OTP Ingatlanlízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság
P
Í Z I N G T E V É ÜZLETSZA (EGYSÉGES SZERKEZETBEN A 2009. ÉVI C H A T Á L Y O S Á L L A P O T A S Z E R I N T ) 3 3 . § . ( 2 ) B LXXVII. TÖRVÉNY ÉS A 2015. ÉVI CV.
Székhely:
É N Z Ü G Y I
L
1012 Budapest, Vérmező út 4.
Cégjegyzékszáma:
Cg. 01-10-045229
PSZÁF engedély száma: PSZÁF engedély dátuma:
E-I-781/2005. 2005. július 28.
Jelen Üzletszabályzat hatályba lépésének időpontja: 2015. szeptember 1.
K E N Y S É G R E V O N A T K O Z Ó B Á L Y Z A T A LXII. TÖRVÉNY (2015. FEBRUÁR 1-JÉTŐL E K E Z D É S E S Z E R I N T I , I L L E T V E A 2 0 1 4 . É V I T Ö R V É N Y S Z E R I N T I M Ó D O S U L Á S O K K A L )
TARTALOMJEGYZÉK 1. 2.
Fogalom meghatározások Általános rendelkezések 2.1. Az Üzletszabályzat célja 2.2. Az Üzletszabályzat Hatálya, a szerződési rendszer felépítése 2.3. Az Üzletszabályzat és a Hirdetmény megismerhetősége 2.4. A Finanszírozási Dokumentumok elemeinek módosítása és hatálya 2.5. Az ügyfél-azonosítás 2.6. A Lízingbevevő, illetőleg a biztosítéknyújtó képviselete 2.7. A Lízingbeadó képviselete 2.8. Pénzmosás megelőzése érdekében végzett adatgyűjtés 2.9. Tájékoztatási kötelezettség, valamint együttműködés a Lízingbeadó és a Lízingbevevő között 2.10. Közreműködők igénybevétele, kiszervezett tevékenység 2.11. A kapcsolattartás formája, írásbeliség 3. A pénzügyi lízing általános szabályai 3.1. A lízing 3.2. A Lízingbeadó által nyújtott lízingek fajtái 3.3. Lízingtárgy Zártvégű Pénzügyi Lízingje 3.4. Lízingtárgy Nyíltvégű Pénzügyi Lízingje 4. A Lízingszerződés megkötésének előkészítése 4.1. Lízingtárgy Lízingbevevő általi kiválasztása 4.2. Előzetes Értékelés 4.3. Gyorsított lízingigénylési folyamatokra vonatkozó speciális szabályok 5. A Lízingszerződés megkötése és az Adásvételi szerződés feltételeinek meghatározása 5.1. A Lízingszerződés megkötése és az Adásvételi szerződés feltételeinek meghatározása 6. Az Adásvételi szerződés megkötése és a Vételár megfizetése 6.1. Az Adásvételi szerződés megkötése 6.2. A Vételár megfizetése 6.3. Birtokbaadás 7. A Lízingtárgy tulajdonjoga 7.1. Tulajdonjog 7.2. A Lízingtárgy birtoklásának és használatának joga 7.3. A Lízingtárgy hasznosításának joga 7.4. Lízingbevevő tulajdonszerzése 8. A Havi Lízingdíj, a fizetések teljesítésének módja 9. Díjak, költségek, adók 10. Előtörlesztés 11. Átütemezés, átvállalás 12. Szavatosság, jótállás 12.1. Szavatossági, jótállási kötelezettségek kizárása, szavatossági, jótállási jogok engedményezése 12.2. Jogok érvényesítése 13. Kárveszélyviselés 14. Biztosítások 15. Karbantartás, beépítések és módosítások, megtekintés 16. A szerződés megszűnése, felmondás, elállás, elszámolás a Felek között 17. A Lízingtárgy visszaadása 18. Biztosítéki ügylet 19. Biztosítékok 19.2. Biztosítéknyújtó, biztosítékok fajtái 19.3. Kezesség 19.4. Vételi Jog 19.5. Zálogjog 19.6. Óvadék 19.7. Azonnali beszedési megbízás 19/A. A természetes személyek adósságrendezési eljárása 20. Adatvédelem és adatkezelés 21. Kockázatfeltárás 22. A bíróság illetékessége, az alkalmazandó jog 23. Záró rendelkezések
1. Fogalom meghatározások
Jelen Üzletszabályzat, valamint az ennek alapján létrejövő Lízingszerződés, illetve Finanszírozási Dokumentumok alkalmazásában az egyes fogalmak az alábbiak szerint értelmezendők. Adásvételi szerződés: jelenti Lízingszerződés teljesítéseként, annak részeként, a Lízingbeadó és az Eladó között létrejövő / létrejött Adásvételi szerződést. Áfa-törvény: jelenti a – többször módosított - általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt, illetve annak helyébe lépő esetleges más jogszabályt. Banki nap: jelent minden olyan napot, amely egyben TARGET nap, és a hitelintézetek Budapesten rendes üzletmenet céljából nyitva tartanak. Bázis Árfolyam: jelenti deviza alapú Lízingszerződés esetében a Folyósítás Napjára érvényes deviza Vételi árfolyamot, Fogyasztó Lízingbevevő Lakáscélú Lízingszerződése esetén deviza Középárfolyamot. Biztosítéki Szerződések: jelentik a Lízingbevevőt a Finanszírozási Dokumentumok alapján terhelő fizetési kötelezettségeket biztosító, Lízingbeadónak megfelelő tartalommal és formában létrejött megállapodásokat, amely a Biztosítéknyújtó mint fedezetet adó kötelezett és Lízingbeadó mint jogosult között jön létre, így különösen de nem kizárólagosan a Készfizető Kezességi Szerződés, a Jelzálogszerződés, a Vételi Jogot Alapító Szerződés. Biztosítéknyújtó: jelenti a Biztosítéki Szerződés alapján fedezetet, biztosítékot nyújtó kötelezettet. BUBOR: jelenti azt, a Lízingbeadó által közölt, éves százalékban kifejezett kamatlábat (az egy százalék egy nyolcadának (0,125 %) legközelebbi egész többszörösére felkerekítve, ha egyébként nem volna az), amelyen az adott időszakra budapesti idő szerint 12:30 órakor vagy akörül az adott Jegyzési Napon, forintra betétet kínálnak, és amely a Reuters' 3000 Xtra azon oldalán jelenik meg, amely a budapesti bankközi pénzpiacon a Magyar Nemzeti Bank által közzétett BUBOR kamatot tünteti fel ("BUBOR=" oldal). A 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, forintra átváltott szerződések, valamint a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében a BUBOR a Magyar Nemzeti Bank által referencia kamatként közzétett, forintra vonatkozó 3 hónapos periódusú BUBOR-t mint referencia kamatot jelenti. CHF vagy svájci frank: jelenti a Svájci Államszövetség hivatalos fizetőeszközét. CHF LIBOR: jelenti azt, a Lízingbeadó által közölt, éves százalékban kifejezett kamatlábat (az egy százalék egy nyolcadának (0,125 %) legközelebbi egész többszörösére felkerekítve, ha egyébként nem volna az), amelyen az adott időszakra londoni idő szerint 11:00 órakor vagy akörül az adott Jegyzési Napon, svájci frankra betétet kínálnak, és amely a Reuters' 3000 Xtra azon oldalán jelenik meg, amely az European Banking Federation (FBE) által közzétett CHF LIBOR kamatot tünteti fel ("LIBOR=" oldal). A 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, a fogyasztó egyoldalú döntése folytán (amennyiben erre a törvény lehetőséget biztosít) forintra át nem váltott lízingszerződések, valamint a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében jelenti a Magyar Nemzeti Bank által referencia kamatként közzétett, CHF-re (svájci frankra) vonatkozó, 3 hónapos periódusú LIBOR-t. Eladási Árfolyam: jelenti a forintnak devizára történő átváltása esetében a Refinanszírozó Bank által a deviza-átváltás (konverzió) tényleges napjára vonatkozóan közzétett hivatalos deviza eladási árfolyamot. Eladó: jelenti az Adásvételi szerződésben a Lízingtárgy tulajdonosaként megjelölt természetes személyt, egyéni vállalkozót, jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, illetőleg egyéb személyt, szervezetet, aki az Adásvételi szerződésben a Lízingtárgyat Lízingbeadó részére értékesíti. Előzetes Értékelés: jelenti a Lízingszerződés megkötését megelőzően a Lízingbevevő megbízása alapján a Lízingtárgynak a Lízingbeadó által történő fedezeti értékelését, valamint a Lízingbevevő ügyfélminősítését. eredeti induló kamat: a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó Lízingszerződések tekintetében a Lízingszerződés első törlesztőrészletének esedékességekor érvényes kamat, kivéve ha Lízingbeadó a Lízingszerződés előre meghatározott időszakára kamatkedvezményt adott, mely esetben eredeti induló kamat a kedvezményes időszak lejártát követően elsőként a Lízingszerződés részévé vált kamat; eredetileg számítható kamat, kamatfelár: a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó Lízingszerződések tekintetében az eredeti induló kamat (referencia-kamatlábhoz kötött szerződés esetén kamatfelár) és a 2014. július 19. napján az adott fogyasztói kölcsönszerződésben alkalmazott ügyleti kamat (referencia-kamatlábhoz kötött szerződés esetén kamatfelár) közül az alacsonyabb kamat, kamatfelár EUR vagy Euro: jelenti az Európai Gazdasági és Monetáris Unió hivatalos fizetőeszközét. EURIBOR: jelenti azt, a Lízingbeadó által közölt, éves százalékban kifejezett kamatlábat (az egy százalék egy nyolcadának (0,125 %) legközelebbi egész többszörösére felkerekítve, ha egyébként nem volna az), amelyen az adott időszakra brüsszeli idő szerint 11:00 órakor vagy akörül az adott Jegyzési Napon, euróra betétet kínálnak, és amely a Reuters' 3000 Xtra azon oldalán jelenik meg, amely az European Banking Federation (FBE) által közzétett EURIBOR kamatot tünteti fel ("EURIBOR=" oldal). A 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, a Lízingbevevő (fogyasztó) egyoldalú döntése folytán (amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi) forintra át nem váltott lízingszerződések, valamint a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében jelenti a Magyar Nemzeti Bank által referencia kamatként közzétett, EUR-ra (euróra) vonatkozó, 3 hónapos periódusú EURIBOR-t. Fedezeti Ingatlan: jelenti a Jelzálogszerződéssel és/vagy Vételi Jogot Alapító Szerződéssel jelzálogjoggal és/vagy vételi joggal terhelt bármely, a Biztosítéknyújtó tulajdonát képező, a lízing kiegészítő fedezetét jelentő ingatlant. Finanszírozási Dokumentum: jelenti a Lízingszerződést, az Üzletszabályzatot és a Hirdetményt, valamint az előbbiek mellékleteit együttesen. Finanszírozott Összeg: jelenti a Vételár és az Önerő különbözetét. Deviza lízing esetén a Vételár meghatározható akként, hogy annak az Önerő által fedezett része forintban, ezt meghaladó része (amely a Finanszírozott Összeggel azonos) devizában kerül meghatározásra.
Fogyasztó: jelenti az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt Folyósítási Nap: jelenti azt a Banki Napot, amely napon a Lízingbeadó a Vételár első részletét az Eladó részére az Adásvételi Szerződés rendelkezései szerint megfizeti. Fordulónap: jelenti minden évben a Folyósítás Napjával megegyező napot, illetőleg ennek hiányában az azt követő első Banki Napot, azzal, hogy jelen üzletszabályzat a fordulónapot a 2014. évi LXXVII. törvénnyel érintett szerződések vonatkozásában a 2014. évi XL. törvény 6. § (5) bekezdése alapján megállapított időpont vonatkozásában is alkalmazza. Ft vagy forint: jelenti a Magyar Köztársaság jelenlegi hivatalos fizetőeszközét. Futamidő: jelenti a Folyósítási Napon kezdődő, és a Lízingszerződésben Futamidőként megjelölt számú hónap elteltével véget érő időszakot. Havi Lízingdíj: jelenti azt az összeget, amelyet a Lízingbevevő a Lízingbeadónak a Lízingbeadó által kiállított Számla/Fizetési Értesítő alapján havonta megfizetni köteles, és amely a jelen Üzletszabályzatban meghatározottak szerint kerül kiszámításra. Hirdetmény: jelenti a Lízingbeadó által a Lízingbevevő részére nyújtott Szolgáltatásokért felszámított díjak, jutalékok, költségek és k amatok felszámításának jogcímét és mértékét, valamint a Szolgáltatások nyújtásának egy éb specifikus feltételeit tartalmazó hirdetményt, amely nyilvános és bárki számára megismerhető, és a Lízingbeadó ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben rendelkezésre áll, illetőleg kérésre Lízingbeadó rendelkezésre bocsátja. Hpt vagy hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény: jelenti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított 1996. évi CXII. törvényt, illetve a 2014. január 1. napjával helyébe lépő 2013. évi CCXXXVII. törvényt, illetve annak helyébe lépő esetleges más jogszabályt. JPY vagy japán jen: jelenti a Japán Császárság hivatalos fizetőeszközét. Jegyzési Nap: jelenti a Folyósítás Napjától kezdődő, első három egymást követő Kamatperiódust magában foglaló időszak tekintetében azt a napot, amely két (2) Banki Nappal megelőzi a Folyósítás Napját, ezt követően minden további három egymást követő Kamatperiódust magában foglaló időszak első Kamatperiódusának kezdőnapját megelőző második Banki Napot. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében jelenti azt a napot, amely két (2) nappal megelőzi a Kamatbázis mint referencia kamat futamidejének fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapját. Jelzálogszerződés: jelenti azon Biztosítéki Szerződést, amely alapján a Fedezeti Ingatlan tulajdonosa mint Zálogkötelezett a Lízingbevevő Finanszírozási Dokumentumból eredő fizetési kötelezettségeinek biztosítása érdekében – lehetőség szerint és alapvetően első ranghelyű - jelzálogjogot alapít a Fedezeti Ingatlan tekintetében a Lízingbeadó mint Zálogjogosult részére. Kalkulált árfolyam: jelenti deviza alapú lízing esetében a Havi Lízingdíj tekintetében kibocsátott Számla/Fizetési Értesítő kibocsátási napjára vonatkozó az adott devizanem tekintetében irányadó deviza Eladási Árfolyamot, Fogyasztó Lízingbevevő, továbbá a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló deviza alapú lízingszerződések tekintetében, valamint a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó azon deviza alapú szerződések tekintetében, melyeknél a forintra átváltásra a Lízingbevevő (fogyasztó) egyoldalú döntése folytán (amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi) nem kerül sor deviza Középárfolyamot. Kamatbázis: jelenti a mindenkori Hirdetményben meghatározott időtartamra jegyzett (i) forint lízing esetében BUBOR-t, (ii) deviza lízing és deviza alapú lízing esetében EURIBOR-t CHF LIBOR-t, illetőleg a TIBOR-t. A 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, forintra átváltott szerződések esetén, valamint a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló forint alapú lízingszerződések tekintetében jelenti a a Magyar Nemzeti Bank által referencia kamatként közzétett, 3 (három) hónapra jegyzett (referencia kamat futamideje) BUBOR-t, a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, a fogyasztó egyoldalú döntésével (amennyiben ezt a törvény lehetővé teszi) forintra át nem váltott szerződések esetén, valamint a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló, japán jen vagy japán jen alapú lízingszerződések tekintetében jelenti a 3 (három) hónapos periódusú a Magyar Nemzeti Bank által referencia kamatként közzétett, JPY-re (japán jenre) vonatkozó, 3 hónapos periódusú LIBOR-t a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, a fogyasztó egyoldalú döntésével (amennyiben ezt a törvény lehetővé teszi) forintra át nem váltott szerződések esetén, valamint a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló, svűjci frank vagy svájci frank alapú lízingszerződések tekintetében jelenti a 3 (három) hónapos periódusú a Magyar Nemzeti Bank által referencia kamatként közzétett, CHF-re (svájci frankra) vonatkozó, 3 hónapos periódusú LIBOR-t a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, a fogyasztó egyoldalú döntésével (amennyiben ezt a törvény lehetővé teszi) forintra át nem váltott szerződések esetén, valamint a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló, euró vagy euró alapú lízingszerződések tekintetében jelenti a 3 (három) hónapos periódusú a Magyar Nemzeti Bank által referencia kamatként közzétett, EUR-ra (euróra) vonatkozó, 3 hónapos periódusú EURIBOR-t mint referencia kamatot, amely a Kamatláb egyik eleme; a referencia kamat futamidejének lejártát követő időszakra a Jegyzési Napon kerül új Kamatbázis megállapításra, azzal, hogy a forintra átváltott szerződések esetében a referencia-kamatláb második kamatperiódusának első napja a) ha az első új kamatfelárperiódus kezdete 2015. május 1. napja és 2015. augusztus 1. napja közé esik, ez a nap, b) minden más esetben a 2015. április 30-át követő azon hónap azon napja, amely az első új kamatfelár-periódus kezdő napjából háromhónapos visszaszámítással határozható meg.. Fix5 lízingkonstrukció esetében Kamatbázis nem kerül meghatározásra. Kamatfelár: jelenti a Kamatláb egyik elemét, amelynek éves százalékban kifejezett mértéke a Lízingszerződésben kerül meghatározásra. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében Lízingbeadó jogosult a Kamatfelár egyoldalú módosítására a Futamidő alatt legfeljebb 5 (öt) alkalommal, az egyes Kamatperiódusok lejárta után. A Kamatfelár változtatásának alapjául szolgáló – az egyes lízingszerződésektől függően alkalmazott - kamatfelár-változtatási mutatókat a 14. számú melléklet tartalmazza. Az előbbi rendelkezések irányadó volta mellett a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, annak 10.§-a szerint forintra átváltott szerződések esetén a Kamatfelár az eredeti kamatfelár, azzal, hogy a) nem lehet kevesebb, mint 1 százalék, és b) nem haladhatja meg ba) lakáscélú fogyasztói Lízingszerződés esetén a 4,5 százalékot vagy bb) nem lakás célú fogyasztói Lízingszerződés esetén a 6,5 százalékot. továbbá azzal, hogy a 2014. évi LXXVII. törvény szerinti szerződésmódosulással forintra átváltott deviza, illetve deviza alapú lízingszerződések esetében -megállapított induló kamat nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot, kivéve, ha ez a kamat alacsonyabb, mint a 2014. évi LXXVII. törvény 11.§-a alapján meghatározható legkisebb induló kamat.
Azon 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, de a Lízingbevevő (fogyasztó) egyoldalú döntése folytán (amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi) alapján forintra át nem váltott deviza, illetve deviza alapú lízingszerződések esetében, ahol a lízingszerődés eredeti kamata referencia-kamatlábhoz kötött, a fordulónaptól alkalmazható induló Kamatfelár nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatfelárat. A 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, referencia kamatlábhoz kötött forintalapú fogyasztói lízingszerződés esetében a fordulónaptól alkalmazható induló kamatfelár nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatfelárat. Kamatláb: jelenti az adott Kamatperiódusra vonatkozó azt az éves kamatlábat, amely a Kamatbázis és a Kamatfelár összege. A 2014. évi LXXVII. törvény szerinti szerződésmódosulással - forintra átváltott deviza, illetve deviza alapú lízingszerződések esetében megállapított induló kamat nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot, kivéve, ha ez a kamat alacsonyabb, mint a 2014. évi LXXVII. törvény 11.§-a alapján meghatározható legkisebb induló kamat. Kamatperiódus: A Futamidő Kamatperiódusokra oszlik. A kamatperiódus egy hónapos időtartamú, kivéve az első kamatperiódust amely a Folyósítás Napján kezdődik (ezt a napot beleértve) és a következő hónap 5. naptári napjáig (ezt a napot kivéve) tart, ezt követően minden kamatperiódus az adott hónap 5. naptári napján kezdődik és – ezt a napot kivéve – a következő hónap 4.. naptári napjáig tart. Amennyiben a Futamidő utolsó napja nem valamely hónap 4. naptári napja, akkor az utolsó kamatperiódus a futamidő utolsó napján végződik. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló Lízingszerződések esetében Kamatperiódus a következőt jelenti a módosulástól kezdődően: A hátralevő Futamidő Kamatperiódusokra oszlik, az egyes Kamatperiódusok alatt a Kamatláb részét képező Kamatfelár mértékét (azaz referencia-kamatlábhoz kötött Kamatláb esetén ide nem értve a Kamatbázist, melynek automatikus módosulása folytán a Kamatláb változhat a Kamatfelár módosulása nélkül is, azaz a Kamatperiódus referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén ténylegesen a kamatfelár-periódust jelenti)) a Lízingbeadó nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A Kamatperiódus 5 éves időtartamú, (kivéve az utolsó Kamatperiódust, amely ennél rövidebb is lehet, amennyiben a Futamidőből 5 évnél kevesebb van hátra, ebben az esetben az utolsó Kamatperiódus a Futamidő utolsó napján végződik.. Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy azon tény, hogy Lízingbeadó a Kamatlábat nem jogosult egyoldalúan módosítani, nem jelenti azt, hogy a Kamatbázis változása folytán a Kamatláb ne módosulhatna a Kamatperiódus alatt. A 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá, tartozó szerződések esetén Kamatperiódus a következőt jelenti, illetve tartalmazza a módosulástól kezdődően: A hátralevő Futamidő Kamatperiódusokra oszlik, az egyes Kamatperiódusok alatt a Kamatláb részét képező Kamatfelár mértékét (azaz referenciakamatlábhoz kötött Kamatláb esetén ide nem értve a Kamatbázist, melynek automatikus módosulása folytán a Kamatláb változhat a Kamatfelár módosulása nélkül is, azaz a Kamatperiódus referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén ténylegesen a kamatfelár-periódust jelenti) a Lízingbeadó nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A Kamatperiódus időtartama, ha a fordulónaptól számított hátralévő Futamidő meghaladja a) a 16 évet, akkor öt év, b) a 9 évet, de legfeljebb 16 év, akkor négy év, c) a 3 évet, de legfeljebb 9 év, akkor három év, azzal, hogy ezen szerződések esetében a 2014. évi LXXVII. törvény 7.§-ának hatálybalépését követő első új Kamatperiódus (ténylegesen kamatfelár-periódus) kezdőnapja deviza vagy deviza alapú Lízingszerződés esetén a 2015. május 1. és 2016. április 30., forintalapú Lízingszerződés esetén a 2015. október 1. és 2016. szeptember 30. közötti időtartamban az eredeti fogyasztói Lízingszerződésben meghatározott ügyleti év fordulónapjának hónapjával és naptári napjával megegyező hónap, nap. Az utolsó Kamatperiódus az előbbiek szerint meghatározott időtartamnál rövidebb is lehet. Készfizető Kezességi Szerződés: jelenti azon Biztosítéki Szerződést, amely alapján a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a Lízingbevevő a Finanszírozási Dokumentum alapján őt terhelő bármely esedékes összeget (tőke, kamat, járulékok, adók, és egyéb költségek) esedékességkor nem, illetőleg nem szerződésszerűen fizeti meg, abban az esetben a Lízingbeadó első írásbeli felszólítására – a jogviszony vizsgálata nélkül 4 Banki Napon belül - teljesít, függetlenül attól, hogy Lízingbeadó először követelte-e a Lízingbevevőtől a kötelezettség teljesítését. Középárfolyam: jelenti a forintnak devizára történő átváltása esetében a Lízingbeadó által a deviza-átváltás (konverzió) tényleges napjára vonatkozóan a Refinanszírozó Bank által meghatározott középárfolyam alkalmazásával közzétett hivatalos deviza középárfolyamot. Lakáscélú Lízingszerződés: olyan Lízingszerződés, amelyben a Lízingbeadó és a Lízingbevevő által rögzített cél lakóingatlannak minősülő Lízingtárgy tulajdonjogának harmadik személy Eladótól történő Lízingbevevő általi megszerzése. Lízingbeadó: jelenti az OTP Ingatlanlízing Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, amely a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. Cg. 01-10045229 cégjegyzékszám alatt bejegyzett és nyilvántartott magyar pénzügyi vállalkozás, székhelye: 1012 Budapest, Vérmező út 4., telephelye és levelezési címe: 1012 Budapest, Vérmező út 4. A Lízingbeadó a Felügyelet E-I-781/2005. számú engedélye alapján Pénzügyi Lízing, egyéb hitelnyújtás, valamint máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés tevékenységet végez. Lízingbevevő: Az a (i) cselekvőképes, 18. életévét betöltött természetes személy, vagy (ii) jogi személyiséggel rendelkező, vagy (iii) jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, vagy (iv) egyéni vállalkozó, vagy (v) egyéb szervezet, vagy (vi) egyéb személy, aki Lízingbeadóval Lízingszerződést köt, vagy kíván kötni. Lízingdíj Tőketartozás: jelenti egy adott időpontban (i) forint lízing esetében Törlesztett Tőkével és – amennyiben a Vételár ilyet tartalmazott – általános forgalmi adóval csökkentett Finanszírozott Összeget, (i) deviza lízing és deviza alapú lízing esetében – amennyiben a Vételár ilyet tartalmazott – általános forgalmi adóval csökkentett Finanszírozott Összeget csökkentve a Törlesztett Tőkével. Lízingszerződés: jelenti a Lízingbevevő és a Lízingbeadó között létrejött szerződést, amely alapján a Lízingbeadó a Lízingbevevő részére Pénzügyi Lízingbe adja a kizárólag a Lízingbevevő által kiválasztott, és Lízingbeadó által az Előzetes Értékelés során megvizsgált, majd ezt követően a kizárólag a Lízingbevevő által letárgyalt Adásvételi szerződéssel a Lízingbevevő részére történő lízingbeadás céljával a Lízingbeadó által megvásárolt Lízingtárgyat. Lízingtárgy: jelenti a Lízingszerződésben meghatározott, a Lízingbevevő saját kockázatára és felelősségére kiválasztott, a Lízingbeadónak megvásárlásra kijelölt, és a Lízingszerződés alapján a Finanszírozott Összeg és az Önerő felhasználásával a Lízingbeadó által a Lízingbevevő által kiválasztott Eladótól megvásárlásra kerülő dolgot. Maradványérték: jelenti nyílt végű Pénzügyi Lízing esetében a Lízingszerződésben ekként meghatározott forint, vagy deviza összeget. Óvadék: jelenti a Lízingbevevő által a Lízingbeadó részére óvadék jogcímen megfizetett összeget, valamint jelen Üzletszabályzat 12.2.3., illetőleg 14.1.13. pontja szerinti összegeket. Önerő: jelenti a Lízingbevevő által a a Lízingbeadó részére a 6.1.5. pont szerint megfizetett összeget, amely megfelel a Lízingbeadó által Finanszírozott Összeg és a Vételár közötti különbözetnek.
Örökös: jelenti a Ptk írásbeli magánvégrendeletre vonatkozó szabályainak megfelelően Lízingbevevő által kijelölt azon személy, aki Lízingbevevő halála esetén a Lízingszerződésben (és minden ahhoz kapcsolódó jog és kötelezettség tekintetében) Lízingbevevő kizárólagos örököse és jogutódja. Pénzügyi lízing: jelenti a Hpt. 6.§ (1) bekezdésének 89. pontjában meghatározottakat. Likvidációs Érték: jelenti mind a Fedezeti Ingatlan, mind a Lízingtárgy tekintetében (amennyiben az Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik) a Lízingbeadó által megadott mindenkori szakértői listáról (i) a Lízingbevevő által a Lízingbeadó által megjelölt napon belül (eltérő rendelkezés hiányában 8 napon belül), (amely jogvesztő határidő), illetőleg (ii) amennyiben Lízingbevevő ezen határidő alatt nem választ szakértőt a Lízingbeadó által kiválasztott szakértő által - a Lízingbevevő költségére – meghatározott likvidációs értéket. Ptk vagy polgári törvénykönyv: jelenti a Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvényt, illetve annak helyébe lépő esetleges más jogszabályt. Refinanszírozó Bank: jelenti az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaságot (1051 Budapest, Nádor u. 16., cégjegyzékszáma: 01-10-041585). Számla/Fizetési értesítő: jelenti a Lízingbeadó által megállapított, a Lízingbevevő által esedékességkor Lízingbeadó részére megfizetendő Havi Lízingdíjat tartalmazó számlát Nyílt végű Pénzügyi Lízing esetében, illetőleg fizetési értesítőt Zárt végű Pénzügyi Lízing esetében. Szolgáltatás: A Lízingbeadó által jelen Üzletszabályzat, valamint a mindenkor hatályos, vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően üzletszerűen végzett pénzügyi szolgáltatási, továbbá az ezekhez kapcsolódó minden egyéb üzletszerű tevékenység. TARGET nap: Jelenti azt a napot, amelyen a devizában történő fizetések elszámolásra kerülnek a TRANS-EUROPEAN AUTOMATED REAL-TIME GROSS SETTLEMENT EXPRESS TRANSFER SYSTEM-en keresztül. Tartozás: jelenti a Lízingdíj Tőketartozást, valamint a Finanszírozási Dokumentumok, Biztosítéki Szerződések alapján a Lízingbevevőt terhelő esedékes díjakat, költségeket, jutalékokat és kamatokat, illetőleg esetleges – így különösen esetleges általános forgalmi adó – adófizetési kötelezettségeket ide nem értve a Maradványértéket. Tényleges árfolyam: jelenti deviza alapú lízing esetében a Havi Lízingdíj tekintetében kibocsátott Számla/Fizetési Értesítő teljesítési napjára vonatkozó, az adott devizanem tekintetében irányadó deviza Eladási Árfolyamot, Fogyasztó Lízingbevevő Lakáscélú Lízingszerződése továbbá a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló deviza alapú lízingszerződések tekintetében, valamint a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó azon deviza alapú szerződések tekintetében, melyeknél a forintra átváltásra a Lízingbevevő (fogyasztó) egyoldalú döntése folytán (amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi) nem kerül sor deviza Közép Árfolyamot. TIBOR: jelenti azt, a Lízingbeadó által közölt, éves százalékban kifejezett kamatlábat (az egy százalék egy nyolcadának (0,125 %) legközelebbi egész többszörösére felkerekítve, ha egyébként nem volna az), amelyen az adott időszakra tokioi idő szerint 11:00 órakor vagy akörül az adott Jegyzési Napon, japán jenre betétet kínálnak, és amely a Reuters' 3000 Xtra azon oldalán jelenik meg, amely az European Banking Federation (FBE) által közzétett TIBOR kamatot tünteti fel ("TIBOR=" oldal). A 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, a Lízingbevevő (fogyasztó) egyoldalú döntése (amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi) folytán forintra át nem váltott lízingszerződések, valamint a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében jelenti, illetve a korábban alkalmaztott TIBOR helyett a Magyar Nemzeti Bank által referencia kamatként közzétett, JPY-re (japán jenre) vonatkozó, 3 hónapos periódusú LIBOR alkalmazandó. Törlesztett Tőke: jelenti (i) a Havi Lízingdíjak tőkerészeként a Lízingbeadó részére megfizetett (általános forgalmi adót nem tartalmazó) összegeket, illetőleg (ii) előtörlesztés jogcímén a Lízingbeadó részére megfizetett, a Lízingbeadó által tőketörlesztésként könyvelt (általános forgalmi adót nem tartalmazó) összegeket. Tpt vagy tőkepiacról szóló törvény: jelenti a tőkepiacról szóló többször módosított 2001. évi CXX. törvényt, illetve annak helyébe lépő esetleges más jogszabályt.. Tulajdonszerzési jog: jelenti Nyíltvégű Pénzügyi Lízing esetén a Lízingbeadó által a Lízingszerződésben a Lízingbevevő részére engedett Tulajdonszerzési jogot, amelyet Lízingbevevő a Finanszírozási Dokumentumokban meghatározott időpontban és feltételeknek megfelelően jogosult gyakorolni. Üzletszabályzat: jelenti a Lízingbeadó és a Lízingbevevő között létrejött lízingjogviszony általános szerződési feltételeit tartalmazó jelen szabályzatot, amelyet Lízingbeadó jogosult egyoldalúan módosítani a jelen Üzletszabályzatban foglaltak szerint. Vételár: jelenti az Adásvételi Szerződésben a Lízingtárgy vételáraként megjelölt összeget, amely az Áfa törvény rendelkezéseitől függően általános forgalmi adót tartalmazó összeg. Vételi árfolyam: jelenti devizának forintra történő átváltása esetében a Refinanszírozó Bank által a deviza-átváltás (konverzió) tényleges napjára vonatkozóan közzétett hivatalos deviza vételi árfolyamát. Vételi Jogot Alapító Szerződés: jelenti azon Biztosítéki Szerződést, amely alapján a Fedezeti Ingatlan tulajdonosa a Lízingbevevő Finanszírozási Dokumentumból eredő fizetési kötelezettségeinek biztosítása érdekében vételi jogot enged a Fedezeti Ingatlan tekintetében a Lízingbeadó részére. Világlízing: jelenti a Nyíltvégű- vagy Zártvégű Pénzügyi Lízing olyan konstrukcióját, melyben a Lízingdíj Tőketartozás nyilvántartási pénznemét (magyar forint, euró, svájci frank, japán yen) –az ehhez szükséges feltételek teljesülése esetén- a Lízingbevevő szabadon megváltoztathatja a Lízingszerződés módosítása nélkül. A Világlízingre vonatkozó eltérő rendelkezéseket az Üzletszabályzat 8. számú melléklete tartalmazza. Visszlízing (szabad felhasználású lízing): jelenti azon lízingügyletet, amelyben a Lízingbevevő és az Eladó ugyanaz a személy.
2. Általános rendelkezések
2.1.
Az Üzletszabályzat célja
Az Üzletszabályzat a Lízingbeadó és a Lízingbevevő valamint a Biztosítéknyújtó között létrejövő jogviszony általános szerződési feltételeit, a Lízingbeadó és a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtók főbb jogait és kötelezettségeit, továbbá a Szolgáltatások és a Lízingszerződés biztosítékrendszerének főbb elemeit határozza meg annak érdekében, hogy a Lízingszerződésekben, illetőleg a Biztosítéki Szerződésekben kizárólag az adott jogviszonnyal kapcsolatos egyedi feltételekben legyen szükséges megállapodni. 2.2.
Az Üzletszabályzat Hatálya, a szerződési rendszer felépítése
2.2.1.
Az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a Lízingbeadó és a Lízingbevevő közötti minden olyan jogviszonyban, amelynek során a Lízingbeadó valamely Szolgáltatást nyújt (vagy kíván nyújtani) a Lízingbevevő részére, és/vagy a Lízingbevevő valamely Szolgáltatást vesz igénybe (vagy kíván igénybe venni) a Lízingbeadótól. Az Üzletszabályzat rendelkezései alkalmazandóak továbbá a Lízingbeadó és a Biztosítéknyújtók közötti jogviszonyokra is. Az Üzletszabályzat hatálya kiterjed mindazokra a személyekre, akik a Lízingbeadótól Szolgáltatások nyújtását kérik, a Szolgáltatásokat igénybe kívánják venni, illetve akik a Lízingbeadó ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben megjelennek.
2.2.2.
A Lízingbeadó és a Lízingbevevő között létrejött jogviszony tartalmát a Finanszírozási Dokumentumok és a mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg elválaszthatatlan tartalmi egységet alkotva. Az Üzletszabályzat rendelkezései olyan szerződéses feltételnek minősülnek, amelyek külön megállapodás nélkül is alkalmazandóak a Lízingbeadó és a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó közötti jogviszonyokra és amely ezen jogviszonyok általános szerződési feltételeit tartalmazza. Az Üzletszabályzat a Lízingszerződés és a Biztosítéki Szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Lízingbeadó és a Lízingbevevő közös megegyezéssel, a jogszabályok keretein belül, írásban megállapodhatnak az Üzletszabályzattól (vagy annak meghatározott részétől) eltérő feltételekben is. Lízingbeadó és a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó közötti jogviszonyok egyedi szerződései feltételeit a Lízingszerződés, illetőleg a Biztosítéki Szerződés tartalmazza. Az Üzletszabályzat, a Hirdetmény és a Lízingszerződés azonos tárgyú rendelkezései közötti bármilyen eltérés esetén elsősorban a Lízingszerződés, másodsorban a Hirdetmény rendelkezései irányadók.
2.2.3.
Amennyiben a Lízingbeadó az egyes jogviszonyok vonatkozásában kifejezetten nemzetközi szerződéseket, szabályzatokat (szokványokat) alkalmaz, akkor az azokban foglaltak az irányadóak, és az Üzletszabályzat rendelkezéseinek alkalmazására csak a nemzetközi szerződések, szabályzatok (szokványok) eltérő rendelkezése hiányában kerülhet sor.
2.2.4.
Amennyiben a Lízingbeadó és a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó között létrejött jogviszonnyal kapcsolatos valamely kérdést a Finanszírozási Dokumentumok, illetőleg a Biztosítéki Szerződések bármely eleme nem szabályoz, abban az esetben a Ptk. és a Hpt. rendelkezései az irányadóak. Jelen üzletszabályzat a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerinti) 33. (2) bekezdése folytán a 2015. február 1-jei hatállyal törvény erejénél fogva módosult fogyasztói lízingszerződésekre módosult tartalommal irányadó, azzal, hogy meghatározott rendelkezések tekintetében, a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá (is) tartozó lízingszerződések esetén – a 2014. évi CLXII. törvény szerinti rendelekezésektől eltérő rendelkezések irányadóak. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerinti) 33. (7) bekezdése szerinti lízingszerződésekre jelen üzletszabályzat szintén kiterjed.
2.3.
Az Üzletszabályzat és a Hirdetmény megismerhetősége
2.3.1.
Az Üzletszabályzat és a Hirdetmény nyilvános, az tájékoztatás érdekében – így különösen a Lízingbevevők, Biztosítéknyújtók tájékoztatása érdekében – a Lízingbeadó ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, illetve az otplakaslizing.hu (vagy Lízingbeadó mindenkori) honlapján rendelkezésre áll. Az ügyfelek kívánságára a Lízingbeadó ingyenesen rendelkezésre bocsátja az Üzletszabályzatot és a Hirdetményt.
2.4.
A Finanszírozási Dokumentumok elemeinek módosítása és hatálya
2.4.1.
Nem minősül szerződéses elem módosításának a számlaszám, ügyfélszám vagy szerződésszám, illetőleg az ügyféladatok megváltozása, azzal, hogy Lízingbeadó a következő esedékes Havi Lízingdíjról szóló Számla/Fizetési Értesítővel és/vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett értesítéssel, Lízingbevevő, valamint Biztosítéknyújtó pedig haladéktalanul a bekövetkezett változásokról értesíteni kötelesek egymást.
2.4.2.
A Lízingbeadó az Üzletszabályzat, vagy a Hirdetmény módosításról a hatályba lépését legalább tizenöt nappal megelőzően, az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben való kifüggesztés útján, illetve – Lízingbeadó döntése szerint – postázás útján értesíti Lízingbevevőt. Amennyiben a Lízingbevevő a tervezett módosítás hatálybalépésének időpontjáig (függetlenül attól, hogy az értesítés kifüggesztés, illetve postázás útján történt) írásban kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a tervezett módosítást nem fogadja el a 16.1.15 pont szerinti Kötelező lezárási esemény áll be. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében jelen 2.4.2 pont az alábbi tartalommal irányadó:
A Lízingszerződésben a Lízingbevevő számára kedvezőtlenül kizárólag a Kamatlábat (Kamatfelárat), díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani, a Lízingszerződésben foglaltak szerint. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan nem módosítható a Lízingbevevő számára kedvezőtlenül. A Lízingbeadó a lízing kamatfeltételeinek Lízingbevevő számára kedvezőtlen egyoldalú módosításáról az alábbiak szerint tájékoztatja Lízingbevevőt: a lízing kamatfeltételeinek módosítása esetén Lízingbeadó a Kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal köteles tájékoztatni a Lízingbevevőt közvetlenül levélben a) az új Kamatperiódusban alkalmazott Kamatfelár mértékéről, és b) a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. Lízingbeadó a kamaton kívüli díj vagy költség módosítása esetén a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal a Lízingbevevővel közvetlenül levél útján közli a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét és az előbbi b) pont szerinti tájékoztatást. A referencia kamathoz kötött Kamatlábra tekintettel Lízingbeadó a honlapján (www.otpingatlanlizing.hu) és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja Lízingbevevőt a referencia kamat változásról. 2.4.3.
A Lízingbeadó a Lízingbevevő számára kedvezőtlen módosítást – referencia kamatlábhoz kötött kamatnál a kamat módosítása kivételével – a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal – az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett Hirdetményben teszi közzé. A módosításról, és a törlesztőrészlet ebből adódó változásáról a Lízingbeadó az érintett Lízingbevevőket legkésőbb a módosítás hatályba lépését 60 nappal megelőzően levélben, vagy a Lízingszerződésben meghatározott módon közvetlenül is értesíti. A 2009. augusztus 1-től kezdődően megkötött szerződések esetében a Lízingbeadó jogosult külön díjat felszámítani a fenti tájékoztatás megküldéséért, melynek mértékét a mindenkor hatályos hirdetmény tartalmazza. A kamat, díj, vagy költség Lízingbevevő számára kedvezőtlen módosítása esetén – referencia kamatlábhoz kötött kamat kivételével – a Lízingbevevő a módosítás hatályba lépése előtt jogosult a Lízingszerződés díjmentes felmondására. Nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a Lízingbeadó az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó új szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket, ügyleteket vezet be, melyeket a Lízingbevevő részére elérhetővé tesz, és melyeket a Lízingbevevő kifejezetten elfogad. A Lízingbeadó jogosult jelen Üzletszabályzatát üzletpolitikájának, termékpolitikájának változásával egyoldalúan módosítani. Termékpolitika alatt a Lízingbeadó az új termékek bevezetését, és a meglévő termékek kivezetését érti. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések esetében jelen 2.4.3 pont az alábbi tartalommal irányadó: Ha a Kamatperiódus lejárta után a Kamatláb részét képező Kamatfelár mértéke az újabb Kamatperiódusban a Lízingbebevőre hátrányosan változik, a Lízingbevevő a Lízingszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult, azzal, hogy a Lízingbevevőnek a Kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie felmondását a Lízingbeadóval, és a felmondás érvényességéhez az is szükséges, hogy a Lízingbevevő a fennálló tartozását legkésőbb a Kamatperiódus utolsó napján a Lízinbeadó részére teljesítse. Nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a Lízingbeadó az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó új szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket, ügyleteket vezet be, melyeket a Lízingbevevő részére elérhetővé tesz.
2.4.4.
Az Üzletszabályzat rendelkezéseit érintő, a pénzügyi vállalkozások által kötelezően alkalmazandó jogszabályváltozás esetén, az új, illetve a módosult jogszabályi rendelkezés minden további jogcselekmény nélkül jelen Üzletszabályzat részévé válik.
2.5.
Az ügyfél-azonosítás
2.5.1.
A Lízingbeadó a Szolgáltatás nyújtását megelőzően ügyfél-azonosítást végez a Szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos jogviszony biztonsága érdekében. Ennek keretében a Lízingbeadó meggyőződik a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó személyazonosságáról, illetve a Lízingbevevő, Biztosítéknyújtó képviseletében eljáró személy(ek) képviseleti jogosultságáról.
2.5.2.
A Lízingbeadó az ügyfél-azonosítás során azokat az adatokat és dokumentumokat vizsgálja, amelyek vizsgálatát a vonatkozó jogszabályok és hatósági rendelkezések előírják, valamint, amelyek vizsgálata a Lízingbeadó belátása alapján, a Lízingbeadó és a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó közötti kapcsolat biztonsága érdekében indokolt.
2.5.3.
A Lízingbeadó az egyes Szolgáltatások nyújtása esetén jogszabályban, hatósági rendelkezésben foglalt eset(ek)ben jogosult és köteles meghatározott azonosító adatok megfelelő igazolására is felhívni a Lízingbevevőt, illetőleg a Biztosítéknyújtót valamint ezen adatokat a meghatározott hatóság(ok) felé továbbítani, különös figyelemmel a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló, mindenkor hatályos jogszabály rendelkezéseire.
2.5.4.
Abban az esetben, ha a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó a felhívásnak a Lízingbeadó által meghatározott módon és ésszerű határidőben nem tesz eleget, Lízingbeadó jogosult megtagadni, illetve felfüggeszteni az adott Szolgáltatás nyújtását vagy megbízás teljesítését. A felhívás nem, vagy késedelmes teljesítése a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó súlyos szerződésszegésének minősül.
2.5.5.
Az ügyfél-azonosítás során Lízingbeadó kizárólag abban az esetben jogosult a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó okiratairól másolatok készítésére és tárolására, amennyiben ehhez Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó a jelen Üzletszabályzat 4. számú mellékletét képező minta szerinti írásbeli hozzájárulását megadja.
2.6.
A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó képviselete
2.6.1.
A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó köteles a Lízingbeadónál, a Lízingbeadó által megkívánt formában, írásban bejelenteni, illetőleg átadni a képviseleti joggal rendelkező és képviseleti joggal felruházott személy(ek) (i) nevét és (ii) aláírás-mintáját, továbbá (iii) a nem természetes személy Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó esetében a 30 napnál nem régebbi, hiteles cégkivonatának egy eredeti példányát. Cégbejegyzéshez nem kötött vállalkozó, illetőleg szervezet esetében a képviseletet ellátó személy nevét, illetőleg a vállalkozó, szervezet nyilvántartását ellátó hatóság igazolását kell csatolni. A Lízingbeadó nem fogadja el a képviseleti jog korlátozását megbízások vagy összeghatárok szerint, kivéve a Lízingbeadó és a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó külön ilyen tartalmú írásbeli megállapodása esetén.
2.6.2.
A Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó által hozzá bejelentett képviselőket, illetve azok aláírás-mintáit mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog, illetve rendelkezési jog visszavonásáról szóló hiteles, írásos értesítés a Lízingbevevőtől, illetőleg a Biztosítéknyújtótól a Lízingbeadóhoz nem érkezik. Amennyiben a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó képviseletében eljáró személy képviseleti jogosultsága bármely okból nem egyértelműen tisztázott (így például az aláírásra jogosulatlan, vagy a bejelentett aláírás-mintától eltérő az aláíró személy aláírása, vagy vitatott, hogy az a személy, aki nyilatkozatot tett, vagy kíván tenni, jogosult-e a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó képviseletére), addig az időpontig, ameddig a képviseleti jogosultság nem tisztázódik, a Lízingbeadó a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó megbízását, rendelkezését nem köteles teljesíteni. Nem terheli felelősség a Lízingbeadót azokért a károkért, amelyek a képviselők személyében történt változások késedelmes, vagy nem megfelelő módon történő bejelentéséből származik.
2.6.3.
A Lízingbeadó természetes személy Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó esetében a személyi azonosító okmányokon szereplő, illetve nem természetes személy Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó esetében a képviselő aláírását a nála bejelentett aláírás-mintával való összehasonlítás útján azonosítja. A Lízingbeadó a tőle elvárható gondosságon túl az aláírás valódiságáért felelősséggel nem tartozik.
2.6.4.
Ha a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó a Lízingbeadónál nem személyesen vagy a Lízingbeadóhoz bejelentett képviselő útján jár el, a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó képviseletében eljáró személynek képviseleti jogosultságát közokirattal, teljes bizonyító erejű magánokirattal, vagy ügyvédi meghatalmazással kell igazolnia.
2.6.5.
A Lízingbeadó köteles a Lízingbevevőket, illetőleg Biztosítéknyújtókat a jelen Üzletszabályzat 6. számú mellékletét képező minta szerint írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy társasági ügyleteik során saját, vagy más tényleges tulajdonos nevében (személy, jogi személy, szervezet), illetőleg érdekében járnak-e el.
2.6.6.
A Szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos jogviszony fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a Lízingbeadót értesíteni. Az értesítés elmaradása súlyos szerződésszegésnek minősül.
2.6.7.
Lízingbeadó kizárólag abban az esetben jogosult a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó okiratairól másolatok készítésére, amennyiben ehhez Lízingbevevő a jelen Üzletszabályzat 4. számú mellékletét képező minta szerinti írásbeli hozzájárulását megadja.
2.7.
A Lízingbeadó képviselete
2.7.1.
A Lízingbeadó nevében kötelezettség vállalására, jogról történő lemondásra kizárólag a Lízingbeadó cégjegyzékben cégjegyzésre jogosultként feltüntetett személyek, a cégjegyzék szerinti módon (önállóan vagy együttesen) vagy az általuk meghatalmazott személy jogosultak, erről a Lízingbeadó a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó kérésére írásbeli igazolást ad.
2.7.2.
A Lízingbeadó ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a körülményekből más nem következik -, az ilyen helyen szokásos ügyletek vonatkozásában a Lízingbeadó képviselőjének kell tekinteni.
2.8.
Pénzmosás megelőzése érdekében végzett adatgyűjtés
2.8.1.
Az ügyfél-azonosítás keretében, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározottak szerint, a Lízingbeadó köteles az ügyfelek — beleértve az ügyfelek meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő — azonosítását elvégezni. Ennek során a Lízingbeadó megköveteli a törvényben meghatározott azonosságot igazoló okiratok (okmányok) ügyfelek általi bemutatását.
2.8.2.
Az ügyfél-azonosítás során a Lízingbeadó az alábbi okiratok (okmányok) bemutatását köteles megkövetelni a Lízingbevevőtől, illetőleg a Biztosítéknyújtótól: a)
természetes személy esetén 1.
belföldi természetes személy személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa) és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy kártya formátumú vezetői engedélye és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,
2.
külföldi természetes személy útlevele, személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy érvényes tartózkodási engedélye (idegen nyelvű okiratok hiteles fordításának költsége a Lízingbevevőt terheli),
b)
c)
jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) a) pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően, az azt igazoló okiratot, hogy 1.
a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,
2.
más belföldi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta,
3.
külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet jogi képviselő által ellenjegyzett társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).
2.8.3.
Lízingbeadó kizárólag abban az esetben jogosult a Lízingbevevő okiratairól másolatok készítésére, amennyiben ehhez Lízingbevevő a jelen Üzletszabályzat 4. számú mellékletét képező minta szerinti írásbeli hozzájárulását megadja.
2.9.
Tájékoztatási kötelezettség, valamint együttműködés a Lízingbeadó és a Lízingbevevő között
2.9.1.
A Lízingbeadó és a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó a polgári jogi alapelveknek megfelelően, egymás érdekeit a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve kötelesek eljárni. Ennek keretében a Lízingbeadó és a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó egymást késedelem nélkül értesítik a közöttük fennálló kapcsolat szempontjából jelentős valamennyi körülményről, tényről. Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó haladéktalanul köteles Lízingbeadót írásban értesíteni elnevezésük, címük, telefon- és faxszámuk, képviselőjük megváltozásáról, valamint a személyüket, jogi státusukat érintő minden egyéb, a Finanszírozási Dokumentumban, Biztosítéki Szerződésekben foglaltak teljesítése szempontjából lényeges adatváltozásról.
2.9.2.
A Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó köteles haladéktalanul írásban értesíteni a Lízingbeadót, ha nem érkezett meg időben valamely, általa a Lízingbeadótól várt, vagy szokásos üzletmenetet feltételezve várható értesítés, így különösen a Számla/Fizetési Értesítő. Ezen kötelezettségének elmulasztásából eredő károkért kizárólag a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó felel.
2.9.3.
A Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevőktől, illetőleg Biztosítéknyújtóktól a velük kötött szerződésben foglalt Szolgáltatások nyújtása, a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó kötelezettségeinek ellenőrzése, a Lízingbeadó vállalásainak teljesítése érdekében a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó személyi, hitel, és kockázati adataira vonatkozó tájékoztatást, és ilyen információkat tartalmazó dokumentumokat kérni. Ilyen dokumentumok különösen de nem kizárólagosan jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok esetén: az év végi mérleg, a konszolidált mérleg, az üzleti beszámolók, nullás igazolások. A Lízingbevevő – Lízingbeadó kérésére – köteles legkésőbb minden naptári év június 30-ig a mindenkori előző év mérlegdokumentációját — amennyiben jogszabály alapján ilyen készítésére köteles — Lízingbeadó részére benyújtani, továbbá a Lízingbeadónak kérésére a Lízingszerződés szempontjából releváns vagyoni viszonyairól felvilágosítást adni. A Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó köteles továbbá megadni minden, az adott Szolgáltatás nyújtásával vagy megbízás teljesítésével összefüggő adatot és felvilágosítást, melynek rendelkezésre állását a Lízingbeadó a döntéséhez, a Lízingbevevő, vagy az ügylet megítéléséhez szükségesnek tart. Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó köteles a Lízingbeadót haladéktalanul értesíteni, amennyiben olyan esemény merül fel, amely hátrányosan befolyásolja, vagy befolyásolhatja a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó gazdasági, pénzügyi vagy jogi helyzetét, vagy azt a képességét, hogy a Finanszírozási Dokumentumok, Biztosítéki Szerződések szerinti kötelezettségeiknek eleget tegyenek.
2.9.4.
A jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó köteles haladéktalanul tájékoztatni a Lízingbeadót az átalakulási, kiválási, szétválási, egyesülési és beolvadási szándékáról, vagyonának tervezett megosztásáról, ezek megtörténtéről, valamint arról, ha csőd, végelszámolási vagy felszámolási eljárást szándékozik kezdeményezni maga ellen, illetve ennek a jogszabályi feltételei fennállnak, vagy bármilyen módon tudomására jut, hogy harmadik személy felszámolási eljárás megindítását kezdeményezte vagy szándékozik kezdeményezni vele szemben. A tájékoztatás elmaradása súlyos szerződésszegésnek minősül.
2.9.5.
A Lízingbevevő által szolgáltatott dokumentumoknak eredetinek, vagy közjegyző által hitelesített másolatoknak kell lenniük. Ettől a követelménytől Lízingbeadó saját döntése alapján eltérhet. A külföldön kiállított okiratokkal kapcsolatban a Lízingbeadó további hitelesítési kellékeket is előírhat. A Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó jogosult saját ügykörében általa készített okiratokról készült másolatokat hitelesíteni.
2.9.6.
A Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó felelős azért, hogy a Lízingbeadó részére általa nyújtott információk pontosak és helytállóak, és nem vezethetnek a Lízingbeadó megtévesztésére. A Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó által szolgáltatott adatok valódiságát a rendelkezésre álló törvényes eszközökkel ellenőrizni. Ha a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó a Lízingbeadó által meghatározott módon és ésszerű határidőben nem adja át az információkat és dokumentumokat, vagy nem bizonyítja az általa szolgáltatott információk valódiságát, a Lízingbeadó a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó vonatkozó kérelmének teljesítését megtagadhatja. A Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó általi tájékoztatási kötelezettség nem, vagy késedelmes teljesítése valamennyi, a Lízingbeadóval megkötött szerződés tekintetében súlyos szerződésszegésnek minősül. A tájékoztatási kötelezettség teljesítésének elmulasztásából eredő mindennemű kárt a mulasztó fél viseli.
2.9.7.
Amennyiben a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó bármely, a Finanszírozási Dokumentumokból, illetőleg a Biztosítéki Szerződésekből vagy egyébként a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó és a Lízingbeadó jogviszonyából egyébként eredő tájékoztatási kötelezettségének nem vagy nem határidőben tesz eleget, az súlyos szerződésszegésnek minősül.
2.9.8.
Abban az esetben, ha a Lízingtárgy társasházi ingatlan, Lízingbevevő a Lízingtárgy birtokbaadását követő harminc (30) napon belül köteles a társasház közös képviselőjének személyét és elérhetőségeit (telefonszám, cím, fax, e-mail cím stb.) a jelen Üzletszabályzat 11. számú mellékletét képező birtokbaadási jegyzőkönyv kitöltésével Lízingbeadó részére megadni. Amennyiben a Lízingszerződés aláírásakor a társasház még nem rendelkezik közös képviselővel, a Lízingbevevő a közös képviselő megválasztását követő harminc (30) napon belül köteles a fenti bejelentést megtenni.
2.10.
Közreműködők igénybevétele, kiszervezett tevékenység
2.10.1. A Lízingbeadó jogosult a Szolgáltatások nyújtásakor harmadik személy közreműködését igénybe venni. A Lízingbeadó az általa kiválasztott közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. Ha a közreműködő felelősségét jogszabály vagy szerződés korlátozza, a Lízingbeadó felelőssége a közreműködő felelősségéhez igazodik. A Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó utasítása alapján kiválasztott közreműködő eljárásáért a Lízingbeadó nem tartozik felelősséggel. Ha a Lízingbeadó a Szolgáltatás nyújtása során külföldi társaságot vagy más közreműködőt vesz igénybe, a külföldi közreműködőért való felelősségére a nemzetközi szerződések, illetve szokványok az irányadóak. 2.10.2. A Lízingbeadó pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt alábbi tevékenységeit, amelynek során banktitkot érintő adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett az alábbi közreműködőknek kiszervezte:
2.11.
Kiszervezett tevékenység
Kiszervezett tevékenységet végző (név, székhely)
Szolgáltatás szervezési tevékenység
OTP Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.)
IT Szolgáltatás Ingatlanok birtokbavételét elősegítő tevékenység Ingatlanok birtokbavételét elősegítő tevékenység Ingatlanok birtokbavételét elősegítő tevékenység Ingatlanok birtokbavételét elősegítő tevékenység Ingatlanok birtokbavételét elősegítő tevékenység Főhitelezői tevékenység
Conet Kft. (1111 Budapest, Budafoki u. 9-11.) Valton Hungary Kft. (1111 Budapest, Fehérvári út 126-128.) CHARMA Security Kft. (1078 Budapest, István út 6. III. em. 40.) Venatus Kft. (1145 Budapest, Colombus utca 81.) Ghost Busters Kft. (1151 Budapest, Károlyi Sándor utca 121.) Immogen Ingatlan Kft. (1051 Budapest, Dorottya utca 3. 3. em. 7.) OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt. (1066 Budapest, Mozsár utca 8.)
A kapcsolattartás formája, írásbeliség
2.11.1. A Lízingbeadó a Lízingbevevővel, Biztosítéknyújtóval, illetőleg Örökössel különböző módokon keresztül tart kapcsolatot, melyek jelenleg a következők: írásbeli-, személyes-, telefonos-, telefaxos-, elektronikus (közvetlen számítógépes, illetve internetes) kapcsolat. A Lízingbeadó a pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződéseket, illetve a szerződésmódosításokat kizárólag írásban köti. 2.11.2. Mind a Lízingbeadó, mind a Lízingbevevő, Biztosítéknyújtó, illetve Örökös az egymásnak szóló értesítéseket, megbízásokat, üzeneteket, valamint a szerződéseket köteles írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. Az írásbeli visszaigazolás esetén a másik fél haladéktalanul köteles jelezni a szóbeli közlés és az írásbeli visszaigazolás közötti eltérést. Amennyiben a Feleknek nem sikerül megállapodniuk, úgy a jelen Üzletszabályzat jogviták eldöntésére vonatkozó rendelkezései az irányadók. 2.11.3. A telefonon, vagy más, nem írásos formában kapott szerződéses ajánlatokat, közléseket és szerződések teljesítésével kapcsolatos értesítéseket a felek tartoznak utóbb írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. Ha a telefonon vagy más, nem írásban adott megbízást (rendelkezést) a Lízingbeadó a Lízingbevevő, Biztosítéknyújtó, illetve Örökös kérésére az írásos megerősítés kézhezvétele előtt tejesíti, az esetleges tévedésből, félreértésből eredő kárveszélyt a Lízingbevevő, Biztosítéknyújtó, illetve Örökös viseli. 2.11.4. A Lízingbeadó az esetleges tévedések, félreértések tisztázása végett, illetve bíróság, más hatóság előtti eljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából jogosult a Lízingbevevővel, Biztosítéknyújtóval, illetve Örökössel folytatott telefonbeszélgetéseket – előzetes figyelmeztetés mellett – hangszalagra rögzíteni. Ha a Lízingbevevő, Biztosítéknyújtó, illetve Örökös írásban kifejezetten megtagadja a hangfelvétel készítéséhez való hozzájárulását, a Lízingbeadó a továbbiakban a Lízingbevevőtől, Biztosítéknyújtótól, illetve Örököstől kizárólag írásban fogad el rendelkezést. 2.11.5. A Lízingbeadó és Lízingbevevő, Biztosítéknyújtó, illetve Örökös közötti üzenetváltásra telefax, vagy e-mail útján is sor kerülhet. A Lízingbeadó a Lízingbevevő, Biztosítéknyújtó, illetve Örökös telefaxon adott megbízásait (utasításait) csak abban az esetben teljesíti, ha erre vonatkozóan a Lízingbeadó a Lízingbevevővel, Biztosítéknyújtóval, illetőleg Örökössel írásban külön megállapodott. A telefaxon és elektronikus levél formájában történő üzenetváltások esetén a Lízingbeadó kizárja a felelősségét az üzleti vagy egyéb (így különösen bank) titok esetleges nyilvánosságra kerüléséért, az üzenettovábbítás a Lízingbevevő, Biztosítéknyújtó, illetve Örökös kockázatára történik. 2.11.6. Lízingbeadó bármely értesítését – így különösen a Lízingbevevő, a Biztosítéknyújtó, Örökös részére küldött értesítést - akkor kell kézbesítettnek tekinteni, azaz a címzett személlyel közöltnek tekintendő az értesítés, (i) telefaxüzenet és e-mail esetén, amikor a címzett megfelelő formában megkapta, (ii) levélben történő értesítés esetén – ide nem értve az (iii) pontban meghatározottakat -, amikor az adott címre kézbesítették vagy öt
(5) munkanappal azután, hogy az adott címre szóló levélben postán feladták, (iii) ajánlott és tértivevénnyel feladott levél esetében a második kézbesítés megkísérlésének napján, vagy ha ez nem állapítható meg a postára adástól számított tizennegyedik (14.) napon. Lízingbeadó az adott személy részére szóló értesítéseket az adott személy által a Lízingbeadó felé megtett nyilatkozatában megjelölt címre továbbítja. Az adott személy a bejelentett címében bekövetkezett bármilyen változást haladéktalanul köteles bejelenteni a Lízingbeadó részére, ennek elmulasztása esetén viseli annak kockázatát, hogy egy adott értesítés a fentiek szerint kézbesítettnek tekintendőnek minősül. Lízingbeadó semmilyen tekintetben nem tartozik felelősséggel az értesítés postai úton történő továbbításáért, abban az esetben, ha a Lízingbeadó a Lízingbevevő által a Szerződésekben meghatározott címére szabályszerűen feladta. 3. A pénzügyi lízing általános szabályai
3.1.
A lízing
3.1.1.
A Lízingbeadó a Lízingbevevő által meghatározott Lízingtárgyat megvásárolja, és azt Lízingbevevő részére lízingbe adja, Lízingbevevő pedig köteles a Finanszírozási Dokumentumokban és a Biztosítéki Szerződésekben meghatározott fizetési kötelezettségeket teljesíteni, így különösen a Havi Lízingdíjakat Lízingbeadó részére esedékességkor maradéktalanul megfizetni.
3.1.2.
A Futamidő alatt a Lízingtárgy Lízingbeadó tulajdonában marad, annak tulajdonjoga Lízingbevevőre kizárólag a Finanszírozási Dokumentumokban meghatározott esetekben, és feltételek teljesülése esetén száll át. A Lízingbeadó a Lízingszerződés aláírásával visszavonhatatlanul hozzájárul, hogy amennyiben a Lízingbevevő a Finanszírozási Dokumentumokban meghatározottakat annak rendelkezései szerint maradéktalanul teljesíti, a Lízingtárgy tulajdonjoga a Lízingbevevőre átszálljon.
3.1.3.
A Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával visszavonhatatlan kötelezettséget vállal, hogy azokért a kötelezettségekért, amelyeket a Lízingbeadó a Lízingtárgy tulajdonjogának megszerzése érdekében az Adásvételi szerződésben, vagy az előszerződésben vállalt, a Lízingbeadó felé maradéktalanul helytáll.
3.2.
A Lízingbeadó által nyújtott lízingek fajtái
3.2.1.
A Lízingbeadó Pénzügyi Lízinget (i) Lízingtárgy Zártvégű Pénzügyi Lízingje és (ii) Lízingtárgy Nyíltvégű Pénzügyi Lízingje keretében nyújt. A Pénzügyi Lízing lehet forint lízing, deviza lízing, illetőleg deviza alapú lízing. Forint lízing esetében a Lízingszerződés devizaneme forint és a Havi Lízingdíj forintban fizetendő. Deviza lízing esetében a Lízingszerződés devizaneme svájci frank vagy euró és a Havi Lízingdíj svájci frankban illetőleg euróban fizetendő. Deviza alapú lízing esetében a Lízingszerződés devizaneme svájci frank vagy euró és a Havi Lízingdíj forintban, fizetendő.
3.3.
Lízingtárgy Zártvégű Pénzügyi Lízingje
3.3.1.
Zártvégű Pénzügyi Lízing esetében a Lízingtárgy tulajdonjoga az utolsó Havi Lízingdíj és az esetleges egyéb Tartozás megfizetését követően minden további külön jogcselekmény nélkül átszáll a Lízingbevevőre. Zártvégű Pénzügyi lízing esetében amennyiben az Áfa törvény alapján a lízingügylet adóköteles, a Lízingtárgy értékesítésének ellenértéke, mint adóalap alapján számított teljes adót az első Havi Lízingdíjjal együtt köteles Lízingbevevő megfizetni.
3.4.
Lízingtárgy Nyíltvégű Pénzügyi Lízingje
3.4.1.
Nyíltvégű Pénzügyi Lízing esetében a Lízingbevevőt Tulajdonszerzési Jog illeti meg. A Tulajdonszerzési jogot a Lízingbevevő az utolsó Havi Lízingdíj megfizetését, illetőleg a teljes Lízingdíj Tőketartozás előtörlesztését követően a Lízingbeadó által, a Lízingbevevő részére továbbított, a Tulajdonszerzési Jog gyakorlására való felhívó nyilatkozat Lízingbevevő általi kézhezvételét követő 60 napon belül jogosult gyakorolni, feltéve ha Lízingbevevő maradéktalanul teljesítette a Tartozásra vonatkozó fizetési kötelezettségét. A Lízingbevevő Tulajdonszerzési jogot gyakorló nyilatkozatának - azaz jelen Üzletszabályzat 7. számú mellékletét képező mintával lényegileg megegyező egyoldalú nyilatkozatának - Lízingbeadó általi kézhezvételével a Lízingbeadó és a Lízingbevevő között adásvételi szerződés jön létre a Lízingtárgyra vonatkozóan, amely alapján Lízingbeadó kiállítja és továbbítja a Maradványértékről szóló számlát a Lízingbevevő részére. Lízingbevevő a számlában fizetési napként megjelölt határidőre köteles a Lízingbeadónak teljesíteni, azaz a Lízingbeadó bankszámláján legkésőbb azon a napon jóváírásra kell kerülnie a Maradványértéknek. A Lízingtárgy tulajdonjoga a Maradványértékről szóló számlában meghatározott fizetési kötelezettség teljesítésével, mint jogi ténnyel – tekintettel arra, hogy Lízingbevevő a Havi Lízingdíj tőkerészeket megfizette, illetőleg a Lízingdíj Tőketartozást előtörlesztette - száll át a Lízingbevevőre, amely alapján a vételár megfizetettnek tekintendő. Nyíltvégű Pénzügyi Lízing esetében amennyiben az Áfa törvény értelmében a lízingügylet adóköteles, az adót Lízingbevevő részletekben, az esedékes Havi Lízingdíj részeként köteles megfizetni. Az adó alapja a Havi Lízingdíj tőkerésze. Ha a Lízingbevevő nem él a Tulajdonszerzési Jogával, a Lízingtárgy visszakerül a Lízingbeadó birtokába és könyveibe. 4. A Lízingszerződés megkötésének előkészítése
4.1
Lízingtárgy Lízingbevevő általi kiválasztása
4.1.1
A Lízingtárgyat – és ez alapján az Eladót is – a Lízingbevevő saját kockázatára és felelősségére választja ki, és jelöli ki a Lízingbeadónak megvásárlásra. A Lízingbevevő a Lízingtárgy állapotát, használatra alkalmasságát, tulajdonjogi és, amennyiben a Lízingtárgy ingatlan, ingatlannyilvántartási helyzetét köteles teljes körűen megismerni. A Lízingtárgy kiépítése, felszereltségének kiválasztása és megrendelése, valamint a
Lízingtárgy vételárának megállapítása során a Lízingbevevő a Lízingbeadótól függetlenül, saját felelősségére jár el a Lízingtárgyat értékesítő Eladónál. Tekintettel a Lízingtárgy Lízingbevevő általi kiválasztására, Lízingbevevő az Eladó – ideértve a még el nem készült Lízingtárgy esetében az építő, beruházó, gyártó - kiválasztása során is a saját felelősségére jár el. Lízingbevevő a Lízingtárgy kiválasztásával és Lízingbeadó részére ezen Lízingtárgy megvásárlására adott megbízással egyidejűleg az Eladó (építő, beruházó, gyártó) személyét, teljesítő képességét és készségét, személyében rejlő kockázatot elfogadja, és tudomásul veszi, hogy e tekintetben a Lízingbeadót semminemű felelősség nem terheli. 4.1.2
Fentiekre tekintettel a Lízingbeadó semmilyen felelősséget nem vállal a Lízingtárggyal kapcsolatban a Lízingbevevő felé, akár a Lízingtárgy állapotából, akár harmadik személynek a Lízingtárggyal kapcsolatos igényeiből eredő igényeivel kapcsolatban, akár olyan igényekkel kapcsolatban, amelyek később jutnak a Lízingbeadó vagy Lízingbevevő tudomására. Lízingbeadót nem terheli semmilyen felelősség a Lízingtárgy tulajdonságaiért, valamint azért, ha a Lízingbevevő által kiválasztott Lízingtárgy nem alkalmas arra, hogy a Lízingtárgyban a Lízingbevevő a kívánt célokat megvalósítsa, a kívánt tevékenységet folytathassa. Nem felel a Lízingbeadó az esetlegesen a Lízingtárgyat terhelő közterhek megfizetéséért, illetőleg a megfizetés elmaradásának következtében felmerülő szankciókért és azok következményeiért. Ezen terheket a Lízingbeadó teljes mértékben a Lízingbevevőre hárítja, amelyet a Lízingbevevő tudomásul vesz, és elfogad, ezért kifejezetten lemond a Lízingbeadóval szemben bármilyen olyan igényéről, amely a Lízingtárgy állapotával, illetve annak használhatóságával, felszereltségével összefüggésben merül fel. Továbbá a fentiekre tekintettel a Lízingbeadó semmilyen felelősséggel nem tartozik az Eladó, illetőleg a beruházó, az építő személyéért, így különösen az Eladó teljesítési képességért, készségéért, erre tekintettel a Lízingbevevő semminemű igényt nem támaszthat a Lízingbeadóval szemben.
4.2
Előzetes Értékelés
4.2.1
Lízingbevevő a jelen Üzletszabályzat 2. számú mellékletét képező Adatlapot tölt ki és ad át a Lízingbeadó részére, amellyel a Lízingbeadó és a Lízingbevevő között megbízási jogviszony jön létre. Az Adatlap alapján Lízingbeadó elvégzi/elvégezteti a Lízingtárgy értékbecslését. Amennyiben az Előzetés Értékelés bármely elemét nem a Lízingbeadó végzi el, hanem arra harmadik személynek megbízást ad, a Lízingbevevő – az Adatlap aláírásával – kifejezetten felhatalmazza a Lízingbeadót, hogy a harmadik személynek a Lízingbevevő (vagy Biztosítéknyújtó) által rendelkezésre bocsátott adatokat adjon át.
4.2.2
Lízingbevevő az Előzetes Értékelés lefolytatása érdekében átadja Lízingbeadó részére az általa kiválasztott Lízingtárgy adatait, és megad minden, a Lízingbeadó által az Előzetes Értékeléshez igényelt információt. Az Előzetes Értékelés keretében Lízingbeadó elvégzi Lízingbevevő ügyfélminősítését a Lízingbeadó vonatkozó szabályzata, és a Lízingtárgy tekintetében a fedezetértékelést a vonatkozó szabályzat alapján.
4.2.3
Amennyiben Lízingbevevő Fedezeti Ingatlant ajánl fel Lízingbeadó részére a lízingügylettel kapcsolatos kötelezettségei teljesítésének biztosítására, Lízingbeadó az Előzetes Eljárás során a Fedezeti Ingatlan tekintetében is elvégzi a fedezetértékelést.
4.2.4
Amennyiben Lízingbevevő kezest ajánl fel Lízingbeadó részére a lízingügylettel kapcsolatos kötelezettségei teljesítésének biztosítására, Lízingbeadó az Előzetes Eljárás során a kezes tekintetében is elvégezheti az ügyfélminősítést.
4.2.5
Az Előzetes Értékelés ismeretében meghatározott finanszírozási lehetőségekről Lízingbeadó ésszerű időn belül tájékoztatja Lízingbevevőt. A tájékoztatás megadására a Lízingbeadó a 2.11.5. pont alapján jogosult elektronikus levél vagy fax formájában is, amelyet a Lízingbevevő által az Adatlapon meghatározott e-mail címre, faxszámra továbbít.
4.2.6
Amennyiben Lízingbevevő a Lízingbeadó tájékoztatása alapján a lízingszerződés megkötése mellett dönt, Lízingbeadó a tájékoztatásnak megfelelő tartalommal írásban ajánlatot tesz Lízingbevevő részére a Lízingszerződés megkötésére. A Lízingbeadó az ajánlatot a Lízingszerződés tervezetének Lízingbevevő részére való továbbításával is megteheti. Az ajánlatnak legalább a várható Finanszírozott Összeget, a Futamidőt, a finanszírozható Lízingtárgy adatait, és az esetleges Fedezeti Ingatlan adatait kell tartalmazni. Lízingbevevő az ajánlatra a kézhezvételtől számított 5 napon belül köteles nyilatkozni, amennyiben a Lízingbevevő az ajánlatra a kézhezvételtől számított 5 napon belül nem nyilatkozik, a Lízingbeadó ajánlati kötöttsége megszűnik.
4.3
Gyorsított lízingigénylési folyamatokra vonatkozó speciális szabályok
4.3.1
A Lízingbeadó gyorsított lízingigénylés esetén (Standard Plusz folyamat), vállalja, hogy az igénybefogadást követő 7. munkanapon - eredményes lízingbírálat esetén – lízingbevevő aláírhatja a lízingszerződést. A lízingbeadó általi aláírás nem tartozik a 7 munkanapos határidőbe, de lízingbeadó visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a lízingszerződés kézhezvételekor a lízingszerződés haladéktalan aláírására, amennyiben lízingbevevő már aláírta a lízingbeadó által rendelkezésére bocsátott lízingszerződést. A lízingszerződés megkötését követően az ügyfélnek a lízingszerződés alapján közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kell tennie (lásd 4.3.5. pont), ez a folyósítás feltétele. A garantált átfutási idők a 4.3.6. pontban felsorolt események bekövetkezése esetén meghosszabbodnak.
4.3.2. Standard Plusz az átfutási idő garantálása miatt nem fogadható be minden típusú lízingigénylés.
Nem fogadható be több fedezetes lízingigénylés Nem fogadható be nem magánszemély általi lízingigénylés Nem fogadható be olyan lízingigénylés, amely esetében hiányzik bármilyen bírálathoz vagy szerződéskötéshez szükséges dokumentum Nem fogadható be 50 millió forint feletti értékű lízingigénylés
4.3.3. A gyorsított lízingigénylési folyamatok igénylése esetében a Lízingbevevő gyorsasági díjat köteles fizetni a Lízingbeadónak. A gyorsasági díj megfizetése új és használt lakás lízing esetén a lízingszerződés megkötésének előfeltétele. Amennyiben a Lízingbeadónak felróható okból nem teljesül a garantált átfutási idő, a gyorsasági díj nem kerül felszámításra. A Lízingbevevőenk felróható okok felsorolását lásd: 4.3.7. pont. A gyorsasági díj mindenkori mértékét a Lízingbeadó aktuális Hirdetménye tartalmazza.
4.3.4
Standard Plusz lízingigénylési folyamatban megvalósuló értékbecslés esetén a helyszíni szemlére a lízingigénylés beadását követő munkanaptól a lízingigénylés beadását követő 2. munkanap végéig kell, hogy sor kerüljön. A fenti időtartamon belül – az alábbi szabályok figyelembe vételével – a Lízingbevevő három olyan idősávot köteles megjelölni, amelyen belül rendelkezésre áll a helyszíni szemle elvégzéséhez. A három idősáv közül az értékbecslést végző szakember választja ki azt az idősávot, amelyen belül az értékbecslésre sor kerül. A választott idősávok a következők lehetnek: Délelőtt: 8:00-tól 12:00-ig, Délután: 12:00-től 16:00-ig, illetve Este: 16:00-tól 20:00-ig. A helyszíni szemle idősávjainak megadására négy megkötés vonatkozik:
Nem eshet mindhárom megjelölt idősáv ugyanarra a napszakra, vagy ugyanarra a napra A háromból maximum egy hétvégi idősáv lehet. Az esti idősávot (16:00-20:00) március-október között lehet választani Az első időpont nem eshet a megrendelést követő nap délelőtti sávjába.
4.3.5.
Standard Plusz folyamatba tartozó lízingigénylések esetén a szerződéskötést követően a Lízingbevevő a lízingszerződés alapján közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot köteles tenni. A Lízingszerződés alapján tett, közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat Lízingbeadónak történő bemutatása folyósítási feltétel.
4.3.6.
A Standard Plusz lízingigénylési folyamatok garantált átfutási ideje a következő események bekövetkezése esetén 3 munkanappal meghosszabbodik:
4.3.7.
Lízingbevevő az értékbecslés eredményét nem fogadta el (felülbírálatot kérelmezett). Minden egyes kérelem esetében 3-3 munkanappal nő a garantált átfutási idő. A bírálat eredményeként felmerülő alternatív finanszírozási ajánlatokkal kapcsolatban az ügyfelet időben tájékoztatni tudja a Lízingbeadó, azonban a Lízingbevevő a megkeresés napján nem tud nyilatkozni azok elfogadásáról. Ilyen esetben legfeljebb 3 munkanapos gondolkodási időt kérhet a Lízingbevevő, és ezzel elfogadja, hogy a garantált átfutási idő 3 munkanappal meghosszabbodik (még abban az esetben is, ha a Lízingbevevő 3 munkanapon belül visszajelez). Ha a Lízingbevevő 3 munkanapon túl nyilatkozik csak döntéséről, akkor a 4.3.7. pontban foglaltak irányadóak. (Amennyiben a Lízingbeadó 1 munkanapon belül nem éri el a Lízingbevevőt a bírálati eredmény egyeztetésének céljából, és az eredeti lízingigénynek megfelelő konstrukció is engedélyezhető, akkor a Lízingbeadó az eredeti lízingigénynek megfelelő konstrukcióban folytatja a folyamatot, ezzel nem veszélyeztetve a határidőre való teljesítést.) Amennyiben a bírálat alapján a továbblépéshez mindenképp szükséges a Lízingbevevővel való egyeztetés, de a Lízingbevevő egy teljes munkanapon keresztül nem érhető el, akkor a garantált átfutási idő automatikusan 3 munkanappal növekszik (még akkor is, ha az első megkeresést követő munkanapon belül sikerül elérni a Lízingbevevőt). Ha ezt követően sem sikerül elérni a Lízingbevevőt, úgy a garantált határidő nem tartása ügyfélhibának tekintendő, annak következményeivel. Amennyiben a szerződéskötés időpontjának egyeztetése céljából a Lízingbevevő egy teljes munkanapon keresztül nem érhető el, akkor a garantált átfutási idő automatikusan 3 munkanappal növekszik. Ha ezt követően sem sikerül elérni a Lízingbevevőt, úgy a 4.3.7. pontban foglaltak alkalmazandóak.
A garantált szerződéskötésig tartó átfutási idő nem tartása a Lízingbeadó hibája, kivéve az alábbi eseteket:
A Lízingbevevő a lízingigénylést a bírálat előtt visszavonta A Lízingbevevő a lízingigénylését bírálat után visszavonta, annak ellenére, hogy a Lízingbeadó az eredeti igénylésnek megfelelő feltételekkel az ügyletet jóváhagyta. (Amennyiben a Lízingbevevő a bírálati eredmény megismerését követõ 1 hónapon keresztül nem jelzi a Lízingbeadó felé, hogy a bírálati eredményt elfogadja, vagy a bírálati eredményt nem fogadja el, akkor azt a Lízingbeadó úgy tekinti, mintha a Lízingbevevő a lízingigénylését visszavonta volna.) A Lízingbevevő a bírálati eredményt a 3 munkanapos gondolkodási határidőt túllépve fogadta csak el. A Lízingbevevő az első banki értesítési kísérletet követő 3 munkanapon keresztül sem elérhető a bírálati eredményhez kapcsolódó alternatív ajánlatok egyeztetése vagy szerződéskötési időpont egyeztetése céljából. A Lízingbevevő a lízingigénylés leadását követően módosította a hiteligénylését. Az értékmegállapítási helyszíni szemle a Lízingbevevőnek felróható ok miatt eredménytelen volt: - Az értékbecslési megrendelést a Lízingbevevő visszavonta - A Lízingbevevő lemondta, vagy módosította a már egyeztetett értékbecslési időpontot (erről a Lízingbevevőnek egy nyilatkozatot kell aláírnia a helyszíni szemlén) - A helyszíni szemlét biztosító személy a megadott telefonszámon határidőben nem volt elérhető - Az értékbecslő nem tudott bejutni az ingatlanba - A helyszíni szemlén nem állt rendelkezésre valamennyi irat, dokumentum, ami az értékelés elkészítéséhez szükséges A Lízingbevevő a felajánlott szerződéskötési időpontot nem fogadta el A szerződéskötés Lízingbevevőnek felróható ok miatt eredménytelen volt (pl. Lízingbevevő nem jelent meg, Lízingbevevő nem teljesítette hiánytalanul a szerződéskötési feltételeket stb.) Abban az esetben, ha a Lízingbevevő a jövedelmét munkáltatói jövedelemigazolással igazolja, és az igénybeadást követő munkanapon nem bocsát a Lízingbeadó rendelkezésére APEH jövedelemigazolást.
4.3.8.
Standard Plusz folyamat esetén is – a 4.3.1-4.37 pontban foglaltakon túl – a folyósítás feltétele a Lízingbeadó, mint vevő és Eladó között érvényes adásvételi szerződés aláírása, melynek tárgya a Lízingtárgy. 5. A Lízingszerződés megkötése és az Adásvételi szerződés feltételeinek meghatározása
5.1
A Lízingszerződés megkötése és az Adásvételi szerződés feltételeinek meghatározása
5.1.1
A Lízingbeadó a Lízingszerződés aláírásával visszavonhatatlan kötelezettséget vállal, hogy amennyiben a Lízingbeadónak elfogadható feltételekkel – így különösen, de nem kizárólag az Üzletszabályzatban meghatározottaknak (ideértve az Üzletszabályzat mellékleteit is) megfelelő – megállapodás születik a Lízingtárgy adásvételére, Lízingbeadó az Adásvételi szerződést aláírja, és a Lízingtárgyat megvásárolja azzal a céllal, hogy azt Lízingbevevőnek lízingbe adja.
5.1.2
Az Adásvételi szerződés részletes feltételeinek tárgyalásainál, illetőleg a Vételár összegének megállapításánál, a szerződés elkészítésénél, megszövegezésénél a Lízingbevevő jár el, és ezért a Lízingbevevő kifejezetten lemond a Lízingbeadóval szemben minden olyan követelés érvényesítéséről, amely a Lízingtárgy vételárának értékarányosságával kapcsolatosan, illetve egyébként az Adásvételi szerződés rendelkezéseiből eredően merül fel. Az Adásvételi szerződés megkötéséért, illetve az Adásvételi szerződés megkötésének elmaradásáért felelősség kizárólag a Lízingbevevőt terheli.
5.1.3
A Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy amennyiben a Lízingtárgy Vételára a Lízingszerződésben ekként meghatározott összegtől bármilyen okból eltér – ide nem értve a szavatossági, illetőleg jótállási jogok érvényesítéséből eredő változást –, úgy a különbözet (i) az Önerő összegét növeli amennyiben a Vételár nő és Lízingbevevő azt a 6.1.5. pontban meghatározottak szerint köteles Lízingbeadó részére megfizetni, illetőleg (ii) amennyiben a Vételár csökken a Lízingbeadó választása szerint – tekintettel a Finanszírozott Összeg és a Vételár arányára, a Lízingbeadó belső szabályzataira, kockázatvállalási szabályaira – vagy az Önerő összegét csökkenti (azzal, hogy amennyiben az Önerő már megfizetésre került, a különbözetnek megfelelő összeget a Lízingbevevő által megfizetett összegnek kell tekinteni és azt Lízingbeadó jelen Üzletszabályzat 8.1.14. pontjában meghatározottak szerint jogosult elszámolni, vagy amennyiben az Önerő megfizetésre még nem került, ezen különbözetnek megfelelő összeggel csökkentett összeget kell megfizetnie a Lízingbevevőnek) vagy a Finanszírozott Összeget csökkenti, amely esetben a Lízingbevevő kötelezettséget vállal a Lízingszerződés módosítására. Amennyiben a Lízingbevevő nem fizeti meg a jelen pont (i) alpontjában meghatározott összeget, vagy nem írja alá a jelen pont (ii) alpontjában meghatározott Lízingszerződés-módosítást, abban az esetben a Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződéstől elállni. Ezen ok kifejezetten a Lízingbevevő érdekkörében felmerült, neki felróható oknak minősül.
5.1.4
A Lízingbeadó a saját döntése alapján, legkésőbb a Lízingszerződés megkötésével egyidejűleg, vagy azt követően értesíti a Lízingbevevőt a Lízingtárgy tulajdonjogának a Lízingbeadó által történő megszerzésekor felmerülő illetékköltség kalkulált összegéről, amelyet a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadó bankszámlájára történő átutalással – vagy egyéb, a Lízingbeadó által elfogadott módon – teljesíteni. A Lízingbeadó saját döntése szerint jogosult meghatározni, hogy egy esetlegesen őt megillető, vagy megilletni vélt illetékkedvezményt igénybe vesz, vagy az általános szabályok szerint kíván illetéket fizetni, továbbá, hogy az illetékkiszabó határozattal szemben az abban foglaltak szerint él-e fellebbezéssel, bírósági felülvizsgálattal. A jelen pont szerinti fizetési kötelezettség teljesítése az Adásvételi szerződés Lízingbeadó általi megkötésének feltétele. Amennyiben az illetékhivatal jogerős határozata alapján a Lízingtárgy tulajdonjogának a Lízingbeadó által történő megszerzésekor felmerülő illetékkötelezettség (ideértve az illetékelőleget is) összeg kisebb, mint a Lízingbevevő által már megfizetett ezen összeg, akkor a különbözetet a Lízingbeadó a Lízingbevevő részére haladéktalanul visszatéríti, illetve amennyiben több, akkor a különbözetet a Lízingbeadó felhívására a Lízingbevevő köteles haladéktalanul megfizetni. Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy deviza lízing esetén, tekintettel arra, hogy a Vételár – vagy annak egy része – devizában kerül meghatározásra, az illeték alapját az illetékkötelezettség keletkezésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni, ezért a felmerülő illetékkötelezettség összege a kalkulált illetékköltségtől jelentősen eltérhet. 6. Az Adásvételi szerződés megkötése és a Vételár megfizetése
6.1
Az Adásvételi szerződés megkötése
6.1.1
Az Adásvételi szerződés feltételeinek meghatározása, az Eladóval tárgyalások folytatása a Lízingbevevő feladata, és kizárólag a Lízingbevevő felelőssége. Lízingbevevő megbízza Lízingbeadót a Lízingtárgynak az átadott feltételekkel történő megvásárlására. Az Adásvételi szerződés végleges, aláírásra szánt tervezetét Lízingbevevő készíti elő és a Lízingbevevő küldi meg a Lízingbeadó részére úgy, hogy azon aláírásával igazolja, hogy az számára megfelelő, azzal egyetért. Sem Lízingbeadó, sem Lízingbeadó megbízottjai, közreműködői (így különösen a megbízott ügyvédi iroda) a Lízingbevevő irányában nem felelősek az Adásvételi szerződés érvényességéért, hatályosságáért, tartalmáért. Amennyiben szükséges, a Lízingbeadó a Lízingbevevő felhívására a Lízingbevevő által kiválasztott Lízingtárgy megvásárlása érdekében előszerződést is köthet annak érdekében, hogy a Lízingtárgy tulajdonjogát annak létrehozása után megszerezze.
6.1.2
Lízingbeadó fenntartja magának a jogot, hogy az Adásvételi Szerződés tekintetében tartalmi, illetőleg formai követelményeket határozzon meg (így különösen a fizetési feltételek, az ütemezés, terhek tekintetében).
6.1.3
Amennyiben Lízingbevevő az Adásvételi szerződés végleges tervezetén aláírásával nem igazolja, hogy az megfelelő a számára, Lízingbeadó nem köteles az Adásvételi szerződés megkötésére.
6.1.4
Amennyiben (i) Lízingbeadó jóváhagyja a Lízingbevevő által részére megküldött, aláírásra szánt Adásvételi szerződést, (ii) valamennyi a Finanszírozási Dokumentumokban megkövetelt szerződés, valamint nyilatkozat és kötelezettségvállalás, így különösen a Lízingbevevő által közokirati formában a Lízingszerződés vonatkozásában tett egyoldalú kötelezettségvállalás vagy maga a Lízingszerződés közokirati formában a
Lízingbeadó számára megfelelő formában és tartalommal létrejött és azok a Lízingbeadó rendelkezésére állnak, (iii) a Lízingbeadót a Fedezeti Ingatlanra vonatkozó Biztosítéki Szerződés alapján megillető jog a Fedezeti Ingatlan tulajdoni lapján legalább széljegyen szerepel, (iv) a Lízingtárgyra, illetőleg a Fedezeti Ingatlanra vonatkozó jelen Üzletszabályzat 14.1.3. pontjában foglaltaknak megfelelő biztosítási szerződés, vagy építés alatt álló ingatlan Lízingtárgy esetében az Eladó jelen Üzletszabályzat 14.1.2. pontjában meghatározott nyilatkozata arról, hogy a Lízingtárggyal kapcsolatban teljes körű építési és szerelési biztosítás áll fenn, (v) Lízingbevevő maradéktalanul eleget tett valamennyi az Előzetes Értékeléshez és a Finanszírozási Dokumentumokhoz kapcsolódó esedékes fizetési kötelezettségének és (vi) nem áll fenn olyan új körülmény, amely körülmény Előzetes Értékelés alkalmával való ismerete esetén Lízingbeadó nem kötötte volna meg a Lízingszerződést, Lízingbeadó megköti az Adásvételi szerződést, és megfizeti az Adásvételi szerződéssel kapcsolatosan, a tulajdon-átruházás alkalmával keletkező költségeket és közterheket. Lízingbeadó jelen pont szerinti fizetési kötelezettségeit – ide nem értve a Vételár megfizetésére vonatkozó kötelezettséget – (beleértve az utólag kifizetendő közterheket és/vagy a levonható adók, vagy támogatások elvesztését), valamint a Lízingbeadó által a Lízingtárggyal kapcsolatosan esetlegesen megvalósított, indokolt ráfordításokat, felmerülő egyéb, szükséges költségeket a Tartozás részének kell tekinteni. Lízingbeadót az Adásvételi szerződés tartalma tekintetében abban az esetben sem terheli felelősség, ha Lízingbeadó jogi képviselője közreműködik az Adásvételi szerződés megkötésében. Lízingbeadót – esetlegesen igénybe vett saját jogi képviselője megbízási díja, munkadíja megfizetésén felül – az Adásvételi szerződés megkötésével kapcsolatosan semmilyen fizetési kötelezettség nem terheli. 6.1.5
Lízingbevevő köteles az Önerőt a Lízingszerződés megkötését követő három banki napon belül a Lízingbeadó számára megfizetni. Az Önerő megfizetésének elmulasztása olyan, kifejezetten a Lízingbevevő érdekkörében felmerülő, neki felróható oknak minősül, amely miatt a Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződéstől elállni.
6.1.6
Amennyiben az Adásvételi szerződés bármilyen okból a Lízingszerződés megkötését követő hatvan (60) napon belül nem jön létre, vagy az Adásvételi szerződés bármilyen okból nem lép hatályba, illetőleg bármely, a Lízingbeadónak nem felróható okból a Lízingbeadó a Lízingtárgy tulajdonát az Adásvételi Szerződés szerint nem szerzi meg, Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződéstől elállni. Erre az esetre Lízingbevevő kifejezetten lemond a Lízingbeadóval szemben történő bármilyen kártérítési, kártalanítási igény érvényesítésének jogáról, tekintettel a jelen 6.1, valamint a fenti 4.1 pontokra.
6.1.7
Amennyiben az Adásvételi szerződés meghiúsulására az Eladó szerződésszegése következtében kerül sor és a Lízingbevevő minden a Finanszírozási Dokumentumokon alapuló fizetési és egyéb kötelezettségét teljesítette (amint az különösen a 16.1.5 és 16.1.6 pontokban meghatározásra kerül), Lízingbeadó az Eladó szerződésszegéséből eredő, Eladóval szemben keletkezett igényeinek érvényesítését Lízingbevevőre engedményezi, aki köteles az igényérvényesítésre. Amennyiben engedményezésre nem kerül sor, a Lízingbevevő köteles a szerződésszegéssel kapcsolatban felmerülő valamennyi kártérítési, kártalanítási igény érvényesítése kapcsán Lízingbeadóval együttműködve, a tőle elvárható legnagyobb gondossággal eljárni.
6.1.8
Használt ingatlan, így különösen visszlízing esetében a jelen 6.1. pontban meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni, így különösen, hogy az Adásvételi szerződés tervezetét a Lízingbevevő azzal készíti, hogy Lízingbeadónak különösen fontos érdeke a Lízingtárgy per-, teher- és igénymentes tulajdonjogának megszerzése (ide nem értve a vezetékjogokat, közérdekű használati jogokat, illetőleg más hasonló, Lízingbeadó által saját belátása szerint megjelölt terheket). Lízingbeadó a fentiekben meghatározottakon túl különösen fenntartja magának a jogot használt ingatlan, így különösen visszlízing esetében, hogy a Lízingtárgy tehermentesítése érdekében az Adásvételi szerződésben részletes feltételeket határozzon meg, amely rendelkezések nem vagy nem megfelelő teljesítése a Lízingbevevő érdekkörében felmerült, neki felróható oknak minősül.
6.1.9
Zártvégű Pénzügyi Lízingszerződés esetében az Adásvételi szerződésben szabályozottan Lízingbevevő jogot szerez arra, hogy javára a Lízingtárgy tulajdoni lapjára a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét Lízingbeadó tulajdonjog bejegyzését követő ranghelyen feljegyeztesse.
6.2
A Vételár megfizetése
6.2.1
A Lízingbeadó - tekintettel arra, hogy a Lízingszerződés alapján arra vállal kötelezettséget, hogy a Lízingtárgyat a Finanszírozási Dokumentumokban meghatározott feltételekkel abból a célból vásárolja meg, azaz köti meg mint vevő az Adásvételi szerződést, hogy azt a Lízingbevevő részére Pénzügyi lízingbe adja – a Vételárat az Adásvételi Szerződésben meghatározottak szerint a Finanszírozott Összeg és az Önerő felhasználásával fizeti meg az Eladó részére. Visszlízing esetében Lízingbeadó és Lízingbevevő a Vételárat és az Önerőt, valamint a Lízingbeadó által a szerződéskötéskor megjelölt, Lízingbevevő által a Lízingbeadó részére fizetendő, közvetített szolgáltatás díjának nem minősülő, díjakat egymásba beszámítják. Lízingbevevő a Folyósítás Napjától kezdődően köteles Havi Lízingdíjat fizetni a Finanszírozási Dokumentumokban meghatározottak szerint a Lízingbevevő részére, függetlenül a Vételár Lízingbeadó általi megfizetésétől.
6.3
Birtokbaadás
6.3.1
A Lízingtárggyal kapcsolatosan, az Adásvételi szerződés műszaki specifikációja által megkövetelt jognyilatkozatok megtételének jogát, a műszaki specifikáció meghatározását, azaz a Lízingtárgy végleges kialakításának, elrendezésének meghatározására, befolyásolására vonatkozó jogot, ideértve a munkafolyamatok, készültségi fok ellenőrzését, a kivitelezővel való konzultációt (a továbbiakban egységesen: műszaki specifikáció joga), amennyiben ilyen van, Lízingbevevő jogosult és köteles a Lízingbeadó helyett és nevében gyakorolni, Lízingbeadó jelen Üzletszabályzattal meghatalmazza Lízingbevevőt annak gyakorlására, amely meghatalmazást azonban bármikor jogosult visszavonni. Lízingbevevő nem jogosult az Adásvételi szerződésben meghatározott műszaki tartalmat csökkenteni, továbbá Lízingbevevő köteles a Lízingbeadó hozzájárulását kérni minden olyan változtatáshoz, amely a Lízingbeadó által ismert alaprajzon változtatást eredményezhet.
6.3.2
Amennyiben Lízingbevevő megítélése szerint, az Adásvételi Szerződésben rögzítettekhez képest, a Lízingtárggyal kapcsolatosan pótmunkák elvégzése, illetve drágább anyagok beépítése szükséges, a fenti 6.3.1 pont rendelkezéseinek betartásával saját nevében megállapodhat az Eladóval. A pótmunkákkal, drágább anyagok beépítésével kapcsolatosan semmilyen fizetési kötelezettség nem terhelheti Lízingbeadót, és mindennemű felelősséget Lízingbevevő köteles viselni. A pótmunkák megrendelése, illetve elvégzése, illetve a drágább anyagok beépítése nem eredményez a Ptk. 137. §-a szerinti közös tulajdont, és a Lízingbevevő (tekintettel Lízingbevevő esetleges tulajdonszerzésére, illetve a 17. fejezetben szabályozott
elszámolásra) külön nem követelheti a gazdagodás megtérítését sem. A pótmunkák nem csökkenthetik a Lízingtárgy - Vételárral meghatározható piaci értékét. 6.3.3
Amennyiben a Lízingtárgy a rendeltetésszerű használatra alkalmas, az Eladó a Lízingtárgyat műszaki átadás-átvételi eljárás keretében átadja a Lízingbeadónak, illetve közvetlenül a Lízingbeadó képviseletében eljáró Lízingbevevőnek. Lízingbeadó a Lízingszerződés aláírásával meghatalmazza a Lízingbevevőt, hogy a műszaki átadás-átvételi eljáráson eljárjon, az átadás-átvételi jegyzőkönyvet felvegye, a hibalistát összeállítsa azzal, hogy egyebekben a Lízingbeadó nevében jognyilatkozatot nem tehet, jogról nem mondhat le, kötelezettséget nem vállalhat. Az Eladó felé a Lízingbevevő műszaki átadás-átvételi eljáráson való eljárási jogát a Lízingszerződés és jelen Üzletszabályzat igazolja, azzal, hogy Lízingbeadó jogosult a meghatalmazást visszavonni. A műszaki átadás-átvételi eljáráson a Lízingbevevő – a Lízingbeadótól az előbbiek szerint kapott meghatalmazás alapján – jár el, azzal, hogy a Lízingbeadó jogosult marad a műszaki átadás-átvételi eljáráson részt venni, nyilatkozatot tenni, a meghatalmazás megadását visszavonni. A Lízingtárgy műszaki átadás-átvételéről Eladó és Lízingbevevő (személyes részvétele esetén, feltéve, hogy ott nyilatkozatot tesz, a Lízingbeadó is) közösen Átadás-átvételi jegyzőkönyvet vesznek fel, amelynek részét (mellékletét) képezi az esetleges hibalista. A Lízingbevevő köteles személyesen vagy megbízottja útján a műszaki átadás-átvételi eljáráson megjelenni. Lízingbevevő a műszaki átadás-átvétel során köteles körültekintően, a lehető legnagyobb gondossággal eljárni, és a műszaki átadás-átvételt az Átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával igazolni. Lízingbevevő köteles minden tekintetben meggyőződni Eladó szerződésszerű teljesítéséről. Lízingbevevő a műszaki átadásátvétel során átveszi az Eladó által kiállított jótállási jegyet, illetve gépkönyveket. Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Lízingtárgy átvétele során a Lízingbeadó képviselőjeként jár el, ennek megfelelően köteles Lízingbeadó mint vevő érdekeit képviselni (a Lízingbevevő meghatalmazás a fentiek szerint csak és kizárólag az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételére (hibalista összeállítására) terjed ki, egyebekben a Lízingbeadó nevében jognyilatkozatot nem tehet, jogról nem mondhat le, kötelezettséget nem vállalhat). Lízingbevevő az átadás-átvételi jegyzőkönyv egy példányát haladéktalanul köteles megküldeni a Lízingbeadó részére. A Lízingtárgy műszaki tartalomnak és az Adásvételi Szerződésben meghatározott egyéb feltételeknek való megfelelőségéről a Lízingbevevő saját kockázatára győződik meg és készíti el az esetleges hibalistát. A teljes műszaki tartalom (a 6.3.1. pont szerint a műszaki specifikáció, illetőleg hibalista, közös területek) és az Adásvételi Szerződésben meghatározott egyéb feltételek elkészülésének kockázata a Lízingbevevőt terheli, ebből eredően Lízingbevevő semmilyen igényt nem támaszthat a Lízingbeadóval szemben.
6.3.4
Amennyiben a Lízingtárgy műszaki átadás-átvételi eljárása és a birtokbaadás elkülönül, a birtokbaadási eljáráson a Lízingbevevő – a Lízingbeadótól kapott meghatalmazás alapján – jár el, azzal, hogy a Lízingbeadó jogosult marad a birtokbaadási eljáráson részt venni, nyilatkozatot tenni. Lízingbeadó a Lízingszerződés aláírásával meghatalmazza a Lízingbevevőt, hogy a birtokbaadási eljáráson eljárjon, a birtokbaadási jegyzőkönyvet felvegye, az esetleges hibalistát összeállítsa azzal, hogy egyebekben a Lízingbeadó nevében jognyilatkozatot nem tehet, jogról nem mondhat le, kötelezettséget nem vállalhat. Az Eladó felé a Lízingbevevő birtokbaadási eljáráson való eljárási jogát a Lízingszerződés és jelen Üzletszabályzat igazolja, azzal, hogy Lízingbeadó jogosult a meghatalmazást visszavonni. A Lízingtárgy birtokbaadásáról Eladó és Lízingbevevő (személyes részvétele esetén Lízingbeadó is) közösen Birtokbavételi jegyzőkönyvet vesznek fel, amelynek részét (mellékletét) képezi az esetleges hibalista. A Lízingbevevő köteles személyesen vagy megbízottja útján a birtokbaadási eljáráson megjelenni. Lízingbevevő a birtokbaadás során köteles körültekintően, a lehető legnagyobb gondossággal eljárni, és a birtokbaadást a Birtokbavételi jegyzőkönyv aláírásával igazolni. Lízingbevevő köteles minden tekintetben meggyőződni Eladó szerződésszerű teljesítéséről. Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Lízingtárgy birtokba vétele során részben a Lízingbeadó képviselőjeként jár el, ennek megfelelően köteles Lízingbeadó, mint vevő érdekeit képviselni (a Lízingbevevő meghatalmazása csak és kizárólag a birtokbaadási jegyzőkönyv felvételére (hibalista összeállítására) terjed ki, egyebekben a fentiek szerint a Lízingbeadó nevében jognyilatkozatot nem tehet, jogról nem mondhat le, kötelezettséget nem vállalhat). A Lízingtárgy műszaki tartalomnak és az Adásvételi Szerződésben meghatározott egyéb feltételeknek való megfelelőségéről a Lízingbevevő saját kockázatára győződik meg és készíti el az esetleges hibalistát. A teljes műszaki tartalom (hibalista, közös területek) elkészülésének kockázata a Lízingbevevőt terheli, ebből eredően semmilyen igényt nem támaszthat a Lízingbeadóval szemben.
6.3.5
Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a műszaki átadás-átvétellel, illetve – amennyiben ilyen van – a birtokbaadási eljárással a Lízingtárgy Eladótól Lízingbeadó részére történő átvétele, és a Lízingtárgy Lízingbeadó által Lízingbevevő birtokába történő adása egybeesik, azaz Lízingbevevő közvetlenül veszi át és birtokba az Eladótól a Lízingtárgyat. Ennek megfelelően Lízingbevevő nem jogosult a Lízingtárggyal összefüggésben, illetőleg a birtokbaadás jogszerűségével kapcsolatosan Lízingbeadóval szemben igényt támasztani. A szavatossági jogok gyakorlásának jogát Lízingbeadó a Lízingszerződés aláírásával átruházza Lízingbevevőre, Lízingbevevő azokat közvetlenül Eladóval szemben jogosult érvényesíteni. Ezzel összefüggésben Lízingbevevő a Lízingbeadóval szembeni szavatossági és egyéb az átadással összefüggő kártérítési jellegű jogok gyakorlásáról feltétel nélkül és visszavonhatatlanul kifejezetten lemond.
6.3.6
Amennyiben Lízingbevevő azt megfelelő indok nélkül megtagadja, Lízingbeadó jogosult, de nem köteles a lízingtárgy műszaki átadás-átvételi eljárásán, illetve a birtokbaadási eljáráson a Lízingtárgyat átvenni. Amennyiben a Lízingtárgyat Eladó Lízingbeadó birtokába bocsátotta, a Finanszírozási Dokumentumokban meghatározott feltételek maradéktalan teljesülése esetén Lízingbeadó a Lízingtárgyat Lízingbevevő birtokába és használatába adja. A Lízingtárgy Lízingbevevő birtokába átadásáról Lízingbeadó és Lízingbevevő közösen jelen Üzletszabályzat 3. számú melléklete szerinti Átadás-átvételi jegyzőkönyvet vesznek fel. A közösen történő jegyzőkönyvezés érdekében a Lízingbeadó haladéktalanul értesíti a Lízingbevevőt a Lízingtárgy elkészültéről/átadhatóságáról. A Lízingbevevő köteles személyesen vagy megbízottja útján az átadás során megjelenni. Amennyiben a Lízingbevevő nem teljesíti a Lízingtárgy átvételére vonatkozó kötelességét 5 napon belül, úgy kell tekinteni, hogy a Lízingtárgy alkalmas a rendeltetésszerű használatra, és az átadás megtörténtnek számít. Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingtárgyat, hacsak részben is, de használja, az átadás szintén megtörténtnek számít. Amennyiben az átadás megtörtént — vagy jelen pont szerint megtörténtnek számít — Lízingbevevő a Lízingbeadóval szembeni szavatossági és egyéb az átadással összefüggő kártérítési jellegű jogok gyakorlásáról kifejezetten lemond.
6.3.7
Visszlízing esetén a Lízingtárgy – a Lízingszerződésre és az Adásvételi szerződésre tekintet nélkül – folyamatosan a Lízingbevevő birtokában, használatában marad, ezért Lízingbeadó alakszerű műszaki átadás-átvételi eljárásra, alakszerű birtokbaadási eljárásra jogosult, de nem köteles. Lízingbeadó jogosult saját belátása szerint úgy dönteni, hogy ezen eljárásokra külön alakszerű formában nem kerül sor.
7. A Lízingtárgy tulajdonjoga
7.1
Tulajdonjog
7.1.1
A Lízingtárgy a Lízingbeadó kizárólagos tulajdona az Adásvételi szerződés szerinti tulajdonátszállás időpontjától, addig az időpontig, amíg a jelen Üzletszabályzatban és a Lízingszerződésben meghatározott valamennyi feltétel teljesülésével, illetve jognyilatkozat megtételével a Lízingtárgy a Lízingbevevő tulajdonába kerül. A Lízingbeadó a Lízingtárgy tulajdonjogát a Lízingbevevőnek a Finanszírozási Dokumentumokon alapuló valamennyi fizetési (beleértve az adókat és a késedelmi kamatokat is) és egyéb kötelezettségének maradéktalan teljesítéséig, továbbá Nyíltvégű Pénzügyi Lízing esetén a Tulajdonszerzési Jog gyakorlásáig és a Maradványérték megfizetéséig fenntartja.
7.1.2
A Lízingbeadó a tulajdonjog keretében — a jelen Üzletszabályzatban és a Lízingszerződésben meghatározott kivételekkel — jogosult valamennyi, a tulajdonjogból eredő jogának gyakorlására, beleértve a tulajdona megóvását célzó intézkedéseket. A rendelkezési jog kizárólag a Lízingbeadót illeti meg. A Lízingtárgyat a Lízingbevevő nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, illetőleg bármely, a Lízingszerződésen alapuló jogát – a Lízingbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül – harmadik személyre nem ruházhatja át.
7.1.3
A Lízingtárgy tulajdoni lapján tulajdonosként a Lízingbeadó szerepel. Zártvégű Pénzügyi Lízing esetén A Lízingtárgy tulajdoni lapján tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének jogosultjaként a Lízingbevevő szerepel. Ameddig a Lízingbeadó a Lízingszerződést nem mondja fel, illetve a Lízingszerződés hatálya egyébként nem szűnik meg, Lízingbeadó – jelzálogjogot, vagy keretbiztosítéki jelzálogjogot kivéve – nem jogosult a Lízingtárgyat megterhelni, azt elidegeníteni, kivéve a Lízingszerződés átruházására irányadó rendelkezések szerint. Jelen pont szerint Lízingbeadó nem vállal szavatosságot a Lízingtárgy per-, teher- és igénymentességéért, Lízingbeadó kizárólag azt szavatolja, hogy Lízingbeadó maga – jelzálogjogot, vagy keretbiztosítéki jelzálogjogot kivéve – nem alapít semmilyen terhet a Lízingtárgyon. Lízingbeadó szavatolja, hogy minden esetben, amikor a Lízingszerződés olyan módon szűnik meg, hogy a Lízingtárgy Lízingbevevő, vagy harmadik személy tulajdonába kerül, legkésőbb a tulajdonjog átszállásának időpontjáig intézkedik a maga alapította jelzálogjog, vagy keretbiztosítéki jelzálogjog törlése iránt. Ezen pontban meghatározott jelzálogjog, vagy keretbiztosítéki jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével, illetve törlésével kapcsolatosan Lízingbevevőt semmilyen költség nem terheli.
7.1.4
A Lízingbevevő haladéktalanul köteles értesíteni a Lízingbeadót minden olyan körülmény bekövetkeztéről, amely a Lízingbeadó tulajdonjogát sérti, vagy veszélyezteti, és Lízingbevevő saját költségén köteles megtenni minden intézkedést annak érdekében, hogy a Lízingbeadó tulajdonjogát sérelem ne érje.
7.1.5
A Lízingbevevő visel minden olyan közvetett, vagy közvetlen díjat, költséget, adót, illetéket, amely a Lízingtárgy használata és fenntartása során merül fel. Lízingbevevő viseli így többek között a közüzemi költségeket valamint a közös költségeket is. Lízingbeadó a Lízingszerződés aláírásával meghatalmazza Lízingbevevőt, hogy képviselje és nevében eljárjon a társasházi közgyűléseken, amennyiben a Lízingtárgy társasház része; a meghatalmazás igazolására jelen Üzletszabályzat és a Lízingszerződés együttesen szolgál. Lízingbevevő köteles a Lízingtárgyon található közüzemi mérőórákat a Lízingtárgy Lízingbeadó birtokába adását követően haladéktalanul saját nevére átíratni, a közüzemi szerződésekbe, mint fogyasztó belépni, ennek érdekében minden szükséges jognyilatkozatot megtenni. Lízingbevevő köteles a birtokbaadást követő harminc (30) napon belül Lízingbeadó felé a jelen Üzletszabályzat 11. számú mellékletét képező birtokbaadási jegyzőkönyv eredeti példányán a közműszolgáltatók képviselőinek aláírásával igazolni, hogy előbbi kötelezettségének eleget tett. Lízingbevevő viseli továbbá a kárveszélyt, a biztosítások díjait, és a karbantartás, felújítás költségeit, amint az a 13, 14, 15. fejezetekben meghatározásra kerül. Bármely jelen pont szerinti fizetési kötelezettséget, illetve bármely felmerült költséget, amelynek megfizetésére egyébként tulajdonosként a Lízingbeadó lenne köteles (pl. társasházi közös költség, ingatlanadó), a Lízingbevevő közvetlenül köteles megfizetni a jogosult részére, amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Lízingbevevő köteles azt a Lízingbeadó felhívására a Lízingbeadó által megjelölt számlára való befizetéssel megtéríteni a Lízingbeadó részére vagy Lízingbeadó felhívására részére megelőlegezni a 9.1.5. pontban foglaltakkal összhangban. Lízingbevevő Lízingbeadó felhívására köteles igazolni, hogy a jelen pont szerinti fizetési kötelezettségeinek eleget tett. Amennyiben ezen igazolási kötelezettségének Lízingbevevő a felhívástól számított tizenöt (15) napon belül nem tesz eleget, az súlyos szerződésszegésnek minősül.
7.1.6
Lízingbevevő viseli a 5.1.4 pontban meghatározott – a Lízingbevevőt a Lízingtárgy megszerzésével összefüggésben terhelő, a Lízingbeadó által áthárított – illetéken felül a mindenkori hatályos illeték jogszabályok alapján, a Lízingtárgy megszerzéséből fakadóan kiszabott vagyonátruházási illetéket is. E vagyonátruházási illeték a vonatkozó jogszabályi rendelkezések és joggyakorlat szerint, Zártvégű Pénzügyi Lízing esetén a Lízingszerződés megkötését követően bármikor esedékes lehet. Lízingbevevő a Szerződések aláírásával kifejezetten kijelenti, hogy jelen pontban leírtakkal tisztában van, a vonatkozó jogszabályokat ismeri, és az illeték megfizetéséhez szükséges összeggel rendelkezik.
7.1.7
Visszlízing esetén Lízingbevevő viseli a Lízingtárgy eladásából származó bevétel után a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló jogszabályok szerinti adófizetési kötelezettségeket, még abban az esetben is, ha ezt később részben, vagy egészben nem tudja visszaigényelni.
7.2
A Lízingtárgy birtoklásának és használatának joga
7.2.1
A Lízingbevevő kizárólagos joggal jogosult a Lízingszerződés hatálya alatt a Lízingtárgyat kizárólag a Lízingszerződésben meghatározott célra/célokra a rendeltetésszerű használatnak megfelelően birtokolni és használni.
7.2.2
Az Adásvételi szerződésben foglalt feltételek teljesülését követően Eladó (illetve Lízingbeadó) a 6.3 pontban leírtaknak megfelelően a Lízingtárgyat Lízingbevevő birtokába adja, amellyel egyidejűleg Lízingbeadó – amennyiben Lízingbeadó kifejezetten ellentétesen nem nyilatkozik – a Lízingtárgy birtoklásának és használatának jogát a Finanszírozási Dokumentumokban foglalt feltételekkel és időhatározással Lízingbevevőre ruházza. A 6.3 pont szerinti átadás-átvétel, illetve birtokbaadás hiányában – így különösen, ha a Lízingbevevő a 6.3.4. pontban meghatározott meghatalmazás visszavonása ellenére jár el az átadás-átvételi, illetve birtokbaadási eljáráson, vagy a Lízingtárgy Lízingbevevő birtokába való átadása egyébként nem történt meg – a Lízingbevevő nem jogosult a Lízingtárgy birtoklását, használatát, hasznosítását megkezdeni.
7.2.3
A Lízingtárgy birtokba vételének az időpontja az Átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásának napja, vagy amennyiben a birtokbavétel és a műszaki átadás-átvétel elkülönül, akkor a Birtokbavételi Jegyzőkönyv aláírásának napja, illetve az a nap, amikor a 6.3.6 pont szerint az átadás megtörténtnek számít. Amennyiben ez nem határozható meg, akkor a Vételárnak az Eladó részére való maradéktalan megfizetésének időpontját kell a birtokba vétel időpontjának tekinteni.
7.2.4
Lízingbevevő lízingdíj fizetési kötelezettségét nem érinti, hogy a Lízingtárgyat ténylegesen nem használja, használhatja. A Lízingtárgy hatóság általi lefoglalása vagy zár alá vétele a Lízingbevevő lízingdíj fizetési kötelezettségét nem érinti.
7.2.5
Lízingbevevő köteles gondoskodni a szükséges vagyonvédelmi intézkedések – ideértve a biztosítással kapcsolatosan a biztosítási összegre tekintettel előírt vagyonvédelmi intézkedéseket is - megtételéről, valamint a Lízingtárgynak a rendeltetésszerű célokra történő használata miatt előírt hatósági engedélyek (pl. munkavédelmi-, biztonságtechnikai-, környezetvédelmi-, közegészségügyi-, tűzbiztonsági-, telepengedély) beszerzéséről. Lízingbevevő köteles a Lízingtárgy használatával kapcsolatosan előírt tűzrendészeti, rendőrhatósági, balesetvédelmi szabályok maradéktalan betartására, illetőleg betartatására. A Lízingbevevőnek be kell tartania a Lízingtárgyra vonatkozó azon hatósági előírásokat is, amelyek közvetlenül a Lízingbeadót kötelezik. A Lízingbevevő köteles a Lízingbeadót e tekintetben minden harmadik személy igényétől mentesíteni. A Lízingbevevő az ingatlan Lízingtárgyba bevihet minden olyan gépet és gépi berendezést, amely a rendeltetésszerű használat céljait szolgálja. Köteles azonban a használat és a működtetés során a biztonságot szolgáló összes előírást és rendelkezést betartani, illetőleg betartatni. Minden olyan kárért, amely az ilyen jellegű intézkedések során keletkezik, a Lízingbevevő felelős.
7.2.6
A Lízingbeadó nem felel az olyan károkért, amelyek a Lízingtárgy használatából vagy nem-használatából, illetve nem rendeltetésszerű használatából erednek. A Lízingbevevő kötelezi magát, hogy a Lízingbeadót e tekintetben kártalanítja, illetőleg az esetleges károkat megtéríti. A Lízingbevevő a Lízingbeadót minden olyan igény tekintetében kártalanítja — az igény felmerülésétől való tudomásszerzésétől számított nyolc napon belül —, amelyeket harmadik felek a Lízingbeadóval szemben, mint a Lízingtárgy tulajdonosával szemben, továbbá a Lízingtárgy használatával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával, helyreállításával, valamint a Lízingtárgyon végzett esetleges beruházással összefüggésben, továbbá az épületszerkezeti károk tekintetében támasztanak. Lízingbevevő köteles mentesíteni Lízingbeadót a Lízingtárgy (mint ingatlan) egyes részeinek lehullásából, a Lízingtárgy hiányosságaiból, valamely tárgynak a Lízingtárgyból való kidobásából, kiejtéséből, kiöntéséből vagy más hasonló magatartásból eredő másnak okozott kárért való helytállási kötelezettség alól, azaz megtérítési kötelezettséggel tartozik a Lízingbevevő a Lízingbeadó felé.
7.2.7
A Lízingbeadóval szemben támasztott igények felmerüléséről való tudomásszerzés időpontjának a Lízingbeadó általi tájékoztatás Lízingbevevő általi kézhezvétele minősül. Amennyiben a Lízingbeadóval szemben a Lízingtárggyal kapcsolatban kárigényt érvényesítenek, úgy a Lízingbevevő köteles helytállni a Lízingbeadó helyett az igény érvényesítőjével szemben, tekintettel arra, hogy a pénzügyi lízing révén a Lízingbevevő a Lízingtárgy kizárólagos használatára jogosult személy. Az esetben, ha a Lízingtárggyal kapcsolatos kárigényt, vagy bármely más követelést a Lízingbeadó elégít ki, ezek utólagos megtérítése Lízingbevevő kötelessége, amely a Lízingbeadó erre vonatkozó felszólításától számított 8 napon belül esedékes.
7.2.8
Amennyiben a Lízingbeadó kockázati vagy egyéb okokból szükségesnek ítéli, Lízingbeadó vagy megbízottja jogosult a Lízingtárgy és a Fedezeti Ingatlan rendeltetésszerű használatát erre alkalmas napszakban és előzetes bejelentés után ellenőrizni, a használat és üzemeltetés feltételeiről a helyszínen tájékozódni. A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó köteles a Lízingtárgy és a Fedezeti Ingatlan megtekintését a Lízingbeadó által megjelölt időpontban lehetővé tenni, valamint a Lízingtárggyal, a Fedezeti Ingatlannal, és annak használatával kapcsolatban a Lízingbeadó kérésére köteles adatokat szolgáltatni. Amennyiben Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó az előzetesen bejelentett ellenőrzést nem teszi lehetővé, köteles az elmulasztott ellenőrzéstől számított két héten belül lehetővé tennie az ellenőrzést egy általa megadott időpontban, és ennek időpontjáról köteles írásban, az elmulasztott ellenőrzéstől számított két munkanapon belül Lízingbeadót vagy megbízottját értesíteni.
7.3
A Lízingtárgy hasznosításának joga
7.3.1
A Lízingbevevő kizárólagos joggal jogosult a Lízingszerződés hatálya alatt a Lízingtárgyat kizárólag a Lízingszerződésben meghatározott célra/célokra, és a rendeltetésszerű használatra vonatkozó előírásokat betartva hasznosítani. A Lízingtárgy bármilyen hasznosítása a Lízingbevevő Lízingszerződésen alapuló jogából ered, ennek megfelelően mindennemű használat és birtoklás a Lízingbeadó jogán történik.
7.3.2
A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó csak a Lízingbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult a Lízingtárgyat és a Fedezeti Ingatlant teljes egészében vagy részben a Lízingszerződésben meghatározott céltól eltérő célra használni, hasznosítani, illetőleg bérbeadni. A Lízingbeadó a hozzájárulását ehhez csak akkor tagadhatja meg, ha a Lízingbeadó tulajdonosi jogainak gyakorlását, vagy a Lízingbevevőnek a Finanszírozási Dokumentumokból eredő kötelezettségei teljesítését, vagy a Lízingbeadó megítélése szerint a Lízingtárgy állapotát az eltérő célú használat, hasznosítás, illetőleg bérbeadás veszélyezteti. A Lízingbeadó tulajdonosi jogainak gyakorlását a bérbeadás veszélyezteti különösen, de nem kizárólagosan abban az esetben, ha a bérleti jogviszony nem szűnik meg a Lízingszerződés felmondásával, megszűnésével. A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó köteles a tervezett bérbeadás esetén a bérlővel megkötni szándékozott összes megállapodást a Lízingbeadónak bemutatni és írásbeli hozzájárulást kérni, illetőleg tervezett eltérő célú használat, hasznosítás esetén erre vonatkozóan a Lízingbeadó hozzájárulását kérni. Lízingbeadó hozzájárulása a bérleti szerződés hatályba léptető feltétele. Amennyiben a Lízingbeadó a bizonyítható bemutatástól számított 10 munkanapon belül a bérbeadást, illetőleg eltérő célú használatot, hasznosítást nem tiltja meg, a Lízingbeadó hozzájárulása megadottnak tekintendő.
7.4
Lízingbevevő tulajdonszerzése
7.4.1
Zártvégű Pénzügyi Lízing esetében a Lízingtárgy tulajdonjoga az utolsó Havi Lízingdíj és a Tartozás megfizetését követően minden további külön jogcselekmény nélkül átszáll a Lízingbevevőre.
7.4.2
Nyíltvégű Pénzügyi Lízing esetén a Lízingbevevőt megillető Tulajdonszerzési Jog alapításáról a Lízingszerződés rendelkezik.
7.4.3
Amennyiben Lízingbevevő nem magyar állampolgár, vagy külföldi székhelyű jogi személy, vagy külföldi székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, Lízingbeadót nem terheli semmilyen felelősség a Lízingtárgy tulajdonjogának Lízingbevevőre való átszállásáért. Amennyiben a Lízingtárgy tulajdonjogát a Lízingszerződés és az Üzletszabályzat szerint nem tudja Lízingbevevő megszerezni, ezért Lízingbevevő semmilyen kártérítési igényt nem támaszthat Lízingbeadóval szemben. A Lízingtárgy tulajdonjogának megszerzéséhez esetlegesen szükséges valamennyi feltétel megteremtése, valamint minden szükséges engedély hozzájárulás vagy egyéb dokumentum megszerzése, ezekkel kapcsolatos valamennyi költség megtérítése Lízingbevevő joga és kötelessége, Lízingbeadó – amennyiben szükséges – közreműködik ezen dokumentumok megszerzésben.
8. A Havi Lízingdíj, a fizetések teljesítésének módja 8.1.1.
A Lízingbevevő által a Lízingszerződés megkötésével, módosításával kapcsolatosan felmerült díjak összegét és esedékességét a Lízingbeadó mindenkor hatályos Hirdetménye tartalmazza. Lízingbevevő a Lízingszerződés megkötésével egyidejűleg köteles megfizetni a Lízingbeadó részére – a 9. pontban meghatározott módon áthárított – a mindenkor hatályos jogszabályok szerint az esetleges illetékeket, adókat és egyéb költségeket. Lízingbevevő köteles az Önerőt a Lízingszerződés megkötését követő három banki napon belül a Lízingbeadó számára megfizetni, ide nem értve a visszlízinget, amely esetben az Önerő a Folyósítási Napon esedékes és Felek megállapodnak, hogy a Vételárat és az Önerőt, valamint a Lízingbeadó által a szerződéskötéskor megjelölt, Lízingbevevő által a Lízingbeadó részére fizetendő, közvetített szolgáltatás díjának nem minősülő, díjakat kölcsönösen egymásba beszámítják. A jelen 8.1.1. pont a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló, illetve a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó lízingszerződések tekintetében a 8.1.6 pontban foglaltak figyelmbe vételével irányadó.
8.1.2.
Lízingbevevőt a Folyósítási Naptól kezdődően a Futamidő alatt Havi Lízingdíj fizetési kötelezettség terheli. A Lízingbevevő tudomásul veszi - a Lízingbeadót az Adásvételi Szerződés alapján terhelő kötelemre figyelemmel -, hogy a Finanszírozási Dokumentumok alapján őt terhelő fizetési kötelezettségek függetlenek attól, hogy a Folyósítási Napon az Eladó részére teljesen vagy részben került megfizetésre a Vételár.
8.1.3.
Egy adott Kamatperiódusra vonatkozó Havi Lízingdíj áll egyrészt (i) tőkerészből, (ii) kamatrészből, illetőleg (iii) az esetleges adókból, valamint deviza alapú lízing esetében (iv) havi korrekciós tétel(ek)ből.
8.1.4.
Az egy adott Kamatperiódusra vonatkozó Havi Lízingdíj-tőkerész megegyezik az adott Kamatperiódusra annuitásos módszerrel a kezdő Lízingdíj Tőketartozás alapulvételével kalkulált tőkerésszel. Deviza alapú lízing esetében (ideértve a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló deviza alapú lízingszerződéseket, továbbá a 2014. évi LXXVII. törvény hatály alá tartozó, deviza alapú, de a Lízinbgbevevő (fogyasztó) egyoldalú döntése folytán (amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi) forintra át nem váltott lízingszerződéseket is) a Havi Lízingdíj tőkerész – tekintettel arra, hogy a Lízingszerződés devizaneme svájci frank vagy euró, de a Havi Lízingdíj forintban fizetendő - Kalkulált Árfolyammal átszámított forint-összege fizetendő meg a Számlában/Fizetési Értesítőben meghatározottaknak megfelelően.
8.1.5.
Egy adott Kamatperiódusra kalkulált kamat az adott Kamatperiódusban alkalmazandó Kamatláb – amely elsődlegesen a Kamatbázis Jegyzési Napoktól függő automatikus változása miatt nem állandó -, az adott Kamatperiódus első napján fennálló Lízingdíj Tőketartozás, valamint 360 napos naptári év figyelembevételével kerül meghatározásra. Deviza alapú lízing esetében az előbbiek szerint számított kamat – tekintettel arra, hogy a Lízingszerződés devizaneme svájci frank vagy euró, de a Havi Lízingdíj forintban fizetendő - Kalkulált Árfolyammal átszámított forintösszege fizetendő meg a Számlában/Fizetési Értesítőben meghatározottaknak megfelelően. A 2014. évi LXXVII. törvény hatály alá tartozó, korábban deviza, vagy deviza alapú szerződések a forintra történő átváltás hatályátől kezdődően forint követelésként kerülnek nyilvántartásra. Deviza alapú lízing esetében egy adott Kamatperiódusra vonatkozó Havi Lízingdíj havi korrekciós tételének megállapítására – amely az alábbiak szerinti devizaösszeg alábbi árfolyam-különbözettel átszámított forintösszege - az alábbi képlet alapján kerül sor: Havi korrekciós tétel = (az adott kamatperiódust megelőző Kamatperiódusra vonatkozó Havi Lízingdíj tőkerész + az adott kamatperiódust megelőző Kamatperiódusra vonatkozó Havi Lízingdíj kamatrész) * (Tényleges Árfolyam - Kalkulált árfolyam) A pozitív korrekciós tétel a Lízingbevevő fizetési kötelezettségét növeli, a negatív korrekciós tétel a Lízingbevevő fizetési kötelezettségét csökkenti.
8.1.6.
Kamatláb, díj vagy költség egyoldalú módosítása A Lízingbeadó a Kamatláb, díjak, jutalékok, illetve egyéb költségek mértékét a Lízingszerződés fennállása alatt az alábbi esetekben és feltételekkel jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A ügyleti Kamatlábat, díjak, jutalékok, illetve egyéb költségek mértékét csak akkor jogosult a Lízingbeadó egyoldalúan, a Lízingbevevő számára kedvezőtlenül módosítani, ha a jelen Üzletszabályzat 8.1.7.1 pontjában a Lízingbeadó számára meghatározott feltételek, illetve körülmények megváltozása ezt indokolttá teszi, és Lízingbeadó a Üzletszabályzat 2.4 pontjában foglaltaknak megfelelően jár el. A Kamatláb, díjak, jutalékok, illetve egyéb költségek mértékének az e pontban írottak szerinti megváltoztatása esetén a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadónak az ekként megváltoztatott mértékű Kamatot, díjat, jutalékot, illetve egyéb költséget megfizetni. A Kamatláb változás, annak hatálybalépését követő Kamatperiódus első napjától kerül érvényesítésre.
8.1.6.1 Lízingbeadó vállalja, hogy a Kamatlábat (különösen, de az alábbiak szerint nem kizárólagosan a Kamatfelárat, illetve Fix5 Lakáslízing esetén az egységes Kamatlábat) csak az alábbi okok bekövetkezése esetén módosítja egyoldalúan, a Lízingbevevő számára kedvezőtlenül: 8.1.6.1.1. A jogi, szabályozói környezet megváltozása a) b)
a Lízingbeadó – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Lízingbeadóra kötelező egyéb szabályok megváltozása; a Lízingbeadó – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása; A módosítás mértéke az a)-b) pontban foglaltak bekövetkezése esetén: • A hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan, és közvetlenül érintő, a Lízingbeadó ezen jogviszonyokból eredő hitel- és lízingállományára vetítve közvetlen, vagy közvetett módon százalékosan meghatározható, százalékos mértékben bevezetett közteher esetén, vagy a hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan, és közvetlenül érintő, már bevezetett köztehernek a hitel- és lízingállományra vetítve közvetlen, vagy közvetett módon százalékosan meghatározható, százalékos mértékben történő változása esetén – amennyiben a bevezetett új közteher mértéke, vagy a közteher megváltozásának mértéke eléri a legalább 0,01 %-ot –, akkor a közteherrel érintett lízingügyletre irányadó Kamatláb mértéke a bevezetett közteher bázispontban kifejezett mértékével (egy bázispont egy század része a százalékpontnak, azaz 1 bázispont egyenlő 0,01 százalékponttal), szabályozó rendelkezések változása esetén a változás bázispontban kifejezett mértékével kerül módosításra. A módosítást a Lízingbeadó minden esetben – a körülmények kedvezőtlen, illetve kedvező irányba történő változása esetén egyaránt – érvényesíti. •
A jogi, szabályozói környezet egyéb, a hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan, és közvetlenül érintő változása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő közteher bevezetése vagy mértékének módosítása vonatkozásában a százalékos mérték mellett határérték került megjelölésre – a Lízingbeadó meghatározza, hogy a változás következtében felmerülő fizetési kötelezettségei ténylegesen milyen mértékben hatnak a változással érintett termékei kamatára. A Lízingbeadó ennek a meghatározásához a nyilvánosan elérhető legutóbbi időközi vezetőségi beszámolóban (amennyiben ilyen van) közzétett állományi adatait használja. Amennyiben a tárgyévben az előző évre vonatkozó elfogadott számviteli törvény szerinti éves beszámoló rendelkezésre áll, a Lízingbeadó jogosult az éves beszámolóban közzétett adatokat használni. Ennek keretében a Lízingbeadó az alábbi számítási metodikát alkalmazza: A Lízingbeadó meghatározza, hogy a változás következtében felmerült fizetési kötelezettség miként aránylik a változással érintett valamennyi termék (a továbbiakban: érintett termékkör) állományához. Amennyiben az érintett termékkörre eső fizetési kötelezettség és az érintett termékkör állományának egymáshoz viszonyított százalékos aránya eléri a 0,01 %-ot, a Lízingszerződésben meghatározott Kamatláb mértéke az érintett termékkörre eső fizetési kötelezettség és az érintett termékkör állományának egymáshoz viszonyított arányának bázispontban kifejezett mértékékével kerül módosításra.
A fenti okok megszűnése esetén az ennek okán bevezetett módosítások – az ok megszűnésének időpontjától kezdődően – visszavonásra kerülnek. c)
Kamatláb-, költség- és díjemelés – helyreállítás – bírósági határozat alapján: A Lízingbeadó a jogi környezet megváltozásának tekinti azt az esetet is, amikor jogerős hatósági határozat, vagy bírósági ítélet kötelezése alapján Kamatláb-, költség vagy díjcsökkentést hajt végre, majd a határozat, vagy ítélet rendkívüli jogorvoslat keretében hatályon kívül helyezésre vagy megváltoztatásra kerül. Ilyen esetben a Lízingbeadó jogosult a jogszerűtlen hatósági határozat, vagy bírósági ítélet alapján végrehajtott Kamatlábcsökkentéssel egyező mértékű Kamatlábemelés végrehajtására az ítélettel közvetlenül illetve közvetetten érintett Lízingszerződések vonatkozásában.
8.1.6.1.2 A pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása a)
a Lízingbeadó forrásköltségeinek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: - A Lízingbeadó a Központi Statisztikai Hivatal által, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves fogyasztói árindex (infláció) legalább 0,01 %-os változása esetén jogosult a Lízingszerződéshez kapcsolódó díjak, jutalékok és költségek mértékét egyoldalúan, a Lízingbevevő számára kedvezőtlenül módosítani a fogyasztói árindex mértékével azonos mértékben. Lízingbeadó vállalja, hogy kamaton kívüli, a lízingügylethez kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékében emeli.
8.1.6.1.3. A Lízingbevevő, Társlízingbevevő, Kezes kockázati megítélésének megváltozása a)
A Lízingbevevő, illetve a lízingügylet kockázati megítélésének változása alapján a Lízingbevevő illetve a Lízingszerződés más kockázati kategóriába való átsorolása, azaz, ha a Lízingbevevő a Havi Lízingdíjat elérő összeggel 30 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, a Lízingbeadó 2 (kettő) százalékponttal megnövelheti a Kamatlábat, mely a késedelembe esést követő második Kamatperiódus első napjával módosul. Abban az esetben, ha ezt követően a Lízingbevevő fizetési késedelme – ideértve a követelés átstrukturálásának esetét is – megszűnik, illetve a késedelmes összeg a Havi Lízingdíj összege alá csökken, a Kamatláb a fizetési késedelem megszűnésének napjától számított 2. (második) Kamatperiódus első napjával 2 százalékponttal csökken. A Kamatláb késedelem miatt történő megváltozása nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak. A Lízingbeadó nem alkalmazza a jelen 8.1.7.1.3 pont szerinti Kamatláb módosítást, amennyiben a Lízingszerződés alapján a késedelemre tekintettel a hibás teljesítési Kamatfelár kerül alkalmazásra.
b)
A Lízingbevevő a Lízingtárgyra kötött, a Lízingbeadóra engedményezett, vagy a Lízingbeadó kedvezményezettségével megkötött vagyonbiztosítást felszólítás ellenére legalább 2 hónapon keresztül nem fizeti.
8.1.6.2. Nem minősül a Lízingbeadó részéről egyoldalú Lízingszerződés módosításnak egyebek mellett (i) a Kamatlábnak a Kamatbázis mértékének a Jegyzési Napokon történő automatikus változásától függő változása, (ii) a hibás teljesítési Kamatfelár alkalmazása.
8.1.6.3. Lakáscélú Lízingszerződés a Lízingbeadó által a Lízingbevevő számára kedvezőtlenül kizárólag a Kamatláb tekintetében, jogszabályban meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosítható, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében, jelen 8.1.6. pont az alábbi tartalommal irányadó: Lízingbeadó a Kamatláb részét képező Kamatfelárat, továbbá a díjak, illetve költségek mértékét a Lízingszerződés fennállása alatt az alábbiakban rögzített esetekben és feltételekkel jogosult egyoldalúan megváltoztatni, a Lízingbevevőre hátrányosan. A Kamatláb részét képező Kamatfelár, továbbá díjak, illetve költségek mértékének az e pontban írottak szerinti megváltoztatása esetén a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadónak az ekként megváltoztatott mértékű kamatot, díjat, illetve költséget megfizetni. A Kamatláb Lízingbeadó általi egyoldalú módosítás folytán történő változása, az új Kamatperiódus első napjától kerül érvényesítésre. Felek megállapodnak, hogy Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevő számára hátrányosan egyoldalúan módosítani a Kamatláb részét képező Kamatfelárat a jelen Üzletszabályzat 14. számú mellékletét képező (a Magyar Nemzeti Bank honlapján is közzétett) kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával, a Futamidő alatt legfeljebb 5 (öt) alkalommal, az egyes Kamatperiódusok lejárta után. Az új Kamatperiódusban alkalmazott Kamatfelár mértékét a Kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével kell megállapítani. Az előbbiek szeinti kamatfelár-változtatási mutató (ideértve annak bármely összetevőjét) – ugyanígy a Kamatbázis mint referencia kamat – nem módosítható a Lízingbeadó által egyoldalúan. Abban az esetben, ha a kamatfelár-változtatási mutató vagy a Kamatbázis mint referencia kamat a kialakítását meghatározó körülményekben bekövetkezett lényeges változás miatt a rendeltetésére alkalmatlanná vált, a Magyar Nemzeti Bank megjelöli az azt helyettesítő kamatfelár-változtatási, mutatót vagy referencia kamatlábat. Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevő terhére hátrányosan egyoldalúan olyan költséget megállapítani és módosítani – annak növekedésével arányosan – amelyet tételesen meghatározott és a Lízingszerződés részévé váltak a 2014. évi LXXVIII. törvény hatályba lépését megelőzően, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a Lízingbevevővel való kapcsolattartás során közvetlenül a Lízingbevevő érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a Lízingbevevőre áthárítható módon merül fel. Az előbbiek szerinti költségek módosítására vonatkozó lehetőség a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerinti értesítéssel válik a Lízingszerződés részévé. Lízingbeadó a költséget annak felmerülésekori hatállyal módosíthatja. A Lízingbeadó a kamaton kívüli díj fizetését – ide nem értve a Lízingbevevő általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében megállapítható díjat – tételesen rögzítve, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben alkalmazhat amennyiben a Lízingszerződés részévé váltak a 2014. évi LXXVIII. törvény hatályba lépését megelőzően. Ezen díjakat Lízingbeadó legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelheti. Az előbbiek szerinti díjak módosítására vonatkozó lehetőség a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerinti értesítéssel válik a Lízingszerződés részévé.
A Lízingbeadó a fentiek szerinti díjakat évente egy alkalommal, április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja. A 2014. évi XL. törvény szerinti elszámolással érintett és egyidejűleg a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében, , jelen 8.1.6 pont az alábbi tartalommal irányadó: Lízingbeadó a Kamatláb részét képező Kamatfelárat, továbbá a díjak, illetve költségek mértékét a Lízingszerződés fennállása alatt az alábbiakban rögzített esetekben és feltételekkel jogosult egyoldalúan megváltoztatni, a Lízingbevevőre hátrányosan. A Kamatláb részét képező Kamatfelár, továbbá díjak, illetve költségek mértékének az e pontban írottak szerinti megváltoztatása esetén a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadónak az ekként megváltoztatott mértékű kamatot, díjat, illetve költséget megfizetni. A Kamatláb Lízingbeadó általi egyoldalú módosítás folytán történő változása, az új Kamatperiódus első napjától kerül érvényesítésre. Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevő számára hátrányosan egyoldalúan módosítani a Kamatláb részét képező Kamatfelárat a jelen Üzletszabályzat 14. számú mellékletét képező (a Magyar Nemzeti Bank honlapján is közzétett) kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával, a Futamidő alatt legfeljebb 5 (öt) alkalommal, az egyes Kamatperiódusok lejárta után. Az új Kamatperiódusban alkalmazott Kamatfelár mértékét a Kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével kell megállapítani, azzal, hogy a Lízingbevevő (fogyasztó) hátrányára történő módosítására első ízben csak a 2015. február 1-jét követő második kamatperiódus kezdőnapjával kerülhet sor. Az előbbiek szeinti kamatfelár-változtatási mutató (ideértve annak bármely összetevőjét) – ugyanígy a Kamatbázis mint referencia kamat – nem módosítható a Lízingbeadó által egyoldalúan. Abban az esetben, ha a kamatfelár-változtatási mutató vagy a Kamatbázis mint referencia kamat a kialakítását meghatározó körülményekben bekövetkezett lényeges változás miatt a rendeltetésére alkalmatlanná vált, a Magyar Nemzeti Bank megjelöli az azt helyettesítő kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia kamatlábat. Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevő terhére hátrányosan egyoldalúan olyan költséget díjat, valamint jutalékot módosítani – annak növekedésével arányosan – amelyet tételesen meghatározott és érvényesen került a Lízingszerződésbe. A Lízingbeadó az előbbiek szerinti
díjat, költséget és minden egyéb, százalékosan meghatározott, a 2009. évi CLXII. törvény 17/E.§-a szerinti költségnek nem minősülő fizetési kötelezettséget évente egy alkalommal, április 1-jei hatállyal - első alkalommal 2016. április 1.napjával -, legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével jogosult megemelni. 8.1.7.
A Lízingbeadó a Havi Lízingdíjról Számla/Fizetési Értesítőt küld a Lízingbevevőnek. Az adott Kamatperiódusra vonatkozó Havi Lízingdíj a következő Kamatperiódus kezdő napján esedékes. A Számla/Fizetési Értesítőben a Havi Lízingdíj elemei részletesen – a 8.1.3. pontban meghatározottak szerint - feltüntetésre kerülnek. Lízingbevevő a Számla/Fizetési Értesítővel kapcsolatban kijelenti, hogy azt a Havi Lízingdíj számítási alapjáról és módjáról való megfelelő tájékoztatásnak fogadja el.
8.1.8.
A Lízingbevevő a Havi Lízingdíjakat a Számlában/Fizetési Értesítőben fizetési napként meghatározott határidőre köteles a Lízingbeadónak teljesíteni, azaz a Lízingbeadó bankszámláján legkésőbb azon a napon jóváírásra kell kerülnie. A fizetés teljesíthető a Lízingbeadó bankszámlájára történő készpénzbefizetéssel vagy átutalással, továbbá Lízingbevevő csoportos beszedési megbízást is adhat a Lízingbeadó részére és ebben az esetben a megadott bankszámláján – a fizetési napot megelőző legkésőbb második (2.) Banki napon – megfelelő fedezetet köteles biztosítani. A Finanszírozási Dokumentumok és Biztosítéki Szerződések szerinti fizetési kötelezettség teljesítésének időpontja a Lízingbeadóhoz történő beérkezés (bevételezés), illetve a Lízingbeadó bankszámláján történő jóváírás napja. Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy amennyiben a Számlában / Fizetési Értesítőben megjelölttől eltérő bankszámlára teljesít fizetést, így különösen amennyiben a Lízingbeadó más pénznemben vezetett számlájára (akár az eredeti, akár attól eltérő pénznemben) teljesít fizetést, a Lízingbeadó jogosult a hibás utalás észlelését követően a teljesítési helyként megjelölt bankszámlára a beérkezett fizetést átvezettetni, és tényleges teljesítésként a fizetésre eredetileg megjelölt számlán történő jóváírás napján a teljesítésre megjelölt számlán a Lízingbeadó számlavezető bankja által jóváírt összeg kerül elszámolásra. A Lízingbeadó által a teljesítésre megjelölt bankszámlák: forintban meghatározott követelés esetén: OTP Bank Nyrt. 11795009-20008354 euróban meghatározott követelés esetén: OTP Bank Nyrt.11763952-00166887
8.1.9.
Amennyiben Lízingbevevő az adott Kamatperiódusra vonatkozó Havi Lízingdíjra vonatkozó Számla/Fizetési Értesítőt az adott Kamatperiódust követő Kamatperiódus kezdő napjáig nem kapja meg, köteles erről a tényről a Lízingbeadót írásban rövid úton (fax, távirat) értesíteni. Ezen értesítés elmaradásából eredő késedelemmel kapcsolatos felelősség Lízingbevevőt terheli, az értesítés elmaradása esetén Lízingbevevő fizetési késedelmének joghatásai beállnak. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében, jelen 8.1.9 pont a következő tartalommal irányadó: Amennyiben Lízingbevevő az adott hónapra a vonatkozó Havi Lízingdíjra vonatkozó Számla/Fizetési Értesítőt a tárgyhó utolsó napjáig nem kapja meg, köteles erről a tényről a Lízingbeadót írásban rövid úton (fax, e-mail) értesíteni. Ezen értesítés elmaradásából eredő késedelemmel kapcsolatos felelősség Lízingbevevőt terheli, az értesítés elmaradása esetén Lízingbevevő fizetési késedelmének joghatásai beállnak.
8.1.10. Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Lízingszerződésben meghatározott kezdő havi lízingdíj kalkulált, a fizetendő Havi Lízingdíj mértéke nem állandó, azok a Finanszírozási Dokumentumokban foglalt rendelkezések szerint módosulhatnak, így különösen a Kamatbázis mértékének Jegyzési Napoktól függő automatikus változása, deviza alapú lízing esetében az árfolyamváltozás, továbbá a Kamatláb változásának, valamint az adók és költségek változásának függvényében, valamint adó alapjának felbruttósítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásának függvényében. 8.1.11. Amennyiben a Lízingbevevő, vagy a Biztosítéknyújtó bármely, a Finanszírozási Dokumentumban, Biztosítéki Szerződésben meghatározott fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a késedelem időtartamára késedelmi kamatot köteles fizetni a Lízingbeadó részére, amelynek összege a mindenkori Hirdetményben, ennek hiányában a Ptk-ban meghatározott mértékű késedelmi kamatláb alapulvételével kerül meghatározásra. Lízingbeadó fenntartja magának a jogot, hogy a késedelem időtartama alatt – a Ptk. 281. § (2) bekezdés a) pontjával összhangban – a Lízingbevevőt esetleg megillető valamely kamatkedvezmény alkalmazását felfüggessze, megszüntesse. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében, jelen 8.1.11 pont a következő tartalommal irányadó: Amennyiben a Lízingbevevő, vagy a Biztosítéknyújtó bármely, a Finanszírozási Dokumentumban, Biztosítéki Szerződésben meghatározott fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a késedelem időtartamára késedelmi kamatot köteles fizetni a Lízingbeadó részére, amelynek mértéke a Lízingszerződésre a késedelembe esés időpontjában irányadó Kamatláb, mint ügyleti kamat másfélszeresének 3 (három) százalékponttal növelt összege, azzal, hogy a késedelmi kamat mértéke nem lehet magasabb, mint a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 24 (huszonnégy) százalékponttal növelt mértéke. Lízingbeadó fenntartja magának a jogot, hogy a késedelem időtartama alatt – a Ptk. 281. § (2) bekezdés a) pontjával összhangban – a Lízingbevevőt esetleg megillető valamely kamatkedvezmény alkalmazását visszatartsa. 8.1.12. A Lízingbeadó részére a Lízingbevevőtől érkező fizetéseket a Lízingbeadó saját mérlegelése alapján legelőször is a Finanszírozási Dokumentumokból eredő adókra, költségekre és kiadásokra, majd ezt követően a Finanszírozási Dokumentumokból eredő esedékes, de meg nem fizetett felmerült kamatok, ideértve a késedelmi kamatok fedezésére, a mindenkori legrégebben esedékes Havi Lízingdíjak kiegyenlítésére használja fel.
8.1.13. A Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Havi Lízingdíj fizetési kötelezettségét nem érinti valamint a Finanszírozási Dokumentumokban foglaltak teljesítése alól sem mentesíti, ha a Lízingtárgyat és/vagy a Fedezeti Ingatlant bármilyen okból nem használja, vagy nem használhatja, azok tekintetében bármilyen káresemény következik be, különös tekintettel arra, hogy a Lízingbevevő nem a Lízingtárgy használatáért, hanem a Lízingszerződés tárgyaként meghatározott pénzügyi lízingszolgáltatásért tartozik Havi Lízingdíj fizetési kötelezettséggel. 8.1.14. Amennyiben a Finanszírozási Dokumentumok alapján történő fizetés olyan napon esedékes, amely nem Banki Nap, a fizetés teljesítésének napja ugyanabban a hónapban az azt követő Banki Nap (ha van ilyen), vagy ha ilyen nap nincs, akkor az azt közvetlenül megelőző Banki Nap. Ezen szabály alkalmazásának következtében bármely összeg fizetési határidejének meghosszabbítása esetén az adott összegre vonatkozó kamat az eredeti fizetési napon fizetendő kamatlábon teljesítendő. 9.
Díjak, költségek, adók
9.1.1.
A Lízingbevevőt terheli minden olyan közvetett, vagy közvetlen díj, költség, adó, illeték, amely a Lízingtárgy tulajdonjogának – Lízingbeadó, illetve Lízingbevevő általi – megszerzése során, a használatba vétel során, a Lízingtárgy használata és fenntartása során merül fel.
9.1.2.
Lízingbevevőt terheli különösen a Lízingszerződés, illetőleg a Biztosítéki Szerződések megkötésével, módosításával és megszüntetésével, a benne foglalt jogok érvényesítésével kapcsolatban felmerülő összes közteher és költség, a Lízingszerződéssel, Lízingtárgyakkal, Biztosítéki Szerződésekkel kapcsolatos Lízingbeadó és a Lízingbevevő oldalán felmerülő, és őket terhelő, Magyarországon már meglévő, vagy jövőben felmerülő adó, illeték, engedélyezési költség és egyéb költségek (különösen de nem kizárólagosan ingatlanadó és építményadó, valamint beleértve az utólag kifizetendő közterheket és/vagy a levonható adók, vagy támogatások elvesztését), vagy hatóság által kivetett fizetési kötelezettséget – ideértve különösen a tulajdon átruházásokkal kapcsolatban felmerülő költségeket, a Lízingtárgy és a Fedezeti Ingatlan után fizetendő közterheket, illetékeket és díjakat, továbbá az ingatlan-nyilvántartási eljárások díjait, a tulajdon átruházás alkalmával keletkező költségeket és közterheket (különösen ingatlanadó és építményadó, valamint beleértve az utólag kifizetendő közterheket és/vagy a levonható adók, vagy támogatások elvesztését), kivéve ha az egyértelműen a Lízingbeadó felróható magatartásából ered. Visszlízing esetén Lízingbevevő viseli a Lízingtárgy eladásából származó bevétel után a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló jogszabályok szerinti adófizetési kötelezettségeket, még abban az esetben is, ha ezt később részben, vagy egészben nem tudja visszaigényelni. Lízingbevevő viseli a 5.1.4 pontban meghatározott – a Lízingbevevőt a Lízingtárgy megszerzésével összefüggésben terhelő, a Lízingbeadó által áthárított – illetéken felül a mindenkori hatályos illeték jogszabályok alapján, a Lízingtárgy megszerzéséből fakadóan kiszabott vagyonátruházási illetéket is. E vagyonátruházási illeték a vonatkozó jogszabályi rendelkezések és joggyakorlat szerint, Zártvégű Pénzügyi Lízing esetén a Lízingszerződés megkötését követően bármikor esedékes lehet. A jelen 9.1.2. pont a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló, illetve a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó lízingszerződések tekintetében a 8.1.6 pontban foglaltak figyelmbe vételével irányadó.
9.1.3.
A Lízingszerződés alapján felszámított fix díjak, költségek – beleértve a százalékos mértékben meghatározott díjak minimum és maximum értékét is – minden évben a KSH által közzétett éves inflációs ráta mértékével módosulnak, a közzétételt követő hónap 4. napjától. A Lízingbevevőnek nyújtott szolgáltatás, ügylet, pénzügyi eszköz díjainak, költségének, a teljesítésben közreműködő harmadik személy általi megváltoztatása, vagy a díj, költség alapját képező, mindenkor hatályos jogszabály változása esetén módosulnak a Lízingbeadó által felszámított díjak és költségek (pl. hitelbiztosítéki érték-megállapítási díj, KHR lekérdezés díja, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésekkel kapcsolatos fedezetkezelési, fedezetváltozási díj) a változás időpontjától. A Lízingbeadó jogosult üzletpolitikai okokból az automatikus díj- és költségváltozástól eltérően a Lízingbevevő számára kedvezőbb díj- és költségtételeket alkalmazni. A Lízingbeadó a módosulásról a Lízingbevevőt az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben kifüggesztett Hirdetmény útján, illetve a Lízingszerződésben meghatározott közvetlen módon értesíti. A 2009. augusztus elsejét követően megkötött szerződések esetén a Lízingbeadó jogosult monitoring díjat felszámítani a Lízingszerződésben foglalt bármely feltétel nem szerződésszerű teljesítése miatt kiküldött levelek, telefonhívások ellentételezéseként. A monitoring díj mértékét a mindenkor hatályos hirdetmény tartalmazza. A jelen pont a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló, illetve a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó lízingszerződések tekintetében a 8.1.6 pontban foglaltak figyelmbe vételével irányadó.
9.1.4.
Amennyiben egy adott időpontban hatályos jogszabályok alapján a Lízingbevevő által fizetendő valamely összegre általános forgalmi adót kell vagy lehet felszámítania a Lízingbeadónak, akkor a Lízingbeadó az általános forgalmi adót a jogszabályok által előírt módon felszámítja, illetve felszámíthatja.
9.1.5.
A Lízingbevevőt a 9.1.1 és 9.1.2. pontban meghatározottak alapján terhelő fizetési kötelezettségeket lehetőség szerint Lízingbevevő köteles közvetlenül megfizetni. Ennek hiányában a Lízingszerződésből eredő megtérítési kötelezettség alapján köteles a Lízingbeadó felhívására a felhívásban megjelölt határidő alatt részére megfizetni vagy kérésre megelőlegezni, amely megelőlegezett összeget a Felek óvadéknak tekintik. Ezen fizetési kötelezettség esedékességére és teljesítésének módjára egyebekben – a 9. pontban meghatározott eltérésekkel – a lízingdíj fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
9.1.6.
Lízingbeadó a hivatkozott fizetési kötelezettség esedékességekor a Lízingbevevőt terhelő fizetési kötelezettségbe az óvadékot jogosult beszámítani. A Lízingbevevőnek bármilyen, a lízingjogviszonyból eredő fizetési kötelezettsége bármilyen (beszámításra, visszatartási jogra, ellenkövetelésre, viszontkeresetre, adófizetésre alapított) levonás nélkül esedékes, kivéve, ha a levonásra jogszabály kötelezi, amely esetben az általa fizetendő,
adólevonással vagy visszatartással érintett összeg akként növelendő meg, hogy az ilyen levonás vagy visszatartás után a Lízingbeadó (adófizetési vagy -visszatartási kötelezettség nélkül) azt a nettó összeget kapja meg, melyet akkor kapott volna, ha ilyen levonásra vagy visszatartásra nem került volna sor. 9.1.7.
Fogyasztó Lízingbevevő Lakáscélú Lízingszerződése esetén a Lízingszerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Lízingbeadó a Lízingbevevő nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben. Fogyasztó Lízingbevevő deviza alapú Lakáscélú Lízingszerződése felmondása esetében a Lízingszerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Lízingbeadó a Lízingbevevő nem teljesítése miatt, a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel. A jelen pont a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében, a 9.1.7 pont a következő tartalommal irányadó: Amennyiben a Lízingbevevő késedelmesen teljesít, a késedelem időtartamára késedelmi kamatot köteles fizetni a Lízingbeadó részére, amelynek mértéke a Lízingszerződésre a késedelembe esés időpontjában irányadó Kamatláb, mint ügyleti kamat másfélszeresének 3 (három) százalékponttal növelt összege, azzal, hogy a késedelmi kamat mértéke nem lehet magasabb, mint a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 24 (huszonnégy) százalékponttal növelt mértéke. Lakáscélú Lízingszerződés felmondása esetében a Lízingszerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Lízingbeadó a Lízingbevevő nem teljesítése miatt, a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot költséget és díjat meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel. 10. Előtörlesztés
10.1.1 Lízingbevevő a Lízingbeadó 15 napos előzetes értesítésével, Futamidő során bármikor, kizárólag csak bármely Kamatperiódus utolsó napját megelőző banki munkanapra, mint értéknapra jogosult részben vagy egészben előtörleszteni. Lízingbevevő előtörlesztési értesítő kitöltésével és a Lízingbeadó részére történő átadásával jelezheti az előtörlesztés tényét, melynek tartalmaznia kell az előtörlesztés napját (amely csak Kamatperiódus utolsó napját megelőző banki munkanap lehet) és annak összegét. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében a 10.1.1 pont a következő tartalommal irányadó: Lízingbevevő a Lízingbeadó 15 napos előzetes írásos értesítésével, Futamidő során bármely Banki Napra mint értéknapra jogosult részben vagy egészben előtörleszteni. Lízingbevevő előtörlesztési értesítő kitöltésével és a Lízingbeadó részére történő átadásával jelezheti az előtörlesztés tényét, melynek tartalmaznia kell az előtörlesztés fizetésének napját és annak összegét. 10.1.2 Az előtörlesztési értesítő visszavonhatatlan, illetve az előtörlesztési értesítő visszavonhatatlanul kötelezi a Lízingbevevőt a megadott napon (amely csak Kamatperiódus utolsó napját megelőző banki munkanap lehet) történő előtörlesztésre. A Lízingbeadó köteles a Lízingbevevőt értesíteni a fizetendő előtörlesztési díjról. A Lízingbevevő kizárólag akkor jogosult előtörlesztésre, ha az előtörlesztés napjáig fennálló fizetési és egyéb szerződéses kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. Az előtörlesztett összegek fordított időrendi sorrendben kerülnek nyilvántartásra, azaz az előtörlesztés a Lízingbevevő által törlesztendő Lízingdíj Tőketartozás összegét a visszafizetéshez képest fordított sorrendben, sorban hátulról csökkenti (azaz az időben legkésőbbi lízingdíj részleteket csökkenti visszafelé). A jelen 10.1.2. pont a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében a 10.1.1 pontban foglaltak figyelmbe vételével az alábbiak szerint irányadó: Az előtörlesztési értesítő visszavonhatatlan, azaz az előtörlesztési értesítő visszavonhatatlanul kötelezi a Lízingbevevőt a megadott napon (amely csak Banki Nap lehet) történő előtörlesztésre. A Lízingbeadó köteles a Lízingbevevőt értesíteni a fizetendő előtörlesztési díjról. Az előtörlesztett összegek fordított időrendi sorrendben kerülnek nyilvántartásra, azaz az előtörlesztés a Lízingbevevő által törlesztendő Lízingdíj Tőketartozás összegét a visszafizetéshez képest fordított sorrendben, sorban hátulról csökkenti (azaz az időben legkésőbbi lízingdíj részleteket csökkenti visszafelé). Az előtörlesztést Lízingbevevő az előtörlesztési értesítőben megjelöltek szerinti Banki Napon köteles teljesíteni. Az előtörlesztési díj a Lízingbevevő legkésőbb az előtörlesztett összeggel együtt köteles megfizetni. A teljesített előtörlesztés a telejesítés Banki Napján kerül elszámolásra. Az előtörlesztési értesítőben megjelölt Banki Nap elmulasztása esetén új előtörlesztési értesítő benyújtása szükséges az arra vonatkozó szabályok szerint. 10.1.3 A Lízingdíj Tőketartozás teljes előtörlesztését követően feltéve, hogy a Lízingbevevő a Tartozást maradéktalanul megfizette a 7.4. pont rendelkezései az irányadóak. 10.1.4 A Lízingbevevő az előtörlesztésre tekintettel előtörlesztési díjat köteles fizetni a Lízingbeadónak, amely előre esedékes. Az előtörlesztés kondícióit, az előtörlesztési díj mértékét, minimális összegét, a mindenkor érvényes Hirdetmény tartalmazza. 10.1.5 Fogyasztó Lízingbevevő Lakáscélú Lízingszerződése esetén az előtörlesztési díj mértéke az előtörlesztett összeg 1%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik.
10.1.6 Fogyasztó Lízingbevevő Lakáscélú Lízingszerződése esetén nem számítható fel előtörlesztési díj, ha az előtörlesztéskor fennálló tartozás nem haladja meg az egymillió forintot és az előtörlesztést megelőző 12 hónapban a Lízingbevevő előtörlesztést nem teljesített. Szintén nem számítható fel előtörlesztési díj, ha a Lízingszerződés hatálybalépésétől számított 24 hónapot követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha az előtörlesztett összeg meghaladja a Lízingszerződésben meghatározott finanszírozott összeg felét. 11. Átütemezés, átvállalás
11.1.1 A Lízingbevevő jogosult írásban, az aktuális Kamatperiódus utolsó napja előtt legalább 15 Banki Nappal Lízingbeadóhoz beérkező írásbeli nyilatkozattal kérni a Lízingbeadótól a Lízingdíj Tőketartozás aktuális Kamatperiódus utolsó napján történő - az itt megjelölteknél később beérkezett nyilatkozat esetében a következő Kamatperiódus utolsó napján történő - átütemezését. A Lízingbeadó szabadon jogosult dönteni, hogy az átütemezésre vonatkozó kérelmet elfogadja-e. A Lízingbevevő az átütemezésre tekintettel a mindenkor érvényes Hirdetményben meghatározott mértékű szerződésmódosítási díjat köteles fizetni a Lízingbeadónak. 11.1.2 Fogyasztó Lízingbevevő Lakáscélú Lízingszerződése esetén a futamidő meghosszabbításáért a Lízingbeadó nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. Amennyiben a Lízingszerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével a Fogyasztó Lízingbevevő legalább kilencven napos késedelemben van, a Lízingbevevő a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a Lízingbeadó alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a díjak, költségek, jutalékok vonatkozásában a jelen pontban foglaltakat kell alkalmazni. 11.1.3 Lízingbevevő jogosult a Lízingbeadóhoz címzett írásbeli nyilatkozattal kérni, hogy a Lízingszerződést és a Finanszírozási Dokumentumokból eredő jogait és kötelezettséget másra átruházza. Lízingbevevő köteles az erre vonatkozó kérelemben megjelölni azt a személyt aki a Lízingszerződésből eredő jogait és kötelezettségeit át kívánja vállalni. A Lízingbeadó szabadon jogosult dönteni, hogy az átvállalásra vonatkozó kérelemnek helyt ad-e. A Lízingbeadó az átvállaló személlyel kapcsolatban fenntartja a jogot ügyfélminősítésre. Átvállalás esetén a Lízingbeadó, a Lízingbevevő és az átvállaló személy a lízingjogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek átruházása tárgyában szerződést köt. Ezen szerződés maradéktalan teljesüléséig a Lízingszerződésben foglalt Lízingbevevőt illető jogok, illetve őt terhelő kötelezettségek tekintetében a Lízingbevevő a Lízingszerződés jogosultja, illetve kötelezettje. 12. Szavatosság, jótállás
12.1
Szavatossági, jótállási kötelezettség kizárása; szavatossági, jótállási jogok engedményezése
12.1.1 A Lízingszerződés alapján Lízingbeadó arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a 6. pontban meghatározottak szerint megállapodás születik a Lízingtárgy adásvételére és azt Lízingbeadó elfogadja, Lízingbeadó az Adásvételi szerződést aláírja, és a Lízingtárgyat megvásárolja azzal a céllal, hogy azt Lízingbevevőnek lízingbe adja, illetve hogy a Finanszírozási Dokumentumokban foglalt feltételek maradéktalan teljesítése esetén a Lízingbevevő a Lízingtárgy tulajdonjogát megszerezze. Az Adásvételi szerződés aláírása, a Lízingtárgy lízingbe adása, és Lízingbevevő tulajdonszerzése részletes feltételeit a Finanszírozási Dokumentumok tartalmazzák. Lízingbeadó a jelen pontban rögzítettek (a pénzügyi lízing szolgáltatás) Finanszírozási Dokumentumoknak megfelelő (szerződésszerű) teljesítéséért felelős. 12.1.2 Lízingbeadó a Lízingszerződés megkötésével (az Adásvételi szerződés érvényes és hatályos létrejöttének felfüggesztő feltételével) a Lízingbevevőre engedményezi a Lízingbeadót az Adásvételi szerződés alapján megillető valamennyi jogot, esetleges követelést, kivéve a Lízingtárgy tulajdonjogát, a műszaki specifikáció jogát, továbbá a Vételár (vételárelőleg) esetleges visszafizetésére, visszatérítésére, leszállítására irányuló követelést, továbbá az Adásvételi szerződéstől való elállás jogát. A Lízingbeadó által nem engedményezett jogokat – kivéve a tulajdonjog részét képező rendelkezési jogot – a Lízingbevevő a Lízingbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával (amelyet a Lízingbeadó a Finanszírozási Dokumentumokban meghatározott egyes esetekben általános jelleggel megad) a Lízingbeadó nevében gyakorolhatja. Lízingbeadó semmilyen felelősséget nem visel az engedményezett igények fennállásáért, helyességéért, érvényesíthetőségéért vagy behajthatóságáért, illetve ezen igényekből származó követelésekért való kezesi felelősségét kifejezetten kizárja. 12.1.3 Tekintettel a 12.1.2 pont szerinti engedményezésre, a Lízingszerződés tárgyára (a pénzügyi lízingszolgáltatásra), valamint azon tényre, hogy a Lízingtárgy kiválasztása, kiépítése, felszereltségének a kiválasztása és megrendelése, valamint az Eladó kiválasztása során a Lízingbevevő saját felelősségére jár el, a Lízingbeadó mindennemű felelősséget kizár a Lízingtárgy állapotával, használhatóságával, rendeltetésszerű használatra alkalmasságával, felszereltségével, a Lízingtárgy műszaki jellemzőivel kapcsolatos, akár a Lízingtárgy használatba adásával, birtokba bocsátásával, akár a Lízingtárgy tulajdonának átruházásával összefüggő bármely igény esetére. A 12.1.2 pont szerinti engedményezést Lízingbevevő kifejezetten olyan előnynek fogadja el, amely a jelen 12.1.3 pontban rögzített szerződésszegésért való felelősséget kizáró rendelkezést kiegyenlíti. A jelen pont szerinti felelősség-korlátozás nem vonatkozik a Lízingbeadó által szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegések esetére. 12.2
Jogok érvényesítése
12.2.1 A Lízingtárggyal kapcsolatos hibás teljesítésén alapuló, illetőleg egyebekben a Lízingtárgy állapotával, használhatóságával, rendeltetésszerű használatra alkalmasságával, felszereltségével, a Lízingtárgy műszaki jellemzőivel kapcsolatos igényeit (garanciális, szavatossági, kártérítési igények, illetve a termékfelelősségből eredő igények) a 12.1.2 pont alapján a Lízingbevevő közvetlenül az Eladóval, illetve a jog kötelezettjével szemben jogosult és köteles érvényesíteni. A jog- és igényérvényesítés elmulasztásából, vagy késedelmes teljesítéséből eredő valamennyi – a Lízingbevevőt és/vagy a Lízingbeadót ért – kár a Lízingbevevőt terheli. A Lízingbevevő az igényérvényesítés során az Adásvételi szerződésben, illetőleg
jogszabályban meghatározottak szerint köteles az Eladóval szemben eljárni. A Lízingbevevő az Eladóval szemben fennálló jogait az Eladó felé a Lízingszerződéssel igazolja. 12.2.2 A Lízingbevevő köteles a Lízingbeadóval a fentiek során együttműködni, haladéktalanul köteles bejelenteni Lízingbeadónak, ha a fenti igények alapjául szolgáló bármilyen hibát, hiányosságot észlel. A Lízingbevevő köteles az igények érvényesítéséhez szükséges minden intézkedést megtenni, a felmerülő hibák, hiányosságok megvizsgálását lehetővé tenni, szükség esetén egyeztető vagy bírósági tárgyaláson részt venni, és mindezek során a lehető legnagyobb gondossággal eljárni. 12.2.3 Lízingbeadó nevében és javára Lízingbevevő köteles az Adásvételi szerződésen nyugvó vételár-leszállítás iránti igényt érvényesíteni. A Lízingbeadó a vételár-leszállítás jogcímén megkapott összeggel csökkenti a Lízingbevevő Tartozását, azaz a vételár-leszállítás jogcímén megkapott (Lízingbeadó számlájára befolyt) összeget Lízingbeadó a Lízingbevevő által megfizetett összegnek tekinti. Amennyiben (i) a Lízingtárgy Likvidációs Értékében a vételár-leszállítás alapjául szolgáló körülmények folytán az Előzetes Értékelés során elkészült értékbecslésben meghatározott értékhez viszonyítottan bekövetkezett csökkenés összege meghaladja (ii) a vételár-leszállítás jogcímén Lízingbeadó által megkapott összeget, Felek a két összeg különbségét ((i)-(ii)) óvadéknak tekintik és Lízingbeadó jogosult ezen összeget óvadékként a vételár-leszállítás jogcímén Lízingbeadó által megkapott összegből visszatartani. Lízingbeadó és Lízingbevevő a jelen 12.2.3 pontot óvadék alapítására irányuló megállapodásnak tekintik, amelynek feltételeit jelen Üzletszabályzat 19.6. pontja rögzíti. 12.2.4 A Lízingtárggyal kapcsolatos hibás teljesítésből eredő vagyoni károk megtérítése iránti igényt – kivéve amennyiben a kár nem a Lízingtárgyban állt be – a Lízingbeadó javára, a nem vagyoni károk megtérítése iránti igényt a Lízingbevevő javára jogosult és köteles Lízingbevevő érvényesíteni. 12.2.5 Lízingbeadó nevében az Adásvételi szerződéstől elállni Lízingbevevő kizárólag Lízingbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult. Elállás esetén az elálláshoz szükséges lízingbeadói hozzájárulással egyidejűleg kell a Lízingbeadónak és a Lízingbevevőnek az elszámolás tekintetében megállapodniuk. 12.2.6 A jelen fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy a Lízingbeadó bármely őt egyébként bármely szerződés, vagy jogszabály erejénél fogva megillető joga gyakorlásáról lemondott volna, vagy annak érvényesítését kizárólagos jelleggel másra ruházta volna át. Visszlízing esetén az Adásvételi szerződésen nyugvó vételár-leszállítás iránti igényt, a Lízingtárggyal kapcsolatos hibás teljesítésből eredő vagyoni károk megtérítése iránti igényt érvényesíteni, továbbá az Adásvételi szerződéstől való elállás jogát gyakorolni kizárólag a Lízingbeadó jogosult. 13. Kárveszélyviselés
13.1.1 A Lízingbevevő — vétkességtől függetlenül — viseli a kárveszélyt a kárveszélynek az Eladóról a Lízingbeadóra való átszállásától, de legkésőbb a 7.2.3. pont szerinti birtokbavétel időpontjától a Lízingbevevő tulajdonszerzésének időpontjáig, vagy a Lízingtárgy Lízingbeadó birtokába való visszabocsátásáig. 13.1.2 A Lízingbevevőt terheli a felelősség azoknak a károknak a Lízingbeadó részére történő megtérítéséért, melyeknek viselésére senki nem kötelezhető. A kárveszély viselése kiterjed különösen, de nem kizárólagosan az elháríthatatlan külső okból származó, a harmadik személy érdekkörében felmerült okból eredő, és saját érdekkörben felmerült ok miatti — különösen a nem rendeltetésszerű használatból, a nem megfelelő karbantartásból illetve a jótállási, szavatossági jogok gyakorlásának elmulasztásából eredő — károkra, amelyek a Lízingtárgy megsemmisülését vagy megrongálódását eredményezik. Azokat a károkat vagy szennyeződéseket, amelyeket harmadik fél, harmadik személy, vagy személyek, vagy vis major okoztak, vagy amelyek az Lízingtárgy tulajdonjogának a Lízingbeadó által történő megszerzése előtt keletkeztek, a Lízingbevevőnek kell a saját költségére elhárítani, helyreállítani. 14. Biztosítások
14.1.1 A Folyósítási Nap előtt a Lízingbeadó jogosult egy erre felhatalmazott szakértőt a biztosítási összegek meghatározása érdekében szakvélemény készítésével megbízni. Ennek a szakvélemény-készítésnek a költségeit a Lízingbevevő előzetesen tartozik megfizetni a Lízingbeadónak, a Lízingbeadó előzetes kalkulációja alapján. Amennyiben a Lízingbeadó mellőzi a külön biztosítási szakvélemény elkészíttetését, (i) a Lízingtárgyra vonatkozó biztosítási összeg minimum összege az Előzetes Értékelés során végzett értékbecslésben meghatározott érték, és a Vételár (illetve a Fedezeti Ingatlanra vonatkozó Biztosítéki Szerződésben meghatározott vételár / érték) közül a magasabbal (ii) Fedezeti Ingatlanra vonatkozó biztosítási összeg minimum összege az Előzetes Értékelés során végzett értékbecslésben meghatározott értékkel egyezik meg. Lízingbeadó jogosult írásban a biztosítási összeget a jelen pont szerintinél alacsonyabban megjelölni, amely esetben ezen összeg képezi a biztosítási összeg minimumát. 14.1.2 Amennyiben a Lízingtárgyra vonatkozóan az Eladó a Lízingtárgy Lízingbeadó, illetve meghatalmazása alapján eljáró Lízingbevevő birtokába adásáig terjedő időszakra rendelkezik a 14.1.1 pontban meghatározott fedezetet nyújtó biztosítással (így különösen építés alatt álló Lízingtárgy esetén építési és szerelési biztosítással), a Lízingbevevő a Lízingtárgy átadás-átvételétől (birtokba adásától) kezdődően teljeskörű, a 14.1.1 pontban meghatározott fedezetet nyújtó, értékkövetéses vagyon- és felelősségbiztosítást köteles kötni (tűz és elemi károk, vízkár, felelősségi károk stb.) a Lízingtárgyra. Az Eladó az Adásvételi szerződésben köteles nyilatkozni a jelen pont szerinti biztosítás fennállásának tényéről, és kötelezettséget vállalni, hogy azt a Lízingtárgy átadás-átvételéig (birtokba adásáig) fenntartja, majd azt követően azonnal megszünteti. 14.1.3 Amennyiben az Eladó a 14.1.2 pont szerinti nyilatkozatot és kötelezettségvállalást nem teszi meg, Lízingbevevő a Folyósítás Napja előtt köteles teljeskörű, a 14.1.1 pontban meghatározott fedezetet nyújtó, értékkövetéses vagyon- és felelősségbiztosítást kötni (tűz és elemi károk, vízkár, felelősségi károk stb.) a Lízingtárgyra. A Biztosítéknyújtó a Folyósítás Napja előtt köteles teljeskörű, a 14.1.1 pontban meghatározott fedezetet nyújtó, értékkövetéses vagyon- és felelősségbiztosítást kötni (tűz és elemi károk, vízkár, felelősségi károk stb.) a Fedezeti Ingatlanra, amelynek
fennállását a Folyósítás Napját megelőző második munkanapig a Biztosítéknyújtó, illetőleg a Lízingbevevő köteles megfelelően igazolni Lízingbeadó részére. 14.1.4 A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó köteles a Lízingszerződés megszűnéséig, vagy amennyiben az később következik be, a Lízingtárgynak a Lízingbeadó birtokába való visszakerülésének időpontjáig a 14.1.2, illetve 14.1.3. pont szerinti biztosításokat (a továbbiakban egységesen: Biztosítás) teljes körűen fenntartani. A Biztosítást a Lízingtárgy és a Fedezeti Ingatlan felszereltségének megfelelően kell megkötni, és fenntartani. A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó köteles a Lízingbeadóval minden a Biztosítást (különösen a biztosítási kockázatot, biztosítási összeget) érintő változtatást haladéktalanul közölni, a biztosítási intézkedések meghozatala érdekében. A Biztosítás a Lízingszerződés fennállása alatt a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó részéről nem mondható fel (ide nem értve azt az esetet, ha Lízingbevevő a biztosítást egy ugyanolyan vagy jobb feltételű – így különösen, de nem kizárólagosan fedezettségi szempontból - biztosítással cseréli fel, akként, hogy a biztosítás folyamatosan, megszakítás nélkül fennáll), illetve Lízingbeadó hozzájárulása nélkül a Lízingbeadóra nézve hátrányosan nem módosítható Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó a Biztosítást úgy köteles megkötni, illetőleg fenntartani, hogy az folyamatosan indexálódjon. A biztosító által támasztott érvényességi feltételek folyamatos teljesítése a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó felelőssége, amelynek elmulasztásából eredő károk kizárólag a Lízingbevevőt terhelik. A feltételek teljesítéséből eredő költségek, valamint a biztosítási feltételek esetleges változása miatt felmerülő költségek a Lízingbevevőt terhelik. A Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Biztosítás megkötésének neki felróható elmaradása, vagy késedelmes megkötése, illetve megszűnése, avagy Lízingbeadó hátrányára történő módosítása kapcsán felmerülő károkat viselni, illetve a Lízingbeadót érő károkat megtéríteni köteles, amely nem érinti a Lízingbeadónak a szerződésszegés esetén biztosított egyéb jogokat. Lízingbeadót semminemű felelősség nem terheli a Lízingtárgy, illetőleg a Fedezeti Ingatlan dupla, illetőleg nem biztosításáért. 14.1.5 A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó köteles a biztosító által előírt intézkedéseket, így különösen riasztó beszerelését, az ingatlan bekerítését és az adott biztosítási értékhez előírt egyéb védelmi eszközök felszerelését saját költségére elvégezni. Ha a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó a Biztosításra vonatkozó szerződési feltételekben, vagy egyébként a biztosítási szerződésben foglalt bármely kötelezettségét megszegi, minden ebből eredő kárért felel. 14.1.6 A Biztosításon túl, Lízingbeadó kötelezheti Lízingbevevőt, illetőleg a Biztosítéknyújtót, hogy a Lízingtárgyban folytatni kívánt tevékenységétől függően egyéb, így felelősségbiztosítást is kössön. 14.1.7 A Lízingtárgy Biztosítása tekintetében félnek a Lízingbevevő minősül, azzal, hogy Lízingbeadó ilyen irányú nyilatkozata esetén a Biztosításra vonatkozó szerződéses feltételeknek lehetővé kell tenniük, hogy a Biztosítás biztosítotti pozíciójába a Lízingbeadó beléphessen. Ezen nyilatkozat hiányában a Biztosítás kedvezményezettjeként a Lízingbeadót kell megjelölni. Amennyiben a Lízingbeadó nem minősül biztosítottnak, a Lízingtárgy és a Fedezeti Ingatlan tekintetében Lízingbeadó Lízingszerződésből eredő minden igényének biztosítása érdekében, a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó a Lízingbeadó javára engedményezi bármilyen a biztosítóval szembeni jelenlegi és jövőbeni igényét, követelését. Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó egyúttal kötelezi magát, hogy a Lízingbeadó kívánságára írásban értesíti a biztosítót (érintett harmadik személyeket) az engedményezés megtörténtéről. A Biztosításnak tartalmazni kell a biztosító azon kötelezettségvállalását, hogy a Biztosítás megszűnése, illetőleg megszűntetése esetében a Lízingbeadót haladéktalanul értesíti ezen tényről és az értesítés Lízingbeadó általi kézhezvételétől számítva legalább 30 napos határidőt biztosít a Lízingbeadó részére, hogy a Biztosításba való jelen pontban meghatározottak szerinti belépéséről nyilatkozzon, amely időtartam alatt a biztosító biztosítási kötelezettsége folyamatosan fennáll. Lízingbeadó jogosult a Lízingtárgyra, illetőleg a Fedezeti Ingatlanra vonatkozó Biztosítással szemben további követelményeket támasztani, így különösen jogosult az engedményezési záradék szövegét meghatározni. 14.1.8 Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó a Biztosítás megkötése során köteles olyan nyilatkozatot tenni a biztosító irányába, hogy a biztosítót felhatalmazza, hogy a Lízingbevevőnek, illetőleg a Biztosítéknyújtónak a Biztosítással kapcsolatos bármely adatát (ideértve különösen a Biztosítás fennállására, a biztosítási díjak megfizetésére, a biztosítási összegre vonatkozó adatokat) a Lízingbeadónak a biztosító kiadja. A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó ilyen irányú külön nyilatkozatának elmulasztása esetén a jelen pont szerinti felhatalmazás a Lízingszerződés aláírásával megadottnak tekintendő. Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó kijelenti, hogy bármely titok (így különösen a biztosítási titok) sérelme nélkül Lízingbeadó jogosult a biztosítótól adatot kérni a Lízingbevevőre, illetőleg a Biztosítéknyújtóra vonatkozóan, és a biztosító jogosult ezen adatokat (a Lízingbeadóra, a Biztosítéknyújtóra, a Lízingtárgyra, vagy a Fedezeti Ingatlanra vonatkozó bármely adatot) a Lízingbeadónak kiadni. 14.1.9 A biztosítással kapcsolatos kárügyintézés a Lízingbeadó egyidejű tájékoztatása mellett minden esetben a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó kötelessége, az a Lízingtárgy esetében is független a tulajdoni viszonytól. A Lízingbeadó nem tehető felelőssé káresemény esetén a biztosító által kifizetett összeg nagyságáért. A Lízingbeadó a biztosító által tett kifizetés mértékéért nem felel, a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó a biztosító által tett kifizetéssel kapcsolatos igényt Lízingbeadóval szemben nem jogosult érvényesíteni. A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó a kifizetés összegét jogosult a biztosító felé vitatni, ebben az esetben azonban az eljárás elhúzódása, illetőleg az eljárás maga a Lízingbevevő Finanszírozási Dokumentumok alapján fennálló bárminemű fizetési kötelezettségét nem érinti. 14.1.10 A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó a Lízingtárgyra és a Fedezeti Ingatlanra vonatkozó biztosítási díjakat minden körülménytől függetlenül köteles megfizetni. A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó ezen díjakról szóló számlákat köteles azok esedékességekor megfizetni, és Lízingbeadó részére azt kérésére megfelelően igazolni. 14.1.11 Káresemény bekövetkezése esetén a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó 24 órán belül köteles a Lízingbeadót és a biztosító társaságot haladéktalanul írásban értesíteni, továbbá a kárenyhítéssel, kárrendezéssel kapcsolatos eljárásban minden intézkedést köteles haladéktalanul megtenni. A kárenyhítés joga a Lízingbeadót is megilleti. Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó a Lízingtárgyban és a Fedezeti Ingatlanban történt káresemény miatt a Lízingbeadóval szemben semminemű követelést nem támaszthat. 14.1.12 A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó köteles a Lízingtárgyat, illetve a Fedezeti Ingatlant káresemény esetén kijavítani, a biztosító által helyreállíthatónak minősített kár esetén helyreállítani a Biztosításra vonatkozó szerződéses feltételek maradéktalan teljesítésével (különösen a biztosító számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázásának elősegítése, kárenyhítés), függetlenül azon körülménytől, hogy a biztosító az adott káresemény kapcsán tett, vállalt-e kifizetést. Ha a biztosító a Lízingtárgyat, illetve amennyiben a
Biztosítéknyújtó a Lízingbevevő a Fedezeti Ingatlant helyreállíthatónak minősíti, Lízingbevevő annak eredeti állapotába helyreállította a Lízingtárgyat, illetve a Fedezeti Ingatlant és a Finanszírozási Dokumentumok alapján már esedékessé vált, lejárt tartozása (fizetési kötelezettsége) a Lízingbeadóval szemben nem áll fenn, Lízingbeadó a Lízingbevevő által a helyreállításról átadott számla alapján legfeljebb a számlák erejéig vagy a Lízingbeadó döntése alapján az összegre tekintettel számla nélkül, köteles a Lízingbeadó által megkapott biztosítási összeget, a Lízingbevevő javára kifizetni. Amennyiben azonban a Lízingbevevőnek esedékessé vált, lejárt tartozása (fizetési kötelezettsége) áll fenn a Lízingbeadóval szemben, Lízingbeadó jogosult azzal szemben beszámítani a biztosítási összeg számlák erejéig átadandó részét. Amennyiben a Biztosítéknyújtó nem a Lízingbevevő és a biztosító a Fedezeti Ingatlant helyreállíthatónak minősíti és Biztosítéknyújtó annak eredeti állapotába helyreállította a Fedezeti Ingatlant, Lízingbeadó köteles a megkapott biztosítási összeget a Biztosítéknyújtó javára kifizetni. 14.1.13 Ha a biztosító a Lízingtárgyat, illetve amennyiben a Biztosítéknyújtó a Lízingbevevő a Fedezeti Ingatlant helyreállíthatónak minősíti, Lízingbevevő annak eredeti állapotába helyreállította a Lízingtárgyat, illetve a Fedezeti Ingatlant és a Finanszírozási Dokumentumok alapján már esedékessé vált, lejárt tartozása (fizetési kötelezettsége) a Lízingbeadóval szemben nem áll fenn, és a Lízingbeadó által megkapott biztosítási összeg meghaladja Lízingbevevő által benyújtott számlák összegét, a különbözet Lízingbeadó választása szerint vagy csökkenti a Lízingbevevő Tartozását, azaz a különbözetet Lízingbeadó a Lízingbevevő által megfizetett összegnek tekinti. Azonban amennyiben a Lízingtárgy Likvidációs Értékében a káresemény folytán a Likvidációs Értékhez viszonyítottan csökkenés következett be (a helyreállítás után), Felek a Likvidációs Értékében bekövetkezett csökkenésnek megfelelő összeget óvadéknak tekintik és Lízingbeadó jogosult ezen összeget óvadék jogcímén visszatartani. Lízingbeadó és Lízingbevevő a jelen 14.1.13 pontot óvadék alapítására irányuló megállapodásnak tekintik, amelynek feltételeit jelen Üzletszabályzat 19.6. pontja rögzíti. 15. Karbantartás, beépítések és módosítások, megtekintés
15.1.1 A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó köteles a Lízingtárgyat és a Fedezeti Ingatlant a saját költségén, a Lízingtárgy tulajdonjogának Lízingbevevő általi megszerzéséig, illetve a Lízingtárgy Lízingbeadó birtokába való visszabocsátásáig folyamatosan, a Finanszírozási Dokumentumoknak megfelelő, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartani, ilyen állapotba helyezni, illetve azt helyreállítani. A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó köteles biztosítani, hogy a Lízingtárgy és a Fedezeti Ingatlan a használat révén ne használódjék el a szokásos mértéken túlmenően, illetőleg azok mindenkori hitelbiztosítéki értéke a Lízingdíj Tőketartozást meghaladja. 15.1.2 A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó saját költségén köteles gondoskodni a Lízingtárgy és a Fedezeti Ingatlan folyamatos állagmegóvásáról, karbantartásáról, rendes és rendkívüli felújításáról (karbantartáson és felújításon értve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott fogalmakat). Lízingbevevő a szükséges időközökben köteles a Lízingtárgyat felújítani. A Lízingbeadó (különösen a hitelbiztosítéki értékre tekintettel) ésszerű megítélése alapján szükségessé vált felújítások elvégzésére felszólíthatja Lízingbevevőt. Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingbeadó felszólításától számított – az elvégzendő munkától függően – legrövidebb időn belül, de legkésőbb 60 napon belül az előírt munkákat nem végzi el, Lízingbeadó jogosult a szükséges javításokat vagy intézkedéseket Lízingbevevő költségére elvégeztetni. 15.1.3 A Lízingtárgyon és a Fedezeti Ingatlanon történő építési módosításokhoz, változástatásokhoz - ideértve a szokásos karbantartás körét meghaladó változtatásokat, átalakításokat -, a Lízingbeadó előzetes írásos beleegyezése szükséges. A Lízingbeadó a hozzájárulását akkor köteles megadni, ha a tervezett változtatások a Lízingtárgy és a Fedezeti Ingatlan használhatóságát, hasznosíthatóságát nem csorbítják, a Lízingtárgy és a Fedezeti Ingatlan értékét nem csökkentik, és a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó a Lízingbeadónak bizonyítja ezen munkák finanszírozásának biztosítottságát. Építési változtatásokat, legyenek azok bármilyen jellegűek, kizárólag a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó költségére, a megfelelő szakmai ismeretekkel és képesítésekkel, engedélyekkel rendelkező vállalkozó útján, és az előírások betartásával és szükséges engedélyek beszerzésével lehet elvégezni. Az előbbiekben meghatározottakért minden esetben a Lízingbevevő és a Biztosítéknyújtó tartozik felelősséggel, függetlenül attól, hogy Lízingbeadó engedélyével, vagy engedélye nélkül végezte, végeztette az építési változtatásokat. 15.1.4 A Lízingbevevő a Lízingbeadó által engedélyezett, a Lízingbevevő költségére elvégzett átalakítással vagy átalakításokkal, építészeti változtatással vagy változtatásokkal, akár a Lízingtárgyon végrehajtott beruházásnak minősülő munkákkal kapcsolatban semmilyen ellenértékre nem jogosult, azok megrendelése, illetve elvégzése nem eredményez a Ptk. 137. §-a szerinti közös tulajdont, a Lízingtárgyon végzett ilyen jellegű beépítések és változtatások térítésmentesen a Lízingbeadó tulajdonába kerülnek, és a Lízingbevevő (tekintettel Lízingbevevő esetleges tulajdonszerzésére, illetve a 17. fejezetben szabályozott elszámolásra) külön nem követelheti a gazdagodás megtérítését sem. A jelen pont szerinti munkálatok költségeit a lízingdíjba nem lehet beszámítani, és a Lízingbeadótól azok egészének vagy egy részének megtérítését jogalap nélküli gazdagodás jogcímén sem lehet követelni, az ilyen igény érvényesítéséről Lízingbevevő kifejezetten lemond. 15.1.5 A Lízingtárgy Lízingbeadó birtokába való visszabocsátásakor a Lízingbevevő jogosult saját költségén a Lízingtárgyat eredeti építészeti állapotába visszaállítani. 16. A szerződés megszűnése, felmondás, elállás; elszámolás a Felek között
16.1.1 A Lízingszerződés megszűnik: a) b) c) d) e)
a Felek maradéktalan és szerződésszerű teljesítése esetén (ideértve a 10. pont szerinti, teljes előtörlesztést is), a Lízingbeadó elállása, a Lízingbeadó felmondása, kötelező lezárási esemény felmerülése, illetve a Felek erre irányuló közös megegyezése esetén.
16.1.2 A Lízingszerződés megszűnik a Felek maradéktalan és szerződésszerű teljesítésével, amennyiben a Finanszírozási Dokumentumok szerint (i) Zártvégű Pénzügyi Lízing esetében a Lízingbevevőnek nem áll fenn Tartozása a Lízingbeadóval szemben, és a Lízingbevevőre a Lízingtárgy tulajdonjoga átszállt, illetve (ii) Nyíltvégű Pénzügy Lízing esetén a Lízingbevevőre a Lízingtárgy tulajdonjoga átszállt, vagy a Tulajdonszerzési jog gyakorlására nyitva álló határidő eltelt és a Lízingbevevő nem élt Tulajdonszerzési jogával és a Lízingtárgyat a Lízingbeadó birtokába visszabocsátotta. 16.1.3 Amennyiben a Lízingszerződést a Felek közös megegyezéssel szüntetik meg, ez esetben a Lízingszerződés megszűnésére és az egymás közötti elszámolásra a Felek között megkötött írásbeli megállapodás az irányadó. 16.1.4 A Lízingbeadó jogosulttá válik a Lízingszerződéstől elállni, amennyiben még nem szerezte meg a Lízingtárgy tulajdonjogát -
a Lízingszerződés megkötését követő hatvan (60) napon belül az Adásvételi szerződés bármilyen okból nem jön érvényesen és hatályosan létre; vagy Lízingbevevő az Adásvételi szerződés végleges tervezetén aláírásával nem igazolja annak megfelelőségét (ld. 6.1.3 pont); vagy a Lízingbeadó nem szerzi meg a Lízingtárgy Adásvételi Szerződésben foglaltak szerinti tulajdonjogát az Adásvételi szerződésben foglaltaknak megfelelően; vagy ha bármely körülmény folytán a Lízingbeadó jogosult lenne a Lízingszerződést felmondani, amennyiben már megszerezte volna a Lízingtárgy tulajdonjogát (azaz felmondási esemény áll fenn); vagy olyan – Lízingbeadó számára – új körülmény áll fenn, amely körülmény ismerete esetén Lízingbeadó nem kötötte volna meg a Lízingszerződést; vagy a Lízingbevevő nem fizeti meg az Önerőt (ideértve a 5.1.3. pont (i) alpontjában meghatározott összeget), vagy nem írja alá az 5.1.3. pont (ii) alpontjában meghatározott Lízingszerződés-módosítást.
16.1.5 Elállás esetén, az elállás közlésétől számított 15 napon belül, a Lízingbevevőnek meg kell térítenie a Lízingbeadó számára a Lízingbeadó által tett értesítésben megjelölt, az ügylettel kapcsolatban addig felmerült összes költséget, továbbá az Adásvételi Szerződés alapján a Lízingbeadó által megfizetett összegeket, így különösen a Vételár Lízingbeadó által teljesített részét, arra tekintettel, hogy a Lízingbeadó az Adásvételi Szerződést a Lízingbevevő megbízása alapján kötötte meg, a Lízingbevevő által meghatározott feltételek szerint, a Lízingbevevő által kiválasztott Lízingtárgyra és Eladóval. A Lízingbevevő által már megfizetett díjak Lízingbeadót illetik, amennyiben (az azok alapjául szolgáló szolgáltatások) jelen pont szerint teljesítettnek minősülnek, ellenkező esetben azokat Lízingbeadó köteles Lízingbevevő részére visszafizetni, azzal, hogy azzal szemben Lízingbeadó jogosult Lízingbevevő bármely fizetési kötelezettségét beszámítani. A Szerződéskötési díj a Lízingszerződés megkötésekor tekintendő teljesítettnek. Amennyiben az Adásvételi Szerződés nem a Lízingbevevő érdekkörében vagy neki felróható okból került felbontásra, Lízingbeadó a Lízingbevevő részére a Szerződéskötési díjat visszatéríti. Az előzetes értékelési díj és az értékbecslési díj akkor tekintendő teljesítettnek, amikor az Előzetes Értékelés eredményéről a Lízingbevevőt értesítik. A folyósítási díj a Folyósítás Napján tekintendő teljesítettnek. Az illeték (megtérítése) címén Lízingbevevő által Lízingbeadónak megfizetendő összegek akkor tekintendők teljesítettnek, amikor az illetékkötelezettség a Lízingbeadónál keletkezik (azaz az Adásvételi szerződés megkötésével azzal, hogy amennyiben az Adásvételi Szerződés nem a Lízingbevevő érdekkörében vagy neki felróható okból került felbontásra, figyelembe kell venni az illeték esetleges törlését, illetőleg visszatérítését). Ha az illetékhivatal jogerős határozat megállapítja, hogy az illeték összege magasabb a Lízingbevevő Lízingbeadónak megtérítettnél, Lízingbeadó erre irányuló írásbeli felszólítását követően haladéktalanul köteles a különbözetet átutalni Lízingbeadó számlájára, amennyiben pedig alacsonyabb, a különbözetet a Lízingbeadó Lízingbevevő részére visszatéríti. 16.1.6 A Lízingbevevő fentieken túlmenően a szerződéstől való elállás esetén köteles a Lízingbeadó felszólítására, a Lízingbeadót mentesítő hatállyal, az elállás időpontjáig a Lízingbeadó által a lízingügyletre tekintettel megkötött szerződésekbe (például adásvételi előszerződés, Adásvételi szerződés) belépni, Lízingbeadó ezekből eredő jogait és kötelezettségeit átvállalni. 16.1.7 Amennyiben a Lízingbevevő a Finanszírozási Dokumentumokból eredő bármely kötelezettségét súlyosan, vagy a Lízingbeadó előzetes felszólítása ellenére ismétlődően megszegi, egyebekben súlyosan szerződésszegő, vagy a szerződésszerű teljesítést nagymértékben veszélyeztető magatartást tanúsít (együttesen: súlyos szerződésszegés, vagy súlyos szerződésszegési esemény), és ezen súlyos szerződésszegést a Lízingbeadó által megjelölt ésszerű határidőn belül, feltéve, hogy az adott súlyos szerződésszegési esemény a Lízingbeadó ésszerű megítélése szerint orvosolható, nem orvosolták vagy nem mondtak le róla, a Lízingbeadó írásban felmondással élhet. A jelen pont a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében a 16.1.7 pont a következő tartalommal irányadó: Amennyiben a Lízingbevevő a Finanszírozási Dokumentumokból eredő bármely kötelezettségét súlyosan, vagy a Lízingbeadó előzetes felszólítása ellenére ismétlődően megszegi, egyebekben súlyosan szerződésszegő, vagy a szerződésszerű teljesítést nagymértékben veszélyeztető magatartást tanúsít (együttesen: súlyos szerződésszegés, vagy súlyos szerződésszegési esemény), és ezen súlyos szerződésszegést a Lízingbeadó által megjelölt ésszerű határidőn belül, feltéve, hogy az adott súlyos szerződésszegési esemény a Lízingbeadó ésszerű megítélése szerint orvosolható, nem orvosolták vagy nem mondtak le róla, a Lízingbeadó írásban felmondással élhet. A Lízingszerződés felmondását megelőzően a Lízingbeadó a Lízingbevevőnek, a Kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezett Biztosítéknyújtónak küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a Lízingbevevő, a Kezes és a zálogkötelezett Biztosítéknyújtó figyelmét a teljes fennálló és lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén teljesítendő további kamatteherre és a tartozás elmaradása esetén várható jogkövetkezményekre. A Lízingbeadó a Lízingszerződés felmondását a Lízingbevevőnek, a Kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezett Biztosítéknyújtónak megküldi, ennek igazolása a Lízingbeadót terheli. 16.1.8 Súlyos szerződésszegésnek minősülnek, különösen de nem kizárólagosan az alábbiak: a)
Lízingbevevő bármely a Finanszírozási Dokumentumokban meghatározott fizetési kötelezettségét az esedékességkor nem teljesíti;
b)
c)
d) e) f) g) h)
a Lízingbevevő, vagy a Lízingbevevő befolyási körébe tartozó valamely társaság a Lízingbeadóval vagy a Lízingbeadó tulajdonosi/befolyási körébe tartozó társasággal, vagy bármely pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseiből eredő fizetési kötelezettsége esedékességkor nem kerül megfizetésre, vagy azt az eredeti lejárat előtt esedékessé nyilvánítják vagy az egyébként esedékessé és fizetendővé válik a Lízingbevevő, vagy a Lízingbevevő befolyási körébe tartozó valamely társaság szerződésszegése (bárhogy is meghatározott vagy leírt) miatt, vagy a Lízingbevevő, vagy a Lízingbevevő befolyási körébe tartozó valamely társaság valamely hitelezője jogosulttá válik arra, hogy valamely fenti fizetési kötelezettségét az eredeti lejárat előtt esedékessé nyilvánítsa; vagy hivatalos lépések történnek vagy jogi eljárás indul a Lízingbevevő megszűnése, feloszlatása, felszámolása, közvetlen irányítás alá helyezése vagy átszervezése iránt, vagy a Lízingbevevő, illetve összes bevétele, eszköze vagy ezek egy része tekintetében vagyonfelügyelő, felszámoló, csődgondnok vagy hasonló tisztviselő kijelölése iránt, vagy csődeljárás kezdeményezését a költségeket fedező vagyon hiányában elutasítják, vagy a Lízingbevevő vagyona (vagy annak számottevő része) végrehajtás alá kerül, vagy olyan esemény merül fel, amely a Lízingbeadó megítélése szerint hátrányosan befolyásolja a Lízingbevevő, vagy a Biztosítéknyújtó gazdasági, pénzügyi, vagy jogi helyzetét vagy azt a képességét, hogy a Finanszírozási Dokumentumok, Biztosítéki Szerződések szerinti kötelezettségeinek eleget tegyen, vagy a Biztosítéki Szerződésekben meghatározott biztosítékok részben vagy egészben elveszítik biztosítéki szerepüket, és azt a Lízingbeadó felszólítása ellenére Lízingbevevő, esetlegesen Biztosítéknyújtó nem egészíti ki, vagy amennyiben a Lízingbevevő bármely, a Finanszírozási Dokumentumokban megtett, vagy a Lízingszerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatáról, állításáról kiderül, hogy a nyilatkozattétel idején bármely lényeges vonatkozásban hiányos, valótlan, illetve félrevezető, vagy a Lízingbevevő a Finanszírozási Dokumentumokon alapuló bármely kötelezettségének, a Lízingbeadó által történő felszólítást követő 15 napon belül nem tesz eleget, vagy Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó elmulasztja a 2.9.3. pontban meghatározott értesítési kötelezettségét.
16.1.9 Nem orvosolható súlyos szerződésszegésnek minősülnek, különösen de nem kizárólagosan a 16.1.8 pont (b) – (d) és (f) alpontjában felsoroltak. 16.1.10 A Lízingbevevő köteles megtéríteni a Lízingbeadónak minden kárát és költségét, amelyek a Lízingbevevő szerződésszegésével, illetve a Lízingbeadónak a Finanszírozási Dokumentumokban foglalt jogainak érvényesítésével kapcsolatban a Lízingbeadó oldalán felmerülnek, így különösen, de nem kizárólagosan a felszólítás, behajtás, helyszíni szemle birtokbavétel költségei. 16.1.11 A Lízingszerződés felmondása esetén (a) a Lízingbeadó a Lízingbevevőt felhívhatja a Tartozás – alábbiak szerinti - megfizetésére az értesítésben meghatározott időpontban, mint a felmondás hatályosulásának napján (melynek következtében az ott megjelölt napon a Lízingbevevő a Lízingbeadóval szembeni Tartozása azonnal esedékessé válik), és felhívhatja, hogy a Tartozás teljes összege alábbiak szerinti megfizetésének feltételével (mint felfüggesztő feltétel), az értesítésben meghatározott időtartamon belül gyakorolja Tulajdonszerzési jogát; és / vagy (b) a Finanszírozási Dokumentumok bármely más rendelkezésének érintése nélkül kijelentheti, hogy a Biztosítéki Szerződések (vagy azok bármelyike) végrehajthatóvá váltak, és azok mindegyikét vagy bármelyikét kikényszeríti. A Lízingbeadó a felmondásról szóló értesítésben közli a Lízingbevevővel a felmondás kiállításának napjára kiszámított Lízingdíj Tőketartozását, annak járulékait, valamint a Lízingbeadó által kiszámlázott, de meg nem fizetett Havi Lízingdíjak összegét, amelynek megfizetését követően számítja ki Lízingbeadó a Tartozás előbbiekben meghatározott és Lízingbevevő által megfizetett összeggel csökkentett mértékét - figyelemmel a felmondásról szóló értesítésben meghatározott összeg tekintetében számított, a felmondás kiállításának napjától a megfizetés napjáig eltelt napokra vonatkozó ügyleti kamatra, valamint esetleges késedelmi kamatra, egyéb járulékokra, általános forgalmi adóra, valamint deviza alapú lízing esetében a Bázis Árfolyam és a megfizetés napjára érvényes Eladási Árfolyam – Fogyasztó Lízingbevevő Lakáscélú Lízingszerződése esetén deviza Középárfolyam. – közötti árfolyamkorrekcióra -, amely összegről, a Tartozás végleges elszámolása érdekében a Lízingbevevő részére Lízingbeadó végszámlát, vagy azzal azonos tartalmú okiratot állít ki, amelyet a végszámlában feltűntetett határidőre köteles Lízingbevevő megfizetni. 16.1.12 Amennyiben (i) a Lízingbevevő a felmondásról szóló értesítésben megjelölt összeget a felmondásról szóló értesítésben és a 16.1.11. pontban megjelöltek szerint nem vagy csak részben fizeti meg vagy a Tulajdonszerzési Jogát nem gyakorolja az értesítésben meghatározottak szerint, akkor a felmondásról szóló értesítésben megjelölt napi hatállyal a Lízingszerződés megszűnik, illetőleg (ii) amennyiben a Lízingbevevő a 16.1.11. pontban hivatkozott Végszámlában, vagy azzal azonos tartalmú okiratban meghatározott összeget az azon feltűntetett határidőre nem vagy csak részben fizeti meg, a Lízingszerződés a Végszámlában feltűntetett határidő elteltét követő napi hatállyal megszűnik, és a Lízingbevevő elveszíti az őt a Lízingszerződés alapján megillető jogokat, így különösen de nem kizárólagosan a Lízingtárgyra vonatkozó Tulajdonszerzési jogát, a Lízingtárgy használatának, birtoklásának, hasznosításának jogát, illetőleg erre tekintettel minden más személy is elveszti a Lízingtárggyal kapcsolatos jogát, így a Lízingtárgy használatának, birtoklásának, hasznosításának a jogát. Lízingbeadó a Zártvégű Pénzügyi Lízingszerződés felmondással történt megszűntetését követően jogosult a Lízingbevevő javára történt tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét a Lízingtárgy tulajdoni lapjáról töröltetni. A Lízingszerződés felmondása esetén, a Lízingbeadónak a Lízingbevevővel szembeni minden további igényérvényesítési lehetősége fennmarad, miként tovább élnek a Lízingszerződés biztosítékai is a Lízingbeadó követelésének teljes megtérüléséig. 16.1.13 A Lízingszerződés felmondása esetén Lízingbeadó a Lízingtárgyat értékesítheti. A Lízingtárgy értékesítésre a Lízingbeadó választása szerint árverés, nyilvános pályázat, vagy ingatlanközvetítő cég megbízása útján történik, mely értékesítési módokat Lízingbevevő kifejezetten elfogad. A Lízingtárgy értékesítésre az alábbiak szerint kerülhet sor. (i) árverés: Lízingbeadó a Lízingtárgy árverésre való meghirdetése előtt az Ingatlanközvetítői névjegyzékben feltüntetett szakértővel megállapíttatja a Lízingtárgy beköltözhető állapotra vonatkozó becsértékét. Ezt követően a Lízingbeadó árverési hirdetménnyel árverést tűz ki, amely árverési hirdetményt kettő országos napilapban köteles közzétenni öt napos időközzel, illetőleg egy ingatlanforgalmazással főtevékenységként foglalkozó, jó hírnévvel és széles körű tapasztalattal rendelkező cég internetes hirdetési oldalán legalább tizenöt napon át köteles közzétenni és legalább az érverést megelőző 5. napig ott közzétettnek kell lennie. Az árverési hirdetmény tartalmazza az árverés helyét idejét, az ingatlan fontosabb adatait, a becsértéket, valamint a Lízingbeadó nevét, címét és elérhetőségeit. Lízingbeadó fenntartja magának a jogot, hogy az árverés lebonyolításának egyéb, jelen üzletszabályzatban nem rögzített szabályait árverési szabályzatban vagy adott árverés tekintetében az árverési hirdetményben meghatározza, így különösen de nem kizárólagosan az esetleges előleg, bánatpénz megfizetését, amely azonban nem lehet több, mint a becsérték 15%-a. Az eladási ár az árverésen felajánlott legmagasabb vételár, amely azonban nem lehet kevesebb mint a becsérték 70%-a. Az árverési vevő a vételárat az árverési hirdetményben meghatározott határidőn belül, de legkésőbb az árverés napjától számított 30 napon belül köteles megfizetni.
Az árverés akkor minősül eredménytelennek, amennyiben (i) nem tettek vételi ajánlatot vagy a felajánlott vételár nem érte el a becsérték 70%-át, (ii) az árverési vevő nem fizette meg a teljes vételárat a meghatározott határidőn belül. Az első árverés eredménytelensége esetében annak időpontjától számított legalább 30, de legfeljebb 90 napon belül második árverést kell tartani, melyre a fenti szabályok irányadóak. (ii) ingatlanközvetítő cég megbízása Ingatlanközvetítő cég megbízása esetén a Lízingbeadó kiválaszt az adott térségben tevékenykedő, megfelelő szakmai referenciákkal rendelkező ingatlanközvetítő cégek közül egyet (a továbbiakban: Ingatlanközvetítő), mellyel a Lízingtárgy vonatkozásában akár kizárólagos értékesítési szerződést köt. Az Lízingtárgy első alkalommal legalább az aktuális Likvidációs Értéken kerül meghirdetésre az Ingatlanközvetítő gyakorlatában meghatározott módon, de a Lízingtárgy tényleges értékesítésére az első meghirdetést követő három hónapban csak az aktuális Likvidációs Érték 70 %-át elérő vételáron kerülhet sor. A Lízingtárgy aktuális Líkvidációs Értékének meghatározására a Lízingbeadó megbízza az OTP Jelzálogbank Zrt-t (1051 Budapest, Nádor utca 21.), amely értékbecslést eredményét a Lízingbevevő kifejezetten elismer és elfogad. A Lízingtárgy aktuális Likvidációs Értékének becslésével kapcsolatos költség a Lízingbevevőt terheli. Az első meghirdetést követő három hónap elteltét követően a Lízingtárgy értékesítése az aktuális Likvidációs Érték 70 %-ánál alacsonyabb áron is történhet. 16.1.14 Lízingbeadó és Lízingbevevő az alábbiak szerint számolnak el egymással. Az elszámolás során Lízingbeadó a Lízingbevevő Tartozását csökkenti a Lízingtárgy értékesítése során befolyt vételár, a Biztosítéki Szerződések érvényesítése során befolyt összegekkel (Fedezeti Ingatlanra Vételi Jogot Alapító Szerződés esetén (i) amennyiben nem a Lízingbevevő a Biztosítéknyújtó a 19.4. pontban meghatározottak szerint átvállalt összeggel, (ii) amennyiben a Lízingbevevő a Biztosítéknyújtó, abban az esetben a 16.1.24., illetőleg 19.4.3. pont alapján a Vételi Jogot Alapító Szerződés alapján meghatározott Vételár valamint a Fedezeti Ingatlan Lízingbeadó általi értékesítése során befolyt vételár és a Fedezeti Ingatlanon Lízingbeadó javára Vételi Jogot Alapító Megállapodásban meghatározott vételár különbségével). A Lízingbevevő Tartozását növeli a Lízingbeadó minden igazolt kára és költsége, amelyek a Lízingbevevő szerződésszegésével, illetve a Lízingbeadónak a Finanszírozási Dokumentumokban foglalt jogainak érvényesítésével kapcsolatban a Lízingbeadó oldalán felmerülnek (így különösen ideértve a jelen Üzletszabályzat 16. és 17. pontjában foglaltakat, a Lízingtárgy és a Fedezeti Ingatlan kiürítése és értékesítése során felmerülő költségeket, használati díjat), továbbá a felmondás hatályosulásának napja (illetve amennyiben valamely megfizetendő összeg korábban esedékessé vált, ezen nap, mint az esedékesség napja) és a Lízingbevevő által teljesített fizetések közötti időtartamra a Késedelmi Kamatlábbal számolt késedelmi kamat. A jelen pont szerinti számításról, és annak eredményéről a Lízingbeadó írásban értesíti a Lízingbevevőt. Amennyiben a jelen pont szerint kiszámított összeg pozitív, a Lízingbevevő, amennyiben negatív a Lízingbeadó, köteles azt az értesítés Lízingbevevő részére való kézbesítéstől számított harminc (30) napon belül megfizetni a másik Fél részére. 16.1.15 Kötelező lezárási eseménynek minősülnek az alábbiak (a félreértések elkerülése végett, kizárólag amennyiben nem valósítanak meg szerződésszegési eseményt), a következők szerint: a)
b) c) d)
A Lízingtárgyban, vagy a Fedezeti Ingatlan bekövetkezett helyre nem állítható kár esetén — amely azt jelenti, hogy a Lízingtárgy vagy a Fedezeti Ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota csak újraépítés útján érhető el —, azzal, hogy a Fedezeti Ingatlan esetében csak akkor, ha a kár bekövetkeztét követő hatvan (60) napon belül Lízingbeadó és Lízingbevevő nem állapodnak meg másik Fedezeti Ingatlan biztosítékul adása, vagy a biztosítékok egyéb módon történő kiegészítése tekintetében. A Lízingszerződés a biztosító kárszakértője véleményének Lízingbevevő és Lízingbeadó általi kézhezvételével, a kár bekövetkeztére visszamenőleges hatállyal lezárul. A természetes személy Lízingbevevő halála, a 16.1.16 pont szerinti esetekben az ott meghatározottak szerint. A Lízingbevevő jogutód nélküli megszűnése esetén. A Lízingszerződés a Lízingbeadó erről való értesülésével, a Lízingbevevő megszűnésére visszamenőleges hatállyal lezárul. A 2.4.3 pont szerint a Lízingbevevő a tervezett módosítás hatálybalépésének időpontjáig írásban kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy az Üzletszabályzat módosítását nem fogadja el
16.1.16 A természetes személy Lízingbevevő jogosult bármikor a Ptk. írásbeli magánvégrendeletre vonatkozó szabályainak megfelelően úgy rendelkezni, hogy halála esetén a Lízingszerződésben (és minden ahhoz kapcsolódó jog és kötelezettség tekintetében) kizárólagos örököse és jogutódja egy meghatározott személy legyen (a továbbiakban: Örökös). Lízingbevevő köteles ezen írásbeli magánvégrendeletének egy példányát, az Örökös elfogadó és a Lízingszerződés tekintetében megtett tartozásátvállaló nyilatkozatával együtt a Lízingbeadónál letétbe helyezni. Az Örökös a Lízingbevevő haláláról a Lízingbeadót haladéktalanul értesíteni köteles. Az Örökös kötelezettséget vállal arra, hogy a Lízingbevevő halálát követően a Lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségeket változatlan feltételekkel, maradéktalanul teljesíti. Lízingbeadó a Lízingbevevő haláláról való – hitelt érdemlő - értesülést követően erről a tényről, továbbá arról, hogy a Lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségek a továbbiakban az Örököst terhelik – függetlenül a Lízingszerződésbe való belépési jogosultságától, így különösen a Lízingbeadó által a következőkben leírtak szerinti ügyfélminősítés eredményétől, továbbá a hagyatéki eljárás le nem zárultától – értesíti az Örököst az Örökös által a tartozásátvállaló nyilatkozatában megjelölt címre ajánlott vagy tértivevényes levél formájában továbbított írásbeli nyilatkozatával, továbbá felhívja, hogy az értesítés 2.11.6. pont szerinti kézbesítését követő 15 napon belül a Lízingbeadó felé nyilatkozzon ismételten a tartozásátvállalásról (a Lízingbeadó által előírt okirati formában, amely egy megállapodás formáját fogja ölteni), úgy, hogy ezen határidőn belül Lízingbeadó kézhezvegye a nyilatkozatot. Amennyiben az Örökös az itt megjelölt értesítés kézbesítését követő 15 napon belül a Lízingbeadó felé nem teszi meg az előző mondatban megjelölt nyilatkozatot (a Lízingbeadó által előírt okirati formában) vagy nem teljesíti a Lízingszerződés szerint esedékes fizetési kötelezettségeket, az kötelező lezárási eseménynek minősül. Lízingbeadó a Lízingbevevő haláláról való értesülést követően haladéktalanul köteles az Örökös ügyfélminősítését az Előzetes Értékelésre vonatkozó szabályok szerint elvégezni. Amennyiben az ügyfélminősítés eredményeként az Örökös a Lízingszerződésbe beléphet, az Örökös a Lízingbevevő helyébe lép, a Lízingbevevő halálára visszamenőleges hatállyal. Az Örökös a jogerős és végrehajtható hagyatékátadó végzés, illetőleg ítélet Lízingbeadó általi kézhezvételéig nem jogosult előtörlesztésre, átütemezésre, illetőleg átvállalásra. Amennyiben az ügyfélminősítés eredményeként az Örökös az ügyfélminősítés eredménye alapján a Lízingszerződésben nem lehet fél, ez kötelező lezárási eseménynek minősül. Amennyiben valamely – Örökösön kívüli – harmadik személy jogerős és végrehajtható hagyatékátadó végzéssel, illetve ítélettel igazolja az adott Lízingszerződés tekintetében az örökösi minőségét (a továbbiakban: Új Örökös) az Örökös Lízingszerződésbe való belépése – feltéve, hogy volt ilyen - a Lízingbevevő halálára visszamenőleges hatállyal hatályát veszti, amely tényt az Örökös elismer és kifejezetten tudomásul vesz, továbbá kötelezettséget vállal, hogy ebben az esetben a belépésének megszüntetésére, illetőleg az elszámolásra vonatkozó megállapodást aláírja, amely nem teljesítése felmondási eseménynek minősül. Amennyiben az Új Örökös a Lízingszerződésbe be kíván lépni, akkor Lízingbeadó az Új Örökös ügyfélminősítését az Előzetes Értékelésre vonatkozó szabályok szerint elvégezi. Az Új Örökös Lízingszerződésbe való belépésének feltétele továbbá az, hogy a Lízingbevevő halála időpontja és az Új Örökös
Lízingszerződésbe való belépése közötti időtartamra vonatkozó Havi Lízingdíjakat és az esedékessé vált egyéb Tartozásokat az Új Örökös megfizesse. Amennyiben az Új Örökös be kíván lépni a Lízingszerződésbe és az ügyfélminősítés eredménye alapján jogosult belépni, továbbá megfizeti a fent megjelölt összeget, abban az esetben az Örökös a Lízingszerződésből a Lízingbevevő halálának időpontjára visszaható hatállyal kilép és az Új Örökös azzal a hatállyal a Lízingszerződésbe belép. Amennyiben az Új Örökös nem kíván belépni a Lízingszerződésbe, illetve nem felel meg az Előzetes Értékelésen, vagy nem fizeti meg az előbbi mondatban hivatkozott összeget, akkor ez kötelező lezárási eseménynek minősül. Amennyiben a Lízingbevevő a jelen pontban meghatározottak szerint nem nevez Örököst, abban az esetben a Lízingbevevő halála kötelező lezárási eseménynek minősül, a Lízingszerződés a Lízingbeadó minden további jognyilatkozata nélkül megszűnik. Ebben az esetben Lízingbeadó a megszűnést követően jogosult a Lízingbevevő javára történt tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét a Lízingtárgy tulajdoni lapjáról töröltetni. A jelen pontban meghatározottak szerint, a Lízingbevevő halála miatt bekövetkező kötelező lezárási esemény esetében a Lízingbeadó elszámolni a jogerős és végrehajtható hagyatékátadó végzésben, illetőleg ítéletben megjelölt örökössel / örökösökkel köteles. 16.1.17 A Lízingbevevő a jogutód nélküli megszűnése tárgyában indult eljárásról köteles a Lízingbeadót haladéktalanul értesíteni. 16.1.18 A Lízingszerződés kötelező lezárási esemény nyomán történő megszűnése esetén – ide nem értve a 16.1.15. pontban megjelölt kötelező lezárási eseményt és a Lízingbevevő halála következtében a 16.1.16. pontban megjelölt bármely ok miatti kötelező lezárási eseményt - a Lízingbeadó a Lízingbevevőt értesíti az értesítés kiállításának napjára kiszámított Lízingdíj Tőketartozásról, annak járulékairól, valamint a Lízingbeadó által kiszámlázott, de meg nem fizetett Havi Lízingdíjak összegéről, továbbá felszólítja a Lízingbevevőt, hogy az értesítésben meghatározott időpontban – de legkorábban az értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül – az értesítésben megjelölt összeget egy összegben fizetesse meg (melynek következtében az ott megjelölt napon a Lízingbevevő a Lízingbeadóval szembeni Tartozása azonnal esedékessé válik), és felhívja, hogy a Tartozás teljes összege megfizetésének feltételével (mint felfüggesztő feltétel), az előző időpontig gyakorolja Tulajdonszerzési jogát. Az értesítésben meghatározott, előbbiek szerint megjelölt összeg megfizetését követően számítja ki Lízingbeadó a Tartozás előbbiekben meghatározott és Lízingbevevő által megfizetett összeggel csökkentett mértékét - figyelemmel az értesítésben meghatározott összeg tekintetében számított, az értesítés keltének napjától a megfizetés napjáig eltelt napokra vonatkozó ügyleti kamatra, valamint esetleges késedelmi kamatra, egyéb járulékokra, általános forgalmi adóra, valamint deviza alapú lízing esetében a Bázis Árfolyam és a megfizetés napjára érvényes Eladási Árfolyam – Fogyasztó Lízingbevevő Lakáscélú Lízingszerződése esetén, továbbá a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló deviza alapú lízingszerződések tekintetében, valamint 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó azon deviza alapú szerződések tekintetében, melyeknél a forintra átváltásra a Lízingbevevő (fogyasztó) egyoldalú döntése folytán (amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi) nem kerül sor deviza Középárfolyam – közötti árfolyamkorrekcióra -, amely összegről, a Tartozás végleges elszámolása érdekében a Lízingbevevő részére Lízingbeadó végszámlát állít ki, amelyet a végszámlában feltűntetett határidőre köteles Lízingbevevő megfizetni. 16.1.19 Amennyiben a Lízingbevevő (i) a 16.1.18. pont szerinti értesítésben megjelölt napig az értesítésben megjelölt összeget nem vagy csak részben fizeti meg Lízingbeadó részére, akkor ezen napi hatállyal a Lízingszerződés megszűnik, illetőleg (ii) amennyiben a Lízingbevevő a 16.1.11. pontban hivatkozott Végszámlában meghatározott összeget az azon feltűntetett határidőre nem vagy csak részben fizeti meg, a Lízingszerződés a Végszámlában feltűntetett határidő elteltét követő napi hatállyal megszűnik, a Lízingbevevő elveszíti az őt a Lízingszerződés alapján megillető jogokat, így különösen de nem kizárólagosan a Lízingtárgyra vonatkozó Tulajdonszerzési jogát, a Lízingtárgy használatának, birtoklásának, hasznosításának jogát. Ebben az esetben Lízingbeadó a megszűnést követően jogosult a Lízingbevevő javára történt tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét a Lízingtárgy tulajdoni lapjáról töröltetni. A Lízingszerződés megszűnése esetén, a Lízingbeadónak a Lízingbevevővel szembeni minden további igényérvényesítési lehetősége fennmarad, miként tovább élnek a Lízingszerződés biztosítékai is a Lízingbeadó követelésének teljes megtérüléséig. A Lízingszerződés megszűnését követően a Finanszírozási Dokumentumok bármely más rendelkezésének érintése nélkül Lízingbeadó kijelentheti, hogy a Biztosítéki Szerződések (vagy azok bármelyike) végrehajthatóvá váltak, és azok mindegyikét vagy bármelyikét kikényszeríti. 16.1.20 A Lízingszerződés megszűnése esetén Lízingbeadó a Lízingtárgy értékesítése tekintetében a 16.1.13. pontban meghatározottak szerint jár el. 16.1.21 Lízingbeadó és Lízingbevevő elszámolására a 16.1.14. pontban meghatározottak irányadóak azzal, hogy a 16.1.15. b) alpontban meghatározott esetben az elszámolásra a jogerős és végrehajtható hagyatékátadó végzés szerinti örökösökkel kerül sor a Lízingbeadó hitelt érdemlő tudomásszerzését követően, míg a c) alpontban meghatározott esetben a jogutód nélküli megszűntetésre irányadó szabályok alapján az ott megjelöltek szerint kerül sor. 16.1.22 A Lízingbeadó a Lízingbevevőre engedményezheti, illetve rá visszaengedményezheti a Lízingbevevőnek a Lízingbeadóval szemben fennálló tartozását meghaladó részben a biztosítóval szemben fennálló követelését, a Lízingbevevő így saját jogon, illetve saját maga érvényesítheti az igényét a biztosítóval szemben. Az engedményezésről a Lízingbeadó a biztosítót értesítheti. A Lízingbevevőnek az engedményezés alapján a biztosítóval szemben támasztott igénye nincs halasztó hatállyal a Lízingbevevőnek a Lízingszerződésből származó fizetési kötelezettségeinek teljesítésére. Amennyiben a Lízingbevevő minden fizetési kötelezettségét a fentiek szerint megjelölt határidőben teljesíti, a Lízingbeadó külön írásbeli nyilatkozatával hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító által fizetendő bármely további (az elszámolás során figyelembe nem vett) kártérítési összeg a Lízingbevevőt illesse. 16.1.23 A Lízingszerződés bármely jelen 16. fejezet szerinti megszűnése esetén, amennyiben a Lízingbevevőnek Tartozása áll fenn a Lízingbeadóval szemben, a Finanszírozási Dokumentumok bármely más rendelkezésének érintése nélkül Lízingbeadó kijelentheti, hogy a Biztosítéki Szerződések (vagy azok bármelyike) végrehajthatóvá váltak, és azok mindegyikét vagy bármelyikét kikényszeríti. 16.1.24 A Lízingbeadó beszámíthatja a Lízingbevevőnek a Finanszírozási Dokumentumok alapján esedékes bármely fizetési kötelezettségét bármely olyan lejárt követeléssel szemben, amellyel a Lízingbeadó tartozik a Lízingbevevő felé, függetlenül a fizetés helyétől, jogcímétől, vagy bármely kötelezettség devizanemétől. Ha ezen követelések különböző devizanemben vannak meghatározva, a Lízingbeadó jogosult az egyik követelést rendes üzletmenete során beszámítás céljára piaci árfolyamon átváltani. Ha bármelyik követelés nincs számszerűsítve, a Lízingbeadó jogosult egy ezen követelés összegeként általa jóhiszeműen becsült összeget beszámítani.
16.1.25 A Lízingbeadó a rendes üzletmenete alapján tartja nyilván könyveiben a Lízingszerződésben foglaltak szerint neki járó összegeket, a Lízingbevevő Tartozását. Felek a Tartozás összege, illetve a Finanszírozási Dokumentumok alapján Lízingbevevő Lízingbeadóval szemben fennálló mindenkori fizetési kötelezettségei (azok tárgya, összege, jogcíme, keletkezése, esedékessége) tekintetében a Lízingbeadó üzleti könyveit és nyilvántartásait tekinti irányadónak – amíg jogerős bírósági határozattal más megállapításra nem kerül -, végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén pedig a Lízingbeadó könyvei, nyilvántartásai alapján készült közokiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el. Ennek megfelelően a követelés fennállása és végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén, a végrehajtás alapjául szolgáló mindenkor fennálló követelést e ténytanúsítvány tanúsítja, amely elfogadására a Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával kötelezi magát. Lízingbevevő kifejezetten elfogadta, hogy a Lízingbeadó felkérésére közjegyző vagy közjegyző-helyettes a Lízingbeadó Lízingbevevővel szembeni bármely követelése mértékét a Lízingbeadó könyveibe, nyilvántartásába történő betekintéssel közjegyzői tanúsítványba foglaltan tanúsítsa. 16.1.26 A 2014. évi LXXVII. törvény rendelkezései alapján forint alapú Lízingszerződésre módosuló deviza, illetve deviza alapú Lízingszerződést a Lízingbevevő (fogyasztó) a módosulást követő 60 napon belül felmondhatja. Ilyen felmondás esetén a Lízingbevevőnek a felmondást követő 90 napon belül meg kell fizetnie a Lízingbeadó részére a felmondott szerződés alapján fennálló valamennyi tartozását. Ha a fogyasztó az előbbiek szerinti fizetési kötelezettség teljesítése érdekében a Lízingbeadóval vagy másik pénzügyi intézménnyel új Lízingszerződést vagy fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződést köt, a fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggésben a Lízingbeadó a Lízingbevevő fogyasztó terhére semmilyen díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel. 17. A Lízingtárgy visszaadása
17.1.1 A Lízingszerződés megszűnése esetén – kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Finanszírozási Dokumentumok eltérően rendelkeznek – a Lízingbevevő Lízingtárgyra vonatkozó birtoklási, használati és hasznosítási joga megszűnik. A Lízingbevevő Lízingtárgyra vonatkozó birtoklási, használati, hasznosítási joga megszűntekor (így különösen a Lízingszerződés felmondása, illetve kötelező lezárási esemény nyomán történő megszűnése esetén, valamint nyíltvégű Pénzügyi lízing esetében amennyiben Tulajdonszerzési jogával nem él, illetőleg a Maradványértéket nem fizeti meg) a Lízingtárgyat, sértetlen, rendeltetésének megfelelő, jó műszaki állapotban, a Lízingbevevő karbantartási, javítási és pótlási kötelezettségeinek a teljesítésével, szükség esetén kitakarított, szeméttől megtisztított, esetleges bentlakó személyektől és ingóságoktól kiürített, nem lakott állapotban kell visszaadnia a Lízingbeadó vagy megbízottja részére a jogok megszűnésétől számított öt (5) napon belül. Amennyiben Lízingbevevő a jelen pontban meghatározott kötelezettségének az itt megjelölt határidő alatt nem tesz eleget, abban az esetben a Lízingbeadó köteles a Lízingbevevőt a Lízingtárgy visszaadására írásban – ajánlott vagy tértivevénnyel továbbított levél formájában - felszólítani, a 17.1.2. pontban meghatározott következményekre történő figyelmeztetés mellett. A Lízingbevevő köteles megtéríteni minden olyan kárt és költséget, amely a Lízingtárgy nem rendeltetésszerű állapotban való visszaadása, vagy a fedezet csökkenése miatt a Lízingbeadó által a Lízingtárgyon elvégzett javítással, felújítással, hiányzó alkatrészek pótlásával, vagy a Lízingtárgy nem az Üzletszabályzatban meghatározott időn belül való visszaadása miatt merült fel. Lízingbevevő, figyelemmel a 17.1.6. pontban meghatározottakra, azaz arra, hogy a Lízingtárgy bármilyen hasznosítása a Lízingbeadó jogán történik, felhatalmazza Lízingbeadót arra, hogy a Lízingszerződés megszűnése esetén (ideértve a természetes személy Lízingbevevő halála miatt bekövetkező kötelező lezárási eseményt is) a Lízingtárgyat felnyissa, oda bemenjen, a Lízingtárgyban található ingóságokat elszállítassa, illetőleg azokat értékesítse. 17.1.2 Amennyiben a Lízingbevevő jelen 17. fejezet szerinti kötelezettségének a Lízingbeadó a 17.1.1. pontban meghatározott felszólításának kézbesítését követő 2 napon belül nem tesz eleget, a Lízingbeadó, vagy megbízottja végrehajtási eljárást, vagy egyéb, jogszabályokban meghatározott eljárásokat kezdeményezhet a Lízingtárgy kiürítése és visszaadása érdekében. A Lízingbeadó a 17.1.1. pontban meghatározott felszólításának Lízingbevevő részére való kézbesítését követő harmadik napon Lízingbeadó jogosult úgy tekinteni, hogy a Lízingbevevő a Lízingtárgy használatával felhagyott, így jogosult a Lízingtárgyat felnyitni, oda bemenni, az ingóságokat elszállítani, és azokat értékesíteni. 17.1.3 A Lízingbevevő a Lízingszerződés megszűnése esetén – amennyiben a megszűnéssel egyidejűleg nem szerzi meg a Lízingtárgy tulajdonjogát – köteles a Lízingtárgyat könyveiből a megszűnés napjával kivezetni. 17.1.4 A Lízingbeadó a Lízingtárgy Lízingbeadó birtokába történő visszakerülését követően, a megszűnt Lízingszerződés, illetve a Finanszírozási Dokumentumok szerinti korlátozások nélkül (nem ideértve a 16. fejezet szerinti elszámolási kötelezettséget) jogosult a Lízingtárgy birtoklására, használatára, hasznosítására, és a Lízingtárggyal történő rendelkezésre, így különösen jogosult azt elidegeníteni, megterhelni. A Lízingbevevő Lízingtárgyra vonatkozó birtoklási, használati, hasznosítási joga megszűntétől a Lízingtárgynak a Lízingbeadó birtokába történő visszabocsátásáig a Lízingbevevőnek minden megkezdett hónap után havi használati díjat kell fizetnie. A havi használati díj mértéke megegyezik a legutolsó Havi Lízingdíj kétszeresének megfelelő összeggel (azzal, hogy amennyiben a Havi Lízingdíjat általános forgalmi adó nem terhelte, a legutolsó Havi Lízingdíj összegét növeli a használati díj után fizetendő általános forgalmi adó összege), továbbá Lízingbevevőnek meg kell térítenie az erre az időre eső üzemeltetési költségeket. 17.1.5 A Lízingtárgy értékesítésének költségeibe Felek beleértik a Lízingtárgy Lízingbeadó birtokába való visszabocsátásától a Lízingtárgy értékesítéséig (tulajdonjogának harmadik személyre történő átszállása, harmadik személy részére történő lízingbeadása, bérbeadása) terjedő időszakban a Lízingbeadó által a Lízingtárgy állagmegóvására, őrzésére és a szükséges felújítására fordított költségeket, valamint az értékesítés közvetlen költségeit (különösen értékbecslés költségei, értékesítési jutalék, jogi költségek, postaköltség, hirdetési és közzétételi díjak), illetőleg az ingatlan visszaadásának költségeit. 17.1.6 Tekintettel arra, hogy a Lízingtárgy bármilyen hasznosítása a Lízingbevevő Lízingszerződésből eredő jogán alapul, ennek megfelelően mindennemű használat és birtoklás a Lízingbeadó jogán történik, a Lízingszerződés megszűnése esetén a Lízingbeadónak nincs a Lízingbevevő felé, valamint mindazon személyek felé fennálló elhelyezési kötelezettsége, akik a Lízingtárgyat Lízingbevevővel együtt közösen használják, vagy abba állandó lakcímre, illetve tartózkodási helyként be vannak jelentkezve, még abban az esetben sem, ha a Lízingbevevő a Lízingtárgyat és a Fedezeti Ingatlant a Lízingbeadó részére birtokba adta, és ennek folytán a Lízingbevevő, vagy hozzátartozói, illetve az ingatlan bármely korábbi birtokosai lakás nélkül maradnak. Ezt a tényt Lízingbevevő tudomásul veszi és kifejezetten elfogadja. Lízingbevevő kifejezetten meghatalmazza a Lízingbeadót, hogy azon személyeket, akik a Lízingtárgyba abba állandó illetve ideiglenes lakcímre be vannak jelentkezve, kijelentse, azaz állandó illetve ideiglenes lakcímüket töröltesse.
17.1.7 A Lízingbevevő által bevitt ingóságokat a Lízingbevevőnek saját költségeire kell eltávolítania. Az ezen eltávolítással a Lízingtárgyban keletkező károkat a Lízingbevevőnek saját költségére azonnal helyre kell állítania. Amennyiben a Lízingbevevő elmulasztja a bevitt ingóságok eltávolítását, ezek átadottaknak számítanak és a Lízingbeadó jogosult ezeket az ingóságokat a Lízingbevevő költségére eltávolítani, továbbá köteles a kiürítésre rendelkezésre álló határidőtől számított hatvan (60) napig azokat megőrizni. Ezen határidő leteltét követően Lízingbeadó jogosult a hátrahagyott vagyontárgyakat értékesíteni, illetőleg amennyiben az ezzel kapcsolatos költségek valószínűsíthetően meghaladják az értékesítésből származó bevételt, jogosult azokat megsemmisíteni. Lízingbevevő kifejezetten felhatalmazza Lízingbeadót a hátrahagyott vagyontárgyak értékesítésére, megsemmisítésére. Az értékesítésből származó bevételt az esetlegesen Lízingbeadó felé fennálló Lízingbevevői tartozások, és az értékesítéssel, tárolással kapcsolatosan a Lízingbeadónál felmerült költségek levonását követően Lízingbeadó átadja Lízingbevevő részére. 17.1.8 Azon körülmény, hogy a Lízingbevevő nem tett eleget a jelen 17. fejezet szerinti kötelezettségeinek, nem érinti a Lízingbeadó azon jogát, hogy a Lízingtárgyat értékesítése, azaz a Lízingbeadó kifejezetten jogosult a Lízingtárgyat lakottan értékesíteni, és a Lízingbevevő Tartozását a lakott Lízingtárgyért kapott vételárral csökkenteni. 17.1.9 Jelen 17. fejezet Lízingtárgyra vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a Fedezeti Ingatlan Lízingbeadó részére történő átadása (birtokba adása) esetére is, a vonatkozó Biztosítéki Szerződések szerint. 18. Biztosítéki ügylet
18.1.1 A Tartozás megfizetésének biztosítása érdekében, a Lízingbevevő a Lízingszerződés felmondásának feltételével Lízingbeadó javára engedményezi minden használókkal, albérlőkkel szembeni, a Lízingtárgy jelenlegi vagy jövőbeni, teljes vagy részleges átengedéséből származó jelenlegi és jövőbeli igényét, történjék az akár a Lízingbeadó hozzájárulásával, akár anélkül, és kötelezi magát, hogy a Lízingbeadó felszólítására írásban értesíti a kötelezetteket (használó, albérlő, stb) az engedményezés megtörténtéről. A Lízingszerződés felmondásáig az engedményezett követelésekből befolyó összegek felett a Lízingbevevő szabadon rendelkezhet. A Lízingszerződés felmondásával egyidejűleg az engedményezés hatályba lép, a Lízingbeadó külön felszólítása nélkül is beáll a Lízingbevevő értesítési kötelezettsége, és az így engedményezett követelésekből befolyt összegek a Biztosítéki Szerződések érvényesítése során befolyt összegek sorsát osztják. 19. Biztosítékok
19.1.1 Lízingbevevő a Lízingbeadó kérésére a Finanszírozási Dokumentumokban meghatározott kötelezettségeinek biztosítására biztosíték adására köteles Lízingbeadó részére. Lízingbeadó az Előzetes Értékelés keretében elvégzett ügyfélminősítés, illetőleg fedezetértékelés eredményét is mérlegelve állapítja meg, hogy az adott finanszírozáshoz mely biztosítékok, illetőleg azok milyen kombinációját tekinti elfogadhatónak. 19.1.2 Lízingbeadó jogosult Lízingbevevőtől pótlólagos biztosíték nyújtását kérni, amennyiben a Lízingtárgyban valamely károsodás áll be, vagy a Lízingbeadó egyéb módon indokoltan veszélyeztetve látja a Lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségek teljesítését. A Lízingbevevő köteles a Lízingbeadó felhívásában megjelölt határidőn (amennyiben a felhívás ellenkezően nem rendelkezik nyolc (8) napon) belül a lehető leghamarabb újabb biztosítékot felajánlani a Lízingbeadó javára. A Lízingbevevő kötelezettséget vállal arra, hogy a Lízingbeadó által elfogadott új biztosítékhoz (az elfogadástól számított öt (5) napon belül) a biztosíték megfelelő formában való rendelkezésre állása érdekében a szükséges jognyilatkozatokat a jogszabály által megkívánt formában megteszi. 19.2
Biztosítéknyújtó, biztosítékok fajtái
19.2.1 A kockázatvállalás fedezeteként választása szerint az alábbi fedezetfajtákat fogadja el a Lízingbeadó: (i) (ii) (iii) (iv) (v)
készfizető kezességvállalás, Fedezeti Ingatlanon alapított vételi jog, Fedezeti Ingatlant terhelő zálogjog, óvadék, azonnali beszedési megbízás.
19.2.2 Lízingbeadó fenntartja annak jogát, hogy egyéni elbírálás alapján a fenti biztosítékoktól eltérő biztosítékokat is elfogadjon. A szerződő felek által közösen kiválasztott biztosítéko(ka)t a Lízingszerződésben határozzák meg. Amennyiben Lízingbeadó kéri a felek kötelesek a Biztosítéki Szerződést közjegyzői okiratba foglalni. 19.2.3 Lízingbeadó szabadon jogosult meghatározni, hogy a kielégítési jog megnyílta esetén a biztosítékok közül melyeket kívánja felhasználni és milyen sorrendben. Amennyiben a biztosítékok felhasználásából nem, vagy csak részben térül meg Lízingbeadó Lízingbevevő szerződésszegéséből eredő kára, Lízingbevevő köteles Lízingbeadó ezt meghaladó kárát maradéktalanul megtéríteni az erre vonatkozó felszólítás kézbesítésétől számított, abban megjelölt – amely nem lehet kevesebb, mint 15 nap – határidőn belül. 19.3
Kezesség
19.3.1 Lízingbeadó fedezetként jogosult készfizető kezességet kérni, amely alapján a kezes alapvetően a Finanszírozott Összeg erejéig kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a Lízingbevevő a Finanszírozási Dokumentumok alapján őt terhelő bármely esedékes összeget (tőke, kamat, járulékok, adók, és egyéb költségek) nem fizet meg, abban az esetben a Lízingbeadó első írásbeli felszólítására – a jogviszony vizsgálata nélkül 4 Banki Napon belül - teljesít, függetlenül attól, hogy Lízingbeadó először követelte-e a Lízingbevevőtől a kötelezettség teljesítését.
19.3.2 A kezes készfizető kezességvállalása hatályos marad mindaddig, amíg Tartozás áll fenn és a végleges elszámolás meg nem történt Lízingbeadó és Lízingbevevő között. 19.4
Vételi jog
19.4.1 Lízingbeadó fedezetként jogosult Fedezeti Ingatlan tekintetében vételi jogot kérni, amely alapján a Fedezeti Ingatlan tulajdonosa a Lízingbevevő Finanszírozási Dokumentumokból fakadó kötelezettségeinek biztosítása érdekében – így különösen, de nem kizárólagosan az Önerő (többletönerő) biztosításához, a kockázati kitettség csökkentéséhez abban az esetben, ha Lízingbevevő a teljes Finanszírozott Összeg tekintetében is megfelel az Előzetes Értékelés során – vételi jogot enged Vételi Jogot Alapító Szerződéssel Lízingbeadó részére a Fedezeti Ingatlan tekintetében, amely alapján a Lízingbeadó jogosult a Fedezeti Ingatlan tulajdonosának címzett egyoldalú írásbeli nyilatkozattal a vételi jogot gyakorolni, amennyiben a Lízingbeadó a Lízingszerződést felmondja és ezen nyilatkozatában foglaltan felhívta a Lízingbevevőt, hogy a Tartozást a nyilatkozatban meghatározott határidőn belül fizesse meg és ezen határidő alatt a Tartozás maradéktalanul megfizetésre nem került. A Vételi Jogot Alapító Szerződésben kerül meghatározásra a Fedezeti Ingatlan vételára vagy annak számításának módja. 19.4.2 Amennyiben a Biztosítéknyújtó nem a Lízingbevevő, abban az esetben a Biztosítéknyújtó a Vételi Jogot Alapító Szerződés aláírásával a Ptk. 332. §a alapján átvállalja a Lízingbeadó vételi joga gyakorlásának (lehívásának) feltételével, mint felfüggesztő feltétellel a Fedezeti Ingatlan tulajdonjogának átszállása időpontjában fennálló Tartozásnak a Fedezeti Ingatlan vételárának megfelelő összegét, de maximum a fennálló Tartozást. 19.4.3 A Felek a Lízingbeadónak a Fedezeti Ingatlan tekintetében fennálló vételár fizetési kötelezettségét a Vételi Jogot Alapító Szerződésben meghatározottaknak megfelelően (i) amennyiben a Biztosítéknyújtó nem a Lízingbevevő a tartozásátvállalás alapján a Biztosítéknyújtót terhelő fizetési kötelezettségbe, (ii) amennyiben a Biztosítéknyújtó a Lízingbevevő a Tartozásba beszámítják. A Fedezeti Ingatlan tulajdonjoga a Lízingbeadó vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatának Fedezeti Ingatlan tulajdonosa részére való kézbesítéssel száll át a Lízingbeadóra. A Fedezeti Ingatlan tulajdonosa kifejezetten és visszavonhatatlanul hozzájárul, hogy a Lízingbeadó a nyilatkozat alapján az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogát a Fedezeti Ingatlan vonatkozásában vétel jogcímén bejegyeztesse. 19.4.4 Lízingbeadó jogosult a Vételi Jogot a Vételi Jogot Alapító Szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba a Fedezeti Ingatlan tekintetében bejegyeztetni. 19.4.5 Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy Lízingbeadó a Ptk. 373. § (4) bekezdése alapján jogosult a Vételi Jog gyakorlására harmadik személyt kijelölni. Az itt megjelöl kijelöléshez a Lízingbevevő hozzájárulása nem szükséges. 19.4.6 A Vételi Jogot Alapító Szerződés a Tartozás maradéktalan megfizetésével megszűnik, amely esetben Felek közösen eljárnak a Fedezeti Ingatlanok tehermentesítése érdekében. 19.5
Zálogjog
19.5.1 Lízingbeadó fedezetként jogosult ingatlant terhelő jelzálogjogot kérni Fedezeti Ingatlanon. Jelzálogfedezet kérésére jogosult Lízingbeadó különösen, de nem kizárólagosan az Önerő (többletönerő) biztosításához, a kockázati kitettség csökkentéséhez abban az esetben, ha Lízingbevevő a teljes Finanszírozott Összeg tekintetében is megfelel az Előzetes Értékelés során. A Fedezeti Ingatlan tulajdonosa a Jelzálogszerződéssel ingatlant terhelő zálogjogot alapít Lízingbeadó részére a Fedezeti Ingatlan tekintetében – lehetőség szerint és alapvetően - első zálogjogi ranghelyen. 19.5.2 Lízingbeadó jogosult a Jelzálogszerződés alapján a zálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba az Ingatlan tekintetében bejegyeztetni. 19.5.3 A Jelzálogszerződés alapján Lízingbeadó a Fedezeti Ingatlanból kielégítést akkor jogosult keresni, ha a Lízingbeadó a Lízingszerződést felmondja és ezen nyilatkozatában foglaltan felhívta a Lízingbevevőt, hogy a Tartozást a nyilatkozatban meghatározott határidőn belül fizesse meg és ezen határidő alatt a Tartozás maradéktalanul megfizetésre nem került. 19.5.4 A Lízingbeadó a kielégítési jogának megnyíltakor kielégítési jogát (a) bírósági végrehajtás útján gyakorolhatja, vagy (b) a Fedezeti Ingatlant a Ptk. 257. § (2) bek. alapján bírósági határozat nélkül, bírósági végrehajtási eljárás mellőzésével maga értékesítheti, vagy (c) a Ptk. 257. § (3) bek. alapján a Fedezeti Ingatlan értékesítésére záloghitel nyújtásával, illetve árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek megbízást adhat. A felek a Fedezeti Ingatlan közös értékesítésében is megállapodhatnak. A Biztosítéknyújtó kötelezi magát annak tűrésére, hogy a Lízingbeadó a Fedezeti Ingatlanból kielégítést keressen a kielégítési joga megnyíltakor. 19.5.5 A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I.30.) Kormányrendeletben foglalt szabályok alapján a bírósági végrehajtás mellőzésével történő értékesítés esetén az értékesítésre a Lízigbeadó kielégítési jogának megnyíltától számított száznyolcvan (180) napon belül azon a legalacsonyabb eladási áron kerülhet sor, amely a Lízingbeadó mindenkori szakértői listájában meghatározott szakértők közül a Lízingbeadó által és a Biztosítéknyújtó által a Lízingbeadó erre vonatkozó felhívásától számított nyolc (8) napon belül választott egy-egy (1-1) szakértő által meghatározott Likvidációs Értékek átlagának hetvenöt százaléka (75 %). A Biztosítéknyújtó kifejezetten elfogadja, hogy a szakértő kijelölésére a számára itt megjelölt határidő jogvesztő, és amennyiben ezen határidő alatt a szakértő kijelöléséről nem értesíti a Lízingbeadót, a legalacsonyabb eladási ár a Lízingbeadó által kijelölt szakértő által megállapított Likvidációs Érték hetvenöt százaléka (75 %). Lízingbeadó a kielégítési jogának megnyíltától számított száznyolcvanadik (180.) napot követően a kielégítési jog megnyíltától számított kettőszázhetvenedik (270.) napig jogosult az előbbiek szerint meghatározott legalacsonyabb eladási árra tekintet nélkül értékesíteni a Fedezeti Ingatlant.
19.5.6 A Jelzálogszerződés a Tartozás maradéktalan megfizetésével megszűnik, amely esetben Felek közösen eljárnak a Fedezeti Ingatlanok tehermentesítése érdekében.
19.6
Óvadék Lízingbeadó fedezetként jogosult óvadéki szerződés alapján óvadékot kérni, amely a Lízingbevevő Finanszírozási Dokumentumokból és Biztosítéki Szerződésekből eredő fizetési kötelezettségeinek biztosítékául szolgál. Lízingbeadó az Óvadék összegét az Óvadék tartama alatt szabadon jogosult használni. Lízingbeadó az Óvadék összege után kamatot nem köteles fizetni. Lízingbeadó jogosult az Óvadékból közvetlenül kielégítést keresni, amennyiben a Lízingbevevő a Finanszírozási Dokumentumokból eredő bármely fizetési kötelezettségének esedékességkor nem tesz eleget, amennyiben ebben az esetben a Lízingbeadó az Óvadékot felhasználja, Lízingbevevő haladéktalanul köteles azt pótolni. Lízingbeadó az Óvadékkal a Tartozás megszűnését követően köteles elszámolni.
19.7
Azonnali beszedési megbízás Lízingbeadó fedezetként jogosult a Lízingbevevőtől a Lízingbevevő számlái tekintetében azonnali beszedési megbízást kérni, amely alapján a Lízingbevevő felhatalmazza a Lízingbeadót, hogy a Finanszírozási Dokumentumok alapján esedékes követelését a megjelölt bankszámlák terhére azonnali beszedési megbízással érvényesítse. A Lízingbevevő ebben az esetben kötelezettséget vállal, hogy a Lízingszerződés aláírásakor az azonnali beszedési megbízás teljesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét alapító felhatalmazó levelet aláírja. A fentiek biztosítására a Lízingbevevő kifejezetten vállalja, hogy a felhatalmazó nyilatkozatot – a pénz- és elszámolásforgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól szóló 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezés 20. § (2) bekezdése alapján - olyan feltétellel adja a számlavezető hitelintézetnek, hogy a nyilatkozat csak a Lízingbeadó erre vonatkozó írásbeli hozzájárulása esetén vonható vissza. 19/A. A természetes személyek adósságrendezési eljárása
19A.1. Bevezető rendelkezések 19A.1.1.
Jelen fejezet a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: „ARE tv.”) szerinti, a természetes személyek adósságrendezési eljárására (a továbbiakban: „adósságrendezési eljárás”) vonatkozó szabályokat tartalmazza az adósságrendezés iránti kérelem benyújtásának időpontjában fennálló Lízingszerződések vonatkozásában.
19A.1.2.
Adósságrendezési eljárás kezdeményezése esetén a jelen üzletszabályzat további fejezeteiben foglalt szabályokat a jelen fejezetben foglalt rendelkezésekkel együttesen kell alkalmazni.
19A.1.3.
A jelen fejezetben használt fogalmak az ARE tv.-ben foglaltakkal megegyező jelentéssel bírnak.
19A.1.4.
Jelen fejezet rendelkezései abban az esetben alkalmazandóak, ha a Lízingbevevő, mint Adós vagy a Társlízingbevevők, mint Adóstársak (a továbbiakban jelen fejezetben Adós, illetve Adóstársak néven is) a Lízingbeadónál kezdeményezik (kezdeményezi) az adósságrendezési eljárást, illetve az adósságrendezési eljárás várható kezdeményezéséről értesítik (értesíti) a Lízingbeadót. Jelen fejezet rendelkezései abban az esetben is alkalmazandóak, ha a Lízingbeadó a Lízingbevevő vagy Társ-lízingbevevők által más hitelezőnél kezdeményezett adósságrendezési eljárásban válik az ARE tv. szerinti hitelezői minőségben érintetté.
19A.1.5.
Az adósságrendezési eljárás valamennyi szakaszában Adós, Adóstárs és Lízingbeadó kölcsönösen együttműködésre és az adósságrendezés eredményességének előmozdítására kötelesek. Az Adós, Adóstárs és Lízingbeadó egymás érdekeinek figyelembevételével kötelesek eljárni.
19A.1.6.
Az Adós és az Adóstárs eltérő tartalmú, közös írásbeli nyilatkozatának hiányában Lízingbeadó a jelen üzletszabályzat, továbbá az ARE tv. szerinti, az adósságrendezési eljárással kapcsolatos nyilatkozatokat, értesítéseket mind az Adós, mind az Adóstárs számára megküldi.
19A.1.7.
Az adósságrendezési eljárás jelen üzletszabályzatban nem szabályozott kérdéseire az ARE tv. rendelkezései az irányadók.
19A.2. Az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tájékoztatás 19A.2.1.
A Lízingbevevő, illetve a Társlízingbevevők jogosultak a Lízingbeadó részére postai úton vagy személyesen előzetesen jelezni, amennyiben a jövőben adósságrendezés kezdeményezése iránti kérelmet kívánnak benyújtani.
19A.2.2.
A Lízingbevevő, illetve a Társlízingbevevő 19A.2.1. pont szerinti jelzése esetén Lízingbeadó postai úton vagy a személyes megjelenés alkalmával átadja részükre (részére) az adósságrendezési eljárással kapcsolatos általános tájékoztatót, amely tartalmazza az eljárás kezdeményezéséhez szükséges űrlapok, iratok, illetve honlapok elérhetőségét.
19A.2.3.
A Lízingbevevő, illetve a Társlízingbevevők kérésére Lízingbeadó térítésmentesen rendelkezésre bocsátja az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséhez szükséges dokumentumokat, továbbá a sor kerül a Lízingtárgy forgalmi értékének megállapítására a 231/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet szabályainak megfelelően.
Amennyiben a jelen pont szerinti eljárás során valamely Járási Hivatal Földhivatali Osztálya előtti eljárás válik szükségessé – így különös tulajdoni lap-másolat igénylése esetén -, az illetékes ingatlanügyi hatóság előtti eljárásra a Lízingbevevő, illetve a Társlízingbevevők kötelesek. 19A.2.4.
A 19A.2.1.-2.3. pontok szerinti eljárásokat követően esetlegesen hiányzó, az adósságrendezési kérelem benyújtásához szükséges dokumentumokat Lízingbeadó köteles a Lízingbevevő, illetve a Társlízingbevevők rendelkezésére bocsátani.
19A.2.5.
Lízingbeadó rögzíti, hogy amennyiben a Lízingbevevő, illetve a Társlízingbevevők által előterjeszteni kívánt kérelem vonatkozásában az ARE tv. 7., 8., 9. vagy 104. §-ban foglalt törvényi feltételek, követelmények várható hiányát állapítja meg, álláspontjáról a Lízingbevevőt, illetve a Társlízingbevevők a kérelem joghatályos benyújtását megelőzően írásban tájékoztatja. Lízingbeadó rögzíti, hogy a Lízingbevevő, illetve a Társlízingbevevők által előterjeszteni kívánt kérelem jelen pont szerinti, törvényi előfeltételeinek vizsgálatára nem köteles. Lízingbeadó az előterjeszteni kívánt kérelem törvényi előfeltételeinek részletes vizsgálatáért, illetve a vizsgálat alapján közölt állásfoglalás tartalmi helyességéért felelősséget nem vállal. Az állásfoglalás kialakítása során Lízingbeadó kizárja a felelősségét minden olyan fennálló körülmény, adat, tény vonatkozásában, amely körülményt, adatot, tényt a Lízingbevevő, illetve a Társlízingbevevő a Lízingbeadóval közölni elmulasztott. Lízingbeadó nem vállal felelősséget továbbá az állásfoglalás kialakítása során egyes körülmények, adatok, tények figyelmen kívül hagyásáért. Lízingbeadó tájékoztatása nem rendelkezik joghatásokkal, illetve kötőerővel, ennek megfelelően az adósságrendezés iránti kérelem befogadhatóságát nem befolyásolja.
19A.3. Az adósságrendezési eljárásba vonható vagyon, bevétel és tartozások 19A.3.1.
Az adósságrendezési eljárásba tartozik az Adós, Adóstárs minden vagyona és bevétele, amellyel az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor rendelkezett, továbbá az is, amelyet a bírósági adósságrendezési eljárás elrendeléséig, valamint az adósságrendezési eljárás időtartama alatt szerez.
19A.3.2.
Nem tartozik az adósságrendezési eljárásba a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételekről szóló 230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet 2. §-ban meghatározott vagyontárgy, illetve bevétel.
19A.4. Az egyéb kötelezettek eljárásbeli helyzete 19A.4.1.
Az egyéb kötelezettek a jelen fejezetben, az ARE tv.-ben és a vonatkozó kormányrendeletben (a továbbiakban jelen fejezetben: „vhr.”) meghatározott módon vehetnek részt és vállalhatnak kötelezettséget az Adós, Adóstárs javára az adósságrendezésben.
19A.4.2.
Az Adós, Adóstárs az adósságrendezési eljárás 19A.5. pont szerinti kezdeményezésekor csatolja az egyéb kötelezett ARE tv. 10. §, illetve a vhr. szerinti nyilatkozatait.
19A.4.3.
Amennyiben az Adós Lízingszerződéséhez szerződéses biztosítékként állami készfizető kezességvállalás kapcsolódik, az Adós köteles nyilatkoztatni a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Államkincstárt az adósságrendezési eljárásban való esetleges részvételi szándékáról, továbbá a részvétel feltételeiről.
19A.4.4.
A nyilatkozat elmulasztott csatolásának, továbbá jogkövetkezményeit az ARE tv. és a vhr. tartalmazza.
19A.4.5.
Amennyiben a Lízingszerződésben olyan egyetemlegesen kötelezett személy vesz részt, aki az ARE tv. szerint egyéb kötelezettnek minősül és a döntése alapján nem vesz részt az adósságrendezési eljárásban, vele szemben a jelen üzletszabályzat 19/A. fejezetében rögzített szabályok nem alkalmazandóak.
a
nyilatkozat
visszavonásának,
pótlólagos
megtételének
szabályait,
19A.5. A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése 19A.5.1.
Az Adósnak a bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően a főhitelezőnél írásban bíróságon kívüli adósságrendezést kell kezdeményeznie. Az adósságrendezési eljárást az Adós és az Adóstárs kizárólag együttesen, közös nyilatkozattal kezdeményezhetik és egyidejűleg csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt.
19A.5.2.
Amennyiben az Adós az adósságrendezési eljárást a Lízingbeadónál kezdeményezi, az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére vonatkozó dokumentumok kizárólag a Lízingbeadó Központi Igazgatóságán és Titkárságán (1012 Budapest, Vérmező út 4. – MBC Irodaház) nyújthatók be személyesen.
19A.5.3.
Lízingbeadó Központi Igazgatóságán és Titkárságán adósságrendezési ügyfélszolgálatot működtet. Lízingbeadó az ügyfélszolgálaton biztosítja az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséhez szükséges, a 19A.2.2. pont szerinti űrlapok, nyilatkozatok, nyomtatványok kitöltésének lehetőségét, a kitöltéssel kapcsolatos segítségnyújtást. Az ügyfélszolgálat az Adós, Adóstárs kérelmére megadja az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséhez szükséges tájékoztatást.
19A.5.4.
Az adósságrendezési kérelem benyújtásakor az ARE tv. 7. § (2) bekezdése alapján megállapítandó, nem forintban fennálló pénztartozás összegét a Magyar Nemzeti Bank által közzétett deviza középárfolyam alkalmazásával a Lízingbeadó számítja ki az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére való jogosultság megállapítása érdekében. A számítás eredményét Lízingbeadó közli az Adóssal, Adóstárssal, aki annak ismeretében hozhat döntést az adósságrendezés iránti kérelem joghatályos benyújtásáról. Lízingbeadó e pontban foglalt számítása tájékoztató jellegű, a 19A.5.10. pontban leírtak alapján az adósságrendezési kérelem befogadását nem érinti.
19A.5.5.
A Lízingbeadó abban az esetben fogadja be az Adós adósságrendezésre irányuló kérelmét, ha a kérelem benyújtására az ARE tv. 17-
18. § rendelkezéseinek megfelelően, továbbá az ott meghatározott kötelezettségvállalások és írásbeli nyilatkozatok megtételével került sor. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének kötelező tartalmi elemeit, a kérelemhez csatolandó iratok, nyilatkozatok listáját a jelen üzletszabályzat 15 számú melléklete tartalmazza. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezését a 16 számú mellékletben meghatározott adattartalommal, a 17. számú mellékletben meghatározott nyilatkozatok, kötelezettségvállalások és űrlapok csatolásával, a vonatkozó végrehajtási rendeletben meghatározott és a Lízingbeadó által honlapján, ügyfélszolgálatán is rendelkezésre bocsátott űrlap igénybevételével lehet megtenni. 19A.5.6.
Az adósságrendezési eljárás megindítására vonatkozó kérelem személyesen, illetve postai úton is benyújtható. Postai benyújtás esetén Adós, illetve Adóstárs köteles a kérelmet a Lízingbeadó 19A.5.2. pont szerinti Központi Igazgatóságára és Titkárságára megküldeni.
19A.5.7.
Az ARE tv.-ben meghatározott eljárási határidők számítása – a jelen pontban foglalt eltéréssel - kizárólag abban az esetben kezdődik meg, ha az Adós, Adóstárs az adósságrendezés iránti kérelmet a 19A.5.2. vagy a 19A.5.6. pontban foglalt rendelkezéseknek megfelelően nyújtja be. A postai úton benyújtott kérelmek esetén, amennyiben azok nem a Lízingbeadó által megadott címre érkeznek, a kérelmek a címzett OTP-fiókokból továbbításra kerülnek a megadott címre. Ebben az esetben az eljárási határidők számítása a kérelmek Lízingbeadó által megjelölt megadott címre való érkezésével kezdődik meg.
19A.5.8.
Az adósságrendezés kezdeményezésére irányuló dokumentumok átvételéről a Lízingbeadó személyes benyújtás esetén haladéktalanul, postai megküldés esetén 3 munkanapon belül elismervényt küld az Adósnak.
19A.5.9.
Az adósságrendezés kezdeményezéséről az Adósnak és Adóstársnak egyidejűleg írásban értesítenie kell a pénzügyi eszközeit (így különösen, de nem kizárólagosan a fizetési- és hitelszámláit) vezető intézményeket.
19A.5.10.
Lízingbeadó nem jogosult az Adós, Adóstárs által benyújtott kérelem érdemi vizsgálatára, így különösen nem jogosult az adósságrendezés iránti kérelem benyújtásának ARE tv. 7., 8., 9. és 104. § szerinti feltételeinek fennállásáról dönteni. Lízingbeadó az Adós, Adóstárs azonosítását követően a formailag megfelelő adósságrendezési kérelem alapján tájékoztatja a Családi Csődvédelmi Szolgálatot, mely tájékoztatás alapján az adósságrendezés kezdeményezése bejegyzésre kerül a Központi Hitelinformációs Rendszerbe. Lízingbeadó kizárólag abban az esetben jogosult az adósságrendezési kérelem befogadásának megtagadására, ha az Adós, Adóstárs a kérelmet a 19A.5.5. pontban foglalt formai követelmények elmulasztásával terjeszti elő. Ebben az esetben Lízingbeadó úgy tekinti, nem került sor adósságrendezés iránti kérelem benyújtására Adós, Adóstárs részéről. Lízingbeadó döntéséről a kérelem benyújtásának módjától függően személyesen vagy postai úton tájékoztatja az Adóst, illetve az Adóstársakat.
19A.5.11.
Amennyiben az adósságrendezés iránti kérelem elutasítására a 19A.5.10. pont szerinti formai okból nincsen lehetőség, Lízingbeadó a kérelem befogadásáról dönt.
19A.5.12.
Ha a Lízingbeadó az adósságrendezést kezdeményező dokumentumok alapján az Adós, Adóstárs által előterjesztett kérelem vonatkozásában az ARE tv. 7., 8., 9. vagy 104. §-ban foglalt törvényi feltételek, követelmények hiányát állapítja meg, álláspontjáról Adóst, Adóstársat a kérelem joghatályos befogadását megelőzően írásban tájékoztatja. Lízingbeadó rögzíti, hogy az Adós, illetve az Adóstárs által előterjeszteni kívánt kérelem jelen pont szerinti, törvényi előfeltételeinek vizsgálatára nem köteles. Lízingbeadó az előterjeszteni kívánt kérelem törvényi előfeltételeinek részletes vizsgálatáért, illetve a vizsgálat alapján közölt állásfoglalás tartalmi helyességéért felelősséget nem vállal. Az állásfoglalás kialakítása során Lízingbeadó kizárja a felelősségét minden olyan fennálló körülmény, adat, tény vonatkozásában, amely körülményt, adatot, tényt az Adós, illetve az Adóstárs a Lízingbeadóval közölni elmulasztott. Lízingbeadó nem vállal felelősséget továbbá az állásfoglalás kialakítása során egyes körülmények, adatok, tények figyelmen kívül hagyásáért. Lízingbeadó tájékoztatása nem rendelkezik joghatásokkal, illetve kötőerővel, ennek megfelelően az adósságrendezés iránti kérelem befogadását nem befolyásolja.
19A.5.13.
Adós, Adóstárs tudomásul veszi, hogy az adósságrendezési kérelmet a 19A.5.10.-5.12. pontokban foglaltak elfogadásával, saját felelősségére nyújtja be. Lízingbeadó az adósságrendezési eljárás esetleges eredménytelenségéért és az eredménytelenség törvényi jogkövetkezményeiért felelősséget nem vállal. Adós tudomásul veszi továbbá, hogy amennyiben utóbb derül ki, hogy valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, hamisított vagy valótlan tartalmú okiratot nyújtott be vagy a valóságnak nem megfelelően nyilatkozott az adósságrendezési kérelem benyújtásakor, a Lízingbeadó jogosult az adósságrendezés iránti kérelem elutasítását, illetve az adósságrendezési eljárás megszüntetését kezdeményezni. E jogának gyakorlásáról Lízingbeadó mérlegelés alapján dönt. Lízingbeadó jogosult a jelen pontban leírtakon túlmenően az adósságrendezés sikertelenségének megállapítását kezdeményezni abban az esetben, ha az eljárás folyamán létrejött adósságrendezési megállapodás felmondásának lenne helye az olyan, a 19A.5.2.5 pont szerinti hirdetmény közzétételét követően bejelentett hitelezői követelésre hivatkozással, melynek bejelentését az Adós, Adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésekor, illetve a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során elmulasztotta. E jogának gyakorlásáról Lízingbeadó mérlegelés alapján dönt.
19A.5.14.
Az adósságrendezési eljárás során Lízingbeadót kapcsolt vállalkozásként megbízottja, az OTP Faktoring Zrt. képviseli. A Lízingbeadó az adósságrendezés iránti kérelem befogadását követően az adósságrendezési eljáráshoz kapcsolódó valamennyi iratot (űrlapot, nyilatkozatot) továbbítja a képviseletében eljáró OTP Faktoring Zrt. részére, amely az iratok kézhezvételét követően jogosult Lízingbeadó nevében a főhitelezői feladatok ellátására és jognyilatkozatoknak a Lízingbeadó nevében történő megtételére. Ezen időpontot követően Lízingbeadó az üzletszabályzat jelen 19/A. fejezetének hátralévő részében, illetve az ARE tv.-ben meghatározott jogait az OTP Faktoring Zrt. által gyakorolja, kötelezettségeit pedig az OTP Faktoring Zrt. által teljesíti.
19A.5.15.
Az iratok 19A.5.14. pont szerinti átadását követően az Adós, Adóstárs által a Lízingbeadóhoz címzett, az adósságrendezési eljárással kapcsolatos jognyilatkozatok a Lízingbeadóval és az OTP Faktoring Zrt.-vel egyaránt joghatályosan közölhetőek.
19A.5.16.
Ha a Lízingbeadó az ARE tv. alkalmazásában főhitelezőnek minősül, az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtását követő 8 napon belül írásban nyilatkozik az Adós számára, hogy köteles-e a bírósági adósságrendezés előkészítésével és koordinálásával összefüggő feladatok ellátására, illetve ha nem köteles a főhitelezői feladatok ellátására, azt vállalja-e. Lízingbeadó a közte és a Lízingbevevő (Lízingbevevők) között fennálló Lízingszerződés egyedi tartalma, teljesítésének körülményei figyelembevételével mérlegeli a főhitelezői feladatok elvállalását azokban az esetekben, amikor a főhitelezői feladatok ellátására az ARE tv. szerint nem köteles.
19A.5.17.
Ha a Lízingbeadónak a bírósági adósságrendezés előkészítésével és koordinálásával összefüggő feladatok ellátására vonatkozó kötelezettsége fennáll, vagy a Lízingbeadó az ezzel járó feladatokat vállalja, Lízingbeadó főhitelezői minőségéről írásbeli nyilatkozatban tájékoztatja az Adóst és az Adóstársat.
19A.5.18.
A Lízingbeadó a 19A.5.17. pont szerinti nyilatkozat kiadásával egyidejűleg tájékoztatja az Adóst az adósságrendezési eljárás kezdeményezésétől esedékes – a Lízingszerződés alapján teljesítendő - minimális törlesztőrészlet összegéről. A minimális törlesztőrészletet kizárólag azon Lízingszerződés vonatkozásában kell megállapítani, amelynek tárgya az Adós, Adóstárs vagy közeli hozzátartozói lakhatását biztosító ingatlan és amely Lízingbeadó főhitelezői minőségét megalapozza.
19A.5.19.
A minimális törlesztőrészlet összegét Lízingbeadó a nyilvántartott követelés 7,8%-ának egytizenketted részében, de legfeljebb a Lízingtárgy (illetve biztosítéki ingatlan esetén a zálogjoggal terhelt ingatlan) forgalmi értéke 7,8%-ának egytizenketted részében állapítja meg a 19A.5.16. pontban foglalt szempontok figyelembevételével. Az első minimális törlesztőrészlet megfizetésére Adós a Havi Lízingdíj Lízingszerződés szerinti esedékessége napján köteles megfizetni. A törlesztőrészletet a Lízingbeadó a Havi Lízingdíjra számolja el.
19A.5.20.
A Lízingbeadó a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásával összefüggő koordinációs és adminisztrációs feladatai ellátásáért az Adóstól és az Adóstársaktól összesen 30.000,- Forint postai és távközlési költségátalányra jogosult, amelyet a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül, de legkésőbb a 19A.5.19. pont szerinti első törlesztőrészlettel együtt kell megfizetni. Ha az Adós a költségátalányt nem fizeti meg vagy a minimális törlesztőrészlet fizetését a Lízingbeadó által előírt határidő alatt nem kezdi meg, a Lízingbeadó az Adós által benyújtott dokumentumokat és a fizetési kötelezettség elmulasztásáról szóló nyilatkozatot a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak továbbítja a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás Adós érdekkörében fennálló sikertelenségére hivatkozva. A Lízingbeadó a bíróságon kívüli adósságrendezéssel összefüggő feladatok ellátásáért – a jelen pont szerinti költségátalányon kívül egyéb díjat vagy költségtérítést az eljárás egyéb résztvevőitől nem igényel.
19A.5.21.
A 19A.5.19. pont szerinti első minimális törlesztőrészlet, illetve a 19A.5.20. pont szerinti költségátalány megfizetése a Lízingbeadó által megjelölt bankszámlára való átutalás útján történik. A befizetés megtörténtéről Lízingbeadó tájékoztatja a képviseletében eljáró OTP Faktoring Zrt.-t, amely az adatszolgáltatás fogadását követően a 19A.5.22. pont szerint folytatja az eljárást Lízingbeadó nevében.
19A.5.22.
A 19A.5.19.-19A.5.21. pont szerinti kötelezettségek Adós általi teljesítése esetén Lízingbeadó az adósságrendezési eljárás kezdeményezése céljából részére benyújtott dokumentumokat megvizsgálja a kérelemben, illetve mellékleteiben rögzített adatok, továbbá a Lízingbeadó rendelkezésére álló adatok és a Központi Hitelinformációs Rendszer adatainak egybevetésével. Amennyiben Lízingbeadó azt állapítja meg, hogy azok hiányos, egymásnak ellentmondó, a Központi Hitelinformációs Rendszer vagy a Lízingbeadó által nyilvántartott adatokkal nem egyező adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmaznak, az Adóst írásban adategyeztetésre, adatszolgáltatásra hívja fel. Az adategyeztetés végső határideje a felhívás kibocsátásától számított 30 nap, ennek elmulasztása esetén a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós érdekkörében fennálló okból sikertelennek minősül.
19A.5.23.
Ha adategyeztetés nem szükséges vagy az eredményesen zárult, az adósságrendezés kezdeményezéséről a Lízingbeadó értesíti a Családi Csődvédelmi Szolgálatot.
19A.5.24.
Adós tudomásul veszi, hogy a Családi Csődvédelmi Szolgálat által végzett adatellenőrzés során Lízingbeadó jogosult megismerni az Adós, Adóstárs közhiteles nyilvántartásokba bejegyzett tulajdonjogára, vagyoni jogaira, a vagyontárgyakat terhelő jogaira, a folyamatban lévő eljárásokra, illetve a nyilvántartásokban az adósságrendezés kezdeményezését megelőző öt naptári éven belül kötött jogügyleteire vonatkozó adatokat.
19A.5.25.
Amennyiben a Családi Csődvédelmi Szolgálat az általa végzett jogosultság-ellenőrzés, adategyeztetés, adatellenőrzés, hatósági megkeresések illetve a környezettanulmány elkészítését követően az adósságrendezési eljárás eredményes kezdeményezését állapítja meg, a honlapján hirdetményt tesz közzé a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás elrendeléséről.
19A.6. Az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai 19A.6.1.
Az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai a Lízingbeadónak az adósságrendezés-kezdeményezés tényéről való tudomásszerzésének módjától és időpontjától függően eltérő időpontokban állhatnak be.
19A.6.2.
Amennyiben az Adós és Adóstárs az adósságrendezés kezdeményezése iránti kérelmét a Lízingbeadónál nyújtja be a 19A.5.2. vagy 19A.5.6. pontban foglaltak szerint, az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai a tárgynapon 12:00 óráig benyújtott (kézbesített) kérelmek esetében a tárgynapon, a tárgynapon 12:00 órát követően benyújtott (kézbesített) kérelmek esetében a tárgynapot követő napon állnak be.
19A.6.3.
Amennyiben az Adós az adósságrendezés kezdeményezése iránti kérelmet más hitelezőnél nyújtja be és erről Lízingbeadót írásban értesíti, az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai a tárgynapon 12:00 óráig kézhez vett értesítés esetén a tárgynapon, a tárgynapon 12:00 órát követően kézhez vett kérelmek esetében a tárgynapot követő napon állnak be
19A.6.4.
Amennyiben az Adós az adósságrendezés kezdeményezése iránti kérelmet más hitelezőnél nyújtja be és erről az Adós írásbeli értesítésének hiányában a Családi Csődvédelmi Szolgálat értesíti a hitelezőt, az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai a Családi Csődvédelmi Szolgálat tárgynapon 12:00 óráig kézhez vett bejelentése esetén a tárgynapon, a tárgynapon 12:00 órát követően bejelentés esetében a tárgynapot követő napon állnak be.
19A.6.5.
Amennyiben a Lízingbeadó az adósságrendezési eljárás Adós általi kezdeményezését a Központi Hitelinformációs Rendszerben történt tájékozódás alapján észleli, az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai a tárgynapon 12:00 óráig történt észlelés esetén a tárgynapon, a tárgynapon 12:00 órát követően történt észlelést követően a tárgynapot követő napon állnak be.
19A.6.6.
A kérelem más hitelezőnél történt benyújtását követően a 19A.6.2.-19A.6.5. pont szerinti körülmények hiányában az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai a Családi Csődvédelmi Szolgálat 19A.5.25. pont és az ARE tv. 25. § (4) bekezdése szerinti hirdetményének közzétételével állnak be Lízingbeadó vonatkozásában.
19A.6.7.
Az Adós, Adóstárs valamennyi Lízingszerződésére vonatkozó Havi Lízingdíj beszedése az adósságrendezési kérelem bíróság általi jogerős elutasításáig, a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás jogerős megszüntetéséig, a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás alatt kötött megállapodás megkötésének vagy a bírósági adósságrendezési eljárás alatt kötött egyezséget jóváhagyó bírósági végzés meghozatalának dátumáig felfüggesztésre kerül, kivéve azt a Lízingszerződést, amelyre vonatkozóan Adós minimális törlesztőrészlet megfizetésére köteles.
19A.6.8.
Az Adós a minimális törlesztőrészlet összegénél nagyobb összeget nem utalhat a Lízingbeadó által megjelölt számlára. Az Adós, Adóstárs által a minimális törlesztőrészlet összegét meghaladóan teljesített befizetések a Lízingbeadó bankszámláján nem kerülnek jóváírásra vagy visszautalásra kerülnek.
19A.6.9.
Az Adós a minimális törlesztőrészlet összegénél kisebb összeget nem utalhat a Lízingbeadó által megjelölt számlára. Amennyiben az Adós, Adóstárs az ARE tv., valamint jelen üzletszabályzat szerinti minimális törlesztőrészlet-fizetési kötelezettségét elmulasztja vagy a minimális összeget el nem érő összeget utal át, Lízingbeadó az Adóst, Adóstársat kötelezettségének teljesítésére 30 napos határidővel hívja fel. A jelen pontban foglalt határidő Adós, Adóstárs általi elmulasztása esetén Lízingbeadó e tényt elektronikusan bejelenti a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, mely bejelentés megtételével a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás az ARE tv. 31. § (2) bekezdése alapján sikertelennek minősül.
19A.6.10.
A bírósági adósságrendezés hatálya alatt a felszámításra kerülő kamat mértéke a hirdetményben meghatározott kamat.
19A.6.11.
Amennyiben az Adós, Adóstárs a Lízingszerződés alapján az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően nem csoportos beszedési megbízás alapján tett eleget lízingdíj-fizetési kötelezettségének, és az adósságrendezési eljárás során törlesztési kötelezettsége keletkezik a Lízingbeadó által megjelölt számlára történő átutalással köteles eleget tenni törlesztési kötelezettségének. Azon Adóstól, Adóstárstól, akik az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően csoportos beszedési megbízás alapján tett eleget törlesztési kötelezettségének, a Lízingbeadó – az adósságrendezési eljárás során keletkezett ellenkező tartalmú megállapodásig, határozatig – csoportos beszedési megbízás alapján vonja le a minimális törlesztőrészletet.
19A.6.12.
Az adósságrendezési eljárásra tekintettel folyósított törlesztési támogatás továbbra is jóváírásra kerül a Lízingbeadó által megjelölt számlán, az ilyen befizetést a Lízingbeadó a Lízingdíjon írja jóvá.
19A.6.13.
A Lízingbeadó által nyújtott kedvezmények abban az esetben kerülnek megvonásra, ha a kedvezmények alapjául szolgáló feltételek az adósságrendezés időtartama alatt nem teljesülnek.
19A.6.14.
Az adósságrendezés joghatásainak beálltától kezdődően késedelmi kamat felszámítására nem kerülhet sor.
19A.6.15.
Az egyéb kötelezettel szemben a Lízingbeadó az egyéb kötelezett 19A.4.2. pont szerinti nyilatkozatának megfelelően érvényesíti a követelését. Az egyéb kötelezett nyilatkozata olyan, az Adós számára meghatározott fizetési kötelezettség teljesítésére is kiterjedhet, amelynek teljesítésére eredetileg sem Adósként, sem Adóstársként, Zálogkötelezettként vagy kezesként nem volt köteles. Amennyiben a Lízingszerződésben eredetileg Adósként, vagy Adóstársként szereplő egyéb kötelezett úgy nyilatkozik, hogy nem kíván részt venni az eljárásban, a Lízingbeadó az eljárásban szereplő Adós által meg nem fizetett törlesztőrészlet, kamat, díj, jutalék, költség összegét vele szemben az eredeti Lízingszerződésben meghatározott módon, és összegben érvényesíti.
19A.6.16.
Az egyéb kötelezett esetleges törlesztési, valamint költség- és díjfizetési kötelezettségét a Lízingbeadó erről szóló felhívásától számított 8 napon belül a Lízingbeadó által megjelölt számlára történő átutalással köteles teljesíteni az ARE tv. 10. § (2) bekezdése a) pontjában foglalt nyilatkozat megtétele esetén.
19A.6.17.
Az adósságrendezési eljárás megindításának joghatásait az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett esetében is alkalmazni kell.
19A.6.18.
Abban az esetben, ha a Lízingszerződés szerinti Társlízingbevevő vagy Biztosítéknyújtó olyan személy, aki (amely) nem vehet vagy döntése alapján nem vesz részt az adósságrendezési eljárásban, Lízingbeadó vállalja, hogy az ilyen Társlízingbevevőtől vagy Biztosítéknyújtótól a Lízingszerződés teljesítéseként az adósságrendezési eljáráson kívül átvett, illetve beszedett pénzösszeggel az Adós, Adóstárs irányában a lehető legrövidebb időn belül elszámol.
19A.6.19.
A Lízingbeadó által az adósságrendezési eljárásban érvényesíteni kívánt követelés összege tartalmazza az adósságrendezés kezdeményezéséhez fűződő joghatások beálltáig felmerült valamennyi kamatot, díjat és költséget.
19A.6.20.
Amennyiben a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban megállapodás megkötésére kerül sor, a megállapodásban meghatározott első esedékességi naptól kezdődően Adós a megállapodásban meghatározott összegű törlesztőrészlet megfizetésére köteles.
19A.6.21.
Amennyiben az Adós mellett a megállapodás keretében Adós tartozásáért egyéb kötelezett meghatározott összegű teljesítést vállalt, a 19A.6.19. pont szerinti rendelkezést rá nézve megfelelően alkalmazni kell.
19A.6.22.
Az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásaira vonatkozó részletes szabályokat az ARE tv. 26-29. §-a tartalmazza.
19A.7. Az adósságrendezési eljárás meghiúsulásának jogkövetkezményei 19A.7.1.
Az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti kérelem bíróság általi elutasításáról szóló végzés jogerőre emelkedése napján elenyésznek. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének időpontjától be nem szedett Havi Lízingdíjak, továbbá az eljárás során be nem szedett kamat, díj, költség, összegét a Lízingbeadó az adósságrendezési kérelmet elutasító, bírósági adósságrendezést megszüntető, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás vagy a bírósági adósságrendezési egyezség hatályának megszűnését megállapító, valamint a mentesítő határozatot hatályon kívül helyező végzés jogerőre emelkedésének napjától kezdődően lejárt követelésként érvényesíti. A lejárt követelés összege az eljárás ilyen módon történő lezárultával egyidejűleg esedékessé válik, késedelmes megfizetésük esetén a Lízingbeadó a Ptk. szerinti késedelmi kamatmértéket számítja fel.
19A.7.2.
Az adósságrendezés kezdeményezéséhez fűződő joghatások beállta és a 19A.7.1. szerinti végzés jogerőre emelkedése közötti időszak alatt a késedelem, illetve a nemfizetés jogkövetkezményei nem állnak be. Abban az esetben, ha az Adós, illetve az Adóstárs az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően késedelembe esett a Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettségének teljesítésével, az adósságrendezési eljárás kezdeményezésétől a 19A.7.1. pont szerinti végzés jogerőre emelkedéséig terjedő időszak a késedelem időtartama szempontjából figyelmen kívül marad. A hivatkozott végzés jogerőre emelkedésének napjától – amennyiben az Adós nem rendezi a hátralékát – a késedelem időszaka folytatódik, Lízingbeadó a késedelmes napok számát az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően eltelt napok, és a fenti végzés jogerőre emelkedését követően eltelt napok összeadásával állapítja meg.
19A.7.3.
A 19A.7.1. szerinti végzés jogerőre emelkedésének napjától az Adós és az Adóstárs az eredeti Lízingszerződés és annak az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőző módosításainak, módosulásainak megfelelően köteles teljesíteni törlesztési kötelezettségét.
19A.7.4.
Az adósságrendezési eljárás alatt hatályba lépett egyoldalú szerződésmódosításokat, vagy automatikus szerződésmódosulásokat a Lízingbeadó az Adóssal, Adóstárssal szemben a 19A.7.1. szerinti végzés jogerőre emelkedésétől kezdődően érvényesíti, az új törlesztőrészlet, valamint díj-, költség- és jutalékfizetési kötelezettség az ezt követő időszakra nézve kerül megállapításra.
19A.8. A bírósági adósságrendezés elrendelésének joghatásai 19A.8.1.
A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének 19A.6. pont szerinti joghatásai a bírósági adósságrendezés elrendelésével fennmaradnak. A bírósági végzés joghatásai azon felekre nézve, akik a bíróságon kívüli adósságrendezésben nem vettek részt, az elsőfokú végzés kézbesítésével állnak be.
19A.8.2.
Ha a fellebbezés folytán a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú végzést a másodfokú bíróság megváltoztatta, vagy a megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság az adósságrendezést elutasítja, az erről szóló végzés jogerőre emelkedésével az említett joghatások elenyésznek. Ebben az esetben a 19A.7. pontban foglalt jogkövetkezmények kerülnek alkalmazásra.
19A.8.3.
Lízingbeadó a bírósági adósságrendezés időtartama alatt az Adós, Adóstárs nemfizetésére vagy késedelmes fizetésére hivatkozással nem mondja fel a lakóingatlanra vonatkozó Lízingszerződést, valamint az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozói mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket.
19A.8.4.
A Lízingbeadó - a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában már fennálló követelések után, valamint az adósságrendezés időtartama alatt esedékessé váló törlesztési, fizetési összegeken felüli hányada után - az alkalmazandó Kamatlábbal számított kamatra jogosult 360 naponkénti tőkésítéssel, azonban ez a Kamatláb a forintban fennálló követelések után a jegybanki alapkamatot egy százalékponttal meghaladó mértéknél, míg a devizában fennálló követelések után az európai bankközi referenciakamatot (EURIBOR) 0,5 százalékponttal meghaladó mértéknél, svájci frankban fennálló követelés esetén a svájci bankközi referenciakamatot (CHF LIBOR) 0,1 százalékponttal meghaladó mértéknél nem lehet magasabb. A már felmondott szerződések esetében a fizetendő kamat mértéke nem lehet magasabb, mint a jelent pont szerinti kamatmértékek.
19A.8.5.
Az Adós, Adóstárs által a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú bírósági végzés kézbesítésétől az adósságrendezési eljárás jogerős megszüntetéséig, illetve az adósságrendezési egyezséget jóváhagyó végzés vagy az adósságtörlesztési végzés jogerőre emelkedéséig Lízingbeadó számára havonta a 19A.5.19 pont alapján továbbra is teljesítendő fizetési kötelezettség mértéke a nyilvántartott követelés 7,8%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a Lízingtárgy (illetve biztosítéki ingatlan esetén a zálogjoggal terhelt ingatlan) forgalmi értéke 7,8%-ának egytizenketted része. A törlesztőrészletet a Lízingbeadó továbbra is a Havi Lízingdíjra számolja el.
19A.8.6.
A 19A.8.5. pontban foglaltaktól függetlenül az Adós, Adóstárs által folyamatosan teljesítendő követeléseket az ARE tv. 45. § (5) bekezdése tartalmazza.
19A.8.7.
Az Adósnak az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezésbe vont vagyonát, bevételeit a 19A.5.5. pont szerinti mellékletek alapján vállalt kötelezettségvállalások és jogi korlátozások között kell kezelnie. Az Adósnak és az Adóstársnak az adósság törlesztése céljából egy közös pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik.
19A.8.8.
A 19A.8.7. pontban foglaltak következtében a 19A.6.11. pont alapján azon Adós, Adóstárs, aki az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően csoportos beszedési megbízás alapján tesz eleget minimális törlesztőrészlet-fizetési törlesztési kötelezettségének, a bírósági adósságrendezés elrendelését követően köteles a minimális törlesztőrészletek átutalás útján történő teljesítésére.
19A.8.9.
A bírósági adósságrendezés elrendelésének joghatásaira vonatkozó további részletes szabályokat az ARE tv. 41-44. §-a tartalmazza.
19A.9. A zálogtárgy-elkülönítést, lízingtárgy-elkülönítést tartalmazó egyezség 19A.9.1.
Az ARE tv. 56. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek maradéktalan teljesülése esetén Lízingbeadó mérlegeli zálogtárgy- vagy lízingtárgy-elkülönítést tartalmazó egyezségi javaslatnak az Adóssal, Adóstárssal közösen a családi vagyonfelügyelő közreműködésével történő előterjesztését a bírósági adósságrendezési eljárás során.
19A.9.2.
Adós, illetve Adóstárs tudomásul veszi, hogy a zálogtárgy- vagy lízingtárgy-elkülönítést tartalmazó egyezséget kizárólag a Lízingbeadóval közösen terjeszthet elő, mely közreműködésre Lízingbeadó nem köteles.
19A.9.3.
Lízingbeadó vállalja, hogy az Adós, Adóstárs kezdeményezésére az Adóssal, Adóstárssal egyeztetéseket folytat a zálogtárgy- vagy lízingtárgy-elkülönítést tartalmazó egyezség tárgyában. Lízingbeadó jogosult e tárgyalások kezdeményezésére, mely kezdeményezés elfogadására Adós, Adóstárs nem köteles.
19A.9.4.
Abban az esetben, ha Lízingbeadó nem főhitelezőként jár el, az adott Lízingszerződés egyedi tartalmára, teljesítésének körülményeire tekintettel mérlegeli, hozzájárul-e a főhitelező által előterjesztett zálogtárgy-elkülönítést vagy lízingtárgy-elkülönítést tartalmazó egyezséghez.
19A.9.5.
A zálogtárgy- vagy lízingtárgy-elkülönítést tartalmazó egyezség módosítását Adós nem kezdeményezheti.
19A.10. Az adósságrendezési egyezség végrehajtása 19A.10.1.
A bírósági adósságrendezési egyezség végrehajtása során az Adós, Adóstárs, az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett és a Lízingbeadó kötelezettségeire az ARE tv. 41-45. §-ban foglaltak - az egyezségkötésben foglaltak szerinti eltérésekkel és kiegészítésekkel - irányadók.
19A.10.2.
Az Adós és az Adóstárs a Lízingbeadóval az egyezségben vállaltak teljesítése érdekében együttműködni köteles. Adós és Adóstárs köteles jóhiszeműen, a Lízingbeadó érdekeit figyelembe véve eljárni.
19A.10.3.
Az egyezség végrehajtása során Lízingbeadó az Adóst az egyezség végrehajtásában támogatja, ezzel összefüggésben erre irányuló kérelem esetén díj- és költségmentesen információval látja el Adóst és tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely az egyezség végrehajtását megnehezíti.
19A.10.4.
Ha az egyezségben meghatározott lízingbeadói követeléseket az egyezségben meghatározott módon és időtartam alatt az Adós és az Adóstárs maradéktalanul nem fizette meg, az Adóst és az Adóstársat legfeljebb 30 napos határidő tűzésével írásban teljesítésre hívja fel, melynek eredménytelensége esetén Lízingbeadó okirati bizonyítékainak csatolásával bejelentést tesz a családi vagyonfelügyelőnek.
19A.11. Az adósságtörlesztési eljárás 19A.11.1.
Az Adós és az Adóstárs a bírósági adósságrendezés alatt fennálló kötelezettségeit az adósságtörlesztési eljárás időtartama alatt is változatlan tartalommal teljesíteni köteles.
19A.11.2.
Az adósságtörlesztési eljárás során a 19A.10.2.-10.3. pontok rendelkezései megfelelően irányadók.
19A.12. Az adósságrendezési eljárás megszüntetése 19A.12.1.
Az adósságrendezési eljárás megszüntetése esetén a bíróság az adósságrendezési egyezséget (egyezségmódosítást) jóváhagyó végzést, továbbá az adósságtörlesztési végzést egyidejűleg hatályon kívül helyezi, az egyezség (egyezségmódosítás) az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésével válik hatálytalanná.
19A.12.2.
A 19A.12.1. szerinti végzés jogerőre emelkedése esetén Lízingbeadó az Adóstól, Adóstárstól teljes összegben követelheti a lejárt és az esedékessé váló követeléseit.
19A.13. A mentesítés 19A.13.1.
Abban az esetben, ha az adós, adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezés keretében megkötött megállapodásban, a bírósági adósságrendezési eljárás során megkötött egyezségben, illetőleg az adósságtörlesztési határozatban foglaltakat maradéktalanul betartotta és a bírósági mentesítő határozat jogerőre emelkedett, az ezen időpontig kiegyenlítésre nem került tőke, költség, díj, kamat nem válik esedékessé, ezen összeget a Lízingbeadó elengedi.
19A.14. Bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapítása 19A.14.1.
Ha a bíróság az ARE tv. 93. § alapján a Lízingbeadó vagy bármely más hitelező által előterjesztett kérelem alapján megállapítja a bíróságon kívül adósságrendezési megállapodás hatályának megszűnését, a 19A.7. pontban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
19A.15. Bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása
19A.15.1.
Ha a bíróság az ARE tv. 94. § alapján a Lízingbeadó vagy bármely más hitelező által előterjesztett kérelem alapján megállapítja a bíróságon kívül adósságrendezési megállapodás hatályának megszűnését, a 19A.7. pontban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
19A.16. A mentesítő határozat hatályon kívül helyezése 19A.16.1.
Ha a bíróság az ARE tv. 95. § alapján a Lízingbeadó vagy bármely más hitelező által előterjesztett kérelem alapján a jogerős mentesítő határozatot hatályon kívül helyezi, a 19A.7. pontban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
19A.16.2.
A 19A.16.1. pont szerinti végzés jogerőre emelkedését követően Lízingbeadó jogosult mindazon követeléseinek érvényesítésére, mely követelések megszűnését a bíróság mentesítő határozata megállapította. Lízingbeadó jogosult azon összegek megfizetését is követelni, mely az adósságrendezési eljárás során elengedésre került, továbbá követelheti a bírósági adósságrendezési eljárásban megfizetett nyilvántartásba-vételi díj megfizetését.
19A.17. Szerződésszegés az adósságrendezési eljárásban 19A.17.1.
Az Adósnak, Adóstársnak az ARE tv. szerinti valamennyi, a Lízingbeadó jogát, jogos érdekét közvetlenül érintő kötelezettségének a megsértése a Lízingszerződés súlyos megszegésének minősül.
19A.17.2.
Az adósságrendezési eljárás hatálya alatt elkövetett szerződésszegés jogkövetkezményeit Lízingbeadó az adósságrendezési kérelmet elutasító, bírósági adósságrendezést megszüntető, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás vagy a bírósági adósságrendezési egyezség hatályának megszűnését megállapító, valamint a mentesítő határozatot hatályon kívül helyező végzés jogerőre emelkedését követően érvényesíti az Adóssal, Adóstárssal szemben. 20. Adatvédelem és adatkezelés
20.1.1 A Lízingbeadó a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok, és a Hpt. vonatkozó rendelkezései szerint a Lízingbevevőnek, illetőleg a Biztosítéknyújtónak a Lízingbeadóhoz benyújtott dokumentumokon, szerződéseken, igazolásokon, nyomtatványokon szereplő, továbbá minden, bármely formában létrejött személyes, és üzleti adatait nyilvántartja, kezeli, feldolgozza. Ezeket az adatokat a Lízingbeadó jogosult felhasználni kockázatelemzési és -mérséklési célokra, továbbá a Lízingbevevővel, illetőleg Biztosítéknyújtóval történő elszámolás céljából, és a szerződésben a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó részéről felmerülő kötelezettségek és jogosultságok igazolására. A Lízingbeadó „Pénzügyi lízing szolgáltatás. Szerződéskötés és kapcsolattartás” megnevezésű adatkezelését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 40995 sorszám alatt vette nyilvántartásba. 20.1.2 A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó hozzájárul ahhoz, hogy a Lízingbeadó az egyes szerződések megszűnése után 5 évig a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó személyes és üzleti adatait általános kockázatértékelési célból nyilvántartsa, és kezelje. 20.1.3 A Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó felhatalmazza a Lízingbeadót, hogy a Finanszírozási Dokumentumokkal, illetőleg a Biztosítéki Szerződésekkel kapcsolatosan nyilvántartott adatait hitel- és ügyfél minősítési, kockázatkezelési, statisztikai elemzési, valamint ellenőrzési, marketing célokra a hitelintézeti, valamint az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően felhasználja és a Refinanszírozó Bank és leányvállalatai részére az előbbiekben megjelölt célokra történő felhasználásra átadja. 20.1.4 A Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó tudomásul veszi továbbá, hogy a Lízingbeadó jogosult hirdetési célból közvetlen levél útján vagy elektronikus csatornán (telefon, számítástechnikai kapcsolat) tájékoztatni a Lízingbevevőt, illetőleg Biztosítéknyújtót a saját, a Refinanszírozó Bank és leányvállalatai szolgáltatásairól. 20.1.5 A Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó hozzájárul ahhoz, hogy a Lízingbeadó a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó részére végzett szolgáltatásokkal összefüggésben a Lízingbevevőre, illetőleg Biztosítéknyújtóra vonatkozó adatot szolgáltasson postai csekk/ bankkártya/számlakivonat nyomtatása, Lízingbeadó megbízásából végzett fogyasztói kutatás, a Lízingbeadó esedékes követeléseinek érvényesítése stb. céljából harmadik személy részére. 20.1.6 A Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó hozzájárul, hogy a Lízingbeadó adatfeldolgozásának keretében az adatai tárolásra és a törvényes kötelezettségek keretében továbbadásra kerüljenek. A Lízingbeadó a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó adatait átadhatja továbbá a Lízingbeadóval szerződéses jogviszonyban álló ügynökök, közreműködők, a Lízingbeadó üzemszerű működésével kapcsolatos járulékos tevékenységet végző vállalkozások, a Lízingbeadó megbízásából követelések behajtásával foglalkozó személyek, illetve szervezetek részére ezen ügynökök, közreműködők, vállalkozások és szervezetek feladatainak teljesítéséhez szükséges mértékben és időtartamra. 20.1.7 Az Üzletszabályzat elválaszthatatlan 5. számú mellékletét képezi a Lízingbeadó Tájékoztatója a Központi Hitelinformációs Rendszerről. Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó tudomásul veszi, hogy a Tájékoztatóban, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint adatai a Központi Hitelinformációs Rendszerbe bekerülhetnek. 21. Kockázatfeltárás
21.1.1. Lízingbeadó a Hpt. 271. § (4) bekezdésére figyelemmel felhívja ügyfelei figyelmét az egyes lízingek, így a forint lízing, deviza lízing, deviza alapú lízing kockázataira.
21.1.2. A deviza lízing és a deviza alapú lízing közös jellemzője, hogy a Lízingbevevő devizában tartozik, azaz a Lízingdíj Tőketartozás ezen esetekben egy deviza összeg, függetlenül attól, hogy Lízingbevevő forintban (deviza alapú lízing) vagy devizában (deviza lízing) köteles a Havi Lízingdíjat megfizetni a Lízingbeadónak. A vonatkozó kamatláb minden esetben az adott devizanemhez igazodik. Deviza alapú lízing esetében a folyósítás, azaz a Vételár megfizetése forintban történik, és erre tekintettel a Finanszírozott Összeg, mint forint összeg alapulvételével a Lízingbevevőt terhelő, a Folyósítás Napján érvényes (kezdő) Lízingdíj Tőketartozás, mint deviza összeg a Bázis Árfolyam alapulvételével rögzül, azaz a Bázis Árfolyam mértékétől függően - amely a Lízingszerződés megkötését követően a Folyósítás Napjáig természetesen változhat (növekedhet és csökkenhet is) - kerül meghatározásra a Lízingbevevő Lízingdíj Tőketartozása. 2013. április 20. napja után befogadott finanszírozási kérelmeknél deviza lízing esetében a folyósítás, azaz a Vételár megfizetése devizásban történik (kivéve esetlegesen a Vételár Önerővel fedezett részét), és erre tekintettel a Finanszírozott Összeg, mint deviza összeg alapulvételével kerül meghatározásra a Lízingbevevő Lízingdíj Tőketartozása. Lízingbeadó felhívja ügyfelei figyelmét, hogy a Lízingbevevőnek az előbbiekben meghatározottak szerint tehát az árfolyam változásának kockázatával kell számolnia. 21.1.3. Deviza alapú lízing esetében a Havi Lízingdíjak fizetése forintban történik, azaz a Lízingdíj Tőketartozás, mint deviza összeg alapulvételével meghatározott Havi Lízingdíj forintban fizetendő, amely meghatározásához Lízingbeadó a Kalkulált Árfolyamot veszi alapul, illetőleg a Számla/Fizetési Értesítő kibocsátási napja és teljesítési napja között eltelt időre figyelemmel a Tényleges Árfolyamot. Azaz deviza alapú lízinget választó Lízingbevevőknek számolniuk kell ezen árfolyamok folyamatos változásával, akár minden hónap tekintetében, illetőleg a Kalkulált és a Tényleges Árfolyamok közötti eltérésből eredő fizetési kötelezettséggel. 21.1.4. Lízingbeadó különösen felhívja ügyfelei figyelmét, hogy a Kamatbázis mértéke nem minősül állandó mértékűnek sem forint lízing, sem deviza lízing, sem pedig deviza alapú lízing esetében, az adott devizanemhez rendelt Kamatbázis a Jegyzési Napok függvényében automatikusan változik. 21.1.5. A fentiekben megjelöltekre különös figyelemmel, Lízingbeadó kiemelten felhívja ügyfelei figyelmét, hogy az egyes Havi Lízingdíjak nem állandó mértékűek, azok többek között a fentiek szerint az árfolyamok, illetőleg a Kamatbázis mértékének változása függvényében változhatnak. Ebből következően a Lízingbevevőnek kalkulálnia kell a Havi Lízingdíjak esetleges jelentős ingadozásával, illetve tartós növekedésének lehetőségével is, ugyanakkor a konstrukciók jellegéből fakadóan a devizakamatok csökkenése, valamint deviza alapú lízing esetében a forint árfolyamának erősödése esetén a Havi Lízingdíj mérséklődhet is. 21.1.6. Lízingbeadó kifejezetten felhívja Lízingbevevő figyelmét, hogy a fenti deviza árfolyam ingadozásokból eredő többletköltségeken felül a Lízingszerződések egyes fajtáinál további jelentős fizetési kötelezettségek is jelentkezhetnek - közvetlenül, vagy a Lízingbeadó által áthárított módon - a Lízingbevevő oldalán, melyek az Üzletszabályzat, vagy jogszabályok rendelkezésein alapulnak.. Így különösen, de nem kizárólagosan további költséget jelenthet a jelen Üzletszabályzat 5.1.4, 7.1.6-7.1.7, 9.1.1-9.1.2 pontjaiban meghatározott adó, illeték, és egyéb közteher, illetve költség fizetési kötelezettség. 22. A bíróság illetékessége, az alkalmazandó jog
22.1.1. A felek minden, a Finanszírozási Dokumentumokból, illetőleg a Biztosítéki Szerződésekből eredő vagy azzal összefüggésben álló, különösen a szerződés megszegése, fennállása, érvényessége vagy értelmezése tekintetében keletkező vitájuk esetén alávetik magukat a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólagos illetékességének. A választott bírósági eljárásra a Választott Bíróság saját eljárási ügyrendje a mértékadó. A választott bírósági eljárásban alkalmazandó nyelv a magyar, az irányadó jog pedig a magyar jog, így különösen, de nem kizárólagosan a Ptk., Hpt., Tpt. A Választott Bírák száma a legfeljebb 300.000,- Ft mértékű pertárgyérték esetén egy, ezt meghaladó pertárgyérték esetén három. A jelen szerződés a Választott Bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. tv. szempontjából egyben Választott Bírósági szerződésnek is minősül. 23. Záró rendelkezések
23.1.1 A Lízingbeadó és Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó kötelezettséget vállalnak arra, hogy a lízingügylettel kapcsolatos, illetve a lízingügylettel kapcsolatban egymásról szerzett valamennyi adatot, beleértve az Előzetes Értékelés során, a Lízingszerződés létrejöttét és tartalmát, és a Lízingszerződés megkötését követően egymásnak átadott bármely dokumentációt, szigorúan bizalmasan kezelik. Rögzítik továbbá, hogy a fenti adatok nem hozhatók nyilvánosságra, - kivéve bírósági vagy hatósági eljárásokat, a Lízingbeadó, illetőleg Lízingbevevő valamint Biztosítéknyújtó jogi képviselőit, pénzügyi tanácsadóit és az azt érintő körben a közüzemi szolgáltatókat - azokat a másik fél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül harmadik személyekkel nem közölhetik. 23.1.2 Amennyiben a Lízingszerződésből, illetőleg a Biztosítéki Szerződésből eredő valamely kötelezettségek nem szállnak át a jogszabály erejénél fogva a mindenkori jogutódra, mindegyik szerződő fél kötelezi magát, hogy ezeket a kötelezettségeket esetleges jogutódjára/jogutódjaira átruházza – nem érintve a 16. fejezetben meghatározottakat -. 23.1.3 Amennyiben a Finanszírozási Dokumentumok vagy a Biztosítéki Szerződések bármelyik rendelkezése vagy annak valamelyik része érvénytelen, ez nem érinti a Finanszírozási Dokumentum vagy a Biztosítéki Szerződések többi rendelkezését vagy az adott rendelkezés többi részét, amelyek továbbra is teljes mértékben érvényesek maradnak, kivéve, ha a Felek a Lízingszerződést, illetőleg a Biztosítéki Szerződést az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. 23.1.4 A Finanszírozási Dokumentumokra, illetőleg a Biztosítéki Szerződésekre a magyar jog az irányadó. Kétség esetén a Finanszírozási Dokumentumokat, illetőleg a Biztosítéki Szerződéseket a szavak általános értelme szerint, a Lízingbeadó és Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó szerződéskötéskor fennálló akaratának figyelembe vételével kell értelmezni.
23.1.5 Amennyiben a Lízingbeadó és a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéknyújtó közötti szerződés vagy értesítés magyar és idegen nyelven egyaránt megtörtént, bármely értelmezési eltérés esetén a magyar nyelvű változat az irányadó. 23.1.6 A Finanszírozási Dokumentumok tartalmazzák a Lízingbeadó és a Lízingbevevő, illetőleg a Biztosítéki szerződések a Lízingbeadó és a Biztosítéknyújtó közötti lízingügylet vonatkozásában létrejött teljes megállapodást és hatálytalanítanak minden, ezt megelőzően a lízingügylet vonatkozásában a Lízingbeadó és a Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó között létrejött megállapodást, szándéknyilatkozatot, tervezetet. 23.1.7 Lízingbeadó kijelenti, hogy alávetette magát a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási kódexnek. 23.1.8 A jelen Üzletszabályzat 2015. február 1. napján lép hatályba.
Mellékletek: 1/a. számú melléklet 1/b. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet 6. számú melléklet 7. számú melléklet 8. számú melléklet 8/a. számú melléklet 9. számú melléklet 10. számú melléklet 11. számú melléklet 12. számú melléklet 13. számú melléklet 14. számú melléklet:
Nyílt végű Pénzügyi Lízingszerződés Zárt végű Pénzügyi Lízingszerződés Adatlap Átadás-átvételi jegyzőkönyv Fénymásolási Hozzájárulás Tájékoztató a Központi Hitelinformációs Rendszerről Tényleges Tulajdonosi Nyilatkozat Vételi Jog Gyakorlásáról Szóló Nyilatkozat Az Üzletszabályzat módosulása és kiegészítése Világlízing konstrukció esetén Megállapodás SMS szolgáltatás küldéséről Kockázatfeltáró nyilatkozat Az Üzletszabályzat módosulása és kiegészítése Bizalom Fix konstrukció esetén Birtokbaadási jegyzőkönyv A Hűség Szolgáltatás keretében igényelhető kedvezmények Az Üzletszabályzat módosulása és kiegészítése Fix 5 Lakáslízing konstrukció esetén A lízingszerződéseknél – az adott lízingszerződéstől függően - alkalmazott kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatók
Alulírott […………………………………………….] (lakcím: [………………………………………………………………………….] és […………………………………………….](lakcím: [………………………………………………………………………….] kijelentem, hogy jelen Üzletszabályzatot, annak mellékleteivel együtt elolvastam, az abban foglaltakat megértettem, így különösen jelen Üzletszabályzat Fogalom meghatározások, Fizetési kötelezettségek, fizetések teljesítésének módja, Adatvédelem és adatkezelés, valamint különösen Kockázatfeltárás részét és az abban foglalt figyelemfelhívásokat. Az Üzletszabályzattal kapcsolatosan az OTP Ingatlanlízing Zrt. részére kérdéseket tehettem fel, amelyekre az OTP Ingatlanlízing Zrt. szakértő választ adott. Budapest, ______________________ _________________________ ügyfél1
__________________________ ügyfél
Előttünk mint tanúk előtt: Aláírás: _____________________________ Név: ________________________________ Lakcím: _____________________________
1
Cégszerű aláírás, illetőleg magánszemély esetében tanúk
Aláírás: _____________________________ Név: ________________________________ Lakcím: _____________________________
1/a. számú Melléklet Szerződés szám: <%ugy.sz_szam%> NYÍLT VÉGŰ PÉNZÜGYI LÍZINGSZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről az OTP Ingatlanlízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyilvántartó bíróság, cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, Cg. 01-10-045229 adószáma: 13491196-2-41 székhely: 1012 Budapest, Vérmező út 4. statisztikai számjel: 13491196-6491-114-01 képviseli: Takáts György kockázatkezelési és műszaki igazgató és …….munkavállaló mint lízingbeadó (a továbbiakban: Lízingbeadó ) valamint másrészről <%partner.nev%> születési név: lakcím: anyja neve: szül. hely, idő: adóazonosító jel: szig. szám: állampolgárság: személyi azonosító: mint lízingbevevő (a továbbiakban: Lízingbevevő ) (a Lízingbeadó és Lízingbevevő a továbbiakban együtt: Felek) között keltezés szerinti helyen és napon az alábbi feltételekkel:
I. A Lízingszerződés tárgya Lízingbeadó jelen Lízingszerződésben és az Üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel nyílt végű pénzügyi lízingbe adja, Lízingbevevő pedig a Lízingszerződésben és az Üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel nyílt végű pénzügyi lízingbe veszi az alábbiakban meghatározott Lízingtárgyat, az alábbiakban meghatározott feltételekkel, és biztosítékok mellett:
1. Lízingtárgy: Lízingtárgy megnevezése: Helyrajzi szám: Lízingtárgy címe:
2. Pénzügyi feltételek: Lízingtárgy Vételára: Finanszírozott Összeg: Finanszírozott Összeg nyilvántartási pénzneme 1 : Önerő: Maradványérték: Futamidő kezdő napja: Futamidő: FIX 5 Lakáslízing konstrukció esetén:
Kamatfelár mértékét módosító jogcímek 1 Hűség Szolgáltatás Full Extra Munkáltató kedvezmény HM albérleti támogatásra jogosultak kedvezménye Kiemelt partneri kedvezmény egyéb Induló Kamatfelár mértéke:
…………HUF / EUR+Áfa, azaz …forint / euró + Áfa HUF/CHF/EUR …..HUF / EUR .....HUF / EUR Folyósítási Nap …..hónap □ FIX 5 Lakáslízing új lakásra □ Standard lízing □ Bizalom lízing □ FIX 5 Lakáslízing használt lakásra □ Standard lízing □ Bizalom lízing □ FIX 5 Szabad felhasználású Lízing □ Standard lízing □ Bizalom lízing IGEN IGEN IGEN IGEN
NEM NEM NEM NEM
IGEN NEM IGEN NEM A fentiekben nyújtott Kamatfelár módosító tételekre vonatkozó szabályokat az aláíráskor hatályos Hirdetmény tartalmazza. […]%. A Kamatfelár mértékét a Lízingbeadó jogosult egyoldalúan módosítani az Üzletszabályzat 8.1.7. pontjában meghatározott
THM:
esetekben. A jelen Lízingszerződésben meghatározott esetleges kamatkedvezmények feltételeinek megszűnése esetén a Kamatfelár változhat, amely nem minősül a Lízingszerződés egyoldalú módosításának. […]% A deviza alapú lízingnél a THM meghatározása a forint fizetések alapján történt, az átszámításnál az OTP Bank Nyrt. 2011. […]-i deviza árfolyamainak, valamint 3 hónapos EURIBOR ([…]%) és forint alapú lízingnél 3 hónapos BUBOR ([…]%) figyelembe vételével. A THM érték 0%-os Hűség kamatkedvezménnyel került kiszámításra. Amennyiben a Lízingbevevő teljesíti a Hűség konstrukció egy vagy több feltételét, akár 1,6%-os kamatkedvezményben is részesülhet, amely kamatkedvezményt a jelen THM nem tartalmaz.
Havi Lízingdíj pénzneme 1 :
HUF/CHF/EUR 1
Szerződéskötési díj: Értékbecslési díj: Közjegyzői díj:
[…] HUF […] HUF A mindenkor hatályos közjegyzői díjszabás alapján megállapított és utólag számlázott összeg […] HUF […] HUF
Egyéb díj: Kalkulált illetékköltség: Biztosíték fajtája: […] […] […]
Biztosítéknyújtó személy megjelölése: […] […] […]
Fedezeti Ingatlan megjelölése: […] […] […]
A Lízingbeadó a Hűség Szolgáltatás keretében a jelen Lízingszerződésre irányadó ügyleti kamatnak a mindenkori hatályos Hirdetmény szerinti mértékéből: a 2012. június 15-ét megelőzően befogadott ügyletek esetében a folyósítást követő 3. hónap 5. (ötödik) napjától számított 58 (ötvennyolc) hónapon keresztül; a 2012. június 15-ét követően befogadott ügyletek esetében a Futamidő teljes időtartamára a mindenkori hatályos Hirdetmény szerinti feltételek fennállása esetén kamatkedvezményt biztosít. A Hűség Szolgáltatás keretében nyújtott kedvezmények feltételeit és mértékét a mindenkori hatályos Üzletszabályzat, illetve a mindenkori hatályos Hirdetmény tartalmazza. Amennyiben a Lízingbevevők a kamatkedvezmény igénybe vételéhez a Hűség Szolgáltatás keretében szükséges valamely feltételt nem teljesítik, az ezt követő hónap 5. (ötödik) napjától kezdve a kamatkedvezményt nem, vagy csak a mindenkori hatályos Hirdetmény szerint csökkentett mértékben vehetik igénybe. A Lízingbevevők tudomásul veszik, hogy a kamatkedvezmény csökkenése, vagy megvonása miatt a lízing törlesztőrészlete akár jelentős mértékben is emelkedhet. A munkavállalói kedvezmény, a kiemelt partnerek által közvetített lízingre vonatkozó kamatkedvezmény és a Hűség kedvezmény, vagy ezek közül bármelyik két kedvezmény együttes mértéke nem haladhatja meg a 160 bázispontot (1.6%). A Hűség Szolgáltatás keretében igényelhető kedvezményeket az Üzletszabályzat 12. számú melléklete tartalmazza. Full Extra konstrukció választása esetében a Lízingtárgy tulajdonjogának Lízingbevevő általi megszerzéséhez kapcsolódó 2% vagyonszerzési illetéket az OTP Ingatlanlízing Zrt. fizeti meg. A Lízingbeadó kamatkedvezményt és évente egy alkalommal a lízingigényléshez kapcsolódóan díjkedvezményt nyújt lakáscélú lakáslízing igénylése esetén, olyan magyarországi székhelyű gazdasági társaság alkalmazottai részére: amely gazdasági társaság legalább 8.000 alkalmazottja OTP Bank Nyrt.-nél vezetett bankszámlára utalja a munkavállalók jövedelmét a lízingkérelem benyújtásának időpontjában fennálló állapot szerint és ezen munkavállalóknak minimum 75%-a rendelkezik OTP Bank Nyrt-nél folyószámla hitelkerettel lízingkérelem benyújtásának időpontjában fennálló állapot állapot szerint. A kedvezményre való jogosultság évente felülvizsgálatra, ill. a munkaviszony megszűnésekor vagy megszűntetésekor visszavonásra kerül. (Kivéve, ha a munkaviszony nyugdíjba vonulás miatt szűnik meg.) HM albérleti támogatásra jogosultak kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a lakáslízingre is kiterjesztett Honvédelmi Minisztérium által nyújtott albérleti hozzájárulást havi rendszerességgel a munkáltató utalja a Lízingbevevőnek/vagy közvetlenül a Lízingbeadónak. A kedvezmény feltételeit a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza. Kiemelt Partnerhez kapcsolódó kamatfelár módosító jogcím esetén, bármely euró vagy forint alapú, lakáscélú lízingszerződés keretében az OTP Ingatlanlízing Zrt. kamat és díjkedvezményt biztosít, melynek mértékét a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza. Lízingbevevő jelen szerződés megkötésével egyidejűleg köteles a Lízingbea dó részére az Üzletszabályzatban meghatározott módon megfizetni a Szerződéskötési Díjat és a kalkulált illetékköltség összegét az Üzletszabályzat 9.1.5. pontja szerint megelőlegezni, valami nt a Lízingbevevő köteles az Önerőt a Lízingszerződés megkötését követő három banki napon belül a Lízingbeadó számára megfizetni. Lízingbevevő jelen lízingszerződés aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy az Eladót a Lízingszerződés alapján fennálló fizetési és egyéb kötelezettségeinek teljesítéséről tájékoztatja. Eladó jelenti az Adásvételi szerződésben a Lízingtárgy tulajdonosaként megjelölt természetes személyt, egyéni vállalkozót, jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, illetőleg egyéb személy t, szervezetet, aki az Adásvételi szerződésben a Lízingtárgyat Lízingbeadó részére értékesíti. A Lízingbevevő visel minden olyan közvetett, vagy közvetlen díjat, költséget, adót, illetéket, amely a Lízingtárgy használata és fenntartása során merül fel. Lízingbevevő viseli így többek között a közüzemi költségeket valamint a közös költségeket is. Lízingbeadó a Lízingszerződés aláírásával meghatalmazza Lízingbevevőt, hogy képviselje és nevében eljárjon a társasházi közgyűléseken, amennyiben a Lízingtárgy társasház része; a meghatalmazás igazolására az Üzletszabályzat és jelen Lízingszerződés együttesen szolgál.
1
A megfelelő rész aláhúzandó
Abban az esetben, ha a Lízingtárgy társasházi ingatlan, Lízingbevevő a Lízingtárgy birtokbaadását követő harminc (30) napon belül köteles a társasház közös képviselőjének személyét és elérhetőségeit (telefonszám, cím, fax, e-mail cím stb.) Lízingbeadó részére Lízingbeadó felé a jelen Üzletszabályzat 11. számú mellékletét képező birtokbaadási jegyzőkönyv eredeti példányán megadni. Amennyiben a Lízingszerződés aláírásakor a társasház még nem rendelkezik közös képviselővel, a Lízingbevevő a közös képviselő megválasztását követő harminc (30) napon belül köteles a fenti bejelentést megtenni. Lízingbevevő köteles a Lízingtárgyon található közüzemi mérőórákat a Lízingtárgy Lízingbeadó birtokába adását követően haladéktalanul saját nevére átíratni, a közüzemi szerződésekbe, mint fogyasztó belépni, ennek érdekében minden szükséges jognyilatkozatot megtenni. Lízingbevevő köteles a birtokbaadást követő harminc (30) napon belül Lízingbeadó felé a jelen Üzletszabályzat 11. számú mellékletét képező birtokbaadási jegyzőkönyv eredeti példányán a közműszolgáltatók képviselőinek aláírásával igazolni, hogy előbbi kötelezettségének eleget tett. Lízingbevevő viseli továbbá a kárveszélyt, a biztosítások díjait, és a karbantartás, felújítás költségeit, amint az Üzletszabályzat 13, 14, 15. fejezeteiben meghatározásra kerül. Bármely jelen pont szerinti fizetési kötelezettséget, illetve bármely felmerült költséget, amelynek megfizetésére egyébként tulajdonosként a Lízingbeadó lenne köteles (pl. társasházi közös költség, ingatlanadó), a Lízingbevevő közvetlenül köteles megfizetni a jogosult részére, amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Lízingbevevő köteles azt a Lízingbeadó felhívására a Lízingbeadó által megjelölt számlára való befizetéssel megtéríteni a Lízingbeadó részére vagy Lízingbeadó felhívására részére megelőlegezni az Üzletszabályzat 9.1.5. pontjában foglaltakkal összhangban. Lízingbevevő Lízingbeadó felhívására köteles igazolni, hogy a jelen pont szerinti fizetési kötelezettségeinek eleget tett. Amennyiben ezen igazolási kötelezettségének Lízingbevevő a felhívástól számított tizenöt (15) napon belül nem tesz eleget, az súlyos szerződésszegésnek minősül.
3. Biztosítékok: Az Üzletszabályzat rendelkezései alapján a Lízingbevevő jelen Lízingszerződésből és az Üzletszabályzatból eredő fizetési köte lezettsége teljesítésének biztosítékául – a Lízingtárgy mellett – az I/2. pontban meghatározottak szolgálnak a Lízingbeadó részére.
II. Felek jogai és kötelezettségei 1.
Lízingbevevő az Üzletszabályzatban meghatározottak szerint a Folyósítási Naptól Havi Lízingdíjat köteles fizetni a Lízingbead ó részére. A Havi Lízingdíj kiszámítására, esedékességére, megfizetésre vonatkozó szabályokat az Üzletszabályzat 8.1.2. – 8.1.6., 8.1.8. – 8.1.10. pontjai tartalmazzák.
2.
Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Havi Lízingdíjak, valamint a Tartozás az Üzletszabályzatban meghatározottak szerint, így különösen az Üzletszabályzat 8.1.7., 8.1.11., 8.1.12., 9.1.1.- 9.1.3., 9.1.5., 9.1.6., 21.1.1-21.1.5. pontjaiban, illetve meghatározottak szerint változhat. Lízingbevevő tudomásul veszi azt is, hogy a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képező Ko ckázatfeltáró nyilatkozatban meghatározott potenciális veszteségeket és költségeket szintén ő viseli, melyek szintén hatással lehetnek a Havi Lízingdíj, illetve a Lízingdíj Tőketartozás összegére. Lízingbeadó vállalja, hogy kamatot csak az alábbi okok bekövetkezése esetén módosít egyoldalúan: A jogi, szabályozói környezet megváltozása a) b)
a Lízingbeadó – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Lízingbeadóra kötelező egyéb szabályok megváltozása; a Lízingbeadó – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása;
A pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása a)
a Lízingbeadó forrásköltségeinek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: Magyarország hitelbesorolásának változása, az országkockázati felár változása (credit default swap), jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása, a Magyar Állam vagy a Lízingbeadó által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történt elmozdulása, refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása, vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása, a Lízingbeadó által óvadékba helyezett értékpapír hozamának lényeges változása
A Lízingbevevő, Társszerződő, Kezes kockázati megítélésének megváltozása a)
b) c) d) . 3.
A Lízingbevevő (Társszerződő, Kezes), illetve a lízingügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Lízingbeadó vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel a Lízingbevevő (Társszerződő, Kezes) pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra - , ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változása teszi indokolttá. A Lízingbeadó vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitel-, és lízingügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változását teszi indokolttá. Lízingbeadó vállalja, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesít kamatemelést azon Lízingbevevőknél és Társszerződőknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a Lízingszerződés futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe. A Lízingszerződés fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás
Lízingbeadó vállalja, hogy kamaton kívüli, a lízingügylethez kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékében emelnek.
4.
Lízingbeadó vállalja, hogy a II/2. és II/3. pont mellett vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosítanak egyoldalúan kamatot, díjat költséget. Lízingbeadó vállalja továbbá, hogy ilyen intézkedés alkalmazását – a PSZÁF egyidejű tájékoztatása mellett – a nyilvánosságra hozzák.
5.
Fogyasztó Lízingbevevő Lakáscélú Lízingszerződése a Lízingbeadó által a Lízingbevevő számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosítható, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja.
6.
Jelen Lízingszerződés megszűnik (a) a Felek maradéktalan és szerződésszerű teljesítése esetén (ideértve az Üzletszabályzat szerinti előtörlesztés esetét is), (b) a Lízingbeadó elállása, (c) a Lízingbeadó felmondása, (d) kötelező lezárási esemény felmerülése, illetve (e) a Felek erre irányuló közös megegyezése esetén (így különösen engedményezés és tartozásátvállalás esetén). A Lízingszerződés megszűnése eseteinek részletezését, a megszűnés esetén irányadó szabályokat az Üzletszabályzat tartalmazza. 6.1.
A Lízingszerződés megszűnik a Felek maradéktalan és szerződésszerű teljesítésével (Lízingszerződés 4. (a) pont), amennyiben Tartozás nem áll fenn, ha (i) a Lízingbevevő az utolsó Havi Lízingdíj megfizetését vagy a Lízingdíj Tőketartozás teljes előtörlesztését követően gyakorolja a III. fejezet szerinti vételi jogát és a Maradványérték megfizetését követően a Lízingtárgy tulajdonjoga átszállt, vagy (ii) a vételi jog gyakorlására nyitva álló határidő eredménytelenül eltelt, a Lízingbevevő nem élt vételi jogával és a Lízingtárgyat a Lízingbeadó birtokába visszabocsátotta.
6.2.
A Lízingbeadó az Üzletszabályzatban meghatározott esetekben jogosult a Lízingszerződéstől elállni (Lízingszerződés II. 6. (b) pont), így különösen: a) a lízingszerződés megkötését követő hatvan (60) napon belül az Adásvételi szerződés bármilyen okból nem jön érvényesen és hatályosan létre; vagy b) Lízingbevevő az Adásvételi szerződés végleges tervezetén aláírásával nem igazolja annak megfelelőségét; vagy c) a Lízingbeadó nem szerzi meg a Lízingtárgy Adásvételi szerződésben foglaltak szerinti tulajdonjogát az Adásvételi szerződésben foglaltak szerint; vagy d) ha bármely körülmény folytán a Lízingbeadó jogosult lenne a Lízingszerződést felmondani, amennyiben már megszerezte volna a Lízingtárgy tulajdonjogát (azaz felmondási esemény áll fenn); vagy e) olyan – Lízingbeadó számára – új körülmény áll fenn, amely körülmény ismerete esetén Lízingbeadó nem kötötte volna meg a Lízingszerződést.; vagy f) a Lízingbevevő nem fizeti meg az Önerőt, (ideértve az Üzletszabályzat 5.1.3. (i) alpontjában meghatározott összeget), vagy nem írja alá az 5.1.3. (ii) alpontjában meghatározott Lízingszerződés-módosítást.
6.3.
Amennyiben a Lízingbevevő a Finanszírozási Dokumentumokból eredő bármely kötelezettségét súlyosan, vagy a Lízingbeadó felszólítása ellenére megszegi, vagy súlyosan szerződésszegő, vagy a szerződésszerű teljesítést nagymértékben veszélyeztető magatartást tanúsít (együttesen: súlyos szerződésszegés, vagy súlyos szerződésszegési esemény), és ezen súlyos szerződésszegést a Lízingbeadó által megjelölt ésszerű határidőn belül, feltéve, hogy az adott súlyos szerződésszegési esemény a Lízingbeadó ésszerű megítélése szerint orvosolható, nem orvosolták vagy nem mondtak le róla, a Lízingbeadó írásban felmondással (Lízingszerződés II. 6. (c) pont) élhet az Üzletszabályzatban meghatározottak szerint. Súlyos szerződésszegésnek minősülnek, különösen de nem kizárólagosan az alábbiak: a) b)
c)
d) e) f) g) h) 6.4.
Lízingbevevő bármely a Finanszírozási Dokumentumokban meghatározott fizetési kötelezettségét az esedékességkor nem teljesíti; a Lízingbevevő, vagy a Lízingbevevő befolyási körébe tartozó valamely társaság a Lízingbeadóval vagy a Lízingbeadó tulajdonosi/befolyási körébe tartozó társasággal, vagy bármely pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseiből eredő fizetési kötelezettsége esedékességkor nem kerül megfizetésre, vagy azt az eredeti lejárat előtt esedékessé nyilvánítják vagy az egyébként esedékessé és fizetendővé válik a Lízingbevevő, vagy a Lízingbevevő befolyási körébe tartozó valamely társaság szerződésszegése (bárhogy is meghatározott vagy leírt) miatt, vagy a Lízingbevevő, vagy a Lízingbevevő befolyási körébe tartozó valamely társaság valamely hitelezője jogosulttá válik arra, hogy valamely fenti fizetési kötelezettségét az eredeti lejárat előtt esedékessé nyilvánítsa; vagy hivatalos lépések történnek vagy jogi eljárás indul a Lízingbevevő megszűnése, feloszlatása, felszámolása, közvetlen irányítás alá helyezése vagy átszervezése iránt, vagy a Lízingbevevő, illetve összes bevétele, eszköze vagy ezek egy része tekintetében vagyonfelügyelő, felszámoló, csődgondnok vagy hasonló tisztviselő kijelölése iránt, vagy csődeljárás kezdeményezését a költségeket fedező vagyon hiányában elutasítják, vagy a Lízingbevevő vagyona (vagy annak számottevő része) végrehajtás alá kerül, vagy olyan esemény merül fel, amely a Lízingbeadó megítélése szerint hátrányosan befolyásolja a Lízingbevevő, vagy a Biztosítéknyújtó gazdasági, pénzügyi, vagy jogi helyzetét vagy azt a képességét, hogy a Finanszírozási Dokumentumok, Biztosítéki Szerződések szerinti kötelezettségeinek eleget tegyen, vagy a Biztosítéki Szerződésekben meghatározott biztosítékok jelentős részben vagy egészben elveszítik biztosítéki szerepüket, és azt a Lízingbeadó felszólítása ellenére Lízingbevevő, esetlegesen Biztosítéknyújtó nem egészíti ki, vagy amennyiben a Lízingbevevő bármely a Finanszírozási Dokumentumokban megtett, vagy a Lízingszerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatáról, állításáról kiderül, hogy a nyilatkozattétel idején bármely lényeges vonatkozásban hiányos, valótlan, illetve félrevezető, vagy a Lízingbevevő a Finanszírozási Dokumentumokon alapuló bármely kötelezettségének, a Lízingbeadó által történő felszólítást követő 15 napon belül nem tesz eleget., vagy Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó elmulasztja az Üzletszabályzat 2.9.3. pontban meghatározott értesítési kötelezettségét.
Kötelező lezárási eseményeket (Lízingszerződés II. 6. (d) pont) az Üzletszabályzat rendelkezései határozzák meg. Így különösen amennyiben nem valósítanak meg szerződésszegési eseményt – az alábbiak minősülnek kötelező lezárási eseménynek: a) A Lízingtárgyban, vagy a Fedezeti Ingatlanban bekövetkezett helyre nem állítható kár esetén — amely azt jelenti, hogy a Lízingtárgy vagy a Fedezeti Ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota csak újraépítés útján érhető el — azzal, hogy a Fedezeti Ingatlan esetében csak akkor, ha a kár bekövetkeztét követő hatvan (60) napon belül Lízingbeadó és Lízingbevevő nem állapodnak meg másik Fedezeti Ingatlan biztosítékul adása, vagy a biztosítékok egyéb módon történő kiegészítése tekintetében. A Lízingszerződés
b) c) d)
7.
a biztosító kárszakértője véleményének Lízingbevevő és Lízingbeadó általi kézhezvételével, a kár bekövetkeztére visszamenőleges hatállyal lezárul. A természetes személy Lízingbevevő halála, a 16.1.16. pont szerinti esetekben az ott meghatározottak szerint. A Lízingbevevő jogutód nélküli megszűnése esetén. A Lízingszerződés a Lízingbeadó erről való értesülésével, a Lízingbevevő megszűnésére visszamenőleges hatállyal lezárul. Az Üzletszabályzat 2.4.3 pontja szerint a Lízingbevevő a tervezett módosítás hatálybalépésének időpontjáig írásban kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy az Üzletszabályzat módosítását nem fogadja el.
Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Lízingbeadó felmondása esetében, illetőleg kötelező lezárási esemény esetében a Lízingbea dó erre vonatkozó értesítésével a Lízingbevevőnek a Lízingbeadóval szemben fennálló teljes Tartozása esedékessé válik. Amennyibe n Lízingbevevő (i) a felmondásról, illetőleg kötelező lezárási eseményről szóló értesítésben megjelölt összeget az értesítésben megjelöltek szerint nem vagy csak részben fizeti meg vagy a Tulajdonszerzési Jogát nem gyakorolja az értesítésben meghatározottak szerint, akkor az értesítésben megjelölt napi hatállyal a Lízingszerződés megszűnik, illetőleg (ii) amennyiben a Lízingbevevő a 16.1.11., illetőleg 16.1.18. pontban hivatkozott Végszámlában meghatározott összeget az azon feltűntetett határidőre nem vagy csak részben fizeti meg, a Lízingszerződés a Végszámlában feltűntetett határidő elteltét követő napi hatállyal megszűnik, , a Lízingbevevő Lízingszerződésből eredő jogai megszűnnek, és Lízingbeadó jogosult különösen az Üzletszabályzat 16.1.23. pontja, valamin t a 19. fejezet rendelkezései szerint eljárni. A Lízingszerződés megszűnése esetén a Lízingbeadó és a Lízingbevevő közötti elszámolás feltételeit részletesen az Üzletszabályzat 16. fejezete tartalmazza. Az elszámolás során Lízingbeadó a Lízingbevevő Tartozását csökkenti a Lízingtárgy értékesítése során befolyt vételár, a Biztosítéki Szerződések érvényesítése során befolyt összegekkel (Fedezeti Ingatlanra Vételi Jogot Alapító Szerződés esetén (i) amennyiben nem a Lízingbevevő a Biztosítéknyújtó az Üzletszabályzat 19.4. pontjában meghatározottak szerint átvállalt összeggel, (ii) amennyiben a Lízingbevevő a Biztosítéknyújtó, abban az esetben az Üzletszabályzat 16.1.24., illetőleg 19.4.3. pontja alapján a Vételi Jogot Alapító Szerződés alapján meghatározott Vételár valamint a Fedezeti Ingatlan Lízingbeadó általi értékesítése során befolyt vételár és a Fedezeti Ingatlanon Lízingbeadó javára Vételi Jogot Alapító Megállapodásban meghatározott vételár különbségével). A Lízingbevevő Tartozását növeli a Lízingbeadó minden igazolt kára és költsége, amelyek a Lízingbevevő szerződésszegésével, illetve a Lízingbeadónak a Finanszírozási Dokumentumokban foglalt jogainak érvényesítésével kapcsolatban a Lízingbeadó oldalán felmerülnek (így különösen ideértve az Üzletszabályzat 16. és 17. pontjában foglaltakat, a Lízingtárgy és a Fedezeti Ingatlan kiürítése és értékesítése során felmerülő költségeket, használati díjat), továbbá a felmondás hatályosulásának napja (illetve amennyiben valamely megfizetendő összeg korábban esedékessé vált, ezen nap, mint az esedékesség napja) és a Lízingbevevő által teljesített fizetések közötti időtartamra a Késedelmi Kamatlábbal számolt késedelmi kamat. A jelen pont szerinti számításról, és annak eredményéről a Lízingbeadó írásban értesíti a Lízingbevevőt. Amennyiben a jelen pont szerint kiszámított összeg pozitív, a Lízingbevevő, amennyiben negatív a Lízingbeadó, köteles azt az értesítés Lízingbevevő részére való kézbesítéstől számított harminc (30) napon belül megfizetni a másik Fél részére. Kötelező lezárási esemény esetén a jelen 5. pont 2. bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak azzal, hogy az Üzletszabályzat 16.1.15. b) alpontjában meghatározott esetben az elszámolásra a jogerős és végrehajtható hagyatékátadó végzés szerinti örökösökkel kerül sor a Lízingbeadó Lízingbevevő haláláról való hitelt érdemlő tudomásszerzését követően, míg az Üzletszabályzat 16.1.15. c) alpontban meghatározott esetben a jogutód nélküli megszűntetésre irányadó szabályok alapján az ott megjelöltek szerint kerül sor.
8.
Lízingbevevőt az Üzletszabályzat 17. fejezetében foglaltak szerint a Lízingtárgy kiürítésére és visszaadására vonatkozó kötelezettség terheli. Lízingbevevő jelen Lízingszerződés aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy Lízingtárgyra vonatkozó birtoklási, használati, hasznosítási joga megszűntekor (így különösen a Lízingszerződés felmondása, illetve kötelező lezárási esemény nyomán történő megszűnése esetén, valamint amennyiben vételi jogával nem él, illetőleg a Maradványértéket nem fizeti meg) a Lízingtárgyat sértetlen, rendeltetésének megfelelő, jó műszaki állapotban, a Lízingbevevő karbantartási, javítási és pótlási kötelezettségeinek a teljesítésével, szükség esetén kitakarított, szeméttől megtisztított, esetleges bentlakó személyektől és ingóságoktól kiürített, nem lakott állapotban a Lízingszerződés megszűnésétől számított 5 napon belül a Lízingbeadó részére az esetlegesen benn lakó személyektől és ingóságoktól kiürített állapotban visszaadja. Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kiürítési kötelezettségnek határidőben nem tesz eleget a Lízingbeadó a Lízingtárgy kiürítését vele szemben végrehajtás útján kikényszerítheti.
9.
A Lízingbeadó a rendes üzletmenete alapján tartja nyilván könyveiben a Lízingszerződésben foglaltak szerint neki járó összegeket, a Lízingbevevő Tartozását. Felek a Tartozás összege, illetve a Finanszírozási Dokumentumok alapján Lízingbevevő Lízingbeadóval szemben fennálló mindenkori fizetési kötelezettségei (azok tárgya, összege, jogcíme, keletkezése, esedékessége) tekintetében a Lízingbeadó üzleti könyveit és nyilvántartásait tekinti irányadónak – amíg jogerős bírósági határozattal más megállapításra nem kerül -, végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén pedig a Lízingbeadó könyvei, nyilvántartásai alapján készült közokiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el. Végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén, a végrehajtás alapjául szolgáló mindenkor fennálló követelést, a folyósítás napját, a követelés lejártát és egyéb követeléshez kapcsolódó tényeket e ténytanúsítvány tanúsítja, amely elfogadására a Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával kötelezi magát. Lízingbevevő kifejezetten elfogadta, hogy a Lízingbeadó felkérésére közjegyző vagy közjegyző-helyettes a Lízingbeadó Lízingbevevővel szembeni bármely követelése mértékét és a folyósítás napját, a követelés lejártát és egyéb követeléshez kapcsolódó tényeket a Lízingbeadó könyveibe, nyilvántartásába történő betekintéssel közjegyzői tanúsítványba foglaltan tanúsítsa.
III. Lízingbevevő vételi joga Felek megállapodnak, hogy a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú mellékletének I/11. pontja alapján a jelen Lízingszerződés alapján Lízingbevevőt vételi jog illeti meg a Lízingtárgyon a Tartozás maradéktalan megfizetése feltételével, ennek megfelelően jelen Lízingszerződés egyben vételi jogot alapító szerződés. Lízingbevevő a vételi jogot az utolsó Havi Lízingdíj megfizetését, illetőleg a teljes Lízingdíj Tőketartozás előtörlesztését követően a Lízingbeadó által, a Lízingbevevő részére továbbított, a Tulajdonszerzési Jog gyakorlására való felhívó nyilatkozat Lízingbevevő általi kézhezvételét követő 60 napon belül jogosult gyakorolni az Üzletszabályzat mellékletét képező mintával lényegileg megegyező egyoldalú nyilatkozatának Lízingbeadó részére történő továbbításával, feltéve, hogy a Tartozás maradéktalanul megfizetésre került. A Lízingbevevő vételi jogot gyakorló nyilatkozatának Lízingbeadó általi kézhezvételével a Lízingbeadó és a Lízingbevevő között adásvételi szerződés jön létre a Lízingtárgyra vonatkozóan, amely alapján Lízingbeadó kiállítja és továbbítja a Lízingtárgy adásvételéről szóló számlát a Lízingbevevő részére. Lízingbevevő a számlában fizetési napként megjelölt határidőre köteles a Lízingbeadónak teljesíteni, azaz a Lízingbeadó bankszámláján legkésőbb azon a napon jóváírásra kell kerülnie a Maradványértéknek. A Lízingtárgy tulajdonjoga a Lízingtárgy adásvételéről szóló számlában meghatározott fizetési kötelezettség teljesítésével, mint jogi ténnyel – tekintettel arra, hogy Lízingbevevő a Havi Lízingdíj tőkerészeket maradéktalanul megfizette, illetőleg a Lízingdíj Tőketartozást előtörlesztette - száll át a Lízingbevevőre, amely alapján a Lízingtárgy teljes vételára megfizetettnek tekintendő. A tulajdonjog átszállását követően a Lízingbeadó kiállítja a
tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatot – amelyben nyilatkozik a Maradványérték megfizetéséről, a Lízingtárgy tekintetében hozzájárul tulajdonjogának törléséhez és a Lízingbevevő tulajdonjogának bejegyzéséhez - és továbbítja azt Lízingbevevő részére. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése tekintetében a Lízingbevevő jogosult és köteles eljárni. Amennyiben a Lízingbevevő a Maradványértéket a számla alapján nem vagy csak részben fizeti meg, a Lízingbeadó jogosult az adásvételi szerződéstől elállni és ebben az esetben a Lízingbevevőt a 6. pont szerinti visszaadási és kiürítési kötelezettség terheli. Amennyiben a Lízingbevevő a fent meghatározott határidőn belül nem él vételi jogával, őt a 6. pont szerinti visszaadási és kiürítési kötelezettség terheli.
IV. Irányadó jog és általános szerződési feltételek 1.
A jelen Lízingszerződés alapján a felek között létrejött jogviszony általános szerződési feltételeit az Üzletszabályzat tartalmazza. Lízingbevevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy az Üzletszabályzatot és a Hirdetményt Lízingbeadó jogosult egyoldalúan megváltoztatni.
2.
Felek az Üzletszabályzatot, illetve Világlízing szerződés megkötése esetén az Üzletszabályzat erre vonatkozó 8. számú mellékletét, és ezek módosításait, a Lízingbeadó mindenkori Hirdetményét a jelen Lízingszerződés és a jelen Lízingszerződéssel létrehozott jogviszony elválaszthatatlan részévé teszik. Az Üzletszabályzat, illetve Világlízing szerződés megkötése esetén az Üzletszabályzat erre vonatkozó 8. számú melléklete, a Hirdetmény és annak mindenkori módosítása a jelen Lízingszerződés elválaszthatatlan 1. sz. mellékletét képezik. A Kockázatfeltáró nyilatkozat a jelen Lízingszerződés elválaszthatatlan 2. sz. mellékletét képezi. Lízingbevevő a jelen Lízingszerződés aláírásával tanúsítja, hogy az Üzletszabályzatot, - Világlízing szerződés megkötése esetén annak 8. számú mellékletét, Bizalom Fix szerződés esetén annak 10. számú mellékletét - valamint a Hirdetmény tartalmát megismerte, és azt is, hogy a Kockázatfeltáró nyilatkozatot külön figyelemfelhívást követően alaposan átolvasta, megértette és elfogadja. Lízingbevevők tudomásul veszik, hogy a jelen szerződés kondíciói akciós feltételekkel kerültek megállapításra. Az akció keretében a Lízingbeadó nem számítja fel, illetve visszatéríti az alábbi díjakat, illetve azoknak a Hirdetményben meghatározott százalékát:
3.
Az akció keretében a Lízingbeadó a közjegyzői díj összegét, illetve annak a Hirdetményben meghatározott százalékát a Lízingbevevő helyett fizeti meg.1 A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Lízingbevevők a Finanszírozott összeg folyósítását követő első 36 hónapon belül rendkívüli törlesztést (elő- vagy végtörlesztés) teljesítenek, és ezáltal a fennálló tőketartozás összege az elő- vagy végtörlesztés következtében a folyósított kölcsön forint2/folyósításkori deviza3 összegének 50 (ötven) %-a alá csökken, a Lízingbevevők az akció keretében fel nem számított, vagy a Lízingbeadó által megfizetett díjak együttes összegét kötelesek megfizetni a Lízingbeadó részére. Több alkalommal történő előtörlesztés esetén a Lízingbeadó az első 3 (három) ügyleti éven belül történt előtörlesztések együttes összegét veszi figyelembe annak megállapításakor, hogy a fennálló tőketartozás a folyósított Finanszírozott összeg forint4/folyósításkori deviza5 összegéhez képest hány százalékkal csökkent. A megfizetendő összeg a Finanszírozott összeg folyósítását követő első 3 (három) ügyleti éven belül történő rendkívüli törlesztés (elő- vagy végtörlesztés) napjával esedékessé válik (több előtörlesztés esetén az utolsó olyan előtörlesztést kell figyelembe venni, amikor az előtörlesztések együttes összege következtében a fennálló tőketartozás a folyósított Finanszírozott összeg forint6/folyósításkori deviza7 összegének kevesebb, mint 50 (ötven) %-a alá csökken). A Lízingbeadó jogosult az előzőek szerint esedékessé vált díjak összegét az elő- vagy végtörlesztés összegéből levonni, vagy a Lízingbevevők az OTP Bank Nyrt-nél vezetett bármelyik bankszámlája mindenkori pozitív egyenlege, valamint a lakossági folyószámlahitel-kerete terhére az esedékességkor, a Lízingbevevők erre vonatkozó külön rendelkezése nélkül kiegyenlíteni, a Lízingbevevők ennek tűrésére kötelezik magukat. Devizában megállapított díjak esetében a Lízingbevevők a devizában megállapított díj eredeti felmerülésének napján érvényes, az OTP Bank Nyrt. által alkalmazott deviza középárfolyamon számított forint ellenértékét kötelesek megfizetni a Lízingbeadó részére. Az ilyen díjak eredeti felmerülésének napja a Finanszírozott összeg, vagy annak első részének folyósításának a napja. 4.
A jelen Lízingszerződés által nem szabályozott kérdésekben az Üzletszabályzat és annak módosítása, a Lízingbeadó mindenkori Hirdetménye valamint a Ptk. rendelkezései az irányadók. A Jelen Lízingszerződésben használt fogalmak az Üzletszabályzatban meghatározott jelentésekkel bírnak.
5.
Lízingbeadó kijelenti, hogy Magyarországon bejegyzett jogi személyiségű gazdasági társaság, Lízingbevevő kijelenti, hogy jogosultsága, illetve szerzőképessége nem korlátozott.
szerződéskötési
A Lízingbevevő jelen Lízingszerződés aláírásával kijelenti, hogy a jelen Lízingszerződést, illetve annak mellékleteit, továbbá az Üzletszabályzatot, a Hirdetményt és a Központi Hitelinformációs rendszerre vonatkozó tájékoztatást elolvasta, megértette, elfogadta, azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el. Felek rögzítik, hogy jelen szerződés azon a napon jön létre érvényesen, amikor azt mindkét fél – Lízingbeadó esetében cégszerű – aláírásával ellátta. Budapest, <%ugy.mai_datum%>
Budapest, <%ugy.mai_datum%>
1. számú melléklet: Üzletszabályzat, illetve annak a Hűség Szolgáltatás szerződésekre vonatkozó 12. számú melléklete, Fix 5 Lakáslízing konstrukcióra vonatkozó 13. számú melléklete és a Lízingszerződés aláírásakor hatályos Hirdetmény 2. számú melléklet: Kockázatfeltáró nyilatkozat.
.............................................................. Lízingbeadó
.......................................................... Lízingbevevő
OTP Ingatlanlízing Zrt.
<%partner.nev%>
1/b. számú Melléklet ZÁRT VÉGŰ PÉNZÜGYI LÍZINGSZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről az OTP Ingatlanlízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyilvántartó bíróság, cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, Cg. 01-10-045229 adószáma: 13491196-2-41 székhely: 1012 Budapest, Vérmező út 4. statisztikai számjel: 13491196-6491-114-01 képviseli: Takáts György kockázatkezelési és műszaki igazgató és <%ugy.uzletkoto%> munkavállaló mint lízingbeadó (a továbbiakban: Lízingbeadó ) valamint másrészről <%partner.nev%> születési név: lakcím: anyja neve: szül. hely, idő: adóazonosító jel: szig. szám: állampolgárság: személyi azonosító: mint lízingbevevő (a továbbiakban: Lízingbevevő ) (a Lízingbeadó és Lízingbevevő a továbbiakban együtt: Felek) között keltezés szerinti helyen és napon az alábbi feltételekkel:
I. A Lízingszerződés tárgya Lízingbeadó jelen Lízingszerződésben és az Üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel zárt végű pénzügyi lízingbe adja, L ízingbevevő pedig a Lízingszerződésben és az Üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel zárt végű pénzügyi lízingbe veszi az alábbiakban meghatározott Lízingtárgyat, az alábbiakban meghatározott feltételekkel, és biztosítékok mellett:
1. Lízingtárgy: Lízingtárgy megnevezése: Helyrajzi szám: Lízingtárgy címe: Lízingbevevők a Lízingtárgyon fennálló leendő egymás közötti tulajdoni aránya 1 : Jelen pontban megjelölt arányok nem vonatkoznak a Lízingdíj fizetési kötelezettségre, amely egyetemleges.
2. Pénzügyi feltételek: Lízingtárgy Vételára: Finanszírozott Összeg: Finanszírozott Összeg nyilvántartási pénzneme 2 : Önerő: Futamidő kezdő napja: Futamidő: FIX 5 Lakáslízing konstrukció esetén:
Kamatfelár mértékét módosító jogcímek 2 Hűség Szolgáltatás Full Extra Munkáltató kedvezmény HM albérleti támogatásra jogosultak kedvezménye Kiemelt partneri kedvezmény egyéb
…….. HUF/ EUR (…… HUF / EUR ) (tárgyi adómentes) …… HUF / EUR HUF/CHF/EUR ……. HUF / EUR Folyósítási Nap ……. hónap □ FIX 5 Lakáslízing új lakásra □ Standard lízing □ Bizalom lízing □ FIX 5 Lakáslízing használt lakásra □ Standard lízing □ Bizalom lízing □ FIX 5 Szabad felhasználású Lízing □ Standard lízing □ Bizalom lízing IGEN IGEN IGEN IGEN
NEM NEM NEM NEM
IGEN NEM IGEN NEM A fentiekben nyújtott Kamatfelár módosító tételekre vonatkozó
szabályokat az aláíráskor hatályos Hirdetmény tartalmazza.
Induló Kamatfelár mértéke:
THM:
[…]%. A Kamatfelár mértékét a Lízingbeadó jogosult egyoldalúan módosítani az Üzletszabályzat 8.1.7. pontjában meghatározott esetekben. A jelen Lízingszerződésben meghatározott esetleges kamatkedvezmények feltételeinek megszűnése esetén a Kamatfelár változhat, amely nem minősül a Lízingszerződés egyoldalú módosításának. […]% A deviza alapú lízingnél a THM meghatározása a forint fizetések alapján történt, az átszámításnál az OTP Bank Nyrt. 2011. […]-i deviza árfolyamainak, valamint 3 hónapos EURIBOR ([…]%) és forint alapú lízingnél 3 hónapos BUBOR ([…]%) figyelembe vételével. A THM érték 0%-os Hűség kamatkedvezménnyel került kiszámításra. Amennyiben a Lízingbevevő teljesíti a Hűség konstrukció egy vagy több feltételét, akár 1,6%-os kamatkedvezményben is részesülhet, amely kamatkedvezményt a jelen THM nem tartalmaz.
Havi Lízingdíj pénzneme 2 :
HUF/CHF/EUR 1
Szerződéskötési díj: Értékbecslési díj: Közjegyzői díj: Egyéb díj: Kalkulált illetékköltség:
[…] HUF […] HUF A mindenkor hatályos közjegyzői díjszabás alapján megállapított és utólag számlázott összeg […] HUF […] HUF
Biztosíték fajtája: […] […] […]
Biztosítéknyújtó személy megjelölése: […] […] […]
Fedezeti Ingatlan megjelölése: […] […] […]
A Lízingbeadó a Hűség Szolgáltatás keretében a jelen Lízingszerződésre irányadó ügyleti kamatnak a mindenkori hatályos Hirdetmény szerinti mértékéből: a 2012. június 15-ét megelőzően befogadott ügyletek esetében a folyósítást követő 3. hónap 5. (ötödik) napjától számított 58 (ötvennyolc) hónapon keresztül; a 2012. június 15-ét követően befogadott ügyletek esetében a Futamidő teljes időtartamára a mindenkori hatályos Hirdetmény szerinti feltételek fennállása esetén kamatkedvezményt biztosít. A Hűség Szolgáltatás keretében nyújtott kedvezmények feltételeit és mértékét a mindenkori hatályos Üzletszabályzat, illetve a mindenkori hatályos Hirdetmény tartalmazza. Amennyiben a Lízingbevevők a kamatkedvezmény igénybe vételéhez a Hűség Szolgáltatás keretében szükséges valamely feltételt nem teljesítik, az ezt követő hónap 5. (ötödik) napjától kezdve a kamatkedvezményt nem, vagy csak a mindenkori hatályos Hirdetmény szerint csökkentett mértékben vehetik igénybe. A Lízingbevevők tudomásul veszik, hogy a kamatkedvezmény csökkenése, vagy megvonása miatt a lízing törlesztőrészlete akár jelentős mértékben is emelkedhet. A munkavállalói kedvezmény, a kiemelt partnerek által közvetített lízingre vonatkozó kamatkedvezmény és a Hűség kedvezmény, vagy ezek közül bármelyik két kedvezmény együttes mértéke nem haladhatja meg a 160 bázispontot (1.6%). A Hűség Szolgáltatás keretében igényelhető kedvezményeket az Üzletszabályzat 12. számú melléklete tartalmazza. Full Extra konstrukció választása esetében a Lízingtárgy tulajdonjogának Lízingbeadó általi megszerzéséhez kapcsolódó 2% vagyonszerzési illetéket az OTP Ingatlanlízing Zrt. fizeti meg. A Lízingbeadó kamatkedvezményt és évente egy alkalommal a lízingigényléshez kapcsolódóan díjkedvezményt nyújt lakáscélú lakáslízing igénylése esetén, olyan magyarországi székhelyű gazdasági társaság alkalmazottai részére: amely gazdasági társaság legalább 8.000 alkalmazottja OTP Bank Nyrt.-nél vezetett bankszámlára utalja a munkavállalók jövedelmét a lízingkérelem benyújtásának időpontjában fennálló állapot szerint és ezen munkavállalóknak minimum 75%-a rendelkezik OTP Bank Nyrt-nél folyószámla hitelkerettel lízingkérelem benyújtásának időpontjában fennálló állapot szerint. A kedvezményre való jogosultság évente felülvizsgálatra, ill. a munkaviszony megszűnésekor vagy megszűntetésekor visszavonásra kerül. (Kivéve, ha a munkaviszony nyugdíjba vonulás miatt szűnik meg.) HM albérleti támogatásra jogosultak kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a lakáslízingre is kiterjesztett Honvédelmi Minisztérium által nyújtott albérleti hozzájárulást havi rendszerességgel a munkáltató utalja a Lízingbevevőnek/vagy közvetlenül a Lízingbeadónak. A kedvezmény feltételeit a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza. Kiemelt Partnerhez kapcsolódó kamatfelár módosító jogcím esetén, bármely euró vagy forint alapú, lakáscélú lízingszerződés keretében az OTP Ingatlanlízing Zrt. kamat és díjkedvezményt biztosít, melynek mértékét a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza. Lízingbevevő jelen szerződés megkötésével egyidejűleg köteles a Lízingbeadó részére az Üzletszabályzatban meghatározott módon megfizetni a Szerződéskötési Díjat és a kalkulált illetékköltség összegét az Üzletszabályzat 9.1.5. pontja szerint megelőlegezni, valamint a Lízingbevevő köteles az Önerőt a Lízingszerződés megkötését követő három banki napon belül a Lízingbeadó számára megfizetni.
Lízingbevevő jelen lízingszerződés aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy az Eladót a Lízingszerződés alapján fennálló fizetési és egy éb kötelezettségeinek teljesítéséről tájékoztatja. Eladó jelenti az Adásvételi szerződésben a Lízingtárgy tulajdonosaként megjel ölt természetes személyt, egyéni vállalkozót, jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, illetőleg egyéb személy t, szervezetet, aki az Adásvételi szerződésben a Lízingtárgyat Lízingbeadó részére értékesíti. A Lízingbevevő visel minden olyan közvetett, vagy közvetlen díjat, költséget, adót, illetéket, amely a Lízingtárgy használata és fenntartása során merül fel. Lízingbevevő viseli így többek között a közüzemi költségeket valamint a közös költségeket is. Lízingbeadó a Lízingszerződés aláírásával meghatalmazza Lízingbevevőt, hogy képviselje és nevében eljárjon a társasházi közgyűléseken, amennyiben a Lízingtárgy társasház része; a meghatalmazás igazolására az Üzletszabályzat és jelen Lízingszerződés együttesen szolgál. Abban az esetben, ha a Lízingtárgy társasházi ingatlan, Lízingbevevő a Lízingtárgy birtokbaadását követő harminc (30) napon belül köteles a társasház közös képviselőjének személyét és elérhetőségeit (telefonszám, cím, fax, e-mail cím stb.) Lízingbeadó részére a jelen Üzletszabályzat 11. számú mellékletét képező birtokbaadási jegyzőkönyv eredeti példányán megadni. Amennyiben a Lízingszerződés aláírásakor a társasház még nem rendelkezik közös képviselővel, a Lízingbevevő a közös képviselő megválasztását követő harminc (30) napon belül köteles a fenti bejelentést megtenni. Lízingbevevő köteles a Lízingtárgyon található közüzemi mérőórákat a Lízingtárgy Lízingbeadó birtokába adását követően haladéktalanul saját nevére átíratni, a közüzemi szerződésekbe, mint fogyasztó belépni, ennek érdekében minden szükséges jognyilatkozatot megtenni. Lízingbevevő köteles a birtokbaadást követő harminc (30) napon belül Lízingbeadó felé a jelen Üzletszabályzat 11. számú mellékletét képező birtokbaadási jegyzőkönyv eredeti példányán a közműszolgáltatók képviselőinek aláírásával igazolni, hogy előbbi kötelezettségének eleget tett. Lízingbevevő viseli továbbá a kárveszélyt, a biztosítások díjait, és a karbantartás, felújítás költségeit, amint az Üzletszabályzat 13, 14, 15. fejezeteiben meghatározásra kerül. Bármely jelen pont szerinti fizetési kötelezettséget, illetve bármely felmerült költséget, amelynek megfizetésére egyébként tulajdonosként a Lízingbeadó lenne köteles (pl. társasházi közös költség, ingatlanadó), a Lízingbevevő közvetlenül köteles megfizetni a jogosult részére, amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Lízingbevevő köteles azt a Lízingbeadó felhívására a Lízingbeadó által megjelölt számlára való befizetéssel megtéríteni a Lízingbeadó részére vagy Lízingbeadó felhívására részére megelőlegezni az Üzletszabályzat 9.1.5. pontjában foglaltakkal összhangban. Lízingbevevő Lízingbeadó felhívására köteles igazolni, hogy a jelen pont szerinti fizetési kötelezettségeinek eleget tett. Amennyiben ezen igazolási kötelezettségének Lízingbevevő a felhívástól számított tizenöt (15) napon belül nem tesz eleget, az súlyos szerződésszegésnek minősül.
3. Biztosítékok: Az Üzletszabályzat rendelkezései alapján a Lízingbevevő jelen Lízingszerződésből és az Üzletszabályzatból eredő fizetési köte lezettsége teljesítésének biztosítékául – a Lízingtárgy mellett - az I/2. pontban meghatározottak szolgálnak a Lízingbeadó részére.
II. Felek jogai és kötelezettségei 1.
Lízingbevevő az Üzletszabályzatban meghatározottak szerint a Folyósítási Naptól Havi Lízing díjat köteles fizetni a Lízingbeadó részére. A Havi Lízingdíj kiszámítására, esedékességére, megfizetésre vonatkozó szabályokat az Üzletszabályzat 8.1.2. – 8.1.6., 8.1.8. – 8.1.10. pontjai tartalmazzák.
2.
Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Havi Lízingdíjak, valamint a Tartozás az Üzletszabályzatban meghatározottak szerint, így különösen az Üzletszabályzat 8.1.7., 8.1.11., 8.1.12., 9.1.1.- 9.1.3., 9.1.5., 9.1.6., 21.1.1-21.1.5. pontjaiban, illetve meghatározottak szerint változhat. Lízingbevevő tudomásul veszi azt is, hogy a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képező Kockázatfeltáró nyilatkozatban meghatározott potenciális veszteségeket és költségeket szintén ő viseli, melyek szintén hatással lehetnek a Havi Lízingdíj, illetve a Lízingdíj Tőketartozás összegére. Lízingbeadó vállalja, hogy kamatot csak az alábbi okok bekövetkezése esetén módosít egyoldalúan: A jogi, szabályozói környezet megváltozása a) b)
a Lízingbeadó – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Lízingbeadóra kötelező egyéb szabályok megváltozása; a Lízingbeadó – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása;
A pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása a)
a Lízingbeadó forrásköltségeinek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: Magyarország hitelbesorolásának változása, az országkockázati felár változása (credit default swap), jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása, a Magyar Állam vagy a Lízingbeadó által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történt elmozdulása, refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása, vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása, a Lízingbeadó által óvadékba helyezett értékpapír hozamának lényeges változása
A Lízingbevevő, Társszerződő, Kezes kockázati megítélésének megváltozása a)
b) c) d)
A Lízingbevevő (Társszerződő, Kezes), illetve a lízingügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Lízingbeadó vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel a Lízingbevevő (Társszerződő, Kezes) pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra - , ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változása teszi indokolttá. A Lízingbeadó vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitel-, és lízingügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változását teszi indokolttá. Lízingbeadó vállalja, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesít kamatemelést azon Lízingbevevőknél és Társszerződőknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a Lízingszerződés futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe. A Lízingszerződés fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás.
3.
Lízingbeadó vállalja, hogy kamaton kívüli, a lízingügylethez kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékében emelnek.
4.
Lízingbeadó vállalja, hogy a II/2. és II/3. pont mellett vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosítanak egyoldalúan kamatot, díjat költséget. Lízingbeadó vállalja továbbá, hogy ilyen intézkedés alkalmazását – a PSZÁF egyidejű tájékoztatása mellett – a nyilvánosságra hozzák.
5.
Fogyasztó Lízingbevevő Lakáscélú Lízingszerződése a Lízingbeadó által a Lízingbevevő számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosítható, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja.
6.
Jelen Lízingszerződés megszűnik (a) a Felek maradéktalan és szerződésszerű teljesítése esetén (ideértve az Üzletszabályzat szerinti előtörlesztés esetét is), (b) a Lízingbeadó elállása, (c) a Lízingbeadó felmondása, (d) kötelező lezárási esemény felmerülése, illetve (e) a Felek erre irányuló közös megegyezése esetén (így különösen engedményezés és tartozásátvállalás esetén). A Lízingszerződés megszűnése eseteinek részletezését, a megszűnés esetén irányadó szabályokat az Üzletszabályzat tartalmazza. 6.1.
A Lízingszerződés megszűnik a Felek maradéktalan és szerződésszerű teljesítésével (Lízingszerződés II. 6.. (a) pont), amennyiben Tartozás nem áll fenn, ha a Lízingbevevőre az utolsó Havi Lízingdíj megfizetésével vagy a Lízingdíj Tőketartozás teljes előtörlesztésével a Lízingtárgy tulajdonjoga átszállt.
6.2.
A Lízingbeadó az Üzletszabályzatban meghatározott esetekben jogosult a Lízingszerződéstől elállni (Lízingszerződés II. 6. (b) pont), így különösen: a) a lízingszerződés megkötését követő hatvan (60) napon belül az Adásvételi szerződés bármilyen okból nem jön érvényesen és hatályosan létre; vagy b) Lízingbevevő az Adásvételi szerződés végleges tervezetén aláírásával nem igazolja annak megfelelőségét; vagy c) a Lízingbeadó nem szerzi meg a Lízingtárgy Adásvételi szerződésben foglaltak szerinti tulajdonjogát az Adásvételi szerződésben foglaltak szerint; vagy d) ha bármely körülmény folytán a Lízingbeadó jogosult lenne a Lízingszerződést felmondani, amennyiben már megszerezte volna a Lízingtárgy tulajdonjogát (azaz felmondási esemény áll fenn); vagy e) olyan – Lízingbeadó számára – új körülmény áll fenn, amely körülmény ismerete esetén Lízingbeadó nem kötötte volna meg a Lízingszerződést. .; vagy f) a Lízingbevevő nem fizeti meg az Önerőt, (ideértve az Üzletszabályzat 5.1.3. (i) alpontjában meghatározott összeget), vagy nem írja alá az 5.1.3. (ii) alpontjában meghatározott Lízingszerződés-módosítást.
6.3.
Amennyiben a Lízingbevevő a Finanszírozási Dokumentumokból eredő bármely kötelezettségét súlyosan, vagy a Lízingbeadó felszólítása ellenére megszegi, vagy súlyosan szerződésszegő, vagy a szerződésszerű teljesítést nagymértékben veszélyeztető magatartást tanúsít (együttesen: súlyos szerződésszegés, vagy súlyos szerződésszegési esemény), és ezen súlyos szerződésszegést a Lízingbeadó által megjelölt ésszerű határidőn belül, feltéve, hogy az adott súlyos szerződésszegési esemény a Lízingbeadó ésszerű megítélése szerint orvosolható, nem orvosolták vagy nem mondtak le róla, a Lízingbeadó írásban felmondással (Lízingszerződés II. 6. (c) pont)élhet az Üzletszabályzatban meghatározottak szerint. Súlyos szerződésszegésnek minősülnek, különösen de nem kizárólagosan az alábbiak: a) b)
c)
d) e) f) g) h) 6.4.
Lízingbevevő bármely a Finanszírozási Dokumentumokban meghatározott fizetési kötelezettségét az esedékességkor nem teljesíti; a Lízingbevevő, vagy a Lízingbevevő befolyási körébe tartozó valamely társaság a Lízingbeadóval vagy a Lízingbeadó tulajdonosi/befolyási körébe tartozó társasággal, vagy bármely pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseiből eredő fizetési kötelezettsége esedékességkor nem kerül megfizetésre, vagy azt az eredeti lejárat előtt esedékessé nyilvánítják vagy az egyébként esedékessé és fizetendővé válik a Lízingbevevő, vagy a Lízingbevevő befolyási körébe tartozó valamely társaság szerződésszegése (bárhogy is meghatározott vagy leírt) miatt, vagy a Lízingbevevő, vagy a Lízingbevevő befolyási körébe tartozó valamely társaság valamely hitelezője jogosulttá válik arra, hogy valamely fenti fizetési kötelezettségét az eredeti lejárat előtt esedékessé nyilvánítsa; vagy hivatalos lépések történnek vagy jogi eljárás indul a Lízingbevevő megszűnése, feloszlatása, felszámolása, közvetlen irányítás alá helyezése vagy átszervezése iránt, vagy a Lízingbevevő, illetve összes bevétele, eszköze vagy ezek egy része tekintetében vagyonfelügyelő, felszámoló, csődgondnok vagy hasonló tisztviselő kijelölése iránt, vagy csődeljárás kezdeményezését a költségeket fedező vagyon hiányában elutasítják, vagy a Lízingbevevő vagyona (vagy annak számottevő része) végrehajtás alá kerül, vagy olyan esemény merül fel, amely a Lízingbeadó megítélése szerint hátrányosan befolyásolja a Lízingbevevő, vagy a Biztosítéknyújtó gazdasági, pénzügyi, vagy jogi helyzetét vagy azt a képességét, hogy a Finanszírozási Dokumentumok, Biztosítéki Szerződések szerinti kötelezettségeinek eleget tegyen, vagy a Biztosítéki Szerződésekben meghatározott biztosítékok jelentős részben vagy egészben elveszítik biztosítéki szerepüket, és azt a Lízingbeadó felszólítása ellenére Lízingbevevő, esetlegesen Biztosítéknyújtó nem egészíti ki, vagy amennyiben a Lízingbevevő bármely a Finanszírozási Dokumentumokban megtett, vagy a Lízingszerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatáról, állításáról kiderül, hogy a nyilatkozattétel idején bármely lényeges vonatkozásban hiányos, valótlan, illetve félrevezető, vagy a Lízingbevevő a Finanszírozási Dokumentumokon alapuló bármely kötelezettségének, a Lízingbeadó által történő felszólítást követő 15 napon belül nem tesz eleget. ., vagy Lízingbevevő, illetőleg Biztosítéknyújtó elmulasztja az Üzletszabályzat 2.9.3. pontban meghatározott értesítési kötelezettségét.
Kötelező lezárási eseményeket (Lízingszerződés II. 6. (d) pont)az Üzletszabályzat rendelkezései határozzák meg. Így különösen amennyiben nem valósítanak meg szerződésszegési eseményt – az alábbiak minősülnek kötelező lezárási eseménynek: a) A Lízingtárgyban, vagy a Fedezeti Ingatlanban bekövetkezett helyre nem állítható kár esetén — amely azt jelenti, hogy a Lízingtárgy vagy a Fedezeti Ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota csak újraépítés útján érhető el — azzal, hogy a Fedezeti Ingatlan esetében csak akkor, ha a kár bekövetkeztét követő hatvan (60) napon belül Lízingbeadó és Lízingbevevő nem állapodnak meg másik Fedezeti Ingatlan biztosítékul adása, vagy a biztosítékok egyéb módon történő kiegészítése tekintetében. A
b) c) d) 7.
Lízingszerződés a biztosító kárszakértője véleményének Lízingbevevő és Lízingbeadó általi kézhezvételével, a kár bekövetkeztére visszamenőleges hatállyal lezárul. A természetes személy Lízingbevevő halála, a 16.1.16 pont szerinti esetekben az ott meghatározottak szerint. A Lízingbevevő jogutód nélküli megszűnése esetén. A Lízingszerződés a Lízingbeadó erről való értesülésével, a Lízingbevevő megszűnésére visszamenőleges hatállyal lezárul. Az Üzletszabályzat 2.4.3 pontja szerint a Lízingbevevő a tervezett módosítás hatálybalépésének időpontjáig írásban kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy az Üzletszabályzat módosítását nem fogadja el.
Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Lízingbeadó felmondása esetében, illetőleg kötelező lezárási esemény esetében a Lízingbe adó erre vonatkozó értesítésével a Lízingbevevőnek a Lízingbeadóval szemben fennálló teljes Tartozása esedékessé válik. Amennyiben Lízingbevevő (i) a felmondásról, illetőleg kötelező lezárási eseményről szóló értesítésben megjelölt összeget az értesítésben megjelöltek szerint nem vagy csak részben fizeti meg, akkor az értesítésben megjelölt napi hatállyal a Lízingszerződés megszűnik, illetőleg (ii) amennyiben a Lízingbevevő a 16.1.11., illetőleg 16.1.18. pontban hivatkozott Végszámlában meghatározott összeget az azon feltűntetett határidőre nem vagy csak részben fizeti meg, a Lízingszerződés a Végszámlában feltűntetett határidő elteltét követő napi hatállyal megszűnik, a Lízingbevevő Lízingszerződésből eredő jogai megszűnnek, és Lízingbeadó jogosult különösen az Üzletszabályzat 16.1.23. pontja , valamint a 19. fejezet rendelkezései szerint eljárni A Lízingszerződés megszűnése esetén a Lízingbeadó és a Lízingbevevő közötti elszámolás feltételeit részletesen az Üzletszabályzat 16. fejezete tartalmazza. Az elszámolás során Lízingbeadó a Lízingbevevő Tartozását csökkenti a Lízingtárgy értékesítése során befolyt vételár, a Biztosítéki Szerződések érvényesítése során befolyt összegekkel (Fedezeti Ingatlanra Vételi Jogot Alapító Szerződés esetén (i) amennyiben nem a Lízingbevevő a Biztosítéknyújtó az Üzletszabályzat 19.4. pontjában meghatározottak szerint átvállalt összeggel, (ii) amennyiben a Lízingbevevő a Biztosítéknyújtó, abban az esetben az Üzletszabályzat 16.1.24., illetőleg 19.4.3. pontja alapján a Vételi Jogot Alapító Szerződés alapján meghatározott Vételár valamint a Fedezeti Ingatlan Lízingbeadó általi értékesítése során befolyt vételár és a Fedezeti Ingatlanon Lízingbeadó javára Vételi Jogot Alapító Megállapodásban meghatározott vételár különbségével). A Lízingbevevő Tartozását növeli a Lízingbeadó minden igazolt kára és költsége, amelyek a Lízingbevevő szerződésszegésével, illetve a Lízingbeadónak a Finanszírozási Dokumentumokban foglalt jogainak érvényesítésével kapcsolatban a Lízingbeadó oldalán felmerülnek (így különösen ideértve az Üzletszabályzat 16. és 17. pontjában foglaltakat, a Lízingtárgy és a Fedezeti Ingatlan kiürítése és értékesítése során felmerülő költségeket, használati díjat), továbbá a felmondás hatályosulásának napja (illetve amennyiben valamely megfizetendő összeg korábban esedékessé vált, ezen nap, mint az esedékesség napja) és a Lízingbevevő által teljesített fizetések közötti időtartamra a Késedelmi Kamatlábbal számolt késedelmi kamat. A jelen pont szerinti számításról, és annak eredményéről a Lízingbeadó írásban értesíti a Lízingbevevőt. Amennyiben a jelen pont szerint kiszámított összeg pozitív, a Lízingbevevő, amennyiben negatív a Lízingbeadó, köteles azt az értesítés Lízingbevevő részére való kézbesítéstől számított harminc (30) napon belül megfizetni a másik Fél részére. Kötelező lezárási esemény esetén a jelen 5. pont 2. bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak azzal, hogy az Üzletszabályzat 16.1.15. b) alpontjában meghatározott esetben az elszámolásra a jogerős és végrehajtható hagyatékátadó végzés szerinti örökösökkel kerül sor a Lízingbeadó Lízingbevevő haláláról való hitelt érdemlő tudomásszerzését követően, míg az Üzletszabályzat 16.1.15. c) alpontban meghatározott esetben a jogutód nélküli megszűntetésre irányadó szabályok alapján az ott megjelöltek szerint kerül sor.
8.
Lízingbevevőt az Üzletszabályzat 17. fejezetében foglaltak szerint a Lízingtárgy kiürítésére és visszaadására vonatkozó kötelezettség terheli. Lízingbevevő jelen Lízingszerződés aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy Lízingtárgyra vonatkozó birtoklási, használati, hasznosítási joga megszűntekor (így különösen a Lízingszerződés felmondása, illetve kötelező lezárási esemény nyomán történő megszűnése esetén) a Lízingtárgyat sértetlen, rendeltetésének megfelelő, jó műszaki állapotban, a Lízingbevevő karbantartási, javítási és pótlási kötelezettségeinek a teljesítésével, szükség esetén kitakarított, szeméttől megtisztított, nem lakott állapotban a Lízingszerződés megszűnésétől számított 5 napon belül a Lízingbeadó részére az esetlegesen benn lakó személyektől és ingóságoktól kiürített állapotban visszaadja. Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kiürítési kötelezettségnek határidőben nem tesz eleget a Lízingbeadó a Lízingtárgy kiürítését vele szemben végrehajtás útján kikényszerítheti.
9.
A Lízingbeadó a rendes üzletmenete alapján tartja nyilván könyveiben a Lízingszerződésben foglaltak szerint neki járó összegeket, a Lízingbevevő Tartozását. Felek a Tartozás összege, illetve a Finanszírozási Dokumentumok alapján Lízingbevevő Lízingbeadóval szemben fennálló mindenkori fizetési kötelezettségei (azok tárgya, összege, jogcíme, keletkezése, esedékessége) tekintetében a Lízingbeadó üzleti könyveit és nyilvántartásait tekinti irányadónak – amíg jogerős bírósági határozattal más megállapításra nem kerül -, végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén pedig a Lízingbeadó könyvei, nyilvántartásai alapján készült közokiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el. Végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén, a végrehajtás alapjául szolgáló mindenkor fennálló követelést, a folyósítás napját, a követelés lejártát és egyéb követeléshez kapcsolódó tényeket e ténytanúsítvány tanúsítja, amely elfogadására a Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával kötelezi magát. Lízingbevevő kifejezetten elfogadta, hogy a Lízingbeadó felkérésére közjegyző vagy közjegyző-helyettes a Lízingbeadó Lízingbevevővel szembeni bármely követelése mértékét a folyósítás napját, a követelés lejártát és egyéb követeléshez kapcsolódó tényeket a Lízingbeadó könyveibe, nyilvántartásába történő betekintéssel közjegyzői tanúsítványba foglaltan tanúsítsa.
III. Lízingbevevő tulajdonszerzése Felek rögzítik, hogy a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú mellékletének I/11. pontja alapján a jelen Lízingszerződés alapján Lízingbevevő az utolsó Havi Lízingdíj megfizetésével a Lízingtárgyon minden további külön jogcselekmény nélkül - a Tartozás maradéktalan megfizetése feltételével – tulajdonjogot szerez. Több Lízingbevevő esetén a Lízingtárgy tulajdonjogának egymás közötti arányát a jelen Lízingszerződés I/1. pontja tartalmazza. A Lízingszerződés Lízingtárgy tulajdoni lapján tulajdonosként a Lízingbeadó szerepel. Lízingbevevő a Lízingtárgy Lízingbeadó általi megszerzését célzó adásvételi szerződésében és az Üzletszabályzatban meghatározott módon jogot szerez arra, hogy javára a Lízingtárgy tulajdoni lapjára – saját költségén – a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét Lízingbeadó tulajdonjog bejegyzését követő ranghelyen feljegyeztesse. Amennyiben a Lízingszerződés oly módon szűnik meg, hogy azzal egyidejűleg Lízingbevevő a Lízingtárgy tulajdonjogát nem szerzi meg (így különösen a felmondás és a kötelező lezárási esemény nyomán történő megszűnés esetén), illetve a Lízingszerződés a Lízingbevevővel szemben hatálytalanná válik (így különösen a Lízingszerződés átruházása esetén) Lízingbeadó a megszűnést, hatálytalanná válást követően jogosult a Lízingbevevő javára történt tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét a Lízingtárgy tulajdoni lapjáról töröltetni. A tulajdonjog átszállását követően a Lízingbeadó kiállítja a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatot – amelyben nyilatkozik a Tartozás megfizetéséről, a Lízingtárgy tekintetében hozzájárul tulajdonjogának törléséhez és a Lízingbevevő tulajdonjogának bejegyzéséhez és továbbítja azt Lízingbevevő részére. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése tekintetében a Lízingbevevő jogosult és köteles eljárni.
IV. Irányadó jog és általános szerződési feltételek
1.
A jelen Lízingszerződés alapján a felek között létrejött jogviszony általános szerződési feltételeit az Üzletszabályzat tartalmazza. Lízingbevevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy az Üzletszabályzatot és a Hirdetményt Lízingbeadó jogosult egyoldalúan megváltoztatni.
2.
Felek az Üzletszabályzatot, illetve Világlízing szerződés megkötése esetén az Üzletszabályzat erre vonatkozó 8. számú mellékletét, és ezek módosításait, a Lízingbeadó mindenkori Hirdetményét a jelen Lízingszerződés és a jelen Lízingszerződéssel létrehozott jogviszony elválaszthatatlan részévé teszik. Az Üzletszabályzat, illetve Világlízing szerződés megkötése esetén az Üzletszabályzat erre vonatkozó 8. számú melléklete, a Hirdetmény és annak mindenkori módosítása a jelen Lízingszerződés elválaszthatatlan 1. sz. mellékletét képezik. A Kockázatfeltáró nyilatkozat a jelen Lízingszerződés elválaszthatatlan 2. sz. mellékletét képezi. Lízingbevevő a jelen Lízingszerződés aláírásával tanúsítja, hogy az Üzletszabályzatot, - Világlízing szerződés megkötése esetén annak 8. számú mellékletét, Bizalom Fix szerződés esetén annak 10. számú mellékletét -, valamint a Hirdetmény tartalmát megismerte, és azt is, hogy a Kockázatfeltáró nyilatkozatot külön figyelemfelhívást követően alaposan átolvasta, megértette és elfogadja.
3.
Lízingbevevők tudomásul veszik, hogy a jelen szerződés kondíciói akciós feltételekkel kerültek megállapításra. Az akció keretében a Lízingbeadó nem számítja fel, illetve visszatéríti az alábbi díjakat, illetve azoknak a Hirdetményben meghatározott százalékát: Az akció keretében a Lízingbeadó a közjegyzői díj összegét, illetve annak a Hirdetményben meghatározott százalékát a Lízingbevevő helyett fizeti meg.1 A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Lízingbevevők a Finanszírozott összeg folyósítását követő első 3 (három) ügyleti éven belül rendkívüli törlesztést (elő- vagy végtörlesztés) teljesítenek, és ezáltal a fennálló tőketartozás összege az elő- vagy végtörlesztés következtében a folyósított kölcsön forint2/folyósításkori deviza3 összegének kevesebb, mint 50 (ötven) %-a alá csökken, a Lízingbevevők az akció keretében fel nem számított, vagy a Lízingbeadó által megfizetett díjak együttes összegét kötelesek megfizetni a Lízingbeadó részére. Több alkalommal történő előtörlesztés esetén a Lízingbeadó az első 3 (három) ügyleti éven belül történt előtörlesztések együttes összegét veszi figyelembe annak megállapításakor, hogy a fennálló tőketartozás a folyósított Finanszírozott összeg forint4/folyósításkori deviza5 összegéhez képest hány százalékkal csökkent. A megfizetendő összeg a Finanszírozott összeg folyósítását követő első 36 hónapon belül történő rendkívüli törlesztés (elő- vagy végtörlesztés) napjával esedékessé válik (több előtörlesztés esetén az utolsó olyan előtörlesztést kell figyelembe venni, amikor az előtörlesztések együttes összege következtében a fennálló tőketartozás a folyósított Finanszírozott összeg forint6/folyósításkori deviza7 összegének 50 (ötven) %-a alá csökken). A Lízingbeadó jogosult az előzőek szerint esedékessé vált díjak összegét az elő- vagy végtörlesztés összegéből levonni, vagy a Lízingbevevők az OTP Bank Nyrt-nél vezetett bármelyik bankszámlája mindenkori pozitív egyenlege, valamint a lakossági folyószámlahitelkerete terhére az esedékességkor, a Lízingbevevők erre vonatkozó külön rendelkezése nélkül kiegyenlíteni, a Lízingbevevők ennek tűrésére kötelezik magukat. Devizában megállapított díjak esetében a Lízingbevevők a devizában megállapított díj eredeti felmerülésének napján érvényes, az OTP Bank Nyrt. által alkalmazott deviza középárfolyamon számított forint ellenértékét kötelesek megfizetni a Lízingbeadó részére. Az ilyen díjak eredeti felmerülésének napja a Finanszírozott összeg, vagy annak első részének folyósításának a napja.
4.
A jelen Lízingszerződés által nem szabályozott kérdésekben az Üzletszabályzat és annak módosítása, a Lízingbeadó mindenkori Hirdetménye valamint a Ptk. rendelkezései az irányadók. A Jelen Lízingszerződésben használt fogalmak az Üzletszabályzatban meghatározott jelentésekkel bírnak.
5.
Lízingbeadó kijelenti, hogy Magyarországon bejegyzett jogi személyiségű gazdasági társaság, Lízingbevevő kijelenti, hogy szerződéskötési jogosultsága, illetve szerzőképessége nem korlátozott.
A Lízingbevevő jelen Lízingszerződés aláírásával kijelenti, hogy a jelen Lízingszerződést, illetve annak mellékleteit, továbbá az Üzletszabályzatot, a Hirdetményt és a Központi Hitelinformációs rendszerre vonatkozó tájékoztatást elolvasta, megértette, elfogadta, azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el. Felek rögzítik, hogy jelen szerződés azon a napon jön létre érvényesen, amikor azt mindkét fél – Lízingbeadó esetében cégszerű – aláírásával ellátta. Budapest, <%ugy.mai_datum%>
Budapest, <%ugy.mai_datum%>
1. számú melléklet: Üzletszabályzat, illetve annak a Hűség Szolgáltatás szerződésekre vonatkozó 12. számú melléklete, Fix 5 Lakáslízing konstrukcióra vonatkozó 13. számú melléklete és a Lízingszerződés aláírásakor hatályos Hirdetmény 2. számú melléklet: Kockázatfeltáró nyilatkozat.
.............................................................. Lízingbeadó OTP Ingatlanlízing Zrt. 1
Lízingbevevőnként kell a tulajdoni arányokat megadni. megfelelő rész aláhúzandó
2A
.......................................................... Lízingbevevő <%partner.nev%>
3A
nem kívánt törlendő. Közjegyzői díjelengedési akció esetén alkalmazandó. 5 Forint lízing esetén alkalmazandó 6 Deviza lízing esetén alkalmazandó 7 Forint lízing esetén alkalmazandó 8 Deviza lízing esetén alkalmazandó 9 Forint lízing esetén alkalmazandó 10 Deviza lízing esetén alkalmazandó 4
2. számú Melléklet ADATLAP [külön képformátumban kerül csatolásra]
3. számú Melléklet ÁTADÁS-ÁTVÉTELI JEGYZŐKÖNYV
Felvéve: dátum:
; helyszín:
A mai napon a lízingbeadó és a Lízingbevevő között _________ napján létrejött _______________ számú lízingszerződés alapján, valamint Lízingbeadó és ________________ között _____________ napon létrejött adásvételi szerződés alapján, Lízingbeadó birtokba veszi, és birtokba adja a _______________________ által _____________ Hrsz. alatt ingatlan nyilvántartásba felvett és természetben alatt található ingatlant, mely áll __ m2 lakás, m2 , tároló, m2, gépkocsi beálló, m2 Jelen vannak: Név Eladó részéről:
________________
Lízingbe vevő részéről:
________________
Cég
Jelen jegyzőkönyvet aláírók, a mai napon, a fent nevezett önálló ingatlan egységben megjelentek műszaki átadás – átvétel illetve birtokba adás – vétel céljából. A Felek együttesen a fent meghatározott önálló ingatlanegységet bejárták, megtekintették és megállapították, hogy az rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas és az adásvételi szerződés mellékleteiben foglalt műszaki tartalommal, valamint az érvényben lévő jogszabályoknak és szabványoknak megfelelően elkészült. Az Vevő jelen jegyzőkönyv aláírásával, a mai napon a fent meghatározott ingatlant átveszi és az ingatlan birtokába lép. Felek együttesen leolvasták az ingatlanegységhez tartozó mérőórák gyári számát és azok állását, melyeket az alábbiak szerint rögzítenek.
Megnevezés Elektromos fogyasztásmérő
Gyári szám
Mérőóra állása kWh
Hidegvízmérő
m3
Melegvízmérő
m3
Hőmennyiségmérő Gázóra
kWh m3
Megjegyzések:
Lízingbe vevő
Eladó
4. számú Melléklet FÉNYMÁSOLÁSI HOZZÁJÁRULÁS
5. számú melléklet TÁJÉKOZTATÓ a Központi Hitelinformációs Rendszerről pénzügyi lízinggel kapcsolatosan
Az OTP Ingatlanlízing Zrt. a jelen Tájékoztatóban ismerteti az üzletfeleivel (továbbiakban Üzletfél), hogy az Üzletfélnek a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: KHR tv.) meghatározott adatai (a továbbiakban: referenciaadatok) a KHR tv.-ben meghatározott esetekben továbbításra kerülnek egy zárt rendszerű adatbázisba, a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (a továbbiakban: KHR). Így a KHR tv. alapján megalkotásra kerül a teljes lakossági hitelnyilvántartás, melynek értelmében a negatív adós lista mellett a pozitív adósok adatai is tárolásra kerülnek a KHR-ben. A KHR kezelésére az erre felhatalmazott pénzügyi vállalkozás, a Bankközi Informatika Szolgáltató Zrt. (székhely: 1205 Budapest, Mártonffy u. 25-27.; nyilvántartásba vette a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg. 01-10-042513 cégszámon; honlap: http://www.bisz.hu; továbbiakban: BISZ Zrt.) jogosult a KHR tv. és az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján. Az OTP Ingatlanlízing Zrt. felhívja az Üzletfél figyelmét, hogy a jelen Tájékoztató tartalmára vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek változásai esetében az OTP Ingatlanlízing Zrt. azok szerint fog eljárni. Ennek megfelelően az OTP Ingatlanlízing Zrt. az Üzletfél részére a jelen tájékoztatást adja, melyet az Üzletfél figyelembe vesz a Lízingszerződés megkötésekor. Az OTP Ingatlanlízing Zrt. felhívja az Üzletfél figyelmét, hogy jelen Tájékoztató a Központi Hitelinformációs Rendszerről elsősorban pénzügyi lízinggel kapcsolatosan ad tájékoztatást. A KHR-be az Üzletfél adatai a KHR tv. alapján egyéb úton (más pénzügyi szolgáltatótól, más pénzügyi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatosan) is bekerülhetnek, amelyre jelen tájékoztatás nem teljeskörűen tartalmazza a vonatkozó információkat. I.
Jogszabályi Háttér, Fogalmak A KHR működését, a rendszerbe, illetve a rendszerből történő adattovábbítást, és a jogorvoslati lehetőségeket a KHR tv. szabályozza. Jelen Tájékoztatóban használt fogalmak az alábbi jelentéssel bírnak: Nyilvántartott személy: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek, vagy amelynek referenciaadatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli; Pénzügyi szolgáltatás: pénzügyi szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdés b)-c) és f)-g) pontjában foglalt tevékenységek, ideértve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdés 29. pontja és 5. § (6) bekezdés d) pontja szerinti jelzáloghitelezést és a közraktárakról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 28. §-a szerinti kölcsönnyújtást is; Referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személy személyazonosító adatait is, amelyet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás törvény alapján kezelhet; Referenciaadat-szolgáltató: 1. a pénzügyi szolgáltatások legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, biztosító, közraktár, 2. a Diákhitel Központ Zrt., 3. a befektetési hitelt nyújtó hitelintézet, befektetési vállalkozás, 4. az értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító, valamint 5. a határon átnyúló szolgáltatást végző, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező, ha a KHR-hez csatlakozott. Vállalkozás: a gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót.
II.
A Központi Hitelinformációs Rendszer A KHR egy olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. A KHRben kizárólag KHR tv.-ben meghatározott adat kezelhető. A referenciaadat-szolgáltatók, így az OTP Ingatlanlízing Zrt. is, a KHR-ben tárolt adatokat kizárólag a szerződések megkötését megalapozó döntés meghozatalához használhatják fel.
III.
A nyilvántartható adatok köre és a szerződéskötéshez kapcsolódó adatszolgáltatás (ún. pozitív adóslista) Az OTP Ingatlanlízing Zrt. mint referenciaadat-szolgáltató a pénzügyi lízingszerződés és az esetlegesen ahhoz kapcsolódó hitel- és kölcsönszerződések megkötését követően haladéktalanul írásban átadja a KHR részére a természetes személyeknek a jelen Tájékoztató III. rész 1.1 és 1.2 pontjának a)-d) alpontjában, illetve a vállalkozásoknak a jelen Tájékoztató III. rész 2.1 és 2.2 pontjának a)-d) alpontjában meghatározott referenciaadatait (ún. pozitív adóslista). A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően az OTP Ingatlanlízing Zrt. beszerzi a természetes személy Üzletfél nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadat-szolgáltató általi – a KHR tv-ben meghatározott esetben történő –
átvételéhez. Nem szükséges az Üzletfél hozzájárulása a jelen Tájékoztató IV. része (ún. negatív adóslista) alapján kezelt adatok átvételéhez. Amennyiben az Üzletfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, a KHR az Üzletfélnek a jelen Tájékoztató III. része 1.1 pontja és 1.2 pont a)-d) alpontjai, valamint az 1.5 pontja szerinti referenciaadatait tartalmazza. A hozzájárulás megadása, illetve a hozzájárulás megtagadása egységesen vonatkozik az Üzletfél valamennyi KHR-ben kezelt szerződésének lekérdezhetőségére. Ezt a nyilatkozatát az Üzletfél bármikor módosíthatja. 1.
Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható referenciaadatok: 1.1
azonosító adatok: a) név, b) születési név, c) születési idő, hely, d) anyja születési neve, e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, f) lakcím, g) levelezési cím, h) elektronikus levelezési cím.
1.2
szerződési adatok: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) ügyféli minőség (adós, adóstárs), d) a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, e) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, f) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, h) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés i) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme, j) fennálló tőketartozás összege és pénzneme.
1.3. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka, b) okirati bizonyítékok, c) jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma. 1.4. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok: a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), b) a letiltás időpontja, c) a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege, d) a jogosulatlan felhasználások száma, e) az okozott kár összege, f) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, g) perre utaló megjegyzés. 1.5. A hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok: a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum), b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai, c) az ügyfél azonosító adatai, d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés. 2.
Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok: 2.1
azonosító adatok: a) cégnév, név, b) székhely, c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, d) adószám.
2.2. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) a szerződés megszűnésének módja, d) a szerződés összege a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja, e) a 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, f) a 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege,
h) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, i) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, j) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme, k) fennálló tőketartozás összege és pénzneme. 2.3. Azon pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván: a) a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerződés azonosítója (száma), b) a sorba állított követelések összege és devizaneme, c) a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja, d) perre utaló megjegyzés. 2.4. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok: a) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja, b) perre utaló megjegyzés. IV.
Kötelező adatszolgáltatás a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (ún. negatív adóslista) Az OTP Ingatlanlízing Zrt. mint referenciaadat-szolgáltató köteles átadni a KHR részére a KHR tv.-ben és az alábbiakban részletesen is felsorolt, nem szerződésszerű magatartások bekövetkezése esetén a tartozásra vonatkozó adatokat (ún. negatív adóslista). 1.
2.
Természetes személy esetében a)
Az OTP Ingatlanlízing Zrt. a BISZ Zrt. részére írásban átadja annak a természetes személynek a jelen Tájékoztató III. részének 1.11.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt.
b)
Az OTP Ingatlanlízing Zrt. a BISZ Zrt. részére írásban átadja annak a természetes személynek a jelen Tájékoztató III. részének 1.1 és 1.3 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötésének kezdeményezése során: i. valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve ii. hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 274-277. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 342., 343., 345. és 346. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.
c)
Az OTP Ingatlanlízing Zrt. a BISZ Zrt. részére írásban átadja annak a természetes személynek a jelen Tájékoztató III. részének 1.1 és 1.4 pontja szerinti referenciaadatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 313/C. §-ában vagy a Btk. 374. § (5) bekezdésében és 393. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.
Vállalkozások esetében a)
Az OTP Ingatlanlízing Zrt. a BISZ Zrt. részére írásban átadja annak a vállalkozásnak a jelen Tájékoztató III. részének 2.1-2.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt.
b)
Az OTP Ingatlanlízing Zrt. a BISZ Zrt. részére átadja annak a vállalkozásnak a jelen Tájékoztató III. részének 2.1 és 2.4 pontja szerinti referenciaadatait, amely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette.
c)
Az OTP Ingatlanlízing Zrt. a BISZ Zrt. részére átadja annak a vállalkozásnak a jelen Tájékoztató III. részének 2.1 és 2.3 pontja szerinti referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül egymillió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván.
Az OTP Ingatlanlízing Zrt. a fenti feltételek fennállása esetén - az ügyfélvédelmi szabályok figyelembevételével - két munkanapon belül köteles az általa kezelt referenciaadatokat a BISZ Zrt. részére írásban átadni. Az OTP Ingatlanlízing Zrt. adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll. Ebben az esetben az OTP Ingatlanlízing Zrt. az adatot az arról való tudomásszerzést követő két munkanapon belül írásban átadja a BISZ Zrt. részére. V.
Adatszolgáltatás a Központi Hitelinformációs Rendszerből 1.
Referenciaadat-szolgáltató részére Az OTP Ingatlanlízing Zrt. mint referenciaadat-szolgáltató a pénzügyi lízingszerződés és az esetlegesen ahhoz kapcsolódó hitel- és kölcsönszerződések megkötését megelőzően a BISZ Zrt.-től átveszi: a) természetes személy Üzletfél esetében - ha ő ahhoz az írásbeli nyilatkozatában hozzájárult - a jelen Tájékoztató III. részének 1.1-1.4 pontjai szerinti referenciaadatokat;
b) természetes személy Üzletfél esetében - ha ő ahhoz az írásbeli nyilatkozatában nem járult hozzá - a jelen Tájékoztató III. részének 1.5 pontja szerinti, továbbá a jelen Tájékoztató IV. része (ún. negatív adóslista) alapján a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatokat [jelen Tájékoztató III. része 1.2 pont e)-g) alpont, 1.3-1.4 pont]; c) vállalkozások esetén a jelen Tájékoztató III. részének 2.1-2.4 pontjai szerinti referenciaadatokat. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően az OTP Ingatlanlízing Zrt. a természetes személy Üzletféllel - a megalapozott döntés érdekében - megismerteti a KHR-ből átvett adatokat és az abból a természetes személy hitelképességére vonatkozóan megállapítható következtetéseit, valamint szükség esetén figyelmezteti a természetes személyt a hitelfelvétel kockázataira 2.
Az Üzletfél részére Bármely referenciaadat-szolgáltatónál, így az OTP Ingatlanlízing Zrt.-nél is, bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. A referenciaadat-szolgáltató a tájékoztatás iránti kérelmet a BISZ Zrt.-nek haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a referenciaadat-szolgáltatónak, amely azt, a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek. A BISZ Zrt. a fenti tájékoztatási kötelezettségét - ha a nyilvántartott személy ezt kéri - elektronikus adatközlés útján is teljesítheti.
VI.
A Központi Hitelinformációs Rendszerben történő adatkezelés időtartama Az ún. pozitív adóslistán szereplő adatokat a BISZ Zrt. a szerződéses jogviszony megszűnését követően egy munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törli. Az OTP Ingatlanlízing Zrt. az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések megkötésével egyidejűleg a szerződést kötő természetes személyt írásban tájékoztatja arról a lehetőségről, hogy adatait a BISZ Zrt. a nyilvántartott természetes személy kérésére a szerződéses jogviszony megszűnését követően is kezelheti. A nyilvántartott természetes személy a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása során - a referenciaadat-szolgáltató útján - írásban kérheti a BISZ Zrt.-től, hogy adatait a BISZ Zrt. a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig az OTP Ingatlanlízing útján, azt követően a BISZ Zrt.-nél közvetlenül, írásban bármikor visszavonható. Az ún. negatív adóslistán szereplő adatokat a BISZ Zrt. az alábbi időpontoktól számított öt évig kezeli; az öt év leteltét követően az adatok véglegesen és vissza nem állítható módon törlésre kerülnek. Az ötéves időtartam számításának kezdő időpontja: a)
a természetes személyek és vállalkozások késedelmes tartozása esetén az adatátadás időpontjától számított ötödik év vége;
b)
a természetes személy által valótlan adat, illetve hamis vagy hamisított okirat felhasználásával kezdeményezett szerződéskötés esetén; továbbá természetes személy vagy vállalkozás készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélése esetén az adat átadásának időpontja;
c)
vállalkozások esetében a követelések sorba állításának megszűnési időpontja.
A BISZ Zrt. haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a referenciaadatot, ha a referenciaadat-szolgáltató nem állapítható meg, vagy ha tudomására jut, hogy a referenciaadat jogellenesen került a KHR-be. A BISZ Zrt. az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén a késedelmes tartozás teljesítésétől számított egy év elteltével haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a késedelmes tartozás miatt átadott referenciaadatot. VII.
Az Üzletfél tájékoztatása; jogorvoslati lehetőségek Az OTP Ingatlanlízing Zrt. a természetes személy Üzletfelei részére írásbeli tájékoztatást köteles adni a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a KHR tv.-ben meghatározott célra lehet felhasználni, valamint arról, hogy adatai a KHR tv-ben meghatározott esetekben átadásra kerülnek, valamint átadásra kerülhetnek Az OTP Ingatlanlízing Zrt.. átadja Üzletfelei részére a Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott tájékoztató kiadványt. A jelen Tájékoztató IV. 1. a) pontja szerinti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően az OTP Ingatlanlízing Zrt. írásban tájékoztatja a természetes személy Üzletfelét arról, hogy referenciaadatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének. Az OTP Ingatlanlízing Zrt. a vállalkozások részére – az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a BISZ Zrt. a KHR tv-ben meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja – a szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a jelen Tájékoztató IV. 2. a-c) pontjában meghatározott esetekben referenciaadataik bekerülnek a KHR-be. Az OTP Ingatlanlízing Zrt. valamennyi, a KHR tv. szerinti, BISZ Zrt. részére történő adatátadást követően legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja az Üzletfelét (mind a természetes személyt, mind a vállalkozást) az adatátadás megtörténtéről. 1.
Kifogás
A nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak a BISZ Zrt. részére történt átadása, azoknak a BISZ Zrt. által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését. A nyilvántartott a kifogást a kifogásolt referenciaadatot a BISZ Zrt.-nek átadó referenciaadat-szolgáltatóhoz (ld. OTP Ingatlanlízing Zrt.), vagy a BISZ Zrt.-hez írásban nyújthatja be. A BISZ Zrt. a kifogást - a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett - annak kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles ahhoz a referenciaadat-szolgáltatóhoz (ld. OTP Ingatlanlízing Zrt.) megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot a BISZ Zrt.-nek átadta, kivéve, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. A referenciaadat-szolgáltató (ld. OTP Ingatlanlízing Zrt.), illetőleg a BISZ Zrt. köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartott személyt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni. Ha a referenciaadat-szolgáltató (ld. OTP Ingatlanlízing Zrt.) a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot - a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett - a BISZ Zrt. részére átadni, amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni. A BISZ Zrt. vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. A BISZ Zrt. a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan referenciaadat-szolgáltatót, amelynek a nyilvántartott személyről a helyesbítést vagy törlést megelőzően referenciaadatot továbbított. 2.
Kereset A nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató (ld. OTP Ingatlanlízing Zrt.) és a BISZ Zrt. ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a kifogása tárgyában kapott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül kell a lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz benyújtania vagy ajánlott küldeményként postára adnia. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. A nyilvántartott személyt az előzőek szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat-szolgáltató (ld. OTP Ingatlanlízing Zrt.), illetve a BISZ Zrt. a KHR tv-ben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani. A bíróság a keresetlevelet a haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított három munkanapon belül megvizsgálja és amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas - intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik munkanapra kell kitűzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc munkanapon belül kell megtartani. A BISZ Zrt. a per megindítására vonatkozó adatot az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során ideiglenes intézkedésként két munkanapon belül elrendeli a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a referenciaadatokat zárolni kell. A referenciaadatok zárolása esetén azok referenciaadat-szolgáltató részére nem továbbíthatók, azokat csak a bírósági eljárás lefolytatása céljából kezelheti a BISZ Zrt. A referenciaadat-szolgáltatót (ld. OTP Ingatlanlízing Zrt.), illetve a BISZ Zrt.-t terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének a KHR tv.-ben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a referenciaadat-szolgáltatót (ld. OTP Ingatlanlízing Zrt.), illetőleg a BISZ Zrt.-t terheli. A referenciaadat zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani.
VIII.
A BISZ Zrt. adatkezelése A BISZ Zrt. felelős a referenciaadat-szolgáltatók által átadott referenciaadatok teljes körű és naprakész nyilvántartásáért, az adatbázis teljességéért és folyamatos fenntartásáért. A KHR adatkezelése automatizált módon történik. A referenciaadat-szolgáltatók által megküldött, az azonos természetes személyekre vonatkozó referenciaadatok a KHR-ben a referenciaadat-szolgáltató általi átvétel céljából összekapcsolhatók. A BISZ Zrt. a KHR-be történő adattovábbítás céljából kizárólag a referenciaadat-szolgáltató által átadott referenciaadatot veheti át, és a KHR-ből kizárólag az általa kezelt referenciaadatot adhatja át a referenciaadat-szolgáltatónak. Az adatkérési igényben megjelölt nyilvántartott személyre vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. A KHR-ből a Diákhitel Központ Zrt. részére az ügyféltájékoztatási célú adatátadáson kívül – referenciaadat nem adható át. A BISZ Zrt. nyilvántartja a referenciaadatot továbbító referenciaadat-szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét. Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a BISZ Zrt.-nek, mind a
referenciaadat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartást a referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, jelen tájékoztató VI. pontja szerinti időpontig kell kezelni. Alulírott ……………………… (lakcím/székhely: …………………………, képviseli: ……………………….) kijelentem, hogy a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan az OTP Ingatlanlízing Zrt. jelen Tájékoztatóját a Központi Hitelinformációs Rendszerről elolvastam, az abban foglaltakat megértettem, így különösen, hogy meghatározott adataim a Központi Hitelinformációs Rendszerbe bekerülnek, illetve bekerülhetnek, a Tájékoztatóval kapcsolatosan az OTP Ingatlanlízing Zrt. részére kérdéseket tehettem fel, amelyekre az OTP Ingatlanlízing Zrt. szakértő választ adott Budapest, ………………………… _________________________ Üzletfél1
Előttünk mint tanúk előtt: Aláírás: _____________________________ Név: ________________________________ Lakcím: _____________________________
1
Cégszerű aláírás, illetőleg magánszemély esetében tanúk
Aláírás: _____________________________ Név: ________________________________ Lakcím: _____________________________
6. számú melléklet Tényleges Tulajdonosi Nyilatkozat
OTP Ingatlanlízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság
AZONOSÍTÓ ADATLAP – KIZÁRÓLAG A SZOLGÁLTATÓ TÖLTHETI KI! a 2003. évi XV. tv. 3.§-ban előírt feladat végrehajtásához A természetes szemály adatai (A megfelelő rublikákba X-et kell tenni): családi és utónév: születéskori név1: születési hely, idő: édesanyja neve: állampolgárság2: lakcím: azonosító okmány Személyi típusa ig. Útlevél
1
Személyiazonosító ig. Diák ig.
9
Lakcím ig.
Vezetői eng.
Személyi Azonosítót Igazoló Hat. Ig.
Egyéb
Egyéb okmány megnevezése száma(i) sorrendben: 1: előző név, leánykori név 2: Ha nem magyar A jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv adatai (e. vállalkozónál is ki kell tölteni) Név, rövidített név: Székhely / magyarországi. fióktelep címe: 1 Fő tevékenységi kör: Azonosító okirat száma, kiadó ország Képviseletre jog. neve, beosztása Kézbesítési megbízott azonosításra alk. adatai: 1: külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelep címe Az adatokat rögzítette (név, beosztás): _________________________________________________________________________________________________
ÜGYFÉL TÉNYLEGES TULAJDONOSI NYILATKOZATA (6.§ (1)-(2)) – ÜGYFÉL TÖLTI KI! Alulírott ………………………………………………………………..büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy 1.) természetes személyként saját nevemben járok el.* 2.) természetes személyként az alábbi személy(ek) nevében járok el: * 3.) fenti jogi személy képviseletében kijelentem, hogy az a saját nevében jár el. 4.) fenti jogi személy képviseletében kijelentem, hogy az az alábbi személy(ek) nevében jár el. * Név: Név2:
Név: Név2: **
**
Lakcím/Székhely:
Lakcím/Székhely:
Név: Név2:
Név: Név2: **
**
Lakcím/Székhely:
Lakcím/Székhely:
*: A megfelelő rész aláhúzandó **: Születéskori név, vagy rövidített név, ha különbözik
Tudomásom van arról, hogy 5 (öt) napon belül köteles vagyok bejelenteni a szolgáltatónak a fenti adatokban bekövetkező esetleges változásokat és e kötelezettség elmulasztásából eredő kár engem terhel. Dátum: ----------------------------------------------Ügyfél aláírása
7. számú melléklet Vételi Jog Gyakorlásáról Szóló Nyilatkozat Alulírott születési név / cégnév:
______________________________________________
lakcím / székhely:
______________________________________________
anyja neve / nyilvántartó bíróság:
______________________________________________
szül. hely, idő / cégjegyzékszám:
______________________________________________ adóazonosító jel / adószám: szig. szám / statisztikai számjel:
______________________________________________ ______________________________________________ magyar / Magyarország ______________________________________________
állampolgárság / bejegyzés helye: személyi azonosító / képviselő:
______________________________________________ (a továbbiakban: „Jogosult”) az OTP Ingatlanlízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyilvántartó bíróság, cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, Cg. 01-10-045229 adószáma: 13491196-2-43 székhely: 1012 Budapest, Vérmező út 4. levelezési cím: 1012 Budapest, Vérmező út 4. statisztikai számjel: 13491196-6491-114-01 képviseli: Virág Attila vezérigazgató (a továbbiakban: „Kötelezett”) (a fent felsorolt felek mindegyike külön-külön: "Fél", együttesen: "Felek") irányába a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú mellékletének I/11. pontja alapján és a Felek között ________ év ________________ hónap ___ napján ________ szám alatt létrejött Nyílt Végű Pénzügyi Lízingszerződés (a továbbiakban: „Lízingszerződés”) III. pontjában biztosított jogomnál fogva, az alulírott napon és helyen az alábbi Vételi Jog Gyakorlásáról Szóló nyilatkozatot teszem (a továbbiakban: „Nyilatkozat”, vagy „jelen Nyilatkozat”): 1.
A Vételi jog 1.1
Jogosult kijelenti, hogy a Lízingszerződés III. pontjában biztosított vételi jogánál fogva jelen Nyilatkozattal megvásárolja a 2. pontban megjelölt, a Kötelezett 1/1 arányú tulajdonát képező Lízingtárgyat.
1.2
Jogosult kifejezetten tudomásul veszi, hogy a jelen Nyilatkozattal kizárólag akkor jogosult vételi jogot gyakorolni, ha a Lízingszerződésben meghatározott Havi Lízingdíj tőkerészeket maradéktalanul megfizette, illetőleg ha a Lízingdíj Tőketartozást előtörlesztette. Jogosult kifejezetten tudomásul veszi, hogy e kötelezettség megszegése esetén jelen nyilatkozat érvénytelen és ahhoz semmiféle joghatás nem járul.
2.
A Lízingtárgy megnevezése
Lízingtárgy megnevezése:
lakás/nem lakás céljára szolgáló helyiség
Helyrajzi szám:
_______________________ hrsz.
Lízingtárgy címe:
______________________________________________
3.
4.
A Vételár 3.1
Jogosult tudomásul veszi, hogy a Vételárat a Kötelezett által, jelen Nyilatkozat kézhezvételét követően kiállított Lízingtárgy adásvételéről szóló számla (a továbbiakban: „Számla”) tartalmazza, mely a Lízingszerződés I./2. pontjában meghatározott Maradványérték alapján kerül meghatározásra.
3.2
Jogosult tudomásul veszi, hogy amennyiben a Számlában meghatározott összeget az ott megjelölt időpontig nem, vagy csak részben fizeti meg, a Kötelezett jogosult az adásvételi szerződéstől elállni és ebben az esetben Jogosultat a Lízingszerződés II./6. pontjában meghatározott visszaadási és kiürítés kötelezettség terheli. Nulla összegű Számla esetén a Jogosultat fizetési kötelezettség nem terheli. Vegyes rendelkezések
Jogosult kifejezetten tudomásul veszi, hogy jelen Nyilatkozat a Kötelezett által kiállított, a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba bejegyzését engedélyező nyilatkozata nélkül nem alkalmas a Lízingtárgy tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. A jelen Nyilatkozatban nem szabályozott kérdésekben a Kötelezett Üzletszabályzata és annak módosításai, a Kötelezett mindenkori Hirdetménye valamint a Ptk. rendelkezései az irányadók. A jelen Nyilatkozatban használt fogalmak az Üzletszabályzatban és a Lízingszerződésben meghatározott jelentésekkel bírnak. Jogosult kijelenti, hogy jelen Nyilatkozatot elolvasta és az abban foglaltakat, mint akaratával mindenben megegyezőt magára nézve feltétel nélkül kötelezőnek fogadja el. Kelt: Budapest, _________________ Név: _______________________ Aláírás: _______________________ Tisztség (csak akkor töltendő ki, ha nem természetes személy képviseletében ír alá): _______________________ Cím: _______________________ Amennyiben Ön természetes személy, kérjük, hogy a Nyilatkozatot két tanú is írja alá (feltüntetve a tanúk nevét és címét). 1. Tanú Neve: _______________________
2. Tanú Neve: _______________________
Címe: _______________________
Címe: _______________________
8. számú melléklet Az Üzletszabályzat módosulása és kiegészítése Világlízing konstrukció esetén 1. Világlízing konstrukció esetén az Üzletszabályzat Fogalmak, meghatározások című 1. pontja az alábbiak szerint módosul, illetve kerül kiegészítésre Devizanem Váltás: jelenti Világlízing konstrukció esetén a deviza alapú lízing alapjául szolgáló devizáról (svájci frank, euró vagy japán yen ) egy másik, a konstrukció értelmében alapul szolgálható devizára (svájci frank, euró vagy japán yen ) történő áttérést. 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, forintra átváltott (módosuló) lízingszerződések , valamint a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében a Devizanem Váltás nem alkalmazandó (nem lehetséges). Esedékességi Nap: jelenti Világlízing konstrukció esetén a hónap 5. napját. JPY TIBOR: jelenti azt, a Lízingbeadó által közölt, éves százalékban kifejezett kamatlábat (az egy százalék egy nyolcadának (0,125 %) legközelebbi egész többszörösére felkerekítve, ha egyébként nem volna az), amelyen az adott időszakra tokiói idő szerint 11:00 órakor vagy akörül az adott Jegyzési Napon, forintra betétet kínálnak, és amely a Reuters' 3000 Xtra azon oldalán jelenik meg, amely a tokiói bankközi pénzpiacon a Japanase Bankers Association által közzétett TIBOR kamatot tünteti fel ("ZTIBOR=" oldal). 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, a fogyasztó egyedi döntése folytán forintra át nem váltott lízingszerződések, valamint a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében jelenti, illetve a korábban alkalmaztott TIBOR helyett a Magyar Nemzeti Bank által referencia kamatként közzétett, JPY-re (japán jenre) vonatkozó, 3 hónapos periódusú LIBOR alkalmazandó.. JPY vagy japán yen: jelenti a Japán Császárság hivatalos fizetőeszközét. Kamatbázis: jelenti a mindenkori Hirdetményben meghatározott időtartamra jegyzett (i) forint lízing esetében BUBOR-t, (ii) deviza lízing és deviza alapú lízing esetében EURIBOR-t, CHF LIBOR-t, illetőleg JPY TIBOR-t. A 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, forintra átváltott szerződések esetén, valamint a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló forint alapú lízingszerződések tekintetében jelenti a a Magyar Nemzeti Bank által referencia kamatként közzétett, 3 (három) hónapra jegyzett (referencia kamat futamideje) BUBOR-t, a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, a fogyasztó egyoldalú döntésével forintra át nem váltott (amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi) szerződések esetén, valamint a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló, japán jen vagy japán jen alapú lízingszerződések tekintetében jelenti a 3 (három) hónapos periódusú a Magyar Nemzeti Bank által referencia kamatként közzétett, JPY-re (japán jenre) vonatkozó, 3 hónapos periódusú LIBOR-t a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, a fogyasztó egyoldalú döntésével (amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi) forintra át nem váltott szerződések esetén, valamint a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló, svájci frsank vagy svájci frank alapú lízingszerződések tekintetében jelenti a 3 (három) hónapos periódusú a Magyar Nemzeti Bank által referencia kamatként közzétett, CHF-re (svájci frankra) vonatkozó, 3 hónapos periódusú LIBOR-t a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, a fogyasztó egyoldalú döntésével forintra át nem váltott (amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi) szerződések esetén, valamint a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló, euró vagy euró alapú lízingszerződések tekintetében jelenti a 3 (három) hónapos periódusú a Magyar Nemzeti Bank által referencia kamatként közzétett, EUR-ra (euróra) vonatkozó, 3 hónapos periódusú EURIBOR-t mint referencia kamatot, amely a Kamatláb egyik eleme; a referencia kamat futamidejének lejártát követő időszakra a Jegyzési Napon kerül új Kamatbázis megállapításra, azzal, hogy a forintra átváltott szerződések esetében a referencia-kamatláb második kamatperiódusának első napja a) ha az első új kamatfelárperiódus kezdete 2015. május 1. napja és 2015. augusztus 1. napja közé esik, ez a nap, b) minden más esetben a 2015. április 30-át követő azon hónap azon napja, amely az első új kamatfelár-periódus kezdő napjából háromhónapos visszaszámítással határozható meg. Lízingdíj Tőketartozás: jelenti egy adott időpontban (i) forint lízing esetében a Törlesztett Tőkével és – amennyiben a Vételár ilyet tartalmazott – általános forgalmi adóval csökkentett Finanszírozott Összeget, (i) deviza lízing és deviza alapú lízing esetében – amennyiben a Vételár ilyet tartalmazott – általános forgalmi adóval csökkentett Finanszírozott Összeget csökkentve a Törlesztett Tőkével. A 2.9.8. b) pontban pedig jelenti azt az összeget, amelyet a Lízingbeadó meghatároz. SMS szolgáltatás: jelenti a Világlízing konstrukció esetén nyújtott szolgáltatást, amelynek keretében az erre irányuló külön megállapodás alapján a Lízingbeadó havonta értesíti a Lízingbevevőt a törlesztő részlete szempontjából számára legkedvezőbb devizanemről. 2. Világlízing konstrukció esetén az Üzletszabályzat Tájékoztatási kötelezettség, valamint együttműködés a Lízingbeadó és a Lízingbevevő között című 2.9. pontja az alábbiak szerint kerül kiegészítésre 2.9.8. Lízingbeadó tájékoztatási kötelezettsége Világlízing konstrukció esetén A Lízingbeadó a Lízingbevevőt a Világlízinggel kapcsolatban különösen az alábbi tudnivalókról tájékoztatja: a) A Devizanem Váltásra első ízben a Lízingbevevőnek 2008. január 4-től nyílik lehetősége. b) A Futamidő alatt a Lízingdíj Tőketartozás Likvidációs Érték arány folyamatosan felülvizsgálatra kerül, amennyiben az említett felülvizsgálat eredménye a Lízingbeadó számára nem kielégítő, a Lízingbevevő a 19.1.2. pontban meghatározott pótfedezet bevonására vagy előtörlesztésre kötelezhető (ebben az esetben az előtörlesztés díjmentesen teljesíthető). c) Amennyiben a Lízingbevevő a b) pontban említett kötelezettségnek nem tesz eleget, az súlyos szerződésszegésnek minősül, függetlenül attól, hogy a Havi Lízingdíj megfizetésére vonatkozó kötelezettségének eleget tesz-e vagy sem d) A Lízingtárgyra a vagyonbiztosítást a Lízingdíj tőketartozás 160 %-ra, azaz százhatvan százalékra kell megkötni.
3. Világlízing konstrukció esetén az Üzletszabályzat A pénzügyi lízing általános szabályai című 3. pontja az alábbiak szerint módosul, illetve kerül kiegészítésre 3.2.
A Lízingbeadó által nyújtott lízingek fajtái
3.2.1. A 3.2.1. pontban Világlízing konstrukció esetén a deviza alapú Lízingszerződés devizaneme svájci frank, euró vagy japán yen és a Havi Lízingdíj forintban fizetendő. 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, forintra átváltott (módosuló) lízingszerződések tekintetében alkalmazandó (nem lehetséges). 3.5.
a Devizanem Váltás nem
Devizanemek közötti váltás
3.5.1. A Devizanem Váltás feltételei a) b) c)
Devizanem Váltásra kizárólag az alábbi feltételek teljesülése esetén kerülhet sor: az ügyfél számlája nem lehet hátralékos Lízingbeadó jogosult a Devizanem Váltást saját hatáskörében megtagadni, amennyiben az megítélése szerint veszélyezteti a Havi Lízingdíj megfizetését (pl.: kockázati vagy egyéb okokból). a Lízingdíj Tőketartozás Likvidációs Érték arány felülvizsgálatának eredménye a Lízingbeadó számára kielégítő legyen
3.5.2. A Devizanem Váltás időpontja Devizanem Váltásra a Lízingbevevőnek 2008. január 5-től van lehetősége. Devizanem Váltás a futamidő alatt havonta egyszer kezdeményezhető. Devizanem Váltásra minden esetben az Esedékességi Napon kerül sor (mindig 5-én). Kivételt képez ezalól, ha az Esedékességi Nap munkaszüneti napra esik. Ebben az esetben a Devizanem Váltásra az Esedékességi Napot követő első munkanapon kerül sor. A Lízingbevevő Devizanem Váltási szándékát az Esedékességi Napot megelőző munkanapon 14 óráig köteles bejelenteni. Amennyiben a kérelemre az iménti határidőt követően kerül sor, a Devizanem Váltás egy hónappal később lép életbe. Amennyiben a kérelem a feltételeknek megfelel, abban az esetben az Esedékességi Napot követő nappal a régi devizanemű lízingszámla Eladási Árfolyamon lezárásra, míg az új devizanemű lízingszámla Vételi Árfolyamon megnyitásra kerül. Fogyasztó Lízingbevevő, továbbá a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló deviza alapú lízingszerződések tekintetében, valamint a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó azon deviza alapú szerződések tekintetében, melyeknél a forintra átváltásra a Lízingbevevő (fogyasztó) egyoldalú döntése folytán (amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi) nem kerül sor deviza Középárfolyamon kerül a régi lízingszámla lezárásra, és az új devizanemű lízingszámla megnyitásra. 3.5.3. Eljárás a Devizanem Váltás során A Devizanem Váltás kizárólag személyesen, az OTP Bank fiókjaiban igényelhető a megfelelő Igénylőlap kitöltésével. Az Igénylőlapot valamennyi Lízingbevevőnek alá kell írnia. A Devizanem Váltás díjmentes, ugyanakkor a Devizanem Váltáskor a fennálló tartozással kapcsolatban Eladási Árfolyamon kerül a számla lezárásra, az új számla pedig Vételi Árfolyamon kerül megnyitásra. Ebből kifolyólag a Lízingdíj Tőketartozás megnövekedhet. Fogyasztó Lízingbevevő, továbbá a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló deviza alapú lízingszerződések tekintetében, valamint a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó azon deviza alapú szerződések tekintetében, melyeknél a forintra átváltásra a Lízingbevevő (fogyasztó) egyoldalú döntése folytán (amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi) nem kerül sor deviza Középárfolyamon kerüla régi lízingszámla lezárásra, és az új devizanemű lízingszámla megnyitásra. 3.5.4. SMS szolgáltatás igénybe vétele A Lízingbevevő a Lízingbeadóval kötött külön megállapodás alapján SMS szolgáltatást igényelhet. A Lízingbevevő a szolgáltatást a lízing futamideje alatt bármikor igényelheti és le is mondhatja. A külön megállapodás alapján a Lízingbeadó havonta, az esedékesség napját megelőző kettő-négy munkanappal értesíti a Lízingbevevőt a törlesztő részlete szempontjából számára legkedvezőbb devizanemről. A Lízingbeadó részéről ily módon közölt ajánlat nem kötelező érvényű, annak meghatározására a kiküldés napján, vagy az előtte lévő munkanapon érvényes és ismert kamatok, valamint árfolyamok alapján kerül sor. Az SMS szolgáltatás megrendeléséhez szükséges blanketta szerződést az Üzletszabályzat 8/A. számú melléklete tartalmazza. 4. Világlízing konstrukció esetén az Üzletszabályzat A Havi Lízingdíj, a fizetések teljesítésének módja című 8. pontja az alábbiak szerint módosul 8.1.4. Az egy adott Kamatperiódusra vonatkozó Havi Lízingdíj-tőkerész megegyezik az adott Kamatperiódusra annuitásos módszerrel a kezdő Lízingdíj Tőketartozás alapulvételével kalkulált tőkerésszel. Deviza alapú lízing esetében a Havi Lízingdíj-tőkerész – tekintettel arra, hogy a Lízingszerződés devizaneme svájci frank, euró vagy japán yen, de a Havi Lízingdíj forintban fizetendő - Kalkulált Árfolyammal átszámított forint-összege fizetendő meg a Számlában/Fizetési Értesítőben meghatározottaknak megfelelően.
i.
Egy adott Kamatperiódusra kalkulált kamat az adott Kamatperiódusban alkalmazandó Kamatláb – amely elsődlegesen a Kamatbázis Jegyzési Napoktól függő automatikus változása miatt nem állandó -, az adott Kamatperiódus első napján fennálló Lízingdíj Tőketartozás, valamint 360 napos naptári év figyelembevételével kerül meghatározásra. Deviza alapú lízing esetében az előbbiek szerint számított kamat – tekintettel arra, hogy a Lízingszerződés devizaneme svájci frank, euró vagy japán yen, de a Havi Lízingdíj forintban fizetendő - Kalkulált Árfolyammal átszámított forint-összege fizetendő meg a Számlában/Fizetési Értesítőben meghatározottaknak megfelelően. 8.1.7.
A Lízingbeadó jogosult a Kamatlábat megváltoztatni abban az esetben ha (a) valamely Jegyzési Napon a Kamatbázis nem áll rendelkezésre (i) BUBOR esetében budapesti idő szerint délelőtt 12.30 órakor vagy a körül, illetve (ii) EURIBOR esetében brüsszeli idő szerint délelőtt 11.00 órakor vagy a körül, (iii) CHF LIBOR esetében londoni idő szerint délelőtt 11.00 órakor vagy a körül, (iv) JPY TIBOR esetében tokiói idő szerint 11.00 órakor vagy a körül nem áll rendelkezésre, illetve (b) az írott (Napi Gazdaság, Világgazdaság) és/vagy az elektronikus (Bloomberg, Telerate) sajtóban, illetve (b) a Jegyzési Napon a Lízingbeadó megállapítja, hogy a jegyzés nem tükrözi pontosan a valós piaci helyzetet feltéve, hogy a megnövekedett költségekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak. Ebben az esetben a Lízingbeadó a Lízingbevevőt a Kamatláb változásának tényéről, és az alkalmazandó kamatlábról értesíti. Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Lízingszerződésben meghatározott kezdő havi lízingdíj kalkulált, a fizetendő Havi Lízingdíj mértéke nem állandó, azok a Finanszírozási Dokumentumokban foglalt rendelkezések szerint módosulhatnak, így különösen a Kamatbázis mértékének Jegyzési Napoktól függő automatikus változása, deviza alapú lízing esetében az árfolyamváltozás, Világlízing konstrukcióban nyújtott deviza alapú lízing esetében a Devizanem Váltás, továbbá a Kamatláb változásának, valamint az adók és költségek változásának függvényében, valamint adó alapjának felbruttósítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásának függvényében. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló deviza alapú lízingszerződések tekintetében, valamint a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a fenti tartalmú, 8.1.7 pont az alábbi tartalommal irányadó: Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Lízingszerződésben meghatározott kezdő havi lízingdíj kalkulált, a fizetendő Havi Lízingdíj mértéke nem állandó, azok a Finanszírozási Dokumentumokban foglalt rendelkezések szerint módosulhatnak, így különösen a Kamatbázis mértékének Jegyzési Napoktól függő automatikus változása, a forintra át nem váltott deviza alapú lízing esetében az árfolyamváltozás, Világlízing konstrukcióban nyújtott deviza alapú, illetve a fogyasztó egyoldalú döntése folytán deviza alapúként megmaradó lízing esetében a Devizanem Váltás, továbbá a Kamatláb, illetve Kamatfelár változásának, valamint az adók és költségek változásának függvényében, valamint adó alapjának felbruttósítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásának függvényében.
5. Világlízing konstrukció esetén az Üzletszabályzat Díjak, költségek, adók című 9. pontja az alábbiak szerint módosul 9.1.2. Lízingbevevőt terheli különösen a Lízingszerződés, illetőleg a Biztosítéki Szerződések megkötésével, módosításával, végrehajtásával és megszüntetésével kapcsolatban felmerülő összes közteher és költség, Világlízing konstrukció esetében a Devizanem Váltással felmerülő költség, a Lízingszerződéssel, Lízingtárgyakkal, Biztosítéki Szerződésekkel kapcsolatos Lízingbeadó és a Lízingbevevő oldalán felmerülő, és őket terhelő, Magyarországon már meglévő, vagy jövőben felmerülő adó, illeték, engedélyezési költség és egyéb költségek (különösen ingatlanadó és építményadó, valamint beleértve az utólag kifizetendő közterheket és/vagy a levonható adók, vagy támogatások elvesztését), vagy hatóság által kivetett fizetési kötelezettséget – ideértve különösen a tulajdon átruházásokkal kapcsolatban felmerülő költségeket, a Lízingtárgy és a Fedezeti Ingatlan után fizetendő közterheket, illetékeket és díjakat, továbbá az ingatlan-nyilvántartási eljárások díjait, a tulajdon átruházás alkalmával keletkező költségeket és közterheket (különösen ingatlanadó és építményadó, valamint beleértve az utólag kifizetendő közterheket és/vagy a levonható adók, vagy támogatások elvesztését), kivéve ha az egyértelműen a Lízingbeadó felróható magatartásából ered. A jelen 9.1.2. pont a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló, illetve a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó lízingszerződések tekintetében a 8.1.6 pontban foglaltak figyelmbe vételével irányadó. 6. Világlízing konstrukció esetén az Üzletszabályzat Biztosítékok című 19. pontja az alábbiak szerint kerül kiegészítésre 19.8.
Pótfedezet bevonása és kötelező előtörlesztések
19.8.1. Amennyiben a Lízingdíj Tőketartozás Likvidációs Érték arány felülvizsgálatának eredménye a Lízingbeadó számára nem kielégítő, abban az esetben a Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevőt a 19.1.2. pontban meghatározott pótfedezet bevonására vagy a megfelelő szint eléréséhez szükséges előtörlesztés teljesítésére felhívni. Az ily módon előírt előtörlesztési kötelezettség teljesítése esetén előtörlesztési díj nem kerül felszámításra. 19.8.2. Amennyiben a Lízingbevevő a 19.8.1. pontban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az súlyos szerződésszegésnek minősül.
8/a. számú melléklet Megállapodás SMS szolgáltatás küldéséről mely létrejött egyrészről az OTP Ingatlanlízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1012 Budapest, Vérmező út 4., bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon, cégjegyzékszáma: 01-10-045229, PSZÁF engedély száma: E-I-781/2005.), a továbbiakban OTP Ingatlanlízing Zrt. másrészről ……………………………. (családi és utónév), születési hely és idő: …………….., lakik: ………………………………., mint ügyfél, a továbbiakban: Ügyfél között. A Felek előzményként rögzítik, hogy az Ügyfél az OTP Ingatlanlízing Zrt.-vel Világlízing konstrukciójú lízingszerződést kötött. A lízingszerződés alapján az ügyfél az OTP Ingatlanlízing Zrt. Üzletszabályzatában és annak 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint jogosult arra, hogy a Lízingdíj Tőketartozás nyilvántartásának devizanemét az általa kért, és az OTP Ingatlanlízing Zrt. által biztosított devizanemek valamelyikére, külön szerződésmódosítás nélkül átváltoztassa. Az OTP Ingatlanlízing Zrt. kötelezettséget vállal arra, hogy havonta, a Havi Lízingdíj törlesztésének esedékességét megelőző harmadik banki munkanapon SMS-ben értesíti az Ügyfelet arról, hogy a Lízingdíj Tőketartozás törlesztése az SMS küldés időpontjában, a választható devizanemek közül melyik devizanemben lenne a legalacsonyabb. Az SMS szövege a következő: „Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a Lízingdíj Tőketartozás törlesztésének legkedvezőbb devizaneme a mai napon a <devizanem>. OTP Ingatlanlízing Zrt.” Ügyfél kijelenti, hogy a jelen SMS szolgáltatás szerinti SMS üzenetet a következő mobil telefonszámra kéri küldeni: ………………………………………. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a tájékoztatásban szereplő devizanemben meghatározott törlesztés a kérdéses devizanemeknek az SMS küldésének napján, az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16., cg.: 01-10-041585, bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon, statisztikai azonosítója: 10537914) (a továbbiakban: OTP Bank Rt.), által alkalmazott deviza eladási árfolyama – Fogyasztó Lízingbevevő Lakáscélú Lízingszerződése esetén deviza Középárfolyam - illetve az OTP Ingatlanlízing Zrt. kamat és díj kondíciója alapján került kiszámításra. Tekintettel arra, hogy az OTP Ingatlanlízing Zrt. a Világlízing szerződés devizanemének váltását az ügyfél erre vonatkozó, a bankfiókban előterjesztett írásos kérelmének kézhezvételét követő első esedékesség napján – legkorábban 2008. január 7-én – tudja végrehajtani, az első, új devizában nyilvántartott Havi Lízingdíj megfizetésére pedig az ezt követő, újabb esedékesség napján kerül sor, az Ügyfél tudomással bír arról, hogy mind a devizanem-váltás napján, mind pedig az első, új devizában nyilvántartott Havi Lízingdíj esedékességének a napján fizetendő devizanem árfolyama, illetve a konstrukció kamat- és díj kondíciója eltérhet az SMS küldésének napján alkalmazottól. A jelen szerződésben foglalt szolgáltatás költségét az OTP Ingatlanlízing Zrt. Hirdetménye tartalmazza. A jelen szerződést a bármely fél, 30 napos hatállyal, írásban felmondhatja. Kelt: ………………………
…………………………….. OTP Ingatlanlízing Zrt.
…………………………….. Ügyfél
9. számú melléklet Kockázatfeltáró nyilatkozat Az OTP Ingatlanlízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság (képviseli Virág Attila vezérigazgató, székhely: 1012 Budapest, Vérmező út 4.; cégjegyzékszám.: 01-10-045229; statisztikai számjele: 13491196-6521-114-01; adószám: 13491196-2-43) - a továbbiakban OTP Ingatlanlízing Zrt.a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. Törvény (Hpt.) 271. § (4) bekezdésére figyelemmel felhívja ügyfelei figyelmét az egyes lízingek, így a forint lízing, deviza lízing, deviza alapú lízing és a Világlízing szerződések kockázataira. Erre figyelemmel Alulírottak jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul vesszük az alább feltárt kockázatokat és viseljük az ezekből eredő potenciális veszteségeket és költségeket. A deviza lízing és a deviza alapú lízing közös jellemzője, hogy a Lízingbevevő devizában tartozik, azaz a Lízingdíj Tőketartozás ezen esetekben egy deviza összeg, függetlenül attól, hogy Lízingbevevő forintban vagy devizában köteles a Havi Lízingdíjat megfizetni az OTP Ingatlanlízing Zrt.-nek. A vonatkozó kamatláb minden esetben az adott devizanemhez igazodik. Deviza alapú lízing esetében a folyósítás, azaz a Vételár megfizetése forintban történik, és erre tekintettel a Finanszírozott Összeg, mint forint összeg alapulvételével a Lízingbevevőt terhelő, a Folyósítás Napján érvényes (kezdő) Lízingdíj Tőketartozás, mint deviza összeg a Bázis Árfolyam alapulvételével rögzül, azaz a Bázis Árfolyam mértékétől függően - amely a Lízingszerződés megkötését követően a Folyósítás Napjáig természetesen változhat (növekedhet és csökkenhet is) - kerül meghatározásra a Lízingbevevő Lízingdíj Tőketartozása. Deviza lízing esetében a folyósítás, azaz a Vételár megfizetése devizában történik (kivéve esetlegesen a Vételár Önerővel fedezett részét), és erre tekintettel a Finanszírozott Összeg, mint deviza összeg alapulvételével kerül meghatározásra a Lízingbevevő Lízingdíj Tőketartozása. Az OTP Ingatlanlízing Zrt. felhívja ügyfelei figyelmét, hogy a Lízingbevevőnek az előbbiekben meghatározottak szerint tehát az árfolyam változásának kockázatával kell számolnia. Az OTP Ingatlanlízing Zrt. felhívja ügyfelei figyelmét, hogy amennyiben a Lízingszerződés I/2 pontja azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a Kamatfelár mértéke egy adott időszakot követően automatikusan változik, akkor ez a változás automatikusan növeli az ügyfél havi fizetési kötelezettségét, amit az ügyfél kifejezetten tudomásul vesz. Deviza alapú lízing esetében a Havi Lízingdíjak fizetése forintban történik, azaz a Lízingdíj Tőketartozás, mint deviza összeg alapulvételével meghatározott Havi Lízingdíj forintban fizetendő, amely meghatározásához az OTP Ingatlanlízing Zrt. a Kalkulált Árfolyamot veszi alapul, illetőleg a Számla/Fizetési Értesítő kibocsátási napja és teljesítési napja között eltelt időre figyelemmel a Tényleges Árfolyamot. Azaz deviza alapú lízinget választó Lízingbevevőknek számolniuk kell ezen árfolyamok folyamatos változásával (euro esetében meghatározott ± 15 %-os sávban, svájci frank és japán yen esetében pedig bármilyen irányban és bármilyen mértékben), akár minden hónap tekintetében, illetőleg a Kalkulált és a Tényleges Árfolyamok közötti eltérésből eredő fizetési kötelezettséggel. Az OTP Ingatlanlízing Zrt. különösen felhívja ügyfelei figyelmét, hogy a Kamatbázis mértéke nem minősül állandó mértékűnek sem forint lízing, sem deviza lízing, sem pedig deviza alapú lízing esetében, az adott devizanemhez rendelt Kamatbázis a Jegyzési Napok függvényében (három hónaponként) automatikusan változik. Az OTP Ingatlanlízing Zrt. nyomatékosan felhívja ügyfelei figyelmét, hogy a Kamatbázis mértéke a Fix 5 Lakáslízing konstrukció esetében sem minősül állandónak, hanem a Jegyzési Napok függvényében automatikusan változik, azzal, hogy Fix 5 Lakáslízing konstrukció esetén a Jegyzési Napok 60 (hatvan) hónaponként követik egymást. A fentiekben megjelöltekre különös figyelemmel, az OTP Ingatlanlízing Zrt. kiemelten felhívja ügyfelei figyelmét, hogy az egyes Havi Lízingdíjak nem állandó mértékűek, azok többek között a fentiek szerint az árfolyamok, illetőleg a Kamatbázis mértékének változása függvényében változhatnak. Amennyiben a folyósítás napján érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyama gyengül, a Havi Lízingdíjak jelentős mértékben is emelkedhetnek. Ebből következően a Lízingbevevőnek kalkulálnia kell a Havi Lízingdíjak esetleges jelentős ingadozásával, illetve tartós növekedésének lehetőségével is, ugyanakkor a konstrukciók jellegéből fakadóan a devizakamatok csökkenése, valamint deviza alapú lízing esetében a forint árfolyamának erősödése esetén a Havi Lízingdíj mérséklődhet is. Az OTP Ingatlanlízing Zrt. kiemelten felhívja azon ügyfelei figyelmét, akik nem euro alapú lízingszerződést kötöttek, hogy azt követően, amikortól Magyarország hivatalos fizetőeszköze az euro lesz, az abban az időpontban a lízingszerződés alapján fennálló tartozás az euro bevezetéskori árfolyam alapján konvertálásra kerül. Ez a HUF/EUR , az euro bevezetéskor fennálló árfolyam függvényében jelentősen csökkentheti, vagy növelheti a tartozást összegét. Alulírottak tudomásul vesszük, hogy Világlízing szerződés esetében, Devizanem Váltás esetén a fenti árfolyamkockázatok ugyanúgy érvényesülnek. Tudomásul vesszük, hogy a Világlízing szerződés alapján nyilvántartási devizaként választható japán yen árfolyam-ingadozása jelentős mértékű, ami szélsőséges esetben azt eredményezheti, hogy a Lízingdíj Tőketartozás a folyamatos törlesztés ellenére is az eredetileg folyósított összeg fölé kerülhet. Tudomásul vesszük, hogy a japán gazdaság eltérő ciklusban működhet, mint az európai, és a japán gazdaság működésére vonatkozó információk kevésbé állnak rendelkezésre Tudomásul vesszük, hogy a Világlízing szerződés alapján végrehajtott minden egyes Devizanem Váltás esetén a Lízingbevevő viseli a deviza Eladási és Vételi ára közötti különbözet költségeit. Tudomásul vesszük, hogy a Világlízing szerződés alapján igényelhető SMS szolgáltatásban szereplő adatok csak tájékoztató jellegűek és kizárólag az SMS küldés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján kalkulált legkedvezőbb devizanem megjelölését hivatott szolgálni. A fent megjelölt árfolyamkockázatok az SMS-ben szereplő adatok vonatkozásában ugyanúgy fennállnak. Az OTP Ingatlanlízing Zrt. semmilyen felelősséget nem vállal a Lízingbevevő SMS-ben szereplő adatokra alapozott esetleges jövőbeli cselekményeiért.
Tudomásul vesszük, hogy ha Világlízing szerződés megkötése esetén a Lízingdíj Tőketartozás összegének fedezetéül biztosíték került megállapításra, annak mértéke a Lízingdíj Tőketartozás összegének 160 %-a, azaz százhatvan százaléka. Tudomásul vesszük,hogy ha Világlízing szerződés esetén a Lízingdíj Tőketartozás összegének fedezetéül biztosíték került megállapításra, és az árfolyamváltozások, vagy bármilyen egyéb ok következtében a fennálló Lízingdíj Tőketartozás összegének, és a Likvidációs Érték egymáshoz viszonyított aránya meghaladja a 86 %-ot, akkor az OTP Ingatlanlízing Zrt. felszólítása alapján kötelesek vagyunk pótfedezet bevonásáról gondoskodni, vagy a felszólításban megjelölt, olyan mértékű előtörlesztést teljesíteni mely alapján a Lízingdíj Tőketartozás és a Likvidációs Érték egymáshoz viszonyított aránya 86 % alá csökken. Tudomásul vesszük, hogy ezen kötelezettségünk nem teljesítése esetén az OTP Ingatlanlízing Zrt. a lízingszerződést felmondhatja, és a teljes Lízingdíj tartozást egy összegben esedékessé teheti. A Lízingdíj Tőketartozás és a Likvidációs Érték 86 %-os arányára vonatkozó küszöbértéket az OTP Ingatlanlízing Zrt. bármikor egyoldalúan módosíthatja. Tudomásul vesszük, hogy a fenti deviza árfolyam ingadozásokból eredő többletköltségeken felül a Lízingszerződések egyes fajtáinál további jelentős fizetési kötelezettségek is jelentkezhetnek - közvetlenül, vagy a Lízingbeadó által áthárított módon - a Lízingbevevő oldalán, melyek az OTP Ingatlanlízing Zrt. Üzletszabályzatán, vagy jogszabályok rendelkezésein alapulnak. Így különösen, de nem kizárólagosan további költséget jelenthet az OTP Ingatlanlízing Zrt. Üzletszabályzatának 5.1.4, 7.1.6-7.1.7, 9.1.1-9.1.2 pontjaiban meghatározott adó, illeték, és egyéb közteher, illetve költség fizetési kötelezettség. Kijelentjük, hogy az OTP Ingatlanlízing Zrt. Üzletszabályzatát teljes terjedelmében ismerjük, és minden ebből, vagy jogszabályokból eredő többlet fizetési kötelezettséggel, illetve kockázattal tisztában vagyunk. Kijelentjük, hogy a fentiekre figyelemmel a Lízingszerződés megkötését úgy kérjük, hogy az árfolyamváltozásokból eredő kockázat jellegét megértettük, a felmerülő kockázatot viseljük. Kijelentjük továbbá, hogy az OTP Ingatlanlízing Zrt.-vel szemben a fent felsorolt kockázatából eredően semmilyen igényt nem kívánunk érvényesíteni. Kelt: ……………………………….
…………………………………… igénylő
……………………………….. társigénylő
Előttünk, mint tanúk előtt: a) b)
…………………… (név), …………………. (lakcím), ………………….. (szig. sz.) …………………… (név), …………………. (lakcím), ………………….. (szig. sz.)
10. számú melléklet Az Üzletszabályzat módosulása és kiegészítése Bizalom Fix konstrukció esetén 1.
Bizalom Fix konstrukcióban kizárólag magyar forint (HUF) alapon nyújtott finanszírozásról szóló Lízingszerződés köthető.
2.
Bizalom Fix konstrukció esetén a Finanszírozott Összeg folyósítását követő naptári hónap 5. (ötödik) napjától számított 3 (három) éven keresztül – az esetleges ügyleti kamat változásokra tekintet nélkül – a lízingnek (a tőke törlesztést és a kamat fizetést is magában foglaló) Havi Lízingdíja állandó: fix Havi Lízingdíj. Amennyiben a Finanszírozott Összeg folyósítását követő naptári hónap 5. (ötödik) napjától számított 3 (három) éven belül a kamat eltér a jelen szerződésben rögzített mértéktől, az esedékes fix Havi Lízingdíjban kamatra és tőketörlesztésre fordítandó összeg aránya változik. Abban az esetben, ha a kamat változása miatt a fix Havi Lízingdíj csak a kamat egy részének a megfizetésére elegendő, a kamat ki nem egyenlített része a Tőketartozás összegét növeli.
3.
Amennyiben a Lízingszerződés szerinti fix Havi Lízingdíj-összeget Lízingbevevők az esedékesség napján nem fizetik meg, a következő esedékes fix Havi Lízingdíj összege a hátralékos összeggel, és annak a lejárt késedelmi kamatával növekszik.
4.
A Finanszírozott Összeg folyósítását követő naptári hónap 5. (ötödik) napjától számított 3. (harmadik) évet követően a Havi Lízingdíjak számítása az egyenletes Havi Lízingdíjak számításának módszerével történik.
5.
A Lízingbeadó a Finanszírozott Összeg folyósítását követő naptári hónap 5. (ötödik) napjától számított 3. (harmadik) évet követően a fennálló Tartozás, az aktuális kamatok és a még hátralévő futamidő alapján havonta jogosult meghatározni a Lízingbevevők által fizetendő Havi Lízingdíj összegét az azt követő hónap első napjától kezdődően, amely hónap 5. (ötödik) napjáig a kamat megváltozott (illetve az azt követő második hónap első napjától, amely hónapban a hónap 5. (ötödik) napját követően a kamat megváltozott). 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, illetve aszerint módosuló szerződések, valamint a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében a fenti tartalmú 5. pont nem alkalmazandó, a fizetendő Havi Lízingdíj megállapítására az általános (a 2014. évi LXXVII. tövény, illetve a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§ (2) bekezdése szerint módosuló) szabályok szerint kerül sor.
6.
A Lízingbeadó a Finanszírozott Összeg folyósítását követő naptári hónap 5. (ötödik) napjától számított 3. (harmadik) évet követően az ügyleti év kezdetekor írásban közli a Lízingbevevőkkel a Finanszírozott Összeg folyósítását követő naptári hónap 5. (ötödik) napjától számított 3. (harmadik) év végét követő hónapban fizetendő Havi Lízingdíjat, melyet a Lízingbevevők kötelesek a Lízingbeadó részére megfizetni.
7.
A Lízingbevevők által fizetendő Havi Lízingdíj összegének fenti közlésével egyidejűleg a Lízingbeadó a fennálló Tartozás összegéről, és a felszámított kamatról, valamint annak időközi változásáról, a teljesített fizetésekről is, írásban tájékoztatja a Lízingbevevőket.
8.
A futamidő módosítását a Lízingbevevők a fix Havi Lízingdíj fizetésének időtartama alatt nem kezdeményezhetik. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében a fenti tartalmú 8. pont nem alkalmazandó, a Futamidő módosítására az általános (a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§ (2) bekezdése szerint módosuló) szabályok szerint kerülhet sor.
9.
A Finanszírozott Összeg folyósítását követő naptári hónap 5. (ötödik) napjától számított 3 (három) évig megfizetett előtörlesztés összege a Tartozás összegét csökkenti. Ebben az esetben a 3. (harmadik) év végéig nem változik a fix Havi Lízingdíjaknak a Lízingszerződésben rögzített összege.
10. Felek rögzítik, Lízingbevevők kifejezetten tudomásul veszik, hogy a fix Havi Törlesztőrészlet tényleges és a fix Havi Törlesztőrészlet előzetesen kalkulált összege egymástól eltérhet, ha a Lízingszerződés aláírása és Finanszírozott Összeg folyósítása közti időszakban i) jegybanki alapkamat változás következik be ii) a Kamatbázis meghatározása alapjául szolgáló háromhavi periódus fordulónapja ezen időszakra esik iii) a Kamatfelár az Üzletszabályzat 8.1.7. pontjában meghatározott esetek valamelyikének bekövetkezése folytán megváltozik.. Felek rögzítik, Lízingbevevők kifejezetten tudomásul veszik, hogy fix Havi Törlesztőrészlet tényleges és a fix Havi Törlesztőrészlet előzetesen kalkulált összege egymástól legfeljebb 0,1 %-al eltérhet, ha a Lízingszerződés aláírása és Finanszírozott Összeg folyósítása közti időszakban Lízingbeadó előzetes kalkulációt, Havi Lízingdíj számítást, illetve számlázást végző számítógépes rendszereiben ezen hibahatáron belüli eltérés keletkezik (pl. kerekítés okán) a Havi Törlesztőrészletek kiszámítása során. Felek rögzítik, Lízingbevevők kifejezetten tudomásul veszik, hogy a fix Havi Törlesztőrészletek egymáshoz viszonyított összege a fix Havi Lízingdíj fizetésének időtartama alatt is eltérhet egymástól legfeljebb 0,1 %-al, i) Lízingbeadó Havi Lízingdíj számítást, illetve számlázást végző számítógépes rendszereiben ezen hibahatáron belüli eltérés keletkezik (pl. kerekítés okán) a Havi Törlesztőrészletek kiszámítása során, ii) nyíltvégű pénzügyi lízingszerződés esetén Havi Lízingdíj tőkerészére eső általános forgalmi adó rész Havi Lízindíjon belüli arányának változása miatt.
11. számú melléklet
12. számú melléklet A Hűség Szolgáltatás keretében igényelhető kedvezmények 1.
A Hűség Szolgáltatás igénylése keretében a 2012. március 4. napja után, de 2012. június 15-ét megelőzően befogadott ügyletek esetében a Lízingbevevők számára a folyósítást követő 3. hónap 5. (ötödik) napjától számított 58 (ötvennyolc) hónapon keresztül a mindenkori hatályos Hirdetmény szerinti termékkörhöz kapcsolódóan a mindenkori hatályos Hirdetmény szerinti mértékéből az alábbi feltételek fennállása esetén a Lízingbeadó a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatkedvezményt nyújt. A Hűség Szolgáltatás igénylése keretében a 2012. június 15-ét követően befogadott ügyletek esetében a Lízingbevevők számára a Futamidő teljes időtartamára a mindenkori hatályos Hirdetmény szerinti termékkörhöz kapcsolódóan a mindenkori hatályos Hirdetmény szerinti mértékéből az alábbi feltételek fennállása esetén a Lízingbeadó a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatkedvezményt nyújt. A 2012. június 15-ét követően befogadott ügyletek esetében a Futamidő 1. és 2. hónapjának időtartamára a Lízingbeadó a Hűség szolgáltatás szempontjából irányadó feltételek teljesülését az Előzetes Értékelés keretében elvégzett Lízingbevevő ügyfélminősítése során megállapított adatok alapján vizsgálja. A 2012. június 15-ét megelőzően befogadott ügyletek esetében, valamint a 2012. június 15-ét követően befogadott ügyletek esetében a 3. hónaptól a Hűség szolgáltatás szempontjából irányadó feltételek teljesülését a Lízingbeadó havonta, minden hónap 16. napjától a következő hónap 15. napjáig terjedő időintervallumon belül vizsgálja (a továbbiakban: a vizsgálat hónapja).
2.
A Hűség Szolgáltatás keretében igényelhető kamatkedvezmény alapfeltétele a lízing törlesztési számlájaként szolgáló, OTP Bank Nyrt-nél vezetett lakossági bankszámlára történő a mindenkor aktuális minimálbér mértékét elérő jövedelem-átutalás. A jövedelem-átutalás a mindenkor aktuális minimálbér mértékét elérő mértéke szempontjából a Lízingbeadó a vizsgálat hónapjában, és a vizsgálat hónapját megelőző hónapban beérkező jövedelmek számtani átlagát veszi figyelembe. A további feltételek teljesítése esetén Hűség Szolgáltatás alapján kizárólag abban az esetben jár kamatkedvezmény, amennyiben a Lízingbevevők a mindenkor aktuális minimálbér mértékét elérő jövedelmüket a lízing törlesztési számlájaként szolgáló, OTP Bank Nyrt-nél vezetett lakossági bankszámlára utalják. A jövedelem-átutaláshoz kapcsolódó kamatkedvezmény mértéke a Hirdetményben meghatározottak szerint differenciált, az átutalt jövedelem nagyságától függ. Jelen bekezdés szempontjából jövedelem-átutalás alatt a Lízingbevevő által a lízingügylethez törlesztési számlaként megjelölt OTP Bank Nyrt-nél vezetett lakossági bankszámlára érkező, munkabér, illetve nyugdíj jogcímen érkező jóváírást kell érteni. Devizában történő jövedelem-átutalás esetén a Lízingbeadó az átutalt összeg forint ellenértékét veszi figyelembe, a 1. pont szerinti vizsgálat napja szerinti OTP Bank Nyrt. által alkalmazott középárfolyamon.
3.
A kamatkedvezmény alapjául szolgáló egyéb feltételek: •
Legalább két, csoportos beszedési megbízás adása az OTP Bank Nyrt. részére, a megbízások alapján a vizsgálat hónapjában a beszedés megtörténte (a havi rendszerességű beszedéseknek mindkét megbízás esetében a vizsgálatnak ugyanabban a hónapjában kell teljesülniük, az OTP Ingatlanlízing Zrt-nél fennálló lízing törlesztésére megadott csoportos beszedési megbízást a kedvezmény szempontjából a Lízingbeadó nem veszi figyelembe),
A fenti feltételek bármelyikének teljesülése esetén – abban az esetben, ha a jövedelem-átutalás is megtörténik – a Lízingbeadó további, a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatkedvezményt biztosít a Lízingbevevők részére. 4.
Abban az esetben, ha a 3. pontban meghatározott valamely feltétel a vizsgálat hónapjára vonatkozóan nem teljesül, a vizsgálat hónapját követő törlesztőrészlet esedékességének napjától kezdve az adott feltételre irányadó kamatkedvezményt a Lízingbevevők nem vehetik igénybe. Abban az esetben, ha a 2. pontban meghatározott feltétel a vizsgálat hónapjában nem teljesül, a Lízingbevevők a vizsgálat hónapját követő törlesztőrészlet esedékességének napjától kezdve Hűség Szolgáltatás keretében igényelhető kamatkedvezményt semmilyen jogcímen nem vehetik igénybe. Az adott feltételrendszernek a vizsgálat egy adott hónapjában történő ismételt teljesítését követő törlesztőrészlet esedékességének napjától kezdve – amennyiben a 2. pont szerinti feltétel is megvalósul – a lízingbevevők ismételten jogosulttá válnak a fentiekben részletezett kamatkedvezményekre.
13. számú melléklet Az Üzletszabályzat módosulása és kiegészítése Fix 5 Lakáslízing konstrukció esetén 12. Fix 5 Lakáslízing konstrukció esetén az Üzletszabályzat „Fogalom meghatározások” című 1. pontja az alábbiak szerint módosul, illetve kerül kiegészítésre: Fix 5 Lakáslízing: jelenti a forint lízing olyan konstrukcióját, amelynél a jegyzési periódus (Jegyzési Periódus), azaz a Kamatláb (ügyleti kamat) meghatározása alapjául szolgáló periódus, mértéke 60 (hatvan) hónap. A Fix 5 Lakáslízingre vonatkozó eltérő rendelkezéseket az Üzletszabályzat 13. számú melléklete tartalmazza. a módosulástól kezdődő hatállyal jelenti a forint lízing olyan konstrukcióját, amelynél Kamatfelár és Kamatbázis nem kerül külön megállapításra, kizárólag egy egységes Kamatláb kerül meghatározásra, amely a jelen Üszletszabályzat 14. számú mellékletében meghatérozott kamatváltoztatási mutatóval módosítható a vonatkozó szabályok szerint. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében
5 éves ÁKK átlaghozam: az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző félévben az 5 éves futamidejű állampapír referenciahozam számtani átlaga, ennek közzététele hiányában az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző 6 naptári hónapra vonatkozó számtani átlaga. Aa 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében az 5 éves ÁKK átlaghozam szabálya a módosulástól kezdődő hatállyal nem alkalmazandó.
Jegyzési Nap: jelenti a Folyósítás Napjától kezdődő, első három – Fix 5 Lakáslízing konstrukció esetén az első hatvan egymást követő Kamatperiódust magában foglaló időszak tekintetében azt a napot, amely két (2) Banki Nappal megelőzi a Folyósítás Napját, ezt követően minden további három - Fix 5 Lakáslízing konstrukció esetén minden további hatvan - egymást követő Kamatperiódust magában foglaló időszak első Kamatperiódusának kezdőnapját megelőző második Banki Napot. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében a Jegyzési Nap szabálya a módosulástól kezdődő hatállyal nem alkalmazandó.
Jegyzési Periódus: Fix 5 Lakáslízing konstrukció esetén 60 egymást követő Kamatperiódus. Amennyiben a Futamidő utolsó napja nem a 60. (vagy annak egész számú többszörösének megfelelő) Kamatperiódus 4. naptári napja, akkor az utolsó Jegyzési Periódus a Futamidő utolsó napján végződik. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében a Jegyzési Periódus szabálya a módosulástól kezdődő hatállyal nem alkalmazandó.
Kamatbázis: jelenti a mindenkori Hirdetményben meghatározott időtartamra jegyzett (i) forint lízing esetében – kivéve Fix 5 Lakáslízing konstrukció - BUBOR-t, (ii) deviza lízing és deviza alapú lízing esetében EURIBOR-t CHF LIBOR-t, illetőleg a TIBOR-t.
Kamatláb: jelenti az adott Kamatperiódusra vonatkozó azt az éves kamatlábat, amely a Kamatbázis és a Kamatfelár összege, Fix 5 Lakáslízing konstrukció esetén a 13. sz. mellékletben meghatározott ügyleti kamatot 5 bázispontra felkerekítve. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében a Kamatláb jelenti a Lízingszerződésben meghatározott Kamatlábat. A 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó, forintalapú Fix5 konstrukcióval kötött fogyasztói lízingszerződés esetében a fordulónaptól alkalmazható induló Kamatláb, nem haladhatja meg az eredetileg számítható Kamatlábat.
13. Fix 5 Lakáslízing konstrukció esetén az ügyleti kamat az első Jegyzési Periódusra (Jegyzési Napra) vonatkozóan a Lízingszerződésben kerül meghatározásra, és a lízing igénylés befogadásakor érvényes 5 éves kamatswap átlaghozam (éves százalékban kifejezett kamatláb az egy százalék egy nyolcadának (0,125 %) legközelebbi egész többszörösére felkerekítve, ha egyébként nem volna az), amely az 5 éves kamatswap (IRS) hozam tárgyhót megelőző hónap 1-15. napja szerinti napi átlaga szerint került kiszámításra, azzal, hogy a 2013. július 1. napját megelőzően kötött lízingügyleteknél a 2013. május 1631. napja közötti 5 éves kamatswap (IRS) hozamok napi átlaga irányadó) valamint az ügyletre egyébként alkalmazandó kamatfelár összegeként kerül kiszámításra.
Az ügyleti kamat (Kamatláb) mértéke az egyes Jegyzési Periódusok első napjával kezdődő hatállyal automatikusan változik. Az automatikus változás mértéke az 5 éves ÁKK átlaghozam változásától függ. Az egyes Jegyzési Periódusok első napjától kezdődően alkalmazandó ügyleti kamat (Kamatláb) mértéke úgy kerül meghatározásra, hogy az előző Jegyzési Periódusra irányadó ügyleti kamat mértéke a második Jegyzési Periódus vonatkozásában az adott árazású terméktípus bevezetésének hónapjában (lízing igénylés befogadásakor, illetve 2013. július 1. napját megelőzően kötött lízingügyleteknél a 2013. május 16-31. napja között érvényes) hatályos 5 éves ÁKK átlaghozamnak, valamint a második Jegyzési Periódus első napját megelőző 4. hónapban hatályos 5 éves ÁKK átlaghozamnak a különbözetével, az ezt követő Jegyzési Periódusok vonatkozásában az előző Jegyzési Periódus első napját megelőző 4. hónapban hatályos 5 éves ÁKK átlaghozamnak, valamint az adott Jegyzési Periódus első napját megelőző 4. hónapban hatályos 5 éves ÁKK átlaghozamnak a különbözetével módosul. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében a fenti tartalmú, 13-as számozással ellátott pont a módosulástól kezdődő hatállyal nem alkalmazandó.
14. Az Üzletszabályzat 8.1.5 pontja Fix5 Lakáslízing konstrukció esetén az alábbiak szerint módosul: 8.1.5 Egy adott Kamatperiódusra kalkulált kamat az adott Kamatperiódusban alkalmazandó Kamatláb (ügyleti kamat) – amely elsődlegesen az ügyleti kamat Jegyzési Periódusoktól függő 5 éves ÁKK átlaghozam szerinti automatikus változása miatt nem állandó -, az adott Kamatperiódus első napján fennálló Lízingdíj Tőketartozás, valamint 360 napos naptári év figyelembevételével kerül meghatározásra. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében a fenti tartalmú, 14-es számozással ellátott pont a módosulástól kezdődő hatállyal nem alkalmazandó.
15. Az Üzletszabályzat 8.1.11 pontja és 21.1.4, 21.1.5 pontjai Fix5 Lakáslízing konstrukció esetén az alábbiak szerint módosulnak: 8.1.11 Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Lízingszerződésben meghatározott kezdő havi lízingdíj kalkulált, a fizetendő Havi Lízingdíj mértéke nem állandó, azok a Finanszírozási Dokumentumokban foglalt rendelkezések szerint módosulhatnak, így különösen a Kamatbázis, illetve Fix5 Lakáslízing konstrukció esetén a Kamatláb (ügyleti kamat) mértékének Jegyzési Napoktól függő automatikus változása, deviza alapú lízing esetében az árfolyamváltozás, továbbá a Kamatláb változásának, valamint az adók és költségek változásának függvényében, valamint adó alapjának felbruttósítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásának függvényében. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések tekintetében a fenti tartalmú, 8.1.11-es számozással ellátott pont a módosulástól kezdődő hatállyal nem alkalmazandó.
21.1.4 Lízingbeadó különösen felhívja ügyfelei figyelmét, hogy a Kamatbázis, illetve Fix5 Lakáslízing konstrukció esetén a Kamatláb (ügyleti kamat) mértéke nem minősül állandó mértékűnek sem forint lízing, sem deviza lízing, sem pedig deviza alapú lízing esetében, az adott devizanemhez rendelt Kamatbázis a Jegyzési Napok függvényében automatikusan változik. 21.1.5. A fentiekben megjelöltekre különös figyelemmel, Lízingbeadó kiemelten felhívja ügyfelei figyelmét, hogy az egyes Havi Lízingdíjak nem állandó mértékűek, azok többek között a fentiek szerint az árfolyamok, illetőleg a Kamatbázis, illetve Fix5 Lakáslízing konstrukció esetén a Kamatláb (ügyleti kamat) mértékének változása függvényében változhatnak. Ebből következően a Lízingbevevőnek kalkulálnia kell a Havi Lízingdíjak esetleges jelentős ingadozásával, illetve tartós növekedésének lehetőségével is, ugyanakkor a konstrukciók jellegéből fakadóan a devizakamatok csökkenése, valamint deviza alapú lízing esetében a forint árfolyamának erősödése esetén a Havi Lízingdíj mérséklődhet is. 16. Az Üzletszabályzat Kamatláb változásáról rendelkező 2.4.3 és 8.1.7 pontjai Fix5 Lakáslízing konstrukció esetén az alábbiak szerint módosulnak: 2.4.3 A Lízingbeadó a Lízingbevevő számára kedvezőtlen módosítást – referencia kamatlábhoz kötött Kamatbázis, illetve az 5 éves ÁKK átlaghozamhoz, mint referencia-kamatlábhoz kötött Kamatláb módosítása kivételével – a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal – az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett Hirdetményben teszi közzé. A módosításról, és a törlesztőrészlet ebből adódó változásáról a
Lízingbeadó az érintett Lízingbevevőket legkésőbb a módosítás hatályba lépését 60 nappal megelőzően levélben, vagy a Lízingszerződésben meghatározott módon közvetlenül is értesíti. A 2009. augusztus 1-től kezdődően megkötött szerződések esetében a Lízingbeadó jogosult külön díjat felszámítani a fenti tájékoztatás megküldéséért, melynek mértékét a mindenkor hatályos hirdetmény tartalmazza. A kamat, díj, vagy költség Lízingbevevő számára kedvezőtlen módosítása esetén – referencia kamatlábhoz kötött Kamatbázis, illetve az 5 éves ÁKK átlaghozamhoz, mint referencia kamatmutatóhoz kötött Kamatláb módosítás kivételével – a Lízingbevevő a módosítás hatályba lépése előtt jogosult a Lízingszerződés díjmentes felmondására. Nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a Lízingbeadó az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó új szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket, ügyleteket vezet be, melyeket a Lízingbevevő részére elérhetővé tesz, és melyeket a Lízingbevevő kifejezetten elfogad. A Lízingbeadó jogosult jelen Üzletszabályzatát üzletpolitikájának, termékpolitikájának változásával egyoldalúan módosítani. Termékpolitika alatt a Lízingbeadó az új termékek bevezetését, és a meglévő termékek kivezetését érti. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló Fix5 konstrukcióval kötött lízingszerződések tekintetében a fentiekben meghatározott tartalmú, 2.4.3 jelzéssel megjelölt pont nem alkalmazandó, az üzletszabályzat 2.4.2 pontja pedig az alábbi tartalommal irányadó: A Lízingszerződésben a Lízingbevevő számára kedvezőtlenül kizárólag a Kamatlábat, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani, a Lízingszerződésben foglaltak szerint. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan nem módosítható a Lízingbevevő számára kedvezőtlenül. A Lízingbeadó a lízing kamatfeltételeinek Lízingbevevő számára kedvezőtlen egyoldalú módosításáról az alábbiak szerint tájékoztatja Lízingbevevőt: a lízing kamatfeltételeinek módosítása esetén Lízingbeadó a Kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal köteles tájékoztatni a Lízingbevevőt közvetlenül levélben a) az új Kamatperiódusban alkalmazott Kamatláb mértékéről, és b) a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. Lízingbeadó a kamaton kívüli díj vagy költség módosítása esetén a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal a Lízingbevevővel közvetlenül levél útján közli a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét és az előbbi b) pont szerinti tájékoztatást. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló lízingszerződések esetében az Üzletszabályzat 2.4.3 pontja az alábbi tartalommal irányadó: Ha a Kamatperiódus lejárta után a Kamatláb mértéke az újabb Kamatperiódusban a Lízingbebevőre hátrányosan változik, a Lízingbevevő a Lízingszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult, azzal, hogy a Lízingbevevőnek a Kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie felmondását a Lízingbeadóval, és a felmondás érvényességéhez az is szükséges, hogy a Lízingbevevő a fennálló tartozását legkésőbb a Kamatperiódus utolsó napján a Lízinbeadó részére teljesítse. Nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a Lízingbeadó az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó új szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket, ügyleteket vezet be, melyeket a Lízingbevevő részére elérhetővé tesz.
8.1.7. Kamatláb, díj vagy költség egyoldalú módosítása A Lízingbeadó a Kamatláb, díjak, jutalékok, illetve egyéb költségek mértékét a Lízingszerződés fennállása alatt az alábbi esetekben és feltételekkel jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A ügyleti Kamatlábat, díjak, jutalékok, illetve egyéb költségek mértékét csak akkor jogosult a Lízingbeadó egyoldalúan, a Lízingbevevő számára kedvezőtlenül módosítani, ha a jelen Üzletszabályzat 8.1.7.1 pontjában a Lízingbeadó számára meghatározott feltételek, illetve körülmények megváltozása ezt indokolttá teszi, és Lízingbeadó a Üzletszabályzat 2.4 pontjában foglaltaknak megfelelően jár el. A Kamatláb, díjak, jutalékok, illetve egyéb költségek mértékének az e pontban írottak szerinti megváltoztatása esetén a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadónak az ekként megváltoztatott mértékű Kamatot, díjat, jutalékot, illetve egyéb költséget megfizetni. A Kamatláb változás, annak hatálybalépését követő Kamatperiódus első napjától kerül érvényesítésre. 8.1.7.1 Lízingbeadó vállalja, hogy a Kamatlábat (különösen, de az alábbiak szerint nem kizárólagosan a Kamatfelárat, illetve Fix5 Lakáslízing esetén az egységes Kamatlábat) csak az alábbi okok bekövetkezése esetén módosítja egyoldalúan, a Lízingbevevő számára kedvezőtlenül: 8.1.7.1.1. A jogi, szabályozói környezet megváltozása
a) b)
a Lízingbeadó – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Lízingbeadóra kötelező egyéb szabályok megváltozása; a Lízingbeadó – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása; A módosítás mértéke az a)-b) pontban foglaltak bekövetkezése esetén: A szabályozás alkalmazásában a Lízingbeadó az egyes Jegyzési Periódusok tekintetében az előző Jegyzési Periódus első 54 hónapjában bekövetkezett olyan változásokat veszik figyelembe, amelyek a Lízingszerződéssel érintett hitelállományra is vonatkoznak. A fentiek keretében a Lízingbeadó az alábbi számítási metodikát alkalmazza: A Lízingbeadó meghatározza, hogy a változás következtében a változást megelőző Jegyzési Periódus első 54 hónapja alatt a Lízingszerződéssel érintett állomány tekintetében mekkora összegű többletfizetési kötelezettsége keletkezett harmadik személy felé, a változást megelőző Jegyzési Periódus 1. napjához képest. Amennyiben a Lízingbeadó harmadik személy felé fennálló fizetési kötelezettsége a fenti időszak alatt csökkent, a Lízingbeadó az ilyen változást is érvényesíti a Kamatláb mértékében. A Lízingbeadó ennek a meghatározásához az ügyfelei számára is elérhető, a változást megelőző Jegyzési Periódus első napja előtt, valamint a Jegyzési Periódus 54. hónapja előtt kiadott legutóbbi időközi vezetőségi beszámolóban (amennyiben ilyen van) közzétett állományi adatait használja. Amennyiben a tárgyévben az előző évre vonatkozó elfogadott számviteli törvény szerinti éves beszámoló rendelkezésre áll, a Lízingbeadó jogosult az éves beszámolóban közzétett adatokat használni. Amennyiben az érintett termékkörre eső fizetési kötelezettség összege, és az érintett termékkör állományának egymáshoz viszonyított százalékos aránya eléri a +/-0,01 %-ot, a Kamatláb mértéke az érintett termékkörre eső fizetési kötelezettség és az érintett termékkör állományának egymáshoz viszonyított arányának bázispontban kifejezett mértékékével kerül módosításra (egy bázispont egy század része a százalékpontnak, azaz 1 bázispont egyenlő 0,01 százalékponttal). A módosítás mértékét a Lízingbeadó – az egyes Jegyzési Periódusok vonatkozásában – a Hirdetményben teszi közzé.
c)
Kamatláb-, költség- és díjemelés – helyreállítás – bírósági határozat alapján: A Lízingbeadó a jogi környezet megváltozásának tekinti azt az esetet is, amikor jogerős hatósági határozat, vagy bírósági ítélet kötelezése alapján Kamatláb-, költség vagy díjcsökkentést hajt végre, majd a határozat, vagy ítélet rendkívüli jogorvoslat keretében hatályon kívül helyezésre vagy megváltoztatásra kerül. Ilyen esetben a Lízingbeadó jogosult a jogszerűtlen hatósági határozat, vagy bírósági ítélet alapján végrehajtott Kamatlábcsökkentéssel egyező mértékű Kamatlábemelés végrehajtására az ítélettel közvetlenül illetve közvetetten érintett Lízingszerződések vonatkozásában.
8.1.7.1.2 A pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása a)
a Lízingbeadó forrásköltségeinek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: - A Lízingbeadó a Központi Statisztikai Hivatal által, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves fogyasztói árindex (infláció) legalább 0,01 %-os változása esetén jogosult a Lízingszerződéshez kapcsolódó díjak, jutalékok és költségek mértékét egyoldalúan, a Lízingbevevő számára kedvezőtlenül módosítani a fogyasztói árindex mértékével azonos mértékben. Lízingbeadó vállalja, hogy kamaton kívüli, a lízingügylethez kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékében emeli.
8.1.7.1.3. A Lízingbevevő, Társlízingbevevő, Kezes kockázati megítélésének megváltozása a)
A Lízingbevevő, illetve a lízingügylet kockázati megítélésének változása alapján a Lízingbevevő illetve a Lízingszerződés más kockázati kategóriába való átsorolása, azaz, ha a Lízingbevevő a Havi Lízingdíjat elérő összeggel 30 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, a Lízingbeadó 2 (kettő) százalékponttal megnövelheti a Kamatlábat, mely a késedelembe esést követő második Kamatperiódus első napjával módosul. Abban az esetben, ha ezt követően a Lízingbevevő fizetési késedelme – ideértve a követelés átstrukturálásának esetét is – megszűnik, illetve a késedelmes összeg a Havi Lízingdíj összege alá csökken, a Kamatláb a fizetési késedelem megszűnésének napjától számított 2. (második) Kamatperiódus első napjával 2 százalékponttal csökken. A Kamatláb késedelem miatt történő megváltozása nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak. A Lízingbeadó nem alkalmazza a jelen 8.1.7.1.3 pont szerinti Kamatláb módosítást, amennyiben a Lízingszerződés alapján a késedelemre tekintettel a hibás teljesítési Kamatfelár kerül alkalmazásra.
b)
b) A Lízingbevevő a Lízingtárgyra kötött, a Lízingbeadóra engedményezett, vagy a Lízingbeadó kedvezményezettségével megkötött vagyonbiztosítást felszólítás ellenére legalább 2 hónapon keresztül nem fizeti.
8.1.7.2. Nem minősül a Lízingbeadó részéről egyoldalú Lízingszerződés módosításnak egyebek mellett (i) a Kamatlábnak a Kamatbázis mértékének a Jegyzési Napokon történő automatikus változásától függő változása, (ii) a hibás teljesítési Kamatfelár alkalmazása. 8.1.7.3. Lakáscélú Lízingszerződés a Lízingbeadó által a Lízingbevevő számára kedvezőtlenül kizárólag a Kamatláb tekintetében, jogszabályban meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosítható, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja. A 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerint módosuló Fix5 konstrukcióval kötött lízingszerződések tekintetében a fentiekben meghatározott tartalmú, 8.1.7 (és alpontjai) jelzéssel megjelölt pont (és alpontjai) nem alkalmazandók, az üzletszabályzat 8.1.6 pontja pedig az alábbi tartalommal irányadó:
Lízingbeadó a Kamatlábat, továbbá a díjak, illetve költségek mértékét a Lízingszerződés fennállása alatt az alábbiakban rögzített esetekben és feltételekkel jogosult egyoldalúan megváltoztatni, a Lízingbevevőre hátrányosan. A Kamatláb, továbbá díjak, illetve költségek mértékének az e pontban írottak szerinti megváltoztatása esetén a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadónak az ekként megváltoztatott mértékű kamatot, díjat, illetve költséget megfizetni. A Kamatláb Lízingbeadó általi egyoldalú módosítás folytán történő változása, az új Kamatperiódus első napjától kerül érvényesítésre. Felek megállapodnak, hogy Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevő számára hátrányosan egyoldalúan módosítani a Kamatlábat a jelen Üzletszabályzat 14. számú mellékletét képező (a Magyar Nemzeti Bank honlapján is közzétett) kamatváltoztatási mutató alkalmazásával, a Futamidő alatt legfeljebb 5 (öt) alkalommal, az egyes Kamatperiódusok lejárta után. Az új Kamatperiódusban alkalmazott Kamatláb mértékét a Kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási mutató figyelembevételével kell megállapítani. Az előbbiek szeinti kamatváltoztatási mutató (ideértve annak bármely összetevőjét) nem módosítható a Lízingbeadó által egyoldalúan. Abban az esetben, ha a kamatváltoztatási mutató kialakítását meghatározó körülményekben bekövetkezett lényeges változás miatt a rendeltetésére alkalmatlanná vált, a Magyar Nemzeti Bank megjelöli az azt helyettesítő kamatváltoztatási mutatót. Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevő terhére hátrányosan egyoldalúan olyan költséget megállapítani és módosítani – annak növekedésével arányosan – amelyet tételesen meghatározott és a Lízingszerződés részévé váltak a 2014. évi LXXVIII. törvény hatályba lépését megelőzően, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a Lízingbevevővel való kapcsolattartás során közvetlenül a Lízingbevevő érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a Lízingbevevőre áthárítható módon merül fel. Az előbbiek szerinti költségek módosítására vonatkozó lehetőség a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerinti értesítéssel válik a Lízingszerződés részévé. Lízingbeadó a költséget annak felmerülésekori hatállyal módosíthatja. A Lízingbeadó a kamaton kívüli díj fizetését – ide nem értve a Lízingbevevő általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében megállapítható díjat – tételesen rögzítve, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben alkalmazhat amennyiben a Lízingszerződés részévé váltak a 2014. évi LXXVIII. törvény hatályba lépését megelőzően. Ezen díjakat Lízingbeadó legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelheti. Az előbbiek szerinti díjak módosítására vonatkozó lehetőség a 2009. évi CLXII. törvény (2015. február 1-jétől hatályos állapota szerint) 33.§. (2) bekezdése szerinti értesítéssel válik a Lízingszerződés részévé. A Lízingbeadó a fentiek szerinti díjakat évente egy alkalommal, április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja. A 2014. évi XL. törvény szerinti elszámolással érintett és egyidejűleg a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó azon Fix5 konstrukcióval kötött lízingszerződések tekintetében a fentiekben meghatározott tartalmú, 8.1.7 (és alpontjai) jelzéssel megjelölt pont (és alpontjai) nem alkalmazandók, az üzletszabályzat 8.1.6 pontja pedig az alábbi tartalommal irányadó: Lízingbeadó a Kamatlábat, továbbá a díjak, illetve költségek mértékét a Lízingszerződés fennállása alatt az alábbiakban rögzített esetekben és feltételekkel jogosult egyoldalúan megváltoztatni, a Lízingbevevőre hátrányosan. A Kamatláb, továbbá díjak, illetve költségek mértékének az e pontban írottak szerinti megváltoztatása esetén a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadónak az ekként megváltoztatott mértékű kamatot, díjat, illetve költséget megfizetni. A Kamatláb Lízingbeadó általi egyoldalú módosítás folytán történő változása, az új Kamatperiódus első napjától kerül érvényesítésre. Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevő számára hátrányosan egyoldalúan módosítani a Kamatlábat a jelen Üzletszabályzat 14. számú mellékletét képező (a Magyar Nemzeti Bank honlapján is közzétett) kamatváltoztatási mutató alkalmazásával, a Futamidő alatt legfeljebb 5 (öt) alkalommal, az egyes Kamatperiódusok lejárta után. Az új Kamatperiódusban alkalmazott Kamatláb mértékét a Kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási mutató figyelembevételével kell megállapítani, azzal, hogy a Lízingbevevő (fogyasztó) hátrányára történő módosítására első ízben csak a 2015. február 1-jét követő második kamatperiódus kezdőnapjával kerülhet sor.
Az előbbiek szeinti kamatváltoztatási mutató (ideértve annak bármely összetevőjét) nem módosítható a Lízingbeadó által egyoldalúan. Abban az esetben, ha a kamatfváltoztatási mutató kialakítását meghatározó körülményekben bekövetkezett lényeges változás miatt a rendeltetésére alkalmatlanná vált, a Magyar Nemzeti Bank megjelöli az azt helyettesítő kamatváltoztatási mutatót. Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevő terhére hátrányosan egyoldalúan olyan költséget, díjat, valamint jutalékot módosítani – annak növekedésével arányosan – amelyet tételesen meghatározott és érvényesen került a Lízingszerződésbe. A Lízingbeadó az előbbiek szerinti díjat, költséget és minden egyéb, százalékosan meghatározott, a 2009. évi CLXII. törvény 17/E.§-a szerinti költségnek nem minősülő fizetési kötelezettséget évente egy alkalommal, április 1-jei hatállyal - első alkalommal 2016. április 1.napjával -, legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével jogosult megemelni.
17. Fix 5 Lakáslízing konstrukció új lakás lízingjére (Fix 5 Lakáslízing új lakásra), használt lakás lízingjére (Fix 5 Lakáslízing használt lakásra), továbbá szabad felhasználásra – hitelkiváltásra – vehető igénybe (Fix 5 Szabad felhasználású Lízing). A „Fix 5 Lakáslízing használt lakásra” típusú termékhez Full Extra konstrukció igényelhető, amely esetben a Kamatfelár mértéke a mindenkori Hirdetményben közzé tett mérték szerint magasabban kerül meghatározásra. 18. A Fix 5 Lakáslízing konstrukció termékei az alábbi formákban igényelhetők: Standard lízing Bizalom lízing. 19. Bizalom lízing igénybe vételének feltételei a jelen Üzletszabályzatban és a mindenkori Hirdetményben kerülnek meghatározásra. A Bizalom lízing igénybevételének alapfeltétele a lízing törlesztési számlájaként szolgáló, OTP Bank Nyrt-nél vezetett lakossági bankszámlára történő havi 150.000 Ft összeget elérő jövedelem-átutalás. A jövedelem-átutalás mértéke szempontjából a Lízingbeadó a vizsgálat hónapjában, és a vizsgálat hónapját megelőző hónapban beérkező jövedelmek számtani átlagát veszi figyelembe. A további feltételek teljesítése esetén Bizalom lízing alapján kizárólag abban az esetben jár kamatkedvezmény, amennyiben a Lízingbevevő(k) a meghatározott mértékét elérő jövedelmét (jövedelmüket) a lízing törlesztési számlájaként szolgáló, OTP Bank Nyrt-nél vezetett lakossági bankszámlára utalja (utalják). Jelen pont szempontjából jövedelem-átutalás alatt a Lízingbevevő által a lízingügylethez törlesztési számlaként megjelölt OTP Bank Nyrt-nél vezetett lakossági bankszámlára érkező, munkabér, illetve nyugdíj jogcímen érkező jóváírást kell érteni. Devizában történő jövedelem-átutalás esetén a Lízingbeadó az átutalt összeg forint ellenértékét veszi figyelembe, a 1. pont szerinti vizsgálat napja szerinti OTP Bank Nyrt. által alkalmazott középárfolyamon. A Bizalom lízing konstrukció alapjául szolgáló további (együttes) feltétel legalább két, csoportos beszedési megbízás adása az OTP Bank Nyrt. részére, a megbízások alapján a vizsgálat hónapjában a beszedés megtörténte (a havi rendszerességű beszedéseknek mindkét megbízás esetében a vizsgálatnak ugyanabban a hónapjában kell teljesülniük, az OTP Ingatlanlízing Zrt-nél fennálló lízing törlesztésére megadott csoportos beszedési megbízást a kedvezmény szempontjából a Lízingbeadó nem veszi figyelembe). Abban az esetben, ha a jelen pontban meghatározott valamely feltétel a vizsgálat hónapjára vonatkozóan nem teljesül, a vizsgálat hónapját követő törlesztőrészlet esedékességének napjától kezdve az adott feltételre irányadó kamatkedvezményt a Lízingbevevő(k) nem veheti(k) igénybe. Abban az esetben, ha feltétel a vizsgálat hónapjában nem teljesül, a Lízingbevevő(k) a vizsgálat hónapját követő törlesztőrészlet esedékességének napjától kezdve Bizalom lízing keretében igényelhető kamatkedvezményt semmilyen jogcímen nem veheti(k) igénybe. Az adott feltételrendszernek a vizsgálat egy adott hónapjában történő ismételt teljesítését követő törlesztőrészlet esedékességének napjától kezdve – amennyiben valamennyi feltétel megvalósul – a Lízingbevevő(k) ismételten jogosulttá válik a meghatározott kamatkedvezményekre. 20. Fix 5 Lakáslízing konstrukcióban kizárólag magyar forint (HUF) alapon nyújtott finanszírozásról szóló Lízingszerződés köthető. 21. Fix 5 Lakáslízing konstrukció esetén a Futamidő legalább 72 hónap, de legfeljebb 300 hónap. 22. Fix 5 Lakáslízing konstrukció esetén Kockázatfeltáró nyilatkozatként a jelen Üzletszabályzat 13/A. sz. melléklete alkalmazandó.
13/A. számú melléklet Kockázatfeltáró nyilatkozat (Fix5 Lakáslízing konstrukció esetén) Az OTP Ingatlanlízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság (képviseli Virág Attila vezérigazgató, székhely: 1012 Budapest, Vérmező út 4.; cégjegyzékszám.: 01-10-045229; statisztikai számjele: 13491196-6521-114-01; adószám: 13491196-2-43) - a továbbiakban OTP Ingatlanlízing Zrt.a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. Törvény (Hpt.) 271. § (4) bekezdésére figyelemmel felhívja ügyfelei figyelmét a lízingszerződések kockázataira. Erre figyelemmel Alulírottak jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul vesszük az alább feltárt kockázatokat és viseljük az ezekből eredő potenciális veszteségeket és költségeket. Az OTP Ingatlanlízing Zrt. nyomatékosan felhívja ügyfelei figyelmét, hogy a Kamatláb mértéke a Fix 5 Lakáslízing konstrukció esetében sem minősül állandónak, hanem a Jegyzési Napok függvényében automatikusan változik, azzal, hogy Fix 5 Lakáslízing konstrukció esetén a Jegyzési Napok 60 (hatvan) hónaponként követik egymást. A fentiekben megjelöltekre különös figyelemmel, az OTP Ingatlanlízing Zrt. kiemelten felhívja ügyfelei figyelmét, hogy az egyes Havi Lízingdíjak nem állandó mértékűek, azok a Kamatláb mértékének változása függvényében változhatnak. Ebből következően a Lízingbevevőnek kalkulálnia kell a Havi Lízingdíjak esetleges jelentős ingadozásával, illetve tartós növekedésének lehetőségével is, ugyanakkor a konstrukciók jellegéből fakadóan a kamatok (állampapír hozamok) csökkenése esetén a Havi Lízingdíj mérséklődhet is. Az OTP Ingatlanlízing Zrt. kiemelten felhívja azon ügyfelei figyelmét, akik nem euro alapú lízingszerződést kötöttek, hogy azt követően, amikortól Magyarország hivatalos fizetőeszköze az euro lesz, az abban az időpontban a lízingszerződés alapján fennálló tartozás az euro bevezetéskori árfolyam alapján konvertálásra kerül. Ez a HUF/EUR , az euro bevezetéskor fennálló árfolyam függvényében jelentősen csökkentheti, vagy növelheti a tartozást összegét. Tudomásul vesszük, hogy a fenti deviza árfolyam ingadozásokból eredő többletköltségeken felül a Lízingszerződések egyes fajtáinál további jelentős fizetési kötelezettségek is jelentkezhetnek - közvetlenül, vagy a Lízingbeadó által áthárított módon - a Lízingbevevő oldalán, melyek az OTP Ingatlanlízing Zrt. Üzletszabályzatán, vagy jogszabályok rendelkezésein alapulnak. Így különösen, de nem kizárólagosan további költséget jelenthet az OTP Ingatlanlízing Zrt. Üzletszabályzatának 5.1.4, 7.1.6-7.1.7, 9.1.1-9.1.2 pontjaiban meghatározott adó, illeték, és egyéb közteher, illetve költség fizetési kötelezettség. Kijelentjük, hogy az OTP Ingatlanlízing Zrt. Üzletszabályzatát teljes terjedelmében ismerjük, és minden ebből, vagy jogszabályokból eredő többlet fizetési kötelezettséggel, illetve kockázattal tisztában vagyunk. Kijelentjük, hogy a fentiekre figyelemmel a Lízingszerződés megkötését úgy kérjük, hogy a felmerülő kockázatot viseljük. Kijelentjük továbbá, hogy az OTP Ingatlanlízing Zrt.-vel szemben a fent felsorolt kockázatából eredően semmilyen igényt nem kívánunk érvényesíteni. Kelt: ……………………………….
…………………………………… igénylő
……………………………….. társigénylő
Előttünk, mint tanúk előtt: a) b)
…………………… (név), …………………. (lakcím), ………………….. (szig. sz.) …………………… (név), …………………. (lakcím), ………………….. (szig. sz.)
14. számú melléklet A lízingszerződéseknél – az adott lízingszerződéstől függően - alkalmazott kamatfelár-változtatási mutatók:
Forint, illetve a 2014. évi LXXVII. törvény alapján forintra átváltott lízingnél alkalmazandó kamatfelár-változtatási mutató:
MNB Kód
A mutató és magyarázata (mely megtalálható a Magyar Nemzeti Bank honlapján is)
H2F
A mutató alkalmazása esetén olyan bankrendszert érintő, bankoktól független működési költséget (új fiskális teher) lehet figyelembe venni, amely 2014. december 31-t követően jelentkezik vagy emelkedik meg. A 2015. január 1-én vagy azt követően hatályos jogszabályban (ideértve az Európai Unió kötelező jogi aktusát is) előírt olyan fizetési kötelezettség, amelyet a pénzügyi intézmények a fizetési kötelezettség alanyaként (nem a fizetési kötelezettség alanyai helyett vagy javára) teljesítenek, feltéve, hogy e fizetési kötelezettség a pénzügyi intézményt a)
e
jogállására
vagy
a
hitel-,
kölcsön-
vagy
pénzügyilízing-nyújtásra
való
jogosultságára
tekintettel,
b) a hitel-, a kölcsön- vagy pénzügyilízing-szerződések megkötése vagy azok teljesítése következtében, c) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-szerződés alapján kapott kamat, díj vagy más hozam alapulvételével, vagy d) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-ügylethez közvetlenül kapcsolódó költség, ráfordítás alapulvételével, de nem jogsértő magatartása jogkövetkezményeként terheli. A mutató értékét a 2015. január 1-ét követően bevezetett (jogszabályban megállapított) fizetési kötelezettség kivezetése, vagy az ezen időpontot követő emelések későbbi csökkentése mérsékeli. A mutató számítása: A mutató értéke 2015. április 1-én 0. A mutató értéke évente egyszer, minden év április 1-én (ha az előző évre vonatkozó fizetési kötelezettség megállapítására előírt határidő március 20-át követő időpont, akkor a határidő leteltének napját követő második hónap első napján) változik az alábbi képlet szerint:
ahol: KTi: az i. évi fizetési kötelezettség miatti kamatváltoztatási mutató bázispontban kifejezve. Adott kamatperiódusban történt fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetését/kivezetését vagy mértékének 2014. december 31-ét követő egy alkalommal történő megemelését/vagy csökkentését egyszer érvényesíthet a pénzügyi intézmény, nem pedig az összes hátralévő kamatperiódus alatt. NAi-1: a fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetése vagy mértékének 2014. december 31-ét követő megemelése miatt a t–1. évre a pénzügyi intézmények által megfizetett összeg. ALLi-1: a fizetési kötelezettség alapját közvetlenül befolyásoló hitelállomány t–1. évi Felügyeleti Mérleg szerinti nettó átlagállományának a nagysága, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetési kötelezettség alapját az adott hitelállományon elért kamat vagy díjbevétel képezi.
Amennyiben a 2014. évi LXXVII. törvény alapján a fogyasztó egyoldalú döntése folytán nem történik forintra átváltás (amennyiben erre a törvény lehetőséget biztosít) illetve EUR (euró) JPY (japán jen) és CHF (svájci frank) deviza és deviza alapú lízingnél alkalmazandó kamatfelár-változtatási mutató:
MNB Kód
A mutató és magyarázata (mely megtalálható a Magyar Nemzeti Bank honlapján is)
D4F
A mutató a devizaforrás likviditási prémiumát ragadja meg, a 3 havi átlagos CCIRS felárral, mely azt mutatja, hogy mekkora felárat kell fizetnie a bankoknak, ha egy adott futamidőre forintot devizára cserélnek.
ahol t a kamatperiódust jelöli, mely maximum 6 lehet (5 darab kamatváltoztatás). Egészen pontosan a kamatperiódus fordulónapja előtti 120. nap hónapját megelőző 3 hónapban a CCIRS számtani átlaga. CCIRS: Az MNB K14 adatszolgáltatásból származtatott havi CCIRS index. CHF-EUR-JPY devizakosár alapján, középtávú futamidőkre súlyozott átlag HUF-fal szemben, vagyis devizacserés kamatswap (különböző devizanemben denominált tőke- és kamatcsere). A K14 adatszolgáltatásból származtatott CHF-EUR-JPY devizakosárra átlagolt mutató a hazai bankok kötéseit mutatja. KT: A 2015. január 1-én vagy azt követően hatályos jogszabályban (ideértve az Európai Unió kötelező jogi aktusát is) előírt olyan fizetési kötelezettség, amelyet a pénzügyi intézmények a fizetési kötelezettség alanyaként (nem a fizetési kötelezettség alanyai helyett vagy javára) teljesítenek, feltéve, hogy e fizetési kötelezettség a pénzügyi intézményt a) b)
e a
jogállására vagy a hitel-, kölcsön- vagy pénzügyilízing-nyújtásra hitel-, a kölcsön- vagy pénzügyilízing-szerződések megkötése vagy
való jogosultságára tekintettel, azok teljesítése következtében,
c) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-szerződés alapján kapott kamat, díj vagy más hozam alapulvételével, vagy d) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-ügylethez közvetlenül kapcsolódó költség, ráfordítás alapulvételével, de nem jogsértő magatartása jogkövetkezményeként terheli. A mutató értékét a 2015. január 1-ét követően bevezetett (jogszabályban megállapított) fizetési kötelezettség kivezetése, vagy az ezen időpontot követő emelések későbbi csökkentése mérsékeli. A mutató számítása: A mutató értéke 2015. április 1-én 0. A mutató értéke évente egyszer, minden év április 1-én (ha az előző évre vonatkozó fizetési kötelezettség megállapítására előírt határidő március 20-át követő időpont, akkor a határidő leteltének napját követő második hónap első napján) változik az alábbi képlet szerint:
ahol: KTi: az i. évi fizetési kötelezettség miatti kamatváltoztatási mutató bázispontban kifejezve. Adott kamatperiódusban történt fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetését/kivezetését vagy mértékének 2014. december 31-ét követő egy alkalommal történő megemelését/vagy csökkentését egyszer érvényesíthet a pénzügyi intézmény, nem pedig az összes hátralévő kamatperiódus alatt. NAi-1: a fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetése vagy mértékének 2014. december 31-ét követő megemelése miatt a t–1. évre a pénzügyi intézmények által megfizetett összeg. ALLi-1: a fizetési kötelezettség alapját közvetlenül befolyásoló hitelállomány t–1. évi Felügyeleti Mérleg szerinti nettó átlagállományának a nagysága, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetési kötelezettség alapját az adott hitelállományon elért kamat vagy díjbevétel képezi.
FIX5 lízing esetén alkalmazandó kamatváltoztatási mutató:
MNB Kód
A mutató és magyarázata (mely megtalálható a Magyar Nemzeti Bank honlapján is) A mutatónak 3 változata van 3 éves (H4K3), 4 éves (H4K4) és 5 éves (H4K5) kamatperiódusra, ahol a megegyező
H4K
futamidejű hozamok értendők a képletben. A mutató a 3 havi átlagos BIRS különbsége két egymást követő kamatperiódus között, valamint figyelembe lehet venni
olyan bankrendszert érintő, bankoktól független működési költséget (új fiskális teher), amely 2014. december 31-t követően jelentkezik vagy emelkedik meg.
Képletben: ahol t a kamatperiódust jelöli, mely maximum 6 lehet (5 darab kamatváltoztatás). Egészen pontosan a kamatperiódus fordulónapja előtti 120. nap hónapját megelőző 3 hónapban a BIRS kamat 3-havi számtani átlaga. KT: A 2015. január 1-én vagy azt követően hatályos jogszabályban (ideértve az Európai Unió kötelező jogi aktusát is) előírt olyan fizetési kötelezettség, amelyet a pénzügyi intézmények a fizetési kötelezettség alanyaként (nem a fizetési kötelezettség alanyai helyett vagy javára) teljesítenek, feltéve, hogy e fizetési kötelezettség a pénzügyi intézményt a)
e
jogállására
vagy
a
hitel-,
kölcsön-
vagy
pénzügyilízing-nyújtásra
való
jogosultságára
tekintettel,
b) a hitel-, a kölcsön- vagy pénzügyilízing-szerződések megkötése vagy azok teljesítése következtében, c) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-szerződés alapján kapott kamat, díj vagy más hozam alapulvételével, vagy d) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-ügylethez közvetlenül kapcsolódó költség, ráfordítás alapulvételével, de nem jogsértő magatartása jogkövetkezményeként terheli. A mutató értékét a 2015. január 1-ét követően bevezetett (jogszabályban megállapított) fizetési kötelezettség kivezetése, vagy az ezen időpontot követő emelések későbbi csökkentése mérsékeli. A mutató számítása: A mutató értéke 2015. április 1-én 0. A mutató értéke évente egyszer, minden év április 1-én (ha az előző évre vonatkozó fizetési kötelezettség megállapítására előírt határidő március 20-át követő időpont, akkor a határidő leteltének napját követő második hónap első napján) változik az alábbi képlet szerint:
ahol: KTi: az i. évi fizetési kötelezettség miatti kamatváltoztatási mutató bázispontban kifejezve. Adott kamatperiódusban történt fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetését/kivezetését vagy mértékének 2014. december 31-ét követő egy alkalommal történő megemelését/vagy csökkentését egyszer érvényesíthet a pénzügyi intézmény, nem pedig az összes hátralévő kamatperiódus alatt. NAi-1: a fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetése vagy mértékének 2014. december 31-ét követő megemelése miatt a t–1. évre a pénzügyi intézmények által megfizetett összeg ALLi-1: a fizetési kötelezettség alapját közvetlenül befolyásoló hitelállomány t–1. évi Felügyeleti Mérleg szerinti nettó átlagállományának a nagysága, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetési kötelezettség alapját az adott hitelállományon elért kamat vagy díjbevétel képezi. BIRS: a kamatperiódus hosszához alkalmazkodó lejáratú BIRS 3 havi átlagolása az a pénzügyi mutató amely a Hitelező hitelkockázatától és piaci megítélésétől egyaránt független és kifejezi, hogy ezen az áron tudja a Hitelező változó kamatozású forrását fix kamatozásúra cserélni, biztosítva ezzel a fogyasztó számára a periódus alatt változatlan kamatot/kamatfelárat. A BIRS (Budapest Interest Rate Swap) jegyzések 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 és 15 év lejáratokra kerülnek publikálásra, és olyan jegyzések, melyek a bankközi piacon átlagos piaci feltételek mellett a bankok által egymás részére az adott futamidőre jegyzett HUF kamatswap (IRS) vételi és eladási kamatlábak számtani középértékének (midswap) átlaga, ahol az adott futamidőre vonatkozó éves fix kamat (ACT/365 bázison) kerül jegyzésre a 6 hónapos BUBOR (ACT/360) jegyzéssel szemben. A Magyar Forex Társaság a Magyar Nemzeti Bankkal közösen működteti a Budapesti Kamatswap Fixing (BIRS), napi megállapítását szolgáló fixingeljárást. A BIRS ráták elérhetők az MNB honlapján.
15. számú melléklet Az adósságrendezés kezdeményezésének kötelező tartalmi elemei, a kérelemhez csatolandó iratok, nyilatkozatok 1. Adós, adóstárs és az egyéb kötelezettek azonosítására szolgáló és az elérhetőségére vonatkozó adatok 1.1. Adós, adóstárs a) adós (adóstársak) természetes személyazonosító azonosító adatai, személyi igazolvány vagy egyéb - a személyazonosság igazolására külön törvény szerint alkalmas más igazolvány száma, állampolgárság b) lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) c) levelezési cím (értesítési cím) d) elektronikus kapcsolattartás vállalása esetén jelszóval védett elektronikus levelezési cím e) telefonszám f) adóazonosító szám. 1.2. Adóssal közös háztartásban élők 1.1. pont szerinti adatai 1.3. Egyéb kötelezettek neve, székhelye (lakóhelye), értesítési címe, telefonszám, továbbá elektronikus kapcsolattartás vállalása esetén elektronikus levelezési címe, adóssal áll-e hozzátartozói viszonyban vagy vagyonközösségben az egyéb kötelezetti besorolást megalapozó ügylet 2. A kérelemhez csatolandó iratok a) adós (adóstárs) személyi igazolvány vagy egyéb - a személyazonosság igazolására külön törvény szerint alkalmas - más igazolvány száma b) az Art. 85/A. § (1) bekezdés alapján kiállított együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolás c) a 8. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti köztartozások esetén a tartozás összegére, jogcímére vonatkozó adatok, hatósági igazolás, a részletfizetésre vagy halasztásra vonatkozó hatósági határozat, diákhitel-tartozás esetén a Diákhitel Központ Zrt. által erről kiállított igazolás d) ha az adósnak van olyan adó- vagy más köztartozása, amelyre a hatóságtól fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt, vagy más fizetési kedvezményt kapott, az erre vonatkozó jogerős hatósági határozat e) a legutóbbi fizetési felszólítások, terhelési értesítők, elszámolási törvény és forintosítási törvény szerinti értesítések, egyenlegértesítők, a zálogtárgy értékének hitelkihelyezéskori forgalmi értéke, annak módosítása f) hitel- és egyéb szerződések felmondása vagy lejárttá tétele esetén az ezzel összefüggésben keletkezett iratok g) kezességre, tartozásátvállalásra, dologi kötelezettségvállalásra vonatkozó adatok, kezesség beváltásával összefüggő adatok h) vagyontárgyak forgalmi értékének megállapításával összefüggő iratok (adó- és értékbizonyítvány, pénzügyi intézmény értékbecslése, egyéb értékbecslés) i) adós, adóstárs által vagy ellene indult jogi eljárásokra vonatkozó iratok (keresetlevél, fizetési meghagyás, bírósági határozat, hatósági határozat, végrehajtást elrendelő határozat, zálogtárgy értékesítésére vonatkozó iratok), végrehajtás foganatosítása során hozott határozatok j) havi rendszeres jövedelemre, egyéb bevételre vonatkozó legutóbbi kifizetői okirat, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, egyéb társadalombiztosítási ellátás, fogyatékossági ellátás, anyasági ellátások, keresetpótló juttatások, pénzbeli szociális ellátások esetén az ezek összegét megállapító legutóbbi határozat, kamat-, hozam- és osztalékbevételre vonatkozó okiratok k) az adóssal szemben kiállított végrehajtható okiratok másolatai l) ha az adós bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelőre ruházta vagyontárgyait az ezzel összefüggésben kötött szerződések és a vagyonkezelő elszámolásai m) adós, adóstárs egyéb kötelezett esetében hozzájárulás az eljárásban részt vevő felek által az adós tartozásainak és követeléseinek megalapozására vonatkozó okiratok, nyilatkozatok megismeréséhez 3. A kérelemhez csatolandó nyilatkozatok: a) a korábbi fizetési könnyítésekre vonatkozó adatok (hitelezőnkénti bontásban) aa) tartozás-elengedés mértéke ab) ügyleti kamat mérséklésének mértéke ac) késedelmi kamat, késedelmi pótlék, késedelemmel összefüggő díjak elengedésének mértéke ad) részletfizetési kedvezmény ae) fizetési halasztás af) az ad) és ae) pontban nem említett futamidő-meghosszabbítás b) kezdeményezte-e a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény értelmében a lakóingatlana NET általi megvásárlását ba) ha igen, akkor valamennyi érintett pénzügyi intézmény hozzájárult-e lakóingatlan tulajdonjogának átruházásához, továbbá bb) a NET a lakóingatlant megvásárlását elutasította-e vagy van-e erre szándéknyilatkozat c) ha az adós valamely vagyontárgya más személy vagy szervezet tartozásának dologi biztosítékául szolgál, vagy ha az adós más személy részére kezességet vállalt vagy annak tartozását átvállalta, más személy pénzügyi kötelezettségvállalását tartalmazó szerződésébe lépett be kötelezettként, továbbá ha az adós valamely vagyoni eleme más személynél van letétbe helyezve vagy használatba adva, az ezzel összefüggő okiratok másolata d) adós egyedül élő e) adós másokkal közös háztartásban él ea) adóstárssal eb) közeli hozzátartozókkal, élettárssal ec) más személyekkel ed) együtt élő személyek életkora ee) együtt élő személyek eltartásra jogosultak-e ef) együtt élő személyeknek van-e az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó mértékű rendszeres bevételük eg) együtt élő személyek között van-e fogyatékkal élő, súlyosan vagy tartósan beteg eh) házastársi vagyonközösség fennáll-e f) adóstárssal közösen tett nyilatkozat, hogy melyikük lakóhelye szerint illetékes bíróságnál kezdeményezik az adósságrendezési eljárást g) adós, adóstárs, és a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók nyilatkozata az e törvény szerinti vagyoni és személyi adataiknak az eljárás résztvevői általi megismeréséhez, és a családi vagyonfelügyelő általi vagyonkezeléshez h) a hitelezőkkel kötött szerződések másolata, közműszerződések esetén a legutóbbi számlakivonat másolata i) az adós és az adóstárs lakhatását biztosító ingatlanra vonatkozó adatok
ia) az ingatlan mérete, alapterülete, lakószobák hasznos alapterülete, műszaki adatai, jellemzői, besorolása, jellege ib) tulajdoni-használati viszonyok ic) az ingatlanban közös háztartásban együtt élők száma, ezek közül a közeli hozzátartozók, kiskorúak, más inaktívak száma, ezek közül az eltartásra jogosultak, eltartásra kötelezettek, aktív korúak, álláskeresők, közmunkások, fogyatékkal élők, szociális vagy gyermekvédelmi intézményben elhelyezettek, fogvatartottak j) van-e folyamatban zálogtárgy értékesítése, a zálogkötelezett neve, természetes azonosító adatai k) 5 éven belül elidegenített ingatlanok és 500 000 forint feletti értékű egyéb vagyoni elemek l) 5 éven belül szerződéssel haszonélvezet alapítása ingatlanra vagy 500 000 forint feletti értékű egyéb vagyonra 4. A kérelemhez csatolandó vagyonleltár (belföldi és külföldi vagyon) 4.1. Ingatlanok a) ingatlanok mérete, típusa b) lakóingatlan alapterülete, lakószobák hasznos alapterülete, az ingatlan műszaki adatai, jellemzői, besorolása, jellege c) ingatlanok tulajdonosára (tulajdonosaira) vonatkozó, az azonosítását lehetővé tevő adatok, több tulajdonos esetén a tulajdoni hányad, osztatlan közös tulajdon ténye, megosztott használat ténye, az említett jogviszonyokat keletkeztető jogügylet d) ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog, használati jog, elővásárlási jog, vételi jog, visszavásárlási jog, biztosítéki célú vételi jog, lízingszerződés, jelzálogjog, bérleti jog, az említett jogok jogosultjai azonosítását lehetővé tévő adatok, több jogosult esetén a megosztás, ranghely, a jogosultság időtartama e) az ingatlanok használatára vonatkozó jogcímek (lakóhely, tartózkodási hely, bérleti szerződés, egyéni vállalkozás céljára történő használat, társas vállalkozás céljára vonatkozó használat) f) van-e házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés az ingatlanra vonatkozóan, g) forgalmi érték megjelölése, a forgalmi érték megállapításának módja (adó- és értékbizonyítvány, pénzügyi intézmény értékbecslése, egyéb értékbecslés) h) hitelviszonyból eredő tartozás fedezetét képező ingatlan esetében a pénzügyi intézmény értékbecslésében meghatározott érték, az értékbecslés dátuma i) ingatlan megoszthatóságára és önállóan forgalomképes részére vonatkozó adatok, j) ingatlannal összefüggő, folyamatban lévő eljárások (per, végrehajtás, végrehajtáson kívüli zálogértékesítés, kisajátítás) vagy a per-, teher- és igénymentesség ténye k) jogi korlátozások (elidegenítési és terhelési tilalom, elővásárlási jog, visszavásárlási jog, vételi jog, zálogjog, végrehajtási jog) l) termőföld vagy más mezőgazdasági jelleg m) önálló vagy társas vállalkozás céljára használt ingatlan 4.2. Egyéb vagyoni elemek (belföldi és külföldi): a) 300 000 forint egyedi értéket meghaladó vagyontárgyak (a vagyontárgyak jellege szerinti csoportosításban) aa) ingóságok (jármű, művészeti alkotás, gyűjtemény, nemesfém, ékszer, szerszám, gép, lakberendezés, egyéb berendezés, informatikai eszköz, híradástechnikai eszköz, sporteszköz stb.) ab) értékpapírok, üzletrészek ac) pénzügyi intézménynél elhelyezett takarékbetét, számlakövetelés, egyéb megtakarítási forma ad) hatósági vagy közjegyzői nyilvántartásba vételre vonatkozó adatok, ae) rendelkezési jog korlátozására vonatkozó adatok, zálogjog, óvadékul lekötés, más formában biztosíték céljára szolgáló jelleg af) közös tulajdoni jelleg ag) házastársi vagy élettársi vagyonjogi szerződés ah) haszonélvezetre, használatra vonatkozó jogok, ai) önálló vagy társas vállalkozás céljára használt ingóság, mezőgazdasági célra használt ingóság aj) a forgalmi érték megállapításának módja, (pénzügyi intézmény értékbecslése, egyéb értékbecslés) ak) a vagyontárgy per-, igény- és tehermentességére vagy a folyamatban lévő jogi eljárásokra vonatkozó adatok b) az a) pont szerinti értéket el nem érő értékű vagyontárgyakra vagyoncsoportonként összesített értékadatok, rendeltetésük, kizárólagos vagy közös tulajdoni jellegük, használatukra vonatkozó adatok, per-, igény- és tehermentességükre vagy jogi eljárásokra vonatkozó adatok c) készpénz d) a 6. § (2)-(4) bekezdés értelmében az adósságrendezésbe nem vont vagyon és bevételek összesített adatai e) az adós pénzfizetésre, vagyontárgy kiadására, hagyatéki juttatásra irányuló követeléseire, az ezekkel összefüggő eljárásokra vonatkozó adatok (eljárás tárgya, követelés összege, eljáró szerv neve, ügyszám, a követelés kötelezettje, a követelés kötelezettje az adós közeli hozzátartozója-e) f) az adóst megillető vagyoni értékű jogok (ingatlanok, ingók, egyéb vagyoni elemek) g) adós egyéni vagy társas vállalkozására vonatkozó adatok, a vállalkozás céljára használt vagyon, társasági részesedés (az egyéni vállalkozói nyilvántartás szerinti nyilvántartási szám vagy a cégnyilvántartás szerinti cégjegyzékszám megjelölésével), h) értékpapírokra vonatkozó adatok (ideértve az értékpapírszámlán lévő követeléseket is) i) vagyon- és életbiztosításra vonatkozó adatok j) magán-nyugdíjpénztári, önkéntes biztosító pénztári, foglalkoztatói nyugdíjpénztári tagság, a tagsági jogviszonnyal összefüggésben elhelyezett megtakarítások, az adóst megillető összeg k) készpénz, pénzügyi intézménynél elhelyezett bankbetétek, megtakarítások, fizetési számlák, és a pénzügyi intézménnyel szemben ilyen jogcímen fennálló követelések l) tartós befektetések m) óvadékkal lekötött vagyon 5. Rendszeres bevételek havi összege (adós, adóstárs, velük közös háztartásban élő hozzátartozók szerinti részletezésben, forintban vagy a bevétel pénznemében megadva) 5.1. bérjellegű jövedelmek 5.2. sajátjogú és özvegyi nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások 5.3. egyéni vagy társas vállalkozásból kapott jövedelmek 5.4. ösztöndíjak 5.5. pénzbeli szociális ellátások, társadalombiztosítási, állami vagy önkormányzati költségvetésből származó járadékok, jövedelempótlékok, 5.6. árvaellátás, özvegyi ellátás 5.7. gyermekvédelmi, anyasági támogatások, gyermekgondozási díj 5.8. családi pótlék 5.9. fogyatékossági ellátások
5.10. baleseti járadékok 5.11. keresetpótló kártérítési járadékok 5.12. állami foglalkoztatási rendszerből kapott juttatások 5.13. ingó- és ingatlanhasznosításból származó bevételek 5.14. kamat- és tőkejövedelmek 5.15. a 2010. évi XC. törvény I. fejezete szerinti, adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásból származó jövedelem (háztartási munkából származó bevétel) 5.16. kártérítési vagy más hasonló járadékok 5.17. biztosítási összegek, jövedelmet pótló biztosítási szolgáltatások 5.18. gyermek neveléséért kapott díjak 5.19. támogatások (államtól, helyi önkormányzattól, foglalkoztatótól, civil szervezettől) 5.20. állami kamattámogatások 5.21. vendéglátó-ipari felszolgálói díj, borravaló, hálapénz 5.22. pénzügyi intézménytől kapott kamatok, kamatjellegű bevételek 5.23. tőkejövedelmek, értékpapírügyletekből tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmek 5.24. tartási, életjáradéki, öröklési szerződésből származó jövedelem 5.25. szellemi szabadfoglalkozásból, sporttevékenységből és előadóművészi tevékenységből származó jövedelem 5.26. vállalkozástól, civil szervezettől kapott rendszeres tiszteletdíj, megbízási díj 5.27. önkéntes tevékenységért kapott juttatás 5.28. önálló tevékenységből vagy egyéni vállalkozásból származó jövedelem 5.29. társas vállalkozástól származó jövedelem 6. Mindennapi életvezetéssel, lakásfenntartással összefüggő, rendszeres kiadások (havi átlag) 6.1. közműdíjak, társasházi közös költség, lakásszövetkezeti fenntartási hozzájárulás 6.2. távközlési, hírközlési, internet- és kábeltévé szolgáltatások díja 6.3. élelmezési kiadások 6.4. munkába járás, iskolába járás költségei, (bérlet, üzemanyagköltség, parkolási díjak) 6.5. ruházkodási kiadások 6.6. háztartási aprócikkekre fordított kiadások (háztartási vegyi áru, szerszámok, háztartási cikkek) 6.7. háztartási berendezések javítására, pótlására fordított kiadások 6.8. tanszer, tankönyv, irodaszer-kiadások 6.9. kiskorúak iskoláztatására, sport-, és művészeti oktatására fordított kiadások 6.10. gyógyszerekre, gyógytermékekre fordított kiadások 6.11. vagyonbiztosítás, gépjármű-biztosítások életbiztosítások, egyéb biztosítások díja 6.12. magán-nyugdíjpénztári tagdíj, önkéntes pénztári tagdíj 6.13. lakossági és egyéni vállalkozói számlavezetéssel, értékpapírszámla-vezetéssel összefüggő díjak 6.14. háztartási munkákra igénybe vett személyek részére fizetendő ellenérték 6.15. jogszabályon vagy megállapodáson alapuló tartásdíj és egyéb tartási szolgáltatás ellenértéke 6.16. bérleti díjak (ingatlanok, ingók) 6.17. lízingdíjak 6.18. hitelviszonyból származó törlesztési, fizetési kötelezettségek 6.19. áruhitelből eredő fizetési kötelezettségek 6.20. lakástakarékossági és egyéb banki konstrukciójú rendszeres megtakarítások befizetései 6.21. magánszemélyektől kapott kölcsönök törlesztése 6.22. magánszemélyekkel szemben fennálló egyéb fizetési kötelezettség 6.23. eltartásra irányuló vagy más hasonló megállapodáson, öröklési szerződésen alapuló rendszeres fizetési kötelezettségek 6.24. ellenszolgáltatás nélkül vállalt fizetési kötelezettségek, közérdekű kötelezettségvállalások és ezek kedvezményezettjei 6.25. egyéni vagy társas vállalkozás javára fennálló fizetési kötelezettségek 6.26. adó- és más közteher fizetési kötelezettségek (kifizető által levont, önadózóként, vállalkozóként vagy magánszemélyként) 6.27. sajtótermékekre fordított kiadások 6.28. kulturális kiadások 6.29. tagdíjak (civil szervezet, köztestület) 6.30. kártérítésként járadékjelleggel fizetett kiadások.
16. számú melléklet Az adósságrendezés kezdeményezéséhez benyújtandó dokumentumok kötelező tartalmi elemei 1. A tartozásokra vonatkozó általános adatok 1.1. A tartozásoknál meg kell jelölni azok jellegét, jogcímét, jogosultját, összegét (tőke- és kamatkövetelések, fizetési késedelemmel összefüggő fizetési kötelezettségek), a követelés devizanemét (ha az nem forintban áll fenn), keletkezésének dátumát, esedékességét, törlesztési vagy fizetési ütemezését 1.2. Meg kell jelölni, hogy az adós mely tartozást vitat, és van-e ellene igényérvényesítési eljárás ezzel összefüggésben, mely bíróság előtt a) mely hitelezői követeléseket és mely összegben ismer el vagy nem vitat, milyen összeget vitat, mi a vitatás alapjául szolgáló jogi indok b) vannak-e az adóstárs vagy az egyéb kötelezett által vitatott követelések c) keletkeztek-e az adóstárssal vagy közeli hozzátartozóval, illetve az egyéb kötelezettel szemben tartozások, vele szemben érvényesíthető követelések, van-e folyamatban ezzel kapcsolatban jogvita, egyéb igényérvényesítés, végrehajtás, ha igen, az erre vonatkozó adatokat, iratokat is csatolni kell 1.3. Meg kell jelölni, hogy mely követelés behajtása érdekében indult bírósági vagy más végrehajtási eljárás, bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés, mely vagyoni elemeket vonták az eljárásban lefoglalás vagy más intézkedés alá 1.4. Ha ingatlanra jelzálogjogot jegyeztek be, és a tulajdoni lap alapján a jelzálogjoggal biztosított követelés tőkeösszege és járulékai nem határozható meg pontosan, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog által biztosított követelés tulajdoni lapon szereplő összegét kell feltüntetni 1.5. Ha az adóssal szemben nemfizetés, fizetési késedelem miatt a szerződést felmondták, lejárttá tették vagy végrehajtási eljárást kezdeményeztek, az igényérvényesítésben megjelölt tőketartozást, annak járulékait és az adósra háruló egyéb költségeket, díjakat is fel kell tüntetni 1.6. Ha az adós hiteltartozására vonatkozóan kezesség áll fenn, erre vonatkozóan meg kell jelölni, hogy ki a kezes, sortartásos vagy készfizető kezesség, továbbá sor került-e a kezesség beváltására 1.7. Ha a tartozást óvadékkal, pozíciólezáró nettósítással, biztosítéki célú vételi joggal, visszavásárlási joggal biztosították, az erre vonatkozó adatokat is közölni kell 1.8. Ha tartozás megfizetésének biztosítékául zálogjogot kötöttek ki, meg kell jelölni a zálogkötelezettet is, ha az nem az adós vagy adóstárs 1.9. Ingó jelzálogjog esetén zálogtárgy egyedi azonosítója, a zálogjoggal biztosított követelések listája, valamint a zálogjogosult, a zálogkötelezett megjelölése 2. Pénzügyi intézményekkel szemben fennálló tartozás 2.1. lakáshitel forintalapú, devizaalapú 2.2. áruvásárlási hitel 2.3. szabad felhasználású hitel 2.4. személyi hitel 2.5. folyószámlahitel 2.5. gépjármű hitel 2.6. lízingdíj 3. Közüzemi tartozás (közműszolgáltatóval szemben fennálló tartozás) 3.1. villamosenergia 3.2. gáz 3.3. távhő 3.4. vízdíj, csatornadíj 3.5. szemétszállítási díj 4. Hírközlési, távközlési díjak 5. Adók, egyéb köztartozások, állammal, helyi önkormányzattal, köztestülettel szemben közjogi jogviszonyból fennálló tartozások 5.1. adónemek szerinti felsorolás 5.2. egyéb köztartozás, bírság 5.3. adók és más köztartozások kamata, adóbírság, járulékok 5.4. bírságok (szabálysértési, közigazgatási, rendbírság, pénzbírság, eljárási bírság) 5.5. pénzbüntetés, bűnügyi költség 5.6. köztestülettel szemben fennálló, adók módjára behajtandó tagdíj 5.7. állami kezesség beváltásából keletkező megtérítési igény (adók módjára behajtható) 5.8. diákhitel-tartozás (adók módjára behajtható) 5.9. jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási, foglalkoztatási, fogyatékossági, lakástámogatási és szociális juttatások 5.10. mely adó- és más köztartozás megfizetésére engedélyezett a hatóság fizetési halasztást, részletfizetést, fizetési könnyítést 6. Egyéb magánjogi tartozások 6.1. lakbér, lakásbérleti, egyéb bérleti díj 6.2. társasházi közös költség és lakásszövetkezeti fenntartási, üzemeltetési célú fizetési kötelezettségek 6.3. magánszemélyekkel szemben fennálló polgári jogi jogviszonyból eredő tartozás 6.4. kereskedelmi vállalkozás által nyújtott áruhitelből eredő tartozások, vállalkozásoknak üzletszerű tevékenységéből származó követelése 6.5. állammal, önkormányzattal szemben fennálló polgári jogi jogviszonyból eredő tartozások, 6.6. munkaviszonyból származó tartozások (jogalap nélkül felvett juttatások, megtérítési kötelezettség, kártérítési kötelezettség) 6.7. jogi személlyel szemben polgári jogviszonyból eredő tartozás 6.8. büntetőügyben polgári jogi igénnyel összefüggő tartozások.
17. számú melléklet Az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséhez benyújtandó nyilatkozatok, kötelezettségvállalások, űrlapok 1. az adós és adóstárs részéről az e törvény szerinti jogi korlátozások vállalása a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezés időtartama és hatálya alatt a) a vagyonra, pénzeszközökre, bevételekre, vagyoni-pénzügyi követelésekre vonatkozó rendelkezési jog korlátozása, az eljárás kezdeményezésekor az adósságrendezésbe tartozó vagyonnak és bevételeknek az adósságrendezési eljárás céljára történő rendelkezésre tartása, b) az adósságrendezésbe tartozó vagyon értékének megőrzése, állagának megőrzése, c) az eljárás hatálya alatt szerzett, e törvény értelmében az adósságrendezésbe tartozó vagyon és bevétel adósságkezelési célra történő rendelkezésre tartása, d) a jogszabályban meghatározott adatokra, illetve körülményekre vonatkozó változások bejelentése 2. belföldön bejegyzett pénzügyi intézménynél olyan fizetési számla nyitása és folyamatos fenntartása, amelyen az adósságrendezési eljárások hatálya alatt az adós és adóstárs adósságrendezési eljárásba vont bevételei, és adósságtörlesztései teljesítésével kapcsolatos pénzforgalom kerül lebonyolításra a családi vagyonfelügyelő rendelkezési jogának biztosításával, 3. a 2. pont szerinti pénzforgalmi számlára az adósságrendezésbe vont készpénzvagyon és az adósságrendezésbe vont bevételek átutalása, 4. a mindennapi életvezetéshez szükséges bevételek kiadások kezelésére külön számla nyitása, annak pénzforgalmáról a családi vagyonfelügyelő tájékoztatása, 5. az adós és adóstárs kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy az adósságrendezési eljárás alatt teljesítendő törlesztési kötelezettség teljesítésére közös fizetési számlát nyitnak, és erre vonatkozóan a családi vagyonfelügyelő számára együttes rendelkezési jogot biztosítanak, ezen túlmenően új fizetési számlát vagy értékpapírszámlát csak a családi vagyonfelügyelő előzetes hozzájárulása esetén nyithatnak, 6. az adós, adóstárs és az egyéb kötelezett a törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott adatszolgáltatási, iratbenyújtási, adatváltozásbejelentési kötelezettség vállalása, 7. hozzájárulás ahhoz, hogy az eljáró szervek (bíróság, hatóságok, családi vagyonfelügyelő, Családi Csődvédelmi Szolgálat, főhitelező) megismerhessék és kezelhessék az adós, adóstárs, egyéb kötelezett, a velük közös háztartásban élők, továbbá a jelzáloggal terhelt lakóingatlanban lakó közeli hozzátartozó e törvényben meghatározott adatait, hozzájárulás ahhoz, hogy a Családi Csődvédelmi Szolgálat által a KHR-be betekintéssel és az azzal kapcsolatos tájékoztatással összefüggő feladatait elláthassa, 8. adóstársak, egyéb kötelezettek együttműködési kötelezettség vállalása egymással, egyéb kötelezettel, családi vagyonfelügyelővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal és a hitelezőkkel, 9. adós és adóstárs hozzájárulása a családi vagyonfelügyelő e törvényben meghatározott felügyeleti, ellenőrzési, intézkedési és a vagyonnal, bankszámlával való rendelkezési joga gyakorlásához, 10. adós, adóstárs és egyéb kötelezett hozzájárulása ahhoz, hogy az adósságrendezésre, annak időbeli hatályára vonatkozó adatok a törvényben meghatározott eljárásrend szerint a központi hitelinformációs rendszerbe, a közhiteles nyilvántartásokba, az adónyilvántartásokba, közigazgatási nyilvántartásokba és az ARE nyilvántartásba kerüljenek, 11. hozzájárulás ahhoz, hogy a Családi Csődvédelmi Szolgálat, a családi vagyonfelügyelő, az eljáró hatóságok, bíróságok és a főhitelező az e törvény szerinti feladatuk teljesítése érdekékben az adósra, adóstársra, egyéb kötelezettre vonatkozóan banktitkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, adótitkot, vámtitkot, az adós egyéni vállalkozásával összefüggő üzleti titkot képező adatokat is megismerhessék, 12. az adós, adóstárs közeli hozzátartozói és a vele egy háztartásban együtt élő más személyek hozzájárulása ahhoz, hogy az e törvényben meghatározott, személyi és vagyoni, jövedelmi és lakcímadataikat a családi vagyonfelügyelő és az eljáró szervek megismerhessék, az érintett hitelezők pedig megismerhessék az adósságrendezésbe vont vagyonnal összefüggő vagyoni és személyi adatokat a jogérvényesítésükhöz szükséges mértékben, 13. az adós és adóstárs kötelezettségvállalása a 45. § (4) és (5) bekezdése szerinti fizetési kötelezettségek folyamatos teljesítésére az adósságrendezés elrendeléséről szóló jogerős határozat meghozataláig, az adósságrendezés elrendelése esetén pedig az egyezséget jóváhagyó jogerős végzésig, egyezség hiányában pedig a tartós törlesztési határozat jogerőre emelkedéséig, 14. bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési határozat végrehajtása érdekében az adós és adóstárs előzetes kötelezettségvállalása a fizetőképesség helyreállítását célzó intézkedésekre (aktív korúak esetében munkavállalás, egyéb jövedelemszerző tevékenység, ha erre nincs lehetősége, akkor álláskeresési, képzési szolgáltatások igénybevétele), 15. az adós és adóstárs kötelezettségvállalása arra, hogy az adósságrendezés kezdeményezésekor rendelkezésére álló és az eljárás időtartama alatt szerzett bevételeket és vagyont az adósságrendezésre rendelkezésre tartja, az e törvényben meghatározott mértékben és módon az adósságrendezésre fordítja, tartózkodik az olyan magatartástól, amely az adósságrendezés igénybevételére méltatlanná teszi vagy az eljárás megszüntetését vonná maga után, tartózkodik az olyan magatartástól, amely következtében olyan személyi és vagyoni szankciókkal sújthatják, a törlesztési képességét hátrányosan befolyásolhatja, 16. az adós és adóstárs kötelezettségvállalás arra, hogy ha bármelyiküknek kamattal és egyéb járulékokkal együtt 50 000 forintot meghaladó, vagy a családi vagyonfelügyelő által a mindennapi családi kiadásokra engedélyezett havi pénzkereten felül, előre nem látható okból keletkezik új kifizetési kötelezettségük, ennek a körülménynek az indokoltságáról, a fizetési kötelezettség tényéről, jogalapjáról, összegéről, jogosultjáról, a kötelezettség jogalapjának és összegének elismeréséről vagy vitatásáról, egymást és a családi vagyonfelügyelőt haladéktalanul értesítik, a családi vagyonfelügyelőnek a fizetési kötelezettség keletkezését tanúsító okiratot bemutatja, továbbá a jogosultat is tájékoztatja arról, hogy adósságrendezés hatálya alatt áll, és ezért a követelését új hitelezőként a családi vagyonfelügyelőnél is nyilvántartásba kell vetetnie, 17. ha az adós, adóstárs vagy egyéb kötelezett vagyontárgya bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő tulajdonába került, a szerződés felmondására vonatkozó kötelezettségvállalásuk és a felmondást tartalmazó jognyilatkozat csatolása, 18. adóst, adóstársat megillető követelések érvényesítésére vonatkozó kötelezettségvállalás, 19. adóst, adóstárs kötelezettségvállalása a pénzügyi eszközök elhelyezésére vonatkozó szerződések felmondására, a pénzügyi eszközök adósságrendezésbe vonása érdekében, kivéve, ha a családi vagyonfelügyelő ez alól mentesítést ad, 20. az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az egyéb kötelezettek a) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásában, a bírósági adósságrendezési egyezségkötésben, illetve adósságtörlesztési határozat végrehajtásában az e törvény szerint fizetési kötelezettséget vállalnak, és egyben hozzájárulnak, hogy az ezzel összefüggő adataik a KHR-be kerüljenek, vagy b) az egyezségkötésben, illetve a törlesztési határozat végrehajtásában az e törvény szerint fizetési kötelezettséget nem vállalják, de egyúttal tudomásul veszik, hogy az igényérvényesítésekkel szembeni csődvédelem nem illeti meg őket 21. adós, adóstárs, egyéb kötelezett nyilatkozata arról, hogy ha az adósságrendezés időszakai alatt a lakóingatlana értékesítésre kerül, akkor hozzájárul-e ezen tény, a természetes személyazonosító adatok és a lakcímadatok megküldéséhez a települési önkormányzat jegyzője részére.
