Óvoda és elemi oktatás pedagógiája szak (Alapképzés (BA)) Tantárgyi adatlapok

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Pszichológia és Neveléstudományok Kar Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Óvoda és elemi oktatás pedagógiája szak (Alapképzés (BA)) Tantárgyi adatlapok

2013-2014

Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tanterv 2013‐ 2014‐es tanévre I. ÉV 1. félév Ssz PLM4101 PLM1144

PLM2102

PLM3101

PLM4102 PLM3102

PLM3103

LLU001 YLU001

Tantárgy

Bevezetés a pedagógiába (Fundamentele pedagogiei) Általános és személyiségpszichológia (Psihologie generală şi psihologia personalității) A gyógypedagógia alapjai (Fundamentele psihopedagogiei Speciale‐ teorie si aplicatii) Információs és kommunikációs technológiák (Tehnologia informației şi comunicării –aplicații în învățământul primar şi preşcolar) Pedagógiatörténet (Istoria pedagogiei Magyar nyelv (Limba maghiară în învățământul primar şi preşcolar) Román nyelv – mint második nyelv (Limba română – ca limba a doua în învățământul primar şi preşcolar) Idegen nyelv (Limba străină) Testneveles (Educație fizică)

Óraszám Előadás 2

Szeminárium, gyakorlat 1

Vizsga típusa V

Kredit 4

2

2

V

5

2

1

V

4

‐

3

Fé

3

2

1

V

4

2

2

K

5

2

2

K

5

‐ ‐

2 2

K Fé

(3)

I.év 2. Félév Ssz PLM1145

PLM4205 PLM4206 PLM3204

PLM3205

PLM3206

PLM3207

LLU001 YLU001

Tantárgy Neveléspszichológia és fejlődéslélektan (Psihologie educațională şi elemente de psihologia dezvoltării) Tantervelmélet (Teoria şi metodologia curriculumului) Oktatáselmélet (Teoria şi metodologia instruirii) Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája (Pedagogia învățământului primar şi preşcolar) Magyar irodalom, gyermekirodalom (Literatura maghiară şi literatură pentru copii; (tehnici de povestire şi elemente de dramatizare) Román irodalom, gyermekirodalom (Literatură română şi literatură pentru copii; tehnici de povestire şi elemente de dramatizare) Megfigyeléses pedagógiai gyakorlat (Practică pedagogică observativa– învățământ preşcolar şi primar) Idegen nyelv (Limba străină) Testneveles (Educație fizică)



Vizsga típusa V

5

2

2

V

5

2

2

V

5

2

1

v

4

2

1

K

4

2

1

K

4

‐

3

Fé

3

‐ ‐

2 2

K Fé

(3)

Kredit

Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tanterv 2013‐ 2014‐es tanévre II. év 3. félév Ssz PLM 4312

PLM 3309 PLM 3310

PLM 3 311

PLM 3312

PLM 3313 PLX1001 PLX1002

Tantárgy Értékeléselmélet (Teoria şi metodologia evaluării Didactice) Matematica (Matematică) Zenei nevelés és módszertana (Educația muzicală; metodica predării muzicii) A magyar nyelv és irodalom tanításának módszertana (Metodica predării limbii şi literaturii maghiare) A román nyelv és irodalom tanításának módszertana (Metodica predării limbii şi literaturii române) Pedagógiai gyakorlat (practica pedagogica – inv. primar si prescolar) Választahtó tantárgy (Curs optional) 3.1. csomag: Választahtó tantárgy (Curs optional) 3.2. csomag



Vizsga típusa V

Kredit 5

2 2

2 2

V V

5 5

2

2

V

4

2

2

V

4

‐

3

Fé

3

‐

2

K

2

‐

2

K

2

Választható tantárgyak – 3.1. csomagból: PLM3314 – Hatékony tanulási technikák(Technici de muncă intelectuală) PLM3315 ‐ Önismereti technikák( Cunoaştere şi autocunoaştere profesională) PLM3316 – Ökológiai nevelés ( Educație ecologică) Választható tantárgyak – 3.2. csomagból : PLM3317 – Tantervfejlesztés és projekt alapú tanítás ( Dezvoltare curriculară şi învățare bazată pe proiect PLM3318 – Bábkészítési technikák és szemléltető anyagok készítésének technikái ( Teatru de păpuşi şi confecționarea materialeleor didactice) PLM3319 – Interaktív pedagógia ( Pedagogie interactivă)

II. év. 4 félév Ssz PLM3421

PLM3422

PLM3423

PLM3424

PLX1003 PLX1004 PLX1005

Tantárgy 2 A játék – pedagógiai, pszichológiai megközelítésben, a didaktikai játék – elmélet és alkalmazás az óvodában és elemi oktatásban (Psihopedagogia jocului, jocul didactic – teorie şi aplicații în învățământul primar şi preşcolar) Tudományok; tanításuk módszertana (földrajz és környezetismeret) Ştiințe, geografie, cunoaşterea mediului şi metodica predării lor A matematika tanítása és a matematikai tevékenységek módszertana (Metodica activităților matematice şi metodica predării aritmeticii) Pedagógiai gyakorlat (Practica pedagogică – învățământ primar şi preşcolar II.) Választahtó tantárgy (Curs opțional – pachet 4.1.) Választahtó tantárgy (Curs optional – pachet 4.2.) Választahtó tantárgy (Curs optional – pachet 4.3)

Óraszám Előadás


Vizsga típusa V

6

Kredit

2

3

V

6

2

2

V

5

‐

4

Fé

4

1

2

K

3

1

2

K

3

1

2

K

3

Választható tantárgyak – 4.1. csomagból: PLM3425 – Zeneelmélet és szolfézs (Teoria mizicii şi solfegiu) PLM3426 ‐ A szóbeli kommunikáció formái (Formele comunicării verbale) PLM3427 – Szórakoztató matematika (Matematică distractivă) Választható tantárgyak – 4.2. csomagból: PLM3428 – Nevelésszociológia (Sociologie educațională) PLM3429‐ Magyar kultúra és civilizáció (Cultura si civilizația maghiară) PLM3430 – A kritikai gondolkodás fejlesztése (Metodele gândirii critice în înv. primar şi preşcolar) Választható tantárgyak – 4.3. csomagból: PLM3431 – Neveléselmélet (Teoria educației) PLM3432‐ Hermeneutikai szempontú szövegértelmezés (Tehnici de lectură – din perspectiva hermeneuticii literare) PLM3433 – A család pszichológiája (Psihosociologia familiei)

Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tanterv 2013‐ 2014‐es tanévre III. év 5 félév Ssz

Tantárgy

Óraszám Előadás

2 A játék – pedagógiai, pszichológiai megközelítésben, a didaktikai játék – elmélet és alkalmazás az óvodában és elemi oktatásban (Psihopedagogia jocului, jocul didactic – teorie şi aplicații în învățământul primar şi preşcolar) 2 PIE3536 Matematika, az óvodai matematikai tevékenységek módszertana (Matematica, Metodica predării matematicii şi a activităților matematice in inv. prescolar) 2 PIE 3537 Állampolgári nevelés és történelem, tanításuk módszertana (Educație civică şi istorie, metodica predării educației civice şi istoriei) 2 PIE 3538 Zenei nevelés és módszertana (Educația muzicală; metodica predării muzicii) 2 PIE 3539 Tudományok; tanításuk módszertana (földrajz és környezetismeret) Ştiințe, geografie, cunoaşterea mediului şi metodica predării lor PIE 3540 Pedagógiai gyakorlat ‐ (practica pedagogica – inv. primar si prescolar) Választahtó tantárgy (Curs 2 optional) Választahtó tantárgy: PIE3541 Alternatív pedagógiák (Pedagogii alternative) PIE3542 Drámapedagógia (Pedagogie dramatică) PIE3543 Egészségre nevelés ( Educație pentru sănătate) PIE 3535


Vizsga típusa V

5

Kredit

2

V

5

2

V

4

2

V

4

2

V

5

3

K

3

1

K

4

III. év 6 félév Ssz

Tantárgy

Óraszám Előadás


Vizsga típusa V

Kredit 6

2 Matematika, az elemi osztályok matematika tanításának módszertana (Matematica, Metodica predării matematicii şi a activităților matematice in inv. primar) 1 2 V 5 PIE3646 Képzőművészeti nevelés és tanításának módszertana (Educația artistico‐plastică, metodica predării educației plastice) 2 V 5 PIE 3647 Kézimunka, didaktikai eszköz‐ 1 készítés, a kézimunka tanításának módszertana (Abilități practice şi confecționarea materialelor didactice, metodica şi practica predării lor) 1 2 K 5 PIE 3648 Pszichomotrikus nevelés; testnevelés és tanításának módszertana ‐ 5 K 5 PIE 3649 Pedagógiai gyakorlat (practica pedagogica – inv. primar si prescolar) Választahtó tantárgy (Curs 2 1 K 4 optional) Választahtó tantárgy: PIE3650 Zenetörténet ( Istoria culturii muzicale) PIE3651 Magyar kultúra és civilizáció (Cultura şi civilizația maghiară) PIE3652 Írásban olvasásban alulmaradottak felzárkóztatási technikái ( Tehnici de remediere a rămânerilor în urma la citit‐scris) PIE 3645

Záróvizsga Kód PIE 3635 Rövidítések: V – vizsga K – kollokvium Fé – folyamatos étékelés

Tantárgyak Általános‐ és szakismeretek felmérése Diplomadolgozat megvédése

Kredit 10 10

I. ÉV

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény 1.2 Kar 1.3 Intézet 1.4 Szakterület 1.5 Képzési szint 1.6 Szak / Képesítés

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Pszichológia és Neveléstudományok Kar Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet Neveléstudományok Alapképzés (BA) – licensz Óvoda és elemi oktatás pedagógiája

2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve 2.2 Az előadásért felelős tanár neve 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve 2.4 Tanulmányi év I 2.5 Félév

Általános és személyiséglélektan dr. Dósa Zoltán dr. Dósa Zoltán I 2.6. Értékelés módja vizsga

2.7 Tantárgy típusa

3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 4 melyből: 3.2 előadás 2 3.3 szeminárium/labor 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 56 melyből: 3.5 előadás 28 3.6 szeminárium/labor A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni 42 munka összóraszáma 3.8 A félév össz- 126 óraszáma 3.9 Kreditszám 5 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei

• •

-

•

Vetítő, laptop, hangfal, internetkapcsolat, CD

•

Vetítő, laptop, hangfal, internetkapcsolat, CD, flipchart, filctoll

2 28 42 óra 10 14 14 2 2

6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák • K4. Az óvodai/kisiskolai csoport, az oktatási folyamat és a célcsoport sajátos szociális tanulási/ integrálási tevékenységének menedzserszemléletű kezelése (szervezése) Szak • K5. Különböző személyek és nevelési csoportok (óvodások, kisiskolások, tanulók, családok, mai tanárok, alkalmazottak, stb.) számára nevelési tanácsadás és irányítás, pszicho-pedagógiai komp segítségnyújtás etenc • K6. Önértékelés a szakmai gyakorlatban és karrierépítésben, e folyamat állandó javítása, iák optimalizálása

Trans zverz ális komp etenc iák

•

TK1. Neveléstudományi szakértelmet tükröző, egyértelmű értékválasztásra alapozott szaketikai normák és elvek alkalmazása

7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános • A tanulásszervezés sajátos fogalmainak/ szemléletmódjának működtetése célkitűzése különböző óvodai és kisiskolai nevelési tevékenységi helyzetekben • Az óvodások/ kisiskolások és más személyek vagy csoportok személyes szociális fejlődésbeli és érzelmi problémáinak és nehézségeinek észlelése és elemzése, és a magatartásuk megfelelő irányítása ezek kiküszöbölése érdekében • Megfelelő (ön)vizsgálati módszerek és technikák alkalmazása és a saját szakmai gyakorlat rendszeres önértékelése • Sajátos neveléstudományi módszerek alkalmazása az óvodai csoportban vagy az osztályban felmerülő nevelési problémák empirikus kutatásának megvalósításában • Szakmai fejlődési tervek összeállítása a neveléstudományi kutatások eredményeinek hasznosításával • Alapismeretek alkalmazása a szakismeretek széles skálájának elemzésében és értelmezésében 7.2 A tantárgy sajátos • Az alaptudományok problémaköreinek feltárása, pszichológiai alapfogalmak célkitűzései elmélyítése, a pszichés működés általános szabályszerűségeinek és törvényszerűségeinek felfedeztetése és megismertetése • A személyiség struktúrájával kapcsolatos modellek értelmezése • Olyan deklaratív és procedurális ismeretrendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a pszichológia alkalmazott területein való hatékony tevékenységet

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1. A pszichológia és határtudományok tárgya

Didaktikai módszerek beszélgetés, bemutatás, problematizálás, szintézis

Megjegyzések

2. Tudományos paradigmák a pszichológiában 3. Az információfeldolgozás alapjai: érzékelés és észlelés 4. A tanulás formái és elméleti megközelítései 5. Az emberi emlékezet és felejtés 6. Kommunikáció és nyelvhasználat 7. A gondolkodás útjai, a problémamegoldás 8. Intelligencia és kreativitás 9. Az emberi motivációk és érzelmek 10. A személyiség típus és vonáselméletei 11. A személyiség szerkezete a pszichoanalitikus koncepcióban 12. A személyiség tanuláselméleti megközelítése 13. Pszichoszociális elméletek 14. A Big Five elmélet

bemutatás, problematizálás, szemléletetés, szintézis bemutatás, problematizálás, szintézis bemutatás, problematizálás, szintézis bemutatás, problematizálás, szintézis bemutatás, szemléltető példa, problematizálás, szintézis bemutatás, problematizálás, szintézis bemutatás, problematizálás, szintézis bemutatás, szemléltetés, szintézis bemutatás, problematizálás, szintézis bemutatás, problematizálás, szintézis bemutatás, problematizálás, szintézis bemutatás, problematizálás, szintézis bemutatás, problematizálás, szintézis

Könyvészet 1. Atkinson R.L. , col. 2005 Pszichológia, Osiris, Budapest 2. Baddeley, A. 2001 Az emberi emlékezet, Osiris, Budapest 3. Czigler, I. 2003 Figyelem és percepció, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 4. Da Silva, R.N. 2000 Emlékek, képek, gondolatok, Osiris, Budapest 5. Hebb, D.O. 1992 A pszichológia alapkérdései, Tertia, Budapest 6. Oatley, K., Jenkins, J.M. 2001 Érzelmeink, Osiris, Budapest 7. Pléh Cs., Boros O. (coord.) 2004 Bevezetés a pszichológiába, Osiris, Budapest 8. Radu, I (coord.) 1993 Introducere în psihologia contemporană, Editura Sincron, Cluj Napoca 9. Révész, Gy., Bernáth, L. 1994 A pszichológia alapjai, Tertia, Budapest 10. Sekuler, R., Blake, R. 2000 Észlelés, Osiris, Budapest 8.2 Szeminárium / Labor 1. A pszichológia és határtudományok tárgya

2. Tudományos paradigmák a pszichológiában

Didaktikai módszerek beszélgetés, fogalmak tisztázása, csoportos tevékenységek, irányított felfedezés beszélgetés, csoportos tevékenységek, gyakorlás,

Megjegyzések

3. Az információfeldolgozás alapjai: érzékelés és észlelés

4. A tanulás formái és elméleti megközelítései

5. Az emberi emlékezet és felejtés

6. Kommunikáció és nyelvhasználat

7. A gondolkodás útjai, a problémamegoldás

8. Intelligencia és kreativitás

9. Az emberi motivációk és érzelmek

10. A személyiség típus és vonáselméletei

11. A személyiség szerkezete a pszichoanalitikus koncepcióban

12. A személyiség tanuláselméleti megközelítése

13. Pszichoszociális elméletek

14. A Big Five elmélet

Könyvészet 1. Atkinson R.L. , col. 2005 Pszichológia, Osiris, Budapest 2. Baddeley, A. 2001 Az emberi emlékezet, Osiris, Budapest

ismeretek szintézise fogalmak tisztázása, egyéni és csoportos tevékenységek, irányított felfedezés, ismeretek szintézise bemutatás, beszélgetés, irányított felfedezés, ismeretek szintézise beszélgetés, bemutatás, szemléltetés, fogalmak tisztázása, ismeretek szintézise egyéni és csoportos tevékenységek, irányított felfedezés, ismeretek szintézise beszélgetés, szemléltetés, egyéni és csoportos tevékenységek, ismeretek szintézise bemutatás, fogalmak tisztázása, egyéni és csoportos tevékenységek, ismeretek szintézise bemutatás, egyéni és csoportos tevékenységek, ismeretek szintézise beszélgetés, egyéni és csoportos tevékenységek, irányított felfedezés bemutatás, egyéni tevékenységek, irányított felfedezés egyéni és csoportos tevékenységek, irányított felfedezés bemutatás, fogalmak tisztázása, egyéni és csoportos tevékenységek egyéni és csoportos tevékenységek, irányított felfedezés

3. Czigler, I. 2003 Figyelem és percepció, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 4. Da Silva, R.N. 2000 Emlékek, képek, gondolatok, Osiris, Budapest 5. Hebb, D.O. 1992 A pszichológia alapkérdései, Tertia, Budapest 6. Oatley, K., Jenkins, J.M. 2001 Érzelmeink, Osiris, Budapest 7. Pléh Cs., Boros O. (coord.) 2004 Bevezetés a pszichológiába, Osiris, Budapest 8. Radu, I (coord.) 1993 Introducere în psihologia contemporană, Editura Sincron, Cluj Napoca 9. Révész, Gy., Bernáth, L. 1994 A pszichológia alapjai, Tertia, Budapest 10. Sekuler, R., Blake, R. 2000 Észlelés, Osiris, Budapest 9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A tantárgy olyan alapvető pszichológiai tájékozottságot és képességeket alakít ki, amelyek alapját képezik az óvodai nevelés és oktatói tevékenység célszerű, hatékony gyakorlati megszervezésének, és megfelelnek a A Felsőoktatási Szakosodások Nemzeti Besorolása (http://www.rncis.ro), valamint a Romániai Foglalkozási Besorolás (http://www.mmuncii.ro/) elvárásainak és feltételeinek 10. Értékelés Tevékenység típusa

10.1 Értékelési kritériumok

10.2 Értékelési módszerek

10.4 Előadás

Záró felmérés

Szóbeli vizsga

10.5 Szeminárium / Labor

Év közbeni felmérés

Egy pszichológiai téma részletes bemutatása

10.3 Aránya a végső jegyben 80% 20%

10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei • A szemináriumon való aktív részvétel 80%-ban kötelező • Minden hallgató kötelezően tart minimum egy prezentációt • Az alapvető pszichológiai fogalmak és a pszichikum sajátosságainak és törvényszerűségeinek ismerete

Kitöltés dátuma 2013. marc. 1.

Előadás felelőse .

Az intézeti jóváhagyás dátuma 2013.03.01.

Dósa Zoltán

Szeminárium felelőse Dósa Zoltán Intézetigazgató Demény Piroska

FIŞA DISCIPLINEI 1. Date despre program 1.1 Instituţia de învăţământ superior 1.2 Facultatea 1.3 Departamentul 1.4 Domeniul de studii 1.5 Ciclul de studii 1.6 Programul de studiu / Calificarea

Universitatea Babes-Bolyai din Cluj-Napoca Psihologie si Stiinte ale Educatiei Stiinte ale Educatiei Stiinte ale Educatiei I Pedagogia Invatamantului Primar si Prescolar

2. Date despre disciplină 2.1 Denumirea disciplinei Psihologia educatiei si elemente de psihologia dezvoltarii 2.2 Titularul activităţilor de curs Lect. Universitar dr. Kallay Eva 2.3 Titularul activităţilor de seminar Lect. Universitar dr. Kallay Eva 2.4 Anul de studiu 1 2.5 Semestrul 2 2.6. Tipul de evaluare Ex 2.7 Regimul disciplinei Obl. 3. Timpul total estimat (ore pe semestru al activităţilor didactice) 3.1 Număr de ore pe săptămână 4 Din care: 3.2 curs 2 3.3 seminar/laborator 3.4 Total ore din planul de învăţământ 4 Din care: 3.5 curs 2 3.6 seminar/laborator Distribuţia fondului de timp: Studiul după manual, suport de curs, bibliografie şi notiţe Documentare suplimentară în bibliotecă, pe platformele electronice de specialitate şi pe teren Pregătire seminarii/laboratoare, teme, referate, portofolii şi eseuri Tutoriat Examinări Alte activităţi: .................. 3.7 Total ore studiu individual 84 3.8 Total ore pe semestru 150 3.9 Numărul de credite 6

2 2 ore 16 14 28 1 2 5

4. Precondiţii (acolo unde este cazul) 4.1 de curriculum • Cursul de Psihogie generala si a personalitatii 4.2 de competenţe • Competentele dobandite al cursul de Psihogie generala si a personalitatii din semestrul I 5. Condiţii (acolo unde este cazul) 5.1 De desfăşurare a cursului

• • • • • •

Sala de curs Videoproiector Tabla Creta Planse Sisteme audio-video

5.2 De desfăşurare a seminarului/laboratorului

• • • • • • • • • • • • • •

Fise de lucru Baze de date Platforma e-learning Platforma blended learning Sala de curs Videoproiector Tabla Creta Planse Sisteme audio-video Fise de lucru Baze de date Platforma e-learning Platforma blended learning

Competenţe profesionale

6. Competenţele specifice acumulate 1. Cunoaşterea, înţelegerea conceptelor, teoriilor şi metodelor de bază ale domeniului şi ale ariei de specializare; utilizarea lor adecvată în comunicarea profesională 2. Utilizarea cunoştinţelor de bază pentru explicarea şi interretarea unor variate tipuri de concepte, situaţii, procese, proiecte etc. asociate domeniului 3. Aplicarea unor principii şi metode de bază pentru rezolvarea de probleme/situaţii bine definite, tipice domeniului în condiţii de asistenţă calificată 4. Utilizarea adecvată de criterii şi metode standard de evaluare pentru a aprecia calitatea, meritele şi limitele unor procese, programe, proiecte, concepte, metode şi teorii 5. Elaborarea de proiecte profesionale cu utilizarea unor principii şi metode consacrate în domeniu

Competenţe transversale

• • •

Aplicarea principiilor şi a normelor de deontologie profesională fundamentate pe opţiuni valorice explicite specifice specialistului în științele Educației Cooperarea eficientă în echipe profesionale interdisciplinare specifice proiectelor şi programelor din domeniul științe ale Educației Utilizarea metodelor şi tehnicilor eficiente de învăţare pe tot parcursul vieţii în vederea formării şi dezvoltării profesionale continue

7. Obiectivele disciplinei (reieşind din grila competenţelor acumulate) 7.1 Obiectivul general al disciplinei 7.2 Obiectivele specifice

•

Cunoaşterea, înţelegerea conceptelor, teoriilor şi metodelor de bază ale psihologiei dezvoltarii si psihologiei educationale; utilizarea lor adecvată în comunicarea profesională • Sa explice conceptul de dezvoltare, •

Sa analizeze controversele existente la nivel teoretic în domeniu: ereditate-mediu, continuitate-discontinuitate, deficit-diferentă,

•

Sa caracterizeze design-urile de cercetare utilizate în psihologia dezvoltării,

•

Sa descrie si să compare procedeele si tehnicile de investigare,

•

Sa cunoască particularitătile mediului, mecanismele ereditare si

•

strategiile de investigare ale acestora;

•

Sa precizeze caracteristicile generale ale teoriei piagetiene,

•

Sa cunoască si să explice conceptele-cheie ale teoriei lui Piaget,

•

Sa argumenteze criticile aduse teoriei piagetiene: rolul contextului în dezvoltarea individuală, rolul tipului de sarcină si al domeniului de cunostinte în performanta copiilor,

•

Sa caracterizeze principalele directii de cercetare postpiagetiene

•

Sa descrie principalele schimbări ce caracterizează cele trei stadii

prenatale, •

Sa prezinte particularitătile sensibilitătii fetale,

•

Sa prezinte care sunt fazele nasterii,

•

Sa redea caracteristicile fizice ale noului născut si să descrie stările nou-născutului,

•

Sa prezinte pasii dezvoltării motricitătii în primul an de viată,

•

Sa descrie principalele elemente ale dezvoltării cognitive si ale dezvoltării sociale în primul an de viată.

•

Sa prezinte principalele caracteristici ale dezvoltării fizice în perioada 1-3 ani si în perioada prescolară,

•

Sa caracterizeze dezvoltarea cognitivă care are loc în acest interval (organizare a cunostintelor, rationament, rezolvare de probleme, atentie, memorie, comunicare),

•

Sa arate care sunt sistemele simbolice externe,

•

Sa prezinte principalele achizitii ale dezvoltării personalitătii si ale dezvoltării sociale.

•

Sa argumenteze în ce constă ajustarea la mediul scolar,

•

Sa prezinte caracteristicile de bază ale dezvoltării fizice în acest interval,

•

Sa caracterizeze dezvoltarea cognitivă a copiilor scolari,

•

Sa redea elementele dezvoltării competentelor cantitative – matematice si ale achizitiei scrisului si cititului,

•

Sa caracterizeze dezvoltarea personalitătii si dezvoltarea socială la vârsta bscolară.

•

Sa explice principalele dimensiuni prin care cercetările actuale influenţează conceptualizarea învăţării şi predării;

•

Sa cunoască şi să utilizeze adecvat conceptele şi modelele teoretico-experimetale specifice fiecărei arii tematice stuudiate

•

Sa înţeleagă experienţa de învăţare

•

Sa identifice rolul factorilor cognitivi, emoţionali, comportamentali şi sociali în învăţare, predare, evaluare.

•

Sa utilizeze metodele de analiză a sarcinilor de învăţare în vederea proiectării unor intervenţii educaţionale eficiente.

•

Sa aplice principiile psihologiei educaţionale pentru înţelegerea

elevilor şi a mediului de învăţare •

Sa descrie principalele paradigme de abordare ale psihologiei experimentale

8. Conţinuturi 8.1 Curs Introducere în psihologia educaţiei şi dezvoltării

Metode de predare Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc. Problematica dezvoltării: Relaţia dintre ereditate şi Interactive mediu Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc. Principalele abordări teoretice ale dezvoltării cognitive Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc. Etapa prenatală şi primul an de viaţă Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc. Etapa 1-3 ani şi etapa preşcolară Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc. Etapa şcolară mică Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc. Învăţarea autoreglată – aspecte teoretice Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc. Învăţarea autoreglată – aspecte aplicative Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc. Managementul clasei Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc. Aspecte psihologice ale expertizei în învăţare Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc. Stresul la elevi, învăţători, educatori. Managementul Interactive stresului Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc.

Observaţii

Autocunoaşterea

Comunicarea şi conflictul

Sumarizare

Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc. Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc. Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc.

Bibliografie Atkinson, R. L., Atkinson, R. C., Smith, E. E., Bem, D. J. (2002). Introducere în psihologie. Editura Tehnică, Bucureşti. Radu, I. (coord, 1993). Introducere în psihologia contemporană. Editura Sincron, Cluj-Napoca. Schaffer, H. R. (2007). Introducere în psihologia copilului. Editura ASCR, Cluj-Napoca 8.2 Seminar / laborator Introducere în psihologia educaţiei şi dezvoltării

Metode de predare Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc Problematica dezvoltării: Relaţia dintre ereditate şi Interactive mediu Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc Principalele abordări teoretice ale dezvoltării cognitive Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc Etapa prenatală şi primul an de viaţă Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc Etapa 1-3 ani şi etapa preşcolară Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc Etapa şcolară mică Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc Învăţarea autoreglată – aspecte teoretice Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc Învăţarea autoreglată – aspecte aplicative Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc Managementul clasei Interactive Munca individuala

Observaţii

Aspecte psihologice ale expertizei în învăţare

Stresul la elevi, învăţători, educatori. Managementul stresului Autocunoaşterea

Comunicarea şi conflictul

Munca de grup Brainstorming, etc Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc Interactive Munca individuala Munca de grup Brainstorming, etc

Sumarizare 9. Coroborarea conţinuturilor disciplinei cu aşteptările reprezentanţilor comunităţii epistemice, asociaţiilor profesionale şi angajatori reprezentativi din domeniul aferent programului •

Tematicile abordate in cadrul acestui curs corespund pe deplin cu asteptarile reprezentantilor comunităţii epistemice, asociaţiilor profesionale şi angajatori reprezentativi din domeniul aferent programului

10. Evaluare Tip activitate

10.1 Criterii de evaluare

10.2 metode de evaluare

10.4 Curs

Intelegerea conceptelor, teoriilor predate

Examen scris

10.5 Seminar/laborator

Aplicarea cunostintelor

Examen scris Evaluare formativa – redactare referate

10.3 Pondere din nota finală 70% 15% 15%

10.6 Standard minim de performanţă • Rezolvarea situatiilor probleme bine-definite din domeniul psihologiei aplicate in domeniul educatiei • Elaborarea unui design de cercetare utilizand concepte din domeniul psihologiei pentru a investiga aspecte din domeniul educatiei • Utilizarea proceselor fundamentate stiintific in rezolvarea situatiilor problema identificate • Elaborarea si aplicarea unui program individualizat de invatare Data completării

Semnătura titularului de curs

Semnătura titularului de seminar

..........................

...............................

...................................

Data avizării în departament ...........................................

Semnătura directorului de departament …............................

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Óvoda- és elemi oktatás pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve

Információs és komunikációs technológiák – alkalmazások az elemi és óvodai oktatásban 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Marchis Julianna 2.3 A szemináriumért felelős tanár Marchis Julianna neve 2.4 Tanulmányi év 1 2.5 Félév 1 2.6. Értékelés Folyamatos 2.7 Tantárgy Alapozó módja megfigyelés típusa 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás 0 3.3 szeminárium/labor 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 70 melyből: 3.5 előadás 0 3.6 szeminárium/labor A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 28 3.8 A félév össz-óraszáma 70 3.9 Kreditszám 3 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli

3 42 óra 6 10 8 2 2

•

Középiskolai informatikai ismeretek A hallgatók rendelkezzenek: • alapvető IKT kompetenciával (szöveg szerkesztése, adatok beírása, az Internet használata, bemutató készítése).

•

vetítő, laptop/számítógép internethez csatlakoztatva, melyen van szövegszerkesztő, táblázatkezelő, bemutatókészítő program számítógép hálózat (minden diák számára egy gép), a gépek legyenek az internethez csatlakoztatva és legyen rajtuk szövegszerkesztő, táblázatkezelő, bemutatókészítő program színes markerek, tábla

5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei

• •

Transzverzális kompetenciák

Szakmai kompetenciák

6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák K1. Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése - A szakmai, pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása az oktatási-nevelési tevékenységek és didaktikai eszközök tervezésének teljes folyamatában K2. A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése - A szakismeretek, a pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása az óvodai és kisiskolai oktató-nevelő tevékenység megvalósításában K3. Az óvodások és kisiskolások tanulási tevékenységének, eredményeinek, fejlődési folyamatának értékelése - Az egyéni és a csoportos eredmények értékelését szolgáló eszközök kidolgozása, az óvodások/ kisiskolások életkori sajátosságainak megfelelően • Az élethosszig tartó tanulás hatékony módszereinek és technikáinak használata a folyamatos szakmai fejlődés és képzés érdekében

7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése

•

Főbb tanuláselméletek, a tanított tantárgyak sajátos tartalmainak és tantervének valamint a tantárgymódszertan sajátos szemléletmódjának azonosítása és elsajátítása

•

Didaktikai alapelvek azonosítása és alkalmazása a foglalkoztatott célcsoport számára tervezett sajátos oktatási-nevelési tevékenységben

•

Curriculáris normák, sztenderdek és követelmények érvényesítése a hivatalos iskolai dokumentumok elemzésében és értékelésében, vagy a saját tervezési tevékenység önértékelésében

•

A kisiskolások és óvodások fejlődését szolgáló sajátos didaktikai alapelvek és módszerek alkalmazása a tevékenységek megvalósítása és a tantárgyak tanítása során.

•

Az alkalmazott stratégiák hatékonyságának értékelése, a kisiskolásokra, óvodásokra

gyakorolt

hatásuk

felmérése,

valamint

a

curriculáris

dokumentumokban megjelenő sztenderdekhez és követelményekhez való viszonyítása. •

Az egyéni és a csoportos eredmények értékelését szolgáló eszközök kidolgozása, az óvodások/ kisiskolások életkori sajátosságainak megfelelően

• 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései

IKT ismeretek elsajátítása és ezek alkalmazása az óvodai és elemi osztályos oktatásban

A hallgatók legyenek képesek: • egy komplex szöveget megszerkeszteni; • komplex adatokat feldolgozni táblázatkezelő program segítségével; • egy előadást bemutatni számítógép segítségével; • az Internet nyújtotta szolgáltatásokat felhasználni; • az IKT ismereiket felhasználni az elemi és óvodai oktatásban.

8. A tantárgy tartalma 8.2 Szeminárium / Labor 1. A számítógép felépítése. Operációs rendszerek 2. Információ és komunikáció 3. Szövegszerkesztés 4. Szövegszerkesztés 5. A szövegszerkesztő alkalmazása az elemi és óvodai oktatásban 6. Táblázatkezelés 7. Táblázatkezelés 8. A táblázatkezelő alkalmazása az elemi és óvodai oktatásban 9. Bemutató készítés 10. A bemutatók alkalmazása az elemi és óvodai oktatásban 11. Internet, email, www., kereső programok 12. Kérdőív szerkesztése 13. Weboldal szerkesztés 14. Blog szerkesztése Könyvészet

Didaktikai módszerek Beszélgetés, szemléltetés Beszélgetés, szemléltetés Gyakoroltatás Gyakoroltatás Beszélgetés, gyakoroltatás

Megjegyzések

Gyakoroltatás, felfedeztetés Gyakoroltatás, felfedeztetés Beszélgetés, gyakoroltatás Gyakorlás Beszélgetés, gyakoroltatás Szemléltetés, gyakoroltatás Szemléltetés, gyakoroltatás Szemléltetés, gyakoroltatás Szemléltetés, gyakoroltatás

Avornicului Mihály, Buzogány László, Kónya Klára, Lukács Sándor (2003), Informatika ábécé, Ábel kiadó. Bujdosó Gyöngyi (1997), A szövegszerkesztésről: I. Bevezetés a szövegszerkesztésbe, Fizika, Informatika, Kémia Alapok (FIRKA) 1997-1998/1, 13–16. Bujdosó Gyöngyi (1997), A szövegszerkesztésről: II. A betűk, FIRKA 1997-1998/2, EMT, Kolozsvár, 13– 16. Bujdosó Gyöngyi (1997), A szövegszerkesztésről: III. A bekezdések, FIRKA 1997-1998/3, EMT, Kolozsvár, 13–16. Bujdosó Gyöngyi (1998), A szövegszerkesztésről: IV. A folyószöveg tagolása, FIRKA 1997-1998/4, EMT, Kolozsvár, 13–16. Bujdosó Gyöngyi (1998),A szövegszerkesztésről: V. Az oldalak, FIRKA 1997-1998/5, EMT, Kolozsvár, 13–16 Forgó Sándor (2004), A multimédiás oktatóprogramok mínőségének szerepe a médiakompetenciák kialakításában, Új Pedagógiai Szemle, július-augusztus, 69-77. Haskó József (1999), Szövegszerkesztés Word, Mozaik Oktatási Studió. Haskó József (1998), Táblázatkezelés Excel, Mozaik Oktatási Stúdió. Kárpáti Andrea, Oktatási szoftverek mínőségének vizsgálata, http://edutech.elte.hu/jegyzet/softwarem.pdf [2008. május 22] Kárpáti Andrea, Számítógéppel segített tanulás, http://edutech.elte.hu/jegyzet/earli97.pdf [2008. május 22] Tót Éva, Számítógép és Internet mint a tanulás eszköze, Educatio, 4/2002, 586-600. Marchis Julianna (2008), Információs és kommunikációs technológia, Kolozsvári Egyetemi kiadó. 9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával.

•

Az IKT kompetencia nagyon sok szakmában szükséges, így a tantárgy tartalma szakmai és munkaerőpiaci követelményeknek, elvárásoknak teljes mértékben megfelel.

10. Értékelés Tevékenység típusa

10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek

10.5 Szeminárium / Labor Informatika feladatok egyéni megoldása a laboron Kérdőív szerkesztése és kiértékelése Bemutató készítése Saját weboldal készítése 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei Mindegyik kritériumra legalább 5-ös jegyet kell kapni. Kitöltés dátuma 2013. február 29.

Az intézeti jóváhagyás dátuma 2013. március 1.

Folyamatos megfigyelés A kérdőív és a kiértékelés osztályozása A bemutató osztályozása A weboldal kiértékelése

Előadás felelőse Dr. Marchis Julianna

10.3 Aránya a végső jegyben 25% 25% 25% 25%

Szeminárium felelőse Dr. Marchis Julianna

Intézetigazgató Dr. Demény Piroska

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Magyar nyelvtan 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Dr. Demény Piroska 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Dr. Demény Piroska 2.4 Tanulmányi év I. 2.5 Félév 1. 2.6. Értékelés módja vizsga 2.7 Tantárgy típusa kötelező szaktantárgy

3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 4 3.2 melyből: 2 3.3 előadás szeminárium/labor 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 56+28+ 3.5 melyből: 4x14= 3.6 42=126 előadás 56 szeminárium/labor A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 3x14=42 3.8 A félév össz-óraszáma

9x14=126

3.9 Kreditszám

5

2 2x14 =28 42 18 2 16 2 4

4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli

• • •

A hallgatók nyelvi-kommunikációs kompetenciáinak megfelelő szintű fejlettsége. A magyar helyesírás fontosabb szabályainak ismerete és megfelelő szintű gyakorlati alkalmazásának képessége.

1


•

megfelelően felszerelt terem, számítógép, videoprojektor, tábla.

•

átrendezhető szakterem, az audiovizuális kommunikáció különböző eszközeinek megléte: videoprojektor, CD-lejátszó, hangszórók.

6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák •

K1. Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése

•

K2. A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése

•

K3. Az óvodások és kisiskolások tanulási tevékenységének, eredményeinek, fejlődési folyamatának értékelése


•

K4. Az óvodai/kisiskolai csoport, az oktatási folyamat és a célcsoport sajátos szociális tanulási/ integrálási tevékenységének menedzserszemléletű kezelése (szervezése)

•

K5. Különböző személyek és nevelési csoportok (óvodások, kisiskolások, tanulók, családok, tanárok, alkalmazottak, stb.) számára nevelési tanácsadás és irányítás, pszichopedagógiai segítségnyújtás


2

7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzései

7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései

Curriculáris normák, sztenderdek és követelmények érvényesítése a hivatalos iskolai dokumentumok elemzésében és értékelésében, vagy a saját tervezési tevékenység önértékelésében •

A szakmai, pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása az oktatási-nevelési tevékenységek és didaktikai eszközök tervezésének teljes folyamatában

•

A szakismeretek, a pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása az óvodai és kisiskolai oktató-nevelő tevékenység megvalósításában

•


•

Az értékelés nyomán származó információk felhasználása saját oktatási tevékenységének felülbírálásában, és ennek optimalizálását szolgáló megoldások azonosítása

•

A tanulásszervezés sajátos fogalmainak/ szemléletmódjának működtetése különböző óvodai és kisiskolai nevelési tevékenységi helyzetekbenA minisztériumi/ óvodai/ kisiskolai dokumentumok használata a különböző nevelési helyzetekben hozott menedzseri döntésekben

•

Nevelési projektek összeállítása, amelyek az óvodások és kisiskolások iskolai és szociális alkalmazkodásának folyamatát segítik elő

•

megfelelő szintű helyesírás (helyesírási teszt).

•

alapszintű általános nyelvészeti, nyelvtörténeti, jelentéstani ismeretek alkalmazása.

•

a magyar nyelv rendszerének ismerete (hangtani, alaktani, mondattani, szövegtani ismeretek), az ismeretek gyakorlati alkalmazása (hangtani, alaktani, mondattani, szövegtani elemzés), helyesírás.

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Általános nyelvészeti alapfogalmak (1) - A nyelv és a beszéd kapcsolata, Jeltani alapfogalmak Általános nyelvészeti alapfogalmak (2) - Univerzális nyelvi sajátosságok, nyelvtipológiák, nyelvtörténeti alapok Általános nyelvészeti alapfogalmak (3) -Jelentéstan Hangtan (1) - Beszédhangok és szerkezetek jellemzői Hangtan (2) - Funkcionális hangtan, helyesírás

Didaktikai módszerek előadás, magyarázat, megbeszélés, problematizálás előadás, magyarázat, megbeszélés, problematizálás

Megjegyzések

magyarázat, kikérdezés, beszélgetés kikérdezés, beszélgetés, problematizálás ismétlés, magyarázat, 3

Szótan (1) Szókészlettan Szótan (2) Szófajtan – a szófajalakítás kritériumai Szótan (3) A szófaji rendszer –, szófajok Szótan (4) Szóalaktan – szótövek és toldalékok Szótan (5) Szóalaktan – szótövek és toldalékok Mondattan (1) – a szószerkezetek jellemzői Mondattan (2) - A szintaktikai viszony fajtái Mondattan (3) Mondatrészek, kategóriák és viszonyok Mondattan (4) Mondatrészek, kategóriák és viszonyok

beszélgetés kikérdezés, magyarázat, begyakorlás kikérdezés, magyarázat, begyakorlás problematizálás, magyarázat, begyakorlás magyarázat, beszélgetés, kikérdezés ismétlés, magyarázat, beszélgetés magyarázat, begyakorlás, problematizálás ismétlés, alkalmazás, problematizálás magyarázat, beszélgetés, kikérdezés magyarázat, begyakorlás, problematizálás

Könyvészet Adamikné Jászó A. (szerk.1991): A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Budapest. Balogh-Gálffy-J. Nagy (1971): A mai magyar nyelv kézikönyve. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest. É. Kiss K., Kiefer F., Siptár P. (1998): Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest. Hernádi S.(1993): Helyesírási önképző. Cicero Kiadó, Debrecen. Honti M., Jobbágyné András K. (1998): Magyar nyelv III. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest. Keszler Borbála (szerk., 2002): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, Budapest. Kiefer F. (szerk., 2006): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest. Murvai O. (1998): Magyar nyelv. Szókészlettan, Jelentéstan, Mondattan. Ed. Did. Si Ped. Bucuresti. Péntek János(1988): Teremtő nyelv. Kriterion Kiadó, Bukarest. Péterfi M. (szerk., 1999): Vallomások az anyanyelvről. Gloria Kiadó, Kolozsvár. Szende Aladár(1993): A magyar nyelv tankönyve középiskolásoknak. Tankönyvkiadó, Budapest. Szilágyi N. Sándor(1980): Magyar nyelvtan. I. Ed. Did. si Pedagogica, Bukarest.

8.2 Szeminárium / Labor 1. Nyelvi/helyesírási ismeretek felmérése, szemináriumi feladatok megbeszélése 2. Nyelvi/helyesírírási ismeretek felmérése, szemin. felad. megbeszélése

Didaktikai módszerek beszélgetés, vita, dramatizálás, kooperatív csoportmunka, egyéni munkaformák egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, magyarázat, beszélgetés,

Megjegyzések

4

3. A magyar nép és nyelv eredetéről – érvek és ellenérvek

4. A hangtani ismeretek szerepe a tanítói / óvónői munkában

5. Nyelvünk legújabb évezrede – nyelvtörténeti visszatekintő, különös tekintettel a helyesírás alakulására

6. A verbális és a nonverbális kommunikációról lehetőségek, korlátok

7. Nyelvünk virágai, a szólások; eredetük, mai jelentéseik.

8. „Hogyan beszél ma az ifjúság?” csoportmunka 9. Miről vallanak a magyar nevek? Kis névtani kitekintés 10. Az igekötő és a képző lehetséges kapcsolatai – szerepük a szókészlet gazdagodásában

11. A szótövek rendszere

12. A szótövekhez járuló jelek és ragok – szerepük a beszédben

13. A szófaj és mondatrész fogalmak kapcsolatai, az elhatárolás nyelvtani indokai

alkalmazás-begyakorlás egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, magyarázat, beszélgetés, alkalmazás-begyakorlás egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, magyarázat, beszélgetés, alkalmazás-begyakorlás egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, beszélgetés, alkalmazásbegyakorlás, értékelés egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, beszélgetés, alkalmazásbegyakorlás, értékelés egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, beszélgetés, alkalmazásbegyakorlás, értékelés ellenőrzés, megbeszélés, értékelés egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, magyarázat, beszélgetés, alkalmazás-begyakorlás egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, beszélgetés, alkalmazásbegyakorlás, értékelés egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, beszélgetés, alkalmazásbegyakorlás, értékelés egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, beszélgetés, alkalmazásbegyakorlás, értékelés

14. A szemináriumi tevékenység értékelése

Könyvészet - A magyar helyesírás szabályai, 11. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest. - Benczik Vilmos: Nyelv, írás, irodalom kommunikációelméleti megközelítésben. Trezor Kiadó, Budapest 2001. - Kálmán László-Nádasdy Ádám: Hajnali hárompercesek a nyelvről. Osiris Kiadó, Budapest 2007. - Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Gondolat Kiadó, Budapest 1989. - Lanstyák István: Nyelvünkben otthon. Nap Kiadó, Dunaszerdahely 1998. - Réger Zita: Utak a nyelvhez. Soros Alapítvány – MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest 2002.

5

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A magyar nyelvtan mint alapozó jellegű, komplex nyelvészeti tantárgy, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek a fejlesztésére irányul (pl. helyesírás, mondatelemzés, szövegértés, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli szövegalkotás stb.), amelyek a szakmai és munkaerőpiaci követelményeknek, elvárásoknak teljes mértékben megfelelnek.

10. Értékelés Tevékenység típusa 10.4 Előadás

10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek Elméleti ismeretek és gyakorlati alkalmazás

10.5 Szeminárium / Labor Egyéni és csoportos tevékenységeken való aktív részvétel

írásbeli vizsga Helyesírási teszt (kizáró jellegű)

10.3 Aránya a végső jegyben 70 % 30 %

10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei: A helyesírási teszt minimálisan elfogadható eredménye -70 pont a 100 lehetségesből A helyesírási teszt egy tollbamondásból és egy teszt kitöltéséből áll. A vizsgajegy minimálisan 5-ös kell, hogy legyen. Kitöltés dátuma 2013. ferbuár.16. Az intézeti jóváhagyás dátuma 2o13.március 1.

Előadás felelőse Demény Piroska

Szeminárium felelőse Demény Piroska Intézetigazgató Demény Piroska

6


Universitatea „Babeş-Bolyai” Cluj-Napoca Psihologie şi Ştiinţele Educaţiei Didactica disciplinelor socio-umane Ştiinţele educaţiei Licenţă Pedagogia învăţământului primar şi preşcolar/ diplomă de licenţă Educator/Învăţător/ institutor/

2. Date despre disciplină 2.1 Denumirea disciplinei Limba română 2.2 Titularul activităţilor de curs Lect.dr. Cristina Sărăcuţ Lect.dr. Ioana Tămăian 2.3 Titularul activităţilor de seminar Lect.dr. Cristina Sărăcuţ Asist. drd. Nicoleta Ciocian 2.4 Anul de studiu III 2.5 Semestrul I 2.6. Tipul de evaluare E

2.7 Regimul disciplinei O

3. Timpul total estimat (ore pe semestru al activităţilor didactice) 3.1 Număr de ore pe săptămână 4 Din care: 3.2 curs 2 3.3 seminar/laborator 3.4 Total ore din planul de învăţământ 56 Din care: 3.5 curs 28 3.6 seminar/laborator Distribuţia fondului de timp: Studiul după manual, suport de curs, bibliografie şi notiţe Documentare suplimentară în bibliotecă, pe platformele electronice de specialitate şi pe teren Pregătire seminarii/laboratoare, teme, referate, portofolii şi eseuri Tutoriat Examinări Alte activităţi: feedback după examenul final 3.7 Total ore studiu individual 94 3.8 Total ore pe semestru 150 3.9 Numărul de credite 6 4. Precondiţii (acolo unde este cazul) 4.1 de curriculum • Nu este cazul. 4.2 de competenţe • Nu este cazul. 5. Condiţii (acolo unde este cazul) 5.1 De desfăşurare a cursului 5.2 De desfăşurare a seminarului/laboratorului

•

laptop, videoproiector, materiale xeroxate

•

materiale xeroxate

2 28 ore 40 20 30 2 2

•

Cunoaşterea, înţelegerea şi aplicarea cunoştinţelor de bază referitoare la sistemul gramatical al limbii române

•

Utilizarea cunoştinţelor de limbă română pentru abordarea unor situaţii linvistice din perspectivă normativă

•

Însuşirea şi aplicare riguroasă a algoritmilor de analiză morfo-sintactică

•

Utilizarea eficientă a resurselor ce vizează studiul limbii române contemporane (dicţionare, gramatici ale limbii)

•

Dezvoltarea şi exersarea unui comportament conştient, raţional şi critic faţă de situaţii lingvistice în care se constată abateri de la normă

•

Utilizarea adecvată în activitatea didactică a conceptelor specifice studiului limbii române

•

Realizarea corelaţiilor necesare şi a transferului cunoştinţelor de limbă română în vederea formării la elevi a deprinderilor de exprimare corectă



6. Competenţele specifice acumulate


• •

• •

8. Conţinuturi 8.1 Curs

Utilizarea corectă a limbii române în scris şi oral şi dezvoltarea capacităţii de reflecţie asupra utilizării limbii române Cunoaşterea sistemului gramatical al limbii române în general, al componentelor sistemului limbii române contemporane: fonetică, lexicologie, morfo-sintaxă; sunet, cuvânt, părţi de vorbire şi părţi de propoziţie Deprinderea unor strategii de analiză gramaticală Aplicarea corectă şi motivată a normelor limbii române actuale

Metode de predare

Cursul 1. Studiul limbii române. Chestiuni preliminare. expunerea, exemplul Gramaticile limbii române (Gramatica Academiei), DEX, demonstrativ DOOM; articolul de dicţionar. Cursul 2. Elemente de fonetica limbii române. Sunetele expunerea, exemplul demonstrativ, limbii române, abateri de la pronunţarea corectă. problematizarea Cursul 3. Ortografie şi punctuaţie. Normele actuale de expunerea, exemplul demonstrativ, exprimare corectă orală şi scrisă; abateri de la normă. problematizarea Cursul 4. Elemente de lexicologie. Cuvântului – expunerea, exemplul perspectivă referenţială, semantică, morfologică; relaţii demonstrativ, problematizarea semantice.

Observaţii

Cursul 5. Elemente de lexicologie. Greşeli lexicale. Cursul 6. Elemente de morfologie. Verbul. Categorii gramaticale (persoană, număr, diateză, mod, timp). Cursul 7. Elemente de morfologie. Substantivul. Categorii gramaticale (gen, număr, caz, determinare). Cursul 8. Elemente de morfologie. Pronumele. Numeralul Categorii gramaticale (persoană, număr, caz). Cursul 9. Elemente de morfologie. Adjectivul. Categorii gramaticale (gen, număr, caz). Cursul 10. Elemente de morfologie. Adverbul. Prepoziţia. Conjuncţia. Interjecţia. Părţi de vorbire neflexibile; relaţii sintactice.

expunerea, exemplul demonstrativ, problematizarea expunerea, exemplul demonstrativ, problematizarea expunerea, exemplul demonstrativ, problematizarea expunerea, exemplul demonstrativ, problematizarea expunerea, exemplul demonstrativ, problematizarea expunerea, exemplul demonstrativ, problematizarea

Cursul 11. Elemente de sintaxa propoziţiei. Subiect, expunerea, exemplul predicat, atribut, complement. Acordul predicatului cu demonstrativ, subiectul (acordul gramatical, acordul prin atracţie, acordul problematizarea după înţeles). Cursul 12. Elemente de sintaxa frazei. Propoziţie, frază, expunerea, exemplul demonstrativ, enunţ. problematizarea Cursul 13. Elemente de sintaxă. Tipuri de enunţ. expunerea, exemplul demonstrativ, problematizarea Cursul 14. Elemente de sintaxă. Tipuri de text şi tipuri de expunerea, exemplul demonstrativ, text. problematizarea

Bibliografie 1. *** Dicţionar ortografic, ortoepic şi morfologic (DOOM). 2005. 2. *** Dicţionarul explicativ al limbii române (1998). Bucureşti: Editura Univers Enciclopedic (sau orice altă ediţie ulterioară). 3. Avram, M. (2005). Gramatica pentru toţi, Bucureşti, Editura Humanitas. 4. Bidu-Vrânceanu, Angela, Narcisa Forăscu (2005). Limba română contemporană. Lexicul, Bucureşti, Humanitas Educaţional. 5. Bucă, M., Vinţeler, O. (1990). Dicţionar de antonime al limbii române, Bucureşti: Editura Enciclopedică. 6. Bulgăr, Gh., Constantinescu-Dobridor, Gh. (2000). Dicţionar de arhaisme şi regionalisme (DAR), Bucureşti: Editura Saeculum I. O. 7. Coteanu, Ion (coord.) (1985). Limba română contemporană, vol. I (Fonetica. Fonologia. Morfologia), vol. II (Vocabularul), Bucureşti: Editura Didactică şi Pedagogică. 8. Croitor, Blanca, Andreea Dinică et al. (2010). Eşti cool şi dacă vorbeşti corect, Bucureşti: Univers Encicliopedic. 9. Dascălu, D. (1997). Dicţionar de pleonasme, Bucureşti: Editura Vox. 10. Gruiţă, G. (2006). Moda lingvistică 2007. Norma uzul şi abuzul, col. «Compact», Piteşti: Editura Paralela 45. 11. Gruiţă, G., Gramatica normativă (2008). Cluj-Napoca: Editura Dacia (sau orice altă ediţie ulterioară). 12. Hristea, Th. (coord.) (1994). Sinteze de limba română, ediţia a III-a revăzută şi din nou îmbogăţită, Bucureşti: Editura Albatros. 13. Irimia, D. (1997). Gramatica limbii române, Iaşi: Editura Polirom. 14. Mancaş, M. (2001). Dicţionar de ştiinţe ale limbii, Bucureşti: Editura Nemira.

15. Marcu, F. (2000). Marele Dicţionar de neologisme, Bucureşti: Editura Saeculum I. O. 16. Neamţu, G. G. (1999). Teoria şi practica analizei gramaticale. Distincţii şi …distincţii, Cluj-Napoca: Editura Excelsior. 17. Pană Dindelegan, Gabriela (coord.) (2010). Gramatica de bază a limbii române, Univers Enciclopedic (şi caietul de exerciţii). 18. Sala, M. (coord.) (2001). Enciclopedia limbii române, Bucureşti: Academia Română & Editura Univers Enciclopedic. 8.2 Seminar / laborator Seminarele 1-5. Teste de ortografie şi punctuaţie. Semne şi reguli ortografice

Metode de predare Exerciţiul, Explicaţia Exemplul demonstrativ Seminarul 6. Reguli de despărţire a cuvintelor în Exerciţiul silabe. Explicaţia Exemplul demonstrativ Seminarele 7-8. Relaţii semantice. Polisemia, Exerciţiul, Explicaţia omonimia, sinonimia, paronimia, antonimia, Exemplul câmpurile lexico-semantice. Studiu pe text demonstrativ Seminarele 9-10. Elemente de morfologie. Analize Exerciţiul, Explicaţia morfologice Seminarele 11-12. Elemente de sintaxa limbii Exerciţiul, Explicaţia române. Fraza. Felurile propoziţiilor. Exerciţii. Seminarele 13-14. Analize morfosintactice Exerciţiul, Explicaţia

Observaţii

Bibliografie: 1. Dicţionarul ortografic, ortoepic şi morfologic al limbii române (DOOM). 2005. Bucureşti: Editura Univers Enciclopedic & Academia Română. 2. Croitor, Blanca, Andreea Dinică et al. (2010). Eşti cool şi dacă vorbeşti corect, Bucureşti: Univers Encicliopedic. 3. Gruiţă, G., (2006). Moda lingvistică 2007. Norma uzul şi abuzul, col. «Compact», Piteşti: Editura Paralela 45. 9. Coroborarea conţinuturilor disciplinei cu aşteptările reprezentanţilor comunităţii epistemice, asociaţiilor profesionale şi angajatori reprezentativi din domeniul aferent programului • Conţinuturile sunt selectate în conformitate cu lucrările de referinţă elaborate şi acceptate de forurile academice din România şi vizează conoştinţe şi competenţe obligatorii pentru cadrele didactice din învăţământul preşcolar şi primar (învăţători şi educatori). 10. Evaluare Tip activitate 10.4 Curs




Aplicarea cunoştinţelor / rezolvarea unor exerciţii gramaticale Utilizarea corectă a dicţionarelor limbii române Intervenţii pertinente în cadrul orelor de seminar

Examen

10.3 Pondere din nota finală 70%

Examen

30%

10.6 Standard minim de performanţă • Recunoaşterea şi utilizarea corectă a informaţiilor oferite de dicţionarele limbii române (DEX,

•

DOOM). Cunoaşterea categoriilor gramaticale specifice fiecărei părţi de vorbire.

Data completării



1 oct. 2012

Lect.dr. Cristina Sărăcuţ

Lect.dr. Ioana Tămăian

Lect.dr. Ioana Tămăian

Asist.drd. Nicoleta Ciocian

Data avizării în departament ...........................................


A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Óvoda- és elemi oktatás pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Óvoda- és elemi oktatás pedagógiája 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Dr. Birta Székely Noémi 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Drd. Szász Jutka 2.4 Tanulmányi év 1. 2.5 Félév 2. 2.6. Értékelés módja vizsga

2.7 Tantárgy típusa Szaktárgy

3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás 2 3.3 szeminárium/labor 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 98 melyből: 3.5 előadás 56 3.6 szeminárium/labor A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 28 3.8 A félév össz-óraszáma 98 3.9 Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli

1 28 óra 1o 6 6 4 2 0

• •

-Általános pedagógiai alapfogalmak tudatos, adekvát használata

•


•





6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák K1. Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése K5. Különböző személyek és nevelési csoportok (óvodások, kisiskolások, tanulók, családok, tanárok, alkalmazottak, stb.) számára nevelési tanácsadás és irányítás, pszicho-pedagógiai segítségnyújtás

K3. Az élethosszig tartó tanulás hatékony módszereinek és technikáinak használata a folyamatos szakmai fejlődés és képzés érdekében



-


-


-


-

Az óvodások/ kisiskolások és más személyek vagy csoportok személyes szociális fejlődésbeli és érzelmi problémáinak és nehézségeinek észlelése és elemzése, és a magatartásuk megfelelő irányítása ezek kiküszöbölése érdekében

-

A személyes fejlesztésre, vállalkozói, szociális és egészségre nevelésre vonatkozó ismeretek megfelelő alkalmazása, oly módon és olyan szinten, hogy az az óvodásokat/ kisiskolásokat az életszerű problémák megoldására késztesse és a gyakorlati alkalmazását segítse elő

A óvodai és kisiskolai oktatás sajátos problematikájával való megismerkedés Az óvodai és elemi oktatás újszerű értékeinek megismerése Az óvoda és kisiskola világának értő szemlélése, értékelése Gyermekközpontú szemléletmód kialakítása Óvopedagógusi és tanítói gyakorlati jártásságok és készségek fejlesztése

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1. Az óvodai oktatás neveléstörténeti gyökerei 2. Az óvoda és az elemi tagozat helye az oktatási rendszerben 3. Az óvodás és kisiskolás gyermek személyiségének megismerése

Didaktikai módszerek Előadás Magyarázat Oktatófilm Előadás Problematizálás Előadás Szemléltetés

Megjegyzések Kisfilm Brünszvik Terézről

Gyerekrajzok bemutatása

4. Átmenet az óvoda és az iskola között I.: Iskolaérettség 5. Átmenet az óvoda és az iskola között II.: az előkészítő osztály pedagógiai kérdései 6. Az óvodai és elemi tagozatos tanterv sajátosságai I. 7. Az óvodai és elemi tagozatos tanterv sajátosságai II. 8. Tanulási tevékenységek az óvodában és elemi tagozaton 9. Projektmódszer az óvodában és elemi tagozaton 1o. Integrált tanulásszervezési lehetőségek az óvodában és az elemi tagozaton 11. Az értékelés sajátosságai az óvodában és az elemi osztályokban 12. Az óvoda/iskola nevelési légköre 13. Óvoda/iskola és család kapcsolattartási formái 14. Játék az óvodában és az elemi tagozaton

Előadás Megbeszélés Előadás Pedagógiai törvényszék Előadás Dokumnetumelemzés Előadás Dokumentumelemzés Kooperatív tanulás

Tantervi dokumentumok Tantervi dokumentumok elemzése

Előadás Produktumok elemzése Előadás Oktatófilm Előadás Alkotások elemzése Előadás Megbeszélés Előadás Megbeszélés Előadás Drámajáték

Könyvészet Barabási Tünde (2011): Óvodába lépéstől iskolakezdésig. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár. Hegyi Ildikó (é.n.): Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban. Okker Kiadó, Budapest. Kádár Annamária–Bodoni Ágnes (2010): Az óvodás és kisiskoláskor játékai elméleti és módszertani megközelítésben. Ábel Kiadó, Kolozsvár. Kósáné Ormai Vera (2oo1): A mi óvodánk. Neveléspszichológiai módszerek az óvodában. Okker Kiadó, Budapest. Stark Gabriella (2010): Óvodapedagógia és játékmódszertan. Státus Kiadó, Csíkszereda. Stark Gabriella (2011): Óvodai tevékenységek módszertana. Ábel Kiadó, Kolozsvár. Szabó-Thalmeiner Noémi (2012): Gyakorlatközelben: Az iskola-előkészítés fortélyai. Ábel Kiadó, Kolozsvár. 8.2 Szeminárium / Labor 1. Az óvodai oktatás neveléstörténeti gyökerei 2. Az óvoda és az elemi tagozat helye az oktatási rendszerben 3. Az óvodás és kisiskolás gyermek személyiségének megismerése I. : Emberrajz 4. Az óvodás és kisiskolás gyermek személyiségének megismerése I. : Családrajz 5. Az óvodás és kisiskolás gyermek személyiségének megismerése I. : Szabadrajz 6. Átmenet az óvoda és az iskola között I.: Iskolaérettség, előkészítő osztály pedagógiai kérdései

7. Az óvodai és elemi tagozatos tanterv sajátosságai 8. Tanulási tevékenységek az óvodában és elemi

Didaktikai módszerek Megjegyzések Oktatófilm Brünszvik Teréz Neveléstörténeti kvíz munkássága Csoportmunka Alkotások elemzése Alkotások elemzése Alkotások elemzése Gyakorlás: iskolaérettségi próbák alkalmazása Pedagógiai törvényszék Dokumentumelemzés Mikrotanítások

tagozaton I.: óvodai mikrotanítások 9. Tanulási tevékenységek az óvodában és elemi tagozaton II.: iskolai mikrotanítások 1o. Projektmódszer és integrált tanulásszervezés az óvodában és elemi tagozaton 11. Az értékelés sajátosságai az óvodában és az elemi osztályokban 12. Az óvoda/iskola nevelési légköre 13. Óvoda/iskola és család kapcsolattartási formái

Mikrotanítások Filmelemzés Pedagógiai szituációk elemzése Esettanulmány Gyakorlás Problematizálás

Szülőértekezletek forgatókönyveinek kidolgozása Szülők iskolája projekt kidolgozása

14. Játék az óvodában és az elemi tagozaton Drámajátékok Könyvészet Barabási Tünde (2011): Óvodába lépéstől iskolakezdésig. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár. Hegyi Ildikó (é.n.): Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban. Okker Kiadó, Budapest. Kádár Annamária–Bodoni Ágnes (2010): Az óvodás és kisiskoláskor játékai elméleti és módszertani megközelítésben. Ábel Kiadó, Kolozsvár. Kósáné Ormai Vera (2oo1): A mi óvodánk. Neveléspszichológiai módszerek az óvodában. Okker Kiadó, Budapest. Stark Gabriella (2010): Óvodapedagógia és játékmódszertan. Státus Kiadó, Csíkszereda. Stark Gabriella (2011): Óvodai tevékenységek módszertana. Ábel Kiadó, Kolozsvár. Szabó-Thalmeiner Noémi (2012): Gyakorlatközelben: Az iskola-előkészítés fortélyai. Ábel Kiadó, Kolozsvár.

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • Önértékelés a szakmai gyakorlatban és karrierépítésben. • Alapvető pedagógiai tájékozottság kialakítása, amely később alapját képezheti a különböző személyekkel és nevelési csoportokkal (óvodások, kisiskolások, tanulók, családok, tanárok, alkalmazottak, stb.) való hatékony kapcsolattartásra. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.4 Előadás


Óvodai és elemi oktatás Zárthelyi dolgozat - Írásbeli pedagógiája vizsga kulcsfogalmainak ismerete Pedagógiai alapfogalmak Félévzáró vizsga - szóbeli és a közöttük lévő kapcsolatok gyakorlati alkalmazása Elektronikus portfólió 10.5 Szeminárium / Labor Gyermekrajzok elemzése elemzése Egy óvoda légkörének bemutatása Mikrotanítás Esetelemzés Aktív részvétel a Folyamatos megfigyelés szemináriumokon 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei • portfólió összeállítása és határidőre való feltöltése a tantárgy honlapjára • aktív részvétel a szemináriumokon: min. 80%-os jelenlét


10% 10% 10%

• •

az óvodai és elemi oktatáshoz kötődő alapvető fogalmak ismerete, a nevelési folyamatok sajátosságaiban és törvényszerűségeiben való tájékozottság a téma kifejtésekor megfelelő nyelvezet használata; összefüggő, koherens felelet

Kitöltés dátuma

Előadás felelőse

2013. 02.25..

dr. Birta Székely Noémi


Szeminárium felelőse


drd. Szász Judit

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve

Magyar irodalom, gyermekirodalom, elbeszélési és dramatizálási technikák 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Demény Piroska 2.3 A szemináriumért felelős tanár Demény Piroska neve 2.4 Tanulmányi év I. 2.5 Félév 2. 2.6. Értékelés módja vizsga 2.7 Tantárgy típusa Kötelező szaktantárgy 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás 2 3.3 szeminárium/labor 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 98 melyből: 3.5 előadás 56 3.6 szeminárium/labor A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 28 3.8 A félév össz-óraszáma 98 3.9 Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli

• •

1 14 28 8 6 8 2 4

•

A hallgatók nyelvi-kommunikációs kompetenciáinak megfelelő szintű fejlettsége. Megfelelő szintű szövegértés.

•

számítógéppel, videoprojektorral, táblával felszerelt terem

•

átrendezhető szakterem, audiovizuális kommunikációs eszközök: videoprojektor, CD-lejátszó, hangszórók


K2. A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése K6. Önértékelés a szakmai gyakorlatban és karrierépítésben, e folyamat állandó javítása, optimalizálása



6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák

7. A tantárgy követelményei (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános követelményei

7.2 A tantárgy sajátos követelményei

•

Az alkalmazott stratégiák hatékonyságának értékelése, a kisiskolásokra, óvodásokra gyakorolt hatásuk felmérése, valamint a curriculáris dokumentumokban megjelenő sztenderdekhez és követelményekhez való viszonyítása.

•

Olyan oktatási-nevelési tevékenységek megvalósítása, melyek érvényesítsék és tükrözzék az óvodai és kisiskolai szakmódszertan sajátosságait.

•

Az óvodai és kisiskolai oktató-nevelő tevékenység módszertani szakaszaira jellemző ismeretek gyakorlatba ültetése.

•

A szakismeretek, a pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása az óvodai és kisiskolai oktató-nevelő tevékenység megvalósításában.

•

Alapismeretek alkalmazása a szakismeretek széles skálájának elemzésében és értelmezésében.

•

Irodalomelméleti, stilisztikai ismeretek elsajátítása és azok alkalmazása.

•

Irodalmi, gyermekirodalmi szövegek értelmezése (műfaji besorolás, irodalmi formák és kódok megragadása a szövegszerveződésben, esztétikai minőségek felfedezése)

•

A kritikai gondolkodás kapcsolatban.

•

A gyermekek kreativitását fejlesztő módszerek-eljárások tudatosítása, alkalmazása a magyar irodalom és gyermekirodalom jelentős alkotásaiból kiindulvakiindulva.

fejlesztése

az

értelmezett

műalkotásokkal

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1. Irodalomelméleti és műfajismereti alapfogalmak I. (Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció. Prózai és verses beszédmód.)

Didaktikai módszerek Megjegyzések Előadás. Ötletbörze. Fürtábra. Powerpointbemutató. Megbeszélés 2. Irodalomelméleti és műfajismereti alapfogalmak II. Tanári előadás. (Verstani alapfogalmak. Szóképek és retorikai Powerpointbemutató. alakzatok.) Magyarázat 3. Irodalomelméleti és műfajismereti alapfogalmak III. Fürtábra. (A lírai műnem főbb műfajai. Kötött versformák: a Tanári előadás. szonett, a rondó, a haiku.) 4. Irodalomelméleti és műfajismereti alapfogalmak IV. Tanári előadás. (Az epikai műnem főbb műfajai.) Powerpointbemutató. 5. A gyermekirodalom. A gyermekirodalom Tanári előadás. sajátosságai, forrásai és rétegei. A gyermekirodalom Powerpointműfajai. bemutató. 6. Epikai műfajok I. A népmese. A népmonda. Kibővített előadás. Powerpointbemutató. 7. Epikai műfajok II. A műköltészeti mese és a Tanári előadás. meseregény. Powerpointbemutató. 8. Epikai műfajok III. A magyar és a világirodalom Fürtábra meseregényei. Tanári előadás. Powerpointbemutató. 9. Epikai műfajok IV. Gyermek- és ifjúsági regények. Tanári előadás. Powerpointbemutató. Gondolkodástérkép Filmrészletek. Tanári előadás. 10. Epikai műfajok V. A novella. A novellafüzér. PowerpointGyermektörténetek. bemutató. 11.Lírai műfajok. A dal. A népi gyermeklíra Tanári előadás. (mondókák, játékversek, kiszámolók). Népi Powerpointgyermekjátékok bemutató. Magyarázat 12. A klasszikus magyar gyermeklíra Tanári előadás. Powerpointbemutató. 13. A modern magyar gyermeklíra Tanári előadás. Powerpointbemutató. 14. A kortárs magyar gyermeklíra Tanári előadás. Powerpointbemutató. Könyvészet:

Bognár Tas: Gyermekpróza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2004. Borbély Sándor (szerk.) Ötven nagyon fontos gyerekkönyv. Lord Könyvkiadó, Bp., 1998. Cs. Gyimesi Éva: Teremtett világ. Kriterion Könyvkiadó, 1983. Faragó József – Fábián Imre (szerk.): Bihari gyermekmondókák. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982. Gabnai Katalin: Drámajátékok. Bevezetés a drámapedagógiába. Helikon Kiadó, 2005. Hegedűs Imre János: Benedek Elek. Monográfia. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006. Hernádi Sándor: Beszédművelés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 9. kiadás, 1994. Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Helikon Kiadó, Budapest, 1999. Tarbay Ede 1999: A népmese alfajai. Gyermekirodalomra vezérlő kalauz. Szent István Társulat, Budapest. Vita Zsigmond – Józsa Miklós – Király László – Jarosievits Erzsébet: Gyermek- és ifjúsági irodalom. Tankönyv az óvónő- és tanítóképző pedagógiai líceumok számára, EDP, Bukarest, 1983. A Korunk gyermekirodalmi száma, 2002. 10. sz. A Székelyföld gyermekirodalmi száma, 2004. nov. 8.2 Szeminárium / Labor Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. A népmese. Az európai meseirodalom.A Grimm- beszélgetés, vita, dramatizálás, mesék, Hans Christian Andersen meséi. kooperatív csoportmunka, egyéni munkaformák 2. A magyar meseirodalom. Benedek Elek: Világszép beszélgetés, vita, nádszál királykisasszony, Illyés Gyula: Hetvenhét dramatizálás, magyar népmese. kooperatív csoportmunka, egyéni Referátumtéma: Nagy magyar mesemondók munkaformák 3. A klasszikus meseregény. Arthur Milne: beszélgetés, vita, Micimackó. Micimackó kuckója, Antoine de Saint- dramatizálás, Exupéry: A kis herceg kooperatív csoportmunka, egyéni Referátumtémák: munkaformák A Micimackó című meseregény bemutatása A kis herceg című meseregény bemutatása 4. A modern meseregény. Fodor Sándor: Csipike, beszélgetés, vita, Berg Judit: Rumini, Lázár Ervin: A Négyszögletű dramatizálás, kooperatív Kerek Erdő. csoportmunka, egyéni Referátumtémák: munkaformák Lázár Ervin mesevilága. A Négyszögletű Kerek Erdő című meseregény bemutatása Fodor Sándor mesevilága: A Csipikecímű meseregény bemutatása . 5. A verses mese.Móricz Zsigmond verses meséinek beszélgetés, vita, (A török és a tehenek, Iciri-piciri, Disznók az esőben dramatizálás, az Állatmesék c. kötetből), Kormos István: Vackor, kooperatív Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen c. művek elemzése csoportmunka, egyéni munkaformák Referátumtéma: Kormos István verses meséinek műfaji sajátosságai (Vackor-történetek) 6. A posztmodern regény változatai. A gyermeki beszélgetés, vita, nézőpont érvényesítése a kortárs regényben. dramatizálás, Dragomán György: A fehér király. kooperatív csoportmunka, egyéni Referátumtéma: munkaformák Dragomán György: A fehér király c. regényének bemutatása

7. A posztmodern regény változatai.Film és regény viszonya. Kertész Imre: Sorstalanság, Szilágyi István: Kő hull apadó kútba / Hollóidő, Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek.

beszélgetés, vita, kooperatív csoportmunka, egyéni munkaformák

Referátumtémák: Kertész Imre Sorstalanság c. regényének bemutatása Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek c. regényének bemutatása 8. Az intertextualitás mint a posztmodern irodalom beszélgetés, vita, alkotási módszere. Az intertextualitás megjelenési kooperatív formái és interpretációs lehetőségei. csoportmunka, egyéni munkaformák 9. A gyermekvers (1). Népköltészet.Mondókák, beszélgetés, vita, játékversek, kiszámolók. Népi gyermekjátékok. A dramatizálás, magyar gyermekköltészet kezdetei. A klasszikusok. kooperatív Petőfi Sándor: Arany Lacinak, Arany János: Juliska csoportmunka, egyéni elbujdosása. munkaformák Referátumtéma: A népi gyermekvers ősi forrásai 10. A gyermekvers (2). Modern magyar beszélgetés, vita, gyermeklíra.Weöres Sándor Bóbita, Hold és a felhő, dramatizálás, Tündér, Galagonya, Olvadás, Suttog a fenyves, kooperatív Száncsengő c., Nemes Nagy Ágnes: Ezt csoportmunka, egyéni villamosmegállónál kell mondani, télen, Laboda, munkaformák Gesztenyefalevél, Labda, Nyári rajz c. verseinek értelmezése Referátumtéma: Weöres Sándor. A népköltészet és a weöresi költészet találkozási pontjai (Bóbita) 11. A gyermekvers (3). A kortárs erdélyi magyar gyermeklíra. Fekete Vince: Csigabánat c., Piros autó lábnyomai a hóban c. kötetei, Ferenczes István: A pepita hangya c. kötete, Kovács András Ferenc: Hajnali csillag peremén c., Miénk a világ c. kötetei, László Noémi versei, Markó Béla: Ha varázsló lennék c. kötete

beszélgetés, vita, dramatizálás, kooperatív csoportmunka, egyéni munkaformák

Referátumtémák: Az erdélyi gyermekköltészet vázlatos bemutatása a Tündérkert című kötet alapján A nyelvi játékosság példái Kovács András Ferenc költészetében a Hajnali csillag peremén c. kötet alapján beszélgetés, vita, 12. A gyermekvers (4). Kortárs magyar gyermeklíra. dramatizálás, Vers és zene. Lackfi János, Gryllus Vilmos, kooperatív Ranschburg Jenő, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, csoportmunka, egyéni Varró Dániel verseinek elemzése munkaformák

13. Erdélyi magyar folyóiratok: Helikon, Korunk, Látó, Székelyföld. Gyermeksajtó. Napsugár. Szivárvány. Cimbora. Csodaceruza. Referátumtéma: A Napsugár és a Szivárvány gyermekfolyóiratok bemutatása

beszélgetés, vita, dramatizálás, kooperatív csoportmunka, egyéni munkaformák

14. Gyermekirodalom és a képek (Illusztrációk, képregények). Gyermekirodalom és a média (Rajzfilm.) Csukás István: Pom-Pom, Máté Angi meséi és rajzfilmadaptációi (pl. A sötétség).

beszélgetés, vita, kooperatív csoportmunka, egyéni munkaformák

Könyvészet 1. Bocsák Veronika – Benkő Zsuzsanna – Hölgyesi Györgyi: Olvass nekem! Kalauz szülőknek, óvónőknek, tanítóknak a gyermekkönyvek útvesztőjében. Trezor Kiadó, Bp., 1985. 2. Bognár Tas: Elemzések a gyermek- és ifjúsági irodalom köréből (Regények, meseregények). Tankönyvkiadó, Bp. 1982. 3. Bognár Tas: Elemzések a magyar gyermekversek köréből. Tankönyvkiadó, Bp., 1990. 4. Bettelheim, Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek (Ford. Kúnos László), Korvina, Bp., 1985. 5. Nagy Olga: A táltos törvénye. Népmese és esztétikum. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978. 6. Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Helikon Kiadó, Budapest, 1999 7. Nagy Olga: Hősök, csalókák, ördögök. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978. 8. Petrolay Margit: Könyv a meséről. Trezor Kiadó, Bp., 1996. 9. Tarbay Ede: Gyermekirodalomra vezérlő kalauz. Szent István Társulat, Budapest, 1999.

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A magyar irodalom, gyermekirodalom elbeszélési és dramatizálási technikák mint alapozó jellegű, komplex tantárgy, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek a fejlesztésére irányul (pl. szövegértés, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli szövegalkotás stb.), amelyek a szakmai és munkaerőpiaci követelményeknek, elvárásoknak teljes mértékben megfelelnek. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.4 Előadás


10.3 Aránya a végső jegyben 70 %

Elméleti ismeretek és szóbeli vizsga gyakorlati alkalmazás 10.5 Szeminárium / Labor A szemináriumi egyéni és folyamatos megfigyelés, a 20 % csoportos szemináriumi tevékenység tevékenységeken való elemzése, értékelése aktív részvétel Az elvállalt szemináriumi tevékenység megtartása Házi dolgozat készítése a házi dolgozat értékelése 10 % 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei Az elvállalt szemináriumi tevékenység megtartása (kizáró jellegű). Rendszeres részvétel a szemináriumokon

(szemináriumi jelenlét – minimum 80%). A tantárgy tartalmainak a minimum szintű ismerete (szóbeli vizsga). Kitöltés dátuma

Előadás felelőse

29.02.2013.

Dr. Demény Piroska


Szeminárium felelőse Dr. Demény Piroska Intézetigazgató Dr. Demény Piroska


2. Date despre disciplină 2.1 Denumirea disciplinei

Universitatea „Babeş-Bolyai” Cluj-Napoca Psihologie şi Ştiinţele Educaţiei Didactica disciplinelor socio-umane / Ştiinţele educaţiei Ştiinţele Educaţiei Licenţă Pedagogia învăţământului primar şi preşcolar/ Educator/Învăţător/ institutor/

Literatură română şi literatură pentru copii; tehnici de povestire şi elemente de dramatizare

2.2 Titularul activităţilor de curs

2.3 Titularul activităţilor de seminar 2.4 Anul de studiu III 2.5 Semestrul

Conf.dr Mircea Breaz (Cluj-Napoca) Lect.dr. Cristina Sărăcuţ (P.I.P.P. Tg. Mureş, P.I.P.P. Sibiu) Lect.dr. Ioana Tămăian (P.I.P.P. Sighetu Marmaţiei) Conf.dr Mircea Breaz (Cluj-Napoca) Asist.drd. Nicoleta Ciocian (restul extensiilor) I 2.6. Tipul de evaluare E 2.7 Regimul disciplinei O

3. Timpul total estimat (ore pe semestru al activităţilor didactice) 3.1 Număr de ore pe săptămână 3 Din care: 3.2 curs 2 3.3 seminar/laborator 3.4 Total ore din planul de învăţământ 42 Din care: 3.5 curs 28 3.6 seminar/laborator Distribuţia fondului de timp: Studiul după manual, suport de curs, bibliografie şi notiţe Documentare suplimentară în bibliotecă, pe platformele electronice de specialitate şi pe teren Pregătire seminarii/laboratoare, teme, referate, portofolii şi eseuri Tutoriat Examinări Alte activităţi: feed back după examenul final 3.7 Total ore studiu individual 108 3.8 Total ore pe semestru 150 3.9 Numărul de credite 6 4. Precondiţii (acolo unde este cazul) 4.1 de curriculum • Nu este cazul. 4.2 de competenţe • Nu este cazul. 5. Condiţii (acolo unde este cazul) 5.1 De desfăşurare a cursului

•

laptop, videoproiector, materiale xeroxate

1 14 ore 30 54 20 2 2

5.2 De desfăşurare a seminarului/laboratorului

• •

Diferite materiale (fişe de lucru, texte literare) Laptop, videoproiector



6. Competenţele specifice acumulate • Cunoaşterea, înţelegerea şi utilizarea teoriilor contemporane referitoare la domeniul literaturii pentru copii •

Utilizarea adecvată de metode şi criterii de selecţie pentru a aprecia calitatea unor texte de literatură pentru copii şi a unor proiecte educaţionale pe tema literaturii pentru copii

•

Dezvoltarea unor abilităţi de lectură şi analiză a textelor pentru copii

•

Analiza, elaborarea şi evaluarea unor proiecte didactice de literatură pentru copii

•

Realizarea corelaţiilor necesare şi a transferului cunoştinţelor de literatură pentru copii în vederea formării la elevi a competenţei de lectură

•

Utilizarea internetului în vederea actualizării informaţiilor despre corpusul de texte şi autori pentru copii

•

Utilizarea eficientă a resurselor şi a tehnicilor de învăţare în vederea dezvoltării personale şi profesionale


• • • • •

Configurarea unui tablou al literaturii pentru copii şi deprinderea unor strategii de abordare a domeniului Familiarizarea cu opere reprezentative aparţinând domeniului Operarea cu concepte esenţiale domeniului disciplinei Evidenţierea valorilor educativ-formative ale operelor aparţinând literaturii române şi universale pentru copii Însuşirea tehnicilor de receptare a operelor literare pentru copii (povestiri, dramatizări, interpretări, ilustrări etc.)

8. Conţinuturi 8.1 Curs Metode de predare Conceptul de literatură pentru copii. Obiectivele, expunerea, exemplul conţinutul, metodele, mizele literaturii pentru copii. demonstrativ, problematizarea Copilăria şi literatura pentru copii. Perspectiva asupra expunerea, exemplul copilăriei şi a copilului ilustrată de literatura pentru demonstrativ, copii. Exemplificări problematizarea Universul cărţii pentru copii. Scurt istoric ilustrat al expunerea, exemplul cărţii pentru copii. Ediţiile contemporane. demonstrativ, problematizarea Temele literaturii pentru copii: copilăria, eroul, lumea expunerea, exemplul animalelor, afectivitatea rănită, antropomorfismul etc.; demonstrativ, probleme sociale, modele de viaţă, istorii adevărate, problematizarea descoperirea lumii, aventura şi evadarea în timp etc. Valenţele formative ale literaturii pentru copii. expunerea, exemplul

Observaţii Aplicaţiile de la curs se vor baza, selectiv, pe pe un număr de texe integrale / fragmente de texte de literatură pentru copii, indicate de propunătorul cursului.

Funcţiile literaturii pentru copii (morală, ideologică, educativă, recreativă etc.) Tipologie. Criterii de clasificare a literaturii pentru copii (criteriul tematic, criteriul generic, criteriul estetic). Genuri şi specii literare în literatura pentru copii. Genuri tradiţionale (cântece, poeme, poveşti, basme); genuri moderne (benzi desenate, album, enciclopedie, teatru). Tehnici de abordare a literaturii cu copiii: tehnici de lectură, de povestire şi de dramatizare. Copilului „lector” – de la cartea obiect (copilăria mică 0-3 ani) la lectorul expert (7-12 ani). Lectură, povestire, dramatizare. Tehnici de abordare a literaturii cu copiii: tehnici de lectură, de povestire şi de dramatizare. Lectura pentru înţelegere, interpretare. Figuri exemplare în literatura pentru copii. Personajul erou. Valenţe formative. Erou, model, bildungsroman. Formarea identităţii copilului şi tânărului. Opere din literatura română care contribuie la formarea identităţii culturale şi interculturale a elevilor. Canonul literaturii române. Identitate culturală, competenţă culturală, competenţă interculturală. Opere din literatura română care contribuie la formarea identităţii culturale a tinerilor. Canon literar, canonul literaturii române. Autori celebri din literatură română care au scris pentru copii. (strategii narative, tehnici de versificaţie)

demonstrativ, dezbaterea expunerea, exemplul demonstrativ, problematizarea expunerea, exemplul demonstrativ, problematizarea expunerea, exemplul demonstrativ, problematizarea expunerea, exemplul demonstrativ, problematizarea expunerea, problematizarea expunerea, problematizarea, dezbaterea expunerea, problematizarea

expunerea, exemplul demonstrativ, problematizarea Cărţi de succes ale literaturii pentru copii. Discuţie expunerea, asupra factorilor care conduc la succesul unei cărţi. problematizarea, (bestseller, industria cărţii, videosfera). dezbaterea Bibliografie selectivă: 1. Alecsandri, V. (1966). Poezii populare ale românilor, Bucureşti: Editura pentru Literatură. 2. Alexandrescu, Gr. (1976). Satire şi fabule, Bucureşti: Minerva, 1976. 3. Bernea, Ernest (1985). Cadre ale gândirii populare româneşti. Bucureşti: CarteaRomânească. 4. Bodiştean, Florica (2007). Literatura pentru copii şi tineret dincolo de „story”. Cluj-Napoca: Casa Cărţii de Ştiinţă. 5. Bratu, Bianca (1977). Preşcolarul şi literatura, Bucureşti, Editura Didactică şi Pedagogică, 1977. 6. Breaz, Mircea (2010). Deschideri interdisciplinare şi transdisciplinare în câmpul literaturii pentru copii. Perspective didactice interculturale. În: Annales Universitatis Apulensis, Series Philologica, Nr. 11/ 2010, Tom 1, Universitatea „1 Decembrie 1918” Alba-Iulia, Facultatea de Istorie şi filologie, Alba-Iulia, 2010, pp. 301-318. 7. Breaz, Mircea (2011). A gyermeki világ képe a Vöő István által fordított roman és magyar közmondásokban. În: Tapodi Zsuzsa; Pap Levente (coord.), Tükörben: imagológiai tanulmányok (pp. 275-285). Kolozsvár: Scientia Kiadó. 8. Breaz, Mircea (2011). Literatura pentru copii: repere teoretice şi metodologice. Cluj-Napoca: Editura ASCR. 9. Caillois, Robert (1973). Eseuri despre imaginaţie, Bucureşti: Univers. 10. Călinescu G, (1993). Istoria literaturii române de la origini până în prezent, Craiova: Editura Vlad&Vlad. 11. Călinescu, George (1964). Cronicile optimistului, E.P.L.: Bucureşti, 1964. 12. Călinescu, George (1965). Estetica basmului, E.P.L.: Bucureşti. 13. Cândroveanu, Hristu (1988). Literatura română pentru copii. Scriitori contemporani. Bucureşti:

Editura Albatros. 14. Carpenter, H., Prichard, M. (1997). The Oxford Companion to Children’s Literature. Oxford: Oxford University Press. 15. Casangiu, Larisa Ileana (2007). Literatură română şi literatură pentru copii. Note de curs şi sugestii de lecturi plurale ale unor opere, Constanţa: Editura Nautica. 16. Cernăuţi Gorodeţchi, Mihaela (2008). Literatura pentru copii, Iaşi: Editura Universitas XXI. 17. Chelebourg, Christian; Marcoin, Francis (2007). La littérature de jeunesse. Paris: Armand Colin. 18. Collodi, Carlo (1963). Aventurile lui Pinocchio, Bucureşti: Editura Tineretului. 19. Conn, Peter (1996). O istorie a literaturii americane, traducere şi note de Cosana Nicolae şi Dalida Pavlovici, Bucurşti: Editura Univers. 20. Constantinescu, Nicolae (2007). Literatura populară. Bucureşti: MEC. 21. Cordoş, Sanda (2004). Ce rost are să mai citim literatură ? Bucureşti: Compania. 22. Cornea, Paul (1998). Introducere în teoria lecturii. Iaşi: Editura Polirom. 23. Crohmălniceanu, Ov., Literatura română între cele două războaie mondiale, Bucureşti: Universalia 24. Dehant, André (1993). Guide du livre pour enfants. Bastogne: Editions Delperdange. 25. Dubois, J. (1978, 1986, 2005). L’Institution de la littérature. Bruxelles, Brussels: Editions Nathan-Labor. 26. Evseev, Ivan (1998). Dicţionar de magie, demonologie şi mitologie, Timişoara: Amarcord. 27. Gennep, A. Van (1997). Formarea legendelor, Iaşi: Polirom. 28. Hufnagel, Erwin (1981). Introducere în hermeneutică. Bucureşti: Editura Univers. 29. Ispirescu, Petre (1982). Legendele sau basmele românilor, Bucureşti: Minerva. 30. Lagerlöf, Selma (1996). Legende despre Isus, Bucureşti: Editura Universal Dalsi. 31. Lintvelt, Jaap (1994). Punctul de vedere. Încercare de tipologie narativă. Bucureşti: Editura Univers. 32. London, Jack (1991). Colţ-Alb, Bucureşti: Editura Ion Creangă. 33. Manolescu, Florin (1980). Literatura S.F. Bucureşti: Univers. 34. Manolescu, Nicolae (2002). Cititul şi scrisul. Iaşi: Editura Polirom. 35. Marino, Adrian (1973). Dicţionar de idei literare. Bucureşti: Editura Eminescu. 36. Marino, Adrian (1987). Hermeneutica ideii de literatură, Cluj-Napoca: Editura Dacia. 37. Mih, Viorel (2004). Înţelegerea textelor. Strategii şi mecanisme cognitive. Aplicaţii în domeniul educaţional. Cluj-Napoca: Editura ASCR. 38. Mihalache, Cosmin, Pascu Ana, Manolache, Carmen, Voicilă, Ciprian (2008). Îngeri, zmei şi şoimăriţe: mitologie pe întelesul copiilor, Bucureşti: Humanitas. 39. Molan, Vasile; Bănică, Lavinia (2005). Pedagogie pentru învăţământ primar şi preşcolar. Literatura română şi literatura pentru copii. Bucureşti: MEC. 40. Montandon, Alain (2004). Despre basmul cult sau Tărâmul copilăriei, Bucureşti: Univers. 41. Muşlea, Ion, Bârlea, Ovidiu (1970). Tipologia folclorului, Bucureşti: Minerva. 42. Naum, Gellu (2008). Cartea cu Apolodor, Bucureşti: Humanitas. 43. Negrilă, Iulian (1996). Literatura pentru copii. Arad: Editura Multimedia. 44. Pamfil, Alina (2007). Literatura pentru copii în Valori formative acronice şi contemporane în literatura pentru copii şi tineri: Lucrările simpoyionului nacional de didacticăa limbii şi literaturii române, ediţia a 7-a: Cluj Napoca, 17-19 noimebrie, 2006, coordonator Monica Onojescu, Alina Pamfil, Cluj Napoca, Casa Cărţiii de Ştiinţă, 2007. 45. Petraş, Irina (2011). Constanţa Buzea şi cartea vârstelor fragede. În: Constanţa Buzea, Cărticică de doi ani. Cărticică de trei ani. Cărticică de patru ani. Cărticică de cinci ani. Cărticică de şase ani. (pp. 7-9). Cluj-Napoca: Editura ASCR. 46. Petraş, Irina, (2002). Teoria literaturii: curente literare, figuri de stil, genuri si specii literare, metrică şi prozodie, Cluj Napoca: Biblioteca Apostrof. 47. Petrescu, Cezar (1986). Fram-ursul polar, Bucureşti: Editura Ion Creangă. 48. Plett, Heinrich (1983). Ştiinţa textului şi analiza de text. Bucureşti: Editura Univers. 49. Pop, Mihai; Ruxăndoiu, Pavel (1978, 1990, 1995). Folclor literar românesc. Bucureşti: E.D.P. 50. Propp, V (1970). Morfologia basmului, Bucureşti: Editura Univers. 51. Radian, Sanda (1983). Măştile fabulei, Bucureşti: Minerva. 52. Rogojinaru, Adela (1999). O introducere în literatura pentru copii. Bucureşti: Editura

Oscarprint. 53. Rosetti, Alexandru (redactor responsabil) (1970). Istoria literaturii române, I, ediţia a IIa revăzută (I, Folclorul literar românesc, pp. 13-226 Folclorul copiilor, pp. 180-190). Bucureşti: Editura Academiei R.S.R. 54. Sărăcuţ, Cristina (2010). Littérature de jeunesse et fête secularisée, The International Conference Real and Virtual in Learner’s Development, Cluj Napoca: Risoprint. 55. Sărăcuţ, Cristina (2010). Abbildung Und Text In Der Kinderliteratur. Fallstudie Am Beispiel Des Märchens Die Geschichte Vom Kleinen Muck Von Wilhelm Hauff, În Revista Neue Didaktik, Nr.1/2010, Http://Dppd.Ubbcluj.Ro/Germ/Neuedidaktik/Aktuell.Html. 56. Sărăcuţ, Cristina (2010). Ilustraţiile în literatura pentru copii−o strategie comunicativă, în volumul conferinţei Educaţie şi comunicare, editura Universităţii Petru Maior din Târgu-Mureş. 57. Sărăcuţ, Cristina (2009). Canonul şi canoanele literaturii pentru copii, în volumul Canonul literar şcolar, Casa Cărţii de Ştiinţă. 58. Sâmihăian, Florentina (2007). Investigarea şi stimularea interesului pentru lectură al elevilor. Bucureşti: MEC. 59. Sântimbreanu, Mircea (1987). Recreaţia mare, Bucureşti: Editura Ion Creangă. 60. Spiridon, Monica (1984). Despre aparenţa şi realitatea literaturii. Bucureşti: Editura Univers. 61. Stănescu, Nichita, Tomozei, Gheorghe (1980). Carte de citire, carte de iubire, Timişoara: Editura Facla. 62. Starobinski, Jean (1985). Textul şi interpretul. Bucureşti: Editura Univers. 63. Tămăian, Ioana (2010). Literatura pentru copii. Natura disciplinei, în Anuarul IPD 2008-2009, Cluj: Casa Cărţii de Ştiinţă. 64. Todorov, Tzvetan (1973). O introducere în literatura fantastică, Bucureşti: Univers. 65. Todorov, Tzvetan (2007). Littérature en péril, Paris. 66. Verne, Jules (2010). 20000 de leghe sub mări, Bucureşti: Editura Adevărul Holding. 67. Vianu, Tudor (1981). Arta prozatorilor români, Bucureşti: Minerva. 68. Vulcănescu, Romulus (1987). Mitologie română. Bucureşti: Editura Academiei R.S.R. (Toate titlurile se găsesc la Biblioteca universitară de la Cluj-Napoca. În cazul în care studenţii din extensii nu găsesc sursele bibliografice obligatorii indicate de titularul cursului, acestea vor fi oferite spre consultare studenţilor de către propunătorul cursului). 8.2 Seminar / laborator Seminarul 1 + seminarul 2. Copilăria şi imaginea ei în literatură a. imaginea copilăriei în literatura română; b. imaginea copilăriei în literatura universală.

Metode de predare Conversaţia euristică Explicaţia Dialogul Dezbaterea Seminarul 3. Basmul – genul preferat al copilăriei. Conversaţia euristică Basmul modern Explicaţia Dialogul Invăţarea prin descoperire Semimarul 4. Povestiri şi schiţe despre copilărie Seminarul 5. Romanele despre copilărie: cu şi fără familie

Seminarul 6. Poezia pentru copii Seminarul 7. Povestiri şi schiţe despre copilărie

Problematizarea Explicaţia Dialogul Explicaţia Dialogul Invăţarea prin descoperire Problematizarea Explicaţia Dialogul Conversatia

Observaţii Pe parcursul seminarelor, se vor studia câteva texte, la alegere, din tematica propusă.

Explicaţia Invăţarea prin descoperire Bibliografie orientativă: Seminarul 1+ seminarul 2 1. Cotoarbă, Emilia (2008). Amintiri din copilărie: copilăria copilului universal, Slatina: Editura Didactic Press. 2. Creangă, Ion (1996). Amintiri din copilărie: poveşti, povestiri, Bucureşti: Editura Floarea Darurilor. 3. Hugo, Victor (2003). Mizerabilii, Bucureşti: Editura Cartex. 4. Marascu, Elena (2006). Universul copilăriei şi imaginea copilului la Charles Dickens, Ion Creangă şi Mark Twain, Craiova: Editura Universitaria. 5. Twain, Mark (2007). Aventurile lui Tom Sawyer, Constanţa, Editura Steaua Nordului. Seminarul 3 1. Călinescu, George (1965). Estetica basmului, Bucureşti: E.P.L. 2. Creangă, Ion (2000). Amintiri, poveşti, povestiri, Bucuresti: Cartex. 3. Cristea, Valeriu (1999). Dictionarul personajelor lui Creangă, Bucureşt:, Editura Fundaţiei Culturale Române. 4. Constantinescu, Mircea (1979). Triumful lui Făt-Frumos: o lectură comparată a basmului „Tinereţe fără bătrâneţe şi viaţă fără de moarte”, Bucureşti: Editura Albatros. 5. Cubleşan, Constantin (1994). Ioan Slavici, Bucureşti: Editura Recif. 6. Ispirescu, Petre (2006). Tinerete fără bătrâneţe şi viaţă fără de moarte, Bucureşti: Editura Teora. Mihalache, Cosmin; Pascu Ana; Manolache, Carmen; Voicilă, Ciprian (2008). Îngeri, zmei şi şoimăriţe: mitologie pe înţelesul copiilor, Bucureşti: Humanitas. 7. Mihalache, Cosmin; Pascu Ana; Manolache, Carmen; Voicilă, Ciprian (2003). Danilă Prepeleac, Bucureşti: Editura Ager. 8. Slavici, Ioan (2004). Basme, Bucureşti: Editura Elis. 9. Slavici, Ioan (2004). Floriţa din codru, Bucureşti: Editura Alfa. Seminarul 4 1. Bodescu, Nisulescu Angela (2007). Receptarea critică a operei lui I. L. Caragiale, Craiova: Editura Scrisul Românesc. 2. Caragiale, Ion Luca (1997). Comedii; Momente; Chişinău: Editura Litera. 3. Crăciun, Boris (2002). Caragiale si copiii, Iaşi: Porţile Orientului. 4. Iosifescu, Silvian (1955). Caragiale, Bucureşti: Editura de Stat pentru Literatură si Artă. 5. Negrea, Gelu (2004). Dictionar subiectiv al personajelor lui I.L.Caragiale, Bucureşti: Cartea Românească. 6. Paligas , Viorel (2002). Dl. Goe, Amici, Telegrame: texte integrale, bandă desenată, Bucureşti: Alfa. 7. Sântimbreanu, Mircea (2000?). Recreatia mare, Bucureşti, Editura Axy. Seminarul 5 1. Bodiştean, Florica (2007). Literatura pentru copii şi tineret dincolo de „story”. Cluj-Napoca: Casa Cărţii de Ştiinţă. 2. Creangă, Ion (1978). Amintiri din copilărie, Bucureşti: Minerva. 3. Idem, Amintiri, poveşti, povestiri (2000). [S.I.]: Cartex. 4. Leary, Lewis (1960). Mark Twain, Minneapolis, University of Minnesota Press. 5. Teodoreanu, Ionel (1970). La Medeleni, Bucureşti: Albatros. 6. Twain, Mark (1993). Aventurile lui Huckleberry Finn, Bucureşti: Garamond. Seminarul 6 1. Arghezi, Tudor (1935). Cărticica de seară, Bucureşti: Editura Cultura Naţională. 2. Blandiana, Ana (2005). Poeme, Bucureşti: Humanitas. 3. Idem (1988). Intâmplări de pe strada mea, Bucureşti: Editura Ion Creangă. 4. Idem (1986). Intâmplări din grădina mea, Bucureşti: Editura Ion Creangă. 5. Farago, Elena (1999). Căţeluşul şchiop, Bucureşti: Editura 100+1 Gramar. 6. Idem (2006), Poezii. Cluj-Napoca: Odyseea. 7. Naum, Gellu, (1970). Poeme alese, Bucureşti: Editura Albatros. 8. Ologu, Alina (2007). Gellu Naum: experimentul poetic, Constanţa: Editura Pontica.

Seminarul 7 1. Caragiale, Ion Luca (1997). Comedii; Momente; Chişinău: Editura Litera. 2. Sântimbreanu, Mircea (2000?). Recreaţia mare, Bucureşti: Editura Axy. (Toate titlurile se găsesc la Biblioteca universitară de la Cluj-Napoca. În cazul în care studenţii din extensii nu găsesc sursele bibliografice obligatorii indicate de titularul seminarului, acestea vor fi oferite spre consultare studenţilor de către propunătorul seminarului).

9. Coroborarea conţinuturilor disciplinei cu aşteptările reprezentanţilor comunităţii epistemice, asociaţiilor profesionale şi angajatori reprezentativi din domeniul aferent programului • Conţinuturile sunt selectate în conformitate cu teoriile actuale consacrate în domeniu, recunoscute de comunitatea epistemică, şi vizează achiziţia de conoştinţe şi competenţe obligatorii pentru cadrele didactice din învăţământul preşcolar şi primar (învăţători şi educatori). 10. Evaluare Tip activitate 10.4 Curs




Cunoaşterea şi analiza unui corpus fundamental de texte pentru copii Utilizarea adecvată a unor concepte fundamentale din domeniul literaturii pentru copii Intervenţii pertinente pe parcursul orelor de seminar, precum şi realizarea temelor primite în cadrul seminarelor.

Examen


Examen

30%

10.6 Standard minim de performanţă • Utilizarea unor concepte fundamentale din domeniul literaturii pentru copii în relaţie cu minimum 14 texte de literatură pentru copii (dintre care 10 discutate la curs şi seminar şi 4 la alegerea studenţilor). Data completării 1 octombrie 2012



Conf.dr Mircea Breaz ……….

Conf.dr Mircea Breaz……….

Lect.dr Cristina Sărăcuţ ……………Asist.drd. Nicoleta Ciocian………… Lect.dr. Ioana Tămăian……………….. Data avizării în departament ...........................................


A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Óvoda- és elemi oktatás pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Megfigyelési gyakorlat 2.2 Az előadásért felelős tanár neve 2.3 A szemináriumért felelős tanár Drd. Iuga Gombos Márta neve 2.4 Tanulmányi év 1 2.5 Félév 2 2.6. Értékelés Folyamatos 2.7 Tantárgy módja értékelés típusa 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás 0 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 70 melyből: 3.5 előadás 0 A tanulmányi idő elosztása:

Szaktárgy

3.3 szeminárium/labor 3.6 szeminárium/labor

A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 28 3.8 A félév össz-óraszáma 70 3.9 Kreditszám 3 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli

•

Elemi és óvodai tanterv ismerete

•

Vetítő, laptop, fehértábla, Pedagaógiai gyakorlat Útmutató


3 42 28 óra 10 10 6 2


K4. Az óvodai/kisiskolai csoport, az oktatási folyamat és a célcsoport sajátos szociális tanulási/ integrálási tevékenységének menedzserszemléletű kezelése (szervezése) K5. Különböző személyek és nevelési csoportok (óvodások, kisiskolások, tanulók, családok, tanárok, alkalmazottak, stb.) számára nevelési tanácsadás és irányítás, pszicho-pedagógiai segítségnyújtás





-


-


-

Olyan

oktatási‐nevelési

tevékenységek

megvalósítása,

melyek

érvényesítsék és tükrözzék az óvodai és kisiskolai szakmódszertan sajátosságait -

Az óvodai és kisiskolai oktató‐nevelő tevékenység módszertani szakaszaira jellemző ismeretek gyakorlatba ültetése

-

A szakismeretek, a pszicho‐pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása az óvodai és kisiskolai oktató‐nevelő tevékenység megvalósításában

-

A tanulási tevékenységi tér és az óvodai/ kisiskolai gyermekközösség megszervezését szolgáló tervek kidolgozása különböző kontextusokban, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat.

-

Az óvodai és kisiskolai oktatási tevékenység különböző sajátos kontextusainak megfelelő nevelési erőforrás‐típusok azonosítása

-

A tanulásszervezés sajátos fogalmainak/ szemléletmódjának működtetése különböző óvodai és kisiskolai nevelési tevékenységi helyzetekben

-

A minisztériumi/ óvodai/ kisiskolai dokumentumok használata a különböző nevelési helyzetekben hozott menedzseri döntésekben

-


-

Az óvodások/ kisiskolások és más személyek vagy csoportok személyes szociális fejlődésbeli és érzelmi problémáinak és nehézségeinek észlelése és elemzése, és a magatartásuk megfelelő irányítása ezek kiküszöbölése érdekében


•

Az óvodai és elemi osztályban alkalmazott tanterv alkalmazása

•

Mikrotanítások sikeres kivitelezése

•

Helyes értékelési és önértékelési módszerek kialakítása

•

Szakkifejezések helyes alkalmazása

8. A tantárgy tartalma 8.1. Előadás 1. Bevezető fogalmak 2. Iskolahálózat megismerése 3. Az iskolai tanulási környezet 4. Az óvodai tanulási környezet 5. Nyelv és kommunikáció terület órahallgatás

Didaktikai módszerek beszélgetés csoportmunka felfedeztetés megfigyelés megfigyelés

Megjegyzések

6. Matematika és tudományok terület órahallgatás 7. A tanitó egyéni tervei 8. Az óvónő portfóliója 9. Gyermekcsoport

megfigyelés csoportmunka előadás csoportmunka

10. Projektmódszer az óvodában

Tapasztalati tanulás

11. Extracurrikuláris tevékenységek

Megfigyelés, tanítások

12. Módszerek: esetelemzés, mikrotanitás

csoportmunka

13. Drámajáték


14. Összefoglalás, a gyakorlat értékelése

beszélgetés

8.2. Szeminárium/Labor 15. Bevezető fogalmak 16. Iskolahálózat megismerése 17. Az iskolai tanulási környezet 18. Az óvodai tanulási környezet 19. Nyelv és kommunikáció terület órahallgatás 20. Matematika és tudományok terület órahallgatás 21. A tanitó egyéni tervei 22. Az óvónő portfóliója 23. Gyermekcsoport

beszélgetés csoportmunka felfedeztetés megfigyelés megfigyelés megfigyelés csoportmunka előadás csoportmunka

24. Projektmódszer az óvodában


25. Extracurrikuláris tevékenységek

Megfigyelés, tanítások

26. Módszerek: esetelemzés, mikrotanitás

csoportmunka

27. Drámajáték


Könyvészet 1. Demény Piroska (2O11): Pedagógiai gyakorlat. Szakmai kalauz óvoda- és elemi oktatás pedagógiája szakos hallgatók számára. A BBTE

PNK PADI kiadványa. 2. Czike Bernadett (szerk.) (1997): Fejezetek

az alternatív nevelés gyakorlatából. Bp. 3. Clouder, C. and Rawson, M., Waldorf

Education Floris Books 4. Németh András: A reformpedagógia múltja

és jelene. Bp. 1996. 5. Németh András - Eberhard Skiera (1999):

Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 6. Petrash,

Jack,

(2002):

Understanding

Waldorf Education: Teaching from the Inside Out Floris Books 7. Plekhanov, A., Jones, Anthony (1992). The

Pedagogical Theory and Practice of Maria Montessori.

Russian

Social

Science

Review. 8. Rogers., C. ,Freibers, H. (2007), A tanulás

szabadsága, EDGE, Bp. 9. Bronkhorst,

John

(2007).

"Célestin

Freinet". Hengelo: Edith Stein school of education

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A tantárgy tartalma összhangban van a tantervelmélet, oktatáselmélet és módszertan, szakmódszertanok, tanulásszervezés reprezentatív hazai és külföldi képviselői által érvényesnek tartott információkkal, valamint megfelelőképpen támogatja az óvó- és tanítóképzés által megcélzott alap- és keresztkompetenciák alakulását. 10. Értékelés Tevékenység típusa


10.5 Szeminárium / Labor Portfólió

Szemináriumi munka 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei

10.3 Aránya a végső jegyben

Folyamatos megfigyelés, a tanítási tevékenység elemzése, értékelése 75% 25%

A hallgatók • Készítsenek módszertanilag és tudományos szempontból helyes lecketerveket, tevékenységi terveket, megfigyelési naplót

Kitöltés dátuma 2013 február. 17.

Előadás felelőse

Szeminárium felelőse Drd. Iuga Gombos Márta

Az intézeti jóváhagyás dátuma

Intézetigazgató

2O13. március 1.

Dr. Demény Piroska

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés (BA) - licensz 1.6 Szak / Képesítés Óvodapedagógia és Elemi Oktatás Pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Neveléstörténet 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Dr. Birta Székely Noémi 2.3 A szemináriumért felelős tanár Drd. Iuga Gombos Márta neve 2.4 Tanulmányi év

1 2.5 Félév 1

2.6. Értékelés módja

Vizsga


Szaktantárgy DS

3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás 2 3.3 szeminárium/labor 3.4 Tantervben szereplő össz98 melyből: 3.5 előadás 56 3.6 szeminárium/labor óraszám A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 28 3.8 A félév össz-óraszáma 98 3.9 Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei

•

Táblával, számítógéppel, kivetítővel felszerelt előadóterem.

•

Táblával, számítógéppel, kivetítővel felszerelt előadóterem.

1

1 14 óra 10 6 8 2 2 -



6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák K1. Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése. K6. Önértékelés a szakmai gyakorlatban és karrierépítésben, e folyamat állandó javítása, optimalizálása.

TK1. Neveléstudományi szakértelmet tükröző, egyértelmű értékválasztásra alapozott szaketikai normák és elvek alkalmazása.


•


•

A

szakmai,

pszicho-pedagógiai

és

módszertani

ismeretek

felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása az oktatásinevelési tevékenységek és didaktikai eszközök tervezésének teljes folyamatában •

Alapismeretek alkalmazása a szakismeretek széles skálájának elemzésében és értelmezésében


• • • •

• •

Ismerje meg a különböző korok neveléssel foglalkozó szakembereinek felfogását. Értse meg, hogy egy adott kor történelmi-társadalmi háttere alapvetően befolyásolja a kor nevelési eszményét, és ezen keresztül nevelésfelfogását. Ismerje fel, hogyan valósult meg a pedagógiai elméletek gyakorlatba ültetése a különböző korokban. Ismerje meg jeles pedagógusok életét és munkásságát. A tanultak alapján fogalmazza meg korunk nevelésfelfogását, illetve tudatosítsa saját nevelésfelfogását. Alkalmazza a gyakorlatban a reformpedagógiai irányzatok módszer- és eszközegyüttesét.

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1.Bevezetés a nevelés történetébe. Ókori keleti népek

Didaktikai módszerek Előadás, beszélgetés, 2

Megjegyzések

nevelése. 2.Ókori görög nevelés. Spárta és Athén nevelésfelfogása. Görög gondolkodók. 3.Nevelés az ókori Rómában. Korai kereszténység nevelésfelfogása. 4. Középkori nevelés. Klérikus nevelés. 5. Középkori világi nevelés. 6. Reneszánsz és humanizmus. Reneszánsz főúri nevelés. Humanista gondolkodók véleménye a nevelésről. 7. Reformáció és nevelés. 8. .A katolikus megújhodás (ellenreformáció) pedagógiája 9.XVII. századi nevelés. J.A. Comenius pedagógiai szintézise 10. A felvilágosodás kezdetei. John Locke pedagógiai munkássága 11. A francia felvilágosodás. J. J. Rousseau nevelésfelfogása. 12. Pestalozzi szerepe a nevelésben. 13. Iskoláztatás a XIX. században: Fröbel, Herbart. 14. XX. század eleji reformpedagógiai irányzatok. Waldorf pedagógia, Maria Montessori pedagógiája, Celestin Freinet pedagógiája, Jéna plan, Dalton terv Könyvészet

szemléltetés, megbeszélés, magyarázat. Előadás, beszélgetés, szemléltetés, megbeszélés, magyarázat. Előadás, beszélgetés, szemléltetés, megbeszélés, magyarázat. Előadás, beszélgetés, szemléltetés, megbeszélés, magyarázat. Előadás, beszélgetés, szemléltetés, megbeszélés, magyarázat. Előadás, beszélgetés, szemléltetés, megbeszélés, magyarázat. Előadás, beszélgetés, szemléltetés, megbeszélés, magyarázat. Előadás, beszélgetés, szemléltetés, megbeszélés, magyarázat. Előadás, beszélgetés, szemléltetés, megbeszélés, magyarázat. Előadás, beszélgetés, szemléltetés, megbeszélés, magyarázat. Előadás, beszélgetés, szemléltetés, megbeszélés, magyarázat. Előadás, beszélgetés, szemléltetés, megbeszélés, magyarázat. Előadás, beszélgetés, szemléltetés, megbeszélés, magyarázat. Előadás, beszélgetés, szemléltetés, megbeszélés, magyarázat.

• Fehér Erzsébet (1995): Az oktatás és nevelés története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. • Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla (2000): Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest. • Oroszné Deák Judit (1996, szerk.): Innovatív pedagógiai irányzatok és tendenciák napjainkban. Munkafüzet. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. • Pukánszky Béla – Németh András: Neveléstörténet. Letölthető a http://mek.oszk.hu honlapról • Oroszné Deák Judit(1996, szerk.): Szemelvények az „Innovatív pedagógiai irányzatok és áramlatok” című munkafüzethez. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. • ***Süss fel nap. Alternatív óvodák, iskolák Magyaroszágon. I-II. Soros Alapítvány, 1999. 3

• ***Szemelvények a nevelés történetéből. Szöveggyűjtemény, Nyíregyháza 2000 8.2 Szeminárium / Labor Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. A BBTE története. 1 óra Bemutatás, A tanár vezeti a szemináriumot aktívan bevonva szemléltetés, előadás, a hallgatókat is az előadásába. magyarázat. 2. A szatmárnémeti Bemutatás, A diákok gyűjtőmunkát végezhetnek, a tanítóképzés története. 1 szemléltetés, előadás, tanítóképzéssel kapcsolatos tárgyakat, óra magyarázat. dokumentumokat kutathatnak fel, illetve interjút készíthetnek idősebb óvónőkkel, tanítókkal. 3. Rudolf Steiner és a Kooperatív A diákok 3-4 tagú csoportban mutatják be a csoportmunka, tanulmányozott szakirodalom alapján a címben Waldorf pedagógia. 2 óra szakirodalom megjelölt pedagógiai irányzatot. feldolgozása. 4. Winkler Márta A diákok 3-4 tagú csoportban mutatják be a Kooperatív pedagógiai elvei. 2 óra tanulmányozott szakirodalom alapján a címben csoportmunka, megjelölt pedagógiai irányzatot. szakirodalom feldolgozása 5. Maria Montessori pedagógiai munkássága. 2 óra

Kooperatív csoportmunka, szakirodalom feldolgozása

A diákok 3-4 tagú csoportban mutatják be a tanulmányozott szakirodalom alapján a címben megjelölt pedagógiai irányzatot.

6. Celestin Freinet pedagógiája. 2 óra



7. Peter Petersen és a kis Jéna plan. 2 óra



8. Karácsony Sándor pedagógiai nézetei. 2 óra



Könyvészet B. Méhes Vera: Montessori pedagógiai rendszere és alkalmazása az óvodában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. é.n. Bura László: Iskolavárosunk Szatmárnémeti. Státus, Csíkszereda, 1999 Bura László: Református felekezeti oktatás Szatmáron (a Habsburgok alatt) (1690-1918). In: Lukács OlgaDienes Dénes (szerk.): Református oktatás a Kárpát-medencében. Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2009. 9-28. Eperjesy Barnáné – Zsámboki Károlyné: Freinet itt és most. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, é.n. Kónya László: Tanító/-Nő és óvóképzés Szatmár megyében és Szatmárnémetiben. In: Szabó K. Attila: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből. Mentor, Marosvásárhely, 2006 Németh András: A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 1998. Peter Petersen: A kis Jéna Plan. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. Szabadságra nevelés. Rudolf Steiner pedagógiája. Waldorf Könyvek II., Török Sándor Waldorf-pedagógiai 4

Alapítvány, Solymár – Pedagógus-Továbbképzési Módszertani és Információs Központ, Pilisborosjenő, 2003. Szabó-Thalmeiner Noémi: A szatmár megyei tanítóképzés története, különös tekintettel a református tanítónőképzésre. In: Pinczésné dr. Palásthy Ildikó (szerk): A református tanítóképzés múltja, jelene, jövője. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2011. 41-46. o. Winkler Márta: Iskolapélda. Kinek kaloda, kinek fészek. EDGE 2000 Kft., Budapest, 2003.

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A tantárgy átöleli a nevelés történetének minden korszakát, áttekintő képet nyújt régmúlt korok pedagógiájáról, feltárja a pedagógiai valóság illetve a társadalmi-történelmi tényezők közötti kapcsolatot különböző korokban, illetve bemutatja a reformpedagógiai irányzatok megjelenésének szükségszerűségét, ötletet adva a jelenlegi gyakorlat megújítására. 10. Értékelés Tevékenység típusa


10.4 Előadás

10.3 Aránya a végső jegyben 70%

A neveléstörténeti Írásbeli vizsga korszakok jellegzetességeinek ismerete, a főbb pedagógiai gondolkodók életének és munkásságának ismerete. Az egyes pedagógiai törekvések társadalmi, történelmi hátterének ismerete, a közöttük lévő kapcsolatok bemutatása. megfigyelés 10.5 Szeminárium / Labor Szeminárium megtartása 30% adott szakirodalom alapján. A bemutatás érthető, követhető, logikusan felépített. A szemináriumi témához Dolgozat értékelése kapcsolódó dolgozat tartalmilag és szerkesztésileg is az elvárásoknak megfelelő. 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei Az írásbeli vizsga követelményei: • Adott kor pedagógiai törekvéseit ismerteti, kapcsolatba hozza őket a társadalmi-történelmi eseményekkel. • A téma kifejtésekor megfelelő nyelvezetet használ, összefüggően, koherensen szerkeszti meg mondanivalóját. • Érvelni tud egyes pedagógiai irányzatok mellett. • Helyesen fogalmaz és ír. A szemináriumi tevékenység követelményei: • Társaival együttműködve szemináriumot tart egy adott témában, illetve dolgozat formájában összefoglalja a bemutatott téma lényegi sajátosságait. 5

• Aktív részvétel a szemináriumi tevékenységeken.

Kitöltés dátuma 2013. február 29.

Előadás felelőse Dr. Birta Székely Noémi



6

Szeminárium felelőse Drd. Iuga Gombos Márta

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés (BA) – licensz 1.6 Szak / Képesítés Óvoda és elemi oktatás pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve

Tantervelmélet és gyakorlati alkalmazásai

2.2 Az előadásért felelős tanár neve Dr. Fóris Ferenczi Rita 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Drd. Szász Judit 2.4 Tanulmányi év 1. 2.5 Félév 1. 2.6. Értékelés módja vizsga

2.7 Tantárgy típusa alapozó


2 28 óra 10 10 15 5 2

• •

Általános pedagógiai alapfogalmak tudatos, adekvát használata

•


•





6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák 9 Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése 9 Óvodai/kisiskolai csoport, az oktatási folyamat és a célcsoport sajátos szociális tanulási/ integrálási tevékenységének menedzserszemléletű kezelése (szervezése)

Neveléstudományi szakértelmet tükröző, egyértelmű értékválasztásra alapozott szaketikai normák és elvek alkalmazása



-Oktatási-nevelési és/vagy extracurriculáris tevékenységek változatos kivitelezésének kidolgozása - Főbb tanuláselméletek, a tanított tantárgyak sajátos tartalmainak és tantervének valamint a tantárgymódszertan sajátos szemléletmódjának azonosítása és elsajátítása - Curriculáris normák, sztenderdek és követelmények érvényesítése a hivatalos iskolai dokumentumok elemzésében és értékelésében, vagy a saját tervezési tevékenység önértékelésében - A szakmai, pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása az oktatási-nevelési tevékenységek és didaktikai eszközök tervezésének teljes folyamatában - Az óvodai és kisiskolai oktatási tevékenység különböző sajátos kontextusainak megfelelő nevelési erőforrás-típusok azonosítása - A minisztériumi/ óvodai/ kisiskolai dokumentumok használata a különböző nevelési helyzetekben hozott menedzseri döntésekben -

-

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás

A tantervelmélet helyének meghatározása a pedagógiai tudományok rendszerében A szakterület sajátos fogalmainak értelmezése és szaknyelvben való adekvát használata A tantervelméleti szakirodalom reflektív kritikai értelmezése, saját értékítéletek megfogalmazása Az óvodai és iskolai alaptanterv tanulmányozása, elemzése és értelmezése Az oktató-nevelő tevékenységet szabályozó alap- (kerettanterv, tantárgyi programok, tankönyv) és kiegészítő dokumentumok (helyi tanterv, pedagógiai program) módszertani útmutató, kézikönyv, munkafüzet,) kritikai elemzési és alkalmazási képességének a kialakítása A tantervelméleti ismeretek és képességek felhasználása a pedagógus egyéni terveinek a kidolgozásában (évi, félévi, tanulási egységekre/tematikus terv, lecketerv)

Didaktikai módszerek Megjegyzések

1. A tantervelmélet mint pedagógiai jellegű tudomány 2. A tanterv szükségessége és funkciói 3. A tanterv fogalma és típusai I. Osztályozási szempontok: műfaj, a tervezés szintje és kiterjedése szerint 4. A tanterv fogalma és típusai II. Osztályozási szempontok: az oktatásszabályozás mechanizmusa, szakmai jelleg és tervezéstechnika szerint 5. Tanterv és iskolarendszer. A tanterv mint az oktatás irányításának és szabályozásának az eszköze 6. Az alaptanterv fogalma, sajátosságai és funkciói 7. Az óvodai és az elemi oktatás alaptanterve. Alkalmazási lehetőségek 8. Tantárgyi programok

Előadás, magyarázat Előadás, magyarázat, kooperatív tanulás, játék Előadás, magyarázat, szemléltetés Előadás, magyarázat, tantervelméleti kvíz Előadás, magyarázat, szemléltetés, oktatófilm Előadás, magyarázat, szemléltetés, beszélgetés Előadás, magyarázat, beszélgetés Előadás, magyarázat, szemléltetés, játék, dokumentumelemzés

9. A tankönyv, kiegészítő tantervi dokumentumok és a tanterv viszonya.

Előadás, magyarázat, szemléltetés, problematizálás, kooperatív tanulás 10. A helyi tervezés szükségessége és lehetőségei. A Előadás, magyarázat, pedagógusok tantervi önállóságának kérdésköre beszélgetés, problematizálás, tantervelméleti kvíz 11. A helyi tervezés szükségessége és lehetőségei. A Előadás, magyarázat, pedagógiai program és a választható tantárgyak beszélgetés, kidolgozásának követelményrendszere dokumentumelemzés tantervelméleti kvíz 12. A pedagógus egyéni tervei: évi, félévi, tanulási Előadás, magyarázat, egységek terve/tematikus és a lecketerv szemléltetés, dokumentumelemzés, gyakorlás 13. Különleges tantervek. A deklarált, értelmezett, Problematizálás, megvalósított és a rejtett tanterv beszélgetés 14.A tantervfejlesztés elméleti és gyakorlati Előadás, magyarázat, problematikája. A tantervi reform Romániában szemléltetés, gyakorlás, játék Könyvészet: • Antal Sándor – Péter Lilla (2007): Curriculumelmélet. BBTE, Távoktatási Központ, Kolozsvár (letölthető: http://peda.topnet.ro) • Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Okker Oktatási Kiadó, Budapest. • Fodor László (2005): Általános és iskolai pedagógia. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, pp. 246-266. • Fóris-Ferenczi Rita (2008): A tervezéstől az értékelésig. Ábel Kiadó, Kolozsvár. • Fóris-Ferenczi Rita (2004): Tantervelmélet. Tervezés és tantervhasználat, BBTE, Távoktatási Központ, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Kolozsvár. • Péter Lilla (2012): Reform és visszhangok. A közoktatási reform fogadtatása romániai magyar

•

pedagógusok körében. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár. Szabó László Tamás (1985): A „rejtett tanterv”. Magvető Kiadó, Budapest.

• Szabó László Tamás (2004) (szerk.): Tantervelmélet. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Didaktikai módszerek Megjegyzések 8.2. Szeminárium: 1. A tanterv és tantervelmélet jelentősége az beszélgetés, oktatás szereplői (intézményvezetők, csoportmunka, játék pedagógusok, tanulók, szülők) számára (beszélgetés, fogalomértelmezések). A tantervelméleti kisszótár elindítása 2. Tantervek régen és napjainkban. A kiselőadás, tanárközpontú és tanulóközpontú oktatás és a beszélgetés, tanterv csoportmunka 3. Az oktatási rendszer és tanterv. Az oktatás kiselőadás, funkciói. Centralizáció és decentralizáció az beszélgetés, játék, oktatásban I. csoportmunka 4. Az oktatási rendszer és tanterv. Az oktatás kiselőadás, funkciói. Centralizáció és decentralizáció az beszélgetés, játék, oktatásban II. csoportmunka 5. Alapvető tantervi dokumentumok: Nemzeti kiselőadás, Curriculum, tantárgyi programok beszélgetés, játék, csoportmunka 6. Az óvodai nevelés új alaptantervének kiselőadás, bemutatása beszélgetés, játék, csoportmunka 7. Az előkészítő osztály tantervének felépítése és kiselőadás, alkalmazása beszélgetés, játék, csoportmunka 8. Az óvodai és iskolai alaptantervek ismerete – kiselőadás, gyakorlatok beszélgetés, játék, csoportmunka 9. Pedagógiai program és helyi tanterv. Készítse kiselőadás, el elképzelt iskolája vagy óvodája pedagógiai beszélgetés, játék, programját, és dolgozzon ki egy ennek csoportmunka megfelelő helyi tantervet! (csoportmunka) 10. A pedagógus egyéni tervei az óvodában kiselőadás, (kalendarisztikus, tematikus terv) szemléltetés, beszélgetés, játék, csoportmunka 11. A pedagógus egyéni tervei az elemi oktatásban kiselőadás, (kalendarisztikus, tematikus terv) beszélgetés, játék, csoportmunka 12. A választható tárgyak kidolgozásának a kiselőadás, kritériumrendszere. Választható tárgy beszélgetés, játék, kidolgozása (csoportmunka) csoportmunka 13. A tankönyv és tanterv. A pedagógusok kiselőadás, tankönyvválasztásának szempontjai. beszélgetés, játék, Tankönyvértékelés és –összehasonlítás csoportmunka 14. A tantervelméleti kisszótár befejezése Csoportmunka, játék, tantervelméleti kvíz Könyvészet • Ballér, E. (1988): A pedagógusok tantervi önállósága. Pedagógiai Szemle, 1988/1, 3-10. • Birta-Székely Noémi, Fóris-Ferenczi Rita (szerk., 200 7): Pedagógiai kézikönyv. Ábel Kiadó, Kolozsvár. • Péter Lilla (2006): A romániai magyar pedagógusok véleménye a tantervi decentralizációról. Educatio 2007/3.

•

Péter Lilla (2006): Reform és visszhangok. A román közoktatási reformról romániai magyar pedagógusok véleményének tükrében.Educatio, 2006/3, Budapest, pp. 416-425.

•

Fóris-Ferenczi, R. (2004b): Értelmezési kontextusok a minőség fogalmához a romániai középfokú oktatásban Regio. Kisebbség, Politika, Társadalom, 2004/2, 15-56. p. Birta-Székely Noémi (2010): A pedagógia alapjaitól az oktatás elméletéig. Ábel Kiadó, Kolozsvár. Fodor László (2005): Általános és iskolai pedagógia. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár. Szabó-Thalmeiner Noémi (szerk.,2012): Gyakorlatközelben. Az iskola-előkészítés fortélyai. Ábel Kiadó, Kolozsvár.

• • •

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • Alapvető tantervelméleti tájékozottság és képességek kialakítása, amely később alapját képezheti az óvodai nevelésben és elemi oktató-nevelő tevékenység tantervi dokumentumainak célszerű, hatékony gyakorlati alkalmazásának. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.4 Előadás


Tantervelméleti alapfogalmak ismerete Tantervelméleti alapfogalmak szakszerű használata, és a tantervi dokumentumokban való tájékozottság 10.5 Szeminárium / Labor Egyéni portfolió összeállítása: olvasmánynapló, kisszótár, óvodai és iskolai munkatervrészlet, tankönyvértékelés, lecketervrészlet. Kiselőadás megtartása, amelyen belül feladatok, csoportmunka, játékok összeállítása és alkalmazása a társakkal. Aktív részvétel a szemináriumokon


Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga

60%

Portfoliók értékelése 40%

Folyamatos megfigyelés, a szemináriumi tevékenység elemzése, értékelése

10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei • szemináriumon való aktív részvétel (jelenlét – minimum 80%, szemináriumi kiselőadás megtartása, társak aktív bekapcsolása a szemináriumi tevékenységbe) • A nevelési folyamathoz kötődő alapvető fogalmak ismerete, a nevelési folyamatok sajátosságaiban és törvényszerűségeiben való tájékozottság – írásbeli vizsga

Kitöltés dátuma

Előadás felelőse

2013. 02. 27

dr. Fóris Ferenczi Rita

Az intézeti jóváhagyás dátuma 2013. 03. 01


Intézetigazgató dr. Demény Piroska

drd. Szász Judit

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés (BA) - licensz 1.6 Szak / Képesítés Óvoda- és Elemi Oktatás Pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Oktatáselmélet 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Dr. Kovács Zoltán 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Drd. Iuga Gombos Márta 2.4 Tanulmányi év 1. 2.5 Félév 2. 2.6. Értékelés módja Vizsga 2.7 Tantárgy típusa Alap DF 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 4 melyből: 3.2 előadás 2 3.3 szeminárium/labor 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 126 melyből: 3.5 előadás 56 3.6 szeminárium/labor A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 42 3.8 A félév össz-óraszáma 126 3.9 Kreditszám 5 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli

2 28 óra 13 13 12 2 2 0

• •


• •

Számítógép, vetítő, hangfal, tábla, internet-hozzáférés, filctollak, flipchart Moduláris berendezéssel rendelkező terem, számítógép, vetítési lehetőség, nyomtatási, illetve sokszorosítási lehetőség


6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák • K1. Különböző életkorú/ felkészültségű és más-más célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése •

K2. A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat megvalósítása

•


•

TK2. Neveléstudományi területre sajátos projektek és programok megvalósítását célzó


interdiszciplináris és szakmai munkacsoportokban való hatékony együttműködés •

TK3. Az élethosszig tartó tanulás hatékony módszereinek és technikáinak használata a folyamatos szakmai fejlődés és képzés érdekében


• • •

• • • •


Oktatási-nevelési és/vagy extracurriculáris tevékenységek változatos kivitelezésének kidolgozása Didaktikai alapelvek azonosítása és alkalmazása a foglalkoztatott célcsoport számára tervezett sajátos oktatási-nevelési tevékenységben A szakmai, pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása az oktatásinevelési tevékenységek és didaktikai eszközök tervezésének teljes folyamatában A kisiskolások és óvodások fejlődését szolgáló sajátos didaktikai alapelvek és módszerek alkalmazása a tevékenységek megvalósítása és a tantárgyak tanítása során Az óvodai és kisiskolai oktató-nevelő tevékenység módszertani szakaszaira jellemző ismeretek gyakorlatba ültetése Az óvodások és kisiskolások alkalmazkodási/tanulási nehézségeinek felismerése, segítségnyújtás ezek kiküszöbölésében, a tanulási teljesítmény elérése érdekében A didaktikai elméleti ismeretek problémaközpontú közvetítése, a pedagógushoz váláshoz szükéges szaktudományos ismeretek bővítése, rendszerezése, a gyakorlati tudás szakmai megalapozása

A hallgatók • ismerjék és értsék az oktatás rendszer jellegét; • tudják azonosítani az oktatási rendszer elemeit, értsék és magyarázzák a köztük levő összefüggéseket; • értsék és alkalmazzák a gyakorlatban a tanulóközpontú, kompetencia alapú, differenciált tanulásszervezésre épített oktatást .

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1.A tananyag átfogó ismertetése, alapfogalmak tisztázása 2.Az oktatás ismeretelméleti megközelítése 3.Az oktatás kommunikációelméleti megközelítése 4.Az oktatás rendszerelméleti megközelítése 5.Az oktatás alapelvei 6.Az oktatás céljai és feladatai 7.Az oktatási célok hierarchikus osztályozásának Bloom-féle modellje

Didaktikai módszerek Megbeszélés, magyarázat

Megjegyzések

Interaktív előadás, szemléltetés, modellezés Interaktív előadás, modellezés, szimuláció, megbeszélés Interaktív előadás, modellezés, magyarázat Interaktív előadás, magyarázat, megbeszélés, példák általi szemléltetés Interaktív előadás, szemléltetés, magyarázat, megbeszélés, modellezés Magyarázat, interaktív előadás, szemléltetés, újramodellezés

8.Az oktatás tartalma

Interaktív előadás, dokumentum elemzés, megbeszélés, kooperatív csoportmunka 9. Az oktatás módszerei. Hagyományos Interaktív előadás, szimuláció, módszerek megbeszélés, csoportos vita 10.Az oktatás módszerei. Korszerű módszerek Interaktív előadás, szimuláció, megbeszélés, csoportos vita 11.Az oktatás tradicionális és korszerű eszközei Interaktív előadás, szemléltetés, gyakorlati tevékenység, megbeszélés 12.Az oktatás szervezése Interaktív előadás, szimuláció, megbeszélés, problémaközpontú csoportmunka 13.Értékelés az oktatási folyamatban Interaktív előadás, megbeszélés, kooperatív csoportmunka, szimuláció 14.A reflektív pedagógus (döntések a tanítási Megbeszélés, gyakorlati tevékenység órán) Könyvészet Barabási Tünde (2008): Tanítástanulási és tanulástanítási alapismeretek. Kolozsvári Egyetemi Kiadó Falus Iván (szerk.) (1998), Didaktika, Nt, Bp., (1, 2, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 16 fejezetek) Birta Székely Noémi (2006): Tanárok pedagógiai műveltsége. Egyetemi jegyzet. Ábel Kiadó, Kolozsvár, 6. fejezet Birta Székely Noémi, Fóris Ferenczi Rita (szerk.): (2007): Pedagógiai kézikönyv. Ábel Kiadó, Kolozsvár (1, 7, 8, 9, 10, 11 fejezetek) Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyermekekben?Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Knausz Imre (2001): A tanítás mestersége. Egyetemi jegyzet. www.mek.iif.hu (A tanulás, A tanítás)

8.2 Szeminárium / Labor Bevezető szeminárium, a követelmények megbeszélése

Didaktikai módszerek Megbeszélés, magyarázat

Megjegyzések

Tanulás, tanítás, oktatás aktuális kérdései. A tanulás sajátosságai óvodás- és kisiskoláskorú gyerekeknél. Tanulási kompetenciák fejlesztése Célok és követelmények elkülönítése a tanulás során. Gyakorlati kérdések Korszerű oktatási módszerek a gyakorlatban. A kooperatív módszer A drámapedagógia A projektmódszer

Brainstorming, kiscsoportos megbeszélések Szakirodalom feldolgozása: kiselőadás, megbeszélés, szimuláció, játék Magyarázat, megbeszélés, önálló munka, modellezés Megbeszélés, vita szimuláció szimuláció szimuláció

A házi feladat jelentősége

Megbeszélés, magyarázat

A pedagógus tervezőmunkája

Kiselőadás, gyakorlás

Mikrotanítás

szimuláció

Mikrotanítás

szimuláció

Mikrotanítás

szimuláció

Mikrotanítás

szimuláció

Könyvészet Rogers C., (2007), A tanulás szabadsága, EDGE, Bp. (1.,2. fejezet) Csíkos Csaba (2007), Metakogníció, A tudásra vonatkozó tudás pedagógiája, Műszaki kiadó, Bp Birta-Székely Noémi (2006), Tanárok pedagógiai műveltsége, Egyetemi jegyzet, Ábel kiadó, Kolozsvár, (6 fejezet) Barabási Tünde (2008): Tanítástanulási és tanulástanítási alapismeretek. Kolozsvári Egyetemi Kiadó Kagan, S. (2001), Kooperatív tanulás, Önkonet Kft, Budapest. Gabnai Katalin (1998), Drámajátékok, Okker, Budapest. Szira Judit (2002), A projektmódszerről, Új Pedagógiai Szemle, Szeptember Falus Iván (szerk.) (1998), Didaktika, Nt, Budapest Foris-Ferenczi Rita (2008), A tervezéstől az értékelésig, Ábel kiadó, Kolozsvár (4.7.fejezet Szabó Thalmeiner Noémi (szerk., 2012): Gyakorlatközelben. Az iskolaelőkészítés fortélyai. Ábel kiadó

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A tantárgy tartalma összhangban van az oktatás elméletének és módszertanának reprezentatív hazai és külföldi képviselői által érvényesnek tartott információkkal, valamint megfelelőképpen támogatja az óvó- és tanítóképzés által megcélzott alap- és keresztkompetenciák alakulását.



10.4 Előadás


Ismerje az oktatáselmélet Írásbeli vizsga alapfogalmait, legyen tájékozott az oktatáselmélet különböző témaköreiben. Ismerje és tudja a gyakorlatban is beazonosítani az oktatási folyamat összetevőit. Tudjon összefüggést teremteni az oktatási folyamat – mint rendszer – elemei között 10.5 Szeminárium / Labor Tudja gyakorlatba ültetni Folyamatos megfigyelés 50% az elméleti ismereteket, vegyen részt aktívan a szemináriumokon Játékok, feladatok Folyamatos megfigyelés, a összeállítása, mikroórák szemináriumi tevékenység tartása, lecketerv elemzése elkészítése 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei Az írásbeli vizsga követelményei • Írásbeli vizsgán elért minimum 5- ös osztályzat • Tájékozott az oktatáselmélet alapfogalmait illetően. • Ismeri és felismeri az oktatási folyamat elemeit • Átlátja és érti az oktatási folyamat elemei közötti kölcsönös függőségi viszonyokat. • Gondot fordít a vizsgadolgozat tartalmi, szerkesztésbeli, helyesírásbeli minőségére A szemináriumi tevékenység követelményei: • Egy tetszőleges tartalom kiválasztása és követelmények (általános, részletes, műveletesített) megfogalmazása! •

Egy alternatív oktatási módszer kiválasztása és adaptálása egy választott szakterülethez, felhasználási lehetőségeinek indoklása! (lecketerv formájában)

•

Egy szabadon kiválasztott téma feldolgozása mikrotanítás formájában! (nem kötelező)

•

Portfólió: Tartalmazza a hallgató oktatáselmélettel kapcsolatos dokumentumait: írásbeli feladatok, óravázlatok, szakcikk összegzése, értékelése, szemináriumon használt feladatok, tantervek, tematikus tervek stb.) leadási határidő - a vizsgán!

• Kitöltés dátuma 2013.február 24.

Előadás felelőse


dr. Kovács Zoltán

drd. Iuga Gombos Márta


Intézetigazgató

2013. március 4.

dr. Demény Piroska

II. ÉV

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Óvoda- és elemi oktatás pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Matematika – az elemi és óvodai oktatásban 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Marchis Julianna 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Marchis Julianna 2.4 Tanulmányi év 2 2.5 Félév 3 2.6. Értékelés módja vizsga 2.7 Tantárgy típusa Szaktárgy 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 4 melyből: 3.2 előadás 2 3.3 szeminárium/labor 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 126 melyből: 3.5 előadás 56 3.6 szeminárium/labor A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 42 3.8 A félév össz-óraszáma 126 3.9 Kreditszám 5 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli

2 28 óra 15 10 10 5 2

• Az általános iskolai matematika ismeretek A hallgatók rendelkezzenek: • megfelelő szintű problémamegoldó képességgel; • megfelelő szintű logikai gondolkodással; • a matematikához való pozitív hozzáállással.


• •

Vetítő, laptop, matematikai vonalzókészlet, színes markerek, fehértábla Vetítő, laptop, matematikai vonalzókészlet, színes markerek, fehértábla, mozgatható padok



6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák K1. Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése o A szakmai, pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása az oktatási-nevelési tevékenységek és didaktikai eszközök tervezésének teljes folyamatában K2. A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése o A szakismeretek, a pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása az óvodai és kisiskolai oktató-nevelő tevékenység megvalósításában K3. Az óvodások és kisiskolások tanulási tevékenységének, eredményeinek, fejlődési folyamatának értékelése o Az egyéni és a csoportos eredmények értékelését szolgáló eszközök kidolgozása, az óvodások/ kisiskolások életkori sajátosságainak megfelelően. K1. Az élethosszig tartó tanulás hatékony módszereinek és technikáinak használata a folyamatos szakmai fejlődés és képzés érdekében


• • • • •

• •

•


Didaktikai alapelvek azonosítása és alkalmazása a foglalkoztatott célcsoport számára tervezett sajátos oktatási-nevelési tevékenységben Curriculáris normák, sztenderdek és követelmények érvényesítése a hivatalos iskolai dokumentumok elemzésében és értékelésében, vagy a saját tervezési tevékenység önértékelésében A szakmai, pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása az oktatási-nevelési tevékenységek és didaktikai eszközök tervezésének teljes folyamatában A kisiskolások és óvodások fejlődését szolgáló sajátos didaktikai alapelvek és módszerek alkalmazása a tevékenységek megvalósítása és a tantárgyak tanítása során. Az alkalmazott stratégiák hatékonyságának értékelése, a kisiskolásokra, óvodásokra gyakorolt hatásuk felmérése, valamint a curriculáris dokumentumokban megjelenő sztenderdekhez és követelményekhez való viszonyítása. Olyan oktatási-nevelési tevékenységek megvalósítása, melyek érvényesítsék és tükrözzék az óvodai és kisiskolai szakmódszertan sajátosságait Az óvodai és kisiskolai oktató-nevelő tevékenység módszertani szakaszaira jellemző ismeretek gyakorlatba ültetése

Matematika alapfogalmak, alapműveletek elsajátítása valamint ezek alkalmazása különböző matematikai és a valós életből vett feladatok megoldásában • A logikai gondolkodás, a problémamegoldó képesség és a térlátás fejlesztése A hallgatók: • sajátítsák el azokat a matematikai alapfogalmakat, melyek az elméleti hátterét képezik az óvodában és elemi osztályokban tanított; matematikának vagy amelyekre szükség van a mindennapi életben. • tudják alkalmazni az elsajátított fogalmakat különböző matematikai és a valós életből vett feladatok megoldásában; • tudjanak megoldani szöveges feladatokat.

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1. Matematikai logika

Didaktikai módszerek Előadás, magyarázat, beszélgetés Előadás, magyarázat, beszélgetés Előadás, magyarázat, beszélgetés Előadás, magyarázat, beszélgetés Előadás, magyarázat, beszélgetés Előadás, magyarázat, beszélgetés Előadás, magyarázat, beszélgetés, kooperatív módszer Előadás, magyarázat, beszélgetés, kooperatív módszerek Előadás, magyarázat, beszélgetés, felfedeztetés Előadás, magyarázat, beszélgetés Előadás, magyarázat, beszélgetés Előadás, magyarázat, beszélgetés Előadás, magyarázat, beszélgetés Beszélgetés, kooperatív módszerek

2. Halmazok 3. Relációk és függvények 4. Természetes számok. A természetes számok felírása különböző számrendszerekben. A római számok 5. Műveletek a természetes számok halmazában. Oszthatóság a természetes számok halmazában 6. Egész számok halmaza, racionális számok halmaza, valós számok halmaza 7. Egyenletek és egyenletrendszerek 8. Egyszerű és összetett hármasszabály 9. Százalékszámítás 10. Mértani alapismeretek 11. Síkmértani alakzatok 12. Mértani testek 13. Mennyiségek mérése, mértékegységek 14. Összefoglalás

Megjegyzések

Könyvészet C. Neményi Eszter (2008). Relációk, függvények, sorozatok. A törtszám. A negative szám. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. Hajnal Imre (1998). Matematikai ismeretek 13-14 éveseknek. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. Kosztolányi József; Mike János; Vincze István (1996). Érdekes matematikai feladatok 1. Mozaik Oktatási Stúdió Moscovich Ivan (2004). Leonardo’s Mirror & Other Puzzles. BCA Sonnabend A. Thomas (1993). Mathematics for Elementary Teachers. An Interactive Approach. Harcourt College Pub. Szerencsi Sándor (1997). Matematika, Nemzeti Tankönyvkiadó. VanCleave Janice (1995). Matek: könnyű és egyszerű gyakorlatok a matematika játékos tanulásához. Springer-Verlag. 8.2 Szeminárium / Labor 1. Matematikai logika 2. Halmazok

Didaktikai módszerek Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás,

Megjegyzések

3. Relációk és függvények 4. Természetes számok. A természetes számok felírása különböző számrendszerekben. A római számok 5. Műveletek a természetes számok halmazában. Oszthatóság a természetes számok halmazában 6. Egész számok halmaza, racionális számok halmaza, valós számok halmaza 7. Egyenletek és egyenletrendszerek 8. Egyszerű és összetett hármasszabály 9. Százalékszámítás 10. Mértani alapismeretek 11. Síkmértani alakzatok 12. Mértani testek 13. Mennyiségek mérése, mértékegységek 14. Összefoglalás

magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat, kooperatív módszerek Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat, kooperatív módszerek Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat, kooperatív módszerek Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat, kooperatív módszerek

Könyvészet C. Neményi Eszter (2008). Relációk, függvények, sorozatok. A törtszám. A negative szám. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. Hajnal Imre (1998). Matematikai ismeretek 13-14 éveseknek. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. Kosztolányi József; Mike János; Vincze István (1996). Érdekes matematikai feladatok 1. Mozaik Oktatási Stúdió Moscovich Ivan (2004). Leonardo’s Mirror & Other Puzzles. BCA Sonnabend A. Thomas (1993). Mathematics for Elementary Teachers. An Interactive Approach. Harcourt College Pub. Szerencsi Sándor (1997). Matematika, Nemzeti Tankönyvkiadó. VanCleave Janice (1995). Matek: könnyű és egyszerű gyakorlatok a matematika játékos tanulásához. Springer-Verlag.

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A matematika tanulása fejleszti a problémamegoldó képességet és a logikai gondolkodást, mely képességek a szakmai és munkaerőpiaci követelményeknek, elvárásoknak teljes mértékben megfelelnek. 10. Értékelés Tevékenység típusa




10.4 Előadás

Matematikai feladatok megoldása

Parciális vizsgák 10.5 Szeminárium / Matematika feladatok megoldása a Labor szemináriumon

Írásbeli vizsga

50%

Írásbeli vizsga Folyamatos megfigyelés, a szemináriumi tevékenység elemzése, értékelése

25% 25%

10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei A félév végi írásbeli vizsga illetve a parciális vizsgák átlaga legalabb 5-ös kell legyen. Kitöltés dátuma 2013. február 27. Az intézeti jóváhagyás dátuma 2013. március 1.




A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Az anyanyelvi nevelés módszertana 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Dr. Demény Piroska 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Dr. Demény Piroska 2.4 Tanulmányi év II. 2.5 Félév 4. 2.6. Értékelés vizsga 2.7 Tantárgy típusa módja

kötelező szaktantárgy

3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 4 melyből: 3.2 előadás 2 3.3 szeminárium/labor 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 98 melyből: 3.5 előadás 56 3.6 szeminárium/labor A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 14 3.8 A félév össz-óraszáma

98

3.9 Kreditszám

4

2 28 14 4 2 2 2 4


• • •

5. Feltételek (ha vannak)

A hallgatók nyelvi-kommunikációs kompetenciáinak megfelelő szintű fejlettsége. A leíró nyelvészeti ismeretek alkalmazása, az eltérő kommunikációs lehetőségek sajátosságainak ismerete – élőbeszéd, olvasás, írás

5.1 Az előadás • megfelelően felszerelt terem, számítógép, videoprojektor, tábla. lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor • átrendezhető szakterem, az audiovizuális kommunikáció különböző lebonyolításának feltételei eszközeinek megléte: videoprojektor, CD-lejátszó, hangszórók. 6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák •

K1. Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése


•


•



7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján)

7.1 A tantárgy általános célkitűzései

•

Oktatási-nevelési és/vagy extracurriculáris tevékenységek változatos kivitelezésének kidolgozása

•


•


•


•

Olyan oktatási-nevelési tevékenységek megvalósítása, melyek érvényesítsék és tükrözzék az óvodai és kisiskolai szakmódszertan sajátosságait

•

Az óvodai és kisiskolai oktató-nevelő tevékenység módszertani szakaszaira jellemző ismeretek gyakorlatba ültetése

•

Az óvodai és kisiskolai oktatásra jellemző értékelési, rögzítési, elemzési és kommunikálási módszerek és eszközök széles tárházának alkalmazása


A félév végén a hallgató legyen képes: •

az anyanyelvi nevelés alapelveinek érvényesítésére az óra-, foglalkozás-tervezésben és kivitelezésben

•

a módszertani ismeretek gyakorlati alkalmazására

•

didaktikai tevékenységek tervezésére a tanterv alapján (kalendarisztikus terv, tematikus tervek, integrált tevékenységi tervek, óratervek készítésére), a részletes követelmények műveletesítésére.

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1. Bevezetés az anyanyelvi szakmódszertanba (alapelvek, célkitűzések) 2. Az óvodai anyanyelvi nevelés alapelvei. 3. Tevékenységtípusok az óvodában I. 4. Tevékenységtípusok az óvodában II. 5. A szóbeli kommunikációs képességek fejlesztése iskoláskorban. 6. Az olvasás- és írástanítás mint az iskolai anyanyelvi nevelés alapozó feladatai 7. Az olvasás- és írástanítás mint az iskolai anyanyelvi nevelés alapozó feladatai (az olvasás- és írástanítás előkészítése) 8. Az olvasás- és írástanítás mint az iskolai anyanyelvi nevelés alapozó feladatai (az olvasástanítás mint

Didaktikai módszerek előadás, magyarázat, megbeszélés, problematizálás előadás, magyarázat, megbeszélés, problematizálás magyarázat, kikérdezés, beszélgetés kikérdezés, beszélgetés, problematizálás ismétlés, magyarázat, beszélgetés kikérdezés, magyarázat, begyakorlás kikérdezés, magyarázat, begyakorlás problematizálás, magyarázat, begyakorlás

Megjegyzések

készségfejlesztés) 9. Az olvasás- és írástanítás mint az iskolai anyanyelvi nevelés alapozó feladatai (az írástanítás mint készségfejlesztés) 10. Az olvasástechnika alakítása I-IV. osztályban (a szövegértő olvasás fejlesztése) 11. Szövegalkotás szóban és írásban I. 12. Szövegalkotás szóban és írásban II. 13. Nyelvtan és helyesírás 14. Nyelvtan és helyesírás

magyarázat, beszélgetés, kikérdezés ismétlés, magyarázat, beszélgetés magyarázat, begyakorlás, problematizálás ismétlés, alkalmazás, problematizálás magyarázat, beszélgetés, kikérdezés magyarázat, begyakorlás, problematizálás

Könyvészet - Adamikné Jászó Anna 2001: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó, Budapest. - Adamikné Jászó Anna (szerk). 1990: A magyar olvasástanítás története, Tankönyvkiadó, Budapest - Barabási- Demény – Stark 2012: Gyakorlatközelben. A projektmódszer óvodai alkalmazása, Ábel Kiadó, Kolozsvár. - Dankó Ervinné 2004: Anyanyelvi nevelés az óvodában. Okker Kiadó 2004, Budapest. - Demény Piroska 2009: Anyanyelvi nevelés óvodában és elemi osztályokban, Glória Kiadó, Kolozsvár - Fóris Ferenczi Rita 2006: Anyanyelv-pedagógia. Ábel Kiadó, Kolozsvár. - Rauscher Erzsébet- Kecskés Edit 2003: Anyanyelvünk az óvodában. Prolog Kiadó, Nagyvárad. - Kernya Róza (szerk.) 2006: Az anyanyelvi nevelés módszerei. Trezor Kiadó, Budapest. - Gósy Mária 1999: Pszicholingvisztika. Corvina Kiadó, Budapest. - Kuhn Gabriella: A beszédészlelés fejlesztése óvodásoknál és kisiskolásoknál. ELTE PPK Tanárképzési és -továbbképzési Központ, Budapest 2003. - Szabó Th. Noémi ( szerk) 2o12 : Gyakorlatközelben. Az iskola-előkészítés fortélyai, Ábel Kiadó, Kolozsvár. - Stark Gabriella 2010: Óvodapedagógia és játékmódszertan, Státus Kiadó, Csíkszereda.

- Zsolnai József: Beszédművelés kisiskolás korban. Tankönyvkiadó, Budapest 1987

8.2 Szeminárium / Labor 1. A tantárgyi tervezés különböző szintjei: éves, féléves és tanulási egységek szerinti tervezés, foglalkozás és óratervezetek– a szemináriumi témák megbeszélése

2. Az anyanyelvi nevelés mint sajátos tantárgy – célkitűzései, alapelvei 3. Az olvasástanulás előkészítése, az írástanulás megalapozása

4. Az olvasás‐ és írástanítás módszereinek rövid történeti áttekintése

Didaktikai módszerek beszélgetés, vita, kooperatív csoportmunka, egyéni munkaformák egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, magyarázat, beszélgetés, alkalmazás-begyakorlás egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, magyarázat, beszélgetés, alkalmazás-begyakorlás egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, magyarázat, beszélgetés, alkalmazás-begyakorlás

Megjegyzések

5. A helyes ejtés tanítása és rendszere

6. A szövegértő olvasás és a beszéd fejlettsége közti kapcsolat 7. A szövegértő olvasás fejlesztése, gyakorlása

8. A szépirodalmi művek iskolai feldolgozásának kérdései 1. 9. A szépirodalmi művek iskolai feldolgozásának kérdései 2. 10. A fogalmazás előkészítése

11. Az írásbeli szövegalkotó tevékenység fejlesztése

12. Az új nyelvtani ismeret tanításának alapelvei, algoritmusa 13. A helyesírás-tanítás módszertani kérdései

14. A szemináriumok és a tanítási gyakorlat értékelése - gyakorlatvezető -

egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, beszélgetés, alkalmazásbegyakorlás, értékelés egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, beszélgetés, alkalmazásbegyakorlás, értékelés egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, beszélgetés, alkalmazásbegyakorlás, értékelés egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, beszélgetés, alkalmazásbegyakorlás, értékelés egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, beszélgetés, alkalmazásbegyakorlás, értékelés egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, beszélgetés, alkalmazásbegyakorlás, értékelés egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, beszélgetés, alkalmazásbegyakorlás, értékelés egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, beszélgetés, alkalmazásbegyakorlás, értékelés egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, beszélgetés, alkalmazásbegyakorlás, értékelés egyéni és csoportos tevékenységek, bemutatás, beszélgetés, alkalmazásbegyakorlás, értékelés

Könyvészet - Buda Béla 1988: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest. - Nagy L. János - Péntek János 2006: A kreatív nyelvhasználat és az iskola. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. - Fonay Tiborné-Kissné Takács Erika-Sütőné Karsa Tímea 2006: Anyanyelvi képességek. Az óvodáskorú gyermekek megismerésének és fejlesztésének rendszere és eszköztára. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. - Dr. Gósy Mária 1994: Beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak. Nikol Kiadó, Budapest. - Dr. Gósy Mária 1995: Beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése (szóban és írásban) iskolásoknak. Nikol Kiadó, Budapest.

- Kuhn Gabriella: A beszédészlelés fejlesztése óvodásoknál és kisiskolásoknál. ELTE PPK Tanárképzési és -továbbképzési Központ, Budapest 2003. - Tamás Eszter (szerk.): Megért/Ő. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest 2009.

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • Az anyanyelvi nevelés módszertana mint alapozó jellegű, komplex tantárgy, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek a fejlesztésére irányul (pl. helyesírás, szövegértés, szövegértelmezés, iskolai és óvodai anyanyelvi tevékenységek megtervezése stb.), amelyek a szakmai és munkaerőpiaci követelményeknek, elvárásoknak teljes mértékben megfelelnek.

10. Értékelés Tevékenység típusa 10.4 Előadás

10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek Elméleti ismeretek és gyakorlati alkalmazás

írásbeli vizsga

10.3 Aránya a végső jegyben 70 %

10.5 Szeminárium / Labor Egyéni és csoportos Az elvállalt szemináriumi tevékenységeken való tevékenység megtartása aktív részvétel 20 % (kizáró jellegű) Az írásbeli feladatok A leadott portfólió 10 % értékelése (portfólió) minősége (0-10 pont) 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei Az elvállalt szemináriumi tevékenység megtartása (kizáró jellegű) A hallgatónak az írásbeli vizsgán mind az óvodai, mind pedig az iskolai módszertan területén bizonyítania kell a felkészültségét. A minimálisan elfogadható eredmény mindkét területen 5-ös jegy lehet.

Kitöltés dátuma 2013.02.29. Az intézeti jóváhagyás dátuma 2013.03.01.


Szeminárium felelőse Demény Piroska Intézetigazgató Demény Piroska


Universitatea „Babeş-Bolyai” Cluj-Napoca Psihologie şi Ştiinţele Educaţiei Didactica disciplinelor socio-umane / Ştiinţele Educaţiei Ştiinţele educaţiei Licenţă Pedagogia învăţământului primar şi preşcolar/ Educator/Învăţător/ institutor/

2. Date despre disciplină 2.1 Denumirea disciplinei

Metodica şi practica predării limbii şi literaturii române şi a activităţilor de educare a limbajului 2.2 Titularul activităţilor de curs Conf. Dr. Mircea Breaz (P.I.P.P. Cluj-Napoca) Lect.dr. Cristina Sărăcuţ (P.I.P.P. Cluj-Napoca, Tg Mureş, P.I.P.P. Sibiu) Lect.dr. Ioana Tămăian (P.I.P.P. Sighetu Marmaţiei) 2.3 Titularul activităţilor de seminar Conf. dr. Mircea Breaz (P.I.P.P. Cluj-Napoca) Asist.drd. Nicoleta Ciocian (restul extensiilor) 2.4 Anul de studiu III 2.5 Semestrul I 2.6. Tipul de evaluare C 2.7 Regimul disciplinei O

3. Timpul total estimat (ore pe semestru al activităţilor didactice) 3.1 Număr de ore pe săptămână 4 Din care: 3.2 curs 2 3.3 seminar/laborator 3.4 Total ore din planul de învăţământ 56 Din care: 3.5 curs 28 3.6 seminar/laborator Distribuţia fondului de timp: Studiul după manual, suport de curs, bibliografie şi notiţe Documentare suplimentară în bibliotecă, pe platformele electronice de specialitate şi pe teren Pregătire seminarii/laboratoare, teme, referate, portofolii şi eseuri Tutoriat Examinări Alte activităţi: 3.7 Total ore studiu individual 44 3.8 Total ore pe semestru 100 3.9 Numărul de credite 4 4. Precondiţii (acolo unde este cazul) 4.1 de curriculum • Nu este cazul. 4.2 de competenţe • Nu este cazul. 5. Condiţii (acolo unde este cazul) 5.1 De desfăşurare a cursului 5.2 De desfăşurare a

•

Sală dotată cu videoproiector.

•

Laptop, fişe de lucru, modele de proiecte didactice

2 28 ore 30 12 2

seminarului/laboratorului



6. Competenţele specifice acumulate • Utilizarea adecvată a conceptelor şi teoriilor din didactica limbii şi literaturii române în proiectarea unor activităţi de educare a limbajului, limbă română, lectură şi comunicare specifice învăţământului primar şi preşcolar; •

Proiectarea, organizarea şi evaluarea activităţilor instructiv educative pentru subdomeniile disciplinei (Educarea limbajului, Citire, Lectură, Comunicare) şi în funcţie de tipul dominant de lecţie;

•

Elaborarea şi aplicarea eficientă a instrumentelor de evaluare în funcţie de subdomeniile disciplinei (lecţie de educarea limbajului/comunicare, de citire, de lectură) şi în funcţie de tipul lecţiei (de formare de priceperi şi deprinderi, de predare, de recapitulare şi sistematizare).

•

Manifestarea unei conduite reflexive asupra activităţilor didactice proprii.

•

Dobândirea unei atitudini autonome şi responsabile în proiectarea unor activităţi didactice specifice disciplinei.

7. Obiectivele disciplinei (reieşind din grila competenţelor acumulate) 7.1 Obiectivul general al disciplinei

•

Formarea unor capacităţi de proiectare a demersurilor didactice din punctul de vedere al conţinuturilor şi al metodologiei învăţării şi evaluării.

7.2 Obiectivele specifice

•

Asimilarea unui set de cunoştinţe referitoare la demersurile didactice specifice activităţilor de educare a limbajului în grădiniţă şi celor de predare a limbii şi literaturii române în şcoala primară; Însuşirea deprinderilor de proiectare didactică, de organizare şi evaluare a activităţilor didactice; Cunoaşterea şi aplicarea eficientă a metodologiei formării competenţei de comunicare şi a competenţei de lectură; Aplicarea principiilor şi a modalităţilor de evaluare a activităţilor de comunicare şi de receptare şi producere de text.

• • •

8. Conţinuturi 8.1 Curs Cursul 1. Aria şi statutul didacticii limbii şi literaturii române. Specificul didacticii limbii şi literaturii române. Subdomeniile disciplinei. Cursul 2. Programele şcolare (curriculum, cunoştinţe, competenţe, valori, atitudini).

Metode de predare Prelegerea interactivă, problematizarea Prelegerea interactivă, exemplul demonstrativ, problematizarea Cursul 3. Proiectarea didactică (curriculum. Prelegerea interactivă proiectarea lecţiei, modele de proiectare a lecţiei). expunerea, problematizarea

Observaţii

Cursul 4. Formarea competenţei de comunicare orală. Receptarea şi producerea de discurs oral (dimensiunea lingvistică, textuală, discursivă; comunicare verbală, nonverbală, paraverbală). Cursul 5. Proiectarea activităţilor de comunicare orală pentru grădiniţă şi clasele primare. Activităţi de structurare de cunoştinţe şi de strategii, activităţi de comunicare globală; jocuri şi tehnici didactice. Cursul 6. Didactica citit-scrisului (metoda integrată; metoda fonetico-analitico-sintetică). Cursul 7. Activităţi specifice formării deprinderilor de scris-citit. Scris-cititul în perioada pre-abecedară, abecedară, postabecedară. Cursul 8. Aspecte metodice privind formarea deprinderilor ortografice şi de punctuaţie. Scrierea grupurilor verb-pronume. Cursul 9. Formarea vocabularului şi a noţiunilor gramaticale. Strategii de abordare a noţiunilor de vocabular, fonetică, morfologie şi sintaxă.

Prelegerea interactivă, exemplul demonstrativ, problematizare Prelegerea interactivă, exemplul demonstrativ, problematizare Prelegerea interactivă, exemplul demonstrativ Prelegerea interactivă, exemplul demonstrativ, problematizare Prelegerea interactivă, exemplul demonstrativ, problematizare Prelegerea interactivă, exemplul demonstrativ, problematizare Prelegerea interactivă, exemplul demonstrativ, problematizare

Cursul 10. Formarea competenţei de comunicare scrisă. Principiile didacticii redactării. Metodologia activităţilor de scriere. (Abordarea metodică, abordarea expresivă, abordare socializatoare, abordare funcţională). Cursul 11. Formarea competenţei de lectură (lectura Prelegerea explicativă, înţelegerea şi interpretarea textelor interactivă, exemplul literare). demonstrativ, problematizare Cursul 12. Scenarii didactice pentru predarea textului Prelegerea literar epic interactivă, exemplul demonstrativ, problematizare Cursul 13. Scenarii didactice pentru predarea textului Prelegerea literar liric interactivă, exemplul demonstrativ, problematizare Cursul 14. Evaluarea. Strategii de evaluare. Prelegerea Instrumente tradiţionale şi alternative de evaluare interactivă, exemplul folosite în învăţământul preşcolar şi primar (proiectul, demonstrativ, portofoliul, autoevaluarea, lucrarea colectivă, problematizare observarea sistematică a comportamentului copiilor, chestionarul, fişa de evaluare, interviul, fişa de observaţie). Bibliografie selectivă *** Metoda proiectelor la vârstele timpurii (2002). Bucureşti: Editura V& I Integral. 1. Anca, Maria; Haţegan, Carolina (2008). Terapia limbajului. O abordare interdisciplinară. ClujNapoca: Presa Universitară Clujeană. 2. Barbu, Marian. (coord). (2003). Metodica predării limbii şi literaturii române:învăţământ primar. Craiova: Editura Gheorghe Alexandru. 3. Boca-Miron, Elena, Chichişan, Elvira (2001)(coord.). Documentar metodic: educarea limbajului la preşcolari. Bucureşti: Editura V& I Integral.

4. Bratu, Gabriela (2004). Aplicaţii ale metodelor de gândire critică la învăţământul primar. Humanitas Educaţional. 5. Breaz, Mircea (2009). De la literatura didactică la didactica literaturii pentru copii şi tineret. Modelul didactic al „lecturii pentru înţelegere”, între metoda fonematică şi metoda de învăţare globală, în: Bocoş, Muşata, Chiş, Vasile, Albulescu, Ion, Stan, Cristian (coord.), Tradiţii, valori şi perspective in ştiintele educaţiei, Casa Cărţii de Ştiinţă, Cluj-Napoca, pp. 219-223. 6. Breaz, Mircea (2009). La didactique de la langue maternelle dans l'enseignement primaire. Design pragmatique et didactique universitaire, în: Didactica, Anul II, Nr. 1, volume 2 (1), Timisoara, BUASVM : Editura Mirton, pp. 9-20. 7. Breaz, Mircea (2011). Retorică şi discurs tautologic în comunicarea didactică persuasivă, ClujNapoca: Editura ASCR. 8. Chiscop, Liviu (2000). Didactica educaţiei limbajului în învatamântul preşcolar, ghid metodic, Bacău: Editura Grigore Tăbăcaru. 9. Cosmovici, A. (1996), Psihologie generală, Iaşi: Polirom. 10. Crăciun, Corneliu (2003). Metodica predării limbii române în învăţământul primar. Deva: Editura Emia. 11. Dumitrana, Magdalena (1999, 2001). Educarea limbajului în învăţământul preşcolar (I – Comunicarea orală) (II – Comunicarea scrisă). Bucureşti: Editura Compania. 12. Dumitru, G.; Novac, C.; Mitrache, Al.; Ilie, V. et al. (2005). Didactica activităţilor instructiveducative pentru învăţământul preprimar. Craiova: Editura Didactica Nova. 13. Faber, Adele; Mazlish, Elaine ; Nyberg, Lisa ; Anstine Templeton, Rosalyn (2008). Comunicarea eficientă cu copiii. Acasă şi la şcoală. Bucureşti : Curtea Veche. 14. Gheorghe, Alexandru; Simionică-Vaslui, Elena; Sabou, Eva; Sărăcuţ-Comănescu, Teodor; Ioniţă, Daniela et al. (2008). Metodica predării teoriei literare la ciclul primar. Craiova: Editura Gheorghe Alexandru. 15. Ilica, Anton (coord.) (2007). Didactica limbii române şi a lecturii. Arad: Editura Universităţii „Aurel Vlaicu”. 16. Ionescu, Thea (2008). Copiii fac ordine! Categorizarea la vârsta preşcolară. Cluj-Napoca: Editura ASCR. 17. Jonnaert, Philippe; Ettayebi Moussadak; Defise, Rosette (2010). Curriculum şi competenţe. Un cadru operaţional. Cluj-Napoca: Editura ASCR. 18. Kolumbus, Elinor Schulman, (2006). Didactică preşcolară, Bucureşti: editura V&Integral 19. Manoliu-Dabija, Anca (2001). Context şi inferenţe în lectura activă. Modele teoretice şi cercetări experimentale. Bucureşti: Ştiinţă &Tehnică. 20. Mărcuşanu, Iosif, Dumitru, Iosif, Mărcuşanu, Eugen Dragoş (2002). Limba română pentru educatoare, învăţători şi profesori. Ghid metodic, Bucureşti: Editura Didactică şi Pedagogică R.A. 21. Minder, Michel (2011). Didactica funcţională. Obiective, strategii, evaluare. Cognitivismul operant. Cluj-Napoca: Editura ASCR. 22. Mitu, Florica (2000). Metodica activităţilor de educare a limbajului. Bucureşti: Editura Pro Humanitas. 23. Nuţă, Silvia (2000). Metodica predării limbii române în claselor primare. Bucureşti : Editura Aramis. 24. Pamfil, Alina (2007). Elemente de didactică a limbii române: clasele primare. Cluj-Napoca: Casa Cărţii de Ştiinţă. 25. Pamfil, Alina (2009). Limba şi literatura română în şcoala primară. Perspective complementare. Piteşti: Paralela 45. 26. Parfene, Constantin (1980), Compoziţiile în şcoală, Bucureşti: E.D.P. 27. Păişi-Lăzărescu, Emilia; Ezechil, Liliana (2001). Laborator preşcolar. Bucureşti: Editura V& I Integral. 28. Pletea, Mioara; Fotache, Rodica, Spânu, Cristina et al. (2008). Ghid pentru proiecte tematice. Activităţi integrate pentru preşcolari (3-5 ani). Bucureşti: Didactica Publishing House. 29. Pop, M., Ruxăndoiu, P. (1978). Folclor literar românesc. Bucureşti: E.D.P. 30. Sâmihăian, Florentina; Norel, Mariana (2006). Didactica limbii şi literaturii române (I) (II). Bucureşti: MEC, PIR. 31. Stan, Mihail (coord.) (2001). Ghid de evaluare. Limba şi literatura română. SNEE,Bucureşti:

Editura Aramis. 32. Stanca, Radu (2000). Problema cititului. Contribuţii la estetica fenomenului literar, în: Aquarium. Cluj-Napoca: Biblioteca Apostrof, pp. 39-72. 33. Steele, Jeannie L.; Meredith, Kurtis S.; Temple, Charles (1998). Lectura şi scrierea pentru dezvoltarea gândirii critice (I) (II). Cluj-Napoca: Casa de Editură şi Tipografia Gloria, Centrul Educaţia 2000+ Bucureşti. 34. Şerdean, Ioan (2003). Didactica limbii şi literaturii române în învăţământul primar. Bucureşti: Corint. 35. Ştefan, Catrinel A.; Kallay Eva (2007). Dezvoltarea competenţelor emoţionale şi sociale la preşcolari. Ghid practic pentru educatori. Cluj-Napoca: Editura ASCR. 36. Temple, Charles, Steele, Jeannie, Meredith (1998), Proiectarea lecţiilor şi evaluarea. 37. Tomşa, Gheorghe; Oprescu, Nicolae (2007). Bazele teoretice ale psihopedagogiei preşcolare. Bucureşti: Editura V& I Integral. 38. Verza, Emil, Verza Florin Emil (2000), Psihologia vârstelor, Bucureşti: Editura Pro Humanitate. 39. Vianin, Pierre (2011). Ajutorul strategic pentru elevii cu dificultăţi şcolare. Cum să-i dai elevului cheia reuşitei? Cluj-Napoca: Editura ASCR. (Toate titlurile sunt disponibile la BCU Cluj. Sursele bibliografice care nu se găsesc în extensii vor fi oferite spre consultare studenţilor de către propunătorul cursului). 8.2 Seminar / laborator Seminar 1+ Seminar 2. Proiectarea didactică. Tipare de structurare a scenariilor didactice. Seminarul 3. Proiectarea activităţilor de comunicare orală pentru grădiniţă şi clasele primare. Seminarul 4. Demersuri metodice în predarea sunetelor şi a literelor. Seminarul 5. Demersuri metodice în învăţarea scrierii. Seminarul 6. Lectura explicativă; aspecte metodice ale utilizătii lecturii explicative în textele epice şi lirice (textul istoric, liric-patriotic, pastel). Seminarul 7. Aspecte metodice în organizarea orelor de lectură. Seminarul 8. Metode de evaluare a lecturii – proiecte didactice, exemplificări. Seminarul 9. Predarea părţilor de vorbire flexibile şi neflexibile – proiecte didactice. Seminarul 10. Predarea părţilor de propoziţie – proiectare didactică Seminarul 11. Comunicarea orală – proiectare didactică. Seminarul 12. Evaluare

Metode de predare Exemplul demonstrativ Explicaţia, Exerciţiul Exemplul demonstrativ Explicaţia, Exerciţiul Exemplul demonstrativ Explicaţia, Exerciţiul Exemplul demonstrativ Explicaţia, Exerciţiul Exemplul demonstrativ Explicaţia, Exerciţiul Exemplul demonstrativ Explicaţia, Exerciţiul Exemplul demonstrativ Explicaţia, Exerciţiul Exemplul demonstrativ Explicaţia, Exerciţiul Exemplul demonstrativ Explicaţia, Exerciţiul Exemplul demonstrativ Explicaţia, Exerciţiul Exemplul demonstrativ Explicaţia, Exerciţiul

Observaţii

Bibliografie: Dumitrana, Magdalena. (1999, 2001). Educarea limbajului în învăţământul preşcolar, Bucureşti: Compania. Nuţă, S. (2000). Metodica predării limbii române în clasele primare, Bucureşti: Aramis. Pamfil, A. (2009). Limba şi literatura română în şcoala primară. Perspective complementare, Piteşti: Paralela 45. 9. Coroborarea conţinuturilor disciplinei cu aşteptările reprezentanţilor comunităţii epistemice, asociaţiilor profesionale şi angajatori reprezentativi din domeniul aferent programului • Didactica limbii şi literaturii române şi a activităţilor de educare a limbajului constituie o disciplină importantă în pregătirea profesională a viitorilor educatori şi învăţători. Conţinuturile sunt selectate şi abordate în conformitate cu lucrări de referinţă din domeniu, recunoscute de comunitatea epistemică, şi vizează cunoştinţe şi competenţe obligatorii pentru cadrele didactice din învăţământul preşcolar şi primar (învăţători şi educatori). 10. Evaluare Tip activitate 10.4 Curs




Explicarea unor concepte fundamentale din domeniul didacticii limbii şi literaturii române. Aplicarea unor concepte şi strategii didactice în proiectarea unui scenariu didactic, pe o temă dată. Intervenţii pertinente pe parcursul orelor de seminar

colocviu


colocviu

30%

10.6 Standard minim de performanţă • Utilizarea corectă a unor concepte, principii şi strategii în vederea proiectării unui scenariu didactic pentru o activitate de limbă română/lectură/comunicare, în învăţământul preşcolar/şcolar. Data completării 1 octombrie 2012



Conf.dr Mircea Breaz ………….… Conf.dr Mircea Breaz………………. Lect.dr Cristina Sărăcuţ …………. Asist.drd. Nicoleta Ciocian………… Lect.dr. Ioana Tămăian…………… Data avizării în departament ...........................................


A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Óvoda- és elemi oktatás pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Pedagógiai gyakorlat 2.2 Az előadásért felelős tanár neve 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve drd. Iuga Gombos Márta 2.4 Tanulmányi év 2 2.5 Félév 3 2.6. Értékelés módja vp



•

3 42 óra 10 10 6 2

Elemi és óvodai tanterv ismerete A hallgatók : • Ismerjék az óvodás és kisiskolás gyermekek életkori sajátosságait • Tudjanak együttműködni a mentorral és a gyermekcsoport tagjaival


• •

Vetítő, laptop, fehértábla, videokamera, tévé Pedagógiai gyakorlat útmutató, óvodai és elemi osztályos gyermekcsoportok



6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák K2. A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése K3. Az óvodások és kisiskolások tanulási tevékenységének, eredményeinek, fejlődési folyamatának értékelése K4. Az óvodai/kisiskolai csoport, az oktatási folyamat és a célcsoport sajátos szociális tanulási/ integrálási tevékenységének menedzserszemléletű kezelése (szervezése)

-


• •

•


A kisiskolások és óvodások fejlődését szolgáló sajátos didaktikai alapelvek és módszerek alkalmazása a tevékenységek megvalósítása és a tantárgyak tanítása során. Az alkalmazott stratégiák hatékonyságának értékelése, a kisiskolásokra, óvodásokra gyakorolt hatásuk felmérése, valamint curriculáris dokumentumokban megjelenő sztenderdekhez és követelményekhez való viszonyítása. Az egyéni és a csoportos eredmények értékelését szolgáló eszközök kidolgozása, az óvodások/ kisiskolások életkori sajátosságainak megfelelően

•

Az értékelés elveinek, szerepének, funkcióinak és célkitűzéseinek, valamint az óvodások/ kisiskolások fizikai, pszichikus, értelmi és affektív fejlődési sajátosságaival összhangban levő értékelési módszereknek és eszközöknek az azonosítása és alkalmazása

•

A tanulásszervezés sajátos fogalmainak/ szemléletmódjának működtetése különböző óvodai és kisiskolai nevelési tevékenységi helyzetekben

•

Az oktatási-nevelési folyamat megfigyelése

•

Az óvodai és elemi osztályban alkalmazott tanterv, program elsajátítása

•

Tudják alkalmazni pedagógiai ismereteiket a mikro-tanítások során

•

Kollégákkal, mentorokkal való együttműködési készségek kialakítása

•

Az oktatási-nevelési folyamat tervezésében való aktív részvétel kialakítása

8. A tantárgy tartalma 8.1. Előadás

Didaktikai módszerek

Megjegyzések

-

-

-

8.2. Szeminárium/Labor 1. Szervezési tevékenységek

2. Találkozás a mentorokkal, a gyermekközösségekkel, megfigyelés 3. Megfigyelési gyakorlat (min. 3 óra/nap/hét) 4. Mikrotanítás, elemzés

5. Megfigyelési gyakorlat (min. 3 óra/nap/hét) 6. Mikrotanítás, elemzés


beszélgetés, egyéni és csoportos tervek kialakítása, szabályok rögzítése beszélgetés, megfigyelés, elemzés, megbeszélés megfigyelés, elemzés, megbeszélés tervezés, megvalósítás, elemzés, értékelés, önértékelés megfigyelés, elemzés, megbeszélés tervezés, megvalósítás, elemzés, értékelés, önértékelés megfigyelés, elemzés, megbeszélés tervezés, megvalósítás, elemzés,



13. Mikrotanítás, elemzés

14. A gyakorlat kielemzése

Könyvészet 1. Barabási Tünde (2008): Tanítástanulási és tanulástanítási alapismeretek. Kolozsvári Egyetemi Kiadó 2. Bodoni Á. (2012) Reformpedagógia. Pedagógusi kompetenciák fejlesztése altenatív – és reformpedagógiai módszerek segítségével. Ábel Kiadó, Kolozsvár 3. Demény Piroska (szerk.) (2011): Pedagógiai gyakorlat. Szakmai kalauz óvoda- és elemi oktatás pedagógiája szakos hallgatók számára. A BBTE PNK PADI kiadványa. 4. Falus Iván (szerk.) (1998), Didaktika, Nt, Bp. 5. Kagan S. – Kagan M. (2010) Kooperatív Tanulás. Ökonet Kiadó, Budapest. 6. Knausz Imre (2001): A tanítás mestersége. Egyetemi jegyzet. www.mek.iif.hu 7. Németh A. – Györgyiné Koncz J. – Kasnya-Kovácsné Bakacs J. – Kopp E. (2006) Alternatív és reformpedagógia a gyakorlatban. Bölcsész Konzorcium, Budapest. http://nti.btk.pte.hu/dogitamas/BHF_FILES/html/99Nemet h/index. php.htm (letöltve: 2011.12.07.) 8. Paul G. (2007) Tanítási és tanulási receptkönyv. Az izgalmas és élvezetes tanulás eszközei. Alexandra Kiadó, Budapest.

értékelés, önértékelés megfigyelés, elemzés, megbeszélés tervezés, megvalósítás, elemzés, értékelés, önértékelés megfigyelés, elemzés, megbeszélés tervezés, megvalósítás, elemzés, értékelés, önértékelés tervezés, megvalósítás, elemzés, értékelés, önértékelés beszélgetés, a portfóliók kielemzése, visszajelzés, javaslatok

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. •



10.5 Szeminárium / Labor A mikrotanítások tervezésének és megvalósításának az értékelése A portfólió értékelése: • megfigyelési napló • lecketervek, tevékenységi tervek • egyéni beszámoló a mikrotanításról • erőforrások, nehézségek, tapasztalatok leírása • külalak (szerkesztés, helyesírás, gazdagság: képek, leírások, stb.) 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei


Folyamatos megfigyelés, a tanítási tevékenység elemzése, értékelése 75% 25%

A hallgatók • Készítsenek módszertanilag és tudományos szempontból helyes lecketerveket, tevékenységi terveket, megfigyelési naplót • Működjenek együtt a mentorokkal

Kitöltés dátuma 2013. február 23

Előadás felelőse

Szeminárium felelőse drd. Iuga Gombos Márta


Intézetigazgató

2013. 03.01.

Dr. Demény Piroska

A TANTÁRGY ADATLAPJA 2 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia- és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés (BA) - licensz 1.6 Szak / Képesítés Óvoda- és Elemi Oktatás Pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Hatékony tanulási technikák 2.2 Az előadásért felelős tanár neve 2.3 A szemináriumért felelős tanár Drd. Szász Judit neve 2.4 Tanulmányi év 2 2.5 Félév 3 2.6. Értékelés Kollokvium 2.7 Tantárgy módja típusa

Választható tantárgy DS 3.1.


2 28 óra 8 8 8 2 2 0

• •


• •

Moduláris berendezéssel rendelkező terem, számítógép, hangfal, vetítési lehetőség, nyomtatási, illetve sokszorosítási lehetőség



6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák • K5. Különböző személyek és nevelési csoportok (óvodások, kisiskolások, tanulók, családok, tanárok, alkalmazottak, stb.) számára nevelési tanácsadás és irányítás, pszicho-pedagógiai segítségnyújtás •

K6. Önértékelés és a szakmai gyakorlat valamint karrierépítés folyamatos javítása, optimalizálása

•


• •

• • • • • • •


• • • • •

Nevelési projektek összeállítása, amelyek az óvodások és kisiskolások iskolai és szociális alkalmazkodásának folyamatát segítik elő A személyes fejlesztésre, vállalkozói, szociális és egészségre nevelésre vonatkozó ismeretek megfelelő alkalmazása, oly módon és olyan szinten, hogy az az óvodásokat/ kisiskolásokat az életszerű problémák megoldására késztesse és a gyakorlati alkalmazását segítse elő A szakmai gyakorlatra vonatkozó reflektív szemlélet érvényesítése, ennek alkalmazása a szakmai felkészülés és a továbbképzés folyamatában Alapismeretek alkalmazása a szakismeretek széles skálájának elemzésében és értelmezésében A tanulással kapcsolatos tudományos elméletek megismerése, különös tekintettel a kognitív pszichológia konstruktivista tanulásszemléletére A tanulási folyamat egyénenkénti különbözőségének tudatosítása A hatékony tanulási technikák szükségességének tudatosítása Hatékony tanulási technikák elsajátítása A tanítási/tanulási gyakorlatban alkalmazható/átszármaztatható tanulási stratégiák, módszerek, tanulási stílus mibenlétének és alakítási lehetőségeinek megismerése A hallgatók legyenek képesek beazonosítani az eredményes tanulás tényezőit, feltételeit szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy a különféle tanulási technikák használatával hatékony, időtakarékos, szórakoztató és örömteli tanulásra nyílik meg a lehetőség Tegyenek szert jártasságra a kisiskolások tanulási tevékenységét segítő differenciált fejlesztőprogramok szerkesztésében Szerezzenek saját élményt a tanulást segítő szervezeti formákban való működésről Legyenek képesek a kisiskolások tanulási képesség-fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatosan egységes szemléletmód kialakítására, gyakorlati érvényesítésére

8. A tantárgy tartalma 8.2 Szeminárium / Labor 1. A tanulás társadalmi és egyéni jelentősége. A tanulással kapcsolatos előzetes tudás és attitűdök feltérképezése. Kell tanulni vagy szabad tanulni?

Didaktikai módszerek Gondolattérkép készítés, megbeszélés, vita

2.. Tanuláselméletek. Tanulási modellek Tanulási szokások felmérése. Megbeszélés

Magyarázat, kérdőíves felmérés, kiscsoportos, majd frontális megbeszélés

3. A tanulás fogalma, pszichológiai elméletekre támaszkodó pedagógiai értelmezése. A tanulás folyamata Figyelem- és megfigyelőképesség fejlesztése gyakorlatokkal

Gyakorlás, megbeszélés, magyarázat

4. A tanulás típusai. Az iskolai tanulás Gondolkodás fejlesztése játékokkal (kritikus gondolkodás fejlesztése)


5. Az iskolai tanulás eredményességét befolyásoló külső és belső tényezők rendszere Memóriát fejlesztő játékok, gyakorlatok


6. Az iskolai tanulás eredményességét befolyásoló külső és belső tényezők rendszere Beszéd- és szókincsfejlesztő játékok

Gyakorlás, megbeszélés, magyarázat Hallgatói kiselőadás, szemléltetés, magyarázat, gyakorlás Szemléltetés, megbeszélés Szimuláció, csoportmunka, megbeszélés, magyarázat Kérdőíves felmérés, megbeszélés, magyarázat,

7. Tanulási stratégiák, tanulási módszerek Edukinesztézia. Elméleti és gyakorlati bemutató

8. Domján László: hatékony tanulási technikák (video) 9. Tanulási stratégiák, tanulási módszerek Problémaközpontú tanulás, projekt tervezése

10. A tanulás diagnózisa, a tanulási képességek fejlesztése Tanulási stílus vizsgálata

Megjegyzések Az összes szemináriumi téma szorosan kapcsolandó a hallgatók pedagógiai gyakorlaton szerzett élményeihez, tapasztalataihoz. Minden szemináriumi alkalom esetében sor kerül egy rövid, tömör és átfogó elméleti megalapozó mozzanatra, amely különböző, a tanulásmódszertan tárgykörébe eső gyakorlati tevékenységekkel egészül ki. Az egyes képességfejlesztő gyakorlatok és tanulástechnikák kipróbálása és megbeszélése kapcsán kitérünk azok óvodás-, illetve kisiskoláskori felhasználhatóságának lehetőségeire és módszertani sajátosságaira.

11. Tanulási technikák és stratégiák gyakorlati alkalmazása

12. A tanulás segítése, a tanulás tanítása Egyéni tanulásfejlesztő programok összeállítása 13. Tanulmányok bemutatása és kritikai elemzése: Domján László: a tanulás sikerességét befolyásoló tényezők az osztályteremben Lepenye Mária : Gondolkodni tanítok I., II. 14. Tanulásmódszertan program I-IV osztályos gyermekek számára

csoportmunka Bemutatás, magyarázat, gyakorlás Kooperatív csoportmunka, megbeszélés Bemutatás, interaktív hallgatói kiselőadás, megbeszélés Bemutatás, tartalomelemzés, megbeszélés

Könyvészet 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Oroszlány Péter (1994): A tanulás tanítása, PSZM, Bp., Kórósi Kálmánné (szerk.) (2005): A tanulás tanítása, tanulása, www.oki.hu/oldal.php?tipus Lappints Árpád (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs. Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyermekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Fischer, R. (2007): Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Dr. Balogh László (2006): Pedagógiai pszichológiai az iskolai gyakorlatban. Urbis Kiadó, Bpest Michael Cole-Sheila R. Cole, Fejlődéslélektan, Osiris, Bp., 1997 Knausz Imre, A tanulás, In: A tanítás mestersége, Egyetemi jegyzet, 1999 Bagdy Emőke, Telkes József, Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában, Nt, Budapest, 1995 Domján László: A tanulás sikerességét befolyásoló tényezők az osztályteremben. http://mek.niif.hu/01900/01963/html/index.htm Falus Iván (szerk.), Didaktika, Nt, Bp., 1998 Fürstné, K. E. – Sipos, E. (1996): Hogyan tanuljak, hogy legyek valaki?, Fürst Stúdió, Dunaalmás. Kollár, K. – Szabó, É. (2004): Pszichológia pedagógusoknak, Osiris, Budapest. Lepenye Mária: Gondolkodni tanítok. http://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=2003-11-ta-LepenyeGondolkodom, http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2003-12-ta-Lepenye-Gondolkodom Kőpatakiné Mészáros Mária: A tanulás tanulása. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=eselynovelo-KopatakineTanulas Tóth, L. (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus KK, Debrecen. www.tanulasmodszertan.hu www.tanulas.lap.hu Bednorz, P., Schuster, M. (2006): Bevezetés a tanulás lélektanába Csíkos Csaba (2007): Metakogníció. A tudásra vonatkozó tudás pedagógiája Fischer, R.: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal. Műszaki Kiadó, Bpest

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A tantárgy tartalma összhangban van a tanuláselméletek, tanulásmódszertan, hatékony tanulási technikák reprezentatív hazai és külföldi képviselői által érvényesnek tartott információkkal, valamint megfelelőképpen támogatja az óvó- és tanítóképzés által megcélzott alap- és keresztkompetenciák alakulását.

10. Értékelés

Tevékenység típusa


10.4 Előadás

-

10.5 Szeminárium / Labor Aktív részvétel a szemináriumi

tevékenységeken (legalább 80%- os jelenlét, hozzászólások, vélemény kifejtés, kezdeményező képesség, társak segítése, önállóság) Mutassa be egy téma feldolgozásmódját a konstruktivista paradigma szellemében. (tárgy és osztály tetszőlegesen választható). Emelje ki az igényelt tanulói tevékenységeket. Adjon példát (legalább 3-at) olyan témákra, amelyek feldolgozhatók a probléma alapú tanulás szellemében. Egyet közülük fejtsen ki a PBL szakaszainak megfelelően. Készítsen tanulási térképet egy kisiskolás téma tanításához. Állítson össze egyéni- és/vagy kiscsoportos tanulásfejlesztő programot.

Folyamatos megfigyelés


Írásbeli dolgozat értékelése (osztályozás, rövid szóbeli kiértékelés)

15%

Írásbeli dolgozat értékelése (osztályozás, rövid szóbeli kiértékelés)

15%

Írásbeli dolgozat értékelése (osztályozás, rövid szóbeli kiértékelés) Írásbeli dolgozat értékelése (osztályozás, rövid szóbeli kiértékelés)

20% 30%

10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei A szemináriumi tevékenység követelményei: • Szemináriumi átlagként elért minimum 5- ös osztályzat • Társaival együttműködve szemináriumot tart egy adott témában, illetve dolgozat formájában összefoglalja a bemutatott téma lényegi sajátosságait. • Aktív részvétel a szemináriumi tevékenységeken. • Alapvető tanuláselméletek ismerete és gyakorlatbani alkalmazásának képessége, különös tekintettel a konstruktív tanuláselméletre • Az iskolai tanulást meghatározó tényezők és feltételek rendszerének és rendszerben működésének ismerete • Tanulási sajátosságok (stílus, módszerek, technikák) diagnosztizálásának képessége • Egyszerű és összetett tanulási stratégiák (SQ4R, MURDER) ismerete és alkalmazása • Egyéni és/vagy kiscsoportos tanulásfejlesztő program összeállítása

Kitöltés dátuma

Előadás felelőse


29.02.2013. Az intézeti jóváhagyás dátuma 2013.03.01.

drd. Szász Judit Intézetigazgató dr. Demény Piroska

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés (BA) – licensz 1.6 Szak / Képesítés Óvoda- és elemi oktatás pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve

Interaktív pedagógia

2.2 Az előadásért felelős tanár neve 2.3 A szemináriumért felelős tanár dr. Ozsvath Judit neve 2.4 Tanulmányi 3. 2.5 6. 2.6. Értékelés Kollokvium 2.7 Tantárgy év év Félév félév módja típusa 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 2 melyből: 3.2 előadás 0 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 56 melyből: 3.5 előadás 0 A tanulmányi idő elosztása:



DO 3.2.

2 28 28 óra 8 8 5 5 2

• •

---

•


•

Vetítő, laptop, hangfal, internetkapcsolat, CD, flipchart, filctoll,


K6. Önértékelés a szakmai gyakorlatban és karrierépítésben, e folyamat állandó javítása, optimalizálása



6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák K1. Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése


• • • •

• • • 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései

• • • • •

Oktatási-nevelési és/vagy extracurriculáris tevékenységek változatos kivitelezésének kidolgozása. Didaktikai alapelvek azonosítása és alkalmazása a foglalkoztatott célcsoport számára tervezett sajátos oktatási-nevelési tevékenységben. Curriculáris normák, sztenderdek és követelmények érvényesítése a hivatalos iskolai dokumentumok elemzésében és értékelésében, vagy a saját tervezési tevékenység önértékelésében. A szakmai, pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása az oktatásinevelési tevékenységek és didaktikai eszközök tervezésének teljes folyamatában. Sajátos neveléstudományi módszerek alkalmazása az óvodai csoportban vagy az osztályban felmerülő nevelési problémák empirikus kutatásának megvalósításában. A szakmai gyakorlatra vonatkozó reflektív szemlélet érvényesítése, ennek alkalmazása a szakmai felkészülés és a továbbképzés folyamatában. Szakmai fejlődési tervek összeállítása a neveléstudományi kutatások eredményeinek hasznosításával. A tanulói aktivitás és interaktivitás szükségességének és jelentőségének felismerése az óvodai és iskolai oktató-nevelő tevékenységben; Konkrét tanulási és nevelési szituációk elemzése a tanulói aktivitás és interaktivitás biztosítása szempontjából; Óvodai és iskolai tevékenységrészletek megtervezése, megszervezése és gyakorlati kipróbálása mikrotanítás formájában, amelyek jelentős mértékben biztosítják a tanulói/gyermeki aktivitást és interaktivitást. Az élményszerű tanulási szituációk szükségességének a felismerése, és olyan tanulási helyzetek megtervezése és gyakorlati kipróbálása, amelyek biztosítják az élményszerű tanulást. Olyan tanítási-tanulási stratégiák, módszerek és eljárások tervezése és kipróbálása, amelyek az átlagosnál nagyobb mértékben biztosítják a tanulói/gyermeki aktivitást és interaktivitást (kooperatív tanulási

• •

• •

módszerek és technikák, projektmódszer, didaktikai játék, drámajáték problémaalapú tanulás és egyebek). Közösségformáló módszerek, eljárások tervezése és gyakorlati kipróbálása (szerepjáték, szociális kompetenciát alakító játékok, kooperatív tanulás és egyebek). Olyan pedagógusi elvek és attitűdök alakítása, amelyek a tanulói aktivitással, interaktivitással és az oktató-nevelő tevékenységekben az élményszerűség biztosításával szembeni pozitív viszonyulást teszi lehetővé. Az interkulturális nevelés lehetőségeinek a felismerése, megtervezése és gyakorlatban való kipróbálása. A tanulói/gyermeki interaktivitást előtérbe helyező egyéni portfolió készítése, amelyet majd később felhasználhat a pedagógiai gyakorlat és különböző gyakorlati tevékenységek során.

8. A tantárgy tartalma 8. 2. Szeminárium 1. Interaktív pedagógia, ill. interaktivitás szükségessége az oktatásban-nevelésben 2. A tevékenység- és élményközpontú tanítástanulás szükségessége és lehetőségei 3. A tevékenység- és élményközpontú tanítástanulás tervezése, megszervezése és megvalósítása 4. A játék, játékosság és tanulás. A spontán és kezdeményezett játékok beépítése az óvodai tanítási-tanulási folyamatba 5. A játék, játékosság és tanulás. A spontán és kezdeményezett játékok beépítése az iskolai tanítási-tanulási folyamatba 6. Az interaktivitás és közösségformálás. Játékok szerepe a közösségformálásban az óvodai nevelésben 7. Az interaktivitás és közösségformálás. Játékok szerepe a közösségformálásban az iskolai oktató-nevelő tevékenységben 8. Az interkulturális nevelés lehetőségei az óvodai és iskolai nevelésben 9. A kooperatív tanulás fogalma, szükségessége az iskolai és óvodai oktatónevelő tevékenységben. A csoportalakítás mint a kooperatív tanulásszervezés egyik kulcsfogalma 10. Kooperatív tanulási módszerek és technikák I. 11. Kooperatív tanulási módszerek és technikák II. 12. A projektmódszer eredete, kialakulása, folyamata és sajátosságai

Didaktikai módszerek kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, szerepjáték, szimuláció. kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, szerepjáték, szimuláció. kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, szerepjáték, szimuláció. kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, szerepjáték, szimuláció. kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, szerepjáték, szimuláció. kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, szerepjáték, szimuláció. kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, szerepjáték, szimuláció.

Megjegyzések

A hallgatók párban dolgoznak, minden szemináriumon 2 hallgató, a témához kapcsolódó kiselőadása és gyakorlati bemutatója kerül sorra.


kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, szerepjáték, szimuláció. kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, szerepjáték, szimuláció. kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, szerepjáték, szimuláció. kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka,


13.A projektoktatás fogalma, alkalmazási lehetőségei az óvodai és iskolai oktatásban, nevelésben

szerepjáték, szimuláció. kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, szerepjáték, szimuláció.

14. Médiapedagógiai stratégiák. A számítógép kiselőadás, beszélgetés, alkalmazása az oktatásban. Az információs és játék, csoportmunka, kommunikációs kompetencia kialakításának szerepjáték, szimuláció. lehetősége és szükségessége az elemi oktatásban Könyvészet: 9 Bagdy E., Telkes J. (1995): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában, Nt, Budapest. 9 Kollár, K., Szabó, É. (2004): Pszichológia pedagógusoknak, Osiris, Budapest. 9 Nahalka I. (2006, szerk.): A hatékony tanulás. ELTE PPK Neveléstudományi Intézet 9 Knausz I. (2001): A tanítás mestersége. Egyetemi jegyzet 9 Ginnis, P. (2oo7): Tanítási és tanulási receptkönyv. Alexandra Kiadó, Debrecen. 9 Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Elmélet és gyakorlat. Budapest, Gondolat Kiadó. 9 Hegedűs, G. (2002): Projektpedagógia. Kecskeméti Főiskolai Kar, Kecskemét. 9 Kagan Spencer (2004): Kooperatív tanulás. Okonet, Budapest. 9 Ginnis, P. (2oo7): Tanítási és tanulási receptkönyv. Alexandra Kiadó, Debrecen. 9 Fisher, R. (2oo7): Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Kiadó, Budapest. 9 Fisher, R. (2oo7): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal. Műszaki Kiadó, Budapest. 9 Fisher, R. (2oo7): Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Műszaki Kiadó, Budapest. 9 Baranyai T. – Tempfli G. (2010): Kooperatív módszerek bevezetésének lehetőségei matematika órákon. Státus Kiadó, Csíkszereda. 9 Péter L., Barabási T. (2012): A játék és más interaktív módszerek alkalmazása az iskolaelőkészítésben. In. Szabó-Thalmeiner N. (szerk.): Az iskola-előkészítés fortélyai. Ábel Kiadó, Kolozsvár, 77-100. 9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A pedagógusi szakmai kompetencia fontos részét képezi, azok a nevelési koncepciók, attitűdök, tájékozottság és hozzáértés kialakítása, amelyek az élményszerű, tanulói aktivitást és interaktivitást biztosító tanítási-tanulási folyamat megtervezésének, megszervezésének és megvalósításának a hátterében állnak. Ezek kialakítását teljesen gyakorlati megközelítésben célozza meg ez a tantárgy, amely egyben jelentős részt vállal az elméleti ismeretek gyakorlati integrációjában is. 10. Értékelés Tevékenység típusa

10.1 Értékelési kritériumok 10.4 Előadás Az interaktív pedagógiához kapcsolódó alapfogalmak ismerete Különböző interaktív módszerek kiválasztása és megtervezése. 10.5 Szeminárium / Labor - Olvasmánynapló készítése, amelyben legalább 2-3 tanulmányt röviden, szakszerűen bemutat, kitérve a gyakorlati alkalmazása lehetőségeire is.

10.2 Értékelési módszerek Írásbeli vizsga


Írásbeli vizsga

Folyamatos megfigyelés, a

50%

- A tanulói aktivitást és szemináriumi tevékenység interaktivitást biztosító elemzése, értékelése módszereket tartalmazó egyéni portfolió összeállítása. - egy választott módszer gyakorlati kipróbálása. Aktív részvétel a Folyamatos megfigyelés szemináriumokon 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei • szemináriumon való aktív részvétel (jelenlét – minimum 80%, szemináriumi kiselőadás és gyakorlati tevékenység megtartása, társak aktív bekapcsolása a szemináriumi tevékenységbe) • Aktivitást és interaktivitást biztosító módszereket tartalmazó egyéni portfolió összeállítása Kitöltés dátuma 2013. február 27.


Előadás felelőse Dr. Ozsváth Judit

Szeminárium felelőse Dr. Ozsváth Judit


A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Óvoda- és elemi oktatás pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Játékpedagógia 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Dr. Péntek Imre 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Drd. Szász Judit 2.4 Tanulmányi év 2. 2.5 Félév 4 2.6. Értékelés módja vizsga 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 4 melyből: 3.2 előadás 2 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 154 melyből: 3.5 előadás 56 A tanulmányi idő elosztása:




2 42 70 óra 25 12 20 10 3 0

• •


•


•






K1. Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése K2. A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése K4. Az óvodai/kisiskolai csoport, az oktatási folyamat és a célcsoport sajátos szociális tanulási/ integrálási tevékenységének menedzserszemléletű kezelése (szervezése) K6. Önértékelés a szakmai gyakorlatban és karrierépítésben, e folyamat állandó javítása, optimalizálása K1. Neveléstudományi szakértelmet tükröző, egyértelmű értékválasztásra alapozott szaketikai normák és elvek alkalmazása


-

-


A szakmai, pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása a játéktevékenységek tervezésének teljes folyamatában megvalósításában A kisiskolások és óvodások fejlődését szolgáló sajátos didaktikai alapelvek és módszerek alkalmazása a tevékenységek játékos megvalósítása és a tantárgyak játékos tanítása során. Az óvodai és kisiskolai oktató-nevelő tevékenység módszertani szakaszaira jellemzőjátékpedagógiai ismeretek gyakorlatba ültetése Óvodai és kisiskolai oktatásra jellemző sajátos stratégiák használata a játéktevékenység individualizálásában, differenciálásában, valamint a módszerek csoporthoz/ gyermekhez/ kisiskoláshoz való adaptálásában A szakmai gyakorlatra vonatkozó reflektív szemlélet érvényesítése, ennek alkalmazása a szakmai felkészülés és a továbbképzés folyamatában Alapismeretek alkalmazása a szakismeretek széles skálájának elemzésében és értelmezésében

9 A játékpedagógia alapfogalmainak elsajátítása 9 Az alapvető játékelméletek megismerése és kritikai értékelése 9 Játékvezetői és játékszervezői képességek fejlesztése

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1. A játékpedagógia helye a pedagógiai tudományok rendszerében 2. A játék fogalma és sajátosságai 3. Játékról alkotott nézetek az évszázadok során. Játékelméletek 4. A játék feltételei: objektív és szubjektív feltételek

Didaktikai módszerek Megjegyzések Előadás Problematizálás Előadás Oktatófilm megtekintése Problematizálás Előadás Problematizálás Játékpedagógiai kvíz Előadás Megbeszélés

5. Játékszerek, játékeszközök 6. A játék szerepe a személyiség fejlődésében 7. A gyermeki játék fejlődésének szakaszai 8. A játékok osztályozása, játékfajták I.: Gyakorlójáték, építőjáték 9. A játékok osztályozása, játékfajták II.: Szerepjáték, dramatikus játék, bábjáték 1o. A játékok osztályozása, játékfajták III.: Szabályjáték 11. A játékok osztályozása, játékfajták IV.: Népi játékok 12. A játék, mint az élménypedagógia eszköze 13. A didaktikai játék módszertani kérdései

Előadás Szemléltetés Előadás Problematizálás Előadás Megbeszélés Előadás Szemléltetés Előadás Szemléltetés Dramatizálás Előadás Szemléltetés Előadás Szemléltetés Előadás Szemléltetés Előadás Megbeszélés Filmnézés Előadás Helyzetgyakorlatok

14. A pedagógus szerepe és feladatai a játéktevékenységek irányításában Könyvészet Kádár Annamária–Bodoni Ágnes (2010): Az óvodás és kisiskoláskor játékai elméleti és módszertani megközelítésben. Ábel Kiadó, Kolozsvár. Kósáné Ormai Vera (2oo1): A mi óvodánk. Neveléspszichológiai módszerek az óvodában. Okker Kiadó, Budapest. Kovács György – Bakosi Éva (2005): Játék az óvodában. Didakt, Debrecen Kovácsné dr. Bakosi Éva – Pálfi Sándor – Vidáné dr. Nagy Emese (2008): Játék az óvodában, iskolában – Játszóképesség tréning pedagógus hallgatóknak. Oktatói segédanyag. Debrecen Kovácsné dr. Bakosi Éva: Az óvodapedagógus szerepe a játékban http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=ovodai-Bakosi-Ovodapedagogus Lázár Katalin (1997): Népi játékok. Planétás Kiadó, Budapest Maszler Irén (1996): Játékpedagógia. Comenius BT, Pécs Millar, Susanna (1973): Játékpszichológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest Stark Gabriella (2010): Óvodapedagógia és játékmódszertan. Státus Kiadó, Csíkszereda. Stark Gabriella (2011): Óvodai tevékenységek módszertana. Ábel Kiadó, Kolozsvár. 8.2 Szeminárium / Labor 1. A játékpedagógia helye a pedagógiai tudományok rendszerében 2. A játék fogalma és sajátosságai 3. Játékról alkotott nézetek az évszázadok során. Játékelméletek 4. A játék feltételei: objektív és szubjektív feltételek 5. Játékszerek, játékeszközök 6. A játék szerepe a személyiség fejlődésében 7. A gyermeki játék fejlődésének szakaszai 8. Gyakorlójáték, építőjáték 9. Szerepjáték, dramatikus játék, bábjáték

Didaktikai módszerek Megjegyzések Csoportmunka Csoportmunka Csoportmunka Alkotások elemzése Játékszerek pszichopedagógiai elemzése Filmelemzés Filmelemzés Gyakorlás Játék Gyakorlás Játék

Játékvezetés Játékvezetés

1o. Szabályjáték, társas játék 11. Népi játékok 12. Élménypedagógiai komplex játékfoglalkozás 13. A didaktikai játék módszertani kérdései

Gyakorlás Játék Gyakorlás Játék Gyakorlás Játék Gyakorlás Problematizálás

Játékvezetés Játékvezetés Játékvezetés

14. A pedagógus szerepe és feladatai a Problematizálás játéktevékenységek irányításában Filmelemzés Könyvészet Kádár Annamária–Bodoni Ágnes (2010): Az óvodás és kisiskoláskor játékai elméleti és módszertani megközelítésben. Ábel Kiadó, Kolozsvár. Kósáné Ormai Vera (2oo1): A mi óvodánk. Neveléspszichológiai módszerek az óvodában. Okker Kiadó, Budapest. Kovács György – Bakosi Éva (2005): Játék az óvodában. Didakt, Debrecen Kovácsné dr. Bakosi Éva – Pálfi Sándor – Vidáné dr. Nagy Emese (2008): Játék az óvodában, iskolában – Játszóképesség tréning pedagógus hallgatóknak. Oktatói segédanyag. Debrecen Kovácsné dr. Bakosi Éva: Az óvodapedagógus szerepe a játékban http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=ovodai-Bakosi-Ovodapedagogus Lázár Katalin (1997): Népi játékok. Planétás Kiadó, Budapest Maszler Irén (1996): Játékpedagógia. Comenius BT, Pécs Millar, Susanna (1973): Játékpszichológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest Stark Gabriella (2010): Óvodapedagógia és játékmódszertan. Státus Kiadó, Csíkszereda. Stark Gabriella (2011): Óvodai tevékenységek módszertana. Ábel Kiadó, Kolozsvár.

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A tartalom feldolgozása során nemcsak játékpedagógiai ismereteket közlünk, hanem attitűdöket, készségeket, képességeket is formálunk, s ehhez interaktív, a tapasztalati tanuláson alapuló módszereket alkalmazunk. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.4 Előadás


Játékpedagógiai kulcsfogalmak ismerete Játékpedagógiai alapfogalmak és a közöttük lévő kapcsolatok gyakorlati alkalmazása 10.5 Szeminárium / Labor Társasjáték készítése Játéktevékenység megtervezése és levezetés a szemináriumon

Zárthelyi dolgozat - Írásbeli vizsga Félévzáró vizsga - szóbeli

Produktum értékelése Esetelemzés


10% 10%

Játéknap Folyamatos megfigyelés forgatókönyvének kidolgozása és lebonyolítása a gyakorló intézményekben az „Iskola másként” program keretében (csoportmunka) 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei • • • • • •

10%

ötletes, esztétikus társas játék készítése; megfelelő játéktípus kiválasztása, a játéktevékenység megtervezése és levezetése a csoporttársaknak; a gyermekcsoportnak megfelelő játékprogram kidolgozása és lebonyolítása a csoporttársakkal együttműködve; aktív részvétel a szemináriumokon: min. 80%-os jelenlét; játékpedagógiai alapfogalmak és a közöttük lévő kapcsolatok gyakorlati alkalmazása; a téma kifejtésekor megfelelő nyelvezet használata; összefüggő, koherens felelet.

Kitöltés dátuma

Előadás felelőse


2013. 02.21.

dr. Péntek Imre

drd. Szász Judit

Az intézeti jóváhagyás dátuma 2013. 03.01.

Intézetigazgató .Dr. Demény Piroska


Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Neveléstudományok Alapképzés (BA) – licensz Óvoda és elemi oktatás pedagógiája

2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Tudományok és módszertana 2.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Szállassy Noémi 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve dr. Szállassy Noémi 2.4 Tanulmányi év 2. 2.5 Félév 4. 2.6. Értékelés módja vizsga

3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 5 melyből: 3.2 előadás 2 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 154 melyből: 3.5 előadás 56 A tanulmányi idő elosztása:




A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 56 3.8 A félév össz-óraszáma 154 3.9 Kreditszám 6


3 42 56 óra 12 18 16 6 4

• •

Általános természettudományos alapfogalmak tudatos, adekvát használata

•

megfelelően felszerelt terem, számítógép, videoprojektor, tábla

•



nevelési programok tervezése K2. A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése K3. Az óvodások és kisiskolások tanulási tevékenységének, eredményeinek, fejlődési folyamatának értékelése



6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák K1.Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy



Oktatási-nevelési és/vagy extracurriculáris tevékenységek változatos kivitelezésének kidolgozása Főbb tanuláselméletek, a tanított tantárgyak sajátos tartalmainak és tantervének valamint a tantárgymódszertan sajátos szemléletmódjának azonosítása és elsajátítása Curriculáris normák, sztenderdek és követelmények érvényesítése a hivatalos iskolai dokumentumok elemzésében és értékelésében, vagy a saját tervezési tevékenység önértékelésében A szakmai, pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása az oktatási-nevelési tevékenységek és didaktikai eszközök tervezésének teljes folyamatában Az óvodai és kisiskolai oktatási tevékenység különböző sajátos kontextusainak megfelelő nevelési erőforrás-típusok azonosítása a környezeti nevelés fogalmának megértése és alapelveinek helyes alkalmazása a környezeti nevelés módszereinek elsajátítása természetismereti és drámapedagógiai játékok megismerése a környezetvédelmi jeles napok alkalmából elvégezhető tevékenységtípusok megismerése az iskolán kívüli tevékenységek ismerete (tábor, erdei iskola, erdei óvoda), a bemutatóhelyeken (állatkert, botanikus kert, múzeum) végezhető tevékenységek típusainak ismerete, rejtvények, feladatlapok, versenyek megtervezése és kivitelezése, kézműves technikák elsajátítása környezetkímélő és környezetvédő magatartás szabályainak ismerete az ismeretek gyakorlati alkalmazása

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1. A tudományok módszertana és a környezeti nevelés fogalma, eredete, a fenntarthatóság pedagógiája. Alapelvek, stílusok, követelmények és kívánalmak, szinterek 2. Környezetismereti módszerek: megfigyelés, becslés,

Didaktikai módszerek Előadás, magyarázat Előadás, magyarázat

Megjegyzések

mérés, kísérletezés, viszonyítás, vonatkoztatás 3. Interaktív módszerek: játékos tevékenység, kisérletezés, drámapedagógia, projekt módszer

Előadás, magyarázat

4. A környezeti nevelés formái: az óvodában, az általános és középiskolában, a szakkörön, a bemutatóhelyeken, a táborban, az erdei iskolában


5. Környezetvédelmi jeles napok és tevékenységtípusok bemutatása

Előadás, magyarázat, szemléltetés, oktatófilm

6. Természetismereti játékok bemutatása és eljátszása, fogalomtár

Előadás, magyarázat, szemléltetés, játék

7. Játék a természet kincseivel 8. Az élősarok kialakításának szempontjai, felelős állattartás és növénygondozás, fajok ismertetése

Előadás, csoportmunka Előadás, magyarázat, szemléltetés

9. Kísérletek tervezése és kivitelezése, feladatlapok és rejtvények megszerkesztése 10. Környezeti nevelés az iskola falain kívül (erdei iskola, tábor, témahét, témanap)

Előadás, magyarázat, szemléltetés Előadás, magyarázat, beszélgetés, kooperativ munka Előadás, magyarázat, beszélgetés

11. Egészséges táplálkozás, környezetbarát vásárlási szokások. Belefulladunk: hulladékok, szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes hulladékok, ártalmatlanítás 12. Környezeti nevelés az iskola falain kívül (erdei iskola, tábor, témahét, témanap) Energia paletta, megújuló források, energiatakarékosság 13. Térképtani ismeretek tanítása, , meteorológiai ismeretek tanítása, természeti naptár

Előadás, magyarázat, szemléltetés, dokumentumelemzés, gyakorlás Problematizálás, beszélgetés

14. Algoritmusok alkalmazása az ismeretanyag feldolgozása során. Számítógép a környezeti nevelésben: multimédia és hálózati tanulás

Előadás, magyarázat, szemléltetés, gyakorlás, játék

Könyvészet: Adorján Rita: Magonc. Mecseki Erdészeti Rt. Pécs, 1998. Agárdy Sándor: Erdei Iskola Tornyospálcán. Aqua. Budapest, 1993. Kosztolányi Istvánné (szerk.): Az erdei iskola hasznos könyve. Erdei Iskola Alapítvány. Budapest, 2002. Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. RAABE. Budapest, 1999. Nagy Zsuzsanna: Természetismereti játékgyűjtemény. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért. 1998. Réce füzetek 1–5. kötet. Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. Budapest. Tárnics Munkacsoport: A fák világa. Erdei Iskola Alapítvány. Budapest, 2001. Sallai R. Benedek: Zöld szemmel (Ötlettár környezeti neveléshez), Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas,

1998 Tóth Mária: Alternatív stratégiák a környezeti nevelésben, Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 1998 Joseph Cornell: kézenfogva gyerekekkel a természetben, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest, 1998 Dr. Lükő István. Bevezetés a környezeti nevelés pedagógiai és társadalmi kérdéseibe, Edutech Kiadó, Sopron, 1996 Dr. Lükő István:Ember-Technika-Környezet (Környezetpedagógiai és Környezetszociológiai Konferencia kiadványa), Edutech Kiadó, Sopron,1996 F. Nagy Zzuzsanna: Természetismereti játékgyűjtemény, kiadta a Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc, 2001/13 Vásárhelyi Tamás és Viktor András: Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia -alapvetés-, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Kiadó, 2003 8.2. Szeminárium: 1. Bemutatkozás, ismerkedés, a feladatok megbeszélése 2. Becslés és mérés az óvodában és általános iskolában. Feladatok, tevékenységek 3. Egy projekt megtervezése és bemutatása (csoportmunka) 4. Tevékenységtípusok, ötletek

Didaktikai módszerek beszélgetés,

Megjegyzések

beszélgetés,

kiselőadás, csoportmunka kiselőadás, csoportmunka 5. Egy jeles napi tevékenység megtervezése és annak kiselőadás, bemutatása (csoportmunka) csoportmunka 6. A játékokban szereplő fogalmak megbeszélése, kiselőadás, beszélgetés, pontosítása, a természettudományi folyamatok játék, csoportmunka megtárgyalása 7. Termésbábok, csuhébabák, levélkollázsok készítése, kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka kövek festése 8. Egy akvárium vagy terrárium virtuális berendezése kiselőadás, beszélgetés, csoportmunkában, kísérletek tervezése és játék, csoportmunka bemutatása 9. Egyszerűen kivitelezhető kísérletek bemutatása és Kiselőadás, megbeszélése párosmunka 10. Egy környzetismereti feladatlap összeállítása és kiselőadás, beszélgetés, bemutatása játék, csoportmunka kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka 11. Hasznos vásárlási tanácsok listájának az

összeállítása, egy egyhetes erdei iskolai program megtervezése és bemutatása 12. Energia és víztakarékossági tanácsok összegyűjtése kiselőadás, beszélgetés, és bemutatása, feladatlapok játék, csoportmunka 13. A terepasztal elkészítése és felhasználási kiselőadás, beszélgetés, lehetőségei játék, csoportmunka 14. Egy tetszőlegesen választott téma megtanítása Csoportmunka, algoritmusok alkalmazásával kiselőadás Könyvészet Agárdy Sándor: Erdei Iskola Tornyospálcán. Aqua. Budapest, 1993. Bilku Rolandné – Galambos: Bakony-Városlőd. (Erdei Iskola Programfüzetek). Erdei Iskola Egyesület. Budapest, 1996 Dámné Erdei Gabriella: A környezetismeret-természetismeret tanításának módszertana, I-II kötet, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2005 Kosztolányi Istvánné (szerk.): Az erdei iskola hasznos könyve. Erdei Iskola Alapítvány. Budapest, 2002.

Lester R. Brown: A világ helyzete 2000 3. fejezet: Új háborúk a vízért. Föld Napja Alapítvány Rachel Carson: Néma tavasz (Katalizátor Iroda, 1994) Riedel M.: Volt rá energiánk, lesz rá energiánk. Gondolat Kiadó, Budapest, 1985. Tóth L.-Honti V.: Környezetkímélő energiaforrás: a szélmotor. Biofüzetek sorozat, Mezőgazdagási Kiadó, Budapest, 1987 9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • Alapvető természetismereti tájékozottság és olyan képességek kialakítása, amely később alapját képezheti az óvodai nevelésben és elemi oktató-nevelő tevékenység élményszerű, motiváló, hatékony gyakorlati alkalmazásának. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.4 Előadás




Természetismereti fogalmak és környezeti nevelési módszerek ismerete Tanitások és hospitálási jegy átlaga Kiselőadás megtartása, amelyen belül feladatok, csoportmunka, játékok összeállítása és alkalmazása a társakkal. Aktív részvétel a szemináriumokon

Írásbeli vizsga


Írásbeli vizsga Folyamatos megfigyelés, a szemináriumi tevékenység elemzése, értékelése 25%

10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei • szemináriumon való aktív részvétel (jelenlét – minimum 80%, szemináriumi kiselőadás megtartása, társak aktív bekapcsolása a szemináriumi tevékenységbe)

Kitöltés dátuma

Előadás felelőse

2013. 02. 17

dr. Szállassy Noémi


Szeminárium felelőse dr. Szállassy Noémi


A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Óvoda- és elemi oktatás pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve A matematikai tevékenységek és az aritmetika tanításának módszertana 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Marchis Julianna 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Marchis Julianna 2.4 Tanulmányi év 2 2.5 Félév 4 2.6. Értékelés módja vizsga 2.7 Tantárgy típusa Szaktárgy 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 4 melyből: 3.2 előadás 2 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 126 melyből: 3.5 előadás 56 A tanulmányi idő elosztása:



2 28 42 óra 15 10 10 5 2

•

Általános iskolai matematika ismeretek A hallgatók rendelkezzenek: • elfogadható szintű problémamegoldó képességgel; • az óvodai és elemi osztályos matematika tanításhoz szükséges matematikai ismeretekkel; • a tanítási, tanulási és értékelési folyamat megtervezéséhez és kivitelezéséhez szükséges pedagógiai és didaktikai ismeretekkel.

•

Vetítő, laptop, matematikai vonalzókészlet, színes markerek, fehértábla Vetítő, laptop, matematikai vonalzókészlet, színes markerek, fehértábla, kártyák, drótok, gyöngyök, hurkapálcák, stb.


•



6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák K1. Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése K2. A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése K3. Az óvodások és kisiskolások tanulási tevékenységének, eredményeinek, fejlődési folyamatának értékelése

• Az élethosszig tartó tanulás hatékony módszereinek és technikáinak használata a folyamatos szakmai fejlődés és képzés érdekében


•

Didaktikai alapelvek azonosítása és alkalmazása a foglalkoztatott célcsoport számára tervezett sajátos oktatási‐nevelési tevékenységben

•


• • • •

•

Sajátos neveléstudományi módszerek alkalmazása az óvodai csoportban vagy az osztályban felmerülő nevelési problémák empirikus kutatásának megvalósításában Alapismeretek alkalmazása a szakismeretek széles skálájának elemzésében és értelmezésében A tanulási tevékenységi tér és az óvodai/ kisiskolai gyermekközösség megszervezését szolgáló tervek kidolgozása különböző kontextusokban, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat Óvodai és kisiskolai oktatásra jellemző sajátos stratégiák használata a didaktikai tevékenység individualizálásában, differenciálásában, valamint a módszerek csoporthoz/ gyermekhez/ kisiskoláshoz való adaptálásában Az egyéni és a csoportos eredmények értékelését szolgáló eszközök kidolgozása, az óvodások/ kisiskolások életkori sajátosságainak megfelelően


8. A tantárgy tartalma

A hallgatók sajátítsák el: • Az elemi osztályokban alkalmazott aritmetikai módszereket; • A különböző matematikai ismeretek tanításának módszertanát; • Az óvodai matematika tevékenységek és az elemi osztályos matematika órák megtervezésének és kivitelezésének módját; • A matematikai ismeretek és képességek felmérésének módját.

8.1 Előadás 1. Matematikai logika tanítása óvodában és iskolában 2. Halmazok alkalmazása a matematika tanításában 3. Természetes számok bevezetése 4. Műveletek természetes számok halmazában: összeadás, kivonás tanítása 5. Műveletek természetes számok halmazában: szorzás, osztás tanítása 6. A térbeli tájékozódás fejlesztése 7. Mértani alapfogalmak tanítása az óvódában és az elemi osztályokban 8. A mennyiségek mérésének tanítása az óvódában és az elemi osztályokban 9. Szöveges feladatok megoldása aritmetikai módszerekkel: Az ábrázolás módszere 10. Szöveges feladatok megoldása aritmetikai módszerekkel: Az összehasonlítás módszere 11. Szöveges feladatok megoldása aritmetikai módszerekkel: A hamis feltételezés módszere 12. Szöveges feladatok megoldása aritmetikai módszerekkel: A fordított út módszere 13. Valószínűségszámítási és adatfeldolgozási feladatok tanítása 14. Összefoglalás Könyvészet

Didaktikai módszerek Beszélgetés, magyarázat, előadás

Megjegyzések

Beszélgetés, magyarázat, előadás Beszélgetés, magyarázat, előadás Beszélgetés, magyarázat, előadás, kooperatív módszerek Beszélgetés, magyarázat, előadás Beszélgetés, magyarázat, előadás, kooperatív módszerek Beszélgetés, magyarázat, előadás Beszélgetés, magyarázat, előadás Beszélgetés, magyarázat, előadás Beszélgetés, magyarázat, előadás Beszélgetés, magyarázat, előadás Beszélgetés, magyarázat, előadás Beszélgetés, magyarázat, előadás Kooperatív módszerek

Baranyai Tünde, Tempfli Gabriella (2010). Kooperatív módszerek bevezetésének lehetőségei matematika órákon, Státus Kiadó, Csíkszereda. Bulboacă Madlena, Alecu Marinela (1996). Metodica activităţilor matematice în grădiniţă şi clasa I. Editura Sigma. C. Neményi Eszter (1997). A természetes szám fogalmának kialakítása. Budapesti Tanítóképző Főiskola. C. Neményi Eszter (2007). A számolás tanítása. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. Dienes Zoltán (1999). Építsük fel a matematikát. SHL Hungary Kft. Dumitru Radu; Ploscariu Nicolae (2008). Jocuri didactice matematice, clasele I-IV. Editura Aramis. Kemp R. Richard (2005). A matematikatanulás pszichológiája. Edge 2000 Kiadó Neagu Mihaela, Mocanu Mioara (2007). Metodica predării matematicii în ciclul primar, Editura Polirom. Perlai Rezsőné (1997). A matematikai nevelés módszertana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. R. Szendrei Julinna (2007). Szöveges feladatok. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. Tuzson Z. (2000), Hogyan oldjunk meg aritmetikai feladatokat? Módszertani feladatgyűjtemény. Erdélyi Tankönyvtanács. Tuzson Z. (2010), Hogyan oldjunk meg aritmetikai feladatokat? Ábel Kiadó, Kolozsvár.

Vălcan, D. (2007). Metodologia rezolvării problemelor de aritmetică. Casa Cărţii de Ştiinţă. Villányi Györgyné (1993). Játék óvodapedagógusoknak. Támogató Kiadó.

a

matematika?

8.2 Szeminárium / Labor 1. Matematikai logika tanítása óvodában és iskolában 2. Halmazok alkalmazása a matematika tanításában 3. Természetes számok bevezetése 4. Műveletek természetes számok halmazában: összeadás, kivonás tanítása 5. Műveletek természetes számok halmazában: szorzás, osztás tanítása 6. A térbeli tájékozódás fejlesztése 7. Mértani alapfogalmak tanítása az óvódában és az elemi osztályokban 8. A mennyiségek mérésének tanítása az óvódában és az elemi osztályokban 9. Szöveges feladatok megoldása aritmetikai módszerekkel: Az ábrázolás módszere 10. Szöveges feladatok megoldása aritmetikai módszerekkel: Az összehasonlítás módszere 11. Szöveges feladatok megoldása aritmetikai módszerekkel: A hamis feltételezés módszere 12. Szöveges feladatok megoldása aritmetikai módszerekkel: A fordított út módszere 13. Valószínűségszámítási és adatfeldolgozási feladatok tanítása 14. Összefoglalás Könyvészet

Matematikai

játékok

Didaktikai módszerek Beszélgetés, gyakoroltatás

gyűjteménye

Megjegyzések

Beszélgetés, gyakoroltatás Beszélgetés, gyakoroltatás, szimuláció Beszélgetés, gyakoroltatás, szimuláció Beszélgetés, gyakoroltatás, szimuláció Beszélgetés, gyakoroltatás, kooperatív módszerek Beszélgetés, gyakoroltatás, szimuláció Beszélgetés, gyakoroltatás, szerepjáték Beszélgetés, gyakoroltatás, felfedeztetés Beszélgetés, gyakoroltatás, kooperatív módszer Beszélgetés, gyakoroltatás, kooperatív módszerek Beszélgetés, gyakoroltatás, felfedeztetés Beszélgetés, gyakoroltatás, kooperatív módszerek Kooperatív módszerek

Baranyai Tünde, Tempfli Gabriella (2010). Kooperatív módszerek bevezetésének lehetőségei matematika órákon, Státus Kiadó, Csíkszereda. Bulboacă Madlena, Alecu Marinela (1996). Metodica activităţilor matematice în grădiniţă şi clasa I. Editura Sigma. C. Neményi Eszter (1997). A természetes szám fogalmának kialakítása. Budapesti Tanítóképző Főiskola. C. Neményi Eszter (2007). A számolás tanítása. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. Dienes Zoltán (1999). Építsük fel a matematikát. SHL Hungary Kft. Dudău, M.; Dudău, F.; Ştefănică, T.; Ştefănică, R.; Oanea, M.; Oanea, D. (2006). Aproape totul despre metoda figurativă: matematică pentru învăţământul primar. Editura Carminis Piteşti. Dumitru Radu; Ploscariu Nicolae (2008). Jocuri didactice matematice, clasele I-IV. Editura Aramis. Kemp R. Richard (2005). A matematikatanulás pszichológiája. Edge 2000 Kiadó Neagu Mihaela, Mocanu Mioara (2007). Metodica predării matematicii în ciclul primar, Editura Polirom. Perlai Rezsőné (1997). A matematikai nevelés módszertana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. R. Szendrei Julinna (2007). Szöveges feladatok. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. Tuzson Z. (2000), Hogyan oldjunk meg aritmetikai feladatokat? Módszertani feladatgyűjtemény. Erdélyi Tankönyvtanács.

Tuzson Z. (2010), Hogyan oldjunk meg aritmetikai feladatokat? Ábel Kiadó, Kolozsvár. Vălcan, D. (2007). Metodologia rezolvării problemelor de aritmetică. Casa Cărţii de Ştiinţă. Villányi Györgyné (1993). Játék a matematika? Matematikai játékok gyűjteménye óvodapedagógusoknak. Támogató Kiadó. 9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A tantárgy tartalma összhangban azokkal az ismeretekkel és képességekkel, melyekkel egy óvodában és elemi osztályokban tanító pedagógusnak rendelkeznie kell a matematikí tanításához. 10. Értékelés Tevékenység típusa


10.4 Előadás

A különböző matematikai ismeretek tanításának módszertana Az elemi osztályokban alkalmazott aritmetikai módszerek 10.5 Szeminárium / Labor A szemináriumi tevékenység Mikrotanítás 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei •

Írásbeli vizsga


Írásbeli vizsga

25%

Folyamatos megfigyelés, a szemináriumi tevékenység elemzése, értékelése Gyakorlat

25% 25%

Mind a négy jegy legalább 5-ös kell legyen.






A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés (BA) - licensz 1.6 Szak / Képesítés Az óvodai és elemi oktatás pedagógája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve A szóbeli kommunikáció formái 2.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Fóris-Ferenczi Rita 2.3 A szemináriumért felelős tanár dr. Fóris-Ferenczi Rita neve 2.4 Tanulmányi év II. 2.5 Félév IV. 2.6. Értékelés kollokvium 2.7 Tantárgy módja típusa

opcionális

3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás 1 3.3 szeminárium/labor 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 70 melyből: 3.5 előadás 28 3.6 szeminárium/labor A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 14 3.8 A félév össz-óraszáma 70 3.9 Kreditszám 3 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli

• •

Magyar nyelv az óvodai és elemi oktatásban Szövegtani ismeretek és azok gyakorlati alkalmazása

•

laptop, projektor, hangfal, CD

•

laptop, projektor, hangfal, CD, videókamera


2 28 óra 6 2 3 1 2

vagy nevelési programok tervezése K2. Az óvodai és elemi iskolai sajátos oktatási-nevelési folyamat kivitelezése K3. Az óvodások és kisiskolások tanulási tevékenységének, eredményeinek, fejlődési folyamatának értékelése

Transzver zális kompeten


6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák K1. Különböző életkori sajátosságokhoz, képzési szintekhez és célcsoportokhoz igazított oktatási


- A szakmai, pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása az oktatási-nevelési tevékenységek és didaktikai eszközök tervezésének teljes folyamatában - A szakismeretek, a pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása

az

óvodai

és

elemi

iskolai

oktató-nevelő

tevékenység

megvalósításában - Az óvodai és elemi iskolai oktatásra jellemző értékelési, rögzítési, elemzési és kommunikálási módszerek és eszközök széles tárházának alkalmazása


1. A beszédszervek pontos és célszerű használatának, a beszéd elemzése képességének a fejlesztése 2. A nyilvános beszédhez/felolvasáshoz szükséges beszédtechnikai fogások megismerése és alkalmazása (jól hallható és érthető beszéd alakítása és fejlesztése) 3. A nyilvános beszéd követelményeinek, szabályainak, fogásainak, a logikusan felépített és világosan megfogalmazott beszéd szabályainak megismerése és elsajátítása 4.

A tudatos, érthető, szép beszéd alakítása, felkészülés azokra az élőszóbeli megnyilatkozásokra, melyekkel a hallgatók jövendő pályájukon környezetük számára is mintául szolgálhatnak.

5. A kifejező kedv; a hallási figyelem és érzékenység,

a koncentrációs

készség, a produktív és reproduktív kifejezőkészség fejlesztése e

6. Az önismeret és a hiteles önkifejezés fejlesztése, 7. Önelemzési és önértékelési igény és képesség fejlesztése

8. A tantárgy tartalma

8.1. Előadás 1. A Szóbeli kommunikáció formái tárgy bemutatása, szakirodalom, követelmények, az előadás vázlata.

2. A kommunikáció. Beszéd és írás. Beszédhelyzetek, beszédformák. 3. A beszéd technikai alapjai: beszédlégzés, helyes artikuláció, hangzósság, a szöveg értelmét szolgáló változatos megjelenítés eszközei 4. A nonverbális kommunikáció. Gesztus, mimika, tekintet, testbeszéd (testmozdulatok, testtartás), térközszabályozás, emblémák, kronémika 5. Az élőszóbeli megnyilatkozás elemei és díszei. Alakzatok. Nyelvhelyességi és stilisztikai kérdések. Stíluskövetelmények, stílushibák. 6. A kötetlen beszéd érthetőségének feltételei: érthetőség, partnerség, áttekinthetőség, szakaszolás. 7. A kötetlen beszéd műfajai: párbeszéd, beszélgetés, társalgás, célzott beszélgetés, hozzászólás, vita, vitavezetés. 8.A nyilvános kommunikáció jellemzői, alapelvei. Beszédek és előadások. A felolvasás. A versmondás. 9. A nyilvános megszólalás – a szónoki beszéd (célja,

jellemzői, szó- és kifejezéskészlete, mondat- és szövegszerkesztése, felépítése) 10. A nyilvános megszólalás (szónoki beszéd) létrehozásának fázisai: munkavázlat, szövegvázlat, Felkészülés a beszédre. A beszéd előkészítésének lépései.

Didaktikai módszerek Előadás. Powerpointbemutató.Magyarázat Ötletbörze.Fürtábra. Tanári előadás. Powerpoint-bemutató. Megbeszélés Tanári előadás. Powerpoint-bemutató. Szemléltetés Tanári előadás. Powerpoint-bemutató. Szemléltetés Tanári előadás. Powerpoint-bemutató. Szemléltetés Előadás. Powerpoint-bemutató. Tanári előadás. Powerpoint-bemutató. Szemléltetés Tanári előadás. Powerpoint-bemutató. Szemléltetés Tanári előadás. Powerpoint-bemutató.

Megjegyzések

Tanári előadás. Powerpoint-bemutató. Magyarázat. Szemléltetés.

Tanári előadás. Powerpoint-bemutató. Magyarázat Tanári előadás. 12. A hatáskeltés tényezői. Meggyőzéspszichológiai tényezők (manipuláció, propaganda). Powerpoint-bemutató. Magyarázat 13. Szövegbefogadás – szövegértés. Megértést, Tanári előadás. értelmezést befolyásoló tényezők. Kommunikációt Powerpoint-bemutató. támogató és akadályozó tényezők. 11. Az érvelések természete, jellege, elemei.. A hatékony érvelés logikai alapjai.

14. A szónoki/tanári magatartás. A megszólalás Ötletbörze társadalmi meghatározottsága és felelőssége. Powerpoint-bemutató. Könyvészet 1. Fercsik Erzsébet– Raátz Judit 1993. Kommunikáció szóban és írásban, Korona Kiadó, Budapest. 1. Hernádi Sándor 1994. Beszédművelés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 9. Kiadás 2. Máthé Dénes 2007. Retorika a bölcsészeti oktatásban. Ábel Kiadó, Kolozsvár. 3. Montágh Imre 1986. Figyelem vagy fegyelem (Az előadói magatartás). Kossuth Könyvkiadó, Budapest. 4. Szikszainé Nagy Irma 1999. Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó, Budapest, 5. Szikszainé Nagy Irma 2001. Szövegértés – szövegelemzés – szövegalkotás. Budapest, Osiris Kiadó 6. Zentai István 1998. A meggyôzés útjai. Typotex Kiadó, Budapest. ,

7. Wacha Imre 1995. A korszerű retorika alapjai. I – II. Budapest, Szemimpex Kiadó. I. köt.: 19 – 26, 43 – 65, 209 – 214, 244 – 247, II. köt: 152 – 158, 161 – 163, 163- 167, 169 – 171, 172 – 182

8.2 Szeminárium / Labor Didaktikai módszerek 1. A nyelvi kommunikációs érzékenység felmérése. Szerepjátékok, szituációs játékok. A közlés Szerepjátékok, szituációs játékok. megfigyelés, funkciói. beszélgetés, 2. A nyelv és a beszéd különbségei, jellemzői, sajátosságai. Írott és beszélt szövegek Problematizálás, megfigyelés, nyelvjárási összehasonlítása. szövegrészletek hallgatása 3. A verbális kommunikáció. A beszédlégzés. A hangindítás, hangzás. Az artikuláció. A hangszín. A Felfedeztetés, megfigyelés, szerepjáték, szituációs játék, hangfekvés. A hangerő. A beszédsebesség és ritmus. A kommunikációs játékok, beszédszünet. A hangsúly és a szünet válfajai, gyakorlás problémái. 4. A nonverbális kommunikáció. Gesztus, mimika, tekintet, testbeszéd (testmozdulatok, testtartás), Felfedeztetés, megfigyelés, szerepjáték, szituációs játék, térközszabályozás, emblémák, kronémika. kommunikációs játékok, gyakorlás 5. A felolvasás és a versmondás. Írott szöveg Felfedeztetés, megfigyelés, interpretálása. A mondatfonetikai eszközök helyes hangsúlyvariációs alkalmazása az interpretatív szövegekben.. gyakorlatok, felolvasási gyakorlatok 6. Szövegértelmező gyakorlatok. Közéleti beszédek megfigyelés, értelmezési bemutatása, közös elemzése gyakorlatok 7. Az önkifejezés mestersége: A személyes eredményesség növelése kommunikációval. A Felfedeztetés, gyakorlás rögtönzés mestersége: váratlan helyzetek sikeres megoldása szóban: rögtönzés, elkerülés, elterelés stb. a nyilvános kommunikációban. 8. Beszédtervezés. A körülmények (szituáció) összetevői: beszélő, hallgató, téma, cél, idő, hely, Szövegelemzések és szituációs nyelv és stílus stb. (ki, kinek, miről, mikor, hol, gyakorlatok hogyan stb.). Szövegalkotási próbák. 9. Beszéd és viselkedés, a kulturált emberi érintkezés szabályai. Köszöntő, ünnepi beszéd, megemlékezés, Felfedeztetés, gyakorlás méltatás.

10. Bizonyítás, meggyőzés, elhitetés, rábeszélés. Felfedeztetés, gyakorlás Meggyőzés és manipuláció .. Érvelési technikák (induktív, deduktív) gyakorlása. Csatározások: Ki nyer ma? gyakorlat 11. Nyilvános beszéd különböző nevelési színtereken Gyakorlás és ezek követelményei. Pl. előadás szülőértekezleten vagy a „Szülők iskolája” keretén belül szabadon előadott formában (kb. 3 perces produkció)

Megjegyzések

12. (Pedagógiai ) szakszöveg felolvasása – majd a tartalom értelmező, tömör megfogalmazásban előadott Gyakorlás interpretálása 13. Beszéd-befogadás. A hallgatói szerep: értő odafigyelés és aktív hallgatás. A termékeny Felfedeztetés, gyakorlás, eszmecsere művészete: érvelés, kérdezés, válaszadás, társas helyzet szimulációja összehangolás, visszacsatolás, meggyőzés, együttműködés. 14. Értékelés - önértékelés Írott szöveg felolvasása (pl. részlet egy híres szónoklatból vagy egy szereplő monológja), előadás Könyvészet 1. Aczél Petra: A meggyőző szöveg retorikája. Magyar Nyelvőr, 2001/január-március. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1251/125103.htm 2. Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Aczél Petra 2004. Retorika. Osiris Kiadó. Budapest. 3. Birkenbihl Vera 1998. Kommunikációs gyakorlatok, Trivium Kiadó, Budapest. 1. Deme László-Grétsy László-Wacha Imre (szerk.) 1999. Nyelvi illemtan. Szemimpex Kiadó, Budapest. 2. Hernádi Sándor 1994. Beszédművelés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 9. Kiadás 3. Montágh Imre1989. Nyelvművesség (A beszéd művészete). Múzsák Könyvkiadó, Budapest. 4. Pléh Csaba–Siklaki István–Terestényi Tamás (szerk.) 1997. Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Osiris Kiadó, Budapest. 5. Rónai Béla - Kerekes László: Nyelvművelés és beszédtechnika. Tankönyvkiadó, Budapest 6. Síklaki István (szerk.) 1990. A szóbeli befolyásolás alapjai I.-II. Tankönyvkiadó, Budapest. 7. Szikszainé Nagy Irma 1999. Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó, Budapest. 8. Szikszainé Nagy Irma 2001. Szövegértés – szövegelemzés – szövegalkotás. Osiris Kiadó, Budapest. 9. Wacha Imre 1999. Beszédművelés. Gyakorlószövegek. Kolozsvár, . AESz‐füzetek 6, Kolozsvár. 10. A „Régi új retorika sorozat” köteteiből: A. Jászó Anna–L. Aczél Petra (szerk.): A régi új retorika. Trezor Kiadó. Budapest, 2000., A. Jászó Anna–L. Aczél Petra (szerk.): A szónoki beszéd részei és a beszédfajták. Trezor Kiadó. Budapest, 2001; A. Jászó Anna–L. Aczél Petra (szerk.): A klasszikus retorikai bizonyítás. Trezor Kiadó. Budapest, 2002; A. Jászó Anna–L. Aczél Petra (szerk.): A modern retorikai bizonyítás. Trezor Kiadó. Budapest, 2003; A. Jászó Anna–L. Aczél Petra (szerk.): A szónoki beszéd kidolgozása. Trezor Kiadó. Budapest, 2004. 87–93; A. Jászó Anna–L. Aczél Petra (szerk.): A szóképek és a szónoki beszéd. Trezor Kiadó. Budapest, 2005.

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A logikusan felépített szövegek létrehozásának, a világos beszédstílusnak, a beszédtechnikai fogásoknak, illetve a (szóbeli) szövegalkotás szabályainak elsajátítása alapját képezi a pedagógusi személyiségre jellemző igényes, következetes, érthető és jól hallható beszédnek.





10.4 Előadás

A kommunikáció alapfogalmainak ismerete. Beszédművelésibeszédtechnikai alapfogalmak alapos ismerete. A nyilvános kommunikáció jellemzőinek, műfajainak az ismerete. Szövegértelmezési, szövegalkotási és –befogadási készségek gyakorlatban történő alkalmazása. 10.5 Szeminárium / Labor Szövegalkotás (szónoki beszéd, előadás v. más típusú érvelő szöveg) Három memoriter (vers, prózai alkotás, szónoki beszéd) előadása, illetve egy gyermekirodalmi alkotás felolvasása Aktív részvétel a szemináriumokon

szóbeli vizsga

75%

A szövegalkotási feladat soán alkotott szöveg értékelése

25%

A memoriterek előadásának értékelése A felolvasás értékelése Folyamatos megfigyelés, a szemináriumi tevékenység elemzése, értékelése

10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei – a szemináriumokon – a beszédtechnikai, szövegértési és szövegalkotási gyakorlatokban – való aktív részvétel – a szemináriumi követelmények teljesítése (3 memoriter előadása, 1 gyermekirodalmi alkotás felolvasása, szövegalkotási feladatok teljesítése) – a kommunikáció alapfogalmainak, valamint a verbális kommunikáció jelelmzőinek az ismerete, – beszédművelési-beszédtechnikai alapfogalmak alapos ismerete – írásbeli vizsga

Kitöltés dátuma

Előadás felelőse


26.02.2013.

Fóris-Ferenczi Rita

Fóris-Ferenczi Rita


Intézetigazgató Demény Piroska

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Magyar kultúra és civilizáció 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Kálmán-Ungvári Kinga 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Kálmán-Ungvári Kinga 2.4 Tanulmányi év III. 2.5 Félév 6. 2.6. Értékelés módja vizsga 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás 2 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 42 melyből: 3.5 előadás 28 A tanulmányi idő elosztása:

2.7 Tantárgy típusa DO 4.2.



• •

Alapvető történelmi ismeretek

•

Vetítő, laptop, hangfal, internetkapcsolat, CD, tábla

•

Vetítő, laptop, hangfal, internetkapcsolat, CD, tábla.

1 14 42 óra 16 10 10 4 2 -


1

•


•




6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák • K2. A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése


K2: -

A kisiskolások fejlődését szolgáló sajátos didaktikai alapelvek és módszerek alkalmazása a tevékenységek megvalósítása és a tantárgy tanítása során.

-

Az

alkalmazott

stratégiák

hatékonyságának

értékelése,

a

kisiskolásokra gyakorolt hatásuk felmérése, valamint a curriculáris dokumentumokban megjelenő sztenderdekhez és követelményekhez való viszonyítása. -

Olyan

oktatási-nevelési

tevékenységek

megvalósítása,

melyek

érvényesítsék és tükrözzék a kisiskolai szakmódszertan sajátosságait -

A kisiskolai oktató-nevelő tevékenység módszertani szakaszaira jellemző ismeretek gyakorlatba ültetése

-

A szakismeretek, a pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása

a

kisiskolai

oktató-nevelő

tevékenység

megvalósításában K3: -

Az egyéni és a csoportos eredmények értékelését szolgáló eszközök kidolgozása, a kisiskolások életkori sajátosságainak megfelelően

-

Az értékelés elveinek, szerepének, funkcióinak és célkitűzéseinek, valamint a kisiskolások fizikai, pszichikus, értelmi és affektív

2

fejlődési sajátosságaival összhangban levő értékelési módszereknek és eszközöknek az azonosítása és alkalmazása -


-

A kisiskolai oktatásra jellemző értékelési, rögzítési, elemzési és kommunikálási módszerek és eszközök széles tárházának alkalmazása

K4: -

A tanulási tevékenységi tér és a kisiskolai gyermekközösség megszervezését

szolgáló

tervek

kidolgozása

különböző

kontextusokban, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat. -

A kisiskolai oktatási tevékenység különböző sajátos kontextusainak megfelelő nevelési erőforrás-típusok azonosítása

-

A

tanulásszervezés

sajátos

fogalmainak/

szemléletmódjának

működtetése különböző kisiskolai nevelési tevékenységi helyzetekben -

A kisiskolai oktatásra jellemző sajátos stratégiák használata a didaktikai

tevékenység

individualizálásában,

differenciálásában,

valamint a módszerek csoporthoz/ gyermekhez/ kisiskoláshoz való adaptálásában


-

Alapvető

magyar

kultúra

és

civilizáció

történeti

ismeretek

megalapozása -

A történelmi és kulturális hovatartozás tudatosítása

-

A magyarok egyetemes kultúrában elfoglalt helyének és szerepének feltárása

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1. A középkori magyar kultúra

Didaktikai módszerek Megjegyzések előadás

2. Az európai reneszánsz

megbeszélés, vita

3

3. Reneszánsz a magyar kultúrában 4. A török uralom hatása a magyar kultúrára 5. A barokk korszak 6. Barokk a magyar kultúrában 7. Klasszicizmus 8. Az európai és a magyar felvilágosodás 9. A magyar nemesi reformkor, a romantika kezdete 10. A dualizmus kora 11. A XIX.-XX. század fordulója 12. A két világháború közötti korszak 13. A székely kultúra a két világháború között 14.A kortárs magyar kultúra helyzete Könyvészet:

frontális oktatás előadás, magyarázat csoportmunka heurisztikus párbeszéd csoportmunka frontális megbeszélés csoportmunka előadás csoportmunka heurisztikus párbeszéd csoportmunka frontális megbeszélés

Biró József, Erdély művészete, Bp., 1941, (reprint: Bp, 1989.) Dercsényi Dezső – Zádor Anna, Kis magyar művészettörténet, Bp., 1980. Engel Pál, Beilleszkedés Európába, a kezdetektől 1440-ig, Magyarok Európában, I, Bp., 1990. Kósa László (red.), A magyarságtudomány kézikönyve, Bp., 1991. Idem (red.), Magyar művelődéstörténet, ediţia a III-a, Bp., 2006. Kosáry Domokos, Újjáépítés és polgárosodás 1711–1867, Magyarok Európában, III, Bp., 1990. Szakály Ferenc, Virágkor és hanyatlás 1440–1711, Magyarok Eurúpában, II, Bp., 1990. 8.2 Szeminárium / Labor 1. Szeminárium Középkori műemlékek tanulmányozása 2. Szeminárium

Didaktikai módszerek Megjegyzések - megbeszélés Képek, albumok használata - csoportmunka

Reneszánsz gondolkodók bemutatása 3. Szeminárium

- csoportmunka

A reneszánszkori magyar emberek mindennapjai 4. Szeminárium

- csoportmunka

Élet a végvárakon 5. Szeminárium A barokk kori ember hétköznapjai 6. Szeminárium Barokk műemlékek tanulmányozása 7. Szeminárium

- csoportmunka - csoportmunka - csoportmunka

Erdélyi klasszicista épületek 8. Szeminárium

Képek, albumok használata Képek, albumok használata

- csoportmunka

Erdélyi iskolák a Felvilágosodás korában

4

- csoportmunka

9. Szeminárium Az első kisdedóvók megalakulása Erdélyben

- csoportmunka

10. Szeminárium Erdély modernizálódása és az első vasút megjelenése

-csoportmunka

11.Szeminárium Erdélyi művészek a századfordulón

Képek, albumok használata

- megbeszélés és vita

12. Szeminárium Transzilvanizmus – a kisebbségi sors vitája

- csoportmunka

13. Szeminárium A két világháború közötti időszak kiemelkedő személyiségei

- megbeszélés, vita

14.Szeminárium A szocializmus ellentmondásos időszaka Könyvészet: ‐ Csíki olvasókönyv, Miercurea Ciuc, 2009.

- Hermann Gusztáv Mihály: Náció és nemzet, Miercurea Ciuc, 2003. - Hermann Gusztáv Mihály: Székelyudvarhely. Kis kalauz idegeneknek és helybenlakóknak, ed a II-a, Odorheiu Secuiesc, 2007. - Művészeti kislexikon, Bp., 1980. - Pomogáts Béla: A transzilvanizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája, Bp., 1983.

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A saját kultúra és civilizáció ismerete nagyban hozzájárul az egyén fejlődéséhez, önértékeléséhez, megfelelő identitásának kialakulásához és más kultúrák megértéséhez, ezért a tárgy oktatása teljes mértékben szükséges és indokolt. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.4 Előadás


- Az előadásokon való aktív részvétel kötelező. A könyvészeti anyag, az órákra való előzetes felkészülés elengedhetetlen feltétele a közreműködésnek. 10.5 Szeminárium / Labor Az értékelés során figyelembe vesszük a tanulók részvételét a tevékenységeken, a

Írásbeli vizsga

Szemináriumon bemutatott dolgozat


25%

5

szemináriumi feladatok megvalósításának minőségét, a csoportmunkában való részvételt 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei: • A szemináriumi feladat teljesítése

Kitöltés dátuma

Előadás felelőse

2013. 02.29.

dr.Kálmán Ungvári Kinga


Szeminárium felelőse dr.Kálmán Ungvári Kinga

Intézetigazgató dr.Demény Piroska

6

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Óvoda- és elemi oktatás pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve A matematikai képesség fejlesztése 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Marchis Julianna 2.3 A szemináriumért felelős tanár Marchis Julianna neve 2.4 Tanulmányi év 2 2.5 Félév 4 2.6. Értékelés Folyamatos 2.7 Tantárgy módja felmérés típusa

Fakultatív


2 28 óra 5 2 5 1 1

•

Az általános iskolai matematika ismeretek A hallgatók rendelkezzenek: • megfelelő szintű problémamegoldó képességgel; • megfelelő szintű logikai gondolkodással; • a matematikához való pozitív hozzáállással.

•

Vetítő, laptop, matematikai vonalzókészlet, színes markerek, fehértábla




6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák K1. Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése K2. A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése -

•

Az élethosszig tartó tanulás hatékony módszereinek és technikáinak használata a folyamatos szakmai fejlődés és képzés érdekében


•


•


• • • •


8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás

Sajátos neveléstudományi módszerek alkalmazása az óvodai csoportban vagy az osztályban felmerülő nevelési problémák empirikus kutatásának megvalósításában Alapismeretek alkalmazása a szakismeretek széles skálájának elemzésében és értelmezésében A tanulási tevékenységi tér és az óvodai/ kisiskolai gyermekközösség megszervezését szolgáló tervek kidolgozása különböző kontextusokban, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat Óvodai és kisiskolai oktatásra jellemző sajátos stratégiák használata a didaktikai tevékenység individualizálásában, differenciálásában, valamint a módszerek csoporthoz/ gyermekhez/ kisiskoláshoz való adaptálásában

• A hallgatók: • sajátítsák el azokat a matematikai alapfogalmakat, melyek az elméleti hátterét képezik az óvodában és elemi osztályokban tanított; matematikának vagy amelyekre szükség van a mindennapi életben. • tudják alkalmazni az elsajátított fogalmakat különböző matematikai és a valós életből vett feladatok megoldásában; • tudjanak megoldani szöveges feladatokat.

Didaktikai módszerek Megjegyzések

Könyvészet 8.2 Szeminárium / Labor 1. Logikai feladatok 2. Halmazokkal kapcsolatos feladatok 3. Természetes és egész számokkal kapcsolatos feladatok 4. Racionális számokkal kapcsolatos feladatok 5. Egyenletek segítségével megoldható feladatok 6. Egyenletrendszerek segítségével megoldható feladatok 7. Egyszerű és összetett hármasszabály 8. Százalékszámítás 9. Mennyiségek mérése, mértékegységek 10. Síkmértani alakzatokkal kapcsolatos feladatok. Kerület és területszámítás 11. Mértani testekkel kapcsolatos feladatok. Felszín és térfogat 12. Matematikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati feladatok megoldásában 13. Matematikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati feladatok megoldásában 14. Összefoglalás

Didaktikai módszerek Megjegyzések Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat, kooperatív módszerek Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat, kooperatív módszerek Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat, kooperatív módszerek Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat, kooperatív módszerek Beszélgetés, gyakoroltatás, magyarázat, kooperatív módszerek

Könyvészet C. Neményi Eszter (2008). Relációk, függvények, sorozatok. A törtszám. A negative szám. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. Hajnal Imre (1998). Matematikai ismeretek 13-14 éveseknek. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. Kosztolányi József; Mike János; Vincze István (1996). Érdekes matematikai feladatok 1. Mozaik Oktatási Stúdió Szerencsi Sándor (1997). Matematika, Nemzeti Tankönyvkiadó. 9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A matematika tanulása fejleszti a problémamegoldó képességet és a logikai gondolkodást, mely képességek a szakmai és munkaerőpiaci követelményeknek, elvárásoknak teljes mértékben megfelelnek. 10. Értékelés Tevékenység típusa



10.4 Előadás 10.5 Szeminárium / Labor A szemináriumi tevékenység

Folyamatos megfigyelés, a szemináriumi tevékenység

50%

elemzése, értékelése Írásbeli vizsga

Három parciális vizsga 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei • A parciális vizsgák átlaga legalább 5-ös kell legyen. Kitöltés dátuma 2012. szeptember 27. Az intézeti jóváhagyás dátuma 2o12.1o.o1.


50%



A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Óvoda- és elemi oktatás pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Szórakoztató matematika 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Marchis Julianna 2.3 A szemináriumért felelős tanár Marchis Julianna neve 2.4 Tanulmányi év 2 2.5 Félév 4 2.6. Értékelés Kollokvium 2.7 Tantárgy módja típusa

Szaktárgy


2 28 óra 5 2 5 1 1



• •




6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák K1. Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése - A szakmai, pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása az oktatási-nevelési tevékenységek és didaktikai eszközök tervezésének teljes folyamatában K2. A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése - A szakismeretek, a pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása az óvodai és kisiskolai oktató-nevelő tevékenység megvalósításában K3. Az óvodások és kisiskolások tanulási tevékenységének, eredményeinek, fejlődési folyamatának értékelése ‐ Az egyéni és a csoportos eredmények értékelését szolgáló eszközök kidolgozása, az óvodások/ kisiskolások életkori sajátosságainak megfelelően. K1. Az élethosszig tartó tanulás hatékony módszereinek és technikáinak használata a folyamatos szakmai fejlődés és képzés érdekében


• • • • • • •

•


Főbb tanuláselméletek, a tanított tantárgyak sajátos tartalmainak és tantervének valamint a tantárgymódszertan sajátos szemléletmódjának azonosítása és elsajátítása Didaktikai alapelvek azonosítása és alkalmazása a foglalkoztatott célcsoport számára tervezett sajátos oktatási-nevelési tevékenységben Curriculáris normák, sztenderdek és követelmények érvényesítése a hivatalos iskolai dokumentumok elemzésében és értékelésében, vagy a saját tervezési tevékenység önértékelésében Sajátos neveléstudományi módszerek alkalmazása az óvodai csoportban vagy az osztályban felmerülő nevelési problémák empirikus kutatásának megvalósításában Alapismeretek alkalmazása a szakismeretek széles skálájának elemzésében és értelmezésében A tanulási tevékenységi tér és az óvodai/ kisiskolai gyermekközösség megszervezését szolgáló tervek kidolgozása különböző kontextusokban, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat Óvodai és kisiskolai oktatásra jellemző sajátos stratégiák használata a didaktikai tevékenység individualizálásában, differenciálásában, valamint a módszerek csoporthoz/ gyermekhez/ kisiskoláshoz való adaptálásában Az óvodai és kisiskolai oktatásra jellemző értékelési, rögzítési, elemzési és kommunikálási módszerek és eszközök széles tárházának A

problémamegoldó képesség fejlesztése • A matematika iránti érdeklődés felkeltése A hallgatók: • tudjanak szöveges feladatokat megoldani; • legyenek nyitottak az érdekes matematikai problémák iránt; • tudjanak olyan matematikai feladatokat keresni/szerkeszteni, melyek segítségével felkeltik a tanulók érdeklődését a matematika iránt.

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1. Logikai feladatok. Stratégiai játékok 2. Venn diagram segítségével megoldható feladatok 3. A skatulyaelv segítségével megoldható feladatok. Töltőgetős feladatok 4. Bűvös négyzetek. Számrejtvények 5. Tangram. Parkettázási feladatok. Síkbeli alakzatok feldarabolása 6. Érdekes görbék és felületek 7. Matematikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati feladatok megoldásában

Didaktikai módszerek Megjegyzések Előadás, magyarázat, beszélgetés Előadás, magyarázat, beszélgetés Előadás, magyarázat, beszélgetés Előadás, magyarázat, beszélgetés Előadás, magyarázat, beszélgetés Előadás, magyarázat, beszélgetés Előadás, magyarázat, beszélgetés

Könyvészet Barabás Zsuzsa (1999). Érdekes matematika avagy ami a matek könyvekből kimaradt. Korvin Kiadó. Berger György (1986). Bűvös négyzetek. Dacia Könyvkiadó. Boér Lászlóné (1999). Kis matematikusok könyve. Stúdium Kiadó. Boér Margit (1973). Gondolkozz és számolj! Didaktikai és Pedagógiai Kiadó, Bukarest. Diaconu Ilie (1996). Sisteme de numeraţie. Editura Studium. Hajnal Imre (1998). Matematikai ismeretek 13-14 éveseknek. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. Kosztolányi József; Mike János; Vincze István (1996). Érdekes matematikai feladatok 1. Mozaik Oktatási Stúdió Moscovich Ivan (2004). Leonardo’s Mirror & Other Puzzles. BCA Păun Gheorghe (1999). Teoria chibritului. 234,5 probleme logico-distractive. Editura Tehnică VanCleave Janice (1995). Matek: könnyű és egyszerű gyakorlatok a matematika játékos tanulásához. Springer-Verlag.

8.2 Szeminárium / Labor 1. Logikai feladatok 2. Logikai feladatok 3. Stratégiai játékok 4. Venn diagram segítségével megoldható feladatok 5. A skatulyaelv segítségével megoldható feladatok. 6. Töltőgetős feladatok 7. Bűvös négyzetek 8. Számrejtvények 9. Tangram 10. Parkettázási feladatok. Síkbeli alakzatok feldarabolása

Didaktikai módszerek Beszélgetés, gyakoroltatás Beszélgetés, gyakoroltatás, kooperatív módszerek Magyarázat, játék Beszélgetés, gyakoroltatás, kooperatív módszerek Beszélgetés, gyakoroltatás Gyakoroltatás, kooperatív módszerek Beszélgetés, gyakoroltatás, kooperatív módszerek Beszélgetés, gyakoroltatás, kísérletezés Beszélgetés, gyakoroltatás, kísérletezés Beszélgetés, gyakoroltatás, felfedeztetés

Megjegyzések

11. Érdekes görbék (pl. szívgörbe, Arkhimédészi spirál, Kock görbe) 12. Érdekes felületek (pl. Möbius szalag, Kleinféle palack) 13. Matematikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati feladatok megoldásában 14. Matematikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati feladatok megoldásában Könyvészet

Beszélgetés, gyakorlati munka, felfedeztetés Beszélgetés, gyakorlati munka, felfedeztetés Gyakoroltatás, kooperatív módszerek Gyakoroltatás, kooperatív módszerek

Barabás Zsuzsa (1999). Érdekes matematika avagy ami a matek könyvekből kimaradt. Korvin Kiadó. Berger György (1986). Bűvös négyzetek. Dacia Könyvkiadó. Boér Lászlóné (1999). Kis matematikusok könyve. Stúdium Kiadó. Boér Margit (1973). Gondolkozz és számolj! Didaktikai és Pedagógiai Kiadó, Bukarest. Diaconu Ilie (1996). Sisteme de numeraţie. Editura Studium. Hajnal Imre (1998). Matematikai ismeretek 13-14 éveseknek. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. Kosztolányi József; Mike János; Vincze István (1996). Érdekes matematikai feladatok 1. Mozaik Oktatási Stúdió Moscovich Ivan (2004). Leonardo’s Mirror & Other Puzzles. BCA Păun Gheorghe (1999). Teoria chibritului. 234,5 probleme logico-distractive. Editura Tehnică VanCleave Janice (1995). Matek: könnyű és egyszerű gyakorlatok a matematika játékos tanulásához. Springer-Verlag.



Írásbeli vizsga Matematikai feladatok megoldása Folyamatos megfigyelés, a 10.5 Szeminárium / Labor Matematika feladatok szemináriumi tevékenység megoldása a szemináriumon elemzése, értékelése Projekt elkészítése A projekt kiértékelése 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei A diákok legalább 5-öst kell elérjenek mindegyik kiértékelési kritérium esetén. 10.4 Előadás




10.3 Aránya a végső jegyben 25% 25% 50%



III. ÉV

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Magyar kultúra és civilizáció 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Kálmán-Ungvári Kinga 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Kálmán-Ungvári Kinga 2.4 Tanulmányi év III. 2.5 Félév 6. 2.6. Értékelés módja vizsga 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás 2 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 42 melyből: 3.5 előadás 28 A tanulmányi idő elosztása:

2.7 Tantárgy típusa DO 4.2.



• •

Alapvető történelmi ismeretek

•


•

Vetítő, laptop, hangfal, internetkapcsolat, CD, tábla.

1 14 42 óra 16 10 10 4 2 -


1

•


•




6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák • K2. A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése


K2: -

A kisiskolások fejlődését szolgáló sajátos didaktikai alapelvek és módszerek alkalmazása a tevékenységek megvalósítása és a tantárgy tanítása során.

-

Az

alkalmazott

stratégiák

hatékonyságának

értékelése,

a

kisiskolásokra gyakorolt hatásuk felmérése, valamint a curriculáris dokumentumokban megjelenő sztenderdekhez és követelményekhez való viszonyítása. -

Olyan

oktatási-nevelési

tevékenységek

megvalósítása,

melyek

érvényesítsék és tükrözzék a kisiskolai szakmódszertan sajátosságait -

A kisiskolai oktató-nevelő tevékenység módszertani szakaszaira jellemző ismeretek gyakorlatba ültetése

-

A szakismeretek, a pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása

a

kisiskolai

oktató-nevelő

tevékenység

megvalósításában K3: -

Az egyéni és a csoportos eredmények értékelését szolgáló eszközök kidolgozása, a kisiskolások életkori sajátosságainak megfelelően

-

Az értékelés elveinek, szerepének, funkcióinak és célkitűzéseinek, valamint a kisiskolások fizikai, pszichikus, értelmi és affektív

2

fejlődési sajátosságaival összhangban levő értékelési módszereknek és eszközöknek az azonosítása és alkalmazása -


-

A kisiskolai oktatásra jellemző értékelési, rögzítési, elemzési és kommunikálási módszerek és eszközök széles tárházának alkalmazása

K4: -

A tanulási tevékenységi tér és a kisiskolai gyermekközösség megszervezését

szolgáló

tervek

kidolgozása

különböző

kontextusokban, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat. -

A kisiskolai oktatási tevékenység különböző sajátos kontextusainak megfelelő nevelési erőforrás-típusok azonosítása

-

A

tanulásszervezés

sajátos

fogalmainak/


működtetése különböző kisiskolai nevelési tevékenységi helyzetekben -

A kisiskolai oktatásra jellemző sajátos stratégiák használata a didaktikai

tevékenység



valamint a módszerek csoporthoz/ gyermekhez/ kisiskoláshoz való adaptálásában


-

Alapvető

magyar

kultúra

és

civilizáció

történeti

ismeretek

megalapozása -

A történelmi és kulturális hovatartozás tudatosítása

-

A magyarok egyetemes kultúrában elfoglalt helyének és szerepének feltárása

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1. A középkori magyar kultúra

Didaktikai módszerek Megjegyzések előadás

2. Az európai reneszánsz

megbeszélés, vita

3

3. Reneszánsz a magyar kultúrában 4. A török uralom hatása a magyar kultúrára 5. A barokk korszak 6. Barokk a magyar kultúrában 7. Klasszicizmus 8. Az európai és a magyar felvilágosodás 9. A magyar nemesi reformkor, a romantika kezdete 10. A dualizmus kora 11. A XIX.-XX. század fordulója 12. A két világháború közötti korszak 13. A székely kultúra a két világháború között 14.A kortárs magyar kultúra helyzete Könyvészet:

frontális oktatás előadás, magyarázat csoportmunka heurisztikus párbeszéd csoportmunka frontális megbeszélés csoportmunka előadás csoportmunka heurisztikus párbeszéd csoportmunka frontális megbeszélés

Biró József, Erdély művészete, Bp., 1941, (reprint: Bp, 1989.) Dercsényi Dezső – Zádor Anna, Kis magyar művészettörténet, Bp., 1980. Engel Pál, Beilleszkedés Európába, a kezdetektől 1440-ig, Magyarok Európában, I, Bp., 1990. Kósa László (red.), A magyarságtudomány kézikönyve, Bp., 1991. Idem (red.), Magyar művelődéstörténet, ediţia a III-a, Bp., 2006. Kosáry Domokos, Újjáépítés és polgárosodás 1711–1867, Magyarok Európában, III, Bp., 1990. Szakály Ferenc, Virágkor és hanyatlás 1440–1711, Magyarok Eurúpában, II, Bp., 1990. 8.2 Szeminárium / Labor 1. Szeminárium Középkori műemlékek tanulmányozása 2. Szeminárium

Didaktikai módszerek Megjegyzések - megbeszélés Képek, albumok használata - csoportmunka

Reneszánsz gondolkodók bemutatása 3. Szeminárium

- csoportmunka

A reneszánszkori magyar emberek mindennapjai 4. Szeminárium

- csoportmunka

Élet a végvárakon 5. Szeminárium A barokk kori ember hétköznapjai 6. Szeminárium Barokk műemlékek tanulmányozása 7. Szeminárium

- csoportmunka - csoportmunka - csoportmunka

Erdélyi klasszicista épületek 8. Szeminárium

Képek, albumok használata Képek, albumok használata

- csoportmunka

Erdélyi iskolák a Felvilágosodás korában

4

- csoportmunka

9. Szeminárium Az első kisdedóvók megalakulása Erdélyben

- csoportmunka

10. Szeminárium Erdély modernizálódása és az első vasút megjelenése

-csoportmunka

11.Szeminárium Erdélyi művészek a századfordulón

Képek, albumok használata

- megbeszélés és vita

12. Szeminárium Transzilvanizmus – a kisebbségi sors vitája

- csoportmunka

13. Szeminárium A két világháború közötti időszak kiemelkedő személyiségei

- megbeszélés, vita

14.Szeminárium A szocializmus ellentmondásos időszaka Könyvészet: ‐ Csíki olvasókönyv, Miercurea Ciuc, 2009.

- Hermann Gusztáv Mihály: Náció és nemzet, Miercurea Ciuc, 2003. - Hermann Gusztáv Mihály: Székelyudvarhely. Kis kalauz idegeneknek és helybenlakóknak, ed a II-a, Odorheiu Secuiesc, 2007. - Művészeti kislexikon, Bp., 1980. - Pomogáts Béla: A transzilvanizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája, Bp., 1983.

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A saját kultúra és civilizáció ismerete nagyban hozzájárul az egyén fejlődéséhez, önértékeléséhez, megfelelő identitásának kialakulásához és más kultúrák megértéséhez, ezért a tárgy oktatása teljes mértékben szükséges és indokolt. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.4 Előadás


- Az előadásokon való aktív részvétel kötelező. A könyvészeti anyag, az órákra való előzetes felkészülés elengedhetetlen feltétele a közreműködésnek. 10.5 Szeminárium / Labor Az értékelés során figyelembe vesszük a tanulók részvételét a tevékenységeken, a

Írásbeli vizsga

Szemináriumon bemutatott dolgozat


25%

5

szemináriumi feladatok megvalósításának minőségét, a csoportmunkában való részvételt 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei: • A szemináriumi feladat teljesítése

Kitöltés dátuma

Előadás felelőse

2013. 02.29.



Szeminárium felelőse dr.Kálmán Ungvári Kinga

Intézetigazgató dr.Demény Piroska

6


Írásban olvasásban elmaradt tanulók felzárkóztatása

2.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Demény Piroska 2.3 A szemináriumért felelős tanár dr. Demény Piroska neve 2.4 Tanulmányi 3. 2.5 6. 2.6. Értékelés Kollokvium 2.7 Tantárgy év év félév módja típusa




Választható tárgy, 6.2. opciós tárgy

2 24 48 óra 10 10 10 10 2 6

• •

A klasszikus pedagógia alapvető gondolkodóinak, elméleteinek és irányzatainak ismerete, alapvető tájékozottság kialakítása.

•


•





6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák K1. Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése K4. Az óvodai/kisiskolai csoport, az oktatási folyamat és a célcsoport sajátos szociális tanulási/ integrálási tevékenységének menedzserszemléletű kezelése (szervezése) K6. Önértékelés a szakmai gyakorlatban és karrierépítésben, e folyamat állandó javítása, optimalizálása

9 Az élethosszig tartó tanulás hatékony módszereinek és technikáinak használata a folyamatos szakmai fejlődés és képzés érdekében.


• • • • • •

• • 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései

• • • • •

Oktatási-nevelési és/vagy extracurriculáris tevékenységek változatos kivitelezésének kidolgozása. Didaktikai alapelvek azonosítása és alkalmazása a foglalkoztatott célcsoport számára tervezett sajátos oktatási-nevelési tevékenységben. Curriculáris normák, sztenderdek és követelmények érvényesítése a hivatalos iskolai dokumentumok elemzésében és értékelésében, vagy a saját tervezési tevékenység önértékelésében. A tanulási tevékenységi tér és az óvodai/ kisiskolai gyermekközösség megszervezését szolgáló tervek kidolgozása különböző kontextusokban, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat. Az óvodai és kisiskolai oktatási tevékenység különböző sajátos kontextusainak megfelelő nevelési erőforrás-típusok azonosítása. Óvodai és kisiskolai oktatásra jellemző sajátos stratégiák használata a didaktikai tevékenység individualizálásában, differenciálásában, valamint a módszerek csoporthoz/ gyermekhez/ kisiskoláshoz való adaptálásában. A szakmai gyakorlatra vonatkozó reflektív szemlélet érvényesítése, ennek alkalmazása a szakmai felkészülés és a továbbképzés folyamatában. Szakmai fejlődési tervek összeállítása a neveléstudományi kutatások eredményeinek hasznosításával. A reformpedagógiai irányzatok kiemelkedő alakjainak megismerése, munkásságuk szakszerű, reflektív értelmezése és értékelése; A klasszikus pedagógia és a reformpedagógiai irányzatok nevelési rendszerének/rendszereinek és sajátosságainak szakszerű, különböző szempontrendszer szerinti összehasonlítása; A különböző alternatív pedagógiai irányzatok intézményrendszerében, oktatási-nevelési sajátosságaiban való alapvető tájékozottság; A pedagógiai alapfogalmak megfelelő, szakszerű alkalmazása az alternatív pedagógiai irányzatok nevelési-oktatási sajátosságainak a bemutatására; A napjainkban legelterjedtebb alternatív pedagógiai irányzatok (Step by step, Waldorf, Montessori, Freinet és egyebek) oktatási-nevelési

intézményeinek, gyermekképének, nevelési elveinek, a tanítás-tanulás feltételeinek és követelményeinek, értékelési módjainak összehasonlító, reflektív elemzése. 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1. A tanulási zavarok 2. A tanulási stílus, stratégia és tanulási technikák megvalósításának jelentősége a tanulás eredményességében 3. Tanulási technikák 4. A tanulási zavarok elméletei 5. A tanulási zavarok felismerése 6. A speciális tanulási zavarok azonosításának problémái

7. Az olvasási zavar felismerése 8. Az írászavar felismerése 9. Lateralizációs zavarok 10. A tanulási zavarok prevenciója – Általános képességfejlesztés 11. A tanulási zavarok prevenciója – Specifikus képességfejlesztés

12. Beszédészlelés fejlesztése 13. Beszédprodukció fejlesztése 14. Az ábécé tanítása

Didaktikai módszerek előadás, szemléltetés, beszélgetés, magyarázat, csoportmunka előadás, szemléltetés, beszélgetés, magyarázat, kooperatív tanulás előadás, szemléltetés, beszélgetés, magyarázat, csoportmunka előadás, szemléltetés, beszélgetés, magyarázat, pedagógiai játék Filmnézés és -elemzés előadás, szemléltetés, beszélgetés, magyarázat, csoportmunka előadás, , szemléltetés, magyarázat, csoportmunka előadás, szemléltetés, magyarázat, oktatófilm, csoportmunka, játék előadás, szemléltetés, magyarázat, csoportmunka előadás, szemléltetés, magyarázat, csoportmunka előadás, szemléltetés, beszélgetés, magyarázat, csoportmunka előadás, szemléltetés, magyarázat, csoportmunka előadás, szemléltetés, magyarázat, csoportmunka előadás, szemléltetés, oktatófilm, magyarázat, csoportmunka, játék

Megjegyzések

„Egy élet a gyerekekért”

http://www.youtube.com/w atch?v=-3_KDLWKE-U

Könyvészet: 9 Oroszné Deák Judit(1996, szerk.): Szemelvények az „Innovatív pedagógiai irányzatok és áramlatok” című munkafüzethez. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 9 ***Süss fel nap (1999): Alternatív óvodák, iskolák Magyaroszágon. I-II. Soros Alapítvány,. 9 ***Szemelvények a nevelés történetéből (2000): Szöveggyűjtemény, Nyíregyháza. 9 Ajuriaguerra, J ;Auzias, M (1980) - ”Scrisul Copilului”, Vol I - ”Evolutia scisului si dificultatile sale ”, Editura Didactica si Pedagogica, Bucuresti Bogatoniu, Paula ( 2006 ) - ”Factorii de risc in insusirea scris -cititului la elevii din clasele I - II ” , Editura Irco Script Burlea, Georgeta ( 2007 ) - ”Tulburarile limbajului citit - scris ” Codeanu, Aurelia ( 1995 ) - ” Factorii care determina dificultatile de citit - scris la elevii claselor I - IV ”

Ienistea, Octavian ( 1982 ) - ” Dificultati la invatatura” Lemeni, G. ( 2000 ) - ” Monitorizarea progresului in interventiile de remediere a dificultatilor de citit- scris ”, Editura Corint , Bucuresti Paunescu, C. (1967) - ”Tulburarile limbajului scris ”, Editura Didactica si Pedagogica, Bucuresti Purcia, Dana Codruta ( 2005 ) - ”Etiologia si tipologia dificultatilor de invatare a scris - cititului si matematicii la elevi”

1.A tanulási zavarok fogalma 2. A tanulási stílus, stratégia és tanulási technikák megvalósításának jelentősége a tanulás eredményességében

3. Tanulási technikák 4. A főbb tanulási stílusok 5. A tanulási zavarok elméletei 6. A tanulási zavarok felismerése 7. A speciális tanulási zavarok azonosításának problémái 8. Az olvasási zavar felismerése

9.. Az írászavar felismerése

10. Lateralizációs zavarok 11. A tanulási zavarok prevenciója 12. Percepció‐fejlesztés 13. Pregrafikus elemek tanítása 14. Az ábécé tanítása

Didaktikai módszerek beszélgetés, csoportmunka, játék kiselőadás, beszélgetés, játék, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, szemléltetés, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör

Könyvészet: http://gyogypedagogia.lap.hu/keszseg-_es_kepessegfejlesztes/25363879 www.mod-szer-tar.hu www.unesco.org

Megjegyzések .

A neuropszichológiai elméletek A percepciós és perceptuomotoros elméletek A pszicholingvisztikai elméletek A behaviorista elméletek csoportos bemutatása

www.inclues.org http://www.daffodilproject.org/ Gyógypedagógia szemle honlapja: http://prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=100 Erdélyi Pszichológiai Szemle honlapja: http://epsz.pszichologia.ubbcluj.ro/ ELTE, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola http://www.barczi.hu/ Krasznár és fiai könyvesbolt, Budapest http://www.krasznaresfiai.hu/ National Dissemination Center for Children with Disabilities http://www.nichcy.org/Pages/Home.aspx http://fogyatekos.lap.hu/ Oktatáskutató és fejlesztő Intézet www.oki.hu Education Resources Information Center http://eric.ed.gov/ Gyógypedagógiai fejlesztés, specifikus beavatkozások, differenciálás http://keszsegfejlesztes.lap.hu http://fejlesztok.hu/ http://www.personalisededucationnow.org.uk/ 9 http://www.teachingexpertise.com/.

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • Napjainkban is érvényes alternatív irányzatokkal kapcsolatos tájékozottság kialakítása, amelyet majd a nevelési gyakorlatban is fel tudnak használni. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.4 Előadás

10.1 Értékelési kritériumok Az alapfogalmak ismerete



Szóbeli vizsga 70%

10.5 Szeminárium / Labor Egyéni fejlesztési terv kidolgozása , bemutatása Aktív részvétel a szemináriumokon

Folyamatos megfigyelés, a szemináriumi tevékenység elemzése, értékelése Folyamatos megfigyelés

30%

10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei • A szemináriumon való aktív részvétel (jelenlét – minimum 80%, szemináriumi kiselőadás megtartása, társak aktív bekapcsolása a szemináriumi tevékenységbe, saját szemináriumi tevékenység szakszerű, reflektív elemzése) • A reformpedagógiai irányzatok kiemelkedő alakjainak megismerése, munkásságuk szakszerű, reflektív értelmezése és értékelése – írásbeli vizsga Kitöltés dátuma Előadás felelőse Szeminárium felelőse 2013. február27. Dr. Demény Piroska Dr. Demény Piroska



A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Óvoda- és elemi oktatás pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Játékpedagógia 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Dr. Péntek Imre 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Drd. Szász Judit 2.4 Tanulmányi év 2. 2.5 Félév 4 2.6. Értékelés módja vizsga 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 4 melyből: 3.2 előadás 2 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 154 melyből: 3.5 előadás 56 A tanulmányi idő elosztása:




2 42 70 óra 25 12 20 10 3 0

• •


•


•






K1. Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése K2. A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése K4. Az óvodai/kisiskolai csoport, az oktatási folyamat és a célcsoport sajátos szociális tanulási/ integrálási tevékenységének menedzserszemléletű kezelése (szervezése) K6. Önértékelés a szakmai gyakorlatban és karrierépítésben, e folyamat állandó javítása, optimalizálása K1. Neveléstudományi szakértelmet tükröző, egyértelmű értékválasztásra alapozott szaketikai normák és elvek alkalmazása


-

-


A szakmai, pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása a játéktevékenységek tervezésének teljes folyamatában megvalósításában A kisiskolások és óvodások fejlődését szolgáló sajátos didaktikai alapelvek és módszerek alkalmazása a tevékenységek játékos megvalósítása és a tantárgyak játékos tanítása során. Az óvodai és kisiskolai oktató-nevelő tevékenység módszertani szakaszaira jellemzőjátékpedagógiai ismeretek gyakorlatba ültetése Óvodai és kisiskolai oktatásra jellemző sajátos stratégiák használata a játéktevékenység individualizálásában, differenciálásában, valamint a módszerek csoporthoz/ gyermekhez/ kisiskoláshoz való adaptálásában A szakmai gyakorlatra vonatkozó reflektív szemlélet érvényesítése, ennek alkalmazása a szakmai felkészülés és a továbbképzés folyamatában Alapismeretek alkalmazása a szakismeretek széles skálájának elemzésében és értelmezésében

9 A játékpedagógia alapfogalmainak elsajátítása 9 Az alapvető játékelméletek megismerése és kritikai értékelése 9 Játékvezetői és játékszervezői képességek fejlesztése

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1. A játékpedagógia helye a pedagógiai tudományok rendszerében 2. A játék fogalma és sajátosságai 3. Játékról alkotott nézetek az évszázadok során. Játékelméletek 4. A játék feltételei: objektív és szubjektív feltételek

Didaktikai módszerek Megjegyzések Előadás Problematizálás Előadás Oktatófilm megtekintése Problematizálás Előadás Problematizálás Játékpedagógiai kvíz Előadás Megbeszélés

5. Játékszerek, játékeszközök 6. A játék szerepe a személyiség fejlődésében 7. A gyermeki játék fejlődésének szakaszai 8. A játékok osztályozása, játékfajták I.: Gyakorlójáték, építőjáték 9. A játékok osztályozása, játékfajták II.: Szerepjáték, dramatikus játék, bábjáték 1o. A játékok osztályozása, játékfajták III.: Szabályjáték 11. A játékok osztályozása, játékfajták IV.: Népi játékok 12. A játék, mint az élménypedagógia eszköze 13. A didaktikai játék módszertani kérdései

Előadás Szemléltetés Előadás Problematizálás Előadás Megbeszélés Előadás Szemléltetés Előadás Szemléltetés Dramatizálás Előadás Szemléltetés Előadás Szemléltetés Előadás Szemléltetés Előadás Megbeszélés Filmnézés Előadás Helyzetgyakorlatok

14. A pedagógus szerepe és feladatai a játéktevékenységek irányításában Könyvészet Kádár Annamária–Bodoni Ágnes (2010): Az óvodás és kisiskoláskor játékai elméleti és módszertani megközelítésben. Ábel Kiadó, Kolozsvár. Kósáné Ormai Vera (2oo1): A mi óvodánk. Neveléspszichológiai módszerek az óvodában. Okker Kiadó, Budapest. Kovács György – Bakosi Éva (2005): Játék az óvodában. Didakt, Debrecen Kovácsné dr. Bakosi Éva – Pálfi Sándor – Vidáné dr. Nagy Emese (2008): Játék az óvodában, iskolában – Játszóképesség tréning pedagógus hallgatóknak. Oktatói segédanyag. Debrecen Kovácsné dr. Bakosi Éva: Az óvodapedagógus szerepe a játékban http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=ovodai-Bakosi-Ovodapedagogus Lázár Katalin (1997): Népi játékok. Planétás Kiadó, Budapest Maszler Irén (1996): Játékpedagógia. Comenius BT, Pécs Millar, Susanna (1973): Játékpszichológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest Stark Gabriella (2010): Óvodapedagógia és játékmódszertan. Státus Kiadó, Csíkszereda. Stark Gabriella (2011): Óvodai tevékenységek módszertana. Ábel Kiadó, Kolozsvár. 8.2 Szeminárium / Labor 1. A játékpedagógia helye a pedagógiai tudományok rendszerében 2. A játék fogalma és sajátosságai 3. Játékról alkotott nézetek az évszázadok során. Játékelméletek 4. A játék feltételei: objektív és szubjektív feltételek 5. Játékszerek, játékeszközök 6. A játék szerepe a személyiség fejlődésében 7. A gyermeki játék fejlődésének szakaszai 8. Gyakorlójáték, építőjáték 9. Szerepjáték, dramatikus játék, bábjáték

Didaktikai módszerek Megjegyzések Csoportmunka Csoportmunka Csoportmunka Alkotások elemzése Játékszerek pszichopedagógiai elemzése Filmelemzés Filmelemzés Gyakorlás Játék Gyakorlás Játék

Játékvezetés Játékvezetés

1o. Szabályjáték, társas játék 11. Népi játékok 12. Élménypedagógiai komplex játékfoglalkozás 13. A didaktikai játék módszertani kérdései

Gyakorlás Játék Gyakorlás Játék Gyakorlás Játék Gyakorlás Problematizálás

Játékvezetés Játékvezetés Játékvezetés

14. A pedagógus szerepe és feladatai a Problematizálás játéktevékenységek irányításában Filmelemzés Könyvészet Kádár Annamária–Bodoni Ágnes (2010): Az óvodás és kisiskoláskor játékai elméleti és módszertani megközelítésben. Ábel Kiadó, Kolozsvár. Kósáné Ormai Vera (2oo1): A mi óvodánk. Neveléspszichológiai módszerek az óvodában. Okker Kiadó, Budapest. Kovács György – Bakosi Éva (2005): Játék az óvodában. Didakt, Debrecen Kovácsné dr. Bakosi Éva – Pálfi Sándor – Vidáné dr. Nagy Emese (2008): Játék az óvodában, iskolában – Játszóképesség tréning pedagógus hallgatóknak. Oktatói segédanyag. Debrecen Kovácsné dr. Bakosi Éva: Az óvodapedagógus szerepe a játékban http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=ovodai-Bakosi-Ovodapedagogus Lázár Katalin (1997): Népi játékok. Planétás Kiadó, Budapest Maszler Irén (1996): Játékpedagógia. Comenius BT, Pécs Millar, Susanna (1973): Játékpszichológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest Stark Gabriella (2010): Óvodapedagógia és játékmódszertan. Státus Kiadó, Csíkszereda. Stark Gabriella (2011): Óvodai tevékenységek módszertana. Ábel Kiadó, Kolozsvár.

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A tartalom feldolgozása során nemcsak játékpedagógiai ismereteket közlünk, hanem attitűdöket, készségeket, képességeket is formálunk, s ehhez interaktív, a tapasztalati tanuláson alapuló módszereket alkalmazunk. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.4 Előadás


Játékpedagógiai kulcsfogalmak ismerete Játékpedagógiai alapfogalmak és a közöttük lévő kapcsolatok gyakorlati alkalmazása 10.5 Szeminárium / Labor Társasjáték készítése Játéktevékenység megtervezése és levezetés a szemináriumon

Zárthelyi dolgozat - Írásbeli vizsga Félévzáró vizsga - szóbeli

Produktum értékelése Esetelemzés


10% 10%

Játéknap Folyamatos megfigyelés forgatókönyvének kidolgozása és lebonyolítása a gyakorló intézményekben az „Iskola másként” program keretében (csoportmunka) 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei • • • • • •

10%

ötletes, esztétikus társas játék készítése; megfelelő játéktípus kiválasztása, a játéktevékenység megtervezése és levezetése a csoporttársaknak; a gyermekcsoportnak megfelelő játékprogram kidolgozása és lebonyolítása a csoporttársakkal együttműködve; aktív részvétel a szemináriumokon: min. 80%-os jelenlét; játékpedagógiai alapfogalmak és a közöttük lévő kapcsolatok gyakorlati alkalmazása; a téma kifejtésekor megfelelő nyelvezet használata; összefüggő, koherens felelet.

Kitöltés dátuma

Előadás felelőse


2013. 02.21.

dr. Péntek Imre

drd. Szász Judit


Intézetigazgató .Dr. Demény Piroska


2 28 óra 15 10 10 5 2



• •






• • • • •

• •

•







Megjegyzések



Megjegyzések








10.4 Előadás



Írásbeli vizsga

50%


25% 25%





A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés (BA) licensz 1.6 Szak / Képesítés Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Polgári nevelés és történelem módszertan 2.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Kálmán-Ungvári Kinga 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve dr. Kálmán-Ungvári Kinga 2.4 Tanulmányi év III. 2.5 Félév 5. 2.6. Értékelés írásbeli 2.7 Tantárgy módja típusa 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 4 melyből: 3.2 előadás 2 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 12 melyből: 3.5 előadás 56 6 A tanulmányi idő elosztása:

Kötelező szaktantárgy



3 42 28 óra 10 10 15 5 2 -

• •

Általános pedagógiai alapfogalmak tudatos, adekvát használata

•


•



1

2

nevelési programok tervezése K2: A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése K3: Az óvodások és kisiskolások tanulási tevékenységének, eredményeinek, fejlődési folyamatának értékelése



6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák K1: Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy


K1: -


-

Főbb tanuláselméletek, a tanított tantárgyak sajátos tartalmainak és tantervének

valamint

a

tantárgymódszertan

sajátos

szemléletmódjának azonosítása és elsajátítása -


-


-

A

szakmai,

pszicho-pedagógiai

és

módszertani

ismeretek

felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása az oktatásinevelési tevékenységek és didaktikai eszközök tervezésének teljes folyamatában K2.: -

A kisiskolások és óvodások fejlődését szolgáló sajátos didaktikai alapelvek és módszerek alkalmazása a tevékenységek megvalósítása a polgári nevelés és történelem tantárgyak tanítása során.

-

Az

alkalmazott

stratégiák

hatékonyságának

értékelése,

a

kisiskolásokra, óvodásokra gyakorolt hatásuk felmérése, valamint a

3

curriculáris

dokumentumokban

megjelenő

sztenderdekhez

és

követelményekhez való viszonyítása. -

Olyan

oktatási-nevelési

tevékenységek

megvalósítása,

melyek

érvényesítsék és tükrözzék az óvodai és kisiskolai szakmódszertan sajátosságait -


-


K3. -


-

Az értékelés elveinek, szerepének, funkcióinak és célkitűzéseinek, valamint az óvodások/ kisiskolások fizikai, pszichikus, értelmi és affektív fejlődési sajátosságaival összhangban levő értékelési módszereknek és eszközöknek az azonosítása és alkalmazása

-

Az óvodások és kisiskolások alkalmazkodási/tanulási nehézségeinek felismerése, segítségnyújtás ezek kiküszöbölésében, a tanulási teljesítmény elérése érdekében.

-


-



-

helyének, szerepének felismerése -

a polgári nevelés és történelem tantárgyakra jellemző fogalmak

a polgári nevelés és történelem tantárgyak jellegzetes ismereteinek 4

alkalmazása -

polgári nevelés és történelem tantárgyak megfelelő beillesztése az egész oktató munka rendszerébe

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. A polgári nevelés és történelem oktatás szerepe, előadás oktatói szerepek, a társadalomtudományok szerepe. 2. A hagyományos és jelenkori pedagógiák összehasonlító elemzése a polgári nevelés és történelem oktatása szempontjából. 3. Az oktatás finalitása – oktatási célok és követelmények 4. A történelem és polgári műveltség oktatásában alkalmazott stratégiák 5. A történelem és polgári műveltség oktatásában alkalmazott előadó módszerek 6. Az oktatás tartalma, tudástípusok 7. Aktivizáló módszerek a történelem és polgári műveltség oktatásában 8. Óraszervezési technikák 9. A történelem és polgári műveltség oktatásában alkalmazható taneszközök 10. Értékelés az oktatásban – folyamata, típusai 11. Alternatív értékelési formák 12. Pedagógus modellek, az oktató személyiségének szerepe 13. Az oktatási folyamat eltervezése 14. Ismétlés, összefoglalás Könyvészet

megbeszélés, vita frontális oktatás előadás, magyarázat csoportmunka heurisztikus párbeszéd csoportmunka frontális megbeszélés csoportmunka előadás csoportmunka heurisztikus párbeszéd csoportmunka frontális megbeszélés

Spencer Kagan: A kooperatív oktatás, Bpest, 1999 Falus Iván: Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bpest, 2003 Kálmán Ungvári Kinga: Bevezetés a társadalomtudományok szakmódszertanába , Ábel kiadó, Kolozsvár, 2008 Ionescu M., (coord.): Didactica Modernă, ediţia a II-a, revizuită, Ed. Dacia, Cluj-Napoca, 2001 Ion Albulescu, Mirela Albulescu: Didactica disciplinelor socio-umane, Napoca Star, 1999 Iskolai tankönyvek – III. és IV. osztályos polgári nevelés és történelem tankönyvek Ionescu, M.: Instructie si educatie, UTC, Cluj, 2003 www.oki.hu www.iskolakultura.hu www.oecd.com www.edu.ro Programe scolare

5

8.2 Szeminárium / Labor 1. Szeminárium

Didaktikai módszerek Megjegyzések - megbeszélés

A tanügyi rendszer ismertetése – az iskolai programok tanulmányozása 2. Szeminárium

- vita

Régen és most: melyik iskolarendszert tartjuk kedvezőbbnek? 3. Szeminárium A polgári nevelés és történelem oktatásának követelményei, értékei 4. Szeminárium

-csoportmunka, megbeszélés - vita, megbeszélés

A polgári nevelés és történelem oktatásának lehetőségei – előítéletek, problémák 5. Szeminárium Mikrotanítás előadó módszerekkel 6. Szeminárium A használatban levő polgári nevelés és történelem tankönyvek tanulmányozása 7. Szeminárium Mikrotanítások aktivizáló módszerekkel 8. Szeminárium

- frontális munka - csoportmunka

- megbeszélés - vita

Frontális vs kooperatív óraszervezés 9. Szeminárium

- csoportmunka

Taneszközök polgári nevelés és történelem órákon: kreatív példák bemutatása 10. Szeminárium

- csoportmunka

Felmérő lapok készítése különböző értékelési módszerekkel, itemekkel 11.szeminárium

- csoportmunka

Értékelési módozatok megbeszélése, alternatív értékelési technikák bemutatása mikrotanítás keretében 12. Szeminárium

- vita

Ideális pedagógus. Ki a jó oktató?? 13. A tanári munka eltervezése: munkaterv, tanulási egység terv, lecketerv modellek bemutatása, kidolgozása

- csoportmunka

14.Összefoglaló

- megbeszélés

Könyvészet: Spencer Kagan: A kooperatív oktatás, Bpest, 1999

6

Falus Iván: Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bpest, 2003 Kálmán Ungvári Kinga: Bevezetés a társadalomtudományok szakmódszertanába , Ábel kiadó, Kolozsvár, 2008 Ionescu M., (coord.): Didactica Modernă, ediţia a II-a, revizuită, Ed. Dacia, Cluj-Napoca, 2001 Ion Albulescu, Mirela Albulescu: Didactica disciplinelor socio-umane, Napoca Star, 1999 Iskolai tankönyvek – III. és IV. osz tályos polgári nevelés és történelem tankönyvek Ionescu, M.: Instructie si educatie, UTC, Cluj, 2003 www.oki.hu www.iskolakultura.hu www.oecd.com www.edu.ro Programe scolare

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A polgári nevelés és történelem különleges szereppel bír a fiatalok életre való felkészítésében, a módszertana fontos az oktatásban való részvétel szempontjából, az iskolai gyakorlat folyamatába való beilleszkedés érdekében.

10. Értékelés Tevékenység típusa 10.4 Előadás 10.5 Szeminárium

10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek Elméleti ismeretek és gyakorlati alkalmazás Egyéni és csoportos tevékenységeken való aktív részvétel

- írásbeli - portfólió és egy mikrotanítás megtartása, illetve a társak tanításain való részvétel

10.3 Aránya a végső jegyben 75 % 25%

10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei •

Egy mikrotanítás megtartása, ami a végső jegyben 1 pontot ér

Kitöltés dátuma:

Előadás felelőse


2012 szept.28........................




Intézetigazgató

..........................

dr. Demény Piroska. 7


Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Neveléstudományok Alapképzés (BA) – licensz Óvoda és elemi oktatás pedagógiája

2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Tudományok és módszertana 2.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Szállassy Noémi 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve dr. Szállassy Noémi 2.4 Tanulmányi év 2. 2.5 Félév 4. 2.6. Értékelés módja vizsga





A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 56 3.8 A félév össz-óraszáma 154 3.9 Kreditszám 6


3 42 56 óra 12 18 16 6 4

• •

Általános természettudományos alapfogalmak tudatos, adekvát használata

•

megfelelően felszerelt terem, számítógép, videoprojektor, tábla

•



nevelési programok tervezése K2. A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése K3. Az óvodások és kisiskolások tanulási tevékenységének, eredményeinek, fejlődési folyamatának értékelése



6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák K1.Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy



Oktatási-nevelési és/vagy extracurriculáris tevékenységek változatos kivitelezésének kidolgozása Főbb tanuláselméletek, a tanított tantárgyak sajátos tartalmainak és tantervének valamint a tantárgymódszertan sajátos szemléletmódjának azonosítása és elsajátítása Curriculáris normák, sztenderdek és követelmények érvényesítése a hivatalos iskolai dokumentumok elemzésében és értékelésében, vagy a saját tervezési tevékenység önértékelésében A szakmai, pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása az oktatási-nevelési tevékenységek és didaktikai eszközök tervezésének teljes folyamatában Az óvodai és kisiskolai oktatási tevékenység különböző sajátos kontextusainak megfelelő nevelési erőforrás-típusok azonosítása a környezeti nevelés fogalmának megértése és alapelveinek helyes alkalmazása a környezeti nevelés módszereinek elsajátítása természetismereti és drámapedagógiai játékok megismerése a környezetvédelmi jeles napok alkalmából elvégezhető tevékenységtípusok megismerése az iskolán kívüli tevékenységek ismerete (tábor, erdei iskola, erdei óvoda), a bemutatóhelyeken (állatkert, botanikus kert, múzeum) végezhető tevékenységek típusainak ismerete, rejtvények, feladatlapok, versenyek megtervezése és kivitelezése, kézműves technikák elsajátítása környezetkímélő és környezetvédő magatartás szabályainak ismerete az ismeretek gyakorlati alkalmazása

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1. A tudományok módszertana és a környezeti nevelés fogalma, eredete, a fenntarthatóság pedagógiája. Alapelvek, stílusok, követelmények és kívánalmak, szinterek 2. Környezetismereti módszerek: megfigyelés, becslés,

Didaktikai módszerek Előadás, magyarázat Előadás, magyarázat

Megjegyzések

mérés, kísérletezés, viszonyítás, vonatkoztatás 3. Interaktív módszerek: játékos tevékenység, kisérletezés, drámapedagógia, projekt módszer


4. A környezeti nevelés formái: az óvodában, az általános és középiskolában, a szakkörön, a bemutatóhelyeken, a táborban, az erdei iskolában


5. Környezetvédelmi jeles napok és tevékenységtípusok bemutatása

Előadás, magyarázat, szemléltetés, oktatófilm

6. Természetismereti játékok bemutatása és eljátszása, fogalomtár

Előadás, magyarázat, szemléltetés, játék

7. Játék a természet kincseivel 8. Az élősarok kialakításának szempontjai, felelős állattartás és növénygondozás, fajok ismertetése

Előadás, csoportmunka Előadás, magyarázat, szemléltetés

9. Kísérletek tervezése és kivitelezése, feladatlapok és rejtvények megszerkesztése 10. Környezeti nevelés az iskola falain kívül (erdei iskola, tábor, témahét, témanap)

Előadás, magyarázat, szemléltetés Előadás, magyarázat, beszélgetés, kooperativ munka Előadás, magyarázat, beszélgetés

11. Egészséges táplálkozás, környezetbarát vásárlási szokások. Belefulladunk: hulladékok, szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes hulladékok, ártalmatlanítás 12. Környezeti nevelés az iskola falain kívül (erdei iskola, tábor, témahét, témanap) Energia paletta, megújuló források, energiatakarékosság 13. Térképtani ismeretek tanítása, , meteorológiai ismeretek tanítása, természeti naptár

Előadás, magyarázat, szemléltetés, dokumentumelemzés, gyakorlás Problematizálás, beszélgetés

14. Algoritmusok alkalmazása az ismeretanyag feldolgozása során. Számítógép a környezeti nevelésben: multimédia és hálózati tanulás

Előadás, magyarázat, szemléltetés, gyakorlás, játék

Könyvészet: Adorján Rita: Magonc. Mecseki Erdészeti Rt. Pécs, 1998. Agárdy Sándor: Erdei Iskola Tornyospálcán. Aqua. Budapest, 1993. Kosztolányi Istvánné (szerk.): Az erdei iskola hasznos könyve. Erdei Iskola Alapítvány. Budapest, 2002. Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. RAABE. Budapest, 1999. Nagy Zsuzsanna: Természetismereti játékgyűjtemény. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért. 1998. Réce füzetek 1–5. kötet. Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. Budapest. Tárnics Munkacsoport: A fák világa. Erdei Iskola Alapítvány. Budapest, 2001. Sallai R. Benedek: Zöld szemmel (Ötlettár környezeti neveléshez), Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas,

1998 Tóth Mária: Alternatív stratégiák a környezeti nevelésben, Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 1998 Joseph Cornell: kézenfogva gyerekekkel a természetben, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest, 1998 Dr. Lükő István. Bevezetés a környezeti nevelés pedagógiai és társadalmi kérdéseibe, Edutech Kiadó, Sopron, 1996 Dr. Lükő István:Ember-Technika-Környezet (Környezetpedagógiai és Környezetszociológiai Konferencia kiadványa), Edutech Kiadó, Sopron,1996 F. Nagy Zzuzsanna: Természetismereti játékgyűjtemény, kiadta a Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc, 2001/13 Vásárhelyi Tamás és Viktor András: Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia -alapvetés-, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Kiadó, 2003 8.2. Szeminárium: 1. Bemutatkozás, ismerkedés, a feladatok megbeszélése 2. Becslés és mérés az óvodában és általános iskolában. Feladatok, tevékenységek 3. Egy projekt megtervezése és bemutatása (csoportmunka) 4. Tevékenységtípusok, ötletek

Didaktikai módszerek beszélgetés,

Megjegyzések

beszélgetés,

kiselőadás, csoportmunka kiselőadás, csoportmunka 5. Egy jeles napi tevékenység megtervezése és annak kiselőadás, bemutatása (csoportmunka) csoportmunka 6. A játékokban szereplő fogalmak megbeszélése, kiselőadás, beszélgetés, pontosítása, a természettudományi folyamatok játék, csoportmunka megtárgyalása 7. Termésbábok, csuhébabák, levélkollázsok készítése, kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka kövek festése 8. Egy akvárium vagy terrárium virtuális berendezése kiselőadás, beszélgetés, csoportmunkában, kísérletek tervezése és játék, csoportmunka bemutatása 9. Egyszerűen kivitelezhető kísérletek bemutatása és Kiselőadás, megbeszélése párosmunka 10. Egy környzetismereti feladatlap összeállítása és kiselőadás, beszélgetés, bemutatása játék, csoportmunka kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka 11. Hasznos vásárlási tanácsok listájának az

összeállítása, egy egyhetes erdei iskolai program megtervezése és bemutatása 12. Energia és víztakarékossági tanácsok összegyűjtése kiselőadás, beszélgetés, és bemutatása, feladatlapok játék, csoportmunka 13. A terepasztal elkészítése és felhasználási kiselőadás, beszélgetés, lehetőségei játék, csoportmunka 14. Egy tetszőlegesen választott téma megtanítása Csoportmunka, algoritmusok alkalmazásával kiselőadás Könyvészet Agárdy Sándor: Erdei Iskola Tornyospálcán. Aqua. Budapest, 1993. Bilku Rolandné – Galambos: Bakony-Városlőd. (Erdei Iskola Programfüzetek). Erdei Iskola Egyesület. Budapest, 1996 Dámné Erdei Gabriella: A környezetismeret-természetismeret tanításának módszertana, I-II kötet, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2005 Kosztolányi Istvánné (szerk.): Az erdei iskola hasznos könyve. Erdei Iskola Alapítvány. Budapest, 2002.

Lester R. Brown: A világ helyzete 2000 3. fejezet: Új háborúk a vízért. Föld Napja Alapítvány Rachel Carson: Néma tavasz (Katalizátor Iroda, 1994) Riedel M.: Volt rá energiánk, lesz rá energiánk. Gondolat Kiadó, Budapest, 1985. Tóth L.-Honti V.: Környezetkímélő energiaforrás: a szélmotor. Biofüzetek sorozat, Mezőgazdagási Kiadó, Budapest, 1987 9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • Alapvető természetismereti tájékozottság és olyan képességek kialakítása, amely később alapját képezheti az óvodai nevelésben és elemi oktató-nevelő tevékenység élményszerű, motiváló, hatékony gyakorlati alkalmazásának. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.4 Előadás




Természetismereti fogalmak és környezeti nevelési módszerek ismerete Tanitások és hospitálási jegy átlaga Kiselőadás megtartása, amelyen belül feladatok, csoportmunka, játékok összeállítása és alkalmazása a társakkal. Aktív részvétel a szemináriumokon

Írásbeli vizsga


Írásbeli vizsga Folyamatos megfigyelés, a szemináriumi tevékenység elemzése, értékelése 25%

10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei • szemináriumon való aktív részvétel (jelenlét – minimum 80%, szemináriumi kiselőadás megtartása, társak aktív bekapcsolása a szemináriumi tevékenységbe)

Kitöltés dátuma

Előadás felelőse

2013. 02. 17

dr. Szállassy Noémi


Szeminárium felelőse dr. Szállassy Noémi


A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés (BA) - licensz 1.6 Szak / Képesítés Óvoda- és Elemi Oktatás Pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Óvodai és elemi iskolai pedagógiai gyakorlat III. 2.2 Az előadásért felelős tanár neve 2.3 A szemináriumért felelős tanár Drd. Szász Judit neve 2.4 Tanulmányi év 3 2.5 Félév 5 2.6. Értékelés Gyakorlati 2.7 Tantárgy módja ellenőrzés típusa VP

Szaktárgy DS


5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás

3 42 óra 10 20 20 4 2

lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei

•

Gyakorló osztályok, gyakorló óvodai csoportok, Pedagógiai gyakorlat Szakmai kalauz, vetítő, laptop, fehértábla, filctoll



K2. A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése K3. Az óvodások és kisiskolások tanulási tevékenységének, eredményeinek, fejlődési folyamatának értékelése K4. Az óvodai/kisiskolai csoport, az oktatási folyamat és a célcsoport sajátos szociális tanulási/ integrálási tevékenységének menedzserszemléletű kezelése (szervezése) K6. Önértékelés a szakmai gyakorlatban és karrierépítésben, e folyamat állandó javítása,


optimalizálása

TK1. Neveléstudományi szakértelmet tükröző, egyértelmű értékválasztásra alapozott szaketikai normák és elvek alkalmazása TK2. Hatékony együttműködés a neveléstudományok területén jellemző projekteket és programokat fejlesztő szakmai, interdiszciplináris munkacsoportokban.


•


•


•

A

szakmai,

pszicho-pedagógiai

és

módszertani

ismeretek

felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása az oktatásinevelési tevékenységek és didaktikai eszközök tervezésének teljes

folyamatában •


•

Az

alkalmazott

stratégiák

hatékonyságának

értékelése,

a

kisiskolásokra, óvodásokra gyakorolt hatásuk felmérése, valamint a curriculáris

dokumentumokban

megjelenő

sztenderdekhez

és

követelményekhez való viszonyítása. •

Olyan

oktatási-nevelési

tevékenységek

megvalósítása,

melyek

érvényesítsék és tükrözzék az óvodai és kisiskolai szakmódszertan sajátosságait •


•


•


•


•


•


•

A tanulási tevékenységi tér és az óvodai/ kisiskolai gyermekközösség megszervezését

szolgáló

tervek

kidolgozása

különböző

kontextusokban, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat. •

A

tanulásszervezés

sajátos

fogalmainak/


működtetése különböző óvodai és kisiskolai nevelési tevékenységi helyzetekben •

Óvodai és kisiskolai oktatásra jellemző sajátos stratégiák használata a didaktikai

tevékenység



valamint a módszerek csoporthoz/ gyermekhez/ kisiskoláshoz való adaptálásában •

A szakmai gyakorlatra vonatkozó reflektív szemlélet érvényesítése, ennek alkalmazása a szakmai felkészülés és a továbbképzés folyamatában

•

Megfelelő (ön)vizsgálati módszerek és technikák alkalmazása és a saját szakmai gyakorlat rendszeres önértékelése


A hallgatók •

szakmai szempontok követésével végezzenek megfigyeléseket a gyakorlati tevékenységek során;

•

az elméleti felkészítés során szerzett ismereteiket, valamint a gyakorlati megfigyelések és próbatanítások során szerzett tapasztalataikat alkalmazzák adaptív módon próbatanításaik hatékonnyá tétele érdekében;

•

készítsenek az adott csoport/osztály sajátosságait figyelembe vevő tevékenység terveket, legyenek képesek a tervek rugalmas alkalmazására;

•

vezessenek le hatékonyan próbatanításokat a tanterv által előírt különböző tantárgyi területeken belül;

•

vegyenek részt aktívan a megfigyelt / levezetett tanítási alkalmak értékelő / önértékelő elemzésében;

•

vegyenek részt a csoport / osztály tanítási alkalmakon kívüli, iskolán belüli és iskolán kívüli szervezett tevékenységein. Legyenek aktív részesei ezen tevékenységek megszervezésének és lebonyolításának;

•

törekedjenek folyamatosan az egyes gyermekek, valamint a csoport és az osztály sokoldalú megismerésére;

•

állítsák össze a tantárgy portfólióját az adott szempontok alapján.

8. A tantárgy tartalma 8.2 Szeminárium / Labor 1. Szervezés, megbeszélés 2. Megfigyelés óvodában / iskolában, a próbatanítások beosztása

Didaktikai módszerek Megjegyzések Beszélgetés Megfigyelés, megbeszélés

3. Próbatanítások és azok elemzése (képzőművészeti nevelés, kézimunka, Megfigyelés, gyakorlati testnevelés, polgári nevelés, történelem) tevékenység, megbeszélés 4. Próbatanítások és azok elemzése (képzőművészeti nevelés, kézimunka, Megfigyelés, gyakorlati testnevelés, polgári nevelés, történelem) tevékenység, megbeszélés 5. Próbatanítások és azok elemzése Megfigyelés, (képzőművészeti nevelés, kézimunka, gyakorlati testnevelés, polgári nevelés, történelem) tevékenység, megbeszélés 6. Próbatanítások és azok elemzése Megfigyelés, (képzőművészeti nevelés, kézimunka, gyakorlati testnevelés, polgári nevelés, történelem) tevékenység, megbeszélés 7. Próbatanítások és azok elemzése (képzőművészeti nevelés, kézimunka, Megfigyelés, gyakorlati testnevelés, polgári nevelés, történelem) tevékenység, megbeszélés 8. Próbatanítások és azok elemzése (képzőművészeti nevelés, kézimunka, Megfigyelés, gyakorlati testnevelés, polgári nevelés, történelem) tevékenység, megbeszélés 9. Próbatanítások és azok elemzése Megfigyelés, (képzőművészeti nevelés, kézimunka, gyakorlati testnevelés, polgári nevelés, történelem) tevékenység, megbeszélés 10. Próbatanítások és azok elemzése (képzőművészeti nevelés, kézimunka, testnevelés, polgári nevelés, történelem)

Megfigyelés, gyakorlati tevékenység, megbeszélés

11. Próbatanítások és azok elemzése (képzőművészeti nevelés, kézimunka, testnevelés, polgári nevelés, történelem)


12. Próbatanítások és azok elemzése

Megfigyelés,

(képzőművészeti nevelés, kézimunka, testnevelés, polgári nevelés, történelem)

gyakorlati tevékenység, megbeszélés

13. Próbatanítások és azok elemzése (képzőművészeti nevelés, kézimunka, testnevelés, polgári nevelés, történelem)



Beszélgetés

Könyvészet 1. Demény Piroska (szerk.) (2011): Pedagógiai gyakorlat. Szakmai kalauz óvoda- és elemi oktatás pedagógiája szakos hallgatók számára. A BBTE PNK PADI kiadványa. 2. Barabási Tünde (2008): Tanítástanulási és tanulástanítási alapismeretek. Kolozsvári Egyetemi Kiadó 3. Falus Iván (szerk.) (1998), Didaktika, Nt, Bp. 4. Knausz Imre (2001): A tanítás mestersége. Egyetemi jegyzet. www.mek.iif.hu 5. Czike Bernadett (szerk.) (1997): Fejezetek az alternatív nevelés gyakorlatából. Bp. Klein S., Soponyai D. (szerk.) (2011): A tanulás szabadsága Magyarországon. Edge Kiadó, Budapest 6. Clouder, C. and Rawson, M., Waldorf Education Floris Books 7. Németh András: A reformpedagógia múltja és jelene. Bp. 1996. 8. Németh András - Eberhard Skiera (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 9. Petrash, Jack, (2002): Understanding Waldorf Education: Teaching from the Inside Out Floris Books 10. Plekhanov, A., Jones, Anthony (1992). The Pedagogical Theory and Practice of Maria Montessori. Russian Social Science Review. 11. Rogers., C. ,Freibers, H. (2007), A tanulás szabadsága, EDGE, Bp.


A tantárgy tartalma összhangban van a tantervelmélet, oktatáselmélet és módszertan, szakmódszertanok, tanulásszervezés reprezentatív hazai és külföldi képviselői által érvényesnek tartott információkkal, valamint megfelelőképpen támogatja az óvó- és tanítóképzés által megcélzott alap- és keresztkompetenciák alakulását.



10.5 Gyakorlati tevékenység

Gyakorlati tevékenység és portfólió

Folyamatos megfigyelés, a tanítási tevékenység


A portfólió egységei és elemzése, értékelése , a arányuk a végső gyakorlati pedagógiai gyakorlat osztályzatban: portfóliójának értékelése 1. Forma (esztétikus kivitelezés, áttekinthetőség, teljesség, helyesírás) 2. Tevékenység tervek, tanításokon elért osztályzatok (pedagógiai-, neveléslélektani-, és szakmódszertani helyesség)

10%

40%

3. Megfigyelési lapok (mennyiségi és minőségi szempontok, a bejegyzések tükrözzék a Hallgató szakmai műveltségét, reflektív hozzáállását)

20%

4. Két hetes egyéni gyakorlatról szóló megfigyelési lapok és rövid esszé-jellegű beszámoló

20%

5. Egyéni napos gyakorlatról szóló beszámoló (tartalmazza a Hallgató tevékenységeit, megfigyelésből származó megjegyzéseit, a nap tanulságát)

10%

10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei A hallgatók • Készítsenek módszertanilag és tudományos szempontból helyes lecketerveket, tevékenységi terveket • Próbatanításuk érje el a kitűzött pedagógiai és tudományos célokat

Kitöltés dátuma 2012.09.29.

Előadás felelőse


Szeminárium felelőse drd. Szász Judit Intézetigazgató Dr. Demény Piroska

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés (BA) - licensz 1.6 Szak / Képesítés Óvodapedagógia és Elemi Oktatás Pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Drámapedagógia 2.2 Az előadásért felelős tanár neve 2.3 A szemináriumért felelős tanár Dr. Demény Piroska neve 2.4 Tanulmányi év 3 2.5 Félév 6

2.6. Értékelés módja Kollokvium 2.7 Tantárgy típusa

3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás 3.4 Tantervben szereplő össz96 melyből: 3.5 előadás óraszám A tanulmányi idő elosztása:


A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 60 3.8 A félév össz-óraszáma 96 3.9 Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei

3 36 60 óra 12 16 12 10 10 -

-

•

Mozgatható berendezéssel ellátott tanterem, kivetítő, laptop, az órák megtartásához szükséges eszközök: flipchart, filcek, tárgyak, stb.

1

szaktantárgy (DS) 6.1.

K4. Az óvodai/kisiskolai csoport, az oktatási folyamat és a célcsoport sajátos szociális tanulási/ integrálási tevékenységének menedzserszemléletű kezelése (szervezése). K5. Különböző személyek és nevelési csoportok (óvodások, kisiskolások, tanulók, családok, tanárok, alkalmazottak, stb.) számára nevelési tanácsadás és irányítás, pszicho-pedagógiai segítségnyújtás. K6. Önértékelés a szakmai gyakorlatban és karrierépítésben, e folyamat állandó javítása, optimalizálása.



6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák K3. Az óvodások és kisiskolások tanulási tevékenységének, eredményeinek, fejlődési folyamatának értékelése.

7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) •

7.1 A tantárgy általános célkitűzése


•

A személyes fejlesztésre, vállalkozói, szociális és egészségre nevelésre vonatkozó ismeretek megfelelő alkalmazása, oly módon és olyan szinten, hogy az az óvodásokat/ kisiskolásokat az életszerű problémák megoldására késztesse és a gyakorlati alkalmazását segítse elő

•

Óvodai és kisiskolai oktatásra jellemző sajátos stratégiák használata a didaktikai tevékenység individualizálásában, differenciálásában,

valamint

a

módszerek

csoporthoz/

gyermekhez/ kisiskoláshoz való adaptálásában •

Az

óvodások

nehézségeinek

és

kisiskolások

felismerése,

alkalmazkodási/tanulási segítségnyújtás

ezek

kiküszöbölésében, a tanulási teljesítmény elérése érdekében 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései

• • •

A drámapedagógia óvodai és iskolai alkalmazásának tudatosítása. A drámapedagógia módszer alkalmazása. Drámajátékok megismerése, a drámajátékok vezetésének kipróbálása, módszertanának elsajátítása. 2

• • •

Különböző órák megtervezése drámajátékok bevonásával. A konvenciók megismerése. Drámafoglalkozások megtervezése a konvenciók felhasználásával.

8. A tantárgy tartalma 8.2. Szeminárium

Didaktikai módszerek, szervezési formák Előadás, megbeszélés, magyarázat.

1. A drámapedagógia tárgya, szerepe a személyiségfejlesztésben. A drámapedagógia interdiszciplináris jellege. 2. Drámajátékok: ön- és társismereti játékok.

3. Érzékszervi finomítás játékai.

4. Emlékezet és fantázia fejlesztő gyakorlatok.

5. Ritmusjátékok és ügyességi játékok.

6. Térhasználat és tájékozódás.

7. Figyelem gyakorlatok, koncentrációs játékok.

8. Bizalomjátékok és nonverbális kommunikációt fejlesztő gyakorlatok.

9. Kommunikációt fejlesztő gyakorlatok.

3

Drámapedagógiai játék, tapasztalati tanulás, csoportmunka, egyéni munka, magyarázat, megbeszélés. Drámapedagógiai játék, tapasztalati tanulás, csoportmunka, egyéni munka, magyarázat, megbeszélés. Drámapedagógiai játék, tapasztalati tanulás, csoportmunka, egyéni munka, magyarázat, megbeszélés. Drámapedagógiai játék, tapasztalati tanulás, csoportmunka, egyéni munka, magyarázat, megbeszélés. Drámapedagógiai játék, tapasztalati tanulás, csoportmunka, egyéni munka, magyarázat, megbeszélés. Drámapedagógiai játék, tapasztalati tanulás, csoportmunka, egyéni munka, magyarázat, megbeszélés. Drámapedagógiai játék, tapasztalati tanulás, csoportmunka, egyéni munka, magyarázat, megbeszélés. Drámapedagógiai játék, tapasztalati tanulás, csoportmunka, egyéni munka, magyarázat,

Megjegyzések A szemináriumokat 3 órás foglalkozások formájában szervezzük meg. Ajánlott a tapasztalati tanulás alkalmazása, a drámapedagógia akkor kell életre, ha minden tanult játékot, konvenciót, feldolgozást kipróbálunk, átéltetünk a hallgatókkal. A foglalkozások megtartása során az oktató modell a hallgatók előtt, magatartásával példázza a drámapedagógiát alkalmazó tanár hozzáállását a nevelés folyamatához, a csoportba járó diákokhoz.

megbeszélés. Drámapedagógiai játék, tapasztalati tanulás, csoportmunka, egyéni munka, magyarázat, megbeszélés. Drámapedagógiai játék, tapasztalati tanulás, csoportmunka, egyéni munka, magyarázat, megbeszélés. Drámapedagógiai játék, tapasztalati tanulás, csoportmunka, egyéni munka, magyarázat, megbeszélés.

10. Konvenciók a drámapedagógiában (Jonothan Neelands nyomán).

11. Mesefeldolgozás a konvenciók segítségével.

12. Óratervezés a drámapedagógia módszereinek felhasználásával.

Könyvészet: http://human.kando.hu/pedlex/ www.drama.hu www.dramapedagogia.hu BALOGH TIBOR 2001: Lélek és játék. Akadémiai Kiadó, Budapest GABNAI KATALIN 1999: Drámajátékok – Bevezetés a drámapedagógiába. Helikon Kiadó. NEELANDS, JONOTHAN 1990: Structuring Drama Work (A handbook of available forms in theatre and drama). Cambridge University Press, Cambridge, 9-58. PINCZÉSNÉ DR. PALÁSTHY ILDIKÓ 2003: Dráma – Pedagógia – Pszichológia. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. SÁROSI MELINDA 2004: A drámapedagógia szerepe és alkalmazásának lehetőségei a II-IV. osztályos verstanításban. In. Magiszter 2004 DR. TÖLGYESSY ZSUZSANNA: A hatékony kommunikáció elmélete és gyakorlata V. - Kommunikáció a drámapedagógiában. Kézirat Ajánlott szakirodalom: BAJI-GÁL FERENCNÉ 2006: Drámapedagógia alkalmazása – foglalkozásleírások alsó tagozatosok számára. Pedellus Tankönyvkiadó Kft, Debrecen. BAJI-GÁL FERENCNÉ – ELEK ÉVA – NAGYNÉ TÓTH TÜNDE 2006: Drámapedagógiai Alkalmazása – Foglalkozásleírások felső tagozatosoknak. Pedellus Tankönyvkiadó Kft, Debrecen. GAVIN BOLTON 1993: A tanítási dráma elmélete. Színházi Füzetek V, Marczibányi Téri Művelődési központ, Budapest. ELŐD NÓRA 1997: Multikultúra. . Drámajátékok. Másképp Alapítvány, Budapest. DEBRECZENI TIBOR 1998: Drámapedagógiai órák alsóban, felsőben és a főiskolán. Magyar Drámapedagógiai Társaság és a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, Kecskemét KAPOSI LÁSZLÓ (szerk.) 1995: Színház és dráma a tanításban. Színházi Füzetek / VIII., Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, Magyar Drámapedagógiai Társaság – Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest. KAPOSI LÁSZLÓ (szerk.) 1997: A dráma tanítása. Segédlet 5-6. Osztályban tanítók számára. Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, Gödöllő Drámapedagógiai Magazin 4

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • A drámapedagógia tantárgy tartalma és megtanításának módja összhangban áll a konstruktivista tanulás szemléletével, mely a hallgatók aktív részvételét szorgalmazza a tanulási folyamatban. Az opcionális tantárgy 36 órát ölel fel, nem feltételezi, hogy a hallgatók előzetes tudással rendelkeznek a drámapedagógia terén. Éppen ezért ez a képzés egy alapozó képzés, megfelelő hátteret képez a további drámapedagógiai foglalkozásokon illetve képzéseken való részvételhez. 10. Értékelés Tevékenység típusa



10.4 Előadás Portfólió 70% 10.5 Szeminárium / Labor Játékgyűjtemény összeállítása. Egy mesefeldolgozás megtervezése a drámapedagógia módszereinek alkalmazásával. Aktívan részt vesz a Szemináriumokon való 30% játékokban, tiszteletben jelenlét. tartja társait, megfelelőn kommunikál, nyitott a foglalkozások tartalma iránt. 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei • Legalább 80%-os részvétel az órákon. • A játékgyűjtemény 30 drámajátékot tartalmaz. A játékleírásoknál feltünteti a korosztályt, amellyel az illető játék játszható, illetve megjelöli mely személyiségterület(ek) fejlesztésére használható. • A tervezett mesefeldolgozásnál valóban drámapedagógiai módszereket használ, melyeket a nevelési cél szolgálatába állít. Betartja a drámapedagógiai foglalkozások megtartásának menetét, a tervezés logikus, koherens. A tervezett mesefeldolgozás kivitelezhető a gyakorlatban. • A portfólióban nyelvhelyességi szempontból helyes, igényes nyelvezetet használ, a portfólió kivitelezése esztétikus, áttekinthető. Kitöltés dátuma 2012.09.29.



Demény Piroska Intézetigazgató

2012.10.01.

Demény Piroska

5



Alternatív pedagógiák

2.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Ozsváth Judit 2.3 A szemináriumért felelős tanár dr. Ozsváth Judit neve 2.4 Tanulmányi 3. 2.5 6. 2.6. Értékelés Kollokvium 2.7 Tantárgy év év Félév félév módja típusa




Választható tárgy, 6.2. opciós tárgy

2 24 48 óra 10 10 10 10 2 6

• •

A klasszikus pedagógia alapvető gondolkodóinak, elméleteinek és irányzatainak ismerete, alapvető tájékozottság kialakítása.

•


•





6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák K1. Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése K4. Az óvodai/kisiskolai csoport, az oktatási folyamat és a célcsoport sajátos szociális tanulási/ integrálási tevékenységének menedzserszemléletű kezelése (szervezése) K6. Önértékelés a szakmai gyakorlatban és karrierépítésben, e folyamat állandó javítása, optimalizálása

9 Az élethosszig tartó tanulás hatékony módszereinek és technikáinak használata a folyamatos szakmai fejlődés és képzés érdekében.


• • • • • •

• • 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései

• • • • •

Oktatási-nevelési és/vagy extracurriculáris tevékenységek változatos kivitelezésének kidolgozása. Didaktikai alapelvek azonosítása és alkalmazása a foglalkoztatott célcsoport számára tervezett sajátos oktatási-nevelési tevékenységben. Curriculáris normák, sztenderdek és követelmények érvényesítése a hivatalos iskolai dokumentumok elemzésében és értékelésében, vagy a saját tervezési tevékenység önértékelésében. A tanulási tevékenységi tér és az óvodai/ kisiskolai gyermekközösség megszervezését szolgáló tervek kidolgozása különböző kontextusokban, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat. Az óvodai és kisiskolai oktatási tevékenység különböző sajátos kontextusainak megfelelő nevelési erőforrás-típusok azonosítása. Óvodai és kisiskolai oktatásra jellemző sajátos stratégiák használata a didaktikai tevékenység individualizálásában, differenciálásában, valamint a módszerek csoporthoz/ gyermekhez/ kisiskoláshoz való adaptálásában. A szakmai gyakorlatra vonatkozó reflektív szemlélet érvényesítése, ennek alkalmazása a szakmai felkészülés és a továbbképzés folyamatában. Szakmai fejlődési tervek összeállítása a neveléstudományi kutatások eredményeinek hasznosításával. A reformpedagógiai irányzatok kiemelkedő alakjainak megismerése, munkásságuk szakszerű, reflektív értelmezése és értékelése; A klasszikus pedagógia és a reformpedagógiai irányzatok nevelési rendszerének/rendszereinek és sajátosságainak szakszerű, különböző szempontrendszer szerinti összehasonlítása; A különböző alternatív pedagógiai irányzatok intézményrendszerében, oktatási-nevelési sajátosságaiban való alapvető tájékozottság; A pedagógiai alapfogalmak megfelelő, szakszerű alkalmazása az alternatív pedagógiai irányzatok nevelési-oktatási sajátosságainak a bemutatására; A napjainkban legelterjedtebb alternatív pedagógiai irányzatok (Step by step, Waldorf, Montessori, Freinet és egyebek) oktatási-nevelési

intézményeinek, gyermekképének, nevelési elveinek, a tanítás-tanulás feltételeinek és követelményeinek, értékelési módjainak összehasonlító, reflektív elemzése. 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1. A reformpedagógia és az alternatív pedagógia. Az alternatív iskolák általános jellemzői 2. A reformpedagógia elindulása, új pedagógiai és pszichológiai törekvések a XX. század elején. A pragmatizmus nevelésfelfogása: J. Dewey pedagógiája 3. A gyermektanulmány és kísérleti pedagógia: E. Claparede nevelési munkássága 4. A reformpedagógia kialakulása és fejlődése. A hagyományos iskola radikális kritikája. Ellen Key pedagógiai munkássága 5. M. Montessori élete, munkássága és pedagógiája 6. M. Montessori pedagógiája: módszertani alapelvei, a Montessori-eszközök, a fejlesztőés nevelőkörnyezet. A Montessori óvodák és iskolák napjainkban 7. R. Steiner munkássága és a Waldorfpedagógia 8. A Waldorf-pedagógia sajátos vonásai, Waldorf iskolák és óvodák napjainkban

Didaktikai módszerek előadás, szemléltetés, beszélgetés, magyarázat, csoportmunka előadás, szemléltetés, beszélgetés, magyarázat, kooperatív tanulás előadás, szemléltetés, beszélgetés, magyarázat, csoportmunka előadás, szemléltetés, beszélgetés, magyarázat, pedagógiai játék Filmnézés és -elemzés

Megjegyzések

„Egy élet a gyerekekért”

előadás, szemléltetés, beszélgetés, magyarázat, csoportmunka előadás, , szemléltetés, magyarázat, csoportmunka előadás, szemléltetés, magyarázat, oktatófilm, csoportmunka, játék előadás, szemléltetés, magyarázat, csoportmunka előadás, szemléltetés, magyarázat, csoportmunka

http://www.youtube.com/w atch?v=-3_KDLWKE-U

9. H. Parkhurst és a Dalton-Plan, ill. P. Petersen és a Jena-Plan 10. I. Illich és az iskolakritikája, vagyis: A társadalom iskolátlanítása. E. Durkheim: a nevelés és szocializáció 11. A. S. Neill munkássága, a Summerhill előadás, szemléltetés, Iskola és a szabad, tekintélymentes beszélgetés, magyarázat, (antiautoriter) nevelés csoportmunka 12. A. Adler individuálpszichológiája és a előadás, szemléltetés, bátorító pedagógia magyarázat, csoportmunka 13. A Lépésről lépésre (Step by step) előadás, szemléltetés, alternatív oktatási irányzat sajátosságai magyarázat, csoportmunka 14. A Lépésről lépésre (Step by step) előadás, szemléltetés, alternatív oktatási irányzat sajátos vonásai, oktatófilm, magyarázat, Step by step óvodák és iskolák napjainkban csoportmunka, játék Könyvészet: 9 Pukánszky B.- Németh A. (1997): Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 9 Mészáros I. – Németh A. – Pukánszky B. (2003): Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest, 183-336. 9 Németh András (1998): A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 9 B. Méhes Vera (é.n): Montessori pedagógiai rendszere és alkalmazása az óvodában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 9 Peter Petersen (1998): A kis Jéna Plan. Osiris Kiadó, Budapest.

9 Szabadságra nevelés (2003): Rudolf Steiner pedagógiája. Waldorf Könyvek II., Török Sándor Waldorfpedagógiai Alapítvány, Solymár – Pedagógus-Továbbképzési Módszertani és Információs Központ, Pilisborosjenő. 9 Pukánszky Béla – Németh András: Neveléstörténet. Letölthető a http://mek.oszk.hu honlapról 9 Oroszné Deák Judit(1996, szerk.): Szemelvények az „Innovatív pedagógiai irányzatok és áramlatok” című munkafüzethez. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 9 ***Süss fel nap (1999): Alternatív óvodák, iskolák Magyaroszágon. I-II. Soros Alapítvány,. 9 ***Szemelvények a nevelés történetéből (2000): Szöveggyűjtemény, Nyíregyháza.

1. A klasszikus és reformpedagógiák összehasonlító elemzése. Mi igényelte a különböző reformpedagógiák megjelenését? 2. J. Dewey pedagógiája. Pedagógiai hitvallásom, ill. Az iskola és a társadalom elemzése 3. E. Claparede pedagógiája. Gyermekpszichológia és kísérleti pedagógia elemzése 4. Ellen Key és A gyermek évszázada elemzése. A hagyományos iskola radikális kritikája 5. A „New School”, a reformpedagógia első iskolamodellje 6. M. Montessori pedagógiája és A gyermek felfedezése és a Módszerem kézikönyve 7. C. Freinet és A modern iskola technikája 8. R. Steiner pedagógiája és A Waldorf-iskola pedagógiai alapja I. 9. R. Steiner pedagógiája és A Waldorf-iskola pedagógiai alapja II. 10. I. Illich: A társadalom iskolátlanítása. E. Durkheim: Nevelés és szociológia 11. A. S. Neill munkássága, a Summerhill Iskola és a szabad, tekintélymentes (antiautoriter) nevelés 12. A. Adler individuálpszichológiája és a bátorító pedagógia 13. A Lépésről lépésre (Step by step) alternatív oktatási irányzat sajátosságai

Didaktikai módszerek beszélgetés, csoportmunka, játék kiselőadás, beszélgetés, játék, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, szemléltetés, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka, beszélgetőkör

Megjegyzések A hallgatók 3-4 tagú csoportban mutatják be a tanulmányozott szakirodalom alapján a címben megjelölt pedagógiai irányzatot. Szemelvények alkalmazása.

A hallgatók 3-4 tagú csoportban mutatják be a tanulmányozott szakirodalom alapján a címben megjelölt pedagógiai irányzatot. Szemelvények alkalmazása



14. A Lépésről lépésre (Step by step) alternatív oktatási irányzat sajátos vonásai, Step by step óvodák és iskolák napjainkban Könyvészet: 9 Pukánszky B.- Németh A. (1997): Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 9 Mészáros I. – Németh A. – Pukánszky B. (2003): Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest, 183-336.

9 Németh András (1998): A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 9 B. Méhes Vera (é.n): Montessori pedagógiai rendszere és alkalmazása az óvodában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 9 Peter Petersen (1998): A kis Jéna Plan. Osiris Kiadó, Budapest. 9 Szabadságra nevelés (2003):. Rudolf Steiner pedagógiája. Waldorf Könyvek II., Török Sándor Waldorf-pedagógiai Alapítvány, Solymár – Pedagógus-Továbbképzési Módszertani és Információs Központ, Pilisborosjenő. 9 Winkler Márta (2003): Iskolapélda. Kinek kaloda, kinek fészek. EDGE 2000 Kft., Budapest. 9 Oroszné Deák Judit(1996, szerk.): Szemelvények az „Innovatív pedagógiai irányzatok és áramlatok” című munkafüzethez. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 9 Bodoni Ágnes (2012): Reformpedagógia. Pedagógusi kompetenciák fejlesztése reform- és alternatív pedagógiai módszerek segítségével. Ábel Kiadó, Kolozsvár. 9 ***Süss fel nap (1999): Alternatív óvodák, iskolák Magyaroszágon. I-II. Soros Alapítvány,. 9 ***Szemelvények a nevelés történetéből (2000): Szöveggyűjtemény, Nyíregyháza. 9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • Napjainkban is érvényes alternatív irányzatokkal kapcsolatos tájékozottság kialakítása, amelyet majd a nevelési gyakorlatban is fel tudnak használni. 10. Értékelés Tevékenység típusa

10.1 Értékelési 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Aránya a kritériumok végső jegyben 10.4 Előadás Az alternatív Írásbeli vizsga pedagógiához kapcsolódó 60% alapfogalmak ismerete Az alternatív pedagógia Írásbeli vizsga kiemelkedő alakjai munkásságának szakszerű, reflektív bemutatása, értelmezése és értékelése 10.5 Szeminárium / Labor Olvasmánynapló készítése Folyamatos megfigyelés, a szemináriumi tevékenység Kiselőadás megtartása, amelyen belül alternatív elemzése, értékelése pedagógiai feladatok, 40% kvízjátékok összeállítása és alkalmazása. Aktív részvétel a Folyamatos megfigyelés szemináriumokon 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei • A szemináriumon való aktív részvétel (jelenlét – minimum 80%, szemináriumi kiselőadás megtartása, társak aktív bekapcsolása a szemináriumi tevékenységbe, saját szemináriumi tevékenység szakszerű, reflektív elemzése) • A reformpedagógiai irányzatok kiemelkedő alakjainak megismerése, munkásságuk szakszerű, reflektív értelmezése és értékelése – írásbeli vizsga Kitöltés dátuma Előadás felelőse Szeminárium felelőse 2012. szeptember 27. Dr. Ozsváth Judit Dr. Ozsváth Judit

Az intézeti jóváhagyás dátuma 2012. október 1.



2 28 óra 15 10 10 5 2



• •






• • • • •

• •

•







Megjegyzések



Megjegyzések








10.4 Előadás



Írásbeli vizsga

50%


25% 25%






Vizuális nevelés, gyakorlati készségek fejlesztése és módszertana

2.2 Az előadásért felelős tanár neve Székely Géza 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Lakatos Gabriella 2.4 Tanulmányi év 1. 2.5 Félév 1. 2.6. Értékelés módja vizsga

2.7 Tantárgy típusa alapozó

3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 4. melyből: 3.2 2 3.3 szeminárium/labor előadás 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 56+28+ melyből: 3.5 4x14 3.6 szeminárium/labor 42=126 előadás =56 A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 3x14=42 3.8 A félév össz-óraszáma 9x14=126 3.9 Kreditszám 5 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli

2 2x14= 28 óra 42 18 16 2 4

• • •

A hallgatók vizuális előképzettségének megfelelő szintű fejlettsége. A vizuális jelrendszer ismerete, értése, értelmezése

•


•

Átrendezhető terem, vetítő, laptop, CD, flipchart, filctoll, rajz és

5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor

1

lebonyolításának feltételei

festőeszközök



6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák 9 Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése 9 A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése 9 Az óvodások és kisiskolások tanulási tevékenységének, eredményeinek, fejlődési folyamatának értékelése




A szakmai, pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása az oktatási-nevelési tevékenységek és didaktikai eszközök tervezésének teljes folyamatában; Didaktikai alapelvek azonosítása és alkalmazása a foglalkoztatott célcsoport számára tervezett sajátos oktatási-nevelési tevékenységben; A kisiskolások és óvodások fejlődését szolgáló sajátos didaktikai alapelvek és módszerek alkalmazása a tevékenységek megvalósítása és a tantárgyak tanítása során. A vizuális nevelés fontosságának, sajátos nyelvezetének, módszertanának megismerése. Az óvodások és kisiskolások esztétikai fejlődését meghatározó tényezők elemzése, értelmezése A nevelési folyamathoz kötődő alapvető fogalmak ismerete, a nevelési folyamatok sajátosságaiban és törvényszerűségeiben való tájékozottság Az alapvető szakkifejezések célszerű, hatékony és adekvát alkalmazása a kommunikáció folyamatában; Az óvodások és kisiskolások kreativitásának fejlesztése a tantárgy sajátos jellege által.

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1. A tantárgy szerepe és fontossága a személyiség fejlődésében 2. A látás sajátosságai 3. A vizuális nyelv sajátosságai

Didaktikai módszerek Megjegyzések Előadás, magyarázat, teszt, PP bemuntató Előadás, magyarázat, PP bemuntató Előadás, magyarázat, 2

4. A vizuális mondat, a kompozíció 5. A vizuális jel, értése, értelmezése és alkalmazása 6. A ritmus. A képi egyensúly. Az arány 7. A tér 8. A szín 9. Eljárások, technikák a művészetben 10. Műalkotások elemzése 11. A vizuális nevelés rendszere és módszerei 12. A tananyagszerkesztés szempontjai 13. Az óra megtervezésének szempontjai 14. Anyagok, eszközök, eljárások

PP bemuntató Előadás, magyarázat, PP bemuntató Előadás, magyarázat PP bemuntató Előadás, magyarázat, PP bemuntató Előadás, magyarázat, PP bemuntató Előadás, magyarázat, PP bemuntató Előadás, magyarázat, PP bemuntató Előadás, magyarázat, PP bemuntató Előadás, magyarázat, PP bemuntató Előadás, magyarázat, PP bemuntató Előadás, magyarázat, PP bemuntató Előadás, magyarázat, szemléltetés, PP bemuntató

Könyvészet Abraham A. Moles: A giccs, Gondolat kiadó, Budapest, 1975 Arnheim, Rudolf : A vizuális élmény Balázsné Szűcs Judit: Miből lett a cserebogár?, Szort Bt. Budapest, 2001 Báron, Juhász, Zsáky: Rajz és kézimunka, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Bessenyei Antal: Praktikus ábrázolás az óvodában, Nemzeti tankönyvkiadó, 1994 Cathy A. Malchiodi: A gyermekrajzok megértése, Animula kiadó, Budapest, 2003 Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana, Akadémiai kiadó, Budapest, 2000 Kovács Júlia, Nagy Zita: Óvónők kézikönyve, Nevelésügyi minisztérium, 2002 M. Kiss Pál: Művészetről mindenkinek, Corvina kiadó, 1966 Mérei: V. Binét: Gyermeklélektan, Gondolat kiadó, Budapest, 1972 Pázmány Ágnes, Permay Éva: Látás és ábrázolás, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1999 Soltra Elemér: A rajz tanítása, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 2003

8.2 Szeminárium / Labor 1. „Mindenki tud rajzolni!” Formaelemzés

Didaktikai módszerek Megjegyzések beszélgetés, megfigyelés utáni ábrázolás 3

Műalkotás-elemzés 2. A látvány képi átértelmezése Műalkotás-elemzés 3. A képpé fogalmazott forma kreatív felhasználása Műalkotás-elemzés 4. Térelemzés Műalkotás-elemzés 5. Színelemzés Műalkotás-elemzés 6. Tulajdonságugrás Műalkotás-elemzés 7. A komplementer kontraszt Műalkotás-elemzés 8. Egyszerű geometriai formák Műalkotás-elemzés 9. Sötétítés-világosítás, művészettörténeti példára Műalkotás-elemzés 10. Műalkotás-elemzés, kreatív feldolgozás Műalkotás-elemzés 11. Az emberi fej és test arányai Műalkotás-elemzés 12. Figuratív kompozíció Műalkotás-elemzés 13. Térábrázolás belső térben Műalkotás-elemzés 14. Hideg-meleg kontraszt, emberi fej Műalkotás-elemzés

kiselőadás, egyéni munka kiselőadás, beszélgetés, egyéni munka kiselőadás, beszélgetés, egyéni munka kiselőadás, beszélgetés, egyéni munka kiselőadás, beszélgetés, egyéni munka kiselőadás, beszélgetés, egyéni munka kiselőadás, beszélgetés, egyéni munka kiselőadás, beszélgetés, egyéni munka kiselőadás, beszélgetés, egyéni munka kiselőadás, beszélgetés, egyéni munka kiselőadás, problematizálás beszélgetés, egyéni munka kiselőadás, beszélgetés, egyéni munka kiselőadás, beszélgetés, egyéni munka

Könyvészet M. Kiss Pál: Művészetről mindenkinek, Corvina kiadó, 1966 , Beke László: Műalkotások elemzése,

4

a témának megfelelő külünböző művészeti albumok, internet

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. • Olyan esztétikai értékrend megalapozása, amely lehetővé teszi a további fejlesztést, az alkotóképesség, kreativitást akadályozó, blokkoló módszerek kiküszöbölése a továbbfejlődés lehetőségének megteremtése érdekében. 10. Értékelés Tevékenység típusa



Szóbeli vizsga A vizuális jelrendszer ismerete, értelmezése és 75% alkalmazása, a szaknyelv ismerete A tantárgy módszertani Szóbeli vizsga lehetőségeinek ismerete 10.5 Szeminárium / Labor Művészettörténeti Folyamatos megfigyelés, a dolgozatok készítése. szemináriumi tevékenység Kiselőadás megtartása. elemzése, értékelése A vizuális problémák 25% gyakorlati feldolgozása. Aktív részvétel a Folyamatos megfigyelés szemináriumokon 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei • szemináriumon való aktív részvétel (jelenlét – minimum 80%, szemináriumi kiselőadás megtartása, társak aktív bekapcsolása a szemináriumi tevékenységbe) • A vizuális neveléshez kötődő alapvető fogalmak ismerete, a vizuális nevelési folyamatok sajátosságaiban és 10.4 Előadás

törvényszerűségeiben való tájékozottság – írásbeli vizsga

Kitöltés dátuma

Előadás felelőse


2012. 09.20

Székely Géza

Lakatos Gabriella

Az intézeti jóváhagyás dátuma 2o12.1o.o1.

Intézetigazgató: dr. Demény Piroska

5

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Neveléstudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés (BA) - licensz 1.6 Szak / Képesítés Óvoda- és Elemi Oktatás Pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Óvodai és elemi iskolai pedagógiai gyakorlat IV. 2.2 Az előadásért felelős tanár neve 2.3 A szemináriumért felelős tanár Drd. Szász Judit neve 2.4 Tanulmányi év 3 2.5 Félév 5 2.6. Értékelés Gyakorlati 2.7 Tantárgy módja ellenőrzés típusa VP

Szaktárgy DS

3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 5 melyből: 3.2 előadás 0 3.3 szeminárium/labor 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 120 melyből: 3.5 előadás 0 3.6 szeminárium/labor A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 60 3.8 A félév össz-óraszáma 120 3.9 Kreditszám 5

5 60 óra 10 20 20 8 2



•

Gyakorló osztályok, gyakorló óvodai csoportok, Pedagógiai gyakorlat Szakmai kalauz, vetítő, laptop, fehértábla, filctoll



K2. A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése K3. Az óvodások és kisiskolások tanulási tevékenységének, eredményeinek, fejlődési folyamatának értékelése K4. Az óvodai/kisiskolai csoport, az oktatási folyamat és a célcsoport sajátos szociális tanulási/ integrálási tevékenységének menedzserszemléletű kezelése (szervezése) K6. Önértékelés a szakmai gyakorlatban és karrierépítésben, e folyamat állandó javítása,


optimalizálása

TK1. Neveléstudományi szakértelmet tükröző, egyértelmű értékválasztásra alapozott szaketikai normák és elvek alkalmazása TK2. Hatékony együttműködés a neveléstudományok területén jellemző projekteket és programokat fejlesztő szakmai, interdiszciplináris munkacsoportokban.


•


•


•

A

szakmai,

pszicho-pedagógiai

és

módszertani

ismeretek

felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása az oktatásinevelési tevékenységek és didaktikai eszközök tervezésének teljes folyamatában •


•

Az

alkalmazott

stratégiák

hatékonyságának

értékelése,

a

kisiskolásokra, óvodásokra gyakorolt hatásuk felmérése, valamint a curriculáris

dokumentumokban

megjelenő

sztenderdekhez

és

követelményekhez való viszonyítása. •

Olyan

oktatási-nevelési

tevékenységek

megvalósítása,

melyek

érvényesítsék és tükrözzék az óvodai és kisiskolai szakmódszertan sajátosságait •


•


•


•


•


•


•

A tanulási tevékenységi tér és az óvodai/ kisiskolai gyermekközösség megszervezését

szolgáló

tervek

kidolgozása

különböző

kontextusokban, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat. •

A

tanulásszervezés

sajátos

fogalmainak/


működtetése különböző óvodai és kisiskolai nevelési tevékenységi helyzetekben •

Óvodai és kisiskolai oktatásra jellemző sajátos stratégiák használata a didaktikai

tevékenység



valamint a módszerek csoporthoz/ gyermekhez/ kisiskoláshoz való adaptálásában •

A szakmai gyakorlatra vonatkozó reflektív szemlélet érvényesítése, ennek alkalmazása a szakmai felkészülés és a továbbképzés

folyamatában •



A hallgatók •

szakmai szempontok követésével végezzenek megfigyeléseket a gyakorlati tevékenységek során;

•

az elméleti felkészítés során szerzett ismereteiket, valamint a gyakorlati megfigyelések és próbatanítások során szerzett tapasztalataikat alkalmazzák adaptív módon próbatanításaik hatékonnyá tétele érdekében;

•

készítsenek az adott csoport/osztály sajátosságait figyelembe vevő tevékenység terveket, legyenek képesek a tervek rugalmas alkalmazására;

•

vezessenek le hatékonyan próbatanításokat a tanterv által előírt különböző tantárgyi területeken belül;

•

vegyenek részt aktívan a megfigyelt / levezetett tanítási alkalmak értékelő / önértékelő elemzésében;

•

vegyenek részt a csoport / osztály tanítási alkalmakon kívüli, iskolán belüli és iskolán kívüli szervezett tevékenységein. Legyenek aktív részesei ezen tevékenységek megszervezésének és lebonyolításának;

•

törekedjenek folyamatosan az egyes gyermekek, valamint a csoport és az osztály sokoldalú megismerésére;

•

állítsák össze a tantárgy portfólióját az adott szempontok alapján.

8. A tantárgy tartalma 8.2 Szeminárium / Labor 1. Szervezés, megbeszélés 2. Megfigyelés óvodában / iskolában, a próbatanítások beosztása

Didaktikai módszerek Megjegyzések Beszélgetés Megfigyelés, megbeszélés

3. Próbatanítások és azok elemzése (minden Megfigyelés, tantárgy, minden tapasztalati terület) gyakorlati tevékenység, megbeszélés

4. Próbatanítások és azok elemzése (minden Megfigyelés, tantárgy, minden tapasztalati terület) gyakorlati tevékenység, megbeszélés 5. Próbatanítások és azok elemzése (minden Megfigyelés, tantárgy, minden tapasztalati terület) gyakorlati tevékenység, megbeszélés 6. Próbatanítások és azok elemzése (minden Megfigyelés, tantárgy, minden tapasztalati terület) gyakorlati tevékenység, megbeszélés 7. Próbatanítások és azok elemzése (minden Megfigyelés, tantárgy, minden tapasztalati terület) gyakorlati tevékenység, megbeszélés 8. Próbatanítások és azok elemzése (minden Megfigyelés, tantárgy, minden tapasztalati terület) gyakorlati tevékenység, megbeszélés 9. Próbatanítások és azok elemzése (minden Megfigyelés, tantárgy, minden tapasztalati terület) gyakorlati tevékenység, megbeszélés 10. Próbatanítások és azok elemzése (minden tantárgy, minden tapasztalati terület)


11. Próbatanítások és azok elemzése (minden tantárgy, minden tapasztalati terület)



Beszélgetés

Könyvészet 1. Demény Piroska (szerk.) (2011): Pedagógiai gyakorlat. Szakmai kalauz óvoda- és elemi oktatás pedagógiája szakos hallgatók számára. A BBTE PNK PADI kiadványa. 2. Barabási Tünde (2008): Tanítástanulási és tanulástanítási alapismeretek. Kolozsvári Egyetemi Kiadó 3. Falus Iván (szerk.) (1998), Didaktika, Nt, Bp. 4. Knausz Imre (2001): A tanítás mestersége. Egyetemi jegyzet. www.mek.iif.hu 5. Czike Bernadett (szerk.) (1997): Fejezetek az alternatív nevelés gyakorlatából. Bp. Klein S., Soponyai D. (szerk.) (2011): A tanulás szabadsága Magyarországon. Edge Kiadó, Budapest

6. Clouder, C. and Rawson, M., Waldorf Education Floris Books 7. Németh András: A reformpedagógia múltja és jelene. Bp. 1996. 8. Németh András - Eberhard Skiera (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 9. Petrash, Jack, (2002): Understanding Waldorf Education: Teaching from the Inside Out Floris Books 10. Plekhanov, A., Jones, Anthony (1992). The Pedagogical Theory and Practice of Maria Montessori. Russian Social Science Review. 11. Rogers., C. ,Freibers, H. (2007), A tanulás szabadsága, EDGE, Bp.


A tantárgy tartalma összhangban van a tantervelmélet, oktatáselmélet és módszertan, szakmódszertanok, tanulásszervezés reprezentatív hazai és külföldi képviselői által érvényesnek tartott információkkal, valamint megfelelőképpen támogatja az óvó- és tanítóképzés által megcélzott alap- és keresztkompetenciák alakulását.

10. Értékelés Tevékenység típusa 10.5 Gyakorlati tevékenység

10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek Gyakorlati tevékenység és portfólió A portfólió egységei és arányuk a végső gyakorlati osztályzatban: 1. Vizsgatanítás 2. Forma (esztétikus kivitelezés, áttekinthetőség, teljesség, helyesírás) 3. Tevékenység tervek, tanításokon elért osztályzatok (pedagógiai-, neveléslélektani-, és szakmódszertani helyesség)

Folyamatos megfigyelés, a tanítási tevékenység elemzése, értékelése , a pedagógiai gyakorlat portfóliójának értékelése


50% 5%

30%

4. Megfigyelési lapok (mennyiségi és minőségi szempontok, a bejegyzések tükrözzék a Hallgató szakmai műveltségét, reflektív hozzáállását)

10%

5. Egyéni napos gyakorlatról szóló beszámoló (tartalmazza a Hallgató tevékenységeit, megfigyelésből származó megjegyzéseit, a nap tanulságát)

5%

10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei A hallgatók • Készítsenek módszertanilag és tudományos szempontból helyes lecketerveket, tevékenységi terveket • Próbatanításuk érje el a kitűzött pedagógiai és tudományos célokat

Kitöltés dátuma 2012.09.29.

Előadás felelőse

Szeminárium felelőse drd. Szász Judit

.



Óvoda és elemi oktatás pedagógiája szak (Alapképzés (BA)) Tantárgyi adatlapok

Recommend Documents