanak anyagot, a többit festik a kicsik temperafestéssel oldják meg a bútorok színezését.) Aki elkészült, a bútor aljára tesszük a jelét és kiviheti a színpad asztalkára. 19
III. Befejezés Folyamatos tisztálkodás, rendrakás (zenehallgatás). Gyönyörködés a már összeálló, színpadra helyezett „díszletekben”. Megmutatjuk a most nem alkotó gyerekeknek is. Esetleg egy bábot már meg is jelenítek benne, hogy ilyen báb készítésével folytatjuk majd legközelebb. Javaslat egyéb játéktevékenységekre. Megjegyzés: a folytatásra többféle alternatíva kínálkozik, a csoport egyéniségeinek, kitartásának, lelkesültségének stb. ismeretében: vagy egy hosszasabb alkotási folyamatban valóban elkészíti mindenki azt a szereplőt, akihez kedve van, s pl., a nagyobbak, bemutatják a játékot, mint bábszínházat, a nézőknek – a kisebbeknek /aztán persze ha kedvük van, a kicsik is kipróbálhatják a játék mozzanatait/ - vagy csak én játszom el az általam hozott kézibábokkal s mindenki eljátszhatja, kipróbálhatja akinek kedve van. Vagy, egy hagyományosabb megoldásban, egy tevékenység alkalmával, a kisebbek pl. sík díszleten munkálkodnak festéssel, ragasztással /díszesebb ház, szegényesebb házikó, esetleg mégis belső tér, néhány sík bútorral jelezve,falat is mutatva ha igénylik/, míg a nagyobbak a szereplő karaktereken gondolkodnak, s készítik el, akár egyszerűen kialakított fakanálbábként, takarásos paravános játékhoz. Kitalálhatunk egy széthúzott függönyt mutató „paravánkeretet” is,amennyiben az asztali játék kipróbálásánál maradunk s meg tudjuk oldani – e keret mögött látszanak az asztalkák a szobákkal-játszókkal, a nézőktől mégjobban elkülönített „színpadtérben”.
20
Tervezetminta II. (Vastagh Ágnes) ÓVODAI VIZUÁLIS NEVELÉS TERVEZETÉNEK BEMUTATÁSA EGY FIKTÍV PÉLDÁN KERESZTŰL Ez egy maximált tervezetminta, oktatói szándékkal készült. Foglalkozó neve: Vastag Ágnes Helyettes neve: Szoboszlay Gergely Korcsoport: vegyes A foglalkozás ideje: 2007 október 13. A foglalkozás helye: 1038 Bp. Virág utcai óvoda
A fejlesztés területe: Vizuálisnevelés A fejlesztés előzményei: ● Kirándulás a közeli erdőbe. ● Új dal tanulás. ● Fakéreg és levél frottázs készítés. A fejlesztés műfaja: Képalakítás (plasztikai munka, építés, kézművesség; ezeken belül: ábrázolás, díszítés, tárgyalakítás, eszközkészítés) A fejlesztés témája: Az őszi erdő. A fejlesztési feladat differenciált bemutatása: Kerekerdő festése temperával. Kicsiknek: A/3 méretű félfamentes lapra fa festése és levelek nyomtatása. Nagyoknak: kerekerdő festése temperával, színkeveréssel. Íves műszaki kartonon közös munkát végeznek. A lap közepére felrajzolt körívre festik az erdő hulló lombú fáit. Az érdeklődő kicsik a saját festéspróbálkozásaik után nyomtathatnak leveleket a fatörzsek alá, azaz a körívre. Egy témához számos feladat és technika tartozhat! Vegyes korcsoportnál szétbontva tervezzük A fejlesztés technikái: Festés (tépés, vágás, ragasztás, nyomtatás, mintázás, viaszolás, szövés, fonás, stb.). Vegyes csoportnál szétbontva korcsoport szerint! Egy tevékenységnek lehet több, egymásra épülő technikája, technikai fogása, ezek részletes leírása. Nevelési és fejlesztési célok és feladatok: Az itt differenciáltan bemutatott célok és feladatok összefüggéseit egy fiktív téma alapján dolgoztam ki! A konkrét tervezetünk része az ütemtervnek, amely egy évet ölel át, és az óvoda saját nevelési programja alapján készül el. A nevelési és fejlesztési célok egymásra épülnek, egymásból következnek. Ezekhez, a pedagógiai céljainkhoz keresünk témát, amely az ünnepekhez, hagyományokhoz és évszakokhoz kapcsolódik gyakran. Egy témára számos manuális feladat készíthető, és minden feladat több technikával kivitelezhető. Az egy témára készíthető variációk szinte megszámlálhatatlanok!
21
CÉLOK
KÜLÖNBSÉGEK
NEVELÉSI-FEJLESZTÉSI FELADATOK
Komponáló készség fejlesztése
Kicsiknél
Szabad elrendezés
Nagyoknál
Szimmetria és térirányok tudatosítás alkalmazása A meleg színek összegyűjtése, árnyalatok keverése megadott színekből. Az őszi színpaletta megismerése. Mindegyik korosztálynál a belsőképek és a rajzi ábrázolás fejlesztése szóbeli motivációval, közös munkával. Helyes eszköztartás, nagyfelület befestése
Színérzék fejlesztése
Valamennyi gyereknél
Rajzi sémák fejlesztése
Mindenkinél
Finommotorika fejlesztése
Kicsiknél
Nagyoknál Kreativitásra nevelés
Mindenkinél
Kitartásra nevelés
Valamennyi gyereknél
Az ecset hegyének és tövének megkülönböztetett használata a kis formák és a háttér esetében. Az egyéni ötletek és megoldások, sajátos hangulatok, kiemelt támogatása. Az életkor szerint elvárható és a személyes motiváltságot figyelembe véve ösztönözzünk a kitűzött munka elvégzésére.
A fejlesztés típusa: új tapasztalatot szerző (jelen esetben), gyakorló; alkalmazó, ismétlő; rendszerező, kombinált. A fejlesztés módszerei: beszélgetés, elbeszélés, magyarázat, bemutatás, közös tevékenység, szemléltetés, megfigyeltetés, gyakorlás, javítás, ellenőrzés, értékelés. A vizuális fejlesztés alatt pedagógiai módszerek sokaságával élünk, melyek a fejlesztés egész időtartama alatt szükségszerűen alkalmazhatók. Itt felsoroljuk a tervezett módszereket és hogy mikor,hogyan alkalmazzuk azokat. A „Kidolgozás„ fejezetben ezeket részletezve írjuk le!, A fejlesztés eszközei: Tartós eszközök, pl.: olló, ecset, viaszos vászon, stb. Fogyó eszközök, pl.: papír, festék, agyag, textília, stb. Közösen gyűjtött eszközök: kavics, szirmok, magok, stb. Otthonról hozott eszközök
22
● A/3-as félfamentes rajzlap, A/1-es műszaki karton, tempera: sárga, piros, kék, vékony és vastag ecsetek, nyomdázó szivacs, olló Az óvópedagógus feladatai az előkészület során (általában) Illusztrációs anyag gyűjtése, a demonstrációs tárgy elkészítése, korcsoporttól függően előkészített gyermeki munka, speciális anyagok beszerzése és szükség szerinti megmunkálása, természetben gyűjthető szerves és szervetlen anyagok pl.: termések, levelek, fakérgek, szárított virágok és szirmok, szárított gyümölcsök, kagylóhéjak és csigák, kavicsok. Audiovizuális bejátszások kiválasztása és előkészítése. A gondos és előrelátó felkészülés a szemléltetés eredményességét és a tevékenység sikerét segíti. A foglalkozás szervezeti formája: kötött vagy kötetlen A foglalkozás munkaformája: frontális, mikrocsoportos, páros, egyénre szabott, alternatív Integráció más területekkel: pl.:● A környező valóság tevékeny megismerése: Az erdei séta felidézése, a látott fák megnevezése, karakter jegyeik összegyűjtése. ● Zenei nevelés: „Erdő, erdő de magas a teteje” című népdal éneklése. ● Anyanyelvi-irodalmi nevelés: Az őszi színek metaforái: rozsdás barna, aranyló sárga, stb. összegyűjtése. Az óvópedagógus értékelési szempontjai,amivel a vizuális fejlesztésének sikerességét és tanulságait figyeli: A célok és a feladatok határozzák meg, jelen esetben pl.:● a színárnyalatok kifejező és gazdag alkalmazása, ● a fa vizuális képének megjelenítése, ● az egyéni megoldások kiemelése, ● a toleráns közös munka. Érdemes a tervezetben itt helyet hagyni, hogy lejegyezhető legyen: részsikerek, további feladatok, esetleges ismétlés-gyakoroltatás, a vegyes csoport szintjeinek fejlesztésbeli haladása.
KIDOLGOZÁS - A TEVÉKENYSÉG VÁRHATÓ MENETE A két oszlopos kidolgozás segíti az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását. A tevékenység (fejlesztés) várható menete
A tevékenység (fejlesztés) vezetése „gyermeknyelven”
I. KEZDŐ SZAKASZ A vizuális tevékenység feltételeinek megteremtése: 23
● Szervezés: asztalok, szőnyeg, paraván stb., elhelyezése, a manuális munka területének kialakítása. ● A szükséges anyagok kikészítése. Anyageszközismeretre lehetőség.
„Reggeli után megfestjük a mi kerekerdőnket! Ki lesz az az ügyes, aki tud nekem segíteni?”
„Nézzétek mennyi ecset! Na, és ezt hogy hívják?...”
● A gyerekek folyamatos fogadása. ● A folyamatos reggeliztetés befejezése.
„Szép jó reggelt, gyere gyorsan, már vártunk! Teli a pocak?”
A motivációs lehetőségek pszichés feltételeinek megteremtése. ● Beszélgetéskezdeményezés, élmények felidézése.
„Gyertek, bújjunk össze, mint az erdőben a fák, és hallgassuk meg, mit mesél az öreg tölgy!”
● Mesélés II. ALKOTÓ MUNKA SZAKASZA Integrációs lehetőségek ● Könyvnézegetés (reprodukció, műalkotás, meseillusztráció stb.)
„Ezt a mesét én is sokáig tudnám hallgatni, de nézzétek, a kosárban vannak tölgy levelek és kérgek. Simítsátok csak meg!”
● Zenehallgatás és/vagy éneklés. ● Az erdőben gyűjtött kérgek, levelek és termések vizsgálata. Gondozási feladatok
Énekeljük el az –Erdő, erdő de magas a tetejenépdalt, és közben, aki jön velem kerekerdőt festeni, belebújik a festőköténybe.”
● Munkapóló vagy kötény felvétele. ● Ruhaujjak ellenőrzése. ● Hosszúhaj összefogása. Szemléltetés Célkitűzés A feladat bemutatással kísért megértetése A munkaeszközök kiosztása. ● Papírok: kicsiknek önálló munkához nagyméretű; nagyoknak közös munkára akár íves.
„Magányosan álldogálni nem szeretnek a fák, főleg, ha még a lombjuk is lassan lehullik! Fessünk erdőt erre a hatalmas papírra! Itt ez a kör a nagy lap közepén, körbe-körbe fákat festünk rá. Hatalmasak lesznek, hajladoznak a szélben! Álljatok fel, nyújtózzatok jó magasra! Magasabbra!! Hajladozzanak azok a faágak!” „A mi erdőnkbe is beköszöntött már az ősz, megcsipkedte a hajnali hideg a leveleket. Emlékeztek, a kiserdőben milyen színben pompáztak a fák? Sárga, narancs, rozsda, vörös , okker, barna. Ezeket a tüzes meleg színeket fogjuk kikeverni, és adunk a kikevert festékeinkből a kisebbeknek. A nagyok az őszi lombokat festik meg velük a nagy papíron, a 24
● Ecsetek: kicsiknek 8-10-es; nagyoknak vegyesen vékony és vastag
kicsik nyomtatni fogják a faleveleket a saját képükön.”
● Tempera: kicsiknek 3-4 kikevert őszi árnyalat; nagyokkal közös színkeverés.
„Jól keverjük, úgy! Ebbe még rakhatunk egy pöttynyi pirosat! Neked melyik tetszik? Ez az ecset pont jó lesz. Nézd csak, most először bevizezzük, belekavargatunk a festékbe, és már lehet is festeni, a hegyével finom vékony vonallal, az oldalával a törzset, a nagy felületeket.”
A demonstrációs tárgy közös megnézegetése (ha szükséges.) A tevékenység technikai menete ( itt a festésé) ● A szakmai fogások gyakorlatban történő bemutatása. ●Javítás, korrigálás. Motiválás
„Micsoda jól megfigyelted…, pompás hatalmas erdőnk lesz! Ha ilyen ügyesek vagytok, holnap költöztetünk az erdőbe harkályt, mókust, nyulakat..” „Jókor érkeztél, ez a rész téged vár, pont idefér még a fád! Ott a helyén a köntös, így, már jöhetsz is!!”
● Kiemelés, dicséret, bíztatás, megerősítés, folyamatos ötletadás. A szóbeli értékelés legyen személyre szóló, őszinte, de mindig lelkesítő! Emeljük ki és mutassuk is be a csoportnak a kreatív megoldásokat. Igyekezzünk minden munkában vagy hozzáállásban, eszközhasználatban megtalálni a személyes előrelépést. Vegyük figyelemben a kisgyermek ábrázolás-fejlődési szintjét és legyünk empatikusak!
● Utánzással követhetik, másolhatják a mi munkatevékenységünket, evvel „kézmintát” adhatunk, de a kisgyermek festményébe ne javítsunk bele! Figyeljük meg kialakul-e „séma átadás-átvétel” a csoportban egymás között. Ez a közös és gyors fejlődést segíti, ne tekintsük egyszerű másolásnak! „Ez az erdő gyönyörű, sűrű lombos, susogós. De ● A játszó gyerekek érdeklődésének felkeltése. már nem fér több fa bele. Hű milyen szerencse, hoztam egy tartalék óriási papírt. Fessük meg a ● Az későn érkezők fogadása, és munkába kerekerdőnket éjszaka is! invitálása.
25
A vizuális nyelv elmélyítése ● Beszélgetés egymás festményeiről. ● Színek, formák, irányok megnevezése. ● A belsőképek és a fantázia erősítése a képekhez fűzött mesék figyelmes meghallgatásával, és játékos együtt folytatásával. Állandó kitekintés és aktív jelenlét a csoportszoba más területein is. Folyamatos segítségnyújtás. A spontán kialakuló helyzeteket rugalmasan fogadjuk be a tevékenység menetébe. ● A különböző korcsoportok egymás feladatait kipróbálhassák, ha akarják. ● Több vagy más variációk is elkészülhessenek. ● Legyen tartalék feladatunk, vagy a feladat több alternatívájával készüljünk. III. BEFEJEZŐ SZAKASZ Az elkészült munkák „Nagyot dolgoztatok, két erdőt is festettetek! ● jellel ellátása, ● biztonságos helyre rakása, ● megvitatással értékelés. A művek további élete:● folytatás,
Gyertek hozzám, megfogjuk egymás kezét és körbejárjuk az erdőinket. Vannak itt piros és tömzsi fák, ez meg milyen nyurga! Nézzétek csak, hogy ragyognak azok a narancsok! „Holnap állatokat rajzolunk, kivágjuk őket, és beköltöztetjük .az erdőinkbe.
● kiállítás, ● ajándék, ● játék stb. Gondozási feladatok elvégzése Közös rendrakás
Na, most már minden zegét-zugát megnéztük az erdőinknek, futás a mosdóba kezet mosni! „Ügyesen mindent a helyére teszünk, de előtte még kimossa mindenki a saját ecsetét.”
26
Minden szakaszhoz tervezzünk időtartamot, ettől el lehet térni, de segít kézben tartani a foglalkozást. A tervezetminta segítséget nyújt az átgondolt és okosan felépített vizuális tevékenység megtervezéséhez. A jó tervezet rugalmas, kreatív, helyet ad az egyéni ötleteknek, stílusnak és gondolatoknak. A tervezet struktúráját használjuk saját céljaink megvalósítására. Mellékletben a fejlesztési feladat vagy annak fotóját, makettjét csatolni kell! Javaslom, hogy a tervezet vázlatát követően készítsék el a manuális munkát. Közben jegyzeteljék a sorrendiséget, munkafogásokat, technikákat, időtartamot, a születő ötleteketvariációkat; hiszen ez lehet a kiindulópontja a megfelelő gyermeki fejlesztésnek.
27
ÉNEK-ZENEI TANSZÉK Tervezetminta I. (Szarka Júlia) A tevékenység megnevezése: Ének-zene, énekes játék A tevékenység helye: bárhol az ország óvodáiban (de a helyi gyűjtéseknek, szokásoknak megfelelően alakítható a zenei anyag!) Időpont: olyan (nem létező!) dátum, amikor nem készülődünk semmire A tevékenység irányítója: xy Korcsoport: vegyes (3-7 év) (de a feladatok bonthatók és kiegészíthetők homogén csoportokra!) Fejlesztési tartalom: Ismert mondókák és dalok gyakorlása (Angyal, kangyal… ÉNÓ-4, Madarak voltunk…ÉNÓ-46, Szita, szita szolgáló…ÉNÓ-135, Tekereg a szél…ÉNÓ-220) Új dal megismerése (Bársony ibolyácska…ÉNÓ-149) Zenehallgatás (Reggeli harmat…ÉNÓ-232, Duda megnyikkan…ZH-153, Ugyan édes…ZH-75) Fejlesztési feladatok: Zenei szempontok: • Akusztikus hallás: a magasabb-mélyebb fogalmának tudatosítása, gyakorlása a mondókák és dalok megszólaltatásával (a kiemelt zenei feladat is egyben!); • Belső hallás: a mondóka ritmusáról vagy a dal dallammotívumáról való felismertetése (pl. a „Tekereg a szél…” dallamilag, vagy a „Madarak voltunk…” ritmikailag jellegzetes kezdőmotívumai) • Tiszta éneklési képesség: a dalok megfelelő magasságú kezdése (lehetőleg a gyermeki hangmagasságához illő Á-ról), szükség esetén a dallamvonal „javításának” játékosmozgásos lehetősége, a „morgó” gyermekkel való egyéni bánásmód, stb.; • Ritmikai képesség: az egyenletes lüktetés folyamatos gyakorlása, ill. a ritmus kiemelése a mondókák és dalok hangoztatása során játékos mozdulatokkal; • Zenei alkotókedv alakítása: mozdulatok kitalálása a mondókákhoz, dalokhoz, dallam komponálása mondókához, az énekes beszédre biztatás, stb.; • Zenehallgatóvá nevelés: az óvónő éneke és hangszerjátéka. Általános - az Alapprogram szerinti - nevelési szempontok: • Az egészséges életmódra neveléshez a testi- és mozgásfejlesztés a dalosjátékokban (a nagymozgástól a finommotorikáig), a hangképzés, légzéstechnika, helyes tartás, stb. járul hozzá; • Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosításához a körjátékok közösségi jellege, a társadalmi szokások megismerése, a baráti érzések, az óvónő és gyermek kapcsolat, a
28
•
szabálytudat és alkalmazkodó képesség alakulása, a gátlások feloldása, a zenei másság elfogadása járul hozzá; Az értelmi fejlesztéshez a zenei anyagban rejlő anyanyelvi fejlesztés (szókincsbővítés, ritmikus szótagolás), a figyelem koncentrációja (magasabb-mélyebb), az analizáló emlékezet és gondolkodás a kiemelt motívum felismerésével, majd a teljes dal mondóka szintetizáló hangoztatásával járul hozzá.
A tevékenység előzménye: - az ismétlendő játékok és mondókák ismeretének felmérése; - a kiemelt zenei feladat (magasabb-mélyebb) gyakorlása más játékokkal, esetleg más tevékenységi formákban (testnevelés, környező világ megismerése, stb.) - vizuális tevékenységen bábok készítése (pl. kövér és sovány asszony fakanálbáb) A tevékenység típusa: vegyes (gyakorló és új ismeretet közlő) A tevékenység módszerei: szemléltetés, magyarázat, megbeszélés A tevékenység szervezési módjai (munkaformái): frontális, egyéni, páros, csoportos A tevékenység eszközei: fejdíszek, hangszerek, bábok, auditív eszközök (lejátszó, óvónői ének) A tevékenység várható menete I. Kezdő szakasz 1. Motivációs lehetőségek: • Babakonyhai játékban a sütés-főzés kapcsán előkerül a „Szita, szita szolgáló…” dal; • Memória-játékban vagy mesekönyvek, képek nézegetése során előkerülő madár kapcsán a „Madarak voltunk…” mondóka; • Építő játékban - „óvónői ajánlásra”- olyan kuckó készítése, ahová a szél elől érdemes bebújni, majd a „Tekereg a szél…” dallal tevékenységbe invitálás; • Egy szomorúan érkező gyermek vigasztalása a „Reggeli harmat…” dal segítségével, amikor az óvónő ölelése várja úgy a gyermeket, ahogy a lepkét a virágkehely, akár a reggelit is érdemes felajánlani reggeli harmatként. Megjegyzés: az egész fogadás - reggeliztetés - játék időszakot átható zenéléssel is jelezhetjük az aznapi énekes tevékenységet! A szokásokhoz alkalmazkodva beénekléssel, légző gyakorlattal (lufi-fújás, tollpihe levegőben tartása, stb.), játékba hívogató dalainkkal (Ki játszik ilyet…, Kör, kör… stb.) hívja fel a figyelmet a zenei tevékenységre, és megpróbál minél több gyermeket bevonni, különös tekintettel az „idősebb fiúkra”! 2. Szervezési feladatok, hely és eszközök biztosítása: • A motivációban tervezett zenei anyag hangoztatása mellett olyan helyszín keresése, ahol a tervezett játékok megvalósíthatók; • Az óvónő előkészíti a szükséges eszközöket, hogy ezek hiánya ne szakítsa meg a folyamatot. Megjegyzés: alkalmazkodva az óvoda szokásaihoz az ún. hagyományos L vagy U-alakban ültetett gyerekeknek is lehet tervezni zenei tevékenységet (ha ők ebben a formában képesek hatékonyabb munkára). Csak a gyerekek a többsége ne unatkozzon hosszú perceken át, amíg a „vezérénekesek” mindent megoldanak helyettük. A cél, hogy minél több gyermek tevékenységét átlássa, ellenőrizze és dicsérje az óvónő. Könnyebb a szervezés, ha csak átvonulunk a ’zeneszobába’, azt is pótolhatja egy zenélésre rendszeresített helyszín.
29
II. Az alkotó munka szakasza Megjegyzés: a sorrendet a motiváció is meghatározhatja, ill. gyakorta valamilyen kerettörténetbe ágyazódik a zenélés (pl. kirándulás képzeletbeli helyekre, az állomásokon különböző zenei feladatok megoldása a feladat). Nagyon hatásos lehet a zenei varázsdoboz, amiből mindig előkerülhet nem csak egy konkrét eszköz (fejdísz, hangszer, stb.), hanem egy dal, mondóka, óvónői ének is. 1. Ismert dalosjáték gyakorlása: Szita, szita szolgáló…/5 perc/ (a kisebbeknek kiválóan alkalmas az egyenletes lüktetés érzékeltetésére, de a „nagyokra is ráfér”, amikor a sütést utánzó mozdulatokkal kísérik az éneket) célszerű a dal felelevenítése közös énekkel (hibák esetén határozott óvónői bemutatás) • a játékszabály megbeszélése (a csoportszokásnak megfelelően rugalmasan alakíthatók az ÉNÓ játékleírásai) • gazdaasszony-gazdaember kiválasztása, aki a körben áll és kitalálja sütés-mozdulatot (pl. a szép éneklés dicséreteként) • a dal éneklése játékos utánzó mozgással (szitálás, dagasztás, gyúrás, kenés, vágás, stb.), a szereplők egymást választhatják 3-4-szer • vállalkozó esetén egyéni énekeltetés nagyobbaknál, bátrabb kicsiknél
•
•
2. Ismert mondóka gyakorlása: Angyal, kangyal…/3 perc/ (kiszámolás egyenletes lüktetéssel, csoportos és egyéni szövegmondással, miközben a gyerekek tapssal, válluk ütögetésével kísérik a szövegmondást) • szereplőválasztáshoz mondóka ajánlása, felismertetése találós kérdéssel (pl. melyik mondókában van nyolc dob, egy pikula, stb.) az előző játék folytatása úgy, hogy a szereplőket a szöveg sorsszerűsége választja ki • a dalosjáték és a mondóka váltakozó megvalósítása kb. 4-szer, ill. a résztvevők számához és igényéhez igazítva 3. Zenehallgatás: Ugyan édes komámasszony…/2 perc/ (nyugodtan tervezhetünk többször és bármikor zenehallgatást egy „foglakozáson”, de, ha időben másképpen alakulnak a feladatok, akkor ezt kezeljük rugalmasan) • a mozgásos feladat után a gyerekek ülő helyzetben fogadhatják a vendégségbe érkező kövér és sovány gazdasszony bábokat, akik egyenletes kopogással táncolva éneklik el bánatukat a testsúlyukról • az ügyesebb, a magasabb-mélyebb fogalmát már ismerő gyerekekkel az esetleges második éneklés előtt érdemes megfigyeltetni, hogy a kérdező asszony magasabban, a válaszoló mindig mélyebben énekel, de ennek felismerése és megnevezése nem követelmény, dicsérni kell bármilyen érkező választ (pl. vékonyabb-vastagabb, vidámabb-szomorúbb, stb.) 4. Hallásfejlesztés: magasabb-mélyebb fogalmának érzékeltetése, megnevezése /5 perc/ (a kisebbek az utánzó mozdulatok segítségével is érzékelik a különbségeket, a nagyobbaknál már a középmagasság megfogalmazása és térbeli jelzése mellmagasságban előkerülhet) • az Angyal, kangyal… mondóka hangoztatása magasabban és mélyebben (nagy - oktávnyi, C’-C’’ - különbséggel), nyújtózó és guggoló mozgással kísérve • először a teljes mondóka hangozzék magasan és mélyen, a mondókán belüli váltásokat csak fokozatosan vezessük be, (ne fajuljon értelmetlen ugrándozássá)
30
1.
2.
•
• • • • •
az ügyesebb gyerekek az átlagos beszédhangon, kb. F’-G’-Á’ magasságon mondott szöveget megnevezik „közepes”-nek
5. Új dal megismerése: Bársony ibolyácska…/5 perc/ az óvónő bemutató éneke a szöveget utánzó mozdulatok kíséretében esetleg szövegi és játékbéli hasonlóság észrevétetése a Fehér liliomszál…dalhoz többszöri bemutatás, a bekapcsolódó éneklők biztatása közös éneklés, még álló helyzetben végzett mozgással szereplő(k) választása után énekes játék 3-4szer, igény szerint 6. Ismert mondóka gyakorlása: Madarak voltunk…/5 perc/ (esetleg az ibolya-szereplő választásához egy „nagycsoportos” kiszámoló javasolt, hogy a 16-od érték, és a belső szünet gyakorlása lehetővé váljon a foglakozáson, vagy a későbbiekben) • a kiszámoló hangoztatása közösen, szereplő választása • az ügyes gyerekek megpróbálhatják 1-2szer a ritmusát tapsolni (érdemes a figyelmet felhívni, hogy úgy tapsoljuk, ahogy mondjuk, a nehezebb ritmika miatt a tempót vegyük lassabbra, ill. kialakulhat bizonyos kétszólamú zenekar, ha a kisebbek az egyenletest mérőzik hozzá) 7. Ismert dal gyakorlása: Tekereg a szél…/5 perc/ (a tevékenységben még remélhetőleg jelen lévő, idősebb gyerekeknek érdemes még egy dalon is felismertetni a magasabb-mélyebb fogalmát, választva a következő lehetőségekből) • a teljes dal óvónői éneklése magasan, majd mélyen, ill. középmagasságon, amit a gyerekek nyújtott - leengedett - mellmagasságban tartott karral jeleznek • a dallam furulyázása jól hallható különbséggel (mi-ré-dó = É’-D’-C” ill. D”-C”- B’), amit szintén mozgással jeleznek • a dal éneklése az óvónő vagy a gyerekek által kitalált játékkal (pl. tekergés, kígyózás az asztalok körül, visszavezetés a játszóhelyekre, stb.) III. Befejező szakasz Zenehallgatás: Duda megnyikkan…/3 perc/ Az óvónő tiszta, kifejező éneke a dallamvonalon belüli nagy ugrásokkal is érzékeltetheti a magasabb-mélyebb különbséget, egyben a szövegben felsorolt hangszerek hangszínét is imitálja (hangszínhallás). Az új dal rögzítése, visszavezetés egyéb tevékenységekbe Eljátszhatjuk hangszeren az új dalt, hallgathatunk igényes gépzenét (pl. természetről, virágról szóló népzenei anyagot, a korábban énekelt Gryllus-dalt, rövid klasszikus zenét, stb.).
31
Tervezetminta II. (Hegedűsné Tóth Zsuzsanna) A tevékenység megnevezése: ének-zene, dalos játék A tevékenység helye, ideje: budapesti óvoda Korcsoport: középsős csoport A tevékenység irányítója: hallgató Fejlesztési feladatok: 1) Általános nevelési szempontok: együttesség öröme, közösségi nevelés esztétikai fejlesztés, ízlésformálás: a zenehallgatási anyag megválasztásakor és előadásakor, szép tiszta énekléssel élménynyújtás erkölcsi fejlesztés: együttes játékban az alkalmazkodás, türelem, kitartás, szabályok betartása 2) Zenei szempontok: hallás fejlesztése: halkabb-hangosabb gyakorlása tiszta éneklési készség fejlesztése: ismert dalok játékos gyakorlása a megfelelő hangmagasságon egyenletes lüktetés érzékeltetése a játékok során változatos mozgásformákkal mozgásfejlesztés zenei emlékezet fejlesztése zenehallgatóvá nevelés Fejlesztési tartalom: Hárman estünk egy gödörbe… ismétlő mondóka In: Ákom, bákom, berkenye 30.o./3. Kőkút körül út… ismétlő mondóka In: Kiss Áron Magyar gyermekjáték-gyűjtemény 49.o./XL. Komatálat hoztam…- új dalos játék In: Forrai Katalin: Ének az óvodában (továbbiakban ÉNO) 149.o./ 99.sz. hangkészlet: s f m r d kezdőhang (abszolút magasságban): szó=Á’ Ajtó ablak nyitva van… dalos játék megszilárdító ismétlése, játékismétlés céllal In: Aranyalma 120.o./124.sz. hangkészlet: l s f m r d kezdőhang (abszolút magasságban): szó=Á’ Hold, hold fényes lánc…dalos játék rendszerező ismétlése In: ÉNO 140.o./83.sz. hangkészlet: (l) s m d kezdőhang (abszolút magasságban): szó=Á’ Borsót főztem…dalos játék rendszerező ismétlése, képességfejlesztés céllal In: ÉNO 149.o./99.sz. hangkészlet: l s m kezdőhang (abszolút magasságban): szó=Á’ A Győri Györgynek… dalos játék rendszerező ismétlése (kedvelt dal, esetlegesen beépítve) In: ÉNO 139.o.80.sz. hangkészlet: s m (r) d kezdőhang (abszolút magasságban): szó=Á’ Gryllus Vilmos: Gólyahír zenehallgatáshoz In: Dalok I. 6.o. hangkészlet: l s m r d kezdőhang (abszolút magasságban): mi=É’
32
A tervezett módszerek: bemutatás, szemléltetés, gyakorlás, magyarázat, ellenőrzés, értékelés, dicséret Szervezeti forma: kötetlen A foglalkozás munkaformája: frontális A fejlesztés típusa: kombinált (vegyes) típusú A foglalkozás eszközei: fazék, fakanál só-liszt gyurma vagy zöld selyempapír/krepp papír dob, cintányér, triangulum, ritmusbot furulya/gitár A fejlesztés előzményei: az egyenletes lüktetés gyakorlása az ismétlődő dalos játékok, mondókák során hallásfejlesztés - halkabb-hangosabb megéreztetése, magasabb-mélyebb megkülönböztetése A foglalkozás kiemelt zenei feladata: halkabb és hangosabb különbségének gyakorlása teraszos hangerőváltás három fokozaton új fejlesztő játék: mondóka bújtatása akusztikus jelre I. Kezdő szakasz (kb. 5-8 perc) Foglalkozás felépítése Szervezés:
Foglalkozás vezetése
A kezdeményezés módja, motivációs lehetőségek: 1.) A babakonyhában játszóknak egy új fazekat viszek, és borsófőzeléket készítünk, amit majd körbe kínálunk a csoportban
-Egy új fazekat és fakanalat hoztam a főzőcskézéshez. Mit főzzünk? -Én szívesen ennék borsófőzeléket. -Megsózzuk, megpaprikázzuk, kevergetjük, és mindjárt készen is van.
2.) Zöld papírcsíkokat tépünk, majd borsószemeket sodorgatunk, vagy só-liszt gyurmából készítünk borsószemeket, amit egy díszes tálban gyűjtünk, néha megkevergetünk, ízesítjük, kóstolgatjuk.
-Nézzétek, hoztam nektek színes papírokat, hogy zöldségféléket készítsünk belőle! Készítsünk zsenge zöldborsólevest! Milyen más zöldség kerüljön bele a borsón kívül? Nézzétek, milyen sok borsószemet készítettünk, hoztam nektek egy nagy lábost, tegyük bele, hogy megfőzhessük. Hogy ízesítsük? Hogyan tálaljuk a vendégeknek?
3.) Az újonnan érkezőket kínálom a babakonyhában készült ételekkel, vagy a fakanálbábok kíváncsiskodnak a tevékenykedők között. A játéktevékenység alatt a Borsót főztem… kezdetű dalt elénekeljük úgy, hogy játékos mozdulatokkal kísérjük.
Szükség esetén a terem átrendezése, akadálymentesítés, szellőztetés, a kezdeményezés eszközeinek előkészítése, „hívójel”, amennyiben van kialakult szokás a foglalkozáskezdés jelzésére
Kíváncsiskodó bábok: -Mit csináltok? De finom az illata? Megkóstolhatom?
Figyelek az egyenletes mozgásra, hogy helyes mintát adjak.
33
Kezdőhang: szó = A’ II. Alkotó, munka szakasza (kb. 15-20 perc) 1. Komatálat hoztam… kezdetű dalt énekelem A dal bemutatása 3-4x, majd közösen 2x, végül játékával legalább 6-8x Kezdőhang: szó = Á’ kiszámoló: Kőkút körül út…
Az elkészült étellel kínálom a távolabb tevékenykedő gyerekeket, átadom egy-egy gyermeknek is a tálat, közösen kínáljuk, majd a szőnyeg közepére helyezem. Ekkor közösen is elénekeljük az új dalt, majd elmondom a játékmódját. Egy rövid kiszámolóval kiválasztom az első kínálót. Megdicsérem azt, aki az egyenletes lüktetéshez igazodva kínálta társait. Finomat ettek, akik kaptak belőle? Én is megkóstolom. -Nekem kevés benne a répa. –Úgy teszek, mintha kimennék a kertbe répáért.
Hol vannak a répáim, valaki ellopta! 2. Ajtó ablak nyitva van… Kezdőhang: szó = Á’ legalább 6-8x, ha igénylik többször, illetve felajánlom, hogy a végén ismét játszhatjuk
Váratlanul körbe fogunk egy gyermeket, és a jól ismert, egyik legkedveltebb dalt kezdjük énekelni. Tudják, hogy az első szakasz alatt ki kell találni, ki válasszanak a második szakaszban. A második szakaszban tudatosan halkabban énekelek, illetve kérem erre a gyerekeket is, hogy jobban halljam a középen álló éneklését.
3. Hárman estünk egy gödörbe…-kiszámoló mondóka (szükség szerint ismételve kb. 15x) halkabb-hangosabb gyakorlása nehezítve: három hangerőfokozattal is belső hallás fejlesztése
A következő játékhoz két gyerek kellene. Az éppen kiválasztott gyermek segít nekem kiszámolni a kör közepe felé tartott öklöket egyenletesen érintve. Akinek kiesik a keze, az kérheti a következő kiszámolás hangerejét: halkabban-hangosabban. Ha már jól megy, az átlagos hangerőt felmérve javasolhatom, hogy legyen nagyon halk, vagy nagyon hangos lehetőség is. Felhívom a figyelmet a változatosságra, és arra, milyen nehéz nagy különbségeket csinálni. Ha sokan vagyunk, és ügyes a kiszámoló, magunkban mondva is kiszámolhatjuk a következő kiesőt. Ekkor én halkan, de hallhatóan hangoztatom a mérőütést. Differenciálás: Segítségadás, dicséret.
4. Hold, hold fényes lánc… - ismétlő dalos játék Kezdőhang: szó = Á’
Amikor már csak két ököl marad, őket megkérem, tartsanak kaput. Ebből már valószínűleg tudni fogják a gyerekek,
34
vagy A Győri Györgynek…- ismétlő dalos játék Kezdőhang: dó = D’
5. Ütőhangszerek kipróbálása: ritmusbot, cintányér, triangulum… Játék a hangszerekkel. (Komatálat hoztam…- ismétlése)
Ismert mondóka halkabb-hangosabb hangoztatása, egyenletes lüktetéssel kísérve. Belső hallás fejlesztése
Komatálat hoztam…- ismétlése közösen)
hogy melyik dal következik. De ezt támogathatom dúdolással is, arról is felismerhetik. Adaptivitás: Ha úgy érzem, jobban lekötné őket az A Győri Györgynek…, akkor azt választom. - Hoztam nektek valamit: Egy kosárból „kínálom” hangszerekkel őket. Közben a Komatálat hoztam…- kezdetű dalt énekelem ismét. -Üljetek le, úgy, hogy mindenki lásson, mert most zenekart fogunk alkotni. Egyenként: Próbáld megszólaltatni? Hogy szól? Hangosan? Meg tudod szólaltatni halkabban is? Differenciálás: Aki nem tudja megszólaltatni, annak segítek. Javítom a hangszerhasználati technikákat is. -Ma még csak egyszer mondtuk el a Kőkút körül út… mondókánkat, ismételjük el és kísérjük egyenletesen! Mondjuk el úgy, hogy a hangszerek legyenek halkabbak. Fordítva is, a beszédhangunk legyen hangosabb, a hangszerek hangja halkabb. Ügyelek az esztétikusságra, a pontos zenei megvalósításra. (Ne legyen zaj, ne kiabálva mondják.) Ha jól megy, magunkban is elmondjuk a mondókát, de közben hangoztatjuk a mérőt. -Most rejtsétek el a hátatok mögé a hangszereteket, megtréfáljuk őket! Ha jelt adok a ritmusbotommal, utána magatokban folytassátok a szöveget addig, amíg újra nem adok jelt. Közben a combunkon hangoztatjuk az egyenletes lüktetést. Figyelek arra, hogy a bújtatás előtti negyeden adjam a jelt. Az artikulációmmal segítem őket a bújtatott rész követésében. Előveszem a hangszeres kosarat, és megkérek egy gyereket, hogy hangtalanul gyűjtse bele a gyerekek háta mögül a hangszereket. Közben énekeljük neki a Komatálat hoztam… kezdetű új dalunkat.
35
III. Befejező rész (kb. 3-5 perc) Zenehallgatás: Gryllus Vilmos: Gólyahír (Mi szél hozott kisfutár?...) gitárkísérettel / furulyázva, majd énekelve. Kezdőhang: mi=É’
Visszavezetés a játéktevékenységekbe.
-Annyira ügyesek voltatok, hogy szeretnélek megajándékozni Titeket egy dallal! Először elfurulyázom, aztán megtudjátok azt is, hogy miről szól. Figyelek arra, hogy érzékeljék a gyerekek a párbeszédes jelleget és kimondatlanul is még egy példát halljanak a halkabb-hangosabb zenei játékra. A zenehallgatás hangulatát, áhítatát biztosítom számukra. Utána tartok egy kis hatásszünetet. Halkan, visszafogott beszédtempóban teszek javaslatot a további játéklehetőségekre. -Aki szeretne, az belefőzhet egy kis répát vagy hagymát még a borsólevesünkbe. -A kis asztaloknál gyurmából borsószemeket vagy csipetkét gyúrhatunk a leveshez, de akár tálat is csinálhat aki szeretne. -Fiúk, örültem, hogy Ti is jöttetek velünk játszani, énekelni. Szívesen segítek nektek újraépíteni az autópályát.
36
Tervezetminta III. (Szarka Júlia) ZENEI „PROJEKTEK”, melyek beépíthetők az óvodai élet bármely mozzanatába Az óvodai projekt jellemzői: • nincs központi tartalmi elvárás, • az óvodás „sajátos önállóságához” abszolút tervezési szabadsága van az óvópedagógusnak, • a felnőtt együttműködő, reflektív attitűdje remélhetőleg egyre több kollega sajátja, • a kötetlenség a gyermek egyéni toleranciájának függvényében az óvodák erénye, • abszolút kiaknázhatóak a spontán lehetőségek, • az eszközhasználat korlátozottsága és • az értékelés különböző lehetőségei A projekt segítheti: • a másság sokaságának sajátos fejlődését, • a tanulás-tapasztalatszerzés sokféle lehetőségének nyújtását, • a tanulás sajátosságaiból a problémahelyzetek, a valós élet problémáinak megoldására való felkészítést. Őszi gyümölcsök Egy kerettörténetbe ágyazott zenei kezdeményezésre (ld. almás-szőlős őszi dalok és mondókák egy gyümölcsszedő-kiránduló történetbe ágyazva, amelyben a képzeletbeli túránkon • sétálunk, kapálunk, gyomlálunk, ültetünk akár egyenletesen, akár ritmus-kiemeléssel, • jelzünk egymásnak, keressük egymást halkabban-hangosabban, • nyújtózunk a gyümölcsökért magasabbra-mélyebbre (ott énekelve ab kisebb hangterjedelmű dalokat is!), • felismerjük az őszi hangszíneket (gesztenye, dió zörgésének különbségei), és • bármikor megpihenve zenehallgatóvá nevelhetjük a pedagógus őszi énekeinek hallgatásával. Mackók A projektnek, mint egy sajátos tanulási egységnek, témának a feldolgozásánál, akkor azt most hívjuk MACKÓ-nak. Szerencsére nem csak az évszakokhoz, ünnepekhez kötődő egy-egy dalcsokorral lehet találkozni. A projekt szinte minden nap „spontán” is felmerülhet az óvodában, hiszen mindig van olyan gyermek, aki a kedvenc játékát hozza magával. Így kijelölhetünk egy olyan napot, amikor arra biztatjuk őket, hozzák be a számukra kedves mackót, mert velük sokféle programunk lesz. Az óvó néni „kedvenc macija” lehet egy olyan báb, amellyel elkezdi a mondókázást, pl. a csoportszoba egyik zugában: Dirmeg-dörmög a medve (ÉNÓ-13) • egyenletes lüktetéssel mozgatva-táncoltatva, amelyet a gyerekek kezükben lévő mackóval utánoznak, ameddig a gyerekek igénylik (mondóka játéka legalább 5-6szor); • a saját mackók bemutatkozásával esetleg egyéni teljesítmények megfigyelésére, értékelésére, az egyenletes mozgás meglétének ’felmérésére’ nyílik lehetőség; • ügyesebb gyerekek mozgathatják a mackót a mondóka ritmusára is. Mackó-mackó ugorjál (ÉNÓ-203) • a játékok „nyugalomba helyezése” után (mivel a legegyszerűbb játékváltozatot is akadályozná) mozgásos tevékenység ajánlása „találós kérdéssel”: milyen dalosjátékot
37
ismerünk, amelynek főszereplője a mackó? Felismertetés dallammotívumról, játékról, fejdíszről, stb.; • a dalosjáték megvalósítása a csoport által ismert játékkal (az ÉNÓ bonyolult játékát ésszerűen leegyszerűsíthetjük a csoport fejlettségéhez, bár még így is érdemes megbeszélni, hogy mikor és hányat ugrunk, ill. tapsolunk); • az énekesjáték igény szerinti számú játéka (min. 5-ször), miközben a szép éneklésre, mozgásra hívjuk fel a figyelmet, leginkább az óvónői modellel; • ügyesebb csoporttal és megfelelő létszám esetén próbálkozhatunk az „előírt” játékkal is, a kettős körben a nagyobb ugrások, bonyolultabb szabályok esetében sokféle fejlesztésre van mód; • ha úgyis többféle „tapsikálás” valósul meg a csoportban, akkor érdemes felajánlani a játék közepén – „pihenésképp” – a dal ritmusának kiemelését tapsolással, ujjbotocskákkal, ökölütögetéssel, stb.; Mackó brummog: irgum-burgum (ÉNÓ-276) című, gyakorta feledésbe merült dalunk is jó lehetőség a mackós-dalok bővítésére: a gyerekek addig „énekeltetik zenehallgatásként az óvónőkkel”, hogy maguk is megtanulják, sőt kitalálnak mozdulatsort a komponált dallamra: • morgós hangszínnel, szomorú-lassú egyenletes járással ballagnak a szabóhoz, az 1-2. versszakban; • pl. mézet kennek a szájukra, vagy képzeletbeli kenyérre a 3.-ban; • fejcsóváló, didergést utánzó mozdulatok a 4.-ben; • a kevésbé használt hangkészlet (dó – alsó lá – alsó szó) bonyolultabb dallamfordulatai miatt célszerű a tiszta éneklésre vigyázni, szoktatni a gyermekeket ilyen dalokhoz is! A következő dalok az évszaktól, programtól függően kerülhetnek terítékre, de hasonlóan érdekes fordulataik miatt jó lenne nem megfeledkezni róluk: Brumm-brumm, Brúnó (ÉNÓ-305) farsangi invitálás Jön a tavasz, megy a tél (ÉNÓ-287) tavaszvárás Zenehallgatáshoz: A bundám szőrös… (ZH-190) • az óvónő nyugalmi helyzetet teremt, akár a saját mackók újra kézbevételével; • zenehallgatás a svájci népdal felhasználásával, az óvó átélt, különböző hangszíneket imitáló énekével varázsolja el a hallgatóságot. A projektben mindezeket követheti • Mackó-család játéka: először az óvónő, majd választott gyermekek vállalják a mamaszerepet, és brummogással hívogatják magukhoz az „erdőben eltévedt”, csukott szemmel sétálgató bocsokat. A hangirányok megfigyelését nehezíthetjük a mélyebb hangú mamának magasabb hangon történő válaszadással; • egy témába vágó, rövidebb mese, vers; • kapcsolódó vizuális tevékenység ajánlása, mackó-báb készítése, mézescsupor agyagozása, stb.; • elkezdhetjük megvalósítani a mackó-kiállítás szervezését, amelyre szülőket, más csoport gyerekeit is meghívhatunk.
38
TESTNEVELÉSI TANSZÉK Tervezetminta I. (Gergely Ildikó) A FOGLALKOZÓ NEVE: A FOGLALKOZÁS IDEJE: HELYE: csoportszoba KORCSOPORT: 3-4 évesek (létszám: 20) A FEJLESZTÉS TERÜLETE: testnevelés MOZGÁSANYAG: Mászás és négykézláb járás talajon FOGLALKOZÁS ELŐZMÉNYEI: Az előző héten hallott A kismalac és a farkasok c. mese, ill. a héten lezajlott szabadjátékok (szelíd kutyák) INTEGRÁCIÓ MÁS FEJLESZTÉSI TERÜLETEKKEL: • környezeti nevelés: farkasok szokásai, tápláléka, tápláléklánc • mese, vers BEVEZETŐ RÉSZ Cél Gyors szervezések elősegítése.
Motiváció megteremtése . Kommunikác iós kép. Együttműköd ő képesség fejlesztése
Foglalkozás feladatai, anyaga 1.Szervezési feladatok: a.) A csoportszobát előkészítem. Kikészítem a HOLD és NAP formáimat. Eszközöket elhelyezem a terem szélén: 6 asztal, 10 szék, 2 alagút, kosárban babzsákok és kisebb plüss állatok (60 db), Nap és Hold. Csengő. A többi asztalt, maradék székeket a terem egyik felében félre teszem. Szőnyeg maradhat. A Dadus néni segítségét kérem. b.) A gyerekeket mosdóba és az öltözőbe irányítom. Motiválás.
Feldolgozás módszere, vezényszavak, utasítások
Id ő
Gyerekek menjetek a mosdóba, majd aki készen van, üljön le az öltözőben. /Akinek nem kényelmes a ruhája a testneveléshez, azon segítek./ Addig rendezem a bútorokat, hogy a csoportszoba közepén elegendő hely legyen számunkra, dadus néni feltöröl, kiszellőztetünk.
-Sokatokkal játszottunk a héten szelíd kutyásat. Tudjátok-e, hogy lett a kutya az ember legjobb barátja? -Nagyon-nagyon régen, amikor anyukátok, sőt a nagymamátok sem élt még, az ember megszelídítette a farkast, hogy segítsen neki a vadászatban és társa legyen a hosszú, hideg téli estéken. Így lettek jó barátok, ezekből a farkasokból lett a kutya. Ezek a farkasok nagy csapatban éltek és vadásztak együtt. Ezeket a csapatokat falkának hívják, farkas falka. A falka vezetője a falkavezér, neki engedelmeskedik a többi farkas. Aki
39
2. Előkészítő gyakorlatok: Vérkeringés a.) „Nappal és éjszaka” játék: fokozása. Amikor a Holdat mutatom fel, Figyelem, akkor a gyerekek mászással reagálás futkároznak a teremben. gyorsaság, Amikor a Napot, akkor egyensúlyérz lefekszenek, és imitálják az ék fejlesztése. alvást. Hát, kar, vállöv erősítés.
b.) Szabadgyakorlatok: gerinc mobilizáló gyakorlat:
Szervezet felkészítése a kar- és vállizom nyújtó terhelésre, gyakorlat: főleg a kar és vállöv nyújtása Izomegyensúl y kialakítása. 1, +2 Hasizom erősítő gyakorlat
Törzsizom, vállizom nyújtó gyakorlat
nem fogad szót, kizárják a falkából, és nem vadászhat együtt a többiekkel. -Csinálok egy nagy-nagy varázslatot, a csoportszobát átvarázsolom egy hatalmas erdővé, titeket pedig farkasokká. Ti lesztek a farkas falka, én pedig a falkavezér. (varázslat, megszólaltatom a csengőmet) 3’ -Gyertek, menjünk be a csoportszobába, vagyis az erdőbe! -Nappal van, ilyenkor a kisfarkasok összegömbölyödve alszanak a barlangjukban. Feküdjetek le a földre, és húzzátok össze magatokat! /Mindent csinálok a gyerekekkel, mutatom, mire gondolok!/ -Amikor lemegy a Nap, és meglátjátok Holdat akkor ébredjetek, és futkározzatok mint ahogy a farkasok szoktak, négykézláb 3’ menjetek! Így! Figyeljétek, hogy mit mutatok! -Sötétedik. Most óvatosan kukucskáljatok ki a barlangból, nézzetek körül, hogy nincs-e valami veszély! Erre is nézzetek, arra is! Hibajavításra utalás (HVU): Jól fordítsátok el a fejeteket! -Ha nincs veszély, kimászhattok a barlangból, jól nyújtózkodjatok ki! -Üljetek a sarkatokra! Nyújtsátok ki a karotokat jó magasra, próbáljátok meg elérni a csillagokat! Balesetvédelem: Udvariasan vigyázzatok egymásra! -Jaj! Túl messze van az a csillag, fel fogunk borulni! Jaj! Felborultam veletek együtt. Kalimpáljatok kezetekkel (mellső lábatokkal), lábatokkal, és a fejeteket is emeljétek fel! HVU: Jó nagyokat kalimpáljatok! Balesetvédelem: -Egymást meg ne rúgjátok! Nagyon vigyázzatok egymásra, aki úgy érzi nem fér el, menjen arrébb kis barátjától!
40
c.) „Futó „ játék változat: Négykézláb futás, megállások, és térdemelés oldalra. Térbeli tájékozódóképesség fejlesztése, egyensúlyérz ék fejlesztése. Kar, vállöv, törzsizom erősítése. Szervezési feladatok: - gyerekek összegyűjtése az egyik sarokban - szerek elhelyezése, akadálypálya megépítése
-Végre sikerült felkelni. Még csúsztassátok 2’ előre a tappancsaitokat, így nyújtózzatok meg! Mutatom! HVU: emeljétek fel a fejeteket közben!
-Most már jól kinyújtóztunk, vadászat előtt még jelöljük meg a lakhelyünket, hogy visszataláljunk hajnalban! Így! 2’ Futkározzatok, és a térdeteket megemelve jelöljétek meg a sarkokat. Közben leteszem leborítva a székeket, az alagutakat. -Itt egy rét! Gyertek ide körém mindannyian! -Pihenjetek meg ezen a réten, mert nehéz feladatotok lesz! Közben kiteszem az asztalokat mindenféle alakzatban, felborítva, oldalára fordítva, ugyanígy a székeket.
FŐ RÉSZ Cél
Foglalkozás feladatai, anyaga Mászás gyakoroltatása különböző körülmények között. (Átkelés akadálypályán.):
Vállöv izmainak erősítése. Figyelem, önfegyelem, -kommunikác iós képesség, együttműköd ő-képesség fejlesztése. Téritájékozó-
- Mászás két oldalára borított asztal lapja között, mászás a felborított székek adta szűk átjárón - Mászás az asztalok alatt - Mászás az alagútban
Feldolgozás módszere, vezényszavak, utasítások - Ahhoz, hogy vadászni tudjatok, át kell mennetek a sűrű, sötét erdőn. (Az útvonalat mutatom a gyerekeknek.)
Idő 6’
- Nagyon vigyázzatok, hogy csak a farkas ösvényen menjetek! Ha erről letértek, szakadékba zuhantok. - Az ösvény veszélyes úton vezet, a szikla alatt kell átmásznotok. - Itt a medve barlangján menjetek át nagyon csöndben, mert ha felébred a medve, megesz minket vacsorára, mint mi a nyulat.
41
dóképesség, egyensúlyérz ék fejlesztése. Udvarias viselkedés kialakítása.
- Mászás a felborított asztalok lábai között -Mászás az álló asztalokra fel, át, és le
- Vigyázzatok ezzel a tüskebokorral, nehogy megszaggassa a bundátokat! - Erre a sziklára másszatok fel és óvatosan másszatok le! -Itt egy újabb szikla, újabb akadályok, alatta, felette kell átmásznotok. Mindenki választhat magának útvonalat, arra mehettek át az erdőn, amerre csak akartok, vigyázzatok, egymást nehogy zavarjátok, vagy veszélyeztessétek. Udvariasak legyetek, ha szemben találkoznátok!
Játék: Vadászó farkas falka Szervezési feladatok: - gyerekek egy helyre gyűjtése Téritájékozod ó képesség fejlesztés. Has, hát karizom erősítés. Egymásra odafigyelés, tolerancia fejlesztés.
A korábban eldugott babzsákok keresése mászással, majd négykézláb járással a megtalált babzsákokat áll alá szorítva hordják a megadott helyre (RÉT-re) a gyerekek.
Segítségadás módja: tevőleges, vagy szóbeli. Ha szükséges, az asztalokra felmászáshoz egy széket biztosítok. A vége felé babzsákokat helyezek el az akadályokon, azok alatt.
5’
- Mindenki átjutott a sűrű sötét erdőn? Gyertek ide körém, hadd számoljam meg a falkát, hogy mindenki sikeresen átjutott-e? - Látom, mindenki megvan! - Mit eszik a farkas? Milyen állatot kell keresnetek vacsorára? Gyűjtsétek össze itt a réten az ennivalót, mert a falka tagjai az elejtett zsákmányt megosztják egymással! -Ha körbe néztek, láttok, találtok erre, arra babzsákokat = ezek lesznek a zsákmányok! - Ki tud zsákmányt ejteni? Én már találtam is egyet, ti is keressetek! Így vigyétek a rétre (mutatom), idegyűjtsük össze mindet! (mutatom) De időközben nagyra nőttek a farkasok! Nézzétek, ha megemelitek a térdeteket, akkor így tudjátok utánozni a nagyokat! (mutatom) - Rajta, induljatok vadászni! Ha találtál egy egeret, gyere, hozd ide a többihez, ne hagyd ott a keselyűknek! -Menj vissza, keress még!
42
BEFEJEZŐ RÉSZ Cél
Foglalkozás feladatai, anyaga
Feldolgozás módszere, vezényszavak, utasítások
Eszközök elpakolása középre annyira, hogy a teremben körbe tudjanak futni a gyerekek.
- Már elegendő élelmet gyűjtöttetek össze, gyertek ide vacsorázni! Minden éhes farkasnak jó étvágyat!
Idő 2’
Elpakolom az eszközöket: az asztalokat a terem belsejébe, székeket a falhoz, alagutat összekötve a székekre.
Állóképesség fejlesztése, lábboltozat erősítése. Figyelem, reagálás gyorsaság fejlesztése. Egyensúlyérzék fejlesztése. Egymásra odafigyelés.
Motiváció. Játék: „Szobros” játék: Futás közben jelre négykézláb futás, jelre újból rendes futás.
Tartalék játék: „Tűz Víz Repülő” mintájára, Barlang és Víz! Körben futnak Állóképesség, a gyerekek, „Barlang” reagálásgyors kiáltásra bebújnak az asztal aság, alá. „Víz” kiáltásra felülnek az egyensúlyérz asztalra! ék, lábboltozat erejének erősítése.
Foglalkozás befejezése: a.) A gyerekek munkájának értékelése.
- Minden farkas jól lakott? - Keressétek meg a barlangotokat! - Itt van a barlangunk, húzódjatok be! Ilyen fárasztó éjszaka után jól fog esni az alvás. - Egy új varázslattal alvó farkasokból újra óvódás kisgyerekekké változtatlak titeket. -De van egy kis baj! Legyengült a varázserőm! A varázs csengőm magától is megszólal néha, így egyszer gyerekek lesztek, utána egyszer csak újból farkaskölykökké változtok majd át! Amikor gyerekek vagytok, fussatok körben a teremben! Ha farkasok lesztek, négykézláb fussatok tovább körbe!
3’
-Csiribú csiribá! (csengő) Legyetek kisgyerekek!.... …. (Csengő) legyetek kisfarkasok!.... Balesetvédelem: -Egymást ügyesen kerüljétek! 3’ -Állj! Nagyon figyeltetek, megdicsérlek benneteket! -Sikerült az átváltoztatás! Most már maradjatok gyerekek! Amennyiben látom, hogy a gyerekek még szíves játszanának egyet, akkor: Játsszunk még egy játékot! Víz és Barlang a játék neve. Amikor azt kiáltom barlang, bújjatok az asztalok alá! Amikor azt kiáltom Víz, üljetek fel az asztalra! Közben pedig
43
3’
A gyerekek az öltözőben trikót cserélnek.
fussatok az asztalok körül, mintha egy hegyet futnátok körbe körbe! Megint ügyeljetek egymásra!
b.) A terem visszarendezése. Futás Indulj! Rajta! ……. Víz!.......stb. S=29 Utolsó Víznél, amikor ülnek az asztalon, ’ akkor értékelem a foglalkozást: -Forduljatok (32’) felém! Örülök, hogy végig ügyesen tornáztatok! Remélem, jól éreztétek magatokat! A farkasokról is sok mindent megtudtatok! Most mindenki menjen ki az öltözőbe, cseréljen trikót, és mossa meg a kezét. Aztán gyertek be, segítsetek visszarendezni a termet! Felhasznált irodalom: Bihari Dóra tervezete
44
Tervezetminta II. (Gergely Ildikó) A FOGLALKOZÓ NEVE: A HELYETTES NEVE: A FOGLALKOZÁS IDEJE: (bármikor az év során) HELYE: udvar KORCSOPORT: 5-6-7 évesek (létszám: 26fő) A FEJLESZTÉS TERÜLETE: testnevelés FOGLALKOZÁS CÉLJA: tolerancia, együttműködő képesség, mozgáskoordináció fejlesztése MOZGÁSANYAG: páros, csoportos futó és fogó játékok FOGLALKOZÁS ELŐZMÉNYEI: a gyerekek piszkálják, nem tisztelik egymást.
BEVEZETŐ RÉSZ Cél
Foglalkozás feladatai, anyaga 1.Szervezési feladatok: a.) A gyerekeket az udvarrészünkön összehívom. Kijelölöm az játékterületet. Két hosszú vastag kötéllel kijelölök egy 5m széles sávot. Négy kendőt készítek a nyakamba.
Motiváció megteremtése . b.) Motiválás. Reagálás gyorsaság fejl. Téritájékozód ás kép. fejl.
Együttműköd ő kép. fejl. Reagálásgyor saság fejl., téritájékozód ó kép. fejl.
2. Előkészítő gyakorlatok: a.) „Fecskék a drótra játék” variáiója: „Felébredt a macska!”címmel: Amikor nyávog a macska(én), akkor a gyerekek a kijelölt területre futnak.
Feldolgozás módszere, vezényszavak, utasítások
Id ő
A gyerekek szabadjáték során kijátszották magukat az udvaron. Most összehívom őket: „Gyertek ide hozzám!”
Manókká varázsollak benneteket. Egy erdei házikóban lakik egy Boszorka. Az ő kertjében hancúroznak az erdei Manók, most nincs otthon és nagyon jó játékok vannak a kertjében. Ez itt a kert! Innen, ……. Idáig terjed (kijelölöm a foglalkozás helyét) Van egy macskája és ő vigyáz a házára. De nagyon lusta egy macska! Mindig alszik, így nyugodtan lehet szaladgálni a kertben. Amikor felébred gyorsan ide kell futni ebbe a sávba. (látjátok?) Azt, hogy felébredt onnan tudjátok, hogy hangosan nyávogok! Ismétlés többször. HVU: Egymásra ügyeljetek, nehogy ütközzetek egymással. Le ne maradjatok, mert elkap a Cica benneteket! (Én vagyok a cica.) Huncut Manó legyen, akinek nincs párja! 45
1’
5’
5’
Oldaliság fejl. Testséma fejl. Egyensúlyérz ék fejl. Lábboltozat erősítés, vérkeringés fokozás Matematikai fogalom (pár, páratlan) erősítése
Ritmusérzék fejlesztés, izomnyújtáso k-kal a tartáshoz szükséges izomegyensúl yt alakítom, Alkalmazkod ó képesség fejl.
b.) „Cica legyen akinek nincs párja „játék variációja: „Huncut manó legyen akinek nincs párja” Először futva, majd szökdelve játszanak, a találkozáskor jobb kézzel fogjanak kezet, majd jobb tenyerük érjen össze majd a jobb válluk, … jobb könyökük, …..jobb térdük… Pár fogalmának erősítése.
b.) Párosgyakorlatok: Kar-, váll-, törzsizom nyújtó gyakorlat:
3-4 1-2 + Lábizom erősítő, ritmusérzéket fejlesztő gyakorlat:
2
1
Láb és hátizom nyújtó gyakorlat:
1, +2
Mindenki keressen gyorsan magának egy párt! (Hogy páratlan kisgyerek is legyen, én is beállok a játékba, és mutatom, hogy hogyan kell igyekezni.) Amikor találkoztok, jobb kézzel fogjatok kezet, és rázzátok meg a társatok kezét, mintha üdvözölnétek őt. ÍGY! A páratlan manó kiálthatja, hogy „huncut legyen, akinek nincs párja!” Most már csak páros lábon szökdeléssel közlekedhettek! Akit pedig párnak választotok, azzal a jobb tenyeretekkel érintsétek meg. Így! …stb. …… Most két kézzel fogjátok meg egymást! (Én kiállok oldalra, hogy biztosan minden gyereknek legyen párja.) A játék közben időt szentelek arra, hogy a pár, páratlan fogalmak tartalmára felhívjam a figyelmet: Ha ketten vagytok, azt mondjuk, hogy az : egy pár. Ha egyedül van valaki, azt mondjuk ő páratlan. Nincs párja. A cipődnek is van párja. Minek lehet még párja? (kesztyű, zokni……) A Manók, -ha már ilyen jól összetalálkoztak, és összebarátkoztak, akkor- tornáznak egyet, hogy erősek legyenek és ne tudja a Boszorka elkapni őket. A kézfogás elengedése nélkül forduljatok egyik irányba, majd a másik irányba is! Amerre fordultok arra emeljétek meg a karjaitokat, majd a másikat is! Így! Nézzétek meg Zoliékat! (Mellettük állok, és tevőlegesen segítem a fordulatot.) Elég! Maradjon a kézfogásotok, de egyikőtök guggoljon le! Amikor az, aki most áll leguggol, akkor az, aki guggol, álljon fel! Megmutatjuk Sárával! Mintha mérleghintáznátok! Figyeljetek, mert ütemezni fogom! Egyszerre kell leguggolni, illetve felállni! Elkészülni! Kiindulóhelyzet! Rajta! Egy! Kettő!.... (Tempót váltva számolok!) HVU: Igyekezzetek egyszerre mozogni! De persze másik irányba! Le és fel! Elég! Engedjétek el a kézfogást! Nézzetek ide! Zsoltival mutatom a gyakorlatot! Fordítsatok majd hátat egymásnak! Álljatok
46
3’
terpeszállásba! Hajlítsatok előre, és fogjátok meg a terpesz alatt a kezeteket! Egyikőtök emelje meg a törzsét, és közben húzza meg társát előre! Most szerepcsere van! A társ húzzon! Ti is készüljetek el a kiindulóhelyzetbe! Hátra arc! Terpeszállás! Törzshajlítás előre, és fogjátok meg egymás kezét! Akik felém állnak, húzzák meg ÓVATOSAN a társukat! Most szerepcsere! Tovább! (Ahol kell segítek!) Állj! FŐ RÉSZ Cél
Foglalkozás feladatai, anyaga
Feldolgozás módszere, vezényszavak, utasítások
Idő
Alkalmazkodó képesség fejlesztés futó, fogó játékokkal Egymásra odafigyelés, tolerancia fejlesztés. Vérkeringés további fokozása. Figyelem, reagálás gyorsaság, téritájékozod ó képesség, egyensúlyérz ék fejlesztés. .
a.)„Felébredt a macska!”párban: Amikor nyávog a macska(én), akkor a párban kézfogással haladó gyerekek, a kijelölt területre futnak.
Most már nagyon jól tudtok együttműködni, és kellően erősek is vagytok. Egyik kezetekkel fogjátok csak meg egymást, ÍGY! Megint eljátsszuk azt a játékot, amit legelőször játszottunk! A Boszorkány udvarában futkározhattok a játékok között, amikor halljátok, hogy felébredt a Macska (nyávogok), akkor mindannyian fussatok ide a kötelek közé, itt biztonságban lesztek! HVU: Közben a kis Manó barátotokat ne hagyjátok el, ne rángassátok, vigyázzatok egymásra, segítsétek egymást! (Amikor mindenki bent van a „házban”, akkor mondom a további játékot.)
b.) „Udvaros fogó” variáció: „Macska bosszantó” fogó
Felébredt a Macska, és nagyon őrködik, észrevette, hogy mennyi Manó jár erre! Ide áll a két kötél közé, ez jelzi az ő területét! (Közben a köteleket egymástól távolabbra 10m teszem.) Igen ám, de a sok Huncut Manó incselkedik vele! Át és átfutnak a Macska területén! ÍGY! De ha a Macska elkap valakit, akkor azzal szerepet kell cserélnie! Lehet, hogy valamikor ő is Manó volt? Csak a Boszorkány varázsolta el?! (Folyamatosan irányítom, buzdítom, értékelem a gyerekeket.) HVU: A párotokra nagyon vigyázzatok! Elég! Álljatok meg! Új játékot játszunk!
5’
6’
47
BEFEJEZŐ RÉSZ Cél
Foglalkozás feladatai, anyaga
Feldolgozás módszere, vezényszavak, utasítások Egymásra Segítőkészség, egymás iránti (Elteszem a köteleket.) odafigyelés, kedvesség kimutatásának Elengedhetitek a kézfogást! Eddig nagyon tolerancia képességének fejlesztése, vigyáztatok egymásra, most viszont a fejlesztés. alakítása: segítségetekre, kedvességetekre lesz Vérkeringés szükség! további a.) Terpeszfogó variáció: A Boszorkány hazajött! A kertjét nagyon fokozása. Boszorkányfogó: őrzi! Ha valakit a kertjében megérint, az Figyelem, Egy gyermek a Boszorkány, ő a azonnal Békává változik! ÍGY kell annak reagálás fogó. A gyerekek (Manók) mennie, akit megfogott a Boszorkány gyorsaság, egyénileg futhatnak tetszés (mutatom). Szegény Manót vissza lehet téritájékozod szerinti irányban. Akit megérint változtatni, ha odaszaladtok hozzá (ÍGY, ó képesség, a kendőjével a Boszorkány, az mutatom az egyik gyermeken) és egyensúlyérz Békává változik. Békaügetésben megsimogatjátok az arcocskáját! A ék fejlesztés, (guggoló állásban szökdelve) Boszorkány kap egy varázskendőt, azzal lábizom halad előre. A Manótársak suhinthatja meg áldozatait! Kati lesz az első erősítés. arcának megsimogatásával Boszorkány, ugyanis az előző játékban ő menthetik meg társukat, aki maradt fogónak. Tessék, itt a kendőd! ezután tovább menekülhet. HVU: Nagyon vigyázzatok egymásra, nehogy összeütközzetek! Nézem ám, hogy ki menti meg sok sok Manótársát! K.b. percenként fogót cserélek. Egyszerre Tudatosítás. több fogót is kijelölök, ha jól megy már a Munkáraneve Értékelés. játék. lés Eszközök elpakolása. Bevonulás az udvarról. A végén értékelem a mentéseket, és felhívom a figyelmet arra, hogy milyen jók, figyelmesek voltak egymáshoz a játék Lábboltozat (foglalkozás) során. Megkérem a erősítés. gyerekeket, hogy hozzák be a köteleket, Szervezet és a szalagokat. kedélyállapot lecsillapítása. Kis Manók! Keressetek magatoknak egy párt. Emelkedjetek lábujjra, és így sétáljatok be az oviba! Így biztosan nem vesz észre bennünket egyetlen Boszorkány sem! Egészségetekre!
Készült: Mészáros Réka motivációs ötletének felhasználásával.
48
Idő
8’
2’
S=30 ’
Tervezetminta III. (Vörös Vera) Ld. a tanszék honlapján
49
MATEMATIKA TANSZÉK Tervezet I. Tevékenység: A tevékenységet vezeti: A tevékenység helye: (óvoda, csoport, korcsoport) A tevékenység ideje: (év, hónap, nap, napirendi időszak) Fejlesztési feladatok: (egyes gyermekekre, csoportokra, vagy az egész csoportra megfogalmazott célok, feladatok)
A külső világ tevékeny megismerése; matematika
Fejlesztési tartalom:
Ismerkedés a tükörrel, tükörképpel; mozgások és tükörképük: közeledés, távolodás, fordulás, forgás, helyzet, állás Differenciáltan „kötelező” (az 5-7 évesek részvételét feltétlenül szorgalmazom: esetleg nem azonos időben mindenkinek, hanem két-három részletben, a kisebbek bekapcsolódása fakultatív). Egyéni, páros és frontális tevékenykedés óvónői irányítással és öntevékenyen
Szervezeti forma:
A tervezett módszerek:
... óvoda; ... csoport 4-7 év (vegyes életkor)
A tükörkép és eredetijének összehasonlítása: a tükörkép lemásolása mozgással, mozdulatokkal, építéssel: távolság, helyzet, állás és irány megfigyelése és utánzása; Az érzékelés, érzékszervi kiemelés képességének fejlesztése; változás, összehasonlítás; A megfigyelés tudatosabbá tevése; azonosítás, megkülönböztetés; A testséma építés segítése; A szem-kéz koordináció fejlesztése; Az önellenőrzés képességének és szokásának kezdeti formálása, az önellenőrzés igényének felkeltése és módszerének formálása; Kommunikációs képesség fejlesztése; Motiváltság erősítése a közös matematikai tevékenységben.
Közös (páros), egész csoportos és egyéni tevékenykedtetés (nagytesti mozgások, kézzel való mozgatások) Beszélgetés Gyakorlás, önellenőrzés Folyamatos ellenőrzés, (szükség szerinti egyéni
50
értékelés) Több nagyméretű tükör; egy fürdőszoba tükör A csoportszoba berendezési tárgyai (székek, egyforma babák, egyforma bábuk, egyforma macik, egyforma autók, egyforma nagyobb építő elemek) A gyerekek által készített forgók
A felhasználni kívánt eszközök:
A tevékenység tartalmának megjelenési módja: A tevékenység előzményei:
a testséma megismerésének tevékenységével integrált
A tevékenység helye a gyermeki élmény-körben:
1. Építések, alkotások térben: dobozokból, faépítőkből szabadon, és egyszerű építmények másolása. (Megfigyeltük, hogy van-e olyan kisgyerek, aki másolás során változtatja az építmény körüljárási irányát valamilyen módon.) 2. Mozgások nagytükör előtt, a saját tükörkép figyelése; képek, foltok nézegetése kis zsebtükör mozgatása közben. 3. Forgó készítése Saját testünk és mozgásunk megismerése
Kidolgozás A tevékenység tervezett menete I.
A tevékenység megteremtése
A tevékenység vezetése
feltételeinek
1. Szervezés: A gyerekek érkezése előtt elrendezem a termet a mellékelt alaprajz szerint. Előkészítem a tükröket és a forgókat, amiket a gyerekekkel készítettünk. 2. Pszichés feltételek biztosítása: a) A terembe belépő gyerekek szabadon nézegethetik magukat a felállított nagy tükörben, de bekapcsolhatják egyéb játékaikba is a tükröket. b) Elmesélem Kormos István: Kevély Ha te találnál egy szép, fényes kiskakas c. verses meséjét, amelyben a gyöngyöcskét, mit csinálnál vele? Mi lenne, tükörképnek van nagy szerepe. Beszélgetünk ha valaki elkérné tőled, hogy játsszon vele?
51
is róla.
Kinek adnád oda? Van olyan ember, akinek nem adnád oda? A kiskakas miért nem akarta senkinek odaadni? És ha valakinél látnál egy ugyanolyan gyöngyöt, amilyen a tied, mit gondolnál? Örülnél, vagy szeretnéd, ha az is a tied lenne? Miért ejtette bele a kakas a gyöngyöt a vízbe? Láttad már, hogy a vízben is lehet látni a Megmutatom a gyerekeknek a tükörképüket tükörképedet? Nézzük meg! egy sötét edénybe öntött vízben.
II.
A tevékenység feldolgozása1
tartalmi
1. A saját tükörképpel való kötetlen ismerkedés A nagy tükrök elé álló gyerekekkel együtt a tükörbe nézve beszélgetek arról, amit a tükörben láthatnak. Ráirányítom figyelmüket egyes testrészeikre. Testrészeik (fej, nyak, kar, kéz, váll, láb, comb, törzs, szem, orr, fül, száj, haj) megérintése, miközben a tükörképet nézik.
2. Mozgások a tükör előtt; közeledés, távolodás, fordulás – és a mozgások tükörképe A tükör előtt mozgó gyerekek mozdulataira irányítom a figyelmet. A gyerek és a tükörképe mozgásában megfigyeljük a hasonlóságot és az eltérést (összképben, elemzés nélkül); a tudatosítást az utánzás szolgálja. (A tükörrel párhuzamos haladó mozgás azonos irányú; amikor tükörhöz közeledünk, vagy tőle távolodunk, akkor a tükörkép is közeledik, illetve távolodik, de ez a térben ellentétes irányú mozgás.) 1
• „Milyen hosszú a hajad!”, • „Nézd csak! Hogy beüthetted a térdedet! Hogy történt?” • „Jó, hogy ilyen hosszú zoknit húztál, az egész lábszáradat befödi!” • „Kinek van hosszú nyaka?” • „Ha csak a tükörbe nézel, akkor is megtalálod a válladat? És a másik válladat?” ... – Lehetőleg bevonom a beszélgetésbe is a gyerekeket; esetenként nevezzék meg ők a testrészeiket is, és mutassák, miközben csak a tükörképüket nézhetik. „Kata! Észrevetted, hogy amikor te mutatod a válladat, akkor Tükör-Kata is a vállát mutatja? Legyen a te párod Tükör-Kata! Neked ki lesz a párod, Panka? Hát neked, Janika? ...” Mindenki megnevezi a párját (a tükörképét). „Táncolni fogunk. Mindenki menjen oda a párjához, és fogjátok meg a párotok kezét! Ti hogy táncoltok, Dóri? Mutassatok be valamilyen lépést a tükör-Dórival!” (Indítás után hagyom, hogy saját elképzelések szerint táncoljanak. Akinek szüksége van rá, annak adok egy-egy ötletet, pl. kar fölemelése, hátralépés, oldalt-ugrás, lassú fordulás.)
A matematikai tartalom vastag betűkkel, a megvalósítását szolgáló tevékenység normál betűkkel szerepel.
52
„Szeretném, ha most egymás mellett menne Annak tudatosítása, hogy a tükörképpel szép lassan mindenki a párjával, kézen együtt nem lehet elkanyarodni a tükörtől, fogva! Aztán együtt kanyarodjatok el a mert ez ellentétes irányú mozgás. tükörtől a székek felé!” „Flóri! ti nem együtt mentetek! Mért Szeretném, ha átélnék a gyerekek, hogy ezt engedted a párodat másfelé kanyarodni? nem lehet megoldani, ezért kiélezem a Tükör-Gabi! Te meg mért nem mész kérést: Gabival együtt? ... Hagyom, hogy a gyerekek magyarázzák el nekem: a tükörképük éppen ellenkező irányba fordul, mint ők.) 3.
A helyzetek, állások, mozgások, irányok tudatosabb megfigyelése, másolása A tudatosítást a tükörmozgás utánzásával történik (nem szavakkal).
Kicsit üljünk le; biztosan nagyon elfáradtatok! (Félkörben a földre tett ülőpárnákra ültetem le a gyerekeket. „Zsuzsi és Dani! Olyan szépen táncoltatok a tükör-párotokkal! Mutassatok be most ti ketten egy táncot. Ide varázsolok most kettőtök közé egy tükröt. Zsuzsi áll a tükör előtt, és Dani lesz Tükör-Zsuzsi. Lássuk, milyen ügyes ez a pár!” (A legügyesebb gyerekkel mutatunk be egy-két mozdulatot és a tükörképét.) „Ki szeretne még a láthatatlan varázstükör elé állni? Ki lesz a tükör-párod?” (Még két bemutatás, aztán párokba rendezve a többi gyerek is mozog: egyszer az egyikük áll a tükör előtt, aztán szerepet cserélnek.)
4. Tárgy és tükörképe; ellenőrzés a két kar mozgásával. Egy széket állítok a gyerekek elé úgy, hogy „Ez a szék is szeretné látni magát a tükörben. oldalával álljon a tükör felé:, és testem Segítsetek!” tükörsíkját mutatva jelzem, hogy ide képzeljük a tükröt. A szék tükörképét képzeljük el, és egy másik széket kell a tükörkép helyére állítani. Amikor valahogyan beállította egy vállalkozó gyerek a tükörképet, akkor a két kezemmel látványosan tükrös mozgással végigsimítom a két széket (csukott szemmel), így ellenőrzöm, hogy jól sikerülte. 5. A tükrözés gyakorlása; Újabb széket teszek más helyzetben a önellenőrzés tükörrel, karmozgással, 53
szemmel „tükör” elé, 5.1 Először a szék több helyzetben való tükrözését végezzük, és a két kéz tükrös mozgásával ellenőrizzük, sikerült-e
5.2 Ez után „tükörváros” építését kezdeményezem, ha nem fáradtak el nagyon a gyerekek, hogy gyakorolhassák a tükörkép előállítását. Az ellenőrzéshez egy fürdőszoba-tükröt viszek; nagyobb tárgyaknál pedig a végigsimítást szorgalmazom.
Az építés kötetlen játékba mehet át igény szerint.
és várom, hogy annak is állítsák be a tükörképét. „Ellenőrizd a két kezeddel, hogy jól van-e!” „Mi lenne, ha a székekkel meg más építőkkel tükörvárost építenénk?” (A tükör helyét leragasztott papírcsík jelzi.) Ilyen ötleteket adok szükség szerint: „Babák és tükörbabák, macik és tükörmacik is éljenek ebben a városban!” „Az utcákon járhatnak autók és tükörautók!” „Lehet a házakat díszíteni a forgókkal, amiket készítettetek! Vigyázzatok, hogy merre forog a forgó és a tükörképe!”
A terem képe: tükrök leragasztott papírcsík székek és asztalok székek
ülőpárnák
54
Tervezet II. Tevékenység: A tevékenységet vezeti: A tevékenység helye: (óvoda, csoport, korcsoport) A tevékenység ideje: (év, hónap, nap, napirendi időszak) Fejlesztési feladatok: (egyes gyermekekre, csoportokra, vagy az egész csoportra megfogalmazott célok, feladatok)
A külső világ tevékeny megismerése - matematika
Fejlesztési tartalom:
Vásárlási szokások; mérés, fizetés; A természetes szám fogalmának előkészítése: a mérőszám alapozása; tömegmérés egységgel a darabszám alapozása: számlálás, egy-egy szám többféle bontott alakjának megjelenése; a pénzhasználat előkészítése Szabadon választható, játékba ágyazott. Funkciók szerint megosztott csoportos; egyéni, és
Szervezeti forma:
... óvoda; ... csoport 4-7 év (vegyes életkor) ősz Az érzékelés, érzékszervi kiemelés képességének fejlesztése; összehasonlítás; A megfigyelés tudatosabbá tevése; ismerkedés a méréssel mint a környezet megismerési módszerével; Az önellenőrzés képességének és szokásának kezdeti formálása; Egymás tevékenységének segítése, az együttműködés élményének átélése és szokásának alakítása; A vásárlás szokásainak alakítása; viselkedési minták követése; Kommunikációs képesség fejlesztése;. Motiváltság erősítése a közös matematikai tevékenységben. 1. A 4 éves gyerekek saját tapasztalatból ismerkedjenek a könnyebb-nehezebb érzékelhető kapcsolattal; éljék át, hogy a nehezebb felé billen a mérleg. 2. Az összemérés gyakorlása: a mérlegről leolvassuk, melyik a nehezebb, melyik a könnyebb; felismerjük, ha a két oldalon ugyanolyan nehéz tárgy van. 3. Az egységgel való mérés technikájának megismerése, mérőszám megállapítása. 4. Árak kifejezése pöttyös árcédulákkal. 5. Fizetés koronggal és pöttyözött koronggal: a kér összeg összeállítása több részlettel
55
A tervezett módszerek:
A felhasználni kívánt eszközök:
A tevékenység tartalmának megjelenési módja: A tevékenység előzményei:
A tevékenység helye a gyermeki élmény-körben:
páros tevékenykedés óvónői irányítással és öntevékenyen. Közös (páros), egész csoportos és egyéni tevékenykedtetés; Beszélgetés; Gyakorlás, önellenőrzés; Folyamatos ellenőrzés, (szükség szerinti egyéni értékelés). A piacon közösen vásárolt gyümölcs és zöldség; néhány olyan áru, amelyet nem tömege szerint vásárolunk (csomag petrezselyem, tojás, csokor virág); Az áru kínálására alkalmas papírládák; Kétoldalú piaci mérleg, piaci asztalon; 4-5 egyszerű vállfa-mérleg állványon; A gyűjtött, jó közelítésben azonos tömegű vadgesztenyék; Árcédulának való üres lapok; ceruza vagy filctoll; Kosarak; Pénztárcák, korongok, pöttyözött korongok Piaci vásárlás; összemérés, mérés kétoldalú mérleggel; fizetés darabszám szerint és pénzzel A tömeg többféle érzékelése: • megemeléssel, ellökéssel, guruló nagy labda megállításával; • a könnyebb, nehezebb érzékelése két kézben; • (5-7 éveseknél:) A kétoldalú mérleg működésének megfigyelése próbálgatással (mindig a nehezebb felé billen le). (5-7 éveseknél:) Tömegek összemérése: a mérleg állása fejezi ki, melyik a nehezebb, melyik a könnyebb. Számlálás egyesével: megszámlálás, (tárgyak számának megállapítása), leszámlálás, (adott számú tárgy összekészítése) Szűkebb emberi környezet megismerése; a piac, a piacon vásárolható gyümölcsök és zöldségek, a piaci mérleg és használata. A pénz használata.
56
Kidolgozás A tevékenység tervezett menete I.
A tevékenység megteremtése
feltételeinek
1. Szervezés: Előkészítem a hét folyamán többször használt vállfa-mérlegeket külön-külön asztalokra. Néhány nagyon eltérő tömegű tárgyat is melléteszek. Akinek kedve van, játszhat vele. A piacot jelképező „standra” kikészítem a piaci mérleget; mögötte még letakarva elhelyezem a vadgesztenyét, és külön nagy kosárba a piacon vásárolt árut. 2. Pszichés feltételek biztosítása: a) A reggelizés után néhány gyerekkel beszélgetést kezdek a piaci élményekről. b) Felvetem, hogy játsszunk piacost, segítsenek berendezni a piaci asztalt. c) Megválasztjuk a szerepeket; (szükség szerint beosztjuk a sorrendet).
II.
A tevékenység feldolgozása2
– Sok mindent láttunk tegnap a piacon. Emlékeztek-e arra, hogy miket árusítanak ott? – Néhány dolgot mi is vásároltunk. (Miközben megnevezik a vásárolt dolgokat, kérem, hogy tegyék külön ládákba.) – Van-e kedvetek piacosat játszani? – Kik szeretnének elárusítók lenni? Kik legyenek a vásárlók? (Ha sokan akarnak eladók lenni, akkor megbeszéljük, hogy egyszerre ketten lehetnek, aztán cserélünk.)
tartalmi
1. Az eladó és vásárló tevékenység elkezdése; amely során kiderül, hogy még néhány eszközt pótolni kell. Az egységgel való mérés technikájának megismerése. A vásárlás elkezdése során először az derül ki, hogy nem tudunk mivel mérni. Megválasztjuk egységnek a vadgesztenyét, amiből egész nagy kosárra való áll a rendelkezésünkre. Az egység megválasztása; kiegyensúlyozás 2
A tevékenység vezetése
– Jöhetnek a vásárlók! Ha nincs hamar önként vállalkozó, akkor én lépek oda kosárral a kezemben az asztalhoz, és eljátszom az első vevő szerepét: – Jó napot kívánok! Szeretnék almát vásárolni! Abból a szép pirosból kérek
A matematikai tartalom vastag betűkkel, a megvalósítását szolgáló tevékenység normál betűkkel szerepel.
57
megfelelő számú vadgesztenyével. (Ebben egyet! Tessék lemérni, hogy milyen nehéz! A tanácstalanság láttán közös gondolkozást szükség szerint segítséget adok.) javaslok, hogy mivel kellene mérni: – Mivel mérhetnénk? Adjatok tanácsot! – A múlt héten sok vadgesztenyét gyűjtöttünk; jó lenne azzal mérni. Hány gesztenyével lehet megmérni ezt az almát? Folytatom a vásárló szerepét: előveszem a pénztárcámat, benne az iskolai piros-kék korongokkal. – Mennyit kell fizetnem? Annyi korongot adok, ahány forintot mond az eladó, illetve (ha ezt elfogadják a gyerekek), annyit, ahány gesztenyével kiegyensúlyozták az almát. 2. Az egységgel való mérés és az egységgel való fizetés gyakorlása a minta szerint Az egyes áruk kiegyensúlyozása – Ki lesz a következő vásárló? (kosarat gesztenyékkel; a tömeg leolvasása vehet magának; pénztárcát és benne vadgesztenye-tömegegységgel. korongokat adok neki is). A kézbe vett tárgyak tömegének – Te pedig segíts az eladónak a mérésben! érzékelése; annak megtippelése előre, – Mit gondolsz, ezt több, vagy kevesebb hogy ezt több vagy kevesebb gesztenye gesztenyével tudjátok megmérni? – egyensúlyozza-e ki. Arra az összefüggésre kérdezem egy lényegesen könnyebb, vagy kezdünk felfigyelni, hogy a nehezebb lényegesen nehezebb darabnál? Miből tárgyat több ugyanolyan egység gondolod, hogy több (kevesebb) gesztenye egyensúlyozza ki, a könnyebbet kevesebb. kell hozzá? Az előre tippelést több esetben is szorgalmazom; mérés után pedig megállapítjuk, hogy jól gondoltuk-e. Kínálkozó alkalommal megbeszéljük, (Esetleg magam kérek „ügyetlenül”, vagy hogy a tojást nem szokták lemérni; azt kérem a tojás megmérését, várva, hogy a szoktuk megmondani, hogy hány darabot gyerekek igazítsanak ki. Ha nem figyelnek kérünk. A petrezselymet csomónként, a fel a rossz fogalmazásra, akkor közlöm, virágot szálanként vagy csokronként hogy nem szoktuk lemérni, hanem valahány kérjük. darabot vagy egy doboz tojást szoktunk inkább kérni.) Árcédulák készítése.
Amikor egy vásárló megkérdezi, hogy valamelyik – nem tömeg szerint vásárolt – áruért mennyit kell fizetnie, akkor javaslom, hogy az eladók írjanak árcédulákat. – Az eladók ki szokták írni az árakat, azt, hogy mi mennyibe kerül. Annyi pöttyöt rajzolj az árcéduládra, amennyibe kerül az
58
áru. Most már könnyű lesz a vásárlók dolga: megnézik, hogy mennyibe kerül, amit venni akarnak, és fizethetnek. 3. A pénzekre rajzolt pöttyök száma Nagyobb, fejlettebb gondolkodású jelenti az értéket gyerekeknek felvetem, hogy olyan pénzeket A fizetés során a pöttyöket számolják is készíthetnek, amelyekre rá van rajzolva, össze, de ezzel egy-egy szám különféle hány forintot érnek. Megmutatom: összegalakjaival ismerkednek a gyerekek.
2-forintos, 3-forintos, 5-forintos, 8-forintos érmék. – Most még több árut meg tudtok venni! A játék öntevékenyen folytatható, miközben a „megvásárolt” gyümölcsöt megmossuk, és feldarabolva kínáljuk a gyerekeknek, felnőtteknek.
59
Tervezet III. Tevékenység: A tevékenységet vezeti: A tevékenység helye: (óvoda, csoport, korcsoport) A tevékenység ideje: (év, hónap, nap) Fejlesztési feladatok: (a fejlettségi szinteknek megfelelő módon és mértékben az egyes gyerekekre vagy csoportokra megfogalmazva)
Fejlesztési tartalom: Szervezeti forma: A tervezett módszerek:
A felhasználni kívánt eszközök:
A külső világ tevékeny megismerése – matematika ... óvoda; ... csoport 4-7 év (vegyes életkor)
A tudatos megfigyelés képességének fejlesztése az irányok összehasonlításával, Az emlékezet fejlesztése a sorrendek újraalkotásával, A síkbeli tájékozódás fejlesztése a „vonatok” haladási irányának meghatározásával, a jellel adott irányok követésével, az útvonalak megtervezésével; A vonalon való tájékozódás fejlesztése a kialakuló útvonalak mentén elhelyezkedő objektumok és az egy sorban ülő gyerekek egymáshoz viszonyított helyzetének megfigyelésével, felidézésével, Problémaérzékelés, a probléma-megoldási képesség fejlesztése; Az alkotó, divergens gondolkodás kezdeteinek alapozása a különböző útvonalak tervezésével; Kommunikációs képességek fejlesztése a tapasztalatok verbális közlésével; szókincsbővítés a várhatóan kevesek által ismert kifejezések – menetirány, nyíl, … értelmezésével konkrét helyzetekhez kapcsolva. Tájékozódás a síkon; irányok követése közlés, jelzés alapján; sorrend Játékba ágyazott, kezdeményezett Egyéni, mikrocsoportos és frontális tevékenykedés pedagógusi irányítással és öntevékenyen Tevékenykedtetés; bemutatás, bemutattatás, beszélgetés; gyakorlás; ellenőrzés; szükség szerinti értékelés. Könyvek, képek vonatokról; A csoportszoba berendezési tárgyai (székek, asztalok, a sarkokban elhelyezett jól látható nagyobb tárgyak); 4 db A4-es lap, rajtuk középen egy-egy nyíl (piros, kék, zöld és sárga);
60
Kártyák nyilakkal és színes körökkel, amiket a gyerekek választanak (mindegyikből legalább a létszám negyede);
Babzsákok; Nagy képek (vasútállomás/ház, facsoport, tó, lovarda/több ló, vár); 4 nagy csomagolópapír, kisebb képek (4 ház, 4 vár, 4 facsoport, 4 ló, 4 tó), 4 kisautó, színes zsírkréta. A tevékenység előzményei:
A tevékenység helye a gyermeki élmény-körben:
1. Az óvoda és környezetének bejárása; útvonalak megbeszélése. 2. Téri viszonyok tapasztaltatása; mozgásos játék az udvaron. 3. Gyöngyfűzések; sorrendek megfigyelése. Közlekedés, kirándulás
61
Kidolgozás A tevékenység tervezett menete I.
A tevékenység megteremtése
A tevékenység vezetése
feltételeinek
1. Szervezés: A gyerekek érkezése előtt előkészítem a vonatokról szóló könyveket, az ilyeneket ábrázoló képeket. Kialakítok a szobában ( vagy máshol) 6-7 m oldalhosszúságú négyzet alakban egy bútor nélküli részt a tervezet végén látható rajz szerint.
Kikészítem a többi, később használandó eszközt is. 2. Pszichés feltételek biztosítása: a) Az érkező gyerekek figyelmét a könyvekre próbálom irányítani; lapozgatás közben beszélgetést kezdeményezek arról, hogy ki utazott már vonaton, milyen a kocsi belseje.
b) Elmondom (ha ismerik, a gyerekekkel együtt ) Weöres Sándor: Kocsi és vonat című versét: Jön a kocsi, fut a kocsi: patkó-dobogás. Jön a vonat, fut a vonat: zúgó robogás. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön-hegyen át! Zim, zim, megy a gép, megy a gép, fut a sínen a kerék, forog a kerék. Zum, zum, nagy az út, nagy az út, fekete az alagút, A masina fut. Beszélgetünk arról, hogy a lovaskocsin hányan utazhattak és milyen távolságra, milyen utakon…
62
c) Felvetem, hogy játsszunk el együtt egy vonatutazást. Arra kérem a gyerekeket, hogy messziről figyeljék, mit csinálok. Az üresen hagyott szobarészben székeket (4-5) helyezek el egy sorban egymás mögött, elmondom, hogy ezek ülések egy vasúti kocsiban.
II.
„Van kedvetek hozzá, hogy játékból vonaton utazzunk?” „Figyeljétek meg, hogy mit csinálok! Gyertek ide, hogy jól lássátok!”
Tartalmi feldolgozás – tevékenységek leírása a matematikai tartalom kiemelésével
1. Adott darabszámnál nem nagyobbak keresése tapasztalati úton; a több lehetőség felismertetése; több jó válasz „Mit gondoltok, hányan utazhatnak ebben a kocsiban?” keresésének szorgalmazása Megbeszéljük, hogy ez egy különleges Ha 5 szék esetén azt mondják, hogy öten, akkor megkérdezem: „4 utas nem lehet vonat, mert csak egy kocsija van. ebben a kocsiban? És 3?” 2. Az állások összehasonlítása, a kétféle lehetséges irány felismertetése, a menetirány kiválasztása Ha a gyerek mozgásából nem látszik egyértelműen, hogy az elképzelt sín mentén halad, akkor a vállát fogva mögéje állok, irányítom. Megbeszéljük, hogy aki a széken ül, az mikor ül menetirányban. (Még egy széket elhelyezek olyan helyzetbe, ahogyan a vonat székei állnak. Egy fejlettebb, érdeklődő gyerek a székre ülve és azt előre és hátra mozgatva bemutatja az elmozdulásokat.) Leszögezem, hogy ezen a vonaton mindenki menetirányban ül. 3. Az irányok tudatosabb megfigyelése, megkülönböztetése, megnevezése Azt fogalmazzuk meg, hogy merre, mi felé megy a vonat. Újabb irányok bemutatása, megnevezése. Beállok a széksor mögé.
„Merre mehet ez a vonat? Ki tudja megmutatni úgy, hogy arra lépeget, amerre a vonatsín vezet?”
4. Jel (nyíl) értelmezése, viszonyítás Leteszem a széksor mellé a földre a haladási irányt mutató színes (piros) nyilat
„Mit mutathat ez a nyíl? Hol láttatok már ilyet?” Azt a választ erősítem meg, amelyben megfogalmazódik a haladási irány. (Mozgással, közlekedéssel kapcsolatban: ≈ arra kell/lehet
„Mutasd meg azt is, hogyan mehet visszafelé!” (Lehet, hogy a gyerek elsőre hátraarcot csinál és úgy megy az ellenkező irányba, de az is lehet, hogy nem fordul meg, csak hátrafelé lépeget.) Mindkettőt bemutatjuk.
„Mi felé megy most ez a vonat?” (Kilépve a képzelt utazásból, mondhatják, hogy az ablak felé vagy a … felé.) „Mi felé mehetne innét egy másik sínen a vonat? Képzeljétek el! Mutasd meg …, te hogyan gondold!”
63
menni) Elmondom a nyíl hegyére mutatva, hogy arra megyünk, amerre a nyíl hegye mutat. Sorban, egymás után – időt adva a „Ezek a nyilak is egy- egy vonatkocsi mellett megfigyelésre - leteszem a másik három (kék, állnak.” zöld, sárga), nyilat ábrázoló lapot a rajznak „Kérem, hogy segítsetek” Helyezzünk el székeket megfelelően a földre. egymás mögött ezekben a kocsikban is! Minden A kisebbek segítőkészségét is dícsérem, ha utas előre, a menetirányba nézzen!”
valaki nem a feltételnek megfelelően helyez el széket, azt szó nélkül javítom. Megbeszéljük, hogy hány szék legyen egy-egy kocsiban (lehetőleg mindegyikben ugyanannyi, a létszámtól függően 4 - 6) Elfoglalják a helyeket. Két vállalkozó gyerek kiosztja a babzsákokat, minden utazónak egyet.
„Ki akar velünk utazni? Az megkapja az úticsomagját.” „Az utasok csak beszállókártyával/jeggyel szállhatnak fel. „
Bemutatom, hogy milyen egy beszállókártya. Elmondom, hogy a színes kör a lap alján van. „Z. mutasd meg, hogyan tartsuk a kártyát, hogy Fejlettebb gyereket (Z)választok a jelentkezők jó helyre szálljunk!” közül. Elforgatott helyzetben adok egy kártyát a kezébe. Kiterítem képpel felfelé a padlóra az összes lapot.
„Minden utazó választhat majd magának kártyát és beülhet abba a kocsiba, amelyikbe az szól. De előbb megfigyeljük, hogyan száll be az első utas”„Ki lesz az első beszálló? Barnus, te Megfigyeljük, mit választ Barnus. szeretnél választani először?” Közben őt is és a többieket is arra kérem – „Figyeljük meg, mit választott!” magam is megmutatom, hogyan - , hogy álljanak a rajzon A-val jelölt részre úgy, hogy lássák az „Álljatok ide mellém, hogy mindenki ugyanúgy lássa a képet és a vonatokat!” összes vonatot egyszerre. „Barnus, tedd a földre magad elé a kártyádat! A színes kör legyen azon a szélen, amelyik a legközelebb van hozzád! „Melyik kocsiban lesz a helyed?” (A kártyákon lévő körök és a nagy lapon látható „Válasszon kártyát magának mindenki, aki utazni nyilak színe segítheti a kisebbeket az irányok szeretne! Üljetek be abba a kocsiba, amelyikbe a azonosításában. Ha egy kisgyerek csak ezt az kártya szól!” összehasonlítást használta a vonat kiválasztásához, a későbbi megbeszélésben megértheti az irányok egyeztetésén alapuló válogatást is.) Választunk 4 kalauzt, aki segít ellenőrizni, hogy „Úgy helyezkedjetek el, hogy ne legyen előttetek az utas jó kocsira ült-e, ill. miért nem tudott üres szék!” leülni. Ha probléma adódik, együtt keressük a megoldást. Pl. ha már minden hely foglalt azon a kocsin, amire a jegy szól, választhatnak együtt „Megvan-e a csomagod?” egy másik jegyet, előre kinézve, hogy milyet 64
érdemes. 5. (el is hagyható) Téri viszonyok és irányok megadására szolgáló kifejezések helyes értelmezésének ellenőrzése A babzsákokat elhelyezik egymás után az utasításokban mondott helyre. 6. Sorrendek, sorszámok- tájékozódás a vonalon
(A tevékenységekből a érdeklődésétől, elfáradásától végeznék el valamennyit.)
gyerekek függően
Ha egy sorban a gyerekek sorendje pl. Marci, Tomi, Liza, Ági, Juli, és Marci megnevezi Tomit, aki közvetlenül mögötte ül, akkor, megkérdezem, hogy Liza mögötte ül-e vagy sem.
7. Tájékozódás a síkon; útvonalak tervezése, bejárása; a sorrend megfordítása Elkezdem elrakni az átlós sor székeit az asztalokhoz. Segítségüket kérem, hogy a többi széket is helyezzék vissza az asztalokhoz, amiket közben úgy rendezek el, hogy később le tudjanak ülni köréjük a gyerekek. A földre helyezek kivágott képeket a tervezet végén látható elrendezésben.
„Hová tegyük a csomagot?”
„Tedd a széked mellé a földre! Most emeld a fejed fölé a csomagtartóba! Helyezd el a széked előtt a földön! Legyen a széked mögött a földön!” Utoljára: „Tedd a széked alá és hagyd is a széked alatt!” „Keresem minden kocsiban az első ülés utasát. Állj fel! Honnan tudod, hogy te vagy az első helyen? Mondd meg, ki ül mögötted!”
„Kik ülnek még Marci mögött?” „Ki ül az utolsó helyen? Álljon fel! Biztos, hogy te vagy az utolsó helyen a sorban?” „Álljon fel mindegyik sorban a 3. helyen ülő kisgyerek! Nézzük meg, helyesen döntöttek-e! Cseréljen helyet az előtte ülővel! Most hányadik helyen ül? Most cseréljenek helyet a 3. helyen ülő gyerek sorbeli szomszédjai! Mindenki üljön egy hellyel előrébb! Ki nem tudja ezt megtenni? Aki az első ülésen ült, az menjen az utolsó helyére! „Megérkeztünk a célunkhoz, véget ért az utazás. Szálljatok ki a vonatból! A kocsik most továbbmennek. Mi itt maradunk.”
„Gyertek ide körém! Megmutatom, hogy miként folytatódik az utazás.”
Megneveztetem, amit látnak, elmondom, hogy itt szálltunk le, úticélunk a vár, de meg akarunk látogatni az állomásról indulva több „Ki mutatja be, hogy ő merre menne?” Egy gyerek lépeget. „Mondd el, amit sorban helyet is. Nem kívánom magyarázni, hogy mit jelent az „ugyanaz az útvonal” kifejezés, de bemutatunk közösen azonos és nem azonos útvonalakat is. Ha a csoport összetétele, érdeklődése és az előzetes tapasztalataim ezt lehetővé teszik, több
meglátogatsz! (Pl. állomás, erdő, tó, vár) „Ki tud más útvonalon elmenni a várba?”
Az érintett helyek nevét sorolhatja a lépegető, de mondhatják mások is. Indulhat egyszerre 2 gyerek, és kérhetjük őket, hogy ne menjenek ugyanazon az útvonalon. „Most indulj vissza a várból az állomásra
65
feltételt is megszabok (pl. Érintsen minden látnivalót az úton), kérdéseket teszek fel (pl. Igaz-e, hogy a tónál előbb jártál, mint az erdőben), elképzelt útvonal állomásait soroltatom oda és visszafelé is… Mikrocsoportban folytathatják, ha kedvük van. 4 asztalra leterítek egy-egy nagy papírlapot, amin ugyanolyan képek vannak, mint előbb a földön, és elhelyezek egy-egy játékautót, zsírkrétákat.
ugyanazon az útvonalon, amin jöttél! Mondjátok el, hogyan következnek egymás után a visszaút állomásai!” „Ha van kedvetek, folytassátok az asztalnál az útvonalak tervezését, bejárását, elmondást. Le is rajzolhatjátok, hogy ki merre menne.”
A vonatozáshoz tervezett szobarész képe: Pl. polc
székek Pl. ablak
gyerekek csoportban Pl. ajtó
A Pl. szekrény
Az útvonalak lehetséges állomásai:
66
TERMÉSZETTUDOMÁNYI TANSZÉK Tervezetminta I. A tevékenység megnevezése: A külső világ tevékeny megismerése – környezeti nevelés A tevékenység helye: Nevesincs Óvoda – Bp.0000 Kincs u 5. Zöld csoport A tevékenység ideje: 2009. március 20. A tevékenység irányítója: Harmadéves Óvodapedagógus Fejlesztés előzményei: - A téli-tavaszi időjárási elemek közül a csapadék különböző formáinak, azok változásainak megfigyeltetése (hó, jég, azok olvadása, hóesés, havas eső, zúzmara, dér) - Megfigyelések, vizsgálódások, összehasonlítások a természetsarokban: hóolvadás, csíráztatás, hajtatás feltételei Tevékenységek: hólé szűrése jégdíszek készítése Közvetlen előzmény: víz párolgása, zárt és fedetlen edényből akvárium tisztítása Tevékenységek: jégkocka készítése képválogatás tablókészítéshez tablókészítés – környezetvédelem, vizivilág – csodavilág Egyéni: Képes gyűjtése: élettelen és élő elemek a vízben (kőzetek, növénye, állatok) Víz gyűjtése otthon egy csöpögő csapból (1 óra) Fejlesztési feladatok: 1. Környezeti feladatok:
67
a víz jellemző jegyeinek megfigyelése: színe, illata, íze, alakja, tapintása, hangja, hőmérséklete, halmazállapota, annak változásainak megfigyelése, értelmezése a víz mint élettér megismertetése, értelmezése a víz védelme fontosságának tudatosítása a Víz világnapja ünnepének megismertetése
2. Képességfejlesztés Kognitív képességek: emlékezet: a vízzel kapcsolatos előzetes tapasztalatok felidézése megfigyelőképesség: a vizsgálódások során bekövetkező változásokkal gondolkodás: az ok-okozat összefüggések megállapításával-a hideg ill. a meleg hatása, következtetések levonása- víz nélkülözhetetlen az élőlények számára Mozgásképességek: finommotorika a megfigyelt, megtapasztalt jelenségek vizuális megjelenítésével ügyesség fejlesztése a töltögetéssel, a florárium berendezésével Verbális képességek: az előzetes élmények felidézésével az ok-okozati összefüggések megfogalmazásával 3. Differenciált feladatok: 3-4 évesek: bekapcsolódás a versmondásba érdeklődés szerinti bekapcsolódás a játékos tevékenységekbe (töltögetés, hőmérséklet-érzékelés) 4-5 évesek: tapasztalatszerzés a víz, mint élettelen környezeti tényező érzékelhető tulajdonságairól, az élővilágban betöltött nélkülözhetetlen szerepéről 5-6-7 évesek: a megfigyelések, vizsgálódások során fedeznek fel ok-okozati összefüggéseket a különböző élettelen és élő környezeti tényezők között (pl. hőmérséklet-víz, az emberi tevékenység és a víz szennyezettsége között) érzékeléssel, cselekedtetéssel szerezzenek tapasztalatokat a vízzel kapcsolatban.
68
tudatosodjon bennük, hogy életünk egyik fő eleme: a víz. verbálisan fogalmazzák meg megfigyeléseiket, következtetéseiket. legyenek tisztában alapvető környezetvédő feladatokkal a vízzel kapcsolatban (tisztán tartás, spórolás) figyeljék meg a florárium telepítését, működését 4. Személyiségfejlesztési feladatok: közösségi nevelés a feladatok közös megoldásával türelem, tolerancia képességének fejlesztése egymás mondanivalójának meghallgatásával felelősségérzet alakítása a florárium gondozásával pozitív érzelmek alakítása a kép készítésével, a növények ültetésével a negatív érzelmek megfogalmazása a környezetszennyezés elítélésével 5. Integráció más tevékenységi területekkel anyanyelvi: új kifejezések megismertetése a kép készítése során (kopoltyú,uszony),a víz hangjainak megnevezésével( csurran,cseppen,csobog,ömlik), a megfigyelt jelenségek verbális leírásával irodalmi: Szalai Borbála: Csodakút (A természet ünnepei 137.) vizuális: tablókészítés-vízivilág = csodavilág matematikai tapasztalatok: több-kevesebb-ugyanannyi, űrtartalmak ének-zenei: Essél eső essél (ÉNÓ 27.) Nád alól (ÉNÓ 277.) Tavaszi szél (Törzsök 10.) Fejlesztési tartalom: A víz: a víz, mint élettelen környezeti tényező, a Víz világnapja (március 22.) Fejlesztés típusa: vegyes Munkaforma: egyéni, esetleg feladattól függően frontális Szervezeti forma: kötetlen A tervezett módszerek:
69
pedagógiai módszerek: beszélgetés, szemléltetés, bemutatás, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés természettudományos módszerek: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, vizsgálódás A felhasználni kívánt eszközök: gyermekenként 1 db tálca kisebb műanyag áttetsző pohár nagyobb műanyag áttetsző pohár jégkocka 3 db különböző formájú és nagyságú lombik illetve üvegváza florárium kellékei: 1 db befőttesüveg, kavics, föld, növények törölközők, felmosóruha, vízhatlan terítő Fejlesztés típusa: vegyes Korcsoport: 3-6 évesek Munkaforma: csoportos, egyéni I.
Kezdő szakasz Játékidőben: saját nevelésű palánták öntözése hajtatott gyümölcsfaágak vizsgálata képeskönyv nézegetése (E.B.-M.R.: A titokzatos
természet, Barangolás a természetben, Barangolás az óceánok világában) vízivilág-csodavilág tablókészítés Szervezés: - folyamatos reggeliztetés - hely biztosítása, eszközök előkészítése Motiváció: - versmondás: - Áprily Lajos: Fellegek (Cini-cini muzsika 132. o.) - Zelk Zoltán: Gólya, gólya (Cini-cini muzsika 30. o.) - éneklés: - Tó vize (ÉNÓ 316.) - öntözés, „búvárkodás” a természetsarokban - képek válogatása, tabló nézegetése a víz természetben megjelenő formáiról, vízszennyezésről - találós kérdések a vízről (ld. Melléklet)
II.
A tartalom feldolgozásának várható menete 70
1. Feladat:
Közeledik a Víz Világnapja.
A víz jellemző jegyeinek észlelése, megfigyelése
Ma a vízzel fogunk játszani.
Részfeladat: színe, illata, szaga, íze, alakja, halmazállapota
Mindenki kap egy pohár
Szervezés: a pohár víz kiosztása
vizet, azt fogjuk
Tevékenység: a poharakban lévő víz elemzése különböző
megvizsgálni!
érzékszervekkel;
Milyen a színe?
áttöltése kisebb pohárba, majd vissza
Milyen az illata?
Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, azonosító és
Milyen az íze?
megkülönböztető, analizáló, türelem, figyelem, önfegyelem
Milyen az alakja?
Módszer: megfigyelés, összehasonlítás, beszélgetés, ellenőrzés,
Mi történik, ha a nagyobb
értékelés
pohárból áttöltjük a kisebbe?
Eszköz: minden gyermeknek egy tálca, két pohár (egy kisebb és egy nagyobb), víz 2.Feladat: A víz halmazállapotának tudatosítása: folyékony
Hoztam 3 db üvegvázát. Az a
Részfeladat: űrtartalom összehasonlítása, formafelvétellel
nevük, hogy lombik. Az
(öblösebb, szűkebb magasabb, alacsonyabb, stb.)
egyiket teletöltöm. Milyen
Tevékenység: óvodapedagógus: azonos mennyiségű víz
lett a víz alakja? Most
töltögetése 3 különböző formájú lombikba.
áttöltöm. Figyeljétek meg, mi
gyermekek: azonos mennyiségű víz töltögetése kisebb-nagyobb poharakba
történik! Hol lett több víz? Hiszen ez
Képességfejlesztés: megfigyelőképesség, leíróképesség, azonosító-
csak félig lett tele. Mi
és megkülönböztető képesség, gondolkodás, türelem, figyelem,
történik, ha ebbe a hosszú
önfegyelem
nyakúba töltöm! Miért folyt
Módszer: megfigyelés, vizsgálódás-kísérlet, beszélgetés,
ki?
ellenőrzés, értékelés
töltsétek a kisebb pohárból a
Eszköz: 3 különböző formájú, űrtartalmú lombik
vizet a nagyobba!
a gyermekeknél a tálcán lévő poharak, víz 3.Feladat:
Öntök vizet a kisebb pohárba. Láttok különbséget?
Hőmérsékleti fokozatok különbségeinek érzékeltetése: hidegmeleg víz érzékeltetése, halmazállapot változás megfigyeltetése Mártsátok egyik ujjatokat a Szervezés: hideg és meleg víz, valamint a jégkocka kiosztása
kisebb pohárba, a másikat a
Tevékenység: hideg és meleg víz eltérő hőmérsékletének
nagyobb pohárba! Mi a
érzékeltetése tapintással, jégkocka felolvasztása zárt tenyérben
különbség? Most mindenki 71
Képességfejlesztés: érzékelés, észlelés, azonosító- és
kap egy jégkockát. Mit
megkülönböztető képesség, logikus gondolkodás, ítéletalkotás, ok-
éreztek? Szorítsátok a
okozati összefüggések meglátása, türelem, figyelem, önfegyelem
tenyeretekbe! Mi történik?
Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, beszélgetés,
Miért?
gyakorlás, ellenőrzés, értékelés Eszköz: gyermekenként 2 pohár különböző hőmérsékletű víz, jégkocka, tálca 4.Feladat: A víz hangjainak érzékeltetése (csepeg, csorog, zubog, loccsan, folyik) Részfeladat: víz megjelenési formái a természetben Szervezés: egy nagy tál elhelyezése az asztalon Tevékenység: víz öntögetése egy nagyobb tálba
Figyeljétek és próbáljátok
Víz megjelenési formái a természetben:
megmondani, hogy milyen
csepeg-jégcsap
hangja van a víznek! Mit
csorog-patak
hallotok?
folyik-folyó
Miért volt mindig másmilyen
zubog-vízesés
a hangja?
loccsan-tó
Ha kint lennénk a
Képességfejlesztés: megfigyelőképesség, leíróképesség, azonosító-
természetben, mi az, ami
és megkülönböztető képesség, emlékezet fejlesztése, gondolkodás
ott csepeg?
fejlesztése, türelem, figyelem, önfegyelem
Mi csorog?
Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, bemutatás,
Mi folyik?
ellenőrzés, értékelés
Mi zubog?
Eszköz: 1 db nagy tál, a gyermekek tálcáján lévő, vízzel teli
Mi loccsan?
poharak, víz 5.Feladat: A párolgás jelenségének tudatosítása Részfeladat: lezárt, ill. fedetlen üvegben lévő víz mennyiségének megfigyelése
Hozd ide B. azt a két üveget a
Szervezés: a természetsarokban lévő, vízzel töltött üvegek
természetsarokból, amelyet öt
asztalra helyezése
napja tettünk oda!
Tevékenység: A lezárt, valamint a fedetlen üveg egymás
Figyeljétek meg mindkét
mellé állítása, a bennük lévő víz mennyiségének
üvegben a víz mennyiségét! 72
összehasonlítása
Mit vesztek észre?
Képességfejlesztés: megfigyelőképesség, leíróképesség, azonosító-
Mi történt a vízzel?
és megkülönböztető képesség, érzékelés, észlelés, emlékezet,
Mi történt a zárt üvegben lévő
gondolkodás, türelem, figyelem, önfegyelem
vízzel?
Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, szemléltetés,
Most, hogy megfigyeltük,
beszélgetés, ellenőrzés, értékelés
hogy a zárt edényből a víz
Eszköz: 2 üveg víz: 1 zárt, 1 fedetlen
tényleg nem tud elpárologni,
Florárium kellékei: 1 db üveg, kavics, talaj, növények 6.Feladat:
készítünk egy érdekességet. Florárium a neve.
A víz körforgásának érzékeltetésének előkészítése Részfeladat: florárium készítése,működésének ismertetése. Szervezés: a szükséges anyagok elővétele,jól látható helyen történő, balesetmentes elhelyezése
Látott már valaki floráriumot?
2-3 gyermek vesz részt egy-egy mozzanatban
Ebben az üvegdobozban
Az üvegdoboz ill. az elkészült florárium mozgatása az
fogjuk berendezni!
óvodapedagógus feladata!
Teszünk bele: kavicsot,.
Tevékenység: a florárium berendezése a gyermekek
termőföldet-talajt,
közreműködésével
növényeket, a tetejét pedig
üvegdoboz előkészítése
letakarjuk! Mit gondoltok, mi
kavicsréteg elhelyezése
lesz sorrend? Miért?
talaj elhelyezése
Először kavicsot teszünk bele,
növények beültetése
ahol összegyűlik majd a víz!
locsolás
Utána talajt.
az üvegdoboz befedése
Azután ültetjük bele a
Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, gondolkodás, türelem,
növényeket.
figyelem, önfegyelem
Megöntözzük a növényeket
Módszer: beszélgetés, magyarázat, bemutatás, megfigyelés, leírás
és a talajt.
Eszköz: florárium kellékei: 1 db üveg, kavics, talaj, növények
Utoljára tesszük rá a tetejét. Mit gondoltok, mi fog történni? Holnap reggel megnézzük!
7.Feladat: A víz élővilágra gyakorolt hatásának tudatosításával a természetóvó-védő szemlélet alakítása 73
Részfeladat: növények, állatok, emberek szükségleteinek
Mit gondoltok, kinek fontos a
kielégítése természetes és mesterséges módon
víz? Miért?
a vizek tisztaságának jelentősége
Honnan jutnak vízhez a
a víz megőrzésének fontossága – takarékoskodás
növények?
Képességfejlesztés: gondolkodás, emlékezet, türelem, önfegyelem
És az állatok?
Módszerek: beszélgetés, magyarázat,ellenőrzés, értékelés
És mi emberek?
Eszközök: -
Mi történne, ha nem jutnánk vízhez? Miért? Hogyan vigyázhatunk a vizek tisztaságára? Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel?
III.
Befejező szakasz
A florárium elhelyezése Az eszközök helyretétele
Ezen a napsütötte polcon jó helyen lesz. Most gyertek, segítsetek nekem rendet tenni! Utána mehettek játszani!
74
Tervezetminta II. A tevékenység megnevezése: A külső világ tevékeny megismerése – környezeti nevelés A tevékenység helye: Nevesincs óvoda –Bp.0000 Kincs u 5. Zöld csoport Ideje: 2009. tavasz, április A tevékenység irányítója: Harmadéves Óvodapedagógus Előzmények: •
magvak, termések (borsó, bab) vásárlása a piacon
•
burgonya, hagyma vásárlása a zöldségesnél
•
„tavaszváró” csíráztatás, hajtatás
Fejlesztési feladatok: 1.
Környezeti tartalom: a tavaszi időjárás jellemzőinek felidézése (hőmérséklet emelkedése, eső, meleg szél) tavaszi virágzó növények felismerése, megnevezése az ültetésre szánt magvak, termések felismertetése, megneveztetése, jellemzőinek megbeszélése a „tavaszváró” csíráztatás, hajtatás tapasztalatainak felidézése a csírázás feltételeinek tudatosítása a hajtatás feltételeinek tudatosítása a vetés, a hajtatás gyakorlati megvalósítása
2.
Képességfejlesztés: - kognitív képesség: megfigyelőképesség fejlesztése a vetés munkafázisainak a megfigyelésével emlékezet fejlesztése a „tavaszváró” csíráztatás, hajtatás tapasztalatainak felidézésével gondolkodás
fejlesztése
az
ok-okozati
összefüggések
felismerésével - mozgásképesség: finommotorika, szem-kéz koordináció fejlesztése a tavaszi kép készítése, valamint a vetés során - verbális képesség: az eddigi tapasztalatok felidézésével 75
a vetés, ültetés munkafázisainak megbeszélésével az ok-okozati összefüggések megfogalmazásával 3.
Személyiségformálás: közösségi nevelés a közös tavaszi kép készítésével, a közös munkával türelemre nevelés: a magvak vetésekor a társak élményeinek meghallgatásával
4. Integráció más tevékenységi területekkel: anyanyelvi nevelés: szókincsbővítés: mag, termés, virág, csíráztatás, hajtatás, vetés, ültetés kommunikációs képesség fejlesztése a munkafázisok megnevezésével a közös munka során irodalmi: Ágh István: Életfa (Törpetánc 49. o.) Nézsi Zsuzsa: Hóvirág (Ünnepek és hétköznapok az óvodában 214. o.) vizuális nevelés: montázskép készítése tavaszi virágokkal tavaszi virágok festése ének-zene: Tavaszi szél (Törzsök 10.) Mi szél hozott (ÉNÓ 253.) Fecskét látok (ÉNÓ 188.) játék: társasjáték készítése tavaszi virágokkal memóriajáték készítése zöldségekkel (bab, borsó, burgonya, sárgarépa) Fejlesztési tartalom: Tavasz: vetés, ültetés különböző környezeti feltételek biztosításával Szervezeti forma: kötetlen A tervezett módszerek: Pedagógiai: beszélgetés, magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés Természettudományos: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, vizsgálódás A felhasználni kívánt eszközök: csomagolópapír, amelyen egy fa rajza van, különböző évszakokra jellemző képek Fejlesztés típusa: ismétlő, rendszerező Korcsoport: 6 évesek Munkaforma: csoportos,egyéni Helyszín: csoportszoba 76
I.
Kezdő szakasz
Szervezés: Előkészületi szakaszban: •
a vetéshez, ültetéshez szükséges növényi részek, eszközök beszerzése, előkészítése
•
a csoportszoba kialakítása a foglalkozáshoz Játékvezetés, a gyermekek folyamatos fogadása Reggeliztetés Gondozási feladatok ellátása Helyszínrajz
Motiváció: •
Társasjáték – tavaszi virágok
•
Játék a memóriakártyákkal – magvak, termések
•
Eszközök előkészítése
•
Óvónői ének: Tavaszi szél (Törzsök 10.)
•
Versmondás: Ágh István: Életfa (Törpetánc 49. o.) Nézsi Zsuzsa: Hóvirág (Ünnepek és hétköznapok az óvodában. 214. o.) II.
A tevékenység várható menete feladat: A tavasz mint évszak jellemzőinek Ki tudja, melyik évszak van
felidézése:
most? •
időjárás
Mi jellemző az időjárásra?
•
növények, állatok jellemzői
Milyenek a növények? Miért?
•
öltözködés
Mit csinálnak az állatok?
Szervezés: a tavaszi kép készítéséhez szükséges Miért? Miben jöttetek ma reggel anyagok elhelyezése a szőnyegen Tevékenység:
óvodába? Mért?
- Az időjárástáblán a megfigyelt időjárási elemek bejelölése.
Egy
közös
tavaszi
képet
- Tavaszi kép készítése: Az előre megrajzolt zöld fogunk készíteni. füvön egy fa áll – a tálcán lévő képeken ábrázolt Figyeljétek meg ezeket a őszi és tavaszi jelenségeket, leveleket, terméseket, képeket! Tegyétek a fa köré
77
növényeket ábrázoló képek közül a tavaszi azokat, amiktől tavaszi kép jellemzőket
ábrázoló
képek
kiválogatása, lesz!
elhelyezése a fa körül illetve a fán. Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, azonosító, megkülönböztető,
kommunikációs,
türelem,
figyelem, önfegyelem, finommotorika Módszer:
megfigyelés,
leírás,
összehasonlítás,
beszélgetés, szemléltetés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés Eszköz: időjárástábla, csomagolópapír, amelyen egy fa rajza van, különböző évszakokra jellemző képek, tálca feladat:
A
„tavaszváró”
csíráztatás Emlékeztek,
felidézése:
magvakat
Részfeladat:
hogy és
mely
terméseket
csíráztattuk?
•
csíráztatott magvak megnevezése
Milyen
•
a csíráztatás feltételeinek felsorolása
biztosítottunk hozzá?
•
a csíranövény részeinek megnevezése
Figyeljétek meg ezeket a
•
a kicsírázott bab magról készített óvónői
Szervezés: a rajzok elhelyezése a szőnyegen különböző
színű
és
képeket! Próbáljátok sorba rakni őket!
rajzok fejlődési sorba rendezése Tevékenység:
feltételeket
nagyságú
babmagok kiválogatása, a rajzok sorba rendezése a
Az első kép a bab magot ábrázolja. Mi történt vele? És utána?
megadott szempont alapján Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, azonosító, megkülönböztető, gondolkodás,
analizáló,
emlékezet,
szintetizáló,
türelem,
figyelem,
önfegyelem Módszer: beszélgetés,
megfigyelés,
leírás,
szemléltetés,
összehasonlítás,
becslés,
ellenőrzés,
értékelés Eszköz: bab, borsó, lencse, az óvodapedagógus rajza a babmag fejlődéséről 78
feladat: A „tavaszváró” hajtatás felidézése Részfeladat: •
a
hogy
mely
növényi részeket hajtattunk? hajtatott
növényi
(ágak, Milyen
részek
vöröshagyma, burgonya) megnevezése •
Emlékeztek,
feltételeket
biztosítottunk hozzá? Figyeljétek meg ezeket a
a hajtatás feltételeinek felsorolása
vöröshagyma, képeket! burgonyagumó részeinek megfigyelése és Próbáljátok sorba rakni őket! Az első kép a vöröshagymát megnevezése • a kihajtott vöröshagymáról és ábrázolja. Mi történt vele? És •
a
kihajtott
burgonyagumóról készített óvónői rajzok utána? fejlődési sorba rendezése Szervezés: a rajzok elhelyezése a szőnyegen Tevékenység: a rajzok sorba rendezése a megadott szempont alapján Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, azonosító, megkülönböztető, gondolkodás,
analizáló,
emlékezet,
szintetizáló,
türelem,
figyelem,
önfegyelem Módszer:
megfigyelés,
beszélgetés,
leírás,
szemléltetés,
összehasonlítás,
becslés,
ellenőrzés,
értékelés Eszköz: vöröshagyma, burgonyagumó, a kihajtott vöröshagymáról
és
burgonyagumóról
készített
óvónői rajzok feladat: Magvak vetése, hagymák, gumók A ültetése
tálban
lévő
magvakat
fogjuk elvetni, a kosárban Részfeladat: •
lévő
hagymákat
pedig
a cserepek előkészítése, a termőföld és a elültetni. Aki vetni szeretne,
magvak, hagymák elhelyezése Tevékenység: vetés, ültetés
álljon a piros asztalhoz, aki pedig
hagymát
szeretne
Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, azonosító, ültetni, álljon a kék asztalhoz! megkülönböztető,
analizáló,
szintetizáló, A vetés ill. az ültetés menete:
79
gondolkodás,
emlékezet,
türelem,
figyelem, Először
önfegyelem Módszer:
vegyetek
el
egy
cserepet! Tegyetek bele egy megfigyelés,
leírás,
összehasonlítás, marék földet! Utána tegyétek
beszélgetés, ellenőrzés, értékelés
bele a babot vagy a hagymát!
Eszköz: bab, vöröshagyma, cserép, tálca, termőföld
Tegyetek rá földet, úgy, hogy a cserép ne legyen egészen tele!
Az
ujjatokkal
jól
nyomkodjátok le a földet! feladat: A növekedés, fejlődés feltételeinek Mit felidézése •
kell
tennünk,
hogy
fejlődjenek a növények? Hova tegyük a cserepeket?
víz
megfelelő hőmérséklet a talajból Miért?
•
előbújó hajtásnak fény Tevékenység: a cserepek tálcára helyezése Képességfejlesztés: megkülönböztető, gondolkodás,
leíró,
analizáló,
emlékezet,
türelem,
azonosító, szintetizáló, figyelem,
önfegyelem Módszer:
leírás,
összehasonlítás,
beszélgetés,
ellenőrzés, értékelés Eszköz: tálca, beültetett cserepek feladat: Az elvetett magvak különböző Most „kísérletezni” fogunk! környezeti feltételek közé helyezése
Ültettem
én
is
három
Részfeladat:
cserépbe babot. Tegyünk egy
•
víz nélkül
cserepet a szekrénybe, egyet a
•
fény nélkül
hűtőbe, egyet pedig a polc
•
hidegre (hűtőszekrény)
tetejére, de azt nem fogjuk
Tevékenység: az óvodapedagógus által elvetett locsolni. Mit gondoltok, magvakat tartalmazó cserepek elhelyezése a melyikből lesz a legszebb különböző környezeti feltételek közé
babunk?
Képességfejlesztés: leíró, gondolkodás, emlékezet, Meg fogjuk figyelni! türelem, figyelem, önfegyelem 80
Módszer: leírás, beszélgetés Eszköz: 3 magvakat tartalmazó cserép
III.
Befejező szakasz
Az eszközök helyrerakása
Kérlek,
segítsetek
tenni,
utána
rendet mehettek
játszani.
A játékok folytatása
81
Tervezetminta III. A tevékenység megnevezése: A külső világ tevékeny megismerése – környezeti nevelés A tevékenység helye, ideje: Nevesincs óvoda –Bp.0000 Kincs u 5. Zöld csoport
2009. ősz
A tevékenység irányítója: Harmadéves Óvodapedagógus Előzmények: Az időjárási jelenségek folyamatos figyelemmel kísérése az időjárási tábla alapján – az időjárási jelenségek jellemzése Az őszi levelek megfigyelése az udvaron (mennyiségük a fán, a földön, színük) Az óvoda udvarán élő madarak felismerése, megnevezése, jellemzése Őszi versek, dalok megismerése, gyakorlása Fejlesztési feladatok: Feladatok: 1. Környezeti nevelés: az őszi évszak jellemző jegyeinek érzékeltetése az ősz színeinek felfedeztetése játék a színekkel az őszi fák megfigyeltetése a park madárvilágának észrevétetése pozitív érzelmi kötődés kialakítása a közvetlen környezet megismertetésével 2. Képességfejlesztés: Kognitív: megfigyelőképesség fejlesztése a színek, a fafajok, a madárfajok keresése során azonosító- és megkülönböztető képesség fejlesztése a színek, a fafajok, a madárfajok keresése során érzékelő-észlelő képesség fejlesztése a feladatok végrehajtásakor a gondolkodás fejlesztése, az ok-okozati összefüggések feltárásával: időjárás- növények, állatok, ember viselkedése Mozgásfejlesztés: finommotorika fejlesztése a levelekkel, termésekkel való játék során nagymozgások fejlesztése séta során
82
Verbális fejlesztés: színek megnevezésével madarak hangjának utánzásával kommunikáció fejlesztése a közös játékok során az időjárás, lombszíneződés és lombhullatás összefüggésének megfogalmazásával 3. Differenciált feladatok: 3-4 évesek: az őszi időjárás megfigyelése színek felismerése és megnevezése madarak megkeresése levelek és termések gyűjtése 4-5 évesek: az időjárás hatásának megfigyelése az élőlényekre néhány madárfaj felismerése az adott fafaj levelének illetve termésének felismerése 5-6-7 évesek: az időjárás, lombszíneződés és lombhullatás összefüggésének felismerése és verbális megfogalmazása a Gesztenyéskertben élő madarak felismerése és hangjának utánzása a fafajok felismerése levele és termése alapján 4. Személyiségfejlesztés esztétikai érzékük fejlesztése az ősz színeinek megfigyeltetésével, megneveztetésével, türelem, önfegyelem, tolerancia fejlesztése egymás munkájának a megtekintése során 5. Integráció más tevékenységi területekkel: -
Irodalmi: Kányádi Sándor: Jön az ősz (Törpetánc 29. o.)
-
Vizuális: őszi fa készítése tenyérlenyomattal
-
Ének-zene: Ősz szele (ÉNÓ 319.) Lipem-lopom ( ÉNÓ 202.)
-
Mozgásfejlesztés: színes levelek gyűjtésével
-
Matematikai: levelek mennyiségének, formájának, nagyságának összehasonlítása 83
Fejlesztési tartalom: Séta a Gesztenyés kertben/parkban Szervezeti forma: kötött A tervezett módszerek: Pedagógiai: magyarázat, bemutatás, beszélgetés, szemléltetés, ellenőrzés, értékelés Természettudományi: megfigyelés, leírás, összahasonlítás, vizsgálódás A felhasználni kívánt eszközök: 1 db fehér legalább 2 m2 nagyságú textil, gyermeklétszámnak megfelelő kézi nagyító Fejlesztés típusa: vegyes Korcsoport: 3-6 évesek Munkaforma: frontális, csoportos, egyéni Helyszín: Gesztenyés kert Útvonalterv Helyszínrajz I.
Kezdő szakasz
Szervezés Reggeliztetés A séta helyszínének és céljának, a tapasztalatgyűjtés lehetőségének ismertetése, csoportok alakítása színek segítségével, az egy csoportba tartozó gyermekek a csuklójukra kötött szalaggal történő megjelölése. Öltözködés Motiváció: a séta bejelentése II.
A tevékenység várható menete feladat: Az őszi időjárás jellemző
jegyeinek megfigyeltetése: Részfeladat: -
kevesebb, gyengébb napsütés, hűvösebb idő
- színes levelű fák, kopasz fák, lehulló levelek, avar
Milyennek érzitek a levegőt? Miért kellett jobban felöltöznünk? Mi változott meg a fákon? Milyen színűek lettek a levelek? Vegyetek a kezetekbe egy levelet, figyeljétek 84
-
egész évben nálunk lévő
meg a színeit!
madarak megfigyeltetése (galamb,
Milyen színű a leveletek?
veréb, vetési varjú)
Mi zizeg a talpunk alatt?
Tevékenység: séta a parkban
Minek nevezzük a sok levelet a földön?
Képességfejlesztés:
Hallgassuk meg a madarak hangját!
megfigyelőképesség, leíróképesség,
Ki tudná megnevezni azt a madarat, ami ott
azonosító- és megkülönböztető
van a földön?... fán?
képesség, finommotorika, figyelem,
Miért nem vándoroltak el ezek a madarak?
önfegyelem, kommunikáció
Nevezzetek meg vándorló madarakat!
Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás Munkaforma: feladat: A már ismert fafajok
Melyik fának a levelét és termését
azonosítása, megnevezése levelük, termésük
gyűjtöttétek össze?
alapján (platán, vadgesztenye, hárs)
Mit gondoltok, melyikből van több?
Szervezés: a gyűjtött anyag
Párosítsátok a levelekhez a terméseket!
elhelyezésére, alkalmas hely
Mindegyiknek lett párja?
megteremtésével, egy világos kb. 2
Miért?
nm-es, textil terítő leterítése
Miből lett több?
Tevékenység: levelek, termések gyűjtése, majd a termés, levél szétválogatása a terítőn, fajok szerinti párosítás Képességfejlesztés: megfigyelőképesség, leíróképesség, azonosító- és megkülönböztető képesség, finommotorika, szem-kéz koordináció, figyelem, türelem, önfegyelem, kommunikáció Eszköz: világos terítő Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás Munkaforma: egyéni 85
feladat: Az ismert fafajok megkeresése leveleik alapján. (vadgesztenye, platán, hárs) Részfeladat -
-
Tudja-e valaki, hogy ezek a levelek, melyik fa
Többszínű illetve
levelei?
színárnyalatú levél
Milyen színűek?
segítségével
Kik találták meg a vadgesztenyefát?
Szervezés: a csoportok
Kik találták meg a platánfát?
színeivel ellátott borítékok, a
Kik találták meg a hársfát?
csoportok színeivel azonos színű szalagok elővétele Tevékenység: a gyermekek csoportokat alkotnak a csuklójukon lévő szalagok színe alapján, majd elveszik a megfelelő
Válasszatok egy borítékot!
színű borítékot; a borítékban lévő
Nézzétek meg, melyik falevele vagy termése
levelek alapján történik a keresés, majd
van benne?
az adott fafaj kiválasztása; megtalált fa
Keressetek ugyanolyat itt a parkban a földön!
törzsét körbekötik a náluk lévő színes szalaggal Képességfejlesztés: megfigyelő,
Mindenki kap egy ragasztós lapot.
összehasonlító
Milyen színű a lap?
Módszer: megfigyelés, összehasonlítás,
Keressetek ilyen színű levelet és ragasszátok
leírás, beszélgetés, ellenőrzés, értékelés
rá a lapra!
Eszköz: színes falevelek, színes
Ki talált zöld levelet?
borítékok, a boríték színével megegyező
Ki talált sárgát?
színes szalagok
Ki talált barnát? Ki talált pirosat? Most mindenki keressen egy olyan levelet,
4. feladat: Különböző fafajok leveleinek,
ami neki a legjobban tetszik, utána gyertek
terméseinek megkeresni a párját a
vissza!
földön
Hasonlítsátok össze!
Részfeladat:
Kié a legnagyobb?
- nagyság
Kié a legkisebb? 86
- forma
Kinek a levele egyszínű?
- szín
Kinek a levelén van több szín?
Tevékenység: A letakart kosárból
Miben hasonlítanak?
mindenki kihúz egy borítékot, a
Miben különböznek?
benne lévő levél vagy termés
Tartsátok a Nap felé!
párját keresi meg.
Mit vesztek észre?
Képességfejlesztés: megfigyelőképesség, leíróképesség, azonosító- és megkülönböztető képesség, finommotorika, türelem, figyelem, önfegyelem, kommunikáció
Csendben sétáljunk, figyeljük meg, milyen
Eszköz: levelek, termések borítékban
madarat látunk?
Módszer: megfigyelés, leírás,
Ki tudja, mi a neve?
összehasonlítás Munkaforma: egyéni
Milyen színű? Hány madarat láttunk? Soroljátok fel a nevüket! Melyik madár volt a legkisebb?
5. feladat: Meghatározott színű levelek
Melyik madár volt a legnagyobb?
gyűjtése
Melyik volt egyszínű?
Részfeladat: zöld, piros, barna, sárga
Melyik volt színes?
Szervezés: ragasztós lapok kiosztása Tevékenység: A ragasztós lapra megadott színű levelek gyűjtése, a fehér textilen mandala készítése. Képességfejlesztés: megfigyelőképesség, leíróképesség, azonosító- és megkülönböztető képesség, finommotorika, szem-kéz
Minden pár figyelje meg a választott madarát,
korrdináció, vizuális memória,
keressétek meg itt körülöttünk a parkban a
figyelem, önfegyelem, kommunikáció
képen látható madarak képeit!
Eszköz: ragasztós lap, 2 m2 nagyságú
Ha megtaláltátok, a párjával együtt tegyétek le
fehér textil
a fehér terítőre!
Módszer: megfigyelés, leírás,
Válogassuk szét a képeket madárfajok szerint! 87
összehasonlítás Munkaforma: csoportos 6. feladat: A gyermekeknek tetsző színű és formájú levelek gyűjtése Részfeladat: szín, nagyság, forma Tevékenység: néhány percig szabad gyűjtögetés, az összegyűjtött levelek közös szempontok szerinti megfigyelése: szín, nagyság, erezet. Képességfejlesztés: szín és forma érzékelése, észlelése, finommotorika, figyelem, önfegyelem, kommunikáció Eszköz: Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás Munkaforma: egyéni 7. feladat: A parkban élő madarak felismerése, megnevezése Részfeladat: galamb, veréb, feketerigó, szarka -
nagyságuk, színük
Tevékenység: séta, keresés Képességfejlesztés: megfigyelőképesség, leíróképesség, azonosító- és megkülönböztető képesség, figyelem, önfegyelem, kommunikáció Eszköz: Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás Munkaforma: frontális 88
8. feladat: A parkban élő madárfajok képei alapján megkeresni „elrejtett” párjukat Részfeladat: -
ga lamb, veréb, szarka, feketerigó
Szervezés: 5 m sugarú kör jól látható kijelölése (pl. színes vastag zsinórral) Tevékenység: párt alkotva kivesznek a kosárból egy madárképet, amelynek a párját keresi egy 5 m sugarú körön belül. Képességfejlesztés: megfigyelőképesség, leíróképesség, azonosító- és megkülönböztető képesség Eszköz: színes, vastag zsinór Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, figyelem, önfegyelem, kommunikáció Munkaforma: csoportos III.
Befejező rész
Eszközök összegyűjtése A létszám ellenőrzése
89
IDEGEN NYELVI ÉS IRODALMI TANSZÉK Tervezetminta I. Beschäftigungsentwurf Name:
Ágnes Szeibert
Ort:
Terézvárosi Óvoda Fasori Kicsinyek Óvodája Budapest, VI. Városligeti fasor 28.
Datum:
20. März 2009.
Gruppe:
Gruppe Kastanienbaum
Fach:
Sachkunde
Art der Beschäftigung:
neue Kenntnisse vermittelnde Beschäftigung
Ziele, Aufgaben: • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Den Wortschatz und den Wortgebrauch der Kinder fördern Die Festigung des passenden Wortschatzes zum Thema Mit einer passenden Motivation die Aufmerksamkeit der Kinder wecken Die Aufmerksamkeit und die Konzentration der Kinder fördern Die Förderung der Toleranz gegenüber den anderen Kindern Die Förderung der Beobachtungsgabe Die Entwicklung der Feinmotorik Sachwissen vermitteln Die Pflanzen als Lebewesen betrachten Freude an einer Tätigkeit entwickeln emotionalisieren die Beobachtungsfähigkeit fördern Vergleichen, Erkennen, Unterscheiden kennen lernen Farbkenntnisse vertiefen durch Vergleichen
Zei t
Ablauf der Beschäftigungseinheit
5’
1. Einstiegsphase ich bereite alles bei einem leeren Tisch vor
2’
2. Motivationsphase
Medien/Die Anweisungen der Erzieherin
Medien: Gießkanne, Weckgläser mit Blumenzwiebeln, Steine, Bildkarten, Farbe, Pinsel, Blumentopf, 90
ich versuche mit mehreren Kindern Augenkontakt aufzunehmen
Erde, Schaufel
dann singe ich ein Lied (Ich bin ein kleiner Esel; Wir wollen heut’) ich spaziere mit einem bedeckten Korb rundherum 3. Erarbeitungsphase
4’
Wortschatz: Die Tulpe Der Krokus Die Narzisse Die Hyazinthe Der Samen Die Zwiebel Die Wurzel Das Blatt Die Schaufel Das Wasser Die Erde
Was ist in dem Korb drin? Was ist versteckt? Was denkt ihr?
Reim gemeinsam sagen
5’ Über die Bilder erzählen
Sim sala bim, sim sala bum, alle Kinder drehen sich um. Augen zu und hört fein hin, Was ist in der Kiste drin? Zaubern wir das hervor!
rezeptive Aufgaben zur Festigung des Wortschatzes
6’
die Dinge benennen und darüber diskutieren
Über die Blumenzwiebeln reden, beobachten, Hypothesen stellen, unseren Blumenkalender beobachten
Welche Blumen sind diese? (ich benenne sie zuerst) Das ist die Tulpe, das ist die Narzisse, das ist die Hyazinthe, das ist der Krokus. Zeig mir bitte die Tulpe! Zeig mirbitte ... usw. Was für eine Farbe hat die Narzisse? Und die Tulpe? Hier sind unsere Zwiebeln. Könnt ihr mir die Narzissenzwiebel zeigen? Usw. Einige sind viel gewachsen. Diese nicht. Warum? Was brauchen sie? Sonne, Wasser, Erde, Luft. (ich zeige Bilder) Kann man diese Zwiebel essen? Nein, die ist giftig. Was für eine Zwiebel ist das? Von dieser wachsen Blumen!
91
Diskutieren, wie die Blumen wachsen Mitmachgeschichte zur Festigung des Wortschatzes - Bewegung, Blumengymnastik
Auf Vorkenntnisse bauen
Was ist hier oben? Der Stengel. Welche Farbe hat er? Was ist hier unten? Die Wurzel. Welche Farbe hat sie? Wie sah das früher aus? (mit Bildern erklären). Zuerst waren nur die Zwiebeln, dann kamen die Blätter hervor. Jetzt kommt noch die Blüte. Steh auf! Stell dich hinter deinen Stuhl! Spielen wir, wie die Blumen wachsen! In der Erde liegen Krokuswiebeln. Zwei schmale Blätter brechen aus der Zwiebel. Zwischen ihnen wachsen der Stengel und die Blüte hoch. Der Krokus wird immer größer und größer.
5’ Blumen pflanzen (während der Arbeit singe ich ein Lied=> wir wollen heut’) Lied singen (Sonne, Sonne)
4. Ruhephase andere Tätigkeiten anbieten - Steine bemalen - Malblätter anbieten
Setzt euch! Hier ist ein grosser Blumentopf. Was brauchen wir noch? (Wir brauchen noch Steine und Erde.) Legt bitte die Steine in den Topf. Hier sind Schaufel, gebt bitte Erde rein. Jetzt machen wir kleine Löcher, da kommen die Zwiebeln. Bedeckt sie mit Erde. Was kommt noch? Wasser! Jeder gießt seine Blume! Und was brauchen die Blumen noch? Sonne! Singen wir zusammen unser Sonnen-Lied! Geht Hände waschen!
Hast du Lust zum Malen? Komm, hier ist ein Stein, mal etwas darauf! Sonne, Marienkäfer, Schmetterling, was du möchtest! Hier sind auch Malblätter, du kannst auch unseren Blumentopf zeichnen.
92
Tervezetminta II. Beschäftigungsplan Erzieherin: Ort:
Rita Tóth
Terézvárosi Óvoda Fasori Kicsinyek Óvodája Budapest, VI. Városligeti fasor 28.
Datum:
20. März 2009.
Gruppe:
Platanengruppe
Alter:
5-6 Jahre alte Kinder
Fach:
Sport
Thema:
Übungen mit Bohnensäckchen
Ziele, Aufgaben:
*Die Aufmerksamkeit und die Konzentration der Kinder fördern *Die Förderung der Toleranz gegenüber den anderen Kindern *Die Förderung der Beobachtungsgabe *beim Aufwärmen den Blutdruck erhöhen, den Kreislauf in Schwung bringen *Verletzungen vorbeugen *aerobe Ausdauerleistungsfähigkeit der Kindern fördern * Muskeln aufwärmen und kräftigen *das Verbessern der Bewegungsqualität
*Gleichgewichtsschulung durch Balancieren auf schmaler Fläche *Förderung des Selbstvertrauens, des Mutes *Haltungsschulung *Koordinationsschulung *Kontakte zur Gruppe und zum Partner verstärken *Spielfreude erleben *Rücksichtnahme auf andere *die
Förderung
der
Orientierungsfähigkeit,
der
Reaktionsfähigkeit *durch Nachahmen lernen Zei
Ablauf der
Die Anweisungen der Erzieherin
Medien
Sozialfo 93
t
Beschäftigungseinheit
1’
I. Motivationsphase wir gehen zusammen in die Sporthalle
3’
5’
3’
8’
Organisation: Alle Kinder aus der mittleren und der älteren Gruppe gehen in den Waschraum.
Unten, vor der Sporthalle, ziehen sich alle um.
II. Erarbeitungsphase 1. Aufwärmen: Laufspiel Vögel in das Nest Regel: Ich lege ein paar Bohnensäckchen im Kreis hin, das wird das Nest sein. Die Kinder laufen frei in der Turnhalle herum und ahmen die Vögel nach. Ich bin die Vogelmama, und wenn ich meine Kinder rufe, kommen sie in das Nest. Das Ziel ist, den Anweisungen am schnellsten zu folgen. 2. Aufwärmen: Gehen mit dem Bohnensack Alle Kinder nehmen von dem Boden einen Bohnensack. • Riesengang- Arme hoch strecken, Bohnensack in der Hand halten
•
ZwergengangBohnensack vor dem
rmen Wir gehen turnen!
Alle Kinder aus der mittleren und der älteren Gruppe gehen in den Waschraum! Geht auf die Toilette, wascht euch die Hände! Nehmt bitte eure Turnsäcke mit! Zieht euch den Pullover an! Wir können gehen.
Gruppen tätigkeit
Turnsack
Zieht euch bitte um. Alles sollen wir wechseln, T-Shirt, Turnschuhe, kurze Hose.
Hier ist das Nest, Kinder! Ich bin die Vogelmama, ihr seid meine Vögelchen. Geht jetzt spielen, oder sucht nach fetten Raupen! Aber wenn ich euch rufe, kommt sofort nach Hause! Vögelchen kommt, es ist schon zu spät!/ Vögelchen kommt, Gefahr! Ein Adler kommt!
Bohnensäcke
Bohnensäckchen
Gruppen tätigkeit
Gruppen tätigkeit
Wir gehen im Kreis herum! Hände hoch! Wir gehen, wie die Riesen!
Wir gehen in die Hocke! Bohnensäckchen vor dem Bauch! Wir
Gruppen tätigkeit
94
Bauch halten
gehen wie die Zwerge!
•
Bohnensack auf dem Kopf balancieren
Wir gehen im Kreis! Bohnensäckchen auf dem Kopf!
•
Bohnensack auf der Schulter balancieren
Jetzt legen wir das Bohnensäckchen auf die Schulter!
Gruppen tätigkeit
•
StorchengangBohnensack auf dem Kopf balancieren, Armbewegungen machen, wie der Storch seinen Schnabel bewegt, die Knie hoch ziehen
Bohnensäckchen auf dem Kopf! Wir gehen wie die Storche!
Gruppen tätigkeit
•
Laufen- auf Zeichen (klatschen) den Bohnensack zwischen die Knie nehmen und bis zum nächsten Zeichen hüpfen
Wir laufen! Wenn ich klatsche, nehmen wir das Bohnensäckchen zwischen die Knie und hüpfen, wie die Häschen!
Gruppen tätigkeit
•
das Knie hoch heben und unter dem Bein den Bohnensack durchgeben
Wir gehen weiter und heben das Knie hoch! Wir geben das Bohnensäckchen unter dem Bein durch!
Gruppen tätigkeit
Gruppen tätigkeit
95
5’
•
Laufen- auf Zeichen (klatschen) den Bohnensack auf den Boden legen und sich darauf hinsetzen
•
Kommt, ich gebe euch je noch ein Schlittschuh laufenzwei Bohnensäcke unter Bohnensäckchen! Wir legen es auf den Boden. Wir laufen darauf, wie die Füße legen und auf auf Schlittschuhe. dem Boden schieben
3. Gymnastik • Gerade stehen im Halbkreis, Hände auf die Hüfte legen, Bohnensack auf den Kopf legen, in die Hocke gehen, dann aufstehen-5-6 mal wiederholen
•
Armübung: Quergrätschstellung, den linken Arm mit dem Bohnensack hochhalten, Arme zweimal nach hinten ziehen, dann Armhaltung wechseln; 5-6 mal wiederholen
Wir laufen! Wenn ich klatsche, lassen wir das Bohnensäckchen fallen und setzen uns darauf hin.
Gruppen tätigkeit
2 Bohnensäckchen
Bohnensäckchen Schaut gut zu! Ich zeige zuerst, was wir machen. Wir stehen gerade. Bohnensäckchen auf dem Kopf, Hände auf die Hüfte! Wir gehen in die Hocke! Jetzt stehen wir auf. Noch einmal.
Gruppen tätigkeit
Wir stehen so, das Bohnensäckchen ist in einerHand. Zweimal hoch, zweimal nach unten! Sehr gut! Noch einmal!
Gruppen tätigkeit
96
•
Quergrätschstellung, die Arme hoch mit Bohnensack, mit dem Oberkörper zu dem linken Fuß zweimal beugen, dann zu dem rechten Fuß zweimal, dann mit dem Oberkörper nach hinten zweimal beugen
Arme hoch! Wir beugen uns zweimal hierhin, zweimal dorthin und zweimal hoch! Noch mal! Sehr schön gemacht!
Gruppen tätigkeit
III. Hauptteil 10’
Stationenarbeit Organisation: die Stationen aufbauen, die Kinder setzen sich auf die Bank
Setzt euch bitte auf diese Bank! Adél, kannst du mir helfen? Wir drehen diese Bank um! Danke schön!
Langbank, ein Kasten, Bohnensäcke
Kleingru ppen
Vorstellen der Stationen 1.Auf der Langbank balancieren - Bohnensack auf dem Kopf, Arme zur Seite
Dalma, zeig bitte den anderen, was wir machen! Bohnensäckchen auf dem Kopf! Geh auf der Bank bis zum Ende!
2. Zielwurf Den Bohnensack in einen Kasten werfen
Wirf das Bohnensäckchen in den Kasten! Sehr gut!
3. Spinnengang- Bohnensack auf dem Bauch
Leg das Bohnensäckchen auf den Bauch, und geh wie eine Spinne!
4. Sumpfgang Den Bohnensack neben die anderen Bohnensäcke legen, auf allen Vieren durch den Sumpf kriechen, dann am Ende einen Bohnensack zur nächsten Station mitnehmen
Leg das Bohnensäckchen in den Sumpf! Jetzt kannst du durchkriechen. Am Ende nimm ein Bohnensäckchen und du kannst auf der Bank weitergehen. Danke schön! Kommt! Schön nach einander!
Kleingru ppen
Wiederholen 3-5 mal
97
Aufräumen
3’
IV. Ruhe-Phase Maus, Maus raus aus dem Haus! Die Regel kennen die Kinder schon : Die Bohnensäcke sind die Häuser. Es gibt einen Bohnensack weniger, als die Kinderanzahl ist. Die Kinder laufen frei in der Sporthalle herum. Wenn die Erzieherin „ Maus, Maus rein in das Haus!“ ruft, dann sollen die Kinder sich auf einen Bohnensack hinsetzen. Wenn die Erzieherin „Maus, Maus raus aus dem Haus!“ ruft, sollen die Kinder weiter laufen. Wer kein Haus gefunden hat, sagt den Spruch mit der Erzieherin zusammen, dann kann er weiterspielen.
Könnt ihr mir helfen? Dalma und Adél bitte bringt die Bank zurück! Máté, komm bitte, wir bringen das zurück. Danke schön!
Nehmt alle ein Bohnensäckchen, wir spielen etwas! Legt sie auf den Boden!
Gruppen tätigkeit
Gruppen tätigkeit
Maus, Maus rein in das Haus! Maus, Maus raus aus dem Haus! Maus, Maus rein in das Haus! Komm, Emma, wir sagen das zusammen! Maus, Maus raus aus dem Haus!
5’ 2. Die Kinder stellen sich auf die schwarze Linie. Dann gehen wir uns umziehen.
Stellt euch bitte auf die schwarze Linie! Mir hat es Spaß gemacht, euch auch? Kommt, wir ziehen uns um!
3. Wir gehen in das Gruppenzimmer zurück.
Jetzt gehen wir in das Gruppenzimmer zurück.
1’ Gruppen tätigkeit
98
Megfigyelési szempontok az elemzéshez Irodalmi nevelés Szervezés: Hogyan oldotta meg az óvodapedagógus a szervezési feladatokat a foglalkozás alatt? (óvodapedagógus elhelyezkedése, gyerekek leültetése, szemkontataktus lehetősége, a bábszínház berendezése, a dramatizálás helyszínének kijelölése, a mesemondás rituális helyszínének megteremtése, színházi szokások elmélyítése stb.) A foglalkozás nyugodt körülményeinek megteremtése hogyan, milyen módszerekkel történt? Gondozási feladatok. Hogyan oldotta meg az óvodapedagógus a felmerülő gondozási feladatokat (érkező gyermekek fogadása, reggelizés, szellőztetés stb.)? Irodalmi nevelés • • •
•
•
•
• • • • • •
• •
A motiváció időpontja, helyszíne, típusa. Mennyiben kapcsolódott a motiváció témája az irodalom foglalkozás anyagához? Az óvodapedagógus előadásmódja a vers-, és mesemondás alatt. A mondat- és szövegfonetikai eszközök használata, a metakommunikációs elemek alkalmazása. Kongruens volt –e a verbális közlés a metakommunikációval? Az egyenes és függő beszéd elkülönítése milyen eszközökkel történt? A versben, verses mesében, mesében rejlő stilisztikai eszközök, zenei elemek, rímek, költői képek, nyelvi humor stb. érvényesítése. A mesében előforduló sztereotípiák, formulák, archaikus és népies kifejezések, idegen szavak stb. megjelenítése hogyan, milyen szövegfonetikai elemek alkalmazásával történt? A mondókák típusai, a kapcsolatteremtés módjai, az egyéni bánásmód érvényesítése (pl. 3 éveseknél ennek fontossága!) A mozgás és szöveg kapcsolata a mondókázás alatt. A mondókákban rejlő ritmikai és zenei elemek, rímek érvényesítése. Milyen esztétikai és anyanyelvi nevelési feladatok kapcsolódhattak a látott irodalom foglalkozás anyagához? Milyen egyéb nevelési-fejlesztési területek kaptak hangsúlyt a foglalkozáson? Milyen módszerekkel ösztönözte az óvodapedagógus a gyermekeket a közös/egyéni versmondásra? Biztosítva volt –e a sikerélmény a gyermekek számára? Igazolja példákkal! Hogyan tartotta fenn a gyermekek érdeklődését az óvodapedagógus a foglalkozás alatt? Mennyiben alkalmazkodott a fejlesztés tartalma (az irodalom foglakozás anyaga) a gyermekek életkori sajátosságaihoz? (ld. olvasáslélektani korszakok…) Vegyes életkorú csoport esetén: hogyan sikerült összehangolni a különböző életkorú gyermekek fejlesztési tervét az óvodapedagógusnak? A gyermekek viselkedése a mesemondás alatt, az óvodapedagógus figyelemmegosztása. Hogyan reagált az óvodapedagógus a mesemondás alatt felmerülő esetleges zavaró tényezőkre, konfliktusokra, kérdésekre…stb. (pl. a „kiszólás problémái”)? Hogyan biztosította az óvodapedagógus az egyes versek közötti átmenetet? A versfoglalkozás felépítése (az új és az ismert vers viszonya, sorrendje…) A verses mese: sikerült –e az óvodapedagógusnak előadásában érzékeltetni az ismétlődő szerkezeti egységeket, az összetartozó elemeket, a rímeket, a verses mese ritmusát stb.? Hogyan?
99
•
Az irodalom-foglalkozás integrációs lehetőségei más fejlesztési területekkel. Volt-e példa integrációra? Ha igen, mely területekkel? Milyen kapcsolódási pontokat fedezett fel az egyes fejlesztési területek között?
Dramatizálás, bábozás, árnyjáték: •
• • • • • • •
Szervezési feladatok, a dramaturgiai elemek megtervezése és megvalósítása, hang- és fényeffektek, a bábfajták megnevezése, kiválasztásuk indoklása, bábszínházi szokások elmélyítése, a jelmezek, fejdíszek kiosztása, a szerepek kiosztása, a helyszín kijelölése, az óvodapedagógus szerepe a gyermeki bábjáték, dramatizálás közben (az irányítás lehetőségei, a mesereprodukció formái, lehetőségei, a mesefeldolgozás módjai). Hogyan érvényesült a komplex esztétikai nevelés a foglalkozáson? Mondjon konkrét példákat az irodalmi/esztétikai nevelésre a látott irodalom foglalkozás alapján! Dialogizált szöveget hallhattak-e a gyerekek? Indokolja meg, ha nem tartotta szükségesnek a szöveg átdolgozását! A mozgás (bábjáték, dramatizálás) és a verbális közlések viszonya harmonikus, kongruens volt-e? A szólások, közmondások és találós kérdések beépítése az irodalom foglalkozás menetébe (stilisztikai szempontú elemzések). A hatásszünet és a befejezés: Szükség volt –e más tevékenységek ajánlására a foglalkozás befejezése után? Milyen tevékenységeket kínált az óvodapedagógus a gyermekeknek? Milyen hangulati lezárást kapcsolt az óvodapedagógus az irodalom foglalkozáshoz?
Vizuális nevelés • • • • • • • • • • • • • • • • •
Szervezési – gondozási feladatok megoldása Figyelem megosztás (játék, feladatvégzés, gondozás összhangja) A szemléltetés és bemutatás eszközeinek és megoldásának sokoldalúsága, igényessége Integrációs megoldások (figyeljük ezek természetességét, változatosságát) Ötletesség és a váratlan helyzetek megoldása Nevelési problémák megoldása A gyermekek munkáinak értékelése (stílus, kreativitás) Általános kép a foglalkozóról (mozgás, személyiség, kapcsolatteremtés – tartás) Motivációs és fejlesztési módszerek Vegyes korcsoport témamegosztása A foglalkozás erőssége A foglalkozás légköre A technikai ismeretek átadása Pedagógiai tudatosság A kitűzött célok megvalósítása és annak sikeressége Az elkészült munkák minősége, sokszínűsége A vizuális nyelv elmélyítése
100
Ének-zenei nevelés 1. Milyen volt a zenei tevékenység/ek/ légköre? Segítette-e a spontán, illetve tervezett énekes szituációk, zenei tevékenységek hangulata az óvodapedagógus – gyermek kapcsolat alakulását? Élményszerű, zenei szempontból is játékos volt-e a látott/ megfigyelt időszak? 2. Milyen motivációs lehetőségekkel élt az óvodapedagógus-jelölt a megfigyelt időszak során? Megvalósult-e a zenei érdeklődés felkeltése és fenntartása, az együtténeklés örömének megéreztetése? Illeszkedtek-e az alkalmazott motivációs ötletek a gyermekek életkorához? 3. Milyen módon valósult meg a gyermekek legfontosabb lelki szükségleteinek kielégítése a látott/ megfigyelt ének-zenei tevékenységek során? Milyen példákat láthattunk a gyermeki személyiségfejlesztés zenei lehetőségeire a megfigyelt időszakban? 4. Megfelelően szervezte-e meg a zenei tevékenység/ek/ helyét, lehetőségeit, eszközök biztosítását, illetve kézbeadását? Készített-e önmaga is eszközöket? Megfeleltek-e esztétikai és zenei szempontból is az eszközök? 5. Megfelelő volt-e a tervezett tevékenységsor felépítése, a zenei anyag elrendezése, a nyugodt, statikus helyzetben végzett mozgásos feladatok aránya a délelőtt során? Hogyan gazdálkodott a rendelkezésre álló idővel? 6. Mennyire alkalmazkodott a foglalkozás anyagának megválasztásakor a gyermekek életkori sajátosságaihoz és tényleges aktuális fejlettségi szintjükhöz? Mennyire voltak összhangban a választott mondókák, dalosjátékok/ komponált gyermekdalok a legfőbb zenei feladattal, illetve a látott zenei tevékenység előzményeivel? 7. Hogyan/ milyen módon készítette elő az adott zenei feladatot? Végigvonult-e a kitűzött zenei feladat a tervezett zenei tevékenységek egészén? Figyelt-e az óvodapedagógus-jelölt a differenciált feladatadás szükségességére, zenei lehetőségeire? Ellenőrizte-e a feladatok elvégzését? Megfelelően értékelte-e azokat? 8. Figyelembe vette-e a gyermekek ötleteit, javaslatait? Ösztönözte-e a zenei alkotókedvüket akár a felnőtt modell segítségével, akár javaslataival? Hatott-e ily módon éneklési készségük, ritmikai érzékük, zenei formaérzékük, zenei hallásuk…. fejlődésére? 9. Modellértékű volt-e az óvodapedagógus hallgató beszéd- és énektechnikája, artikulációja, az intonáció, a szövegformálás, szövegejtés, valamint testtartása, koordinált mozgása…. a látott/ megfigyelt időszak során? 10. Helyesen választotta-e meg az abszolut hangmagasságot a megtanításra szánt dalok, énekesjátékok sikeres énekléséhez: összhangban volt-e a gyermekek számára optimális hangmagasság megválasztása és a dalok hangkészlete? 11. Tisztán énekelt-e az óvodapedagógus-jelölt? Jellemezzük daltudását, előadásmódját! Igényes volt-e a gyermekcsoport tiszta éneklési képességének fejlesztését és daltudását illetően? Ellenőrizte-e, javította-e énekük milyenségét? Folyamatosan végig énekelt-e a gyermekcsoporttal? 12. A ritmusérzék fejlesztés során mind mozgásban, mind ritmushangszerek kezelése során helyes mintát nyújtott-e a gyermekcsoport számára? Hogyan ellenőrizte a ritmikai feladatok megoldását? Egymásra épültek-e a ritmusérzék fejlesztés fokozatos feladatai/ részfeladatai? 13. Tervezett-e zenehallgatásra szánt zenei anyagot/ zenei szemelvényeket? Ennek előadása hogyan valósult meg? 14. Logikusan követték-e egymást a zenei hallásfejlesztést célzó feladatok/ részfeladatok? Pl: E téren is tudta-e vezető szerepét érvényre juttatni pl. énekes tevékenysége, illetve a feladatok pontos megfogalmazása során? 15. Sikeres volt-e az új zenei anyag bemutatása, a kapcsolódó játékkal együtt való elsajátíttatása, rögzítése? 16. A választott módszerek logikusan illeszkedtek-e a megfigyelt időszak zenei fejlesztését szolgáló anyagához, lehetőségeihez, a zenei feladatok megvalósításához? A fejlesztés feladatai milyen munkaformák biztosításával valósultak meg? 17. Milyen pedagógiai lehetőségeket használt ki más terület/ek/ kapcsolására?
101
Mozgás – testnevelés (testi nevelés, testnevelés, mindennapos testnevelés) 1. Az anyag témaköre, kapcsolódása további témakörökhöz 2. A fejlesztési- nevelési feladatokat megvalósítása 3. A gimnasztikai gyakorlatsor és a fő rész előkészítése 4. Gyakorlatvezetési módok alkalmazása 5. A fejlesztett képességek 6. A célok elérésének mértéke 7. A játék során fejlesztett képességek 8. Eszközök használata, azok hatékonysága 9. Szervezési feladatok megoldása 10. Módszerek alkalmazása, differenciálás lehetőségei 11. Bánásmód, légkör, motiválás (hallgatói magatartás, felkészültség, domináns személyiségjegyek) 12. A balesetveszély elhárítása 13. A segítségadás lehetőségei 14. A folyamatos ellenőrzés és értékelés lehetőségei és módszerei 15. Önelemzés és önértékelés A külső világ tevékeny megismerése – Matematika 1. Megfelelő-e a motiváció? 2. Épít-az óvodapedagógus a gyerekek meglévő ismereteire? 3. Kellő számú és mélységű-e a problémahelyzet teremtés? 4. Biztosítja-e a cselekvő gondolkodást? 5. Van-e elég idő a megoldásra? 6. Érvényesülnek-e a gyerekek egyéni ötletei,sajátos megoldásai? 7. Biztosított-e az egyéni képességfejlesztés? 8. A témának megfelelnek-e az eszközök? 9. Helyesen választja-e meg a tevékenység helyszínét? 10. Megfelelőek-e a módszerek? 11. Mennyire gondolkodtatóak a kérdések? 12. Milyen módon valósul meg a folyamatos motiváció? 13. Hogyan valósul meg a gyerekek téves ismereteinek korrigálása? 14. Hogyan értékel az óvodapedagógus? A külső világ tevékeny megismerése – Környezeti nevelés 1. A motivációs lehetőségek felhasználása (tervezett, spontán, egyszeri, folyamatos) 2. Fejlesztési feladatok a környezeti nevelés tevékenységinek tükrében 3. Korábbi ismeretek felhasználása, gyűjtőmunka 4. Az alkalmazott módszerek hatékonysága, az alkalmazott eszközök célszerűsége 5. A tevékenység időbeosztása 6. Az alapelvek érvényesülése (mikor, hogyan, miért) 7. Koncentrációs lehetőségek más tevékenységi formákkal 8. Az adott téma sajátosságaiból fakadó nevelési lehetőségek kihasználása (környezetvédelem, egészséges táplálkozás, általános emberi értékek, esztétikum stb.)
102
9. A téma összefüggése a matematikai neveléssel, az érintett matematikai témakörök 10. A matematikai ismeretek és a mindennapi élet dolgainak összekapcsolása 11. Fejlesztett matematika képességek 12. Az óvónő beszéde, megfogalmazása, kérdéskultúrája 13. Eszközök, szervezési formák, differenciálás
103
